KUTATÁSI JELENTÉS KÖZPARKOK közvélemény-kutatás a XIII. kerületi lakosság körében 2008 – 2011 – 2014
TARTALOM
1
ÖSSZEFOGLALÁS
3
2
BEVEZETÉS
4
3
A MINTA ÖSSZETÉTELE
5
4
VÉLEMÉNYEK A XIII. KERÜLETRŐL
6
5
A PARKBAN
11
5.1
Egyes közterek, parkok népszerűsége
11
5.2
A parkok látogatásának indokai
14
5.3
Fejlesztési elképzelések fogadtatása – 1.
16
5.4
Fejlesztési elképzelések fogadtatása – 2.
21
6
AZ ANGYALZÖLD STRATÉGIA
25
1
2 2014. június
Összefoglalás A helyiek nagyon szeretnek a XIII. kerületben élni, s ez a lakóhellyel való elégedettség folyamatosan növekszik. Egy nullától százig „Jó kis hely” terjedő skálára konvertálva a válaszokat 2008-ban 74, 2011-ben 79, 2014-ben pedig már 83 ponttal jellemezhető, hogy mennyire szeretnek itt, a kerületben élni. A négy vizsgált tényező közül a köztisztasággal és az utak, járdák minőségével kevésbé, erős közepes mértékben, a játszóterek és parkok állapotával sokkal inkább, „négyes fölével” jellemezhető mértékben elégedettek a helyiek. Mind a négy területen jelentős, átlagosan 8-15 pontnyi javulás Közterek fejlődése tapasztalható az évesek során: a játszóterek és parkok megítélésében érhető tetten a legnagyobb fokú közérzetjavulás 63/65-ről 78/79 pontra nőtt e közösségi terekkel való elégedettség, míg a köztisztaság esetén 50-ről 63 pontra, az utak állapotának esetében pedig 55-ről szintén 63 pontra emelkedett a lakossági elégedettség. A leggyakrabban látogatott parkok, terek a válaszadók otthonához közel eső lakótelepi parkok, a Béke tér, és a Jászai Mari tér (a Közterek kerületiek jó egyharmada keresi fel pihenési céllal legalább heti népszerűsége rendszerességgel ezeket a köztereket). E két tér népszerűsége az elmúlt hat év során nőtt. A Margitsziget látogatottsága stabil, 1617%-nyi a kerületből hetente elmenne oda. Változatlanul fontos: a közbiztonság a köztisztaság és a zöldfelület
A parkok fejlesztésével, fenntartásával kapcsolatban a fejlesztési prioritások élvonala nem változott: jelenleg is a köztisztaság megóvása, további fák telepítése, valamint a közbiztonság javítása a három legfontosabb elvárt intézkedés. A konkrét fejlesztések megítélésének terén sem mutatkozott érdemi változás 2011-hez képest.
Kevesek számára ismert az AngyalZÖLD stratégia
A program ismertsége nem nőtt az elmúlt három év során, a helyiek csupán tizede hallott róla. Fogadtatása azonban kedvező, akik hallomásból ismerik, azok alapvetően pozitív, jó dolognak tartják, örülnek neki.
3 2014. június
2
Bevezetés A Szonda Ipsos 2008. márciusában, 2011. áprilisában, valamint 2014. júniusában telefonos közvélemény-kutatást készített a XIII. kerületben 500-500 személy megkérdezésével, a kerület parkjaival, azok látogatottságával kapcsolatos gyakorlatról és véleményekről. A megkérdezettek
a
kerület
18
éves
és
idősebb
lakosságát
reprezentálták nem, korcsoport és iskolai végzettség szerint. Az adatfelvétel standard kérdőívvel, telefonos interjúkkal történt. A minták összetételének főbb jellemzőit a Bevezetés után közöljük. A minták szükségszerű statisztikai hibája legfeljebb +/-4%, ami azt jelenti, hogy ha az összes ilyen korú személyt felkerestük volna, az egyes válaszok gyakorisága legfeljebb 4 százalékponttal térne el a mintából származó adattól. Ha egy kérdést a megkérdezetteknek nem a teljes, hanem egy szűkebb körében tettünk fel, a mintavételi hiba ennél nagyobb is lehet. A kerekítés miatt a százalékok összege néhol kissé eltérhet 100-tól. Ha egy válaszlehetőséget senki sem választott, az adat helyén ‘-’ szerepel, ha viszont a kérdezettek kevesebb mint 0,5%-a élt az adott válaszlehetőséggel, akkor ezt ‘0’-val jelöljük. A
két
korábbi
kutatás
eredményeit
tartalmazó
részletesebb
elemzéseket szürke színnel, míg a jelenlegi vizsgálatra vonatkozókat fekete színnel tüntetjük fel.
4 2014. június
3
A minta összetétele (%) 2008
2011
2014
férfi
44
44
44
nő
56
56
56
18–39 éves
39
39
45
40–59 éves
32
32
27
60 év feletti
29
29
28
alapfokú
41
40
27
középfokú
37
37
37
felsőfokú
22
22
36
Nem
Korcsoport
Legmagasabb iskolai végzettség
A 2008-as és 2011-es felmérés során a mintavétel a 2005-ös mikrocenzusra alapult, míg a mostani felmérés a 2011. évi népszámlálásra. Ebből fakadóan, a fenti táblázatban érzékelhetők a kerület felnőtt lakosságában történt változások.
