KÖRNYEZETTUDATOS HÁZTARTÁSOK

PD 71685 A környezettudatosság összetevői és mérési lehetőségeik 2008-2011 Kutatásvezető: Dr. Berényi László

KÖRNYEZETTUDATOS HÁZTARTÁSOK ALTERNATÍV ENERGIAELLÁTÁS

Tumik Tamás

esettanulmány

Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézet

Magyarázat Tumik Tamás a Miskolci Egyetem szigorló környezetmérnök hallgatója, 2011-ben, az OTKA PD 71685 kutatás lezárása után fejezi be tanulmányait, konzulense Dr. Berényi László. A jelen esettanulmányban bemutatott számításai képezik szakdolgozatának szakmai részét.

Az esettanulmány egy népszerű témát, az alternatív energiaforrások hasznosítását járja körül, műszaki és gazdasági oldalról. Tulajdonképpen bebizonyítja, hogy a környezettudatosság a köztudatban és a gyakorlatban (gazdaságilag) nem mindig ugyanazt jelenti! Az esettanulmány feldolgozásához megfogalmazott kérdések: -

Milyen egyéb alternatív lehetőségek vannak a háztartási energia biztosítására? Milyen műszaki és gazdasági feltételek mellett válhatnak rentábilissá a beruházások?

I. Szakmai háttér: Megújuló energiák hasznosítási lehetőségei Magyarországon

Magyarország földrajzi helyzete

Országunk Európa középső részén található. A Keleti Alpok, Kárpátok és a Dinári-hegyvidék által lehatárolt területen a Kárpát-medencében. A szomszédos területekhez képest jóval alacsonyabban fekszik. Éghajlatára jellemző, hogy az óceáni hatás lecsökken, de a kontinentális éghajlat sem egyeduralkodó. Ez a kettősség jellemző a vízjárásban és a növényzet jellegében is. A központi fekvés és az alacsony területek miatt hazánk közúti közlekedés számára kedvező. Az ország domborzatára jellemző az alacsony tengerszint feletti magasság és a gyenge függőleges tagoltság. Az ország 2/3 része 200 méter tengerszint feletti magasságot nem éri el.

Magyarország helyzete napenergia hasznosítás szempontjából

Magyarország adottságai napenergia hasznosítás szempontjából sokkal kedvezőbb, mint sok más környékbeli országé. Hazánkban a napsütéses órák száma észak-keleti valamint nyugati határ menti területeken a legkevesebb. Ezeken a területen maximum 1800 a napsütéses órák száma. A legmagasabb értékeket a Duna-Tisza köze valamint a Kőrösök környékén találjuk. Itt a napsütéses órák száma meghaladja a 2000 órát is. Ez akár jó alapot is nyújthatna a kihasználására.

1. ábra Napfénytartam átlagos évi összegei Magyarországon (http://www.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/)

A napsütéses órákon kívül azonban vannak más fontos adatok is. Ilyen például a területre eső globálsugárzás. Az éghajlat szempontjából nagy jelentőséggel bír a Napból érkező sugárzó energia mennyisége. A Napból érkező energiának csak egy része jut el a földfelszínhez, ennek több oka is van.

2. ábra A napsugárzás földi energiamérlege (http://www.mfk.unideb.hu/)

A napból érkező energiát vegyük 100%-nak. A Föld légköréről a visszasugárzás 26%. A légkörben is van elnyelés, amelynek a mértéke 23%. A felszínre tehát 51% energia éri el, de ennek is kétféle összetétele van. Egyik, ha nincs felhő az égen, ekkor ennek a mértéke 33%, ha mégis találkozik felhővel, akkor a felhőzet is szűr a sugárzáson. Ez a szórt sugárzás 18%-ra csökkenti a mennyiséget. A földfelszínnek is van visszaverő hatása ennek mértéke 10%. Így összesen a teljese sugárzásnak csupán 41%-a lesz hasznos. A direkt és az indirekt sugárzás mennyisége a hónapok függvényében változik. A földre jutó sugárzás kW/m2/nap a következő ábra mutatja. Az ábrán láthatjuk a legnagyobb intenzitású napsütés az országunkat június hónapban éri. A tél hónapokban természetesen csökken ugyanezen érték már csak 1-1,5 kW/m2. Magyarországon, nyáron júniusban a legnagyobb a sugárzás mértéke, legalacsonyabb pedig télen van decemberben. A direkt sugárzás nyáron meghaladja az 5 kWh/m2 nagyságot, decemberben viszont alig több 1 kWh/m2.

3. ábra Direkt és szórt sugárzás a Napból (http://www.futesuzlethaz.hu/)

Az Európai Bizottság is foglalkozott a napsugárzásból előállítható elektromos áram mennyiségével. Ezért megbízást adott ki egy nyilvánosan használható Európa napsugárzás intenzitás térkép elkészítésére.

4. ábra Globális besugárzás valamint elektromos potenciál Magyarországon (http://re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/)

A napsugárzás mennyiségét befolyásolhatja a dőlésszög és a tájolás. Magyarországon a legtöbb napsütés megközelítőleg évi 1500 kW/m2 déli tájolású és 38 %-os dőlésszögű felületre érkezik. Napkövető berendezéseket építhetünk ugyan, de nagyban megnövelik a befektetett összeg nagyságát. A térkép alapján elmondható, hogy a legintenzívebb sugárzású területen 1500 kW/m2 sugárzásból 1kWh napelemes rendszer használatával 1125 kWh elektromos áramot tudunk előállítani az év során.

5. ábra Napelemek tájolása (http://ekh.kvk.uni-obuda.hu/images/)

Magyarország helyzete szélenergia hasznosítás szempontjából Hazánkban hagyománya van a szélenergia hasznosításának. Malmokat működtettek velük és ezzel őrölték például a búzát. A kor fejlődése miatt azonban nagyrészt eltűntek ezek a szélmalmok országunkból. A szél kb. 1 km magasságban állandó irányú és erősségű, a földfelszín közelében azonban jelentősen változékony. Magyarországon 10 méter magasságban a 2-6 m/s közötti sebesség jellemző. A legtöbb területen 2,5-3 m/s az átlagos szélsebesség, a legnagyobb értékeket hegyvidékeken találhatunk.

6. ábra Szélsebesség 10 méteren (http://www.energiakozpont.hu/index.php?p=128)

25 méter magasságban természetesen már jobb a helyzet. Az átlagos szélsebesség ilyen magasságban az ország legtöbb területén 3,5-4,5 m/s között van. A nagyméretű szélgenerátoraink azonban ennél a magasság fölött jóval találhatóak.

7. ábra Szélsebesség 25 méteren (http://caesarom.lapunk.hu/tarhely/)

Ezek alapján is elmondható, hogy hazánk mérsékelten szeles. A szél iránya azonban éven belül változó. Országunk területén, sok helyen különböző irányokból fúj téli és nyári időszakokban. A két időszak között nincsenek nagy eltérések. A Tiszántúlon az északkeleti, Észak-Dunántúlon az északnyugati szélirány a jellemző.

