Kötöttpályás szolgáltatások tervezése

Kötöttpályás szolgáltatások tervezése A vasúti közlekedés szabályozása

Dr. Farkas Gyula Rail Cargo Hungaria Zrt., Vasúti kapcsolatok vezető Budapest, 2016. november 7. Rail Cargo Hungaria Zrt.

 Szabályozási háttér  Hálózati Üzletszabályzat  Pályahasználati (hálózat-hozzáférési) díj  Hálózat-hozzáférési szerződés  Teljesítményösztönző rendszer  Ügyfélelégedettség

Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

2

A vasúti közlekedési rendszer átalakulása  A közlekedés vállalati szerkezete és irányítási rendszere: mind az EU-ban, mind Magyarországon az ún. „stratégiai” ágazatok közül talán a vasút az, ahol a legtovább őrizték meg a központosított, állami tulajdonra épülő és katonai utasításos hierarchiára emlékeztető berendezkedést.


2016.11.03.

3

Európai vasút-liberalizáció (kezdetek)

80-as évek eleje 80-as évek közepe

Nemzeti vasutak monopol helyzete Közúti, légi szállítás térhódítása miatti piaci térvesztés

AGC-egyezmény

Európai integráció folyamatának felgyorsulása Kombinált áruszállítás AGTCfejlesztése megállapodás Közlekedési piac megnyitása, 440/91 EGK 90-es évek eleje piaci szabályozás irányelv Vasutak szerkezetátalakítása (Nyugat-Európa) TER-egyezmény Reformfolyamatok 18/95 EK irányelv 90-es évek közepétől (Költségcsökkentés, privatizáció, szervezet19/95 EK irányelv átalakítás, versenyképesség fokozása)

80-as évek vége


2016.11.03.

4

A vasúti rendszer átalakításának célja

 Piacorientált szervezeti és működési rend megalapozása  Üzleti területenként külön mérleg és eredménykimutatás

 Az állami hozzájárulások nagyságának pontosabb meghatározása, felhasználásának ellenőrzése  A fejlesztendő, illetve visszafejlesztendő üzletági területek kijelölése


2016.11.03.

5

Az uniós közlekedéspolitika

 Áruk, személyek, szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása  Gyors, hatékony, biztonságos, diszkrimináció mentes, környezetbarát  Externális költségek (baleset, zaj, torlódás) számbavétele  “A használó az igénybevétellel arányosan fizet” elv


2016.11.03.

6

Az európai vasutak átalakulását kiváltó legfontosabb tényezők I. 

A legjelentősebb nemzeti vasutak tényleges egyeduralkodó helyzetük és tekintélyük miatt az 1980-as évek elejéig nem kényszerültek arra, hogy kereskedelmi lehetőségeik miatt aggódjanak.



Ettől kezdve azonban – főleg a közép-kelet-európai országokban- az elégtelen pénzügyi erőforrás sem az új technológiai beruházásokra és felújítási munkálatok elvégzésére, sem a közlekedési infrastruktúra elvárt mértékben való szinten tartására nem volt elegendő.



Számos országban a közúti szektor beruházási feladatai olyan nagymértékűek voltak, hogy a közúti létesítményekre felhasznált forrásokat a vasúti fejlesztések rovására teremtették elő.



AGC-egyezmény: a vasutak helyzetének javítása, a nemzetközi munkamegosztásban való szerepük növelése miatt, a nemzetközi vasúti forgalom megkönnyítése és fejlesztése érdekében, valamint az európai országok közötti kapcsolatok bővítése, és a nemzetközi forgalom összehangolása céljából megalkották az Európai Egyezményt nagy jelentőségű nemzetközi vasúti vonalakról.


2016.11.03.

7

Nemzetközi vasútvonalakról szóló egyezmények

 AGC-egyezmény (1985) (Nemzetközi “E” vasúti hálózat terve)  AGTC-megállapodás (1991) (Nemzetközi kombinált forgalmi hálózatot alkotó “C” vonalak)  TER-egyezmény (1992) (Észak-Dél irányú vasútfejlesztési terv)


2016.11.03.

8

AGC-egyezmény, hazai vasútvonalai


2016.11.03.

9

Az európai vasutak átalakulását kiváltó legfontosabb tényezők II.

 Az 1980-as évek végén a nyugat-európai országokban felerősödött a természetes környezet megóvása, a környezetterhelések minimalizálása iránti igény. Ez a nemzetközi (kombinált) árufuvarozás területén a vasút pozícióit kétségtelenül erősítette.  1990: előtérbe került a közlekedési piac megnyitása, rugalmasságának fokozása, az infrastruktúra kapacitások szabályozása, a közlekedési rendszer piaci eszközökkel való befolyásolása.


2016.11.03.

10

AGTC-egyezmény, hazai vasútvonalai


2016.11.03.

11

TER-egyezmény, hazai vasútvonalai


2016.11.03.

12

A hazai vasúti közlekedés szabályozása Szabályzó és elosztó szervezetek

Irányelvek, rendeletek

Európai Unió Magyarország Kormány, Szakminisztériumok Vasúti törvény, rendeletek

NKH (Vasúti igazgatási szerv és közlekedési hatóság)

Engedélyek, utasítások

VPE HÜSZ, TÖR

KBSz Előírások, ajánlások

MÁV-START Zrt. MÁV Nosztalgia Kft. Záhony-Port Zrt. MÁV FKG Kft.

PV

MAGÁNVASUTAK

Pályahálózatműködtetők Rail Cargo Hungaria Zrt.

HHFSZ

(Vállalkozó) vasúti társaságok 2016.11.03.

13

„A világ átalakult” – Szabályozási környezet

2001/14 EK irányelv

2012/34/EU irányelv

91/440 EGK irányelv

57/2015 NFM

58/2015 NFM

45/2006 GKM

55/2015 NFM

913/2010/EU rendelet

1371/2007 EK rendelet

268/2009 korm. rendelet

271/2007 korm. rendelet Vasúti törvény 2005. évi CLXXXIII. törvény

PMSZ

2011/291/EU határozat HÜSZ

HHFSZ ~1500 oldal + több száz oldal melléklet Rail Cargo Hungaria Zrt.

Vet 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról

DM TÖR Szakmai utasítások (F1, F2)

DD

2016.11.03.

14

Vasúti jogi szabályozási háttér

 Alapszerződések, rendeletek, irányelvek, határozatok, illetve a Fehér Könyv (1992. és 2001.)  Az első irányelvek:  91/440, 95/18, 95/19 irányelvek  Az Európai Unió vasúti csomagjai:    

1. csomag: 2001/12/EK, 2001/13/EK és 2001/14/EK irányelvek 2. csomag: 2004/49/EK 3. csomag: 1370/2007/EK, 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2007/58/EK, 2007/59/EK irányelvek  913/2010/EU rendelet, 2012/34/EU irányelv (Recast) 4. csomag: előkészületben

 Klasszikus nemzetközi jog    

RID COTIF (CIM, CIV) nemzetközi vasúti személyszállítási és árufuvarozási szerződésekre vonatkozó egységes szabályok SzMGSz Határátmeneti nemzetközi megállapodások, azokat kihirdető hazai jogszabályok

 Hazai jogszabályok (törvények, rendeletek)  Egyéb szabályok, előírások, döntvények


2016.11.03.

15

Európai Uniós irányelvek

91/440 EGK (2001/12/EK, 2004/51/EK, 2012/34/EU) irányelv 95/18/EK (2001/13/EK, 2012/34/EU) irányelv 2001/14/EK (2004/49/EK, 2012/34/EU) irányelv 96/48/EK, 2001/16/EK (2004/50/EK) irányelv 2004/49/EK irányelv


2016.11.03.

16

91/440 EGK (2001/12/EK, 2004/51/EK, 2012/34/EU) irányelv

 A vasútvállalat igazgatási önállóságának biztosítása (Tv-i háttér és KHVM határozat alapján 1993. július 1. MÁV → MÁV Rt.)  Pályavasút és vasútvállalat szétválasztása, legalább számviteli elkülönítése Vasúti törvény 56/2015. (IX. 30.) NFM rendelete a jogi, szervezeti és döntéshozatali szempontból független pályahálózat-működtető függetlenségi feltételeinek részletes szabályairól A vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről szóló 50/2007. (IV. 26.) GKM–PM együttes rendelet)


2016.11.03.

17

91/440 EGK (2001/12/EK, 2004/51/EK, 2012/34/EU) irányelv

 A vasútvállalat pénzügyi struktúrájának javítása (kormányhatározatok)

 A vasúti infrastruktúrához való hozzáférés biztosítása (Vasúti törvény, 55/2015 NFM rendelet, 58/2015 NFM rendelet, Hálózati Üzletszabályzat)


2016.11.03.

18

95/18/EK (2001/13/EK, 2004/49/EK, 2012/34/EU) irányelv

45/2006. GKM rendelet vasútvállalati működési engedélyről 2002. július 1-jétől (90 napon belül) engedély-kérelem beadása (MÁV Rt, GySEV Rt, stb) üzleti jó hírnév,

pénzügyi teljesítőképesség, szakmai alkalmasság


2016.11.03.

19

2001/14/EK (2004/49/EK, 2012/34/EU) irányelv  40/2006 GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványról  55/2015 NFM rendelet a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól

 57/2015 NFM rendelet a vasúti teljesítményösztönző rendszer részletes szabályairól  58/2015 NFM rendelet a vasúti hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteiről, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének és alkalmazásának alapvető szabályairól


2016.11.03.

