Kyria hadserege. Pusztítók a vár fokán Alattuk tátongó mély Hadunk a győzelemre vár S Üvöltők dalát hozza az éj Ókyr harci dal

Kyria hadserege „Pusztítók a vár fokán Alattuk tátongó mély Hadunk a győzelemre vár S Üvöltők dalát hozza az éj” Ókyr harci dal

Előszó, Megjegyzés: A leírás kimondottan a Kyr hadseregről szól, tehát nem tartalmazza Kyria minden hivatalos (vagy nem hivatalos) fegyveres testületét. (pl. fejvadász, orgyilkos, bárd, kóborló stb). Nem szerepelnek benne a városi őrségek, helyőrségek, haditengerészet. Alap instrukcióim szerint a kyr erők hagyományosan gyalogosan harcolnak, az igazi ütőerőt pedig a nehézgyalogság alkotja, elsősorban a Pusztítók. A kyr hadsereg a következő közigazgatási beosztásra épül Kyr Birodalom Tartományok (10 db) Kanton-ok Gau-k (Tartomány élén kormányzó)

pl. Európa pl. az egyes országok pl. megyék pl. járások

Kyria hadserege két nagy szervezeti egységből áll: 1. Birodalmi csapatok 2. Tartományi csapatok Birodalmi csapatok. Közvetlenül az uralkodó (illetve gyakorlatilag a Hatalmasok) irányítása alatt. Egész Kyria területéről a központi, birodalmi kormányzat által felállítva. Feladatuk a központi érdekek védelme az esetleges tartományi szeparatizmussal szemben. Másrészt ők alkotják Kyria támadó erejét (Pusztítók), illetve olyan magas költségű és speciális feladatokat látnak el (Kyr Gárda) amelyek tartományi szinten megvalósíthatatlanok. Részei: Pusztítók A Kyr Gárda Császári Testőrség Tartományi csapatok. A tartományokban kiállított alakulatok, közvetlenül a tartomány kormányzójának parancsnoksága alatt. Részei: Nehézgyalogság Comput hadak Íjászok Különleges (speciális) egységek Tartományonként eltérő alakulatok: Vyrenton Könnyűlovasság Mahtlean Könnyűlovasság Gaich Üvöltők Nuubilen Üvöltők Vaern Dárdás Taresad Dárdás Rabunew Dárdás Ewigan Fejszés Adekka Fejszés

1

Shi-Ruan

Fejszés

Birodalmi csapatok Pusztítók A Kyr Gárda Császári testőrség

Pusztítók „Nem célunk a gyilkolás, nem számít, hogy élünk, vagy halunk… csak pusztítani jöttünk…” A Pusztítók alkotják a kyr hadsereg legfontosabb részét, ők a kyr harci erők elitalakulatai. A Pusztítók az ókyr idők hagyományainak megfelelően gyalogosan küzdenek. Teljes gyalogos vértezetet viselnek, pajzs nélkül két karddal küzdenek. A pusztítókat már gyermek korukban kijelölik, s több mint tizenöt éven keresztül megállás nélkül fejlesztik elméjüket és testüket. Az első öt évben – ami a leendő pusztító 4-9 éves koránál van – főként az elméjét csiszolják, de a testét sem hagyják satnyulni. Ekkor heti hat napban eddzik őket. A következő 10 évben szigorú, kemény és sanyargató kiképzést kapnak. Mikor kikerülnek a kiképzésből, akkor sem tehetnek akármit. Akkor is a pusztítók soraiban tartoznak, de már félelemmel vegyes tisztelet övezi alakjukat. Egy alakulatba kerülnek, amelyek különösen nehéz feladatokat kaphat (pl város visszafoglalás). Valamennyit őrültnek tartják, hiszen vakon engedelmeskednek a parancsnak, s tetteik túl tesznek a fizika egyszerű határain. Minden esetben az a céljuk, hogy a lehető legnagyobb kárt okozzák az ellenségnek, attól függetlenül, hogy győznek vagy veszítenek. Ők a kyr hadsereg csatadöntő eleme. Az első sorban küzdenek, legfontosabb feladatuk a támadás, az ellenség összeroppantása, megsemmisítése. Természetesen képesek a védelmi feladatok ellátására is, de az igazi elemük a támadó harc. Ókyr típusú sisakot vörös runir berakással díszítik, amely XY rajzolatot képez a sisakon. (Elöl X, hátul Y) Ez az úgynevezett „vörös sisak” amit kitüntetésként alkalmaznak a Pusztítóknál. Bár ők minden kitüntetést megvetnek, hiszem nem a jutalomért, nem a rangért harcolnak. A „vörös sisak” azonban nem hivatalos kitüntetés, hanem a bajtársaik javaslatára viselhetik az arra érdemes Pusztítók. Természetesen ezért igen keményen meg kell küzdeni, csak igazi harcban, csata közben lehet kiérdemelni. A felső hadvezetés hivatalosan erről nem vesz tudomást, így a „vörös sisak” viselése nem jár semmiféle előnnyel. Viselője ugyanabban a rangban és alakulatban szolgál tovább. Viszont olyan elismerést és tisztelet jelent, amellyel semmiféle más hivatalos kitüntetés sem ér fel. A kyr hadsereg egyéb alakulatainál (még A Kyr Gárdában is) legendákat mesélnek a „veressisakos” Pusztítók tetteiről. Természetesen gyakorlatilag a felső vezetés jóváhagyásával működik ez a rendszer. Sőt bizonyos speciális, különlegesen nehéz feladatok elvégzésére ad hoc veressisakos egységeket állítanak fel. (Veressisakos Pusztító Commandók) A feladat sikeres befejezése után a veressisakosok visszatérnek eredeti alakulatukhoz. Szervezeti felépítésük: A Pusztítók szervezeti felépítése rendkívül tagolt, alapját a hármas beosztás képezi az alábbiak szerint: Ék 3 Pusztító harcos Ékpár 3 ék (9 Pusztító) Ékraj 3 ékpár (27 Pusztító) Kisék 3 ékraj (81 Pusztító) Alapék 3 ékraj (243 Pusztító) Hármas-ék 3 ék (729 Pusztító) Nagyék 3 hármas-ék (2187 Pusztító) Pusztító ék 3 nagyék (6561 Pusztító)

2

Legkisebb egység a három Pusztító harcost magába foglaló ékk. Egy Pusztító harcos már önmagában is félelmetes ellenfél, de három Pusztító, akik együttműködve, összehangoltan, alakzatban küzdenek szinte már legyőzhetetlenek. Az ékk vezetője a legidősebb Pusztító. Három ék alkotja az ékpárt, amely így 9 Pusztító harcost számlál. Az ékpár vezetője a rangidős ék parancsnoka. Szegdelt, erdős terepen általában ékpárokra bontva küzdenek a Pusztítók. (Bár a Pusztítók igazi terepe a nyílt csatatér.) Az ékraj (három ékpár, 27 Pusztító harcos) a Veressisakos Pusztító Alakulatok kedvelt alakzata. Ahhoz elég kicsi, hogy titkos feladatokra is alkalmas legyen, ugyanakkor a 27 Pusztító már képvisel olyan erőt amely bármely helyzetből kivághatja magát. A kiséket (három ékraj, 81 Pusztító harcos) általában utcai harcokban alkalmazzák. Elég komoly erőt kell felvonultatnia annak aki egy Pusztítókból álló kisék által lezárt útszakaszon át akar törni. Várvédelem esetén is általában kisékekre bontva alkalmazzák a Pusztítókat, hiszen egy-egy kisék éppen alkalmas egy bástya, egy torony vagy egy kapu megvédéséhez, és még nem túl nagy ahhoz, hogy a váron (városon) belüli mozgása nehézkessé váljon. Az ék (hivatalosan alapék) a Pusztítók önálló harcászati alapegysége. A három kisékből (243 Pusztítóból) álló alakulat képes bármely harcászati feladat önálló elvégzésére. Rendelkezik egy 80 fős ellátó, kisegítő (málha, karbantartás, élelmezés, szállítás stb.) alakulattal, így bármikor kikülöníthető és önállóan alkalmazható. Az alapék parancsnoka már nemcsak a Pusztítók harcának vezetésére alkalmas, hanem kiképzik a más fegyvernemekkel való együttműködésre, sőt elvárják tőle hogy, akár egy több ezer fős tartományi kyr sereg vezetését is átvegye amennyiben annak parancsnoka alkalmatlanná válik a vezetésre. Békeidőben a tartományi kormányzók mellett egy-egy alapék teljesít szolgálatot. A hármas-ék (három alapék, 729 Pusztító harcos, 240 kisegítő) már önálló hadjáratok megvívására is alkalmas. Parancsnokának komoly hadászati és politikai ismeretekkel és tapasztalatokkal kell rendelkeznie. A nagyék (három hármas-ék, 2187 Pusztító harcos, 720 kisegítő) óriási erőt képvisel. Egy nagyékkel megerősített kyr hadsereg méltó ellenfél bárki számára. A Pusztító Ék (három nagyék, 6561 Pusztító harcos, 2160 kisegítő) alkalmazása rendkívül ritka a kyr hadtörténelemben. Csak az igazán nagy, birodalmak sorsát eldöntő ütközetekben kerültek bevetésre. Szervezeti felépítésük bár nagyon bonyolultnak tűnik, mégis éppen a tagoltságából adódóan rendkívül rugalmas és többféle harceljárást tesz lehetővé. Harceljárásaik: A Pusztítók harcászati alapegysége az alapék (ék), ez a legkisebb egység amely még képes az itt ismertetésre kerülő harceljárások véghezvitelére. (Vagyis ezen harceljárásokat alkalmazhatják: alapék, hármas-ék, nagyék, Pusztító Ék). Ütközetben a Pusztítók a centrumban (a hadrend közepén) vagy valamelyik szárnyon helyezkednek el. A hadrendnek általában csak az egyik elemét képezik. Harcászatuk az úgynevezett ékharcászatra épül. Ék alakzatban állnak csatarendbe, ez lehet zárt ék, nyílt ék, kettős ék, szétválóék, vagy védelemben a fordított ék. Zárt ék – az ék belseje teljesen kitöltve harcosokkal. Tömött hadrend, elsősorban a nagyobb lökőerő elérése érdekében. Lendületes rohammal igyekeznek áttörni az ellenség sorait. Az ék csúcsán álló veterán Pusztítók feladata az áttörés kiharcolása. Az ék oldalán elhelyezkedők fedezik és védik az elöl lévőket. Az ék belsejéből pótolják az esetleges veszteségeket, illetve biztosítják a nagy lökőerőt, tömegnyomást. Az áttörés után visszafordulhatnak teljesen megsemmisíteni a már eltiport ellenséges hadrendi elemet, de oldalra fordulva hátba is támadhatják az eddig meg nem támadott ellenséges egységeket, így nyitva utat a kyr hadsereg többi részének. Ha az ellenséges hadrendi elem megsemmisítése a cél, akkor az úgynevezett vonalék harceljárást alkalmazzák. Mégpedig olyan módon, hogy a rohamozó zárt ék, betörve az ellenfél soraiba, nem nyomul tovább előre, hanem az ék szárai elkezdenek szétnyílni, az ékből egy vonal alakzatot vesznek fel, természetesen közben szinte teljesen meg tudják semmisíteni az ellenséges hadrendi elemet. Zárt ék: S Nyílt ék – az ék belsejében Pusztítók helyett íjászok állnak (leginkább A Kyr Gárda Íjászai), ritkább esetben a Gárdagyalogság egységei. Támadáskor az ék belsejében haladva az íjászok feladata

