KUTATÁS KIÉRTÉKELŐ TANULMÁNY

„Differenciáltan kell nyújtani a szociális szolgáltatásokat és ellátásokat annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, melyet szükségletei indokolnak… Fontos elv, hogy az ellátás minden esetben egyénre szabott legyen.”

KUTATÁS KIÉRTÉKELŐ TANULMÁNY A tanulmány az „Illünk és beilleszkedünk!” Innovatív, kísérleti foglalkoztatási program a székesfehérvári kistérségben című, TÁMOP-1.4.3-12/1 – 2013-001 kódszámú projekt keretében készült el.

„Az EU a 2003–2010-es időszakra egy olyan cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek fő célja az volt, hogy 2010-ig a fogyatékossággal, egészségkárosodással kapcsolatos kérdéseket beépítse az érintett közösségi politikákba, és a kulcsfontosságú területeken intézkedéseket javasoljon a különböző tartósan fennálló egészségi problémával élők gazdasági és társadalmi integrációjának javítása érdekében. A konkrét intézkedések kidolgozását, illetve végrehajtását – a szociálpolitika más részterületeihez hasonlóan – tagállami hatáskörbe utalta.”1

Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete Cím: 8000 Székesfehérvár, Jancsár utca 11. Telefon: +36 (70) 457 1516 E-mail: [email protected] Honlap: www.larke.hu

2

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................... 2 A TANULMÁNY MEGSZÜLETÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI ....................................................................... 3 MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK ............................................................... 5 A fogyatékosság és foglalkoztatás ................................................................................ 5 A megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerő piaci helyzetének bemutatása ...................................................................................................... 8 Munkaerő piaci re integráció ........................................................................................... 19 MUNKAADÓK ÉS A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG ............................................................... 25 Védett és nyílt munkaerő piaci gyakorlatok itthon ............................................ 25 Mit akar a foglalkoztató? Kutatási tapasztalatok. .............................................. 29 Megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek ........................................ 30 Megváltozott munkaképességűeket nem foglalkoztató cégek .............................. 34 MEGKÜZDÉS A HÁTRÁNYOS HELYZETTEL ..................................................................................... 40 A megküzdés és mérése ..................................................................................................... 40

3

A TANULMÁNY MEGSZÜLETÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI Jelen tanulmány a TÁMOP-1.4.3-12/1-2013-0001 „Illünk és beilleszkedünk!” Innovatív kísérleti foglalkoztatási program keretében Fejér megye megváltozott munkaképességű munkavállalói és munkaadói körében megvalósult kutatás eredményeinek kiértékelését tartalmazza. Tartalmaz általános, a témához kapcsolódó statisztikai és szakmai elméleti elemzéseket is, valamint tartalmaz utalásokat a projektbe bevont célcsoport különféle statisztikailag elemezhető minőségeire vonatkozóan is. Az „Illünk és beilleszkedünk!” című kísérleti program fókuszában a képességek, készségek és az ezeknek megfelelő munka illeszkedése áll. Az énkép munkavállalásra való alkalmassá tétele a mentális támogatáson keresztül. Az illeszkedés (az egyén és képességei, az egyén és munkája) és a munka világába való beilleszkedés. A munkatevékenység és munkakörnyezet, a munkáltató jellemzőinek összeillesztése az ügyfél munkavégzési kompetenciáival, elvárásaival, motivációival. A projekt megvalósítási helyszíne Fejér megye települései és kiemelten Székesfehérvár városa. A projekt részeként összpontosít:

megvalósított

kutatás

az

alábbi

problémakörökre

A kutatás célcsoportja: a székesfehérvári kistérség munkaadói és megváltozott munkaképességű munkavállalói. Célul tűztük ki minimum 400 fő megváltozott munkaképességéről hivatalos dokumentummal is bíró munkavállalóval, 50 fő orvosi szakvéleménnyel nem rendelkező, ám megváltozott munkaképességű munkavállalóval a kérdőíves felmérést. További célunk 400 fő Fejér megyei lakossal összehasonlítási minta gyanánt demográfiai tartalmú kérdőív felvétele. Továbbá minimum 50 megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadóval és 50, csak ép munkavállalót foglalkoztató munkaadóval a kérdőíves felvétel. A kutatás célja a megváltozott munkaképességű munkavállalók körében annak felmérése, hogy: milyen az egészségi állapota a válaszolónak, milyen a szociális helyzete, milyen családi háttérrel rendelkezik, milyen tanulmányokat folytatott, szeretne-e további képzéseken részt venni, milyen szakmai tapasztalattal rendelkezik, melyek a jövőbeni munkavállalással kapcsolatos tervei, mennyire ismeri, mennyire elégedett a LÁRKE munkájával, konfliktusterhelt szituációban milyen megküzdési módok alkalmazását preferálja. A kutatás célja a munkaadók körében: felmérni, hogy milyen a munkaadó hozzáállása az integrált foglalkoztatáshoz, milyen elképzelései illetve igényei vannak konkrét beillesztési kérdésekről, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását akadályozó tényezők feltárása – problématérkép alkotása,

4 megváltozott munkaképességűek igények feltárása, megváltozott megismerése,

foglalkoztatásával

munkaképességűek

kapcsolatosan

foglalkoztatásával

jelentkező

kapcsolatos

tervek

informálás a projektről, a projektből kikerülő OKJ-s végzettséggel rendelkező megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásának lehetőségéről, informálódás a projektből kikerülő OKJ-s végzettséggel rendelkező megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásának lehetőségeiről. Jövőbeni tervek a kutatás során kialakult adatbázis kapcsán: Az interjúk során kapott adatokból adatbázis létrehozása, a későbbi munkavállalói kihelyezések során a munkaadói igényekkel, elvárásokkal történő minél nagyobb illeszkedés megvalósulásának érdekében. A kutatás eredményei, adatai a későbbiekben felhasználhatók lesznek szekunder forrásként: a kutatási tervben megfogalmazott kérdésekre, célokra adott válaszok elemzése során kapott eredmények ismeretében a megváltozott munkaképességű munkanélküliek jövőbeni helyzetének javítása, munkába állási lehetőségeinek keresése. A LÁRKE működésének, jövőbeni terveinek igazítása a felmérésből megismert igényekhez. A kutatás a munkaadók, a megváltozott munkaképességű munkavállalók személyes, telefonon vagy elektronikus úton történő felkeresésével 2015. április – szeptember hónapokban került lebonyolításra. A lekérdezés mintasokaságát Fejér megye megváltozott munkaképességű munkavállalói és munkaadói adták. A megkérdezettek egyszerű véletlen kiválasztással kerültek a mintába. A személyes mintavétel helyszíne a munkaadókkal, megváltozott munkaképességű munkavállalókkal egyeztetett helyszín, a LARKE hivatalos helyisége, a megkérdezett lakása, a munkaadó telephelye vagy egy közösen kijelölt helyszín volt.

Ténylegesen az alábbi mennyiségű kérdőív került felvételre: Kérdőív megnevezése

Felvett kérdőívek száma

Fejér megyei munkaadók számára - akik NEM foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű alkalmazottakat

52 db

Fejér megyei munkaadók számára - akik foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű alkalmazottakat

51 db

Demográfiai kérdőív Fejér megyei lakosok számára

407 db

Orvosi szakvéleménnyel NEM rendelkező megváltozott munkaképességűek kérdőíve Fejér megyei lakosok számára

51 db

Orvosi szakvéleménnyel rendelkező megváltozott munkaképességűek kérdőíve Fejér megyei lakosok számára

410 db

A begyűjtött adatok feldolgozására a megkérdezés után került sor. Először a kérdőívek ellenőrzése majd kódolása történt meg. A kérdőívben már eleve kódoltak az egyes válaszok, ez megkönnyíti a feldolgozást. A kódolást követően az adatok SPSS

5 program/Excel/Access felhasználásával számítógépes feldolgozásra kerültek. rendszerezett adatok innen később más célra is lehívhatók, felhasználhatók lesznek.

A

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK A fogyatékosság és foglalkoztatás Európa lakosságának 10-15 %-a nevezi magát fogyatékosnak vagy minősül annak.1 Az idősek után ők alkotják az állami szolgáltatások legnagyobb fogyasztói csoportját. A fogyatékosság több dimenzióban értelmezhető. Egyfelől károsodás, mely az ember fiziológiai vagy pszichológiai szerkezetének rendellenességeit jelentheti. Másfelől csökkent képesség bizonyos emberi tevékenységek elvégzésére (pl. munka). Harmadrészről hátrány, mely az egyén mindennapi helyzetében, szerepeiben mutatkozik meg. Gyakran a fogyatékost nem csak az állapota, hanem a környezete is azzá teszi, amiben él. A vizsgálatok szerint a fogyatékosok élethelyzetét négy dimenzió befolyásolja erőteljesen: családi és közvetlen környezet, fogyatékosság típusa és súlyossági foka, lakóhelyi specifikumok, egyéni törekvések, tervek, jövőbeni elképzelések. A munkaerő piaci re-integráció szempontjából minden dimenzió fontos, míg fejlesztéssel a leginkább a negyedik dimenzióban lehet eredményeket elérni az integráció során. 2001.évi népszámlálás fogyatékosságügyi adatai

2

A fogyatékosok 9 %-a foglalkoztatott. További 2 % foglalkoztatható lenne (munkanélküli). Feltételezhetően az inaktív 77 % egy része is megfelelő szabályozás vagy foglalkoztatási konstrukció mentén gazdaságilag aktívvá tehető lenne. A fogyatékkal élő munkavállalók (foglalkoztatott) 83 %-a alkalmazásban áll, mindössze 16 %-uk folytat vállalkozási tevékenységet. A fogyatékosok több mint fele heti 40 órát vagy

1

Esélyek és lehetőségek a fogyatékos fiatalok és fiatal felnőttek társadalmi integrációjában – internetes letöltés.

2 http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/12/tartalom.html

6 még többet dolgozik (fontos kérdés, hogy ezt mind fizikailag mind pszichésen mennyire bírják állapotukból fakadóan). 2001.évi népszámlálás fogyatékosságügyi adatai

3 http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/12/tartalom.html

3

7

A 2001.évi népszámlálási adatok alapján 10.198.315 fő volt a magyar népesség. Ennek 5,66 %-a fogyatékos, 577.006 fő. A fogyatékosok 4 %-a (23.343 fő) Fejér megyében él. Kutatásunkban 461 fő megváltozott munkaképességű ember felmérése, mintába vonása történt meg. A mintában közel azonos arányban szerepelnek a fogyatékossággal nem rendelkezők (407 fő) és azok a megváltozott munkaképességűek, akik rendelkeznek orvosi papírral (410 fő), míg azoknak az aránya, akik nem tudják igazolni fogyatékosságukat, rokkantságukat 6 százalék (51 fő). A kutatásban választ adók megoszlása egészségügyi állapotuk szerint

6% egészséges orvosi papírral rendelkező orvosi papírral nem rendelkező

47% 47%

8 A három csoport között nemenként szignifikáns eltérések figyelhetőek meg. Ahogy az ábrán is látható, az egészségesek és a megváltozott munkaképességükről orvosi papírral rendelkezők esetében a nők vannak többségben, míg az orvosi papírral nem rendelkezők esetében a férfiak aránya jelentősen magasabb (p≤0,05), 67 százalék. Válaszadók megoszlása munkaképesség és nemek szerint férfi

nő

80 67

70 60 50

53 47

53 47

40

33

30 20 10 0 egészséges

orvosi papírral rendelkezik

orvosi papírral nem rendelkezik

százalékos megoszlás, p≤0,05 Az egészségesek körében érthető módon a 40 év alatti korosztály van többségben, míg a megváltozott munkaképességűek között - függetlenül attól, hogy ezt tudják-e igazolni orvosi papírral, vagy sem - a 40 és 60 év közöttiek. A különbség az egyes életkor kategóriák között szignifikáns (p≤0,05). Az egészségesek esetében az átlagéletkor 36 év, az orvosi papírral rendelkezők esetében ennél 11 évvel több, 47 év, míg az orvosi papírral nem rendelkezők esetében 48 év.

A megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerő piaci helyzetének bemutatása4 Az EU kezdeményezésére az Eurostat uniós szintű adatgyűjtést kezdeményezett a megváltozott munkaképességű munkavállalói csoportok munkaerő piaci integrációjának felmérésére. Ezen felmérés keretében 2011. II. negyedévében statisztikai felmérés történt ebben a tárgykörben Magyarországon. Az adatfelvétel az egészségkárosodással élők jogainak és esélyegyenlőségének gyakorlati érvényesülését kísérelte meg mérni. A felmérés a 15-64 éves, munkaerőpiacon aktív korosztálynak számító korcsoportban történt. Nézzük a felmérés konkrét adatait, különös tekintettel a megváltozott munkaképességűek csoportjára. 2011-es KSH felmérésben 1 millió 439 ezer fő számolt be tartós egészségi problémáról, betegségről, mely legalább 6 hónapja fenn állt életében. Az egészségi 4

Fejezethez felhasznált anyagok: Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011; 2012.május, KSH kiadvány;

9 problémával küzdők a 15-64 éves aktív lakosság 21,5 %-át teszi ki. Az egészségkárosodott lakosság 46,5 %-a férfi (669 ezer fő), 53,5 %-a nő (770 ezer fő). 753 ezer főnek az egészségi állapotát legalább kétféle betegség befolyásolta. A megváltozott egészség hátterében a leginkább a mozgással kapcsolatos betegségek állnak. Testi, érzékszervi és értelmi fogyatékosság 910 ezer főt érint. 80,3 %-uk mozgásszervi problémákkal terhelt, az értelmi képességek korlátozottsága a rétegpopuláció közel 11 %-át érinti, a látásproblémák 6,4 %-ukat, míg a hallásproblémák 2,3 %-ukat érintik. A munkaképesség változást okozó problémák előfordulását az alábbi grafikon szemlélteti.

A KSH 2007 évi felmérési adatai alapján5 a munkával kapcsolatos egészségkárosodások 61%-a csont-, ízület-, illetve izompanasz. 12 %-os a szívbetegség, szívroham, keringési problémák aránya, ezt követik a depresszió, szorongás, stressz, fejfájás, látásprobléma, egyéb szembetegségek és a légzőszervi panaszok. Más egészségkárosodás jellemzi a fizikai és a szellemi foglalkozásúakat. Míg a fizikai foglalkozásúak körében a csont-, ízületiés izompanaszok vezetnek. Addig a szellemi foglalkoztatottak körében gyakoribbak a depresszió, szorongás, stressz, fejfájás, látásprobléma, egyéb szembetegségek és a

5

Statisztikai tükör, II. évfolyam, 6. szám, 2008. február 5. KSH kiadvány, Munkabalesetek és munkával kapcsolatos egészségkárosodások, 2007

10 légzőszervi panaszok. A munkahelyek egészségügyi kockázati hatásai változatosan alakulnak. A fizikai állapotot befolyásoló tényezők az alábbiakban alakulnak: közvetlen balesetveszély érinti a legtöbb embert, ezt követik a kémiai anyagok egészségkárosító hatásai, majd a kedvezőtlen testtartás, végül a rezgés és zajártalmak okozta károsodások. A mentális állapotra egészségkárosító okként a következő tényezők hatnak jelentősen: túl szoros határidők és túlzott munkaterhelés. Ezt követi a zaklatás és a pszichikai megfélemlítés (mobbing), tettlegesség illetve ezekkel való fenyegetés és ezektől fakadó félelmek. A projektidőszak alatt a programba bevont 74 fő egészségkárosodása az alábbiakban alakult (az egészségkárosodással érintett terület alapján):

Egészségkárosodás alakulása a projekt célcsoporttagjainak körében

keringés

láb

cukor

ideg, leleki, mentális

egyéb tartós

rák

epilepszia

A bevontak egészségkárosodása három csoportban kumulálódott. A bevontak több mint 30 %-a mozgásszervi problémákból eredezteti egészségkárosodását, több mint 22 %-uk idegi, lelki, mentális problémáktól szenved, melyek csökkentik munkaerő piaci esélyeiket, 36 %-uk egyéb tartós betegséggel küzd, ezen belül 62 %-uk látássérült. Ez utóbbi létszám magasan reprezentált a lakossági összetételhez képest. Ennek egyszerű az oka. A projektet magvalósító szervezetet látássérültek hozták létre látássérültek érdekvédelmével kapcsolatos tevékenységek megvalósítására. A LÁRKE 2003-as megalakulásától kezdődően elsősorban a látássérültekre fókuszált. Jelen projekt az első nagyobb kezdeményezése arra, hogy megváltozott munkaképességűek irányába nyisson a szervezet. A KSH jelentése6 szerint, a világon évente 1,3 millió ember hal meg valamilyen idegi- vagy elmegyógyászati kórkép miatt. Ezeken belül a Multiplex Sclerosis és az alkohollal összefüggő rendellenességek a vezető halálokok. A projektbe bevontak között nem volt MS beteg, alkohol dependenciával és annak következményeivel a bevontak 6,67 %-a érintett. A kutatásban 461 fő megváltozott munkaképességű ember vett részt. 410 fő orvosi papírral rendelkezik munkaképesség változásáról, míg 51 főnek nincs egészségkárosodásáról hivatalos okirata. A mi mintánk jelentős eltérést mutat az országos statisztikai adatokhoz képest. A mintában magasan reprezentált az egyéb tartós betegség csoport és az idegi, lelki, mentális problémákkal küzdők csoportja. A mintában 54 fő (11,71

6

Statisztikai Tükör, IV. évfolyam 112.szám, 2010. szeptember 27.