8. ábra Uralkodó szélirányok és átlagos szélsebesség (m/s) területi eloszlása országunkban, téli félévben (Dobosi és Felméry, 1971)

9. ábra Uralkodó szélirányok és átlagos szélsebesség (m/s) területi eloszlása országunkban, nyári félévben (Dobosi és Felméry,1971)

Magyarország helyzete geotermális energia hasznosítás szempontjából

A Földön két fajta geotermális övezetet különböztetünk meg, ezek a passzív és az aktív. Az aktív geotermális területeken jelenleg is vulkáni és lemeztektonikai tevékenység van. Magyarország nem ilyen területen található, így mi a passzív területhez tartozunk. Országunk speciális adottságokkal rendelkezik Európán belül. A Kárpát-medence alatt található földkéreg vastagsága elég alacsony, mindössze 24-26 km. A geotermális gradiens értéke másfélszerese a világátlagnak. Európában ez az átlagos hőteljesítmény 60 mW/m2, míg az országunkban 90 mW/m2. A 21. ábrán látható, hogy Európán belül 5 km mélységben mekkora hőmérséklettel találkozhatunk. Magyarországon ez kb. 180-200 °C. A geotermális gradiens értéke a Dél-Dunántúlon és az Alföldön a legnagyobb, míg a hegyvidéki területeken a legkisebb. Az országban több mint 900 termálkút található. A felszínre jutó vizet általában üvegházak fűtésére, épületek, uszodák fűtésére, használati meleg víz termelésére, esetenként távfűtésben hasznosítják.

10. ábra Európa geotermális erőforrásai (http://www.soultz.net/)

Hőszivattyúk alkalmazása leginkább fűtésre történik. A rendszer kialakításához az esetleges átalakítások miatt új építésű vagy felújítás alatt lévő házak alkalmasak. Bár több éve a magyar piacon is megtalálhatóak ezek a szerkezetek, a mai napig nem terjedtek el tömegesen. A szélesebb körű elterjedés érdekében az államnak jobban kellene támogatni a szerkezeteket és bővebb ismereteket kellene nyújtani a vásárlóknak.

Napenergia hasznosítása hazánkban

Megújuló energiaforrások közül az elsők között juthat bárkinek eszébe a Nap. A napenergiát közvetve vagy közvetlenül is tudjuk hasznosítani otthonunkban. Előállíthatunk vele hőenergiát napkollektorok segítségével, de akár elektromos energiát is napelemekkel. Az elmúlt tíz évben a napelemek ára a harmadára esett vissza, a gyártásának volumene pedig dinamikusan fejlődik. Ennek ellenére az Európai Unióban 2004 –ben a megújuló energiák között kevesebb, mint 1 % -ot ért el a napenergia. Legnagyobb mennyiségben Németországban gyártanak paneleket, közel 30 ezer fő foglalkoztatásával. Ekkora eredményt még az Egyesült Államok és Japán sem ért el. Magyarországon a napos órák száma jóval meghaladja a német adatokat, azonban nálunk mégsem olyan elterjedtek. A Magyar Tudományos Akadémia felmérése szerint 1838 PJ energiát tudnánk kinyerni elméletileg. A jelenlegi felhasználásunk ezt meg sem közelíti (0,1 PJ). A reálisan

kinyerhető energiamennyiség természetesen ennél jóval kisebb, de ez is 4-10 PJ, ami többszöröse a jelenlegi felhasználásunknak. Legegyszerűbb felhasználási lehetőség a használati meleg víz előállítása kollektorok segítségével. 4-6 m2 felületű kollektorral egy átlagos családi ház éves meleg víz szükségletének 50-70 % -a fedezhető. Állami támogatás is indult 1999 –ben, azonban 2006 –ra mindössze 450 családi ház kapott támogatást a beruházás megvalósításához. A beépített felület nagysága kb. 50.000 m2. Ez az érték nagyon alacsony, főleg figyelembe véve Ausztriát, ahol 3 millió m2 napkollektor felület található. A napelemeket jelenleg kis nagyságban alkalmazzák hazánkban. Ennek egyik fő oka a magas árban található. Egyedül tanyáknál van elterjedve, ott is csak azért választják leginkább ezt, mert a villamos szolgáltató drágábban bővítené feléjük a hálózatukat, mint ha napelemes rendszert vennének.

Szélenergia hasznosítása az EU-ban

A szélerőművek a szél mozgató energiáját felhasználva elektromos energiát állítanak elő. A generátorok közvetlenül is csatlakoztathatóak a villamos hálózathoz, de akár lakások energiaigénye is kielégíthető vele. A szélgenerátorokat gyártó cégek mennyisége és termelése folyamatosan növekszik. Ez a versenyhelyzet ahhoz vezetett, hogy a technológia rengeteget fejlődött az elmúl negyed évszázadban. A kezdeti 50 kW kapacitásról mára 5 MW lett. Európában a kilencvenes évektől a legdinamikusabban fejlődő megújuló energiaforrás a szél volt. 2010 –ben 84.278 MW beépített szélgenerátor kapacitás volt az Unióban. Az első helyen Németország található, amely majdnem harmadát adja az Uniós termelésnek 27.214 MW -al. Második helyen Spanyolország van szintén jelentős 20.676 MW beépített teljesítménnyel. A szélenergia az Unióban 2000-2010 alatti időszakban a kezdeti 2 % részesedésről kb. 9,6 % -ra emelkedett az összes energiaforrás közül. Hazánkban az első szélerőmű 2000 vége óta üzemel. 2010. szeptember 1 –ig 295,325 MW beépített kapacitás létesült. 2006 –ban 330 MW kapacitást engedélyezett a Magyar Energia Hivatal, ettől függetlenül 1500 MW feletti engedély kérelmet adtak be. Ez a szám is jelzi, hogy jelenleg szélenergiába fektetni vonzó. Hosszabb távon várható a földgáz árának emelkedése és akkor a támogatás majd csökken feléjük, de ettől függetlenül is érdemes bele fektetni. A szélgenerátorok telepítése gyorsan kivitelezhető, üzemeltetésük egyszerű. Megfelelő szélsebesség esetén árukat képesek rövid időn belül visszahozni. Sajnos országunkban az átlagos összesített kihasználtság 20 % körüli. Problémát jelent a szélgenerátorok országos energia elosztó hálózatba való kötése a változó szélerősségek miatt. Ahhoz, hogy a jelenleg engedélyezett 330 MW kapacitást tovább tudjuk növelni meg kell oldani a rendszerszabályozási problémákat. Ezzel a problémával nem csak hazánk szembesült, hanem egész Európa próbálja megtalálni a kiutat. A villamos energiát nem

lehet tárolni, mindig annyit kell előállítani belőle amennyire szükség van. 2006 –ban Németországban lekapcsoltak egy távvezetéket, ami az ország keleti és nyugati részét kötötte össze. Az egyik oldalon termelési hiány, míg a másikon energia többlet alakult ki. Ezen hiba után egész Európában működési problémák jelentkeztek az energiaszolgáltatásban. A megoldás az lehet, amit Dániában is használnak. Az országban fejlett a meteorológiai célú szélenergia előrejelzés, ezzel segítve az iparágat. A szélerőművek előnye, hogy nincs károsanyag-kibocsájtás, viszont környezeti hatásai vannak (zaj, látvány).