5 2014. június
4
Vélemények a XIII. kerületről
A XIII. kerületben lakni nem egyszerűen jó, hanem nagyon jó, sőt! Míg 2008-ban a helyiek harmada nyilatkozott úgy, miszerint nagyon jó a kerületben élni, addig 2011-ben a válaszadók 41, jelen felmérés alkalmával pedig már 46%-a. Az elmúlt hat évben tehát folyamatosan, összesen 12 százalékponttal nőtt a kerületi élettel teljes mértékben elégedett lakosok aránya.
További kedvező véleménnyel van a megkérdezettek kétötöde, az ő minősítésük szerint „jó” a kerületben lakni, míg bő tizednyien vegyes érzésekkel viseltetnek szűkebb lakóhelyük iránt. Negatív véleményt gyakorlatilag senki, csupán 1%-nyi válaszadó fogalmazott meg.
Ha a válaszokat a könnyebb értelmezhetőség és összehasonlítás érdekében egy 100 fokú skálára konvertáljuk, a számított érték 2008-ban 74 pontnak, 2011-ben 79 pontnak adódott, most pedig már 83 pontot tesz ki. Ez iskolai osztályzatokkal kifejezve ’négyes’-től az ötös felé
6 2014. június
való elmozdulást jelent, ami egy a szűkebb pátriájával rendkívül elégedett lakosság képét rajzolja ki. A nemi különbségektől eltekintve, nevezetesen hogy a nők még elégedettebbek a XIII. kerületi élettel, mint a férfiak, más jelentősebb szocio-demográfiai eltérés nem tapasztalható a válaszokban. Mindent összevetve Ön szerint milyen a XIII. kerületben élni? (érdemi válaszok transzformált átlaga; 0–100) 2008
2011
2014
férfi
71
76
80
nő
77
82
85
18–39 éves
74
79
82
40–59 éves
72
80
82
60 év feletti
77
79
84
alapfokú
74
79
82
középfokú
75
78
81
felsőfokú
74
81
84
Lakossági átlag
74
79
83
Nem
Korcsoport
Legmagasabb iskolai végzettség
7 2014. június
Az általános közérzet vizsgálata után arra kértük a válaszadókat, hogy négy olyan szempont alapján értékeljék a kerületet, amelyek jelentősen befolyásolhatják a lakók komfortérzetét. A köztisztaság, az utak, járdák, a játszóterek, valamint a parkok állapota vonatkozásában kértük a megkérdezetteket az osztályozásra.
Mint ahogy a fenti ábrán is jól látszik, a köztisztaságnak és az utak, járdák állapotának megítélése, valamint a játszóterek és parkok állapotának minősítése szorosan együtt jár. Előbbi kettővel a helyi lakosság bő fele (inkább vagy nagyon) elégedett, kétötöde közepes mértékben, egytizede ugyanakkor inkább elégedetlen a kerületi viszonyokkal e tekintetben. Százfokú skálára transzformálva a kapott válaszokat a 63-63 pontos értékelés erős közepesnek tekinthető. Háttérváltozók szerinti bontásban vizsgálva a kérdést az utak állapotával kapcsolatban tapasztalhatunk szignifikáns eltérést. Minél idősebb a válaszadó, annál inkább elégedett az utak, járdák állapotával. Míg a 18-39 évesek 60, a 40-59 évesek 62, addig a 60 év felettiek 68 pontnak megfelelő osztályzatokkal fejezték ki elégedettségüket.
8 2014. június
A játszóterek és parkok állapotával ugyanakkor nagyon meg van elégedve a kerületi lakosság. A mintába került személyek jó nyolctizede (inkább vagy nagyon) elégedett, 15%-nyian elégedettek is vele meg nem is, míg az e közterekkel elégedetlen lakosok száma gyakorlatilag elenyésző (3-4%). 100-fokú skálán nézve 78-79 pontos átlagértékelést kaptunk, ami nagyon kedvező minősítést takar. A nők elégedettebbek mind a játszóterek (80 vs. 76 pont), mind a parkok állapotával (80 vs. 77 pont), mint a férfiak. Emellett a játszóterek állapotának megítélésénél életkori különbségeket is találtunk: minél idősebb a válaszadó, annál inkább elégedett a játszóterek állapotával. Míg a 18-39 évesek 75, a 40-59 évesek 79, addig a 60 év felettiek 83 pontnak megfelelő osztályzatokkal fejezték ki elégedettségüket. Összességében azt mondhatjuk, hogy a vizsgált szempontok, valamint közösségi terek megítélésében kiugró szocio-demográfiai eltérésekkel nem találkozhatunk, ami egyfajta általános lakossági elégedettségre utal.
Az idősoros adatokat szemlélve jól látszik az elmúlt hat évben megmutatkozó kedvező tendencia. 9 2014. június
Az
utak
állapotának
és
a
köztisztaságnak
a
megítélése
„közepesről”
„háromnegyedre”, a játszóterek és parkok állapotának értékelése „háromnegyedről” „négyes fölére” változott. A köztisztasággal való elégedettség 2008-ban még csak 50 pontnak felelt meg, ma már – a 2011-es emelkedést követően tovább nőtt, – 63 pont. Az utak minőségének megítélése az első két mérés között gyakorlatilag nem változott (55-57 pont), 2014-re azonban 63 pontra emelkedett. A közterekkel és parkokkal való elégedettség a 2008-as induló 63/65 pont után 2011-re 74 pontra, majd 2014-re 78/79 pontra nőtt. Mindezek (a különböző szempontok szerint) 8-15 pontos átlagos emelkedést jelentenek az elmúlt hat év során. Ez alapján azt lehet mondani, hogy a XIII. kerületi lakosok kifejezetten értékelik a kerületi vezetés elmúlt években tett erőfeszítéseit a parkosítás, és a játszóterek fenntartása, létesítése terén, s a köztisztaság, valamint az utak, járdák állapotával kapcsolatban is fejlődést tapasztalnak.
