Kutatási-Fejlesztési-Innovációs Stratégia 2011

FT/99/2011.

Kutatási-Fejlesztési-Innovációs Stratégia

2011.

Beosztás

Készítette tudományos rektorhelyettes

Ellenőrizte GTK dékán TVK dékán

Név

Dr. Dinya László

Dr. Liebmann Lajos Dr. Bíró Tibor

Jóváhagyta a Szenátus nevében: rektor főtitkár Dr. Magda Sándor Dr. Ferenczi Márta

2011. január 6.

2011. január 24.

2011. január 26.

Aláírás Kelt

Tartalomjegyzék 1. Előzmények, változások..................................................................................................... 3 2. Kutatási pályázatos tevékenységünk alakulása .................................................................. 7 3. A K+F+I versenypozíciója, várható környezeti változások ............................................... 8 4. K+F+I stratégiai feladatok ............................................................................................... 10 5. A K+F+I tevékenység HR-kihívásai, az oktatók – kutatók tudományos teljesítményének jövőbeli intézményi értékelése ................................................................................................. 17

2/24.

1. Előzmények, változások Intézményünk, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (és jogelődje) történetének közel 50 éve alatt tevékenységének fókuszában mindig az oktatás, és jóval kevésbé a kutatás állt, amiben alapvetően nem is tér el a többi hazai főiskolától (ez a teljes hazai felsőoktatási mezőny, ezen belül a főiskolák ismeretében állítható). Már az évtized elején látható volt, hogy néhány év múlva eljön az idő, amikor az akkor még nagyon kurrens távoktatás bevételei helyébe hasonló nagyságrendű kutatási bevételeknek kell lépniük, ha fenn akarunk maradni. 2006-tól aztán számos (előrelátható) tényező következtében (demográfiai lejtő, tömegesedő felsőoktatás, többciklusú képzés stb.) radikálisan visszaesett, és mára jelképessé vált a távoktatás, szerencsére (vagy talán inkább a megelőző kétéves koncepcionális munkánknak köszönhetően) éppen ettől az évtől lendült fel a korábbi években 50-70 millió Ft nagyságrend között mozgó pályázatos kutatásunk. Kutatási stratégiánkban ekkoriban a következő kutatási kihívásokat fogalmaztuk meg: (1. ábra) 1. ábra: A Főiskola K+F tevékenységére ható erők

Támogató erők

Akadályozó erők

Alapfeladat = akkreditációs követelmény

Meglevő potenciál = szellemi + eszköz + kapcsolati Nemzeti prioritás = növekvő hazai források Globális prioritás = EU-források + partnerek

Kutatás - fejlesztés

Személyes motivációk = külső + belső

Oktatói leterheltség = oktatási + önképzési + szervezési Tradíció = K+F alacsony presztizse Kevés szakmai műhely = „szóló” + „hobby-témák” Régió innovációs kereslete = alacsony igények Nincs nemzetközi K+F tapasztalat = hiányzó EU-s pályázatok

Az akadályozó erők némelyikének közömbösítésében legalábbis részben már sikerült eredményeket elérnünk: - a K+F munka presztizse (főként a fiatalabb oktatók körében) ma már jelentősen nagyobb, mint hagyományosan volt. - megjelent néhány hazai, sőt nemzetközi szakmai körökben is elismert szakmai műhely (bioenergetikai kutatások, térinformatikai és távérzékelési kutatások, ökomarketing kutatások, szőlő-bor ágazat kutatásai, turizmus és idegenforgalmi kutatások). Ennek egyértelmű jele a rendszeres meghívások rangos hazai, nemzetközi rendezvényekre, felkérések MTA testületekbe és programokba, a műhelyek körül egyre bővülő hálózati

-

-

kapcsolatrendszerek, nem utolsó sorban pedig az ezeknek (is) köszönhető újabb és újabb pályázatos projektek. Vélhetően a szisztematikus hálózatépítő munkának és az elért, illetve rendszeresen kommunikált eredményeknek is köszönhetően az általunk kutatott területeken érzékelhetően nőtt a régió (korábban igencsak szerény) innovációs kereslete, abszorbeáló képessége. Ma már nem okoz gondot (mint pl. 2006. évi pályázatunk során) a régióban megfelelő konzorciális partner megtalálása. Nem utolsó sorban pedig a Főiskola kutatási tevékenységében megjelentek az EUfinanszírozású projektek (FP-6, FP-7, INTERREG, INSPIRE, ERASMUS), és velük együtt az EU-pályázatos tapasztalat, kultúra, referencia is. Ezek ugyan nem kiemelkedő összegűek, de nemzetközi referenciát jelentenek, kaput nyitnak további pályázatok felé, ezért felbecsülhetetlen jelentőségűek

De mindez természetesen nem ment és nem mehet máról-holnapra, már csak amiatt sem, mert továbbra is fennáll egy korábbi probléma, és még újak adódnak hozzá: -

-

Régi probléma az oktatók egyre növekvő (és nem mellesleg rendkívül egyenetlen) leterheltsége. Ha valaki nem felszínesen, hanem érdemben (és némi empátiával meg hozzáértéssel) megvizsgálja ennek összetevőit, akkor láthatja, hogy mindez elsősorban a versenyképes kutatóknál csapódik le, mert (nem véletlenül) ők az oktatók között is a kiválók közé tartoznak. A személyi jövedelmek az utóbbi időben stagnálnak, miközben a megélhetési költségek (feltehetőleg az igények is) radikálisan megnőttek, ez pedig főleg a perspektivikus fiatal kutatókat komoly dilemma elé állítja: kutatás – publikálás – nyelvtanulás – tudományos minősítés, vagy legalább elviselhető egzisztencia? Illusztrációképpen néhány statisztikai adat: 2. ábra: Keresetek a versenyszférában Keresetek a versenyszférában… (Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2009) Iskolai végzettség 8 osztály, vagy alatta Szakiskola Középiskola Főiskola Egyetem

Átlagkereset (Ft/hó) 115.868 136.422 184.551 299.039 428.329

Diplomás kezdő fizetések: 189 eFt/hó (144 – 220)

Tudomásul kell venni, hogy egy fiatal oktató számára a családalapítás, lakásépítés, egyáltalán a tisztes megélhetés nagy kihívás, főként ha látja, hogy (nyelvtudása, szakmai felkészültsége és terhelhetősége alapján) minimum megduplázhatná a jövedelmét, ha a versenyszférában dolgozna.

4/24.

3. ábra: Keresetek a felsőoktatásban

…és keresetek a felsőoktatásban Néhány munkakör

Fizetési fokozat

Arányszám (%)

Egyetemi docens

1.

