KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZGAZDÁLKODÁS

A KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS SZAKMACSOPORT

SZAKMAI PROGRAMJA

TARTALOMJEGYZÉK

54 850 01 KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS………….……..…2. oldal 54 853 01 VÍZÜGYI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS………………………….………119. oldal

SZAKKÉPESÍTÉS RÁÉPÜLÉSEK 55 850 06 VÍZGAZDÁLKODÓ SZAKTECHNIKUS…………………………………….237. oldal 55 850 04 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKTECHNIKUS……….….…..264. oldal 55 850 01 HULLADÉKGAZDÁLKODÓ SZAKTECHNIKUS……………….……………291. oldal 55 850 05 TERMÉSZETVÉDELMI SZAKTECHNIKUS ………………………………….324. oldal

1

A 54 850 01 KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, VALAMINT A XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a(z) környezetvédelem - vízgazdálkodás ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 850 01 54 853 01

I.

Környezetvédelmi technikus Vízügyi technikus

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 14/2013 (IV.05.) szakképzési kerettanterveket tartalmazó NGM rendelet – a(z) 54 850 01 Környezetvédelmi technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 850 01 A szakképesítés megnevezése: Környezetvédelmi technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 14 Környezetvédelem-vízgazdálkodás Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XXIII Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 2

5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák:Szakmai előképzettség:Előírt gyakorlat:Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények:IV.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza. V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

3

A heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 8 óra/hét 8 óra/hét 10 óra/hét 12 óra/hét 33 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 288 óra/év 70 óra 288 óra/év 105 óra 360 óra/év 140 óra 384 óra/év 1056 óra/év 2691 óra

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a 9-12., és ezt követő 13. évfolyamon megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

4

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

11.

Ágazati szakképzés közismeret nélkül*

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13*

5/13 és 2/14.

12.

heti heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

1

heti óraszám e gy

1 0,5

Foglalkoztatás I.

2

5

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

12. heti óraszám e gy

Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret utolsó évf. nélkül* 1/13 5/13 és 2/14. heti heti óraszám óraszám ögy e gy e gy

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak


Környezetvédelemi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat

ögy


ögy


ögy

3

1

2

5

1

3

2

5

2

2

4 1

3

4

4 4

3

3

4 3

6

5

3

5

10870-12 Környezetv édelmi ügyintéző feladatok

10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok

Környezettechnika

összes óra összes óra

Környezettechnika gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat Környezetvédelmi számítások

3 3 2

Humánökológia

3

Környezeti biológia

2

Környezetgazdaságtan

3

Műszaki ismeretek

3

Jogi- és szakigazgatási ismeretek Környezeti analitika gyakorlat

2

Ügyintéző feladatok

3

1,5

4

4 8

70

4

4

105

8

6

4 10

140

6

6 12

16

15 31

160

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. * Az esti oktatás óraszáma a kétéves képzés óraszámának 50 %-a.

7

25,5 7,5 33

11498-12 11499-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás (érettségire épülő II. képzések esetén)

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2

e

gy

ögy

e

A szakképzés összes óraszáma

Szakmai követelmény-modul

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati Ágazati szakközépiskolai Ágazati szakközépiskolai képzés szakközépSzakképesítésképzés óraszáma a közismereti oktatással iskolai specifikus óraszáma a párhuzamosan képzés szakképzés közismeret Tantárgyak, összes óraszáma nélkül témakörök óraszáma 5/13. és 9-12. 2/14. 9. 10. 11. 12. 1/13. évfolyam gy

36

36

18

18

8 8 4 4 4 8

8 8 4 4 4 8

4 4 2 2 2 4 16 4 4 4 4 64 8 8

4 4 2 2 2 4 16 4 4 4 4 64 8 8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

8

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök 9.


e gy ögy Környezetvédelemi alapismeretek Ökológiai alapfogalmak A természetvédelem alapjai A víz, mint környezeti elem A levegő és a talaj, mint környezeti elem Települési környezet védelme

e

10.

11.

gy ögy e

gy ögy

108

36

18 18

12.

e 64

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma Szakképesítés Ágazati -specifikus A a közismeret szakközépiskolai szakképzés szakképzés nélkül képzés óraszáma összes összes óraszáma 5/13. és óraszáma 9-12. évfolyam 2/14. 1/13.

gy

e

gy

ögy

e

gy

208

180

208

18

36

36

36

18

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

64

36

64

64

9

Vízgazdálkodási alapismeretek Hidrometeorológia, vízkészlet gazdálkodás Hidrológiahidraulika Vízméréstan Geodézia Környezettechnikai alapok A fizikai eljárások alapelvei. Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik Biológiai eljárások alapjai Műszaki ábrázolás 108 Általános rajztechnikai 108 ismeretek

36

108

36

18

64

208

180

208

54

45

54

52

18

70

45

70

18 20

32 16

50 36

45 45

50 36

72

64

136

162

136

72

54

72

40

40

54

40

24

24

54

24

108

36

108

108

36

108

72

10

Laboratóriumi alapgyakorlatok Fizikai jellemzők mérése és eszközei Oldatkészítés Laboratóriumi alapműveletek Preparatív feladatok Környezetvédelmi gyakorlat Környezeti elemek vizsgálata Biológiai vizsgálatok Elválasztó műveletek Környezeti állapot vizsgálata Vízgazdálkodási alapgyakorlat Geodéziai mérések Hidrometeorológiai mérések Vízméréstan Analitika gyakorlat Bevezetés az analitikába Redoxi-titrálások

144 70

144

144

144

36

10

46

36

46

36

20

56

36

56

54

20

74

36

74

18

20

38

36

38

240

180

60

240

144 105

96

72

50

72

45

15

72

72

55 48

72 48

45 45

15 15

72 48

48

48

45

15

48

144

140

144

108

50

144

48

50

48

36

20

48

48

50

48

36

15

48

48

40 96

48 96

36 108

15 50

48 96

48

48

54

25

48

48

48

54

25

48

11

10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok

Környezettechnika Víz- és levegőtisztaság védelem Talajvédelem Zaj- és sugárvédelem alapjai Hulladékgazdálkodás alapjai Környezettechnika gyakorlat Szennyvízkezelés kémiai módszerei Vízkezelési módok Elválasztó műveletek Műszeres analitika gyakorlat Elektroanalitikai módszerek Optikai módszerek Környezetvédelmi számítások Kémiai számítások Környezetvédelemmel kapcsolatos számítások Méretezési számítások

12

160

160

40

40

40

40

40

40

40

40 96

96

32

32

32 32

32 32

96

96

48

48

48

48

64

64

12

12

26

26

26

26

Humánökológia Az emberiség globális problémái Környezet-egészségtan, környezettoxikológia Fenntartható társadalom Környezeti biológia Rendszerezés alapjai, növények és állatok Környezeti tényezők genetikai hatása Környezeti tényezők hatása az elterjedésre, viselkedésre Környezetgazdaságtan Technológia és a környezet Környezetszennyezés gazdaságtana Környezet gazdasági értékelése, dokumentálás Műszaki ismeretek Mechanikai ismeretek Szállító berendezések Áramlástechnikai mérések

13

96

96

32

32

32

32

32

32

64

64

24

24

20

20

20

20

96

96

20

20

38

38

38

38

96 32 32

96 32 32

32

32

10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok

Jogi és szakigazgatási ismeretek Jogszabálytan, közigazgatás Környezetvédelmi szakigazgatás és Európai Uniós ismeretek Környezeti analitika gyakorlat Vízvizsgálatok Talaj- és hulladékvizsgálatok Ügyintéző feladatok Önkormányzati igazgatás Településkörnyezet Adatszolgáltatási feladatok, dokumentálás

Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

144 144 144 144 70 105 288 288

216 144 192 192 140 360 384

1320

576 540 1116

160

64

64

32

32

32

32

48

48

24

24

24

24

96

96

32

32

32

32

32

32

816 240 1056

2376 1512/60% 864/40%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat * Az esti oktatás óraszáma a kétéves képzés óraszámának 50 %-a.

14

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

15

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák


Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság

FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és x biztonság jelentőségét Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve x részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint x érték A munkabalesetek és foglalkozási x megbetegedések hátrányos következményei A munkavédelem fogalomrendszere, x szabályozása Munkahelyek kialakításának alapvető x szabályai A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei Munkaeszközök a munkahelyeken Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet

16

x

x

x

x

x

x

x x

x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK x Információforrások kezelése x Biztonsági szín- és alakjelek x x Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat x Szabálykövetés Döntésképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK x Visszacsatolási készség Irányíthatóság Irányítási készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK x Rendszerező képesség x Körültekintés, elővigyázatosság x Helyzetfelismerés

1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x x x

x x

x

x x x

x

36 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek

8 óra

A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők.

17

A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai. 1.3.2. Munkahelyek kialakítása

8 óra

Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei

4 óra

A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága

4 óra

Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EKmegfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. 18

Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások

4 óra

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek

8 óra

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok. Balesetek és foglalkozási megbetegedések. Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.4. A képzés helyszíne: tanterem

19

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák: 1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá m

Alkalmazott oktatási módszer neve

1.1

magyarázat

1.2.

megbeszélés

1.3. 1.4. 1.5.

szemléltetés házi feladat teszt

A tanulói tevékenység szervezeti kerete csopor egyéni osztály t

Alkalmazandó eszközök és felszerelések Szakkönyvek, munkavédelmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés elemzése Oktatófilmek

x

x x x x

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 2.

2.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

Osztálykeret

Csoportbontás

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

x

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

x

x

A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai

1.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

20

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

21

A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Munkanélkülisé g

Álláskeresés

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkaviszony létesítése

Munkajogi alapismeretek

Foglalkoztatás II.

FELADATOK Munkaviszonyt létesít x Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat Feltérképezi a karrierlehetőségeket Vállalkozást hoz létre és működtet Motivációs levelet és önéletrajzot készít Diákmunkát végez SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége x Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák x Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) x Álláskeresési módszerek Vállalkozások létrehozása és működtetése Munkaügyi szervezetek Munkavállaláshoz szükséges iratok Munkaviszony létrejötte A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései x A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése x Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x Elemi szintű számítógéphasználat x Információforrások kezelése x Köznyelvi beszédkészség x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Önfejlesztés x Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság x 22

x x x x x x

x x x x x x x x x x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x x

x x

x x

x x

x x

Logikus gondolkodás Információgyűjtés

MÓDSZERKOMPETENCIÁK x x

2. Foglalkoztatás II. tantárgy

x x

x x

x x

16 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 4 óra

2.3.1. Munkajogi alapismeretek

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás, fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése

4 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

23

2.3.3. Álláskeresés

4 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség

4 óra

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 2.4. A képzés helyszíne. tanterem

24

2.5. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák:

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá m 1.1 1.4. 1.5. 1.6. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések interaktív tábla újság, számítógép


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x

interaktív tábla

x

interaktív tábla

x

interaktív tábla

x

számítógép

x

számítógép

x

számítógép, internetkapcsolat

x

interaktív tábla

x x x

2.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 25

A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

26

A 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír állásinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező, összetett mondatokban

x x x

x

x

x

x x x

x x x

x x x x x

x

x

x

x

x x

x

x x x

x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság x Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás Deduktív gondolkodás

27

Munkaválla lói szókincs

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerzés 2 Nyelvi készségfejlesztés

Foglalkoztatás I.

x x

x

x

x

x x

x x

x

x x x

x

3. Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek 3.3. Témakörök 3.1.1.1.Nyelvtani rendszerzés 1

8 óra

A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidőegyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 3.1.1.2.Nyelvtani rendszerezés 2

8 óra

A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, 28

hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 3.1.1.3.Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegennyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés, és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.1.1.4.Munkavállalói szókincs 24 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze. 3.4. A képzés helyszíne: Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben, a másik fele pedig számítógépes tanteremben történik, hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 29

3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. 3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá m


1.1 1.2. 1.3. 1.4.

magyarázat kiselőadás megbeszélés vita

1.5.

szemléltetés

1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

projekt kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat digitális alapú feladatmegoldás

1.10.

A tanulói tevékenység szervezeti kerete csopor egyéni osztály t x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések interaktív tábla számítógép, interaktív tábla számítógép

x x x x x

számítógép, interaktív tábla

x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

Osztálykeret


x

újság

x

interaktív tábla

x

30

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám


x

számítógép

x

számítógép

x

számítógép

x

interaktív tábla

2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Levélírás Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Csoportos helyzetgyakorlat

számítógép

x x x x

x x x


31

A 11494-12 azonosító számú Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

32

A 11494-12 azonosító számú Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Geodézia

Vízméréstan

Hidrometeorológiavízkészlet gazdálkodás Hidrológiahidraulika

x

Vízgazdálkodási alapismeretek természetvédelem

x

hulladékgazdálkodá s

talajvédelem

Szakmai követelménymodul azonosító száma és megnevezése

vízvédelem

Környezetvédelemi alapismeretek

FELADATOK Műszaki ábrázolást végez, szabadkézi rajzot készít Elvégzi a síkmértani alapszerkesztéseket Alkalmazza a térgeometriai alapfogalmakat, vizsgálja a térelemeket Felismeri, jellemzi és rendszerbe foglalja az ember és a természeti környezet kapcsolatát Figyelemmel kíséri a világ környezeti állapotának változásait Ismeri és használja az ökológiai alapfogalmakat Megfogalmazza a természetvédelem fontosságát, alapelveit Felsorolja és jellemzi a környezeti elemeket Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket Ismeri a hulladékgyűjtési és tárolási módszereket Ismeri és leírja a környezeti elemek fizikai, kémiai, és biológiai jellemzőit Ismeri a természetes vizek összetételét, tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit Ismeri a légkör szerkezetét, összetételét, az egyes rétegek tulajdonságait, a légszennyezés forrásait, anyagait és azok környezetre gyakorolt hatásait Ismeri az időjárási elemeket, azok mérési eljárásait, dimenzióit Ismeri a talaj keletkezését, szerkezetét, összetételét, tulajdonságait és a főbb talajtípusokat 33

x

x x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x x x

x

x

x x x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

Meghatározza a szennyvíz fogalmát, fajtáit, összetételét x Jellemzi a gazdasági tevékenységek és a környezet egymásra gyakorolt hatását x Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket Részt vesz környezeti minták vételében és laboratóriumi minták x előkészítésében Környezeti és vízügyi kémiai alapokra épülő kémiai és biológiai x vizsgálatokban, terepi mérésekben vesz részt, alkalmazza az alapismereteket Használja a hidrológiai, hidraulikai, radiológiai alapfogalmakat Meghatározza a település fogalmát, csoportosítja és jellemzi azokat Ismeri a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén alkalmazható műszaki x megoldások alapjait Csoportosítja a jogszabályokat, tisztában van a felépítésükkel, használatuk x alapjaival Alkalmazza a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén használt x informatika alapelemeit SZAKMAI ISMERETEK Ábrázoló geometria x Térelemek vizsgálata Műszaki rajz Általános rajztechnika x Jelképes ábrázolás Szabadkézi rajz x Az ember és a természeti környezet Világméretű környezeti problémák A természeti környezet rendszerszerű értelmezése A környezet gazdasági értelmezése A természetvédelem célja, feladatai Környezeti elemek x A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai x Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai x A víz minősége és a víz tulajdonságai x A vízminősítés alapelvei, módszerei x 34

x

x

x

x x

x

x

x x

x

x

x

x x

x x

x x x

x x x x

x x x

x x

x x

x x x

x x x x

x

x x x x x x x x x x

x

x x

x

x

x

A légkör szerkezete és összetétele A levegőminősítés alapelvei, módszerei A talajminősítés alapelvei, módszerei Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi mérések alapjai x Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai x A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Települési alapfogalmak Hidrológiai alapfogalmak x Hidraulikai alapfogalmak Radiológiai alapfogalmak Ökológiai alapfogalmak Műszaki informatikai alapfogalmak Műszaki alapfogalmak Hulladékgyűjtés, tárolás alapjai SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése x Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai olvasott szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság Kitartás Precizitás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság Közérthetőség x Kompromisszum-készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás x Általános tanulóképesség Figyelem összpontosítás 35

x x x x x

x x

x x x

x

x

x

x

x x x

x

x x x

x x

x x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x x x x

x x

x

x x

x x x

x

áramlástechnika

mechanikai ismeretek szállitó berendezések, áramlástechnika

szerkezeti ismeretek

Műszaki ábrázolás

hulladékgazdálkodás , zaj-, sugárvédelem

biológiai eljárások


fizikai eljárások

környezettechnikai alapműveletek és berendezési

Környezettechnikai alapismeretek

FELADATOK Műszaki ábrázolást végez, szabadkézi rajzot készít Elvégzi a síkmértani alapszerkesztéseket Alkalmazza a térgeometriai alapfogalmakat, vizsgálja a térelemeket Felismeri, jellemzi és rendszerbe foglalja az ember és a természeti környezet kapcsolatát Figyelemmel kíséri a világ környezeti állapotának változásait Ismeri és használja az ökológiai alapfogalmakat Megfogalmazza a természetvédelem fontosságát, alapelveit Felsorolja és jellemzi a környezeti elemeket Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket Ismeri a hulladékgyűjtési és tárolási módszereket Ismeri és leírja a környezeti elemek fizikai, kémiai, és biológiai jellemzőit Ismeri a természetes vizek összetételét, tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit Ismeri a légkör szerkezetét, összetételét, az egyes rétegek tulajdonságait, a légszennyezés forrásait, anyagait és azok környezetre gyakorolt hatásait Ismeri az időjárási elemeket, azok mérési eljárásait, dimenzióit Ismeri a talaj keletkezését, szerkezetét, összetételét, tulajdonságait és a főbb talajtípusokat Meghatározza a szennyvíz fogalmát, fajtáit, összetételét Jellemzi a gazdasági tevékenységek és a környezet egymásra gyakorolt hatását 36

x x

x

x x x

x x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x

x

x

x x

x x

x

x x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a x közöttük lévő összefüggéseket Részt vesz környezeti minták vételében és laboratóriumi minták előkészítésében Környezeti és vízügyi kémiai alapokra épülő kémiai és biológiai vizsgálatokban, terepi mérésekben vesz részt, alkalmazza az alapismereteket Használja a hidrológiai, hidraulikai, radiológiai alapfogalmakat Meghatározza a település fogalmát, csoportosítja és jellemzi azokat Ismeri a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén alkalmazható műszaki x megoldások alapjait Csoportosítja a jogszabályokat, tisztában van a felépítésükkel, használatuk alapjaival Alkalmazza a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén használt x informatika alapelemeit SZAKMAI ISMERETEK Ábrázoló geometria Térelemek vizsgálata x Műszaki rajz x Általános rajztechnika x Jelképes ábrázolás x Szabadkézi rajz x Az ember és a természeti környezet Világméretű környezeti problémák A természeti környezet rendszerszerű értelmezése A környezet gazdasági értelmezése x A természetvédelem célja, feladatai Környezeti elemek A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai x Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A víz minősége és a víz tulajdonságai A vízminősítés alapelvei, módszerei A légkör szerkezete és összetétele A levegőminősítés alapelvei, módszerei 37

x

x

x

x

x

x x x

x x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x x x x x

x x x x

x x

x x

x x

x x x x x

x

x

x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x x

x x x x x

x

x

x

A talajminősítés alapelvei, módszerei Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi mérések alapjai x Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai x A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Települési alapfogalmak x Hidrológiai alapfogalmak x Hidraulikai alapfogalmak Radiológiai alapfogalmak Ökológiai alapfogalmak Műszaki informatikai alapfogalmak x Műszaki alapfogalmak x Hulladékgyűjtés, tárolás alapjai SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai olvasott szöveg megértése x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság Kitartás Precizitás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság Közérthetőség Kompromisszum-készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Általános tanulóképesség Figyelem összpontosítás

38

x x x

x x x

x x

x x x

x x

x

x

x

x x

x

x

x x x x x x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x x

x

x

x

x x

x x

x x

x x x

x x

x x

vízvizsgálatok

zaj és sugármérés, ülepedés vizsgálat

talaj és levegővizsgálatok

biológiai vizsgálatok

Környezetvédelmi gyakorlat

x x x

x x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x

x x x

laboratóriumi alapműveletek


bevezetés a laboratóriumi munkába

Laboratóriumi alapgyakorlatok

FELADATOK Műszaki ábrázolást végez, szabadkézi rajzot készít Elvégzi a síkmértani alapszerkesztéseket Alkalmazza a térgeometriai alapfogalmakat, vizsgálja a térelemeket Felismeri, jellemzi és rendszerbe foglalja az ember és a természeti környezet kapcsolatát Figyelemmel kíséri a világ környezeti állapotának változásait Ismeri és használja az ökológiai alapfogalmakat Megfogalmazza a természetvédelem fontosságát, alapelveit Felsorolja és jellemzi a környezeti elemeket Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket Ismeri a hulladékgyűjtési és tárolási módszereket Ismeri és leírja a környezeti elemek fizikai, kémiai, és biológiai jellemzőit Ismeri a természetes vizek összetételét, tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit Ismeri a légkör szerkezetét, összetételét, az egyes rétegek tulajdonságait, a légszennyezés forrásait, anyagait és azok környezetre gyakorolt hatásait Ismeri az időjárási elemeket, azok mérési eljárásait, dimenzióit Ismeri a talaj keletkezését, szerkezetét, összetételét, tulajdonságait és a főbb talajtípusokat Meghatározza a szennyvíz fogalmát, fajtáit, összetételét Jellemzi a gazdasági tevékenységek és a környezet egymásra gyakorolt hatását Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket 39

x

x x x

x x

x x x x x x

x

Részt vesz környezeti minták vételében és laboratóriumi minták előkészítésében Környezeti és vízügyi kémiai alapokra épülő kémiai és biológiai vizsgálatokban, terepi mérésekben vesz részt, alkalmazza az alapismereteket Használja a hidrológiai, hidraulikai, radiológiai alapfogalmakat Meghatározza a település fogalmát, csoportosítja és jellemzi azokat Ismeri a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén alkalmazható műszaki megoldások alapjait Csoportosítja a jogszabályokat, tisztában van a felépítésükkel, használatuk alapjaival Alkalmazza a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén használt informatika alapelemeit SZAKMAI ISMERETEK Ábrázoló geometria Térelemek vizsgálata Műszaki rajz Általános rajztechnika Jelképes ábrázolás Szabadkézi rajz Az ember és a természeti környezet Világméretű környezeti problémák A természeti környezet rendszerszerű értelmezése A környezet gazdasági értelmezése A természetvédelem célja, feladatai Környezeti elemek A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A víz minősége és a víz tulajdonságai A vízminősítés alapelvei, módszerei A légkör szerkezete és összetétele A levegőminősítés alapelvei, módszerei A talajminősítés alapelvei, módszerei Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi mérések alapjai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai 40

x

x

x

x x x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x x x x

x x x x

x

x x x x x x

x

x x

x

x x x

x

x x x x

x

x

x

x x x

x

x

x

x

x x x x x x x x x x x x

Települési alapfogalmak Hidrológiai alapfogalmak Hidraulikai alapfogalmak Radiológiai alapfogalmak Ökológiai alapfogalmak Műszaki informatikai alapfogalmak Műszaki alapfogalmak Hulladékgyűjtés, tárolás alapjai

x

x x x

x

x

x x x x

x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai olvasott szöveg megértése

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság Kitartás Precizitás

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság Közérthetőség Kompromisszum-készség

x

x

x

x x x

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Általános tanulóképesség Figyelem összpontosítás

x x

41

x x

fizikai eljárások


hulladékgazdálkodás , zaj- sugárvédelem

x x

környezettechnikai alapműveletek és berendezései

x x x

Analitikai gyakorlat

vízméréstan

hidrometeorológiai mérések


geodéziai mérések

Vízgazdálkodási alapgyakorlat

x

x

x


x

x x x

x x x x

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x x x x

x x

x

Részt vesz környezeti minták vételében és laboratóriumi minták előkészítésében Környezeti és vízügyi kémiai alapokra épülő kémiai és biológiai vizsgálatokban, terepi mérésekben vesz részt, alkalmazza az alapismereteket Használja a hidrológiai, hidraulikai, radiológiai alapfogalmakat Meghatározza a település fogalmát, csoportosítja és jellemzi azokat Ismeri a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén alkalmazható műszaki megoldások alapjait Csoportosítja a jogszabályokat, tisztában van a felépítésükkel, használatuk x alapjaival Alkalmazza a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén használt informatika alapelemeit SZAKMAI ISMERETEK Ábrázoló geometria x Térelemek vizsgálata x Műszaki rajz x Általános rajztechnika x Jelképes ábrázolás x Szabadkézi rajz x Az ember és a természeti környezet Világméretű környezeti problémák A természeti környezet rendszerszerű értelmezése A környezet gazdasági értelmezése x A természetvédelem célja, feladatai Környezeti elemek A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A víz minősége és a víz tulajdonságai A vízminősítés alapelvei, módszerei A légkör szerkezete és összetétele A levegőminősítés alapelvei, módszerei A talajminősítés alapelvei, módszerei x Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi mérések alapjai x Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai 43

x

x

x

x

x

x x

x

x

x x

x x x x x x x

x

x

x x

x

x

x x

x x

x x x

x

x x

x x x x x x x

x

x x x x

x x x x

x

x x x

x x x

x x x

x

x x x x

x x

x

x

A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Települési alapfogalmak Hidrológiai alapfogalmak Hidraulikai alapfogalmak Radiológiai alapfogalmak Ökológiai alapfogalmak Műszaki informatikai alapfogalmak x Műszaki alapfogalmak x Hulladékgyűjtés, tárolás alapjai SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai olvasott szöveg megértése x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság x Kitartás Precizitás x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság Közérthetőség Kompromisszum-készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás x Általános tanulóképesség Figyelem összpontosítás x

44

x x

x

x x

x x

x x

x

x x

x x

x

x x

x x

x

x x

x x

x x x

x

x

x

x

x

x x x

x

x x x

x x

x x x

x x

x x

4. Környezetvédelmi alapismeretek 208 óra/180 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 4.1. A tantárgy tanításának célja A Környezetvédelmi alapismeretek tantárgy tanításának célja a tanulók ökológiai, természetvédelmi és környezetvédelmi ismereteinek megalapozása és elmélyítése. Adjon tájékozottságot Magyarország ökológiai, természeti és környezeti adottságairól, mutassa be a hazai környezetvédelem és vízgazdálkodás ágazatait, folyamatait, technológiáit. Formálja a tanulók gondolkodásmódját, természet- és környezettudatos magatartását. Világítson rá napjaink globális problémáira és azok mérséklésének lehetséges útjára. Nyújtson átfogó ismereteket a környezeti elemek állapotáról, azok sérülékenységéről. Segítse a tanulókat leendő szakterületük kiválasztásában. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismeretei tantárgyak 4.3. Témakörök 4.3.1. Ökológiai alapfogalmak

36 óra/ 36 óra

10. évfolyam Az ember és környezete A környezetvédelem fogalma, célja A környezetvédelem kialakulásának története A környezetvédelem és természetvédelem kapcsolata Környezet fogalma, a környezet elemei Biotikus és abiotikus környezet elemei Lokális és globális környezeti problémák

18 óra

11. évfolyam 18 óra Ökológia Az ökológia fogalma, ökológiai faktor Abiotikus környezeti tényezők Biotikus környezeti tényezők Forrás- és feltétel jellegű környezeti tényezők Biológiai organizáció szintjei, szupraindividuális szerveződési szintek A populációk és társulások ökológiai alapfogalmai A populációk sajátosságai: populációdinamika, populációdemográfia Társulások térbeli eloszlás Társulások időbeli változás Populációs kölcsönhatások Táplálkozási szintek, tápláléklánc típusok Lokális körfolyamat A biológiai sokféleség védelem Anyag- és energiaáramlások, biogeokémiai körfolyamatok Víz körforgása Szén körfolyamata Nitrogén körfolyamata Foszfor körforgása a talajban Foszfor körforgása a vízben Az emberi tevékenység hatása a természetes körfolyamatokra 45

4.3.2. A természetvédelem alapjai

36 óra/ 36 óra

10. évfolyam 18 óra A természetvédelem fogalma, célja Aktív, passzív természetvédelmi tevékenység A természetvédelem tárgykörei A tárgykörök jellemzése Természetvédelmi értékek és azokat veszélyeztető tényezők Védett természeti értékek csoportosítása Védett értékek osztályozása Területtel rendelkező védett értékek Terület nélküli védett értékek Ex lege védett értékek Hazai és nemzetközi védelmi kategóriák Védett és fokozottan védett természeti értékek, védetté nyilvánítás folyamata Helyi és országos jelentőségű védett természeti értékek Natura 2000-es területek A természetvédelem tárgykörei: földtani, víztani, állattani, növénytani, tájképi és kultúrtörténeti értékek Tájvédelem - Magyarország flórája és faunája 11. évfolyam Hazánk élőhelyei és növényzeti térképe Védett növényeink Gyógynövények Inváziós fajok 4.3.3. A víz, mint környezeti elem

18 óra

36 óra/ 36 óra

Természetes vizek csoportosítása Felszíni, felszín alatti és különleges vizek jellemzői Magyarország vízrajza Vízminőség fogalma Víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai jellemzői Vízszennyező anyagok, forrásai és hatásuk a vízi ökoszisztémára A víz öntisztulása Vízhasználatok minőségi igényei 4.3.4. A levegő és a talaj, mint környezeti elem

36 óra/ 36 óra

A talaj, mint környezeti elem A talaj fogalma, kialakulása, talajképző tényezők A talajban lejátszódó anyag- és energia átalakítási folyamatok A talajok genetikai osztályozása A talajok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai Természeti erők és antropogén hatások okozta talajkárosodási folyamatok A talajkárosodás elleni védelem lehetőségei, talajok mennyiségi és minőségi védelme A leggyakoribb talajszennyező anyagok forrásai és azok hatás A levegő, mint környezeti elem A levegő összetétele, légkör szerkezete Fizikai állapothatározói 46

A légszennyezés folyamata, jellemzése A légszennyező anyagok forrásai és hatásuk a környezetre. A levegő öntisztulása. 4.3.5. Települési környezet védelme

64 óra/ 36óra

Település fogalma és típusai Urbanizáció folyamata, jellemzői Infrastruktúra fogalma, jellemzői Infrastruktúra szektorai Településeket ellátó közművek Hangtani alapfogalmak Zaj és rezgés élettani hatásai Zaj és rezgés hatása az épített környezetre Radioaktivitás alapfogalmai Természetes és mesterséges sugárterhelés Sugárzás élettani hatásai Fényszennyezés fogalma és forrásai Fényszennyezés hatása az élővilágra Hulladékok környezetszennyező hatása Épített értékek védelme, műemlékvédelem feladatai, sajátos eszközei 4.4. A képzés helyszíne Tantermi és terepi körülmények 4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.


A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni

magyarázat megbeszélés szemléltetés kooperatív tanulás

csopor t

osztály x

x x x

47

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) -


1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Csoport bontás Osztály keret


Egyéni

Sorszám


x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)

x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x x

-

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

x

-

x

-

4.5.3. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

48

5. Vízgazdálkodási alapismeretek 208 óra/ 180 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 5.1. A tantárgy tanításának céljaA Vízgazdálkodási alapismeretek tantárgy oktatásának célja a Föld természetes vízkészletének bemutatása és annak mennyiségi és minőségi mutatóinak megőrzése, a hidrológiai és hidraulikai folyamatok megismerése. Célja rámutatni a készletekkel történő gazdálkodás fontosságára és mellette a vízminőségvédelemre. A tanuló értse a hidrosztatika és hidrodinamika törvényszerűségeit és a témához kapcsolódó számítási feladatokat. Ismerje Magyarország vízrajzát a vízkészletek változásainak okait. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos tantárgyak 5.3. Témakörök 5.1.1. Hidrometeorológia, vízkészlet gazdálkodás

54 óra/36 óra

10. évfolyam 36 óra A víz természetes körforgása Felszín feletti vízkészletek: édesvizek, tengerek, óceánok Felszín alatti vizek: talajvíz, rétegvizek A statikus és a dinamikus vízkészlet Vízháztartási egyenlet: éghajlat, időjárás, az időjárási elemek A csapadék keletkezése, mértékegységei, mérési módjai Hómérés, hó-víz egyenérték mérése Csapadék adatok feldolgozása: időbeni eloszlás, térbeli eloszlás A hőmérséklet mértékegységei, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása A légnyomás mértékegységei, mérési módja, mérési adatok feldolgozása A párolgás, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása A levegő páratartalma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása Napsütéses órák száma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása Időjárási térképek Időjárás jelentések 11. évfolyam 18 óra A vízkészlet gazdálkodás fogalma és célja, a Föld, Európa és Magyarország vízkészletei A vízigények osztályozása és főbb típusai A vízháztartási és a vízgazdálkodási mérleg, a vízgazdálkodási hossz-szelvény A passzív vízmérleg kiegyensúlyozásának lehetőségei A tározás és szerepe a vízkészlet gazdálkodásban, Magyarország főbb tározási lehetőségei A vízkészlet és változásai egy vízgyűjtőn A csapadékos és aszályos év, az ariditás Vízmérleg számítása

49

68 óra/54 óra

5.1.2. Hidrológia-hidraulika

11. évfolyam 52 óra A természetben előforduló felszíni és felszín alatti vizek hidrológiai jellemzői, vízkészletek, vízállás fogalma és mérése. Felszíni vizek: állóvizek, folyóvizek Állóvizek fajtái: Forrástó - a vízfelületre hulló csapadék meghaladja a párolgást és kifolyás is van Zárt (lefolyástalan) tó - a csapadék és a hozzáfolyás kisebb, mint a párolgás A tavak típusai eredetük szerint: - tektonikus tavak - földkéreg mozgásokra alakultak ki - glaciális eredetű tavak) - vulkáni eredetű (ún. kráter) tavak - karsztos eredetű tavak - mesterséges tavak, víztározók, medertározók A folyók három szakasza: - felső szakasz - közép szakasz - alsó szakasz Felszín alatti vizek: talajvíz fogalma, rétegvíz fogalma A talajvíz jellemzői: talajvízállás, talajvízjárás, a talajvíz áramlása, lejtése minőségi jellemzői A rétegvíz fajtái: ásványvíz, gyógyvíz, hévíz, ártézi víz A rétegvíz jellemzői: minőségi, mennyiségi Folyók alaktana, vízfolyások részei Hidrológiai alapismeretek: csapadék, párolgás, beszivárgás, lefolyás A vízgyűjtő terület fogalma, jellemzői A lefolyást befolyásoló tényezők: a vízgyűjtő terület alakja, nagysága, domborzata, talaja Hidrológiai statisztika: vízállás adatok eloszlása, minimum-maximum adatok, anomáliák, középértékek A vízmozgások osztályozása: permanens és nem permanens vízmozgások Hidraulikai alapfogalmak: hidrosztatika, hidrodinamika Hidrosztatika úszás: Euler törvénye, Archimédesz törvénye Víznyomásábrák, víznyomásból származó erők Az úszás fajtái, a felhajtóerő 12. évfolyam Hidrodinamika: gravitációs vízmozgások, nyomás alatti vízmozgások Veszteségek fajtái: helyi és hossz-menti veszteség Edényből kifolyás, átbukás, duzzasztás 5.1.3. Vízméréstan

16 óra

50 óra/36 óra

11. évfolyam 18 óra Vízállás mérése: vízmércék fajtái: lapvízmércék, rajzoló vízmércék Vízállás adatok feldolgozása: kisvíz, középvíz, nagyvíz, legkisebb víz, legnagyobb víz Vízszín lejtés mérése, mederfenék lejtés mérése Mederfelvételek: kismedrek felvétele – vízből, áthidalásról, csónakból Nagymedrek felvétele: mechanikus mérőeszközökkel, ultrahangos mérőeszközzel, egyéb mérőeszközökkel.

50

12. évfolyam 32 óra Kereszt-szelvények ábrázolása Hossz-szelvények ábrázolása Vízsebesség mérések: forgószárnyas vízsebesség mérők, egyéb vízsebesség mérések Vízhozam mérés: mederben és nyomócsőben Vízhozam mérés köbözéssel Hordalékmérés: lebegő és görgetett hordalékok mérése Jégmérés: jégvastagság mérése, jégmennyiség mérése Víznyomás mérése nyomócsőben Vízminőségi mérések 5.1.4. Geodézia

36 óra/36 óra

11. évfolyam 20 óra A geodézia szerepe, helye az információgyűjtés területén. Térinformatikai kapcsolatok, adatgyűjtési méretarány Alapfogalmak; egyszerű geodéziai eszközök (kitűző rúd, kettős derékszögű szögprizma); beintés; beállás; hosszmérés ismertetése; derékszögű felmérés ismertetése Vízszintes mérések: feladata a pontok helyének meghatározása vízszintes felületen. A Föld alakja, szintfelületek, koordináta-rendszerek. Pontok vízszintes értelmű helymeghatározásának elve és módjai Pontjelölések: ideiglenes, állandó Vízszintes mérési eljárások: derékszögű koordinátamérés, poláris koordinátamérés, háromszögelési eljárások: szögek és távolságok mérése, a pont helyzetének meghatározása Globális helymeghatározó rendszer (GPS): Távolságok mérése, geometriai és fizikai távolságmérés 12. évfolyam 16 óra Tahimetria: a fenti eljárásokat egy mérési folyamatban végezzük el optikai elven működő tahiméter segítségével. Pontok magassági értelmű helymeghatározásának elve és módjai, pont abszolút magassága, relatív magasság Magasságmérés módszerei: szintezés, közlekedőcsöves szintező, trigonometriai magasságmérés Az iránymérés elve és eszközei Magassági mérések: a szintezés elve és eszközei, az optikai szintezőműszer, a szintezés módszerei, paraméterei, trigonometrikus magasságmérés Szintezés: vonalszintezés, területszintezés, keresztszelvény-felvétel 5.4. A képzés helyszíne: Tantermi és terepi körülmények

51

5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 4.



Egyéni

Sorszám


Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése


interaktív tábla

x x

x x

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében

x x

4.1.

Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

x

4.1.

Csoportos helyzetgyakorlat

x

Meteorológiai, hidrometriai és geodéziai mérőműszerek Meteorológiai, hidrometriai és geodéziai mérőműszerek

5.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x

interaktív tábla

x

5.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 52

6. Környezettechnikai alapok tantárgy 136 óra/108 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 6.1.

A tantárgy tanításának célja

A Környezettechnikai alapok tantárgy oktatásának célja olyan elméleti ismeretek átadása, amelyek birtokában a tanulók képessé válnak a környezettechnika fizikai-, kémiai- és biológiai eljárásainak megértésére, azok optimális paramétereinek megadására. Az alapműveletek és eljárások elveinek elsajátításával sikeresen közreműködhessenek a környezettechnikai berendezések működtetésében. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó számítási feladatok fejlesszék a tanulók áttekintő és rendszerező, problémafeltáró és önálló feladatmegoldó képességét, hogy a leendő szakterületükön adódó technológiai kihívásoknak eredményesen megfelelhessenek. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 6.3. Témakörök 6.3.1. A fizikai eljárások alapelvei

72 óra/36 óra

A környezettechnika tárgya Fizikai műveletek, eljárások és berendezéseik Aprítás, rostálás, tömörítés, darabosítás, beágyazás A sűrűségkülönbség elvén alapuló eljárások Az ülepítők főbb típusa, kialakításuk Ülepítés és sűrítés gravitációs és centrifugális erőtérben A sűrítési folyamat elvi alapjai A sűrítők főbb típusai A felúsztatás alapelve, berendezései, olaj-, zsír-és benzinfogók A flotációs eljárások elve, levegőztetéses és elektroflotácó Ülepítők és sűrítők felépítése, alkalmazási területük Kapcsolódó számítási feladatok A méretkülönbség elvén alapuló és egyéb fizikai eljárások Szűrés elméleti alapjai A szűrők osztályozása szűrőanyag, szűrési sebesség, kialakítás és vízszint szerint Durva és finom szűrés berendezései, alkalmazási területük Durva szűrés, szűrés szemcsés anyagú szűrőn és szűrőszöveten A szűrők főbb típusainak kialakítása A szűrők öblítése Egyéb fizikai eljárások, műveletek Centrifugálás, fordított ozmózis, Extrakció Bepárlás és a desztilláció elve és alkalmazása a környezettechnikában Hőkezelés, szárítás, Adszorpció és az abszorpció elve és berendezéseik. Levegőztetés és szerepe a környezettechnikában Stripping-gázeltávolítás A legelterjedtebb gázeltávolítási módszerek Kapcsolódó számítási feladatok

53

6.3.2. Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik

40 óra/36 óra

Semlegesítés Kémhatás, pH fogalma Erős savak és lúgok vizes oldatainak pH- számítása Vízlágyítás Vízkeménység fogalma, jelentősége Kicsapás Csapadékos vízlágyítás és kapcsolódó számítások Ioncsere Természetes ioncserélők, zeolitok Ioncserés vízlágyítás, teljes sótalanítás Oxidáció, redukció, gyakorlatban alkalmazott oxidáló- és redukáló szerek Fertőtlenítés Dehalogénezés jelentősége és módjai Elektrokémiai eljárások Elektroflotálás, elektroflokkulálás, elektrolízis, elektrodialízis Derítés. A derítés fizikai, kémiai alapjai Kolloidok tulajdonságai Koagulálás és flokkulálás A derítőberendezések főbb típusai, kialakításuk 6.3.3. Biológiai eljárások alapjai

24 óra/36 óra

Mikrobiológiai folyamatok jellemzése, mikroorganizmusok életműködése, anyagcseréje, szaporodási és biokémiai mechanizmusai Az energianyerés alapvető folyamatai: fermentáció, aerob és anaerob légzés A glikolízis folyamata Eleveniszapos szennyvíztisztítás működésének feltételei Mikroorganizmusok tápanyagszükséglete Csepegtetőtestes szennyvíztisztítás Biogáz képződésnél lejátszódó folyamatok: a hidrolízisben, a savak keletkezésében és a metán képződésében szerepet játszó mikroorganizmusok Nitrogén eltávolítása: a nitrifikációban és a denitrifikációban résztvevő baktériumok A talajba került szénhidrogének lebontásában résztvevő baktériumok Komposztálás és körülményei A hőmérséklet és a víz szerepe a lejátszódó folyamatokban Az élővilág katalizátorai: az enzimek Enzimek és az enzimes technológiák jelentősége 6.4. A képzés javasolt helyszíne: Tantermi és műveleti laboratóriumi körülmények 6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

54


Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.


A tanulói tevékenység szervezeti kerete csopor t

egyéni


Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) interaktív tábla-

osztály x

x x x


1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Képi információk körében Készülék rajz, folyamatábra értelmezése Rajz készítése berendezésről



Egyéni

Sorszám


x


x

-

x

-

x

-

x

x

-

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Csoportos helyzetgyakorlat

x x

-

x

-

6.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

55

7. Műszaki ábrázolás 108 óra/18 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 7.1.


A Műszaki ábrázolás tantárgy oktatásának célja egy általános műszaki szemlélet és alapvető rajztechnikai, szerkesztési ismeretek nyújtása. Egy olyan térszemlélet kialakulásának segítése, amely birtokában a tanulók sikeresen megoldják az egyszerű rajzfeladatokat, valamint képessé válnak kész műszaki rajzok olvasására. 7.2.

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Matematika, ábrázoló geometria

7.3.

Témakörök

7.3.1. Általános rajztechnikai ismeretek Műszaki rajz tartalma Szabványosítás Rajzolás eszközei Rajzlapok anyaga, mérete Vonalak vastagsága, fajtái Méretezés, szövegek felírása Vetületi és axonometrikus ábrázolás Monge féle képsíkrendszer Síkalapú mértani testek ábrázolása Forgástestek ábrázolása Ábrázolás metszetekkel Metszet fogalma Egyszerű metszetek, tejes-, rész- és félmetszet Jelképes ábrázolás Csavar, csavarmenet Folyamatok ábrázolása A képzés helyszíne: Szaktantermi körülmények

7.5 A tantárgy tevékenységformák

1. 1.1. 1.2.

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási felszerelések módok) Tanulói tevékenységforma (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) Egyéni

Sorszám

elsajátítása

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása


7.4.

108 óra/18 óra

x x 56

2.1. 2.2. 3.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Képi információk körében

3.1.

Műszaki rajz értelmezése

3.2. 3.3.

Műszaki rajz készítése leírásból Műszaki rajz készítés tárgyról

4.

Komplex információk körében

2.

4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.

x x x

Műszaki dokumentációk

x x

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

x x

x x


Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x x


57

8. Laboratóriumi alapgyakorlatok

144 óra + 70 ÖGY/144 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja A Laboratóriumi alapgyakorlatok tantárgy oktatásának célja a tanulók manuális készségének fejlesztése, a laboratóriumi munka során nélkülözhetetlen alapműveletek szakszerű elvégzésének elsajátítása és begyakorlása, a laboratóriumi mérőeszközök magabiztos használata. Megismerjék a vegyszerek biztonságos kezelését, tárolását. Tudjanak oldatot készíteni, fizikai jellemzőket mérni, mérőeszközökkel méréseket végezni. megismerjék a laboratóriumi műveleteket és azokat alkalmazzák konkrét gyakorlati feladatok megoldása során. A gyakorlati tevékenység során a tanulók alakítsák ki egyéni és csoportos tanulási módszereiket, ismerjék meg a laboratóriumi körülményeket. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a környezetvédelmi analitikai tevékenységek végzéséhez szükséges balesetvédelmi és munkavédelmi szabályokat, vegyszerek biztonságos használatát, aktív környezetvédő magatartásformákat. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 8.3. Témakörök 8.3.1. Fizikai jellemzők mérése és eszközei

36 óra + 10 ÖGY/36 óra

Tömegmérés és eszközei Térfogatmérés és eszközei Üvegeszközök kalibrálása A tömeg- és térfogatmérés elmélete. Területmérés Sűrűség, testsűrűség, halmazsűrűség, nedvességtartalom meghatározása Hőmérsékletmérés, lehűlési és felmelegedési görbék felvétele ÖGY CuSO4 kristályvíz-tartalmának meghatározása ÖGY 8.3.2. Oldatkészítés


Oldatkészítés elmélete Tömegszázalékos összetétel. Oldatkészítéssel kapcsolatos számítások Oldatok hígítása, keverése és töményítése Oldatok készítése kristályvizes sóból Oldatok készítése és sűrűségük meghatározása piknométeres módszerrel Anyagmennyiség-koncentráció. Kapcsolódó számítások ÖGY Adott koncentrációjú HCl- és NaOH-oldatok készítése ÖGY Oldáshő mérése, grafikus ábrázolása ÖGY

58

8.3.3. Laboratóriumi alapműveletek


Kristályosítás Csapadékok leválasztása Bepárlás Szublimálás Derítés, szűrés Desztillálás, desztillátum összetételének vizsgálata, csapvíz, ioncserélt víz, desztillált víz jellemzőinek mérése ÖGY Extrahálás ÖGY 8.3.4. Preparatív feladatok


A laboratóriumi műveletek alkalmazása kémiai anyagok előállítása során A reakcióhoz szükséges kiindulási anyagok mennyiségének kiszámítása, bemérése A kiindulási anyagok előkészítése a reakcióhoz és reagáltatásuk A termék kinyerése megfelelő elválasztó műveletekkel Biztonsági rendszabályok betartása, annak rögzítése A termék mérhető formába hozása Termelési százalék számítása Jegyzőkönyv készítése a feladatról A termékek hétköznapi előfordulásának, jelentőségének bemutatása Malachitzöld készítése Timsó készítése További preparátumok készítése ÖGY 8.4 A képzés javasolt helyszíne: Kémiai laboratóriumi körülmények Az összefüggő szakmai gyakorlatot az intézmény tanműhelyében valósítjuk meg. 8.5. A tantárgy tevékenységformák

elsajátítása

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói


Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3.



magyarázat szemléltetés kooperatív tanulás

csopor t

osztály x x

x

59



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 6. 6.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Készülék rajz értelmezése



Egyéni

Sorszám



x x x x

x x x x x

Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Gyakorlati munkavégzés körében

x

Műveletek gyakorlása

x

x

x

laboratóriumi üveg és fémeszközök, mérőeszközök

Munkamegfigyelés adott x szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek 7. körében Vegyészeti laboratóriumi 7.1. x x alapmérések 7.2. Anyagminták azonosítása x 8.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 6.2.