11 %) látássérült. Az egyéb tartós betegségek csoport kiugró értékét (41,86 %-a az ide soroltaknak látássérült) az ő ide sorolásuk okozta.

Kutatásban résztvett megváltozott munkaképességű emberek egészségkárosodásának alakulása nem kívánja betegségét megnevezni migrén bőrbetegség, bőrallergia tanulási problémák epilepszia krónikus szorongás, depresszió cukorbetegség emésztőrendszer betegsége mellkasi és légzőszervi betegség egyéb idegrendszeri, lelki, mentális… kézzel, karral kapcsolatos probléma egyéb tartós betegség rák, daganatos betegségek, egyéb… lábbal kapcsolatos probléma hát vagy nyakprobléma keringési rendszer 0

20

nincs papír

40

60

80

100

120

140

van papír

Az országos szinten egészségi problémát jelző személyek több mint 52 %-a nyilatkozta azt, hogy egészségi állapota akadályozza a munkavégzésben. Ők tekinthetők munkaerő piaci szempontból megváltozott munkaképességű munkavállalóknak. A megváltozott munkaképességű populáció korcsoporti eloszlása az alábbiak szerint alakult 2011ben (KSH):

Az életkor növekedésével az életmódból és egyéb más társadalmi hatásokból fakadó egészségkárosodás aránya növekszik. Nő azoknak is az aránya, akik nem egy, hanem többféle egészségi problémával sújtottak.

12 Mintánk életkora a következők szerint alakult. Az egészségesek körében a 40 év alatti korosztály van többségben, míg a megváltozott munkaképességűek között függetlenül attól, hogy ezt tudják-e igazolni orvosi papírral, vagy sem, a 40 és 60 év közöttiek. A különbség az egyes életkor kategóriák között szignifikáns (p≤0,05).

Életkor megoszlása egészségi állapot szerint 16-39 éves 70

40-59 éves

65

60 év feletti

63

63

60 50 40 31 30

24

20

23 13

10

14

4

0 egészséges

orvosi papírral rendelkező

orvosi papírral nem rendelkező

százalékos megoszlása Az országos megváltozott munkaképességű népesség elhelyezkedési esélyeit nehezíti iskolai végzettségük. Jellemző körükben az alacsony iskolai végzettség, ami eleve az egészségesek körében is jelentős hátrányt okoz a munkaerőpiacon. 38,2 %-uk alapfokú vagy annál is alacsonyabb befejezett iskolai végzettséggel bír.

A megváltozott munkaképességűek (767 ezer fő) foglalkoztatási mutatói kedvezőtlenek. 185 ezren tartoztak a gazdaságilag aktívak közé. 139 ezer fő foglalkoztatott státuszban, 46 ezer fő munkanélküli státuszban voltak jelen a munkaerőpiacon a felmérés idején.

13 A kutatásunkban választ adók iskolai végzettsége a következő módon alakult: az egészségesek, és az orvosi papírral rendelkezők esetében állnak rendelkezésre adatok. A két csoport között szignifikáns különbség figyelhető meg e mutató mentén is. maximum szakmunkás érettségi felsőfok 8 osztály 2 36 24 38

egészségesek orvosi papírral rendelkezők

30

41

20

9

százalékos megoszlás, p≤0,05 Egészségesek csoportja Az egészségesek csoportján belül nem tekintetében iskolai végzettség szerinti, és foglalkozás típusa szerinti figyelhetőek meg eltérések. Az alábbi ábrán látható adatok alapján azt lehet mondani, hogy az egészségesek csoportján belül a férfiak jellemzőbben szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, míg a nőknél valószínűbb a felsőfokú végzettség, valamint az érettségi.

Iskolai végzettség nemek szerint az egészségese csoportjában 46 27 1

28

35

41

18

férfi

4

max 8 általános

nő szamunkás

érettségizett

felsőfokú százalékos megoszlás, p≤0,05

Ami a jelenleg dolgozók foglalkozását illeti, jól elkülönülnek a válaszadók nemek szerint a kimondottan férfias, és nőies területek szerint, mint például az építőipar, gyártás, kereskedelem, biztonságtechnika, oktatás.

14

Foglalkozás nemek szerint az egészségesek csoportjában

férfi egyéb 3 betanított m 25 építőipar/szakmunka 18 vezetés/management 7 5 szolgáltatás 5 6 gyártás 5 biztonságtech 5 1 szociális 4 6 mezőgazdaság 4 2 oktatás/képzés 3 7 mérnök 3 1 kereskedelem 3 9 informatika 3 közalkalmazott 2 2 idegenforg 2 2 pénzügy 1 4 értékesítés 1 adminisztratív 1 10 nincs adat 8 10

nő

28 4

százalékos megoszlás, p≤0,05

Iskolai végzettség tekintetében a jövedelemmel, a szubjektív anyagi helyzettel, munkaerőpiaci helyzettel, foglalkozás típusával figyelhetőek meg együtt járások ebben a csoportban. A kutatásunkban válaszadók munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatban elmondható, hogy jelentős különbségek vannak egészségi állapotuk szerint abban a tekintetben, hogy jelenleg van-e munkahelyük, vagy sem (p≤0,05). A kérdőívet kitöltők között 71 százalék a munkahellyel rendelkezők aránya. Egészségi állapot szerint megbontva az egészségkárosodással nem rendelkezők 87 százalékának van munkahelye, ám ugyanez az arány a megváltozott munkaképességűek két csoportjában 57, illetve 63 százalék. Jelenleg van-e munkahelye? igen 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

nem

87 63

57 43

37

13

egészséges

orvosi papírral rendelkező

orvosi papírral nem rendelkező

százalékos megoszlás

15 A megkérdezett válaszadók nagy része rendelkezik munkahellyel, függetlenül munkaképességüktől, ám a megváltozott munkaképességükről orvosi papírral nem rendelkezők esetében a legmagasabb, 37 százalék azok aránya, akiknek nincs állásuk. Azok közül a válaszadók közül, akik nem rendelkeznek munkahellyel, a munkanélküliség időtartamában is megfigyelhetőek szignifikáns különbségek. Az adatok között együtt járás figyelhető meg abban a tekintetben, hogy a legrövidebb ideje azok a válaszadók munkanélküliek, akik nem rendelkeznek egészségkárosodással, míg a megváltozott munkaképességű válaszadók, akik erről papírral is rendelkeznek, átlagosan hosszabb ideje munkanélküliek. Munkanélküli időszak hossza kevesebb, mint 1 év

1 és 2 év között

2 és 3 év között

3 év felett

75

80 70 60

50

50 40

32

36

36

32

30 20

18

14 5

10

6

0 egészségesek

orvosi papírral rendelkezők

orvosi papírral nem rendelkezők százalékos megoszlás, p≤0,05

A rokkantsággal, fogyatékossággal nem rendelkező férfiak 54 százaléka kevesebb, mint egy éve munkanélküli, ez az arány azonban az egészséges nők esetében 62 százalék. Ha figyelembe vesszük a munkanélküliség időtartamát, akkor azt mondhatjuk, hogy az egészséges férfiakat inkább veszélyezteti a tartós munkanélküliség, ami több mint 1 éve tart, hiszen arányuk 46 százalék, míg a nők esetében ez az arány 28 százalék. Azok között, akik orvosi papírral tudják igazolni rokkantságukat, a nők azok, akik tartósan munkanélküliek, hisz a több mint 10 éve munkahellyel nem rendelkező nők aránya 75 százalék. Az orvosi papírral nem rendelkezők esetében pedig ismételten a férfiak aránya magasabb. A KSH adatai alapján a megváltozott munkaképességűek aránya a közép-magyarországi régióban a legalacsonyabb, ezt követi a projektünk által is érintett közép-dunántúli régió. A megváltozott munkaképességűek aránya a községekben magasabb, a városokban a népességen belüli arányuknak megfelelően alakul a létszámuk, míg Budapesten kedvezőbb (kevesebb), mint a népességen belüli arányuk. Munkanélküliségi rátájuk a következő módon alakul:

16

Jól látható, hogy a 20-24 éves korcsoportba tartozó, 8 általános vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel bíró férfiak elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak, különösen abban az esetben, ha budapesti lakosok. A 139 ezer fő foglalkoztatottból 88 ezer fő megélhetését kizárólag munkajövedelme biztosította, 51 ezren munkabérükön kívül társadalmi jutatásban is részesültek, többségük rokkantsági nyugdíjra illetve járadékra volt jogosult. A nem dolgozó megváltozott munkanélküliek megélhetési forrása társadalmi juttatás. Főként rokkantsági nyugdíj a juttatásforma, de öregségi, illetve hozzátartozói nyugellátásból is van jövedelmük a csoport tagjainak.

17

Jövedelem szempontjából is szignifikáns különbségek figyelhetőek meg a kutatásban részt vevő három csoport között. Az egészségesek átlagosan 100.000,- és 150.000,- Ft közötti összegből gazdálkodnak egy hónapban, addig a megváltozott munkaképességűek háztartásának havi jövedelme 50.000,- és 100.000,- Ft között van. Ez a szubjektív anyagi helyzettel is együtt járást mutat, az orvosi papírral nem rendelkezők csoportja inkább úgy érzi, hogy gyakran vannak anyagi gondjaik, míg a másik két csoport tagjai csak néha érzékel pénzügyi nehézségeket. Az eredmények százfokú skálán vannak szemléltetve ahol a százas értéket az jelentette volna, ha a válaszadók az adott csoporton belül anyagi problémák nélkül élnek, a nullát pedig az, ha komoly anyagi gondokkal küzdenek. Általánosságban a határ az ilyen százfokú skálákon az ötven pont. Az ez alatti érték általában negatív véleményt, vagy helyzetet (jelen esetben rossz anyagi helyzetet), míg az e feletti érték pozitív véleményt, vagy helyzetet (jelen esetben jó anyagi körülményeket) jeleznek. Ezek alapján az ábráról leolvasható, hogy az egészségesek csoportjába tartozó válaszadók 65-ös értéket értek el a skálán, tehát az ő szubjektív anyagi helyzetük jobb, mint a másik két csoport esetében. Szubjektív anyagi helyzet megítélése 70

65

60 50 40 30

24 16

20 10 0 egészségesek


orvosi papírral nem rendelkezők

átlagpontszámok százfokú skálán, p≤0,05

A kutatásunkban választ adók jövedelemforrásai az alábbiak szerint alakulnak. Nem meglepő módon a fizetés, mint jövedelemforrás az egészségeseknél fordul elő 87

18 százalékban, az orvosi papírral rendelkezők esetében 54 százalékban, míg az orvosi papírral nem rendelkezők esetében 59 százalékban. A rokkantnyugdíj a legnagyobb arányban az orvosi papírral rendelkezők esetében fordul elő, 59 százalékban, míg a segély/támogatás 23 százalékban. Azok esetében, akik orvosi papírral nem tudják igazolni egészségkárosodásukat, 18 százalék azok aránya, akiknél előfordul a segély/támogatás, mint jövedelemforrás, 14 százalékuk elmondásuk szerint rendelkezik rokkant nyugdíjjal, míg 12 százalékuk nem rendelkezik semmilyen jövedelemmel. Az egyes eltérések az egészségi állapotok szerint szignifikánsnak mondhatóak (p≤0,05), kivételt ez alól csak az öregségi nyugdíj képez, ott nem tapasztalható jelentős eltérés aközött, hogy valaki megváltozott munkaképességű-e, vagy sem. A 3 csoport az egyes jövedelemforrások tekintetében is eltéréseket mutat. Mint látható, fizetéssel leginkább az egészségesek csoportja rendelkezik, míg rokkantsági ellátásban az orvosi papírral rendelkezők részesülnek leginkább. Az orvosi papírral nem rendelkezők jövedelemforrásai a legkülönbfélék.

Jövedelemforrások egészségesek 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

orvosi papírral rendelkeznek

orvosi papírral nem rendelkeznek

86

54

60

59

22 14 1

3 3

8

18

12 3

2

16 6

4

igen válaszok százalékos megoszlása, p≤0,05

Az egyéb jövedelemforrások tekintetében az alábbi táblázat nyújt információt.

alkalmi munka ápolási díj

orvosi papírral egészségesek rendelkezők 13 4

gyes

54

ösztöndíj

17

vállalkozás

13

2

családi pótlék

14

rehabilitációs ellátás

29

rehabilitációs segély

48

vakok járadéka képzési támogatás


10

6 2 igen válaszok százalékos megoszlása, p≤0,05

19

Munkaerő piaci re integráció7 A gazdasági önállóság megteremtése alapvetően fontos minden ember számára, de a munkavégzés azon túl, hogy rendszeres jövedelmet biztosít, több „járulékos haszonnal” is jár. A társadalmi hasznosság érzése növeli az önértékelést, önbecsülést, gazdagodnak a szociális kapcsolatok, a családi kapcsolatokban is magasabb a státusza a munkában álló egyénnek. Csökken az izolálódás veszélye, aktív, önálló életvitelt valósíthat meg, aki jövedelemtermelő tevékenységet folytat. A társadalom számára is hasznos, ha minél többen munkát vállalnak, hiszen a hazánkban alacsony foglalkoztatási arány8 (országos foglalkoztatási ráta: 55,7% 2012 első negyedévében) egyben azt is jelenti, hogy az államháztartás bevételi oldala jelentősen csökken a kieső adó- és járulékbefizetések miatt, valamint az előállított termékek, szolgáltatások, és a fizetőképes kereslet visszaesése miatt is. A gazdasági hasznon túl a megváltozott munkaképességű (és fogyatékos) személyek minél szélesebb körű integrált foglalkoztatásával formálódik a társadalom többi szereplőjének a szemlélete is, mely visszahat az egészségtudatos magatartásra. Hatékony eszköz lehet a sztereotípiák, előítéletek eloszlatásában is, mely gyakran akadálya a foglalkoztatásnak. Ez különösen igaz a pszichiátriai betegséggel élőkre. A tartós egészségi gondokkal küzdő személyeknek többféle akadállyal kell megbirkózniuk. Gyakran a labilis mentális, szociális háttér, az alacsony képzettségi szint, az akadálymentesítés hiánya, az egyenlő bánásmód elvét nem kellően érvényesítő jogszabályok is feleslegesen nehezítik (re)integrációjukat. (Csikósné, 2010.) A rokkantnyugdíjazás rendszerét felváltotta a rehabilitációs járadék rendszere, amely lehetővé teszi e hátrányos helyzetű csoport újbóli munkába állását. A 2012. évi új törvényi szabályozás segítette a folyamatot. Ahhoz, hogy pontosabban meg tudjuk érteni a munkába állítás előnyeit a fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek körében tisztáznunk kell az egészség fogalmát is. Mi is az egészség? Az egészség fogalma koronként változott. Tekintsük át, honnan is jutottunk el a jelenlegi bio-pszicho-szociális egészségfelfogásig, ami a testi-lelki-szociális jóllét, nem pedig pusztán a betegség hiányát jelenti. Vitrai (2011) szerint a magyarok egészségi állapota az EU-s tagországokhoz viszonyítva kirívóan rossz. Mutatóink a ’90-es évek óta még romlottak is, ami nem jellemző a térség országaira. Magyar egészségi állapot mutatók és kiemelt betegségek prevalencia adatainak összevetése az EU15 és a V3 országokéval Egészségmutató

7 8

magyar adat (%)

EU15 átlaghoz viszonyítva (%)

V3 átlaghoz viszonyítva (%)

Egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak ítélők aránya

15

250

140

Napi tevékenységükben erősen korlátozottak aránya

11

170

170

Pszichológiai és Pedagógiai Intézet Közhasznú Alapítvány: Szakmai terv, 2012.08.15. http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tgs00007.html,

20 Cukorbetegek aránya

7

120

130

Asztmában szenvedők aránya

6

80

120

Magas vérnyomásban szenvedők aránya

27

150

120

Mozgásszervi betegségben szenvedők aránya

33

150

140

Daganatos betegségben szenvedők aránya

2

70

120

Agyér betegségben szenvedők aránya

5

220

460

Krónikus szorongásban, depresszióban szenvedők aránya

10

110

100 (Vitrai, 2011, 8 o.)

