Környezetvédelem (KM002_1)

Széchenyi István Egyetem

Környezetvédelem (KM002_1) 5. Víz/vízvédelem 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék


A Föld vízkészlete Tároló

mennyiség 1000 km3-ben

%

253 900

15,5

8 060

0,5

1 348 000

82,3

27 820

1,69

édesvizű tavak

125

0,01

sós tavak

100

0,01

légkör

12,3

0,0008

vízfolyások

1,25

0,00006

élőlények

1,13

0,00006

~1 638 020

~ 100

litoszféra (kötött víz) litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig) világóceán sarkvidéki és magashegységi jég

Összesen (a Föld vize)

1


A kontinensek vízkészlete mennyiség Tároló

1000 km3-ben

%

litoszféra (szabad víz a felszín alatt 4000 m-ig)

8 060

22,3

sarkvidéki és magashegységi jég

27 820

77,0

édesvizű tavak

125

0,35

sós tavak

100

0,28

légkör

12,3

0,03

vízfolyások

1,25

0,003

élőlények

1,13

0,003

36 120

100

Összesen (kontinensek vize)


A víz természetes körforgása

Po = óceáni párolgás, Co = óceáni csapadék, Ck = szárazföldi csapadék, Pk = a szárazföldek teljes párolgása (Pk = Pv + Pe + Pt), Pv = szabad vízfelszín (tavak, folyók) párolgása, Pe = talajpárolgás (evaporáció), Pt = a növényzet párolgása (transpiráció), L1 = felszíni lefolyás, L2 = felszín alatti lefolyás

2


A víz társadalmi-gazdasági körforgása


A természetes vizek előfordulási típusai

 légköri vizek • csapadék • párolgás  felszíni vizek • vízfolyások • állóvizek – tavak – vizes élőhelyek • óceánok, tengerek

 felszín alatti vizek • parti szűrésű vizek • talajnedvesség • talajvíz • rétegvíz • nem karsztosodott kőzetek hasadékvizei • karsztos kőzetek hasadékvizei: karsztvíz

3


A vízfogyasztás változása az egyes régiókban


A globális vízfelhasználás szerkezete

bal oldali oszlop: vízkitermelés, jobb oldali oszlop: víz(el)fogyasztás a kettő különbsége a szennyvíz mennyisége mezőgazdaság/ipar/kommunális: Afrika: 88/5/7 %, Európa: 33/54/13 %

4


Jelenlegi és várható vízfogyasztás

9


• vízhiányos terület: az egy főre jutó megújuló vízkészletek < 1000 m3/év • vízstresszes terület: az egy főre jutó megújuló vízkészletek = 1000-1700 m3/év

5


Néhány példa a vízhiányos országokra

(Forrás: 1: A világ helyzete 1993 2: ENSZ WWDP)

megújuló vízkészlet (m3/fő/év) 19921 20002 20101 leginkább vízhiányos országok Kuvait 0 10 0 Egyesült Arab Emirátus 120 58 60 Bahama-szigetek 66 Katar 40 94 30 Maldív-szigetek 103 Líbia 160 113 100 Szaúd-Arábia 140 118 70 Málta 80 129 80 Szingapúr 210 149 190 egyéb vízhiányos országok Botswana 710 420 Izrael 330 250 Jemen 240 130 Belgium* 840 870 ország

Hollandia*

660

600

Magyarország*

580

570

*: területüket viszont jelentős vízhozamú folyók szelik át


A 2025-ben várható vízhiányos állapotok (fizikai vízhiány: <500 m3/fő/év, gazdasági vízhiány: 5001000 m3/fő/év)

6



A megújuló vízkészletek területi eloszlása (Forrás: Earth Trends 2006. aug.)