291 550 Ft

Egyetemi adjunktus

2.*

220 745 Ft

Egyetemi adjunktus

1.*

208 250 Ft

Főiskolai docens

1.

229 075 Ft

Főiskolai adjunktus

2.*

199 920 Ft

Főiskolai adjunktus

1.*

187 425 Ft

Mivel oktatóink közül számosan a korábbi magasabb jövedelmekre alapozva devizahitelekkel is terheltek, a kiegészítő jövedelem szerzésének kényszerpályájáról pusztán a hivatástudat, vagy a munkahely elvesztésének fenyegetése révén nemigen lehet elterelni. -

-

-

Ezzel is összefüggésben intézményi (oktatói) kultúránkban a pályázatos kutatásra „átörökítettük” a távoktatás időszakában kialakult mentalitást: sokan rövid távú, rutinszerű jövedelemkiegészítő tevékenységnek, és kevésbé hosszú távú szakmai befektetésnek tekintik. Ebből következően minimális erőfeszítéssel egyszeri maximális hasznot próbálnak a végzett kutatásból kihozni, a produkált eredmények színvonala emiatt ingadozó, és azok publikálása, TDK- vagy szakdolgozatokban, tudományos karrierépítésben, illetve oktatásban történő hasznosulása elmarad. A pályázatkiírások figyelemmel követése és a sikeres pályázatkészítés kevés „csapatra” koncentrálódik: a Kutató Fejlesztő Központra, a GTK és a TVK néhány oktatójára és a Spektrum Kft-re. Ennek egyik okát fentebb már érintettük: a szakmailag, koncepcionálisan és formailag tökéletes pályázatok készítése komoly tudást, széleskörű (akár nemzetközi) szakmai rálátást, kiemelkedő írás (fogalmazás) készséget igényel, a rövid határidők miatt intenzív munkát jelent, és a siker korántsem garantált. Aki biztos haszonra törekszik, az inkább másfajta munkára szavaz. A beadott pályázatok sorsának figyelemmel követésére, gondozására még kevesebb kolléga képes. Ugyanakkor a megnyert pályázatok megvalósítására már nagyobb az érdeklődés, de a projektfelelősöknek nem könnyű feladata valós, elfogadható és időbeni teljesítményt kipréselni a résztvevőkből. Mint ahogy az is fontos vezetői felelősség, hogy a megnyert pályázatból ne maradjanak ki azok, akik az előkészítésben érdemi munkát végeztek, különösen pedig ne legyen projektvezető (vagy kiemelkedően díjazott résztvevő), akinek köze nem volt a koncepció kidolgozásához, a megíráshoz, vagy a nyeréshez. Van olyan tanszékünk, amelyik nem látványos, de igen hasznos és fontos munkát végez az innovációs járulékokból finanszírozott kutatások teljesítésében (Marketing és Menedzsment Tanszék). Több tanszékünk viszont szinte teljesen kimarad a nagyobb értéket (és széleskörű együttműködést) képviselő pályázatos kutatásokból (egy-egy néhánymillió Ft-os kerettel rendelkező OTKA-pályázat ebből a szempontból nem számottevő, ezek inkább a tananyagfejlesztő kutatások kategóriájába tartoznak, ami egyébként is valamennyi oktató munkaköri kötelessége).

5/24.

Miután a Főiskola küldetésnyilatkozatában (a hazai felsőoktatási intézmények közül ritka kivételként) „regionális tudásszolgáltató központként” aposztrofálja magát, ez azt is jelenti, hogy lényegében megcélozza az utóbbi időben a nemzetközi szakirodalomban „3. generációs felsőoktatási intézménynek” nevezett státuszt. Ez praktikusan nem jelent mást, mint az oktatás – kutatás – gyakorlati hasznosítás szerves egységét, ahol a hangsúly időről – időre ennek a portfóliónak arra az elemére helyeződik, amelyik az adott időpontban legkeresettebb. Ennek következtében biztosra vehető, hogy a pályázatos kutatások (kutatási pályázatok), és/vagy az üzleti jellegű tudásszolgáltatások a jövőben éppen olyan fontosak lesznek, mint az oktatás. A 2006-ban készült kutatási stratégiában felsorolt „támogató erők” terén is történtek változások, mégpedig az alábbiak szerint: -

-

-

a kutatási tevékenység még nagyobb súlyt kapott az akkreditációs minősítésben (tudományos minősítettek aránya, vezető oktatói kinevezések, publikációs intenzitás, OTDK-helyezések, pályázatos és megbízásos K+F bevételek), sőt általánossá vált az intézmények/karok nyilvános rangsorolása, amelyben ezek a paraméterek preferáltan szerepelnek. A kutatásban való részvételben a személyes motivációk ugyancsak megerősödtek (lásd az említett vezető oktatói és egyúttal keresetbeli előrelépések, kiegészítő jövedelmek lehetősége), csak még a kultúrája nem alakult ki teljesen (ki mit ért színvonalas kutatómunka, határidős teljesítés, team-munka, szerződéses kötelezettségek alatt). Kutatási potenciálunk több vonatkozásban rendkívül erőteljesen megnövekedett: - Személyi feltételek: tudományosan minősített oktatóink – kutatóink aránya ma már (PhD-fokozatok megszerzése, minősített oktatók – kutatók „átigazolása” révén) meghaladja a 60%-ot, miközben állományunk is bővült 120 főről 2010. év végi adatok szerint 136 főre. Mindez új kutatási területek, szélesebb interdiszciplináris témák megjelenését is eredményezte (pl. fenntartható energiagazdálkodás, természeti erőforrás gazdálkodás, távérzékelés, szociális foglalkoztatás és területfejlesztés, stb…) - Infrastruktúra: a különféle pályázatos, költségvetési támogatásos pályázatok révén nemzetközi szintű könyvtárunk, informatikai hátterünk, akkreditált laboratóriumunk, bioenergetikai kísérleti infrastruktúránk, továbbá kísérleti területünk van. Ehhez illeszkedik a teljes mértékben rekonstruált épületrendszer, az újonnan épült (vendégkutatók szállodai szintű fogadására alkalmas) diákhotel, az informatikai szolgáltató központ, valamint a hozzánk került újabb kutatóintézet (Szőlészeti – Borászati Kutatóintézet, Eger). - Kapcsolatrendszer: az utóbbi évek szisztematikus tudáshálózat építő munkája eredményeként hazai és nemzetközi hálózataink jelentős mértékben bővültek: - Hazai hálózat: gazdasági társaságok, hálózatok és civil szerveződések alapításával, azok irányításában, működtetésében történő személyes részvétellel mintegy 300 szereplőt mobilizálni képes hálózat szerveződött a Főiskola körül. - Nemzetközi hálózat: tradicionális partnereink mellett EU-programokban, nemzetközi szervezetekben történő részvételeink révén ez a hálózat is jelentős mértékben kibővült, jelenlegi formájában mintegy 70 szereplő mobilizálására vagyunk képesek, és ez is folyamatosan bővül. Különösen fontos mindez abban a tekintetben, hogy partnereink a saját hálózatukat is behozzák ebbe a kapcsolatrendszerbe. - A hazai K+F+I forrásokat jelentő nemzeti prioritások az elmúlt időszakban jelentős pályázatos mozgásteret biztosítottak számunkra, ez a költségvetési jelenlegi és hosszú

6/24.

