KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK
Budapest, 1054 Hold utca 4.
„Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítása” 2016.
TARTALOMJEGYZÉK
oldal Tartalomjegyzék
2
Útmutató az ajánlat elkészítéséhez
3
Ajánlatok értékelése
10
Szerződés
11
Közbeszerzési Műszaki leírás
24
Ajánlat fedőlapja
42
Tartalomjegyzék
43
Felolvasólap
44
Ajánlati nyilatkozat
45
Jogi helyzetre vonatkozó nyilatkozatok
46
Nyilatkozat a Kbt. 66.§ (6) bekezdésére
53
Nyilatkozat az építőipari kivitelezési névjegyzéken való szereplésről
54
Nyilatkozat az elektronikus adathordozóra
55
Nyilatkozat a felelősségbiztosításra
56
Nyilatkozat az előlegről
57
2
II. ÚTMUTATÓ az ajánlat elkészítéséhez és benyújtásához
Tisztelt Ajánlattevő! Köszönettel vesszük, hogy kiváltották „Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárás közbeszerzési dokumentumait, ezzel jelezve ajánlattételi szándékukat. Kérjük, hogy az eljárást megindító felhívást és a dokumentációt gondosan tanulmányozzák át a megfelelő ajánlat benyújtása érdekében. Ajánlatkérő a sikeres ajánlattételhez közbeszerzési dokumentumokat állított össze. Ajánlat kizárólag a jelen közbeszerzési dokumentumokban ismertetett szolgáltatásra vonatkozóan adható be. Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat az alábbiak szerinti részekre bontotta fel: I.
Általános rész
Tartalmazza az általános tudnivalókat és a közös ajánlattétel előírásait. II. Közbeszerzési dokumentumok Tartalmazza eljárás nyertesének ellátandó feladatait, a műszaki leírást, a szerződés tervezetet, valamint a közbeszerzési dokumentumok átvételére, a kiegészítő tájékoztatás kérésére és megadására, a kapcsolattartás módjára, az ajánlatok felbontására és elbírálására vonatkozó előírásokat. III. Ajánlatok összeállításának tartalmi és formai követelményei Az ajánlatok összeállításához szükséges tartalmi és formai előírásokat tartalmazza. IV. Nyilatkozatminták Az ajánlatok összeállításának megkönnyítése érdekében azokat a formanyomtatványokat tartalmazza, amelyek használata javasolt, de nem kötelező. Használatuk esetén azokat értelemszerűen kitöltve, és cégszerűen aláírva kell az ajánlattevőknek az ajánlatukban elhelyeznie a Tartalomjegyzékben meghatározott sorrendben. V. Szerződés tervezet Tartalmazza a jelen eljárás nyertesével megkötendő szerződés tervezetét. Kérjük, hogy a közbeszerzési törvény előírásai szerint készítsék el ajánlatukat, melynek összeállításához sok sikert kívánunk!
3
I. 1.1
Általános Rész
Általános tudnivalók
1.1.1 A Magyar Államkincstár (továbbiakban: ajánlatkérő) jelen eljárás keretében a jelen közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek szerint kér adatokat, információkat ajánlattevőktől. 1.1.2 Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott feltételekhez az ajánlattételi határidő lejártától, az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. 1.1.3 A szolgáltatásnak teljesen meg kell felelnie a közbeszerzési dokumentumokban megadott műszaki előírásoknak. 1.1.4 Ajánlattevő kötelessége, hogy gondosan megvizsgálja és betartsa a közbeszerzési dokumentumokban megadott összes utasítást, formai követelményt, kikötést és előírást. Ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenségét vonhatja maga után: a) ha elmulasztja az előírt információk és dokumentumok benyújtását a kitűzött határidőkre, b) ha olyan ajánlatot nyújt be, amely tartalmi szempontból nem felel meg az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban megadott valamennyi követelménynek. 1.1.5 A közbeszerzési dokumentumok igazolt átvétele az ajánlat beadásának feltétele. A közbeszerzési dokumentumok letöltése és annak visszaigazolása az érvényes ajánlattétel feltétele. 1.1.6 A közbeszerzési dokumentumok letöltését az ajánlattevőnek a letöltött közbeszerzési dokumentumok mellékletét képező kitöltött és cégszerűen aláírt Közbeszerzési dokumentumok átvételi igazolás ajánlatkérő részére történő megküldésével (faxon vagy e-mail-en –
[email protected] ) kell igazolnia. 1.1.7 Az ajánlat benyújtásával kapcsolatosan felmerülő összes költség ajánlattevőt terheli, függetlenül a közbeszerzési eljárás lefolyásától, vagy annak kimenetelétől. 1.1.8 Ajánlatkérő feltételezi, hogy ajánlattevők ismerik a jelen közbeszerzési eljárásra, illetve a nyertessel kötendő szerződésre vonatkozó hatályos közösségi és hazai jogi előírásokat. Ajánlattevő az ajánlatának benyújtásával elismeri, hogy tisztában van a hatályos, valamint az ajánlat benyújtásakor ismert, a teljesítésre kihatóan hatályossá váló jogszabályokkal, és ajánlatát mindezek figyelembevételével állítja össze. 1.1.9 Ajánlatkérő önálló és közös ajánlat benyújtása esetén nem teszi lehetővé gazdasági társaság létrehozását a szerződés teljesítése érdekében. 1.1.10 Tilos a közbeszerzési dokumentumok harmadik félnek történő továbbadása, kivéve a szerződés teljesítésébe bevont gazdasági szereplő részére szükséges információk biztosítását, továbbá tilos a közbeszerzési dokumentumok közzététele és a jelen közbeszerzési eljáráson kívüli egyéb felhasználása. 1.1.11 Ajánlattevő az ajánlatában, valamint a Kbt. 44.§ (1) bekezdés szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (Ptk. 81.§ (2) bekezdése) tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, figyelemmel a következő rendelkezésekre: Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, 4
hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők, b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat, c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építésvagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat, cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat, d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak, e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak. A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - fentiek hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. 1.2
Közös ajánlattétel
1.2.1 Ajánlatkérő a kapcsolatot kizárólag közös ajánlattevők által az ajánlatban megjelölt képviselőjén keresztül tartja. Ajánlatkérő ennek megfelelően az eljárás során keletkezett iratokat az ajánlattételi határidőt követően kizárólag a közös ajánlattevők által megjelölt kapcsolattartónak küldi meg. 1.2.2 A közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését. 1.2.3 Több gazdasági szereplő közösen is benyújthat ajánlatot. Ennek feltétele, hogy a közös ajánlattevők vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak az 1.1.6 pontban leírtak szerint kell a közbeszerzési dokumentumokat letöltenie. Amennyiben közös ajánlat benyújtására kerül sor, akkor a közös ajánlattevők kötelesek becsatolni ajánlatukba valamennyi a közös ajánlattevő tag által aláírt megállapodásukat, amely legalább a következőket tartalmazza: A közös ajánlattevő felek nevét, székhelyét; Tartalmaznia kell a közbeszerzési eljárás tárgyát és az eljárást megindító hirdetményre való utalást. A közös ajánlattevők nyilatkozzanak arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárásban együttesen kívánnak részt venni; A megállapodás mellé csatolni kell a közös ajánlattevők képviseletére jogosult személy aláírási mintáját vagy magánokiratba foglalt meghatalmazást; Meg kell jelölni a közös ajánlattevők képviseletére jogosultját, valamint az(oka)t a természetes személy(eke)t, aki(k) a közös ajánlattevők nevében korlátozás nélkül, 5
joghatályos nyilatkozatokat tehet(nek), illetve a közös ajánlattevők nevében aláírásra jogosult(ak); A közös ajánlattételi szerződés célját; A közös ajánlattevők egyetemleges teljesítési kötelezettségvállalása, egyetemleges felelősségvállalása a szerződéses kötelezettségek teljesítésére, amennyiben, mint nyertes ajánlattevők kiválasztásra kerülnek; Az ajánlat benyújtási határidejének leteltekor érvényes és hatályos. és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ felfüggesztő (hatályba léptető), illetve felbontó feltételtől; A közös ajánlattevők tagjainak feladatát és a megbízási díjból való részesedésük %-os mértékét; Nyertes ajánlattétel esetén a vállalkozási szerződés aláírására, illetőleg a Kbt. 135.§-a szerint, számlát benyújtani jogosultak megnevezését.
II. 2.1
Közbeszerzési dokumentumok
Közbeszerzési dokumentumok tartalma
2.1.1 Ajánlattevő kötelessége, hogy gondosan áttanulmányozza az eljárást megindító felhívás és a közbeszerzési dokumentumok valamennyi rendelkezését és utasítását. 2.1.2 Amennyiben ajánlattevő nem adja meg az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban kért összes információt, vagy ha a benyújtott ajánlat nem felel meg az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek, az minden vonatkozásában az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását eredményezheti. 2.2
Értékelési szempontrendszer
2.2.1 Általános előírások 2.2.1.1 Az Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy a közbeszerzési dokumentumokban megfogalmazottak az építési beruházás alapfeltételeit, követelményeit határozzák meg. 2.2.1.2 Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét arra, hogy csak olyan vállalásokat tartalmazó ajánlat fogadható el érvényesnek, melyben megajánlott vállalások megvalósulása nem tartalmaz olyan részeket, amelyek akadályoznák a feladatok teljesítését illetőleg az elvégzett feladatok lezárását. Csak olyan mértékben és módon lehet vállalásokat és megajánlásokat tenni, melyek nem ellentétesek a jogszabályokkal valamint a kiírás feltételeivel. 2.2.1.3 Az Ajánlatkérő felhívja Ajánlattevők figyelmét, hogy az esetleges vállalásaik ellenértékének is szerepelnie kell a vállalási díjban, továbbá arra, hogy az Ajánlattevő által megtett túlvállalások is részletes szerződéses feltételekké válnak, azaz a szerződés részét fogják képezni. 2.2.1.4 Az Ajánlatkérő felhívja Ajánlattevők figyelmét, hogy nem lehet opciós, többváltozatú ajánlatot tenni. Az Ajánlatkérő minden megajánlást az ajánlat részeként értékel és nem áll módjában egyes ajánlati elemeket elfogadni, másokat elvetni; az ajánlatokat csak, mint egységes egészet tudja kezelni, értékelni és elfogadni. Ezért az Ajánlatkérő az ilyen megajánlás esetén az egész ajánlatot érvényteleníti és az eljárás további menetéből kizárja. 6
2.2.1.5 Nem fogad el olyan ajánlatot az Ajánlatkérő, amelyik valamilyen ingyenes szolgáltatás vagy ajándék megajánlását tartalmazza. Szerződéskötés esetén az Ajánlattevő ajánlatában található minden megajánlás a szerződés részéve válik. Ezért minden olyan ajánlat érvénytelen, amelyik megajánlása(i) vagy a megajánlások mértéke jogszabályba vagy a kiírás feltételeibe ütközik. 2.2.1.6 Ha az ajánlati ár számokkal megadott összege és a betűvel leírt összeg között eltérés mutatkozik, akkor a betűvel kiírt összeget tekinti Ajánlatkérő érvényesnek. 2.2.1.7 Az Ajánlattevőnek az ajánlati árat a szerződés tárgyának teljes körű megvalósítására, a befejezési határidőre prognosztizált, rögzített vállalkozási díjként kell megadnia, forintban. 2.2.2 Értékelési szempont 1. Az értékelési szempont a Kbt. 76.§ (2) bekezdés c) pontja alapján a legjobb ár-érték arányt megjelenítő ajánlat. 2.4
Eljárás lezárása
2.4.1 Tájékoztató az Ajánlatkérő döntéséről 2.4.2.1 Ajánlatkérő egyidejűleg, írásban tájékoztatja Ajánlattevőket az eljárás eredményéről, vagy eredménytelenségéről az erről szóló döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. 2.4.2.2 Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerinti írásbeli összegezést készít az ajánlatokról, amelyet minden ajánlattevő részére egyidejűleg, telefaxon útján megküld. 2.4.2 Szerződéskötés 2.4.2.3 Ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte. 2.4.2.4 Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és - a Kbt. 131.§ (4) bekezdése szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc - építési beruházás esetén további hatvan - nappal meghosszabbodik. 2.4.2.5 Ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség Kbt. 131.§ (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a Kbt. másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig, kivéve, a Kbt. 131.§ (8) bekezdése szerinti esetek. III.
3.1
Ajánlatok összeállításának tartalmi és formai követelményei
Az ajánlatok elkészítése
3.1.1 Az ajánlatok benyújtásával kapcsolatosan felmerülő összes költség ajánlattevőt terheli, függetlenül a közbeszerzési eljárás lefolyásától, vagy annak kimenetelétől.
7
3.1.2 Ajánlattevő kötelessége, hogy gondosan megvizsgálja és betartsa az közbeszerzési dokumentumokban megadott összes utasítást, formai követelményt, kikötést és előírást. Ajánlattevő kockázata és az ajánlatának érvénytelenségét vonhatja maga után: a) b)
3.2
ha elmulasztja az előírt információk és dokumentumok benyújtását a kitűzött határidőkre, ha olyan ajánlatot nyújt be, amely tartalmi szempontból nem felel meg az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban megadott valamennyi követelménynek.
