KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

BÖKÖNY TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

2010. április

Tartalom 1. 2.

Előzmények ........................................................................................................................ 3 A szabályozási környezetben bekövetkezett változások .................................................... 3 2.1. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 Bevezetése alapján ....................... 3 2.2. Összefoglaló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 .................................. 5 3. A Környezetvédelmi programban bekövetkezett változások............................................. 9 3.1. A beruházás műszaki ismertetése............................................................................... 9 3.2. Tulajdonjogi viszonyok............................................................................................ 16

1. Előzmények A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény kimondja, hogy a környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program. E törvény 47§. (2) bekezdése alapján az elfogadott programot szükség szerint, de legalább kétévente felül kell vizsgálni. Bököny Község Önkormányzatának Képviselő–testülete 2005-ben elfogadta a Község környezetvédelmi programját. A Község 2005.-ben a Programot elküldte véleményezésre a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre. A Felügyelőség a XXXXXXXXXXX. számú levelében véleményezte a programot. Jelen felülvizsgálat a KEOP Szennyvízelvezetési és Tisztítási Projekt elfogadott „köztes, részletes megvalósíthatósági tanulmány (kRMT)” alapján készült. Ezek alapján a felülvizsgálat mindössze Bököny Község környezetvédelmi programjának III. fejezete a Közműellátás javításával foglalkozik.

2. A szabályozási környezetben bekövetkezett változások A jelenlegi felülvizsgálatnak nem tiszte a teljes törvényi háttér részletes elemzése és a környezetvédelmi program törvényhelyekre igazítása. A program felülvizsgálatának egyetlen célja a KEOP 2009.1.2.0. pályázati rendszer keretében megvalósuló települési szennyvíztisztítási program beépítése a meglévő program elemei közé. Az eddig elfogadott környezetvédelmi programba nem kerülhetett bele a terv készítésekor még nem rendelkezésre álló, aMagyar Köztársaság Országgyűlése a 96/2009. (XII. 9.) OGY határozatával fogadta el a 2009-2014. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot, valamint a 29/2008. (III. 20.) OGY határozatot a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról, mely az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés a határozatot hozott a 2008-2025. közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról:

2.1. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009-2014 Bevezetése alapján Életünk minőségét a környezet állapota és változása, a természeti erőforrás-készletek gazdagsága, a környezeti kockázati tényezők alakulása alapvetően meghatározza. A méltányos emberi élethez szükséges környezeti feltételeket, az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítésének lehetőségét ezért mind a jelen, mind a jövő generációk számára biztosítani kell. Hazai adottságainkból adódó, az ország fejlődését szolgáló környezetügyi céljaink és feladataink meghatározása mellett figyelembe kell venni a bennünket körülvevő világ folyamatait, a világban, az Európai Unióban, illetve a közép- és kelet-európai térségben végbemenő társadalmi-gazdasági és környezeti változásokat is. A természeti tőke „felélése”, a környezeti folyamatokba történő mind nagyobb mértékű beavatkozás következtében ugyanis egyes, korábban elszigetelten jelentkező helyi, regionális problémák mára már globális szintűvé váltak. Szembe kell néznünk a súlyos környezeti, és az azokból is eredő társadalmi, gazdasági kihívásokkal:

- szakítani kell azzal a gondolkodásmóddal és gyakorlattal, amely a környezeti problémák kialakulásához vezetett; - a problémák kialakulásáért viselt arányos felelősség alapján, illetve legjobb képességeink szerint - a kiváltó okok, és nem csupán a következmények szintjén orvosolnunk kell a kialakult helyzetet. A fenntartható fejlődés elveit követő értékrend közös kimunkálása, a környezettudatos magatartás erősítése, az ezzel ellentétes szokások és életmód megváltoztatása tovább nem halasztható feladatunk, mely a társadalom minden tagjának közreműködését igényli. Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét a 6 évre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programok sora jelenti. A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. Az 1997-2002 közötti időszakra szóló első Program küldetése az volt, hogy a rendszerváltást követően felmérje a környezet állapotát, meghatározza a szükséges cselekvési irányokat és megkezdje a több évtizede felhalmozódott problémák felszámolását és a továbbiak megelőzését. A 2003-2008 között megvalósított második Program főként az EU-csatlakozás környezetvédelmi feltételeinek teljesítését segítette elő (jogharmonizáció, intézményfejlesztés, természeti értékek védelme, környezeti infrastruktúra ütemezett kiépítése), de emellett számos területen hatékony intézkedéseket vezetett be és több új, jövőbe mutató koncepció, stratégia és terv született. A két Program időszakában csökkent a környezetterhelés és hatékonyabbá vált a természeti értékek védelme, melyben az ágazati, illetve területi (regionális, megyei és helyi) együttműködésnek is növekvő szerepe volt. Jelen, harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program a 2009-2014 közötti időszakra szól, de ennél hosszabb távra is kitekint. Az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. A környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat. A tennivalóknak a társadalmi-gazdasági munkamegosztáshoz illeszkedő, a területi sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazásával a korábbinál nagyobb súlyt fektet az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére. 2.1.1.