10 2014. június
5 5.1
A parkban Egyes közterek, parkok népszerűsége
A lakosság leggyakrabban az otthonához közel eső lakótelepi parkot keresi fel, ha a szabadban szeretne pihenni: a megkérdezettek közel harmada (30%) hetente megfordult ilyen típusú közkertekben 2008-ban. 23%-uk a Jászai Mari teret látogatta ilyen gyakorisággal és nagyjából hasonló arányban voltak azok (20-20%), akik családi-, vagy társasházuk zárt kertjében, illetve a Béke téren kapcsolódtak ki. A válaszadók nagyjából hatoda minden héten elment a Szent István parkba, ugyanennyien a Rákos-patak menti közparkba, valamint a Margitszigetre. A Városligetet, a Budai-hegyeket, a Gyermek teret és a Népszigetet hetente felkeresők aránya 5% körüli volt. 2011-ben szintén a lakóhelyhez közel eső parkok voltak a legnépszerűbbek. A válaszadók 32, illetve 28%-a keresi fel legalább hetente a lakótelepi parkot, illetve a családi ház, vagy tömbház zárt kertjét. Népszerű még a Béke tér, a Jászai Mari tér (28-28% található meg ezeken a tereken legalább hetente) és a Szent István park (21%). Közelsége ellenére a Margitszigetre csak 17% látogat ki hetente; a Városliget, a Gyermek tér és a Budai hegyek 77%-ot vonzanak. A legkevésbé látogatott parkos terület a Népsziget, a helyiek mindössze 1%-a veszi arra az irányt heti rendszerességgel. A 2014-es adatokat szemlélve ismét elmondható, hogy a lakóhelyhez közeli parkok a legnépszerűbbek. A Béke teret és a lakótelepi parkokat a kerületi lakosság több mint harmada keresi fel legalább hetente, további negyede-nyolcada pedig legalább havonta. A Jászai Mari teret a helyiek háromtizede látogatja meg hetente pihenési céllal, további negyede havonta, míg a házak kertjét, belső udvarát az itt lakók negyede használja kikapcsolódásra heti rendszerességgel. Az adatok szerint a Rákos-patak menti közparkok és a Szent István park is a helyiek ötödét vonzza minden héten, a lakosság további tizede, ötöde pedig havonta keresi fel ezeket a köztereket kikapcsolódási céllal. A Margitszigetre a kerületiek hatoda heti, bő harmada havi rendszerességgel látogat el. A Gyermek-teret és a Városligetet a XIII. kerületiek körülbelül tizede, a Budai hegyeket és a Népszigetet húszhuszonötöde látogatja rendszeresen. Egyéb, nem felsorolt kerületi parkot a megkérdezettek hatoda látogat gyakran. A mintába került személyek többsége egyáltalán nem látogatja a Gyermek-teret és a Népszigetet (68 és 65%), a családi, tömbházak kertjeit, valamint a Rákos-patak menti közparkokat (60 és 59%). 11 2014. június
A Margitsziget látogatottsága stabil. 2008-ban, ’11-ben és ’14-ben is a helyi lakosság 1617%-a látogatta (legalább) heti rendszerességgel. A Béke tér népszerűsége 20-ról 37%-ra, a Jászai Mari téré 23-ról 30%-ra, a lakótelepi parkoké 30-ről 36%-ra, a Gyermek-téré 5-ről 12%-ra, a Városligeté 5-ről 9%-ra emelkedett az évek alatt. A családi házak, tömbházak kertjeinek, valamint a Szent István parknak a látogatottsága 2008 és 2011 között nőtt, azóta stagnálás tapasztalható. A Rákos-patak menti közparkok, valamint a Népsziget látogatottsága hullámzó volt: 2008 és 2011 között csökkent, majd 2014-re ismét nőtt a népszerűségük. A lakótelepi parkokat az átlagosnál gyakrabban látogatták 2008-ban a fiatalok, a középfokú végzettséggel rendelkezők és a Dráva utca vonalától északra élők. A Jászai Mari tér inkább a fiatalok, a kerttel nem rendelkező társasházban lakók, valamint az újlipótvárosiak körében volt népszerű az első kutatás alkalmával. A férfiak, a 40-59 évesek, a diplomások, az Angyalföldön élők az átlagosnál gyakrabban pihentek saját házuk kertjében.