Az ajánlat nyelve
3.2.1 Az ajánlat benyújtásának, illetve a kapcsolattartás nyelve a magyar. 3.2.2 Amennyiben ajánlattevő a megadott nyelven kívül más nyelven is becsatol bármilyen dokumentumot, úgy a dokumentumról készült felelős magyar nyelvű fordítást is mellékelni kell közvetlenül az idegen nyelvű dokumentum után. A Kbt. 47.§ (2) bekezdése alapján azon ajánlattevőknek, akik idegen nyelvű dokumentumot csatolnak be az ajánlatuk részeként, az adott dokumentum felelős magyar fordítása fogadható el, melynek helyességéért ajánlattevő felel. 3.3
Az ajánlat benyújtásának formai előírásai
3.3.1 Ajánlattevőnek az ajánlatát 1 (egy) papíralapú és 1 (egy) elektronikus példányban kell benyújtania. 3.3.2 Az ajánlat papíralapú példányáról készített, nem módosítható fájlformátumban (pl.: .pdf kiterjesztés) előállított változatot 1 pld. CD, DVD lemezen vagy egyéb más elektronikus adathordozón is be kell nyújtani. Az egyes példányok közötti eltérés esetén a papíralapú az irányadó. 3.3.3 Ajánlattevő csatolja ajánlatához azon nyilatkozatát, hogy a CD, DVD lemezen vagy egyéb más elektronikus adathordozón mellékelten benyújtott elektronikus változat megegyezik az eredeti papíralapon benyújtottal. 3.3.4 Az ajánlat papíralapú példányát zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni. A csomót matricával az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az Ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írnia, úgy hogy a bélyegző, illetve az aláírás legalább egy része a matricán legyen. 3.3.5 Az ajánlat minden oldalát vagy lapját folyamatos sorszámozással kell benyújtani. 3.3.6 Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen - az ajánlat beadása előtt - módosítást hajtottak végre, az adott dokumentum aláírására jogosult személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni. 3.3.7 A kért darabszámú ajánlatot együttesen kell becsomagolni. A csomagolásnak az alábbiakat kell biztosítania: - egyértelműen látható legyen, hogy a csomag lezárását követően abból nem vettek ki semmit, és abba semmit nem tettek be. 3.3.8 Az ajánlat pénzneme: az árakat magyar forintban (HUF) kell megadni. 3.3.9 A Közbeszerzési dokumentumokat átvevők az ajánlattétellel kapcsolatban írásban (telefaxon) további tájékoztatást kérhetnek a Kbt. 56.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint. 8
3.3.10 Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint biztosítja a hiánypótlást. 3.3.11 Ajánlattevőnek kizáró okokra, az ajánlattételi felhívás előírásaival összhangban, az ajánlatában meg kell adnia. A kizáró okok igazolása a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezések szerint történik. 3.3.12 Az Ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az ajánlattevő az Ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az Ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. 3.3.13 Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 73. § (4) és (5) bekezdésben foglaltakra. Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály 1086 Budapest, Szeszgyár u. 4. Telefon: 06 1 299-9090 Fax: 06 1 299-9093 Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 06 1 433-0402 Fax: 06 1 433-0455 Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi Ellenőrzési Osztálya 1036 Budapest, Váradi u. 15. Postacím: 1438 Budapest Pf. 520. tel: 06-1-216-2901, 06-1-323-3600 fax: 06-1-323-3602 E-mail:
[email protected],
[email protected] Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Cím: 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6. Levelezési cím: 1437 Budapest, Pf. 839. Telefon: 06-1-476-1100 Fax: 06-1-476-1390
9
III. Az ajánlatok értékelése Az ajánlatok elbírálásának szempontja: Ajánlatkérő az ajánlatokat a legjobb ár érték arány szempontja alapján bírálja el a (Kbt. 76 § (2) bekezdés c) pontja alapján. Értékelési szempontok 1.) ajánlati ár 2.) kötelező jótállási határidőn túl jótállási határidő vállalása (hónapokban) min.12 hónap – max.36 hónap 3.) teljesítési határidő (naptári nap) min.40 naptári nap – max.60 naptari nap
súlyszám 50 30
20
A legjobb ár-érték arány értékelési szempont esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-100 pont. A rész-szempontra csak pozitív (0-nál nagyobb) ajánlati érték adható. Az 1. részszempont, az ajánlati ár és a 3. részszempont, a teljesítési határidő esetében a fordított arányosítás módszerét alkalmazza Ajánlatkérő az alábbi képlet alapján:
ahol P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa Pmin: a pontskála alsó határa Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlati tartalmi elem Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme A 2. pontban szereplő résszempont esetében a pontkiosztás módszere az egyenes arányosítás azaz a legmagasabb érték a legkedvezőbb, a legelőnyösebb ajánlati tartalmi elem kapja a lehetséges maximális pontszámot (100 pont) adja, a többi ajánlat tartalmi eleme pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan számítja ki a pontszámokat a Közbeszerzések Tanácsa 2/2004. sz. módosított ajánlása (K.É, 2012.június 1.) III.1.ba) és bb) pontjában meghatározott képlet alkalmazásával. Avizsgált P = -------------- ( Pmax – Pmin ) + Pmin Alegjobb ahol P: Pmax: Pmin: Alegjobb: Avizsgált:
a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma a pontskála felső határa a pontskála alsó határa a legelőnyösebb ajánlati tartalmi elem a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
A 2. bírálati részszempont esetében ajánlattevőnek minimum a kötelező jótállási időtartamot meg kell megajánlania. Az adott részszempontra adott pontok számát megszorozzuk a mellé rendelt súlyszámmal, és ezek összege adja meg az Ajánlattevő által elért összesített 10
pontszámot.Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatott tette és az ajánlata érvényes. (Kbt. 77. § (4) bekezdés) IV. VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Magyar Államkincstár, (székhely: ………….; képviselője:………………; adószám: …………..; törzsszám: ……..; a továbbiakban: Megrendelő), mint Megrendelő, másrészről a ……………. (székhely: ………….; cégjegyzék szám: …………; adószám: ……………; képviseli: ……………..; bankszámlaszám: ……………….; továbbiakban: Vállalkozó), mint Vállalkozó között az alábbi feltételek szerint az alulírt helyen és napon. Bevezető rendelkezések 1. Megrendelő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 115. § (1) bekezdése alapján „Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítása” tárgyában eljárást folytatott le. 2. Megrendelő a Kbt. 76.§ (2) bekezdésének c) pontja szerinti értékelési szempont – legjobb ár-érték arány - alapján Vállalkozót nyilvánította az eljárás nyertesének. Az értékelési szempontok a következők: ajánlati ár teljesítési határidő vállalt jótállási idő 3. Jelen szerződés az eljárást megindító felhívás, az ahhoz kapcsolódó dokumentáció, és a Vállalkozó Ajánlatának tartalma (továbbiakban: Előkészítő Iratok) alapján jött létre. Amennyiben ellentmondás merülne fel jelen Szerződés és az Előkészítő Iratok rendelkezései között, az Előkészítő Iratok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben elsősorban az Előkészítő Iratok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. A szerződés tárgya, valamint a teljesítésre vonatkozó rendelkezések
I.
1. Vállalkozó elvállalja a 3300 Eger, Eszterházy Károly tér 5. szám alatt található épület kazánjainak cseréjéhez, valamint a kazánház felújításához kapcsolódó kivitelezési munkálatokat jelen szerződés kötelező és elválaszthatatlan részét képező műszaki leírásban (1. sz. melléklet) foglaltaknak megfelelően. 2. A szerződés az aláírása napján lép hatályba, és a Felek általi szerződésszerű teljesítéséig marad hatályban. A kivitelezési tevékenység megkezdése a munkaterület átadását követően esedékes, aminek várható időpontja 2016. május 15. A Vállalkozó a kivitelezés teljes körű teljesítését .... napon belül vállalja. A Megrendelő a munkaterületet az előzetesen egyeztetett és jóváhagyott ütemtervnek megfelelően adja át Vállalkozónak. 3. A teljesítési helyre vonatkozó adatok:
3300 Eger, Eszterházy Károly tér 5.
helyrajzi szám: 7218/A/1
nem műemlék épület 11
szintek: alagsor, földszint, 1 emelet, galéria, tetőtér
az épület teljes alapterülete: 1898m2
Fizetési feltételek
II.
1. Felek teljesítés ellenértékét a Vállalkozó ajánlata alapján a következőekben határozzák meg:
Kivitelezési díj nettó: ……………….…………………,- Ft + ÁFA Tartalékkeret (10%) nettó: ………….…………………,- Ft + ÁFA Összesen nettó: ………………..……………….………,- Ft + ÁFA
Az ajánlati ár tartalmazza a közbeszerzési dokumentumokban foglalt, a összes előírás teljesítéséhez szükséges, teljes körű kivitelezési költséget, valamint a műszaki leírás ”benyújtandó ajánlat műszaki tartalma” fejezetében foglalt tételeket és költségeket. 2. Megrendelő a szerződés ellenértékét átalányárban határozza meg. A pótmunka, vagy többletmunka tekintetében a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 6:244-245. § rendelkezései szerint kell eljárni. 3. Az átalányáras elszámolásra tekintettel a következő rendelkezések érvényesülnek. a) Vállalkozó kijelenti, hogy megismerte a közbeszerzési dokumentumok részeként rendelkezésére bocsátott műszaki követelmények tartalmát, és az abban foglalt munkálatok teljes körű megvalósítására tett ajánlatot; b) Vállalkozó kijelenti, hogy a rendelkezésére bocsátott műszaki követelmények alapján a kivitelezést szerződésszerűen, teljes körűen, műszaki és minőségi szempontból is kifogástalan állapotban, a vonatkozó jogszabályoknak, műszaki szabályoknak megfelelően készíti el; c) Vállalkozó kijelenti, hogy a közbeszerzési dokumentációt áttanulmányozta, az abban foglalt adatokat ismeri, és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja el; d) Vállalkozó kijelenti, hogy ajánlati árát a fentiek tudatában alakította ki, teljes körűen és hiánytalanul vállalkozik a szerződés tárgyának a megvalósítására. 4.
Vállalkozó jelen szerződésben foglalt feladatai készre teljesítését követően egy végszámla benyújtására jogosult.
5. Megrendelő a vállalkozói díjat a Vállalkozó (a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdése alapján vagy az alvállalkozó a Kbt. 135. § (3) bekezdésének c) pontja alapján) által kiállított számla szerint a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül, Vállalkozó………………… sz. bankszámlájára átutalással egyenlíti ki, tekintettel a Kbt. 135. § (3) bekezdésében foglaltakra. Amennyiben a Vállalkozó (a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdése alapján vagy az alvállalkozó a Kbt. 135. § (3) bekezdésének c) pontja alapján) által szabályosan kiállított és megküldött számla ellenére a határidő elteltét követően a Megrendelő nem fizet, Vállalkozó a Ptk. 6:155. § (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamat és (2) bekezdése szerinti behajtási költségátalány megtérítésére tarthat igényt. A teljesítésigazolás kiállítása tekintetében érvényesülnek a Kbt. 135.§ (2) bekezdésében foglaltak: ha a Vállalkozó írásbeli értesítésére (készre jelentés) a Megrendelő az átadásátvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő 15 napon belül nem kezdi meg az átadás-átvteli eljárást, vagy megkezdi, de – a Ptk.6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel – határidőben nem fejezi be, a Vállalkozó kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni. 12
A Kbt.135.§ (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel Megrendelő a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni. Megrendelő a Kbt. 135.§ (6) bekezdésével összhangban csak Vállalkozó által elismert kötbér összegét tekintheti lejárt tartozásnak, és a kiszámlázott kötbér összegével csökkentett díjat fizeti meg. 6. Vállalkozó a számlát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. § bekezdéseinek figyelembe vételével nyújthatja be. 7. Vállalkozó a Megrendelő képviselője által eredeti, papíralapon aláírt, körbélyegzővel ellátott teljesítés-igazolást – melyen nyomtatott betűvel feltüntetett az aláírásra jogosult személy neve, és beosztása – köteles a számla mellékleteként csatolni. A számlán fel kell tüntetni a szerződés azonosító számát. Azonosító szám hiánya esetén, vagy ha a számla tartalmilag vagy formailag hibás, vagy ha teljesítésigazolás nélkül érkezett, vagy nem felel meg az előző mondatban foglaltaknak, a Megrendelő a számla befogadását megtagadja, és a számlát visszaküldi. Ebben az esetben a 30 napos fizetési határidő a befogadható számla kézhezvételétől kezdődik. 8. Megrendelő a Vállalkozó számára a Kbt. 135. § (7) bekezdésére is tekintettel biztosítja – a Vállalkozó kérésére – a szerződésben foglalt, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított teljes nettó vállalkozói díj 20%-ának megfelelő összeget, mint előleg igénybevételének a lehetőségét, az előleg számla beérkezését követő 15 napon belül. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az előleg igénybevételi lehetőséggel egy alkalommal élhet. Amennyiben Vállalkozó él az előleg igénybevételi lehetőségével, úgy az előleg elszámolása a végszámlában történik. 9. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 20. § rendelkezéseinek megfelelően a Felek tartalékkeret kikötésében egyeznek meg, melynek összege a nettó vállalkozási díj 10 %-a. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. A kivitelezőnek az alábbiakat kell alátámasztania dokumentációval: a) ajánlatadáskor nem volt tudomása a munka elvégzésének a szükségességéről b) ezt a felmerülést követően haladéktalanul bejelentette c) indokolás a szerződésszerű teljesítéshez való szükségességéről d) értékelés a munka elmaradásának véghatáridőre vonatkozó hatásáról e) igazolja, hogy az ajánlatában az ajánlati költségvetés egységárait alkalmazza. A tartalékkeret a szerződés teljesítése során szükségessé váló, a Ptk. 6:244. § (2) bekezdése szerinti pótmunka elvégzésére is felhasználható, feltéve, hogy a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel. A Megrendelő kijelenti, a Vállalkozó pedig tudomásul veszi, hogy a tartalékkeret felhasználása nem vonja maga után jelen szerződés módosításának, vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának a szükségességét. Vállalkozó a tartalékkeret keretében elvégzett munkálatokkal kapcsolatban a műszaki ellenőr által jóváhagyott tételes elszámolás alapján nyújthat be számlát (az árazott költségvetés jelen szerződés 4. sz. melléklete). 13
III.