Helyzetértékelés és kitekintés

A Program tervezése során a legalapvetőbb kérdés, hogy honnan jöttünk és hová szeretnénk eljutni. Az első kérdésre a helyzetértékelés adja meg a választ, a másodikhoz a kitekintés (egyfajta hosszú távú, pozitív jövőkép) ad támpontot; a kettő közötti minőségi változás irányába történő elmozdulást hivatott szolgálni a Programban foglalt elvek érvényesítése, a társadalmi-gazdasági, hazai és nemzetközi feltételrendszer figyelembevétele, a megvalósítandó feladatok, intézkedések meghatározása. A társadalom, a gazdaság és a környezet a sokrétű kölcsönhatások révén ma már olyan összetett rendszert képez, hogy a környezetpolitika csak akkor lehet eredményes, ha a környezet állapotát, folyamatait a hajtóerők, az ezek révén bekövetkező terhelések, a kialakuló környezetállapot, ennek tovagyűrűző hatásai, és a problémákra adott válaszok láncolatában vizsgálja. A jelenlegi Program célrendszerének megalapozása során fő szempont a fontosabb hajtóerők, terhelések, ok-okozati folyamatok, tendenciák

azonosítása és a környezet állapotának bemutatása, a komplex folyamatok feltárása volt. Ezzel összefüggésben a helyzetértékelés tartalmazza az előző Program során elért főbb eredmények, illetve nehézségek ismertetését is. (Az előző két Program végrehajtásának értékeléséről, az elmúlt 6 év során elért eredményekről és az esetleges elmaradásokról, valamint a környezetállapot alakulásáról részletes beszámolók készültek, amelyek - több más forrásmunka mellett - egyben e Program tervezésének, helyzetértékelésének megalapozását is jelentik.) A helyzetértékelés elsősorban a 2000-től kezdődő időszakra vonatkozik, szükség szerint kitekintéssel a rendszerváltás utáni teljes időszakra. 2.1.2.

A környezet állapotát befolyásoló főbb hajtóerők és terhelések

A társadalom és a gazdaság működése - azaz az emberi tevékenységek - hajtóerőkként együttesen befolyásolják a környezeti elemek állapotát, és sok esetben környezetterheléshez, különféle környezeti eredetű problémákhoz és konfliktusokhoz vezetnek. A terhelések alapvetően háromfélék lehetnek: természeti erőforrás igénybevétel, terület- és térhasználat, valamint a környezetbe történő kibocsátások. A hajtóerők általában egyidejűleg, komplexen jelentkeznek, környezeti hatásaik egymástól nem vagy nehezen elválaszthatók, és az egyes térségek különböző természeti adottságai következtében eltérő következményekkel járhatnak. A környezeti szempontból legfontosabb hajtóerők azonosítása és jellemzése ennek figyelembevételével történt.

2.2. Összefoglaló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 2.2.1.

Előzmények, a Stratégia fontossága

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) elkészítését az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 3. §-ának rendelkezése írja elő. A nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, első alkalommal a 2008-2025 időszakra kell kidolgozni az éghajlatváltozási stratégiát. A NÉS célkitűzéseit - a kétévenként kidolgozásra kerülő - Nemzeti Éghajlatváltozási Programok fogják megvalósítani. A NÉS illeszkedik a kormány által az 1054/2007. (VII. 9.) Korm. határozatban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiához is. Az éghajlatváltozás a magyar társadalmat, nemzetgazdaságot fenyegető, cselekvésre kényszerítő kockázat. A sokoldalú elemzések alapján az elkövetkező évtizedekben várhatóan jelentős mértékben megváltozó hőmérséklet- és csapadékviszonyok, az évszakok lehetséges eltolódása, egyes szélsőséges időjárási jelenségek erősödése és gyakoriságuk növekedése veszélyezteti természeti értékeinket, vizeinket, az élővilágot, erdőinket, a mezőgazdasági terméshozamokat, építményeinket, lakókörnyezetünket, a lakosság egészségét és életminőségét egyaránt. Az ENSZ egyik tudóscsoportja azt állapította meg, hogy a klímaváltozás a biológiai sokszínűségre, azaz az élővilág fajgazdagságára gyakorolt hatása szempontjából Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa. A NÉS tudományos megalapozását „A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok” VAHAVA (VÁltozás - HAtás - VÁlaszok) néven ismert kutatási projekt adja. 2.2.2.

Lényegi elemek

A NÉS Magyarország középtávú klímapolitikájának három fő cselekvési irányát jelöli ki:

1) az uniós és nemzetközi követelményeknek megfelelően intézkedéseket irányoz elő, az éghajlatváltozást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentése, és növekedésének megelőzése érdekében. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklését az összes energiafelhasználás csökkentésével együtt kell megvalósítani, úgy, hogy a termelés és fogyasztás szerkezetének egésze a kevésbé anyag- és energia-igényes irányba változzon; 2) a már elkerülhetetlen éghajlatváltozás kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatásai elleni védekezésnek, az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodóképesség javításának legfontosabb elemeit tartalmazza; valamint 3) az éghajlatváltozás társadalmi tudatosítását és a klímatudatosság erősítését. A NÉS kiemelten ágazatközi és össztársadalmi keretrendszer, minden gazdasági ágazatot és társadalmi csoportot érint. Ezért a vonatkozó stratégiai célokat, feladatokat minden szektor (és tárca) tevékenységébe integrálni kell. A NÉS a következő szerkezetben válaszolja meg a legfontosabb kérdéseket 2.2.3.

