Kőszeg Város Önkormányzata
Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008-13
2008. május 8.
Kőszeg Város Önkormányzata elfogadta Kőszeg Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) ás az IVS részét képező Antiszegregációs Tervet.
106/2008. (V. 8.) képviselő-testületi határozat: Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a mellékletben foglaltak szerint elfogadja az Integrált Városfejlesztési Stratégiát. Felelős: Huber László polgármester. Hivatali felelős: Dr. Bokányiné Boda Gyöngyi ügyintéző. Határidő: azonnal. 122/2008. (V.29.) képviselő-testületi határozat: Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a Kőszeg Integrált Városfejlesztési Stratégia részét képező Anti-Szegregációs tervet. Felelős: Huber László polgármester. Hivatali felelős: Dr. Bokányiné Boda Gyöngyi ügyintéző, Dobos Róbert mb. gyámügyi és szociális osztályvezető. Határidő: folyamatos.
Dr. Tóth László jegyző
Anti-szegregációs záradék: Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából támogatta, véleményezte és elfogadta:
Kis Tibor antiszegregációs szakértő
1
Tartalomjegyzék I. Összefoglalás...................................................................................................... 5 II. Történeti áttekintés .............................................................................................. 7 III. Város szerepe a településhálózatban .............................................................. 8 III.1. Város mérte, földrajzi elhelyezkedése.......................................................... 8 III.2. Elérhetőség .................................................................................................. 8 III.3. Város szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján ............... 9 III.4. Kőszeg térségi kapcsolatai......................................................................... 11 III.5. Kőszeg intézményi kapcsolatai .................................................................. 12 IV. Városi szintű helyzetelemzés......................................................................... 15 IV.1. Társadalom ................................................................................................ 15 IV.1.1. Demográfia.......................................................................................... 15 IV.1.2. Foglalkoztatás ..................................................................................... 16 IV.1.3. Munkanélküliség ................................................................................. 17 IV.1.4. Iskolázottság ....................................................................................... 18 IV.1.5. Lakossági jövedelmek......................................................................... 19 IV.2. Gazdaság................................................................................................... 20 IV.2.1. Működő vállalkozások ......................................................................... 20 IV.2.2. Kereskedelem, vendéglátás ................................................................ 22 IV.2.3. Turizmus ............................................................................................. 22 IV.2.4. Helyi adók ........................................................................................... 23 IV.3. Települési infrastruktúra ............................................................................. 24 IV.3.1. Lakáshelyzet ....................................................................................... 24 IV.3.2. Közműellátás....................................................................................... 24 IV.3.3. Településen belüli közlekedés ............................................................ 25 IV.3.4. Műemlékek, természeti környezet....................................................... 26 IV.4. Közszolgáltatások ...................................................................................... 26 IV.4.1. Oktatás................................................................................................ 26 IV.4.2. Egészségügy....................................................................................... 28 IV.4.3. Szociális ellátás................................................................................... 28 IV.4.4. Közművelődés, kultúra........................................................................ 30 IV.4.5. Közösségi közlekedés......................................................................... 31 IV.5. Korábbi időszak jelentősebb fejlesztései.................................................... 32 IV.6. Városi szintű SWOT-elemzés..................................................................... 34 V. Városrészek elemzése ...................................................................................... 35 V.1. Belváros (piros) .......................................................................................... 37 V.2. Dél-keleti városrész (kék)........................................................................... 38 V.3. Észak-keleti városrész (sárga) ................................................................... 39 V.4. Lakótelep (lila) ............................................................................................ 40 V.5. Nyugati városrész (sötétzöld) ..................................................................... 41
2
V.6. Kőszegfalva (világoszöld)........................................................................... 42 V.7. Külterületek ................................................................................................ 43 VI. Stratégia ........................................................................................................ 44 VI.1. Jövőkép...................................................................................................... 44 VI.2. Fejlesztési célok ......................................................................................... 46 VI.2.1. Gazdaságfejlesztés............................................................................. 47 VI.2.2. Turizmus fejlesztése ........................................................................... 51 VI.2.3. Társadalmi célú közszolgáltatások fejlesztése.................................... 54 VI.2.4. Települési infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem ..................... 57 VI.3. Elsődlegesen megvalósítandó kulcsprojektek ............................................ 58 VI.4. Városrészi célok, kulcsprojektek ................................................................ 60 VI.5. A stratégia koherenciája, konzisztenciája................................................... 61 VI.5.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel ................................................................................. 61 VI.5.2. Célrendszer koherenciája, a városrészek fejlesztési összhangjának elemzése (funkcióvesztés, környezeti terhelés szempontjából) ........................ 61 VI.5.3. Agglomerációs együttműködés ........................................................... 62 VII. 2007-2013 közötti fejleszteni kívánt akcióterületek ........................................ 63 VII.1. Történelmi belváros ................................................................................ 64 VII.2. Városmajor - piac környéke .................................................................... 69 VII.3. Gyöngyös-patak rekreációs övezete....................................................... 72 VII.4. Új kistérségi szolgáltató központ létesítése – sporttelep áthelyezése..... 75 VII.5. Lakótelep V. ütem................................................................................... 77 VII.6. Iparterület fejlesztése.............................................................................. 80 VIII. Megvalósítás, nyomon követés...................................................................... 80 VIII.1. Ingatlangazdálkodási terv ....................................................................... 80 VIII.2. Nem beruházási tevékenységek............................................................. 80 VIII.2.1. Térség lobby erejének javítása........................................................ 80 VIII.2.2. Rendszeres Egyeztető Fórum a közszféra, vállalkozások és civilek között ........................................................................................................ 81 VIII.2.3. Kistérségen belüli piaci lehetőségek bővítése ................................. 81 VIII.3. Megvalósítás intézményrendszere ......................................................... 82 VIII.4. Fejlesztések finanszírozása.................................................................... 83 VIII.5. Partnerség .............................................................................................. 84 VIII.6. Antiszegregációs terv ............................................................................. 86 VIII.6.1. Összefoglaló.................................................................................... 86 VIII.6.2. Elvárás az Antiszegregációs tervvel szemben................................. 86 VIII.6.3. A város szegregációt érintő adottságai............................................ 87 VIII.6.3.1. Városrészi elemzések releváns következtetése .............................. 87 VIII.6.3.2. Bérlakás állomány kezelése és elhelyezkedése a városban ........... 87 VIII.6.3.3. Foglalkoztatási helyzet .................................................................... 89 VIII.6.3.4. Egyenlő hozzáférés esélye a közszolgáltatásokhoz........................ 90
3
VIII.6.3.4.1. Szociális ellátás ........................................................................... 90 VIII.6.3.4.2. Oktatás-nevelés ........................................................................... 91 VIII.6.3.5. Település infrastruktúra ................................................................... 95 VIII.6.3.6. Cigány lakosság .............................................................................. 96 VIII.6.4. Szegregátumok kijelölése, elemzés, javaslatok............................... 98 VIII.6.4.1. Szegregációs szempontból veszélyeztetett területek ...................... 98 VIII.6.4.2. Alsó körút vasútállomás és Bútorszövetgyár közti része ................. 99 VIII.6.4.3. Kálvária-Meskó u........................................................................... 100 VIII.6.5. Általános intézkedések a szegregátumok kialakulásának megelőzésére és lakosság társadalmi helyzetének javítására ........................ 102 VIII.6.5.1. Bérlakás kiutalás, lakás-mobilitás elvei.......................................... 102 VIII.6.5.2. Szociális ellátás ............................................................................. 102 VIII.6.5.3. Oktatás-nevelés............................................................................. 103 VIII.6.5.4. Foglalkoztatás ............................................................................... 104 1. sz. melléklet................................................................................................. 105 Önkormányzati lakások kimutatása, az önkormányzat 2008. évi vagyongazdálkodási koncepciója .................................................................... 105 2. sz. melléklet................................................................................................. 108 Roma foglalkoztatási program rövid bemutatása ............................................ 108 3. sz. melléklet................................................................................................. 109 Többcélú kistérségi társulás által fenntartott általános iskolák részletes adatai ........................................................................................................................ 109 IVS mellékletei........................................................................................................ 110 1. sz. melléklet........................................................................................................ 111 A turizmus részletező adatai Kőszegen.................................................................. 111 2. sz. melléklet........................................................................................................ 113 Vagyongazdálkodási koncepció ............................................................................. 113 Rendezési tervi módosítást igénylő forgalomképtelen ingatlanok....................... 126
4
I. Összefoglalás Az Integrált Városfejlesztési stratégia Kőszeg Város Önkormányzat megbízásából készült. A stratégia összhangban van a város településfejlesztési koncepciójával és a rendezési tervvel. A beavatkozások alapvetően a város 2007-ben elfogadott 4 éves cselekvési programja alapján kerültek meghatározásra. Az elemzés során megállapítást nyert, mind azok mellett, hogy a város csodálatos természeti környezetben található, számtalan épített örökséggel és gazdag kulturális program kínálattal rendelkezi, a városban felhalmozódó közösségi és egyéni jövedelem elmarad mind a megyei, mind az országos átlagtól. A városban szép lassan nő a tartós munkanélküliek száma, ami felhívja a figyelmet a foglalkoztatási helyzet javítására, munkahelyteremtő beruházások ösztönzésére. Mindezek mellett a város természeti értékeinek, illetve kulturális örökség értékeinek fenntartható hasznosításban is számtalan lehetőség van. Csakúgy további feladatok vannak a közszolgáltatások hatékony és korszerű feltételek melletti működtetésében. Város jövőképe (2025) Kulturális örökség és természeti értékek megőrzése mellett, magas életminőséget nyújtó lakó-, és üdülőkörnyezet megteremtése Általános fejlesztési célok:
Kőszeg és a környező települések gazdasági és turisztikai vonzerejének növelése a turisztikai, szabadidős, kulturális és tudományos kínálatának továbbfejlesztése révén;
olyan vonzó életminőség kialakítása, mely alapján biztonságos körülmények között megéri a városban és környékén dolgozni, élni, szabadidőt eltölteni;
egymás iránti tisztelet és bizalom erősítésével olyan partnerségi légkör kialakulásának elérése, mely a jövőbeni feladatok szakmai döntéseken és a társadalmi elfogadottságon alapuló teljesítését lehetővé teszi.
A város a fejlesztési céljainak elérését támogató programokat az alábbi területek mentén szervezi: 1. Gazdaság-fejlesztés 2. Turizmus-fejlesztés 3. Társadalmi célú közszolgáltatások fejlesztése 4. Települési Infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem
5
A célok elérésére az alábbi akcióterületeken tervez koncentrált beavatkozást: Akcióterületek
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Történelmi belváros Városmajor – piac környéke Gyöngyös-patak rekreációs övezete Új kistérségi szolgáltató központ – sporttelep fejlesztése Lakótelep V. ütem Iparterület fejlesztése A történelmi belváros rehabilitációjára vonatkozó akcióterületi tervet kívánja pályázatként benyújtani az Önkormányzat a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban (NYDOP-3.1.1./A) című pályázati kiírásra 2008-ban. A stratégiában megfogalmazott fejlesztéseket a Kőszegi Városfejlesztő Kft és az önkormányzat közösen valósítja meg. A városfejlesztő társaság alapvetően a piaci szereplők bevonásával megvalósítandó, összetettebb feladatokat igénylő fejlesztéseket szervezi, míg az önkormányzat elsősorban a kisebb léptékű, illetve az EU, állam támogatásokból finanszírozott fejlesztéseket valósítja meg.
6
II. Történeti áttekintés Kőszeg városát a Németújvári család alapította a XIII. század második felében azzal a céllal, hogy a Dunántúl nagy részére kiterjedő territóriumuk igazgatási központja legyen. A tartományúri székhelynek szüksége volt a falak oltalmára, s ennek a védelmi szerepkörnek az ellátására a várváros típus felelt meg a legjobban. Ekkor alakult ki a mai belváros bordás jellegű alaprajza, mint a korszak máig élő emléke. Az Anjouk protekcionista politikájának köszönhetően Kőszeg – védelmi funkcióját megtartva – kereskedővárossá vált, s horizontálisan kiterjedt: a XIV. században még csak a Kőszeg-hegység – Várfal – Gyöngyösárok oltalmában (Északi külváros), majd a távolsági kereskedelem, a Vas vármegye székhelyévé váló Szombathely vonzó hatásának köszönhetően déli irányba (Déli külváros). E korszakra tehető a város hármas szerkezetének (belváros, Magyar hóstád, Német hóstád) létrejötte, ami napjainkban is Kőszeg egyik fontos ismérve. A külváros egyre több központi szerepkört vett át a belvárostól (fapiac, marhavásár, bérkocsi végállomás, kórház), s ez kihatott azok morfológiai megjelenésére is. Először a belvárosban, majd a két külvárosban is megindult a vertikális tagolódás, és a XIX századra – az eredetileg a nyugat-európai Burgstadtok mintájára épített település – a tipikus magyar városok karakterét mutatta, azaz a belvárosból kiindulva először a vertikális tagoltság szűnt meg, majd csak ezt követte a horizontális zártság lazulása. Mivel Kőszeg csak 1883-ban tudott bekapcsolódni a vasúti közlekedésbe, a várost a kiegyezést követő iparosítás csak mérsékelt formában érintette, így mindössze két kisebb ipari terület alakult ki a város északi és déli részén. Az egyre lanyhuló gazdasági fejlődés a trianoni békediktátum után egyenesen stagnálásba váltott. A mély történelmi gyökerű városi hagyomány azonban segített abban, hogy újabb központi szerepkörök idetelepítésével megállítsák a kedvezőtlen folyamatokat. Az ingyenes építési területek, az adókedvezmények, az épületfa-és téglakiutalások valóságos intézményalapítási lázat indítottak el, amelyek a népesség foglalkoztatási szerkezetén és a város alaktani jellemzőin is nyomot hagytak. ( iskolák, garnizonok) A településszerkezetet leginkább az új, város peremén létesített intézmények gazdagították újabb vonásokkal, úgy,hogy a hozzájuk vezető utak mentén terjedt ki Kőszeg beépített területe. (kelet-nyugati kiterjedés). A második világháború után csorbultak a város központi szerepkörei, a gazdasági fejlődés motorja viszont az ipar lett, az 1970-es években az iparban dolgozók száma megközelített a 60%-ot. A megnövekedett népesség számára lakótelepet építettek. A belváros a kevésbé preferált részhez tartozott. A turizmus fokozatos növekedésének köszönhetően a szolgáltatási szektor megerősödött. A posztindusztrializáció ma ismét felértékeli a belvárost, kikényszerítve annak állagmegóvását, infrastrukturális fejlesztését, city-funkciójának erősítését. Ezzel párhuzamosan a új lakóövezetek is alakulnak ki, elsősorban a város peremterületein, a Szabó-hegy irányában. Ez a folyamat viszont hátrányosan érinti a belső kisvárosias lakóövet (lényegében a két hóstádot), amelyeknek állaga csak lassan javul, s némely épülete kifejezetten siralmas állapotban van. Kőszeg abban a speciális helyzetben van, hogy az állandó változások ellenére a város mindig megőrzött valamit korábbi önmagából. Ennek titka az, hogy a városfejlődés egyes szakaszai módosították ugyan a város arculatát, de mégis
7
inkább jellemző volt az, hogy egy-egy történelmi korszak mindig egy-egy újabb területet jelölt ki magának, ahol aztán emlékeit az utókorra hagyta.
III.Város szerepe a településhálózatban III.1.
Város mérte, földrajzi elhelyezkedése
A város lakossága 12 016 fő volt 2006-ban és 55km2-en helyezkedik el. A kistérségi központként működő város Vas megyében az osztrák mellett található, 18 km-re Szombathelytől. A város része Szombathely agglomerálódó övezetének, hisz a megyeszékhelytől majdnem teljesen összefüggő beépített területek vannak Kőszegig.
III.2.
Elérhetőség
A város a környező országok fővárosaihoz (Bécs, Pozsony, Zágráb) közelebb van, mint Budapesthez. A magyar főváros elérhetőségét nehezíti, hogy jelenleg csak Győrtől lehet autópályán haladni. Győr, Budapest és a keleti országrész
8
elérhetőségének javítására tervezik, hogy 2013-ig Győr és Csorna között 2x2 sávos autóutat építenek, illetve 2x2 sávossá bővül a Csorna-Szombathely közötti útvonal jelentős része. A várost nyugat-európából osztrák oldalon az A2-es autópályán, illetve az S31-es autóúton keresztül lehet elérni, mely 2011-re várhatóan a magyar határig is el fog érni. Tervezik, hogy a jövőben Szombathelyről 2x2 sávos utat fejlesztenek az S31-es autópályáig, ami tovább rövidíti a Bécsig való közúti közlekedést. A város vasúton, Szombathelyen keresztül érhető el. Hosszú távú célok között szerepel a kőszeg-szombathely vasútvonal elővárosi közösségi közlekedésirendszerben való fejlesztése, míg a közlejövőben nem várható az Ausztria irányába vezető régi vasútvonal helyreállítása. A vasúti tömegközlekedést jól egészítik ki a Sopron, Bük-fürdő, Szombathely, Felsőpulya irányába vezető távolsági, helyközi buszjáratok. A városhoz legközelebb Sármelléken (115 km) működik nemzetközi repülőtér. A repülőtér charter járatoknak ad helyet, illetve London, Frankfurt, Stuttgart, Drezda, Lipcse viszonylatban indít és fogad légi járatokat hetente 2-3 alkalommal. (www.flybalaton.hu) További közeli nemzetközi repülőtér Grácban (140 km) és a Bécs melletti Schwechat-on (125 km), majd Pozsonyban (150 km) és Budapesten (230 km) van.
III.3. Város szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Az Országos Területfejlesztési Koncepció középtávú céljai alapján Kőszeg vidékies, természeti és kulturális, táji értékekben gazdag területnek számít. Ennek alapján ezen térségekben a következő célokat tűzi ki az OTK :
„Helyi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása: o A munkahelyteremtést a környezetkímélő ipari beruházások ösztönzése; o A megújuló energiaforrásokon alapuló helyi energiagazdálkodási, valamint az anyag- és hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása; o A környezetbarát ökoturizmus elterjedésének ösztönzése; o A közeli vagy távolabbi urbanizált területekről érkező vendégekkel való tartós, családias vendéglátói kapcsolatok kialakítását, a helyi lakosság és az üdülőnépesség gazdasági és kulturális partnerségének ösztönzése; o Megteremteni az üdülőhelyi funkciókhoz szükséges települési infrastruktúrát és közbiztonságot; o A helyi termelési, tájhasznosítási, kézműves kultúrákra támaszkodó, a tájkaraktert kihasználó termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások erősítése; o Ösztönözni kell az erdők közjóléti, rekreációs, funkcióinak az ökológiai szempontoknak megfelelő kialakítását;
9
o Támogatni kell a környezettudatos gondolkodást, szemléletformálást szolgáló és a helyi, táji értékek bemutatására épülő programkínálat kidolgozását; o A társadalmi részvételen és széleskörű partnerségen alapuló hazai Natúrpark hálózat kialakítását, továbbfejlesztését ösztönözni; o Támogatni az építészeti örökség, a népművészet, és a kézműves hagyományok és emlékek megőrzését; o Elősegíteni, hogy a magántőke, a közösségi és magánszféra közötti partnerség növekvő szerepet kapjon a kulturális örökség épületeinek és tárgyainak helyreállításában, a kultúrtájak megőrzésében, fenntartásában és hasznosításában.
Helyi humánerőforrás fejlesztés-szervezés érdekében indokolt: o Erősíteni a lakosság aktív részvételén és együttműködésén alapuló helyi fejlesztési kezdeményezéseket; o Támogatni a lakosság különböző csoportjai közötti partneri együttműködések kialakítását; o Fejleszteni a helyi fiatalok és felnőttek élményszerű, informális tanulását segítő oktatási-nevelési tevékenységeket.
Környezeti és kulturális szempontú tervezés érdekében indokolt: o A táji egységek településcsoportjainak gazdaságfejlesztési együttműködései és a faluhálózatok kialakítása; o A tájsebek, természetkárosítások rehabilitációját elvégezni; o A természetvédelmi, tájesztétikai és tájökológiai szempontokat érvényesíteni a mező- és erdőgazdasági tevékenységek összehangolásával, őshonos fajok telepítésének ösztönzésével; o A térségek erdőterületeinek természetességét javítani, törekedve a tájak erdőtömbjeinek összekapcsolására is; o A térségeknek fenntarthatósági keretstratégiákat kidolgozni; o A térségek fejlesztési kezdeményezéseit környezeti és fenntarthatósági szempontok alapján megvizsgálni; o A kastélyok, kúriák, várak, egyedi (kultúr)táji értékek (hidak, emlékhelyek, keresztek, emlékfák, stb.) állagmegóvása, környezetük fejlesztése; o A táji értékek tűz- és katasztrófavédelmének biztosítása.”
A város az IVS-ben a fenti célokkal összefüggésben jelölte ki a feladatokat. Ennek értelmében természeti környezet, táji értékek és a kulturális örökség értékek megóvása, fenntartható hasznosítása és bemutatása célja a lakosság, vállalkozások bevonásával. Mindezek mellett a város magas színvonalon kíván eleget tenni térségközponti szerepének új munkahelyek teremtésének ösztönzésével és a közszolgáltatások (ezen belül is az egészségügyi, szociális és oktatási) magas színvonalú működtetésével.
10
III.4.
Kőszeg térségi kapcsolatai
Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása 2004. június 24-én, 15 település összefogásával alakult meg: Bozsok, Cák, Gyöngyösfalu, Horvátzsidány, Kiszsidány, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó és Velem.
A Társulás által ellátott feladatok a következők: •
Közoktatási intézményi feladat: o óvodai és az általános iskolai intézmények közös fenntartása valósul meg, a Gyöngyösfalui mikrotérség kivételével; 11
•
Közoktatási szakszolgálat: o nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás társulási formában történő ellátása a Bersek József Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat keretében működik;
•
Szociális intézményi szolgáltatás: o 2004-től az időskorúak átmeneti elhelyezését biztosító intézmény, valamint 2008-tól a Szociális Gondozási Központot fenntartása is társulási formában történik. Ez utóbbi keretében ellátják az alapszolgáltatásokat: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, nappali ellátás (Idősek Klubja, Nappali melegedő), illetve szakosított ellátásokat: átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (Időskorúak Gondozóháza, Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye), Gyermekjóléti alapellátási feladat, valamint gyermekjóléti szolgálatot működtetnek;
•
Egészségügyi alapellátási feladata: o Központi orvosi ügyelet: a folyamatos orvosi ellátást 15 településen, a teljes lakosság számára (100%) központi ügyelet formájában egészségügyi szolgáltató betéti társaság látja el. A központi ügyeleti rendelő Kőszegen működik, az ellátott legnagyobb távolság 14 km, de a hegyvidéken épült üdülők, nyaralók megközelítése gyakran csak terepjáró gépkocsival lehetséges; o Emellett a védőnői ellátást is integrált, kistérségi formában működtetik;
•
Mozgókönyvtár: kistérség területéhez tartozó 15 település közül 9 (Bozsok, Cák, Gyöngyösfalu, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lukácsháza, Nemescsó, Pusztacsó, Velem) részesült központi ellátórendszeri ellátásban az önkormányzati testületekkel megkötött együttműködési megállapodás alapján;
•
Hulladékgazdálkodási feladatok: a Társulás vállalta a települési szilárd hulladék gyűjtésének és kezelésének megoldását, valamit a települési folyékony hulladék gyűjtését;
•
Belső ellenőrzési feladat: egy fő kinevezett függetlenített belső ellenőr főállású alkalmazásával a Társulás látja el, akinek feladata a kistérségben működő önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységeinek lebonyolítása;
•
Közbeszerzési feladatok ellátása;
•
Kistérségi ügyintézés korszerűsítési feladat;
•
Területfejlesztési feladatokat a Társuláson belül működő Kistérségi Fejlesztési Tanács keretében látja el.
III.5.
Kőszeg intézményi kapcsolatai
Az alábbi táblázat bemutatja az Kőszegen illetékes közigazgatási szervezetteteket, illetve azok központjait. Az elmúlt években a közigazgatási hivataloknál (Pl. APEH, Munkaügyi Kirendeltségek) megfigyelhető volt a regionalizáció, régiós központok jöttek létre, melyek központi egységei, vagy vezetői sajnos nem a Kőszeghez közel
12
fekvő megyeszékhelyen, Szombathelyen székelnek. Az alábbi táblázatban szereplő intézmények többsége helyi, vagy megyei hatáskörű. Kőszegen illetékes intézmények és területi központjaik Intézmény típusa APEH Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Magyar Államkincstár területi irodája Területi Főépítészi Iroda Magyar Geológiai Szolgálat Állategészségügy Vas Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Erdészeti Igazgatóság Gyámhivatal (Önkormányzat Gyámügyi és Szociális Osztálya) Kőszeg Környéki Építésügyi Hatósági Társulás Kistérségi (NUTS4) tanács Szombathelyi Körzeti Földhivatal. Regionális Munkaügyi Központ Kőszegi Kirendeltsége Okmányiroda Polgárvédelmi Hivatal Rendőrkapitányság Tűzoltóság Városi Bíróság Városi Ügyészség Növényegészségügy Állategészségügy Bányakapitányság Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Központ Győr
Eljutási idő* 1 óra 30 perc
Zalaegerszeg
1 óra 40 perc
Győr Győr Sopron Szombathely Szombathely
1 óra 30 perc 1 óra 30 perc 1 óra 20 perc 35 perc 35 perc
Szombathely
35 perc
Szombathely
35 perc
Kőszeg Lukácsháza
15 perc
Kőszeg Szombathely
35 perc
Kőszeg Kőszeg Kőszeg Kőszeg Kőszeg Kőszeg Kőszeg Tanakajd Szombathely Veszprém Szombathely
35 perc 35 perc 2 óra 35 perc
Forrás: TEIR, *tömegközlekedéssel
A megyeszékhelyen kiépült kiskereskedelmi központoknak (pl. METRO, TESCO, Interspar, Interfruct, Praktiker) elsősorban agglomerációs, megyei vonzerejük van. Ugyanakkor Kőszegen számos pénzintézet megtalálható, miközben sajnálatos módon a területi központjaik többnyire más településen (pl. Győr) vannak. A közintézmények közül a városban van három kistérségi határokat is túllépő vonzáskörzettel rendelkező oktatási intézménye: o ISES Társadalomtudományok és Európa-Tanulmányok Intézete Alapítvány Európa Ház – Kőszeg, Amely Külföldi Diákok Számára Szervez master képzést, illetve nyári egyetemet. o Jurisics Miklós Gimnázium és Középiskolai Kollégium, ahol többek között a megyei beiskolázású Arany János Tehetséggondozó Program is működik
13
o Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi És Informatikai Szakközépiskola és Kollégium, amely széles szakterületével a megye, illetve a szomszédos kistréségek területéről vonz diákokat. o Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Beszédjavító Általános Iskola és Diákotthon, Speciális Szakiskola és Kollégium, mely intézménybe közel 500 diák jár, alapvetően megyei és regionális beiskolázású részlegei vannak. o Sos-Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete – Kőszeg, Ahová Az ország minden pontjáról érkeznek nevelőszülőkhöz gyerekek.
14
IV. Városi szintű helyzetelemzés A város aktuális társadalmi-gazdasági helyzetének, illetve folyamatainak áttekintése, kitérve a környező településekkel való kapcsolatára.
IV.1.
Társadalom
IV.1.1.
Demográfia
A város lakossága: 12 016 fő volt 2006-ban, ami 2001 év végéhez képest 2,4 %-os (340 fő) növekedést jelent. A növekedés alapvetően a megyei szinten is kiugró pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhető, amely éves szinten átlagosan mintegy 80-100 fő, ami próbálja ellensúlyozni a negatív természetes szaporodást. A számokból azt a következtetést lehet levonni, hogy Kőszeg vonzó lakókörnyezetet kínál. Kőszeg fő demográfiai adatai Mutató
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
11673 fő
11731 fő
11783 fő
11903 fő
11992 fő
11938 fő
12016 fő
0-14 évesek
16%
15,8%
15,7%
15,8%
15,5%
15,6%
15,5%
15-17 évesek
3,4%
3,3%
3,5%
3,3%
3,5%
3,4%
3,5%
18-59 évesek
62,7%
62,7%
62,4%
62,2%
62%
62%
61,7%
60-
17,9%
18,1%
18,4%
18,6%
19%
19%
19,3%
Élveszületések száma
95
107
106
108
96
109
107
Halálozások száma
116
129
164
144
158
175
145
Odavándorlások száma
525
552
639
641
701
593
661
Elvándorlások száma
552
518
529
507
558
606
580
Népesség száma
KSH, Törzskönyvi adat
Negatív tendenciaként jelentkezik azonban, hogy 2000-hez viszonyítva 2006-ban csökkent az egy főre jutó élve születések száma, igaz, csökkent az egy főre jutó halálozások száma is. Ám ezek az adatok is kedvezőbbek a megyei átlagnál. A város lakossága inkább idősödött az elmúlt években: ugyancsak 0,5 százalékponttal, de csökkent a 14 éven aluliak aránya és közel másfél százalékponttal nőtt a 60 év fölöttiek aránya. Demográfiai adatok térségi viszonylatban Lakónépesség az év végén Város
Terület, 2 km fő
Kőszeg Szombathely Vas megye
55 98 3 336
12 016 79 534 263 251
változása a megyei a 2001. év végéhez, százalékában % 2,4 4,6 -2,8 30,2
Népsűrűség, 2 fő/km
Természetes Belföldi ÉlveHalálozás szaporodás, vándorlási születés fogyás (–) különbözet ezer lakosra
219,8 815,6 78,9
8,9 9,2 8,6
12,1 11,7 12,9
-3,2 -2,5 -4,3
6,8 -3,1 -0,7
Forrás: KSH, 2006
15
A lakosság ellátó rendszerének modernizálásához célszerű ismerni, hogy a korábbi időszak alapján milyen népesedési tendenciákkal lehet számolni. A www.nepinfo.hu a következő előrejelzést teszi a kőszegi kistérségre1: Kőszegi kistérség népesség-előrejelzése Mutató
2001
2006
2011
2016
2021
0-19 évesek
4 444
4 067
3 844
3 714
3 654
20-64 évesek
10 809
11 594
11 707
11 638
11 088
65+ évesek
2 507
2 645
2 821
3 166
3 688
Népesség száma
17 760
18 306
18 372
18 518
18 430
www.nepinfo.hu
Az európai, országos tendenciáknak megfelelően várható az idősebb korosztály létszámának növekedése, míg 15 év alatt mintegy egy tanosztállyal csökkenhet a fiatalok száma a kistérségben. Ezt az előrejelzést csak egy vonzó környezet és a további jelentősebb bevándorlás változtathatja meg pozitív irányban.
IV.1.2.
Foglalkoztatás
A foglalkoztatás területén negatív tendencia figyelhető meg Kőszegen. 1990 óta a foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélküliek száma pedig több mint kétszeresére növekedett. A gazdaságilag inaktív keresők száma is jelentősen megemelkedett, ennek oka lehet a 60 év feletti népesség arányának növekedése, valamint a „passzív munkanélküliek” magas száma, vagyis azoké a munkanélkülieké, akik nem regisztráltatják magukat a munkaügyi hivatalnál, azaz nem vesznek igénybe állami segítséget az álláskereséshez, és így az inaktívak között szerepelteti őket a KSH. Közülük nyílván jó páran Ausztriában dolgoznak, vagy illegálisan vállalnak munkát. Foglalkoztatási adatok
A foglalkoztatottak száma (fő)
2001
5 288
4 802
15-29 éves foglalkoztatottak száma (fő)
1 486
1 349
30-39 éves foglalkoztatottak száma (fő)
1 708
1 090
40-54 éves foglalkoztatottak száma (fő)
1 870
2 082
55-59 éves foglalkoztatottak száma (fő)
209
239
60 és több éves foglalkoztatottak száma (fő)
9
42
A munkanélküliek száma (fő)
120
260
Az inaktív keresők száma (fő)
2 508
3 155
4 029
3 627
Az eltartottak száma (fő) Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
1
1990
Népesség előrejelzésben városi adatok nem állnak rendelkezésre.
