Környezetvédelem (KM002_1)

2016.09.09.

Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem (KM002_1) 1. A környezetvédelem alapjai 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék 1


Béka tanmese

• Vida Gábor: Helyünk a bioszférában – előszó ld. pdf http://www.interkonyv.hu//index.php?page=getpdf&me dia_id=5&method=inline

2

1

2016.09.09.


Bevezetés

• Húsvét-sziget • Mezopotámia • Szent Máté-szigeti rénszarvasok • Felvilágosodás: ”elszaggatta az emberi tevékenységeket féken tartó hagyományos kötelékeket”, elkezdődik a haladás eszméjének diadalútja

• A Föld természeti kincseit mára nemzetközi nagyvállalatok igyekeznek birtokukba venni • A gyors fejlődést szolgáló gazdasági és pénzügyi rendszer az embert teszi rendszerének eszközévé és kiszolgáltatottjává, felmorzsolja a természeti környezetet •  Ősi életmódunk

3


4

2

2016.09.09.


Szent Máté szigeti rénszarvasok egy csoportja 1963 júliusában

ennyi maradt…

5


F: Domokos E.

A Szent Máté sziget rénszarvas-állományának alakulása (egyedszám)

6

3

2016.09.09.


F: Domokos E.

Az emberiség lélekszámának alakulása (millió fő)

A rénszarvas és az emberi populáció változásának viszonya (relatív értékek) 7


A környezet fogalma

• ~: a világ azon része, amelyben élünk és tevékenykedünk • A Föld élővilágának élettere: bioszféra: – földkéreg (litoszféra) – vízburok (hidroszféra – levegő (atmoszféra) élőlények által benépesített területei

8

4

2016.09.09.


Atmoszféra

Növény- és állatvilág Talaj Kőzet

Földkéreg

Mag Litoszféra

Földköpeny

Földkéreg (talaj és kőzet)

Földkéreg

Bioszféra (élővilág élettere) Hidroszféra (vízburok) Litoszféra (földkéreg + földköpeny felső része)


Atmoszféra (légkör) 9

Környezeti elemek

• I. Ökoszisztémák alkotói – föld – víz – levegő – élővilág

Táj

• II. Épített környezet – települések – infrastruktúrák 10

5

2016.09.09.


A környezetvédelem folyamatai

• A károkat megelőző védelem • Az okozott károk megszüntetése • A környezet fejlesztése • A természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás Összehangolt cselekvés szükséges! 11


A környezetvédelem részei tájvédelem

természetvédelem

környezetgazdálkodás

környezetkímélő technológiák kifejlesztése és alkalmazása

környezettervezés környezetfejlesztés

környezetállapot-értékelés

hulladékgazdálkodás 12

6

2016.09.09.

A környezetvédelemhez kapcsolódó tudományok


komplex szemléletmód!

• • • • • • • • •

ökológia földtudományok kémia, biológia, orvostudományok fizika, műszaki tudományok matematika, számítástechnika agrártudományok közgazdaságtan, jogtudomány politikatudomány, szociológia, demográfia pedagógia

13


A környezetre hatással vannak:

• népesedési folyamatok • termelés • közlekedés

• fogyasztás • hulladék • az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján • … 14

7

2016.09.09.

A környezetszennyezés primer folyamatai


• Emisszió (kibocsátás, mennyiség/idő, pl. m3/s; g/s stb., pl. a kémény által kibocsátott SO2 mértéke) • Transzmisszió (terjedés) • Immisszió (szennyezettségi érték, mennyiség/térfogat = koncentráció, pl. g/m3; pl. a légkör SO2 koncentrációja)

15


Környezetszennyező anyagok

eredetű termékek

• fűtőanyagok elégetésének termékei • ipari • háztartási, intézményi • mezőgazdasági • katonai tevékenységek termékei

Környezetszennyező források • időbeli eloszlás • eredet • lokalizálhatóság szerint – pontszerű – diffúz

16

8

2016.09.09.


lokális, regionális, globális szinten hatnak

Környezeti ártalmak • kémiai ártalmak • mechanikai hulladékok • zaj- és rezgéshatások

• sugárhatások • természetes és művi környezet károsodásai

védekezés is

• az idegrendszerre ható káros hatások

ezeken a szinteken! 17


Környezeti ártalmak elhárítása

• Műszaki megoldások • Gazdasági eszközök • Tudományok • Oktatás, nevelés, szemléletformálás • Intézményrendszer • Jogi szabályozók 18

9

2016.09.09.


f: Bulla


19

Globális környezeti gondolkozás

• az első nemzetközi összefogások a természetvédelem terén • 1962 – Carson: Néma tavasz c. könyve • 1968: Római Klub • 1972 – Meadows: A növekedés határai • 1972, Stockholm: ENSZ Konferencia az Emberi Környezetről • 1992, Rio de Janeiro: ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia • 2002, Johannesburg: Word summit on Sustainable development • 2012, Rio de Janeiro: Rio+20 ENSZ fenntarthatósági világkonferencia

20

10

2016.09.09.