12 2014. június
A Béke teret is sűrűbben keresték fel a fiatalok, a középfokú végzettségűek és az angyalföldiek. Jellemzően a nők, a 60 év felettiek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és az újlipótvárosiak kedvelték a Szent István parkot. A Margitszigetre többször mentek a fiatalok, a diplomások és a Dráva utca - Szent István körút közé eső terület lakói, mint más csoportok képviselői. A Rákos-patak menti közparkokban inkább középkorúak, középfokú végzettséggel rendelkezők és angyalföldiek kapcsolódtak ki. A fiatalok, a férfiak és az Angyalföldön élők szívesebben utaztak azért, hogy a Városligetben tölthessék szabadidejüket. A Budai-hegyekig inkább a férfiak és a Vizafogón élők kirándultak el. A Gyermek téren az átlagosnál gyakrabban voltak fiatalok és angyalföldi lakosok. A Népszigetre valamivel többször látogattak ki a 40-50 évesek és a diplomások. 2011-ben a lakótelepi parkok a fiatalok és értelemszerűen a lakótelepen élők között volt a legnépszerűbb. Ezzel összefüggésben az Újlipótváros polgárai az átlagnál jóval kisebb arányban látogatják hetente ezeket a közterületeket. Ellenben a Jászai Mari téren az említett városrész polgárai, ezen kívül a fiatalok és a diplomások fordulnak meg a legmagasabb arányban. A Margitszigetre is elsősorban a fiatalok és a diplomások járnak, mint ahogy a Budai-hegyek is főleg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket vonzzák. A Szent István park közelsége miatt az Újlipótvárosiak (és ezzel összefüggésben a kert nélküli társasházban élők) kedvelt pihenőhelye. Az Angyalföld lakosai elsősorban a Rákos patak menti közparkot és a Béke teret látogatják. A családi ház, vagy tömbház zárt kertjében értelemszerűen a kertes társasházban élők pihennek a legmagasabb arányban. A 2014-es adatok is megerősítik azt a tendenciát, miszerint a Margitsziget a fiatalok, illetve a diplomások számára vonzóbb. Az életkor emelkedésével (25-ről 9%-ra) csökken, míg az iskolázottság emelkedésével egyenes arányban (11-ről 21%-ra) nő a Szigetet (legalább heti rendszerességgel) látogatók aránya. A Városliget szintén inkább a fiatalokat, ugyanakkor inkább az alacsony iskolai végzettségűeket vonzza rendszeresen, míg a Budai hegyekbe a férfiak, fiatalok, diplomások látogatnak szívesebben.
13 2014. június
A Szent István park elsősorban az idősek számára népszerű (29%-uk keresi fel legalább hetente, 18%-uk havonta). A fiatalok 17-17%-a pihen ott heti/havi rendszerességgel, míg a középkorúak (valószínűleg inkább időhiány miatt) ritkábban keresik fel (12% rendszeresen, 26% havonta). A Rákos-patak menti közparkokat a nők, illetve a fiatalok kedvelik jobban, míg a Népsziget a férfiak és a középkorúak körében népszerűbb inkább. A Jászai Mari teret (a Szent István parkhoz hasonlóan) szintén a fiatalok és az idősek keresik fel gyakrabban. A lakótelepi parkokat az ott lakók, idősek, nők látogatják inkább, a kertes házak, tömbházak kertjét szintén az ott lakók és idős válaszadók, míg az egyéb kerületi parkokat szintén a nők, de inkább a fiatalok keresik fel rendszeresen.
5.2
A parkok látogatásának indokai
Az első, 2008-as kutatás tanúsága szerint a legfontosabb motivációs tényező, ami az embereket a parkokba vonzza, a növényzet: a válaszadók 37%-a a fákat, szép virágokat, a ’zöldet’ szereti, azért járt a közparkokba, hogy ezeket élvezze. 19%-uk elmondása szerint a kedvelt park tisztaságát, rendezettségét értékelte, további 15%-uk pedig a csendet, a nyugalmat találja meg az általa gyakran látogatott helyen. 13%-nyian vannak, akik jó levegőn, a szabadban szeretnek lenni. A megkérdezettek 4-4%-a a sétát, a parkban lévő társaságot, beszélgetéseket, illetve a gyerekekkel, unokákkal együtt töltött időt kedvelte és 1%-nyi azok aránya, akik sportolni jártak az adott parkba. 14%-os az egyéb választ említők tábora, míg a megkérdezettek 13%-a nem adott érdemi választ a kérdésre.
A kedvenc parkot vonzóvá tévő legfontosabb tényezők ugyanazok, mint három évvel korábban. 2011-ben 46% a zöldterület, a fák és virágok miatt látogatja a parkokat (ez a szempont korábban is a leginkább meghatározó volt, de ennél alacsonyabb aránnyal), 33%ot a tiszta, kulturált környezet vonz (korábban is ez a tényező volt a második, de kisebb aránnyal). 17%-ot a csend és a nyugalom (ez 2008-ban is a harmadik volt a sorban, hasonló aránnyal). 11%-ra nőtt viszont azok aránya, akik a gyerekek miatt látogatnak a közparkokba, a gyerekbarát környezetet értékelik ezeken a helyeken. A jó levegőt 2011-ben 10% említette, a padokat, azt, hogy le lehet ülni, 9%. 7-7%-ot pedig a sétálási lehetőség, illetve a szökőkutak vonzanak.