Az egészséget befolyásoló egyéni és környezeti tényezőkre épülő részletes egészségmodell Vitrai alapján kiegészített tartalommal a tanácsadói tevékenységgel kapcsolatban népegészségügyi, egészségügyi szolgáltatások, ellátások lakó- és munkahelyi környezet, információ, elérhető termékek és szolgáltatások, szabadidős lehetőségek kapcsolatok, társadalmi tőke, kulturális értékek, normák, szokások, közhangulat társadalmi szerkezet, intézmények, szervezetek, politikai és jogrendszer, infrastruktúra, gazdaság

környezet

egyén

egészségügyi rendszer

öröklött tulajdonságok egészségi állapot

fizikai környezet

egészség magatartás pszichoszociális környezet

gazdasági-politikai

szerzett tulajdonságok

társadalmi helyzet

környezet

Vitrai (2011) 19 o. Kapcsolódás tanácsadói tevékenységgel: ismeret, információ nyújtás fejlesztő tevékenység

nem, életkor, testi és lelki alapvonások és betegség iránti fogékonyság

kockázati magatartás, táplálkozás, testmozgás, eü ellátás igénybevételi hajlandóság, coping

ismeretek és készségek, motiváció, az élet során változó testi és lelki jellemzők anyagi helyzet, társadalmi elismertség, kapcsolati tőke

21 változás Vitrai (2011) táblázatából láthatjuk, hogy összetett probléma az, amit a megváltozott munkaképességűek munkába állítása jelent, tehát nem kezelhető egyszerű adminisztratív intézkedésekkel. Esetükben ténylegesen súlyos egészségügyi problémák vannak jelen, melyek komplex ellátás nélkül - mely magába foglalja az orvosi rehabilitációt és a kompetenciák, kulcsképességek fejlesztését, az egészséges életmód tanítását – csak további egészségromlást fognak előidézni, növelve gyógy-ellátásuk költségeit. A megváltozott munkaképességű személyeknek - akik közül sokan tartósan távol voltak a munka világától - gyakran szükségük van a hagyományos támogató, segítő szolgáltatásokon kívül olyan képességeik, tulajdonságaik fejlesztésére is, amik elemeikben megtalálhatók náluk, de fejleszteni szükséges őket, felszínre kell hozni, és tudatosítani magukban. Ezek a képességek teszik lehetővé, hogy megfeleljenek a pozíciók és funkciók egész sorának, amelyek alternatív lehetőségként jelentkeznek, valamint képessé teszik őket arra, hogy kezelni tudják az előre nem látható változásokat. Ezek a kulcsképességek olyan alaptulajdonságokra épülnek, mint rugalmasság, önállóság, együttműködési készség. A megváltozott munkaképességű személyek támogatása nem elegendő a hagyományos eszköztárral – legalábbis a tartós, kielégítő „megoldások” eléréséhez. Ellátásukban az állami szerepvállalás fokozatosan csökken, nincsenek olyan modellek, programok, amelyek e nagy tömegű hátrányos helyzetű réteg munkaerő-piaci intervencióját elősegítené. Így helyzetük csak fokozottan hátrányosabbá válik, ami a társadalom egyre gyorsuló szétszakadásához vezet, melyet súlyosbít a társadalom egyre fokozódóbb elöregedése, az átlagéletkor növekedése, a gyermekszám csökkenése. Az egészségkárosodás: biológiaigenetikai adottságok + egyéni ártalmas szokások, életvitel + feszültség a társadalmi létfeltételek és az emberek teherviselő képessége között, mely jellemzően az alacsonyabb társadalmi rétegeket érinti, így a rehabilitációs járadékkal rendelkező emberek között magas az alacsony iskolai végzettségű, nem megfelelő egészségtudatos magatartást mutató személyek aránya, mely a társadalmi helyzetükben történő lecsúszás miatt (rokkantnyugdíj) egymást erősítő rossz hatásokat eredményez. A támogató, kollegiális és toleráns munkahelyi légkör azonban védő hatású. A munkahelyvesztés fenyegetettsége krónikus stressz forrása, és igen jelentős egészség károsító faktor. Kopp és kutatócsoportja (2006) is a lelki egészség és a halandóság közötti összefüggésre hívta fel a figyelmet. Hungarostudy kutatásukban összefüggést találtak a depressziós megbetegedések és a kedvezőtlen halandóságú területek között. Arra a megállapításra jutottak, hogy a komplex fejlettségi mutatón és az iskolai végzettségen túl a jövedelem mutatja a legkifejezettebb összefüggést a halandósággal. Tehát kijelenthetjük, hogy a társadalom felsőbb rétegei számára: az egészség a fogyasztói kultúra része lett (egészségtudatosság, wellness), elérhető eszközök visszaállítására.

állnak

rendelkezésükre

az

egészség

megtartására

vagy

Az egészség determinánsok az alábbi tényezőkből adódnak össze: 20% veleszületett tulajdonságok 35% életmód 30% természetes és társadalmi környezet 15% egészségügyi ellátás Ebből következik, hogy alapvető fontosságú a prevenció és a rehabilitáció, melynek sikere humánszolgáltatás (tanácsadói tevékenység) nélkül kétséges, hiszen olyan kulcskompetenciák hiányoznak a munkanélküliek, különösen a megváltozott munkaképességű munkanélküliek körében, melyek fejlesztést igényelnek.

22 Míg a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása a fejlett országokban 3040%, addig Magyarországon ~10% -os értéket mutat. Az egyenlőtlenség növekedése az egyéb rétegek számára mindezt lehetetlenné teszi. Nagy részben ebből adódóan, az egészségkárosodások fokozottan jelennek meg. Ezt a káros hatásrendszert felismerve a rokkantnyugdíjazás rendszerét felváltotta a rehabilitációs járadék rendszere, mely lehetővé teszi e halmozottan hátrányos helyzetű csoport újbóli munkába állítását, így a komplex rehabilitáció segítségével nagyobb esélyt nyújtva számukra. Ez azonban a munkáltatók számára is többletköltségeket jelent. Egyrészről az egészségkárosodás ténye nem teszi lehetővé az esetek túlnyomó többségében a hasonló feltételek mellett történő foglalkoztatást (alacsony iskolai végzettség mellé a fizikai munkavégzés nehezítettsége társul, valamint a jellemzően 45 évesnél magasabb életkor miatt az átképzés esélyei is korlátozottabbak), valamint emiatt nem is rendelkeznek azzal a gépesítési szinttel, mellyel ez az akadály leküzdhető lenne. A munkaerő piaci re integráció közvetlen célja, hogy a: megváltozott munkaképességű munkavállaló  

az egészségkárosodásának illetve fogyatékosságának megfelelő környezetben, képességeihez mért, megfelelő munkakörben dolgozhasson;

munkahelyi

és a munka világából való kiszakadás negatív következményei, mint:  közösségi kapcsolatok megszakadása,  kiesett jövedelem,  pszichés, főként önértékelési problémák,  végzettségek elavulása,  természetes támaszok meggyengülése,  gyengülő motiváció, stb. ne érvényesüljenek. A munka sikeressége érdekében tisztában kell lennünk bizonyos alapfogalmakkal, melyek nagy jelentőségűek az új egészségfogalom mellett. A foglalkozási rehabilitáció, mint eszköz „A foglalkoztatáspolitika olyan összetett társadalom- és gazdaságpolitikai eszközrendszer, amelynek célja a társadalom rendelkezésére álló munkaerőalap társadalmi szinten lehető leghatékonyabb kihasználása és a munkaerőpiac minél harmonikusabb működésének elősegítése. A foglalkoztatáspolitika elvek, intézkedések és intézmények rendszere, amivel az állam a foglalkoztatást befolyásolja.” (Andor, 2009. p. 64.) „A rehabilitáció ma lényegesen többet jelent, mint akár ötven vagy akár csak húsz esztendővel ezelőtt. Nemcsak új betegségek megjelenésével kell számolnunk, hanem a börtönviseltekkel való törődés is idetartozik már. Ráadásul a rokkantságot, fogyatékosságot előidéző okok skálája is lényegesen tágabb, a modern civilizáció ördöngös találmányai folytán. Így aztán számos mozgalom is megjelent a legutóbbi évtizedekben, társadalmi mozgalmak, ilyen vagy olyan fogyatékos csoportok jogaiért harcolók. A mozgássérültek az önálló életvitelért, a daganatos betegek, AIDS-esek az élethez, az emberi bánásmódhoz való jogért harcolnak. Általában orvosi, szociális, foglalkozási, pszichológiai, jogi és pedagógiai rehabilitációt szoktunk megkülönböztetni. A felosztás a fogyatékossá lett ember életproblémáin és az azok megoldása érdekében nyújtott szolgáltatásokon alapszik.” (Könczei-Kullmann, 2009. p. 16.) „A foglakozási rehabilitáció (occupational rehabilitation) mindazon intézkedések összességét jelenti, amelyek segítségével el lehet érni, hogy a károsodott, aktivitásában korlátozott és/vagy társadalmi részvételében akadályozott, a továbbiakban fogyatékos személy kenyérkereső foglalkozást űzhessen és így minél teljesebb társadalmi részvételét

23 elérhesse. A foglakozási rehabilitáció elemei, amelyekkel el lehet érni, hogy a fogyatékos személy, kereső foglalkozást űzhessen, a következők: • oktatási, foglalkozásbeli és életvezetési előzmények megismerése • funkcionális és foglakozási képesség és személyiség vizsgálatok elvégzése • a korábbi munkahely támasztotta igények elemzése • egyéni foglakozási rehabilitációs terv elkészítése • képzés, továbbképzés • a munkakörnyezet adaptációja • munkába helyezés • követéses vizsgálat .” (Kullmann, 2003. p. 30.)

A megváltozott munkaképességű emberek munkaerő piaci részvételét 9 erősen befolyásolja akadályoztatottságuk mértéke (hány százalékos a sérültségük) és kiterjedési területe (mely érzékelési csatornát és test vagy mentális területet érint az egészségkárosodás). A munkakör profilok felállítása (munkakör tervezés) során kiemelten kell figyelni arra esetükben, hogy a munkakör mozgás típusai egybeessenek azon mozgástípusokkal és érzékelési csatornákkal, amelyeket képesek használni. A korlátozottsági kategóriák a részpopulációban az alábbi arányok szerint alakulnak:

9

Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011; 2012.május, KSH kiadvány;

24 A rehabilitálhatóság alapvető kritériuma, hogy a munkavállaló és a munkakör illeszkedése a lehető legnagyobb mértékben megvalósuljon. Az egészségkárosodást dokumentáló határozatokban a vizsgáló bizottság javaslatokat tesz a rehabilitálásra alkalmas munkakörökre. A tapasztalatok alapján ez gyakran idea marad, és a munkavállaló azt vállalja el, amit „kénytelen” és gyakran ez több, mint amire újabb egészségromlás nélkül egyáltalán képes. A megváltozott munkaképességűek re-integrációja (rehabilitációja) során három kiemelt szempontot kell figyelembe venni a rehabilitálhatóság érdekében: az elvégezhető munka mennyisége (rövidebb munkaidő, alacsonyabb intenzitás); az elvégezhető munka jellege (például csak fizikai vagy csak szellemi); a munkahelyre történő eljutásban való gátoltság. Több mint 60 %-uknak a munka jellege a rehabilitálhatóság szűk keresztmetszete, 35 %uk a munkamennyiségre érzékeny, míg nagyon kis hányaduknak (2,5 %) a munkahelyre való eljutás okoz gondot. Az érintettek 41 %-ának kétféle korlátozottsága is van, míg 47 %-uk háromféle korlátozottsági tényező által akadályoztatott. Az alábbi grafikon szemléletesen bemutatja a különféle munkaerő piaci aktivitást mutató megváltozott munkaképességű csoportokban a rehabilitálhatóság három kiemelt szempontjának megjelenését.

Jól látható összefüggés, hogy minél több a szűk keretmetszete a potenciális munkavállalónak, annál nehezebb a re-integrációja, annál szűkebb azon munkakörök spektruma, melyeket képes ellátni. Az érintettek re-integrációjára az atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidő, távmunka, otthoni munkavégzés) válhatnának be, melyek támogatottsága illetve elfogadottsága a mai magyar munkaerő piacon még gyermekcipőben jár. A munkaerő piaci re-integráció illetve rehabilitáció többféle segítségfajtával támogatható. A szakirodalomban említett segítségfajták a következők: emberi segítség; a megfelelő fizikai környezet kialakítása, speciális eszközök, illetve technikai segítség biztosítása; egyedi, személyre szabott munkarend, munkaidő, illetve teljesítmény-követelmény kialakítása; Elvileg minden egészségkárosodott, illetve fogyatékkal élő természetes joga lenne megkapni a teljes értékű élethez szükséges támogatásokat, így a munkaerő piaci reintegráció speciális segítségfajtáit is. Ugyanakkor ennek a jognak a realizálódása esetleges. A megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak 66 %-a nem vesz igénybe segítséget.

25 Kicsit több mint egynegyedük egyfajta segítséget vesz igénybe. Két fajtával kevesebb, mint 5 %-uk él, 2,6 %-uk háromféle segítséggel is tud (és kénytelen) élni. A három segítségtípusból a munkafeltételek tekintetében kapnak a munkavállalók leginkább kedvezményt (munkarend, munkaidő, munkateljesítmény). Legnehezebb emberi vagy technikai segítséghez jutniuk. 19 ezren semmiféle kedvezményben nem részesülnek, holott szükségük lenne rá. A megváltozott munkaképességű munkanélküliek közel 20 %-a ahhoz, hogy esélye legyen a re-integrációra legalább egyféle segítségre rászorulna, több mint 7 %-uk háromféle segítségre is igényt tartana. Több mint kétharmaduk nem ilyen jellegű segítség hiánya miatt nem tud munkát vállalni, hanem egyéb oka van a munkaerő-piaci távol maradásra. Ugyanakkor, a távolmaradók 60 %-a csak megfelelő segítséggel tudna munkát vállalni. 582 ezer inaktív nem igényel segítséget. Következtethetünk ebből arra, hogy nem is kíván elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Az inaktívak közel 12 %-a nyilatkozott úgy, hogy képes lenne bizonyos segítségfajtákkal munkát vállalni. Ezen segítségfajták közül kiemelkedik a munkafeltételek egyedi igényekre szabása. Ugyanakkor az inaktívak hetven százalékának mind emberi segítségre, mind speciális eszközökre illetve technikára szüksége volna. Különféle célirányos segítséggel legalább további 100 ezer ember integrálható lenne a munkaerőpiacra. Ezen intézkedések váratnak magukra.

MUNKAADÓK ÉS A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉG Védett és nyílt munkaerő piaci gyakorlatok itthon10 A jelenlegi hazai gyakorlatban a védett foglalkoztatás a legelterjedtebb módja a megváltozott munkaképességűek alkalmazásának. Ugyanakkor a hazai gyakorlati tapasztalatok mentén ez a legkevesebb perspektívát nyújtó foglalkoztatási forma a megváltozott munkaképességűeknek. Nézzük miért is. A fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása kapcsán elengedhetetlen, hogy tudatosítsunk magunkban néhány a hazai gyakorlatban alkalmazott axiómát előjáróban. Ezeken keresztül könnyebben megérthető a hazai munkaerő piaci reintegrációs törekvések hatékonyságával kapcsolatos fenntartás. Bármely társadalmi hátrányból keletkezik egy jog (szociális jog), jogosultság, melynek célja a hátrány kompenzálása. Az egészségkárosodott emberek jogai a megváltozott nyilvánítás (leszázalékolás folyamata) által keletkeznek.

munkaképességűvé

A keletkezett jog, a szociálpolitikával kapcsolatban álló szervezeten keresztül alakítható tényleges ellátássá. (A hazai gyakorlat védett, támogatott foglalkoztatói a szociálpolitika fontos láncszemei a megváltozott munkaképességűek számára.) A szociálpolitikával szorosan kapcsolatban álló szervezetek működési szabályait, feltételeit, az állam határozza meg. Ezen szabályozás a bemenetre fókuszál (alkalmazási keretrendszer, infrastruktúra, alkalmazható munkaerő köre, támogatás mértéke – gondoljunk itt például az akkreditált foglalkoztatók igen szűk mozgásterére, a sok alkalmazáshoz kapcsolódó előírásra, és magára az elszámoló rendszerre is). A kimenetre vonatkozó szabályozás annyira „puha”, hogy nem igazán realizálható.