A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK KERETEI

A. Hogyan változott az éghajlat a múltban? Föld légkörének összetétele és éghajlata mindig változott. Az elmúlt évmilliók alatt hidegebb és melegebb időszakok követték egymást, aminek okai között egyaránt megtaláljuk bolygónk Nap körüli pályájának ingadozásait, új növényfajok elterjedését, de a nagy vulkánkitöréseket is. Az iparosodás időszaka óta, de különösen az elmúlt évtizedekben azonban az éghajlat az elmúlt 650 ezer évben nem tapasztalt ütemben melegszik, amely összefügg az ipari forradalom óta egyre növekvő fosszilis tüzelőanyag felhasználás nyomán felszabaduló széndioxid légkörbe jutásával. A mind gyakoribbá váló forró, aszályos nyarak és enyhe telek, a világszerte tapasztalt rendkívüli időjárási események egy globális mértékben veszélyes folyamat tünetei. B. Biztosan az ember okozza-e változásokat? A tudományos közösség megállapítása szerint a 20. század második felében végbement mintegy fél Celsius fokos melegedés nagy valószínűséggel emberi eredetű, s gyakorlatilag kizárható, hogy ez a környezetünk állapotában végbement természeti eredetű ingadozás. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legújabb jelentése minden korábbinál egyértelműbben fogalmaz e tekintetben, azaz nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy az ember természet átalakító, sokszor káros tevékenysége a Föld klimatikus rendszerét is elérte. C. Hogyan alakulhat az éghajlat a jövőben? A világgazdasági és társadalmi fejlődését, valamint a földi éghajlat érzékenységét számításba véve a tudományos közösség értékelése szerint 1,1-6,4°C közötti mértékben várható 2100-ra a melegedés (az előző évszázad végéhez képest). Hazánkban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett a következő évtizedekre az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és a csapadékeloszlás átrendeződése (több csapadék télen, kevesebb nyáron) várható, továbbá a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és

intenzitásának növekedése. A csapadék utánpótlás, a felszíni és felszín alatti vizek helyzete (minőség, mennyiség) lesz a legkritikusabb kérdés. Globális szinten a változások hatására régiónként nagyon eltérő mértékű gazdasági visszaesés, és az egyre kevésbé élhető területekről való elvándorlás jelentős megnövekedése várható. 2.2.4. AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS MÉRSÉKLÉSE A. Kell-e a kibocsátásokat mérsékelni? Az éghajlat változása a Föld különböző térségeit eltérő módon érintik. A földi átlaghőmérséklet 2°C-ot meghaladó emelkedésének azonban olyan elhúzódó, illetve ugrásszerű következményei lehetnek, amelyek minden ország számára hátrányosak, s amelyeket később már nem lehet visszafordítani. A NÉS elkészítésekor még nem ismert, hogy az uniós cél teljesítéséből Magyarországnak milyen mértékben kell kivennie részét. Az EU kötelezettség vállalásának függvényében a magyarországi üvegházhatású gázkibocsátások szabályozási, illetve csökkentési céljai a jelenlegi előzetes becslések alapján a következőképpen alakulhatnak 2025-re, a NÉS időtávjának végére vonatkozóan: - az EU 20 százalékos egyoldalú kibocsátás-csökkentési vállalása esetén: 16-25 százalékos csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest. - 30 százalékos feltételes EU csökkentési cél esetén: 27-34 százalékos csökkentés az 1990-es kibocsátási szinthez képest. Mindkét csökkentési cél esetén megvizsgálandó, hogy melyek a leginkább költséghatékony technológiák a csökkentés elérésére. Mindkét csökkentési cél esetén az EU új közösségi szabályozásaival és a 2014-2020 közötti időszakra szóló kohéziós politikájának jelentős változásával számolunk a klímavédelmi intézkedések közösségi támogatása szempontjából, ahogy ezt az EU Bizottság Zöld Könyve is előre jelzi. B. Időben cselekszünk-e? Az általánosan elfogadott tudományos álláspont szerint az „utolsó” pillanatban vagyunk a veszélyes éghajlatváltozás elkerüléséhez, ahhoz, hogy a földi átlaghőmérséklet 2°C-ot meghaladó emelkedését elkerülhessük. Ahhoz, hogy ezt 50 százalékos valószínűséggel elérjük, a globális üvegházhatású gáz kibocsátásokat el kell kezdeni csökkenteni. Mindemellett, már ekkora átlagos hőmérsékletemelkedés is jelentős ökológiai és társadalmigazdasági következményekkel fog járni, de talán még nem lesznek a változások visszafordíthatatlanul károsak. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a földi átlaghőmérséklet 2°C-ot elérő vagy meghaladó emelkedése után megnő a visszafordíthatatlan klímaváltozás valószínűsége. Az Országgyűlés az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről szóló 60/2009. (VŐ. 24.) OGY határozatnak megfelelően; • összhangban a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 96/2009. (XŐŐ. 9.) OGY határozatban foglalt célkitűzésekkel és a Magyarország fenntarthatósági helyzetéről és az abból adódó feladatokról szóló 102/2009. (XŐŐ. 18.) OGY határozattal; • összhangban a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiáról szóló 29/2008. (ŐŐŐ. 20.) OGY határozattal;

• •

•

•

•

•

• •

•

illeszkedve az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének célkitűzéséhez és az Európai Unió éghajlatvédelemre irányuló programjához és jogalkotási intézkedéseihez; hivatkozva a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács 2009. január 16-i keltezésű „Az energia és klímapolitika aktuális kérdéseiről” címet viselő állásfoglalására és a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének, illetve Környezettudományi Elnöki Bizottságának klímaváltozással összefüggő állásfoglalására; tekintettel a globális éghajlatváltozásra és a tényre, hogy annak hatásai a természetes rendszerek és a társadalom egészének létfeltételeit érinti, és ezáltal megszabja a jelen és jövő társadalmi szükségleteinek kielégíthetőségét; figyelemmel a nemzetközi tudományos szervezetek (Éghajlat-változási Kormányközi Testület, Világ Tudományos Akadémia, Inter Academy Panel) jelentéseire, amelyek értelmében az éghajlatot alakító folyamatokban az emberi tevékenység is mind jelentősebb szerepet játszik; továbbá számításba véve, hogy hazánk is jelentős mértékben kitett a környezeti feltételekben végbemenő változásoknak, és ezért Magyarország számára az éghajlat megváltozása növekvő kockázatokat és alkalmazkodási kihívást jelenthet; tekintettel arra, hogy az üvegházhatású gázok emberi eredető kibocsátása elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásához kötődik és Magyarország függősége a fokozatosan kimerülő, kínálatában csökkenő fosszilis tüzelőanyagok behozatalától jelentős politikai, gazdasági és környezeti problémákat eredményez; tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás alapvető okai közé tartozik az ökológiai rendszerek degradációja; figyelemmel arra, hogy a gazdasági válság megfelelő kezelése és a fenntartható fejlődés is szükségessé teszi a környezetvédelmi és gazdaságélénkítési intézkedések összekapcsolását, összhangjuk mielőbbi megteremtését; figyelemmel a fenntarthatóságra és a jövő nemzedékekkel szemben fennálló felelősségünkkel összefüggő célkitűzésekre;

A jelenlegi felülvizsgálatnak nem tiszte a teljes törvényi háttér részletes elemzése és a környezetvédelmi program törvényhelyekre igazítása. A program felülvizsgálatának egyetlen célja a települési szennyvíztisztítási program beépítése a meglévő program elemei közé.

