KUNSZENTMÁRTON VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium

Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KUNSZENTMÁRTON VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Egyeztetési anyag

BELÜGYMINISZTÉRIUM

KUNSZENTMÁRTON VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészek 2015. április

Készítette: ITS Konzorcium TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft. (konzorcium tagja)

Kunszentmárton város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK

KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető

Róka László

Régiós koordinátor

Dócsné Balogh Zsuzsanna

Megyei koordinátor

Földi Zsuzsanna Ph.D.

Felelős tervező

Janza Frigyes

Településtervező

Csongrádiné Falk Judit

Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő

Zsila László

Településtervezési szakági szakértő

Kelló Balázs, Szőke Bálint

közlekedési

Társadalompolitikai szakértő

Janza Frigyes, Hangodi Krisztina

Gazdaságfejlesztési szakértő

Janza Frigyes, Guzmics István

Antiszegregációs szakértő

Janza Frigyes, Adorján Emese

Partnerségi szakértő

Janza Frigyes

Környezetvédelmi szakértő

Mult József, Ádány Mihály

Vízközmű tervező

Ádány Mihály

Műemlékvédelmi szakértő

Csongrádiné Falk Judit, Nagy Tibor

TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Kunszentmárton Város Önkormányzata – Polyák Renáta városi koordinátor

ITS Konzorcium

3


4

Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 9 1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ................................................................................................... 11 1.1

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN ............................................................................................................................. 11 1.1.1 A település térségi szerepe .................................................................................................. 11 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése ................................. 14 1.1.3 A település dinamikai típusának meghatározása ................................................................. 17 1.2 TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ............................. 18 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) ............ 18 1.2.2 Kapcsolódás Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához ..................................................................................................................................... 21 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás ........................ 22 1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA .......................................... 23 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT) .............................................................................. 23 1.3.2 Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Terve ....................................................... 25 1.4 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK- KUNSZENTMÁRTON VÁROS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI............................................................................................ 28 1.5 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK.............................................................................. 31 1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai ..................................................................................................................................... 31 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések ....................................... 32 1.6 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK .................................................................................. 33 1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök ....................................................................... 33 1.6.2 Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei ........................... 33 1.7 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA .......................................................................................................... 39 1.7.1 A népesség főbb jellemzői ................................................................................................... 39 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ............................................. 52 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők .................................................................................. 52 1.8 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA..................................................................................... 55 1.8.1 Humán közszolgáltatások .................................................................................................... 55 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása ................................................................................................ 65 1.9 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA............................................................................................................ 67 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre ............................................................................. 67 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői .................................................................... 68 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések ....................................................................................................................................... 71 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ....................................................... 72 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)............................................................................. 73 1.10 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE . 74 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................. 74 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere .................... 75 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység ................................................................................... 75 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika ...................................................................................................... 75 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás ........................................................................................ 76 1.10.6 Intézményfenntartás ........................................................................................................ 77 1.10.7 Energiagazdálkodás ........................................................................................................ 78 1.11 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ................................................................................ 78 1.12 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ............................................................................. 80 1.12.1 Természeti adottságok .................................................................................................... 80 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet ............................................................................................... 83

ITS Konzorcium


5

1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek ...................................................... 84 1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése .......................................................... 89 1.13 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ......................................................................................... 89 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei ......................................................................... 89 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái................................................................. 93 1.14 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ............................................................................................ 94 1.14.1 A terület-felhasználás vizsgálata ..................................................................................... 94 1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata............................................................................................. 100 1.14.3 Az épített környezet értékei ........................................................................................... 101 1.16 KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG........................................................................ 124 1.16.1 Víziközművek ................................................................................................................ 124 1.16.2 Energia .......................................................................................................................... 129 1.16.3 Elektronikus hírközlés.................................................................................................... 130 1.17 TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM ............................................................................ 131 1.17.1 Talaj ............................................................................................................................... 131 1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek ........................................................................................ 132 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme ......................................................................................... 133 1.17.4 Zaj, és rezgésterhelés ................................................................................................... 134 1.17.5 Sugárzás védelem ......................................................................................................... 134 1.17.6 Hulladékkezelés ............................................................................................................ 135 1.17.7 Vizuális környezetterhelés ............................................................................................. 136 1.17.8 Árvízvédelem ................................................................................................................. 136 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ..................................................... 136 1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM ............................................................................................................. 137 1.18.1 Építésföldtani korlátok ................................................................................................... 137 1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség ............................................................................................ 138 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők .............................................................................. 139 1.19 NYERSANYAG LELŐHELY ............................................................................................................ 139 1.20 VÁROSI KLÍMA ........................................................................................................................... 140 2

HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ .................................................................................................. 141 2.1

3

A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE ........................................ 141

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ .............................................................................................. 152 3.1 HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................ 152 3.1.1 A folyamatok értékelése ..................................................................................................... 152 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése ......................................................................................................................................... 155 3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei 161 3.2 PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP ............................................................................................ 162 3.3 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK ............................................................ 168 3.3.1 A településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása .......................... 168 3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése ............................................................................................................................... 172 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek .......................................................... 176

4

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................... 177 1. MELLÉKLET: KUNSZENTMÁRTON VÁROSBAN MEGVALÓSULT JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK ......................... 177 2. MELLÉKLET: PARTNERSÉGI LÉPÉSEK DOKUMENTÁLÁSA ........................................................................... 187

ITS Konzorcium


6

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Kunszentmárton járás települései.............................................................................. 13 2. táblázat: Ingázási adatok Kunszentmártonban ........................................................................ 17 3. táblázat: Országos övezetek bemutatása ................................................................................ 25 4. táblázat: Kunszentmárton érintő övezetek ............................................................................... 26 5. táblázat: A szomszédos települések a következő fejlesztési területeken érdekeltek a partnerségi viszony kiépítésében ................................................................................................. 29 6. táblázat: Szomszédos települések fejlesztési szándékai ......................................................... 29 7. táblázat: Megvalósult fejlesztések Kunszentmártonban ........................................................... 37 8. táblázat: Kunszentmárton város népességszám változása 2001-2011 ................................... 39 9. táblázat: A népesség korösszetétele........................................................................................ 43 10. táblázat: Kunszentmárton város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) ................................................................................................ 44 11. táblázat: Kunszentmárton, Segélyezési adatok, 2009-2014 .................................................. 50 12. táblázat: Lakások komfortossága Kunszentmártonban 2001-ben és 2011-ben ..................... 51 13. táblázat: Jelentősebb civil szervezetek a városban (2014 adatok szerint) ............................. 54 14. táblázat: Szakmacsoportok és szakképesítések, Kunszentmárton ........................................ 57 15. táblázat: A szociális szolgáltatások kapacitás adatai Kunszentmárton .................................. 62 16. táblázat: Működő vállalkozások száma Kunszentmártonban alkalmazotti létszám alapján (2012) ........................................................................................................................................... 67 17. táblázat: Kunszentmárton működő vállalkozásainak főbb ágazati megoszlása (2012) .......... 68 18. táblázat: Jelentősebb gazdasági célú támogatások (2007-2013) .......................................... 71 19. táblázat: Bérlakások számának alakulása Kunszentmártonban (2009-2014 ......................... 76 20. táblázat: Kunszentmárton területi kimutatása és területhasználata ....................................... 94 21. táblázat: Változó terület-felhasználás terület kimutatása ....................................................... 95 22. táblázat: Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek ............................................... 96 23. táblázat: Beépítésre szánt területek ....................................................................................... 96 24. táblázat: Beépítésre nem szánt területek ............................................................................... 97 25. táblázat: A funkciók táblázatos bemutatása ........................................................................... 98 26. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) ........... 113 27. táblázat: Zajterhelési határértékek ....................................................................................... 134 28. táblázat: A vizsgált tényezők egymásra hatása Kunszentmártonban .................................. 150 29. táblázat: Kunszentmárton SWOT analízise.......................................................................... 155 30. táblázat: Településszerkezeti terv változásai Kunszentmártonban ...................................... 162 31. táblázat: Kunszentmárton város probléma és értéktérképe ................................................. 162 32. táblázat: Az alacsony státuszú lakosság elhelyezkedése városrészi bontásban ................. 172 33. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások (2007-2015) ........................... 177

Ábrajegyzék 1. ábra: Kunszentmárton lakónépessége 2000-2013 között (fő) .................................................. 39 2. ábra: A természetes fogyás rátája Kunszentmártonban 2000-2013 között .............................. 40 3. ábra: A természetes fogyás rátája különböző területi szinteken 2000-2013 között .................. 41 4. ábra: A vándorlási különbözet rátája Kunszentmártonban 2000-2013 között .......................... 41 5. ábra: A vándorlási különbözet rátája különböző területi szinteken 2000-2013 között .............. 42 6. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2001, 2011 ................................................................... 42 7. ábra: Kunszentmárton város lakosságának iskolai végzettségben történt változása megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011)................................................................................. 45

ITS Konzorcium


7

8. ábra: Regisztrált munkanélküliek (nyilvántartott álláskeresők) Kunszentmárton városban, 20012013 ............................................................................................................................................. 46 9. ábra: Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) ............................................................. 46 10. ábra: A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában ........................ 47 11. ábra: Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem 2000 és 2012 között (Ft) .............................. 49 12. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma, Kunszentmárton (fő) .............................. 55 13. ábra: Az iskolai tanulói létszámok változása, Kunszentmárton (fő) ........................................ 58 14. ábra: Bronz eszközök ........................................................................................................... 105 15. ábra: A volt zsinagóga épülete ............................................................................................. 107 16. ábra: Felsővárosi temetőkápolna ......................................................................................... 107 17. ábra: Római katolikus templom és plébánia ......................................................................... 108 18. ábra: Helytörténeti múzeum ................................................................................................. 109 19. ábra: Volt Talányi-ház .......................................................................................................... 109 20. ábra: A szélmalom ............................................................................................................... 110 21. ábra: Református templom ................................................................................................... 111 22. ábra: A vasútállomás ............................................................................................................ 112 23. ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása .......................................................................... 114 24. ábra: A lakossági motorizáció alakulása Kunszentmártonban [szgk/ezer fő] (forrás: KSH) . 118 25. ábra: Kunszentmárton autóbusz-állomása ........................................................................... 120 26. ábra: Elavult és rossz állapotú kerékpárparkoló a vasútállomásnál és az autóbusz-állomáson ................................................................................................................................................... 123 27. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva .................................................................................................... 126 28. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a járási, a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva ................................................................................................... 126 29. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva .................................................................................................... 127 30. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya ........................... 127 31. ábra: A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva .................................................................................................... 131 32. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya ............................................ 135

Térképjegyzék 1. térkép: Kunszentmárton elhelyezkedése az Észak – Alföldi régióban ..................................... 11 2. térkép: Magyarország városhálózata ....................................................................................... 19 3. térkép: Funkcionális térségek Magyarországon ....................................................................... 20 4. térkép: Városhálózat Magyarországon..................................................................................... 20 5. térkép: Vidéki térségek Magyarországon ................................................................................. 21 6. térkép: Terület-felhasználási kategóriák Kunszentmártonban.................................................. 24 7. térkép: Jász-Nagykun-Szolnok megye térképe ........................................................................ 25 8. térkép: Térségi Szerkezeti Terv – Kunszentmárton részlet ...................................................... 26 9. térkép: Kunszentmárton környéke............................................................................................ 28 10. térkép: 400/2009.(X.10.) határozat Kunszentmárton város Településszerkezeti Terv ........... 36 11. térkép: Az ipari park elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja.............................................. 73 12. térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből .................................................. 80 13. térkép: A város és környékének vízrajza................................................................................ 82 14. térkép: Település és környékének térképe 1806-1869 között ................................................ 83 15. térkép: Település és környékének tájhasználati térképe ........................................................ 84 16. térkép: A település és környékének Natura2000-es területei ................................................. 87 ITS Konzorcium


8

17. térkép: Település és környékének természetvédelmi területei ............................................... 88 18. térkép: Zöldfelületek nagysága Kunszentmártonban és környékén ....................................... 90 19. térkép: Erdőterületek elhelyezkedése Kunszentmárton környékén, elsődleges rendeltetés szerint........................................................................................................................................... 92 20. térkép: Az egy lakosra jutó zöldfelületek nagysága Kunszentmártonban és környékén (m2). 93 21. térkép: Első katonai felmérés (1683-1687) .......................................................................... 103 22. térkép: Második katonai felmérés (1806-1869) .................................................................... 103 23. térkép: Harmadik katonai felmérés - Magyar Királyság (1869-1887) ................................... 103 24. térkép: Kunszentmárton település napjainkban ................................................................... 103 25. térkép: Térkép 1929-ből és térkép az 1990-es évekből ....................................................... 104 26. térkép: Kunhalmok JNSZ megyében, ezen belül Kunszentmárton közigazgatási területén . 106 27. térkép: Kunszentmárton környezetének országos jelentőségű főútjai ................................. 115 28. térkép: Kunszentmárton főbb útjainak forgalmi terhelése [ejmű/nap] ................................... 116 29. térkép: Kunszentmárton városi közúthálózata ..................................................................... 117 30. térkép: Kunszentmárton közigazgatási területén és a város környezetében regisztrált balesetek száma 2011-2013 években........................................................................................ 119 31. térkép: Kunszentmárton legfontosabb autóbusz és vasúti megállóhelyei ............................ 120 32. térkép: Tiszazug vízmű védőterületének felszíni vetülete .................................................... 125 33. térkép: Kunszentmárton és környékének felszín alatti vízszint térképe ............................... 133 34. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. ................................................. 137 35. térkép:Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe ..................................................... 138 36. térkép: Kunszentmárton probléma és értéktérképe I. (infrastruktúra és társadalom) ........... 166 37. térkép: Kunszentmárton probléma és értéktérképe II. (infrastruktúra és gazdaság) ............ 167 38. térkép: Tradicionálisan eltérő jellegű településrészek Kunszentmártonban ......................... 168 39. térkép: Kunszentmárton szegregátumokat bemutató térképe (30 % feletti) ......................... 173 40. térkép: Kunszentmárton szegregátumokat bemutató térképe (35 % feletti) ......................... 174 41. térkép: Az 1. számú szegregátum térképe ........................................................................... 175 42. térkép: A 2. számú szegregátum térképe............................................................................. 175 43. térkép: A 3. számú szegregátum térképe............................................................................. 176

ITS Konzorcium


9

Vezetői összefoglaló A 2014-2020-as tervezési időszakra való felkészülés országos és helyi szinten is a korábbiakhoz képest megújult keretek között zajlik. Ennek megfelelően a településfejlesztés teljes rendszere is változott, melynek eredményeként a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet alapján az új Európai Uniós fejlesztési időszakhoz kapcsolódó stratégiai dokumentumokat kell készíteniük a járási központ városoknak. Kunszentmárton Város, összhangban a kormányrendeletben és a vonatkozó módszertani útmutatókban leírtakkal – a partnerség elveinek messzemenő figyelembevételével – megkezdte a 2014-2020-as programozási időszakra való felkészülést. A hivatkozott rendelet összefüggő, három elemből álló dokumentum-rendszert hoz létre, mely az alábbi elemekből épül fel: 

Megalapozó vizsgálat



Településfejlesztési Koncepció



Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS)

A külső szakértők közreműködésével készülő jelen szakmai anyag, vagyis a megalapozó vizsgálat közös hátterét képezi mind a – nem csupán Európai Uniós, de adott esetben hazai forrásokból finanszírozott fejlesztési programokat megalapozó – hosszú távú fejlesztési koncepciónak, mind a középtávú, operatív jellegű („megvalósítás orientált”) integrált településfejlesztési stratégiának. Fentiekből adódóan a készülő dokumentumok összeállítása, illetve a vizsgálati munkarész aktualizálása során a város társadalmi és gazdasági folyamataiban bekövetkezett változásokra érdemes koncentrálni, hangsúlyosan kiemelve azon területek elemzését, értékelését, melyek összefüggésben lehetnek a hazai, illetve Európai Uniós szinten meghatározott fő fejlesztési célokkal. E szempontok figyelembevételével a megalapozó vizsgálatban áttekintésre kerülnek a Kunszentmárton városát érintő hosszabb távú társadalmi-gazdasági folyamatok, bemutatásra kerül a helyi épített- és természeti környezet állapota, és áttekintjük az infrastrukturális, környezetvédelmi valamint energetikai területen tapasztalható tendenciákat. A vizsgálati munkarészt követően a helyzetértékelés során összegezzük az elemzés főbb megállapításait, rögzítve egyúttal a vázolt folyamatok egymásra hatását. A helyi szereplőkkel folytatott egyeztetések alapján összefoglalóan megállapítható, hogy Kunszentmártonban összességében negatív demográfiai tendenciák érvényesülnek, a város csökkenő lakosságának korösszetétele kedvezőtlen, a munkaerő képzettségi adatai sem megfelelőek. A helyi gazdaság erősítése szükséges a rossz foglalkoztatási mutatók javítása érdekében, melyhez elengedhetetlen a már elindított fejlesztésekre alapozva az üzleti környezet komplex fejlesztése, a város gazdaságában a szektorális diverzifikáció erősítése, a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékeket előállító cégek megtelepedésének elősegítése, különösen pedig a város természeti és kulturális örökségét kihasználni képes turizmusfejlesztés.

ITS Konzorcium


10

Kunszentmárton színes kulturális tradíciókkal rendelkező település, melynek természeti- és épített öröksége komoly turisztikai vonzerőt jelent. Ezen értékek hatékony hasznosítása ugyancsak hozzájárulhat egy fenntartható és folyamatosan bővülő helyi gazdaság kiépítéséhez. A lakosság életminőségének javítása érdekében az intézményi infrastruktúra energia hatékony fejlesztésén túl a helyi épített környezet értékeinek védelme, a természeti környezet minőségi javítása (például a zöldfelületek fejlesztése), a járásközponti szerepből adódó közösségi szolgáltatások és közösségi terek, valamint a Tiszazugi természeti adottságokból adódóan a vízi, vízparti turizmus fejlesztése kerülhet a következő időszakban a stratégia homlokterébe. A belterületi utak esetében tapasztalható minőségi hiányosságok pótlása ugyancsak kiemelt prioritást kell, hogy élvezzen a következő években. Környezetvédelmi szempontból az időszakos belvízveszély kezelése, valamint a szennyvíz és csapadékvíz elvezetés infrastruktúrájának további fejlesztése tekinthető kiemelten kezelendő problémakörnek. Energetikai fejlesztések kapcsán a megújuló energiára alapozott termelési rendszerek fejlesztése, az intézményi energiagazdálkodás hatékonyabbá tétele tekinthető a közeljövő kiemelt feladatának. Fenti megállapításokon túl, érvényesítve a területi elemzés módszertani követelményeit, a megalapozó vizsgálat a szegregátumok helyzetelemzését is tartalmazza, előkészítve így az integrált településfejlesztési stratégiában rögzítendő városi szintű célrendszer megalapozását.

ITS Konzorcium


11

1 Helyzetfeltáró munkarész 1.1 Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban 1.1.1 A település térségi szerepe 1. térkép: Kunszentmárton elhelyezkedése az Észak – Alföldi régióban

Kunszentmárton Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, a Hármas-Körös partján helyezkedik el, Szolnoktól, Kecskeméttől 50-50 km-re, Szentestől, Szarvastól, Csongrádtól 25-25 km-re. Megközelíthető a 44-es és 45-ös főközlekedési úton, valamint a Szolnok-Szentes és a Kecskemét-Kunszentmárton vasútvonalon. A települést három megye övezi: Békés megye, Csongrád megye, Bács-Kiskun megye. A várost nyugati oldalról a Hármas-Körös folyó, északi oldalról a 44. sz. főközlekedési út, míg déli oldalát a 44. sz. főközlekedési útról induló 45. sz. közlekedési út határolja. A településen két kétszámjegyű út halad keresztül: kelet-nyugat irányban a 44-es számú főút, délnyugat-északkelet irányban a 45-ös számú főút. Ezen adottságok a város területének bővítését, terjeszkedését jelentősen korlátozzák. Míg a település terjeszkedésében a fentiek korlátok, addig a megközelítési lehetőség gyakorlatilag korlátlan lehetőséget biztosít, hiszen a két főközlekedési út mellett a Szolnok-Szentes, Lakitelek - Szentes vonalú vasútvonal biztosítja a megközelítési lehetőséget. A települést érintő országos szerkezeti elemek: Országos jelentőségű közlekedési hálózatok:

ITS Konzorcium


   

12

44-es számú főútvonal az ország egyik legjelentősebb Kelet-nyugat irányultságú tranzit útja, 45-ös,- és 442-es számú másodrendű főút, 50 km-re az M5 autópálya, Országos és térségi kerékpárhálózat

Vasúti hálózat  Szolnok-Szentes és Lakitelek - Szentes Légi közlekedés:  Kunszentmárton 50 km-es körzetben két repülőtér van, Szolnok és Kecskemét Kunszentmárton település a Tiszazug kistájegységben terül el. A Tiszazug a Tisza és a HármasKörös közötti szögletet foglalja magába, a település a Tiszazug központjaként működött sok éven keresztül. A Tiszazug települései az Alföld egyik jellegzetes átmeneti szerkezetű része. A Tiszántúl középső részét jellemző óriásfalvas településrend itt érintkezik a Tisza mellett elterülő közép- és kisfalvas övezettel. Kunszentmárton közigazgatási területét északon Tiszaföldvár, Cibakháza, keleten Öcsöd, délkeleten Szentes (Csongrád megye), dél-nyugaton Nagytőke (Csongrád megye), nyugaton Szelevény, Cserkeszőlő, Tiszainoka, észak-nyugaton Nagyrév határolja. A város közvetlen közigazgatási szomszédjai Öcsöd, Tiszaföldvár, Cibakháza, Nagyrév, Tiszainoka, Cserkeszőlő, Szelevény, Nagytőke és Szentes. Kunszentmárton agglomerációs településgyűrűjét Tiszaföldvár, Tiszakécske, Csongrád, Szarvas és Mezőtúr képezik. Külső bolygóvárosi gyűrűje Kecskemét, (Kiskunfélegyháza), Békéscsaba és Szolnok. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a megye kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a regionális és térségi kapcsolatrendszer lehetőségei kedvezőek. A település a Tiszazug központjaként működött sok éven keresztül. A városban volt a középiskolai, egészségügyi, kereskedelmi, valamint munkahely ellátottság központja a környező települések vonatkozásában is. Az ipari üzemek többségének megszűntével, a munkahelyek lecsökkenésével ez a szerep csökkent, bár középiskolai-, valamint egyéb igazgatási létesítmények még mindig jelentős vonzást jelentenek a környező települések részére. Az együttműködés területei: a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek felzárkóztatása a városhálózati kapcsolati rendszer fejlesztése az együttműködő térségi városhálózatok kialakításával, a városok közötti gazdasági,- kulturális, közszolgáltatási együttműködések, funkciók megosztásának bővítésével, a városi központok és alközpontok térségükből való elérhetőségének javításával, és a város-vidék kapcsolatrendszer érvényesítésével. Járási szerepkörök

A Kunszentmártoni járáshoz 11 település tartozik: Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, és Tiszasas települések, melyek közül Tiszaföldvár városi, Öcsöd és Cibakháza nagyközségi ranggal rendelkezik.

ITS Konzorcium


13

1. táblázat: Kunszentmárton járás települései Település

jogállás

terület (ha)

népesség (fő)

Kunszentmárton

város

143,65

8850

Cibakháza

nagyközség

38,21

4439

Csépa

község

29,67

1667

Cserkeszőlő

község

72,67

2119

Nagyrév

község

29,79

726

Öcsöd

nagyközség

103,66

3390

Szelevény

község

45,39

1073

Tiszaföldvár

város

80,34

11 548

Tiszainoka

község

17,92

406

Tiszakürt

község

28,48

1463

Tiszasas

község

28,79

1061

Forrás: Járásinfo

2013. január 1-én megkezdte működését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Kunszentmártoni Járási Hivatala. A járási hivatal legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása hatékonyabb, koordináltabb, takarékosabb és ügyfélközpontú környezetben. A Kunszentmártoni Járási Hivatal törzshivatala két osztályt, a Hatósági Osztályt és az Okmányirodát foglal magában, továbbá három szakigazgatási szerv tartozik hozzá, a Járási Gyámhivatal, a Járási Munkaügyi Kirendeltség és a Járási Földhivatal. A hivatal munkatársai havi egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban, nyugdíjbiztosítási és fogyasztóvédelmi ügyfélfogadást biztosítanak az ügyfelek számára. A Kunszentmártoni járáshoz tartozó további 10 településen a járási hivatal azon dolgozója, aki a település polgármesteri hivataltól került áthelyezésre a járási hivatalhoz, heti egy napon ügysegédként ügyfélfogadást tart. A járási hivatalok létrejöttével megvalósult az állami- és a helyi, önkormányzati feladatok szétválasztása. 2015. évben a közigazgatási reform további részeként kialakításra kerül kormányablak is Kunszentmártonban. A leendő kormányablakon keresztül olyan ügyek is kezdeményezhetőek lesznek a járás székhelyén, amelyek intézése miatt eddig valamely távolabbi hivatalba kellett utazni. A Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltsége számára rendelkezésre álló, közfoglalkoztatás céljára, munkáltatók bér és egyéb támogatására fordítható pénzügyi keretek segítik a munkanélküliség csökkentését, javítják a vállalkozások életképességét, támogatják az önkormányzatok céljainak megvalósulását, számukra eszközök beszerzését a közfoglalkoztatási programokon keresztül is.

ITS Konzorcium


14

1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése

Funkcionális szerepkörök

Funkcionális vonzáskörzet lehatárolás: Kunszentmárton város funkcionális szerepét és vonzáskörzetét alapvetően kettős megközelítés alapján vizsgáljuk. Egyrészt a közigazgatási szerepkör felől közelítve, áttekintve a járási központi szereppel együtt kialakult pozíciót, elemezve az ebből adódó előnyöket. Ezt követően áttekintjük a – részben kistérségi alapon szerveződött – intézményi alapú szerepkört, mely Kunszentmártont szintén központi szerepkörre predesztinálja szűkebb térségében. Járásközponti szerepkörből adódó vonzáskörzet A járási központi szerep megerősítette Kunszentmárton térségi szerepkörét, a járásban továbbra is 11 település, Cibakháza, Csépa, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, és Tiszasas vonzáskörzeteként funkcionál. A hagyományos, részben kistérségi szerepkörből adódó vonzáskörzet Kunszentmárton térségi szerepkörét alapvetően meghatározza a várost közvetlenül körülvevő kistelepülések köre, míg tágabb térségét tekintve azok a városi rangú települések említendőek, melyek hozzá hasonló, esetenként nála valamivel tágabb térségi szerepkörrel rendelkeznek. Ezek között kell megemlíteni keleten Szarvas, délen Szentes városokat. A város a Kunszentmártoni járáson és kistérségen belül funkciói révén vezető szerepet játszik. A járásban ugyanakkor a tőle közúton 15 km-re fekvő Tiszaföldvár városi szerepét erősíti Kunszentmártonnal szemben jelentősebb lakossága (2011-ben 11,5 ezer fő). Kunszentmárton – részben az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően – megerősítette funkcionális térségi szerepkörét. A járásközponti szerep erősödésével a korábbi funkcióhiányos helyzet is javult, ami mellett hangsúlyozandó az egészségügyi ellátás növekvő szerepe. A város foglalkoztatási szerepköre ugyanakkor nem mondható erősnek: az utóbbi években is tartósan magas munkanélküliség és a más településre munka miatt ingázók száma azt mutatja, hogy a hagyományos agrár-, illetve mezőváros kategóriához kapcsolódó foglalkoztatás nem nyújt elegendő ember számára megélhetést a városban. E szerepkör megerősítése egyben kulcs motívuma is a város további fejlődésének. A népességcsökkenés – mely társadalmi fejezetünkben bemutatásra kerül – részben a népesség elvándorlásának eredménye, melynek egyenes következménye a természetes szaporodás visszaesése is, hiszen többnyire a foglalkoztatási szempontból leginkább mobilis, gyermekvállalási korú fiatalok döntenek elsőként az új lakóhely választása mellett. Települési funkciók bemutatása: Járásközponti szerepkörből adódó funkciók, feladatok A Kunszentmártoni Járási Hivatal Okmányirodai Osztálya feladatai közé tartozik a különböző személyes és egyéb hivatalos okmányokkal kapcsolatos ügyintézés, adat felvételezés. Ugyancsak e hivatal munkatársai foglalkoznak az egyéni vállalkozókkal kapcsolatos ügyek ellátásával, az ügyfélkapu–regisztráció adat felvételezéssel és – egyebek mellett – a közlekedési igazgatási feladatok ellátásával is. A Kunszentmártoni Járási Hivatal Hatósági Osztály főbb feladatai között szerepel az időskorúak járadékának megállapítása és felülvizsgálata alanyi jogú ápolási díj megállapítása és felülvizsgálata, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása, alanyi és normatív közgyógyellátás megállapítása és felülvizsgálata. A hatósági osztály ITS Konzorcium


15

foglalkozik továbbá az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek számára nyújtott támogatásokkal, mint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. Emellett a hivatal Intézi a szabálysértési ügyeket és egyéb feladatokat. A Kunszentmártoni Járási Hivatal Járási Gyámhivatala látja el az első fokú gyámhatósági feladatokat, hatásköröket és jár el a gyermekvédelmi feladatokkal kapcsolatos ügyekben: gyámság, gondnokság, szülői felügyeleti jog gyakorlása. Foglalkozik eseti és ügygondnok kirendelésével, gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésével, otthonteremtési támogatással, kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, örökbefogadással, a gyermek családi jogállásának rendezésével, valamint eljár a törvényes képviselő vagyonkezelésével és kapcsolattartási ügyekben. A Kunszentmártoni Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltség feladata a munkaadók és munkavállalók teljes körű tájékoztatása lehetőségeikről. Az üres álláshelyek betöltésének elősegítése, a külföldi (Európán belüli) állás és tanulmányi lehetőségek felkutatásának megkönnyítése (EURES tanácsadás), információk nyújtása az érdeklődés középpontjában lévő országra jellemző megélhetési körülményekről. A kirendeltség feladata továbbá az álláskeresők nyilvántartásba vétele, az álláskeresési járadék megállapítása, nyugdíj előtti álláskeresési segély megállapítása, foglalkoztatási és képzési támogatások megállapítása. A Kunszentmártoni Járási Földhivatal feladata a a földügyi szakigazgatási tevékenység körébe tartozó, külön jogszabályokban meghatározott hatósági és egyéb állami feladat, így különösen: a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem, az ingatlan-nyilvántartás, a földértékelés és földminõsítés, a földmérés és térképészet hatósági feladatainak végrehajtása, valamint az ezekbõl fakadó és szorosan kapcsolódó feladatok ellátása. A település oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, kereskedelmi szerepkörének értékelése Oktatási szerepkör: A városban 1 általános iskolai intézmény működik: a Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Az iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ köznevelési intézményként működő jogi személyiségű szervezeti egysége. Általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 2013/2014-es tanévben 551 fő volt. Az elmúlt évek (2001 óta) tendenciája szerint ez a szám folyamatosan csökkenő (2001: 887 fő, 2005: 748 fő, 2010: 572 fő). Az általános iskolába más településről bejáró általános iskolai tanulók száma 15 fő volt a 2013/2014-es tanévben (a legtöbben 2006-ban: 47 fő). Ez a szám évről évre változó értéket mutat, összességében azonban csökkenő tendenciájú. Középfokú oktatási intézmények száma a városban 1, feladatellátási helyek száma 3, az iskola vonzáskörzete alapvetően a városra és a környező településekre (járás, kistérség) terjed ki. A városban a Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola látja el a középiskolai oktatási és szakképzési feladatokat, melynek fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), üzemeltetője – az intézmény SZMSZ-e szerint – két telephely esetében a KLIK, míg a harmadik esetében Kunszentmárton Város Önkormányzata. A más településről bejáró tanulók száma csökkent: 2009-ben 134, 2011-ben 115, 2013-ban már csak 60 fő. A szakiskolai részleget érintette legjobban a diákok számának visszaesése, hiszen míg 2001-ben még 230, 2013-ban csak 18 fiatal tanult az iskolai szakiskolai intézményében. A városban felsőoktatási intézmény nem működik. Az óvodások száma 2005-ig viszonylag stabil volt, ezt követően néhány évig visszább esett, majd az utóbbi csökkent, majd az utóbbi 3 évben 250-260 fő körül mozgott, kihasználtsága 80% feletti ITS Konzorcium


16

volt. Összességében tehát elmondható, hogy a más településről napi szinten iskolába bejáró tanulók száma folyamatosan csökken. Egészségügyi szolgáltató szerepkör: A szakellátást a városban a Kunszentmárton Városi Egészségügyi Központ biztosítja. A kunszentmártoni Városi Egészségügyi Központ kistérségi betegellátást folytat, melynek kapcsán, felnőtt és gyermek lakosság egészségügyi alapellátásának egy részét (védőnői szolgálat, iskolaorvosi ellátás), járóbeteg-szakellátást és mozgó szakorvosi szolgálatot (gyermek és nőgyógyászat) valamint gondozói ellátást végez. Az Egészségügyi Központ ellátási területe a Mezőtúri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete határozata alapján Kunszentmárton, Öcsöd, Szelevény, Csépa, Cserkeszölő, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Cibakháza, Mesterszállás, Mezőhék. Az egyes szakfeladatoknál az ellátási területek változnak. Az Egészségügyi Központ területi ellátásán kívüli betegeket is ellát. Jelenleg Kunszentmárton és térsége az egészségügyi területi ellátás szervezés szempontjából a Dél-Alföldi régióhoz tartozik. Első szintű fekvőbeteg ellátó hely a szakfeladatok nagy részének szempontjából a szentesi Bugyi István Kórház. Szociális szolgáltató szerepkör: A szociális szolgáltató szerepkört Kunszentmártonban is alapvetően a szociális ellátások 2015. évi változásai befolyásolják, mely szerint az állam által nyújtandó ellátásokat 2015. március 1jétől a járási hivatalok állapítják meg. Az e körbe tartozó ellátások a következők: - aktív korúak ellátása: foglalkoztatást helyettesítő támogatás illetve az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás; - időskorúak járadéka, az ápolási díj (alapösszegű, emelt összegű és kiemelt ápolási díj); a közgyógyellátás (alanyi és normatív alapú); és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Foglalkoztatási szerepkör: Kunszentmárton foglalkoztatási szerepköre szűkülni látszik az elmúlt időszakban. A munkanélküliségi adatok mellett alátámasztják ezt az ingázást bemutató statisztikák is. Az utóbbi években is tartósan magas munkanélküliség azt mutatja, hogy a hagyományos agrár-, illetve mezőváros kategóriához kapcsolódó foglalkoztatás nem nyújt elegendő ember számára megélhetést a városban. Összességében mind az eljárók száma, mind a bejárók száma jelentősen emelkedett az elmúlt 10 évben, de az arány stagnált. 2011-ben a településről napi szinten ingázó foglalkoztatottak aránya 29,31% volt, míg a helyben foglalkoztatott helyi lakosok aránya 70,69% volt. 2001 óta jelentősen nőtt napi szinten ingázó foglalkoztatottak aránya (2001: 11,94%). Az adat alapvetően a helyi munkaerő-piaci lehetőségek beszűkülésére utal. Kunszentmárton majdnem napi 1000 fő ingaforgalmat vonz. A bejáró ingázók nagy része Tiszaföldvár, Cserkeszőlő és Öcsöd településről érkezik, de jelentős még Szelevény és Cibakháza is. A városból eljáró napi ingázók szempontjából Szentes és Cserkeszőlő a főbb célpontok, ezekre a településekre napi kb. 300 fő kunszentmártoni lakos utazik. Fontos célpont még Szolnok, Kecskemét és Tiszaföldvár is.

ITS Konzorcium


17

2. táblázat: Ingázási adatok Kunszentmártonban Összesen

Összesen

Megnevezés

SzemélyTömeggépkocsival közlekedéssel

2001* Helyi közlekedő

Kerékpárral (gyalog)

2011

2 314

3 205

569

309

1 744 (583)

347

976

260

701

15

Tiszaföldvár

..

161

26

135

0

Cserkeszőlő

..

144

70

67

7

Öcsöd

..

123

31

89

3

Szelevény

..

91

21

65

5

Cibakháza

..

79

20

59

0

592

1 039

313

705

21

Szentes

..

230

45

185

0

Cserkeszőlő

..

140

60

68

12

Szolnok

..

101

28

73

0

Kecskemét

..

78

33

45

0

Tiszaföldvár

..

64

16

48

0

Bejáró

Eljáró

* 2001-ben csak foglalkoztatott. Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH.

1.1.3 A település dinamikai típusának meghatározása

Kunszentmárton város és vonzáskörzete fejlődési dinamikája – alapvetően a demográfiai és gazdasági és foglalkoztatási adatok alapján – stagnálónak, ennek kapcsán a település helyzete veszélyeztetettnek mondható. A hosszú évek óta tartó népességcsökkenés, a lakosság öregedése, a munkahelyek számának nem elegendő szintű bővülése és a minőségi munkahelyek hiánya olyan vákuumot eredményez, melyben a kivezető utat nehéz meglátni. A 2000-es évek közepén felmerült M44-es autópálya építés komoly esélyt jelenthet a városnak. Közlekedési – így kereskedelmi, szállítási – szempontból is javulhat a település megközelíthetősége. Ez a lehetőség a legfrissebb információk szerint várhatóan 2018-ig megvalósul, hiszen a beruházás felkerült az IKOP-ból támogatandó útfejlesztések listájára. Kunszentmárton elemi érdeke a munkaerő-piaci körülmények javítása – ezt azonban saját erőből nem tudja megtenni. A belső erőforrások nem elegendőek, a külső beruházások letelepítéséhez megfelelő környezet megteremtése pedig nem csak a város ezt elősegítő tevékenységén múlik. A létrehozott ipari beruházásokra megfelelő területek betelepítése, ezáltal új munkahelyek generálása csak a mainál kedvezőbb nemzetközi és nemzeti makrogazdasági környezetben lehetséges. Mindezt figyelembe véve, a város számára a gazdaságfejlesztés teremthet valós esélyt és lehetőséget a jelenlegi helyzetből való kitörésre. A vállalkozások megtelepedése, új munkahelyek létesülése tehetik ismét megfelelően vonzóvá a települést a fiatalok és magasan képzett szakemberek számára is.

ITS Konzorcium


1.2

1.2.1

18

Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK)

A területi szempontú fejlesztések megvalósítása, a térségi felzárkóztatás célok és beavatkozások szintjén egyaránt markánsan megjelenik az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban. Az átfogó célok közül a „Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet”, illetve ehhez illeszkedve a „Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése”, valamint a „Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés” specifikus célok tekinthetők relevánsnak Kunszentmárton szempontjából. A 2014-2020-as nemzeti prioritások kapcsán a „Területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán” prioritás mutat egyértelmű kapcsolódást. Az OFTK külön nem nevesíti Kunszentmárton városát, ugyanakkor több szinten is tárgyalja a Jász-Nagykun Szolnok megye fejlesztési irányait, melyek közül Kunszentmárton város esetében is fontos irányok az alábbiak: Erőteljes kapcsolódás a fejlődő fővárosi térséghez és M1-M5 tengelyhez a gyorsforgalmi utak (M4, M8, M44) kiépítése, a közút- és vasúthálózat fejlesztése, az innováció és a gazdasági együttműködés bővítése által. Versenyképes megye kialakítása Szolnok térsége súlyának növelésével, a Jászság új minőségű fejlesztésével, a Tiszántúlon új növekedési pólusok kialakításával és a Tiszató kiemelt kezelésével. Az agrárium együttműködésen alapuló megújítása a tájfenntartó kapacitás növelése és a termelés bővítése érdekében. Kiegyensúlyozott Tisza-mente és kultúrtájak hálózata létrejöttének előmozdítása összehangolt vízügyi, környezetvédelmi, energetikai, turisztikai és vidékfejlesztéssel. A népességmegtartó képesség növelése a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a képzettség és az egészségi állapot javítása, a felsőfokú oktatás fejlesztése és az infrastrukturális felzárkóztatás folytatása segítségével. A leszakadó térségek és társadalmi csoportok felzárkóztatása a foglalkoztatási, infrastrukturális, intézményi, társadalmi és kulturális feltételek biztosításával. Az OFTK megállapítja, hogy „A területi koncentrálódás folyamata a társadalmi-gazdasági problémák koncentrálódását is jelenti. A hátrányosabb helyzetű vidékeken egyszerre vannak jelen a súlyos munkanélküliségi, szociális, egészségügyi problémák. Folytatódik a leginkább elmaradott térségek kiürülése, amelyet az etnikai arányok átrendeződése kísér.”1 „A területi különbségek fő törésvonalai a fejlett és a leszakadó térségek, a nagyvárosok és a kistelepülések között húzódnak…”2. Az alábbi térkép hazánk városhálózati struktúráját mutatja be, melyen látható Kunszentmárton periferikus elhelyezkedése.

1 2

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció OFTK

ITS Konzorcium


19

2. térkép: Magyarország városhálózata

Forrás: OTFK

A területi leszakadás megállítása, a felzárkóztatás gyorsítása ugyanakkor nemzetstratégiai érdek, így a népességmegtartó képesség javítása érdekében cél „…a Nemzeti Vidékstratégiával összhangban – a vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, táji, kulturális, valamint épített örökségeire és értékeire alapozott fejlesztése”3. Az OTFK megfogalmazása szerint cél továbbá a speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése, az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása és a foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki térségekben. Társadalmi és gazdasági feszültségek mellett környezeti problémák is felmerülnek az érintett térségekben. Ennek megfelelően a klímaváltozás hatásai által különösen érintett vidéki térségekben növelni szükséges a térségek alkalmazkodó képességét.

3

OFTK

ITS Konzorcium


3. térkép: Funkcionális térségek Magyarországon

Forrás:

4. térkép: Városhálózat Magyarországon

Forrás:

ITS Konzorcium

20


21

5. térkép: Vidéki térségek Magyarországon

Forrás:

1.2.2 Kapcsolódás Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához

A megye elkészíttette 2014-2020 időszakra vonatkozó koncepcióját, valamint programját (stratégiai és operatív program). A koncepció célrendszere területi célokat, specifikus célokat és horizontális célokat foglal magában. A területi célok egy-egy sajátos adottságokkal és kihívásokkal jellemezhető, a fejlesztések szempontjából együtt kezelendő térség integrált, területi szemléletű fejlesztésének irányát határozza meg. Az öt területi célból négy (T.1.-T.4.) egy-egy funkcionális várostérséghez illeszkedő beavatkozási csomagot fog át, a térségeken túlnyúló-továbbgyűrűző hatásterülettel. Jász-Nagykun-Szolnok megye Területfejlesztési Koncepciója négyszintű célrendszert jelöl ki (átfogó-, területi-, specifikus- és horizontális célok). A koncepcióban megfogalmazott átfogó célok alapján a legfontosabb fejlesztési irányok a következők: a gazdaságfejlesztés terén Budapest várostérségének külső urbanizálódó gyűrűjének részévé, illetve haszonélvezőjévé válás vidékfejlesztés terén az alkalmazkodóképesség növelése, ennek társadalmi, intézményi, tájszerkezeti feltételeinek megteremtése a társadalmi rendszerek fejlesztése terén a lakosság magasabb képzettségének, tudásának elérése, ezáltal a munkaerőpiacra való jutás feltételeinek javítása Kunszentmárton város fejlesztéseinek a megyei koncepcióhoz való potenciális hozzájárulását legjobban a területi célok kapcsán lehet értékelni. A város fejlesztései a Városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezővárosi térségben, illetve a Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése területi célokhoz kapcsolódhatnak. Előbbi kapcsán a koncepció kiemeli a turizmus szempontjából meghatározó tájképi értékek védelmét-fejlesztését. ITS Konzorcium


22

Emellett a turisztikai szolgáltatások fejlesztését (kiemelve a tiszafüredi termálfürdő gyógyhellyé való fejlesztését) jelöli meg fontos célként. Utóbbi kapcsán a koncepció a vízgazdálkodási, tájgazdálkodási, a természeti értékek megőrzését szem előtt tartó turisztikai fejlesztések fontosságát hangsúlyozza. A koncepció alapján elkészült Jász-Nagykun-Szolnok megye Területfejlesztési Programja, mely hat prioritás köré csoportosítja a tervezett fejlesztéseket: Gazdaságfejlesztés Közlekedésfejlesztés Agrárium fejlesztése Környezeti erőforrások hatékony megőrzése Esélyteremtő, befogadó, egészséges társadalom Település-fejlesztési programok A Kunszentmártoni járás és Kunszentmárton tervezett fejlesztései a program által definiált prioritások mindegyikéhez kapcsolódnak, ezek megjelennek a dokumentumban is. A stratégia és operatív program 4.2. Intézkedése (Integrált víz- és tájgazdálkodási programok) keretében a 4.2.6. Megyei holtág program nevesíti is Kunszentmártont és a Kunszentmárton térségi holtágak fejlesztését. Az operatív programban gazdaságfejlesztési projektcsomagok is megjelennek, 51,733 milliárd Ft összegben, de megtalálható benne a megye négy együtt kezelendő térségének (Jászság; Szolnok – Törökszentmiklós - Martfű térség; Nagykunság – Tisza-tavi térség; és Mezőtúr térsége – Tiszazug) projektcsomagjai is, mint megvalósítandó fejlesztési elképzelések. Ezekben számos Kunszentmártont érintő projekt megjelenik. A gazdaságfejlesztési projektcsomagok között a VI. csomag keretében megjelenik továbbá Mezőtúr térsége - Tiszazug gazdaságélénkítő programja, ahol a Kunszentmártoni Ipari Park bővítése nevesítve is szerepel. Az operatív programban Kunszentmárton Járásnak külön fejlesztési projektcsomagja is szerepel, mely tartalmazza Kunszentmárton és környékének összes fejlesztési elképzelését a 2014-2020as időszakra, összesen mintegy 3 Mrd ft értékben Kunszentmárton Város ITS-ének célkitűzéseinek a megyei területfejlesztési programhoz való kapcsolódását részletesen az ITS 6.1.3-as fejezete mutatja be.

1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás

A megyék területfejlesztési koncepciói és programjai alapozzák meg a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján rendelkezésre álló TOP megyei forráskeret felhasználását. A forráskeret felhasználására vonatkozó operatív dokumentum az aktuálisan (2015. május) készítés alatt álló Integrált Területi Program (ITP), ami tartalmazza a kiválasztási kritériumrendszert is. Az ITP tartalmát a Megyei Közgyűlés hagyja jóvá, majd az Irányító Hatóság visszajelzése után a Kormány fogadja el. Jász- Nagykun-Szolnok megye forráskerete 53,78 milliárd Ft (megemelt keret). Az ITP tartalmát, ami elsősorban a forráskeret felosztásának rendszerét és hangsúlyait mutatja be, a JNSZ megyei Önkormányzat állítja össze.

ITS Konzorcium


23

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) biztosítja a kereteket a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. A konvergencia régiókban található területi szereplők – 18 megye és 22 megyei jogú város – között a tervezésnél figyelembeveendő forrásokat az 1702/2014. (XII.3.) Kormányhatározat rögzíti. Ez megyei szinten /77 településre/ 53,78 milliárd Ft, míg Szolnok esetében 15,19 milliárd Ft. Fontos még megemlíteni Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Turizmusfejlesztési Stratégiai Programot, ami bár 2007-2013-ig szól, a vízi turizmus fejlesztésének fontossága a Körös-part és ezen belül Kunszentmárton kapcsán nevesítetten is megjelenik. Kunszentmárton és környékének fejlesztési elképzelései megjelennek továbbá az alábbi városi koncepciókban, stratégiákban is: gazdasági program turizmusfejlesztési koncepció ifjúságpolitikai koncepció sportkoncepció környezetvédelmi program idősügyi koncepció településfejlesztési koncepció

1.3 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT)

A területfejlesztésről és a területrendezésről 1996. évi XXI. Törvény az alábbiak szerint határozza meg a területrendezési tervek fogalmát: „5. § c) területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét. „30. § (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell: b) a megyei területrendezési terv készítése és elfogadása során, c) a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során. A 2015. jan. 1-től hatályos módosítás Kunszentmárton településrendezési eszközeire nincs hatással. A törvény (Étv.) és jogszabály (OTÉK) módosítások, valamint a fejlesztési programok fogadása miatt a hatályos tervek felülvizsgálatát javasolt elkészíteni 2018.év végéig. A felülvizsgálatban a területrendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térképek és számítások összevetése már szükségszerűen a hatályos OTrT szerint történik.

ITS Konzorcium


24

Települést érintő terület-felhasználási kategóriák:   

Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Települési térség 1000ha felett

6. térkép: Terület-felhasználási kategóriák Kunszentmártonban

Forrás: Országos Területrendezési Terv (OTRT) –Kunszentmárton részlet

A települést érintő országos szerkezeti elemek: Országos jelentőségű közlekedési hálózatok:  44-es számú főútvonal az ország egyik legjelentősebb Kelet-nyugat irányultságú tranzit útja  45-ös,- és 442-es számú másodrendű főút,  50 km-re az M5 autópálya,.  Országos és térségi kerékpárhálózat Vasúti hálózat  Szolnok-Szentes és Lakitelek - Szentes Légi közlekedés:  Kunszentmárton 50 km-es körzetben két repülőtér van: Szolnok, Kecskemét Országos jelentőségű energetikai hálózatok  750 kV-os átviteli hálózat távvezetékeleme  nagynyomású földgázszállító vezeték Országos jelentőségű vízi létesítmények  elsőrendű árvízi fővédvonal  országos jelentőségű csatorna Hortobágyi főcsatorna

ITS Konzorcium


25

Települést érintő övezetek: A 2014. dec. 31-től hatályos OTRT módosítás a terület-felhasználási szerkezeti elemeket változatlanul hagyja. Az övezeti kategóriák változása érinti Kunszentmárton települést: új elemként megjelenik a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete, az országos jelentőségű tájképvédelmi övezet helyére tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete kerül, a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete a világörökség és világörökség várományos terület övezetévé változik, a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi és a felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területeinek övezetét összevontan az országos vízminőség-védelmi terület övezete váltja. 3. táblázat: Országos övezetek bemutatása Országos övezetek Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3.2

Országos ökológiai hálózat övezete 3.1

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.3 Országos vízminőség-védelmi terület övezete 3.4 Tájképvédelmi szempontból kiemelendően kezelendő terület övezete 3.5

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete

Forrás:

1.3.2 Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területrendezési Terve 7. térkép: Jász-Nagykun-Szolnok megye térképe

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megye területe 5581,6 km², népessége 387 ezer fő, járások száma 9 db, települések száma 78 db.

ITS Konzorcium


26

A 2003. évi XXVI. számú, az Országos Területrendezési Tervről szóló törvénynek megfelelően eljárva, a megye kiegyensúlyozott területi fejlődése, a területrendezési és területfejlesztési feladatok összehangolása érdekében a megye térszerkezetének alakítására, terület felhasználásának módjára és szabályaira vonatkozóan, valamint a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervvel való összehangolásának biztosítására alkotta meg a megye a területrendezési tervét. A Rendelet célja, hogy meghatározza Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes térségei terület-felhasználásának térbeli feltételeit és a műszaki infrastrukturális hálózatok térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlődésre, a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve a természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. Kunszentmárton város egységes szerkezetbe szerkesztett Településszerkezeti Terve párhuzamosan készült a megyei tervvel, annak megállapításait a megyei terv figyelembe vette. 8. térkép: Térségi Szerkezeti Terv – Kunszentmárton részlet

Forrás:

4. táblázat: Kunszentmárton érintő övezetek Kunszentmártont érintő övezetek kijelölése Országos ökológiai hálózat övezete 3.1 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.3

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3.2 Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, földtani veszélyforrás területének övezete 3.5

Országos illetve térségi jelentőségű tájképvédelmi Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete terület övezete 3.9 3.5

ITS Konzorcium


27

Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezete 3.12

Rendszeresen belvízjárta terület övezete 3.11 Forrás:

A megye térségi terület-felhasználása 2004. óta jelentősen nem változott. Jelenleg is a mezőgazdasági térség a meghatározó, az erdőterületek azonban kis mértékben csökkentek. A megye térségi terület-felhasználására nagy hatással van, hogy a NATURA 2000 területeket 2006. évben helyrajzi számok szerint is kijelölték, valamint 2009. évben megtörtént az érzékeny természeti területek felülvizsgálata (új elnevezése: magas természeti értékű területek). A megye térszerkezetében a következő változások történtek: megépült a jászberényi elkerülő út egy szakasza, valamint a 442. sz. főút Tiszaföldvárt elkerülő szakasza. elkészültek a regionális hulladéklerakók, és megépült a tiszaroffi árvízi tározó. megvalósultak a megye turisztikai fejlesztésének meghatározó elemei, az új kerékpárutak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében sokszínűek az együttműködési lehetőségek, amelyek a megye kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően a regionális és térségi kapcsolatrendszer lehetőségeiből adódnak. A megye természeti környezete és tavai, folyói, az alapvetően vidéki térségek megyén belüli túlsúlya olyan jellemző tényezők, amelyek kiindulási alapot képeznek a fejlesztés irányvonalainak meghatározásakor. A megye számára a járható út az összefogás kialakítása a társadalmi gazdasági élet valamennyi területén, a belső és külső kapcsolatokban egyaránt. A megye fejlesztési irányai: a megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése, az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése, Stratégiai céljai: Dinamikus tranzittérséggé válás, Kiegyensúlyozódó Tisza-mente, Hárompólusú megye kialakulása, Az Észak-Alföldi régió (Kunszentmárton) országos területi integrálódási dimenziója: beletartozik a növekedési tengelybe, beletartozik a fejlesztési pólusok hatás-zónájába.