Vállalkozó kötelezettségei 1. A műszaki leírás ”együttműködés, kölcsönös tájékoztatás” alfejezetében foglaltakat betartva, azzal összhangban Vállalkozó köteles a Megrendelő kapcsolattartóját emailben és telefonon – annak írásbeli megerősítésével együtt – minden olyan körülményről tájékoztatni, és ha szükséges figyelmeztetni, amely a teljesítés eredményességét, kellő időben való elvégzését veszélyezteti, vagy gátolja. A Vállalkozó az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelősséggel tartozik. 2. A munkálatokkal érintett, meglévő berendezések, szerkezetek megóvása Vállalkozó kötelezettsége. Az építési munkákkal nem érintett meglévő szerkezetek (pl. lépcsők) megóvása is a Vállalkozó kötelezettsége. Az ennek ellenére bekövetkező sérüléseket, károkat a Vállalkozó köteles díjmentesen helyreállítani, pótolni, és kijavítani. A Vállalkozó köteles a szerződés teljesítése során Megrendelőnek, illetve harmadik személynek okozott kárt megtéríteni. 3. A munkák végzése során Vállalkozó köteles a (különösképpen a 1. sz. mellékletben meghatározott) vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, technológiai utasításokat, munkavédelmi előírásokat betartani. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a Megrendelő biztonsági követelmény rendszerét a teljesítés során minden felkért, vagy megbízott munkatársával betartatja. Vállalkozó köteles betartani a műszaki leírásban (1. sz. melléklet) foglalt biztonságtechnikai feltételeket. Vállalkozó az általa hozott, munkavégzéshez szükséges eszközök műszaki megfelelőségéről, munkavégzéshez alkalmas állapotáról köteles gondoskodni különös tekintettel a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben foglaltakra. Vállalkozó ezen kötelezettségének elmulasztásából eredő károkért, balesetekért Megrendelő felelősséget nem vállal; Vállalkozó kizárólagos felelősséggel köteles helytállni. 4. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a teljesítésben csak olyan alvállalkozó működhet közre, aki megfelel a közbeszerzési törvényben foglaltaknak, valamint, akiért Vállalkozó úgy felel, mintha maga teljesített volna. Az alvállalkozóra vonatkozóak a Kbt. 138. § (3) bekezdésével összhangban a Vállalkozó legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles a Megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. A Vállalkozó a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles a Megrendelőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. Az alvállalkozói teljesítés tekintetében érvényesül az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015 (X. 30.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése, miszerint a Megrendelő a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott mértéket. 14
5. Vállalkozó a munkaterület átadását követően haladéktalanul köteles az elektronikus építési napló vezetését megkezdeni, valamint a teljesítés alatt is folyamatosan vezetni, figyelemmel az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdésére. 6. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015 (X. 30.) Korm. rendelet 26. § alapján az építési beruházás esetén a Vállalkozó köteles − legkésőbb a szerződéskötés időpontjára − felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni a Megrendelő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra (3. sz. melléklet). 7. Átadás-átvételi eljárásra vonatkozó rendelkezések: A műszaki átadás-átvételi eljárás csak akkor kezdhető meg, ha a Vállalkozó a megfelelő minőségi és egyéb bizonylatok, jegyzőkönyvek alapján a minőségtanúsítási dokumentációt, valamint átadási dokumentációt a Megrendelő részére 1 elektronikus és 3 papír alapú példányban a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdése előtt 15 nappal korábban előzetes felülvizsgálatra átadta. Az átadási dokumentációnak tartalmaznia kell különösen: a) a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságot igazoló kivitelezői és felelős műszaki vezetői nyilatkozatokat, b) az építési-bontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó megfelelő tartalmú hulladék-nyilvántartó lapot, c) a kivitelezési dokumentációt vagy az épület tényleges megvalósulásának megfelelő módosítást is tartalmazó megvalósítási dokumentációt, d) az építmény, építményrész, berendezések kezelési és karbantartási útmutatóját, e) az érintett beavatkozás mértékéig energetikai tanúsítványt, és f) minden olyan egyéb dokumentumot, igazolást, nyilatkozatot, amely az Építtető számára a biztonságos működéshez, hatósági eljárások lefolytatásához szükséges. g) a jótállási dokumentumokat, h) a minőségtanúsítási dokumentációt, i) minőségvizsgálati jegyzőkönyveket, j) nem szabványosított beépített anyagok műbizonylatait, k) tervezői, tervezői művezetői, és műszaki ellenőr nyilatkozatokat, l) gáz MEO jegyzőkönyvet (használatba vételi engedélyt) m) kéményseprői szakvéleményt n) üzemeltetési, használati és karbantartási utasítást, o) gépek, berendezések kezelési oktatási jegyzőkönyvét, p) a mérési jegyzőkönyveket és az elvégzett működési próbák jegyzőkönyveit, q) üzembehelyezési és próbaüzemi jegyzőkönyveket r) a villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot. Vállalkozó a műszaki átadás-átvételi eljárás (melynek keretében érvényesülnek a műszaki leírásban foglaltak) kezdő időpontjáról legkésőbb a szerződés véghatárideje előtt kettő héttel köteles a Megrendelőt írásban, igazolható módon értesíteni, és az átadás-átvételi eljárás időpontját úgy kell kitűzni, hogy az átvétel során esetlegesen feltárt hibák kijavításának a teljesítési határidő végéig be kell fejeződnie. Vállalkozó feladata a használatba vételhez szükséges összes hatósági engedély megszerzése, beüzemelések és üzempróbák, valamint próbaüzem elvégzése. 15
IV.
Megrendelő kötelezettségei és jogosultságai 1. Megrendelő a teljesítés helyére belépési engedélyt biztosít Vállalkozó és az általa írásban megnevezett munkavállalói, illetve alkalmazottai részére. 2. Megrendelő térítésmentesen biztosítja a víz és áramvételi lehetőséget Vállalkozó számára. 3. Megrendelő jogosult a munkavégzést bármikor ellenőrizni. 4. Megrendelő a szerződésszerű teljesítés esetén a teljesítésigazolást aláírja, valamint az ellenértéket megfizeti.
V.
Szerződést biztosító mellékkötelezettségek (kötbér, jótállás) 1. Vállalkozó pénz fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést, tekintettel a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésére. Vállalkozónak felróható, nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén a Megrendelő kötbérre az alábbiak szerint jogosult. Vállalkozó mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. 2. Amennyiben Vállalkozó jelen szerződésben meghatározott feladatait késedelmesen teljesíti, úgy késedelmi kötbér fizetésére köteles. A késedelmi kötbér alapja jelen szerződés teljes nettó ellenértéke, mértéke pedig a kötbér alapjának 0,5 %-a minden egyes késedelemmel érintett nap után. Minden megkezdett nap késedelmes napnak számít. A késedelmi kötbér maximális mértéke 10 nap után 5%. 3. Amennyiben Vállalkozó jelen szerződésben meghatározott feladatait hibásan teljesíti, úgy hibás teljesítési kötbér fizetésére köteles. A hibás teljesítési kötbér alapja jelen szerződés teljes nettó ellenértéke, mértéke pedig a kötbér alapjának 0,5 %-a minden egyes hibás teljesítéssel érintett nap után. A hibás teljesítési kötbér maximális mértéke 10 nap után 5%. 4. Amennyiben jelen szerződés teljesítése a Vállalkozónak felróható módon meghiúsul, Megrendelő meghiúsulási kötbérre jogosult, melynek alapja a meghiúsulással érintett munkarészre vonatkozó a nettó vállalkozói díj tartalékkeret nélküli összege, mértéke pedig 15%. 5. A késedelmes és a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése Vállalkozót nem mentesíti a szerződésszerű teljesítés kötelezettsége alól. 6. Megrendelő kötbérigényének érvényesítése nem jelenti egyéb igényei érvényesítésének elvesztését. 7. Vállalkozó kijelenti, hogy az általa elvégezett munkákra a Ptk. és a jótállási időkről rendelkező jogszabályok szerinti jótállási időn felül…. hónap időtartamú jótállást vállal (a jótállás jogszabályban rögzített minimális mértéke 12 hónap). A jótállás kezdete a sikeres, a végső, a műszaki leírásban meghatározott minden feladat szerződésszerű elvégzését igazoló műszaki átadás-átvételi eljárásról szóló jegyzőkönyv Felek általi aláírásának a napja. Vállalkozónak biztosítania kell, hogy Megrendelő a jótállásra vonatkozó jogosultságát a jótállásra vonatkozó dokumentumokkal a Vállalkozó közreműködése nélkül is tudja érvényesíteni a gyártóval és/vagy a forgalmazóval szemben. Vállalkozó vállalja, hogy a Kbt. 134. §-ában szabályozottaknak megfelelően a jótállás időtartamára vonatkozóan a jótállási feladatok fedezeteként az ajánlati ár tartalékkerettel csökkentett nettó értékének 5%-át a végszámlából a Megrendelő visszatartja. A Vállalkozó a jótállási biztosítékot kiválthatja a Megrendelő javára szóló, az ajánlati ár 16
tartalékkerettel csökkentett nettó értékének 5%-ra szóló bankgaranciának a szerződés teljesítésének időpontjában történő benyújtásával. 8. A Vállalkozót a szolgáltatásaira vonatkozóan a Ptk. 6:171. § és a szavatossági időről rendelkező jogszabályok szerint szavatossági kötelezettség terheli, amelyeket köteles Megrendelő részére érvényesíteni. Együttműködési kötelezettség, képviselet
VI.
1. Felek megállapodnak abban, hogy minden értesítést írásban, postai úton (tértivevényes ajánlott levél formájában) vagy telefax, illetve visszaigazolt e-mail útján kell megküldeni a másik fél címére. Az értesítések és üzenetet tartalmazó írott jegyzék akkor tekinthető átadottnak, amikor azokat az adott címre kézbesítették, és az ezt igazoló tértivevényt a küldő fél visszakapta, illetve telefax esetén akkor, amikor a hibátlan továbbításról a faxgép által kiadott igazolást a küldő fél megkapja, vagy e-mail esetén annak elolvasásáról visszaigazolás a másik félhez megérkezik. 2. A kapcsolattartásra az alábbi személyek jogosultak: Vállalkozó részéről: Név: ……………… Cím: ………………. Telefon:…………………. Fax: …………….. e-mail cím: ………………………. Megrendelő részéről: Név: ……………… Cím: ………………. Telefon:…………………. Fax: …………….. e-mail cím: ………………………. 3.
A Megrendelő részéről teljesítésigazolásra a következő személy jogosult: Név: ……………… Cím: ………………. Telefon:…………………. Fax: …………….. e-mail cím: ………………………. 4. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés b) pontja alapján a műszaki ellenőr:
Név: ……………… Cím: ………………. Telefon:…………………. Fax: …………….. e-mail cím: ……………………….
5. Felek megállapodnak, hogy a fenti személyekben és/vagy adataikban való változást nem tekintik szerződésmódosításnak és a változásról haladéktalanul írásban értesítik egymást. 6. Felek a szerződés teljesítése érdekében együttműködnek, melynek keretében minden olyan információt, üzleti titkot, vagy adatot, amelyet jelen szerződés teljesítése során a 17
Felek egymástól kapnak, vagy amelyet nevükben bárki a jelen szerződéssel vagy ebben foglaltakkal kapcsolatban közölt, vagy amelyekhez a Felek a szerződés teljesítése során hozzájutottak, üzleti titokként kötelesek megőrizni. Jelen szerződés tartalmáról egyik fél sem nyilatkozhat a másik fél beleegyezése nélkül azzal, hogy egyik fél sem akadályozhatja meg a másikat olyan információ kiadásában, amelyet valamely hatósági vagy bírósági eljárás vagy törvényi előírás tesz szükségessé. VII.
A szerződés hatálya, módosítása, felmondása és megszűnése 1. Megrendelő a szerződést a teljesítés ideje alatt azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Vállalkozó a szerződési kötelezettségeit súlyosan megszegi, így különösen akkor, ha a) a késedelmes vagy hibás teljesítés következtében a késedelem/hibás teljesítés időtartama eléri a kötbérnek az V./2-3. pontban meghatározott maximális %-nak megfelelő napok számát. b) jogerős bírósági határozat alapján felszámolási-, végelszámolási eljárás indult a Vállalkozó ellen, vagy egyébként fizetésképtelenné vált. Ez alól a rendelkezés alól kivételt képez a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 11. § (2) bekezdés h) pontjában foglalt törvényi rendelkezés: az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék esetén Vállalkozóval, mint adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait; c) a Vállalkozó titoktartási kötelezettségét megszegi, d) a teljesítés a Vállalkozónak felróható módon meghiúsul. 2. Bármelyik Fél azonnali hatályú felmondása esetén a felmondást írásban köteles indokolni, megjelölve azokat az okokat és körülményeket, amelyek részéről a szerződés felmondásához vezettek. Ha a Felek bármelyike részéről a felmondás alapos ok nélkül történt, a másik Félnek okozott kárt a felmondó Fél köteles megtéríteni.
VIII.
Egyéb rendelkezések 1. Felek megállapítják, hogy a Kbt. 136.§ (1) - (2), 143. § (1) - (3) bekezdéseiben foglaltak a szerződés kötelező törvényi feltételei: A Megrendelő szerződéses feltételként előírja, hogy a Vállalkozó a) nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak; b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti. A külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni (5. sz. melléklet), hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül. A Megrendelő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha: a) feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni; 18
b) a Vállalkozó nem biztosítja a Kbt. 138. §-ban foglaltak betartását, vagy a Vállalkozó személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt. 139. §-ban foglaltaknak; vagy c) az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis. A Megrendelő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból. A Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha a) a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel; b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel. 2. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a teljesítés során alkalmazottait vagy megbízottait csak a Ptk., illetve a hatályos munkajogi és egyéb jogszabályoknak megfelelően alkalmazza. 3. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben, valamint bármely, a teljesítéssel kapcsolatos ellentmondás esetén Magyarország mindenkor hatályos jogszabályai irányadók, különösen a Ptk., Kbt. valamint a közbeszerzésre vonatkozó egyéb jogszabályok. A szerződés képezi a Felek szerződés tárgyára vonatkozó teljes megállapodását és a Felek kizárják a Ptk. 6:63.§ (5) bekezdésének alkalmazhatóságát a szerződés tekintetében. 4. Vállalkozó köteles a szerződés megkötésekor az átláthatósági nyilatkozatot a kitöltési útmutató szerint kitölteni és aláírni, és az abban kért adatokat a jogszabályok által előírt feltételekkel Megrendelőnek átadni. A nyilatkozat a szerződés elválaszthatatlan 2. sz. mellékletét képezi. Vállalkozó az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése alapján tudomásul veszi, hogy jelen szerződés nem köthető meg és a szerződés alapján nem történhet kifizetés olyan szervezet részére, amely nem minősül átlátható szervezetnek. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy amennyiben valótlan adatokat közöl, úgy a szerződést a Megrendelő azonnali hatállyal felmondja, vagy a szerződéstől eláll. 5. Felek kifejezik arra vonatkozó szándékukat, hogy a szerződés teljesítése során felmerült vitáikat elsősorban békés úton, közvetlen tárgyalások útján rendezik. Amennyiben Felek tárgyalásai 8 napon belül nem vezetnek eredményre, jelen szerződésből eredő jogvitájuk elbírálására a Budai Központi Kerületi Bíróság illetékességét kötik ki. 6. Vállalkozó tudomásul veszi a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendeleten és az Állami Számvevőszék 2011. évi LXVI. törvényen alapuló, 19
jelen szerződéssel összefüggő ellenőrzési jogosultságát. A költségvetési pénzeszközök felhasználásának nyilvánossága érdekében Felek a szerződés lényeges tartalmáról a tájékoztatást nem tagadhatják meg üzleti titokra való hivatkozással. 7. Ezen szerződés mindennemű módosítása és kiegészítése írásos formában a szerződő Felek egyetértésével lehetséges, tekintettel a Ptk. 6:191. § és Kbt. 141. § rendelkezéseire. 8. Szerződő Felek a jelen szerződést, valamint annak kötelező és elválaszthatatlan részét képező …… darab mellékletét elolvasták, értelmezték, és mint ügyleti és üzleti akaratukkal mindenben megegyezőt, 6 eredeti példányban cégszerű aláírásukkal ellátták. Budapest, 2016. ………………………..