-

távon is várható megszorításai miatt a jövőben valószínűtlen. Meg kell céloznunk a hazai üzleti forrásokat, ehhez viszont gyakorlati hasznosításra irányuló kutatásokra (és kutatókra) van szükség. A K+F+I globális prioritása folyamatosan erősödő, és ez kifejeződik a megcélozható támogatások bővülésében. Viszont ez már intenzív nemzetközi versenyt, és abban nemzetközi versenyképességet feltételez témáink, kutatóink részéről egyaránt.

2. Kutatási pályázatos tevékenységünk alakulása Mindezeket figyelembe véve pályázatos kutatási tevékenységünk bevételei 2006-tól kezdődően biztatóan alakultak: 4. ábra: A Főiskola éves szintű K+F+I pályázatos bevételeinek alakulása Év 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Millió Ft 71,41 232,19 262,52 274,52 260,98 456,12 697,20

A 2006. évi ugrás utáni években sikerült stabilizálni a 260 millió Ft körüli éves szintet, majd 2010-től újabb ugrásra került sor, és a következő években kemény kihívás lesz (összehasonlíthatatlanul nehezebb gazdasági feltételek között) ezt az 500 – 700 millió Ft/év szintet tartósan produkálni, reálisabbnak tűnik a 300-400 millió Ft/év szintű stabilizálás. Ennek egyik fontos teendője annak a tudatosítása, hogy a lobbyzás csak kiválóan megírt pályázatok mellett lehet eredményes – vagyis a pályázati kutatás tipikus csapatmunka amely a pályázatfigyeléssel kezdődik – a csapat összeállításával, a pályázat megírásával, majd a pályázat sorsának követésével folytatódik, és a nyertes pályázat professzionális levezénylésével, megvalósításával zárul. Bárkit ebből a láncból kiemelni a többiek munkáját degradáló érzetet kelthet, jóllehet néhány tevékenység valóban kevés személyre szűkült az elmúlt években. Jelenleg az 1. melléklet szerinti pályázatok futnak, amelyek főbb jellemzői a következők: -

-

A projektek összesített értéke 2011-ben: 3.699 millió Ft, amelyből támogatás: 3.466 millió Ft, a saját erő igénye pedig: 233 millió Ft (az átlagos támogatási intenzitás tehát: 93,7%). Szakmai jellegük szerint három fő kategóriába oszthatók: - klasszikus kutatási témák (14 db, összes projektérték: 1.177 millió Ft, átlagos projektérték: 84,1 millió Ft/projekt) - tananyagfejlesztést célzó kutatások (5 db, összes projektérték: 481 millió Ft, átlagos projektérték: 96,2 millió Ft/projekt) - kutatási infrastruktúrafejlesztést célzó projektek (4 db, összes projektérték: 2.041 millió Ft, átlagos projektérték: 510 millió Ft/projekt) Ezeknek a pályázatoknak a 2011. évi tervezett hozzájárulása:

7/24.

-

a személyi jellegű kiadásokhoz 257 millió Ft (bér: 200 millió Ft, járulék: 57 millió Ft) - a dologi kiadásokhoz: 209 millió Ft - a felhalmozási kiadásokhoz: 231 millió Ft A klasszikus kutatási témák szakmai tartalma a következő területeket fedi le: - fenntartható energiagazdálkodás (5 db) - mezőgazdaság (4 db) - környezetgazdálkodás (2 db) - turizmus – vendéglátás (2 db)

-

Miután a Főiskola az utóbbi időben (részben pályázatban vállalt kötelezettségek okán, részben az üzleti jellegű tudásszolgáltatások fellendítése érdekében) számos spin-off cég (kft-k), illetve közhasznú társaság (egyesület) alapításában közvetlenül vagy közvetve részt vett, ezek a szervezetek is tevékenyek a pályázatok készítésében, elnyerésében, megvalósításában. Az ezekben a szervezetekben megjelenő pályázatos források nem képezik a Főiskolai költségvetés részét, de további lehetőséget kínálnak az oktatók – kutatók részvételére a pályázatokban. Például a Spektrum Kft. által irányított bioenergetikai klaszterpályázat, vagy az ÖKO-LAND Szövetség által elnyert NORMADOC-pályázat, stb… 3. A K+F+I versenypozíciója, várható környezeti változások Az utóbbi időben több felmérés is készült a felsőoktatási intézmények mezőnyéről, amelyek hozzáférhetők (www.felvi.hu), és amelyek alapul szolgáltak egyebek között a publikált intézményi rangsorok összeállításához is. Ezek közül azokat a Főiskolánkra vonatkozó eredményeket emelném ki, amelyek a K+F+I tevékenység szempontjából közvetlenül, vagy közvetve relevánsak. (2. melléklet) Módszertani megjegyzések: •

•

•

Az Online Felvi-rangsorok adatforrásai: – az intézmények saját információszolgáltatásra épülő, oktatási és kulturális minisztériumi (OKM) adatok (2008-2009.); – az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. - Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) közvetlen intézményi adatgyűjtése (2008-2009.); – az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. - Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) jelentkezési és felvételi adatai (2008-2009.); – az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) adatai; – reprezentatív empirikus szociológiai kutatások az egyetemi-főiskolai hallgatók körében (2009); – Ezen adatbázisok biztosítják az online Felvi-rangsorok információs hátterét. A legfrissebb, 2009-es kutatás mintájába a jelentkezési adatok alapján legnépszerűbb hetven kar került, s minden egyes kar egy, a hallgatók száma alapján domináns képzésterületen lett figyelembe véve. Az egyes karokon a kutatók a hallgatók neme, a választott szak és az egyes évfolyamokon előforduló hallgatói létszámokra reprezentatív mintát vettek a karokon. A 70 legnépszerűbb kar között a KRF-GTK szerepelt, a TVK nem, ezért a TVK-nál csak a kötelező statisztikai adatok alapján készült rangsorolás (23 karra), a GTK-nál viszont a statisztikai adatok szerinti rangsor mellett (42 gazdaság és társadalomtudományi kar) a hallgatói kérdőíves felmérés eredményei is adottak (13

8/24.