16
A táblázat világosan rámutat, hogy mintegy 10%-kal kevesebb foglalkoztatott volt 2001-ben, mint 10 évvel korábban. A városban munkahelyek szűntek meg, szinte teljes mértékben leépültek a textilipari vállalkozások, melyek a városban a meghatározó foglalkoztatók voltak. Helyettük egy kábelkonfekció összeszerelő üzem létesült nagyszámú, többnyire betanított munkára felvett munkaerőt foglalkoztatva, míg tartja helyét a nagyobb foglalkoztatók között a téglagyár és a Kőszegi Ruhaipari Rt. A városban az oktatási intézmények is meghatározóak a foglalkoztatásban, habár e szférában is leépítések voltak az elmúlt években, miközben bezárt a MÁV által működtetett Általános iskola és Diákotthon. A munkahelyek szélesebb lehetőségét elsősorban Szombathely és Ausztria kínálja, ahol folyamatosan leépítik az adminisztratív korlátokat. A foglalkoztatási helyzet romlását támasztja alá az is, hogy jelentősen megnövekedett azon családok száma, ahol nincs foglalkoztatott, vagy csak inaktív kereső van. Foglakoztatási helyzet a családokban Évek
Egy aktív keresős családok száma (db)
Családok száma, ahol nincs foglalkoztatott (db)
799 995
547 689
1990 2001
Családok száma, ahol csak inaktív kereső van (eltartotton kívül) (db) 524 629
Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
IV.1.3.
Munkanélküliség
A városban országos viszonylatban relatív alacsony a munkanélküliség (2006-ban 5,1% volt), de 2000 óta folyamatosan növekedett a regisztrált munkanélküliek aránya. Ez indokolja, hogy további munkahelyek teremtésének elősegítése továbbra is fontos cél a város és kistérsége számára. Munkanélküliség Mutatók Regisztrált munkanélküliek száma Munkanélküliségi arány (%) Pályakezdő munkanélküli száma Tartósan munkanélküliek száma (180 napon túl) Általános iskola 8 osztályánál kevesebbet végzett munkanélküliek száma Általános iskolát végzett munkanélküliek száma Főiskolát vagy egyetemet végzett munkanélküliek száma KSH, Törzskönyvi adat
2000 274 3,7 n.a 119
2001 322 4,3 n.a 88
2002 306 4 29 132
2003 335 4,4 36 138
2004 343 4,5 26 149
2005 453 5,9 38 168
2006 390 5,1 27 201
4
7
5
5
7
7
10
79
125
97
109
108
155
121
14
11
16
23
21
25
31
Munkanélküliek több mint 30%-a szakképzetlen álláskereső, miközben a tartós, 180 napon túl nyilvántartott munkanélküliek aránya folyamatosan növekszik (52%). A tartós munkanélküliek körében vélhetően összetettebb problémák (pl. képzettségi, szociális és egészségügyi problémák) nehezítik az elhelyezkedést. Ezek közül néhányuknak tud csak közcélú foglalkoztatást biztosítani a Városüzemeltető Kht., amely elégtelen ahhoz, hogy kiemelkedjenek nehéz helyzetükből. A tartós munkanélküliség csökkentése mellett nagy küzdelmet kell folytatni a pályakezdő munkanélküliség enyhítése érdekében is, amely 2006-ban elérte a 7%-ot. A
17
felsőfokú végzettségű munkanélküliek arány is közel 8% volt, amely egyértelműen mutatja a városban és a kistérségben a magasabban kvalifikált munkahelyek hiányát. Megyei viszonylatban elmondható, hogy Kőszegen magasabb a nyilvántartott álláskeresők aránya a népességen belül, illetve ezen belül is magas a 180 napon túli álláskeresők száma. Az álláskeresőkön belül azonban a megyei átlagnál valamivel alacsonyabb a szellemi foglalkozásúak és a pályakezdők aránya. Nyilvántartott álláskeresők, 2006
Város
Kőszeg Szombathely Megyében városok átlaga
A 180 napon A 180 napon A A szellemi A túl túl nyilvántartott nyilvántartott nyilvántartott foglalkozásúak pályakezdők álláskeresők álláskeresők álláskeresők aránya a munkavállalási aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % korú népességből, % 5,0 2,6 51,5 22,3 6,9 3,2 1,4 43,8 27,1 9,1 3,7
1,6
43,8
23,0
8,0
Forrás: KSH, 2006
IV.1.4.
Iskolázottság
A város lakosságának iskolázottsága országos és megyei viszonylatban is átlagos. Az elmúlt 20 évben jelentősen megnőtt a felsőfokú végzettségűek száma, a népszámlálás idején a 7 éves és idősebb városi népesség 12%-a rendelkezett diplomával. A lakosság 26%-ának volt érettségije. Pozitív tendencia ugyanakkor, hogy az ő számuk folyamatosan nőtt az elmúlt években. Iskolázottsági adatok A 7 éves és A 7 éves és A 7 éves és A 7 éves és A 7 éves és A 7 éves és idősebb idősebb idősebb idősebb idősebb A 7 éves idősebb népességből népességből népességből népességből népességből és népességből az általános középiskolai középiskolai egyetemi, egyetemi, Évek idősebb 0 osztályt iskola 8. végzettségű végzettségű főiskolai főiskolai népesség végzettek osztályát középiskolai középiskolai végzettségű végzettségű (fő) száma (fő) végzettek érettségi érettségivel oklevél oklevéllel száma (fő) nélkül (fő) (fő) nélkül (fő) (fő) 1980 153 2 912 1 685 1 566 51 566 6933 1990 156 3 960 1 345 1 864 841 2001 144 2 936 2 482 2 365 134 1 083 9144 Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
Országos összehasonlításban a kőszegi kistérség iskolázottsága átlagos: alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek és magasabb a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya. Ennek oka lehet a relatív kevés munkalehetőség a felsőfokú végzettségűek számára, ami több esetben a helyi fiatalokat elvándorlásra készteti a nagyobb városokba.
18
Iskolázottság területi összehasonlítása Iskolázottság 2001 A 7 éves és idősebb népességből a max. 8 általánost végzettek aránya [%] 2001 A 7 éves és idősebb népességből a max. középiskolai végzettségűek aránya [%] 2001 A 7 éves és idősebb népességből az egyetemi és főiskolai végzettségűek aránya [%] 2001 Forrás: KSH, 2007
Ország
NyugatDunántúli régió
24,8
25,1
25,7
26,5
39,2
41,4
41,2
41,3
11,4
9,7
9,1
9,1
Vas Kőszegi megye kistérség
Az oktatási intézményhálózat megfelelően kiépített, a városban két középiskola működik. A Jurisich Miklós Gimnáziumban van turisztikai képzés, így segítve a város és térsége turisztikai kapacitásaihoz szükséges humánerőforrás biztosítását. Sok helyi diák jár a szombathelyi szakiskolába, míg általában a helyi tanulók többsége megyén kívüli felsőoktatásban tanul tovább. Mivel a környéken viszonylag kevés a diplomások számára a munkahely, ezért egyre több felsőfokú végzettségű diák telepedik le más településeken, elhagyva a szülővárosát.
IV.1.5.
Lakossági jövedelmek
Vas megyében az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 142.252 Ft, amely elmarad mind a regionális (143.703 Ft), mind az országos (157.607 Ft) átlagtól. Ha az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelmet nézzük, az is alacsonyabb a városban a megyei átlagnál. Kőszegen a megyei városi átlag 90%-a a személyi jövedelemadót képező jövedelem. Ennek lehet oka a közszféra átlagosnál nagyobb súlya, a szürkegazdaságban tevékenykedő vállalkozások, szolgáltatások nagyobb aránya, az Ausztriában végzett feketemunka is. Ugyanakkor a statisztikai adatok figyelmeztetőek, a nagyvállatoknál sok betanított munkást foglalkoztatnak alacsony bérköltséggel. Törekedni kell a magasabb hozzáadott értéket és magasabb végzettséget igénylő munkahelyek kialakítására. Ehhez innovációs szükséges új vállalkozások térségbe vonzása, meglévők tevékenységének ösztönzése és elengedhetetlen Szombathellyel összhangban a szakképzés rendszerének javítása. Személyi jövedelemadó, 2006
Város
Szombathely Kőszeg Megyében a városok átlaga Forrás: KSH
Egy adófizetőre jutó személyi Az ezer lakosra jövedelemadószemélyi jutó adózók alapot képező jövedelemadó száma jövedelem Ft 519 1 623 506 341 333 454 1 399 804 245 496 510 1 549 916 308 051
19
IV.2.
Gazdaság
IV.2.1.
Működő vállalkozások
A működő vállalkozások száma 2000 óta 5 %-kal csökkent Kőszegen. Ez ellentétes tendenciát mutat az országos viszonyokkal, ahol 2006-ra 10%-os növekedést regisztráltak. Működő vállalkozások száma Kőszegen Működő vállalkozások száma (db)
2000
2001
2002
2003
2004
Változás (2000=100%)
2005
Összes
741 739 760 807 681 705 Ebből társas 242 250 266 288 240 247 Ebből egyéni 499 489 494 519 441 458 Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
95% 102% 92%
A városban 5 jelentősebb termelő vállalkozás működik, akik közül 2 létszáma haladja meg a 250 főt. Mindegyik vállalkozás 50 főnél kisebb, de leggyakoribbak a 10 fő alatti mikro-vállalkozások. A nagyvállalatok többségének külföldi tulajdonosa van, melyek sikeresen szerepelnek saját piacaikon. A kisebb vállalkozások többsége a helyi piacra termel, szükséges a segítésük, hogy termelékenységük, szolgáltatási minőségük javuljon, illetve növekedési esélyeik javuljanak. Működő vállalkozások száma Kőszegen létszám-kategóriák szerint Létszám-kategória
Működő vállalkozások száma (db) 2000
0 és ismeretlen főt 478 foglalkoztató 1-9 főt foglalkoztató 228 10-19 főt foglalkoztató 22 20-49 főt foglalkoztató 8 50-249 főt foglalkoztató 3 250 és több 2 Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
2001
2002
2003
2004
2005
476
488
548
7
11
233 20 6 2 2
242 19 7 2 2
232 16 6 3 2
649 15 8 2
670 13 9 2
A regisztrált vállalkozások száma meghaladja a működő vállalkozásokét, melyek többsége a kereskedelemben és szolgáltatásban tevékenykedik. Csökkent a mezőgazdasági vállalkozások száma, melyek között meghatározó a gyümölcs-, szőlőtermesztéssel foglalkozók aránya. Ezen területen jelentős telepítések is voltak az elmúlt időszakban. Törekedni kell a térségben a termékek feldolgozottsági szintjének és eladhatóságának javítására. A városban és kistérségben megjelent a biotermesztés, biotermékek előállítása, mely termékek iránti kereslet várhatóan bővül a jövőben köszönhetően a társadalomban az egészség- és környezettudatosság elterjedésének. Megjegyzés: az önkormányzat adatvédelmi okokból nem adhatta ki a 10 legnagyobb helyi adó befizető vállalkozás adatait.
20
Működő vállalkozások száma Kőszegen gazdasági ágak szerint Gazdasági ág
2000
Mezőgazdaság, vad-, erdő-, vagy halgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
Működő vállalkozások száma (db) 2001 2002 2003 2004
2005
30
36
37
40
21
18
72
75
70
73
61
66
62 187 87 26 -
56 174 76 23 -
60 177 69 22 -
71 169 67 24 -
73 137 55 22 21
76 139 53 23 33
149
166
187
206
153
154
-
-
-
-
36 20
38 21
-
-
-
-
82
84
A rendelkezésre álló 2001-es adatok alapján legtöbben a (feldolgozó)iparban dolgoztak, annak ellenére, hogy számuk több mint 30%-al csökkent 1980 óta. Jelentős foglalkoztatási ágazat az oktatás, a kereskedelem, és a közigazgatás, ahol összességben több mint 1500 fő dolgozik. Közülük ki kell emelni a közigazgatást, ahol a foglalkoztatottak száma 1980 óta jelentősen növekedett. A turizmus jelentősége ellenére a vendéglátásban és a szálláshely-szolgáltatásban 2001-ben kevesebb, mint 300 fő dolgozott, amely 1990 óta jelentős visszaesésnek mondható. Foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerint Nemzetgazdasági ágak A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászatban (fő) A foglalkoztatottak száma az iparban (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) (fő) A foglalkoztatottak száma az építőiparban (fő) A foglalkoztatottak száma a kereskedelem, javításban (fő) A foglalkoztatottak száma a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (fő) A foglalkoztatottak száma a szállítás, raktározás, posta, távközlésben (fő) A foglalkoztatottak száma a pénzügyi tevékenységben (fő) A foglalkoztatottak száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban (fő) A foglalkoztatottak száma a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban (fő) A foglalkoztatottak száma az oktatásban (fő) A foglalkoztatottak száma az egészségügyi, szociális ellátásban (fő) A foglalkoztatottak száma az egyéb közösségi, személyi szolgáltatásban (fő) Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
1980
1990
2001
128
203
84
2 738
2 280
1 880
311 304
335 328
292 469
185
336
293
265
234
157
16
30
45
82
41
138
164
294
413
700
562
624
195
321
237
319
318
170
21
IV.2.2.
Kereskedelem, vendéglátás
Kereskedelmi üzletek számának változása mutatja, hogy miként változott a városban kereskedelmi üzletek életképessége, illetve a kiskereskedelem szerkezete. Ahogy az alábbi táblázat is mutatja, a városban a kereskedelmi üzletek száma 2000 óta 7%-kal növekedett, ugyanakkor a legnagyobb számban jelen lévő élelmiszer- és ruházati üzletek száma csökkent. A városban az elmúlt években nyílt két zöldmezős, nagyobb alapterülettű élelmiszerüzlet, miközben Szombathelyen és Ausztria közeli területein történt kereskedelmi fejlesztések sok Kőszegi vásárlót is vonzanak. Kereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek Kiskereskedelmi üzletek, vendéglátóhelyek száma (db) Változás 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 (2000=100%) 203 202 202 201 203 217 217 107%
Kiskereskedelmi üzletek Ebből élelmiszerjellegű 46 üzletek és áruházak Ruházati szaküzletek 30 Vendéglátóhelyek 67 száma Ebből étterem, cukrászda 45 Bárok, borozók 21 Ebből munkahelyi 1 étkezőhelyek Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
45
43
45
43
46
42
91%
29
29
26
28
26
24
80%
73
78
85
79
83
81
121%
49 23
49 22
50 23
47 24
47 23
47 21
104% 100%
1
7
12
8
13
13
1300%
A város turisztikai szempontjából lényeges, hogy a városban a vendéglátóhelyek kínálata 2000 óta - bár nem jelentősen, de - bővült.
IV.2.3.
Turizmus
Turizmus szerepe jelentős a városban, a vendégéjszakák száma duplája az országos átlagnak. A kereskedelmi és a magán szállásférőhely 2006-ben a KSH adatai alapján összesen 663 volt, miközben mintegy 41 ezer vendégéjszakát töltöttek el a látogatók. 2000-hez viszonyítva azonban több mint 30%-os csökkenés volt a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számában. További lehetőségek vannak a külföldi vendégek megnyerésében, hisz a vendégéjszakáknak csak 7,6 %-át töltötték el külföldiek a városban. A negatív tendencia ellensúlyozása érdekében szükséges a térség turisztikai kínálatának megújítása, egyedi vonzerők kiépítése! Kereskedelmi- és magánszálláshelyek együttes adatai Kőszegen Év
Összes férőhely
Vendég Összesen
2006 663 2005 742 2004 865 2003 899 2002 872 2001 763 2000 1 013 Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
17 152 18 212 19 687 19 931 19 264 14 748 24 256
ebből külföldi 1 462 1 866 1 332 1 253 2 009 1 735 2 657
Vendégéjszakák ebből összesen külföldi 41 100 3 130 43 842 4 513 44 465 3 145 48 906 3 065 43 831 4 439 45 273 8 105 61 887 7 738
22
Ha a fenti adatokat csak a kereskedelmi szálláshelyek tekintetében vizsgáljuk, még markánsabban jelentkezik a csökkenő tendencia. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákat tekintve 2000 óta 35%-os csökkenés figyelhető meg. Ezen belül a külföldiek által eltöltött éjszakák száma 62%-al esett vissza. Kereskedelmi szálláshelyek
2000
2006
854 23560 Ebből külföldi 2647 Vendégéjszaka (db) 59442 Ebből külföldi 7675 Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
519 16295 1415 38689 2942
Férőhely (db) Vendég (fő)
Változás (2000=100%) 61% 69% 53% 65% 38%
Az 1. sz. melléklet tartalmazza a turizmus részletező adatait.
IV.2.4.
Helyi adók
A helyi adók bevétele is alacsony, 2007-ben közel 300 millió Ft helyi adót szedett be az önkormányzat. A befektetések ösztönzését indokolja a helyi adó bevétel növelésének szükségessége, miután jelenleg évi kb. 200 MFt értékű vagyon értékesítésével próbálják a város költségvetését egyensúlyba tartani, ami hosszú távon nem fenntartható. Legfőbb helyi adók 250 000 000
Ft
200 000 000
Iparűzési adó
150 000 000
Gépjárműadó Ft
100 000 000 50 000 000
Ifadó Ft/éjszaka 2007.
2006.
2005.
2004.
2003.
2002.
2001.
2000.
1999.
1998.
0
Vállalkozók kommunális adója Ft/fő
évek
Az adóbevételek összetételéből látszik, hogy a legmeghatározóbb az iparűzési adó bevétele és valószínű hosszabb távon az is marad az idegenforgalomhoz összehasonlítva, még akkor is ha megduplázódna a vendégéjszakák száma, illetve javulna az idegenforgalmi adó fizetési fegyelem, valamint a bevételekhez hozzászámítjuk az állami kiegészítést.
23
IV.3.
Települési infrastruktúra
IV.3.1.
Lakáshelyzet
2001-hez képest 5 %-kal nőtt lakásállomány Kőszegen. Míg 2000-ben főként a kétés három szobás lakások építése volt népszerű, addig 2006-ban jóval több 4 és több szobás lakás épület, ami az új családi házak építésének köszönhető. (pl. Festetich utca) Ugyanakkor a lakásállomány növekedésének tendenciája csökkenő, amihez hozzájárulhatott az állami kedvezményekhez való hozzájutás szigorítása is. Lakásállomány Lakásállomány Lakásállomány
2000
2001 2002 2003 2004 2005 2006
n.a
4303 4364 4400 4455 4506 4529
Épített lakások száma 66 1 szobás 10 2 szobás 24 3 szobás 22 4 szobás 10 Megszűnt lakások száma 1 Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
35 5 13 17 -
61 8 15 23 15 -
36 4 8 13 11 -
62 3 13 18 28 7
53 4 18 19 12 2
24 1 3 7 13 1
Változás (2000=100%) 105% (2001/2006) 36%
100%
Megyei viszonylatban magas a száz lakásra jutó lakosok száma, azonban magasabb az épített lakások átlagos alapterülete is. Lakáshelyzet területi viszonylatban, 2006 Épített lakások Város
Száz átlagos lakásra alapterülete, jutó lakos m2
tízezer lakosra
Kőszeg Szombathely
265 241
116 82
20 40
Megye
244
91
39
Száz épített lakásra jutó megszűnt lakás
2000–2006 között épült lakások a 2006. évi lakásállomány százalékában
4 9
7,4 7,0
Forrás: KSH
IV.3.2.
Közműellátás
A környezetvédelmi infrastruktúra mutatói kedvezőbbek az országos átlagnál, Kőszegen. Szinte teljes mértékben megoldott az ivóvízellátás, csatornázottság, korszerű hulladékgazdálkodás folyik. A városban szennyvíz-csatornahálózat kiépítése majdnem teljes körű, miközben a háztartások közel 5 %-ka még nincs rácsatlakozva a szennyvízhálózatra. Ez országos szinten kifejezetten jó mutatónak számít, mivel az országban és a megyében is csak a lakások mintegy kétharmada van a szennyvízhálózatra csatlakozva. Korszerűsítették a szennyvíztisztító-telepet, ami a megyeszékhely és agglomerációja mellett Kőszeg és térsége szennyvízét is befogadja.
24
Közműellátás főbb adatai Közműellátás
2000
2001
2002 2003
2004
2005
2006
Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma Egy lakosra jutó évi vízfogyasztás (m3) Egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia felhasználás (kWh) Egy háztartási fogyasztóra jutó évi vezetékes gázfogyasztás (m3) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
478
480
483
480
480
481
481
Változás (2000 = 100%) 101%
390
409
410
410
410
410
410
105%
4178
4204
4232 4260
4283
4306
4403
105%
3734
3737
3774 3887
4121
4251
4333
116%
n.a
n.a
n.a
n.a
31,8
31,9
31,4
-
n.a
n.a
n.a
n.a
2468,7 2491,5 2459
-
n.a
n.a
n.a
n.a
1665,8 1584,5 1454
-
3885
3897
3957 3957
3992
4065
4108
106%
A lakosság energiafelhasználásban csökkenő tendencia figyelhető meg: csökkent a háztartási fogyasztókra jutó gáz felhasználás, a villamos energia felhasználás mennyisége, illetve a vízfogyasztás is.
IV.3.3.
Településen belüli közlekedés
A városban a gépjárművek száma 25%-kal nőtt az elmúlt 6 évben. A gépjárművek növekedése még nem hozott jelentős változást a városon belüli forgalomban, de a városközpontban a parkolás turisztikai, bevásárlási csúcsidőszakokban egyre nehezebb. Továbbá Kőszeg ás Szombathely viszonylatában működő tömegközlekedést is kevesebben veszik igénybe a gépjárművek nagyobb fokú használata miatta, mellyel párhuzamosan a két város közti személyes, gazdasági kapcsolatok is bővültek. Személygépkocsi adatok Változás (2000 = 100) 2629 2741 2877 3045 3090 3182 3327 126,6% Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
Személygépkocsik száma (db)
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
A KSH adatai alapján 2005 és 2006 között csökkentek a személysérüléssel járó közlekedési balestek. 2006-ban csak 15 közlekedési baleset járt sérüléssel a városban, melyben 23-an sérültek meg. Közlekedési balestek Személysérüléses közúti közlekedési baleset 2005 18 2006 15 2006/2005 83% Forrás: KSH, Törzskönyvi adat Év
Személysérüléses közúti közlekedési balesetet szenvedett személy 29 23 79%
25
IV.3.4.
Műemlékek, természeti környezet
A régióban Kőszegen lakosságszámához viszonyítva a városban található a legtöbb műemléképület. Kőszeg közel 12 ezres lakosságával ugyan nem a tágabb térsége legtőkeerősebb települése, de a kulturális örökség értékeivel és csodás természeti környezetével a turisztikai szempontból meghatározó település. A városban összesen 176 műemlék van. A legjelentősebbeket említve a történelmi belváros Vas megye, sőt a Nyugat-dunántúli régió egyik meghatározó műemléki jelentőségű területe, a nemzeti kulturális örökség része. Jurisics tré, ahol megtalálható a Városháza, a Városkút, a Mária szobor, a Szent Imre és Szent Jakab templomok, a Hősök kapuja, a Patika múzeum, a Sgrafittós ház, a Lábas-ház és számos értékes épület. A városban további műemlék épületek találhatók a Várkörön, Fő téren, mely terület egyik, hanem a legmeghatározóbb épülete a Jézus Szíve templom. A város anyagi lehetőségeihez mérten foglalkozik a műemlék épületek felújítására. Részben pályázati forrásokból, állami támogatással ér el eredményt, miközben vállalkozások, lakosok számára visszatérítendő kölcsönt nyújt műemléképületek homlokzatot is magában foglaló felújítására. A város mellett a Kőszegi-hegységben található a Kőszegi tájvédelmi Körzet értékes növény és madárvilágával. A természeti értékek védelme miatt a hegyen kialakítottak fokozottan védett területeket, míg a városban az érdeklődők a Természetvédelmi látogatóközpontban nyerhetnek először bepillantást a Kőszegi hegység értékeibe.
IV.4.
Közszolgáltatások
IV.4.1.
Oktatás
2001-hez képest 2006-ra az óvodás gyermekek aránya 13%-al, az általános iskolai tanulók aránya pedig 9%-al csökkent, ami a város intézményhálózatának racionalizálását igényelte. Mindkét intézménytípus esetében 1-1 feladat-ellátási hely szűnt meg, amely változás a pedagógus létszámban is csökkenést eredményezett. A kedvező születési számok nem vetítenek elő további csökkenést sem óvodások, sem az általános iskolások körében, tehát nem szükséges további intézmény összevonás a gazdaságosabb oktatás miatt. A városban öt óvoda működik és szinte minden városrészre jut egy óvoda: Felsővárosi óvoda
Újvárosi Óvoda
Központi óvoda
Kőszegfalvi óvoda
SOS gyermekfalu óvodája A városban négy általános iskola van: Béri Balog Ádám Általános Iskola
Bersek József Általános Iskola
Árpád-Házi Szent Margit Általános Iskola
Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Beszédjavító Általános Iskola
Továbbá a városban működik a Budaker Gusztáv zeneiskola
26
Az alapítvány, az egyházi intézmények, illetve a Dr. Nagy László Gyógypedagógia Intézet általános iskoláján kívül a többi intézményt a Kőszegi Többcélú Kistérségi Társulás tartja fent. Főbb oktatási adatok Óvoda
Évek
Általános iskola
férőhely
Óvodás gyermek
Óvodai csoport
Óvodapedagógus
Osztályterem
osztály
tanuló
pedagógus
2001
485
447
20
44
94
105
1596
160
2002
485
423
20
42
89
90
1609
171
2003
485
406
20
42
89
90
1605
173
2004
425
397
17
37
89
80
1556
170
2005
425
397
17
36
80
79
1442
154
2006
430
390
17
80
76
1452
152
2006/2001
89%
87%
85%
36 82%
85%
72%
91%
95%
Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
Az általános iskolások számának csökkenése ellenére 16%-al nőtt a középiskolások száma, amely a tanulási időszak meghosszabbodásával (pl. technikusi képzésen, felsőfokú szakképzésen való részvétel, érettségizettek nagyobb száma) magyarázható, illetve a szakképző iskolában új szakok indításával magyarázható. Ugyanakkor a város diákjai közül sokan tanulnak Szombathelyen, miközben a kőszegi középiskolák jó kollégiumi bázisuk ellenére sok vidéki diákot vonzanak. Például a Jurisics Miklós Gimnáziumban működik a kistelepülési hátrányos helyzetű gyerekeket befogadó Arany János programban lévő osztály is. Közoktatás igénybe vevőinek változása Oktatás, közművelődés Általános iskolai nappali tagozatos tanulók Középiskolai nappali tagozatos tanulók
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Változás (2001=100%)
Nincs adat
1596
1609
1605
1556
1442
1452
86%
Nincs adat
767
768
795
897
905
893
116%
2000
Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
27
IV.4.2.
Egészségügy
2001 és 2006 között a háziorvosi vizsgálatok 8%-kal csökkentek, miközben a szolgáltatási struktúra, azaz az orvosok száma változatlan maradt. Ezzel ellentétben a házi gyermekorvosi vizsgálatok száma 14%-al nőtt, miközben a gyermekorvosok száma csökkent. Ez utóbbi következtében több kezelés jutott egy gyermekorvosra, nőtt az orvosok átlagos leterheltsége. Háziorvosi vizsgálatok Évek 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2006/2000
Házi Háziorvos gyermekorvos (fő) (fő) 4 4 4 4 4 4 4 100%
3 3 3 3 3 3 2 67%
Megjelentek és meglátogatottak száma a háziorvosi ellátásban (eset) 53 749 46 460 50 083 51 039 48 666 50 454 49 215 92%
Megjelentek és meglátogatottak száma a házi gyermekorvosi ellátásban(eset) 16 018 15 472 13 746 15 417 14 799 15 351 18 233 114%
Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
A háziorvosi szolgálatoknak ás a szakorvosi ellátásnak helyet adó épületek nincsenek akadálymentesítve, felújításuk elengedhetetlen. A szakorvosi ellátás modernizálása szükséges a kor által nyújtott technikai, informatikai szolgáltatások igénybe vételével, ami az egészségügyi ellátás infrastruktúrájának fejlesztését igényli. A városnak a jelenlegi létesítmények kiváltásával célja egy modern, korszerű egészségház létrehozása, ami a mentőállomást is integrálhatná egy térbe.
IV.4.3.
Szociális ellátás
A vizsgált időszakban a szociális ellátási szinte minden formájában drasztikusan megnőtt az ellátottak száma: közel ötszörösére nőtt az önkormányzat által nyújtott rendszeres szociális segélyben részesülők száma, még ennél is nagyobb mértékben növekedett a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma, emellett a házi segítségnyújtásban részesülők száma, és az önkormányzat nyújtotta rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma is jelentősen megugrott.
28
A szociális ellátás főbb adatai Ellátási formák
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Étkeztetésben részesülők száma
Változás (2000=100%)
113
84
101
106
148
101
148
131%
Házi segítségnyújtásban részesülők száma
2
2
3
4
3
5
5
250%
Házi segítségnyújtásban és étkeztetésben is részesülők száma
7
9
6
3
7
2
7
100%
Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező
68
260
336
263
361
332
390
574%
Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesítettek évi átlagos száma
54
17,5
3,7
-
-
-
-
Rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma
14
25
29
38
26
44
63,3
Az önkormányzat által
Rászorultságtól függő egyéb támogatási esetek 5009 5724 6152 2414 1306 1946 száma Lakásfenntartás támogatási esetek száma 2719 3628 4177 362
452%
-
422
433
540
20%
Átmeneti segélyezések esetei 2056 1912 1776 1703 555
882
705
34% 228%
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 179 részesítettek száma Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
-
112
125
273
180
329
409
-
-
-
96
85
80
A létesítmények adatait vizsgálva megállapítható, hogy mind a bentlakásos, mind a nappali intézmények 2000 óta folyamatosan teljes kapacitással működnek. Szociális intézmények a városban Intézmények Időskorúak otthonainak férőhelyei Időskorúak otthonaiban ellátottak Idősek nappali intézményeinek férőhelyei Idősek nappali intézményeiben ellátottak Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények működő férőhelyei Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményben gondozott Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Változás (2000=100%)
53 70
83 82
104 107
109 114
129 137
111 119
110 111
208% 159%
49
50
50
29
30
30
30
61%
49
45
34
29
23
33
29
59%
147
157
190
189
193
165
164
112%
140
150
189
194
195
170
160
114%
A városban a szociális ellátást a többcélú kistérségi társulás által fenntartott Szociális Gondozási Központ látja el. A központ az alábbi feladatokat látja el:
29
Alapszolgáltatások: •
étkeztetés,
•
házi segítségnyújtás,
•
családsegítés,
•
gyermekjóléti szolgáltatás,
•
nappali ellátás (Idősek Klubja, Nappali melegedő).
Szakosított ellátások: •
átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (Időskorúak Gondozóháza, Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye)
IV.4.4.