Meadows modellek

•

1972: The Limit of Growth (A növekedés határai)

•

99 mutató (népesség, iparosodás, élelmiszertermelés, környezetszennyezés, meg nem újuló nyersanyagok)

•

12 modellváltozat az 1900-2100 időszakra: standard modell: változatlan tendenciák (növekvő világ): 1.-2. változat korlátozott gazdasági növekedés: 3.-7. változat stabilizációs kísérletek 8.-12. változat

•

A modellezés eredménye szerint csak a 10. és 11.-es esetén nem jelentkezik súlyos probléma (teljes stabilizáció 1975-ös szinten, teljes stabilizáció késleltetéssel)

•

Megismételt Meadows-modell (1993)

•

Újra megismételt Meadows-modell (2003) 21


1. a Föld népessége 2. az egy főre jutó élelem 3. az egy főre jutó ipari termelés 4. nyersanyagkészletek 5. környezetszennyezés 6. halálozás 7. születésszám

22

11

2016.09.09.



23



24

12

2016.09.09.


25


Cél: zéró gazdasági növekedés Ez senki (fejlett, akkori szocialista, fejlődő) számára nem elfogadható. De elindította a globális problémák körüli gondolkodást. • • • • • • •

Mesarovic-Pestel-modell Bariloche-modell Moira-modell Tinbergen-”modell” Gábor-Colombo-jelentés Leontief-modell László-jelentés

Az emberiségnek globálisan kell cselekednie ahhoz, hogy elkerüljön egy átfogó gazdasági-társadalmi-környezeti összeomlást

26

13

2016.09.09.


Környezetvédelmi konferenciák 1972. Stockholm: az ENSZ 1. Környezeti Konferenciája (Conference of the Human Environment) 113 ország, de szocialisták nem  További szakmai világkonferenciák (jún. 5. környezetvédelmi világnap)  emberek és kormányok felismerték: nem választhatók szét a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem kérdései

27


A Riói Konferencia

1992. Rio de Janeiro: Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája (UN Conference on the Environment and Development) ~30 ezer fő (172 ENSZ tagállam a 178-ból, NGO-k, újságírók) Öt dokumentumot fogadtak el: A, Riói Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről B, Keretegyezmény az éghajlatváltozásról C, Egyezmény a biológiai sokféleségről D, Nyilatkozat az erdőkről E, Feladatok a 21. századra (Agenda 21) akcióprogram gyűjtemény Kevés kézzelfogható eredmény, de hatása tetten érhető a következő évek konkrét megállapodásaiban

28

14

2016.09.09.


A Johannesburgi Konferencia

2002. aug. 26.-szept. 4. Johannesburg (~200 állam): World summit on sustainable development Sok kompromisszum után két dokumentumot fogadtak el: A, Johannesburgi nyilatkozat a fenntartható fejlődésről B, Végrehajtási terv (153 pontban) Újra visszatértek az elvekhez és a kötelezettségvállalásokhoz Hangsúlyos elem: az egészséges ivóvíz és egyes szociális kérdések → 2015-re felére kell csökkenteni azok számát, akik nem jutnak egészséges ivóvízhez ill. napi jövedelmük 1 $ alatt van 29


A Johannesburgi Konferencia (folyt.)

 Az eredményeket sokan kevesellték „a forró kása kerülgetése”  Felvetődő kérdések: • Igény: a fejlődő országok segítése a fejlettek által Igen, de!: afrikai államok annyit vagy többet költenek fegyverkezésre, mint az egészségügyre kiskirályok, korrupció, helyi terror • Fejlett országok mesterségesen alacsonyan tartják a mg-i termékek árát →

ellehetetlenítik a fejletlen országok termelőit 30

15

2016.09.09.