Néhány ország függése a külföldről érkező felszíni vizektől

ország

határon túlról érkező felszíni vizek aránya (%)

Türkmenisztán

98

Szíria

79

Egyiptom

97

Szudán

77

Magyarország

95

Niger

68

Mauritánia

95

Irak

66

Botswana

94

Banglades

42

Bulgária

91

Thaiföld

39

Üzbegisztán

91

Jordánia

36

Hollandia

89

Szenegál

34

Gambia

86

Izrael

21

Kambodzsa

82

ország

határon túlról érkező felszíni vizek aránya (%)

7


Aral-tó

•

táplálója: Amu-Darja és Szír-Darja

•

intenzív gyapot- és rizstermelés a folyók menti öntözőrendszerekkel

•

a tó vízutánpótlása lecsökkent

•

területe csökken, feldarabolódik

•

sótartalma nő (1% → 4,5%)

•

halászat megszűnt

•

só, vegyszerekkel szennyezett homok a parti sávban

•

ma 5 SZU utódállamé a környezeti hagyaték

•

35 M ember függ az öntözéstől ↔ 3,5 M ember szenved a tó csökkenésének ökológiai, gazdasági, társadalmi következményeitől


8


Az Aral-tó 2003-ban

Kazahsztán

Szir-Darja

Üzbegisztán

Amu-Darja (államhatár)

Türkmenisztán


Az Aral-tó 2009-ben

Az Aral-tó képe 2009-ben, amikor a délkeleti medencéje szinte teljesen kiszáradt (NASA) (http://www.origo.hu/tudomany /vilagur/20101116-muholdkepaz-aralto-zsugorodik-reszekrevalik-es-kiszaradt-sos.html)

9


Az Aral-tó 2010-ben

Az Aral-tó képe 2010-ben, amikor a Pamírban történt

hóolvadás részben ismét feltöltötte a délkeleti medencét (NASA) (http://www.origo.hu/tudomany/vilag ur/20101116-muholdkep-az-araltozsugorodik-reszekre-valik-eskiszaradt-sos.html)


Az Aral-tó 2013-ban és 2014-ben

http://earthobservatory.nasa.gov/Features/WorldOfChange/aral_sea.php

20

10


A Kis-Aral tó megmentése

2005

2006

http://www.origo.hu/tudomany/20080707muholdkep-megmentik-az-aralto-egyreszet.html

2006


Csád-tó

•

Szahara déli peremén, Chari és Logone táplálja

•

év nagy része csapadékmentes, nyári monszun csapadékos

•

vándorló félnomád gazdálkodók letelepítése, öntözési program a tó DKi partja mentén az 1960-as évektől

•

1960: 25 000 km², mára 95%-kal csökkent, okok: – csapadékcsökkenés a vízgyűjtőn – a tápláló folyók elöntözése

•

1966-1975 közti 30%-os vízfelület csökkenésből 5% az öntözés miatt

•

1983-1994 közti ¼-ére csökkenésben fele részben az öntözés az ok

•

ökológiai változások

•

vízpótlásának klimatikus háttere miatt van remény a regenerálódásra

11


A Csád-medence

http://pangea.blog.hu/20 15/01/04/vegul_kiszarad _a_csad_to_is 23


A Csád-tó vízszintváltozása, nedves és száraz pediódusok a Száhel-övezetben

https://climatesanity.files.wordpress.com/2007/11/lake_chad_elevation.jpg

http://commons.wikimedia.org/wik i/User:Benedikt.Seidl#mediaview er/File:Sahel_rainfall_timeseries_ de.svg

24

12


A Csád-tó területének csökkenése (19632001) (Forrás: NASA Goddard Space Fight Center alapján)


A Csád-tó 1963-ban és 2012-ben, esős évszakban

13


A Csád-tó 1972-ban és 1987-ben

http://www.afriport.hu/hirek/4393-toment-akcio-afrikaban.html


•

A felszín alatti vizek magas arzéntartalma

DK-Ázsia (Banglades, Himalája előtere, É-India, Nepál) – szennyezett folyókból nyert, tömeges fertőzéseket okozó ivóvíz helyett kutak létesítése – 2,7 mg/l-t is meghaladó arzén (természetes eredetű)