Közművelődés, kultúra
A kulturális intézmények látogatottsága tekintetésben ellentétes folyamatok figyelhetők meg. Annak ellenére, hogy a település két könyvtára közül az egyik megszűnt, a beiratkozott olvasók száma évről-évre növekszik, 2000 óta összesen 36%-al. Ezzel szemben a muzeális intézmények száma (17%-al) és látogatottsága (23%-al) is csökkent. Ennek oka egyrészt az idelátogató turisták csökkenő számában, másrészt a kiállítások attraktivitásának hiányában kereshető. A település egyetlen mozijának látogatottsága 2003-ban is tovább csökkent, majd a mozi bezárásra került. A mozi épületét azóta felújították, de az intézmény nem nyitott ki. Közművelődés igénybe vevőinek változása Oktatás, közművelődés Települési könyvtárak Beiratkozott olvasók száma Muzeális intézmények száma Muzeális intézmények látogatóinak száma Mozik száma Mozi látogatóinak száma
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
1
2
2
2
2
2
1
Változás (2001=100%) 50%
1706
1600
1933
1991
2060
1758
2179
136%
6
6
6
6
5
83%
60514
48007
36153
40110
37060
77%
-
1
-
-
-
-
4266
5335
-
-
-
-
Nincs adat Nincs adat 1
Nincs adat Nincs adat 1
4311
821
Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
A városnak számos nagy hagyományokra visszanyúló és alapvetően a történelmi múltra, a helyi termékekre, értékre építő évenként ismétlődő rendezvénye van, melyek közül az alábbiakat emeljük ki. Várszínház
Ostromnapok
Szőlő Jövések könyvének bejegyzése
Kőszegi szüret
Orsolya napok - Natúrpark Ízei
Utca színház
30
A városban több művészeti csoport, egyesület is működik: Városi Fúvószenekar
Ifjúsági fúvós zenekar
Hajnalcsillag Néptánc Együttes
Mazsorett csoport
Genius Akrobatikus R’n Roll klub
Kőszegi Vonósok
Haydn vonósnégyes Kőszeg
Concordia-Barátság Énekegyesület
Alpensänger német nemzetiségi kórus
Dance Jam tánccsoport
Be-Jó táncegyüttes Továbbá a város kulturális munkáját színesíti a Kőszegi Művészeti Egyesület.
IV.4.5.
Közösségi közlekedés
A városban a közösségi közlekedés részeként csak a Vasi Volán által üzemeltett autóbusz közlekedés működik. A városi buszközlekedést igénybe vevők száma a 2000-es években folyamatosan csökkent, 2006-ban 55%-kal vették kevesebben igénybe a tömegközlekedést, mint 2000-ben. Talán az autóbusz közlekedés használatának a visszaesése is magyarázza a városban megnőtt gépjárműforgalmat és a belvárosi növekvő parkolási igényeket. Feltételezhető, hogy a nagyobb mértékű utas csökkenés rontotta a helyi-helyközi közlekedés üzleti mutatóit. Autóbusz közlekedés Mutató Autóbusz útviszonylatok száma a helyi közlekedésben (db) Szállított utasok száma (1 000 fő) Utaskilométer (1 000 km) Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2006/2001 6
6
6
6
6
6
6
697 471 423 556 491 254 316 2331 1576 1423 1859 1638 854 1054
100% 45% 45%
A közösségi buszközlekedés útvonala épp átszervezés alatt van, mely megvitatására lakossági fórumot is szerveztek. A közlekedés tervezett új útvonala:
31
IV.5.
Korábbi időszak jelentősebb fejlesztései
Az alábbi fejlesztések közel 1,5 milliárd forint értékben, többnyire EU támogatással valósultak meg a Kőszegi kistérségben 2002 és 2007 között.
Kőszeg, Idősek gondozóháza építés és hajléktalan szállás-korszerűsítés (2007)
Szélessávú internet infrastruktúra kiépítése a kőszegi kistérség egyes településein (2006)
32
A kőszegi Fő tér és Rákóczi utca rekonstrukciója (2006)
Természetvédelmi Látogatóközpont létesítése Kőszegen (2005)
Hulladék mennyiségének csökkentése feldolgozással Kőszegen (2004)
Kerékpáros fejlesztések (régiós kerékpáros centrum, programok)
Írottkő Natúrpark által szerzett marketing támogatások o Közösségi és turisztikai borút központ Kőszegen (2005) o Az egészségturizmus lehetőségei a Kőszegi-hegységben (2003) o Ökoturizmus és partnerség az Írottkő Natúrparkban (2003) o A Kőszegi-hegység határátlépő pontjainak tájékoztató rendszere (2002)
Bersek József Ált. Isk. és tornatermének felújítása
A CAMPHILL módszer és a gyógyító nevelés Magyarországon a fogyatékos emberek érdekében
Leader program (falusi turizmus, közösségfejlesztés, képzés, mezőgazdasági fejlesztések)
Gyümölcs ültetvénytelepítés, feldolgozó építés
Útépítés, szennyvíz, járdafelújítások, belterületi vízrendezés
Szélessávú internet kiépítése
Idősek gondozóháza, hajléktalan szálló építése
meghonosítása
33
IV.6.
Városi szintű SWOT-elemzés Erősség
Növekvő lakosságszám, vonzó bevándorlási hely Közintézmények meghatározó szerep a foglalkoztatásban
Gyengeség Öregedő népesség Növekvő munkanélküliség, ezen belül a tartós munkanélküliek növekvő száma
Nincsen önkormányzati iparterület, kisOrszágos átlagnak megfelelő iskolázottság és közepes méretű vállalkozások üzemének létesítésére Turizmus kedvező adottságai: értékes természeti, táji környezet, gazdag Országos, megyei átlagnál alacsonyabb kulturális értek és programok lakossági jövedelmek Kereskedelmi üzletek, vendéglátó egységek folyamatos bővülése
Alacsony helyi adó bevételek, melyek a működtetés sem teljesen egészítik ki
Folyamatosan bővülő lakásállomány
Stagnáló turizmus, vendégéjszakák
Kedvező, majdnem teljes körű közmű ellátottság
Némely óvoda, általános iskola felújításra szorul, bölcsőde tartós működtetése megoldásra vár
Bővülő személygépkocsi állomány Megfelelő oktatási intézményi ellátottság és kihasználtság Szociális intézményrendszer megfelelően kiépített Gazdag kulturális élet
Lehetőség Legnagyobb foglalkoztatónak (KrombergSchubert) kedvező piaci pozíciói vannak, ami munkahely-bővülést jelenthet Befektetői érdeklődés bioetanol üzem létesítésére (150 főnek munkahelyteremtés) A környezet-tudatosságnak, hatékony energiagazdálkodásnak a jelentősége nő
Felújításra, akadálymentesítésre szoruló létesítmények Folyamatosan növekszik a szociális ellátásban részesülők száma Hiányos, felújításra szoruló közművelődési infrastruktúra
Veszély Az energia árak tovább növekednek, melyek különösen a távfűtéses lakásokban növelik a lakhatási költségeket A tervezett zölderőmű (bioetanol üzem) megvalósulása esetén a tervezetthez képest rosszabb környezeti hatással jár
Folyamatosan növekszik a verseny a fogyasztókért, mely igényli az egyéni fogyasztói szokásoknak leginkább megfelelő egyedi szolgáltatásokat, a turizmusban is Az egészségtudatosság felértékelődik, mely a várható élettartam meghosszabbodásával, illetve az egészség-megelőzési szolgáltatások iránti bővülő kereslettel jár együtt
34
V. Városrészek elemzése Az alábbi városrészeket határoltuk le. A térképen eltérő színekkel jelöltük a városrészeket. o Belváros (piros) o Dél-keleti városrész (kék) o Észak-keleti városrész (sárga) o Lakótelep (lila) o Nyugati városrész (sötétzöld) o Kőszegfalva (világoszöld)
Kőszeg
35
Városrészi adatok
Mutató megnevezése Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Forrás: KSH, népszámlálás 2001
ÉszakDél-keleti keleti városrész városrész
Kőszeg összesen
Belváros
Lakótelep
Nyugati városrész
Kőszegfalva
Külterület
11 844 18,6 64,1 17,3
1 871 16,4 62,0 21,7
2 376 28,1 55,9 16,0
1 384 17,2 60,9 21,9
3 353 16,3 69,5 14,1
2 226 14,1 69,6 16,4
546 22,2 61,0 16,9
88 9,1 59,1 31,8
27,3
25,3
32,8
25,9
28,4
23,4
24,3
32,7
13,4
18,3
14,5
12,4
10,7
15,2
4,6
18,6
4 277 7,9
795 9,6
690 11,2
519 15,4
1 301 3,2
763 5,9
172 7,6
37 18,9
37,3
39,6
44,9
35,0
32,4
36,9
41,7
40,4
13,8
13,5
20,8
13,3
12,1
10,9
12,6
17,3
58,9
56,7
52,5
61,1
63,1
59,5
54,2
55,4
32,7 11 299
40,3 1 757
35,5 1 961
38,0 1 394
26,6 3 392
28,8 2 154
32,4 552
45,9 89
A táblázatban a városi átlagtól jelentősebben eltérő értékeket kiemeltük vastag betűvel.
36
A városrészi elemzésekből megállapítható, hogy a legrosszabb társadalmi státuszú terület az észak-keleti városrész, melyet vélhetően az is okoz, hogy ide számolták be a Dr. Nagy László Általános iskola és Diákotthon állandó, alacsony képzettségű lakóit. A városrészben találhatók az önkormányzat szociális lakásai, illetve a város egyik legrosszabb társadalmi státuszú területe a Sziget és Kálvária utcák háromszögében. Ettől eltekintve a városrészek kiegyenlített értékeket mutatnak, tán a lakótelepen kisebb az idős korosztály aránya és magasabb a középkorúak, munkaképes korúak aránya, miközben a belvárosban és a dél-keleti városrészben a 60 év felettiek aránya jelentősen meghaladja városi átlagot.
V.1.
Belváros (piros)
Várkör – Ady E. u – Temető u. – Rákóczy F. – Munkácsy M. u. – Liszt F – Táncsics M. u – Kiss János u. - Várkör – Gyöngyös u. – Árpád tér – Hegyalja u. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint a Belváros lakónépesség száma 1.871 fő volt, melyből az állandó népesség száma 1757 fő volt, vagyis Kőszeg lakosságának 15,8 %-a élt ezen a területen. Az lakosság korösszetételét tekintve a 60 éven felüliek aránya (21,7%) jóval magasabb volt a városi átlagnál (17,3%), illetve a Belvárosban élő 14 év alattiak arányánál is (16,4%). Mindez egyértelműen jelzi, hogy a belvárosban idősebb átlagéletkorú lakosság él. Az iskolázottság tekintetében a felsőfokú végzettségűek arányában található némi eltérés a városi átlagtól: a kőszegi átlaghoz (13,4%) képest 3 százalékponttal magasabb volt a felsőfokú végzettségű lakosok aránya (18,3%) a területen. A foglalkoztatottak (56,7%) és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (37,3%) hasonlóan alakult, mint a városi átlag (58,9% és 39,6%), miközben több mint 7 százalékponttal magasabb volt a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (40,3%). Ez leginkább a városrész öregedő korstruktúrájának a következménye. A 2001. évi KSH adatok alapján a város lakóépület állományának 18,6%-a található a Belvárosban. A városi átlagoz viszonyítva itt valamivel magasabb volt az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A belváros a város műemléki értékekben leggazdagabb területe. A Fő tér és a környező utcák részben az elmúlt évek közterület-fejlesztésével együtt megújult, miközben a történelmi városmag még továbbá rehabilitációra szorul. A belvárosban koncentrálódnak a város kiskereskedelmi üzletei. Két nagyobb élelmiszerüzlet mellett, itt találhatók szaküzletek, ruházati üzletek, drogériák, vendéglátóhelyek, piac és a legtöbb szálláshely. A belváros gyakorlatilag a város központja, Kőszegfalva kivételével szinte minden városrészből egyenlő távolságból érhető el. A belvárosba koncentrálódnak a közintézmények, mint a Polgármesteri Hivatal, Kistérségi társulás irodája, bíróságok, a könyvtár, zeneiskola, művelődési központ, múzeumok, orvosi rendelők. A városrészben van általános iskola és óvoda is egyaránt, miközben a közösségi és civil élet színtere, a Jurisics vár is itt található.
37
Swot elemzés2 Erősségek Kiskereskedelem, vendéglátás koncentrációja Közintézmények sűrű jelenléte Műemléki értékek gazdagsága
V.2.
Gyengeségek Lepusztult műemléki épületállomány Elhanyagolt közterületek és rossz állapotú közművek a történelmi belvárosban Öregedő lakosság, akiknek kevés a jövedelmük a műemlék épületek felújítására
Dél-keleti városrész (kék)
Határ út – Alsó krt – Szombathelyi u. - Rákóczi F u. – (Gábor Áron u is) - Munkácsy M- ig Sáncárok utca - Petőfi tér - Kórház utca - Alsó körút - Strand utca 2001-ben a Dél-keleti városrészen - bár meglehetősen nagy területi kiterjedésű – Kőszeg lakosságának mindössze 12%-a élt. Ez köszönhető a családi házas beépítésnek, illetve annak, hogy az ipari területek is itt, a város szélén helyezkednek el. A régi családi házas beépítés is jelzi, hogy az itt élő lakosságon belül a 60 év felettiek aránya (21,9%), illetve az alacsony komfortfokozatú lakások aránya (15,4%) is meghaladta a város átlagot (17,3% és 7,9%). Az öregedő korstruktúrájú népességnek köszönhetően a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is magas (38%) volt. Azonban sem a lakosság képzettsége, sem a foglalkoztatás más mutatóiban nincs eltérés a városi átlaghoz képest. A városrészben találhatók a város iparterületei. Ezek közül egy-két kisüzem létesítésével fejlődött a várost elkerülő, Szombathelyi út túloldala (ide tervezik a bioetanol üzemet is), miközben bezárt a Bútorszövetgyár és a Posztógyár. Az előbbi volt gyár területe hasznosításra vár, míg az utóbbi létesítményeit lebontották, köztük egy ipari műemlékké nyilvánított épületet is. A városrész és Kőszegfalva között van kijelölve iparterület, ahová zöldmezős üzemek létesítése lehetséges. A városrészben meghatározó a gyöngyös patak jelenléte, ami a városrészt, illetve a Belvárost elválasztja. A patakpart rehabilitációjának megvalósulása esetén újabb lakóterületek, illetve üdülőövezeti területek nyithatók a városrészben A városrész kereskedelmi ellátottsága fejlődik, köszönhetően a városok szélére telepedő nagy élelmiszerüzleteknek, diszkontoknak. A városrész és a belváros határán van a Bersek József általános iskola. A városrészben nincs óvoda, a terület igényeit az Alsóvárosi óvoda (lakótelepi) és a Központi óvoda látja el.
2
A városrészi elemzéseknél csak az adottságokat tűntettük fel.
38
Swot elemzés Erősségek Rehabilitációra váró ipari területek Lakócélú fejlesztésre alkalmas területek Kiskereskedelem bővülése Üdülőövezeti fejlesztésekhez kedvező adottság
V.3.
Gyengeségek Munkahelyek szűntek meg a gyárak bezárásával Rehabilitációra váró Gyöngyöspart Alacsony társadalmi státuszú lakosok jelenléte a Rákóczi úton
Észak-keleti városrész (sárga)
Olmódi u. - Dózsa Gy. u. – Bajcsy-Zsilinszky u. - Puskapor u. - Sziget u. - –Meskó u. - Kethelyi u. – Borostyánkő u. a Bionemezig, - Erdő utca - Kálvária út A 2001-es adatok alapján Kőszeg Észak-keleti városrészében a városi lakónépesség 20%-a élt (2.376 fő). A 14 év alattiak aránya ezen a városrészen közel 10 százalékponttal meghaladta a városi átlagot, ami a Dr. Nagy László Általános iskola és Diákotthon állandó lakóinak számából adódik. Az iskolázottságot tekintve, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (32,8%) haladta meg kisebb mértékben a városi átlagot (27,3%). Ezzel párhuzamosan az aktív korú lakosság 44,9%-a nem rendelkezett rendszeres munkajövedelemmel, 20,8%-a pedig legfeljebb általános iskolai végzettséggel és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezett. Ez utóbbi mutatók is nagyobb mértékben, 7-7 százalékponttal meghaladták a városi átlagot. Ez egyrészt a bentlakásos intézményekben lakó diákok magasabb arányával (a KSH a fenti mutatók során a 15 év feletti lakosságot vizsgálja), másrészt e városrészben a hátrányos helyzetű emberek magasabb számával indokolható. A fenti mutatók ellenére a foglalkoztatottság tekintetében nem volt eltérés a városi átlaghoz képest. A 2001-es adatok alapján a város lakóépület állományának 16%-a található ebben a városrészben. A városi átlagoz viszonyítva itt valamivel magasabb volt az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A városrész egyrészről a város egyik legöregebb területe, míg másrészről újabb lakóövezeteket alakítottak ki az elmúlt években a határ felé, illetve a határőrlaktanya megszűnésével a volt határőr laktanyában, illetve mellette. Ebben a városrészben koncentrálódnak az önkormányzat kifejezetten szociális célú bérlakásai (50 lakás), melyek állami támogatással készültek el az elmúlt években. Mindezek mellett a városrészben nincsenek társadalmi fezsültségek, nem szegényebb, mint a többi városrész. A városrész meghatározó természeti területe a Csónakázó-tó, illetve a Gyöngyös patak, melyek zöldterületeinek rehabilitációjával újabb fejlesztések indulhatnak meg. A városrészben található a MÁV Gyermekotthon és Általános Iskola, mely az elmúlt években bezárt és a Vasút a Gyermekért Alapítvány tulajdonában vár további hasznosításra. Az intézmény műemléképületben működött és jelentős zöldterület övezi. A városrészben található a város egyetlen bölcsődéje és óvoda is van. A jövőben a bölcsőde átkerül az óvoda mellé, miközben a Szociális Gondozási Központ 39
legnagyobb telephelye teszi teljessé a szociális szolgáltatásokat. A városrészhez legközelebbi iskola a belváros szélén található Árpádházi Szent Margit Általános Iskola. A városrész egyetlen hiányossága, hogy kereskedelmi üzletekben hiányosan ellátott, a városrész lakó legközelebb az Árpád téren, illetve a belvárosban tudják a napi bevásárlást elintézni. Ez nem is okoz jelentősebb gondot, hisz az élet, a munkahely gyakorlatilag mindennap a városba szólítja a városrész lakóit. Swot elemzés Erősségek
Gyengeségek
Megfelelő intézményi ellátottság
Alacsonyabb képzettségű lakosság
Szép természeti környezet a Kálvária hegy lábánál
Kihasználatlan műemléképület
V.4.
Rendezetlen területek a Gyöngyös patak mentén
Lakótelep (lila)
Rákóczi u. – Rómer F. – Velemi u. – Sigray J (végig) – Űrhajósok u. Rohonci u. – Deák F. – Rohonci u. – Rákóczi F. u által határolt terület 2001-ben város népességnek legnagyobb része (28,3%), 3.353 fő, túlnyomórészt a középkorosztály élt a lakótelepen. Az itt élő 15-59 évesek aránya 5,4 százalékponttal magasabb volt, mint a városi átlag. A lakótelepen az alacsonyabb képzettségű lakosság élt: a felsőfokú végzettségűek aránya nem érte el, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezőké (28,4%) pedig meghaladta a városi átlagot. A lakótelepi beépítésnek köszönhetően ezen a városrészen volt található a kőszegi lakásállomány legnagyobb része, 30,4%-a, és itt volt a legalacsonyabb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya is, mindössze 3,2%. Mivel túlnyomórészt a közép korosztály lakott e területen a foglalkoztatottsági mutatók is kedvezőbben alakultak a városi átlagnál: a foglalkoztatottak aránya a legmagasabb (63,1%), a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya pedig a legalacsonyabb (26,6%) volt. A városrészben többnyire négyemeletes tömbházak találhatók, melyek egy részét már felújították, de másik részük a jövőben vár felújításra. A városrész kereskedelmi ellátottsága megfelelő, két nagyobb élelmiszerüzlet található. Az oktatási intézményhálózat is megfelelően kiépített, van óvoda és általános iskola is, igaz bölcsődébe a gyermekeket a város másik végébe kell vinni. A városrészben a hegy felé újabb családi házas övezetek alakultak az elmúlt években, miközben az iparterület (Rákóczi út) és a Velemi út között jelentős lakás célú beépítésre váró szabad zöld terület van.
40
Swot elemzés Erősségek Foglalkoztatottak városi átlagot meghaladó aránya
Gyengeségek Felújításra szoruló négyemeletes tömbházak
Kedvező intézményi, kereskedelmi ellátottság Jelentős lakáscélú zöldmezős területek
V.5.
Nyugati városrész (sötétzöld)
Rákóczi F. – Rómer F. – Bercsényi – Károlyi M. u (végig) - Temető u .– Hermina út Szabóhegyi út - Mohás út - Panoráma körút - Szelestey László utca - Csőszház utca - Hunyadi János utca - Címerpajzs dűlő út - Arborétum utca - Hadik András utca Királyvölgyi út - Hegyalja u – Várkör – Ady. E. – Temető u. – Rákóczi u. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint a Nyugati városrész lakóinak száma 2.226 fő volt, amely a város lakosságának közel 19%-a, és amelyből az állandó népesség száma 2.154 fő volt. A városrészre jellemző, hogy főként családi házas beépítésű, és köztük sok az új építésű lakás is. A város ebbe az irányba, a hegyoldal felé terjeszkedik. Ennek megfelelően még számos utcában nem teljesen kiépített az infrastruktúra, szükséges az utak aszfaltos burkolása. A városi átlaghoz képest itt volt a legalacsonyabb a 14 év alatti népesség száma, de a 60 év felettiek aránya nem tért el jelentősen a városi átlagtól. Ennek megfelelően túlnyomó többségben, a városi átlagnál is a legmagasabb arányban (5,5 százalékponttal) a középkorosztály, vagyis a 15-59 évesek lakták e városrészt. Az új építések is jelzik, hogy az itt élők a város jobb módú lakói, akik mind az iskolázottság, mind a foglalkoztatás tekintetében kedvezőbb helyzetben vannak a városi átlagnál, és a többi városrész lakóinál. A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya itt 2001-ben a legalacsonyabb volt a városban, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig 2 százalékponttal magasabb volt a városi átlagnál, a belváros után a legmagasabb. Az aktív korúak körében a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya sem érte el a városi átlagot, illetve azok aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettségűek és nem rendelkeznek rendszeres jövedelemmel, a legalacsonyabb volt a városban (10,9%). A népszámlálási adatok alapján a város lakásállományának 17,8%-a található ezen a városrészen. Az azóta eltelt idő alatt ez minden bizonnyal növekedett, miközben az alacsony komfortfokozatú lakások aránya csökkent (2001-ben 5,9% volt), köszönhetően az új építkezéseknek. A város jövőben is ez irányba bővül, így a lakások száma ezen a területen folyamatosan bővül. A városrészben található a város egyetlen gimnáziuma, a többi közszolgáltatás tekintetében a lakótelepen, illetve a belvárosban lévő szolgáltatásokat veszik igénybe. A dombra épült városrész összeköttetést biztosít a kiskeretek, illetve hegyvidék irányába. Alapvetően családi házas beépítési terület további fejlődésére lehet számítani.
41
A városrészben található a volt SZOT üdülő terület, ahová az 1990-as évek végén üdülőfalú építését tervezték. A munkálatok megkezdődtek, ám a beruházás felszámolása miatt egy többhektáros területen félkész épületek állnak. A város fejlődése szempontjából fontos lenne a terület helyzetének rendezése és a tervezett beruházások befejezése. Swot elemzés Erősségek
Gyengeségek
Szép természeti környezet, közeli hegyvidék
Más városrészek közintézményeinek szolgáltatásait veszik igénybe
Városi összehasonlításban valamivel jobb módúak élnek itt
V.6.
Kőszegfalva (világoszöld)
Kőszegfalvi utca - Erdész utca. Vasút utca. Vadvirág utca Kőszegfalva kb. 2 km távolságra található Kőszegtől egy önálló kis falusias településrész, ami Kőszeg közigazgatási területéhez tartozik. Kőszegfalván, a saját identitását őrző német anyanyelvű településrészen a városi lakosság 4,6%-a élt 2001-ben. A 60 év felettiek és a középkorosztály aránya a népszámláláskor nem érte el, de fiatalok aránya majdnem 4 százalékponttal meghaladta a városi átlagot. Az itt élők képzettsége és foglalkoztatása hasonlóan alakult, mint a városi átlag, egyedül a felsőfokú diplomával rendelkezők aránya maradt el nagyobb mértékben, közel 9 százalékponttal a városi átlagtól. Ennek oka a fiatal, még középiskolai tanulmányokat folytató lakosságban is kereshető, illetve a nagyobba arányban vannak jelen a szakipari végzettségűek. A településrészen az elmúlt 10 évben egy új utca nyílt, ami új építésű családi házakkal épült be. A lakóépületek és környezetük rendezettek. A településrészen található bolt, vendéglő, illetve óvoda is a legkisebb gyerek számára. A német anyanyelvű diákok német nemzetiségű nyelvoktatásban a lakótelepen található Béri Balog Ádám általános iskolában részesülhetnek. Swot elemzés Erősségek Rendezett falusias lakókörnyezet Átlagnál magasabb a fiatalkorúak aránya
Gyengeségek Városi átlagnál alacsonyabb végzettségű lakosok
42
V.7.
Külterületek
A külterületeken mindössze 88 fő élt 2001-ben, bár ez feltehetően növekedett az elmúlt években. Egyrészt egy idősebb, régóta itt lakó népesség él a külterületeken (60 évesek aránya jóval meghaladja a városi átlagot: 31,8%), másrészt egyre nagyobb számban költöznek ki zöldövezetre vágyó családok a városból, főként a hegyvidéki területekre. Ezzel indokolható az is, hogy bár 2001-ben meglehetősen sok volt a legfeljebb általános iskolával rendelkezők száma, de a felsőfokú végzettségűek aránya már akkor is meghaladta a városi átlagot, 5 százalékponttal. A külterületeken található lakások aránya az 1%-ot sem érte el, és a hétvégi házaknak helyet adó területeken magas volt az alacsony komfortfokozatú lakások száma is. A folyamatos kiköltözéseknek köszönhetően ez az arány azonban feltehetően csökkent az elmúlt években, és a jövőben is a pozitív tendencia folytatása várható.
43
VI. Stratégia A stratégia kialakításakor rögzíteni kell azokat az alapértékeket, melyek meghatározzák a város identitását. A város és térsége fejlesztését, az identitást meghatározó alapértékek: A város múltja, az azzal összefüggő „büszkesége” és a kulturális értékek gondozása, gazdag és összetett stílusjegyeket hordozó városszerkezet és országos egyedi védelem alatt álló épületek, helyi, egyedi miliő A természeti értékekben gazdag környezet ápolása,
értékes természeti környezet, az országban egyedülálló szubalpin klíma jelentős a természetvédelem tudományos háttere és öröksége;
a rekreáció minden szükséges feltétele megtalálható - igazi kikapcsolódást nyújt a térség a kistelepüléseivel;
VI.1.
Jövőkép
Város jövőképe (2025)
Kulturális örökség és természeti értékek megőrzése mellett, magas életminőséget nyújtó lakó-, és üdülőkörnyezet megteremtése A jövőkép részletesebb megjelenítése: o A város kedvelt lakókörnyezet folyamatos célpontja a bevándorlóknak, gyakorlatilag stagnál, illetve kis mértékben folyamatosan növekszik a város népessége. o A város természeti értékeit, tiszta levegőjét, műemléki környezetét megőrzi, az értékek fenntarthatósága mellett fejleszti. o A belvárosban pezsgő kiskereskedelmi élet van, a belvárosi terek gyakori színhelyei a kulturális rendezvényeknek. o Gazdag kulturális program kínálatra és szabadban eltölthető sportolási, szórakozási lehetőségekre építve megkétszereződik a turizmus forgalma o A városban és környékén gyakorlatilag megszűnik a munkanélküliség, közcélú munkára foglakoztatják a legelesettebbeket. Megjelenik néhány magas hozzáadott értéket előállító vállalkozás, akik többségben felsőfokú végzettségűt foglalkoztatnak. o A város megőrzi „iskolaváros” jellegét, a társadalomtudományok, Európa tanulmányok nemzetközi hálózatban működő, elismert speciális felsőoktatási, posztgraduális központja az országnak. o Az Egészségházban korszerűen felszerelt, több szakmacsoportra kiterjedő járóbeteg-ellátás várja a gyógyulni vágyókat.
44
o A város gondoskodik az idősekről, programokat szervez a számukra, támogatja klubéletüket, illetve a rászorulóknak magas színvonalú ápolást, gondozást kínál. o Újabb lakóterületek népesülnek be a Gyöngyös patak mentén a rekreációs fejlesztések következtében, illetve a lakótelep és a Gábor Áron utca összekötésében. A belvárosban nincsenek jelentős parkolási problémák, a turisták parkolása megoldott. o A közterek gondozottak, a város és kistrésége a szennyvíz- és hulladékkezelést Szombathellyel közösen, a jogszabályi normáknak megfelelően oldja meg. o A város a fenntartható önellátásra törekvés jegyében megújuló üzemeltetésre, energiaforrásokat használ lakótelepi távfűtőműje napkollektorokat használnak a városi intézmények. o A város szervesen együttműködik a környező településekkel, kistérségen belül közösen tartják fent az alapfokú oktatási intézményeket, a szociális alapszolgáltatásokat, illetve speciális közigazgatási tevékenységeket. A város együttműködik Szombathellyel az oktatás fejlesztésében illetve a gazdaságfejlesztésben. Kőszeg különösen a gazdaság, turizmus, oktatás és kultúra terén szoros nemzetközi kapcsolatokat ápol, mindennapossá válnak az autópályán közvetlenül elérhető burgenlandi és bécsi kapcsolatok. o A város működési kiadásai egyensúlyban vannak, mindennapi gyakorlat része az internetes ügyintézés.
45
VI.2.
Fejlesztési célok
Általános fejlesztési célok:
Kőszeg és a környező települések gazdasági és turisztikai vonzerejének növelése a turisztikai, szabadidős, kulturális és tudományos kínálatának továbbfejlesztése révén;
olyan vonzó életminőség kialakítása, mely alapján biztonságos körülmények között megéri a városban és környékén dolgozni, élni, szabadidőt eltölteni;
egymás iránti tisztelet és bizalom erősítésével olyan partnerségi légkör kialakulásának elérése, mely a jövőbeni feladatok szakmai döntéseken és a társadalmi elfogadottságon alapuló teljesítését lehetővé teszi.
Közvetlen fejlesztési célok 1. Gazdaságfejlesztés
vállalkozások versenyképességének javítása
munkahelyteremtés ösztönzése
helyi, ezen belül az önkormányzati és lakossági jövedelmek növelése
2. Turizmus fejlesztése
látogatók számának növelése
a turisztikai szezon meghosszabbítása
a turizmusból származó jövedelem növelése
3. Társadalmi célú közszolgáltatások fejlesztése A társadalmi szükségleteknek megfelelő ellátás biztosítása, illetve a szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása. 4. Települési infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem
a magasabb színvonalú lakókörnyezet kialakítása
a természeti, táji értékek megóvása.
A fenti célok eléréséhez, illetve az egyes szakterületek sikeres fejlesztéséhez szükséges a térség fejlesztési céljainak széles körben való kommunikálása, egyfajta lobby tevékenység végzése és a kistérségben élő, tevékenykedő szereplők közti párbeszéd rendszeressé tétele.
46
A fejlesztési célok részletes bemutatása:
VI.2.1.
