KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Postafiók 166. Tel: 336-7776 Fax: 336-7778
Ikt.sz.:D.87/ 14 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T –ot. A Döntőbizottság a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56., a továbbiakban: kérelmező) által a saját „A Magyar Állam tulajdonában álló, és az állami vagyonkörbe tartozó, 250 millió forintot el nem érő értékű ingatlanok értékbecslése, esetenként természeti és műemléki érték meghatározása, környezeti kár értékének meghatározása” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmére indított és a Döntőbizottság által hivatalból kiterjesztett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy kérelmező ajánlatkérőként megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. § (3) bekezdését, ezért ajánlatkérő 25183/2009 számú ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott valamennyi döntését megsemmisíti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési és jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok és kérelmező jogorvoslati kérelme alapján az alábbi tényállást állapította meg. Kérelmező ajánlatkérőként a rendelkező részben meghatározott tárgyban 2009. november 25-én a Közbeszerzési Értesítő 141. számában 25183/2009 szám alatt közzétett ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti általános egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított. A felhívás II..1.7) pontja biztosította a részekre történő ajánlattétel lehetőségét.
2
A felhívás II.2.1) pontja szerint: „Teljes mennyiség vagy érték (valamennyi részt, és opciót beleértve) A két rész együttesen: - 1410 db 10 millió forintot el nem érő értékű ingatlan (esetenként természeti és műemléki érték, indokolt esetben termőföld) értékbecslése - 195 db 10 millió forint – 25 millió forint közötti értékű ingatlan (esetenként természeti és műemléki érték, indokolt esetben termőföld) értékbecslése - 245 db 25 millió forint – 250 millió forint közötti értékű ingatlan (esetenként természeti és műemléki érték, indokolt esetben termőföld) értékbecslése A tervezett mennyiség 50 %-kal növelhető A felhívás „B” melléklete – egyebek mellett – az alábbiak szerint határozta meg a részekre vonatkozó információkat: „1) Nyugat-Magyarország megyéi (Dunától nyugatra) Mennyiség vagy érték 10 M Ft alatti ingatlan (DB) 761 10-25 M Ft közötti ingatlan (DB) 164 25 – 250 M Ft közötti ingatlan (DB) 206 ÖSSZESEN TERVEZETT: 1131 DB + 50% 2) Kelet-Magyarország (Dunától keletre) Mennyiség vagy érték 10 M Ft alatti ingatlan (DB) 649 10-25 M Ft közötti ingatlan (DB) 31 25 – 250 M Ft közötti ingatlan (DB) 39 ÖSSZESEN TERVEZETT: 719 DB + 50%” A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama 2010. január 21-től 2010. december 31-ig tart. A felhívás a részvételi feltételek között meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit. A felhívás IV. 2.1) pontja szerint a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, az alábbi részszempontok és súlyszámok alapján: Részszempont Súlyszám 10 M Ft alatti ingatlan esetén (nettó Ft/db) 40 10-25 M Ft közötti ingatlan esetén (nettó Ft/db) 30 25 – 250 M Ft közötti ingatlan esetén (nettó Ft/db) 20 vállalt késedelmi kötbér mértéke (az eseti megrendelés …%-a / nap) 10
3
A felhívás V.3.4.2) pontja – egyebek mellett – előírta, hogy a dokumentáció megvásárlása és annak átvétele az érvényes jelentkezés feltétele. A felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2009. december 18., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2010. január 13., a szerződéskötésé pedig 2010. január 21. napja volt. A dokumentáció tartalmazta az ajánlatok elkészítéséhez szükséges információkat, az ajánlatot alkotó okmányok felsorolását, a műszaki leírást, a mellékleteket és a szerződéstervezetet. A dokumentáció 13/26 - 15/26. számú oldalain tartalmazza az ajánlatok értékelésének ismertetését. A 14/26. sz. oldalon a következőképpen került ismertetésre a bírálati részszempontok tartalma és a részszempontokhoz rendelt súlyszámok: Részszempont Súlyszám 10 M Ft alatti ingatlan esetén (nettó Ft/db) 40 10-25 M Ft közötti ingatlan esetén (nettó Ft/db) 20 25 – 250 M Ft közötti ingatlan esetén (nettó Ft/db) 30 vállalt késedelmi kötbér mértéke (az eseti megrendelés …%-a / nap) 10 Az ajánlattételi határidőre ajánlatot nyújtott be mindkét részre a Pátria Zrt., a Zikkurat Konzorcium, az Euro-Immo Kft., az OTP Jelzálogbank Zrt., az FHB Ingatlan Zrt. A második részre ajánlatot nyújtott be a Varga-Lux Kft. A hiánypótlások, a tárgyalások lefolytatása után 2010. január 22-én került sor a végleges ajánlatok benyújtására, majd a Kbt. 86. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérésre. A bíráló bizottság az ajánlatok értékelése 2010. február 8-án észlelte, hogy a felhívásban megadott részszempontokhoz tartozó súlyszámok eltérnek a dokumentációban feltüntetett súlyszámoktól. Kérelmező 2010. február 10-én benyújtott, majd 2010. február 17-én hiánypótolt jogorvoslati kérelmében kérte a jogsértés megtörténtének megállapítását, az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció valamint az ezt követően hozott döntéseinek megsemmisítését. A kérelem indokaként előadta, hogy 2010. február 8-án, a végleges ajánlatok értékelése, a pontszámok kiszámítása során azt állapította meg a bíráló bizottság, hogy a felhívás IV.2.1) pontjában megadott részszempontokhoz tartozó súlyszámok adminisztrációs hiba miatt eltérnek a dokumentációban (14. oldal, 15.2 pont) feltüntetett súlyszámoktól.
4
Kérelmező eredeti szándéka a dokumentáció szerinti súlyszámokkal történő számolás volt. Az általános közbeszerzési gyakorlat az, hogy a felhívás és a dokumentáció közötti ellentmondás esetén a felhívásban foglaltak az irányadók. Jelen esetben a dokumentáció nem tartalmaz a felhívás és a dokumentáció tartalma közötti eltérés esetére rendelkezést. A felhívásban – adminisztratív hiba következtében – megjelent súlyszámok alapján történő számítás torzítja a versenyt, nem a tervezett darabszámnak megfelelő súlyszámot tartalmazza: - (2. részszempont) 195 db 10 millió forint – 25 millió forint közötti értékű ingatlan (esetenként természeti és műemléki érték, indokolt esetben termőföld) értékbecslése - (3. részszempont) 245 db 25 millió forint – 250 millió forint közötti értékű ingatlan (esetenként természeti és műemléki érték, indokolt esetben termőföld) értékbecslése. Mindezekre figyelemmel kérelmező szándéka nyilvánvalóan a nagyobb darabszámú ingatlanhoz a nagyobb (30) súlyszám rendelése volt. Kérelmező álláspontja szerint sérti a Kbt. alapelveit, különösen az 1. § (1) és (3) bekezdéseiben foglalt verseny tisztaságát és az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség elvét az, hogy a súlyszámok a felhívásban és a dokumentációban eltérő módon szerepelnek, az ajánlattevők nem tehettek egyenlő esélyekkel megfelelő ajánlatot. Kérelmező jogorvoslati kérelmének benyújtásával egyidejűleg közbeszerzési eljárását felfüggesztette. Egyéb érdekeltként az FHB Ingatlan Zrt., az OTP Jelzálogbank Zrt. és a Varga Lux Kft. nyújtott be észrevételt. Az FHB Ingatlan Zrt. észrevételében a kérelem elkésettségére hivatkozott, álláspontja szerint a Kbt. 54. § (3) bekezdése és a Kbt. 323. § (4) bekezdés a) pontja szerinti időpontokra tekintettel a Kbt. 323. § (2) bekezdése szerinti határidő 2009. december 28. napján letelt, emiatt a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását kérte a Kbt. 325. § c) pontja alapján. Érdemben alaptalanság okán kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, arra hivatkozott, hogy nincs relevanciája annak, hogy a súlyszámokkal mi volt ajánlatkérő szándéka. Előadta, hogy a verseny torzulásáról nem lehet beszélni, mivel az „adminisztrációs hiba” minden ajánlattevőt egyformán érintett, nem sérültek a Kbt. alapelvei, egyetlen ajánlattevő sem élt a jogorvoslati lehetőségével. Az OTP Jelzálogbank Zrt. észrevételében - egyetértve a jogorvoslati kérelemben foglaltakkal - a jogsértés megtörténtének megállapítását, az ajánlattételi felhívás, a dokumentáció és az azt követően meghozott ajánlatkérői döntések megsemmisítését kérte.