3. A Környezetvédelmi programban bekövetkezett változások Az elfogadott környezetvédelmi programban megfogalmazott cél A program célja, hogy a lakosság számára biztosított legyen az egészséges ivóvízzel való ellátottság, valamint a keletkező szennyvíz káros hatásainak a mérséklése. Mindez meghatározó hatással van a lakosság életkörülményeire és egészségi állapotára, valamint a környezet minőségére is /felszíni és felszín alatti vizek, talaj/.






Cél–II. Víz védelme Cél-III. Földvédelem Cél-V. Települési és épített környezet védelme Cél-VI. Emberi egészség védelme Cél-VII. Korszerű hulladékgazdálkodás kialakítása

Szükségességének indoklása Mind a lakosság, mind pedig a helyi vállalkozások számára alapkövetelmény az előírásoknak megfelelő környezetvédelmi infrastruktúra kialakítása. A szennyvízcsatornarendszer a település belterületén még nem épült ki. A Megyei Szennyvízelhelyezési Program szerint Bököny település szennyvíz csatornázása a I/2. ütemben fog megvalósulni. Bököny, Geszteréd és Érpatak településeken közös szennyvízcsatorna hálózat fog kiépülni és a gyűjtött szennyvizet a létesítendő Bökönyi szennyvíztelepen fogják tisztítani. A szippantott szennyvíz megfelelő elhelyezése, kezelése megfelelően megoldott, de nincs pontos nyilvántartás az összegyűjtött szennyvíz mennyiségéről. A folyékonyhulladék gyűjtő aknák gyakran szivárognak.

A KEOP 2009.1.2.0. pályázati rendszer keretében a Község EU-s forrásokat nyert további szennyvízfejlesztésekre. Így a Község, még gazdaságosan csatornázható részei kerülnek bekapcsolásra a szennyvízelvezetési programba. A környezetvédelmi program ebben a formájában történő felülvizsgálata, a fent nevezett KEOP pályázat horizontális követelményei közé tartozik. Az alábbiakban bemutatásra kerül a tervezett beruházás műszaki tartalma, és tulajdon viszonyai.

3.1. A beruházás műszaki ismertetése A településen gravitációs rendszerű, műanyag csövekből épülő szennyvízcsatorna hálózat kerül kialakításra, a szükséges közbenső átemelőkkel. A csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizek egy automatikus üzemirányítású, teljes oxidációs eleven működő eleveniszapos, mélylégbefúvásos technológiájú 300 m3/d kapacitású szennyvíztisztító telepre kerülnek rávezetésre. A szennyvíztisztító telep kijelölt helye a Bököny 0154/103 hrsz. – ú terület.

▪ ▪ ▪ ▪ ▪

▪

a tervezési területen érintett lakásszám: szennyvízcsatornára rákötendő ingatlan szám 92 %: a tervezési területen érintett lakosszám: a tervezett 92 %-os rákötéssel érintett lakosszám: összegyűjtött szennyvízmennyiség: - a fejlesztési területen (számított): ( TFH + idegenvíz ) a tervezési területen lévő - intézmények száma: - egyéb gazdálkodó szervezet száma

1.095 db 1.007 db 3.285 fő 3.022 fő 263 + 37 m3/d

14 db 15 db

Az intézmények köre: iskola, óvoda, művelődési ház, könyvtár, teleház, ifi tanya. Ezek szennyvízterhelése a lakossági kategóriába sorolandó. Az egyéb gazdálkodó szervezetek (autószerelő műhely, varroda, kereskedelmi és vendéglátó vállalkozások), melyek esetében nincs technológiai víz felhasználás, csak szociális. A vízfelhasználásuk mértéke 8,2 m3/d mennyiség, melyből származó szennyvíz a településen keletkező teljes napi szennyvízmennyiség 2,46 %-a. 3..2. A szennyvízcsatornázás kialakítása: A településen gravitációs szennyvízelvezető csatornahálózat létesül. A túlzott csatornamélység elkerülése érdekében közbenső átemelők kerülnek beépítésre. A Kossuth utcán és a Dózsa Gy. utcán van megépítve a Geszterédi regionális vízellátó rendszer Geszteréd-Bököny-Téglás-Hajdúhadház DN 300-as ivóvíz távvezetéke. Ez a meglévő közművekkel együtt vertikális értelemben kb. 2,0 méteres sávot takar le, így az egyik oldali bekötővezetéket 2,2-2,5 méter mélyen kell fektetni, ami a gerinccsatorna ágyazási mélységét növeli. A végátemelőből a szennyvíz külterületi nyomóvezetéken érkezik a tervezett szennyvíztisztító telepre. A tervezett csatornák nyomvonalát és a hálózati átemelők helyeit a mellékelt helyszínrajzon feltüntettük. A csatornák és az átemelők közterületen épülnek. A csatorna műanyag csőből (KG-PVC) készül, átlagos leásási mélysége 2,2 méter. A terepviszonyok és a meglévő közművek mélysége miatt az előbbi átlagos leásási mélység tartható, mely kivitelezés szempontjából kedvező, különösen a jellemzően magas talajvízszint miatt. A csatornahálózat úgy került megtervezésre, hogy a gerincvezetéken maximum 100 m-ként DN 80 cm-es tisztítóakna és maximum 35 m-ként tisztítónyílás került elhelyezésre. A bekötőcsatornák csőre kötéssel, idomokkal készülnek. A házi bekötések a kerítést követően 1,0 m beállásig lesznek megtervezve. Az aknák DN 80 cm-es mérettel készülnek 500 mm-es öntöttvas fedlap lefedéssel. A fedlapok betongallérba ágyazással lesznek kialakítva. A tisztítóaknák aknahágcsó nélkül kerülnek beépítésre; az aknába való lejutást az üzemeltető szervezet dolgozóinak hordozható, könnyített létrával kell megoldani. Az aknáknál a gerinc -és bekötőcsatornák aknabekötő idomokkal csatlakoznak. A bekötőidom és a csatornacső gumigyűrűsen csatlakozik. Az akna süllyedéséből keletkező káros feszültségek megelőzésére az aknától 1,0 m-re tokos, gumigyűrűs kötést kell szerelni. A tisztítóidomok és a házi bekötések tisztítónyílásait öntöttvas fedlappal kell lefedni, a forgalomnak megfelelő kivitelben. Idomos kötésnél a tisztítóidomoknál a cső fokozott odafigyeléssel lesz ágyazatba helyezve; a függőleges tisztítócsövek körül a tömörítés, a cső elmozdulás elleni védelme biztosítva lesz.