Geotermikus energia hasznosítása az Európai Unióban

2004 –ben a geotermikus energia felhasználás 5-6 % volt a teljes megújuló energiaforrások közül az Unióban. Az élen Olaszország állt az energia előállítás valamint a hőtermelést is figyelembe véve. Európán kívül a Fülöp-szigeteken és az Egyesült Államokban található jelentős mennyiségű beépített kapacitás. Az olaszok az élen járó amerikaiak termelésének kb. harmadát állítják csak elő 785 MW –al. Hazánk is kedvező adottságokkal rendelkezik. A geotermikus gradiens nálunk másfélszerese a világ átlagának. Európában az egységnyi területen kilépő hő teljesítmény átlagosan 60 mW/m2. Országunkban a Dél-Dunántúl valamint az Alföld van a legkedvezőbb helyzetben. A Kisalföld és a hegyvidéki területeken az országos átlag alatt van a geotermális gradiens értéke. Magyarországon az első világháború után széles körben kezdték el kutatni a szénhidrogén lehetséges előfordulási területeit. A fúrások során jelentős mennyiségben találtak forró vizes rétegeket. Jelenleg is több mint 900 termálkút üzemel. Legtöbbjüket direkt hő hasznosításra használják, de jelentős még a balneológia valamint ivóvíz célú felhasználás. A hőszivattyúk elterjedésére hazánkban még várni kell. A magas beruházási költségek, valamint a sok esetben szükséges átépítések miatt leginkább új építésű vagy rekonstrukció alatt álló épületeknél jön figyelembe. Európában csak Olaszországban és Portugáliában van elektromos energiát előállító geotermikus erőmű. Számuk a közeljövőben nem valószínű, hogy nőni fog. A geotermikus erőművekben általában már 130°C vagy azon felüli hőmérséklet esetén már gazdaságos lehet a beruházás. További kutatások folynak annak érdekében, hogyan lehetne ezt a hőmérsékletet még jobban lecsökkentve minél több helyen válhasson gazdaságossá az energiatermelés.

II. Esetpéldák: Megújuló energiaforrások vizsgálata Az utóbbi tíz év alatt az áramárak jelentősen megnőttek. Két típusú áramdíjat vettem figyelembe, ezek a lakossági átlag valamint a vezérelt („B”). A vezérelt típusú díjszabás a használati meleg víz előállító bojlert üzemelteti. Egyetlen visszaesés volt az évek alatt, az is az áfa változása miatt történt. Ezen sorok alapján a lakossági átlag díja több mint kétszeresére nőtt. 18,47 Ft-ról 40,15 Ftra. A számsor alapján 8,1 %-ra vettem az éves áramdíj növekedését. A vezérelt típusnál majdnem két és félszeresére nőtt a díj. Ennek alapján az átlagos évenkénti növekedést 9,5 %-nak vettem. Az első táblázatban láthatjuk 2000-2009 közötti időszakban az áramárak változását.

Lakossági átlag vezérelt ("B")

2000 2001 2002 2003

2004

2005 2006

2007

2008 2009

18,47 19,57 20,52 24,3

27,61

29,5 28,32 34,05 39,03 40,15

10,3 10,86 11,42 12,99 16,25 17,88 17,16 22,92 25,09 25,6 1. táblázat Áramárak növekedése (szerző saját szerkesztése)

2011 márciusában az „A1” kedvezményes árszabás keretén belül 1 kW/h bruttó díja 47,57 Ft, míg a „B” típusnál 30,1 Ft. Magyarország több településén élőktől kértem adatokat. A kérdések között volt például az évi gáz illetve áramfogyasztás mennyisége, lakásuk alapterülete. 1. Vizsgálat családi házaknál

Ongai ház jelenlegi kiadásai Saját családi házunkat vettem egy kicsit nagyító alá ebben a részben. Szüleimmel együtt élünk 3an. Az alapterülete 100 m2, éves energiafogyasztásunk 4104 kW. Kettő összetevője van a fogyasztás díjazásának megszabásában. Egyik a normál árszabás illetve a „B” alap árszabás, ami a használati meleg vizet előállító bojler fogyasztását méri. Ez az érték annak is köszönhető, hogy az épületben található fényforrások 90 % -a energiatakarékos. A nagyobb fogyasztású személyi számítógépek egy éve cseréltem le notebookra, ami sokkal energiatakarékosabb, mint elődje. Meleg víz előállításához elektromos bojlert használunk, aminek az űrtartalma 120 liter. A régi fa ablakok műanyag nyílászáróra lettek cserélve 2 éve ez további megtakarítást jelentett a fűtésszámlában. A fűtést egy vegyes tüzelésű kazán valamint egy gázcirkó látja el. Jelenleg az éves

gázfogyasztás 1600 m3. Megújuló energiát csak a fűtéshez történő fa elégetését használjuk, szívesen használnánk más megújuló energiaforrást is. Jelenlegi áramszolgáltatási díjjal számolva az éves kiadás áramra. „A” tömbben történő fogyasztás havonta 171 kWh, ami évente 2052 kWh. Jelenleg az ÉMÁSZ területén az „A” I. tömb ára kilowattonként 47,57 Ft. Ezek alapján az éves díja ennek a tömbnek 97.614 Ft. Az épület rendelkezik még egy mérőórával, ami a meleg víz előállításához szükséges bojlert fogyasztását méri. A bojler havi fogyasztása szintén 171 kWh havonta, így évente ez is 2052 kWh energiát fogyaszt el. ÉMÁSZ területén most a „B” (vezérelt) áram kilowattonkénti ára 30,1 Ft. Az évente fizetendő összeg 61.765 Ft. Összesen a háztartás évente 159.379 Ft-ot költ áramra.

Sályi ház jelenlegi kiadásai Ez a családi épület Sályon található. Az épület alapterület 90 m2. A házban négyen laknak két felnőtt és két iskolás gyermekük. Éves energiafogyasztásuk 10000 kW. Ennek a magas érték azért adódik, mert az édesapa sokat dolgozik a barkácsgépeivel, elektromos hegesztő berendezésével. Ez a lakás csak egy mérőórával rendelkezik, így a vízmelegítés többe kerül, mintha rendelkeznének vezérelt órával. Az „A” tömb évenkénti fogyasztása 10000 kWh. Meleg víz előállításához ők is elektromos bojlert használnak. Éves földgáz használta mindössze 600 m3. Az alacsony mennyiség azért van, hogy a fűtést vegyes tüzelésű kazánnal oldják meg. Megújuló energiát nem használnak, szívesen megtennék, ha belátható időn belül megtérül. A családfő energiaiparban dolgozik, így áramot kedvezményes áron kapja. A kedvezmény mértékénél 25 % -al számoltam. Az éves elektromos áramra elköltött összeg 356.775 Ft.

Móri ház jelenlegi kiadásai Szintén családi épület, amelynek az alapterülete 118 m2. Ez az épület Móron található. Itt ketten élnek. Az éves energiafogyasztásuk 2000 kW. Az épület csak egy mérőórával rendelkezik, így az elfogyasztott áram kilowattonkénti ára egységesen 47,57 Ft. Ez a családnak évente 95.140 Ft-ba kerül. Meleg víz előállításához gázzal működő bojlert használnak. Éves földgáz fogyasztása a családnak 2000 m3. A fűtéshez gázt illetve fatüzelést használnak. Megújuló energiaforrást nem használnak épületükben, de ők is megtennék, ha belátható időn belül megtérül.

2. Elhelyezkedésből adódó lehetőségek Megújuló energia felhasználása Ongán Onga Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső területén található, Miskolctól keletre. Napsugárzás szempontjából itt az évi napsütéses órák száma nem éri el az 2100-at. A napsugárzás energiája e területen az kb. 1206 kW/m2. Szél szempontjából a 10 méter magasságban a 2,5-3 m/s sebességű területen található. 25 méteres magasságban itt az átlag szélsebesség 3-3,5 m/s.