•

gazdaságtudományi kar). Ez utóbbit tekinthetjük az intézmény egészére nézve tájékoztató jellegűnek. A rangsorolt mezőnyt minden esetben három kategóriára osztottuk: I. = első harmad, II. = második harmad, III. = harmadik harmad. Az egyes mutatók alapján az I. harmadba eső helyezés a KRF erős pontját, a II. harmados helyezés az átlagos színvonalat, a III. harmados helyezés a KRF gyenge pontját jelenti. A gyenge pontok javítása „kötelező” stratégiai feladatként jelentkezik.

A pályázatos kutatások külső feltételei folyamatosan változnak, ezért ha valamilyen szinten fenn akarjuk tartani az elmúlt időszak sikerességét (márpedig nincs más választásunk), akkor az alábbiakat figyelembe kell vennünk: -

-

-

-

-

a hazai feltételek számunkra összességében kedvezőtlenül alakulnak (költségvetési helyzet és megszorítások, EU-támogatások kifutása, kutatóegyetemek preferálása, növekvő verseny a támogatásokért, stb…) – a jövőben hazai relációból pályázati támogatásra jóval kevesebb esélyünk lehet meglevő (futó) pályázatainkat úgy kell megvalósítani, hogy azokból minél több gyakorlati hasznosításra alkalmas eredmény szülessen – alaposan meg kell erősíteni az üzleti hasznosítási tevékenységünket ennek keretében létrehozott spin-off vállalkozásaink (Kft-k), társulásaink tevékenységében a hasznosításokra minél nagyobb súlyt kell helyeznünk, és a most alapított Fenntarthatósági Innovációs és Technológiai Centrumot (FITC) mielőbb alkalmassá kell tennünk ilyen tudásszolgáltatások koordinálására az elért eredményekre, referenciákra alapozva bővíteni (és működtetni) kell nemzetközi hálózatunkat, kapcsolatrendszerünket – beleértve az EU-vonalat (Brüsszel, FP-6-, FP7-, INTERREG-, ERASMUS-partneri hálózatok), és hagyományos partnereinket is (Nyitra, Jéna, Kassa, stb…) pályázatfigyelő szolgáltatásunkat ki kell terjeszteni a nemzetközi szférára is (EUpályázatok, kormányközi megállapodások, külföldi kormányprogramok, nemzetközi szervezetek programjai – ENSZ, Világbank, stb…), és a belső kommunikációs rendszerben (VIR) ki kell építeni az információk célzott (szakmai célcsoportokra irányuló) terítését fentiekkel összhangban intenzívebbé kell tennünk nemzetközi konferenciákon való érdemi (előadásokkal párosuló) részvételeinket, elismert külföldi folyóiratokban történő publikálásainkat, külföldi partnerekkel való csereprogramjainkat el kell érni, hogy a pályázatos kutatásoktól eddig távolmaradó (vagy azokban csak jelképesen résztvevő) tanszékek, oktatók bekapcsolódjanak. Ehhez tudatosítani kell mindenkiben azt a felfogást, amelyet jómagam már évek óta minden lehetséges alkalommal „sulykolok” a fórumainkon: „eddig azt oktattuk és kutattuk, amihez értettünk – a jövőben ahhoz kell értenünk, amit oktatnunk és kutatnunk kell!” Ami praktikusan annyit jelent, hogy egy oktató nem vonhatja ki magát a pályázatokból azzal, hogy ehhez nem ért – vezetői segítséggel választania kell egy, hosszabb távon kurrensnek tűnő részterületet, és bele kell tanulnia részint a szalmai kérdésekbe, részint a team-munka kultúrájába.

9/24.

4. K+F+I stratégiai feladatok Az intézményi fejlesztési stratégiában a SWOT-elemzés K+F+I területre vonatkozó diagnózisa (amely abban megtalálható), valamint a fentiek figyelembevételével javaslatunk a K+F+I stratégia jövőbeni irányaira, céljaira és feladataira a következő: - Át kell értékelni és némileg korrigálni kell K+F+I tevékenységünk eddig követett vízióját (küldetésnyilatkozatát), amelyhez javaslatunk az alábbi: (5. ábra) 10.

ábra: Javasolt K+F+I vízió

A K+F+I javasolt víziója 2006-tól mostanáig: A főiskola az Észak-magyarországi EU-régió meghatározó jelentőségű tudáscentrumaként, változatos formában végzett tudás-szolgáltatásaival maximális mértékben hozzájárul a régió versenyképességének megalapozásához, illeszkedve a gyorsan, és alapvetően átalakuló társadalmi-gazdasági kihívásokhoz.

2010-től: A főiskola az Észak-magyarországi EU-régió meghatározó jelentőségű tudáscentrumaként hálózatok keretében végzett tudás-szolgáltatásaival maximális mértékben hozzájárul a fenntartható fejlődés megvalósulásához, összhangban a globális, a nemzeti és regionális társadalmi-gazdasági kihívásokkal.

- A vízió megvalósításáig vezető hosszú úton több kritikus területen jelentkeznek feladatok (6. ábra). Közülük első az arculat, imázs, szakmai PR professzionális megvalósítása. A pályázatos kutatások természetéből fakad, hogy a pályázók hírneve, ismertsége és elismertsége nagy súllyal jelenik meg a bírálók véleményében (pozitív – negatív értelemben egyaránt). Ezért a Főiskola imázsának stratégiai formálása kiindulópont a sikeres pályázatos kutatásokhoz, jóllehet messze többről van szó, mint puszta kommunikációról, és szorosan egybeépül az intézményi arculat formálásával. - Stratégiai cél: - Közhangulat átalakítása: „A KRF nemzetközi színvonalú fenntarthatósági tudásközpont!” - Partnerek új véleménye: „a KRF-fel érdemes együttműködni!” - Részcélok: masszív PR révén elérni, hogy valamennyi „stake-holder”-ünk meggyőződéssel képviselje ezt a véleményt a maga területén a tevékenységében: - Munkatársaink, oktatók – kutatók - Kormányzati szervezetek, az Észak-magyarországi régió, önkormányzatok - Üzleti partnerek, civil szervezetek - Felsőoktatási testületek, társintézmények 10/24.