14 2014. június
A parkba járás főbb indokai továbbra sem változtak: a 2014-es felmérés eredményei szerint a válaszadók 42%-a zöld környezet, a fák, a virágok miatt megy ki a parkokba, s összességében jótékony hatással van az emberekre a betonrengetegben, hogy egy csöpp természetbe ki tudnak ruccanni. Szeretik a szép, tiszta, rendezett, kulturált környezetet (37%). Ez a két fő indoka a parkba járásnak, amelyek közül az első, nevezetesen a sok zöld, fa jelenléte gyakorlatilag evidencia, ennek az említési aránya mindhárom mérés alkalmával 40% körül mozgott. Ehhez képest az a tény, hogy a park egyúttal szép, tiszta, rendezett környezetet is jelent, egyre nagyobb említettséget ért el: 2008-ban 19%-nyian hozták ezt fel indokként, 2014-ben pedig már kétszer ennyien. A megkérdezettek hatoda a csendet, nyugalmat nevezte meg, mint a parkok egyik fő vonzerejét (ez az arány stabil, a három mérés alkalmával nem változott). A helyiek hetede, nyolcada, kilencede számára fontos, hogy a parkokban lehet sétálni, üldögélni, pihenni (a padok jelenlétét sokan külön kiemelték), hogy gyermekbarát környezetet nyújtanak, ahol jó játékok vannak, illetve sokak számára fontos a szökőkutak, kutak jelenléte. Ezen tényezőket körülbelül háromszor annyian említették (11-14%) most, mint az első, 2008-as felmérés alkalmával. 15 2014. június
A sport szerepe, a sportolási lehetőségek – több korosztály számára – szélesedő tárháza mint vonzerő lényegesen többekben vetődött fel: míg 2008-ban csupán egy, addig 2014-ben már 9%-nyien említették. A társaság, kellemes hangulat szintén a válaszadók tizedét vonzza a parkokba (körülbelül kétszer annyi helyi lakost, mint hat éve). Egy tényező van, amelyet kevesebben, feleannyian említettek, mint 2008-ban, ez pedig az, hogy a park előnye, hogy jó levegőn van az ember (13 vs. 6%). 4-4%-nyian említették még, hogy árnyékot ad a park, hűvös, kellemes ott a levegő, valamint hogy önmagában a fejlesztés, felújítás, fejlődés látványa köti le a látogatót. További 3-3%nyian említik meg a parkok előnyei közt, hogy biztonságosak, zártak, némelyek őrzöttek is, hogy közel vannak, valamint hogy vannak külön kutyafuttatók is.
5.3
Fejlesztési elképzelések fogadtatása – 1.
2008-ban a legfontosabb orvosolandó problémának tekintett köztisztaság minősége volt az a tényező, melynek javulása esetén jelentősen nőne a parklátogatások gyakorisága. A kerületi lakosság nyolctizede döntő fontosságúnak tartotta közparkok megfelelő gondozását és a rendezettség növelését. A megkérdezettek háromnegyede több fa telepítése, kétharmada a nagy gyepfelületek létrehozása esetén menne többször a kerület parkjaiba. Nagyjából hattizednyien voltak, akik padok, asztalok elhelyezését, a játszóterek fejlesztését, illetve virágok ültetését vélték kívánatosnak. 45 és 56% közötti tartományban mozgott azok aránya, akiket a kutyafuttatók létesítése, korszerű világítóeszközök elhelyezése, sportpályák építése, illetve új vízfelületek létrehozása vonzott volna. Futópályák kialakítása esetén járt volna gyakrabban a kerületi parkokban a megkérdezettek négytizede, harmaduk a burkolatok felújítását értékelte volna és mindössze 18%-nyian voltak azok, akik vendéglátó létesítmények létrehozása miatt látogatná meg többször a parkokat. A 2011-es kutatás tanúsága szerint a legfontosabb preferenciák nem változtak, viszont a lakosság „egyre igényesebb”. Már 86% tartja döntő fontosságúnak a fenntartás színvonalát, a köztisztaság javítását. A „minél több zöldet” igénylők aránya is megnőtt. Már 82% érzi mindennél előbbre valónak a fák telepítését, 71% gondolja ezt a nagy gyepfelületek létrehozásával kapcsolatban, 64% minél több virágágyat szeretne. Látványosan többen akarnak új burkolatot az utakra (47%), és valamivel többen kívánják a korszerű világítás kihelyezését (62%), vízfelületek létrehozását (51%), kocogásra való futópályák építését (47%). Idén is a legsúlytalanabbnak a vendéglátóhelyek létét érezték a lakosok, de most
16 2014. június
kicsivel magasabb arányban (23%) nevezték döntő fontosságúnak, mint három évvel korábban.
A 2014-es eredmények alapján azt láthatjuk, hogy a fejlesztési prioritások élvonala nem változott: jelenleg is a köztisztaság megóvása, további fák telepítése, valamint a közbiztonság javítása az a három legfontosabb intézkedés, amely még több lakost tudna a parkokba vonzani. Az előbbi két fejlesztésre való igény 2008 és '11 között nőtt, azóta azonban érdemben nem változott (míg a harmadik idén új elemként jelent meg, ott időbeli összehasonlításra nincs lehetőség). A fenti tényezők elsősége nem meglepő, hiszen bármilyen köztérrel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy tiszta és biztonságos legyen, s parkról lévén szó, az is elengedhetetlen, hogy minél több zöld, fa legyen benne. Ezek a kívánalmak nem csupán egy-egy réteg, hanem a lakosság egésze számára fontosak, így ezeket a szempontokat a válaszadók döntő többsége, 84-85%-a felsorolta, mint a parkok (gyakoribb) látogatásának feltételét. (A közbiztonság kérdése a 60 év feletti válaszadók számára még az átlagost is meghaladó mértékben fontos.)