Rio+20 Fenntartható Fejlődés Konferencia

• 2012. június 20-22. Rio de Janeiro • nem vonta meg az eddigi, a fenntarthatóság érdekében tett intézkedések és programok mérlegét • a zöld gazdaság, az energiaügy, a fenntartható városok, az élelmiszer-biztonság, a mezőgazdaság, a természetes vizek és az óceánok, a (globális) környezeti kormányzás kérdéseire koncentrált • egy dokumentumot fogadtak el: „The future we want” (A jövő, amit akarunk) – ez inkább egyfajta kívánsággyűjtemény, mint konkrét és számon kérhető menetrend

31


Rio+20 Fenntartható Fejlődés Konferencia

• két igen jó magyar kezdeményezés: – hazai mintára ENSZ-szintre emelné a jövő nemzedékek biztosának intézményét – az ENSZ emberi jogi nyilatkozatának mintájára, nemzetközi egyezményen alapuló alapjogokat adna az emberen túli létezőknek is • miért nem sikerül a nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés terén? (lásd e diasorozat végét is!) – egyes államok versenyképességének és jelenlegi pozíciójának megőrzését gátolná – egyes államok pedig a legfejlettebb régiókhoz való felzárkózása során egyszerűen nem engedhetik meg a fenntarthatóság „luxusát” 32

16

2016.09.09.


Globális problémák • népesedési problémák és következményeik • adósságválság • a nem megújuló környezeti erőforrások korlátozottsága • a megújuló természeti erőforrások korlátozottsága • regionális feszültségek (katonai) kockázatai • környezeti problémák, környezetszennyezés regisztrált felismerése

33


• • • •

1. A népesedési problémák és következményeik

Kr.e. 8000 (újkőkori mg-i forr. kiteljesedése): ~5 M fő 2-3 ezer év alatt duplázódott a népesség száma (Róm. Bir. idején 160-180 M körüli lehetett) Kr.u. 0-900: 2x: → 900 év alatt duplázódott 900-1600: 2x: → 700 év alatt duplázódott 0,1% alatti népesség növekedés 17. szd.-tól felgyorsulás: 0,3% → 250 év alatt duplázódott 1850-1950: 2x → 100 év alatt duplázódott 1970-es évek: 30 év

• • •  Népességrobbanás

34

17

2016.09.09.


http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc

35


36

18

2016.09.09.


A világ lakosságának változása (forrás: US Census Bureau, 2004) Népesség (milliárd fő)

A világ teljes népessége

10 2048

9 http://www.worldometers.info/hu/ :

8

2016 szept.: 7,448 Mrd fő 2028

2012: 7,046 Mrd fő

7

2013 1999

6

20 15

1987

5

14

1974

4

12 1959

3

13 1922 15

2 1804

37 év

1 118 év

0 1800


1850

1900

1950

2000

2050

37

A Föld országainak népessége, millió fő

GeoHive, 2009

38

19

2016.09.09.


A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint fő/km2

A Föld felszínének %ában

200 fő felett

1

Sűrűn lakott térségek

100-200

1

Jelentősen benépesített térségek

50-100

2

Mérsékelten lakott térségek

10-50

9

Ritkán lakott térségek

1-10

9

1 fő alatt

78

34,9

100

A benépesültség foka

Nagyon sűrűn lakott térségek

Alig lakott, lakatlan térségek A szárazulatok átlagos népsűrűsége

39


40

20

2016.09.09.


• India: 1,25 milliárd fő • a térképen pirossal jelölve: • két indiai tartomány: Bihár 104, Nyugat-Bengál pedig 91 millió fő • Banglades: 157 millió fő • kékkel jelölve: • Kanada 35 millió fő • Ausztrália 31 millió fő • Oroszország 144 millió fő A Föld népességének • USA néhány állama ugyanannyi, 5 százaléka él a kék • Skandinávia • Baltikum és a piros területeken is! • néhány dél-amerikai és afrikai ország ill. része is http://eduline.hu/kozoktatas/2015/7/30/nap_kepe_nepesseg_terkep_G6794L • 350 millió fő, amely a Föld népességének 5 százaléka 41


42

21

2016.09.09.


43


A világ országaiban a népesség megváltozása 2050-ig (forrás: US Census Bureau, 2004)

Csökkenés Növekedés, max. 2x Növekedés, max. 3x Több, mint 3x növekedés

44

22

2016.09.09.


45 http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc


46

23

2016.09.09.