- Eszközök: - Megszabadulni a régi „skatulyáktól”, helyettük vonzó + különleges újakat: - „Csak felsőoktatási intézmény” helyett: „Nemzetközi színvonalú oktatókutatóhely!” - „Agrárfőiskola” helyett: „Zöld gazdaság tudásközpontja!” - Összes információs csatorna lefedése: média, honlapjaink, prospektusaink, rendezvényeink kiadványaink, informális kapcsolatok („gerilla-marketing”) - Valamennyi tevékenységünkben (oktatás-kutatás-szolgáltatás), programunkban (konferenciák, kiadványok, pályázatok, hálózatfejlesztés és működtetés, stb…) ez köszönjön vissza 6. ábra: A vízió megvalósításának összetevői

A megvalósítást szolgáló stratégiai pillérek Arculat, imázs, hírnév

Tudásszolgáltatások

K+F+I értéklánc

Kapcsolatok, hálózatok

Másodikként a tudásszolgáltatási tevékenységek (tudásszolgáltatási portfólió) stratégiai menedzselésének feladatait kell tisztázni: (7. ábra) • Stratégiai cél: az intézmény hosszú távú fenntarthatóságát és versenyképességét biztosító, kiegyensúlyozott K+F+I portfólió kialakítása • Jelenlegi tevékenységi portfóliónk tételes értékelése: – „sztárok = húzó K+F+I tevékenységek („zöld gazdaság – társadalom” innovációs kihívásai, komplex bioenergetikai rendszerek, agrárium és térségfejlesztés, turizmus –idegenforgalom – vendéglátás) – „kérdőjelek” = most induló K+F+I tevékenységek (szociális ellátás – rehabilitáció, munkerőpiaci foglalkoztatás) – „fejőstehenek” = még potenciálisan nagy bevételre alkalmas, de szűkülő lehetőségű K+F+I tevékenységek (technológiai innovációk a mezőgazdaság – kertészet - szőlészet – vadgazdálkodás terén, marketing – menedzsment - termelésszervezés) – „kiegészítők” = tantárgyfejlesztő jelleggel érdekes K+F+I tevékenységek (amelyekre különféle okok miatt nincs pályázatos esélyünk) • Stratégiai távlatban megcélzott tevékenységi portfóliónk:

11/24.

•

– Fejlesztendő K+F+I tevékenységek – Válságkezelést igénylő K+F+I tevékenységek – Kifulladó K+F+I tevékenységek Feladatok: a fentiekhez illeszkedő személyi – szervezeti – ösztönzési – infrastrukturális – szolgáltatási lépések

7. ábra: A tudásszolgáltató tevékenységek stratégiai menedzselése

Tudásszolgáltatási portfóliónk (csak illusztratív példákkal)

Növekedési potenciál (%/év)

Nagy

KF1 KF4

KF6 KF3

KF7

KF1 KF11

KF11

KF5

KF10

KF8

Min.

KF9 KF12

KF12

KF5

KF2

Min.

KF9

Részesedés az intézményi bevételből (%)

KF(i) – egy adott, integrált K+F+I terület (téma); - jelenlegi pozíciók,

Nagy

- tervezett jövőbeni pozíciók

Irányelvek a perspektivikus kutatási területek kiválasztásához: -

-

Követendő alapelv, amelyet már évekkel ezelőtt megfogalmaztam felsőoktatási stratégiai kutatásaim kapcsán: „korábban azt oktattuk és kutattuk, amihez értettünk – a jövőben ahhoz kell értenünk, amit oktatni és kutatni kell!” Az oktatni – kutatni szükséges területeket pedig meghatározzák a következők: o Hosszú távú, globális kihívások (a zöld gazdasággal kapcsolatos publikációinkban ezek megtalálhatók): energia – víz – élelmiszer ellátás, környezetvédelem, szegénység – betegségek – terrorizmus csökkentése) o Hazai és régiós társadalmi – gazdasági – ökológiai kihívások, amelyekre innovatív válaszokat kell adnunk (fenntartható energia- és természeti erőforrás gazdálkodás, helyi gazdaság- és térségfejlesztés, foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés, szolgáltatás- és információs gazdaság megerősítése) o Az ún. „harmadik generációs” egyetemek megjelenése, ahol az oktatás – kutatás – hasznosítás szerves egységet alkot A fentiek közül a KRF számára azok lehetnek perspektivikusak, amelyeken: o Már elismert eredményeink vannak, és személyi állományunk, infrastruktúránk gyorsan bevethető o EU-pályázatos prioritásként preferáltak, illetve az üzleti és közszféra részéről megoldási igény mutatkozik

12/24.

o Az oktatás, a kutatás és az intézményfejlesztés egymást erősítik, egymással szinergikusan kapcsolódnak (pl. oktatási – kutatási – intézményfejlesztési pályázatos források egyaránt bevonhatók) o Nemcsak a költségvetési (főiskolai), de üzleti (Kft-k) és nonprofit (egyesületeink) „arcunk” egyaránt bevethető o Az utóbbi időben korábbi javaslatunkkal összhangban követett „zöld gazdaság” irányvonal a fenntartható fejlődés alapelvének megfelelően jól kombinálható a „szolgáltatásgazdaság” irányvonalával (integrált kutatások a gazdaság – társadalom – természet területén) Harmadikként az értékalkotó K+F+I tevékenységek (K+F+I értéklánc) versenyképes összeállítása a stratégiai feladat, amely biztosíthatja számos versenyelőnyünket: (8. ábra) • Stratégiai cél: összes K+F+I tevékenységünk olyan rugalmasan változtatható értékláncba illesztése, amely a gyorsan változó környezethez alkalmazkodva folyamatosan és egyidejűleg biztosítja a az intézmény versenyképességét, illetve ügyfeleink, partnereink maximális elégedettségét • Alaptevékenységek: – Beszerzés = a szükséges erőforrások (pénz – munkaerő – szolgáltatások – eszközök – információ) biztosítása – Tudásszolgáltatások előállítása = kutatás – innovációk – műszeres – egyéb – Célba juttatás = a tudásszolgáltatások eljuttatása azok piacaihoz (célcsoportjaihoz) – Marketing, PR = a beszerzési és értékesítési piacok állandó figyelése, megdolgozása, illetve arculatformálás – Ügyfélszolgálat = az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban levők professzionális ténykedése • Támogató tevékenységek: – Belső allokáció = az erőforrások szervezeten belüli terítése – Innováció = a versenyképesség megőrzéséhez szükséges újítások – Humán menedzsment = a személyzet és a szervezeti felépítés állandó illesztése a változó feladatokhoz (felkészítés – motiválás) – Infrastruktúra működtetése = a szolgáltatások folyamatosságának és színvonalának szolgálatában

13/24.

8. ábra: Az értékalkotó K+F+I tevékenységek rendszerbe állítása

K+F+I értékláncunk (6) K+F+I infrastruktúra működtetése, fejlesztése (7) Személyi feltételek menedzselése (8) K+F+I tudásszolgáltatásaink állandó fejlesztése (9) Erőforrások belső allokációja, folyamatos biztosítása

Alaptevékenységek

(1) Erőforrások megszerzése

(2) Tudásszolgáltatások előállítása

(3) Tudásszolgáltatások célba juttatása

(5) (4) ÜgyfélMarketing, szolgáPR lat

Versenyképesség

Támogató tevékenységek

Ügyfelek elégedettsége!