10

Dr. Krémer Balázs: A megváltozott munkaképességű emberek és a nyílt munkaerő piac, 2008.január, Debrecen, Kutatási záró tanulmány (equalhungary.hu és Revita Alapítvány)

26 Ezen feltétel és keretrendszerből következően a tranzitálás a gyakorlatban álom marad csupán. Ugyanakkor egyre nagyobb az igény a védett foglalkoztatásra. Ezt az igényt még jobban felnagyította a gazdasági válság következtében létrejött foglalkoztatás beszűkülés. A munkanélküliség fokozódása beszűkítette az ép munkavállalók lehetőségeit is és természetszerűleg növelte a megváltozott munkaképességűeket érő kiszorító tendenciákat. Bár a foglalkoztatás a KSH jelentések alapján javuló tendenciát mutat, attól még nem látható javuló tendencia az egészségkárosodottak foglalkoztatása tekintetében. Hiába a támogatott foglalkoztatáshoz kapcsolódó tranzitálási elképzelések, a védett foglalkoztatási szerkezet maga alkalmatlan a tranzitálás gyakorlati megvalósítására. A bértámogatást kapó foglalkoztató jellemző foglalkoztató magatartása, hogy olyan munkaerőt vár, aki alacsonyan kvalifikált, alacsony hozzáadott értékű munkát végez, a lehető legalacsonyabb bérköltségen (hisz eleve ezt dotálja a jelenlegi rendszer). Az így nyert munkatapasztalat a munkavállaló oldalán nem piacosítható, mert a hazai nyílt munkaerő piacon nem mutatkozik jelentős kereslet az ilyen munkatapasztalatra és munkakörökre sem. Gyakorlatilag a védett környezet ad átmeneti lélegzetet és hasznosságérzetet a munkavállalóknak, de perspektívát a változtatásra nem. A védett környezet kimeneti követelményeinek keményítésével és bemeneti lehetőségeinek módosításával, lehetőség adódna az átalakításra, a tranzitálás álom voltának realitássá alakítására. Ennek kezdeti lépéseként csak olyan munkakörök létesítését lenne célszerű államilag támogatni, melyekre van valós kereslet a nyílt munkaerőpiacon is. Továbbá célszerű lenne a megváltozott munkaképességűek által előállított termék és szolgáltatás szerkezet alapos megvizsgálása és szelekciója, s ha ez a korrekció bizonyos területeken mégsem végrehajtható, akkor legalább a munkavégzés komolyan vétele, a munkaszocializációs hatások maximális kihasználása történjen meg. Szintén járható út lenne az, hogy olyan szolgáltatásokkal jelennének meg a védett foglalkoztatók a piacon, melyek a nyílt munkaerőpiacon támogatnák azt, hogy bővülhessen az egészségkárosodottak alkalmazási köre. Ugyanakkor ez a gondolat alapvető paradigmaváltás lenne, hisz ilyen típusú szolgáltatások eleve csak kvalifikáltabb munkavállalókkal lennének végrehajthatók, ami a jelenlegi minimális bér elvnek ellentmond (egy kvalifikáltabb munkaerő tartósan nem tud alacsony bérrel megelégedni, mert a tartós alulfizetettség károsítja saját értékesség tudatát és növeli megküzdési képességeinek erodálódási veszélyét is). A nyílt foglalkoztatás gyakorlataiból érdekes tapasztalatok szűrhetők le. A nyílt foglalkoztatás alapvető célja az integráció megvalósítása lenne. Ehelyett úgy tűnik, mintha másra használná a mai magyar munkaerőpiac. A nyílt munkaerő piacon felismerten alkalmazott megváltozott munkaképességű emberek többnyire nem gazdasági hasznot hajtanak munkaadóiknak. Sokkal inkább eszmei haszna van a foglalkoztatásuknak. Nézzük mit is értünk ez alatt. A megváltozott munkaképességű emberek ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a foglalkoztató követelményeihez, sokkal több törődést és speciális feltételt igényelnek, mint egészséges társaik. Korábban már szó volt a re-integráció során kiemelten kezelendő hármas szempontrendszerről11. Ezek ismétlési jelleggel az alábbiak: az elvégezhető munka mennyisége (rövidebb munkaidő, alacsonyabb intenzitás); az elvégezhető munka jellege (például csak fizikai vagy csak szellemi); a munkahelyre történő eljutásban való gátoltság. Ehhez hozzá tennénk még tapasztalataink alapján a szociális kompetenciák erodálódását, ha valaki hosszabb ideje van távol a munkaerőpiactól. Ezekbe az erősen mérlegelendő szempontokba ütköznek a versenyszféra foglalkoztatói, ha megváltozott munkaképességűek alkalmazására adják a fejüket. Sokan emiatt döntenek

11

Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon, 2011; 2012.május, KSH kiadvány;

27 úgy, hogy inkább megfizetik a rehabilitációs hozzájárulást és nem bajlódnak a fenti kérdéskörrel. Ha mégis nyitott a munkaadó, akkor pedig igyekszik a CSR (Corporaet Social Responsibility – Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása) nyújtotta társadalmi hasznok élvezésére. Az alábbi idézetben, ezen CSR törekvések összefoglalásaként kerül bemutatásra a Salva Vita Alapítvány Fogyatékosság-barát Munkahely kezdeményezése. A „Fogyatékosság-barát Munkahely kezdeményezés12 A Salva Vita Alapítvány 2010-ben vezette be a Fogyatékosság-barát munkahely elismerést, hogy az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találását támogassa. Az elismerés megszerzését követően a munkáltató jogosulttá válik a Fogyatékosság-barát munkahely logó használatára, amelyet álláshirdetéseken, jelentkezési lapokon, a toborzás során használt anyagokon, továbbá a munkatársakkal való kommunikáció során alkalmazhat. A logó a fogyatékos embereknek azt üzeni, hogy a munkáltató pozitívan fogadja jelentkezésüket álláshirdetéseire, elkötelezett foglalkoztatásuk, megtartásuk iránt. Hazánkban eddig 18 munkáltató teljesítette sikeresen a Fogyatékosság-barát munkahely elismerés pályázati feltételeit. A 2010. évi díjazottak között volt az Auchan Magyarország Kft., a bauMax Magyarország Kereskedelmi Zrt., az „Esélyt a hátrányos helyzetű embereknek” Alapítvány, a Hotel Panda Kft., a Johnson Controls Mezőlak Kft., a Macher Gépészeti és Elektronikai Kft., a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft., a Szegedi SZEFO Fonalfeldolgozó Zrt. és a SZRT-SERVICE Üzemeltető és Oktatási Kft. A 2011. évi díjazottak: Budapest XVIII. Kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Önkormányzata, az ugyancsak XVIII. kerületi Bababirodalom Bölcsőde és Szolgáltató Központ, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft., az IBM Magyarország, az Interplán Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a McDonald’s Magyarországi Étterem Hálózat Kft., a Provident Pénzügyi Zrt., a „Teljes Életért” Nonprofit Közhasznú Kft. és a Tesco- Global Áruházak Zrt. A 2010-ben címet elnyert cégeket megkérdezték, mi motiválta őket a Fogyatékosságbarát-munkahely cím elnyerésére. A három legjellemzőbb: a szervezet CSR tevékenysége, a foglalkoztatás további bővítési szándéka, munkaadói image javítása. A logót főleg a honlapon, a belső kommunikációban és az ügyfelek által látogatott épületekben használják. A logót az alábbi céllal használják a cégek: társadalmi felelősségvállalás tevékenységről híradás, fogyatékossággal élő munkavállalók toborzása, saját munkavállalók érzékenyítése, fogyatékossággal élő dolgozók megítélésének javítása (társadalmi szemléletformálás). A 2010-ben címet elnyert cégek 85,7 %-a tervezi a

12

Helyzetelemzési háttértanulmány „Illünk és beilleszkedünk!” projekt - TÁMOP-1.4.3-12/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok; 2012. Székesfehérvár, LÁRKE megbízásából készítette: Rudnicai Margit;

28 cím meghosszabbítását és minden cég ajánlaná más munkáltatóknak, hogy pályázzanak a címre.” A kommunikálható reklámérték mellett ritkán tudatosítják a vállalatok a motiváció és lojalitástöbbletet, amit a megváltozott munkaképességű munkavállalók hoznak a szervezeti kultúrába. Hisz ezek olyan értékek, melyek a mai magyar versenyszférában még nem kinyilvánított értékek, nem meghonosodott értékek. Inkább csak a modern, emberközpontú vezetési kultúrában és inkább csak a kvalifikált, sok hasznot hajtó munkaerő szintjén fontos értékek, melyeket akár egészen különleges munkafeltételek megteremtésével is jutalmaznak. Van még egy további érdekes tapasztalati dimenziója a megváltozott munkaképességűt foglalkoztató cégeknek, nevesül, hogy a betegség miatti otthonmaradásuk az egészségkárosodottaknak rövidebb, mint egészséges társaiknak. Hogy ennek a ténynek félelem vagy elkötelezettség az oka, vélhetően még nem jártak utána. Egyszerűen csak fontos tényként megemlíteni ezt is. Ugyanakkor van egy érdekes vonulata a nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatott sérült, beteg, gyenge, elesett emberek alkalmazásának, amit nyíltan fel nem ismert megváltozott munkaképességnek nevezhetnénk. Az így alkalmazottakra mondhatjuk egyedül, hogy megvalósul az integrált foglalkoztatás. Ez pedig egy nagyon egyszerű okra vezethető vissza. A legtöbb KKV menedzser és sok HR vezető sincs tisztában a megváltozott munkaképesség fogalmával, ismérveivel, ebből következően egyszerűen nem ismeri fel a megváltozott munkaképességű munkavállalót. Ez különösen azon helyzetekre igaz, ahol a megváltozott munkaképességű munkavállaló egyszerűen nem közli, hogy ő bizony az. Ennek részben lehet oka, hogy az eddigi tapasztalatai alapján, jobb, ha erről a fegyvertényről nem beszél, részben pedig lehet olyan oka (s ez az üdvösebb ok), hogy a megváltozott munkaképességű ember kiválóan és magas minőségben teljesít (tehát egészségkárosodás egyszerűen nem szempont alkalmazása során). Magas a képesség, készség és a foglalkozás illeszkedése – az illeszkedés egyébként vélhetően a legfontosabb kiugrási pont is az egészségkárosodottak számára (képzés, kompetenciafejlesztés, új végzettségek szerzése illeszkedően a képességkészlethez és az egyéni hajlamokhoz). „De hát, a kolléganőm, hát, mondhatnám, a helyettesem – őt tulajdonképpen… szóval, neki rossz a keze, kezet nyújtani is bal kézzel nyújt. De, hát ő nem megváltozott munkaképességű, ő ugyanúgy tud mindent, mint bármelyikünk, sőt, az adóügyekben ő a legjobb – meg még fél kézzel is gyorsabban gépel nálam. Nem, ő nem olyan… az nálunk úgy van, hogy hat nő dolgozik az irodában, és mindig beosztjuk, hogy este ki rak rendet munka után, mert akkor nem alkalmazunk takarítót. És, hát mondtuk ennek a kolléganőnknek, hogy elegen vagyunk, be tudjuk osztani úgy, hogy neki ne kelljen – amire ő úgy megsértődött! Hogy, hát igenis, ő is ki tud takarítani, meg minden. Meg kell mondjam, még sohasem lestem meg, hogy hogyan fogja a rossz kezével a lapátot amikor felseper – de épp olyan rend van az ő takarítása után is, mint bármelyik másikunk után…” 13 További ok lehet, hogy a fogyatékosságot ugyanolyan tulajdonságként kezelik a kollégák, mint a pletykára való hajlamot, a kövérséget vagy a nehéz természetet. Egyszerűen egy tulajdonságnak tekintik és így fogadják el kollégájukat. Szintén érdekes szervezeti kultúra dinamikája van annak, amikor részvét, segíteni akarás, sajnálat teszi természetessé az egészségkárosodott kolléga befogadását. Ez különösen azon cégeknél jellemző, ahol a kolléga az együtt dolgozás alatt vagy a munkavégzés következtében lesz egészségkárosodott. Illetve azoknál a szervezeteknél, akiknek tulajdonosai, vezetői maguk is érintettek szeretteik, ismerőseik, barátaik révén, vagy saját életük kapcsán az egészségkárosodás területén.

13 13

Dr. Krémer Balázs: A megváltozott munkaképességű emberek és a nyílt munkaerő piac, 2008.január, Debrecen, Kutatási záró tanulmány (equalhungary.hu és Revita Alapítvány) –szó szerinti idézet a tanulmány 14. oldaláról

29 Ezen integrált foglalkoztatásra tapasztalt példák érdekes megvilágításba helyezik Talcott Parsons, a Betegség mint szerep című pamfletjét. Ezen írásában Talcott azon elmélkedik, hogy „valaki nem az egészségi állapota szerint „beteg”, hanem attól, hogy elfogadja azokat az intézményes mechanizmusokat és játékszabályokat, melyeket egy betegnek követnie kell.”14 Ez el kell, hogy gondolkodtasson minket arról, hogy a megváltozott munkaképesség sokkal inkább társadalmi fogalom, mint akár orvosi, akár biológiai, akár emberi kategória. Aki elfogadja ezt a társadalmi szerepet, az alacsony megbecsültségű, elfogadottságú és fizetettségű szerepet vesz magára.

Mit akar a foglalkoztató? Kutatási tapasztalatok. Az általános helyzet áttekintése után nézzük a konkrétumokat. Kutatásunkban 103 Fejér megyei munkaadót kérdeztünk meg megváltozott munkaképességű munkavállalókkal való tapasztalatairól, elképzeléseiről, információigényéről. Kíváncsiak voltunk arra, hogy ha foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat, akkor milyen tapasztalataik vannak velük kapcsolatban, ha pedig nem, akkor mennyire lennének hajlandóak ilyen munkavállalók foglalkoztatásában is gondolkodni. Azt is szerettük volna megtudni, milyen információkban szenvednek hiányt, miben támogathatnánk őket, hogy egyáltalán, vagy (ha már megtették) nagyobb létszámban alkalmazzanak egészségkárosodott embereket.

Ténylegesen az alábbi összetételben került felvételre a munkáltatói kérdőív: Kérdőív megnevezése

Felvett kérdőívek száma

Fejér megyei munkaadók számára - akik NEM foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű alkalmazottakat

52 db

Fejér megyei munkaadók számára - akik foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű alkalmazottakat

51 db

A munkáltatók oldaláról a szektorok közötti különbségeket vizsgáltuk meg abban a tekintetben, hogy alkalmaznak-e megváltozott munkaképességű munkavállalókat, valamint, hogy van-e hajlandóságuk a jövőben alkalmazni ilyen típusú munkavállalót. A szektorok között megfigyelhető szignifikáns eltérés abban a tekintetben, hogy jelenleg alkalmaznak-e megváltozott munkaképességű munkavállalót. Látható, hogy leginkább a könnyűiparban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességűeket, míg a kereskedelemben és szolgáltatásban nem mondható ez jellemzőnek.

14

Dr. Krémer Balázs: A megváltozott munkaképességű emberek és a nyílt munkaerő piac, 2008.január, Debrecen, Kutatási záró tanulmány (equalhungary.hu és Revita Alapítvány) –szó szerinti idézet a tanulmány 15. oldaláról

30

Megváltozott munkaképességűek alkalmazása szektoronként alkalmaznak

nem alkalmaznak

25

26

25 19

18 17

19 16

12

10

12

2 ipar - 1

mezőgazd - 2 kereskedelem - szolgáltatás - 4 oktatás, turizmus, könnyűipar - 8 3 tanácsadás - 6 vendéglátás - 7


Megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek Az 51 megkérdezett cég tevékenysége széles palettán mozog (lásd fenn). A munkaadók statisztikai létszámalakulása (foglalkoztatottak létszáma) a következő volt:

A létszámalakulásnak az érdekessége, hogy a mintában 59 % azon cégek aránya, akiknek méretüknél fogva (létszámadat, a méret mérőszámának tekintve!), nem lenne „kötelező” megváltozott munkaképességűt foglalkoztatni, hiszen nem érik el azt a létszámlimitet, amit az állam a rehabilitációs hozzájárulás megfizetési létszámlimitjeként megjelölt. (A munkáltató rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint)15. Nézzük, mi jellemzi a cégek hozzáállását a megváltozott munkaképességű munkavállalókhoz: A 1-19 munkavállalót alkalmazó cégek (30 cég) 1-16 fő közötti létszámban foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalót. 12 munkáltató a mintában jellemzően egy főt foglalkoztat, akinek munkájával elégedett/nagyon elégedett. 11 munkáltató 2-3 főt foglalkoztat és szintén elégedettek a munkavállalókkal. Ugyancsak elégedett munkavállalóival az a cég, aki 19 foglalkoztatottból 16 fő megváltozott munkaképességűvel (halláskárosodott, csomagolói munkakörben foglalkoztatott munkavállalók) dolgozik. A céges munkatársak válaszaiból kitűnik, hogy megbízhatóak, 15 http://www.munkajog.hu/rovatok/munkaber/valtozasok-a-rehabilitacios-hozzajarulas-szamitasaban

31 szorgalmasak, lojálisak és minőségben teljesítenek ezek a munkavállalók, elkötelezettek alkalmazóik iránt. Leginkább mozgásszervi egészségkárosodott munkavállalókat foglalkoztatnak, ezt követik az érzékszerveikben sérültek, majd az autisták, végül a pszichiátriai betegek. Érdekes az, hogy mi motiválja a cégeket arra, hogy megváltozott munkaképességűeket alkalmazzanak. Az ebben a cégméretben válaszolóknál fontos szerepe van a társadalmi felelősségvállalásnak és esélyteremtésnek egyaránt, szerepel az adókedvezmény is a válaszok között, és egyedül ebben a kategóriában kerülnek be a válaszokba olyan emberi momentumok, mint az „alázat, tisztelet, megbecsülés, megelégedettség és elkötelezettség tapasztalása a munkavállalók részéről ezért szívesen dolgozunk velük”, mint munkáltatói szempont. A 20-49 főt alkalmazó cégek (13 cég) 1-27 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaznak. Jellemzően elégedettek/nagyon elégedettek munkavállalóikkal. Ebben a cégméretben az esélyteremtés, esélyegyenlőség megadása volt a válaszolók fókuszában motiváció tekintetében. Pusztán egy válaszoló említette meg a pénzügyi kedvezményeket. Az 50-499 munkavállaló közötti méretű cégek (5 cég) 1-22 fő megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaznak. Itt válaszolt először a megkérdezett cégekből egy, hogy csak részben elégedett munkavállalójával. Ebben a cégméretben is jellemző az adó és járulékkedvezmény, mint motivátor. Ugyanakkor itt a tulajdonosi személyes hajtóerő (hozzáállás) is megmutatkozik egy vállalat esetében, valamint az egyik foglalkoztató akkreditált munkahely. 500-999 munkavállaló közötti méretű cégek (3 cég) 1-3 fő megváltozott munkaképességű embert alkalmaznak és elégedettek munkavállalóikkal. Mindhárom cég motivációja gazdasági alapon nyugszik: adó és járulékkedvezmény, olcsó munkaerő. Fontos kérdés volt számunkra arról informálódni, hogy hogyan kerülnek kapcsolatba a cégek megváltozott munkaképességű munkavállalóikkal. Hol keresik őket, mint munkaerő piaci szereplőket. A cégek döntő többsége informális csatornákon éri el egészségkárosodott munkavállalóit. 49 %-uk személyes ismeretség, dolgozók, vevők vagy kapcsolati háló révén jut megváltozott munkaképességű munkavállalókhoz. 27 %-uk igénybe veszi a munkaügyi központokat vagy a szakigazgatási szervet, ha egészségkárosodott munkavállalókat keres. A civilek, mint információforrás illetve az internet elenyésző csatorna.