Népességrobbanás

Okok: A, halálozási ráta lecsökkent az orvostud. és az eü. fejlődés miatt (járványok, csecsemőhalandóság csökken) B, globalizáció miatt az élelemmel rosszul ellátott területek helyzete javult (kivándorlások, élelmiszerimport, zöld forradalom a mg-ban)  éhínséges időszak nem járt feltétlenül a lakosság csökkenésével  C, produktív életkor meghosszabbodott A fejlődő országok lakossága esetében az életkor növekedése a produktív korszakba esett, és ezt produktívan ki is használták (korábbi társadalmi beidegződések miatt) 

Nagy népességnövekedésű országokban megnő a fiatal népesség aránya → erősödő népességnövekedési hatás 47


48

24

2016.09.09.


A világ lakosságának növekedési üteme (forrás: US Census Bureau, 2004)

• népességrobbanás viharos szakasza fokozatosan lezárul

• népesedési ütem 2050, 2065 után mérséklődik (8-10 milliárd fővel tetőzés) • 2200 (4 milliárd fő) után egyre lassuló ütemű fogyás


49

A népesedési problémák új aspektusai

A, A világ demográfiai megosztottsága •

lassan vagy egyáltalán nem növekvő népességű országok (átlag 0,8% növekedési ütem, állandóan javuló életszínvonal)

•

gyorsan növekvő lakosságszámú országok

(átlag 2,2% növekedési ütem, az életfeltételek folyamatosan romlanak)

50

25

2016.09.09.


Prognózis néhány ország népességének stabilizálódására (Forrás: World Bank 1985)

Ország

Népesség 1986 (2014*) (millió fő)

Évi növekedés (%) (2007*)

Várható stabil népesség (millió fő)

Változás 1986-hoz

Lassú népességnövekedésű országok Kína

1050 (1366*)

1,0 (0,6*)

1571

1,5-szörös

USA

241 (318*)

0,7 (0,9*)

289

1,2-szeres

Japán

121 (127*)

0,7 (-0,0,9*)

128

1,06-szoros

56 (64*)

0,2 (0,3*)

59

1,05-szörös

Nagy-Britannia

Gyors népességnövekedésű országok Kenya

20 (45*)

4,2 (2,8*)

111

5,6-szeres

Nigéria

105 (178*)

3,0 (2,38*)

532

5-szörös

Etiópia

42 (87*)

2,1 (2,27*)

204

4,9-szeres

Irán

47 (77*)

2,9 (0,7*)

166

3,5-szörös

Indonézia

168 (252*)

2,1 (1,2*)

368

2,2-szeres

India

785 (1247*)

2,3 (1,6*)

1700

2,2-szeres 51


A legnépesebb országok most és a jövőben (forrás: http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc)

2003

2050 (előrejelzés)

Kína 1302 millió

India 1533 millió

India 1050 millió

Kína 1517 millió

USA 291 millió

Pakisztán 357 millió

Indonézia 217 millió

USA 348 millió

Brazília 176 millió

Nigéria 339 millió

Pakisztán 149 millió

Indonézia 318 millió

Oroszország 144millió

Brazília 243 millió

Banglades 144 millió

Banglades 218 millió

Japán 127 millió

Etiópia 213 millió

Nigéria 121 millió

Irán 170 millió 52

26

2016.09.09.


egy nőre eső gyerekszám

diktatúra enyhülése

! 1 gyerekes családmodell bevezetése

korábbi általános vélekedésünk  és a valóság!

születéskor várható élettartam

Simonyi Gy., 2009


54

27

2016.09.09.


55


fejlett  fejlődő népesség száma  életszínvonal

Műholdfelvételekből összerakott kép: a Föld éjszakai kivilágításban (a felvételek értelemszerűen nem egy időben készültek!)

56

28

2016.09.09.


A világ lakosságának eloszlása (forrás: US Census Bureau, 2004)

57



B, A városi népesség növekedése  A fejlődő országokban nem természetes folyamat (társadalmi, gazdasági változásokkal nincs összhangban) 1920 →1985 →2000: 100 millió → 1 milliárd → 2 milliárd fő városi népesség a 3. világban

58

29

2016.09.09.


59



 nagyvárosi fejlődés 1940: 1% 1980: 10% 2000: 18% élt milliós nagyvárosban a nagyvárosok problémái: • nem tudják a szükséges ütemben fejleszteni az infrastruktúrát, nem tudják tartani a városi szolgáltatások színvonalát: • Afrikai nagyvárosok: nincs vezetékes víz, WC stb. • Alexandria: az 1 millió főre tervezett csatornahálózatot 4 millióan használják • Kolumbia: Bogota folyón a fővárostól 120 km-re 7,3 millió colibaktérium (ivásra 100, fürdésre 200 a határérték) • közlekedés, légszennyezés stb. problémák 60

30

2016.09.09.