Megrendelő
Vállalkozó
Mellékletek: 1. sz. melléklet: Műszaki leírás 2. sz. melléklet: Átláthatósági nyilatkozat 3. sz. melléklet: Vállalkozó felelősségbiztosítása 4. sz. melléklet: Vállalkozó által árazott költségvetés
20
2. sz. melléklet ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILATKOZAT I.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 1.b) pontja szerinti jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek
1. Alulírott, …………………….. (név, ), mint a ………………………………(cégnév, székhely) törvényes képviselője nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1.b) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, az alábbiak szerint: a) az általam képviselt szervezet olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek: aa) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, ab) az Európai Unió tagállamában/, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban/, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában/ vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van (Aláhúzandó), és ez az ország: ……………. (ország megnevezése), ac) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, ad) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a aa), ab) és ac) alpont szerinti feltételek fennállnak. 2. Nyilatkozat tényleges tulajdonosról Az általam képviselt szervezetnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) és re) pontja, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése és 55. §-a alapján a következő természetes személyek a tényleges tulajdonosai: Sorsz. Tényleges tulajdonos neve, Tényleges tulajdonos Tulajdoni hányada, születési helye, ideje, befolyásának és anyja születési családi szavazati jogának és utóneve mértéke
3. Nyilatkozat a külföldi ellenőrzött társasági minősítésről: (Amennyiben a szervezet magyarországi székhellyel rendelkezik, nem külföldi ellenőrzött társaság!) Amennyiben a szervezet székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az EGT megállapodásban részes államában az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, kérjük adja meg, hogy az utolsó lezárt adóévben a szervezet és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, 21
valamint kereskedelmi tevékenységből származó bevétele hány százaléka az összes bevételének, az alábbiak szerint: Utolsó lezárt Az illetőség szerinti országban termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, adóév szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevételének aránya az összes bevételhez képest
4. Nyilatkozat a közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 %-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet átláthatóságáról 4.1. A közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet(ek) és adóilletőségük: Sorsz. Gazdálkodó szervezet Tulajdoni hányadának, Adóilletősége neve befolyásának és szavazati jogának mértéke
4.2. A közvetlenül vagy közvetten több mint 25 %-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tényleges tulajdonosa(i): Sorsz. Gazdálkodó szervezet Tényleges Tényleges tulajdonos Tényleges neve tulajdonos(ok) születési helye, ideje, tulajdonosok neve anyja születési családi és tulajdoni utóneve (a pénzmosás és a hányadának, terrorizmus finanszírozása befolyásának megelőzéséről és és szavazati megakadályozásáról jogának szóló 2007. évi CXXXVI. mértéke törvény 3. § r) és re) pontja, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése és 55. §-a alapján)
4.3. A közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 %-os tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontja szerinti ellenőrzött külföldi társasági minősítése. 22
Amennyiben a 4.1. pontban felsorolt gazdálkodó szervezet(ek) székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, kérjük adja meg, hogy az utolsó lezárt adóévben a gazdálkodó szervezet és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevétele hány százaléka az összes bevételének, az alábbiak szerint: Adóév Gazdálkodó szervezet neve Az illetőség szerinti országban termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevételének aránya az összes bevételhez képest
Tudomásul veszem, hogy a Magyar Államkincstár - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 41. § (6) bekezdése alapján - az átláthatóság ellenőrzése céljából a szerződésből eredő követelések elévüléséig jogosult a szervezet átláthatóságával összefüggő, az Áht. 55. §-ban meghatározott adatokat kezelni. Tudomásul veszem, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a Magyar Államkincstár felmondja, vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől eláll. Kijelentem, hogy jogosult vagyok az szervezet képviseletére. Kelt:
…………………………………. cégszerű aláírás
23
V. KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS A Magyar Államkincstár Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítás kivitelezésére irányuló ajánlati felhívásához A
BERUHÁZÁS TÁRGYÁT MEGHATÁROZÁSA
KÉPEZŐ
KIVITELEZÉSI
TEVÉKENYSÉG
Magyar Államkincstár Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítás kivitelezésének keretében az alábbi felújítási munkák elvégzése: Épületgépészet
Épületvillamosság
Szakipar
3 db új kazán beépítés, régi kazánok elbontása gázmérő cseréje, gázhálózat átalakítása, GÁZ MEO átadás égéstermék elvezetők bontása, új kiépítése kazánház felújítása kazánház vízellátás, csatornázási feladatai
kazánház energiaelosztás felújítása kazánok működtetésének, vezérlésének kiépítése kazánházi világítás felújítása
kazánház feletti tetőn új kémények kivezetéséhez átalakítás szellőző felépítmény bontása, tetősík helyreállítása padlóburkolat vegyszeres tisztítása mázolási, festési munkák
A SZERZŐDÉS KERETÉBEN ELVÉGZENDŐ KIVITELEZÉSI TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES TARTALMA Épületgépészet: Fűtés-hűtés hálózat ismertetése: A meglévő fűtési rendszer a kazánházban elbontásra kerül a tervlapon jelölt csatlakozási pontig. Általános ismertetés A tervezett Remeha központi kazántelep 3 db kazánnal szolgáltatja a fűtéshez szükséges 90/70°C-os meleg vizet. Az energiahordozó földgáz, amely az utcában található kisnyomású elosztóhálózatból csatlakozik le, majd lép be az épületbe. A fűtési körök az alábbiak: HMV direkt 90/70°C Radiátor kevert 80/60°C Fan-coil kevert 55/45°C Padlófűtés kevert 44/39°C 24
Légkezelő
direkt 90/70°C
A rendszerek kiviteli terveken szereplő vízmennyiségének keringtetését nedves tengelyű fordulatszám szabályozott Grundfos szivattyúk biztosítják. Az egyes körök fűtési vízmennyisége a hőszükséglet számítás, valamint a kapcsoló berendezések fűtési igénye alapján került meghatározásra. Kazánházon belüli fűtési hálózat Az MSZ12623-85 szabvány alapján a tervezett Remeha Quinta Pro 90 kondenzációs gázkazánház a III. kezelési osztályba tartozik. A kazánházon belül a magas pontokon légtelenítő helyek, míg az épületben a felszállók aljára ürítési pontok kerülnek beépítésre. A kazánok leválasztáshoz egy Sondex S14A-ST16-74-TL-LIQUID 255 kW-os szerelhető lemezes hőcserélő kerül betervezésre. Méretezési hőfok különbség 5°C. A hőcserélő karbantartása végett szakaszoló szerelvények, illetve savazó csonkok kialakítása szükséges. A szekunder oldalra mikrobuborék-, míg a primer oldalra iszapleválasztó kerül beépítésre. A meglévő vízlágyító helyett a hőcserélő primer és szekunder oldalára csatlakoztatott BWT VAS S 25 egyoszlopos, szakaszos üzemű vízlágyító biztosítja a megfelelő minőségű tápvizet. Az ipari kivitelű vízlágyító állandó felügyeletet nem igényel. Az üzemeltetéshez a regeneráló sót állandóan biztosítani kell. Regenerálás alatt nincs lágyvízszolgáltatás. A meglévő megmaradó Aquasystem VRV 300 literes membrános tágulási tartály fogja a fűtési hálózat hőmérséklet változásából adódó térfogatváltozását felvenni. A tetőtéri kazánházban elhelyezett tágulási tartály légoldali előfeszítési nyomása 1 bar. A fűtési hálózat üzemi nyomását napi rendszerességgel ellenőrizni kell, melynek értéke 1,5 bar. A fűtési hálózatban a maximális nyomás korlátozására rugóterhelésű biztonsági lefúvató szelep kerül betervezésre, melyen a 6,0 bar lefúvatási nyomás kerüljön beállításra. A biztonsági lefúvató szelep beépítésénél a szelep lefúvató csonkjához vezetéket célszerű csatlakoztatni, ami a földre levezetésre kerül, hogy a működésekor kilépő víz ne okozzon kárt a helyiségben és az egyéb berendezésekben. Ez a csővezeték azonban nem rendelkezhet jelentős áramlási ellenállással, ezért egy tölcsér beépítése célszerű. A tölcsér beépítése egyúttal azt is biztosítja, hogy látható, ha a szelepből víz lép ki. A meglévő megmaradó fűtési körök visszatérő vezetékében az osztó-gyűjtőn kosaras szűrők kerülnek beépítésre. A kosaras szűrők beépítésénél a rendszeres karbantarthatóságot szem előtt kell tartani, valamint függőleges elhelyezés esetén az áramlás leállása esetén ne a rendszerbe hulljon vissza a szűrő tartalma! A lemezes hőcserélő maximális élettartamának és alacsony karbantartási költségének biztosítása érdekében a visszatérő vezetékbe egy iszap leválasztó került betervezésre. Beépítésénél szintén a rendszeres karbantarthatóságot kell szem előtt tartani! A kazánházon belüli fűtési hálózat adott pontjain ellenőrző szerelvények - kombinált hőmérő-nyomásmérő – kerül elhelyezésre. Beépítésüknél azok leolvashatóságát és karbantarthatóságát biztosítani kell! A tervezett fűtési köröket a kazánokba épített gyári vezérlő berendezések irányítják. A fűtési előremenő hőmérséklet külső időjárás függvényében változik. -15°C külső hőmérséklethez 90°C-os előremenő hőmérséklet szükséges. A meglévő külső hőmérséklet érzékelő helyét kell felhasználni, vagy É-i tájolású, vagy napfénytől védett homlokzaton kell elhelyezni. A meglévő fűtési légkezelő és HMV körök előremenő hőmérsékletéről Staefa érzékelők küldenek információt a meglévő épületfelügyeleti rendszernek. Ezek az érzékelő elbontandó vezetékszakaszban vannak, melyeket ideiglenesen el kell bontani, majd a kivitelezés végén vissza kell integrálni. 25
A fűtési rendszer szabadon vezetett vezetékek anyaga fekete acélcső, hegesztett kötéssel. A vezetékek megfogására típus csőtartókat és csőbilincseket, valamint függesztőket kell használni. A tartószerkezetek horganyzott kivitelűek. Ezek a szerkezetek az épületszerkezetekben csavarkötéssel rögzíthetők. Ezekben a csővezetékeket rezgésszigetelő betétekkel kell megfogni. A szivattyúk előtt és után lévő elzáró szerelvényeket és visszacsapó szelepeket mindig a csővezeték méretéhez kell igazítani! A központi osztó-gyűjtőn lévő körök (csővezetékek, szivattyúk, szerkezeti elemek) megfelelő rögzítéséről gondoskodni kell! A kapcsolási rajzon szereplő beszabályozó szelepeknél az előbeállítási értékeket kell figyelembe venni, a kivitelezés végén ellenőrző mérést kell végezni, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben szerepelnek a mérési pontok vázlat formájában, valamint a mért pontokon a térfogatáram és nyomás értékek. A kazánházban kiépített fűtéshálózatra egységesen Tubolit DG 30 mm hőszigetelés szükséges. Az összeállított vezeték hálózaton a szerelés végén a vezető szerelő vizes nyomáspróbát végez. A nyomáspróba előtt a menetes csatlakozásoknál záródugók kerülnek felhelyezésre, illetve az egyik csatlakozási pontnál nyomásmérő. Az üzemi nyomás (4,5 bar) 1,3 szeresével azaz 6 bar-ral kell végezni a nyomáspróbát 30 percen keresztül. A próbanyomást kézi nyomáspróba pumpával állítja elő. A nyomáspróba akkor megfelelő, ha nincs nyomáscsökkenés, szivárgás, külső alakváltozás, víznél gyöngyözés. A nyomáspróba végeredményét jegyzőkönyvbe rögzíti a vezető szerelő, és a műszaki ellenőrrel aláíratja. Kazánházon kívüli fűtési hálózat átalakítása A főbejáraton belépve az előtérbe jutunk, ahol található egy padlófűtési osztó-gyűjtő. Ennek az osztógyűjtőnek a bekötését flexibilis bekötőcsőről DN25 méretű Gebo bordáscsőre kell cserélni a hidraulikai ellenállás csökkentése érdekében. Szükséges továbbá a strangok alján DN25 méretű ürítési lehetőséget kialakítani. Az építész terven P11/1-el jelölt kukatárolónál és a P19/1 jelű WC-nél. A rendszert többször (minimum 3x) intenzíven át kell mosatni, feltöltés és gyors ürítés elvét alkalmazva hogy a szennyeződések ne károsíthassák az új berendezéseket. Gázellátási rendszer ismertetése: Előzmények, ismertetés: Az ingatlan jelenleg rendelkezik gázbekötéssel. A kisnyomású gázbekötés térszint alatt az alagsori raktárba lép be. Innen az eredeti terveknek megfelelően falhoronyban perforált ráccsal eltakarva halad a tetőtéri gázfogadóig. A gázfogadó helyiségben jelenleg egy G-40-es mérő található. A szomszédos kazánházban a jelenlegi 3db FÉG-Vestale nyílt égésterű kazántelep elbontásra kerül, valamint a hozzájuk tartozó MK2 jelű HMV termelő modul szintén bontandó, ahogy az osztó-gyűjtők is. Tervezett állapot: A tervezési határ a terven jelölve. A gázfogadóban lévő gázmérő előtti elzáró szerelvény. Az Eszterházy téren lévő gázhálózat kisnyomású. A csatlakozó vezetéket a meglévő, megmaradó földbe süllyesztett közterületi főelzáró segítségével lehet leválasztani a közmű hálózatról. A méretlen gázvezeték az épület délkeleti oldalánál lép be az épületbe a földben, majd innen felfelé haladva jut el a gázfogadóba. Az eredeti terveknek megfelelően perforált ráccsal eltakarva halad a gázvezeték. A meglévő, megmaradó parapet alatti, belsőépítészetileg kialakított bútorozáson 2x3 db 26
