Kutatási jelentés
A Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszerében az aktív hallgatók között lebonyolított 2013. évi motivációs kutatás eredményei
2014. február
Tartalom Vezetői összefoglaló ............................................................................................................... 3 Módszertan ............................................................................................................................. 5 Jelenlegi hallgatók társadalmi-demográfiai háttere ................................................................ 7 Hallgatói státusz ..................................................................................................................... 9 Egyéb felsőfokú tanulmányok .............................................................................................. 16 Nemzetközi tapasztalatok ..................................................................................................... 19 Kapcsolódás a munka világához ........................................................................................... 22
Vezetői összefoglaló Módszertan
Az
adatfelvétel
2012/2013-as
tanév
tavaszi
szemeszterében
készült.
A
megkérdezendők körét az adatfelvétel idején az intézménybe beiratkozott hallgatók alkották.
A felmérés eredményeképpen összességében 510 alapképzéses hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet.
Az adatfelvétel önkitöltős kérdőíves módszerrel történt. Az adatfelvétel mintavételi kerethez képest mért torzulásait peremsúlyozással korrigáltuk nem, tagozat, képzési hely, illetve szak dimenziók mentén.
Jelenlegi hallgatók társadalmi-demográfiai háttere
A jelenlegi alapképzéses hallgatók 37 százaléka férfi, közel kétharmada nő. Az életkori átlag 23 év. A 19-20 évesek 15, a 21-22 évesek 39, a 23-25 évesek a minta 28 százalékát adják.
A válaszadók négytizede hagyományos, négyosztályos gimnáziumban érettségizett, további 25 százaléknyian nem hagyományos, 6 vagy 8 osztályos gimnáziumban, kéttannyelvű gimnáziumban végzett. Szakközépiskolában végzett a megkérdezettek körülbelül egyharmada
Hallgatói státusz
A megkérdezett hallgatók döntő része – 99 százaléka – BA/BSc képzésen vesz részt jelenleg. Hagyományos főiskolai képzésben csupán a megkérdezettek egy százaléka tanul.
A jelenlegi alapképzéses hallgatók 52 százaléka tanul államilag finanszírozott képzési formában, a fennmaradó 48 százaléknyi hallgató pedig költségtérítéses képzésben részesül.
A kutatásban résztvevők 29 százaléka 2012-ben, vagy 2013-ban kezdte meg tanulmányait a főiskolán. Körülbelül a válaszadók egynegyedét (28%) teszik ki azok, akik egy évvel korábban, 2011-ben iratkoztak be jelenlegi szakjukra. 2010-ben 22, 2009-ben 13, 2008-ban 3, 2007-ben 2, 2007 előtt pedig a megkérdezettek 3 százaléka kezdte el a BGF-et.
A kutatásban részt vett hallgatók 49 százaléka közepes tanuló. Ennél gyengébb eredménnyel 17 százaléknyian végzik szakjukat. A hallgatók 30 százalékának van jó eredménye alapképzésen, és csupán 4 százalékuk jeles vagy kitűnő tanuló.
Egyéb felsőfokú tanulmányok
A megkérdezettek 3 százaléka tanul jelenleg más szakon is. Azok, akik végeznek még valamilyen szakot zömében (60%) valamilyen gazdaságtudományi tárgyakat hallgatnak. Az esetek döntő részében BA képzésben vesznek részt a hallgatók.
A megkérdezettek 13 százaléka rendelkezik már valamilyen felsőfokú végzettséggel. 60 százalékban valamilyen gazdaságtudományi képzésben részesültek. A képzési formák közül az alapképzés valamint a felsőfokú szakképzés keretei voltak túlnyomórészt jellemzők.
A BGF alapképzéses hallgatói közül a legtöbben és a legmagasabb szinten az angolt beszélik. Mindössze a megkérdezettek 10 százaléka nem beszéli e nyelvet legalább közepes szinten.
Felsőfokú tanulmányaik alatt a hallgatók 6 százaléka tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön. A külföldi tanulmányi tapasztalattal rendelkezők 49 százaléka legalább egy szemeszternyi tanulmányi időt egy alkalommal töltött kint. Ennél több alkalommal az érdemben válaszadók 16 százaléka tanult külföldön. Döntően két forrásból finanszírozták e diákok tanulmányaikat: vagy Tempus, illetve Erasmus ösztöndíjjal kerültek ki, vagy maguk fizették a tanulás és az ott tartózkodás költségeit.
Kapcsolódás a munka világához
A jelenlegi BGF-es alapképzéses hallgatók 49 százaléka dolgozik tanulmányai alatt. A munkát vállalók többsége (49%) állandó jellegű, határozatlan időtartamú szerződéssel dolgozik. A nappali tagozatosok közel fele diákmunkát, illetve gyakornoki munkát végez, míg a levelező és távoktatásos hallgatók 91-86 százalékban határozatlan idejű munkakörben helyezkedtek el.
