1 203 Környezetvédelmi jelentés
Összeállította: Sallai Orsolya vezető mérnök
Egyeztette: dr. Bujtás Tibor sugár- és környezetvédelmi főosztályvezető
Feil Ferenc radioaktív hulladékkezelési osztályvezető
Pécsi Zsolt környezetvédelmi osztályvezető
Elter Enikő vegyészeti főosztályvezető
Fodor Zoltán üzemviteli osztályvezető
Volent Gábor biztonsági igazgató
Jóváhagyta: Hamvas István vezérigazgató
MSZT CERT ISO 14001
Nyilvántartási szám: KIR/63(3)-50(3)
Szerkesztők: Baranyi Krisztián Daróczi László Fodor Zoltán Kovács Ferenc Kováts Gergely Nagy Zoltán Pécsi Zsolt Pónya Zsolt Rozmanitz Péter Sallai Orsolya
Tartalom 1. Bevezetés 3 2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása 5 3. Nukleáris környezetvédelem 9 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 10 3.2 Környezetellenőrzés 12 4. Radioaktív hulladékok kezelése 17 4.2 Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 18 4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok 20 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok 20 4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása 22 4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 22 4.7 Radioaktív hulladék kiszállítások 23 5. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2013. évi hagyományos (nem nukleáris) környezet- védelmi tevékenységének értékelése 25 5.1 Vízminőség-védelem 26 5.1.1 Felszíni vizek védelme 26 5.1.2. Felszín alatti vizek védelme 31 5.2 Levegőtisztaság-védelem 32 5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 33 5.3.1 Veszélyes hulladékok 33 5.3.2 Ipari, termelési hulladékok 36 5.4 Vegyi anyagok kezelése 38 5.4.1 REACH 38 5.4.2 CLP 38 6. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása 41 6.1 Az üzemidő-hosszabbítás 2013. évi értékelése 42 6.1.1 Előzmények 42 6.1.2 ÜH projekt tevékenysége az engedélykérelem elbírálásának időszakában 42 6.2 A nukleáris energiatermelés kiváltásának környezeti következményei 44 7. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer 47 7.1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei 48 7.2 Környezeti politikánk 49 7.3 Környezetközpontú célok, programok 50
2
1. Bevezetés
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. (továbbiakban atomerőmű) Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő társasága. Az atomerőmű célul tűzte ki, hogy a biztonságos üzemeltetés mindenkori elsődlegessége mellett biztonságosan, optimális költségszinten és műszakilag megalapozottan a lehető leghosszabb ideig termeli a villamos energiát. Hosszú távú működésünk egyik záloga az erőmű környezetbiztonságának magas szinten tartása, az erőmű ésszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel történő üzemeltetése. Környezetvédelmi tevékenységünkről 2001 óta éves jelentésben számolunk be. Jelentésünket minden, az atomerőmű iránt érdeklődő figyelmébe ajánljuk és bízunk abban, hogy meggyőző módon tudunk beszámolni környezetvédelmi eredményeinkről.
3
2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása
5
A társaság alaptevékenysége a villamosenergia-termelés. Az elmúlt évben az atomerőmű 15 369,6 GWh (1 GWh = 1 000 000 kWh) villamos energiát termelt. A tárgy évi termelési eredménnyel az atomerőmű a hazai összes bruttó villamosenergia-termelés 50,7%-t adta. A termelési eredményhez az 1. blokk 4059,4; a 2. blokk 4016,5; a 3. blokk 3228,1; a 4. blokk 4065,6 GWh-val járult hozzá. A termelési mennyiséget tekintve a 2013. évben az erőmű történetének 5. legnagyobb termelési eredményét sikerült elérni. A korábbi évekkel összehasonlítva, a termelési rangsorban jelenleg az 1. helyet a 2012. év, 15793,0 GWh, a 2. helyet a 2010. év, 15760,6 GWh, a 3. helyet a 2011. év foglalja el, 15685,0 GWh termeléssel.
Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta az erőmű által termelt összes villamos energia mennyisége 2013. év végére meghaladta a 397,9 TWh-t. 2013-ban a blokkok teljesítmény kihasználási tényezői az alábbiak voltak:
1. blokk: 92,7% 2. blokk: 91,7% 3. blokk: 73,7% 4. blokk: 92,8% A teljesítmény kihasználási tényezők átlaga erőmű szinten 87,7%. Az atomerőmű villamos energia termelését az erőmű indulásától az 1. ábra mutatja be.
[1000 GWh] 20
15
10
0
1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
5
1. ábra Az atomerőmű villamos energia termelése 6
[év]
Az éves főbb adatok alakulása: Termelt villamos energia: 15 369,6 GWh Értékesített villamos energia: 14 439,3 GWh Önfogyasztás: 842,6 GWh (5,48%) Igénybe vehető teljesítőképesség: 1 648,3 MW Főjavítások időtartama: 180,9 nap (tervezett időtartam: 135 nap)
A Duna víz felhasználásunk 2709,6 millió m3 volt 2013-ban, ami 0,176 m3/kWh-s fajlagos hűtővíz felhasználást jelent.
Magyarország villamosenergia felhasználását teljes mértékben nem biztosítja a hazai termelés, importra is szükség van. A hazai termelés és az import viszonyát szemlélteti a 2. ábra. Az ábrán egyéb hazai termelés alatt a szén-, olaj-, gáztüzelésű erőművek, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiát értjük. Országos adatok: Zárójelben az előző évhez képest történt változást tüntettük fel.
Bruttó hazai felhasználás
42 189,2 GWh (—0,4%)
Az import mennyisége
11 877,7 GWh (+49,1%)
Bruttó hazai termelés
30 311,5 GWh (—11,9%)
Az import részaránya a hazai felhasználásból
28,2% (+9,5%)
Az atomerőmű részaránya a bruttó hazai termelésből
50,7% (+4,8%)
Az atomerőmű részaránya a bruttó hazai felhasználásból
36,4% (—0,8%)
7
éves villamosenergia felhasználás [1000 GW]
import egyéb atom
30 25 20 15 10
0
1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
5 [év]
2. ábra Magyarország villamos energia felhasználása
Az erőmű 4 blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. A blokkok műszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Az atomerőmű az egyéb villamos erőművekkel összehasonlítva a legkevésbé környezetszennyező, nem bocsát ki szén-dioxidot,
Blokkok típusa A primerköri hurkok száma Hőteljesítmény Turbinák száma Blokkok névleges villamos teljesítménye:
Az aktív zóna töltete
ezzel évente 2 millió ember oxigénszükségletét takarítja meg. Ez megegyezik a magyar erdők évi oxigéntermelésével. Így az atomerőmű az ország számára mind energetikai, mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból nélkülözhetetlen.
nyomottvizes, vízhűtésű, víz moderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor 6 1485 MW 2 1. blokk: 2. blokk: 3. blokk: 4. blokk: 42 tonna urándioxid
1. táblázat A paksi atomerőmű blokkjainak legfontosabb műszaki adatai 8
500 MW 500 MW 500 MW 500 MW
3. Nukleáris környezetvédelem
9
A nukleáris környezetvédelmi ellenőrzés alapvető feladata 2013-ban is az volt, hogy egyrészt folyamatosan kontrollálja a radioaktív anyagok erőműből történő kibocsátását, másrészt széleskörűen vizsgálja azok közvetlen környezeti megjelenését. Az ellenőrzés kétszintű: a távmérő hálózatok — évente mintegy 3,5 millió adatot szolgáltatva — állandóan mérik, monitorozzák a legfontosabb kibocsátási és környezeti sugárzási mennyiségeket, valamint a meteorológiai jellemzőket, az érzékeny laboratóriumi vizsgálatok pedig kiegészítik, pontosítják a távmérési eredményeket.
A folyamatos — és lehetőség szerint reprezentatív — mintavételek éves száma közel tízezer, az analízisük révén kapott, többnyire nuklidspecifikus adatok száma ennek két-háromszorosa. Az erőmű nukleáris környezeti hatásának megítélése elsődlegesen a kibocsátások izotópszelektív radioaktív kibocsátási korlátokhoz való viszonyításán alapul.
3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása
2004. évtől életbe lépett a 15/2001. (VI. 8.) KöM rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 μSv) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. A 2. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határérték
10
kritériumok. Összességében elmondható, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2013. évben 0,26%-ban használta ki a kibocsátási korlátot, ebből 0,18%-al a folyékony, míg 0,08%-al a légnemű kibocsátások részesedtek. Az elmúlt évek légnemű és folyékony radioaktív kibocsátásait mutatja be a 3. táblázat.