60

9. Környezetvédelmi gyakorlat

172 óra + 105 ÖGY/180 óra

9.1. A tantárgy tanításának célja A Környezetvédelmi gyakorlat tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák az élettelen környezeti tényezők fizikai és kémiai jellemzőinek meghatározását terepi és laboratóriumi eszközökkel. Tudjanak meteorológiai jellemzőket mérni és értékelni. Szakszerűen tudják használni a munkájukhoz szükséges laboratóriumi és terepi eszközöket és berendezéseket (zajmérőt, hőmérőt, ökológiai mérőbőröndöt, sztereo- és fénymikroszkópot, víz- és talajmintavevőket). Tudjanak baktériumokat, gombákat, növényi és állati szöveteket vizsgálni. Tudják, hogyan kell a levegőszennyezést és az eutrofizációt modellezni. Ismerjék az állat- és növényhatározás menetét. Képesek legyenek egyszerű környezettechnikai műveletek elvégzésére. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 9.3. Témakörök 9.3.1. Környezeti elemek vizsgálata


Természet közvetlen megfigyelése Természeti jelenségek: időjárás, felszínformálódás Változások jelei: meteorológiai jellemzők változása, tájkép változása időszaktól függően, aszpektusok vizsgálata Változások vizsgálata: terepi mérésekkel évszaktól, emberi tevékenységtől, természeti tényezőktől függően Vízanalitikai kémiai tesztek alkalmazása Eszközök alkalmazása: hőmérő, zavarosságmérő, átlátszóság vizsgáló korong, hordozható konduktométer és pH mérő Oldott oxigén mérése (álló és folyóvizekben) Levegővizsgálatok Levegő fizikai állapothatározóinak mérése: Ülepedő porvizsgálat, ülepedő por mennyiségének meghatározása Laboratóriumi vizsgálatok A terepen, külső helyszíneken vett minták laboratóriumi vizsgálata Vezetés és pH-mérés Kolorimetriás vizsgálatok, Biotikus index meghatározása BISEL módszerrel Zuzmótérképezés Humusztartalom vizsgálata izzítással, Arany-féle kötöttségi szám meghatározása Öt órás kapilláris vízemelés vizsgálata Szénsavas mésztartalom és fenolftalein lúgosság meghatározása pH vizsgálat indikátorral Nedvességtartalom meghatározása Vizes talajoldat készítése és kémia vizsgálata mérőbőrönddel Jegyzőkönyvkészítés Az eredmények értékelése, minősítése 61

Terepi mérések ÖGY Talaj helyszíni vizsgálata terepen a megfigyelt természeti környezetben ÖGY Talajszelvény helyszíni vizsgálata: genetikai szintek meghatározása, talajrétegek elkülönítése, fizikai talajféleség helyszíni vizsgálata ÖGY Talaj mintavétel, talajkivonat készítés ÖGY Mintavételi eljárások gyakorlati alkalmazása, mintakezelés ÖGY Kémiai és fizikai jellemzők helyszíni vizsgálata mérőbőrönddel ÖGY Víz helyszíni vizsgálata terepen a megfigyelt természeti környezetben mérőbőrönddel, gyorstesztek végzése ÖGY Felszín alatti és felszíni vizek mintavétele ÖGY 9.3.2. Biológiai vizsgálatok


Mikroszkóp A mikroszkóp részei használata, kiadott minták alapján történő gyakorlás Sejtalkotók vizsgálata Sejtek felépítése: mintakészítés (kaparék, nyúzat, macerátum) és sejtalkotók festése Állatok és állati szövetek vizsgálata Gyűrűsférgek megfigyelése sztereomikroszkóppal és kézi nagyítóval Ízeltlábúak megfigyelése Boncolás, hal, egér Szövetekből mintakészítés és vizsgálat Baktériumok vizsgálata táptalaj elemzése, baktériumok festése Gombák mikroszkópos megfigyelései, egy- és többsejtű gombák Vizekben élő mikroszkópikus élőlények megfigyelése Növények és növényi szövetek vizsgálata Gyökér szöveteinek fénymikroszkóppal történő vizsgálata Szár szöveteinek fénymikroszkóppal történő vizsgálata Levél morfológiai vizsgálata azonosítása Növények leveléből történő metszetkészítés és fénymikroszkópos megfigyelése A virágok morfológiai megfigyelése A virág részeinek fénymikroszkóppal történő vizsgálata előre elkészített minták alapján Termés vizsgálata Termések morfológiai megfigyelése Termések biokémiai vizsgálata Pollenek felismerése és azonosítása Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok vizsgálata Zuzmók, mohák, harasztok megfigyelése sztereomikroszkóppal, kézi nagyítóval és szabad szemmel (fajmeghatározás) Növényhatározás, ökológiai mutatók Élettani vizsgálatok ÖGY Élőhelyek, társulások vizsgálata ÖGY Eutrofizáció vizsgálat összalgaszám meghatározással ÖGY Védett növények és állatok ÖGY Csíranövény tesztek ÖGY 9.3.3. Elválasztó műveletek vizsgálata

48 óra/45 óra

Ülepedés vizsgálata, ülepedési próbák végzése Viszkozitás mérése, hatása az ülepedési sebességre Felhajtóerő mérése, úszás, úszó test térfogatának számítása 62

Közegellenállás mérése Dortmundi ülepítő hatékonyságának vizsgálata Vákuumszűrés A derítés folyamatának vizsgálata Szemcseméret szerinti elválasztás, rostálás, szitaanalízis, diagramkészítés Szemcsés szűrő készítése Szűrési sebesség mérése Vízhozam mérése, a szűrő ellenállásának számítása Ioncserélő készítése ÖGY A pH változásának mérése az ioncsere során ÖGY Bepárlás ÖGY Szárítás ÖGY 9.3.4. Környezeti állapot vizsgálata

48 óra/ 45óra

Zaj- és sugárzásmérés Zajjal kapcsolatos alapfogalmak Zajmérő készülék használata Forgalom számlás Zajtérkép készítése. Légszennyezés mérése közlekedési csomópontokban Kül- és beltéri levegő vizsgálata Radioaktív sugárzás mérése. Környezeti hatásvizsgálat végzése Környezeti állapot felmérés, megfigyelés és mérés alapján, környezeti hatások tanulmányozásával Ok-oksági kapcsolatok keresése a mért, megfigyelt jellemzők, a környezeti hatások és az emberi tevékenység között Modell kísérletek vízvédelemmel, levegővédelemmel, talajvédelemmel kapcsolatban ÖGY Például eutrofizáció modellezése, üvegházhatás modellezése, műanyagok égetésekor kikerülő gázok hatása az élő és fizikai környezetre ÖGY Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés (ÖGY) 9.4. A képzés helyszíne: Terepi és laboratóriumi körülmények Az összefüggő szakmai gyakorlatot az intézmény tanműhelyében valósítjuk meg. 9.5. A tantárgy tevékenységformák

elsajátítása

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói


Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3.




csopor t

osztály


x x x

9.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák 63

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3.


Osztálykeret

Csoportbontás

Tanulói tevékenységforma Egyéni

Sorszám


x x x x

x x x x x

Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

x x

x x x

64


6. 6.1. 6.2. 7.

Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása

laboratóriumi, terepi eszközök és berendezések

x

Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében

x

7.1.

Vegyészeti laboratóriumi alapmérések

x

7.2.

Anyagminták azonosítása

x

x

laboratóriumi, üveg és fémeszközök, mérő berendezések


65

10. Vízgazdálkodási alapgyakorlat

144 óra + 140 ÖGY/108 óra

10.1. A tantárgy tanításának célja A Vízgazdálkodási alapgyakorlat tantárgy oktatásának célja az elméleti ismeretek elmélyítése, rendszerezése, integrálása, a gyakorlati feladatok, különösen a méréstechnika témakörben a konkrét méréseket megalapozó új elméleti ismeretek szerzése. A terepi, a labor- és a műhelytevékenység közben önállóságra, pontosságra, szakmai igényességre, a természet szeretetére és környezettudatos magatartásra nevelés. Az önálló tevékenység, a közvetlen megfigyelés, tapasztalatszerzés lehetőségének biztosításával a tanulók problémamegoldó képességének és kreativitásának fejlesztése. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 10.3. Témakörök 7.3.1. Geodéziai mérések

48 óra + 50 óra ÖGY/72 óra

Vízszintes mérések Az iránymérés elve és eszközei A teodolit használata. A vízszintes mérések módszereinek alkalmazása A szögmérés automatizálása Távolságok mérése, geometriai és fizikai távolságmérés Vízszintes abszolút és relatív értelmű helymeghatározások Egyenesek kitűzése és távolságmérés Derékszögű koordinátamérés Vízszintes értelmű kitűzési munkák (vonalas létesítmények és kisműtárgyak) Szögmérés Poláris koordinátamérés Magassági abszolút és relatív értelmű helymeghatározások Szintezési munkák: vonalszintezés, területszintezés, keresztszelvény-felvétel Magasságok meghatározása. A szintezés eszközeinek használata, az optikai szintezőműszer. A szintezés módszereinek alkalmazása, trigonometrikus magasságmérés Számítások a vetületi síkon. A geodéziai számítások alapfeladatai, síkkoordináta rendszerek. Előmetszés, oldalmetszés, hátrametszés Térbeli helymeghatározás navigációs műholdrendszerrel. A GPS használata. Alaphálózatok, alappont sűrítés. Klasszikus vízszintes és magassági alappont hálózat. Alappont sűrítés műholdas helymeghatározással. Részletes felmérések. Részletpontok vízszintes és magassági felmérése Derékszögű koordinátamérés, szintezés, tachimetria, GPS-mérések ÖGY A műholdak és földi állomások alrendszerei, módszerek és lehetőségek, pontosság, hibaszámítás ÖGY Mérési eredmények digitális feldolgozása ÖGY 66

10.3.2. Hidrometeorológia mérések


Éghajlat, időjárás, időjárási elemek A csapadék keletkezése, mértékegységei, mérési módjai Hómérés, hó-víz egyenérték mérése Csapadék adatok feldolgozása: időbeni eloszlás, térbeli eloszlás A hőmérséklet mértékegységei, mérési módjai ,mérési adatok feldolgozása A légnyomás mértékegységei, mérési módja, mérési adatok feldolgozása A párolgás, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása A levegő páratartalma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása Napsütéses órák száma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása ÖGY Időjárási térképek elemzése ÖGY Időjárás jelentések elemzése ÖGY 10.3.3. Vízméréstan


Vízállás mérése: vízmércék fajtái -lapvízmércék, rajzoló vízmércék Vízállás adatok feldolgozása: kisvíz, középvíz, nagyvíz, legkisebb víz, legnagyobb víz Vízszín lejtés mérése, mederfenék lejtés mérése Mederfelvételek: kismedrek felvétele – vízből, áthidalásról, csónakból Nagymedrek felvétele: mechanikus mérőeszközökkel, ultrahangos mérőeszközzel, egyéb mérőeszközökkel. Kereszt-szelvények ábrázolása Hossz-szelvények ábrázolása Vízhozam mérés: mederben és nyomócsőben Vízhozam mérés köbözéssel Hordalékmérés: lebegő és görgetett hordalékok mérése Jégmérés: jégvastagság mérése, jégmennyiség mérése Víznyomás mérése nyomócsőben Vízsebesség mérések: forgószárnyas vízsebesség mérők, egyéb vízsebesség mérések ÖGY Vízminőségi mérések ÖGY Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés (ÖGY) 10.4. A képzés helyszíne: Terepi és tantermi körülmények Az összefüggő szakmai gyakorlatot az intézmény tanműhelyében valósítjuk meg. 10.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3.



magyarázat elbeszélés megbeszélés

csopor t

osztály x

x x 67


1.4.

vita

1.5.

szemléltetés

1.6. 1.7. 1.8.

projekt kooperatív tanulás szimuláció

x meteorológiai, hidrometriai és geodéziai műszerek

x x x x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Helyszín rajz értelmezése Helyszín rajz készítése



Egyéni

Sorszám


x x x x

x

x x

x

x x x

x x

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Utólagos szóbeli beszámoló

x x x

68


5.

Csoportos munkaformák körében

5.1.


5.2.


6.

Gyakorlati munkavégzés körében

6.1.


6.2.

Munkamegfigyelés adott szempontok alapján

7. 7.1. 7.2.

x

x

x

x

Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján

meteorológiai, hidrometriai és geodéziai műszerek meteorológiai, hidrometriai és geodéziai műszerek meteorológiai, hidrometriai és geodéziai műszerek meteorológiai, hidrometriai és geodéziai műszerek

x

Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése

x


69

96 óra/72 óra

11. Analitikai gyakorlat 11.1. A tantárgy tanításának célja

Az analitikai gyakorlat tantárgy tanításának célja korszerű méréstechnikai ismeretek nyújtása. A tanulók képessé váljanak a mintavételezésre, kvantitatív analitikai vizsgálatok elvégzésére, az eredmények értékelésére és dokumentálására. Tudják alkalmazni az elméletben megtanult analitikai számításokat. Ismerjék meg a térfogatos elemzések szabályait, tudjanak mérőoldatokat készíteni, koncentrációt meghatározni, értsék az indikálási módokat. Szokjanak hozzá a pontos, precíz munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokhoz. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 11.3. Témakörök 8.3.1. Bevezetés az analitikába

48 óra/36 óra

Munka és tűzvédelem a laboratóriumban A mennyiségi elemzés klasszikus módszerei: gravimetria, titrimetria Mérési hibák Az elemzés lépései, az analitikai minta előkészítése Az anyagmennyiség-koncentráció Sav-bázis titrálások, oldatok pontos koncentrációjának meghatározása, indikátorok használata HCl- és NaOH-oldatok készítése, pontos koncentrációjának meghatározása HCl, H2SO4, CH3COOH, Na2CO3 oldat hatóanyag tartalmának oldatok hatóanyag tartalmának meghatározása Csapadékos titrálások AgNO3 mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása Kloridion tartalom meghatározása csapadékos titrálással, Fajans szerint Komplexometriás titrálások EDTA mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása Réz-, nikkel-, és cinkionok mennyiségi meghatározása, oldatok kalcium- és magnéziumion-tartalmának mérése komplexometriásan Komplex vízvizsgálatok ÖGY Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés (ÖGY)

70

48 óra/36 óra

11.3.2. Redoxi-titrálások

Permanganometriás mérések KMnO4 mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása H2O2 oldat hatóanyag tartalmának meghatározása permanganometriásan FeCl3 oldat hatóanyag tartalmának meghatározása permanganometriásan Jodometriás titrálások Na2S2O3 és pontos koncentrációjának meghatározása CuSO4 Cu2+ tartalmának meghatározása C-vitamin aszkorbinsav tartalmának meghatározása jodometriásan. Komplex vízvizsgálatok ÖGY Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés (ÖGY) 11.4. A képzés helyszíne: Analitikai laboratóriumi körülmények 11.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 11.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.



egyéni

megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás

osztály


x x x x


1. 1.1. 1.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel



Egyéni

Sorszám


x x

71

x


2. 2.1. 2.2. 2.3. 4. 4.1. 5. 5.1. 5.2. 6.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében

x x x

x

x x

6.1.


x

6.2.


x

laboratóriumi üveg és fémeszközök, mérő berendezések x


72

A 10869-12 azonosító számú Környezetvédelmi technikus feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

73

10869-12 azonosító számú Környezetvédelmi technikus feladatok

Figyeli az ember és környezete kölcsönhatásait Részt vesz környezetegészségügyi feladatokban Fizikai jellemzőket mér és értékel x x x x x

x x x x x

74

x x

x x

Humánökológia

Környezetvédelmi számítások

Műszeres analitika gyakorlat

Környezettechnika gyakorlat

Környezettechnika

x

x x

x

x x

x

Környezetvédelmi szakigazgatás és Európai Uniós ismeretek

Jogszabálytan, közigazgatás

Áramlástechnikai mérések

Szállító berendezések

Mechanikai ismeretek

Környezet gazdasági értékelése, dokumentálás

x

Környezetszennyezés gazdaságtana

Jogi és szakigazgatási ismeretek

Műszaki ismeretek

Környezetgazdaságtan

Rendszerezés alapjai, növények és állatok Környezeti tényezők genetikai hatása Környezeti biológia Környezeti tényezők hatása az elterjedésre, viselkedésre Technológia és a környezet

Fenntartható társadalom

Környezet-egészségtan, környezettoxikológia

FELADATOK

Az emberiség globális problémái

x

Méretezési számítások

Környezetvédelemmel kapcsolatos számítások

Kémiai számítások

Optikai módszerek

Elektroanalitikai módszerek

Elválasztó műveletek

Vízkezelési módok

Szennyvízkezelés kémiai módszerei

Hulladékgazdálkodás alapjai

Zaj- és sugárvédelem alapjai

Talajvédelem

Víz- és levegőtisztaság védelem

A 10869-12 azonosító számú Környezetvédelmi technikus feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Kémiai jellemzőket mér és értékel Biológiai jellemzőket mér és értékel Bioindikációt alkalmaz Meteorológiai jellemzőket mér és értékel Geodéziai méréseket végez Zajmérést végez Vízrajzi méréseket végez és értékel Monitoring rendszereket működtet és ellenőriz Nyilvántartja a szennyezőanyagkibocsátásokat és a szennyezett területeket

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Adatszolgáltatást végez Részt vesz engedélyezési és üzembe-helyezési eljárásban Részt vesz környezetvédelmi hatásvizsgálati és környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásokban Részt vesz a hagyományos és megújuló energiahordozókat felhasználó erőművek környezetellenőrző munkájában

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Radiológiai jellemzőket mér

x

x

Üzemeltetési munkákat végez, irányít

x

x

x

x

x

x

75

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Részt vesz hulladékgazdálkodási feladatokban Az üzemi szennyvízkezelés berendezéseit működteti, ellenőrzi Levegőtisztaság-védelmi berendezéseket működtet, ellenőriz Környezetvédelmi tárgyú jelentéseket készít Részt vesz kárelhárítási munkákban Részt vesz pályázatok előkészítésében Figyeli a szakmai jogszabályok és szabványok változásait Részt vesz jogszabályok által előírt tervek készítésében

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Globális környezetvédelmi problémák Ökológiai alapfogalmak Természetvédelem feladatai, védetté nyilvánítás Élőhely és tájvédelem, populációvédelem alapjai Természeti erők által okozott talajkárosodások, talajdegradációs folyamatok Talaj kárelhárítási technológiák és kiválasztásuk szempontjai, prioritást élvező technológiák

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

76

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Füstgáztisztítási módszerek, száraz és nedves eljárások Hulladékgazdálkodás alapjai, fizikai hulladékkezelési eljárások Kémiai, biológiai hulladékkezelési eljárások Termikus hulladékkezelési eljárások Ivóvíz (felszín alatti és felszíni vizek) kezelésének technológiái Természetes és mesterséges szennyvíztisztítási módok Fizikai és biológiai szennyvíztisztítási módok Kémiai utótisztítás, fertőtlenítés, szennyvíziszap kezelése Környezettechnikai alapműveletek, környezettechnikai fizikai, kémiai és biológiai eljárások Zaj fogalma, hangtani alapfogalmak, hangmagasság, hullámhossz, hangsebesség, hangnyomás, hangteljesítmény, hangintenzitás, hangerőszintek Zaj és rezgés élettani hatásai, zaj- és rezgéscsökkentés lehetőségei Települési alapfogalmak, településfejlesztés Településüzemeltetés területei

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

77

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Radioaktivitás alapfogalmai, a radioaktív sugárzás forrásai Az emberi szervezet sugárterhelése, a sugárzás élettani hatásai, az ionizáló sugarak biológiai hatását befolyásoló tényezők Dózismennyiségek (sugárterhelés, elnyelt dózis, sugárártalom, sugársérülés dózisegyenérték, effektív dózisegyenérték), a sugárvédelem alapelvei Klasszikus és műszeres analitikai elemző módszerek Mikro- és makrobiológiai vizsgálati módszerek Erőművek környezetszennyezése, megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségei A hatalmi ágak és funkciók Jogforrások, jogszabályok és hierarchiájuk, jogszabályok szerkezete Környezetvédelmi tárgyú hazai és nemzetközi jogszabályok Belső rendeletek, utasítások, szabályozási területek, hazai és nemzetközi előírások Munka- és tűzvédelmi szabályok

x

x

x

x

x

x

x

x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK 78

x

x

x

x

x

X

x

X

x

X

x

X

x

X

Olvasott szakmai szöveg megértése Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Szakmai nyelvű beszédkészség Szakmai nyelvi íráskészség, írásbeli fogalmazás készsége

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

X

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

X

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

X

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

X

x

X

x

X

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság

x

x

x

x

x

Önállóság

x

x

x

x

x

Precizitás

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság

x

Közérthetőség

x

x

x

x

x

x

Motiválhatóság

x MÓDSZER KOMPETENCIÁK

Lényegfelismerés (lényeglátás)

x

x

Logikus gondolkodás Kontroll (ellenőrzőképesség)

x

x

x x

x

x

x

x

x

79

x

x

x

12. Környezettechnika

160 óra

12.1. A tantárgy tanításának célja A környezettechnika tantárgy tanításának célja olyan korszerű elméleti ismeretek nyújtása, amelyek birtokában a tanulók képessé válnak a gyakorlatban szakirányú feladatok elvégzésére. Ismerje a környezetterhelő hatásokat és tudja megoldani a kapcsolódó számítási feladatokat. Ismerje az emissziók mérésének módjait, azok csökkentésének lehetőségeit. Értse a füstgázok és technológiai véggázok tisztításának módszereit, a porleválasztás elvét, a nedves gáztisztítási eljárásokat. Ismerje a zaj és rezgéscsökkentés, valamint a védelem lehetőségeit, a sugárvédelem alapjait. Tudja a hulladékkal, veszélyes hulladékkal, települési folyékony hulladékkal kapcsolatos alapokat. Értse a talaj kármentesítési technológiákat, azok kiválasztásának elveit, a prioritási szempontokat. Képes legyen alkalmazni a tanult elméleti összefüggéseket, számításokat gyakorlati példákon keresztül. 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Környezetvédelmi alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlat 12.3. Témakörök 12.3.1. Víz- és levegőtisztaság védelem

40 óra

Ivóvíz-kezelési módok Felszíni vizek kezelése Mélységi vizek kezelése Szennyvizek fizikai, kémiai, biológiai jellemzői Szennyvizek tisztításának fizikai, biológiai és kémiai módszerei Természetes szennyvíztisztítás Biológiai szennyvíztisztítás Ipari szennyvizek tisztítása Kapcsolódó számítási feladatok Levegőtisztaság-védelem Porleválasztó berendezések csoportosítása és működési elvük Gázok leválasztása Nedves eljárások Katalitikus eljárások Füstgázok és technológiai véggázok tisztítása Kapcsolódó számítási feladatok 12.3.2. Talajvédelem

40 óra

Talaj minőségi és mennyiségi védelme Talajszennyezés ártalmatlanításának in situ és ex situ módjai Talajszennyezés ártalmatlanításának on site módjai Talajvíztisztítás in situ, és on site módjai Fizikai, kémiai és biológiai eljárások Mikrobiológiai folyamatok jellemzése Mikroorganizmusok életműködése, anyagcsere folyamatok Enzimek és az enzimes technológiák jelentősége 80

Kapcsolódó számítási feladatok 12.3.3. Zaj- és sugárvédelem alapjai

40 óra

A hang és a zaj fogalma Zajforrások, zajmérés, zajjellemzők meghatározása Környezeti zaj fogalma, napi, napközbeni, esti, éjszakai zajjellemzők A stratégiai zajtérkép, a zajterhelési zajtérkép és a konfliktustérkép fogalma Az intézkedési terv minimális tartalmi követelményei A hang intenzitásával, mérésével kapcsolatos számítások A zajvédelem aktív és passzív módjai A radioaktivitás fogalma. Radioaktív anyagok (izotópok) A radioaktív sugárzás élettani hatásai A sugárvédelem alapelvei. Sugárvédő falak Kapcsolódó számítási feladatok 12.3.4. Hulladékgazdálkodás alapjai

40 óra

A hulladék fogalma, osztályozása, típusai A hulladék mennyiségét és minőségét meghatározó tényezők A települési szilárd hulladékok jellemzése, összetételének változása Szelektív hulladékgyűjtés fogalma és jelentősége Szelektíven gyűjthető hulladékfajták Veszélyes hulladék fogalma, veszélyességi tényezők. Toxikus és fertőző hulladékok Radioaktív hulladékok forrásai Hulladékok módosulása a környezetben Újrahasznosítás jelentősége A települési folyékony hulladékok összetétele, gyűjtésének műszaki megoldásai Közműpótló berendezések A települési folyékony hulladékok elhelyezésének megoldásai, hasznosítási lehetőségek Tavas szennyvíztisztítási módok Élőgépek Gyökérzónás szennyvíztisztítás A szennyvíziszap kezelése Kapcsolódó számítási feladatok 12.4. A képzés helyszíne: Tantermi körülmények Településüzemeltetési helyszínek (szennyvíztisztító telep, hulladéklerakó, vízmű, csatornamű) 12.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

81


Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.



egyéni



osztály x

x x x


1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 4.




Egyéni

Sorszám



x x

x x x x x


x x

4.1.


x

4.2.


x


12.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 82

13. Környezettechnika gyakorlat 13.1. A tantárgy tanításának célja

96 óra

A környezettechnika gyakorlat tantárgy tanításának célja a környezetvédelemi alapismeretek, a környezettechnikai alapok, a vízgazdálkodási alapismeretek tantárgyak tanulása során elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek elmélyítése, rendszerezése és alkalmazása gyakorlati feladatokon keresztül. Ismerjék a környezettechnikai eljárásokat, azok gyakorlati megvalósítását, a berendezések működési elvét, a műtárgyak funkcióit. Tudják elvégezni a szakmai számításokat, rendszerezni és értékelni a mérési eredményeket, az üzemlátogatások során összegyűjtött megfigyeléseket. Segítse a tanulók problémamegoldó képességének és kreativitásának továbbfejlődését. A tantárgy tanítása biztosítsa a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Környezetvédelemi alapismeretek, Környezettechnikai alapok, Vízgazdálkodási alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlatok Vízgazdálkodási alapgyakorlat 13.3.Témakörök 13.3.1. Szennyvízkezelés kémiai módszerei

32 óra

Foszfor eltávolítás szennyvizekből Eltávolításának technológiái, lecsapószerek Elméleti lecsapószer mennyiség meghatározása Foszfortartalom meghatározása. Leválasztás hatásfokának megállapítása. Lipcsei ülepítő leválasztási hatásfokának megállapítása különböző vízhozamoknál 13.3.2. Vízkezelési módok

32 óra

Gázkihajtás Gázkihajtási módok. Szén-dioxid kihajtása melegítéssel és levegőztetéssel. CO2 koncentráció változásának mérése az idő függvényében. Szén-dioxid kihajtása mechanikus ráhatással és vákuummal. CO2 koncentráció változásának mérése az idő függvényében. Eltávolítási technológiák. Derítés, derítőszerek. Derítési próba flokkteszterrel. Arzénmentesítés

83

13.3.3. Elválasztó műveletek

32 óra

Extrahálás Szilárd-folyadék extrakció Folyadék-folyadék extrakció Szennyezőanyag kioldása talajmintából Bepárlás, desztillálás Oldószer kinyerése oldatból és folyadékelegyből. Vízgőzdesztillálás Illóolaj kinyerése növényekből. Ioncsere Ioncserélő gyanta kapacitásának meghatározása. A lejövő víz pH változásának mérése az idő függvényében. Felúsztatás, flotálás Szűrés Szemcsés szűrő készítése, megfelelő tulajdonságok kialakítása 13.4. A képzés helyszíne: Műveleti laboratórium Szaktanterem Üzemlátogatás 13.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 13.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.



egyéni


osztály


x x x x


1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása

x

84



Egyéni

Sorszám



1.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 4.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x

x x x x x


x x

4.1.


x

4.2.


x

laboratóriumi eszközök és berendezések


85

14.Műszeres analitika gyakorlat 14.1. A tantárgy tanításának célja

96 óra

A műszeres analitika gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy az alapgyakorlatokon és az elméleti órákon szerzett ismeretek birtokában a tanulók képessé váljanak a korszerű analitikai eszközök kezelésére, a mérési eredmények feldolgozására, dokumentálására. A cél a műszeres analitikai eszközök működési elvének megismerése és az egyes műszerek leírás alapján történő kezelése. A vizsgálatok előkészítése, a mérés végrehajtása és a mérési adatok feldolgozása az elvárható analitikai pontosság betartásával történjen. A tanulók az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és környezetvédelmi számításokat alkalmazni tudják a gyakorlati feladatok megoldása során. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Analitika gyakorlat Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat 14.3. Témakörök 14.3.1. Elektroanalitikai módszerek

48 óra

Vízminták, talajkivonatok analitikai vizsgálata Elektrokémiai mérések Az elektromotoros erő mérése Elektrokémiai pH-mérés Direkt potenciometria, talaj és hulladékkivonatok, csurgalékvíz pH-mérése Potenciometrikus titrálások (sav-bázis és redoxi titrálás), kénsav-, foszforsavtartalom, lúgtartalom meghatározása. A titrálási görbék megszerkesztése, a végpont meghatározása Ionszelektív elektródok használata Öntözővíz vezetőképességének, összes sótartalmának meghatározása Vezetőképességi titrálások , sav- és lúgtartalom meghatározása 14.3.2. Optikai módszerek

48 óra

Spektrofotometriás mérések, víz nitrit- és nitrát-tartalmának meghatározása, Foszfáttartalom meghatározása, Nehézfémek meghatározása környezeti mintákban UV és VIS tartományban Toxikus anyagok meghatározása környezeti mintákban UV és VIS tartományban Felszínalatti víz vastartalmának meghatározása fotometriásan Eredmények dokumentálása, jegyzőkönyv készítése a mérésről 14.4. A képzés helyszíne: Műszeres analitika laboratórium

86

14.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.



egyéni



osztály x

x x x

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 4. 4.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban



Egyéni

Sorszám



x x

x x x x

Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében

x


x



15. Környezetvédelmi számítások

64 óra

15.1. A tantárgy tanításának célja A környezetvédelmi számítások elméleti tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az elméleti tantárgyak keretében tanultakat a gyakorlatban előforduló példákon keresztül alkalmazzák és számítási feladatokon keresztül begyakorolják. A tanórákon a környezetvédelmi technikus munkaköréhez tartozó szakmai számítások elvégzése nyújtson segítséget az egyes technológiákkal, és a hatósági ellenőrzéssel összefüggő esetek megoldásában. Az elsajátított kompetenciák birtokában a tanulók képessé váljanak a szakmai számítást igénylő munkahelyi feladatok megoldására. 15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Környezetvédelemi alapismeretek, Környezettechnikai alapok, Vízgazdálkodási alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlatok Vízgazdálkodási alapgyakorlat 15.3.Témakörök 15.3.1. Kémiai számítások

12 óra

SI mértékegységrendszer SI-n kívüli korlátlanul használható mértékegységek alkalmazása Mértékegységek átváltása Gázokkal, gázelegyekkel kapcsolatos számítások Gáztörvények alkalmazása Koncentrációk számítása Erős sav, erős bázis pH-jának számítása Kémiai egyensúlyok Sztöchiometriai számítások Gravimetriás és titrimetriás feladatokhoz kapcsolódó számítások 15.3.2. Környezetvédelemmel kapcsolatos számítások

26 óra

Vízminőség-védelemhez kapcsolódó számítási feladatok (vízlágyítás, fertőtlenítés, KOI, BOI,) Levegőtisztaság-védelemhez kapcsolódó számítási feladatok Talajvédelemhez, talajszennyezéshez kapcsolódó számítási feladatok Hulladékgazdálkodással kapcsolatos számítási feladatok Zajvédelemi számítási feladatok Sugárzáshoz, radioaktivitáshoz kapcsolatos számítási feladatok Határértékek, bírságszámítás

88

15.3.3. Méretezési számítások

26 óra

A természetben előforduló felszíni és felszín alatti vizek hidrológiai jellemzői, vízkészletek, vízállás fogalma és mérése Hidrometeorológiai alapismeretek: csapadék, párolgás, beszivárgás, lefolyás Hidrológiai statisztika. Hidrosztatika, Euler törvénye, Archimédesz törvénye Gravitációs áramlások: térfogatáram, középsebesség, folytonossági egyenlet, Chezy képlete, hidraulikai sugár, mederérdesség, c sebességtényező Gravitációs áramlás nyílt csatornában és csővezetékben Szabad átbukás, alulról befolyásolt átbukás, edényből kifolyás: µ vízhozam tényező, bukók hitelesítése Nyomás alatti áramlás: Bernoulli törvénye, geodéziai magasság, nyomásmagasság, sebességmagasság, hossz-menti veszteség, helyi veszteségek, λ súrlódási tényező, ζ helyi veszteségtényező Nyíltfelszínű csatornaméretezés: négyszög szelvény, trapéz szelvény, összetett szelvények, körszelvény Méretezés segédletekkel, méretezés számításokkal folytonossági egyenlet, Chezyképlet alkalmazása Csőcsatorna méretezés csőcsatornák keresztmetszetei, a különböző keresztmetszetekhez használatos méretezési segédletek Csővezetékek méretezése: Nyomás alatti vízmozgások nyomásellenőrzése Bernoulli egyenlettel Veszteségek számítása különböző anyagú csővezetékeknél Tárolók méretezése vízhasznosítási tározók méretezése középvízhozam összegzés, grafikus módszer, számításos módszer Műtárgyak méretezése bukó, zsilip, áteresz, bújtató, hídnyílások Műtárgyak okozta duzzasztás számítása 15.4. A képzés helyszíne: Tanteremi körülmények 15.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 15.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3.



magyarázat megbeszélés kooperatív tanulás

csopor t

osztály x

x x

89


15.5.2.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 4. 4.1. 5. 5.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban



Egyéni

Sorszám


x


x

-

x

-

x x

-


x


-

x



90

16. Humánökológia

96 óra

16.1. A tantárgy tanításának célja A Humánökológia tantárgy tanításának célja a tanulók figyelmének ráirányítása a globális problémák közvetlen és közvetett okaira, az ember és a természeti környezet sajátos viszonyára, az emberi tevékenységek következményeire és azok visszahatására az emberre. Célja egy új szemléletmód és értékrend közvetítése a tanulók felé az előző évfolyamokon megszerzett ismeretek integrálása. 16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Környezetvédelemi alapismeretek, Természetvédelemi alapismeretek, Ökológiai alapismeretek, Közismereti biológia Biológia gyakorlat 16.3. Témakörök 16.3.1. Az emberiség globális problémái

32 óra

A népesség növekedés üteme, a növekedés határai, a Föld eltartó képessége A világ (Európa és Magyarország) élelmiszertermelése és az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás alakulása Szegénység, éhezés, Élelmiszer-biztonság fogalma, Élelmiszer higiénia Az élelmiszerek egészségügyi biztonságát veszélyeztető tényezők, vegyi szennyezettség (növényvédő- és gyomirtó szerek, rovar- és rágcsálóirtószerek-, gyógyszermaradványok, nehézfémek, tisztító- és fertőtlenítőszerek, stb.) rovarok és paraziták, patogének és toxinjaik, sugárszennyezettség, tartósítószerek, mesterséges színezékek, aromák, állományjavító szerek, fizikai szennyezettség (üvegszilánk, fémforgács, kavics, stb.) Élelmiszerek ökológiai értéke (bio- élelmiszerek, chilled food, stb.) Élelmiszerek természet- és környezetvédelmi értéke (előállítás energiaigénye, környezet védelme, újrafelhasználható és környezetbarát csomagolóanyagok) Biotechnológia mezőgazdasági alkalmazásának lehetőségei és azok hatásai Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági szabályozása 16.3.2. Környezet-egészségtan, környezettoxikológia

32óra

Környezetés egészség kapcsolata, az egészség meghatározói A környezet‐egészségtan részterületei Civilizációs vagy környezeti betegségek A környezeti ártalmak megelőzése Környezeti hatások okozta egészségkárosodások megelőzése ÁNTSZ feladatai Az emberi tevékenység hatása a légkör összetételére Kültéri (out-door) levegőszennyezés A levegőt szennyező gáznemű anyagok (Szén-monoxid, kén-dioxid és kénsav, savas eső, ammónia és kénhidrogén, argon, klimatikus hatások, klímaváltozás hatása a szervezetre, levegőt szennyező szilárd anyagok, porok) hatása az emberi szervezetre Beltéri (in-door) levegőszennyezés - Sick Building Syndrome 91

Légnyomás Az emberi tevékenység hatása a felszín alatti vizekre és a talajra Hidrológiai folyamatok jellemzése Talajvíz szintek értelmezése, talajvíz áramlása Folyadékvezető képesség, szivárgás A világ ivóvízkészlete Hulladékelhelyezés, hulladéklerakásra alkalmas területek kiválasztása Hulladéklerakók hatása talajra, talajvízre Nehézfémek hatása az emberi egészségre Mezőgazdaságban alkalmazott kemikáliák, műtrágyák és szerves trágyák és azok környezeti hatásai Peszticidek és herbicidek gyártása Gyógyszeralapanyagok és gyógyszerkészítmények hatása az emberi egészségre Környezeti zajterhelés forrásai,napi, napközbeni, esti, éjszakai zajjellemzők Stratégiai zajtérkép Zajterhelési zajtérkép Konfliktustérkép Intézkedési terv A környezeti toxikológia feladata Vegyi anyagok káros hatásának kimutatása Az ökotoxikológiai mérési eredmények szerepe a környezeti monitoringban környezetirányításban, határértékek kialakításában és a környezetvédelmi technológiák kiválasztásában A vegyi anyag környezetbe kerülése Vegyi anyagok hatása a környezetre 15.3.3. Fenntartható társadalom

32 óra

A fenntarthatóság fogalmának értelmezése A fenntarthatóság alapelvei A fenntarthatóság ökológiai, gazdasági és társadalmi háttere Hulladékok újrahasznosításának jelentősége Energia és környezet kapcsolata Környezetvédelmi szempontból globálisan jelentős energiaigények Szénbányászat és széntüzelés Kőolajbányászat, olajszállítás, folyékony tüzelőanyagok Földgázbányászat, gázszállítás, gáztüzelés Atomerőművek Megújuló energiaforrások Vízenergia Szélenergiát Napkollektor, napelem, naperőmű Árapályerőmű Geotermikus energia Üzemanyagok és kipufogó gázok Benzinüzemű járművek, katalizátorok Gázüzemű motor Hibrid autók A fogyasztó felelőssége 15.4. A képzés helyszíne: Tanterem 92

15.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 15.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3.



egyéni



osztály x

x x

15.5.2.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban



Egyéni

Sorszám


x

x

x

x

x

x x

x x

x

x

x x x

x x x

x x

x x

93

x


3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1.

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás

x x

x

x

x


94

16. Környezeti biológia

64 óra

16.1. A tantárgy tanításának célja A Környezeti biológia tantárgy tanításának célja a tanulók figyelmének ráirányítása az ember és a természeti környezet sajátos viszonyára. Értse az élőlények közötti hatásokat, az élőlények és környezetük egymásra hatásait. Ismerjék a növényi és állati sejteket, sejtalkotókat, fontosabb szöveteket, az élőlények és környezetük szoros kapcsolatát, a környezetszennyező anyagok élőlényekre gyakorolt hatását. 16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia gyakorlatok Közismereti biológia Környezetvédelemi alapismeretek Természetvédelemi alapismeretek Ökológiai alapismeretek 16.3. Témakörök 16.3.1. Rendszerezés alapjai, növények és állatok

24 óra

Természetes és mesterséges rendszerek, faj alatti és feletti kategóriák Vírusok és környezeti vonatkozásaik Baktériumok és felhasználásuk Mikrobiológiai folyamatok alkalmazása a környezetvédelemben Gombák, egysejtűek, felépítésük, környezeti vonatkozásaik Biofegyverek hatásai Növények Alacsonyabb rendű növények környezeti vonatkozásai: moszatok, mohák, zuzmók, mint bioindikátorok Magasabb rendű növények környezeti vonatkozásai: harasztok, nyitva- és zárvatermők környezeti igényei Állatok Alacsonyabb rendű állatok környezeti vonatkozásai: szivacsok és csalánozók pusztulása, férgek és ízeltlábúak jelentősége az ökológiai ciklusban Gerincesek környezeti vonatkozásai: dinoszauruszok kihalásainak okai, evolúciós újdonságok Kültakaró változásai – környezethez való alkalmazkodás Mozgás szervrendszere - környezethez való alkalmazkodás Emésztés szervrendszere – vitaminok, nyomelemek, mérgezések Légzés szervrendszere – allergia, betegségek Keringés és az immunrendszer- Vércsoportok, szívbetegségek és a környezet Kiválasztás – kiválasztás szervrendszere – ozmózis jelentősége

95

16.3.2. Környezeti tényezők genetikai hatása

20 óra

Környezeti szennyezők hatása a szaporodásra Az embrionális fejlődést befolyásoló környezeti és genetikai tényezők: a terhességi szűrővizsgálatok fontossága Hormonjellegű anyagok hatása az emberre, élővilágra, nemi jellegre Idegrendszer felépítése Idegrendszer károsodása a környezeti hatásokra Érzékszervek változásai környezeti hatásokra (pl. nagyothallás, vakság) Hallás, egyensúlyozás látás, szaglás, ízérzékelés mechanizmusa Szem, fül felépítése 16.3.3. Környezeti tényezők hatása az elterjedésre, viselkedésre

20 óra

Az élőlények elterjedését befolyásoló környezeti tényezők: élő és élettelen környezeti tényezők hatásai, Liebig-féle minimumelv Darwin nézetei: fajkeletkezés lehetőségei, nagy fajkihalások a Földtörténet során és ezek magyarázatai Élőlények elterjedése földrajzi térben: zonalitás, azonalitás fogalma Élőlények elterjedése időben: Aszpektus, szukcesszió fogalma Föld evolúciója (fizikai, kémiai biológiai evolúció; Miller-kísérlete), élőlények evolúciója (fejlődéstani elméletek, konvergens-divergens fejlődés, analóg-homológ szervek fogalma), emberré válás lépései (Australopithecus, Homo habilis, Homo erectus, Homo sapiens) és az emberek környezet-átalakító tevékenysége Környezeti tényezők hatása a viselkedésre Viselkedési elemek: tanult és öröklött viselkedési elemek, tanulási formák (Pavlovireflex, Skinner doboz, belátásos tanulás) Létfenntartó viselkedések: pl. táplálékszerzés, rejtőzködés Fajfenntartó viselkedések: szaporodás jellemzői Állatok kommunikációja és társas viselkedése: ezek fontossága a környezeti hatások változásaira adott reakciókban Állatok viselkedése a környezeti hatásokra (pl. taxis) Emberi viselkedési mintázatok, sztereotípiák 16.4. A képzés javasolt helyszíne: Szaktanterem 16.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 16.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3.




csopor t

osztály x

x x

96



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban



Egyéni

Sorszám


x

x

x

x

x

x


x x x

x

x

x x x

x x x

x x

x x

x

x x

x


x

x

16.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

97

17. Környezetgazdaságtan

96 óra

17.1. A tantárgy tanításának célja A Környezetgazdaságtan tanításának célja bemutatni a környezet pusztulásának folyamatát, a szükségszerű környezetgazdálkodás kialakulásának fő okait, valamint a környezettudatos közgazdasági gondolkodás fejlődését, eredményeit és a tudományterület mai helyzetét. Világítson rá arra, hogy a gazdaság, a társadalom és a bioszféra egy komplex rendszer, amelyben a gazdaság nem vizsgálható megfelelően a többi elem nélkül. A tanulók értsék a társadalmi-gazdasági rendszer és a környezet határán zajló folyamatok, jelenségek összességét, azok kapcsolatait. A tantárgy tanítása segítse az előző évfolyamokon megszerzett természettudományos és társadalomtudományos ismeretek integrálását. 17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Jogi és szakigazgatási ismeretek Humán ökológia Környezetvédelmi számítások 17.3. Témakörök 17.3.1. Technológia és a környezet

20 óra

Technológiák fogalma és csoportosítása Főtermék, melléktermék, hulladék A technológiák bemenő- és kimenő anyagai Anyag-, energia- és hulladékmérleg A tisztább termelés fogalma Elérhető legjobb technológia (BAT), az elérhető legjobb megoldás (BATNEEC), a BATReF fogalma és előírásai Technológiai életciklusok A technológiai stratégia Az integrált szennyezés-megelőzés és - ellenőrzés, az IPPC Elérhető legjobb technológia (BAT), az elérhető legjobb megoldás (BATNEEC), a BATReF előírásai Technológiai paraméterek nyilvántartása Környezeti szempontú technológiaértékelés Kémiai biztonság Veszélyes anyag és veszélyes készítmény fogalma, LD-50 Veszélyes anyagok jelrendszere EINECS- és az ELINCS- jegyzék CLP( besorolás, címkézés és csomagolás) rendelet, A CLP- rendelet célja és feladatai A CLP kötelezettségekben érintettek köre Biztonsági adatlap főbb tartalmi elemei H és P mondatok és számok, veszélyjelek Veszélyes anyag, keverék csomagolási egységén előírt információk Veszélyes anyagok bejelentése, értékesítése, veszélyes készítmények nyilvántartása, nyilvántartási adatlap, az ETTSZ Kémiai biztonság hatósági ellenőrzése, a kémiai terhelési bírság 98

16.3.2. Környezetszennyezés gazdaságtana

38 óra

Külső gazdasági hatások Környezeti externáliák Környezeti szabályozás Közvetlen (normatív) szabályozás Közvetett (gazdasági) szabályozás Adók, díjak, járulékok, Környezetterhelési díj Termékdíj, a termékdíj-köteles termékek köre Betétdíj Támogatások Határértékek és bírságok Levegőtisztaság-védelmi emissziós határértékek A levegőtisztaság-védelmi bírság A vízszennyező anyagok kibocsátási határértékei A vízbírság és a csatornabírság A hulladékbírság A környezeti zajterhelés határértékei, a zajbírság Környezetbarát vállalatirányítás Vállalatok környezeti kockázatainak becslése Vállalatok környezeti felelőssége Környezeti menedzsment Az ISO 14 001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszer alapelvei és elemei A KIR A tanúsítás EMAS alapelvei Ökomarketing, ökomarketing – stratégiák 16.3.3. Környezet gazdasági értékelése, dokumentálás

38 óra

A környezet gazdasági értékelésének módszerei Környezeti kárértékelés Környezeti hatásvizsgálat Az előzetes környezeti hatástanulmány A részletes környezeti hatástanulmány A környezetvédelmi engedély A környezetvédelmi felülvizsgálat és a környezetvédelmi teljesítményértékelés Dokumentációs és adatszolgáltatási feladatok Műszaki dokumentáció Veszélyes anyagok nyilvántartási szabályai Biztonsági adatlapok tartalma és nyilvántartása Légszennyezéssel kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek Légszennyező források és a források mérési eredményeinek nyilvántartása Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentések (LAL) Változás-bejelentés Levegőtisztaság-védelmi éves bejelentések (LM) Javítójelentés Ózonkárosító anyagok bejelentése Hulladék-nyilvántartási és -adatszolgáltatási jelentősége, fő feladatai Szennyvízkibocsátással kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek 99

A szennyvíz mérési eredményeinek nyilvántartása Vízjogi engedélyek és adatainak nyilvántartása Vízhasználók adatainak nyilvántartása: A, B, C adatlapok Üzemi fogyasztók adatainak nyilvántartása: D, E, F adatlapok Létesítési és szüneteltetési engedélyek nyilatkozatának nyilvántartása: L adatlap Felszíni vízminőség-védelmi alapbejelentés (VAL) Felszíni vízminőség-védelmi éves bejelentések (VÉL) Változás bejelentése 16.4. A képzés javasolt helyszíne: Tanterem 16.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 15.5.1. 16.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3.



egyéni



osztály x

x x

15.5.2. 16.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése



Egyéni

Sorszám


x

x

x

x

x

x x

x x

100

x

x


2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

x x x

x x x

x x

x x

x

x x

x


x

x


101

17. Műszaki ismeretek

96 óra

17.1. A tantárgy tanításának célja A Műszaki ismeretek tantárgy tanulók felismerjék és azonosítsák a legfontosabb szerkezeti anyag tulajdonságokat, műszaki felhasználhatóságuk területét és korlátait, azonosítsák a szerkezeti anyagokra ható fizikai erőket, igénybevételt, mechanikus hatást és azok következményeit. Ismerjék fel és műszaki ábrák alapján azonosítsák a legfontosabb általános gépelemeket, tudjanak gépelemekről, alkatrészekről vázlatrajzot készíteni. Ismerjék, értelmezzék és egyszerű számítási feladatokkal igazolják az alapkészülékek működését vagy tulajdonságait leíró fizikai törvényszerűségeket. 17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Műszaki ábrázolás 17.3. Témakörök 32 óra

17.3.1. Mechanikai ismeretek

Szerkezeti anyagok Anyagok tulajdonságai Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Statika, erők, erőrendszerek, forgatónyomaték, erőpár vizsgálata, statika alaptétele, nyomaték, kényszerek Szilárdságtan, alapfogalmak, igénybevételek hatására ébredő feszültségek, húzó és nyomó igénybevétele, nyíró és hajlító igénybevétel Gépelemek, oldható, oldhatatlan kötések, hajtások, tengelyek, tengelykapcsolók, csapágyak, csővezetékek, elzárószerelvények vizsgálata Méréstechnika: méréstechnikai alapfoglamak, mérési hibák, mérési adatok feldolgozása Mérőműszerek általános jellemzése, mérési módszerek Nyomásmérés, mennyiségmérés, áramló mennyiségek mérésének elve és eszközei, gyakorlati mennyiségmérés, hőmérsékletmérés, szintmérés 17.3.2. Szállító berendezések

32 óra

Tárolás és berendezései Szilárd halmazállapotú anyagok tárolása, folyadékok tárolása, gázok tárolása A szállítás és berendezései Szállító berendezések, áramlástechnika Szilárd anyag szállítása Szilárd anyagok szállítására alkalmas berendezések szerkezeti felépítése, működése Gázok szállítása Gázszállító berendezések működési elve és alapvető tulajdonságai Ventilátorok, fúvók, kompresszorok, többfokozatú kompresszor Gázsűrítés hőmérsékletviszonyai Folyadékok szállítása Folyadékszállító berendezések működési elve és alapvető tulajdonságai jelleggörbék. Folyadék- és gázszállítással kapcsolatos számítások, mérési adatok feldolgozása. 102

17.3.3. Áramlástechnikai mérések

32 óra

Folyadékok és gázok áramlásának törvényei A veszteséges áramlás gyakorlati számításai, egyenes csövek veszteségei, idomok és szerelvények ellenállása, csővezeték jelleggörbéje Folyadékszállító berendezések működési elve és alapvető tulajdonságai Térfogat-kiszorítás elvén működő, és örvényelven működő szivattyúk tulajdonságai Szivattyú hatásfokának és szállítómagasságának elemzése, munkapont elemzés Szivattyú jelleggörbe felvétele, sorosan és párhuzamosan kapcsolt szivattyúk jelleggörbéje, két fordulatszámon mért szivattyú jelleggörbéje Üzemi szivattyú jelleggörbéinek vizsgálata Töltetes oszlopos szivattyú vizsgálata Áramlás jellege, lamináris és turbulens áramlás, Reynolds- szám mérése Mennyiségmérés vizsgálata, mérőperem kalibrálása rotaméterrel, mérőperem kalibrálása vízórával, különböző mennyiségmérő műszerek összehasonlítása Csősúrlódási tényező meghatározása, könyökös cső ellenállásának mérése 17.4. A képzés helyszíne: Szaktanterem 17.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 17.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat


x

csopor t

osztály

x x

x x x

x x

x

103



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Képi információk körében Géprajz értelmezése Rajz készítés tárgyról Folyamatábra kiegészítés Folyamatábra elemzés, hibakeresés Csoportos munkaformák körében

4.1.