500x300 rács található az elején és a tetején. Azokon a helyeken, ahol utólag eltakarásra került, ott ki kell szellőztetni. Ez az alagsorban van egyedül, ahol a parapet eltakarás esetén 100x100mm-es bútorlapba építhető rács beépítése szükséges (2 db), valamint az álmennyezetben vezetett szakasz esetén 600x600mm-es perforált rács álmennyezet kiszellőztetéséhez (2 db). A gázfogadóban jelenleg 1 db G-40-es gázmérő található, mely elbontásra kerül, helyette egy G-25-ös mérő lesz beépítve. A csatlakozó- és fogyasztói vezetékek eltérő potenciálon lévő szakaszai áthidaló kötés alkalmazásával (potenciál kiegyenlítővel) egyen potenciálra vannak hozva a mérőkötésnél az érintésvédelmi fejezetben leírtaknak megfelelően. A mért vezeték átalakítása nem szükséges, mindössze a mérő és az elzáró közötti, illetve az új kazánból kilépő rövid bekötőszakaszon. A meglévő elzáró szerelvények és gázszűrő megmarad a kiszellőző vezetékkel együtt. Az épületen belül a gázvezeték anyaga acél. A mért gázvezeték a falon rögzítve jut el a fogyasztókig. A gázkazánok, mint gázfogyasztó berendezések előtt a kezelési irányból minimálisan szükséges 1 méter közlekedési, mozgási, kezelési lehetőség. A tervezés során korlátozott élettartamú berendezés nem került betervezésre. A rendszer üzemeltetési hőmérséklet határai -15°C - +50°Cközött lesz. Gázmérő: A tervezett G25 méretű membrános kivitelű mérő maximális térfogatárama Qmax=40,0m3/h, a gázelosztó méréspolitikája szerint a gázmérő Qmax értékének 0,85 szoros értéke lehet, tehát a gázmérő terhelhetősége Qterh.=34m3/h. Biztonsági berendezések: Az épületben 140kW egységteljesítménynél kisebb gázfogyasztó berendezés üzemel, hasadó-nyíló felület kiépítése nem szükséges. A kazánok összteljesítménye 258kW, így a kazánházban a vonatkozó előírások alapján 1 darab ABC osztályú tüzek oltására alkalmas 55A, 233B, C tűzoltási teljesítményű porral oltó kerül elhelyezésre. Gázvezeték szerelése: Az anyagok és szerelvények minőségére a kiadott és érvényben lévő Magyar Szabványok előírásai irányadóak. A tervezett és meglévő csővezetékek anyaga MSZ EN 10208-2, MSZ EN 10255 szerinti varrat nélküli acélcső, hegesztett kötésekkel szerelve. Az iránytörések hidegen hajlítottak, vagy előre gyártott patentívek lehetnek. Menetes csatlakozás kizárólagosan a gázmérőnél és a gázkészülék-csatlakozásoknál megengedett. A menetes kötések tömítése Teflon vagy Pemüflon szalaggal történhet, a hollandinál pentánálló gumitömítést kell használni. Az acél gázvezetéket falon kívül szabadon, bilincsekkel (1”-ig 1,5 m, e felet 2,0 méterenként) rögzítve kell szerelni. A csatlakozó és fogyasztói vezetéket úgy kell szerelni, hogy a cső anyagában lévő mechanikai feszültségek nem haladhatják meg a minimális folyási szilárdság (Rt 0,5) és a tervezési tényező (f0) szorzatát. A csőhálózatokat az előírásszerű sikeres nyomáspróba után alapmázolással és fedő színmázolással kell ellátni. Szabadon szerelt mért gázvezeték anyaga acél, MSZ EN 10208-2, MSZ EN 10255 szerinti varrat nélküli acélcső, hegesztett kötésekkel szerelve. Az iránytörések hidegen hajlítottak, vagy előre gyártott patentívek lehetnek. Menetes csatlakozás kizárólagosan a gázmérőnél és a gázkészülék-csatlakozásoknál megengedett. A menetes kötések tömítése Teflon vagy Pemüflon szalaggal történhet, a hollandinál pentánálló gumitömítést kell 27
használni. A vezeték tisztítását a Tigáz Zrt. Technológiai utasításainak megfelelően kell elvégezni! A DN 50 acél ill. DN 63 Pe-nél kisebb átmérőjű csatlakozó vezetékeket a hosszától függetlenül sűrített levegővel kell tisztítani. A tisztítást a nyomáspróba előtt kell elvégezni! A csatlakozó- és a fogyasztói vezeték anyagának és szerelésének megfelelőségét üzemszerű állapotban szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbával ellenőrizni kell. Az újonnan kiépített kis-, és középnyomású, gázvezeték hálózat nyomáspróbáját az MSZ 11413 és az Tigáz Zrt. technológiai utasításának ide vonatkozó előírásai szerint kell végrehajtani. Tervezett állapotban kisnyomású vezetékhálózat csatlakozik, erre a nyomásviszonyra kell a nyomáspróbát elvégezni. Együttesen kell szilárdsági és tömörségi nyomáspróbával vizsgálni: - Az újonnan együtt létesített kisnyomású csatlakozó- és fogyasztói vezetéket, illetve berendezést. - A szilárdsági nyomáspróbával már eredményesen vizsgált, de a vizsgálattól számított 12 hónapon belül üzembe nem helyezett vezetéket. - A meglévő csatlakozó- és fogyasztói vezetéknek toldását, illetve átalakítását. A nyomáspróba eredményét a szolgáltató által rendszeresített nyomáspróba jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Vonatkozó folyamatleírás az „A csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések kiviteli terveinek ellenőrzése, az elkészült létesítmény műszakibiztonsági ellenőrzése és üzembe helyezése”. A nyomáspróba környezeti hőmérséklete a nyomáspróba ideje alatt legfeljebb ±1 [°C/h]-val változhat. A nyomáspróba akkor tekinthető eredményesnek, ha a vizsgált létesítményen a szilárdsági nyomáspróba során alakváltozás, míg a tömörségi nyomáspróba során nyomásváltozás nem következett be a külső légnyomás- és hőmérsékletváltozás által indokoltan bekövetkezett nyomásváltozáson túl. Égéstermék elvezetés, légellátás és szellőzés: Az új gázkazánok a kazánházban kerülnek elhelyezésre. Az égéstermék elvezetés koaxiális rendszerrel történik a meglévő födémáttörésen és a ferdetetőn keresztül. Az égéstermék elvezetési rendszer nem együtt tanúsított elemeket alkalmaz, ezért kéményméretezés készült. A tervezett Remeha gyártmányú falikazán az ÉMI által kiállított alkalmazástechnikai bizonyítvány alapján összeépíthetőek Tricox égéstermék elvezető rendszerrel (ATB-38/2013). Az égéstermék elvezető függőleges elemek befüggesztéséhez nem éghető anyagú zártszelvény segéd tartószerkezet szükséges. A helyiség légterétől független (zárt) égésterű, C53 típusú, a kitorkollás elhelyezkedését figyelembe véve kiegyenlített égéstermék-elvezetéssel rendelkező gázfogyasztó készülék égéstermékének kivezetése a vonatkozó szabvány (MSZ 845:2012), valamint a GMBSZ 7.6. sz. melléklet alapján. A kivitelezés során csak az összeépítési engedéllyel rendelkező Tricox gyártmányú idomok használhatóak fel. Üzembe helyezés: A gázfogyasztó készülék felszerelőjének a műszaki biztonsági ellenőrzési eljárás során írásban kell nyilatkoznia a koncentrikus levegő-bevezető valamint égéstermék-elvezető cső gyártói előírás szerinti összeszereléséről és az előírt szerelési technológia betartásáról. A gyártó által az üzembe helyezésre feljogosított személynek el kell végeznie a levegőbevezető – égéstermék-elvezető cső tömörségi vizsgálatát, valamint a készülék üzembe 28
helyezése, illetve a kötelező felülvizsgálat során üzemi próbával meg kell győződnie a gázfogyasztó készülékbe épített levegőáramlás-érzékelő működéséről. A tömörségvizsgálat elvégezhető az égési levegőben mérhető O2, vagy CO2 tartalom ellenőrzésével. Ezeket a vizsgálatokat dokumentálnia kell. A berendezés terve a gazdaságos és biztonságos üzemeltetéshez szükséges szabályzó és biztonsági szerelvényeket tartalmazza. A berendezéseket a gyártó üzemeltetési előírásainak megfelelően kell üzembe helyezni. A telepített gázüzemű berendezések üzembe helyezésére és garanciális szervizelésére a készülékhez kapott gépkönyvben szereplő szakemberek, illetve szakszervizek jogosultak. Korrózióvédelem: Acélcsőnél olyan helyen, ahol a cső teljes felületéhez szerelt állapotban nem lehet hozzáférni, a csövet a felszerelés előtt korrózióvédelemmel kell ellátni, a használatbavétel előtt az összes csőfelület tartós korrózióvédelméről gondoskodni kell. A korrózióvédelem megfelelőségéről a csatlakozó és fogyasztói vezeték teljes élettartama idején folyamatosan gondoskodni kell. A korrózióvédelem történhet festéssel, fémbevonattal, műanyag bevonattal. A szabadon szerelt vezetéket a szállított közegnek megfelelő sárga színűre kell festeni, vagy színjelöléssel kell ellátni. Hagyományos módszerrel szerelt acélcsővezeték esetén a passzív korrózióvédelmi eljárásokat kell alkalmazni. Minden falban vakolattal eltakart acél csővezetéket az elvakolás előtt passzív korrózióvédelemmel kell ellátni. Vízellátás-csatornázás rendszer ismertetése: A meglévő 500 literes külső hőcserélős melegvíz puffertároló elbontásra kerül, helyére Remeha AE HR500 típusú 500 literes indirekt fűtésű HMV tároló kerül beépítésre. Az irodaépület melegvíz ellátását folyamatosan biztosítani kell a kivitelezés során, szükség esetén ideiglenes elektromos üzemű melegvíztárolóval. Ideiglenes melegvíz ellátás kiépítése (200 literes elektromos bojler elhelyezésével; ideiglenes elektromos betáplálás kiépítésével /kábellel, dugaszoló aljzattal/; vízoldali rákötéssel a HMV rendszerre /DN25/; 2 db DN 25 flexibilis csatlakozóval; 2 db DN 25 gömbcsappal), kompletten történik. A kazánházom belül a terven szereplő helyen meglévő, elbontandó vízlágyító található, melynek helyére új vízlágyító berendezés kerül telepítésre. Víz oldali csatlakozás meglévő horganyzott hidegvíz gerincről kerül kiépítésre. A kondenzációs kazánok kondenzvizét HL 21 cseppvíz szifon segítségével kondenzátum semlegesítőn keresztül juttatjuk el a legközelebbi kazánházban található padlóösszefolyóig. Vízellátás: A meglévő vezetékről csatlakozunk a vízlágyítóhoz, és új csőhálózatot építünk ki a fűtési hőcserélő primer és szekunder oldalára. A fűtési rendszer töltésére használt vizet vízmérő felhelyezésével tudjuk mérni. A kazánházban található falikút meglévő, megmaradó. A berendezés elé szakaszoló szerelvény felhelyezése szükséges. Épületvillamosság Energiaellátás, elosztás Energia ellátás:
Áramszolgáltatói hálózatról 29
Áram neme, periódusa:
3 fázisú váltakozó áram, (50 Hz)
Feszültségszint:
400V/230 V
Érintésvédelem:
Nullázás (TN)
Igényelt főbiztosító:
3x25 A
Teljesítmény igény:
2,5kW (+eseti szerviz dugalj terhelés 2,0kW )
Villamos energiaellátás, fogyasztásmérés A jelenlegi fogyasztásmérés az épület főelosztójában történik. Tűzvédelmi főkapcsoló a meglévő főelosztóban van szerelve. A kazánházi szerelés a Magyar Államkincstár Eger, Eszterházy tér 5 sz. villamos fogyasztásmérőjének mért áramú részén történik. A tetőtéri kazánházban az épület gázkazánjai el lesznek bontva és helyette 3db fali kazán lesz telepítve. A meglévő kazánházi elosztó elbontásra kerül helyette egy új elosztó lett tervezve. A meglévő a kazánházat ellátó táp kábel nem szorul cserére, mivel a villamos teljesítmény igényben a korábbiakhoz képest csökkenés van. Ideiglenes jelleggel villanybojler lesz felszerelve a kazánházban, hogy a gépészeti szerelés közben a meleg víz szolgáltatás folyamatos legyen. A meglévő avult kazánházi világító lámpatestek és vezetékeik ki lesznek cserélve. Az EPH vezetéket ki kell építeni az elosztóból a meglévő EPH vezeték felhasználásával. . A gázmérő órákat EPH vezetékkel át kell kötni. Vezetékhálózatok Az áramköri vezetékezés rézerű kiskábelekkel, vezetékekkel történik. Szerelési mód: A falon kívül műanyag csatornában ill. MÜI. védőcsőben szerelés Érintésvédelem: Fő érintésvédelmi mód: nullázás. Szigorúan be kell tartani a létesítési előírásokat. Az épület csatlakozási pontjánál EPH közösítőt kell kialakítani. A védővezetőt minden villamos szerkezethez, vezetékes érintésvédelemre kötelezett szerelvényhez ki kell építeni. A védővezető leágazó kötéseinél szabványos kötőelemet kell alkalmazni, színe: zöld/sárga. A fogyasztói főelosztó utáni hálózaton ötvezetékes rendszer kerül kiépítésre, ezért az elkülönítési szakasz után az üzemi nullavezetőt és a védővezetőt egymással összekötni nem szabad. Ki kell építeni az EPH – egyenlő potenciálra hozó – vezetékrendszert is. A bekötéseket szintenként is el kell készíteni. Az EPH közösítőhöz be kell kötni: - Vízvezetéket, - Fűtéscső vezetékeket, - Házi fémhálózatokat. - Gépészeti berendezések fém szerkezeteit. - Érintésvédelmi földelést 30
Szerelési előírások: -
Szerelési, technológiai utasításokat maradéktalanul be kell tartani. Mindenütt az előírt védettségű szerelvényeket, ill. szerelési módot kell alkalmazni. Vezetékkötéseket szabványos kötőelemmel kell készíteni, a kötések szigetelésének az összekötött vezetékek szigetelésével egyenértékűnek kell lennie. A kapcsolók rendeltetését, kapcsolási helyzetét meg kell jelölni. Az elosztókon villamos veszélyre utaló feliratokat kell elhelyezni. A csoportosan elhelyezett készülékek hovatartozását tartós felirattal kell megjelölni Zuhanyzót tartalmazó helyiségben az MSZ HD 60364-7-701 előírásait kell betartani. Az MSZ EN 61439-1:2010 és -2:2010 szabvány szerinti típusvizsgált berendezés alkalmazásával és a konstruktőr szerelési előírásainak maradéktalan betartásával a kivitelező csak a Darabvizsgálati Ellenőrzések elvégzéséért felelős, amelyet darabvizsgálati jegyzőkönyvvel és berendezésgyártói nyilatkozattal igazol. Amennyiben a kivitelezés során konstruktőr engedélye nélküli kiváltás vagy helyettesítés történik (tehát a kivitelező a kivitelezés során eltér a konstruktőr Termékgyártó által típusvizsgált konfigurációtól vagy szerelési utasítástól), akkor a kivitelező köteles elvégezni/elvégeztetni teljes körűen mind a Konstrukció Ellenőrzéseket, mind a Darabvizsgálati Ellenőrzéseket. Az ellenőrzések elvégzését a kivitelezőnek tanúsítvánnyal és vizsgálati jegyzőkönyvvel kell igazolnia!