61


62

31

2016.09.09.


63 http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc


2. Adósságválság

• 1960-70-es évek: gyarmati sorból felszabadult országok: olcsó külső kölcsönre alapozott fejlesztés (pénzfelesleg volt a nyersanyag-árrobbanás miatt) • 1980-as évektől elmélyülő világméretű recesszió → kamatlábak nőttek • drága hitelek, adósságszolgálat • ezen országok gazdaságából hatalmas összegeket vonnak ki → gazdaság visszaesik → még nehezebben fizetnek → egyre mélyülő spirál

• A környezetkímélő technológiákat sem tudják megfizetni, sőt! Életben maradásuk érdekében károkozás a környezetükben (pl. trópusi fakitermelés)

64

32

2016.09.09.


3. A nem megújuló erőforrások korlátozottsága

 Rohamos ipari fejlődés + gyors népesség növekedés  Természeti erőforrások kontrolálatlan kitermelése  Nyersanyag-árrobbanás (olaj: 1974, 1979)  Újrahasznosítás, helyettesíthetőség kérdése, technológiai fejlődés szerepe

65


66

33

2016.09.09.


4. A megújuló természeti erőforrások problémája

A, termőföld  művelhető területek korlátozottsága 34%: mezőgazdasági művelésre alkalmas 36%: semmilyen mezőgazdasági művelésre nem alkalmas 30%: erdő  környezeti problémák • a termőterület extenzív növelésére kevés lehetőség próbálkozások jelentős környezeti károkkal járnak (erdőirtás, szűzföldek feltörése  talajerózió) • intenzívebb használat (öntözés → szikesedés műtrágyázás →….) 67


A Föld talajai

68

34

2016.09.09.


A mezőgazdasági termelés típusai

69


4. A megújuló természeti erőforrások problémája

 Urbanizáció folyamán jelentkező termőterület csökkenés Kína: 1987-1992: szántóterület 5%-át vesztette el az urbanizáció következtében Több autó → több út, garázs stb. Az egy főre eső termőterület folyamatos csökkenése

B, édesvízkészlet Mennyiségi, minőségi problémák (ld. később)

70

35

2016.09.09.


71


5. Regionális feszültségek (katonai) kockázatai

• a fenti (1.-4.) problémák miatt, különösen a fejlődő térségekben, regionális feszültségek léptek/lépnek fel • haditechnika magas szintje  globális környezeti veszélyek Pl. atomveszély

kuvaiti háború: égő olajkutak • 1994-ben ruandai polgárháború: az éhségprobléma helyi megoldása 800 ezer áldozattal • válságos gazdasági, politikai, katonai helyzetben aligha remélhető a környezeti hatásokat kellően mérlegelő döntés

72

36

2016.09.09.


73


6. A környezeti problémák regisztrált felismerése

• A fosszilis energiahordozók túlzott felhasználása miatt fokozódó üvegházhatás, légköri felmelegedés • A műholdas megfigyelések által regisztrált ózonréteg károsodás („ózonlyuk”) • A rohamos erdőirtás, fokozódó talajerózió • Savas esők • A nagyobb részben társadalmi hatásokra felgyorsult elsivatagosodás • A csernobili katasztrófa után kellően tudatosult nukleáris veszély • Az élővilág sokszínűségének veszélyeztetettsége 74

37

2016.09.09.


Az ökonómia csapdájában?

 Rohamosan növekvő népesség  gyors termelésnövekedési kényszer  véges ill. alig bővíthető természeti erőforrások  A termelési kényszer összetevői: • a, fogyasztási kényszer: – több száj többet igényel – az egyén is többet igényel: pazarló fogyasztás, bóvlik, csomagolás, presztízsfogyasztás stb. • b, növekedési kényszer: a politikai stabilitás alapja, GDP-vel mérik – zéró növekedést propagálva nem lehet hatalomra kerülni • c, technológiai kötöttség – átállás a fejlettebb technológiára: drága és többnyire pazarló (pl. TV, számítógép: kidobásra kerülnek!) 75


•

Ökológiai lábnyom: „kereslet”

~: az a terület, amely egyetlen ember hosszú távú fennmaradásához szükséges (fenntartható

módon!) •

terület kell: – az általa felhasznált javak létrehozásához – az általa elfogyasztott energia előállításához – az általa termelt felesleges anyagok ártalmatlanításához és visszaalakításához

•

mértékegysége: globális hektár/fő

•

(a globális hektár olyan területet kifejező mértékegység, amelynek a termékenysége a világátlagnak felel meg)

•

minden ország lakóira más méretű ökológiai lábnyom jellemző

•

kiszámolható nemcsak egyes emberekre, hanem csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is 76

38

2016.09.09.