ITS Konzorcium


28

1.4 A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek- Kunszentmárton város fejlesztését befolyásoló megállapításai

9. térkép: Kunszentmárton térsége

Jelmagyarázat Város

mellékút

Község

42. sz. főút

Belterület

44.sz gyorsforgalmi út

Vízfelület

vasút

Forrás:

A következő táblázat bemutatja, mely területeken azonosak a szomszédos településekkel a fejlesztési lehetőségek és szándékok, esetleg korlátok. Az együttműködés koncepciószinten egyeztetéseket kívánnak: az országos, régíói (járási), megyei stratégiákhoz való illeszkedés, a települési egyéni érdekeinek érvényesítése terület-felhasználás, befektetői, beruházói partnerek felkutatásában, finanszírozási, megvalósítás ütemezésében, megtérülési számítások üzemeltetési stb. kérdésekben

ITS Konzorcium


29

5. táblázat: A szomszédos települések a következő fejlesztési területeken érdekeltek a partnerségi viszony kiépítésében

Település neve

Gazdasági fejlesztés térségi jelentőségű központja

Turizmus fejlesztési térségi és térségi jelentő-ségű központja

Védett termé-szeti terület

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

Kunszentmárt on Cibakháza

Komplex tájgazdálkodó térség ártéri

Térségi jelentőségű szántóföldi árútermelő mezőgazdaság területe

Csépa

*

Cserkeszőlő

*

Nagyrév

*

*

*

Öcsöd

*

*

*

*

Szelevény

*

*

*

*

Tiszaföldvár

*

*

*

*

Országos gyümölcs kataszter által érintett település

Borvidéki szőlő kataszter által érintett település

*

* * *

* *

*

*

*

*

*

*

Tiszakürt

*

*

*

*

*

*

Tiszasas

*

*

*

*

*

*

Forrás:

6. táblázat: Szomszédos települések fejlesztési szándékai

Tiszaföldvár 8034 ha 11227 fő Cibakháza 3821 ha 4253 fő Csépa 2967 ha 1669 fő Öcsöd 10366 ha 3362 fő

Fejlesztések - karakteres tájrészek hálózattá szervezése,- fásítás, erdőtelepítés, - idegenforgalmi vonzerő, pozíció erősítése, - üdülőterületi fejlesztések: (termál)strand, aquapark, gyógyászati központ, - vidéki, természeti turizmus fejlesztés turizmus - ipari fejlesztések részére területkijelölés, - üdülőhelyi területbővítések -Tiszamenti ’’ökosztráda’’ alrendszereinek kiépítésében, komplex tájgazdálkodási klaszterré fejlesztésében érdekelt, - Megújuló energiahasznosítás, - Vízműtelep fejlesztés, - Turizmus fejlesztés, - Úthálózati fejlesztés - Kommunális hulladéklerakó rekultiválása, - Vízműtelephely fejlesztés, - Megyei szennyvízkezelési program

Nagyrév

-Tiszamenti ’’ökosztráda’’ alrendszereinek kiépítésében, komplex tájgazdálkodási klaszterré fejlesztésében érdekelt,

Tiszainoka 1792 ha 402 fő

-Tiszamenti ’’ökosztráda’’ alrendszereinek kiépítésében, komplex tájgazdálkodási klaszterré fejlesztésében érdekelt, - célirányos komplex felzárkoztató, integráló programok célterülete

ITS Konzorcium

*

*

Tiszainoka

Település neve Cserkeszőlő 3070 ha 2260 fő

Szélerőmű telepítés szempontjából vizs gálható település

*


Tiszakürt 2873 ha 1463 fő

30

- -Tiszamenti ’’ökosztráda’’ alrendszereinek kiépítésében, komplex - tájgazdálkodási klaszterré fejlesztésében érdekelt, - - célirányos komplex felzárkoztató, integráló programok célterülete

Szelevény 4539 ha 1160 fő Tiszasas 3402 ha 843 fő

-

- ipari és kereskedelmi-szolgáltató funkció bővítés új területkijelöléssel, - szeméttelep rekultiválása, - külterületen: erdőtelepítések, szőlőtermesztés és feldolgozás fejlesztése É- iparterületek kijelölésével a befektetői kör szélesítése, -- szolgáltatási szektor erősítése, - - idegenforgalmi fejlesztések

Forrás: önkormányzat

A környező települési fejlesztések egymásra hatásainak területei: Közlekedési feltárhatóság: a megye egésze és a járások feltárhatóságának közös eszközei 

  

Közúti - Legközelebbi gyorsforgalmi „hálózat” jelenleg az M5 autópálya BudapestKecskemét-Szeged szakasza, - A 4-es elsőrendű főút Budapest-Szolnok-Debrecen szakasza, - Az M9 (Komádi – Debrecen). nyomvonala a megye minden részének megfelelő kapcsolatot fog biztosítani. - Az országos másodrendű főútvonalak (44, 45) oldanak meg minden kapcsolatot. - Az alsórendű közlekedési hálózat hiányossága egyes kistérségek belső kapcsolatait nehezítik. Vasúti - Országos hálózat rendelkezésre áll, - Távlati probléma a Debrecen - Nagyvárad kapcsolat hiánya. Vízi - Közeli folyók: Tisza, Körösök Légi - Debrecen repülőterének fejlődése a regionális szerepkör potenciálját növeli.

Kínálati arculatalakítás (források, eszközök)  természeti adottságok,  a gazdálkodás lehetőségei és hagyományai;  a településtörténet és identitástudat,  az infrastruktúra, az anyagi és szellemi alapellátás településnagyságtól független követelménye, ezért szervező, szerepkörök térségi rendbe illesztése, specifikumok kialakítása,  a helyi érdekességek megléte, adottságokhoz kapcsolódó kínálatbővítés,  a kellemes településképi együttesek kialakítása. Legfontosabb JNKSZ megye turizmus fejlesztés stratégiai programjához való illeszkedés  Turisztikai termék és attrakció fejlesztése, kijelölt irányok: - Egészségturizmus, ITS Konzorcium


-

31

Turisztikai fogadóképesség, Turisztikai hasznosítású infrastruktúra fejlesztés, Egyedi turisztikai termékek, Rendezvényturizmus, Öko-falusi agrárturizmus fejlesztése, Tisza, Tiszazug, Zagyva, Hármas-körös és holtágak turisztikai hasznosítása.

Figyelemmel kell lenni a térméretre, a természet vitál kapacitására, és a települések „önmagát megújító” képességére. Átfogó cél, amely minden település érdeke :  minőségi társadalmi környezet kialakítása,  gazdaság-foglalkoztatási készség növekedése, stabilizálása. Közös fejlesztési lehetőségek környezetvédelem területén:  Gázbekötések számának további növelése  Természet közeli szennyvíztisztítás a 2000 LE alatti településeken  Hévíz energetikai hasznosítása  Erdősültség növelésének lehetősége adott  Tájpotenciálhoz alkalmazkodó tájhasználat, mely lehetőséget jelent egyben, a falusi turizmusra, és extenzív állattartásra, és ökoturizmusra  A kistérség két régió és három megye találkozási pontja  Tisza és Hármas-Körös víziút fejlesztése, víziturizmus  Felszíni vizekben való gazdagság, vizes élőhelyek rekonstrukciója, kialakítása  Földhő, és napenergia hasznosítás kedvező feltételei, a megújuló energiaforrások arányának növelése  Bioüzemanyagok, energianövények termesztési lehetőségei kedvezőek  EU-s pályázati lehetőséges, kistérségi koordinációja  Táji, és művi értékek helyi védelmének, nyilvántartásnak bővítése, erősítése  Vízvisszatartás, víztárolás kedvező feltételei  Térségi szinten szerveződő hulladékhasznosító, feldolgozó üzemek, begyűjtő rendszer kiépítése csökkentheti a jelenleg ezzel járó költségeket, a megtakarítást a szelektív hulladékgyűjtés kialakítására, a környezettudatosság növelésére fordítható  A közintézmények energiaracionalizálása csökkentheti az energiafelhasználást

1.5 Hatályos településfejlesztési döntések 1.5.1

A hatályos településfejlesztési koncepció Városfejlesztési Stratégia megállapításai

1.5.1.1

Településfejlesztési Koncepció

és

Integrált

A településfejlesztési koncepció átfogó célja: a helyi társadalmi, gazdasági és természeti feltételekhez igazodó minőségi életkörülmények és fenntartható gazdasági fejlődés kialakítása.

ITS Konzorcium


32

Az átfogó cél eléréséhez tematikus, középtávú célok kapcsolódnak: városi környezet és infrastruktúra fejlesztése, gazdasági, természeti erőforrások dinamizálása, humán erőforrások dinamizálása, a város kistérségi kapcsolatainak erősítése. a városrészek összehangolt fejlesztése Kunszentmárton fejlesztésének alapcélja, jövőképe: Kunszentmárton olyan térségi központ, mely maradéktalanul ellátja kistérségi központi szerepkörét a Tiszazugban saját, valamint vonzáskörzetének lakosságának igényeit kielégítve felel meg kisvárosi funkcióinak, Kunszentmárton a mainál vonzóbb, versenyképes várossá fejlődjön Tiszazug térség többi településével együttesen összefogva, idegenforgalmi szerepet töltsön be. Stratégiai célok, amelyek átfogóan adnak irányt a település jövőbeni fejlesztésének tekintetébe: népességmegtartó város versenyképes helyi gazdaság központi szerepköri intézményrendszer A stratégiai célok megvalósulásához néhány terület elsőbbséget kell kapjon a fejlesztésben. Ezek a fejlesztési prioritások, melyeket szem előtt tartva a stratégiai célok, és a stratégiai célokon keresztül a város elérendő jövőbeni képének megvalósulására lehetőség nyílik. A fejlesztési prioritások a következők: Épített és természeti környezet minőségének javítása, műszaki infrastruktúra fejlesztése, Versenyképes humán erőforrás bázis kialakítása, népesség megtartó intézkedések, A helyi gazdaság fejlesztése és jövedelemtermelő képességének javítása, Turisztikai fejlesztések, A város ellátó és szolgáltatási rendszerének fejlesztése. 1.5.1.2

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Kunszentmártonban Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) korábban nem készült 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A §-a szerint: „(1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). „ A törvény értelmében az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a szükséges településrendezési eljárást a megállapított határidőn belül megindítja és azt az előírásoknak megfelelően lefolytatja. A szerződésben kikötött vagy vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. ITS Konzorcium


33

Kunszentmártonban a legjelentősebb, kiterjedt területet érintő településfejlesztési illetve településrendezési jellegű fejlesztés az ipari terület fejlesztése volt, mely azonban önkormányzati tulajdonú területen zajlott, így szerződéses kötelezettséget egyetlen magánberuházónak sem kellett ennek kapcsán vállalnia. Más esetben nem merült fel a településen településfejlesztési vagy –rendezési szerződés megkötésének lehetősége.

1.6 Településrendezési Tervi előzmények 1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök

A hatályban lévő településrendezési eszközök az alábbiak: 6/2009.(I.29.) határozat Kunszentmárton város Településfejlesztési koncepciójáról. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény (továbbiakban: Étv.) 2.§ 27. pontja szerint a településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó,a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági,a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. 400/2009.(X.10.) határozat Kunszentmárton város teljes közterületére készült Településszerkezeti Terv, 36/2009.(XII.11.) rendelet a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervéről, Kunszentmárton Város Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 8.§ (1) szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) szerinti hatáskörben, továbbá „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló többször módosított 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében alkotta meg rendeletét. A HÉSZ a Településszerkezeti Terv terület-felhasználási egységeit külterületen és belterületen egyedi sajátosságuknak megfelelő övezetekre és építési övezetekre bontja, a telekalakításra és építésre vonatkozó szabályozók előírásával. Meghatározza az épületek, építmények, járművek elhelyezésének kialakításának rendjét, a helyi védelem, területi védelem, környezetvédelem, természet, tájvédelem, művi értékvédelem, település-karaktervédelem általános szabályait, előírja az infrastruktúra elhelyezésének szabályait. Jelenleg a szabályozás és a fejlesztési dokumentumok összhangban vannak, de szükséges a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv módosítása 2018. év végéig, részben a törvényi és jogszabályi változások miatt, részben az ITS döntéseinek befogadása céljából. 1.6.2

1.6.2.1

Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei Hatályos településszerkezeti terv megállapításai

A településszerkezeti terv az alábbi követelményeket és általános alapelveket rögzíti: Épített és természeti környezet minőségének javítása, műszaki infrastruktúra fejlesztése,

ITS Konzorcium


34

Versenyképes humán erőforrás bázis kialakítása, népesség megtartó intézkedések, A helyi gazdaság fejlesztése és jövedelemtermelő képességének javítása, Turisztikai fejlesztések, A város ellátó és szolgáltatási rendszerének fejlesztése. Lakóterületek alakításának alapelvei: A város lakosságmegtartó erejének egyik kulcskérdése tehát a letelepedési lehetőségek bővítése, melyet szociális bérlakások biztosításával lehet elősegíteni. Ehhez több szociális bérlakás létesítése szükséges. A meglévő bérlakások korszerűsítésére, felújítására kell nagyobb gondot fordítani. (Az önkormányzati szociális bérlakások átmeneti megoldást nyújthatnak az önállóan lakást építeni, vagy vásárolni nem tudó családok, valamint az életveszélyessé váló lakások tulajdonosai lakásproblémájára is.) Központrendszer, intézményellátás fejlesztésének alapelvei: A településközpontban, a műemlékek, helyi védelem alatt álló épületek, a történelmi településszerkezet megtartása, védelme a város arculatmegóvásának fontos eleme. Fokozott figyelmet kell fordítani az épületek állagának megóvására, és a lehetőségekhez képesti felújítására. Gondot kell fordítani a köztéri parkok, szobrok állapotának javítására, az általuk képviselt értékek megőrzése érdekében. Gazdasági területek alakításának alapelvei: Mezőgazdaság, élelmiszer feldolgozás a fejlesztést elősegítendő, a növénytermesztéssel jövedelmezően nem hasznosítható területeken, illetve ilyen területek kijelölésével. Az állattartás lehetőségeinek megteremtése, az erdősített területeket intenzíven növelése a tájba illő fajták telepítésével, esetleg halastavak létesítése, valamint a környezetvédelmi és ipari célú hasznosítás lehet a célravezető. Kereskedelem, szolgáltatás A korszerű kereskedelemszerkezet és árukínálat megvalósítását célul kell kitűzni. A fejlesztések támogatásánál a területi elvet szem előtt kell tartani. A szolgáltatások területén belül szorgalmazni kell olyan szolgáltatások létrehozását, mely a városban nem működik, vagy nem megfelelő létszámban működik. Ezek részére esetlegesen szolgáltató ház inkubátor ház - helyét kell megteremteni. Ipar, ipari park A város északi területén kialakított ipari park kb. 50%-a biztosít még betelepülési lehetőséget a településre érkező vállalkozónak. Az ipari park területén a még szükséges infrastruktúra kiépítését, bővítést biztosítani kell. Törekedni kell arra, hogy a vállalkozók ipartelepeiket elsősorban ezen terület igénybevételével valósítsák meg, az ipari parkba minél több vállalkozás települjön be, biztosítva ezzel a munkalehetőséget úgy a város, mint a környező települések lakosságának, továbbá a város nyugati részén, a volt üzemek helyén minél előbb új működő üzem létesüljön. Zöldfelület fejlesztés alapelvei, követelményei (belterület) A természeti környezet védelme kiemelkedő fontosságú annak érdekében, hogy a településen élők megfelelően komfortos életvitelt folytassanak a városban, a település ITS Konzorcium


35

úgymond „élhető legyen”. Fokozott figyelemmel kell lenni, a település belterületén a település arculatát meghatározó településrészek utcáiban, közterületen történő fatelepítésekre, valamint a meglévő és a megtartandó faállomány szakszerű kezelésére, melyeket tervszerűen, szakemberek bevonásával kell végezni. Törekedni kell a régi hulladék lerakó telep rekultiváció II. ütemének - amennyiben lehetőség van rá pályázati pénzeszközök felhasználásával történő - mielőbbi megvalósítására. A külterületi földutak melletti fásítás az utak helyének biztosítását, a szél káros erózióját hivatott megoldani, melyeknek létesítése szükséges. Tájrendezés, külterületi terület-felhasználás alapelvei, követelményei Kunszentmárton város kedvező adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy idegenforgalmi szerepkört töltsön be, önállóan, vagy a Tiszazug térség többi településével együttesen összefogva. A Hármas-Körös folyó, és annak árterére, valamint a környező területeire jellemző nyír, nyár, valamint tölgy, szil, kőris erdőségek, továbbá a holtágak jelentős természeti értéket képviselnek. Erre építve a természeti környezet lehetőség ad a horgászés vadászturizmus, valamint a szabadidős- és sportturizmus, lovas turizmus, népszerű kajak táborok, vagy kenutúrák feltételeinek kialakításához. További turisztikai attrakció lehetőségét nyújtja az itt folyó Hármas-Körös. A folyó hajózhatóvá tételével lehetőség nyílna pl.: a sétahajózásra, ugyanakkor ezzel szükségessé válna a strand területének környékén kikötő és az ehhez kapcsolódó kemping megépítése. A kikötő biztosítaná azt a lehetőséget, hogy a Körösön hajózók a városban is ki tudjanak kötni, és valamennyi időt a városban tudjanak tölteni. Ezzel párhuzamosan a strand területének kulturált kialakítását kellene feltétlenül megoldani. A különböző turisztikai ágakkal idevonzott, és itt, vagy a környező településeken megszálló turisták a város kereskedelmi és szolgáltatási lehetőségeinek igénybe vételével jelentős fejlődést indukálna a településen. A különleges, beépítésre nem szánt területek Kunszentmárton közigazgatás területén       

temető terület, nyersanyaglelőhely (bányatelek) terület, sportpálya Közlekedési és közműterület Zöldterület Erdőterület Mezőgazdasági területek: -



Általános mezőgazdasági terület Kunszentmártonban a külterületi mezőgazdasági szántó művelési ág területei. Mezőgazdasági kertes terület Kunszentmártonban a volt zártkertek területei a vasút mellett. Mezőgazdasági gyepterület: Kunszentmárton külterületén található gyep művelési ág területei. Mezőgazdasági halastó terület Kunszentmárton külterületén meglévő halastavak területei.

Vízgazdálkodási területek -

Körös folyó nagyvízi medre (hullámtere) és a Holt – Körös területe, mely több megyei övezet által érintett. ITS Konzorcium


-

36

Az öntöző és belvízcsatornák területei. Vízbeszerzési, vízmű területek és gátőrház, szivattyútelep területei. Vízgyűjtő (záportározó) területek a belterületen.

10. térkép: 400/2009.(X.10.) határozat Kunszentmárton város Településszerkezeti Terv

Forrás:

1.6.2.2

Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei

A 400/2009.(X.10.) határozat Kunszentmárton város Településszerkezeti Tervének megállapításai Kunszentmárton város közigazgatási határán változtatás nem tervezett. Belterületi határmódosítás, belterületbe vonás Kungyalu településrészen lakóterület kialakítás céljából a 0554/9-16 és 0554/51-53 hrsz–ú. földrészletek egyes területein tervezett. Az újabb fejlesztések a belterület tartalék területein tervezettek, valamint a külterület beépítésre szánt területté történő módosításával. Beépítésre szánt területek javarészt a település központi ITS Konzorcium


37

belterületén, Kungyalu területén, Istvánháza területén és a nagy iparterületeken, továbbá elszórtan a külterület több pontján találhatók. A település lakóterület fejlesztési igényei a belterületen kijelölt, be nem épített, zömében mezőgazdasági területeken biztosítható, Kungyalu településrészen belterületbe vonással tervezett. A külterületen lévő beépítésre szánt területek az alábbiak:   

falusias lakóterület ipari gazdasági terület különleges területek - tervezett hétvégi házas üdülőterület Megvalósult fejlesztések

7. táblázat: Megvalósult fejlesztések Kunszentmártonban Pályázat megnevezése

Megvalósulás ideje

Kunszentmárton Városi Általános Iskola komplex fejlesztése Kunszentmárton város felhagyott hulladéklerakó telepének rekultivációja I. ütem Széchenyi lakótelepi Óvoda lapostető felújítása Kunszentmárton Rákóczi-Petőfi úti főgyűjtő (30-0 jelű) felújítása és átépítési munkák Többfunkciós Közösségi terek kialakítása Kunszentmártonban a lakosság életminőségének javítása érdekében Kunszentmárton Város szennyvíztisztító telep és csatornahálózat bővítése előkészítő szakasza Szennyvíztisztító telep és csatornahálózat bővítése előkészítő szakasza Egészségügyi Központ kialakítása KEOP szennyvízelvezető rendszer fejlesztése Idősek Otthona fejlesztése Buszpályaudvar felújítása

2009-2011 2010-2011 2010-2011 2010-2011 2010 2010-2011 2009 2012-2013 2013-2014 2014 2012

Forrás:

További tervezett fejlesztések:        

Ipari Park bővítése Ipari Parkba vezető kerékpárút kiépítése Városközpont megújítása Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal „A” és „B” épültének felújítása, energetikai felújítása Információs, szolgáltató és rendezvényközpont kialakítása Kunszentmárton városközpontjában Körforgalom, buszforduló, parkok bővítése a városközpontban Háziorvosi alapellátás fejlesztése Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése idős és beteg emberek részére ITS Konzorcium


                      

Szociális szolgáltatások bővítése (átmeneti ellátás, fogyatékossággal élők segítése) Idősek nappali ellátását biztosító épület felújítása Üzemi konyha kialakítása Kunszentmártonban Szociális bérlakás felújítás, építés Bölcsőde felújítása Óvodák felújítása Közintézmények energiahatékonyságának növelése megújuló energiaforrások használatával Közintézmények akadálymentesítése Hulladéklerakó telep rekultivációjának II. üteme Kungyaluban belvízelvezető rendszer fejlesztése Körös folyó állandó vízszintjének biztosítása a Bökényi duzzasztó felújításával Csapadékvíz hálózat kiépítése és felújítása Szennyvízhálózat kiterjesztése a teljes lefedettség érdekében Közlekedésfejlesztés út- járdafelújítások keretében Sportolási, kulturális, szabadidős és közösségi tevékenységek kialakítása Körös-parti vízi és horgászturizmus fejlesztése Halastó létrehozása, kiépítése Halfeldolgozó üzem létesítése és haltermelés Állami Gazdaságban lévő halastavak rekonstrukciója Csengedi holtág rekonstrukciója Nagy turisztikai vonzerővel bíró kulturális centrum megvalósítása Telekparti út felújítása + Vég utca felújítása Vasúti magasperon kiépítése

ITS Konzorcium

38


39

1.7 A település társadalma 1.7.1 A népesség főbb jellemzői 1.7.1.1

Népességszám alakulása

Demográfia

Kunszentmárton város területe 143,65 km2. Az alábbi táblázat 2001-es és 2011-es népszámlálási adatait figyelembe véve megállapítható, hogy a település népessége 2001 és 2011 között 10,23%-kal csökkent, mely 3,18%-kal haladja meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei (7,05%) szintet és jelentősen az országos szintet (2,56%). A lakosság fogyása ezt követően is folytatódott (lásd a következő diagramot). 8. táblázat: Kunszentmárton város népességszám változása 2001-2011

Adattípus Állandó népesség (város) Népszámlálási népesség (város) Állandó népesség (megye) Népszámlálási népesség (megye) Állandó népesség (ország) Népszámlálási népesség (ország)

Népszámlálási népesség 2011/2001 (%)

2001

2011

9.861

8.816

9.707

8.714

424.335

398.431

415.917

386.594

10.270.42 5

10.092.08 1

10.198.31 5

9.937.628

Népszámlálási népesség / állandó népesség 2001

Népszámlálási -népesség / állandó népesség 2011

98,44%

98,84%

98,02%

97,03%

99,30%

98,47%

89,77%

92,95%

97,44%

Forrás: KSH Népszámlálás 2001, 2011, TEIR

1. ábra: Kunszentmárton lakónépessége 2000-2013 között (fő)

Kunszentmárton város lakónépesség számának változása 2001-2013 (fő) 10 000 9 500

9 867

9 764

9 637

9 526

9 396

9 260

9 114

9 000

9 013

8 850

8 668

8 856 8 793 8 496

8 626

8 500 8 000 7 500 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. év év év év év év év év év év év év év év

Forrás: KSH T-STAR adatok alapján készített grafikon

ITS Konzorcium


40

A fenti ábra adatai alapján látható, hogy a település lakónépessége 2001 óta folyamatosan csökkent. A lakónépesség csökkenése 2001-2010 között jelentős, 13,9%-os. A 2011-es népességi adatok emelkedést mutatnak (2011-2010 vonatkozásában 4,2%-ost), majd 2012-ben, 2013-ban ismét csökkenést. Ez feltehetően adathibára utal, a változások okaira az elemzés további részeiben térünk ki. Népsűrűség

A város népsűrűsége a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 60,66 fő/km2, ami 2001-hez képest 6,9%-kal kevesebb a népesség csökkenésének eredményeként. A 2011-es városi népsűrűség az ugyanebben az évben mért megyei átlaghoz képest (69,26 fő/km2) mintegy 8,6 fő/km2-rel alacsonyabb.

Népmozgalom

A település népességének változása szempontjából kiemelt helyen áll a természetes szaporodás, fogyás folyamata. A természetes népmozgalmi mutatók Kunszentmárton esetében azt mutatják, hogy az élveszületések és halálozások különbözete valamennyi vizsgált évben negatív volt a városban. Az alábbi ábra az 1000 főre vetített természetes fogyás mértékét szemlélteti. A diagram képe alapján egyértelmű a különbözet folyamatosan negatív szintje, illetve kirajzolódik egyes években a különösen kedvezőtlen helyzet. Ezek között kell kiemelni a 2010-es évet, amikor a mutató -10,12 értéke alapvetően a kiemelkedően magas halálozási számból (150 fő), illetve a relatíve alacsony születési számból (64 fő) adódik. A születések száma az időszakban 55-78 fő között változott, a legalacsonyabb 2013-hoz kapcsolódik, a legmagasabb 2000-hez. A 2013-as év a természetes fogyást szemléltető ráta szempontjából a legkedvezőtlenebb a vizsgált évek közül: a -11,01-es érték a 2010-essel megegyező mértékű (150 fő) halálozással és az időszak legalacsonyabb születésszámával magyarázható 55 fő). 2. ábra: A természetes fogyás rátája Kunszentmártonban 2000-2013 között

Természetes szaporodás, fogyás 1000 főre vetített ráta 0,00 -2,00

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. év év év év év év év év év év év év év év

-4,00 -5,18

-6,00 -8,00 -10,00

-6,82

-7,40 -9,01

-5,20 -6,66

-7,45

-6,66

-7,68

-8,51

-7,05

-8,65 -10,12 -11,01

-12,00

Forrás: KSH T-STAR alapján szerkesztett diagram

Az alábbi ábra az országos, megyei, járási és városi adatok összehasonlítását teszi lehetővé. Megállapítható, hogy a járási és városi adatok jelentősen kedvezőtlenebb képet mutatnak a megyei és országos adatokhoz képest. Az adatok alapján hangsúlyozható, hogy a népességfogyás egyik meghatározó oka a lakosság természetes fogyása.

ITS Konzorcium


41

3. ábra: A természetes fogyás rátája különböző területi szinteken 2000-2013 között

Forrás: Lechner Nonprofit Kft, TEIR

A település népességének változása szempontjából kiemelt szerepe van a vándorlás alakulásának is. Amint az alábbi ábrából is látszik, a vizsgált időszak egészében negatív volt a város vándorlási egyenlege. A legkedvezőtlenebb a 2008, 2009 és 2010-es év, melyeket követően javult a helyzet 2011-2012-ben, majd a 2013-as évben ismét jelentősen romlott a mutató szintje. 4. ábra: A vándorlási különbözet rátája Kunszentmártonban 2000-2013 között

Vándorlási különbözet 1000 főre vetített ráta 0,00 -2,00 -4,00 -6,00 -8,00 -10,00

2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. év év év év év év év év év év év év év év -1,42 -1,93 -3,17 -5,19

-4,72

-4,77 -6,92 -8,96

-7,45

-8,23

-8,35 -10,95

-12,00 -12,66 -12,57

-14,00

Forrás: KSH T-STAR alapján szerkesztett diagram

Az alábbi ábra a megyei járásközpontok, a Kunszentmártoni járási és Kunszentmárton városi adatok összehasonlítását teszi lehetővé. Megállapítható, hogy a vizsgált időszak jelentős részében a megyei járásközpontok együttesen kedvezőbb vándorlási mutatóval rendelkeznek, ugyanakkor az is kiemelendő, hogy a Kunszentmártoni járás több év vonatkozásában ITS Konzorcium


42

Kunszentmárton városhoz képest kedvezőbb képet mutat – azaz a járás egyéb települése(i) jobb eredményt tudtak produkálni e téren. 5. ábra: A vándorlási különbözet rátája különböző területi szinteken 2000-2013 között


Korösszetétel

A népesség korösszetételét a következő táblázatban rögzített nyolc korcsoport szerint, a 2001es és 2011-es népszámlálási adatok alapján vizsgáljuk. Az eredményeket az alábbi ábra szemléletesen is bemutatja. 6. ábra: A lakónépesség korösszetétele 2001, 2011 A népeség korösszetétele 2001 0-14 6519%

15% 15-19 6%

60-64 6% 50-59 13%

20-29 13% 40-49 16%

30-39 12%

6520%

A népeség korösszetétele 2011 0-14 12%

60-64 7% 50-59 17%

Forrás: KSH Népszámlálás 2001, 2011

ITS Konzorcium

15-19 20-29 5% 12% 30-39 40-49 14% 13%


43

9. táblázat: A népesség korösszetétele Adattípus -14 15-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-64 65Összesen:

2001 1.505 566 1.214 1.141 1.592 1.311 570 1.808 9.707

adott korcsoport részesedése – 2001 (%) 15,50 5,83 12,51 11,75 16,40 13,51 5,87 18,63 100

2011 1.078 408 1.037 1.178 1.150 1.473 637 1.753 8.714

adott korcsoport részesedése – 2011 (%) 12,37 4,68 11,90 13,52 13,20 16,90 7,31 20,12 100

Forrás: KSH 2001. és 2011. évi Népszámlálás

Az adatok alapján megállapítható, hogy Kunszentmárton város népességének korösszetétele a két népszámlálás időszaka alatt az idősebb korosztályok irányába mozdult el. Ezt támasztja alá, hogy 2011-ben a 0-14 évesek 3,1%-kal, a 15-19 évesek 1,1%-kal a 20-29 évesek további 0,61%kal képviselnek kisebb arányt a népességben, mint 2001-ben. Emelkedett a 30-39 évesek aránya 1,8%-kal, viszont 40-49 éveseké jelentősen csökkent (3,2%-kal), míg a további vizsgált idősebb korcsoportoké emelkedett (50 év felett minden korcsoport). A tendenciák egyértelműen azt mutatják, hogy a település népessége öregszik. A városban az eltartott népesség rátája (a gyermeknépesség (0–14 éves) és az idős népesség (65–X éves) összege a 15–64 éves népesség százalékában) 2001-ben 52,81%, míg 2011 ugyanez a mutató 48,12% volt. A város öregedési indexe (öregedési index: az idős népesség (65–X éves) a gyermeknépesség (0–14 éves) százalékában) 2001-ben 120,13%, míg 2011-ben ugyanez a mutató 162,62% volt. Ez utóbbi adat hangsúlyozza a legkomolyabb demográfiai veszélyt: az alacsony gyermekszületések számát. Összességében elmondható, hogy a népesség öregedő tendenciát mutat, ezzel párhuzamosan az eltartott népesség aránya csökkent 2001 és 2011 között. Ez egyezik a megyei folyamatokkal, ahol szintén az eltartott népesség arányának kisebb mértékű csökkenését láthatjuk, azonban eltér az országos tendenciáktól, ahol kisebb mértékű emelkedést tapasztalhatunk. A népesség nemek szerinti megoszlása: 2001-ben a városban a népesség 52,29%-a nő, 47,71%-a férfi. A nemek közötti arány 2011-re minimálisan változott: nők: 52,38%, férfiak: 47,62%. A férfiak aránya tehát mintegy 0,1%-kal csökkent a helyi népességen belül.

1.7.1.2

Hazai nemzetiségek

Nemzetiségi összetétel

A városban a 2011 népszámlálás alapján jelen lévő nemzetiségek: cigány (1,33%, 116 fő), német (0,36%, 31 fő). 2001 óta a nemzetiségek arányában nem állt be jelentősebb változás a településen (a cigány lakkosság aránya 0,91% volt), ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a népességnek csupán 85,4%-a adta meg nemzetiségi hovatartozását a népszámláláskor. Az adatok szerint 2011-ben a cigány lakosság aránya elmarad a megyei (4,94%) és az országos (3,17%) értékektől. Ugyancsak elmondható, hogy a településen a hazai nemzetiségi lakosság

ITS Konzorcium


44

cigány nemzetiség nélküli aránya is (0,62%) alacsonyabb, mint az országos (3,31%) és megyei (0,82%) arányok. A roma nemzetiségi csoport önkormányzattal rendelkezik a településen. Nem hazai nemzetiségek

Kunszentmárton városában a népszámlálási adatok tanúsága szerint mindössze 20 fő sorolta magát egyéb, nem hazai nemzetiségek közé.

1.7.1.3

Képzettség

Az alábbi táblázat rögzíti Kunszentmárton város lakosságának iskolai végzettségét százalékos megoszlásban, 2001 és 2011 vonatkozásában, a népszámlálások eredményei alapján. Ugyancsak láthatjuk a releváns megyei és országos adatokat is. Az adatok alapján rögzíthető, hogy a város népességének iskolázottsága a „legalább középiskolai érettségivel rendelkezők”, valamint az „egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők” mutató vonatkozásában elmarad a megyei és országos szinttől. Emellett „az általános iskola első évfolyamát sem végezte el” mutató esetében a 2011-es adatok kedvezőbbek a megyei és országos mutatónál, míg a „legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya” Kunszentmártonban jobb a Jász-Nagykun-Szolnok megyei aránynál, de elmarad az országos szinttől. 2001 és 2011 között Kunszentmárton népességének képzettségi szintje jelentősen emelkedett. 10. táblázat: Kunszentmárton város lakossága iskolai végzettség szerint megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011) 2001 (%)

2011 (%)

Változás 2011/2001 viszonylatában (%)

általános iskola első évfolyamát sem végezte el (városi)

0,4

0,5

0,1

megyei

0,8

0,7

-0,1

országos

0,7

0,6

-0,1

15-X éves korosztályban legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (városi)

84,7

93,6

8,9

megyei

85,0

92,8

7,8

országos

88,8

95,1

6,3

26,7

38,5

11,8

30,5

40,0

9,5

országos

38,2

49,0

10,8

24-x éves korosztályban egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya (városi)

7,2

10,8

3,6

megyei

8,9

13,3

4,4

országos

12,6

19,0

6,4

Adattípus

18-X éves korosztályban legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya (városi) megyei


ITS Konzorcium


45

7. ábra: Kunszentmárton város lakosságának iskolai végzettségben történt változása megyei és országos összehasonlításban (2001, 2011)

A népesség iskolai végzettségének változása 2001-2011 (%) 11,8 12 10 8 6 4 2 0 -2

8,9

9,5 7,8

10,8

6,3

6,4 3,6

0,1 -0,1

4,4 Kunszentmárton

-0,1

általános 15-X éves iskola első korosztályban évfolyamát legalább sem végezte el általános (városi) iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (városi)

Jász-Nagykun-Szolnok megye 18-X éves korosztályban legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya (városi)

24-x éves korosztályban egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya (városi)

Ország

Forrás: KSH Népszámlálás 2001, 2011 alapján szerkesztett diagram

Ábránk szemlélteti a városi, megyei és országos szinten végbement változás mértéke közötti különbséget. Megállapítható, hogy míg az „az általános iskola első osztályát sem végezték el” mutató esetében mindhárom területi szint esetében minimális változás történt. A „15-X éves korosztályban legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya” mutatók tekintetében a város jelentősebb javulást mutatott, mint Jász-Nagykun-Szolnok megye és az ország egésze, ezáltal 2011-ben a város kedvezőbb mutatóval is rendelkezik (93.6%), mint a megye (92,8%), továbbra is elmaradva azonban az országos átlagtól (95,1%). Hasonló mondható el a „18-X éves korosztályban legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya” mutatóval kapcsolatban is: a város produkálta a legjelentősebb javulást, azonban itt nem éri el a megye és országos szintet. A „24-x éves korosztályban egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya” mutató esetében az elmozdulás szerényebb mértékű, elmarad a megyei és országos szinttől. E területeken a város 2011-ben nem éri el a 2001-es országos átlagos arányt, a 2011-es országos átlagtól jelentősen, 8,2%-kal marad el. 1.7.1.4

Foglalkoztatottság

Kunszentmárton városban 2011-ben a munkaképes korúak (15-64 évesek) száma 5.883 fő volt, ennek 54,73% a volt foglalkoztatott. Ez az arány, a 2001-es adatokhoz képest kedvezőbb értéket mutat, hiszen az arány a korábbi népszámlálás idején 45,45% volt. Fontos mindamellett jelezni, hogy a népességen belül 2001-ben a munkaképes korúak száma még 6.394 fő volt, ez az akkori népesség 65,87%-a volt. 2011-re a munkaképes korúak száma ugyan csökkent, arányuk viszont emelkedett a teljes népességen belül (67,51%-ra). 2011-ben a településről napi szinten ingázó foglalkoztatottak aránya 29,31% volt, míg a helyben foglalkoztatott helyi lakosok aránya 70,69% volt. 2001 óta jelentősen nőtt napi szinten ingázó foglalkoztatottak aránya (2001: 11,94%). Az adat alapvetően a helyi munkaerő-piaci lehetőségek beszűkülésére utal.

ITS Konzorcium


46

8. ábra: Regisztrált munkanélküliek (nyilvántartott álláskeresők) Kunszentmárton városban, 20012013


A fenti ábra jól mutatja, hogy a munkanélküliek (nyilvántartott álláskeresők) száma 2000 és 2013 között viszony szűk sávban ingadozott, a legmagasabb értéket 2010-ben érte el, 2000-ben volt még közel hasonló szinten. Több év vonatkozásban is kiugró értékeket figyelhetünk meg: a 2009es, 2010-es, 2011-es és 2013-as adatok azt mutatják, hogy a gazdasági válság időszaka befolyásolta a munkanélküliség alakulását, azonban – ha kitekintünk a 2001-2008 közötti értékekre – azt is érzékelhetjük, hogy valójában az egész időszakban viszonylag hasonló szinten volt. A 2012-es javulást követően 2013-ban ismét jelentős emelkedés következett. A változás dinamikája és iránya megmutatkozik a nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességen belüli arányának mutatójában is: ez az arány 2010-ben 13,2% volt, 2012-ben 10,1%, 2013-ban 11,8%. 2014-ben a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma 564 fő volt, ami kedvezőbb a 2013as adatnál. 9. ábra: Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, Lechner Nonprofit Kft, TEIR

ITS Konzorcium


47

A leírtak alapján elmondható, hogy a városban a munkanélküliség továbbra is jelentős probléma. A fenti ábra a munkanélküliek arányát mutatja 2001 és 2011 vonatkozásában, városi, járási, megyei és országos szinten. Az adatok alapján rögzíthető, hogy 2011-ben a városban (7,6%) és szűkebb térségében (a járásban 7,6%) jelentősen meghaladta az országos átlagos szintet (5,7%) és a járási székhelyek együttes szintjét (5,8%) a munkanélküliek aránya. Ugyanakkor az adatok kedvezőbb képet mutatnak, mint 2001-ben, akkor a különbség is nagyobb volt. A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli százalékában) adat alkalmas az állásnélküliség tartóssá válásának szemléltetésére. Kunszentmártonban a 2000 óta eltelt időszakban a mutató 43,3 és 63,0% között mozgott. A legmagasabb szintet 2000-ben (63,0%), illetve 2007-ben érte el (55,9%), de az időszak jelentős részében meghaladta az 50%-os szintet (2000-2004 között, 2006-2008 között, 2010-ben és 2012-ben. Fontos említeni, hogy a mutató értéke az utolsó vizsgált évben 2013 érte el a legalacsonyabb szintet (43,3%). Ez az érték jelentősen alacsonyabb az országos átlagnál (49,9%). A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat relatív mutatója a nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népesség %-ában kifejezett arányát mutatja, minden év esetében a decemberi adatokat vetve össze. Alábbi ábrán megye és országos összehasonlításban szemléltetjük az indikátor alakulását. 10. ábra: A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában

A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség %-ában (relatív mutató), 2000-2014 12,96 12,21 11,97 11,17 11,2 11,32 11,49 10,93 9,96 9,94 9,45 10,41 8,89 8,99 8,8 8,55 8,12 8,53 8,25 8,16 7,71 7,95 7,28 7,19 7,18 6,69 6,26 5,99 6,26 6,12 5,63

14 12,94 12 10 8 6

11,32

Kunszentmárton Jász-nagykun-Szolnok megye Magyarország

4 2 0 2000 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Kunszentmárton vonatkozásában ki kell emelni, hogy a munkanélküliség relatív mutatója az ezredfordulót követően 2007-ig csökkenő tendenciát mutatott, azonban ez a folyamat 2008-tól megfordult: a legmagasabb 2010-ben volt, ekkor meghaladta a 2000-ben jegyzett szintet is. A városban az álláskeresők munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya mindvégig magas, jelentősen meghaladva a megyei, de különösen az országos szintet. Mérséklődés 2010et követően 2011-2012-ben tapasztalható, 2013-ban azonban ismét nagyon magas a mutató értéke (Kunszentmárton: 11,49%, Jász-Nagykun-Szolnok megye: 8,12%, országos: 6,26%). A 2014-es adatok ehhez képest nagyobb előrelépést mutatnak: ez évben városi adat (8,53%) már közelít a megyei átlaghoz (7,19%), de az országos átlagtól (5,63%) továbbra is távol marad. Külön megnéztük a 2014-ben lezajló folyamatokat, melyek alapján az látható, hogy a mutató szintje ősszel (szeptemberben) volt a legalacsonyabb (8,05%), januárban pedig a legmagasabb

ITS Konzorcium


48

(10,54%). Az első negyedévet követően a relatív mutató értéke év végéig folyamatosan csökkent (negyedévenként vizsgálva az értékeket), csak az év végére emelkedett ismét kisebb mértékben. A 25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya az összes munkanélküli között 2001 és 2013 között 12,6 és 18,4% között változott. 2008-ban érte el a legmagasabb szintet, ekkor 18,4% volt, ami 1,8%-kal meghaladja az országos átlagos szintet (16,6%). 2013-ban azonban a városi arány (15,7%) már alacsonyabb az országos átlagnál (16,4%). A 45 év feletti munkanélküliek aránya az utóbbi években (2011-2013 között) emelkedik: 2013-ban Kunszentmártonban az összes munkanélküli 42,1%-a került ki ebből a korcsoportból, ugyanez a mutató országos szinten 37,9% volt. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az összes munkanélküli százalékában 2001 és 2007 között 32,6 és 42,4% között változott. Sajátos módon 2008 után, 2009-2013 között viszonylag alacsony szinten volt az alacsony iskolai végzettségűek aránya a munkanélküliek között (32,6-35,8% között), ami elvi szinten ellentmondásban van azzal, hogy a gazdasági válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásai ezt a csoportot mindig érzékenyen szokták érinteni. A mutató értéke a teljes vizsgált időszakban az országos átlag alatt maradt. 2014-ben Kunszentmártonban nem volt jogszabályi feltételeknek megfelelő létszám-leépítési szándékbejelentés. Kunszentmártoni munkavégzési helyszínt 2014-ben 1003 álláshely esetében jelöltek meg a foglalkozatók, mely előző évhez képest 14 %-os csökkenést jelent. A településen a közfoglalkoztatásban részt vevők száma növekszik. Többnyire szakképesítést nem igénylő, kisegítő vagy segédmunkás munkakörben foglalkoztatja az önkormányzat elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőket. Az önkormányzat alkalmaz közfoglalkoztatottakat valamennyi intézményénél, és törekszik, hogy még ha csak közfoglalkoztatás formájában is, de növekedjen azok száma, akik munka után kapnak díjazást, és ennek alapján tartják el családtagjaikat. 1.7.1.5

Jövedelem

Jövedelmi viszonyok

Kunszentmártonban a száz lakosra jutó adófizetők száma 2012-ben 45,4 fő volt, ez az adat 1,9%-kal meghaladja az országos szinten rögzített értéket (43,5 fő). Emellett az is elmondható, hogy az elmúlt évek során kisebb visszaeséseket kivéve folyamatosan emelkedett a mutató értéke (2000: 39,1 fő, 2005: 40,9 fő, 2010: 44,1 fő, 2013: 45,4 fő).

ITS Konzorcium


49

11. ábra: Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem 2000 és 2012 között (Ft)


A fenti ábra adatai alapján elmondható, hogy az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem összege Kunszentmártonban 2009 és 2011 kivételével folyamatosan emelkedett az elmúlt évek során, 2012-ben érte el a legmagasabb szintet. Az országos átlaggal való összehasonlítás azonban jól mutatja, hogy a városban jellemző jövedelmi szint jelentősen elmarad az országos mértéktől: míg Kunszentmártonban 2012-ben az átlagos, egy lakosra jutó nettó jövedelem 564 ezer forint volt, országos szinten ez a mutató meghaladta a 680 ezer forintot. Az 1000 főre jutó személygépkocsik száma 2001-ben 164 volt Kunszentmártonban, 2011-ben 236 darab. Országosan a mutató értéke 2001-ben 243, 2011-ban 298 darab volt. Jól szemlélteti a jövedelmi szempontból meglévő hátrányokat a térség vonatkozásában a „rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül” mutató. Ennek értéke 2001-ben Kunszentmártonban 50,7% volt, szemben az országos 36,9%-kal. 2011re javult a mutató értéke, a városban 41,4%-ra, országosan 33%-ra, és csökkent az elmaradás is az országos szinttől. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúakon belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 2001-ben és 2011-ben is meghaladta az országos átlagot: míg Kunszentmártonban a mutató értéke 2001-ben 31,5%, 2011-ben 17,4%, addig az országos adat 2001-ben 25%, majd 2011-ben 14,7% volt.

Segélyezés

A segélyezés települési szintű kérdését Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól rendezi. A rendelet célja, hogy Kunszentmárton városában a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokról.

ITS Konzorcium


50

A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok, nyugdíjasok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni. A rendelet a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtandó szociális ellátásokról. 11. táblázat: Kunszentmárton, Segélyezési adatok, 2009-2014 2009

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Átmeneti segély

Temetési segély

738 3198000

307 2063000

17 255000

Fő Összeg Összesen 2010

1082 fő, 5.516.000 Ft Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Átmeneti segély

Temetési segély

777 3402000

266 791000

14 210000



Átmeneti segély

Temetési segély

623 2000000

148 825000

33 495000



Átmeneti segély

Temetési segély

239 1665000

210 1098000

12 180000



Átmeneti segély

Temetési segély

737 5900000

552 3100000

60 900000

Fő Összeg Összesen

1349 fő, 9.900.000 Ft

2014

Önkormányzati segély

Összesen

1222 fő, 11.000.000 Ft

Forrás: Önkormányzati adatok

ITS Konzorcium


51

Amint látható, az elmúlt 2 évben jelentősen megemelkedett az önkormányzat által nyújtott szociális segélyek összege. A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. A csökkenő nem-roma népességgel szemben létszámuk nő: a Program hivatkozik a Cigány Nemzetiségi Önkormányzatra, mely szerint a cigány népesség aránya jelentősen magasabb, mint amit a népszámlálási adatok mutatnak. Figyelembe véve, hogy e népességen belül magasabb az alacsonyabb végzettségű, munkaerő-piaci és jövedelmi szempontból is hátrányos helyzetben lévő ember, körükben jóval sűrűbben jelentkezik a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. 2015-től – a fentebb jelzett önkormányzati rendelet értelmében – jelentősen megváltozik a települési szintű segélyezés gyakorlata, az adható segélyek típusa. Erről részletesebben az 1.8.1.3 fejezetben írunk. 1.7.1.6

Életminőség

Kunszentmártonban a KSH 2011. évi népszámlálása szerint 3.997 lakás volt, 2001-ben 3.960, tehát a lakásállomány kis mértékben gyarapodott. A települések jellemzően nem tudnak azonos életminőséget nyújtani a lakosság számára minden területen. Egyes városrészek, illetve kisebb területi egységek kiemelkednek, míg mások az átlagos városi szint alatt maradnak. Az életminőség egyik meghatározó mérőfoka a területen található lakások minősége, komfortfokozata. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Kunszentmárton esetében városi szinten 2001-ben 31,7%, 2011-ben 17,1% volt, tehát jelentősen csökkent a két vizsgálati időpont között, azaz javult a településen élők életminősége. A 2001-2011 közötti javulás azzal is indokolható, hogy a 2006-os árvíz után sokan kaptak támogatást a rongálódások helyrehozatalára. 12. táblázat: Lakások komfortossága Kunszentmártonban 2001-ben és 2011-ben Kunszentmárton

Összkomfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli

Szükség- és egyéb lakás

Összesen

2001

1280

1429

408

755

88

3960

2011

1 478

1 841

223

431

24

3 997


Bár a városban a lakások száma csak kis mértékben emelkedett a két népszámlálás között, a népesség fogyása miatt az 1000 főre jutó lakások száma jelentősen emelkedett 408-ról 458-ra. Az új lakások építése egyre kevésbé jellemző a településen: 2001-ben az épített lakások aránya (éves lakásállomány százalékában) még 0,15% volt, 2011-ben már 0,00%. Az életminőséget nagymértékben meghatározó lakás komfortossági szint az összkomfortos és komfortos lakások javára változott a vizsgált időszakban, a komfort nélküli lakások aránya 10,8%-ra csökkent a korábbi 19,1%-ról. Kedvezőbbé vált a szükség és egyéb lakások kategóriájába tartozó építmények száma és aránya. A városban 2011-re a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya növekedett 2001-hez képest, így a település túlnyomó részére (93,6%) már eljut ez a szolgáltatás (az

ITS Konzorcium


52

országos átlag 95% 2011-ben). Ugyancsak emelkedett a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya: 2001-ben 29,9% volt, 2011-re meghaladta a 61%-ot (az országos átlag 76,8%). 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok

A kedvezőtlen lakhatási feltételekkel rendelkező lakások jelentős része általában egyes szegregátumokban található, ahol az alacsony komfortfokozatú lakások aránya jelentősen meghaladja a városi szintet. Kunszentmárton esetében a KSH által előzetesen 3 szegregátumként jelölt területen ez sajátos módon csak az egyik területre igaz (17,6%), míg a másik kettő esetében az adatok sokkal kedvezőbbek (10,7 és 9,7%). Az egyéb adatok azonban ténylegesen megerősítik a területek kedvezőtlen helyzetét: a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül városi szinten 41,4%, a KSH által jelzett területeken ennél jelentősen magasabb, az egyik esetében 75%. Magas az alacsony végzettségűek és foglalkoztatott nélküli háztartások aránya és kiemelkedő a munkanélküliség szintje is. A KSH által szegregátumként megjelölt területekhez kapcsolódó részletesebb elemzést a megalapozó vizsgálat 3.1.5 fejezete tartalmaz. A 2013-ban készült Helyi esélyegyenlőségi program – amely még a korábbi népszámlálási adatok alapján készült – kiemeli, hogy a városban szegregált, telepszerű lakókörnyezet nincs. Jelen dokumentum és az ITS anti-szegregációs fejezeteinek feladata, hogy feltárja, az új adatok figyelembe vétele mellett, hogy a KSH adatai alapján jelölt területek ténylegesen szegregátumnak minősülnek-e.

1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők 1.7.3.1

Településtörténet

Történeti és kulturális adottságok

A város a Tiszazugban található, mely a Tisza és a Hármas-Körös közötti szögletet foglalja magába. A területhez 11 település tartozik, közülük Kunszentmárton a legnagyobb. A terület a kedvező feltételek miatt már a neolitikumban is lakott terület volt, majd a későbbi korok során is. A település helyén és környékén a honfoglaláskor szláv-bolgár népek laktak, akik azután az Ond törzsek tagjaival keveredve elmagyarosodtak. A Hármas-Körös alsó folyásának bal partján elterülő Kunszentmárton város: középkori eredetű település. Nincs okunk kétségbe vonni azt a feltevést, hogy már államalapító Szent István királyunk idejében a templomos helyek közé számított. A falu 1239-ben kunszállás lett, miután IV. Béla befogadta Köttönyt, menekülő kunjaival, s így itt is kunok települtek le. A Tatárjárás Mártonfalvát is érte, de ezután sem maradt lakatlan. A tatárjárás pusztításai után IV. Béla a Tiszántúlon telepítette le a kunokat, akik a keresztény hitre térve fokozatosan feudalizálódtak, majd felvették az itt talált magyarok szokásait. A község - Kunhegyeshez, Kunmadarashoz hasonlóan - róluk kapta és máig megőrizte a "Kun" előnevet. A régi Kunszentmárton feltehetően akkor vált községgé, amikor a kunok a XIV. század második felében véglegesen felvették a kereszténységet, és a sátorlakásokat szilárd anyagú házakkal váltották fel. 1418-ban már, mint község szerepelt. Hunyadi János 1447.december 27-i levelében is feltűnik a neve, mint Szentmártonszállás. A török időkben többször is elnéptelenedett, Gyula 1566-os eleste után végleg hódoltsági területté vált. A 15 éves háborút követően szinte teljesen elnéptelenedett. Az elnéptelenedett kunszentmártoni pusztát 1717 és 1719 között Jászapátiból és egyéb jász helységekből kirajzó lakosok népesítették be újra. Lakossága ezután gyorsan gyarapodott: 1719. év végén 700-800, 1745-ben már 1200-1500 fő volt. Az újraépített Kunszentmártonban az utcasorok kialakulása mellett, a XVIII. században háromszor került sor templomépítésre. ITS Konzorcium


53

A gazdasági fellendülésre jótékonyan hatott az l745-ben kiadott redemptionális diploma, melynek erejével a német Lovagrendek l702-ben eladott Hármas Kerület /Jászság, Nagy- és Kiskunság / lakossága az erőírt összeg lefizetésével megválthatta magát a földesúri fennhatóság alól. A fejlődést az igazolja legjobban, hogy I. Ferenc aláírásával Kunszentmárton 1807-ben városi rangot kapott, s ehhez kapcsolódóan négy országos vásár és szerdai napokon hetipiac tartásának jogát nyerte el. 1800-ban 4016, 1828-ban 5991, 1852-ben 7485, 1880-ban 9608, 19l0ben 10.921 lakója volt Kunszentmártonnak és nagy kiterjedésű határának. Az iparosoknak a helyi, főként az állattartásra épülő és annak nyersanyagát felhasználó, feldolgozó rétege az összlakosság l3 %-át tette ki. A mesterségek szélesebb körű elterjedése bővítette a kereskedelmi hálózatot, növelte az árucsere lehetőségeit. A másik kereskedési forma:a vásárokon, piacon való árusítás szélesebb népréteg számára vált hozzáférhetővé. Az iparosok kívánságára a város lehetővé tette, hogy az országos vásárok két napon át tartsanak. Az 1885-ben megnyílt a Szolnok felől érkező vasútvonal. A múlt század végén bizonyos közigazgatási átszervezés történt az országban, ebből következett, hogy Kunszentmárton 1895-ben elvesztette városi rangját,s a települést nagyközséggé minősítették vissza. Ez a sérelmes állapot majdnem egy évszázadig tartott,míg végül az Elnöki Tanács rendelkezése folytán Kunszentmárton 1986.január 1-i hatállyal ismét a városok kategóriájába került. A második világháborút követően a földosztó mozgalom Kunszentmártonban már jóval az FM rendelet előtt megkezdődött, amely jelentős társadalmi átalakulás elindítója lett. Az 1950. október 22-i választásokat követően hamarosan létrejött a községi és járási tanács, Kunszentmárton járási székhely lett.1948. október 15-én alakult meg Szolnok megye második termelőszövetkezeti csoportja a "Zalka Máté" 75 kh területen 12 alapító taggal. 1949 őszén államosították a helyi téglagyárat, és 1500 kh területen megkezdte működését az Állami Gazdaság. A termelőszövetkezeti mozgalom egyik élenjáró települése volt Kunszentmárton, már a kezdet kezdetén jelentős területtel alakult meg két szövetkezet. A társadalom átalakulásához az iparosok ktsz-be tömörülése is nagymértékben hozzájárult. A hatvanas évek közepén meginduló iparosítási folyamat során építő-, könnyű-, és élelmiszeripari üzemek települtek a községbe. A nagyüzemi mezőgazdaság egy 12.600 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet és állami gazdasági kerület képviseli. Az 1990-es évektől Kunszentmárton és lakossága is a modern piacgazdaság által diktált feltételek között próbál minél stabilabb gazdasági és társadalmi pozíciót betölteni szűkebb és tágabb térségében egyaránt. Kulturális értékek

A kunszentmártoni kulturális élet egyik központja a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ, melynek igazgatása alá tartoznak az alábbi intézmények: Helytörténeti Múzeum, Művelődési Központ, Óvoda, Városi Könyvtár, Dani Margit Sportcsarnok (2015. április 1-étől a Városgondnokság üzemelteti), Bartók Béla terem és a Kungyalui Művelődési Ház. A Művelődési Központ a rendszeres kulturális programokon kívül – mely magában foglalja a zenei, irodalmi, képzőművészeti, művelődéstörténeti rendezvényeket – helyet biztosít a különböző civil szervezeteknek, szakköröknek (Hímző szakkör, Baba-Mama Klub, Nőklub, Vöröskereszt, Horgászok, Méhészek, Mazsorett csoport, Szilver SE, jógások, zumbások). Tanfolyamok szervezésével (angol- német nyelvtanfolyam, vagyonőr, számítógép kezelői stb.) segíti a helyi lakosság továbbképzését. Valamennyi korosztálynak lehetőséget biztosít a tartalmas szórakozásra. Gyermekszínházi-, és bábelőadásokat, táncszínházi és filharmóniai bemutatókat szerveznek az ifjúság számára, operett-, és pódium esteket, egészségügyi, történelmi előadásokat, bálokat a felnőtteknek, képzőművészeti, építészeti, néprajzi, fotó kiállításokra várják az érdeklődő közönséget. Térképet, képeslapot, tájékoztatást, szállás szervezést kínálnak az ide érkező turistáknak. A Helytörténeti Múzeum egyik fő feladata a település és a Tiszazug régi kismesterségeinek felgyűjtése és bemutatása. A Nagykun Kerület igazságszolgáltatásának kutatását, a környező

ITS Konzorcium


54

térség történetének, néprajzának mélyebb megismerését, emlékeinek megóvását szintén kiemelt feladatként kezelik. Az egykori zsinagóga szépen helyreállított műemléki épülete, a mai Bartók Béla Terem kifejezetten kulturális célokat szolgál. Koncertek, kiállítások, egyéb rendezvények teszik a termet a kunszentmártoni művészeti élet egyik központjává. 2014. február 18-án megtartotta alakuló ülését a Települési Értéktár Bizottság. A bizottságot a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény alapján a képviselő-testület hozta létre. A bizottság feladata a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítása, ezek összegyűjtése. A Kunszentmártoni Értéktár Bizottság az alábbi kulturális értékek értéktárba történő felvételéről döntött eddig: -

Bozsik Kálmán kunszentmártoni fazekasmester munkáságának termékei, iparművészeti öröksége, Nagykun Kerületi Ház épületegyüttese, Papp-Kökényesdy Sándorné P. Szeöke Izabella festőművész életműve, Búzacsíramálé, mint közkedvelt és egészséges, a vidéken régóta fogyasztott táplálék.

