Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatal
Közalkalmazotti Szabályzata
A Veszprém Megyei Önkormányzat Turisztikai Hivatal (a továbbiakban: Munkáltató ) közalkalmazottainak jogviszonyára vonatkozó szabályzata (a továbbiakban Szabályzat)) az alábbi tartalommal jött létre.
1. A Közalkalmazotti Szabályzat személyi hatálya: 1.1. A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi főállású (teljes munkaidős) közalkalmazottra. 1.2. A részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottakat a jelen Szabályzatban meghatározott jogok és juttatások a részmunkaidejük arányában illetik meg és a kötelezettségek is ennek megfelelően terhelik őket. 1.3. A nyugdíjuk mellett továbbfoglalkoztatottakra, illetve nyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazottakra, az 1.1. és 1.2. pontok rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
2. A Közalkalmazotti Szabályzat időbeli hatálya 2.1. Jelen Szabályzat határozatlan időtartamra jött létre. Szabályait a helyébe lépő új Szabályzat hatályba lépéséig kell alkalmazni. 2.2. A Szabályzat kihirdetése a Munkáltató irodahelyiségeiben való kifüggesztéssel, ill. valamennyi dolgozó aláírással történő tudomásulvétellel történik meg. 2.3. A kifüggesztés időpontja: a Szabályzat aláírását követő 3 napon belül. 2.4. A jelen Szabályzatban foglaltakat a kifüggesztést követő naptól kell alkalmazni.
3. A Közalkalmazotti Szabályzat módosítása 3.1. A Szabályzatot módosítani kell, ha – rendelkezései jogszabályba ütköznek, – jogszabályi változás miatt a rendelkezései jogellenessé válnak. 3.2. A Szabályzat módosítására javaslatot tehet – a Munkáltató – a közalkalmazotti képviselő 3.3. A módosító javaslatokat érdemben kell elbírálni, és megválaszolni.
2 3.4. A módosítással kapcsolatos vitát a kollektív munkaügyi vitára irányadó jogszabályok szerint kell elbírálni. (Munka tv. 94.§) 3.5. A módosítások hatályba lépéséről – annak időpontjáról – minden esetben külön kell rendelkezni. A módosítási javaslatok előkészítésére, vitájára és aláírására az ezekre irányadó általános szabályokat kell alkalmazni.
4. A Szabályzat és a kinevezés kapcsolata A Kjt. 21.§-ában meghatározottak szerint történő kinevezés a jelen Szabályzatba sem ütközhet. A Kjt. 21.§ (3) bekezdésének utolsó mondata szerint létrejövő további megállapodás keretében a Munkáltató és a közalkalmazott a Szabályzatban meghatározott jogosultságtól, juttatásoktól és feltételektől csak a közalkalmazottra kedvezőbb feltételek biztosításával térhet el. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a kinevezési okmány „kiegészítésére” vagy az esetleges külön megállapodásra is.
5. A Szabályzat módosításának hatása a kinevezésre A Szabályzatban biztosított egyes juttatások és kedvezmények – a biztosításukra vonatkozó jogszabályok változása, vagy hatályon kívül helyezése esetén – változatlanul csak akkor illetik meg továbbra is a közalkalmazottat, ha azokat a kinevezési okmányban vagy kiegészítő megállapodásban külön kikötötték (nevesítették). A jogszabályváltozás szerinti helyzetet a Szabályzatban – annak egyidejű módosításával – is rendezni kell.
6. A jognyilatkozatra vonatkozó szabályok A Munkáltatónak írásba kell foglalnia a következő fontosabb nyilatkozatokat (a Munka tv. 6.§-ában szereplő felhatalmazás alapján): – a munkakörbe nem tartozó munkavégzés elrendelését és díjazásának feltételeit (pl. belső helyettesítés); – a Munkáltatón belüli más munkahelyre beosztást; – az állandó munkahelyen kívüli és – a más munkáltatónál történő munkavégzés elrendelését; – a túlmunka és – a készenlét, ügyelet elrendelését; – a pihenőnapon és a munkaszüneti napon történő munkavégzés elrendelését. – valamennyi nyilatkozatot a közalkalmazott kérésére; – vagy a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján. Az utasítást, - ha a közalkalmazott jogellenességre hívta fel a munkáltató figyelmét, és annak teljesítése kárt okozhat - írásba foglalásáig a közalkalmazott nem köteles teljesíteni, annak végrehajtását jogszerűen megtagadhatja. .