17 2014. június
A nagy gyepfelületek létrehozása, korszerű világítás, közterületi székek, asztalok kihelyezése, valamint vízfelületek (szökőkutak, csobogók) kialakítása a helyi lakosság kétharmada-háromnegyede
számára
jelentene
további
vonzerőt
a
parkok
sűrűbb
meglátogatására. A nagy gyepfelületek szintén alapvető részét képezik egy park általános képének, az ezek kialakítására való igény is általános: valamelyest nőtt 2008 és 2011 között, majd azóta nem változott. A korszerű világítás kihelyezése, ami nem csupán esztétikai beruházás, hanem a közbiztonság növelését is segíti, egyre nagyobb hangsúlyt kap a lakosság szemében: 2008-ban még csak 53%, majd 62, idén pedig 68%-nyian említették, mint a parklátogatást elősegítő beruházások egyik döntő fontosságú elemét. A zöld területek látogatói rendkívül kedvelik a padokat, asztalokat, amelyeknél leülni, megpihenni, beszélgetni, esetleg enni vagy játszani (például kártyázni, sakkozni) is lehet. Ezek kihelyezése, karbantartása alapvetően lényeges, s az elmúlt három évben valamelyest emelkedett is (62-ről 67%-ra) azok aránya, akik ezt így gondolják. A vízfelületek létrehozása szintén fontos, kedvelt, sőt, az elmúlt hat év során egyre nagyobb népszerűségnek örvendő része a parkoknak (45-ről 65%-ra emelkedett azok aránya, akik döntő fontosságúnak vélik a parklátogatás gyakoribbá válása szempontjából). A szökőkutak, csobogók funkciója kettős: egyrészt szép, harmonikus látványt nyújtanak a park közönségének, másrészt nagy melegben egy kis hűsítőül is tudnak szolgálni az arra járóknak. A szökőkutak mellett az ivókutak is népszerűek a parklátogatók körében. Virágágyak telepítése a megkérdezettek hattizede számára kiemelkedő jelentőségű, s ez az arány alapvetően nem változott az elmúlt hat évben. Míg azonban a fásítás egyformán lényeges a parklátogatók számára, addig a virágos környezet inkább a nők számára fontos, s az életkor előrehaladtával egyre nagyobb jelentőséggel bír. Az eddig felsorolt fejlesztésekkel kapcsolatban közös elem, hogy ezek elutasítottsága csekély: a helyiek körülbelül tíz százaléka tartja azokat közömbösnek, vagy egyáltalán nem fontosnak. A következőkben felsorolásra kerülő változtatási lehetőségek vagy valamilyen speciális funkcióval egy-egy réteget céloznak meg (például játszótér, kutyafuttató, sportolási lehetőség), vagy egyszerűen kevésbé fontosak a parklátogatóknak (gyalogos burkolat, vendéglátó létesítmény), de mindenesetre az ezek iránti közömbösség (14-22%), vagy elutasító hozzáállás (9-20%) sokkal nagyobb volumenű. Játszóterek kialakítása és felújítása stabilan a kerületi lakosság hattizede számára döntő fontosságú olyan tényező, amely a gyakoribb parklátogatást valószínűsítené. Kutyafuttatók kialakítása a helyiek körülbelül fele számára lényeges. A sportolásra lehetőséget teremtő fejlesztések az érintettek kevesebb mint fele, jó négytizede számára kiemelkedő jelentőségű. A kerékpáros ügyességi pálya valamivel 18 2014. június
kevesebb, a labdapálya több, a kocogásra alkalmas futópálya kialakításának lehetősége pedig még több szimpatizánst vonz (38, 43 és 47%). A kerékpár és labdapálya kialakítása az alacsony iskolai végzettségű válaszadók számára fontosabb az átlagosnál, valószínűleg ez szoros összefüggésben van azzal, hogy minden sportolási lehetőség szervezett keretek között meglehetősen költségigényes. A
gyalogos
burkolatok
felújítása
és
a
vendéglátóegységek,
büfék,
kávézók
létrehozásának lehetősége egyre többek számára vált fontossá az elmúlt hat évben, de még így is (különösen a vendéglátóhelyek) a rangsor végén kaptak csak helyet. Az elmúlt hat évben háromról öttizedre nőtt azok aránya, akik a burkolat felújítását szorgalmazzák, mint a gyakoribb parklátogatás egy lehetséges feltételét, s kettőről háromtizednyire nőtt azok aránya, akik a kávézók, büfék létrehozását szorgalmaznák. Ahhoz, hogy gyakrabban látogassa a kerületi parkokat, mennyire lenne fontos az Ön számára a(z)…? (a kérdést döntő fontosságúnak vélők aránya, %) 2008
2011
2014
81
86
85
74
82
85
-
-
84
nagy gyepfelületek létrehozása
67
71
72
padok, asztalok kihelyezése
63
62
67
játszóterek kialakítása, felújítása
61
59
59
virágágyak telepítése
60
64
59
kutyafuttatók létesítése
56
54
49
korszerű világítás kihelyezése kerékpáros ügyességi pálya, labdapálya létesítése vízfelületek (szökőkutak, csobogók) létrehozása kocogásra való futópályák építése
53
62
68
46
42
38/43
45
51
65
38
46
47
(gyalogos) burkolatok felújítása
31
47
50
vendéglátó létesítmények (kávézók, büfék) létrehozása a közelben
18
23
28
a fenntartás színvonalának, a köztisztaság javítása fák telepítése közbiztonság javítása