20-49 munkavállaló



válaszadó cégek száma

30

13

5

3

51

pénzügyi információk

11

8

2

1

22

összesen

1-19 munkavállaló

A cégeknek az alábbi információkra lenne igényük a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása kapcsán:

32 beillesztéssel információk

és

fluktuációval

kapcsolatos

3

1

2

-

6

16

5

-

-

21

infokommunikációs akadálymentesítés

4

1

1

-

6

társadalmi felelősségvállalási tanácsadás

3

3

1

-

7

munkakörfeltárás

3

-

-

1

4

munkakör kialakítás

6

4

-

1

11

munkaközvetítés

-

3

2

-

5

kiválasztási folyamat lebonyolítása megváltozott munkaképességű célcsoportban

1

-

3

1

5

esélyegyenlőségi tanácsadás

1

4

1

1

7

egyéb

4

-

-

-

4

52

29

12

5

fizikai akadálymentesítés

összesen

Nagyon jól látható, hogy a cégek információéhsége nagy. Ők már foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket, mégis szükségük lenne a legfrissebb, vagy alaposabb információkra, mint ami jelenleg a rendelkezésükre áll. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó pénzügyi és fizikai akadálymentesítésre vonatkozó információk lennének a legfontosabbak, majd ezt követi a munkakör kialakításának folyamatáról szóló információk.

1-19 munkavállaló




összesen

A következő táblázatból leolvasható, hogy arányaiban a minta (reprezentáns cégek) mennyire igényel információkat:

30

13

5

3

51

37%

62%

40%

33%

43%

10%

8%

40%

fizikai akadálymentesítés

53%

38%


13%

8%

20%

12%

társadalmi tanácsadás

10%

23%

20%

14%

válaszadó cégek száma pénzügyi információk beillesztéssel és kapcsolatos információk

fluktuációval

felelősségvállalási

munkakörfeltárás

10%

munkakör kialakítás

20%

munkaközvetítés kiválasztási folyamat lebonyolítása megváltozott munkaképességű célcsoportban

3%

esélyegyenlőségi tanácsadás

3%

egyéb

13%

41%

31% 23%

31%

12%

33%

8%

33%

22%

40%

10%

60%

33%

10%

20%

33%

14% 8%

33 Ebből leolvasható információk alapján érdemes lenne sokféle szolgáltatási elemmel készülni a munkaadói piac számára és folyamatban is gondolkodni velük kapcsolatosan. Látható, hogy minden információ kelendő és kielégítésük esetén hajlandóak a munkaadók megfontolni megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. Érdekes megjegyeznünk, hogy ebben a kutatási mintában is kiviláglik az, ami következtetésként megjelent a korábban hivatkozott Revita Alapítvány által végzett kutatásban. Ha befogadja a szervezeti kultúra a megváltozott munkaképességű embereket, akkor a munkaadók elégedettek a munkával, amit ezek a kollégák végeznek, ráadásul még olyan fontos emberi dimenziókat, mint hűség, szorgalom, kreativitás, megbízhatóság, és hála is „becsempésznek” ezek az emberek a szervezeti kultúrába. És nem mellékesen jegyezzük meg, de toleranciára és befogadásra tanítják kollégáikat, valamint arra a fontos nézőpontra, hogy ugyan képességeinkben nem vagyunk egyenlők, ám ha annak megfelelő a betöltött/végzett munka, akkor ezek az emberek sokszor jobban megbecsülik benne magukat és munkaadóikat, mint ép társaik. A cégek úgy néz ki, komolyan értékelik megváltozott munkaképességű munkavállalóikat. 57 %-uk vagy fontolgatja, vagy már meg is valósította az akadálymentesítést részben vagy egészében. Többüknek, különféle forrásokból jelenleg is komplex módon akadálymentesített a telephelye. Több cég (6) társadalmi felelősségvállalási programmal is rendelkezik, melynek szerves része az egészségkárosodottak alkalmazása lehetőség esetén. CSR programmal, tervvel inkább a magasabb állományi létszámú cégek bírnak, például az 500-999 fő munkavállalót foglalkoztató cégek mindegyikének van ilyen programja. A következőkben cégek információigényét szektoronként elemeztük. Az információigényüket tekintve az alábbi ábrán látható módon különülnek el a szektorok. Az ipari szektorban tevékenykedő cégeknek leginkább munkaközvetítéssel, a kiválasztási folyamattal és a beilleszkedéssel, fluktuációval kapcsolatban lenne szükségük információra. A mezőgazdasági szektorba tartozó cégek részéről a munkakörfeltárással kapcsolatban van igény információra, de erről a területről a szolgáltató szektorban tevékenykedő cégeknek is szükségük van információra. Az oktatási szektort egyértelműen az infokommunikációs akadálymentesítés érdekelné, míg a turizmus információ igénye megoszlik a területek között. A könnyűipari szektor a fizikai akadálymentesítésben és a munkakör kialakításában, valamint a pénzügyi információk iránt érdeklődik.

34

Szektorok információigénye a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek körében ipar

mezőgazd

16

18 38 17

szolgáltatás

27

turizmus

20

könnyűipar

17 16

14 40

33 14

50

27

5 17

20

41 30

17

27

14

14

14

9 9 4

17 18

14

15 14

50

14

36

17

14

32

25

okt.

25

9 10

40

33

14 14

23


Megváltozott munkaképességűeket nem foglalkoztató cégek

Az 52 céges válaszadóból 11 válaszadó jelezte, hogy korábbi munkahelyén volt tapasztalata megváltozott munkaképességűekkel, egy pedig megjegyezte, hogy lelkiismeretes volt munkájában az egészségkárosodott kolléga. Ugyanakkor ketten negatív tapasztalatokat jeleztek vissza (nehéz őket beilleszteni a munkakörnyezetbe, nem bírják a fizikai munkát, nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni). Ezek a visszajelzések visszautalnak a Revita Alapítvány kutatásának azon észrevételeire, amiket a munkaadók rendre felhoznak, amikor egészségkárosodott alkalmazását nem választják. Erőfeszítéseket igényel és gazdaságilag (munkaszervezésileg – a nem teljes munkaidő miatt), nem túlságosan kifizetődő. A válaszadók személyes (saját vagy mások tapasztalataiból leszűrt) véleményére, gondolkodására is kíváncsiak voltuk az egészségkárosodott munkaerő kapcsán. 25 válaszoló látott előnyt megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában, némelyek több előnyt is fel tudtak sorolni. A 25 válaszadóból 11 válaszadó csak előnyöket sorolt fel,

35 míg 14 válaszadó mindkét oldalt említette. 16 válaszadó a költséggazdálkodási előnyöket emelte ki (adó és járulékkedvezmények, olcsóbb munkaerő), 11 válaszadó a re-integráció és esélyteremtés nézőpontját említette. Egy válaszadó emelte ki, hogy ezek a munkavállalók, ha esélyt kapnak, akkor jobban akarnak bizonyítani. 8 válaszadó csak veszélyeket látott az alkalmazásukban (3 az akadálymentes környezet kialakításának gondját hangsúlyozta, 5 fő pedig a tényleges tényeket hangsúlyozta: nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni, nincsenek kialakított munkakörök számukra, nem úgy teljesítenek, mint az egészségesek – ez már kifejezetten az a terület, ami egyrészt tudatos munkakör elemzést és tervezést igényel, másrészt nagyfokú illeszkedést, hogy a munkaadó nézőpontja a negatívumokról a teljesített pozitívumokra tudjon elmozdulni. 14 válaszadó az előnyök mellett, a következő típusú hátrányokat látja egészségkárosodottak alkalmazásában: nem felkészültek a munkahelyek egészségkárosodottak fogadására (akadálymentesítés, balesetvédelmi kérdések, speciális eszközigény), nem ugyanolyan módon terhelhetők, mint az ép munkavállalók (munkaidő hossza, elvárható teljesítmény), nehezebb a beillesztés és egyáltalán a munkakör kialakítás. Ezek részben tényleg valós veszélyek, részben azt bizonyítják, hogy a munkaadók abban gondolkodnak, hogy kicsit átalakított, de alapvetően ugyanolyan munkakörökben alkalmazhatók az egészségkárosodottak, mint az épek. Nem feltétlen fontolgatják azt, hogy a lehető legmagasabb illeszkedést érjék el a munkakör és a munkavállaló között. Meg akartuk tudni, hogy milyen munkakörök járnak a munkaadók fejében, ha egészségkárosodott emberek foglalkoztatására gondolnak. 6 válaszadó nem tudott megfelelő munkaköröket megnevezni. A többiek főleg szakképesítés nélküli munkakörökben tudják elképzelni a megváltozott munkaképességűeket. Főképp takarításra, egyszerű betanított munkára, illetve adminisztratív tevékenységekre. Ugyanakkor a válaszadók több mint fele megnevezett szakképesítést igénylő munkát is, amiben tudná alkalmazni ezeket a hátrányos helyzetű munkavállalókat. Meg akartuk tudni, hogy a megváltozott munkaképességűek széles egészségkárosodási spektrumából mely területek azok, akiket egyáltalán hajlandóak volnának alkalmazni a munkaadók. 102 válasz érkezett, az alábbi megoszlásban:

Úgy néz ki, hogy a hallásában és mozgásában károsodott munkavállalóknak van a legjobb elhelyezkedési esélyük ezek szerint a munkaadók szerint. A látássérülteket korlátozottabb mértékben tartják alkalmazhatónak a megnevezett munkakörökben. Az alábbi táblázat összefoglalja munkaképességűek foglalkoztatására csoportonként.

a cégmérettel összefüggő megváltozott irányuló elképzeléseket egészségkárosodási

1-19 munkavállaló



1000 munkavállaló felett

összesen

36

39

10

2

1

52

11

1

2

-

14

15

5

-

-

20

6

6

2

1

15

Hallásában korlátozott, nagyothalló

20

8

2

1

31

Látásában korlátozott, vak, aliglátó

4

1

1

0

6

Látásában korlátozott, gyengénlátó

8

2

2

-

12

Egyéb

2

2

-

-

4

válaszadó cégek száma Mozgásában korlátozott, székes Mozgásában korlátozott, segédeszközzel

kerekes más

Hallásában korlátozott, siket

Az eddigi tapasztalataink alapján a legtöbb cég főleg azért nem tud megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatni, mert a minimális akadálymentesítési elvárásoknak sem tesz eleget. Megkérdeztük a cégeket, hogy telephelyeiken rendelkezneke akadálymentesítéssel és milyennel. Közel 80 %-uk nem rendelkezik épített környezetre vonatkozó akadálymentesítéssel a válaszadók szerint. Az akadálymentesítéssel rendelkező 20 %, pedig egyszerre több fizikai akadálymentesítést is végrehajtott. Nézzük a munkaadók milyen konkrét fizikai akadálymentesítésekkel rendelkeznek.

37 Látható, hogy a közlekedést elősegítő rámpák, szélesebb ajtók és akadálymentes parkolók a leginkább megvalósított beruházások. Infokommunikációs akadálymentesítéssel egy cég rendelkezik az 52-ből. Az infokommunikációs akadálymentesítés az alábbi területeken valósult meg ennél a cégnél: könnyen bekapcsolható Windows kisegítő lehetőségek, 19 colos LCD monitor, számítógép helyes használatára vonatkozó legfontosabb információkról elkészített jelnyelvi változat. A megkérdezettek 79 %-a nem tervez akadálymentesítést. 21 %-a a cégeknek igen. A válaszadók 1-5 éves időintervallumban, átlagosan 2 évben jelölték meg azt, hogy mikorra tudnák ezeket a beruházásokat megvalósítani. Infokommunikációs akadálymentesítést még kevesebben terveznek és ez vagy folyamatban van náluk jelenleg is, vagy akkor realizálódhat, amikor találnak rá forrást. Az alábbi fizikai akadálymentesítésre vonatkozó beruházásokat tervezik a cégek:

A cégek zöme, ha akadálymentesítésről van szó, akkor az interneten tájékozódik. Kíváncsiak voltunk a munkaadók milyen információkat szeretnének a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása kapcsán.

38

Jól látható, hogy a pénzügyi és az akadálymentesítéssel kapcsolatos információk a legfontosabban, de a beillesztéssel, fluktuációval és CSR területtel kapcsolatos infók is érdeklik a válaszadókat. Az alábbi diagram a megváltozott munkaképességűeket nem foglalkoztató cégek információigényét foglalja össze szektoronkénti bontásban. Jó látható, hogy az információigény meglehetősen különböző szektoronként. A kereskedelmi szektor igényelné a legtöbb területen az információt, főként a munkakör feltárása és kialakítása terén. Szektorok információigénye a megváltozott munkaképességűeket nem foglalkoztató cégek körében

14

26

14 19

5 19

13

22

27

15 15

29

13

13

13

22

35

27

4 19

4 13

7 13

18

17 17

55

9 18

20

20 10

20

17 100 50

60

25 25 2 18

turizmus/vendéglátás oktatás szolgáltatás kereskedelem mezőgazd ipar

százalékos megoszlás, p≤0,05 Az alábbiakban grafikusan bemutatjuk a két minta információigényét. Látható, hogy a már foglalkoztató cégek inkább a konkrét munkakörök és ehhez kapcsolódó munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó információkat igénylik, míg a nem foglalkoztatók, előbb szeretnék megtudni vajon náluk vannak-e kialakítható munkakörök, melyekben aztán realizálható a foglalkoztatás.

39

A munkaadók információigénye megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása kapcsán egyéb 4,0% 3,2% esélyegyenlőségi tanácsadás

7,1% 0,0%

kiválasztási folyamat lebonyolítása megváltozott… 6,1%1,9% munkaközvetítés 5,1%3,2% munkakör kialakítás

11,1% 3,8%

munkakörfeltárás 4,0% 7,1% társadalmi felelősségvállalási tanácsadás

7,1%


6,1%

fizikai akadálymentesítés beillesztéssel és fluktuációval kapcsolatos információk

14,7% 21,2%

6,1%

pénzügyi információk 0,0% megváltozott munkaképességűt foglalkoztató cég

9,6% 17,3%

13,5% 22,2% 10,0%

25,6% 20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

megváltozott munkaképességűt nem foglalkoztató cég

Azt is meg akartuk tudni, hol keresnének megváltozott munkaképességű munkavállalókat, ha az alkalmazásuk mellett döntenek. A cégek a munkaügyi kirendeltségeket és az internetet preferálnák. Ez jelentősen eltér a már alkalmazók gyakorlatával, akik a személyes ismeretségi utakat, tehát az informális hálót aktiválják, ha ilyen munkavállalókat keresnek. Fontosnak tartottuk megtudni, hogy a megváltozott munkaképességűeket nem alkalmazók rendelkeznek-e társadalmi felelősségvállalási programmal. Két válaszadó igen. Az egyikük 1000 főnél több munkavállalót foglalkoztató cég, aki gumiabroncsok adományozását szponzorálja iskolák, óvodák, civil szervezetek számára, a másik egy 2049 főt foglalkoztató cég, aki élelmiszeradományokat juttat rászorulóknak. A munkaadók többsége, a CSR területén, ha információkra vágyik, akkor az internetről tájékozódik.