5.




Egyéni

Sorszám



x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x

x

5.1.


x

x

5.2.


x

x

104

x

x

laboratóriumi eszközök és berendezések laboratóriumi eszközök és berendezések

6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 8. 8.1.

Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Feladattal vezetett szerkezetelemzés Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről Vizsgálati tevékenységek körében Geometriai mérési gyakorlat Anyagminták azonosítása Tárgyminták azonosítása Szolgáltatási tevékenységek körében Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x

x


105

18. Jogi és szakigazgatási ismeretek

64 óra

18.1. A tantárgy tanításának célja A Jogi és szakigazgatási ismeretek tantárgy tanulása során fejlődnek a szakmai jogi tantárgyak tanulásához szükséges képességek, a jogszabályokat ismerő, elemző, értékelő gondolkodás, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, a szóbeli és írásos kommunikációs képességek. Mutassa be az állam, az államszervezet felépítését, az Alkotmányt, a jogszabályok felépítését, hierarchiáját, a jogi eszközöket. Ismerjék az önkormányzatok működését, a regionális közigazgatás fogalmát, rendszerét. Tudják értelmezni a környezetvédelem és a természetvédelem területén hatályos jogszabályokat, ismereteiket alkalmazni az engedélyezési, szakhatósági, szabálysértési eljárások során. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a jogi, szakigazgatási és szabványügyi szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, aktív magatartásformákat. 18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Környezettechnika Ügyintézői feladatok 18.3. Témakörök 18.3.1. Jogszabálytan, közigazgatás

32 óra

A jogszabályok keletkezése, eredete, célja Jogforrások fogalma, értelmezése (anyagi, alaki) A jogszabályok jogforrási hierarchiája A jogszabályok részei (feltétel, rendelkező rész, jogkövetkezmény), szerepük A jogszabályok hatálya (időbeli, területi, személyi, tárgyi) A hagyományos hatalmi ágak, Az Alkotmány, mint a Magyar Köztársaság alaptörvénye Az Országgyűlés feladatai, A köztársasági elnök feladatai, A kormány, minisztériumok és feladatai Államigazgatás helyi szervezetei Alkotmánybíróság feladata, működése. Törvénykezési szervezet (bíróságok, közjegyzők, ügyészség) Önkormányzati igazgatás (szervezet, működése, feladat és hatáskör) Nonprofit szervezetek. 18.3.2. Környezetvédelmi szakigazgatás és Európai Uniós ismeretek

32 óra

A szakigazgatás szintjei (VM, NP igazgatóságok, KTVF, önkormányzatok) A kérelem benyújtásának lehetséges módjai, díja, illetéke Lehetséges döntések (elutasítás, megszüntetés, ügyintézés, végrehajtás) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek hatásköre, illetékessége, a működés fő területei Védelemre érdemes természeti értékek, A védetté nyilvánítás menete (országos és helyi) Védett Természeti Területek Törzskönyve, Védett természeti értékekből származó előnyök 106

Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) alapelvei A bírság célja, a bírság kiszabásának alapja Az EU jogszabályok célja, alkalmazásuk előnyei Az EU jogszabályok hierarchikus rendje (ajánlás, határozat, irányelv, rendelet, vélemény) EU jogforrások (szerződések, a nemzetközi megállapodások, a másodlagos jog, előkészítő dokumentumok, a bírósági határozatok és a parlamenti kérdések) Egységes szerkezetbe foglalás jelentése, értelme, korlátai A nemzetközi jogszabályok, egyezmények szükségessége, alkalmazásuk főbb területei A nemzetközi jogszabályok kapcsolódása a hazai jogszabályokhoz Néhány nemzetközi környezetvédelmi (főként levegő, víz, hulladék területekről) egyezmény felsorolása, rövid ismertetése Néhány nemzetközi természetvédelmi egyezmény felsorolása, rövid ismertetése. 18.4. A képzés javasolt helyszíne: Tanteremi körülmények 18.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 18.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat


x

csopor t

osztály

x x

x x x

x x

x

107



2.1. 2.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Tesztfeladat megoldása

3.


1. 1.1. 1.2. 1.3. 2.

3.1. 3.2.



Egyéni

Sorszám



x x x

x x

Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után

x x


108

A 10870-12 azonosító számú Környezetvédelmi ügyintéző feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

109

A 10870-12 azonosító számú Környezetvédelmi ügyintéző feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

110

Településkörnyezet

Adatszolgáltatási feladatok, dokumentálás

Ügyintézői feladatok

Önkormányzati igazgatás

FELADATOK Figyeli a szakmai jogszabályok és szabványok változásait Nyilvántartja a környezeti adatokat, szennyezőanyag-kibocsátásokat, szennyezett területeket Adatot szolgáltat védetté nyilvánítási és engedélyezési eljárásokhoz Kapcsolatot tart környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságokkal, ügyfelekkel, szakmai és civil szervezetekkel Figyeli a pályázati lehetőségeket Hatósági bevallásokat, környezetvédelmi tárgyú jelentéseket készít Részt vesz természetvédelmi feladatokban védetté nyilvánítási eljárásokban Részt vesz a helyi védett természeti értékek fenntartásában Részt vesz településüzemeltetési feladatokban Közreműködik település-egészségügyi feladatokban Környezetvédelmi és természetvédelmi ellenőrzést végez Részt vesz hulladékgazdálkodási feladatokban Zajjal, bűzzel és hulladékkal kapcsolatos panaszok ügyében eljár Víz- és légszennyezéssel kapcsolatos panaszok ügyében eljár Természetvédelmi érdekek megsértése esetén eljár Az eljárás lefolytatásában közreműködik Hatósági ellenőrzésben részt vesz

Talaj-és hulladékvizsgálatok

10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok

Vízvizsgálatok

Környezeti analitika gyakorlat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x

x

x x x x x x x

x

SZAKMAI ISMERETEK A hatalmi ágak és funkciók A jogszabályok szerkezete, hazai és nemzetközi jogszabályok Belső rendeletek, utasítások, szabályozási területek Az igazgatási eljárás általános előírásai A szakhatósági eljárások sajátosságai A vonatkozó hazai szabványok előírásai x x Ökológiai alapok x x A természetvédelem fogalma, célja, aktív és passzív természetvédelem Védetté nyilvánítás, védettségi kategóriák, országos és helyi jelentőségű védett értékek védetté nyilvánításának folyamata, nemzetközi jelentőségű védett értékek Talaj, víz, levegő mint környezeti elem x x Vízkörforgás, vízkészletek, vízvédelem x A hulladékgazdálkodás alapjai x Külső és belső tervek készítésének szabályai Munkavédelmi és tűzvédelmi követelmények Populációk védelme Élőhely- és tájvédelem Települési alapismeretek, települési infrastruktúra Településüzemeltetés területei x x Köztisztasági és környezet-egészségügyi x x feladatok Nyilvántartás szabályai Környezetvédelmi és természetvédelmi adatszolgáltatás Környezetvédelmi pályázatok készítése Kapcsolattartás, panaszkezelés alapjai SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése x x Szakmai nyelvű íráskészség, írásbeli fogalmazás készsége Szakmai nyelvű hallott szöveg megértés Szakmai nyelvű beszédkészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság x x Önállóság x x Precizitás x x

111

x x x

x x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x x x x x x x x x x x x x x

x x

x x

x

x

x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság Közérthetőség Motiválhatóság Logikus gondolkodás Rendszerező képesség Kreativitás, ötletgazdagság

x x x x MÓDSZERKOMPETENCIÁK x x x x

19.Környezeti analitika gyakorlat 19.1. A tantárgy tanításának célja

x x x

x x

x x

x

x

48 óra

A környezeti analitika gyakorlat tantárgy tanításának célja Az előző évfolyamon elsajátított laboratóriumi műveletek alkalmazása konkrét környezetvédelmi gyakorlati feladatok megoldása során. A tanulók képessé váljanak a mintavételezésre a kvantitatív analitikai vizsgálatok elvégzésére, a mérési eredmények alapján a mennyiségi összetétel kiszámítására. A tanulók az elméletben megtanult laboratóriumi eljárásokat és környezetvédelmi számításokat alkalmazni tudják a gyakorlati feladatok megoldása során. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Analitika gyakorlat Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat 19.3. Témakörök 19.3.1. Vízvizsgálatok

24 óra

Munka és tűzvédelem a laboratóriumban Talajmintavétel Vízmintavétel Levegőmintavétel Mintakezelés A térfogatos elemzés, acidi-alkalimetria ismétlése. Vízminták p- és m-lúgosságának meghatározása A víz lúgosságának és a változó keménység meghatározása Vízminták hidrogénkarbonát-tartalmának meghatározása Kloridion meghatározása Víz összes, Ca-, Mg- és állandó keménységének meghatározása Réz-, nikkel-, és cinkionok mennyiségi meghatározása komplexometriásan Vezetékes víz vas tartalmának meghatározása Felszíni vizek oldott oxigén tartalmának meghatározása jodometriás módszerrel KOI meghatározása permanganometriásan Talajvíz szulfáttartalmának meghatározása titrimetriásan 112

Esővízvizsgálatok 19.3.2. Talaj-és hulladékvizsgálatok

24 óra

Talajkivonat hidrolitos és kicserélődési aciditásának meghatározása Talajkivonat kloridion-tartalmának meghatározása csapadékos titrálással Talajkivonat magnéziumion-tartalmának meghatározása Talajkivonat kalciumion-tartalmának meghatározása Helyszíni mintavételek és vizsgálatok Környezeti minták helyszíni vizsgálata gyorstesztek, ökológiai mérőbőröndök segítségével Hulladékok nedvessé-g és hamutartalma Hulladékkivonatok vizsgálata 19.4. A képzés helyszíne: Analitika laboratórium 19.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 19.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.



egyéni


osztály


x x x x


1. 1.1. 1.2.




Egyéni

Sorszám


x x

113


2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 4. 4.1.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x x x x


x


x



114

20. Ügyintéző feladatok

96 óra

20.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók megismerjék az Önkormányzat környezetvédelemre vonatkozó napi feladatait. Átlássák a szakigazgatási és hatósági feladatokat. Képesek legyenek adatszolgáltatási és dokumentálási feladatok elvégzésére. Sajátítsák el a kapcsolattartás, panaszkezelés alapjait. Ismerje a tájékoztatás módjait, eszközeit. Tudja értékelni a település környezeti mutatóit és azokból a jellemző változásokat, a környezetei állapotváltozások jellemző tendenciáit. 20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Környezetvédelem Települési ismeretek Környezetgazdaságtan Humánökológia 20.3. Témakörök 20.3.1. Önkormányzati igazgatás

32 óra

Önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatai Önkormányzati igazgatás (szervezet, működése, feladat és hatáskör) Önkormányzatok szakigazgatási feladatai Önkormányzatok hatósági feladatai Lakossági részvétel Önkormányzatok gazdálkodása Település fogalma, típusai, települési tervezés, településfejlesztési koncepció, települési tervek típusai Infrastruktúra fogalma, Településüzemeltetés területei, közműszolgáltatások Település-egészségügy kommunális szolgáltatásai, köztisztaság, településtisztaság, temetkezés, kártevőirtás, rágcsálómentesítés, szúnyoggyérítés, parlagfű irtás Engedélyezési és ellenőrzési feladatok ÁNTSZ Település környezeti mutatóinak nyilvántartása Település környezeti állapotának vizsgálata Település egészségügy 20.3.2. Településkörnyezet

32 óra

Településeket veszélyeztető antropogén hatások, települési környezetet terhelő tevékenységek Közlekedésből, ipari tevékenységekből, mezőgazdasági tevékenységekből, lakossági tevékenységből származó légszennyezés, talajszennyezés, vízszennyezés, zajterhelés Városok talaja, vízháztartása, városklíma Környezeti hatások okozta egészségkárosodások megelőzése Levegőtisztaság- védelmi határértékek (egészségügyi határértékek, tájékoztatási küszöbérték, riasztási küszöbérték, ökológiai határérték, zónák típusai, emissziós határértékek) Szmogriadó terv, a szmogot okozó leggyakoribb légszennyező anyagok és forrásaik 115

Fenntartható területgazdálkodás, termőföld védelme, termőföld más célú hasznosítása Hulladék elhelyezés, települési hulladéklerakás, elkülönített hulladékgyűjtés szervezése 20.3.3. Adatszolgáltatási feladatok, dokumentálás

32 óra

Nyilvántartás, dokumentálás szabályai Természetvédelmi nyilvántartás Védett Természeti Területek Törzskönyve Adatszolgáltatás szabályai, módjai Jegyzőkönyv készítés szabályai Panaszkezelési eljárás Kapcsolattartás módjai Tájékoztatási kötelezettség Nyilvánosság bevonása a döntési folyamatokba Lakossági tájékoztatáshoz, település környezeti értékeléséhez adatgyűjtés 20.4. A képzés helyszíne: Tantermi körülmények 20.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 20.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.



egyéni


osztály


x x x x


1. 1.1. 1.2.




Egyéni

Sorszám


x x 116


2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 4. 4.1.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x x x x

Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

x

x


117

ESZKÖZÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, az alábbiak szerint: A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Ökológiai mérőbőröndök Vízvizsgáló (pl.Visocolor) tesztkészletek Hordozható pH-mérők Hordozható konduktométerek Hordozható fotométerek Zajmérők Sugárzásmérők Meteorológiai állomás BOI mérő Konduktométerek Potenciométerek Titrátorok Spektrofotométerek (UV, VIS, IR) Szárítószekrény Analitikai- és gyorsmérlegek Vegyifülke Laboratóriumi üveg- és fémeszközök Hulladékudvar berendezései Komposztáló berendezés Szennyvíztisztító telep Vízmű Hulladékégetőmű Hulladéklerakó

118

AZ 54 853 01 VÍZÜGYI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, VALAMINT A XXIII. KÖRNYEZETVÉDELEM - VÍZGAZDÁLKODÁS ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XXIII. Környezetvédelem- vízgazdálkodás ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 850 01 54 853 01 I.

Környezetvédelmi technikus Vízügyi technikus


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 853 01 (OKJ azonosítószám) Vízügyi technikus (OKJ megnevezés) szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. III.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 853 01 A szakképesítés megnevezése: Vízügyi technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 60 % Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 119

2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: -év Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: VI.

A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy

Szakképesítés/Szakképzettség

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza. VII.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

120

A heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám heti óraszám szabadsáv nélkül szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

288 óra/év 70 óra 288 óra/év 105 óra 360 óra/év 140 óra 384 óra/év 1056 óra/év 2691 óra

8 óra/hét 8 óra/hét 10 óra/hét 12 óra/hét 33 óra/hét

heti óraszám éves óraszám szabadsáv nélkül szabadsáv nélkül 31 óra/hét 1116 óra/év 160 óra 31 óra/hét 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

121

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak


Munkahelyi 11500-12 Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Környezetvédelemi alapismeretek Vízgazdálkodási 11494-12 alapismeretek Környezetvédelmi és Környezettechnikai vízgazdálkodási alapok alapismeretek Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alapgyakorlatok

10. ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

ögy


1

Ágazati szakképzés közismeret nélkül* 1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1 0,5

2

3

1

2

5

1

3

2

5

2

2

4 1

3

4

4

122

Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat Víz- és 10882-12 Víz- és szennyvízkezelés szennyvízkezelő Üzemeltetési üzemeltetési feladatai gyakorlat Vízkárelhárítás 10883-12 Vízkárelhárítás Vízkárelhárítás gyakorlat Szakigazgatási- és műszaki ismeretek Vízgazdálkodás Vízügyi létesítések 10884-12 Gépészet és Vízügyi technikus automatizálás feladatok gyakorlat Gépészet és automatizálás Mérési gyakorlatok összes óra összes óra

4

3

5 3

4 3

3 5 2 5 2 3 1

4 3 1 3,5 2

4

4 8

70

4

4 8

105

6

4 10

140

6

6 12

16

15 31

160

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. * Az esti oktatás óraszáma a kétéves képzés óraszámának 50 %-a.

123

26

7 33

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati SzakképesítésÁgazati szakközépiskolai képzés Ágazati szakközépiskolai specifikus óraszáma a közismereti oktatással szakközép-iskolai képzés óraszáma a szakképzés párhuzamosan képzés közismeret nélkül óraszáma összes óraszáma 5/13. és 9-12. évfolyam 2/14. 9. 10. 11. 12. 1/13.


11499-12 11500-12 Munkahelyi Foglalkoztatás egészség és biztonság II.

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés

36 8 8 4 4 4 8

e 36 8 8 4 4 4 8

Munkavállalói szókincs 124

gy

ögy

e

18 4 4 2 2 2 4

A szakképzés összes óraszáma

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

gy

16 4 4 4 4 64 8 8 24

18 4 4 2 2 2 4 16 4 4 4 4 64 8 8 24

24

24


Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Tantárgyak, témakörök

9.


e Környezetvédelemi alapismeretek Ökológiai alapfogalmak A természetvédelem alapjai A víz, mint környezeti elem A levegő és a talaj, mint környezeti elem Települési környezet védelme Vízgazdálkodási alapismeretek Hidrometeorológia, vízkészletgazdálkodás Hidrológiahidraulika Vízméréstan Geodézia Környezettechnikai alapok A fizikai eljárások alapelvei

gy ögy

10. e

gy ögy

11. e

108

36

18 18

12.

gy ögy

e

gy

e

gy

ögy

e

gy

208

180

208

18

36

36

36

18

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

64

64

36

64

64

208

180

208

54

45

54

36

108

36

18

64

Ágazati szakközépiskolai SzakképesítésÁgazati képzés specifikus A szakközépiskolai óraszáma a szakképzés szakképzés képzés közismeret óraszáma összes összes óraszáma nélkül* 5/13. és óraszáma 9-12. évfolyam 2/14. 1/13.

52

18

70

45

70

18 20

32 16

50 36

45 45

50 36

72

64

136

162

136

72

54

72

72 125

Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik Biológiai eljárások alapjai Műszaki ábrázolás 108 Általános rajztechnikai 108 ismeretek Laboratóriumi 144 70 alapgyakorlatok Fizikai jellemzők 36 10 mérése és eszközei Oldatkészítés 36 20 Laboratóriumi 54 20 alapműveletek Preparatív feladatok 18 20 Környezetvédelmi gyakorlat Környezeti elemek vizsgálata Biológiai vizsgálatok Elválasztó műveletek Környezeti állapot vizsgálata Vízgazdálkodási alapgyakorlat Geodéziai mérések Hidrometeorológiai mérések Vízméréstan

144 105

40

40

54

40

24

24

54

24

108

36

108

108

36

108

96

144

144

144

46

36

46

56

36

56

74

36

74

38

36

38

240

180

60

240

72

50

72

45

15

72

72

55 48

72 48

45 45

15 15

72 48

48

48

45

15

48

144 140

144

108

50

144

48

50

48

36

20

48

48

50

48

36

15

48

48

40

48

36

15

48

126

10882-12 Víz- és szennyvízkezelő üzemeltetési feladatai 10883-12 Vízkárelhárítás

Analitika gyakorlat Bevezetés az analitikába Redoxi-titrálások Víz- és szennyvízkezelés Vízbeszerzés Ivóvíz kezelés Szennyvíztisztítás Hálózat üzemeltetés Üzemeltetési gyakorlat Vízművek üzemeltetése Szennyvíztisztítók üzemeltetése Hálózat üzemeltetése Vízkárelhárítás Árvízmentesítés Ár-és belvízvédekezés Vízminőségi kárelhárítás Védelmi munkák szervezése Vízkárelhárítás gyakorlat Ármentesítés Ár-és belvízvédekezés Vízminőségi kárelhárítás 127

96

96

108

50

96

48

48

54

25

48

48

48

54

25

48 160

160

32 48 48 32

32 48 48 32 64

64

32

32

16

16

16

16

160 32 64

160 32 64

32

32

32

32 64

64

32 16

32 16

16

16

10884-12 Vízügyi technikus feladatok

Szakigazgatási- és műszaki ismeretek Jogi-és igazgatási ismeretek Munkaszervezés Hatósági munkák Vízgazdálkodás Vízkészlet gazdálkodás, tározás Területi vízgazdálkodás

36

96

96

32

32

32 32 128

32 32 164

36

Települési vízgazdálkodás Vízügyi létesítések Méretezési számítások Vízépítés Műszaki tervezés Gépészet és automatizálás gyakorlat Vízmű üzemeltetés gépei Csatornamű üzemeltetés gépei Hálózat üzemeltetés gépei

128

36 64

64

64

64

96

96

32

32

32 32

32 32 32

32

12

12

10

10

10

10

Gépészet és automatizálás Gépészeti alapfogalmak Szivattyúk Automatizálási alapfogalmak Mérési gyakorlat Geodéziai mérések és adatfeldolgozás Áramlástechnikai mérések Hidrológiai adatok feldolgozása és nyilvántartása Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

144 144 144 144 216 144 192 192 70 105 140 288 288 360 384

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat * Az esti oktatás óraszáma a kétéves képzés óraszámának 50 %-a.

129

1320

540 576 160 1116

112

112

32

32

32

32

48

48 64

64

32

32

16

16

16

16

832 224 1056

2376 2376 1528/60% 848/40%

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

130

A 11500-12 azonosító számú, Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák


Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság

FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és x biztonság jelentőségét Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

x

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve x részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában SZAKMAI ISMERETEK A munkahelyi egészség és biztonság, mint x érték A munkabalesetek és foglalkozási x megbetegedések hátrányos következményei A munkavédelem fogalomrendszere, x szabályozása Munkahelyek kialakításának alapvető x szabályai A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei Munkaeszközök a munkahelyeken Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet

131

x

x

x

x

x

x

x x

x x x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK x Információforrások kezelése x Biztonsági szín- és alakjelek x x Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat x Szabálykövetés Döntésképesség TÁRSAS KOMPETENCIÁK x Visszacsatolási készség Irányíthatóság Irányítási készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK x Rendszerező képesség x Körültekintés, elővigyázatosság x Helyzetfelismerés

1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x x x

x x

x

x x x

x

36 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3. Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek

8 óra

A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők.

132

A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai. 1.3.2. Munkahelyek kialakítása

8 óra

Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín- és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei

4 óra

A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága

4 óra

Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EKmegfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. 133

Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások

4 óra

Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek

8 óra

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok. Balesetek és foglalkozási megbetegedések. Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.4. A képzés helyszíne: Tanterem

134

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá m


1.1

magyarázat

1.2.

megbeszélés

1.3.

szemléltetés

1.4. 1.5.

házi feladat teszt

A tanulói tevékenység szervezeti kerete csopor egyéni osztály t

Alkalmazandó eszközök és felszerelések Szakkönyvek, munkavédelmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. NAPO)

x

x x x x


1. 1.1. 2.

2.1.



Egyéni

Sorszám


Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok


x

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

x

x

A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai


135

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

136

A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Munkanélkülisé g

Álláskeresés

Munkaviszony létesítése

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Foglalkoztatás II.

FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat Feltérképezi a karrierlehetőségeket Vállalkozást hoz létre és működtet Motivációs levelet és önéletrajzot készít Diákmunkát végez SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) Álláskeresési módszerek Vállalkozások létrehozása és működtetése Munkaügyi szervezetek Munkavállaláshoz szükséges iratok Munkaviszony létrejötte A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Elemi szintű számítógép használat Információforrások kezelése Köznyelvi beszédkészség

137

x

x x x x x x

x x

x x

x

x x x x x x

x

x x x x x

x

x x x x x

x

x

x

x

x x x x x

x x x x x

Önfejlesztés Szervezőkészség

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság x MÓDSZERKOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás x Információgyűjtés x

2. Foglalkoztatás II. tantárgy

x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

16 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3. Témakörök 4 óra

2.3.1. Munkajogi alapismeretek

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás, fajtái: a tipikus munkavégzési formák az új Munka Törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése

4 óra

Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési 138

kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony. 2.3.3. Álláskeresés

4 óra

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség

4 óra

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 2.4. A képzés helyszíne: Tanterem 2.5. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák

során

alkalmazható

139

sajátos

módszerek,

tanulói

2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá m 1.1 1.4. 1.5. 1.6. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete csopor egyéni osztály t x x x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések interaktív tábla újság, számítógép


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása



Egyéni

Sorszám



x

interaktív tábla

x

interaktív tábla

x

interaktív tábla

x

számítógép

x

számítógép

x

számítógép, internetkapcsolat

x

interaktív tábla

x x x


140

A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

141

A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Nyelvi készségfejlesztés

Munkavállalói szókincs

x

x

x

x x x

x x x

x x x

Nyelvtani rendszerzés 2


Nyelvtani rendszerzés 1

Foglalkoztatás I.

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt x x szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír x állásinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések x megértése, használata SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen x nyelven Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás x értelmező, összetett mondatokban SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság x Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás Deduktív gondolkodás

142

x x x

x

x

x x

x

x x x x

x

x

x

x

x x

x x

x

x x x

x

3. Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek 3.3. Témakörök 3.3.1

Nyelvtani rendszerezés 1

8 óra

A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidőegyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2

8 óra

A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, 143

hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés, és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: - személyes bemutatkozás - a munka világa - napi tevékenységek, aktivitás - lakás, ház - utazás, - étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.4. Munkavállalói szókincs 24 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.

144

3.4. A képzés helyszíne: Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történik, a másik fele pedig számítógépes tanteremben, hiszen az oktatás jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind pedig a tanulói tevékenységformák. 3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá m


1.1 1.2. 1.3. 1.4.

magyarázat kiselőadás megbeszélés vita

1.5.

szemléltetés

1.6. 1.7. 1.8. 1.9.

projekt kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat digitális alapú feladatmegoldás

1.10.

A tanulói tevékenység szervezeti kerete csopor egyéni osztály t x x x x

Alkalmazandó eszközök és felszerelések interaktív tábla számítógép, interaktív tábla számítógép

x x x x x

számítógép, interaktív tábla

x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása


x

újság

x

interaktív tábla

x

145



Egyéni

Sorszám


x

számítógép

x

számítógép

1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Levélírás Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Csoportos helyzetgyakorlat

x

számítógép

x

interaktív tábla

x

számítógép

x x x

x x x


146

A

11494-12 azonosító számú Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

147

A 11494-12 azonosító számú, Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Geodézia

Vízméréstan

Hidrometeorológia -vízkészlet gazdálkodás Hidrológiahidraulika

x

Vízgazdálkodási alapismeretek természetvédelem

x

hulladékgazdálkod ás

talajvédelem


vízvédelem

Környezetvédelemi alapismeretek

FELADATOK Műszaki ábrázolást végez, szabadkézi rajzot készít Elvégzi a síkmértani alapszerkesztéseket Alkalmazza a térgeometriai alapfogalmakat, vizsgálja a térelemeket Felismeri, jellemzi és rendszerbe foglalja az ember és a természeti környezet kapcsolatát Figyelemmel kíséri a világ környezeti állapotának változásait Ismeri és használja az ökológiai alapfogalmakat Megfogalmazza a természetvédelem fontosságát, alapelveit Felsorolja és jellemzi a környezeti elemeket Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket Ismeri a hulladékgyűjtési és tárolási módszereket Ismeri és leírja a környezeti elemek fizikai, kémiai, és biológiai jellemzőit Ismeri a természetes vizek összetételét, tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit Ismeri a légkör szerkezetét, összetételét, az egyes rétegek tulajdonságait, a légszennyezés forrásait, anyagait és azok környezetre gyakorolt hatásait Ismeri az időjárási elemeket, azok mérési eljárásait, dimenzióit Ismeri a talaj keletkezését, szerkezetét, összetételét, tulajdonságait és a főbb talajtípusokat 148

x

x x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x x x

x

x

x x x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

Meghatározza a szennyvíz fogalmát, fajtáit, összetételét x Jellemzi a gazdasági tevékenységek és a környezet egymásra gyakorolt hatását x Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket Részt vesz környezeti minták vételében és laboratóriumi minták x előkészítésében Környezeti és vízügyi kémiai alapokra épülő kémiai és biológiai x vizsgálatokban, terepi mérésekben vesz részt, alkalmazza az alapismereteket Használja a hidrológiai, hidraulikai, radiológiai alapfogalmakat Meghatározza a település fogalmát, csoportosítja és jellemzi azokat Ismeri a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén alkalmazható műszaki x megoldások alapjait Csoportosítja a jogszabályokat, tisztában van a felépítésükkel, használatuk x alapjaival Alkalmazza a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén használt x informatika alapelemeit SZAKMAI ISMERETEK Ábrázoló geometria x Térelemek vizsgálata Műszaki rajz Általános rajztechnika x Jelképes ábrázolás Szabadkézi rajz x Az ember és a természeti környezet Világméretű környezeti problémák A természeti környezet rendszerszerű értelmezése A környezet gazdasági értelmezése A természetvédelem célja, feladatai Környezeti elemek x A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai x Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai x A víz minősége és a víz tulajdonságai x A vízminősítés alapelvei, módszerei x 149

x

x

x

x x

x

x

x x

x

x

x

x x

x x

x x x

x x x x

x x x

x x

x x

x x x

x x x x

x

x x x x x x x x x x

x

x x

x

x

x

A légkör szerkezete és összetétele A levegőminősítés alapelvei, módszerei A talajminősítés alapelvei, módszerei Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi mérések alapjai x Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai x A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Települési alapfogalmak Hidrológiai alapfogalmak x Hidraulikai alapfogalmak Radiológiai alapfogalmak Ökológiai alapfogalmak Műszaki informatikai alapfogalmak Műszaki alapfogalmak Hulladékgyűjtés, tárolás alapjai SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése x Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai olvasott szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság Kitartás Precizitás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság Közérthetőség x Kompromisszum-készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás x Általános tanulóképesség Figyelem összpontosítás

150

x x x x x

x x

x x x

x

x

x

x

x x x

x

x x x

x x

x x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x x x x

x x

x

x x

x x x

x

áramlástechnika

mechanikai ismeretek szállitó berendezések, áramlástechnika

szerkezeti ismeretek

Műszaki ábrázolás

hulladékgazdálkodás , zaj-, sugárvédelem



fizikai eljárások

környszettechnikai alapműveletek és berendezési

Környezettechnikai alapismeretek

FELADATOK Műszaki ábrázolást végez, szabadkézi rajzot készít Elvégzi a síkmértani alapszerkesztéseket Alkalmazza a térgeometriai alapfogalmakat, vizsgálja a térelemeket Felismeri, jellemzi és rendszerbe foglalja az ember és a természeti környezet kapcsolatát Figyelemmel kíséri a világ környezeti állapotának változásait Ismeri és használja az ökológiai alapfogalmakat Megfogalmazza a természetvédelem fontosságát, alapelveit Felsorolja és jellemzi a környezeti elemeket Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a közöttük lévő összefüggéseket Ismeri a hulladékgyűjtési és tárolási módszereket Ismeri és leírja a környezeti elemek fizikai, kémiai, és biológiai jellemzőit Ismeri a természetes vizek összetételét, tulajdonságait, felhasználási lehetőségeit Ismeri a légkör szerkezetét, összetételét, az egyes rétegek tulajdonságait, a légszennyezés forrásait, anyagait és azok környezetre gyakorolt hatásait Ismeri az időjárási elemeket, azok mérési eljárásait, dimenzióit Ismeri a talaj keletkezését, szerkezetét, összetételét, tulajdonságait és a főbb talajtípusokat Meghatározza a szennyvíz fogalmát, fajtáit, összetételét Jellemzi a gazdasági tevékenységek és a környezet egymásra gyakorolt hatását 151

x x

x

x x x

x x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x

x

x

x x

x x

x

x x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Bemutatja a termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásait, felismeri a x közöttük lévő összefüggéseket Részt vesz környezeti minták vételében és laboratóriumi minták előkészítésében Környezeti és vízügyi kémiai alapokra épülő kémiai és biológiai vizsgálatokban, terepi mérésekben vesz részt, alkalmazza az alapismereteket Használja a hidrológiai, hidraulikai, radiológiai alapfogalmakat Meghatározza a település fogalmát, csoportosítja és jellemzi azokat Ismeri a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén alkalmazható műszaki x megoldások alapjait Csoportosítja a jogszabályokat, tisztában van a felépítésükkel, használatuk alapjaival Alkalmazza a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén használt x informatika alapelemeit SZAKMAI ISMERETEK Ábrázoló geometria Térelemek vizsgálata x Műszaki rajz x Általános rajztechnika x Jelképes ábrázolás x Szabadkézi rajz x Az ember és a természeti környezet Világméretű környezeti problémák A természeti környezet rendszerszerű értelmezése A környezet gazdasági értelmezése x A természetvédelem célja, feladatai Környezeti elemek A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai x Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A víz minősége és a víz tulajdonságai A vízminősítés alapelvei, módszerei A légkör szerkezete és összetétele A levegőminősítés alapelvei, módszerei 152

x

x

x

x

x

x x x

x x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x x x x x

x x x x

x x

x x

x x

x x x x x

x

x

x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x

x x

x x x x x

x

x

x

A talajminősítés alapelvei, módszerei Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi mérések alapjai x Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai x A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Települési alapfogalmak x Hidrológiai alapfogalmak x Hidraulikai alapfogalmak Radiológiai alapfogalmak Ökológiai alapfogalmak Műszaki informatikai alapfogalmak x Műszaki alapfogalmak x Hulladékgyűjtés, tárolás alapjai SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai olvasott szöveg megértése x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság Kitartás Precizitás TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság Közérthetőség Kompromisszum-készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Általános tanulóképesség Figyelem összpontosítás

153

x x x

x x x

x x

x x x

x x

x

x

x

x x

x

x

x x x x x x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x x

x

x

x

x x

x x

x x

x x x

x x

x x

vízvizsgálatok

zaj és sugármérés, ülepedés vizsgálat

talaj és levegővizsgálatok

biológiai vizsgálatok

Környezetvédelmi gyakorlat

x x x

x x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x

x x x

laboratóriumi alapműveletek


bevezetés a laboratóriumi munkába

Laboratóriumi alapgyakorlatok


x

x x x

x x

x x x x x x

x

Részt vesz környezeti minták vételében és laboratóriumi minták előkészítésében Környezeti és vízügyi kémiai alapokra épülő kémiai és biológiai vizsgálatokban, terepi mérésekben vesz részt, alkalmazza az alapismereteket Használja a hidrológiai, hidraulikai, radiológiai alapfogalmakat Meghatározza a település fogalmát, csoportosítja és jellemzi azokat Ismeri a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén alkalmazható műszaki megoldások alapjait Csoportosítja a jogszabályokat, tisztában van a felépítésükkel, használatuk alapjaival Alkalmazza a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén használt informatika alapelemeit SZAKMAI ISMERETEK Ábrázoló geometria Térelemek vizsgálata Műszaki rajz Általános rajztechnika Jelképes ábrázolás Szabadkézi rajz Az ember és a természeti környezet Világméretű környezeti problémák A természeti környezet rendszerszerű értelmezése A környezet gazdasági értelmezése A természetvédelem célja, feladatai Környezeti elemek A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A víz minősége és a víz tulajdonságai A vízminősítés alapelvei, módszerei A légkör szerkezete és összetétele A levegőminősítés alapelvei, módszerei A talajminősítés alapelvei, módszerei Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi mérések alapjai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai 155

x

x

x

x x x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x x x x

x x x x

x

x x x x x x

x

x x

x

x x x

x

x x x x

x

x

x

x x x

x

x

x

x

x x x x x x x x x x x x

Települési alapfogalmak Hidrológiai alapfogalmak Hidraulikai alapfogalmak Radiológiai alapfogalmak Ökológiai alapfogalmak Műszaki informatikai alapfogalmak Műszaki alapfogalmak Hulladékgyűjtés, tárolás alapjai

x

x x x

x

x

x x x x

x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai olvasott szöveg megértése

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság Kitartás Precizitás

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság Közérthetőség Kompromisszum-készség

x

x

x

x x x

x

x

x

x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás Általános tanulóképesség Figyelem összpontosítás

x x

156

x x

fizikai eljárások


hulladékgazdálkodás , zaj- sugárvédelem

x x

környezettechnikai alapműveletek és berendezései

x x x

Analitikai gyakorlat

vízméréstan

hidrometerológiai mérések


geodéziai mérések

Vízgazdálkodási alapgyakorlat

x

x

x


x

x x x

x x x x

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x x x x

x x

x

Részt vesz környezeti minták vételében és laboratóriumi minták előkészítésében Környezeti és vízügyi kémiai alapokra épülő kémiai és biológiai vizsgálatokban, terepi mérésekben vesz részt, alkalmazza az alapismereteket Használja a hidrológiai, hidraulikai, radiológiai alapfogalmakat Meghatározza a település fogalmát, csoportosítja és jellemzi azokat Ismeri a környezetvédelem, vízgazdálkodás területén alkalmazható műszaki megoldások alapjait Csoportosítja a jogszabályokat, tisztában van a felépítésükkel, használatuk x alapjaival Alkalmazza a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén használt informatika alapelemeit SZAKMAI ISMERETEK Ábrázoló geometria x Térelemek vizsgálata x Műszaki rajz x Általános rajztechnika x Jelképes ábrázolás x Szabadkézi rajz x Az ember és a természeti környezet Világméretű környezeti problémák A természeti környezet rendszerszerű értelmezése A környezet gazdasági értelmezése x A természetvédelem célja, feladatai Környezeti elemek A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A víz minősége és a víz tulajdonságai A vízminősítés alapelvei, módszerei A légkör szerkezete és összetétele A levegőminősítés alapelvei, módszerei A talajminősítés alapelvei, módszerei x Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi mérések alapjai x Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai 158

x

x

x

x

x

x x

x

x

x x

x x x x x x x

x

x

x x

x

x

x x

x x

x x x

x

x x

x x x x x x x

x

x x x x

x x x x

x

x x x

x x x

x x x

x

x x x x

x x

x

x

A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Települési alapfogalmak Hidrológiai alapfogalmak Hidraulikai alapfogalmak Radiológiai alapfogalmak Ökológiai alapfogalmak Műszaki informatikai alapfogalmak x Műszaki alapfogalmak x Hulladékgyűjtés, tárolás alapjai SZAKMAI KÉSZSÉGEK Köznyelvi olvasott szöveg megértése Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban Szakmai olvasott szöveg megértése x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Megbízhatóság x Kitartás Precizitás x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Motiválhatóság Közérthetőség Kompromisszum-készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Logikus gondolkodás x Általános tanulóképesség Figyelem összpontosítás x

159

x x

x

x x

x x

x x

x

x x

x x

x

x x

x x

x

x x

x x

x x x

x

x

x

x

x

x x x

x

x x x

x x

x x x

x x

x x

4. Környezetvédelmi alapismeretek 208 óra/180 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 4.1. A tantárgy tanításának célja A Környezetvédelmi alapismeretek tantárgy tanításának célja a tanulók ökológiai, természetvédelmi és környezetvédelmi ismereteinek megalapozása és elmélyítése. Adjon tájékozottságot Magyarország ökológiai, természeti és környezeti adottságairól, mutassa be a hazai környezetvédelem és vízgazdálkodás ágazatait, folyamatait, technológiáit. Formálja a tanulók gondolkodásmódját, természet- és környezettudatos magatartását. Világítson rá napjaink globális problémáira és azok mérséklésének lehetséges útjára. Nyújtson átfogó ismereteket a környezeti elemek állapotáról, azok sérülékenységéről. Segítse a tanulókat leendő szakterületük kiválasztásában. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismeretei tantárgyak 4.3. Témakörök 4.3.1. Ökológiai alapfogalmak

36 óra/ 36 óra

10. évfolyam Az ember és környezete A környezetvédelem fogalma, célja A környezetvédelem kialakulásának története A környezetvédelem és természetvédelem kapcsolata Környezet fogalma, a környezet elemei Biotikus és abiotikus környezet elemei Lokális és globális környezeti problémák

18 óra

11. évfolyam 18 óra Ökológia Az ökológia fogalma, ökológiai faktor Abiotikus környezeti tényezők Biotikus környezeti tényezők Forrás- és feltétel jellegű környezeti tényezők Biológiai organizáció szintjei, szupraindividuális szerveződési szintek A populációk és társulások ökológiai alapfogalmai A populációk sajátosságai: populációdinamika, populációdemográfia Társulások térbeli eloszlás Társulások időbeli változás Populációs kölcsönhatások Táplálkozási szintek, tápláléklánc típusok Lokális körfolyamat A biológiai sokféleség védelem Anyag- és energiaáramlások, biogeokémiai körfolyamatok Víz körforgása Szén körfolyamata Nitrogén körfolyamata Foszfor körforgása a talajban Foszfor körforgása a vízben Az emberi tevékenység hatása a természetes körfolyamatokra 160

4.3.2. A természetvédelem alapjai

36 óra/ 36 óra

10. évfolyam 18 óra A természetvédelem fogalma, célja Aktív, passzív természetvédelmi tevékenység A természetvédelem tárgykörei A tárgykörök jellemzése Természetvédelmi értékek és azokat veszélyeztető tényezők Védett természeti értékek csoportosítása Védett értékek osztályozása Területtel rendelkező védett értékek Terület nélküli védett értékek Ex lege védett értékek Hazai és nemzetközi védelmi kategóriák Védett és fokozottan védett természeti értékek, védetté nyilvánítás folyamata Helyi és országos jelentőségű védett természeti értékek Natura 2000-es területek A természetvédelem tárgykörei: földtani, víztani, állattani, növénytani, tájképi és kultúrtörténeti értékek Tájvédelem - Magyarország flórája és faunája 11. évfolyam Hazánk élőhelyei és növényzeti térképe Védett növényeink Gyógynövények Inváziós fajok 4.3.3. A víz, mint környezeti elem

18 óra

36 óra/ 36 óra

Természetes vizek csoportosítása Felszíni, felszín alatti és különleges vizek jellemzői Magyarország vízrajza Vízminőség fogalma Víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai jellemzői Vízszennyező anyagok, forrásai és hatásuk a vízi ökoszisztémára A víz öntisztulása Vízhasználatok minőségi igényei 4.3.4. A levegő és a talaj, mint környezeti elem

36 óra/ 36 óra

A talaj, mint környezeti elem A talaj fogalma, kialakulása, talajképző tényezők A talajban lejátszódó anyag- és energia átalakítási folyamatok A talajok genetikai osztályozása A talajok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai Természeti erők és antropogén hatások okozta talajkárosodási folyamatok A talajkárosodás elleni védelem lehetőségei, talajok mennyiségi és minőségi védelme A leggyakoribb talajszennyező anyagok forrásai és azok hatás 161

A levegő, mint környezeti elem A levegő összetétele, légkör szerkezete Fizikai állapothatározói A légszennyezés folyamata, jellemzése A légszennyező anyagok forrásai és hatásuk a környezetre. A levegő öntisztulása. 4.3.5. Települési környezet védelme

64 óra/ 36óra

Település fogalma és típusai Urbanizáció folyamata, jellemzői Infrastruktúra fogalma, jellemzői Infrastruktúra szektorai Településeket ellátó közművek Hangtani alapfogalmak Zaj és rezgés élettani hatásai Zaj és rezgés hatása az épített környezetre Radioaktivitás alapfogalmai Természetes és mesterséges sugárterhelés Sugárzás élettani hatásai Fényszennyezés fogalma és forrásai Fényszennyezés hatása az élővilágra Hulladékok környezetszennyező hatása Épített értékek védelme, műemlékvédelem feladatai, sajátos eszközei 4.4. A képzés helyszíne Tantermi és terepi körülmények 4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály x

x x x

162



1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2.




Egyéni

Sorszám


x


x

-

x

-

x x

x

-

x

-

x x

-


x

-

x

-

4.5.3. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

163

5. Vízgazdálkodási alapismeretek 208 óra/ 180 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 5.1. A tantárgy tanításának célja A Vízgazdálkodási alapismeretek tantárgy oktatásának célja a Föld természetes vízkészletének bemutatása és annak mennyiségi és minőségi mutatóinak megőrzése, a hidrológiai és hidraulikai folyamatok megismerése. Célja rámutatni a készletekkel történő gazdálkodás fontosságára és mellette a vízminőség-védelemre. A tanuló értse a hidrosztatika és hidrodinamika törvényszerűségeit és a témához kapcsolódó számítási feladatokat. Ismerje Magyarország vízrajzát a vízkészletek változásainak okait. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos tantárgyak 5.3. Témakörök 5.3.1.