3 Az írásba foglalás elmaradása vagy elmulasztása miatt a közalkalmazottat hátrány nem érheti.
7. Újraalkalmazás és továbbfoglalkoztatás 7.1. A Munkáltató – amennyiben lehetséges – újra alkalmazza (foglalkoztatja) a nála üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés folytán munkaképtelenné vált, ill. a megváltozott munkaképességű, vagy utóbb munkaképességét visszanyert közalkalmazottat. 8. A kinevezés feltételei (Kjt. 21.§) 8.1. A közalkalmazott büntetlen előéletét 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja. 8.2. A közalkalmazotti jogviszony létrehozása előtt a leendő közalkalmazottat tájékoztatni kell a kinevezés pontos feltételeiről, ki kell oktatni a titoktartási követelményekről, továbbá – lehetőség szerint – meg kell győződni alkalmasságáról és szakértelméről is. 8.3. A közalkalmazott nem hallgathat el a Munkáltató előtt olyan tényt, körülményt vagy állapotot, amely a kinevezését akadályozza, vagy jogellenessé teheti. A közalkalmazott megtévesztő információiból eredő következményeket és károkat maga tartozik viselni. 8.4. Nem létesíthető közalkalmazotti jogviszony, ha a közalkalmazott ezáltal közeli hozzátartozójával (irányítási/felügyeleti) ellenőrzési, vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. (150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 6.§)
9. A kinevezéssel összefüggő megállapodások 9.1. A Kjt. 21.§ (3) bekezdésének rendelkezésein túlmenően a kinevezési okmányba kell foglalni: – a foglalkoztatás kezdő időpontját, – azt, hogy a közalkalmazotti jogviszony határozott vagy határozatlan időre létesült, – a határozott idejű kinevezés esetén azt a tényt, amely – a Kjt. 21.§ (2) bekezdésében meghatározott módon – ezt lehetővé teszi, illetve azt a jogszabályi felhatalmazást vagy előírást, amelyen a határozott idejű kinevezés alapul, – ha a felek ebben állapodnak meg, akkor a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 3.§-ában meghatározott kinevezés maximális tartamát, – az esetleges szakmai követelményekre vonatkozó megállapodást illetően (pl. iskola, tanfolyam elvégzését, minősítő vizsga letételét), – azokat a foglalkoztatási feltételeket, amelyek kikötését a felek fontosnak tartják, így különösen a munkaidőre, a munkavégzés helyére, a pihenőidők igénybevételére, az illetmény és egyéb juttatások mértékére, az utasítási jog
4 terjedelmére, a felelősség mértékére és kizárására stb. irányadó szabályokat – a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időként elismert időtartamot, továbbá – a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésére irányuló kikötéseket. 9.2. Ha a fenti megállapodások valamelyikét, illetve a fentieken túlmenő megállapodásokat (amelyeket a felek bármelyike lényegesnek ítél) nem tartalmazza a kinevezési okmány, akkor azt ki kell egészíteni. Az új belépő a kinevezési okmány aláírásával egyidejűleg elfogadja a kollektív szerződést és a feladatait tartalmazó munkaköri leírást. Az utóbbi két okmányt az illetékes munkahelyi vezető biztosítja, egyben gondoskodik a munkatárs bemutatásáról és eligazításáról.
10. A próbaidő 10.1. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban próbaidő köthető ki. Ennek időtartama 3 hónap. 10.2. A kinevezéskor kikötött próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt, indokolás nélkül, bármelyik fél, azonnali hatállyal megszüntetheti. Áthelyezéssel és választással betöltött munkakör esetén próbaidő nem köthető ki.
11. Határozott idejű kinevezés helyettesítés esetén Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén, ha arra közalkalmazott helyettesítése miatt kerül sor, a kinevezéskor meg kell határozni a foglalkoztatás várható időtartamát és azt a feltételt vagy időpontot, amelynek bekövetkezése esetén a közalkalmazotti jogviszony megszűnik.
12. Munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének kiegészítő feltételei 12.1. A Munkáltatónál betöltött közalkalmazotti jogviszony munkaidejét érintő, munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a Munkáltató előzetes, írásbeli engedélyével létesíthető. 12.2. A munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésének engedélyezése, illetve megszüntetésének elrendelése tekintetében – a jogszabályokban meghatározott feltételeken túlmenően – azt szükséges vizsgálni, hogy az sérti-e a Munkáltató érdekeit. Ha ilyen következmények nem bizonyíthatóak, a Munkáltató hozzájárulását csak akkor tagadhatja meg, ha a további jogviszony létesítése, illetve fenntartása a közalkalmazottól elvárható minőségű munkavégzést gátolja. 12.3. A Munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott beosztásával (munkakörével) azonos területen másodállásban, mellékfoglalkozásban, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében nem foglalkoztatható. (Kjt. 42.§a.)
5 12.4. Szerződő Felek a Munkáltató szervezeti keretén kívüli munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésével kapcsolatban egyéb tilalmakat nem határoznak meg, a kérelmeket esetileg – egyeztetés alapján – bírálják el.
13. A kötelező módosítás esetei 13.1. A dolgozó nőt terhessége megállapításától kezdődően a gyermek egyéves koráig – kérésére és orvosi vélemény alapján – állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy a munkafeltételeket ennek megfelelően módosítani. Keresete akkor sem lehet kevesebb az előző átlagkereseténél, ha a megfelelő munkakör vagy a feltételek átalakításának lehetősége hiányában (Munka tv. 85.§ (1)–(2) bek.) a munkavégzés alól fel kell menteni. 13.2. A Munkáltatónál üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés folytán csökkent munkaképességű közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról – megfelelő munkakörben – a Munkáltató köteles gondoskodni.
14. A közalkalmazotti szerződés időleges módosítása 14.1. Ha a közalkalmazott időlegesen (átmenetileg a Munka tv. 83.§-ában foglaltak szerint) az eredeti munkakörnél alacsonyabb besorolású munkakört lát el, vagy – időlegesen – munkakörébe nem tartozó feladatot teljesít (Munka tv. 105–106.§), ez a törvényben meghatározott feltételeken túlmenően, az eredeti munkaköréhez, iskolai végzettségéhez képest nem lehet aránytalanul eltérő, nem vezethet emberi méltósága sérelméhez, és nem járhat számára keresetveszteséggel. 14.2. A közalkalmazott, ha az eredeti munkaköre helyett átmenetileg más helyettesítését látja el, a helyettesítéssel ellátott munkakör alapján jogosult díjazásra. Ez nem lehet kevesebb az eredeti munkaköre szerint átlagkereseténél. A helyettesítés nem eredményezi automatikusan a helyettesítéssel ellátott magasabb kategóriába történő átsorolást.
15. A közalkalmazotti előmenetel elősegítése 15.1. Ha a jogszabályok változása folytán a közalkalmazott az előző besoroláshoz képest alacsonyabb besorolásba kerül, számára az átképzés lehetőségét – ha erre mód van – a magasabb besorolás elérésének biztosítása érdekében javasolni, illetve biztosítani kell. 15.2. Képzéssel, továbbképzéssel, illetőleg átképzéssel – ha ennek feltételei fennállnak – elő kell segíteni a közalkalmazottak előmenetelét, a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 11.§-ának feltételei szerint. A továbbképzéssel kapcsolatos konkrét feltételeket a Munkáltató és a közalkalmazott esetenként külön szerződésben rögzítik.
6 16. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése A közös megegyezéssel és az áthelyezéssel történő megszüntetés lehetséges bármely jövőbeni időpontban. Ilyen esetben – lehetőség szerint – meg kell állapodni minden vitás kérdésben, továbbá a munkavégzés alóli mentesítés időpontjában és időtartamában is. 16.1. A rendkívüli lemondás joga az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 3 napon belül, de legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított 12 hónapon belül gyakorolható. 16.2. A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyáról való lemondását köteles írásba foglalni, de a lemondás okát vagy indokát nem kell közölnie. 16.3. A Munkáltató csak írásban mentheti fel a közalkalmazottat. Szervezeti okból [Kjt. 30.§ (1) a)–b)] pedig csak abban az esetben, ha a Munkáltatónál nincs a képzettségének megfelelő munkakör, vagy a felajánlott munkakörök betöltését a közalkalmazott nem vállalja. 16.4. A munkáltatói felmentés csak a Kjt. 30.§ (1) bekezdésében meghatározott, olyan bizonyított (bizonyítható) felmentési okon alapulhat, amely kellő súllyal támasztja alá a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének szükségességét. Így, tartós alkalmatlanságra hivatkozással akkor menthető fel a közalkalmazott, ha a további foglalkoztatása a Munkáltatótól nem várható, mert az részére tarthatatlanná vált, vagy aránytalan terhet jelentene. Ugyanilyen feltétellel szüntethető meg a felmentési korlátozás alatt állók közalkalmazotti jogviszonya (Kjt. 32.§) is. 16.5. A közalkalmazott alkalmatlanságára vagy nem megfelelő munkavégzésére alapozott felmentést megelőzően lehetőséget kell biztosítani a felhozott kifogások elleni védekezésre s erről – a tényeket és állításokat is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell felvenni.