Szakipar A kazánház felújítása során a meglévő kazánok kéményei és a szellőző zsalu felépítménye elbontásra kerül. A bontás után a tető héjazaton keletkező nyílást, a meglévő tetőfelülettel megegyező kivitelben kell helyreállítani. A meglévő burkolaton lévő vízkövesedés és egyéb szennyeződések savtartalmú vegyszeres tisztítást igényelnek. A munkavédelmi előírások betartása kötelező! A falfelületek, azok felület kiegyenlítése után vizes diszperziós falfestékkel fehér színre lesznek festve. A hőközpont fölötti födémen egy 60x140cm méretű nyílás található, a korábbi gépészeti átvezetések számára. Erre a nyílásra az átalakítás után már nem lesz szükség, így hőszigetelt kialakítással meg kell szüntetni. A nyílást gipszkarton álmennyezettel kell lezárni, melyre 25cm hőszigetelés kerül, erre pedig 30cm távolságonként elhelyezett 5x10cm méretű fa gerendára szeret 16mm vtg. OSB lap kerül. A fa gerendázatot a födém nyílásán túl kell nyújtani 15-15cm-t. Egyéb feladatok Vállalkozó feladata a szükséges üzembe helyezések és üzempróbák elvégzése. Vállalkozó bonyolítja le a hatósági műszaki átadásokat és használatbavételi engedélyezési eljárásokat. Vállalkozó az elvégzett munkákról megvalósulási dokumentációt készít. A
SZERZŐDÉS FELTÉTELEK
TELJESÍTÉSÉVEL
KAPCSOLATOS
AJÁNLATKÉRŐI
Az építési tevékenység legkésőbbi kezdési és befejezési időpontja A szerződés az aláírása napján lép hatályba. 31
A szerződés hatálybalépésére vonatkozó rendelkezések:
A nyertes ajánlattevő által vállalt teljesítési határidő a munkaterület átadás-átvételi eljárás napjától számítandó, amelynek várható időpontja 2016. május 15. Ezen időpont az eljárás befejezésének változó időpontjára tekintettel módosulhat.;
A számlázás ütemezése Előlegként Magyar Államkincstár az ajánlattevő kérésére, legfeljebb a szerződésben foglalt – tartalékkeret és áfa nélkül számított – teljes ellenszolgáltatás 20%-ának megfelelő összeget fizet az előlegszámla beérkezését követő 15 napon belül. A vállalkozó 1 db végszámla benyújtására jogosult. A számla kiegyenlítése a megrendelőhöz való benyújtástól számított 30 napon belül. A BENYÚJTANDÓ AJÁNLAT KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI Árazott költségvetés főösszesítővel
A mellékelt árazatlan tervezői költségvetési kiírás tételeinek beárazása és összesítése a szakágankénti munkanemenkénti összesítőkön, EXCEL munkafüzet formátumban. Az árazatlan költségvetési kiírásban szereplő tételek beárazandók, azzal a kitétellel, hogy Ajánlattévő műszakilag egyenértékű terméket megnevezhet, ezt a költségvetésben egy megjegyzés oszlopban jelölni kell. A felolvasó lapon szerepeltetendő nettó, tartalékkeret nélküli vállalási ár az ajánlattételi felhívásban, a közbeszerzési műszaki leírásban, tervdokumentációban és a hatósági engedélyekben foglalt összes előírás teljesítéséhez szükséges, teljes körű kivitelezési költséget kell, hogy tartalmazza. Főösszesítő készítése az Ajánlatkérő által kiadott tervezői költségvetés szakágankénti összesítésével, EXCEL formátumú munkafüzet kitöltésével. A felolvasó lapon a főösszesítő összegét, plusz 10% tartalékkeretet kell szerepeltetni.
Műszaki megvalósítási ütemterv Sávos ütemterv heti részletességgel a főbb munkanemekre és a mérföldkövekhez kapcsolódó tevékenységekre bontva, az időtartam és az erőforrás jelölésével. Dátumot az ütemtervben nem kell megjelölni, megvalósulási időként naptári napot kell megadni. Erőforrásként a gépek és emberi erőforrás feltüntetése szükséges. Az ütemterv készítése során a biztonságtechnikai és az informatikai munkákat is szerepeltetni kell. A BENYÚJTANDÓ ÁRAJÁNLAT MŰSZAKI TARTALMA
A benyújtandó árajánlat műszaki tartalma Az árajánlatban figyelembe kell venni a munka elvégzéséhez szükséges összes feltételt és hatósági kikötést, valamint ezen közbeszerzési dokumentációban kimutathatóan szereplő tételek és műszaki leírás minden előírásának hiánytalan megvalósítása érdekében felmerülő költségeit abban az esetben is, ha azok a tervezői költségvetésben nem szerepelnek. Valamennyi tétel megajánlott árának tartalmaznia kell a hiánytalan kivitelezéshez szükséges összes erőforrás költségét, az anyagok és berendezések helyszínre szállításával, csomagolásával, tárolásával, őrzésével, beépítésével, a helyszín és a tervdokumentáció alapos ismeretében. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ideiglenes melléklétesítményeket, építési segédszerkezeteket és organizációs költségeket, technológiai felszereléseket, 32
gépköltségeket, szállítási, rakodási és tárolási költségeket, valamennyi a kivitelezés során keletkező törmelék kihordási és elszállítási költségeit felrakással, valamint közbenső (napi seprűs) és az átadás előtti takarítást. A víz- és áramvételi lehetőséget Magyar Államkincstár biztosítja térítésmenetesen. Az ajánlati költségvetésnek fedezetet kell nyújtania a megrendelővel és a társvállalkozókkal történő kapcsolattartás, egyeztetések idő- és költségráfordításaira, valamint a megvalósulási dokumentáció elkészítésére.
Tartalékkeret felhasználása A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. A kivitelezőnek az alábbiakat kell alátámasztania dokumentációval: a) ajánlatadáskor nem volt tudomása a munka elvégzésének szükségességéről b) ezt a felmerülést követően haladéktalanul bejelentette c) indokolás a szerződésszerű teljesítéshez való szükségességről d) értékelés a munka elmaradásának véghatáridőre vonatkozó hatásáról e) igazolja, hogy jelen ajánlatában az ajánlati költségvetés árait alkalmazta AZ
AJÁNLATKÉRŐ KÖVETELMÉNYEK
ÁLTAL
MEGHATÁROZOTT
KÜLÖNLEGES
Együttműködés, kölcsönös tájékoztatás
Felek kölcsönösen és haladéktalanul tájékoztatni kötelesek egymást minden olyan körülményről, amely a teljesítési határidőt vagy a szerződés egyéb feltételeit érinti vagy veszélyezteti. Rendszeres (heti) ill. eseti kooperációt előre egyeztetett időpontban kell megtartani Vállalkozó felelős műszaki vezetőjének és Megrendelő képviselőjének és műszaki ellenőrének részvételével. Eltakarásra kerülő szerkezetek átvétele céljából min. 3 munkanappal korábban értesíteni kell Megrendelő műszaki ellenőrét. A mintadarabokat és mintafelületeket előzetesen el kell fogadtatni a műszaki ellenőrrel, ill. hatósági engedélyben előírt esetekben a hatóság előzetes jóváhagyását is meg kell szerezni.
Munkaterület, munkavégzés
A kivitelezés alatt az Irodaház folyamatos működése megtartandó. A nyitvatartási időben kerülni kell a nagy zajjal, porral járó tevékenységeket, az épületen belüli fő közlekedési útvonal kivitelezés által érintett területét pormentes ideiglenes lezárással el kell keríteni. Ezen tevékenységek munkaidő után, illetve a hétvégén végzendők. Amennyiben ehhez szükséges, a hozzájárulások beszerzése a kivitelező feladata. A felújítás alatt a nem munkaterületben lévő szintek irodáiba való bejutást folyamatosan biztosítani kell. A lépcsőház lehatárolásáról, biztonságos használatáról, tisztántartásáról gondoskodni kell. A pormentes munkavégzés alapkövetelmény, ezért a bontási munkálatok megkezdése előtt valamennyi a bontási terület határán lévő, a lépcsőházra és egyéb munkaterületen kívüli a Kincstár használatában álló helyiségre nyíló nyílászárót le kell fóliázni. A zavartalan munkavégzés érdekében a munkaterület fizikai, pormentes lezárását biztosítani kell a kivitelezési munkák időtartama alatt. A lépcsőház Vállalkozó általi használata nem akadályozhatja az irodaház napi működését annak tisztántartása vállalkozó feladata
33
A kivitelezőnek együtt kell működnie a Magyar Államkincstár által megbízott biztonságtechnikai rendszerek fenntartásáért felelős vállalkozóval, a kivitelezés ütemezését össze kell hangolni. Munkavégzés idejére, zajterhelésre, közterület foglalásra vonatkozóan a helyi vonatkozó rendeletek szerint kell eljárni. Magyar Államkincstár kiemelt fontosságú létesítmény. Területén csak egyeztetés alapján, a kivitelező által benyújtott névjegyzék szerint a megrendelő által kiadott belépési engedéllyel lehet munkát végezni. A munkavállalóknak be kell tartani a Kincstár biztonsági és tűzvédelmi szabályzatában leírtakat is. A Kincstár Biztonsági Főosztálya részére a tevékenység ideje alatt az ellenőrzés lehetőségét biztosítani kell, amely a hatályos tűz/munka/biztonsági/adatvédelmi és egyéb jogszabályi követelmények és a Kincstár belső biztonsági szabályzatában foglaltak betartásának ellenőrzésére terjed ki. Az erősáramú és gyengeáramú hálózatos elemek (villamosság, biztonság, informatika) bontása ütemezés szerint a leállással/üzemszünettel járó munkálatok kizárólag a szakterületért felelős osztály (pl.: Üzemeltetési Osztály, Biztonsági Osztály stb.) engedélyével/felügyeletével előre egyeztetett módon és időpontban végezhetők ütemterv szerint illetve minimum 5 munkanappal a munkavégzés előtti, visszaigazolt bejelentés mellett. A szerelő kőműves munkák végzése során az aljzat bontások során különös gondot kell fordítani a falak és pillérek állékonyságára. A falak horonyvésései során szintén fokozott figyelmet kell az állékonyság biztosítására fordítani! A beépített látszó szerkezeteket, felületképzéseket valamint a műszaki dokumentációtól eltérő alternatív anyagokat mintázni kell. Kizárólag a jegyzőkönyvben elfogadott anyagok kerülhetnek beépítésre. A Megrendelő a munkaterületet az előzetesen egyeztetett és jóváhagyott ütemtervnek megfelelően adja át Ajánlattevőnek. Vállalkozó a felvonulási területét egyrészt a munkaterületen belül alakíthatja ki, helyiségek ideiglenes lezárásával, ill. a Biztonság Osztály által előírt feltételek mellett ideiglenes jelleggel. Az épületen kívül kialakított felvonulási terület éjszakai megvilágítását biztonságtechnikai szempontból biztosítani kell. a közterület foglalásra vonatkozóan a helyi vonatkozó rendeletek szerint kell eljárni, a felmerülő költségeket az ajánlati árnak tartalmaznia kell. Közterület igénybevételének engedélyeztetése és költsége Vállalkozót terheli. Az építési munkahely, valamint a szállítási útvonalak folyamatos tisztántartásáról és biztonságáról Vállalkozónak kell gondoskodnia. A hivatal rendeltetésszerű működését, valamint a közterületi gépjármű és gyalogos forgalmat folyamatosan biztosítani kell. Hétvégi munkavégzést előzetesen be kell jelenteni a Megrendelőnek (min. 5 munkanap). A helyi rendeletek szerint kell eljárni. Az építési munkákkal nem érintett meglévő szerkezetek (pl. lépcsők, folyosók) megóvása Ajánlattevő kötelezettsége. Az ennek ellenére bekövetkező sérüléseket Vállalkozó köteles saját költségén helyreállítani. Vállalkozó építési anyagot, bontási törmeléket kizárólag zárt rendszerben, kalodázva vagy konténerben tárolhat. Ajánlattevő kötelessége gondoskodni a kivitelezés során keletkezett építési törmelékek, bontott anyagok és egyéb hulladékok (építési törmelék, épület gépészeti és villamossági elemek, anyagok) vonatkozó környezetvédelmi előírások szerinti tárolásáról, lerakóhelyre szállításáról, a szükséges helyi területfoglalási és behajtási engedélyek beszerzéséről, melyek költségét az egységáraknak tartalmazniuk kell. A teljes munkaterületen naponta, annak elhagyása előtt seprűs takarításig, a keletkezett törmelék összegyűjtendő.
Munkavédelem és baleset elhárítás, tűzvédelem 34
A kivitelezés folyamán a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény, a tűzvédelemről szóló 1996. évi XXXI. Törvény, a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait, valamint a vonatkozó technológiai, balesetelhárítási és tűzvédelmi előírásokat szigorúan be kell tartani. Teherhordó falszerkezetet csak statikus tervező engedélyével, vagy statikai szakvélemény alapján szabad megvésni. A munkák végzése során a vonatkozó szabványok, technológiai utasítások, munka-, tűz-, környezet- és természetvédelmi előírások betartása külön tervezői utasítás nélkül is kötelező! Környezetvédelem A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv-ben meghatározottak szerint, a munkavégzés során gondoskodni kell a környezet védelméről. Ezen belül a környezeti elemek, a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői védelméről. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek alapján a veszélyes anyagok/készítmények kezelésekor, felhasználásakor - beleértve raktározásukat, szállításukat, gyártásukat és alkalmazásukat - továbbá veszélyes technológiák alkalmazásakor olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek a környezet veszélyeztetését műszaki szempontból elérhető módon kizárják, vagy csökkentik. A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjait, a veszélyszimbólumokat és jeleket, az R és S mondatok, valamint az R számok és S számok körét, továbbá a rendelkezésre álló adatok alapján a veszélyesség fizikai, fizikaikémiai és kémiai, mérgező (toxikológiai) és környezetkárosító tulajdonságai megítélésének rendjét a 44/2000. (XII. 27.) számú EüM rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. A veszélyes anyaggal és készítménnyel végzett tevékenység sem a munkát végzőt, sem más személyek egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja. Ezért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó illetve a munkavégző a felelős. Munkaügyi tájékoztatás Vállalkozó csak érvényes személyi okmányokkal és munkavállalási engedéllyel rendelkező, a jogszabályoknak megfelelően bejelentett munkavállalókat alkalmazhat a munkaterületen. Vállalkozó kötelezettsége munkavállalóit helyszíni munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesíteni és azonosításra alkalmas jelzéssel (fényképes kitűző) ellátni; Biztonsági intézkedések
A Kincstár épületébe történő beléptetésre kizárólag a szerződés mellékletét képező, mindenkori, aktualizált névsorban szereplő személyek jogosultak személyi adataik igazolása után, a munkavégzésre előzetesen bejelentett és engedélyezett időszakban. Vállalkozó munkavállalói és a teljesítésben közreműködő más személyek az épületen belül kizárólag az átadott munkaterületen tartózkodhatnak. Az épület más területeit – indokolt esetben – kizárólag biztonsági őr kíséretében kereshetik fel. Az átadott munkaterület (építési terület) őrzése az Ajánlattevő felelőssége és kötelessége, melyet az egységárakban figyelembe kell venni, az elhelyezett értékekért a Kincstár nem vállal felelősséget. A Kincstár épületének aktív munkavégzésre használt területeinek élőerős őrzését Kincstár biztosítja a kivitelezés időszakában a műszaki megvalósulási ütemterv alapján, az ütemezéstől való eltérést az adott területen végzett munkák megkezdése előtt Vállalkozó 5 munkanappal köteles bejelenti. A munka visszaigazolt bejelentés mellett kezdhető el. 35
Megrendelő biztonsági szabályzatának tárgyi munkavégzésre érvényes előírásait a munkaterület átadásakor részletesen ismerteti.
MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTELI ELJÁRÁS
A műszaki átadási-átvételi eljárás során a 191/2009 Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló Korm. rendelet irányadó. A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőit a Vállalkozó kezdeményezésére a Megrendelő hívja össze az általa megjelölt időpontra. A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak ellenőrzése, hogy a Megrendelő és a Vállalkozó kivitelező közötti építési szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján, a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult-e, és a teljesítés megfelel-e az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek és jellemzőknek. Megrendelő által megbízott építési műszaki ellenőr köteles a Vállalkozó által megjelölt időpontra kitűzött műszaki átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni az elkészült építőipari kivitelezési tevékenységet és az építési szerződésben foglaltak teljesülését. A műszaki átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmazza különösen: az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját, a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét, a Megrendelő által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket, a Megrendelő észrevételeit, a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező - külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető), a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, a jogszabályban előírt nyilatkozatokat, a Megrendelő döntését arról, hogy átveszi-e az építményt, az eljárásban résztvevők aláírását. Ha a Megrendelő a hibák, hiányok, hiányosságok kijavítását kéri, a műszaki átadásátvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kijavítás határidejét, valamint a kijavításért és az átvételért felelős személy megnevezését. A Vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője a mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően átadja a szerződésben vállalt és elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt az építési műszaki ellenőrnek. Az építési műszaki ellenőr a Vállalkozó teljesítésének ellenőrzését követően teljesítésigazolást állít ki az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenység mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, a teljesítés időpontjáról és a számlázható összegről. A Vállalkozó köteles az átadás-átvételi eljáráson folyamatosan, megszakítás nélkül részt venni. Abban az esetben, ha az átadás-átvételi eljárás hiány- és hibamentesen a 3. pontban meghatározott átadás-átvételi eljárás befejezési határidejéig befejeződik, a teljesítés szerződésszerű. Ennek hiányában beállnak a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei. Vállalkozó köteles az átadás-átvételi eljárást megfelelően előkészíteni, annak időpontját Megrendelőtől kezdeményezni 15 nappal korábban - írásbeli értesítés (készre jelentés). A műszaki átadás-átvétel csak akkor kezdhető meg, ha a Vállalkozó a megfelelő minőségi és egyéb bizonylatok, jegyzőkönyvek alapján a minőségtanúsítási dokumentációt, valamint átadási dokumentációt a Megrendelő részére 1 elektronikus és 3 papír alapú 36
példányban a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdése előtt 15 nappal korábban előzetes felülvizsgálatra átadta. Az átadási dokumentációnak tartalmaznia kell különösen: a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságot igazoló kivitelezői és felelős műszaki vezetői nyilatkozatot, az építési-bontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó megfelelő tartalmú hulladék-nyilvántartó lapot, a kivitelezési dokumentációt vagy az épület tényleges megvalósulásának megfelelő módosítást is tartalmazó megvalósítási dokumentációt, az építmény, építményrész kezelési és karbantartási útmutatóját, ha rendelkezésre áll, az energetikai tanúsítványt, és minden olyan egyéb dokumentumot, igazolást, nyilatkozatot, amely az Építtető számára a használatbavételi engedély megkéréséhez szükséges. Építtetőt megillető építési naplópéldányt annak összes mellékletével, a jótállási dokumentumokat, a minőségtanúsítási dokumentációt, minőségvizsgálati jegyzőkönyveket, nem szabványosított beépített anyagok műbizonylatait, tervezői, tervezői művezetői és kivitelezői nyilatkozatokat, üzemeltetési, használati és karbantartási utasítást, gépek, berendezések kezelési oktatási jegyzőkönyvét, a mérési jegyzőkönyveket és az elvégzett működési próbák jegyzőkönyveit, a villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot.
BIZTONSÁGI FELTÉTELEK 1. Vállalkozó a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) területén csak érvényes szerződés és az abban nevesített műszaki dokumentációk szerint, a vállalkozás tárgyát képező munka dokumentációjának teljessége mellett végezhet munkát. 2. Vállalkozó a teljesítés során az általa igénybe vett valamennyi alvállalkozó és erőforrást nyújtó szervezet teljesítésért úgy felel, mintha maga teljesített volna. 3. Vállalkozó a teljesítés nyújtás során a biztonságtechnikai és technológiai fegyelmet betartja, illetve az 4. pont alapján a teljesítésben résztvevőkkel betartatja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben, továbbá annak végrehajtási rendeletében és – a tevékenység jellegétől függően – a vonatkozó műszaki szabványokban foglaltak szerint. A tevékenység teljes időtartama alatt érvényesítendő jogszabályok különösen:
54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról;
1996. évi XXXI. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról;
37
45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól;
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról.
Fenti jogszabályokban megfogalmazott alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység kizárólag a Kincstár Biztonsági Főosztályának, ill. a megyei tűzvédelmi megbízott előzetes értesítésével és engedélyével végezhető.
4. Vállalkozó köteles gondoskodni a vele munka-, és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a szerződés teljesítésében részt vevő személyek (továbbiakban: foglalkoztatottak) munkavédelméről és munkavédelmi oktatásáról továbbá az elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeiről. 5. Kincstári területen történő munkavégzésre Vállalkozó által csak olyan személy bízható meg, aki az elvégzendő feladatok ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, szakképzettséggel, készséggel és jártassággal, a számára kiadott munka elvégzéséhez szükséges biztonsági előírásokról, a munkavégzésre vonatkozó kockázatokról dokumentáltan oktatást kapott. 6. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a teljesítésben személyesen részt vevőket csak a Ptk. és a hatályos munkajogi szabályoknak megfelelően foglalkoztatja. 7. A Kincstár területén munkát végezni csak előzetesen a Biztonsági Főosztály részéről (tevékenység jellegétől függően szóban vagy írásban) biztosított és dokumentált biztonsági oktatás után lehetséges. Vállalkozó vállalja, hogy az általa megbízott, a teljesítésben résztvevő minden személy számára biztosítja az oktatásban való részvételt. 8. A 7. pont szerinti oktatáson részt vett foglalkoztatottak névsorának összhangban kell lennie a Kincstár területére igényelt, a 14. pont szerinti belépési engedélyében megadott névsorral. Az oktatásban nem részesült személyek a Kincstár területén munkát nem végezhetnek. 9. Vállalkozó köteles kijelölni felelős munkavezetőt, aki felel a biztonsági, tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok betartásáért. A munkát vezető személy nevét a munkavégzésben résztvevőkkel és a Megrendelővel ismertetni kell. A felelős személy a tevékenység teljes ideje alatt köteles ellenőrizni, hogy vállalkozó által foglalkoztatottak a kapcsolódó hatályos jogszabályok által előírt, továbbá a 7. pont szerinti oktatás keretében elsajátított követelményeket betartják-e. 10. A Vállalkozó a túlzott igénybevételből eredő balesetek elkerülése érdekében köteles betartani és betartatni a Mt. munkaidőre, rendkívüli munkavégzésre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. 11. A Kincstár területére behozni csak olyan gépet, berendezést szabad, amelyen a vonatkozó jogszabályok alapján a szükséges biztonsági felülvizsgálatokat elvégezték, és műszaki állapota alapján biztonságos munkavégzésre alkalmas. (Érintésvédelmi felülvizsgálatokat, hegesztő berendezések időszakos felülvizsgálata stb.) A gépet, berendezést csak a használatra kioktatott, amennyiben előírás, az előírás szerinti szakvizsgával rendelkező személy használhat. 12. Vállalkozó a munkavégzés során veszélyes anyag és keverék alkalmazását a hatályos jogszabályok által meghatározott - tárolásra, felhasználásra stb. - keretek között hajtja végre. A tevékenység során felhasználásra kerülő veszélyes anyagok aktuális 38
biztonsági adatlapjait beszerzi, azokat a tárolás és felhasználási területen elérhető helyen tárolja és a biztonsági adatlapok által meghatározott szabályokat betartja. Vállalkozónak gondoskodnia szükséges a kármentesítés megfelelő feltételeiről. 13. Vállalkozó a tevékenysége során köteles alkalmazni a biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket, szükség esetén személyes felügyeletet, biztosítva / lehetővé téve ezáltal a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében tartózkodók számára a veszélyforrások felismerését az egészséget és biztonságot nem veszélyeztető feltételek megvalósulása érdekében. 14. Vállalkozó által megbízott, a teljesítésben közreműködő személyek a kincstári létesítményeken belül előre egyeztetett névsor alapján, kizárólag az átadott munkaterületen tartózkodhatnak. A belépéshez szükséges engedélyt a munka megkezdése előtt legalább 3 munkanappal írásban kell igényelni a szerződés teljesítésért felelős kincstári foglalkoztatott közvetítésével a Biztonsági Főosztálytól, melynek tartalmaznia kell: a munkavégző nevét, személyi adatait (anyja neve, születési idő, szem. igazolvány szám, szükség esetén útlevélszám), a munkavégzés konkrét idejét és helyét. Az épület más területeit – indokolt esetben – kizárólag kísérő kíséretében kereshetik fel. 15. A teljesítésben részt vevő minden személynek kincstári létesítményekben végzendő tevékenysége megkezdése előtt írásos titoktartási nyilatkozatot kell tennie. 16. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a kincstári létesítményekben vagyonvédelmi célból olyan, kép és/vagy hangrögzítésre alkalmas elektronikus megfigyelő rendszerek működnek, melyek foglalkoztatottjainak vagy a tevékenység során vele az ingatlan területén kapcsolatba lépő személyek hang- és képmását a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben meghatározott ideig tárolhatják. Az adatok kezelését a Kincstár részéről kizárólag annak Biztonsági Főosztálya végzi. Ingatlanokban az élőképek folyamatos helyszíni megfigyelését a Kincstárral szerződében álló élőerős őrzést ellátó szolgáltató végezheti. 17. Vállalkozó vállalja, hogy a fentiekben felsorolt, a belépési engedélyek kiadásához, továbbá a kép és hangrögzítéshez feltétlenül szükséges személyes adatok kezelésének lehetőségét biztosítja olyan személyek teljesítésben való részvétele által, akik a személyes adatok kezeléséhez történő hozzájárulásukat a megfelelő tájékoztatást követően önkéntesen, a titoktartási nyilatkozat kitöltésével egy időben megadják. 18. A Kincstár Biztonsági Főosztálya részére a tevékenység ideje alatt az ellenőrzés lehetőségét biztosítani kell, amely a hatályos tűz/munka/biztonsági/információvédelmi és egyéb jogszabályi követelmények betartásának ellenőrzésére terjed ki ÉPÍTÉSI, KIVITELEZÉSI SZABÁLYOK
TEVÉKENYSÉGRE
VONATKOZÓ
KÜLÖNÖS
1. A Vállalkozó az építési munkahelyeken és az építési folyamatok, valamint szerelési tevékenység során a kivitelezési, szerelési, bontási, stb. tervdokumentáció, a Vállalkozó által elkészített biztonsági és egészségvédelmi terve, illetve szerelési technológiai és / vagy bontási utasítása, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében elkészített kockázatértékelése alapján végezhet munkát. 2. Az építészeti-műszaki tervdokumentációhoz tűzvédelmi dokumentációt kell készíteni, amennyiben építéshatósági eljárás során a tűzvédelmi szakhatóság bevonása szükséges. 39
3. Amennyiben tűzvédelmi dokumentáció készítése nem előírás, a kivitelezéskor hatályos tűzvédelmi előírásokat az átalakítás körében és mértékében abban az esetben is alkalmazni kell. 4. Amennyiben egyes előírások alkalmazásának szükségessége, illetve a kialakítás módja, a pontos követelmények Vállalkozó számára egyértelműen nem határozhatók meg, azokat minden esetben a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági osztályával szükséges igazolt módon tisztázni. 5. Építési engedélyköteles tevékenységtől függetlenül azokat a változásokat, amelyek a településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják, Vállalkozó haladéktalanul köteles az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságnak vagy önkormányzati tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni. 6. A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal Vállalkozó a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni. 7. Beépítéskor az építési termék teljesítményét az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon a Kincstár felé igazolni kell. 8. Vállalkozó köteles a Kincstárat minden olyan körülményről tájékoztatni, ha szükséges, figyelmeztetni, amely a teljesítésben részt vevők biztonságát, a teljesítmény eredményességét, kellő időben való elvégzését veszélyezteti, vagy gátolja. A Vállalkozó az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelősséggel tartozik. SZABVÁNYOK ÉS A BEÉPÍTETT ÉPÍTÉSI TERMÉK MEGFELELŐSÉGÉNEK IGAZOLÁSA: A 275/2013. (VII.16.) Korm.rendelet szerint az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését általános esetben az építési termék gyártói teljesítménynyilatkozat,
egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint tett nyilatkozattal igazolja. Alkalmazandó szabványok a tervdokumentációban meghatározottak szerint. A kivitelezési tevékenységre a 191/2009. (IX.15.) sz. kormányrendelet és a 1997. évi LXXVIII. sz. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény valamint a 2012. évi CLVII. Törvény (2012. október 15-én elfogadva), mely módosította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (Étv.), hatályos előírásai érvényesek. 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Vállalkozó az építési és bontási hulladék kezelésének tekintetében a 45/2004. (VII 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint köteles eljárni. MSZ 2364-2003. Épületek villamos berendezéseinek létesítése; MSZ SZI 030: 2006. Villamos biztonsági Szakmai Elvárások; MSZ 1585-2009. Üzemi szabályzat; MSZ 447: 2009. Kisfeszültségű közcélú elosztóhálózatra való csatlakozás; MSZ EN 62305-4: 2006. Villámvédelem (Belső túlfeszültségvédelem) 40
50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet. MSZ-04.132:1991 Épületek vízellátása MSZ-04.134:1991 Épületek csatornázása MSZ-CR 1752 Épületek szellőztetése EIA/TIA 568 – Üzleti felhasználású épületek kábelezési szabványa EN 50173 – Tervezési szabvány strukturált kábelezési rendszerek telepítéséhez ISO/IEC 11801 – Nemzetközi kábelezési szabvány IEC 332-3 – Az alkalmazott kábelrendszer tűzvédelmi előírásai.