Izotóp-csoportok
Összes kibocsátás [Bq]
Kibocsátási határérték kihasználás
Légnemű kibocsátások Korróziós és hasadási termékek
1,19 × 109
1,93 × 10-4
Radioaktív nemesgázok
2,86 × 1013
3,46 × 10-4
Radiojódok
7,37 × 107
3,29 × 10-5
Trícium
4,05 × 1012
2,34 × 10-5
Radiokarbon
6,39 × 1011
1,81 × 10-4 7,77 × 10-4
Összes: Folyékony kibocsátások Korróziós és hasadási termékek
2,91 × 109
1,00 × 10-3
Trícium
2,24 × 1013
7,73 × 10-4
Alfa-sugárzók
1,87 × 106
1,93 × 10-6 1,77 × 10-3
Összes:
2. táblázat A 2013. évi kibocsátások összefoglaló adatai
Radionuklid/izotóp-csoportok
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Légnemű kibocsátás [GBqGWe-1év-1] Összes aeroszol
4,4
0,97
0,73
0,53
0,47
0,52
0,53
0,58
0,52
0,62
0,68
I egyenérték
260
0,14
0,18
0,023
0,023
0,028
0,075
0,077
0,028
0,020
0,031
Összes nemesgáz
310 000
25 000
9 400
13 000
10 400
15 000
18 000
24 000
22 200
22 500
17 400
Összes trícium
5 000
2 400
1 300
2 100
1 750
1 800
2 100
2 800
2 190
2 030
2 460
Összes radiokarbon
430
510
410
420
356
270
310
330
208
325
387
131
Folyékony kibocsátás [GBqGWe-1év -1] Korróziós és hasadási termékek Trícium
0,58
1,2
1,0
0,8
0,98
0,79
0,70
0,62
0,62
0,69
0,61
10 000
12 000
12 000
16 000
13 000
17 000
16 000
17 000
13 700
14 600
13 600
3. táblázat A paksi atomerőmű megtermelt villamos energiára normált radioaktív kibocsátásai 2003–2013 között
11
3.2 Környezetellenőrzés
Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben nincs a megengedettnél nagyobb hatással a környezetre. Az erőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzése részben távmérő rendszereken, részben mintavételes laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A paksi atomerőmű környezetében a mintavevő- és távmérő állomások elhelyezkedését a 3. ábra mutatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemekre. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. 2013-ban is az előző évekhez hasonlóan típusvizsgálattal és hitelesítéssel rendelkező dózismérő rendszert használtunk az összes mérőponton a környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének mérésére. Az A- és G-típusú állomások 1,5 km-es, a B24, L25 és C-típusú állomások 30 km-es körzetben helyezkednek el az erőmű környezetében. A C-típusú állomásokon és az L25 mérőponton Al2O3 pelletet tartalmazó POR TL környezeti dózismérő, a G-típusú állomá12
sokon BITT RS03/232 típusú mérőszonda van telepítve. Az A1–A9 és B24-es állomáson POR TL környezeti dózismérő és a folyamatos monitorozást szolgáló BITT RS03/232 típusú mérőszonda párhuzamosan szolgáltat adatot. Megállapítható, hogy a 2013. évi környezeti TL-dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű járulékára következtetni. Ugyanezt mutatják a BITT-szondák 10 perces mérési eredményeinek hosszú idejű, havi átlagai is. Ez összhangban van a radioaktív anyagok normál üzemi légköri kibocsátásából származtatható képpel, amely szerint az erőműtől származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás dózisteljesítményénél, illetve annak ingadozásánál, és így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. A mérési eredményeket a 4. ábra foglalja össze. A kibocsátott radioaktív izotópok közvetlen környezeti megjelenésével kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy azok még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett is kimutathatatlanok voltak a földfelszíni levegőmintákban az erőműtől 1-2 km távolságra az A-típusú állomásokon. Az év során
a fall-out (kihullás) mintákban nem lehetett kimutatni az atomerőműtől származó radioaktív izotópot. A dunai iszapminták közül csak közvetlen a melegvíz-csatorna kiömlésénél vett mintákban találtunk egyértelműen az erőműtől származó radionuklidokat, két esetben 60 Co-t 0,55 és 0,47 Bq/kg aktivitáskoncentrációban. Az állomások környezetében vett talajminták és fűminták közül egyetlen egy
helyen sem találtunk az erőműtől származó radionuklidot. A halastavak víz- és iszapmintáiban nem lehetett kibocsátásból származó radioaktív izotópot kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény — a teljes elkeveredés után — a trícium esetében 1 Bq/dm3-nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 mBq/dm3-nél kisebb volt. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot nem találtunk.
3. ábra Az „A”, „G” és a „V” típusú távmérő állomások elhelyezkedése a paksi atomerőmű környezetében Koordináták „G” típus
G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11
X (m) 391 1153 1287 1710 357 241 154 760 1623 1105 456
Y (m) 1447 669 223 930 791 831 811 441 456 1138 1692
Észak Dél
Uszód
„A” típus A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9
X (m) 81 782 1426 493 907 1360 869 1302 43
Y (m) 1857 1345 926 719 982 213 1009 164 867
Csámpa
dózisteljesítmény értékek [nSv/h]
100
POR TL értékek BITT-szonda értékek
80
60
40
[állomások jele]
0
A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 B24 C10 C11 C12 C13 C14 C15 C16 C17 C18 C19 C20 C21 C22 C23 L25 G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11
20
4. ábra A környezeti gamma-sugárzás átlagos dózisteljesítménye 2013-ban a távmérő és a mintavevő állomásokon POR TL dózismérővel, valamint BITT-szondával mérve
Besugárzási útvonal
Effektív dózisegyenérték [µSv/év]
Hatósági korlát [µSv/év]
1997
1998
1999
2000
–2000
2000–
Légköri kibocsátások
0,056
0,032
0,068
0,023
306
-
Folyékony kibocsátások
0,018
0,024
0,028
0,047
154
-
Összes
0,074
0,056
0,096
0,080
460
90
4. táblázat Az atomerőmű radioaktív kibocsátásaiból eredő kritikus lakossági csoport többlet sugárterhelése
Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2013. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható. A közvetlen mérési eredmények nem adnak elegendő információt a lakossági sugárterhelés meghatározására, erre csak a radioaktív anyagok kibocsátásán és terjedésén alapuló számítási eljárások nyúj-
14
tanak módot. Ilyen számításokat Nukleáris Környezetvédelmi Üzem Terjedésszámítási Csoportja végzett 2013-ra vonatkozóan a TREX terjedés számító programmal. Eszerint 2013-ban az atomerőmű normál üzeme során a légtérbe kibocsátott radioaktív izotópokból a sugárterhelés értéke mindössze 14,6 nSv, illetve 14,5 nSv a csámpai felnőtt, illetve gyerek populációra számítva.
A folyékony kibocsátásból adódó sugárterhelés járulék a legexponáltabb felnőtt és gyermek népcsoportra (Gerjen lakosságára) számítva 36,8 nSv, illetve 33,8 nSv lekötött effektív dózisnak adódott. Mindezek alapján megállapítható, hogy a paksi atomerőmű radioaktív anyag kibocsátásából származó kritikus lakossági csoport többlet sugárterhelése 2013-ban 48,3 nSv volt, amely hasonló értéket mutat a korábbi évek átlagos többlet sugárterheléséhez. A 4. táblázat 1997-től összefoglalja az atomerőmű üzemeltetéséből fakadó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelések adatait, folyékony és légnemű kibocsátások bontásában.
Effektív dózisegyenérték [µSv/év]
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
0,075
0,032
0,270
0,027
0,028
0,023
0,024
0,023
0,157
0,009
0,016
0,010
0,014
0,028
0,019
0,031
0,027
0,025
0,029
0,028
0,035
0,024
0,030
0,032
0,039
0,034
0,103
0,051
0,301
0,054
0,053
0,052
0,052
0,058
0,181
0,039
0,048
0,049
0,048
4. Radioaktív hulladékok kezelése
17
4.1 Radioaktív hulladékok kezelése A nukleáris alapú villamosenergia-termelés elkerülhetetlen melléktermékei a radioaktív
4.2 Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok
hulladékok, melyek kezeléséről, átmeneti és végleges tárolásáról gondoskodni kell. Radioaktív hulladék:
további felhasználás-
ra már nem kerülő olyan radioaktív anyag,
Az atomerőmű 2013. évi üzemeltetése során keletkezett szilárd radioaktív hulladékok főbb forrásai az alábbiak:
amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként.
• Elhasználódott és felaktiválódott, vagy felületileg szennyezett szerelvények, berendezések, csővezetékek, hőszigetelések. • Átalakításokból származó építési anyagok (pl. betontörmelék, faanyag, üveg), illetve különböző elszennyeződött fémhulladékok, kábelek. • Karbantartó műhelyekben képződött fémhulladékok, elhasználódott szerszámok, forgácsok. • Karbantartás és üzemeltetés során keletkezett ún. „puha” hulladékok (ruhák, egyéni védőfelszerelések, szűrőbetétek, törlőrongyok, fóliák).