Hidrometeorológia, vízkészlet gazdálkodás

54 óra/36 óra

10. évfolyam 36 óra A víz természetes körforgása Felszín feletti vízkészletek: édesvizek, tengerek, óceánok Felszín alatti vizek: talajvíz, rétegvizek A statikus és a dinamikus vízkészlet Vízháztartási egyenlet: éghajlat, időjárás, az időjárási elemek A csapadék keletkezése, mértékegységei, mérési módjai Hómérés, hó-víz egyenérték mérése Csapadék adatok feldolgozása: időbeni eloszlás, térbeli eloszlás A hőmérséklet mértékegységei, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása A légnyomás mértékegységei, mérési módja, mérési adatok feldolgozása A párolgás, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása A levegő páratartalma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása Napsütéses órák száma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása Időjárási térképek Időjárás jelentések 11. évfolyam 18 óra A vízkészlet gazdálkodás fogalma és célja, a Föld, Európa és Magyarország vízkészletei A vízigények osztályozása és főbb típusai A vízháztartási és a vízgazdálkodási mérleg, a vízgazdálkodási hossz-szelvény A passzív vízmérleg kiegyensúlyozásának lehetőségei A tározás és szerepe a vízkészlet gazdálkodásban, Magyarország főbb tározási lehetőségei A vízkészlet és változásai egy vízgyűjtőn A csapadékos és aszályos év, az ariditás Vízmérleg számítása 68 óra/54 óra

5.3.2. Hidrológia-hidraulika 164

11. évfolyam 52 óra A természetben előforduló felszíni és felszín alatti vizek hidrológiai jellemzői, vízkészletek, vízállás fogalma és mérése. Felszíni vizek: állóvizek, folyóvizek Állóvizek fajtái: Forrástó - a vízfelületre hulló csapadék meghaladja a párolgást és kifolyás is van Zárt (lefolyástalan) tó - a csapadék és a hozzáfolyás kisebb, mint a párolgás A tavak típusai eredetük szerint: - tektonikus tavak - földkéreg mozgásokra alakultak ki - glaciális eredetű tavak) - vulkáni eredetű (ún. kráter) tavak - karsztos eredetű tavak - mesterséges tavak, víztározók, medertározók A folyók három szakasza: - felső szakasz - közép szakasz - alsó szakasz Felszín alatti vizek: talajvíz fogalma, rétegvíz fogalma A talajvíz jellemzői: talajvízállás, talajvízjárás, a talajvíz áramlása, lejtése minőségi jellemzői A rétegvíz fajtái: ásványvíz, gyógyvíz, hévíz, ártézi víz A rétegvíz jellemzői: minőségi, mennyiségi Folyók alaktana, vízfolyások részei Hidrológiai alapismeretek: csapadék, párolgás, beszivárgás, lefolyás A vízgyűjtő terület fogalma, jellemzői A lefolyást befolyásoló tényezők: a vízgyűjtő terület alakja, nagysága, domborzata, talaja Hidrológiai statisztika: vízállás adatok eloszlása, minimum-maximum adatok, anomáliák, középértékek A vízmozgások osztályozása: permanens és nem permanens vízmozgások Hidraulikai alapfogalmak: hidrosztatika, hidrodinamika Hidrosztatika úszás: Euler törvénye, Archimédesz törvénye Víznyomásábrák, víznyomásból származó erők Az úszás fajtái, a felhajtóerő 12. évfolyam Hidrodinamika: gravitációs vízmozgások, nyomás alatti vízmozgások Veszteségek fajtái: helyi és hossz-menti veszteség Edényből kifolyás, átbukás, duzzasztás 5.3.3. Vízméréstan

16 óra

50 óra/36 óra

11. évfolyam 18 óra Vízállás mérése: vízmércék fajtái: lapvízmércék, rajzoló vízmércék Vízállás adatok feldolgozása: kisvíz, középvíz, nagyvíz, legkisebb víz, legnagyobb víz Vízszín lejtés mérése, mederfenék lejtés mérése Mederfelvételek: kismedrek felvétele – vízből, áthidalásról, csónakból Nagymedrek felvétele: mechanikus mérőeszközökkel, ultrahangos mérőeszközzel, egyéb mérőeszközökkel.

165

12. évfolyam 32 óra Kereszt-szelvények ábrázolása Hossz-szelvények ábrázolása Vízsebesség mérések: forgószárnyas vízsebesség mérők, egyéb vízsebesség mérések Vízhozam mérés: mederben és nyomócsőben Vízhozam mérés köbözéssel Hordalékmérés: lebegő és görgetett hordalékok mérése Jégmérés: jégvastagság mérése, jégmennyiség mérése Víznyomás mérése nyomócsőben Vízminőségi mérések 5.3.4. Geodézia

36 óra/36 óra

11. évfolyam 20 óra A geodézia szerepe, helye az információgyűjtés területén. Térinformatikai kapcsolatok, adatgyűjtési méretarány Alapfogalmak; egyszerű geodéziai eszközök (kitűző rúd, kettős derékszögű szögprizma); beintés; beállás; hosszmérés ismertetése; derékszögű felmérés ismertetése Vízszintes mérések: feladata a pontok helyének meghatározása vízszintes felületen. A Föld alakja, szintfelületek, koordináta-rendszerek. Pontok vízszintes értelmű helymeghatározásának elve és módjai Pontjelölések: ideiglenes, állandó Vízszintes mérési eljárások: derékszögű koordinátamérés, poláris koordinátamérés, háromszögelési eljárások: szögek és távolságok mérése, a pont helyzetének meghatározása Globális helymeghatározó rendszer (GPS): Távolságok mérése, geometriai és fizikai távolságmérés 12. évfolyam 16 óra Tahimetria: a fenti eljárásokat egy mérési folyamatban végezzük el optikai elven működő tahiméter segítségével. Pontok magassági értelmű helymeghatározásának elve és módjai, pont abszolút magassága, relatív magasság Magasságmérés módszerei: szintezés, közlekedőcsöves szintező, trigonometriai magasságmérés Az iránymérés elve és eszközei Magassági mérések: a szintezés elve és eszközei, az optikai szintezőműszer, a szintezés módszerei, paraméterei, trigonometrikus magasságmérés Szintezés: vonalszintezés, területszintezés, keresztszelvény-felvétel 5.4. A képzés helyszíne: Tantermi és terepi körülmények 5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

166

Egyéni


5.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák Tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezési kerete eszközök és (differenciálási Sorfelszerelések módok) Tanulói tevékenységforma szám (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) 1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése

x x

x x


x x

x x


Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x x


167

6. Környezettechnikai alapok tantárgy 136 óra/108 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 6.1.


A Környezettechnikai alapok tantárgy oktatásának célja olyan elméleti ismeretek átadása, amelyek birtokában a tanulók képessé válnak a környezettechnika fizikai-, kémiai- és biológiai eljárásainak megértésére, azok optimális paramétereinek megadására. Az alapműveletek és eljárások elveinek elsajátításával sikeresen közreműködhessenek a környezettechnikai berendezések működtetésében. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó számítási feladatok fejlesszék a tanulók áttekintő és rendszerező, problémafeltáró és önálló feladatmegoldó képességét, hogy a leendő szakterületükön adódó technológiai kihívásoknak eredményesen megfelelhessenek. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 6.3. Témakörök 6.3.1. A fizikai eljárások alapelvei

72 óra/36 óra

A környezettechnika tárgya Fizikai műveletek, eljárások és berendezéseik Aprítás, rostálás, tömörítés, darabosítás, beágyazás A sűrűségkülönbség elvén alapuló eljárások Az ülepítők főbb típusa, kialakításuk Ülepítés és sűrítés gravitációs és centrifugális erőtérben A sűrítési folyamat elvi alapjai A sűrítők főbb típusai A felúsztatás alapelve, berendezései, olaj-, zsír-és benzinfogók A flotációs eljárások elve, levegőztetéses és elektroflotácó Ülepítők és sűrítők felépítése, alkalmazási területük Kapcsolódó számítási feladatok A méretkülönbség elvén alapuló és egyéb fizikai eljárások Szűrés elméleti alapjai A szűrők osztályozása szűrőanyag, szűrési sebesség, kialakítás és vízszint szerint Durva és finom szűrés berendezései, alkalmazási területük Durva szűrés, szűrés szemcsés anyagú szűrőn és szűrőszöveten A szűrők főbb típusainak kialakítása A szűrők öblítése Egyéb fizikai eljárások, műveletek Centrifugálás, fordított ozmózis, Extrakció Bepárlás és a desztilláció elve és alkalmazása a környezettechnikában Hőkezelés, szárítás, Adszorpció és az abszorpció elve és berendezéseik. Levegőztetés és szerepe a környezettechnikában Stripping-gázeltávolítás A legelterjedtebb gázeltávolítási módszerek Kapcsolódó számítási feladatok

168

6.3.2. Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik

40 óra/36 óra

Semlegesítés Kémhatás, pH fogalma Erős savak és lúgok vizes oldatainak pH- számítása Vízlágyítás Vízkeménység fogalma, jelentősége Kicsapás Csapadékos vízlágyítás és kapcsolódó számítások Ioncsere Természetes ioncserélők, zeolitok Ioncserés vízlágyítás, teljes sótalanítás Oxidáció, redukció, gyakorlatban alkalmazott oxidáló- és redukáló szerek Fertőtlenítés Dehalogénezés jelentősége és módjai Elektrokémiai eljárások Elektroflotálás, elektroflokkulálás, elektrolízis, elektrodialízis Derítés. A derítés fizikai, kémiai alapjai Kolloidok tulajdonságai Koagulálás és flokkulálás A derítőberendezések főbb típusai, kialakításuk 6.3.3. Biológiai eljárások alapjai

24 óra/36 óra

Mikrobiológiai folyamatok jellemzése, mikroorganizmusok életműködése, anyagcseréje, szaporodási és biokémiai mechanizmusai Az energianyerés alapvető folyamatai: fermentáció, aerob és anaerob légzés A glikolízis folyamata Eleveniszapos szennyvíztisztítás működésének feltételei Mikroorganizmusok tápanyagszükséglete Csepegtetőtestes szennyvíztisztítás Biogáz képződésnél lejátszódó folyamatok: a hidrolízisben, a savak keletkezésében és a metán képződésében szerepet játszó mikroorganizmusok Nitrogén eltávolítása: a nitrifikációban és a denitrifikációban résztvevő baktériumok A talajba került szénhidrogének lebontásában résztvevő baktériumok Komposztálás és körülményei A hőmérséklet és a víz szerepe a lejátszódó folyamatokban Az élővilág katalizátorai: az enzimek Enzimek és az enzimes technológiák jelentősége 6.4. A képzés javasolt helyszíne: Tantermi és műveleti laboratóriumi körülmények

169

6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 6.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.



egyéni


Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása) interaktív tábla-

osztály x

x x x


1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Képi információk körében Készülék rajz, folyamatábra értelmezése Rajz készítése berendezésről



Egyéni

Sorszám


x


x

-

x

-

x

-

x

x

-

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Csoportos helyzetgyakorlat

x x

-

x

-

1.1. 6.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

170

7. Műszaki ábrázolás 108 óra/18 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 7.1.


A Műszaki ábrázolás tantárgy oktatásának célja egy általános műszaki szemlélet és alapvető rajztechnikai, szerkesztési ismeretek nyújtása. Egy olyan térszemlélet kialakulásának segítése, amely birtokában a tanulók sikeresen megoldják az egyszerű rajzfeladatokat, valamint képessé válnak kész műszaki rajzok olvasására. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Matematika, ábrázoló geometria 7.3.

Témakörök

7.3.1. Általános rajztechnikai ismeretek

108 óra/18 óra

Műszaki rajz tartalma Szabványosítás Rajzolás eszközei Rajzlapok anyaga, mérete Vonalak vastagsága, fajtái Méretezés, szövegek felírása Vetületi és axonometrikus ábrázolás Monge féle képsíkrendszer Síkalapú mértani testek ábrázolása Forgástestek ábrázolása Ábrázolás metszetekkel Metszet fogalma Egyszerű metszetek, tejes-, rész- és félmetszet Jelképes ábrázolás Csavar, csavarmenet Folyamatok ábrázolása 7.4.

A képzés helyszíne: Szaktantermi körülmények

7.5 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 7.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1.


x 171



Egyéni

Sorszám



2.1. 2.2. 3.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Képi információk körében

3.1.

Műszaki rajz értelmezése

3.2. 3.3.

Műszaki rajz készítése leírásból Műszaki rajz készítés tárgyról

4.


1.2. 2.

4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2.

x

x x x

Műszaki dokumentációk

x x

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

x x

x x


Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x x


172

8. Laboratóriumi alapgyakorlatok

144 óra + 70 ÖGY/144 óra

8.1. A tantárgy tanításának célja A Laboratóriumi alapgyakorlatok tantárgy oktatásának célja a tanulók manuális készségének fejlesztése, a laboratóriumi munka során nélkülözhetetlen alapműveletek szakszerű elvégzésének elsajátítása és begyakorlása, a laboratóriumi mérőeszközök magabiztos használata. Megismerjék a vegyszerek biztonságos kezelését, tárolását. Tudjanak oldatot készíteni, fizikai jellemzőket mérni, mérőeszközökkel méréseket végezni. megismerjék a laboratóriumi műveleteket és azokat alkalmazzák konkrét gyakorlati feladatok megoldása során. A gyakorlati tevékenység során a tanulók alakítsák ki egyéni és csoportos tanulási módszereiket, ismerjék meg a laboratóriumi körülményeket. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a környezetvédelmi analitikai tevékenységek végzéséhez szükséges balesetvédelmi és munkavédelmi szabályokat, vegyszerek biztonságos használatát, aktív környezetvédő magatartásformákat. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 8.3. Témakörök 8.3.1. Fizikai jellemzők mérése és eszközei


Tömegmérés és eszközei Térfogatmérés és eszközei Üvegeszközök kalibrálása A tömeg- és térfogatmérés elmélete. Területmérés Sűrűség, testsűrűség, halmazsűrűség, nedvességtartalom meghatározása Hőmérsékletmérés, lehűlési és felmelegedési görbék felvétele ÖGY CuSO4 kristályvíz-tartalmának meghatározása ÖGY 8.3.2. Oldatkészítés


Oldatkészítés elmélete Tömegszázalékos összetétel. Oldatkészítéssel kapcsolatos számítások Oldatok hígítása, keverése és töményítése Oldatok készítése kristályvizes sóból Oldatok készítése és sűrűségük meghatározása piknométeres módszerrel Anyagmennyiség-koncentráció. Kapcsolódó számítások ÖGY Adott koncentrációjú HCl- és NaOH-oldatok készítése ÖGY Oldáshő mérése, grafikus ábrázolása ÖGY 8.3.3. Laboratóriumi alapműveletek Kristályosítás Csapadékok leválasztása Bepárlás Szublimálás Derítés, szűrés 173


Desztillálás, desztillátum összetételének vizsgálata, csapvíz, ioncserélt víz, desztillált víz jellemzőinek mérése ÖGY Extrahálás ÖGY 8.3.4. Preparatív feladatok


A laboratóriumi műveletek alkalmazása kémiai anyagok előállítása során A reakcióhoz szükséges kiindulási anyagok mennyiségének kiszámítása, bemérése A kiindulási anyagok előkészítése a reakcióhoz és reagáltatásuk A termék kinyerése megfelelő elválasztó műveletekkel Biztonsági rendszabályok betartása, annak rögzítése A termék mérhető formába hozása Termelési százalék számítása Jegyzőkönyv készítése a feladatról A termékek hétköznapi előfordulásának, jelentőségének bemutatása Malachitzöld készítése Timsó készítése További preparátumok készítése ÖGY 8.4 A képzés javasolt helyszíne: Kémiai laboratóriumi körülmények Az összefüggő szakmai gyakorlatot az intézmény tanműhelyében valósítjuk meg. 8.5. A tantárgy tevékenységformák

elsajátítása

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói


Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3.




csopor t

osztály x x

x

174



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1.




Egyéni

Sorszám



x x x x

x x x x x

Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében

x x

x

x x


x

x

laboratóriumi eszközök, berendezések

7.2. Anyagminták azonosítása x 8.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 175

9. Környezetvédelmi gyakorlat óra

172 óra + 105 ÖGY/180

9.1. A tantárgy tanításának célja A Környezetvédelmi gyakorlat tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák az élettelen környezeti tényezők fizikai és kémiai jellemzőinek meghatározását terepi és laboratóriumi eszközökkel. Tudjanak meteorológiai jellemzőket mérni és értékelni. Szakszerűen tudják használni a munkájukhoz szükséges laboratóriumi és terepi eszközöket és berendezéseket (zajmérőt, hőmérőt, ökológiai mérőbőröndöt, sztereo- és fénymikroszkópot, víz- és talajmintavevőket). Tudjanak baktériumokat, gombákat, növényi és állati szöveteket vizsgálni. Tudják, hogyan kell a levegőszennyezést és az eutrofizációt modellezni. Ismerjék az állat- és növényhatározás menetét. Képesek legyenek egyszerű környezettechnikai műveletek elvégzésére. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 9.3. Témakörök 9.3.1. Környezeti elemek vizsgálata


Természet közvetlen megfigyelése Természeti jelenségek: időjárás, felszínformálódás Változások jelei: meteorológiai jellemzők változása, tájkép változása időszaktól függően, aszpektusok vizsgálata Változások vizsgálata: terepi mérésekkel évszaktól, emberi tevékenységtől, természeti tényezőktől függően Vízanalitikai kémiai tesztek alkalmazása Eszközök alkalmazása: hőmérő, zavarosságmérő, átlátszóság vizsgáló korong, hordozható konduktométer és pH mérő Oldott oxigén mérése (álló és folyóvizekben) Levegővizsgálatok Levegő fizikai állapothatározóinak mérése: Ülepedő porvizsgálat, ülepedő por mennyiségének meghatározása Laboratóriumi vizsgálatok A terepen, külső helyszíneken vett minták laboratóriumi vizsgálata Vezetés és pH-mérés Kolorimetriás vizsgálatok, Biotikus index meghatározása BISEL módszerrel Zuzmótérképezés Humusztartalom vizsgálata izzítással, Arany-féle kötöttségi szám meghatározása Öt órás kapilláris vízemelés vizsgálata Szénsavas mésztartalom és fenolftalein lúgosság meghatározása pH vizsgálat indikátorral Nedvességtartalom meghatározása Vizes talajoldat készítése és kémia vizsgálata mérőbőrönddel 176

Jegyzőkönyvkészítés Az eredmények értékelése, minősítése Terepi mérések ÖGY Talaj helyszíni vizsgálata terepen a megfigyelt természeti környezetben ÖGY Talajszelvény helyszíni vizsgálata: genetikai szintek meghatározása, talajrétegek elkülönítése, fizikai talajféleség helyszíni vizsgálata ÖGY Talaj mintavétel, talajkivonat készítés ÖGY Mintavételi eljárások gyakorlati alkalmazása, mintakezelés ÖGY Kémiai és fizikai jellemzők helyszíni vizsgálata mérőbőrönddel ÖGY Víz helyszíni vizsgálata terepen a megfigyelt természeti környezetben mérőbőrönddel, gyorstesztek végzése ÖGY Felszín alatti és felszíni vizek mintavétele ÖGY 9.3.2. Biológiai vizsgálatok


Mikroszkóp A mikroszkóp részei használata, kiadott minták alapján történő gyakorlás Sejtalkotók vizsgálata Sejtek felépítése: mintakészítés (kaparék, nyúzat, macerátum) és sejtalkotók festése Állatok és állati szövetek vizsgálata Gyűrűsférgek megfigyelése sztereomikroszkóppal és kézi nagyítóval Ízeltlábúak megfigyelése Boncolás, hal, egér Szövetekből mintakészítés és vizsgálat Baktériumok vizsgálata táptalaj elemzése, baktériumok festése Gombák mikroszkópos megfigyelései, egy- és többsejtű gombák Vizekben élő mikroszkópikus élőlények megfigyelése Növények és növényi szövetek vizsgálata Gyökér szöveteinek fénymikroszkóppal történő vizsgálata Szár szöveteinek fénymikroszkóppal történő vizsgálata Levél morfológiai vizsgálata azonosítása Növények leveléből történő metszetkészítés és fénymikroszkópos megfigyelése A virágok morfológiai megfigyelése A virág részeinek fénymikroszkóppal történő vizsgálata előre elkészített minták alapján Termés vizsgálata Termések morfológiai megfigyelése Termések biokémiai vizsgálata Pollenek felismerése és azonosítása Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok vizsgálata Zuzmók, mohák, harasztok megfigyelése sztereomikroszkóppal, kézi nagyítóval és szabad szemmel (fajmeghatározás) Növényhatározás, ökológiai mutatók Élettani vizsgálatok ÖGY Élőhelyek, társulások vizsgálata ÖGY Eutrofizáció vizsgálat összalgaszám meghatározással ÖGY Védett növények és állatok ÖGY Csíranövény tesztek ÖGY

177

9.3.3. Elválasztó műveletek vizsgálata

48 óra/45 óra

Ülepedés vizsgálata, ülepedési próbák végzése Viszkozitás mérése, hatása az ülepedési sebességre Felhajtóerő mérése, úszás, úszó test térfogatának számítása Közegellenállás mérése Dortmundi ülepítő hatékonyságának vizsgálata Vákuumszűrés A derítés folyamatának vizsgálata Szemcseméret szerinti elválasztás, rostálás, szitaanalízis, diagramkészítés Szemcsés szűrő készítése Szűrési sebesség mérése Vízhozam mérése, a szűrő ellenállásának számítása Ioncserélő készítése ÖGY A pH változásának mérése az ioncsere során ÖGY Bepárlás ÖGY Szárítás ÖGY 9.3.4. Környezeti állapot vizsgálata 48 óra/ 45óra Zaj- és sugárzásmérés Zajjal kapcsolatos alapfogalmak Zajmérő készülék használata Forgalom számlás Zajtérkép készítése. Légszennyezés mérése közlekedési csomópontokban Kül- és beltéri levegő vizsgálata Radioaktív sugárzás mérése. Környezeti hatásvizsgálat végzése Környezeti állapot felmérés, megfigyelés és mérés alapján, környezeti hatások tanulmányozásával Ok-oksági kapcsolatok keresése a mért, megfigyelt jellemzők, a környezeti hatások és az emberi tevékenység között Modell kísérletek vízvédelemmel, levegővédelemmel, talajvédelemmel kapcsolatban ÖGY Például eutrofizáció modellezése, üvegházhatás modellezése, műanyagok égetésekor kikerülő gázok hatása az élő és fizikai környezetre ÖGY Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés (ÖGY) 9.4. A képzés helyszíne: Terepi és laboratóriumi körülmények Az összefüggő szakmai gyakorlatot az intézmény tanműhelyében valósítjuk meg. 9.5. A tantárgy tevékenységformák

elsajátítása

során

alkalmazható

178

sajátos

módszerek,

tanulói


Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3.



egyéni



osztály x x

x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2.


Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám


x x x x

x x x x x

Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján

x x

179


5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2. 7.

Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében

x x x

x x

7.1.


x

7.2.


x

x

laboratóriumi eszközök, berendezések


180

10. Vízgazdálkodási alapgyakorlat

144 óra + 140 ÖGY/108 óra

10.1. A tantárgy tanításának célja A Vízgazdálkodási alapgyakorlat tantárgy oktatásának célja az elméleti ismeretek elmélyítése, rendszerezése, integrálása, a gyakorlati feladatok, különösen a méréstechnika témakörben a konkrét méréseket megalapozó új elméleti ismeretek szerzése. A terepi, a labor- és a műhelytevékenység közben önállóságra, pontosságra, szakmai igényességre, a természet szeretetére és környezettudatos magatartásra nevelés. Az önálló tevékenység, a közvetlen megfigyelés, tapasztalatszerzés lehetőségének biztosításával a tanulók problémamegoldó képességének és kreativitásának fejlesztése. A tantárgy tanítása biztosítsa az érettségi- illetve a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 10.3. Témakörök 10.3.1. Geodéziai mérések


Vízszintes mérések Az iránymérés elve és eszközei A teodolit használata. A vízszintes mérések módszereinek alkalmazása A szögmérés automatizálása Távolságok mérése, geometriai és fizikai távolságmérés Vízszintes abszolút és relatív értelmű helymeghatározások Egyenesek kitűzése és távolságmérés Derékszögű koordinátamérés Vízszintes értelmű kitűzési munkák (vonalas létesítmények és kisműtárgyak) Szögmérés Poláris koordinátamérés Magassági abszolút és relatív értelmű helymeghatározások Szintezési munkák: vonalszintezés, területszintezés, keresztszelvény-felvétel Magasságok meghatározása. A szintezés eszközeinek használata, az optikai szintezőműszer. A szintezés módszereinek alkalmazása, trigonometrikus magasságmérés Számítások a vetületi síkon. A geodéziai számítások alapfeladatai, síkkoordináta rendszerek. Előmetszés, oldalmetszés, hátrametszés Térbeli helymeghatározás navigációs műholdrendszerrel. A GPS használata. Alaphálózatok, alappont sűrítés. Klasszikus vízszintes és magassági alappont hálózat. Alappont sűrítés műholdas helymeghatározással. Részletes felmérések. Részletpontok vízszintes és magassági felmérése Derékszögű koordinátamérés, szintezés, tachimetria, GPS-mérések ÖGY A műholdak és földi állomások alrendszerei, módszerek és lehetőségek, pontosság, hibaszámítás ÖGY Mérési eredmények digitális feldolgozása ÖGY 181

10.3.2. Hidrometeorológia mérések


Éghajlat, időjárás, időjárási elemek A csapadék keletkezése, mértékegységei, mérési módjai Hómérés, hó-víz egyenérték mérése Csapadék adatok feldolgozása: időbeni eloszlás, térbeli eloszlás A hőmérséklet mértékegységei, mérési módjai ,mérési adatok feldolgozása A légnyomás mértékegységei, mérési módja, mérési adatok feldolgozása A párolgás, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása A levegő páratartalma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása Napsütéses órák száma, mérési módjai, mérési adatok feldolgozása ÖGY Időjárási térképek elemzése ÖGY Időjárás jelentések elemzése ÖGY 10.3.3. Vízméréstan


Vízállás mérése: vízmércék fajtái -lapvízmércék, rajzoló vízmércék Vízállás adatok feldolgozása: kisvíz, középvíz, nagyvíz, legkisebb víz, legnagyobb víz Vízszín lejtés mérése, mederfenék lejtés mérése Mederfelvételek: kismedrek felvétele – vízből, áthidalásról, csónakból Nagymedrek felvétele: mechanikus mérőeszközökkel, ultrahangos mérőeszközzel, egyéb mérőeszközökkel. Kereszt-szelvények ábrázolása Hossz-szelvények ábrázolása Vízhozam mérés: mederben és nyomócsőben Vízhozam mérés köbözéssel Hordalékmérés: lebegő és görgetett hordalékok mérése Jégmérés: jégvastagság mérése, jégmennyiség mérése Víznyomás mérése nyomócsőben Vízsebesség mérések: forgószárnyas vízsebesség mérők, egyéb vízsebesség mérések ÖGY Vízminőségi mérések ÖGY Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés (ÖGY) 10.4. A képzés helyszíne: Terepi és tantermi körülmények Az összefüggő szakmai gyakorlatot az intézmény tanműhelyében valósítjuk meg. 10.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 10.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3.



magyarázat elbeszélés megbeszélés

csopor t

osztály x

x x 182


1.4.

vita

1.5.

szemléltetés

1.6. 1.7. 1.8.

projekt kooperatív tanulás szimuláció

x meteorológiai, hidrometriai és geodéziai műszerek

x x x x


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Helyszín rajz értelmezése Helyszín rajz készítése



Egyéni

Sorszám



x x x x

x

x x

x

x x x

x x

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében

5.1.


5.2.


x x x

x

x

183

meteorológiai, hidrometriai és geodéziai műszerek meteorológiai, hidrometriai és geodéziai műszerek

6.


6.1.


6.2.


7. 7.1. 7.2.

x

x


meteorológiai, hidrometriai és geodéziai műszerek meteorológiai, hidrometriai és geodéziai műszerek

x


x


184

96 óra/72 óra

11. Analitikai gyakorlat 11.1. A tantárgy tanításának célja

Az analitikai gyakorlat tantárgy tanításának célja korszerű méréstechnikai ismeretek nyújtása. A tanulók képessé váljanak a mintavételezésre, kvantitatív analitikai vizsgálatok elvégzésére, az eredmények értékelésére és dokumentálására. Tudják alkalmazni az elméletben megtanult analitikai számításokat. Ismerjék meg a térfogatos elemzések szabályait, tudjanak mérőoldatokat készíteni, koncentrációt meghatározni, értsék az indikálási módokat. Szokjanak hozzá a pontos, precíz munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokhoz. 11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Természettudományos közismereti tantárgyak 11.3. Témakörök 11.3.1. Bevezetés az analitikába

48 óra/36 óra

Munka és tűzvédelem a laboratóriumban A mennyiségi elemzés klasszikus módszerei: gravimetria, titrimetria Mérési hibák Az elemzés lépései, az analitikai minta előkészítése Az anyagmennyiség-koncentráció Sav-bázis titrálások, oldatok pontos koncentrációjának meghatározása, indikátorok használata HCl- és NaOH-oldatok készítése, pontos koncentrációjának meghatározása HCl, H2SO4, CH3COOH, Na2CO3 oldat hatóanyag tartalmának oldatok hatóanyag tartalmának meghatározása Csapadékos titrálások AgNO3 mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása Kloridion tartalom meghatározása csapadékos titrálással, Fajans szerint Komplexometriás titrálások EDTA mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása Réz-, nikkel-, és cinkionok mennyiségi meghatározása, oldatok kalcium- és magnéziumion-tartalmának mérése komplexometriásan Komplex vízvizsgálatok ÖGY Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés (ÖGY) 48 óra/36 óra

11.3.2. Redoxi-titrálások

Permanganometriás mérések KMnO4 mérőoldat készítése, pontos koncentrációjának meghatározása H2O2 oldat hatóanyag tartalmának meghatározása permanganometriásan FeCl3 oldat hatóanyag tartalmának meghatározása permanganometriásan Jodometriás titrálások Na2S2O3 és pontos koncentrációjának meghatározása CuSO4 Cu2+ tartalmának meghatározása C-vitamin aszkorbinsav tartalmának meghatározása jodometriásan. 185

Komplex vízvizsgálatok ÖGY Munkahelyi körülmények közötti vizsgálatok: gazdálkodó szervezeteknél munkavégzés, gyakorlati szakemberekkel való kapcsolatépítés (ÖGY) 11.4. A képzés helyszíne: Analitikai laboratóriumi körülmények 11.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 11.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.



egyéni

megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás

osztály


x x x x


1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 4. 4.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással



Egyéni

Sorszám


x x

x

x x x

x

186


5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.2.

Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Vegyészeti laboratóriumi alapmérések Anyagminták azonosítása

x x

x x

x


187

A 10882-12 azonosító számú Víz- és szennyvízkezelő üzemeltetési feladatai megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

188

A 10882-12 azonosító számú, Víz- és szennyvízkezelő üzemeltetési feladatai megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Víztisztítóművek műtárgyait berendezéseit üzemelteti, ellenőrzi Természetes és mesterséges szennyvíztisztítás technológiai berendezéseit, műtárgyait üzemelteti, ellenőrzi Fizikai eljárások berendezéseit, műtárgyait működteti, üzemét irányítja Kémiai eljárások berendezéseit, műtárgyait működteti, üzemét irányítja Biológiai eljárások berendezéseit, műtárgyait működteti, üzemét irányítja Iszapkezelő műtárgyakat, berendezéseket üzemeltet, ellenőriz Részt vesz a technológiai berendezések, műtárgyak fenntartási, karbantartási munkáiban Eszköznyilvántartást vezet Vegyszernyilvántartást vezet Hulladék-nyilvántartást vezet Műszeres mérésekben közreműködik Telepi átemelőket működtet, ellenőriz Fúvó gépház berendezéseit működteti, ellenőrzi Kazánok, hőcserélők, gázmotorok működését ellenőrzi SZAKMAI ISMERETEK Víztisztításban alkalmazott fizikai, kémiai, biológiai eljárások Víz vagy szennyvíz fizikai, kémiai, biológiai jellemzőinek mérése Szippantott szennyvíz fogadásának technológiája Szennyvíztisztításban alkalmazott fizikai, kémiai, biológiai eljárások Szennyvíztisztítási fokozatok Fúvógépház feladata Gépi vagy kézi iszapeltávolítás folyamata Vízhozam-mérések 189

Hálózat üzemeltetés

Hálózat üzemeltetés Víztisztítók üzemeltetése Szennyvíztisztítók üzemeltetése

Szennyvíztisztítás

Vízbeszerzés

10882-12 Víz- és szennyvízkezelő üzemeltetési feladatai

Ivóvíz kezelés

Víz- és szennyvízkezelés

Víz- és szennyvíztelep üzemeltetési gyakorlat

x x x x

x x x

x

x

x x x x

x x x x x x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x x

x

x

x

Környezetvédelmi előírások Szelektív hulladékgyűjtés módszerei Veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások Munkabiztonsági, tűzvédelmi előírások Munkahelyi balesetek során követendő eljárás Egészségügyi alapok Egyéni védőeszközök használata Foglalkozási ártalmak és ellenük való védekezés SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai olvasott szöveg megértése x x Szakmai nyelvű íráskészség x x Kézi szerelési szerszámok használata Kis- és könnyű gépek használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat x Precizitás x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság x x Udvariasság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő képesség Ismeretek helyükön való alkalmazása x x

190

x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x

x x

x x

x

x x

x x

x x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x x

x x

x x

x

12. Víz- és szennyvízkezelés 160 óra/160 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 12.1. A tantárgy tanításának célja A Víz- és szennyvízkezelés tantárgy tanításának célja a vízkezelés és szennyvíztisztítási technológiák elméleti alapjainak átadása. 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 12.3. Témakörök 12.3.1. Vízbeszerzés

32 óra/32 óra

A vízfogyasztás és törvényszerűségei: lakosság, intézmények, ipar, mezőgazdaság, fogyasztási normák, átlagok, csúcsok A vízművek osztályozása: rendeltetés, az ellátott települések száma és kapacitásuk szerint Felszín alatti vizek beszerzése: a kutak csoportosítása építésük, szerkezetük, a kitermelt víz fajtája szerint A fúrt kutak építése, üzembe helyezése és az üzemeltetés feladatai Egyéb felszín alatti vizet beszerző létesítmények: karsztaknák és tárók, galériák, forrásfoglalás, talajvízdúsítás Felszíni vizek beszerzése: mederpilléres, aknás, szívócsöves vízkivételek kialakítása, szerkezete, gépészeti berendezéseik és üzemeltetési feladataik Vízbeszerzés tározóból Úszó (provizórikus) vízkivételek A vízkészlet védelme: hidrogeológiai védőövezet, külső védőövezet, belső védőövezet, védősáv 12.3.2. Ivóvíz kezelés

48 óra/48 óra

Az ivóvíz minőségi követelményei: hazai és EU-s előírások Fizikai, kémiai és bakteriológiai jellemzők Az ipar és a mezőgazdaság vízminőségi igényei Mélyfúrású kutak vizének (rétegvíz) kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítás-technológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai Karsztvizek és forrásvizek kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítástechnológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai Parti szűrésű víz kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítástechnológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai Kismélységű kutak vizének kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítás-technológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai Talajvízdúsítás: célja, műtárgyai, berendezései, az alkalmazás körülményei, az üzemeltetés feladatai Előtisztítás, természetes talajszűrés, az utótisztítás technológiája Fürdők vízkezelése: közegészségügyi és vízminőségi előírások Víz- visszaforgató berendezések működése, üzemeltetésük A felszíni vizek jellemző mennyiségi-minőségi paraméterei, a vízminőséget befolyásoló tényezők, a jellegzetes szennyeződések 191

Folyók vizének kezelése: durva és apró uszadék, homok- és kavicshordalék, lebegő anyagok, íz-és szagrontó anyagok, oldott szennyeződések és olajszennyeződés eltávolítása Javasolt tisztítás-technológiai sor(ok), a technológia üzemeltetési feladatai Állóvizek (tó és tározó vizének) kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítás-technológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai Kevert vizek kezelése: a vízminőségi problémák okai, a megoldás lehetőségei Vízkezelés az iparban: hűtővizek-, kazán-tápvizek kezelése 12.3.3. Szennyvíztisztítás

48 óra/48 óra

A fizikai eljárások alapelvei A sűrűségkülönbség elvén alapuló eljárások: ülepítés, sűrítés, felúsztatás Az ülepítők méretezésének alapelvei Az ülepítők főbb típusa, kialakításuk A sűrítők főbb típusai A felúsztatás alapelve, berendezései: olaj-, zsír-és benzinfogók A flotációs eljárások elve: levegőztetéses és elektroflotácó A méretkülönbség elvén alapuló eljárások Az eljárások elméleti alapjai: durva szűrés, szűrés szemcsés anyagú szűrőn és szűrőszöveten A szűrők osztályozása: szűrőanyag, szűrési sebesség, kialakítás és vízszint szerint A szűrők méretezésének alapelvei A szűrők főbb típusainak kialakítása A szűrők öblítése Egyéb fizikai eljárások, műveletek A eljárások, műveletek elméleti alapjai A főbb berendezéstípusok Centrifugálás, fordított ozmózis, elektrodialízis, desztilláció, adszorpció, hőkezelés Stripping-gázeltávolítás A legelterjedtebb gázeltávolítási módszerek Kémiai eljárások A kémiai eljárások alapelvei A derítés fizikai, kémiai alapjai A kolloid lebegőanyag tulajdonságai A koagulálás és flokkulálás A derítőberendezések főbb típusai, kialakításuk Az ioncserélés elméleti alapjai Műgyanta alapú ioncserélők Egyéb ioncserélő anyagok Az ioncserélő berendezések főbb típusai Vízlágyítás és sótalanítás ioncserélővel Az ioncserélő oszlopok regenerálása Egyéb kémiai eljárások A kicsapatás, mint kémiai eljárás Meszes karbonát mentesítés Foszfor eltávolítása pH szabályozása Oxidáció: a klóros oxidáció; a töréspont, az ózonos oxidáció Nedves égetés: az égető berendezések főbb típusai Biológiai eljárások Alapfogalmak és járulékos ismeretek 192

A mikroorganizmusok életműködése, anyagcseréje, szaporodási és biokémiai mechanizmusai Az energianyerés alapvető folyamatai: fermentáció, aerob és anaerob légzés 12.3.4. Hálózat üzemeltetés

32 óra/32 óra

A nyomócső-hálózat: vonalvezetés, hálózati rendszerek Új vagy javított vezetékszakaszok, bekötések üzembe helyezési feladatai Üzemi beavatkozások A csőhálózat ellenőrzése, nyomásmérések, nyomvonal-kutatás, vízmérő-ellenőrzés A vízelosztó rendszer vízminősége: kémiai, biológiai folyamatok a hálózatban A szennyeződés eredete Védekezés a vízminőség-romlás ellen Tárolók (víztornyok és medencék): feladatuk, csoportosításuk, szerkezetük, működésük A szükséges térfogat Magas házak vízellátása: nyomászónák, felső tartály, hidrofor. 12.4. A képzés helyszíne: Szaktanterem, tanműhely, szakmai szemlék 12.5 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 12.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

x x x x

193



Egyéni

Sorszám



2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése

x x x x

x


Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x x


194

13. Üzemeltetési gyakorlat

64 óra/64 óra* 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

13.1. A tantárgy tanításának célja Az Üzemeltetési gyakorlat tantárgy tanításának célja a vízművek és szennyvíztisztító telepek üzemi munkáinak megismertetése és gyakorlati alkalmazása, a víz- és csatornahálózatok működésének megismertetése és gyakorlati alkalmazása. 13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 13.3. Témakörök 13.3.1. Vízművek üzemeltetése 32 óra/32 óra Félüzemi és/vagy üzemi körülmények között a vízbeszerző létesítmények üzemeltetési feladatainak gyakorlása, végzése Felszíni vízkivételi művek berendezéseinek üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása Felszín alatti vízkitermelő művek berendezéseinek üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása A vízműveknél használatos szivattyútípusok szerkezet és funkció szerinti osztályozása Az egyes géptípusok felismerése A szivattyú ellenőrzése üzembe helyezés előtt, légtelenítés, gépcsoport beindítása, zárkezelés, az üzembe helyezett gép ellenőrzése (forgásirány, folyadékszállítás megindulása, meghajtómotor terhelése, vezérlés hatásossága), szivattyú ellenőrzése üzem közben (térfogatáram, nyomás, vízszint, motorterhelés, tömszelence állapota, csapágyak állapota), szivattyú leállítása (veszélyes hálózati lengések kialakulásának megelőzése, a térfogatáram fokozatos csökkentése tolózár vagy motorindító kezelésével) A felfedezett hiba megállapítása, a hibaelhárítás lehetőségei A szivattyú, csővezetékek, víztároló medencék, kutak kikapcsolása az üzemből, illetve az üzemből kiiktatott vízmű egységek üzembe helyezése. A kiiktatott berendezés véletlen beindítás elleni biztosítása A vízműgépházban vagy kútban szükséges, legfontosabb karbantartások A kútüzemeltetés feladatai 13.3.2. Szennyvíztisztítók üzemeltetése 16 óra/16 óra ÖGY Félüzemi és/vagy üzemi körülmények között szennyvíztisztítási technológia üzemeltetési feladatainak gyakorlása, végzése Az előtisztítás (fizikai tisztítás) berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása A biológiai tisztítás (szervesanyag lebontás) berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása A nitrogén- és foszfor-eltávolítás berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása A kémiai szennyvíztisztítás berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása. Félüzemi és/vagy üzemi körülmények között iszapkezelési technológia üzemeltetési feladatainak gyakorlása, végzése Az iszapsűrítés berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása 195

Az iszaprothasztás berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása Az iszap-víztelenítés berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása A komposztáló telep üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása Eleveniszapos rendszerek üzemeltetési/üzemellenőrzési feladatai Tavas rendszerek üzemeltetési/üzemellenőrzési feladatai Csepegtetőtestes és merülőtárcsás rendszerek üzemeltetési/üzemellenőrzési feladatai 13.3.3. Hálózat üzemeltetés 16 óra/16 óra ÖGY Félüzemi és/vagy üzemi körülmények között csatornahálózatok üzemeltetési feladatainak gyakorlása, végzése Gravitációs csatornahálózatok: átemelők, biztonsági műtárgyak, zsilipaknák, egyéb hálózati műtárgyak üzemeltetési munkáiban közreműködik Vákuumos csatornarendszerek üzemeltetése Nyomás alatti csatornarendszerek üzemeltetése Egyesített csatornarendszerek üzemeltetése Elválasztott rendszerű csatornarendszerek üzemeltetése Csatornavizsgálatok végzése Csatornatisztítási munkák végzése Kényszeráramoltatású rendszerek üzemeltetési munkái Csatornarákötések előkészítése, a megvalósítása Félüzemi és/vagy üzemi körülmények között vízhálózatok üzemeltetési feladatainak gyakorlása, végzése. Nyomócső hálózatok: gerincvezetékek, mellékvezetékek, bekötések Házi vízbekötések Tűzcsapok, közkutak karbantartása 13.4. A képzés javasolt helyszíne: Szaktanterem, tanműhely, szakmai szemlék 13.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 13.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1.




Egyéni

Sorszám


x

196


1.2. 1.3. 1.4.