MŰSZAKI TERVEK ÉS IRATOK Épületgépészeti tervdokumentáció (tervlapok, műleírás, árazatlan költségvetés) Épületvillamos tervdokumentáció (tervlapok, műleírás, árazatlan költségvetés) Építészeti tervdokumentáció (tervlapok, árazatlan költségvetés) Főösszesítő
41
Ajánlat a
Magyar Államkincstár „Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárása
Ajánlattevő neve: Ajánlattevő székhelye: Kapcsolattartó: Neve: Telefonszáma: Telefaxszáma:
Budapest, 2016. ……………. hó …… nap
42
TARTALOMJEGYZÉK „Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárással kapcsolatban benyújtott ajánlathoz
oldal Tartalomjegyzék Felolvasólap Ajánlati nyilatkozat Aláírási címpéldány / aláírás minta / meghatalmazás Nyilatkozat a kizáró okokról Egyéb nyilatkozatok, igazolások Nyilatkozat a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) – b) pontja szerint Nyilatkozat az építőipari kivitelezési névjegyzéken való szereplésről Nyilatkozat az elektronikus adathordozóról Nyilatkozat a felelősségbiztosításról Nyilatkozat az előlegről Ajánlat, Árazott költségvetés
43
FELOLVASÓLAP1
„Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítása” 1) Ajánlattevő neve: 2) Ajánlattevő székhelye: 3) Ajánlattevő telefonszáma: 4) Ajánlattevő faxszáma: 5) Ajánlattevő kapcsolattartója: Értékelésre kerülő szempont 1.) Ajánlati ár: Kivitelezési díj nettó: ……………….…………………,- Ft + ÁFA Tartalékkeret (10%) nettó: ………….…………………,- Ft + ÁFA Összesen nettó: ………………..……………….………,- Ft + ÁFA 2.) Jótállási határidő (hónap): 3.) Teljesítési határidő (nap): Kelt:………………, 2016. ……………. hó …… nap
........................................... cégszerű aláírás
1
Közös Ajánlattétel esetén fel kell tüntetni a Közös Ajánlattevők nevét és székhelyét. Minden közös ajánlattevőnek alá kell írnia. Az ajánlatok bontásakor a Kbt. 68.§ (4) bekezdés szerinti adatok kerülnek ismertetésre. 44
Ajánlati nyilatkozat2 Alulírott, ………………………………… mint a(z) …………................................................. cégjegyzésre jogosult képviselője, a Magyar Államkincstár, mint Ajánlatkérő által kiírt „Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárás ajánlattevőjeként n y i l a t k o z o m , hogy a(z) ………………………. ajánlattevő: a)
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényértelmében mikrovállalkozásnak / kisvállalkozásnak / 3 középvállalkozásnak minősül.
b)
nem tartozik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá.4
Nyilatkozom továbbá, az ajánlattételi felhívás feltételeit megismertük, azokat feltétel nélkül elfogadjuk, illetve az ajánlatunk elfogadása esetén vállaljuk a szerződés megkötését és a szerződésben meghatározottak teljesítését a kért ellenszolgáltatás szerint. Kelt:………………, 2016. ……………. hó …… nap
(cégszerű aláírás) Figyelem: Kbt.47.§ (2) bekezdés alapján eredeti aláírt példánynak kell lennie!
2
Közös ajánlattétel esetén a nyilatkozatot külön-külön kell megtenni. A megfelelő válasz aláhúzandó! 4 Amennyiben a vállalkozás nem tartozik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény hatálya alá, úgy ezt a választ szükséges aláhúzni! 3
45
NYILATKOZAT a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 62. § (1) bekezdése bekezdés tekintetében Alulírott …………………….., mint a(z) ……………………………… (ajánlattevő neve, székhelye) cégjegyzésre jogosultja(i) az alábbi nyilatkozatot tesszük : Nem állnak fenn velünk szemben a közbeszerzési törvényben foglalt alábbi kizáró okok, mely szerint nem lehet, Ajánlattevő, aki: Kbt. 62. § (1) bekezdés: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a) az alábbi bűncselekmények valamelyikét elkövette, és a bűncselekmény elkövetése az elmúlt öt évben jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült: aa) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény), illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti bűnszervezetben részvétel, ideértve a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is; ab) az 1978. évi IV. törvény szerinti vesztegetés, befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatokban, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, illetve a Btk. XXVII. fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmények, valamint a Btk. szerinti hűtlen kezelés vagy hanyag kezelés; ac) az 1978. évi IV. törvény szerinti költségvetési csalás, európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése, illetve a Btk. szerinti költségvetési csalás; ad) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti terrorcselekmény, valamint ehhez kapcsolódó felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet; ae) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti pénzmosás, valamint a Btk. szerinti terrorizmus finanszírozása; af) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti emberkereskedelem, valamint a Btk. szerinti kényszermunka; ag) az 1978. évi IV. törvény, illetve a Btk. szerinti versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban; ah) a gazdasági szereplő személyes joga szerinti, az a)-g) pontokban felsoroltakhoz hasonló bűncselekmény; b) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette vagy ezek megfizetésére halasztást kapott; c) végelszámolás alatt áll, vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van; d) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; e) gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban bűncselekmény elkövetése az elmúlt három éven belül jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert; f) tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján vagy az adott közbeszerzési eljárásban releváns módon c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az 46
eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta; g) közbeszerzési eljárásokban való részvételtől a 165. § (2) bekezdés f) pontja alapján jogerősen eltiltásra került, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata esetén - a bíróság által jogerősen megállapított időtartam végéig; h) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig; i) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben ia) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és ib) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg; j) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig; k) tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul: ka) nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában, a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési megállapodásban részes államban vagy az EUMSZ 198. cikkében említett tengerentúli országok és területek bármelyikében vagy nem olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy amellyel az Európai Uniónak kétoldalú megállapodása van a közbeszerzés terén, kb) olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pont ra)-rb) vagy rc)-rd) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy kc) a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amelynek tekintetében a kb) alpont szerinti feltétel fennáll; l) harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7/A. §-a alapján két évnél nem régebben jogerőre emelkedett közigazgatási - vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági - határozatban megállapított és a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezéssel vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el;
47
m) esetében a 25. § szerinti összeférhetetlenségből, illetve a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulást a gazdasági szereplő kizárásán kívül nem lehet más módon orvosolni; n) a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti - három évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - három évnél nem régebben - jogerősen megállapította és egyúttal bírságot szabott ki; o) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző jogsértést követett el, kivéve, ha a gazdasági szereplő az ajánlat, tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszédben végleges ajánlat benyújtását megelőzően a Gazdasági Versenyhivatal számára a Tpvt. 11. §ába vagy az EUMSZ 101. cikkébe ütköző magatartást feltárja és a Tpvt. 78/A. § (2) bekezdésében foglalt, a bírság mellőzésére vonatkozó feltételek fennállását a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 78/C. § (2) bekezdése szerinti végzésében megállapította; p) a 135. § (7)-(9) bekezdése szerinti előleget nem a szerződésnek megfelelően használta fel, és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási (vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat) megállapította. (2) A gazdasági szereplő akkor sem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában, amennyiben a) vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az elmúlt öt évben jogerős ítéletet hoztak és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült, vagy b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt a jogerős ítéletet az elmúlt öt évben - vagy ha ez rövidebb az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesüléséhez szükséges időn belül - olyan személlyel szemben hozták, aki a bűncselekmény elkövetésekor a gazdasági szereplő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy volt. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyű gazdasági szereplő tekintetében az állami adóhatóság és a vámhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni. (4) Az (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni olyan esetben, ha az ajánlatkérő a 98. § (4) bekezdés d) pontja alapján hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytat le. (5) Az (1) bekezdés a) pont ah) alpontjában említett hasonló bűncselekmény alatt az Európai Unió más tagállamában letelepedett ajánlattevő, illetve a más állam büntető joghatósága alá tartozó külföldi állampolgár természetes személy esetében a) bűnszervezetben részvétel bűncselekmény esetén a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat 2. cikkében meghatározott bűnszervezetben való részvételhez kapcsolódó bűncselekményt, b) vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban bűncselekmény esetén az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény
48
kidolgozásáról szóló 1997. május 26-i tanácsi jogi aktushoz csatolt egyezmény 3. cikkében meghatározott korrupciót, c) költségvetési csalás bűncselekmény esetén az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikke szerinti csalást, d) terrorcselekmény esetén a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002 június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1., illetve 3. cikkében meghatározott terrorista bűncselekmény vagy terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekményt, vagy az említett kerethatározat 4. cikke szerinti, bűncselekményre való felbujtást, bűnsegélyt vagy kísérletet, e) pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása bűncselekmény esetén a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkében meghatározott pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását, f) emberkereskedelem vagy kényszermunka esetén az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkében meghatározott gyermekmunkát és az emberkereskedelem más formáit kell érteni.
Kelt:………………, 2016. ……………. hó …… nap
............................................. cégszerű aláírás
49
NYILATKOZAT5 a Kbt. 62.§ (1) bekezdése k) pont kc) alpont szerint6 Alulírott ………….., mint a(z) ………………… (Ajánlattevő megnevezése, székhelye) cégjegyzésre jogosult képviselője nyilatkozom, hogy a(z) „Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62.§ (1) bekezdés k) pont kc) alpont figyelemmel nyilatkozom, 7
hogy
a) A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8.§ ic) pontja tekintetében nyilatkozunk a Kbt. 62.§ k. pont kc) alpont bekezdésére vonatkozóan arról, hogy van olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet , amely az ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amelynek tekintetében az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. Ezen szervezeteket az alábbiakban nevezzük meg: Név: Székhely (cím): Nyilatkozunk továbbá arról, hogy a fent megnevezett szervezet(ek) vonatkozásában a Kbt. 62.§ (2) bekezdés k. pont kc) alpontban hivatkozott kizáró feltételek nem állnak fenn. vagy b) Nem releváns ajánlattevő tekintetében.
Kelt:………………, 2016. ……………. hó …… nap
........................................... cégszerű aláírás
5
Közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevőknek külön – külön kell nyilatkozni. Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az a gazdasági szereplő, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amelynek tekintetében az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell az (1) bekezdés k) pont ka) alpontja szerinti feltételt megfelelően alkalmazni. 7 Kérjük, a megfelelő választ szíveskedjenek egyértelműen megjelölni (pl. aláhúzással, stb.) 6
50
NYILATKOZAT a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerint a Kbt. 62.§ (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében8 Alulírott ………….., mint a(z) ………………… (Ajánlattevő megnevezése, székhelye) cégjegyzésre jogosult képviselője nyilatkozom, hogy a(z) „Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62.§ (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára figyelemmel ajánlattevő olyan társaságnak minősül, amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; olyan társaságnak minősülünk, amelyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, illetve amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. tv. 3.§ r)9 pontja szerint definiált tényleges tulajdonossal rendelkezik A fentiek szerinti valamennyi tényleges tulajdonos nevét és állandó lakóhelyét az alábbiakban mutatjuk be10: -
Név:
……………………………
-
Állandó lakhely: ……………………………
Kelt:………………, 2016. ……………. hó …… nap
........................................... cégszerű aláírás
8
A kizáró okok igazolását a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17.§ -ban foglaltaknak megfelelően kérjük becsatolni. 9 3.§r) tényleges tulajdonos: ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2.§ (3) bekezdésében meghatározott módon közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2.§ (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, rd) alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője 10 Szükség szerint kiegészítendő.
51
NYILATKOZAT a Kbt. 67. § (4) bekezdése szerint11 Alulírott ………………….., mint a(z) ……………………………………(cégnév, székhely) cégjegyzésre jogosult képviselője nyilatkozom, hogy a(z) „Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítása” tárgyú eljárásban, nem veszek igénybe a Kbt. 62. § szerinti kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozót. Kelt:………………, 2016. ……………. hó …… nap
................................................ cégszerű aláírás
11
A nyilatkozatot akkor is be kell nyújtani, ha ajánlatkérő az eljárásban nem írta elő a már ismert alvállalkozók megnevezését. 52
Nyilatkozat a Kbt. 66.§ (6) bekezdés a) – b) pontja szerint12 Alulírott, ……………………, mint a(z) …............................ cégjegyzésre jogosult képviselője, a Magyar Államkincstár, mint Ajánlatkérő által indított „Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárás ajánlattevőjeként a Kbt. 66.§ (6) bekezdés a) és b) pontja alapján az alábbiak szerint nyilatkozom:
a közbeszerzésnek az a része (részei), amelynek teljesítéséhez alvállalkozót kívánunk igénybe venni:
ezen részek tekintetében az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozó neve, székhelye
NINCSEN13
Kelt:………………, 2016. ……………. hó …… nap
(cégszerű aláírás)
12
A táblázat szabadon bővíthető. Ha ajánlatkérő egyáltalán nem vesz igénybe alvállalkozót, ezt a nyilatkozatminta aláírásával jelezheti, egyébként a „NINCSEN” szó törlendő, és a megfelelő adatok feltüntetendőek. 13
53
Nyilatkozat az építőipari kivitelezési névjegyzékben való szereplésről14 Alulírott ……………….……….., mint a(z) ………………………………………. (ajánlattevő neve, székhelye) cégjegyzésre jogosult képviselője az eljárást megindító felhívásban foglaltaknak megfelelően, felelősségem tudatában n y i l a t k o z o m, hogy a Magyar Államkincstár, mint ajánlatkérő által indított „Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítása”tárgyú közbeszerzési eljárással kapcsolatban a Társaságunk szerepel az Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében. Nyilvántartási számunk: ……………. Kelt:………………, 2016. ……………. hó …… nap
…………………………….. cégszerű aláírás
14
Közös ajánlattétel esetén külön – külön nyilatkozni kell! 54
Nyilatkozat az elektronikus adathordozóra vonatkozóan Alulírott ……………….……….., mint a(z) ………………………………………. (ajánlattevő neve, székhelye) cégjegyzésre jogosult képviselője az eljárást megindító felhívásban foglaltaknak megfelelően, felelősségem tudatában n y i l a t k o z o m, hogy a Magyar Államkincstár, mint ajánlatkérő által indított „Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárásban az elektronikus formában benyújtott ajánlat (jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható .pdf file) példánya a papír alapú (eredeti) példánnyal mindenben megegyezik. Kelt:………………, 2016. ……………. hó …… nap
…………………………….. cégszerű aláírás
55
Nyilatkozat a felelősségbiztosításról15 Alulírott ……………….……….., mint a(z) ………………………………………. (ajánlattevő neve, székhelye) cégjegyzésre jogosult képviselője a „Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és kazánház felújítása” tárgyú közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban foglaltaknak megfelelően, felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy -
rendelkezünk az eljárást megindító felhívásban meghatározott érvényes építésiszerelési feladatok ellátására vonatkozó felelősségbiztosítással, a kötvény másolatot ajánlatunkban becsatoljuk.
-
nem rendelkezünk az eljárást megindító felhívásban meghatározott érvényes építésiszerelési feladatok ellátására vonatkozó felelősségbiztosítással, ajánlatunkban Biztosító Társaság által kiállított Szándéknyilatkozatot becsatoljuk, és vállaljuk, hogy nyertességünk esetén a fenti biztosítást megkötjük a szerződéskötés időpontjáig.
Kelt:………………, 2016. ……………. hó …… nap
................................................ cégszerű aláírás
56
NYILATKOZAT az előlegről
Alulírott ………………….., mint a(z) ……………………………………(cégnév, székhely) cégjegyzésre jogosult képviselője nyilatkozom, hogy a „Eger, Eszterházy tér 5. kazáncsere és
kazánház felújítása” tárgyú eljárásban, mint ajánlattevő az ajánlattételi felhívásban foglaltak alapján
kérek előleget
nem kérek előleget*
Kelt:………………, 2016. ……………. hó …… nap
................................................ cégszerű aláírás
* A megfelelő aláhúzandó
57