– Bengáliai deltavidék: kb. 36 M ember fogyasztja az arzénes vizet, további 150 M ember van kitéve a szennyezés kockázatának •

Kína, Thaiföld, Tajvan, Argentína, Chile, Mexikó, USA, Magyarország is érintett

14


29


Mexico City

•

~24 millió lakos elővárosokkal

•

vulkánokkal övezett fennsíkon terül el, felszíni vízfolyása nincs

•

korlátozott felszín alatti vizekre próbálta az ivóvízellátást alapozni

•

vízkitermelés gyorsan lesüllyesztette a vízszinteket

•

süllyed a város is (akár 2 cm/hó is lehet egyes részeken!)

•

egyre távolabbról és mélyebb területről látják el vízzel (200 km-ről, 2000 m-rel mélyebbről is!)

•

rendszeres vízhiány, sok helyen nincs is kiépített vízvezetékhálózat, hálózatban eltűnő vizek

•

hiányos szennyvízhálózat → a még hasznosítható felszín alatti vízkészletet is tönkreteszik

15


Szingapúr

• szigeteken elterülő város, 5,4 M fő, 7540 fő/km 2 • 2400 mm/év csapadék • felszín alatti vizek a tengeri eredetű sósvizek betörése miatt nem hasznosíthatóak • csak a csapadékvízre számíthatnak → fenntartható vízhasználat szükséges • víztárolók és hozzátartozó védett vízgyűjtők kialakítása • beépített területekre hullott csapadékot is hasznosítják


A víztárolók elhelyezkedése Szingapúrban (Forrás: Tang 1984 in Gupta-Pitts 1992)

16


Ivóvíz


Ivóvíz helyzet a világban (1.) • • • •

1990: 76% Millenium Development Goal: 88% (2010-ben elértük) 1990-2015: +2,6 Mrd fő számára elérhető 2015: emberiség 91%-a (6,7 milliárd fő) számára elérhető a biztonságos ivóvíz (város: 96%, vidék: 84%) • 4,3 milliárd fő (58%): vezetékes ivóvíz • 663 millió ember nélkülözi a biztonságos ivóvizet – 10-ből 8-uk vidéken él

17


Ivóvíz helyzet a világban (2.)

• 5 fejlődő régió érte el az MDG-t • 4 még nem: Óceánia, szub-szaharai Afrika, Kaukázus és Közép-Ázsia, Észak-Afrika


Ivóvíz helyzet a világban (3.)

147 ország érte el az MDG ivóvíz célkitűzését

18


Az ivóvíz szállításában a legnagyobb terhet a nők vállalják


Higiénia

19


Higiéniai helyzet a világban (1.) • • • •

1990: 54% Millenium Development Goal: 77% 1990-2015: +2,1 Mrd fő számára elérhető 2015: emberiség 68%-a (5 milliárd fő) számára elérhető a megfelelő higiéniai lehetőség (város: 82%, vidék: 51%) – 2,8 milliárd fő (38%): vezetékes szennyvízelvezetés – 0,9 milliárd fő egyedi szennyvízelhelyezés (vízöblítéses WC) – 1,3 milliárd fő egyéb „improved sanitation” (pl. latrina) • 2,4 milliárd: „shared”, „unimproved”, szabadban végző (1,3 milliárd  946 millió fő)


Higiéniai helyzet a világban (2.)

• 4 fejlődő régió érte el az MDG-t • 5 még nem: szub-szaharai Afrika, Óceánia, Dél-Ázsia, DK-Ázsia, Latin-Amerika és a Karibi-térség

20


Higiéniai helyzet a világban (3.)