Számos kiemelkedő építészeti emlék között érdemes megemlíteni az 1782-ben épült Nagykun kerületi börtönt, mely ma Helytörténeti Múzeumként működik, az 1900-as évek elején épült "Mátray - házat", mely ma a városi bíróság épülete, az egykori Zsinagógát, mely ma kulturális intézmény Bartók Béla terem néven (épült 1911-12 között). Az 1927-es építésű Iparos székház, ma a város művelődési központjának épülete. Komoly értékként tartjuk számon sok más mellett a római katolikus nagytemplomot, a református templomot és a Ledniczky-villát. Az épített örökség részletesebb bemutatása az 1.14 fejezetben történik meg. 1.7.3.2

Civil szerveződések

A városban a Civil Információs Portál adatai szerint 86 bejegyzett civil szervezet működik. Ezek közül 77 önálló helyi szervezet, további 9 országos szervezet tagszervezete. A szerveztek a legnagyobb számban érdekvédelmi, kulturális és sport tevékenységet folytatnak. Az önkormányzat a civil szervezetek számára jelentős támogatást nyújtott 2014-ben. Az alábbi táblázatban a legjelentősebb támogatott szervezeteket emeltük ki. 13. táblázat: Jelentősebb civil szervezetek a városban (2014 adatok szerint) Civil szervezet neve

Tevékenység

Kunszentmártoni Torna Egylet

sport

Kunszentmárton Kézilabda Sport Klub

sport

Kunszentmártoni Diáksport Egyesület

sport

Kunszentmártoni Fúvószenekari Közhasznú Alapítvány

kultúra

Kunszentmártoni Alapfokú Művészeti Iskola

oktatás

Szent Márton Lovas Egyesület

hagyományőrzés

Körös-Gym Testépítő Egyesület

sport

Tiszazug Leader Egyesület

vidékfejlesztés

Együtt a gyermekekért Alapítvány

gyermek érdekvédelem

ITS Konzorcium


Civil szervezet neve Mozgáskorlátozottak Tiszazugi Egyesülete

55

Tevékenység hátrányos helyzetű érdekvédelem


Az önkormányzat a táblázatban szereplő szervezeteken túl számos egyesületnek, alapítványnak nyújtott különböző célú támogatást. A források alapjául felhasználásra került a civil szervezetnek létrehozott önkormányzati keret, valamint egyéb önkormányzati, polgármesteri és alpolgármesteri keret. A támogatások révén a település hozzájárult a szervezetek működési költségéhez, eszközbeszerzéséhez, rendezvényszervezéséhez. A civil szervezetek részére az Általános Művelődési Központ tud helyszínt és lehetőséget biztosítani rendezvényeikhez, eseményeikhez.

1.8 A település humán infrastruktúrája 1.8.1 Humán közszolgáltatások 1.8.1.1

Óvodák

Oktatás

Kunszentmárton városban az óvodai feladatellátás 2 intézményben 4 feladatellátási helyen történik. A Városi Óvoda működtetője Kunszentmárton Város Önkormányzata, működési területe Kunszentmárton város közigazgatási területe. A Városi Óvoda a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ intézményi keretei között, két épületben – a Deák Ferenc utcai iskola épületében 2 csoporttal és a bölcsőde épületében 1 csoporttal – működik. Az önkormányzati intézmény mellett óvodai intézményként működik a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság által fenntartott Szent Anna Katolikus Óvoda, 2 tagintézménnyel. A KSH adatai szerint a városban működő intézményekben 2011 óta 3 feladatellátási helyen 11 óvodai gyermekcsoport működik. 12. ábra: Egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma, Kunszentmárton (fő)

Forrás: KSH T-Star

ITS Konzorcium


56

Az óvodai kihasználtság alakulásával kapcsolatban elmondható, hogy a katolikus óvoda megnyitását követően, 2011 óta az összes férőhelyek száma 285 fő, kivéve 2012, ekkor 310 fő, 2008-2010 között 200 fő volt, ami alatta volt a tényleges igényeknek. A beíratott gyermekek száma 2008 óta 226-260 fő között változott. Az ábrán látható egy főre jutó óvodások száma egyben a kihasználtságra is utal: legalacsonyabb kihasználtság 2012-ben volt (84%), a legmagasabb azokban az években, amikor nem volt elégséges a férőhelyek száma. Az utolsó vizsgált év során 86%-os volt a kihasználtság. Az önkormányzati óvoda kihasználtság 100%-os. Az elmúlt években jelentősebb beruházás volt a városi óvoda lakótelepi intézményének tetőfelújítása, mely 2011-ben zárult. A város 2014-2020-as időszakra tervezett fontosabb fejlesztési igényei között szerepel egyes önkormányzati intézmények energetikai fejlesztése, az óvodai épületek felújítása, játszóudvar kialakítása. Alapfokú oktatás

Általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 2013/2014-es tanévben 551 fő volt. Az elmúlt évek (2001 óta) tendenciája szerint ez a szám folyamatosan csökkenő (2001: 887 fő, 2005: 748 fő, 2010: 572 fő). A város általános iskolájában nemzetiségi oktatás nincs. Az általános iskolába más településről bejáró általános iskolai tanulók száma 15 fő volt a 2013/2014es tanévben (a legtöbben 2006-ban: 47 fő). Ez a szám évről évre változó értéket mutat. Megjegyzendő, hogy 2006-ban még működött az eltérő tantervű tagozat, tehát a csökkenés részben nem az iskola népszerűségének romlása miatt, hanem az enyhe fokban értelmi sérült gyerekek Tiszaföldvárra történt átirányítása miatt következett be. A városban 1 általános iskolai intézmény működik: a Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Az iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ köznevelési intézményként működő jogi személyiségű szervezeti egysége. Az intézmény 3 épületében – Deák Ferenc utcai iskola, Széchenyi Iskola és a Művészeti Iskola – a működtetői feladatokat az Önkormányzat a Városgondnokságon keresztül látja el. Az iskola 2010 óta 24 osztállyal működik. Az iskolába beíratott első osztályos gyermekek száma némileg ingadozó tendenciát mutat: 2005-ben 73, 2010-ben 57, 2011-ben 68, 2012-ben 62, majd 2013ban 69. A szám a 2000-es évek eleje óta jelentősen csökkent: 2001-ben: 94, 2002-ben: 102 fő kezdte meg tanulmányait az intézményben. A településen nagy hagyományokkal működik mind a vizuális, mind a zenei képzés. A vizuális képzést a már említett Kunszentmártoni Általános Iskola és Művészeti Iskola végzi. A zenei képzést az alapítványi fenntartású Kunszentmártoni Alapfokú Művészetoktatási Intézmény végzi. Az önkormányzat és az intézmény közötti megállapodás keretében az intézmény használja a Bémer László utcai iskolaépületet, melyet az Önkormányzat továbbra is a megállapodásnak megfelelően biztosít. Az iskola kapcsán több jelentős fejlesztés is történt az elmúlt évek során: megvalósult az IKT eszközök beszerzése a XXI. századi iskolai oktatás színvonalának elérése érdekében, valamint a Városi Általános Iskola Deák Ferenc úti tagintézményének komplex felújítása. A város 2014-2020-as időszakra tervezett fontosabb fejlesztési igényei között szerepelnek az önkormányzati intézmények energetikai fejlesztései. Az önkormányzat – a pályázati források és gazdasági lehetőségek függvényében – tervezi felújítani a Széchenyi Iskola épületét és itt vissza kívánja állítani a főzőkonyhát (üzemi konyhát), amivel önállóan, saját fenntartásban biztosítaná a városi közétkeztetést. A 2014-2020-as időszakban a Széchenyi lakótelepi általános iskola esetében az épület teljes körű felújítása szükséges.

Középfokú oktatás

Középfokú oktatási intézmények száma a városban 1, feladatellátási helyek száma 3, az iskola vonzáskörzete alapvetően a városra és a környező településekre (járás, kistérség) terjed ki. A városban a Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola látja el a középiskolai oktatási és ITS Konzorcium


57

szakképzési feladatokat, melynek fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK), üzemeltetője – az intézmény SZMSZ-e szerint – két telephely esetében a KLIK, míg a harmadik esetében Kunszentmárton Város Önkormányzata. Az intézmény alaptevékenységébe tartozó feladatok - 4 évfolyamos gimnáziumi nevelés-oktatás - szakközépiskolai nevelés-oktatás - felnőttoktatás o 2 éves nappali tagozatos gimnáziumi oktatás - pedagógiai szakszolgálati feladat o fejlesztő nevelés o gyógytestnevelés - szakiskolai nevelés-oktatás - Pedagógiai szakszolgálati feladat o fejlesztő nevelés o gyógytestnevelés 14. táblázat: Szakmacsoportok és szakképesítések, Kunszentmárton Szakmacsoport Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Informatika Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Építészet Faipar Gépészet Gépészet

OKJ azonosító szám 52 341 05 1000 00 00

Szakképesítés kereskedő

54 481 04 0010 54 01 31 341 01 1000 00 00

gazdasági informatikus bolti eladó

31 582 15 1000 00 00 33 543 01 1000 00 00 31 521 24 1000 00 00 31 521 09 1000 00 00

kőműves bútorasztalos szerkezetlakatos gépi forgácsoló

Forrás: Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola szervezeti és működési szabályzata

Az iskola tanulói létszáma az elmúlt időszakban jelentősen csökkent. Ez különösen igaz a szakképző iskolai részre. Az iskolai létszámadatok elemzése a következő ábra alapján, valamennyi intézményre ki fog terjedni. A 2014-2020-as időszakban a középiskola esetében az épület teljes körű felújítása szükséges (3 db épület: gimnáziumi, szakképző főépület, tanüzem épülete). Kollégiumi ellátás

Kollégiumi ellátást a városban nincs biztosítva, erre igény az elmúlt időszakban nem mutatkozott. A más településről bejáró tanulók száma csökkent: 2009-ben 134, 2011-ben 115, 2013-ban 60 fő.

Felsőfokú oktatás

A városban felsőoktatási intézmény nem működik. Alábbi ábránk jól mutatja, hogy az általános iskola tanulói létszáma 2001 óta (2013 kivételével) folyamatosan csökkent. A csökkenés mértéke 2001-2013 vonatkozásában meghaladja a 40%-ot. A jelenlegi adatok szerint 529 tanuló van az iskolában a 700 rendelkezésre álló helyen. Az általános iskola alsó és felső tagozatán 30-30 fő alapfokú művészeti iskolás is végez tanulmányokat. A középiskolai tanulók száma 2004-et követően folyamatosan csökken, nagymértékben visszaesett néhány év alatt: 2004-ben 429, 2013-ban 141 diák járt a középiskolába. A csökkenés mértéke meghaladja a 67%-ot. A szakiskolai részleget érintette legjobban a diákok számának ITS Konzorcium


58

visszaesése, hiszen míg 2001-ben míg 230, 2013-ban csak 18 fiatal tanult az iskolai szakiskolai intézményében. A települési adatok ugyanakkor eltérnek a KSH adatbázisában megismertektől: az önkormányzati adatszolgáltatás szerint az alapító okiratban rögzített maximális gyereklétszám 680 fő, az utolsó évben a teljes tanulói létszám 264 fő fő volt, ebből szakiskolai: 155 fő, gimnáziumi 109 fő volt. Az óvodások száma 2005-ig viszonylag stabil volt, ezt követően néhány évig visszább esett, majd az utóbbi csökkent, majd az utóbbi 3 évben 250-260 fő körül mozgott, kihasználtsága 80% feletti volt. Az óvodai létszám azért sem csökken, mert 2,5 éves kortól óvodázhatók a gyerekek, továbbá sok tanköteles korú gyermeket tartanak vissza. 13. ábra: Az iskolai tanulói létszámok változása, Kunszentmárton (fő) 1000 900

938

887

800

842

748

700 600 500 400 300 200 100

414 340

370

Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok adataival együtt) (fő)

806 700 684

634 618

572 560 539 551

429 411

320 299 266 259 262 262 255 253 259 241 260 246 233 252 230 228 226 243 206 183 141

Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)

0

Forrás: KSH T-Star 1.8.1.2

Alapellátás

Egészségügy

Az alapellátás keretében a helyi önkormányzatnak gondoskodnia kell a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, és az iskola-egészségügyi ellátásról. Az önkormányzat a lakosság egészségügyi alapellátását a két gyermek háziorvosi, 5 felnőtt háziorvosi, 2 fogászati körzetben vállalkozó orvosokkal kötött feladat-ellátási szerződésekkel biztosítja. Az orvosok vállalkozóként végzik feladatukat. A biztosított egészségügyi alapellátások között kell megemlíteni a mentőállomást és a házi betegápolási ellátást is. A Központi Háziorvosi Szolgálat (Kunszentmárton Kossuth Lajos u. 6.) épületében működő 5 felnőtt háziorvosi praxis, valamint egy gyermek háziorvos jelenleg, külön megállapodás alapján – ideiglenes jelleggel- a Városi Egészségügyi Központ felújított épületében működik. A házi orvosi körzetek rendelkeznek az előírt személyi-tárgyi feltételekkel. A városban két gyermekorvosi körzet működik területi ellátási kötelezettséggel, de egyben biztosítva a szabad orvosválasztás lehetőségét. A praxisok egymást helyettesítik, így biztosított a folyamatos ellátás. Az orvosok a betegellátás mellett végzik az iskola-egészségügyi, valamint az egyéb gyermek-ifjúsági közösségek prevenciós feladatait is a Védőnői Szolgálat közreműködésével.

ITS Konzorcium


59

Az önkormányzat a 2014-2020 fejlesztési ciklusban a kistérségi területfejlesztési projektek keretében, az elsők között tervezi a háziorvosi épület felújítását, korszerűbb, költséghatékonyabban működő rendelők kialakítását. A fejlesztés előkészítése folyamatban van. A védőnői szolgálat legfőbb feladata a folyamatos, célzott és szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakításának, a gyermek nevelésének és szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása. Kunszentmártonban 4 területi védőnői körzet van, melyek főállásban vannak betöltve. Az orvosi ügyelet a Városi Egészségügyi Központ épületében működik, az ügyeleti ellátást az önkormányzat társulás keretein belül biztosítja az Emergency Service Kft. által. A gyógyszertárak száma 2, az intézmények magántulajdonban vannak, így azokkal az önkormányzatnak fenntartói gazdasági kapcsolata nincs. Szakellátás

A szakellátást a városban a Kunszentmárton Városi Egészségügyi Központ biztosítja. A kunszentmártoni Városi Egészségügyi Központ kistérségi betegellátást folytat, melynek kapcsán, felnőtt és gyermek lakosság egészségügyi alapellátásának egy részét (védőnői szolgálat, iskolaorvosi ellátás), járóbeteg-szakellátást és mozgó szakorvosi szolgálatot (gyermek és nőgyógyászat) valamint gondozói ellátást végez. Az Egészségügyi Központ ellátási területe a Mezőtúri Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete határozata alapján Kunszentmárton, Öcsöd, Szelevény, Csépa, Cserkeszölő, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Cibakháza, Mesterszállás, Mezőhék. Az egyes szakfeladatoknál az ellátási területek változnak. Az Egészségügyi Központ területi ellátásán kívüli betegeket is ellát. Jelenleg Kunszentmárton és térsége az egészségügyi területi ellátás szervezés szempontjából a Dél-Alföldi régióhoz tartozik. Első szintű fekvőbeteg ellátó hely a szakfeladatok nagy részének szempontjából a szentesi Bugyi István Kórház. A felújított épületben az új eszközpark lehetőséget biztosít a betegek ellátásának magas színvonalához. Néhány szakrendelésen kórházi illetve klinikai szintű műszerek is találhatók. Az ellátás keretében az alábbi szakrendelések érhetők el az intézményben: belgyógyászat, bőrgyógyászat, foglalkozás egészségügy, fül- orr- gégészet, gyermekgyógyászat, kardiológia, laboratórium, nőgyógyászat, pszichiátria, reumatológia, röntgen – ultrahang, sebészet, szemészet, terhes-gondozás, traumatológia, tüdőgyógyászat, urológia. Egyéb ellátás keretei között gyógytorna és fizikoterápia is várja a betegeket. A 2007-2013 közötti időszakban Kunszentmárton Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak- Alföldi Operatív Program keretében a Kunszentmártoni Kistérség járóbeteg szakellátásának komplex fejlesztése érdekében. A pályázat célja volt a meglévő Városi Egészségügyi Központ korszerű, magas színvonalú járóbeteg szakellátási központtá való kialakítása. Korábban az Egészségügyi Központ 3 telephelyen működött, a pályázat megvalósításának eredményeképpen a meglévő szakellátások egy helyre koncentrálódtak, valamint az új központban korszerű gépek beszerzése valósult meg, illetve új szakrendelések bevezetésére került sor. A "Tégy egy lépést az egészségedért!" - Az egészség kincs, ezért tegyünk érte, hogy megőrizzük" projekt keretei között sportnapi rendezvények, fogyókúrázni akaróknak havi 3 alkalommal megtartott Fogyi-Klub, egészségügyi állapot-felmérési programok, egészségnapok kerülnek megrendezésre, valamint a helyes táplálkozás és a mozgás fontosságáról, az egészséges életmódról és a dohányzásról való leszokásról és annak káros hatásairól szóló előadások kerültek megtartásra. A pályázat keretében elkészült a település Egészségterve, melyet a Képviselő-testület a 61/2014. (III.27.) határozatában elfogadott. Ugyancsak a projekt forrásaiból beszerzésre kerültek még különböző egészséges fejlődést segítő sporteszközök,

ITS Konzorcium


60

tornaeszközök, melyek átadásra kerültek az Egészségügyi Központ részére, valamint a informatikai eszközök, a hivatali munka segítése céljából. A 2014-2020 közötti időszak vonatkozásában az egészségügyi ellátások területén kiemelt fejlesztési igényként merül fel a háziorvosi szolgálat komplex fejlesztése (felújítás, eszközbeszerzés). Ennek egyik lehetséges útjaként felmerült, hogy a felnőtt háziorvosok által használt épület komplexumban a háziorvosok, gyermekorvosok, védőnők, illetve a fogorvosi szolgálat is helyet kapjanak.

1.8.1.3

Intézmények, szolgáltatások

Szociális közszolgáltatások

A város szociális ellátó intézménye a Szociális Alapellátási Központ és Bölcsőde. Az intézmény integrált szervezeti formában működik, és az alábbi szolgáltatásokat biztosítja: 1. szociális étkeztetés Az önkormányzat étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. A feladat ellátását az intézmény napi egyszeri meleg étkezés (ebéd) biztosításával végzi, munkanapokon. Jelenleg 84 fő részesül az ellátásban, közülük 22-en a tanyagondnoki szolgáltatás ügyfeleként kapják az ebédet házhoz szállítva. 2. házi segítségnyújtás: A házi segítségnyújtás gondoskodik azokról az időskorú személyekről, akik otthonunkban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, továbbá azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, valamint azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. A házi segítségnyújtásban jelenleg 18 fő vesz részt, a jelenlegi gondozónői létszám ezt el tudja látni. 3. idősek nappali ellátása: Az Idősek Klubja a Kunszentmárton területén, saját otthonukban élők számára biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatok fenntartására, napi egyszeri étkezésre, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. A Klub munkanapokon, hétfőtől péntekig 8-16 óráig, rendezvények esetén szükség szerint tart nyitva. Az engedélyezett férőhely száma: 20 fő. A klub épülete felújításra szorul. 4. időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása Az önkormányzat az Idősek Otthonában azoknak a személyeknek nyújt teljes körű ellátást; akik koruk, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt, önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, gondozást igényelnek és ellátásuk alapellátás keretében nem oldható meg. Az engedélyezett férőhelyek száma 23, az intézmény folyamatosan teljes létszámmal működik, várakozók száma 15-20 fő között mozog. A szolgáltatás helyszínéül szolgáló épület 2014-ben megújult, a szükséges tárgyi feltételek kialakításra kerültek, így a részleg a végleges működési engedély megkapta. 5. családsegítés

ITS Konzorcium


61

A családsegítő szolgáltatás a gyermekjóléti szolgálattal azonos telephelyen, de önálló szakmai egységként működő szolgáltatás, amelynek keretében személyes gondoskodást és szociális alapszolgáltatás nyújt. Célja a szociális és mentális problémák esetén a helyi szükségletek szerint kialakított, a szociális munka eszközeinek és módszereinek alkalmazásával, az életvezetési nehézségek elhárításának és feloldásának, továbbá a helyi szociális szükségletek feltárásának és megoldásának elősegítése. 6. gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgálat célja hogy hozzájáruljon a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, segítsen elsősorban a gyermek családban tartásában, a települési jelzőrendszer működtetésével, a veszélyeztetettség megszüntetésében és a megelőzésben érdekelt szakemberek együttműködésének szervezésében, koordinálásában. Feladatai: családgondozás a családban jelentkező működési zavarok elhárítására, családi konfliktusok megoldásának elősegítése, helyettes szülői ellátás szervezése és működtetése, segítő munka végzése és más szolgáltatások nyújtása, más szolgáltatók által nyújtott ellátások közvetítése, közreműködés az önkormányzat, gyámhatóság tevékenységében. Az önkormányzatnak továbbra is pályázni kell az ingyenes nyári szociális gyermekétkeztetésre, hiszen 2014-ben is 119 gyerek részesült benne június 16-tól augusztus 29-ig. 7. tanyagondnoki szolgálat A tanyagondnoki szolgáltatás 2013 júliusától működik, kedvező tapasztalatokkal. Célja: Kunszentmárton közigazgatási területéhez tartozó Kungyalu illetve a város külterületi tanyás részein, hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos területein élő lakosok esélyegyenlőségének növelése, az ott élők életfeltételeinek javítása, a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás és a szociális alapellátásokhoz való hozzájutás elősegítése, valamint a jobb életminőség elérése. Továbbá a helyi adottságokhoz és sajátosságokhoz igazodó egyéni és közösségi igények kielégítése. Igény szerint a kistérségi közlekedési szolgáltatásokban való részvétel. A szolgáltatást egy szakképzett tanyagondnok, egy, az intézmény által üzemeltetett gépjárművel végzi. Az igényeket a kapacitás függvényében teljesíti az intézmény. 8. bölcsőde 2011. július 1-től az intézmény keretein belül működik a bölcsőde, 2 bölcsődei csoporttal, 26 fő engedélyezett létszámmal. A bölcsődei nevelés-gondozás feladata a családban nevelkedő 20 hetes – 3 éves egészséges, ill. 20 hetes – 6 éves sajátos nevelési igényű kisgyermek napközbeni ellátása, testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, optimális fejlődésének elősegítése. Az intézmény kihasználtsága 100%-os. A bölcsődei gondozásért jelenleg gondozási díjat fizetnek a szülők, ez befolyással van a gondozotti létszámra. Ha munka-erőpiaci változások miatt, az anyák munkába állásával megnövekedne az igény plusz csoport indítására, ennek tárgyi feltételei az intézményben biztosítottak, személyi feltételek biztosítására azonban szükség lenne. A bölcsőde saját főzőkonyhával rendelkezik, amely rövid időn belül felújításra szorul. A fent felsorolt szolgáltatásokat az intézmény 4 telephelyen látja el. A Köttön út 21. szám alatti részlegben, - az intézmény székhelyén - az ápoló-gondozó otthoni ellátás (Idősek Otthona), a Mátyás király út 21/a. szám alatt a nappali szociális ellátás (Idősek Klubja), szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgálat, a Köztársaság tér 8. szám alatti telephelyen a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, a Széchenyi lakótelepen pedig a bölcsőde működik.

ITS Konzorcium


62

15. táblázat: A szociális szolgáltatások kapacitás adatai Kunszentmárton Ellátási forma Idősek nappali ellátása (idősek klubja)

Ellátottak köre

Férőhelyek, kapacitás

Ellátottak száma

időskorúak

20 fő

17 fő

Házi segítségnyújtás

időskorúak

18 fő

18 fő

Idősek otthona

időskorúak

23 fő

23 fő (a várakozók száma 15-20 fő)

Bölcsőde

gyermekek

26 fő

26 fő

igény szerint

84 fő, ebből 22 fő tanyagondnoki szolgáltatás keretei között

Szociális étkeztetés

rászorulók

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a városi szociális ellátás kapacitásai jelentős arányban ki vannak használva. Pénzbeni és természetbeni ellátások

A segélyezés települési szintű kérdését Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól rendezi. A Képviselő-testület a rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. Rendszeres pénzbeli és természetbeni települési támogatások:   

közüzemi díj támogatás lakbértámogatás helyi közlekedési támogatás

Rendkívüli pénzbeli és természetbeni települési támogatás   

rendkívüli települési támogatás eseti gyógyszer támogatás köztemetés

A segélyezés önkormányzat által nyújtott összegéről az 1.7.1.5 fejezetben írtunk részletesebben. Fejlesztések 2007- 2013 között: a Köttön úti Idősek otthona felújítására EU-s forrás segítségével került sor. A 2013-ban megkezdett beruházás során a projekt az épületgépészeti és épületszerkezeti korszerűsítése és akadálymentesítés történt. A projekt megvalósításával szolgáltatásfejlesztés jött létre, mely köszönhető az infrastrukturális feltételek javításának, korszerűsítésének, ugyanakkor az építési beruházással mennyiségi változás, kapacitásbővítés nem történt az épület adottságaiból kifolyólag. A 2014-2020-as időszak során a helyi szociális szolgáltatások kapcsán tervezett a Mátyás király u. 21. szám alatti időskorúak nappali ellátásának fejlesztése (felújítás, átépítés), amelynek esetében felmerült a funkcionális bővítés lehetősége is (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, áthelyezése). Az épület műszaki állapota miatt ugyancsak indokolt a bölcsőde felújítása. Jelenleg ITS Konzorcium


63

hiányként nevesíthető a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, melyre az idős és beteg emberek esetében igény mutatkozik. Fontos fejlesztési szükségletként azonosítható a meglévő szociális bérlakások felújítása, újak vásárlása.

1.8.1.4

Intézmények

Közösségi művelődés, kultúra

Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ: A kunszentmártoni kulturális élet egyik központja a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ, melynek igazgatása alá tartoznak az alábbi intézmények: -

Helytörténeti Múzeum: A Helytörténeti Múzeum a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumi szervezet részeként, mint tagmúzeum tevékenykedett 1985-től. Adminisztratív és szakmai központja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága (5000 Szolnok, Kossuth tér 4.), fenntartója ezen keresztül: Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzata.

-

Művelődési Központ: A kunszentmártoni Művelődési Központ ma az egykori Ipartestületi Székházban várja a látogatóit. Az Ipartestület 1887-ben alakult meg. 1901-ben épületet vásároltak, amelyet székháznak rendeztek be. 1927-ben lebontották, s közadakozásból az iparosok újat építettek. A Művelődési Központot 1998-ban másodszor is összevonták a József Attila Könyvtárral, majd 2000-ben a Bartók Béla Terem (zsinagóga) is az intézmény fenntartásába került. 2006-ban megépült a Közösségi Ház, melynek egyik részében előadótermek, másik részében pedig az új könyvtár kapott helyet. 2013. január 1-től a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ tagintézményeként folytatja működését.

-

Óvoda: Óvodánk önkormányzati fenntartású intézmény, a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ tagintézménye, amely a város középpontjában, egy műemlék jellegű impozáns épületben helyezkedik el az általános iskolával együtt.

-

Városi Könyvtár: 2006-ban egy újonnan létrehozott épületbe költözött az intézmény, ekkor a könyvtár közösségi ház funkcióval is bővült. A könyvtár fenntartója Kunszentmárton Város Önkormányzata. Az állomány nagysága: könyv és bekötött időszaki kiadvány: 46212 kötet; hangzó dokumentum: 1098 db; video dokumentum: 327 db.

-

Dani Margit Sportcsarnok: a város sportcsarnokát 2006. február 3-án ünnepélyes keretek között adták át. Küzdőtere az európai szabványoknak megfelelő, ezért szinte valamennyi teremsport jó feltételekkel űzhető a csarnokban. Az intézményt 2015. április 1-étől a Városgondnokság üzemelteti.

-

Bartók Béla terem: Az egykori zsinagóga szépen helyreállított műemléki épülete, a mai Bartók Béla Terem kifejezetten kulturális célokat szolgál. Koncertek, kiállítások, egyéb rendezvények teszik a termet a kunszentmártoni művészeti élet egyik központjává.

-

Kungyalu Művelődési Ház

Könyvtár: a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ keretei között működik. Mozi, színház: a városban a Körös Mozi működik. A művelődési központ 160 m2-es színházterme alkalmas különböző színpadi események megrendezésére is, színházszerűen berendezve 200 fő befogadására alkalmas. Emellett egy 75 m2-es előadóterme és 37 m2-es klubterme is van.

ITS Konzorcium


64

Fejlesztések 2007-2013 között: az önkormányzat pályázata, mely a Dani Margit Sportcsarnok fejlesztését célozta, nem kapott támogatást. Az intézmény modernizálása, energetikai felújítása továbbra is fontos a város számára. A kulturális fejlesztések kapcsán a 2014-2020-as fejlesztési időszakban az önkormányzat tervezi információs, szolgáltató és rendezvényközpont kialakítását, melyet a Művelődési Ház átépítésével, bővítésével kíván megoldani.

Rendezvények

A település rendszeresen megtartott éves rendezvényei: januárban: Magyar Kultúra Napja márciusban: megemlékezés az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról, májusban: Majális, Gyermeknap júniusban: Erőfesztivál, Tiszazugi napok, Tiszazugi Zenei Fesztivál, Pedagógus nap, júliusban: Rockfesztivál, Semmelweis nap, Köztisztviselők napja, augusztusban: Szent István napok szeptemberben: Város napja októberben: Aradi vértanúk napja, megemlékezés az 1956-os forradalomról novemberben: Szent Márton napok

Sport

A településen a sportélet gyakorlását, illetve annak önkormányzati szintű támogatását az elmúlt évtized során saját ügyének tartotta a mindenkori városvezetés. Ennek megfelelően valamennyi ciklusban készült sportkoncepció, mely a sporthoz kapcsolódó helyzetet, tervezett programokat, fejlesztési irányokat rögzítette. Kunszentmárton legjelentősebb fedett sportlétesítménye a fentebb már ismertetett Dani Margit Sportcsarnok. A létesítmény magas kihasználtság mellett üzemel, folyamatosan teret biztosítva a verseny és szabadidős sportokat kedvelőknek. A sportcsarnok mellett fedett pályás sportolásra négy iskolai tornaterem nyújt még lehetőséget, ezeken azonban – méretük miatt – versenysport tevékenység nem végezhető. A termek kihasználtsága magas. A szabadtéri létesítmények között az iskolai sportudvarok kihasználtsága tanítási idő alatt és nyáron is azonos a tornatermekével. A salakos pályák karbantartása jórészt megoldatlan. Az Érparti sporttelep 36 éves létesítménye a városnak. A három labdarúgó pálya közül a főpálya állapota jó, a volt salakos edzőpálya és a kis füves pálya állapota rossz. Az atlétikai futópálya jelenleg alkalmas az alapfokú versenyek lebonyolítására, a távol- és hármasugró pálya állapota viszont nem teszi lehetővé versenyek megrendezését. A városban működő jelentősebb sportegyesületek: -

Kunszentmártoni Torna Egylet: három szakosztályt működtet: labdarúgás, kosárlabda, sakk Kungyalui Labdarúgó Klub Kunszentmárton UniTrade Kézilabda Sport Klub Kunszentmárton és a Tiszazug Labdarúgó Utánpótlásáért Közhasznú Alapítvány Szent Márton Lovas Egyesület Burzon Lovasudvar KDSE Evezős Szakosztály

A sporttal kapcsolatos kiemelt területek, irányelvek: -

a nevelési rendszerben az óvodai, iskolai sportolási lehetőségek fejlesztése, ITS Konzorcium


-

65

az utánpótlás korú fiatalok sportolási lehetőségeinek bővítése, a versenysportban résztvevők számára a létesítmények igénybevételével és közvetlen támogatás nyújtásával magas szintű eredmények elérése, a szabadidősportban minél nagyobb létszámú résztvevő aktív sportolásának elősegítése, a város tulajdonában levő sportlétesítmények leghatékonyabb kihasználása és működtetése, a hátrányos helyzetű fiatalok sportolási esélyeinek növelése, a fogyatékkal élők sportolási lehetőségének biztosítása.

2014-2015 években megtörtént a sportöltöző felújítása. További igény a tetőtér beépítésének, közösségi tér és gondnoklakás kialakítása. Az Érparti Sporttelep esetében jelenleg gondot okoz a terület biztonságos kerékpáros megközelítése, amelynek kiküszöbölésével több sport és szabadidős terület is könnyebben elérhetővé válna a biciklit használó lakosság számára. A 2014-2020-as időszakban a város hangsúlyt kíván helyezni a sport, kulturális és szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő hatásának fokozottabb kihasználására. 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása

A városban a HH-s gyermekek száma 2013-ban 57 fő, 2014-ben 114 fő volt. A HHH-s gyermekek száma 2013-ban 59 fő, 2014-ben 62 fő volt, ami 5,1%-os emelkedést mutat az előző évi adathoz képest. Esélyegyenlőségi Program

A jelenleg hatályos Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013 júniusában került elfogadásra. A program ennek megfelelően többnyire 2012-ig terjedő adatokra épülő elemzéseket és következtetéseket tartalmaz. A program intézkedései az alábbi területekre összpontosulnak: 1. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége  Közfoglalkoztatásban résztvevők számának növelése, munkahelyek teremetése  A roma gyermekek identitástudatának erősítése foglalkoztatások, a roma gyermekek taníttatása  Roma kultúra bemutatása  A munkaképes korúak foglalkoztatásba való bevonása  Megélhetés biztosítása 2. A gyermekek esélyegyenlősége  Felzárkóztató foglalkoztatások szervezése HHH gyermekek részére  A szabadidő hasznos eltöltését, tanulást segítő eszközök beszerzése a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál  Bölcsődei férőhelyek bővítése 3. A nők esélyegyenlősége  Információk közvetítése a nők részére a foglalkoztatást segítő programokon való részvételre  Munkahelyek teremtése 4. Az idősek esélyegyenlősége  Programok szervezése az idősek részére  Az időseket ellátó intézmény, valamint tárgyi feltételeinek fejlesztés 5. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége ITS Konzorcium


 

66

Közintézmények teljes akadálymentesítése Közterületek, járdák, parkok akadálymentesítése

Esélyegyenlőség biztosítása területén fontos előrelépés, hogy Kunszentmárton Város Önkormányzata az ÁROP-1.A.3-2014 – „Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” c. konstrukció keretében 2015. áprilisában támogatást nyert a kunszentmártoni járási esélyegyenlőségi programjának kidolgozására.

ITS Konzorcium


67

1.9 A település gazdasága Az alábbi fejezetekben áttekintésre kerül Kunszentmárton térségben betöltött gazdasági súlya, a településen működő vállalkozások szektorális megoszlása, illetve bemutatjuk a település gazdaságát leginkább meghatározó ágazatokat, valamint ágazati szereplőket. 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre

Megyei program szerinti gazdasági súly

Kunszentmárton város területi elhelyezkedését figyelembe véve Jász-Nagykun-Szolnok megye DNY-i részén fekszik. Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciója „Középalföldi pólustérség”-ként határozza meg a Szolnok-Kecskemét központokkal, Szolnok - Abony Cegléd - Nagykőrös - Kecskemét - Tiszakécske – Kunszentmárton - Martfű - Törökszentmiklós városok által határoltan kialakult térséget. A dokumentum Kunszentmárton, mint közlekedési csomópont térségi foglalkoztató-logisztikai szerepének erősödését prognosztizálja.

Vállalkozások száma szerinti súly

A városban a működő vállalkozások száma 2012-ben 373 db volt, míg ugyanez a szám 2011-ben 408 db, vagyis a csökkenés mértéke mintegy 8,6%. A működő vállalkozások 1000 lakosra vetített száma a megye esetében 2011-ben 48,63 működő vállalkozás/1000 lakos, míg Kunszentmárton város értéke ugyanebben az évben 48,38. 2012-ben mind megyei, mind városi szinten csökkent a mutató értéke, így az előbbi esetben 44,35 működő vállalkozás/1000 lakos , míg az utóbbiban 42,27 működő vállalkozás/1000 lakos értéket vesz fel a mutató.

Működő vállalkozások jellemzői szerinti súly

A vállalkozások abszolút és lakosságarányos száma nem mutatja kielégítően a város relatív gazdasági erejét ezért fontos megvizsgálni és összehasonlítani a működő vállalkozások szerkezetét alkalmazottal létszáma szerint is. 16. táblázat: Működő vállalkozások száma Kunszentmártonban alkalmazotti létszám alapján (2012) Területi egység

Kunszentmárton város Jász-Nagykun-Szolnok Megye Kunszentmárton város részesedése a megyei szummából (%)

működő vállalkozások száma – alkalmazotti létszám alapján (2012) 1-9 fő

10-49 fő

50 249 fő

249- X fő

mikro

kis

közép

nagy

358 16 369 2,1

10 685 1,4

4 141 2,8

1 28 3,57

Forrás: KSH T-STAR

Látható, hogy Kunszentmárton esetében a mikro- és kisvállalkozásoknál rendkívül alacsony a hozzájárulás a működő vállalkozások létszámához, hiszen megyei összevetésben alig 2,1%-ot (mikrovállalkozás), illetve 1,4%-ot (kisvállalkozás) meghaladó a városban működő cégek aránya. Az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások esetében ugyanakkor nő az arány, és a nagvállalkozások kategóriában ez már 3,57%-ot ér el.

ITS Konzorcium


Ágazati szerkezet szerinti súly

68

A város relatív helyzetét tükrözi mindezek mellett a működő vállalkozások ágazatok szerinti megosztása. Ezzel lehetővé válik a domináns ágazatok beazonosítása és összehasonlítása a megyei jellemzőkkel. 17. táblázat: Kunszentmárton működő vállalkozásainak főbb ágazati megoszlása (2012) Kunszentmárton város db

Gazdasági ág Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Egyéb szolgáltatás

Jász-NagykunSzolnok megye db

27 29 37 88 52 11

934 1 475 1 631 3 999 2 292 739

25

742

Forrás: KSH adatbázis

Számosságát tekintve látható, hogy – összhangban a megyei adatokkal – kimagasló a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban működő cégek száma, de jelentős számú vállalkozás működik a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatban és az építőiparban is. Kunszentmártonban működik továbbá a megye egyéb szolgáltatást folytató vállalkozásainak 3,36%-a. 2012-ben a KSH adatai szerint az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték Kunszentmártonban 658 300 Ft volt, míg ugyanennek a mutatónak járási szinten 351 400 Ft, megyei szinten pedig 873 100 Ft volt az értéke. A városi adat a megyei mutató értékének 75,39%-át éri el. Önkormányzati adatszolgáltatás alapján rendelkezésre állnak adatok a helyi iparűzési adóbefizetésről. Ez alapján látható, hogy 2010 és 2014 között 142 millió forintról mintegy 225 millió forintra emelkedett az önkormányzati bevétel ebből az adónemből. 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.2.1

Mezőgazdaság

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012-ben a vállalkozások 7,2%-a működött a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban. Ez az érték jelentősen meghaladja a megyei szintű értéket (5,4%), ám elmarad a járási értéktől (9,5%). A cégek jellemzően hazai tulajdonban vannak. A térség növény- és állatvilágát az ártéri erdő, rét, mocsaras holtág jellegzetes fajai alkotják. Számos védett növény és állat (madár és hüllõ) él a területen. A természeti adottságok nagymértékben meghatározzák a terület mezőgazdaságát. A növénytermesztés fő termékei: búza, kukorica, napraforgó, repce. Az állattartásban főként a sertés, a szarvasmarha és a baromfi tartása jellemző. A termőföldek magántulajdonba kerülésével növekedett a kertészeti arány. A rendszerváltást követően a korábban üzemelő Termelőszövetkezet Kft-kre bomlott. Egy része már felszámolásra és magántulajdonba került. A tsz tulajdonú termőföldek nagy része magántulajdonban, részarány tulajdonban van. Az ágazat meghatározó vállalkozásai a Kőröshús Kft., valamint a 47 főt foglalkoztató Hungarotej Tejfeldolgozó Kft. Előbbi állattenyésztéssel, míg utóbbi tejipari termékek előállításával foglalkozik. A szövetkezetek közül megemlítendő a Hód-Tész Szövetkezet, valamint a Búzakalász-Agrár Zrt.

ITS Konzorcium


1.9.2.2

69

Ipar

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012-ben Kunszentmiklóson a vállalkozások 18,2%a működött az ipari és építőipari szektorban. Ez az érték kis mértékben elmarad a járási szintű értéktől (19,8%), és a megyei értéktől (18,6%). A városban a szektorban működő vállalkozások jellemzően hazai tulajdonban vannak. Általában kijelenthető hogy több, magas hozzáadott értéket képviselő cég települt meg a városban, melyek közül nem egy kis családi vállalkozásból nőtte ki magát nagy nemzetközi cégek beszállítójává. A térség adottságai – fejlett infrastruktúra, jó közlekedési kapcsolatok stb. – kedveznek a befektetők idevonzásának, letelepítésének. A Martin Steel Capital Kft. száz százalékban magyar tulajdonú acélszerkezet- és gépgyártó vállalkozás. A cég termelésének 95%-a export piacokra irányul. A vállalat olyan világcégeket tudhat a megrendelői között, mint a FIAT, a GP Günter Papenburg AG, a Wacker Neuson SE., a Henschel Antriebstechnik GmbH. A 95 főt foglalkoztató cég árbevétele 2014 évben meghaladta a 720 millió forintot. Az ipari parkban működő, műanyagipari tevékenységet folytató NP Hungaria Kft.-nél 2007 és 2013 között termelőgépek, üzemi berendezések beszerzése valósult meg, illetve 2.500 m2-rel bővítette a cég a raktárát. A fejlesztésekhez nem vettek igénybe EU támogatást. A vállalat 2014ben 358 főt foglalkoztatott, árbevétele meghaladta a 6,6 milliárd forintot. Az Unitrade M&M Kft. hosszútávú célja vezető beszállítóvá válni az elektromos és nagy fordulatszámú hajtásrendszerek alkatrészeinek gyártása terén. A vállalat családi forgácsoló üzemként indult 1996-ban és mára egy mintegy 140 főt foglalkoztató, a kutatás-fejlesztésre is komoly hangsúlyt fektető cégcsoporttá nőtte ki magát. A cég folyamatosan fejleszti kapacitásait, így jelenleg mintegy 17 000 m2 alapterületű telephelyen folyik a termelés. A vállalat 2013-ban 1 milliárd forintot meghaladó árbevételt ért el. Kunszentmártonban jelentős építőipari kapacitások is találhatóak. Az ágazatban működő helyi cégek közül kiemelendő az Imrei István Kft., mely 45 fő foglalkoztatottal mintegy 165 millió forint árbevételt ért el 2013-ban. A Kasza és Társa Faipari Kft. C.E. bevizsgált nyílászárókat készít és értékesít széria és egyedi kivitelben. A termékeket hossztoldott, rétegragasztott BOROVI fenyőből, többpontos biztonsági zárral szerelve állítja elő. A vállalat 6 fő foglalkoztatottal mintegy 22 millió forint árbevételt ért el 2013-ban. 2008 óta a városi ipari parkban működik a fémmegmunkálással, fémfeldolgozással foglalkozó Interplex Hungary Kft. A vállalat alkalmazotti létszáma 87 fő, árbevétele 2013-ban meghaladta a 800 millió forintot. Az Euraseal Bt. a baden-württembergi Heiche Cégcsoport tagja, mely cég 2006-ban települt be Magyarországra Sátoraljaújhelyi központtal. A vállalat teljes magyarországi árbevétele 2013-ban közel 500 millió forint volt, miközben a cég (2015. januári adatok szerint) 46 főnek ad munkát. A Gordiusz 95 Zrt. ugyancsak meghatározó foglalkoztató a településen. A budapesti székhelyű cég története a városból indult, itteni telephelye 2013-ban mintegy 100 millió forintos árbevételt ért el a cégen belül. 1.9.2.3

Szolgáltatások

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012-ben a vállalkozások 74,5%-a működött a szolgáltatási szektorban. Ez az érték meghaladja a járási szintű értéket (70,6%), ám alacsonyabb a megyei értéknél (76%).

ITS Konzorcium


70

Kunszentmártonban a hivatali központi szerep mellé kiépült a kereskedelmi és szolgáltató központi szerep is: Penny Market, CBA, Coop üzletek működnek a városban, de található itt rendszeresen működő piac, valamint kisebb üzletek, vendéglátó üzletek. Kunszentmártonban 2 nagyobb pénzintézet (OTP Bank, Takarékszövetkezet) üzemeltet fiókot. A városban postahivatal működik, üzemanyagot többek között a MOL töltőállomáson lehet a gépkocsikba tölteni. A turizmus összességében ugyan nem meghatározó gazdasági szegmens a településen (az összes kereskedelmi szálláshely férőhely 23 db volt 2012-ben és 2013-ban is), ám a szektorban az elmúlt években a szűk kapacitások mellett is dinamikus bővülés volt tapasztalható. A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2012-ben 794 db, míg 2013-ban 1 406 darab volt. A vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 293-ról 365 főre nőtt, míg a külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken ugyanebben az időszakban 44 főről 102 főre emelkedett. A város szálláshelyein tehát elsősorban belföldi turisták foglaltak szobákat. Vendéglátóhely a KSH adatai alapján 2010-ben 39 db, 2013-ban már csupán 37 darab működött Kunszentmártonban. Ezzel szemben az éttermek és büfék száma ugyanebben az időszakban 9 darabról 12 darabra nőtt a városban. 2013-ban a KSH adatai szerint a járásban található 29 db ruházati üzlet közül 11 darab Kunszentmártonban volt megtalálható. Kunszentmárton térsége az Alföld napfényében gazdag területe. A város mellett húzódó Körösártér a Körös-Maros Nemzeti Park része. A kialakított szabadidő- és pihenő övezet turizmusfejlesztési terv alapján történő továbbfejlesztése az előzetes várakozások szerint hosszú távon biztosíthatja a turizmus fellendülését a városban. A városban számos nevezetesség, és látnivaló várja az ide érkezőket. A központ helyileg védett terület a jellegzetes utca-vonalak és épületek miatt. Műemlék jellegű épületek az 1781-ben épült római katolikus templom és plébánia, a felsővárosi Temető kápolna, a volt zsinagóga (ma Bartók Béla terem), a Szentesi úti szélmalom, a Múzeum épülete és a Mátyás-pince épülete. Kunszentmárton idegenforgalom szempontból kedvező adottságokkal rendelkezik. A turisztikai szempontból vonzó területe elsősorban a Körös-part. A folyó és holtágai a horgászturizmus bázisai. Különösen a Csengedi holtág jelentős ebből a szempontból, ahol jelentős számú kecskeméti és budapesti telektulajdonos van. A nyári időszakban célcsoportja lehet más turisztikai programjainknak is. A Körös-völgye Naturpark Egyesület koordinálásában jelenleg is folyik a túraútvonalak kialakítása. A város tervei között szerepel a Körös-parti vízi és horgászturizmus fejlesztése (szabadstrand, kishajókikötő, vízi turizmus, kölcsönzés, gasztronómia, sétány), a Csengedi holtág rekonstrukciója (horgászparadicsom kialakítása). Kiemelt jelentőségű továbbá a városközpont épített környezete (nevezetes épületek, vendéglátás), a Közösségi Ház (rendezvények, pihenőövezet), az Általános Művelődési Központ, Helytörténeti Múzeum programjai; az Érparti sport terület (sport turizmus: labdarúgás, lovas turizmus, autó-motor sport). A településen meghatározó a rendezvényturizmus is. Az elmúlt 4-5 évben városi rendezvényeink „bejáratódtak”. Turisztikai szempontból különös jelentőséggel bírt a Gyermeknap (streetball), a Tiszazugi Zenei Fesztivál, a Szent István Napi rendezvény, a Városnap és a Szent Márton Napok. A kisebb közösségek programjai (Epreskerti Közösség, Vásártéri Közösség), civil szervezetek, vállalkozók is megjelentek ezen a területen. Rájuk a jövőben jobban kell építeni, mivel az önkormányzat által szervezett rendezvények vonatkozásában is – gazdasági okok miatt – visszaesés tapasztalható.

ITS Konzorcium


1.9.3

71

A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések

A város gazdaságán belül meghatározónak mondható a feldolgozóipari szektor, ezen belül kiemelten a járműgyártáshoz kapcsolódó tevékenység. A város meghatározó feldolgozóipari vállalkozása a UniTrade M&M Fémipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., mely telephelyét valamint a működés során alkalmazott technológiai eljárásokat összességében közel fél milliárd forint értékű támogatás bevonásával fejlesztette az elmúlt években. Jelentős fejlesztéseket hajtott végre a Martin Steel Kft. is Kunszentmártonban. A cég vállalatirányítási rendszert vezetett be, továbbá uniós támogatással ,CRM,HR,EDM VERK/400 alrendszereket vezetett be. A Hód-Tész Szövetkezet 2011-ben megvásárolta a helyi malmot, melyhez 2013-ban MFB refinanszírozott hitel került felvételre. Katona TRANSSPED szállítmányozással, kereskedelemmel foglalkozik, és az elmúlt években gépjármű és nehézgép parkját fejlesztette, emellett tüzép telepet nyitott nyitás, illetve egy hídmérleg beszerzésére is sor került. 18. táblázat: Jelentősebb gazdasági célú támogatások (2007-2013) vállalkozás neve /pályázó

pályázat célja/ tartalma

támogatási összeg (Ft) 100 000 000

Euraseal Szolgáltató Betéti Társaság

Összeszerelő és felületkezelő üzemcsarnok építése az Euraseal Bt. kunszentmártoni telephelyén

UniTrade M&M Fémipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Autóipar-, és háztartási gépipar számára tengelykonstrukciók fejlesztése felhasznált anyagok és gyártási technológiák tekintetében.

235 165 008

UniTrade M&M Fémipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

Ingatlanfejlesztés: "B" ütem az UniTrade M és M Kft. telephelyén

99 832 238

UniTrade M&M Fémipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt felelősségű társaság

Új termelő csarnok építése az UniTrade MésM Kft telephelyén-D ütem

100 000 000

UniTrade M&M Fémipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt felelősségű társaság

Technológia fejlesztés az UniTradeMM Kft.-nél.

145 107 800

Forrás:

A vállalati elképzelések alapján a jövőben is komoly beruházások megvalósítása várható, melyek elsősorban a telephelyek működési költségének csökkentését (energetikai beruházások), illetve a technológiai modernizációt szolgálják.

ITS Konzorcium


72

1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők

Elérhetőség

A település megközelítését közúton a 44-es, 45-ös közlekedési és 442-es főútvonal biztosítja. A 44. számú főútvonal, az ország egyik legjelentősebb Kelet-nyugat irányultságú tranzit útja. (Ez biztosítja a kapcsolatot a keleti országokkal.) Ennek köszönhetően a város az M5-ös autópályától 50, Budapesttől 135 km-re helyezkedik el. A városon áthaladó 45. számú főútvonal, az ország déli területeire, valamint a délre fekvő országokba történő közlekedést, valamint áruszállítást teszi lehetővé. Vasúti közlekedés Szolnok-Szentes és Lakitelek - Szentes vasútvonalon biztosított. A Körös-folyó ezen szakasza hajózható

Munkaerő képzettsége

A regisztrált munkanélküliek száma 2013-ban Kunszentmártonban 668fő volt, míg a járási érték ennek többszöröse, 2 721 fő (Jász-Nagykun-Szolnok megye adata: 21 304 fő). A KSH adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában 2013ban városi szinten 11,25% volt, míg a járásban 11,02%, megyei szinten pedig 7,94% volt ez az érték. A képzettségi adatokat vizsgálva szembetűnő, hogy az egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma a 7 éves és idősebbek arányában 2001 és 2011 között jelentős mértékben, 1%-ról 8,2%-ra nőtt Kunszentmártonban.

K+F és innovációs láncok

A K+F+I szektor önmagában nem tekinthető meghatározónak Kunszentmártonban. A városban felsőfokú intézmény, kutatóintézet nem működik. A helyben fejlesztő cégek ugyanakkor komoly beruházásokat hajtottak végre, melyek során technológiai innováció, licence és know-how beszerzése valósult meg. A városban működő ipari-szolgáltató cégek a kutatás-fejlesztés mellett a munkaerő folyamatos képzésében is elkötelezettek.