Megújuló energia felhasználása Sályon Sály szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található a Bükk hegység déli részén. Mezőkövesdtől kb. 21km-re északkeletre. Napsugárzás szempontjából az évi napsütéses órák száma 2100 és 2200 között található. A napsugárzás energiája itt az utóbbi 5 év alapján számított értéke alapján kb. 1221 kWh/m2. Szél szempontjából a 10 méteres magasságban a 1,5-2 m/s az átlagsebesség, tehát szélcsendesebb, mint Onga. 25 méteres magasságban azonban a szél átlagsebessége 3,5-4 m/s.

Megújuló energia felhasználása Móron A település Fejér megyében található a Vértes és a Bakony hegységek között. Székesfehérvártól kb. 26 km -re északnyugatra található. Az évi napsütéses órák száma 2009-ben 2100 és 2200 között volt. 2005-2010-ben az általam számolt átlagos napsugárzás energiája 1273 kWh/m2 volt. Ez kicsivel magasabb, mint Sályon. Átlagos szélsebesség 10 méter magasságban 3,5-4 m/s ami elég magasnak mondható. 25 méter magasságban a szélsebesség 4,5-5,5 m/s -ra nő.

3. Napelemes megoldások lehetőségei

Megvizsgáltam az adott településre eső napsugárzás intenzitását. Ehhez az adatokat az utóbbi 5 év (2005-2010) között. Évszakonként rendelkezésre állt az Országos Meteorológiai Szolgálat térképei. Az évszakok napsugárzás intenzitásának összegéből adódik az éves intenzitás mértéke. Az adatok J/cm2-ben vannak megadva. Átváltás után MJ/cm2-ben is megkapjuk az adatokat. Ezeket az értékeket átváltottam kWh/m2-re.

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Onga Mór Sály Onga Mór Sály Onga Mór Sály Onga Mór Sály Onga Mór Sály Onga Mór Sály

Tavasz 145000 152500 147500 125000 135000 125000 153000 163000 153000 135000 145000 140000 150000 155000 155000 102500 127500 102500

Évszakok (J/cm2) Nyár Ősz 175000 85000 175000 85000 175000 85000 185000 90000 190000 95000 185000 90000 195000 73500 195000 81000 195000 73500 185000 72500 200000 77500 195000 77500 185000 74500 190000 84500 185000 74500 195000 74500 195000 74500 195000 74500

Tél 34000 40500 36000 37500 37500 37500 31500 39000 31500 36500 42500 39500 37000 36000 37000 27000 33000 27000

Éves átlag (J/cm2) 439000 453000 443500 437500 457500 437500 453000 478000 453000 429000 465000 452000 446500 465500 451500 399000 430000 399000

2. táblázat Sugárzási adatok évszakonként és évenként (szerző saját szerkesztése)

A táblázat alapján elmondható, hogy hazánkra nyáron érkezik a legtöbb sugárzás, télen a legkevesebb. A három település között nincs lényeges eltérés az éves sugárzást illetően. Az utóbbi évek átlaga alapján a három településen négyzetméterenként 1,2-1,3 kW energia esik. A napelem gyártók általában Wp -ben adták meg a napelem teljesítményét. A Wp a WattPeak (csúcsteljesítmény) rövidítése. Ez azt jelenti, hogy 1000 W/m2 besugárzás mellett az egyes napelem modulok ennyit termelhetnek. A három település közül Mórra érkezik a legnagyobb mennyiségben sugárzás. Itt 1 kW beépített napelemből az elméleti maximálisan kinyerhető energiamennyiség a 6 év átlaga alapján 1,273 MW/m2.

2005-2010 átlaga

J/cm2

MJ/m2

kW/m2

Onga

434000

4340

1206

Mór

458167

4582

1273

Sály

439417

4394

1221

3. táblázat Sugárzási adatok a településeken 6 éves átlag (szerző saját szerkesztése)

Az energiafogyasztásunkat részben és egészben is ki lehet váltani napelemekkel. A lehetőségek, amiket választottam az, hogy a jelenlegi éves felhasználás alapján kb. 50,75,90,100 valamint 125 százalékát váltanám ki napelemekkel. A gyártók saját maguk által megszabott Wp teljesítményű napelem táblákat állítanak elő. A százalékos szorzás által meghatározott energiát pontosan előállító

paneleket találni szinte lehetetlen. Ezért a rendszereket úgy állítottam össze, hogy az összes teljesítményük minél közelebb legyen az elvárthoz. Legegyszerűbb megoldásnak a hálózatra való energiatermelést választottam. Ennek több oka is van: -

nem kell az energiát akkumulátorokban tárolni

-

az akkumulátorokat cserélni kell megfelelő időközönként (6-8 év)

-

töltésvezérlőt kell alkalmazni az akkumulátorokhoz

-

nyáron többet tudunk termelni, mint télen ezért télen kevesebb energiát állítanánk elő nyáron pedig többet

-

megfelelő invertert kell alkalmazni: egyenfeszültségű hálózat vagy szinuszos inverter

-

ott célszerű alkalmazni, ahol nincs kiépített elektromos hálózat (pl. tanyák)

-

az áram átvételi díja megegyezik a szolgáltatott áram díjával (jelenleg

47,57

Ft/kWh) -

ha többlettermelésünk van a szolgáltató köteles átvenni, de a szolgáltatott áram díjának 85%-t kell kifizetnie

A rendszerekhez jelenleg a jogszabály írja elő, hogy inverter márkát kell használni. Így ezeket kell nekünk is beépítenünk. Ezek a következőek SMA Sunny Boy és Sunny Tripower. Ezek az inverterek és a kábelek vesztesége együtt kb. 8%-os hatásfokromlást eredményez. Az inverterek és a napelemek árai euróban voltak, ezeket az árusító 280Ft váltási áron számolta ki. A rendszer nem csak a napelemekből és az inverterből áll, a különböző szerelvények és szerelési költségek is felmerülnek. A paneleket úgy választottam meg, hogy együttes termelésük minél közelebb legyen az elvárt teljesítményhez. Az inverter és a napelemeken kívül szükséges még: -

szerelőkeret, szerelvények ferde tetőre (panelenként 14.000 Ft),

-

40 méter kábel a napelemek és az inverter bekötéséhez (35.000 Ft)

-

villanyszerelési anyagok, kapcsolótábla- biztonságtechnikai kiegészítők (45.000 Ft)

További plusz költségek: (kb.: 100.000 Ft) - munkadíj, - szállítási költségeket

A panelek energiatermelése az évek során nem egyenletes. A napelemek 20 év után teljesítményük kb. 20 % -át vesztik el. Lineáris csökkenéssel számoltam, ezzel évente

1,1 % teljesítmény

csökkenést valószínűsítek.

Napelemek telepítése Ongán Az éves áramfogyasztás 4104 kWh. A vizsgált kiváltani kívánt mennyiségek a következőek: 2052 kWh, 3078 kWh, 3693,6 kWh, 4104 kWh valamint a plusztermelésnél 5130 kWh. A település adottsága az elmúlt 6 év alapján számolt sugárzási intenzitása 1206 kW/m2. Ez azt jelenti, hogy egy 1 kW-os rendszerből körülbelül 1206 kW energiát tudunk előállítani évente, azonban a rendszereknek van veszteségük. A területen ezekkel az értékekkel számolva 1kW beépített rendszerből 1109,52 kW energiát tud a napelem előállítani évente az inverterek hatásfokát figyelembe véve valamint a vezetékek veszteségét. A 4. táblázatban találhatóak, hogy a rendszerek miből állnak össze és mekkora tényleges teljesítményt várhatunk tőlük.