17. A felmentési védelem kiegészítése 17.1. A Kjt. 32.§-ában meghatározott védelem illeti meg azt a közalkalmazottat, aki a Munkáltatónál hosszú ideje dolgozik, munkájával és magatartásával a Munkáltató eredményes működését folyamatosan és értékelhetően szolgálta. A fentiek szerint minősítendő közalkalmazott jogviszonyát csak rendkívül indokolt esetben lehet felmondani. 17.2. A Munka tv. 90.§ (2) bek.-ben előírt védelem (védett korúak védelme) tekintetében is alkalmazni kell a Kjt. 32.§ (2) bek.-ben előírt eljárást. 18. A felmentési idők 18.1. A felmentési idők a Munkáltató részéről történő felmentés esetén a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő alapján kerül megállapításra, a Kjt. és :a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezései szerint. 18.2. A Munkáltató legalább a 18.1. pontban rögzített felmentési idő fele tartamára köteles a közalkalmazottat a munkavégzés alól – a kérésének megfelelő időpontokban –
7 mentesíteni. Munkáltatói mérlegelés alapján a közalkalmazott a teljes felmentési idő tartamára is mentesíthető a munkavégzés alól. 18.3. A felmentési idő teljes tartamára mentesíteni kell a közalkalmazottat a munkavégzés alól, ha közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetésére a Munkáltató részéről – a Kjt. 32. (1) bek.-ben, valamint a Munka tv. 90.§ (2) bek.-ben meghatározott felmentési védelem ellenére szükség volt, – a Kjt. 30.§ (1) a) és b) pontjában meghatározott okból volt szükség.
19. A korengedményes nyugdíjazás 19.1. A korengedményes nyugdíjazás szabályait felső szintű jogszabály tartalmazza. 19.2. Kezdeményezéséhez a közalkalmazott hozzájárulása és a Szakszervezet egyetértése szükséges.
20. Az öregségi nyugdíjazás Az öregségi nyugdíjazás szabályait az 1997. évi LXXX. törvény (korábban: 1975. évi II. tv.) határozza meg.
21. Eljárás a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén 21.1. Ha a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére a foglalkoztatási törvényben meghatározott feltételek szerint kerül sor (három hónapos, illetőleg 30 napos előzetes értesítéssel), a felmentés időpontjai a foglalkoztatási törvény szerint alakulnak. 21.2. A felmentési idő a felmentést közlő irat kézbesítését követő napon, vagy az abban rögzített későbbi időpontban kezdődik. 21.3. Munkáltatói felmentés esetén – ha a munkavégzés alóli mentesítést megelőzően – a közalkalmazott új munkahelyet talál, a Munkáltató köteles a közalkalmazott által megjelölt időponttal a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez hozzájárulni. A fenti ok miatti közalkalmazotti jogviszony megszüntetése után fennmaradt felmondási időre a közalkalmazotti átlagkeresete nem illeti meg. 21.4. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és megszűnése esetén a közalkalmazottnak az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni illetményét és minden járandóságát, továbbá ki kell adni a közalkalmazotti igazolást (Kjt. 36.§-a szerint), valamint kérésére a minősítését (Kjt. 40.§ (2) bek.) és az egyéb igazolásokat. A közalkalmazott halála esetén a kifizetés az örökös részére történik, a hagyatékátadó végzés alapján. 21.5. A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén a közalkalmazottal tisztázni kell a Munkáltatót megillető követeléseket, megfizetésük módját és határidejét.
8 Ha ez nem lehetséges, a Munkáltató fizetési felszólítással vagy az általános kárfelelősségre vonatkozó jogszabályok szerint támaszthat követelést a közalkalmazottal szemben. 21.6. Munkáltatói felmentés esetén – a nem megfelelő munkavégzésre alapozott felmentés esetét kivéve – a tanulmányi szerződés alapján a közalkalmazottal szemben követelés nem támasztható. 21.7. Amennyiben a közalkalmazott rendkívüli lemondással kívánja közalkalmazotti viszonyát megszüntetni, a felek minden esetben egyeztetnek.