18
0 250
[év]
500
750
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 0 250 500
Keletkezett hulladékmennyiség Feldolgozás utáni hulladékmennyiség
750 [m3]
5. ábra Kis- és közepes aktivitású szilárd hulladékok mennyiségének alakulása
A zsákos gyűjtésű hulladék döntő többségét az elhasznált kiegészítő védőfelszerelések adták, amelyekből 2013-ban is a megelőző évekhez hasonló mennyiség került felhasználásra. A hordós gyűjtésű hulladékokba különböző elhasznált alkatrészek, szerkezeti elemek, szigetelő anyagok, szennyezett munkaeszközök stb. kerülnek, amelyek tömegük vagy méretük miatt nem helyezhetők műanyag zsákokba. 2013-ban 892 darab kis- és közepes aktivitású szilárd hulladékot tartalmazó hordó keletkezett, ez a mennyiség 162 hordóval több az előző évinél. A növekményt alap-
vetően az elvégzett többlet munkák és a tervezettnél hosszabb 3. blokki főjavítás okozta. A 2013. december 31-i állapot szerint 10 004 darab kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékot tartalmazó hordó található az erőművön belüli átmeneti tárolókban. A kis- és közepes aktivitású hulladékok előző években keletkezett mennyiségeit és a feldolgozás utáni hulladék mennyiségeket mutatja be az 5. ábra. A 892 darab hordóból 742 darab kis aktivitásúnak, míg 150 darab közepes aktivitásúnak bizonyult a hordó felületétől 10 cm-re mért dózisteljesítmény alapján.
19
4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok
4.4 Folyékony radioaktív hulladékok
A paksi atomerőműben az erőmű fennállásától 2013. december 31-ig nettó 46,17 m3 (bruttó 98,38 m3) nagy aktivitású hulladék képződött. Ebből nettó 0,3051 m3 (bruttó 0,6599 m3) keletkezett 2013-ban. A 2012. évihez képest nettó 0,04 m3-rel kevesebb nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett.
A folyékony radioaktív hulladékok fő típusai:
A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok esetén a nettó térfogat a hulladék geometriai méretei alapján számított értéket, míg a bruttó térfogat az elhelyezéshez szükséges tároló térfogat igényt jelenti. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolása az ellenőrzött zónában erre a célra kialakított tároló csövekben történik. Az itt el nem helyezhető méretű hulladékokat, ideiglenes jelleggel, az erre kijelölt helyiségekben lehet elhelyezni.
20
• • • •
bepárlási maradékok (sűrítmények), dekontamináló oldatok, evaporátor savazó oldat, elhasznált primerköri ioncserélő gyanták, • aktív iszapok, • aktív oldószerkeverékek, • elszennyeződött technológiai bórsavoldatok. Elhasznált primerköri ioncserélő gyantákból 2013-ban 24 m3 keletkezett. Kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló 870 m3 tárolókapacitás várhatóan elegendő lesz az erőmű meghosszabbított üzemideje alatt keletkező mennyiségek átmeneti tárolására is (jelenleg összesen 205 m3–t tárolnak). Az aktív oldószerkeverékek mennyisége nem jelentős (2013-ban 1,85 m3 keletkezett).
savoldat van, melyekben az üzemeltetés során mikron, illetve szubmikron méretű aktív szennyeződések gyűlnek össze. Ezeket hagyományos szűréssel, a beépített ioncserélőkkel jó hatásfokkal nem lehet eltávolítani. Eltávolításuk a kiépítésenként telepített üzemi ultraszűrőkkel történik, amelynek segítségével a tisztított oldatok a technológiába visszaforgathatók, újrahasznosíthatók, így nem keletkezik belőlük radioaktív hulladék. 2013-ban a laborvizsgálatok (átlátszóság, alfa- és gamma-spektrometriai analízis) eredménye alapján valamennyi szűrési program kitűnő eredménnyel zárult, a megtisztított oldatok a különböző primerköri rendszerekben ismételten felhasználásra kerültek. Az összes megszűrt és újrahasznosított mennyiség 23 558 m3 volt.
A szennyezett olajok és szerves oldószerek szűrése gyöngykovafölddel történik. Ez a szűrés igen egyszerű eszközöket igénybe véve kedvező eredményt ad. Az eddigi üzemeltetés során 2013. december 31-ig 20 hordó olajos gyöngykovaföld hulladék keletkezett. A primerköri rendszerekben, meghatározott technológiai rendeltetéssel, több ezer köbméter különböző koncentrációjú bór-
üzemzavari sűrítmény (I. kiépítés fogadó tartály)
tartály térfogat [m3]
dekontamináló oldat (2. blokki)
sűrítmény (Co-60 eltávolítás után)
sűrítmény (Co-60 és Cs-eltávolítás után) ioncserélő gyanta és transzportvíz
600 600
leürítések (tokozott üzemanyag kezelés) sűrítmény (Co-60 eltávolítás előtt) sűrítmény szabad térfogat evaporátor savazó oldat
500 500
02TU80B001
02TW85B001
02TW80B006
02TW80B005
02TW80B004
02TW80B003
02TW80B002
02TW80B001
02TW15B001
02TW10B003
02TW10B002
02TW10B001
02TW30B004
02TW30B003
02TW30B002
02TW30B001
01TW15B001
01TW20B001
01TW10B001
01TW30B005
01TW30B004
01TW30B003
200 200
01TW30B002
300 300
01TW30B001
400 400
100 100
00
6. ábra A folyékony hulladék tároló tartályok töltöttsége a 2013. december 31-i állapot szerint
[tartály alfanumerika]
21
4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása A radioaktív kis- és közepes aktivitású hulladékok átmeneti tárolásának célja a hulladékok ellenőrzött, ideiglenes tárolása a végleges elhelyezést megelőzően. A 2013ban képződött kezelt hulladék a VK302/I-1 helyiségben került elhelyezésre. Az előző években keletkezett mennyiséggel együtt 2013. december 31-én az atomerőműben tárolt mennyiség 10 004 darab 210 literes, hulladékot tartalmazó hordó.
4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése
2013-ban az atomerőmű ellenőrzött zónájában 892 db 210 literes térfogatú, hordóba tömörített, tömörítetlen, illetve víztelenített iszap kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék képződött. A 892 db hordó hulladék típusonkénti eloszlása az elmúlt években keletkezett hordók hulladék típusonkénti eloszlásához hasonló. 22
• 492 db hordó (69,6%) tömörített hulladék (T), • 398 db hordó (30,1%) nem tömörített hulladék (N), • 2 db hordó (0,3%) víztelenített iszap (I). A felületi szennyezettség alapján történő minősítések bizonyították, hogy a hordókon nem fixált felületi szennyezettség, a hordók minősítésének idején, nem volt. A 892 db hordóból 846 db hordó (94,8%) aktivitáskoncentráció és izotóp-összetétel szerinti minősítését végeztük el. Ezeken kívül 997 db régebben tömörített hordó minősítése is megtörtént, amelyekből 918 db volt a — 2007 előtt tömörített — úgynevezett történelmi tömörített. Bátaapátiba 2013. évben 960 db hordó került kiszállításra, típus szerint mind történelmi tömörített hulladékot tartalmazó hordó. Így 2013. év során összesen 1842 db hordó minősítésére került sor. A 1842 db minősített hordó hulladék típusonként az alábbi eloszlást mutatja: • 497 db hordó (27,0%) tömörített hulladék (T), • 431 db hordó (23,3%) nem tömörített hulladék (N), • 913 db hordó (49,6%) történelmi tömörített hulladék (TT), • 1 db hordó (0,1%) víztelenített iszap hulladék (I).
nyiségének mintegy kétharmadát. Ebbe a hulladéktípusba tartoznak a primerkörben használt egyéni és kiegészítő védőeszközök, textilhulladékok, fóliák, szűrők stb.
4.7 Radioaktív hulladék kiszállítások 2008. december 2-án, hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként megkezdődött a kis és közepes aktivitású hordós hulladékok kiszállítása a Bátaapátiban található végleges tároló felszíni létesítményébe.
A kiszállítások megkezdése előtt, a nemzetközi ajánlások és a hazai hatályos szabályozás alapján kidolgozásra kerültek a hulladék átvételi követelmények, amelyek rögzítették a kiszállítandó hulladékok összetételére, csomagolására és ellenőrzésére vonatkozó előírásokat.