95 ország érte el az MDG higiéniai célkitűzését


Ivóvíz és higiénia az iskolákban

21


Az ivóvízellátás és csatornázottság alakulása, közműolló hazánkban (forrás: NEKI, 2013)


Vízhasználatok környezetvédelmi problémái • mezőgazdasági vízhasználat – szikesedés, mocsarasodás, vízkészletek túlzott felhasználása

• ipari vízhasználat – mennyiségében nem, minőségében igen

• kommunális vízhasználat – fejlett és fejlődő országok közti különbségek

22


•

•

•

• • • •

Vízkonfliktusok

csökkenő édesvízkészlet  országon belüli vagy országok közötti konfliktusforrás Szíria-Izrael-Jordánia: Jordán-folyó; Golán-fennsík: nemcsak hadászatilag jelentős, hanem a vízügyi beavatkozások ellenőrzésében is Nílus vízgyűjtője: Egyiptom 5000 éves vízhasználati múlt, Nílus szinte teljes vízkészletét felhasználja az öntözéses gazdálkodáshoz  Szudán, Etiópia: szeretné öntözéses gazdaságát fejleszteni a növekvő népesség miatt, de nem teheti meg  kit illett a víz: aki régebb óta használja vagy akinek a területén képződik? Töröko.: Eufráteszből öntöznek, így Szíriába kevés jut, de ő is szeretne öntözni, Irakba még kevesebb jutna India ↔ Banglades: Gangesz India ↔ Pakisztán: Punjab Aral-tó (Szír-darja, Amu-darja elöntözése)


Nemzetközi vízgyűjtő területek

46

23


Az édesvíz konfliktusok okai

47


A vizek minősége

• a vízben végbemenő fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredményeként a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége • vízgyűjtő területet érő természetes és antropogén hatások • vízminőség állandó változásban

24


Vízszennyezések

• időben: – rendszeres (folyamatos) – rendkívüli (havária szerű) • anyag szerint: – klasszikus komponensek (sók, oldott oxigén, szerves anyagok, N-, P-vegyületek) – mikroszennyezők (szervetlen, szerves) – hőszennyezés – radioaktív anyagok – fertőzést okozó mikroorganizmusok

• eredet szerint: – pontszerű – diffúz • megjelenési forma szerint: – felszínen úszó – vízben lebegő – oldott • ágazatok szerint: – települési – ipari – mezőgazdasági – közlekedési szennyvíz


50

25


nyáron télen

Vízminőségromlás – oxigénhiány • túlzott mértékben elburjánzott vízinövényzet • nagyfokú bomlási/rothadási folyamatok • jégréteg akadályozza az oxigén víztérbe jutását • jégrétegre hullott hó árnyékoló hatása egyéb okok: • szerves és szervetlen szennyező anyagok vízbe jutása • kedvezőtlen hidrometeorológiai helyzet


Vízminőségromlás – eutrofizáció • ~: a vizek növényi tápanyagdúsulása által kiváltott biológiai reakció: a felszíni vizek elnövényesedése (algásodás, hínárosodás) • a tavi elöregedés jellemzője, feltöltődéshez vezet • természetes és mesterséges hatásokra következik be • erózióval, deflációval a felszíni vizekbe jutó tápanyagok (főként a N- és P-tartalmú műtrágyák) és a szennyvizek elősegítik a folyamatot

26


A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei

• a szennyezést csökkentő vagy megszüntető technológiai módosítás • technológiai módosítás a víztakarékosság érdekében • a víz többszörös (soros: az egyik lépcsőben kismértékben elszennyezett vizet egy következő technológiai lépésben felhasználnak) vagy ismételt (recirkulációs: pl. recirkulációs hűtővízrendszerek) felhasználása • a szennyvizekben található értékes anyagok visszanyerése • szennyvíztisztítás (szennyvizek összegyűjtése és tisztítása)


Települési szennyvíztisztítás

27


Mechanikai tisztítás Cél: durva szennyezőanyagok, ülepíthető és finom lebegő-anyagok eltávolítása 1. rácsok (durva szemét)

gépi tisztítású íves rács


Mechanikai tisztítás (folyt.) 2. homokfogó: szennyvíz sebessége lecsökken kb. 30 cm/s-ra, homokszemcsék kiülepednek