Feladattal vezetett szerkezetelemzés Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről

x x x


Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x x


197

A 10883-12 azonosító számú Vízkárelhárítás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

198

A 10883-12 azonosító számú, Vízkárelhárítás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Vízrajzi adatokat észlel és jelent x Figyeli a felszíni vizek és azok életközösségeinek x állapotváltozását Figyeli a területén megjelenő illegális x hulladéklerakó helyeket és illegális leürítéseket Vízmintát vesz a szennyezési helyről Figyelemmel kíséri a védművek állapotát x Szolgálati naplót vezet Nyilvántartja a rendelkezésre álló védelmi eszközöket (saját és más szervezeteknél lévők) Nyilvántartja a vízminőségi és mennyiségi adatokat Bizonylatokat, BSZ, MFBSZ jegyeket állít ki Bejárja a kárelhárítási beavatkozási pontokat a vonatkozó területi tervek alapján Részt vesz a kárelhárítási gyakorlatokon Folyamatosan ellenőrzi a kárelhárítási anyagok, eszközök meglétét, állapotát Haváriák elhárításában közreműködik Gondoskodik a védművek szabályzat szerinti x állagáról Árvízi károk ellen védekezik Helyreállítási munkákban vesz részt Folyamatosan figyelemmel kíséri a belvízi elöntéseket és azok területhasználat szerinti x megoszlását Vízfolyásokat, csatornákat és vízkormányzó műtárgyakat üzemeltet Figyelemmel kíséri a vízvisszatartásra alkalmas x területeket Figyelemmel kíséri a vizes élőhelyeket és x közreműködik vízpótlásuk végrehajtásában Figyelmeztető táblákat helyez ki x Biztosítja a műtárgyak megközelíthetőségét x (tereprendezés, kaszálás, cserjeirtás) Karbantartja a műtárgyak elzáró szerkezeteit x 199

Vízminőségi kárelhárítás

Ár- és belvízvédekezés

Védelmi munkák szervezése

Vízminőségi kárelhárítás

Ár-és belvízvédekezés

Árvízmentesítés

10883-12 Vízkárelhárítás

Árvízmentesítés

Vízkárelhárítás gyakorlat

Vízkárelhárítás

x x x x x

x x x x x x x

x

x x x x

x x

x x

A gépeket, berendezéseket üzemkész állapotba x helyezi Gondoskodik a védelmi eszközök és mintavételi x eszközök karbantartásáról SZAKMAI ISMERETEK Hidrometeorológiai jellemzők mérése x Hidrometriai jellemzők mérése x Hidrográfia x Hidrosztatika alapegyenlete és alkalmazása x Folyadékmozgások osztályozása x Vízminőségi jellemzők Vízminősítés Vízmintavételek Vízminőségi vizsgálatok végzése Szennyezett víz levonultatása Szennyezőanyagok és hatásuk Védekezések vízszennyezések esetén Védekezés során a vízből kikerült szennyezőanyagok kezelése Tájékoztatási, kapcsolattartási tevékenységek Rendkívüli szennyezések helyben tartása Figyelőhálózat tevékenysége x Árvízvédekezés lefolytatása x Belvízvédekezés lefolytatása x Védekezés utómunkálatai x Védművek, védelmi eszközök fenntartási és karbantartási munkái Védelmi naplók és kárelhárítási tervek alkalmazása Bizonylatok, BSZ-, MFBSZ-jegyek kiállítása Védőeszközök alkalmazása Munkavédelmi előírások Szelektív hulladékgyűjtés technológiái x x Természetvédelemi alapok x Környezetvédelmi előírások x Veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások x SZAKMAI KÉSZSÉGEK Tájékozódás x Védekezésben alkalmazott gépek használata Információforrások kezelése Karbantartási, fenntartási eszközök, gépek használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat x Terhelhetőség x Állóképesség x Rugalmasság x

200

x x x

x x x x x

x x x

x

x

x x

x

x x x x x

x x

x x x x

x

x

x x

x

x x x x

x x x x

x x x x x x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányíthatóság x x x Határozottság x x MÓDSZER KOMPETENCIÁK Ismeretek helyén való alkalmazása x x x Módszeres munkavégzés

14.Vízkárelhárítás

x x x

x x

x x

x x

x x

x x


14.1. A tantárgy tanításának célja A Vízkárelhárítás tantárgy tanításának célja az árvíz mentesítési módok, az árvíz védekezési módok és a belvíz védekezési módok megismertetése. Rávilágítani, hogy a vízgazdálkodási feladatok megoldásához a vízkár elhárítási ismereteknek nagy a jelentőségük. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 14.3. Témakörök 14.3.1. Árvízmentesítés

32 óra/32 óra*

Árvízmentesítési alapfogalmak: anyameder, árvízi meder, árvízi oldal, mentett oldal, töltés, korona, rézsü, rézsühajlás, árvízvédelmi fal Ármentesítés megkerülő csatornákkal, vízelvezetéssel Vízvisszatartás: bögézés, lépcsőzés, tározás Árvízi tározók, vésztározók alkalmazása Mederrendezés: nyomvonal módosítás, medermélyítés, mederszélesítés, lejtésmódosítás Töltésépítés: alapozás, tömörítés, rézsü kialakítása, töltéskorona építése Védtöltések fajtái: fővédvonal, nyárigát, lokalizációs gát Töltések burkolatai: vízzáró burkolatok, kőburkolatok, gyephézagos burkolatok, füvesítés Gyeptelepítés: talajelőkészítés, vetőmag kiválasztás, vetés, hengerezés Töltésrézsü fenntartás: burkolatok fenntartása, gyepápolás Hullámterek elrendezése: előterek, fásítás, nyárigátak Faültetés: talajelőkészítés, fafajok kiválasztása, facsemeték ültetése, ápolása Töltések tartozékai: sorompók, rámpák, vízmércék, figyelőkutak, járulékos tartozékok 14.3.2. Ár- és belvízvédekezés

64 óra/64 óra*

Védekezési módok a vízoldali árvízi károk ellen: hullámverés, elhabolás, csurgás Védekezési módok mentett oldali árvízi károk ellen: buzgár, fakadó víz, töltéskoronát meghágó árvizek Védekezési módok töltéstestet érő árvízi károk ellen: töltés átázás, elcsúszás Védekezési módok jeges árvizek ellen Védekezési módok belvízi elöntések ellen településeken 201

Védekezési módok belvízi elöntések ellen külterületen Védekezésben felhasznált anyagok: homok, föld, rőzse, kő, fa, beton, műanyag, fém 14.3.3. Vízminőségi kárelhárítás 32 óra/32 óra* Védekezés úszó szennyeződések ellen: uszadékok, olajszennyezés A szennyező források felderítési módjai Felszíni vízszennyezés lokalizálási módjai A folyó vízfelszínére jutó, szennyezés (összefüggő hab vagy olajfoltok) Merülőfalas, körbekerítéssel lokalizálási módjai, több sorban telepített teljes elzárást biztosító merülőfal - az olajszennyezés leszedése kézi (gépi) eszközökkel, - az uszadék leszedése kézi szerszámokkal, - adszorbens kiszórása kézi eszközökkel, - olaj, olajos adszorbens gyűjtése hordóban, - szennyezőanyag gyűjtése ártalmatlanítása Védekezési módok toxikus vízszennyezések ellen Védekezési módok káros anyagokkal történt vízszennyezések ellen Védekezési módok talajvíz szennyezések ellen Védekezési módok csatornába jutott szennyezés esetén: a szennyezés telephelyről való kijutásának, a közcsatornába való kerülésének megakadályozási módjai A csatorna elzárás módjai ideiglenes elzáró szerkezettel, homokzsákkal, vagy vízzel töltött műanyag zsákkal a szennyezett csatornaszakaszt a közeli tisztítóaknáknál a szennyezés csatornából való eltávolításáig, vagy a további intézkedésekig, A védekezési módjai helyként kijelölt, telekhatáron belüli utolsó tisztítóaknánál A csatorna lezárása, megnyitása a kárelhárítási munkálatok befejeztével A csatornaszemekénél a szennyezés további utánpótlódásának megakadályozási módjai Szennyezőanyag kibocsátók felderítése A szennyezés forrásának felderítése, megszüntetése Védekezés utáni helyreállítás 14.3.4. Védelmi munkák szervezése 32 óra/32 óra* Az ár- és belvízvédekezés szervezeti felépítése Védelmi fokozatok: első, második, harmadik és különösen veszélyes fokozatok Védelmi fokozatok elrendelésének szabályai Műszaki védekezési tervek, nyilvántartások, mozgósítási tervek Organizációs védekezési tervek A védekezés műszaki feladatainak ellátása A védekezés országos irányítása A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter határozza meg a védekezési felkészülés feladatait, irányítja a védekezési készültség időszakában a vízügyi igazgatási szervek árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos tevékenységét A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter feladata: a rendkívüli védekezési készültség elrendeléséről és megszüntetéséről a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter dönt. A kormányzati koordinációs szerv feladata: veszélyhelyzet kihirdetése esetén az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítását a kormányzati koordinációs szerv végzi. A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítása: A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítását: az I., II. és III. védekezési készültség tartama alatt a VIZIG igazgató, A védekezés műszaki feladatainak helyi irányítója 202

Az árvízvédelmi és belvízvédelmi szakaszokon a védekezés műszaki feladatainak irányításával szakasz-védelemvezető Összefüggő árvízvédelmi műveken és belvízvédelmi rendszerekben a különböző védekező szervek műszaki tevékenységének összehangolása a vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: VIZIG) feladata. A védelmi bizottság: az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság feladat- és hatáskörét a védelmi bizottság látja el. Felkészülés a védekezésre: a védekezésre való felkészülés során a védekezésre kötelezettek feladatai: A védőművek, azok műtárgyai és tartozékai, valamint a védekezési berendezések, gépek, eszközök és felszerelések karbantartása; A védekezési tervek és nyilvántartások elkészítése, kiegészítése; A saját védelmi szervezetek megszervezése és felkészítése, rendszeres, évenkénti felülvizsgálat, védekezési gyakorlatok tartása Ügyeleti, készenléti rendszerek A védekezési készültség elrendelése: az I., II. és III. fokozatú védekezési készültség A védelemvezető feladatai Az irányítási rendszer a védekezési készültségi fokozatokban Védekezési ügyelet tartás szabályai Ügyeleti naplót vezetése Jelentések, tájékoztatások: védekezési tevékenységről Kimenekítés, kiürítés A védekezés megszüntetését követő intézkedések: 14.4. A képzés helyszíne: Szaktanterem, tanműhely, szakmai szemlék 14.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 14.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2. 1.3.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

x x x

203



Egyéni

Sorszám



2. 2.1. 2.2. 2.3.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

x x x


Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x x


204

15. Vízkárelhárítás gyakorlat

64 óra / 64 óra* 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

15.1. A tantárgy tanításának célja A Vízkárelhárítás gyakorlat tantárgy tanításának célja az árvíz- mentesítési munkák, az árvíz védekezési munkák és a belvíz védekezési munkák gyakorlati alkalmazása. Rávilágítani, hogy a vízgazdálkodási feladatok megoldásához a vízkár elhárítási ismereteknek nagy a jelentőségük. 15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 15.3. Témakörök 15.3.1. Árvízmentesítés

32 óra/32 óra*

Töltésépítés: alapozás, tömörítés, rézsű kialakítás, töltés korona építése Töltésburkolás: előre gyártott burkolatok, helyben készült vízzáró burkolatok építése, kőrakások készítése Rézsűk gyepesítése: talaj-előkészítés, fűmagvetés, gyepápolás, kaszálás Hullámterek kialakítása, ártéri erdők telepítése, gondozása, előterek karbantartása Töltések tartozékainak fenntartása: burkolatjavítás, utak karbantartása, festés,mázolás Árvízvédelmi anyagok tárolása, fenntartása: homokdepóniák rendezése, kődepóniák rakása, rőzseművek készítése, Árvízvédelmi eszközök, kéziszerszámok ellenőrzése, szivattyúk, kompresszorok karbantartása 15.3.2. Ár- és belvízvédekezés

16 óra/16 óra ÖGY

Védekezés a vízoldali árvízi károk ellen: -hullámverés: fóliázás, homokzsákok lerakása, rőzseművek rakása -elhabolás: homokzsákok rakása, fóliázás, korszerű anyagok alkalmazása -csurgás: a csurgás helyének keresése, a befolyó nyílás elzárása Védekezés mentett oldali árvízi károk ellen: -buzgár: védekezés homokzsákokból rakott ellennyomó medencével, előre gyártott műanyag kerettel -fakadó víz: szorítótöltések készítése homokzsákból, előre nyártott pallókból - töltéskoronát meghágó árvizek ellen: töltésmagasítás földből, nyúlgát építése Védekezés töltéstestet érő árvízi károk ellen: -töltés átázás: vízoldali fóliázás -elcsúszás: bordás megtámasztás homokzsákkal, kővel, egyéb anyaggal Védekezés jeges árvizek ellen: jégtörő hajók, robbantások alkalmazása Védekezés belvízi elöntések ellen településeken: csapadék csatornák tisztítása, csatornák víznyelőinek tisztítása, csapadékvíz tározók karbantartása, javítása Elöntött létesítmények víztelenítése szivattyúzással Védekezés belvízi elöntések ellen külterületen: belvíz csatornák tisztítása, műtárgyainak javítása, szántóföldek vízállásainak levezetése

205

15.3.3. Vízminőségi kárelhárítás 16 óra/16 óra ÖGY Védekezés úszó szennyeződések ellen: uszadékok, olajszennyezés A szennyező források felderítése Felszíni vízszennyezés lokalizálása A folyó vízfelszínére jutó, szennyezés (összefüggő hab vagy olajfoltok) merülőfalas körbekerítéssel lokalizálása több sorban telepített teljes elzárást biztosító merülőfal: - az olajszennyezés leszedése kézi (gépi) eszközökkel, - az uszadék leszedése kézi szerszámokkal, - adszorbens kiszórása kézi eszközökkel, - olaj, olajos adszorbens gyűjtése hordóban, - szennyezőanyag gyűjtése ártalmatlanítása Védekezés toxikus vízszennyezések ellen Védekezés káros anyagokkal történt vízszennyezések ellen Védekezés talajvíz szennyezések ellen. Védekezés csatornába jutott szennyezés esetén: a szennyezés telephelyről való kijutásának, a közcsatornába való kerülésének megakadályozása: - a csatorna elzárása ideiglenes elzárószerkezettel, homokzsákkal, vagy vízzel töltött műanyag zsákkal a szennyezett csatornaszakaszt a közeli tisztítóaknáknál a szennyezés csatornából való eltávolításáig, vagy a további intézkedésekig, - a védekezési helyként kijelölt, telekhatáron belüli utolsó tisztítóaknánál a csatorna lezárása, megnyitása pedig a kárelhárítási munkálatok befejeztével - a csatornaszemekénél a szennyezés további utánpótlódásának megakadályozása 15.4. A képzés helyszíne: Szaktanterem, tanműhely, szakmai szemlék 15.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 15.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x x

x x

206



Egyéni

Sorszám



3. 3.1. 3.2. 4. 4.1.. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.2.

Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x x

x x

x x

x x


Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x x

15. 6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

207

A 10884-12 azonosító számú Vízügyi technikus feladatok megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

208

A 10884-12 azonosító számú, Vízügyi technikus feladatok megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Hatósági munkák

Munkaszervezés

Szakigazgatási- és műszaki ismeretek Jogi-és igazgatási ismeretek

Települési vízgazdálkodás

Vízkészlet gazdálkodás


Területi vízgazdálkodás

Vízgazdálkodás

FELADATOK Figyeli a jogszabályi változásokat Belső utasítások összeállításában közreműködik Közreműködik engedélyek beszerzésében Tervegyeztetésen, bejáráson vesz részt Átadás-átvételi eljárásban közreműködik Gondoskodik a biztonságos munkavégzés feltételeiről Beszerzi, beszerezteti az anyagokat, eszközöket Gondoskodik az eszközök karbantartásáról Gondoskodik a hulladék megfelelő gyűjtéséről, átadásáról Közreműködik a hulladékbevallás elkészítésében Technológiai folyamatábrát szerkeszt Műszaki/technológiai számításokat végez x Árajánlatot állít össze Építésszervezési terveket készít Kapcsolatot tart a hatóságokkal, ügyfelekkel Vízminősítésben közreműködik x Vízrajzi méréseket végez és értékel Geodéziai méréseket végez és értékel Alapvető áramlástechnikai jellemzőket mér és számol x Vezetékhálózatok létesítésében közreműködik Vízügyi létesítmények létesítésében közreműködik Vízrendezési munkát végez Mezőgazdasági vízhasznosítási munkát végez Vízlépcsőt üzemeltet SZAKMAI ISMERETEK A jogforrások és a jogszabályok hierarchiája, szerkezete A vonatkozó kapcsolódó hazai jogszabályok előírásai (Környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, vízgazdálkodási törvények) Belső rendeletek, utasítások (főbb szabályozási területek és módok) Az igazgatási eljárás általános előírásai A szakhatósági eljárások (építésügyi, vízügyi, környezetvédelmi) sajátosságai A műszaki ellenőri tevékenység szabályai 209

x x x x x x x x x x x

x x x x x

x

x x x x x x x x x

A Tűzvédelmi Szabályzat(ok) előírásai Munkahelyi hulladékok gyűjtésének, tárolásának szabályai Víz és szennyvíz minőségi mutatóinak szabványos meghatározási módjai Hidrometeorológiai mérések és adatfeldolgozása x Vízrajzi mérések és adatfeldolgozása x Geodéziai mérések Hidrológiai számítások x Hidraulikai számítások x Technológiai számítások Rajzolás, szerkesztés x Építőanyagok x Földmunkák technológiája x Vezetéképítés technológiája x Vízépítési technológiák x Betontechnológia x Vízlépcsők üzemeltetése x Öntözés x Halastavak x Vízrendezés x Ütemtervek x Elrendezési tervek x Anyaggazdálkodás x Munkaerő-és bérgazdálkodás SZAKMAI KÉSZSÉGEK Áramlástechnikai gépek (szivattyúk, kompresszorok x meghajtómotorral) használata Vízmérés műszereinek használata x Geodéziai műszerek használata x Építési rajz olvasása, értelmezése x Labortechnikai eszközök (kémiai és biológiai x laborfelszerelések) használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szervezőkészség Térbeli tájékozódás x Felelősségtudat x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányítási készség Határozottság Kapcsolatfenntartó készség x x MÓDSZER KOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Logikus gondolkodás Lényegfelismerés (lényeglátás) x x

210

x

x

x x x x x x x

x x x x x x x x x

x x

x

x

x

x x x

x x

x

x x x

x x

x

Gépészet és automatizálás gyakorlat vízmű üzemeltetés gépei

csatornamű üzemeltetés gépei

Hálózat üzemeltetés gépei

Vízépítés

Méretezési számítások


Műszaki tervezés

Vízügyi létesítések

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

FELADATOK Figyeli a jogszabályi változásokat Belső utasítások összeállításában közreműködik Közreműködik engedélyek beszerzésében Tervegyeztetésen, bejáráson vesz részt Átadás-átvételi eljárásban közreműködik Gondoskodik a biztonságos munkavégzés feltételeiről Beszerzi, beszerezteti az anyagokat, eszközöket Gondoskodik az eszközök karbantartásáról Gondoskodik a hulladék megfelelő gyűjtéséről, átadásáról Közreműködik a hulladékbevallás elkészítésében Technológiai folyamatábrát szerkeszt Műszaki/technológiai számításokat végez x Árajánlatot állít össze Építésszervezési terveket készít Kapcsolatot tart a hatóságokkal, ügyfelekkel Vízminősítésben közreműködik Vízrajzi méréseket végez és értékel x Geodéziai méréseket végez és értékel Alapvető áramlástechnikai jellemzőket mér és számol Vezetékhálózatok létesítésében közreműködik Vízügyi létesítmények létesítésében közreműködik x Vízrendezési munkát végez Mezőgazdasági vízhasznosítási munkát végez Vízlépcsőt üzemeltet SZAKMAI ISMERETEK A jogforrások és a jogszabályok hierarchiája, szerkezete A vonatkozó kapcsolódó hazai jogszabályok előírásai (Környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, vízgazdálkodási törvények) Belső rendeletek, utasítások (főbb szabályozási területek és módok) Az igazgatási eljárás általános előírásai A szakhatósági eljárások (építésügyi, vízügyi, környezetvédelmi) sajátosságai A műszaki ellenőri tevékenység szabályai A Tűzvédelmi Szabályzat(ok) előírásai 211

x

x x x

x x x

x

x

x

Munkahelyi hulladékok gyűjtésének, tárolásának szabályai Víz és szennyvíz minőségi mutatóinak szabványos meghatározási módjai Hidrometeorológiai mérések és adatfeldolgozása Vízrajzi mérések és adatfeldolgozása x Geodéziai mérések Hidrológiai számítások x Hidraulikai számítások x x Technológiai számítások Rajzolás, szerkesztés Építőanyagok Földmunkák technológiája x Vezetéképítés technológiája Vízépítési technológiák Betontechnológia x Vízlépcsők üzemeltetése Öntözés Halastavak Vízrendezés Ütemtervek Elrendezési tervek Anyaggazdálkodás Munkaerő- és bérgazdálkodás SZAKMAI KÉSZSÉGEK Áramlástechnikai gépek (szivattyúk, kompresszorok meghajtómotorral) használata Vízmérés műszereinek használata x x Geodéziai műszerek használata Építési rajz olvasása, értelmezése x x Labortechnikai eszközök (kémiai és biológiai laborfelszerelések) használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szervezőkészség x Térbeli tájékozódás x Felelősségtudat TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányítási készség Határozottság Kapcsolatfenntartó készség x x MÓDSZER KOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés x Logikus gondolkodás x x Lényegfelismerés (lényeglátás) x x

212

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x x

Hidrológiai adatok feldolgozása és nyilvántartása

Áramlástechnikai mérések mérések

Mérési gyakorlatok

Automatizálás Geodéziai mérések és adatfeldolgozás

Szivattyúk


Gépészeti alapfogalmak

Gépészet és automatizálás

FELADATOK Figyeli a jogszabályi változásokat Belső utasítások összeállításában közreműködik Közreműködik engedélyek beszerzésében Tervegyeztetésen, bejáráson vesz részt Átadás-átvételi eljárásban közreműködik Gondoskodik a biztonságos munkavégzés feltételeiről Beszerzi, beszerezteti az anyagokat, eszközöket x x Gondoskodik az eszközök karbantartásáról x x Gondoskodik a hulladék megfelelő gyűjtéséről, átadásáról Közreműködik a hulladékbevallás elkészítésében Technológiai folyamatábrát szerkeszt Műszaki/technológiai számításokat végez x Árajánlatot állít össze Építésszervezési terveket készít Kapcsolatot tart a hatóságokkal, ügyfelekkel Vízminősítésben közreműködik Vízrajzi méréseket végez és értékel Geodéziai méréseket végez és értékel Alapvető áramlástechnikai jellemzőket mér és x számol Vezetékhálózatok létesítésében közreműködik Vízügyi létesítmények létesítésében közreműködik Vízrendezési munkát végez Mezőgazdasági vízhasznosítási munkát végez Vízlépcsőt üzemeltet x x SZAKMAI ISMERETEK A jogforrások és a jogszabályok hierarchiája, szerkezete A vonatkozó kapcsolódó hazai jogszabályok előírásai (Környezetvédelmi, természetvédelmi, hulladékgazdálkodási, vízgazdálkodási törvények) Belső rendeletek, utasítások (főbb szabályozási területek és módok) Az igazgatási eljárás általános előírásai A szakhatósági eljárások (építésügyi, vízügyi, környezetvédelmi) sajátosságai 213

x

x x x

x

A műszaki ellenőri tevékenység szabályai A Tűzvédelmi Szabályzat(ok) előírásai Munkahelyi hulladékok gyűjtésének, tárolásának szabályai Víz és szennyvíz minőségi mutatóinak szabványos meghatározási módjai Hidrometeorológiai mérések és adatfeldolgozása Vízrajzi mérések és adatfeldolgozása Geodéziai mérések Hidrológiai számítások Hidraulikai számítások Technológiai számítások x Rajzolás, szerkesztés Építőanyagok Földmunkák technológiája Vezetéképítés technológiája x Vízépítési technológiák Betontechnológia Vízlépcsők üzemeltetése x Öntözés Halastavak Vízrendezés Ütemtervek Elrendezési tervek Anyaggazdálkodás Munkaerő- és bérgazdálkodás SZAKMAI KÉSZSÉGEK Áramlástechnikai gépek (szivattyúk, x x kompresszorok meghajtómotorral) használata Vízmérés műszereinek használata x x Geodéziai műszerek használata Építési rajz olvasása, értelmezése Labortechnikai eszközök (kémiai és biológiai laborfelszerelések) használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Szervezőkészség Térbeli tájékozódás Felelősségtudat x x x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Irányítási készség Határozottság x x x Kapcsolatfenntartó készség MÓDSZER KOMPETENCIÁK Gyakorlatias feladatértelmezés Logikus gondolkodás x x x Lényegfelismerés (lényeglátás)

214

x x

x x x x x x

x x x

x x

x

x

x

x x x

x

x x x x

16. Vízgazdálkodás


16.1. A tantárgy tanításának célja A Vízgazdálkodás tantárgy tanításának célja, a tározás megismertetése, a területi vízgazdálkodás és a települési vízgazdálkodás elméleti alapjainak lerakása. 16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 16.3. Témakörök 16.3.1. Vízkészlet gazdálkodás, tározás

36 óra/36 óra*

A víznek, mint erőforrásnak előfordulásai a természetben A természetes víz összetevői, fizikai és kémiai, biológia, bakteriológia tulajdonságai A víz szennyezőanyagai (lebegő és oldott anyagok, gázok, toxikus szennyező anyagok) A víz természetben lezajló körforgása, a vízháztartás alapfogalmai A víz szerepe a földi élet kialakulásában és fenntartásában A természetes víz alkalmassá tétele különféle célú felhasználásokra A tározás fogalma A tározás célja: vízhasznosítás, árvízmentesítés, komplex tározás Vízhasznosítási tározók fajtái: ivóvíz, ipari víz, mezőgazdasági hasznosítású és jóléti célokat szolgáló tározók A tározók fajtái: síkvidéki és dombvidéki tározók Síkvidéki tározók jellemzői: körtöltés, természetes folyómedrek, mélyületek, holtágak tározói Síkvidéki tározók műtárgyai: körtöltés, beeresztő zsilip, szivornya, leeresztő zsilip, rácsok Dombvidéki tározók: völgyzárógátas és hossztöltéses tározók Dombvidéki tározók műtárgyai: gátak, vízkivételi művek, fenékleeresztők, túlfolyók, árapasztók, járulékos műtárgyak A tározók morfológiája: mélység és tótérfogat, mélység és tófelület görbék A tározók méretezése: vízhasznosítási, árvízi és komplex tározók méretezési görbéi A tározók üzemeltetése: zsilipkezelés, szivattyús vízkivételek 16.3.2. Területi vízgazdálkodás

64 óra/64 óra*

Erózió fogalma, fajtái: csepperózió, lepelerózió, vonalas erózió, vízmosás Eróziós károk elleni védekezés: agrotechnikai módszerek, műszaki megoldások Mezőgazdasági vízhasznosítás: -öntözés: az öntővíz beszerzése, minősége, mennyiségének kiszámítása, az öntözési mód kiválasztása, az öntözési munkák szervezése -halastavak fajtái: természetes vízmedrek, mesterséges tavak, dombvidéki halastavak, üzemeltetésük Vízrendezés: -síkvidéki vízrendezés: melioráció- tereprendezés, csatornázás, drénezés, talajjavítás, táblásítás, földutak építése hegy és dombvidéki vízrendezés: -vízmosás kötés: vízmosás fej megkötése, hordalékfogó gátak építése 215

-patakszabályozás: medertisztítás, mederbővítés, lejtéscsökkentő műtárgyak építése, patak nyomvonal módosítás, műtárgyak építése Folyószabályozás: Szabályozási alapfogalmak: szabályozási vonal, sodorvonal, középvonal, partvonal, mederfenék, vízszintek, mértékadó vízhozam -kisvízi szabályozás: kotrás, mederrendezés -középvízi szabályozás: folyószabályozási művekkel- keresztirányú és hosszirányú szabályozási művek -nagyvízi szabályozás: töltésépítés, árvízi tározók, megkerülő csatornák Folyószabályozási fenntartási munkák 16.3.3. Települési vízgazdálkodás

64 óra/64 óra*

A települési vízgazdálkodás rendszertani összefüggései A csatornázás fejlődése A csapadékvíz-elhelyezés jelenlegi állapota A városiasodás hatása a hidrometeorológiai adottságokra Klimatikus hatások A lefolyást érintő hatások A befogadóra gyakorolt hatások A vízigények kielégítése Racionális vízhasználatok A csapadékvíz, mint alternatív vízforrás A használt vizek elhelyezése A csatornázás rendszerei A csatornázás hazai állapota A szennyvíz, mint készlet A csapadékvíz mennyisége A mértékadó (tervezési) csapadék A mértékadó csapadék módosítása A csapadékvíz minősége Szennyezőanyag források és útvonalak A szennyezőanyagok mennyiségi változásai A városi lefolyás integrált kezelése A keletkezés helyén történő szabályozás A közművi szabályozás A csapadékvíz minőségi kezelése Igazgatási–intézményi (nem–szerkezeti) megoldások A kettős csapadék–csatornázás Vízbeszerzés: felszíni vízből, felszín alatti vízből Kutak fajtái: csőkutak, aknakutak, galériás vízkivételek Víztárolás: felszín alatti tárolók, hidroglóbuszok Vízfogyasztás számítása, méretezés Ivóvíz minősítés Vízkezelés Szennyvíz mennyiség számítása, méretezés Szennyvízkezelési módok

216

16.4. A képzés helyszíne: Szaktanterem 16.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 16.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3.



Egyéni

Sorszám


Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel


x x telekommunikációs eszközök

x

x x x


Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x x


217

17. Szakigazgatási és műszaki ismeretek 96 óra/96 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 17.1. A tantárgy tanításának célja A Szakigazgatási és műszaki ismeretek tantárgy tanításának célja a tanulók megismertetése a jog alapvető szerepével, állampolgári ismeretek elsajátítása. A tanulók megismerjék a gazdasági élet szereplőinek jogait, kötelességeit. 17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen 17.3. Témakörök 17.3.1. Jogi- és igazgatási ismeretek

32 óra/32 óra*

Az alkotmányosság klasszikus alapelvei, a magyar alkotmány Az állami szuverenitás, az állampolgárság A közvetlen és közvetett (képviseleti) demokrácia A népszavazás, választási rendszer Az Országgyűlés, az Európai Parlament, valamint helyi önkormányzat képviselőinek, polgármesterek megválasztása Jogforrások (alaki, anyagi) Az alapjogok, személyi szabadságjogok, lelkiismereti és vallásszabadság, az egyházak Az egyesülési és a gyülekezési szabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága Az információs jogok, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az esélyegyenlőség A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai, a házasság és a család védelme, a gyermekek jogai Az államszervezet, kormányzati rendszerek, kormányformák A törvényhozó hatalom, az Országgyűlés A köztársasági elnök, a kormány és a közigazgatás, a közpénzügyek A helyi önkormányzatok A bírói hatalom, az igazságszolgáltatás, az Alkotmánybíróság, valamint az alapvető jogok biztosa és helyettesei Nemzetközi jog és Magyarország. Európai Unió és hazánk A polgári jogi jogviszony, jogképesség, cselekvőképesség, A tulajdonjog alapjai (fogalma, tárgya, tartalma). A tulajdonjog védelme (megszerzése, megszűnése, közös tulajdon, szolgalom) A szerződések alapfogalmai (létrejötte, értelmezése, képviselet, meghatalmazás) A szerződések érvénytelensége (semmisség és megtámadhatóság) A jogügylet módosítása, a szerződést biztosító mellékkötelmek (foglaló, kötbér, jogvesztés, jótállás A környezetvédelem és a vízgazdálkodás a jogrendszerben: hazai- és EU-s szabályok 17.3.2. Munkaszervezés

32 óra/32 óra*

Anyaggazdálkodás: anyag- és készletnormák, az optimális készletszint Tárolás, raktározás Az anyagfelhasználás és dokumentálása Az anyagigényesség Anyagszükséglet meghatározása műszaki tervekből Munkaerő- és bérgazdálkodás: célja, szerepe a gazdálkodás rendszerében A létszám csoportosítása, nyilvántartása A munkanormák 218

A termelékenység Munkaidő és teljesítmény mérése, nyilvántartása A munkabér funkciói, szerkezete A különféle bérformák Költséggazdálkodás: a költségek csoportosítása különféle szempontok szerint A költségkalkuláció célja, fajtái, módszerei Vállalkozási ismeretek: a vállalkozási formák és sajátosságaik Adózási- és számviteli alapismeretek Az üzleti terv készítésének menete 17.3.3. Hatósági feladatok

32 óra/32 óra*

Az építési engedély tartalmi és formai követelményei A vízjogi engedélyek Telephelyi engedély Tervegyeztetés, bejárás Bírságok számolása Átadás-átvételi eljárás Üzembe helyezési eljárás, próbaüzemelés Hulladékbevallás elkészítése. A közigazgatási eljárás: általános eljárási szabályok, az ügyirat az adat és kezelésük, a határozat, a jogorvoslat A vízügyi- és építésügyi szakhatósági eljárások szabályai: kérelem, engedélyezési terv, hatósági felügyelet Az építési műszaki ellenőri tevékenység fő területei 17.4. A képzés helyszíne: Szaktanterem 17.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 17.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1.


x

219



Egyéni

Sorszám



1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 2.3.

Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

x telekommunikációs eszközök

x

x x x


Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x x


220

18. Vízügyi létesítések 96 óra/96 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 18.1. A tantárgy tanításának célja A Vízügyi létesítések tantárgy tanításának célja a Méretezési számítások, a Vízügyi létesítések és a Műszaki tervezés témakörök megismertetése 18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 18.3. Témakörök 18.3.1. Méretezési számítások

32 óra/32 óra*

A természetben előforduló felszíni és felszín alatti vizek hidrológiai jellemzői, vízkészletek, vízállás fogalma és mérése Hidrometeorológiai alapismeretek: csapadék, párolgás, beszivárgás, lefolyás Hidrológiai statisztika Hidrosztatika, úszás: Euler és Archimedesz törvénye Gravitációs áramlások: térfogatáram, középsebesség, folytonossági egyenlet, Chezy képlete, hidraulikai sugár, mederérdesség, csebeségtényező Gravitációs áramlás nyílt csatornában és csővezetékben Szabad átbukás, alulról befolyásolt átbukás, edényből kifolyás: µ vízhozam tényező, bukók hitelesítése Nyomás alatti áramlás: Bernoulli törvénye, geodéziai magasság, nyomásmagasság, sebességmagasság, hossz-menti veszteség, helyi veszteségek, λ súrlódási tényező, ζ helyi veszteség tényező Nyíltfelszínű csatorna méretezés: négyszög szelvény, trapéz szelvény, összetett szelvények, körszelvény Méretezés segédletekkel Méretezés számításokkal: folytonossági egyenlet, Chezy képlet alkalmazása Csőcsatorna méretezés: csőcsatornák keresztmetszetei, a különböző keresztmetszetekhez használatos méretezési segédletek Csővezetékek méretezése: -nyomás alatti vízmozgások nyomásellenőrzése Bernoulli egyenlettel -veszteségek számítása különböző anyagú csővezetékeknél Tárolók méretezése: vízhasznosítási tározók méretezése: középvízhozam összegzés, grafikus módszer, számításos módszer Műtárgyak méretezése: bukó, zsilip, áteresz, bújtató, hídnyílások Műtárgyak okozta duzzasztás számítása Hidraulikai terhelés meghatározása Gravitációs csatornák és nyomócső hálózatok (kör és elágazó) ellenőrzése, méretezése 18.3.2. Vízépítés

32 óra/32 óra*

Vízépítésben leggyakrabban előforduló anyagok, jellemző tulajdonságaik, előállításuk és felhasználásuk módja Talajfizikai jellemzők (víztartalom, sűrűség stb.) legfőbb talajtípusok és azok legfontosabb tulajdonságai Az alkalmazott fémek (acél, öntöttvas, színes fémek) előállítása, fizikai tulajdonságaik, megmunkálhatóságuk, alkalmazási lehetőségeik 221

Betonok, vasbetonok alkotó elemeinek ismerete: cementek tulajdonságai, fajtái, adalékanyagok, adalékszerek és azok legfőbb tulajdonságai, víz szerepe, minőségi követelményei Betonkészítés technológiája Legfontosabb vízépítésben alkalmazott, előre gyártott beton és vasbeton termékek, valamint azok alkalmazási lehetőségei (csövek, aknaelemek, személyelemek stb.) Műanyagok, azok fajtái, felhasználási területük és a különféle termékek A vízépítésében alkalmazott műanyag termékek és azok alkalmazási feltételei Felhasznált és alkalmazott kőagyag csövek, kerámiák. Szigetelő és tömítő anyagok, az általános szigetelési és tömítési elvek Szigetelés készítés technológiája és a szigetelés kialakítása Tömítő szerelvények és a szilárduló műanyag tömítési módok 18.3.3. Műszaki tervezés

32 óra/32 óra*

Méretarányok: léptékek, torzított méretarány Jelölési módok: vonalak, pontjelölések, feliratozások A tervek fajtái A műszaki tervek tartalma Helyszínrajzok: -általános helyszínrajz: tájolás, az általános helyszínrajz tartalma -részletes helyszínrajz: a részletes helyszínrajz tartalma, részletek jelölése Hossz-szelvények: vízfolyások, töltések, vezetékek hossz-szelvényei Kereszt-szelvények: mederkereszt-szelvény, cső kereszt-szelvény Műtárgy tervek: surrantó, bukó, fenéklépcső, fenékküszöb, áteresz, bújtató, híd, csatornahíd, mérőműtárgyak, átemelők Szakvélemények, minősítések Anyagkimutatások, csomóponti rajzok Költségvetés Organizációs tervek: építési helyszínek elrendezési tervei, javítási munkahelyszín biztosítása, forgalomelterelés 18.4. A képzés helyszíne: Szaktanterem 18.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 18.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

x 222



Egyéni

Sorszám



számítógép

2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Képi információk körében Építési terv rajz értelmezése Építési terv rajz kiegészítés

x x x x x


Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x x


223

19. Gépészet és automatizálás gyakorlat tantárgy 64 óra/64 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 19.1. A tantárgy tanításának célja A gépészet és automatizálás gyakorlat tantárgy tanításának célja a vízmű üzemeltetés gépei, a csatornamű üzemeltetés gépei és a hálózat üzemeltetés gépei, anyagai témakörben gyakorlati tevékenység formájában átadni az ismereteket. 19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 19.3. Témakörök 19.3.1. Vízmű üzemeltetés gépei

32 óra/32 óra*

Fémipari technológiák alapjai: munkadarab előrajzolása, kézi hidegalakítás és forgácsolás, gépipari kötési módok Szerelési alapműveletek: egyszerű kéziszerszámok, célszerszámok, speciális mérő- és ellenőrző eszközök Egyszerűbb részegységek szétszerelése, hiba elvételezése, alkatrész-javítás vagy csere végrehajtása, összeszerelés, ellenőrzés Hálózati szerelvények karbantartása: záró szerelvények, tömítő elemek, kopó alkatrészek, szelepek, nyomáscsökkentők Szivattyúüzemi mérések, szivattyú-kiválasztási feladatok Számítógéppel segített mérés és adatfeldolgozás Szivattyú-karbantartási feladatok A szivattyúk kiválasztásának elvei, módszerei Szivattyúkatalógusok és használati módjuk Csővezetékek, idomok és szerelvények: anyag, kötési mód, nyomásfokozat Csővezetéki csomópontok kialakítása. Az ivóvízellátás gépi berendezéseinek üzemvitele: A vízkivételi, vízbeszerzési műtárgyak gépi berendezéseinek üzemeltetése, A szivattyútelepek üzemeltetése (vízkivételi, termelő, átemelő és nyomásfokozó szivattyútelepek), A vízkezelés, víztisztítás gépészeti és berendezés-technikai rendszereinek üzemvitele, A vízszállítás, víztárolás és vízelosztás műtárgy- és hálózatrendszereinek üzemvitele, A vízellátási irányítástechnikai rendszerek alkalmazása a víztermelés, vízkezelés, vízszállítás, víztárolás és vízelosztás feladatrendszerében (a méréstechnikai rendszerek kialakításának feladatai, a jelátviteli rendszerek alkalmazásának kérdései, a lokális és regionális irányítási rendszerek üzemviteli feladatai), A hálózatüzemeltetés és -fenntartás gépészeti feladatai 19.3.2. Csatornamű üzemeltetés gépei

16 óra/16 óra*

Fizikai eljárások berendezéseinek, műtárgyainak gépészeti részei: rácsok, szűrők, ülepítők, felúsztató berendezések Kémiai eljárások berendezéseinek, műtárgyainak gépészeti részei: derítők, ioncserélők, fertőtlenítők, vegyszeradagolók Biológiai eljárások berendezéseinek, műtárgyainak gépészeti részei: levegőztető berendezések, vízadagolók és elosztók Technológiai kiegészítő/kiszolgáló berendezések, műtárgyak gépészeti részei: átemelők, nyomásfokozók, kazánházak, gázmotorok. 224

Csatornamű üzemeltetés során alkalmazott gép vagy berendezés (szivattyú, tolózár, visszacsapó szelep) ellenőrzése, szétszerelése, hibafelvétele, javítása, összeszerelése. Üzemi körülmények között, valamely gépcsoport vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos feladat (üzembe helyezés, üzemi paraméterek ellenőrzése, kiiktatás A szennyvíztisztítás gépi eszközrendszerének üzemviteli feladatai: az átemelők és a mechanikai szennyvíztisztító műtárgyak gépi berendezéseinek üzemeltetése, a biológiai, kémiai szennyvíztisztítás, a fertőtlenítés műtárgy gépészetének üzemvitele, a szennyvíziszap-kezelés gépesítése, műtárgy gépészetének üzemvitele, a szennyvíztisztító telep irányítástechnikai rendszerének üzemeltetési feladatai. 19.3.3. Hálózat üzemeltetés gépei, anyagai

16 óra/16 óra*

Félüzemi és/vagy üzemi körülmények között csatornahálózatok Gravitációs csatornahálózatok: átemelők, biztonsági műtárgyak, zsilipaknák, tiltók, szabályozási műtárgyak, egyéb hálózati műtárgyak Csatornavizsgálatok eszközei: kézi vizsgálatok, gépi vizsgálatok, kamerás vizsgálatok Kényszeráramoltatású rendszerek eszközei, anyagai: szivattyúk, szivornyák, vákuumszivattyúk Csatorna rákötések anyagai, eszközei Fémek, műanyagok kézi és gépi alakítása; Tömítőanyagok használati jellemzői, alkalmazási szabályai; Tartószerkezetek, vázszerkezetek alkalmazási jellemzői; Csőanyagok, csőszerkezetek, szerelvények, idomok; Acélcsövek tulajdonságai és szereléstechnikája; Csőmenetvágó gépek kezelési és karbantartási jellemzői; Hegesztés, forrasztás, technológiai berendezései, kialakítása; Légtechnikai csőhálózati rendszerek; Rézcsövek tulajdonságai és szereléstechnikája; Műanyagcsövek tulajdonságai és szereléstechnikája; Nyomáspróba eszközei; Hőszigetelő anyagok, felületkezelő anyagok Házi bekötések eszközei, szerelvényei 19.4. A képzés helyszíne: Tanműhely, víziközmű üzem 19.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 19.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1.1. 1.2.

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése

x X 225

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



1.3. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 4.

Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében

x

x x

Csőszerelés,

x

Vízi közművek

4.1.

Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján

x

4.2.


x

4.3.

Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről

x

5.

víztisztító berendezések, szennyvíztisztító berendezések víztisztító berendezések, szennyvíztisztító berendezések víztisztító berendezések, szennyvíztisztító berendezések

Szolgáltatási tevékenységek körében

5.1.

Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

x

5.2.

Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x

víztisztító berendezések, szennyvíztisztító berendezések víztisztító berendezések, szennyvíztisztító berendezések


Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x x


20. Gépészet és automatizálás 112 óra/112 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 20.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy célja a szakterület elméleti ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok, a szakmacsoport szakképesítéseinek bemutatása. A tantárgy tanításának célja, hogy — továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, — bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti és a műszaki orientációs tantárgyak keretében tanult ismereteket. Alapozza meg a műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, aktivitását, logikus gondolkodását. 20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 20.3. Témakörök 20.3.1.

Gépészeti alapfogalmak

32 óra/32 óra*

Gépelemek: kötőgépelemek, a forgómozgás és a forgómozgást közvetítő gépelemek, mozgást átalakító és szabályozó gépelemek Belső égésű motorok: szerkezeti felépítés, vezérlés, működés, üzemanyag-ellátás, villamos berendezések, hűtő- és kenési rendszer Munkagépek: földmunkák gépei, emelés-szállítás gépei, burkolatbontás gépei, mosató- és szippantó járművek A műtárgyépítésnél alkalmazott emelőgépek kiválasztása, A vízépítési műtárgyaknál alkalmazott szerkezeti acélok csoportosítása, a szabványos anyag- és méretjelölések, Az acélszerkezetek megmunkáláshoz szükséges alapvető kézi és gépi megmunkálási technológiák, acélszerkezeti kötőelemek, A műtárgy acélszerkezetek korrózió elleni védelme, 20.3.2.

Szivattyúk

32 óra/32 óra

A szivattyúk csoportosítását: körforgó, dugattyús és egyéb A szivattyúk szerkezeti részei Szívó- és nyomóoldali szerelvények, mérőberendezések Szivattyúk hajtás módjai A szivattyúk elhelyezése, beépítésük módjai A szivattyúk kiválasztásának elvei, módszerei Szivattyúkatalógusok és használati módjai – a belvízi mobil szivattyútelepek gépegységeinek kiválasztását, a szivattyúk működési elv szerinti csoportosítása, a szivattyúk szerkezetének leírása, rajzi ábrázolása, az energetikai alapfogalmak értelmezése, – a szivattyúüzem jellemzőinek csoportosítása, értelmezése. A szivattyú és csővezeték együttes üzemének jellemzése, a szivattyúk szabályozási módjainak értelmezése, grafikus ábrázolása, a munkapont fogalmának értelmezése, – a szivattyúüzemi jellemzők üzemi mérési feladatainak leírása, a mérési eredmények dokumentálása, – a szivattyúk párhuzamos üzemének értelmezése, grafikus ábrázolása, 227

– a szivattyútelep villamos gépeinek csoportosítása, a működési elv és szerkezeti felépítés elemzése. – a mobil öntözőberendezések szivattyús gépcsoportjai, az öntözőszivattyúk sajátos szerkezeti megoldásai, – az öntöző szivattyútelepek és nyomásközpontok rendszertechnikáit és irányítástechnikai feladatait, – a tógazdálkodás szintszabályozó és vízkormányzó acélszerkezeteit és mozgató berendezései – a vízturbinák működési elvének értelmezését, elhelyezésének rajzi ábrázolását és energetikai alapfogalmakat, – a kis- és közepes esésű vízerőművek hidroturbináinak rendszerezését, szerkezetelemzését. 20.3.3.

Automatizálási alapfogalmak

48 óra/48 óra*

Automatizálási alapismeretek: pneumatika, hidraulikus hajtás és alapkapcsolások, villamos vezérlési módok. Egyenáramú hálózatok elemzése: generátorok és ellenállasok összekapcsolásával létrehozott áramkörök Kirchhoff törvényei: Kirchhoff I. törvénye. A csomóponti törvény párhuzamos (elágazó) áramkörökre vonatkozik: a csomópontba befolyó áramok összege megegyezik az onnan elfolyó áramok összegével. Kirchhoff II. törvénye. Sorosan kapcsolt áramköri elemekre vonatkozik. A törvény értelmében bármely zárt áramhurokban a részfeszültségek előjelhelyes összege zérus. Az irányítástechnika felosztása: vezérlés, szabályozás, irányítás, mérés Az automatizálás módjai: mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, villamos Az automatizálás szintjei: részleges, fél, teljes Villamos ábrázolási módok: összerajzolt, áramutas, tranzisztorkapus Az elemek jelképi ábrázolása: hidraulikus, pneumatikus, villamos Alapkapcsolások elemzése Jelátalakítás, távadás, távvezérlés módjai Számítógépes folyamatirányítás: víziközművek technológiai folyamatirányító szoftvereinek alkalmazása Alkalmazási módok és lehetőségek a víz-és szennyvíz technológiában Villamos gépek: egyenáramú generátorok és motorok, váltakozó áramú villamos gépek 20.4. A képzés helyszíne: Szaktanterem 20.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

228


1. 1.1. 1.2. 1.3. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Képi információk körében szivattyú rajz értelmezése Csoportos munkaformák körében

4.1.

Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás

4.2.

Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján

4.3.


4.3.

Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről



Egyéni

Sorszám



x x x

x x x

x

vezérlő és regisztráló berendezések,

x

x

x

229

gépészeti kézi és szerelő szerszámok, mérőeszközök, szerszámgépek

számítógép, szoftver, nyomtató vezérlő és regisztráló berendezések, számítógép, szoftver, nyomtató

20.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység Alkalmazandó szervezeti kerete eszközök és Sorszá Alkalmazott oktatási felszerelések (SZVK 6. m módszer neve csopor pont lebontása, egyéni osztály t pontosítása) 1.1 magyarázat x 1.2. megbeszélés x 1.3. szemléltetés x 1.4. kooperatív tanulás x 20.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

230

21. Mérési gyakorlatok

64 óra/ 64 óra* 13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

21.1. A tantárgy tanításának célja A Mérési gyakorlatok tantárgy tanításának célja a Geodéziai mérések és adatfeldolgozás, áramlástechnikai mérések és hidrológiai adatok feldolgozása és nyilvántartása témakörök gyakorlati módszereinek elsajátíttatása 21.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. Matematika, fizika tantárgyak terület, térfogat, sűrűség és sebességszámítás. 21.3. Témakörök 21.3.1. – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Geodéziai mérések és adatfeldolgozás

32 óra/32 óra*

A különböző műszerek felismerése, mérőképességük ellenőrzése, a használatuk gyakorlása A mérésekhez, feldolgozásokhoz szükséges táblázatok, kézikönyvek alkalmazása. A mérési eredményeket önálló értékelése a mérések során. Az elkövetett hibák felismerése. A mérési jegyzőkönyvek vezetésének szabályai, jegyzőkönyvvezetés, a jegyzőkönyvi eredményeket ábrázolása egyenesek kitűzése, hosszmérés mérőszalaggal és közvetett módon a teodolit szerkezeti részei, teodolitot vizsgálata pontraállás, állótengely függőlegessé tétele, irányzás, leolvasások különböző mikroszkópon, a különböző teodolitokat felismerése. szögmérés, a jegyzőkönyvvezetés szabályai a sokszögelés előkészítő munkáit megszervezése, a sokszögvonal kitűzése, mérés A sokszögpontok koordinátáinak kiszámítása a mérés eredményeinek ábrázolása, ellenőrzése a szintezőműszerek működése, libellás és automata szintezőműszerrel mérés, jegyzőkönyvvezetés vonalszintezés, területszintezés töltések és medrek keresztszelvény felvétele a jegyzőkönyvvezetés szabályai, a mérési eredmények ábrázolása trigonometriai magasságmérés és az eredmények feldolgozása a tahiméterek főbb típusai, mérés szintvonalas helyszínrajz szerkesztés vonalas létesítmény, kisebb műtárgy kitűzése dokumentáció alapján poláris koordinátamérés, tudják a szögfelrakókat alkalmazni derékszögű koordinátamérést, az adatok feldolgozása a víz- és csatornamű-hálózat egy szakaszának állapotfelvétele a mérési adatok szabályos feldolgozása

231

21.3.2. – –

Áramlástechnikai mérések

16 óra/16 óra*

Áramlástechnikai jellemzők mérése: térfogat, idő, nyomás, átmérő Áramlástechnikai jellemzők számítása: sebesség, vízhozam, szállítómagasság, teljesítmény, hatásfok Szerkesztési feladatok: szivattyúk jelleggörbéi és hatásfokgörbéi Csőkarakterisztikai görbe Optimális munkapont szerkesztése A lamináris és turbulens áramlást megkülönböztetése. Mérés Prandtl- cső segítségével: A Prandtl-csővel a közeg helyi sebessége mérendő Prandtl-csövön elhelyezett egyenletes beosztások segítségével nyomáskülönbségek felvétele a keresztmetszet megfelelő pontjaiban és ebből a helyi sebességek számolása Térfogatáram mérés mérőperemmel Áramlási sebesség mérése ultrahang segítségével Turbinás áramlásmérők Áramlási sebesség mérése indukciós jelátalakítóval Az áramlásmérés adatainak feldolgozása

– – – – – – – – – – – –

21.3.3. Hidrológiai adatok feldolgozása és nyilvántartása – – – – – – – –

16 óra/16 óra*

A párolgás és a levegő nedvességtartalom mérési eredményeinek feldolgozása. A csapadék mérési eredményeinek feldolgozása: csapadék intenzitás számítás, csapadék diagramok készítése, csapadék területi eloszlás ábrázolása izovonalas térképen A beszivárgás mérési eredményeinek feldolgozása: a beszivárgási adatok időbeni változásának grafikus ábrázolása, Horton-görbe szerkesztése lefolyás és mérési eredményeinek feldolgozása: a lefolyási vízhozam számítása terepen és mederben Vízrajzi mérések eredményeinek feldolgozása: kisvízi, középvízi és nagyvízi adatok számítása, maximum-minimum vízállások megadása, vízjárás görbe szerkesztése, vízállás idősorok készítése, gyakoriság-tartósság számítása. Vízhozam mérési eredményeinek feldolgozása: köbözési eredmények feldolgozása, forgószárnyas vízsebesség mérés adatainak feldolgozása, Vízrajzi adatok nyilvántartása, közzététele: vízrajzi évkönyvek, elektronikus adattárak alkalmazása Árvízszámítások: csapadék adatokból, egységnyi árhullámok segítségével, Csermák képlet segítségével, racionális számításokkal

21.4. A képzés helyszíne: Tanműhely, víziközmű üzem

232

21.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 21.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk körében Időjárás térkép rajz értelmezése Csoportos munkaformák körében



Egyéni

Sorszám



x x x x

x x x

4.1.

Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás

x

4.2.


x

5.

Vizsgálati tevékenységek körében

5.1.

Geodéziai mérési gyakorlat

x

233

vezérlő és regisztráló berendezések vezérlő és regisztráló berendezések geodéziai mérési eszközök


Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x x


234

ESZKÖZÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, az alábbiak szerint: A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Építési munkák kéziszerszámai, eszközei Beton- és vasbetonmunkák kéziszerszámai, eszközei Földmunkák kéziszerszámai, eszközei Szigetelési munkák kéziszerszámai, eszközei Ácsmunkák kéziszerszámai, eszközei Part- és rézsű-burkolat építő munkák kéziszerszámai, eszközei Csővezeték-építő munkák kéziszerszámai, eszközei, mérőműszerei Gépészeti kézi- és szerelőszerszámok, mérőeszközök, szerszámgépek Számítógép, szoftver, nyomtató Víztisztító berendezések Szennyvíztisztító berendezések Vezérlő és regisztráló berendezések Laborműszerek Szintjelző műszerek Kisgépek Védőfelszerelések Telekommunikációs eszközök Fenntartó gépek Gépjárművek Vízi járművek Védelmi eszközök Szintjelző műszerek

235

A SZAKKÉPESÍTÉS RÁÉPÜLÉSEK SZAKMAI PROGRAMJA

236

AZ 55 850 06 VÍZGAZDÁLKODÓ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ


I.