A gravitációs csatornák burkolt út alatt védőcső nélkül, útátfúrással lesznek kivitelezve; a gerincvezeték felé való lejtés és a furatban a cső egyenletes alátámasztása biztosítva lesz. A csatornákat 20 cm vastag homokágyazatba kerülnek lefektetésre, a földvisszatöltés 30-50 cm-es rétegekben fog történni. Köves, törmelékes földet visszatölteni tilos. A csatorna vízzárósága az érvényben lévő szabványok szerint lesz ellenőrizve és dokumentálva. A műanyag csövek élettartama a gyártók által publikált adatok alapján, mintegy 30-35 év, így az értékcsökkenés 3 %. A szennyvízátemelők építési és gépészeti berendezéseire az értékcsökkenés 3 ill. 14,5 %. A csatornahálózat jellemzői: - a gravitációs csatornák anyaga: műanyag cső - lejtése: 2 - 5 ‰ - tisztító aknák: Ø 1,00 m - es hagyományos beton aknák - átemelők: vasbeton műtárgyak, kútsüllyesztéssel vagy nyílt munkatérrel; átemelőnként 2 db szivattyúval - az átemelők nyomóvezetékei: műanyag csövek - nyomott csatornák anyaga: műanyag. Tervezett létesítmények: 17.200 m 12.900 m 3.120 m 340 m 910 m 5 db

D 200 KG PVC gerincvezeték D 160 KG PVC bekötővezeték D 160 KM PVC nyomóvezeték D 90 KM PVC nyomóvezeték D 63 KPE nyomóvezeték átemelő

Szennyvízátemelők: Figyelembe véve a településbelső terepviszonyait és a vonalvezetést jelentősen befolyásoló létesítményeket – öt átemelő betervezése vált szükségessé. A tervezett csatornahálózat az átemelők számának megfelelő öblözetből fog állni. A körök kialakítását, a vezetékek nyomvonalát a mellékelt helyszínrajz részletezi. Az átemelők hagyományos beton műtárgyak 1,20 - 1,65 - 2,00 m belső átmérővel. Az átemelőkben elhelyezett gépészeti berendezés központi üzemirányítással kerül ellátásra és beintegrálásra az üzemeltető szervezet rendszerébe. Szennyvíztisztító telep: - Tervezési alapadatok: Szennyvízadatok: A szennyvíz, folyékony hulladék, és idegen víz mennyiségre vonatkozóan a csatorna hálózat tervező adatszolgáltatása a mértékadó:cs 260 +tfh 26+id14 A tisztító telep kapacitása 300 m3/d. 260 m3/d. × 550 g/m3

40 m3/d. × 1300 g/m3

LE = ————————— + —————————— = 2383 + 867 = 3250

60 g

60 g

Szennyvízminőség A településekről érkező szennyvizek minőségét az üzemeltető által hasonló jellegű településeken mért adatok átlagában határoztuk meg. Csatornán érkező szennyvizek: KOI 950 mg/l. BOI5 530 mg/l. NH4-N 90 mg/l. Nössz 100 mg/l. Pössz 15 mg/l. SZOE 45 mg/l. Leb. ag. 340 mg/l pH 6,5-7,5 Települési folyékony hulladék: KOI BOI5 NH4-N Nössz Pössz SZOE pH

3000 mg/l. 1300 mg/l. 150 mg/l. 160 mg/l. 25 mg/l. 45 mg/l. 6,5-8,0

A tisztító telepet terhelő szennyezőanyag mennyiségek BOI5 csat.érk. = 260 m3/d × 550 g /m3= = 40 m3/d × 1300 g /m3= BOI5 foly. hull BOI5 összesen = átlag = 650 g/m3 NH4 csat. érk. NH4 foly. hull. NH4 összesen átlag