5
Álláspontja szerint az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban illetőleg a dokumentációban egymástól eltérően szerepeltetett bírálati szempontok alkalmazásával olyan eljárási hibát vétett, amellyel súlyosan megsértette a Kbt.ben foglaltakat. A Varga - Lux Kft. a Döntőbizottság hivatalbóli kiterjesztésére hivatkozással előadta, hogy az eljárás során a Kbt. 1. § (3) bekezdése szerinti esélyegyenlőség nem volt biztosított. A Döntőbizottság a 2010. március 2. napján kelt D. 87/10/2010. számú végzésében tájékoztatta arról a feleket, hogy a Kbt. 334. § (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálja azt, hogy kérelmező 25183/2009 számú ajánlattételi felhívásának IV.2.1) pontjában meghatározott és a dokumentáció 14/26. sz. oldalán eltérően ismertetett bírálati részszempontokhoz rendelt súlyszámok alapján történő bírálat során biztosított-e a Kbt. 1. § (3) bekezdése szerinti esélyegyenlőség. A Döntőbizottság elsőként azt vizsgálta, hogy kérelmező jogorvoslati kérelmét a jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be. A Kbt. 323. § (2) bekezdése szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt. 323 § (3) bekezdés a) pontja szerint a (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését. A Kbt. 323. § (4) bekezdés a) pontja szerint a (2) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, illetőleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező 25183/2009 számú ajánlattételi felhívását 2009. november 25. napján tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben, e naptól kellett rendelkezésre állnia a dokumentációnak is.
6
A Döntőbizottság megállapította, hogy a fentiekben idézett határidő számítási szabályok szerint a bírálat alapját képező felhívás és a dokumentáció vonatkozásában a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló jogvesztő határidő 2009. december 25. napján letelt, azonban e nap továbbá az e napot követő december 26. és 27. is munkaszüneti nap volt, így a határidő számítási szabályok szerint az utolsó munkaszüneti napot követő első munkanap, azaz 2009. december 28. napja volt az utolsó nap, amikor a jogorvoslati kérelem még a jogvesztő határidőben előterjeszthető lett volna. E naphoz képest a 2010. február 10. napján előterjesztett jogorvoslati kérelem elkésett. A Döntőbizottság érdemi vizsgálatát a Kbt. 334. § (1) bekezdése alapján történt hivatalbóli kiterjesztés alapján folytatta, melyben azt vizsgálta, hogy a felhívásban és a dokumentációban eltérően ismertetett bírálati részszempontokhoz rendelt súlyszámok alapján történő bírálat során biztosított volt az ajánlattevők esélyegyenlősége. A Döntőbizottság megállapította, hogy jelen közbeszerzési eljárás bírálati szakaszában nem volt biztosított az ajánlattevők esélyegyenlősége. Jelen közbeszerzési eljárás a Kbt. VI. fejezete szerinti általános egyszerű eljárás. A Kbt. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Kbt. 1. §-ához fűzött indokolás rögzíti, hogy az eljárási alapelvek szerepe kettős. Az alapelvek egyrészt meghatározzák a közbeszerzési eljárás egész menetét, és az egyes részletszabályokban tételesen is megfogalmazódnak, a konkrét normákat elvi háttérrel övezik, másrészt a jogalkalmazók számára iránymutatásul is szolgálnak egyes konkrét normák értelmezésénél, vagy valamely - a törvényben nem szabályozott - részletkérdés esetén követendő megoldás tekintetében. A közbeszerzési törvény gyakorlati alkalmazása során ugyanis gyakran alakulhatnak ki olyan helyzetek, amelyeket a jogszabály előkészítése, megalkotása során nem lehetett előre látni és így azokra nézve szabályt sem lehetett alkotni. Az alapelvek jelentőségét az is növeli, hogy azok generálklauzulaként is működnek. Ezen elvekbe bármilyen formában ütköző eljárási cselekmények esetén - külön tiltó rendelkezések hiányában is - jogorvoslati eljárást lehet kezdeményezni a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A közbeszerzési eljárásban a következő alapelveknek kell érvényesülniük: a verseny tisztasága, nyilvánossága, az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása, nemzeti elbánás biztosítása az Európai Unióban letelepedett ajánlattevők (és az általuk nyújtott szolgáltatások tekintetében) és a közösségi áruk számára, valamint a nemzetközi kötelezettségek alapján egyéb ajánlattevők (szolgáltatások), áruk számára.