Gazdasági infrastruktúra

A Kunszentmártoni Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ 2000-ben kapta meg az Ipari Park címet. Az elmúlt időszakban megtörtént az infrastruktúra kiépítése /víz, szennyvíz, gáz, stb../, és a TREND TECHNOLOGIES INC. amerikai cég (8 ha-os területen) 2001-ben betelepült, valamint a felépült gyárcsarnokában megkezdte a termelést. Ugyancsak az ipari parkban működik a NP Hungaria Kft. üzeme is, továbbá itt található az Interplex Hungary Kft. (fémmegmunkálás, fémfeldolgozás), valamint az Euraseal Bt. (autóipari beszállító vállalkozás, fém alkatrészek gyártása.) és a Recymet Indrustries Kft. (fémáru szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelem) telephelye. Kunszentmárton város és a Tiszazug kistérség gazdasági és földrajzi adottságait figyelembe véve határozta el a város és az alapító tulajdonosok, hogy létrehozza az Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Kft-t. Az Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ Kunszentmárton város északi részén a 44. számú főközlekedési út bal oldalán található, mintegy 30 ha-os terület, mely a város rendezési terveiben iparterületként szerepel. Az infrastruktúra kiépítése 100%-os, ezzel a terület alkalmas - a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelő - bármilyen ipari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek végzésére, valamint logisztikai bázis kialakítására.

ITS Konzorcium


73

11. térkép: Az ipari park elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja

Forrás: www.kunszentmarton.hu

A fejlesztésekre konkrét elképzelések kerültek megfogalmazásra, a közvetlenül az ipari park mellett található több, mint 10ha nagyságú terület a park bővítésének ideális helyszínt biztosít. Az ipari park fejlesztésének fontos eleme a biztonságos megközelíthetőséget szolgáló kerékpárút kiépítése. A városfejlesztési koncepció kiemelten kezeli az ipari park fejlesztését, ösztönözve ezzel az új munkalehetőségek teremtését. A város fontos törekvése a népességszám csökkenésének megállítása, olyan intézkedésekkel (pl. új munkahelyek teremtése, válság miatt bezárt üzemek, vállalkozások újraindítása), amivel az elvándorlás csökken.

1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

A város teljes lakásállománya 2011-ben 3 969 db volt (2001-ben 3 951 db), vagyis 1000 lakosra 401 lakás jutott a KSH adatbázisa szerint (járási szinten ez az érték 423 db, míg megyei szinten 396 db). Városi szinten az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 2001-ben 31,66% volt, míg ugyanez az érték 2011-ben már csupán 17,08% volt. Az indikátor értéke mindkét évben közelített a megyei értékhez (2001: 29,52%; 2011: 14,91%) és jelentős mértékben alulmúlta a járási szintű értéket, mely egyébként ugyancsak csökkent (2001: 41,03%; 2011: 21,73%). Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül – ugyancsak népszámlálási adatok alapján – 7,1% volt 2011-ben. Kunszentmárton területén mintegy 4114 db ingatlan van ivóvíz szolgáltatással ellátva, melyek közül lakossági, közületi és vállalkozói fogyasztók is vannak. 3830 lakóingatlan van ivóvízzel ellátva, melyek közül 3050 db a szennyvízcsatorna hálózatba is be van kötve. A fennmaradó mintegy 780 db lakóingatlan között, mely nincsen a szennyvízcsatorna-hálózatra csatlakozva, van, amelyiknek adott a telekhatáron belüli rácsatlakozási lehetősége, azaz kiépített szennyvíz csatorna beállással rendelkezik, van, amelyiknek nincs ugyan a telken belül kiépített ITS Konzorcium


74

szennyvíz csatorna beállása, de az ingatlan előtt kiépített szennyvíz csatorna gerinc vezeték van, és vannak olyan ingatlanok, melyek előtt egyedi okokból nincs szennyvíz csatorna gerinc vezeték kiépítve. Összesen 360 db olyan ingatlan van, amelyek előtt vagy régebbi gerincvezeték van, és bizonytalan a beállás kiépítettsége, vagy nincs gerincvezeték. Az ingatlan árakat vizsgálva – elsősorban online ingatlanhirdetések adatai alapján – lakásonként, illetve házanként 80-100 000 Ft/m2 ár rögzíthető, mely a ház elhelyezkedésének és állapotának függvényében változik. Az önkormányzati bérlakás állomány jellemzőit az 1.10.5-ben tárgyaljuk. A városban nagyszámú irodaingatlanra nincs jelentős piaci kereslet, kiadó üzlethelyiségek és irodák jelenleg is találhatóak a Kunszentmártonban.

1.10 Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program

Vagyongazdálkodás

Kunszentmárton város törzsvagyona 2012 évben 5,23 milliárd forint, míg 2013-ban mintegy 5,9 milliárd forint volt. A bővülés mértéke 12,8% volt. Az állami adósság konszolidáció keretében összesen mintegy 880 millió forint tartozás átvállalása történt meg 2013-ban és 2014-ben. A továbbra is fennálló hitelállományon belül fejlesztési hitel és likvid hitel tekinthető meghatározó volumennek, ugyanakkor a vízközmű társulattól átvett hitel 2013-ban jelentős tételként jelent meg. Az önkormányzat ingatlanhoz és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokhoz köthető vagyona 2013ban 5,58 milliárd forint, míg 2012-ben 4,45 milliárd forint volt. Kunszentmárton Város Képviselőtestülete az önkormányzat és intézményei 2013. évi költségvetését a 9/2014.(V.01.) önkormányzati rendelettel hagyta jóvá. A költségvetés végrehajtását a Képviselőtestület 2.991.857 ezer Ft bevétellel, 332.207 ezer Ft finanszírozási bevétellel, azaz 3.324.064 ezer Ft összbevétellel és 2.531.734 ezer Ft kiadással és 552.423 ezer Ft finanszírozási kiadással, azaz 3.084.157 ezer Ft összkiadással fogadta el.

Költségvetés

A város költségvetése kiegyensúlyozottnak mondható. Az intézményi működési bevételek összege 2013-ban 274 millió forint volt, míg a felhalmozási bevételek összege 162 millió forintot tett ki, míg az önkormányzat költségvetési támogatása 532,8 millió forint volt. Kunszentmárton Város 2013-as költségvetésében jelentős tételként jelentek meg a dologi kiadások, melyek értéke elérte a 434 millió forintot. A személyi juttatások értéke 495 millió forint, míg a beruházásokra fordított összeg ugyanebben az évben az önkormányzati beszámoló alapján 930 millió forint volt.

Gazdasági Program

Kunszentmárton 2015-2019-es gazdaságfejlesztési programja egyértelműen rögzíti a városi önkormányzat hosszú távú elképzeléseit. Ennek megfelelően a helyi gazdaságfejlesztés meghatározó célja a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, új munkahelyek létrehozása, nagy befektetők betelepedésének elősegítése. Emellett alapvető feladat és célkitűzés a vállalkozó barát helyi jogszabályi környezet megteremtése is. A város 2015-2019-es gazdasági programja előzetesen nevesíti a kiemelt fejlesztési javaslatokat, melyek közül kiemelendő az ipari park bővítése, a közintézmények energetikai felújítását, a közlekedési infrastruktúrát valamint a közszolgáltatások fejlesztését érintő beruházások, de várhatóan prioritást élvez a város rehabilitációs program is. A tervezett pályázatok között olyan elképzelések találhatók melyek a városüzemeltetés hatékonyságát, a működtetés költségeinek csökkenését eredményezheti, az így keletkező megtakarítások pedig alapját képezhetik újabb fejlesztési források biztosításának.

ITS Konzorcium


75

1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere

Kunszentmártonban a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a város Képviselőtestülete rendelkezik. A döntés előkészítési feladatokat a Képviselőtestület mellett működő Pénzügyi- és Gazdasági Bizottság látja el. Városfejlesztéssel összefüggő döntések

A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatalon belül működő Műszaki, Vagyongazdálkodási és Pályázatkezelő Osztály feladata, mely osztályvezető irányítása mellett, a Jegyző szakmai felügyelete mellett végzi a munkáját. Az osztály az önkormányzat SzMSz-e alapján elkészíti a feladatkörét érintően megjelenő pályázatokat és közreműködik a hazai, valamint az európai uniós pályázatok összeállításában. Az osztály feladatai közé tartozik továbbá az építési hatósági ügyek, környezetvédelmi hatósági ügyek, vízjogi hatósági ügyek, vagyongazdálkodási és műszaki ügyek intézése, pályázatok, beszerzések lebonyolítása, továbbá a közterület felügyelet és a fakivágás. 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység

Közvetlen eszközök

Kunszentmárton adottságai megfelelőek ahhoz, hogy térségi-gazdasági decentrumként számos beruházó számára biztosítson fejlesztési helyszínt. Az elmúlt években Kunszentmártonban komoly fejlesztések előkészítése indult meg, melyek elsősorban az ipari park területét érintik. A fejlesztés részeként a közmű infrastruktúra fejlesztésére nyílik lehetőség a jövőben. Az önkormányzat törekszik a vállalkozásbarát helyi üzleti környezet megteremtésére, így a betelepülő cégek számára Kunszentmártonban elérhető számos kedvezmény, szolgáltatás (pl. befektetés barát adópolitika, stabil, vállalkozás barát önkormányzati politika, munkahelyteremtést ösztönző kedvezmények, szakhatósági engedélyezési eljárások meggyorsítása).

Közvetett eszközök

Az önkormányzat az elmúlt időszakban komoly hangsúlyt fektetett a vállalkozóbarát városi környezet kialakítására is. Ennek szellemében Európai Uniós forrásra pályázott az önkormányzat, melyből Kunszentmárton Város Önkormányzata egyes intézményeinek infrastrukturális fejlesztését oldotta meg. Ilyen volt például a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ nyertes pályázata múzeumi témakörben, vagy a Városi Egészségügyi Központ projektje, ahol foglalkoztatást támogató fejlesztéseket hajtottak végre. Kunszentmártonban a közösségi terek fejlesztésére is hangsúlyt fektettek az elmúlt években, így parkolók, játszóterek kialakítására is sor került az elmúlt években a városban. A város jelentős erőforrásokat mozgósít a települési környezet alapinfrastruktúrális fejlesztése érdekében is, így csatornahálózat bővítésére is sor került a közelmúltban. Kunszentmárton Város Önkormányzatának Városgondnoksága ugyancsak fontos szerepet játszik a települési gazdaságfejlesztésben, amennyiben a város kommunális feladatainak elvégzése, a vagyongazdálkodás is feladatkörébe tartozik. 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika

Közmunka program

2013-ban a regisztrált munkanélküliek száma 668 fő volt a KSH adatai szerint Kunszentmártonban, míg a járásban ugyanez a szám 2 721 fő volt. A térségben a közmunkaprogram, illetve a START program kínál átfogó megoldást a munkaerőpiacról kikerülők helyzetének javításában. Az elmúlt években e programok több száz foglalkoztatottat vontak be a rendszeres munkavégzés folyamatába. 2011 őszén már térségi szinten, hét projekt keretében mezőgazdasági munkákban, kazánprogramban, belvíz elvezetési munkákban, mezőgazdasági földutak rendbetételében, közúthálózat javítási munkákban, valamint illegális hulladéklerakó helyek felszámolásában vehettek részt a foglalkoztatottak.

ITS Konzorcium


Szociális Szolgáltatás Szervezési Koncepció

76

A helyi foglalkoztatáspolitika kiemelt területe a tartós munkanélküliek és a fiatal munkanélküliek helyzetének megoldása. Kunszentmárton Város Szociális Szolgáltatás Szervezési Koncepciója ennek megfelelően rögzíti, hogy a családsegítés keretében biztosítani szükséges a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, … és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását”. 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás

Bérlakás állomány

Kunszentmártonban a lakásgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket a Kunszentmárton Város Önkormányzata tulajdonában álló bérlakásokkal kapcsolatos kérdéseket Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 35/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelete (későbbiekben: Rendelet) szabályozza. A bérlakások döntő többsége tömbösítetten a városközpontban vagy a központhoz közel helyezkedik el. Általánosságban megállapítható, hogy az önkormányzati bérlakás állomány műszaki állapota fokozatosan romlik, az épületek folyamatosan felújításra szorulnak. Gyakran tapasztalható a falazat külső szigetelő rétegének faltól történő elválása, mely során a lakások beázása gyakori problémaként jelentkezik. Ezt a problémát csak az épületek teljes homlokzati falszigetelésének kicserélésével lehetne orvosolni, melynek költségvetése több millió forint lenne. A tetőszigetelési problémák szükség szerint kerülnek megoldásra, de költségfedezeti okokból csak részlegesen. Az épületek nyílászárói általában elavultak, cserére szorulnak. A bérlők többsége a bérlakásokat a jó gazda gondosságával használja. Egyes családi ház jellegű bérlakások esetében – főleg ahol a bérlők bérleti jogviszonya a lakbér nem fizetése miatt már felmondásra került – a lakóépületek állagának nagymértékű romlása figyelhető meg, mivel a bérlők jelentős része a lakás alapvető karbantartását sem végzi el. Így a lakások új bérlő részére történő bérbeadása csak jelentős anyagi ráfordítással lehetséges. A település bérlakás állományának alakulását az alábbi táblázat rögzíti. 19. táblázat: Bérlakások számának alakulása Kunszentmártonban (2009-2014 Bérlakások száma összesen 2009 2010 2011 2012 2013 2014

55 52 52 51 51 48

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Látható, hogy 2009 és 2015 között a lakások száma mintegy 12,7%-kal 55 darabról 48 darabra csökkent. Az önkormányzati bérlakások kihasználtsága Kunszentmártonban 100 %-os. A bérlakást igénylők száma 25–35 fő között változik évente. Üresen csupán a felújítás időszakában áll egy ingatlan. A növekvő munkanélküliség és a nehéz gazdasági helyzet hatására sok család lakhatási problémákkal küzd, így a lakásra várakozók száma évről-évre nő. A bérbeadás történhet szociális helyzet alapján, mely esetben –formanyomtatványonlakásigénylést kell benyújtani, melyet a szociális bizottság soron következő ülésén hozott döntése alapján vesz nyilvántartásba és névjegyzékbe. A névjegyzékre a fenti rendelet 7. sz. mellékletben ITS Konzorcium


77

felsorolt körülmények értékelésével szerzett pontszámuk alapján kerülnek rangsorolásra. A rangsor a bérlő lakáskiutalásánál a szociális bizottságot nem köti. Az éves lakásigénylési névjegyzéket minden év június 30-ig a szociális bizottság hagyja jóvá. Fentieken túl Kunszentmárton város közigazgatási területén lévő intézmények, az önkormányzat szervei, valamint a városban közfeladatot ellátó szervek megfelelő szakemberellátása érdekében bérbeadási névjegyzék mellőzésével, – jövedelmi, vagyoni és szociális helyzettől függetlenül– a szociálisan bérbe adható lakások köréből lakás is biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása a kötelező feladat ellátásához feltétlenül indokolt, a lakásbérleti szerződés legfeljebb a munkaviszony fennállásáig szólhat. A pályázatok útján történő lakások bérbeadását a rendelet 12§ szabályozza. A lakások lakbérének megállapítása a Képviselő-testület határkörébe tartozik. Az erre vonatkozó döntést a polgármester kezdeményezi a Városgondnokság igazgatójának, mint kezelőnek javaslata alapján. Az önkormányzathoz folyamatosan nagyszámú lakásigény érkezik, tehát meg kell vizsgálni a bérlakás állomány minőségi javításának és bővítésének lehetőségét. A fejlesztésre az elkövetkező években kerülhet sor és pályázat útján elnyert támogatásból valósítható meg. A városban 2007-2013 között nem volt bérlakás fejlesztés az önkormányzat forráshiányos költségvetése miatt. A befolyt bevételekből (bérleti díj) csak a legszükségesebb karbantartási munkálatokat tudták elvégezni a bérlakások esetében. A városban Fészekrakó program nem indult az elmúlt években. Kunszentmártonban új lakóépület építésére 2013-ban 6 esetben, 2014-ben 1 esetben került sor. A megépített és használatba vett lakóépületek száma 2013-ban 2 db, 2014-ben 0 darab volt. Kunszentmártonban lakópark fejlesztés 2005-2014 közötti évben nem történt. 1.10.6 Intézményfenntartás

Önkormányzati fenntartás

Kunszentmártonban az Önkormányzat Városgondnoksága játszik fontos szerepet a város kommunális feladatainak elvégzése, az önkormányzati vagyongazdálkodás terén, ám további feladatai között meg kell említeni a közterületi feladatokat, illetve az óvodai- és iskolai étkeztetés lebonyolítását. Az önkormányzat által működtetett járóbeteg szakellátó központ (Kunszentmártoni Városi Egészségügyi Központ) mintegy 570 millió forint Európai Uniós támogatással újult meg az elmúlt években, és 2013-as átadását követően a járás betegeit szolgálja. Kiemelt önkormányzati intézményként meg kell említeni a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központot, melyhez a 2006-ban átadott sportcsarnok, múzeum, óvoda és könyvtár is tartozik többek között. Ugyancsak a Művelődési Központ működteti az egykori zsinagóga szépen helyreállított műemléki épületét, a mai Bartók Béla Termet.

Önkormányzat – KLIK – egyházak viszonya az intézményfenntartás ban

A kunszentmártoni tankerülethez jelenleg 10 iskola tartozik, ebből a fenntartás mellett 6 iskolában teljes működtetést, valamint 1 esetben tagintézmény működtetését végzi a tankerület. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az elmúlt években számos Európai Uniós társfinansízrozású programot valósított meg a településen működő intézményeiben. 5 483 000 forint támogatást nyert így például az „Infrastruktúra fejlesztés a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központban” című projekt, míg a „Infrastruktúra fejlesztés a Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskolában” pályázat ugyancsak több, mint 5 millió forint támogatáshoz jutott.

ITS Konzorcium


78

A KLIK 26 413 541 forint EU-s támogatással valósíthatta meg "A több szálból font kötél erősebb" című projektjét. A Szent Anna Katolikus Óvoda meghatározó pedagógiai intézmény Kunszentmártonban. 2011ben - szülői kezdeményezésre - tárgyalások kezdődtek a Szeged-Csanád Egyházmegyével az óvoda működtetési jogának átadásáról. A 2011/2012-es nevelési évben a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság által fenntartott óvodában már 230 kis óvodás 10 csoportban került elhelyezésre. Az óvodát a fenntartó folyamatosan fejleszti, 2010-ben „A pedagógiai kultúra korszerűsítése” című pályázat mintegy 6 millió forint támogatást nyert. 1.10.7 Energiagazdálkodás

A városban a gázszolgáltatást és az elektromos áramellátást az E-ON Zrt. végzi. Megújuló energia

Kunszentmártonban az elmúlt években komoly lépések történtek az energiagazdálkodás hatékonyságának javítása érdekében. A Dani Margit sportcsarnokban 2013 óta biokazán üzemel, ezen kívül a Múzeum raktárépületén találhatók napelemek. A korábban írtaknak megfelelően rögzíthető, hogy a bérlakásokban nem történtek jelentősebb energetikai fejlesztések az elmúlt időszakban. A közintézmények esetében kiemelendő, hogy a városi általános iskola Deák Ferenc úti épülete 2011. évben felújításra került, így itt megtörtént az épület hőszigetelése, nyílászáró csere, tetőhéjazat cseréje, fűtéskorszerűsítés. Energetikai szempontból elavultnak tekinthető és fejlesztést igényel a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal „A” és „B” épülte, továbbá a település közintézményeinek jelentős része.

1.11 Településüzemeltetési szolgáltatások A 2001. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is (a törvényben definiáltak mellett például: hó- és síkosságmentesítési feladatok , szúnyoggyérítés, köztisztaság, hulladékelszállítás biztosítása, kutak üzemeltetése, csapadékvíz-csatornák karbantartása, utcanév-táblák kihelyezése ,külterületi ingatlanok gyommentesítése stb.). Az önkormányzat ezen feladatokat, összetettségük miatt több, az önkormányzat többségi tulajdonában álló/ közszolgáltatóként megbízott cégen keresztül látja el. Önkormányzat intézmények: -

Városi Egészségügyi Központ Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ, ennek intézményei:  Helytörténeti Múzeum  Dani Margit Sportcsarnok (2015. április 1-étől a Városgondnokság üzemelteti)  Városi Művelődési Központ  Városi Könyvtár

ITS Konzorcium


-

-

-

-

79

 Városi Óvoda  Bartók Béla Terem  Kungyalu Művelődési Ház Kunszentmártoni Önkormányzat Városgondnokság: az intézmény bonyolítja a közfoglalkoztatással járó adminisztrációs feladatokat, valamint elvégzi a városüzemeltetéssel kapcsolatos rendszeres és eseti feladatokat. Ugyancsak végzi az oktatási intézmények üzemeltetési feladatait, valamint a Dani Margit Sportcsarnok és az Érparti Sporttelep üzemeltetési feladatait. Szociális Alapellátási Központ és Bölcsőde, tagintézményei, feladatai:  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Idősek Otthona  Idősek Klubja  Városi bölcsőde  további feladatok: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgálat A Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az üzemeltető a Vég u. 8. szám alatti telephely és a Kossuth út 38. szám alatti székhely esetében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Rákóczi út 2. szám alatti telephely esetében Kunszentmárton Város Önkormányzata. A Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 3 telephellyel működik, működtetője a Kunszentmártoni Önkormányzat Városgondnoksága, közvetlen felettes szerve a Kunszentmártoni Tankerület, az intézmény gazdálkodása KLIK utasításai szerint történik.

A víz- és csatorna szolgáltatást Kunszentmártonban a BÁCSVÍZ Zrt. végzi. A cég, illetve jogelődje, az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat, 1950 óta végez közműves ivóvíz- és csatornaszolgáltatást Észak-Bács-Kiskun megyében. Alaptevékenységük a vízszolgáltatás, csatornaszolgáltatás, kiegészítő szolgáltatásaik között szerepel a vízminőség-ellenőrzés; vízmérő- és szivattyújavítás; vízhálózat-vizsgálat; csatornahálózat-vizsgálat; fejlesztés, térinformatika; műszaki tervezés; mélyépítés; szállítás, gépjármű-javítás; kertészeti tevékenység.

ITS Konzorcium


1.12

80

Táji és természeti adottságok vizsgálata

1.12.1 Természeti adottságok4

Kunszentmárton város a Körös-Maros-köze középtájon, azon belül is a Körösszög kistájon helyezkedik el. A kistáj Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében helyezkedik el. Területe 377 km2 (a középtáj 7,3%-a, a nagytáj 0,7%-a). Kunszentmárton a Hármas-Körös bal partján, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén fekszik. A megye és az Észak-alföldi régió legdélebbi városa. Budapesttől 132 kilométerre, Szegedtől 76 kilométerre, Szolnoktól és Kecskeméttől 50 kilométerre, Szarvastól és Szentestől pedig 25 kilométerre található. A Körös egyik kanyarulatához igazodva épült ki a város. A Tiszazug központja. 12. térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből

Forrás: http://www.eng.unideb.hu/userdir/forian/Vizes/1.jpg

4forrás:

Magyarország kistájainak katasztere 289-292. o.

ITS Konzorcium


81

Domborzat és talajviszonyok A kistáj 79,5 és 98,6 m közötti tszf-i magasságú, a Hármas-Körös völgyétől a Maros-hordalékkúpsíkság felé enyhén emelkedő, alacsony, ármentes síkság. Vertikálisan igen gyengén tagolt (átlagos relatív relief érték 1,5 m/km2). A felszínt morotvák, elhagyott folyómedrek kusza hálózata tagolja, gyakoriak a 3-4 m magas kunhalmok. A belvízveszélyes, rossz lefolyású alacsony síksági részek helyenként folyóhátakkal elgátoltak. A jelenlegi horizontális szabdaltsága a rekonstruálható „természetes” állapotnak mintegy 40%-a (kb. 1,8 km/km2). További rövid bekezdés a helyi talajokról, bővebben a 1.17.1 részben. Éghajlat Kunszentmárton területe meleg, száraz éghajlatú területen helyezkedik el. Éves napfénytartam

A napfénytartam évi összege 2000–2020 óra; ebből a nyári évnegyedben 810 óra körüli, a téli évnegyedben mintegy 190 óra napsütés várható. Az évi középhőmérséklet 10,3–10,5 °C. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok sokévi átlaga kevéssel 34,0 °C fölötti, ill. –17,0 °C körüli.

Csapadék

500 mm évi csapadékmennyiség várható. Évente 30–32 napon át tartó hóborítottságra számíthatunk, a hótakaró átlagos maximális vastagsága 17 cm. Az ariditási index 1,40 körüli.

Szél

A szélirány eloszlása elég egyenletes, kis mértékben az É-i irány emelkedik ki. Az átlagos szélsebesség 2,5 és 3 m/s között van. Vízrajz É-on a Hármas-Körösre támaszkodik, de a folyónak csak a Szarvastól Ny-ra eső 43 km-es szakasza tartozik a tájhoz (teljes hossza 91 km, 27 537 km2-es vízgyűjtővel, amiből 12 931 km2 hazai terület). Tiszai torkolata előtt pár km-re ágazik ki belőle balról a Kurca (37 km, 1266 km2), amely a Vekeréri-főcsatorna (36 km, 24 km2) torkolatáig Ny-ról a tájhatáron folyik, 9 km-en át. A többi vízfolyást a Hármas-Körös veszi fel (Szarvasi-Holt-Körös: 28 km, 686 km2, Nagyérifőcsatorna: 16,5 km, 30 km2 stb.). Igen száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. A Hármas-Körös vízjárását a kunszentmártoni vízmérce adataival jellemezzük. A Hármas-Körös vízjárását a Tisza visszaduzzasztása is befolyásolja. A legnagyobb árvizek általában kora nyáron jelentkeznek, míg a helyi csatornák hóolvadás után áradnak meg. A Kurca öntözési idényben a Hármas-Körösből kap 1 m3/s vizet, a többi a beléje folyó csatornákból származik. Az év második felében vízhiányos.

ITS Konzorcium


82

13. térkép: A város és környékének vízrajza

Forrás: http://okir.kvvm.hu/fevi/

A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását az 1.17.2 fejezet tartalmazza. Növényzet A Körös hullámterét puhafaligetek, telepített nyárasok, ecsetpázsitos rétek (réti iszalag – Clematisintegrifolia, fényes borkóró – Thalictrumlucidum, gyíkhagyma – Alliumangulosum), a kubikok-holtágakeutrófhínarasai (rucaöröm – Salvinianatans – és sulyom – Trapanatans) és mocsári növényzete (virágkáka – Butomus, nyílfű – Sagittaria) jellemzik. D-en a holocén öntésterület és a tagolt felszínű óalluviális peremvidék találkozásánál nagy kiterjedésű természetes élőhelymozaik maradt fenn (Tőke-puszta). Itt a szabályozásokig vízjárta, szikesedő laposok ecsetpázsitosai, nádas-harmatkásás mocsarai még nem vesztették el ártéri jellegüket. A magasabb térszinteket cickórós puszta és rétsztyep-vegetáció borítja. Az ártérből kiemelkedő, pleisztocén felszíneken sztyeprétek (magyar szegfű – Dianthuspontederae, lenlevelű zsellérke – Thesiumlinophyllon, ebfojtó müge – Asperulacynanchica, koloncos legyezőfű – Filipendulavulgaris, hengeres peremizs – Inulagermanica, kunkorgó árvalányhaj –Stipacapillata) és vakszikes-ürmös puszta foltok (gyakori a sziki varjúháj – Sedumcaespitosum) mozaikolnak. A részben ármentes helyzet, a fejlett mikrodomborzat és a fajkészlet ősi szikesedésre utal. Az érhálózat hínárvegetációja fajgazdag (Kurca: fehér tündérrózsa – Nymphaea alba, tündérfátyol – Nymphoidespeltata). Asztatikus vízterek iszapján jellemző a Nanocyperionvegetáció (látonyafajok – Elatinespp., henye füzény – Lythrumtribracteatum, tekert csüdfű –Astragaluscontortuplicatus).

ITS Konzorcium


83

Állatvilág5 A Körösök mentén és nagyobb halastavainkon - ha nem is egyforma gyakorisággal, de rendszeresen - előfordul a vidra, mint legnagyobb termetű vízi ragadozó emlősállatunk. Különböző fajú denevérekkel nemcsak öreg parkokban és emberi települések környékén, de öreg ártéri erdők körül is találkozunk. Természetesen előfordul az őz, a gímszarvas, a dámszarvas és a vaddisznó is. A Körösök, a Berettyó és a Tisza elmocsarasodott kubikgödreiben, holtágaiban viszonylag gyakran láthatjuk még a mocsári teknőst. A baglyok közül leginkább a kuvik, a macskabagoly és a fülesbagoly a jellemző. 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet

Kunszentmárton természetföldrajzi helyzete, a város és környezetének domborzata, az éghajlat, és a környező talajok termőképessége meghatározták a táj szerkezetét, a tájhasználat alakulását. A település jellemzően síkvidéken található, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatározott környezetben helyezkedik el. Tájtörténet6

A település helyén és környékén a honfoglaláskor szláv-bolgár népek laktak, akik azután az Ond törzsek tagjaival keveredve elmagyarosodtak a szentkeresztség felvétele után a Tisza, Körös és Kurca partjain, leginkább apró halászfalvak alakultak, s miután Szentmárton régi és jelenlegi területe is kiemelkedett a körülvevő akkori mocsarak, tavak közül, feltehetõ, hogy itt is halásztelepülés állt, mely a többiek templomos központjává vált. A Hármas-Körös alsó folyásának bal partján elterülő Kunszentmárton város: középkori eredetű település. A falu 1239-ben kunszállás lett, miután IV. Béla befogadta Köttönyt, menekülő kunjaival, s így itt is kunok települtek le. A Tatárjárás Mártonfalvát is érte, de ezután sem maradt lakatlan. A tatárjárás pusztításai után IV. Béla a Tiszántúlon telepítette le a kunokat, akik a keresztény hitre térve fokozatosan feudalizálódtak, majd felvették az itt talált magyarok szokásait. A község Kunhegyeshez, Kunmadarashoz hasonlóan - róluk kapta és máig megőrizte a "Kun" előnevet. A régi Kunszentmárton feltehetően akkor vált községgé, amikor a kunok a XIV. század második felében véglegesen felvették a kereszténységet, és a sátorlakásokat szilárd anyagú házakkal váltották fel.1687-ben Széchenyi István birtoka lett, mint puszta. 14. térkép: Település és környékének térképe 1806-1869 között

Forrás: Habsburg birodalom második katonai felmérésének térképe

5forrás: 6forrás:

Vidovenyecz Zsolt, Körösök Völgye Turista Egyesület. 1999 http://www.kunszentmarton.hu/

ITS Konzorcium


Tájhasználat, tájszerkezet7

84

A település külterületén és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető. A város alapvető adottsága a jó minőségű termőföld. A földhasználat sajátossága ebből következően a mezőgazdasági területek 91%‐os aránya, ezen belül pedig a szántó területek igen magas aránya (közel 79%), ami a 2010‐es adatok szerint az országos átlagot jóval meghaladja. Sem a gyümölcsös, sem a szőlőterületek aránya nem jelentős, területük együttesen sem éri el az 1%‐ot. Ehhez képest jelentősebb a gyepterületek és az erdőterületek használatának aránya (11,08% és 7,77%) a városban, bár országos szinten a térségben található a legkevesebb erdőterület. A város területének meghatározó része hagyományosan árutermelő gazdálkodást szolgáló mezőgazdasági táj, ahol az alföldi folyók szabályozása óta a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. A mezőgazdasági táj elválaszthatatlan a településektől, hiszen a települések fejlődésében, városiasodásában a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe volt. Ma már a foglalkoztatásban az egyes gazdasági ágazatok fontosságában a mezőgazdaság háttérbe szorult ugyan, de a táj fenntartása szempontjából, továbbá a tájhasználatban meghatározó aránya miatt jelentősége távlatban is fontos marad. A térség jelentős része kiváló termőhelyi adottságú szántóterület, de a többi területrész is kedvező termőhelyi adottságú. A térség területén a nagyüzemi melioráció következményeként a rétek, legelők a belvizes területekre szorultak vissza. Ezen mozaikos természetközeli élőhelyek nagy része Natura 2000 természetmegőrzési terület, tehát itt fontos a természetvédelmi érdekek érvényesítése a tájfenntartás során. 15. térkép: Település és környékének tájhasználati térképe

Forrás: Corine

1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek 1.12.3.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

1.12.3.1.1 Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Kunszentmárton területén és környékén országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete nem lett kijelölve az Országos Területrendezési Terv alapján. 7forrás:

Jász.Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2020, Város-Teampannon Kft.

ITS Konzorcium


85

1.12.3.1.2 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelése alatt országos, jogszabállyal védett területek találhatók Kunszentmárton, Öcsöd, Szelevény, és Tiszaföldvár települések közigazgatási területén. A védett területek a Körös árterén találhatóak. A Hármas-Körös hullámtere: A település közigazgatási területéből 1435 hektárnyi terület a Körös-Maros Nemzeti Park részeként országos védettséget élvez, amelyen a korábban említett értékes ártéri társulások mindegyike megtalálható, az ott részletezet védett növény- és állatfajokkal. 1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék

1.12.3.2.1 Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Natura 2000

Kunszentmárton területén található Natura 2000 terület. Az érintett terület területkódja: HUKM20017), aminek területnagysága 7818,24 ha. E területet illetően specifikus célok a gyepterületek fenntartása aktív természetvédelmi kezeléssel (kaszálás, legeltetés). A gyepek cserjésedésének megakadályozása aktív élőhelykezeléssel. Az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési rendszer kialakítása a túllegeltetés/alullegeltetés elkerülése érdekében. Az inváziós növényfajok (különösen a gyalogakác, amerikai kőris, keskenylevelű ezüstfa, zöld juhar, selyemkóró, fehér akác) visszaszorítása, terjedésének megakadályozása megfelelő természetvédelmi kezeléssel. A puhafás ligeterdő élőhelytípusba tartozó erdőterületek esetében a természetesség növelése, a vágásérettségi kor emelése, a site-on belül kiegyenlített korosztály-szerkezet kialakítása és fenntartása. A gyepes, illetve erdős élőhelytípusok területi arányának növelése érdekében a hullámtéren fekvő szántóterületeken a földhasználat átalakítása (visszagyepesítés, erdősítés). A gépjárművek okozta taposási károk mérséklése a gyepterületeken. A puhafás ligeterdő élőhelytípusba tartozó erdőterületek esetében a természetesség növelése, a vágásérettségi kor emelése, a site-on belül kiegyenlített korosztályszerkezet kialakítása és fenntartása. Természetközeli erdőkezelési eljárások bevezetése. A felszíni vízhasználatok (vízkivételek, vízátvezetések) az ökológiai szempontból szükséges mederben hagyandó vízhozam figyelembevételével történő megvalósítása. A vízfolyást befogadóként használó meglévő szennyvíztisztító telepek hatásfokának növelése. A békésszentandrási duzzasztó az alvízi szempontok, illetve a hosszirányú átjárhatóság figyelebevételével történő üzemeltetése. A mentett oldali és hullámtéri holtmedrek ökológiai igényeket figyelembe vevő vízellátásának biztosítása. A jó halászati és horgászati gyakorlat bevezetése. Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása és helyreállítása: Élőhelyek: Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrochrition növényzete 3150 Iszapos partú folyók részben Chenopodionrubri és részben Bidention növényzettel 3270 Folyóvölgyek Cnidiondubiihoz tartozó mocsárrétjei 6440 Enyves éger (Alnusglutinosa) és magyas kőris (Fraxinusexcelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnionincanae, Salicionalbae) 91E0 Fajok: Tavi denevér (Myotisdasycneme) Vidra (Lutralutra) Mocsári teknős (Emysorbicularis) Balin (Aspiusaspius) Halványfoltúküllő (Gobioalbipinnatus) Szivárványos ökle (Rhodeussericeusamarus) Vágó csík (Cobitistaenia) Réti csík (Misgurnusfossilis) Széles durbincs (Gymnocephalusbaloni) Tompa folyamkagyló (Uniocrassus). Natura 2000-es terület a várostól keletre lévő Kunszentmártoni Bábockai-legelő területe is (területkód: HUHN20152), aminek területnagysága 181,18 ha. Specifikus célok és végrehajtandó intézkedések: A gyepterület jelenlegi állapotának fenntartását célzó legeltetési/kaszálási rendszer kidolgozása. Bolygatott részek gyepjének rekonstrukciója gyommentesítő kaszálással, szükség esetén a gyepavar felszámolása megfelelő időpontban végzett égetéses kezeléssel. Inváziós és tájidegen fás- és lágyszárú fajok eltávolítása, folyamatos visszaszorítása. A területen lévő ITS Konzorcium


86

pannon szikes mocsarak, mocsárrétek és vizes élőhelyek vízellátottságának biztosítása. Kiemelt fontosságú cél a következő fajok/élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, lehetőség szerinti fejlesztése: Élőhelyek: 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak. Ex lege területek

Az 1996. évi LIII. tv. 23.§ (2) bekezdése alapján a láp, forrás, szikes tó, barlang, víznyelő, földvár, kunhalom a törvény erejénél fogva – védetté nyilvánítás eljárás nélkül – ex lege védett. A kistérségben az alábbi ex-lege szikes tavak, mocsarak ismeretesek: Cserkeszőlő

Cserkei-fertő

Csépa

Csépai-fertő

Kunszentmárton

Almássy-major menti lapos

Tiszaföldvár

Ér-halmi-legelő tavacskái

Tiszainoka

Hangácsi-lapos

Tiszakürt

Csukás-lapos

Tiszasas

Tehenészet melletti lapos

A kistérség védett szentély-holtágai a következők: 1.

Őzén-zugi-Holt-Körös (Kunszentmárton, Öcsöd, Tiszaföldvár). Területe 18 ha.

2.

Gyiger-zugi-Holt-Körös (Kungyalu, Öcsöd). Területe 16 ha.

3.

Brena-zugi-Holt-Körös (Kunszentmárton, Szelevény). Területe 10 ha.

4.

Malom-zugi-Holt-Körös (Kunszentmárton, Szelevény). Területe 8 ha.

5.

Iriszlói-Holt-Körös (Nagytőke, Szelevény).Területe 11 ha.

Kunhalmok A kunhalmok jelentős tájképi, tájtörténeti, geomorfológiai, régészeti és biogeográfiai értéket képviselnek, emiatt a természetvédelemben különös figyelmet kell fordítani a megóvásukra. E munkának ad törvényi hátteret az 1996. évi LIII. természetvédelmi törvény, melynek 23. § (2) bekezdésében a törvény minden kunhalmot, mint „természeti emléket” ex lege védetté nyilvánít és országos jelentőségű minősítés alá helyez. A kunhalmok kataszteri felmérése jelenleg is folyik, a munka eredményes befejezéséhez (egy alapos, minden részletre kiterjedő adatbázis létrehozásához), illetve a halmok hatékony védelméhez a kistérség önkormányzatainak és civil szervezeteinek összefogására is szükség van. Teljes adatbázis hiánya révén azonban a kunhalmok száma a kistérségben csak becsülhető. Leghíresebb közülük a Kunszentmárton határában emelkedő Kötényhalom (Köttön-halom), mely Kötény kán nevét őrizte meg. A kunhalmok tájvédelmi szempontból különleges antropogén eredetű értéket képviselnek. Az egykoron vízjárta alföldi táj gyakori velejárója a környezetéből 5-10 m-rel kiemelkedő többnyire kerek alaprajzú magaslat, amely mind keletkezési korát, mind eredeti funkcióját tekintve rendkívül változatos lehet, viszont évszázadok (évezredek) óta szerves alkotórésze az adott tájnak. Telepítésének helyét alapvetően meghatározták a terület hajdani vízrajzi viszonyai. Sok halom épült vízfolyások magaspartján, továbbá a folyók kanyarulatainak külső ívén s a gyakori elöntések elől menedéket kínált az ott lakóknak. Legfontosabb típusaik az ún. tell-ek (neolit ill. bronzkori lakóhalmok), a kurgánok (réz-, korabronzhonfoglalás- stb. kori sírdombok), az őrhalmok (jelző funkcióval) illetve a határhalmok (határmegjelölés céljából emelték). A régi halmokat gyakran a későbbi korok emberei újra és újra ITS Konzorcium


87

használatba vették, hol hasonló, hol más funkcióval, mint az eredeti. A legősibbek akár 4-5000 évesek (késő neolitikum) is lehetnek. A Kunszentmárton területén 11 kunhalom található: Bábocka-halom, Bábocka-halom II-III.,Gödérhalom, Kettős-halom, Köttön-halom, Köttön-halom II., Lengyel-halom, Nádas-halom, Nagy-halom, Péterszögi-halom és Telek-halom. 16. térkép: A település és környékének Natura2000-es területei

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer

1.12.3.2.2 Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Országos jelentőségű természeti értékek: Körös-Maros Nemzeti Park: A Körös-Maros Nemzeti Park részét képezi a Hármas-Körösfolyó és hullámtere, mely 1979-1987 között vált védetté, a Nemzeti Parknak - annak megalakulásakor - 1997-ben lett része. A Nemzeti Park határa a hatályos településrendezési terv készítése óta nem változott. kunhalmok: a természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. tv.) erejénél fogva ex lege védett természeti emlékek. A város határában 11 kunhalmot tartanak nyilván, ezek állapota sajnos többnyire kedvezőtlen, egy - széthordás következtében - teljesen megsemmisült. Védett természeti területek: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 15. §-a alapján a közigazgatási területen nyilván tartják az országos természetvédelmi védettség alatt nem álló, de természetközeli társulásokkal borított területeket, az ún. természeti területeket (a Nemzeti Park Igazgatóság által nyilvántartásba vett természeti területek a közigazgatási területen elszórtan megmaradt természetközeli állapotú gyep- és erdőterületek). Ezek lehatárolását már a hatályos településrendezési terv is tartalmazta, azóta az érintett területekről hivatalos jegyzék nem jelent meg.

ITS Konzorcium


88

Természeti értékek helyi védelme: A természeti értékek helyi védelmét biztosítja a Helyi Építési Szabályzat: Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 36/2009.(XII.11.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról: Kunszentmárton Város Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 8.§ (1) szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) szerinti hatáskörben, továbbá „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló többször módosított 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében alkotott: 36/2009.(XII.11.). Valamint Kunszentmárton Város Településrendezési Tervének Szerkezeti Terv munkarésze. Kunszentmárton Város Önkormányzata 2015. április végén fogadta el „Az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről” szóló 7/2015. (V.01.) önkormányzati rendeletét, amely szabályozza a természeti étékek helyi védelmét.

1.12.3.3 Ökológiai hálózat

Az ökológiai hálózat funkcionális elemei az alábbiak. Magterületek

Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Magterület Kunszentmárton területén nem található.

Ökológiai folyosók

A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely-komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. A lehatárolt ökológiai folyosó a Körös mentén húzódik.

Pufferterületek

A magterületek és a folyosók körül védőzónát (pufferzóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól. Pufferterület a település területén nem lett kijelölve. 17. térkép: Település és környékének természetvédelmi területei

Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer

ITS Konzorcium


89

1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése

A kistérség általános természetvédelmi állapotának kedvez az alacsony ipari behatás, a kisebb népszűrűség és a két nagy folyó, illetve azok nagyarányú lefűződött holtág-hálózatának megléte. Azonban a természeti állapot fenntartására a külterületek nagyarányú mezőgazdasági hasznosítása miatt fokozottan ügyelni szükséges. Természetvédelmi szempontok miatt igen fontos az intenzíven hasznosított mezőgazdasági területek művelési ág váltására és extenzív módon való hasznosítására, illetve a gyengébb minőségű mezőgazdasági területek beerdősítésére. A nagyarányú szántóterületek esetén nagy ökológiai jelentőséggel bírnak a mezővédő erdősávok, melyek helyet adnak a természetes növénytakarónak, és búvóhelyet biztosítanak a honos állatvilágnak.8 Kritikusan alacsony arányú erdősültség, abból is igen kevés a természetközeli erdő Magas a monokulturás szántóterületek aránya, ami a biológiai sokszínűség szempontjából rendkívül kedvezőtlen Kevés a mezővédő erdősávok aránya Alacsony a természetközeli társulások aránya A helyi természetvédelmi rendeletek (helyi védett területek lehatárolásásval) hiányoznak, vagy ha vannak, akkor hiányosak.

1.13

Zöldfelületi rendszer vizsgálata

A településszerkezetet és a településképet nagyban befolyásolja a települések zöldfelületi rendszere, melynek a belterületi közparkok, közkertek és egyéb zöldfelületek mellett a külterületi zöldfelületek és az azokat összekötő zöldsávok is fontos részei. A zöldfelületi rendszer elemei több szempontból is meghatározóak egy településen. A település megítélésében az igényes zöldfelületekkel kialakított településképnek döntő szerepe van, illetve az ott lakók közérzetét, elégedettségét is kedvezően befolyásolja. A település belterületén található zöldfelületnek kondicionáló hatása van és jelentős a szerepe a városklíma módosításában. A növényzet látványa közérzetjavító hatású, emellett javítja a környezeti közegek minőségét, hiszen a növényzetnek nagy szerepe van a légszennyezés mérséklésében, a zaj és rezgés csökkentésében, a kedvező mikroklíma kialakulásában, a páratartalom növelésében és a talaj nedvességtartalmának megtartásában is. A rendszerbe kapcsolt zöldfelületi egységek együttesen biztosítják a települések megfelelő átszellőzését is. 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei

zöldfelületi rendszer elemei

A település zöldfelületi rendszerének belterületi és külterületi elemei is vannak. A belterületi elemek: a közterületen kialakított közparkok, közkertek, fásított közterek, lakótelepi zöldfelületek; a zöldfelületi jellegű intézmények (pl. különleges területek – temető, sport- és rekreációs területek, strandok); jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények, létesítmények (oktatási- és egészségügyi létesítmények kertjei). Külterületi elemek az erdőterületek, a mezőgazdasági területek (gyepek, gyümölcsösök, kiskertek stb.) és a vizes élőhelyek (tavak, mocsarak, nádasok, stb.). A rendszer fontos szerkezeti elemének számítanak a kül- és belterületen egyaránt előforduló vonalas zöldfelületi elemek (utakat, vízfolyásokat kísérő gyepes, illetve fásított forrás: Kunszentmártoni Kistérség Környezetvédelmi Programja 2009-2014; Hazai Térségfejlesztő Zrt. 2009. 8

ITS Konzorcium


90

zöldsávok, fasorok). Jelentős szerepük lehet még a gazdasági területek védelmi célú fásításainak is. 18. térkép: Zöldfelületek nagysága Kunszentmártonban és környékén

Forrás: TeIR, 2015 február

A településen a közterületi zöldfelületek fenntartója a Kunszentmártoni Önkormányzat Városgondnoksága. 1.13.1.1 Szerkezeti, kondicionáló szempontból karaktert meghatározó elemek

lényeges,

a

zöldfelületi

1.13.1.1.1 Zöldfelületi rendszer belterületi elemei zöldterületek

A zöldterületek a településrendezési terv által kijelölt, állandóan növényzettel fedett közterületek (közkert, közpark). A településen több nagyfelületű zöldterület található. A Köröspart területe majdnem 24 ha, míg az Erzsébet-liget csaknem 1 ha-os növényállománya jelentős a zöldfelületi rendszerben.

lakóterületi közkertek

Lakóterületi közkertek között kiemelkedő a Széchenyi Lakótelep területe mintegy 3 ha-os, az egyéb lakóterületek zöldfelületeinek össznagysága kb 5 ha-os.

intézménykertek

Korlátozott közhasználatú intézménykertek között a Szakképző Iskola (Kossuth L. út 37.) kertjének területe (több mint 1 ha) középkorú és fiatal lombhullató és örökzöld fákból álló állománya jelentősebb. Ide tartozik még a bölcsőde és az óvoda kertje is. Az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek, amelyek a zöldfelületekre is hatással voltak: elkészült a Körös parti sétány és a városközpont rehabilitáció. Ennek keretében megújult a főtéri park, valamint az Epreskertben és a lakótelepen egy-egy játszótér és hozzá tartozó közkert kialakítása is megvalósult.

ITS Konzorcium


Zöldfelületi jellegű intézménykertek

91

Zöldfelületi jellegű intézménykertek Temetőkertek: Alsó temető, Nádor utca; Felső temető, Kossuth L. u.; Kungyalui temető, Kungyalu, Temető utca; Zsidó temető, Nádor utca. Összterületük meghaladja a 10 ha-t, többszintes növényállománnyal rendelkeznek, a zöldfelületi rendszer jelentős elemei. Kihasználatlan zöldfelületi intézmény a volt Körös strand, amelynek szabadstrandként üzemeltetését nem tudták megvalósítani, azonban 2014/2015-ben pályázati úton megvalósult a Kishajó kikötő és nagyobb terület rehabilitációja. A szabadstrand megnyitása 2016-ra tervezett. Sportterületek zöldfelületei kapcsán visszaesés tapasztalható, áthelyezésre került a fiatalok által kedvelt gördeszka pálya, lepusztult a játszótér és kosárlabdapálya. Az Érparti sportpályák fejlesztése viszont megkezdődött. A területen találhatók lovaspályák is, amelyek a turisztikai jelentőség mellett a zöldfelületi rendszerben is jelentősek. A város területén találhatók jelentős zöldfelületi funkciót is betöltő, településszerkezeti tervben különleges területként kijelölt, beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek. Legjelentősebbek a következők: sportpálya és szabadidőközpont területe, vásár- és rendezvénytér, sportcsarnok területe, Kungyalui sportpálya. További nagyobb zöldfelületi egységnek tekinthető az Autóbuszállomás, a városközpont, az Epreskert és a Kis Liget területei. A belterületen a közparkok, fásított közterek és az egyéb aktív zöldfelületek arányának növelését kell megcélozni a jövőben. A vonalas zöldfelületi elemek mennyisége és minősége mindenképp fejlesztésre szorul: egységes út menti fasorok zöldsávok kialakítására van szükség. Belterületi zöldfelületi rendszerre ható tervezett fejlesztés az óvodai játszóudvar kialakítása. 1.13.1.1.2 A zöldfelületi rendszer külterületi elemei Kunszentmártonban ökológiai- és városklíma szempontjából nagyon kedvező, hogy a Körös-folyó és annak partmenti zöldfelülete határolja a lakóterületeket. A folyó ártere a Körös-Maros Nemzeti Park részeként kiemelt természetvédelmi oltalom alatt áll. Zöldfelületi szempontból is értékes részek még ez Ex-lege védettségű területek, objektumok, illetve a Natura 2000-es területként kijelölt Bábockai legelő, valamint a Hármas-Körös folyó hullámtere. Az erdősültség aránya alacsony, kisebb a megyei átlagnál is (5,5%) és töredéke az országos átlagnak (19%), amely még mindig elmarad a tájterhelhetőség szempontjából optimálistól (2426%).

ITS Konzorcium


92

19. térkép: Erdőterületek elhelyezkedése Kunszentmárton környékén, elsődleges rendeltetés szerint

Forrás: erdoterkep.mgszh.gov.hu, 2015 február

Az intenzíven hasznosított szántóterületek Kunszentmártonban igen nagy arányt képviselnek, ahogy térségben is. Tervezett fejlesztések után megmaradó – várhatóan továbbra is nagymértékű – szántóterületeken a mezővédő erdősávok telepítésével lehet a zöldfelületi rendszer bővíteni - kialakítani. A mezővédő erdősávok telepítésének a célja a honos állat- és növényvilág számára élőhely nyújtása, a különböző, a termésátlagokra is kedvezőtlenül ható környezeti károk mérséklése (erózió, szél, stb.), illetve jobb mikroklimatikus viszonyok megteremtése. Megvalósulásuk esetén, a külterületi zöldfelületi rendszerre több - a jövőben tervezett - fejlesztés is várhatólag nagy hatással lesz: Bökényi duzzasztó felújítása, Halastó létrehozása, kiépítése, Állami Gazdaságban lévő halastavak rekonstrukciója, Csengedi holtág rekonstrukciója, Energia ültetvény telepítése, Kerékpárút kiépítése Kunszentmárton és Öcsöd között.