20

96/48/EK, 2001/16/EK, 2004/50/EK, (2016/797) irányelv

 96/48/EK irányelv nagysebességű vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósága (37/2006 (VI. 21.) GKM rendelet)  2001/16/EK irányelv hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósága (36/2006 (VI.21.) GKM rendelet)


2016.11.03.

21

2004/49/EK irányelv (2016/796 EU rendelet és 2016/798 irányelv)

Vasútbiztonsági irányelv - Biztonsági tanúsítvány és engedély, vasútbiztonsági rendszer kiépítése, működtetése, biztonsági hatóság, balesetvizsgálat (2005. évi CLXXXIV. Tv. és 7/2006 (II.27.) GKM rendelet - balesetek és azok vizsgálata)


2016.11.03.

22

Vasútbiztonság Biztonsági engedélyBiztonsági és tanúsítvány engedély és tanúsítvány Biztonsági szervezet Biztonság irányítási kézikönyv Belső szabályozók egysége  Biztonság engedély  pálya fenntartás (rendszer, tervszerűség)  pályaállapot (biztonság, szakszerűség, jogszerűség)  forgalomirányítás (utasítás betartás, vonatközlekedés, képesítés stb.) 

Biztonsági tanúsítvány  jármű fenntartás (ECM, műszaki állapot, dokumentálás stb.)  vonatösszeállítás (utasítások, üzemeltetés, dokumentálás)  rakodási szabályok


2016.11.03.

23

Vasúti jogharmonizáció Az Első Vasúti Csomag irányelveinek jogrendünkbe való átültetése

2001/12/EK irányelv

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. Törvény (Vtv)


268/2009 (XII. 1.) Kormányrendelet (VPE/GYSEV/MÁV jogviszony)


83/2007 (X.6.) GKM-PM együttes rendelet (díjrendelet) 101/2007 (XII.22.) GKM rendelet (hozzáférési rendelet)

2012/34/EU irányelv


Magyar jogrendbe való átültetés határideje: 2015. június 16. Megvalósult: 2015. július 18.

2016.11.03.

24

2012/34/EU irányelv Recast = SERA [„Single European Railway Area” ] 1.

Az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv [Röviden: 2012/34/EU irányelv]

2.

Hatályba lépett: 2012. december 15.

3.

Alkalmazandó: 2015. június 16-tól (hazai jogrendbe átültetve 2015. július 18.)

4.

Hatályon kívül helyzete:

 a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 1991. július 29-i 91/440/EGK tanácsi irányelvet,  a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 1995. június 19-i 95/18/EGK tanácsi irányelvet,  a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet


2016.11.03.

25

2012/34/EU irányelv tartalma 

91/440/EGK irányelvből:  A pályahálózat-működtetése és a vállalkozó vasúti társasági tevékenységek elkülönítése  A nemzetközi személyszállításra vonatkozó rendelkezések



95/18/EGK irányelvből:  A működési engedélyre vonatkozó rendelkezések  Az engedélyező hatóságra vonatkozó rendelkezések („licencing authority”)



2001/14/EK irányelvből:  Az Állam és a pályahálózat-működtető közötti többéves szerződés („MAC”)  A pályahálózat-működtető pénzügyi egyensúlyára vonatkozó szabályok  A pályahálózat-működtető által nyújtott szolgáltatások (alap, járulékos, kiegészítő, mellék)  Díjképzés  Kapacitáselosztás  Igazgatási szervre vonatkozó rendelkezések („regulatory body”),  Nyílt, diszkriminációmentes hozzáférés


2016.11.03.

26

Módosítások 

Kiszolgáló létesítmények



Infrastruktúra fejlesztési stratégia, üzleti terv, többéves szerződés, pénzügyi egyensúly („5 év”)



Díjképzés („ésszerű nyereség”, zaj, ETCS)



Határforgalmi egyezmények



Alapvető funkciók (→ nemcsak a díjak megállapítása, de a díjak beszedése is alapvető funkció lesz),



Hálózati Üzletszabályzat



Foglalási díj



Összehangolási eljárás (→ésszerű határidőn belül, a szükséges információk rendelkezésre bocsátása)



Teljesítményösztönző rendszer


2016.11.03.

27

„5 év”

1. Infrastruktúra fejlesztési stratégia A tagállam kötelezettsége, hogy a vasúti infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó irányadó stratégiát tegyen közzé, amely az infrastruktúra karbantartásáról, felújításáról és fejlesztéséről szól. A stratégia legalább ötéves időtartamra készül, és meghosszabbítható. 2. Többéves pályaműködtetési szerződés Az illetékes hatóság és a pályahálózat-működtető egy legalább öt évre szóló szerződéses megállapodást köt. A szerződés az infrastruktúra-szolgáltatás minőségének fenntartására és javítására, valamint az infrastruktúra költségeinek és a pályahasználati díjaknak a csökkentésére vonatkozó ösztönzőket tartalmazza. →Biztosítani kell, hogy a kérelmezők, illetve a potenciális kérelmezők a szerződéses megállapodás aláírását megelőzően kifejthessék véleményüket a megállapodás tartalmáról.


2016.11.03.

28

„5 év” 3. Üzleti terv A stratégia figyelembevételével és a többéves szerződéssel összhangban a pályahálózat-működtető beruházási és pénzügyi programokat tartalmazó üzleti tervet fogad el. →A kérelmezők és – ha kérik – a potenciális kérelmezők számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy kifejtsék véleményüket az üzleti tervnek az infrastruktúra használatával, rendelkezésre bocsátásával és fejlesztésével foglalkozó részéről. (Preambulum (11) szerint: Ez nem feltétlenül jelenti a pályahálózat-működtető által kidolgozott üzleti terv teljes körű nyilvánosságra hozatalát.) 4. Pályahálózat-működtető pénzügyi egyensúlya Biztosítani kell, hogy öt évet meg nem haladó ésszerű időszakon belül a pályahálózatműködtető eredménykimutatásában az infrastruktúra-használati díjakból származó bevétel + az állami finanszírozás legalább egyensúlyban legyen az infrastruktúrakiadásokkal.


2016.11.03.

29

913/2010/EU (2010. szeptember 22.) rendelet a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról


2016.11.03.

30

Vasúti árufuvarozási korridorok (RFC)


2016.11.03.

31

Vasúti árufuvarozási korridorok Szabályozási háttér EU szabályozási szint 913/2010/EU rendelet 2012/34/EU irányelv

Nincs összehangolva a korridorok közötti szabályozás!

1314,1315/2013/EU rendelet Korridor szabályozási szint Kapacitás-elosztási keretfeltételek Corridor Information Document (5 Könyv) Megvalósítási terv (Implementation plan) Nemzeti szabályozási szint Hálózati Üzletszabályzat Teljesítményösztönző Rendszer Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

32

Vállalkozó vasúti társaságok helye és szerepe a vasúti árufuvarozási korridor működésében

 Sok szereplő  9 korridor  Eltérő irányítási struktúrák  Különböző tanácsadó testületek  Üzleti megközelítés  Vasútvállalatok csak véleményeznek


2016.11.03.

33

Vasúti árufuvarozási korridorok Fókuszpontok Miért jó? Előre meghatározott tehervonati időablakok (PaP, kapacitás tartalék - RC) : prioritás, védettség, magasabb szolgáltatási színvonal, tervezhetőség Célok  Nemzetközi vasúti versenyképesség növelése  Költségminimalizálás és termelékenység növekedés  Interoperabilitás növelése

Koordináció

Hogyan?  Egységes eljárások kialakítása a kulcsfontosságú területeken  Vasúti árufuvarozó társaságok érdekeinek figyelembevétele  Elvégzendő tevékenységek prioritásainak felállítása  Monitoring eljárás kialakítása

Monitoring


Harmonizáció

Egységesítés

2016.11.03.

34

Vasúti árufuvarozási korridor-hálózat változásai

 EU bővítés

 Vasútvállalati (piaci) igények  Szerves fejlődés Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

35

Politikai felvetések a vasúti árufuvarozási mód növelésére

Jövőbeli eszközök / szabályozások megváltoztathatják:  913/2010/EU – European Rail Network for Competitive Freight (középtáv)  Méltányosság a személy- és árufuvarozó operátorok között

 Infrastruktúra beruházások TEN-T alapból (1315/2013/EU rendelet, hosszú táv)  Dedikált vágányok biztosítása az árufuvarozás számára  Átjárhatóság fejlesztése  Váltás az átkelésben – Európa-Ázsia Vasút (rövid-, középtáv)  Forgalom generálása a nagy távolságú vasúti áruforgalomban


2016.11.03.

36

Magyarországot érintő kijelölt korridorok 6. Almería – Valencia/Madrid – Zaragoza/Barcelona – Marseille – Lyon – Torino – Milánó – Verona – Padova/Velence – Trieszt/Koper – Ljubljana – Budapest – Záhony (magyar-ukrán határ)

7. Prága – Bécs/Pozsony – Budapest – Bukarest – Constanta - Vidin – Szófia – Thesszaloniki – Athén

A fenti folyosók létrehozása: 2013. november 10.


2016.11.03.

37

Magyarországon átmenő 6. és 7. korridor


2016.11.03.

38

Orient/East-Med korridor (RFC7)

Vasútvállalati javaslatok:  Bratislava – Dunajska Streda – Komárom (csatlakozó)  Wien – Sopron – Győr (alternatív)  Stúrovo – Lőkösháza via Rákosrendező – Kőbánya teher – Kőbánya Kispest – Szajol  Biharkeresztes – Bucuresti via Cluj Napoca (alternatív)  Ruse – Burgas and Ruse – Simeonovgrad via Sindel – Junak – Karnobat – Nova Zagora (új) Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

39

Szolgáltatás javulás Egyablakos ügyintézési rendszer  Össze kell hangolni az infrastruktúra és az árufuvarozási folyosók vonalán elhelyezkedő terminálok üzemeltetését  Zavar esetén a lehetőségekhez mérten biztosítani kell az árufuvarozási folyosón közlekedő árufuvarozó vonatok pontos közlekedését


2016.11.03.

40

Létrehozandó testületek  Irányító testület  tagjai (T): az érintett tagállamok hatóságainak képviselői feladata: a folyosó általános célkitűzéseinek meghatározása  Ügyvivő testület  T: pályahálózat-működtetők, kapacitás-elosztók  Tanácsadó csoport(ok)  T: a folyosó termináljainak működtetői és tulajdonosai  T: folyosó használatában érdekelt vasúti társaságok


2016.11.03.

41

Az ügyvivő testület kiemelt feladatai a folyosó megvalósításában  Legkésőbb 6 hónappal az árufuvarozási folyosó üzembe helyezése előtt megvalósíthatósági tervet dolgoz ki, ezt az irányító testületnek kell jóváhagynia

 A megvalósíthatósági tervet rendszeres időközönként felülvizsgálja  Közlekedéspiaci elemzést végez


2016.11.03.

42

Ügyvivő testület feladatai a működtetésben  Nyomon követi a folyosón üzemelő vasúti árufuvarozás teljesítményét, az ellenőrzés eredményeit évente egyszer közzéteszi

 Felhasználók elégedettségéről felmérést végez és eredményeit évente egyszer közzéteszi  Elősegíti az összhangot a folyosó teljesítményösztönző rendszerei között


2016.11.03.

43

Egyablakos ügyintézés  Az ügyvivő testület kijelöl vagy létrehoz egy közös szervezetet (C-OSS), amely lehetővé teszi a kapacitás-igénylőknek, hogy egy helyszínen, egyetlen művelettel kérjenek és kapjanak válaszokat az árufuvarozási folyosón legalább egy határon áthaladó tehervonatokkal kapcsolatos infrastruktúrakapacitás tekintetében.


2016.11.03.

44

Kapacitás iránti kérelmek egyablakos ügyintézési rendszere

45


2016.11.03.

45

Pályahálózat-működtető egyéb feladatai  Rendszeres időközönként minőségjelentéseket kell közzétenni

 Teljesítményértékelést kell végezni, mely a folyosót használók elégedettségi felmérését is magába foglalja


2016.11.03.

46

RNE rendszerek 

Honlap (szolgáltatások)



PCS



TIS



CIS


2016.11.03.

47

Vasúti árufuvarozási társaságok elvárásai – 11 kulcsterület


2016.11.03.

48

A magyar vasút szerkezetátalakítási folyamatának kezdeti lépései

 Az 1990-es évek elejétől a magyar vasút általános működési feltételeinek biztosítása felemésztette a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat, jelentős felújítási és fejlesztési hátrányok halmozódtak fel, amelyek a pályainfrastruktúra és gördülőállomány tekintetében egyaránt kritikus helyzetet teremtettek. Ennek következtében a MÁV kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi helyzete oly mértékben romlott, hogy elkerülhetetlenné vált a szervezeti átalakítása. A racionalizálás és a vállalati profiltisztítás végrehajtásához az átalakulás általános feltételeit jogilag szabályozni kellett. Az átalakítás feltételeit meghatározó tényezők:  Társadalmi és politikai rendszerváltás  91/440 (EGK) irányelv, valamint más EU-szabályozások, egyezmények,  1993. évi XCV. Törvény (Vasúti törvény)  Állam-MÁV szerződés (1995)


2016.11.03.

49

Új vasútvállalatok belépése a hazai vasúti fuvarozási piacra A vasúti pályához és tartozékaihoz való hozzáférés, a menetvonal-igénylés beadásának feltétele, hogy a vasútvállalat rendelkezzen az alábbi dokumentumokkal, és azokat a menetvonal igénylés benyújtása előtt a VPE-nek bemutassa:  Vasútbiztonsági tanúsítvány  Működési engedély A pályavasúti szervezet feladata a pályahasználati szerződés/megállapodása vasútvállalattal való megkötése, a vonat leközlekedtetése a kiutalt menetvonalakon, a kiutalt menetvonalakhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása, a teljesítés igazolása, a pályahasználati díj elszámolása és számlázása. A MÁV Rt – és a GYSEV Rt. 2004. május 1-jétől rendelkezett az uniós és hazai szabályozásokban előírt feltételekkel, majd 2004 júniusában az első hazai magánvasúti társaság (Floyd Kft.) számára meg is történt az első menetvonal kiutalás a MÁV Rt. hálózatára és ezzel elindult a tényleges piacnyitás a hazai vasúti árufuvarozási piacon. Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

50

2185/2005. (IX. 9.) Kormányhatározat a vasúti közlekedéspolitika stratégiai kérdéseiről Új vasúti törvény  Vasúti igazgatási szerv megalakítása 2006. január 1-jétől  Külön cargo társaság megalakítása

 2007. január 1-jétől önálló pályavasút és személyszállítási társaságra való szétválasztás  Új törvény a közlekedési balesetvizsgáló szerv létrehozására


2016.11.03.

51

Derogáció

 Az EU valamely tagállamában székhellyel rendelkező vasutak számára 2006. december 31-ig a vasúti pálya igénybevétele a gyakorlati kihasználhatóság figyelembevételével számított vonatmennyiség 20%-ára korlátozható.


2016.11.03.

52

GVH-eljárások I.

2005. 02.09-én indított eljárás a MÁV Zrt. ellen erőfölénnyel való visszaélés miatt (iparvágányokhoz történő hozzáférési igények teljesítése során) 700 millió Ft bírság 2008: eljárás a MÁV Zrt., GYSEV Zrt. és a Rail Cargo Hungaria Zrt. ellen gazdasági verseny korlátozását célzó megállapodás miatt

(magyar vasúti árufuvarozási piac felosztása, egységes vasúti árufuvarozási díjszabás alkalmazása) Összesen 1,25 milliárd Ft bírság


2016.11.03.

53

GVH-eljárások II.

2008: a MÁV Cargo Zrt. és a MÁV Zrt. ellen (a MÁV Zrt. jogosultságainak származtatása révén a MÁV Cargo Zrt. 2006-2008. között az ukrán-magyar határkeresztező vasúti forgalom lebonyolításában exkluzív jogosultságokkal rendelkezett, s az ezzel való visszaélés káros hatású lehetett a piaci verseny struktúrájára)

A GVH vizsgálói végzéssel lezárta az ügyet. Megállapították, hogy a határforgalmi tevékenység a nemzetközi megállapodásokból fakadó jogi akadályok miatt nem hozható létre a magánvasúti társaságok részéről, ezért ennek nyújtása nélkülözhetetlen számukra. Szükséges a helyzet rendezéséhez, hogy az állam az uniós liberalizált vasúti környezethez megfelelően rendezze a vasúti áruforgalomhoz kapcsolódó szabályozást Ukrajnával. Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

54

Vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

Jelentősebb változások (1) 1. Tevékenységalapú engedélyezési rendszer (nem szervezeti típusú) 2. Országos, helyi mellett térségi vasúti közlekedés kialakítás feltételeit megteremti 3. Definiálja a vasúti közlekedési rendszert, a vasúti tevékenységet végző (pvt, vvt, ivt) szervezeteket


2016.11.03.

55

Vasúti pályahálózat működtetése

 Fogalom:

vasúti pályahálózat üzemeltetése, és fenntartása, létesítése, felújítása, fejlesztése, megszüntetése, valamint az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek, továbbá a vasúti pályahálózat használatával összefüggő egyéb szolgáltatások nyújtása  Pályahálózatok fajtái – kétféle felosztás 1.) országos, elővárosi, helyi, térségi, saját célú 2.) országos törzshálózati, regionális, egyéb


2016.11.03.

56

Jelentősebb változások (2)



Vasútbiztonsággal összefüggő kérdések szabályozása



Hálózat-hozzáférési díjszabási rendszer



Vasúti pályahálózathoz való hozzáférés (nyílt, kivétel összekötő és sajátcélú pálya)



Vasúti igazgatási szervezet létrehozása és hatásköre (piacfelügyelet, működési engedélyek kiadása, térségi és elővárosi pályahálózat kijelölése)


2016.11.03.

57

A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény

 Sífelvonó  Függővasút  Trolibusz kötött pályájának engedélyeztetése  Hajtány

 Kötélpálya  Sikló


2016.11.03.

58

Vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (fogalmak)  Országos jelentőségű vasútvonalak  Országos törzshálózati vasúti pálya  Országos vasúti mellékvonal  Országos vasúti pályahálózat  Iparvágány  Saját célú vasúti pályahálózat

 Kiszolgáló létesítmény  Kiszolgáló létesítmény üzemeltetője  Ésszerű nyereség  Vasút-villamos (Tram-train) Készítette: RCH Jogi szervezet Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

59

Vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia, üzleti terv)

 Az országos jelentőségű vasútvonalakra terjed ki.  A miniszter a fejlesztési stratégia előkészítése során a pályahálózat-működtetőkkel és a vállalkozó vasúti társaságokkal egyeztet.  A fejlesztési stratégia legalább ötéves időtartamra készül és meghosszabbítható.  A pályahálózat-működtető üzleti tervet készít.  Honlapján közzéteszi  Bárki véleményt nyilváníthat.  Az elutasított vélemények esetében a pályahálózat-működtető az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a honlapon közzétesz. Készítette: RCH Jogi szervezet Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

60

Vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (működési engedély)

a)

Vasúti pályahálózat működtetése (nem kell működési engedély)

b)

Vasúti személyszállítás

c)

Vasúti árutovábbítás

d)

Vontatási szolgáltatás nyújtása (önálló vontatási engedély)


2016.11.03.

61

Vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (kiszolgáló létesítmények)  Kiszolgáló létesítmény üzemeltetője lehet:     

pályahálózat-működtető, vállalkozó vasúti társaság, olyan gazdasági társaság, amely nem minősül sem pályahálózat-működtetőnek, sem vállalkozó vasúti társaságnak, természetes személy vagy egyéni vállalkozó.

 Járulékos, kiegészítő és mellékszolgáltatást nyújtása ha ezeket a szolgáltatásokat a pályahálózat-működtető nyújtja, rá a pályahálózat-működtetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.  Tevékenységük megkezdését az azt követő öt napon belül a vasúti igazgatási szervnek kötelesek bejelenteni.  Gazdasági erőfölényben lévő vállalkozó vasúti társaság  megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítása  külön szervezeti egység  elkülönített számviteli nyilvántartás.

 Bérbeadás vagy lízing Készítette: RCH Jogi szervezet Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

62

Vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény)

Jelentősebb változások (országos törzshálózati vasúti pálya működtetés jogosultsága)  Az országos vasúti mellékvonalakat magába foglaló vasúti pályahálózat – amelynek országos törzshálózati vasúti pálya vagy tartozéka nem része – működtetését a Kormány által kijelölt gazdasági társaság végezheti.  Az egyéb vasútvonal működtetését bármely gazdasági társaság végezheti.

Készítette: RCH Jogi szervezet Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

63

Vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (vasúti pályahálózat működtetésére kötött szerződés)  Az állam nevében a miniszter legalább ötéves szerződésben kötelezettséget vállal 

a pályahálózat működtetésével kapcsolatban felmerült,



és a hálózat-hozzáférési díjból,



valamint a vasúti társaság egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett,



indokoltnak elismert költségei megtérítésére.

 Szerződéses feltételek: 

legalább egyensúly legyen: • •

bevétel, eredmény, támogatás, állami finanszírozás ÉS a nyílt hozzáférésű pályahálózathoz kapcsolódó kiadások, - beleértve a pályahálózat működtetéséhez szükséges felújítások kiadásait – KÖZÖTT.



a pályahálózat-működtetőt a működéseinek és a hhf. díjak csökkentésére ösztönözze.



törvény 3. sz. mellékletének feltételei.

 Előzetes megállapodás: finanszírozást biztosító fizetési konstrukcióban.  A magyar állam a pályahálózat-működtetőnek finanszírozást biztosíthat elsősorban új beruházások fedezése céljából.

Készítette: RCH Jogi szervezet


2016.11.03.

64

Vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (határforgalmi egyezmények) 



Nem tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket, 

amelyek a vállalkozó vasúti társaságok közötti hátrányos megkülönböztetésre vezetnek,



vagy amelyek korlátozzák a vállalkozó vasúti társaságoknak a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos szabadságát.

A nem tagállam szomszédos állam esetében a hatályos határforgalmi egyezmény módosítására vagy új határforgalmi egyezmény megkötésére irányuló tárgyalás megkezdése előtt a miniszter értesíti a Bizottságot.


2016.11.03.

65

Vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény) Jelentősebb változások (eltérő rendelkezések)  Az iparvágányra vonatkozó eltérő rendelkezések  Iparvágányon vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető.  A saját célú vasúti pályahálózatra készített és a közlekedési hatóság által jóváhagyott vasúti társasági szolgálati utasítások hatálya kiterjed az iparvágányokra is.

 A saját célú vasúti pályahálózatra vonatkozó eltérő rendelkezés  Saját célú vasúti pályahálózaton vasúti jármű munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszony keretében is vezethető.  A stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózatokra  GYSEV Zrt.-re és FHÉV Zrt.-re Készítette: RCH Jogi szervezet Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

66

Vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása (2015. évi CIII. törvény)

Jelentősebb változások (VPSZ feladata) 

Az alapvető feladatokat 2020. január 1-jéig a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet (VPE Kft.) látja el a díjbeszedés kivételével, amelyet a független pályahálózat-működtető is elláthat.


2016.11.03.

67

VPE Kft. fő funkciói és tevékenységei Funkciók 

Kapacitás-elosztási funkció



Díjmeghatározási funkció

Tevékenységi körök 

Hálózat-hozzáférési díj meghatározása



Teljesítményösztönző rendszer kialakítása, működtetése



Pályahálózat-kapacitás elosztása



Üzemi menetrend készítése



Hálózati Üzletszabályzat közzététele



Díjbeszedés


2016.11.03.

68

Európai kitekintés - a vasúti árufuvarozás részaránya (százalékban) Törökország Svájc Szlovákia Szlovénia Románia Lengyelország Ausztria Hollandia Magyarország Litvánia Olaszország Horvátország Franciaország Spanyolország Görögország Németország Csehország Bulgária EU (28 ország)

4,6 48,5 21,5 20,2 20,7 16,6 43,6

4,9 20,5 33,8

5,2 1,6 23,4 21,2 9,5

18 0


2014

14,6 17,3 15,6

10

20

30

40

50 2016.11.03.

69

Szakmai irányítás, tulajdonosi joggyakorlás – 2011

100 feletti db települési önkormányzat Tulajdonos

NFM

Közszolgáltatási szerződés

Helyi szolgáltatók + Komp és rév

Tulajdonos Pályaműk. szerződés

MNV Zrt.

Magánfuvarozók Közszolgáltatási szerződés

Tulajdonos

MÁV Zrt.

GySEV Zrt.

Volán társaságok

MÁV START További társaságok Rail Cargo Hungaria Zrt.

Forrás: NFM 2016.11.03.

70

A vasúti szereplők kapcsolatrendszere Magyarországon (2013) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

66%

Nemzeti Közlekedési Hatóság (vasúti igazgatási szerv)

MÁV Start

Tulajdonosi kapcsolat

MÁV Pályavasút

Pályaműködtetési szerződés Közszolgáltatási szerződés

Árufuvarozó vasúti társaságok GYSEV

MÁV Nosztalgia Egyéb MÁV társaságok

Pályavasút

Magánvasutak

Személyszállítás

RCH Vontatás

Záhony Port

VPE (kapacitás-elosztás, díjmeghatározás)

Vontatási szerződés

Társasági szolgáltató

Hálózat-hozzáférési szerződés/Belső megállapodás Vontatási energia (2012-ig) Átrakási szerződés Rola támogatás

GYSEV Cargo

Megbízási díj Piacfelügyeleti díj

Piacfelügyelet


2016.11.03.

71

A vasúti szereplők kapcsolatrendszere Magyarországon Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

66%

Nemzeti Közlekedési Hatóság (vasúti igazgatási szerv)

MÁV Start

Tulajdonosi kapcsolat

MÁV Pályavasút

Pályaműködtetési szerződés Közszolgáltatási szerződés

Árufuvarozó vasúti társaságok GYSEV

MÁV Nosztalgia Egyéb MÁV társaságok

Pályavasút

Magánvasutak

Személyszállítás

RCH Vontatás

Záhony Port

VPE (kapacitás-elosztás, díjmeghatározás)

Vontatási szerződés

Társasági szolgáltató

Hálózat-hozzáférési szerződés/Belső megállapodás Vontatási energia Átrakási szerződés Rola támogatás

GYSEV Cargo

Megbízási díj Piacfelügyeleti díj

Piacfelügyelet


2016.11.03.

72

Nemzetközi vasúti árufuvarozási szolgáltatás modellje

Vasúti pálya

Trakció (Vontatás) Trakciós szerződés

Hozzáférési szerződés

Átadó/átvevő fuvarozó vasúti társaság

Ügyfél

Fuvarozó vasúti társaság Kocsihasználati szerződés

(Határforgalmi) Együttműködési szerződés

CIM Fuvarozási szerződés

Vasúti teherkocsi


2016.11.03.

73

Iparvágány/saját célú vasúti pályahálózat

Vasúti létesítmények Szerződéses kapcsolatok Iparvágány használó kapcsolatrendszere Szabályozás


2016.11.03.

74

Csatlakozó vasúti pálya

Csatlakozó vágányok

Állomás


2016.11.03.

75

Összekötő vasúti pálya

Összekötő vágányok

Állomás


2016.11.03.

76

Saját célú vasúti pályahálózat

Saját célu vasúti pályahálózat

Állomás


2016.11.03.

77

Iparvágány szerződéses kapcsolatok

Vasúti árufuvarozó társaság ISzSz

Iparvágány használó • SCVPSZU • KSZU Rail Cargo Hungaria Zrt.

Hhfsz

IHSz

Pályahálózatműködtető • ÜVU

2016.11.03.

78

Scvp/Iparvágány tulajdonosok vasúti kapcsolatrendszere KTI, vállalkozások

MÁV/GYSEV

MÁV/GYSEV, vállalkozások

Kiszolgálás szabályozás

Oktatás, képzés

KTI Pályakarbantartás, felügyelet

Iparvágány tulajdonos/használó

Vizsgáztatás

Eügyi alkalmasság Kiszolgálási megállapodás (ISzSz) (kereskedelmi)

Vasútegészségügy Kht. Engedélyezés, piacfelügyelet

Vasúti árufuvarozó társaság


NKH

2016.11.03.

79

Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása (SCVPSZU) Elődje az Iparvágányok Szolgálati Utasítása (1990), amelyben Iparvágányok csoportosítása (vizsgáztatás szempontjából) 

„A”: napi 100 kocsi feletti forgalom, 10 km-nél nagyobb vágányhálózat, több tolatómozdony és rakodóberendezés



„B”: napi 10-100 kocsi forgalom, 2-10 km vágányhálózat, tolatómozdony, beépített rakodóberendezés



„C”: nem sorolható az „A” és „B” csoportba

Emellett figyelembe venni: vasútüzemben dolgozók létszáma és helyi viszonyok


2016.11.03.

80

Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása (SCVSZU)

Jelentősebb változások: 

Kötelező Kiegészítő Szolgálati Utasítás (KSZU) elkészítése (belső kocsimozgatási tevékenység végrehajtás szabályozása). Ezt megelőzően elkészítése csak akkor volt szükséges, ha azt különleges helyi és forgalmi viszonyok indokolták.



Az scvp/iparvágány használó, a belső vasútüzem megszervezésére, irányítására és ellenőrzésére hatósági vizsgával rendelkező vasútüzem-vezetőt köteles megbízni.


2016.11.03.

81



2016.11.03.

82

A Hálózati Üzletszabályzat Meghatározza:  a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz való hozzáférést,  a vasúti pályahálózat használatát,  valamint a nyílt hozzáférés keretében nyújtott alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatások igénybe-

Pályavasúti szolgáltatások: Alapszolgáltatások (Vtv. 2. sz. melléklet 1.) Járulékos szolgáltatások (Vtv. 2. sz. melléklet 2.) Kiegészítő szolgáltatások (Vtv. 2. sz. melléklet 3.)

vételének feltételeit és eljárási rendjét. Mellékszolgáltatások (Vtv. 2. sz. melléklet 4.) Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

83

A Hálózati Üzletszabályzat felépítése A Hálózati Üzletszabályzat a nemzetközi előírásokhoz (RNE) és gyakorlathoz igazodóan 6 fő fejezetre és mellékletekre tagolódik: 1. fejezet: Általános tudnivalók 2. fejezet: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevétele 3. fejezet: Infrastruktúra 4. fejezet: Kapacitás-elosztás 5. fejezet: A hozzáférésre jogosultak számára nyújtandó szolgáltatások 6. fejezet: Díjak Mellékletek


2016.11.03.

84

Mellékletek 1.8

A MÁV Zrt. És a GYSEV Zrt. Forgalomirányítási Központjainak elérhetősége

1.10

Fontosabb fogalmak magyarázata

2.3.2.1

A hálózat-hozzáférési szerződés általános feltételei

3.2

Magyarországi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat

3.2.1-1

A kombinált forgalom szállítóegységeinek továbbítási feltételei

3.8.4

Üzemanyag vételező helyek

3.8.2

Kimutatás a MÁV Zrt. pályahálózatán nyílt hozzáférésű (közforgalmú) rakterületekről

3.8.5.2

Vasúti járműmérlegek

3.9

Várható infrastruktúra-fejlesztési munkák a 2010/2011 menetrendi évet követő években

4.2

A vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés folyamata a jogszabályi előírásoknak megfelelően tevékenység-elhatárolás szerint

3.2.1-2

Figyelőszolgálat kötelezettsége a mozdonyon

3.2.2-1

A Magyar Köztársaság és a szomszédos államok közötti határátmenetek

4.3-1

3.2.2-2

A MÁV Zrt. És a GYSEV Zrt. közötti pályavasúti határpontok

4.3-2

Üzleti és forgalmi vonatnemek vonatkategóriákba sorolása

4.5.1.1

3.2.2-3

A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz kapcsolódó csatlakozó-, összekötő vasúti pályák, valamint saját célú vasúti pályahálózatok

Pályakapacitás-igénylés a vasúti pályahálózat karbantartási, felújítási és fejlesztési munkáihoz

4.7-1

A MÁV Zrt-nél a rendkívüli- egyedi, különleges szabályozást igénylő -küldemények igénylésének, megrendelésének rendje

4.7-2

A GYSEV Zrt-nél a rendkívüli- egyedi, különleges szabályozást igénylő küldemények igénylésének, megrendelésének rendje és a szolgáltatás díjai

5.3.8.2

Szolgálat megszakítás, szolgálatszünetelésben érintett szolgálati helyek

3.3.1.1

3.3.1.3

Vasútvonalak, pályaszakaszok legfontosabb jellemzői Állomások, szolgálati helyek vasútvonalakon történő elhelyezkedése,legfontosabb műszaki és üzemi jellemzők

Menetvonal- alap, járulékos szolgáltatások igénylése

3.3.2.1-1-6

Rakszelvények és ezek méretei

3.3.2.3

Vasúti pályaszakaszok ívviszonyaira vonatkozó információk hozzáférhetősége

5.4.4

Állomási tolatómozdony és tolatószemélyzet rendelkezésre állása

3.3.2.6

A villamosítás rendszere

5.4.6

Vonatfelvételi tevékenység végzése a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. pályahálózatán

3.4.4

A MÁV Zrt. Nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatán lévő vasúti alagutak

6.1-1

Díjképzési Módszertan

6.1-2

Díjszámítási Dokumentum

6.3-1

Szolgálati hely és vonalkategóriák MÁV Zrt.

Kimutatás a pályahálózaton a 2010/2011. menetrendi 3.5Rail Cargo Hungaria évben Zrt. tervezett karbantartási, felújítási és fejlesztési munkákról

85

1. fejezet: Általános tudnivalók

Alkalmazandó jogszabályok HÜSZ felépítése hatálya, közzététele Jogok, kötelezettségek

Kapcsolattartás Alapfogalmak


86

1. fejezet: A Hálózati Üzletszabályzat kötelező jellege

Jogi státusz:

A Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak alkalmazása a pályahálózat-működtetőre, a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés keretében nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni kívánó hozzáférésre és kapacitásfoglalásra jogosultakra, valamint a VPE Kft.-re vonatkozóan egyaránt kötelező.


2016.11.03.

87

A Hálózati Üzletszabályzat tartalmi elemei A Vasúti törvény szerint a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetője a) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó általános szerződési feltételeit, b) a díjszabási rendszer elemeit, valamint azok alkalmazásának részletes feltételeit, c) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának részletes feltételeit, összehangolási eljárás részletes szabályait, d) a vasúti pályahálózatra vonatkozó forgalmi és műszaki jellemzőket Hálózati Üzletszabályzatba foglalja.


2016.11.03.

88

1. fejezet: A Hálózati Üzletszabályzat hatálya Időbeli hatály A 2014/2015. menetrendi évre vonatkozó Üzletszabályzat 2014. december 13-án 24.00 órától 2015. december 12-én 24.00 óráig hatályos. Az éves üzemi menetrend érvényességi időtartama minden év december második szombatján 24.00 órakor kezdődik, és a következő év december hónap második szombatján 24.00 óráig tart.

Területi hatály A Hálózati Üzletszabályzat területi hatálya kiterjed a nem független vasúti pályahálózatműködtető (a MÁV Zrt., GYSEV Zrt.) által működtetett országos normál és széles

nyomtávolságú nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatokra. Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

89

1. fejezet: Felelősség a Hálózati Üzletszabályzat tartalmáért A Hálózati Üzletszabályzat készítője felelős a Hálózati Üzletszabályzatnak a vonatkozó nemzetközi, közösségi és nemzeti jogszabályoknak való megfelelőségéért, valamint az információk pontosságának és naprakész aktualitásának biztosításáért.

A nem független, illetve az integrált vasúti társaságot terheli a felelősség azokért az adatokért, amelyeket a Vtv. 67/P.§ (4) bekezdés és a 268/2009.(XII.01.) Korm. rendelet 2. és 3.§-a, valamint a pályahálózat-működtető és a Hálózati Üzletszabályzat készítője között létrejött együttműködési szerződésben rögzítettek alapján bocsát rendelkezésre. 268/2009 (XII.1.) Korm. rendelet 3. §: „A nem független vasúti pályahálózat-működtető köteles a Hálózati Üzletszabályzat elkészítéséhez szükséges adatokat annak közzétételére külön jogszabályban előírt időpont előtt legkésőbb kilencven nappal, módosítás esetén pedig haladéktalanul a VPSZ rendelkezésére bocsátani.” 2014/2015. évi Hálózati Üzletszabályzathoz az adatszolgáltatást 2013. szeptember 8-ig kellett megadni! Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

90

Kapacitás-elosztó szervezet legfontosabb feladatai A Vasúti Pályakapacitás-elosztó (VPE) Kft. a Vtv. alapján az alábbi feladatokat látja el: 

vasúti pályahálózat kapacitásának elosztása,



Hálózati Üzletszabályzatának kidolgozása,



Díjképzési Módszertan és a Díjszámítási Dokumentum megállapítása, hálózat-hozzáférési díjak összegének meghatározása, díjak beszedése,



vasúti pályahálózathoz történő hozzáférés költségeinek meghatározása.


2016.11.03.

91

1. fejezet: A pályahálózat-működtetők legfontosabb jogai



veszélyhelyzet esetén a kiutalt menetvonalak visszavonása



üzemi vonatok közlekedtetése


2016.11.03.

92

2. fejezet: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevétele

2.2 Az alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatásigénylés feltételei Alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatást olyan hozzáférésre jogosult igényelhet, amely a vasúti pályahálózat használatára való jogosultságát meghatározott okiratokkal - azok egyegy másolati példányának VPE Kft-hez történő eljuttatásával igazolja.

A kapacitás igénylés feltételei:  Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiállított működési engedély (2.2.3 pont), valamint  Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiállított biztonsági tanúsítvány (2.2.4 pont). Rail Cargo Hungaria Zrt.

93


2.2.2 A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot használók köre: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot a pályahálózat-működtetők és a hozzáférésre jogosultak használhatják. Hozzáférésre jogosult: a) a belföldön bejegyzett vasúti társaság, b) vasúti árutovábbítás céljából más EGT-tagállamban létrejött, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság, c) nemzetközi személyszállítás céljából más EGT-tagállamban létrejött, a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság, d) külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezése vagy viszonosság esetén, e) vállalkozó vasúti társaságok nemzetközi csoportosulása


94

2. fejezet: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevétele (Kapacitásfoglalásra jogosultak) Fogalom: Az a közszolgáltatást nyújtó, vagy a pályahálózat-kapacitás megszerzésében kereskedelmi érdekeltséggel bíró nem hozzáférésre jogosult természetes vagy EGT-tagállamban bejegyzett jogi személy, továbbá szállíttató, szállítmányozó és kombinált fuvarozással foglalkozó szállító, aki a vasúti pályahálózat-működtetővel a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződést köt. Keretszerződésben kötelezettséget vállal a feltételek és eljárásrend betartására. A foglalt kapacitást bármely hozzáférésre jogosult részére átruházhatja. Vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó szerződés: a KJ kötelezettséget vállal, hogy megnevezi a szerződés a kapacitás felhasználása céljából a hozzáférésre jogosultat.


2016.11.03.

95


A

pályahálózat-működtető biztosítani

nem

köteles

nyílt

hozzáférést

a) a kizárólag vasúti személyszállítás, valamint saját vasút-üzemeltetési és karbantartási rendeltetésű teherszállítás céljára fenntartott − nem átjárható – helyi, városi és térségi vasúti pályahálózathoz, b) a kizárólag vasúti személyszállítás, valamint saját vasút-üzemeltetési és karbantartási rendeltetésű teherszállítás céljára fenntartott elővárosi vasúti pályahálózathoz, c) a saját célú vasúti pályahálózathoz, d) az iparvágányhoz, e) a kizárólag honvédelmi célra használt vasúti pályahálózathoz.


96

A vasúti pályahálózat igénybevételének előfeltételei



2.2.3 Működési engedély Az árutovábbítási (árufuvarozási, áruszállítási), személyszállítási és vontatási szolgáltatás működési engedélyhez kötött tevékenység. A működési engedély, illetve ideiglenes működési engedély kiadása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása, a vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik.

2.2.4 Vasútbiztonsági tanúsítvány, kiegészítő tanúsítvány, biztonsági engedély A belföldön bejegyzett vasúti társaság a vasúti pályahálózatot kizárólag a vasúti közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági tanúsítvány birtokában használhatja. A tanúsítvány igazolja, hogy a vasúti társaság létrehozta a biztonsági rendszerét és képes megfelelni a vasúti pályahálózat biztonságos üzemeltetése érdekében a kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokban, valamint a nemzeti biztonsági szabályokban meghatározott követelményeknek. A vasúti pályahálózat irányítása, működtetése kizárólag a közlekedési hatóság által kiállított vasútbiztonsági engedély alapján végezhető. A más EGT-állam által kiadott vasútbiztonsági tanúsítvánnyal rendelkező vasúti társaságnak az alap-, járulékos-, kiegészítő szolgáltatásigénylés előtt, kiegészítő tanúsítványt kell beszereznie a közlekedési hatóságtól az általa megállapított eljárásrend szerint.


98




Menetvonal igénylés feltétele • működési engedély • vasútbiztonsági tanúsítvány, kiegészítő tanúsítvány • biztosítási szerződés

 Pályahálózat hozzáférés (infrastruktúra használat) feltétele • Menetvonal igénylés feltételei + • menetvonal igény elfogadásáról szóló VPE értesítés • amennyiben a vasúti pályahálózathoz, saját célú, csatlakozó, vasúti pálya igénybevétele is szükséges a menetvonal kiutalás előfeltétele a saját célú vasúti pályahálózat működtetőjének írásos hozzájárulása, hogy a hozzáférésre jogosult a kérdéses pályahálózatot használja • hálózat-hozzáférési szerződés megkötése Rail Cargo Hungaria Zrt.

99

2. fejezet: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevétele 2.3.1 Keret-megállapodás: A vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására – jogszabályban meghatározott feltételekkel – legfeljebb öt, kivételesen tíz évet meg nem haladó időszakra vonatkozóan keret-megállapodás köthető a VPE Kft. és a hozzáférésre jogosult között. 2.3.2.1 Hálózat-hozzáférési szerződés: A hálózat-hozzáférési szerződés a vasúti pályahálózat-használat műszaki, technológiai, pénzügyi és jogi feltételeit szabályozza. A VPE Kft. az előírt dokumentumok meglétének ellenőrzését követően kiutalja a hozzáférésre jogosultnak az alap, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatást, melyet követően, de annak igénybevétele előtt a felek kötelesek egymással szerződést kötni. A hálózat-hozzáférési szerződés megkötésének előfeltétele: 

működési engedély,



vasútbiztonsági/kiegészítő tanúsítvány,



a Vtv. 64/R. § (4) bekezdése szerinti értesítés (alap-, járulékos-, kiegészítő szolgáltatás kiutalásáról szóló értesítés).

Az országos nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat kiutalt alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatás és érvényes hálózat-hozzáférési szerződés nélkül nem használható. 2.3.2.2 Belső megállapodás: a pályahálózat-működtető szervezetén belül esetlegesen működő, vállalkozó vasúti tevékenységet folytató szervezeti egységekkel az alap,- járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatások igénybevétele előtt belső megállapodást kell kötniük. Rail Cargo Hungaria Zrt.

100

A vasúti pályahálózat és a pályavasúti szolgáltatások igénybevételének feltételei


101

2. fejezet: A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevétele Üzemeltetési, közlekedtetési szabályok 2.4.1 A vasúti utasítások alkalmazásának kötelezettsége 

F.1. sz. Jelzési Utasítás,



F.2. sz. Forgalmi Utasítás



E.1. sz. Utasítás a vontatójármű személyzet részére (kivéve, ha a hozzáférésre jogosult Nemzeti Közlekedési Hatóság által jóváhagyott oktatási utasítással rendelkezik),



E.2. sz. Fékutasítás,



E 12. sz. Műszaki kocsiszolgálati Utasítás,



Műszaki táblázatok I., II. kötet,



E.101. sz. Általános Utasítás a MÁV villamosított vonalai részére



H.6. sz. Utasítás Rendkívüli küldemények kezelésére,



O.1. sz. Oktatási Utasítás pályavasúti fejezetei (kivéve, ha a hozzáférésre jogosult Nemzeti Közlekedési Hatóság által jóváhagyott oktatási utasítással rendelkezik),



Állomási Végrehajtási Utasítások infrastruktúrára vonatkozó része,



A forgalom szabályozására vonatkozó vonali Végrehajtási Utasítások,



A Szomszédos pályavasútra érvényes utasítás-eltérések.


102

3. fejezet: Infrastruktúra (táblázat, térkép, szöveges leírás)

Pályahálózat fő jellemzői Vasútvonalak műszaki, technológiai jellemzői (saját célú (iparvágány) vasúti pályahálózat) Vasútvonalakon alkalmazott forgalomirányítási és biztonsági rendszerek Forgalom korlátozások Rail Cargo Hungaria Zrt.

103

3. fejezet: Infrastruktúra A pályahálózatra vonatkozó műszaki és üzemi adatokat a pályahálózat-működtető a Hálózati Üzletszabályzat elkészítésének üteméhez igazodóan, de legkésőbb annak közzétételét 90 nappal megelőzően, változások esetén haladéktalanul köteles a VPE Kft. rendelkezésére bocsátani. (Vtv. 67/P. § (4), 268/2009. (XII. 1.) kormányrendelet 3. §) 3.2 Az országos nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat bemutatása → 3.2 sz. melléklet 3.2.1 Infrastruktúra korlátozások  A kombinált fuvarozás feltételei → 3.2.1-1 sz. melléklet  Figyelőszolgálat kötelezettsége a mozdonyon → 3.2.1-2 sz. melléklet 3.2.2 Kapcsolódó vasúti pályahálózatok  Határállomások → 3.2.2-1 sz. melléklet

 Pályavasúti határpontok → 3.2.2-2 sz. melléklet  Saját célú vasúti pályahálózatok → 3.2.2.3 sz. melléklet

3.3.1.1 A nyílt hozzáférésű országos vasúti pályahálózat vonalai, vágányhálózata A nyílt hozzáférésű országos vasúti pályahálózat legfontosabb jellemzőit – a vasútvonalakat a különböző jellemző paraméterek változásaihoz igazodóan pályaszakaszokra bontva → a 3.3.1.1 számú melléklet tartalmazza. Rail Cargo Hungaria Zrt.

104

3. fejezet: Infrastruktúra 3.3.1.2 Nyomtáv 3.3.1.3 A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat szolgálati helyei A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat részét képező szolgálati helyek vasútvonalakon történő elhelyezkedését, valamint azok legfontosabb műszaki és üzemi jellemzőit a 3.3.1.3 sz. melléklet tartalmazza.

3.3.2.1 Rakszelvény → 3.3.2.1 sz. melléklet 3.3.2.2 A vasútvonalak alkalmazható legnagyobb tengelyterhelése, folyóméter terhelése → 3.3.1.1 sz. melléklet 3.3.2.3 Lejt-és ívviszonyok → a Műszaki táblázatok I. kötet 1. számú táblázat tartalmazza 3.3.2.4 A vasútvonalak pályasebessége → 3.3.1.1 sz. melléklet 3.3.2.5 A közlekedtethető vonathossz vasútvonalakra → 3.3.1.1 sz. melléklet 3.3.2.6 Villamos felsővezeték rendszer jellemzői → 3.3.2.6 sz. melléklet, 3.3.1.1 sz. melléklet Rail Cargo Hungaria Zrt.

105

3. fejezet: Infrastruktúra 3.3.3.1 Biztosítóberendezési rendszerek 3.3.3.2 Forgalomirányítási rendszerek → 3.3.1.1 sz. melléklet 3.3.3.3 Alkalmazott rádióhálózat → 3.3.1.1 sz. melléklet

3.3.3.4 Vonatbefolyásoló rendszerek → 3.3.1.1 sz. melléklet

3.4.1 Szakosított infrastruktúra elkülönítése Szakosított infrastruktúra: a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat egyes szakaszainak meghatározott vasúti szolgáltatások céljára történő igénybevétele előnyben részesíthető.

3.4.2 Korlátozások környezeti terhelés miatt

3.4.3 Korlátozások rendkívüli küldemények, veszélyes áruk továbbítása, próbavonatok és Ro-La vonatok közlekedtetése során

3.4.4 Korlátozások alagutak miatt → 3.4.4 sz. melléklet

3.4.5 Korlátozások hidak, műtárgyak miatt


106

3. fejezet: Infrastruktúra

3.5 Az infrastruktúra rendelkezésre állása - forgalomszabályozási szempontból figyelembe vett üzemidők határállomásokon → 3.2.2-1 sz. melléklet - forgalomkorlátozás a pályalétesítményeken végzett karbantartási, felújítási, és fejlesztési munkák miatt → 3.5 sz. melléklet 3.6 Személyvonati műszaki, előkészítő és utaskiszolgáló létesítmények

3.7 Tehervonati állomási létesítmények


107

3. fejezet: Infrastruktúra 3.8 Szolgáltatási létesítmények 3.8.1 Személy- és tehervonat képző állomások → 3.3.1.3 sz. melléklet 3.8.2 Rakodási célra igénybe vehető vágányokhoz, rakodóterületekhez való hozzáférés → 3.8.2 sz. melléklet, valamint a MÁV Zrt. honlapja 3.8.3 Karbantartó létesítmények → 3.3.1.3 sz. melléklet 3.8.4 Üzemanyag vételezési helyek → 3.8.4 sz. melléklet 3.8.5.1 Áttengelyező (tengelyátszerelő) → Záhonyi Tengelyátszerelő Üzemegység 3.8.5.2 Vasúti járműmérlegek → 3.8.5.2 sz. melléklet 3.8.5.3 Előfűtő/előhűtő berendezésekkel, közműcsatlakozással rendelkező szolgálati helyek → 3.3.1.3 sz. melléklet 3.9 Várható jelentősebb infrastruktúra-fejlesztési munkák → 3.9 sz. melléklet Rail Cargo Hungaria Zrt.

108

4. fejezet: Pályakapacitás elosztása

Eljárásrend Elosztás folyamata, igények összehangolása

Kapacitás-elosztás pályafenntartási, felújítási és fejlesztési célból Rendkívüli küldemények, veszélyes áruk Különleges intézkedések üzemzavar esetén


109

A kapacitás-elosztási folyamat és annak IT támogatása

Vasúti társaság Menetvonal és szolgáltatás igények

Kiutalt menetvonal és szolgáltatás

Igény befogadása

elfogadásról

kiutalása

Számla

Számvitel

Tényadatok

(GIR)

Reklamációkezelés (IÜR-REM)

Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. (VPE) KAPELLA Döntés az Igény

Tényadatok

Helyesbítő számla

Pályavasút Szolgáltatás(ok) véleményezése

IÜR Rail Cargo Hungaria Zrt.

Kiutalt menetvonal és szolgáltatás

Végrehajtás

FOR00

Elszámolás

Pass2



2016.11.03.

111

A hálózat-hozzáférési díj alakulására ható tényezők

Költségtérítés

Díj A vasúti társaságok általi megfizethetőség

Állam és PHM közötti pályaműködtetési szerződés

HHD

EU EU jogszabályok és szomszédos országok gyakorlata

Ph. működtetés költségei Indokolt, elkülönített költségek alakulása

Díj + Költségtérítés (+ Kiegyenlítő juttatás) = Indokolt költség és ráfordítás Rail Cargo Hungaria Zrt.

Hálózat-hozzáférési díjrendszerek jellemzése

Kétlépcsős árképzés: a pályahasználati díj a pályahasználati alapdíj és az igénybevett szolgáltatások díjainak összegeként adódik.

Egylépcsős árképzés: külön szolgáltatási díj nem kerül felszámításra, az alapdíj tartalmazza a szolgáltatásokat is. Az alapdíj kétrészes, amennyiben egy fix (pályahasználati volumentől független) és egy változó rész; egyrészes amennyiben csak változó (teljesítmény-függő) rész alkotja. A változó rész annak függvényében, hogy hány teljesítmény-elemből épül fel, egy-, két- vagy több komponensű lehet.


2016.11.03.

113

Pályahasználati díjmodellek – árufuvarozás, 2005

Magyarország

Svédország

kétlépcsõs

Franciaország

Belgium

Csehország Olaszország

Németország

Svájc *

lépcsõk száma Ausztria

Szlovákia*

egylépcsõs

Norvégia

Finnország Hollandia

kettő- vagy kettő- vagy egykomponensű többkomponensű egykomponensű többkomponensű egyrészes Rail Cargo Hungaria Zrt.

kétrészes részek, komponensek száma

* A svájci és a szlovák díjrendszer háromkomponensű

114

Hálózat-hozzáférési díjrendszer jellemzői  Kétlépcsős

 Kétrészes  Kétkomponensű  Pályahálózat működtető indokolt költsége 70-75%-át fedezi  Egységdíjakra épül  Szolgáltatás igénybevételével arányos  Differenciált


115

Hazai hálózat-hozzáférési díjrendszer (2010/2011-től)

Menetvonal-biztosítási díj Hálózat-hozzáférési alapdíj Közlekedtetési díj

HHD

Két komponensű

Az igénybevett járulékos, kiegészítő és mellékszolgáltatások díja • Vonatkm • Bruttótonnakm


2016.11.03.

116

Az EGT tagállamok hálózat-hozzáférési díjrendszerében alkalmazott vonalkategóriák


2016.11.03.

117

Az EGT tagállamok hálózat-hozzáférési díjrendszerében alkalmazott közlekedtetési díjak piaci szegmensenként


2016.11.03.

118

Alapszolgáltatási díjak összehasonlítása

Átlagos pályahasználati alapdíj (€/ vonatkm, villamos vontatási költségek nélkül, Svájc esetén villamos energia számbavételével (CH+E) és nélküle (CH)) (ECMT Tanulmány, 2005) 1000 elegytonnás tehervonat, 500 elegytonnás Intercity (személyszállító vonat), 140 elegytonnás elővárosi személyvonatokra végzett összehasonlítás Rail Cargo Hungaria Zrt.

119

1000 tonnás irányvonat fajlagos (1 vkm-re eső hálózathozzáférési díja (2014)


2016.11.03.

120

Benchmark (költségfedezettség)

Az infrastruktúra-működtetők költségeinek pályahasználati díjjal való fedezettsége (ECMT tanulmány, 2005) Rail Cargo Hungaria Zrt.

121

Vasúti pályahálózat működtetés finanszírozása 180 000 000 160 000 000 140 000 000 120 000 000 100 000 000 80 000 000 60 000 000 40 000 000 20 000 000 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

Pályahálózat-működtetők hálózat-hozzáférési díjbevétele összesen (ezer Ft) Pályahálózat-működtetés állami támogatása összesen (ezer Ft) Forrás: NKH-számítás Rail Cargo Hungaria Zrt.

dr. Menich Péter: Hol tart a magyar vasúti piac?, KTE, Kápolnásnyék, 2014.02.27. 2016.11.03.

122

50 (teljesítménymutató x költségalapú díj) (szolgáltatáscsoportoknál összeg)

Elméleti maximális bevétel (mrd Ft)

Közlekedéspolitikai térkép (MÁV hálózat) Állomáshasználat-személy

45 40 Vkm-személy

35

Brtkm

30 25 20 15 10

Állomáshasználatteher

Vkm-teher Vontatójármű-teher

5Tolatószemélyzet-személy 0Vontatójármű-személy 0 0,2

Tolatószemélyzet-teher

0,4

0,6

0,8

1

Állami szerepvállalás aránya (szolgáltatáscsoportoknál átlag) Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

123



2016.11.03.

124

Hálózat-hozzáférési Szerződés (HHFSz)

A hálózat-hozzáférési szerződés a vasúti pályahálózat-használat műszaki, technológiai, pénzügyi és jogi feltételeit szabályozza. A VPE Kft. az előírt dokumentumok meglétének ellenőrzését követően kiutalja a

hozzáférésre jogosultnak az alap-, járulékos-, kiegészítő- és mellékszolgáltatást, de annak igénybevétele előtt a felek kötelesek egymással szerződést kötni. A hálózat-hozzáférési szerződés megkötésének előfeltétele: 

működési engedély,



vasútbiztonsági/kiegészítő tanúsítvány,



a Vtv. 64. § (3) bekezdése szerinti értesítés (alap-, járulékos-, kiegészítő szolgáltatás kiutalásáról szóló értesítés).


2016.11.03.

125

Kapacitás-foglalási keretszerződés (Kfksz)

Amennyiben a hálózat-hozzáférési szerződés a hozzáférésre jogosult vagy a kapacitásfoglalásra jogosult érdekkörében felmerült okból nem jön létre a vasúti pályahálózat-működtető ezt az igényelt pályahálózat-kapacitás lemondásának tekintheti. A hálózat-hozzáférési szerződés megkötésének határidejét a pályahálózat-működtető állapítja meg. A pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó szerződés megkötésének határideje legfeljebb harminc nappal előzheti meg a szerződés tárgyát képező vasúti pályahálózat-kapacitás felhasználásának időpontját. A kapacitásfoglalásra jogosult és a vasúti pályahálózat-működtető a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó szerződést köt. A kapacitásfoglalásra jogosult a részére kiutalt vasúti pályahálózat-kapacitást annak felhasználása céljából bármely hozzáférésre jogosult részére átruházhatja. Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

126

Hálózat-hozzáférési szerződés (felépítése, tartalma) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

A használati jog tartalma A használati jog időtartama, a szerződés hatálya, felmondása, felfüggesztése, módosítása A Vasúti társaság kötelezettségei A Pályavasút kötelezettségei Alkalmazandó személyzet Használni kívánt járművek Fizetési és számlázási feltételek Teljesítményösztönző rendszerből adódó reklamációk kezelése Kedvezmények alkalmazása Tájékoztatási és titoktartási kötelezettség Kapcsolattartó személyek Kárfelelősség Jogviták, elévülés és az alkalmazott jog Egyéb, a felek által lényegesnek tartott kérdések

Mellékletek Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

127

A hálózat-hozzáférési szerződés mellékletei

 Utasítások jegyzéke  Megállapodás a SZIR/ZAIR közvetlen hozzáférésről

 Vasúti járműadatok kezelése  A villamos energia elszámolásának alapfogalmai  Mérés alapján történő villamosenergia-elszámolás  Vontatási villamos energiafogyasztás fajlagos értékek elegy tömeg alapú elszámolás  Vontatási villamos energiafogyasztás fajlagos értékek bruttó tömeg alapú elszámolás  A belépési igazolás  Belépési igazolás minta


2016.11.03.

128



2016.11.03.

129

Teljesítményösztönző Rendszer (TÖR) jogszabályi háttere A 57/2015. (IX. 30.) a vasúti teljesítményösztönző rendszer részletes szabályairól szóló NFM rendelet szabályozza.

A kapacitás-elosztó szervezet a hálózati zavarok csökkentése és a vasúti közlekedési teljesítmények javítása érdekében teljesítményösztönző rendszert határoz meg, amelynek alapelvei a vasúti pályahálózat egészére vonatkozóan azonosak. A pályahálózat-működtetőre és a hozzáférésre jogosultra is vonatkozó teljesítményösztönző rendszer elemei lehetnek különösen a hálózati zavart okozó tevékenységért kiszabott pénzügyi hátrányok, valamint a terv feletti teljesítményért járó pénzügyi előnyök. A pénzügyi hátrány egyértelműen a pályahálózat-működtető vagy egy hozzáférésre jogosult által okozott hálózati zavarhoz kötődik. A teljesítmény-ösztönző rendszer a pályahálózat-működtetőre és a hozzáférésre jogosultra egymással arányos elemeket tartalmaz. Rail Cargo Hungaria Zrt.

2016.11.03.

130

A TÖR alapelvei A teljesítményösztönző rendszer kiterjedhet:

- a vonat leközlekedtetésének a kiutalt menetvonalhoz viszonyított pontosságára, - a környezetbarát közlekedési módot támogató ösztönző elemekre, valamint - egyéb, a vonat közlekedtetéséhez kapcsolódó minőségi paraméterekre (többek között a szolgáltatások időbeli tervezhetőségének elősegítése érdekében). A teljesítményösztönző rendszernek minden esetben célhoz kötötten kell létrejönnie. A kitűzött célok elérésének ellenőrzése a rendszer működésének elválaszthatatlan része. A teljesítményösztönző rendszernek ösztönzően kell hatnia a vasúti szolgáltatások tervezhető, optimális kihasználására. A teljesítményösztönző rendszerben meghatározottak egységesen és hátrányos megkülönböztetés nélkül vonatkoznak mind a hozzáférésre jogosultakra, mind a pályahálózatműködtetőkre.


131

A TÖR-rel szembeni követelmények

• egyszerűség, • átláthatóság, • megbízhatóság, • költséghatékonyság, • mérhető adatokra támaszkodás, • arányosság, • minimális jogi és adminisztrációs terhek (a teljesítményösztönző rendszer működtetéséből származó anyagi előny a működtetés ráfordításaival arányos legyen, valamint a hálózati zavar okai azonosításának adminisztratív költsége ne haladja meg a hálózati zavar okozásáért kiszabott pénzügyi hátrányt).


2016.11.03.

132

 Szabályozási háttér  Hálózati Üzletszabályzat  Pályahasználati (hálózat-hozzáférési) díj  Hálózat-hozzáférési szerződés  Teljesítményösztönző rendszer

 Ügyfélelégedettség


2016.11.03.

133

Forrás: MÁV Zrt. PV Ügyfélkapcsolat és értékesítés / Vevőelégedettségi kutatás 2014

A kutatás módszertana

Rail Cargo Hungaria Zrt. 2016.11.03. 134

Összefoglalás (2010) Számlázás, elszámolás Munkatársak – Területi Központok Munkatársak – irányítási egységek

Szerződéskötés

Szolgáltatás nyújtási tevékenység Rail Cargo Hungaria Zrt.

Fő fejlesztendő területek: - Számlák pontossága - Teljesítményegyeztetések

Nagyon jó színvonal

Kettős tendencia

Jó színvonal

Stagnáló (javuló) trend

Fő fejlesztendő területek: - Az ügyintézés gyorsasága - Területi értékesítők rendelkezésre állása, elérhetősége

Jó színvonal

Stagnáló (romló) trend

Fő fejlesztendő területek: - Ügyintézés gyorsasága - Problémamegoldó készség

Egyértelmű dominancia nélküli kiegyenlítő színvonal, erős negatív oldal

A szerződéskötési eljárás időtartama által megtört kedvezőbb véleményalkotás

Egyértelmű dominancia nélküli kiegyenlítő színvonal, erős negatív oldal

Kettős tendencia

Fő fejlesztendő területek: - Szerződéskötési eljárás időtartama - Kárfelelősség

Fő fejlesztendő területek: - Majdnem valamennyi elem

135


Szolgáltatás nyújtási tevékenység Szolgáltatásnyújtási tevékenység - összesítés


2016.11.03.

136


Összefoglalás (2014)


Vevői elvárások és észlelések (2008) Ideális – mennyire fontos? PÜ – mennyire jellemző?


Egyáltalán nem

Inkább nem

PÜ

Inkább

Nagyon

Ideális

138

Paraméter lefedettség (2008)

Menetrendszerűség 15

Magas műszaki színvonal

Kiváló együttműködés a szolgáltatóval 10

Megbízható szolgáltatás

Hatékony adminisztrációs rend 5

0

Rugalmasan alkalmazkodó rendszerek

A szolgáltatás színvonalának megfelelő díjak Folyamatosan rendelkezésre álló szolgáltatások

Céltartomány minimum


Szolgáltatói szemléletmód

Magas szakmai színvonal Vonat leközlekedtetési időtartam gyorsasága

Jellemző a Pályavasúti Üzletágra

139


Fejlesztendő területek meghatározása (2014)


Fontosság - teljesítmény mátrix (2010) Fontosság Elsődlegesen fejlesztendő gyengeségek

Szolgáltatói szemléletmód

Elsődleges erősségek

0,4

0,3

Megbízható szolgáltatás

0,2 Rugalmasan alkalmazkodó rendszerek

A szolgáltatás színvonalának megfelelő díjak

Kiváló együttműködés a szolgáltatóval

0,1 Hatékony adminisztrációs rend

PÜ teljesítménye

0 -1,2

-1

-0,8

-0,6

-0,4

-0,2

0

0,2

0,4

-0,1 Magas műszaki színvonal

Menetrendszerűség

Magas szakmai színvonal

Leközlekedtetési időtartam gyorsasága

Folyamatosan rendelkezésre álló szolgáltatások

Másodlagosan fejlesztendő gyengeségek


-0,2

-0,3

-0,4

Fontosság: az adott elem fontosságának ideális fő átlagtól való eltérése PÜ teljesítménye: Inkább jellemző értéktől (3) való eltérés

Másodlagos erősségek

141


Vevői tapasztalatok és igények hatása (2012 - 2014)


2016.11.03.

142


Pályavasúti vevőelégedettségi index



Kötöttpályás szolgáltatások tervezése

Recommend Documents