A hulladék átvételi követelményeknek való megfelelés érdekében bevezetésre került egy minőségbiztosítási rendszer, amely a hulladék keletkezésétől a végleges tárolóba történő kiszállításig nyomon követi a hulladék útját. A minőségbiztosítás alapvető célja, hogy az ellenőrzéssel és teszteléssel járó káros hatásokat minimálisra csökkentse, ugyanakkor biztosítékot nyújtson arra, hogy a hulladék megfelel az átvételi kritériumoknak. A minőségbiztosítási program részeként kidolgozásra került a tömörített hulladékokra vonatkozó hulladékcsomag specifikáció, amely előírja, hogy minden hordós hulladék rendelkezzen egy ún. hulladékcsomag adatlappal. Ez a dokumentum mindegyik hordó,
A hulladék átvételi követelmények először a tömörített hulladékokra lettek kidolgozva, mivel az ilyen típusú hulladékok teszik ki az atomerőműben keletkező hulladékok men�-
23
minőségbiztosítási szempontból fontos adatait tartalmazza, úgymint egyedi azonosítók, a hulladékforrások (blokk és szint szerint külön feltüntetve), kezelési paraméterek (tömörítés ideje, tömörítést végző, a hulladékcsomag tömege), minősítési adatok (aktivitáskoncentráció, felületi szennyezettség, átlagos és maximális felületi dózisteljesítmény), átmeneti tárolási adatok. A minőségbiztosítási rendszer előírja a keletkező hulladékok fokozottabb ellenőrzését is. Ennek érdekében, a szelektív gyűjtésre vonatkozóan külön szabályozás került kiadásra, amelynek része a keletkezett hulladékok folyamatos ellenőrzése is. Ez a gyakorlatban minden századik zsák átvizsgálását jelenti, függetlenül a hulladék keletkezési helyétől és idejétől. Az ellenőrzés eredménye külön erre a célra készített adatlapon kerül rögzítésre. A hulladékcsomagok adatai elektronikus formában is rögzítésre kerülnek. Ezen adatok alapján készül az egyedi azonosítóval rendelkező átadás-átvételi adatlap, amely az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és az RHK Kft. képviselői által kerül aláírásra a kiszállításokat közvetlenül megelőzően. Egy szállítmány 16 hordóból áll, amelyek az erőműben is használt hordkeretekbe kerültek elhelyezésre (hordkeretenként négy hordó). 2008—2011 között 3000 hordó kiszállítása történt meg. 2012-ben a hulladékok átadása 24
az RHK Kft. részére szünetelt, ez idő alatt az átmeneti tárolóban az átadható hordók kiválogatását és átadásra történő előkészítését végezték. 2013-ban 960, 2007 előtt tömörített (ún. „történelmi”) hordó kiszállításával újrakezdődött a betárolás a bátaapáti végleges tárolóba, a végleges hulladékcsomagot előállító technológia üzembe lépésének köszönhetően. A továbbiakban a „történelmi” kategóriába tartozó hulladékokat kilencesével egy betonkonténerbe becementezik, majd így kerülnek a felszín alatt kialakított tároló kamrákba. A kiszállított, illetve a kiszállításra váró hordók jellemzői elektronikus adatbázisban is rögzítésre kerülnek. Ez a hulladékleltár tartalmazza a hulladékcsomag adatlapokon található valamennyi információt, a kiszállítási adatokat, a hordók összaktivitását stb. A későbbiekben a többi hulladéktípusra (nem tömöríthető, radioaktív iszapok stb.) is kidolgozásra kerülnek a hulladék-átvételi követelmények.
5. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2013. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése
25
Az atomerőmű a nukleáris biztonság elsődlegessége mellett nagy hangsúlyt fektet a környezeti elemek védelmére, hagyományos (nem nukleáris) értelemben is. A következőkben bemutatjuk az erőmű nem nukleáris hatását az egyes környezeti elemekre, illetve a védelmük érdekében végzett tevékenységeket.
Dunából, az ivóvíz igényt a csámpai kutakból (rétegvíz), az ipari- és tűzivíz rendszer vízellátását a parti szűrésű kutakból biztosítják.
5.1.1 Felszíni vizek védelme
5.1 Vízminőség-védelem
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vízi létesítményeinek fenntartását és üzemeltetését az egységes vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján végzi. Az erőmű vízfelhasználásának csoportjai: • hűtésre használt vizek, amelyek maradéktalanul visszajutnak a befogadó Dunába; • technológiai pótvízellátás; • szociális vízellátás; • tűzivíz ellátás. Az erőmű hűtővizét és a technológiai pótvízelőkészítőben felhasznált nyersvizet a 26
Az atomerőmű, mint az ország legnagyobb nyersvíz használó üzeme különös gondot fordít a víz minőségének védelmére. A felszíni vízkivételből biztosított hűtő- és technológiai vizek mennyisége 2013-ben 2709,6 millió m3 volt, ami 0,176 m3/kWh-s fajlagos hűtővíz felhasználást jelent. Az erőmű hűtővíz felhasználását 1997—2013 között a 7. ábra mutatja be. A hűtővíz rendszer elsődleges feladata a kondenzátorok hűtése, amely az energiatermelés nukleáris folyamataival nincs kapcsolatban, és vegyi kezelésektől is mentes. A Dunából kivett, fizikailag megtisztított (szűrt) víz, a felhasználást követően gyakorlatilag változatlan minőségben folyik vissza a befogadóba.
felhasznált hűtővíz mennyisége [1000 m3] 3000000
2500000
2000000
1500000
1000000
2013
[év]
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
0
1997
500000
[év]
7. ábra Hűtővíz felhasználás 1997-2013 között
fajlagos hűtővíz felhasználás [m3/kWh] 0,25
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
0,15
1992
0,20
8. ábra Fajlagos hűtővíz felhasználás 27
A kibocsátott hűtővíz a befogadó Duna hőszennyezését nem, csak hőterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Ennek érdekében hatósági engedélyeink a hőlépcső maximális mértékét és a Duna víz hőmérsékletének maximumát határozzák meg, ezeket a korlátokat 2013-ban is betartotta az atomerőmű. A 7. és 8. ábrából látható, hogy míg az erőmű hűtővíz felhasználása a blokkok teljesítmény növelése miatt növekedett 2009—2010 években a korábbi évekhez képest, addig a fajlagos hűtővíz felhasználás, vagyis az 1 kWh-ra jutó hűtővíz mennyisége csökkent. A hűtővíz felhasználás nagyban függ a visszakeverhető (újra felhasználható) vízmennyiségtől, amely pedig a Duna vízhőmérsékletének, mint külső tényezőnek függvénye. A Dunába visszavezetett hűtővíz (melegvíz) felszín alatti vizekre gyakorolt esetleges hatását az atomerőmű által létesített környezetvédelmi monitoring rendszer ellenőrzi. A Duna mentén hat szelvényben kiépített észlelőrendszer — amely az erőmű és a Sió torkolat közötti szakaszon speciálisan kiépített meder alatti szondákból és figyelőkutakból áll — vizsgálati eredményei igazolják, hogy az erőmű kibocsátásai nincsenek hatással a meglévő és a potenciális partiszűrésű vízbázisokra. A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkező szennyvíz az erőmű kommunális szennyvíztisztító rendszerén keresztül kerül kibocsátásra. A műtárgysor totáloxidá28
ciós, eleveniszapos, teljes biológiai tisztítású, a kikerülő fölösiszap sűrítés után iszapszikkasztó ágyra kerül. A szennyvíztisztítás hatásfokát az üzemi kontroll rendszeresen ellenőrzi. 2013-ban keletkezett kommunális szennyvíz mennyisége: 149 679 m3. 2013-ban befejeződött a szennyvíztisztító telep rekonstrukciója. A technológia lényegi változásai az alábbiak: a II. műtárgysor mélylégbefúvásos rendszerűvé lett alakítva. A fúvók szabályozása a levegőztető medencékben mért oldott oxigén koncentráció alapján történik. A kiegyenlítő medencében található szivattyúk is frekvenciaszabályozást kaptak. A levegőztető medencék iszaprecirkulációja is átalakításra kerül. Az átalakítás után a telep villamos-energia fogyasztása jelentősen csökkent, valamint a korszerű szabályozásoknak köszönhetően a tisztítási hatásfok is javult. A felújított II. műtárgysor az atomerőmű teljes szennyvíztisztítási igényét ki tudja elégíteni. Az atomerőmű bővítési területének északi részén keletkező szennyvíz, átemelőn és csatornahálózaton keresztül, a Paks városi szennyvíztisztító telepre kerül, amelynek szennyezőanyag koncentrációja nem haladhatja meg a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. sz. mellékletének egyéb befogadóba való közvetett bevezetésre előírt küszöbértékeket (5. táblázat) Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz előállítás során keletkező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkotják, melyek semlegesítése és lebegőanyag tartalmának kiülepedése a 10 000 m3-es
agyagbélésű zagymedencékben történik. A blokkok karbantartásakor, a főberendezések, csővezetékek konzerválásakor vegyszeres hulladékvizek keletkeznek. Ezek kibocsátása a 10 000 m3-es, vegyszerálló burkolattal ellátott vegyszeres hulladékvíz medencéből végzett ellenőrzés (vízkémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok) után történik. A medencék vízminőségét és kibocsátását rendszeres üzemi kontroll ellenőrzi. A zagymedencéből elvezetett, lebegőanyagoktól megtisztított víz magas sótartalma jelent környezeti terhelést. A sótartalom legnagyobb része a sósav és a nátrium-hidroxid regenerátumainak reakciójából keletkező nátrium-klorid, azaz konyhasó. Összehasonlításként elmondható, hogy a zagymedencékből elfolyó víz sótartalma (átlagosan 3,5 g/l) egy nagyságrenddel kisebb, mint a tengervíz sótartalma (~35 g/l). 2013. évben 148 842 m3 hulladékvíz keletkezett, amely a hűtővíz éves mennyiségével összevetve már a melegvíz csatornában bekövetkező kb. 18 000-szeres hígítás után került a Dunába. A sótartalom tekintetében, az évi átlagos szennyezőanyag-áramokból számítható, hogy a Duna alap sóterhelését a zagymedencékből elfolyó hulladékvíz jelentéktelen mértékben emeli meg.