A megkérdezett munkát vállalt hallgatók 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkája kizárólag tanult szakterületének felel meg. További 55 százaléknyian tartják úgy, hogy munkájuk saját és az ahhoz kapcsolódó szakterületeknek egyaránt megfelel.
A jelenlegi hallgatók közül 15 százaléknyian vállaltak már munkát hosszabb-rövidebb ideig külföldön alapképzésen.
Módszertan Háttér A jelenlegi hallgatók körében történt felmérés a Diplomás Pályakövetési Rendszer vizsgálatok részét képező kutatás. Az eredmények alapján az intézmény visszacsatolást kap oktatási tevékenységének megítéléséről. A kutatás eredménye megmutatja, hogy a hallgatók milyen problémákkal szembesülnek az iskola elvégzése során, milyen területeket kell fejleszteni, erősíteni. A válaszok segíteni tudják az intézmény oktatásfejlesztési tevékenységének hatékonyságát, illetve azok irányát. Ez a kutatási jelentés az országos központi kérdőív kérdéseire kapott válaszok elemzését tartalmazza. Mintavétel A vizsgálat minden év tavaszán online lekérdezéssel készül. A lekérdezendők körébe minden aktív hallgató bekerül, aki az adott évben beiratkozott a főiskolára. A vizsgálat lebonyolítását a Modulo rendszer segíti. A felmérés eredményeképpen végül 510 hallgatótól kaptunk értékelhető, kitöltött kérdőívet. Az elemzésben ahol csak módunk nyílt, a hallgatók véleményét kar, intézmény, illetve szak szerinti bontásban közöltük. Abban az esetben, ha egyik szempont szerint sem volt értékelhető különbség az egyes hallgatói csoportok között, a közölt grafikonokon, táblázatokon nem tüntettük fel ezeket a bontásokat. Minden egyéb esetben csak a statisztikailag szignifikáns kereszttáblákat közöltük. Az adatfelvételek ideje: Az adatfelvétel a 2012/2013-es tanév tavaszi szemeszterében készült. Súlyozás Mivel a kérdőív kitöltése önkéntes volt, ezért a visszaküldött kérdőívek számos esetben eltértek a főiskola hallgatóinak társadalmi-demográfiai, illetve hallgatói státusz szerinti tényleges eloszlásától. Ezeket a torzulásokat ún. peremsúlyozással korrigáltuk. A súlyozás során négy szempontot vettünk figyelembe: a hallgató nemét, milyen tagozatra, melyik karra, végül pedig melyik szakra jár a hallgató. A súlyozás részleteit az alábbi táblázatokban mutatjuk be. A súlyozás alapja döntően a 2012/13 2. félévi állapotokat tükrözik.
1. táblázat - A súlyozás alapját képező változók eloszlása a mintában a súlyozás előtti és utáni állapotban N és %
nem
tagozat
képzési helyek
szak
összesen
férfi nő válaszhiány nappali levelező távoktatás válaszhiány BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ válaszhiány emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás gazdaságinformatikus válaszhiány
sokasági adatok N % 3925 37,1 6641 62,9 8242 78,0 758 7,2 1566 14,8 2939 27,8 3186 30,2 4104 38,8 337 3,2 277 2,6
N 144 363 3 405 39 64 2 107 119 249 35 18
% 28,2 71,2 0,6 79,4 7,6 12,5 0,4 21,0 23,3 48,8 6,9 3,5
% 28,4 71,6 79,7 7,7 12,6 21,0 23,3 48,8 6,9 3,5
N 188 319 3 396 36 75 2 142 154 198 16 13
% 36,9 62,5 0,6 77,7 7,1 14,8 0,4 27,8 30,2 38,8 3,2 2,6
% 37,1 62,9 78,0 7,2 14,8 27,8 30,2 38,8 3,2 2,6
1408
13,3
76
14,9
14,9
68
13,3
13,3
0,89
1707
16,2
49
9,6
9,6
82
16,2
16,2
1,68
384
3,6
9
1,8
1,8
19
3,6
3,6
2,06
1789
16,9
75
14,7
14,7
86
16,9
16,9
1,15
2373 22,5 2245 21,2 383 3,6 10566 100,0
167 91 25 510
32,7 32,7 115 22,5 22,5 17,8 17,8 108 21,2 21,2 4,9 4,9 18 3,6 3,6 100,0 100,0 510 100,0 100,0
0,69 1,19 0,74
súlyozatlan
súlyozott
súlyváltozó 1,31 0,88 0,98 0,93 1,18 1,33 1,29 0,80 0,46 0,74
A kérdőívet alapképzésen a valós számarányukhoz képest kisebb számban küldték vissza a BGF férfi hallgatói. Tagozatokat vizsgálva ugyanezt tapasztaltuk a távoktatás tagozaton lévő hallgatók esetében is. Képzési helyek esetében a BGF-KKK, illetve a BGF-KVIK hallgatói mutatták a legkisebb hajlandóságot a kérdőívek kitöltésére, illetve visszaküldésére a valós részarányukhoz képest. A kereskedelem és marketing, a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi gazdálkodás, illetve a turizmus-vendéglátás szakon tanulók sokasági eloszláshoz képest kisebb arányban vettek részt a kutatásban.