3

az ellenfél hadsorainak megbontása, így készítve elő a terepet a Pusztítók számára. A zárt ékhez hasonlóan alkalmazhatják a vonalék harceljárást. Védekező harcban a A Kyr Gárda Könnyűgyalogsága tölti ki az ék belsejét, az ő feladatuk, hogy a Pusztítók védelmében kitöréseket intézve igyekeznek legyőzni az ellenséget, túlerő esetén visszahúzódnak az ék belsejébe. Itt újra rendezve soraikat felkészülnek egy újabb kitörésre. A Gárdagyalogsággal folytatott védelmi harc esetén előszeretettel alkalmazzák az úgynevezett kettős éket. Ebben az esetben a rombusz alakzatban felálló Pusztítók egy erődítményt alkotnak a Gárdisták körül. Nyílt ék: U Kettős ék: U V Szétválóék – nem egy egységből, hanem három részből áll össze az ék. Három alapék, vagy hármasék, vagy nagyék áll fel egymás mellett háromszög alakban és alkotja az alakzatot: S SS Elnevezései: felsőék, alsóékek: balszárnyék és jobbszárnyék. Ez a formáció a variációk széles skáláját teszi lehetővé. Egyrészt a három kisebb ék együtt maradva (egy ékként) is képes küzdeni, másrészt harc közben szétválva képesek az önálló küzdelemre is, így megháromszorozhatják a manőverező képességüket. K M S N SS Emellett az alakzaton belül felváltva alkalmazhatják a zárt és a nyílt ékeket: S UU

S US

S SU

U UU

U SS

U US

U SU

Fordított ék – a fordított ék a szétválóékből képzett védelmi alakzat. A csatatéren felálló szétválóék ellenséges támadás esetén képes nagyon rövid idő alatt védelmi formációt alkotni, mégpedig úgy, hogy a két alsóék balra illetve jobbra húzódik, a felsőék pedig az így képzett résen hátrahúzódik. A támadó ellenség egy teljesen új alakzattal kerül szembe, ráadásul a visszahúzódó felsőéket követve a két alsóék oldalról ronthat rájuk. S

S S

A Pusztítók kivételes összeszokottsága, szilárd fegyelme, a parancsok gondolkodás nélküli teljesítése és a magas szintű katonai tudásuk nélkül ezen bonyolult harceljárások kivitelezésére nem volna lehetőség. Súlyosan téved azonban az, aki a Pusztítókban egyszerűen csak vakon engedelmeskedő gyilkológépeket lát, a Pusztítóktól ugyanis megkövetelik, hogy az általános harci helyzet ismerétben önállóan, akár parancs nélkül is megoldják a feladataikat. Az azonnali parancsteljesítés és az önálló kezdeményező képesség kettősségében rejlik igazán a Pusztító harci sikerek titka. Ez a fegyelmezet önállóság az, amely egyedivé és utánozhatatlanná teszi őket. Ezt a színvonalat egyedül A Kyr Gárda közelíti meg a kyr hadseregben. Pusztító dislocatio: A Pusztítók három Pusztító Éket alkotnak (19.683 fő), ebből két Pusztító Ék van összetartva és kijelölve az esetleges harci feladatok ellátására. Ők az úgynevezett Várnégyszögben állomásoznak állandó készültségben.

4

A harmadik Pusztító Ék harcosai különböző feladatokat teljesítenek Kyria területén, az alábbiak szerint: - Tíz ék (alapék) a különböző Tartományokban a kormányzók mellé beosztva. Ők támogatják és egyben ellenőrzik is a kormányzók tevékenységét. - Egy nagyék mint tartalék és kiképző alakulat funkcionál. Egyrészt általános tartalékként szolgálnak, belőlük pótolják a többi Pusztító alakulatnál (betegség, sebesülés, szabadság, kiküldetés, speciális feladat stb. miatt) bekövetkezett ideiglenes hiányokat. Másrészt itt folyik az újoncok kiképzése, valamint a más fegyvernemi csapatok (főként a Pusztítókkal leginkább együttműködő Gárdának) kiképzése is. Emellett itt alakítják meg és készítik fel feladataikra a Veressisakos Pusztító Commandokat. - Egy hármas-ék ügyeleti beosztásban a császárvárosban (fővárosban). Tulajdonképpen a testőrség azonnal bevethető tartalékát alkotják. (A Kyr Gárda Íjászainak egyik egységével közösen). - Egy ék (alapék) reprezentatív feladatok ellátása a Hatalmasok mellett. - Négy ék (alapék) Kyria stratégiailag fontos pontjain, illetve különböző ideiglenes feladatokkal, kiküldetésekkel megbízva. A katonák közt nem találhatóak mágia használók, rendszerint azt maguk a Hatalmasok adják, vagy annak szolgáik, illetve a Kyr Császári Mágus Tanács valamely tagja adja. Rendszerint a mágia használók védeni próbálják őket a távolsági fegyverek ellen (ilyászok, nafta ágyúk, kővetők…) és más mágikus hatások ellen, valamint a gyors előrenyomulás érdekében különböző praktikákat vetnek be (köd, eső, zajtalanság ☺). Csatatéren azonban képesek tökéletesen együttműködni varázshasználókkal, amikoris a Nyílt ékben harcolnak, akkor az íjászok is ék formát vehetnek fel, s középütt 1-3 varázshasználó állhat, aki védheti, gyógyíthatja az ék tagjait, valamint mágikus védelmet biztosíthat.

Várnégyszög Rabunew Tartományban található katonai erődítmény, Rabuwtól északra, több mint nyolc heti járóföldnyire. Négy erődítményből (várból) áll, amelyek egy több kilométer átmérőjű négyszög sarkain helyezkednek el. A térség teljesen katonai irányítás alatt áll, ez a Pusztítók állomáshelye, illetve a kyr hadsereg központja. Egyben hadiipari centrum is, de itt folyik minden fegyvernem tisztképzése is. A négyszögön belül egymást érik a katonai táborok, ideiglenes erődítmények, különböző mesterségesen létrehozott természeti akadályok, egy hatalmas kiképző és gyakorló bázis. A két Pusztító Éken kívül mindig az aktuális kiképzésen résztvevők állomásoznak itt Kyria minden területéről. A katonák létszáma általában 20.000 fő körül mozog. (Komoly élelmiszerpiacot jelent a térség lakóinak) Háború esetén, amikor a Pusztítók elvonulnak a helyőrségi szolgálatot (védelmet) Comput csapatok és A Kyr Gárda Könnyűgyalogos egységei látják el. (Földrajzilag majd el kell helyezni)