ITS Konzorcium


93

1.13.1.2 Zöldfelületi ellátottság értékelése

20. térkép: Az egy lakosra jutó zöldfelületek nagysága Kunszentmártonban és környékén (m 2)

Forrás: www.teir.hu, 2015. február

A TeIR nyilvántartása szerint ugyan növekedett 2012-ről 2013-ra a zöldfelületi ellátottság (több, mint 1 m2-rel lakosonként), de ez leginkább a demográfiai mutatók romlásának köszönhető és nem a zöldfelületek konkrét növekedésének. Jelenleg ez a mutató ugyan meghaladja a Kunszentmártoni járás átlagát, de messze az országos átlag alatt marad, ami 16,9 m 2/fő és ugyancsak elmarad a megyei átlagtól (12,7 m2/fő). 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái

A településen megfogalmazható zöldfelületekkel kapcsolatos problémák és konfliktusok, fejlesztési elképzelések a következőkben összegezhetők: A településen a zöldfelületek ugyan rendezettek, de zöldfelületi fejlesztés évek óta nem történt. Az utak menti fasorok többnyire elöregedettek, fásítási tervre, fasorfelújításra és tervszerű fásításra lenne szükség. Belterületi vonalas zöldfelületi elemek mennyiségi és minőségi fejlesztése is szükséges. A nem szabványos, megszüntetett játszóterek helyett újabbakat kell létrehozni - megfelelő kertépítészeti kialakítással. Fokozott figyelemmel kell lenni, a település belterületén a település arculatát meghatározó településrészek utcáiban, közterületen történő fatelepítésekre, valamint a meglévő és a megtartandó faállomány szakszerű kezelésére, melyeket tervszerűen, tájépítész szakemberek bevonásával kell végezni. Törekedni kell a régi hulladék lerakó telep rehabilitációjának mielőbbi megvalósítására. Gondoskodni kell arról, hogy az ipari területek, a közlekedő utak a lehetőségekhez mérten véderdő létesítésével, védőfásítással legyenek elválasztva a lakóterületektől, valamint a védett területektől. Törekedni kell a város közigazgatási területén lévő holtágak rehabilitációjára, védelmére, a külterületi erdőterületek növekedésére, a már meglévő területek felújítására és védelmére. A külterületi földutak melletti mezővédő erdősávok, fasorok kialakítása szükséges. ITS Konzorcium


94

1.14 Az épített környezet vizsgálata 1.14.1 A terület-felhasználás vizsgálata 1.14.1.1 Településszerkezet, helyi sajátosságok vizsgálata

Terület-felhasználási módok Falusias lakóterület Kunszentmárton város belterületének peremrészei, valamint a külterületen Károly-telep, Istvánháza, Jaksori-tanyák, továbbá Kungyalu lakóterülete tartoznak ebbe a területfelhasználási kategóriába. Kertvárosias lakóterület: A település belterületének nagy része kertvárosias lakóterületbe sorolt. Kisvárosias lakóterület: A város belterületének központi, intenzívebb beépítésű területei és a lakótelepek területei ebbe a kategóriába soroltak. Településközpont vegyes terület: A város központja, az intézményekkel és lakóépületekkel vegyes, intenzív beépítésű területei soroltak ide, továbbá Kungyalu központi része. Kereskedelmi – szolgáltató gazdasági terület: Meglévő és tervezett szolgáltatási, kereskedelmi célokat ellátó vállalkozások területe a város belterületének több pontján. Ipari gazdasági terület: A belterületen lévő nagyobb összefüggő ipari terület, Istvánháza iparterületei valamint a külterületen az ipari park és tervezett nagyobb iparterületek. Hétvégiházas üdülőterület: Hétvégiházas üdülőterület a Csengedi holtág melletti kiskertek területe. Különleges területek: Sport és szabadidőcsarnok területe, Városi sportcsarnok a Kossuth Lajos utcán. Közművesítettség mértéke teljes. sportpálya és szabadidő komplexum : Meglévő, fejlesztendő spottelep területe a Szentesi út mellett. Tervezett sportpálya és szabadidőközpont a meglévő sportpálya melletti területen. 20. táblázat: Kunszentmárton területi kimutatása és területhasználata Fekvés

Összes terület m2

Művelési ág

Belterület

35.977.790

Erdő

Külterület

539.390.628

Fásított terület

Zártkert

7.127.485

Gyep / legelő

ITS Konzorcium

Összes terület m2 46.785.772 841 37.910.972


Összesen:

576.495.900

Gyep / rét

4.264.858

Gyümölcsös

1.779.668

Halastó

3.642.870

Kert

1.883.735

Kivett

81.548.205

Nádas

3.117.146

Szántó

372.401.917

21. táblázat: Változó terület-felhasználás terület kimutatása Változó terület-felhasználás

terület ha

Változó besorolású (beépítésre nem szánt területből beépítésre szánt területek) területek Ált. mezőgazdasági területből - Falusias lakóterület

18,13

Ált. mezőgazdasági területből - Kertvárosias lakóterület

1,35

Ált. mezőgazdasági területből - Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület

1,13

Ált. mezőgazdasági területből - Ipari gazdasági terület

1,59

Ált. mezőgazdasági területből - Különleges sportolási célú terület

11,28

Összesen:

33,49 Változó besorolású( kategóriájukon belüli átminősülő) területek:

Ált. mezőgazdasági területből - Különleges beépítésre nem szánt bányatelek

0,7

Falusias lakóterületből - Ipari, gazdasági terület

0,44

Ipari gazdasági területből - Településközpont, vegyes terület

0,26

Kisvárosias lakóterületből - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

0,29

Kertvárosias lakóterületből - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

0,43

Összesen:

2,13

Változó besorolású(előző szabályozás szerint beépítésre szánt) területek Különleges hulladéklerakó területből - Védelmi erdőterület

19,0

Összesen:

19,0

Mindösszesen:

66,46

Forrás:

ITS Konzorcium

95


96

1.14.1.2 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

Kunszentmárton közigazgatási területe az alábbi terület-felhasználási egységekre tagozódik a településszerkezeti tervnek megfelelően: 22. táblázat: Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Beépítésre szánt területek

Beépítésre nem szánt területek

lakóterületek

közlekedési területek

vegyes területek

zöldterületek

gazdasági területek

erdőterületek területek

különleges területek

mezőgazdasági területek vízgazdálkodási területek

Forrás:

A város igazgatási területe a szabályozási terv meghatározásainak megfelelően övezetekre tagolódik: 23. táblázat: Beépítésre szánt területek Kisvárosias Kertvárosias falusias Lk-1 Lk-2 Lk-3 Lk-4 Lke-1 Lke-2 Lf-1 Lf-2 Vt1 Vt2 Vt3 Vt4 Vt5

Gksz1 Gksz2 Gksz3 Gip1

kisvárosias kisvárosias kisvárosias kisvárosias kertvárosias kertvárosias falusias falusias településközpont vegyes településközpont vegyes településközpont vegyes településközpont vegyes településközpont vegyes k.sz.g.terület k.sz.g.terület k.sz.g.terület g.ipari terület

LAKÓTERÜLET Beépítési mód Legkisebb területe m2

Legnagyobb beépítettség %

ÉpítményMagasság m

szabadon álló K zártsorú K oldalhatáron álló 600 oldalhatáron álló 450 oldalhatáron álló 600 oldalhatáron álló 700 oldalhatáron álló 800 oldalhatáron álló 900 VEGYES TERÜLET oldalhatáron álló 1000

40 40 40 55 30 30 30 25

12,5 6,0 6,0 4,5 4,5 6,0 4,5 4,5

80

10,5

zártsorú

550

80

10,5

oldalhatáron álló

700

50

7,5

oldalhatáron álló

1000

30

6,0

szabadon álló

900

60

4,5

50 50 50 40

6,0 7.5 65,0 7,5

GAZDASÁGI TERÜLET Szabadon álló 1500 Szabadon álló 2000 Oldalhatáron álló 1200 Szabadon álló 2000

ITS Konzorcium


Gip2 Gip3

12,5 14,5

Kvá Kszv Kgye Ká

g.ipari terület Szabadon álló 4000 35 g.ipari terület Szabadon álló 2500 50 KÜLTERÜLETEN BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET: ÜDÜLŐ TERÜLET Hétvégiházas oldalhatáron álló 400 20 üdülőterület KÜLÖNLEGES TERÜLET Sportpálya, Szabadon álló 10000 20 stadion Vásár,-rendezvénytér Szabadon álló 5000 20 Szennyvíztisztító telep Szabadon álló K 40 Gyepmesteri telep Szabadon álló K 20 Állattartó telep Szabadon álló K 35

Kcs

Sportcsarnok

12,5

Üh

Ksp

Szabadon álló

5000

40

97

4,5

12,5 7,5 7,5 4,5 9,0

Forrás:

24. táblázat: Beépítésre nem szánt területek KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK Közúti közlekedési és közmű elhelyezési terület Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület ZÖLDTERÜLETEK Zöldterület ERDŐTERÜLETEK Védelmi célú erdőterület Gazdasági célú erdőterület ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK Általános mg-i terület Kertes mg-i terület Mezőgazdasági gyepes terület Mezőgazdasági halastó terület VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK Hármas-Körös folyó nagyvízi medre (hullámtere) és a HoltKörös területe Öntöző- és belvízcsatornák területe Vízbeszerzési, vízmű területek és gátőrház, szivattyútelep területei Vízgyüjtő (záportározó) területek a belterületen

KÖü KÖk Z Ev Eg Má Mk Mágy Máh Vö V Vü Vgy Forrás:

Kunszentmártonban változó besorolású (az előző szabályozás szerint beépítésre nem szánt) területek az alábbiak: -

általános mezőgazdasági területből, falusias lakóterület általános mezőgazdasági területből, kertvárosias lakóterület általános mezőgazdasági területből, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület általános mezőgazdasági területből, ipari, gazdasági terület általános mezőgazdasági területből, különleges sportolási célú terület kertes mezőgazdasági területből, hétvégi-házas üdülőterület Változó besorolású (az előző szabályozás szerint beépítésre szánt) területek az alábbiak: ITS Konzorcium


-

-

98

különleges hulladéklerakó területből, védelmi célú erdőterület Változó besorolású (kategóriájukon belül átminősülő) területek: általános mezőgazdasági területből, különleges beépítésre nem szánt terület (nyersanyaglelőhely, bányatelek) falusias lakóterületből, ipari gazdasági terület ipari gazdasági területből, településközpont vegyes terület kisvárosias lakóterületből, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kertvárosias lakóterületből, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

1.14.1.3 Funkciók vizsgálata

Kunszentmárton város a Tiszazug térségében rendszerint központi szerepkört töltött be, volt járási központ, ma kistérségi központ. A központi feladatokat ellátó intézményrendszer megfelelő, funkcióját el tudja látni. 25. táblázat: A funkciók táblázatos bemutatása Funkció Humán funkciók

Intézmény Önkormányzati óvoda (2 db) Szent Anna Katolikus óvoda (2 db) városi bölcsőde általános Iskola általános iskola alapfokú művészetoktatási intézmény - zeneiskola alapfokú művészetoktatási intézmény - táncművészeti iskola

Egészségügyi funkciók

Szociális intézmények

Kulturális funkciók

Kunszentmártoni gimnázium és szakközép iskola (Rákóczi u., Kossuth L.u. Vég u.) háziorvosi ellátás Házi gyerekorvosi ellátás 2 körzetben Városi Fogorvosi szolgálat 2 körzetben Védőnői szolgálat 4 területi körzetben szakorvosi ellátás központi orvosi ügyelet Városi mentőszolgálat gyógyszertár Házi betegápoló ellátás Városi Egészségügyi Központ Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat Idősek otthona, idősek klubja Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Tanyagondnoki szolgálat Kunszentmártoni Általános Művelődési. Központ Művelődési ház és Könyvtár Mozi

ITS Konzorcium


Sport funkció Igazgatási funkciók

Közlekedési funkciók

99

Bartók Béla Terem Helytörténeti múzeum Kungyalui Művelődési Ház Dani Margit sportcsarnok Érparti sporttelep Kunszentmárton Közös Önkormányzati Hivatal Járásközpont NAV Oktatási Központ Egészségügyi Központ Kunszentmártoni Városi Bíróság Városi Ügyészség Gyámhivatal Kunszentmárton Körzeti Földhivatal Építési Hatóság Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Okmányiroda Kunszentmártoni önkormányzat Városgondnoksága Kunszentmárton Kistérség Többcélú Társulás Országos Mentőszolgálat Mentőállomása Városi Tűzoltóság Városi Rendőrkapitányság. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ Kunszentmártoni Kirendeltsége ÁNTSZ Mezőtúri és Kunszentmártoni Kistérségi Intézetének kunszentmártoni kirendeltsége Főállatorvos Polgárőrség Vöröskereszt Közjegyző Falugazdász J-NK-SZ Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság autóbusz állomás vasútállomás benzinkút

Forrás: 1.14.1.4 Alulhasznosított, barnamezős területek

A város északi területén kialakított ipari park kb. 50%-a biztosít még betelepülési lehetőséget a településre érkező vállalkozónak. Az ipari park területén a még szükséges infrastruktúra kiépítését, bővítést biztosítani kell. Törekedni kell arra, hogy a vállalkozók ipartelepeiket elsősorban ezen terület igénybevételével valósítsák meg, az ipari parkba minél több ipar települjön be, továbbá a város nyugati részén, a volt üzemek helyén minél előbb új működő üzemek létesüljenek. A település korábban működő ipari üzemei nagyobb részben az 1990-es évek első felében megszűntek, illetve egy kisebb részük átalakult. Az átalakult üzemek lényegesen kevesebb létszámmal üzemelnek, profiljuk megváltozott. Területeik a város arculatát lerontják, technológiáik korszerűtlenebbek. További ipari területek vannak a Tiszakürti úton és a Vég utcában, valamint a

ITS Konzorcium


100

külterületen. Itt találhatóak azok a cégek, amelyek nagyobb számú munkaerőt foglalkoztatnak (10-50 fő között), mint pl.: a Tiszakürti úton az Albatross Plastunion Rt., a Vég utcában az Unitrade M&M Kft., a Jász-Sütőház Kft., továbbá a Szentesi úton az Altek Téglagyár, a Kossuth úton az Awassi Zrt. sajtüzeme, és a Kasza és Társa Faipari üzem, a Martfű-Szolnok felé vezető közlekedési út melletti területen. A településen sok egy-két főt foglalkoztató cég található. Alulhasznosított barnamezős területként kiemelendő továbbá a Pannónia Szőrmeipari Vállalat és a BVM volt területe. 1.14.1.5 Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott területek)

A vizsgálatok alapján körvonalazott ’’probléma katalógus’’ folyamatos ledolgozása a feladata az Önkormányzatnak a fejlesztési koncepció, és stratégia kidolgozásával. Kunszentmártonnak degradálódott területrészeinek fejlődése is nyomon követhető a város folyamatos fejlődése mellett.

-

Belterület peremrészek, vagy külterületen lévő falusias településrészek : Károly telep, Istvánháza, Jaksori tanyák, Kungyalu lakóterülete

1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata

A Tiszazug települései az Alföld egyik jellegzetes átmeneti szerkezetű része. A Tiszántúl középső részét jellemző óriásfalvas településrend itt érintkezik a Tisza mellett elterülő közép- és kisfalvas övezettel. Kunszentmárton település központja a Kossuth L. út és a Köztársaság tér, mely területe a városnak a történelmi időkben is a magját alkotta a községi révnek, a piacnak, valamint a XVII. században felépítésre kerülő Szent Márton templomnak köszönhetően. A település mai utcaszerkezete a XIX. századtól kezdődő megfontoltabb települési rend miatt részben sakktábla szerű utcahálózatot mutat. Kunszentmárton város településszerkezetét befolyásoló elemek A meglévő és tervezett közutak, tervezett kerékpárút hálózatok, a Hármas-Körös és holtágai, valamint regionális és hálózati szerepű közművezetékek. Közút: Meghatározó a 44. számú Kecskemét - Békéscsaba országos főút, mely kapcsolatot biztosít az M5 autópályával. Ugyancsak meghatározó szerkezeti elem a 45. számú Kunszentmárton – Hódmezővásárhely főút, mely biztosítja Szeged megközelíthetőségét. Térségi szempontból jelentős a 442. számú főút, amely Szolnokkal biztosít kapcsolatot. Országos mellékút a 46142. jelű Kungyalui bekötőút, valamint a központi belterületen a 44301. jelű vasúti hozzájáró út. A közigazgatási területet érinti a tervezett M44 autópálya, valamint a 45. számú főút települési belterületet elkerülő szakasza, amely a tervezett M44 autópályába és a 44. számú főútba csatlakozik. Vasút: Meglévő Szolnok – Szentes vasútvonal észak-déli irányba, valamint Kunszentmárton – Lakitelek vasúti szárnyvonal nyugati irányba húzódva. Kerékpárút: Meglévő országos jelentőségű kerékpárút Cserkeszőlőig kiépítve a 44 számú főút mellett, a tervezett szakasza Szarvas felé a Hármas - Körös gáton halad. Regionális kerékpárút a 442. számú főút mellett tervezett, Szelevény felé a Körös gáton folytatódva már kiépített ITS Konzorcium


101

kerékpárút halad. Meglévő helyi belterületi kerékpárút kiépített szakasza a Körös gáton, a többi szakasza a településen belül tervezett. Vízfolyás: A település szempontjából legjelentősebb a Hármas – Körös folyó, mely a település közigazgatási területét érinti jelentős partszakasszal, valamint a Körös holtágai. A jelentősebb külterületi belvízelvezető csatornák. Továbbá Kunszentmárton közigazgatási területét érinti a Nagykunsági főcsatorna és a Nagyéri főcsatorna. Térségi jelentőségű közművezeték: Meglévő nagynyomású gázvezeték Hajdúszoboszló Városföld viszonylatban érinti a települést. A 120 kV-os kétrendszerű villamos távvezeték halad a település közigazgatási területén keresztül Nagytőke (Csongrád megye) felől. Távközlő vezeték halad a 442. számú főút mellett Martfű felől és halad tovább a 45. számú főút mellett Szentes felé, valamint a 44. számú főút mellett Cserkeszőlő felé. 3. Kunszentmárton város közigazgatási határán változtatás nem tervezett. Belterületi határmódosítás, belterületbe vonás Kungyalu településrészen lakóterület kialakítás céljából a 0554/9-16 és 0554/51-53 hrsz –ú. földrészletek egyes területein tervezett. Az újabb fejlesztések a belterület tartalék területein tervezettek, valamint a külterület beépítésre szánt területté történő módosításával.

1.14.3 Az épített környezet értékei 1.14.3.1 A településszerkezet kialakulása, történeti településmag

A terület a kedvező feltételek miatt már a neolitikumban is lakott terület volt, majd a késõbbi korok során is. A település helyén és környékén a honfoglaláskor szláv-bolgár népek laktak, akik azután az Ond törzsek tagjaival keveredve elmagyarosodtak. A szentkeresztség felvétele után a Tisza, Körös és Kurca partjain, leginkább apró halászfalvak alakultak, s miután Szentmárton régi és jelenlegi területe is kiemelkedett a körülvevõ akkori mocsarak, tavak közül, feltehetõ, hogy itt is halásztelepülés állt, mely a többiek templomos központjává vált. A Hármas-Körös alsó folyásának bal partján elterülő Kunszentmárton város: középkori eredetű település, már államalapító Szent István királyunk idejében a templomos helyek közé számított. A falu 1239-ben kunszállás lett, miután IV. Béla befogadta Köttönyt, menekülő kunjaival, s így itt is kunok települtek le. A Tatárjárás Mártonfalvát is érte, de ezután sem maradt lakatlan. A tatárjárás pusztításai után IV. Béla a Tiszántúlon telepítette le a kunokat, akik a keresztény hitre térve fokozatosan feudalizálódtak, majd felvették az itt talált magyarok szokásait. A község - Kunhegyeshez, Kunmadarashoz hasonlóan - róluk kapta és máig megőrizte a "Kun" előnevet. A régi Kunszentmárton feltehetően akkor vált községgé, amikor a kunok a XIV. század második felében véglegesen felvették a kereszténységet, és a sátorlakásokat szilárd anyagú házakkal váltották fel. 1418-ban már mint község szerepelt. Hunyadi János 1447.december 27-i levelében is feltünik a neve, mint Szentmártonszállás. 1521-ben Lajos király Radics-Bozics nevű rácnak adományozta, aki a török elleni küzdelemben tűnt ki. Miután a török Budát csellel elfoglalta, 1552. szeptemberében Kunszentmárton is török hódoltság alá került. 1552-ben az egri vereség szégyenétől hajtott török csapatok tették lángok martalékává a helységet, de lakói hamarosan visszatértek és újrakezdték építő munkájukat, olyannyira, hogy egy 1557-ben keletkezett irat ötven jobbágytelek királyi adományozásáról tudósit. Az 1593 tavaszán kezdődött tizenöt éves török hadjárat eseményei végzetes pusztulást hoztak Kunszentmártonra. Ekkor vált 11 kun szállással együtt néptelenné. Az elnéptelenedett kunszentmártoni pusztát 1717 és 1719 között Jászapátiból és egyéb jász helységekből kirajzó lakosok népesítették be újra. Megtartották a község ősi nevét, amely a hagyománytiszteleten túl a jogfolytonossághoz való ragaszkodást is kifejezte. Otthonaikat és a ITS Konzorcium


102

templomot is a középkori településtõl néhány kilométerrel távolabb, árvízmentes magaslaton építették fel. Lakossága ezután gyorsan gyarapodott. Az újraépített Kunszentmártonban az utcasorok kialakulása mellett, a XVIII. században háromszor került sor templomépitésre, 1784-re elkészült a mai későbarokk stilusú templom is. Ezzel egyidőben épült a Nagykun Kerület székháza, amely néhány évtizedre az igazságügy és igazságszolgáltatás kerületi központjává tette Kunszentmártont. A gazdasági fellendülésre jótékonyan hatott az 1745-ben kiadott redemptionális diploma, melynek erejével a német Lovagrendek 1702-ben eladott Hármas Kerület (Jászság, Nagy- és Kiskunság) lakossága azelőírt összeg lefizetésével megválthatta magát a földesúri fennhatóság alól. A Jászkun Kerület kölcsönt vett fel, ebből fizették ki a Német Lovagrendet, mint birtokost. A fejlődést az igazolja legjobban, hogy I. Ferenc aláírásával Kunszentmárton 1807-ben városi rangot kapott, s ehhez kapcsolódóan négy országos vásár és szerdai napokon hetipiac tartásának jogát nyerte el. 1806-ban az első híd is megépült a Körösön. Kunszentmárton a XIX. század második felére 26 ezer hold termõterületet mondhatott magáénak. Az iparosodás színvonalát mutatja, hogy az iparosoknak a helyi, főként az állattartásra épülő és annak nyersanyagát felhasználó, feldolgozó rétege az összlakosság l3 %-át tette ki. A mesterségek szélesebb körű elterjedése bővítette a kereskedelmi hálózatot, növelte az árucsere lehetőségeit. Az árusítás boltokban történt, amelyek felett a város gyakorolt ellenőrzést, és a befolyó jövedelem a város kasszáját gyarapította. Az 1885-ben Szolnok felől érkező vasút hamar felduzzasztotta, és így 1888-ban Kun-SzentMárton 14417 kh-on terült el, 2192 házában 1755, főleg református vallású ember élt. A múlt század végén bizonyos közigazgatási átszervezés történt az országban, ebből következett, hogy Kunszentmárton 1895-ben elvesztette városi rangját, és a települést nagyközséggé minősítették vissza. Ez a sérelmes állapot majdnem egy évszázadig tartott, míg végül Kunszentmárton 1986.január 1-i hatállyal ismét a városok kategoriájába került. A II. világháborút követően a földosztó mozgalom Kunszentmártonban már korán megkezdődött. Az 1950 októberében létrejött a községi és járási tanács, Kunszentmárton járási székhely lett. 1948. október 15-én alakult meg Szolnok megye második termelőszövetkezeti csoportja a "Zalka Máté" 75 kh területen 12 alapító taggal. 1949 őszén államosították a helyi téglagyárat, és 1500 kh területen megkezdte működését az Állami Gazdaság. A termelőszövetkezeti mozgalom egyik élenjáró települése volt Kunszentmárton, már a kezdet kezdetén jelentős területtel alakult meg két szövetkezet. A társadalom átalakulásához az iparosok ktsz-be tömörülése is nagymértékben hozzájárult. 1960-ban meglévő 10 állami ipari üzemet később, az 1960-as évek végén koncentráltan fejlesztik, s belőlük alakul meg a BVM, a Pannónia Szőrmeipari Vállalat helyi gyára, a Ruházati Ipari Vállalat helyi üzemegysége. Ugyanakkor az államosított téglagyárat is korszerűsítik. A hatvanas évek közepén meginduló iparosítási folyamat során építő-, könnyű-, és élelmiszeripari üzemek települtek a községbe. A nagyüzemi mezőgazdaság egy 12.600 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet és állami gazdasági kerület képviseli.

ITS Konzorcium


103

21. térkép: Első katonai felmérés (1683-1687)

22. térkép: Második katonai felmérés (18061869)

23. térkép: Harmadik katonai felmérés - Magyar Királyság (1869-1887)

24. térkép: Kunszentmárton település napjainkban

Forrás: A Habsburg birodalom katonai felmérései

Forrás: Google Térlép műholdas

Kunszentmárton település központja ma a Kossuth L. út és a Köztársaság tér, mely területe a városnak a történelmi időkben is a magját alkotta a községi révnek, a piacnak, valamint a XVII. században felépítésre kerülő Szent Márton templomnak köszönhetően. A település mai utcaszerkezete megváltozott, a XIX. századtól kezdődő megfontoltabb települési rend miatt: részben sakktábla szerű utcahálózatot mutat.

ITS Konzorcium


104

25. térkép: Térkép 1929-ből és térkép az 1990-es évekből

A Tiszazug települései az Alföld egyik jellegzetes átmeneti szerkezetű része. A Tiszántúl középső részét jellemző óriásfalvas településrend itt érintkezik a Tisza mellett elterülő közép- és kisfalvas övezettel A település mai utcaszerkezete a XIX. századtól kezdődő megfontoltabb települési rend miatt részben sakktábla szerű utcahálózatot mutat. A település szerkezete a természeti és közlekedés hálózati infrastruktúra adottságai miatt nem változott drasztikusan, fejlődése harmonikusnak mondható. A település bemutatása:

városrészeinek

felsorolása, azok

településszerkezeti

jellegzetességeinek

Történeti belső településmag Kunszentmárton város belterületének peremrészei Külterületi részek  Károly telep  Istvánháza  Jaksori tanyák  Kungyalu lakóterület - Csengedi holtág melletti kiskertek - Belterületen lévő nagyobb összefüggő ipari terüle - Istvánháza iparterületei - Külterületen ipari park(ok) Beépítésre szánt területek javarészt a település belterületén, Kungyalu területén, Istvánháza területén és a nagy iparterületeken, és elszórtan a külterület több pontján van. A település lakóterület fejlesztési igényei a belterületen kijelölt, be nem épített, zömében mezőgazdasági területeken biztosítható, Kungyalu településrészen belterületbe vonással tervezett. A beépítésre szánt területek a település központi belterületén helyezkednek el, ezeken lakóterület, településközpont, vegyes, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület, ipariITS Konzorcium


105

gazdasági, különleges területbe sorolt létesítmények építhetők az előírt telekméretek, építménymagasságok beépítési módok betartásával. 1.14.3.2 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

Kulturális örökség szempontjából a település igazgatási területén 153 db régészeti terület található, melyből 11 kunhalom. A Körös és Tisza számtalan ága egykoron behálózta ezt a Tiszazugnak nevezett festői tájat. Az éltető víz közelségének, termékeny földjeinek köszönhetően a Tiszazug hazánk régészeti leletekben egyik leggazdagabb vidéke. Az újkőkor kezdetén, Kr. e. 5000 táján vette birtokba ezt a vidéket az ember. Benépesítette a folyópartokat, meghonosította a földművelést és az állattartást, elterjesztette a házépítés, a szövés-fonás, a kerámiakészítés mesterségét. Legtöbb településük éppen a Körösök partjain található, ezért a régészek Körös kultúrának nevezik ezt az írást még nem ismerő népességet. Az újkőkor szántóvetőit rézkori pásztortörzsek követték, melyről a pusztaistvánházi temető sírjai tanúskodnak. A rézkor végén Kr. e. 4-3. évezred fordulóján Kelet-Európa sztyeppéiről érkeztek több hullámban népcsoportok. Az ő megjelenésükhöz köthető a környéken látható halomtemetkezés, melyeket a népnyelv kunhalmoknak nevez.A bronzkorban több évszázadon át fennálló virágzó települések, már-már városok keletkeztek. Egymásra rakódott települési rétegeikből hatalmas dombok, idegen szóval „tell”-ek emelkedtek: Tiszaug-Kéménytető, Szelevény-Menyasszonypart. Ezek is dombok, halmok, de az élet nyomait őrzik, nem a temetkezését. A Kelet-Európa felől érkező szkítákkal és a nyugat felől hódító keltákkal megszűnt a vidék történelmének „névtelen” korszaka. Az új jövevényekről már írott emlékanyagot is ismerünk, róluk antik források szólnak. A kelták több gazdag temetkezését találták meg a régészek Öcsöd-Rédai kert lelőhelyen. A római korban a Tiszazug is a „Barbaricum”, a birodalom határterületének része volt, melyet a szarmaták laktak Krisztus születésétől a 4. század végéig. A sűrűn fellelhető településnyomokból nagy népességszámra következtethetünk. Ők a népvándorlás kor előhírnökei. Őket követően vált igazán mozgalmassá az Alföld, a Tiszazug története. Gepidák, hunok, avarok hódították meg egymást váltva a környéket. Az avarok emlékét is számtalan lelőhely őrzi, köztük az öcsödi temető. Leghíresebb mégis a „kunszentmártoni ötvössír”, melyben egy korabeli bronzműves nyugodott mesterségének szerszámaival eltemetve. Hatezer év csatáinak, vándorlásaink, békés évszázadainak emlékét őrizte már e föld, mire honfoglaló eleink a 9. század végén véglegesen birtokba nem vették. 14. ábra: Bronz eszközök

A kunhalmok eredetileg az Alföld nyílt területeinek különböző rendeltetésű kiemelkedései voltak, melyek az alapfunkcióik mellett kiváló tájékozódási és kilátó pontok lehettek, azaz az adott táj képéhez szerves hozzátartoztak. Az utóbbi évszázadok jelentős környezet átalakítása miatt

ITS Konzorcium


106

azonban a kunhalmok nagy részének tájképi értéke, a tájban való markáns megjelenése sérült, egyrészt a forma lealacsonyodása, szétszántása és elhordása miatt, másrészt zavaró objektumai (erdőtelepítés, gazos területek, épületek, távvezeték, szeméttelep stb.) megakadályozzák a szabad rálátást. A kunhalmok száma jelenleg 328, két évszázad alatt a halmok közel 62%-a tünt el nyomtalanul. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 16 olyan halmot találtak, amelyek a régészeti értékeken kívül egyéb kultúrtörténeti értékek kategóriájába sorolható nevezetességgel rendelkeznek. Kunszentmárton közigazgatási területén a Bábocka-halom, Bábocka-halom II-III., Gödér-halom, Kettős-halom, Köttön-halom, Köttön-halom II. Lengyel-halom, Nádas-halom, Nagyhalom, Péterszögi-halom, Telek-halom nevűek találhatók. 26. térkép: Kunhalmok JNSZ megyében, ezen belül Kunszentmárton közigazgatási területén

Forrás:

Megjegyzés: a régészeti lelőhelyek részletes felsorolása a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési koncepció és stratégiai program ’’régészeti lelőhely’’ táblázatában szerepel a 32927 - 66138 azonosító szám alatt. 1.14.3.3 Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők

A műemlékek védelme, valamint az épített környezet védelme a város arculatmegóvásának fontos eleme. Ezt szabályozza Az épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló 7/2015. (V.01.) számú önkormányzati rendelet, melyben szereplő helyi védettség alá vont épületek sorát időről időre felül kell vizsgálni. A rendelet hatálya kiterjed Kunszentmárton Város közigazgatási területére, valamint az építészeti örökségnek mindazon elemére, amelyet Kunszentmárton Város Önkormányzat KépviselőITS Konzorcium


107

testülete védetté nyilvánít, avagy védendőnek minősít, és nem áll külön jogszabályok alapján védelem alatt, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi települési, építészeti, természeti, táji, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, illetve régészeti örökség részét képezik. 1.14.3.4 Világörökség

Kunszentmárton várost nem érinti. 1.14.3.5 Műemlék, műemléki együttes

Kunszentmárton Országos védelemben lévő építészeti értékei: a volt Zsinagóga (Deák Ferenc u. 20.,hrsz. 2078). Saroktelken álló épület, Ny-i homlokzatán többszörösen visszalépcsőzött, két, négyzetes, nyolcszöglefedésű torony. K-i oldalán félköríves alaprajzú tórafülke, törtvonalú oromzatokkal. Szecessziós belső térképzés karzatokkal, díszítőfestés és tartozékok maradványaival (építész: Dobovszky József István). 15. ábra: A volt zsinagóga épülete

Felsővárosi temetőkápolna (Szentlélek) (Kossuth út, hrsz.1455) A temető Kossuth Lajos utcai bejáratától ÉK-i irányban álló, egyhajós, íves szentélyzáródású kápolna. A Ny-i homlokzat középrizalitját egy torony alkotja, amelyhez kétoldalt egy-egy alacsonyabb torony kapcsolódik. A homlokzatokon falfülkékben fatáblával takart stációképek. Csehboltozatos hajó, félkupolával szedett szentély. Berendezés: 1870–1880; padok: 18. század. Orgona: 1876 (Bakos Károly). 16. ábra: Felsővárosi temetőkápolna

ITS Konzorcium


108

Római katolikus templom (Szent Márton püspök) (Köztársaság tér, hrsz. 2115) Háromhajós, íves szentélyzáródású, keletelt templom, lapos tetővel fedett mellékhajókkal, a mellékhajók Ny-i sarka mellett egy-egy kisebb toronnyal. A Ny-i homlokzat előtt álló torony homorúan ívelt falszakaszokkal kapcsolódik a hosszházhoz, két sarkán volutákkal díszített támpillérrel, a volutákon, a kapu szemöldökpárkányán, a homlokzati fülkében és az osztópárkányon elhelyezett tizenegy szoborral. A torony legfelső szintjén kőkonzolokon körbefutó, kovácsoltvas korlátos tűzkiáltó erkély, felette többszörösen tört vonalú sisak. A szentély D-i és É-i oldalán melléktér. Csehboltozatos főhajó és szentély, fiókos dongákkal fedett mellékhajók, a hosszház Ny-i végében karzat. Falképek: 1910. Berendezés: 18. század vége (Farenson Ferenc, Schmidt Ferenc); főoltárkép: 1784 (Zirkler János), 1910 (Bátky István ?). Orgona: 1889 (Dangl Antal Fia orgonacég). A település Árpád-kori temploma elpusztult, köveinek felhasználásával 10080 10855 4016 44 KUNSZENTMÁRTON új templom épült 1741–1763 között. A mai templomot 1780-ban kezdték építeni (építész: Jung József, kivitelező: Rabl Károly). A 1822–1823 között a tornyot megemelték (építész: Homályossy Ferenc), és 1880-ban (építész: Czigler Győző), majd 1909–1910 között megerősítették és bővítették az épületet (építész: Aigner Sándor). A templomkertben: Pietà-szobor, 18. század vége. Római katolikus plébánia (Köztársaság tér 3., hrsz. 2117) Saroktelken, utcavonalon álló, L alaprajzú, földszintes, részben alápincézett épület. D-i végfalán törtvonalú, íves oromzat, udvari homlokzatán befalazott tornác. K-i végéhez gazdasági épület csatlakozik. Egytraktusos, oldalfolyosós, síkfödémes terekkel. Nyílászárók, burkolatok, 19. század második fele. Először 1775-ben, majd a 19. század folyamán több ütemben bővítették, illetve felújították. 17. ábra: Római katolikus templom és plébánia

ITS Konzorcium


109

Helytörténeti Múzeum – egykori törvényhatósági ház és börtön épülete (Kerületiház u. 8., hrsz. 5) Az 1780-as évek elején épült földszintes épület; 1958-ig börtön volt. Az épületet felújították. A védettség jellege: Műemlék. Egykori törvényhatósági ház és börtön épület műemléki környezete szintén országosan védett; Védettség jellege: műemléki környezet 18. ábra: Helytörténeti múzeum

Mátyás- pince (Mátyás király út, hrsz. 3545), a volt Talányi- ház, védettség jellege: Műemlék A Talányi- ház műemléki környezete szintén országosan védett, a védettség jellege: műemléki környezet 19. ábra: Volt Talányi-ház

Szélmalom (Szentesi út hrsz. 2434) 19. század közepén épült. Emelt területen álló, tégla támfallal övezett, csonkakúp alakú, háromszintes, belső forgatós rendszerű szélmalom. Népi műemlék.

ITS Konzorcium


110

20. ábra: A szélmalom

A műemlékvédelem sajátos tárgyai Történeti kertek 2001.évi LXIV. t. 36. § (1) A történeti kert történeti vagy művészeti értékkel bíró, önállóan vagy más műemlékhez kapcsolódóan, illetve a történeti településszerkezet részeként megjelenő kertépítészeti alkotás, zöldfelület, illetőleg park. Temetők és temetkezési emlékhelyek 2001.évi LXIV.évi t.37. §80 (1) Védelemben kell részesíteni azokat a temetőket és temetkezési emlékhelyeket vagy a temetőknek azokat a részeit, sírjeleket, síremlékeket, sírépítményeket, amelyek műemléki értékei a magyar történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos kifejezői, illetve emlékei. (2) Műemléki védelemben részesíthető: a. a temető egész területe; b. a temető körülhatárolt területrésze; c. a sírjel, síremlék, sírépítmény; d. síremlékcsoportok, sírjel, sírépítmény együttesek, vagy azok megjelenése, látványa; e. a temető egyéb építménye, tartozéka, illetve eleme; f. temetkezési emlékhely. (3) Műemléki védelem alatt álló temető, temetkezési emlékhely, illetve azok részei nem szüntethetők meg, valamint e törvény alapján védett sírjel, síremlék, sírépítmény nem bontható el. 2001.évi LXIV.t. 40/A. §8 A műemlékvédelem sajátos tárgyai körében védelem alatt álló valamennyi ingatlan esetében biztosítani kell az építészeti, településképi, valamint egyéb környezeti, természeti értékek fenntartható használatát és a hagyományos tájhasználat megőrzését. Műemléki terület A természet és tájvédelmi területeket a védett természeti területek alkotják. Kunszentmárton város közigazgatási területén táj- és természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű védett természeti terület: ITS Konzorcium


111

Kunszentmártonban a Körös – Maros Nemzeti Park területe Ex – lege védettségű a közigazgatási területen található több kunhalom Kungyalu belterületétől K –re elhelyezkedő szikes tó területe Országos védettséget élvez Natura 2000 Egyezmény végrehajtásaként kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként kijelölésre került Bábockai legelő, Hármas – Körös folyó hullámtere. Külterületi védett természeti terület belterületbe csak akkor vonható, ha a települési belterület is védett terület. A belterületbe vonásra tervezett területeken a belterületbe vonásig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását. Nemzeti emlékhely 2001.évi LXIV.t. 61/B.§ (1) E fejezet hatálya kiterjed a történelmi emlékhelyekre, a nemzeti emlékhelyekre és a kiemelt nemzeti emlékhelyekre, az ezekkel kapcsolatos tevékenységekre, a feladatellátásban közreműködő szervezetekre, személyekre, valamint az emlékhellyé nyilvánítással érintett ingatlanok tulajdonosaira, vagyonkezelőire, használóira. A település területén nemzeti emlékhely nincs. 1.14.4 Helyi védelem

Kunszentmárton város Önkormányzata helyi értékvédelmi vizsgálatot készített. A város arculatának megóvása érdekében a város önkormányzata Az épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló 7/2015. (V.01.) számú rendeletében határozott arról, hogy mely épületek tartoznak helyi védettség alá. Helyi művi értékvédelem alatt több épített érték van, valamint több épített érték helyi védelemre tervezett. Izraelita temető területe Református templom 21. ábra: Református templom

Vasútállomás (Kossuth L. u. és Hunyadi u. kereszteződése)

ITS Konzorcium


112

22. ábra: A vasútállomás

1.14.5 Az épített környezet konfliktusai, problémái

Kunszentmárton város kül- és belterületén a tervezett terület-felhasználást, építést az alábbi tényezők befolyásolják, korlátozhatják: árvíz belvíz védőterületek országos védelem alatt álló művi értékek és környezete helyi védelem alatt álló művi értékek országos védelem alatt álló természeti területek NATURA 2000 területek az újonnan beépítésre szánt területeken a közművek hiánya, vagy csak részleges kiépítettsége. A település árvízvédelmét meglévő I. rendű árvízvédelmi töltés biztosítja, belvizek el- illetve kivezetése részben megoldott, a veszélyeztetett területek beépítése korlátozott. A védőterületeken belül az építés korlátozott. Az országos utak, autópálya főút védősávján belül az építés szempontjából korlátozás jelenik meg, a közművek védősávján belül építés nem lehetséges. A meglévő és tervezett országos művi- és természeti értékek törvényerejű védettségénél fogva országos rendelkezés hatálya alá esnek. Helyi védelem alatt álló művi értékek esetében helyi értékvédelmi rendelet rendelkezik. Az újonnan kialakításra kerülő és beépítésre szánt területeken az építéshez, üzemeltetéshez szükséges közműveket a meglévők bővítésével és fejlesztésével kell megoldani.

ITS Konzorcium


1.15

113

Közlekedés

1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok

Település közlekedési szerepe

Kunszentmárton városa a – Jász-Nagykun-Szolnok megyén belül a népességet és területét tekintve a közepes méretűek közé tartozó – Kunszentmártoni járás központja. Fekvése a legdélibb a megyében, a megyeszékhelytől, Szolnoktól mintegy 40 km-re délre található. A város Kecskemét és Szentes vonzáskörzetébe is beletartozik, ezért gazdasági, közigazgatási és közlekedési helyzete is speciális. A 2011. évi népszámlálásból származó ingázási adatokat a következő táblázat tartalmazza. A táblázatban megtalálhatók a 2001-re elérhető összesített adatok is, mely ugyanakkor csak a foglalkoztatottak ingázását tartalmazza (a tanulókét nem, és mód és település szerinti megbontása sem áll rendelkezésre), így a 2011-essel számszakilag nem összevethető, tájékoztató adatnak kell tekinteni. Kunszentmárton majdnem napi 1000 fő ingaforgalmat vonz. A bejáró ingázók nagy része Tiszaföldvár, Cserkeszőlő és Öcsöd településről érkezik, de jelentős még Szelevény és Cibakháza is. A városból eljáró napi ingázók szempontjából Szentes és Cserkeszőlő a főbb célpontok, ezekre a településekre napi kb. 300 fő kunszentmártoni lakos utazik. Fontos célpont még Szolnok, Kecskemét és Tiszaföldvár is. 26. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) Összesen

Összesen

Megnevezés

SzemélyTömeggépkocsival közlekedéssel

2001* Helyi közlekedő

Kerékpárral (gyalog)

2011

2 314

3 205

569

309

1 744 (583)

347

976

260

701

15

Tiszaföldvár

..

161

26

135

0

Cserkeszőlő

..

144

70

67

7

Öcsöd

..

123

31

89

3

Szelevény

..

91

21

65

5

Cibakháza

..

79

20

59

0

592

1 039

313

705

21

Szentes

..

230

45

185

0

Cserkeszőlő

..

140

60

68

12

Szolnok

..

101

28

73

0

Kecskemét

..

78

33

45

0

Tiszaföldvár

..

64

16

48

0

Bejáró

Eljáró

* 2001-ben csak foglalkoztatott. Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH.

ITS Konzorcium


114

Utazási módok tekintetében a helyben dolgozók döntő többsége kerékpárral és gyalog közlekedik – napi több mint 1700 fő kerékpározik rendszeresen a városban. Az ingázóknál a személygépkocsis és helyközi buszos utazás dominál, nagyjából egyforma arányban. 23. ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása 3 500 3 000

Fő

2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Helyben maradó Helyi közl.

Vasút

Bejáró Távolsági busz

Személygépkocsi

Eljáró Kerékpár

Gyalog

Forrás: Népszámlálás 2011, KSH.

Külső kapcsolatok, országos hálózat

Kunszentmárton a 44. sz. és 45. sz. főutak találkozása mellett fekszik, utóbbi átszeli a várost. Az országos közúthálózati kapcsolatot lényegében ez a két főút biztosítja. A városnak közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincsen, az M5 autópálya Kecskemétnél a várostól kb. 50 km-re halad el. A főváros közúton – útvonalválasztástól függően 140-150 km autózással érhető el.

ITS Konzorcium


115

27. térkép: Kunszentmárton környezetének országos jelentőségű főútjai

Forrás:

Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség – néhány összekötő út kivételével – lényegében megegyezik a közúthálózattal. Az innen induló utasok Budapest, Szolnok, és Kecskemét irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. A vasútállomás is közvetlenül elérhető autóbusszal. A város közigazgatási területén belül 10 helyközi megálló található. A városban helyi autóbusz szolgáltatás is működik, egy viszonylattal és napi 12 járatpárral. A szolgáltató a helyi Kunszenti Kft. A szolgáltatás az ipari park, a Vasútállomás , az autóbuszállomás, a városközpont, az Alvég és Kungyalu elérését és összeköttetését biztosítja. Kunszentmárton a MÁV Zrt. által üzemeltetett 130-as számú, Tiszatenyő – HódmezővásárhelyNépkert és a Hódmezővásárhely Makó elágazás vasútvonalon található (a HódmezővásárhelyNépkert – Hódmezővásárhely szakasz a 135-ös vonal része). Kunszentmártonnál csatlakozik a 146-os számú, Kiskunfélegyháza – Kunszenmárton elágazás vasútvonal is. A vasútvonalak szerepe regionális, a térségben található települések és járási székhelyek kötöttpályás kapcsolatának biztosítása. A személyforgalom kiszolgálása ütemes menetrend alapján történik. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 140 km, míg az Airport Debrecen 160 km távolságban érhető el. 1.15.2 Közúti közlekedés

Városkörnyéki közúthálózat

Az országos főúthálózati elemek mellett a város területén és a szomszédos településekhez a kapcsolatot országos mellékutak biztosítják. Kunszentmárton a már említett 44. sz. főúttal nyugati irányban Kecskeméttel, keleti irányban Békéscsabával (Szarvas, Öcsöd) áll kapcsolatban. A 45. sz. főúton déli irányban Szeged (Szentes, Hódmezővásárhely) érhető el. Északi irányban a 442. sz. úton Tiszaföldvár érhető el.

ITS Konzorcium


116

A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja. 28. térkép: Kunszentmárton főbb útjainak forgalmi terhelése [ejmű/nap]

Forrás: OKA,2013

A 44.sz főútnak közel 10 000 Ejm/nap forgalma van Kunszentmártonnál, a városon áthaladó 45. sz. főút forgalma ennek kb. a fele. Mindkét úton jelentős a teherforgalom aránya. Városi közúthálózat

A városi közúthálózat legfontosabb és egyúttal legforgalmasabb eleme a 45. sz. főút városi szakasza (Szent Imre herceg u. – Szent István király u.), valamint erre merőlegesen, a várost szintén átszelve a Kossuth Lajos u. Ezek kereszteződésében található a város egyetlen jelzőlámpás csomópontja is. A belterületi utak kiépítésüket tekintve 2x1 sávos kialakításúak, egyes csomópontokban 2 sávos jármű-osztályozóval, illetve helyenként parkolósávokkal. A belterületi önkormányzati utak közül 148,2 km kiépített és 40,3 km kiépítetlen. Kunszentmártonban 1,3 km kerékpárút van, valamint 62,4 km – teljes egészében kiépített – járda, illetve gyalogút, állaguk jelentős mértékben romlott. A város 2013-ban az út-, kerékpárhálózat és a járdák fenntartására 8,6 MFt-ot, üzemeltetésére 3,8 MFt-ot fordított. (forrás: Magyar Közút NZrt.) Az útburkolatok állapota változó, jelentős részük felújítást, szélesítést igényelne. A kiépítetlen utcák burkolása is szükséges lenne. A Kossuth Lajos u. keleti ága tárja fel (a Köztársaság tér és környéke, Mátyás király út) Kunszentmárton klasszikus értelemben vett városközpontját, itt található pl. az Önkormányzat épülete, templom, múzeum, posta, orvosi rendelő is. Az utca a településen kívül az egysávos Körös hídba torkollik. A nyugati ágon közelíthető meg a vasútállomás, valamint a Széchenyi lakótelep, folytatása pedig az Öcsödi út egy szintbeli vasúti átjáróval, mely fontos kapcsolatot létesít a város vasúttal elválasztott északi és északkeleti gazdasági részeivel. A város déli részén található sport- és ipari létesítmények elérhetőségét a Szent István király út, Munkácsy út, Szentesi út biztosítja. További fontos feltáró utak a Csongrádi út, a Hunyadi és Szapáry utcák, a Vásári út, a Pozsonyi út – Kerületház utcák.

ITS Konzorcium


117

29. térkép: Kunszentmárton városi közúthálózata

Forrás:

Lakóterületek szempontjából Kunszentmárton jellemzően kertes házas városnak tekinthető, kivéve a már említett, a vasútállomás közelében található Széchenyi lakótelep. Kuinszentmártonban körforgalmú illetve különszíntű csomópont nem található. Belterületi szintbeni vasút áltkelőhelyek a Petőfi utcában és a Kossuth Lajos útnál (fény+sorompóval biztosított) találhatóak. A városban egy jelzőlámpás csomópont található, mely csak nappali időszakban működik. A fix (bár gyalogos bejelentkezéssel rendelkező) jelzéstervvel működő berendezés korszerűbb, forgalomfüggő kivitele javíthatná a csomópont hatékonyságát. Jelentős forgalomvonzó terület a már említett városközponti rész (Kossuth u. – Köztársaság tér), valamint az autóbuszállomás és környékén lévő boltok. Forgalomcsillapított illetve teherkorlátozott zóna nem található Kunszentmárton településen. Forgalmi jellemzők

Kunszentmártonban – alföldi városként – a kerékpáros közlekedés nagyon elterjedt, ez azonban nem okoz jelentős eltérést az ország hasonló fejlettségi szintű városaihoz képest a motorizációban. Kunszentmárton motorizációja 2004-től minden évben a megyei szintnél megközelítőleg 10-15%-kal alacsonyabban alakult. A motorizáció fokának változását 2004 és 2013 között Kunszentmártonban, a megyei, régiós és országos adatok tükrében – KSH adatok alapján – az alábbi grafikon mutatja be.

ITS Konzorcium


118

24. ábra: A lakossági motorizáció alakulása Kunszentmártonban [szgk/ezer fő] (forrás: KSH)

Forrás:

A kunszentmártoni személygépkocsi állomány 2013-ban 2060 db. volt, a motorizáció 237 szgk/ezer fő (forrás: KSH). Ez alapján elmondható, hogy a települési érték jóval a magyarországi és megyei értékek alatt van. A városközponti területen a helyi forgalom miatt időszakosan érezhetően magasabb forgalmak ritkán jellemzők – kapacitáshiány ugyanakkor nem jellemző, legfeljebb egy-egy intézmény környékén alakulhatnak ki pillanatnyi torlódások, parkoló autók miatti akadályok (pl. piac idején). Balesetek tekintetében Kunszentmárton helyzete jónak minősíthető a jelzőlámpás csomópont üzembe helyezése óta. Halálos közúti baleset az utóbbi 3 évben nem történt. A forgalomnagyságnak megfelelően a terheltebb utakon történik a balesetek többsége. A legtöbb könnyű és súlyos baleset a Szent Imre herceg úton, a Kossuth Lajos utcában, valamint a Szent István király út – Munkácsy u. kereszteződésében történt.

ITS Konzorcium


119

30. térkép: Kunszentmárton közigazgatási területén és a város környezetében regisztrált balesetek száma 2011-2013 években

□ 2012: ◊ 2011: ○ 2013:

piros: halálos sárga: súlyos zöld: könnyű

Forrás: KKK 1.15.3 Parkolás

A kunszentmártoni közterületi parkolók parkolási díj fizetése nélkül vehetők igénybe. A 2012-ben végzett parkolási felvétel alapján a főbb forgalomvonzó létesítmények Önkormányzat épülete, Szakorvosi rendelő, Munkaügyi Központ, Földhivatal, Piac) koncentráltan helyezkednek el, 343 parkolóhely található, csúcsidőszakban 70% feletti kihasználtsággal. A gépjárművek nagy számának és az ebből fakadó parkolási manőverek ezen a területen kisebb torlódásokat, konfliktushelyzeteket szülnek. Fontosabb parkolók: Penny Market és CBA áruházak, Kossuth utca mindkét oldalán parhuzamos parkolás, továbbá a Munkaügyi központ előtt és az Alkotmány utcában. A vasútállomáson nagy kapacitású bár rendkívül elhasznált állapotú támaszokkal felszerelt B+R parkoló kapott helyet, de személygépkocsik parkolására is van lehetőség, korlátozott számban. Az autóbuszállomáson szintén sok kerékpár elhelyezésére van lehetőség, a személygépkocsik parkolása a környékbeli utcákban, üzletek parkolójában lehetséges. 1.15.4 Áruszállítás

Belterületi áruszállítási célpontok főként a már említett CBA és Penny Market üzletek. Ipari áruszállítási célpontok külterületen az ipari park területén található üzemek: Interplex Hungary Kft., valamint a Nief Plastic Hungary Kft. Belterületen: Kunszentmártoni Malomüzem, Malom u. 1. Hungaro tejfeldolgozó Kft., Kossuth Lajos u. 42. 1.15.5 Közösségi közlekedés

A település legfontosabb autóbusz és vasúti megállóhelyeit, az autóbusz állomás és a vasútállomás elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja. ITS Konzorcium


120

31. térkép: Kunszentmárton legfontosabb autóbusz és vasúti megállóhelyei

Forrás: NKS országos modell 1.15.5.1 Autóbuszos közösségi közlekedés

Autóbuszos infrastruktúra

Kunszentmártonban a helyközi autóbusz pályaudvar a város központjában található, a Kossuth Lajos út mentén. Állapota újszerű, hiszen a közelmúltban a „Jász-Nagykun-Szolnok Megye városaiban az autóbuszos közlekedés hálózati elemeinek komplex fejlesztése” c. projekt keretében felújításra került. ennek megfelelően Utastájékoztatása is modern, kialakítása esztétikus, az utasvárók állapota megfelelő. Kerékpártámaszok bőséggel vannak (bár nem korszerű kialakításúak és nem is fedettek), személygépkocsik számára azonban csak a környező utcákban és boltok előtt akad parkolóhely. 25. ábra: Kunszentmárton autóbusz-állomása

A városban lévő megállóhelyek állapota és kialakítása elavult, fedett utasváró alig található.

ITS Konzorcium


Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés

121

A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Jászkun Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Jászkun Volán Zrt. az Középkeletmagyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (KMKK Zrt.) egyik alapítója. A város rendelkezik közvetlen járatokkal mind Budapest (napi 5 induló járat, menetidő 02:30 – 02:50 között), mind a megyeszékhely Szolnok (napi 14 induló járat, menetidő 01:00 – 02:15 között) felé. Kunszentmárton és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. Kunszentmártonban a helyközi megállóhelyek döntő többsége a 44 és 45 sz. főutak belterületi szakaszain és a város főútjain (Kossuth Lajos út, Öcsödi út) helyezkedik el. Kunszentmárton közigazgatási területén 10 helyközi megálló található. A városközpont, az oktatási és közintézmények, továbbá a vasútállomás közvetlenül elérhető. A város helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként áthalad helyközi busz. A forgalmasabb helyeken (pl. Vasútállomás) kb. 60 járat áll meg egy munkanapon, de a kisebb megállókban is 15-20 db. Napi 10-nél kevesebb járat csak a központtól távolabbi megállóhelyeken jellemző. Az autóbusz állomáson, egy átlagos munkanapon kb. 86 járat indul vagy halad át.

Helyi autóbusz közlekedés

A városban helyi autóbusz szolgáltatás is működik, egy viszonylattal és napi 12 járatpárral. A szolgáltató a helyi Kunszenti Kft.. A hétfőtől szombatig közlekedő autóbuszok az ipari park, a vasútállomás, az autóbusz-állomás, a városközpont, az Alvég és Kungyalu elérését és összeköttetését biztosítják. Rámpával rendelkező autóbusza nincs a szolgáltatónak. 1.15.5.2 Vasúti közlekedés

A települést érintő vasútvonalak, hálózati kapcsolatok

Kunszentmárton város területét négy szolgálati hely tárja fel. Ezek közül a legnagyobb, a város központi állomása Kunszentmárton vasútállomás a többi, Kunszentmáton-Érpart (üzemen kívül), Kungyalu alsó (üzemen kívül), és Kungyalu megállóhelyek. Mindegyik szolgálati hely a Magyar Államvasutak Zrt. által üzemeltetett 130-as számú, Tiszatenyő – Hódmezővásárhely-Népkert és a Hódmezővásárhely Makó elágazás vasútvonalon található (a Hódmezővásárhely-Népkert – Hódmezővásárhely szakasz a 135-ös vonal része). Kunszentmártonnál csatlakozik ezen felül a 146-os számú, Kiskunfélegyháza – Kunszentmárton elágazás vasútvonal is. A 130-as számú vonal a Budapest – Szolnok – Lőkösháza országhatár törzshálózati fővonal Tiszatenyő állomásából ágazik ki és mintegy 122 km hosszúságban vezet déli irányban, a Tisza folyó keleti oldalán, vele közel párhuzamosan, érintve Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyéket. Szerepe regionális, a térségben található települések és járási székhelyek kötöttpályás kapcsolatának biztosítása. A vasútvonal alapvetően két szakaszra osztható. Az első, szakasz a Tiszatenyő és Hódmezővásárhely-Népkert mh. elág. (kb. 91,4 km), mely a regionális vasúti pályahálózat része. Egyvágányú, dízel vontatású, 210 kN tengelyterhelésre és 80 km/h sebességre engedélyezett. A másik szakasz a Hódmezővásárhely – Makó elágazás szakasz, mely az egyéb vasúti pályahálózat része, 200 kN tengelyterhelésre és 60 km/h sebességre alkalmas. A szakaszon a személyszállítás 2007 óta szünetel. A 146-os számú vasútvonal Kiskunfélegyháza és Kunszentmárton elágazás között vezet, ahol csatlakozik a 130-as számú vasútvonalhoz. A 25,5 km hosszú, Kiskunfélegyháza – Lakitelek szakasz a regionális vasúti pályahálózat, a 19 km hosszú Lakitelek – Kunszentmárton elágazás pedig az egyéb vasúthálózat része. A vonal egyvágányú, dízel vontatású, szakaszosan 170/200 kN tengelyterhelésű és 40/60 km/h sebességre engedélyezett. Mindkét vasútvonalszakasz alacsony színvonalú, a helyi forgalom lebonyolítására szolgál. ITS Konzorcium


Vasúti szolgáltatás

122

A 2014/2015. évi menetrend szerint Kunszentmárton vasútállomást érintően 30 személyvonat közlekedik, melyek közül 25 vonat a 130-as, míg 5 vonat a 146-es számú vasútvonalon jár. A 130-as vonalon ütemes közlekedési rend van érvényben, melynek alapján (Szolnok -) Tiszatenyő – Szentes – Hódmezővásárhely között a személyvonatok 120 perces követési idővel közlekednek, Kistőke megállóhely kivételével minden állomáson és megállóhelyen megállnak. Munkanapokon a reggeli és a délutáni időszakban további Szolnok és Szentes közötti járatok közlekedésével 60 perces követés biztosított. A 146-es számú vasútvonalon Kiskunfélegyháza és Kunszentmárton között összesen napi 5 vonat közlekedik (irányonként 3, illetve 2), melyek közül két pár vonat a 130-as vonalon Szentes állomásig közlekedik tovább. 1.15.5.2.1 Kunszentmárton állomás

Vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége

A szolgálati hely 3 fővágánnyal két rakodó, és egy forgalomból kizárót csonkavágánnyal rendelkezik, a vonal kezdőpontját jelentő Tiszatenyőtől 34,6 km-re, Szentestől 22,2 km-re, Hódmezővásárhelytől 59,1 km-re található. A vasútállomásnak a városhoz viszonyított elhelyezkedése periférikus, annak északkeleti szélén található. Megközelíteni több felől, a Kossuth Lajos utcából (44301. j.) és a Táncsics Mihály utcából is lehet. A városközpont legrövidebb útirányon való távolsága mintegy 1,5 km.