Jelenlegi hallgatók társadalmi-demográfiai háttere 2. táblázat - Jelenlegi hallgatók nem és életkori csoportok szerint, összes megkérdezett, N és %
nem
korcsoport
N 188 319 3 75 190 139 38 47 21 510
férfi nő válaszhiány 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek válaszhiány
összesen
% 37 62 1 15 37 27 7 9 4 100
% 37 63 15 39 28 8 10 100
A jelenlegi alapképzéses hallgatók 37 százaléka férfi, közel kétharmada pedig nő. A mintába került legfiatalabb hallgató 19, míg a legidősebb 44 éves volt. Az átlagéletkor 23 év volt a vizsgálat időszakában. A 19-20 évesek 15, a 21-22 évesek 39, a 23-25 évesek a minta 28 százalékát adják. A 26-29 évesek 8, az ennél idősebbek 10 százaléknyian vannak a hallgatók között. 3. táblázat - szülők iskolai végzettsége, N és %
édesapa legfeljebb 8 általános szakmunkásképző szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola egyetem nem tudja, nem ismerte, nem élt válaszhiány
N 15 119 142 44 68 92 22 8
% 3 23 28 9 13 18 4 2
édesanya N % 24 5 57 11 135 26 79 15 143 28 65 13 3 1 4 1
A megkérdezettek 31 százalékának édesapja, 41 százalékának édesanyja rendelkezett a hallgató gyermekkorában főiskolai, egyetemi végzettséggel. A hallgatók között nagy többségben vannak azok (77%), akiknek szülei, nagyszülei között nincs olyan, aki hasonló szakterületen szerzett volna korábban végzettséget, vagy hasonló területen dolgozna, mint a megkérdezett hallgató. Nem meglepő az sem, hogy a megkérdezettek nagyjából bele (51%) családja anyagi helyzetét átlagosnak ítélte meg. Emellett igaz az is, hogy további 36 százalékuk inkább a jobb módúak közé sorolta magát.
1. ábra - - milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? – korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, %, N=482
érdemben válaszolók
40
25
35
életkor 19-20 évesek
46
21-22 évesek
41
27
32
23-25 évesek
41
25
34
26-29 évesek
42
legalább 30 évesek
35
19
hagyományos gimnázium nem hagyományos gimnázium szakközépiskola
30
17 11
42 59
0% 20% 40% 60% 80% 100%
Az alapképzéses hallgatók négytizede hagyományos gimnáziumban, további 25 százalék nem hagyományos gimnáziumban szerezte meg az érettségit. Szakközépiskolai végzettség a megkérdezettek valamivel több, mint egyharmadára jellemző. Megfigyelhető továbbá az is, hogy minél idősebb válaszolót vizsgálunk, annál valószínűbb, hogy szakközépiskolát végzett. A hagyományos gimnáziumból érkezők aránya az egyes életkori csoportokban viszonylag stabilnak mondható.
Hallgatói státusz A BGF alapképzéses hallgatói szinte kivétel nélkül valamilyen gazdaságtudományi stúdiumot hallgatnak jelenleg (90%). A megkérdezett hallgatók döntő része – 99 százaléka – BA/BSc képzésen vesz részt. A fennmaradó egy százalék pedig hagyományos főiskolai képzésben tanul. 2. ábra - Milyen munkarendben tanul? – karok, intézetek, szakok, képzési és finanszírozási forma, illetve a tanulmányok kezdete szerint, érdemben válaszolók, N=505-508, %
érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás gazdaságinformatikus finanszírozási forma államilag támogatott költségtérítéses tanulmányok kezdete 2012/2013 2011 2010 2009 2008 2007 2007 előtt
78 79 72 79 86
6
15
21 21 1 20 14
100 82 61
4 14 26
13 54
46 86 74 78
14 23 8 14
3 100 97
3
59
12 83 76 90 75
20% levelező
29 9 10 7 47
53 37 27 0%
nappali
7
8 14 36 18
63 66
7 40%
60%
80%
100%
távoktatás
Az összes karról elmondható, hogy a hallgatók többsége nappali tagozatos képzésben vesz részt alapképzésen. A levelező képzés főként a kommunikáció és médiatudomány szakon tanuló hallgatók, míg a távoktatás a kereskedelem és marketing, illetve pénzügy és számvitel szakot hallgatók körében kapott nagyobb szerepet. Továbbá az is elmondható, hogy minél
korábban kezdte meg a hallgató a tanulmányait, annál nagyobb hangsúlyt kap a távoktatás képzés. 3. ábra - Milyen finanszírozási formában tanul? – karok, intézetek, szakok, illetve a tanulmányok kezdete szerint, érdemben válaszolók, N=506-507, %
érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás gazdaságinformatikus tanulmányok kezdete 2012/2013 2011 2010 2009 2008 2007 2007 előtt
52
48
53 48 55
47 52 45
37
63 83
17
49 44
51 56
22
78 60 44 51
40 56 49 100
16
0 84
65
35
80 69
20 31
57
43
18 15 0%
82 85 20%
államilag támogatott
40%
60%
80%
100%
költségtérítéses
A jelenlegi alapképzéses hallgatók 52 százaléka tanul államilag finanszírozott formában, a fennmaradó 48 százaléknyi hallgató pedig költségtérítéses képzésben részesül. A GZK-n a többi karhoz képest magasabb arányban találunk költségtérítéses képzésben tanuló hallgatót. A szakok tekintetében a kommunikáció és médiatudomány hallgatói között leginkább kimagasló ez az arány. Az is megfigyelhető, hogy a költségtérítéses képzés leginkább azon hallgatók körében a legmagasabb, akik 2007, vagy annál korábban, illetve 2012-ben vagy 2013-ban kezdték meg tanulmányaikat.