Az elmúlt időszak stratégiai fontosságú lépéseit, annak eredményeit, meglevő adottságainkat és a belátható jövő lehetőségeit, fenyegetéseit elemezve perspektivikus K+F+I főirányainkat a fenntartható fejlődésbe integráltan célszerű művelni. (9. ábra) A fenntartható fejlődés egyre erősödő, nagy kihívásai globális – makro – regionális – mikro szinten egyaránt jelentkeznek, és egy regionális tudásközpont ettől nem tekinthet el. A komplex megközelítés indokolja, hogy a fenntartható fejlődés mindhárom pillérének (gazdaság – társadalom – természet) kutatási kérdéseivel valamilyen szinten foglalkoznunk kell, még ha ehhez bizonyos területeken a partnereinkkel történő hálózati együttműködést is ki kell alakítani. Ugyanakkor ebben a Főiskola mindkét kara, valamennyi tanszéke és oktatója/kutatója megtalálhatja a saját mozgásterét, ha jól átgondolja – akárcsak saját gazdasági társaságaink a hasznosításban. Annál is inkább, mert (az ábrán is igyekeztünk hangsúlyozni) a szükséges K+F+I forrásokhoz (pályázatok, megbízások, járulékok, és lehetőség szerint költségvetési támogatások) a hozzáférés hosszabb távon csak az eredmények tudásszolgáltatások révén történő intenzív hálózati együttműködéssel valósulhat meg.

14/24.

9. ábra: A KRF perspektivikus K+F+I főirányai a fenntartható fejlődésbe integráltan

Fenntartható fejlődés

Bioenergetika

Üzlet

Hálózatok

Tudásközponti szolgáltatások

vadgazdálkodás

Erdő- és

tudományok

Természet

Környezet-

Turizmus - és vendéglátás

Vidékfejlesztés

Társadalom Multidiszciplináris társadalomtudományok

Agrár- és agrár-műszaki tudományok

Közgazdaságtudományok

Gazdaság Gazdálkodás- és szervezéstudományok

Költségvetés

Fenntartható energiagazdálkodás

Járulékok

Megbízások

Pályázatok

Perspektivikus K+F+I főirányok

Végezetül negyedikként a K+F+I hálózat stratégiai bővítését és működtetését kell biztosítani a következők szerint: (10. ábra) • •

•

Stratégiai cél: olyan kooperációs kultúra kialakítása, amely a belső és külső partneri együttműködések folyamatosan bővülő hálózata révén az intézményt nemzetközileg elismert tudásszolgáltató központtá teszi. Belső hálózat: – Csapatként működő menedzsment – K+F+I projektekben, intézményi feladatokban kiválóan együttműködő szervezeti egységek, dolgozók – Önálló jogi személyiségű, intézményi alapítású és irányítású társaságok, civil szervezetek Külső hálózat: – Kooperációs partnerek = az intézménnyel napi kapcsolatban levő üzleti – költségvetési – nonprofit szervezetek – Stratégiai partnerek = az intézmény stratégiáját elismerő és annak megvalósításában érdekelt, együttműködő szervezetek

15/24.

10. ábra: K+F+I hálózati stratégia

Kapcsolatrendszer, hálózatok Stratégiai partnerek Felsőoktatási testületek Kormányzati szervezetek

Regionális fejlesztési tanácsok

Kooperációs partnerek Vállalatok

Társintézmények

Önkormányzatok

Nemzetközi szereplők

Civil szervezetek

Belső hálózat

K+F+I projektek Képzési szakok

Szolgáltató egységek

MTA-KFCS

KF-Iroda

Érdekképviseleti szervezetek

Oktatási Pénzintézmények intézetek

Kutatóintézeteink

KFT-ink GTK

TVK Menedzsment

És mindezek megoldásán túlmenően el kell érni (biztosítani kell), hogy K+F+I tevékenységünk eredményei minél szélesebb körben folyamatosan ismertté váljanak, üzleti alapon hasznosuljanak. (11. ábra) 11. ábra: Kapcsolat a K+F+I és a gazdasági – társadalmi környezet között

Kutatás + Fejlesztés + Szolgáltatások Társadalmi szféra

Üzleti szféra Állami szféra

Üzleti Dissze- projektek mináció

Alapfeladat

Tudásszolgáltató programok

Kutatási, fejlesztési, innovációs programok

16/24.

5. A K+F+I tevékenység HR-kihívásai, az oktatók – kutatók tudományos teljesítményének jövőbeli intézményi értékelése Miután számos tényező miatt a K+F+I tevékenység személyi feltételeit a belátható jövőben komoly stratégiai kihívások érik, a K+F+I stratégiában erre a területre kiemelt figyelmet kell szentelni. A kutatás (akárcsak az oktatás) alapvető fontosságú szereplője a kiváló kutató (oktató), és egy intézménynek eminens feladata, hogy ennek megfelelő súlyt szenteljen a HRstratégiájában. A kihívásokat a HRM fő tevékenységeinek logikája mentén haladva a 12. ábra foglalja össze. Ezek magyarázata: •