22. A jogszabályokat kiegészítő rendelkezések A munkáltatói jogokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazottak emberi méltóságát és alkotmányos jogait szem előtt tartva köteles gyakorolni, továbbá köteles minden olyan tényt, körülményt vagy adatot közölni, amely a közalkalmazott munkahelyén belüli helyzetét közvetlenül érinti.
23. A közalkalmazott kötelezettségei 23.1. A közalkalmazott köteles haladéktalanul értesíteni a Munkáltatót, elsősorban közvetlen felettesét, illetve a Munkáltató bármely vezetőjét, ha a munkahelyen történő megjelenése akadályba ütközik. 23.2. A közalkalmazott köteles a munkahelyi vezető tudomására hozni, ha a Munkáltató működésével kapcsolatban olyan tényt, körülményt, eljárást észlel, amely a Munkáltatónak kárt okozhat, a közvetlen vezetőtől pedig utasítást kérhet az ezek elhárítására irányuló tevékenységet illetően. 23.3. A titoktartásra vonatkozó (Munka tv. 103.§ (3) bek.) szabályokat a Munkáltató belső előírásai állapítják meg, amely az SZMSZ mellékletét képezik. 23.4. A közalkalmazott köteles a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákat a kinevezése szerint munkaidején belül elvégezni. Ha ez munkaidőben nem teljesíthető, a túlmunkavégzésre vonatkozó szabályok szerint ellenérték illeti meg. 23.5. A közalkalmazott időlegesen köteles munkakörébe nem tartozó munkát is elvégezni, más munkáltatónál és állandó munkahelyén kívül is munkát végezni, a Munka tv. 105–106.§-ai szerint. A közalkalmazott ilyen esetekben díjazásra (a Munka tv. 83/A.§ (5) bek. értelmében) a végzett munka alapján jogosult, amely nem lehet kevesebb az eredeti munkakör szerinti átlagkereseténél. A Munkáltató köteles megtéríteni a közalkalmazott ezzel összefüggésben felmerült költségeit is. 23.6. Ha a közalkalmazott a munkakörébe nem tartozó feladatot úgy látja el, hogy eredeti munkafeladatait is teljesíti, helyettesítési díj illeti meg (Munka tv. 105.§). 23.7. A Munkáltatónál a helyettesítés ideje meghatározatlan időtartamú is lehet, azonban ezt, illetve ennek feltételeit belső utasításában rögzíteni kell.
9 24. A Munkáltató kötelezettségei 24.1. A Munkáltató köteles biztosítani a közalkalmazott jogainak gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges feltételeket. 24.2. A Munkáltató köteles tőle elvárható módon biztosítani a munka biztonságos végzéséhez szükséges feltételeket. 24.3. A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles és jogosult a közalkalmazottat a munkavégzéshez szükséges információkkal ellátni, irányításáról gondoskodni, ennek keretében munkavégzését rendszeresen ellenőrizni, a szükséges iránymutatást megadni, feladatait meghatározni, a beosztottakat a megfelelő munkavégzés érdekében utasítani. (Munka tv. 102.§ (1)–(3) bek.) 24.4. A Munkáltató köteles a közalkalmazottnak a jogszabályokban, a belső szabályzatokban, illetőleg a kinevezési okmányban meghatározott illetményt és pótlékait megfizetni Munka tv. 102.§ (4) bek., a Munka tv. 8.§ (2) bek., valamint a 141.§ és 164.§ szabályaira is figyelemmel. 24.5. A közalkalmazottak munkaköri leírása, a munkakörébe tartozó feladatok, csak közös, a Munkáltató és a közalkalmazott megegyezésével módosítható.
25. Mentesülés a munkavégzés alól 25.1. A Munkáltató írásban engedélyezheti (Munka tv. 107.§ f) pont), hogy a közalkalmazott indokolt esetben mentesüljön a munkavégzés alól. Az erre irányuló, a közalkalmazottal kötendő megállapodásban kell meghatározni, hogy ezt az időtartamot a közalkalmazott ledolgozza (Munka tv. 127.§ (3) bek.), vagy a kiesett időre átlagkereset illeti meg. (Munka tv. 151.§ (3) bek.) 25.2. A Munka tv. 107.§-ában foglalt feltételeken felül a közalkalmazott mentesül a munkavégzés alól, közvetlen hozzátartozó halála esetén 3 munkanapig, véradásonként 1 munkanapig terjedően. A fenti esetben a távollét idejére a közalkalmazott részére átlagkeresete jár.