A virágágyak telepítése, a karbantartás és a köztisztaság javítása az Újlipótvárosban élőknek volt fokozottan lényeges 2008-ban. 19 2014. június
Angyalföldön a burkolatok felújítását, kerékpáros ügyességi pálya kialakítását, valamint padok, asztalok kihelyezését az átlagosnál jobban szerették volna három évvel ezelőtt. A korszerű világítóeszközök kihelyezését fontosabbnak tartották a Vizafogón élők, mint a kerület többi részén lakók. Gyakrabban jártak a közparkokba a Dráva utca vonalától északra élő megkérdezettek, amennyiben a játszóterek mennyisége és minősége javult volna, illetve több vendéglátó egység várná az odalátogatókat. 2011-ben az újlipótvárosiak az átlagnál jobban futópályák építése, kerékpáros ügyességi pályák kialakítása és a korszerű világítás kihelyezése. A Vizafogó és a Lőportál dűlő lakói a többi kerületrész polgárainál inkább szeretnék a gyalogos burkolatok felújítását. Az Angyalföld lakosai számára az átlagon felül lényeges a futópályák építése, kerékpáros ügyességi pályák kialakítása és a világítás kihelyezése. A fent felsorolt beruházások, fejlesztési lehetőségek közül a közbiztonság javítására irányuló erőfeszítéseknek kell hogy élvezzék a legfőbb prioritást: a megkérdezettek harmada az első, több mint fele pedig az első három hely valamelyikére sorolta ezt a szempontot. A köztisztaság kérdése a második legfontosabb: a válaszadók bő tizede az első, bő harmada az első háromba sorolta. A harmadik legfontosabb fejlesztési lehetőség, gyakorlatilag holtversenyben a gyalogos burkolatok felújítása, a fák telepítése, a játszóterek bővítése, a nagy gyepfelületek létrehozása, valamint a korszerű világítás kialakítása: ezeket a szempontokat a mintába került személyek 5-7%-a az első, 20-25%-a az első három legfontosabb hely valamelyikére sorolta. A fontossági sorrend további helyezéseit a következő táblázat részletesen tartalmazza. Néhány szocio-demográfiai különbséggel találkozhatunk a tekintetben, hogy ki mit tart fontosnak: a virágágyások kialakítása például az idősek számára lényegesebb az átlagosnál, míg a játszóterek felújítása, fejlesztése a fiatalok számára fontos szempont. A kocogó pálya kialakítása a fiatalok és a diplomások számára lényegesebb, míg a közbiztonság megőrzése, és a gyalogos burkolat kiépítése a nem diplomás válaszadók számára a fontossági sorrendben előkelőbb helyet foglal el, mint a diplomásoknál.
20 2014. június
Az említettek közül mely HÁROM fejlesztés lenne a legfontosabb? (válaszok százalékos megoszlása, %) 1. legfontosabb
2. legfontosabb
3. legfontosabb
első háromba sorolta
közbiztonság javítása a fenntartás színvonalának, a köztisztaság javítása gyalogos burkolatok felújítása
35
12
8
56
13
17
6
36
7
6
9
22
fák telepítése
6
7
9
22
játszóterek bővítése, felújítása
6
6
8
20
nagy gyepfelületek létrehozása
5
10
10
25
korszerű világítás kihelyezése
5
10
7
22
kocogásra való futópályák építése
4
5
3
12
közterületi székek, asztalok kihelyezése
3
5
8
16
kutyafuttatók létesítése
3
2
5
10
kerékpáros ügyességi pályák kialakítása vízfelületek (szökőkutak, csobogók) létrehozása
3
3
3
9
2
4
7
14
virágágyak telepítése
2
3
5
10
labdapálya létesítése vendéglátó létesítmények (kávézók, büfék) létrehozása a köze egyik sem fontos a fentiek közül
2
2
3
7
2
3
3
7
4
4
4
4
100
100
100
100
összesen
5.4
Fejlesztési elképzelések fogadtatása – 2.
A fentieken túl más típusú fejlesztésekről is kérdeztük a mintába került személyeket. 2008-ban a kerület lakosságának háromnegyede szerint elengedhetetlen lett volna a zöldfelületek növelése, legyen az a fasorok felújítása, telepítése, vagy a lakótelepi parkok bővítése. A konkrét területhez kötött fejlesztések közül a Duna menti gyalogos sétány kialakítása élvezett prioritást a helyiek számára: 73%-uk nagyon fontosnak tartotta ennek megvalósítását. A megkérdezettek kétharmada szerint igen lényeges a kerületben a kerékpárutak fejlesztése, illetve a kisebb parkok felújítása. Nagyjából a válaszadók fele gondolta központi kérdésnek, az új közparkok és sétálóutcák kialakítását szűkebb 21 2014. június
lakókörnyezetében, míg 50% alatt maradt azok aránya, akik a Rákos-patak menti parkok, illetve a Népsziget lehetőségeinek javítását kívánták. A felsorolt fejlesztések fontossága nagyon keveset változott a lakosok szemében 2008 és 2011 között, csak pár tényező lett kicsivel súlytalanabb. (Vagy éppen a fejlesztések hatására kevesebben érzik sürgetőnek, hogy valami történjen az adott területen.) A lakótelepi zöldterületek fejlesztését még mindig 71%véli döntő fontosságúnak, de ez 4%-kal alacsonyabb arány, mint 2008-ban. A kerületi kerékpár utak fejlesztését is valamivel kevesebben kívánják (59%). Rákos-patak menti parkok felújítását csak 41% nevezte döntő fontosságúnak.