28


győri szennyvíztisztító – homokfogó


zsírfogó

üres homokfogó homokfogó (győri szennyvíztisztító)

29


Mechanikai tisztítás (folyt.) 3. ülepítés • ülepítőmedencék • ülepítés elősegítése – flokkulálás – derítés – flotáció

Sugárirányú átfolyású Dorr-ülepítő


ülepítőmedence (győri szennyvíztisztító)

30


iszapkaparó lemezek a szennyvíz itt folyik be

a víz itt folyik ki a medencéből

üres ülepítőmedence

(győri szennyvíztisztító)


Biológiai szennyvíztisztítás

• Cél: szervesanyag-eltávolítás, nitrifikáció – 1. mesterséges: csepegtetőtestes, eleveniszapos – 2. természetközeli módszerek: • vizes rendszerűek: csörgedeztetés, szennyvíztisztító tavak, úszó- vagy lebegőnövényes, élőgépes szennyvíztisztítás, nádastó • szilárd hordozójú rendszerűek: szikkasztás, öntözés, homokvagy talajszűrés, gyökérzónás/növényágyas szennyvíztisztítás

• a szennyvíztisztítást mikroorganizmusok végzik

31


Csepegtetőtest • biológiai hártya a töltő-szemcsék felületén • utóülepítés szükséges


Eleveniszapos medence • eleveniszapként lebegnek a vízben a mikroorganizmusok • utóülepítés szükséges

32


Eleveniszapos medence – Miskolci szennyvíztisztító telep


győri szennyvíztisztító – az előülepítés után osztó műtárgyak kormányozzák a vizet az eleveniszapos medencékbe

33


győri szennyvíztisztító – eleveniszapos medencék


győri szennyvíztisztító – aerob eleveniszapos medence (levegőztetett)

34


győri szennyvíztisztító – anoxikus eleveniszapos medence


győri szennyvíztisztító – hosszanti átfolyású utóülepítő a biológiai tisztítás után az eleveniszap ülepítésére

35


győri szennyvíztisztító – hosszanti átfolyású utóülepítő a biológiai tisztítás után az eleveniszap ülepítésére (a vízben a lebegő eleveniszap látszik)


győri szennyvíztisztító – hosszanti átfolyású utóülepítő a biológiai tisztítás után az eleveniszap ülepítésére

36


győri szennyvíztisztító – az utóülepítés után megtisztult vizet a Mosoni-Dunába vezetik el


győri szennyvíztisztító – az utóülepítés után megtisztult víz

37


Élőgépes szennyvíztisztítási technológia

Sorba kapcsolt reaktorok, mindben más típusú baktériumok más-más szennyeződéstől tisztítanak: aerob, anaerob stb. körülmények


Élőgépek (Harbor-Park, Nagytétény, Mo.)

38


Harmadlagos (fizikai-kémiai) tisztítás

• célok/eszközök: – finom lebegőanyag eltávolítása: homokszűrő, mikroszűrő – foszfor- és nitrogén eltávolítása: derítés, kicsapás, denitrifikáció, ioncsere stb. – sótalanítás: fordított ozmózis, elektrodialízis, desztilláció

– baktérium- és víruseltávolítás: aktív szén adszorpció, klórozás, ózonizálás – stb. • Fertőtlenítés


Szennyvíziszapok kezelése • mechanikai víztelenítés és szárítás • anaerob rothasztás és szikkasztás • égetés • komposztálás • mezőgazdasági hasznosítás • deponálás

39


győri szennyvíztisztító – iszaprothasztók 35,5-36,5°C, tele van iszappal, felső 1 m-ben van a keletkezett biogáz, 21 napos tartózkodási idő,


győri szennyvíztisztító – az iszaprothasztókban keletkezett biogáz tárolása

40


Egyedi szennyvíztisztítási eljárások

• csatornahálózattal nem rendelkező területeken • zárt tárolós megoldás • oldómedencével egybekapcsolt szikkasztó • a nagybani eljárásokhoz hasonló kisberendezések + szikkasztás sorbakapcsolt oldóaknák


Csepegtetőtestes szennyvíztisztító kisberendezés (4-1000 lakosegyenértékig)

41


•

Édesvizek - Összefoglalva

A Föld vízfolyásainak nagy része szennyezett (szennyvízbevezetések, hulladékok stb.)