A Kyr Gárda A Kyr Gárda központja Kyria fővárosa, a császárváros: Ylsen Kyr Gárdaíjászok – (Hivatalos elnevezés: A Kyr Gárda Íjászai). Az egész Birodalom területéről toborzott elit íjász egység. A legkorszerűbb harcászati eljárásokat alkalmazzák. Ők küldik ki a tartományi íjászalakulatokhoz a kiképzőtiszteket. Fő fegyverzetük az úgynevezett kyr hosszúíj, mellette egy rövid egyenes kétélű kard. Védelmül sisakot, sodronyinget viseltek. Ütközetekben szorosan együttműködnek a Pusztítókkal. Védelemben ők adják a Pusztító gyalogság fedezetét. Támadáskor a Pusztító Ék belsejéből menet közben lövik ki nyilaikat. Bár a Gárda központja a császárvárosban van, a Gárdaíjászok többsége a Puszítókkal együtt a Várnégyszögben állomásozik. Egy kisebb egységük állandó a fővárosban ügyeleti beosztást teljesítő Pusztító hármas-ék mellett tartózkodik. Kyr Gárdaportyázók (Hivatalos elnevezés: A Kyr Gárda Lovasportyázói). Könnyűlovas egység. Feladatuk a harcászati és hadászati felderítés; az ellenség erőinek felderítése, a hadműveleti terület felderítése. Pontos adatokat kell szerezniük az ellenfél létszámviszonyairól, harci taktikájáról, harckészségéről, harci szelleméről. Ismerniük kell a

5

domborzati viszonyokat, a hágókat, a szorosokat, a folyókon a gázlókat, a hidakat, az ellenséges várakat, városokat stb. Nagyon fontos térképészeti munkát végeznek, nemcsak katonák hanem a korszak „földrajztudósai”. Ők végzik az utazók, vándorok, kereskedők, kalandozók kikérdezését, de ide futnak be a különböző kémjelentések is. A hírek, információk, jelentések kiértékelését külön portyázó elemzőcsoport végzik. A portyázók gárdaelemzői mindig a kyr vezérkar egyik alcsoportját alkotják. Az így megszerzett töménytelen információt térképekre viszik. A térképeket beszélővarázssal látják el, így azok alkalmasok a rengeteg adat hordozására. Természetesen védelmi okokból védővarázslatokkal védik őket. A portyázók által készített térképek beszerzése és megfejtése minden állam kémszolgálatának egyik legfontosabb feladata. (A portyázók nem kémek, nem kémszervezet, maximum elemzők) Sem sisakot, sem pajzsot és semmiféle más páncélzatot nem viselnek. Fegyverzetük a könnyűlovasságra jellemző szablya, és a dzsida. Fő erejük a gyorsaságban rejlik, ezért több lóval indulnak bevetésre, hogy menet közben lovat váltva elképesztő távolságok megtételére legyenek képesek viszonylag rövid idő alatt. A harcot a legtöbb esetben elkerülik, hiszen fő feladatuk a felderítés és a hírek eljuttatása a kyr vezérkarhoz. A hírek eljuttatásában fontos szerepet kapnak a híres ókyr fürkészsólymok. A kicsi galambméretű ragadozó madarak több száz kilométeres távolságból is megtalálják a gondozójukat, még akkor is ha az mozgásban van. A menetben lévő kyr sereg így mindig megkaphatja a legfrissebb portyázó jelentéseket is. ami komoly stratégiai előnyt biztosít nekik.(A fürkészsólyom amolyan postagalamb funkcióban van) A Gárdaportyázók központja egy erődítmény a császárvárosban, az úgynevezett Fürkésztorony. Ide fut be minden jelentés, információ még a legjelentéktelenebb dolgokról is. Minden adatról, feljegyzésről másolata készül, ezek képezik a birodalmi adattárat. Itt folyik az elemző munka, itt készülnek a térképek. Stratégiailag rendkívül fontos tudás összpontosul itt. Éppen ezért állandó célpontja az ellenséges kémszervezeteknek. Védelmét A Kyr Gárda Könnyűgyalogságának egyik elit ezrede, a Kétkardú Regiment látja el. De szükség esetén Pusztítókkal is megerősítik a védelmet. Kyr Gárdalovasság (Hivatalos elnevezés: A Kyr Gárda Nehézlovassága). Egy kis létszámú, de nagy ütőerővel rendelkező nehézlovasegység. Teljes páncélzattal rendelkeznek (a legkorszerűbb lemezpáncél), zárt sisak, kisméretű pajzs. Legfontosabb támadó fegyverük a lándzsa, valamint egy hatalmas (kétkezes) kard, esetleg láncos buzogány. Felszerelésük rendkívül drága és kiképzésük nagyon sokáig tart. A megfelelő méretű és erejű lovak beszerzése is nagyon problémás és drága. A lovakat ugyanolyan komoly kiképzés alá kell vetni mint a lovasokat. Mindezek ismeretében nem csodálkozhatunk, hogy maga a Gárda is csak egy kis létszámú nehézlovast tud fegyverben tartani. Ilyen típusú katonákkal tartományi szinten nem találkozhatunk. Legfőbb feladatuk, hogy a csatatéren ők alkotják az ütközetet vezető kyr parancsnok harcászati testőrségét. (Ha az uralkodó vezeti a csatát akkor az ő testőrei az ütközet időtartamára.) Emellett utolsó tartalékként szolgálnak, visszavonulásnál ellenlökésekkel igyekeznek időt nyerni a saját csapatok rendezettebb elvonulásához. Több ütközetben is tanúbizonyságot adtak félelmetes erejüknek, mindent elsöprő rohamuk nem egy esetben állította meg a magát már győztesnek érző ellenség további előrenyomulását. A Gárdalovasok végső rohamai és a Pusztítók kitartása miatt terjedt el az a szólás, hogy: „Egy kyr sereget le lehet győzni, de nem lehet megverni.” A Gárdalovasság teljes egészében a császárvárosban állomásozik. Kyr Gárdagyalogság (Hivatalos elnevezés: A Kyr Gárda Könnyűgyalogsága) Hivatalos elnevezésük ellenére nem könnyű gyalogságról, hanem úgynevezett átmeneti típusú félnehéz gyalogságról van szó. A könnyűgyalogos elnevezést ennek ellenére büszkén viselik, mivel soraikat a könnyűgyalogos kyr közszabadok közül töltik fel. Nem viseltek teljes gyalogos páncélzatot, hanem a sodronyvértet és a lemezvértet kombinálták (a láncingen mellvértet viselnek). Nyitott sisak és kis alakú háromszögletű pajzs egészíti ki a védelmi fegyverzetüket. Egyetlen egység nem visel pajzsot, ők a Pusztítókhoz hasonlóan két karddal küzdenek. (A Kyr Gárda Könnyűgyalogságának Kétkardú Regimentje) A Gárdagyalogosok többsége a fővárosban tartózkodik, ők felelnek a császárváros belbiztonságáért, illetve a város védőművei is az ő fennhatóságuk alá tartoznak. Elitalakulatuk a „Kétkardú” Regiment adja a Gárdaportyázók Fürkésztoronyának védelmét. Egy részük a

6

Várnégyszögben intenzív kiképzés, gyakorlás alatt áll. Háború esetén a Várnégyszögből kivonuló Pusztítók helyett ellátják a helyőrségi feladatokat. Természetesen a Gárdagyalogság az igényeknek megfelelően Kyria bármely pontján (helyőrségében, erődítményében, városában) megtalálhatóak. A hagyományos kyr hadrendben mindig a Pusztítók mögött foglalnak hadállást. Miután megindul a Pusztítók támadása egy részük követi a Pusztítókat és az általuk elért sikert fejlesztik tovább, vagy a még harcoló elszigetelt ellenséges csoportokat számolják fel. Esetleg megszállva tartják a Pusztítók által megszerzett stratégiai pontokat (pl. egy magaslat). Általános alapelv, hogy a Pusztítókat tehermentesítsék mindennemű egyéb feladat alól, hogy azok tovább folytathassák a támadást. Másik részük a kyr harcrendben a támadó Pusztítók által üresen hagyott területet szállják meg, így a kyr harcrend nem bomlik meg, nem támad rés. (Harci alkalmazásukra még lásd: Pusztító ékharcászat, nyílt ék) Nagyságát tekintve A Kyr Gárda legnagyobb létszámú alakulatáról van szó.

Császári Testőrség Császár testőrei A császár közvetlen testőrsége. Pusztító veteránok kitüntetésként kerülnek a Testőrségbe. Alapvetően reprezentatív feladatokat látnak el. Csak akkor vonulnak hadba, ha az uralkodó személyesen vezeti csapatait egy ütközetben. Csata közben az uralkodó védelmét a Gárdalovassággal közösen végzik. Az alapvetően reprezentatív feladatok ellátása mellett a legmagasabb szintű hadtudományi képzésben vesznek részt. Néhány évnyi szolgálat ill. tanulás után közülük kerülnek ki a Birodalmi Hadsereg legfőbb katonai parancsnokai és a Birodalmi Nagyvezérkar tagjai. A császárvárosban szolgálva a magas politikával is kapcsolatba kerülnek, így maradéktalanul alkalmasak lesznek a legmagasabb katonai pozíciók betöltésére is. Ugyanekkor a Hatalmasok is megítélhetik képességeiket és dönthetnek további sorsukról, előmenetelükről vagy bukásáról. Ezek a pusztítók attól, hogy ide kerülnek, még nem lazíthatnak, felváltva őrködnek a Császárnő fölött, mindenhova elkísérik. Aki nincs szolgálatban az köteles gyakorlatozni, vagy valamilyen hadi kiképzésen részt venni. Palota őrség A Császárnőn kívül meg kell védeni a Palotát is, amire nem feltétlenül tudnak koncentrálni a pusztítók. Erre a feladatra is összeválogatják a nehézgyalogság, könnyűlovasság legjobbjait és néhány embert a pusztítók közül is. De a legfőbb tagjai a Gárdagyalogságból kerülnek ki, egyfajta jutalomként. A palota területét parancs ellenében sosem hagyhatják el. Viszonylag nagy létszámban találhatóak meg a palota falain belül is, folyamatosan szolgálatban lévők száma több mint ezer katonát jelent. Soraikban több tucat mágia használó van, hiszen a Palotát és a Császárnőt nem csak fizikailag, de mágikusan is meg kell tudniuk védeni. Rendszerint ezek a varázshasználók fő feladata mágikus behatolások kiküszöbölése és a mágikus támadások visszaverése, valamint ha kell a Császárnő mágikus úton való biztonságos kijuttatása a palota falai közül (erre összesen háromszor került hivatalosan sor a kyr történelemben).