4. ábra - Melyik évben kezdte meg tanulmányait jelenlegi szakján? – érdemben válaszolók, N=509, %
3% 2%
3%
13%
29%
22% 28%
2012/2013
2011
2010
2009
2008
2007
2007 előtt
A kutatásban résztvevők 29 százaléka a 2012/13-as tanévben kezdte meg tanulmányait. A válaszadók 28 százaléka 2011-ben, míg 22 százaléka 2010-ben kezdte meg felsőfokú tanulmányait a Budapesti Gazdasági Főiskolán. 5. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele – karok és korcsoportok szerint, érdemben válaszolók, N=489, %
érdemben válaszolók
15
39
28
8
10
kar BGF-KKK
22
BGF-KVIK
12
BGF-PSZK BGF-GKZ
24
5
14 40
20
0% 19-20 évesek
58 12
50 26 20%
21-22 évesek
18 44
40% 23-25 évesek
5 1
11 60%
26-29 évesek
80%
13 4
8 15 100%
legalább 30 évesek
Ami az ábra alapján nagyon szembetűnő, hogy a GKZ-n, valamint a KVIK-en magasabb az idősebb hallgatók aránya a többi karhoz képest.
6. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele – karok és a középiskola típusa szerint, érdemben válaszolók, N=482, %
érdemben válaszolók
40
25
35
kar BGF-KKK
52
BGF-KVIK
39
BGF-PSZK
38
BGF-GKZ
25 34
10%
27
21
27 0%
24
40
15 20%
hagyományos gimnázium
30%
58 40%
50%
60%
70%
nem hagyományos gimnázium
80%
90% 100%
szakközépiskola
A Külkereskedelmi Kar, illetve a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar alapképzéses hallgatói többségében hagyományos gimnáziumban érettségizett, míg a PSZK-n és a GKZ-n inkább szakközépiskolát végzett hallgatók aránya kapott nagyobb hangsúlyt. 7. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele – szakok és nemek szerint, érdemben válaszolók, N=507, %
érdemben válaszolók
37
63
szak emberi erőforrások
23
77
gazdálkodás és menedzsment
42
58
kereskedelem és marketing
40
60
kommunikáció és médiatudomány
43
57
nemzetközi gazdálkodás
48
pénzügy és számvitel
52
34
turizmus-vendéglátás
66
18
82
gazdaságinformatikus
69 0%
20% férfi
31 40%
60%
80%
100%
nő
Összességében elmondható, hogy a BGF alapképzésen tanuló hallgatói körében nem szerinti bontásban a különböző szakok esetében a gazdaságinformatikus szakot leszámítva női dominancia a jellemző. Nemzetközi gazdálkodás szakon a férfiak és nők aránya talán a legkiegyenlítettebb.
8. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele – szakok és korcsoport szerint, érdemben válaszolók, N=489, %
érdemben válaszolók
15
39
28
8
10
szak emberi erőforrások
6
56
gazdálkodás és menedzsment
11
kereskedelem és marketing
11
kommunikáció és médiatudomány
13
nemzetközi gazdálkodás
13
gazdaságinformatikus
21-22 évesek
7
24 13 31
35
4 6
29
10
37
40%
23-25 évesek
12
31
6
40
20%
7
38
36 0%
8
42
18
6
28 22
25
14
turizmus-vendéglátás
19-20 évesek
36
18
pénzügy és számvitel
33
46
8
20
60%
4
80%
26-29 évesek
100%
legalább 30 évesek
Szakokat vizsgálva korcsoport szerinti bontásban azt tapasztaltuk, hogy a fiatalabb korosztály aránya a gazdaságinformatikus, illetve az emberi erőforrások szakokon a legkiemelkedőbb. Az idősebb korosztály pedig leginkább a kereskedelem és marketing szakon tanuló hallgatókra jellemző leginkább a válaszadók válaszai alapján. 9. ábra - Jelenlegi hallgatók szocio-demográfiai összetétele – szakok és a középiskola típusa szerint, érdemben válaszolók, N=482, %
érdemben válaszolók
40
25
35
szak emberi erőforrások
39
gazdálkodás és menedzsment
44
kereskedelem és marketing
43
44 15 56
nemzetközi gazdálkodás
55 33
turizmus-vendéglátás
hagyományos gimnázium
20%
11
22 21
22 46
39
39 0%
37 33
37
gazdaságinformatikus
40
20
kommunikáció és médiatudomány pénzügy és számvitel
17
22 40%
24 39
60%
nem hagyományos gimnázium
80%
100%
szakközépiskola
A különböző szakok esetében azt vizsgálva, hogy milyen típusú középiskolából érkezett a hallgató azt tapasztaltuk, hogy pénzügy és számvitel szakon tanuló hallgató körében nagyobb arányban vannak jelen azok, akik szakközépiskolából érkeztek, mint a többi szak esetében.