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a 14/2013 (IV.05.) szakképzési kerettanterveket tartalmazó NGM rendelet – az 55 850 06 Vízgazdálkodó szaktechnikus szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.

II.

A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 850 06 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Vízgazdálkodó szaktechnikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Ágazati besorolás száma és megnevezése: vízgazdálkodás

XXIII. Környezetvédelem-

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 0,5 Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60% III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: 54 850 01 Környezetvédelmi technikus Előírt gyakorlat: 237

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

IV.


-



A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak szabad sávval növelt heti óraszáma Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Vízgazdálkodás

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

6

Vízgazdálkodás gyakorlat Méréstechnika 10878-12 Vízgazdálkodás

7 4

Méréstechnika gyakorlat Műszaki dokumentálás gyakorlat Építésszervezés

Összes óra Összes óra

7 7 4 14

21 35

238

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma Szakmai Tantárgyak/témakörök követelménymodul

10878-12 Vízgazdálkodás

Vízgazdálkodás Területi vízgazdálkodás Települési vízgazdálkodás Vízkárelhárítás Víztározás Vízgazdálkodás gyakorlat Hálózat üzemeltetés Víztisztítók üzemeltetése Szennyvíztisztítók üzemeltetése Méréstechnika Vízmérések Geodéziai mérések Áramlástechnikai mérések Méréstechnika gyakorlat Vízmérések gyakorlata Geodéziai mérések gyakorlata Áramlástechnikai mérések gyakorlata Műszaki dokumentálás gyakorlat Műszaki tervezés Anyagnyilvántartás Engedélyezési eljárások Építésszervezés Építés előkészítés Kivitelezés

Összes órák száma: Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya:

Elméleti Gyakorlati órák órák száma száma 96 24 24 24 24 112 30 40 42 64 22 22 20 112 36 40 36 112 50 26 36 64 32 32 560 224/40% 336/60%

* Az esti oktatás óraszáma a nappali képzés óraszámának 50 %-a.

239

A 10878-12 azonosító számú Vízgazdálkodás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

240

A 10878-12 azonosító számú, Vízgazdálkodás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Vízrajzi méréseket végez, értékel Fizikai jellemzőket mér, értékel Kémiai jellemzőket mér, értékel Biológiai jellemzőket mér, értékel Meteorológiai jellemzőket mér, értékel Geodéziai méréseket végez Földművek létesítésében közreműködik Vezetékhálózatok létesítésében közreműködik Beton- és vasbeton kisműtárgyak létesítésében közreműködik Kapcsolódó résztervezési (rajzolási, szerkesztési, számítási) feladatokat végez Építőanyag vizsgálatokat végez és értékel Víztározót üzemeltet Felszíni víz kitermelését, átemelését végzi, irányítja Belvízelvezető rendszerek üzemeltetésében közreműködik Részt vesz árvízvédekezési munkákban

FELADATOK x x x x

x x x x

x

x x

x x x x x x x x

x x x x

x x x x x 241

x

x

Anyagnyilvántartás Engedélyezési eljárások

Műszaki dokumentálás gyakorlat Műszaki tervezés

Építésszervezés

Kivitelezés

Méréstechnika gyakorlat

Geodéziai mérések Áramlástechnikai mérések Vízmérések gyakorlata Geodéziai mérések gyakorlata Áramlástechnikai mérések gyakorlata Építés előkészítés

Méréstechnika

Víztisztítók üzemeltetése Szennyvíztisztítók üzemeltetése Vízmérések

Hálózat üzemeltetés

Víztározás

Vízkárelhárítás

A 10878-12 azonosító számú Vízgazdálkodás

Területi vízgazdálkodás Települési vízgazdálkodás

VízgazdálVízkodás gazdálkodás gyakorlat

Részt vesz helyi vízkárelhárítási munkákban x Részt vesz a vízminőségi kárelhárításban x Öntözőművek résztervezési munkáiban közreműködik x Öntözőművek, öntözőberendezések üzemeltetésében vesz részt x Halastavak üzemeltetésében vesz részt x Csatornaművek üzemeltetési, karbantartási munkáiban vesz részt x Vízművek üzemeltetési, karbantartási munkáiban vesz részt Ipari vízigényt határoz meg x Közreműködik ipari víz- és szennyvízkezelő berendezések üzemeltetésében SZAKMAI ISMERETEK Vízkörforgás x x Vízkészletek x Hidrosztatika és hidrodinamika x Mintavételezés és mintakezelés x Helyszíni (terepi) mérési módszerek x Fizikai vizsgálati módszerek Kémiai elemző vizsgálati módszerek Mikrobiológiai vizsgálati módszerek Makrobiológiai vizsgálati módszerek Bioindikáció módszere Hidrometeorológiai mérések Vízrajzi mérések Áramlástechnikai jellemzők mérése Geodéziai mérések Gépszerkezettan x Elektrotechnikai alapok Víz- és szennyvíztechnológiai számítások Építőanyagok x Földművek 242

x

x

x x x x x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x x x x x x

x

x x x

x

x x x

x x

x

x x

Vízi közművek Ár- és belvízmentesítés és védekezés Vízminőségi kárelhárítás Mezőgazdasági vízgazdálkodás alapjai Települési vízgazdálkodás Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése Pontosság Térbeli tájékozódás Megbízhatóság Segítőkészség Irányítási készség Konfliktusmegoldó készség Logikus gondolkodás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyén való alkalmazása

x x x

x

x

x

x x SZAKMAI KÉSZSÉGEK x x x x x x x x x x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK x x x x x x x x TÁRSAS KOMPETENCIÁK x x x x x x x MÓDSZERKOMPETENCIÁK x x x x x x x x

243

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x x x

x

x

x

x x

x

x

x x

x

x

x

x

1. Vízgazdálkodás

96 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a szakterület elméleti ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a tározás megismertetése, a területi vízgazdálkodás és a települési vízgazdálkodás elméleti alapjainak lerakása, a vízkárelhárítás munkáinak megismertetése 1.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 1.3. Témakörök 1.3.1. Területi vízgazdálkodás

24 óra

Erózió fogalma, fajtái: csepperózió, lepelerózió, vonalas erózió, vízmosás Eróziós károk elleni védekezés: agrotechnikai módszerek, műszaki megoldások Mezőgazdasági vízhasznosítás: öntözés: az öntővíz beszerzése, minősége, mennyiségének kiszámítása, az öntözési mód kiválasztása, az öntözési munkák szervezése halastavak fajtái: természetes vízmedrek, mesterséges tavak, dombvidéki halastavak, üzemeltetésük Vízrendezés: síkvidéki vízrendezés: melioráció- tereprendezés, csatornázás, drénezés,talajjavítás, táblásítás, földutak építése hegy- és dombvidéki vízrendezés: vízmosás kötés: vízmosás fej megkötése, hordalékfogó gátak építése patakszabályozás: medertisztítás, mederbővítés, lejtéscsökkentő műtárgyak építése, patak nyomvonal módosítás, műtárgyak építése Folyószabályozás: Szabályozási alapfogalmak: szabályozási vonal, sodorvonal, középvonal, partvonal, mederfenék, vízszintek, mértékadó vízhozam kisvízi szabályozás: kotrás, mederrendezés középvízi szabályozás: folyószabályozási művekkel- keresztirányú és hosszirányú szabályozási művek nagyvízi szabályozás: töltésépítés, árvízi tározók, megkerülő csatornák Folyószabályozási fenntartási munkák 1.3.2. Települési vízgazdálkodás

24 óra

A települési vízgazdálkodás rendszertani összefüggései A csatornázás fejlődése A csapadékvíz-elhelyezés jelenlegi állapota A városiasodás hatása a hidrometeorológiai adottságokra Klimatikus hatások A lefolyást érintő hatások A befogadóra gyakorolt hatások A vízigények kielégítése Racionális vízhasználatok 244

A csapadékvíz, mint alternatív vízforrás A használt vizek elhelyezése A csatornázás rendszerei A csatornázás hazai állapota A szennyvíz, mint készlet A csapadékvíz mennyisége A mértékadó (tervezési) csapadék A mértékadó csapadék módosítása A csapadékvíz minősége Szennyezőanyag források és útvonalak A szennyezőanyagok mennyiségi változásai A városi lefolyás integrált kezelése A keletkezés helyén történő szabályozás A közművi szabályozás A csapadékvíz minőségi kezelése Igazgatási–intézményi (nem–szerkezeti) megoldások A kettős csapadék–csatornázás Vízbeszerzés: felszíni vízből, felszín alatti vízből Kutak fajtái: csőkutak, aknakutak, csápos kutak, galériás vízkivételek Víztárolás: felszí alatti, felszín feletti tárolók, hidroglóbuszok Vízfogyasztás számítása, méretezés Ivóvíz minősítés Vízkezelés Szennyvíz mennyiség számítása, méretezés Szennyvízkezelési módok 1.3.3. Vízkárelhárítás

24 óra

Árvízmentesítési alapfogalmak: anyameder, árvízi meder, árvízi oldal, mentett oldal Ármentesítés megkerülő csatornákkal, vízelvezetéssel Vízvisszatartás: bögézés, lépcsőzés Árvízi tározók, vésztározók alkalmazása Mederrendezés: nyomvonal módosítás, medermélyítés, mederszélesítés, lejtésmódosítás Töltésépítés: alapozás, tömörítés, rézsű kialakítása, töltéskorona építése Védtöltések fajtái: fővédvonal, nyárigát, lokalizációs gát Töltések burkolatai: vízzáró burkolatok, kőburkolatok, gyephézagos burkolatok Töltésrézsű fenntartás: burkolatok fenntartása, gyepápolás Hullámterek elrendezése: előterek, fásítás, nyárigátak Töltések tartozékai: sorompók, rámpák, vízmércék, figyelőkutak, járulékos tartozékok Védekezési módok a vízoldali árvízi károk ellen: hullámverés, elhabolás, csurgás Védekezési módok mentett oldali árvízi károk ellen: buzgár, fakadó víz, töltéskoronát meghágó árvizek Védekezési módok töltéstestet érő árvízi károk ellen: töltés átázás, elcsúszás Védekezési módok jeges árvizek ellen Védekezési módok belvízi elöntések ellen településeken Védekezési módok belvízi elöntések ellen külterületen Védekezésben felhasznált anyagok: homok, föld, rőzse, kő, fa, beton, műanyag, fém Védekezési módok olajszennyezés ellen 245

Védekezési módok toxikus vízszennyezések ellen Védekezési módok káros anyagokkal történt vízszennyezések ellen Szennyezőanyag kibocsátók felderítése A szennyezés forrásának felderítése, megszüntetése Védekezés utáni helyreállítás 1.3.4. Víztározás

24 óra

A tározás fogalma A tározás célja: vízhasznosítás, árvízmentesítés, komplex tározás Vízhasznosítási tározók fajtái: ivóvíz, ipari víz, mezőgazdasági hasznosítású és jóléti célokat szolgáló tározók A tározók fajtái: síkvidéki és dombvidéki tározók Síkvidéki tározók jellemzői: körtöltés, természetes folyómedrek, mélyületek, holtágak tározói Síkvidéki tározók műtárgyai: körtöltés, beeresztő zsilip, szivornya, leeresztő zsilip, rácsok Dombvidéki tározók: völgyzárógátas és hossztöltéses tározók Dombvidéki tározók műtárgyai: gátak, vízkivételi művek, fenékleeresztők, túlfolyók, árapasztók, járulékos műtárgyak A tározók morfológiája: mélység és tótérfogat, mélység és tófelület görbék A tározók méretezése: vízhasznosítási, árvízi és komplex tározók méretezési görbéi A tározók üzemeltetése: zsilipkezelés, szivattyús vízkivételek 1.4. A képzés helyszíne: Tanterem 1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák


Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok) Egyéni

Sorszám

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

x x x x

246


1.5.1.


2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése 1.5.2. A tantárgy tevékenységformák

Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.


x x x x

x

elsajátítása

során



csopor t

osztály

alkalmazható

tanulói


x x x x


247

2. Vízgazdálkodás gyakorlat

112 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmai tevékenységek és elméleti alapjaik iránt, bizonyítsa be számukra leendő szakmáik létfontosságát, fejlődési tendenciáit. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. 2.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 2.3. Témakörök 2.3.1. Hálózat üzemeltetés

30 óra

A nyomócső-hálózat: vonalvezetés, hálózati rendszerek Új vagy javított vezetékszakaszok, bekötések üzembe helyezési feladatai Üzemi beavatkozások A csőhálózat ellenőrzése, nyomásmérések, nyomvonal-kutatás, vízmérő-ellenőrzés A vízelosztó rendszer vízminősége: kémiai, biológiai folyamatok a hálózatban A szennyeződés eredete Védekezés a vízminőség-romlás ellen Tárolók (víztornyok és medencék): feladatuk, csoportosításuk, szerkezetük, működésük A szükséges térfogat Magas házak vízellátása: nyomászónák, felső tartály, hidroforok 2.3.2. Víztisztítók üzemeltetése

40 óra

Mélyfúrású kutak vizének (rétegvíz) kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítás-technológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai Karsztvizek és forrásvizek kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítás-technológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai Parti szűrésű víz kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítástechnológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai Kismélységű kutak vizének kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítás-technológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai Talajvízdúsítás: célja, műtárgyai, berendezései, az alkalmazás körülményei, az üzemeltetés feladatai Előtisztítás, természetes talajszűrés, az utótisztítás technológiája Fürdők vízkezelése: közegészségügyi és vízminőségi előírások Víz- visszaforgató berendezések működése, üzemeltetésük A felszíni vizek jellemző mennyiségi-minőségi paraméterei, a vízminőséget befolyásoló tényezők, a jellegzetes szennyeződések Folyók vizének kezelése: durva és apró uszadék, homok- és kavicshordalék, lebegő anyagok, íz-és szagrontó anyagok, oldott szennyeződések és olajszennyeződés eltávolítása Javasolt tisztítás-technológiai sor(ok), a technológia üzemeltetési feladatai 248

Állóvizek (tó és tározó vizének) kezelése: a nyersvíz jellemző paraméterei, javasolt tisztítás-technológiai sor, a technológia üzemeltetési feladatai Kevert vizek kezelése: a vízminőségi problémák okai, a megoldás lehetőségei 2.3.3. Szennyvíztisztítók üzemeltetése

42 óra

Félüzemi és/vagy üzemi körülmények között szennyvíztisztítási technológia üzemeltetési feladatainak gyakorlása, végzése Az előtisztítás (fizikai tisztítás) berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása A biológiai tisztítás (szervesanyag lebontás) berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása A nitrogén- és foszfor-eltávolítás berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása A kémiai szennyvíztisztítás berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása. Félüzemi és/vagy üzemi körülmények között iszapkezelési technológia üzemeltetési feladatainak gyakorlása, végzése Az iszapsűrítés berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása Az iszaprothasztás berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása Az iszap-víztelenítés berendezéseinek, műtárgyainak üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása A komposztáló telep üzemeltetése, az üzemelési paraméterek figyelése és dokumentálása Eleveniszapos rendszerek üzemeltetési/üzemellenőrzési feladatai Tavas rendszerek üzemeltetési/üzemellenőrzési feladatai Csepegtetőtestes és merülőtárcsás rendszerek üzemeltetési/üzemellenőrzési feladatai 2.4. A képzés helyszíne: Szaktanterem, szakmai szemlék 2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák



Sorszám


1. 1.1. 1.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

x x 249


2.5.1.


1.3. 2. 2.2. 3. 3.1. 4. 4..1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1. 7.3. 8. 8.1. 8.3. 8.4. 9. 9.2. 9.3.

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében helyszínrajz, csomóponti részletrajz, folyamatábra értelmezése

x

x

x

x

Komplex információk körében Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Adatgyűjtés géprendszer üzemeléséről Vizsgálati tevékenységek körében Technológiai próbák végzése Vegyészeti laboratóriumi alapmérések Anyagminták azonosítása Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

x x

x x

x Vízi közművek

x

x x

x x x

x x

250


Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x x


251

3. Méréstechnika

64 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a szakterület elméleti ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése, a jellemző technológiák, munkaműveletek, felhasznált anyagok bemutatása. 3.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 3.3. Témakörök 3.3.1. Vízmérések

22 óra

Vízállás mérése: vízmércék fajtái -lapvízmércék, rajzoló vízmércék Vízállás adatok feldolgozása: kisvíz, középvíz, nagyvíz, legkisebb víz, legnagyobb víz Vízszín lejtés mérése, mederfenék lejtés mérése Mederfelvételek: kismedrek felvétele – vízből, áthidalásról, csónakból Nagymedrek felvétele: mechanikus mérőeszközökkel, ultrahangos mérőeszközzel, egyéb mérőeszközökkel. Kereszt-szelvények ábrázolása Hossz-szelvények ábrázolása Vízsebesség mérések: forgószárnyas vízsebesség mérők, egyéb vízsebesség mérések Vízhozammérés: mederben és nyomócsőben Vízhozammérés köbözéssel Hordalékmérés: lebegő és görgetett hordalékok mérése Jégmérés: jégvastagság mérése, jégmennyiség mérése Víznyomás mérése nyomócsőben Vízminőségi mérések 3.3.2. Geodéziai mérések

22 óra

A geodézia szerepe, helye az információgyűjtés területén. Térinformatikai kapcsolatok, adatgyűjtési méretarány Alapfogalmak; egyszerű geodéziai eszközök (kitűző rúd, kettős derékszögű szögprizma); beintés; beállás; hosszmérés ismertetése; derékszögű felmérés ismertetése Vízszintes mérések. A Föld alakja, szintfelületek, koordináta-rendszerek. Az iránymérés elve és eszközei. A teodolit és típusai. A vízszintes mérések módszerei. A szögmérés automatizálása. Távolságok mérése, geometriai és fizikai távolságmérés. Vízszintes abszolút és relatív értelmű helymeghatározási módok Egyenesek kitűzése és távolságmérés Derékszögű koordinátamérés Vízszintes értelmű kitűzési munkák (vonalas létesítmények és kisműtárgyak) Szögmérés Poláris koordinátamérés 252

Magassági abszolút és relatív értelmű helymeghatározási módok Szintezési munkák: vonalszintezés, területszintezés, keresztszelvény-felvétel Magasságok meghatározása. A szintezés elve és eszközei, az optikai szintezőműszer. A szintezés módszerei, paraméterei, trigonometrikus magasságmérés. Számítások a vetületi síkon. A geodéziai számítások alapfeladatai, síkkoordináta rendszerek. Előmetszés, oldalmetszés, hátrametszés. Térbeli helymeghatározás navigációs műholdrendszerrel. A GPS felépítése. A műholdak és földi állomások alrendszerei, módszerek és lehetőségek, pontosság. Hibaszámítás Alaphálózatok, alappont sűrítés. Klasszikus vízszintes és magassági alappont hálózat. Alappont sűrítés műholdas helymeghatározással. Részletes felmérések. Részletpontok vízszintes és magassági felmérésének elvei. Derékszögű koordinátamérés, szintezés, tachimetria, GPS-mérések. Mérési eredmények feldolgozása 3.3.3. Áramlástechnikai mérések

20 óra

Áramlástechnikai alapfogalmak: Térfogatáram, illetve mértékegysége Tömegáram, illetve mértékegysége dinamikus nyomás lamináris áramlás turbulens áramlás kontinuitás elve Az áramlásmérés feladata: egy csőben áramló közeg mennyiségének megmérése. cél az áramlás sebességének, a térfogatáramnak vagy az átáramlott térfogatnak a meghatározása A Reynolds szám: az áramló anyagban fellépő tehetetlenségi erők és belső súrlódási erők hányadosa A lamináris és turbulens áramlást megkülönböztetése. Lamináris áramlás: a közegben a súrlódási erők nagyobbak a tehetetlenségi erőkhöz képest, - ilyenkor az áramvonalak egymás mellett, rétegesen futnak a csőtengellyel párhuzamosan. Turbulens áramlás: az áramló anyagban a tehetetlenségi erők nagyobbak, mint a súrlódási erők, ilyenkor az áramvonalak teljesen szabálytalanul egymásba fonódnak. Az ipari gyakorlatban csaknem kizárólag turbulens áramlásokat kell mérni. A Reynolds szám: a turbulens áramlási tartományt jól jellemzi értéke: turbulensnek mondjuk az áramlást, ha a Re kisebb mint 4000. Mérés Prandtl- cső segítségével: A Prandtl-csővel a közeg helyi sebessége mérendő. A mérés során, a Prandtlcsövön elhelyezett egyenletes beosztások segítségével felvesszük a keresztmetszet megfelelő pontjaiban kialakult nyomáskülönbségeket és ebből számoljuk a helyi sebességeket. Térfogatáram mérés mérőperemmel: A mérőperem egy vékony falú, éles sarkú, hengeres nyílású szűkítő elem. Áramlási sebesség mérése ultrahang segítségével Turbinás áramlásmérők Áramlási sebesség mérése indukciós jelátalakítóval. Az áramlásmérés adatainak feldolgozása 253

3.4. A képzés helyszíne: szaktanterem és terepi viszonyok 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák



Egyéni

Sorszám



3.5.1.

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése 3.5.2.

Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.


x x x x

x x x x

x





csopor t

osztály


x x x x


4. Méréstechnika gyakorlat

112 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja A gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmai tevékenységek és elméleti alapjaik iránt, bizonyítsa be számukra leendő szakmáik létfontosságát, fejlődési tendenciáit. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. 4.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 4.3. Témakörök 4.3.1. Vízmérések gyakorlata

36 óra

Vízállás mérése: vízmércék fajtái -lapvízmércék, rajzoló vízmércék Vízállás adatok feldolgozása: kisvíz, középvíz, nagyvíz, legkisebb víz, legnagyobb víz Vízszín lejtés mérése, mederfenék lejtés mérése Mederfelvételek: kismedrek felvétele – vízből, áthidalásról, csónakból Nagymedrek felvétele: mechanikus mérőeszközökkel, ultrahangos mérőeszközzel, egyéb mérőeszközökkel. Keresztszelvények ábrázolása Hossz-szelvények ábrázolása Vízsebesség mérések: forgószárnyas vízsebesség mérők, egyéb vízsebesség mérések Vízhozammérés: mederben és nyomócsőben Vízhozammérés köbözéssel Hordalékmérés: lebegő és görgetett hordalékok mérése Jégmérés: jégvastagság mérése, jégmennyiség mérése Víznyomás mérése nyomócsőben Vízminőségi mérések 4.3.2. Geodéziai mérések gyakorlata

40 óra

Vízszintes mérések. Iránymérés A teodolit használata A szögmérés automatizálása. Távolságok mérése, geometriai és fizikai távolságmérés. Vízszintes abszolút és relatív értelmű helymeghatározás Egyenesek kitűzése és távolságmérés Derékszögű koordinátamérés Vízszintes értelmű kitűzési munkák (vonalas létesítmények és kisműtárgyak) Szögmérés Poláris koordinátamérés Magassági abszolút és relatív értelmű helymeghatározás 255

Szintezési munkák: vonalszintezés, területszintezés, keresztszelvény-felvétel Magasságok meghatározása, trigonometrikus magasságmérés. Számítások a vetületi síkon. Előmetszés, oldalmetszés, hátrametszés. Térbeli helymeghatározás navigációs műholdrendszerrel. A GPS használata. Hibaszámítás Alaphálózatok, alappont sűrítés. Klasszikus vízszintes és magassági alappont hálózat. Alappont sűrítés műholdas helymeghatározással. Részletes felmérések. Részletpontok vízszintes és magassági felmérése. Derékszögű koordinátamérés, szintezés, tachimetria, GPS-mérések. Mérési eredmények feldolgozása 4.3.3. Áramlástechnikai mérések gyakorlata

36 óra

Mérés Prandtl- cső segítségével: A Prandtl-csővel a közeg helyi sebessége mérendő. A mérés során, a Prandtlcsövön elhelyezett egyenletes beosztások segítségével felvesszük a keresztmetszet megfelelő pontjaiban kialakult nyomáskülönbségeket és ebből számoljuk a helyi sebességeket. Térfogatáram mérés mérőperemmel: A mérőperem egy vékony falú, éles sarkú, hengeres nyílású szűkítő elem. Áramlási sebesség mérése ultrahang segítségével Turbinás áramlásmérők Áramlási sebesség mérése indukciós jelátalakítóval. Vízsebesség mérés forgószárnyas műszerrel Az áramlásmérés adatainak feldolgozása 4.4. A képzés helyszíne: Szaktanterem és terepi viszonyok 4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2.




Egyéni

Sorszám


x x

256


2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Képi információk körében helyszín rajz értelmezése helyszín rajz készítése leírásból

4.


2.

4.1. 4.2. 5. 5.3. 5.4. 6. 6.1. 6.2. 6..3. 7. 7.1. 7.2.

x x x x

Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Feladattal vezetett szerkezetelemzés Üzemelési hibák szimulálása és megfigyelése Vizsgálati tevékenységek körében Technológiai próbák végzése Technológiai minták elemzése

x x

x x

x x x

x x


Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály


x x x x


257

5. Műszaki dokumentálás gyakorlat t

112 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja A gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a szakmai tevékenységek és elméleti alapjaik iránt, bizonyítsa be számukra leendő szakmáik létfontosságát, fejlődési tendenciáit. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet. 5.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 5.3. Témakörök 5.3.1. Műszaki tervezés

50 óra

Méretarányok: léptékek, torzított méretarány Jelölési módok: vonalak, pontjelölések, feliratozások Helyszínrajzok: általános helyszínrajz: tájolás, az általános helyszínrajz tartalma részletes helyszínrajz: a részletes helyszínrajz tartalma, részletek jelölése Hossz-szelvények: vízfolyások, töltések,vezetékek hossz-szelvényei Kereszt-szelvények: mederkereszt-szelvény, cső kereszt-szelvény Műtárgy tervek: surrantó, bukó, fenéklépcső, fenékküszöb, áteresz, bújtató, híd, csatornahíd, mérőműtárgyak, átemelők Szakvélemények, minősítések Anyagkimutatások, csomóponti rajzok Költségvetés Organizációs tervek: építési helyszínek elrendezési tervei, javítási munkahelyszín biztosítása, forgalomelterelés 5.3.2. Anyagnyilvántartás, munkaszervezés

26 óra

Anyaggazdálkodás: Anyag- és készletnormák, az optimális készletszint Tárolás, raktározás Az anyagfelhasználás és dokumentálása Az anyagigényesség Anyagszükséglet meghatározása műszaki tervekből Munkaerő- és bérgazdálkodás: célja, szerepe a gazdálkodás rendszerében A létszám csoportosítása, nyilvántartása A munkanormák A termelékenység Munkaidő és teljesítmény mérése, nyilvántartása A munkabér funkciói, szerkezete A különféle bérformák Költséggazdálkodás: a költségek csoportosítása különféle szempontok szerint A költségkalkuláció célja, fajtái, módszerei Vállalkozási ismeretek: a vállalkozási formák és sajátosságaik 258

Adózási- és számviteli alapismeretek Az üzleti terv készítésének menete 5.3.3. Engedélyezési eljárások

36 óra

Az építési engedély beszerzése A vízjogi engedély beszerzése Telephelyi engedély beszerzése Tervegyeztetés, bejárás Bírságok számolása Átadás-átvételi eljárás Üzembe helyezési eljárás, próbaüzemelés Hulladékbevallás elkészítése. A közigazgatási eljárás: általános eljárási szabályok, az ügyirat az adat és kezelésük, a határozat, a jogorvoslat A vízügyi- és építésügyi szakhatósági eljárások szabályai: kérelem, engedélyezési terv, hatósági felügyelet Az építési műszaki ellenőri tevékenység fő területei 5.4. A képzés helyszíne: Szaktanterem 5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák


1. 1.1. 1.2. 1.3.

során

alkalmazható


Sorszám

elsajátítása

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

x x x

259


5.5.1. A tantárgy tevékenységformák

tanulói


2. 2.1. 2.2. 3. 3.1.

3.2. 4. 4..1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében helyszínrajz, csomóponti részletrajz, folyamatábra értelmezése helyszínrajz, csomóponti részletrajz, folyamatábra elemzés, hibakeresés

1.1 1.2. 1.3. 1.4.

x

x

x

x

Komplex információk körében Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással 5.5.2.

Sorszá m

x

x x

x x

x x x x





csopor t

osztály


x x x x


260

6. Építésszervezés

64 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a szakterület elméleti ismereteinek nyújtása, a készségek, képességek fejlesztése 6.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak Ismerje a természettudományos közismereti tantárgyak tananyagát olyan szinten, hogy a szakmai elméleti tantárgyak elsajátításához a szükséges előképzettséggel rendelkezzen. 6.3. Témakörök 6.3.1. Építés előkészítés

32 óra

A termelés folyamatos sorrendjének és időtartamának meghatározása ütemtervek útján A tervdokumentáció szükséges részei az ütemterv készítéshez : Költségvetések (mennyiség, összeg) Normatívák (időszükséglet, gépszükséglet, anyagszükséglet) Költségvetés feladata: A költségvetési kiírás formájában az építmény megvalósításához szükséges munkák egységárainak, valamint a leendő szerződéses alvállalkozók díjának meghatározása A költségvetések fajtái a készítők szerint: tervezői költségvetés ajánlati költségvetés munkanemi fejezetek munkanemi összesítő főösszesítő A költségvetések fajtái készítési módjaik szerint: létszám, vonalas, gép, pénzügyi ütemtervek. a létszám ütemterv legfontosabb feltétele, hogy a létszám foglalkoztatása közel egyenletes legyen. a vonalas ütemtervhez a technikai folyamatok kezdetét és befejezését ábrázolják. a gépütemterv a legfontosabb gépekre vonatkozó adatokat tartalmazza, és megmutatja, hogy mikor melyik épületen dolgozik az adott gép. a pénzügyi ütemterv –az egyik legfontosabb, több célja, hogy az egyes technológiai folyamatok kialakítása úgy történjen, hogy a termelés értéke és az árbevétel folyamatosan egyenlő mértékben jelentkezzék. Ütemterv készítésének lépései: az építmény technológiai szakaszokra bontása a szakaszok időszükségletének kiszámolása az ütemterv ciklogramos formában történő megrajzolása, ekkor megkapják az aritmetikus ütemtervet az ütemterv korrigálása és a végleges ütemterv megrajzolása (szinkronizált szalag) az építési sorrendterv elkészítése a teljes építkezés szinkronizált szalagjának megrajzolása Hálódiagramos tervezési módszer Az építőiparban alkalmazott hálós tervezési módszerek: 261

a kritikus út módszere (CPM módszer) a meghatározott kapcsolatok módszere (MPM módszer) A háló alapfogalmai: Tevékenység: Ügyviteli folyamat (szerződéskötés), termelőmunka (pl. falazás) vagy természeti folyamat (pl. betonozás), a teljes folyamat olyan meghatározott része, amelynek időigénye van, amely valamely időtartam alatt valósul meg. Esemény: Valamely tevékenység meghatározott kezdése vagy befejezése, amelyet időponttal jelölnek Látszattevékenység: Logikai kapcsolatot jelöl, időtartama nincs Kapcsolat: Két tevékenység közötti összefüggés, időtartama lehet Vízjogi engedélyeztetési eljárások Vízjogi engedélyek A vízjogi engedély iránti kérelem: vízhasználat, vízi munka, vízi létesítmény tervezéséhez, munka elvégzéséhez, vízi létesítmény megépítéséhez, átalakításához, megszüntetéséhez. A vízjogi üzemeltetési engedély: vízi létesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, vízhasználathoz. Fennmaradási engedély: ha a vízi munka elvégzése, vízi létesítmény megépítése, átalakítása engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően történt 32 óra

6.3.2. Kivitelezés

A kivitelezés lebonyolítása: A kivitelező szervezet felépítése Munkaterület átadás-átvétel, felvonulás A kivitelezéshez szükséges közművek A helyszínre érkező építési anyagok, szerkezetek fogadása, dokumentálása, deponálása Erőforrás biztosítása Munkaerő (saját, nem saját) Anyag Gép Pénz Építéshelyi adminisztráció: Építési napló Felmérési napló Teljesítmény elszámolás Anyagátvétel dokumentálása, igazolása Gépüzemnapló, fuvarteljesítmény Alvállalkozók jelenléte az építési folyamatban, az építési területen A kivitelezés folyamatának ellenőrzése, felmérés, munkák leigazolása, minősítése Próbaüzem Elvégzett munka átadása, műszaki átadás-átvétel, levonulás Használatbavételi eljárás, üzembe helyezés 6.4. A képzés helyszíne: Szaktanterem 6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 262




Egyéni

Sorszám


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szolgáltatási tevékenységek körében Szolgáltatási napló vezetése 6.5.2.

Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.


x x x x

x x x x

x





csopor t

osztály


x x x x


263

AZ 55 850 04 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzés kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, - a(z) 55 850 04 Települési környezetvédelmi szaktechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 850 04 Szakképesítés-ráépülés megnevezése: Települési környezetvédelmi szaktechnikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 14 Környezetvédelem- vízgazdálkodás Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIII Környezetvédelem-vízgazdálkodás Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 0,5 Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40%

III.

A szakképzésbe történő belépés feltételei A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Környezetvédelmi technikus

264

Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Szintvizsga: Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló, 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza. V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak szabad sávval növelt heti óraszáma Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Települési ismeretek Településüzemeltetés és -fenntartás

10874-12 Települési Építésügyi igazgatás környezetvédelem Műemlékvédelem



7 7 5 2

Településüzemeltetési gyakorlat Összes óra Összes óra

14 14

21 35

265

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma


10874-12 Települési környezetvédelem

Tantárgyak/témakörök Települési ismeretek A település fogalma és fejlődését befolyásoló tényezők Településhálózatok, regionális közigazgatás Demográfiai alapfogalmak Településüzemeltetés és fenntartás A településüzemeltetés feladatai, közműves és közüzemi szolgáltatások Területgazdálkodás – Területhasználat Település-egészségügyi feladatok Építésügyi igazgatás Településrendezés Építésügyi engedélyezési folyamat Építésügyi hatósági ellenőrzés Műemlékvédelem A műemlékvédelem szabályozása, egyezmények Védett épületek fenntartása Településüzemeltetési gyakorlat A településüzemeltetés feladatai, közműves és közüzemi szolgáltatások Rekultivációs tevékenységek Laboratóriumi gyakorlat – környezeti minták elemzése Összesen:


Elméleti órák száma 112

Gyakorlati órák száma

38 38 36 112 38 38 36 80 32 32 16 32 16 16 224 80 64 80 336

224 560

60%

* Az esti oktatás óraszáma a nappali képzés óraszámának 50 %-a. .

266

40%

A 10874-12 azonosító számú Települési környezetvédelem megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

267

10874-12 Települési környezetvédelem

268

Építésügyi hatósági ellenőrzés A műemlékvédelem szabályozása, egyezmények Védett épületek fenntartása

x x x x x

Laboratóriumi gyakorlat – környezeti minták elemzése

Rekultivációs tevékenységek

A településüzemeltetés feladatai, közműves és közüzemi szolgáltatások

Építésügyi engedélyezési folyamat

FELADATOK

Településrendezés

Engedélyezési eljárásokhoz adatot szolgáltat Település-egészségügyi feladatok

Területgazdálkodás - Területhasználat

A településüzemeltetés feladatai, közműves és közüzemi szolgáltatások

Demográfiai alapfogalmak

Településhálózatok, regionális közigazgatás

A település fogalma és fejlődését befolyásoló tényezők

Településüzemeltetési gyakorlat

Műemlékvédelem

Építésügyi igazgatás

Településüzemeltetés és -fenntartás

Települési ismeretek

A 10874-12 azonosító számú Települési környezetvédelem megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Kezelési tervek készítésében részt vesz

x

x

Helyreállítási és fejlesztési tervek készítésében részt vesz

x

Rekultivációs munkákban vesz részt

x

x

Gondoskodik a kóbor állatok begyűjtéséről

x

Rágcsáló-mentesítést végeztet közterületen

x

Szúnyoggyérítést végeztet

x

Közterület-fenntartási és úthálózatfenntartási feladatokat lát el

x

x x

x

x

x

x x

x

x

x

x

Belvíz-mentesítési feladatokat végeztet

x

x

x

Árvíz-mentesítési feladatokat végez

x

x

x

Felszíni vizek fenntartásában vesz részt

x

269

x

x

Szabálysértési-, büntetőeljárást kezdeményez

x

Bírság kiszabását kezdeményezi Lakossági környezettudat fejlesztésében vesz részt

x x

x

x

x

x x

x

Kapcsolatot tart az ügyfelekkel

x

x

x

Kapcsolatot tart a lakossággal

x

x

x

Kapcsolatot tart a médiával

x

x

x

Zajjal kapcsolatos panaszok ügyében eljár

x

Bűzzel és hulladékkal kapcsolatos panaszok ügyében eljár

x

Ár- és belvizekkel kapcsolatos panaszok ügyében eljár

x

Víz- és légszennyezéssel kapcsolatos panaszok ügyében eljár

x x

x

x

x x x

x

Az eljárások lefolytatásában közreműködik

x

270

x

x

x

Hatósági ellenőrzésben részt vesz

x

x

Hivatalból eljárás indításában részt vesz

x

x

x

x

Bizonyítási eljárásban részt vesz Figyeli a pályázati lehetőségeket

x x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Épületek, építmények fenntartása

x

Köztisztasági és környezetegészségügyi feladatok

x

x

Úthálózat fenntartása

x

Közterület és berendezéseinek fenntartása

x

x x

Zöldterület-fenntartás

x

x

Belvízmentesítés, árvízmentesítés

x

x

Talajtisztítási technológiák

x

x

x

Szennyvíztisztítási technológiák

x

x

x

x

x

Hulladékkezelési technológiák

x

x

x

x

x

271

Füstgáztisztítási technológiák Sugárvédelem

x x

x

Áramlástechnikai gépek típusai, szerkezete

x

Szállítás eszközei, szerkezetük

x

Földmunkagépek típusai, szerkezete

x

x x

Hulladékgazdálkodás gépeinek típusai, szerkezete

x

Útfenntartás gépeinek típusai, szerkezete

x

Mezőgazdasági munkagépek típusai

x

Építőipari gépek típusai, szerkezete

x

x

x

x

x

x

x

x

Kezelési, helyreállítási, fejlesztési tervek készítésének szabályai

x

x

x

x

x x

272

x

x x

Környezetvédelmi és természetvédelmi adatszolgáltatás

x

x

x

Környezetvédelmi pályázatok írása, megvalósítása

x

Kapcsolattartás formái, szereplői

x

x

x

Panaszkezelés alapjai

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Olvasott szakmai szöveg megértése

x

x

x

x

x

x

x

Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás, írásban

x

x

x

x

x

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szakmai nyelvű beszédkészség

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Elhivatottság, elkötelezettség

x

Döntésképesség

x

x

x

x

x

Térlátás

x x

273

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kompromisszumkészség

x

Udvariasság Határozottság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Problémaelemzés, -feltárás

x

Rendszerező képesség Kreativitás, ötletgazdagság

x

x

x x

x

x

x

274

x x

x

x

1. Települési ismeretek

112 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja Települési ismeretek tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókkal a településtípusokat, a települések fejlődését befolyásoló tényezőket és a településszerkezeti sajátosságokat. Ismerjék a jellemző településszerkezeteket, a hagyományos beépítési módokat. Igazodjanak ki egyszerű helyszínrajzokon, tudjanak térképen eligazodni. Ismerjék a településhálózatok kialakulásának módjait, azok működését, az abból származó kölcsönös előnyöket. Mutassa be a napjainkban egyre fontosabbá váló kistérségi kapcsolatokat. Tudjanak regionális léptékben gondolkodni, sajátítsák el a regionális szemlélet alapjait. Értsék a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának szükségességét, a vidékfejlesztés kihívásait, a foglalkoztatási szerkezet átalakulásait. A tanulók ismerjék a települések lakossági elvárásainak megfelelően, annak folyamatosan változó, gazdagodó funkcióit. A tantárgy tanítása biztosítsa a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 1.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak Humánökológia Természetvédelem Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodás Hulladékkezelés 1.3. Témakörök 1.3.1.

A település fogalma és fejlődését befolyásoló tényezők 38 óra

Település fogalma, településtípusok Települések kialakulását és fejlődését befolyásoló tényezők Természeti-, társadalmi-, gazdasági-, építészeti, szerkezeti- és irányítási tényező Jellemző településszerkezetek Magányos települések Tanyák, szeres és szeges települések Csoportos települések Falusias települések Úti falu, egy- több utcás szalagtelkes falu, két-beltelkes falu, ovális központú és halmaz falu Falusias beépítési módok Az urbanizációs ciklus négy szakasza A hazai urbanizáció sajátos jellege, a megkésett városfejlődés fogalma A megyei és járási hivatalok és azok szerepe Városias települések, városok alaprajzi rendszere Spontán nőtt és tervezett, telepített városok Városias beépítési módok Az urbanizáció fogalma és szakasza Keretes és hézagos-keretes beépítés Magyarország gazdasági struktúrájának átalakulása

275

1.3.2. Településhálózatok, regionális közigazgatás

38 óra

Településhálózatok fajtái és működésük Magyarország településhálózatának kialakulása, legkorábbi elemei és fejlődése Agglomerálódás Területi tervezés Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Az ország területfejlesztési politikájának célkitűzései és elvei Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) Területfejlesztés Regionális politika Magyarországon Területi szintek Magyarországon A régió általános ismérvei Régiótípusok Tervezési-statisztikai régiók Fejlesztési régiók Idegenforgalmi régiók Határmenti és határon átnyúló régiók, stb. Decentralizáció és regionalizmus a területfejlesztésben A régiók jellemzői SWOT - analízis Regionális különbségek és specialitások Régiómarketing, régióarculat A régió jövőképe, NFT II, ROP Megyei Közigazgatási Hivatal A regionális önkormányzatok megteremtése Járási Hivatalok, a kistérségi szint szerepe 1.3.4. Demográfiai alapfogalmak

36 óra

Demográfiai alapfogalmak. Népességstatisztika A demográfia feladatai, a lakosság számszerűsíthető adatainak jellemzése Hazánk népesedési folyamatai, népességpolitikai program Élve születések és halálozások száma, a lakosság kormegoszlása, a lakosság nemek szerinti megoszlása Népesség nemzetiségi összetétele Népsűrűség Népességmozgások, országon belüli vándorlás (migráció), a bevándorlás és a kivándorlás aránya, turizmus Az ország foglalkoztatási szerkezete, a munkanélküliség és az ingázók számának alakulása Foglalkoztatási szerkezet átrétegződése hazánkban Minőségi mutatók vizsgálata, az oktatás és képzés alakulása, valamint a kulturális színvonal és a kulturálódási lehetőségek elemzése A demográfiai tendenciák érvényesülése a településfejlesztésben A túlnépesedés problémái a fenntartható jövő szempontjából, megoldások és hazai teendők

276

1.4.A képzés helyszíne: Tantermi körülmények. Látogatás települési önkormányzatnál. 1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.



egyéni


osztály x

x x x



1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.7.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám


x x x x x

x x x x x x

277


3. 3.1. 3.2.

Képi információk körében Helyszínrajz értelmezése Település alaprajz értelmezése

4.


4.1.

Esetleírás készítése Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Üzemeltetési tevékenységek körében Géprendszer megfigyelése adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Vegyészeti laboratóriumi alapmérések Anyagminták azonosítása Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

4..4. 5. 5.1. 5.3. 6. 6.2. 6.3. 7. 7.1. 8. 8.4. 8.5. 9. 9.1. 9.3. 9.4.

x x x x

x x

x x

x

x x

x x x

1.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”

278

2. Településüzemeltetés és -fenntartás

112 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja Településüzemeltetés és -fenntartás tanításának célja a települések üzemeltetése során megoldandó feladatok bemutatása, rendszerezése és a megértésükhöz szükséges elméleti ismeretek átadása. Ennek során az előzetes tanulmányok alatt elsajátított környezetvédelmi – és környezettechnikai ismeretek aktív és folyamatos alkalmazása. A településüzemeltetésre vonatkozó, a helyi önkormányzatokról szóló fontosabb törvények megismerése. Ismerje az ivóvíz - hálózati és csatornázási rendszereket, csapadékvíz elvezetési módokat. Legyen jártas a településfejlesztés, a településrendezés, a természeti- és az épített környezet védelme, a műemlékvédelem területén. A tantárgy feladata a közműves és közüzemi szolgáltatások rendszerének, sajátos jellegének és az egyes területek speciális feladatainak bemutatása. Mutassa be a zöldterület-gazdálkodás, a parkfenntartás feladatait, a városok zöldítésének alternatív megoldásait. 2.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak Környezetvédelem Természetvédelem Jogi és szakigazgatási ismeretek Műszaki ismeretek Műszaki ábrázolás Környezetgazdaságtan Humánökológia 2.3.Témakörök 2.3.1.A településüzemeltetés feladatai, közműves és közüzemi szolgáltatások

38 óra

A településüzemeltetés feladatai és sajátos jellege A településüzemeltetési feladatok kötelező és kényelmi jellege Közüzemi/közműves szolgáltatások (Egyéni fogyasztású közszolgáltatások) Lakossági igények és prioritási sorrend Területgazdálkodás és területhasználat Lakásgazdálkodás és épületfenntartás Települési infrastruktúra szektorai Közműszolgáltatások (energiaellátás → helyi energiaszolgáltatás, távfűtés, közműves ivóvíz szolgáltatás,közvilágítás, helyi vízgazdálkodás, szennyvízelvezetés és – tisztítás) Vizek kártételei elleni védekezés Árvíz, települési vízkárok, belvíz, aszálykárok Városi, közösségi közlekedés szervezése és az úthálózat, hidak, járdaszigetek felügyelete Hírközlés és postai szolgáltatás, telefon (mobiltelefon), televízió, rádió jeltovábbítás (kábeltévé), internet szolgáltatás Humán közszolgáltatások szervezetei A települési és a járási (megyei, országos) szintek együttműködési lehetőségeinek számbavétele Pályázati források

279

2.3.2.Területgazdálkodás – Területhasználat

38 óra

Települések közigazgatási területének felosztása Belterület, külterület, beépítésre szánt területek, beépítésre nem szánt területek fogalma Övezeti besorolás és funkciója Területgazdálkodás, telekalakítás Fenntartható területgazdálkodás Kiegyensúlyozott társadalmi fejlődést segítő, ésszerű gazdálkodási követelmények Termőföldvédelem, termőföld más célú hasznosítása Területgazdálkodás információs háttere Állami földnyilvántartás Digitalizált közműtérképek Védett természeti területek fenntartása és hasznosítása 2.3.4.Település - egészségügyi feladatok

36 óra

Település-egészségügy kommunális szolgáltatásai Köztisztaság → települési szilárdhulladék kezelése Településtisztaság, lakossági feladatok Levegőtisztasági feladatok Temetkezési feladatok Időszakosan ellátandó feladatok Kártevőirtás, rágcsálómentesítés, szúnyoggyérítés, parlagfű irtás Eb-rendészeti feladatok Zöldterület és zöldfelület fogalma Zöldfelületi normák Zöldterületek fenntartásának technológiái és gépei Általános ápolási és speciális ápolási munkák Intenzív és extenzív fenntartású területek Rekultivációs feladatok 2.4. A képzés helyszíne: Tantermi-, terepi és üzemi körülmények 2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.




csopor t

osztály x

x x x

280



1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 4. 4.1.




