Kutatási jelentés február

Kutatási jelentés

A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében a végzett hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei

2014. február

1

Tartalom Vezetői összefoglaló ............................................................................................................... 4 Módszertan ............................................................................................................................. 9 Végzettek társadalmi-demográfiai háttere ............................................................................ 11 Hallgatói státusz ................................................................................................................... 17 Országos felmérés kérdései ...................................................................................................... 31 Egyéb korábbi, illetve további tanulmányok ........................................................................ 31 Nyelvismeret ......................................................................................................................... 34 Külföldi tanulmányok ........................................................................................................... 36 Munkatapasztalat .................................................................................................................. 38 Átmenet a felsőoktatásból a munka világába ........................................................................... 40 Munkaerő-piaci életút ........................................................................................................... 45 Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet ......................................................................................... 48 Munkával kapcsolatos elégedettség...................................................................................... 58

2

3

Vezetői összefoglaló

Módszertan 

Az adatfelvétel 2012/2013-as tanév tavaszi szemeszterében készült. A lekérdezendők körét azok alkotják, akik 2008-ban, 2010-ben, valamint 2012-ben végeztek, illetve legalább abszolutóriumot szereztek a főiskolán.



A felmérés eredményeképpen összességében 532 végzett hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet.



Az adatfelvétel önkitöltős kérdőíves módszerrel, online és postán visszaküldött kérdőívek formájában történt.

Végzettek társadalmi-demográfiai háttere 

Az öregdiákok negyede férfi, háromnegyede nő. Az életkori átlag viszonylag magas, közel 28 év. A megkérdezettek 42 százaléka egyedülálló, 22 százaléka pedig házas.



A végzett hallgatók 44 százaléka élt 14 éves korában a közép-magyarországi régióban, a többi válaszadó gyakorlatilag egyenlő arányban (10% körül) származik az ország többi részéből. A fővárosi származásúak a minta 30 százalékát adják. Az iskolaválasztásnak, illetve az elhelyezkedésnek nagy területi mobilizációs ereje van: a végzett hallgatók 68 százaléka él jelenleg a közép-magyarországi régióban, zömük Budapesten.



Az öregdiákok körében nagyjából ugyanolyan arányban találjuk azokat, akik hagyományos, négyosztályos gimnáziumban érettségiztek, mint azokat, akik szakközépiskolában hagyományos

végezték

gimnáziumban

el (6

középfokú vagy

8

tanulmányaikat osztályos,

(40-38%).

esetleg

Nem

kéttannyelvű

gimnáziumban) a minta 22 százaléka érettségizett. Hallgatói státusz 

A kutatásban résztvevők jellemzően három képzési formában vettek részt: a volt hallgatók 31 százaléka még a hagyományos főiskolai képzésben, 61 százaléka már a bolognai BA/BSc képzési formában tanult. A fennmaradó 7 százalék pedig MA/MSc képzésben vett részt.



A vizsgált évben végzett hallgatók körében összességében 66 százaléknyian államilag támogatott, 23 százaléknyian pedig tisztán költségtérítéses képzésben részesültek.

4

Különböző időszakokban mindkét finanszírozási formában a végzett hallgatók 11 százaléka vett részt. 

A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya a Külkereskedelmi Karon a legjelentősebb, míg a szakközépiskolában érettségizettek a GKZ karán vannak jelentősebb arányban.



A kutatásban részt vett öregdiákok zöme jó, illetve közepes tanulmányi eredménnyel végezte el szakját (55 és 33%). A megkérdezettek 42 százaléka ugyanolyannak tartják eredményeiket, mint a többieké volt, bár jelentős – 44 százalék körüli – azoknak az aránya is, akik valamivel jobbra értékelik önmagukat.



A végzett hallgatók 8 százaléka kevesebb, 53 százaléka az előirányzottnak megfelelő, 39 százaléka pedig annál több félév alatt teljesítette szakját. A Külkereskedelmi Karon végzettek körében a legkevesebb, a PSZK budapesti intézetében pedig arányaiban a legtöbb

„túlórázót”

találjuk.

Ezzel

összefüggésben

a

kommunikáció

és

médiatudomány, valamint a pénzügy és számvitel alapszak végezhető el legkisebb eséllyel az előírt időszak alatt. 

A megkérdezett hallgatók 67 százaléka az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte. Akik nem diplomáztak le rögtön, nagyrészt az abszolutóriumot követő egy éven belül sikerült az államvizsgát is letenni, de körülbelül ugyanilyen arányban vannak azok is, akik még a mai napig nem fejezték be teljesen a főiskolát. A késedelem oka szinte minden esetben a nyelvvizsga hiánya.

Egyéb korábbi, illetve további tanulmányok 

Az öregdiákok 20 százaléka rendelkezett már valamilyen felsőfokú végzettséggel akkor, amikor elkezdte tanulmányait a BGF-en. 49 százalékuk alapképzésen, 34 százalékuk pedig felsőfokú szakképesítés keretein belül szerezte meg az első képesítést.



A BGF megkezdése után, a képzés ideje alatt vagy azt követően az öregdiákok 17 százaléka szerzett valamilyen más felsőfokú végzettséget is. A további tanulmányok is elsősorban gazdasági képzések felé irányultak. A továbbtanulók 55 százaléka mesterképzésen, 17 százaléka felsőfokú szakképzésben vett részt.



A BGF volt hallgatói közül 16 százaléknyian vesznek részt jelenleg valamilyen – jellemzően gazdaságtudományi – felsőfokú képzésben. Képzési szint alapján egyértelműen a mesterképzéseké a főszerep (73%). 5



A BGF volt hallgatói közül a legtöbben és a legmagasabb szinten az angolt beszélik. A nyelvek sorrendjében a második helyen a német áll, amit jelentős lemaradással a francia, a spanyol és az olasz követ. Oroszul alig tud valaki a volt diákok közül. A KKK, illetve a KVIK-en végzettek nyelvtudása jobb, mint a PSZK és a GZK volt hallgatóinak. Jellemző, hogy azok, akik gimnáziumban érettségiztek, megbízhatóbb nyelvtudással rendelkeznek, mint a szakközépiskolában végzettek.



Felsőfokú tanulmányaik alatt a BGF-en végzett diákok 9 százaléka tanult hosszabbrövidebb ideig külföldön. A külhoni tapasztalat leginkább a KKK-n és a KVIK-en végzett, nemzetközi gazdálkodás, kereskedelem és marketing, valamint kommunikáció és médiatudomány szakon tanult hallgatóhoz kötődik. Jellemző, hogy a külföldi tanulmányokat vagy Erasmus/Tempus ösztöndíj segítségével, vagy saját forrásból finanszírozták a hallgatók.



A volt BGF-es hallgatók 82 százaléka vett részt tanulmányai során kötelező szakmai gyakorlaton, e csoport 42 százalékát a továbbiakban is alkalmazták. Ugyanakkor a kötelező szakmai gyakorlaton kívül a volt hallgatók közel kétharmadának volt végzettségéhez kapcsolódó munkatapasztalata akkor, amikor kikerült a főiskoláról.



A BGF-en folytatott tanulmányokhoz nem kapcsolódó munkatapasztalatot a megkérdezett volt hallgatók 61 százaléka szerzett.



Külföldi munkatapasztalatot az érdemben válaszolók megközelítőleg 16 százaléka szerzett.

Átmenet a felsőoktatásból a munka világába 

A megkérdezettek 48 százaléka rendelkezett főállású munkaviszonnyal, amikor megszerezte az abszolutóriumot a BGF-en.



A megkérdezettek többsége az abszolutórium megszerzését követően – ha még nem dolgozott volna – elkezdett munkát keresni: átlagosan 35 helyre küldték el önéletrajzukat. Állásinterjúra csupán átlagosan 6 esetben hívták be a megkérdezetteket a munkaadók.



Az abszolutórium megszerzését követően az álláskereső öregdiákok 6 százaléka egy hónapon belül, 35 százaléka átlagosan 5 hónapon belül talált magának munkát. Összesen a megkérdezettek 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azóta sem talált magának munkát.

6



Az abszolutórium megszerzését követő elhelyezkedés az esetek döntő részében – 45 százalékában – a megszokott, álláshirdetésre való jelentkezés útján történt. Személyes ismeretség révén a megkérdezettek 22 százaléka tudott munkát találni. A megkérdezettek további 12 százaléka maga kereste fel leendő munkáltatóját, míg 9 százalékát korábbi szakmai gyakorlati helyén alkalmazták. A többség (79%) saját szakterületén, vagy ahhoz is kapcsolódó szakterületen helyezkedett el.

Munkaerő-piaci életút 

A megkérdezettek fele eddig egyetlen munkahelyen vállalt állást, 26 százaléka pedig egyszer már váltott is munkahelyet. Ennél több helyen csak a megkérdezettek közel egyötöde dolgozott. Munkanélküliség az öregdiákok egyharmadát érintette, egy munkanélküli periódus átlagosan 7 hónapig tartott.



Miután a hallgatók megszerezték a BGF-en abszolutóriumukat, csupán százból hat esetben fordult elő, hogy valaki külföldön folytassa tanulmányait. Hosszabb-rövidebb ideig történő külföldi munkavállalás ugyanakkor ennél legalább kétszer ennyi öregdiákot érint. A külföldi munkavállalás átlagosan 26 hónapig tartott.

Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet 

A megkérdezett öregdiákok 82 százaléka alkalmazottként dolgozik jelenleg. 5 százalékuk nappali tagozaton tanuló diák, 4-4 százalék pedig munkanélküli, illetve GYES-en, vagy GYED-en van. A volt hallgatók 2 százaléka vállalkozóként tevékenykedik, s végül a fennmaradó 1-1 százalékuk önfoglalkoztató, illetve háztartásbeli, vagy egyéb inaktív.



Az alkalmazottak többsége (65%) beosztott diplomásként dolgozik munkahelyén. 9 százalékuk közép-, 12 százalékuk alsóvezető. Felsővezetőként a válaszadók 3 százaléka dolgozik. Nem diplomás beosztott pozícióban a megkérdezettek 12 százaléka van.



Állandó jellegű határozatlan idejű szerződéssel a megkérdezettek 89 százaléka rendelkezik

jelenleg.

A

megkérdezettek

mintegy

14

százaléka

dolgozik

köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy kormánytisztviselőként. Állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottja a végzettek 6 százaléka, a többiek mind a piaci szférában helyezkedtek el. 

A megkérdezettek többsége legalább közepes mértékben tudja munkája során használni azt a tudást, amit az iskolában megszerzett. Egyáltalán nem, vagy csak 7

kevéssé tudja alkalmazni szaktudását a munkavállalók egyharmada. A KKK-n és a KVIK-en végzettek körében kisebb, a PSZK-n és GKZ-n végzettek körében nagyobb arányban találjuk azokat, akik rendszeresebben tudják használni az iskolában megszerzett ismereteket. 

A megkérdezett öregdiákok 45 százaléka teljes mértékben magyar tulajdonú vállalatnál dolgozik, 11 százaléka részben magyar, részben külföldi tulajdonú cégnél, 44 százaléka pedig teljes mértékben külföldi tulajdonossal bíró vállalatnál. A válaszolók 52 százalékának munkahelye nagyvállalat, 21 százaléknyian dolgoznak közepes vállalatnál, valamint 27 százalék kisvállalatnál. A legtöbb öregdiák (13%) munkahelye pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozik. 10 százaléknyian dolgoznak az információ és kommunikáció területén. Valamivel kevesebben (9%) a vendéglátás iparágban tevékenykednek. Azonos arányban dolgoznak az öregdiákok közigazgatási, kereskedelmi, valamint feldolgozóipari vállalatnál (8-8-8%).



Az öregdiákok jelenlegi nettó átlagkeresete 225 ezer forint körül alakult. A férfiak mintegy 96 ezer forinttal keresnek többet, mint a nők.



Másodállása a megkérdezettek mintegy 8 százalékának van. A mellékállásból összeszedhető jövedelem átlagosan 46 ezer forint körül alakul.

Munkával kapcsolatos elégedettség 

A kutatásba bevont öregdiákok minden felsorolt, munkájukkal kapcsolatos tényezővel inkább elégedettnek mutatkoztak. Leginkább a munka személyi, illetve tárgyi körülményeivel, valamint a munka szakmai, tartalmi részével voltak elégedettek. Legkevésbé a szakmai előmenetellel, valamint a jövedelemmel, juttatásokkal szemben mutatkozott elégedettség.

8

Módszertan Háttér A végzett hallgatók körében történt felmérés a Diplomás Pályakövetési Rendszer vizsgálatok részét képező kutatás. Az eredmények alapján az intézmény visszacsatolást kap oktatási tevékenységének megítéléséről, illetve arról, hogy a végzettek milyen véleménnyel vannak a főiskoláról a munkaerő-piaci tapasztalataik fényében. A kutatás eredménye megmutatja, hogy a végzettek milyen problémákkal szembesültek az elhelyezkedés során, milyen területeket kell fejleszteni, erősíteni, hogy a BGF-en végzettek minél hatékonyabban tudjanak a munkaerőpiacon szerepelni, elhelyezkedni. A válaszok segíteni tudják az intézmény oktatásfejlesztési tevékenységének hatékonyságát, illetve azok irányát. Az elhelyezkedés tapasztalatai fontos információkat nyújtanak a Karrier Iroda számára annak szolgáltatásai, tanácsadó tevékenysége és képzései tervezésénél. Ez a kutatási jelentés egyrészt az országos központi kérdőív kérdéseire, másrészt az intézmény saját kérdéseire kapott válaszok elemzését tartalmazza. Mintavétel Az adatok gyűjtése önkitöltős, papíralapú és online kérdőívek alkalmazásával történt. A lekérdezendők körét azok alkotják, akik 2008-ban, 2010-ben, valamint 2012-ben végeztek (legalább az abszolutóriumot megszerezték). A felmérés eredményeképpen összességében 532 végzett hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Az elemzésben ahol csak módunk nyílt, a hallgatók véleményét kar, intézmény, illetve szak szerinti bontásban közöltük. Abban az esetben, ha egyik szempont szerint sem volt értékelhető különbség az egyes hallgatói csoportok között, a közölt grafikonokon, táblázatokon nem tüntettük fel ezeket a bontásokat. Minden egyéb esetben csak a statisztikailag szignifikáns kereszttáblákat közöltük. Az adatfelvételek ideje: Az adatfelvétel 2012/2013-es tanév tavaszi szemeszterében készült.

9

Súlyozás Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben eltérhettek a főiskola végzett hallgatóinak társadalmi-demográfiai, illetve hallgatói státusz szerinti tényleges eloszlásától. Mivel azonban a kérdőívek megfelelő arányban visszaérkeztek, ezért a felmérés reprezentatívnak tekinthető, és a peremsúlyozással történő korrigálástól eltekinthetünk.

10

Végzettek társadalmi-demográfiai háttere Mint ahogy már azt a korábbi fejezetben említettük, az öregdiákok negyede férfi, háromnegyede pedig nő. A mintába került legfiatalabb hallgató 23, a legidősebb pedig 56 éves volt. Az életkori átlag emiatt magas, több mint 28 év – ugyanakkor a legfeljebb 24 évesek alkotják a minta 14 százalékát, a 25 évesek a 10 százalékát, a 26 évesek a 13 százalékát, a 27 évesek pedig a 12 százalékát. Minden második megkérdezett 27 évnél idősebb. 1. táblázat - Öregdiákok nem és életkori csoportok szerint, összes megkérdezett, N és %

nem

korcsoport

összesen

férfi nő válaszhiány 22-24 évesek 25 évesek 26 évesek 27 évesek legalább 28 évesek válaszhiány

N 128 393 11 70 50 66 59 246 41 532

% 24 74 2 13 9 12 11 46 8 100

% 25 75 14 10 13 12 50 100

A megkérdezettek 42 százaléka egyedülálló, 22 százaléka pedig házas. Természetesen a családi állapot az életkorral szorosan összefügg: a 26 éven aluliak 2 százaléka, a 26-27 évesek 11 százaléka, illetve a legalább 28 évesek 39 százaléka él már házasságban. A családos (gyerekes) válaszadók a minta mintegy 13 százalékát adják, 57 százalékuknak egy, 31 százalékuknak kettő, 12 százalékuknak pedig három gyermeke van. Nem meglepő az sem, hogy a gyermekvállalás az idősebb korosztályokat érinti inkább, és az sem, hogy a nők nagyobb valószínűséggel válnak (hamarabb) szülővé az érintett korosztályokban, mint a férfiak.

11

2. táblázat - Öregdiákok lakhelye 14 éves korában régió és megye szerint, összes megkérdezett, N és %

régió Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

külföld válaszhiány

megye Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád régió összesen Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg régió összesen Bács-Kiskun Békés Csongrád régió összesen Budapest Pest régió összesen Komárom-Esztergom Fejér Veszprém régió összesen Győr-Moson-Sopron Vas Zala régió összesen Baranya Somogy Tolna régió összesen

N 25 12 13 50 12 14 18 44 21 10 8 39 148 65 213 12 12 15 39 17 15 22 54 14 12 11 37 10 46

% 5 2 2 9 2 3 3 8 4 2 2 7 28 12 40 2 2 3 7 3 3 4 10 3 2 2 7 2 9

% 5 2 3 10 2 3 4 9 4 2 2 8 30 13 44 2 2 3 8 3 3 5 11 3 2 2 8 2 -

A végzett hallgatók 44 százaléka származik a közép-magyarországi régióból. Ezen kívül a nyugat-dunántúli régióból a válaszadók 11 százaléka, az észak-magyarországi régióból pedig a 10 százaléka származik. A többi válaszadó megközelítőleg egyenlő arányban (8% körül) származik az ország többi részéből. A fővárosi származásúak a minta 30 százalékát adják.

12

3. táblázat - Öregdiákok jelenlegi lakhelye régió és megye szerint, összes megkérdezett, N és %

régió Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

külföld válaszhiány

megye Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád régió összesen Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg régió összesen Bács-Kiskun Békés Csongrád régió összesen Budapest Pest régió összesen Komárom-Esztergom Fejér Veszprém régió összesen Győr-Moson-Sopron Vas Zala régió összesen Baranya Somogy Tolna régió összesen

N 6 4 8 18 4 3 2 9 7 2 3 12 289 52 341 6 6 12 24 8 4 18 30 5 8 5 18 51 29

% 1 1 2 3 1 1 0 2 1 0 1 2 54 10 64 1 1 2 5 2 1 3 6 1 2 1 3 10 5

% 1 1 2 4 1 1 0 2 1 0 1 2 57 10 68 1 1 2 5 2 1 4 6 1 2 1 4 10 -

A megkérdezett öregdiákok 68 százaléka él jelenleg a közép-magyarországi régióban, zömük Budapesten (az összes megkérdezett 57 százaléka). Minden tízedik válaszadó pedig jelenleg külföldön lakik.