10. ábra - Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel végzi szakját? – hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=507-510, %
érdemben válaszolók
17
49
30
4
kar BGF-KKK
7
BGF-KVIK
8
43 39
BGF-PSZK
26
BGF-GKZ
39
10
46
7
55
14
19
66
20
szak emberi erőforrások
17
gazdálkodás és menedzsment
25
kereskedelem és marketing
47 22
44
pénzügy és számvitel
36
25
12
53
5
22
42
gazdaságinformatikus
2
56
8
6 18
37 22
nemzetközi gazdálkodás
22 57
14
kommunikáció és médiatudomány
turizmus-vendéglátás
56
45
20
8
72
8
tagozat nappali
17
levelező
48
10
távoktatás
30
41
5
46
22
3
61
17
finanszírozási forma államilag támogatott
11
költségtérítéses
46
36
23 0%
elégséges
52 20%
közepes
40% jó
6 23
60%
80%
1 100%
jeles, kitűnő
A kutatásban részt vett hallgatók 49 százaléka közepes tanuló. Ennél gyengébb eredménnyel 17 százaléknyian végzik szakjukat. A válaszadók 30 százaléka jó, a fennmaradó 4 százaléka pedig kiváló eredménnyel végzi tanulmányait. A Külkereskedelmi Karon, illetve a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon tanulók tanulmányi eredményei jobbak, mint a PSZK, illetve GKZ hallgatóinak teljesítménye. Ez feltételezhetően a kar nehézségével lehet összefüggésben. A szakok közül a kommunikáció és médiatudomány szak hallgatóinak a legjobbak az eredményei. Továbbá nem meglepő az sem, hogy a PSZK-n és GKZ-n oktatott szakokon rosszabb eredmények születtek, mint más szakokon. Levelező képzésen arányaiban jobb eredménnyel végzik a hallgatók a tanulmányaikat a többi tagozathoz viszonyítva. Végül államilag támogatott hallgatók jobb eredményeket értek el, mint költségtérítéses társaik.
11. ábra - Az ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jellemzően jobb vagy rosszabb? – hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=480505, %
érdemben válaszolók 2
11
47
31
10
középiskola hagyományos gimnázium 2
11
42
nem hagyományos gimnázium 1 8 szakközépiskola 2
36
39
10
36
12
16
59
21
6
tagozat nappali 2 10 levelező
3
45
11
távoktatás
33 50
11 29
21
8
62
14
3
finanszírozási forma államilag támogatott 2 8 költségtérítéses 2 0% sokkal rosszabb
39 15
39 55
20%
valamivel rosszabb
40% ugyanolyan
13 21
60% valamivel jobb
80%
7 100%
sokkal jobb
A megkérdezett, alapképzésen tanuló hallgatók 47 százaléka vélekedett úgy, hogy körülbelül ugyanolyan a tanulmányi eredménye, mint a többi hallgatónak azon a szakon, ahol tanul. 41 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy eredménye valamivel vagy sokkal jobb, mint a többieké. A fennmaradó 13 százalék érezte úgy, hogy eredménye valamivel vagy sokkal rosszabb, mint szaktársaié. Államilag támogatott képzésben részesült hallgatóknál nagyobb arányban találjuk azokat, akik valamivel, vagy sokkal jobbnak ítélik meg saját teljesítményüket a többiekhez viszonyítva. Költségtérítéses hallgatók nagyrészt ugyanolyannak ítélik meg magukat az eredményüket illetően, mint társaik. A különböző tagozatokat vizsgálva pedig a nappali tagozatos hallgatók vélik jobbnak a tanulmányaik során elért eredményeiket. Végül az alapján, hogy milyen típusú középiskolából érkezett a hallgató, a gimnáziumot végzettek nagyobb arányban ítélték jobbnak teljesítményüket, mint szakközépiskolát végzett társaik.