A 2014-es adatok azt mutatják, hogy a felsorolt fejlesztési irányok súlya gyakorlatilag nem változott érdemben az elmúlt hat év során. Egy új elem került bele a felsorolásba, a lakosság környezeti szemléletformálásának kérdése, amely rögtön a prioritási lista élére került: a helyiek 86% szerint ez döntő fontosságú (az idősek és diplomások szemében még az átlagosnál is lényegesebb szempont). 22 2014. június
Az egyik beruházási lehetőségre sem jellemző, hogy zavaró lenne a környezet számára, ellenben a Népsziget területén és a Rákos-patak mentén eszközölt lehetséges beruházások a helyi lakosság csaknem harmada számára közömbös. Döntő fontosságúnak pedig a válaszadók kevesebb mint fele gondolja – akárcsak a korábbi években. Mindkét esetben elmondható, hogy az iskolai végzettség emelkedésével egyre csökken az adott terület fejlesztésére irányuló igény, valamint hogy a Népsziget területén a pihenő funkciók fejlesztése a középkorúak számára fontosabbnak tűnik, mint akár a fiataloknak, akár az idősebbeknek. Az új sétáló utcák és közparkok kialakítása a kerületi lakosság fele, a kisebb parkok felújítása és a kerékpárutak kialakítása a helyiek kétharmada számára fontos fejlesztési terület. S végül, de nem legutolsósorban a három fő fejlesztési irány, amely a válaszadók háromnegyede szerint kiemelkedő jelentőséggel bír, a fásítás, fasorok telepítése és felújítása, ezzel egyidejűleg a lakótelepi zöldterületek fejlesztése, valamint a Duna menti gyalogos sétány kialakítása. Ön mit gondol, mennyire fontos a(z)…? (a kérdést döntő fontosságúnak vélők aránya, %) 2008
2011
2014
-
-
86
fasorok felújítása, telepítés a kerületben
76
76
77
lakótelepi zöldfelületek fejlesztése
75
71
72
Duna menti gyalogos sétány kialakítása
73
74
77
kerületi kerékpárutak fejlesztése
65
59
65
kerületi kisebb parkok felújítása
65
68
65
új közparkok kialakítása a kerületben
54
51
49
sétáló utcák kialakítása a kerületben
52
50
52
Rákos-patak menti parkok felújítása
47
41
46
Népsziget területén pihenő funkciók fejlesztése
45
48
47
a lakosság környezeti szemléletformálása
A kisebb, kerületi parkok felújítása az újlipótvárosiak szemében a legégetőbb, 72%-uk tartotta 2011-ban döntő fontosságúnak. Velük ellentétben a Vizafogó és a Lőportár dűlő lakosainak csak 57%-a vélekedik így. A Rákos-patak menti parkok felújítása viszont az Angyalföldiek szemében sürgős (50%), az újlipótvárosiak csupán 27%-a látja ezt döntő fontosságú problémának. 23 2014. június
A Népsziget területén a pihenő funkciók fejlesztése szintén az angyalföldiek szemében a legfontosabb (54%), és az újlipótvárosiak (39%) szemében a legsúlytalanabb probléma 2011-ben.
Csak a 2011-es kutatás során arról is kérdezték a kerület lakóit, hogy, milyennek kellene a kerületi közparkoknak lenniük, hogy szívesebben látogassák őket. Szinte minden második (48%) válaszadó említette, hogy nagyobb tisztaságot, kulturáltabb viszonyokat szeretne. Kimagasló azok aránya is (30%), akik még több zöldterületre, több fára, virágra vágynak. Sokak vágya a biztonságos környezet és a több pad, több ülőhely (17, illetve 16%). A kutyák és a hajléktalanok 10, illetve 7%-ot zavarnak.
24 2014. június
6
Az AngyalZöld stratégia
Először a második, 2011-es kutatás során két kérdést tettünk fel az AngyalZÖLD stratégiával kapcsolatban. Az adatok szerint a stratégia kevesek számára ismert, mindössze 9%-nyi válaszadó hallott róla. A kerület zöldfelületi stratégiájáról és zöldhálózatfejlesztési programtervéről a XIII. kerületik 91%-a nem tudott semmit. Demográfiai bontás szerint egyetlen csoport van, akik az átlagnál egy kicsivel jobban értesültek. Ők - nem meglepő módon - a diplomások. Körükben 14% hallott a programtervről. Akik hallottak a tervről, azok is nagyrészt csak általánosságokat tudtak mondani róla, bár a legtöbben (55%) jó elképzelésnek tartják. 7% véleményezte általánosságban negatívan a programtervet, ugyanennyien elméletben jónak tartják, de hiányolják a konkrét cselekvést. 9% „bevallotta”, hogy csak a nevét hallotta, érdemben nem tudja, miről van szó. Nagyon magas azok aránya (22%), akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni a kérdésre. A fent leírt arányok 2014-re sem változtak, tehát az elmúlt három év során a program nem lett ismertebb. A mintába került személyek tíz százaléka hallott róla. Az iskolai végzettség emelkedésével egyértelműen nő (de még így is rendkívül alacsony szinten marad) a program ismertsége. Míg a kevésbé kvalifikáltak körében 4, addig az érettségizettek körében 10, a diplomások között pedig 16% az AngyalZÖLD stratégiát (legalább hallomásból) ismerők aránya. Akik hallottak már a kezdeményezésről, azok kétharmada hasznosnak, jó ötletnek tartja, örül neki, támogatja a kezdeményezést. Azt mindössze a programot hallomásból ismerők két százaléka említette, hogy zöldfelületi beruházásokat takar az elnevezés. A többi válaszadó nem tudta közelebbről megnevezni vagy megfogalmazni az AngyalZÖLD stratégiával kapcsolatos gondolatait.
25 2014. június