•

•

•

• •

•

Erőforrás tervezés: a perspektivikus K+F+I főirányok hasznosítható eredményeket hozó művelése, valamint integrálásuk nemzetközi színvonalú kutatómunkát, és ehhez megfelelően felkészült kutatókat, üzleti hasznosításban jártas munkatársakra van szükség. Ez ötletszerű HR-fejlesztéssel nem megy, meg kell tervezni a HRstratégiában és érvényesíteni kell az évek során. Toborzás, kiválasztás: számítani kell arra, hogy az ún. „zöld galléros” munkahelyek kínálata a következő évtized(ek)ben kb. háromszor nagyobb ütemben nő, mint a hagyományos („kék-„ és „fehérgalléros”) munkahelyek kínálata – főként a kvalifikált szegmensben. Ez az általunk „kinevelt”, vagy hozzánk „csábítani” kívánt kutatói rétegre nagy „munkaerőpiaci szívást” gyakorol, amelynek közömbösítésére (a munkatársak megtartására) komplex HR-eszközrendszer kiépítése szükséges. Teljesítményértékelés: a kutatási teljesítmény értékelése része ugyan az oktatói értékelésnek, de mert kevésbé formalizálható, inkább kvalitatív, mintsem kvantitatív szempontokat tartalmaz. Nehéz megbecsülni, hogy mekkora oktatási (oktatásszervezési) óraterheléssel egyenértékű egy cikk megírása, amely impakt faktoros nemzetközi folyóiratban jelenik meg? Az viszont bizonyos, hogy ilyen színvonalú cikkeket elvárni heti 20 kontaktórát négy tantárgyból megtartó, plusz 50 szakdolgozatot konzultáló és a beiskolázásban, meg testületi munkában intenzíven résztvevő oktatótól illúzió. Ettől függetlenül is szükség van a kutatási teljesítmény formalizáltabb értékelésére, amelyre a 4. mellékletben teszünk javaslatot (építve a MAB és az MTA követelményrendszereire). Miután az oktatók / kutatók kutatási – oktatási teljesítményét együttesen célszerű értékelni (a köztük levő egymásra épülés, illetve a teljes oktatói terhelés értékelése, meg a habitusvizsgálat érdekében is) a javasolt táblázatban ezek együtt szerepelnek, bár értelemszerűen külön rovaton. Fejlesztés, karriertervezés: a hagyományos, formális munkaköri leírások kevéssé alkalmasak annak a komplex munkának a minőségi értékelésére, vagy az oktatók kompetenciafejlesztésének olyan jellegű irányítására, amely a „szűk keresztmetszetet” képező kompetenciák kiküszöbölésére egyénileg differenciáltan alkalmazható (kompetencia-térképen alapuló egyéni fejlesztés, karriertervezés). Ösztönzés, motiválás: a kutatói/oktatói ösztönzés folyamatos kihívása lesz a felsőoktatási megszorítások és a csökkenő (stagnáló) hallgatói jelentkezések miatti forráshiány. Szelektív leépítés: a HR-stratégiának fontos része (lenne) az intézményfejlesztési (ezen belül a K+F+I) stratégiát szolgáló szelektív leépítés, amelynek fő célja a személyi állomány minőségének folyamatos növelése. A távozók helyébe lehetőleg mindig magasabb kvalitású érkezők felvétele, vagy „kinevelt utánpótlás” előléptetése – amennyiben erre lehetőség van. Munkakapcsolatok: konstruktív viszony ápolása a különféle munkavállalói rétegekkel (azok érdekképviseletével).

17/24.

11.

ábra: Stratégiai HR-kihívások a K+F+I területén

HR kihívások a K+F+I személyi feltételeinek biztosításában • Erőforrás tervezés?

• Oktatók vs. kutatók vs. egyéb munkatársak • Versenyhiány, elszívás • Oktatási vs. tudományos értékelés, nettó vs. bruttó • Kompetencia-térkép vs. munkaköri leírás, pályaív • KJT, forráskorlát vs. bevételek • Akkreditációk, utánpótlás • Érdekképviselet, érdekegyeztetés

• Toborzás, kiválasztás? • Teljesítményértékelés? • Fejlesztés, karriertervezés? • Ösztönzés, motiválás? • Szelektív leépítés? • Munkakapcsolatok?

Ezeknek a kihívásoknak az ismeretében és figyelembe véve az azokra adható válaszokat célszerű a K+F+I stratégia személyi feltételeinek biztosítását beépíteni az aktualizálás alatt levő intézményfejlesztési tervbe.

18/24.

1. melléklet: A Károly Róbert Főiskola aktuális nyertes pályázatainak listája

Projekt Címe Komplex oktatási, kutatási, innovációs szolgáltatási és info1. kommunikációs infrastruktúra fejlesztés a Károly Róbert Főiskolán TECH-„ZÖLDLÁNG” Komplex települési zöldenergiaellátás új priolízises eljárással, 2. új fafajtákkal, termesztési és betakarítási technológiákkal Napfény- Holdfény Program – Egy magyar régió, és 3. három szlovák megye komplex megújuló energetikai, kooperációs modellje Napház Középület Program az Észak4. magyarországi Régióban

Projekt azonosító száma

Tanszék/ szervezeti egység

Projekt vezető/ Kapcsolattartó

Projekt kezdete

Projekt vége

Támogatás összege

Összes Projekt költség

Saját erő összege

TIOP-1.3.1-07/1-2F2008-0001

Kutató, Fejlesztő Dr. Gergely KP Sándor

2008.11.01

2010.05.15

1 549 681 000 Ft

1 607 336 420 Ft

57 655 420 Ft

TECH-08-A4/2-20080145

Kutató, Fejlesztő Dr. Gergely KP (konzorcium) Sándor

2009.01.01

2012.09.30

265 694 000 Ft

279 679 000 Ft

13 985 000 Ft

HUSK 0801/214

Kutató, Fejlesztő Dr. Gergely KP (konzorcium) Sándor

2009.06.01

2010.12.31

186 070 €

186 070 €

- Ft

BAROSS KRNKP_09

Kutató Fejlesztő Központ

18 000 000 Ft

900 000 Ft

Dr. Gergely Sándor

19/24.

2010.01.01

2011.12.31 17 100 000 Ft

Projekt Címe


Károly Róbert Főiskola könyvtárának információs és kommunikációs TIOP-1.2.3-08/1-20085. 0048 infrastruktúrájának fejlesztése és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének növelése



Könyvtár és Informatika

Szabó István

RESGen FP7REGIONS-2008-1

Kutatási Rektorhelyettes

Dr. Dinya László

„Útjelző”- az innovációs képesség és befogadókészség fejlesztése az Észak7. Magyarországi régió turisztikai és vendéglátási tevékenységében

ÉMOP-1.2.1-2008-0015

Felnőttképzési központ

Dr. Piros Márta

ÚMVP ÉszakMagyaroszági Képző 8. Szervezet a vidék megújításáért

FVM VKSZI : 79.

Felnőttképzési központ

9. Jean Monnet LLL

TU42/1/2008

Projekt kezdete

Projekt vége

2009.10.01

2010.04.30




9 980 179 Ft

9 980 179 Ft

- Ft

55 639 €

62 400 €

6 761 €

Kutatói infrastruktúrától a

6. fenntartható energiáig és a CO2 kibocsátások csökkentéséig

2009.05. hó

2012.05.hó

2009.07.01

2010.06.30 10 012 800 Ft

12 516 000 Ft

2 503 200 Ft

2009.03.01

2013.12.31 132 362 400 Ft

132 362 400 Ft

- Ft

2009.01.01

2011.12.01 15 750 €

21 000 €

5 250 €

Dr. Piros Márta Turizmus és Dr. Dávid Területfejlesztési Lóránt Tanszék

20/24.

Projekt Címe

10.

Komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a közgazdaságtudományi képzési terület turizmus alap- és mesterszakjaihoz

11.

Tisza-tavi Ökocentrum

12.