Egyéb felsőfokú tanulmányok 12. ábra - Tanul jelenleg egyéb szakon is? – érdemben válaszolók, N=507, %
3%
azok aránya, akik tanulnak nem
97%
A Budapesti Gazdasági Főiskola alapképzéses hallgatóinak mindössze 3 százalékos hányada tanul jelenleg más szakon is. 13. ábra - Ha tanul milyen szakon? – érdemben válaszolók, N=15, %
kereskedelem és marketing
20%
turizmus-vendéglátás
13%
gazdálkodás és menedzsment
13%
pénzügy és számvitel
7%
nemzetközi gazdálkodás
7%
egyéb
40% 0%
10%
20%
30%
40%
50%
A megkérdezettek ötöde tanul a jelenlegi szakja mellett kereskedelem és marketing szakon. Turizmus-vendéglátás, illetve gazdálkodás és menedzsment szakot a válaszadók 13-13 százaléka választotta második szakjának.
14. ábra - Ha tanul milyen képzési formában? – érdemben válaszolók, N=16, %
BA/BSc 13% 6%
MA/MSc
6% egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) 75%
felsőfokú szakképzés
Arra a kérdésre, hogy milyen képzési formában folytatja a hallgató a másik szakot, többségében (75%) az a válasz érkezett, hogy alapképzéses formában. Felsőfokú szakképzés keretében pedig a válaszadók 13 százaléka végzi a másik szakját. 15. ábra - Van felsőfokú végzettsége? – érdemben válaszolók, N=503, %
13%
azok aránya, akik rendelkeznek nem
437
A válaszadók 13 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik már valamilyen felsőfokú végzettséggel.
16. ábra - Ha végzett, milyen szakon? – érdemben válaszolók, N=52, %
Pénzügyi szakügyintéző
15%
Szállítmányozás és logisztika
8%
Banki szakügyintéző
8%
Idegenforgalmi szakmenedzser
6%
Számviteli szakügyintéző
4%
Vendéglátó szakmenedzser
4%
Kommunikáció és médiatudomány
4%
Egyéb gazdasági
15%
Egyéb
37% 0%
5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%
Azok, akik már végeztek valamilyen felsőfokú iskolát, az esetek nagyobb részében – 60 százalékában – valamilyen gazdaságtudományi képzésben részesültek. De jelentős azoknak az aránya (40%) is, akik teljesen más területen szereztek előzetesen valamilyen képesítést. A gazdaságtudományi képzések közül a pénzügyi szakügyintéző volt a leginkább kedvelt szak. 17. ábra - Ha végzett, milyen képzési formában? – érdemben válaszolók, N=66, %
BA/BSc
24%
MA/MSc egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés)
3%
52%
1% 12% 8%
egyetemi – hagyományos képzés főiskolai – hagyományos képzés felsőfokú szakképzés
Azok körében, akik már rendelkeznek valamilyen felsőfokú képzéssel, a képzési formák közül kiemelkedik a felsőfokú szakképzés (52%). Jelentős azonban még az alapképzésen végzett hallgatók aránya is (32%).
Nemzetközi tapasztalatok 4. táblázat - Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? - érdemben válaszolók, N=510, % és átlag
nem ismeri
2
3
4
1 31 77 80 81 86
9 26 9 11 10 8
23 16 6 4 3 2
39 16 3 1 2 1
angol német francia olasz spanyol orosz
nagyon jól ismeri 27 8 2 0 2 0
átlag* 3,82 2,44 1,41 1,27 1,30 1,16
anyanyelvi szinten ismeri 0 2 3 2 2 3
A BGF alapképzéses hallgatói közül a legtöbben és a legmagasabb szinten az angolt beszélik. Mindössze a megkérdezettek 10 százaléka nem beszéli e nyelvet legalább közepes szinten. A német nyelvet a megkérdezettek 40 százaléka beszéli legalább közepes mértékben, illetve további 2 százalék anyanyelvi szinten. A francia, olasz, spanyol és orosz nyelvet a többség (80% körül) nem beszéli. További érdekesség az utóbb említett nyelvekkel kapcsolatosan, hogy ezeket a nyelveket magasabb arányban beszélik anyanyelvi szinten a megkérdezettek, mint az angolt. A válaszadók 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a fent említett nyelvek valamelyikén felül beszél egyéb idegen nyelvet is. 18. ábra - Milyen egyéb idegen nyelvet beszél? – érdemben válaszolók, N=31, %
japán holland ukrán svéd kínai portugál olasz horvát török szlovák cseh eszperantó héber
19% 16% 10% 10% 10% 6% 6% 6% 3% 3% 3% 3% 3% 0%
5%
10%
15%
20%
25%
Azok közül, akik beszélnek a felsoroltakon kívül egyéb idegen nyelvet is, a legtöbben a japánt említették (19%). Ezt követően a hollandot, az ukránt, a svédet és a kínait nevezték meg a válaszadók közül a legtöbben. Ezeket a nyelveket átlagosan többnyire közepes, vagy annál kicsit gyengébb szinten beszélik az érdemben válaszolók. 19. ábra - Felsőfokú tanulmányai alatt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? – érdemben válaszolók, N=499, %
6%
igen nem
94%
A megkérdezettek csupán 6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tanulmányai alatt hosszabbrövidebb ideig tanult külföldön. A külföldi tanulmányi tapasztalattal rendelkezők 49 százaléka legalább egy szemeszternyi tanulmányi időt egy alkalommal töltött kint. Ennél több alkalommal a válaszadók 16 százaléka töltött külföldön egy szemeszternyi időt tanulással. Egy szemeszternél rövidebb időt a megkérdezettek 21 százaléka egy alkalommal, 9 százaléka pedig több alkalommal is eltöltött külföldön tanulással.
20. ábra - Milyen finanszírozással tanult külföldön? –azok körében, akik tanultak külföldön, érdemben válaszolók, N=28, %, többet is jelölhettek
Tempus/Erasmus ösztöndíj
68
Saját/családi finanszírozás
46
Párhuzamos külföldi munkavállalás
29
Egyéb külföldi/nemzetközi pályázati ösztöndíj
21
Egyéb forrásból
18
Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat
9
A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja
8 0
10
20
30
40
50
60
70
80
A külföldi tanulmányaikat a válaszadók döntően két forrásból finanszírozták: vagy Tempus, illetve Erasmus ösztöndíjjal kerültek ki, vagy maguk finanszírozták a tanulás és az ott tartózkodás költségeit. A célországokat tekintve a legtöbben Hollandiában (21%), Spanyolországban (17%), valamint Franciaországban (17%) voltak.
Kapcsolódás a munka világához 21. ábra - Jelenleg dolgozik? – azok aránya, akik igen, szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=488-508, %
érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás gazdaságinformatikus tagozat nappali levelező távoktatás finanszírozási forma államilag támogatott költségtérítéses korcsoport 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek tanulmányok kezdete 2012/2013 2011 2010 2009 2008 2007 2007 előtt
49 58 55 47 23 61 42 69 78 53 46 52 20 40 87 89 43 56 27 38 54 82 85 39 45 50 62 86 75 85 0
20
40
60
80
100
azok aránya, akik igen
A jelenlegi BGF-es alapképzésen tanuló hallgatók 49 százaléka dolgozik tanulmányai alatt. Karok viszonylatában a KKK és a KVIK, a szakok esetében pedig a kommunikáció és
médiatudomány, valamint a kereskedelem és marketing szak hallgatói dolgoznak legnagyobb arányban. Tagozat szerinti bontásban nem meglepő az eredmény, hisz a levelező és a távoktatás képzési forma hallgatói közül 10-ből 9 hallgató dolgozik. A nappali tagozatos hallgatók esetében ez csak 10-ből 4 hallgatónak felel meg. Továbbá az is nagyon jól látszik, hogy minél korábban kezdte a hallgató a tanulmányait, illetve minél idősebb, annál nagyobb a valószínűsége, hogy dolgozik. Végül a finanszírozás formája alapján az rajzolódott ki, hogy a költségtérítéses hallgatók nagyobb arányban dolgoznak, mint államilag támogatott hallgatótársaik.
22. ábra - Munkaviszony jellege – szocio-demográfiai és hallgatói jogviszonyt leíró változók szerint, érdemben válaszolók, N=239-252, %
érdemben válaszolók kar BGF-KKK BGF-KVIK BGF-PSZK BGF-GKZ szak emberi erőforrások gazdálkodás és menedzsment kereskedelem és marketing kommunikáció és médiatudomány nemzetközi gazdálkodás pénzügy és számvitel turizmus-vendéglátás gazdaságinformatikus tagozat nappali levelező távoktatás finanszírozási forma államilag támogatott költségtérítéses korcsoport 19-20 évesek 21-22 évesek 23-25 évesek 26-29 évesek legalább 30 évesek tanulmányok kezdete 2012/2013 2011 2010 2009 2008 2007 2007 előtt
49
9
53 51 45 50 18
31
6 32 11 2 9 3 9 13
18 53 62
35 15
55 9
3
30 28 60
8
4
9
13 91 86 3
48 6 3 14
11
46 9 2 7
64 15
15 26
5 8
15
45
20
32
34 3 6
15 100 8 3 8 4 9 6 2 19
27
22 34 38
9
45 49 45 20
2 8
3
43
15 15 8 1 8
19
50 47 39
65
19
3 3 10 5
95 47 45 32
16 58
7 5 12 9 3 9 11 5 3
67 56
11
28 33 41 35 17 11
17 22
100 0%
20%
40%
60%
állandó jellegű és határozatlan időtartamú
meghatározott időtartamú
megbízás jellegű
alkalmi, időszakos megbízás
80%
100%
diákmunka, gyakornoki munka
A munkát vállalók többsége (49%) állandó jellegű, határozatlan időtartamú szerződéssel dolgozik. Jelentős még azoknak a hallgatóknak az aránya is, akik diákmunka, valamint gyakornoki munka keretében dolgoznak (31%). Nem meglepő viszont az az eredmény, hogy a levelező, valamint távoktatásos hallgatók jelentős többségének munkaviszonya állandó jellegű, határozatlan időtartamú (91-86%). Ezzel összefüggésben a nappali tagozatos
hallgatók pedig inkább diákmunka, gyakornoki munka keretében dolgozik (48%). Jól látszik az is, hogy minél korábban kezdte meg a tanulmányait a hallgató, illetve minél idősebb, annál nagyobb hangsúlyt kap az állandó jellegű, határozatlan idejű munkaviszony. 23. ábra - Minek tekinti inkább magát? – munkaviszony és életkor-tagozat szerint, érdemben válaszolók, a tanulás mellett dolgozó hallgatók körében, N=239-251, %
érdemben válaszolók
51
49
korcsoport 19-20 évesek
85
15
21-22 évesek
85
15
23-25 évesek
51
26-29 évesek
49
13
legalább 30 évesek
87
5
95
munkaviszony állandó jellegű
21
79
határozott időre szóló
57
megbízás jellegű
43
67
33
alkalmi
95
diákmunka, gyakornoki munka
5
82 0%
főfoglalkozású diák
20%
40%
18 60%
80%
100%
főfoglalkozású dolgozó (aki tanul is)
Az érdemben válaszolók 51 százaléka főfoglalkozású diáknak, míg 49 százalékuk főfoglalkozású dolgozónak tartja magát, aki tanul. Minél idősebb a hallgató, annál kevésbé tekint magára diákként. Azok a hallgatók, akik állandó jellegű munkaviszonnyal rendelkeznek, 79 százalékban főfoglalkozású dolgozóként tekintenek magukra. A határozott időre szóló munkaviszonnyal rendelkező hallgatók vélekednek a legkiegyenlítettebben ebben a kérdésben. A többi típusú munkaviszonnyal rendelkező hallgatók esetében pedig már inkább az dominál, hogy ők inkább főfoglalkozású diákok, mintsem főfoglalkozású dolgozók.
24. ábra - Milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? – munkaviszony szerint, érdemben válaszolók, a tanulás mellett dolgozó hallgatók körében, N=252, %
érdemben válaszolók
17
55
18
10
munkaviszony állandó jellegű
17
határozott időre szóló
17
megbízás jellegű
17
alkalmi
14
diákmunka, gyakornoki munka
59 52
13
5 17
83 48
19 0%
19
19
48 20%
40%
19 20
60%
80%
13 100%
csak a saját szakterület
a saját és a kapcsolódó szakterület
egy egészen más szakterület
bármilyen szakterület
A megkérdezett hallgatók 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy munkája kizárólag tanult szakterületének felel meg. További 55 százaléknyian tartják úgy, hogy a munkájuk saját és ahhoz kapcsolódó szakterületnek egyaránt megfelel. A tanultaktól egészen más szakterületnek a hallgatók 18 százaléka, míg bármely szakterületnek a 10 százaléka nyilvánította jelenlegi munkáját. A munkaviszony szerinti bontás azt tükrözi, hogy minden típusnál többségben vannak azok a hallgatók, akik munkájukat saját, vagy saját és kapcsolódó szakterületnek feleltetik meg. Ezek közül is nagymértékben kiemelkedik a megbízás jellegű munkaviszony. Az alapképzéses hallgatók 32 százaléka gondolja úgy, hogy biztosan, 60 százaléka pedig, hogy valószínűleg sikerül a szakon szerzett diplomával a szakterületen belül elhelyezkedni. 6 százalék nem tartja valószínűnek, hogy sikerül a tanult szakterületen belüli elhelyezkedés. A fennmaradó 2 százalék pedig nem is szeretne ott elhelyezkedni.
25. ábra - Dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? – érdemben válaszolók, N=507, %
15%
igen, dolgoztam nem
85%
A
válaszadók
15
százaléka
nyilatkozott
úgy,
hogy
már
rendelkezik
külföldi
munkatapasztalattal. Az érdemben válaszolók 42 százaléka adta azt a választ, hogy végzettsége után tervezi, hogy külföldön
munkát
vállal.
További
19
százalék
nem
tervezi,
hogy
külföldön
munkatapasztalatot szerez. A fennmaradó 39 százalék pedig még nem döntött érdemben a kérdésben. 26. ábra - Mi az oka, hogy Ön diplomát akar szerezni? N=402-428, %
Szakmai, intellektuális fejlődés
74
Külföldi munkavállalás
26
44
Kötetlenebb életmód
56 62
Vezetői pozíció, karrier
38
67
Társadalmi megbecsülés
33
58
42
Magas jövedelem
86
Munkanélküliség elkerülése
14
74 0%
20% igen
40%
26 60%
80%
100%
nem
Az érdemben válaszolókat leginkább a magas jövedelemszerzés, a szakmai, intellektuális fejlődés, valamint a munkanélküliség elkerülése motiválja a diploma megszerzésében.