Tartományi csapatok Nehézgyalogság A tartományi hadseregek alapját a nehézgyalogság képezi. A nehézgyalogosokat sorozás (sokszor kényszersorozás) útján állítják ki. Általában a városok nincstelen lakosai teszik ki a nehézgyalogság újoncainak zömét, de a kisebb bűnökért elítélt bűnűzők is megtalálhatók a soraik

7

között. A városok gazdag kereskedőitől, polgáraitól „fegyverváltság” címen szedett adókból fegyverzik fel a nehézgyalogosokat. Elméletileg a besorozott újoncoknak 20 éves szolgálatot kell „vállalniuk”, azonban a 20 év letelte után automatikusan újabb 20 évre besorozzák a katonai szolgálatra még alkalmasokat, így gyakorlatilag életfogytiglan tart a nehézgyalogos szolgálat. A nehézgyalogság harcászata a két különböző fegyverzetű nehézgyalogos típus együttműködésén alapul. A harcrendben elöl az úgynevezett pajzsosok állnak, általában 4 fős mélységű összefüggő vonalat alkotva. Amennyiben a nehézgyalogság előtt kisegítő csapatok (íjászok, könnyűgyalogosok) tevékenykednek úgy a vonal nem összefüggő, hanem bizonyos távolságokra rések vannak a harcrendben, hogy a kisegítők visszatudjanak húzódni, ezt követően a pajzsosok zárják a vonalaikat. Fegyverzetük: téglalap alakú nagy pajzs, sisak, mellvért, lábvért, karvas, (nem teljes vértezet, de nagyon közelít ahhoz), 2 hajítódárda, rövid kétélű kard. Fő feladatuk a védekezés. Hajítódárdáikkal igyekeznek megbontani az ellenfél sorait, megzavarni az ellenfél támadását. Ezt követően pajzsaikat összezárva összefüggő védelmi vonalat alkotva igyekeznek feltartóztatni a rohamokat. A pajzsok közötti réseken a szúrásra kiválóan alkalmas rövid kardjaikkal igyekeznek megsebezni az ellenséget. Kardjukkal alulról felfelé irányuló döfésekkel az ellenfél védtelenebb ágyéki és hasi részeit veszik célba. A pajzsosok vonala mögött helyezkednek el a pikások. Ők nem vonalban, hanem 16 mélységű négyzetekben állnak fel. A négyzetek között bizonyos térközöket hagynak. Fegyverzet: páncélzat mint a pajzsosoknál, 8-10 méteres lándzsa (pika), kard, pajzsot nem viselnek. Fő feladatuk a támadás. Hatalmas lándzsáikat előreszegezve lendületes rohammal törik át az ellenséges vonalakat. A nehézgyalogság harcászata: Védekezés: Védekezés során a pajzsosok feladata az ellenség rohamainak megállítása. Amennyiben a vonalaikat áttörik, úgy a mögöttük elhelyezkedő pikás négyzetekre vár a betört ellenség megsemmisítése és az eredeti helyzet visszaállítása. Ha a pajzsosok vonalát véglegesen áttörik a pikás négyzetek közötti réseken keresztül vonulnak vissza és a pikások mögött új védelmi vonalat hoznak létre. A pikás oszlopok ellentámadásokkal biztosítják az új pajzsos vonal felállításához szükséges időt, majd az ellenféltől elszakadva ismét elfoglalják a helyüket a pajzsosok mögött. Támadás: Támadáskor a pajzsosok hajítódárdáikkal készítik elő a támadást. Miután dárdáik elfogytak a pikások közti térközökön hátravonulva adják át a támadási terepet a bajtársaiknak. Az előre mozgó pikás négyzetek oszlopokká fejlődnek és előreszegezett dárdákkal indulnak támadásra, súlyukkal igyekeznek legázolni az ellenséget. A pajzsosok követik őket és balsiker esetén fedezik a pikások visszavonulását. A nehézgyalogság hadászati alkalmazása: A hagyományos kyr hadászatban a támadás a Pusztítók előjoga. Így a nehézgyalogság fő feladata a védekezés, illetve kisebb kisegítő támadásokkal segítik a Pusztítók harcát. Elterelő támadásokra sajnos nem igazán alkalmasak hiszen aki kicsit is ismeri a kyr harcmodort az tudja, hogy a fő csapást a Pusztító támadó ékek mérik, így a nehézgyalogság bármilyen agresszív támadó mozdulata sem fogja jelenti a fő támadást, ha a Pusztítók is ott vannak a csatatéren. (A kyr hadtörténelemben még nem fordult elő olyan eset, hogy ne a Pusztítók mérjék egy ütközetben a fő csapást.) Igazi támadó feladat akkor várt a nehézgyalogságra ha a csatában a Pusztítók nélkül kellett helytállniuk. Az óvatosabb kyr hadvezérek ilyen esetben inkább védelmi jellegű ütközetet vívtak. Holott a nehézgyalogság pikás oszlopai nem lebecsülendő támadóerőt képviselnek. Mivel a pikások nem alkotnak összefüggő arcvonalat, így az oszlopok önálló manőverezésre is képesek lehetnek támadás közben. A korontai csata óta azonban a nehézgyalogos parancsnokok óvakodnak bármiféle manőverezéstől és megelégszenek azzal, hogy a pikás oszlopokat egyszerre megindítják és arctámadással, szemtől-szembe rohamozva igyekeznek legyőzni az ellenséget. (Korontánál a nehézgyalogságot vezénylő Chlorus parancsnok nem egyszerre, hanem bizonyos időközönként

8

egymás után indította rohamra az oszlopokat, parancsot adva, hogy minden támadó oszlop balra végezzen mozgást, így remélte oldalba támadni az ellenséget. A terv kétségkívül figyelemre méltó, azonban a végrehajtásba fatális hiba csúszott. Az egyik oszlop túl korán és túl gyorsan mozgott balra, beleütközött egy másik pikás egységbe és ez teljesen összezavarta a pikás oszlopokat. A támadás teljes kudarcba fulladt. Az összezavarodott majd hátrálni kezdő pikások összekuszálták a hátuk mögött időközben felálló pajzsosok vonalát is. A nehézgyalogos harcrend teljesen összeomlott. A teljes vereségtől néhány vyrentoni könnyűlovas egység merész támadása mentette meg a nehézgyalogságot. Az ütközet óta a nehézgyalogos parancsnokok óvakodnak attól, hogy bármiféle manőverezéssel összezavarják a megszokott nehézgyalogos harcrendet és harceljárásokat. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a jól kialakított, de kissé merev harcrend védekezésre kiválóan alkalmassá teszi a nehézgyalogságot. A pikás oszlopoknak köszönhetően a nehézgyalogság nem csak passzív védekezésre, hanem kisebb ellentámadásokra is alkalmas, tehát kitűnően megoldható velük az aktív védekezés, így nem kell teljesen átengedniük a kezdeményezést az ellenfélnek. A harcrend merevsége, valamint az, hogy parancsnokaik nagyon ragaszkodnak a megszokott harceljáráshoz csökkenti a pikás oszlopokban rejlő támadási képességeket, így a nehézgyalogság támadásban mindig rosszabb teljesítményt nyújt mint védelemben. A kyr hadászat ezt nem tartja hátránynak hiszen az igazi támadó feladatokat nem a nehézgyalogság hanem a Pusztító ékek végzik. Nehézgyalogság szervezeti felépítése: A nehézgyalogos divízió 5.840 főből áll, ebből 2.000 pajzsos és 3.840 pikás. A pajzsosok egy 500 fő széles és 4 főnyi mély vonalban állnak fel. A vonalon belül 10 főnyi széles alegységek vannak (40 fő). Ezen alegységekben történik meg a hátramozgás a pikás térközökön, illetve így nyithatják és zárhatják a pajzsos vonalat. A pikások 16 fő széles és 16 fő mély négyzetekbe rendeződnek. Ezen 256 fős alakzat a pikás négyzet. A pajzsosok vonala mögött egyenlő (kb. 16 főnyi szélességű) távolságra 15 pikás négyzet sorakozik fel. Támadáskor 3 négyzetből alakul meg a 16 fő széles és 48 főnyi mélységű pikás oszlop. Összesen öt egyenként 768 főből álló pikás oszlop alakul meg és indíthat támadást.