40

MEGKÜZDÉS A HÁTRÁNYOS HELYZETTEL Ahogy korábban már volt róla szó, a fogyatékosok élethelyzetét 16 (s általánosságban a megváltozott munkaképességűek élethelyzetét) négy dimenzió befolyásolja erőteljesen: családi és közvetlen környezet, fogyatékosság (egészségkárosodás) típusa és súlyossági foka, lakóhelyi specifikumok, egyéni törekvések, tervek, jövőbeni elképzelések. Ez utóbbi területhez tartozik a megküzdés képessége, mely családi mintákra alapozódva 17 alakítja az életre adott válaszkészségek palettáját. A legtöbb megváltozott munkaképességű ember aktív életszakaszát munkával eltöltött és munkanélküliségben leélt idősávok alakítják. Ez azt feltételezi, hogy meglehetősen erős stressz hatások érik ezeket az embereket. Különösen erős lehet az alapvető létbizonytalanságból (például minimális jövedelemforrások megléte) fakadó biztonságigény sérülés. Kopp, Szedmák, Lőke és Skabski 1988-ban és 1995-ben kutatásokat végzett a magyar lakosság egészségromlásával kapcsolatosan. Úgy találták, hogy az egészségromlás legfontosabb pszichológiai háttértényezője a nem megfelelő konfliktusmegoldó képesség és a vele társuló depresszió. Pikó Bettina szerint a depresszió modern társadalmi kortünet, talán kórtünet. A társadalmi hatások irányítják az ember céljait, értékeit, vágyait, de nem mutatnak utakat a hogyanra, arra, hogy miként tehetjük valós tapasztalattá céljainkat, értékeinket, vágyainkat. Hogyan nyilvánítsuk meg ezeket mindennapjainkban. Ilyen értelemben a depresszió önmegvalósítási deficit, megmutatja a világ és az egyén közötti egyensúly megbomlását. A stressz keltő élethelyzettel való megbirkózás képességét jelölik a megküzdési (coping) stratégiák. A megküzdés alapvető formáit Lazarus és Launier két csoportba sorolta, a probléma és az érzelemközpontú megküzdés csoportját azonosították, és ezen belül különféle alcsoportokat különítettek el (lásd később). Lazarus szerint a megállapított csoportok és alcsoportok az egészséges, érett személyiségre jellemző megküzdéseket írják le. Míg megemlíti a patológiás konfliktus megoldási módokat is, melyek esetén elsősorban az érzelmek szabályozása zajlik. Énvédelmi és elhárító mechanizmusokon keresztül a szorongás csökkentés a cél az egyén életében. Depresszív hangulat vagy kialakult depresszió esetén, a problémán való tűnődés, a passzivitás, a probléma elkerülése illetve tagadása a leginkább azonosítható viselkedésmódok. A depressziós tünet együttessel a legszorosabb összefüggést az érzelem fókuszú megküzdési módok mutatták. Elsősorban az érzelmi indíttatású cselekvés és visszahúzódás, valamint a kognitív átstrukturálás hiánya. A későbbi felnőtt megküzdést erőteljesen befolyásolják a családi hatások, melyek a felnövekedés alatt érték az egyént. Ezen belül a nevelés különféle aspektusai és a családi légkör az, ami a leginkább befolyásol. Alapvetően az érzelemszegény, de magas kontrollálást mutató családi légkör hajlamosít a leginkább a maladaptív megküzdésekre, köztük a depresszióra is. Ez különösen a nők esetében igaz. Minél negatívabb a nevelés során kialakult belső szülőkép, annál inkább hajlamos az egyén a depresszióra és az önszabotázs különféle más módjaira is.

A megküzdés és mérése18 Megküzdési stratégiáknak azokat a viselkedéses vagy kognitív erőfeszítéseket nevezzük, amelyek segítségével az egyén képes megbirkózni a stresszt keltő életeseményekkel. A 16

Esélyek és lehetőségek a fogyatékos fiatalok és fiatal felnőttek társadalmi integrációjában – internetes letöltés. Margitics Ferenc és Pauwlik Zsuzsa: Megküzdési stratégiák preferenciájának összefüggése az észlelt szülői nevelői hatásokkal, Nyíregyházi Főiskola, Pszichológia Tanszék, megjelent: MAGYAR PEDAGÓGIA 106. évf. 1. szám 43–62. (2006) 18 Rózsa Sándor — Purebl György — Susánszky Éva — Kő Natasa — Szádóczky Erika — Réthelyi János — Danis Ildikó — Skrabski Árpád — Kopp Mária:: A megküzdés dimenziói: a konfliktusmegoldó kérdőív hazai adaptációja Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 9 (2008) 3, 217—241 DOI: 10.1556/Mentál.9.2008.3.3 17

41 tranzakcionalista megközelítés szerint a megküzdés a személyes jellemzők és a környezeti tényezők dinamikus kölcsönhatásának eredménye, amely magában foglalja a stresszt keltő esemény értékelését, a rendelkezésre álló megküzdési kapacitások számbavételét és a kiválasztott megküzdési stratégia végrehajtásához szükséges erőfeszítés mértékét (Lazarus és Folkman 1984). A szakirodalomban leggyakrabban a problémamegoldó és az érzelemközpontú megküzdési stratégiákat különböztetik meg. A problémamegoldó stratégia olyan aktív erőfeszítést jelent, amely közvetlenül a stressz élményt kiváltó körülmények megszüntetésére vagy módosítására irányul. Ezzel szemben az érzelemközpontú megküzdésnél a stresszt keltő élethelyzetekre adott érzelmi válaszok szabályozása van előtérben. A kutatási eredmények rámutatnak arra, hogy a legtöbb stresszt keltő élethelyzettel való megbirkózás során mindkét stratégiát használjuk, de ezek egymáshoz viszonyított arányának kialakulásában jelentős szerepet kapnak az egyéni diszpozíciók. A megküzdési stratégiák mérésének egyik legelterjedtebb formáját az önbeszámolós kérdőívek jelentik, amelyek felvétele könnyű, és lehetőséget teremtenek a legkülönbözőbb kitöltési módokra (pl. ismételt felvételek, meghatározott élethelyzetekkel való megküzdés mérése). A 70-es évektől számos megküzdési kérdőívet készítettek, melyek közül a Folkman és Lazarus (1980, 1988) által kifejlesztett Konfliktusmegoldó Kérdőív (Ways of Coping Questionnaire) a legnépszerűbb. A Konfliktusmegoldó Kérdőívet és ennek korábbi változatát, a Konfliktusmegoldó Listát a szerzők a megküzdési stratégiák mérésére fejlesztették ki. A kérdőív alapját képező lista 68 állításból áll, amelyek a viselkedéses és kognitív megküzdési stratégiák széles körének felmérésére szolgálnak. A lista kidolgozásának irányelveit Lazarus és Launier (1978) empirikus vizsgálatai és a megküzdés rendelkezésre álló szakirodalma szolgáltatta (Mechanic 1974). A tételek a megküzdési stratégiák széles körét ölelik fel: -

elkerülés, mágikus gondolkodás, „bárcsak-gondolatok”, intellektualizáció, izoláció, szupresszió, információ-keresés, cselekvés gátlás, direkt cselekvések.

A listán szereplő megküzdési módokat igennel vagy nemmel kellett megítélnie a kitöltőnek, annak függvényében, hogy egy adott stresszhelyzetben jellemző-e rá az adott állítás. A munkacsoport 100 fős mintán végzett vizsgálatai alapján hét értelmezhető faktort azonosított: egy problémafókuszút és hat érzelemfókuszút (Folkman és Lazarus 1984; Aldwin és mtsai 1980). Vitaliano és munkatársai (1985) 425 orvostanhallgatóval töltették ki a mérőeszközt. A faktorstruktúra eltért az előző kutatás során kapott eredményektől, mivel csak 6 faktort találtak, és ebből is csak 5 volt értelmezhető: 1. 2. 3. 4.

problémafókusz, segítségkérés, ön-vádlás, vágyálmok

42 5. elkerülés. Fontos megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy a skála elnevezések hasonítottak a Lazarus munkacsoport elnevezéseire, a skálákat alkotó tételek sokszor eltértek. A fenti eredményeket követően Folkman és Lazarus (1988) módosították a listát. Néhány tételt kihagytak, néhány újat beépítettek és így megalkották a 66 tételes Konfliktusmegoldó Kérdőívet. Az „igen-nem” válaszformátumot 4 fokozatú Likert skálává alakították: 0 = nem jellemző, 1 = alig jellemző, 2 = jellemző, 3 = nagyon jellemző. Az újonnan kialakított mérőeszközt 108 egyetemi hallgatóval vették fel három különböző alkalommal. A 324 (108×3) kitöltött kérdőíven végzett faktoranalízis 6 dimenziót eredményezett, amelyben — a faktorsúlyok alapján — 42 tétel kapott helyet. Elméleti megfontolások alapján 9 tételt, amelyek egy dimenzióra töltöttek, 3 különböző skálára bontottak. Így összesen 8 alskálát kaptak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

problémafókusz (11 tétel), vágyálom (5 tétel), távolítás (6 tétel), pozitív kimenetel hangsúlyozása (4 tétel), ön-vádlás (3 tétel), tenzió-redukció (3 tétel), izoláció (3 tétel) szociális támaszkeresés (7 tétel).

Folkman és munkatársai (1986) 85 házaspárral 6 hónapon keresztül tartó nyomon követéses vizsgálatában 5 különböző alkalommal töltették ki a kérdőívet. A mérőeszköz tételein végzett faktorelemzések 8 faktort eredményeztek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

konfrontálódás (6 tétel), távolítás (6 tétel), önkontroll (7 tétel), szociális támaszkeresés (6 tétel), felelősségvállalás (4 tétel), menekülés-elkerülés (8 tétel), tervszerű problémamegoldás (6 tétel) pozitív átértékelés (7 tétel).

A 8 skála reliabilitás mutatóit becslő Cronbach-alfa értéke 0,61 és 0,79 között ingadozott. 16 tétel nem mutatott szoros kapcsolatot egyetlen dimenzióval sem, így ezek a tételek a mérőeszköz skáláinak pontozásakor nem kerültek kiértékelésre (Folkman és Lazarus 1988). A konfrontatív megküzdés olyan agresszív, ellenségeskedő és kockázatvállaló erőfeszítésekkel jellemezhető, amely során a személy többnyire a stresszt keltő helyzetet próbálja megszüntetni vagy átalakítani: „Azon voltam, hogy a felelős személy meggondolja magát” (7); „Kifejeztem haragomat a probléma előidéző(je)i felé” (17); „Egy lapra tettem fel mindent, vagy valami nagyon kockázatosba fogtam” (34). A távolítást olyan kognitív erőfeszítésként írhatjuk le, melynek során a megküzdés dimenziója az, hogy a személy eltávolítja magát a stresszt keltő helyzettől, és megpróbálja csökkenteni a szituáció jelentőségét: „Úgy vettem, mintha semmi sem történt volna” (13); „Megpróbáltam elfelejteni az egészet” (21);

43 „Nem hagytam, hogy elhatalmasodjon rajtam, ami történt, egyszerűen nem gondoltam rá” (44). Az önkontrollt, mint megküzdési módot az egyén olyan erőfeszítései alkotják, amelyek segítségével megpróbálja érzelmeit és tetteit szabályozni: „Törekedtem arra, hogy ne égessek fel mindent magam mögött, hogy maradjon visszaút” (10); „Megpróbáltam nem elhamarkodottan cselekedni, vagy nem az első megérzésre hagytam magam” (35); „Arra törekedtem, hogy érzéseim túlságosan ne kerüljenek összeütközésbe más dolgokkal” (54). A szociális támaszkeresést, olyan erőfeszítésnek tekinthetjük, amikor a személy problémáinak megoldása érdekében igyekszik segítséget kérni barátaitól, ismerőseitől vagy szakembertől. A segítségnyújtás lehet bármilyen kézzelfogható dolog, de lehet érzelmi támasz vagy egyszerűen segítő információ: „Beszéltem valakivel, hogy többet tudjak meg a körülményekről” (8); „Szakemberhez fordultam segítségért” (22); „Beszéltem az érzéseimről valakivel” (45). A felelősségvállalást az jellemzi, hogy az egyén elismeri szerepét a stresszt keltő probléma kialakulásában és megpróbálja jóvátenni vagy jó irányba terelni a dolgokat: „Magamat okoltam és hibáztattam” (9); „Mentegetőztem, vagy igyekeztem jóvátenni a történteket” (25); „Megfogadtam, hogy legközelebb másként cselekszem” (51). A menekülés-elkerülés dimenzió olyan „bárcsak” kezdetű vágyálmokkal és viselkedéssel jellemezhető, melynek során az egyén megpróbál megszabadulni a problémától: „Többet aludtam a megszokottnál” (16); „Kerültem az embereket” (40); „Azt kívántam, hogy bárcsak megváltozna a helyzet, vagy valahogy legyek túl rajta” (58). Érdemes megjegyeznünk, hogy a menekülés-elkerülés faktor tételei a problémától való elhatárolódás mértékében különböznek a távolítás dimenziótól. A tervszerű problémamegoldás olyan szándékos problémafókuszú erőfeszítéseket tartalmaz (pl. problémaelemzés), amely a stresszt okozó helyzet megváltoztatását célozza: „Elterveztem, hogy mit tegyek, és ezt be is tartottam” (26); „Tudtam, mit kell tennem, így megkétszereztem erőfeszítésemet a siker érdekében” (49); „Több különböző megoldást találtam a problémára” (52). A pozitív átértékelés során a stresszt keltő helyzetet a személy pozitív jelentéssel ruházza fel, szem előtt tartva saját személyiségének fejlődését: „A helyzet valamilyen kreatív, alkotói tevékenységre ösztönzött” (20); „A tapasztalat gazdagított” (30); „Újra felfedeztem, hogy mi az, ami fontos az életben” (38). A tervszerű problémamegoldást és a konfrontatív megküzdést Folkman és Lazarus (1988) olyan erőfeszítésként írják le, amely a helyzet megváltoztatására irányul, így ezt a két megküzdési stratégiát problémafókuszú megküzdésnek nevezték. A távolítást, az önkontrollt, a felelősségvállalást és a menekülés-elkerülést ezzel szemben a kognitív és érzelmi erőfeszítések kísérik, így ezeket a stratégiákat érzelmifókuszú megküzdésnek nevezték. A maradék két skálát (Szociális támaszkeresés és Pozitív átértékelés) nem lehet egyértelműen besorolni, sem a probléma-, sem az érzelmi-fókuszú megküzdéshez, mivel erősen helyzetfüggőek, így inkább egy kevert megküzdési típusba sorolhatók. Mivel a speciális stresszorokra adott válaszok rendkívül változatosak, így a megküzdési stratégiák csoportosítása és redukciója mind kutatási, mind gyakorlati szempontból

44 hasznos. Az empirikus adatokon nyugvó csoportosítás egyik legkedveltebb módszere a faktoranalízis. A vizsgálati eredmények és az elméleti megfontolások alapján a kutatók számos alapdimenziót különböztetnek meg. Az alapdimenziók száma és elnevezése azonban jelentős mértékben függ a megküzdés koncepciójának hierarchiájától (pl. megküzdési stratégia, megküzdési stílus) a megküzdés funkciójától (pl. problémafókuszú vs. érzelemközpontú), a személy céljától (pl. elsődleges vs. másodlagos kontroll), a megküzdés módjától (pl. kognitív vs. viselkedéses), a válasz irányultságától (pl. a kiváltó stresszre, az érzelmekre és a gondolatokra irányuló vs. a stresszre, az érzelmek és a gondolatok elkerülésére irányuló), vagy az alkalmazott önszabályozási folyamattól (pl. viselkedéses vs. érzelmi). A Konfliktusmegoldó Kérdőív faktorszerkezetére irányuló kutatások rendkívül változatos eredményeket hoztak. A faktorstruktúra instabilitásának hátterében elsősorban a megküzdés helyzetfüggősége, a kognitív kiértékelés változatossága, valamint az eltérő vizsgálati minták állnak. A Frecska Ede által fordított kérdőív első hazai alkalmazói prof. Kopp Mária és Skrabski Árpád voltak, akik az 1988-as reprezentatív mintán végzett népegészségügyi felmérésük elővizsgálatában az eredeti mérőeszközt 152 személlyel töltették ki. Az adatokon végzett klaszter- és faktoranalízisek alapján a kérdőív tételei az alábbi 8 dimenzió köré szerveződtek: menekülés, meggondolás, céltudatos cselekvés, a probléma jelentőségének csökkentése, a támogatás keresése, az ön-vádlás, az egyezkedés és az események értelmének keresése (Kopp és Skrabski 1995). A kérdőív 22 tételes változatát (melyet mi is alkalmaztunk a kutatás során) a fenti eredményekből állították össze, úgy, hogy minden faktor a legjellemzőbb kérdéssel szerepeljen a rövidített verzióban. A 22 tételes mérőeszköz faktoranalízise 7 dimenziót eredményezett: problémaelemzés, céltudatos cselekvés, érzelmi indíttatású cselekvés, alkalmazkodás, segítségkérés, érzelmi egyensúlykeresés és visszahúzódás.