Kereskedelmi létesítmények

A helyi áruforgalmat két rakodóvágány szolgálja, melyek mellett oldalrakodó, burkolt rakterületek, találhatók.

Utasforgalmi létesítmények

Az utasforgalom részére a személyvonati vágányok között, összesen 3 db, változó hosszúságú (48-120 m), sk+15 cm magas, alacsony és keskenyperonok szolgálnak, melyek a felvételi épület felől szintben közelíthetők meg, sem az akadálymentesség, sem a minimális utaskomfort nem biztosított. A jelenleg felújítás alatt álló épület az állomás déli, város felőli oldalán található. A szolgálati hely előtere közepes, helyenként rossz állapotú. Az előtéren kijelölt parkolóhely és elhanyagolt állapotú kerékpárparkoló is található. Az autóbuszmegálló az állomás előtt elhaladó Kossuth Lajos utcán, a felvételi épület tőszomszédságában van. A megállóhelyen jelentős számú autóbusz áll meg.

Problémák

Az utasforgalom részére javasoljuk magasperon létesítését, valamint az állomási előtér rendezését, parkolók, kerékpárparkoló létesítését, a gyalogutak akadálymentesítését.


1.15.5.2.2 Kunszentmárton-Érpart megállóhely (üzemen kívül)

Utasforgalmi létesítmények Vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége Utasforgalmi létesítmények

A megállóhely Kunszentmárton déli határában, külterületen, az állomástól 2,1 km-re található. Az utasforgalmi hely a város lakott területeitől távol található, közúton megközelíteni nem lehet. Az utasforgalmi helyen csak esőbeálló található, sem peronok, sem parkolási létesítményekkel ellátott előtér nincs. 1.15.5.2.3 Kungyalu alsó megállóhely (üzemen kívül) A szolgálati hely Kunszentmárton vasútállomástól 4,3 km-re északra, külterületén, a lakott területektől távol, található. Noha az utasforgalmi hely a 442-es számú másodrendű főút vasúti átjáróját követően helyezkedik el, közúton megközelíteni mégsem lehet. Az utasforgalmi helyen 180 m hosszú, sínkoronaszintű peron található, parkolási létesítmények nincsenek.

ITS Konzorcium



Utasforgalmi létesítmények Problémák

123

1.15.5.2.4 Kungyalu megállóhely A szolgálati hely a Kunszentmárton városhoz tartozó Kungyalu település határában, a vasútállomástól északra, mintegy 7,3 km-re található. A megállóhely a település nyugati szélén, közvetlenül a 442-es számú főút mellett fekszik, megközelíteni a településrész felől a 46142. j. bekötőúton, majd a főutat keresztezve lehetséges, így a település mintegy 1,3 km-re található. A megállóhelyen egy 210 m hosszú, sínkoronaszintű alacsonyperon található, az esélyegyenlőség nem biztosított. Állomási előtér nincs kiépítve. Az utasforgalom részére javasoljuk magasperon, valamint kerékpárparkoló létesítését. 1.15.6 Kerékpáros közlekedés

Forgalom

A városon belül magasnak tekinthető a kerékpárosok részaránya, hagyományosan elterjedt módja ez a közlekedésnek. Pontos forgalmi adat ugyanakkor a már bemutatott népszámlálási adatokat leszámítva nem áll rendelkezésre: Kunszentmártonban a helyben közlekedők ~30%-a kerékpárral közlekedik (~1700 fő).

Infrastruktúra

Városok közötti összekötő kerékpáros infrastruktúra a Cserkeszőlő felé vezető önálló kerékpárút (1,2 km), valamint a Hármas-Körös jobb parti töltésén épült, Szelevényt Kunszentmártonttal összekötő 6,7 kilométer hosszú kerékpárút. Fontos lenne Kunszentmárton további turisztikai célú kerékpárutakkal való „összekötése” Tiszazug településeivel. A város belterületén nincs kiépített kerékpáros infrastruktúra, pedig a nagy számú kerékpárral közlekedő számára ez nagy könnyebbség lenne – leginkább a Kossuth Lajos úton és a várost átszelő 45. sz. főúton lenne szükség valamilyen kerékpárforgalmi létesítményre. A város mellékútjain, lakóutcáiban – ahol az utca burkolatlansága nem okoz problémát rossz időjárás esetén – megfelelően, jó körülmények között és biztonságosan lehet kerékpározni az autók által is használt útfelületen, itt kiépített kerékpáros infrastruktúra nincs, de jellemzően nem is szükséges. Nem jellemzőek a nagyobb városokban gyakori, a kerékpárosok haladását nehezítő megoldások, mint az egyirányú utcák. A kerékpárosok magas részarányához képest a kiépített kerékpárparkolók, támaszok száma alacsony, az üzletek előtt jellemzően néhány kerékpár letámasztására alkalmas, általában régi fajta (nem az útügyi műszaki előírás és az EU pályázati előírások szerinti, hanem csak a kereket megtámasztó) tárolóhely található. B+R jellegű kerékpárparkoló a vasútállomásnál és az új buszpályaudvarnál található. 26. ábra: Elavult és rossz állapotú kerékpárparkoló a vasútállomásnál és az autóbusz-állomáson

ITS Konzorcium


124

1.15.7 Gyalogos közlekedés

A városban a kiépített gyalogjárdák összes hossza közel 63 km. Jellemzően a külső lakóterületeken jellemzők hiányosságok e tekintetben, a belvárosban, ahol a gyalogos forgalom a legerősebb és leginkább koncentrált, az infrastruktúra jó feltételeket biztosít a gyalogosoknak. Az Önkormányzat fontos feladatának tartja a közútfejlesztések mellett a járdahálózat további fejlesztését, rekonstrukcióját is. A főutakon is elsősorban a városközpont környékén mondhatók kedvezőbbnek a feltételek, itt a csomópontok, keresztutcák környékén jellemzően létesült kijelölt gyalogátkelőhely, ezeken a szakaszokon a közvilágítás is megoldott. Középsziget építésére vagy hasonló, a gépjármű vezetők figyelmét felhívó forgalomtechnikai megoldás bevezetésére ugyanakkor nem nagyon van példa, a forgalmasabb útszakaszokon részletesebb vizsgálatok alapján indokolt lehet ilyen fejlesztések megvalósítása (pl. fontosabb buszmegállók, iskolák környékén).

1.16

Közművek állapota és energiahatékonyság

1.16.1 Víziközművek

Kunszentmárton területén a Bácsvíz Zrt. végzi a vízellátási és csatornázási feladatokat. A Bácsvíz Zrt. illetve jogelődje az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat 1950 óta végez közműves ivóvíz- és csatornaszolgáltatást Észak-Bács-Kiskun megyében. A Bácsvíz a DunaTisza közén, 48 településen nyújt közműves ivóvíz-szolgáltatást. Vízbázisként – az Alföldre jellemzően – mélységi rétegvizek állnak rendelkezésre, ez alól kivétel a Dunai Kistérségi Vízmű, ahol partszűrésű kutakat üzemeltetünk. A kitermelt vizet 11 tisztítóműben kezelik: BugacAlsómonostor, Bugacpusztaháza, Izsák, Kecskemét (2), Kiskunfélegyháza, KiskunfélegyházaAranyhegy, Kocsér, Nagykőrös, Tass, Tiszakécske. A cég 5 db kistérségi regionális rendszert működtet: Kecskeméti Kistérségi Vízmű, Dunai Kistérségi Vízmű, Tiszai Kistérségi Vízmű, Tiszainoka kistérségi vízmű, Csépa-Tiszsas-Tiszaug. A települési és regionális vízművek működése teljes körűen automatizált, az irányítást és a felügyeletet a Kecskeméten és az 5 üzemmérnökség - Kiskunfélegyháza, Kunszentmárton, Kunszentmiklós, Nagykőrös, Tiszakécske - központi műveiből látja el. 1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz és termálvíz hasznosítás)

Ivóvíz, vízbázis

A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében az ivóvízminőségű, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló igénybe vett, vagy távlati hasznosítást szolgáló közcélú vízbázisok esetén, ahol a védőidomnak van felszíni metszete, akkor védőidomot, védőövezetet kell kijelölni. Minden más esetben a védőidom, védőterület kijelölhető. Vízbázisként - az Alföldre jellemzően - szinte kizárólag a mélységi rétegvizek állnak rendelkezésre. Ez alól csupán a Dunai Kistérségi Vízmű kivétel, ahol parti szűrésű kutakból nyerik a vizet. A kitermelt víz kezelése nyolc víztisztító-műben történik. Ahol nem épült tisztítómű, ott a kutakban lévő szivattyúk közvetlenül az elosztóhálózatba nyomják az ivóvizet. Az egyenletes hálózati nyomást hálózati szivattyúk, magas tárolók vagy hidroforok biztosítják. A felhasználók tényleges fogyasztását a vízbekötések végpontján elhelyezett vízmérők mérik. A víztermelő kapacitás kihasználtsága 25% körüli, ezért a vízművek hidraulikailag alulterheltek, kapacitásuk átlagos kihasználtsága 50% alatti. Ebből is látszik, hogy a mennyiségi igényeket a

ITS Konzorcium


125

társaság egész működési területén ki tudja elégíteni. A fejlesztés iránya a vízminőség javítása, az EU-normák teljesítése.9 A vízellátási célt szolgáló víztermelő mélyfúrású kutak (3db) együttes teljesítő képessége 2938 m3/nap. Az összes vízhálózat hossza 63,6 km. A kitermelt ivóvizet gáztalanítási kezelésnek vetik alá. 32. térkép: Tiszazug vízmű védőterületének felszíni vetülete

Forrás:http://webgis.okir.hu/base/

Ivóvízellátás

Kunszentmárton vízellátása közüzemi vízműről biztosított, melynek üzemeltetője a Tiszazugi Vízmű Kft. A vízbázist 4 db mélyfúrású kút adja. A lakosság vezetékes ivóvízzel 95 %-osan ellátott. A települési vízellátó rendszer 80 – 100 mm átmérőjű nyomóvezetékekből áll, melyek anyaga elavultnak mondható, azbesztcement nyomócső. Az ivóvízhálózat hossza 60,5 km, túlnyomórészt körvezetékes kialakítású. A város vízellátó rendszere mennyiségi szempontból biztonságosan kielégíti a távlati vízigényeket. A tervezett fejlesztések vízellátása a meglévő hálózatról biztosítható. Az ivóvízhálózatra bekötött lakások száma 2013-ban 3912 lakás volt. A lakosságnak szolgáltatott vezetékes ivóvíz 2013-ban 270 000 m3 volt.10 A város számára ezen a területen fontos előrelépés, hogy része az Észak-Alföldi Operatív Programból támogatott Tiszazugi ivóvízminőség-javító projektnek, melynek összes támogatása 2,8 Mrd Ft.

9

forrás: http://www.bacsviz.hu/index.php?id=41 forrás: http://www.bacsviz.hu/index.php?id=41

10

ITS Konzorcium


126

27. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva 4 050 4 000 3 950 3 900 3 850 3 800 3 750 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

Lakásállomány (db)

Forrás: KSH, 2013.

A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a teljes lakásállományhoz viszonyítva egy 2010-es emelkedést követően alapvetően beállt 98%-os ellátottsági szintre, mely jónak minősíthető. Az ivóvízbekötések száma, egy emelkedő trendet követve, konvergál a teljes lakásállomány számához. 28. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a járási, a megyei és az országos átlaghoz viszonyítva 99% 98% 97% 96% 95% 94% 93% 92% 91% 90% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Kunszentmárton

Kunszentmártoni járás átlag

Jász-Nagykun-Szolnok megyei átlag

Országos átlag

Forrás: KSH, 2013.

Tágabb környezetben vizsgálva a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Kunszentmártonban évek óta jóval meghaladja a járási, a megyei és az országos átlagot is. 1.16.1.2 Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés

Kunszentmárton területén a Bácsvíz Zrt. végzi a vízellátási és csatornázási feladatokat. ITS Konzorcium


Szennyvízgyűjtő hálózat

127

Kunszentmárton szennyvízgyűjtő hálózatáról a következő adatok állnak rendelkezésre: a szennyvíz-gerinccsatorna hossza 39 km hosszú, a hálózati szennyvízátemelők száma 7 db, a szennyvízcsatornával ellátott lakások száma 2935 db lakás, ami 6244 fős ellátottságot jelent, aminek értelmében a lakosság ellátottsága 74%.11 29. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)


Forrás: KSH, 2013.

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számáról elmondható, hogy egy folyamatosan emelkedő trend mellett a jelenlegi ellátottság 64%-os (a teljes lakásállományhoz viszonyítva). A hálózatfejlesztést ugyan tovább kell folytatni, azonban az elmúlt 12 év tapasztalatai alapján leszögezhető, hogy a bekötések száma 150%-os növekedést produkált. 30. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Kunszentmárton

Kunszentmártoni járás átlag

Jász-Nagykun-Szolnok megyei átlag

Országos átlag

Forrás: KSH, 2013. 11

forrás: http://www.bacsviz.hu/index.php?id=41

ITS Konzorcium


128

Országos viszonylatban a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányáról elmondható, hogy egy folyamatosan növekvő trend mellett ugyan a járási átlaghoz képest magasabb mutatóval rendelkezik, azonban mind a megyei, mind az országos átlagtól elmarad. Szennyvíztelep

Kunszentmárton szennyvíztisztító telep A szennyvíztisztítási technológia megnevezése: Mechanikai, eleveniszapos, mélylégbefúvásos, nitrifikációs és denitrifikációs teljes biológiai tisztítás, vegyszeres foszfor-eltávolítás, a tisztított szennyvíz fertőtleníthetőségének lehetőségével. A telepre beérkező szennyvíz mennyisége 376 300 m3/év. A keletkező szennyvíziszap mennyisége 49460 kgsza/év, melyből mintegy 33300 kgsza/év mennyiséget mezőgazdasági terítésre fel tudnak használni. A Bácsvíz Zrt. adatszolgáltatása alapján a telep kapacitása: Hidraulikai: 1.578 m3/d + 50 m3/d TFH Szennyezőanyag: 1.086 kg KOI/d A telep kihasználtsága: Hidraulikai: 787 m3/d Szennyezőanyag: 977 kg KOI/d

Szennyvízkibocsátás

A csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizek tisztítás után általában felszíni víz befogadóba kerülnek. A tisztított szennyvizek biológiailag bontható szervesanyagot, növényi tápanyagokat és kisebb mennyiségben előforduló egyéb anyagokat (nehezen bontható szerves vegyületeket, sókat, fémeket, esetenként toxikus vagy hormonháztartást befolyásoló anyagok) is tartalmaznak. A szerves- és tápanyagok vonatkozásában a felszíni vizek közvetlen terhelését legnagyobb arányban a kommunális szennyvízbevezetések okozzák. A vízi ökoszisztémák ezeket az anyagokat általában a terhelés nagyságától és a befogadó vízhozama által biztosított hígulás mértékétől függően képesek tolerálni. A tisztított szennyvizet - melynek minősége az előírt határértékek alatti - a Nagyéri-főcsatornába vezetik. Ennek befogadója a Hármas-Körös. Az elősűrített fölösiszapot iszapszikkasztó ágyakon víztelenítik, majd stabilizálás után szántóföldi kihelyezésre kerül. A Nagyéri-főcsatornába történő bevezetés típusa: felszíni mederbe való bevezetés. A tisztított szennyvíznek a Nagyéri-főcsatornára gyakorolt hatása „elhanyagolhatóként" lett jelölve a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben. Ipari szennyvízkibocsátás jelen területen nincs. [Forrás: Vízgyűjtőgazdálkodási Terv]

Csapadékelvezetés

A településen általában szikkasztó rendszerű csapadékvíz elvezető árkok találhatóak. Ez alól kivétel a Kossuth L. úti beton 600 mm átmérőjű, zárt rendszerű csapadékvíz elvezető csatorna, melynek befogadója a Nagyéri-csatorna, ill. az Erdőtéri nyíltfelszínű burkolt árok, amely a Körös folyóba vezeti le a csapadékot. A belterületi vízelvezető rendszerek önkormányzati tulajdonban és kezelésben vannak. Kiemelt feladatként kell kezelni a csatornázatlan területek belvízelvezetésének megoldását, a meglévő rendszerek folyamatos karbantartását. A csatornával el nem látott fejlesztési területeken tervszerű, összefüggő csatornahálózat kiépítése indokolt, nyíltárok vagy zárt csőcsatorna formájában, a terület jellegétől és a várható közlekedési viszonyaitól függően.

ITS Konzorcium


129

A Duna Aszfalt Kft. mint kivitelező adatszolgáltatása alapján 2011-ben került sor Kunszentmárton, Rákóczi-Petőfi utcai csapadékvíz-elvezető rendszer felújítására és átépítésére, mely projekt főbb adatai: Vákuumkutas víztelenítés 485 m, TB 20/30/30 mederburkoló elem építése 392 m, TB 40/70/50 mederburkoló elem építése 554 m, Tokos betoncső D600-as 154 m, Tokos betoncső D80-as 160 m, Tokos betoncső D100-as 480 m hosszban kerültek beépítésre. Az átadástól számított eltelt időben a beépített elemek nagyban elősegítették a csapadékvíz elvezető hálózat hatékonyabb működését. 1.16.2 Energia 1.16.2.1 Energiagazdálkodás és energiaellátás12

Kunszentmártonban a vezetékes gázszolgáltatást TIGÁZ Zrt. biztosítja. A szolgáltatás városra vetített jellemzői: A háztartási gázfogyasztók száma 2013-ban 2996 db volt. A háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége 2013-ban 2853100 m3 volt. Az összes gázfogyasztók száma 2013-ban 3256 db volt. Az összes gázcsőhálózat hossza 2013-ban 76,6 km volt. Kunszentmártonban a villamos energiát az E.ON Energiaszolgáltató Kft. biztosítja. A szolgáltatás városra vetített jellemzői: A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 2013-ban 4362 db volt. A háztartások részére szolgáltatott villamos energia 2013-ban 8610 ezer kWh volt. A villamosenergia-fogyasztók száma 2013-ban 4761 db volt. A szolgáltatott összes villamos energia 2013-ban 26209 ezer kWh volt. A kisfeszültségű villamoselosztó-hálózat hossza 2013-ban 81,7 km volt.

. Kunszentmárton területén távhőszolgáltatás nincs. .

1.16.2.2 Megújuló energiaforrások alkalmazása, energiagazdálkodás lehetőségei

Szoláris energia

a

környezettudatos

Magyarországon a napsugárzás légkör feletti 1352 W/m2 intenzitásából - a felhőzet következtében beálló veszteségeket követően - 137 W/m2 fajlagos teljesítménnyel lehet számolni. Az éves átlaghoz képest igen nagy az évszakonkénti ingadozás: decemberben 32 W/m2, júliusban 238 W/m2, ami több mint hétszeres különbséget jelent. Egyéb megújuló energia hasznosítására jelenleg nincs lehetőség. 1.16.2.3 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése

Kunszentmárton Város Önkormányzata 2012. október 01-én támogatás iránti kérelmet nyújtott be a kistérségi startmunka mintaprogram („Bió- és megújuló energiafelhasználás startmunka mintaprogram”) támogatására a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kunszentmártoni Kirendeltségéhez. Kérelmünkben a Dani Margit Sportcsarnok és Közösségi Ház fűtési rendszerének átalakítása szerepelt, melynek keretén belül egy 100 kW-os faapríték kazán beszerzését és beszerelését, kémény tervezését és építését, tárolóhely létesítését, illetve - a szintén a pályázati forrásból foglalkoztatandó – 2 fő kezelőszemélyzet védő és munkaruházatának beszerzését terveztük. 12

forrás: KSH, 2013.

ITS Konzorcium


130

Tervezett beruházás a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal energetikai felújítása. A korszerűsítési koncepció alapja, hogy az épületenergetikai korszerűsítés megfeleljen a KEOP2014-4.10.0/F kódjelű Önkormányzatok és intézményeik épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva a konvergencia régiókban című pályázat előírásainak, illetve a beruházás gazdaságossága magas legyen. Az épület, jelenleg nem rendelkezik megújuló energiatermelő berendezéssel, a tető kialakítása és az épület villamos energia fogyasztása azonban lehetőséget teremt villamos energiatermelő napelem elhelyezésére a tetőn. Napelemes rendszer telepítése méretezésénél figyelembe lett véve, hogy éves termelése ne haladja meg az épület éves villamos energia felhasználását. A napelemes rendszer teljesítménye: 34 kWp. Éves termelt villamos energia mennyiség: 35.600 kWh/év. A városi általános iskolában is energetikai fejlesztést terveznek. Az épület, jelenleg nem rendelkezik megújuló energiatermelő berendezéssel, a tető kialakítása és az épület nagysága azonban lehetőséget teremt villamos energiatermelő napelem elhelyezésére a tetőn. Napelemes rendszer telepítése méretezésénél figyelembe lett véve, hogy éves termelése ne haladja meg az épület éves villamos energia felhasználását. A napelemes rendszer teljesítménye: 20 kWp. Éves termelt villamos energia mennyiség: 21.400 kWh/év.13 1.16.3 Elektronikus hírközlés14

Egy térség üzleti környezet fejlettségét és potenciálját jellemzi az üzleti jellegű Információ Technológiai (IT) rendszerek és alkalmazások elérhetőségének mértéke is. Kunszentmártonban elérhető kommunikációs hálózatok megfelelnek a modern IT megoldások alkalmazási feltételeinek. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet: távközlési ellátás műsorszórás, kábel tv ellátás Kábeltelevíziós hálózat

Kunszentmártonban kiépített kábeltelevíziós hálózat üzemel. 2015-ben 5 szolgáltató kínál kábeltelevíziós előfizetést (UPC, DIGI, Magyar Telekom, Optanet, PR-Telecom). 2013-ban 2048 db lakás volt a hálózatra kötve.

forrás: Kunszentmárton Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal energetikai felújításának terve, Kunszentmárton városi általános iskola energetikai felújításának terve; 2014. augusztus; 14 forrás: KSH, 2013. 13

ITS Konzorcium


131

31. ábra: A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának változása a teljes lakásállományhoz viszonyítva 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma (db)


Forrás: KSH, 2013.

A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások számának arányáról a teljes lakásállományhoz viszonyítva elmondható, hogy 2009-ig egy monoton növekvő tendencia volt megfigyelhető, azonban 2013-ig az irány megfordult és jelenleg egy csökkenő trend figyelhető meg. Az ellátottság mértéke 2013-ban 51%-os, mely hozzávetőlegesen az országos átlaggal egyezik meg, a megyei és a járási szinthez képest pedig magasabb.

Internet-előfizetés

Az internet-előfizetések számáról Kunszentmártonban 2013-ban a következő adatok mondhatók el: internet előfizetések száma: 1704 db Internet-előfizetések kapcsolt vonalon (modem, dial-up) vagy ISDN-en: 3 db Internet-előfizetések xDSL hálózaton: 641 db Internet-előfizetések kábeltelevízió-hálózaton: 1056 db Internet-előfizetések vezeték nélküli hálózaton (mobil internet nélkül): 3 db Internet-előfizetések egyéb kapcsolaton keresztül (LAN, bérelt vonal, stb.): 1 db Jelenleg a következő szolgáltatók nyújtanak internet előfizetést a körzetben: UPC, DIGI, Magyar Telekom, Optanet, PR-Telecom.

Telefonhasználat

Kunszentmártonban kiépített telefon hálózata üzemel. 2013-ban 1825 db egyéni analóg távbeszélő fővonalat (lakásfővonalat) regisztráltak. Jelenleg a következő szolgáltatók nyújtanak telefon előfizetést a körzetben: UPC, DIGI, Magyar Telekom, Optanet, PR-Telecom.

1.17

Térségi és települési környezetvédelem

1.17.1 Talaj

A kistáj fiatal és idősebb folyóvízi hordalékok anyagából épül fel, amelyet több helyen infúziós lösz takar. A talajvíz szintje átlagosan 4 m alatt van. A talajtakaró 70%-át az agyagos vályog

ITS Konzorcium


132

mechanikai összetételű, gyengén savanyú kémhatású, igen jó termékenységű (int. 110–130) réti csernozjom talajok (39%) és azok mélyben sós változatai alkotják. Hasznosításuk 80–85%-ban szántóként, 5–15%-ban legelőként és 10–5%-ban erdőterületként lehetséges. A szintén agyagos vályog mechanikai összetételű szikes talajok a terület 13%-án fordulnak elő. A szikes talajféleségek közül a réti szolonyecek 6%-ot, a sztyepesedő réti szolonyecek pedig 7%-ot tesznek ki. Hasznosításuk 75 és 30%-ban legelőként és szántóként lehetséges. A Körös-ártéren képződött, agyagos vályog szemcse-összetételű, gyengén savanyú kémhatású öntés réti talajok 17% területen találhatók. A 35–50 (int.) földminőségi kategóriába tartoznak, rétlegelőként (50%), szántóként (40%) és ligeterdőként hasznosulhatnak.15 1.17.2 Felszíni és felszín alatti vizek

Felszíni vizek Vízfolyások, tavak

A város szempontjából legjelentősebb a Hármas – Körös folyó, mely a település közigazgatási területét érinti jelentős partszakasszal, valamint a Körös holtágai. A jelentősebb külterületi belvízelvezető csatornákat a településszerkezeti terv tartalmazza. Továbbá Kunszentmárton közigazgatási területét érinti a Nagykunsági főcsatorna.

Érintett belvízrendszer

Vízrendezési szempontból 76. számú Hármas - Körös balparti belvízrendszer Nagyéri- és Jaksori- fõcsatorna öblözetében helyezkedik el. A nagyéri öblözet felszíni vizeit a Nagyéri fõcsatorna gyûjti össze, melynek befogadója a Hármas -Körös. A nagyéri-fõcsatorna csatornája a Bíró csatorna. A jaksori öblözet vizeinek elvezetésére a Nagy-Jaksor-éri-fõcsatorna szolgál, befogadója a Körös. Az évi vízhiány a kevés csapadék és meleg nyár miatt jelentős, a vízszükségletet öntözõrendszerrel pótolják. Felszín alatti vizek

Felszín alatti vizek érzékenysége

A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Kunszentmárton az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik.

Talajvíz

A talajvíz mélysége általában meghaladja a 4 m-t. Mennyisége csekély. Kémiai jellege főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, bár pl. Kunszentmárton környékén a nátriumos típus is kiterjedten jelentkezik. Keménysége 15–25 nk° között van, de a települések közelében a 45 nk°ot is eléri. Szulfáttartalma 60–300 mg/l között váltakozik.

15

forrás: Magyarország kistájainak katasztere 289-292. o.

ITS Konzorcium


133

33. térkép: Kunszentmárton és környékének felszín alatti vízszint térképe

Forrás: Magyarország talajvízszint mélység térképe (0-8m)

VGT

A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) tartalmazzák a felmért vízgazdálkodási problémák, a környezeti célkitűzések és ezen célkitűzések megvalósítására szolgáló intézkedések összefoglalását. Kunszentmárton területe a Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy felszín alatti víztesten található és az erre a víztestre vonatkozóan meghatározott célok és intézkedések teljesítésében érintett.

Felszín alatti vízbázis

Kunszentmárton területén található vízbázisokat az 1.16.1.1. fejezet mutatja be, a kitermelt víz minőségi jellemzésével. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997, (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vonatkozó területhasználati korlátozásokat. 1.17.3 Levegőtisztaság és védelme

A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban 11 szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F csoportokba, valamint a talajközeli ózon esetében O-I és O-II csoportokba tipizálja a zónát.16A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendeletben Kunszentmárton a 10-es jelű (az ország többi területe) légszennyezettségi zónába tartozik, tehát nem szerepel a kiemelt települések között.

16forrás:

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területének állapota, 2011

ITS Konzorcium


134

1.17.4 Zaj, és rezgésterhelés

A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken. 27. táblázat: Zajterhelési határértékek Sorszám

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (dB) NAPPAL06ÉJJEL 2222 ÓRA 06 ÓRA

Zajtól védendő terület

1.

Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek

45

35

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület

50

40

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület

55

45

4.

Gazdasági terület

60

50

Forrás:

A vendéglátó-ipari létesítmények megfelelően helyezkednek el a településen, az általuk kibocsátott zaj nem zavarja a lakosság nyugalmát, amelyet az engedélyezett nyitva tartáson keresztül szabályozott a város képviselő-testülete. A kiskereskedelmi egységek száma és nagyságrendje szintén nem veszélyezteti a zaj,- rezgés–és légszennyezettségi értékeket. A lakosság által ilyen jellegű számottevő környezeti hatásokkal nem kell számolni. A forgalomból származó zajterhelést a MÁV 130-as számú (Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó), illetve a 146-os számú (Kecskemét-Kunszentmárton) vonalai okoznak. A város közúti közlekedésből származó zajterhelést a 44-es és a 45-ös, illetve a 442-es főutak okoznak. Az emberek kevésbé érzik zavarónak a vasúti zajt. Különösen az éjszakai vasúti forgalom okoz meglepően csekély problémát. A személyvonatok zaját -magasabb frekvenciájuk miattzavaróbbnak érzik az emberek, mint a megrakott tehervonatokét. Számításaink szerint a vasúti fővonal forgalma 68-72 dB nappali és 57-63 dB éjszakai zajszinttel terheli a pályával határos lakóterületi épületeket. A Környezetvédelmi Felügyelőség nyilvántartásában zajkibocsátási határértéket meghaladóan működő lakóterületbe ékelődött, vagy lakóterülettel határos két üzem szerepel: Kasza és Társa Faipari Kft., illetve a kunszentmártoni tejüzem. Mindkét esetben megoldották a zajcsökkentést. Kunszentmártonban határértéket meghaladó kibocsátás miatt zajbírság nem került kiszabásra, zajtérkép nem készült. 1.17.5 Sugárzás védelem

A városban nagyfeszültségű távvezeték és mobiltelefon torony csak a lakott területtől távol található. A legközelebbi említésre méltó vezeték Kunszentmártontól Ny-ra, mintegy 20 km távolságban halad, a MAVIR 220 kV-os nagyfeszültségű távvezetéke. Új mobiltelefon tornyok létesítésére alkalmas helyeket az érvényes rendezési terv rögzíti. Kunszentmárton Paks Atomerőmű 300 km-es Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területére esik. Kunszentmárton Mochovce, Bohunice atomerőművek 300 km-es Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónáján (ÉÓZ) kívüli területére esik. Kunszentmárton a Paks Atomerőmű 30 km-es Sürgős Óvintézkedési Zónáján (SÓZ) kívüli területére esik.

ITS Konzorcium


135

A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére hazánkban egy országos sugárzásfigyelő rendszer épült ki. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabad téren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás: az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. Kunszentmárton területén sugárzásmérő pont nem található. A legközelebbi mérőpont Szentes területén található, melynek utolsó mért adata a következő: Dátum: 2015 február 17 - 20:08:00 Helyszín: Szentes Mért érték: 80 nSV/h (figyelmeztető szint 250 nSV/h) 1.17.6 Hulladékkezelés

Az Inno-Szolnok Kft 2013. január 1. óta a Kunszentmártoni Kistérségben 14 településen nyújt szolgáltatásokat. A hulladék begyűjtése mellett üzemelteti a Tiszazugi Regionális Hulladékkezelő Központot. Teljes körű hulladékgazdálkodási szolgáltatást nyújt önkormányzatok, vállalkozások, intézmények és a lakossági szektor részére. A települési hulladékok, újrahasznosítható anyagok begyűjtése, szállítása, kezelése mellett a veszélyes hulladékok ártalmatlanítását is végzi, az összes jogszabály szigorú betartásával. Hulladék mennyisége

A településről összesen elszállított szilárdhulladék mennyisége a KSH adatszolgáltatása alapján 2013-ban 2475,7 t volt, melyből a lakosságtól elszállított hulladék mennyisége 2183,7 t volt. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2012-ben 3122 volt. 32. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2006

2007

Kunszentmárton

2008

2009

2010

Jász-Nagykun-Szolnok megye átlag

2011

2012

Országos átlag

Forrás: KSH, 2013.

A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya monoton csökkenő jelleget mutat a 20062012 időszakban, mely mutató 2012-ben 78%-on állt. Ez az érték elmarad mind a megyei, mind az országos átlagtól.

ITS Konzorcium


Szelektív hulladékgyűjtés

136

Az Inno-Szolnok Nonprofit Kft. az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség 2014. évi Iparfejlesztési Pályázatán sikeresen pályázott OHU-IFPR-2013-001/050/2014 azonosító számon. A 46.350.000,-Ft összegű, 100% támogatási intenzitású pályázat megvalósítására vonatkozó Támogatási Szerződés aláírására 2014. április 2-án került sor az OHÜ Nonprofit Kft. székhelyén. A pályázat részeként 1 hulladékgyűjtő jármű beszerzésével bővült a kunszentmártoni térség közszolgáltatási feladatait ellátó közszolgáltató járműparkja. A pályázat keretén belül beszerzésre kerülő gyűjtő jármű lehetővé teszi a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetését, a csomagolási hulladékok hatékonyabb begyűjtését. Az OHÜ Nonprofit Kkt. által biztosított pályázati lehetőséget, mely a közszolgáltató által képviselt 14 település 40.000 lakosa részére biztosított szolgáltatás fejlesztésére nyújt lehetőséget. A projekt zárására a megkötött Támogatási Szerződés alapján 2014. április 30-án került sor. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére egyelőre nem került sor. 1.17.7 Vizuális környezetterhelés

Kunszentmárton város területén található a Kunszentmártoni Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. ipari park jellegű terület, mely elhelyezkedése és rendezettsége miatt vizuális környezetterhelést csak minimális mértékben okoz. A városban katonai barnamezős területek, melyek vizuális környezetterhelést okoznának nem találhatóak. Két külszíni bánya működik a város közigazgatási területén belül, mely vizuális környezetterhelést okoz. Ezen területeket az 1.19. fejezetben ismertetjük részletesen. 1.17.8 Árvízvédelem

Kunszentmárton vízföldtani szempontból a Körös süllyedék területén található. A nagyéri öblözet felszíni vizeit a Nagyéri - fõcsatorna gyűjti össze, melynek befogadója a Hármas -Körös. A nagyéri-fõcsatorna csatornája a Bíró csatorna. A jaksori öblözet vizeinek elvezetésére a NagyJaksor-éri-fõcsatorna szolgál, befogadója a Körös. 1.17.9 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák

A fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák az alábbiak: csatornabekötés nélküli helytelen szennyvízelhelyezésből (lakossági szinten) eredő környezetterhelés illegális hulladéklerakás közlekedési utak forgalomnövekedéséből származó zaj- és légszennyezés

ITS Konzorcium


1.18

137

Katasztrófavédelem

1.18.1 Építésföldtani korlátok

Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Kunszentmártonban alábányászott területek, barlangok és pincék nincsenek. Csúszás, süllyedésveszélyes területek Kunszentmártonban széleróziónak és/vagy vízeróziónak is kitett területek nincsenek. A város adottságaiból adódóan csúszásveszélyes területek nincsenek. Az Országos Felszínmozgás Kataszter alapján – Kunszentmártont érintő - nyilvántartott események nincsenek. A város területén a domborzati viszonyokból és a tájhasználatból adódóan csúszás- és süllyedésveszélyes terület nincs. Földrengés veszélyeztetett területek Magyarországon évente átlagosan 100-120 kisebb földrengés van, mely a lakosság részéről nem érzékelhető. Kb. évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érzékelhető, de jelentős károkat nem okoz. Jelentős károkat okozó földrengés 15-20 évente keletkezhet. 34. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon.

Forrás:foldrenges.hu//index.php?option=com_content&view=article&id=94:magyarorszag-foeldrengesveszelyeztetettsege&catid=5:geofizika&Itemid=7

Fenti térképen a szürke körök a historikus rengéseket (456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják. Kunszentmárton és közvetlen környezete nem számít földrengésveszélyes területnek, földrengéseket nem rögzítettek.

ITS Konzorcium


138

1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1 Árvízveszélyes területek

A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Kunszentmárton B-közepesen veszélyeztetett település. A település árvízvédelmi rendszerét az 1.17.8. fejezet tartalmazza. 1.18.2.2 Belvízveszélyes területek

A település belvízrendszerének bemutatását az 1.17.2.1 fejezet tartalmazza. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Kunszentmárton B-közepesen veszélyeztetett település. 35. térkép:Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe

Forrás: A magyarországi belvíz-veszélyeztetettségi térkép elkészítésének szakmai, kutatási megalapozása, BELVÍZINFO Projekt (GOP-1.1.1-2008), www.belvizinfo.hu

Az 1.17.2. fejezetben foglaltaknak megfelelően a település belvízzel közepesen veszélyeztetett terület. 1.18.2.3 Mély fekvésű területek

Definíció szerint a mély fekvésű területről a gravitációs vízelvezetés nem lehetséges. A mélyfekvésű területek helytelen kezelés növelheti a belvízveszély kockázatát. A Kunszentmártonban lévő mély fekvésű területek: Fűz-nyár ligeterdő Bokorfüzesek

ITS Konzorcium


139

1.18.2.4 Árvíz és belvízvédelem

Kiemelt fontosságú a meglévő csapadék-elvezető hálózat rendszeres tisztítása, a hálózat rekonstrukciója, bővítése. Ennek érdekében a települést érintően, az alábbi projektek kerültek megvalósításra, illetve vannak folyamatban: A 2011-ben bekövetkezett vis maior helyzetek kezelését követően az érintett területek további állami beavatkozásokat igényeltek, Kunszentmárton a védekezéshez kapcsolódóan vis maior támogatást kapott.17 Az 1.17.8, valamint a 1.17.2. fejezetekben foglaltak alapján és a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Kunszentmárton B-közepesen veszélyeztetett település. 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők 1.18.3.1 Kedvezőtlen morfológiai adottságok

Egyéb kedvezőtlen morfológiai adottság (pl. lejtés, falszakadás) Kunszentmárton területén nincs. 1.18.3.2 Mélységi, magassági korlátozások

korlátozások

és

tevékenységből

eredő

Kunszentmárton Helyi Építési Szabályzatáról szóló 36/2009. (XII.11.) Önkormányzat rendelet a következő mélységi, magassági korlátozásokat tartalmazza: Árvízvédelmi töltés mentett oldali és vízoldali 10,00 méteres védősávjában valamint a Hármas – Körös folyó meder élétől számított 10,00 méteren belül létesítmény nem építhető. A magassági korlátozások a szokásostól nem térnek el. 1.18.3.3 Ipari veszélyforrások

A városban egy olyan üzem működik, melyek az általuk folytatott tevékenység alapján veszélyes üzemnek minősülnek.18 Veszélyes ipari üzemek: Küszöbérték alatti üzem: Hungarotej feldolgozó Kft. (5440, Kunszentmárton Kossuth u. 42.), Élelmiszeripar

1.19

Nyersanyag lelőhely

Kunszentmártonban 2 db, érvényes hatósági engedéllyel rendelkező bányászati, kutatási engedéllyel rendelkező terület található: Kunszentmárton I. ALTEK- Tégla és Cserépipari Kft. "F.A.", blokktégla agyagbánya. A bánya jelenleg szünetelő üzemű, külfejtéses művelési módú, melynek fedőszintje 85,85 mBf., feküszintje 72,80 mBf. magasságú. Kunszentmárton II. EUROLAND TRANS Mezőgazdasági és Fuvarozási Kft., agyagbánya. A bánya jelenleg szünetelő üzemű, külfejtéses művelési módú, melynek fedőszintje 83,21 mBf., feküszintje 78,50 mBf. magasságú. 17 18

megjegyzés: vis major pályázatok minden év tavasszal és ősszel benyújtásra kerülnek forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/iparbiztonsag

ITS Konzorcium


1.20

140

Városi klíma

Az általános éghajlati viszonyok leírását az 1.12.1.fejezet tartalmazza. A városban sajátos klimatikus viszonyok alakulnak ki (városklíma), amelyek hőhullámok idején különösen megterhelőek lehetnek. Az egyes városok klímája között jelentős eltérés lehet, mely eredhet az épületek, építmények, burkolatok fizikai jelenlétéből, vagyis az összetett beépítési struktúrából, a burkolatokon használt vízzáró anyagok (aszfalt, beton) miatt megváltozott lefolyási viszonyokból, az alacsony növényborítottságból, a sokféle emberi tevékenység általi (közlekedés, fűtés, ipar) kibocsátásból (hő, vízgőz, szennyező anyagok, stb.). Ezek a tényezők együttesen jelentősen módosítják a városok klimatikus viszonyait a szabadtérszínekéhez képest. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai például: a város légterében kialakult hőtöbblet (ún. városi hősziget), a megváltozott átszellőzési viszonyok, a levegőminőségi problémák. A fentieknek megfelelően szükségszerű, hogy a településszerkezeti, a szabályozási és beépítési tervekben, a zöldterületi rendszer tervezésben és a közút- és közműtervezés során nagyobb hangsúlyt kapjanak a klimatikus szempontok.19 Kunszentmárton város klímáját befolyásoló tényezők: Hármas-Körös hullámtere Körös-Maros Nemzeti park a környező nagy kiterjedésű mezőgazdasági területek közúthálózat ex-leg szikes tavak, mocsarak

19

Városklíma kalauz, 2011

ITS Konzorcium


141

2 Helyzetelemző munkarész 2.1 A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése 2.1.1 Társadalom, demográfiai viszonyok és tendenciák

Kunszentmárton város területi elhelyezkedése kedvező, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciója „Közép-alföldi pólustérség”-ként határozza meg a SzolnokKecskemét központokkal, Szolnok - Abony - Cegléd - Nagykőrös - Kecskemét - Tiszakécske – Kunszentmárton - Martfű - Törökszentmiklós városok által határoltan kialakult térséget. A lakónépesség csökkenése 2001-2010 között jelentős, 13,9%-os. A 2011-es népességi adatok emelkedést mutatnak (2011-2010 vonatkozásában 4,2%-ost), majd 2012-ben, 2013-ban ismét csökkenést. Az egy éven belüli emelkedés feltehetően adathibára utal. A népességfogyás okai között mind a természetes fogyás, mind pedig az elvándorlás szerepet játszott: a természetes fogyás szempontjából a járási és városi adatok jelentősen kedvezőtlenebb képet mutatnak a megyei és országos adatokhoz képest, ugyanakkor a vizsgált időszak egészében negatív volt a város vándorlási egyenlege is. A népesség öregszik: az adatok azt mutatják, hogy Kunszentmárton város népességének korösszetétele a két népszámlálás időszaka alatt az idősebb korosztályok irányába mozdult el. 2001 óta a nemzetiségek arányában nem állt be jelentősebb változás, alapvetően alacsony arányuk a települési népességen belül. A lakosság iskolai végzettsége emelkedett az elmúlt évtizedben, de az érettségivel, illetve felsőoktatási végzettséggel rendelkezők esetében kisebb mértékben elmarad a megyei és jelentősebb mértékben az országos átlagtól. Az adatok alapján rögzíthető, hogy 2011-ben a városban (7,6%) és szűkebb térségében (a járásban 7,6%) jelentősen meghaladta az országos átlagos szintet (5,7%) és a járási székhelyek együttes szintjét (5,8%) a munkanélküliek aránya. A munkanélküliség és annak magas szintje a teljes vizsgált időszakban jelenlévő problémaként azonosítható. A jövedelmi, életminőségbeli viszonyok és a segélyezési adatok azt mutatják, hogy a település népessége az országos átlagnál kedvezőtlenebb körülmények között él. Az oktatási intézmények közül az óvodák viszonylag magas (84-86% körüli) kihasználtsági szinten működtek, az általános és középiskolai intézményekben azonban jelentősen csökkent a tanuló létszám az elmúlt bő évtizedben. Az egészségügyi ellátások területén további fejlesztési igényként merül fel a háziorvosi szolgálat komplex fejlesztése, a meglévő épület funkcionális bővítése. Az egészségügyi szakellátás biztosítása kistérségi szinten történik, a városban található intézmény révén. A szociális alap és szakellátás területén meglévő kapacitások többnyire magasan kihasználtak. A 2014-2020-as időszak során a helyi szociális szolgáltatások kapcsán tervezett a Mátyás király u. 21. szám alatti időskorúak nappali ellátásának fejlesztése (felújítás, átépítés), valamint a bölcsőde felújítása, indokolt a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás fejlesztése.

ITS Konzorcium


142

A közintézmények közül több is leromlott állapotban van (bölcsőde, óvodák, önkormányzati hivatal, általános és középiskolai épületek, stb.), melyek felújítása energetikai és funkcionális tartalommal is rendelkezik. Ugyancsak fontos városi érdek kapcsolódik megfelelő üzemi konyha kialakításához is. A művelődés, kultúra területén rendelkezésre álló infrastrukturális háttér megfelelő, a Dani Margit Sportcsarnok esetében a modernizálás, energetikai felújítás, a Művelődési Ház esetében a funkcionális bővítés merül fel fontos feladatként. A sportlétesítmények esetében több fejlesztés is indokolt, részben azok kedvezőtlen műszaki állapota, részben pedig a jobb kihasználtság érdekében. 2.1.2 Gazdasági szerkezet és dinamika

Kunszentmárton esetében a mikro- és kisvállalkozásoknál rendkívül alacsony a hozzájárulás a működő vállalkozások megyei létszámához. Összességében megállapítható, hogy összhangban a megyei adatokkal – kimagasló a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban működő cégek száma, de jelentős számú vállalkozás működik a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatban és az építőiparban is. A térség természeti adottságai természetesen nagymértékben meghatározzák a terület mezőgazdaságát. A növénytermesztés fő termékei: búza, kukorica, napraforgó, repce. Az állattartásban főként a sertés, a szarvasmarha és a baromfi tartása jellemző. A termőföldek magántulajdonba kerülésével növekedett a kertészeti arány. Általában kijelenthető hogy több, magas hozzáadott értéket képviselő cég települt meg a városban, melyek közül nem egy kis családi vállalkozásból nőtte ki magát nagy nemzetközi cégek beszállítójává. A térség adottságai – ipari park, közlekedési kapcsolatok stb. – kedveznek a befektetők idevonzásának, letelepítésének. Kunszentmárton gazdaságán belül meghatározónak mondható a feldolgozóipari szektor, ezen belül kiemelten a járműgyártáshoz kapcsolódó tevékenység. Kunszentmárton adottságai megfelelőek ahhoz, hogy térségigazdasági decentrumként számos beruházó számára biztosítson fejlesztési helyszínt. Az elmúlt években Kunszentmártonban komoly fejlesztések előkészítése indult meg, melyek elsősorban az ipari park területét érintik. A fejlesztés részeként a közmű infrastruktúra fejlesztésére nyílik lehetőség a jövőben, de a város tervezi az ipari park bővítését, kerékpáros megközelíthetőségének javítását is. A turizmus összességében ugyan nem meghatározó gazdasági szegmens a településen, ám a szektorban az elmúlt években a szűk kapacitások mellett is dinamikus bővülés volt tapasztalható. A város szálláshelyein tehát elsősorban belföldi turisták foglaltak szobákat. A város szándéka, hogy a következő időszakban nagyobb hangsúlyt helyezzen a folyóhoz és a holtághoz kapcsolódó turisztika fejlesztésére. A városban felsőfokú intézmény, kutatóintézet nem működik. A helyben fejlesztő cégek ugyanakkor komoly beruházásokat hajtottak végre, melyek során technológiai innováció, licence és know-how beszerzése valósult meg. A városban működő ipari-szolgáltató cégek a kutatásfejlesztés mellett a munkaerő folyamatos képzésében is elkötelezettek. A városban nagyszámú irodaingatlanra nincs jelentős piaci kereslet, kiadó üzlethelyiségek és irodák jelenleg is találhatóak. Kunszentmártonban a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a város Képviselőtestülete rendelkezik. A döntés előkészítési feladatokat a Képviselőtestület mellett működő Pénzügyi- és Gazdasági Bizottság látja el.

ITS Konzorcium


143

A városban az Önkormányzat Városgondnoksága játszik fontos szerepet a város kommunális feladatainak elvégzése, az önkormányzati vagyongazdálkodás terén, ám további feladatai között meg kell említeni a közterületi feladatokat, illetve az óvodai- és iskolai étkeztetés lebonyolítását. A városfejlesztéssel összefüggő döntések végrehajtása a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatalon belül működő Műszaki, Vagyongazdálkodási és Pályázatkezelő Osztály feladata, mely osztályvezető irányítása mellett, a Jegyző szakmai felügyelete mellett végzi a munkáját. A helyi foglalkoztatáspolitika kiemelt területe a tartós munkanélküliek és a fiatal munkanélküliek helyzetének megoldása. 2.1.3 Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés

Kunszentmártonban a városfejlesztéssel kapcsolatos döntési jogkörrel a város Képviselőtestülete rendelkezik. A döntés előkészítési feladatokat a Képviselőtestület mellett működő Pénzügyi- és Gazdasági Bizottság látja el. A városban az Önkormányzat Városgondnoksága játszik fontos szerepet a város kommunális feladatainak elvégzése, az önkormányzati vagyongazdálkodás terén, ám további feladatai között meg kell említeni a közterületi feladatokat, illetve az óvodai- és iskolai étkeztetés lebonyolítását, az oktatási épületek üzemeltetését, a Sportcsarnok és az Érparti Sporttelep működtetését. Az önkormányzat intézményei: Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ, Szociális Alapellátási Központ és Bölcsőde, Kunszentmártoni Önkormányzat Városgondnoksága, Városi Egészségügyi Központ Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal A város 2014-2020-as időszakra tervezett fontosabb fejlesztési igényei között szerepel egyes önkormányzati intézmények energetikai fejlesztése, illetve felújítása. Az egészségügyi ellátások területén további fejlesztési igényként merül fel a háziorvosi szolgálat komplex fejlesztése (felújítás, eszközbeszerzés). A 2014-2020-as időszak során a helyi szociális szolgáltatások kapcsán tervezett a Mátyás király u. 21. szám alatti időskorúak nappali ellátásának fejlesztése (felújítás, átépítés), valamint a bölcsőde felújítása. 2.1.4 Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő

A városban a Civil Információs Portál adatai szerint 86 bejegyzett civil szervezet működik. Ezek közül 77 önálló helyi szervezet, további 9 országos szervezet tagszervezete. A szerveztek a legnagyobb számban érdekvédelmi, kulturális és sport tevékenységet folytatnak. A civil szervezetek részére a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ tud helyszínt és lehetőséget biztosítani rendezvényeikhez, eseményeikhez. A kunszentmártoni kulturális élet egyik központja a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ, melynek igazgatása alá tartoznak az alábbi intézmények: Helytörténeti Múzeum, Művelődési Központ, Óvoda, Városi Könyvtár, Dani Margit Sportcsarnok (2015. április 1-étől a Városgondnokság üzemelteti), Bartók Béla terem, Kungyalu Művelődési Ház.