Komponens pH Összes szerves oldószer extrakt [mg/l] KOI Cr [mg/l] Összes N tartalom [mg/l]
A szekunder köri konzerválások hulladékvizeinek fogadására szolgáló medence HDPE burkolatának vízzárósági ellenőrzését a kiépített geoelektromos szenzorhálózattal 2013. évben 3 alkalommal végeztük el. Mindhárom mérés eredményeként megállapítható volt, hogy a szenzorhálózat a fólia vizsgálatára alkalmas, és a HDPE fólia integritása megfelelő. A hulladékvíz a megfelelő tartózkodási idő után, kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeinek birtokában, a hatóság értesítése mellett kerül kibocsátásra. A 2013. évben keletkezett hulladékvíz minősége és mennyisége (6600 m3) tekintve hasonló volt, mint a korábbi években, a Dunába való kibocsáthatóság feltételei messzemenően teljesültek. A melegvíz csatorna torkolati energiatörő műtárgyában kialakított V4 mintavételi hely szolgál mind a hatósági, mind az önkontroll mintázás biztosítására. A mintavételi hely a Dunába vezetett összes használt víz és a tisztított szennyvíz együttesének (eredőjének) minőségét reprezentálja. A V4 mintavételi helyen a használtvíz és szennyvíz minőségét jellemző komponensek koncentrációja nem lépheti túl a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletében az országos területi határértékek közül a „4. Általános
éves maximum 7,81 5,0 170 82,8
átlag
Határérték
7,175 5,0 96 60,5
6,5–10,0 50 1000 150
5. táblázat: Paks városi szennyvíztelepre átadott szennyvíz minőségi adatai (2013) 29
védettségi kategória befogadói”-ra előírt határértékeket. Az érvényes monitoring program keretében a vízjogi engedélyben határértékkel meghatározott valamennyi paraméter ellenőrzésre kerül. Kibocsátás
komponens
pH Összes szerves oldószer extrakt Biológiai oxigén igény KOI Cr Összes lebegő anyag tartalom Nitrit-ion Nitrit-N Nitrát-ion Nitrát-N Ammónium tartalom Ammónium-N Összes szervetlen N Összes N tartalom Összes P tartalom Összes Fe tartalom Összes Mn tartalom Összes Cu tartalom Összes Zn tartalom Összes Pb tartalom Összes Ni tartalom Összes Cr tartalom Összes Ag tartalom Összes Cd tartalom Összes Hg tartalom Összes Fluorid tartalom Összes As tartalom Összes Ba tartalom Összes Co tartalom Összes Mo tartalom Összes Sb tartalom Összes Sn tartalom
ellenőrzésünk eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a hatósági korlátokat messzemenően betartottuk (6. táblázat).
mértékegység
éves maximum
átlag
határérték
8,29
8,13
6–9,5
(mg/l)
5
<5
10
(mg/l)
22
12,66
50
(mg/l)
70
33,25
150
(mg/l)
126
74,37
200
(mg/l)
0,05
< 0,017
-
(mg/l)
0,05
< 0,017
-
(mg/l)
7,62
2,54
-
(mg/l)
1,72
0,57
-
(mg/l)
0,13
0,05
-
(mg/l)
0,10
0,05
20
(mg/l)
3,08
1,72
-
(mg/l)
4,42
1,84
55
(mg/l)
0,11
0,10
10
(mg/l)
4,6
0,29
20
(mg/l)
0,042
0,021
5
(μg/l)
63,5
29,1
2000
(μg/l)
37,8
36
5000
(μg/l)
5
<7
200
(μg/l)
9,2
5
1000
(μg/l)
14,9
7,8
1000
(µg/l)
8,7
2,33
100
(µg/l)
2
<2
50
(µg/l)
0,5
< 0,5
10
(mg/l)
0,09
0,82
20
(µg/l)
8,1
5
500
(µg/l)
50,5
32
500
(µg/l)
5
<5
1000
(µg/l)
5,2
5
300
(µg/l)
5
<5
-
(µg/l)
295
238
500
6. táblázat A Dunába kibocsátott víz minősége (V4 mintavételi hely) 30
A paksi atomerőmű 1996 óta a Csámpai vízcsatornán keresztül vízátadással segíti a Faddi-holtág fürdéshez, vízi sportokhoz szükséges jó vízminőségének, megfelelő vízszintjének biztosítását. Erre a célra 2013-ban a hűtőgépházi klíma berendezések hűtővizéből 1 168 560 m3 víz került átadásra a Faddi-holtágba. A felhasznált kondenzátor hűtővíz minősége megfelelő a körtöltéses rendszerű, 75 ha területű halastavak frissvíz ellátásához. A horgászatot kedvelők és családjaik számára kellemes időtöltést nyújtó tórendszer pótvízellátása, így a használt hűtővízzel történik. A nyári időszakban a haltenyésztés szempontjából már nem előnyös a melegebb vízzel történő vízutánpótlás, ezért kiépítésre került a halastavak friss Duna vizes betáplálását lehetővé tevő csővezetékrendszer.
5.1.2. Felszín alatti vizek védelme Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrizzük. A monitoring rendszerben 42 db talajvízfigyelő kutat vizsgálunk különböző — az ellenőrzött technológiától függő — paraméterre. A talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében 118 kút vízszintjét regisztráljuk, köztük 18 db kútban automatikus vízszintregisztráló berendezés működik. A potenciális környezetszennyező források ellenőrzése érdekében az alábbi létesítmények környezetének monitoringját végezzük:
• veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, • ipari zagytér, • földalatti olajtartályok, • kommunális hulladékvízrendszer. A felszín alatti vizekben a környezetvédelmi felülvizsgálatok során feltárt állapothoz képest szennyezést nem tapasztaltunk. Az atomerőmű szociális vízellátását a Csámpai Vízmű mélyfúrású kútjai biztosítják. A rétegvíz kutakból biztosított szociális jellegű ivóvíz kitermelés 219 835 m3 volt. A kitermelt víz vas- és mangántalanítás, valamint fertőtlenítő klórozás után kerül a fogyasztókhoz.
5.2 Levegőtisztaságvédelem Az atomerőműnek technológiájából adódóan igen kicsi a légköri emissziója, nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, port, pernyét, sem légszennyező anyagokat. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén három darab inaktív levegőterheléssel üzemelő technológia található: • szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízel-generátorok (12 darab pontforrás P3-P14); • dízel hajtású tüzivíz szivattyú (2 darab pontforrás: P17-18); • mobil áramfejlesztő dízelgenerátorok tárolása — súlyos balesetkezelésre (1 db pontforrás: P19)
A fenti technológiák üzemeltetésére az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. levegővédelmi működési engedéllyel rendelkezik. A biztonsági dízelgenerátorokra vonatkozó
32
levegőtisztaság-védelmi működési engedély alapján a generátorokhoz tartozó pontforrások éves üzemideje az 50 üzemórát nem haladhatja meg. A biztonsági berendezések üzemórái 2013-ban: • 1-2. blokk (6 db dízelgenerátor összesen): 122 h • 3-4. blokk (6 db dízelgenerátor összesen): 105 h • dízel hajtású tűzivíz szivattyúk (2 db szivattyú összesen): 24 h • SBK (súlyos baleset kezelés) mobil dízelgenerátorok (4 db dízelgenerátor összesen): 18 h A levegőtisztaság-védelmi követelményeket 2013-ban is betartotta az atomerőmű. Az atomerőmű elhanyagolható szén-dioxid kibocsátású üzeme nagyban segíti Magyarországot a klímavédelemben és a kiotói vállalások teljesítésében.
5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 5.3.1 Veszélyes hulladékok 2013-ban 416,139 t veszélyes hulladék keletkezett az erőműben (elsősorban olajjal szennyezett hulladék — rongy, iszap — fáradt olaj, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok és göngyölegek — pl. festékes, vegyszeres göngyölegek — elektronikai hulladék, leselejtezett technológiai vegyszer, akkumulátor, bontott tetőszi-
getelés azbeszt tartalmú szigetelőanyag, fénycsövek, ioncserélő gyanta). 2013 elején 44,5 t veszélyes hulladékot tároltunk az üzemi gyűjtőhelyen, valamint 53,5 t kommunális szennyvíziszapot a kommunális szennyvíztisztító iszapágyán. 2013-ban — engedéllyel rendelkező vállalkozóknak — hasznosításra ill. ártalmatlanításra átadva 390,988 t veszélyes hulladék sorsáról gondoskodtunk. A 2013-ban keletkezett veszélyes hulladékokat a 9. ábra szemlélteti.
savak Hg tartalmú folyékony hulladék nyomdai hulladék irodatechnikai hulladék selejt szerelőanyagok fáradt olaj Rockwell-olaj trafóolaj olajos iszap (kocsimosó) vizes fáradtolaj veszélyes anyaggal szennyezett göngyölegek (olajos, festékes vegyszeres) sprays flakon hulladék veszélyes anyaggal szennyezett adszerbensek (olajos rongy, vegyszerfelitató, légszűrő, aktívszén) vizes mosófolyadék selejt hűtőgépek elektronikai hulladék SF6 gáz palackban finomvegyszerek vegyszerhulladék (fotovegyszer, selejt technológiai vegyszer) akkumulátor (savas, lúgos, zselés) szárazelem hulladék vasúti talpfa bontott tetőszigetelés olajos és vegyszeres föld, kő azbeszt tart. Szigetelőanyag veszélyes A. tart. bontási hulladék rendelői vizsgálati anyagok lejárt szavatosságú gyógyszer bórax hulladék kommunális szennyvíz iszap ioncserélő gyanta fénycső
9. ábra A 2013-ban keletkezett veszélyes hulladékok fajtái (összes hulladék) 33
elektromos és elektronikai berendezések hulladéka 1,08% azbeszt tartalmú hulladékok 0,41% csomagolási hulladék 6,52% iszapok 7,89% vegyszerek és oldószerek 16,94% olaj és olajjal szennyezett hulladék 26,05% elem, akkumulátor és toner 19,59% egyéb 21,51%
10. ábra 2013-ban keletkezett veszélyes hulladékfajták, az összes hulladék tömegének százalékában Megjegyzés az ábrához: egyéb hulladék pl. szórófejes flakonok, selejt szerelőanyagok, vegyszerfelitató, aktív szén, levegőszűrő betét, vasúti talpfa, veszélyes anyag tart. bontási hulladék, egészségügyi hulladék, lejárt szavatosságú gyógyszer, fénycső.
A veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő gyűjtését és tárolását az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az 1990-ben létesített Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen biztosítja. A Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen 2013. december 31-én mintegy 123,2 t veszélyes hulladékot tároltunk. Az év végén az erőmű területén lévő veszélyes hulladék harmadát a ~40,37 t kommunális szennyvíziszap tette ki, amelyet a technológiában, a kommunális szennyvíztelep iszapszikkasztó ágyán kezelünk. Kommunális szennyvíziszap
34
elszállítás 2013. évben 18,02 t mennyiségben történt. A veszélyes hulladék mennyiségének változását alapvetően az adott évi tervezett karbantartások, felújítások volumene határozza meg. A következő ábrából jól látható a veszélyes hulladékok mennyiségének alakulása 1996—2013 között.
keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége [kg] 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 [év]
11. ábra 1996-2013. között keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége
35
5.3.2 Ipari, termelési hulladékok A termelési hulladékokat a kommunális hulladékoktól elkülönítetten, kijelölt és a szelektív gyűjtés céljára kialakított gyűjtőhelyen, ill. az erre kijelölt raktárban gyűjtjük. 2013. év végén az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. területén lévő nem veszélyes ipari hulladékok mennyisége 22,74 t volt. Tavaly az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenysége során összesen 1556 t nem veszélyes ipari hulladék keletkezett (ezen felül 2013 év elején 15,02 t ipari hulladékot tároltunk). Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további hasznosításra 819,88 t nem veszélyes hulladékot értékesített, továbbá 726,39 t nem hasznosítható hulladékot ártalmatlanított ipari illetve települési hulladéklerakóban.
36
Az erőművi karbantartások alkalmával nagy mennyiségben keletkeznek különböző fajtájú termelési hulladékok, amelyek gyűjtése egymástól elkülönítve, szelektív módon történik. Az atomerőmű leggyakoribb ipari hulladékai: papír, fém, fa, kőzetgyapot, kábel, üveg, műanyag. Az atomerőmű ipari hulladék anyagraktárból az összegyűjtött papírhulladék, valamint a fém hulladékok döntő része, további hasznosításra kerül. Az ipari hulladékok keletkezett mennyiségét a 12. ábra, az ipari hulladékok elhelyezését a 13. ábra szemlélteti.
telephelyen tárolt
200000
100000
0
12. ábra Keletkezett ipari hulladékok 2013-ban
1,45 %
46,36 %
ártalmatlanított
hasznosított
52,19%
13. ábra Ipari hulladékok elhelyezése 2013-ban
37
keletkezett ipari hulladékok típusai
szennyvíz-szipp.
kevert hull.
műanyag csom. hull.
kitermelt talaj
építési vegyes
tégla
betontörmelék
cserép és kerámia
bio bomló
szinttartó bukó iszap
hőcserélő hulladékvíz
papír csomagolási hull.
papír és karton
kőzetgyapot hull.
kábelek
vas és acél
ólom
alumínium
vörösréz, bronz, sárgaréz
műanyag bontási h
üveg hull.
fa csomagolási hull.
vasforgács
keletkező ipari hulladékok mennyisége [kg] 500000
400000
300000
5.4 Vegyi anyagok kezelése 5.4.1 REACH
hatályba, és egy átmeneti időszakot követően a jelenleg érvényben lévő osztályozási,
A 1907/2006/EK rendelet (REACH) a vegyi anyagok regisztrálásának, értékelésének, engedélyezésének és korlátozásának új rendszerét hozta létre.
címkézési és csomagolási irányelvek helyé-
2008-ban kezdődött az a 11 évig tartó folyamat, amely a jelenleg az EU piacán lévő anyagoknak ebbe az új rendszerbe történő átvezetését jelenti.
A CLP jogszabály a vegyi anyagok osztá-
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt-nek importálóként és továbbfelhasználóként is új kötelezettségeket jelent a jogszabály végrehajtása. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt-nek 2013-ban regisztrációs kötelezettsége nem állt fenn.
GHS) alapul.
5.4.2 CLP Az Európai Parlament és Tanács vegyi anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelete (CLP) 2009. január 20-án lépett 38
be lép. A CLP-rendeletet anyagokra 2010. december 1-jétől, keverékekre pedig 2015. június 1-jétől kell alkalmazni.
lyozásának és címkézésének új rendszerét vezeti be az egész EU-ban, amely az ENSZ egyetemes harmonizált rendszerén (ENSZ
A CLP a vegyi anyagok és keverékek veszélyeiről, illetve másoknak az -e veszélyekről való tájékoztatásáról szól. Az ipar feladata, hogy az anyagok és keverékek forgalomba hozatala előtt megállapítsa azok veszélyeit, és az azonosított veszélyeknek megfelelően osztályozza azokat. Amennyiben egy anyag vagy keverék veszélyes, azt címkével kell ellátni, hogy a munkavállalók és a fogyasztók az anyag vagy keverék kezelése előtt tudja
Zrt. is érintett a rendelet előírásainak betartásában. Elsősorban az a feladatunk, hogy a beszállítóinktól megköveteljük a CLP előírásainak való megfelelést, ellenkező esetben ugyanis a kötelezettségeket (osztályozás, nak annak hatásairól. A rendeletben a „keve-
bejelentés, címkézés, biztonsági adatlap
rék” ugyanazt jelenti, mint az eddig használt
készítés) az atomerőműnek kell elvégezni.
„készítmény” kifejezés.
Törekszünk az EU-n belüli beszerzésekre. 2013-ban a rendelet szellemében folyama-
A rendelet kötelezettségeket ró a továbbfel-
tosan végeztük a beérkező biztonsági adat-
használókra is, így az MVM Paksi Atomerőmű
lapok megfelelőségének vizsgálatát.
39
5.4.3 Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása Az erőmű vegyszerfelhasználásának döntő részét a víz-gőz körfolyamathoz szükséges póttápvíz előkészítése igényli, ezen technológia sósavat, nátrium-hidroxidot, vas-szulfátot, kénsavat, kalcium-hidroxidot, és nátrium-klorid oldatot használ. A felhasznált vegyszerek mennyiségét befolyásolja a blokkok által igényelt pótvíz mennyisége, illetve a Dunavíz, mint nyersvíz sótartalma. A vegyszerek 2013. évben felhasznált men�nyiségét a 14. ábra mutatja.
A 14. ábrán szereplő további vegyszereket a primer- és szekunderköri víz kémiai paramétereinek beállításához (ammónium-hidroxid, hidrazin), a leállások alatti konzerváláshoz (ecetsav, rofamin) ill. a primer- és szekunderköri ioncserélő gyanták regenerálásához (salétromsav, nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid) használtuk fel.
felhasznált mennyiség [t]
felhasznált mennyiség [t] 500
400
300 200
100
14. ábra Technológiai vegyszerfelhasználás 2013-ban 40
salétromsav 100%
rofamin TD (okta-decil-amin)
nátrium-klorid
hidrazin (55%)
bórsav
ammónium-hidroxid (25%)
kálcium-oxid
kálium-hidroxid
kénsav (96%)
vas (II) szulfát
nátrium-klorid (100%)
vegyszer neve sósav (30%)
0
6. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása
41
6.1 Az üzemidőhosszabbítás 2013. évi értékelése 6.1.1 Előzmények
A végrehajtási projekt 2010-től a 4. blokk új üzemeltetési engedélyének megszerzéséig, 2017 végéig tart.
2010-től megkezdődött az Üzemidő Hos�szabbítás Végrehajtási Program teljesítése. A program magában foglalja az alábbiakat: • üzemidő hosszabbítás (ÜH) programban, illetve annak hatósági bírálatában előírt feladatok; • műszaki területeken tervezett feladatok; • az üzemidőn túli üzemeltetés feltételeinek megteremtésével kapcsolatos feladatok; • a paksi atomerőmű műszaki gyakorlatának átalakításával összefüggő feladatok.