Comput csapatok (Kyr companiák vagy Kerekpajzsosok) A szabad kyr lakosságnak általános katonai kötelezettsége van. Közszabad állapotuk fenntartása érdekében (vagyoni helyzetüktől függetlenül) kötelesek hadba vonulni, ha erre a kormányzattól utasítást kapnak. Felszerelésükről saját maguknak kell gondoskodniuk, hadjárat idején saját költségükön kötelesek harcolni. A tartományok katonai élőerő tartalékát jelentik, hiszen katonakötelesek, bármikor mozgósíthatják őket és így rövid idő alatt kiképzett és felfegyverzett egységeket lehet kiállítani, harcba küldeni. Kiképzettségük ellenére harci értékük nem éri el - elsősorban a megfelelő harci tapasztalatok hiánya miatt – az első vonalbeli (hivatásos) katonaság színvonalát. Katonáskodásukra a következőképpen kerül sor: 18-20 éves koruk között nagyon komoly katonai kiképzést kapnak, általában a legközelebbi birodalmi helyőrségben a birodalmi alakulatok kiképzői által. Néhány esetben a kiképzésüket tartományi szinten végzik el. Ilyenkor a kormányzó (vagy hercegkormányzó) katonai kíséretének tisztjei (Társak), vagy a kormányzó mellé rendelt Pusztító alakulat végzi el a kiképzést. (Általános gyakorlat, hogy a kiképzés ideje alatt csak korlátozottan vethetők be harci feladatokra, akkor is főként védelmi célzattal.) Kiképzésük során szinte minden egységük hosszabb-rövidebb időt eltölt a Pusztító Várnégyszögben. A kiképzést követően (a második év végén) meg kell vásárolniuk a fegyverzetüket, ezt magukkal viszik otthonaikba. A fegyverzet meglétét, minőségét a helyi elöljárók rendszeresen ellenőrzik. Ezt követően személyenként háromévente egy hónapot kötelesek katonáskodni, általában valamelyik várban látnak el helyőrségi feladatokat, illetve itt felfrissíthetik a katonai tudásukat és megismerkedhetnek a legújabb harcászati eljárásokkal. Minden Gau meghatározott létszámú közszabad alakulatot, úgynevezett compániát tart készenlétben, amely bármikor harcba hívható. A gauvezető és a közszabad kyrek gyűlése vitatja meg a kormányzat által megszabott létszámot (ez csak a töredéke a hadrafoghatók létszámának), döntenek a

9

compánia névsorának összeállításáról. Igyekeznek a létszámot toborzás útján kiállítani, de ha nincs meg a szükséges keret akkor a sorshúzás eszközéhez nyúlnak. Az alakulatot minden évben új személyekkel töltik fel. Legáltalánosabb gyakorlat, hogy 3-4 évente kerül mindenkire sor. Maga az alakulat békeidőben csak minimális készenléti állapotban van, esetleg belbiztonsági feladatokat lát el, de hadbahívás esetén azonnal mozgósítják és akár néhány órával később menetkész állapotba hozható. (Amolyan milícia jellegű, polgárőr-nemzetőr szerűek) Pl. egy Gau-ban 3.000 hadköteles kyr van, ebből felállítanak egy 90-100 fős companiát amelyből napi szolgálatot lát el 10-20 fő. A rendszer alapja a folyamatos csere, így mindenkire sor kerül előbb-utóbb. Mozgósításkor a Gau (éppen aktuális) közszabad compániája vonul hadba. Esetenként a compánia létszámát önkéntesekkel növelik. A Gau compániak a saját Kantonuk lobogója alatt alkotnak egy nagycompániát. A Kantonok nagycompániáiból áll fel az adott Tartomány comput (compániákból álló) serege. A comput sereghez csatlakozik a politikai vezetők katonai kísérete is (Társak). Háború esetén általános gyakorlat, hogy az aktivizált comput egységekkel töltik fel a várak, erődítmények és a városok helyőrségeit. Az esetleg a hadjáratban is részt vevők kisegítő (főként védelmi) feladatokat látnak el: táborvédelem, utánpótlási vonalak biztosítása, hadtápszállítmányok kísérése, az elfoglalt területek megszállása stb. Ütközetben a második vonalban állnak a Nehézgyalogság mögött, alapvetően védelmi feladatokkal megbízva. A Nehézgyalogság esetleges megingása esetén nekik kell helyre állítaniuk az eredeti helyzetet. A comput csapatok gyalogosan állnak fel, könnyűgyalogsági fegyverzetük van, könnyűgyalogsági harckiképzésben vesznek részt. Tipikus könnyűgyalogságról van szó. (Nehezebb fegyverzetet, páncélzatot nem tudnának megfizetni.) Sem lemezpáncélt, sem páncélinget nem viselnek. Nyitott sisak, bőrvértezet, kerek pajzs. Pajzsuk miatt nevezik őket Kerekpajzsosoknak is. Alap fegyverük a hosszú kétélű kyr kard, emellett tájegységenként eltérő ütőfegyvert viselnek a legkülönbözőbb fajtából: bárd, csatacsákány, harcifokos szekerce… (Dárda, lándzsa nem jellemző) Harci tevékenységük mellett kiveszik a részüket a legkülönbözőbb műszaki munkákból is, az ilyen munkálatokhoz leginkább értő Fejszések irányítása alatt. Természetesen mindig akad olyan jelentkező aki unalomból, dicsőség vagy kalandvágyból, esetleg gazdasági megfontolásból a hivatásos katonaéletet választja. Erre több lehetőségük is van. Egyrészt a Tartományok, Kantonok sőt még a Gauk vezető is igyekeznek saját katonai kíséretet kialakítani, amelybe saját közvetlen híveiken (rokonaikon) kívül közszabad kyr harcosokat is zsoldjukba fogadnak. (Lásd Társak). Emellett A Kyr Gárda toborzói járják a Birodalom területét és kutatják a kiemelkedő képességű kyr közszabad harcosokat (legyen az valamely Gau Compánia, vagy valamely katonai kíséret tagja). Az arra érdemeseket felveszik A Kyr Gárda Könnyűgyalogos alakulatába. Az uralkodó általános mozgósítást elrendelő parancsa esetén minden közszabad köteles személyesen hadba vonulni. (Erre a gyakorlatban csak a Kyr Birodalmat ért végveszély esetében kerül sor.)

Íjászok Minden tartomány csapatai között megtalálhatók (tartományonként eltérő létszámban) az íjászok. Legfontosabb fegyverük az úgynevezett kyr hosszúíj. A közel két méter hosszú, kőrisfából készült íj félelmetes fegyver volt a hozzáértő kyr íjász kezében. Az íj használata nagy erőt és nagy gyakorlatot igényelt. A harcos egész a füléig húzta hátra a húrt, így a kilőtt nyíl messze és nagy erővel vágódott a célba. A fegyver használatát már gyermekkorban el kellett sajátítani és folytonos gyakorlásra volt szükség ahhoz, hogy az íjász megfelelő harcossá váljon. Nem véletlen, hogy igazán képzett és gyakorlott íjászból nagyon kevés volt a Birodalomban, így a tartományi íjász alakulatok feltöltöttsége soha nem volt megfelelő. Ráadásul a legjobb, legtapasztaltabb íjászok a Birodalmi Gárdába kerültek. Igaz az itt elsajátított legmodernebb harceljárásokat átadták a tartományi csapatoknál szolgáló íjász társaiknak. (Főként a gyalogság és az íjászok együttműködésére fektettek nagy hangsúlyt a Gárdában.)

10

Az íj mellett kiegészítő fegyverként hosszú egyélű pallost viseltek. Ez eltér a Gárdaíjászok rövid kardjától. Sisakot viseltek, de sodronyinget nem. Ütközetben a hadrendi elemek (centrum, szárnyak) között, azok csatlakozási pontjain állnak fel, méghozzá fűrészfogszerű alakzatban. A közvetlen támadások kivédése a melléjük rendelt fedezet (általában Üvöltők) feladata. Ők az íjászok mögött helyezkednek el.