•

Amazonas és Kongó még viszonylag egészséges

•

fejlődő országokban különösen problémás a helyzet: kommunális szennyvíz 90%a, ipari szennyvíz 75%-a tisztítatlanul kerül bele a folyókba → városokon keresztülfolyó vizek mind szennyeződnek

•

mennyiségi problémák is: elöntözés (a vízfolyásokon kívül ld. Aral-tó, Csád-tó problémája is)

•

felszín alatti vizek: fokozódó kitermelés okozta mennyiségi problémák + elszennyeződnek felülről, ha nincs megfelelő vízbázisvédelem

•

sok fejlődő országban gond az egészséges és megfelelő mennyiségű víz megszerzése


•

Nemzetközi megállapodások az édesvízről

Európai Víz Charta (Európa Tanács, Strasbourg 1948) a víz fontos, érték, meg kell őrizni, védeni, nemzetközi együttműködés stb.

•

Ramsari Egyezmény (Irán 1971): a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, elsősorban természetvédelmi céllal

•

1980-as évtized: „Az ivóvíz és a csatornázás évtizede” (ENSZ)

•

1992 Dublin (ENSZ): Vízügyi konferencia (Rio-ra készülve)

•

1992: Rioi Konferencia célmegjelölések: pl. többoldalú megállapodások készüljenek a nemzetközi vízgyűjtőkről, minden városlakó min. 40 l/fő egészséges vízhez hozzájusson, öntözött területek növelése a fejlődő országokban, vízvédelem

42


•

Nemzetközi megállapodások az édesvízről (folyt.)

1992 Helsinki Egyezmény: az országhatárokat átlépő és nemzetközi tavak védelméről és használatáról

•

1994 Szófia: Egyezmény az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára

•

1996: megalakul a Víz Világtanács: évente átnézik a legfontosabb feladatokat + 3 évente világfórumok

•

1997 Marrakech (Marokkó): I. Víz Világfórum; 2000 Hága: II. Víz Vf.; 2003 Kiotó: III. Víz Vf., 2006 Mexikóváros: IV. Vf., 2009: Isztambul: V. Víz Vf., 2012:

Marseilles: VI. Víz Vf., 2015: Dél-Korea: VII. Víz Vf. •

2002: Johannesburgi Konferencia

•

Global Water Partnership (Globális Vízügyi Társulás): nemzetközi hálózat, célja az integrált vízgazdálkodás, valamint az elvek gyakorlatba történő átültetése


A környezeti változások hatása a világtengerekre

 1. A vízszennyezések hatásai •

folyókból bekerülő szennyeződések (tápanyagok, hordalékanyagok, mérgező anyagok)

élőlények (halak, planktonok) pusztulása (planktonok: hatalmas szerep az O2-termelésben!) mérgező anyagok felhalmozódnak az állatok szervezetében •

levegőből bekerülő szennyeződések

•

tanker-katasztrófák: olajszennyezés

•

tengerekben elsüllyesztett veszélyes hulladékok

•

partvidéki területek rendezése → értékes vizes élőhelyek eltűnése (szaporodás, utódfelnevelés gátolt)

43



 1. A vízszennyezések hatásai (folyt.) •

mélytengeri halálzónák létrejötte – műtrágyázás N-szennyezése eljut a tengerekbe, kb. 160 millió t/év – algák robbanásszerű szaporodása – ezek pusztulásukat követően a tengerfenékre süllyedve elbomlanak, elvonják a víz oxigén-tartalmát – legnagyobbak elérhetik a 70 ezer km 2-t is