Egyéni

Sorszám



x x

x x x x


x

x


281

3. Építésügyi igazgatás

80 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja az építésügyi igazgatás területeinek ismertetése, a településrendezési folyamatok bemutatása. Ismerje meg a tanuló a rendezési tervek fajtáit, azok tartalmi és formai követelményeit, a kapcsolódó dokumentumokat. Legyen képes aktívan közreműködni a településrendezési és fejlesztési folyamatokban és érvényesíteni a környezetvédelmi, természetvédelmi és építészeti elveket. Tudja meghatározni a fejlesztési célokat. Értse a fejlesztési feladatok és prioritások kijelölésekor érvényesülő szempontokat. Ismerje a kezelési, helyreállítási, fejlesztési tervek készítésének szabályait, azok tartalmi és formai követelményeit. Képes legyen a lakossággal kapcsolatot teremteni, helyszíni szemléken részt venni és jegyzőkönyvet készíteni. Tudjon helyszínrajzot értelmezni, térkép segítségével tájékozódni. Ismerje a térképek fajtáit. Biztonsággal használja a GPS készüléket. Tudjon digitális közműtérképről adatokat leolvasni. Legyenek ismeretei az energiatudatos építési módokról. Ismerje a fenntartható település fogalmát, a bioépítészet elveit, a passzív és az autonóm ház fogalmát, a legfontosabb alternatív energiaféleségeket. A tantárgy tanítása biztosítsa a szakmai- vizsgákra való felkészülést, segítse a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő korszerű ismeretek megszerzését. 3.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak Környezetvédelem Természetvédelem Jogi és szakigazgatási ismeretek Műszaki ábrázolás Környezetgazdaságtan Humánökológia 3.3.Témakörök 3.3.1.Településrendezés

32 óra

A településrendezés célja, a település terület-felhasználásának kialakítás Erőforrások feltárása, az infrastruktúra-hálózat kiépítésének módja Az építési folyamat helyi rendjének szabályozása A környezet természeti- és táji értékeinek védelme, terhelhetőségének meghatározása A településrendezés eszköze Településfejlesztési koncepció Településszerkezeti terv A településszerkezeti tervek főbb részei Szabályozási terv Helyi építési szabályzat Lakossági részvétel a tervezési folyamatban Véleményezési eljárás A településrendezési feladatok megvalósítását segítő sajátos jogintézmények Tilalmak és kötelezések OTÉK rendelet – az országos településrendezési és építési követelményekről

282

3.2. Építésügyi engedélyezési folyamat

32 óra

Az építésügyi és az építés-felügyeleti hatóság feladat- és hatásköre Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái Elvi építési engedély és szerepe Építési engedély Fennmaradási engedély A rendeltetés megváltoztatásának engedélyeztetése Bontási engedély Építési és bontási hulladék Bontási hulladék tervlap a bontási tevékenység során keletkező hulladékhoz Az építésügyi hatósági engedélyek tartalmi és formai követelményei Telekalakítási eljárás Az építésügyi engedélyezési folyamat és a környezetvédelem sajátos kapcsolata 3.3. Építésügyi hatósági ellenőrzés

16 óra

A hatósági ellenőrzés feladatai Az ellenőrzés célja, a feladatokat követő intézkedések Az elsőfokú építésügyi hatóság ellenőrzése Az építésfelügyeleti szervek ellenőrzése A kötelezettséget megállapító érdemi határozat azonnali végrehajtása A fennmaradási engedély Az építésügyi bírság kiszabásának menete Építésügyi hatósági feladatok az általános építmények, építményfajták (sajátos építményfajtának, műemléki védelem alatt álló építmények kivételével valamennyi építmény) esetében első és másod fokon 3.4.A képzés helyszíne Tantermi körülmények. Látogatás települési önkormányzatnál 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2. 1.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

x x x 283

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám



1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.4. 4. 4.1. 4.2. 4..4. 5. 5.1. 5.3. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk körében Helyszínrajz rajz értelmezése Helyszínrajz kiegészítés

x x x

x

x

x

x x x

x x x

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Szolgáltatási tevékenységek körében Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett Önálló szakmai munkavégzés közvetlen irányítással

x x x

x

x x

x x x x

3.6. A tantárgy értékelésének módja „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.”

284

4. Műemlékvédelem

32 óra

4.1.A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja megismertetni a tanulókkal az épített környezet történelmi változásait,a települések történeti jellegét, a műemlékvédelem elveit és törvényi szabályozását és szerepét a településrendezési folyamatokban. Ismerje a védetté-nyilvánítási eljárás menetét, a védelemszintjeit. Legyen képes felfedezni a települések védelemre méltó épített értékeit, értse a műemlékvédelem és az egyedi, sajátos településkép megőrzésének jelentőségét. Vegyen részt aktívan a védett épületek méltó használatának tervezésében. Ismerje a műemlékvédelem törvényi szabályozását, a helyi rendeletek fontosságát, a nemzetközi egyezményeket. Ismerje fel a történelmi korok építészeti stílusait. 4.2.Kapcsolódó szakmai tartalmak: Települési ismeret 4.3. Témakörök 4.3.1. A műemlékvédelem szabályozása, egyezmények

16 óra

A műemlékvédelem célja, feladatai, módszerei és szervezete A műemlékvédelem jogi háttere A műemlékvédelemben bekövetkezett szemléletváltás kiváltó okai Védetté nyilvánítás menete A kulturális örökség védelméről szóló törvény alapfogalmai és elvei Az integrált műemlékvédelem fogalma Velencei Charta 1964 UNESCO Világörökségi Egyezmény 1972 (Párizs) Firenzei Kertművészeti Charta 1974. Nairobi Charta 1976 (hazánk csatlakozásainak időpontjai és azok indokai) Európai Építészeti Örökség Védelméről szóló Granadai Egyezmény 1985 Történeti Városok (Védelmének Nemzetközi) Chartája (Washington) 1987 Új Athéni Charta 1998. Helyi (önkormányzati) rendeletek. A műemlékvédelem szerepe a településrendezési folyamatokban 4.3.2.Védett épületek fenntartása

16 óra

Műemléképületek, építmények fenntartásának speciális elvei A műemlékek fenntartásának módszerei Romok konzerválásának módjai Műemlékvédelmi hatástanulmány Engedélyezési eljárások Adatszolgáltatás védettényilvánításhoz. Kezelési tervek készítésének, helyreállítási és fejlesztési tervek készítésének szabályai Műemléképületek méltó hasznosítása A helyi építészeti értékek fogalma A védett helyi értékek nyilvántartásával kapcsolatos előírások Építésügyi hatóság engedélyével végezhető munkák és tevékenységek

285

4.4. A képzés helyszíne: Tantermi körülmények. Helyreállítási helyszínek 4.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.



egyéni



osztály x

x x x


1. 1.1. 1.2. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 4. 4.1.




Egyéni

Sorszám



x x

x x x x


x

x


5. Településüzemeltetési gyakorlat

224 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy rendszerezze a tanulók elméleti órákon szerzett ismereteit, valamint kapcsolja össze azokat a mindennapi gyakorlatban végzett településüzemeltetési feladatokkal. A tanulók képesek legyenek a települések szerkezetének és lakossági összetételének ismeretében a települési környezetvédelmi feladatok áttekintésére és prioritási sorrend kialakítására. Ismerje a településüzemeltetés területeit, az anyagi – műszaki és humán közszolgáltatások közötti kapcsolatokat, és az azokhoz tartozó szervezeti rendszert. Értse a kapcsolódó szabályozási, irányítási, végrehajtási feladatokat. Ismerje a környezeti hatástanulmány készítésének menetét és elvét, tudja elvégezni a szükséges laboratóriumi vizsgálatokat. Tudjon a helyszínen és laboratóriumban ivóvíz-, talaj-, levegő és hulladékvizsgálatokat végezni, az eredményeket feldolgozni és értékelni. Képes legyen elemi települési hulladék vizsgálatára, alap ökotoxikológiai tesztek végzésére, teszt szervezetek laboratóriumi szinten való tartására (vízibolha, guppi, alga és békalencse stb.). A tanulók ismerjék meg a hulladék fogalmát és a hulladék fajtákat. Legyenek képesek a szennyvíztisztító működésének nyomon követésére. 1.2. 5.2.Kapcsolódó szakmai tartalmak Környezetvédelem Települési ismeretek Természetvédelem Vízgazdálkodás Hulladékkezelés 5.3.Témakörök 5.3.1. A településüzemeltetés feladatai, közműves és közüzemi szolgáltatások 80 óra Épületek, építmények fenntartása Úthálózat fenntartása, téli útfenntartási feladatok, hóeltakarítás, síkosságmentesítés Közterület és berendezéseinek fenntartása Szabálysértési- és büntetőeljárások Bírság számítása Kapcsolattartás az ügyfelekkel, a lakossággal, a médiával Zajjal, bűzzel és hulladékkal kapcsolatos panaszos ügyek. Ár- és belvizekkel, víz- és légszennyezéssel kapcsolatos panaszos ügyek Pályázati lehetőségek megismerése és pályázatok írása A települési hulladékok gyűjtési és elszállítási rendszerei Közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységek és végzésének feltételei: a települési hulladék gyűjtése, gyűjtő edényekre vonatkozó szabályok Hulladékgyűjtő- és tároló helyek kialakítása Szelektív hulladékgyűjtés módja, szabályai A hulladékgyűjtő udvar kialakításához és üzemeltetéséhez szükséges alapkövetelmények és minimális műszaki felszerelések, hulladékátvétel feltételei 287

Az átvételi hely üzemeltetési feltételei, hulladékgyűjtése, gyűjtés módjának megválasztása, veszélyes hulladék elhelyezése, gyűjtőedény ürítése, lakossági tájékoztatás Települési folyékony-és iszapszerű hulladékok A települési folyékony hulladék elhelyezése és elhelyezésének feltételei. Szennyvíztisztítás A szennyvíziszap kezelése, hasznosítási lehetőségek Nemzeti szennyvízelvezetési és tisztítási program Iszapkezelés Szilárd –és folyékony hulladékszállítás járművei. A veszélyes hulladékok szállítása A veszélyes hulladékok előkészítése a szállításra (csomagolás, veszélyességi bárcák) Hulladékgazdálkodás gépeinek típusai, szerkezete Útfenntartás gépeinek típusai, szerkezete Építőipari gépek típusai, szerkezete Szállítás eszközei, szerkezetük Földmunkagépek típusai, szerkezete 5.3.2. Rekultivációs tevékenységek

64 óra

Fizikai, kémiai és biológiai talajtisztítási technológiák Közterület-fenntartási és úthálózat-fenntartási feladatok Belvíz-mentesítési feladatok Árvíz-mentesítési feladatok Felszíni vizek fenntartása Települési dekontaminált területek remediációja Szeméttelepek és egyéb roncsolt területe rekultivációja, szükség esetén revitalizációja Mezőgazdasági munkagépek típusai Építőipari gépek típusai, szerkezete Szállítás eszközei, szerkezetük Földmunkagépek típusai, szerkezete Az in situ és ex situ fontosabb remediációs eljárások 5.3.3. Laboratóriumi gyakorlat – környezeti minták elemzése Munka és tűzvédelem a laboratóriumban Mintavétel talajból, vízből, levegőből, hulladékból Vízmintavétel Levegőmintavétel Mintakezelés, minták tartósítása A térfogatos elemzés, acidi-alkalimetria ismétlése. Vízminták p- és m-lúgosságának meghatározása A víz lúgosságának és a változó keménység meghatározása Vízminták hidrogénkarbonát-tartalmának meghatározása Kloridion meghatározása Víz összes, Ca-, Mg- és állandó keménységének meghatározása Réz-, nikkel-, és cinkionok mennyiségi meghatározása komplexometriásan Vezetékes víz vas tartalmának meghatározása Felszíni vizek oldott oxigén tartalmának meghatározása jodometriás módszerrel KOI meghatározása permanganometriásan Talajvíz szulfáttartalmának meghatározása titrimetriásan Esővízvizsgálatok Felszíni és felszín alatti vízminták analitikai vizsgálata 288

80 óra

Talajkivonatok készítése Szennyezett talajok, talajkivonatok vizsgálata Talajkivonat hidrolitos és kicserélődési aciditásának meghatározása Talajkivonat kloridion-tartalmának meghatározása csapadékos titrálással Talajkivonat magnéziumion-tartalmának meghatározása Talajkivonat kalciumion-tartalmának meghatározása Műszeres vizsgálatok Potenciometrás mérések Konduktometriás mérések Spektrofotometriás mérések Mérés automata titrátorokkal 5.4.A képzés helyszíne: Analitikai laboratóriumi körülmények. Látogatás vízműnél, szennyvíztisztító telepen, hulladékhasznosítóban, hulladéklerakón, 5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.



egyéni


osztály


x x x x


1. 1.1. 1.2.




Egyéni

Sorszám


x x

289


2. 2.2. 2.3. 2.4.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban

x x x


3. 3.1. 4. 4.1.

Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

x

x


290

AZ 55 850 01 HULLADÉKGAZDÁLKODÓ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ

I.


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a(z) 55 850 01 Hulladékgazdálkodó szaktechnikus szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II.

A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 850 01 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Hulladékgazdálkodó szaktechnikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIII.

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 0,5 Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Környezetvédelmi technikus Előírt gyakorlat:Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: 291

IV.


Szakképesítés/Szakképzettség


A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak szabad sávval növelt heti óraszáma Szakmai követelmény-modulok

10871-12 Hulladékgazdálkodás

Tantárgyak


Hulladékgazdálkodás

6

Hulladékkezelés

6

Hulladékhasznosítás

4

Hulladékgazdálkodás gépei

2

Jogi szabályozás

3


Hulladékgazdálkodási gyakorlat Összes óra

14 21

Összes óra

14 35

292

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma Szakmai követelménymodul

10871-12 Hulladékgazdálkodás

Tantárgyak/témakörök

Elméleti órák száma


96

Hulladékgazdálkodási alapismeretek

30

Települési hulladékgazdálkodás

16

Termelési hulladékgazdálkodás

30

Műszaki dokumentáció az ipari technológiákban Hulladékkezelés

20

Hulladékgyűjtés és szállítás

15

Hulladék előkezelés

30

Hulladékártalmatlanítás: termikus technológiák Hulladékártalmatlanítás: hulladéklerakás

18

96

18

Folyékony- és iszapszerű hulladékok kezelése

15

Hulladékhasznosítás

64

Hasznosítási műveletek: biológiai módszerek

24

Hulladékhasznosítási technológiák

28

Hulladék kereskedelme, közvetítése

12


32

Hulladékgazdálkodás gépei, berendezései

32

Jogi szabályozás

48

Hulladékokra vonatkozó jogi szabályozások Hulladéknyilvántartás, adatszolgáltatás

Gyakorlati órák száma

20 28

Hulladékgazdálkodási gyakorlat

224

Hulladékanalízis gyakorlat

148

Hulladékkezelés gépei gyakorlat

76 224

Összesen: Összesen: Összes órák száma Elméleti/ gyakorlati óraszámok %-os aránya:

336 560 60%


293

40%

A 10871-12 azonosító számú Hulladékgazdálkodás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

294

10871-12


Üzemelteti az üzemi hulladékgyűjtőhelyet és tárolótelepet x

Üzemelteti, irányítja a hulladékudvart x x x

Üzemelteti, irányítja a hulladékátrakóállomást x x x

Üzemelteti, irányítja a hulladékválogatótelepet x x x

Üzemelteti, irányítja a hulladéklerakó telepet x x x

x x x x

295 x x x

Hulladékkezelés gépei gyakorlat

Jogi szabályozás

Hulladékanalízis gyakorlat

adatszolgáltatás

Hulladéknyilvántartás,

Hulladékokra vonatkozó jogi szabályozások


Hulladék-hasznosítás

Hulladékgazdálkodás gépei, berendezései

Hulladék kereskedelme, közvetítése

Hulladékhasznosítási technológiák

Hulladékkezelés

Hasznosítási műveletek: biológiai módszerek

Folyékony- és iszapszerű hulladékok kezelése

Hulladékártalmatlanítás: hulladéklerakás


Hulladékártalmatlanítás: termikus technológiák

Hulladék előkezelés

Hulladékgyűjtés és szállítás

Műszaki dokumentáció az ipari technológiákban

Termelési hulladékgazdálkodás

Települési hulladékgazdálkodás

Hulladékgazdálkodási alapismeretek

A 10871-12 azonosító számú Hulladékgazdálkodás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Hulladékgazdálkodási gyakorlat

FELADATOK x x

x x

x x

x x x x

x x x x

x

x

Üzemelteti, irányítja a hulladékelőkészítés berendezéseit

x

x

x

x

x

x

Üzemelteti, irányítja a fizikai hulladékkezelés berendezéseit

x

x

x

x

x

Üzemelteti, irányítja a kémiai hulladékkezelés berendezéseit

x

x

x

x

Üzemelteti, irányítja a komposztáló telepet

x

Üzemelteti, irányítja a biogáz előállítás berendezéseit

x

Üzemelteti, irányítja a termikus kezelés berendezéseit Közreműködik az illegális lerakók felszámolásában

x x

x

x

x

x

Működteti, ellenőrzi a monitoring rendszert

x

Részt vesz a rekultivációs munkákban

x

Részt vesz hulladékszegény technológiák létrehozásában

x

x

x

Részt vesz a települési és az ipari hulladékok hasznosítási folyamataiban

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

Méri a hulladék fizikai és kémiai jellemzőit x

x

x

x

x

A hulladékokkal kapcsolatosan adatszolgáltatást végez Anyagmérleget készít

x

x

x

x

x

x

x

x

x

296

x

x

x

x

x

x

Részt vesz a hulladék mintavételezésben

Veszélyes hulladékokat kezel

x

x

x

Hulladékbírságot számol

x

Részt vesz a hulladék minősítésében

x

x x

SZAKMAI ISMERETEK Hulladékgyűjtő- és tároló helyek kialakítása Szelektív hulladékgyűjtés módja, szabályai

x x

x

x

x

x

x

Szelektív hulladékgyűjtő helyek üzemeltetésének szabályai

x

x

Szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos adminisztráció

x

x

Hulladék-átrakóállomások feladatai

x

x

x

Hulladék-válogatótelepek feladatai

x

x

Hulladékaprító-berendezések fajtái, alkalmazásuk

x

x

x

x

Hulladéktömörítő berendezések működési elve

x

x

Hulladék fázis-szétbontás módszerei

x

x

Hulladék komponens-szétválasztási technológiák

x

x

Hulladék beágyazásának technológiái Hulladékkezelés kémiai és elektrokémiai eljárásai Egyéb hulladékkezelési eljárások

x

x

x

x

x

x x

x

x

Komposztálási technológiák

x

x x

x x

297

x

x x

x

Biogáz-előállítási technológiák

x

Hulladékégetési technológiák

x

x

Hőbontási technológiák

x

x

x

Hulladéklerakó telepek feladatai

x

A hulladék módosulása a természetben

x

Az illegális hulladéklerakók szakszerű felszámolása

x

Hulladékszegény technológiák létrehozása

x

A települési szilárd hulladék összetevőinek hasznosítása

x

Az ipari hulladékok hasznosítási lehetőségei

x

A hulladékok fizikai jellemzőinek meghatározása

x

x

A hulladékok kémiai jellemzőinek meghatározása

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

Hulladék-mintavétel speciális szabályai

x

x

x

x

x

x

x

Veszélyes hulladékok kezelése

x

Hulladékminősítés folyamata

x

x

x

x

x

x

A hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó számítások

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

298

x

Szakmai nyelvű beszédkészség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Elhivatottság, elkötelezettség

x

x

x

x

x

x

x

x

Önállóság

x

x

x

Precizitás

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Közérthetőség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Motiválhatóság

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Áttekintő képesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Ismeretek helyén való alkalmazása

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Lényegfelismerés (lényeglátás)

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

299

1. Hulladékgazdálkodás

96 óra

1.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék a hulladékgazdálkodással kapcsolatos alapelveket, alkalmazzák a hulladékkal kapcsolatos előzetes ismereteiket a hulladékhierarchia megértésében. Ismerjék hulladékgazdálkodás egyes szereplőinek kötelezettségeit. Megismerjék a hulladékgazdálkodási létesítmények általános jellemzőit. 1.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak Környezetvédelem Környezettechnika Humánökológia 1.3. Témakörök 1.3.1. Hulladékgazdálkodási alapismeretek

30 óra

A hulladékgazdálkodás fogalma, szerepe, jelentősége Hulladékgazdálkodással kapcsolatos lényeges érvényes jogszabályi definíciók: előkezelés, energetikai hasznosítás, gyűjtés, hasznosítás, kezelés, megelőzés, újrafeldolgozás, újrahasználatra előkészítés. A hulladékgazdálkodás alapelvei Az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve, a kiterjesztett gyártói felelősség elve, az önellátás elve, a közelség elve, a szennyező fizet elve, a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve, a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve, a keresztfinanszírozás tilalmának elve. A hulladékok jellemzői A hulladékok környezeti, egészségügyi, gazdasági és társadalmi káros hatásai A hulladékok csoportosítása, osztályozása. A hulladékra vonatkozó általános szabályok A környezet és az emberi egészség védelme, melléktermék és a megfelelés szempontjai, a hulladékstátusz megszűnése. Hulladékok módosulása a természetben A hulladék környezetbe jutásának lehetőségei, környezeti hatása. Módosulás a természetben, a spontán végbemenő destruktúrálódás folyamatai. Foto-degradáció, redoxi-reakciók, hidrolízis, metabolikus bomlás. A különböző összetételű vegyületeket tartalmazó hulladékok viselkedése a természetben: nagy oxigénigényű, fertőzést okozó, növényi tápanyagként viselkedő, ásványolaj-tartalmú, növény védőszer tartalmú, műanyag-hulladék, savtartalmú hulladék, toxikus fémeket tartalmazó hulladékok átalakulási folyamatai. Az egyes hulladékfajtákra vonatkozó általános szabályok Települési hulladék, termelési hulladék, veszélyes hulladék, hulladékolaj, biohulladékok.

300

Ötlépcsős hulladékhierarchia Hulladékképződés megelőzése, hulladék újrahasználatra előkészítése, hulladék újrafeldolgozása, hulladék egyéb hasznosítása, különösen energetikai hasznosítása, hulladék ártalmatlanítása. Hulladékgazdálkodás tervezése Főbb prioritások, tervkészítésre kötelezettek köre, lakosság tájékoztatása. Hulladékgazdálkodás információrendszere HIR A hulladékgazdálkodás egyes szereplőinek kötelezettségei Hulladékbirtokos kötelezettségei: ingatlantulajdonos (gazdálkodó szervezet, természetes személy, közintézmény), hulladék kezelője. Önkormányzat kötelezettségei. Közszolgáltató kötelezettségei. A gyártó és forgalmazó kötelezettségei, közös szabályok. Kármentesítés Országos Környezeti Kármentesítési Program. Akkumulálódott szennyeződések felderítése. Szennyeződések mértékének feltárása. Környezeti károk mérséklése vagy felszámolása. Hulladékgazdálkodási létesítmények Környezetvédelmi követelmények. EU követelményei. Tervezési szempontok. Környezetszennyező hatás ellenőrzése, határértékek. Szennyeződések kialakulásának megakadályozása. 1.3.2. Települési hulladékgazdálkodás

16 óra

Települési hulladékok jellemzői Keletkezése, környezeti és egészségügyi hatásai. Települési szilárd hulladékok fizikai, kémiai és biológiai jellemzői Települési hulladékok csoportosítása. A hazai települési szilárd hulladék átlagos összetétele, mennyisége, tendenciák. A hazai folyékony hulladék átlagos összetétele, mennyisége, tendenciák A fogyasztási és használati szakaszt befolyásoló intézkedések. Főbb feladatok a települési hulladékgazdálkodásban Települési hulladékgazdálkodás tervezése. A hazai települési hulladékgazdálkodási rendszer. A települési hulladékképződés megelőzését szolgáló intézkedések, mennyiségének csökkentési lehetőségei. A hasznosítás elősegítése a települési hulladékoknál. Az ártalmatlanítás helyzete, problémái. A települési hulladékok biztonságos ártalmatlanítása. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó általános szabályok A közszolgáltatóra vonatkozó szabályok. Az ingatlantulajdonosra vonatkozó szabályok. A települési önkormányzatra, államra vonatkozó szabályok. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj.

301

1.3.3. Termelési hulladékgazdálkodás

30 óra

Ipari hulladékgazdálkodás Életciklus elemzés szerepe a környezeti hatások értékelésében, célja, alkalmazási területei, életciklus elemzés alapjai. A tervezési, gyártási és forgalmazási szakaszt befolyásoló. hulladékgazdálkodási intézkedések, tervezés szerepe a megelőzésben. A hulladék keletkezésének megelőzése és csökkentése. A termelési, elosztási és fogyasztási folyamat és a technológia kapcsolata. Zöld technológiák, hulladékszegény vagy hulladékmentes technológiák. Termelési hulladékok keletkezése, mennyisége, tendenciák, termelési hulladékok csökkentése. Termék, melléktermék, hulladék kapcsolata. Technológiai jellemzők A technológiai folyamatok modellezése. Forgalmi diagramok modellje és módszere. Anyagáramok, technológiába be- és kilépő anyagok, alapanyag, termék, melléktermék, hulladék. Az üzemi hulladékfelelősség fogalma, jelentősége. Ipari technológiák Vegyipar (kénsavgyártás, nitrogénipar) hulladékai. Erőművek hulladékai. Fémfeldolgozó ipar. Élelmiszeripari hulladékok. Gép-, jármű-, elektronikai ipari technológiák hulladékai. Felületkezelési technológiák hulladékai, galvániszapok. Textilipar hulladékai. Cellulóz és papíripar hulladékai. Építőipar hulladékai. Egyéb ágazatok hulladékai Közlekedési ágazatok hulladékai. Kereskedelem és szolgáltatóipar hulladékai. Egészségügy, kórházak, fürdők hulladékai. Mezőgazdaság, erdészet és halászat hulladékai. Folyékony hulladékok keletkezése, gyűjtése és kezelése az iparban. 1.3.4. Műszaki dokumentáció az ipari technológiákban

20 óra

REACH szabályozás IPPC integrált szennyezés-megelőzése és csökkentése. Létesítmény környezetre gyakorolt hatásnak vizsgálata, kibocsátások szabályozása, energiahatékonyság, a hulladékok keletkezésének minimalizálása, a környezeti következményekkel járó balesetek, a telephely környezeti állapotának helyreállítása. Környezetirányítási rendszerek (ISO 14001, EMAS). Veszélyességi jellemzők. Veszélyes anyagok nyilvántartási szabályai. Technológiai paraméterek nyilvántartása. Számítási feladatok Technológiai anyagmérleg és hulladékmérleg számítása. Hulladékgazdálkodással kapcsolatos számítási feladatok.

302

Munkabiztonság Biztonsági adatlapok tartalma és nyilvántartása. Hulladékkal kapcsolatos munka-és egészségvédelem, munkaegészségügy.

munkabiztonság,

A képzés helyszíne: Szaktanterem

1.4.

1.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

303


x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x



304

2. Hulladékkezelés

96 óra

2.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék hulladék előkezelés különböző módszereit, műveleteit, a termikus technológiák alkalmazását, az egyes technológiák összehasonlítását. A tantárgy tanulása során a tanulók megismerik a hulladéklerakás szabályait. Elhelyezzék a hulladékgazdálkodási tevékenységek között a hulladék, gyűjtést, szállítást. 2.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak Környezetvédelem Környezettechnika Humánökológia 2.3. Témakörök 2.3.1. Hulladékgyűjtés és szállítás

15 óra

Hulladékgyűjtés A települési hulladékok gyűjtési és elszállítási rendszerei. A termelési hulladékok gyűjtési és elszállítási rendszerei. A hulladék gyűjtésére és a gyűjtőedényekre vonatkozó szabályok hulladékfajtánként, a szállítás gyakorisága. Hulladékgyűjtő- és tároló helyek kialakítása. A speciális gyűjtőhely: műszaki feltételei, üzemeltetője. Elkülönített hulladékgyűjtés módja, szabályai. Elkülönített hulladékgyűjtő helyek üzemeltetésének szabályai. A hulladékgyűjtés eszközei. A hulladékgyűjtő sziget létesítése, kialakítása, üzemeltetése, átvehető hulladékok köre. A hulladékgyűjtő udvar kialakításához és üzemeltetéséhez szükséges alapkövetelmények és minimális műszaki felszerelések, hulladékátvétel feltételei, átvehető hulladékok köre. Az átvételi hely létesítése és üzemeltetése, átvehető hulladékok köre Az átmeneti tárolás módszerei. Hulladékszállítás A szállítás engedélykötelessége. A szállítás személyi és tárgyi feltételei, közegészségügyi követelményei. A berendezések és a járművek műszaki és környezetvédelmi jellemzői, felszereltsége. A szállításnál alkalmazott eszközök és berendezések. A szállítás szervezése. A veszélyes hulladékok szállítása A veszélyes hulladékok szállítása: vasúti, közúti szállítás szabályai. A veszélyes hulladékok előkészítése a szállításra (csomagolás, veszélyességi bárcák), járművek és felszereléseik.

305

2.3.2. Hulladék előkezelés

30 óra

Fizikai és fizikai-kémiai műveletek Hulladékaprító berendezések fajtái, alkalmazásuk. Hulladéktömörítő berendezések működési elve. Hulladék fázis-szétválasztás módszerei Ülepítés, szűrés, centrifugálás, desztilláció, flotáció, adhézió, ultraszűrés, reverz ozmózis, flokkulálás. Hulladék komponens-szétválasztási technológiák Rostálás, nehézközegű szeparálás, légosztályozás, ballisztikus szeparálás, pulzációs ülepítő, mágneses szeparálás, örvényáramú szeparálás, flotáció, optikai szeparálás, fagyasztva kristályosítás, sajtolás, tűnemezelés, oldószeres extrakció, ioncsere, elektromágneses elválasztás. Hulladékkezelés kémiai és elektrokémiai eljárásai Semlegesítés, csapadékképzés, hidrolízis, redukció, oxidáció vegyszeres eljárásokkal, nedves-oxidáció, ózonos oxidáció, dehalogénezés, elektrokémiai módszerek (fémvisszanyerés, elektrodialízis, nedves oxidáció, szuperkritikus nedvesoxidáció, egyéb speciális módszerek). A hulladékkezelés korszerű technológiái. A mechanikai-biológiai előkezelés. 2.3.3. Hulladékártalmatlanítás: termikus technológiák

18 óra

Az ártalmatlanítási műveletek jellemzői, jogszabály szerinti besorolása D kódok alapján. Termikus technológiák Termikus kezelés alapvető feltételei és a főbb végtermékek. Alkalmazásának szempontjai: környezetterhelés, energiahatékonyság, társadalmigazdasági szempontok. Alkalmazási területei. Hulladékégetési technológiák. Hagyományos égetési technológia. A hulladékégetés jellemzői. A hulladékégetők anyag-és energiamérlege. Az égetés technológiai folyamata (tárolás, előkészítés és adagolás). Tüzeléstechnikai berendezések. Füstgázhűtés, hőhasznosítás. A keletkezett káros anyag gyűjtése, eltávolítása, üzemeltetés. A hulladékégető környezetkímélő technológiai megoldásai. A füstgáztisztítás és salakkezelés lehetőségei. Energetikai hasznosítás, energiahatékonyság számítása. Új termikus technológiák. Pirolízis folyamata és technikai megoldásai. A pirolízis technológia alkalmazása és lényege. Elgázosítás (például thermoselect). Plazma technológia.

306

2.3.4. Hulladékártalmatlanítás: hulladéklerakás

18 óra

Hulladéklerakással kapcsolatos fontosabb fogalmak. Alapjellemzés, hulladéklerakók fajtái, üzemeltetés, tájbaillesztés, rekultiváció, bezárás, hulladéklerakó-gáz, csurgalékvíz. A hulladéklerakóban elhelyezhető és nem elhelyezhető hulladékok. A lerakó létesítési szempontjai A szilárd hulladékok rendezett lerakása. A rendezett lerakó kialakítása. Talajelőkészítés, vízvédelem, levegőtisztaság-védelem, az élővilág védelme, emisszió minimálisra csökkentése. A hulladéklerakó létesítésének követelményei. Monitoring rendszer működtetése. A hulladéklerakó technológiai előírásai, védelmi intézkedés, depóniagáz. A rendezett lerakás technológiai megoldásai Prizmás rendszerű ellenőrzött lerakás. Árkos területfeltöltés. A rendezett lerakó üzemeltetése. Kiépített berendezések, kompaktorok. Rakodógépek, rakodási technológiák Földmunkagépek, gépészeti üzem szervezése. A rendezett lerakó lezárása, rekultivációja. A rendezett lerakó kijelölésének és létesítésének eljárási rendje. A veszélyes hulladékok lerakása Rendezett biztonságos lerakás. Passzív - és aktív védelem. Felszíni biztonságos lerakó telepítése és üzemeltetése, őrzése. Haváriaterv. Lezárás és fenntartás. Hulladék elhelyezés mélyrétegekben. A hulladékok okozta kár elhárítása. Kárelhárítási alapelvek. Kárelhárítási eszközök. Kárelhárítás talajkiemelés nélkül. A szennyezés terjedésének megakadályozása stabilizálással. Műszaki védelem nélküli települési hulladéklerakók megszűntetése 2.3.5. Folyékony- és iszapszerű hulladékok kezelése

15 óra

A technológiai folyamatokból származó folyékony hulladékok kezelési lehetőségei. Hulladék tulajdonságaitól függő kezelés. Települési folyékony- és iszapszerű hulladékok A települési folyékony hulladék elhelyezése és elhelyezésének feltételei. Elhelyezés közcsatorna hálózatba. Elhelyezés szennyvíztisztító telepen. Elhelyezés rendezett lerakón. Elhelyezés mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területen. Települési folyékony hulladék rendezett elhelyezése közcélú ártalmatlanító telepen. Települési folyékony hulladék rendezett elhelyezése közcélú ártalmatlanító telepen, leeresztő telep, teraszos-kazettás kezelőtelep, ártalmatlanító- és hasznosító telep, nyárfás öntözőtelep. Szántóföldi hasznosítás barázdás-bakhátas elhelyezéssel. 307

Szennyvíztisztítás A szennyvíziszap kezelése, hasznosítási lehetőségek. Nemzeti szennyvízelvezetési és tisztítási program. Iszapkezelés 2.4. A képzés helyszíne: Tanterem, projektorral felszerelt 2.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

1. 1.1.


1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

308


x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x



309

3. Hulladékhasznosítás

64 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja a hogy a tanulók megismerjék a hulladékhasznosítás gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi jelentőségét, a hulladékhasznosítási technológiákat, a hasznosítási lehetőségeket. 3.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak

Környezetvédelem Környezettechnika Humánökológia 3.3. Témakörök 3.3.1. Hasznosítási műveletek: biológiai módszerek

24 óra

A hasznosítás gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi jelentősége. A hulladékok hasznosítása, hulladékstátusz változása, nyersanyagként, alapanyagként történő értékesítés, termékké minősítés lehetősége. Hasznosítható hulladékok, kis víz-, energia-, és nyersanyagigényű hulladékhasznosítási technológiák. A technológiák különböző hasznosítási műveleteinek jogszabály szerinti besorolása R kódok alapján. Biológiai átalakítási módszerek Komposztálás A komposztálható települési szilárd és folyékony, és bizonyos termelési hulladékok köre. Komposztálás elvi alapjai. Komposztálást befolyásoló paraméterek. Komposztálás technológiai megoldásai. Komposztálás gyakorlati alkalmazása. Az együttes komposztálás általános technológiai folyamata, üzemeltetési feladatok. A biogáz gyártás és hasznosítás A biogáz termelés kémiája, mikrobiológiája, szerves anyagok anaerob bomlása. A biogáz termelés üzemi megoldásai, üzemeltetése. Egylépcsős és kétlépcsős biogáz termelő technológia. A kinyert biogáz összetétele, hasznosításának lehetőségei. A biohulladék kezelési eljárásának ökológiai értékelése az energiamérleg és a CO2emisszió szempontjából. Enzimes fermentáció.

310

3.3.2. Hulladékhasznosítási technológiák

28 óra

Papírhulladékok Keletkezése, fajtái, gyűjtése, előkezelése, másodlagos alapanyagként való hasznosítása, papírgyártás. Műanyaghulladék Keletkezése és fajtái, csomagolási műanyaghulladék, roncsautókból és leselejtezett elektromos és elektronikai (e+e) berendezésekből kikerülő egyéb műanyag hulladékok. Hasznosítási műveletek, pl. mosás, agglomerálás, regranulálás; késztermék gyártása hulladékból. Üveghulladék Keletkezése és fajtái, üveghulladékok gyűjtése, előkezelése. Hasznosítása másodnyersanyagként üveggyárakban. Egyéb hasznosítási lehetőségek, mély- és magas építési technológiák, útépítés. Fémhulladék Vashulladék, nemvasfémhulladék keletkezése és fajtái, előkezelési és hasznosítási technológiák. Fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása, pl. katalizátor fémtartalmának visszanyerése, ritkaföldfémek visszanyerése. Elektromos és elektronikai berendezések (e+e) hulladékai, ipari eredetű és lakosságnál keletkező hulladék begyűjtése, bontása előkezelése, a fém hulladékfrakciók hasznosítása. Galvániszapok. Gumihulladékok keletkezése, gyűjtése, hasznosítási technológiák: újrafutózás, aprítás-őrlés és termékgyártás, energetikai hasznosítás. Elem és akkumulátor-hulladékok keletkezése, fajtái, hasznosítási lehetőségek. Építési-bontási hulladékok fajtái, tulajdonságai, hasznosítása. Pernye, bányameddő és salakok tulajdonságai, hasznosítása. Veszélyes hulladék hasznosítása Veszélyes hulladék alapanyaggá, illetve termékké alakítása. Beágyazásos eljárások: a veszélyes komponensek környezetbe oldódásának veszélyének csökkentése, kapcsolata az ártalmatlanítással, cementbe-, műanyagba-, üvegbe ágyazás, kapszulázás. Veszélyes hulladék környezetvédelmi szempontból biztonságosan végzett égetése során keletkezett hő felhasználása. Az anyagában történő hasznosítás elsőbbsége az energetikai hasznosítással szemben. A települési szilárd hulladék összetevőinek hasznosítása A hulladékkezelés szabványainak alkalmazása A hulladékokkal, mint alapanyagokkal szembeni minőségi követelmények (szabványok). A hulladékstátusz megszűnésének kritériumai az egyes hulladékfajtáknál (ahol van szabályozás).

311

3.3.3. Hulladék kereskedelme, közvetítése 12 óra Hulladék útja a termelőtől a hulladékkezelőig. Hulladékkereskedőre vonatkozó szabályok, hulladékkereskedelem alapjai, telephellyel és telephely nélkül végzett tevékenység. Hulladékközvetítőre vonatkozó szabályok. Belföldi és országhatárt átlépő kereskedelem. A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása. 3.4. A képzés helyszíne: Tanterem, projektorral felszerelt 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

1. 1.1.


1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

312


x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10. 1.11.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat elbeszélés kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés projekt kooperatív tanulás szimuláció szerepjáték házi feladat

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x x x x x x x



313

4. Hulladékgazdálkodás gépei

32 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók áttekintsék a hulladékgazdálkodás tevékenységeihez szükséges fontosabb gépeket, géprendszereket, berendezéseket. Ismerjék a tanulók ezeknek a gépeknek berendezéseknek a működését, alkalmazását, a működésükkel kapcsolatos biztonságtecnikáját. 4.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak Műszaki ismeretek Környezettechnika 4.3. Témakörök 4.3.1. Hulladékgazdálkodás gépei, berendezései

32 óra

Tömegmérés eszközei: mérlegek, begyűjtött hulladék mennyiségét szummázó mérőszerkezet, ürítőre szerelt mérleg rendszer. Anyagmozgatás gépei: rakodógépek (homlokrakodók és átrakógépek), targoncák, szállítószalagok. Hulladékszállító járművek: szilárd hulladékszállító járművek, folyékony hulladékszállító járművek és berendezései. Veszélyes hulladékszállító tartálykocsik. Hulladékkonténer-szállítók. Nagytérfogatú (50–90 m3) billenős hulladékszállító tehergépjárművek Konténermosó célgépek. Hulladékválogató gépek: légszeparátorok, elektromágneses szeparátorok, elektrosztatikus szeparátorok, elektronikus optikai szeparátorok, rosták. Aprító gépek: hidraulikus vágóollók, ütköztető törők, hengeres törők, pofás törők, kalapácsos malmok, aprítótárcsa, vágómalom, koptató malom, röpítő malom, autóipari shredderek (forgókalapácsos törők). Elektronikai hulladékfeldolgozók gépei (láncos törők, kompaktorok). Agglomeráló- és granulálók gépek. Tömörítő gépek: bálázó gépek, brikettálók, pelletizálóprések. Hulladéktömörítő kompaktorok. Komposztforgató. Földmunkagépek: homlokrakodó, kotró-rakodó, dózer és egyéb földmunkagépek. Berendezések: porleválasztók, porszűrők, ad- és abszorberek, égetőkemencék, fluidizációs kemencék, termokatalitikus hőbontás szokásos berendezései. Speciális műszerek: hulladékösszetétel ellenőrzésére alkalmas műszerek (pl. infrakamerás, röntgensugaras). A hulladékgazdálkodás gépeinek biztonságtechnikája.

314

4.4.A képzés helyszíne: Szaktanterem 4.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

1. 1.1.


1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2 3.3. 3.4.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x

x

x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

x x

315


x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-






316

5. Jogi szabályozás

48 óra

5.1. A tantárgy tanításának célja A tanulók megismerik a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogi szabályozás eszközeit, a legfontosabb nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat, adatlapok kitöltését, az adatok jelentését, a jogszabályokban előírtak szerint. 5.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak

Jogi- és szakigazgatási ismeretek Környezetgazdálkodás 5.3. Témakörök 5.3.1. Hulladékokra vonatkozó jogi szabályozások

20 óra

Környezetügyi új irányvonalak, gazdaság és a környezet összefüggésrendszere. Nemzetközi összefüggések, legújabb globális és európai törekvések Környezetvédelmi célkitűzések a nemzetközi és hazai jogforrások szerint Hulladékgazdálkodás jogi szabályozása. Fenntarthatóság és a hulladékgazdálkodás kapcsolata. Hulladékokkal kapcsolatos szabályozás az EU-ban Irányelvek és rendeletek (BAT, IPPC, REACH, hulladék státusz megszűnése, WEEE elektromos és elektronikai berendezések hulladékai, csomagolási hulladékok, roncsautók, hulladéklerakás, hulladékégetés, elemek és akkumulátorok, PCB/PCT ). Az EU hulladékgazdálkodási célkitűzései számokban. A hulladékgazdálkodás hazai jogi szabályozása Hulladékról szóló törvény és végrehajtási rendeletei. Fémkereskedelem szabályozása. Hatóságok és kormányzati szervezetek és feladataik, hatásköreik a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan. A hulladékgazdálkodási tevékenységekhez kapcsolódó kötelezettségek Engedély és nyilvántartásba vétel. A hulladék besorolása, EWC kódok, vámtarifa számok. Nyilvántartás vezetése és adatszolgáltatás. Hulladéklerakási járulék mértéke, célja. Céltartalék képzés és biztosítás 5.3.2. Hulladéknyilvántartás, adatszolgáltatás

28 óra

Nyilvántartásba vétel, hatósági engedélyezés A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vétele, valamint hatósági engedélyezés (vonatkozó hatályos jogszabályok megnevezése). A közvetítő és a kereskedő nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok (eljáró hatóság, szolgáltatási díj mértéke, nyilvántartásba vételi kérelemhez. benyújtandó dokumentumok listája, formanyomtatvány kitöltése, ügyintézési határidő). Szállítás, közvetítés, kereskedelem A hulladék szállításának, közvetítésének és kereskedelmének engedélyezésére vonatkozó szabályok (eljáró hatóság, szolgáltatási díj mértéke, engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok listája, ügyintézési határidő).

317

A kezelés engedélyezésére vonatkozó szabályok (eljáró hatóság, szolgáltatási díj mértéke, engedély kérelemhez benyújtandó dokumentumok listája, ügyintézési határidő). Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás engedélyezése, közszolgáltatás körébe tartozó hulladék, kötelező minősítés. A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek Vonatkozó hatályos jogszabályok megnevezése. Nyilvántartás vezetésére kötelezettek köre, a nyilvántartás kötelező tartalmi elemei, a nyilvántartás részét képező kötelezően megőrzendő dokumentumok listája. Nyilvántartás vezetésére kötelezettek köre: hulladéktermelő, közvetítő, kereskedő, hulladékkezelő, birtokos, szállító, kivételek. Nyilvántartás kötelező tartalmi elemei: telephelyenként, hulladéktípusonként (EWC kód), technológiánként, anyagmérleg alapján (ahol ez értelmezhető). Veszélyes és nem veszélyes anyagok hulladéktermelő, közvetítő, kereskedő, hulladékkezelő, üzemeltető nyilvántartásában. Elkülönített nyilvántartási kötelezettség Magyarországra behozott, onnan kivitt hulladékokról. Termékdíjköteles termékekből képződött hulladékokról a közvetítő, a kereskedő és a hulladékkezelő esetében (HKT kód szerinti jelöléssel történő kötelező ellátás). Adatszolgáltatási kötelezettség Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer (KAR). Formanyomtatványok kitöltése. Folyamatok dokumentálása Hulladékszállítás: mérlegjegy, fuvarokmányok (belföldi és országhatárt átlépő, közúti és vasúti, veszélyes és nem veszélyes hulladék esetében). Hulladékkezelés anyagmérlege pl: feldolgozási jegyzőkönyv, stb. Elkülönített hulladékgyűjtéssel kapcsolatos adminisztráció. Fémkereskedelmi adatszolgáltatás, nyilvántartás, dokumentáció, engedélyezés. 5.4. A képzés helyszíne: Tanterem 5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x

x

318


x

-

x

-

x

-

x

-

x

-

2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Csoportos versenyjáték

x x

x

-

x x x

-

x

-

x

-

x

-

x x

-






319

6. Hulladékgazdálkodási gyakorlat

224 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja A gyakorlat során a tanuló a hulladékvizsgálatok helyszíni és laboratóriumi módszereit ismeri meg és azok gyakorlati végrehajtását. Az alapjellemzők mérése, megfelelőségi tulajdonságok jellemzése laboratóriumban és területen végzett gyors vizsgálatokkal történik. Az iskolai gyakorlatokat gazdálkodó szervezeteknél történő látogatások és munkavégzés egészíti ki. A tanulók elvégzik a mérési eredményeik dokumentálását, számítógépes feldolgozását, az eredmények megadásakor alkalmazzák a statisztikai módszereket. Hulladékanalízissel kapcsolatos számítási feladatot végeznek. 6.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak

Laboratóriumi gyakorlat Hulladékgazdálkodás 6.3. Témakörök 6.3.1. Hulladékanalízis gyakorlat

148 óra

Hulladékok vizsgálata, minősítése a szabványoknak megfelelően. Mintavétel Mintavételi tervek készítése. Helyszínrajzkészítés. Hulladékminták, mintavétel szabályai. Hulladékminta vétel körülményei, eszközei. Hulladékminták tartósításának, tárolásának, szállításának módszerei. Minta előkészítése. Laboratóriumi nyersminta készítése Elemzési minta készítése. Terepi mérések Terepi mérések végzése hordozható műszerekkel. A mért adatok és a mérési körülmények mintavételi jegyzőkönyvben rögzítése. Hulladék kivonatok készítése vizsgálatokhoz Környezeti hatások modellezése környezetbe történő kioldhatóság és a környezeti hatás jellemzése különböző kivonószerek megválasztásával. Hulladék fizikai jellemzőinek laboratóriumi vizsgálata Darabosság és térfogattömeg meghatározása. Durva- és higroszkópos nedvesség meghatározása. Nedvesség és hamutartalom meghatározása. Hulladékhamu vezetőképességének mérése. Hulladékhamu és szennyvíz pH értékének mérése. Desztillált vizes hulladékkivonat vezetésének és pH-jának mérése. Települési szilárd hulladék illószervessav-tartalmának meghatározása Komposztvizsgálat. Hulladékok kémiai jellemzőinek laboratóriumi vizsgálatára javasolt mérések Hulladékok feltárása, hulladékkivonatok készítése és analízise Titrimetriás módszerek Csurgalékvíz kémiai oxigénigényének meghatározása permanganometriás módszerrel. Hulladékkivonat kloridion tartalmának meghatározása argentometriás módszerrel. 320

Állandó keménység, változó keménység meghatározása komplexometriásan Veszélyes hulladékkivonatok nehézfémtartalmának (nikkel, ólom, cink) mennyiségi meghatározása komplexometriásan. Műszeres módszerek Voltammetriás mérések. Talajkivonat nehézfémtartalmának vizsgálata (ólom, kadmium, réz) UV-VIS spektrofotometria. Kobalt és krómionok egymás melletti meghatározása. Hulladékminta KMnO4-tartalmának meghatározása. Hulladékkivonat foszfát-, ammónia-, nitrát- , vastartalmának meghatározása. IR spektrofotometriával műanyag hulladékok azonosítása. Atomabszorpciós spektrofotometriás módszerek. Hulladékkivonat cink-, réz-, ólom meghatározása. Lángfotometriás módszerek. Hulladékkivonat nátrium-, kálium- tartalom meghatározása. Gázkromatográfiás GC módszerek. Oldószertartalom, aromás szennyezések meghatározása. HPLC vizsgálatokHulladékkivonat anionok tartalmának meghatározása. Szennyvizek fenol tartalmának meghatározása. A vizsgálatokhoz kapcsolódó tevékenységek Választott vizsgálat módszerének validálása. Mérési eredmények dokumentálásának és számítógépes feldolgozásának módszerei. Mérési eredmények kiértékelése, matematikai-statisztikai módszerek alkalmazása. Környezeti analitikai laborok látogatása. Lehetőség szerint üzemi vagy környezeti analitikai laboratóriumban munkavégzés. 6.3.2. Hulladékkezelés gépei gyakorlat

76 óra

Hulladékkezelési gépek és üzemeltetésük megismerése, valós munkahelyi környezetben. Anyagmozgatás gépei. Hulladékválogató gépek. Aprító gépek. Hulladékkezelés gépei. Biomassza feldolgozás. Földmunkagépek. Hulladékkezelési technológiák gépei. Üzemlátogatás hulladékkal foglalkozó gazdálkodó szervezeteknél. Információ gyűjtés korszerű géptípusokról, hulladékkezelő-, feldolgozó rendszerek gépeiről. A feldolgozandó témakörrel összefüggésben megtekintett intézmény feladata, működési keretei. A tevékenység jellemzése, a hulladékgazdálkodás szerkezetében elfoglalt helye. A telephely jellemzése: felszereltség (infrastruktúra), gépi berendezések, hulladékmérő műszerek. A helyszíni tájékoztató feldolgozása, értékelése, fényképes dokumentáció készítés. A rendelkezésekre álló gépek használata, gyakorlati feladatok elvégzése iskolai tanműhelyben.