13

4. táblázat - Területi mobilitás (14 éves korában jellemző, illetve jelenlegi lakhely viszonyában), N és %

168 326

összes megkérdezett % 34 66

148 6 61 53 12 46 38

30 1 12 11 2 9 -

N nem váltottak lakóhelyet lakóhelyet váltottak ebből vidékről Budapestre költöztek Budapestről vidékre költöztek Budapesten belül, de lakóhelyet váltott vidékről vidékre költöztek külföldről Magyarországra költöztek Magyarországról külföldre költöztek válaszhiány

azok körében, akik költöztek 45 2 19 16 4 14 -

Az érdemben válaszadók 34 százaléka nem váltott még lakóhelyet, azaz ugyanott él jelenleg, mint 14 éves korában. Ezzel szemben a válaszadók nagyobb része (66 százaléka) már elköltözött a szülői házból. A lakhelyet váltók közül 45 százalék költözött fel Budapestre. További 19 százalék Budapesten belül, de már váltott lakóhelyet. Nem szabad megfeledkezni azokról sem, akik jelenleg már külföldön laknak, hisz ők teszik ki a lakóhelyet váltók 14 százalékát. 5. táblázat - Területi mobilitás - Régió szerint (14 éves korban jellemző lakhely) – azok aránya, akik költöztek, %

% régió

Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl

74 93 82 55 64 67 62

A válaszadók közül a legnagyobb mobilitást az észak-alföldi régióból származók mutatták 93 százalékkal. A legkevésbé pedig a Közép-Magyarországról származó végzettek mutattak erre hajlandóságot (55 százalék).

14

6. táblázat - Szülők iskolai végzettsége, N és %

legfeljebb 8 általános szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola egyetem nem tudja, nem ismerte, nem élt válaszhiány

édesapa N 14 124 158 30 77 109 9 11

% 3 24 30 6 15 21 2 -

édesanya N 29 68 107 92 128 99 0 9

% 6 13 20 18 24 19 0 -

A volt hallgatói kör zöme nem csak területi, hanem társadalmi mobilitás alanya is – amennyiben a szülőkhöz képest az iskolázottsági különbséget vizsgáljuk. A megkérdezett hallgatók 36 százalékának édesapja, és 43 százalékának édesanyja rendelkezett a hallgató gyermekkorában főiskolai, egyetemi végzettséggel. Az öregdiákok között nagy többségben vannak azok (80%), akiknek szülei, nagyszülei között nincsen olyan, aki hasonló szakterületen szerzett korábban végzettséget, vagy hasonló szakterületen dolgozna, mint a megkérdezett volt hallgató. Nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek 45 százaléka gyerekkori családja anyagi helyzetét átlagosnak ítélte meg. Emellett igaz az is, hogy a válaszadók 19 százaléka emlékezett úgy, hogy az átlagosnál jobb körülmények között nőtt fel.

15

1. ábra - Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? – korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, %, N=519

érdemben válaszolók

40

22

38

életkor 22-24 évesek

57

25 évesek

44

26 évesek

44

27 évesek

25 28

34 0%

hagyományos gimnázium

20%

28

21

40

legalább 28 évesek

18

22

38

21 40%

35

44 60%

nem hagyományos gimnázium

80%

100%

szakközépiskola

Az öregdiákok körében nagyjából ugyanolyan arányban találjuk azokat, akik hagyományos, négyosztályos gimnáziumban érettségiztek, mint azokat, akik szakközépiskolában végezték el a középfokú tanulmányaikat (40-38%). Nem hagyományos gimnáziumban (6 vagy 8 osztályos, esetleg kéttannyelvű gimnáziumban) a válaszadók 22 százaléka érettségizett. Az idősebb volt hallgatók körében nagyobb valószínűséggel találunk szakközépiskolában végzetteket.

16

Hallgatói státusz A BGF öregdiákjai szinte mind kivétel nélkül valamilyen gazdaságtudományi stúdiumot végeztek. A kutatásban résztvevők jellemzően három képzési formában vettek részt: a volt hallgatók 31 százaléka még hagyományos főiskolai, 61 százaléka bolognai BA/BSc, 7 százaléka pedig MA/MSc képzési formában tanult. 7. táblázat - Szak, munkarend és kar megoszlások, érdemben válaszolók, N=132, % végzés éve

2008

szak

munkarend

nappali esti emberi erőforrások (BA) levelező távoktatás nappali esti gazdálkodás és menedzsment (BA) levelező távoktatás nappali esti kereskedelem és marketing (BA) levelező távoktatás nappali esti kommunikáció és médiatudomány (BA) levelező távoktatás nappali esti nemzetközi gazdálkodás (BA) levelező távoktatás nappali esti pénzügy és számvitel (BA) levelező távoktatás nappali esti turizmus-vendéglátás (BA) levelező távoktatás nappali esti marketing (MA) levelező távoktatás nappali esti nemzetközi tanulmányok (MA) levelező távoktatás nappali esti pénzügy (MA) levelező távoktatás nappali esti számvitel (MA) levelező távoktatás nappali esti turizmus-menedzsment (MA) levelező távoktatás összesen

BGF-KKK 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 8 0 0 0 11 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 20

képzési helyek BGF-KVIK BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA BGF-GKZ 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 9 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 20 5 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 1 1 22 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 40 26 7 7

17

A 2008-ban végzett hallgatók számát vizsgálva kari bontásban azt az eredményt kaptuk, hogy a KVIK bocsátotta ki ebben az évben a végzett hallgatók kétötödét. További 33 százalék pedig a PSZK-n végzett ebben az évben. Ezen belül is a budapesti intézmény van jelen magas arányban 26 százalékkal. 8. táblázat - - Szak, munkarend és kar megoszlások, érdemben válaszolók, N=175, % végzés éve

2010

szak

munkarend

nappali esti emberi erőforrások (BA) levelező távoktatás nappali esti gazdálkodás és menedzsment (BA) levelező távoktatás nappali esti kereskedelem és marketing (BA) levelező távoktatás nappali esti kommunikáció és médiatudomány (BA) levelező távoktatás nappali esti nemzetközi gazdálkodás (BA) levelező távoktatás nappali esti pénzügy és számvitel (BA) levelező távoktatás nappali esti turizmus-vendéglátás (BA) levelező távoktatás nappali esti marketing (MA) levelező távoktatás nappali esti nemzetközi tanulmányok (MA) levelező távoktatás nappali esti pénzügy (MA) levelező távoktatás nappali esti számvitel (MA) levelező távoktatás nappali esti turizmus-menedzsment (MA) levelező távoktatás összesen

BGF-KKK 0 0 0 0 0 0 0 0 5 0 2 0 1 0 0 0 11 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 22


A 2010-ben végzett hallgatók esetében is elmondható, hogy a KVIK adja a legtöbb végzett hallgatót 34 százalékkal. Bár itt már kisebb különbség mutatkozik az első és második 18

helyezett között, hiszen a PSZK-n a tanulmányaikat ebben az évben befejező hallgatók 32 százaléka végzett. 9. táblázat - Szak, munkarend és kar megoszlások, érdemben válaszolók, N=198, % végzés éve

szak

nappali esti levelező távoktatás nappali esti gazdálkodás és menedzsment (BA) levelező távoktatás nappali esti kereskedelem és marketing (BA) levelező távoktatás nappali esti kommunikáció és médiatudomány (BA) levelező távoktatás nappali esti nemzetközi gazdálkodás (BA) levelező távoktatás nappali esti pénzügy és számvitel (BA) levelező távoktatás nappali esti turizmus-vendéglátás (BA) levelező távoktatás nappali esti marketing (MA) levelező távoktatás nappali esti nemzetközi tanulmányok (MA) levelező távoktatás nappali esti pénzügy (MA) levelező távoktatás nappali esti számvitel (MA) levelező távoktatás nappali esti turizmus-menedzsment (MA) levelező távoktatás összesen emberi erőforrások (BA)

2012

munkarend

BGF-KKK 0 0 0 0 0 0 0 0 5 0 3 0 2 0 0 0 10 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 21


A 2012-ben végzettek esetében pedig még halványabb lett a különbség a PSZK és a KVIK között, azonban még mindig a KVIK adja ebben az évben végzettek nagyobb hányadát 36 százalékkal. Alig marad el ettől a PSZK-n végzett hallgatók aránya (35%).

19

Az érdemben válaszolók 66 százaléka államilag támogatott finanszírozási formában folytatta tanulmányait, míg 23 százalék tisztán költségtérítéses képzésben részesült. A fennmaradó 11 százalék a különböző időszakokban mindkét finanszírozási formában részt vett. 2. ábra - Milyen finanszírozási formában tanult? - érdemben válaszolók, N=530, %

érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedszment (MA)

66

23

71 64 63 73

11

20 31

9 6

19

18 13

13

62 68

21 9

17 23

83

6

71

8 40

53 75 73

11 21

13 18

60

23 68 71

28 29

7 13 10 17 4

100 89

11

80

20 100

0%

20%

40%

60%

80%

100%

államilag támogatott költségtérítéses különböző időszakokban mindkét finanszírozási formában

Az összes karról, illetve szakról elmondható, hogy a végzettek túlnyomó többségben államilag támogatott finanszírozási formában folytatták tanulmányaikat. A költségtérítéses finanszírozási forma a kereskedelem és marketing alapszakon volt kiemelkedő. A karok közül pedig a KVIK-en találtunk a többihez képest magasabb arányban költségtérítéses formában végzett hallgatókat.

20

Az érdemben válaszoló végzett hallgatók közel azonos arányban érkeztek hagyományos gimnáziumból, mint szakközépiskolából (40-38%). A fennmaradó 22 százalék pedig nem hagyományos gimnáziumból, azaz rendszerint 6-, illetve 8 osztályos, esetleg kéttannyelvű gimnáziumból érkezett. 3. ábra - Öregdiákok szocio-demográfiai összetétele – karok, intézetek és a középiskola típusa szerint, érdemben válaszolók, N=519, %


40

22

38

kar BGF-KKK

41

BGF-KVIK

34

45

BGF-PSZK

22

38

BGF-GKZ

28

24 33

17

45

9

63

intézet BGF-PSZK-BP

41

BGF-PSZK-SA

14

19

5

0% hagyományos gimnázium

40 82

20%

40%

60%


80%

100%

szakközépiskola

A KKK végzettei 41 százalékban hagyományos gimnáziumi érettségivel rendelkezik, és csupán körülbelül negyedük végzett valamelyik szakközépiskolában. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya e karon a legjelentősebb (75%). A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar végzett hallgatói körében 67 százaléknyian vannak, akik gimnáziumban érettségiztek. A szakközépiskolai „múlt” kari viszonylatban a GKZ-n végzett hallgatók körében a legmagasabb 63 százalékkal. Intézményi megközelítésben pedig egyértelműen a PSZK salgótarjáni intézetében a legmagasabb ez az arány (82%).

21

4. ábra - Öregdiákok szocio-demográfiai összetétele – szakok és korcsoport szerint, érdemben válaszolók, N=491, %


14

10

13

12

50

szak emberi erőforrások (BA)

31

gazdálkodás és menedzsment (BA)

22

kereskedelem és marketing (BA)

20

kommunikáció és médiatudomány (BA)

13 19 7

25

nemzetközi gazdálkodás (BA)

6

22

pénzügy és számvitel (BA)

6

turizmus-vendéglátás (BA)

7 15

10

13

28

8

12 15

13

22

63 15

36

15

13

19

51

6

12 11

25

60 10

marketing (MA)

50 100

nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA)

38

számvitel (MA)

13 50

25

turizmus-menedzsment (MA)

25

100 0%

22-24 évesek

50

25 évesek

20% 26 évesek

40% 27 évesek

60%

80%

100%


Az érdemben válaszolók közül az alapszakokat vizsgálva az emberi erőforrások, illetve gazdálkodás és menedzsment szakon végezett legnagyobb arányban a fiatalabb korosztály. E két szakon végzett hallgatók közel kétötöde 28 éves kora előtt megszerezte a diplomát. A mesterszakok viszonylatában pedig változatos eredményt kaptunk, azonban fontos megjegyezni, hogy a mesterszakon végzett hallgatók kitöltési hajlandósága nem volt túl magas, ezért ezekről az eredményekről nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.

22

5. ábra - Öregdiákok szocio-demográfiai összetétele – szakok és a középiskola típusa szerint, érdemben válaszolók, N=519, %

érdemben válaszolók szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA)

40 44 42 43 47 42 35 46 29

38 28

28

18 13

39 45 33 37

13

20 22 52

30 71

24

100 11

11 40

78 40

20

100 0%

hagyományos gimnázium

22

20%

40%


60%

80%

100%

szakközépiskola

A szak szerinti bontás alapján elmondható, hogy a kommunikáció és médiatudomány, a turizmus-vendéglátás, illetve a nemzetközi gazdálkodás alapszakon végzett hallgatókra jellemző leginkább az, hogy gimnáziumi érettségit szerzett. A szakközépiskolai érettségi pedig a pénzügy és számvitel, valamint a kereskedelem és marketing szakon végzettek körében volt a legmagasabb.

23

6. ábra - Átlagosan milyen eredménnyel végezte el a szakot? – szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=532, %

érdemben válaszolók nem férfiak nők kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) képzési forma BA/BSc MA/MSc hagyományos főiskolai tagozat nappali esti levelező távoktatás finanszírozás állami költségtérítéses vegyes

1

33

55

1

37 32

55

11

57

21 23

6 12

60 63

19 14

2 4

49 47

47 42

2

51

45

41

2 7 2 5

55

22

67

3

11

45

50

20

3

60

20 25

75 34

55

3

11

55

40

26

3

65

9

71

29 100

33

56 80

20

11

100 1

33

55

13 1

24

39

1

53

32 50

0% elégséges

12 50

67 51

2

7

56

21

1

11

63

12 44

28

5

57 43 47

20% közepes

40% jó

14 53 46

60%

4 5 80%

100%

jeles, kitűnő

A kutatásban részt vett öregdiákok zöme jó, illetve közepes tanulmányi eredménnyel végezte el szakját (55% és 33%). Jeles vagy kiváló eredménnyel minden körülbelül tízedik, elégséges osztályzattal pedig csak minden századik volt hallgató rendelkezik. A nők valamivel jobb 24

osztályzattal rendelkeznek, mint a férfiak. A karok viszonylatában a KVIK-en és a KKK-n születtek a legjobb eredmények. Alapszakok esetében azt tapasztaltuk, hogy a kommunikáció és médiatudomány szakon születtek a legjobb eredmények. Legnehezebbnek pedig a pénzügy és számvitel alapszak bizonyult. Mesterképzésen valamivel jobb eredmények születtek, mint alapképzésen. A tagozat viszonylatában azt láthatjuk, hogy a levelező szakosok érték el a legjobb eredményt. Végül a finanszírozási formát tekintve láthatjuk, hogy az államilag támogatott hallgatók végeztek a legjobb eredménnyel. A megkérdezett hallgatók 42 százaléka körülbelül ugyanolyannak ítéli meg az általa elért eredményt, mint a többieké. További 53 százalék valamivel, vagy sokkal jobbnak ítélik meg önmagukat a többiekhez képest.

25

7. ábra - A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? – szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=491-532, %

érdemben válaszolók életkor 22-24 évesek 25 évesek 26 évesek 27 évesek legalább 28 évesek kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) képzési forma BA/BSc MA/MSc hagyományos főiskolai tagozat nappali esti levelező távoktatás finanszírozás állami költségtérítéses vegyes eredmény elégséges közepes jó jeles, kiváló

8

53

39

6 4

77 74

17 22

68 49 37

7 12

32 44 50

5

74

11 9 7

21

51

38

42 47

5

49 47

43

51

32

32

36

56 16

44 42

42 31

6

43

26

31 15 18 14

63 61

24

27 40 57

55 46 43 100 100

60

40

50 6

50 64

13 13

30 68

7

59 58

35

50 12 11

18

28

0

50

68 18

7 11 12

19 71

63

30

34 34

56 54

40 8 10

60 73

4 0%

kevesebb, mint az előírt

60 57

35

20%

40%

annyi, mint az előírt

30 23 60%

80%

100%

több, mint az előírt

26

A végzett hallgatók 8 százaléka kevesebb, 53 százaléka az előirányzottnak megfelelő, 39 százaléka pedig annál több félév alatt teljesítette a szakját. Nem meglepő, hogy minél idősebb öregdiákot vizsgálunk, annál valószínűbb, hogy az előírtaknál több időt vett igénybe számára az iskola. A Külkereskedelmi Karon végzettek körében találjuk arányaiban a legkevesebb, míg a PSZK-n végzettek körében a legtöbb „túlórázót”. Az alapszakokat vizsgálva elmondható, hogy a kommunikáció és médiatudomány szakon végzettek körében volt a legnagyobb azoknak az aránya (63%), akik nem tudták a tervezett időn belül megszerezni a diplomát. Továbbá az előző összefüggést továbbszőve a pénzügy és számvitel szakon végzettek körében még relatíve magas volt a „csúszók” aránya (55%). Arányaiban a távoktatásban résztvevő hallgatók lépték túl legnagyobb mértékben a tervezett képzési időt (71%). A hagyományos főiskolai rendszerben végzettek esetében jóval magasabb arányban találjuk azokat, akiknek az előírtnál több félév kellett a tanulmányok befejezéséhez, mint a bolognai alapképzésben végzettek között. A finanszírozási formát megvizsgálva láthatjuk, hogy akik államilag támogatott képzésben vettek részt, nagyobb hajlandóságot mutattak a képzés időben történő befejezésére. Végül az eredmény tekintetében az rajzolódott ki, hogy akik jó tanulmányi eredménnyel zárták a főiskolai/egyetemi tanulmányokat, általában időben végeztek.

27

Az érdemben válaszoló hallgatók 67 százaléka az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte. A fennmaradó 33 százalék pedig vagy kis csúszással, de megszerezte, vagy még egyáltalán nem szerezte meg a diplomáját. 10. táblázat - Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomáját? – érdemben válaszolók, a szerint, mikor szerezte meg az abszolutóriumot, N=33-75, %

2008 2010 2012

1-3 hó

4-6 hó

7-12 hó

13-24 hó

6 4 3

18 15 28

12 21 17

15 19 7

2 évnél több idő 18 6 0

még nem szerezte meg 30 35 45

A különböző végzési évek alapján elmondható, hogy mindegyik évben magas azoknak az aránya, akik még mindig nem szerezték meg a diplomájukat. A késedelem okául a válaszadók 75 százaléka a nyelvvizsga hiányát jelölte meg válaszként. A fennmaradó 25 százalék pedig valamilyen egyéb okot jelölt meg. Az egyéb válaszok közül 45 százalékban a szakdolgozat késedelmes megírását, további 21 százalék pedig valamilyen munkahelyi lehetőséget, vagy elfoglaltságot jelölt meg a későbbi befejezés okának.

28

8. ábra - Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? – azok aránya, akik nem, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=491-532, %

érdemben válaszolók életkor 22-24 évesek 25 évesek 26 évesek 27 évesek legalább 28 évesek kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány… nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) képzési forma BA/BSc MA/MSc hagyományos főiskolai tagozat nappali esti levelező távoktatás finanszírozás állami költségtérítéses vegyes eredmény elégséges közepes jó jeles, kiváló

33 23 22 29 41 37 31 30 34 49 32 50 28 32 30 25 34 43 28 29 0 11 0 100 31 21 39 26 50 39 63 23 58 37 80 43 31 7 0

20

40

60

80

100

nem

29

A válaszadók 33 százaléka az abszolutórium után közvetlenül nem szerezte meg a diplomáját. A korábbi megállapítások itt is érvényesek, miszerint minél idősebb a végzett hallgató, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem sikerült megszerezni közvetlenül az abszolutórium után a diplomát. A karok/intézmények szerinti bontásban a PSZK salgótarjáni intézete, illetve a GKZ kar volt hallgatói nem tudták leginkább a diplomát rögtön megszerezni. Nem meglepő az sem, hogy ezen a karon, illetve intézményben is oktatott pénzügy és számvitel alapszakon hasonló jelenséget lehetett tapasztalni. Az államilag támogatott volt hallgatók érezték a legnagyobb motivációt arra, hogy az előirányzottnak megfelelő időben lediplomázzanak. S végül minél jobb eredménnyel végzett a hallgató, annál kisebb volt a valószínűsége a késedelmes diplomaszerzésnek. A végzett hallgatók 62 százaléka tudja, hogy működik a főiskolán alumni szervezet, ugyanakkor csupán e csoport 8 százaléka tagja a szervezetnek (ez az összes megkérdezett mindössze 5 százaléka).

30

Országos felmérés kérdései Egyéb korábbi, illetve további tanulmányok Az öregdiákok 20 százaléka rendelkezett már valamilyen felsőfokú végzettséggel akkor, amikor elkezdte a tanulmányait a BGF-en. Azoknak, akik válaszoltak a kérdéseinkre többségében valamilyen gazdaságtudományi képzésük: legnagyobb arányban valamilyen turizmus-vendéglátással kapcsolatos szakon (20%), valamint pénzügy és számvitelhez kapcsolódó szakon (16%) szereztek előzetes végzettséget. A válaszadók közel fele alapképzés, további egyharmad pedig felsőfokú szakképzés keretében szerezték meg első képesítésüket. 9. ábra - Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel mielőtt elkezdte a BGF-et? Ha igen, milyen szakon? Ha igen, milyen képzési formában szerezte? - érdemben válaszolók, N=530 és 67, %

volt-e felsőfokú végzettség?

ha volt, milyen szakon?

20% igen nem 80%

nemzetközi gazdálkodás idegenforgalmi szakmenedzser kereskedelmi szakmenedzser pénzügy és számvitel vendéglátó és szálloda mérlegképes könyvelő pénzügyi szakügyintéző turizmus-vendéglátás gazdálkodás és menedzsment üzleti szakoktató számviteli szakügyintéző egyéb gazdasági egyéb

9 9 7 7 7 4 4 4 3 3 1 12 27 0

5

10

15

20

25

ha volt, milyen képzési formában szerezte?

22% BA/BSc

34% 2%

MA/MSc Egyetemi – hagyományos képzés Főiskolai – hagyományos képzés

15%

Felsőfokú szakképzés

27%

31

30

A korábbi végzettség megléte természetesen az idősebbek körében jóval valószínűbb (a legalább 28 éves volt hallgatók 32 százaléka rendelkezik korábbi végzettséggel). Azok, akik már elvégeztek valamilyen felsőfokú szakképesítést eredményező iskolát az esetek 31 százalékában folytatták tanulmányaikat nappali tagozaton a BGF-en, 27 százalékuk távoktatásos, 42 százalékuk pedig levelező tagozatos hallgató volt. A BGF megkezdése után, a képzés ideje alatt vagy azt követően az öregdiákok 17 százaléka szerzett valamilyen más felsőfokú végzettséget is. Az érdemben válaszolók továbbra is a gazdasági tanulmányok felé orientálódott. A továbbtanulók 55 százaléka mesterképzésen, 13 százaléka alapképzésen, további 17 százalék pedig valamilyen felsőfokú képzésen vett részt. 10. ábra - A BGF megkezdése óta szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? Ha igen, milyen szakon? Ha igen, milyen képzési formában szerezte? - érdemben válaszolók, N=526 és 60, %

szerzett-e felsőfokú végzettséget?

ha szerzett, milyen szakon?

17%

igen nem

83%

nemzetközi gazdálkodás marketing mérlegképes könyvelő vállalkozásfejlesztés turizmus-vendéglátás vezetés és szervezés pénzügy adótanácsadó egyéb gazdasági egyéb

13 11 10 3 3 3 2 2 7 6 0

2

4

6

8

10

12

ha szerzett, milyen képzési formában? 7% 7%

BA/BSc

11%

MA/MSc Egységes, osztatlan képzés Főiskolai – hagyományos képzés

17%

Felsőfokú szakképzés

2% 1% 55%

Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

Azok körében, akik további felsőfokú tanulmányokat végeztek, legnagyobb arányban találjuk a BGF-en nappali tagozaton végzett hallgatót (88%). 32

14

A BGF volt hallgatói közül 16 százaléknyian vesznek részt jelenleg valamilyen felsőfokú képzésben. A korábbiakhoz hasonlóan elsősorban itt is gazdaságtudományi képzések felé orientálódtak a volt hallgatók. A képzési szint tekintetében egyértelműen a mesterképzésé a főszerep (73%). 11. ábra - Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? Ha igen, milyen szakon? Ha igen, milyen képzési formában? - érdemben válaszolók, N=528 és 73, %

részt vesz-e felsőfokú képzésben?

ha igen, milyen szakon?

16%

igen nem

84%

nemzetközi gazdaságtan/tanulmányok vezetés és szervezés számvitel marketing pénzügy turizmus mérlegképes könyvelő emberi erőforrás gazdaságinformatika vállalkozásfejlesztés adótanácsadó egyéb gazdasági egyéb

11 9 7 5 5 4 4 2 2 2 2 11 9 0

2

4

6

8

10

ha igen, milyen képzési formában? 11%

3% 8%

4% 1%

BA/BSc MA/MSc Egyetemi – hagyományos képzés Doktori képzés – PhD, DLA Felsőfokú szakképzés

73%

Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb

33

12

Nyelvismeret A BGF volt hallgatói közül a legtöbben és legmagasabb szinten az angolt beszélik. A nyelvek sorrendjében a második helyen a német áll, amit jelentős lemaradással a francia, a spanyol, az olasz, és az orosz követ. Oroszul alig tud valaki a volt diákok közül. 11. táblázat - Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? – érdemben válaszolók, N=445-523, % és átlag

angol német francia olasz spanyol orosz

nem ismeri

2

3

4

nagyon jól ismeri

2 24 77 80 77 87

9 20 8 10 9 7

15 22 6 5 6 2

38 18 3 1 4 1

36 14 3 1 2 0

átlag 3,99 2,78 1,43 1,26 1,41 1,14

anyanyelvi szinten ismeri 1 3 3 3 3 4

Annak ellenére, hogy az orosz nyelvet ismerik legkevésbé, mégis a válaszadók közül ezt a nyelvet beszélik arányaiban a legtöbben anyanyelvi szinten. Nagyon szembetűnő az is, hogy a legjobban beszélt nyelvet ismerik arányaiban a legkevesebben anyanyelvi szinten.

34

12. ábra - Átlagos Idegen nyelvismeret* – érdemben válaszolók, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=2-429, átlagok ötfokú skálán

érdemben válaszolók középiskola hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA)

2,76 2,79 2,83 2,67 2,92 2,84 2,64 2,43 2,68 2,32 2,69 2,60 2,70 2,84 3,03 2,56 2,97 2,32 3,00 3,00 2,83 3,00 0,00

1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

Az öregdiákok között leginkább azok beszélnek jól (jobban) idegen nyelveket, akik a KKK, illetve a KVIK karaira, szakjaira jártak. Jellemző, hogy a BGF-re gimnáziumból érkezettek nyelvtudása jobb, mint a szakközépiskolában érettségizetteké.

35

Külföldi tanulmányok Felsőfokú tanulmányaik alatt a BGF-en végzett hallgatók 9 százaléka tanult hosszabbrövidebb ideig külföldön. 13. ábra - Felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? – azok aránya, akik igen, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, összes megkérdezett, N=504-529, %

érdemben válaszolók középiskola hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA)

9 12 11 5 24 9 1 2 1 0 11 0 11 38 19 1 11 0 100 0 0 0 0

20

40

60

80

100

120

igen

A külföldi tapasztalat leginkább a KKK-n és a KVIK-en, kommunikáció és médiatudomány, valamint nemzetközi gazdálkodás alapszakot végzett hallgatók körében volt a legmagasabb. A mesterképzéses szakok esetében itt sem tudunk messzemenő következtetéseket levonni a csekély beérkezett válaszok következtében. Azok zöme, akik tanultak külföldön, általában egy alkalommal töltöttek legalább egy szemeszternyi hosszúságú időt (74%). Ennél több alkalommal a megkérdezettek 10 százaléka volt kint. Egy szemeszternél rövidebb tanulmány legalább egy alkalommal a válaszadók 29 százalékánál fordult elő (többségük szintén egy 36

alkalommal tanult). Átlagosan hat hónapot töltöttek kint a hallgatók. Tempus vagy Erasmus ösztöndíjjal 80, a fogadó ország felsőoktatási intézményének ösztöndíjával 4, más hazai ösztöndíjjal 8 százaléknyian tanultak. Nemzetközi ösztöndíjat mintegy 4 százaléknyian említettek. Ugyanakkor fontos, hogy a Tempus/Erasmus ösztöndíjon kívül a volt hallgatók leggyakrabban saját zsebükből fizették külföldi tanulmányaikat (50%). Párhuzamosan munkát a válaszadók 10 százaléka vállalt. A célországokat tekintve kétség nélkül Franciaország és Németország volt a legkedveltebb.

37

Munkatapasztalat A volt BGF-es hallgatók 82 százaléka vett részt tanulmányai során kötelező szakmai gyakorlaton. Ezen belül a válaszadók 42 százaléka igen jó benyomást tehetett munkaadójára, hiszen ilyen arányban fordult elő, hogy a hallgatót a továbbiakban is alkalmazták. Ezen kívül a hallgatók 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy végzettsége megszerzése előtt szerzett tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot. A válaszadók 61 százaléka végzett továbbá még nem a szakmával kapcsolatos munkát a végzettséget megelőzően. 14. ábra: Rendelkezett-e szakvégzettségéhez kapcsolódó munkatapasztalattal, mire végzett a főiskolán - összes megkérdezett, N=530, %


64

kar BGF-KKK

59

BGF-KVIK

71

BGF-PSZK

65

BGF-GKZ intézet

48

BGF-PSZK-BP

64

BGF-PSZK-SA

68


61


53


70

kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA)

38 56


62


69

marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA)

71 0

pénzügy (MA)

89

számvitel (MA)

80


100 0

20

40

60

80

100

120

azok aránya, akik rendelkeztek

38

15. ábra: Felsőfokú tanulmányai előtt vagy alatt dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? – azok aránya, akik igen, hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, összes megkérdezett, N=528, %


16

kar BGF-KKK

23

BGF-KVIK

22

BGF-PSZK

6

BGF-GKZ

7

intézet BGF-PSZK-BP

7

BGF-PSZK-SA

0 0

5

10

15

20

25

igen

Külföldi munkatapasztalattal a volt hallgatók 16 százaléka rendelkezett a végzésig. A karok közül is leginkább a KVIK és KKK hallgatói rendelkeznek ilyesfajta tapasztalattal.

39

Átmenet a felsőoktatásból a munka világába Az öregdiákok 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a BGF-es képzés során elsősorban főfoglalkozású diákként tekintett magára, 31 százaléknyian pedig főfoglalkozású dolgozónak látták önmagukat, aki munka mellett tanul. Jellemző, hogy a nappali tagozatos hallgatók 91 százaléka, mint főfoglalkozású diák, a levelező és távoktatáson végzettek 95-89 százaléka, mint főfoglalkozású dolgozó élte meg a főiskolai éveit. 16. ábra: Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett főállású munkaviszonnyal? – azok aránya, akik igen, szociodemográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, összes megkérdezett, N=530, %

40

A megkérdezettek 48 százaléka rendelkezett fő állású munkaviszonnyal, amikor megszerezte az abszolutóriumot a BGF-en. A férfiak, legalább 28 évesek, a PSZK budapesti intézetében, mesterképzésen, valamint hagyományos főiskolai képzésben, esti, levelező és távoktatási képzési formában végzettek, illetve költségtérítéses finanszírozásban részt vevők körében ennél magasabb arányban találunk olyan válaszadókat, akik már a főiskola előtt/alatt elkezdtek dolgozni. 17. ábra: Az abszolutórium megszerzésekor betöltött állás jellemzői – érdemben válaszolók, N=252-253, %

27%

Álláshirdetésre jelentkezett

13%

Munkáltatónál jelentkezett, pl elküldte önéletrajzát

3%

Intézményi karrieriroda, állásbörze révén

2%

Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte

19%

Gyakorlati helyén alkalmazták

2%

Tanári ajánlás révén

8%

Korábbi munkakapcsolat révén

24%

Egyéb személyes ismerettség

4%

Egyéb

0%

0%

állandó jellegű és határozatlan idejű volt

9%

10%

9%

6%

határozott idejű volt 91%

alkalmi, vagy megbízás jellegű volt

20%

59%

26%

30% csak saját tanulmányok szakterülete saját és kapcsolódó szakterületek egy egészen más szakterület bármilyen szakterület

A szóban forgó munkahelyet a többség álláshirdetésre jelentkezés útján szerezte (27%). Kevéssel marad el ettől azok aránya, akiket személyes ismeretség révén alkalmaztak (24%). Jellemző, hogy a harmadik leggyakoribb módja a munkahely megtalálásának, amikor a volt hallgatót a gyakorlati helye alkalmazta (19%). 13 százalék a munkáltatónál jelentkezett, illetve csupán 8 százalék korábbi munkakapcsolat révén jutott a munkához. A megkérdezettek 85 százaléka a szakmában helyezkedett el: 26 százalékuk szerint a pozíció csak a saját szakterületnek felel meg, további 59 százalékuk szerint a saját, és a kapcsolódó szakterületnek

41

egyaránt megfelel. A nagy többség állandó jellegű és határozatlan idejű munkavállalásról számolt be (91%), határozott idejű munkaszerződéssel 9 százaléknyian helyezkedtek el. A megkérdezettek nagy része az abszolutórium megszerzését követően – ha még nem dolgozott volna – elkezdett munkát keresni (41%). Tanulmányaik folytatása vagy más személyes okokból kifolyólag a válaszadók csupán 12 százaléka nem keresett rögtön munkát. 18. ábra:A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/jelentkezett állásért? – érdemben válaszolók, hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, N=215, átlagok

érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA)

35 28 39 32 37 28 52 63 46 48 21 18 27 31 10 0 8 0 0 0

10

20

30

40

50

60

70

átlag

Kar, illetve szak tekintetében igen nagy a szórás az elküldött önéletrajzok átlagát tekintve. A Külkereskedelmi-, valamint a Pénzügy és Számviteli Kar volt hallgatóinak kevesebb, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi-, illetve a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg hallgatóinak több megkeresésre volt szüksége. Ugyanakkor a

szakok szerint a

„legkeresettebbnek” a nemzetközi gazdálkodás, illetve a kommunikáció és médiatudomány alapszakokat említhetjük. Összességében a volt hallgatóknak átlagosan 35 helyen kellett próbálkozniuk. 42

Állásinterjúra pedig csupán átlagosan 6 esetben hívták be a végzett hallgatókat a munkaadók. 19. ábra: Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? – hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=215, %


6

35

59

eredmény elégséges

25

közepes

75

8

jó

5

jeles, kiváló

4 0%

34

58

30

64 64

20%

azonnal, egy hónapon belül

40%

32 60%

több hónapon belül

80%

100%

még nem talált

Az abszolutórium megszerzését követően az öregdiákok 6 százaléka egy hónapon belül, 35 százaléka pedig átlagosan 5 hónapon belül talált magának munkát. Összesen az érintettek 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az óta sem talált magának munkát. Jellemző, hogy az eredményesebben tanuló hallgatók gyorsabban tudtak munkát vállalni.

43

20. ábra: Az abszolutórium megszerzése után betöltött állás jellemzői – érdemben válaszolók, N=197-202, %

4%

Egyéb

22%

Egyéb személyes ismeretség révén

6%

Korábbi munkakapcsolat révén

1%

Tanári ajánlás révén

9%

Gyakorlati helyén alkalmazták

1%

Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte

2%

Intézményi karrieriroda, állásbörze révén

12%

Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát

45%

Álláshirdetésre jelentkezett

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50%

4%

állandó jellegű és határozatlan idejű volt

19%

9% 21% 12%

határozott idejű volt 77%

alkalmi, vagy megbízás jellegű volt

csak a saját tanulmányok szakterülete a saját és kapcsolódó szakterületek egy egészen más szakterület

58%

bármilyen szakterület

Az abszolutórium megszerzését követő elhelyezkedés az esetek döntő részében – 45 százalékában – a megszokott, álláshirdetésre való jelentkezés útján történt. Személyes ismeretség révén a megkérdezettek 22 százaléka tudott munkát találni. További 12 százalék maga kereste fel leendő munkáltatóját, míg 9 százalékot a szakmai gyakorlati helyén alkalmazták. A többség (79%) saját szakterületén, vagy ahhoz is kapcsolódó szakterületen helyezkedett el. A megkérdezettek 77 százaléka állandó, határozatlan idejű szerződést kötött munkáltatójával, további 19 százaléknyian pedig határozott időre vállaltak munkát.

44

Munkaerő-piaci életút A kutatásban részt vettek 5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy még sosem dolgozott végzettségének megszerzése óta. A megkérdezettek fele egyetlen munkahelyen vállalt állást azóta, 26 százalékuk pedig már egyszer váltott munkahelyet is. Ennél több helyen a válaszadók 19 százaléka dolgozott. 21. ábra: A végzettség megszerzése óta volt-e munkanélküli? – összes megkérdezett, hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, N=503-528, %


33 36 35 25 47 23 36 56 32 33 44 37 27 40 14 0 22 0 0 0

10

20

30

40

50

60

igen

A munkanélküliség az öregdiákok harmadát érintette. A karok viszonylatában a GZK-n végzett hallgatók körében magasabb arányban találjuk azokat a többi karhoz viszonyítva, akik már voltak munkanélküliek. Az alapszakok közül pedig az emberi erőforráson végzett hallgatók kényszerültek legnagyobb arányban munkanélküliségre. Az érintettek többségének csak egy munkanélküli időszaka volt (75%), további 19 százalékuknak kettő. Egy ilyen periódus általában 7 hónapig tartott. Ugyanakkor a munkanélküliek 58 százaléka regisztráltatta magát a Munkaügyi Központban. 45

Miután a hallgatók megszerezték a BGF-en abszolutóriumunkat, csupán a válaszadók 6 százalékánál fordult elő, hogy külföldön folytassa tanulmányait. 22. ábra: A végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? – összes megkérdezett, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, N=503-528, %

érdemben válaszolók nem férfi nő kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ intézet BGF-PSZK-BP BGF-PSZK-SA szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA)

14 17 13 23 15 8 5 9 0 6 11 12 25 24 8 19 0 0 11 0 0 0

5

10

15

20

25

30

igen

Hosszabb rövidebb ideig történő külföldi munkavállalás az öregdiákok 14 százalékát érintette. Körükben arányaiban több férfit, Külkereskedelmi Karon, kommunikáció és médiatudomány, valamint nemzetközi gazdálkodás alapszakot végzett hallgatót találtunk. A külföldön munkát vállalt öregdiákok mindegy 83 százaléka egy, maximum két alkalommal dolgozott külföldön. Ezek a munkavállalások viszonylag hosszú ideig tartottak, átlagosan 26 hónapig. A célországokat tekintve a legtöbben az Egyesült Királyságban dolgoztak, vagy éppenséggel jelenleg is ott végez munkát (18%). Nem sokkal marad el az előzőtől Németország és Ausztria sem (16-16%). A külföldön munkát vállalók 52 százalékának teljes

46

mértékben, 40 százalékának részben, 7 százalékának pedig egyáltalán nem kapcsolódott a végzett munka a végzettségéhez. Az öregdiákok 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tervez további külföldi munkavállalást a következő 5 év folyamán. Ugyanilyen arányban vannak azok is, akik ettől elzárkóznak. A fennmaradó 30 százalék pedig még nem tudott érdemben dönteni a kérdésben.

47

Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet A megkérdezett öregdiákok 82 százaléka alkalmazottként dolgozik jelenleg. Az érdemben válaszolók 5 százaléka nappali tagozaton tanuló diák, 4-4 százaléka pedig munkanélküli, illetve GYES-en, vagy GYED-en van. A volt hallgatók 2 százaléka vállalkozóként tevékenykedik, s végül a fennmaradó 1-1 százalékuk önfoglalkoztató, illetve háztartásbeli, vagy egyéb inaktív. 23. ábra: Mi a jelenlegi munkaerő-piaci státusza? – szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=491-529, %

érdemben válaszolók életkor 22-24 évesek 25 évesek 26 évesek 27 évesek legalább 28 évesek szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA) képzési forma BA/BSc MA/MSc hagyományos főiskolai

82

12 4 5 4 1

81 80 80

1 17 2 18 2 8 6 23 25 22 4 1 9 1

93 81 94

6 3 13 3 1 4 7 3 31 13 6 6 203 5 2 0 7 3 41 22 4 9 6 1 14 14

82 80 75 89 86 77 71 100 89

11

80

20

50

50 82 84 84

0%

12 4

8 31 8 333 21 5 1 7

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

alkalmazott

önfoglalkoztató

vállalkozó

munkanélküli

nappali tagozaton tanuló diák

GYES-en, GYED-en (GYET-en) van

háztartásbeli, egyéb inaktív

Az alkalmazottak legnagyobb arányban az alapszakok közül az emberi erőforrások szakosok között találjuk (94%). A képzési formát tekintve az alkalmazottak aránya nagyon hasonló 48

képet mutat. Viszont szembetűnő, hogy a mesterképzésen végzett hallgatók között nagyobb arányban találjuk azokat, akik vállalkozóként tevékenykednek. Továbbá a még hagyományos főiskolai képzésben végzett hallgatók között a többi képzési formához képest magasabb arányban vannak azok, akik GYES-en, vagy GYED-en van. Az alkalmazottak többsége (65%) beosztott diplomásként dolgozik munkahelyén. 12 százalékuk alsó-, 9 százalékuk középvezető. Felsővezetőként a válaszadók 3 százaléka dolgozik. Nem diplomás beosztott pozícióban a megkérdezettek 12 százaléka van. A GYESen, GYED-en lévő szülők 71 százaléka rendelkezik főállással, 29 százalékuk pedig nem. Összességében a megkérdezettek 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg dolgozik. A fejezet többi részében e csoport tagjainak válaszait vizsgáljuk meg. 24. ábra: Munkaviszony jellege – szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=427-461, %


89

10 1

86

12 2

életkor 22-24 évesek 25 évesek

78

26 évesek

20 87

3 11 2

27 évesek

91

9


92

7 1


75


25 88


12

95

kommunikáció és médiatudomány (BA)

79

nemzetközi gazdálkodás (BA)

41 14

7

88


11 2

94


83

14

marketing (MA)

100

nemzetközi tanulmányok (MA)

100

pénzügy (MA)

75

számvitel (MA)

3

25

80


6

20 100

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% állandó jellegű és határozatlan idejű

határozott idejű

alkalmi, vagy megbízás jellegű

Állandó jellegű határozatlan idejű szerződéssel a megkérdezettek 89 százaléka rendelkezik jelenleg. Határozott idejű munkavállalói jogviszony keretén belül 10, alkalmi vagy megbízás 49

jellegű szerződéssel egy százalékuk dolgozik. Minél idősebb öregdiákot vizsgálunk, annál valószínűbb, hogy határozatlan idejű szerződéssel dolgozik. Határozott idejű szerződés különösen emberi erőforrások alapszakon, illetve pénzügy mesterszakot végzett hallgatók körében fordul elő. A megkérdezettek 14 százaléka dolgozik köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy kormánytisztviselőként. Állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottja a végzettek 6 százaléka. A többiek pedig mind a piaci szférában helyezkedtek el. A PSZK salgótarjáni intézetében végzettek, illetve pénzügy és számvitel alapszakosok, valamint pénzügy, számvitel, és marketing mesterszakosok körében jóval nagyobb arányban találjuk azokat, akik állami intézményben vagy állami, önkormányzati tulajdonú vállalatnál dolgoznak. 25. ábra: Munkahely jellege – hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=439-461, %


14

6

8 4 11 5 18 26 15

81 88 84 8

7 33

12 18 6 5 7 7 3 19 9 5

75 69

6

77 11

6

56 82 82 88 93 90

7

74 86 83

38 40

17 100 25

38 60

100 0%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja más helyen dolgozik

Az öregdiákok több mint háromnegyede (79%) számolt be arról, hogy nincs egy beosztottja sem. 16 százalékuk legfeljebb 9, 5 százalékuk pedig legalább 10 beosztottal dolgoznak. 50

26. ábra: Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? – hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=439-461, %


5 6 5 3

3 6

kevéssé

36

28

23 47 29

40 17 20

17 14 11

29

16

44

28

53

29

24

13 20

2 6

29 34

36

6 6

58 42 71 47

8 28 7 14 3 31 3 13 30 6 47 33

8

20

37 34

17 17

3

12 15

18 19 16

38 22

18 33

33 100 50

25

20

4 7

6

13

60 100

0% egyáltalán nem

28

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

közepes mértékben

nagymértékben

teljes mértékben

A megkérdezettek többsége legalább közepes mértékben tudja munkája során használni azt a tudást, amit az iskolában megszerzett. Egyáltalán nem, vagy csak kevésbé tudja alkalmazni a szaktudását a munkavállalók 33 százaléka. A KKK-n és a KVIK-en végzettek körében kisebb, a GKZ és a PSZK intézményeiben pedig nagyobb arányban találjuk azokat, akik rendszeresebben tudják alkalmazni az iskolában szerzett tudást. Szakok tekintetében pedig kiemelkedik a pénzügy és számvitel szak az ismeretek hasznosítását illetően. Arra a kérdésre, hogy milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg legjobban a munkájának, a válaszadók 71 százaléka azt a választ adta, hogy a saját és kapcsolódó szakterületek, illetve további 12 százalék csak a saját tanulmányok szakterületének tudja be a jelenleg végzett munkáját.