Üvöltők Gaich Nuubilen

Üvöltők Üvöltők

A Gaich és a Nuubilen tartományokat határoló északi hegyekben élnek az Üvöltők törzsei. Az északi barbárokkal és a törpékkel vívott állandó határ menti csetepaték tették őket félelmetes harcosokká. Harci öltözetként farkasbőrt viselnek, amely jórészt befedi a testüket. Egyetlen fegyverük a hatalmas hegyvidéki (vagy felföldi) csatabárd, amelyet félelmetes biztonsággal forgatnak és néhány lépésre el is tudtak hajítani. Nem viselnek semmiféle védőfelszerelést, nincs sisak, pajzs, páncél stb. Támadáskor farkasüvöltéshez hasonló hanggal rontanak az ellenségre. Az üvöltés és a ruházat komoly pszichikai hatást vált ki, főleg ha a támadás váratlanul éri az ellenséget. Az ilyen támadásokkor, bizonyos mentális képességeket kiaknázva (pszi) és ha kell varázslat segítségével támadnak, ezzel is fokozva a meglepetést. Nem egy ellenséges feljegyzésben említenek különböző démonokat amelyek farkas formában támadtak:

„… Borús éjjel volt ez is, volt valami a levegőben, valami, ami halált hoz… Táborunkat ismét támadás érte, ezúttal szörnyű hangok előzték meg, s nem kyr katonák voltak… ó bár azok lettek volna! Szörnyű vörösen égő szemű farkas formájú démonok üvöltve szétszaggatták táborunk felét… Csak a tábori varázslónknak köszönhettük menekülésünket…” Éjszaka a pszichikai hatás nagyobb lehet, még nyílt ütközetben természetesen csökken. Egyegy váratlan éjszaki rajtaütéssel még a legharcedzettebb alakulatokat is sikerülhet megfutamítaniuk. A nyílt vidéket nem kedvelik, igazi elemük a hegyvidék és az erdős terep. Jól használhatók még várfalak védelmében is, bár a hosszan tartó ostromot és az ezzel járó bezártságot és szigorú fegyelmet nem kedvelik. Legkiválóbbak az éjszakai harcban, váratlan rajtaütésekben. Leginkább a hagyományos üss és fuss taktikát követik. Ahol szervezett ellenállásra találnak szinte rögtön meghátrálnak és félbeszakítják a harcot, inkább kivárják a nekik kedvezőbb alkalmat. Mindez nem jelenti azt, hogy gyávák lennének (az Üvöltő harcászat nem ismeri a gyáva kifejezést), hiszen amikor szükséges képesek a megsemmisülésig harcolni, például falvaik védelmében. A kulcsszó a szükségesség. Egy Üvöltő egységnek igen komoly indok kell, hogy nem a hagyományos üss és fuss taktikát kövesse, hanem harcoljon a végsőkig. Az nagyon korán bebizonyosodott, hogy bármilyen magas szintű parancs sem képes a kívánt hatást elérni. Egész egyszerűen nem vesznek tudomást róla, hiszen csak saját vezetőiknek engedelmeskednek. Éppen ezért az Üvöltők betagolása a hagyományos kyr hadrendbe és harcászatba sokáig megoldhatatlan feladatnak számított. Ütközet közben óriási veszélyeket rejtett magába az Üvöltők kiszámíthatatlansága. Közismertek a drepanumi csatában történtek, amikor is az ütközet megkezdése előtt önkényesen úgy döntöttek, hogy ők ezen a napon nem harcolnak és elvonultak, az útjukat álló comput gyalogságot pedig szétszórták. Szerencsére az ellenség nem vette észre a kyr hadrendben beállt zavart. Az esetet követően megpróbálták az Üvöltők ilyen irányú hátrányait kiküszöbölni. Katonai kiképzők kiküldését eleve lehetetlennek tartották, ezért a Kyr Gárdában hoztak létre egy Üvöltő egységet. Tőlük remélték, hogy a katonai fegyelem és a reguláris kötelék harcászat elsajátítása után társaikat is beletudják kényszeríteni a kyr harcmodorba. A kísérlet kedvezően indult (ugyanis a kért létszámú Üvöltő egység megjelent), de végül véres kudarcba fulladt. Az Üvöltők már az első napon fellázadtak, legyilkolták a kinevezett tisztjeiket (állítólag az egyik kiképző gúnyos megjegyzése miatt), és csak egy Pusztító alakulat bevetésével lehetett őket lecsendesíteni őket. Ez nem ment áldozatok nélkül, ugyanis a Pusztítók nem finomkodtak, hanem keményen odacsaptak és levágták a hangadó Üvöltőket. A kísérlet kudarcát követően a kyr katonai vezetők óvakodtak igénybe venni Üvöltő egységeket. Ha erre mégis sor került - hiszen hadászati vonatkozásban nagyon hasznosak, hegyvidéken és erdős terepen pedig nélkülözhetetlenek - akkor az ütközetek kezdete előtt hátra

11

parancsolták az Üvöltőket. A megoldásra végül egy Gaich tartománybeli íjászkapitány jött rá: Az Üvöltőket csak akkor lehet irányítani, ha íjászok mellé osztják be őket és azt a parancsot kapják, hogy védjék meg az íjászokat. Tapasztalata szerint az Üvöltők soha nem hagyták el íjász alakulatát. Az Üvöltők ugyanis mitikus csodálattal tekintenek az íjra és a fegyver kezelőire. (Az Üvöltők sem az íjkészítést, sem a fegyver használatát nem ismerik). Mivel az íjászok közelharcban tehetetlenek, így az Üvöltőknek egyszerűen muszáj kitartaniuk, nem futhatnak el, nem húzódhatnak vissza, nem hagyhatják el önkényesen a csatateret, hiszen a fedezet nélkül maradt íjászok nagyon sebezhetőek. Az ötlet a gyakorlatban fényesen bevált, az Üvöltők csodálatuknál fogva szívesen ellátják az íjászok fedezetét, az íjászoknak adott parancsokkal az Üvöltők is irányíthatók, és már több ütközetben is bizonyították a módszer hatékonyságát. Az üvöltők még a VárosÁllamok kora előtt jöttek létre, azonban még nem így hivták őket. Az akkori kyr birodalom kezdeménynek komoly problémát okoztak a barbárok rendszeres támadásaikkal. Az ezen a tájakon letelepedett harcos nemzetségek – ahogy már a kyrek változni és változtatni képességét megszokhattuk – megfigyelték a támadások mikéntjét, s pár éven belül képesek voltak elsajátítani azt. Egy alkalommal a kyr katonákat elfogták a barbárok mindenevő törzs-hordája, akik áldozni akartak istenüknek, friss zsákmányok vérével. Egy csomó állatot öltek le előtte, köztük több tucat hegyi-farkast. Mielőtt a kyeket is feláldozták volna, megérkezett pár tucat kyr katona és sámán is (akkor még nem voltak mágusok és papok). A zűrzavarban a foglyok megszöktek, s mivel le voltak csupaszítva – ruha és fegyver hiányában – a farkas tetemek bőreit húzták magukra. A felmentő csapatot a barbárok viszonylag rövid időn belül lemészárolták, mivel létszámfölényben voltak. Az utoljára megölt sámán azonban még el tudott mondani egy varázslatot, s a megmenteni kívánt csapat tagjai fanatikus erőt kaptak. Ugyan alig maradtak életben, de sikerült a barbár törzs karmaiból szabadulniuk. Az akkori kyr szövetség (Arany) úgy ítélte, hogy talán ezeknek a farkasbőröknek és a fanatikus harcászatnak köszönhették a menekülésüket a túlélők. Ez után fokozatosan átvették az északi kyr törzsek és Városállamok, valamint a települések harcosai és egész sikeres hadászati lépésnek bizonyult. Viszont általánosságában az üvöltők tagjai mind rendkívül rossz mentalitásúakká váltak, a parancsokat rendre megtagadták a szokásos kyr hadi erőktől. Viszont saját vezetőiknek mindig – szinte vakon – engedelmeskedtek. Minden üvöltő rendkívül makacs, könnyen sértődnek, viszont hihetetlenül szívós harcosok.

Fejszések Ewigan Fejszés Adekka Fejszés Shi-Ruan Fejszés Eredetileg Ewigan, Adekka és Shi-Ruan tartományok sajátos harci alakulati voltak, kiknek a fő fegyverzete a fejsze volt, majd fokozatosan különféle műszaki munkákat bíztak rájuk. Mára teljes egészében műszaki feladatokat oldanak meg. Elnevezésüket megtartották, bár a fejsze már csak egy kiegészítő eszközük maradt. Ők alkotják a kyr hadsereg műszaki szolgálatát. Tisztjeik képzett hadmérnökök, a legjobban képzettek a kyr vezérkarban is szolgálatot teljesítenek. Feladatuk minden műszaki munka elvégzése, a munka irányítása. Pl.:Az utak szabaddá tétele, megtisztítása az ellenséges akadályoktól, torlaszoktól. Gázlók járhatóvá tétele, hídverés. Saját táborhely kijelölése, kiépítése. Ideiglenes tábori erődítmények emelése. A csatatéren sáncok emelése, különféle műszaki akadályok építése. Kiemelkedően fontos a szerepük várostromoknál, várvédelemnél. Könnyű bőrruházat, alapfegyverként kard. Igazából a felszerelés és a fegyverzet nagyon változó, mindig az adott feladathoz igazítva. Alapvetően műszaki munkálatok, de ez nem jelenti azt, hogy nem is harcolnak. Miden műszaki létesítmény, akadály csak akkor ér valamit ha katonailag megszállják, fedezik. Szükség esetén a fejszéseket is bevetik ilyen feladatra.

12

Ideiglenes tábori erődítmények. A kyr fősereg felvonulási útvonala mentén, a stratégiailag fontos pontokon (jelentősebb útkereszteződésnél, folyóátkelőhelyek és gázlók mellett, az utat uraló magaslatokon) ideiglenes fa-föld erődítményeket emelnek. Biztosítva ezzel az esetleges tartalék seregek felvonulását, illetve a zavartalan utánpótlást, valamint a kyr sereg visszavonulási útvonalát. Az erődítmények felépítése a fejszés alakulatok feladata. A védelmet a comput csapatok látják el, kivételes esetben kisebb íjász vagy dárdás egységekkel is megerősíthetik őket. Szokássá vált néhány Üvöltő egység alkalmazása is, ők ugyanis az erődítményekből járőrözve, ha szükséges rajtaütéseket vezetve nagyobb területeket is ellenőrzés alatt tudnak tartani.