321

6.4. A képzés helyszíne: Laboratórium és tanműhely a vizsgálatokhoz szükséges műszerekkel, berendezésekkel, biztonságos munkavégzéshez szükséges eszközökkel felszerelve Külső helyszín: gazdálkodó szervezet, terepi helyszín 6.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák

1. 1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.1. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

Osztálykeret


Sorszám

Csoportbontás


x x x x x x x

x

Komplex információk körében Esetleírás készítése Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Gyakorlati munkavégzés körében Műveletek gyakorlása Munkamegfigyelés adott szempontok alapján Vizsgálati tevékenységek körében Technológiai próbák végzése Technológiai minták elemzése Vegyészeti laboratóriumi alapmérések Anyagminták azonosítása

x x x x x x x x x x x x x

322


A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszám 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat szemléltetés projekt házi feladat egyéb

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály x x x x x



323

AZ 55 850 05 TERMÉSZETVÉDELMI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ

I.


A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a(z) 55 850 Természetvédelmi szaktechnikus szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.

II.

A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 850 05 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Természetvédelmi szaktechnikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 0,5 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

324

III.

A szakképzésbe történő belépés feltételei A képzés megkezdésének feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Környezetvédelmi technikus Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50%

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -


Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza.

325

V. A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak szabad sávval növelt heti óraszáma Elméleti Gyakorlati Szakmai követelményTantárgyak heti heti modulok óraszám óraszám Természetvédelmi 10875-12 szaktechnikusi 6 Természetvédelmi tevékenységek szaktechnikusi Természetvédelmi tevékenységek 4 szaktechnikusi gyakorlat Természetvédelmi 2 10876-12 mérések Természetvédelmi Természetvédelmi mérések 4,5 mérések gyakorlat Természetvédelmi kezelés, rekultiváció, 3,5 revitalizáció Agrár4 környezetgazdálkodás 10877-12 Gazdálkodás és Ökoturisztika 2 turizmus a védett területeken Természetvédelmi kezelés, agrár7 környezetgazdálkodás gyakorlat Ökoturisztika gyakorlat Összes óra Összes óra

2 17,5

17,5 35

326

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma Szakmai követelménymodu l

Tantárgyak/témakörök

Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek Ökológia 10875-12 Természetvédelmi A természetvédelem szabályozása A természetvédelmi szakigazgatás szaktechnikusi tevékenységek Természetvédelmi szaktechnikusi gyakorlat Ökológia gyakorlat Szakigazgatás, szabályozás gyakorlat Természetvédelmi mérések

Elméleti órák száma

Gyakorlat i órák száma

96 28 40 28 64 44 20 32

Természetvédelmi mérések gyakorlat 10876-12 Természetvédelmi Laboratóriumi mérések, értékelések mérések Terepi mérések, értékelések

10877-12 Gazdálkodás és turizmus a védett területeken

Természetvédelmi kezelés, rekultiváció, revitalizáció Természetvédelmi kezelés Rekultiváció, revitalizáció Agrár-környezetgazdálkodás Agrár-környezetgazdálkodási programok Gazdálkodás a védett területeken Ökoturisztika Természetvédelmi kezelés, agrárkörnyezetgazdálkodás gyakorlat Természetvédelmi kezelés gyakorlat Agrár-környezetgazdálkodás gyakorlat Ökoturisztika gyakorlat Összesen:


72 24 48 56 28 28 64 20 44 32 112 50 62 32 280

280 560 50


327

50

A 10875-12 azonosító számú Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

328

A 10875-12 azonosító számú Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Figyeli a szakmai jogszabályok és szabványok változásait Oktatáson, képzésen vesz részt, oktatást, képzést tart Nyilvántartja a védett természeti értékeket Védetté nyilvánítási eljárásokhoz adatot szolgáltat Részt vesz a védett természeti értékek x fenntartásában Élőhely-térképek készítésében részt vesz Természetvédelmi kezelési tervek készítésében részt vesz Növény- és állattani értékeket kezel x Tájképi értékeket kezel x Kultúrtörténeti értékeket kezel Földtani értékeket kezel x Víztani értékeket kezel x Természetvédelmi ellenőrzést végez Hatósági ellenőrzésben részt vesz Az eljárás lefolytatásában közreműködik Természetvédelmi érdekek megsértése esetén szabálysértési, büntetőeljárást kezdeményez Bírság kiszabását kezdeményezi Bizonyítási eljárásban részt vesz Helyszíni szemlén részt vesz Jegyzőkönyvet készít Szakértők, szakhatóságok megkeresésében részt vesz Pályázatok elkészítésében vesz részt Pályázatok megvalósításában vesz részt Kapcsolatot tart környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságokkal, az államigazgatás szerveivel Kapcsolatot tart az ügyfelekkel 329

x

Szakigazgatás, szabályozás gyakorlat

Természetvédelm i szaktechnikusi gyakorlat Ökológia gyakorlat

A természetvédelmi szakigazgatás

Ökológia

10875-12 Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek

A természetvédelem szabályozása

Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek

x x

x

x x

x

x

x

x

x x x x x

x

x x x x x x x

x x x

x

x

x x x x

x x x x

x

x x x

x x

x x

Kapcsolatot tart a szakmai és civil x szervezetekkel Természetvédelmi információs eszközöket, tájékozódást segítő berendezéseket kezel SZAKMAI ISMERETEK Pályázati kiírási rendszerek és kezelő felületek Költségszámítás Ütemtervek készítése Projektkidolgozás lépései Projektmegvalósítás lépései Természeti értékek és jellemzői x x Természeti értékek és azokat veszélyeztető x tényezők Védetté nyilvánítás folyamata, védelem x x fokozatai Nyilvántartás szabályai x Adatszolgáltatás szabályai, rendje Külső és belső tervek készítésének szabályai x Természetvédelmi kezelési tervek készítése x Élőhelyek kezelése x x Élőhelyek helyreállítása x x Természeti értékek nyilvántartása x Természetvédelmi adatszolgáltatás x Kezelési, helyreállítási, fejlesztési tervek x készítésének szabályai Kapcsolattartás formái, szereplői Panaszkezelés alapjai A vonatkozó hazai jogszabályok x A vonatkozó nemzetközi jogszabályok x Az igazgatási eljárás általános előírásai A szakhatósági eljárások sajátosságai SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű beszédkészség x x Köznyelvi beszédkészség Szakmai nyelvi íráskészség, fogalmazás írásban x Helyszínrajzok, térképek olvasása, kezelése, készítése Számítástechnika és adatbázis-kezelés x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Döntésképesség Határozott fellépés Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Konfliktusmegoldó készség Udvariasság Kapcsolatteremtő készség

330

x x

x

x x x x x

x x x x x

x x

x x x x x x

x

x x

x x x x x x

x x x x x x

x x x

x

x x x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Ellenőrző képesség x Rendszerben való gondolkodás x x Problémamegoldás, hibaelhárítás x

7. Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek

x x

x x x

x x

96 óra

7.1. A tantárgy tanításának célja A megszerzett ökológiai alapismeretekre építve komplex ökológiai szemlélet kialakítása. Ismerjék meg az élettelen környezeti tényezők jelentőségét és ezek változásának következményeit az élőlények fennmaradása szempontjából. Az államigazgatási eljárás szabályai a természetvédelem területén; ügyviteli szabályzat. A természetvédelmi szakigazgatás és szakhatósági feladatok megismertetése. A természet-, a tájvédelem és a régészeti örökség védelmére vonatkozó szabályozás és adminisztratív feladatok. Kapcsolattartási formák megismerése, előadások, interpretációk készítése. A természetvédelemhez kapcsolódó pályázati lehetőségek ismerete, a pályázatírás szakmai feladatainak elsajátítása 7.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak A környezetvédelmi technikus alap szakképesítés megszerzése során elsajátított alábbi ismeretekre építünk a tantárgy oktatása során: Ökológiai alapfogalmak Élőhely és tájvédelem, populációvédelem alapjai Talaj, víz, levegő, mint környezeti elem A természeti környezet rendszerszerű értelmezése Globális környezetvédelmi problémák Természetvédelem célja, feladatai Védetté nyilvánítás, védettségi kategóriák, országos és helyi jelentőségű védett értékek védetté nyilvánításának folyamata, nemzetközi jelentőségű védett értékek Nyilvántartás szabályai Környezetvédelmi és természetvédelmi adatszolgáltatás A hatalmi ágak és funkciók Jogforrások, jogszabályok és hierarchiájuk, jogszabályok szerkezete Környezetvédelmi tárgyú hazai és nemzetközi jogszabályok Az igazgatási eljárás általános előírásai A szakhatósági eljárások sajátosságai Kapcsolattartás, panaszkezelés alapjai Környezetvédelmi pályázatok készítése

331

1.3.

Témakörök 1.3.1. Ökológia

28 óra

Környezet és tűrőképesség. A környezetet befolyásoló egy-egy mutató jelentős változásának hatása a flórára és a faunára. Egyszerre több mutató határértéken belüli, valamint drasztikus változásának hatása a helyi élővilágra. A környezeti indikáció. A klimatikus faktorok rövid- és hosszú távú változásainak hatása az ökológiai rendszerekre. A globális klímaváltozás és ökológiai következményei A levegőbe került, határérték fölötti koncentrációjú „idegenanyag-tartalom” okozta károsodások. A levegőbe került szennyeződés uralkodó szélirány okozta vándorlása, távoli „kiszóródások” károsító hatása. A vízszennyezés (szerves anyagok, szervetlen anyagok) ökológiai következményei. A talajt veszélyeztető időjárási tényezők és emberi tevékenységek ökológiai hatásai és következményei. A populációk struktúrája, sajátosságai, a populációt szabályozó tényezők, a szabályozási mechanizmus. Intra- és interspecifikus kölcsönhatások. Indikátor fajok és azok jelentősége. Közösségi ökológia. Az életközösségek (társulások) szerkezete, változása. Az élőlények élettere. Az élettér bővülésével, szűkülésével összefüggő rövid- és hosszú távú populáció-változások. A Pannon biogeográfiai régió. A sokféleség változását előidéző genetikai, természeti, biológiai, környezeti és ember okozta hatások. Az ökológiai lábnyom fogalma, értékének meghatározása. Egy ország, és a globális ökológiai lábnyom értékének összefüggése, növekedésének következményei, természetre gyakorolt hatásai. 1.3.2.

A természetvédelem szabályozása

40 óra

A természetvédelem, a természetvédelmi szabályozás- és szakigazgatás kialakulása, hazai és nemzetközi helyzete, története. A természetvédelem hazai és nemzetközi szervezetei. A természetvédelmi szakigazgatás központi és regionális szervezetei. Nemzetközi természetvédelmi egyezmények. Az Európai Unió természetvédelmi szabályozása, az uniós irányelvek, rendeletek megjelenése a hazai jogrendszerben. A természetvédelem hazai és EU-n belüli rendszere, kapcsolatai, jelképrendszere. A természetvédelem hazai szabályozási rendszere. A „zöld” napok. Természetvédelmi értékcsoportok. A földtani, a víztani, a tájképi és kultúrtörténeti értékek és védelmük. A vadon élő növényfajok és növénytársulások, állatfajok és állattársulások védelme. Vörös Könyv, hazánk veszélyeztetett állat- és növényfajai. Nemzetközi természetvédelmi egyezmények. Nemzetközi védelmi kategóriák. A „Natura 2000” EU-s projekt rendszere, a tagországokra kötelező rendeletek, a hazai kapcsolódó szabályozás. Hazai Natura 2000-es területek. A Vízkeret Irányelv EU-s normarendszere, a kapcsolódó hazai kötelezettségek. A tájvédelmi körzetek, és természetvédelmi területek jogi státusza. Helyi, országos és nemzetközi jelentőségű védett természeti értékek és területek. 332

A nemzeti parkok. A hazai nemzeti parkok tevékenységének törvényi háttere. Több országra kiterjedő nemzeti parkok, védett területek jogállása, együttműködés a szomszédos országok között. Természetvédelmi Információs Rendszer. 1.3.3

A természetvédelmi szakigazgatás

28 óra

Jogviszony, jogalkalmazás, jogi felelősség, polgári és kötelmi jogi ismeretek alapjai. Hatályos természetvédelmi törvények, jogszabályok. Az államigazgatási eljárás szabályai a természetvédelem területén; az államigazgatási határozat, a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. A jogorvoslat, a végrehajtás, az eljárási költségek, a költségmentesség lehetőségei. A hatósági nyilvántartás vezetése, szakmai követelményei, ügyviteli szabályzat. A természetvédelmi szakigazgatás megismertetése. Természetvédelmi szakhatósági feladatok. Természetvédelmi hatósági ellenőrzés, az őrszolgálati ellenőrzés, szabálysértési, büntetőjogi eljárások. A természet- és tájvédelem adminisztratív feladatai. A természet és a régészeti örökség védelmére vonatkozó szabályozás. Pályázatírási ismeretek. Pályázatok formai és tartalmi követelményei. A projekt. Pénzügyi tervezés. Projektmenedzsment. Elszámolások. Pályázati együttműködés önkormányzatokkal, civil szervezetekkel. A civil szervezetek feladatai, jogai, a természetvédelem területén; a kapcsolattartás formái. Koordináció a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokkal, szakmai és civil szervezetek között. 1.4.

A képzés helyszíne Tanterem Szaktanterem

1.5.


Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási Alkalmazandó eszköz módszer neve csopor egyéni osztály t magyarázat X X kiselőadás X X megbeszélés X vita X Szemléltetés, képvetítés X X kooperatív tanulás X

333


1.

Információ feldolgozó tevékenységek

1.1.

Olvasott szöveg önálló feldolgozása

1.2.

Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

1.3. 1.4. 1.5.

Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám



Számítógép terem szélessávú internet elérhetőséggel Számítógép terem szélessávú internet elérhetőséggel

X

X X X X

1.6.

Információk önálló rendszerezése

X

1.7.

Képi megjelenésű információk feldolgozása, rendszerezése

X

X

334

X

Számítógép terem, Irodatechnikai és térképészeti szoftverek Növény, állat stb. határozók, segédletek; Természetvédelmi hatósági és tájékoztató táblák katalógusa; Védett természeti értékeket ábrázoló poszterek, kiadványok; A magyarországi védett növények, állatok, kőzetés talajtípusok felismerését elősegítő fénykép- és diagyűjtemény

2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

2.6.

Képfelismerési tesztfeladatok

1.6.

A tantárgy értékelésének módja

X X X X X

X X

X

Táblakatalógusok, poszterek, fénykép- és diagyűjtemény

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

335

2. Természetvédelmi szaktechnikusi gyakorlat 2.1.

64 óra


A természetvédelem szabályozása és a természetvédelmi szakigazgatás dokumentumainak, jellemző kommunikációjának, a hatósági és az állampolgári együttműködés folyamatainak gyakorlati megismerése, alkalmazása. Pályázathoz kapcsolódó résztevékenységek gyakorlati megoldása. Az államigazgatási határozat, hatósági nyilvántartás, ellenőrzés, jogorvoslat, végrehajtás gyakorlati működése. Részvétel természetvédelmi hatósági ellenőrzésen, szabálysértési eljárásokban, őrszolgálati munkákban. Kapcsolattartási, kommunikációs formák megismerése, előadások, interpretációk készítése. A gyakorlat fontos célja, hogy szerepjátékok segítségével fejlessze a tanulók önismeretét, és lehetővé tegye, hogy a tanulók szembesüljenek saját kommunikációs készségeikkel és stílusukkal, azok hatékonyságával, probléma-meglátó, és megoldó képességeikkel. A tantárgy felkészíti a hallgatót a teamben való munkára, a csoportos kommunikációs helyzetekben való aktív közreműködésre és a konfliktusok megoldási lehetőségeire. 2.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak A környezetvédelmi technikus alap szakképesítésen megszerzett tudásra, valamint a Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek tantárgy elméleti ismereteire építünk a gyakorlati oktatás során. 2.3.

Témakörök 2.3.1.

Ökológia gyakorlat

44 óra

Részletesen ismerjék meg és képesek legyenek alkalmazni a gyakorlatban is az ökológiai szerveződési szintek sajátos fogalomrendszerét, az élő közösségek ökológiai kapcsolatrendszerét. Értelmezik és felismerik az antropogén hatások élő közösségekre gyakorolt hatásait a „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan" alapelv alapján. Terepi felmérések alapján összehasonlító elemzés végzése egy magadott természeti területre az elmúlt 50-100 év adatai, térképei alapján. A klímaváltozás eredményeként megjelenő új, invazív fajok felismerése, hatásuk elemzése. Az ökológiai lábnyom adatainak értelmezése, nagyságának hatása régiókra, országokra, nagyobb térségekre. Felismerik a terepen az ökológiai rendszereket, a védett növényeket és állatokat, valamint a védett természeti és kultúrtörténeti értékeket.

336

2.3.2.

Szakigazgatás, szabályozás gyakorlat

20 óra

A természetvédelemmel kapcsolatos dokumentumok, tervek ismerete, rendszerezése. Térképek, tervrajzok értelmezése, használata. Térképek, helyszínrajzok nyilvántartása. Élőhely térképezés, biotikai adatok nyilvántartása. Természetvédelmi információk fotogrammetriai kiértékelése, számítógépes információs és értékelési rendszerek alkalmazása. Természetvédelem a gyakorlatban – fajvédelmi programok. Időszakos lezárások, területi korlátozások a védett területeken. Fokozottan védett állatok szaporodási időszakára, fokozottan védett növények fejlődési idejére életbe léptetett korlátozások, speciális természetvédelmi feladatok gyakorlati alkalmazása. A természetvédelem területén alkalmazott írásbeli és szóbeli kommunikáció alkalmazása. A gyakran előforduló írásos és szóbeli kommunikációs formák, kommunikációs helyzetek gyakorlása. Felkészíti a tanulót a teamben való munkára, a csoportos kommunikációs helyzetekben való aktív közreműködésre Részvétel a természetvédelmi hatósági ellenőrzésben, eljárásban, természetvédelmi őrszolgálatban. Természetvédelmi érdekek megsértéséhez kapcsolódó szabálysértési dokumentáció készítése, jegyzőkönyvek írása. 2.4.

A képzés helyszíne Tanterem Természetvédelmi hatóság irodája Terepbejárás

2.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák Tantermi szituációs feladatok a hatósági eljárásra, az őrszolgálatra. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Alkalmazott oktatási módszer neve szerepjáték szimuláció megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás

A tanulói tevékenység szervezeti kerete csopor egyéni osztály t X X X X X X X

337

Alkalmazandó eszköz


1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3.

Osztálykeret

1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk Térkép, tervrajz értelmezése Élőhely térkép készítése Komplex információk Esetleírás készítése Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat

Csoportbontás

1.


Sorszám


X

X

X X

X X X

X X X

X X

X X

X X

X X X X X X

338


6. 6.1. 6.2. 6.3.

Szolgáltatási tevékenységek Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Szolgáltatási napló vezetése Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

X

X

X X

X

Távcső, GPS, fényképezőgép


339

A 10876-12 azonosító számú Természetvédelmi mérések megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

340

A 10876-12 azonosító számú Természetvédelmi mérések megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Terepi mérések, értékelések

10876-12 Természetvédelmi mérések

Természetvédelmi mérések gyakorlat Laboratóriumi mérések, értékelések

Természetvédelmi mérések


x

x

FELADATOK Előkészíti, megtervezi a vizsgálatot Helyszíni méréseket, vizsgálatokat végez

x

Értékeli a mérési adatokat

x

Dokumentálja a vizsgálati eredményeket

x

x

x

x

Természetkárosítás mérését, értékelését végzi

x

Természetvédelmi méréseket végez és értékel

x

x

Nyilvántartást vezet

x

x

Adatszolgáltatást végez

x

Anyag- és eszközgazdálkodást végez

x

x

Ellenőrzi a terepi mérőberendezéseket

x

x

Kárelhárítási munkákban részt vesz

x

x

Helyszínen felszíni vízvizsgálatokat végez

x

Elvégzi a szükséges számításokat Az eredményeket dokumentálja

x

Állapotértékeléseket készít

x

x

x

x

x x

Védett növényfajok állományvizsgálatát végzi

x

Védett állatfajok állományvizsgálatát végzi

x

Élőhely térképezést végez

x

x

Erdőtípusok meghatározását végzi Természetvédelemhez kapcsolódó területméréseket végez A vonatkozó munkavédelmi előírásokat betartja, betartatja

x

x

x

x

341

x

x

SZAKMAI ISMERETEK A mintavétel, mintakezelés szabályai

x

Helyszíni (terepi) mérési módszerek

x

x

Helyszíni vízvizsgálat szabályai

x

x

Mérési, vizsgálati adatok rögzítésének előírásai

x

Biológiai vizsgálati módszerek

x

Geodéziai mérések Eredmények meghatározásához szükséges segédletek (határozók) Vizsgálati jegyzőkönyvek készítése

x

x

x

x x

x

x

x

A tűzvédelmi szabályzat előírásai Munka és balesetvédelmi követelmények betartása SZAKMAI KÉSZSÉGEK

x

x

x

x

Diagram olvasása, értelmezése, készítése

x

x

x

x

x

Mérőeszközök, mérőműszerek használata Terepi eszközök használata

x

Szövegszerkesztés, táblázatkezelés

x

Információforrások kezelése

x

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás

x

x

x

Pontosság

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Megbízhatóság TÁRSAS KOMPETENCIÁK Közérthetőség

x

Határozottság Kommunikációs rugalmasság

x MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Rendszerező képesség

x

Problémaelemzés

x

Következtetési képesség

342

3.


32 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja Ismerje meg az egyes természeti, illetve környezeti elemek természetvédelemhez kapcsolódó, speciális mérési lehetőségeit, technológiáját, protokollját. Alkalmazza a különböző mintavételi eljárásokat. Értékelje a rendelkezésére álló eredményeket, végezze el azok alapján az egyes környezeti elemek minősítését. 3.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak A környezetvédelmi technikus alap szakképesítés megszerzése során elsajátított alábbi ismeretekre építünk a tantárgy oktatása során: Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi mérések alapjai Fizikai, kémiai, biológiai vizsgálati eljárások alapjai A vízminősítés alapelvei, módszerei A levegőminősítés alapelvei, módszerei A talajminősítés alapelvei, módszerei Klasszikus és műszeres analitikai elemző módszerek Mikro- és makrobiológiai vizsgálati módszerek 3.3.

Témakörök 3.3.1.


32 óra

Természetvédelmi mintavételi eljárások (természetvédelmi protokoll). Szabványos mintavételi módszerek a növénytársulások, növénypopulációk monitorozására. A természetvédelmi laboratóriumi és terepi mérések műszerei, berendezései, segédeszközei. Terepi és laboratóriumi mérések, vizsgálatok. Alacsonyabb rendű állatfajok monitorozása, magasabb rendű állatfajok monitorozása. Védett természeti értékek állapotának műszeres és analitikai vizsgálata, a károsodás mértékének és a károkozó elemeknek a meghatározása. Élőhelyek, társulások vizsgálata, biotikus index meghatározása, természetvédelmi értékelés. Cönotipusok ismerete, elkülönítése, értékelése. A Nemzeti Biodiverzitás-Monitorozó Rendszer elemeinek megismerése. A monitorozás informatikai alapjai. A természetvédelmi térinformatika alapjai, használata a monitorozás során. Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer ismerete (Á-NÉR). Ökológiai mutatók (T, W, R, N, Z) alapján élőhelyek értékelése. Természetvédelmi Érték kategóriák ismerete, élőhelyek minősítése ezek alapján. Degradációs tényezők, degradációs jelenségek felismerése. Víztér-tipológiai törzsadattár (V-NÉR). Felszíni vizek természetvédelmi szempontú vizsgálata és minősítése. Laboratóriumok, műhelyek, szabadban végzett munkák munkavédelmi előírásai.

343

3.4.A képzés helyszíne Szaktanterem Laboratórium Terep 3.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás megbeszélés Szemléltetés, képvetítés

A tanulói tevékenység szervezeti kerete csopor egyéni osztály t X X X X X X X



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám



Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése

Számítógép terem szélessávú internet elérhetőséggel

X X X X X

344

Laboratórium, protokollok

2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Képi információk Mérőműszer sematikus rajzának értelmezése Sematikus rajzkészítés a vizsgálatról, a vizsgált tárgyról

X X X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Komplex információk Jegyzetkészítés a mérésről kérdéssor alapján Mérési eredmények helyszíni értékelése szóban felkészülés után


345

4. Természetvédelmi mérések gyakorlat

72 óra

4.1. A tantárgy tanításának célja Ismerje meg a természeti, illetve környezeti elemek természetvédelemhez kapcsolódó, speciális mérési lehetőségeit, térinformatikai adatkezelés technológiáját, protokollját. Alkalmazza a különböző mintavételi eljárásokat. Értékelje a rendelkezésére álló eredményeket, végezze el azok alapján az egyes környezeti elemek minősítését. 4.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak A környezetvédelmi technikus alap szakképesítés megszerzése során elsajátított alábbi ismeretekre építünk a tantárgy oktatása során: Vizsgálati mintavételek és laboratóriumi mérések alapjai A vízminősítés alapelvei, módszerei A levegőminősítés alapelvei, módszerei A talajminősítés alapelvei, módszerei Klasszikus és műszeres analitikai elemző módszerek

4.3.

Témakörök 4.3.1.

Laboratóriumi mérések, értékelések

24 óra

Természetvédelmi mintavételi eljárások. Mintavétel eljárásai, minták fajtái, minták előkészítése (természetvédelmi protokoll). Szabványos mintavételi módszerek a növénytársulások, növénypopulációk monitorozására. Alkalmazott mérőműszerek, berendezések, segédeszközök. Helyszíni és laboratóriumi mérések, vizsgálatok. Védett természeti értékek állapotának műszeres és analitikai vizsgálata, a károsodás mértékének és a károkozó elemeknek a meghatározása. Terepi minták laboratóriumi vizsgálata, értékelése, jegyzőkönyv készítése. Laboratóriumi mérések speciális tűz- és munkavédelmi előírásai.

4.3.2.

Terepi mérések, értékelések

48 óra

Terepi mintavételek, helyszíni mérések, műszeres vizsgálatok elvégzése. Terepi térképészeti, térinformatikai mérések, értékelések, populációvizsgálatok elvégzése. Alacsonyabb rendű állatfajok monitorozása (egyelés, fűhálózás, talajcsapdázás, fénycsapdázás, kopogtatás). Magasabb rendű állatfajok monitorozása (hal monitoring, széles sávvizsgálat, folt vizsgálat, ország szintű monitorozás, madár-, denevérgyűrűzés, élve fogó csapdák használata, akusztikus adatok gyűjtése, köpet-, hulladék analízis). A természetvédelem szempontjából fontos állat- és növényfajok megismerése, az élettelen természeti értékek – különösen a védett ásványok, régészeti értékek – ismerete. Felszíni vizek természetvédelmi szempontú vizsgálata és minősítése, különös tekintettel az eutrofizációra, szikesedésre (ex lege szikes-tavak azonosítása), savanyodásra (ex lege lápok ismerete), valamint a vízhozamra (ex lege források). 346

Degradációs tényezők, degradációs jelenségek felismerése. Tájszintű monitorozás. Abundancia, dominancia vizsgálatok. 4.4. A képzés helyszíne Környezetvédelmi és természetvédelmi laboratórium Természeti környezet, védett területek 4.5.


A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kooperatív tanulás megbeszélés szemléltetés




1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

x

x

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése

x x x

347

x

Osztálykeret

Csoportbontás

1.


Sorszám


x


2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok helyszíni ismertetése szóban Komplex információk

x

Elemzés készítése tapasztalatokról Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Esemény helyszíni értékelése szóban felkészülés után Csoportos munkaformák Információk rendszerezése mozaikfeladattal

5.2.


5.3. 6. 6.1.

Csoportos helyzetgyakorlat Gyakorlati munkavégzés Műveletek gyakorlása

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x x

x 7.

Laboratóriumi, terepi mérőeszközök Laboratóriumi, terepi mérőeszközök

Vizsgálati tevékenységek körében

7.1.

Terepi mérési gyakorlat

x

7.2.

Vegyészeti laboratóriumi mérések

x

7.3.


x

terepi mérőeszközök Laboratóriumi mérőeszközök


348

A

10877-12 azonosító számú Gazdálkodás és turizmus a védett területeken megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

349

A 10877-12 azonosító számú Gazdálkodás és turizmus a védett területeken megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Ökoturisztika gyakorlat

Agrárkörnyezetgazdálkodás gyakorlat

Természetvédelmi kezelés gyakorlat

TermészetÖkoÖkovédelmi turisztik turiszti kezelés, agrára ka környezetgazd gyakorla . gyakorlat t

Ökoturisztika

Gazdálkodás a védett területeken

Agrárkörnyezetgazdálkodás

Agrárkörnyezetgazdálkodási programok

Rekultiváció, revitalizáció

10877-12 Gazdálkodás és turizmus a védett területeken

Természetvédelmi kezelés

Természetvédelmi kezelés, rekultiváció, revitalizáció

FELADATOK Erdők egészségügyi vizsgálatát végzi Természetkímélő erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásában részt vesz Gazdasági tervek készítésében részt vesz Havária tervek készítésében részt vesz Helyszíni szemlén részt vesz Meghallgatáson részt vesz Jegyzőkönyvet készít Pályázatok elkészítésében vesz részt Engedélyezési eljárásokhoz adatot szolgáltat Kezelési tervek készítésében vesz részt Helyreállítási és fejlesztési tervek készítésében vesz részt Park- és gyepfenntartásban vesz részt Rekultivációs munkákban vesz részt Lakossági környezettudat fejlesztésében vesz részt Kapcsolatot tart az ügyfelekkel Kapcsolatot tart a lakossággal

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x

x

x x

x

x

x x

x x

x

x

x x

x x x

x

x

x

x x

x x

350

x

x

x

x

x

x

x

x

Természetvédelmi érdekek megsértése esetén eljár Hálótérkép szerinti nyilvántartást vezet, fotogrammetriai kiértékelést végez Gazdálkodási egység szerinti nyilvántartást vezet Természetkárosítás mérését, értékelését végzi Ökológiai gazdálkodásban részt vesz Alkalmazza a fenntartható fejlődés elvét a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén Természetkímélő mezőgazdálkodási módszerek alkalmazásában részt vesz Ismeri a turizmus környezetkímélő fejlesztési irányait Értékeli a tömegturizmus védett természeti értékekre gyakorolt hatását Védett területeken bemutató túrákat vezet Természetvédelemmel kapcsolatos előadásokat tart

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Fenntartható termelési és fogyasztási szokások Ökológiai alapok Fenntartható mezőgazdasági termelés és környezeti, technológiai feltételei A növénytermesztés környezeti hatásai Növénytermesztési, növényápolási technológiák Kertészeti, gyümölcs- és szőlőkultúrák fenntartási és kezelési technológiái Nádgazdálkodás, nádhasználat Földművelés és talajhasználat Talajművelési technológiák

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

351

x x

x

x

x

x x

x

Környezetkímélő tápanyaggazdálkodás A növényvédelem környezeti hatásai A növényvédelemmel kapcsolatos szabályozás Az állattenyésztés környezeti hatásai Állattartási technológiák Halgazdálkodás, halászati hasznosítás Vadgazdálkodás Erdőgazdálkodás környezeti hatásai Komposztálás folyamata Termelési hulladékgyűjtés szabályai Mezőgazdasági munkagépek típusai A tömegturizmus környezeti hatásai A környezetkímélő turizmus jellemzői A falusi és az ökoturizmus Ismeretterjesztő ökoturisztikai programok szervezése és vezetése Köznyelvi beszédkészség Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés, prezentáció Információforrások kezelése Térbeli tájékozódás Döntésképesség Mozgáskoordináció (testi ügyesség), állóképesség

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x x SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK x x x x x x x x x

352

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK x x x x x

Kapcsolatteremtő képesség Meggyőzőkészség Tolerancia

x x x

x x

x x x

MÓDSZER KOMPETENCIÁK Problémafelismerő- és megoldó képesség Rendszerben való gondolkodás Ellenőrző képesség

5.

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Természetvédelmi kezelés, rekultiváció, revitalizáció 5.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló ismerje a különböző kezelési terveket, kezelési kezelési terv formai és tartalmi követelményeit. A kiemelt szolgáló tervek értelmezése és alkalmazása a helyi természetkárosítás formáit, forrásait. Kapjon képet lehetőségekről és módszerekről, tervek készítéséről.

x x

x

x

56 óra módokat, a természetvédelmi fontosságú fajok megőrzését viszonyokra. Ismerje fel a a különböző rekultivációs

5.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak A környezetvédelmi technikus alap szakképesítés megszerzése során elsajátított alábbi ismeretekre építünk a tantárgy oktatása során: Élőhely és tájvédelem, populációvédelem alapjai Külső és belső tervek készítésének szabályai Az ember és a természeti környezet A környezet gazdasági értelmezése A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Műszaki informatikai alapfogalmak Környezetvédelmi pályázatok készítése 5.3.

Témakörök 5.3.1.

Természetvédelmi kezelés

28 óra

Természetvédelmi kezelési tervek készítése. Megalapozó dokumentáció: fizikai- biológiai-, gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők megismerése. Természetvédelmi kezelési célkitűzések. Részletes természetvédelmi kezelési terv: természetvédelmi stratégiák, részletes kezelési előírások készítése. „C” típusú kezelési terv, a védetté nyilvánítási rendelet tartalmi eleme. Natura 2000 területek speciális kezelési terve. Fajmegőrzési tervek készítése. Populációk fenntartása, élőhelyek fenntartása. Védett természeti területek fenntartása, kezelése (vizes területek, gyepek, erdők).

353

5.3.2.

Rekultiváció, revitalizáció

28 óra

Természetkárosítás, természeti értékekre gyakorolt hatásuk felismerése. A természetvédelmi kármentesítés szabályai, tényfeltárási dokumentáció, beavatkozási terv, záró dokumentáció. Tájsebek kialakulásának forrásai, a rekultiválás fontossága, munkafolyamatai. A technikai és a biológiai rekultiváció. Természetben bekövetkező változások értékelése, hatásának jellemzése, monitoring rendszer kialakítása. Talajvédelem, erdőtalaj védelem. Élőhelyek védelme, táj védelme. Helyes területhasználat. Termőföld rendeltetésének megváltoztatása. Kihelyezett létesítményekkel kapcsolatos előírások, fenntartási kötelezettség. Természetvédelmi területek tűzvédelme. A külterületi tűzgyújtás szabályai, tűzoltással összefüggő természetvédelmi követelmények. A spontán szukcessziós folyamatok kihasználása a rekultiváció tervezése során. Rekultivált területek hasznosítása. Revitalizáció. Természetvédelmi, vízgazdálkodási, gazdasági revitalizáció. Revitalizált területek fenntartása, kezelése. 5.4. A képzés helyszíne Természetvédelmi szaktanterem Természeti környezet Agrár-környezetgazdálkodás területe 5.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat kiselőadás vita szemléltetés kooperatív tanulás


354



1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

3.


3.1.

Esetleírás készítése Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással

3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám



x x

x x

x

x x

x

x x x x

x

x

x x x

x

x x x


355

6. Agrár-környezetgazdálkodás

64 óra

6.1. A tantárgy tanításának célja Az agrár-környezetgazdálkodás elméleti alapjainak és gyakorlati alkalmazási területeinek bemutatása. A környezet-, természetvédelem és a mezőgazdaság kapcsolatának, a nemzetközi és a hazai természet- és környezetvédelmi programoknak és a gyakorlatban alkalmazott eljárásoknak a megismerése. 6.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak A környezetvédelmi technikus alap szakképesítés megszerzése során elsajátított alábbi ismeretekre építünk a tantárgy oktatása során: Műszaki alapfogalmak Műszaki informatikai alapfogalmak A környezet gazdasági értelmezése Az ember és a természeti környezet Élőhely és tájvédelem, populációvédelem alapjai A főbb termelési technológiák környezetre gyakorolt hatásai Globális környezetvédelmi problémák Külső és belső tervek készítésének szabályai 6.3.

Témakörök 6.3.1.

Agrár-környezetgazdálkodási programok

20 óra

A mezőgazdasági termelés környezetre gyakorolt hatásai. Az Agrár-környezetgazdálkodás meghatározása. Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete az EU-ban és Magyarországon. Agrár-környezetgazdálkodási programok az EU-ban és Magyarországon. Magyarország természeti adottságainak ismerete. A természetvédelem modelljei, stratégiái, zónarendszere. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), az EU aktuális Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programjának (AVOP) ismerete. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése. Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási program. Szántóföldi, gyepgazdálkodási, valamint ültetvényekre vonatkozó agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramok. Vizes élőhelyekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogramok. A Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) ismertetése. A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az MTÉT területeken. A NAKP térségi programjainak ismertetése – MTÉT területek és tájközpontok, mintagazdaságok bemutatása.

356

6.3.2.

Gazdálkodás a védett területeken

44 óra

A mezőgazdaság környezet- és természetkárosító hatásainak ismertetése. Fenntartható mezőgazdálkodás. Mezőgazdasági termelési alternatívák. Zonális és horizontális rendszerek. A védett természeti területek gazdálkodási alapelvei. Természetvédelmi szempontból fontos élőhelytípusok, agrár-ökoszisztémák és gazdálkodási rendszerek. Növénytermesztés védett természeti területen. Állattartás védett természeti területen. A növénytermesztés és az állattartás összehangolása. Őshonos állatfajták használata a védett területeken folytatott gazdálkodásban. A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. Vizes élőhelyek és ártéri területek hasznosítási lehetőségei. Természetvédelmi területeken erdő-, gyep-, és nádgazdálkodási tevékenység szervezése és felügyelete. Hal- és vadgazdálkodás a természetvédelmi területeken. Erdő- és mezőgazdasági üzemi feladatok ismerete, gyakorlati ellátása. Földhasználat, földvédelem, természetvédelem. 6.4.

6.5.

A képzés helyszíne Tanterem Termelő üzem Erdészet A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4.

Alkalmazott oktatási módszer neve magyarázat megbeszélés projekt szemléltetés


357



1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Képi információk Kezelési, rekultivációs térképek értelmezése Agrár-környezetgazdálkodási térképek értelmezése, elemzése

Osztálykeret

1.

Csoportbontás


Sorszám


x

x


x

x x x x

x x x x

x

x x


358

7. Ökoturisztika

32

óra

7.1. A tantárgy tanításának célja A turizmus és a természetvédelem kapcsolata. A természeti értékbemutatás lehetőségeinek megismerése. A zöld turizmushoz kapcsolódó bemutatóhelyek kialakítása, kiadványok készítése. Szakvezetés és iskolai programok a védett területeken. 7.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak A környezetvédelmi technikus alap szakképesítés megszerzése során elsajátított alábbi ismeretekre építünk a tantárgy oktatása során: A természetvédelem fogalma, célja, aktív, és passzív természetvédelem Élőhely és tájvédelem, populációvédelem alapjai Környezet- és természetvédelmi tárgyú hazai és nemzetközi jogszabályok Védetté nyilvánítás, védettségi kategóriák, országos és helyi jelentőségű védett értékek A víz minősége és a víz tulajdonságai Munka- és tűzvédelmi szabályok 7.3.

Témakörök 7.3.1.

Ökoturisztika

32 óra

Ökoturisztikai alapok. Szakmai idegenvezetés a védett területeken. Tanösvények, bemutató utak kialakítása és működtetése természetvédelmi területeken. Idegenforgalom számára megnyitott barlangok üzemeltetése, barlangi túravezetés. Geoparkok kialakítása. Tömegsport, technikai sport tevékenységek lehetősége és szabályozása védett természeti, illetve Natura 2000 területeken. Természetvédelemmel kapcsolatos információ szolgáltatás, közönségkapcsolatok. Kiadványok, ismeretterjesztő füzetek készítése. Települések környezet- és természetvédelmi programjainak kidolgozása. Települési zöldfelület-gazdálkodási és -fenntartási feladatok ismerete. Szakmai programok vezetése erdei iskolában, zöld óvodában; erdei iskolák működtetése. 7.4.

A képzés helyszíne Tanterem Természetvédelmi terület Nemzeti parki bemutatóhelyek

359

7.5. A tantárgy elsajátítása tevékenységformák

Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

során

alkalmazható

sajátos

módszerek,

tanulói

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási Alkalmazandó eszköz módszer neve csopor egyéni osztály t magyarázat x elbeszélés x kiselőadás x x Kooperatív tanulás x szemléltetés x A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám



x x x x x x

x x

x x

x x


8. Természetvédelmi kezelés, agrár-környezetgazdálkodás gyakorlat

112

óra

8.1. A tantárgy tanításának célja Képesek legyenek alkalmazni a gyakorlatban a természetvédelmi kezelés elméleti ismeretanyagát, felismerni az élő közösségek ökológiai kapcsolatrendszerét. A természetvédelemmel kapcsolatos dokumentumok, tervek ismerete, rendszerezése. Térképek, tervrajzok értelmezése, használata. Térképek, helyszínrajzok nyilvántartása. Élőhely térképezés, biotikai adatok nyilvántartása. Természetvédelmi információk fotogrammetriai kiértékelése, számítógépes információs és értékelési rendszerek alkalmazása. A gyakran előforduló írásos és szóbeli kommunikációs formák, kommunikációs helyzetek gyakorlati ismerete. 8.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak A két kapcsolódó tantárgyban elsajátított elméleti ismeretek.

8.3.

Témakörök 8.3.1.

Természetvédelmi kezelés gyakorlat

50 óra

Természetvédelmi kezelési tervekhez kapcsolódó adatgyűjtés, adatfeldolgozás, tervkészítés. Természetvédelmi stratégiák, részletes kezelési előírások készítése. Természetvédelmi kezelési célkitűzések. Natura 2000 területek speciális kezelési terve. Fajmegőrzési tervek készítése. Populációk fenntartása, élőhelyek fenntartása. A természetvédelmi kármentesítéshez kapcsolódó tényfeltárási dokumentáció, beavatkozási terv, záró dokumentáció összeállítása. A rekultiválás munkafolyamatai. A technikai és a biológiai rekultiváció a gyakorlatban. Rekultivált területek hasznosítása. Biológiai monitoring rendszerek működtetése. Természetvédelmi, vízgazdálkodási revitalizáció alap-munkafázisai a terepen. Revitalizált területek fenntartása, kezelése. Élőhelyek védelme, tájvédelem. Talajvédelem, erdőtalaj védelem. 8.3.2.

Agrár-környezetgazdálkodás gyakorlat

62 óra

Minta agrár-környezetvédelmi program összeállítása az EU-s és a magyarországi szabályozás alapján. A NAKP térségi programjainak ismertetése – MTÉT területek és tájközpontok, mintagazdaságok működésének megismerése. Fenntartható mezőgazdálkodás gyakorlati példái. Őshonos állatfajták használata a védett területeken folytatott gazdálkodásban. A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. Agrár-környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó adatgyűjtés, adatkezelés, gazdálkodási napló vezetése. Erdőleltár, felmérések és földmérő munkák végzése. Vizes élőhelyekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási célprogramok. Természetvédelmi területeken erdő-, gyep-, és nádgazdálkodási tevékenység szervezése és felügyelete. Hal- és vadgazdálkodás a természetvédelmi területeken. 361

Erdő- és mezőgazdasági üzemi feladatok ismerete, gyakorlati ellátása. Földhasználat, földvédelem, természetvédelem gyakorlati összehangolása. 8.4.

A képzés helyszíne Számítógép terem szélessávú internet elérhetőséggel Rekultivált, revitalizált terület Természetvédelmi területen működő üzemek

8.5.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

Sorszá m 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

Alkalmazott oktatási módszer neve szimuláció megbeszélés szemléltetés projekt kooperatív tanulás vita

A tanulói tevékenység szervezeti kerete csopor egyéni osztály t X X X X X X x



1.2. 1.3. 1.4.

Osztálykeret

1.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése

Csoportbontás

1.


Sorszám


X

X

X

X X X

362


2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 4.2. 4.3. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2.

Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Írásos elemzések készítése Tesztfeladat megoldása Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk Térkép, tervrajz értelmezése Élőhely térkép készítése Komplex információk Esetleírás készítése Jegyzetkészítés eseményről kérdéssor alapján Utólagos szóbeli beszámoló Csoportos munkaformák Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Szolgáltatási tevékenységek Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

X X X X X

X X

X X X X X X X

X

X

X


363

9. Ökoturisztika gyakorlat

32

óra

9.1. A tantárgy tanításának célja A turizmus és a természetvédelem gyakorlati kapcsolata. A természeti értékbemutatás formái, gyakorlata. A zöld turizmushoz kapcsolódó bemutatóhelyek, erdei iskolák kialakítása, üzemeltetése. Ökoturisztikai ismeretterjesztő anyagok összeállítása. Szakvezetés és iskolai programok a védett területeken. Kommunikációs, szakvezetési és oktatási gyakorlatok szakmai irányítás mellett. Speciális munka- és balesetvédelmi előírások ismerete. 9.2. Kapcsolódó szakmai tartalmak Az Ökoturisztika elméleti tantárgyban elsajátított ismeretek. 9.3.

Témakörök 9.3.1.

Ökoturisztika gyakorlat

32 óra

Gyakorlati szakmai idegenvezetés a védett területeken. Tanösvények, bemutató utak és a kapcsolódó terepi létesítmények kialakítása és működtetése természetvédelmi területeken. Speciális baleset- és tűzvédelmi ismeretek alkalmazása a bemutatóhelyek, tanösvények kialakítása során. Idegenforgalom számára megnyitott barlangok üzemeltetése. Kiadványok, ismeretterjesztő füzetek szakmai anyagának összeállítása. Erdei iskolai, zöld óvodai elméleti és terepi foglalkozások programjainak összeállítása, levezetése. Kommunikáció, ismeretátadás, viselkedés a szakmai vezetések, az oktatás, a közönségkapcsolat során. Együttműködés a falusi turizmus területén működő személyekkel, vállalkozásokkal. 9.4.

9.5.

Sorszá m 1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6.

A képzés helyszíne Tanösvények, barlangok Erdei iskola Nemzeti parkok bemutatóhelyei A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek A tanulói tevékenység szervezeti kerete Alkalmazott oktatási Alkalmazandó eszköz módszer neve csopor egyéni osztály t vita x elbeszélés x kiselőadás x megbeszélés x szemléltetés x x szerepjáték x

364


1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3. 3.1. 3.2. 4. 4.1. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 6. 6.1. 6.2.

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Tapasztalatok utólagos ismertetése szóban Képi információk Térkép, tervrajz értelmezése Térkép készítése Komplex információk Esetleírás készítése Csoportos munkaformák Feladattal vezetett kiscsoportos információfeldolgozás Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Csoportos helyzetgyakorlat Szolgáltatási tevékenységek Részvétel az ügyfélfogadáson, esetmegfigyelés Önálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

Osztálykeret

Csoportbontás


Sorszám



x x x x x

x x x x X

X X

X

X X X X

X

X

X

X


KÖRNYEZETVÉDELEM VÍZGAZDÁLKODÁS

Recommend Documents