26. A közalkalmazott képzésére és továbbtanulására irányadó szabályok 26.1. A Munkáltató köteles biztosítani, hogy a közalkalmazott a munkavégzéshez szükséges ismereteket megszerezhesse. (Munka tv. 102.§ (3) c) pontja.) 26.2. A Munkáltató – az illetmény és a költségek megtérítése mellett – kötelezheti a közalkalmazottat, hogy az általa kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vegyen, és az általa előírt vizsgákat letegye. Mindez azonban a közalkalmazott személyi vagy családi körülményeire tekintettel aránytalan sérelmet nem okozhat. (Munka tv. 103.§ (4) bek. és Kjt. 39.§ (1) bek.) 26.3. A tanulmányi szerződések körében a kedvezmények mértéke a Munka tv. 110– 116.§-ban meghatározott mértéknél alacsonyabb nem lehet. –
10 Fentiektől eltérni külön megállapodással történő tanulmányi szerződés megkötésével lehet. 26.4. Tanulmányi szerződés megkötése a Munkáltató hatáskörébe tartozik. 26.5. A tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségek megszegése esetén a Munka tv. 113.§ (1)–(2) bek. és a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 11.§-a szerint kell eljárni.
27. Munkarend 27.1. A Munkáltatónál irányadó munkarendet a Szabályzat határozza meg, valamennyi közalkalmazottra kiterjedően, az alábbiakban meghatározott elvek és szabályok szerint. 27.2. A munkarendtől eltérni csak a jogszabályban, a kollektív szerződésben és a kinevezési okmányban meghatározott feltételek szerint, illetve a közalkalmazottal történő eseti megállapodás alapján lehet.
28. A teljes munkaidő meghatározása 28.1. A teljes napi munkaidő 8 óra. 28.2. Ha az általános munkarendben dolgozó munkáját kijelölt munkahelyén kívül végzi, előzetesen szervezeti egysége távolléti naplójában tünteti fel távolléte okát, helyét, idejét.
29. Eltérő munkaidő 29.1. Az előzőek szerint meghatározottaktól eltérni a közalkalmazottal történő előzetes – eseti – megállapodás alapján lehet. Előre nem látható, rendkívüli körülmények esetén elrendelhető eltérő munkavégzés, azonban a közalkalmazottak részére lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a családját erről értesíthesse, a kiskorú gyermekének felügyeletéről gondoskodjon stb., és – adott esetben – meg kell téríteni a rendkívüli munkavégzés miatt felmerült költségeit és kárát. A Szabályzat szerinti munkaidő-beosztástól egyéb okból tervezett tartósan eltérő foglalkoztatás esetén a közalkalmazottat erről legalább egy héttel korábban értesíteni kell. 29.2. A munkarend megállapításánál figyelembe kell megállapítására irányadó szabályokat (Munka tv. 122–125.§).
venni
a
pihenőidők
30. A pihenőidők meghatározása 30.1. A pihenőnapok: a szombat és a vasárnap. 30.2. A 30.1. pontban meghatározott pihenőidő havonta összevontan is kiadható, de két pihenőnapnak ez esetben is vasárnapra kell esnie.
11
31. A rendkívüli munkaidőben végzett munka meghatározása és elrendelésének feltételei. 31.1. Rendkívüli munkaidőben végzett munka – túlmunka, – készenlét, illetve az ügyelet, – a pihenőnapon és – munkaszüneti napon végzett munka. 31.2. A rendkívüli munkavégzés csak indokolt esetben és írásban rendelhető el, a szabályzat 6. pontjában is rögzítettek szerint. Az elrendelés korlátozását a Munka tv. 128. és 129.§-ai határozzák meg. 31.3. Az elrendelhető éves túlóra maximum 200 óra, beleértve a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon elrendelhető túlmunkát is. (Munka tv. 129.§) Az elrendelhető túlmunka felső határa két egymást követő napon összesen négy óra. 31.4. A készenlét azt jelenti, hogy a közalkalmazott, a teljes munkaidejét meghaladóan, a Munkáltató rendelkezésére áll. Ha a közalkalmazott a készenléte alatt munkát is végez, az túlmunkának minősül. 31.5. Pihenőnapon történő munkavégzés a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint rendelhető el. Pihenő- és munkaszüneti napra munkavégzés legalább 48 órával a munkavégzés kezdete előtt rendelhető el. 31.6. A munkavégzéshez tartozó előkészítő és befejező munkák munkaidőn túli elvégzése túlmunkának minősül. (Munka tv. 103.§ (2) bek.) 31.7. Nem túlmunka az engedélyezett távollét ledolgozása, a közalkalmazottal kötött megállapodás alapján. (Munka tv. 127.§ (3) bek.)