Erasmus mobilitási pályázat




Projekt kezdete

Projekt vége




Turizmus és Dr. Dávid Területfejlesztési Lóránt Tanszék

2010.04.01

2011.09.30 1 120 000 Ft

1 400 000 Ft

280 000 Ft

KRF

Dr. Dávid Lóránt

2009.11.01

2011.06.30 210 183 895 Ft

240 225 781 Ft

30 041 886 Ft

2009/2010 tanév

KRF

Dr. Magda Sándor

Az erdőtelki Arborétum komplex 13. élőhely-rehabilitációs programja

KEOP-2009-7.3.1.3

KRF

Láposi Réka

2010.02.01

2012.12.31 159 115 000 Ft

159 115 000 Ft

E-kompetencia alapú fejlesztés és szolgáltatás a 14 Gyöngyösi Kistérségben energianövényekre vonatkozóan

BAROSS – KRFKOM09

Dr. Tomor Tamás

2010.01.01

2011.12.31 26 500 000 Ft

27 900 000 Ft

K-2009-TÁMOP-4.1.208/1/A.-0028240/172

ÉMOP-2.1.1/A-20080002

Agrárinf. És Vidékf. Intézet

60 568 €

21/24.

60 568 €

1 400 000 Ft

Projekt Címe


Biomassza potenciál felmérést 15. szolgálóspektrális laboratórium kiépítése

BAROSS – SPEKTL_9

A Károly Róbert Főiskola szakmai 16. kompetenciájának fejlesztése

BAROSS – MGBREAKT

Lisztharmat elleni

17. növényvédelmi technológiák

18.

19.

Hatékony védelem a szürkerothadás (botrytis cinerea) ellen a mezőgazdasági termékek versenyképességének növelésére A szőlő optimális érettségi állapotának meghatározásával kapcsolatos eszköztár fejlesztése és technológia létrehozása az Egri borvidéken

TECH_08-A3/2-20080375



Agrárinf. És Vidékf. Intézet

Dr. Lénárt Csaba

2010.01.01

2010.12.31 58 017 000 Ft

61 071 000 Ft

3 054 000 Ft

Környezttud. Intézet

Dr. Bíró Tibor

2010.01.01

2011.12.31 9 028 000 Ft

9 504 000 Ft

476 000 Ft

SZBKI (konzorcium)

Váczy Kálmán

2009.01.01

2012.12.30 180 000 000 Ft

180 000 000 Ft

SZBKI (konzorcium)

Váczy Kálmán

2007.

2010. 83 700 000 Ft

SZBKI

Dr. Zsófi Zsolt

2010.02.01

2012.01.31 65 675 000 Ft

Projekt kezdete

Projekt vége




0

NKFP-A2-20060017

BAROSS – FENMAT09

22/24.

???

???

Projekt Címe

20.

21.

22.

Őszi és tavaszi sörárpa termesztés-technológiai fejlesztése új progresszív nemesítvények, fajtajelöltek előállítása Az ÉMR hiányszakmáira épülő gyakorlati képzőhelyek kialakítása, valamint intézményi szolgáltatásfejlesztés a KRF-en Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum létrehozása és hatékony működtetése a KRF-en



EM_ITN3_07-sorarpak

KRF Fleischmann Rudolf Kutatóintézet

kapcsolódó képzésfejlesztés a KRF-en

Projekt kezdete

Dr. Murányi István

2009.01.01

TÁMOP-4.1.1/A10/1/KONV-2010-0010

Dr. Dinya László

TÁMOP-4.2.1-09/1-20090001

Dr. Gergely Sándor

Projekt vége

2010.12.31




25 500 000 Ft

28 019 000 Ft

2 519 000 Ft

2010.06.01

149 696 332 Ft

210 482 522 Ft

60 786 190 Ft

2010.06.01

316 731 250 Ft

55 893 750 Ft 372 625 000

KRF Munkaadói igényekre

23. épülő hiányszakmákhoz


Dr. Magda Róbert

TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1

2010.06.01

104 357 391 Ft

115 952 657 Ft

11 595 266 Ft

A nyertes pályázatok 2011. évi tervezett költségvetése a következő: Támogatás (ezer Ft) Megnevezés Bér

Járulék

Személyi jellegű összesen

Dologi

Saját erő (ezer ft) Működési összesen

Felhalmozási

Bér

Járulék

Személyi jellegű összesen

Dologi

Működési összesen

Felhalm ozási

Összesen (támogat ás+saját erő)

TÁMOP-4.1.1

27 186

7 341

34 527

33 982

68 509

22662

2 204

595

2799

2 755

5555

1837

98 563

TÁMOP-4.1.2-

26 052

7 034

33 086

7 321

40 407

-

2 895

782

3676

813

4490

0

44 897

TÁMOP-4.2.1

64 260

17 346

81 606

77 035

158 641

37 400

11 340

3 061

14401

13 594

27995

23/24.

6600 230 636

TÁMOP3.2.4.Könyvtár

5 736

1 549

7 285

11 939

19 224

-

-

-

TÁMOP-4.1.2 Pécsi konzorcium

356

96

452

-

452

-

89

24

113

0

113

Tisza-tavi Ökocentrum

-

-

-

-

-

168 165

0

0

0

0

0

541

146

687

6 225

6 912

-

0

0

0

0

0

0 6 912

RESGEN

2 520

854

3 374

1 554

4 928

-

311

106

417

192

609

0 5 537

Jean Monnet -

1 310

359

1 668

-

1 668

-

436,5

119,5

556

0

556

0 2 224

Lisztharmat – SZBKI

13 500

4 320

17 820

27 680

45 500

-

0

0

0

0

0

0 45 500

33 084

10 587

43 671

25 295

68 966

2 850

1741,5

557,5

2299

1332

3631

150 75 597

Erdőtelek – KEOP

TECH ZÖLDLÁNG Baross – Napház Középület Program

0

0

-

0 19 224

0 565 24045 192 210

2 400

650

3 050

5 583

8 633

-

0

0

0

458,3

458,3

0

Baross – MGBREAKT

3 420

1 094

4 514

-

4 514

-

180

58

238

0

238,0

0 4 752

Baross – KRFKOM09

6 292

2 108

8 400

4 850

13 250

-

524

176

700

0

700

0 13 950

Baross – FENMAT09

13 100

3 930

17 030

7 492

24 522

-

690

207

897

400

1297

0 25 819

Összesen

199 756

57 413

257 169

208 956

466 125

231 077

összesen támogatás

20 411

5 686

26 097

697 202

Összesen 2011-ben 775 477 ezer Ft pályázati forrás áll rendelkezésre. (Forrás: GH, 2010. évi beszámolója) 24/24.

19 545

45 642

összes saját erő

9 092

32 632

78 274

775 477

Kutatási-Fejlesztési-Innovációs Stratégia 2011

Recommend Documents