Gazdaságfejlesztés
A gazdaságfejlesztés céljai a következők:
vállalkozások versenyképességének javítása
munkahelyteremtés ösztönzése
helyi, ezen belül az önkormányzati és lakossági jövedelmek növelése
A célok eléréséhez az alábbi programokat kell megvalósítani: 1. Korszerű telephelyi feltételek (közműcsatlakozás, közútcsatlakozás) biztosítása a piaci árnál kedvezményesebb feltételekkel. Alapvető feladat az új, termelő beruházások ösztönzése érdekében a telephelykínálat javítása, együttműködve a Kőszegi Ipari Park Kft.-vel, illetve a vállalkozóknak nyújtott szolgáltatások javítása. Amennyiben egy városnak nincs azonnal értékesíthető közművel ellátott szabad ipari célú hasznosítású területe, úgy nehezen reménykedhet abban, hogy új vállalkozások letelepedésével növelhető a foglalkoztatás, illetve az önkormányzati adóbevételek. A városban több terület is szóba jöhet ipari célú fejlesztésre, de ezen területek többsége magántulajdonban van. Ez problémát a befektetők vonzása szempontjából, mivel a város nem tud kedvezményes telek árat nyújtani a potenciális befektetőknek, ezzel lemaradva más városoktól. Az ipartelepítésre alkalmas területeket vesszük számba az alábbiakban: 1.1. Elkerülő út, és a Horvátzsidány felől bejövő út közti területen – bioetanol üzemnek felajánlott terület A város opcionálisan kijelölt területet Bioetanol üzem létesítésére. A terület adásvételi szerződésében javasolt rögzíteni, hogy milyen feltételekkel értékesítené a területet (pl. környezetvédelmi szempontok, tájképi szempontok, munkahelyteremtés, egyéb pl. hőszolgáltatások). A szerződésben rögzített feltételek esetén a várost további bevétel illesse meg. Az adás-vételi szerződést javasolt akkor megkötni, amikor reális esély látszik az üzem megvalósítására, illetve opciót kikötni, hogy amennyiben meghatározott időtartam alatt a beruházás nem valósul meg, az önkormányzat visszavásárolhatja az ingatlant. A tervezett üzemnek jelentős foglalkoztatás és jövedelemtermelő hatása lenne a város életében, amit össze kell egyeztetni a környezeti szempontok teljesítésével. 1.2. Volt posztógyár területe, ami jelenleg magán tulajdon Mivel a város értékesítette az Ipari parkká minősített terület egy részét, a volt posztógyár területét magán tulajdonosnak, így csak reménykedhet benne, hogy a területen a kereskedelemnél magasabb jövedelmet kínáló foglalkoztatási tevékenységek települnek meg. 1.3. További ipari hasznosítási célú területek
Bútorszövetgyár területén, ahol az épületek bontása szükséges lehet
Téglagyártól Szombathely irányába a vasút túloldalán, ahol szükséges lehet a közművesítés, illetve terület kisajátítás.
47
A fenti területeken pályázati forrás (NYDOP) felhasználásával javasolt olyan önkormányzati tulajdonú ipari terület kialakítani, ahol lehetőség nyílik újabb vállalatok kedvezményes letelepítésére. A munkahelyteremtés kapcsán megjegyzendő, hogy amíg egy termelő üzem, vagy szolgáltató egység többnyire a városon kívül nyújt szolgáltatást, így jövedelmet vonz a térségbe, addig egy kereskedelmi egység a kőszegi, szombathelyi és kis részben az osztrák üzleteknek nyújt konkurenciát, csökkentve azon üzletek jövedelmezőségét. 2. Magas hozzáadott értéket biztosító szolgáltatások letelepedésének ösztönzése, inkubátorház kialakítása A város tervezi a bútorszövetgyár volt kultúrházának megvételét, amelybe alkalmas irodák kialakítása is. Javasolt az épület egészének, vagy egy részének átalakítása szolgáltató inkubátorháznak. A házban a bérlők 2-3 évig maradhatnak, addig folyamatosan növekvő, de a piaci árnál alacsonyabb (akár csak rezsi költséget) bérleti díjat kell fizetniük. Pályázati forrásból (NYDOP) nyerhető e célra támogatás. Megfontolás tárgya, hogy a Kőszegen működő és kőszegi állandó lakosok által tulajdonolt vállalkozásoknak munkaerő fejlesztésekor, vagy netán új vállalkozások indításakor az önkormányzat iparűzési adókedvezményt nyújthatna. Ez a program egyfajta ösztönzőként is szolgálna a más településeken felsőoktatási intézményben tanulóknak a visszatérésre és esetleg egy kezdő vállalkozás elindítására. 3. Befektetés-ösztönzés A térség számára fontos, hogy a fejlesztési lehetőségek megjelenjenek azoknál a közvetítő szervezeteknél, melyek dolga, hogy befektetőt keressenek egy-egy ipari parkba, vagy ingatlan hasznosítására. Ilyen állami közvetítő szervezetek: ITDH, illetve a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség. Az ipari parkba való betelepülés elősegítése érdekében talán össze lehetne fogni a szombathelyi ipari parkkal, egy nagyobb térségi telephelyi és munkaerő kínálatot biztosítva. Ez utóbbi azért is lenne fontos, mivel az ITDH országos viszonylatba alapvetően keletmagyarország felé irányítja az új befektetőket. A befektetés-ösztönzéshez szükséges a Kőszegi befektetési lehetőségek megfogalmazása (telephelyi, munkaerőpiaci kínálat, szakképzési lehetőségek). Szükséges még az üresen álló ingatlanok hasznosítási tervének elkészítése, hogy a befektetők ne csak egy ingatlan spekulációt, hanem egy jövedelemtermelő funkciót lássanak az értékekben. Olyan vállalkozások letelepítése javasolt, mely nem rontja tájképet, nem szennyezi jelentősen a levegőt, a környezetet, nincsen kellemetlen szaghatása, illetve nem jár jelentős zajjal a tevékenység. Az önkormányzatnak biztosítania kell, hogy a jelentősebb számú munkahelyet teremtő betelepülő vállalkozás engedélyezési eljárásai a jogszabályi keretek között rugalmasan történjen. 4. Szakképzés, képzési színvonal javítása A gazdasági fejlődésnek, a versenyképességének lassan a legfőbb gátja a kellő helyen és időben, valamint a megfelelő képességekkel, képzettséggel rendelkezésre álló munkaerő. Ugyan, ezt a szakterületet részben az állam szabályozza, míg
48
másrészről a szabad piac befolyásolja, mégis törekedni kell arra, hogy a megfelelő képességet megszerezzék a vállalkozások munkavállalói. Tapasztalatok szerint gyakran választanak lakóhely szerint középiskolát a diákok, ami sokszor az igényektől és a megélhetési lehetőségektől eltérő képzést nyújt. Ezért törekedni kell arra, hogy a gyerekek a szakképesítésüket is a térséghez kötődően szerezzék meg. A fentiekhez kapcsolódóan az alábbi tevékenységek valósítandók meg:
Kőszegi középiskolák és a szombathelyi szakközépiskolák együttműködése, hogy bizonyos szakmák (pl. vendéglátás) esetén a közismereti tárgyak elsajátítására Kőszegen, míg a szakmai tárgyak esetén Szombathelyen kerülne sor, miközben a szakmai gyakorlatra a helyi cégek adnának helyt.
Tanulói szerződések ösztönzése a helyi cégekkel, ezzel is elősegítve a fiatalok hazatérését.
Városi ösztöndíj nyújtása felsőoktatási intézményben tanulóknak arra az estre, ha a kistérségben telepedne le a diák.
A számítógépes felhasználói ismeretek és idegen nyelvtudás elterjesztése a lakosság minél szélesebb körében. A képzéseknek jó alapjai a kőszegi iskolák, míg az ECDL vizsgáztatásra jogosult evangélikus szakközépiskola lehet a számítástechnikai oktatás bázisa.
Ösztönözni kell a kistérség gazdasági sajátosságaihoz illeszkedő szakmák elsajátítását, hogy a gazdasági lehetőségeket minél jobban kihasználják a vállalkozók. (kézműves és hagyományos mesterségek, pl., borászat, méhészet, gyümölcsfeldolgozás)
5. Kulturális ipar fejlesztése A kulturális örökségben gazdag város és a csodás természeti környezete szinte rabul ejti az alkotni vágyókat és természetes értékekhez kötődőket. A város turizmusában rejlő lehetőségek kihasználása szinte tálcán kínálja a kulturális gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználást. A városban az elmúlt években sokat fejlődött a kulturális program kínálata, a Várszínház már egész nyárra kínál programot, helyi civil szervezetek szerveznek eseményeket, kiállításokat, míg elindult egy törekvés, ami a város jeles gazdagabb programkínálattal több napon keresztül ünnepelné meg. A város és térsége számára a kulturális gazdaság nyújtotta esélyeket két részre lehet bontani: 1. A városban és szűkebb térségben élők munkásága, kiállításai és helyi fellépéseik 2. A városban szervezett – országos, nemzetközi jelentőségű - kulturális programok, fesztiválok, koncertek, kiállítások Mindkét megközelítésben rejlő lehetőségek kihasználása egyaránt fontos. A turisztikai célú kínálatot is bővítve a városban élők és alkotók az egész év folyamán tudnak eseményeket generálni, nem beszélve az alkotó tevékenységük egyéb hatásaitól, pl. kézműves, művész táborok szervezése. Javasolt a városban és térségben ösztönözni a kulturális tevékenységet végzők számát:
Iparűzési adókedvezmény (elengedés) 49
Reklámfelület a natúrpark, város kiadványain
kiállítási tér, megjelenési felület.
A város turizmusának a kulturális örökség értékek, a természetben eltölthető programok, illetve az állandó kiállítások mellett további jelentős vonzereje lehetnek az országos, nemzetközi jelentőségű kulturális, művészeti események, koncertek. Ezen események megszervezéséhez minimálisan az alábbi feltételek teljesítése szükséges:
Exkluzív, az eseményhez illeszkedő kiváló koncert, rendezvény helyszín, amely alkalmas a magas színvonalú programok megszervezéséhez. Ezen törekvés keretében újulna meg a Jurisics vár lovagterme, illetve tervbe van véve a külső szabadtéri színpad felújítása és a gazdaságosabb működtetés érdekében egy új, kb. 1600 fő befogadására képes szabadtéri színpad felépítése. A fentieken túl a városban még több előadóterem (Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény (volt katonai alreáliskola) díszterme, gimnázium díszterme) van, melyek alkalmasak zenei rendezvények megtartására, de elhelyezkedésük, (Pl. iskolai környezet) miatt kevésbé nyújtanak exkluzivitást. A zenei eseményeknek helyet adhatna felújítás után a zsinagóga, (mely gazdaságos működését veszélyezteti a kis befogadóképessége) illetve előadó helyszín lehet a Jézus Szíve templom.
Események, fesztiválok, fellépők, kiállítók megszervezése, ami jelentős anyagi forrásba kerül. Kezdetben javasolt a Kőszeghez érzelmileg kötődő neves előadó személyek felkérése, illetve általuk szervezett események felkarolás, mely kapcsán vélhetően a megszokott piaci árnál kevesebb összegért is hajlandóak fellépni.
Kiváló minőségű (legalább négycsillagos szálloda) szálláshelyek, vendéglátóhelyek, hogy a vendégek a városban tölthessenek minél több éjszakát, illetve itt fogyasszanak. Remélhetőleg a fenti szempontoknak megfelel majd a tervezett Arany Korona szálloda, miközben sok vendéglátóhely már ma is magas minőséget nyújt.
Az ajánlott programokat megfizetni képes közönség szervezése: o Ennek egyik célcsoportja a Kőszeg tágabb körzetében (Pl. Vas megyében, Sopronban, Burgenlandban) élők, illetve turisták o A tágabb térségében élők, akik már vendégéjszakákat is tölthetnek a városban. A város viszonylag kedvezően megközelíthető Bécsből, Grácból, Győrből továbbá Budapestről Pozsonyból és Zágrábból is viszonylag gyorsan elérhető (max. 2 és fél óra autóval) egy hosszúhétvége céljából. A programoktól várható o Magasabb jövedelmű látogatók vonzása o a város hírnevének öregbítése, illetve szélesebb és magasabb jövedelműek körében való elterjesztése.
6. Kőszegi Európai Egyetemi Intézet - ISES A városban egyediséget jelent az Európai Tanulmányok Központ léte. A jövőben tervezik újabb szakok (pl. kulturális örökség menedzsment szak), illetve posztgraduális képzések indítását. Az oktatási tevékenység bővülhet más szakokkal 50
is, a város számára hasznos lenne és a kulturális miliőbe beilleszkedjen művészeti, zenei képzés elindítása. Az intézményi működési stabilizálásban nagy lépést jelentene, ha közös intézményt tudnának alapítani a közeli Burgenlandban lévő szalónaki Béketudományi Egyetemmel. A két intézmény képzési profilja kiegészítené egymást, miközben a diákok közös programjai is új színt hozhat a képzésbe. A fejlődés eredményeként újabb helyiségek igénybe vélte válhat szükségessé. Kollégiumi férőhely kialakítására van lehetőség a bencés székházban, míg kezdetben oktatási tevékenységnek délelőttönként a zeneiskola, illetve a Jurisics vár előadótermei adhatnak helyet. További oktatási helyszínként szóba jöhet a Városmajorban az önkormányzati tulajdonában álló műemlék épület hasznosítása, ahol jelenleg irodák, lakások, illetve a Tűzoltóság által használt helyiségek vannak. Ez utóbbi jelentősebb beruházást igényelne a fentiekhez képest, csak nagyobb volumenű, stabil finanszírozású oktatási tevékenység esetén jöhetne szóba, mely érdekében jelentős felsőoktatási infrastruktúra-fejlesztési állami támogatás is elnyerhető. Az önkormányzat a tulajdonában lévő létesítmények esetén bérleti díj nélkül biztosíthatná az ingatlanokat az oktatási célra. Az intézménytől várható, hogy középtávon évente kb. 100 egyetemista diák tanítását szervezi a városba, az oktatás révén több tanár letelepedik a városba, illetve rendszeresen megfordulnak a városban nemzetközi szinten elismert szaktekintélyek, tudósok, akik öregbítik városunk hírnevét a világban.. 7. Tanácsadás fejlesztési támogatási lehetőségekről Folyamatos, legalább negyedévenkénti tájékoztatás szükséges a vállalkozások, különösen a kisvállalkozások számára a fejlesztéseikhez rendelkezésre álló támogatott finanszírozási eszközök, különösen a pályázatok feltételeiről. A tájékoztatás sikeres pályázatok esetén nemcsak többletforrást jelenthet, hanem további fejlesztéseket is ösztönözhet. A tájékoztatást az Ipartestület felkérése alapján a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség kistérségbe delegált munkatársa tarthatja. Ez a munkatárs tanácsadással is szolgálhat a sikeres pályázatok elkészítése érdekében
VI.2.2.
Turizmus fejlesztése
A turisztikai fejlesztés során az alábbi célokat tűzzük ki
látogatók számának növelése
a turisztikai szezon meghosszabbítása
a turizmusból származó jövedelem növelése
A turizmus bővülése a helyben elköltött jövedelmek növelését, így a kereskedelem számára is pótlólagos keresletet jelenti. A turisztikai kínálat bővítését a kulturális örökségvédelmi értékek színvonalas, látogatóbarát bemutatásával, magasabb színvonalú több kulturális program szervezésével, illetve a természet közeli rekreációs, szabadidős létesítmények fejlesztésével kell megvalósítani. A város turisztikai jövedelmek növelésének az alapja, hogy legalább egy magas színvonalú, négy csillagos szálloda működjön
51
Kőszegen. A turisztikai fejlesztések során törekedni kell a város, valamint térségének nemzetközi szintű ismertségének növelésére. A turisztikai célú fejlesztések kiemelt beavatkozásai a következők: 1. Jurisics-vár felújítása, turisztikai hasznosítása, hogy a város magas minőségű, egyedi attrakció kínálatát fejlesszük, a 2006-ban átadott természetvédelmi látogató központ után. 2. Történelmi városmag megújítása, hogy a város nemzeti kulturális öröksége közé tartozó díszlete méltó és vonzó fogadótere legyen a látogatóknak. Ezen fejlesztés a történelmi belvárosban a közterület megújításán alapul, de több szereplő, helyi lakosok vállalkozások együttműködésével és együttes beruházásával válhat sikeressé. 3. „Klimatikus Gyógyhely” program megvalósítása. Kőszeg tiszta levegője és vonzó környezete kiváló lehetőséget kínál a természetben való barangolásra, kerékpározásra, ami együttesen kedvező hatást kínál a légúti megbetegedésben szenvedők gyógyítására. A természetes, hideg vizes gyógymódoknak a Dreiszker Intézet múltja kapcsán is van hagyománya Kőszegen. Hosszú távú cél, hogy a várost nyilvánítsák klimatikus gyógyhellyé, amihez szükséges egy intézmény állandó, szakképzett nővérfelügyelettel és szakorvosi rendeléssel. Erre a funkcióra több épület, pl. a MÁV Nevelőotthon volt épülete lenne alkalmas. Amíg magánbefektetők bevonásával megvalósul az említett projekt, addig is törekedni kell a meglévő értékek (tiszta levegő, kirándulási lehetőségek stb.) értékesítésére. Javasolt helyben feltárni azokat a szolgáltatásokat, melyek lehetőségeket kínálnak a légúti megbetegedésben szenvedők kőszegi pihenésére, kezelésére. Ennek lépései a következők:
Családbarát szálláshelyek biztosítása;
Orvosi kezeléseknek a turisztikai kínálatban való értékesítése;
Közoktatási intézmények vállalása diákok alkalmi tanításra való befogadására;
Középtávon a Kistérségi Egészségközpont építésével az orvosi kezelés infrastrukturális feltételeinek megteremtése szükséges, továbbá a gimnázium leánykollégiuma felújítás után fogadhatna a nyári időszakban csoportokat. Csoportok és egyéni kezelésre jelentkezők bentlakásának biztosításához szakképzett nővérek biztosítása szükséges. 4. Turisztikai célokat is szolgáló kulturális értékekre építő programok szervezése
Kulturális gazdaság fejlesztése az előző fejezetben jelzett módon.
A város, kistérség történelmében megjelenő hagyományos kézműves mesterségek interaktív, élő skanzen jellegű bemutatása. Azaz hagyományos eszközökkel dolgoznának a mesterek, amit a látogatók is kipróbálhatnak.
Mária Út, mint kiemelkedő jelentőségű kulturális-vallási zarándok és turista úthálózat Kőszegi állomásának kiépítése
5. A város és térsége szabadidős program kínálatának a fejlesztése, ezen belül:
A Csónakázó-tó, Gyöngyös patak menti rekreációs zóna revitalizációja, kerékpárút, kocogó ösvény kiépítése, szabadtéri fürdőzési lehetőségek
52
kialakítása, illetve a Csónakázó-tó mellett kerékpáros, görkorcsolyás, deszkás szabadidőközpont építése, mini golf pálya kialakítása. A tervezett fejlesztések új dimenzióba helyeznék a város keleti részét, amihez illeszteni kell a Gyöngyös patak menti területeknek az önkormányzat számára minél kedvezőbb hasznosítását.
Kenyérhegyi Kalandpark létesítése és a síugrósánc fejlesztése
A lukácsházi víztározó kapcsán kialakítandó Jóléti tó és környezetének fejlesztése.
Túrázás feltételeinek javítása, ökoturizmus fejlesztése (Túraútvonalak fenntartása, tanösvények fejlesztése, források tisztítása; Vendéglátóhelyek üzemeltetése a Kőszegi-hegységben; Különböző erősségű túraútvonalak kijelölése, Nordic walking túravezetés; kapcsolódás az Alpenntour projekthez, túravezetés, túravezetői szolgáltatás biztosítása)
Kerékpáros turizmus szervezése, kerékpárutak fejlesztése, karbantartása (Kőszeg-Cák-Bozsok kerékpárút fenntartása; Kőszeg-Olmód-Bük kerékpárút fejlesztése meglévő tervek alapján; Gyöngyös menti fejlesztésekkel kapcsolódás osztrák kerékpárútvonalakhoz, valamint Sopronnal való összekötés biztosítása; Kerékpár-útvonalak kijelölése a kistérségben; Kerékpáros központ működtetése)
6. A turisztikai szolgáltatások, kínálat szervezettségének további erősítése az Írottkő Natúrpark desztinációs marketing-tevékenységének fejlesztése által. Ezen belül további feladat
Natúrpark minősítési rendszer átdolgozása (pl. családbarát, kerékpáros szálláshelyek);
termékcsomagok összeállítása különböző célcsoport igényeknek megfelelően;
turisztikai információs táblarendszer kialakítása;
folyamatos információáramlás biztosítása a szálláshelyek, vendéglátóegységek, turisztikai célú szolgáltató létesítmények között;
Szakképzett munkaerő biztosítása képzési programokkal, valamint táborok szervezésének ösztönzése (pl. íjászat, lovaglás, népművészet-királyvölgy lovaglás, jóga taj-csi)
a szomszédos turisztikai térségekkel (Naturpark Geschriebenstein, gyógyfürdők, Szombathely – Római út, Fertő-tó – Sopron) és a nemzetközi léptékű együttműködésekben való részvétel.
Helyi mezőgazdasági termékek (bor) vendéglátóhelyeken, szálláshelyeken.
értékesítésének
ösztönzése
a
7. Ahhoz, hogy a térségben minél nagyobb jövedelem csapódjon le, illetve a turisztikai vonzerők által generált keresletből minél többet meg tudjon szerezni szükséges a szálláshely kínálat fejlesztése. Ezen belül fontos
Legalább egy magas minőségű (4 vagy 5 csillagos) szálláshely létrehozása, ami a volt Balog iskola épületében az arany Korona szálló megépítésével létrejöhet
Továbbá szálláshely létesítési lehetőségek kiajánlása, elsősorban használaton kívüli épületek hasznosításával SZOT-üdülő, MÁV Nevelőintézet 53
Kőszegi-hegység volt katonai és egyéb objektumainak kőszegszerdahelyi volt TSZ épület turisztikai célú hasznosítása) A fentiek érdekében javasolt egy kis megvalósíthatósági tanulmányt készíteni, amely egy befektető számára ismerteti a szálláshely létesítés, egyéb turisztikai hasznosítás megvalósíthatóságát és üzleti lehetőségeit. Ez azt jelentené, hogy a potenciális befektetőnek egy jövőbeli nyerség reményét és nem pusztán az ingatlanokat kell értékesíteni. Ahhoz, hogy az ingatlanok hasznosítása megtörténjen, szükséges az érintett önkormányzatoknak a fejlesztési koncepciónak tulajdonosokkal való egyeztetése és a közös hasznosítási szándékok meghatározása. 8. Vidéki turisztikai értékek Az egységes turisztikai desztinációs terület miatt Kőszeg számára fontosak a közvetlen környezetében található települések turisztikai értekei is, melyek szinte mindegyike fejlesztésre szorul:
Tájházak felújítása (Cák, Olmód, Bozsok, Velem)
Elhagyott, vagy funkció nélküli műemlékek (Kőszegpatyi kastély, Bozsok Batthyányi kastélyrom) felújítása és turisztikai célú hasznosítása
Horgászturizmus fejlesztése – Kiszsidány, Peresznye, Lukácsháza
Borászat és gasztronómia lehetőségei o sajátos agrár- és élelmiszeripari termékek, gasztronómiai specialitások készítésének, árusításának ösztönzése o „nyitott porták” támogatása o Borászat, borút fejlesztése, helyi értékesítés bővítése
VI.2.3.
Társadalmi célú közszolgáltatások fejlesztése
A társadalmi szükségleteknek megfelelő ellátás biztosítása, illetve a szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása. Fontos feladat az egészségügyi szakellátás színvonalának javítása a városban és az oktatási intézményeknél a legszükségesebb felújítások ellátása, valamint a civil szervezetek, kulturális csoportok működési feltételeinek javítása a Jurisics vár felújításával és új civil központ létesítésével. Az egyes szakterületek fejlesztések során az alábbi dimenziókat kell végig gondolni: o Módszertani fejlődés, azaz korszerűbb megoldások, ellátások; o Infrastrukturális fejlesztés, azaz beruházás; o Intézmények közti együttműködés, azaz jobb szervezés. 1. Egészségügy A városban a háziorvosi ellátás rendszere bevált, jó színvonalú, miközben törekedni kell az egészségügyi ellátás ellátási körülményeinek javítására (pl. akadálymentesítés), illetve eszközrendszerének modernizálására.
54
Kistérségi Egészségközpont megépítése, mely akadálymentes környezetben helyet adhat a felnőtt és gyermekorvosi alapellátásnak, az orvosi ügyeletnek, a járóbeteg szakellátásnak és a mentőállomásnak. Az intézményt új, korszerű diagnosztikai műszerekkel (pl. röntgen) kell felszerelni. Az egészségközpont nem csak korszerűbb gyógyítási feltételeket kínál, hanem olyan orvosi vizsgálatok elvégzését is, mely miatt nem kell a kistérség közel 20 fős lakosságának Szombathelyre beutaznia.
Az egészség megőrzésre is nagy hangsúlyt kell fordítani, mely érdekében rendszeres tájékoztató, felvilágosító kampányokat, rendezvényeket kel szervezni az érintett célcsoportoknak. Az egészségmegőrzéshez tartozik a sportos életmód elterjesztése, aminek részeként javasolt az iskolák sportol célú infrastruktúrájának fejlesztése, valamint a különböző programok, rendezvények révén a helyi lakosság bevonása a szabadidősportba. A városban minden intézményben tanuló számára biztosítani kell a jövőben a gyógytorna ellátást.
2. Nevelés-oktatás Az oktatás területén főként rekonstrukciós igények, illetve a testneveléshez, a mozgáshoz, az egészséges életmódhoz kapcsolódó beruházási célok vannak (pl. tornatermek építése). Továbbá törekedni kell olyan szolgáltatások nyújtására, mely egyedülálló, tán a legjobb minőségű nagytérségi (regionális, fél országos) viszonylatban. Ebbe a sorba tartozna a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény regionális központi szerepének megvalósítása a dyslexia, logopédia területén, illetve a Jurisics Miklós Gimnáziumban a német és horvát nyelvű nemzetiségű oktatás bevezetése.
Önkormányzat működtetésében lévő intézmények felújítása: o Központi óvoda felújításának befejezése; o Béri Balog Ádám általános iskola felújítása; o Jurisics Miklós Gimnázium leánykollégiumának gyermeküdültetésre alkalmassá tétele;
felújítása,
Jurisics Miklós Gimnáziumban a német nyelvű nemzetiségi oktatás bevezetése és az iskola meglévő speciális képzéseinek (pl. kéttanítási nyelvű angol tagozat, biológia-kémia csoport, turisztikai ismeretek) megőrzése, folyamatos fejlesztése.
Támogatni kell a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézményt a logopédia, dyslexia területén regionális módszertani, továbbképző központi szerepének megteremtése érdekében.
Iskolák sportoktatási feltételeinek javítása.
Az általános iskolákban és középiskolákban a korai lemorzsolódás megelőzése és a sikeres személyi karrier felépítése céljára több kapacitást kell fordítani a tanulók pályaorientációjára. Ezzel a diákokat orientálni kell az érdeklődésüknek, képességeiknek leginkább megfelelő, de várhatóan keresett szakmák tanulása felé.
Oktatási, gyermekgondozási intézmények intenzívebb együttműködésének megteremtése. 55
Hátrányos helyzetű tanulók oktatási eredményeinek nyomon követése, illetve a sajátos nevelési igényű diákok oktatásához szükséges képességek széles körű elterjesztése az intézményekben.
Az infrastrukturális fejlesztések, felújítások alapvetően állami támogatással, sikeres pályázatok esetén valósulhatnak meg. 3. Szociális ügyek, ifjúság A szociális szolgáltatások ellátása a többcélú kistérségi társulás keretében működik. A szociális ellátások tervezése a társadalmi, szociális folyamatok (elöregedés) és állapotok (szegénység, kiszolgáltatottság) alapján történik. Törekedni kell a kötelezően ellátandó feladatok leg-alább jelenlegi színvonalon történő fenntartására mind a pénzbeli és természetbeni ellátások, mind pedig a szociális szolgáltatások tekintetében. Az új szolgáltatások (közösségi ellátások, támogató szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) megszervezésére és működtetésére pályázati források és egyéb megoldási lehetőségek felkutatása elengedhetetlenül szükséges.
Jelentős eredmény az új Idősek Gondozóháza megépítése és férőhelyszám bővítése, valamint a hajléktalanok nappali és éjszakai ellátásának emberi léthez méltó biztosítása. Mivel a gondozóház telített és sorban állás van a bejutásra, javasolt megvizsgálni az intézmény bővítésének lehetőségeit.
Idősek klubjának bővítése
Magán bölcsőde megszűnése esetén önkormányzati tulajdonú bölcsőde működtetése a Felsővárosi óvoda bővítésével 24 fős létszámmal
Megoldandó gyermekvédelmi feladat a helyettes szülői státus betöltése és a gyermekek nyári ellátásának, felügyeletének intézményes megszervezése.
Középületek és közterületek akadálymentesítése
Szociális célú lakások építése;
Tartós munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek számára foglalkoztatási programok indítása állami támogatással. A foglalkoztatási programoknak javasolt képzést, illetve személyi tanácsadást javasolt magukba foglalnia.
4. A kultúra, Ifjúság, sport tématerületen a városi 4 éves cselekvési programjában megfogalmazottak teljesítése a cél, kiegészítve az alábbi tématerületekkel:
Ifjúsági klub nyitása – „Vár-Lak”;
Regionális Irodalomtörténeti Kutatóintézet;
Könyvtári állomány bővítése, mozgó könyvtár fejlesztése;
Civil élet bátorítása, állandó civil ház működtetése.
56
VI.2.4.
Települési infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem
Az infrastruktúra fejlesztés céljai:
a magasabb színvonalú lakókörnyezet kialakítása
a természeti, táji értékek megóvása
Kulturális örökség értékek megóvása, műemlék épületek felújítása.
A relatív jó közmű-ellátottság ellenére az infrastruktúrákban lemaradás van. A közterületek, utak felújításra, illetve némely esetben fejlesztésre szorulnak. Az alábbi projektek megvalósítása javasolt:
A történelmi városmag, mint műemléki jelentőségű terület értékmegőrző felújítása, az elöregedett közművek cseréje
Műemlék épületek felújításának ösztönzése
Szennyvíz-csatornázottság arányának javítása, elsősorban belterületen, majd külterületen;
•
Önkormányzati, illetve egyéb telekkialakítások (építési telkek) piaci alapon a lakosság további bővülésének elősegítésére. o Gyöngyös mente fejlesztése (kerékpárút építés, területi rehabilitáció) o Új lakóterületek fejlesztése: Köböl-dűlő, Kiss János lakótelep V-ös ütemének területe, a Kiss János utca végében az ún. Csingilingi mögötti tömbbelsőben, a volt kórház mögötti területen.
Kőszegen a távolsági buszpályaudvar áthelyezése a városközpontból a Petőfi térre, míg a régi pályaudvar területén parkolóhelyek kialakítása;
Az önkormányzat az alábbi utak felújítását tervezi: pl. Győr J, Ady E, Hegyalja, Temető, Kiss J utcák
•
Közterek (pl. Nagy Platánfa környékének) rendben tartása;
•
Játszóterek felújítása;
•
Szabadtéri sportpályák, egyéb sportlétesítmények fejlesztése (pl. jégpálya, műfüves focipálya);
•
Hulladékgyűjtés színvonalának javítása, szelektív gyűjtés jobb alkalmazása; Szeméttelep rekultivációja
•
E-önkormányzati szolgáltatások további fejlesztése;
•
Megújuló energiaforrások hasznosítása, melyre jó lehetőséget kínál a bioetanol üzem megépülése esetén. Ez esetben javasolt a keletkező hulladék energiát távfűtésre felhasználni.