Kiváltani kívánt mennyiség (%)

Ténylegesen beépítendő teljesítmény napelem modulokban (kWh)

Napelemek típusa

db

Beépített teljesítmény Wp

Tényleges %

Tényleges teljesítmény (kWh)

50

1701,49

SE polikristályos 170 Wp

10

1700

45,96

1886,18

75

2552,24


10

2850

77,05

3162,13

90

3062,69


14

3290

88,95

3650,32

100

3402,99


13

3705

100,17

4110,77

125

SE polikristályos 16 4560 123,28 5059,41 285 Wp 4. táblázat Onga napelemes rendszerek teljesítménye (szerző saját szerkesztése) 4253,73

Az 5. táblázatban található a kiválasztott inverter valamint napelemek és az összköltsége a rendszernek.

Inverter típusa

Inverter ára (Ft)

Napelemek típusa

db

Panel ára (Ft)


Rendszer költsége (Ft)

SMA SB 2000HF 2000 W

437 500

Sun Earth polikristályos 170 Wp

10

107 100

1886,18

1 828 500

SMA SB 3800 3800 W

521 500


10

179 550

3162,13

2 637 000

SMA SB 3800 3800 W

521 500


14

148 050

3650,32

2 970 200

SMA SB 4000TL 4000 W

626 500


13

179 550

4110,77

3 322 650

Sun Earth polikristályos 16 179 550 5059,41 285 Wp 5. táblázat Onga napelemes rendszerek árai (szerző saját szerkesztése)


675 500

3 952 300

Olyan invertert kell választanunk minden esetben, hogy a maximális terhelést elbírja. Tehát hiába van nekünk pl. 1700 Wp beépített teljesítményünk, amihez elegendő lenne egy 1700 W -os inverter, mikor ezek az adott hely körülményeihez viszonyítva kb. 1886,18 W energiát állítanak elő, így szükségünk van egy nagyobb teljesítményű inverterre, ebben az esetben 2000 W -ra.

Napelemek telepítése Sályon Az éves áramfogyasztás 10000 kWh. A vizsgált kiváltani kívánt mennyiségek a következőek:5000 kWh, 7500 kWh, 9000 kWh, 10000 kWh valamint a plusztermelésnél 11000 kWh. A település adottsága az elmúlt 6 év alapján számolt sugárzási intenzitása 1221 kW/m2. Ez azt jelenti, hogy egy 1 kW-os rendszerből körülbelül 1221 kW energiát tudunk előállítani évente, azonban a rendszereknek van veszteségük. A területen ezekkel az értékekkel számolva 1kW beépített rendszerből 1123,32 kW energiát tud a napelem előállítani évente. A 6. táblázatban találhatóak, hogy a rendszerek miből állnak össze és mekkora tényleges teljesítményt várhatunk tőlük.



Napelemek típusa

db


Tényleges %


50

4095,00


15

4275

48,02

4802,19

75

6142,51


24

6840

76,84

7683,51

90

7371,01


28

7980

89,64

8964,09

100

8190,01


31

8835

99,25

9924,53

110

SE polikristályos 33 9405 105,65 10564,82 285 Wp 6. táblázat Sály napelemes rendszerek teljesítménye (szerző saját szerkesztése) 9009,01

A 7. táblázatban található a kiválasztott inverter valamint napelemek és az összköltsége a rendszernek.

Inverter típusa

Inverter ára (Ft)

Napelemek típusa

db

Panel ára (Ft)




675 500


15

179 550

4802,19

3 758 750

SMA SMC 8000TL 8000 W

780 500


24

179 550

7683,51

5 605 700

SMA SMC 9000TL 9000 W

857 500


28

179 550

8964,09

6 456 900

SMA SMC 11000TL 11000 W

969 500


31

179 550

9924,53

7 149 550

SMA SMC 11000TL 11000 W

Sun Earth polikristályos 33 179 550 10564,82 285 Wp 7. táblázat Sály napelemes rendszerek árai (szerző saját szerkesztése) 969 500

7 536 650

Napelemek telepítése Móron Az éves áramfogyasztás 2000 kWh. A vizsgált kiváltani kívánt mennyiségek a következőek:1000 kWh, 1500 kWh, 1800 kWh, 2000 kWh valamint a plusztermelésnél 2500 kWh. A település adottsága az elmúlt 6 év alapján számolt sugárzási intenzitása 1273 kW/m2. Ez azt jelenti, hogy egy 1 kW-os rendszerből körülbelül 1273 kW energiát tudunk előállítani évente, azonban a rendszereknek van veszteségük. A területen ezekkel az értékekkel számolva 1kW beépített rendszerből 1171,16 kW energiát tud a napelem előállítani évente. A 8. táblázatban találhatóak, hogy a rendszerek miből állnak össze és mekkora tényleges teljesítményt várhatunk tőlük.



Napelemek típusa

db


Tényleges %


50

785,55


3

855

50,07

1001,34

75

1178,32

SE monokristályos 250 Wp

5

1250

73,20

1463,95

90

1413,98

SE monokristályos 250 Wp

6

1500

87,84

1756,74

100

1571,09


6

1710

100,13

2002,68

125

SE polikristályos 9 2115 123,85 235 Wp 8. táblázat Mór napelemes rendszerek teljesítménye (szerző saját szerkesztése) 1963,86

2477,00

A 9. táblázatban található a kiválasztott inverter valamint napelemek és az összköltsége a rendszernek.

Inverter típusa

Inverter ára (Ft)

Napelemek típusa

db

Panel ára (Ft)



SMA SB 1200 1200 W

280 000


3

179 550

1001,34

1 040 650

SMA SB 1700 1700 W

329 000

Sun Earth monokristályos 250 Wp

5

157 500

1463,95

1 366 500

SMA SB 2000HF 2000W

437 500

Sun Earth monokristályos 250 Wp

6

157 500

1756,74

1 646 500

SMA SB 2100 TL 2100W

388 500


6

179 550

2002,68

1 729 800

Sun Earth polikristályos 235 9 148 050 2477,00 Wp 9. táblázat Mór napelemes rendszerek árai (szerző saját szerkesztése)

SMA SB 2500HF 2500W

465 500

2 103 950

4. Vizsgált szélgenerátorok lakásonként

Három különböző teljesítményű szélgenerátort vizsgáltam meg a településeken. A típusok a Zenwind 600, ami 600 Wattos, Zenwind 1000, ami 1000 Wattos és a Zenwind 2000, 2000 Watt névleges teljesítményű. A vízszintes szélgenerátorok általában 2-2,2 m/s sebességnél kezdenek el termelni áramot. Általában a névleges teljesítményüket 9 m/s sebességnél érik el. Ilyen mértékű szélsebesség hazánkban 10 méteren nem található, de még 25 méter magasságban sem. Ennek ellenére tudunk kinyerni nagyobb mennyiségű elektromos energiát. Az éves termelésnél figyelembe kell venni az inverter és a kábel veszteségeket. Ezt a kettőt összesen 8 %-nak vettem. Egynél több szélgenerátor felállítása szerintem családi házaknál felesleges és túl sok területet is foglalna le a feszítő kábelezés miatt, valamint az áruk sem alacsony a generátoroknak, ill. a tartó oszlopoknak. Komplett szélgenerátor rendszereket alkalmaztam a számításokhoz. Az Abwind nevű cég csomagjait vizsgáltam meg.(www.abwind.hu)