6.1.2 ÜH projekt tevékenysége az engedélykérelem elbírálásának időszakában 1. blokki ÜH engedélyeztetés A blokkok tervezett üzemidőn túli üzemeltetésének engedélyezéséről a hatóság a blokkonként benyújtandó engedélykérelem elbírálása alapján dönt. A paksi atomerőmű
1. blokkjának üzemideje tervezetten 2012 végén járt volna le, így az üzemidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet 2011. december 5-én nyújtottuk be az OAH NBI számára. Az engedélykérelem elbírálása során a rendszeresen tájékoztattuk a hatóságot a feladatok végrehajtásáról, és sor került több konzultációra, valamint hiánypótlásra is.
legkésőbb 2013. december 31-ig. Az engedélykérelem megalapozó dokumentációja összeállításra került, ellenőrzése, valamint független szakértői felülvizsgálata lezajlott. Az engedélykérelem és az azt megalapozó dokumentáció az OAH-hoz benyújtásra került.
Mindezek eredményeképpen az Országos Atomenergia Hivatal 2012. december 17-i dátummal üzemeltetési engedélyt adott az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 1. blokkjára, 2013. január 1. napjától 2032. december 31. napjáig.
A MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 15 hónapos üzemelési ciklusra való áttérést tervez. Az új üzemanyag ciklus bevezetése, új technológiai megoldások, új műszaki normarendszer alkalmazásával kívánja biztosítani a rendelkezésre állás növelését és a karbantartási költségek csökkentését. Ebből adódóan a blokkok hosszú távú biztonságos üzemeltetésének megalapozásához alapul vett feltételrendszer is változni fog. Ez közvetlenül hat az üzemidő hosszabbítás engedélyeztetésére a megalapozó elemzések, minősítések egy részének felülvizsgálatán keresztül. Mindezeket figyelembe véve készült el a 3. blokki ÜH engedélykérelem megalapozó dokumentációjának feladatkiírása.
2. blokki ÜH engedélyeztetés 2013. kiemelt feladata a 2. blokki ÜH engedélykérelem benyújtása a hatósághoz
3. blokki ÜH engedélyeztetés
Jelenleg az erre vonatkozó szerződés előkészítő tevékenység zajlik.
43
6.2 A nukleáris energiatermelés kiváltásának környezeti következményei Az atomerőművi villamosenergia-termelés technológiája mentes azoktól a hagyományos kibocsátásoktól, mint a por, a pernye, a kén-dioxid, a nitrózus gázok és a szén-dioxid. Az atomerőmű jelenlegi működése évi átlagos 15 500 GWh termeléssel és a hazai korszerűbb erőművek átlagos (súlyozott) fajlagos CO2 kibocsátásával (0,4 kg/kWh) számolva kb. 10 millió tonna CO2 emissziót takarít meg. Ez igen jelentős mennyiség, hi-
44
szen a hazai erőművek 2001-ben pl. 12,037 millió tonna CO2-t bocsátottak ki. A megtakarítás az előbbi kétszerese, ha a hazai szénerőművek átlagos fajlagos kibocsátási mutatóival számolnánk. Ha pl. a jelenlegi erőmű struktúrával kívánnánk kiváltani a paksi atomerőművet, akkor az atomerőművi teljesítmény-részaránynak megfelelően, azaz kb. 40%-kal nőne a SO2, CO, NOx, szilárd légszennyezők és a CO2 kibocsátása a villamosenergia-iparban.
Hazánk számára a Kiotói Jegyzőkönyv az 1985—1987-es bázisidőszakhoz képest 6%os kibocsátás csökkentést tesz kötelezővé az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozóan a 2008-2012-es évek átlagában. Jelenleg a magyarországi CO2 kibocsátás a megállapított kvóta alatt van, amelynek hatására hazánk „kvóta eladásra” jogosult.
emelkedne, így megközelítenénk a 80 millió tonnás magyarországi kvóta határát. A kapacitás széntüzelésű erőművel történő kiváltása a gázüzemű erőműhöz képest további 4 millió tonna növekedést jelentene, amelynek negatív hatása a kedvezmény elmaradása mellett büntetést is eredményezne a 4 millió tonna növekményen.
Ha az atomerőmű kieső kapacitását gázüzemű erőművekkel oldanánk meg, úgy a CO2 kibocsátás csaknem 6 millió tonnával
A megújuló energiaforrásokra alaperőműi jelleggel a hazai körülmények között nem számíthatunk.
45
7. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer
47
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. működésére vonatkozó követelmények alapját az Atomtörvény (1996. évi CXVI. törvény), az Atomtörvény végrehajtásáról szóló 118/2011. (VII. 11.) számú Kormányrendelet és a rendelet mellékleteként kiadott Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (NBSZ) tartalmazzák. Ezen belül is az NBSZ 2. kötete „Az Atomerőművek Minőségirányítási Szabályzata” rögzíti a minőségirányítási rendszer kialakításához és működtetéséhez kötelezően alkalmazandó alapkövetelményeket. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az előírt követelmények maradéktalan teljesülését az OAH NBI (Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság) felé évente a Végleges Biztonsági Jelentés részeként igazolja.
7.1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a tevékenységéből fakadó környezetterhelés ésszerűen elérhető legkisebbre történő csökkentése, az előírások nagy biztonsággal történő betartása érdekében az MSZ EN 48
ISO 14001 : 2005 szabványnak megfelelően környezetközpontú irányítás rendszert működtet, amelyet rendszeresen tanúsíttat. A rendszer felülvizsgálati auditja 2013-ban sikeresen lezajlott. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egyes tevékenységeivel összefüggésben vizsgálatokat, ellenőrző méréseket végző, — az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány követelményei szerint kialakított — rendszert működtető laboratóriumokat üzemeltet. A laboratóriumok a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) általi akkreditációval rendelkeznek. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az alábbi területeken működtet akkreditált laboratóriumi rendszereket: • atomerőművi anyagok és berendezések, valamint ezek hegesztett kötéseinek roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatai; • az atomerőműben dolgozó személyek külső és belső sugárterhelésének meghatározása TL dózisméréssel, folyadék szcintillációs méréssel, valamint gamma-spektrometriával;
7.2 Környezeti politikánk Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., mint az MVM Zrt. által irányított társaságcsoport (MVM Csoport) meghatározó villamosenergia-termelő tagja, a csoport szintű környezeti célkitűzésekkel összehangoltan követelményként kezeli a környezetbiztonsági elvárásokatés azok következetes érvényesítését tevékenységének minden területén. • az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a KKÁT üzemi területéről és különböző technológiai rendszereiből légnemű, folyékony és szilárd minták vétele, előkészítése és ezek laboratóriumi radioanalitikai vizsgálata; • erőművi víz-, olaj- és gázrendszerek közegeinek, aktív és inaktív hulladékoknak a technológiai berendezések szerkezeti anyagainak, ezek korróziós lerakódásainak, az alkalmazott segéd- és adalékanyagok kémiai és radiokémiai, elektrokémiai vizsgálata; • az atomerőmű üzemeltetéséhez használt mérőeszköz ellenőrzését és kalibrálását végző metrológiai és kalibráló laboratóriumi rendszer.
A társaság vezetősége deklarálja, hogy az atomerőmű biztonságos üzemeltetése, a környezetbiztonság és a társadalmi elfogadottság magas szintjének megtartása mellett elkötelezett a tiszta, környezetkímélő villamosenergia-termelés, valamint a környezet védelme iránt.
Az atomerőmű speciális felkészültséget igénylő üzemeltetői létszámának biztosításához és meglévő szakember állomány tudásának szintentartáshoz kialakított képzési rendszert működtető MVM Paksi Atomerőmű Zrt. oktatási szervezete felnőttképzési intézményi akkreditációval rendelkezik.
A társaság vezetősége kötelezettségének tekinti a környezetszennyezés megakadályozását. Kitüntetett figyelmet fordít a természeti erőforrások takarékos felhasználására és a keletkezett hulladékok kezelésére.
Alapvető feladatának tekinti az atomerőmű környezetbiztonságának fenntartását és folyamatos növelését. Tevékenysége során eleget tesz a jogszabályokban, hatósági határozatokban, szabályozásokban rögzített környezetvédelmi követelményeknek, melyeket a partnerektől is elvár.
A társaság vezetősége meghatározza és kiértékeli azokat a környezeti kockázati 49
tényezőket, amelyek az atomerőmű üzemeltetéséből eredően a környezetre veszélyforrást jelentenek. Ezek hatását a lehető legkisebbre csökkenti. A környezethasználat során, a leghatékonyabb megoldások alkalmazásával, az ésszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel működteti az erőművet. A társaság vezetősége kiemelt figyelmet fordít a társadalommal, kiemelten a környező lakossággal, az érdekelt szervezetekkel, valamint a hatóságokkal való együttműködésre, a nyílt és őszinte tájékoztatásra. A környezetvédelmi tevékenysége javítása érdekében az MSZ EN ISO 14001-es szabvány szerint tanúsított Környezetközpontú Irányítási Rendszerét fejleszti, környezeti teljesítőképességét folyamatosan növeli. A társaság vezetősége gondoskodik valamennyi munkatársa rendszeres oktatásáról, környezettudatos gondolkodásmódjának kialakításáról és fejlesztéséről. A társaság környezeti
50
politikáját rendszeresen felülvizsgálja és a közvélemény számára is hozzáférhetővé teszi.