= = = =

260 m3/d × 90 g /m3= 40 m3/d × 150 g /m3= 98 g/m3

143 kg/d 52 kg/d 195,0 kg/d 23,4 kg/d 6,0 kg/d 29,4 kg/d

Befogadó: Érpataki VIII. számú főfolyás 34 + 627 kmsz. A terület a 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny, kiemelten érzékeny besorolású, 27/2006 (II.7.) Kormány rendelet nitrát érzékeny. A 28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint állandó vízfolyások területi kategóriájába tartozik. KOId, BOI5 és Lebegő anyag vonatkozásában az 1. sz. melléklet technológiai határértékét, egyéb vonatkozásban a 2. sz. melléklet 4. általános védettségi kategória határértékeit kell betartani. KOId : 125 mg/l BOI5 25 mg/ l NH4-N 20 mg/l Nösszes 55 mg/l Nösszes szervetlen 50 mg/l

Pösszes 10 mg/l Összes lebegő anyag 35 mg/l Szoe. 30 mg/l A szennyvíztisztító telep helye A tisztító telep Bököny községtől északra 3355 m távolságban helyezkedik el. Hrsz.: Bököny külterület 0154/103 - A tisztítótelep általános leírása: Kevertrendszerű anaerob-anoxikus-oxikus zónából és egy utóülepítőből álló – automatikus üzemirányítású teljes oxidációs eleven iszapos, mélylégbefúvásos technológia, gépi tisztítású ráccsal, vegyszeres foszforeltávolítással, az iszap gépi víztelenítésével, a víztelenített iszapnak a nyíregyházi szennyvíztisztító telepére szállításával. - A szennyvíztisztítási technológia bemutatása: A telep területe 65 m x 45 m élhosszúságú = 2925 m2 területen helyezkedik el. A községi szennyvízátemelő felől a kommunális szennyvíz DN 160-as nyomóvezetéken érkezik, kezelő épültben elhelyezett rácsra, majd innen az anaerob, majd a denitrifikációs medencébe max. 12 l/s hozammal. Az anaerob és a denitrifikáló medence a levegőztető medencével és az iszapsűrítővel együtt körgyűrűként veszi körül az utóülepítőt. A körgyűrű szélessége 4,0 m, hossza 28,3 m, térfogata 565 m3, amiből az anaerob medence 2,8 m középvonalon mért hosszúságú, 56,0 m3 hasznos térfogatú teret foglal el. A szennyvíz tartózkodási ideje 0,19 nap, 4,5 óra. Ide kerül bevezetésre a nyers szennyvízen túl, az utóülepítőből, a recirkulációs iszap is. A szennyvíziszap elegy lebegésben tartását búvármotoros keverő végzi. A denitrifikáló medence 4,93 m középvonalon mért hosszúságú, 98,6 m3 hasznos térfogatú teret foglal el. A szennyvíz tartózkodási ideje 0,32 nap, 7,9 óra. Ide kerül bevezetésre a nyers szennyvízzel kevert utóülepítőből recirkuláltatott iszap az anaerob medencéből, és a levegőztető medencéből a recirkulációs iszap is. A szennyvíz-iszap elegy lebegésben tartását itt is búvármotoros keverő végzi. A kezelőépület mellett elhelyezett vasszulfát tárolóból adagoló szivattyú segítségével lehetőség van a denitrifikációs medencébe történő vegyszeradagolásra, a foszfor, és a lebegőanyag tartalom csökkentéséhez. A denitrifikáló medencéből egy – a medencemélység egyharmadánál elhelyezett – NA 200 mm átmérőjű nyíláson keresztül jut az iszap elegy a levegőztető medencébe. A levegőztető medence az anaerob és a denitrifikáló medencével illetve az iszaptárolóval együtt körgyűrűként veszi körül az utóülepítőt, amiből a levegőztető medence 17,0 m középvonalon mért hosszúságú, 340 m3 hasznos térfogatú teret foglal el. A szennyvíz tartózkodási ideje 1,13 nap, 27 óra. A szerves anyag lebontásához szükséges levegő bejuttatása levegő befúvással történik, membrán elemeken keresztül. A levegőellátást légfúvó biztosítja, a levegőztető medencében oxigénérzékelővel mért oldott oxigén tartalom alapján szabályozott frekvenciaváltóval beállított fordulatszámon. Az ammónia lebontásakor keletkező nitrát redukciójához, a levegőztető medencéből a denitrifikáló medencébe propeller szivattyú recirkuláltatja az oxigéndús, magas nitrát-tartalmú eleven iszapot. A recirkulációs szivattyú üzemét időkapcsolóval lehet beállítani.