•
Mezőgazdasági utak felújítása, elsősorban a szőlők, vendégházak, borospincék irányába, illetve kapcsolódóan a csapadékvíz-elvezetés megoldása;
57
A város fejlődésére jelentős hatással lévő, de a város területén kívül eső beruházások: •
A várost érintő beruházás a Nyudu KöVizIg menedzselésben a lukácsházi tározó megépítése árvízvédelmi, illetve jóléti víztárózó (szabadidős-programok (vízi sportok, horgászás), pihenés) céljából
•
Hosszabb távú feladat a Kőszeg-Szombathely vasúti közlekedés modernizálása;
A fejlesztések finanszírozása saját erőből, illetve még nem ismert állami támogatások révén valósulhatnak meg. Fejlesztések sikerességét szolgálja a térség elérhetőségének javítása. Ez két irányból várható 2007-13 között:
Budapest elérhetősége biztosan javul a Győr-Csorna 2*2 sávos út megépítésével
Bécs elérhetősége is javul Felsőpulya és Olmód 2*2 sávos út megépítésével. Kérdéses, hogy a magyar fél folytatja-e a következő tervezési időszakban Szombathely felé az út építését. Mindenestre ez a város, a kistérség érdeke, mert különben a várhatóan növekvő forgalom a 87-es út melletti településeket terhelné meg jobban a jövőben.
A városnak a fenti célok elérése érdekében együtt kell működnie a kistérség településeivel, sőt a humán közszolgáltatásokat együtt is üzemeltetik a települések a többcélú kistérségi társulás fenntartása alatt. A városnak javasolt részt vennie a regionális hálózatos együttműködésekben.
VI.3.
Elsődlegesen megvalósítandó kulcsprojektek
Városnak a 2006-10 gazdasági programjában is elfogadott tervezett jelentősebb értékű fejlesztései a főbb beavatkozási területekhez illeszkedve:
Gazdaságfejlesztés: o Kőszegi Ipari Park fejlesztése o Kőszegi Európai Egyetemi Intézet fejlesztése (civil szervezetek bevonásával)
Turizmus fejlesztése: o Jurisics-vár felújítása, turisztikai hasznosítása o Történelmi városmag megújítása o Írottkő Natúrpark desztinációs marketing-tevékenységének fejlesztése o Kenyérhegyi Kalandpark létesítése és a síugrósánc fejlesztése o Mária Út, mint kiemelkedő jelentőségű kulturális-vallási zarándok és turista úthálózat Kőszegi állomása
58
Társadalmi célú közszolgáltatások fejlesztése: o Kőszegi Egészségház létrehozása o Béri Balogh Ádám Általános iskola felújítása, bővítése o Központi Óvoda felújítása o Jurisich Miklós Gimnázium kis mértékű felújítása o Kőszegi Civil Központ létrehozása
Települési infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem: o Gyöngyös mente fejlesztése (kerékpárút építés, területi rehabilitáció) o Belső úthálózat felújítása o Szeméttelep rekultivációja o Autóbuszpályudvar áthelyezése o Kerékpárutak fejlesztés, térségi kerékpárút-hálózat kibővítése Ausztria felé, Olmód felé o Új lakóterületek fejlesztése: Köböl-dűlő, Kiss János lakótelep V-ös ütemének területe, a Kiss János utca végében az ún. Csingilingi mögötti tömbbelsőben, a volt kórház mögötti területen.
59
VI.4.
Városrészi célok, kulcsprojektek
Az alábbi táblázat foglalja össze az egyes városrészekben tervezett jelentősebb beruházásokat, illesztve a városi szintű fejlesztési célokhoz. Városrészek / fejlesztési területek Gazdaságfejlesztés
Turizmus Társadalmi célú közszolgáltatá sok
Belváros
Dél-keleti városrész
Kőszegi Európai Egyetemi Intézet fejlesztése
Kőszegi Ipari Park
Lakótelep
Nyugati városrész
Kőszegfalva
Városmajor – piac korszerűsítése Jurisics-vár felújítása, turisztikai hasznosítása Központi Óvoda felújítása
Kenyérhegyi Kalandpark létesítése Kőszegi Egészségház létrehozása Gyöngyös mente fejlesztése
Települési Infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem
Észak-keleti városrész
Történelmi városmag megújítása Ady E. és Győri J.utcák felújítása
Új lakóterületek fejlesztése Közlekedési – szolgáltatási csomópont – Petőfi tér Szeméttelep rekultivációja
Idősek klubjának bővítése
Béri Balogh Ádám Általános iskola felújítása
Jurisich Miklós Gimnázium kis mértékű felújítása
Új lakóterületek fejlesztése
Temető u. felújítása
Gyöngyös mente fejlesztése Csónakázó tó rekreációs fejlesztése
Lakófunkciók fejlesztése
Új lakóterületek fejlesztése
60
VI.5.
A stratégia koherenciája, konzisztenciája
VI.5.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A stratégia és a tervezett fejlesztések összhangban vannak a város településfejlesztési koncepciójával és településrendezési tervével. A fejlesztési célokat ás a kiemelt projekteket a város 2007-ben elfogadott négy éves gazdasági cselekvési programja alapján részleteztük. A stratégia megvalósítása nem alapvetően nem teszi szükségessé a településrendezési terv módosítását.3 A jelenleg ismert fejlesztési elképzelések közül egy olyan ötlet van, amely további kidolgozást igényel, ami érintheti a településrendezési terv módosítását: o Új kistérségi szolgáltatási központ kialakítása, ami a jelenlegi tervek szerint a sportpálya helyén lenne. Ez esetben a sportpálya jelenlegi területének a funkciója megváltozna, miközben a sportpálya új helyének a területét is érintheti a funkcióváltás. Ez utóbbira a képviselőt testület 2008. május 29-i ülésén településfejlesztési döntést hozott. o A bioetanol üzem módosítása is igényli a településrendezési terv módosítását, amire a gazdasági célú területként való kijelölésre szintén meghozta a képviselőtestület 2008. május 29-i döntésén a település-fejlesztési döntést. A fenti döntések után kerülhet sor a rendezési terv módosítására. Miután az ötletről még nem született végleges döntés, további vizsgálat, kidolgozás szükséges ezért a fejlesztések helyének végső elvi döntése hiányában nem lehet a településrendezési terv módosítását prognosztizálni.
VI.5.2. Célrendszer koherenciája, a városrészek fejlesztési összhangjának elemzése (funkcióvesztés, környezeti terhelés szempontjából) A tervezett fejlesztések révén alapvetően nem változna az egyes városrészek meghatározó funkciója, a funkciókat erősítenék meg. Ugyanakkor a fejlesztések során figyelmet kell fordítani az alábbiakra: o A lakótelepen tervezett lakáscélú fejlesztések nagyságrendje szinte megegyezik az elmúlt 10 év lakáscélú beruházásaival, am előrevetít, hogy más városrészeken várható lakáscélú fejlesztései miatt lehet, hogy csak hosszabb idő alatt épülhet be a terület o Amennyiben a volt posztógyár területén végül kereskedelmi funkciók kapnak túlnyomórészt helyet, akkor a városnak szükséges további szabadon elérhető iparterület kialakítása a befektetések, kisebb üzemek létesítése miatt, ami összhangban van a célokkal. o Amennyiben megvalósul az Új kistérségi szolgáltató központ ötlete, akkor a közlekedési szempontból egy új súlyponti hely jöhet létre a városban, ami A szabályozási terv elérhetősége: www.koszeg.hu / Önkormányzat / Az összes rendelet / 2006. évi rendeletek / 46/2006. (XII. 22.) / Mellékletek 3
61
vonzaná az autósokat, míg a város különböző pontjain épületek üresednek meg és várnak új funkcióra (pl. mentőállomás, tűzoltóság, orvosi rendelők) Miután Kőszeg és térsége gazdag természeti értékekben, csodálatos tájjal, számos műemléképülettel hagyománnyal rendelkezik, ezért alapvető érdeke, hogy ezen identitását erősítő értékeket a fejlesztések ne rombolják le, hanem lehetőség szerint erősítsék. Ennek megfelelően minden egyes projekt megvalósításakor törekedni kell arra, hogy elsődleges céljaik elérése érdekében a lehető legkisebb mértékben okozzanak kárt környezetükben. A tervezett fejlesztésekkor különös figyelmet kell szánni az alábbiakra: o Műemlék épületek, műemléki környezet védelme, illetve szükség szerint új céloknak megfelelő hasznosítása, ami különösen igaz annak tükrében, hogy 2008 tavaszán rombolták el engedély nélkül a város egyetlen ipari műemlékét. Ezen szempontra épít alapvetően a Belváros rehabilitációjának szükségessége. o A tájkép védelme, ami különösen hangsúlyos a tervezett üzemek, így a bioetanol üzem helyén. Itt jegyzendő meg, hogy a Horvátzsidány felől érkező útról, ahová a bioetanol üzemet tervezik, látható tájkép a helyi védelem alá tartozik. o A tiszta, szagmentes levegő megóvása, ami különösen fontos a tervezett bioetanol üzemnek adandó építési engedélyek megítélésekor. o A városon belüli zöldterületek folyamatos karbantartására és ápolására. o A várost körülvevő természeti környezet, erdők, mezők területének megóvása, tisztán tartása. Ami a fenntarthatóság gazdasági oldalát érinti, annak evidensnek kell lennie a város számára, hogy úgy ne szülessen döntés projekt finanszírozásáról, hogy annak a projektnek nem ismeretesek az üzemeltetési körülményei és feltételei.
VI.5.3.
Agglomerációs együttműködés
Lsd II.4 és II.5-ös pontok.
62
VII. 2007-2013 közötti fejleszteni kívánt akcióterületek A város a stratégiája alapján több akcióterület fejlesztését tervezi, melyek a következők: 1. Történelmi belváros, elsősorban kulturális-turisztikai célú megújítása (tervezett forrás: NYDOP város-rehabilitáció támogatása) 2. Városmajor – piac környéke, elsősorban a jelenlegi funkciók (piac, lakóterület, parkolók) korszerűsítésével, esetleg új kereskedelmi funkciók létesítésével 3. Gyöngyös-patak rekreációs övezete, elsősorban rekreációs, lakóterület, turisztikai fejlesztési céllal (tervezett forrás: Osztrák-magyar területi együttműködési program támogatásával) 4. Új kistérségi szolgáltató központ – sporttelep, ahol egy új városközpont alakulhat ki kereskedelemi, közszolgáltatási funkciókkal (mentőállomás, egészségház, tűzoltóállomás) 5. Lakótelep V. ütem, alapvetően lakóterületi és sport célú fejlesztésekkel 6. Iparterület fejlesztése, ahol terület előkészítés szükséges magán tulajdonosokkal egyeztetve új üzemek letelepítésére (tervezett forrás: NYDOP iparterület fejlesztési támogatásával) A tervezett akcióterületi fejlesztések időzítése: Akcióterületek
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Történelmi belváros Városmajor – piac környéke Gyöngyös-patak rekreációs övezete Új kistérségi szolgáltató központ – sporttelep fejlesztése Lakótelep V. ütem Iparterület fejlesztése
63
VII.1.
Történelmi belváros
Akcióterület lehatárolása: Várkör – Fő tér – Várkörön belüli terület
Fejlesztési célok A történelmi belváros fejlesztésének alapja a kulturális örökség értékek megőrzése, bemutatásának biztosítása és értékőrző hasznosítása. A kulturális örökség megújításával erősíteni kell a városban élő, illetve a városba látogató turisták elkötelezettségét, a kőszegi identitást. A kulturális örökségvédelmi környezet megújításával rá kell irányítani a figyelmet az értékalapú városfejlesztésre és a kulturális örökségből kiinduló jövőépítésre, szem előtt tartva a történelmi folytonosságot. Az örökségvédelemből és fenntartható hasznosításon alapulva szükséges a történelmi belváros funkcióinak újraértékelése és gazdasági, kulturális, oktatási funkciók bővítése. A történelmi belváros fejlesztésére az alábbi célokat fogalmaztuk meg: Átfogó cél „Élő teret” kell kialakítani! Ahol o A helyi lakosok élnek, ügyeket intéznek, vásárolnak, szórakoznak! o Ahol a turisták laknak, vásárolnak, szórakoznak, művelődnek, kulturális értékekkel ismerkednek! Közvetlen célok: o Növelni kell a történelmi belvárosban működő vállalkozások számát, ezen belül
64
o Növelni kell a turisztikai céllal is működő kézműves műhelyek számát o Bővíteni kell a turisztikai szolgáltatások számát o Növelni kell a Jurisics térre szervezett rendezvények számát o A történelmi belvárosban korlátozni kell a gépjárműforgalmat a parkolási lehetőségek belvárosi fenntartásával, illetve újak kiépítésével a belvároshoz közeli területeken o A műemléki környezet és a védett épületek örökségértékeinek megóvása és bemutathatóvá tétele, és különösen a kihasználatlan épületek, terek fenntartható hasznosítása o Elő kell segíteni a belvárosban a kulturális, oktatási funkciók bővítését o A környezeti kockázatokat mérsékelni kell az elöregedett közművek cseréjével Indoklás A történelmi belváros Kőszeg „ékköve”, kulturális örökség értékekben gazdag, műemléki jelentőségű terület. A belváros épített örökség értékei lassan ébredeznek, a történelmi belvárosban közel 20 éve nem történt érdemi közterületi fejlesztés. Városház utca, Táblaház u, Schneller utca az épített örökség értékekhez méltatlan, töredezett aszfaltburkolattal rendelkezik, mindenféleképpen felújításra szorul. A történelmi belváros meghatározó szerepet játszik Kőszeg turisztikai vonzerejében, minden turista felkeresi.
Ahhoz, hogy az épített örökség értékek mind nagyobb hangsúlyt és elismerést kapjanak, egyúttal szükséges a közterületek fejlesztése, illetve az újabb és újabb turisztikai szolgáltatások létesítésének ösztönzése. Ezen koncepció részeként tervezzük a Jurisics vár megújítását, az állandó várostörténeti kiállítás megújulását, valamint a Várszínház előadásainak korszerűbb feltételek közötti bővítését. A vár, mint fő attrakció mellet szükséges a kisebb léptékű látnivalók fejlesztése, így egy-egy múzeum anyagának korszerűbb eszközökkel történő bemutatása, illetve a belváros a nyilvánosság számára „rejtett” örökség értékeinek feltárása. Jelentősebb jövedelem csak akkor származhat a turizmusból, ha az attrakciók fejlesztésével lépést tart a szolgáltatási kínálat, így az egyedi hangulatú műemléki környezetben újabb
65
vendéglátóegységek, kávézók nyílnak vagy újulnak meg, továbbá szálláshelyek, ajándéktárgyboltok, galériák és kézműves foglalkoztató helyiségek nyílnak. A szolgáltatások fejlesztését színesíti, ha a városrészben bővülnek az oktatási tevékenységek. A belváros fejlesztése csak akkor lehet sikeres, ha a fenntartható funkciók kialakításával együtt megújul a műemléki környezet, felújításra kerülnek a műemléki épületek. Tervezett beavatkozások/projektek A célok elérése érdekében a város a magányszférával összefogva az alábbi projektek (beavatkozások) megvalósítását tervezi: o Történelmi belváros közterületi megújítása o Üzletek, vendéglátóhelyek kialakítása, felújítása o Fogyatékkal élő művészek pincegalériájának kialakítása o Kőtár kialakítása a régészeti leletek bemutatására o Stettner-ház gyilokjárójának látogathatósága o Önkormányzati, illetve közigazgatási ügyfélfogadási tér bővítése és korszerűsítése o Kulturális-civil programok támogatása o Projekt-előkészítés, menedzsment, nyilvánosság Az akcióterületen tervezett közcélú beruházásokat az alábbi térképen jelenítettük meg:
66
1.1. A térkép tartalmazza közterület fejlesztések vázlattervét
2. Üzletek, vendéglátóhelyek, galériák kialakítása, felújítása 3.1. Fogyatékkal élő művészek pincegalériája 3.2. Kőtár kialakítása, Chernel u. 6
4.1. Önkormányzati, illetve közigazgatási ügyfélfogadási tér bővítése és korszerűsítése, Jurisics tér 6 és 8. sz
A fejlesztések tervezett finanszírozási forrása: Nyugat-dunántúli OP funkcióbővítő város-rehabilitációs fejlesztése.
67
Tervezett költségvetés Az alábbi költségvetés részletesebb a többi akcióterület költségvetésénél, mivel támogatásból tervezzük 2009-10-ben a fejlesztéseket megvalósítani. Tevékenységek Történelmi belváros közterületi megújítása Gazdasági funkció (üzletek, vendéglátóhelyek, galériák kialakítása, felújítása) Fogyatékkal élő művészek pincegalériája Kőtár kialakítása a régészeti leletek bemutatására Önkormányzati, illetve közigazgatási ügyfélfogadási tér bővítése és korszerűsítése Városi kötődést erősítő kulturális-civil programok támogatása Projekt-előkészítés, menedzsment Összesen Források A pályázatot benyújtó szervezet és partnereinek pénzügyi hozzájárulása Kőszeg város Önkormányzat, mint főkedvezményezett pénzügyi hozzájárulása Partneri hozzájárulások összesen
Tervezett teljes költségvetés 538 778,4 50 740,9 4 700,0 7 996,0 19 998,0 15 600,0 43 220,5 681 033,8 Összeg (Ft) 141 679 909 100 707 427 40 972 482
Igényelt támogatás
539 353 766
Projekt forrásai összesen
681 033 475
Várható hatások A fejlesztések révén az alábbi hatások várhatók: o A városba látogató turisták számának növekedése, mely követeztében várhatóan nőnek a vendégéjszakák és a turisztikai szolgáltatásokból származó helyi adók o A kulturális örökség védelmi értékek megóvása, az épületek, terek fenntartható hasznosítása, zöld területek megújítása o Vendéglátó, kereskedelmi, kulturális funkciók bővítése a belvárosban o Új szolgáltatások létesítésével, illetve meglévő szolgáltatások fejlesztésével a foglalkoztatás bővítése a belvárosban o Közszolgáltatási funkciók elérhetőségének javulása
68
VII.2.
Városmajor - piac környéke
Akcióterület lehatárolása A településszabályozási terven a piac és a mögötte lévő terület a kapcsolódó közterületekkel, valamint a Platánfa irányába jelzett tervezett fejlesztési teütel közterület fejlesztés és parkoló céljára
Fejlesztési célok o Parkolóhely létesítése, fejlesztése o Piac korszerűsítése, kereskedelmi célú fejlesztések o Zöldterület megóvása és bővítése o Lakó, irodaépület korszerűsítése Indoklás Az akcióterület a belvároshoz legközelebb lévő olyan terület, ahol a piac révén jelentősebb kereskedelmi funkciók és parkolóhelyek kapnak helyet. A területnek a Várkör és a Táncsics M. utca közti területtel együtt óriási a jelentősége a belváros parkolási gondjainak enyhítésében. Ahogy azt a rendezési terv is jelzi, javasolt a közeljövőben a tervezett parkolóhelyek megépítése. Ugyanis a parkolóhely fejlesztések elmaradása esetén csökkenhet a belváros kereskedelmi-szolgáltatási vonzereje, miközben gátját képezi a többnyire sétálóövezetben lévő belvárosban a további kereskedelmi, szálláshely, vendéglátóhely, illetve egyéb szolgáltatási célú fejlesztéseknek.
69
A területen található piac létesítményei korszerűsítésre szorulnak, a vásárlást élénkítené egy fedett, vagy félig fedett piaccsarnok építése. Ugyanakkor a városnak vizsgálni szükséges, hogy a belváros kiskereskedelme megvédésére hogyan biztosítható a belvároshoz közel, például a piac területén egy szintes beépítéssel nagyobb alapterületű üzletek kialakítása. Ezen üzletek városszéli jövőbeni költözésével félő, hogy csökken a belváros üzleti, kereskedelmi célú forgalma. Mivel a területen található természetvédelmi terület, a nagy platánfa körül javasolt fokozott figyelmet fordítani a parkolóhelyek bővítése mellett a zöldterületi fejlesztésekre is, melyek jelenleg elhanyagolt állapotban vannak. A terület fejlesztésekor figyelembe kell venni, hogy a Városmajorból sikerül-e a tűzoltóságot új helyre telepíteni, amivel újabb területek szabadulnának fel fejlesztési céllal. Tervezett beavatkozások/projektek Az önkormányzat döntése alapján a területen nem lehet nagy forgalmú (kb. 1200 nm alapterületű) kiskereskedelmi, alapvetően élelmiszer üzletet nyitni, a magas gépjárműforgalom generálása miatt. Mindazon túl a terület fejlesztése szükséges az alábbi funkciók vizsgálatával: o Parkolóhelyek kialakítása felszínen a piac - Városmajor területen, valamint a Várkör és Táncsics M utcai tömbbelsőben útépítéssel illetve zöldterület fejlesztésekkel o Zöldterület fejlesztése, a Platánfa bekapcsolása zöldterületi fejlesztéssel városi vérkeringésébe, amiben sokat segítene majd a körülötte található területek hasznosítása o Piac korszerűsítése, ehhez kapcsolódóan esetleg alapvetően márkázott terméket árusító nagy alapterületű ruházati üzleteknek helyet adó épület létesítése o Lakóterületek kialakítása a Kossuth L utca 5-17 lakóépületek udvari területén, ami feltételez területvásárlást, illetve az újonnan kialakítandó telke megközelíthetősége érdekében közterület (út) építést. A szabályozási terve lehetőséget ad a Kossuth u 5-ben egy magasabb épület megépítését (1 szint + tetőtér), miközben az épület bevonható lenne a piac kereskedelmi célú fejlesztésébe. o Városmajor épületének megújítása lakó és iroda funkcióra, a tűzoltóság kiköltözése esetén
70
A terület alapvetően önkormányzati tulajdonban van, kivéve a 2182/3-as út kialakításhoz szükséges ingatlanok egy részét, ahol kisajátítás szükséges a Várkör utcai telkek végéből. Továbbá csak ingatlanvásárlásokkal valósítható meg a Kossuth L utca mögötti lakóterület fejlesztések is. Az ingatlan vásárlások után szükséges lehet bontási feladatokra, illetve a telkek újraosztására. A tervezett beépítési terven a Városfejlesztési Kft dolgozik, oly módon, hogy a fejlesztéseket kizárólag külső, befektetői forrásból lehet megvalósítani. A javaslatnak ki kell térnie a tűzoltóság szakmai szempontoknak megfelelő végleges áthelyezésére. A Városfejlesztési Kft jelenleg vizsgálja, hogy milyen feltételekkel és hol lehetséges kiskereskedelmi létesítmény letelepítése a városban, ami meghatározhatja a ruházati célú nagy alapterületű kiskereskedelmi üzletek jövőbeni helyét is. Tervezett költségvetés A területre javasolt végeges beépítési terv kidolgozás alatt van. A tervezett funkciókból következtethető, hogy a terület fejlesztése jelentős jövedelmet nem hoz a városnak, inkább a városfejlesztési stratégia megvalósítása, valamint az élhetőbb város kialakítása miatt fontos. A terület fejlesztését, illetve a tervezett funkciókat úgy kell megvalósítani, hogy a jövőben keletkező bevételek (parkoló díj, piachelyek, üzletek bérleti díja, lakóterületek értékesítése) fedezzék az azonnali beruházási kiadásokat. Várható hatások o Új parkolóhelyek lehetőséget adnak a belváros további üzleti célú fejlesztésének, fenntartva a belváros gazdasági vonzerejét o Piac korszerűbb környezetben való működése o Zöldterületek rehabilitációja megtörténik
71
VII.3.
Gyöngyös-patak rekreációs övezete4
2007-re elkészült a Gyöngyös patak menti terület fejlesztésének megvalósíthatósági tanulmánya és tanulmány tervei. Az alábbi leírás a Gyöngyös mente fejlesztésére tervezett koncepció alapján készült. Akcióterület: Gyöngyös mente Az alábbi térkép a szabályozási tervből egy kivonat és alapvetően a Gyöngyös déli területén lévő fejlesztési területet fogalja magába, mely területre a koncepció a legnagyobb változást tervezi.
Fejlesztési célok o A Gyöngyös mentén a keleti városrész megújítása o Korszerű rekreációs zóna kialakítása o Zöld terület, élővizek revitalizációja o Új lakó- és üdülőterületek létrehozása Indoklás Ki gondolná ma már, hogy Kőszeg eredete szerint patak partra települt város. A vadpatak mellett hosszú évszázadok során alakították ki a mai Malomárkot melynek épített medre szabályozható vízhozamával sokféleképpen hasznosítható volt. A vad Gyöngyös árkát is szabályozták, mely ma a Malomároknál két méterrel mélyebben szalad néha eltávolodva, néhol megközelítve azt. E két patakág öleli közre a 3 km 4
Készült a Gyöngyös patak revitalizációja megvalósíthatósági tanulmánya (2007) alapján.
72
hosszan a város tejes hosszában elterülő zöld "szigetet". Patakpart revitalizációja szükséges, hiszen a parti városrész és a hozzákapcsolódó sziget, néhány évtizede is sokkal élőbb volt: zuhogók, zsilipek szabdalták, a vizeket összekötve és szolgálva a malomárok parti ipari épületeket, a vízmennyiség szabályozását. A történelemben még messzebb tekintve megállapíthatjuk, hogy Kőszeg múltszázadi "virágkorának" mozgatórugóit a partra települt gyárak és a köréjük gyűlt iparos, polgári réteg jelentették. Ekkor épült ezen észak-déli tengely "túlpartján" a város két jelentős tanintézménye is: A Katonai Főreál (Ottlik Géza: Iskola a határon) és a MÁV Árvaház gyermekotthon. A két patakközti vonzó helyekkel élőhelyekkel (füzes, égeres, lápos) zuhogókkal, zsilipekkel és a hozzájuk kapcsolódó épületekkel (botgyár, szappangyár, nemez gyár, posztógyár) teli patakköz, az 1965-ös árvíz utáni "meder mélyítés" áldozatává vált. A környezetvédelmi, tájépítészeti és vízügyi szempontból ma már durvának, hirtelen megoldásnak tartott beavatkozás, az őshonos flórát tönkretette, a zuhogókat megszüntette, betemette. A Gyöngyös- patak ("vad"árok) a mélyítéssel szintben eltávolodott a városlakóktól, négy méterrel lejjebb, két hatalmas rézsűfal közé szorult, megközelíthetetlenné vált. Az ipari épületek megüresedtek, gazdátlanná váltak, romosodnak. A környékük szlömösödik a patakközzel együtt. A meder szétválásánál és összefolyásánál lévő két nagyobb üzem és az alsó posztógyár korábban állami tulajdonba került, sok helybélinek adtak munkát, ma magánkézben vannak, de mind anyagi nehézségekkel küszködnek. A fentiekben jelezett folyamatok megállításra, illetve a régió idők természetes hangulatának visszaállítására javasolt az akcióterület fejlesztése. Tervezett beavatkozások/projektek o Gyöngyös patak mentén megvalósítandó kerékpáros és gyalogos sétány kialakítása, alapvetően a szigeten, és a fejlesztések révén kereszteződésmentesen lehet a kerékpárúton végighaladni a hidak alatt. A fejlesztéssel javasolt Kőszeg és Lak kerékpárúton való összekötése.
o Kiss János utcánál lévő Forrásház megépítése o Városi park kialakítása a két patak közti lépcsős terület kialakításával
73
o Vízfolyások revitalizációja: zuhogók, zsilipek visszaállítása, így újra tisztítható lenne a malomárok eliszaposodott medre és kishajózásra is alkalmas lehetne o Szabadtéri strand fejlesztése az uszoda mellett (gyermek medence, kis játszótér, napozó terület kialakítása) o Csónakázó–tó pihenőövezeti célokat szolgáló fejlesztése (Pl. a kerékpáros központnál strandröplabda pálya, focipálya, bmx pálya, további sportjátékok létesítése, nyári zuhanyzónak a kialakítása, illetve hosszabb távon szabadtéri tó menti strandolási lehetőség megteremtése) o Szálláshely (üdülőfalu) fejlesztése a Gyöngyös patak mentén a volt strand területénél, stílusában illeszkedve a családi házas övezetbe, illetve a szomszédos területeken lévő meghatározó beépítésekhez (MÁV Diákotthon, volt katonai Főreál iskola) o Lakóterület fejlesztések
az Alsó körút és tervezett üdülőfalú között, ami a Kórház utca és a strand sétány között létesítendő új úttal lenne megközelíthető
Kiss János utca végéből nyílva az un. Csingilingi mögötti területen a Táncsics Mihály utcai házak udvarán végén a Malomárok mentén
o Továbbá több változatú befektetési tervet kell készíteni a volt MÁV Gyermekotthon és kapcsolódó több hektáros területének lehetséges jövőbeni oktatási, vagy turisztikai célú hasznosítására. o Felső körút, Kiss János utca felújítása o Kresz park zöldterületi fejlesztése A lakóterület fejlesztésekhez szükséges területvásárlás. Az üdülőfalú fejlesztése az állammal közösen valósítható meg, mivel a fejlesztési terület egy része állami tulajdon. A projekt keretében hosszabb távon hasznosításra kerülnek a Gyöngyösön lévő régi, illetve műemléki jelentőségű vízi műtárgyak (pl. kicsi vízierőművek) és lehetőség szerint a bezárt, használaton kívüli gyárépületek.
Költségvetés Részletes költségvetés a megvalósíthatósági tanulmányban található. A közcélú fejlesztések (Forrásközpont, kerékpárút, gyalogos sétány, élőhely revitalizáció rekreációs fejlesztések) tervezett finanszírozási forrása: Osztrák-magyar határ menti program.
74
Az elkészült megvalósíthatósági tanulmány üzleti szempontú átdolgozása javasolt, mely során meg kell vizsgálni, hogy a megvalósítandó közcélú fejlesztések eredményeként milyen haszna származna az önkormányzatnak a Gyöngyös patak menti területek hasznosításából. A fejlesztések során várhatóan felértékelődnek az ingatlanok, amik lehetővé tesznek rekreációs célú funkciók, lakó, turisztikai funkciók létesítését. Várható hatások o A terület revitalizációja, vízi élőhelyek védelme, zöld területek megújítása o A Gyöngyös menti terület szlömösödésének megállítása és ezzel együtt a városfejlesztésben jelentős súlyponti fejlesztési terület kialakítása, ellensúlyozva a hegy irányába történő fejlesztéseket o Új városi rekreációs övezet kialakítása, a városban a szabadidő sportolók számának növekedése o Jelenleg használaton kívüli, elhanyagolt területek hasznosítása, Gyöngyös menti területek felértékelődése
üzleti,
lakó
célú
VII.4. Új kistérségi szolgáltató központ létesítése – sporttelep áthelyezése Fejlesztési célok: o Kistérségi szintű feladatokat is ellátó közszolgáltató intézmények korszerű telephelyének kialakítása koncentrált területen o Kereskedelmi létesítmény (szupermarket) megfelelő helyének kijelölése a közszolgáltatási létesítményekkel összehangoltan. Koncepcionális ötlet: Az új, korszerűbb és városrendezési szempontból megfelelőbb telephelyet igénylő intézmények a következők: o Mentőállomás o Tűzoltóság o Orvosi rendelők, mint kistrésig egészségközpont, o Autóbusz-végállomás A fenti funkciók elhelyezésre felmerült, hogy össze lehetne kapcsolni egy nagy kiskereskedelmi létesítmény tervezett fejlesztésével, ezáltal a kereskedelem és a közszolgáltatások szinergiáját kihasználva. Így gyakorlatilag egy új városközpont alakulna ki. A felmerült helyszín a Petőfi téren a jelenleg sporttelepnek helyt adó terület.