Ökológiai lábnyom

•

többféle módon számolják

•

leggyakrabban figyelembe vett tényezők: – a táplálék, – a lakásviszonyok, – a közlekedés, – a fogyasztási cikkek és szolgáltatások igénybevétele

•

elemei pl.: – az a terület, ahol a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető

– az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez nélkülözhetetlen – a fa- és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület – a hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tenger – az infrastruktúrához szükséges földterület – az az erdőterület, amely az energiafogyasztás során keletkező szén-dioxidot megköti


A legnagyobb és legkisebb ökológiailag lábnyommal rendelkező országok (2014, ha/fő)

USA Egyesült Arab Emirátus

9,57 8,97

Kanada

8,56

Norvégia

8,17

Új-Zéland

8,13

Kuvait Svédország

8,01 7,95

Ausztrália

7,09

Finnország

7,00

Franciaország

5,74

Magyarország: 3,7 ha/fő

Föld átlag: 2,2 ha/fő Rendelkezésre álló terület a Földön: 1,8 ha/fő

Costa Rica

1,91

Azerbajdzsán Panama Gabon Irán Ecuador Szíria India Angola Örményország Pakisztán Etiópia Tadzsikisztán Burundi Kongó Haiti Nepál Mozambik Banglades

1,91 1,89 1,87 1,85 1,77 1,74 0,76 0,76 0,75 0,67 0,67 0,65 0,63 0,62 0,62 0,57 0,56 0,50

77

78

39

2016.09.09.


Bio(lógiai) kapacitás: „kínálat”

• ~: a rendelkezésre álló bioproduktív területek nagysága (szárazföld és tenger együtt) – jelképezi azt a területet, amely maximálisan rendelkezésre áll arra a célra, hogy a termékek, szolgáltatások iránti igényünket megtermeljük, és a termelt szennyeződéseinket elnyelessük. – nem számol az egyéb vadon élő fajok területigényével!!!

• A rendelkezésre álló biokapacitás és az ökológiai lábnyom különbsége azt a deficitet mutatja, amellyel lehetőségeinket túllépve más országokat vagy a jövő generációkat terheljük, illetve amely még rendelkezésünkre állhat igényeink növelésére. 79


80

40

2016.09.09.


„Ökológiai hitelezők”…

81 Global Footprint Network


…és „ökológiai adós” országok

82 http://www.footprintnetwork.org/images/article_uploads/2012_Annual_Report.pdf

41

2016.09.09.


piros: ökológiai lábnyom nagyobb mint a biokapacitás zöld: ökológiai lábnyom kisebb mint a biokapacitás

83


1987. dec. 19. 2006. szept. 25. 2008. szept. 24. 2010. aug. 21. 2012. aug. 22. 2013. aug. 20. 2014. aug. 19. 2015. aug. 13. 2016. aug. 8.

Ökológiai túllövés • az ökológiai lábnyom nagyobb, mint a rendelkezésre álló terület • túllövés napja: – az az időpont, amikor az emberiség egy évre jutó természeti erőforrás igénye eléri a Föld éves megújulási képessége által előállított erőforrások mennyiségét • innentől a tőkénk feléléséből fedezzük szükségleteinket • kiszámítása: [a világ biokapacitása / a világ ökológiai lábnyoma ] x 365 = Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) • azaz: hány nap alatt éli fel az emberiség a bioszféra rendelkezésre álló teljes biokapacitását

2050. jan. 1. 84

42

2016.09.09.


Global Footprint Network, 2011

85


Belgium Az ökológiai túllövés napja: 2016. febr. 27. volt http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/national_ecological_deficit

86

43

2016.09.09.


Izrael Az ökológiai túllövés napja: 2016. jan. 21. volt http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/national_ecological_deficit

87


Indonézia Az ökológiai túllövés napja: 2015. nov. 27. volt http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/national_ecological_deficit

88

44

2016.09.09.


Írország Az ökológiai túllövés napja: 2015. okt. 29. volt http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/national_ecological_deficit

89


Görögország Az ökológiai túllövés napja: 2015. május 19. volt http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/national_ecological_deficit

90

45

2016.09.09.


Miért nem sikerül a nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés terén?!

91

46

Környezetvédelem (KM002_1)

Recommend Documents