A levegőztető medencéből az iszapelegy egy 5,0 m belső átmérőjű, 55 m3 hasznos térfogatú, kör alaprajzú, függőleges átfolyású utóülepítőbe jut, ahol megtörténik az elegy fázis szétválasztása. Az utóülepítő szintén monolit szerkezettel készül. A tisztított szennyvíz fertőtlenítés lehetősége után átemeléssel DN 200 mm átmérőjű vezetéken a befogadóba jut. Mennyiségének mérése a mérőaknában elhelyezett, zárt indukciós áramlásmérő berendezéssel történik. Az utóülepítőben kiülepített szennyvíziszapot az utóülepítő fenéken elhelyezett recirkulációs szivattyú az anaerob medencébe emeli, illetve a fölös eleveniszap az iszaptároló medencébe vezethető. Az iszaprecirkulációs szivattyú üzemét időkapcsolóval lehet beállítani. Automatika: A szennyvíztisztító telepen, gépi berendezések a rácsszűrést, levegőellátást, az iszaprecirkulációt, illetve keverést, valamint a csurgalék és tisztított szennyvíz átemelését végzik. Funkciójuk szerint rács, rácsszemét prés, légfúvók, oldott-oxigénmérő, frekvenciaváltó, búvárkeverők, és szivattyúk vesznek részt a technológiai folyamatban. A berendezések automatikus üzeme számítógéppel figyelt helyi automatikával, közvetlen szabályozással, illetve vezérléssel történik. A számítógép jelei a szennyvíztisztító telepen megjeleníthetők. Általános leírás A szennyvíztelep technológia egységeinek, berendezéseinek, motorikus egységeinek vezérlését, szabályozását, valamint a fizikai jellemzők mérését PLC végzi, előre elkészített program alapján. A PLC a vele közvetlen kapcsolatban lévő számítógépre juttatja a gyűjtött adatokat, melyeket a számítógép képernyőjén lehet nyomon követni. A kiépítés szerint azonban a PLC a számítógép kikapcsolt állapotában is végrehajtja a kívánt feladatokat. A PLC ipari kivitelű, memóriája elemmel védett. A bemenetekre kapcsolódó digitális bemeneti/kimeneti jelek állapotai a PLC modulok előlapján lévő LED-ek segítségével ellenőrizhetők. A számítógépen Windows alatt futó program segítségével grafikus felületen követhető nyomon a telep aktuális mérési eredményei és a berendezések állapotai. A számítógép segítségével egyes paraméterek értékei megváltoztathatók, beavatkozások eszközölhetők. A mérési eredményeket, állapotokat a program a számítógép merevlemezére tárolja rendszeres időnként, melyek később bármikor visszakereshetők és megjeleníthetők grafikon formájában. A számítógép segítségével a gépek egy része távirányított üzembe kapcsolható. Az ilyen üzemmódba kapcsolt berendezés nem a PLC programja alapján, hanem a kezelő által vezérelhető, természetesen a megengedett határokon belül. Levegőellátás : A levegőztetést biztosító 2+1 db légfúvó típusa megegyezik, az üzemelő fúvó folyamatos működésű, oldott-oxigéntartalom által vezérelt fordulatszámú. A fölös iszap tároló medencébe a levegőbeadagolás a levegővezetéken elhelyezett mágnesszelep időprogram alapján történő működtetésével szabályozható. Iszaprecirkuláció:

Az utóülepítőből az iszaprecírkuláció az ülepítő fenéken elhelyezett szivattyúval kiválaszthatóan időprogram alapján történik. Az időprogramot szükség szerint az időkapcsolókon át lehet állítani. A fölös iszap elvétele az iszaprecirkulációs vezetékről mágnes-szeleppel szintén időprogram alapján történik. A denitrifikációs recirkuláció szintén időkapcsolóval vezérelhető. Iszapkeverés: Az anaerob és a denitrifikációs terek keverői folyamatos üzeműek. Járulékos létesítmények: Kezelő épület 10.2 m x 12 m alapterületű, magastetős, téglafalazatú, ami a vezérlőszobairodán kívül fúvógépházzal, rács, homokfogó, iszapvíztelenítő berendezés elhelyezésére alkalmas helyiséggel, illetve a kezelők szociális szükségletei kielégítésének biztosítására wc, mosdó és öltöző blokkal készül. Az épületben továbbá a szerszámok és egyéb anyagok, valamint a folyékony hulladék kezeléséhez szükséges mészhidrát tárolására egy raktárhelyiség is épül. A szennyvíztisztító telepen a szociális épület, 1 db tűzcsap és 1 db kerti locsolócsap vízellátását kell biztosítani. Építendő műtárgyak, berendezések: Kezelő épület: 1 db. Műtárgyak: -

Levegőztető,anaerob, denitrifikáló-medence Utóülepítő Csurgalékvíz átemelő Iszapstabilizáló-sűrítő Ivóvíz mérő akna Szennyvíz mérő akna Vegyszertároló

1 db Vhössz.= 447 m3 1 db Vh .= 97,0 m3 1 db. 2 l/s Vh .= 32 m3 1 db 1 db 1 db

Gépek: - Gépi tisztítású lépcsős rács Q = 15 l/s - Búvármotoros keverő 2+1 db 2x1,2= - Denitrifikáló recirk. csőszivattyú 1+1 db Q = 11/s/db. 1 x1,5= H = 1,0 m - Vegyszerszivattyú 2+1 db Qt = 2,4 m3/min 2x5= - Levegő fúvók - Levegőbeadagoló elemek 168 db NA 220 mm - Utóülepítő : - Recirkulációs szivattyú Q = 6 l/s - Csurgalékvíz szivattyú 1+1 db Q = 5 l/s H=8m - HIPO adagoló PROMINENT 1 db 0,2 KW - Vassó adagoló PROMINENT 2 db 0,4 KW - Iszapvíztelenítő gép mosószivattyúval, iszap feladó, és vegyszerszivattyúval 5m3/h teljesítmény 1 db - Épület fűtés, világítás Egyidejű működés: 26,2 KW