– méretük időjárás- és évszak-függő


Mélytengeri halálzónák a világtengerekben

helyrehozott

Hypoxia: oxigénhiányos állapot

88

44



 1. A vízszennyezések hatásai (folyt.): Minamata-ügy: •

1950-es évek eleje, Japán Minamata nevű faluja

•

tömeges idegrendszeri elváltozások, születési rendellenességek

•

ok: higanymérgezés

•

vegyi gyár a katalizátorként használt higanyvegyületeket rosszul oldódó HgSO4-ként a tengerbe vezetve, az üledékbe jutatta

•

az üledék baktériumai azt elbontották  toxikus metil-higany  halak, kagylók  emberek  15 év múlva is fertőzést okozott  tengeröblöt lezárták a halak elől  40 év múlva lett újra normális a víz



 2. Korallzátonyok pusztulása •

az esőerdők után a 2. legfajgazdagabb ökológiai rendszer (fajok ¼-e)

•

1980-as évektől tömeges méretű pusztulás

 okok: •

melegedés

•

savasodás

•

túlhalászás

•

romboló halászati módszerek alkalmazása

•

korall-kitermelés építőipari célra

•

szennyezés (N és P okozta algavirágzások, olajszennyezések)

•

talajerózió okozta üledék-lerakódás (nem jutnak elegendő fényhez)

•

horgonyok és turizmus okozta sérülések

•

egyéb fertőzések

•

trópusi viharok

45


A világtengerek hőmérsékleti anomáliái és a nagy korallpusztulások helyszínei 1997-ben (Forrás: WRI PAGE 2000)

Megfigyelt kifehéredé sek


A világtengerek korall-telepeinek pusztulása (%) (az UNEP 2001. évi adatai alapján)

• 1998-2000 között: a Föld korall telepeinek 27%-a pusztult el • az 1998-as, eddigi legnagyobb El Niño-La Nina 9 hónapos eseményhez köthető a pusztulás 16%-a • leggyorsabb pusztulás az Indiai-óceánban

46


Agykorallok pusztulási folyamata (Carysfort reef, Karib-tenger)

1960


1971

47


1986


2001

48



 3. Rablógazdálkodást folytató tengeri halászat •

technológia nagymértékű fejlődése → kifogott mennyiség nagyon gyorsan nő → túlhalászat → halállomány nagyon megritkul → visszaesik a halfogás + csökkennek a kifogott halak méretei

•

az értékes halfajok megritkulása miatt a kevésbé értékesnek tartottak is sorra kerülnek

•

a tengeri halászat terén az emberiség elérte a fenntarthatóság

határát •

aki ügyesebb, jobb a technológiája: még mindig tud halat fogni

•

kezdetlegesebb technológiájú szegényebb halászok: egyre kevesebb halat fognak

•

sok olyan szegényebb országban, ahol a hal korábban a népélelmezés része volt, ma már alig kerül az asztalra!


A világ halfogásának alakulása

FAO, 2014: The state of World fisheries and aquaculture

98

49



•

A világtengerekből kifogott hal mennyisége főbb régiónként és globálisan 1960-2003 között (a FAO 2005-ös adatai alapján)

Nemzetközi szerződések a tengeri környezetről

1972: London Dumping Convencion  a tengerekbe juttatott szennyeződések megelőzéséről  megtiltja a tengerekbe történő hulladéklerakást  számtalanszor kijátszották  többszöri kiegészítések, majd 1996-ban újraírták az egyezményt

•

1973 (1978): Marpol egyezmény  korlátozta a hajókról az olaj, a szemét, a mérgező anyagok tengerbe ürítését

•

1982: ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS)  szabályozza a világtengerek használatának jogait (nemzeti vizek + 200 tengeri mérföldes gazdasági zóna)  intézkedések a tengeri populációk védelméről

•

1946: Nemzetközi Bálnavadászati Egyezmény (IWC)  1982-ben betiltják a bálnavadászatot  Japán, Oroszország, Norvégia, Izland: szeretnék feloldani a tilalmat

50

Környezetvédelem (KM002_1)

Recommend Documents