7.3 Környezetközpontú célok, programok A Környezetközpontú Irányítási Rendszer egyik alapvető jellemzője a környezetvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztését a környezetvédelmi célok kitűzése és az ezek eléréséhez meghatározott programok végrehajtása biztosítja, amelyek egyben a környezetpolitika megvalósításának eszközét is jelentik. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztése nem feltétlenül valósul meg egyszerre a társasági tevékenység minden területén.
Atomerőmű Zrt. a vezetőségi átvizsgálás keretében értékeli. Minden egyes cél hátterében egy program áll.
A környezetvédelmi célok köre az igények szerint dinamikusan változik, egyrészt évente előterjesztés készül az új célok kitűzésére, másrészt a célok elérésre kerülnek, teljesülnek. A célokat ill. azok teljesítését szolgáló programok végrehajtását az MVM Paksi
Évente újabb és újabb célok kerülnek kitűzésre. A célok egy része rövid távú, így a korábban kitűzött célok egy része már megvalósult; másik része hosszabb távú cél, amelyek végrehajtása elindult, az elfogadott programoknak megfelelően folyamatban van. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. néhány jelentős környezetvédelmi célját és azok teljesítésének lépéseit a következőkben mutatjuk be.
Transzformátorok kármentővel való ellátásának vizsgálata A projekt 100%-ban teljesült, 8 db főtranszformátornál elkészült a kármentő rendszer. A környezetközpontú cél teljesült, további transzformátor felújítások ill. azokhoz kapcsolódó kármentő kialakítás nem szükségesek.
Pótvízelőkészítő rekonstrukciója A PÖYRY ERŐTERV Zrt-vel közbeszerzési pályázat útján szerződést kötöttek a műszaki terv elkészítésére. A 2010. szeptember 23-i Műszaki Értekezlet döntése értelmében 5×50 m3/óra kapacitású lágyító műszaki tervét kellett elkészíteni, olyan moduláris kialakítással, hogy a sótalanvíz felhasználás csökkenése esetén (futó projekt berendezés és rendszer szintű átalakításokkal) szükség szerint 2×50 m3/óra teljesítményű sor elhagyható legyen. Döntés született a technológiáról: derítő egység, multimédiás szűrés, ultraszűrés, RO1 (fordított ozmózis), RO3, MG (membrán gáztalanító), RO2, EDI (elektro-deionizáció), kevertágyas ioncserélő. PÖYRY ERŐTERV Zrt. a villamos műszaki terveket pontosította és leszállította, ezzel
52
az összes szakterületet érintő műszaki terv véglegesítésre került. A vízjogi engedély kérelem alapján a környezetvédelmi hatóság a vízjogi létesítési engedélyt kiadta. A tervdokumentációk és szakvélemények alapján az építési engedélyt Paks Város Polgármesteri Hivatala kiadta. 2013. februárban a technológiai főberendezések beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázat lezárult, az MVM PA Zrt. szerződést kötött a HIDROFILT Kft-vel tervezésre, gyártásra. A főberendezések tervezése befejeződött. A berendezések gyártása folyamatban van, párhuzamosan az OVIT Zrt. a technológiai
tervek elkészítését végzi. Az MVM OVIT Zrt. az új pótvíz előkészítő épület építését megkezdte, tervezetten az idei év végén a szerkezetkész állapot biztosítható. Az időközben lejáró vízjogi létesítési engedélyek meghosszabbításra kerültek.
Az új pótvíz előkészítő üzem üzembe helyezése 2015 őszre várható, a projekt tervezetten 2017-ben zárul. A pótvízelőkészítő rekonstrukciója elősegíti a környezetterhelés csökkenését.
Olajos szennyvízmedence felszámolása (olajos szennyvízrendszer átalakítása) Az olajos szennyvízrendszeren elvégzett átalakítások eredményét a jóváhagyott program alapján egy évig ellenőriztük, amely alapján a nagynyomású kompresszorháznál a Bárczy-féle olajkiszűrő akna helyett tárolós rendszerű kezelést javasoltak.
felmerült átalakítások elvégzésére irányuló Fejlesztési Terv jóváhagyásra került. A kiviteli tervezés folyamatban van, amely alapján a sikeres társasági tervzsűrit követően kerül sor a vízjogi létesítési engedélyezés és a kivitelezésre irányuló beszerzési eljárás lefolytatására.
Az olajos szennyvízrendszer és az olajos medence megszüntetésére, valamint a
53
A „Radioaktív hulladékok kezelésének és átmeneti tárolásának műszaki koncepciója” című dokumentumban leírt feladatok, célkitűzések teljesítése Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a radioaktív hulladékokra hatást gyakorló körülmények változása és hatósági kötelezés miatt elkészítette az átfogó radioaktív hulladékkezelési- és átmeneti tárolási koncepciót, az ebben foglaltakat lehet a paksi atomerőmű környezetvédelmi céljainak tekinteni. A hatóság előírta, hogy ezt a koncepciót évente értékelni, felülvizsgálni kell, és éves jelentésekben kell beszámolni a hatóságnak. Ennek megfelelően a hulladékkezelési koncepció felülvizsgálata 2013-ban is megtörtént. Az alábbiakban a felülvizsgált koncepcióban lévő célkitűzések, illetve a célkitűzéseket megvalósító fejlesztések, beruházások helyzetében 2013-ban történt változásokat mutatjuk be. • Folyékony hulladékokat feldolgozó technológia (FHFT) helyzete A technológiának négy alrendszere van: 1. 2. 3. 4.
Co-60 eltávolítás; ultraszűrés; Cs-szelektív szűrés; bórsav visszanyerés.
A Co-60 eltávolító-komplex bontó berendezés szállítási szerződésének lezárá
54
sával, illetve az FHF technológia OAH NBI részére történő készre jelentésével a technológia létesítési szakasza lezárult, megkezdődött a folyamatos üzemeltetés. • MOWA cementező technológia helyzete 2011 októberében megkezdték a beszerzendő új cementezési technológia műszaki specifikációjának értékelemzéssel történő felülvizsgálatát. Az értékelemzési munka 2012. június elején befejeződött és elkészült az értékelemzési team munkáját összefoglaló tanulmány. A munka alapján megtörtént a cementező technológia beruházás indíthatóságának engedélyeztetése a megfelelő fórumokon. 2013 áprilisában megkezdődött a közbeszerzési eljárás előkészítése. A beszerzés időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételével indult 2013. július 2-án. A közvetlen részvételi felhívás kiküldésére 2013. augusztus 2-án került sor. A részvételi jelentkezések értékelése, többszöri hiánypótlás után, 2013. november 29-én zárult le. A közvetlen ajánlattételi felhívás kiküldésére 2014. január közepén került sor.
A kommunális szennyvízrendszer, a csapadékvíz rendszer és a kommunális szennyvíztisztító részleges rekonstrukciója A rekonstrukció befejeződött, a vízjogi üzemeltetési engedélyt az MVM PA Zrt. megkapta, így a fejlesztés sikeresen lezárult,
a környezetközpontú cél maradéktalanul teljesült.
11-42SC74D001 olajpára elszívó rendszer korszerűsítése A tárgyi beruházás Fejlesztési Terve jóváhagyásra került. A kiviteli tervezés folyamatban van, ezt követően kerül sor a kivitelező
kiválasztására és az átalakítás engedélyeztetésére. A kiviteli munkák végrehajtására a főjavítások alatt 2014-2015-ben kerül sor.
A Környezetellenőrző Laboratórium átalakítása A laboratórium felújítása és átalakítása rendben megtörtént, a cél teljesült.
55
Rövidítések és fogalmak magyarázata
RHK Kft.
=
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.
mSv/év
=
millisievert/év (millisievert = a sievert ezred része)
μg
=
mikrogramm, amely a gramm milliomod része
Kibocsátási határérték kritérium
=
Egy adott izotópra és a kibocsátási módra vonatkozóan a kibocsátási határérték és a kibocsátott mennyiség hányadosa melynek számítása: Rij
Σ El ij
≤1
ij
ahol: Elij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó kibocsátási határértéke (Bq/év), Rij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó éves kibocsátása (Bq/év). KKÁT
=
Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója
NBSZ
=
Nukleáris Biztonsági Szabályzat
MKEH
=
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
I. kiépítés
=
1. és 2. blokk együtt
II. kiépítés
=
3. és 4. blokk együtt
REACH
=
Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/ EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről. REACH = Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals
CLP
=
Az Európai Parlament és Tanács vegyi anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelete. CLP = Classification Labeling Packaging
HDPE 56
=
High Density Polyethylene, polietilén
Kiadja: MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 7031 Paks, Pf. 71, hrsz. 8803/15 központi telefon és fax: 06-75/505-000; 1/355-1332 weboldal címe: www.atomeromu.hu Facebook-profil neve: www.facebook.com/paksiatomeromu Felelős kiadó: Hamvas István vezérigazgató Fotók: Dr. Kalotás Zsolt: Élet a Brinyón c. könyv fotóinak felhasználásával Design: Vincze Bálint Tördelés: Szabó Szabolcs Nyomtatás: Atomix Kft. Nyomdaüzem Felelős vezető: Gergely Judit Etel