7
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlattételi felhívásának IV.2.1) pontjában bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját választotta, négy bírálati részszempontot adott meg, a bírálati részszempontokhoz eltérő súlyszámokat rendelt, a második bírálati részszemponthoz, amely a 10-25 M Ft közötti ingatlanok esetén történő ingatlan értékbecslés egyenkénti nettó ajánlati árára vonatkozik, 30 súlyszámot rendelt, míg a harmadik bírálati részszemponthoz, amely a 25-250 M Ft közötti ingatlanok esetén történő ingatlan értékbecslés egyenkénti nettó ajánlati árára vonatkozik, 20 súlyszámot határozott meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a dokumentációja részeként, az ajánlatok értékelése körében rögzítette a bírálati részszempontokat és az azokhoz rendelt súlyszámokat, a dokumentáció 14/26. oldalán azt közölte, hogy a második bírálati részszemponthoz, amely a 10-25 M Ft közötti ingatlanok esetén történő ingatlan értékbecslés egyenkénti nettó ajánlati árára vonatkozik, 20 súlyszámot rendelt, míg a harmadik bírálati részszemponthoz, amely a 25250 M Ft közötti ingatlanok esetén történő ingatlan értékbecslés egyenkénti nettó ajánlati árára vonatkozik, 30 súlyszámot határozott meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevők részére két egymással ellentétes tartalmú információ állt rendelkezésre, e két eltérő súlyszám meghatározásra tekintettel az egyes ajánlattevők ajánlataik elkészítése során az egyes részszempontokra – amelyek közül az első három részszempont a különböző értékű ingatlanok értékbecslésének egyenkénti ajánlati ára – eltérő kalkuláció alapján tehettek ajánlatot, azt is figyelembe véve, hogy a különböző értékkategóriákba tartozó ingatlanok száma sem azonos. Mindezek ahhoz vezethettek az ajánlatok bírálata során, hogy eltérő sorrend alakulhat ki az érvényes ajánlatok értékelése során, attól függően, hogy az ajánlattevők melyik, a felhívásban vagy a dokumentációban szereplő súlyszámokra figyelemmel tettek ajánlatot az egyes ingatlanok értékbecslésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben nem volt biztosított az egyenlő eséllyel történő ajánlatadás lehetősége, melynek következményeként az állapítható meg, hogy az ajánlatok bírálata (a felhívásban vagy a dokumentációban közölt súlyszámok alapján történik-e) és az eljárást lezáró döntés meghozatala, a részenkénti nyertes és a nyertest követő ajánlat megállapítása során sem érvényesülhetett volna az ajánlattevők esélyegyenlősége, amelyet az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárások teljes folyamatában biztosítaniuk kell az ajánlattevők számára. A Döntőbizottság a fentiekben részletezett indokok alapján megállapította, hogy kérelmező ajánlatkérőként megsértette a Kbt. 1. § (3) bekezdésében nevesített alapelvet, nem biztosította az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
8
A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét, a Kbt. 340. § (3) bekezdés b) pontja alapján a jogsértés megállapítása mellett megsemmisítette az ajánlatkérő 25183/2009 számú ajánlattételi felhívását és a közbeszerzési eljárásban azt követően hozott valamennyi döntését. A Döntőbizottság az eset összes körülményét mérlegelte, különös tekintettel volt arra, hogy a jogsértés reparálható, így nem szabott ki bírságot. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, 2010. március 8.
Dr. Puskás Sándor sk. közbeszerzési biztos
Hámori András sk. közbeszerzési biztos
Dr. Cseh Tamás Attila sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) 2. Pátria Consult Gazdasági Tanácsadó és Vagyonkezelő Zrt. (1034 Budapest, Seregély u. 13.) 3. Perfecting Mérnöki Iroda Kft., a Zikkurat Konzorcium vezető tagja (64000 Kiskunhalas, Szilády Áron u. 5-7.) 4. Varga-Lux Kft.- (4400 Nyíregyháza, Eötvös u. 22.) 5. Euro-Immo Expert Kft. (1065 Budapest, Nagymező u. 4.) 6. OTP Jelzálogbank Zrt. (1051 Budapest, Nádor u. 21.) 7. bnt Szabó Tom Burmeister Ügyvédi Iroda, Dr. Szabó Levente Antal ügyvéd (1143 Budapest, Stefánia út 101-103.) 8. Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 9. Irattár