A csomagok tartalmazzák:

-

szélgenerátor,

-

hálózatra tápláló inverter,

-

15 méter magas feszített dönthető tartóoszlop,

-

40 méter kábel a bekötéshez,

-

villanyszerelési anyagok,

-

kapcsolótábla-biztonságtechnikai kiegészítők

További plusz költségek: (kb.: 150.000 Ft) - munkadíj, - szállítási költségeket - betonozás, daruzás, költségei A rendszerek árai:

-

Zenwind 600

1.307.500 Ft

-

Zenwind 1000

1.640.000 Ft

-

Zenwind 2000

2.200.410 Ft

A szélgenerátorok élettartalma kb. 10 év. A kinyert energiáknál figyelembe vettem évi 1,1 %-os hatásfok csökkenést a szélgenerátoroknál is. A csomag 15 méteres oszlopot tartalmaz és a térképek pedig 10, 25 illetve 75 méteres magasságban adják meg a szélsebességeket, így át kell számolnunk az átlagsebességeket 15 méter magasságra.

ahol: h magasság (m); hg határmagasság (m); v h magasságban mérhető sebesség (m/s); vg gradiens szél sebessége a határmagasságban (m/s); α a terep egyenetlenségétől, a szélsebességtől függő tényező. A terep egyenetlenségét meghatározza a beépítés sűrűsége, meglévő építmények magassága és a fák és bokrok mennyisége. Az egyenetlenség az összes akadály összegződött hatásából származik. Davenport vizsgálta ezt. Szerinte ez az érték a következőképpen alakul:

-

sík mező:

0,12

-

nyílt terep:

0,16

-

erdős síkság:

0,28

-

város alacsony épületekkel:

0,35

-

város magas házakkal:

0,5

Mivel a szélgenerátorok a településeken helyezném el, így a 0,35-ös értékkel számoltam.

Szélgenerátorok telepítése Ongán 10 méteres magasságban a településen nem mondható magasnak az átlagos szélsebesség. Értéke kb. 2,5-3 m/s között található. 25 méter magasságban Ongán az átlagos szélsebesség 3-3,5 m/s. Mivel nagyobb a szélsebességünk így nagyobb energiát tudunk kinyerni. Ezek alapján 15 méteres magasságban az átlagsebesség a képlet alapján kb. 3 m/s ezzel az értékkel számoltam. A Zenwind 600 ilyen szélsebességnél 72 Watt energiát állít elő. Az egyel nagyobb teljesítményű Zenwind 1000 142 Wattot. A legnagyobb Zenwind 2000-es 175,65 Wattot. Az éves termelésük a veszteségekkel együtt: 580,25 kWh, 1144,4 kWh és 1415,6 kWh. Összefoglalva ezeket az adatokat a 10. táblázatban találjuk.

Szélgenerátor típusa

Helyszín

Magasság (m)

Átlagos szélsebesség (m/s)

zw 600

zw 1000

Onga

15

3

72

142

Éves termelt áram (kWh)

zw 2000 zw 600 zw 1000 zw 2000

175,65

580,26

1144,41

1415,60

10. táblázat Onga szélgenerátorok várható termelése (szerző saját szerkesztése)

Szélgenerátorok telepítése Sályon

10 méteres magasságban a településen nagyon alacsony az átlagos szélsebesség. Értéke kb. 1,5-2 m/s között található.25 méter magasságban Sályon az átlagos szélsebesség 3,5-4 m/s. Ezek alapján

15 méteres magasságban a két magasság által számolt érték kb. 2,5 m/s. Ilyen alacsony sebességnél a Zenwind 600 kb. 48,5 Watt, Zenwind 1000 108 Watt. A Zenwind 2000 bekapcsolási sebessége 3 m/s, ezért itt nem alkalmaztam ezt a típust. Így alakuló termelések évente a veszteségekkel együtt: 390,87 kWh, 870,39 kWh. Összefoglalva ezeket az adatokat a 11. táblázatban találjuk.


Helyszín

Magasság (m)


zw 600

zw 1000

Sály

15

2,5

48,5

108


zw 2000 zw 600 zw 1000 zw 2000

0

390,87

870,39

0

11. táblázat Sály szélgenerátorok várható termelése (szerző saját szerkesztése)

Szélgenerátorok telepítése Móron Mór az előző két településhez képest jóval szelesebbnek mondható. 10 méteres magasságban már 3,5-4 m/s átlagos szélsebességet találunk. 25 méteres magasságban még nagyobb szélsebességek vannak: 4,5-5,5 m/s az átlagos szélsebesség. A 15 méterre számolt átlagos szélsebesség kb. 4 m/s. Ilyen sebességnél a Zenwind 600 100 Wattot, Zenwind 1000 223 Wattot és a Zenwind 2000 350 Wattot termel. Az évenkénti termelések veszteségekkel együtt: 805,92 kWh, 1797,2 kWh és 2820,72 kWh. Összefoglalva ezeket az adatokat a 12. táblázatban találjuk.


Helyszín

Magasság (m)


zw 600

zw 1000

Mór

15

4

100

223


zw 2000 zw 600 zw 1000 zw 2000

350

805,92

1797,2

12. táblázat Mór szélgenerátorok várható energiatermelése (szerző saját szerkesztése)

2820,72

5. Geotermális energia hasznosításának vizsgálata

A geotermális energia hasznosítását víz-víz hőszivattyúval valósítják meg a beruházás során. A szélesebb körű használat miatt nem csak fűtésre használható rendszert választottam, hanem olyat, ami képes használati meleg vizet is előállítani. A teljes rendszer mindegyik esetben 1,5 MFt-ba kerül. Azért lehet egy rendszert alkalmazni, mert a lakások között nincs nagy különbség alapterületben. Az épületeknél fatüzeléssel is történik fűtés. A fa mázsánkénti ára jelenleg kb. 2300 Ft. A fa árának évenkénti növekedését 8%-nak vettem. A fűtési időszak 6 hónap, ez idő alatt a lakásokban 10 órát működik a hőszivattyú. A meleg víz az ongai példa alapján fél év alatt 513 órát működik. A főzéshez gázt használnak az épületekben a havi átlag kb. 8 m3 egységesen a háztartásoknál. A használt víz-víz hőszivattyú GHP10-3F-HMV, amely 10 °C -ról 35 °C -ra történő melegítésnél 2,39 kW energiát fogyaszt. A hőszivattyút a Permanent kft. honlapjáról választottam (www.permanent.hu). A teljes rendszer költsége a telepítésekkel együtt

1,5 MFt. Az éves

energiafogyasztása a gépnek 5528,07 kWh. Az ország több áramszolgáltatója is támogatja a geotermikus energiát. A GEO egytarifás, különmért, vezérelt tarifa jelenleg ára 31,56 Ft/kWh. Ez kicsivel magasabb, mint a B vezérelt típus. Mivel a geo tarifa újnak mondható Magyarországon nincs visszamenőleg adat az árának alakulásáról. Évenkénti 8 %-os emelkedést valószínűsítettem a számításaimban. A gáz árának változásához a Magyar Energia Hivatal adatai alapján számoltam ki a várható árnövekedést.

Gázár Ft/GJ y = 78,607x + 2092,5 Gázár Ft/GJ

Lineáris (Gázár Ft/GJ) 2005 I. 200… 200… 200… 2006 I. 200… 200… 200… 2007 I. 200… 200… 200… 2008 I. 200… 200… 200… 2009 I. 200… 200… 200… 2010 I. 201… 201… 201…

4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

13. táblázat Gázár változása Ft/GJ (szerző saját szerkesztése)

Hőszivattyú hasznosításának vizsgálata Ongán

A meleg víz használatához évente 2052 kWh energiát használ el az elektromos bojler. A bojlerben lévő 2 kW teljesítményű fűtőszál évente 1026 órát működik. A fűtés gázzal történik. Az éves gázfogyasztásból ezt az értéket kivonva 1504 m3 fogy el fűtésre. Ezen energiaforrásokon kívül a tűzifát használták. Elégetett mennyisége nem jelentős kb. 10 mázsa volt.

Hőszivattyú hasznosításának vizsgálata Sályon

Meleg víz előállításához itt villanybojlert használnak. Külön mérőórára nincs kötve a bojler. Az elfogyasztott meleg víz éves energiaszükséglete kb. 2500 kWh. A fűtéshez fát használnak az éves elfogyasztott mennyiség 60 mázsa volt.

Hőszivattyú hasznosításának vizsgálata Móron A fűtés és a meleg víz előállítás is gázzal történik itt. Az évente elfogyasztott gáz mennyisége 1904 m3. Az eltüzelt fa mennyisége itt kb. 20 mázsa.

III. Megtérülés elemzése Minden esetben, ha van pénzünk többféle lehetőség áll előttünk. Berakhatjuk például banki betétekbe vagy be is fektethetünk. Meg kell vizsgálnunk melyik éri meg jobban nekünk az adott piaci helyzetben. A befektetések vizsgálatát maximum 20 évig vizsgáltam. A hitelt azonban minimum 4 maximum 20 évre vehetjük igénybe. Megvizsgáltam tehát a 4,10 és 20 éves futamidőket. A kedvezményes hitel százaléka nem fix. Az összetevői 12 havi EURIBOR+ legfeljebb 3,5 %/év. Három összesített hitel százalékkal számoltam: 5, 7.5 illetve 10. A másik oldal, hogy a bankba tesszük pénzünket. Itt is több lehetőséget néztem meg. A három lehetőség az évi 4,6 valamint 8 százalékos kamatok. Az első táblázatban a rendszerekre 30 %-os támogatást kapott adatok láthatóak. A második táblázatban azt vettem figyelembe, ha az épületek a KlímaBónusz elérésével további támogatást kaphatnak, ha a kb. 100 illetve a 125 százalékos rendszert vásárolják meg (Sály esetén 110 százalék). A támogatás mértékét 400.000 Ft-nak vettem.

Onga napelemes vizsgálatainak eredménye

A megtérülési idő a 30% állami támogatással a következőképpen alakul. Láthatjuk, hogy az elvárt teljesítmény 50-től a 125-ig elég sok esetben meghaladja a 20 év megtérülési időt. Kivételt jelentenek a legkedvezőbb 20 éves, 5 százalékos hitel. Azonban itt sem kedvezőek a megtérülési évek. Legkedvezőbb esetben is 13 évet kell várnunk, hogy jobban álljunk, mint a számolt banki kamatokkal. Érdekes egyébként, hogy a rendszerektől elvárt teljesítmények között nincs nagy eltérés a megtérülési éveket figyelve. A 14. táblázatban láthatjuk a három számolt hitel időtartamot, alatta a felvett hitel százalékát. A következő sorban a banki kamatok nagysága. Bal szélen találhatóak az összeállított rendszerek százalékos fajtái.

Hitel időtartama 4 év

10 év

20 év

Hitel % 5

7,5

10

5

7,5

10

5

7,5

10

Banki kamat %

Telj. %

4 6 8 4 6 8 4 6 8

4

6

8

4 6 8 4 6 8

4

6

8

4

6

8

4 6 8

20 +

20 +

20 +

50

20 +

16 17 18

75

20

13 14 15 18 19 20

90

20+

20+

20+

20

20+

20+

20+

13 14 14 17 18 20

100

20

13 14 15 18 19 20

125

19

13 13 14 17 18 19

20+

14. táblázat Onga napelemek megtérülése (szerző saját szerkesztése)

A megnövelt támogatással, sokkal több esetben csökken 20 év alá a megtérülési idő. A legkedvezőbb esetben akár 11 év alatt is megtérülhet a rendszer. Ehhez az értékhez 20 éves futamidő szükséges 5 százalékos hitel kamattal. A két nagy rendszer között nincs nagy eltérés, de inkább a 100 %-os választanám. A 15. táblázatban a megnövelt állami támogatással számolt megtérülési időket láthatjuk. A teljesítmény százalékoknál az egyes esetben a 100 %-os, kettes esetben a 125 %-os rendszert jelöli. Hitel időtartama 4 év

10 év

20 év

Hitel %

Telj. %

5

7,5

5

7,5

10

5

7,5

10

Banki kamat % 4

6 8

19

20+

1 2

10

4

6 8 4 6 8 4

20 20 +

20+

17

6

8

17

6

8

4 6 8 4

20 20 20 20+ + 20 19 +

6

8

18 19

18

4

4

6

8

13 11

12

4

6

17 18 14 15

14

8

20 18 19

15. táblázat Onga kiegészítő támogatással napelemek megtérülése (szerző saját szerkesztése)

Sály napelemes vizsgálatainak eredménye

A rendszerekre 30% állami támogatás, de maximum 1,47 MFt a kedvezmény. Mivel Sályon a nagyobb fogyasztás miatt a rendszerek árai is nagyobbra tehetőek a 30 %-os támogatással nem tudunk számolni, csak az 1,47 MFt kedvezménnyel. Láthatjuk, hogy az elvárt teljesítmény 50-től a 110-ig a megtérülési idő csak 20 éves hitel valamint 5%-os hitellel csökken 20 év alá. A legkedvezőbb esetben is nagyon magas 17 év a rendszer megtérülése. A 16. táblázatban láthatjuk a három számolt hitel időtartamot, alatta a felvett hitel százalékát. A következő sorban a banki kamatok nagysága. Bal szélen találhatóak az összeállított rendszerek százalékos fajtái.


10 év

20 év

Hitel % 5

7,5

10

5

7,5

10

5

7,5

Banki kamat %

Telj. %

4 6 8 4 6 8 4 6 8

4

6

8

4 6 8 4 6 8

4

6

8

50

18 19 20

75

17 18 19

90

10

20+

20+

20+

20+

20+

20+

4

17 18 20

100

19 20

110

19 20

6

20+

8

4 6 8

20+

20 +

16. táblázat Sály napelemek megtérülése (szerző saját szerkesztése)

A plusz 400.000 Ft támogatással a helyzet Sályon nem változott sokat. A rendszer árak nagyon magasak, így nem térül meg a napelemes befektetés. Így is csak 17 év a legalacsonyabb megtérülési idő. A 17. táblázatban a megnövelt állami támogatással számolt megtérülési időket láthatjuk. A teljesítmény százalékoknál az egyes esetben a 100 %-os, kettes esetben a 110 %-os rendszert jelöli.