ITS Konzorcium


144

A Helytörténeti Múzeum egyik fő feladata a település és a Tiszazug régi kismesterségeinek felgyűjtése és bemutatása. A Nagykun Kerület igazságszolgáltatásának kutatását, a környező térség történetének, néprajzának mélyebb megismerését, emlékeinek megóvását szintén kiemelt feladatként kezelik. Az egykori zsinagóga szépen helyreállított műemléki épülete, a mai Bartók Béla Terem kifejezetten kulturális célokat szolgál. Koncertek, kiállítások, egyéb rendezvények tehetik a termet a kunszentmártoni művészeti élet központjává. 2014. február 18-án megtartotta alakuló ülését a Települési Értéktár Bizottság. A bizottságot a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény alapján a képviselő-testület hozta létre. A bizottság feladata a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítása, ezek összegyűjtése. A helyi identitás szempontjából fontos számos kiemelkedő építészeti emlék között érdemes megemlíteni az 1782-ben épült Nagykun kerületi börtönt, mely ma Helytörténeti Múzeumként működik, az 1900-as évek elején épült "Mátray - házat", mely ma a városi bíróság épülete, az egykori Zsinagógát, mely ma kulturális intézmény Bartók Béla terem néven (épült 1911-12 között). Az 1927-es építésű Iparos székház, ma a város művelődési központjának épülete. Komoly értékként tartjuk számon sok más mellett a római katolikus nagytemplomot, a református templomot és a Ledniczky-villát. A város a meglévő kulturális értékeit és hagyományait mind a helyi közösségi élet fejlesztésében, mind a népesség-megtartásban, mind turisztikai szempontból jobban szeretné hasznosítani. Ezért a kulturális örökség ápolása, népszerűsítése az egyik fontos fejlesztési cél. 2.1.5 Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya

Kunszentmárton város törzsvagyona 2012 évben 5,23 milliárd forint, míg 2013-ban mintegy 5,9 milliárd forint volt. A bővülés mértéke 12,8% volt. Az állami adósság konszolidáció keretében összesen mintegy 880 millió forint tartozás átvállalása történt meg 2013-ban és 2014-ben. A továbbra is fennálló hitelállományon belül fejlesztési hitel és likvid hitel tekinthető meghatározó volumennek, ugyanakkor a vízközmű társulattól átvett hitel 2013-ban jelentős tételként jelent meg. Az önkormányzat ingatlanhoz és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokhoz köthető vagyona 2013ban 5,58 milliárd forint, míg 2012-ben 4,45 milliárd forint volt. A város költségvetése kiegyensúlyozottnak mondható. Az intézményi működési bevételek összege 2013-ban 274 millió forint volt, míg a felhalmozási bevételek összege 162 millió forintot tett ki, míg az önkormányzat költségvetési támogatása 532,8 millió forint volt. Kunszentmárton Város Önkormányzat Képviselő-testületének fő célkitűzése hogy az előző évek gazdálkodása során végrehajtott, a költségvetési egyensúlyt biztosító intézkedések az elkövetkező években is folytatódjanak. A szigorú költségvetési politika (pl. kiadások optimalizálása, reálisan tervezett saját bevételek, a működési célú hitelfelvétel elkerülése) alapját képezheti a kiszámítható önkormányzati gazdálkodásnak, és lehetővé teszi a település fejlesztési elképzeléseinek teljesülését. Az önkormányzatok gazdálkodását meghatározó jogszabályok az elmúlt évekhez képest jelentősen megváltoztak mely következtében Kunszentmárton Város Önkormányzatának gazdálkodása, gazdasági helyzete is nagymértékben átalakult. Az önkormányzatok normatív feladatmutatókon alapuló támogatását felváltotta a feladatfinanszírozás. Kiemelt jelentőséggel bír az önkormányzatok életében, hogy egyes feladatokat jogszabályi kötelezettségként vagy önként vállalt feladatként lát el. Az önkormányzat hiánnyal nem tervezhet, de a vállalt feladatok ellátását

ITS Konzorcium


145

biztosítani szükséges. A megvalósult adósságkonszolidáció után az önkormányzat megszabadult a hitelállománytól. Az önkormányzat 2014.évi működési bevételeinek közel 60%-át az állami támogatások teszik ki, ezért az önkormányzat gazdálkodási lehetőségei nagymértékben függnek a kormányzati politikától. A működés területén az elmúlt évek tapasztalatai alapján a feladatellátáshoz biztosított állami támogatások összege tovább csökken. Jelentős pozitívum, hogy a saját bevételek- ezen belül a helyi adóbevételek- aránya kis mértékben ugyan, de folyamatosan nő. Ezzel csökken az önkormányzat kiszolgáltatottsága az állam által nyújtott támogatásoktól. A város gazdálkodása kiegyensúlyozott, emelkedő helyi iparűzési adó bevételek realizálhatók. Az adósság konszolidációval tehermentesítetté vált a városi költségvetés. Ugyanakkor elmondható, hogy az önkormányzati intézmények működtetése nem költséghatékony, javasolt tehát egy feladat-alapú finanszírozási modell bevezetése az intézmények esetében is. 2.1.6 Táji és természeti adottságok

Kunszentmárton település a Tiszazug kistájegységben terül el. A Tiszazug a Tisza és a HármasKörös közötti szögletet foglalja magába. A folyók középszakaszú jellegegük miatt a település morfológiailag mérsékelten tagolt felszínű. Atelepülés területe sík. A terület sík, de egyes alacsonyabb az ármentesítés előtt elúszott, vízjárta területek ennél mélyebben fekszenek. A Körös süllyedék területén található. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelése alatt országos, jogszabállyal védett területek találhatók Kunszentmárton, Öcsöd, Szelevény, és Tiszaföldvár települések közigazgatási területén. A védett területek a Körös árterén találhatóak. A település közigazgatási területéből 1435 hektárnyi terület a Körös-Maros Nemzeti Park részeként országos védettséget élvez, amelyen a korábban említett értékes ártéri társulások mindegyike megtalálható, az ott részletezet védett növény- és állatfajokkal. A kunhalmok jelentős tájképi, tájtörténeti, geomorfológiai, régészeti és biogeográfiai értéket képviselnek, emiatt a természetvédelemben különös figyelmet kell fordítani a megóvásukra. A kistérség általános természetvédelmi állapotának kedvez az alacsony ipari behatás, a kisebb népszűrűség és a két nagy folyó, illetve azok nagyarányú lefűződött holtág-hálózatának megléte. Azonban a természeti állapot fenntartására a külterületek nagyarányú mezőgazdasági hasznosítása miatt fokozottan ügyelni szükséges. Természetvédelmi szempontok miatt igen fontos az intenzíven hasznosított mezőgazdasági területek művelési ág váltására és extenzív módon való hasznosítására, illetve a gyengébb minőségű mezőgazdasági területek beerdősítésére. A nagyarányú szántóterületek esetén nagy ökológiai jelentőséggel bírnak a mezővédő erdősávok, melyek helyet adnak a természetes növénytakarónak, és búvóhelyet biztosítanak a honos állatvilágnak.20 2.1.7 Épített környezet

Kunszentmárton város a megye Déli részén, a Hármas-Körös bal partján fekszik. A várost Nyugati oldalról a Hármas-Körös folyó, Északi oldalról a 44. sz. főközlekedési út, míg déli oldalát a 44. sz. főközlekedési útról induló 45. sz. közlekedési út határolja. Ezen adottságok a város területének bővítését, terjeszkedését jelentősen korlátozzák Míg a település terjeszkedésében a forrás: Kunszentmártoni Kistérség Környezetvédelmi Programja 2009-2014; Hazai Térségfejlesztő Zrt. 2009. 20

ITS Konzorcium


146

fentiek korlátok, addig a megközelítési lehetőség gyakorlatilag korlátlan lehetőséget biztosít, hiszen a két főközlekedési út mellett a Szolnok-Szentes, Lakitelek - Szentes vonalú vasútvonal biztosítja a megközelítési lehetőséget. A város területileg elkülönült, de közigazgatásilag egységes része Kungyalu településrész. Megközelítése a Kunszentmárton - Martfű összekötő 44-es főúton keresztül történik. Vasúton történő megközelítés a Szolnok-Szentes vasútvonalon keresztül biztosított. Elkészült a közúthálózat országos fejlesztését célzó terv részeként az M44-es, településeket elkerülő gyorsforgalmi út – építési engedéllyel rendelkező – terve. Ez a Kecskeméttől kiindulva Békéscsaba-Gyula vonalon kiépítve várhatóan 2030-ig valósul meg. Ennek megépítésre szakaszosan kerül sor. A tervek szerint Cserkeszőlő, Tiszakürt és Kunszentmárton településeket északon, míg Öcsöd településeket délen kerüli A Csengeti Holtág melletti útnál épül ki fel-, illetve lehajtási lehetőség az M44-es gyorsforgalmi útra. A település a Tiszazug központjaként működött sok éven keresztül. A városban volt a középiskolai, egészségügyi, kereskedelmi, valamint munkahely ellátottság a környező települések vonatkozásában is. Az ipari üzemek többségének megszűntével, a munkahelyek lecsökkenésével ez a szerep jelentősen csökkent, bár középiskolai-, valamint egyéb igazgatási létesítmények még mindig jelentős vonzást jelentenek a környező települések részére. Kunszentmárton település központja a Kossuth L. út és a Köztársaság tér, mely területe a városnak a történelmi időkben is a magját alkotta a községi révnek, a piacnak, valamint a XVII. században felépítésre kerülő Szent Márton templomnak köszönhetően. A település mai utcaszerkezete a XIX. századtól kezdődő megfontoltabb települési rend miatt részben sakktábla szerű utcahálózatot mutat. A város területén a Római Katolikus Templom és vele a Római Katolikus Plébánia épülete, a Zsinagóga épület, a Felső-Temetői Kápolna és a Szentesi úti szélmalom áll országos védettség alatt. A város arculatának megóvása érdekében a város önkormányzata Az épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló 2/2008. (I. 25.) számú rendeletében határozott arról, hogy mely épületek tartoznak helyi védettség alá, valamint, hogy ezen épületeken mely feltételekkel lehet átalakításokat végezni. A műemlékek védelme, valamint az épített környezet védelme a város arculatmegóvásának fontos eleme. Ezt szabályozza Az épített és a természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló 2/2008. (I. 25.) számú önkormányzati rendelet, melyben szereplő helyi védettség alá vont épületek sorát időről időre felül kell vizsgálni. Fokozott figyelmet kell fordítani az épületek állagának megóvására, és a lehetőségekhez képesti felújítására. Gondot kell fordítani a köztéri parkok, szobrok állapotának - lehetőség szerint pályázati pénzeszközből történő - javítására, az általuk képviselt értékek megőrzése érdekében. 2.1.8 Közlekedési hálózat és minősége (belső és külső)

Elkészült a közúthálózat országos fejlesztését célzó terv részeként az M44-es, településeket elkerülő gyorsforgalmi út – építési engedéllyel rendelkező – terve. Ez a Kecskeméttől kiindulva Békéscsaba-Gyula vonalon kiépítve várhatóan 2030-ig valósul meg. Ennek megépítésre szakaszosan kerül sor. A tervek szerint Cserkeszőlő, Tiszakürt és Kunszentmárton településeket

ITS Konzorcium


147

északon, míg Öcsöd településeket délen kerüli A Csengeti Holtág melletti útnál épül ki fel-, illetve lehajtási lehetőség az M44-es gyorsforgalmi útra. Az útburkolatok állapota változó, jelentős részük felújítást, szélesítést igényelne. A kiépítetlen utcák burkolása is szükséges lenne. Helyi tömegközlekedést a 2012. augusztus 22-től a Kunszenti Kft. által üzemeltetett helyi járatok biztosítják. A járatok alkalmazkodnak az egyes üzemek munkarendjéhez, a Volán járatok többségének indulásához és érkezéséhez, valamint a vasúti menetrendhez. A MÁV Zrt. 130-as vonalakon 2009. éveben szinten tartó munkákat folytattak, ívkorrekcióval járó beruházás nem tervezett a közeljövőben se. A vasúti közlekedés az alapvető igényeket kielégíti, a vasútállomás épülete és peronjai műszaki állapotának javítására a MÁV Zrt. több ütemű felújítást hajtott végre, melyek során a teljes tetőszerkezet és a külső homlokzat megújult, de a belső utasellátó termek felújítására még nem került sor. Gyalogos közlekedésnél a városközpont járdáinak egy része viacolor burkolatúvá épült át, ugyanakkor a járdák döntő többsége még mindig helyszínen öntött betontáblás technológiával épült. A legrosszabb felületek kijavítására pályázat, valamint értékteremtő közmunkaprogram keretében kerülhet sor a lehetőségekhez mérten. Azonban továbbra is jellemző, hogy a szükséges mértékben nem jut forrás a járdafelújításra, és új járdaburkolatok kiépítésére, így ma is jellemző, hogy az utcák döntő többségében járda csak egyik oldalon található. Az elkövetkezendő idők járdafejlesztésénél cél, hogy a járdával el nem látott utcákban mindkét oldalon létesüljön szilárd burkolatú járda felület. A nagyobb forgalom gyűjtőutak mellett a beton, és hideg aszfalt burkolatú járdák helyett (Mátyás király út, Deák F. út Szent István király út stb.) korszerű járófelületek létesüljenek. Az országos kerékpárút fejlesztési koncepcióban Kunszentmárton városát érinti a Tiszaug – Öcsöd kerékpárút, melynek a Cserkeszőlő – Kunszentmártoni szakasza már elkészült. A további szakasz a Hármas Körös töltésén épült meg (Kunszentmárton-Szelevény). Martfű felé a közelmúltban megépült 4633. számú összekötő út mellett szintén tervben van kerékpárút építése. A város belterületén létesítendő kerékpár utak megvalósításra az Önkormányzat pályázni kíván, engedélyezési tervek állnak készen a Köztársaság téri-Wesselényi utcai és Sporttelepi kerékpárutakra. A helyi kerékpár forgalom szükségessé teszi, hogy kerékpár út, kerékpársáv kiépítésével biztosítva legyen a kerékpáros és a gépjármű közlekedés elválasztása, és A fejlesztés kizárólag pályázati úton valósulhat meg. A parkolás nem jelent különösebb problémát a településen., mivel a 2006. évi közterületi helyreállítások eredményeként a városközpontban megfelelő számú, és kialakítású parkolóhely létesült. 2.1.9 Közművek és elektronikus hírközlés

A szennyvízelvezető hálózat az elmúlt időszakban folyamatos bővült, jelenleg 74%-os. A településen szennyvíztisztító telep üzemel. A vezetékes gáz 75 %-os lefedettségű. Az elektromos energia lefedettség 100%-os. 2011-ben került sor Kunszentmárton, Rákóczi-Petőfi utcai csapadékvíz-elvezető rendszer felújítására és átépítésére A belterületi vízelvezető rendszerek önkormányzati tulajdonban és kezelésben vannak. Kiemelt feladatként kell kezelni a továbbra is csatornázatlan területek belvízelvezetésének megoldását, a meglévő rendszerek folyamatos karbantartását. A csatornával el nem látott fejlesztési területeken tervszerű, összefüggő csatornahálózat kiépítése indokolt, nyíltárok vagy zárt csőcsatorna formájában, a terület jellegétől és a várható közlekedési viszonyaitól függően, ugyanakkor ITS Konzorcium


148

figyelembe kell venni, hogy a csatornahálózatra való rákötéshez szükséges lakossági önrész előteremtése a lakosságnak nagy terheket jelenthet. A belvíz, a felszíni csapadékvíz hatalmas tömege gyakran megoldhatatlan feladatokat jelent a térségben élőknek. A város jelenlegi vízkormányzási eszközei és csatornái további fejlesztéseket igényelnek. 2.1.10 Zöldfelületek

A belterületen a közparkok, fásított közterek és az egyéb aktív zöldfelületek arányának növelését kell megcélozni a jövőben. A vonalas zöldfelületi elemek mennyisége és minősége mindenképp fejlesztésre szorul: egységes út menti fasorok, zöldsávok kialakítására van szükség. Kunszentmártonban ökológiai- és városklíma szempontjából nagyon kedvező, hogy a Körös-folyó és annak partmenti zöldfelülete határolja a lakóterületeket. Ezek megőrzése, a holtágak helyreállítása a klímaváltozást mérséklő hatás miatt, valamint a zöldfelületi rendszerben betöltött szerepe miatt is fontos. Az erdősültség aránya viszont kifejezetten alacsony, ennek javítása az előzőek miatt kiemelt szempont. Tervezett fejlesztések után megmaradó – továbbra is nagyarányú – szántóterületeken a mezővédő erdősávok telepítésével lehet a zöldfelületi rendszert bővíteni - kialakítani. A településen a zöldfelületek ugyan rendezettek, de zöldfelületi fejlesztés évek óta nem történt. A nem szabványos, megszüntetett játszóterek helyett újabbakat kell létrehozni - megfelelő kertépítészeti kialakítással. Fokozott figyelemmel kell lenni, a település belterületén a település arculatát meghatározó településrészek utcáiban, közterületen történő fatelepítésekre, valamint a meglévő és a megtartandó faállomány szakszerű kezelésére, melyeket tervszerűen, tájépítész szakemberek bevonásával kell végezni. Gondoskodni kell arról, hogy az ipari területek, a közlekedő utak a lehetőségekhez mérten véderdő létesítésével, védőfásítással legyenek elválasztva a lakóterületektől, valamint a védett területektől. 2.1.11 Környezetvédelem - klímatudatosság/energiahatékonyság

Kunszentmárton Város Önkormányzata 2012. október 01-én támogatás iránti kérelmet nyújtott be a kistérségi startmunka mintaprogram („Bió- és megújuló energiafelhasználás startmunka mintaprogram”) támogatására a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kunszentmártoni Kirendeltségéhez. Kérelmükben a Dani Margit Sportcsarnok és Közösségi Ház fűtési rendszerének átalakítása szerepelt, melynek keretén belül egy 100 kW-os faapríték kazán beszerzését és beszerelését, kémény tervezését és építését, tárolóhely létesítését, illetve - a szintén a pályázati forrásból foglalkoztatandó – 2 fő kezelőszemélyzet védő és munkaruházatának beszerzését tervezték. Tervezett beruházás a Kunszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal energetikai felújítása. A korszerűsítési koncepció alapja, hogy az épületenergetikai korszerűsítés megfeleljen a KEOP2014-4.10.0/F kódjelű Önkormányzatok és intézményeik épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításával kombinálva a konvergencia régiókban című pályázat előírásainak, illetve a beruházás gazdaságossága magas legyen. Az épület, jelenleg nem rendelkezik megújuló energiatermelő berendezéssel, a tető kialakítása és az épület villamos energia fogyasztása azonban lehetőséget teremt villamos energiatermelő napelem elhelyezésére a tetőn.

ITS Konzorcium


149

A városi általános iskolában is energetikai fejlesztést terveznek. Az épület, jelenleg nem rendelkezik megújuló energiatermelő berendezéssel, a tető kialakítása és az épület nagysága azonban lehetőséget teremt villamos energiatermelő napelem elhelyezésére a tetőn. Napelemes rendszer telepítése méretezésénél figyelembe lett véve, hogy éves termelése ne haladja meg az épület éves villamos energia felhasználását. Körnnyezetvédelmi szempontból kockázatot jelent a csatornabekötés nélküli helytelen szennyvízelhelyezésből (lakossági szinten) eredő környezetterhelés, az illegális hulladéklerakás, a közlekedési utak forgalomnövekedéséből származó zaj- és légszennyezés, valamint áradás esetén a Körös által hozott szennyeződések. 2.1.12 A vizsgált tényezők egymásra hatásának értékelése

Az alábbi táblázat a fenti témakörök szerinti csoportosításban rögzíti az egyes tényezők egymásra hatásának erősségét. A tényezők egymásra hatását az alábbiak szerint jelöltük:   

+: kimutatható hatás ++: egyértelmű közvetlen hatás +++: erőteljes közvetlen hatás

ITS Konzorcium

Kunszentmárton város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK

150

28. táblázat: A vizsgált tényezők egymásra hatása Kunszentmártonban Vizsgált tényezők ("hatott") demográfiai viszonyok, tendenciák, foglalkoztatot tság, munkaerőpiaci helyzet

Ható tényezők

demográfiai viszonyok, tendenciák, foglalkoztatottság , munkaerő-piaci helyzet települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) intézményrendszer (közszolgáltatáso k) és városüzemeltetés gazdaság szerkezet és dinamika önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya

települési közösség (kohézió, kultúra, hagyomány ok civilek)

+

+

önkormán yzat intézményvagyoni rendszer gazdaság helyzete (közszolgálta szerkezet és és tások) és dinamika gazdálkod városási üzemeltetés egyensúly a

táji és természeti adottságo k

zöldfelületek

épített környezet (épített örökség is)

közlekedé si hálózat és minősége (belső és külső)

közművek és elektronikus hírközlés

környezetvédelem – klímatudatossá g/ energiahatékonys ág

+++

++

++

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

++

++

+

+

+

++

+

+

+++

+

+

+

++

++

++

++

++

++

++

++

++

+

+

+++

++

++

+

++

+++

++

ITS Konzorcium


151

Vizsgált tényezők ("hatott") önkormán yzat intézményvagyoni rendszer gazdaság helyzete (közszolgálta szerkezet és és tások) és dinamika gazdálkod városási üzemeltetés egyensúly a

demográfiai viszonyok, tendenciák, foglalkoztatot tság, munkaerőpiaci helyzet

települési közösség (kohézió, kultúra, hagyomány ok civilek)

tágabb táji és természeti adottságok

+

+

+

+

+

zöldfelületek

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

++

+

+

+++

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

++

++

++

++

++

++

++

Ható tényezők

épített környezet (épített örökség is) közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) közművek és elektronikus hírközlés környezetvédelem klímatudatosság/ energiahatékonys ág Forrás:

ITS Konzorcium

táji és természeti adottságo k

közművek és elektronikus hírközlés

környezetvédelem – klímatudatossá g/ energiahatékonys ág

zöldfelületek

épített környezet (épített örökség is)

közlekedé si hálózat és minősége (belső és külső)

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

++


152

3 Helyzetértékelő munkarész 3.1 Helyzetelemzés eredményeinek értékelése 3.1.1 A folyamatok értékelése

A népesség korszerkezetének változása (öregedő lakosság), a kedvezőtlen demográfiai folyamatok (csökkenő lakónépesség) visszatükröződnek a helyi intézményrendszer kihasználtságának változásaiban. Kunszentmárton népességének képzettségi mutató ellentmondásosan alakulnak, hiszen míg a felsőfokú oktatásban végzettek száma nőtt, az általános iskola és a középiskolák tanulói létszáma jelentősen csökkent a vizsgált időszakban. Az intézmények alacsony kihasználtsága hosszabb távon egyéb kedvezőtlen hatásokat is elindíthat (pl. tanárok, pedagógusok elvándorlása, az intézmények népszerűségének csökkenése, stb.). A városban felsőfokú intézmény, kutatóintézet nem működik. A helyben fejlesztő cégek ugyanakkor komoly beruházásokat hajtottak végre, melyek során technológiai innováció, licence és know-how beszerzése valósult meg. A városban működő ipari-szolgáltató cégek a kutatásfejlesztés mellett a munkaerő folyamatos képzésében is elkötelezettek. 2001 óta jelentősen nőtt napi szinten ingázó foglalkoztatottak aránya, ami a helyi munkaerőpiac lehetőségeinek szűkülését jelzi. A munkanélküliség tartósan magas az országos szinthez képest, ami egyértelműen kapcsolható a kedvezőtlen gazdaságszerkezethez. A munkanélküliek (nyilvántartott álláskeresők) száma 2000 és 2013 között viszony szűk sávban ingadozott, a legmagasabb értéket 2010-ben érte el, 2000-ben volt még közel hasonló szinten. Több év vonatkozásban is kiugró értékeket figyelhetünk meg: a 2009-es, 2010-es, 2011-es és 2013-as adatok azt mutatják, hogy a gazdasági válság időszaka befolyásolta a munkanélküliség alakulását, azonban – ha kitekintünk a 2001-2008 közötti értékekre – azt is érzékelhetjük, hogy valójában az egész időszakban viszonylag hasonló szinten volt. A városban jelentős potenciált jelent a rendelkezésre álló iparterületek nagysága, melyből 2 db belterületen, 1 db pedig külterületen (ipari park) található. A korszerű kereskedelemszerkezet és árukínálat megvalósítását célul kell kitűzni. A fejlesztések támogatásánál a területi elvet szem előtt kell tartani. A szolgáltatások területén belül szorgalmazni kell olyan szolgáltatások létrehozását, mely a városban nem működik, vagy nem megfelelő létszámban működik. Ezek részére esetlegesen szolgáltató ház - inkubátor ház - helyét kell megteremteni. A város jól kiépített intézményrendszerének (humán és gazdasági) és közszolgáltatásainak működését, a tervezett (adott esetben humánerőforrás kapacitást érintő) fejlesztések megvalósítását a forráshiány, illetve, adott esetben a települési szintű funkciók további átszervezése akadályozhatja, befolyásolhatja. Kedvező folyamatokat indíthat el ugyanakkor az energiahatékony beruházások lebonyolítása. Ezáltal hosszú távon egyértelműen javulhat az önkormányzat pénzügyi helyzete, ami ugyancsak hozzájárul a fejlesztésekre rendelkezésre álló forrástömeg gyarapodásához, de a civil szervezetek működését is nagyban befolyásolja az önkormányzat gazdasági ereje, támogató képessége. Ez utóbbiak önkormányzati támogatás nélkül hosszútávon ellehetetlenülnek. Az önkormányzat vagyoni helyzete kiegyensúlyozott, közepesen magas dologi és fenntartási költségek jellemzik. A város költségvetésére egyértelmű hatással van a megfelelő költséghatékonysággal működő intézményrendszer, így a megkezdett fejlesztésekhez illeszkedő jövőbeni beruházások előkészítése során ezt a szempontot mindenképpen mérlegelni ITS Konzorcium


153

szükséges. Ugyancsak erős korreláció mutatható ki a helyi gazdaság fejlődése (munkahelyteremtés, helyi adó bevételek stb.) és az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulása között. A gazdaság fejlesztése rövid és hosszabb távon is egyértelműen létfontosságú a település népessége szempontjából, ami mind a lakosságszám alakulására, mind a lakosság képzettségére jelentős hatással lehet. A térség adottságai –a működő vállalkozások illetve a magas hozzáadott értékű tevékenységet folytató cégek alacsony száma, mezőgazdaság meghatározó szerepe stb. – nem kedveznek a befektetők idevonzásának, letelepítésének. Törekedni kell arra, hogy a vállalkozók ipartelepeiket elsősorban az ipari park és a nyugati iparterület (a város Nyugati részén, a volt üzemek helyén) igénybevételével valósítsák meg, az ipari parkba minél több ipar települjön be, biztosítva ezzel a munkalehetőséget úgy a város, mint a környező települések lakosságának. A Tiszazugi térség rendkívüli természeti adottságaira építendő turizmusfejlesztés (elsősorban vízi, kulturális és fesztiválturizmus) a feltételezések szerint ugyanakkor jelentős hatással lehet a helyi gazdaság dinamizálására – elmaradása pedig hosszú távon visszafordíthatatlanná teszi a város elmaradását az ország potensebb területeitől, a jelentősebb beruházások továbbra is elkerülik a várost, a képzettebb munkaerő pedig elvándorol, vagy az ingázást választja. Kihasználatlan turisztikai lehetőségek vannak, pedig a jelenleg kihasználatlan turizmus kitörési lehetőséget nyújthat a célirányos fejlesztéssel, jól irányzott marketinggel. A város nem képes felvenni s versenyt a már bevezetett turisztikai célpontokkal (Debrecen, Szeged, Kecskemét). A Bökényi duzzasztó átépítése a Körős folyó hajózhatóvá tételének egyik feltétele. Fontos szorgalmazni ezen lehetőséget, hiszen a város idegenforgalmi fejlődésének egyik lehetősége a hajózás kialakítása. A település gazdasági helyzetében rejlő fejlődési lehetőségek (pl. beszállítói együttműködések a Kecskeméti Mercedes gyárral), a helyi üzleti környezet megfelelő infrastrukturális keretei (ipari terület fejlesztése) jó alapot jelentenek a jövőben. A városban működő cégek a rendelkezésre álló információk alapján komoly fejlesztéseket terveznek a következő időszakban, melyek környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontokat is érvényesítenek majd. Mindezek hozzájárulhatnak a természeti értékek megőrzéséhez és az energia hatékony üzemeltetés együttes megvalósulásához. A megfelelő helyi közlekedési infrastruktúra, a komplex módon fejlesztett közlekedési rendszerek a városi lakosság életminőségét, a település népességmegtartó erejét javítják hosszabb távon. Kunszentmártonban, mivel a 44-es út a város szélén halad keresztül, az átmenő forgalom nem éri el a kritikus mértéket, a belterületi úthálózat megfelelő. A kerékpáros közlekedés igen népszerű a városban, e tekintetben a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, illetve a belterületi közlekedési csomópontok minőségének javítása kiemelt jelentőséggel bír. A 44-es főközlekedési út mellett Öcsöd felé kerékpárút építésének tervezése van folyamatban. Ez biztosítaná a 44-es úton a balesetmentesebb közlekedést, valamint a települések közötti kerékpáros közlekedést is. Továbbá a Sporttelep megközelítése érdekében célszerű lenne a Sporttelepi úton kerékpárút megépítése is. Noha a városban nem kiugróan magas a járműforgalom, csúcsidőszakban a parkolók kapacitása néha nem bizonyul elegendőnek a Belvárosban. A város külső közlekedési kapcsolatait, befektető vonzó képességét javíthatja a külterületi úthálózat fejlesztése. A város megközelíthetőséget könnyítené vasúti közlekedés modernizációja Szolnok-Szentes, Lakitelek Szentes nyomvonalon. A Somoskőújfalu – Hatvan – Szolnok - Szeged vasúti pályák az EU Helsinkiben elfogadott közlekedés politikai koncepciójában, mint észak-déli tranzitútvonal szerepelnek. Ennek megfelelően a jelzett vonal teljes felújítása folyamatosan történik. A nyomvonal korrekciójára, valamint a vasútállomás átalakítására elkészített tervek megvalósítását ITS Konzorcium


154

kell szorgalmazni, valamint figyelemmel kísérni, és a kapcsolatot tartani a tervekkel rendelkező MÁV Zrt. Pályavasúti Területi Központjával, a biztonságos és kulturált vasúti közlekedés érdekében. Kunszentmárton erős történelmi és nemzetiségi hagyományok rendelkező település, térségében közösségi jelentőségű természeti értékek találhatóak (elsősorban a Körös-part), melyek turisztikai célú kiaknázása jó lehetőség, mely során ugyanakkor a környezeti szempontokat is mérlegelni szükséges. Kunszentmártont változatos épített környezet jellemzi. Az ezt, valamint a zöldfelületeket érintő, tervezett fejlesztések megvalósíthatóságát egyértelműen behatárolja az önkormányzat pénzügyi helyzete. A zöldfelületek (utcai fasorok, jelentős zöldfelületű intézmény kertek) gondozása kedvező hatással van a településen élők életminőségére, a városközponton kívüli zöldterületek funkcionális fejlesztésének elmaradása ugyanakkor ellentétes irányú következményekkel jár. Az épített értékek és különösen az országos védelem alatt álló objektumok állagának megóvása ugyancsak kedvező hatással lehet a településen élők életminőségére, így áttételesen ugyan, de közrejátszhat a település élhetőségének és gazdasági vonzerejének javulásában. Ily módon, hosszabb távon dinamikusan bővülő gazdasági-társadalmi feltételrendszer alakulhat ki Kunszentmártonban. A város alapvetően egyközpontú település, helyi decentrumok kialakításával ezen állapot oldása lehetséges, kiegyensúlyozottabb lesz a települési funkciók térbeli eloszlása. A településszerkezeti terv által bővítendőnek jelzett belterület szerkezetét a fő közlekedési nyomvonalak határozzák meg, de találhatóak itt hasznosítatlan belterületi barnamezős területek is. A Széchenyi lakótelepen a tömeges lakásépítés következményekén létrejött városrész beépítését a négy és ötszintes társasházi lakóépületek, valamint a földszint+emeletes, lapos és magas tetős sorházak jellemzik. A többszintes beépítés miatt koncentráltabb a lakosság. A városrészben összesen: 404 db lakás található. A 24 db többnyire 4 szintes emeletes házak összesen 358 db, a „Fűrészfogas” sorházak típusonként 20 és 26 db lakást tartalmaznak. A városrészen belüli lakóterületek települési szinten nem az értékesebbek közé tartoznak a komfort fokozatuk és az állaguk miatt. Demográfiai szempontból leginkább a helyben elhelyezkedni tudó, stabilnak mondható foglalkozatási és jövedelmi helyzetben lévő fiatalok „induló lakásként” vásárolják vagy albérletként használják az ingatlanokat. Az ott élő lakosság közül átlagosnak mondható az aktív középkorúk valamint az idősek korosztálya. Tájgazdálkodási szempontból komoly potenciált rejt, hogy a tanyasi életforma, a tanyasi gazdálkodás ma is jellemző a város környéki területekre. Ezen életforma megőrzése a helyi identitás, a helyi közösség megerősítése szempontjából is jelentőséggel bír, eltűnése komoly kulturális veszteség lenne. A mezőgazdaságban meghatározó kiskertek (szőlőskertek, gyümölcsösök) tájgazdálkodási szempontból is jelentőséggel bírnak, ezek felhagyása ugyanakkor nemcsak gazdasági, de környezeti kockázatokat is rejt. A természeti állapot fenntartására a külterületek nagyarányú mezőgazdasági hasznosítása miatt fokozottan ügyelni szükséges. Természetvédelmi szempontok miatt igen fontos az intenzíven hasznosított mezőgazdasági területek művelési ág váltására és extenzív módon való hasznosítására, illetve a gyengébb minőségű mezőgazdasági területek beerdősítésére. A nagyarányú szántóterületek esetén nagy ökológiai jelentőséggel bírnak a mezővédő erdősávok, melyek helyet adnak a természetes növénytakarónak, és búvóhelyet biztosítanak a honos állatvilágnak.21

forrás: Kunszentmártoni Kistérség Környezetvédelmi Programja 2009-2014; Hazai Térségfejlesztő Zrt. 2009. 21

ITS Konzorcium


155

Az önkormányzat közműfejlesztési elképzelései összhangban állnak a helyi gazdaságfejlesztés főbb stratégiai irányaival, fókuszterületük így részben az ipari park területe. A városban a vízközmű állapota megfelelő, jelenleg is zajlik további fejlesztése az ivóvíz minőség javító program keretében. A hulladéklerakó rekultiválásra került, így környezeti kockázatot hosszabb távon sem jelent. Környezetvédelmi szempontból ugyanakkor megoldandó probléma, hogy a háztartások szennyvízhálózatra való csatlakozása nem teljes körű, mely részben infrastrukturális, részben a rákötéshez szükséges önerő hiányából adódó okokra vezethető vissza. A megújuló energia hasznosítását célzó települési infrastruktúra-fejlesztésekben komoly potenciál rejlik, melyek eredményeképpen jelentős energiaköltség-megtakarítás érhető el, ami egy központi fűtésrendszer kiépítése esetén egyrészt az intézményi átalakításokkal a helyi önkormányzatnál, másrészt pedig a hálózatra csatlakozó lakosoknál jelentkezhet. Komoly veszélyként azonosítható be ugyanakkor, hogy saját forrás hiánya miatt elmarad az innováció igényes környezetvédelmi technológiák elterjedése, fajsúlyukat tekintve háttérbe szorulnak a környezetvédelmi fejlesztések. Mindezek hosszabb távon kedvezőtlen folyamatokat indíthatnak el, amennyiben folytatódik a meglévő infrastruktúra további állagromlása, működtetése pedig jelentős költségeket emészt fel. 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 29. táblázat: Kunszentmárton SWOT analízise Erősségek

Gyengeségek

1. társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák, foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet emelkedő iskolai végzettség, azon belül különösen a felsőoktatásban végzettek száma közmunkaprogramnak köszönhetően csökkenő munkanélküliség

népesség csökkenés a természetes fogyás és elvándorlás következtében öregedő lakosság az országos átlagnál kedvezőtlenebb munkanélküliségi mutatók az országos átlagtól elmaradó jövedelmi helyzet 2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő az önkormányzattal együttműködő civil szervezetek aktív sportélet az önkormányzat anyagi lehetőségei növekedtek a közösségi és civil kezdeményezések támogatására

egyes kulturális, sport és rekreációs intézmények infrastrukturális szempontból fejlesztést, modernizálást igényelnek zöldterületek, parkok fejlesztésre szorulnak (pl. útmenti fásítások) kulturális, közösségi és sportrendezvények helyszínének hiánya 3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés az önkormányzat hatáskörébe tartózó közszolgáltatások megfelelően működnek a településen működő intézmények számos EU társfinanszírozott projektben vettek részt jól felszerelt, befogadó alapfokú oktatási intézmény

relatíve szűk humán kapacitás az intézmények egy része energetikai felújítást igényel egyes önkormányzati intézmények működtetése nem költséghatékony az oktatási intézmények kihasználtsága csökkenő tendenciát mutat, összhangban a demográfiai folyamatokkal önkormányzati tulajdonú épületek kedvezőtlen energetikai tulajdonságai

ITS Konzorcium


Erősségek

156

Gyengeségek óvoda és bölcsőde és háziorvosi rendelő épületek rossz műszaki állapota sportlétesítmények leromlott állapota megfelelő üzemi konyha hiánya bérlakások rossz műszaki állapota

4. gazdaság szerkezet és dinamika kedvező földrajzi elhelyezkedés, megfelelő üzleti infrastruktúra, kimagasló a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban működő vállalkozások száma jelentős számú vállalkozás működik a gépgyártásban, a jelentősebb cégek nemzetközi beszállítói láncok tagjai Kihasználható ipari területek nagysága (Istvánházával együtt 4 iparterület) a városban működő cégek magas forrás abszorpciós képessége

város rossz közúti megközelíthetősége (M44 hiánya) a működő vállalkozások száma megyei összehasonlításban is igen alacsony, és csökken közép- és nagyvállalkozások alacsony száma az ipari park fejlesztése dinamizálandó a turisztikai adottságok alacsony hatásfokú hasznosítása helyi kisvállalkozók tőkehiányossága a kishajó kikötő helye nem önkormányzati tulajdonban van (ingatlanszerzés szükséges)

kedvező turisztikai adottságok (Kőrös, épített értékek stb.) Várhatóan 2018-ig elkészülő M44-es út 5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya a város gazdálkodása kiegyensúlyozott emelkedő helyi iparűzési adó bevételek adósság konszolidációval tehermentesített városi költségvetés 6. táji és természeti adottságok

egyes önkormányzati létesítmények működtetése nem költséghatékony

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelése alatt országos, jogszabállyal védett területek találhatók Kunszentmárton, Öcsöd, Szelevény, és Tiszaföldvár települések közigazgatási területén. A védett területek a Körös árterén találhatóak. Táji, természeti, turisztikai adottságok gazdagsága, védelem alatt álló természeti környezet, (NATURA 2000 területek:Bábockai legelő, a Körös hullámtere) Kunszentmárton területén 11 kunhalom található 7 db ex lege szikes tó és mocsár található a területen 5 db kistérségi védett szentély holtág található a város környezetében Helyi jelentőségű természetvédelmi területek: régészeti lelőhelyek, erdők, gyepek, nádasok, néhány fa, facsoport, növénytársulás A természeti környezet elemei

Kritikusan alacsony arányú erdősültség, abból is igen kevés a természetközeli erdő Magas a monokulturás szántóterületek aránya, ami a biológiai sokszínűség szempontjából rendkívül kedvezőtlen Kevés a mezővédő erdősávok aránya Alacsony a természetközeli társulások aránya A helyi természetvédelmi rendeletek (helyi védett területek lehatárolásásval) hiányoznak, vagy ha vannak, akkor hiányosak. A különböző tájhasználati módok ellentétes érdekei Belvízi helyzet Árvízi helyzet

ITS Konzorcium


Erősségek

157

Gyengeségek

Felszín alatti vizek, ivóvízbázisok, felszíni vizek, védett tavak vízfolyások, csatornák, öntözési lehetőség 7. zöldfelületek Az EU szabványnak megfelelőek a játszóterek a központi területeken. Helyi rekreáció lehetősége biztosított (Köröspart, Erzsébet liget). Jelentős, értékes külterületi zöldfelületi elem a Körös ártér Kulturális, közösségi és sportrendezvények helyszíne lehet az Érparti sporttelep

a lakóterületek körüli zöldfelületek állapota esetenként elhanyagolt (településképet rontja a városközpontban is meglévő üres telkek, elhanyagolt porták állapota) Útmenti zöldsávok hiánya a belterületen. Útmenti fásítás ritka, hiányos, vagy nem megfelelő fajokból áll a külterületi utak mentén. Hiányoznak a zöldfelületi rendszer összekötő elemei Tájidegen fajok megjelenése a Körös parton, holtágaknál. Iparterületek, intézménykertek gyér lombos fa és cserje állománya. Temetőkert tervezett fás állományának hiánya. Csengedi kertsor közhasználatú zöldfelületeinek hiánya. Erdősültség alacsony aránya.

8. épített környezet (épített örökség is) változatos épített környezet (pl. műemléki épületek) látogatható egyházi ingatlan megújult, forgalomcsillapított városközpont és főtér nyilvántartott régészeti lelőhelyek száma magas (153 db) Déli tartalék beépítésre szánt területek állnak rendelkezésre Nagy kiterjedésű iparterületek állnak rendelkezésre A településnek jelenleg 7 országos védettségű (műemlék) épülete van, ebből 3 egyházi tulajdonú

hasznosítatlan bel- és külterületi barnamezős területek a település építészeti/funkcionális szempontból egyközpontú Szecessziós főtér építészetileg nagyon vegyes jellegű

A településnek jelenleg 1 olyan épülete van, mely országos védelemre jelölt 9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) modern autóbusz állomás felújított vasútállomás megépült a jelzőlámpás csomópont 44.sz. főút közelsége

gyorsforgalmi út (M44) és autópályák hiánya, főváros megközelíthetősége rossz a belső úthálózat minősége változó, jelentős fejlesztések szükségesek – 40,3 km belterületi út kiépítetlen a kerékpáros útvonalak hiánya kerékpárparkolók kialakítása és állapota városközpont hiányzó távolsági autóbuszos

ITS Konzorcium


Erősségek

158

Gyengeségek kapcsolata ipari park és Érparti Sporttelep kerékpáros megközelíthetősége nem biztonságos

10. közművek és elektronikus hírközlés Energia infrastruktúra Helyi kiépített rendszerek Szennyvízelvezető hálózat folyamatos bővülése, jelenleg 90 % fölött A vezetékes gáz 75 %-os lefedettségű Az elektromos energia lefedettség 100%-os A településen szennyvíztisztító telep üzemel. 2011-ben került sor Kunszentmárton, RákócziPetőfi utcai csapadékvíz-elvezető rendszer felújítására és átépítésére

Közmű-és közüzemi ellátásban meglevő hiányok (mennyiségi- és minőségi problémák) A csatornahálózatra való rákötéshez szükséges lakossági önrész előteremtése a lakosságnak nagy terheket jelenthet A belvíz, a felszíni csapadékvíz hatalmas tömege gyakran megoldhatatlan feladatokat jelent a térségben élőknek. A város jelenlegi vízkormányzási eszközei és csatornái további fejlesztéseket igényelnek.

11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Légszennyezettség szempontjából kevésbé terhelt területei közé tartozik Ipari eredetű szennyező források nincsenek Önkormányzati szinten megkezdődtek a megújuló energiák felhasználásának kutatásai: 2 tanulmány foglalkozik napelemek telepítésével 2 épületen

A hőtermelő berendezések korábban minden esetben átalakításra kerültek a közintézményekben, az akkori kor színvonalának megfelelő kazánok, illetve hőtechnikai szabályozók telepítésével, a tényleges, optimalizált hőfogyasztási nagyságrendek figyelembe vétele nélkül, melynek eredményeként minden egység túlméretezett. Kunszentmárton környezetében jelenleg szélenergia hasznosítás nincsen. A térségben a talajvíz alapvetően szennyezett, a termelt ivóvizet kezelni szükséges Állati eredetű hulladékgyűjtésre Kunszentmártonon nincs lehetőség Szelektív hulladékgyűjtés hiánya

Lehetőségek

Veszélyek

1. társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák, foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet a gazdaságfejlesztés területén várható beruházások a demográfiai tendenciák javulásához is hozzájárulhatnak

a népesség további öregedése a természetes fogyás és az elvándorlás folytatódása a helyi gazdaság erősödésének hiányában a munkanélküliség problémája fennmarad 2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) – a közösség, mint településfejlesztési erő a települési identitás erősödése hozzájárul a város népességmegtartó képességének javulásához a sport kulturális és turisztikai rendezvények közösségépítő erejének kihasználása közösségi programoknál egyházak bevonása

a sport, közösségi és kulturális infrastruktúra leromlása az önkormányzat forráshiánya a fejlesztések önerős finanszírozását veszélyezteti a civil szervezetek egymás közötti együttműködésének hiánya

ITS Konzorcium


Lehetőségek

159

Veszélyek

3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés intézmények energetikai korszerűsítése új feladatok és funkciók megjelenése Művelődési Ház funkcionális bővítése, fejlesztése idősek nappali ellátását biztosító épület funkcionális bővítése, fejlesztése megváltozott munkaképességűek ellátása idősek, betegek átmeneti ellátása mentálhigiénés segítségnyújtás középületek akadálymentesítése minden rekonstrukciónál gazdaság- és vállalkozásfejlesztési funkciók erősödése Érparti Sporttelep kihasználhatóságának bővítése Sportcsarnok mellett tanuszoda építése 4. gazdaság szerkezet és dinamika

további feladatelvonás az intézményrendszer egyes elemeinek elsorvadását eredményezheti a jelenleg térségi szinten működő feladatellátás beszűkülése a kedvezőtlen demográfiai folyamatok az oktatási intézményekben fölösleges, az egészségügyi és szociális intézményekben hiányzó kapacitásokat generálhatnak helyi adóbevételek csökkenése

helyi üzleti infrastruktúra további fejlesztése az elvándorló munkaerő tovább szűkíti a (ipari park és iparterületek továbbfejlesztése betelepülni szándékozó vállalkozások stb.) mozgásterét helyi kis- és középvállalkozások hálózatos az ipari parkba nem települnek be együttműködésének támogatása (klaszterek) vállalkozások önfoglalkoztatás, önfenntartás ösztönzése, a gazdaságfejlesztési célú EU-s források a szociális szövetkezetek támogatása fejlettebb térségekben koncentrálódnak a megújuló energiaforrások széleskörű kedvezőtlen pénzügyi-gazdasági folyamatok hasznosítása a gazdaságban csökkentik a turisztikai keresletet aktív turizmus fejlesztése a térségben (víziKihasználatlan turisztikai lehetőségek horgászturizmus) a jelenleg kihasználatlan turizmus kitörési lehetőséget nyújthat a célirányos fejlesztéssel, jól irányzott marketinggel Tiszazugi turistaút, zarándokút kialakítása A Bökényi duzzasztó átépítése a Körős folyó állandó hajózhatóvá tételének egyik feltétele A Bökényi duzzasztóval a szabadföldi öntözéses kultúra bevezetése a terméshozam javítása érdekében a gazdaságfejlesztési célú EU-s források addicionális finanszírozást jelentenek magas hozzáadott értéket képviselő vállalkozások megtelepülésének támogatása Korszerű kereskedelemszerkezet és árukínálat megvalósítása célul kell kitűzni. A szolgáltatások területén belül szorgalmazni kell olyan szolgáltatások létrehozását, mely a városban nem működik, vagy nem megfelelő létszámban működik. 5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya önkormányzat gazdaságfejlesztési tevékenysége révén, helyi erőforrások bevonásával növekvő adóbevételek realizálása

csökkenő helyi adóbevételek növekvő nyomás a szociális finanszírozási rendszeren

ITS Konzorcium


Lehetőségek

160

Veszélyek csökkenő likviditás, szűkülő fejlesztési források

6. táji és természeti adottságok A kultúrtájak különleges vonzerőt jelenthetnek a hazai és külföldi turisták számára A természeti értékek társadalmi felértékelődése Növekvő igények a hagyományos tanyasi életformák megismerésére Rendkívül sokoldalú idegenforgalmi fejlesztési lehetőség: egészségturizmus, tanyai vendéglátás, idegen-forgalmi tanyák, természetjárás, kerékpáros turizmus, sportolási lehetőségek Uniós pályázati lehetőségek 7. zöldfelületek

A kunhalmok megrongálása (elhordják az emberek) A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya Az időjárási viszonyok egyre szélsőségesebbé válnak Helytelen földhasználat

Körös strand területének hasznosítása Sporttelep zöldfelületként is történő továbbfejlesztése Csengedi holtág rekonstrukciója Útmenti fásítások, az áramszolgáltató által okozott károk megelőzése földkábelek alkalmazásával 8. épített környezet (épített örökség is)

Szükséges erdősítések, fásítások elmaradása. Közcélú zöldfelületi fejlesztések elmaradása forráshiány, vagy egyéb célra történő igénybevétel miatt.

épített örökség megőrzésében, közösségi és turisztikai célú hasznosításában rejlő potenciál a város egyközpontúságának oldásával kiegyensúlyozottabb lesz a települési funkciók térbeli eloszlása Középkori Kunszentmárton feltárása, régészeti tevékenység támogatása 9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső)

forrás hiány miatt a rossz állapotú épületek állaga tovább romolhat

Meglévő Cserkeszőlő és a Hármas-Körös parti kerékpárutak bővítése, bekötése az országos hálózatba M44 várható megépülése A város megközelíthetőséget könnyítené vasúti közlekedés modernizációja SzolnokSzentes, Lakitelek - Szentes nyomvonalon. Kerékpárutak kiépítése (Csongrádi út, Érperti sporttelep, ipari park) 10. közművek és elektronikus hírközlés

gyorsforgalmi utaktól való távolság 45. sz. főút elkerülő szakaszának megépítésével a városi kereskedelmi forgalom csökkenése

Regionális (kistérségi) vízközmű rendszerek Uniós pályázati lehetőségek A megújuló energia növekvő versenyképessége Szennyvízcsatorna-rákötésre vonatkozó jogi szabályozási lehetőséggel ösztönzés a rákötésre főtér alatt lévő régi csapadékvíz elvezető feltárása, hasznosítása

A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya. Az átlagos talajvízszint általában viszonylag magasan helyezkedik el. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében Kunszentmárton érzékeny területen fekszik. A mezőgazdasági tevékenység (mérgek),

ITS Konzorcium


Lehetőségek

161

Veszélyek

tisztítatlan szennyvizek az élővizek minőségét veszélyeztetik A szikkasztott szennyvizek talajvízszennyezők 11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása Közösségi közlekedés fejlesztése, kerékpáros közlekedés elősegítése Uniós pályázati lehetőségek Környezettudatos, környezetvédő gondolkodás elterjedése Környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszapok) hasznosítása Vállalkozások számára környezetirányítási rendszerek rendelkezésre állása Környezetvédő technológiák, módszerek rendelkezésre állása, a megújuló energia a helyi gazdaság motorja lehet Kedvező jogszabályi környezet a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan Szélenergia hasznosítása Fatüzelés arányának növekedése

Hulladéklerakó telítődése Uniós pályázati források felhasználása lassú, nehézkes Elmarad az innovációigényes technológiák elterjedése saját forrás hiánya miatt Nem alakul ki megfelelő együttműködés az érintett partnerek között A környezet állapotát a Körösön érkező szennyezések veszélyeztethetik. Illegális hulladéklerakás Illegális hulladékégetés csatornabekötés nélküli helytelen szennyvízelhelyezésből (lakossági szinten) eredő környezetterhelés A környezetvédelmi és a gazdálkodási érdekek ellentéte, szigorú jogszabályi előírások

3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei

A Településszerkezeti tervet legalább tízévente át kell tekinteni, ha szükséges módosítani kell. A helyi építési szabályzatot és annak mellékletét, a szabályozási tervet négy évente kell ellenőrizni, és az önkormányzatnak dönteni kell arról, hogy változatlan tartalommal továbbra is alkalmazza, vagy módosítja azokat. A most hatályos településrendezési eszközök 2018 év végéig alkalmazhatók. A településrendezési eszközöknek a megváltozott jogszabályok szerinti átdolgozásáról a közeljövőben gondoskodni kell. Általános tapasztalatként rögzíthető, hogy rendszerint nem a településrendezési terv az akadálya a fejlesztéseknek, az önkormányzatok, testületek gyorsan reagálnak, az egyes területek hasznosítását legtöbbször a magasabb szintű jogszabályok, a védettségek, és a területrendezési tervi előírások befolyásolják, vagy akadályozzák meg. Ezek tisztázása, valamint az államigazgatási és egyéb egyeztetések sok időt vesznek igénybe. Gyakran az egyes területek tulajdonosaival való megegyezés is hosszadalmas. A város településrendezési eszközei a teljes településre készültek, rendezik a belterület és a külterület minden részét. A terv mindegyik területfelhasználási egység bővítésének, fejlesztésének területeit kijelölte. Gondoskodott lakóterületi bővítésről, kijelölt új ipari, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket. Javaslatot tett az intézményellátás és a zöldterületi funkció bővítésére. Kunszentmárton Város Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 8.§ (1) szerinti feladatkörben, az 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) szerinti jogkörben, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) szerinti hatáskörben, továbbá „az országos ITS Konzorcium


162

településrendezési és építési követelményekről” szóló többször módosított 253/1997.(XII.20.) sz. Kormányrendelet előírásainak helyi végrehajtása érdekében alkotta meg rendeletét. A HÉSZ a Településszerkezeti Terv terület-felhasználási egységeit külterületen és belterületen egyedi sajátosságuknak megfelelő övezetekre és építési övezetekre bontja, a telekalakításra és építésre vonatkozó szabályozók előírásával. Meghatározza az épületek, építmények, járművek elhelyezésének kialakításának rendjét, a helyi védelem, területi védelem, környezetvédelem, természet, tájvédelem, művi értékvédelem, település-karaktervédelem általános szabályait, előírja az infrastruktúra elhelyezésének szabályait. Jelenleg a szabályozás és a fejlesztési dokumentumok összhangban vannak, de szükséges a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv módosítása 2018. év végéig, részben a törvényi és jogszabályi változások miatt, részben az ITS döntéseinek befogadása céljából. 30. táblázat: Településszerkezeti terv változásai Kunszentmártonban változás 



célzott fejlesztés

400/2009.(X.10.) határozat Kunszentmárton város teljes közterületére készült Településszerkezeti Terv, 36/2009.(XII.11.) rendelet a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervéről,

Új ipari gazdasági területek kijelölése miatt kellett a településrendezési eszközöket módosítani

3.2 Problématérkép / Értéktérkép A következőkben a megalapozó helyzetelemzés megállapításai alapján Kunszentmárton város értékei és azon problémái kerülnek bemutatásra, melyekre a fejlesztési elképzeléseknek reagálniuk kell. 31. táblázat: Kunszentmárton város probléma és értéktérképe ÉRTÉK

PROBLÉMA

A város egészét érintő megállapítások MI ? 1.

2.

Kulturális sokszínűség, kulturális örökség az épített környezetben Kunszentmártonban és környékén komoly lehetőségei vannak a vízi turizmusnak, a Körös part számos további lehetőséget jelent

HOL ? Elsősorban Belváros

Város érinti

egészét

MI ? 1.

2.

ITS Konzorcium

Csökkenő népesség

Munkanélküliség

HOL ? Város érinti

egészét

Város érinti

egészét


ÉRTÉK

3.

K+F+I szektor Kunszentmártonban jelentős

163

PROBLÉMA

Város érinti

3.

Kihasználatlan turisztikai lehetőségek, pedig a jelenleg kihasználatlan turizmus kitörési lehetőséget nyújthat a célirányos fejlesztéssel, jól irányzott marketinggel.

4.

A Bökényi duzzasztó átépítése a Körős folyó hajózhatóvá tételének egyik feltétele. A város idegenforgalmi fejlődésének egyik lehetősége a hajózás kialakítása

egészét

Város érinti

egészét

Város érinti

egészét

Város érinti

egészét

Város érinti

egészét

4.

Magas kerékpáros arány a városban

Város érinti

egészét

5.

A vasúti kedvezőek

kapcsolatok

Város érinti

egészét

5.

Természetes elvándorlás

6.

Jó külső közúti megközelíthetőség komoly átmenő forgalom nélkül

Város érinti

egészét

6.

Az oktatási intézmények csökkenő kapacitás kihasználtsága

7.

Kunszentmárton város vezetékes ivóvízzel és vezetékes gázzal teljesen ellátott

Város érinti

egészét

7.

Alacsony a hozzájárulás a működő vállalkozások létszámához

Város érinti

egészét

8.

Kunszentmárton Város szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása nagy százalékban megoldott

Város érinti

egészét

8.

Nagyobb beszállítói hálózatok, klaszterek nem alakultak ki

Város érinti

egészét

9. 9.

Térségi járóbeteg ellátás magas színvonala biztosított a városban

Hiányzó regionális kerékpárút hálózat, még nem jól működő térségi turisztikai kapcsolatok és összefogás

Város érinti

egészét

10. Utak, járdák állapota több helyen fejlesztésre szorul

Város érinti

egészét

Város érinti

egészét

10. Hármas-Körös, Bábockai – legelő megőrzési területek

fogyás

és

A Belváros és Körös-part városrészt érintő megállapítások MI ?

HOL ?

MI ?

HOL ?

11. Körös-part gyönyörű természeti környezet, számos fejlesztési lehetőség (szabadstrand, vízi-turizmus)

Belváros Köröspart

11. A Körös-part turisztikai célú fejlesztése csak részben valósult meg

Belváros

12. Belvárosi közösségi szolgáltatások megléte

Belváros

12. Közösségi fejlesztésre (buszforduló,

Belváros

ITS Konzorcium

közlekedés szorul körforgalom,


ÉRTÉK

164

PROBLÉMA parkok kialakítása)

13. Művelődési ház, idősek napközbeni ellátása, egészségügyi központ a Belvárosban

Kossuth u.