32. A rendkívüli munkaidőben történt munkavégzés ellenértéke 32.1. A túlmunkáért és a készenlétért, illetve ügyeletért, valamint a pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munkáért ellenérték jár. Az ellenérték alapvetően a rendkívüli munkavégzés másik pihenőnappal történő ellentételezése.
33. A szabadság kiadása és igénybevétele 33.1. A szabadság és a kötelezően járó munkaidő-kedvezmények a közalkalmazottat alanyi jogon illetik meg, arról érvényesen lemondani nem lehet. (Munka tv. 8. (2) bek.) Ebből következik, hogy a szabadság ugyan nem évül el, de igénylésének lehetősége (és annak bírósági érvényesíthetősége) igen. 33.2. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni (Munka tv. 134.§ (3) bek.). Ha ez meghiúsul, akkor a közalkalmazottat a szabadság az általános elévülési időn belül (3 év) illeti meg. (Munka tv. 11.§)
12 33.3. Az alapszabadság egynegyedét a közalkalmazott által megjelölt időpontban, illetőleg a szabadságot a szabadságolási terv szerinti időpontban kell kiadni. (Munka tv. 134.§ (2) bek.) 33.4. A betegszabadság igénybevételét, illetve az igénybevételének szükségességéről való tudomásszerzést követően haladéktalanul kell bejelenteni. (Az e célra rendszeresített nyomtatványt a fenti esetben is ki kell tölteni.)
34. Egyéb munkaidő-kedvezmények 34.1. A Munkáltató a közalkalmazott részére, kérelme alapján – személyi, családi, anyagi és egyéb körülmények figyelembevételével – rendkívüli fizetett, illetve fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet, melynek mértéke – rendkívül fizetett szabadság esetén évente tíz munkanapot, – fizetés nélküli szabadság esetén az egy évet nem haladhatja meg. 34.2. A rendkívüli fizetett szabadság, fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet a Munkáltató bírálja el a közalkalmazotti képviselő véleményének figyelembevételével.
35. A Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó jogszabályok 35.1. A munkavégzés alóli felmentés alábbi időtartamaira átlagkereset illeti meg a közalkalmazottat (Munka tv. 151.§ (2) bek. g) pontja alapján) – közvetlen hozzátartozó halála esetén 3 munkanapig terjedően; – rendkívül fizetett szabadság idejére; – véradás utáni munkavégzés alóli mentesség idejére egy napig terjedően; – tanulmányi kötelezettség miatti távollét idejére. 35.2. A Munkáltató, a közalkalmazott megbízása alapján, az illetményét vagy annak meghatározott hányadát a közalkalmazott számlájára utalja át. (Munka tv. 154.§ (1) bek.)
36. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályaihoz kapcsolódó rendelkezések A kötelező csökkentés eseteit a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 17.§-a szabályozza.
37. Munkaköri pótlék A 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 20.§ (5) bek. által meghatározott körben munkaköri pótlék a közalkalmazottat az alábbi munkakörökben illeti meg. – hivatalvezető- a Megyei Közgyűlés Elnökének intézkedése szerint; 38. Az idegennyelv-tudási pótlék
13 38.1. A nyelvpótlékra jogosult közalkalmazott köteles: – a munkában előforduló idegen nyelvű levelezést, telefonálást, vendégfogadást intézni; – a szerzői jogvédelem alá eső műfordítói, írói tevékenység külön szerződéssel díjazható. 38.2. Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha valamely idegen nyelvből rendelkezik az állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló okmánnyal, vagy azzal egyenértékű igazolással. 38.3. Az idegennyelv-tudásnak, az adott munkakör ellátásához való szükségességét a kinevezési okmányban vagy módosításában a Munkáltató határozza meg.