0,5 KW 2,4 KW 1,5 KW 0,4 KW 10,0 KW 1,5 KW 1,0 KW 0,2 KW 0,2 KW 4,0 KW 4,5 KW

3.2. Tulajdonjogi viszonyok A tervezett szennyvízelvezető rendszer esetében arra törekszik a település, hogy magántulajdon érintése nélkül épüljenek meg a létesítmények. Az előzetes tervek szerint a település ezirányú törekvése teljesülhet. Ezen kijelentésnek a pontosítása a részletes tervek készítése és engedélyezése során fog megtörténni. A szennyvíztisztító telep elhelyezése esetében -a szükséges védőtávolság biztosítása mellett is- szintén törekszik az önkormányzat saját tulajdon igénybe vételére. A Bököny 0154/103 hrsz-ú ingatlan tulajdonjoga az önkormányzaté. A tervezett csatornahálózat és szennyvíztisztító telep az előzetes RMT benyújtásakor, az építés és a fenntartás ideje alatt Bököny község Önkormányzatának tulajdonát képezi. A létesítendő közművek nem forgalomképesek, per -és tehermentesek. A létrejövő vagyon aktiválása: Bököny önkormányzata a közigazgatási területén megvalósuló szennyvízelhelyezési célú beruházását saját tulajdonú eszközként fogja nyilvántartani és a NYÍRSÉGVÍZ Zrt.-vel meglévő Üzemeltetési szerződés hatályát az újonnan megépülő művekre is ki fogja terjeszteni. 6.1.1. Működtetés, üzemeltetés A beruházáscsoportba két agglomeráció szennyvízelhelyezése lett összefogva. Az összefogás a működtetés során is kimutatható gazdasági előnyöket tud eredményezni az alábbi területeken: - a jelenleg is egységes üzemeltetési rendszer megerősítése, - emelt műszaki színvonal biztosítása a nagyobb fogyasztói körzet eredményeként, - kevesebb, de magasabban képzett üzemeltetői szervezetek működnek, - egységes üzemeltetési díj alkalmazásának a lehetősége, tervezhetőbb tartalékképzéssel, egységes amortizációs leírással, - központi irányítás, központi ügyelet alkalmazása, - egységes fogyasztói kapcsolat, szolgáltatói jelleg megőrzése, - közös szennyvízlabor működtetése, - közös iszapkezelés megoldása. A megfelelő minőségi szolgáltatást, a rendszeres minőségellenőrzést, az üzemzavarok elhárítását és a rendszeres karbantartás elvégzéséhez szükséges eszközöket és személyi állományt a NYÍRSÉGVÍZ Zrt. tudja folyamatosan biztosítani, ezért a fejlesztés kapcsán érintett Újfehértó és Bököny települések önkormányzatai nem kívánnak új szolgáltatót megbízni, vagy új fenntartó szervezetet létrehozni a megvalósuló létesítmények működtetésére. Az új rendszer önálló működtetése fajlagosan magasabb költségeket eredményezne, valamint a NYÍRSÉGVÍZ Zrt. meglévő eszközrendszere, magasan képzett személyi állománya és többszörösen díjazott minőségbiztosítási és ügyfélszolgálati rendszere stabil szolgáltatást biztosít Szabolcs-Szatmár-Bereg megye meghatározó részén a fogyasztók tekintetében. Az önkormányzatok a megépítésre kerülő víziközmű vagyontárgyak működtetését -a jelenleg is érvényben lévő közszolgáltatási szerződések szerint- a NYÍRSÉGVÍZ Zrt. részére átadják. A megfelelő szakmai hátérrel rendelkező NYÍRSÉGVÍZ Nyíregyháza és Térsége Víz és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1996 októberében alakult. Alapítója 29 települési önkormányzat, valamint a Magyar Állam képviseletében a Közlekedési és

Hírközlési Minisztérium. A tulajdonosok száma jelenleg 48, de a további bővülés feltételei adottak. Bököny település a NYÍRSÉGVÍZ Zrt. tagjai. A NYÍRSÉGVÍZ Zrt. 100 % -ban önkormányzati tulajdonú szervezet, amely a tulajdonosok területén végez ivóvíz szolgáltatást, folyékony hulladék kihordást és tisztítást, valamint szennyvízközmű üzemeltetést. Mivel az üzemeltető szervezet 100 % -os önkormányzati tulajdonban van és az összes bevételének több mint 90 % -a a tag önkormányzatoktól származik, ezért a Kbt. szabályai úgy vonatkozik rájuk, hogy közbeszerzési eljárás, koncessziós eljárás lefolytatására nincs szükség a szolgáltatási szerződés aláírásához. Mindezek alapján a két önkormányzat és a NYÍRSÉGVÍZ Zrt. a második fordulós pályázat sikeres elbírálását követően Szolgáltatási szerződést köthetnek. Ezt a megoldást a 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet 25 §-a lehetővé teszi az alábbiak szerint: a (4) bekezdés alapján „a víziközmű vagyon működtetésével - ide nem értve az építési koncessziót - a Koncessziós törvény és a Vízgazdálkodási törvény keretei között a kedvezményezett, vagy a kedvezményezett és más önkormányzatok által, vagy ezen önkormányzatok és az állam által közösen alapított gazdálkodó szervezet koncessziós pályázat lefolytatása nélkül is megbízható mindaddig, amíg a gazdálkodó szervezetben kizárólag az állam vagy önkormányzat rendelkezik tulajdoni részesedéssel”. Az üzemeltető szervezet feladata: ▪ a szennyvíztisztító rendszer rendeltetésszerű üzemeltetése, valamint annak biztosítása, hogy az elvezetett tisztított szennyvíz megfeleljen a hatósági előírásoknak. ▪ az üzemeltetéshez szükséges eszközök, egyéni védőfelszerelések biztosítása, ▪ a képzett kezelőszemélyzet alkalmazása, személyi állományba vétele, munkaköri leírás elkészítése, ▪ üzemeltetési vízjogi engedély beszerzése, ▪ az üzemeltetéshez szükséges egyéb dokumentációk elkészítése (műszaki- technológiai dokumentáció, próbaüzemi zárójelentés, munkavédelmi szabályzat, kezelési utasítás, karbantartási terv, mérési jkv.).

BÖKÖNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2010. évi közbeszerzési terve

Időbel Közbeszerzés tárgya

Becsült érték (nettó)

CPV kód

Irányadó eljárásrend

Tervezett eljárási típus

Építési beruházás Főtér rendezés

17.250.000.-Ft

45.23-32.22-1

nemzeti eljárási rend

118.015.385.-Ft

45.21-41.00-2

nemzeti eljárási rend

általános, egyszerű eljárás általános, egyszerű eljárás

Konyha, óvoda rekonstrukció

a közbeszerzési eljárás megindításának tervezett időpontja

2010. II. negyedév 2010. II. negyedév

Bököny Község Képviselő-testülete a 56/2010. (IV. 16.) számú határozatával Bököny Község Önkormányzatának 2010. évi összesített közbeszerzési tervet jóváhagyta.