A Konfliktusmegoldó Kérdőív használatával végzett vizsgálat eredményeinek ismertetése a kutatási kérdőívre válaszolók körében A kérdőíves felmérés során a válaszadók konfliktuskezelési hozzáállása is megvizsgálásra került, melyekkel kapcsolatban a kérdezetteknek azt kellett megmondaniuk, hogy nehéz helyzet, konfliktus esetén mennyire volt jellemző rájuk az adott reakció kiváltódása, illetve technika alkalmazása. A kérdőív az alábbi mintán került mérésre:

Demográfiai kérdőív Fejér megyei lakosok számára

407 db

Orvosi szakvéleménnyel NEM rendelkező megváltozott munkaképességűek kérdőíve Fejér megyei lakosok számára

51 db

Orvosi szakvéleménnyel rendelkező megváltozott munkaképességűek kérdőíve Fejér megyei lakosok számára

410 db

Összességében egy 868 fős mintát mértünk le a táblázatban ismertetett összetételben.

45 Minden mintacsoportban külön vizsgáltuk a férfiak és a nők válaszait, majd mintánként összesítettük is azokat. A 868 fős teljes minta összesített adatai (válaszok száma) az alábbi kiértékelési mátrix mutatja: megküzdési mód probléma Problémaorientált elemzés

kérdés száma

nagyon alig nem jellemző jellemző jellemző jellemző

1

204

368

167

129

21

226

399

185

58

22

222

335

211

100

8

169

316

227

156

9

185

333

237

113

17

188

375

224

81

18

180

374

230

84

alkalmazkodás 2

154

393

223

98

3

113

337

242

176

4

178

321

246

123

5

212

324

222

110

6

175

259

209

225

12

135

220

226

287

13

126

253

235

254

16

109

245

257

257

10

190

299

242

137

11

179

292

263

134

visszahúzódás 15

195

307

237

129

19

251

339

180

98

20

233

233

173

229

7

220

346

207

95

14

217

361

181

109

megküzdési stílus

kognitív átstrukturálás

érzelmi orientált

érzelmi indíttatású cselekvés

érzelmi egyensúly keresése

támogatás keresés

segítségkérés

46

20

233

233

173

229

Lazarus fél csoportosítási összefoglalás az egész mintára: megküzdési mód

kérdés száma

Probléma orientált összesítés probléma elemzés kognitív átstrukturálás alkalmazkodás

2031

3875

2414

1228

1,21,22

652

1102

563

287

8,9,17,18

722

1398

918

434

2,3,4,5

657

1375

933

507

1593

2447

2022

1750

Érzelmi orientált összesítés

támogatás keresés

nagyon alig nem jellemző jellemző jellemző jellemző

érzelmi indíttatású cselekvés

6,12,13,16 545

977

927

1023

érzelmi egyensúly keresése

10,11

369

591

505

271

visszahúzódás

15,19,20

679

879

590

456

segítségkérés

7,14,20

670

940

561

433

Első körben a legjellemzőbb magatartás minták (Likert skála 3-as pont) kerültek kiértékelésre. A kiértékelés alapja a megküzdés alkategóriájában adott minden válasz egyszerű számtani átlaga. A konfliktuskezelési magatartások esetében az alábbi ábrán szereplő magatartásoknál volt megállapítható szignifikáns különbség a három csoport között. Az eredmények itt is százfokú skálára lettek átszámolva. A konfliktuskezelési magatartásokat három csoportba lehet besorolni. A problémaorientált magatartásokhoz tartozik: -

problémaelemzés, amihez a helyzet elemzése, a következő lépések átgondolása, valamint a másik fél helyzetébe történő belegondolás tartozik. kognitív átstruktúrálás, mint a kreatív alkotótevékenység, más emberré válás, erőfeszítések megduplázása, és több különböző megoldás találása alkalmazkodás, mint az egyezkedés, saját maga hibáztatása, „minden rosszban van valami jó” típusú hozzáállás, illetve, hogy valami olyasmibe fog bele, amiről tudja, hogy nem válik be, de legalább csinál valamit.

Az érzelmi orientált magatartáshoz tartozik: -

-

érzelmi indíttatású cselekvés, amihez a másik fél ellehetetlenítése, pótcselekvések alkalmazása, a kockáztatás, valamint a másokon történő feszültség levezetés sorolható érzelmi egyensúlykeresés, mint az érzelmek szabadjára engedése és a probléma félre tétele, pihenés

47 -

visszahúzódás, ami az imádkozásban nyilvánul meg, valamint abban, hogy nem akarják, hogy mások megtudják, milyen nehéz helyzetben van, és azt kívánják, bárcsak megváltoztathatnák a dolgokat.

A támogatást kereső magatartáshoz tartozik: -

segítségkérés, úgy, mint tanács kérése baráttól, rokontól, imádkozás, mások együttérzésének elfogadása

Az ábrán látható, hogy a három csoport között a támogatáskereső és az érzelmi orientált magatartástípusok között figyelhető meg eltérés. Az orvosi papírral nem rendelkezőkre sokkal inkább jellemző a támogatáskereső magatartás, mint a másik két csoportra, míg az egészségesek esetében elmondható, hogy ezek a magatartástípusok, ami között eltérés volt megfigyelhető, jellemzőek is, meg nem is, vagyis nincs olyan kiugró érték egyik cselekvésnél sem, amire azt lehetne mondani, hogy jellemzi, vagy éppen nem jellemzi az adott válaszadót ebben a csoportban.

Konfliktuskezelési megoldások egészségesek



70

71 48

56 41

62

57

52

57

41

35

39

47

47

63 37

60

50

56

70 71

55

63 56

35 58

53

48

59

45


48 Konfliktuskezelési magatartások az egészségesek csoportján belül Ami a konfliktuskezelési magatartásokat illeti, az egészségesek csoportjában nemek szerint a „több különböző megoldást találtam a problémára” esetében volt magatartás. Az érzelmi orientált cselekvések tekintetében a „megpróbáltam a probléma előidézőit ellehetetleníteni” megoldás a nőkre kevésbé jellemző, mint a férfiakra, míg „az érzések szabadjára engedése” ismét a nők jellemző magatartása. Konfliktuskezelési magatartások nemek szerint az egészségesek csoportjában 67

67

57

54

49 40

férfi nő

több megoldás keresése

probléma előidézőinek ellehetetlenítése

érzése szabadon engedése átlagpontszámok százfokú skálán, p≤0,05

Életkor szerint a tanács kérése mentén vannak eltérések az egészségesek csoportján belül. Az ábrán látható, hogy az életkor mentén növekszik az érték ennél a típusú magatartásnál, vagyis minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy tanácsot fog kérni egy általa nagyra tartott baráttól, rokontól konfliktus helyzet esetén.

átlagpontszámok életkor mentén, p≤0,05

49 Iskolai végzettség szempontjából az alábbi magatartások mentén volt megfigyelhető együtt járás. Mint látható, a problémaorientált magatartásformák inkább a magasabb végzettségű válaszolókra jellemző, míg az érzelemi orientációjú magatartások nem mondhatóak jellemzőnek egyik végzettségi kategóriában sem. A segítségkérő magatartások közül az imádkozás, valamint a tanács kérése mentén voltak együtt járások a végzettséggel, az alacsonyabb végzettségűek esetében jellemzőbb ez a típusú magatartás. Konfliktuskezelési magatartások iskolai végzettség szerint az egészségesek csoportjában 1. 2. 3. 4.

Megpróbáltam elemezni a problémát, hogy jobban megértsem. Megpróbáltam a probléma előidézőit lehetetlenné tenni Más emberként kerültem ki a helyzetből - jó értelemben véve Evéssel, ivással, dohányzással, nyugtatók vagy gyógyszerek szedésével próbálkoztam 5. Egy lapra tettem fel mindent, vagy valami nagyon kockázatosba fogtam 6. Egy általam nagyra tartott baráttól vagy rokontól kértem tanácsot 7. Nem akartam, hogy mások megtudják, milyen nehéz helyzetben vagyok 8. Másokon vezettem le feszültségemet. 9. Tudtam, mit kell tennem, így megkétszereztem az erőfeszítéseimet a siker érdekében. 10. Több különböző megoldást találtam a problémára 11. Imádkoztam 12. Átgondoltam, hogy mit fogok mondani, vagy tenni az ügyben 13. Igyekeztem a dolgokat a másik személy szempontjából nézni

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

max 8 általános

39

52

36

30

36

48

39

30

24

39

42

42

48

szakmunkás

55

51

60

55

54

60

60

56

64

59

48

65

64

érettségizett

48

44

51

48

44

51

47

45

50

54

50

58

52

felsőfokú

67

40

61

39

42

62

52

44

61

63

38

70

66

átlagpontszámok százfokú skálán, p≤0,05 Jövedelem szempontjából csak egy magatartás mentén volt együtt járás, mégpedig az „Egy lapra tettem fel mindent, vagy valami nagyon kockázatosba fogtam” típusúnál, ami egy érzelmi orientációjú magatartás típus. Jellemzőbben azokra a válaszadókra igaz ez a fajta konfliktuskezelés, akik nem nyilatkoztak jövedelmükről, illetve, akik alacsony jövedelemmel rendelkeznek. A magasabb jövedelmi kategóriákra nem mondható jellemzőnek ez a fajta magatartás. A többi magatartás esetében nem volt különbség a jövedelemkategóriák mentén a válaszadók között. "Egy lapra tettem fel mindent, vagy valami nagyon kockázatosba fogtamt" magatartás együttjárása a jövedelem nagyságával az egészségesek csoportjában 80 60

54

43

41

47

50000 és 100000

101000 és 150000

151000 ás 200000

40

47

58

40 20 0 50.000 alatt

201000 ás 300000 felett nincs adat 300000


50 Az egyes konfliktuskezelési magatartások együtt járásai az egészségesek csoportjában Az alábbi korrelációs mátrixban az látható, hogy az egyes konfliktuskezelési magatartások egymással milyen együtt járást mutatnak az egészségesek csoportján belül. A korrelációs együtthatók 0 és 1 közötti értékek lehetnek, minél magasabb az érték, annál erősebb az adott magatartások közti együtt járás. Mint látható, az egészségesek csoportjában a legtöbb magatartás esetében megfigyelhető együtt járás akár pozitív, akár negatív irányban. 1. Megpróbáltam elemezni a problémát, hogy jobban megértsem 2. Engedtem, vagy egyezkedtem, hogy valami jó is származzék a dologból 3. Valami olyasmibe fogtam, amiről tudtam, hogy nem fog beválni, de legalább csináltam valamit 4. Magamat okoltam és hibáztattam. 5. Gondoltam minden rosszban van valami jó is, próbáltam derűsen felfogni a dolgot 6. Megpróbáltam a probléma előidézőit lehetetlenné tenni 7. Elfogadtam mások együttérzését és megértését 8. A helyzet valamilyen kreatív, alkotói tevékenységre ösztönzött 9. Más emberként kerültem ki a helyzetből - jó értelemben véve 10. Valahogy szabadjára engedtem érzéseimet 11. Igyekeztem megszabadulni a problémától egy időre, megpróbáltam pihenni vagy szabadságra menni 12. Evéssel, ivással, dohányzással, nyugtatók vagy gyógyszerek szedésével próbálkoztam 13. Egy lapra tettem fel mindent, vagy valami nagyon kockázatosba fogtam 14. Egy általam nagyra tartott baráttól vagy rokontól kértem tanácsot 15. Nem akartam, hogy mások megtudják, milyen nehéz helyzetben vagyok 16. Másokon vezettem le feszültségemet 17. Tudtam, mit kell tennem, így megkétszereztem az erőfeszítéseimet a siker érdekébe 18. Több különböző megoldást találtam a problémára 19. Azt kívántam, hogy bárcsak meg tudnám változtatni azt, ami történt, vagy ahogy azt átéltem 20. Imádkoztam 21. Átgondoltam, hogy mit fogok mondani, vagy tenni az ügyben 22. Igyekeztem a dolgokat a másik személy szempontjából nézni

51 1

2

2

3

4

7

8

9

10

11

,274**

,159**

,178**

,250**

,200**

,108*

,254**

,334**

,196**

,323**

,318**

,248**

,182**

,455**

,230**

,309**

,185**

,201**

,155**

,226**

,266**

,309**

,282**

,221**

,250**

,206**

,206**

,358**

,227**

,340**

,292**

,339**

,257** ,463**

,605**

1 ,605**

,191**

5

3

,191**

4

,254**

,455**

,334**

,230**

,309**

,309**

,282**

,358**

5

,274**

6

6

14

15

,225**

,295**

,209**

,365**

,328**

,344**

,344**

,132**

,251**

,287**

,241**

,286**

,258**

,225**

,113*

,217**

,358**

,251**

,245**

,443**

7

,159**

,196**

,185**

,221**

,227**

,339**

8

,178**

,323**

,201**

,250**

,340**

,257**

,463**

9

,250**

,318**

,155**

,206**

,292**

,113*

,251**

,443**

10

,200**

,248**

,226**

,206**

,286**

,217**

,245**

,289**

,343**

11

,108*

,182**

,266**

,251**

,258**

,358**

,199**

,175**

,193**

,344**

,287**

,225**

,430**

,199**

,164**

,209**

,344**

,241**

,294**

,417**

,270**

,288**

12 13

17

18

19

,305**

,356**

,225**

,189**

,398**

,393**

,334**

,240**

,380**

,152**

,128**

,255**

,255**

,288**

,140**

,294**

,277**

,349**

,289**

,430**

,417**

,294**

,363**

,199**

,199**

,270**

,342**

,289**

,175**

,164**

,288**

,343**

,193** ,377**

,377**

12

21

22

,384**

,302**

,098*

,429**

,411**

,240**

,346**

,118*

,154**

,162**

,299**

,259**

,352**

,294**

,262**

,154**

,447**

,241**

,180**

,276**

,280**

,242**

,231**

,211**

,255**

,307**

,227**

,243**

,278**

,337**

,250**

,209**

,314**

,327**

,247**

,251**

,296**

,308**

,325**

,303**

,279**

,154**

,311**

,343**

,272**

,200**

,431**

,407**

,189**

,190**

,282**

,258**

,241**

,279**

,356**

,341**

,191**

,378**

,339**

,442**

,346**

,285**

,254**

,305**

,270**

,219**

,294**

,225**

,223**

,266**

,405**

,187**

,240**

,389**

,166**

,210**

,298**

,300**

,383**

,380**

,379**

,293**

,257**

,290**

,320**

,211**

,253**

,351**

,253**

,248**

,316**

,320**

,145**

,317**

,324**

,454**

,327**

,289**

,317**

,180**

,269**

,360**

,335**

,195**

,257**

,266**

,160**

,146**

,425**

,234**

,369**

,321**

,174**

,384**

,403**

,322**

,379**

,330**

,193**

,100*

,189**

,442**

,325**

,190**

,346**

,405**

13

14

,225**

,365**

,132**

,255**

,277**

,294**

,342**

,337**

,303**

,282**

,285**

,187**

,383**

15

,295**

,328**

,240**

,255**

,349**

,363**

,242**

,250**

,279**

,258**

,254**

,240**

,380**

,351**

,189**

,380**

,288**

,289**

,447**

,231**

,209**

,154**

,241**

,305**

,389**

,379**

,253**

,454**

16

16

20

,208** ,334**

,332** ,157**

,170**

17

,305**

,398**

,152**

,140**

,352**

,241**

,211**

,314**

,311**

,279**

,270**

,166**

,293**

,248**

,327**

,335**

18

,356**

,393**

,128**

,162**

,294**

,180**

,255**

,327**

,343**

,356**

,219**

,210**

,257**

,316**

,289**

,195**

,425**

19

,225**

,334**

,240**

,299**

,262**

,276**

,307**

,247**

,272**

,341**

,294**

,298**

,290**

,320**

,317**

,257**

,234**

,098*

,346**

,259**

,154**

,280**

,227**

,251**

,200**

,191**

,225**

,300**

,320**

,145**

,180**

,266**

,243**

,296**

,431**

,378**

,223**

,211**

,317**

,269**

,160**

,369**

,278**

,308**

,407**

,339**

,266**

,253**

,324**

,360**

,146**

,321** ,403** ,330** ,100* ,603** korrelációs együtthatók, *p≤0,05,**p≤0,001

20 21

,384**

,429**

,118*

22

,302**

,411**

,154**

,334** ,208**

,332**

,157**

,170**

,348** ,348** ,174**

,322**

,384**

,379**

,193**

,603**

52 Orvosi papírral rendelkezők csoportja Az orvosi papírral rendelkezők esetében nem figyelhető meg együtt járás nemek szerint egyik háttérváltozóval sem, a konfliktuskezelési magatartások közül pedig a problémaelemzés, a kétszeres erőfeszítés, valamint az átgondolt cselekvés az, ami mentén a nők nagyobb hajlandóságot mutatnak. Konfliktuskezelési magatartások nemek szerint az orvosi papírral rendelkezők csoportjában 66