75
A koncepció igényli a sporttelep (két futballpálya, atlétikai pálya, tekepálya és 4 db teniszpálya) elhelyezését más területre. Ez utóbbira javaslat a Béri Balog Ádám Általános Iskola és a Gábor Áron utca közti terület, ami által a lakó funkciójú területeket vennének el az V. ütem tervezett projektjétől. A terület funkciójának átminősítésére az önkormányzat településfejlesztési döntést hozott. A képviselőtestület döntése alapján felmerült ötlet további vizsgálta és elemzése szükséges, hogy az reálisan az önkormányzat költségvetését megkímélve, pályázati forrásokat (pl. NYDOP támogatás) felhasználva megvalósulhasson úgy, hogy legalább a jelenlegi szintű paraméterekkel hozzák létre az új sportpályákat. A koncepció kidolgozásáért a Kőszegi Városfejlesztő Kft felel. Később, végleges koncepció részletesebb kidolgozása és megvalósíthatóságának alátámasztása után kerül az IVS-be beillesztésre.
76
VII.5.
Lakótelep V. ütem
Akcióterület lehatárolása: Kiss János lakótelep szomszédságában a Gábor Áron u. – Deák F u. – Rohonci út közti terület
Jelmagyarázat:
Családi házas, vagy iker- és sorházas beépítés
Társasházi beépítés
Vegyes funkciójú kereskedelmi – lakóterület
Javasolt sport célú fejlesztési terület
A térképen található beépítések csak tervezetek, miközben a jelenleg hatályban lévő településrendezési terv alapján készült. A beépítés változhat a végleges építési koncepció alapján. A területen alapvetően kertvárosias, miközben a Deák Ferenc utcához közelebbi területen kisvárosias beépítés lehetséges. Fejlesztési célok: o Lakásépítések ösztönzése, egy parlagon lévő közterület hasznosításával o A jelenleginél korszerűbb sportlétesítmények kialakítása
77
Indoklás A térképen jelzett terület már évtizedek óta a város lakófunkciójú területének bővítésére áll rendelkezésre. A városban a 90-es években megtorpant, majd szinte leálltak az új lakásépítések. A lakásépítések a 2000-es években a kedvező állami támogatások hatására indultak meg. A családi házak mellett társasházak a belvárosban épültek foghíj beépítésekkel, illetve a régi lakótelepi társasházak korszerűsítésével emeletráépítésekkel bővültek. Ezért nem került sor korábban új lakóterületek társasház építési célokra való kijelölésére. A településrendezési tervben kijelölt területen alapvetően vegyes lakóterület fejlesztésére van lehetőség, a társasházaktól kezdve a családi házakig. A területen egy társasház épült a 80-as évek végén, melyet most követhetik újabbak. A lakófunkciók létesítéséhez szükséges közszolgáltatási funkciók biztosítottak, óvoda, általános iskola van a területen, továbbá a beépítési terv lehetőséget ad kereskedelmi, szolgáltatási funkciók létesítésére. A terület helyed adhat a város sporttelepnek, amennyiben a jelenlegi telephelyen, a Petőfi téren megvalósul egy új városközpont kialakítása. A sporttelep egyúttal javítaná a közeli általános iskola működési feltételeit, illetve helyet adhat a városi egyesületi és civil sportéletnek is. Tervezett beavatkozások/projektek Az akcióterületen az alábbi funkciójú beépítéseket tervezik: o Lakóépületek építése társasházi, iker- és sorházas, valamint családi házas, azaz vegyes jellegű beépítéssel o Legalább 50 lakásos és 2.200 m2 hasznos bérlakásoknak helyet adó társasház építése
alapterületi
szociális
o A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület megépítése o Sportlétesítmény fejlesztése, összhangban Petőfi térre tervezett közlekedésiszolgáltatási csomópont megépítésével. A sportlétesítmények között megépülhet egy füves labdarúgópálya atlétikai pályával, lelátókkal, a jelenlegi aszfaltos kézilabdapálya helyén egy műfüves futballpálya, 4db salakos teniszpálya, téliesítési lehetőséggel, egy klubház tekepályával, edzőteremmel, öltözőkkel, vendéglátóegységgel.5 A terület fejlesztéséhez szükséges o utak építése, köztük a Velemi és Gábor Áron utca, valamint Rákóczi út összekötésére, o a teljes akcióterületen a közművek kiépítése. Az önkormányzat azt tervezi, hogy a lakó-, kereskedelmi funkciók létesítésére eladja a kijelölt ingatlanokat egy fejlesztőnek, akinek kötelessége a terület közművesítése, a területen a rendezési tervben jelzett utak megépítése a lakáscélú beépítések megszervezése, illetve legalább 50 bérlakás kialakítása, melynek bérlő kijelölési joga az önkormányzaté lehet. A bérlakások és a bérlők kijelölésénél az önkormányzatnak
Az aszfaltos pálya kiváltására javasolt a lakótelepen mindenki számára szabadon, ingyen hozzáférhető sportpálya létesítése.
5
78
ügyelni kell arra, hogy ne alakuljon ki nagy koncentrációja a szociális alapon bérbe adott lakásoknak. A sportlétesítmények fejlesztését az önkormányzat a Béri Balog Ádám iskola és a Gábor Áron utca között tervezi, melynek forrását a sportlétesítménynek jelenleg helyet adó terület értékesítéséből származó bevétel jelentené. Ebből következően a sportlétesítmények csak akkor valósulnak meg, ha sikerül értékesíteni a jelenlegi területet. A sport célú létesítmények fejlesztését vagy a Petőfi tér fejlesztését elnyerő ingatlanfejlesztő, vagy az értékesítésből származó bevételből az önkormányzat valósítja meg. Tervezett költségvetés Az alapvetően lakófunkciójú területek értékesítését az önkormányzat bruttó 264 millió Ft-on hirdeti meg. Ezen felül kell a nyertes ingatlanfejlesztőnek elvégezni a területek közművesítését, az utak kiépítését, illetve a szociális bérlakások megépítését. A lakóterület fejlesztéseknél hasznos maximálisan beépíthető szintterület négyzetméterére számítva 15 e Ft/nm6 kérhető el a teljesen közművesített telkekért. A közműfejlesztések és közterület-közlekedésfejlesztés a projekt lebonyolítási összegével összesen 580 MFt volt 2003-as árakon, miközben az ingatlanértékesítésből 855 MFt származhat, ami alapján az önkormányzatnak minimálisan is bruttó 274 MFt nyeresége származhat az akcióterület fejlesztéséből7. Ez a számított nyereség összhangban van a pályázatban meghirdetett minimális árral, különösen hozzászámítva a szociális alapú bérlakásépítés kötelezettségét, illetve a sport létesítmény miatt a kisebb beépítési területet, valamint vélhetően árnövelő hatásként a kereskedelmi létesítmény létesítésének az engedélyezését. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a terület teljes beépítése esetén maximálisan 45 900 összes megépíthető szintterület érhető el. Átlagosan 80 nm-es lakásokkal számolva kb. 570 lakás építhető meg a területen, ami kb. 1200-1500 új lakost jelent a lakótelepen. Az összes lakásra vélhetően csak több éven át, közel 10 évig folyamatosan jelentkezik a kereslet, kiindulva a 2006-os adatokból, mikor 24 lakás épült és 53 lakásépítési engedélyt adtak ki. Ahhoz, hogy a kőszegi lakások után fellendüljön a kereslet, a városba további intenzív bevándorlás szükséges, meghaladva a 2006-os 81 főt. A sportlétesítmények fejlesztése a jelenlegi sporttelep értékesítési bevételéből valósulna meg. A tervezett sportlétesítmények bekerülési költsége számítás alatt van, melyhez javasolt pontosan meghatározni a sportlétesítmények elvárt műszaki paramétereit, illesztve a város jövőben tervezett sportkoncepciójához. Várható hatások o Új lakóterületek kialakítása, mely a lakásállomány bővítésén keresztül lehetőséget ad a fiatalok új lakásokba való költözésre, illetve a városba való letelepedésére o A lakótelepen népességének mintegy 1200-1500 fővel való növelése, ami közel 40%-os népesség növekedést jelent.
Vizsgálat szükséges, hogy vajon ennél magasabb áron értékesíthető-e az közműves terület a városban. 7 Kőszeg, Városfejlesztési Akciótervek, 2003-ban készült dokumentum alapján. 6
79
o A szociális bérlakás állomány bővítése, amivel lehetővé válik a város értékesebb területein, műemléki környezetben lévő bérlakásainak kiváltása o Lakótelep további fejlesztése megvalósul, hasznosítva egy korában parlagon hagyott területet o Korszerűbb sportlétesítmények kialakítása, mely javítja a Béri Balog Á. Általános Iskola sportfejlesztési tevékenységeinek feltételrendszerét is
VII.6.
Iparterület fejlesztése
A városnak mindig rendelkeznie kell szabad, ipar üzemek letelepítésére alkalmas zöldmezős területtel, vagy üzemcsarnokkal. Jelenleg az önkormányzat ilyen területtel nem rendelkezik, ezért javasolt ipari terület fejlesztése legalább 4-5 ha terület közművesítéssel a vasúti pályaudvar és Kőszegfalva közötti területen. A városi ipai fejelődését nagymértékben meghatározza, ha megvalósul a tervezett bioetanolt gyártó zölderőmű. A zöld erőmű tervezett helyszíne a Horvátzsidány felől bevezető út és a vasútvonal által határolt terület, jelenleg vizsgálat alatt van az erőműnek a kiszemelt területen való megvalósíthatósága. A fejlesztéshez javasolt igénybe venni a Nyugat-Dunántúli OP iparterület-fejlesztési támogatási forrásait.
VIII. Megvalósítás, nyomon követés VIII.1.
Ingatlangazdálkodási terv
2008. évi vagyongazdálkodási koncepció alapján készült el, ami figyelembe vette a tervezett fejlesztési igényeket. A dokumentum az IVS 2. sz. mellékletét képezi.
VIII.2.
Nem beruházási tevékenységek
VIII.2.1.
Térség lobby erejének javítása
Alapvető igény a helyi vállalkozók, lakók részéről, hogy legyen jó a város lobby ereje. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy legyen képviselete a helyi vállalkozók, a város érdekeinek, különösen az állami feltételek, támogatási rendszerek kialakításakor. Pl. egyszerűbb legyen a vállalkozások számára a támogatásokhoz való hozzáférés, illetve a középvállalatoknak is legyen lehetőségük támogatási forráshoz jutni. A lobby fontos a támogatásokról döntéshozók számára is, hogy időben ismerjék, majd megszeressék a város és a térség számára fontos projekteket. Azaz a szakmai racionalitás mellett a helyi, országos szintű politikai döntéshozóknál az érzelmi kötődés is alakuljon ki. A lobby tevékenységnek egy fontos iránya, hogy a magyar vállalkozásokat, szolgáltatókat ne érje negatív diszkrimináció Ausztriában, felhívják a szabályok túlzott értelmezésére a figyelmet.
80
A város sikeres lobby tevékenysége érdekében be kell vonni kőszegi kötődésű, Kőszegről elszármazott embereket (pl. JMG öreg diákok egyesülete) a jövő lehetőségeinek kiaknázásba. Folyamatosan tájékoztatni kell őket a város számára fontos ügyekről.
VIII.2.2. Rendszeres Egyeztető Fórum a közszféra, vállalkozások és civilek között Sok olyan ügy van, amit kommunikációval, párbeszéddel, információ cserével könnyen megoldható és nem igényel különösebb forrást. Ezen ügyek megoldásához szükséges az érintett szereplők egymás iránti nyitottsága, és az együttműködés teljes készsége. A fórumok célja az lehet, hogy szervezzük életünket jobban. A párbeszéd nem helyettesíteni akarja a döntéshozó testületek (pl. kistérségi tanács, települési önkormányzatok) bizottságait, hanem azoktól eltérően a napi működés hatékonyabb lehetőségeit keresi. A fórumok segítenek túllépni az intézmények tulajdonos felelősségéből következő korlátokon és egyúttal teret kínálnak a különböző fenntartású intézmények együttműködési lehetőségeinek. A párbeszédet javasolt kistérségen belül legalább évente egyszer, de inkább kétszer rendszeresíteni, az aktuális témáktól függően. A párbeszédek tématerületei: o Gazdaság, munkahelyteremtés o Turizmus - az Írottkő Natúrparkért Egyesület vezetésével o Oktatás, egészségügy, szociális ellátás. A tématerületek igény szerint tovább bővíthetők: pl. kultúra, civil egyesületek. A fórumok gyakorlatilag a programalkotás folyamatában megindított párbeszédek folytatása lenne, egyúttal nyomon tudná követni a programban megfogalmazott célok, projektjavaslatok teljesülését.
VIII.2.3.
Kistérségen belüli piaci lehetőségek bővítése
A vállalkozások bevételeinek kétféle forrása van:
kistérségen kívüli értékesítésből szereznek bevételt;
A kistérségen belül jelentkező lakossági, önkormányzati, vállalkozói források minél nagyobb hányadát kötik el értékesítéssel.
Mivel a kistérségben jelen lévő mikro-, kisvállalkozásoknak kis hányada (turizmus természeténél fogva kivétel) szerzi bevételeit a kistérségen kívüli értékesítésből, ezért törekedni kell arra, hogy a kistérségben keletkező jövedelem minél nagyobb hányada maradjon a kistérségben.
Az önkormányzati jövedelmek esetén a pályázati felhívások kialakításánál figyelemmel kell arra lenni, hogy adminisztratív korlátokkal feleslegesen ne zárjanak ki kistérségben működő vállalkozásokat. A nagyobb értékű közbeszerzési pályázatok megnyerése érdekében a kis vállalkozásoknak (pl. építőipar vállalkozásoknak) csak konzorciális összefogást, vagy közös vállalat kialakítását kell szorgalmazniuk.
A vállalati jövedelmek megtartására a kistérségen belüli alvállalkozói kapcsolatok segíthetnek. Ehhez a vállalkozások jobb megismerése érdekében a 81
vállalkozásokat bemutató hírportál, rövid tájékoztató kiadvány készítése lehet szükséges a jövőben. A lakossági jövedelmek kistérségen belül tartására és a helyi lakosok helyben történő fogyasztásának növelése érdekében javasolt a (pl. ruházatot, tartós fogyasztási cikkeket értékesítő) kereskedők, szolgáltatók összefogásával, magán alapon megszervezett Helyi Vásárlási Kártya megszervezése. A kártya tulajdonosai a kistérség állandó lakosai lehetnek, akik kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egységenként meghatározott kb. 3-10 % kedvezményben részesülhetnek az adott üzletekben vásárlásaik alkalmával.
VIII.3.
Megvalósítás intézményrendszere
A Kőszeg Város Képviselőtestülete 2007-ben megalapította a Kőszegi Városfejlesztő Kft.-t. A Kft tagjai: Kőszeg Város Önkormányzata és EUTÉR Európai Térségfejlesztő Szolgálat Zrt, egyenlő tulajdon részben. Az alapító okirat szerint a társaság fő tevékenységi köre: Ingatlan-beruházás, ingatlanforgalmazás, bérbeadás, üzemeltetés, ingatlankezelés, vagyonkezelés, máshova nem sorolt egyéb gazdasági tevékenység. A Kőszegi Városfejlesztő Kft.-t gyakorlatilag a városfejlesztési társaság feladatait látja el. o Az önkormányzat megbízásából tématerületekre, vagy településrészekre fejlesztési koncepciót (előzetes akcióterületi tervnek fele meg) dolgoz ki o Előterjesztést készít az Önkormányzat számára o Kezdeményezi a képviselőtestületi döntések ingatlangazdálkodást, településrendezést érintően)
meghozatalát
(pl.,
o Megvalósítja a rábízott fejlesztést o Projekt-társaságot alapíthat egy adott közcélokat szolgáló, volt önkormányzati ingatlanon megvalósuló ingatlanfejlesztés levezénylésére. Az Önkormányzat közvetlenül felügyeli a társaság működését. A társaság menedzsment díjat az képviselőtestület egyedi döntése alapján számolhat el az önkormányzat felé. A társaság kifejezetten fejlesztési tevékenységeket, illetve az akcióterületek fejlesztésével összefüggő ingatlangazdálkodási feladatokat látja el. Amennyiben a társaságnál közvetlenül keletkezik bevétel a városfejlesztési akciók eredményeként, úgy azt további városfejlesztési feladatokra költi el. Az IVS-ben megfogalmazott fejlesztéseket a Kőszegi Városfejlesztő Kft és az önkormányzat Polgármesteri Hivatala valósítja meg. A városfejlesztő társaság alapvetően a piaci szereplők bevonásával megvalósítandó, összetettebb feladatokat igénylő fejlesztéseket szervezi, míg az önkormányzat elsősorban a kisebb léptékű, illetve az EU, állam támogatásokból finanszírozott fejlesztéseket valósítja meg.
82
A feladatmegosztás akcióterületenként a következő: Akcióterületek Történelmi belváros
Polgármesteri Hivatal
X
Városmajor – piac környéke Gyöngyös-patak rekreációs övezete
Kőszegi Városfejlesztő Kft.
X X
Új kistérségi szolgáltató központ – sporttelep fejlesztése
X
Lakótelep V. ütem
X
Iparterület fejlesztése
VIII.4.
X
Fejlesztések finanszírozása
Javasolt a következő időszakban több éves költségvetési előrejelzés részeként a fejlesztési források, különösen a saját erő tervezése az egyes projektekhez. Ez évről évre további priorizálásra készteti az önkormányzatot. A nehéz pénzügyi helyzet még inkább felhívja a figyelmet a gondos, közvetlen, vagy közvetett eredményeket hozó projekttervezésre. Minden egyes projekt számára meg kell fogalmazni a valós elvárásokat, illetve még a döntéshozatali szakaszban kell végig gondolni a működtetés kérdését. A gazdasági célú fejlesztésnél törekedni kell olyan feltételek megteremtésére, amely további beruházására, illetve gazdaságosabb működtetésre késztetik a magán tőkét. A jelentősebb projektek reális megvalósíthatóság érdekében megjelölésre kerültek a lehetséges finanszírozási eszközök. A közvetlenül nem jelentős jövedelmet termelő, azaz elsősorban a társadalmi-gazdasági-környezeti hasznosságuk miatt megvalósuló projektek az Új Magyarország Fejlesztési Program alábbi programjaiból nyerhetnek támogatást: o Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program; o Osztrák-magyar területi együttműködés. Az EU társfinanszírozással járó állami támogatások mellett a bevetélt generáló projektek esetén a kötvénykibocsátás mellett meggondolandó az államilag támogatott fejlesztési célú hitel felvétele, illetve a magán tőke ésszerű, közcélú érdek mentén történő bevonása a fejlesztésekbe. A fentiekben jelzett akcióterületekre, ahol azt a terek kidolgozottsága engedi költségbecslést készítettünk. További területeken a tervezett koncepciók részletes kidolgozása után lehet költségbecslést adni.
83
VIII.5.
Partnerség
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia partnersége összetett folyamat eredménye. o Az IVS alapdokumentumainak tekintett programok partnerségi egyeztetései o Akcióterületek, egyedi ügyek kapcsán folytatott egyeztetések o Az IVS végső egyeztetések Alapdokumentumok partnerségi folyamata A stratégiájának egyik alapdokumentum az Önkormányzat 2007-ben elfogadott cselekvési programja, míg a másik a képviselőtestület 2006. augusztus 29-i ülésére készült Kőszeg város és kistérsége fejlesztési programja 2007-2013 dokumentum. A képviselőtestület végül nem tárgyalta meg a programot, de az előkészítés során összegyűjtött eredmények beépítésre kerültek az IVS-be, azért a másfél évvel ezelőtt a tervezés során lefolyatott partnerségi egyezetések is részét képezik az IVS partnerségi egyeztetésének. A partnerségi lépések: o 350 címre (Kőszeg és kistérsége civil szervezetei, intézményei, valamint vállalkozói), kérdőív kiküldése a jövő fejlesztési céljainak kijelölésre, fejlesztési ötletek összegyűjtésére o egy három részből álló fórum sorozatot jövő fejlesztési céljainak kijelölésére, a jelentős kulcsprojektek meghatározására és a társadalmi konszenzus megteremtésére Tématerülete
Ipar, kereskedelem, mezőgazdaság
Turizmus
Önkormányzati közszolgáltatások: oktatás-nevelés, egészségügy, szociális ellátás, ifjúságügy, kultúra
Résztvevők
Kőszegi Ipartestület,
nagyobb vállalkozások (kb. 20 fő feletti foglalkoztatotti létszám) képviselői a kistérségben
helyi munkaügyi kirendeltség képviselője
Ipar park megvalósíthatósági tanulmány készítője
JMG, Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola képviselői
Turizmusban érdekelt civil szervezetek
szállásadók, vendéglátósok
kulturális programok szervezésében érdekelt civil szervezetek
Vár művelődési központ
JMG, Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola képviselői
A tématerülethez kapcsolódó és a kistérségben működő intézmények, civil szervezetek vezetői
84
Összefoglalóan gazdaság, turizmus, településfejlesztés (közlekedés, környezetvédelem)
Közmeghallgatás keretében
Kistérség lakossága
civil szervezetek
Akcióterületekre vonatkozó önálló fórumok Több lakossági fórumot szerveztünk, a város partnerségi gyakorlatának megfelelően az egyes jelentősebb ügyekre. Ezek közül is a legtöbb fórum a Történelmi belváros rehabilitációja (2008. január 17., 2008. március 26.), illetve Gyöngyszemünk-e a Gyöngyös (20008. január 25. 2008. március 11., 2008. február 27-én Lékán) projektekre voltak. Ez utóbbiról kiállítás készült, ami megtekinthető volt Kőszegen és Lékán a kistérségi egyeztetés keretében egyaránt. A történelmi belváros rehabilitációs tervei pedig a Polgármesteri Hivatalban kerültek kifüggesztésre. További lakossági fórumokat szerveztek: o a Bioteanol üzem létesítésére (2007. december 19-én.) o Jurisics vár turisztikai célú megújítása témában (2007. október 10.) A lakossági fórumok szép számú résztvevőkkel zajlottak, ahol lehetőség nyílt a vélemény kifejtésre, kérdések feltételére, válaszokra, azaz igazi párbeszédre. A jövőben ugyanennek a tendenciának a folytatása várható, azaz az egyes fejlesztési terveket személyesen megvitatják a lakossággal, érintett vállalkozókkal, civil szervezetekkel. Integrált Városfejlesztési Stratégia fóruma A stratégiát a fenti projektekre alapítva készítette el az önkormányzat, és 2008. április 22-én Közmeghallgatás keretében megvitatta a lakossággal. Mivel a város terület olyan kicsi, így az nem igényelte külön városrészi egyeztetéseket, a fórumon lehetősége volt minden résztvevőnek a javaslatainak és véleményeinek kifejtésére. A lakosság alapvetően egyetértet az IVS céljaival, főbb megállapításaival, a kijelölt akcióterületekkel, és azok fejlesztési céljaival. Amely fejlesztési célok kapcsán vita alakult ki (pl. kistérségi szolgáltató központ, bioetnaol üzem), úgy azokban a témákban további párbeszédre van szükség az önkormányzat és a lakosság között a végleges döntés meghozatalára. Fejlesztésekről lakossági párbeszéd, kommunikáció általánosság A fentieken túl a fontosabb dokumentumok elérhetőek a város honlapján, mint az IVS, amelyről véleményt alkothat mindenki. Továbbá a város honlapján közéleti fórumokon vitatják meg a város ügyeit. A városi, kistérségi lapokból, városi televízió adásából tájékozódhatnak a helyi lakosok, érintettek a város tervezett fejlesztési elképzeléseiről. Mindezeken túl az önkormányzat és a bizottságai ülése nyilvános, ahol a megjelentek elmondhatják véleményüket, mint amire sor is került legutóbb 2008. május 9-én a tervezett kistérségi szolgáltató központ – sportpálya esetén.
85
VIII.6.
Antiszegregációs terv
VIII.6.1.
Összefoglaló
Az Anitszegregációs terv részét képezi Kőszeg Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának. A stratégia annak érdekében készült, hogy az Önkormányzat pályázatot tudjon benyújtani a Történelmi belváros rehabilitációjára a NyugatDunántúli Op releváns pályázati felhívására. Az anitszegregációs terv az ÖTM által kiadott Város-rehabilitációs kézikönyv és hivatalosan az NFÜ honlapján megjelent útmutatások alapján készült. A terv támaszkodott e témában már korábban elkészült dokumentumokra, pl. a Kistérségi Oktatási Esélyegyenlőségi tervre, illetve az önkormányzat hatályos, releváns rendeleteire. A tervet az SZMM által kijelölt mentor szakmai segítségnyújtása mellett készítettük el. A terv készítése során konzultáltunk az önkormányzat egyes szakterületekért felelős osztályának, mint a Szociális és a Városüzemeltetési osztály vezetőjével, valamint a bérlakásokat fenntartó Városgazdálkodási Kht. felelős munkatársaival, az érintett általános iskolák vezetőivel. A tervezés során egyeztettünk a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökével, Baranyai Mihállyal és az elnökség két tagjával. Tőlük információt kaptunk a városban élő mintegy 140 fős cigányság helyzetéről, illetve a folyamatban lévő roma foglalkoztatási programjaikról. Az önkormányzat képviselőtestülete és az érintett Bizottságai megtárgyalják a tervet. A lakosságnak lehetősége van a terv megismerésére, illetve véleményezésre az interneten keresztül. A városban a KSH kimutatás szerint nincs szegregátum, csak szegregációs szempontból veszélyeztetett terület. Az egyik terület, az Alsó körútnak a Vasútállomás és a Bútorszövetgyár közötti része, ahol a lakosság nem éri le az 50 főt. Itt nem szükséges beavatkozás. A másik területen, a Kálvária és Meskó utcák által határolt területen 102 fő lakik. A területen található 2001-ben átadott 10 jó állapotban lévő szociális bérlakás, illetve a felújított idősek bentlakásos otthona. Infrastrukturális beavatkozást nem igényel terület fejlesztése, ugyanakkor javasolt az itt élő lakosok fokozott bevonása a tervezett foglalkoztatási programokba. Az anitszegregációs terv az oktatás, szociális ellátás és a foglalkoztatás területén fogalmaz meg olyan intézkedéseket, melyek megvalósítása csökkentheti a szegregációs területek kialakulásának veszélyét és a szegénység elmélyülését.
VIII.6.2.
Elvárás az Antiszegregációs tervvel szemben
1. A város minden, legalább 50 fő lakosságot magában foglaló szegregátumát az Antiszegregációs terv megjelöli. 2. A 100 főnél nagyobb területekre integrációs stratégia (intézkedési terv) készült. 3. Az IVS-ben jelzett akcióterületek (nem kizárólag városrehabilitációs támogatásból finanszírozott) programjai vizsgálják a beavatkozások szegregációt befolyásoló hatását a városon belül és kívül is.
86
4. Amennyiben az IVS alapján a pályázati forrásból a város egy szegregátum infrastruktúrával való ellátását kívánja biztosítani, az IVS tartalmaz a szegregátummal kapcsolatban kialakított mobilizációs tervet.
VIII.6.3.
A város szegregációt érintő adottságai8
VIII.6.3.1.
Városrészi elemzések releváns következtetése9
A városrészi elemzésekből megállapítható, hogy a legrosszabb társadalmi státuszú területe az észak-keleti városrész, melyet vélhetően az is okoz, hogy ide számolták be a Dr. Nagy László Általános iskola és Diákotthon állandó lakóit. A városrészben találhatók az önkormányzat szociális lakásai, illetve a város egyik legpusztultabb területe a Sziget és Kálvária utcák háromszögében. A város részben az átlagosnál magasabb a gyermek aránya, 5%-kal meghaladja a városi átlagot a legfeljebb 8 általánost végzettek aránya, az aktív korúakon belül 2001-ben 44% nem rendelkezett rendszeres munka jövedelemmel. Ettől eltekintve a városrészek kiegyenlített értékeket mutatnak, tán a lakótelepen kisebb az idős korosztály aránya, miközben a belvárosban és a dél-keleti városrészben a 60 év felettiek aránya jelentősen meghaladja városi átlagot. Kőszegfalva a várostól külön álló német nemzetiségű kis falu, valamivel több mint 500 lakossal. A település családi házas beépítésű, foglalkoztatási helyzete kedvező, sokan Ausztriába járnak át dolgozni. A város külterületein nincs szegregációs probléma.
VIII.6.3.2. Bérlakás állomány kezelése és elhelyezkedése a városban A városban az önkormányzati tulajdonú bérlakások száma: 372 db. A bérlakások közül:
76% komfortos
14% összkomfortos
10% fél vagy komfort nélküli
A bérlakások közül szociális helyzet alapján bérbeadott lakások száma: 356 db. A szociális lakások aránya az összes bérlakás számán belül: 95,7 %. Az önkormányzati bérlakások jellemzően az alábbi városrészekben vannak:
Lakótelep
Észak-keleti városrész
Belváros
A helyzetelemzés tartalmazza, mind azokat az adatokat, információkat melyeket különböző, a ROP IH által kiadott hivatalos útmutatók kérnek. A településen nincsenek szegregátumok, ezért a szegregátumokra kért adatok bemutatása sem lehetséges. 9 Részletesebb városrészi elemzések az IVS-ben találhatók. 8
87
Az önkormányzati bérlakás-állomány bemutatása az 1. sz. melléklet tartalmazza az önkormányzat 2008. évi vagyongazdálkodási koncepciója alapján. A koncepció megkülönböztet értékesíthető, egyedi döntés alapján értékesíthető és el nem idegeníthető lakásokat. A vagyongazdálkodási iránylevek a lakások értékesítése kapcsán a következő kitételt tartalmazzák:
Lakás pályáztatás útján történő értékesítése esetén az a személy nyújthat be pályázatot, aki nem rendelkezik lakóingatlan egészére vagy egy részére vonatkozó tulajdonjoggal, vagy haszonélvezeti joggal.
Továbbá az irányelvek leszögezik, hogy szükséges a bérlakás-állomány folyamatos fejlesztése, ennek érdekében törekedni kell a pályázati lehetőségek igénybe vételére.
Az önkormányzat a lakótelep, V. ütem fejlesztésénél tervezi bérlakások építtetését, ahol az önkormányzatnak bérlő kijelölési joga lenne. A tervezésnél (pl. bélrakások kijelölésénél), illetve a lakások kiutalásnál jövőben figyelni kell arra, hogy a szociális célú bérlakások ne legyenek tömbszerűen, ezzel is megelőzve kisebb szegregált területek kialakulását. A város lakáspolitikáját magyarázza, hogy az önkormányzat és intézményeinek működtetése szempontjából kényszerhelyzetben van. A város közel 200 millió Ft-os működési hiánnyal rendelkezik és keres minden olyan megoldást, amivel a bevételeit növelheti, illetve jelenleg saját forrás kímélése mellett tud eleget tenni feladatainak. A bérbeadást az alábbi rendelet szabályozza:
Kőszeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2004. (X. 1.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek bérletéről
A lakbértámogatásról az önkormányzat 34/2005. (X. 1.) rendelete rendelkezik.