10 év

20 év

Hitel %

Telj. %

5

7,5

10

5

7,5

10

5

7,5

10

Banki kamat % 4

6 8

4

6 8 4 6 8 4

6

8

4

6

8

4 6 8 4

6

8

4

6

8

4

6

8

1 20+

17 18 19

20+

20+

20+

2 17. táblázat Sály kiegészítő támogatással napelemek megtérülése (szerző saját szerkesztése)

Mór napelemes vizsgálatainak eredménye

A megtérülési idő a 30 % állami támogatással a következőképpen alakul. Láthatjuk, hogy az elvárt teljesítmény 50-től a 125-ig a legtöbb esetben 20 év felett van a megtérülési idő. Kivételt jelent itt is a legkedvezőbb 20 éves, 5 százalékos hitel jelenti. Ezen konstrukción belül 13 év lehet a megtérülés a két legnagyobb rendszer megvásárlásakor. A 18. táblázatban láthatjuk a három számolt hitel időtartamot, alatta a felvett hitel százalékát. A következő sorban a banki kamatok nagysága. Bal szélen találhatóak az összeállított rendszerek százalékos fajtái. Hitel időtartama 4 év

10 év

20 év

Hitel % 5

7,5

10

5

7,5

10

4 6 8 4 6 8 4 6 8

4

6

8

4 6 8 4 6 8

50

4

20 +

8

20+

20+

20+

4

10

20+

20+

6

8

20+

20 17

20+

4 6 8

20 +

16 15 16

20+

19

18 19 13

125

6

18 19 20

75

100

7,5

Banki kamat %

Telj. %

90

5

14

17

20 18. táblázat Mór napelemek megtérülése (szerző saját szerkesztése)

19 20

A plusz támogatás hatására itt is sokat változott a helyzet. A rendszerek árai eddig is alacsonyak voltak, azonban a további 400.000 Ft-os támogatás miatt akár 4 évvel korábban térülhet meg a rendszer. A legrövidebb megtérülés itt is 20 év, 5 %-os hitel mellett találhatóak. A 100%-os rendszernél már tíz év alá került a megtérülés. A 19. táblázatban a megnövelt állami támogatással számolt megtérülési időket láthatjuk. A teljesítmény százalékoknál az egyes esetben a 100 %-os, kettes esetben a 125 %-os rendszert jelöli.


10 év

20 év

Hitel %

Telj. %

5

7,5

10

5

7,5

10

5

7,5

10

Banki kamat %

4

6

8

4

6

8

1 16 17 19 17 18

4

6

17 19 20

2 17 19 20 18 20

19 20

8

20 +

4

6

8

4

13 14

15

15 15

16

6

8

4

16 17

18

6

8

4

6

8

17 18

9

10

20 +

10

11

19

4

6 11 12

8

4

6 13

8 14

13 14 15 16

19. táblázat Mór kiegészítő támogatással napelemek megtérülése (szerző saját szerkesztése)

Szélgenerátorok vizsgálata

A szélgenerátorokra is természetesen jár a 30 %-os állami támogatás. Ezeknek a rendszereknek az ára nem túl magas, így nincs meg a napelemeknél számított 1,47 MFt -os támogatási maximum. A legnagyobb probléma ezeknél a rendszereknél, hogy maga a generátor élettartama 10 év. A napelemes rendszerek várhatóan több mint 20 évig tudnak üzemelni, így a szélgenerátorok nagy hátrányban vannak ezzel szemben. Tíz év az az időtartam, ami alatt meg kell termelnie az árát. Magyarországon 15 méteres magasságban nincs elég magas átlagszélsebesség, így a generátorok nem tudják megtermelni a névleges szélsebességüket. Sokszor az indulási sebességhez sem elegendő a szélsebesség. A vizsgált területek közül Sály van a legrosszabb helyzetben, míg Mór a legjobban. Móron a 15 méterre számolt átlagos szélsebesség 4 m/s. Ezzel a sebességgel ugyan több energiát tudunk előállítani a háztartásban elfogyasztottól, de még itt sem térül meg a rendszer ára.

Hőszivattyúk vizsgálata

Ugyanazon hőszivattyút választottam mindegyik háztartáshoz. A teljes rendszer ára 1,5 MFt. Az állami támogatással csökkentett ára 1,05 MFt. A hitel 4,10 és 20 évre történő felvételre, valamint 5 %, 7,5 % és 10 %-os kamatokra vizsgáltam meg. A banki kamatok 4 %, 6 % és 8 %-nál. A hőszivattyús rendszerekkel ugyan meg lehet takarítani évente több tízezer forintot is, ám a megtérülésük mindhárom vizsgált esetben több mint 20 év! Hiába választanánk a hosszú távú és a legkedvezőbb hitelkonstrukciót, akkor is 20 év felett lenne a megtérülés ideje.

Irodalom Az Európai Unió és a megújuló energia (http://energiaklub.hu/sites/default/files/ek_sajto_hatter__megujulok_eu.pdf) Környezetvédelem (http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/kornyezettudomany/01.doc) MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVE (http://www.ebbeu.org/legis/ActionPlanDirective2009_28/national_renewable_energy_action_plan_hungary_hu.pdf)

Horánszky Beáta: Az Európai Unió és Magyarország energiapolitikája –Különös tekintettel a megújuló energiaforrásokra) (http://www.gas.unimiskolc.hu/publics/Workshop_jelentes_2004_HB.pdf) Armin Themeßl-Werner Weiß: Napkollektoros berendezések (Cser Kiadó,2005) Láng István: Környezetvédelmi Lexikon I-II. (1993, Akadémiai Kiadó) Kovács Csongor: Elektronikus áramkörök (General Press Kiadó) Dr. Mizsei János: Napelemek (ftp://jegyzet.sth.sze.hu/!Tais_cuccok/BSc/Szakiranyos/Automatizalasi/NGB_AU022_1_Rendszerek_energiaellata sa/NAPELEM.doc)

Meteorológiai elemek: hőmérséklet, légnyomás, szél, felhőzet, csapadék (http://www.met.hu/omsz.php?almenu_id=misc&pid=metsuli&mpx=1&pri=1&sm0=&dti=3&tfi=0) Napsugárzás, napfénytartam és felhőzet Magyarországon (http://www.met.hu/eghajlat/Magyarorszag/altalanos_jellemzes/sugarzas/) Az elmúlt évszakok időjárása (http://www.met.hu/eghajlat/visszatekinto/elmult_evszakok/) Dobosi Zoltán - Felméry László: Klimatológia. (Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest,1971) Miskolc megyei jogú város és kistérsége energetikai tanulmány (http://www.miskolc.hu/files/16759954599-Miskolc%20Megyei%20Jogú%20Város%20és%20Kistérsége%20Energetikai%20Tanulmány.pdf)

Áramtermelés szélenergiával épület léptékben (http://fenntarthato.hu/epites/Members/mitty98/aramtermeles-szelenergiaval-epulet-leptekben)

Hőszivattyúk (http://www.permanent.hu/katalog/hoszivattyu/HPsys.php) Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020 (http://www.energiakozpont.hu/download.php?path=files/strategiai/megujulo_strategia_20082020.pdf)

Wind in power 2010 European statistic (http://www.ewea.org/fileadmin/ewea_documents/documents/statistics/EWEA_Annual_Statistics_2010.pdf) Magyarország földrajza (http://elib.kkf.hu/hungary/magyar/geography/HUN.htm) Klímabarát Otthon 2 pályázati kiírás (http://www.teglacentrum.hu/pályázat/pályázat.html) Euribor (http://www.lizingpercek.hu/euribor)

KÖRNYEZETTUDATOS HÁZTARTÁSOK

Recommend Documents