Dárdások Vaern Dárdás Taresad Dárdás Rabunew Dárdás Bőrből készült vértezet, sisak, kicsi kör alakú bőrpajzs. Rövid könnyű kard a közvetlen védekezésre. Támadó fegyverzetük 4-5 hajítódárda. Felszerelésük és ruházatuk lehetővé teszi, hogy könnyedén és gyorsan mozogjanak. Hajítódárdáikkal halálos pontossággal céloznak. A csata bevezető szakaszában jutnak fontos szerephez. A kyr hadrend előtt állnak fel laza alakzatban. Dárdáikkal az ellenség harcrendjét igyekeznek megbontani, nyugtalanítani. A hadsorok megindulásakor a kyr hadrend mögé és a szárnyakra vonulnak. Feladatuk ekkor a szárnyak biztosítása.

Könnyűlovasság Vyrenton Könnyűlovasság Mahtlean Könnyűlovasság A hagyományos kyr gyalogos hadviselés lebecsüli a lovasság szerepét. Ennek ellenére a kyr hadvezetés tisztában van azzal, hogy bizonyos feladatokat csak a lovasság képes megoldani. Tehát lovasságra nekik is szükségük van (lásd Gárdaportyázók, Gárdalovasság), hiszen hiányuk komoly hátrányt jelenthet. Éppen ezért Kyr Birodalom Vyrenton és Mahtlean tartományaiban, ahol a sík területeken leginkább foglalkoznak a lótenyésztéssel, bizonyos létszámú könnyűlovas alakulatokat állítottak fel. Mára már a kyr hadsereg szerves alkotó részét képezik. Ők látják el a harcászati könnyűlovas feladatokat: elő- és oldalvédet adnak, biztosítják a hadsereg fel- és elvonulását, váratlan rajtaütésektől védik a kyr fősereget. Ütközetben a szárnyakon helyezkednek el, az ellenség átkarolási kísérleteit kell megakadályozniuk. Az ő feladatuk a megvert ellenség üldözése is. Kyr sajátosság, hogy a legfontosabb könnyűlovas feladat ellátásában csak igen kis mértékben veszik ki a részüket, mivel a felderítés A Kyr Gárda Lovasportyázóinak a feladata. A könnyűlovasság legfeljebb az ütközet előtti közvetlen harcfelderítést végzi el. Felszerelés: sisak, bőrvért, kör alakú bőrpajzs, (vértezet, páncél, láncing nincs) Fegyverzet: könnyűlovas egyélű enyhén ívelt szablya, dzsida, Kiegészítő fegyverzet: hegyestőr, láncos buzogány, tollas buzogány. Fő támadó és védelmi fegyver a dzsida. Menetben vállövön hordják a dzsidát, amelyet a kengyel mellett kialakított résbe állítva rögzítenek. (Tehát nem kézben, sőt így harcolni is tudnak más fegyvereikkel.) Harc közben dzsidával igyekeznek kivetni ellenfelüket a nyeregből. Amennyiben nehezebb (lemezvértes) lovassággal kerülnek szembe, úgy a dzsida az egyetlen fegyverük mellyel távol tudják tartani az ellenfelüket, hiszen közelharcban nem sok esélyük van a páncélozott ellenféllel szemben. A szablyát rendeltetésének megfelelően vágásra használják a könnyűfegyverzetű lovasság vagy a gyalogság ellen. Páncélt viselő ellenféllel szemben nem igazán hatékony. A hegyestőrt az alapvetően csak vágásra használható szablya mellet (helyett) szúrásra használják. Megfelelő gyakorlással képesek a páncéling átszúrására is, sőt akár lemezpáncél ellen is használható. Lóhátról a

13

gyalogsággal szemben előszeretettel használják a láncos buzogányt, mivel egy-egy jól irányzott ütéssel egyszerre több gyalogost is a halálba tudnak küldeni. Nehézgyalogság ellen a tollas buzogányt használják, hiszen a fegyver lemezpáncél leküzdésére lett kialakítva. Sőt az igazán képzett könnyűlovasok képesek több méteres távolságra pontosan eldobni a fegyvert, így akár egy nehézlovasnak is meglepetést okozhatnak. Közvetlen közelről azonban hosszú kardjával a nehézlovas van előnyben.

Társak A Tartományok, Kantonok sőt még a Gauk vezető is igyekeznek saját katonai kíséretet kialakítani. A kíséret tagjait nevezik Társaknak, elsősorban saját nemzetségük tagjaiból, közvetlen politikai híveikből kerülnek ki. Feladataik rendkívül sokrétűek: tanácsadás, képviselik vezérük érdekeit, kisebb megbízásokat, küldetéseket végeznek. Ők alkotják a közvetlen testőrségét is, illetve ők a legmegbízhatóbb fegyveresei. Az ő soraikat töltik fel önként jelentkező olyan computbeli kyr közszabad harcosokkal, akik készek a sorsukat a vezetőhöz kötni. Fegyverzetük és felszerelésüket megtartották, tehát az megegyezik a comput hadakéval (vagyis könnyűgyalogosok), de harcértékük mégis magasabb, hiszen nem csak időközönként, hanem állandóan katonáskodnak uruk védelmében. Igazából ők nem a kyr hadsereg részei, inkább politikai erőt képviselnek (amolyan pártkatonák, bár ekkor még nem voltak pártok), hadjárat esetén azonban urukkal együtt hadba vonulnak, így mindenképpen említést kell tenni róluk.

Varázshasználók a Csatákban Sámánok Még a korai Kyr államalakulatok idején, mikor még a papság nem jelent meg, akkor voltak jellemzőek a sámánnők, főként a csata előtti felkészülésében voltak meghatározók, a csata során vajmi keveset tehettek, hiszen mágiájuk lassúnak bizonyult a vért ontó fémekhez viszonyítva. Jelenleg sámánok már nincsenek jelen a hadászatban, mivel változtak a szokások, a mágia képviselői is, így sámánokról jelenleg nem beszélhetünk, még az üvöltőknél sem. Papok A papság megjelenésével a kyr hadseregek életében érezhető befolyással jelent meg az isteni hatalom is. Nem egy csatát fordított meg a kyr papok isteni erőkkel történő gyógyítással. Sokan lebecsülték a mágiájukat, de majdnem minden esetben bizonyítani tudták rátermettségüket és erejüket. A katonaság elsősorban gyógyításra és védekezésre használja erejüket. Paplovagok Ők a papság harci irányzata, ők bizonyítják, hogy a mágia és a fizikai erő megfér egymás mellet és igenis ütőképes osztagokat képesek alakítani. Főként városokban szoktak városőri feladatokat ellátni, de a hadászatban több tucat osztaguk gyakorlatozik a Nehéz gyalogosokkal. A harc közbeni mágiájuk viszont az ellenségeknek nem egy csatában okoztak komoly meglepetést és akadályt. Rendkívül jó harcosok s mágiájukkal kiegészítve nem védtelenek egyik típusú támadás ellen sem. Varázslók A kyr mágia alapjaival egyetemben megjelenő varázslók különböztek a papoktól és paplovagoktól. Fizikai és katonai tudásuk az elméleten ritkán mutatott túl, azonban mágiájuk függetlenebb volt isteneiktől, ami mind a mai napig így maradt. Számukra nem volt kötelező litániákat elmondani és istenük erejét kérni, inkább saját koncentrált erejüket használták. A hadseregben főként a védelmet és a passzív támadásban vesznek részt. Főként a védekezésre és a hangtalan támadásra összpontosítanak. Csatamágusok Olyanok mint a varázslók, annyi különbséggel, hogy hatalmasabb erőket próbálnak megmozdítani, amelyek eldönthetik a csata kimenetelét. Rendszerint olyan ellenséges tömegeket

14

befolyásoló varázslatokat alkalmaznak, amelyek meglelnek a célnek és lehetőleg a saját csapatok sokkal jobb helyzetbe kerülhetnek. A csatamágusok ritkák, a nagy anvar háború óta nem sokkal találkozni, szinte teljesen kihaltak. Anyrok

Ők azok a papok, akiknek istenük különleges figyelmet szentel, s nem ritkán különleges hatalmat ad kezükbe. Ők általában főpapok, néha egyúttal varázslók is. Csatákban ritkán vesznek részt, elsősorban a pusztítókkal működnek együtt, a csatát a háttérből figyelik és segítik. Kyr hadászat Háború kitörésekor a Kyr Gárdaportyázók azonnal átlépik a határt és több csoportban megkezdik a mélységi, hadászati felderítést. Váltott lovakon igyekeznek minél nagyobb távolságra észrevétlenül eljutni. Minden összecsapást igyekeznek elkerülni, az ellenfél elől sebesen kitérni, hiszen a feladatuk nem a harc, hanem az információszerzés. Elsősorban az ellenfél mozgósítását, felvonulását kísérik figyelemmel. Nagyon fontos híreket szerezniük arról, hogy az ellenfél, hogyan reagálta le az Üvöltő Diverziók betöréseit, mivel az ezzel kapcsolatos információk nagyban befolyásolhatják a kyr főparancsnokság döntéseit. Őket követik az Üvöltő Diverziók. Az Üvöltők szintén több egységben, több ponton indulnak támadásra. (A betörő egységeket sorszámmal látják el, hivatalos elnevezésük: 1., 2. stb. Üvöltő Diverzió). Igyekeznek mélyen benyomulni az ellenség területére, minden útjukba eső falut, települést elpusztítanak. Mindent felégetnek, a lakosságot kegyetlenül legyilkolják. Arra azért vigyáznak, hogy mindig elegendő túlélő vigye el a pusztítások hírét. Igyekeznek minél nagyobb zavart és pánikot kelteni. Ezáltal lekötik a helyi erőket, így azok már nem tudnak csatlakozni a központi sereghez. Sőt ha sikerül elég nagy felfordulást okozniuk, illetve komoly fenyegetésként tudják feltüntetni a pusztításaikat, akkor azt is elérhetik, hogy az ellenfél erősítéseket küldjön a megtámadott térségbe, ez által is gyengítve saját főerőit. A diverziók alkalmával az Üvöltők teljesen önállóan működnek, csak általános irányelveket kapnak utasításként. A részletek kidolgozásában, végrehajtásában teljesen szabad kezet kapnak. Ez felel meg leginkább az Üvöltők sajátos harcmodorának, ráadásul teljesen kiszámíthatatlanná teszi őket. A látszólagos kegyetlenkedés nem öncélú, a főcél az, hogy az ellenséges vezetést elárasszák a jelentések, a segélykérő hívások az Üvöltőkkel szemben. Így nem tudják megállapítani, hogy hol várható a kyr főtámadás, másrészt erőik megoszlására kényszerülhetnek (vagy feláldozzák az érintett területek gazdaságát, lakosait) A Gárdaportyázók első jelentéseinek beérkezése és értékelése után megindul a kyr fősereg. Követhetik valamely Üvöltő Diverzió útvonalát, vagy egy teljesen új szakaszon indítják meg a támadást. Mivel a kyr hadsereg alapvetően nehézgyalogságból áll, így a fősereg mozgása kissé nehézkes. Nem képesek olyan gyors manőverek kivitelezésére, mint amelyek a lovasseregekre jellemzőek. Ezt a taktikai hátrányt az Üvöltő Diverziók zavarkeltésével, illetve a Gárdaportyázók pontos információival igyekeznek kiküszöbölni. A kyr főerők közvetlen támadását a könnyűlovasság vezeti be. Több napi távolságra megelőzik a főerőket, mintegy védőernyőt vonnak a kyr sereg előtt. Igyekeznek megszállni a stratégiailag fontos pontokat, a kisebb ellenséges erőket lehetőleg szétszórják, de a túlerő elől visszahúzódnak. Szükség esetén kisebb rajtaütésekkel lassíthatják az ellenséges főerők menetét, ezáltal biztosítva a saját erők felvonulásához szükséges időt. A fősereg élén Dárdások fedezetében egy kisebb Fejszés alakulat halad. Az ő feladatuk az utak kijelölése, járhatóvá tétele, a folyókon az átkelés műszaki biztosítása. Emellett megkezdik az ideiglenes föld-fa erődítmények helyének kijelölését, kimérését. Őket tartományi Nehézgyalogosok és az Íjászok (Üvöltő fedezettel) követik, majd a Pusztítók és A Kyr Gárda egységei. (A Gárda soraiban található a sereg vezérkara.) A Gárdát ismét a Nehézgyalogság követi (itt menetelnek a tartományi vezetők és a katonai kíséretük – Társak – is), majd a Fejszések nagyobb része következik, akik megkezdik az ideiglenes erődítmények kiépítést, kijavítják a felvonulás során az utakon, átkelőhelyeken okozott károkat. Legvégül a Comput hadak

15

menetelnek, kísérik a málhát, segédkeznek a műszaki munkálatok elvégzésében, megszállják a fontos pontokat. Esetleg még Üvöltő egységek következhetnek, akik szükség szerint különíthetők ki bizonyos feladatokra. Találkozó ütközet esetén az élen haladó Nehézgyalogosok és Íjászok (centrum) feladata, hogy a Fejszéseket és a Dárdásokat magukhoz vonva addig állják a sarat amíg a mögöttük haladók ( szétbontakoznak és a szükséges harci alakzatot felveszik. A Pusztítók a harcban álló Nehézgyalogosok jobboldalára (jobbszárny) vonulnak, A Kyr Gárda mögéjük (tartalék), az őket követő Nehézgyalogság pedig balra zár (balszárny), így harcközben is képesek a csatarend felvételére. Amennyiben nem találkozóütközetről van szó, hanem előre eltervezett csatáról, úgy a kyr sereg több harcrendet is alkalmaz. A hagyományos kyr csatarend a következő: A hadrend balszárnyra, centrumra és jobbszárnyra tagozódik. A hadrend előtt szétszórt, laza alakzatban a Dárdások állnak, visszavonulásuk után az Íjászok mögé állnak fel. Balszárny: Nehézgyalogság Centrum: Nehézgyalogság Jobbszárny: Pusztítók A szárnyak szélén (szélsőbalszárny, szélsőjobbszárny) könnyűlovasság-fedezet az átkarolások kivédésére. (A szárnyaktól kicsit hátrébb elhelyezkedve) A szárnyak illetve a centrum csatlakozási pontjain Íjászok (Üvöltő fedezettel). Második vonalban a Nehézgyalogság mögött Comput hadak, a Pusztítók mögött A Kyr Gárda Könnyűgyalogsága. A második vonalban a Comput hadak között helyezkednek le a tartomány, kanton, gau vezetők illetve azok katonai kísérete (Társak). Hátul található a vezérkar, Gárdaportyázók, Gárdalovasság. Leghátul a málha, Fejszések, Üvöltők. Mivel a kyr hadsereg harceljárása viszonylag egyszerű és könnyen kiismerhető (védekező Nehézgyalogság, támadó Pusztítók), ezért a kyr vezérkar állandóan változtatja a harcrendet, hogy bizonyos kiszámíthatatlanságot teremthessen a csatatéren. Ezt a Pusztítók elhelyezkedésének (egyben a főcsapás helyének) változtatásával érhetik el. Így a Pusztítók kerülhetnek a centrumba, a balszárnyra, vagy akár a második vonalba. Utóbbi esetben az első sort teljesen a Nehézgyalogság tölti ki. Hátránya, hogy a Nehézgyalogságnak utat kell nyitnia a Pusztítók támadásának megindulásakor.

By Gabi © 2003 – Calowyn Creator Team 2003®© Elérhetőség: [email protected]

16

Függelék 1. Nehézlovas Harcrend

500 fő széles (pajzsosok)

16x16-os

16 fő széles

pikás négyzetek

ávközök

Pajzsosok hátra vonulása a térközökön keresztül Új vonal létrehozása a pajzsosok mögött

Pikás négyzetek oszlopokká fejlődve támadásra indulnak

2. Megyjegyzések, vázlatok, hozzáfűzések Várnyégyszög Egy ötlet a földrajzi elhelyezésre: Császárváros valamelyik tartományban van. Itt állomásozik A Kyr Gárda. Tehát ezen tartomány biztos, hogy császárhű, nem jut (juthat) eszébe semmi galádság, elszakadás, lázadás stb. A császárvárosnak helyt adó tartomány melletti tartományban lehetne a Várnégyszög, tele Pusztítóval, vagyis ez a tartomány szintén a központi kormányzat híve (muszáj neki). Ez a két tartomány lehet a császár (központi kormányzat) bázisa. Javaslat: kormányzójuk hercegkormányzó legyen. A többi tartomány, minél messzebb ettől a központtól annál inkább lehetne a központi kormányzat ellenzéke. Nem feltétlenül szükséges lázadni, elég ha néha ellenkeznek, morognak. Így tágabb lehetőség van a belpolitikában a történetfűzésre. Akár lehet fegyveres lázadás is amit a Pusztítók levernek stb.

17

3. Csatarend – változatok I.

4. Felvonulási vázlat Gárdaportyázók

Gárdaportyázók Gárdaportyázók Gárdaportyázók

Gárdaportyázók Gárdaportyázók

Üvöltő Diverzió

Üvöltő Diverzió Üvöltő Diverzió Üvöltő Diverzió

Könnyűlovasság Üvöltő Diverzió Fejszések, Dárdások Üvöltő Diverzió Nehézgyalogság, Íjászok (Üvöltők) Pusztítók A Kyr Gárda (vezérkar) Nehézgyalogság (Társak) Fejszések Comput hadak Üvöltők Üvöltő Diverzió

18

5. Csatarend – Vázlatok II. ÍÍÍ

ÍÍÍ Dárdások

ÍÍÍ Dárdások

ÍÍÍ Dárdások

ÑÑÑ ŽŽŽ

ÍÍÍ Dárdások

ÍÍÍ Dárdások

ÍÍÍ Dárdások

ÑÑÑ ŽŽŽ

Nehézgyalogság

ÍÍÍ

ÍÍÍ

Dárdások

Dárdások

ÑÑÑ ŽŽŽ

ÑÑÑ ŽŽŽ

Nehézgyalogság Pusztítók Gárdaíjászok

Könnyűlovasság

Comput hadak (Társak)

Könnyűlovasság

Vezérkar Gárdalovasság Gárdaportyázók

Málha, Fejszések, Üvöltők

Jelmagyarázat Íjászok: ÑÑÑ Üvöltőfedezet: ŽŽŽ Módositotta, formába próbálta önteni: Cyrus© 2003® - http://cyrus.uw.hu

19

Gárdagyalogság