51

Az öregdiákok 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a végzett munkája főiskolai/BA/BSc végzettséget, 16 százaléka, hogy egyetemi/MA/MSc végzettséget, illetve 1 százalék, hogy PhD végzettséget igényel. 1 százalék valamilyen posztgraduális végzettséghez köti munkájának végezhetőségét. A fennmaradó 15 százalék pedig úgy véli, hogy munkája nem igényel semmilyen felsőfokú végzettséget. 27. ábra: Milyen jellegű munkahelyen dolgozik? – érdemben válaszolók, N=396, %

2%

költségvetési intézmény 9% 4%

oktatási intézmény 9%

15% 61%

bank, biztosító, egyéb hitelintézet ipari, építőipari vállalkozás kereskedelmi, szolgáltató, idegenforgalmi vállalkozás egyéb

A

válaszadók

kiemelkedő

hányada

valamilyen

kereskedelmi,

szolgáltató,

vagy

idegenforgalmi vállalkozásnál dolgozik (61%). Banknál, biztosítónál, vagy egyéb hitelintézetnél a válaszadók alig 9 százaléka áll munkaviszonyban. Ipari és építőipari vállalatnál a volt hallgatók 15 százaléka, valamint költségvetési intézménynél pedig 9 százaléka folytat munkaviszonyt. A munkahely jellegéből kiindulva nem meglepő, hogy a cég tulajdoni viszonyait vizsgálva túlsúlyban van, azoknak az öregdiákoknak az aránya, akik tisztán magántulajdonú vállalatnál dolgoznak (79%). Állami, illetve önkormányzati tulajdonú vállalatnál a válaszadók 19 százaléka, a fennmaradó 2 százalék pedig vegyes tulajdonú vállalatnál dolgozik.

52

28. ábra: Milyen tulajdonosa van a munkahelyének? – szocio-demográfiai jellemzők és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=438-460, %


45 30

44

7

63

43 54

16

41 37

9 71

6

51

8

47 47

6 6

31 32

7

2 60

40

11

47 47 46 43

23 50

23 41 17

72

67 10 14 100 100

30 46

63 60

38 20

20

100 0%

teljes mértékben magyar

11

20%

részben magyar

40%

60%

80%

100%

teljes mértékben külföldi

Közel ugyanolyan arányban válaszolták az öregdiákok, hogy a vállalat, aminél dolgoznak, magyar tulajdonú (45%), mint azt, hogy a cég külföldi kézben van (44%). A fennmaradó 11 százalék olyan vállalathoz jár be nap, mint nap dolgozni, ami csak részben van magyar kézben. A válaszadók valamivel több, mint felének a munkahelye a nagyvállalat kategóriába sorolható (52%). A volt hallgatók 21 százaléka dolgozik közepes vállalatnál, illetve a fennmaradó 27 százalék pedig kisvállalatnál tevékenykedik, melyből fél százalék csupán önfoglalkoztató.

53

29. ábra: A munkahely ágazata – érdemben válaszolók, N=449, %

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

13

Információ, kommunikáció (pl.…

10

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

9

Közigazgatás, védelem, kötelező…

8

Kereskedelem, gépjárműjavítás…

8

Feldolgozóipar (pl. élelmiszer, ruházat,…

8

Oktatás

6

Szállítás, raktározás (pl. vasúti, közúti,…

5

Szakmai, tudományos, műszaki…

4

Adminisztratív és szolgáltatást…

3

Villamos energia, gáz-, gőzellátás,…

2

Építőipar

2

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás,…

2

Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet,…

1

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

1

Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl.…

1

Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás-…

1

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelés,…

0

Egyéb

14 0

2

4

6

8

10

12

14

16

A legtöbb öregdiák (13%) munkahelye pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozik. 10 százaléknyian dolgoznak az információ és kommunikáció területén. Valamivel kevesebben (9%) a vendéglátás iparágban tevékenykednek. Azonos arányban dolgoznak az öregdiákok közigazgatási, kereskedelmi, valamint feldolgozóipari vállalatnál (8-8-8%). 12. táblázat: Jelenlegi lakóhely és a munkahely elhelyezkedése, N=419, %

jelenlegi lakhely

Budapest Budapesten kívül külföld

munkahely település Budapesten Budapest külföld kívül 92 7 1 27 72 1 0 0 100

Azok az öregdiákok, akik jelenleg budapesti lakosok, azok 92 százalékban Budapesten is dolgoznak. A Budapesten élők 7 százaléka Budapesthez közeli településeken, rendszerint Pest megyében vállaltak munkát. A fennmaradó egy százalék pedig külföldre jár dolgozni. A vidéki lakosok 27 százaléka ingázik jelenlegi lakhelye és Budapest között. Azonban még mindig magas a nem budapesti lakosok között azoknak az aránya, akik rendszerint jelenlegi 54

lakhelyükön, vagy ahhoz közel eső településeken dolgoznak. A fennmaradó egy százalék pedig külföldre jár nap, mint nap dolgozni (rendszerint Ausztriába). A külföldi lakosokról pedig elmondható, hogy 100 százalékosan abban az országban dolgoznak, ahol jelenleg élnek. 30. ábra: Mennyi a főállásból származó havi nettó keresete? – szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=391, átlagok ezer forintban

érdemben válaszolók nem férfi nő életkor 22-24 évesek 25 évesek 26 évesek 27 évesek legalább 28 évesek középiskola hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola szak emberi erőforrások (BA) gazdálkodás és menedzsment (BA) kereskedelem és marketing (BA) kommunikáció és médiatudomány (BA) nemzetközi gazdálkodás (BA) pénzügy és számvitel (BA) turizmus-vendéglátás (BA) marketing (MA) nemzetközi tanulmányok (MA) pénzügy (MA) számvitel (MA) turizmus-menedzsment (MA)

225 297 201 166 162 190 247 262 234 240 208 166 197 232 312 247 221 208 135 0 294 213 412 0

100

200

300

400

500

ezer Ft

A végzett öregdiákok nettó átlagkeresete 225 ezer forint körül alakult. Nagyon szembetűnő különbség mutatkozik a férfi-nő bontásban, mivel a férfiak átlagosan 48 százalékkal keresnek többet, mint a nők. Az életkor szempontjából elmondhatjuk azt, hogy minél idősebb korban van valaki, annál jobban megbecsülik a munkáját, ami a bérében is megmutatkozik. A gimnáziumi végzettséggel rendelkezők átlagosan többet keresnek, mint aki szakközépiskolát végzett. A válaszadók adatai alapján a legjobban fizetett alapszak a kommunikáció és

55

médiatudomány volt. A hét alapszak közül az érdemben válaszolókat vizsgálva az emberi erőforrás szakot végzettek nettó fizetése a legrosszabb átlagosan. A heti munkaóra és a nettó munkabér közötti kapcsolatot vizsgálva azt az eredményt kaptuk, hogy gyenge pozitív irányú kapcsolat van a két változó között (r=0,082). Mondhatjuk tehát az is, hogy nagyon gyenge összefüggésben áll a két változó egymással. Érdekességként megnéztük, hogy az átlagbérek hogyan is alakulnak Budapest, a Budapesten kívüli, illetve külföldi viszonylatban. 31. ábra: Mennyi a főállásból származó havi nettó keresete? – munkahely elhelyezkedése szerint, érdemben válaszolók, N=391, átlagok ezer forintban

Budapest

208

Budapesten kívüli

177

Külföld

511

0

100

200

300

400

500

600

A végzett hallgatók közül azok, akik Budapesten állnak munkaviszonyban, átlagosan 208 ezer forint a nettó keresetük. Ugyanez az érték a Budapesten kívüli településeken már csak átlagosan nettó 177 ezer forint. Nagyon szembetűnő a különbség a hazai és a külföldi viszonyokat vizsgálva, hiszen a külföldön munkát vállalók majdnem háromszor többet keresnek, mint a Budapesten kívül dolgozók, illetve több mint kétszer annyit, mint a Budapesten foglalkoztatottak. Másodállása a megkérdezettek mintegy 8 százalékának van. A másodállások jellege nagyban hasonlít a főálláséhoz, mivel a megkérdezettek 60 százaléka válaszolta azt, hogy a másodállás, amiben dolgozik csak a saját, vagy a saját, illetve kapcsolódó tanulmányok szakterületét fedi le. Közel egyharmad (32%) válaszolt úgy, hogy másodállás egészen más szakterülethez kapcsolódik. A válaszadók több mint egyharmada (35%) azt vallotta, hogy a 56

mellékálláshoz főiskolai végzettség szükségeltetik. További 41 százalék mondta azt, hogy nem igényel semmilyen felsőfokú végzettséget a másodállása. A fennmaradó rész pedig a főiskolai végzettséget meghaladó szinthez kötötte a másodállásának elvégezhetőségét. Akik valamilyen másodállást vállaltak, azoknak átlagosan további 46 ezer forint nettó bér növelte a főállásból származó keresetét.

57

Munkával kapcsolatos elégedettség A kutatásba bevont öregdiákok minden felsorolt, munkájukkal kapcsolatos tényezővel inkább elégedettek voltak. Leginkább a munka személyi, illetve tárgyi körülményeivel, valamint a munka szakmai, tartalmi részével voltak elégedettek. Legkevésbé a szakmai előmenetellel, valamint a jövedelemmel, juttatásokkal szemben mutatkozott elégedettség. Mindent összevetve a megkérdezettek 28 százaléka teljesen, 59 százaléka pedig elégedett volt munkájával. 13. táblázat: Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? – érdemben válaszolók, N=449-452, % és átlagok négyfokú skálán

munka szakmai, tartalmi része szakmai előmenetel, karrierépítés szakmai presztízs jövedelem, juttatások munka személyi körülményei munka tárgyi körülményei munka összességét tekintve

teljesen elégedetlen 4

elégedetlen

elégedett

11

40

teljesen elégedett 45

12

19

37

32

2,89

4 6 4 3 2

17 25 10 10 11

46 45 39 43 59

33 24 47 45 28

3,07 2,87 3,30 3,29 3,14

átlag 3,27

58

Kutatási jelentés február

Recommend Documents