63

61

60

56

53

férfi nő

probléma elemzése

kétszeres erőfeszítés

átgondolt cselekvés átlagpontszámok százfokú skálán, p≤0,05

Iskolai végzettség szerint a jövedelem esetében van együtt járás ebben a csoportban. A jövedelemnagyságot tekintve egyértelműen látszik, hogy a magasabb végzettség magasabb jövedelemmel jár együtt, csakúgy, mint az egészségesek csoportjában. Jövedelem nagysága iskolai végzettség szerint az orvosi papírral nem rendelkezők csoportjában max 8 általános 35

szakmunkás

érettségizett

felsőfokú

35

32 27 20 17

24

23

21

19

18

21 15 15 16 9 7 8 4

3

nincs adat

50000 alatt

50000 és 100000 között

101000 és 150000 között

151000 és 200000 között

9 2

4

201000 és 300000 között


53 Konfliktuskezelési magatartások esetében a problémaelemzés, a másik fél ellehetetlenítése, más emberként kikerülés a helyzetből, valamint az átgondolt cselekvés mentén figyelhetőek meg eltérések abban a tekintetben, hogy az adott magatartástípus mennyire jellemző az egyes válaszadókra. Látható, hogy a magasabb végzettséggel rendelkezők esetében a problémaelemzés, és az átgondolt cselekvés egyértelműen jellemzőbb magatartás. Konfliktuskezelési magatartások iskolai végzettség szerint az orvosi papírral nem rendelkezők csoportjában 71 56 57

59

57

49 42

53

52

45

64

62

67 67

55

48 max 8 általános szakmunkás érettségizett felsőfokú

problémaelemzés

másik fél más emberré válás átgondolt cselekvés ellehetetlenítése átlagpontszámok százfokú skálán, p≤0,05

Jövedelem és szubejktív anyagi helyzet együtt járása is megfigyelhető, az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők szubjektív anyagi helyzetüket is rosszabbnak ítélik meg. Szubjetív anyagi helyzet megítélése a jövedelem nagysága szerint az orvosi papírral rendelkezők csoportjában nincs adat

50000 alatt

51000 és 10000 0

151000 és 200000

201000 és 300000

301000 felett

101000 és 150000

76 67 57 54

54 44

44

38

35

29 19 14 13 8

22 18 16 10

14 7 1

gyakran vannak anyagi gondjaik

néha kisebb anyagi gondjaik vannak

beosztással jól kijönnek

5

8

12

gondok nélkül élnek

10

nincs adat


54 A konfliktuskezelési magatartások esetében a jövedelem nagysága ebben a csoportban az alábbi magatartásformákkal mutatott együtt járást: 1. Valami olyasmibe fogtam, amiről tudtam, hogy nem fog beválni, de legalább csináltam valamit. 2. Magamat okoltam és hibáztattam. 3. Megpróbáltam a probléma előidézőit lehetetlenné tenni 4. Elfogadtam mások együttérzését és megértését 5. A helyzet valamilyen kreatív, alkotói tevékenységre ösztönzött 6. Igyekeztem megszabadulni a problémától egy időre 7. Egy lapra tettem fel mindent, vagy valami nagyon kockázatosba fogtam 8. Egy általam nagyra tartott baráttól vagy rokontól kértem tanácsot 9. Nem akartam, hogy mások megtudják, milyen nehéz helyzetben vagyok 10. Másokon vezettem le feszültségemet 11. Több különböző megoldást találtam a problémára 12. Azt kívántam, hogy bárcsak meg tudnám változtatni azt, ami történt, vagy azt, ahogy átéltem 13. Imádkoztam 14. Igyekeztem a dolgokat a másik személy szempontjából nézni 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10. 11. 12. 13. 14.

50.000 alatt 50.001100.000 100.001150.000 150.001200.000 200.001300.000

40

38 25 38 36 33 22 51 38

16

38

60

29

40

44

51 46 60 45 44 36 52 51

40

55

57

52

61

48

57 50 66 45 48 39 65 54

30

60

67

62

56

54

58 59 65 51 52 40 66 64

40

57

70

57

54

38

36 35 61 48 47 38 53 47

39

65

47

47

63

300.000+

44

59 44 55 70 56 29 59 48 37 67 64 26 40 átlagpontszámok százfokú skálán, p≤0,05

A fenti táblázatban szereplő átlagértékek százfokú skála értékei. Amennyiben 50 pont feletti az érték, úgy az adott magatartásforma jellemző az adott jövedelmi kategóriában, 50 pont alatti érték esetén pedig nem mondható jellemzőnek. Konfliktuskezelési magatartások együtt járása az orvosi papírral rendelkezők csoportjában Ebben a csoportban a magatartásformák együtt járását az alábbi táblázat szemlélteti. Az együtt járások száma csökkent az egészségesek csoportjához képest. 1. Megpróbáltam elemezni a problémát, hogy jobban megértsem 2. Engedtem, vagy egyezkedtem, hogy valami jó is származzék a dologból 3. Valami olyasmibe fogtam, amiről tudtam, hogy nem fog beválni, de legalább csináltam valamit 4. Magamat okoltam és hibáztattam. 5. Gondoltam minden rosszban van valami jó is, próbáltam derűsen felfogni a dolgot 6. Megpróbáltam a probléma előidézőit lehetetlenné tenni 7. Elfogadtam mások együttérzését és megértését 8. A helyzet valamilyen kreatív, alkotói tevékenységre ösztönzött 9. Más emberként kerültem ki a helyzetből - jó értelemben véve 10. Valahogy szabadjára engedtem érzéseimet 11. Igyekeztem megszabadulni a problémától egy időre, megpróbáltam pihenni vagy szabadságra menni

55 12. Evéssel, ivással, dohányzással, nyugtatók vagy gyógyszerek szedésével próbálkoztam 13. Egy lapra tettem fel mindent, vagy valami nagyon kockázatosba fogtam 14. Egy általam nagyra tartott baráttól vagy rokontól kértem tanácsot 15. Nem akartam, hogy mások megtudják, milyen nehéz helyzetben vagyok 16. Másokon vezettem le feszültségemet 17. Tudtam, mit kell tennem, így megkétszereztem az erőfeszítéseimet a siker érdekébe 18. Több különböző megoldást találtam a problémára 19. Azt kívántam, hogy bárcsak meg tudnám változtatni azt, ami történt, vagy ahogy azt átéltem 20. Imádkoztam 21. Átgondoltam, hogy mit fogok mondani, vagy tenni az ügyben 22. Igyekeztem a dolgokat a másik személy szempontjából nézni.

56

1 1

2

3

4

5

6

7

8

9

,501**

,248**

,216**

,184**

,207**

,188**

,225**

,123*

,359**

,188**

,264**

,142**

,222**

,205**

,127**

,104*

,143**

,507**

,313**

,414**

,179**

,318**

,193**

,225**

,435**

,412**

,225**

,288**

,204**

,405**

,274**

,276**

,305**

2

,501**

3

,248**

,359**

4

,216**

,188**

,507**

5

,184**

,264**

,313**

,435**

6

,207**

,142**

,414**

,412**

,405**

7

,188**

,222**

,179**

,225**

,274**

,305**

8

,225**

,205**

,318**

,288**

,276**

,272**

,274**

9

,123*

,127**

,193**

,204**

,336**

,246**

,262**

,104*

,225**

,180**

,199**

,239**

,143**

,229**

,333**

,302**

,338**

,113*

,165**

,187**

10 11

,123*

12

14

15

,154**

,196**

,113*

,149**

,229**

,165**

,180**

,333**

,187**

,336**

,199**

,302**

,272**

,246**

,239**

,338**

,274**

,262**

,454** ,186**

,418**

,228**

,321**

,245**

,110* ,248**

,228**

,196**

,185**

13

,154**

,149**

,416**

,338**

,267**

,446**

14

,196**

,251**

,306**

,375**

,290**

,253**

15

,179**

,147**

,277**

,296**

,195**

,194**

,236**

,180**

16

,249**

13

,454**

,286**

10

11

12

,123*

,245**

,186**

,228**

,418**

,321** ,417**

,417**

18

19

20

21

22

,179**

,238**

,268**

,344**

,254**

,253**

,155**

,251**

,147**

,217**

,239**

,359**

,231**

,193**

,173**

,416**

,306**

,277**

,236**

,219**

,228**

,404**

,419**

,194**

,098*

,338**

,375**

,296**

,180**

,159**

,233**

,388**

,389**

,201**

,157**

,267**

,290**

,195**

,203**

,302**

,256**

,315**

,261**

,200**

,446**

,253**

,194**

,198**

,275**

,241**

,440**

,130**

,137**

,181**

,358**

,307**

,316**

,174**

,166**

,220**

,304**

,205**

,266**

,215**

,199**

,265**

,302**

,235**

,294**

,237**

,187**

,167**

,173**

,146**

,158**

,165**

,138**

,167**

,144**

,144**

,233**

,206**

,285**

,189**

,231**

,110*

,248**

,196**

,228**

,185**

,178**

,315**

,084

,309**

,314**

,220**

,425**

,103*

,309**

,315**

,314**

,425**

,220**

,103*

,155** ,167**

,144**

,218**

,286**

,178**

,107*

,218**

17

,249**

16

,207**

,322** ,322**

,107*

,155**

,207**

,115*

,289**

,228**

,180**

,242**

,225**

,267**

,190**

,167**

,380**

,177**

,246**

,282**

,394**

,313**

,339**

,206**

,224**

,259**

,175**

,215**

,209**

,188**

,098*

,145**

,129**

,110*

,421**

,174**

,229**

,297**

,145**

,271**

,281**

,263**

,253**

,452**

,316**

,101*

,351**

,233**

,289**

,380**

,228**

,177**

,224**

,111*

17

,238**

,217**

,219**

,159**

,203**

,198**

,181**

,220**

,265**

,173**

,144**

,180**

,246**

,259**

,145**

18

,268**

,239**

,228**

,233**

,302**

,275**

,358**

,304**

,302**

,146**

,233**

,242**

,282**

,175**

,129**

,421**

19

,344**

,359**

,404**

,388**

,256**

,241**

,307**

,205**

,235**

,158**

,206**

,225**

,394**

,215**

,110*

,174**

,271**

20

,254**

,231**

,419**

,389**

,315**

,440**

,316**

,266**

,294**

,165**

,285**

,267**

,313**

,209**

,229**

,281**

,452**

21

,253**

,193**

,194**

,201**

,261**

,130**

,174**

,215**

,237**

,138**

,189**

,190**

,339**

,188**

,297**

,263**

,316**

,351**

22

,155**

,173**

,098*

,157**

,200**

,137**

,166**

,199**

,187**

,167**

,231**

,167**

,206**

,098*

,145**

,253**

,101*

,233**

,115*

,111*

,502** ,502**

korrelációs együtthatók, *p≤0,05, **p≤0,001

57 Orvosi papírral nem rendelkezők csoportja Nemek szerint az orvosi papírral nem rendelkezők csoportjában a háttérváltozók mentén nem figyelhető meg együtt járás. A konfliktuskezelési magatartások esetében az alábbi három magatartás mentén volt megfigyelhető együtt járás. A nőkre sokkal inkább jellemzőbb, hogy önmagukat hibáztatják nehéz helyzet, vagy konfliktus esetén, illetve, hogy a másik személy szemszögéből szemlélték volna a dolgokat. A pótcselekvések, elterelő tevékenységes folytatása viszont jóval kevésbé jellemző, mint a férfiak esetében. Konfliktuskezelési magatartások neme szerint az orvosi papírral nem rendelkezők csoportjában férfi

nő

78

73

56 48

48 27

saját maga hibáztatása

pótcselekvések (evés, ivás, dohányzás)

másik személy szemszögéből való szemlélés

átlagpontszámok százfokú skálán, p≤0,05 Életkor és iskolai végzettség szerint szintén nem figyelhető meg együtt járás ebben a csoportban sem a háttérváltozókkal, sem pedig a konfliktuskezelési magatartásokkal kapcsolatban. Jövedelem nagysága szerint a szubjektív anyagi helyzet megítélése szerint hasonló tendenciák figyelhetőek meg, mint az előző csoport esetében, vagyis akiknek magasabb a jövedelmük, saját anyagi helyzetüket is pozitívabbnak ítélik meg. A konfliktuskezelési magatartások mentén a saját maguk hibáztatása, tanács kérése, valamint az imádkozás mentén figyelhető meg együtt járás. Az imádkozás leginkább a 151.000,- és 200.000,- Ft közötti jövedelemmel rendelkezőkre jellemző, a tanács kérése baráttól, ismerőstől az 51.000,- és 100.000,- Ft közötti jövedelemmel rendelkezők esetében a legjellemzőbb, saját magukat pedig azok a válaszadók hibáztatják leginkább, akik nem vallották be jövedelmük nagyságát, illetve a 300.000,- Ft feletti jövedelemmel rendelkezők.

58

Konfliktuskezelési magatartások jövedelem nagysága szerint az orvosi papírral nem rendelkezők csoportjában 300000 felett

201000-300000

151000 és 200000

510000 és 100000

50000 alatt

nincs adat

101000 ás 150000

90 79

76

71

67

75

73

67

70

67

57 47

39 42

33 22

24 11

7 saját maga hibáztatása

tanács kérése

imádkozás


Konfliktuskezelési magatartások együtt járása az orvosi papírral nem rendelkezők csoportjában Az orvosi papírral nem rendelkezők csoportjában az együtt járások tovább csökkentek a magatartásformák között. 1. Megpróbáltam elemezni a problémát, hogy jobban megértsem 2. Engedtem, vagy egyezkedtem, hogy valami jó is származzék a dologból 3. Valami olyasmibe fogtam, amiről tudtam, hogy nem fog beválni, de legalább csináltam valamit 4. Magamat okoltam és hibáztattam. 5. Gondoltam minden rosszban van valami jó is, próbáltam derűsen felfogni a dolgot 6. Megpróbáltam a probléma előidézőit lehetetlenné tenni 7. Elfogadtam mások együttérzését és megértését 8. A helyzet valamilyen kreatív, alkotói tevékenységre ösztönzött 9. Más emberként kerültem ki a helyzetből - jó értelemben véve 10. Valahogy szabadjára engedtem érzéseimet 11. Igyekeztem megszabadulni a problémától egy időre, megpróbáltam pihenni vagy szabadságra menni 12. Evéssel, ivással, dohányzással, nyugtatók vagy gyógyszerek szedésével próbálkoztam 13. Egy lapra tettem fel mindent, vagy valami nagyon kockázatosba fogtam 14. Egy általam nagyra tartott baráttól vagy rokontól kértem tanácsot 15. Nem akartam, hogy mások megtudják, milyen nehéz helyzetben vagyok 16. Másokon vezettem le feszültségemet 17. Tudtam, mit kell tennem, így megkétszereztem az erőfeszítéseimet a siker érdekébe 18. Több különböző megoldást találtam a problémára 19. Azt kívántam, hogy bárcsak meg tudnám változtatni azt, ami történt, vagy ahogy azt átéltem 20. Imádkoztam 21. Átgondoltam, hogy mit fogok mondani, vagy tenni az ügyben 22. Igyekeztem a dolgokat a másik személy szempontjából nézni

59 1

3

,604**

1 2

2

-,439**

4 ,348*

4

,417**

5

,398**

6

,323*

8

,310*

,360**

,282*

8

,286*

,310*

,285* ,369**

,633**

,427**

,286*

,394**

,601**

,355*

,445**

,277*

15

,398**

,606**

18

,339*

,282*

,436** ,393**

22

,367**

,407**

17

18

,497**

,339*

19

20

21

22

,393**

,367**

-,355* ,450**

,337*

,355*

,369**

,386**

,329*

,384**

,354* ,365** ,354*

,369**

,355*

,402** ,336*

-,425**

-,281*

,365**

,442**

,414**

,368**

,300*

,479**

,481**

,336*

,278*

-,281*

-,349*

,402**

,233

-,032

,289* ,279*

,398**

,285*

,479**

,328*

,078 -,355*

,450**

,369** ,329*

19

21

16

-,349*

,301*

,428**

,333*

,386**

-,425**

,474**

20

15

,461**

-0,315 ,497**

,428**

,337*

,285*

16 17

14

,479**

,309*

,368**

,386** ,417**

13

,333*

-,387**

14

12 -,439**

,402**

,301*

13

11

,606**

10

-,439**

10

,369**

,297* ,313*

11

9

,329*

9

12

7

-,281* ,386**

,286*

6

-,387**

3

7

5

,439**

,384**

,347*

,481**

-,297*

,442**

,368**

,414**

,300*

,278* ,285*

-,349*

,328*

,333*

,592**

,450**

,376**

,592**

,352*

,461**

,482**

,363** ,279*

,289*

-,106

,398**

,363** -,355*

,386**

-,297*

,376**

,352* ,482**

,423** ,423**

korrelációs együtthatók, *p≤0,05, **p≤0,001

60

KUTATÁS KIÉRTÉKELŐ TANULMÁNY

Recommend Documents