A városban csak azok tekinthetők szociális bérlakásnak, melyet e célra alakított ki az önkormányzat állami támogatással. Ilyen lakóépületek: 2001-ben átadott Meskó u. 13-ban 10 lakás és a 2005-ben átadott Bezerédy utcában (volt lakatanya épületben kialakított) 40 lakás. A többi lakás bérbeadása pályázat útján történik. Általánosságban a megüresedett lakások pályázati meghirdetése előtt az önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága tesz javaslatot arra, hogy az adott lakás szociális, költségelvű, vagy piaci alapon kerüljön-e bérbeadásra. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a bérlők igényeihez illesszék a lakáspályáztatás rendjét, illetve megakadályozzák, hogy a szociális alapon bérbe adott lakások túlzott sűrűsödése alakuljon ki az önkormányzati bérlakás állományon belül. Habár ez utóbbi elkerülhetetlen, tekintettel a szociális alapú bérlakások magas arányára. Jogcím nélküli lakásfoglalás nem jellemző a városban, egy-két eset fordul elő évente. Eladósodás miatt kilakoltatás lakbértartozás miatt három esetben történt. A lakások bérletét intéző Városgazdálkodási Kht. Minden esetben betartotta a törvényi előírásokat, azaz március 31 előtt (téli időszakban) nem lehet kilakoltatást kérni, valamint felvette a kapcsolatot a Szociális Gondozó Központtal a kilakoltatottak elhelyezéséről. Egy egyedülálló férfi, illetve egy férfi testvérpár elhelyezésről a városban működő éjjeli menedékhelyen gondoskodtak. Az önkormányzati bérlakás állomány fenntartására az elmúlt években jellemző volt, hogy a fenntartási kiadások meghaladták a bérleti díjakból származó bevételeket. Ma
88
már különös tekintettel az önkormányzat nehéz pénzügyi helyzetére a kiadások és bevételek kiegyenlítődtek. A városban a bérlakás-állomány az elmúlt években nőtt a fentebb bemutatott két szociális bérlakásokat tartalmazó társasházak átadása után. Az elmúlt évek lakásépítései elszórtan valósultak meg a városban. Családi házas beépítés történt a Felső körúton, a volt határőr laktanya mentén, illetve az északikeleti városrészben az osztrák határ irányába. A város belterületi határai eltolódtak a hegy felé, a kiskeretes, hétvégi házas területekhez vezető utak mentén új családi házak épültek. Továbbá a lakótelepen történtek még foghíj beépítések, illetve emelet ráépítések, amelyek együtt jártak a társasházak külső felújításával. A korábbi évek lakásfejlesztései nyomán nem alakultak ki szegregációs szempontból veszélyeztetett területek.
VIII.6.3.3.
Foglalkoztatási helyzet
A városban országos viszonylatban relatív alacsony a munkanélküliség, 2008. márciusában 7,4%, ugyanakkor 2007. novemberében 391 munkanélkülit tartott nyílván a Vas Megyei Munkaügyi Központ. Ez utóbbi szám indokolja, hogy további munkahelyek teremtésének elősegítése továbbra is fontos cél a város és kistérsége számára. Munkanélküliek majdnem fele szakképzetlen álláskereső, miközben a tartós munkanélküliek száma folyamatosan növekszik, 179 fő a Kőszegi-csepregi kistérségben. A tartós munkanélküliek többsége szakképzetlen, idős, egészségügyi problémákkal küzd, ezek közül néhányuknak tud csak közcélú foglalkoztatást biztosítani a Városüzemeltető Kht., amely elégtelen ahhoz, hogy kiemelkedjenek nehéz helyzetükből. A Munkaügyi kirendeltség foglalkoztatási információs pontot is működtet, mely szolgáltatás igyekszik a munkát kereső személyeket környezetükben megtalálni és személyre szabott képzési programokat, vagy munkahelyeket kínálni. A Kőszegi Cigány Kisebbségi Önkormányzat kérésére a városban a NyugatDunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. április 1-jétől közhasznú foglalkoztatási lehetőséggel legfeljebb 4 fő (2 fő napi 8 órás időkeretben és 2 fő napi 4 órás időkeretben) roma származású személy alkalmazását támogatja előreláthatólag 12 hónapon keresztül (2008. április 1. - 2009. március 31.). A 4 főt az alábbi munkakörökben és időkeretben alkalmaznak: -
1 fő 8 órás pedagógus/irodavezető, aki egyrészt roma gyerekeket oktatna, másrészt irodavezető, pályázatfigyelő és pályázatíró munkát végez,
-
1 fő 8 órás szociális gondozó/egészségőr, aki a roma lakosság életkörülményeinek javításában, a nehéz helyzetben lévő roma családok segítésében tevékenykedik,
-
1 fő 4 órás gépkocsivezető, feladata a segélyszállítmányok külföldről való behozatala, kiértesítés azok szétosztásáról,
-
1 fő 4 órás takarító.
Az önkormányzat biztosítja a foglalkoztatáshoz szükséges saját erőt.
89
A foglalkoztatási program rövid bemutatása a 2. sz mellékletben található.
VIII.6.3.4. Egyenlő hozzáférés esélye a közszolgáltatásokhoz VIII.6.3.4.1. Szociális ellátás A szociális igazgatásról, az egyes szociális ellátási formák szabályairól és a gyermekek védelméről Kőszeg Város Képviselő-testületének 10/1993. (V. 27.) önkormányzati rendelete rendelkezik. Szociális ellátás főbb adatait az alábbiak tartalmazzák: Rendszeres szociális támogatásokban részesülők száma 2007-ben (fő): •
Rendszeres szociális segély: 106
•
Lakásfenntartási támogatás: 326
•
Adósságkezelési szolgáltatás: 31
•
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: 314
•
Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma: 3, akik közül ketten a Velemi úton és 1 gyermek a Sáncárok utcában lakik.
A városban a roma lakosok száma a CKÖ becslése alapján 140 fő. A Kőszegi Többcélú Kistérségi Társulás tarja fent a Szociális Gondozási Központot, amely az alábbi feladatokat látja el: Alapszolgáltatások: -
étkeztetés,
-
házi segítségnyújtás,
-
családsegítés,
-
gyermekjóléti szolgáltatás,
-
nappali ellátás (Idősek Klubja, Nappali melegedő).
Szakosított ellátások: -
átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye)
(Időskorúak
Gondozóháza,
A központ alapvetően Kőszegen működik, de feladatkörét az egész kistérségben ellátja. Szociális Gondozási Központ központja: Kőszeg, Dózsa György utca 24.. A központ az észak-keleti városrészben található. Az intézmény kőszegi telephelyei: -
9730 Kőszeg, Sáncárok u. 36. (Dél-keleti városrész)
-
9730 Kőszeg, Várkör 34. (Belváros)
A Gondozási Központ látja el a gyermekjóléti szolgáltatást, Kőszegen 3 főfoglalkozású családgondozó dolgozik. A gondozási központ székhelyén tervezi az idősek klubjának bővítését, tekintettel a nagy igényre.
90
A városban magán fenntartásban 12 férőhellyel működik bölcsőde, szinte teljes kapacitással. Ugyanakkor a működtetők jelezték, hogy a jövőben nem vállalnák a feladatot. Ezért az önkormányzat 2009. január 1-tól átveszi a feladatot és a Felsővárosi óvoda bővítésével két csoportot alakít ki, megduplázva ezzel jelenlegi maximális kapacitást, 24 főre. A városban működik az adósságkezelési csoport, 2007-ben 31 esetük volt.
VIII.6.3.4.2. Oktatás-nevelés Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma az óvodákban, iskolákban történő kimutatás a kistérségi oktatási esélyegyenlőségi helyzetelmés alapján készült. Az óvodai ellátás intézményei: Település
Kőszeg
Feladat-ellátási hely
Funkció
SNI Főállású HHH-s Gyermekek gyermekek, pedagógusok gyermekek száma tanulók létszáma száma száma
Központi Óvoda
Óvoda
11
125
-
-
Központi - Felsővárosi
Tagóvoda
6
75
-
-
Újvárosi Óvoda
Óvoda
12
139
-
2
Újvárosi-Kőszegfalvi
Tagóvoda
2
17
-
-
Forrás: Kőszegi Többcélú Kistérségi Társulás További információk: -
Alacsony a hhh-s és az SNI-s gyermekek száma. Ellátásuk az egyes települések óvodájában történik oly módon, hogy arányuk nem jelent szegregációt, illetve megkülönböztetést.
-
Az SNI-s gyermekekkel az Újvárosi Óvodában speciális végzettségű óvodapedagógusok foglalkoznak, segítik elő fejlődésüket.
-
A hhh–s gyermekek alacsony számának az is oka, hogy a szülők saját anyagi érdekeltség hiányában nem töltik ki a felmérő lapot és így nincsen ez a kategória bejelentve. Hiába jelent a hhh-s gyerek integrált oktatása anyagi ösztönzést az önkormányzat, vagy többcélú társulás számra, ha ebben nem partnerek a szülők, akik csak saját anyagi érdekeltségük kapcsán hajlandók bármilyen további feladatra. Mindenkinek lehetősége van kitölteni a nyilatkozatot, a tájékoztatás is megfelelő, hisz az önkormányzatnál ugyanaz a személy foglalkozik vele, aki a rendszeres gyermekvédelmi támogatással.
91
Az általános iskolai ellátás intézményei Település
Feladat-ellátási hely
Funkció
Főállású pedagógusok létszáma
Tanulók száma
HHH-s tanulók száma
SNI tanulók száma
Bersek József
általános iskola
27
420
10
6
Béri Balog Ádám
általános iskola
28
392
20
1
Árpádházi Szent Margit
általános iskola
23
285
-
6
Kőszeg*
Forrás: Kőszegi Többcélú Kistérségi Társulás, Árpádházi Szent Margit Általános Iskola A fenti táblázaton túli részletes adatok a 3. sz. mellékletben találhatók. Az egyházi fenntartású Árpádházi Szent Margit általános iskolában az igazgatónő tájékoztatása szerint 9 fő veszélyeztetett, 27 hátrányos helyzetű gyermek jár, az iskolába 8-an járnak az SOS gyermekfalu lakói közül. Érdemes megjegyezi, hogy az SOS Gyermekfalu lakói közül az összes kőszegi általános iskolába jár diák. További információ
10
Hhh-s gyerekek nyilvántartásra ugyanaz vonatkozik, mint az óvodák esetében. Az iskolákban bejelentett hhh-s gyerek szinte mindegyike bejáró a környező kistelepülésekről, ez magyarázza város és iskola eltérését a létszámukban.
A Béri Balog Á. Iskolában tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel külön foglalkozik roma foglalkoztatási program keretében egy pedagógus, mely tapasztalatait a 2. sz melléklet tartalmazza.
Sajátos szerepet tölt be a kőszegi kistérség területén, a Vas megyei Önkormányzata által Kőszegen fenntartott Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény. Ennek az Általános Iskolájába 20 SNI-s tanuló jár a kőszegi kistérség területéről, elsősorban Kőszegről. Közülük 2 tanuló hhh-s szociális státuszú. Az intézmény Beszédjavító általános iskolájába a kistérség területéről 51 SNI-s tanuló jár. Ők normál tanterv szerint tanulnak. Közülük 17 tanuló hh-s, 34 pedig hhh-s szociális státuszú. Mindkét intézménytípusba a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság szakvéleménye alapján kerülnek tanulók. Az iskola normál általános iskolájában 100 diák tanul, míg a Beszédjavító általános iskolában 220 diák tanul összesen. Az iskolában 260 kollégista van, akik közül 100 állami gondozott és állandó bejelentett lakcíme van a városban. Az iskolának az oktatási szerepén túl jelentős foglalkoztatási szerepe is van a városban, a harmadik, negyedik legnagyobb foglalkoztató. 10
Az iskolai oktatás nevelési tevékenységének részeként drog prevenciós és bűnmegelőzési programokat valósítanak meg.
Az intézmény adatai vélhetően nagy mértékben befolyásolták a városrészi adatokat.
92
Középiskolák A középiskolai tovább tanulások szempontjából annak van jelentősége, hogy területén milyen középfokú intézményeket érnek el a 8. osztályt végzett tanulók. Az alábbi táblázatban város középfokú oktatási intézményeinek adatait foglaltuk össze. A táblázat a két középiskola esetében a teljes létszámot, a Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény vonatkozásában pedig csak a kőszegi kistérség területéről ott tanulók adatait tartalmazza.
Középiskola neve Fenntartó neve, címe
Jurisich Miklós Gimnázium
Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium
Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselőtestülete
Magyarországi Evangélikus Egyház
Szakiskolai Szakközépiskolai képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 446 41 6 62 405 43 7 Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 1 5 19 Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi képzés képzés képzés Gimnáziumi képzés
Tanulólétszám
Az előző iskolaévben lemorzsolódottak Lemorzsolódók aránya az adott képzési formában tanulókhoz viszonyítva az első évfolyamon (%) Évfolyamvesztéssel továbbhaladt
Magántanulóvá vált Út az érettségihez/Út a szakmához Programban résztvevők Más településről bejáró tanulók száma Kollégisták száma
4%
Speciális szakiskolai képzés
3%
Szakiskolai Szakközépiskolai képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 1 1 4 27 1 Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 1 Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 47 41 6 27 20 7 Szakiskolai Szakközépiskolai Gimnáziumi képzés képzés képzés össz. hh hhh össz. hh hhh össz. hh hhh 114 5 26 136 10 191 109 Gimnáziumi képzés
Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény Vas Megye Önkormányzatának Közgyűlése Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh 34 6 10 Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh
Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh 1 1 Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh Speciális szakiskolai képzés össz. hh hhh 10 1 3 1
További információ
A gimnáziumi képzésben az Arany János Tehetséggondozó Programtól a két tannyelvű képzésig széles skálán nyílik választási lehetősége az oda jelentkezőknek.
Hasonló mondható el az Evangélikus Szakképző Iskoláról is, hiszen ott az agrár, a gazdasági-szolgáltatási, valamint a műszaki szakterületen a mezőgazdaság, a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és az informatika (szoftver) szakmacsoportban folyik szakközépiskolai képzés, míg
93
a szakiskolai tagozaton a mezőgazdasági szakmacsoportban képeznek szakembereket.
A Dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény speciális szakiskolájában, ahol 190 fő tanul, többek között kőműveseket, asztalosokat képeznek.
A város középiskoláiban nagyszámú bejáró, illetve kollégista diák vannak, ezért az adatok egy az egyben nem vonatkoztathatók a város középiskolai diákjaira. Azoknak a diákoknak, akik Kőszegen nem tudnak, vagy nem akarnak iskolát választani, a várostól közel 20 km-re lévő Szombathelyen mindenféle iskolatípus és szakmák közül választhatnak.
Ösztöndíj rendszer Városi oktatási ösztöndíjban 25 fő felsőoktatásban tanuló részesül, ezzel is ösztönözve őket, hogy tanulmányaik befejezése után visszatérjenek a városba és a térségben találjanak munkát. A Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi program az alábbi célokat tűzi ki oktatásnevelés fejlesztésére: Rövidtávú célok:
A hhh-s tanulók tanulási sikerességét befolyásoló tényezők vizsgálata és felismerése.
A hhh-s tanulók tanulmányi sikerességét segítő programok kidolgozása és elindítása.
Az alapkészségek fejlesztését kiemelten kezelő programok iskolai kidolgozása és elindítása.
Tanórán kívüli foglalkozások szervezése a tanulói lemaradások csökkentése és a tehetségek gondozása érdekében.
A bemeneti mérések alkalmazásán alapuló egyéni fejlesztés kidolgozása és iskolai alkalmazása.
Kapcsolatfelvétel az érintett tanulók szüleivel, családlátogatások, fogadóórák tartása.
Közép- és hosszútávú célok:
A hhh-s tanulók tanulmányi eredményének javítása.
A hhh-s tanulók lemorzsolódásának csökkentése.
A hhh-s tanulók továbbtanulásának elősegítése a középiskolákba.
A hhh-s tanulók számának és arányának növekedése a tanórán kívüli foglalkozásokon.
Pályázati lehetőségek igénybe vétele a hhh-s tanulók képzésének segítése érdekében.
Mentori hálózat kialakítása és működtetése a hhh-s tanulók tanulmányi munkájának javítása érdekében.
Hatékony kapcsolat kialakítása az óvodákkal az óvoda – általános iskola átmeneti nehézségek leküzdése érdekében.
Indokolt esetekben egyéni fejlesztési tervek kidolgozása és megvalósítása.
94
A pedagógusok célzott továbbképzésének szervezése, (fejlesztő pedagógia, nem szakrendszerű oktatás, képességfejlesztő oktatás) a hhh-s tanulók hatékonyabb oktatásának érdekében.
Folyamatos szülői kapcsolattartás, fórumok, témaorientált megbeszélések szervezése.
VIII.6.3.5.
Település infrastruktúra
Utcák, ahol nem találhatók az alábbi közművek: Közmű Vezetékes víz Áram Közvilágítás Szennyvízcsatorna
Utcák nevei
Borostyánkő u. Szombathelyi u. Fenyő u., Szőlőskert u., Hermina u., Csőszház u., Olmódi u. Szőlőskert u., Szelestey L.u., Hermina u., Csőszház u., Hegyalja u.
Gáz
Dr. Ambró Gyula u., Ady u., Szőlőkert u., Csőszház u., Hermina u., Mohás u., Szent György u., Erdő u. Nem Pormentes út Dr. Ambró. Szőlőskert, Csőszház, Hermina, Mohás, Szent György, Erdő u., Mélyút, Kereszt út, Arborétum u. Járda Dr. Ambró, Szőlőskert, Csőszház, Hermina, Mohás, Szent György, Erdő, Mélyút, Kereszt út, Arborétum u. Felső körút, Bajcsy-Zs., Borostyánkő, Hadik u. Szombathelyi u. Szelestey u. Szent Imre herceg, Gesztenyefa u. Forrás: Önkormányzat Az érintett utcák egyike sem a szegregációs szempontból veszélyeztetett területen található. A közmű nélküli utcák alapvetően a város belterületi bővülésének következményei, ahol a hegy felé felnyúló korábbi kiskeretes területek helyén új családi házak épülnek, illetve építését tervezik a jövőben. A táblázatban felsorolt utcákban nem lakik halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.
Mivel a városban nincsenek és nem is volt telepszerű lakókörnyezet, ezért telepfelszámolási program sem volt.
95
VIII.6.3.6.
Cigány lakosság
A városban működik Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Az önkormányzat elnökével és a testület tagjaival történő egyeztetés során készült el az antiszegregációs terv. Tájékoztatásuk alapján 46 roma család van Kőszegen, összlétszámuk 140 körül lehet. Érdekességképpen megjegyzendő, hogy 2006-ban a kisebbségi választói névjegyzékbe felvett cigányok létszáma (40 fő) jóval alacsonyabb, mint a városban élő másik két nemzetiségé, a horváté (151 fő) és a németé (163 fő). A roma aktív korúak közel háromnegyede munkanélküli. A foglalkoztatás nem csak a városban, de a roma lakosság körében is gond. Ezen csak kis mértékben enyhít az elindított foglalkoztatási program. A kisebbségi önkormányzat elnöke folyamatosan tartja a kapcsolatot a Munkaügyi kirendeltséggel, a közmunkát szervező Városgazdálkodási Kht-val, illetve a szociális foglalkoztatási programokat, képzéseket indító, szombathelyi székhellyel rendelkező Savaria Rehab. Team-mel, hogy közösen javítsák a romák a foglalkoztatási helyzetét. A roma lakosság körében vannak, akiknek nincs meg a 8 általános iskolai végzettségük. A 25 év alattiak aközött 8 ilyen diák van. A felnőtt oktatás keretében biztosítani kell, hogy mindenkinek legyen lehetősége befejezni az általános iskolát A Cigány Kisebbségi Önkormányzat a Rákóczi u 91-ben működik, ahol 7 lakás van. A kisvárosias, soros beépítésű területen a lakások többsége belső udvarra néz. Az önkormányzat helyiségei felújítás alatt vannak, illetve szükséges lenne a lassan balesetveszélyessé váló fás kamrák lebontása. Az elmúlt években lelakott lakások és a belső udvar felújításba kész lennének részt vállalni a lakók, illetve a cigány Kisebbségi Önkormányzat. Rákóczi u. 91
96
A romák elszórtan élnek a városban, szegregált terület nem alakult ki, tán legnagyobb csoportban a fentebb említett Rákóczi u. 91-ben laknak. Ez az épület a városba bevezető utca, a Rákóczi u mellett található. A területről könnyen elérhető általános iskola és óvoda a lakótelepen. Az érintet településrész kereskedelmi ellátottsága megfelelő, az épülettel szemben van egy szupermarket. Az elmúlt években nem volt jellemző a városban a cigány lakosság betelepülése, a kisebbségi önkormányzat tájékoztatása alapján mindössze 3 család költözött be a városba a rendszerváltás után.
97
VIII.6.4.
Szegregátumok kijelölése, elemzés, javaslatok
VIII.6.4.1. Szegregációs szempontból veszélyeztetett területek A városban a KSH adatai alapján nincs szegregátum, ugyanakkor két veszélyeztetett területet bejelölt, ami az alábbi térképen található:
Az alábbi táblázat fogalja össze a két terület főbb szociális adatait: Meskó - Kálvária utca közti rész
Alsó körút Vasút állomás és Bútorszövetgyár közti része
104
48
Rendszeres szociális segély
2
0
Lakásfenntartási támogatás Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
7
0
16
0
Terület Lakónépesség
Forrás: Önkormányzat
98
Az önkormányzati bérlakás-állomány a szegregációs szempontból veszélyeztetett két területen a 2008 évi vagyongazdálkodási koncepció kategóriái szerint: Meskó-Kálvária u. lakások száma Cím (összes / önkormányzati)
Terület
Elidegeníthető Kálvária u. 16. lakások Egyedi döntés alapján értékesíthető lakások Nem értékesíthető Meskó u. 13. lakások Forrás: Önkormányzat
Alsó körút lakások száma Cím (összes / önkormányzati)
8/2
-
-
-
-
-
10/10
-
-
Megjegyzés: a területeken lévő összes lakásállományról nincs adat
Az Alsókörúton nincs önkormányzati lakás, minden lakás magántulajdonban van.
Meskó-Kálvária utca területén 12 önkormányzati tulajdonú lakás van. A Meskó u. 13-ban állami támogatásból alakítottak ki szociális bérlakásokat, melyet 10 évig a támogatás céljára kell használni.
VIII.6.4.2. része
Alsó körút vasútállomás és Bútorszövetgyár közti
Lehatárolás: Alsó körút vasútállomás és Bútorszövetgyár közti része, a Dél-keleti városrészen található
99
Elemezés A terület a város keleti szélén a Szombathelyről bejövő, 87-es út mentén található. A terület egyik oldalról a Gyöngyös-patak, míg másik oldalról kereskedelmi terület határolja. Az Alsó körút érintett része kisvárosias vegyes beépítésű, egyaránt megtalálható sorház és családi ház is. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a területen a lakónépesség nem éri el az 50 főt, és a segélyezések alapján egyáltalán nem tűnik problémásabb területnek. A területen egy kissé elhanyagoltabb társasház van, melynek utcai ablakait nem rég cserélték ki, továbbá nyugdíjasok laknak még a lakóházakban. A terület közel van a vasútállomáshoz, kereskedelmi ellátottsága jó, egy szupermarket van a közelben. A lakótelepen lévő óvodát, iskolát érik el az itteni lakosok, a többi közszolgáltatás a belvárosban van, aminek az elérhetősége egyaránt távol van minden lakosnak, aki a város szélén lakik. A fentiek alapján a terület fejlesztése nem igényel különös intézkedést.
VIII.6.4.3.
Kálvária-Meskó u.
Lehatárolás: Kálvária –Meskó utca által határolt terület, ami az Észak-keleti városrészben található.
Elemzés A két terület közül a Meskó-Kálvária utcai rész a rosszabb társadalmi státuszú a statisztika alapján. A terület kisvárosias beépítésű, zárt sorban találhatók többnyire
100
földszintes lakóházak. A lakóházak fizikai állapota vegyes, van köztük felújított és van, amelyik felújításra szorul. A területen található 12 önkormányzati bérlakás, melyek alapvetően szociális alapon kerültek kiutalásra. 10 szociális bérlakást a város 2001-ben adott át, egy korábbi ÁFÉSZ épület teljes átalakításával. A területen található egy-két szép villa jellegű épület is a Kálvária felé. Az egyik ilyen épületben található 2 bérlakás. Az épület a csodálatos természeti környezetben lévő csónakázó tó mellett, egy magántulajdonban lévő romos volt malom épület közelében található. A Gyöngyös patak és vele párhuzamosan a Csónakázó tó rekreációs célú fejlesztésével a teljes környezet megújulhat és nőhet a terület presztízse a jövőben. Az egyik legrosszabb helyzetű épület az állami tulajdonú11 Meskó utca 1-ben található, ahol a Cigány Kisebbségi Önkormányzat információi alapján a falak vizesednek, mert a 60-as években szigetelés nélkül, rosszul újították fel az épületet. A három lakást tartalmazó épületben roma család is lakik. A magasabb segélyezési adatokat a szociális bérlakásban lakók jövedelmi helyzetével lehet magyarázni. A lakók között számos kisgyermekes család van, akik jogosultak gyermekvédelmi kedvezményre. Az épület rendkívül jó állapotban van, a lakók sajátjukként vigyáznak az épületre. Továbbá a területen van a megyei önkormányzati fenntartású Acsádi Idősek Otthonának bentlakásos intézménye is. Az intézmény felújított állapotban van. A területhez közel (gyalog 2-5 percre) található a Felsővárosi óvoda, ahová az önkormányzat tervezi 2009-től az óvoda megtartása mellett, annak bővítésével a bölcsőde kialakítását. A terület közvetlen közelében található két vendéglátóegység, míg az Árpád téren kb. 5-8 perc sétára kiskereskedelmi üzlet is elérhető. Területileg a legközelebb lévő általános iskola a katolikus egyház által fenntartott iskola. Javasolt intézkedések
11
A későbbi fejezetben javasolt foglalkoztatási programba be kell vonni a területen élő munkanélkülieket. (pl. 2-3 főt évente)
A terület infrastrukturális fejlesztést nem igényel.
Meskó u. 1.-ben a lakások állagának javítása, egészséges lakhatási körülmények kialakítása. Az Önkormányzatnak és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak közösen támogatni kell a családokat, hogy tárgyaljanak a Vagyonigazgatósággal lakások felújításáról. A tárgyalásra 2008-ban sort kell keríteni.
A területen élő néhány leszakadó, elszegényedő család fokozott figyelemmel kísérése a Szociális Gondozási Központban működő Családsegítő szolgálat koordinálásával és az oktatási intézmények bevonásával. Ennek részeként javasolt személyre szabott programok kidolgozása, mely kapcsán segíteni kell pl. a gyermekek szocializációját, az óvodai nevelésben való teljes részvételüket, iskolai eredményességük elősegítését (pl. mentor program, vagy a Tanoda program segítségével), az aktív korúak foglalkoztathatóságának javítását. Határidő a program kidolgozására 2008 vége.
Nemzeti Vagyonigazgatóság Zrt.
101
VIII.6.5. Általános intézkedések a szegregátumok kialakulásának megelőzésére és lakosság társadalmi helyzetének javítására12 Az alábbi intézkedéseket többségében az Önkormányzatnak kell kezdeményeznie, illetve megtennie annak érdekében, hogy megelőzze szegregációs területek kialakítását, csökkentse a társadalmi kirekesztődés veszélyét.
VIII.6.5.1.
Bérlakás kiutalás, lakás-mobilitás elvei
A bérlakások kiutalásnál a jelenlegi gyakorlaton túl a következő szempontokat kell figyelembe venni:
Új szociális alapon kiutalt bérlakások kijelölésénél törekedni kell szegregátum kialakulásának megelőzésére.
A felajánlott lakás fenntartási költségei legyenek összhangban az adott család jövedelmi viszonyaival (beleértve az elérhető állami és önkormányzati támogatásokat is)
Vegye figyelembe a családi és egyéni szociális kötődéseket (Pl. családi kapcsolatok, iskolai beilleszkedés)
Az új lakókörnyezetben is elérhetőek legyenek az alapvető közszolgáltatások (pl. óvoda, általános iskola, háziorvosi rendelő)
Család segítő kövesse az új lakásba költözőket és szükség esetén támogassa a környezetbe való beilleszkedésüket.
VIII.6.5.2. Feladat
Szociális ellátás Felelős
Megvalósítás ideje
Megvalósítás forrása
2008 év vége
Saját forrás és NYDOP2008-5.1.1 - Szociális infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
Kőszeg Város Bölcsőde önkormányzati infrastruktúrájának kialakítása 24 fő maximális létszámra
Idősek klubjának bővítése
Önkormányzat, Szociális és városfejlesztési fenntartása és és üzemeltetési osztály vezetője
Kőszeg Város Önkormányzat,Szociális osztály vezetője a 2009 többcélú kistérségi társulás bevonásával
Saját forrás és NYDOP2008-5.1.1 - Szociális infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
A többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő Szociális gondozási központ tervei a gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztésére:
12
Az indikátorokat tartalmazza az intézkedések leírása a feladatok végrehajtásának határidejéhez illesztve.
102
a Gyermekjóléti Szolgálat irányításával a szervezetek együttműködése mindennapi gyakorlat legyen
a közoktatási intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének bővülése mellett, jobban figyeljenek a gyermekek sajátos szükségleteire, csökkenjen a veszélyeztetett gyermekek száma
15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben meghatározott személyi feltételek biztosítása (pl.: gyermekpszichológus foglalkoztatása)
a megjelenő pályázatok figyelésével és kihasználásával a Gyermekjóléti Szolgálat tárgyi feltételeinek javítása, és a gyermekek szabadidős programjainak bővítése
a gyermekekkel való személyes kontaktus kialakításának érdekében játszóház, nyári táborok, csoportfoglalkozások szervezése állami támogatások elnyerése estén.
a helyettes szülői hálózat megszervezése, és működtetése.
A fenti feladatokra nem lehet felelőst és határidőt kijelölni, mert az a többcélú kistérségi társulás kompetenciája, miután az a szervezet a feladatok ellátásért felelős szervezet fenntartója. Az önkormányzat kezdeményezi a kistérségi társulásnál a feladatok mihamarabbi megvalósulását. Amely feladatok jelentős forrást igényelnek, ott kezdeményezi pályázati források felkutatását és igénybe vételét.
VIII.6.5.3.
Oktatás-nevelés
Feladat HHH-s gyerekek nyilvántartásának naprakész szervezése Óvodai általános iskolai oktatási körzetek folyamatos felülvizsgálata az óvodákkal, védőnőkkel való együttműködésben, mely révén látható lehetnek a jövőbeli tendenciák és ez alapján megtehetők a szükséges körzethatár módosítások Annak vizsgálta, hogy miként lehet a városi ösztöndíjrendszert kibővíteni-átalakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulását tanulmányi eredménytől függően támogassanak. Továbbá a rászorulóknak az önkormányzat folyamatosan információt nyújt az állami és alapítványi ösztöndíj rendszerek megszerzéséről.