39. A védőruha és a ruházati hozzájárulás 39.1. A Kjt. 79.§ alapján a közalkalmazottat munkaruha illeti meg, ha a munka a ruházat nagymértékű szennyezésével jár. 39.2. Az egyes ruhafajtákat és juttatás egyéb feltételeit az 1. sz. melléklet tartalmazza.
40. A szociális juttatások (Munka tv. 165.§) 40.1. A Munkáltató támogatja a nála teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak kulturális, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeinek javítását. A támogatás formái a következők: – munkába járáshoz szükséges helyközi bérlet költségtérítés; – illetményelőleg; – étkezési hozzájárulás (a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott mértékig – utalványban havi 6 000 Ft/fő –, illetve jogszabályváltozás esetén, a biztosított adómentesség mértékéig, a költségvetési lehetőségek függvényében; – eszközkölcsönzés; – egészségügyi igényjogosultság (üzemorvosi rendelés); - önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás. 40.2. A 40.1. pontban felsorolt támogatások odaítélése, a fenti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében a közalkalmazotti képviselőt egyetértési jog illeti meg.
41. A közvetlen munkáltatói kártérítési hatáskör meghatározása 41.1. A Munka tv. 173. (2) bek. és a Kjt. 82.§-a alapján a felek 300 000 Ft, azaz háromszázezer forintban határozzák meg azt az összeghatárt, amelyet meg nem haladó mértékig a Munkáltató közvetlenül kártérítési határozattal kötelezheti a közalkalmazottat kártérítésre. 41.2. A felelősség megállapítása fegyelmi eljárás szabályai szerint történik, az eljárás megindítására pedig az elévülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
14
42. Általános kártérítési felelősség A közalkalmazott általános kártérítési felelősségét, az eljárás szabályait a Munka tv. 166–169., 171–173.§-ai, valamint a Kjt. 81.§-a tartalmazzák.
43. A Munkáltató kártérítési felelőssége A Munkáltató kártérítési felelősségét és az eljárás szabályait a Munka tv. 174., 176., 178.§-ai, valamint a Kjt. 83.§-ai tartalmazzák.
Egyéb rendelkezések 44. A végkielégítés szabályait és mértékét a Kjt. 37.§ (1)–(7) bek. rendelkezései tartalmazzák. 45. A jubileumi jutalom szabályait és mértékét a Kjt. 78.§ (1)–(4) bek. rendelkezései tartalmazzák.
46. A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a Kjt. 77.§-ának felhatalmazása alapján a Munkáltató jutalomban részesítheti.
47. A közalkalmazott fegyelmi felelősségére és az eljárás szabályaira vonatkozó előírásokat a Kjt. 45–54.§-ai tartalmazzák. 48. Választott szakszervezeti tisztséget betöltő közalkalmazott ellen fegyelmi eljárás megindításáról – a Kjt. 10.§-a alapján – a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.
49. A kollektív munkaügyi vita, közvetítés, döntőbíráskodás, a munkaügyi vita szabályait, módját a Munka tv. 194–202.§-ai tartalmazzák.
50. A közalkalmazott jogviszonyával kapcsolatos munkaügyi vita esetén – amennyiben a kölcsönösen kezdeményezett egyeztetés nem vezetett eredményre – fellebbezésnek, keresetnek a Megyei Munkaügyi Bíróságnál van helye.
15
51. A Munkáltató jogásza – a Munkáltatóval nem összefüggő ügyekben – jogsegélyszolgálatot biztosít, azonban képviseletet nem lát el.
Záró rendelkezések
52. Ezen Közalkalmazotti Szabályzat rendelkezései a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII., valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény előírásaival összhangban, a jogszabályok elsőbbségével alkalmazandók. Jelen Közalkalmazotti Szabályzat mellékleteivel együtt érvényes.
Veszprém, 2005. március 30.
Veiland László hivatalvezető
dr. Derzsenyiné Balajthy Zsuzsanna közalkalmazotti képviselő
16 A Közalkalmazotti Szabályzatban foglaltakat megismertem, ezt aláírásommal bizonyítom, a megismerés dátumát is megjelölve. .
Veiland László Dátum:
dr. Derzsenyiné Balajthy Zsuzsanna Dátum:
Dr. Mártha Andrásné Dátum:
Zsebe Péter Dátum:
Mihalecz-Kálmán Tímea Dátum:
Király-Spengler Zsuzsanna Dátum:
