1890. jan.
1 5 7 . sz.
1890. jan.
BUDAPESTI SZEMLE Valódiság kitünö ós hathatós voltuknál fogva már 38 óv óta a legjobb hírnévnek örvendő különlegességeink
• M. Tnd. Akadémia megbízásából nerkeaxti
GYULAI PÁL. TAÜTALOM: T o m p a M i h á l y r ó l . — Lévay Józseftől. A a á r a k t é n y e z ő i r ő l é s t ö r v é n y e i r ő l . — Hegedűs Sán dortól. A k ö z é p k o r i m a g y a r i r o d a l o m a t y á j á r ó l . (I.) — Imre
Sándortól. Statisztikai arabeskek a népesedési mozgalom köré b ő l . — Keleti K á r o l y t ó l . S z e r e l m e s l e v e l e t h i á b a n e í r j . Elbeszélés. (I.) — Keller Gottfried után, németből —y. S z a t í r a a n ő k r ő l . — Zichy Antaltól. K ö z o k t a t á s i k o n g r e s s z u s P a r i s b a n . — Medveczky Fri gyestől. A k é p z ő m ű v é s z e t t é l i t á r l a t a . — Pasteiner Gyulától. É r t e s í t ő : T b i e r r y A . : Elbeszélések a római történetből. — L . — Hallier E.: Kulturgeschichte des XIX. Jahrhunderts. i—k. — Válj B . : <-z aradi színészet t ö r t é n e t e . — B r . — D a r v a i M.: Üstökösök és meteorok. — 1 . — Ruschek A . : A katbolikus legényegylet magyar földön. —t.-n. — Győ rök L . : Lázadó hajósnép viszontagságai a Csöndes tenge ren. — nb. — Az Akadémiai ErteBÍtö czimü havi folyóirat előrajza. Megjelen évenként 12-axer 10 ívnyi havi füzetekben. Előfi zetési á r a béi-mentes küldéssel egész évre 12 frt, félévre 6 frt
FRANKLIN-
TÁRSÜL A T
magyar irodalmi intézet és könyvnyomda
Budapestté.
Legczélszerübb
Meffiepért CMfckék dús választéka
LATZKOVITS A.
Gyors és biztos segély gyoniorbántalniak és követkéz-
Dr. ROSA „ÉLETBALZSAiA" • Ó - Í V / 4 f Csalódások elhárítása érdekében
\^V1M>* figyelmeztetek mindenkit, hogy az eredeti szabály szerint egyedül tőlem ké szített d r . B o s a e l e t b a l z s a m kék kartonba van göngyölve, mely hosszoldalán e felírást: •Dr. Rosa életbalzsama a • Fekete sas» gyógy szertárból, B. Fragner, Prága 206—3> német, cseh. magyar és franczia nyelven viseli, s a melynek nomlokoldalai a törvényes letétben álló mellékelt védjegygyei vannak ellátva. —
Yal. Dr. Rosa életbaízsam csak készítőjénél
B
T>r><9 cr-ncxf • I I A g l i e i
>.» um sohwarsen Adler" gybgjmv tarban Prága, 2 0 5 - 3 , kapható. —
Budapesten kapható Török József és Budai Emilnél. Az osztrák-magyar monarchia minden nagyobb gyógyszer t á r á b a n van ez életbalzsamnak r a k t á r a . Ugyanott kapható:
Prágai egyetemes bázikenőcs a köszönő iratok ezrével elismert biztos gyógyszer min den gyuladás, seb és daganat ellen. Biztos sikerrel alkalmazható a női mell gyuladása, tejrekedése és keményedésénél, a gyermek elválasztásánál, genyedés, vérdaganat, genyfakadas, pokolvamál; körömdaganatnál, a kéz- és lábujjakon támadó ngynevezett körömméregnél, keményedések, duzzadások, mirigydaganatoknal; szalonnadagnál, holttetemnél. — Minden gyuladást, dagana tot, keményedért, duzzadást, a legrövidebb idő alatt gyógyít meg ; hol azonban már genyképzödés következett be, a fekélyt a legrövidebb idő miatt felhúzza és meggyógyítja. Szelenczékben 2 5 é s 3 5 krajciár. (\llíi « / M l T e l » prágai egyetemes \J%J*A>Oi házikenőcsöt igen gyak ran utánozzák, figyelmeztetek min denkit, hogy azt, eredeti szabályában, csak én egyedül készítem. Csak akkor az Valódi, ha a sárga érezszelenczék, melyekbe töltve van, vörös használati utasításokba (9 nyelvű nyomtatványban) a kék kartonokba — melyek a fennebbi védjegyet viselik — vannak göngyölve. " P f i l - l l H . l 5 t S a . T r l A legkipróbéltabb s számos kísérlet után is * * " • "** , '*"' ö ** , x *** mereteslegmegbizhatóbb szer anehéz hallás gyógyulására • a teljesen elvesztet* hallás visszaszerzésére. 1 palaczk 1 frt
Dr. Borchardt
illatos növcny-szHpiiii igen ajánlható az annyira kellemetlen s z e p l ő , p ö r s e n é s , p a t t a n á s , s más egyéb bőrtisztátalanságok, az ér des száraz és sárga bőr ellen, egyszersmind a l e g k i t ű n ő b b p i p e r e - s z a p p a n . Eredeti csomagokban bepe csételve 42 kr. D r . H a r t u n g n ö v é n y h a j k e n ő c s e , legjobbnak elis mert hajerősiső s hajkihullást gátló hajkenőcs, tége lyekben 85 krjával. L>r. H a r t u n g k i n a h é j - o l a j a , a hajat erősítő olaj, mely annak puhaságot s fényt kölcsönöz. 85 krjával. I>r. L d n d e s t a n á r n ö v é n y i r u d a e s hajkeuőcse, eredeti darabokban 50 krjával. B a l z s a m o s o l a j b o g y ó - s z a p p a n 35 kros csomagb. D r . B é r i n g u i e r z a m a t o s k o r o n a - s z e s z e , az Eau de Cologne quintessentiája, eredeti üvegekben 1 forint 25 kr, és 75 kr. Dr. Béringuier fűgyökér-hajolaja, üvegje 1 frt. L e d é r t e s t v é r e k balzsamos földi dióolaj-szap-
király-utcza 12. szám alatt.
' A K I NEM TUDJA,
Ez, a legjobb és legnagyobb erejű gyógynövényekből a leggondosabban készítve, mindennemű e m é s z t é s i bajok, g-yomorg;örosők, étvágy talanság-, s a v a n y u felböfög-és. v é r t o i a l á s , a r a n y é r stb. ese teiben teljes biztossággal állja meg helyet. Eme kitflnfi hatásánál fogva az most már a népnek biztos és megpróbált h á z i s z e r é v é vált. Nagy üveg ára 1 frt, kicsié 6 0 kr. Elismerő levelek ezrével állnak megtekintésre.
a fogak és foghus épentartására és tisztítására a legjobb és legbiztosabb szer; Vi és 1/a csomagokban 70 és 35 krjával.
Barna, Z s i g m . gyógyszert, „a magyar királyhoz". Cs. K i s s K. gyógyszertár a iá kígyóhoz.* W l a s s e k Ed. gyógysz. .Molcloványi A. gyógyszertár >a fekete medvéhezt. Továbbá az udv. gryógryszertárban és Frochaszka J . kereskedésében. Nemkülönben Kochm e i s t e r utódal, Neruda Nándor, S t e s s e l é s t á r s a és Thallm a y e r é s t á r s a gyójryfüszerüzletében. Alsó-Kubin. Tyroler Józs. i Nag-y-KiSinda, Neuhold Ká roly gyógysz, Arad, Elias Ármin. Ring Lajos. Hagy-Mihály. Lieblich M. B a l a s s a - Gyarmat, Cservé N a g y - R ő c z e , Nándrásy Guszt. nyek György., Kanitz Ödön. N e u s a n d e c , Filipek V. gysz., Bártfa, Toperczer Alb. Th. Román Jaknbovski. gyógysz. ZTagy-Szeben, id. Misselbacher B e k e s - Csaba, Varságh Béla gyógysz. J. B„ Morscher W. F. B r a s s ó , Jekelius Férd. gyógysz. N a g y - V á r a d , Janky A. B e s z t e r c z e , Kelp Fer., FleíN y í r e g y h á z a , Szopkó Alf. és scher testvérek. Pavlovits Imre, Korányi I, Bonyhád. Straicher "B. N y i t r a , Kovács J., Tombor C s e r n o v i c s , Schnirch J. GoKornél gysz. iichowski 1. gysz., Schmiedt Oravitza, dr. Schopper Gy. gysz. Fápa, Bermflller Alajos, Techet & Fontin. Czeg-led, Bohus József gysz. Adolf. Debreczen, Csanak J., Geréby P é c s , Alt és Böhm, Zách K., Bgfer, Kőilner Lórincz gyógysz. Obetko K., Zsiga László Eperjes. Krivoss Gyula gysz. F é c z e l , Lumniczer Károly gysz. Eszék, Dienes J. C. gyógysz. P u t n o k , Fekete F. gysz. F i u m e , Pavacic testv. gyógyfüsz. P o z s o n y , Stöger Rudolf, Érdy I. Földvár, Nádhera Pál fia. R o z s n y ó , Feyman A. Hajdu-Böszörmény, Lányi M. Sátoralja - Ujhely , Zlinszky József gysz. gyógysz. S e g e s v á r , Misselbacher J. B., H o d - Mező - V á s á r h e l y , Kiss Gyula gyógysz. Teutsch J. B. Ipolyságra, Sági Fülöp. S e l m e c s , Dimák J. B. Kassa, Eschwig Flod. Ed., Soprony, Graner Jenő gysz. Quirsfeld K., Strausz D., Me. Szabadka, Farkas J., ííilassin gay G. A., Wandraschek KárIllés. gyógysz. S z a m o s - Ú j v á r , Placsintár D, K e c s k e m é t , Molnár Pál gysz. gysz. Komárom, Belloni Angéla, Ko S z á s z s e b e s , Reinhardt J. K. vács gysz. és Gruber L. gysz. Kezdi-Vásárhely, Fejér Luk. Szász - B é g e n , Wermescher Körmöcz, Ritter J. Lipót. Emil gysz. X é r o , Schubert Pál. S z a t h m á r , Böszörményi és ReLiptó-Szt.-Miklós, Balló L. zutsek gysz. Szeged, Barcsay Károly, Bo gyógysz. kor A. gysz. L o s o n c i , Pokorny Lajos gysz. Szepes-Szombat, Gréb János Lőcse, Klein Sándor. gysz. Lng-os, Vértes Lajos gysz. Szepes-Varalja, Steller Nánd. Makó, Cornides k\, Laurenszky T e m e s v á r , JahnerM. gyógysz., István, gysz. Emmer F., Jahner Rad. Marczali, Isztl Nándor. Torda Trajánovits Ede gysz. M.-Vásárhely, Kaup és EckT r e n c s é n , Groag Zsigmond. wert. Uj - Vidék, Stefanovits L., Mohács, Szendrey Jenő gysz. Koda D. M e d g y e s , Breckner Károly. U n g v á r , Krausz Adolf, HoffMiskolcz, Deák Kálmán, a 'fe man_ Béla. kete kutyához*. Dr. Szabó Gy. Valpó, Deszathy Sándor gysz. Munkácsi Traxler Fr. gysz. Várasd, Riedl r er., Kusy A. gysz. xTagy-Bánya, Haracsek József Zágráb, Mittelbach >Salvator» és fia. gyógyszertár. Kagy-Becskerek, WeiszHerm. Zólyom. Steh Lajos gysz. Nagy-Kanizsa, Rosenfeld Adolf Sombor, Falcione Gusztáv. Rosenberg F. Zsombolya, Gasparits István. N a g y - K á r o l y , Ujházy István.
valamint Magyarország legtöbb nagyobb gyógyszertárában, illatszer- és gyógyfüszerkereskedésében. i!
O V A S ! H a m i s í t v á n y o k t ó l , neveze tesen a dr. S u i n de B o u t e m a r d - f é l e * a. a f o g p a s z t a és a dr. B o r c h a r d t - f é l e i l l a t o s növényszappan gyakran elő forduló h a m i s í t v á n y a i t ó l mindenkit 7& óvunk.
S z á m t a l a n h a m i s í t ó és h a m i s í t á s o k e l á r u s í t ó i s ú j t a t t a k m á r eddig: is B é c s b e n és P r á g á b a n törvényileg, érzékeny pénzbirsággal.
R a y m o n d é s társ., <-s. kii*, szabadalom tulajdonosa Berlinben. Franklin-Társulat
nyomdája. (Budapest, Egyetem-utcza 4. szám.
miM
csúz, köszvény és idegbajok ellen. V a l ó d i l a g c s a k az i t t m e l l é k e l t védjegy. >. gyei. — K a p h a t ó Ausztria-Magyarország e minden gyógyszertárában. •« C ^ " F ö l e t é t Magyarország r é s z é r e : Buda, p e s t e n T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertárában. E g y üveggel 1 frt o. é. N a p o n k i n t i postai szétküldés a fő-letét által'
C3"
KWIZDA
FERENCZ
SX
JÁNOS,
*V,
osztrák cs. kir. és r o m á n kir. u d v . szállitó kerületi gyógyszertára K o r n e u b u r g b a n , Bécs mellett. Legjobb és Legbirnevesebb Pipere Hölgypor
-<í
r^Mipi
•ti** Különleges Rizspor
SISMUTTAL VEGYÍTVE
\X *^ PARIS
C H . FF A Y ,
ILLATSZERÉSZ,
— 9 , rue de la P a i x , 9
— PARIS.
BUDAPEST, JANUÁR 11).
3. SZÁM. 1890. A «Frankiin-Társulat» kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:
BUDAPEST TÖRTÉNETE A MAGYAR NÉP ÉS IFJÚSÁG SZÁMÁRA. A budapesti
(budai)
tanitóegylet
Dr. GÖOZ
Budapesten: T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertára,
I hogy a sok hirdetett gyógyszer közül I 1 melyik felelne meg leginkább betegségé n e k , az kérje azonnal levelező-lapon Richter 1 /kiadóintézetétől Lipcsében, a képekkel ellátotti i„A Betegbarát" czímű könyvecskét. A hozzál [nyomtatott hálairatok bizonyulják, hogy a m ű - j \ vecskében foglalt jó tanácsok követése által, nem / i csak ezren-meg-ezren elkerülték a haszontalan^ k pénzkiadást, hanem még a vágyva-vágyott^ gyógyulást is hamar megtalálták. A^ .könyv ingyen küldetik meg.,
mPIlVpikrp' Áz e £ é s zaé K fenntartására, a nedvek, valamint a vét UJCUlCiaiG. tisztítása és tisztántartására ésjó emésztés elősegítésére a legjobb és hathatósb szer, mindenből i s m e r v e m a r és kedvelves:
zamatos fog-szappana
•ftt
évek óta kipróbált háziszer
Dr. Suin de Boutemard
p a n a , egy drb 25 kr., 4 darabos csomag 80 kr. 0 8 T Valamennyi föntebb elősorolt szab. czikk v a l ó d i minőségben a következő magyarországi raktárak ban kapható :
B u d a p e s t , Andrftgsy-út 3 . sz. alatti i l l a t s z e r - ü z l e t é b e n található, u. i n . : valódi angol és franczia illatszerek, finom szappanok, ponderek, toilettevizek. ttditö szoba-illatok, valamint czélszerü berendezésű kasetták. iUatos-|>áruák. zsebkendő-, keztyii- és levélpapírtartók, kefe , hajtű- és fésü-gamiturák stb. minden igény nek megfelelő kiállításban j u t á n y o s á r a k o n .
Kwizdi. tavényfolyadékja
#»•
Második kiadás.
megbízásából
irta
JÓZSEF. Ára fűzve 50 kr.
Bevonul a zord téli idő hosszas estéivel; ki ne találna ilyenkor, kellemes szóra* kozást a zenében ? És bármely ünne pélyes alkalomra, kinek nem volna az a legkedvesebb meglepetése, ha szeretteit31 egy czélszerü hangszert kap? Hangszer-ipartelepem, mely hazánkban a legnagyobb képességű vállalat, nemcsak zenészek és mű vészeknek szolgál legczélszerübb bevásárlási forrásul, hanem felada tul tűztem ki magamnak, hogy mű kedvelők és olyanok, kik ezen idény alatt valamely hangszert maguknak elsajátítani kivannak ezt könnyen és csekély áldozatok árán megtehes sék, sőt olyanok számára is gondoskodva van, kiknek épenséggel nincs módjukban, valamely hangszert megtanulni. Kinek semmi zenei kéessége sincsen mechanikai hangszereim segélyével élvezetteljes esté ét szerezhet magának. Bővebb felvilágosítások képes hangszerkatalogusomban találhatók Mindennemű hangszerek és zenélőmüvek javítása szakszerű pon tossággal elvégeztetik és ócska hangszerek cserébe is elfogadtatnak* Kívánatra nagy képes hangszerkatalognsom ingyen és bérmentve megküldetik. — M T Harmonikáról külön árjegyzék jelont meg. ~V8
E
STERNBERG- A R M I N legnagyobb képességű hangszerkószitési ipartelepe Budapest, V H . ker., kerepesi u t 36. szám.
Dr. Leogiel Frigyes
„nyír-balzsama" Már maga a növényi nedv, mely a nyírfából folyik, ha annak törzsét megfúrjuk: ember emlékezet óta a legkitűnőbb szépítőszernek van elismerve; ha pedig e nedv a föltaláló utasítása szerint, vegyi úton balzsammá alakíttatik, nyer még igazán csodás hatásában. Ha este az arcz vopy más testfelület azzal bekenetik, m á r a k ö v e t k e z ő r e g g e l a l i g észrevehető p i k k e l y e k v á l n a k l e a b ő r r ő l , m e l y e z á l t a l v a k í t ó f e k é r és gyön g é d lesz. K balzsam az arezon képződött ránezokat és himlő helyeket kisimítja, s fiatalos kinézést kölcsönöz; a bőrt fehérré, gyöngéddé és frissé teszi; szeplőt, májfoltokat, anyajegyet, orrvörösséget, bőratkát s a bőr minden más tisztátalanságát a legrövidebb idő alatt megszünteti. Egy korsóval, haszná lati utasítással együtt, 1 f r t 5 0 k r .
Dr. Lengiel „kDzoe-szappan"-ja a legczélszerübb gyógyszappan, mely a bőrt, gyöngéddé és fehérré teszi, s hivatva van e balzsam jó hatását fokozni. 1 db 6 0 k r . — Föle t é t Magyarország részére:
Török József gyógyszertára Budapest, király-uttza 12. sz. a. Kapható továbbá A r a d o n Ring gyógyszertárában. D e b r e czen Botbschneck gyógyszert. Eszék Dienes gyógyszert. N a g y - B e c s k e r e k Menczer gyógyszert. Nagyszeben Mor scher gyógyszert. K o l o z s v á r í)r. Ember gyógyszgrt. B r a s s ó Kugler gyógyszert. Pozsony Érdy István gyógyszert. Szeged Barcsay gyógyszert. T e m e s v á r Jahner gyógjszart. s minden kiválóbb gyógyszertárban, illatszer- és gyógyfu-kereskedésben.
ElŐfizete$i feWUUk : VASÁRNAPI TJJSÁG és ) egész évre 1 2 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK eífyütt: f fél évre _ 6 «
Csupán a VASÁRNAPI UJSÁG
BOHUS SZÖGYÉNY ANTÓNIA. 1803—1890.
A
MAGYAR növilág egyik legtiszteltebb alakja
költözött el az élők sorából. Egyike azok nak a magyar matrónáknak, kik a jóté konyság művészetét gyakorolják, a hazaszeretet lángját élesztgetik, odahaza imádott családfők, ki felé a női erények mintaképei. Ilyen volt a meg boldogult, kinek múltja előtt tisztelettel hajlott meg minden ember, kinek minden tette, szava kö vetésre int, kinek a legkésőbb aggság is megóvta a szivjóság, a szelid elnézés, a mindenre és mindenkire kiterjedő szeretet el nem enyésző szépségét! Ilyen magyar matróna volt Világosi Bohus Jánosné, szül. magyar-szögyényi Szögyény An tónia, kit január 5-én törült ki a halál az élők sorából, hogy nevét a jótékonyság és a hazasze retet nemtője aranybetükkel jegyezze föl. Bohus Szögyény Antónia elhunyta nem csu p á n egy tisztelt család pótolhatatlan, nagy vesz tesége ; vele egy vezércsillag aludt ki, mely a magyar egyleti élet terén, a jótékonyság tág me zején, a hazaszeretet templomában irányt adott és eszméket világított meg. De a 87 éves matróna azzal az édes tudattal hajthatta fejét örök nyugalomra, hogy ezentúl emléke fogja a szeretet kapcsával összefűzni az egyleti téren a jótékonyság harczosaiból alatta felnőtt azt a nemes gárdát, mely lankadatlanul fogja folytatni a megkezdett müvet. B o h u s Szögyény Antónia harmincz évig volt a •Pesti jótékony nőegylet" elnöknője, s midőn a hetvenes évek végével lemondott ezen hosszasan és fényes eredménynyel viselt tisztéről, ezt csak forma szerint tette, mert tényleg még utolsó életéveiben is szünet nélkül foglalkozott kedvencz szakában, s az egyleti hölgyek minden fontosabb kérdésben hozzá fordultak tanácsért és még kevéssel halála előtt is 4 0 — 5 0 levelet irt közérdekben havonként. Kegyeletes szokása volt, hogy minden év ele j é n családias ünnepélyt rendezzen a «vakok intézeté*-ben. Nagy gyönyörűségét lelte a sze rencsétlen világtalanok örömében. Ez idén vég zetes betegsége ágyhoz szegezte, s kénytelen volt lemondani a szokásos ünnepély rendezé séről. — Mi lesz az idén az én kedves vakjaimmal! — sóhajtott föl egy izben. — De hiszen ott van Wenckheim Krisztina! — tévé hozzá vigaszta lódva. S a mint itt gondoskodott •helyettesíté
| egész érre 1 félévre „
X X X V I I . ÉVFOLYAM.
& frt | egész érre 6 Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK 4- • í félévre _ 3
séről* a fővárosban, ugy az aradmegyei pártfofogoltjait sem hagyta árván. A dicsőült emlékű Brunswik Teréz grófnővel karöltve, tudvalevőleg ő alapította meg az első magyar kisdedóvodát Vüágoson. Ezen emberba ráti intézmény azóta örvendetesen elterjedt széles e hazában, ámbár a népesedési és a moralstatisztika azt tanúsítja, hogy némely vidékre még n e m igen hatott el e valódi jótékonyság szö vetetekének fénye. H á n y községnek nincs óvodája és e miatt, hány emberélet pusztul el zsenge korban ! Hány
frt
I
Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is cfiatolandc
községnek nincs iskolája, s e miatt az irni-olvasni nem tudó, s vallás nélkül burján módon fölserdülö nemzedékek mily szomorú erkölcsi állapotban sínylődnek! Hány vidéknek nincs ha zafias vezetője, ki a nemzetiségi bujtogatásoknak tapintatos, de szilárd ellensúly gyanánt szol gáljon. Mindezen tekintetekben páratlan tevékenysé get fejtett ki a megboldogult nemes hölgy. Arad megyében leginkább az ő kezdeményezése foly tán dicséretesen szaporodnak a magyar népis kolák, a nemzetiségi üzelmek nem nagy hulla-
Hirsch Nelli rajza. BOHUS
SZÖGYÉNY
ANTÓNIA.
34
3.
VASÁBNAPI ÜJSÁG.
SZÍM.
1890. xxxvn.
Bölcs eszével éhen halhat, A tömegnél kelt unalmat, Bolond nyer figyelmet.
ÉVFOLYAM.
mökat vetnek föl és gyakran előfordul, hogy a ható az a * történelmi* szoba és asztal, a hol a sváb vagy oláh szülők gyermekei annyira meg magyar fegyverletételt aláirtak. Bohusné jelen magyarosodnak, hogy az öregeket is megtanítják volt e gyászos jelenetnél és élénk tollal irta azt le naplójában. Hogy írójának honszerető lelkét Hazugság az, hogy szeretnek az állam nyelvére. Kik körében jó szivednek megvilágítsam, végsorait ide iktatom: Bohus László, az elhunyt legifjabb fia, buz Élnek boldogítva... • Szárazon elmondtam azt, a mit átéltem, — dulva szeretett anyja példáján, szintén fölada- ! Álnapoknak csalfa fénye írja Bohusné a gyászkeretü lapok utolsó oldalán, tává tette a jótékonyság gyakorlását és a népne — mi szemeim előtt lefolyt, és mégis alig Ejt itt téged tévedésbe, velés előmozdítását. A világosi családok körében hiszem, hogy volna honfiszem, mely igénytelen S kisér el a sirba. gyűjtést rendezett, oly módon, hogy ki-ki erejé soraim átolvasásakor szárazon maradna, s ne Ott alant egy kicsi féreg, hez mérten pénzzel vagy terményekkel hozzá hullna abból legalább pár köny e lapokra, me lyek minden sorát, midőn iram, oly sok bánatos Az szeret csak híven téged járuljon a szegény iskolás gyermekek fölneve könyem áztatá. Oh, vajha a sok vér, mely elom Egész a halálig... léséhez. lott, a sok köny, mely elfolyt édes hazám földjére, Húsodat ha mind lerágta — A derék tanítóné vezetése alatt megfőzik az egy szebb jövőnek volna áztató harmata.» Összetör két apró szárnya, ízletes ebédet ós a sok éhes fiu s leány iskola A szabadságharcz leveretése után a nemesS veled porrá válik. után a saját bögréjéből, a saját kanalával csilla szívű honleány, szabadságának és életének koczDÖMÉNY JÓZSEF. pítja éhét. Mulatságos képet nyújtanak e nebu káztatásával iparkodott a kufsteini, josefstadti, lók például a «krumpli-napon». Ilyenkor kötele komáromi, ujépületi stb. börtönökben sinylő sek bicskát hozni magukkal, s tiz órakor az öt honfitársaink keservét enyhíteni. Egész társze percznyi szünet alatt ők maguk hámozzák meg kerekkel juttatta be az élelmi szereket, bort, ELBESZÉLÉS. az ebédre szánt burgonyát, vig kaczagás és paj meleg ruhaneműt. Haynau e miatt maga elé Irta B A K S A I S Á N D O R . kos terefere k ö z t . . . idéztette, kérdőre vonta és eltiltotta nemtői mű (Folytatás.) Ezt a kis kitérést csak azért engedtem meg ködésétől ; de a bátor lelkű hölgy nem rettent magamnak, hogy kimutassam, mily üdvösen hat vissza, s a szörnyű zsarnok tilalma daczára is m. tovább a családban az anya példája, s hogy más talált módot, hogy vigasztaló s reménytadó sze ((Tisztelt Uram! vidék melegen érző hölgyei is kedvet érezzenek e repét folytassa. ((Jól esett megpillantanom nevét ez elbe példa utánzására, mely nem kivan áldozatot, szélés szokatlan czime alatt; mert szeretem önt Később, az abszolutizmus nehéz éveiben, ter csak egy kis örömmel nyújtott és dúsan kama mei megnyíltak a magyar közügyek bajnokai — e vallomásomban nincs már semmi veszé tozó csekély adományt. előtt, s a jótékonyság zászlaja alatt nem egy lyes sem önre, sem rám nézve, — szeretem önt, Bohusné férfias lelkű, erélyes természetű, szi hazafias eszme csírázott és lett terebélyes termő- nem mindenek fölött, hanem mindazok között, lárd jellemű hölgy volt. Már kora ifjúságában is fává a jeles nő ápolása alatt, s midőn virradni | a kik bennünket a mi becsületes magyar népünk össze tudta egyeztetni a leányos vigalmakkal a kezdett a jobb kor hajnala, Bohusné kezdemé hajlékaiba bevezetgetnek. — És ha még is job komoly törekvéseket. Bitka szellemi tehetségei nyezésére a szűkölködők, a kisdednevelés, az ban megörültem az ön nevének, az az oka, hogy vel és nagy becsvágyával magas műveltségre tett irodalom, a társasélet javát előmozdító számta másokkal gyakrabban találkozik az ember, önt szert. A magyar nyelven kivül tökéletesen birta lan mozgalom indult fényes estélyein. pedig ritkábban látom. Éppen hét esztendeje, a franczia, angol, olasz, német és — a latin [ Az utolsó években visszavonult a közélet fá hogy utolsó elbeszélését olvastam a ((Vasárnapi nyelvet, s a harminczas évek szokásaként gyak radalmaitól, hogy életének alkonyát családjának I Ujságn-ban. Ez eszembe juttitja, ama bizonyosfe ran s folyékonyan társalgott a közélet kitűnő szerető köre tegye derültté; de azért éber szel kete kakast, mely hetedik esztendőben költi ki ségeivel és egyházi férfiakkal deákul. lemmel és érző szívvel kisérte figyelemmel az egyetlen tojását, s abból lesz a sárkány. A sors sok nevezetes esemény szemtanujává | eseményeket, s bár nem szerette szivét ajakán ((Érdeklődéssel várom a sárkányt. Vájjon olyan tette, s végzete ugy kívánta, hogy nem egyszer viselni, nem érzett gyűlölséget senki iránt, vala lesz-e, mint a kit a gyermekek tavaszszal fel oly körülmények között maradt egymagára, a í mint őt is mindenki szerette, tisztelte. eregetnek, vagy amolyan mesés lény, mely meg mikor gyöngébb szervezetű, s kevésbbé hősies ; Utolsó betegségében nem sokat szenvedett és eszi a felhőt s kiiszsza a kutakat. Attól félek, s lelkületű nő összeroskadt volna az események midőn László fia karjai közt kimúlt, valóban csak önt is féltem, hogy az ön sárkánya nem hogy súlya alatt. felszíjja, hanem inkább szétszórja a vizet, — átszenderült egy jobb életre. Az 1838-iki árviz alkalmával férje, Bohus Já- j vagy annál még valami rosszabbat. Igen kényes A milyen hosszú és áldásos volt élete, s a mi nos, a pozsonyi diétán levén, neje Zsigmond és j lyen fájdalomnélküli enyhe a halála, oly hosszú tárgyat választott ön, hogy a szegény kis Péter István nevű kisded gyermekeivel a Dorottya-utés áldott legyen a mintaszerű honleány emléke két elébünk állította. Nehéz helyzetet keresett czai lakásukon maradt, s a növekedő vész elől, a közöttünk, és oly nyugodt és békés pihenése a magának, melynek Scyllája és Charybdise között fenyegetően zajló Duna óriási jégtáblái között, nagyobb ügyességgel kell átsiklania, mint Zolá sirban. KÜRTHY EMIL. buzaszállító hajón a mostani lánczhidfőtől a nak, a kinek materialismusa, ha kitárja és egyé Gellérthegyig sodortatva a rohanó ártól, ezer ve níti is, csak az erkölcsi s nem a fizikai undorítót IN VINO E S T VERITAS. szedelem közt menekült át a budai várba. tárja ki. Vigyázzon!» Szintén a harminczas években Világoson egy Ezt a levelet Jáhelem első szakaszára kaptam Mondják : borban az igazság! oláh parasztlázadás izgalmait állta ki a véletle távoli kézből. Kötelességem a válasz, melyet Nyissátok ki hát a csapját nül ismét magára maradt urnö, a mi a szabadAnnak a hordónak . . . könnyebbség okáért itt küldök el. Hadd folyjon az igazság itt, ságharcz alatt ismétlődött. ((Asszonyom! Nem lesz belőle sem mesebeli, Hol annyi sok csal és ámít, Pest bombázása három-korona-utczai házában ; sem papirosbeli sárkány! Legfeljebb szőlőinda, Tartva magát jónak. találta három gyermekével és azok nevelőjével. mely egy nádas parasztház tornáczát árnyé A robbanó bombák süvítve röpkedtek a ház kö- . kozza be, — vagy egy szederinda, mely egy Hazugság az, mit a népnek rül, a család az emeletről a földszintre vonulva, ! arasznyi területet befut az ugaron. Zolától ne Komoly képpel elmesélnek, jól-rosszul eltorlaszolt ablakok s ajtók mögött várt Hogy ezen a földön féltsen! Nem ragadt rám belőle semmi, nem is Egy embernek rossz szeszélye, hajnalig, s akkor kis szünet állván be a bomba ragadhatott, mert sohasem olvastam belőle sem Dönthet mindent lángba, vérbe . . . esőben, kocsira szedkeződve a szent-lőrinczi pusz mit. Nem hypokritaságból, nem is kényességTöbbi sírjon, nyögjön. tára menekült, hol több száz gyermek talált ből: egyszerűen azért, mert az első fejezetén menedéket. rendesen elaludtam, s álmomban megalkottam Hazugság az, hogy erényed A három-korona-utczai Bohus-házba, kevés magamnak a képet azokról az érdekfeszítő re Jutalmat hoz itt tenéked, sel a család eltávozása után, egy bomba csapott Vagy a más világon . . . gényekről, melyek annyi asztalról leszorítják Az erénynek kő itt dijja, le, mely a második emeleten át az elsőre tört a mi könyveinket. Olyan szép a föld szine! A S könnyeit ha műid elsírja, magának utat, ott szétpattant, s mindent szilán vetések, az erdők, a berkek, a nádasok, az én Lenn az örök álom. kokra zúzva és foszlányokra tépve, öt szobát népem fiai és leányai! Miért mennék én a föld egygyé rombolt össze. alá turkálni mint a nekrophorus. Hát ne féltsen Hazngság az, hogy az érdem Arad bombázásakor Bohusné szintén férje Zolától, féltsen inkább a mi nagy íróinktól, kik — Ha nem csúsz-mász is itt térden nélkül volt a szorongatott városban, és ott is, nek ha én egy sorát elolvasom, kiesik kezemből Ülhet magas polczon... Lenn marad az. meg se látva mint minden ilyen válságos helyzetében, a leg- ! a toll, mint Szent Czeczilia kezéből a lant, mi Eltakaró köd- s homályba', nagyobb hidegvért és bátorságot tanusítá. kor az angyalok énekét meghallotta. Ennek tu S úszik fenn a poltron. Mozgalmas ós tevékeny életének egyik legér lajdonítsa az én írói dilettantismusom hetes dekesebb mozzanata a történelmi nevezetességű forgását is. Hazugság az, hogy itt bölcsnek és örökké fájó emlékezetű «világosi nap» volt. Homlokára babért kötnek, «A mi pedig a szegény kis Péterkét illeti, én A világosi Bohus-kastélyban még most is látS hire, neve terjed... őtet a kegyed szalonjában láttam ezelőtt mint-
|
JÁHEL.
3. SZAM. 1890. XXXVII. ÉVFOLYAM. :=
egy húsz esztendővel. Nem emlékszik rá ? Mikor a kis Aladárka kipirult arczczal rontott be kö zénk az uzsonnájáért? «Kedves kis Bráda Jan csim te !» Szólt kegyed, karjait kitárva a rohanó gyermek felé, kit ölbe kapott, s miután piros orczáját, — főként a czentrumban, — jól megtö rülgette, összecsókolgatott. Ki volt, mi volt az a Bráda Jancsi ? Talán az udvarbíró fia, — vagy a faragó béresé ? De hogy Aladárka hogyan ju tott a Bráda Jancsi névhez : ez meg volt irva azon a csipkekendőn, mely a piros orczákon nem lényegtelen módosítást eszközölt. Kegyed letö rölte a fizikai rutát, de maga a jelenet aestheticai volt. Más a kényes, más a finnyás. Ha kegyed akkor Aladárkát kikergeti a szobalányhoz, ez lett volna talán fizikai szép, — de morális rút. Ez a finnyásság. • Elhiszem bizony, hogy a finnyásság jobb sze reti ezeket az ártatlan kis semmirekellőket fény képeken vagy rézmetszeteken látni, a hol kifo gástalan ruhácskában és zsebkendő nélkül mu togatják magokat világ végéig; de az ilyen kis angyal nem is szolgáltat ám okot semmi drámai konfliktusra. De nézze meg az én Péterkémet, már is milyen kis «homo emunctae naris» lett belőle.* Egy szó mint száz, az én tervemben szükség volt a Péterke virtustalanságaira, s Pé terke csak igy léphet a világba, vagy sehogy sem. ((Egyébként pedig ez az egész aesthetikai excessus egy világban járatlan falusi jegyző bűne, a ki a maga firmája alatt kezdett az elbeszélés hez. Hogy tovább ne botránkoztassa az olvasót, kivettem kezéből a tollat. Majd én jobban tu dom, mi a decorum.» IV. A nagy világban úgy a szokás, hogy a kis leányt beviszik a nevelőintézetbe, ott tartják, mig ki nem növi minden ruháját. Mikor már jól ki nőtte valamennyit, hazahozzák, újra felruház zák, s várják türelemmel, mig az új ruha növi ki a leányt. Mikor egészen kinőtt az aranyos szárnya a kis pillangónak, akkor elviszik a jo gászbálba, s ha ott letette a próbát minden tánczból — esteli harangszótól reggeli harang szóig, — s járta néma megadással, a nélkül, hogy avagy csak egy halk sóhajban is panasz kodnék a sok alkalmatlankodó ellen : ezzel fel van avatva nagy leánynak. Meg van neki en gedve albumot tartani, arczképeket gyűjteni és elveszíteni, sőt emlékkönyvet nyitni, azokban verseket, eleveneket és holtakat, bemásoltatni. Mindez a kedves jó anyám gondos felügyelete alatt. A bálokra hónapokkal előbb készülünk, kapunk egy csinos kis jegyzőkönyvet, melybe példás pontossággal jegyezzük be, melyik tánczczal kinek tartozunk. Ha fiatal urak letaposták miattunk egymás lábát, az nekik fájhat, de ne künk annál jobb. Idelent sok dolog másként történik. Először is, a mi leányaink — kicsi nagy egyaránt — mindig erősen kinőtt ruhában járnak. Nem is rejtegetik őket három-négy esztendeig, mikor az iskolából kiálltak, hanem eresztik szabadon a pázsitra, anyai felügyelet nélkül; hadd lánykodjanak, hadd járják a tánczot, eleinte kerek ben, s később — ha vállalkozó akad, a kivel magokat nagy sikoltások között elhuzatják, — párosan is. Majd eljön az ideje annak is, mikor a csipkés fehér gyolcs vagy piros keszkenő, melylyel a pásitra indultak, oda vész. Nem is merik elpanaszkodni, de édes szülém észreveszi, és szidja is a leányt, noha nem szerfelett; in kább annak szeretne nyomára jönni, vájjon ki találta meg? Ez az esemény idelent csak annyi, mint odafent, mikor Aranka kisasszony fényké pének hűlt helye marad az albumban. Aranka * Emunctae narie. Tiszta orrú. Érett, tiszta itéletfi. Horatius.
_ _ _ _ / V A g Á B N A P I UJSÁG.
35_
kisasszony másikat, harmadikat s tizediket il leszt az eltűntek helyére, s minél több a kára, annál boldogabb. De idelent! Jaj volna annak a leánynak, a ki a kendőjét sűrűn elhagyogatná, avagy csak másodízben is elvesztené. Őrzi is; Bem is engedi; nincs is hatalom, a mely aka[ ráta ellen kiragadhatná. De nem is támadják meg érte. — Kendőt rabolni olyan leánytól, a kinek egy. keszkenője már «jó helyen van», tiltja a bevett szokás. A ki derüre-borura engedi J kendőit: annak a fején a párta nem áll erősen, | és mikor leesik, nem esik senki ölébe, hanem a maga nyakába szakad. De még az első kendő elvesztése sem megy könnyen, mert annak is megvannak a maga szertartásos formaságai. Nem ugy ám, hogy csak kikapjuk a leány kezéből, elszaladunk i vele, s azzal vége! Sok táncznak kell azt meg| előzni, s az a sok táncz mind nem egyéb, mint folytonos udvarlás, állhatatossági bizonyíték, néma szerelemvallás; — egyszersmind félénk Í tudakozódás aziránt, vájjon, ha arra kerülne a í dolog, megválna e kendőjétől a leány? A leánysereg — rendesen elébb jelenik meg j a pázsiton — koszorúba fogózva saját dalára járja a lassút, mindaddig, mig a legénység fel[ gyülekezik. Nincs rendező; de mégis mintha | minden megállapított terv szerint történnék, mert a legények megjelenésére a lányság felbagy ! a tánczczal és átengedi a tért. Itt már zeneszóra lejtenek, szintén lassút, mely nélkül tánczot kezdeni csak odafent szokás; idelent kinevetnék vele az embert. A legény már tudja, mikor akar tempót váltani a czigány; jó előre előveszi a kendőjét, s valamelyik kis szájtátónak — gyerek leányok, kik a körön kivül állva lesik az apródi megbízatást, — odaveti. — Vidd a Bor Viczának! A kis apród csücskén fogja a kendőt, viszi a Viczának, vagy annak a kinek; megmondja, ki küldte. A leány, ha elfogadta a hívást, megfogja a kendő másik sarkát, s engedi magát vezettetni a kendő gazdájához. Kezdődik a kettős. Még ezután igen messze van az, mikor a le- I gény ki meri nyújtani kezét a leány kendőjeért. j És ha fel van is rá bátorítva, nem könnyen j jut hozzá. Idelent, csak ugy mint odafent, az I ilyen esemény egy merénylet, melyre «lázzad a szűzi büszkeség*, sőt, — ha a leány szemre való, — még a legénység is. Véres fej és nyakravalózások egy ily kendőnek az ára, ott a leány szemeláttára, melyre a Vicza idelent csak olyan büszke, mint Aranka kisasszony odafent arra a felkötött karra, melyet a daliás Elemér ő miatta hord a nyakába kötve.
így éli világát vasárnapról vasárnapra a mi j Péterünk is, kinek Bákhel asszony takarékos keze esetről-esetre kiszolgáltatja az egy hatost, ha tetszik borra, ha tetszik czigánynak; de mégis inkább a czigánynak, mert az fárad érte tek. Azonkívül pedig minden két vasárnapra egy szivar, melylyel tehát ugy kell gazdálkodni, hogy fele megmaradjon másik hétre. Minek a! Szivar nélkül is szép az, a kinek olyan csipkéből van a gallérja, meg a kézelője. Nemsokára Jáhel is odakerül, a kinek viszont Bálint gazda tölti meg mézes mogyoróval a kendőcskéjét, hogy Bákhel asszony a szemét törülgeti, mikor látja. — Annyira sokalja. — Hát! — dörmögi Bálint gazda — minden lány pattogatott kukoriczával megy oda, ő se menjen puszta kézzel. Ezek az apró jelenségek mutatják, hogy a Jóra-ház mennyezetén nincsen felhő; — a mi volt is, eltakarodott messzi-messzi, az ég szélére, s az is meg van aranyozva. És ha még van, a Péter lelkén van. Lassan gyülekezik, lassan sötétedik, a mint í látja vasárnaponként, miként rajozzák körül a
legények Jáhelt. — Vinnyoghat, kajdászhat a sok kiöltözött első padbeli, azért ha lapdáznak, minden legény Jáhelnek hajítja a lapdát, ha tánczolnak, egymást éri nála a sok kendő-vivő apród. Jáhel válogathat bennök. De Jábel nem válogat; lapdája nem száll legény felé soha; a tánczkendők közül is azt fogadja el, a melyik legelébb jut hozzá. Fordul, perdül, síklik, ma gasra szökken, csak úgy, vagy még szebben mint a többi lány, vagy aprózza mint a többiek, mig jobbja csendesen nyugszik a legény vállán; de ez a nyugvó kéz egyúttal tiltó kéz is, mely a ler gényt egy hajszálnyival távolabb tartja, mint a legény szeretné. Csak egy hajszálnyival, de ez elég; és a legény, a ki egy vállfeszítéssel fel dönti a terhes kocsit, — nem tudja azt a hajszá lat elszakítani. Tánczon kivül futkározás, enyelgés, legyeskedés, sőt pajkosság is a pázsit élete. Jáhel is futkos; gyorsabb a többinél, nem is éri utói a legény soha. Nem azért, mintha a legény jobb futó nem volna, hanem azért, mert Jáhel nem engedi annyira menni a dolgot, hogy őtet elfogják. A legsebesebb futás közben megáll, visszafor dul, beszédes szemeit üldözőjére függesztve, be várja. A bamba legény aztán csak áh mint a bálvány, nem tudja, mihez fogjon; néz egy da rabig a levegőbe, végre nagy nehezen egyet gon dol, vagy nem is gondol, csak tovább áll. Egyik sem tudja, miért kell ennek ugy lenni. Az a haj szál az oka: a jus belli et pacis csudálatos tör vénye a szivekben, mely a védtelent védelmébe veszi. Még olyanok ellen is, kik a játékban nem gondolnak egyébre, játéknál, s kiknek mit volna egy hajszálat elszakítani ? Hát akkor Péter ellen, a kiről, ha uri legény volna, ugy szólhatnánk, hogy komoly czéljai vannak, a ki már nyolcz esztendős észszel Jéhunak ajánlkozott a Jáhelke mellé, és a kinek szemében ez a hajszál egy pánczélozott fallá változott! Olyan bizalmasok otthon a közös vagy megosztott napi foglalkozá sokban, ugy függenek egymástól, sőt őrzik egy mást, sőt enyelegnek is apró szentek napján, áprilisjáratásban, vagy húsvéti öntözéskor! Mit nem adna érte Péter, ha mindezt a pázsitra is ki lehetne vinni ?
Mindig elszorult a szive, mikor Jáhel, két ujja közé csípve a kendő végét, jó kedvvel vi tette magát a tánczra, akármelyik legénynyel. Ha majd egyszer kendőt veszít ez a leány, s el kezd mindig ugyanazon egygyel tánczolni: ak kor az annak a legénynek halála lesz ! Ki lesz az ? Szeme mindig Jáhelen járt, de vigyázata eredménytelen maradi Jáhel nem válogat a kendőkben. Ez felbátorította Péterün ket s egyszer ő is nagyot mert. Kiválasztotta a legfürgébb kis leányt, s jó előre odavetette neki a kendőt. Vidd ezt a Jáhelnek! Megelégedéssel szemlélte, hogy a kis apród néhány lépéssel megelőzi a többit; azután látta azt is, hogy Jáhel megfogja a kendő végét, de j megint elbocsátja, és gyenge mosolylyal egy i hosszú nyugodt tekintetet vetve Péter felé, má| sik kendő után nyújtja kezét. Odafennt a Péterek ilyen esetben találnak egy I jó barátot, a ki az ilyen válogatós leányt tánczra j kéri, azután kitánczoltatja a folyosóra, ott hagyja és kicsukja. Lesz belőle szégyen és halál. Idelennt nem szokás leánynyal vívni egyenetlen párbajt, hanem kikeressük a kosár értelmi vagy érzelmi szerzőjét, abba belekötünk, é s . . . meg verek valakit, vagy engem valaki! — Minden képen elég van téve a becsületnek. Csakhogy idelennt okosabban, ha ugyan nem tisztessé gesebben. Péter nem ment ennyire. A hajszál megkö tötte a kezét is, meg a haragját is. Csak mikor hazafelé ballagtak; alkonyatkor,
36 — mert a mi idylljeinkben a bomyucsorda is egy motívum, — szó nélkül, elől a legény, utána a leány, a mint illik; mert egymás mellett csak kikiáltott párok mehetnek, — hosszú hallgatás után annyit kérdett meg Péter: — Hát te miért nem akarsz ón velem tánczolni ? — Ugyan ugyan! felelt feddőleg a leány, — már hogyan tánczolnék én teveled, mikor test vérbátyám vagy? Péternek nem tetszett ez a megokolás, de annyira fején találta, hogy elállt bele a szava. De meg volt kezdve az ostrom, s folytatására hajtotta a legényt valami. (Folyt, köv.)
BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE 170 ÉVVEL EZELŐTT. — A Kárpát-egylet budapesti osztályában tartott felolvasás.— : (Vége.) "
A mennyire helyén volt a főváros körüli fal vakba munkás földművelőket telepíteni: ép oly káros hatásúnak bizonyult, hogy magába a fő-
3. SZÁM. 1890. XXXVII. ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI UJSÁG. más közt csereberélhetik házaikat, de katholikus ember házát vagy telkét, protestáns vagy görög nem szerezheti meg. A zsidók még Lipót alatt, a kamarai községet képező Ó-Budára internál tattak. Ellenben a német katholikusok úgy az orszá gos kormány, mint a testvérvárosok már meg telepedett polgársága részéről, tejben - vajban fürösztetnek: nemcsak a megígért hat evi, hanem kivált a kézművesek, gyakran tizenöt évi adómentességben, s mindenféle kiváltságban részesültek. 1711-ben a német katholikus átalában ingyen kapja a kamarától a házhelyeket, sőt házakat is. Csak az a föltétel, hogy a ház helyet bizonyos határidőig bekerítse, a házat pedig újjáépítse, lakhatóvá tegye. Kormányhivatalnokok, tábornokok, kamarai tanácsosok, majd a megyei tisztviselők, mind ingyen jutnak roppant telkekhez, egész 1715-ig. Azontúl már némi fizetésért. 1715-ben szerzi meg Haruckern János György udvari kamarai tanácsos az uri (mai kecskeméti) utczában a Vorster-féle házat és telket, mely azóta, bár változott formában, mert 1853-ban egészen újjá építették, — folytonosan családja, t. i. a tőle leányágon leszármazó gróf Wenckheimok
Wienergasse lett. Csak a Szent-Zsigmond- vagy zsidó-utcza neveztetett továbbra is alté Judengassé-nak, — lucus a non lucendo — a meny nyiben ott ugyan III. Károly alatt zsidó csak nappal fordulhatott meg, este felé vissza kellett húzódnia Ó-Budára. A városrészek régi neve szintén nem éledt föl többé Budán; de az 1711-ben kapott elnevezé sek máig fennmaradtak, jeléül annak, hogy fő városunk történetében a folytonosság és állan dóság csak 1711-től számítható. Azóta Budán a régi Felhévvíz városrész Landstrasse; a régi Szentjakabfalva és Ujbuda Neustift, a Tabán — lakosairól — Iíazenstadt néven neveztetik. Pest, vagyis a mai Belváros, körül volt ke rítve. Bástyáin hét rondella dőlt a Rákos felé, kettő a Dunára. Három nagy kapuja volt, u. m. a budai (később váczi), az egri (később hatvani) és a czeglédi (később kecskeméti) kapu. Fő utczái: a Lipót-utcza (mai váczi, városház, és Lipót-utcza) ós az úri-utcza (mai koronaherczegutcza, barátok-tere, egyetem- és kecskeméti-ut cza), melyek hosszában szelik át; ellenben az egri vagy hatvani-utcza (mai hatvani- és kigyó-utcza), a franciskánus (mai reáltanoda- és kalap-utcza) s a kecskeméti-utcza (mai papnö-
3. SZÁM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM.
•fiatal ember: visszautasítják, mert semmi szük ség harmadik kanczellistára. A tanács e nyilat kozatát készpénznek vehetjük, mert hogy meny nyi lehetett a városnál az irodai munka, arról világos képet ad az ugyanazon évbeli városi számadáskönyv, mely szerint 1733-ban Pest vá rosa mindössze 11 forint 55 dénár értékű, hét rizsma papirost használt föl hivatalos czélokra. 1722-ben a város összes jövedelme 13,430 frt 798A dénár, kiadása 13,656 frt IV* dénár. E pénzt patriarchálisán kezelték: az 1722-ki szám adást a Stadtkammerernek nevezett városi pénztárnok csak 1726 január 28-án terjesztette helybenhagyás és megerősítés végett a tanács elé. Pest városa gyér jövedelemre volt utalva. Nagy határa merő homokbuczka és mocsár lévén, semmit sem jövedelmezett. Á talán a földbirtok, munkás kéz hiányában, akkortájban annyira elvesztette értékét országszerte, hogy például gróf Haruckern 140,000 frt értékű élelemszál -
VASÁRNAPI UJSÁG. s az azzal szemközt fekvő Kudas-fürdőt arról hívják mai napig Bruck-Badnak. 1711-ben azonban az uj hidat a pesti várfalakon kivül verték, közel a budai kapuhoz, t. i. a nagijhidutcza végén, melyet ujabban Deák Ferencz utezának kereszteltek. Az uj települőkkel egyidejűleg a legkülönfé lébb szerzetrendek jöttek a fővárosba: a keresz tény fegyveresek nyomában, •Isteunek vitéz kedő anyaszentegyháza.» Budán a jezsuiták foglalják el a Boldogasszony templomát, a legfontosabb pozicziót. Kollégiumot, akadémiával, papnöveldével, nemes ifjak konviktusával kapcsolatban állítanak számukra ha zánk főpapjai, s mind ez intézeteket nem mu lasztják el százezrekre menő alapítványokkal biztosítani. Ok Budának egyetemes plébánosai. Velők fogódzva építteti Buda városa a Bomba téren a Szent-Anna templomát, mely a vízivá rosi jezsuita plébánia szentegyháza. A franczis-
37 csakhamar piaristák jönnek helyökbe, kiknek számára Pest városa építteti máig fennálló kollegiumjokat. Fővárosunk ilyetén gyors haladásának okait e korban részemről egyfelől Buda és Pest országos központi helyfekvésében, másfelől abban látom, hogy a régidők óta hírneves budai héwizek, melyeket a török vallási okokból jókarban tar tott, — mindjárt a visszafoglalás után számos idegent hoznak ide állandóbb tartózkodásra a fővárosba. E fürdők közül legrégilib, mintegy négyszáz éves a Kácz-fürdö, valószínűleg Má tyás király korából. Tájékát hajdan erről nevez ték Alhóvvíznek, s midőn ráczok lepték meg, azoktól vette mai nevét a fürdő. A török uralomnak nincs egy éb áldásos em léke, a fővárosban, mint néhány általuk alapí tott fürdő. Budai török helytartók készíttették a Kndas-fúrdőt az 1510-es, a Király-fürdőt az 1560-as években, melyre azonban «Király-fürdő»
KÓRHÁAZI T E R E M .
városba is fölös számmal jöttek tisztán földmű velő települök. Mert egy-egy város, kivált fővá ros emelkedését nem a földművelő, hanem min denkor csak az iparüző és kereskedő lakosság biztosíthatja. Hy külföldi svábok betelepedésével kezdődik Budapest modern története; azok az uj jövevé nyek a legrégibb lakói, kik részint kiszorítják, részint magukba olvasztják az itt talált túlnyo móan szerb és magyarajkú lakosokat. E szerint Budapestről bízvást elmondhatjuk, hogy a leg újabb eredetű európai nagyváros. Végleges meg szállása óta, a mióta fejlődése egyfolytában, megszakítás nélkül megy, épen 180 esztendő telt el. Uj lakosai türelmetlenek. Látszik, hogy ide gen földről szakadtak ide mi hozzánk, hol a türelmetlenségnek sohasem volt igazi otthona. Az uj polgárok türelmetlenségét még inkább fokozza, hogy császári katonasággal laknak együtt. így történik, hogy a görög nem egye sültek Pesten 1721-ben nagy nehezen fölvétet nek ugyan a polgárok közé, de már 1739 ben kitaszíttatnak azok sorából. Protestáns és gö rögre nézve városi rendszabály az, hogy csak a rég itt lakókat tűrik meg a város falai közt; ujabb települőket nem bocsátnak be; csak egy-
birtokában van, s ennélfogva Budapesten a Wenckheim-család a legrégibb magán-birtokos. Alföldi nagyobb helyek, Kecskemét, Kőrös, Jász berény ugyanez időtájban építtetik pesti házai kat, csárda-formán, udvarukon állással. A me gyei urakat szívesen látja a polgárság falai között, s házaikat, mint pl. Sőtér pestmegyei alispánét (a korona-kávéház helyén, a váczi utczában), valamint a főurakét, mint pl. gróf Grassalkovichét (a hatvani-utczában), minden adó alól fölmenti. Az új Buda és Pest rohamosan emelkedik, nem annyira a kétfejű sas, mint inkább a béke szárnyai alatt. Budán Ceresola "Venerio császári építész ós városbíró fölépíti a városházát. 1715-ben meg kezdetik a vár falainak kijavítása. Az ostrom alatt omladékká lőtt fehérvári kapu kiemelkedik füstös romjaiból. Újra megnyílt a régi Szombat kapu, csakhogy a jövevény népességtől ezentúl Wiener-thornak nevezve, s a Szent-János-kapu, Wasserthor név alatt. Az utezák régi magyar nevei szintén feledésbe merültek. A hajdani olasz-utcza, mint a legelőkelőbb, ezentúl Herren-Gasae; a Szent-Pál-utczából (mai országházutcza) Beckengasse, a Mindszent-utczából Paradeplatz, az ötvös-utczából (ma Fortuna-utcza)
velde- és borz-utcza) széltiben mennek végig a városon. Főterei a főpiacz, ma városház-tér és a búzapiacz, a jelenlegi Sebestyén-tér. A kövezet-vám kövezetre enged következtetni ; de viszont abból a tényből, hogy még 1801-ben is Pesten csak három utcza volt kikövezve: nem nagy merészséggel következtethetjük azt, hogy e haladó városban hetven évvel előbb még ke vesebb kikövezett utcza lehetett. Az utczasöprésről 1722 óta van emlékezet, a ; mikor is a börtönökkel s a rendőrséggel együtt összesen 916 forint 91 Va dénárba került. Igaz, hogy a rendőrség mindössze a városi őrmester1 bői és három drabantból állott. A városi tanács szintén igen kicsiny. Tagjai i szenátorok, kiknek élén áll a városbíró, 150 fo rint évi fizetéssel. A városi tisztviselők és szol; gák összes fizetése 3090 rajnai forint, de azon kívül egyiknek-másiknak malacz, sör és bor járandóság jutott a várostól. Három egyházi ; muzsikus havi fizetése 7 forint 5 dénár, egygyé 1 forint 40 dénár. Az iskolamester, ki egyúttal «régens chori», 4 forint 10 dénárnyi havi fizetés, ben részesült, azonban malacz, sör avagy bor; deputátum nélkül. Két kanczellistából áll az egész városi iroda, > s midőn ily állásért folyamodnék 1733-ban egy
NEHÉZ
lítás fejében kapta meg csaknem egész Békés vármegyét. Tömérdek háza és telke volt ugyan a város nak, de ezek is, összesen csak 517 forintnyi bér letdijat jövedelmeztek. Hogy is mehetett volna a,z e czimen nyert jövedelem nagyobb összegre, mikor például Pichler Mihály susztermester, a mai Kristóftér szögletén 108 négyszögölnyi tért foglaló, (ischlecht von kott und holz mit einen tag (Dach)» ellátott városi házért, házbér fejében evenként 40 dénárt fizetett. Tizennyolcz malma volt a városnak a Dunán. Ezekért együttvéve 36 forint árendát fizetett a molnár czéh. Ilyen apró-cseprő summákból nem fedezhette volna a város 13,000 forintnyi szükségletét. Főjövedelem-forrása a városi sörfőzőház, mely 2345 forintot, és a dunai hid vámja, mely Pest nek és Budának külön-külön 2746 frt 68 dénár nyi jövedelmet hajtott. A hidvám tehát a legna gyobb bevételi tétel Budapest 17 22-iki háztartá sában. A török világban a mai eskütérnél volt a hid,
ÓRÁK.
-
VAUTIER BENJÁMINTÓL'.
kánusok a legrégibb szerzetesek a fővárosban. A török világ alatt ez az egyetlen szerzet gon doskodott a katholikus lakosság lelki szükségle teiről. A török kiveretése után Budán a mai helyőrségi templomot kapták meg, s a mellé építették kolostorukat. Szintén a várban helyez kedtek el a karmeliták, a vörös csillagos vitézek cseh rendje, és a Pozsonyból ideköltözött klarissza-apáczák, kiknek temploma és kolostora falai közt ma a belügyminisztérium segédhiva talai vannak elhelyezve. A Vízivárosban kapuczinusok, boszniai francziskánusok, és bécsi Er zsébet-rendi apáczák, az Országúton szintén Bécs ből jött augusztinus-barátok építik kolostoraikat. Pesten a pálosok magyar szerzetrendje a mai egyetem telkén építkezik. Szemközt velők, a mostani zálogházban, melyet később kis szemi náriumnak neveztek, a klarisszák foglaltak he lyet. A francziskánusok és a szerviták mostani telkükön építkeztek, a domonkosok az angol kisasszonyok mai kolostora helyén. Az oktatásügy Budán a jezsuiták, s kezdetben Pesten is azoknak a kezén volt; itt azonban
nevezete múlt századi König Ferencz nevű tu lajdonosáról ragadt. A Király-fürdővel csaknem egy időben, 1566-tól 1579-ig, építtette Szokoli Musztafa a Császárfürdőt, mely mai nevét Lipót császártól nyerte. Ezekhez járult még az aga-hévvíz máskép Szüzek-fürdője (JungfrauBad), melyet aztán természeti sajátságairól, Sá ros-fürdőnek neveztek. A héwizek e mesés gazdagsága magában véve elegendő lenne arra, hogy e helyen nagy város alakuljon. S kétségtelen, hogy a török kitakarodása után Budán s Pesten észlelhető, aránylag igen nagy idegen-forgalom oka a für dőkben keresendő. Viszont az idegenek nagy számát abból következtethetjük, hogy már III. Károly uralkodása vége felé Budán úgy. mint Pesten, a legtöbb szép ház kocsmárosok, vendég lősök, serfőzők kezén van. Pesten legnagyobb kocsmák a Fehér-hajó, melynek a helyén most a bécsi utcza húzódik, mellette a Fehér-bárány, melynek helyére a szervitatéri gróf Teleki ház épült; továbbá a Gróf kocsmája, s a Fehér-ökör, a kecskeméti ház mellett.
38
VASÁBNAPI UJSÁG.
3.
SZÁM.
1890. xxxvn.
ÉVFOLYAM.
Szecsó'dy Péter 1862-ben halt meg Bögötén, A legelső kávéház Pesten 1714-ben nyilt meg. ! főnöke, kivel a Guyon hadosztályában az egész ós holta napjáig viselte arany érmet. téli hadjárat alatt harczoltam, felajánlotta podMivel tulajdonosát igy találjuk följegyezve: Midőn Szőllősnél szürkéjéről le kellett száll •Cavesieder Blasius, ein Baz Cath. Rel.i —kávé i gyászos szekerét, melyhez paripámat kötöttem, háza valószínűleg holmi török - fajta primitív mig magam úgy a hogy néhány kéve szalmán nia, trombitáját nem akasztotta a nyereg kapá jára, a mint ezt a többi trombitások telték, ha kávéház lehetett. Nyugati módra, «Piliard»-dal i hevertem a kocsi derekában. ellátott kávéházat csak néhány évvel később Lumnitzer Sándor főtörzsorvos, kinek a csata nem zsinórostól, mindenestől mándlizsákjába rendezett be Starck János német polgár. A leg i után egy nehéz sebbe esett osztrák vértes főhad rejtette. Gyulán az osztrák tábori biztos, ki a régi sor első czukrász-üzletet 1734-ben egy olasz ember, nagyot, báró Rolthausen Miksát nyugta mellett Bellieno Ferencz nyitotta, ki mint «Csocoladi- [ átadtam, azzal biztatott, hogy sebem néhány ezredek legénységét a honvédektől külön szor macherund allerhandt Vasser-brenner» vétetett | nap mulya beheged, ha a nyereggel fel nem tö tírozta, azt találta Szecsödytöl kérdezni, hogy föl a polgárok közé. retem. Ámde másként vélekedett Guyon ezre betöltötte-e már szolgálati idejét ? és midőn megA hówizeken kivül, íiiindkét város felvirágzá des, hadosztályparancsnok, a midőn a poroszlói j tudta, hogy 1814 szeptember 9-én lett beso sának előmozdítására senki és semmi sem tett | töltésen a szekéren megpillantott. Szokott nyá- rozva, majdnem hanyatt vágta magát ijedtében. többet mint a katonaság és a katonai készülődé jasságával azonnali főbelövetéssel fenyegetett, ] A vitézségi érmet nem vették el tőle Aradon, sek. Buda és Pest ü l . Károly alatt ismét főde- | ha tüstént be nem vonulok a csapathoz, stb., hanem utóbb négy év múlva a cs. kir. járásbiró potja a nemet birodalomnak a török ellen irá mig csak «ad oculos» nem demonstráltam, hogy i zsandárokat küldött Bögötére, kik az öreg hu szárt egyetlen emlékétől megfosztották. 1859-ben ez teljes lehetetlenség, mert ülni nem tudok. nyuló hadjárataiban. A szekerem mellett elvonuló egész hadosztály egy emberségesebb érzelmű megyei főnök ismét Budán a vár tövében, Pesten a mai egyetemi templommal szemben eső sarokház helyén, ágyu- j ismeretlen tisztikara előtt azonban még sem I visszaadatta Szecsődynek az érmet. öntömühely rendeztetik be. Élelmezési raktár j akartam a többé-kevésbbó sikerült élczeknek 1849. augusztus 11-én embereimmel, kik köáll fenn Budán a későbbi népszínház, Pesten a i kitéve maradni s igy nagynehezen felkapasz- I zül azonban a Vácz melletti ütközetekben, nemcuria helyén. Sóház épült a jelenlegi Wurm-ud- J kodván 17 markos vasderesem hátára, lépést ; különben a váczi megrohanás alkalmával sokavar telkén. Sütőkemenczék füstölögtek mindkét : ballagtam a többiek után. | kat elvesztettem, előőrsön voltam. városnak több pontján. Budán két puskaporos Béggel a városon vonultunk keresztül Uj-Arad Különben is bokros és ideges lovam sehogy torony van, melyek egyike 1723-ban felrobban sem akarta megérteni a szokatlan menetelést, felé, hol az osztrákok erősen támadtak. Részük ván, a fehérvári kapu környékét összerombolta. és minden lovas csapat mellé odaszegődött, a ről ez azonban csak erőszakolt kémszemle leheÓ-Budán volt a lőpormalom és a salétrom rak honnan aztán egyéb segítség hiányában, jó szó | tett, mert különben alig gondolható, hogy oly tár. Szóval mindkét város katonai szertár, mely val és czirógatással tudtam csak elterelni. könnyű szerrel vissza lehettek volna nyom nek jellemző, máig fennálló emléke, a III. Ká Délfelé járt az idő. midőn a mögöttem mene hatók. roly által Budán építtetett fegyvertár (Zeug- telő tömegek harsány éljenzései felvertek rossz Ekkor vettem neszét, mi van készülőben, csak haus). kedvemből; három vagy négv szekérnek nyitot hogy egészen más színben, mert az illető tiszt Pest városának első monumentális épülete is, tak utat a sorok, és midőn a bennülök leszálltak, ezredemhez tartozott ugyan, hanem úgyszól mely máig is az, szintén e korban, katonai czé- újra felhangzott, ezer meg ezer torokból: «éljen ván elejétől kezdve mindvégig a fővezér benn lokra épül. Az uralkodóról Károly-kaszárnyának Kossuth Lajos!» fentes embereinek egyike volt. Ő is feltétlenül nevezett rengeteg épület tömör falait, a szerviták bízott Görgeyben és a világért sem akarta el A kormányzó a töltés árka szélén haladt gya telkén, a császárné, a prímás és a püspökök költ hinni, hogy embereink még nagyon is harczkélog; mögötte egy szekéren Csernátony Lajos ségén Martinelli építész tervei nyomán, 1716-tól pesek. Elmondta, hogy az orosz tízszeres tulerő1727-ig rakták le. Rokkant katonák kórhá jött, kit látásból ismertem. í vei szemben minden további védelem csak hasz Tudja isten hogyan, de eszembe jutott, hogy zául szolgált ez egy ideig, később azonban talan vérontás lenne, és hogy nagyon valószínű, gránátosok kaszárnyájává lett; ettől vette nevét Kossuthot megkínálom lovammal, és a midőn miszerint az orosz fővezérrel valami előnyös mellettem gyalog elhaladt, ezt csakugyan meg a gránátos utcza. béke fog létre jönni. Mindezekről azonban a le Átalán 1715 óta, midőn a török elleni hadi is tettem. Kossuth végig nézett rajtam, s midőn génység előtt kár lenne mindaddig említést készülődések központjává lett Buda és Pest: nagyon is elkopott császári egyenruhámon meg tenni, mig csak a már megindult tárgyalások mind a kettő rendkívül hirtelen emelkedik. S látta, hogy sokan mehettem keresztül, mióta a eredményre nem vezetnek. im itt a különbség a török és a nyugat európai csurapé fekete-zöld arany zsinorzata annyira Az osztrák támadás Dreispitznél azt jelezte lakosság közt. A török lakosságon s városán elkallódott, de különben is kiéhezett és agyon ugyan, hogy egyelőre velünk senki sem alkudo sanyargatott arczomon a testi fájdalom nyomai egyátalában nem látszott meg az a dáriusi kincs, zik, de másrészt nem tudtam elgondolni, hogy a mely itt jött forgalomba; ellenben a német nagyon is észre voltak vehetők, azzal a bizonyos magyar fővezér, vagy a magyar kormány embe csengő hangjával, melyet azóta csak egyszer polgárság felhasználja a kedvező alkalmat saját hallottam, megköszönte ajánlatomat. «Önnek in rei az oroszokkal hasonló czélból érintkeztek vagyoni állása és városa emelésére. kább lehet szüksége lovára, mint nekem, látom, volna. Ne mondjuk hát, hogy a hévvizek, a város Az osztrák tüntető támadásnak Uj-Arad ellen rossz bőrben van. Még egyszer köszönöm szíves központi fekvése, a Duna főfontosságu vonala hamar vége szakadt. Ütegeink nem vették tré figyelmét.» tette a két várost azzá, a mi. Mert nem csupán E jelenetre Csernátony Lajos is emlékezni fára a dolgot, hanem minden egyes lövéssel szé afféle holt dolgoktól, hanem mindenek fölött a fog, kinek szekere alig öt lépésnyire haladta les barázdákat húztak az ellenség tömegeiben, bennük lüktető eleven erőtől függ a nagy váro és mire szuronyra vagy lovassági harczra került töltés mellett. sok virágzása. Budapestet is első sorban a sokat volna a sor, mind a két fél szépen visszavonult. Jól tudjuk, miért jött Kossuth akkoriban Debgúnyolt prudens és circumspectus polgári szel Délután már táborhelyünkön, este 7 órakor lem teremtő munkássága emelte nagy hirtelen reczenből a hadsereghez. Mint afféle osztrák pedig, egy vett parancs értelmében, előőrsön nevelésű lovas tisztnek kisebb gondom is na földrészünk egyik legkülönb városává. gyobb volt, mintsem hogy a nem várt látogatás voltam. BALLAGI ALADÁR. A nagy hőségtől elcsigázott lovakat széna vagy czélját feszegettem volna, és mire sebem féligmeddig begyógyult, megint ott voltam embereim zab hiányában megtágított hevederrel soronként ugy, hogy a sötétség beálltával AZ ELSŐ ÉS UTOLSÓ SZOLGÁLAT. között, kik nélkülem már csak azért sem érez meglegeltettük, ték magukat jól, mivel rövid távollétemben uj az egész századot ismét szabályszerüleg készen (1849.) és ismeretlen tisztre bizták őket. Majdnem ki tarthattam. Visszafelé indult a honvéd sereg Poroszlóról. vétel nélkül 18—20 évet szolgáló huszárok vol Az őrszemekre kizárólag régi szolgákat vá Windischgrátz herczeg Kápolnánál szerzett ba- tak. Viaszszal ós fekete avas zsírral mindig kő- lasztottam ki, megbízható altisztekkel, magam bérain megpihenve, nem találta szükségesnek, j kemény hegyesre pödört bajuszok alatt az örökké pedig minden negyedórában, hol gyalog, hol hogy bennünket üldözzön, hiszen azt jelentette i tartó bagózástól elfeketült fogaikat vicsorgatva lóháton személyesen minden egyes posztot meg volt Bécsbe, hogy a lázadók csak egyes szétug ! némán fogadtak. vizsgáltam. Volt ugyan két alantas tisztem, de rasztott csapatokban csavarognak tul a Tiszán, — Semmi baj, legények? kérdem a század ezekre, minden egyéb dicséretes tulajdonságaik a hol az ott czirkáló császári katonaság által ! rendes átvétele után az arczél előtt megállva. mellett, már csak azért sem akartam a szolgálat múlhatatlanul fel fognak konczoltatni. Az ily Erre Szecsó'dy Péter trombitás erősen fészke eme legfontosabb részét bízni, mivel a parancs okoskodás után nagyon természetesnek találták lődni kezd szürkéjén, de nem beszél. ban különösen lelkemre kötötték, hogy ez alka Bécsben, hogy a győzedelmes hadvezér az efféle lommal a felelősség egész terhe csak én rám fog — Akar kend valamit? kérdem újra. apróságokkal mit sem törődve, fáradt seregével — Hát alásan jelentem vitéz főhadnagy uram, nehezedni. Pest felé vonult. Hogy ez miért történt, azt mai napig sem tu igaz-e, hogy a medáliámat nem szabad többé Es mai napig sincsen tisztára kiderítve, mi viselnem? dom, de nem is sejtem, mivel egész szolgálati bírhatta Windischgrátz herczeget ama botrá Szecsó'dy Péter trombitás ugyanis mint 16 időm alatt ehhez hasonló különös figyelmezte nyos visszavonulásra, ha csak Schlieben orosz éves legény részt vett a Napóleon elleni utolsó tésre nem szolgáltattam okot. tábornok felfogásában nem osztozunk, a ki azt hadjáratban és 1815-ben a közép arany vitézségi Ej fél felé járt az idő, a mennyire ezt a csilla állítja, hogy az osztrák alvezérek semmi szin érmet kapta, melyet most mint ötven éves em gok állásából kivehettem, mert zsebórámat az alatt sem akartak a magyar haderőnek tul a ber viselt. isaszeghi roham alkalmával elvesztettem. Itt-ott Tiszán való üldözésébe beleegyezni, attól tart — Ki mondta kendnek, hogy a medáliát nem a kakasok kukorékolását lehetett hallani, mi ván, hogy ott aztán két tüz közé szorítva, a Ke- szabad viselnie? számításom helyes voltát igazolni látszott. recsendnél és Szihalomnál oly roppant rugé— Az uj strázsamester ur. Tábori tüz nélkül az ember még nyár köze konysággal harczoló lázadók által tönkre té — Viselnie nem csak szabad, de muszáj is pén is fázni szokott, különösen, ha hetek óta tetnek. kendnek, — volt a válaszom. Mentünk tehát visszafelé, illetőleg előre, mit- I A mint aztán megtudtam, az épen ötödfól félig sült kukoriczánál és rossz pálinkánál egye bet nem vehetett magába, a mint ez nálunk, az sem törődve a terep roppant nehézségeivel. : hónapig szolgáló «új strázsamester» hazafias Jó magam nem voltam egészen baj nélkül, tüntetési visszketegből ráförmedt Szecsődy Péter örökké előljáró lovasságnál történt. Mire a támert a csata másodnapján egy tőlem alig 80 j harminczharmadik szolgálati évét betöltő trom beft-ba küldött vágó-marhából számunkra kijáró lépésnyire elrobbanó gránát szilánkjai lovam bitásra, hogy a Ferencz császár arczképével dí részt megkaphattuk, már megszólalt a trombita, mindkét hátsó lábát elszakították, engem pedig szített aranyérmet viselnie nem szabad. Ezt fi igy csak a nyers húst vihettük magunkkal, olyannyira megdájtóltak, hogy nyeregben nem aztán az öreg huszár lelke sehogy sem vette be, mely néhány óra múlva a nyeregzsákokban ren ülhettem. Szodtfridt dandárnok, az utászkar mig csak szive panaszát előttem ki nem öntötte! desen elromlott. Maradt tehát a mezőn talált isten adománya kukoricza és burgonya képé-
3.
SZÁM.
1890. xxxvn.
ÉVFOLYAM.
ben. A kenyeret csak híréből ismertük, meg ha a gyalogság jóvoltából itt-ott egy szekérre való öt hetes profuntot kaptunk, melyet amaz ren desen az ellenségtől szerzett. Hasonlóképen voltunk a dohánynyal és sáto ros ünnepnek tartottuk, ha valamelyikünk a a hadiszállásról néhány elfakult szivart hozha tott magával. Ily hangulatban majdnem egykédvüleg vettem az egyik őrszemről érkezett jelentést, hogy Ó-Arad felől több szekér közeledik, köztük egy két hintó lámpásokkal. Tudtam ugyan, hogy embereim a kiadott pa rancs értelmében senkit sem fognak átereszteni, mig erre nézve tőlem határozott utasítást nem kaptak, mindamellett csupa kíváncsiságból lóra kapva, a jelzett őrszem helye felé ügettem. Mint egy ezer lépésnyi távolságban már tisztán kive hettem a szekerek és hintók döczögését a kiszá radt kemény utón, nemkülönben a kocsisok nó gatását. — Állj! ki vagy ? — kiáltá most a legszélső őrszem Pap Gábor nevű altisztje, kinek hangját azonnal felismertem. A kérdésre adott választ természetesen nem hallhattam, de ugy rémlett előttem, mintha a most nevezett altiszt a szekerek mellett lova golna, a nélkül, hogy azok helyeikről megmoz dultak volna. Rosszat sejtvén, sarkantyúba kap tam lovamat és néhány perez múlva a szeke reknél termettem, melyeknek a parancs szerint két huszár felhúzott karabélylyal állotta útját. Parancsomra az egyik legény Pap Gábor al tisztet szólítja vissza, ki az első üveges hintónál tartja lovát. Néhány szökéssel mellettem terem, jelentve, hogy a szekereken az urak bagázsiája van, kik az aradi várból elindulva Lúgos felé tartanak. Az egyik közülök pedig velem, illetőleg az elő őrsi parancsnokkal kíván beszélni, miután ne vem után tudakozódott volna. Az altiszt még csak annyit mondott, hogy a második hintóban egy tiszt urat is látott, kit azonban nem ismer. Lovamat megfordítva a jelzett hintóhoz léptet tem, melynek mindkét oldalán lámpák égtek. — Ide kérem százados urat — kezdé egy előt tem ismeretesnek tetsző hang. — Ugy-e bár ismer ? — folytatá a hintóból kihajló alak. Kossuth Lajos volt. Igenlő válaszomra, Kossuth a következőket monda: —- Nem tudom ugyan a tábori jelszót, melyre most szükségem lenne, mert a huszárok e nél kül nem akartak utat engedni. Ön azonban nemsokára határozott parancsot fog kapni. En Lúgosra megyek. Szó nélkül tisztelegve, a hintókat a legszél sőbb őrszemekig kisértem. — Isten önnel! — ez volt az utolsó szó, me lyet Kossuth ajkairól hallottam. Ez volt egyúttal utolsó szolgálatom. Augusztus 12-én Világos felé, 13-án délben Szőllősnek vettük utunkat, a hol lovamról pont ban fél 6 órakor leszállva, orosz hadifogoly lettem. Régi honvéd.
VASÁENAPI UJSÁG.
39
róla neveztek el, tizenhárom évvel azelőtt, hogy harmincz emberből álló hajósszemélyzetével együtt nyomorultul elveszett volna egy sziget partjain, a mely szintén az ő nevét viseli? Még előbb, 1619-ben, a dán származású Műnk János nem kutatta-e fel Grönland partjait és nem határozott-e meg földrajzilag bizonyos pontokat, a melyek azelőtt teljesen ismeretlenek voltak. Dán országnak tehát alapos jogai voltak az említett területek megvásárlá sához. A mi Németalföldet illeti, az ő tengerészei: Bereitz és Heemskark már a XVI-ik század végén meg látogatták Spitzberget és a Novaja Zemlyát. Mayen János, a ki 1611ben merész expedicziójával meg szerezte hazájának a róla elneve zett szigetet, a hetvenegyedik szé lességi fokon tul, szintén hollandi volt. Németalföldet tehát a saját múltja kötelezte. A mi az oroszokat illeti, ők jelen tékeny részt vettek azon kutatások ban, a melyek az Ázsiát és Ameri kát egymástól elválasztó tengerszo ros környékén történtek. E rész ben csak a következő neveket em lítjük: Csirikov Elekét, a ki Behring parancsnoka volt, Paulutskiét, a kinek expedicziója 1751-ben meg haladta a jeges tenger határait, Spenberg Márton kapitányét és AZ AMERIKAIAKÉ A DICSŐSÉG, HOGY LEGINKÁBB MEGKÖZELÍTETTÉK Wallon Vilmos hadnagyét, a kik AZ ÉJSZAKI SARKOT. 1739-ben hatoltak be ezen ismeret len vidékekre. Ezenfelül az oroszok, Azonban, mint már említettük, Európa és a szibériai területek fekvésénél fogva, a melyek Ázsia azon államai, amelyek e regiókkal nem százhúsz foknyi hosszúságban nyúlnak el a szomszédosak, — nem voltak hajlandók részt Kamcsatka legvégső határáig ama rengeteg venni az árverésen, a melynek eredménye na ázsiai partok mögött, a hol a szamojédek, a zakatok és a essuktsok és az orosz fennhatóság alá gyon kétségesnek látszott előttük. Csupán azon hatalmasságok határozták el tartozó egyéb népek laknak, — az oroszok már a jogaik érvényesítését hivatalos kiküldöttek köz nélkül is az éjszaki Oczeán felerészének urai. bejöttével, a melyeknek tengerpartjaik megköze Ezenkívül a hatvanötödik szélességi fok alatt, lítik a nyolezvannegyedik szélességi fokot. Látni nem egészen kilenczszáz mértföldnyire az éjszaki fogjuk egyébiránt, hogy ezek se szándékoztak sarktól, birják az uj Szibéria szigeteit és szige árverezni egy bizonyos, aránylag szerény össze tecskéit, a Liatkovi szigettengert, a mely a gen tul, mert hiszen olyan fekvőségekről volt XVHI-ik század elején fedeztetett fel. Végre szó, a melyeknek tényleges birtokbavétele talán nem Tsitsagow orosz hajós volt-e az, a ki lehetetlen lesz. Mindazonáltal, a telhetetlen 1764-ben, tehát az angolok, az amerikaiak és a Anglia czélszeríinek látta ügynökének valami svédek előtt átjárót keresett éjszakon, megrö vel jelentékenyebb hitelt nyitni. Siessünk meg vidítendő az utat a két földrész közt ? jegyezni, hogy a földsark körül létező területek Azonban, mindezt egybevetve, mégis ugy lát megvásárlása semmikép se fenyegette az euró szott, mintha az amerikaiaknak állt volna leg pai egyensúlyt és nem volt valószínű, hogy va nagyobb érdekében megszerezni a földgömb e lamely nemzetközi komplikáczió fog belőle szár hozzáférhetetlen pontjának tulajdoni jogát. Ők mazni. Bismarck herczeg, a nagy német kanczel- is gyakran iparkodtak eljutni a földsarkig, a lár, még csak össze se ránczolta német jupiteri mellett, hogy önfeláldozással közreműködtek a sürü szemöldökeit. szerencsétlen Sir John Franklin felkeresésében. Angolország, Dánország, Svéd- és Norvégor Gosanel, Kané, Hayes, Greely, De Long és más szág, Németalföld és Oroszország álltak tehát merész hajósok expedicziói általánosan ismere egymással szemben és az ő képviselőik voltak tesek. Ők is joggal hivatkozhattak országuk föld hivatva a baltimorei becslőbiztos előtt ajánlatai rajzi fekvésére, miután amerikai föld mindaz, a kat kijelenteni, az Egyesült-Államok ellenében. mi a sarkkörön tul a Behring-szoros és a HudA legtöbbet igérőé lesz a földsarki jeges régió, a son-öböl közt létezik. Mindezen területek ós melynek kereskedelmi értéke legalább is kétsé mindezen szigetek, Wollerton, Prince Albert, Viktória, King William, Melville, Cockbarne, ges volt. El kell mondanunk egyébiránt a különleges Banks, Baffia, nem is említve a szigettenger REGÉNY. okokat, a melyeknél fogva az említett öt állam ezer apró szigetecskéjét, nem tekintendők-e mindegyike eléggé észszerűen azt óhajtotta, hogy tényleges lánczolatnak, a mely őket a nyolez Irta VERNE GYULA, francziából ford. HUSZÁR IMRE. vannegyedik szélességi fokkal egybeköti? És az ő javára üssön ki. az árverés (Folytatás.) Svéd- és Norvégország, a melynek tulajdoná ezenfelül, ha az éjszaki sark a területek csaknem hoz a hetvenedik szélességi fokon tul fekvő ój- szakadatlan lánczolata által egybe van kapcsolva H. A melyben az angol, németalföldi, svéd, dán és szaki-fok tartozik, nem titkolta, hogy jogos igé a földgömb valamelyik földrészével, nem-e in kább Amerikára vonatkozólag áll-e ez az eset, orosz kiküldöttek bemutatják magukat az ol nyeket vél támaszthatni ama nagy kiterjedésű mint Európát vagy Ázsiát illetőleg ? Semmi se területek irányában, a melyek Spitzbergig és vasónak. azontúl az éjszaki sarkig elnyúlnak. A norvégiai természetesebb tehát, mint az, hogy az eladási származású Kheilhen és Nordenskjöld, a hires eszmét az Egyesült-Államok kormánya pendí A felhívásra felelni kellett. Ha az uj társulat megvásárolja az éjszaki sark körül létező régiót, svéd utazó, nem mozdították-e elő a földrajzi tette meg, egy amerikai társulat javára és ha e területek véglegesen Amerika tulajdonává lesz ismeretek fejlődését e vidékeken ? Kétségtele létezett hatalmasság, a melynek jogai a földsark körüli területekre elvitázhatlanabbak voltak nek, vagyis helyesebben az Egyesült-Államok tu nül igen. más államokénál, ugy e hatalmasság bizonyára Dánország azt hozta fel, hogy ő már tulajdo lajdonává, a melyeknek tevékeny konföderácziója az éjszak-amerikai Egyesült Államok voltak. nosa Izlandnak és a Feroe szigeteknek, a melyek folyvást és szünet nélkül terjeszkedni igyek El kell azonban ismernünk, hogy Nagy-Britan szik. Máris magához ragadta az uj világ jelenté csaknem a sarkkörnél feküaznek, továbbá, hogy keny részét néhány év előtt, midőn Oroszország az ő tulajdonát képezik a sarkköri régiók legéj- nia, a mely már Canadát és az angol Colum átengedte neki az éjszaki Kordilleráktól a Beh- szakibb részén létező gyarmatok, u. m. a Diskő- biát bírja és a melynek sok szülötte tüntette ki ring szorosig terjedő birtokokat, az amerikai szá sziget a Davis tengerszorosban, a Holtzenburg, magát a földsarki expedicziókban, szintén alapos razföld éjszaknyugati részén. Feltehető volt Proven, Godheon és Appemevik telepek a Baffn okokkal támogatta igényeit, hogy a földgömb e ennél fogva, hogy a többi hatalmasság nem jó ; tenger mellett és Grönland keleti partjain. Ezen részét óriási gyarmat-birodalmához csatolhassa. szemmel fogja nézni a földsark körüli régiók felül nem a dán származású, jóllehet akkor A hírlapok hosszasan és szenvedélyesen vitat nak a szövetkezett köztársaságba való bekebe- orosz szolgálatban álló Behring volt-e az, a ki koztak az érvek felett. már 1728-ban átkelt ama szoroson, a melyet • Igen, kétségkívül, feleié Kliptringan, a nagy leztetését.
VILÁGFELFORDULÁS.
40
VASÁRNAPI
angol földrajzi iró a «Times • hasábjain megje lent és nagy feltűnést keltett czikkében, igen, kétségkívül, a svédek, a dánok, a hollandiak, az oroszok és az amerikaiak hivatkozhatnak jo gaikra ! De Angolország nem engedheti az ujjai közül kisiklani ezt a birodalmat, a nélkül, hogy magát meg ne alázná. Nem az övé-e máris az újvilág éjszaki része ? Ama területek és szige tek, a melyek e részt képezik, angol felfedezőik által hódíttattak meg, elkezdve Willonghén, a ki 1739-ben látogatta meg Spitzberget és a Novoja Zemlyát, Mac Clureig, a kinek hajója 1853-ban keltát az éj szak-nyugati átjárón. «Ezenfelül — jegyzé megFize admiral a,«Standard»-ban, —Frobisher, Davis,Hall,Weymouth, Hudson, Baffin, Cook, Köss, Parry, Bechey, Belcher, Franklin, Mulgrave, Scoresby, Mac Clintock, Kannedy, Nares, Collinson, Archer nem angolszász eredetűek voltak-e és melyik ország formálhatna jogosabb igényeket a föld sarki régiók ama részeire, a melyekig a hajósok nem bírtak elhatolni ?» «Am legyen! — vágott vissza a Kaliforniában megjelenő «Cowrier de San Diego,»—helyezzük
UJSÁG.
Azonban a North Polar Practical Association javaslata szerint a fóldsarki regiókkal szomszé dos államok, kereskedelmi és tudományos kon gresszusok közvetítésével meghallgatandók vol tak. Az illető tárgyalások után ezen államok elhatározták résztvenni a Baltimoreban, deczember 3-án tartandó árverésen és kiküldötteik számára szorosan körülirt, áthághatatlan hitelt nyitottak. Az elárverezésből befolyó összegre nézve elhatároztatott* hogy az, az árverésen részt vevő, de az illető fekvőséget meg nem vá sárló öt állam közt fog szétosztatni, kárpótlás czimén, azért, hogy a kérdéses területeket ille tőleg jövőre összes jogaikról lemondanak. Jóllehet nem minden véleménykülönbség és vita nélkül, de végre mégis a dolog elintéztetett. Az érdeklett államok beleegyeztek, hogy az ár verés Baltimoreban menjen véghez, az EgyesültÁllamok kormányának indítványához képest. A megbízó-leveleikkel ellátott kiküldöttek elutaz tak Londonból, Haagból, Stockholmból, Kopenhágából és Szent-Pétervárról és három héttel az árverésre kitűzött határidő előtt megérkeztek az Egyesült Államokba. (Folyt, köv)
3. SZÁM. 1890. SXXVH. ÉVFOLYAM.
Most ezt a telefon-sisakot szalonképessé akarják: tenni oly módon, hogy a cilinderkalapokat mik rofonnal s egy száraz elemmel szerelik fel. Ha. ezt a cilindert a falhoz közel viszik, a szomszéd szobában folytatott társalgást egész kényelmesen meg lehet hallgatni s az illetők nem is gyanakodnak, hogy kilesik őket. * Beethoven legutolsó zongorája jelenje" több más ereklyével együtt a nagy művész boúni szülő házában őriztetik. Ezt a zongor.it Beethoven süket ségére tekintettel Graff bécsi zongoragyáros oly erős hangúnak készítette, hogy a művész haláláig használni tudta. A zongora később egy bécsi könyv kereskedő birtokába jutott s majd egy bonni lelkész családja tulajdona lett. * Hires koldus balt meg közelebb Bómában, Marcolini Péter, ki IX. Piustól azt a szabadalmat nyerte, hogy Szent-Péter templomának bensejében kizárólag ő koldulhasson. A kegyes pápa egy ízben még saját régi ruhájával is megajándékozta Marcolinit, ki azt minden ünnepen felöltötte. A hires kol dus mintegy 20,000 forintnyi vagyont hagyott hátra, melyet unokahuga örökölt. * A papucs symbolikus jelentősége a családi életben abból a középkori szokásból eredt, hogy a. vőlegény esküvő alkalmával a menyasszony papu-
3.
SZÁM.
1890. xxxvn. ÉVFOLYAM.
A LAEKENI KASTÉLY PUSZTULÁSA. Uj év napján égett le a laekeni kastély, a belga királyi család rendes tartózkodási helye Brüsszel mellett. II. Lipót király és neje vélet lenül nem voltak jelen a tűz kitörésekor, mivel Brüsszelben az újévi üdvözleteket fogadták s a család tagjai közül csak egy, a 17 éves Klemen tina herczegnő tartózkodott ott, nevelője, Drancourt kisasszony társaságában. Mintegy két óra tájban délután egy pinczehelyiségben, a hol vizet forraltak, kigyuladt a kémény s a tüz oly gyorsan terjedt el, hogy maga Klementina herczegnő is csak nehezen menekült meg s a kastély nagy értékű gyűjteményéből igen keveset lehetett meg menteni. Á brüsszeli tűzoltók gyorsan kivonul tak, de munkájuk eredménytelen maradt s a tüzet csak több nap múlva lehetett teljesen elfojtani, midőn már a kastély benső része a nagybecsű műremekekkel, képekkel, gobelinekkel és mű emléktárgyakkal csaknem teljesen elpusztult. Sőt emberélet is esett áldozatul. Az előbb említett Drancourt kisasszony, egy 63 éves nő, ki a királyi család összes tagjainak s így Stefánia főherczegnőnek is nevelője volt, a tűz veszélyes jellegét nem ismerve fel, értékes holmiainak megmenté sére sietett s ott pusztult el a lángok között; megmenteni teljes lehetetlen volt, holttestét is
VASÁRNAPI UJSÁG. szőnyegekkel, a «Salle des Maréchaux» (tábor nokok terme) és Budolf trónörökös szobái, ki gyakran jött ide s kinek eljegyzése és lakodalma Stefánia főherczegnővel szintén ebben a kastély ban ment végbe. A jobb szárny emeletén lakott Klementina herczegnő nevelőnőjével. Középen voltak: a nagy csarnok, igen szép dombormüfaragyányokkal, a díszebédlö, a király magán szobája és a zeneterem. A kastélyban levő rendkívül becses tárgyak közül elpusztult több Van Dyk-féle híres kép, a szép gobelinek s igen sok értékes müipari tárgy, köztük a királyi család emléktárgyai, történeti becsű okiratok és levelezések. A megmentett cse kély számú, a tárgyak közt van az az íróasztal, a melyen I. Napóleon Oroszországnak a hadüzenetet írta meg s néhány gyönyörű cseh üveg, melyeket Budolf trónörökös ajándékozott a belga királyi párnak. A kár mindenesetre több millió forintra rúg s maga az épület, mint állami tulajdon, nem is volt biztosítva. A kastély újból felépítéséről különben már is gondoskodtak s míg ez megtör ténnék, a belga királyi család a laekeni parkban levő Pavillon des Princes-be költözött, a hol ad dig a fejedelmi vendégeket szállásolták el. A pusz tulás nagyságáról fogalmat nyújthat az, hogy a leégés után a királyné számára még ruhanemüekről is rögtönösen kellett gondoskodni.
A L A E K E N I KASTÉLY
S T A N L E Y L E G Ú J A B B A F R I K A I Ú T J Á B Ó L . — TIPPU-TIP AFRIKAI FŐNÖK ELEFÁNTCSONT-RAKTÁRA.
a dolgot az őt megillető alapra és miután az EGYVELEG. Egyesült-Államok és Angolország közt az önér zet kérdése forog szóban, mi azt mondjuk: * Mesés örökség. Monghyr keletindiai városban hogy ha az angol származású Markham, a Nares- egy szegény brahmin végső szorultságában arany féle expediczió tagja, eljutotta 83°20' éjszaki műveshez vitte ősrégi amuletjét, melyet családjá szélességig, az amerikai származású Lockwood ban számos nemzedéken át kegyelettel őriztek. Az ós Brainard, a Greely-féle expediczió tagjai, még aranyműves az anyag minőségének megtudása vé tovább hatoltak és a 83°35' alatt ragyogtatták gett feltörte azt s bensejében mikroskopikus írással az Egyesült-Államok csillagos lobogóját! Az ellátott papirt talált. Egy tudós pundita kibetűzvén övék ama dicsőség, hogy leginkább megközelí az iratot, a brahmin megtudta belőle, hogy egyik őse századokkal előbb a mohamedánok kapzsiságá tették az éjszaki sarkot.* tól féltvén jelentékeny vagyonát, mintegy másfél Ilyen volt a támadás, és ilyen a visszavágás! millió forint értékű kincset, az iratban meghatáro Végre meg kell említenünk, hogy ama hajó zott helyen egy kertben rejtette el. A brahmin en sok sorozatát, a kik az éjszaki sark körüli re gedélyt kért a kormánytól a kutatásra, s egy gazdag giókba hatoltak, a velenczei származású Cabot szomszéd előleget adott számára. A kincset még nem 1498-ban és a portugali Corteréal 1500-ban nyi találták meg, de a kormány már bejelentette igényét a lelet negyedrészére. tották meg, a kik Grönlandot és illetve Labradort felfedezték. De se Olaszországnak, se Portu * A penny-posta életbe léptetésének ötvenedik gálnak nem jutott eszébe résztvenni a tervezett évfordulója a jelen évben január 10-ikén volt. Lon árverésen és mindketten nagyon kevéssé törőd donban a főposta-hivatal ennek emlékére nagy ban tek vele, akármelyik állam fog hasznot húzni kettet rendezett, melyre az összes főigazgatókat meghívták. belőle. * A falaknak is vannak már füleik. Az amerikai Előrelátható volt, hogy a küzdelem, dollárok vasutakon, hogy a robogó vasutat a táviró-állomáés font sterlingek segélyével, csakis Angolország sokkal összeköttetésbe hozzák, a vasúti hivatalnokok és Éjszak-Amerika közt fog élénken kifejlődni. sapka alakú telefon készülékeket tesznek fejükre.
csára lépett, jeléül, hogy most már ő lesz ur a ház nál. Némely német vidéken még most is fennáll a. babona, hogy a menyasszony, a ki az esküvő alkal mával ura lábára lép, a házas-életben uralkodó féllé válik. * Uj sisakokat kaptak a franczia lovas katonák, mely sokkal könnyebb, mint a régiek, mert a rézdiszitések helyett most csak symbolumok jőnek, így a huszárok sisakjára oroszlánok. A franczia sisakokon először alkalmazzák most a trikolort. * Az esernyőről először 802-ben történik említés, midőn Alcuin toursi püspök a salzburgi érseknek ajándékul küldött egy «védő tetőt, hogy tiszteletre méltó feje az esőtől ment maradjon.* * Az Eiffel-tornyot hivatalos kimutatás szerint a kiállítás alatt 3,512.006 egyén látogatta meg, kik ezért 6,551.000 frankot fizettek. A torony a mellékkiadásokkal együtt 6,600.000 frankbakerült, de a társulat másfél millió frank szubvencziót nyert. A torony költeégei tehát teljesen megtérültek, s a tár saság még húsz éven át szed jövedelmet belőle. *Avillámvilágitósodronyok véletlenül mártöbbször okoztak halált New-Yorkban, s ezért a városi tanács a szabadon álló sodronyokat leszedette és pedig oly gyorsan, hogy több utczában napokig sö tétség uralkodott.
csak négy nap múlva találták meg a herczegnő szobájában, a hová valószínűleg azért tért vissza, Tiögy növendékének megmeneküléséről biztos legyen. Mellette 800 forint értékű készpénz és két kis szobor volt, melyeket megmenteni igye kezett. A szegény nő már a következő héten el akarta hagyni Laekent, mivel a legfiatalabb her czegnő is kinőtt már a keze alól s most megér demelt nyugdiját Parisban akarta élvezni. A laekeni kastély Brüsszeltől nem messze, az Alléé Verte éjszaki végén tágas parkban, szép fekvésű magaslaton épült. Az épület mellett a Willebrock-csatorna vonul el s a park óriási fái s gyönyörű rétek mellett külön mellékhelyiségei is voltak: narancsház, színház, pavillonok és más díszépületek. A kastélyt szász tescheni Albert Károly osztrák főherczeg építtette 1782— 1784-ben, midőn Németalföld kormányzója volt. 1802-től 1814-ig I. Napóleon tulajdona lett a kastély, ki gyakran időzött benne s 1812-ben itt irta alá hűes hadüzenetét Oroszország ellen. 1815-ben a kastély a belga kormány birtokába jutott s a jelen uralkodóház tagjainak állandó tartózkodási helye lett. Ezóta sok változás történt rajta, két szárnyépületét oszlopsorral kötötték össze, melyen magas kupola emelkedett. A jelen legi király atyja, I. Lipót, 1865-ben itt halt el s ugyanitt van eltemetve is a kápolnában. Az épü let balszárnyának alsó része a királyné, emeleti része pedig a király lakását foglalta magában; jobboldalt volt a gobelinterem, nagyon díszes
41 baljóslatú arczát, — a mint egyik rajzunk is olyan meghatóan ábrázolja; — s a mikor úgy a régi, mint a legmodernebbül berendezett új kór házaink olyan népszerűségnek örvendenek, hogy az valóságos rémület, — a mint másik képünk mutatja, — többé nem tréfálhatunk a legkisebb bajjal sem, nem nevethetjük ki a legvörösebb orrú polgártársunkat sem, bármilyen komikusnak látszassék is, mert nem tudhatjuk, hogy nincs-e a szerencsétlen halálnak szánva! Oh egészség, isteni adományok legnagyobbszerüje, milyen drága, milyen becses vagy te most, azt az én tollam megírni nem képes, csupán csak áhítozni, sóhaj tozni, mert valóban nem mernék e beteg időkről írni se, ha magam is nem nyögnék súlyos terhe alatt. — Mi az influenza ? Nátha-láz. Erős vagy ? Férfias és kemény ? Mit sem hasz nál. Egyszerre csak — talán mikor épen edző korcsolyázásról jösz, a mely után olyan pompásan kifáradtnak, aczélosan elbágyadtnak szoktad ma gad érezni, hogy eszel utána olyan étvágygyal, mint egy nagyobbfajtáju oroszlán, — azt érzed, hogy nincs étvágyad. Ez nem annyi, mint mikor valaki nem éhes; ez egészen más: olyas valami, mint mikor az ember undort érez mindennemű étel iránt. Kissé megdöbbensz ettől a szokatlan, negatív bajtól, de nem törődöl vele, és azzal vigasztalódva, hogy majd kialszod reggelre, lefek-
ÉGÉSE.
BETEG IDŐK. Csak az időjárásnak kell egy kissé beleszólni a dolgokba, mindjárt támad olyan fordulat, a mely elfeledteti az emberekkel minden egyéb bajukat. Micsoda óriási lármát csaptak a né pek, — vagy talán csak a diplomaták ? — azzal, hogy melyik országban minő módon készülődnek a háborúra! Hogy telilármázták a szegény adó fizető polgár fülét azzal, hogy minő milliméteres puskák készülnek, minő füstös és füstetlen új lőport találnak föl, minő haladást mutatnak ki a léghajók kormányozhatóvá tételében, — s egy szerre elhallgat minden. Támad egy kis köd; a levegő hirtelen lehűl, vagy ellanyhul, és a leg inkább lenézett, megvetett kis betegség, a melyet annyira fitymálnak előkelőbb körökben, hogy még le sem írják nevét.: a nátha, véget vet reménynek, félsznek, számításnak és készülődésnek, kiszo rítja helyéből a fontos diplomácziai jegyzékeket, elfeledteti a vár-erődítés - lopási müveleteket, s most egyedül bánt, boszant minden embert, foglalkoztat orvost, tudóst, beteget, családot, kor mányt, polgárt, sajtót, — s az egész világrész megtelik vele, s a büszke lobogók, a melyek inte getnek, hívogatnak és ingerelnek, háttérbe szorul nak a zsebkendők szerény anyaga előtt. Nincs borzasztóbb dolog a világon a beteg ségnél, — s ez tulajdonképen, és máskor egy kissé naiv mondásnak látszik. De ma, a mikor a családok a legnagyobb rettegéssel lesik az orvos
szel. Ágyad, a hű, puha, meleg fészek, a melyben elnyújtózni máskor külön élvezet volt, — most gyötrelemnek látszik. Kedvencz költőd, a ki más! kor olyan jóizűen elaltatott, ma vonakodik ezt a I kívánt szolgálatot megtenni. Nem érted a dolgot; | elolvasgatsz belőle számos oldalokat, s boszan: kodsz, hogy* eszméit olyan élénkítőleg hatnak rád. | Azért is eldobod, s erőszakolod az alvást. Szemed | lehunyod, de aludni nem birsz; gondolkozol legI kipróbáltabb unalmasságu thémáid fölött, mind hiába. Építesz légvárakat, tudva,hogyennélbutább foglalkozás már csakugyan nincs,—csak hányko lódói mellette. Végre félig alszol, félig ébren vagy, meleged van a boszankodástól, izgatottá lesz min den tagod, fájdalmat érzesz a térdedben, a csuk| lódban, a fejedet is hasgatja valami; a hátadon olyasmit érzesz, mintha ökölnagyságú hangyák mászkálnának rajta, s néha meg-megrugnának a | lábukkal, a melyekbe egy-egy villamos üteg van I elrejtve; végigszaladgálnak az egész testeden: ! légy nyugodt, már influenzás vagy. Másnap nem tudsz fölkérni. Az orvos eljön, | de a rendes házi barát helyett, a kit szintén egy 1 kis baj otthon tartóztat, annak a barátja; az ; megizzaszt. Antypirinnel, czitromos theával, poki róczburokkal úgy meggyötör, hogy azt sem tudod, ; van-e még benned élet. Óráról-órára érzed ma gad gyöngülni, már nem bírsz lélekzeni sem, az ujjaidat olyan fáradtan billegeted, mintha min denik egy font terhet emelne, s így kinlódol végig i négy-öt napot.
42
VASAKNAPI UJSAG.
3. SZÁM. 1890. XXXVII. ÉVFOLYAM.
A kórházak telvék. A főváros utczáin nagyon Szerencsédre családod nincs, s így valahogy den érzése, ennek súlyos gondja, s nem a beteg kilábolsz, mert azt gondolod, s talán igazad van, ségé látszik meg arczán is. Ha ő meghal! . . . . sűrűen váltakoznak a temetések. Nemesszívű hogy nem kellesz az ördögnek sem, s ha néhány Az orvos megmenti; meg a szeretet; meg a jó emberbarátok sok-sok olyan ezer forintokat osz napig úgy lézengsz is utána, mint a légy őszkor, isten. togatnak szét nyomorba, árvaságba jutott csalá 8 mindenféle pinczér részvétét kiérdemled, a mi Egyik képünk, Vautier híres festményének, a dok között, a mikről hírlapok semminő említést előzékenyebb kiszolgálásban nyilvánul, persze «Nehéz órá»-nak művészi másolata megdöbbentő nem tesznek. S a táncztermek mégis telvék viga dúsabb borravalóért, megélsz a jég hátán is, s ki erővel tár elénk egy ilyen jelenetet, midőn a csa dozni tudó néppel. Bizony, beteg időket élünk. is mégy rá nemsokára. ládanya aggodalmasan beteg. A rémület és a Adorján Sándor. Hanem a családokban egész más hatást szo fájdalom minden arczon más, de mindeniken kott előidézni az ármányos betegség. Ha az apa igaz ós élethű. A férj komorsága, a kis fiu ijedt kapja meg, kiápolják belőle a bajt: nincs az a sége, a lányka sírásra váló arcza, a nővér könyTIPPU-TIP ELEFÁNTCSONT-RAKTÁR. kenyérkereset, melyet a családfő fontosabbnak hullatása a csecsemőt tartó nagyanya aggodalma tartana a saját egészségénél. De az anya fölébe és az üteret vizsgáló orvos gondteljes arcza mind Stanley legújabb nagy utazása óta gyakrab helyezi hivatását egy kis semmiségnek, a mint a más árnyalatban mutatja azt a, sötétséget, mely ban volt lapunkban szó Tippu-Tipről, a hires saját, esetleges betegségeit nevezi. Neki nincs a sújtott családra ráborult. Ámde a különféle középafrikai arab rabszolgakereskedőről, ki az ideje arra, hogy beteg legyen. A láznak oda sem fáldalmak egész összesége letükrözödik az anya Emin megmentésére indított expediczióban, ha néz: bizony azért mosdatlan a gyermekeit, ren arczán: ő szenved igazán, s nem a betegség, de bár csak közvetve, oly nagy s nem épen dicső dezetlen a házát, sótlanul az ebédet nem hagyja, családja, szerettei fenyegetett jövője miatt, olyan séges szerepet vitt. Ez az öreg arab főnök s ezeket a dolgokat másra nem bízza. S jár-kel, nagyon, véghetetlenül, hogy a mint rá pillantunk évek óta ott székel a Kongó felső folyásánál, az lomol, dolgozik, fárad és gyötrődik egész nap, a bánatosan szép arczra, szinte úgy érezzük, úgynevezett Stanley-eséseknél, a hol a környék nek (mely egy tekintélyes európai állam terüle tével lehet egyenlő) korlátlan ura. Székhelyén sok európai látogatta meg őt s többek között Ward Herbert, a lapunkban többször emiitett angol rajzoló is, ki a Stanley-féle expediczióval járt itt s ez alkalommal az általunk most be mutatott vázlatot készíté Tippu-Tip hires elefánt csont-raktáráról, azaz más szóval, kincses há záról, mivel tudvalevő dolog, hogy Közép-Afri kában még máig is a rabszolga és az elefánt csont a legbecsesebb érték. Stanley számításai szerint a Kongó vidékén jelenleg még legalább is 15,000 elefántcsorda tartózkodik, a mely szám körülbelül 200,000 elefántnak felel meg. Ha tehát igaz is, hogy az elefánt szokatlan rohamossággal pusztul s elő relátható az az idő, midőn csaknem oly ritkává lesz, mint a bölény: Tippu-Tip székhelyének környékén még jó ideig nem fogják megérezni az elefánt-csont pusztulását. Ha a 200,000 még élő elefánt agyarát átlag 50—50 font súlyúnak veszszük: a még szabadon futkosó kincs euró pai értékét mintegy 50 millió forintra tehetjük s ha hetenkint 200 elefántot ejtenének is el, még 25 évig tartana, mig az utolsót is kipusztítanák. De Tippu-Tipnek régi elefántcsontokból is nagy raktára van. Persze, hogy ennek nagyobb részét nem vadászat vagy kereskedés utján szerezte, hanem ugy rabolta. A középafrikai négerek kö zött nagyon kevés oly törzs van már, mely az elefántcsont becsét ne ismerné; a legtöbb fő nöknek, sőt olykor egyeseknek is (bár az ele fántcsont rendesen csak afőnökök monopóliuma.) vannak készletben ily kincsei, melyeket a rab szolgakereskedő elrabol avagy néha az elrablott rokonokért váltságdíjul is kicsikar. Egyszóval oly hatalmas embernek, minő Tippu-Tip, igen sok módja és alkalma van elefántcsont-készle tét jelentékenyen szaporítani a nélkül, hogy kizárólag vagy csak főképen is elefántvadászat tal foglalkoznék. Az az elefánt-csontraktár, melyből képünk egy részletet mutat be, igen nagy értéket képvi selhet, de ez az érték pontosan meg nem hatá rozható. Johnston látott itt Tippu-Tip raktárában 93 fontos agyarat is (a legnagyobb elefántcsont, a^ melyet eddig láttak, 140 font sulyu volt). A múlt évben, mivel a Kongó mentén békés álla 7 potok uralkodtak, Tippu-Tip hir szerint jelen tékeny mennyiségű elefántcsontot adott el a Kongó államnak; de valószínű, hogy a Nilus S Z O L I M Á N S Z U L T Á N . — AZ ORSZÁGOS ARCZKÉPCSARNOKBAN LEVŐ 1535-IKI RÉZMETSZET UTÁN. vidékén, valamint délfelé a Zambezi irányában Maylád István életrajzából. vándorló arab kereskedők között is nem egy van, ki készletét ebből a jelentékeny raktárból nyeri. mintha semmi baja sem volna, gyors és buzgó mintha jól esnék egy kissé megsiratni a szegény, Valóságos kincsesház ez, ismételhetjük, s ennek most is, csak néha áll meg egy piczinyt, a mikor betegségében is igazi anyasága miatt anyira bá a kincsesháznak még jobban fog emelkedni ér valami szédülésfélét érez, s tényleg nem bir járni jos a s s z o n y t . . . . téke, ha a régóta tervezett Kongó vasút csak egy-egy pillanatig. De azt gondolja, hogy az erős Pedig farsang volna, vagy mi? Mulatság, tom ugyan elkészül, s Tippu-Tip az európai keres akarat diadalmaskodik minden bajon, mint any- bolás ideje, olyan, a melyben a legjózanabb em kedőkkel közvetlenebb összeköttetésbe léphet. nyiszor tapasztalta, s csak áldoz a szeretet oltárán ber is elrúgja magától egy kis időre takarékos, hig tovább, — a míg egy nap ágyba dől, s fölkelni gadt, nyugodt, számító elveit, s csinál magának nem bír. S jő az orvos . . . . néhány jó napot, a mi alatt éjszakák értendők. MAYLÁD ISTVÁN. Minek folytassam tovább ? Kinek ne támadna Akad is itt-ott némi mulatság. De ez is olyan lelki szemei elé magától is annyi olyan kép, a fázós, mintha erőltetett dolog volna, vagy olyan 1502—1550. saját szomorú emlékeiből, a melyek láttára össze nagyon zajos, a mely túlmegy a természetes, a A mohácsi vészt követő országos zavarokban szorul a szíve, ajka egy vigasztaló szónak ura megszokott korlátokon: mintha a nyüzsgő, kur lenni nem tud, a szeme könybe lábbad ? A sze jongató, tomboló emberek nemcsak magáért a halászó és érdekhajhászó főurak egyik tipikus gény asszony mint a megtört virág, olyan szenve mulatságért, de egy kissé a feledésért is volnának alakja Maylád István, — a ki a két ellenkirály dőén néz ki; s körülte már árváknak látja az ő olyan hangosak; mintha rikoltozásukkal túl (Ferdinánd és Szapolyai János) párttusáiban, a urát és gyermekeit is; úgy meglátszik rajtok, akarnák harsogni azt a nyögést, sóhajtozást a kettő között való ingatag pártoskodással egy hogy a szerető kéz áldásos nyomait nélkülözik, mit a betegágyaktól hoz el a szellő, és a mi merész és nagyravágyó önző czélt tűzött maga mint a hogy az anya fájó tekintetét annak a gon olyan hallatlanul zavarja meg azokat a szép han elé, a melyet már-már sikerült megvalósítania, dolata teszi elviselhetetlenné, hogy mi lesz ezekből gokat, a miket a vonó meg a pohárkoczintás mignem a bukás örvényébe sodortatott. Nem kevesebbet akart, mint Erdélyben a még akkor, ha ö csakugyan meghal ? Nem ma előidéz . . . . fejedelemségét elnyerni; s bár egy ideig feltű gáért kell élnie, de gyermekeiért, azt fejezi ki minBeteg időket élünk. nően kedvezett a sors merész terveinek, végre
SVLÍMAN 0TQMA>\Í REXTV]
3. SZÁM. 1890. XXXVII. ÉVFOLYAM.
VASÁENAPI UJSAG. is, mint annyi más jogtalan trónkövetelő a XVI—XVLI. század folyamán, szomorú fogság ban, a konstantinápolyi Jedikulában végezte viszontagságos életét..
t* ? *
''/
.
-h/íwwuinJt-pi
N A G Y - S Z E B E N : A H A B O M BÁSTYA.
X
S E G E S V Á R : AZ OKTOGON TORONY. Maylád István életrajzából.
Maylád István, erdélyi köznemes család sarja, a mohácsi csatából (melyben Lajos király köze lében harczolt) szerencsésen megmenekülvén, a legelsők egyike volt, a kik Ferdinánd pártjára állottak, s az ő királylyá választatásának eszközei voltak. Ezért jutalmul Ferdinándtól Fogaras várát nyerte, a hozzátartozó nagy és gazdag ura dalommal együtt. Úgyde Erdély Szapolyai Jánosnak, a másik királynak, fogadott hűséget; a miért is Maylád, hogy Fogaras várát birtokába vehesse, 1528-ban elhagyta Ferdinándot s átpártolt Szapolyaihoz. Ez átpártolás csak színlelés volt, mert a mint Fogarast birtokába vehette, ismét Ferdinánd érdekében működött, támogatva a szászok által, a kik a vérükből való királyhoz vonzódtak. — Ő lett Ferdinánd erdélyi vajdája, mig a Szapo pólyáié Báthori István; nem egyszer állottak szemben hadaik; az erődített szász városok mint Szeben, Segesvár, Medgyes erős bástyái ellenállottak az ostromnak. Maylád volt a lelke a védelem vezetésének. Maylád befolyását, gazdagságát növelte az ország egyik főúri családjával való házassági összeköttetése, miután Nádasdi Annát, a Tamás nővérét, vette nőül. Az ellenkirályok pártharczának legszomorúbb eredménye volt a török hatalmának megszilár dítása Magyarországon. Szolimán szultán előbb mint hódító, aztán mint Szapolyai János szö vetségese, majd mint közbenjáró az ellenkirá lyok versengése megszüntetésében, mindig talált magának ürügyet beleavatkozni hazánk zavaros ügyeibe. Az 1534-ik év, midőn a szultán az olasz Grittit Erdélybe küldi, hogy ott rendet csinál jon, s az ellenkirályok közt egyezséget létesít sen, nevezetes fordulópontot képez Maylád éle tében. Czibak Imrének, az alvajdának megöle tése feltárta Gritti terveit, hogy Erdély leigázása a valódi czél. Az erdélyiek fellázadtak, Maylád István állott élére a mozgalomnak (melyet Sza polyai is támogatott), Grittit moldvai segélyha dával Medgyesre szorítja, a várost kiostromolja s a menekülő Grittit elfogván, kivégezteti. Ez a szereplés (most mái- a Szapolyai zászlaja alatt) nagyra növelte Maylád népszerűségét, de egyszersmind nagyravágyását. Az 1537-iki felső magyarországi hadjárat, melyben mint Szapo lyai vezére ós erdélyi vajda vett részt, még in kább táplálta önző ambiczióját. Elérkezettnek látta az időt, hogy egy oly mozgalom élére áll jon, melynek czélja a villongó királyok mellő zésével, a török uralomtól való szabadulási vágy ban, a haza vógromlásának megelőzésében, de kivált Erdély különválásának előkészítésében nyilvánult. A czél elég tetszetősnek látszott, ugy hogy sokan csatlakoztak a szövetségesekhez, a kik 1539-ben egy véd- és daczszövetségi okle velet állítottak ki. — De a hazafias czélu liga csakhamar személyes pártütéssé fajult, a mint kitűnt, hogy Maylád csak azért akarja megfosz tani Szapolyait az erdélyi tróntól, hogy arra magát ültesse. A pártütés kétségtelen jele volt az, hogy Konstantinápolyba követeket küldött Szolimán szultánnak, 12,000 arany évi adót ígérvén, ha öt teszi Erdély fejedelmévé. Szapolyai a lázadás hirére Erdély felé in dult Budáról; oda hagyván ifjú nejét, megsza kítván a mézes heteket. — Haragra gyúlva monda környezetének: «Vajda uramék szablyá val várnak reánk, azért mi is üres oldallal neki nem indulhatunk; de kössétek te kegyelmetek azon szablyámat fel, kivel paraszt Dózsa ellen hajdan hadakoztunk, mert nem érdemel ennél többet Maylád uram hitván feje.» A tordai gyűlésre (1840 ápr. 14.) a pártütők legtöbbje megjelent, még Balassa Imre, a társ vajda is, csak Mayládot tartá vissza a bűntudat az erődített Fogaras várában. Az országgyűlés, Szapolyai kívánságára, pártütőnek jelenté ki, javait elkobzá, őt magát halálra ítélte, s ostrom alá fogni rendelé. Az ostrommal régi barátja, Török Bálint bízatott meg. Maylád sikeresen daczolt a jól megerősített Fogaras várában s beteljesült rajta a közmondás igazsága, hogy: qui habét tempus, habét vitám. Néhány hét múlva meghalt Szapolyai János (1840 jul. 22.); Maylád halálos ellenfele Fráter György ugyan folytatta még az ostromot, de
VASÁRNAPI
Í
Ferdinánd király s Maylád magyarországi ba r á t a i közbejárására és haddal való fenyegető zésére nemsokára fölmentették az ostrom alól. Fogaras fölmentetóse az ostrom alól, m é g inkább elbizakodottá tévé Mayládot, ki most annál nagyobb hévvel látott hozzá terve megva lósításához. Ismét érintkezésbe lépett a török udvarral és követei által sikérült gyanút ébresz teni Szulejmán szultánnál az iránt, hogy ma radt-e csakugyan Szapolya Jánosnak törvényes fiú-örököse ? A szultán Szinán csauszt Erdélybe küldötte, a ki Maylád által megnyerve, a berethalmi országgyűlésen (1840. szept. 21.) May ládot a szultán nevében Erdély vajdájává prok lamálta. Csak az volt még hátra, hogy a rendek is megválaszszák fejedelemmé s akkor Erdély különválása előbb véghez megy két évvel, (mint a hogy később 1542-ben történt) s első fejedelme Maylád leendett. De a rendek haboztak s a Szapolya-párt s főkép Maylád halálos ellensége, Frá ter György időt nyert Maylád megbuktatására. Fráter György mindent elkövetett, hogy a fényes portán Maylád fondorlatait meghiúsítsa. Sikerült is neki a szultánt fölingerelni ellene. A megbuktatás eszközéül Péter moldovai vajdát választották, a ki azon föltétellel nyert kegyel m e t a szultántól, hogy Mayládot élve vagy halva kezei közé szolgáltatja. Moldovai és török hadak özönlötték el 1541 I nyarán Erdélyt, a mely tétlenül nézte, hogy fog ! ják ostromzár alá Fogarasban Maylád Istvánt. A vívás nehéz leendett, könnyebben véltek csel I által czélhoz jutni. Azért fényes követség jelent meg Maylád előtt, felszólítandó őt, hogy jöjjön a táborba a szultán akaratát meghallgatni; kilá tásba helyezvén neki a rég óhajtott fejede lemséget. Maylád hitt a csábító szónak, s a hitlevélnek, bizott régi barátjában, Péter vajdában s kiment hozzá az erős várból. Péter vajda e szavakkal : eb, török császár foglya vagy! elfogatta s Konstantinápolyba küldötte, a hol a Jedikula-toronyba lánczra verve bebörtönözték. Hiába volt nejének, sógorának Nádasdy Ta másnak s barátainak minden törekedése; fog ságából ki n e m szabadíthatták. Ott halt meg tíz évi keserves rabság után az 1550-ik év tavaszán. *
UJSÁG
mesvárott megjelent verskötetéről még kevesebb jót mondhatunk. Az egész kötet alant járó középszerű ség, sekélyes érzés, útszéli gondolatok, lapos forma. Néhány forditás is van a kötetben, Heinebői három kis dal, mindannyi rendkívül gyengén fordítva. Ez nagyon jellemző az íróra, mert a ki ennyire nem uralkodik a nyelv és forma fölött, az, még ha volná nak is gondolatai, akkor sem tudná kifejezni. Kapi tány Zsigmond versei azonban a béltartalomban még szegényebbek, mint a külformában. Fritser Antal *Pásztortiizek* czim alatt Kalo csán adott ki egy költeménykötetet. — Fritser An tal lantjának sok húrja vau, a kis kötetben a lyrának jóformán minden ágát képviselve találjuk. Ha zafias költeményei elég gyengék, a világfájdalmasok a jobbak, ellenben az anyjához Írottak az egyszerű igaz érzés által kellemesen hatnak az olvasóra. Sze relmi költeményei közt is van egy pár csinos, s a csöndesebb, elégiaszerű költemények közt szintén akad sikerült, például a iHa megfutottam ...» kez detű. Balladákban és regedalokban is tett kísérle tet, de nem sok szerencsével. A kötet szerzőnél Kossuthfalván (u. p. Erzsébetfalva) 1 frton rendel hető meg.
3. SZÁM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM.
saság számára való beküldésére (ethnografiai biblio gráfia összeállítása czéljából), pénztári kimutás stb. Végre Hermann Antal és Katona Lajos jelentése következik, melyben tudatják, hogy 1890-től kezdve együtt szerkesztik az «Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn* czimű szakfolyóiratot, a mely ezután 3 ives havi füzetekben fog megjelenni az «Ethno grafia* alakjában; ebből egy iv a néprajzi társaság közleményeinek német nyelvű kivonatát fogja kö zölni s a társaságnak kifelé félhivatalos közlönye lesz. E németül kiadott folyóirat ára évenkint öt frt; a társaság tagjai számára azonban csak 2 frt. Az «Ethnografiát» illető kéziratok a szerkesztő höz küldendők (magyar nemzeti múzeum) ; az évi 3 frtnyi tagsági dij a pénztárnohoz (magyar tudomá nyos akadémia); tagsági jelentkezések, felolvasásra szánt dolgozatok s mindenféle hivatalos ügyek a tit kárhoz (Herrmann Antal, I. Attila-utcza 47). A Magyarországi Néprajzi Társaságot és derék közlönyét melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Két elbeszélés. Szomaházy Istvántól, a szép te hetségű novellairótól, kit lapunk olvasói is jól ismer nek, két elbeszélés jelent meg az «Érdekes könyvtár czimü vállalatban : «A nyíri pajkosok" és «A mi niszter kastélyában.» Az előbbi történeti elbeszélés, Debreczen múltjából s ezt lapunk közölte. A másik elbeszélés «A miniszter kastélyában* a mai főúri Ethnografia. A Magyarországi Néprajzi Társaság világba vezet és Szomaházyban szintén vonzó irói értesítője, szerkeszti dr. Eéthy László, Budapest I. tulajdonokat mutat be, élénk jó humort, ügyes meseév. 1 szám. Megjblenik havonkint 2 ives füzetekben. szövőt, ki végig meg tudja tartani az érdeklődóst. A közelebb alakult néprajzi társaság jelentősógé- A füzet ára 50 kr. Akadémiai Értesítő. A tud. akadémia üléseiről hez méltó életjelt adott magáról, midőn megindí totta hivatalos közlönyét. Hazánk népeinek ismerte eddig is jelent meg rövid oÉrtesitő*, a felolvasások tése, a mit a «Vasárnapi Újság* egy emberöltő óta kivonatával. Szily Kálmán főtitkár indítványára az mivel, immár önálló külön szakközlönynyel is akadémia megbővítette az «Értesítőt*, oly módon, rendelkezik, és mi irodalmunk és kultúránk ez hogy minden hó közepén nagyobb terjedelemben adja ki, s ebben tájékozza a nagy közönséget az uj jelenségét fontosnak és örvendetesnek tartjuk. akadémia belső életéről, egész működéséről, s tár A 474 ivnyi csinos kiállítású első füzet tar gyias ismertetésben hivja föl a figyelmet a kiadott talmát egyelőre nagyobbrészt hivatalos közlemények munkákra, folyóiratokra. Szóval közvetítő orgánum ós ülések felolvasásai szolgáltatták, a szerkesztés behatóbbb megbirálására még nem nyújtanak elég legyen legfőbb tudományos intézetünk és a nemzet alapot. E közlemények nagy része szerzőjük egyéni- ; közt. Ezért az «Értesitőt» ingyen küldi meg tagjai gégénél és az előadás alkalmánál fogva érdekes, de I nak, s fölkérésre a hazai tudományos egyesületek nek, olvasó köröknek, kaszinóknak. Egyesek 3 frt tartalmukra nézve is fontosak és becsesek. A szerkesztő Réthy László, rövid beköszöntője előfizetési árért kapják. után Hunfalvy Pálnak az ünnepélyes közgyűlésen Az első füzet január közepén jelent meg, a prog felolvasott elnöki megnyitója áttekintést nyújt a ramúinak megfelelő tartalommal. Közli az akadémia E nevezetes történeti alaknak életrajzát irta hazai néprajzról s kiemeli a hazai nyelvek ethnog- tagjainak s állandó bizottságainak névsorát, aztán meg a «Történeti Életrajzok" legutóbb megjelent raphiai fontosságát. Jókai Mórnak ugyanazon ülésen tájékoztatást nyújt egyes bizottságok működéséről, füzetében, Majláth Béla, a ki nagy szorgalom elmondott fenkölt szellemű üdvözlő beszédét ismerik kiadványairól, a nyelvtudományi, történettudo m a l kutatta fel a reá vonatkozó történeti ada i már lapunk olvasói, úgymint a társaság védnöké mányi bizottságokról, gr. Széchenyi István kézira tokat. — Elfogulatlanul itéli meg hősét, szép nek, József főherczegnek azt a népszerű tudomány tairól, a konstantinápolyi küldöttség búvárkodásá tehetségei mellett őszintén feltárja végzetes hi nyal és nagy vervvel irt dolgozatát a czigányokról, nak eredményeiről. Az akadémia fő munkássága a a melylyel a társaság megnyitotta felolvasó üléseit. bizottságokban fejlődik ki, s ezek működését kime báit is. Ez a pártatlanság legszebb vonása a kü Herrmann A. titkári jelentése tömör áttekintése a rítőn ismerteti az Értesítő. A füzet közli továbbá lönben is érdekes életrajznak. a j társaság eddigi történetének. Herrmann Antal fel Bérezik Árpád jelentésót a Kóczán-pályázatról, is olvasása a hazai néprajzi múzeum alapításáról e fon merteti a természettudományi könyvkiadó vállala tos nemzeti ügyben jelentős mozgalmat kezdemé tot, melyet ugyan a természettudományi társulat ad nyez , a mely remélhetőleg eredményre fog ki, de az akadémia is támogatja; a "Budapesti IRODALOM É S MŰVÉSZET. vezetni; az e czélra kiküldött bizottság ugyanis Szemle» januári füzetét, a felolvasások közül — ez Uj versfüzetek. Szünórák. Irta Peres Sándor buzgón dolgozik és közelebbről Hermán Ottó évben még csak egy volt — Ballagi Mórét, melyben Losoncz. Kiadja a Kármán-társulat. Ha valamely iro által szerkesztett emlékiratát terjeszti az ügy az orthologokat támadta meg. Az akadémia eme dalom virágzásához más sem volna szükséges, csak iránt jóindulattal érdeklődő kultuszminiszter elé. folyóirata hasznosnak mutatkozik arra, hogy a kö A szerkesztő egy szellemesen irt rövid tanul zönség minél nagyobb köre figyelemmel kisérhesse a tömeges termelés, meg lehetnénk elégedve a ma mánynyal; mutatja be magát. «A székelyek és a tudományos intézetünk munkásságát. gyar költészet jelen állapotával. De sajnos, a bő ter magyar honfoglalás* czim alatt az eddigi elmé Az Osztrák-Magyar monarchia írásban és kép mésben kevés köszönet van, a sürün megjelenő vers letekkel szemben uj nézetet állit fel a székelyek ben czimű néprajzi nagy vállalatból a századik fü kötetek legnagyobb része nem igen tanúskodik származására nézve. «Az Ethnographia a délszláv zet hagyta el a sajtót. Ez a Stiriáról szóló résznek tudományos akadémiában» cziműczikk registráljaazt egyébről, mint az önbírálat hiányáról. Peres Sándor a mozgalmat, mely közelebbről a zágrábi akadémiá 13-dik, egyszersmind befejező füzete. A stíriai ipar kötetét is nagyon vegyes érzelmekkel lapoztuk végig, ban indult meg. A levelezések rovatában találjuk méltatásával végződik az ismertetés. Busz, Charleitt-ott felcsillan benne a tehetség, néhol eltalálja az József főherczegnek egy levelét s Leland- nak a tár mont, Mühlbacher, Wüst rajzolták a füzet illusztráérzelmes, vagy enyelgő hangot, máshol a szatíra sasághoz intézett üdvözlő iratát, a melyet a •Vasár czióit, bányákról, ipartelepekről, régibb és ujabb iránt mutat némi érzéket, de kötetében általában a napi Újság* már tavalyi 51. számában közölt mutatgyárakról. A füzettel az Ausztriával foglalkozó rész ' ványképen. középszerűség az uralkodó. A népies hangon tartott A népnyelvi adalékok rovatában mutatványok ből immár három kötet készült el. Mellékelve van a genre-festések halvány reminiscentiák, esetlen mo vannak Szendrey Jánosnak, «Bégi magyar népdakötet élére szánt színnyomat is «Német és szlovén zaik munkák, teljes híjával az öntudatos művészi | lok» czimű felolvasásából. Érdekes az a zalamegyei népviselet*, Mayr Károly rajza után. alakításnak. A remin iscentia sokszor oly erős, hogy I népballada, a melyet Belosics Bálint közöl eredeti Szövetkezés czimmel közgazdasági folyóirat in sokszor egész sorokat vesz át előképétől, például ezt ben és fordításban. A társasági értesítések rovata dult meg, melyet a pestmegye! hitelszövetkezet meg a sort «Kezdi hunyorgatni fáradt szempilláit* Arany ; ban szóba kerül a szakosztályok ügyrendje, az ung- bízásából Bernát István szerkeszt, s a hitelszövetke | vári fiók megalakulása, a múzeumi bizottság műkö • Családi köré»-bői vette, «Egy-két szót jó barát szó dése, 8 a társasági könyvtár, a melynek gyarapítá zetek terjesztését tűzte feladatául. Kicsiny, lehető lok most veled», egy szó változtatással Tompától sára szánt adományokat egyelőre a társaság pénz- leg egy községre terjedő központok alakítását sür geti, hová a falu megtakarított filléreit gyűjtsék öszkölcsönözte. — A forma is sokszor fogyatékos, ki í tárnoka szíveskedik elfogadni (dr. Borovszky Samu sze, ne heverjen a pénz, ha van. így sok megszorult | a magyar tudományos akadémia épületében). A vált ha néha egy egy epigrammban a klasszikus for "Vegyes közlemények*-bői fölemlítjük, hogy H. A. gazdán, mesteremberen lehetne segíteni. A fogyasz mát kísérli meg. Distichonaiban ilyen pentameter felveti azt az eszmét, hogy a Millenium legilőbb tási szövetkezetek érdekét is képviseli az uj folyó megünneplése, a mai és a történelmi Magyarország irat, mely minden hó közepén jelenik meg, előfize sorok fordulnék elő: «—-El ne feledd!—gyöngéd nő g anyakéz fogja csupán* teljes hü képének bemutatása volna egy nagyarányú tési ára egész évre 1 frt, s megrendelhető a szer országos ethnografiai kiállítás keretében. Majd a kesztőnél : Döbrentei-utcza 6. sz. vagy műkedvelő fotográfiai kiállításra hivatik fel a társa A népszínházban eredeti operetté került szinre • Mert mullandóság szülötte a hit s a remény.» ság tagjainak figyelme. Kilátás van arra nézve, hogy először január 10 ikén: Anégy király. Szövegét irta Kinek füle ennyire tompa a legerősebb rythmus, l a kiállítás néprajzi tárgyú képeinek egy része a nép- Bákosi Jenő, zenéjét Szabados Béla. A szövegben a klasszikus formák trombitaként harsogó zenéje | rajzi társaság birtokába jut. A társaság szervezetéről Bákosi népmesei elemeket kevert össze fantasztikus iránt, az csakugyan nem tartozik a «vájt fülűek» ! adott közlemény felsorolja a tisztikart, a választ- és bohózatos elemekkel, franczia operetté motívu j mányt, szakosztályokat stb. A társaságnak 16 alaközé. j pitó és 495 rendes tagja van. A borítékon felhivá- mokat népszinműviekkel, s a tarkaság közé bevitte a Kapitány Zsigmond ; «Virágbimbók > czimü s Te-! sok vannak taggyűjtésre, néprajzi könyveknek a tár magyar játékkártya alakjait. Szabados Béla fiatal
3. SZÁM. 1890. xxxvn. ÉVFOLYAM.
zeneszerző pedig ez operetteben nemcsak könnyű zenét akart produkálni, hanem azt is megmutatni, hogy tehetséggel bir a komoly stílhez is, s magasabb műfajtól sem riadna vissza. Az ő zenéje is tarka; népdal, tánezzene, keringő, couplet, operetté, ko moly drámai rész keresztezi egymást benne. Tehet ségéről sokszor tesz bizonyságot, de a reminiszczencziáktól még nem tisztult meg. A szöveg nem min dig elég fürge, s a zene sem mindig az operettek könnyű zenéje, a mit pedig a népszínházi közönség — ugy látszik — jobban kedvel, mint a komolyabb irányban tett kísérletet. A történetben magyar falusi alakok és fantaszti kus királyok és királyfiak szerepelnek, mint a nép mesékben szokás ; de a királyok afféle kártya-kirá lyok, a mi elég jó ötlet, s a személyesített kártya alakok hatással és fényes jelmezben jelennek meg. Panyóka Mártonná nem akarja nőül adni leányát, Juczikát, Gábor diákhoz, a Zöld király pedig férjhez akarja adni leányát, Piroskát, a Vörös király fiához, a kit a leány még nem ismer. A parasztleány és ki rályleány összebeszél, ruhát cserél, s mig Piroska Kukutyinban marad, Juczika elmegy a Zöld királylyal. A Vörös király ezalatt várja fejedelmi kollégáit, a Makk, Zöld és Tök királyt, kik magukkal hozzák leányaikat, hogy a Vörös királyfi válaszszon közü lök. A Tök királyi család helyett azonban Panyóka Márton és életpárja meg Pú-oska jelentkeznek a Vö rös király előtt; de a csalás kisül, a király bezáratja őket. Az álruhás Vörös királyfi beleszeret az álparaszt lányba, s a végén mindenki párjához jut. A szövegnek elég a mulatságos oldala. A zenéből több dal megtetszett és ismételtették. A kiállítás, kivált a kártya-jelmezek, szép. Az előadás gondos volt. A szereplők közül Blaha Lujzát (Juczika) illette ismét a legfőbb siker ; az ő játékához és énekéhez tartozó minden rész tetszett. Serédi Sarolta is megérde melte a tapsokat. Németh (Vörös király), Újvári (Zöld király) a komikummal hatottak, Szirmai és Vidor az énekkel. A nézőtér tele volt, s a szerzőket többször hivták. A nemzeti színháznál a primadonna-válság már eldőlt. Jászai Mari asszonynyal, ki tiz évre szóló szerződést kívánt, öt évi szerződést kötött az inten dáns 8000 frt fizetéssel, évenkint 200 írttal emelkedő személypótlékkal, mely az ötödik évben tehát már ezer frt. Márkus Emília asszony is megkapta a 2000 frt évi pótlékot színpadi öltözékekre; a mű vésznő évi fizetése így 10,000 frt. Jászai Mari aszszony jelmezeit a színház készítteti.
KÖZÍNTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A m a g y a r tud. akadémián január 13-ikán atörnelmi és államtudományi osztály tartott ülést Wenzel Gusztáv elnöklete alatt. Acsády Ignácz érdekes thémát fejtegetett «A ma gyar nemesség* és birtokviszonyai a mohácsi vész után* czim alatt. Hangoztatván a nemesség nagy jelentőségét és vezérlő szerepét, azt vizsgálta, hogy oly nehéz időkben, minők a mohácsi vészre követ keztek, a politikai, katonai és társadalmi feladatokkai szemben, milyen volt a világi nemesség, milyen százalékát tette a nemzet összeségének s különösen minő az anyagi helyzete, mely természetszerűen ; visszahatott közszereplésére is. Az 1543—53-diki 37 vármegyéből állított össze adatokat a földesurak- '• ról és jobbágy birtokokról. A harminczhét vármegye területén összeiratott 54,041 porta, melyből azon- | ban 2986 és fél porta birtokosa nincs megnevezve 8 j igy 51,054 és fél porta marad, melyek birtokosa is meretes. Ebből egyházi birtok 12, királyi 7, városi j 2, világi földesúri 79 százalék. E birtokosok össze- , sen 1864 családnak tagjai. Mivel azonban sok csa- ! Iádnak több vármegyében volt jószága, a birtokos ' családok száma legfölebb tizenharmadfólszázat tett. Az összes családok valami 75 százaléka alig birt 10—10 portával, vagyis jobbágyvagyonát tekintve, -szerény anyagi helyzetben volt; valami 20 százalék viszont nagy jólétnek örvendett, 4—5 százalék el lenben dúsgazdag volt. A leggazdagabb volt a Báthory-család, melynek a 37 vármegyéből 19-ben volt jószága s egymaga az egész jobbágyvagyon 11 szá- j zalékát bírta. Portái száma 4299. Utána követkéz- j tek még a Perénviek 1484, a Serédyek 1446, a Bánffyak 1397 és fél és Thurzó Elek özvegye 1273 és \ fél portával. A többi családok egyike sem vitte ezer i portára, de azért közöttük is volt még tizenegy, kiknek mindegyike 500-nál több portát birt, ugy hogy 16 család kezén 18,056 porta, vagyis az egész ! jobbágyvagyon 45 százaléka halmozódott fel és csak a maradó 55 százalékon osztoztak a többi — tizen- i két száznál több — családok, még pedig nagyon • aránytalanul. A nemzet szocziálgazdasági ez egész ségtelen állapota visszahatást gyakorolt a magyar állam sorsára. A szocziálgazdasági, valamint a reá i fektetett katonai-politikai szervezet megromlásában találja egyik főokát a mohácsi katasztrófának s azon küzdelmek sikertelenségének, melyeket nemzetünk később olyan kitartással, olyan hősiességgel folyta- | tott a török uralom ellen. — A felolvasást megélje- I
VASÁRNAPI UJSÁG.
45
nézték. Ortvay Tivadar következett ezután, ki «A I pota felől kérdezősködnek a palotában, egy-egy XIV. századi pápai tizedjegyzékek egyház-geográfiai rövid imát mondanak a beteg királyért. jelentősegét* fejtegette. Arra utalt, hogy ujabb idő Mária Krisztina regens-királynő folyvást beteg ben már mennyire gyarapodtak a középkori föld rajzi adatok, ugy hogy az ország történeti- földrajzi gyermeke mellett van. Midőn e hó 10-ikén este a képének elkészítéséhez lehet fogni. Az egyházi at ] javulás első tünetei mutatkoztak, a királyné asztal laszra nézve pedig a XIV. századbeli pápai tizedek hoz ült étkezni és megkönnyebbülten felsóhajtva jegyzéke nyújt becses adatokat. Barengari Jakab és monda: «Ma éjjel mégis pihenhetek néhány perczig, Bonafatói Eajmund 1332—37. évi jegyzékei több mert már öt napja ós öt éjjel, hogy le nem vetkőz ezer plébániát és 85 főesperességi kerületet tartal tem.» De már a második ételnél újra fölkelt s nyugmaznak. A római vatikáni levéltár magyar vonatKo- j talanul visszasietett a betegszobába. A királyné zásu okiratait kutató bizottság szorgalmasan dolgo j bámulatos gonddal ápolja fiát; ő maga nyújtja neki zik ez adatok összeállításán, s az egyháztörténelmi az orvosságot, maga igazítja meg az ágyát s maga atlasz is készül. — A figyelemmel hallgatott elő ! gondoskodik minden szükségletéről. A király lak osztálya a második emeleten van s a királyné laká adással az ülés véget ért. sából csigalépcső vezet oda. A királyné rendkívül A természettudományi társulat közgyűlése : sokat szenvedett a legnagyobb veszély óráiban. január 15-ikén ment végbe Szily Kálmán elnöklete I Időközönkint fölugrott székéről, mely a beteg ágya alatt, ki megnyitó beszédében figyelmeztetett, hogy mellett állott s elfordulva, nehogy a beteg lássa, a társulat most éri meg fennállásának ötvenedik esz könyeit szárította, melyeket képtelen volt vissza tartani. Egy ily alkalommal félig spanyol, félig tendejét. A választmány már gondoskodott, hogy a : német nyelven igy kiáltott fel: «Pobre bubi del jubileum megüléséről egy bizottság javaslatot tegyen. alma! (Lelkemnek szegény pubija!) J ó isten, ne Az ünnepély 1891-ben lesz. veddel tőlem!* Mikor a fiu délután játékszereit A titkári jelentést Lengyel Béla olvasta föl. A kérte, a királyné öröme leírhatatlan volt. Szemei társulat tagjai egy év alatt majd 1700 új taggal ismét könyeztek, csakhogy most a véghetetlen bolszaporodtak. A tagok mostani száma 6989, köztük i dogságtól. A királyt, midőn több órai alvás után föl 168 alapító és örökítő tag. A közgyűlés megéljenezte ébredve azt monda: «Ah mamita, comoti amo!» a jelentés ama pontját, a mely fölemlíti, hogy a tár (Ah mama, mennyire szeretlek!) anyja csókjaival sulat első tisztviselői közül báró Eötvös Loránd a í halmozta el. tudományos akadémia elnökévé, Szily Kálmán * Házasság. Faragó Ödön khinai vámigazgató ha ugyanannak főtitkárává választatott. Lengyel István zánkfia menyegzője Zsarkó Hajnalka kisasszony terjesztette elő a pénztári jelentést, mely szerint a nyal e hó 11-ikén tartatott meg Zentán. Daczára az társulat alaptőkéje jelenleg 75,351 forintot tesz. A forgótőke bevétele volt 38,799 frt, melyből a kiadást I országszerte uralkodó orosz náthának, díszes nász nép gyűlt egybe Zenta vidékéről, Szegedről, Buda levonván, tiszta maradék 7399 frt. Tiszta vagyon 82,751 forint, melyben a tavalyi vagyonszaporodás pestről stb., — magának Zenta varosnak pedig 8805 frt. Héller Ágost könyvtárnok jelentése szerint majdnem minden előkelő családja részt vett az ün a művek száma 8120; gyarapodás 323 mű. A könyv nepélyen. Az esketési szertartást Appel Ede esperes tár áll jelenleg 13,960 kötetből, 2876 füzetből, 83 atlaszból, összesen 16,919 drb. Az olvasó helyiség plébános végezte nagy segédlettel a zentai temp ben mintegy 90 folyóirat található. A könyvtar lomban. Este az «Eugén» szálló dísztermében volt szükségleteire 2000 frtot fordítottak a múlt évben. összejövetel vacsorára, melyen először a vőlegény Lengyel Béla jelentést tett ezután a Bugát-alapból násznagya, dr. Herczegh Mihály egyetemi tanár lejárt ásványtani és fizikai pályázatokról. Az első köszöntötte föl a fiatal párt; utána a menyasszony pályázat tanulságos fizikai kísérleteknek középiskolai használatra alkalmas leírására és egybegyűjtésére { násznagya, Mikosevíts József zentai ügyvéd ürített volt kiírva 300 frt jutalommal. Beérkezett egy mű, ' poharat az egybekelt pár boldogságára. Lakoma mely a bírálók jelentése szerint inkább a felsorolt után táncz következett. A hazából és külföldről kísérleteknek nagyszáma, mint belső értéke miatt, érkezett számos sürgöny között volt egy khinai nyel érdemel elismerést. Mindazonáltal a szerző több ven szerkesztett is. Az ifjú pár másnap Budapestre önálló kísérletet is létesített, és sok szerencsés vál toztatást tett, minek alapján a bírálók a dijat kiadni ; utazott. javasolták. A jeligés levélke felbontatván, abból Alapítvány. A napokban elhunyt Frumm István Antolik Károly gimnáziumi tanár neve tűnt elő. í budai gyógyszerész százezer forintnyi vagyont A második pályázat a magyar rhyolit-kőzetek ismer tetésére volt kitűzve, és erre szintén egy pályamű I hagyott hátra. Ennek felét sógora fiára, dr. Müller érkezett, mely önálló becsünek találtatván, a juta j Kálmán Bókuskórházi igazgatóra hagyta, másik lom ennek is kiadatik. Szerzője: dr. Szádeczky Gyula. • felét pedig a fővárosnak jótékony alapítványokra. Az influenza. A ragályos betegség ellepte egész Európát, elterjedt Amerikában is. Útját vette már MI UJSÁG ? Ázsiának, Afrikának. A kezdetben elég szelíd alak A királyné és Mária Valéria főherczegnö, feb ban jelentkező betegség az elterjedéssel veszedelmes ruár 2-án több heti tartózkodásra Budapestre érkez j jelleget is vett magára. Számos esetben kínos lenek és innen tavaszszal Wiesbadenbe utaznak. j folyású, mely napokig tartó lázzal gyötör s a halálos Híre jár, hogy Mária Valéria főherczegnö ós Fe- kimenetel sem tartozik a ritkaságok közé. Budarencz Salvator főherczeg esküvője Ischlben ez óv | pesten az iskolák már napok óta zárvók; a hivatalok augusztus" 18-án, a király születésnapján, fog meg ban, bíróságokban nagy a fenakadás a sok betegség történni. j következtében. Gr. Szapáry és Wekerle miniszterek Mária Valéria főherczegnö menyasszonyi kelen j szintén megkapták az influenzát. A képviselőházban gyéjének egy részén Kalotaszegen is dolgoznak. A i épen akkor kellett volna tárgyalni az ő tárczájok főherczegnö ugyanis kiválasztotta már a bútorzatra költségvetését. Két napig a ház szünetet tartott, s és a függönyökre való varrottast, egyik teremre pi : akkor is a honvédelmi költségvetést vette elő, mert ros, másikra világos kék varrásut. Az udvari kárpi a miniszterek még betegek voltak. A vidéken Po tos szabatos rajzokban küldte le Kalotaszegre a füg zsonyban legerősebb a járvány, ott több halálozást gönyök, divánok, karszékek formáit, ahhoz való al is okozott. Nagy- Váradon, lemesvártt szintén erőkalmazkodás végett. Ott a legszebb eredeti minták | sen lépett föl. A legtöbb vidéki városban szünetel nek az iskolák. Néhol az állatokra is elragadt, így szerint fodorvászonra varrják. j Temesvárit a tüzérség istálójában 30 ló hullt el. A királyi pár nyaralása. Hir szerint király ő Luigi Gori, római híres orvos, egy olasz laphoz felsége a nyáron Spindelmühlbe fog menni fürdőzés | levelet intézett, a melyben figyelmezteti kollégáit és czéljából. A prágai püspök, ki több év óta rendes j a közönséget, hogy az influenza ellen mostanság vendége a spindelmühli gyógyfürdőnek, oly melegen i egész a visszaélésig használt antipirin több vesze ajánlotta e helyet ő felsége figyelmébe, hogy a király delmet okoz, mint maga a járvány. Vannak influen zás betegek, a kik naponta 4, 7, sőt 8 gramm antihatározottan kilátásba helyezte látogatását, a mit a | pirint vesznek be. Ez pedig valóságos megmérgezése prágai püspök maga tudatott a spindelmühli plébá < az organizmusnak, mert az antípihn paralizálja a nossal. — Mint Wiesbadenböl jelentik, Langenbeck központi idegrendszert és a szivet; szükvórü és főorvos örököseivel újra megkezdték az alkudozá I szívbajos emberekre valósággal gyilkos az orvosolás e módja. Ha eddig oly megdöbbentő volt a halálozás sokat, hogy a Langenbeck-villát Erzsébet királyné ; az influenzások közt, annak oka csakis az antipirinszámára több heti fürdőzés tartamára átengedjék. i nel való visszaélés. Gori dr. szerint legjobb a beteKétségtelen, hogy az alkudozások sikerre fognak '• geknek khininszaliczilt és izzasztószereket adni. vezetni. Pasteur-intézet az egyetemen. A belügyA beteg spanyol király. A négy éves XHI. ; miniszter leirata következtében a tudományegyetem Alfonzo spanyol király súlyos betegsége, megnyug i orvosi kara hozzá fogott a veszettség-oltó, illetőleg tatóbb fordulatot vett. Spanyol szokás szerint el j gyógyító intézet felállításához és az orvoskari köz rendelték, hogy az egész országban mindenütt imád ponti épületben két termet s a souterrainben meg kozzanak a beteg király felgyógyulásáért. A palota felelő mellékhelyiségeket jelölt ki az intézet czélkápolnájában szünetlenül imádkoznak az udvari jaira. Az intézetet dr. Högyes Endre tanár most papok, s azok a tudakozódók is, a kik a király álla- rendezi be amaz elvek alapján, melyeket a minisz-
3. SZÁM. 1890. XXXVII. ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI Ü J S A G .
46 teriumhoz
tett fölterjesztésében
annak idején ki
fejtett. K l e o p á t r a sirja. A British-Múzeum igazgatóságát E g y i p t o m b ó l n e v e z e t e s fölfedezésről értesítik. Arról v a n s z ó , s e z t a l e g i l l e t é k e s e b b r é g é s z e k állítják, h o g y m e g t a l á l t á k K l e o p á t r a sírját. A s i r h u s z o n ö t lábnyi m é l y s é g b e n van a föld szine a l a t t ; hosszúsága tíz l á b , s z é l e s s é g e h a r m a d f é l l á b . A p i r a m i s a l a k ú szarkofágot p o m p á s frízek díszítik, k ö z t ü k ö t nőalak, öt borostyán koszorú és ö t gyermekalak. E z utóbbiak közül e g y pár egészen meztelen. A koszorúk közt szőlőfürtök láthatók. A sirt m é g n e m nyitották föl, mikor a távirati értesítést a British-Múzeumnak elküldték.
Előfizetési föltételeink. egész évre félévre negyedévre A Vasárnapi Újság írt 8 . — frt 4 . — frt 2 . — A Világkrónikával együtt « 1 0 . — « 5 . — » 2 . 5 0 A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok A Világkrónikával együtt Csupán a Politikai Újdonságok A Világkrónikával e g y ü t t
f
l g >
_
f
6
_
(
3
_
küllővármegye volt főjegyzője, később törvényszéki birája,nyug. kataszteri tisztviseló'.Maros-Vásárhelytt, 81 é v e s . ' — B I T T Ó S E B Ő , n y ű g . e g e r m e g y e i á l d o z ó p a p 3 6 éves, Sárosfán. — Dr. F L E I S C H E E FRIGYES, Szepesm e g y e volt főorvosa, L ő c s é n , 7 8 éves. — BAKONYI MIKSA, a . P a n n ó n i a * g ő z m a l o m társaság igazgatója 5 9 é v e s , B u d a p e s t e n . — M A R T I N É K A L B E R T , dr. n y ű g . e z r e d o r v o s , S z o l n o k o n . — SZABÓ I M R E , ü g y v é d , a szeged-csongrádi takarékpénztár nyűg. pénztárnoka és Szeged város volt tanácsnoka, életének 69-ik evé b e n S z e g e d e n . — E b e c z k i BLASKOVICH A L B E R T , N a g y Abonyban, 64-ik évében. — HORVÁTH IMRE, Győr város köztiszteletü polgára életének 51-ik évében. — NEDOROSZTÉK JAKAB a b u d a p e s t i 1 8 4 8 / 4 9 . h o n v é d veterán-egylet elnöke, életének 65-ik évében. — Dr. STEFANOVICS P Á L , T e m e s v á r e g y i k n é p s z e r ű o r v o s a , 35 éves, ki influenzában halt meg. — D r . GRÁNER MIHÁLY orvos, megyebizottsági tag, takarékpénz tári igazgató, Zala-Egerszegen. — SEBESTYÉN LAJOS n y u g a l m a z o t t királyi aljárásbiró, 5 8 éves, H a j d n - N á n á s o n . — VARGA GÁBOB ü g y v é d , NagyVárad város tiszteletbeli főügyésze, 47 éves. — H A Ü E B GYULA ügyvéd, Sopronban.
—
3. SZÁM. 1 8 9 0 . XXXVII. ÉVFOLYAM.
VASÁRNAPI
SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ. I r a t a i m e l é g e t é s e k o r . N a g y o n g y e n g e , egyáltalán n e m tanúskodik hivatottságról, bízvást k ö v e t h e t i testvé reit a tüzhalálba. K a r á c s o n y é j j e l é n . A karácsonyi versekre együt tesen feleltünk, de m i n t h o g y é r d e m l e g e s bírálatot kért, bár idejét m u l t a , pár szóval e l m o n d j u k n é z e t ü n k e t . A . K a r á c s o n éjjelén* kenetteljesen v a n írva, d e n a g y o n csekély, jóformán s e m m i költészettel s m i n t költői m ű egészen értéktelen. K a r á c s o n y i á l o m . Látszik, h o g y k e z d ő m ű v e . de az is látszik, h o g y tehetséges kezdőé. E g y k i s simítás sal, a közlést i s m e g é r d e m l e n é ; alkalomszerűsége azon b a n m á r e l m ú l t s í g y ezúttal n e m használhatjuk. U j é v r e g g e l é n . Idejét m u l t a , de k ü l ö n b e n s e m üti m e g a mértéket. J Ó k e d v b e n . Szakadozottsága é s zavarossága m i a t t n e m közölhetjük.
A «Franklin-Társulat* kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:
A «Franklin-Társulat" kiadásában Budapesten megjelent és m i n d e n könyvárusnál kapható:
AZ EGYSZERŰ ÉS KETTŐS
Dr. S C H L A U C H LŐRENCZ PÜSPÖK
KÖNYVVITEL
BESZÉDEI. Közrebocsátja BUNYITAY
TANKÖNYVE.
KÉPTALÁNY.
NÓVÁK SÁNDOR
A . V a s á r n a p i Ujság» 1 8 9 0 . é v i 1-ső s z á m á b a n k ö zölt képtalányok megfejtése : I . De lameiika. I I . Jelen tárgyán függ a jelen szeme.
KÉT
H. kötet: E G Y H Á Z - P O L I T I K A I
a b u d a p e s t i k e r e s k e d e l m i a k a d é m i a r. t a n á r a .
A
Tartalom:
T a r t a l o m : A z egyszerű é s kettős keresk. könyvvitel kimerítő tárgya
számú feladvány. Juchly J.-tó'l Münchenben.
I. K Ö T E T : T á r s a d a l m i á t a l a k u l á s v a l l á s n é l k ü l . Szent-István
l á s a , a l k a l m a z v a árú- é s b a n k ü z l e t e k r e . A b i z o m á n y i ü g y l e t e k k ö n y v e Arbitrage-ügyletek könyvelése. A részes ügyletek (Conto metá, Conto
A k e r e s z t é n y s é g v i s z o n y a az é s z f e j l e t t s é g é h e z é s a z á l l a m a l a k u l á s o k h o z . A
átmeneti
kamat-számla,
K ö n y v v e z e t é s közkereseti, teknél.
árú- és bank-üzletekben.
Néhány
syndieat-számla betéti
stb.) k i m e r í t ő
é s részvénytársaságoknál
tárgyalása.
és
szövetkeze
— T u d o m á n y o s s á g é s e r é n y e s s é g . A szatmár-egyházmegyei
már-egyházmegyei
megye
papságához.
híveihez. g
b
Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.
HALÁLOZÁSOK.
Az 1Ö78. számú feladvány W. W. B.-töl
megfejtése.
Edinburgban.
Megfejtés. a. Sötét Világot Sötét Világos 1. Vh8—e8 — Kd5—c4 (a) 1. . . . .„_ K d 5 - e 5 (b). 2. Ve8—a4 f - t . sz. 2. V e 8 - g 6 ___ t. sz. 3. Va4—e4 mat. 3. Vg6—e4—d6 mat. Világos. b Sötét. 1. ___ . . — Kd5—d4 2. V e 8 - d 7 + . . t. sz. 3. V v. H. mat. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten : "K. J. és F . H . — Andorfi S. — Kovács J. — Babocsay Béla. — Tarnóczon: Németh Péter. — Szempczen: Pintér János. — A pesti sakk-kör.
HETI-NAPTAR, január hó. Nap
Kat/iolikus
és
protestáns
19V.E2Jézn8sz.neTe E 2 Marius ÜOH. Fáb.ésSeb.vtk. Fábián és Seb. 21 ;K.'Ágnes sz. vt. Ágnes 22S. IVincze szrp. yt. Vincze 23'C.Bold. Assz. elj.'lmrike 24P. ,Timót pk. vt. JFeliczián 28 S. Pál fordulása Pál ford.
Izraelita
Oörög-Orosz
7fiIván 8 György 9 Polieukt vt. 10 Nissz. Gerg. 11 Teodózapt. 12 Taczián 13 Hermil
27 Jafet
28 29 1 Scheb.
2 3 4 S. ISo.
Holdiáltoiásai. 0 Újhold 21-én 1 óra 5 pk. reggel. Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . (L. e g y e t e m - t é r 6. szám.)
Köszvényeseknek. Kwizda Ferencz .Jiiiws innak, es. kir. osztrák és román királyi udvari szállító, és kerületi gyógyszerész Kornenbnrgban, Bécs mellett. Bizonyíttatik, hogy a badeni helyőrségi kórházban s az ottani katonai f ü r d ő - g y ó g y i n t é z e t b e n Kwizda k ö s z v é n y f o l y a d é k j a a k ö s z v é n y k ü l ö n b ö z ő alakjainál, névazerint izomköszvénynél, valamint csúz és ideg bajok e l l e n , é p u g y m a g á b a n , m i n t hévfürdó'k t á m o g a t ó s z e r e g v a n á n t jó s i k e r r e l a l k a l m a z t a t o t t . Baüen, 1886 szept. 2 1 . D r . >lül»lleítiiev, cs. k. fötörzsorvos és kórház-vezető. Kwizda köszvényfolyadékja valódilag m i n d e n gyógy szertárban kapható. — Magyarországi fó'letét: Buda p e s t e n . Török József g y ó g y s z e r t á r á b a n . — F ö l e t é t : kerületi gyógyszertár Korneüburgban, Bécs mellett. S z í v e s f i g y e l e m b e v é t e l ü l . E készítmény vételénél k é r j ü k a t. k ö z ö n s é g e t m i n d i g „ K W I Z D A k ö s z v é n y f o l y a d é k á t " kérnv és arra ü g y e l n i , h o g y é p u g y m i n d e n p a l a c z k , valamint a c a r t o n is a mellékelt v é d j e g y g y e i el l e g y e n látva.
Pserhofer J.-féle gyógyszertár Bécsben, Singerstrasse
lő. „Zum goldenen
Reichsapfel".
FértisstitÓ labdacsok ezelőtt e g y e t e m e s l a b d a c s o k n e v e a l a t t ; ez utóbbi n e v e t teljes j o g g a l m e g é r d e m l i k , m i v e l c s a k u g y a n i g e n sok o l y betegség léte zik, m e l y b e n e labdacsok csodás Látásukat f é n y e s e n bebizonyították. É v t i z e d e k ó t a e z e n labdacsok általában i g e n el v a n n a k terjedve, s z á m t a l a n orvos rendeli azokat, s alig akad család, m e l y b e n kitűnő háziszerből n e v o l n a e g y k i s készlet. 1 doboz 1 5 labdacscsal 2 1 kr., 1 tekercs O dobozzal 1 frt 5 kr., bérmentetlen utánvét melletti megküldéssel 1 f r t 1 0 k r . A pénz előleges beküldése mellett, b é r m e n t e s m e g k ü l d é s s e l e g y ü t t 1 tekercs labdacs 1 frt 2 5 kr., 2 tekercs 2 frt 3 0 kr., 3 tekercs 3 frt 3 5 kr., 4 t e k e r c s 4 frt 4 0 kr., 5 tekercs 5 frt 2 0 kr., 10 tekercs 9 frt 20 kr. (1 tekercsnél k e v e s e b b n e m küldetik szét.)
Kéretik határozottan Pserhofer J.-féle vértisztitó labdacsokat k é r n i s arra ügyelni, h o g y a d o b o z o k tetején l e v ő felirás m i n d e n d o b o z o n a használati utasításban látható Pserhofer J . névaláírással el legyen l á t v a é s p e d i g VtT v e r e s ~ W n y o m á s b a n . flílO'V
h-lllVIIN
PSERHOFER
J . - t ó l . 1 tégely 40 kr., bérmentes megküldéssel
Keskeny utifű-nedv, Amerikai koszvény-kenőcs, 1 frt 20 kr. 5y doboz ára 50 b bérmentes megküldé8 meUett Por lábizzadás ellen. S k, " Golyva-balzsam, Élet-essenczia (prágai cseppek), s r S T * S T i r z eméS2tés Angol csoda-balzsam, Fiaker-por, Tannochinin-hajkenőcs, í
h u r u t , rekedtség, görosköhögés s t b . ellen. 1 palaczk 50 k r .
1 üvegese 40 kr., b é r m e n t e s megküldéssel 65 k r .
1 üveggel 50 kr., egy kis üveggel 12 kr.
köhögés stb. ellen, 1 dobozzal 35 kr., bérmentes megküldéssel 50 kr. P S E R H O F E R J . - t ó l ; a legjobb hajnövesztő szer, szelencze 2 frt.
V (VVüiŰII1AS! l i ^ J "l"lUtIS Fo'VíifíilllnW "oj"'J""'e!S
iQ IkQ fii IdpdiSu, tiv'/iiíYt U!S/jlllU
STEUDEL tanártól, sebek, daganatok stb. ellen jónak bizonyult háziszer. Egy tégely 50 kr., bérmentes megküldéssel 75 kr. CÁ BULLK1CH A. W.-tól. Kitűnő háziszer megzavart emész$ U , tés minden következményei ellen. Egy csomag ára 1 frt.
A z i t t felsorolt k é s z í t m é n y e k e n kivül v a l a m e n n y i az ausztriai lapokban hirdetett bel- é s külföldi g y ó g y á s z a t i k ü l ö n l e g e s s é g készletben tartatik, s m i n d e n esetleg rak t á r o n n e m l e v ő czikk kívánatra p o n t o s a n s legjutányosabban beszereztetik. • • " P o s t a i k ü l d e m é n y e k az összeg beküldése, n a g y o b b m e g r e n d e l é s e k n é l után v é t e l m e l l e t t i s , a leggyorsabban eszközöltetnek. >•" A
pénz
előlegres
beküldése
mellett
(legczélszerttbben
postautal-
D*- v á n y m e l l e t t ) , a v i t e l d í j s o k k a l k e v e s e b b e k e r ü l , m i n t a z u t á n v é t e l I W mellett való
küldésnél.
A legtöbb elősorolt specialitás kapható Bnaapesten, TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában, király-utcza 12. sz.
ünnepén.
alkalmával.
estéjén.
Orsolya-szüzek
ünnepén.
rendiháznak háznak 1877
márcz.
1878
február
7-iki ülésén. sén.
1875 ápril
1876 május 2-iki
16-iki
ülésén.
ülésén.
18-iki
ülésén.
13 iki ülésén.
G-iki
1889 június
18-iki
ülésén.
— A k i h á g á s o k r ó l . A főrendiháznak
30-iki
10-iki
1884 május a főrendiház
ülésén.
ülésén.
15-iki
1878 október
elnökének
megnyitó
17-iki
beszéd
1880 szept.
közgyűlésén.
megnyitó
— Üdvözlő székfoglalásakor főrendiháznak
közgyűlésén.
a Szent-László-
30-iki beszéd
— A magyarországi
a Szent-László-Társulatnak
megnyitó
— Katholicis-
Társulatnak
közgyűlésén. a
1879
megnyitó
beszéd
— A magyarok Szent-IAszló-Társulatnák
katholikus egyház jogairól, 1882 okt. ő-ki
közgyűlésén.
A bukovinai és csángó magyarok, és a Szent-László-Társulat feladata. megnyitó
beszéd
a Szent-László-Társulatnak
ülé
— A pol
— A z állandó
ülésén.
— V a l l á s o s s á g é s t u d o m á n y o s s á g . Elnöki
beszéd
június
21-iki
— A S z e n t - L á s z l ó - T á r s u l a t czéljai. Elnöki
s e g e d e l m e z é s e K e l e t e n . Elnöki 27-iki
főrendi
1879
1880 április
1883 április
1883 deczember
mint
a Szent-László-Társulatnak
megnyitó
szer
főrendiháznak
társulatnak
m u s é s h a z a s z e r e t e t . Elnöki
szept.
autonómiáját
— A m ű v e l t s é g r ő l é s az a u t o n ó m i á r ó l . A
nov. 6-ki közgyűlésén.
1881
egyház
— A büntető törvényjavaslatról. A
Vay Miklósnak,
ugyanazon
Elnöki
kath.
főrendiháznak
ülésén.
11-én.
A keresz
— A népiskolai hatóságról. A
o r s z á g h á z a é p í t é s é r ő l . A főrendiháznak
beszéd
vasárnapján.
jubi
— Az uzsora-törvényről. A
g á r i h á z a s s á g r ó l . A főrendiháznak
február
jubi
kir. jogakadémia
— A n é p t a n í t ó k n y u g d í j á r ó l . A fő
— A k ö z o k t a t á s r ó l . A főrendiháznak
1888
fejedelemasszonyának
— S z e g e d újjáépítéséről. A főrendiháznak
b e s z é d Báró
Bérmdláskor.
— Halottak estéjén.
H . K Ö T E T : A z a u t o n ó m i á r ó l . A magyar 1871 márcz.
—
világnak ünnepén.—
— A bűn és a bűnhődés.
— A s z e r e t e t é s g y ű l ö l e t . Húsvét
alkalmával.
ünnepén.
— Krisztus az erkölcsi
— H i n n i é s t u d n i . A nagyváradi
t é n y s é g n i n c s v e s z é l y b e n . Pünkösd
gyűlésnek
egyház egyházmegye
— M i l y e n a z e g y h á z ? Pünkösd
Ö t v e n é v a z á r d á b a n . A nagyváradi
vező
— N ő i zárda
— A t e r m é s z e t i s t e r m é s z e t f ö l ö t t i erkölcsi t ő k e . Karácson
k ö z é p p o n t j a . Húsvét
leuma
ünnepén.
— A k a t h o l i k u s e g y h á z b e f o l y á s á r ó l . A váradi
A k o r s z e l l e m é s a család. Bérmáláskor.
leuma
király
zász
— Vallásosság és
— A p a p s á g t e e n d ő i r ő l . A váradi
A z e m b e r r e n d e l t e t é s e . Az év utolsó f
Kará napján.—
tűzoltó-egylet
— B e s z é d a r a b o k h o z . Munkácson.
megiíldásakor.
— szat
— A család Krisztussal é s Krisztus nélkül.
— A z e m b e r i s é g k ü z d e l m e s a m e g v á l t á s . Az évutolw
S z e n t - I s t v á n k o r o n á j a alatt e g y s é g . Szent-István
e
papsághoz.
I s t e n n e k d i c s ő s é g ! E g y m á s n a k s e g í t s é g . A szatmár-németii lajának
A felszámolásról. Magyar és n é m e t feladatok.
hívekhez.
cson ünnepén.
m e g á l d á s a k o r . Mármaros-Szigeten.
d
ünne
pén.
különös számla (Conto dubioso, Conto sospeso, átmeneti számla és
c
király
lése. A C o n t o m i o - (nostro) é s Conto s u o - n (loro) való könyvelés. terzo é s Conto sociale) könyvelése
b
BESZÉDEI.
k é t kötet ára íüzve ÍO írt.
Ara íüzve 4 frt.
SAKKJÁTÉK.
KÖTET.
I. kötet: E G Y H Á Z I B E S Z É D E I .
Irta
1584.
VINCZE
váradi t. kanonok a m. tud. akadémia 1. tagja.
Keresked. középiskolák és a k a d é m i á k hasz nálatára valamint magántanulmányozásra
B A C H JÓZSEF,
N ó g r á d m e g y e főorvosa, S z é c s é n y b e n . — SASS ELEMÉR, « 1 4 . — « 7.— « 3 . 5 0 s z e g z á r d i kir. t ö r v é n y s z é k i a l ü g y é s z , dr. S a s s I s t v á n « 6.— « 3 . — « 1.50 n a k , k i n e k n e v é t b a r á t j á r ó l : P e t ő f i r ő l k ö z z é t e t t czik« 8.— « 4.— « 2.— k e i u t á n l a p u n k o l v a s ó i i s j ó l i s m e r i k , fia, 3 2 é v e s , B u d a p e s t e n ; fiatal ö z v e g y e , B i b ó B ó z a , s n a g y k i t e r # j e d é s ű r o k o n s á g g y á s z o l j a a z e l h u n y t d e r é k ifjút. — A «Világkrónika* képes heti közlöny, m i n t I d . SIKÓ L A J O S , K o l o z s m e g y e k ö z é l e t é n e k k i v á l ó h e t i l a p j a i n k kiegészítője, h e t e n k e n t e g y iver. alakja, s e p t é r i b i r t o k á n . — M Á J E R G E R G E L Y , n y ű g . j e l e n m e g , s a h a z a i é s k ü l f ö l d i általánosabb ér- • j á r á s b i r ó , 6 8 é v e s , F o g a r a s o n . — K B U P I N S Z K Y JÁNOS, dekü eseményeket r é s z l e t e s e n i s m e r t e t ő é s m a ü g y v é d és B u d a p e s t főváros n y ű g . főszám vevője, g y a r á z ó c z i k k e k e n e s k é p e k e n k í v ü l nagyobb , élte 70-ik évében. — KOVÁCS MIHÁLY szakaszparancs nok, a szatmárnémeti önkéntes tűzoltó egyletnél, elbeszéléseket és regényeket is közöl képekkel il 5 5 é v e s . — KAFKA V I L M O S , k i r . j á r á s b i r ó s á g i a l l u s z t r á l v a , u g y s z i n t é n uti rajzokat, nép- és táj j e g y z ő , 3 1 é v e s , M a g y a r - v á r o t h — SZOLCSÁNYI a hazai és ismertetéseket, szemléltető jelentéseket GYULA, könyvkereskedő, ki több felekezeti iskolai külföldi közérdekű dolgokról, találmányokról, k ö n y v e k e t adott ki, 5 5 éves. E g e r b e n . — K E L N E R f ö l f e d e z é s e k r ő l , ú g y s z i n t é n mulattató közlemé GUSZTÁV, a h g . Snlkovszky-féle urodalom erdésze, nyeket, közhasznú tudnivalókat, képtalányokat, 7 0 éves, Apátiban. — LAKATOS JÓZSEF, Miskolcz tréfás feladványokat, stb. v á r o s é r d e m e s p o l g á r a , 7 2 é v e s . — CSÁSZY I M R E , ü g y v é d , B i h a r m e g y e t i s z t e l e t b e l i tiszti ü g y é s z e s A Világkrónikát h e t i l a p j a i n k előfizetői fél m e g y e b i z o t t s á g i t a g j a , D e r e c s k é n . —• K O V Á C S F E évre 1 frt, n e g y e d é v r e 5 0 kr. pótdíjért r e n d e l h e RENCZ, p o s t a i g a z g a t ó s á g i n y ű g . f o g a l m a z ó , 4 8 é v e s , tik m e g . S z e b e n b e n . — L o v a s s i SZAKÁL SÁNDOR, kereskedő, A z előfizetések a V a s á r n a p i Ú j s á g é s P o l i t i k a i D e b r e c z e n b e n . — B á r ó STWERTNIK JÓZSEF, joghall Újdonságok kiadóhivatalába, Budapest, egyetemgató, 21 éves, ki Olaszországban keresett e n y h ü l é s t , u t c z a 4 . , küldendők. s onnan hozták haza hűlt tetemeit Budapestre. — KISZELY E N D R E , gróf Károlyi Sándor jogtanácsosa, 4 2 éves, Budapesten, h o l a járványnak esett áldo zatul. — D r . LUKY JÓZSEF, n y ű g . törvényszéki biró, Zólyomi W A O N E B DÁNIEL, vegyész és gyógyszerész, Kaposvárit. — M A N D E L JAKAB, birtokos, B i h a r m e g y e a főváros közéletének buzgón m ű k ö d ö t t veteránja, törvényhatósági bizottságának tagja, 4 8 éves Derecs 9 0 éves korában meghalt. M é g a régibb időkben k é n . — MOCSÁRY A N T A L , b i r t o k o s , 5 7 é v e s , H e r k á • Botanika phari na centica» c z i m ű m ü v e t adott ki, l y o n . — PROCOPIUS ZSIGMOND, a z a s z ó d i t a k a r é k mely Wagnernek, mint, botanikusnak, tekintélyt pénztár vezérigazgatója, 7 0 éves. — TESITS JEFFA, szerzett. Egyik munkája «Ásványvizeinkről" elnyerte újvidéki tekintélyes fakereskedő, 5 0 éves. — STERN a magyar t u d o m á n y o s akadémia pályadíját. M i d ő n a EDE, a vasúti központi leszámoló-hivatal tisztvise n e g y v e n e s é v e k b e n S z é c h e n y i I s t v á n gróf az ipar lője, 2 9 é v e s , S z e g e d e n . m e g h o n o s í t á s á t is törekvései közé felölelte, W a g n e r Özv. s z é k h e l y i M A J L Á T H S Á N D O R N É , s z ü l . P o n g r á c z D á n i e l volt a m a szakértők egyike, kiknek tanácsára Friderika, Majláth B é l a m ú z e u m i könyvtárőr és súlyt fektetett l£48-ban a magyar minisztérium akadémiai t a g édes anyja, 8 0 éves, B u d a p e s t e n . — hivatali karába m i n t e g é s z s é g ü g y i tanácsos lépett be, Z e y k f a l v i ZEYK I R M A , Z e y k J ó z s e f é s n e j e , s z ü l . T e és m i n t i l y e n 1 8 4 0 - b e n n e m c s a k a z e g é s z s é g ü g y i o s z leki Á g n e s grófnő t i z e n h é t éves leánya, Kolozs tály vezetésével volt megbízva, h a n e m a honvédség v á r o t t ; u g y a n o t t ö z v . K O N C Z SÁNDORNÉ, s z ü l . H e r szervezésénél vegyészeti tudományával különösen a czeg Karolina, néhai kormányszéki hivatalnok öz puskapor gyártását előmozdítani volt hivatva. Pest város százas bizottságnak is hosszabb ideig volt v e g y e , 7 9 é v e s . — S Á N K A ZSIGMONDNÉ, s z ü l . B a r o s s tagja. A z utóbbi években a g g kora m i a t t m i n d e n Mária, j ó t é k o n y h ö l g y , k i n e k h a l á l á t s o k c s a l á d g y á t e v é k e n y s é g t ő l visszavonulva csak családjának élt, szolja, 6 3 é v e s , A r a d o n . — L Á N G J Ó Z S E F N É , s z ü l . H ű m e l y n e k tagjait a főváros társadalmi é s k ö z é l e t é b e n bér Borbála, 6 9 éves, Székesfehérvárit s halálát nagy kiváló állásokra láthatta emelkedni. kiterjedésű család gyászolja. — BRAUN LAJOSNÉ, szül. T h o m k a Irma, székesfehérvári gyógyszerész Elhunytak m é g a közelebbi n a p o k b a n : W o n e j e é s v e l e e g y ü t t F E R E N c z n e v ü k i s fia. — F E K E T H E LECZ JÁNOS, a s z l a v ó n i a i W o l e c z á r m á l i s t á k e g y i k ILONA, F e k e t h e N á n d o r l e á n y a , 2 0 é v e s , B u d a p e s l e g u t o l s ó fisarja, b u d a p e s t i h á z t u l a j d o n o s é s a f ő t e n . — Ozv. B A K S A Y J Ó Z S E F N É , s z ü l . F ő z ő J u l i á n n á , városi körökben jól ismert zenész, 4 1 éves korá 91 éves, S á r o s - P a t a k o n . — P O H U T ISTVÁNNÉ, szül. b a n , k i b e n W o l e c z S á n d o r n y u g a l m a z o t t távirdafőN i k o l i t s J o z e f i n a , krr. j á r á s b i r ó n e j e , 4 9 é v e s , N a g y nök, a lapunkban közelebb megjelent 1859-iki légio B e c s k e r e k e n ; u g y a n o t t P L E C H L CZECZILIA, m e g y e i n á r i u s i ( o l a s z o r s z á g i é s afrikai) n a p l ó irója é s B r ü n n főorvos nővére, 5 4 éves. — Ö z v . BRUNNHUBER N Á N b e n l a k ó n ő v é r e e g y e t l e n fivéröket g y á s z o l j á k . — DOBNÉ, szül. H e r m á n A n n a , 7 0 é v e s , A r a d o n . — G r ó f D r . É L T E S KÁROLY, apát-kanonok, kolozsvári plé GBOTTA E D É N É . szül. E h e d i Lujza, Sepsi-Szentgyör bános, k i n e m c s a k Kolozsvartt, h a n e m az erdélyi g y ö n . — POLLÁK JÓZSEFNÉ, szül. Offenheim J o h a n n a , részekben i s n a g y tiszteletben részesült, s kinek t e 79 éves, Budapesten. — GÁLFFY FERENCZNÉ, szül. metése e h ó 15-ikén m é l y részvét közt m e n t végbe, M i k l ó s A b i s s z a a s s z o n y , Gálffy I g n á c z p o l g . i s k o l a i Kolozsvartt. — Gr. PFJACSEVICH MÁBK, a főrendiház igazgató édes anyja, 5 6 éves, Miskolczon. — NÉMETH tagja, n é h a i gr. Pejacsevich Péter, h o r v á t m i n i s z t e r IGNÁCZSÉ, g y m n a z i u m i igazgató özvegye, 77 éves, öcscse, a «Fonciére» biztosító társaság igazgatósági K a p o s v á r i t . — Ifj. P B A X A B É L Á N É , s z ü l . D v o r a c s e k e l n ö k e , 7 2 é v e s , B u d a p e s t e n . — GYARMATHY S Á M U E L , Emilia, 18 éves, Ráczkevén. — KEREKES JÓZSEFNÉ, n y ű g . kúriai biró, a szabadságharczban n e m z e t ő r s z ü l . L o s o n c z i R o z á l i a , 4 2 é v e s , K o l o z s v a r t t . — Özv. ő r n a g y , k é s ő b b a z e n y e d i f ő t a n o d a t a n á r a , <>9 é v e s , N a g y - E n y e d e n . — FÖLDVÁR? MÓRICZ, kamarás é s S A U E R IGNÁCZNÉ, s z ü l . S c h i f f n e r E m i l i a , a b u d a p e s t i n y ű g . őrnagy, a tekintélyes Földváry-családnak egyik egyetem hajdani rektorának özvegye, Budapesten. tisztelt tagja 6 5 éves, Budapesten, h o n n a n holttestét A k ü l f ö l d ö n e l h u n y t a k : D Ö L L I N G E R IGNÁCZ, hír Harasztiba szállították. — B É L I JÓZSEF, G y ő r m e g y e n e v e s bajor t h e o l o g u s , ki a p á p a i c s a l h a t a t l a n s á g e l volt alispánja, gr. K h u e n Héderváry Károly horvát len egész n é m e t földre k i h a t ó n tiltakozott, s m e g b á n j o g t a n á c s o s a G y ő r ö t t 71 é v e s k o r á b a n . — B É M indította az ó katholiczizmus mozgalmát, a miért a IMRE, a p o z s o n y i kereskedelmi a k a d é m i a tanára, m ü n c h e n i érsek e x k o m m u n i k á l t a . M ü n c h e n b e n , 9 1 képzett szakember, ki az influenza áldozata lett, 2 9 é v e s k o r á b a n , h u n y t el, i n f l u e n z á b a n . — L o r d N A éves, — Gróf RHÉDEY LAJOS, jeles gazda, 5 5 éves, P I E B OF M A G D A L A , a z a n g o l h a d s e r e g e g y i k s o k s z o r M a g y a r - N a g y - S o m b o r o n . — W E B E R JÁNOS, n y ű g . k i t ü n t e t e t t tábornoka, ki az indiai h a r c z o k b a n v i t é magy. kir. helytartótanácsi tanácsos, 8 4 éves, Buda zül viselte magát, 1 8 6 7 - b e n p e d i g az abissziniai h a d p e s t e n . — CZOBOB G É Z A , f ő v á r o s i t i s z t v i s e l ő , dr. C z o j á r a t v e z e t é s é t b í z t á k r á , s 1 8 6 8 april 1 3 - d i k á n M a g b o r B é l a a k a d é m i a i tag fivére. — S C H E D L H E N R I K , dalánál Theodor abesszíniai királyt levervén, lorddá benedekrendi pap, hitszónok é s gimnáziumi tanár neveztetett ki. K ő s z e g e n é t e t e 43-ik é v é b e n . — KTSPÁL ALBERT, K Ü -
47
UJSÁG.
1883 szept.
27-iki
Elnöki
közgyűlésén.
—
Kibékítése az e g y é n n e k é s családnak a vallással, é s az államnak az egyházzal. Elnöki sén.
megnyitó
— Eszmék
beszéd
a Szent-László-Társulatnak
a középkor kulturéletébőL
László-Társulatnak
1886 decz.
6-iki
közgyűlésén.
A f r i k á b a n . Elnöki
megnyitó
14-iki
közgyűlésén.
— A z Erzsébet-kórház
19-én.
— M e g n y i t ó b e s z é d a szatmánnegyei
12-ikén
Xagy-Kárólyban
beszéd
tartott
1884 nov. 27-iki Elnöki
megnyitó — A
közgyűlé
beszéd
a
Szent-
rabszolga-kereskedés
a Szent-LászU-Társulatnak
1889
m e g n y i t á s a . Budapesten Széchenyi-Társulatnak
deczember 1884
1885
okt. szept.
közgyűlésén.
íimiiimiimxxxxxmxxxxxm-miixiímxunáíüíii H i r d e t é s e k és előfizetések elfogadtatnak: a kiadóhiva t a l b a n Budapesten, TV., Egyetem-utcza 4. szám alatt.
A legrjobb a r e z p o r o k
A Dr.Forti-féle sebtapaszról. Ezen általánosan kitűnőnek el ismert gyógytapasz rendkívüli Íryógyereje, oszlató, érlelő s ájdalmat csillapító h a t á s a által legyorsahb, legbiztosabb 9 egy szersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemű bajokban. Ily bajok a t o r o k g y u l a d á s lég c s ő h u r u t , bórkés b a r n a s á g , hártyás-gyik (Croup, Angina), min d e n n e m ű megsértések, h a r a p á s , s z ú r á s , v á g á s v.égés által t á m a d h a t ó s e b e s , megró rrázáSjdarázsvagy méhszurások, bnjasenyves és egyéb konok fekélyek, zuzatások (contusiók) meglepő gyors fájdalomcsillapítással, — rügzött daga n a t o k , gümŐk, tályogok (togtályog is), pokolvar (carbunculus, pustula m a ü g n a ) , megkeményed esek, gennyedések, vérkelések, minden mirigy b e t e g s é g e k , görvélyes fekélyek, fagydaganat, ujjféreg, körömfolyás, kor ö m m é r e g , v a d h ú s , tagszivacs, csontszú, kificzamitás é s megrándulások, helyi csúz, t o v á b b á a szülés utáni lábsebek és d a g a n a t o k , fájós, fékélyezett vagy m á r g e n n y e s nöi mell, — sok n ő m á r csirában volt emlöárktól — a különben elkerülhetetlen életveszélyes sebészi m ű t é t mel l ő z é s é v e l — egyedül ezen jeles sebtapasz használata által m e n e k ü l t m e g . A fül-nyilalás, n e m k ü l ö n b e n a torok-mondolák gyuladásánál h a t h a t ó s szolgálatot tesz. — Holyag-tapasz vagy m u s t á r lisztből, borogatások után h a s z n á l v a , méltán valóságos enyhszernek nevezhető, m i n t h o g y n e m csupán e n y h í t é s t szerez, h a n e m mivel i n k á b b a b e t e g e t kínos fájdal maitól a z o n n a l tökéletesen megszabadítja. Végre a t e s t b e teljesen bele m é l y e d t b á r m i n e m ű szálka, darázs vagy m é h fulánkja csupán ezen t a p a s z n a k rövid idei használata folytán a n n y i r a előtűnik, h o g y azután a t e s t b ő l közönségesen szabad kézzel, sebészi m ű t é t és fájdalom nélkül, könnyen k i h o z h a t ó , m i r e a s e b gyógyulása gyorsan bekövetkezik. — Pióczák alkalmazása után, az olykor veszedelmet előidéző utánvérzés rög töni b e s z ü n t e t é s é r e m i n d e n e g y é b e czélra h a s z n á l a t b a n levő, d e korán s e m megfelelő módok mellőzésével, tanácsos ezen s e b t a p a s z t , m i n t egyedüli s i k e r e s , g y o r s és legbiztosabban czélt érő s z e r t használni. T é t e s s é k t . i. oly nagyságú sebtapaszszal b e k e n t vászondarab, mely az összes pióczamarásokat födi s rakassék az t ü s t é n t a s e b e k r e , m i u t á n azok előbb e g y l a p itató-papírral avagy e g y igen lágy kendővel gon dosan t ö r ö l t e t t e k és a vér ily elbánás mellett lehetőleg tökéletesen felszivaioti. A vérzés ilyetén módon rögtőn eláll s a pióczamarások, seb h e l y e k h á t r a h a g y á s a nélkül c s a k h a m a r begyógyulnak. Ezen sebtapasz tonristáknak is föltétlenül szükséges, m i n t h o g y azok a legkülönfélébb megsértések avagy megsebesít éseknek ki vannak téve és g y a k r a n lábaikon t á m a d t legcsekélyebb bŐrfeldörzsölés m i a t t utjok I b e s z ü n t e t é s é r e vannak kényszerítve. Ezen megbecsUlbétlen gyógyszer, m e l y n e k jelensége leghitelesebb egyének számos és különös kívánatra b á r m i k o r f e l m u t a t h a t ó bizonyítványai á l t a l m á r régen legfényesebben e l i s m e r t e t e t t — rendkívüli, s legkülnnnemübb esetekben megpróbált h a t á s á n á l és feltűnő s i k e r d u s eredményeinél fogva, m e l y e k általa m é g elavult b a j o k b a n is eléretnek, jól megállapított és elterjedt hirét kéts é g b e v o n h a t l a n u l igazolja, minélfogva, a szenvedő e m b e r i s é g javára m é l t á n legjobb ajánlást é r d e m e t A c s o m a g - o l r á r a a l e g k i s e b b e k é 3 5 kr., a k ö z é p n a g y s á g n a k é 50 kr., a leg-nag-yobbaké 1 frt, h a s z n á l a t i utasítással e g y ü t t . — Kisebb megrendelések legczélszerübben p o s t a u t a l v á n y nyal eszközöltetnek. Postán k ü l d v e , h a a m e g r e n d e l t seb t a p a s z é r t j á r ó ár előlegesen beküldve vagy utalványozva v a n , 20 krral t ö b b ; m i g utánvétel melletti küldéseknél a m e g r e n d e l ő t azonkívül a posta v i t e l b é r is t e r h e l i . Posta utján csak n a g y o b b csomagok m e g r e n d e l h e t ő k . A száz m e g száz köszönőlevé közül közlünk egyet, mindenki m e g í t é l h e t i , h o g y ez n e m afféle g y á r t o t t reklámlevél, amilyeneket gyakran o l v a s h a t az e m b e r . Tekintetes Ü r l Mélyen tisztelt férfiul Ön nagybe csű é s a szenvedő emberiségnek oly kiszámithatlan előnyt biztosított t a p a s z á t m e g k a p t a m , sietek Ö n t t u d a t n i , mikép P r á g e r Béla nagy-ka nizsai gyógyszerész úrral a tapasz árulása végett értekeztem, ki is haj l a n d ó n a k nyilatkozott a bizományosságot elvállalni, szerintem lehetsé g e s v o l n a a z t neki azonnal küldeni és vele Üzleti Összeköttetést nyitni. — Ezt annál is i n k á b b kívánom, m e r t ott — hiszem, h o g y nagyobb kelendőségnek fog örvendeni, m e r t igazán megvallva, e tapasz raegbec s ü l h e t l e n oly házi kincs, melyet mint nélkülözhet)ent, m i n d e n k i háznál t a r t h a t , én m á r számosak baján ennek segélyével, s e g í t e t t e m , a számo sak közül csak ezt említem fel. Az eszteregnyei biróné alig 3 h e t e s csecsemőjét a halál e l r a g a d t a , a k ü l ö n b e n jól táplált a n y a emlőiben a tej g y u l a d á s t idézvén elő, m á r e szegény anya negyed napra oly lázas állapotba jött, h o g y sem éjjel, s e m nappal e g y perczet sem volt képes n y u g o d n i , m á r - m á r a kétségbe esés ö r v é n y é n e k széléu állt, midőn esetlegesen a sors házához vitt, hol é r t e s ü l t e m e borzasztó fájdalomról, szóval e kínos állapotról meggyőződ t e m ; e s z e m b e j ö t t ö n n e k tapasza, férjével azonnal Kanizsára r á n d u l t a m , a s z e n v e d ő asszony részére a tapaszt m e g v e t t e m , azt rögtön kiküldöt t e m , utasításom folytán a z t felrakták és képzelje el a hallatlan ered m é n y t , a nő m é g azon éjjel t ö b b óráig a l u d t s h a r m a d n a p r a m á r csak az anyai emlőn a g y u l a d á s n a k homályos jelet l á t t a t t a k , így e szegény nő az Ön kitűnő tapasza folytán nemcsak a borzasztó szenvedéstől, d e a t t ó l i s , h o g y a női kellem egyik ékességét képező emlője kifakadastól, ezzel a kisebbedéstül m e g m e n t e t e t t . Volt eset egy igen tisztelt és becsült urihácnál, h o l szinte a nő bal kezén s é r ü l é s t k a p o t t , — a gyuladást az orvosi segély n e m h o g y elosz l a t t a volna, sőt az a s e b tovaterjedése és erŐsebb gyuladása által min dig n a g y o b b é s n a g y o b b aggodalmat idézett elő, m i g végre az ö n ta pasza i t t is a l e g h a t h a t ó s b a n működött, a gyuladást, ezzel a lázt is eloszlatta. Nálam igen t e r m é s z e t e s , hogy folyton a háznál készen van, m i h e l y t elfogy, azonnal m á s r e n d e l t e t i k , t e r m é s z e t e s , h o g y többnyire csak a szenvedők közt osztatik ki, mig n e m t u d j á k elegenaőleg a jóté k o n y s á g o t megköszönni. Tisztelettel m a r a d v á n a t e k i n t e t e s u r n á k kész szolgája, Nagy-Kanizsa, j ú n i u s 17-én, 1876. K o v á c s s z o l g a b í r ó , s. k.
Legjobb és Legbirnevesebb Pipere Hölgypor
Leichner
e-
Különleges
VÍ^SA*
Riispor
.•s
SMUTTAL VEGYÍTVE
PARIS
4051
ILLATSZERÉSZ,
— 9 , r u e de la P a i x . 9
— PARIS.
'A KI NEM TUDJA, | hogy a sok hirdetett gyógyszer közül 'melyik felelne meg leginkább betegségé 1 inek, az kérje azonnal levelező-lapon Richter /kiadóintézetétöl Lipcsében, a képekkel ellátotti f„A Betegbarát" czímfi könyvecskét. A hozzál [nyomtatott hálairatok bizonyítják, hogy a mfii vecskében foglaltja tanácsok követése által, nem J tcsak ezren-meg-ezren elkerülték a haszontalan,i .pénzkiadást, hanem még a vágyva-vágyott. gyógyulást is hamar megtalálták. JkM könyv ingyen küldetik meg.
A Franklin-Társulat kiadásában megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:
Az
Regény.
zsirpora
Leichner hernielinpora. E jeles gyártmányok a legmagasabb körökben s a leg első művésznőktől előszeretettel használtatnak; az areznak fiatalosan szép viruló külsőt adnak. — Kaphatók a gyárban : B e r l i n , S c h ü t z e n s t r a s s e 3 1 , valamint minden illatszerésznél. Valódilag csak zárt szelenczékben, melyeknek fenekére czég és védjegy van belevésve.
Araflizve2 forint
a zord téli idő hosszas e s t é i v e l ; ki n e találua ilyenkor kellemes szóra kozást a z e n é b e n ? És b á r m e l y ü n n e pélyes a l k a l o m r a , kinek n e m volna az a l e g k e d v e s e b b meglepetése, h a szeretteitől e g y czélszerű h a n g s z e r t kap ? Hangszer-ipartelepem, mely h a z á n k b a n a legnagyobb képességű vállalat, nemcsak zenészek és m ű vészeknek szolgál legczélszerübb bevásárlási forrásul, h a n e m felada tul t ű z t e m ki m a g a m n a k , h o g y m ű kedvelők és olyanok, kik ezen idény a l a t t valamely h a n g s z e r t m a g u k n a k elsajátítani k í v á n n a k e z t k ö n n y e n é s csekély áldozatok á r á n m e g t e h e s sék, sőt olyanok s z á m á r a is gondoskodva v a n , k i k n e k épenséggel nincs m ó d j u k b a n , v a l a m e l y h a n g s z e r t m e g t a n u l n i . Kinek s e m m i zenei ké pessége sincsen m e c h a n i k a i h a n g s z e r e i m segélyével élvezetteljes esté k e t s z e r e z h e t m a g á n a k . B ő v e b b felvilágosítások k é p e s h a n g s z e r k a t a logusomban találhatók. Mindennemű h a n g s z e r e k és zenélőmüvek j a v í t á s a szakszerű pon t o s s á g g a l elvégeztetik és ócska h a n g s z e r e k cserébe is elfogadtatnak. Kívánatra nagy képes hangszerkatalogusom ingyen éa bérmentve megküldetik. — PtS~ Harmonikáról külön árjegyzék jelont meg. ~VQ|
Budapest, VH. ker., kerepeai ut 36. szám.
A «Franklin-Tarsulat» kiadásában Budapesten megjelent és min den könyvárusnál kapható:
Irta
A MAGYAR NÉP ÉS IFJÚSÁG SZÁMÁRA.
Alvincy Sándor. Ara fűzve 1 frt 60 kr.
35 képpel.
Tartalom:
A budapesti (budai) tanitóegylet megbízásából irta
E könyvnek szelleméről. — Az arabs ozivilizáozió. — Algéria. — Az arabs. — Az arabok az európaiakról. — A nők jogi és társa dalmi állapota. — A iHurik«. — Nevelés. — A • Zauja»-k. — A költészet. — Arabs troubadour. — A Szahara. — A Sott-ok. — A homokbuezkák. — Az oázok. — Sátor alatt. — Társadalmi rend. Vendégszeretet. — ünnepélyek és közmulatozások. — Vadászat. — Az arabs ló. — Babszolgák. — A rabszolgakereskedés Szudán ban. — A karaván. — Egy rabszolgakaraván útja Szudánba. — Az iszlám és a papság. — Hitfényes nemzeti jövőben.
Dr. GÖOZ JÓZSEF.
Dr. Lengiel Frigyes
„nyír-balzsama" Már maga a növényi nedv, mely a nyírfából folyik, ha annak törzsét megfúrjuk: ember emlékezet óta a legkitűnőbb szépítőszernek van elismerve; ha pedig e nedv a föltaláló ntas-.tasa szerint, vegyi úton balzsammá alakíttatik, nyer még igazán csodás hatásában. Ha este az arcz vagy más testfelület azzal bekenetik, már a következő r e g g e l a l i g észrevehető p i k k e l y e k v á l n a k l e a bőrről, mely ezáltal vakító fehér és gyön g é d lesz. H balzsam az arezon képződött ránezoknt és liimlöhelyeket kisimítja, 6 fiatalos kinézést kölcsönöz; a bőrt fehérré, gyöngéddé és frissé teszi; szeplöt, májfoltokat, anyajegyet, orrvörösséget, bőratkát s a bőr minden más tisztátalanságát a legrövidebb idő alatt megszünteti. Egy korsóval, haszná lati utasítással együtt, 1 frt 5 0 kr.
Dr. Lengiel ,,benzoe-szappaD"-ja a legczélszerübb gyógyszappan, mely » bőrt, gyöngéddé és fehérré teszi, s hivatva van e balzsam jó hatását fokozni. 1 d b 6 0 kr. — F ő l e t é t Magyarország részére:
Tőrük József gyógyszertára Budapest, kiraly-utíza 11 sz. a. Kapható továbbá A r a d o n Ring gyógyszertárában. D e b r e czen Bothschneck gyógyszert. Eszék Dienes gyógyszert. Nagy-Becskerek Menczer gyógyszert. Nagyszeben Morscher gyógyszert. Kolozsvár í)r. Ember gyógyszgrt. Brassó Kugler gyógyszert. Pozsony Érdy István gyógyszert. Szeged Barcsay gyógyszert. Temesvár jahner gyógyszart, s minden kiválóbb gyógyszertárban, illatszer- és gyógyfü-kereskedésben.
Második kiadás.
Ara fűzve 50 kr.
t F R A N K L X N - T A B S T J L A T . kiadásában Buda pesten megjelent és minden könyvárusnál k a p h a t ó :
UNITÁRIUS EGYHÁZI TÖRVÉNY
A "Franklin-Társulat» kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:
GÖRÖG ÉS LATIN REMEKÍRÓK KIADJA A H. TUD. AKAD. CLASSICA-PHILOLOGIAI BIZOTTSÁGA.
PUBLIUS VERGILIUS MARÓ.
/ENEISE.
A H Á Z A S S Á G I JOGRÓL.
FORDÍTOTTA S JEGYZETEKKEL KÍSÉRTE
Megállíttatott az unitárius vallásközönség egyházi főtanácsának 1889. évi márczius havában tartott rendkivüli ülésében. Életbelépett 1889 szept. 1.
Dr. B A R N A I G N Á C Z a magyar tudományos akadémia
tagja.
BEVEZETÉSSEL ELLÁTA
Ismerteti és bírálja
SZTEHLO KORNÉL.
Dr. N É M E T H Y I G N Á C Z . Ara fűzve 2 frt.
Ára fűzve 30 kr., postán bérmentve megküldve 35 kr.
i
T^MAPT
Bevonul
BUDAPEST TÖRTÉNETE Útirajzok és tanulmányok.
Ezen kitűnő hatása, nem eléggé ajánlható gyógyszer készítője FORTI LÁSZLÓ. Lak: Budapest, L k., Vár, Nándor-utexa 1. sz. a hová közvetlen megrendelések czimzendők.
I
L. Leichner, Berlin
A Szaharában.
Központi k ü l d e m é n y eső r a k t á r B u d a p e s t e n : Törők József g-yóg-yszerész u r n á i , k i r á l y - u t o x a 12. az. T o v á b b á T a l l m a y e r és Seitz, K o c h m e i s t e r Frig-yes u t ó d a i ós N e r u d Nándor u r a k n á l , v i d é k e n m i n d e n n a g y o b b v á r o s g~yóg*yszcrtárában.
•5559
Parfümerie-Chemiker, k. k. Hoftheater-Lieferant.
STERNBEBG- ÁRMIN legnagyobb képességű hangszerkészitési ipartelepe
Csiky Gergelytől.
4M
Latinul
és magyarul
— ára fűzve 3
forint.
BUDAPEST, JANUÁR 26.
4 SZÁM. 1890. Előfizetési
feltételek : VASÁRNAPI UJSÁG és | egész évre 1 2 í r t POLITIKAI ÚJDONSÁGOK eeyütt: í fél évre _ 6 «
Csupán a VASÁRNAPI
Dr. A N T A L G É Z A 1846—18S9.
A
MTJLT év nem búcsúzott el s az új nem kö
szöntött be a nélkül, hogy ismét szomorú . veszteségeket ne okoztak volna közéle tünknek. Ezúttal különösen azon jeleseink sorát látszottak kiszemelni, a kik a tudományok kü lönböző szakainak ápolásában és müvelésében szereztek magoknak maradandó érdemeket. Ezek közül is feltűnően leginkább azokat válo gatta ki, a kiknek aránylagíatal kora még érzé kenyebbnek tüntethette föl veszteségünket, mert férfikoruk legszebb szakában ragadta el kö rünkből a halál, mintegy a mellől a munka mellől, melynek még ezután következtek volna nagyobb eredményei. Megdöbbentőleg gyors egymásután ban vesztettük el Pesty Frigyest, a történelmi források páratlan szorgalmú búvárát, Apáthy Istvánt, a kitűnő jogtudóst, Hunyady Jenőt, az első rangú mathematikust, Visi Imrét, a buzgó zsurnalisztát, Ábel Jenőt, a klasszika-filológiai tudományok alapos mivelőjét, Petschachert, a jeles műépítészt, Ligeti Antalt, a nagyhírű táj képfestőt. Főiskoláinkról, tudományos és műintézeteinkről alig vették le az egyik gyászlobogót, már ki kellett tűzni a másikat. A hazai orvosi tudomány sem zárhatta le a múlt esztendőt érzékeny veszteség nélkül. Egyik legtehetségesebb művelőjét gyászolja dr. Antal Gézában, kit szintén legszebb férfikorában kellett elvesztenie. Ö annak a tudományos körnek volt egyik legbuzgóbb bajnoka, melynek tagjai a hetvenes évek elején megindult orvosi reformok kezdetén Balogh Kálmán köré csopor tosulva, önálló búvárlataikkal, kitartó szorga lommal igyekeztek fölemelni az elmaradt hazai orvostudomány egyes ágait az előhaladt orvosi kultúra mai színvonalára. A saját szakmájában a tiszta tudomány terén is számot tevő helyet foglalt el, mint a kinek tudományos dolgozatai nemcsak itthon nyertek elismerést, hanem a külföldön iajBkrívták a méltánylatot. De az orvosi tanítás ügye is méltán gyászol hatja benne úgy a jeles előadót, mint a kitűnő műtőt. Előadásai már korán kitűntek eleven ségükkel, világos logikájukkal; szabatos indikácziók alapján végzett operáczióit mesterkéltség nélküli eleganczia, könnyedség, biztosság, a be tegek iránti gyöngédség jellemezte. Ezek az orvosi operácziók híresek voltak már nemcsak a szakkörökben, hanem a nagy közönség előtt is, mert kivitelükben gyorsak, módszereikben
UJSÁG
| egész évre 8 l félévre _ 4
XXXVII. ÉVFOLYAM.
frt Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK •
mesteriek voltak, nem volt bennök sietség, nem elhamarkodás, zavar, s mindig gondja volt rá, hogy a tanítványok előtt ne maradjon elrejtve semmi, a mi észlelni való. Országokra szóló hirü tanára lett volna a sebészetnek, ha a gondviselés életének kedvez. Mint gyakorló orvos a legismertebbeknek és legnépszerűbbeknek volt egyike, kinek folyton növekedő hírneve elhatolt a legmagasabb körökig s az igazi haladásért való lelkesedése kedvessé
J egész évre Ö frt
i félévre _ 3 •
Külföldi előfizetésekhez a postai!*.* meghatározott viteldíj is csatolandó
tette a szaktársak körében is. Róla is el lehetett mondani, a mit Listonról, hogy keze, a mely kemény volt, mint a vas, és biztos, mint az aczel, a midőn a mütevő asztalon operált, gyöngéddé és bársonypuhává változott akkor, ha a szenvedő ereit tapintotta vagy baráti kézszorításra nyáj totta. Tekintélyszámba ment túl a haza határán is s megtörtént nem egyszer, hogy a kik idegen nagyhírű speczialistákhoz folyamodtak segély ért, ezektől ilyen választ kaptak: «Menjen
Hirsch Nelli rajza. ANTAL
GÉZA.