Felelős Kőszeg Város Önkormányzata jegyzője Kőszeg Város Önkormányzata jegyzője
Kőszeg Város Önkormányzata szociális osztály vezetője
Megvalósítás ideje
Megvalósítás forrása
Nyilvántartás szervezése folyamatos Körzethatárok felülvizsgálata szükség szerint, de legalább kétévente
2008 Az állami és az alapítványi ösztöndíjakról tájékoztatás folyamatos.
Állami, alapítványi ösztöndíjak Az ösztöndíj rendszer bevezetése esetén az önkormányzati forrás, mely a jelenlegi szociális célú összkiadáson belül kerülhet meghatározásra
103
A hátrányos helyzetű gyermekek délutáni foglalkoztatása, oktatása tartós megszervezésének, esetleg egy tanoda program működtetésének vizsgálata
Kőszeg Város Önkormányzata oktatási bizottság és a cigány kisebbségi önkormányzat a többcélú kistérségi társulás és az általános iskolák bevonásával
2009 Döntéstől függően lehet meghatározni, hogy a jövőben milyen formában folytatódhat az oktatás
Támogató döntés esetén állami források igénybevétele (pl. Munkaügyi központ foglalkoztatási támogatásai)
Megjegyzések:
Az ösztöndíjrendszer vizsgálatánál törekedni kell, hogy az iskolai évek előrehaladásával a jobb eredmények arányába sávosan tolódjon el a díjazás rendszere, valamint az ösztöndíj nyújtás feltétele legyen az igazolatlan hiányzások minimális mértéke.
A roma foglalkoztatási programmal összhangban folytatni javasolt a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek délutáni foglalkoztatását megoldani. (lsd. II.2.3. Foglalkoztatás fejezet).
VIII.6.5.4.
Foglalkoztatás
Az IVS nagy hangsúlyt helyez a város gazdaságának fejlesztésre és munkahelyteremtő beruházások vonzására, mely intézkedéseket jelen tervben nem jelenítünk meg. Feladat
Felelős
A roma foglalkoztatási program sikeressége esetén további 2 fő bevonása (összesen 6 fő) a foglalkoztatásba
Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Munkaügyi kirendeltség, Többcélú Kistérségi Társulás, Kőszeg Város Önkormányzata
Legalább 10 fő tartós munkanélküli számára szakképzéssel és személyi tanácsadással egybekötött szociális foglalkoztatási projekt indítása
Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Munkaügyi kirendeltség, Savaria Rehab Team Kht, Kőszeg Város Önkormányzata
10 fő közmunkában való alkalmazása közterület fenntartásra, parkgondozásra
Kőszegi Városgondnokság Kht.
5 fő általános iskolai végzettségének megszerzésére irányuló képzési program szervezése
Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Munka-ügyi kirendeltség, Több-célú Kistérségi Társulás, Kőszeg Város Önkormányzata
Megvalósítás ideje 2009-10 2012-re további két fő foglalkoztatása a terv 2009-2011 2011-13 között további 10 fő foglalkoztatása a terv 2008 és évente ismétlődő Minden évben 10 fő foglalkoztatása 2009-2010 2011-től évente 5 fő beiskolázása
Megvalósítás forrása
Munkaügyi kirendeltség közhasznú foglalkoztatási programja
TAMOP 1.4.1 Alternatív Munkaerő-piaci programok támogatása és TAMOP 1.1.2. Decentralizalt programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért
Munkaerőpiaci alap közmunka programja
TAMOP 2.1.1 pályázati felhívás, Lépj egyet előre program
104
1. sz. melléklet Önkormányzati lakások kimutatása, az önkormányzat 2008. évi vagyongazdálkodási koncepciója Külön választottuk az elidegeníthető, az egyedi döntés alapján elidegeníthető és a nem eldigeneíthető alkásokat.
Elidegeníthető lakások Cím
lakások száma (összes / önkormányzati )
Ady E. u. 10.
5/2
Árpád tér 2.
6/2
Árpád tér 13.
7/3
Chernel u. 8.
3/1
Dózsa Gy. u. 21.
30/11
Dózsa Gy. u. 23.
24/4
Dózsa u. 17.
4/1
Faludi F. u. 3.
15/2
Faludi F. u. 8.
22/3
Felső krt. 10.
12/7
Gyöngyös u. 16.
4/1
Gyöngyös u. 19.
3/1
Gyöngyös u. 24.
33/7
Gyöngyös u. 27.
6/2
Hunyadi u. 11.
13/3
Hunyadi u. 13.
12/3
Irottkő u. 11.
14/1
Irottkő u. 13.
33/12
Irottkő u. 2.
22/5
Irottkő u. 9.
33/4
Irottkő u. 7.
21/2
Juriscs tér 15.
5/1
Jurisics tér 14.
8/5
Jurisics tér 10.
7/2
Kálvária u. 16.
8/2
Kálvária u. 23.
2/1
Kálvária u. 35.
10/2
Kelcz A. u. 2.
18/1
Kelcz A. u. 4.-Schneller u. 3.
7/4
Kiss J. u. 40.
5/1
Kiss J.u. 34.-36
5/3
Kórház u. 7.
9/2
105
Kossuth L. u. 1.
18/1
Munkácsy u. 7.
5/1
Munkácsy u. 9.
5/1
Pék u. 20.
10/1
Pék u. 3.
3/1
Pék u. 19.
6/3
Puskapor u. 2.
6/1
Rajnis u. 5.
3/2
Rajnis u. 8.
4/1
Rákóczi F. u. 10.
5/3
Rákóczi F. u. 2.
8/3
Rákóczi F. u. 4.
8/2
Rákóczi F. u. 40.
7/1
Rákóczi F. u. 63.
5/3
Rákóczi F. u. 78.
35/11
Rákóczi F. u. 79.
7/3
Rákóczi u. 88.
2/2
Rohonci u. 46.
28/8
Sáncárok u. 10.
8/1
Táblaház u. 7.
2/1
Űrhajósok u. 19.
38/10
Űrhajósok u. 23.
28/1
Várkör 14.
7/1
Várkör 28.
10/2
Várkör 43.
4/1
Várkör 52.
11/1
Várkör 58.
10/2
Várkör 61.
10/1
Várkör 110.
5/1
Velemi u. 17.
30/4
Velemi u. 21.
24/4
Egyedi döntés alapján elidegeníthető lakások Cím
lakások száma (összes / önkormányzati)
Fő tér 11.
2/2
Várkör 20-22.
8/1
Chernel u. 11.
4/2
Chernel u. 12.
3/3
Schneller u. 1.
4/4
Várkör 39.
4/2
Velemi u. 34.
47/3
106
El nem idegeníthető lakások Cím
Lakások száma
Árpád tér 23.
10
Árpád tér 25.
6
Bezerédy u. 3.
40
Chernel u. 14.
2
Hunyadi u. 4.
6
Kelcz A. . 5.
3
Kossuth L. u.3.
16
Liszt F. u. 26.
6
Liszt F.u . 17.
5
Meskó u. 13.
10
Petőfi tér 15.
1
Rákóczi F. u. 91.
7
Sigray u. 1.
12
Temető u. 6.
3
Űrhajósok u. 13.
9
Űrhajósok u. 17.
15
Velemi u. 15.
6
Velemi u. 34.
5
Zrínyi u. 8.
5
Chernel u. 6.
3/1 lakás + 2 vendégszoba
Liszt F. u. 30.
3/3
107
2. sz. melléklet Roma foglalkoztatási program rövid bemutatása Az alábbi leírás a cigány kisebbségi önkormányzat szóbeli tájékoztatása alapján készült. A munkatársak már alkalmazásba álltak, megkezdték tevékenységüket. A szociális gondozó/egészségőr környezeti tanulmányokat készített nehéz anyagi helyzetben lévő családokról, munkája során együttműködik a többcélú kistérségi társulás által működtetett Családgondozó szolgálattal. A pedagógus délutánonként 13 általános iskolás gyerekkel foglalkozik. A diákok mind a Béri Balog Á. Általános Iskolába járnak, általában sajátos nevelési igényűek. A tanárnő főként tanulást segítő részképességeket fejleszt játékos módszerekkel, illetve pótolják az alapvető olvasási, írásos, számolási hiányokat, kitekintve a többi szaktárgyra is. A foglalkozások a CKÖ egyik helyiségében vannak. A munka során problémát jelent, hogy az oktatáshoz alapvetően bértámogatást ad a Munkaügyi központ, miközben kisebb forrásra szükség lenne a dologi költségek pótlására.
A szociális gondozó és tanárnő jól működnek együtt, hogy közösen segítsenek a nehéz sorsú diákokon és családjaikon. A tanárnő munkája mellett pályázatokat készít a CKÖ számára. Már most látszik, hogy munkája során leterhelt. Szerencsés lenne az igények ismeretében, ha a tanárnő foglalkoztatása a jövőben nem projektszerű lenne, hanem állandó státuszban finanszíroznák, illetve szükségesnek tűnik még egy tanár alkalmazása. Továbbá az iskolákkal való szorosabb együttműködést jobban biztosíthatnák, ha a támogatás révén nem a városi önkormányzat, hanem az iskolákat fenntartó kistérségi társulás alkalmazásban állna a tanárnő. A rendszerességgel és rendszerszerű működéssel kapcsolatos javaslatok ugyanúgy érvényesek a családgondozó kollégára is, akit szintén tartósan lehetne foglalkoztatni a kistérségi társulás alkalmazásában, akár munkaügyi támogatással is. A javaslatok megvalósulásához az állami támogatási rendszer megváltoztatása is szükséges.
108
3. sz. melléklet Többcélú kistérségi társulás által fenntartott általános iskolák részletes adatai
Település
Kőszeg
Tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint TanulóFeladatEmelt szintű oktatás Normál (általános) Évfolyam létszám az ellátási hely és/vagy két tanítási tanterv évfolyamon nyelvű iskolai oktatás Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI 1. 42 41 1 Bersek 2. 48 48 1 3. 50 50 1 1 4. 45 45 1 5. 60 29 2 1 31 6. 48 28 2 2 20 7. 66 26 1 1 40 8. 61 47 1 1 14 1. 46 46 1 2. 44 44 2 1 Béri Balog 3. 38 38 2 4. 42 42 2 5. 48 48 3 6. 55 55 3 7. 55 55 3 8. 64 64 4
Forrás: Kőszegi Többcélú Kistérségi Társulás
109
IVS mellékletei
110
1. sz. melléklet
A turizmus részletező adatai Kőszegen Szálláshelyek férőhelyeinek száma (db) Összes kereskedelmi szálláshely
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
854
595
725
747
729
592
519
Ebből szálloda
199
91
204
226
221
223
152
Ebből panzió
228
275
284
246
230
240
228
Ebből turistaszállás
169
169
177
215
218
79
79
Ebből kemping
60
60
60
60
60
50
60
Fizetővendéglátás
159
168
147
152
136
150
144
Falusi szállásadás
-
-
-
-
-
-
-
Magánszállásadás
159
168
147
152
136
150
144
Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
Vendégéjszakák száma a szálláshelyeken (éjszaka) 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Összes kereskedelmi szálláshelyen
59442
43467
42580
46628
42124
41367
38689
Ebből külföldi
7675
8025
4367
2996
3049
2145
2942
Ebből szállodában
10734
4504
10384
12629
15421
15985
15856
Ebből panzióban
14623
14634
15200
12389
10407
11077
12239
Ebből turistaszálláson
18933
24034
16815
21334
16052
13930
10503
Ebből kempingben
386
295
181
276
244
375
91
Fizetővendéglátás
2445
1806
1251
2278
2341
2475
2411
Falusi szállásadás
-
-
-
-
-
-
-
Magánszállásadás
2445
1806
1251
2278
2341
2475
2411
63
80
72
69
96
2368
188
Ebből külföldi
Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
111
Vendégek száma a szálláshelyeken (fő) 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Összes kereskedelmi szálláshelyen
23560
14445
18965
19435
18850
17271
16295
Ebből külföldi
2647
1711
1994
1231
1298
969
1415
Ebből szállodában
4741
2546
5427
6101
7860
7140
6632
Ebből panzióban
5449
5161
7484
5166
4464
4850
5710
Ebből turistaszálláson
7719
6580
5979
7989
6391
5138
3920
Ebből kempingben
268
158
75
179
135
143
33
Fizetővendéglátás Ebből külföldi Magánszállásadás Ebből külföldi
696
303
299
496
837
941
857
10
24
15
22
34
897
47
696
303
299
496
837
941
857
10
24
15
22
34
897
47
Forrás: KSH, Törzskönyvi adat
112
2. sz. melléklet
Vagyongazdálkodási koncepció A KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE 1. Vagyongazdálkodási irányelvek 2. Elidegeníthető vagyon
Lakások
Helyiségek
Garázsok
Telkek, földrészletek
3. Egyedi döntés alapján elidegeníthető vagyon
Lakások
Helyiségek
Telkek, földrészletek
4. El nem idegeníthető vagyon
Lakások
Helyiségek
Garázsok
Telkek, földrészletek
Forgalomképtelen törzsvagyon (vagyonrendelet)
Korlátozottan forgalomképes vagyon (vagyonrendelet)
5. Rendezési tervi módosítást igénylő forgalomképtelen ingatlanok VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK Az önkormányzati tulajdonú lakások, nem lakás funkciójú épületek és udvarok, helyiségek, garázsok, valamint a telkek és egyéb földrészletek, vagyonelemek elidegenítésénél a 2008. évben összesen három kategória kialakítása javasolt. 1. Az elidegenítésre javasolt vagyont azon vagyonelemek alkotják, melyek hosszú ideje hasznosítatlanok, vagy műszaki állapotuk rossz és csak alacsony bérleti díjért hasznosíthatók. Ezen csoportba kerültek besorolásra Kőszeg Város Önkormányzatának 2007. évi egyedi értékesítési döntéseivel érintett ingatlanok is, amelyek értékesítései eddig még nem történtek meg. Ebbe a csoportba kerültek besorolásra (vastagon szedve) azok a korlátozottan forgalomképes ingatlanok, melyek értékesítéséről képviselőtestületi döntés született.
113
2. Egyedi elbírálás alapján értékesíthetők közé tartoznak azok a vagyonelemek, amelyek állapota szintén nem megfelelő, de elidegenítésüket várospolitikai, városrendezési elvekkel együtt vizsgálva kell megállapítani. Az e körbe tartozó vagyontárgyak értékesítése a beérkező kérelem, vagy a vagyonnal rendelkezni jogosult rendelkezése alapján történik. 3. Eladásra nem javasolt vagyoni kör kategóriájába tartoznak főként a jó állapotú, magas hozamú, frissen felújított ingatlanok, amelyek várospolitikai szempontból hasznosak. Értékesítésük jelentős vagyonvesztéshez vezet és az eladásból befolyó összeg nem arányos a bérbeadásból származó hosszú távú jövedelmekkel. Ebbe a kategóriába tartoznak a vagyonrendeletben szereplő forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonelemek, valamint azon ingatlanok, amelyek – földhivatali besorolásuk ellenére – jelenlegi vagy tervezett rendezési tervi funkciója nem teszi lehetővé azok elidegenítését. A fentieknek megfelelően – ahol szükséges – a vagyonrendeletet és mellékletét jelen koncepció alapján módosítani kell. A korábbi vagyonkoncepció alapján külön kerültek kigyűjtésre azok az úszótelkek (közterületek és közpark megnevezéssel) és utak, amelyek egészének, vagy egy részének elidegenítése indokolt lehet a bevételek növelése és egyben a közterületekkel kapcsolatos költségek csökkentése érdekében. Ezen vagyontárgyak esetében meg kell vizsgálni azt, hogy maradéktalanul betöltik-e jelenlegi funkciójukat, valamint azt, hogy meg lehetne-e őket tölteni más, gazdaságosabb funkcióval, akár önkormányzati tulajdonban maradnak, akár elidegenítésre kerülnek. Ennek érdekében - első lépésben - a rendezési tervben módosítani kell a területfelhasználási besorolásukat. A rendezési terv és a vagyonrendelet módosítását, valamint a szükséges telekalakításokat követően kialakuló forgalomképes ingatlanok az egyedi döntés alapján elidegeníthető kategóriába kerülnek besorolásra. Továbbra is szorgalmazni kell a Magyar Állam tulajdonában (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.) lévő kőszegi ingatlanok minél jobb feltételekkel történő megszerzését. Rendezni kell a jogosulatlanul használt önkormányzati ingatlanok jogi helyzetét és hasznosítási lehetőségeit. Az értékbecslések tekintetében fontos, hogy az előterjesztett anyaghoz becsatolt szakvéleményhez mellékelve legyen az ingatlant bemutató fotómelléklet. Továbbá szükséges az értékbecslő és vagyonhasznosító konzultálása a kezelővel. Bármely ingatlan értékesítése csak a fennálló bérleti- és közműdíj tartozás kiegyenlítése után lehetséges. Az értékbecslésekben dokumentálni kell a bérlő által elvégzett, ingatlankezelő által elismert és bérbeszámításra nem került felújítások műszaki alátámasztását is. Szükséges a bérlakás-állomány folyamatos fejlesztése, ennek érdekében törekedni kell a pályázati lehetőségek igénybe vételére. A pályáztatási irányelvek tekintetében az önkormányzat a következő feltételrendszert alakítja ki:
114
Lakás pályáztatás útján történő értékesítése esetén az a személy nyújthat be pályázatot, aki nem rendelkezik lakóingatlan egészére vagy egy részére vonatkozó tulajdonjoggal, vagy haszonélvezeti joggal. A vagyonkoncepció vagyonszerzés esetén folyamatos frissítést igényel – melyek az egyedi döntés alapján elidegeníthető vagyoni körbe kerülnek besorolásra -, valamint folyamatosan aktualizálandó a Kőszegi Városfejlesztő Kft által benyújtott fejlesztési tervekkel.
Elidegeníthető lakások Cím
lakások száma ( összes / önkormányzati )
Ady E. u. 10.
5/2
Árpád tér 2.
6/2
Árpád tér 13.
7/3
Chernel u. 8.
3/1
Chernel u. 6.
3/1 lakás + 2 vendégszoba
Dózsa Gy. u. 21.
30/11
Dózsa Gy. u. 23.
24/4
Dózsa u. 17.
4/1
Faludi F. u. 3.
15/2
Faludi F. u. 8.
22/3
Felső krt. 10.
12/7
Gyöngyös u. 16.
4/1
Gyöngyös u. 19.
3/1
Gyöngyös u. 24.
33/7
Gyöngyös u. 27.
6/2
Hunyadi u. 11.
13/3
Hunyadi u. 13.
12/3
Irottkő u. 11.
14/1
Irottkő u. 13.
33/12
Irottkő u. 2.
22/5
Irottkő u. 9.
33/4
Irottkő u. 7.
21/2
Juriscs tér 15.
5/1
Jurisics tér 14.
8/5
Jurisics tér 10.
7/2
Kálvária u. 16.
8/2
Kálvária u. 23.
2/1
Kálvária u. 35.
10/2
Kelcz A. u. 2.
18/1
Kelcz A. u. 4.-Schneller u. 3.
7/4
Kiss J. u. 40.
5/1
Kiss J.u. 34.-36
5/3
115
Kórház u. 7.
9/2
Kossuth L. u. 1.
18/1
Liszt F. u. 30.
3/3
Munkácsy u. 7.
5/1
Munkácsy u. 9.
5/1
Pék u. 20.
10/1
Pék u. 3.
3/1
Pék u. 19.
6/3
Puskapor u. 2.
6/1
Rajnis u. 5.
3/2
Rajnis u. 8.
4/1
Rákóczi F. u. 10.
5/3
Rákóczi F. u. 2.
8/3
Rákóczi F. u. 4.
8/2
Rákóczi F. u. 40.
7/1
Rákóczi F. u. 63.
5/3
Rákóczi F. u. 78.
35/11
Rákóczi F. u. 79.
7/3
Rákóczi u. 88.
2/2
Rohonci u. 46.
28/8
Sáncárok u. 10.
8/1
Táblaház u. 7.
2/1
Űrhajósok u. 19.
38/10
Űrhajósok u. 23.
28/1
Várkör 14.
7/1
Várkör 28.
10/2
Várkör 43.
4/1
Várkör 52.
11/1
Várkör 58.
10/2
Várkör 61.
10/1
Várkör 110.
5/1
Velemi u. 17.
30/4
Velemi u. 21.
24/4
Elidegeníthető helyiségek Bérlemény címe
Jellege
Árpád tér 2. Árpád tér 25. Chernel u. 6.1841/A/1 Chernel u. 6.1841/A/2 Chernel u. 6. 1841/A/3 Gábor Áron u. 9.
iroda iroda pince iroda iroda műhely
116
Gyöngyös u. 24. Liszt F. u. 30. Rákóczi F. u. 122. 2917/9/A/1 Rákóczi F. u. 122. 2917/9/A/2, 2917/9/A/3 Rohonci u. 40. Rohonci u. 40. Rohonci u. 40. Várkör 14. Várkör 35-37. Várkör 35-37. Várkör 35-37. Várkör 35-37.
kamra gazdasági épület irodaház raktár, garázs üzlet (fodrászat) raktár,üzlet iroda (Latex) raktár fodrász, kozmetika üzlet valutaváltó üzlet üzlet, 2 db raktár raktár, mellékhelyiség
Elidegeníthető garázsok cím
m2
Dózsa u. 17.
18
Dózsa u. 21.
17
Dózsa u. 21.
17
Dózsa u. 21.
18
Gyöngyös u. 24.
12
Hunyadi u. 12.
12
Kiss J. u. 36.
12
Petőfi tér 12.
14
Petőfi tér 12.
15
Rákóczi u. 79.
13
Rákóczi u. 79.
16
Rákóczi u. 79.
48
Rákóczi u. 95.
16
Várkör 14.
16
Várkör 14.
18
Elidegeníthető telkek, földrészletek hrsz.
megnevezés
terület m
0118/2 0175/4 0186/52 0201/6 0205/11
Anyagbánya gyep gyümölcsös szántó szántó
94390 3743 384 322 6889
2
117
0205/17 0205/18 0205/26 0205/37 0205/38 030/9 034/11 0380/5 065 1 112 1113/2 1117 1225/5 1383/4 1386/1 1436 162/1 2025 2059 2083 2088 209/1 2100 2103 2105 2106 2107 2111 216 2634 2692 2752 2777 2778 2786 2808 29 2908 2975/10 2975/11 2975/12 2975/13 2975/14 2975/3 2975/4 2975/5 2975/6 2975/7 2975/8 2975/9
szántó gyümölcsös szántó árok gyep szántó gyümölcsös, szántó szántó anyagbánya beépítetlen terület beépítetlen terület erdő beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület udvar beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület gazdasági épület és udvar beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület
5320 3405 3277 434 682 1646 7061 1493 13185 145 1761 10082 4507 901 330 712 369 935 1477 338 164 314 1219 714 22 80 61 1164 1055 430 162 70 72 191 115 88 95 150 640 372 1034 695 626 705 851 439 481 522 565 610 620
118
3395/2 3441 3537/41 3551/2 3626 373 409 415 420 421 422 4234 427 4285 4286 447 454 455 456 459 462 473 483 484 485 491 566 584 6012 6013 6018/2 6019 6025 6039 6139 62 624 650/2 657 659 6785 689/2 6930 6962 6988 7276 7315 7360 7374 7375 7381
beépítetlen terület udvar beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület gazdasági épület és udvar beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület kopárság gyep gyümölcsös gyep gyümölcsös, gyep gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület gyümölcsös beépítetlen terület gyep, gyümölcsös gyep, gyümölcsös, szőlő gyümölcsös és út gyümölcsös gyümölcsös és gazdasági épület gyümölcsös, erdő gyümölcsös és gazdasági épület gyümölcsös gyümölcsös
457 76 273 333 297 111 91 438 636 145 146 1613 300 4019 4492 109 155 212 235 358 509 429 552 1904 1668 1458 261 2184 1822 3574 4913 5442 1558 1252 279 544 529 4659 1239 810 2164 583 4207 5530 2941 2564 3077 3103 2943 3022 1636
119
7400/7 7414 7423 7449 7512 7624 7657 7700 7740 7783 7811 7873 817 821 822 823 824 825 827 828 935 940 954 982/4
1379 452 186 3154 2341 3572 3154 2357 1747 2304 2289 1390 499 630 604 494 486 549 550 366 1153 345 938 995
szőlő szőlő és gazdasági épület gyümölcsös és gazdasági épület, szőlő gyümölcsös gyep, gyümölcsös, árok gyümölcsös szőlő, gyömölcsös gyümölcsös, gyep gyep gyümölcsös szőlő gyümölcsös beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület
Egyedi döntés alapján elidegeníthető lakások
Cím
lakások száma ( összes / önkormányzati )
Fő tér 11.
2/2
Várkör 20-22.
8/1
Chernel u. 11.
4/2
Chernel u. 12.
3/3
Schneller u. 1.
4/4
Várkör 39.
4/2
Velemi u. 34.
47/3
Egyedi döntés alapján elidegeníthető helyiségek Cím
Jellege
Felső krt. 14 Fő tér 11. Fő tér 11. Fő tér 13. Kossuth L.u. 7. Rajnis u. 11.
raktár, garázs, üzlet üzlet üzlet üzlet irodák iroda
120
Rajnis u. 11. Rákóczi u. 19. Rákóczi u. 19. Rákóczi u. 19. Rákóczi u. 23.
üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet üzlet raktár üzlet üzlet (optika) iroda (Fény-Szoft) iroda (Fény-Szoft) WC csoport üzlet
Várkör 16. Várkör 39. Várkör 35-37. Várkör 35-37. Várkör 35-37. Várkör 35-37. Városház u. 5.
Egyedi döntés alapján elidegeníthető telkek, földrészletek 2
hrsz.
megnevezés
terület (m )
0205/34 042 057/2 063/2 1329 1787/3 1984 1987 1988 1993 2057 2112/5 2112/6 2113 2115 2273/4 2547 2869/16 2876 2877 2878 2879 2881 2882 2883 2884 2885 2959/4 2975/19 2975/20 2975/22 2975/23
szántó ipartelep, lakóház udvar, szántó gyep gyep gazdasági épület és udvar beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület strandfürdő beépítetlen terület beépítetlen terület épület és udvar beépítetlen terület beépítetlen terület gazdasági épület és udvar ipartelep beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület szántó beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület szántó épület és udvar beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület
21044 6104 472 2505 588 243 932 4272 877 654 17491 1799 6773 2295 7744 1276 698 82107 1217 3637 18120 3043 10158 1693 4732 4281 19012 1635 2144 1435 2501 1992
121
2975/24 2975/25 2975/26 2975/28 2975/29 2975/30 2975/31 2975/32 2975/33 2975/34 2975/35 2975/37 2975/38 2975/39 2975/40 2975/41 2975/42 2975/43 2975/44 2975/45 2975/46 2975/47 2975/48 2975/50 2975/51 2975/52 2975/53 2975/54 2975/55 2975/56 2975/59 2975/66 2975/74 2975/75 2975/78 2975/80 2975/83 2975/84 2975/85 2975/86 301/1 3344/47 3344/48 3526/1 3851 3881 4241 4242 4289/1 4289/2 4289/3
beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület udvar beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület
313 5989 1768 1873 960 3007 960 960 960 960 764 2450 700 700 700 700 1242 908 700 700 700 700 700 1768 700 700 700 700 700 1311 3222 104 3540 724 1876 943 800 800 800 800 4304 1166 1508 8600 329 1804 2987 8493 2775 2682 2513
122
4903 505/1 6988 867 936 937 941 982/1 982/2
7123 1098 2941 661 1654 1053 602 1549 1482
beépítetlen terület beépítetlen terület gyümölcsös és út beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület
El nem idegeníthető lakások Cím
Lakások száma
Árpád tér 23.
10
Árpád tér 25.
6
Bezerédy . 3.
40
Chernel u. 14.
2
Hunyadi u. 4.
6
Kelcz A. . 5.
3
Kossuth L. u.3.
16
Liszt F. u. 26.
6
Liszt F.u . 17.
5
Meskó u. 13.
10
Petőfi tér 15.
1
Rákóczi F. u. 91.
7
Sigray u. 1.
12
Temető u. 6.
3
Űrhajósok u. 13.
9
Űrhajósok u. 17.
15
Velemi u. 15.
6
Velemi u. 34.
5
Zrínyi u. 8.
5
El nem idegeníthető helyiségek Fő tér 2.
iroda
Jurisics tér 7.
üzlet
Kossuth u. 5.Piac
üzlet
Kossuth u. 3.
raktár
Kossuth u. 3.
műhely
Kossuth L.u. 15.
irodák
Liszt u. 3.
üzlet
123
Liszt u. 3.
iroda
Liszt u. 17.
üzlet
Liszt u. 17.
üzlet
Liszt u. 17.
üzlet
Liszt u. 17.
üzlet
Rajnis u. 5.
üzlet
Rákóczi u. 1.
üzlet
Rákóczi u. 13.
üzlet, raktár, iroda
Rohonczi u. 40.
iroda 14 m2
Várkör 8.
üzlet
Várkör 25-27.
üzlet, raktár
Rákóczi u. 91 (CKÖ helyisége)
1
Kossuth L. u. 15. (HKÖ helyisége)
1
Chernel u. 6. 1841/A/4 (NKÖ helyisége)
1
Liszt F. u. 17. (képviselői iroda)
1
Rajnis u. 11. (képviselői iroda)
1
El nem idegeníthető garázsok m2
cím Deák F. u. (1) Deák F. u. (2) Deák F. u. (3) Deák F. u. (4) Deák F. u. (5) Deák F. u. (6) Deák F. u. (7) Deák F. u. (8) Felső krt. 14. Felső krt. 14. Felső krt. 14. Kossuth L. u. 1. Kossuth L. u. 1. Kossuth L. u. 3. Kossuth L. u. 3.
16 17 17 17 17 17 17 16 41 41 41 19 14 14 18
El nem idegeníthető telkek, földrészletek 2
hrsz.
megnevezés
jelenlegi / tervezett funkció
terület (m )
0147/8 0183/18 0183/22 0183/30 0183/50 0183/51
gyep gyümölcsös szántó gyümölcsös szántó szántó
út gazdasági terület gazdasági terület gazdasági terület iparterület iparterület
541 1367 1296 5090 7593 3332
124
0183/59 0183/71 0183/95 0186/38 0186/5 0195/32 0201/4 0201/8 1108 1109 1160/15 1160/16 2181/2 2182/4 2185/2 2186/3 2189/2 2195/2 2211/2 2637 2638 2735 2745 2790 2791 2975/76 2801 2816 2823 2911/4 2911/9 2975/77 2975/79 3550 3652 3664 3827 3856/5 3930 6697 6745 6747 6784 6947/2 7053/5 7794 7802/2 7805 7835/2 7837/2 7845/2
szántó szántó szántó gyümölcsös gyep szántó gyep gyep beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület gazdasági épület és udvar beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület gazdasági épület és udvar gazdasági épület és udvar beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület közpark közpark beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület gyep gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös erdő gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös gyümölcsös
iparterület iparterület iparterület iparterület út új temető út út véderdő véderdő tervezett bérlakások 40 bérlakás parkoló parkoló parkoló parkoló parkoló parkoló közterület út út út út út út tartalékterület út út út út út út út út út intézménybővítés út út vízpart út út út szánkópálya védett erdő védett védett városkép védelme városkép védelme városkép védelme városkép védelme védett
2952 1142 8325 13005 71 9912 2153 1583 9337 2414 3006 3662 1421 494 351 494 168 483 420 99 152 84 77 196 1396 8282 94 107 122 3095 1808 252 910 45 140 7515 83 128 736 231 94 117 250 7092 5972 12173 370 3011 1077 2463 16440
125
907 911
beépítetlen terület beépítetlen terület
1064 584
út út
Rendezési tervi módosítást igénylő forgalomképtelen ingatlanok hrsz. 0202/2 0350 1113/5 1115 1339 1400 2335/1 2352/3 2975/81 2975/82 3216 3344/21 3344/49 3344/50 3657/1 6671
megnevezés közút közpark közterület beépítetlen terület közpark közpark közterület közpark beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület közpark közterület közterület gyermekjátszótér gazdasági épület és udvar
2
terület (m ) 994 733 3095 1144 219 1908 5008 2179 939 939 226 5098 15135 25997 3203 30
126