13. Belvárosi bérlakások szorulnak

szociális fejlesztésre

Belváros

14. Kiemelkedő kulturális értékek

Belváros

14. Belváros komplex fejlesztésének II. üteme nem valósult meg

Belváros

15. Új, korszerű buszállomás

Kossuth u.

15. A Belvárosban az épületállomány állagmegóvása szükséges

Belváros

MI ?

HOL ?

MI ?

HOL ?

16. Az utak kiépítettsége, állapota javításra szorul, főleg a város külterületén

Minden városrész

17. Középiskola, Sportcsarnok és Könyvtár

Keleti városrész, Széchenyi lakótelep

17. Szegregátum Szegregátum 3.

Délnyugati városrész, Öcsödi lakótelep

18. Kunszentmárton vasútállomás állapota megfelelő

Széchenyi lakótelep, keleti iparterület

18. Hiányos a kerékpáros úthálózat (pl. Érparti Sporttelep megközelítése)

Különleges sportterületÉrparti Sporttelep

16. Bölcsőde, óvoda és általános iskola

Északi városrész

2.

és

úti

19. Adott a terület egy komplex közösségi és sportközpont létrehozásához (pl. civil szervezetek közösségi tevékenységéhez)

Különleges Sportterület

19. Közösségi terek hiánya

Széchenyi lakótepelep, Öcsödi lakótelep, Különleges sportterület

20. További bevonható fejlesztési területek

Déli beépítésre szánt tartalékterületek

20. Kulturális, közösségi és sportrendezvények helyszíne fejlesztésre szorul (Érparti sporttelep)

Különleges sportterület

21. Csapadékvíz elvezetési rendszer nem teljeskörű

Északi városrész, Délnyugati városrész, Nyugati városrész

21. Jó közösségi viszonyok

közlekedési

MI ?

Minden érintett városrészben HOL ?

MI ?

HOL ?

22. A városban 3 iparterület is található, fejleszthető

Iparterületek

22. Ipari parkba vezető út közlekedési szempontból nem biztonságos

Ipari Park

23. Ipari Park cím, vállalkozások

Ipari Park

23. Ipari parkba kerékpárút hiánya

Ipari Park

meglévő

ITS Konzorcium

vezető

úti


ÉRTÉK 24. Az üzleti környezetet érintő komoly infrastrukturális fejlesztések történtek (ipari park), a főútvonali megközelíthetőség kiváló 25. Déli iparterület rekultiváció I. ütem

MI ?

PROBLÉMA

Ipari Park

24. Keleti Iparterület elérhetősége (Vég u.) nem megfelelő

Keleti iparterület

Déli iparterület

25. Déli iparterület hulladéklerakó rekultiváció II. ütem még nem valósult meg

Déli iparterület

26. Telekparti szorul

Déli iparterület

HOL ?

út

felújításra

MI ?

HOL ?

26. Holtág természeti környezete, jelentős turisztikai vonzerő

Csengedi kertsor

27. Utak és állapota

27. Hétvégies, lakókörnyezet

Istvánháza

28. Szegregátum 1. Kungyalu területén, rossz infrastruktúra

nyugodt

165

ITS Konzorcium

járdák

rossz

Istvánháza, Kungyalu Kungyalu


36. térkép: Kunszentmárton probléma és értéktérképe I. (infrastruktúra és társadalom)

Forrás:

ITS Konzorcium

166


37. térkép: Kunszentmárton probléma és értéktérképe II. (infrastruktúra és gazdaság)

Forrás:

ITS Konzorcium

167


168

3.3 Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1 A településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása

Kunszentmártonban korábban nem készült sem városrészi lehatárolás, sem Integrált Városfejlesztési Stratégia. Ennek megfelelően nem állnak rendelkezésre városrészi adatok sem. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítése során merült tehát fel először különböző városrészek lehatárolásának igénye. A városrészek első lehatárolása a Stratégia készítése során, 2015. márciusában készült el. A városrészek elsősorban a különböző jellegük, történelmi múltjuk szerint kerültek elkülönítésre, az önkormányzat egyelőre nem hivatalos elképzelése alapján. Figyelembe véve, hogy Kunszentmárton esetében mind az átfogó célok, mind pedig a kapcsolódó tematikus célok a város egészére vonatkozóan értelmezhetőek, továbbá, hogy a város egyes tradicionális településrészei nem rendelkeznek jelentős funkcionális különbségekkel – kivéve ez alól a belvárost, melyben a szolgáltatások jelentős része koncentrálódik, illetve az iparterületeket – a megalapozó vizsgálat készítése során az a döntés született, hogy az ITS vonatkozásában városrészek kijelölésére nem kerül sor. Az egyes területi alapon is értelmezhető és elkülöníthető specifikus fejlesztések akcióterületi szinten kerülnek azonosításra. Kunszentmártonban az alábbi városrészek azonosíthatóak be a települési tradíciók alapján: 38. térkép: Tradicionálisan eltérő jellegű településrészek Kunszentmártonban

Forrás:

ITS Konzorcium


3.3.1.1

169

A településrészek bemutatása

Városközpont A városközpont közigazgatási, közművelődési, gazdasági és kulturális funkciójú intézmények, szervezetek gyűjtőpontja. A terület szolgáltatási szempontból városközponti szerepet tölt be. Köztársaság tér és környéke, Mátyás király- Deák Ferenc, Alkotmány utcák - Katona József utcáig tartó szakasza; Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc utcák – 45-ös főútig tartó szakasza; Szilárdfy Jakab utca- Garay utcáig tartó szakasza; Kerületiház utca a Múzeumig, Délnyugati városrész Észak felől a Városközpont területe és Szent István király út (45-ös főút), kelet felől a Körös parti sétány és Hármas-Körös védőgát, nyugat felől a Sporttelep területe, dél felől a déli iparterület és beépítésre szánt területek által lehatárolt városrész. Nyugati városrész Északkelet felől a Szent Imre herceg út (45-ös számú főút), Északkelet/Kelet felől a Körös parti sétány, Dél felől a Városközpont által lehatárolt városrész. Keleti városrész Kelet felől a belterületi határ, északnyugat felől a Kossuth Lajos utca és a Széchenyi lakótelep, délnyugat felől a Szent István király út (45-ös főút) által lehatárolt városrész. Északi városrész Északkelet felől a vasútvonal, északnyugat felől a 44-es számú főút, délkelet felől a Széchenyi lakótelep és a Kossuth Lajos utca, délnyugat felől a Szent Imre herceg út (45-ös számú főút) által lehatárolt városrész. Széchényi Lakótelep A tömeges lakásépítés következményekén létrejött városrész beépítését a négy és ötszintes társasházi lakóépületek, valamint a földszint+emeletes, lapos és magas tetős sorházak jellemzik. A többszintes beépítés miatt koncentráltabb a lakosság. A városrészben összesen: 404 db lakás található. A 24 db többnyire 4 szintes emeletes házak összesen 358 db, a „Fűrészfogas” sorházak típusonként 20 és 26 db lakást tartalmaznak. A városrészen belüli lakóterületek települési szinten nem az értékesebbek közé tartoznak a komfort fokozatuk és az állaguk miatt. Demográfiai szempontból a városrészben, leginkább a helyben elhelyezkedni tudó, stabilnak mondható foglalkozatási és jövedelmi helyzetben lévő fiatalok „induló lakásként” vásárolják vagy albérletként használják az ingatlanokat. Az ott élő lakosság közül átlagosnak mondható az aktív középkorúk valamint az idősek korosztálya. Különleges sportterület A település belterületének délkeleti részén található területen a 45. számú főút melletti meglévő sportpálya, és belterületi, jellemzően aprótelkes mezőgazdasági területek találhatóak. A településrendezési dokumentumok alapján, a területeken sportolási, és sporttal kapcsolatos létesítmények, pl: lovaspálya, tereplovagoltatás létesítményei és a funkciókhoz tartozó kiszolgáló egységek helyezhetők el. Öcsödi úti lakótelep A város északi részén lévő lakóterületet dél felől a vasútvonal, kelet felől az Öcsödi út, nyugat felől a 44-es számú főút határolja.

ITS Konzorcium


170

Déli beépítésre szánt tartalék területek A város meglévő településszerkezetéhez kapcsolódóan; belterületi, jelenleg nem hasznosított mezőgazdasági területek, melyeken lakóterületek kialakítása a tervezett cél. Szabadság utca melletti és Rácz Aladár utca melletti terület. Ipari Park területe A Kunszentmártoni Ipari Park a 44. számú főközlekedési út és a Hármas-Körös közötti területen található, a város belterületétől északkeleti irányban; jelenleg már működő üzemekkel: Nief Plastic Hungária Kft és az Interplex Hungary Kft. Az 1980 és 1990-es években a Kunszentmárton, Vég utca, és a Kunszentmárton, Tiszakürti út szolgált ipari területek elhelyezésére. Ezek a területek az 1990-es évek végére már nem biztosítottak elég helyet az újabb ipartelepek létesítésére. A terület felhasználása és fejlesztési irányvonala egyfunkciós, gazdasági Ipari funkcióra épül. Gazdasági funkciója a terület jellegéből adódóan meghatározó és kizárólagos. Déli Iparterület Északról a Délnyugati városrész és a Sporttelep területe, keletről a 45-ös főút, nyugatról a beépítésre szánt terület, délről pedig külterületi mezőgazdasági hasznosítású földterületek határolják. A Déli területen jelentősebb tégla és cserépipari vállalatok találhatók. A cégek kiszolgálásara az infrastrukturális kiépítettség jelenleg is kielégítő, fejlesztésre nem szorul. A környezetükben lévő lakóterületek hosszú távlati kivonása a település szabályozási tervével megvalósítható lenne. Keleti Iparterület A városközponttól északkeleti irányban lévő területrészt dél felől a vasútvonal, nyugat felől az Öcsödi út határolja. A területen több vegyes profilú ipari és szolgálattó cég található. A cégek kiszolgálásara az infrastrukturális kiépítettség jelenleg is kielégítő, fejlesztésre nem szorul. A környezetükben lévő lakóterületek hosszú távlati kivonása a település szabályozási tervével megvalósítható lenne. Istvánháza A település Északkeleti részén a századforduló idejéből fennmaradt tanyabokor, amely a város Északi belterületi határától mintegy 1,5 km-re található. A településrész a 44. sz. főút mellett helyezkedik el, Cserkeszőlőtől 4 km-re, a városközponttól 3 km-re. A településrész kimondottan jó elhelyezkedési adottságú, a 44. sz. főút mellett van, Cserkeszőlőtől 4 km-re, a városközponttól 3 km-re. A helyi úthálózata teljesen kiépített és jó minőségű. A városrészre a hagyományos építésű földszintes beépítésű lakóépületek, valamint a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges épületek jellemzőek. A területen a helyi lakosok mezőgazdasági és állattartási tevékenységet végeznek. A lakosság saját maga részre megtermelt termények feleslegét a város piacán adja el, vagy a környékbeli kisebb élelmiszer feldolgozó üzemek részére szállítja be. (Tej, Tojás, gabona, vágó állat, egyéb mezőgazdasági termékek.) Az utóbbi évekbe megnőtt az igény a falusi turizmus kialakítása és fejlesztése iránt. Országos szinten is támogatást nyert a tanya, és turizmust szolgáló szálláshelyek kialakítása. Csengedi kertsor Hétvégiházas üdülőövezet; Kunszentmárton város közigazgatási területén belül lévő számos holtág közül, csak a település Északi részén található Csengedi-holtágnál alakultak ki zártkertek. A part menti telkek telekosztásával, apró zöldség és gyümölcstermesztésre használt területek jöttek létre. A növénytermesztésre használt területek később már nemcsak a munka, hanem pihenést és a kikapcsolódást is biztosították; gazdasági épületekekkel, majd hétvégi házakkal épültek be. Beépítettség szempontjából a telkeken, gazdasági tároló épületek találhatóak, amik ITS Konzorcium


171

az idő során átalakultak üdülő funkciójú épületekké. Néhány épületet már lakásként is használnak a tulajdonosaik. A meglévő épületek használatát tekintve, valamint az igények hatására a Kunszentmárton település rendezési terve 2009-től már hétvégiházas üdülőterületként tartja nyílván ezt a településrészt. A kertsor egy közepesen eutrofizálódott (elhanyagolt, részlegesen eliszaposodott) holtág partján található. A holtág nagy kiterjedése miatt alkalmas halászati tevékenységre, melyet a Gyomai Körös Halász Szövetkezet helyi halászokkal végeztet. A kertsor melletti közút mellett nagyüzemi gazdálkodás céljára szolgáló földterületek találhatók, ahol ipari növények termesztése folyik. A terület adottságai maguktól kínálják azt a lehetőséget, hogy a holtág adta lehetőségek mellett (csónakázás, vizibiciklizés, horgászás, úszás, stb.) a mintegy 300 méterre lévő élő Körös és annak ártere kínálta lehetőségeket is igénybe vegyék (gyalog és vizitúra, a gáton kerékpár túra, horgászás stb.). Kungyalu A közigazgatási terület északi részén helyezkedik el a 442-es főközlekedési úttól mintegy 600 méter távolságra. Úgynevezett zsáktelepülés.

ITS Konzorcium


172

3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése

Jelen fejezetben a területi szegregációs folyamatok kerülnek bemutatásra. A város egész területére vonatkozó ágazati szegregációs mechanizmusok az ITS Anti-szegregációs terv fejezetében kerülnek elemzésre. Az értékelő rész a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által kiadott Városfejlesztési kézikönyv (2. kiadás, Bp. 2009. január 28.) és a Belügyminisztérium Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 – 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag, Bp. 2014. december 11.) útmutatása alapján készült. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 10. melléklete meghatározza a település szegregált és szegregációval veszélyeztetett területeinek lehatárolásához és térképi ábrázolásához szükséges adatokat. A területek lehatárolása a szegregációs mutató alapján történik, ez pedig a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül. A mutató úgy kerül kiszámításra, hogy a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kerülnek kiválasztásra, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékének megfelelnek. A tömb népszámlálási célra létrehozott, általában közterületek és/vagy természetes és mesterséges tereptárgyak (pl. vasútvonal, vízfolyás partja stb.), valamint rácshálós térinformatikai megoldás eredményeképpen kialakított, településen belüli kisterületi egység. A szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek a Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálási adatai alapján kerültek meghatározásra. Azon tömböket tekintjük veszélyeztetett területeknek, illetve szegregátumoknak, ahol a szegregációs mutató aránya meghaladja a 30, illetve a 35 százalékot. Meghatározásra került a kormányrendeletben továbbá az is, hogy a 200 főnél népesebb települések esetében szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A 2011. évi népszámlálási adatok az önkormányzat birtokában lévő adatbázisokból nyert adatok alapján kerültek aktualizálásra. 3.3.2.1

Helyzetértékelés az alacsony státuszú lakosság koncentrációjáról a város egészének tekintetében

területi

A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a településen élő alacsony státuszú lakosság száma 976 fő. Az aktív korú lakosságon belüli arányuk 11,2 %. 32. táblázat: Az alacsony státuszú lakosság elhelyezkedése városrészi bontásban Lakónépesség száma (fő)

Városrész Kunszentmárton összesen

Alacsony státuszú lakosok száma (fő)

8 714

976

Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH

A lakónépesség arányánál magasabb százalékponttal él ezen lakosság a külterületeken. A KSH által lehatárolt három szegregátum az alábbi városrészeken található:

ITS Konzorcium


  

173

1. sz. szegregátum: Kungyalu Móra Ferenc út 2. sz. szegregátum: Délnyugati városrész, Munkácsy út és Érpart u. közötti terület 3. sz. szegregátum: Öcsödi úti lakótelep, Babits M., Juhász Gy., Krúdy utca által határolt terület

Az 1. és a 2. szegregátum 35 % feletti szegregációs mutatóval (39,4 és 35 %) rendelkezik, míg a 3. szegregátum 30 % feletti mutatóval (32,7 %) A város területén a szegregációs index mértéke 11,2 %. A szegregátumokban 35 és 39% között található ezen érték. A három szegregátumban összesen 205 fő él, ami a város lakosságának 2,3 %-a. Az aktív körűek körében a foglalkoztatottak aránya 25-35 százalékponttal marad el a szegregátumokban a városi arányhoz (54 %) képest. Ugyanezen korosztályban a legfeljebb 8 osztállyal rendelkezők aránya 20-31 százalékponttal marad el a szegregátumokban a városi arányhoz (17,4%) képest. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya szignifikánsabban alacsonyabb a város egészére vonatkozóan. E mutató tekintetében az 1. szegregátum a legrosszabb helyzetű, ahol a felsőfokú végzettségű emberek aránya csupán 1,9 %. A legkedvezőtlenebb iskolázottsági és foglakoztatási mutatókkal szintén az 1. számú szegregátum rendelkezik. A lakásállomány tekintetében nem rendelkeznek kedvezőtlen mutatókkal a szegregátumok. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya az 1. és a 2. szegregátum esetében mintegy 7 százalékponttal alacsonyabb a városi aránynál (17 %), a 3. sz. szegregátumban megegyezik a városi aránnyal. Az egyszobás lakások aránya a 2. szegregátum esetében városi átlag mintegy 4,5-szöröse, de az 1. és a 3. szegregátumban a KSH adatai szerint nincs ilyen lakás. 39. térkép: Kunszentmárton szegregátumokat bemutató térképe (30 % feletti)

Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH.

ITS Konzorcium


174

40. térkép: Kunszentmárton szegregátumokat bemutató térképe (35 % feletti)


A 2001. és 2011. évi népszámlálási adatok szerint is szegregátumnak minősített területek mindegyikében magas a romák aránya. 3.3.2.2

A szegregátumok helyzetértékelése22

1. számú szegregátum

A KSH Kungyaluban a Radnóti és Móra Ferenc út által határolt területet szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató értéke 39,4%. A területen élők száma jelenleg 67 fő. A 0-14 éves népesség aránya 3 százalékponttal elmarad a város egészére vonatkozó arányszámtól. A 60 év felettiek aránya 41,8 %, míg a városi arányszám 27,4 % Az aktív korúak több mint kétharmada (66,7%) nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 74 százalékában egyetlen foglalkoztatott sincs.

22

A területek a mellékelt térképen – városi áttekintő térkép – lettek jelölve.

ITS Konzorcium


175

41. térkép: Az 1. számú szegregátum térképe


A területen található lakások száma 28, ebből 3 komfort nélküli vagy félkomfortos. A laksűrűség 2,4 fő/lakás. 2. számú szegregátum

A KSH a Munkácsy út - Alkotmány u. – Érpart u.által határolt tömböt szegregátumnak minősítette. A területen élők száma jelenleg 67 fő. A szegregációs mutató értéke: 35 %. A 0-14 évesek aránya 15 %, ami 3,5 százalékponttal magasabb a városi aránynál. A 60 év felettiek aránya 2 százalékponttal alacsonyabb a város egészére vonatkozó arányszámnál. Felsőfokú végzettséggel az itt lakók 8,7 %-a rendelkezik. Az aktív korúak 75 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 67%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. 42. térkép: A 2. számú szegregátum térképe


A területen található lakások száma 31 db, ebből 3 db komfort nélküli vagy félkomfortos, ebből 10 db egyszobás. Az épületek többsége régi parasztház, illetve a Kádár rendszerben épült kockaház. A laksűrűség 2,16 fő/lakás. 3. számú szegregátum

A KSH a Krúdy Gy. – Babits M. – Juhász Gy. utcák által határolt tömböt szegregátumként határolta le. A szegregációs index: 32,7 %. A terület lakónépessége jelenleg 71 fő. A 0-14 évesek aránya több mint 22 %, ami több mint tíz százalékponttal magasabb a városi aránynál. A 60 év felettiek aránya rendkívül alacsony, mintegy 9 %. Az aktív korúak 57 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 41 %-ban egyetlen foglalkoztatott sincs.

ITS Konzorcium


176

43. térkép: A 3. számú szegregátum térképe


A területen található lakások száma 17, ebből 3 komfort nélküli vagy félkomfortos. Egyszobás lakás a KSH adatai szerint nincs. A házak lakótelepi kockaházak. A területen kizárólag lakóépület található. Az infrastruktúra teljes mértékben biztosított. A laksűrűség 4,17 fő/lakás. 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek

Kungyalu A közigazgatási terület Északi részén helyezkedik el a 442-es főközlekedési úttól mintegy 600 méter távolságra. Úgynevezett zsáktelepülés. Az 1968. év előtt önállóan működő település központjában lévő volt Almássy-kastély hasznosítása, és felújítása célszerű. A helyi lakosság számára Kungyalu településrész lehetőséget nyújt a falusias életvitel megvalósítására, eltávolodva a kisváros zajától, megtalálva a természet közeli nyugalmat. A turizmus számára ugyanez a természet közeliség jelenthet vonzó lehetőséget.

ITS Konzorcium


177

4 Mellékletek 1. melléklet: Kunszentmárton városban megvalósult jelentősebb beruházások 33. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások (2007-2015) Forrás magán, Beruházás önk., állami, Megvalósítás ideje költsége EU-s, egyéb Közszolgáltatások fejlesztésére irányuló beruházások

Beruházás megnevezése

Egészségügyi ellátás Szociális ellátás Igazgatási épületek felújítása Gyermek és köétkeztetés feltételeinek biztosítása Többlakásos szoc. bérlakás építése

Önkormányzat+ Pályázati támogatás

2.400.300 e.Ft

2007-2013.

Megvalósítás helyszíne (városrész)

város

Kisebbségi lakásprobléma megoldása Ipari park fejlesztés, inkubátorház építés logisztikai központok építése

Gazdaságfejlesztésre irányuló beruházások 2.705.800 Saját erőforrás, e.Ft. 2007-2013 magántőke

Közlekedésfejlesztésre irányuló beruházások Útépítés, útfelújítás a 4.66.000 városban, járdák e.Ft Település elérhetőségének Önkormányzat+ javítása pályázati 2007-2013 Kerékpárutak építése támogatás Kunszentmárton város felhagyott szilárd hulladéklerakó telepének rekultivációja Környezetvédelmi célú beruházások Csapadékvíz elvezetés 3.576.122 kiépítése e.Ft. Önkormányzat+ Szennyvízhálózat fejlesztése 2007-2013 Pályázati Ivóvízhálózat fejlesztése támogatás Holtágak rehabilitációja árvízvédelem Hármas-Körös, Bábockai – legelő megőrzési területek védelme Városfejlesztési célú beruházások Városfejlesztéssel magán kapcsolatos vállalkozói beruházók, 2007-2013 projektek önkormányzat, Városközpont rehabilitációja. önkormányzati

ITS Konzorcium

Város közig. területe

város területe

Település közigazgatási terület

Városközpont, Város belterülete


Főtéri park, emlékművek, r.k. templom és plébánia felújítása, helytörténeti múzeum , közösségi ház és környezete felújítása Művelődési intézmények rekonstrukció Kossuth L. u.3. épület rehabilitáció Mozi felújítása

támogatás

178

3655.600 e.Ft..

Turisztikai beruházások milliárdos

Termál és gyógyturizmus fejlesztése Egészségügyi központ építése Szálláshelyek minőségjavítása Kemping építése Körös strand kiépítése önkormányzat Kishajókikötő építése pályázati forrás, szponzori 2007-2013 Játszóterek felújítása támogatás, Körös parti sétány közadakozás Körös ártér legszebb részeinek bevonása a látványturizmus helyszínei közé Érparti sporttelep felújítás, lovaspálya Horgász,-vadász,-és lovas turizmus fejlesztés Egyéb, fenti kategóriákba nem besorolható beruházások Kisebb volumenű, részfunkciók fejlesztését szolgáló, városfejlesztéshez kapcsolódó vállalkozói projektek (pl. akadálymentesítés, szociális blokk stb…) Helyi gazdaság. fejlesztése Magántőke munkahely -teremtő céllal

Kunszentmárton közigazgatási terület

Kunszentmárton Város Önkormányzatának pályázatai 2010-2014 Kunszentmárton Város Önkormányzata kiemelt céljának tekinti a város fejlesztését. Az Önkormányzat évek óta magas forráshiánnyal küzd, így hátrányos helyzetéből adódóan saját erőből csak kevés beruházást tud megvalósítani. A pályázati lehetőségek kihasználása által sok beruházás valósulhatott meg 2010-2014. években. Városi Óvoda Széchenyi lakótelepi intézményének magastető ráépítése Kunszentmárton Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a bölcsődék és közoktatási intézmények fejlesztéséhez, valamint közösségi buszok beszerzéséhez kapcsolódó, ITS Konzorcium


179

központosított előirányzatból származó támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 1/2010. (I.19) ÖM rendelet alapján a Kunszentmártoni Városi Óvoda Széchenyi lakótelepi intézményének magastető ráépítése címmel. A beruházás megvalósításával az Óvoda magastetős szerkezete került volna kialakításra, melynek eredményeként az esőzések alkalmával keletkező beázások kiküszöbölhetővé váltak volna, ezáltal várhatóan az Óvoda karbantartási költségei csökkenése, a gyermekek számára egészségesebb környezet kialakítása valósult volna meg. A pályázatot 2010. február 12-én 21.987.600 Ft tervezett összköltséggel nyújtotta be az önkormányzat, melyből az igényelt támogatás nagysága 17.590.080 Ft volt, így az önkormányzatnak 4.397.520 Ft önerőt kellett volna vállalnia. A támogatás pozitív elbírálásban részesült, a támogatási szerződés 2010. április 28-án megkötésre került, azonban az Önkormányzati Minisztérium döntése alapján a pályázatot 12.300.000 Ft összegű támogatásban részesítette. A Képviselő- testület 145/2010.(IV.22.) határozatában döntött arról, hogy az igényelt 17.590.080 Ft és a megítélt 12.300.000 Ft támogatási összeg különbségéből adódóan még szükségessé váló 5.290.080 Ft önerő összegét a 2010. évben a városközpont rehabilitáció projekt várható előirányzat- maradványa terhére vállalja. A magastető ráépítésének kivitelezésére lefolytatott közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult. Mivel a tető rossz állapota mindenképpen megkövetelt volna egy későbbi felújítást, így a Képviselő-testület úgy döntött, hogy a kapott támogatást lehetőség szerint használja fel az Önkormányzat a meglevő lapostető felújítására, illetve átépítésére. A támogatási szerződés módosítását kérelmezte az Önkormányzat, melyet jóváhagytak, így a meglevő lapostető felújítására, átépítésére a kapott 12.300.000 Ft támogatás mellé 3.075.000 Ft önerőt kellett vállalni. Az építés kivitelezőjének kiválasztására a 22/2008.(VI.27.) önkormányzati rendelet szerinti eljárás lefolytatására került sor, melynek eredményeképpen a vállalkozói szerződés bruttó 10.678.908 Ft vállalási áron került aláírásra a „GYARMATI-1952” Építőipari Kft. (5440 Kunszentmárton, Érpart út 44.)-vel. A kivitelezés 2011. május 20-án fejeződött be, a műszaki átadás- átvétel lezárásának időpontja 2011. május 31.volt. A kivitelezés tehát sikeresen befejeződött, a pályázat elszámolása rendben megtörtént. Építésügy 2011. pályázat Kunszentmárton Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Belügyminisztériumhoz a TÉHÁT-VH/2011/17. azonosító számú „Az elsőfokú építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható hatósági kötelezéseiben foglaltaknak a kötelezett önkéntes teljesítése hiányában az építésügyi hatóság általi végrehajtása” címmel 2.514.600 Ft összköltséggel. A pályázat 100 %-ban támogatott. A pályázat kedvező elbírálását követően az Imrei István Kft. elvégezte a pályázatban szereplő épületek elbontását, aládúcolását. A pályázat pénzügyi és szakmai beszámolóját 2012. május 15-ig kellett megküldeni a Belügyminisztériumnak. A beszámoló elfogadása rendben megtörtént.

ITS Konzorcium


Többfunkciós közösségi terek életminőségének javítása érdekében

kialakítása

Kunszentmártonban

a

180

lakosság

Az Önkormányzat pályázatot nyújtott be az Észak-Alföldi Operatív Program keretén belül meghirdetett, ÉAOP-2009-5.1.1/E kódszámú „Helyi településfejlesztési akciók” című „Többfunkciós közösségi terek kialakítása Kunszentmártonban, a lakosság életminőségének javítása érdekében” elnevezésű pályázati kiírásra. A projekt keretén belül többfunkciós közösségi tér került kialakításra az Epreskertben és a Lakótelepen, ahol egy-egy játszótér, valamint hozzájuk tartozó parkolók kialakítása valósult meg, illetve azok környezete és zöldövezete került felújításra. Az Észak- Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség a pályázatot 2009. november 18-án befogadta, 2010. február 2-án a támogató levél megérkezett, melyben a pályázatot 56.707.701 Ft összköltség mellett 49.758.698 Ft támogatásra érdemesnek ítélte, melyből az önkormányzat által vállalt önerő 6.949.003 Ft. A támogatási szerződés aláírása 2010. július 16-án megtörtént. A kivitelezésre és az eszközök beszerzésére közbeszerzési eljárást folytatott le az Önkormányzat, így a kivitelezést nettó 25.178.073 Ft összegben a Duna Aszfalt Kft, az eszközök beszerzését bruttó 19.127.500 Ft összegben a Spring- Ber Kft. végezte el. A munkálatok a támogatási szerződésnek megfelelően határidőben 2010. október 31-ig befejeződtek, a támogatások megérkeztek, a projekt sikeresen lezárásra került. IKT eszközök beszerzése a XXI. századi iskolai oktatás színvonalának elérése érdekében Kunszentmártonban Kunszentmárton Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program támogatási rendszeréhez az IKT eszközök beszerzése a XXI. századi iskolai oktatás színvonalának elérése érdekében Kunszentmártonban címmel. A pályázat keretén belül informatikai csomag beszerzését valósította meg az önkormányzat, melyek a Városi Általános iskola 3 tagintézményébe és a Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskolába (Kossuth u., Rákóczi u.) kerültek. A beruházás összköltsége 38.122.500 Ft. A projekt 100%-ban támogatott, így önerő biztosítása nem volt szükséges az Önkormányzat részéről. A támogatói okirat 2010. december 3-án aláírásra került a Közigazgatás és Igazságügyi Minisztérium Wekerle Sándor Alapkezelő által, a megvalósítás határideje 2011. 08.31. volt. Az eszközök beszerzésére a központosított közbeszerzési rendszer igénybevételével került sor. Az eszközök beszerzése megtörtént, a pályázat lezárása sikeresen lezajlott. Kunszentmárton Rákóczi-Petőfi úti főgyűjtő (III. sz főgyűjtő) felújítása és átépítése Kunszentmárton Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be 2010. február 15-én a belterületi belvízrendezési célok támogatása igénylésének döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 5/2010 (I. 28.) ÖM rendelet alapján a Kunszentmárton Rákóczi-Petőfi úti főgyűjtő (III. sz főgyűjtő) felújítása és átépítése címmel. A pályázat keretében megvalósítandó beruházás összköltsége 230.160.000 Ft, melyből az önkormányzat 207.144.000 Ft támogatást igényelt meg, és 23.016.000 Ft önerőt vállalt. A kivitelezési munkálatokat a Duna Aszfalt Kft. végezte. A beruházás befejeződött, a pénzügyi és szakmai beszámolót megküldtük a Belügyminisztériumnak. A pályázat kifizetése megtörtént, lezárásra került.

ITS Konzorcium


181

Kunszentmárton Város felhagyott szilárd hulladéklerakó telep rekultivációjának I. üteme Kunszentmárton Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be az Észak- Alföldi Operatív Program Települési szilárd és folyékony hulladéklerakók, állati hulladéktemetők, dögkutak rekultivációja elnevezésű kiírásra. A pályázat keretén belül a régi Kunszentmártoni hulladéklerakó telep került rekultiválásra, a bezárás óta befüvesedett, szemetes terület tájképbe illesztése valósult meg különböző növények telepítésével, és humuszterítéssel. A pályázatot támogatásra érdemesnek ítélték, így bruttó 277.750.000 Ft összköltség mellett az Önkormányzat 249.975.000 Ft támogatást kapott a beruházás megvalósítására. Az Önkormányzat által vállalt önerő nagysága 27.775.000 Ft. A támogatási szerződés 2010. december 20-án aláírásra került. A pályázat építési munkáinak kivitelezőjének kiválasztására keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás került lefolytatásra, melynek eredményeképpen a Duna Aszfalt Kft.-vel került aláírásra a vállalkozási szerződés bruttó 258.125.000 Ft vállalási áron. Kunszentmárton Város Önkormányzata az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2011. évi támogatásának rendjéről szóló 15/2011.(IV.22.) BM rendeletben kiírt felhívásra pályázat benyújtását határozta el. A pályázatban az ÉAOP-5.1.2/C-09-2010-0005 azonosítószámú, Kunszentmárton város felhagyott szilárd hulladéklerakó telepének rekultivációja I. ütem elnevezésű projekt saját forrásának 50%áig kapott támogatást az Önkormányzat, mely összesen 13.887.500 Ft. A kivitelező a munkálatokat 2011. október 28-i dátummal készre jelentette. A projekt elszámolása és a záró helyszíni ellenőrzés megtörtént, a projekt lezárult, a támogatások kifizetésre kerültek. Kunszentmárton Városi Általános Iskola komplex fejlesztése Kunszentmárton Város Önkormányzata pályázat benyújtását határozta el a Kunszentmárton Városi Általános Iskola Deák Ferenc úti tagintézményének komplex felújítására. A pályázat keretein belül a Deák Ferenc utcai épület 1-4. osztályos iskolává való átalakítása, bővítése, akadálymentesítése valósult meg. A pályázat kétfordulós volt. A pályázatot az I. forduló alkalmával pozitív elbírálásban részesítették 2009.01.12-én, mely alapján a pályázat 526.263.338 Ft összköltség mellett 499.950.171 Ft támogatásban részesült, melyhez az önkormányzatnak 26.313.167 Ft önerőt kellett biztosítania. 2009. október 16-án a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. a II. fordulóra benyújtott pályázatot is befogadta. 2009. november 26-án az Önkormányzat megkapta a támogató levelet, melyben 455.161.569 Ft elszámolható összköltség mellett az I. fordulóban megítélt támogatási összeget 66.396.614 Ft-tal csökkentette az építési költségsoron, így a támogatás nagysága 432.403.490 Ft lett. A támogatási szerződés megkötésére 2010. május 21-én került sor. Az építési munkálatok kivitelezőjének kiválasztására vonatkozóan az Önkormányzat közbeszerzési eljárást folytatott le. Az eljárás eredményeként a Bau- Vertikál Kft.-vel kötötte meg a szerződést az Önkormányzat 364.900.000Ft + ÁFA összegben, melynek módosítására négy alkalommal került sor. Ezek során a szerződés kiegészítésre került a BM Önerő Alaptól elnyert támogatás miatt fedezetkezelői számla használatával, valamint a 2. módosításban meghosszabbításra került a teljesítés határideje 2011. április 30-ra. Ez alapján a műszaki átadásátvétel végleges időpontja 2011. május 30. A kivitelezési szerződés 3. számú módosítását 2011. január 31-én írta alá az Önkormányzat a Bau- Vertikál Kft.-vel. A módosításra több ok miatt volt szükség. Egyrészt a pályázathoz benyújtott engedélyes terv és a kiviteli terv tételei eltérést mutattak, így ezt rendezni kellett. Ugyanakkor a kivitelezőnek olyan munkálatokat kellett elvégeznie, amelyeket a szerződése nem tartalmazott a pályázat beadásához képest történt jogszabályi változások, illetve előre nem ITS Konzorcium


182

látható, az épület korából adódó, szükséges statikai megerősítések miatt. A pályázatban szereplő tervhez képest elmaradó tételek vizsgálatánál úgy ítélte meg a VÁTI Nonprofit Kft., hogy a támogatási szerződés módosítása szükséges, és a támogatás nagyságát csökkentették. Így a támogatási szerződés 3. számú módosítása 2011. február 17-én került aláírásra, mely szerint a projekt elszámolható összköltsége 447.684.931 Ft, a támogatás nagysága 425.300.684 Ft lett. Az elmaradó tételek miatt a Bau- Vertikál Kft. részére kifizethető vállalási ár is csökkent, így a 3. módosítással a vállalási ár nettó 362.006.910 Ft, bruttó 452.508.638 Ft-ra módosult. A jogszabályi előírások változása és a statikai megerősítések miatt szükségessé vált pótmunkákra vonatkozóan hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni. Ennek eredményeképp szerződés került aláírásra a Bau- Vertikál Kft.-vel, mely szerint a pótmunkákat nettó 2.893.090 Ft, bruttó 3.616.363 Ft vállalási áron végzi el. Az eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatása eredményeképpen kiválasztásra került a szállító. A szerződés a HOR Zrt.-vel került aláírásra bruttó 11.999.990 Ft vállalási áron. Az eszközök leszállítása megtörtént. A kivitelező szerződése szerint az építési munkálatokat befejezte, a műszaki átadás- átvétel 2011. május 4-én megkezdésre került. A Kunszentmárton Város Önkormányzata az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2010. évi támogatásának rendjéről szóló 8/2010. (II.26.) ÖM rendelet alapján benyújtott, ÉAOP-4.1.1/2/2F-2f-2009-0007 azonosítószámú, Kunszentmártoni Városi Általános Iskola komplex fejlesztése elnevezésű beruházásához szükséges saját forrás kiegészítésére pályázatot nyújtott be, mely pozitív elbírálásában részesült, így a beruházás önerejére 11.379.040 Ft támogatást kaptunk. A támogatási szerződés aláírására 2010. július 22-én került sor, melyet 2010 és 2011. években használhattunk fel. A támogatás lehívása kifizetési kérelmek benyújtásával és kifizetésével párhuzamosan történt. A záró helyszíni ellenőrzés megtörtént, a záró kifizetési kérelmünket a VÁTI Nonprofit Kft. elfogadta a pályázat lezárásra került. Szennyvíztisztító telep és csatornahálózat fejlesztése pályázat Kunszentmárton Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a város 100 %-os szennyvízcsatorna hálózatának kiépítésére, fejlesztésére. A pályázat kétfordulós, az első fordulóra beadott pályázatot pozitív elbírálásban részesítettek, így a Szennyvíztisztító telep és csatornahálózat bővítése Kunszentmártonon című beruházás előkészítő szakaszára nettó 22.800.000 Ft elszámolható összköltség mellett 19.380.000 Ft vissza nem térítendő támogatást kapott az Önkormányzat. Az előkészítő szakasszal kapcsolatosan felmerült számlák kifizetési kérelmek formájában benyújtásra kerültek a Közreműködő Szervezet felé. Az utolsó kifizetési kérelem 2011. április 22–i dátummal elfogadásra került, és az érintettek részére a számlák kiegyenlítésre került szállítói finanszírozással. Kunszentmárton Város Önkormányzata a „Csatornahálózat bővítése Kunszentmárton” elnevezésű II. fordulós pályázatát 2010. december 20–án nyújtotta be. A benyújtott pályázat pozitív elbírálásban részesült így a 2011. augusztus 26-án támogatási szerződés került aláírásra Kunszentmárton Város Önkormányzata és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség között. A szennyvízcsatorna hálózat kivitelezésére a Duna Aszfalt Kft-vel megkötött keretmegállapodás alapján került sor. A tárgyi kivitelezésre vonatkozóan Kunszentmárton Város Önkormányzata a 2003. évi CXXIX. törvény Második rész, IV. fejezet, 7/A. címe szerinti keretmegállapodásos eljárás második, konzultációs szakasza szerinti közbeszerzési eljárást indított. Az eljárás eredményeként a Duna Aszfalt Kft. nettó egyösszegű ajánlati ára: 747.898.834.- Ft volt. A 2013. március 7-én tartott Képviselő-testületi ülésen a Testület tárgyalta a Duna Aszfalt Kft. által benyújtott ajánlatban szereplő ajánlati árat, így tudomása volt arról, hogy az aláírt ITS Konzorcium


183

Támogatási Szerződésben az építésre tervezett összeg nettó 629.400.296 Ft, mely jelentősen kevesebb, mint a Duna Aszfalt Kft. által benyújtott ajánlati ár. Különbözet összege: nettó 118.498.538 Ft. Ezen különbözet biztosításáról a Képviselő-testület az 56/2013. (III.07.) számú határozatában döntött. Támogatási szerződésmódosítási kérelem került elfogadásra a többletköltség fedezésére, a támogatási összeg, így a szükséges önerő összege is megnövekedett. A Kbt. 121. § (1) b) alapján nemzeti eljárásrend szerint lefolytatott "Csatornahálózat bővítése Kunszentmártonon” projekttel kapcsolatos eszközbeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképp 2014. január 15-én szállítási szerződés került aláírásra a M-U-T Hungária Kft.vel csatornatisztító jármű szállítására vonatkozóan. A gépjármű ára: 49.900.000 Ft + ÁFA, szállítási határidő 2014. május 30. Az aláírt támogatási szerződés alapján a beruházás nettó összköltsége 862.108.833 Ft, melyhez 719.171.188 Ft támogatást kaptunk. A fennmaradó önerő tekintetében két esetben nyert el az Önkormányzat EU - Önerő támogatást. Első ízben 2013.06.12-én került megítélésre 64.224.666 Ft, amely a 2013-as év során benyújtott kifizetési kérelmekben teljes egészében felhasználásra és elszámolásra került. Másodszorra 2014.02.27-ével értesültünk a benyújtott kérelem sikerességéről, 57.901.744 Ft a megítélt támogatás, mely a projekt befejezéséig szükséges önerőt fedezi, így a projektzárásig felmerülő számlák esetében csak áfa megfizetése kötelezi az Önkormányzatot. A projekt sikeresen befejeződött, a projektzárás határideje 2014. szeptember 18. A Kunszentmártoni Kistérség járóbeteg szakellátásának komplex fejlesztése Kunszentmárton Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak- Alföldi Operatív Program keretében a 2009-4.1.2/B számú, „Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése/ Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alapjáróbeteg szakellátás korszerűsítése” elnevezésű pályázati kiírásra „a Kunszentmártoni Kistérség járóbeteg szakellátásának komplex fejlesztése” címmel. A pályázat célja volt a meglévő Városi Egészségügyi Központ korszerű, magas színvonalú járóbeteg szakellátási központtá való kialakítása. Korábban az Egészségügyi Központ 3 telephelyen működött, a pályázat megvalósításának eredményeképpen a meglévő szakellátások egy helyre koncentrálódtak, valamint az új központban korszerű gépek beszerzése valósult meg, illetve új szakrendelések bevezetésére került sor. A pályázat pozitív elbírálásban részesült, és 570.631.181 Ft csökkentett összköltséggel támogatásra érdemesnek ítélte a pályázatot a VÁTI Nonprofit Kft. A csökkentést az eszközbeszerzés soron látta indokoltnak a Közreműködő Szervezet, így eszköz költségsoron 61.609.288 Ft-tal csökkentette a beruházás összköltségét. A támogatáshoz 10% önerőt kell biztosítania az Önkormányzatnak. A támogatási szerződés aláírása 2010. december 9-én megtörtént, mely több esetben került módosításra műszaki tartalom változás és befejezési határidő változás miatt. Kunszentmárton Város Önkormányzata az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2011. évi támogatásának rendjéről szóló 15/2011.(IV.22.) BM rendeletben kiírt felhívásra pályázat benyújtását határozta el. A nyertes pályázat alapján az ÉAOP-4.1.2/B-09-2010-0001 azonosítószámú, Kunszentmártoni Kistérség járóbeteg szakellátásának komplex fejlesztése elnevezésű projekt saját forrásának 50%-áig kapott támogatást az Önkormányzat, mely összesen 31.701.732 Ft. Az Önkormányzat az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 285/2012. (X.9.) Korm. rendelet alapján 23.228.900 Ft támogatást nyert a projekt költségeinek saját forrás kiegészítéséhez. A kivitelezést a BAU-Vertikal Építőipari Kft-vel végezte. A vállalkozási szerződés 2012. február 27-én aláírásra került. A kivitelezés során több, előre nem látható műszaki probléma merült fel, ITS Konzorcium


184

melynek eredményeként a vállalkozási szerződés több esetben módosításra került mind műszaki tartalom, mind pedig befejezési határidő módosítás miatt. A kivitelezés tényleges befejezése 2013. március 15-én megtörtént, a kivitelezésre vonatkozó végszámla kifizetési kérelemben benyújtásra került a Közreműködő Szervezet részére. A projekt keretében különböző orvostechnológiai eszközök, berendezések, bútorok, informatikai eszközök kerültek beszerzésre. A szállítási szerződések közbeszerzési eljárások lebonyolítása eredményeként az alábbi cégekkel kerültek aláírásra: - orvosi gépek, eszközök: - MEDIREX Zrt. - informatikai eszközök: - Béker-Soft Kft. - bútorok, berendezések: - Artmed Kft. A gépek, eszközök, bútorok, berendezések leszállításra és beüzemelésre kerültek, a számlák kifizetési kérelemben benyújtásra kerültek. projekt megvalósítása során szükségessé vált további bútorok, berendezések beszerzése, melynek költsége a Támogatási Szerződés szerint az építés soron megmaradt költségek terhére volt biztosítható. A bútorok beszerzése megtörtént, melyet a Bau-Vertikál Kft. szállított 9.537.946 Ft+Áfa összegért. A projekt befejezési határideje 2013. július 31. volt. A projekt zárása sikeresen megtörtént, a kifizetések rendben zajlottak. A záró ellenőrzésen az ellenőrök mindent rendben találtak. A projekt 2014. januárjában a Közreműködő Szervezet által is lezárásra került. Kistérségi startmunka mintaprogram Kunszentmárton Város Önkormányzata 2012. október 01-én támogatás iránti kérelmet nyújtott be a kistérségi startmunka mintaprogram („Bió- és megújuló energiafelhasználás startmunka mintaprogram”) támogatására a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Kunszentmártoni Kirendeltségéhez. Kérelmünkben a Dani Margit Sportcsarnok és Közösségi Ház fűtési rendszerének átalakítása szerepelt, melynek keretén belül egy 100 kW-os faapríték kazán beszerzését és beszerelését, kémény tervezését és építését, tárolóhely létesítését, illetve - a szintén a pályázati forrásból foglalkoztatandó – 2 fő kezelőszemélyzet védő és munkaruházatának beszerzését terveztük. Kérelmünk pozitív elbírálásban részesült, melynek eredményeképpen 2012. december 01-én hatósági szerződés került aláírásra a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ és Kunszentmárton Város Önkormányzata között pályázatunk 100 %-os támogatására. A szerződés alapján a közfoglalkoztatásból eredő közfoglalkoztatási bérhez 2.506.080,-Ft támogatást kaptunk, mely 2 fő foglalkozatását 2012. december 01-től 2013. november 30-ig biztosítja. A beruházási és dologi költségekhez 5.891.149,-Ft támogatást kaptunk. A kémény építéséhez szükséges engedélyes tervdokumentációt Szombati Zoltán készítette el 2012. december 07-én kelt megbízási szerződés alapján 150.000,-Ft (alanyi ÁFA mentes) díj ellenében. A 2 fő közfoglalkoztatottnak a Beleon és Társa Kft.-től került megrendelésre a munka- és védőruházata 35.481,-Ft értékben. A faapríték tárolóhely vonatkozásában 2013. 01. 18-án szállítási szerződés került aláírásra az Irodakonténer Kft.-vel, melynek keretén belül egy új, Mt – 10.22 x 2.60 x 230. P.196 könnyűszerkezetes lapra szerelhető mobilgarázs konténer került beszerzésre 533.400 Ft áron. A konténer a szerződésnek megfelelően 2013. február 26-án leszállításra került. A kazán beszerzésére vonatkozóan 2012. december 17-én szállítási szerződés került aláírásra a Szal-Agro Kft.-vel, 1 DB UNI BIO 100 KW „balos kazán, 1130. lit. Adagoló tartállyal szállítása és beüzemelése tárgyában bruttó 3.689.160,-Ft áron. ITS Konzorcium


185

A szerződés a szállítási határidő tekintetében kettő alkalommal került módosításra a Szal-Agro Kft. által jelzett leterheltségre hivatkozással, így a kazán 2013. március 27-én került leszállításra. A kémény építését, kazán beszerelését az Imrei István Kft. végezte bruttó 1.015.535,-Ft vállalási áron. A beruházás összköltsége megkötött szerződések alapján 5.423.576,-Ft. A beruházás befejeződött, a műszaki átadás-átvétel 2013. április 15-én megtörtént. Az Önkormányzat a hatósági szerződés aláírásakor beruházási és dologi kiadásara 4.123.804,-Ft előleget kapott, mellyel elszámolt, záró elszámolás is megtörtént. Bentlakásos Idősek otthona korszerűsítése Kunszentmártonban Kunszentmárton Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a TIOP 3.4.2-11/1 kódszámú, Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése című pályázati felhívásra a Köttön úti Idősek otthona felújítására. A projekt tervezett bekerülési költsége 62.499.297 Ft, melyhez az Önkormányzatnak nem kell önerőt biztosítania, mivel a projekt 100 %-os támogatottságú. Az ESZA Nonprofit Kft. 2013. április 18-án kelt támogató levelében értesítette az Önkormányzatot, hogy TIOP 3.4.2-11/1-2012-0137 jelű pályázatunkat a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága 62.499.297 Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte. A támogatási szerződés 2013. július 15-én aláírásra került. A kivitelező kiválasztására az Önkormányzat „Kunszentmárton Város Önkormányzata Bentlakásos Idősek Otthona korszerűsítése Kunszentmártonban a TIOP-3.4.2-11/1-2012-0137 azonosítószámú projekt keretében” tárgyú, Kbt. 122. § (7) bek szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított meg 2013. augusztus 01-én. A Képviselő-testület 324/2013. (XII.19.) határozatában a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította a Kbt. 76. § (1) bek c) pontja alapján, mivel egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot. Az ajánlatkérő által rendelkezésre álló anyagi fedezet mértéke: nettó 33.053.490,-Ft. (Legalacsonyabb ajánlati ár nettó 51.540.634 Ft volt.) A Képviselő-testület 5/2014. (I.30.) határozatában döntött arról, hogy a Bentlakásos Idősek Otthona korszerűsítése Kunszentmártonban a TIOP-3.4.2-11/1-2012-0137 azonosítószámú projekt keretében” tárgyban nyílt (tárgyalásos) közbeszerzési eljárást indít meg. Az új közbeszerzési eljárás módosított műszaki tartalommal került kiírásra az első közbeszerzési eljárás során feltárt problémák kiküszöbölésére (elmaradó munkák: épület külső hőszigetelése (falak, födémszerkezet) és belső fűtéskorszerűsítése; új munkák: falszerkezetek vonóvasas és falvarrásos összekötése teljes falhosszon, falszerkezetek utólagos talajnedvesség elleni falszigetelése) Az elmaradó és az újonnan elvégzendő munkák költsége azonos. A fentebbi, műszaki tartalom módosítást tartalmazó támogatási szerződés 2014. február 26-án került aláírásra a Közreműködő Szervezetettel. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményesen lezárult, a Képviselő-testület 109/2014.(V.09.) határozatában döntött arról, hogy az eljárás nyertese a Megastruktúra Építőipari és Ingatlanforgalmazási Kft., valamint hogy az általa megajánlott nettó 48 477 095 Ft vállalási árhoz szükséges 19.587.979,-Ft-ot az Önkormányzat szabad pénzeszköze terhére biztosítja. A vállalkozási szerződés 2014. május 20-án aláírásra került, a munkaterület átadásra került. (Teljesítési határidő: 4 hónap) A kivitelezés tehát megkezdődött, melynek befejeztével az Önkormányzat kiemelt célja - a településen a szociális alapellátások tekintetében, azon belül az idősek bentlakásos ellátásában,

ITS Konzorcium


186

döntően továbbra is az Önkormányzat maradjon a fő feladatellátó, és az önkormányzat magas színvonalú ellátást tudjon nyújtani az ellátottak részére - megvalósul. Ennek a hosszú távú alapjait teremti meg a projekt az épületgépészeti és épületszerkezeti korszerűsítés és az akadálymentesítés által. A projekt megvalósításával szolgáltatásfejlesztés jön létre, mely köszönhető az infrastrukturális feltételek javításának, korszerűsítésének. Az építési beruházással mennyiségi változás, kapacitásbővítés nem történik - az épület adottságaiból kifolyólag -, továbbra is 22 főt tud az intézmény ellátni, de a korszerűsítéssel a lakók szempontjából kiemelkedően fontos minőségi javulás érhető el. Ez közvetlenül hozzájárul az ellátottak mindennapi életének, komfortérzetének javításához, az időskorúak méltó életkörülményeinek megteremtéséhez. 2013. évi tavaszi rendkívüli esőzések Kunszentmártonban Kunszentmárton Város Önkormányzata vis maior pályázatot nyújtott be a 2013. évi tavaszi rendkívüli belvízveszély elhárítási költségeinek támogatására. A pályázatban a II. fokú belvízvédelmi készültség elrendelésének napjától, 2013. január 03-tól a megszüntetés napjának – 2013. április 10.- időszakára eső, a Kunszentmártoni Önkormányzat Városgondnoksága által a belvízveszély elhárítása érdekében végzett rendkívüli munkavégzés anyag és díj összege szerepelt a pályázatban, mint a gépkocsik üzemanyagdíja, szivattyúk működtetési költsége, illetve a Csengedi szivattyútelep áramdíja. A pályázat összköltsége 354.060,-Ft, melyhez az Önkormányzat 90 %-os támogatottság mellett 318.654,-Ft támogatást igényelt. A pályázat pozitív elbírálásban részesült, az Önkormányzat a védekezési munkálatokra az igényelt támogatást megkapta, elszámolás rendben megtörtént. Kishajó kikötő építése A 11/2013. (III.5.) VM rendelet alapján a LEADER térségek közötti együttműködés végrehajtásához nyújtandó támogatások jogcímre a Körösök Völgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület koordinálásával "A Körösök vízi túraútvonalainak infrastrukturális fejlesztése" tárgyban benyújtott pályázat részeként Kunszentmárton Város Önkormányzata Kishajó kikötő megépítésére 15.890.763 Ft összegű támogatási igényt nyújtott be és nyert el. A vállalkozói szerződés megkötésére 2014. augusztusában került sor, a kivitelezés zajlik.

ITS Konzorcium


187

2. melléklet: Partnerségi lépések dokumentálása Partnerségi lépések dokumentálása (Partnerségi Tervben vállalt lépések teljesülésének igazolása) – Jelenléti ívek, fotók (ha vannak), ppt-k, emlékezetők, államigazgatási egyeztetetés felkérő levél, beérkező vélemények és azokra adott tervezői válaszok

ITS Konzorcium


1. sz. melléklet Indító megbeszélés jelenléti íve 2015. január 23.

ITS Konzorcium

188


2. sz. melléklet ÖMCS és ICS workshop jelenléti íve 2015. február 16.

ITS Konzorcium

189


3. sz. melléklet HECS workshop jelenléti íve 2015. február 16.

ITS Konzorcium

190


ITS Konzorcium

191


4. sz. melléklet ÖMCS – ICS 2. workshop jelenléti íve 2015. április 29 .

ITS Konzorcium

192


5. sz. melléklet HECS 2. workshop jelenléti íve 2015. április 29.

ITS Konzorcium

193


6. sz. melléklet Lakossági fórum jelenléti íve 2015. április 29.

ITS Konzorcium

194


ITS Konzorcium

195

KUNSZENTMÁRTON VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

Recommend Documents