Környezetismeret Alapfokú nevelés oktatás szakasza 1 4. évfolyam A Mozaik Kiadó által megjelentetett kerettantervi ajánlás felhasználásával készült

Környezetismeret Alapfokú nevelés – oktatás szakasza 1 – 4. évfolyam A Mozaik Kiadó által megjelentetett kerettantervi ajánlás felhasználásával készült

Célok, feladatok Ahogyan a gyermek értelme fejlődik, úgy válik benne egyre erősebbé az igény arra, hogy saját testét, illetve szűkebb-tágabb környezetét megismerje, annak egyes elemeit néven nevezze, és az ezekkel kapcsolatos miértekre választ találjon. A környezetismeret tantárgy célja, hogy a gyermek természetes kíváncsiságára építve előbb a szűk, később az egyre tágabb környezet dolgait, jelenségeit és történéseit megismerje, ezek megértéséhez támpontokat adjon, további megfigyelésekre ösztönözzön és fenntartsa a magyarázatkeresés igényét. Környezetünk jelenségei összetettek, gyakran a tudomány számára is nehezen megfoghatók. A környezetismeret tantárgynak nem célja, hogy ezeket mélyen, részleteiben magyarázza, illetve tudományos igénnyel modellezze. Ugyanakkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a bonyolultnak tűnő témákat is – egyszerű modellek segítségével, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő módon – értelmezze. Ezek továbbfejtése a felsőbb évfolyamok munkája. A környezetismeret tantárgy keretében az ezzel kapcsolatos gondolati sémák kialakítása és a nyitott megfigyeléshez, kutakodáshoz szükséges érzelmi háttér biztosítása a cél. Fontos érzékeltetni a megfigyelő szerepét, mint ahogyan azt is, hogy a környezet folyamatai megmagyarázhatók, és a feltett kérdésektől és az előzetes tudástól függően egyre részletesebben érthetők meg. A környezetismeret (annak ellenére, hogy törekszik az élőlények megnevezésére, az érzékszervi tapasztalatok megfogalmazására, a természeti és épített környezet elemeinek mind pontosabb megjelölésére) nem leíró tantárgy: a gyermek által megfigyelt jelenségekhez kötve, az azok kapcsán felmerülő kérdésekre keres válaszokat. A problémákból kiindulva egyúttal a természettudományos megfigyelés, valamint a tudományos gondolkodásmód: kérdésfelvetés, bizonyítás és érvelés megalapozása is célja. Mindezek következetes alkalmazása, az aktív tanulás formáival támogatva, a természettudományos műveltség kialakításának első lépcsőfokát jelenti. A gyermekek életkori 2

sajátosságaiból adódóan a megismerés folyamatában a pedagógus egyszerre irányít és példát ad. Felelőssége abban is kiemelkedő, hogy a válaszkeresésben maga is nyitott a jelenségek rendszerszintű értelmezése, a saját tapasztalás, az újszerű megoldások keresése, illetve a napi élet problémái iránt. A problémák iránti érzékenység a természettudományos műveltség megszerzésének egyik alapja. A tudás folyamatos (a felső tagozatban, majd a középiskolában szaktárgyakhoz kötött) bővítéséhez elengedhetetlen, hogy a pedagógus a tanulók motivációját, érdeklődését és a környezettel, a természettel, a testük működésével kapcsolatos attitűdjeit is formálja a közös tanulás során. A kerettanterv ezt a tanulók érzelmi viszonyulását is befolyásoló témaválasztással és problémafelvetéssel támogatja. Mindezek azonban csak akkor válnak élővé, ha a tananyag-feldolgozás folyamatában a tanulók számára adott pillanatban is releváns problémákat vetünk fel. Ez akkor érhető el, ha a helyi tanterv a helyi környezet adottságaira, az aktuális történésekre, a tanulók által valóban megtapasztalható problémákra épít. Ily módon a környezetismeret rávezet a természet szépségének és az épített, technikai környezet értékeinek szeretetére és tiszteletére. A tanulás során a tanító abban segítheti növendékeit, hogy a gyermeknek a közösen értelmezett jelenségekhez tartozó naiv magyarázatait megerősíti, pontosítja vagy – új modellek felépítésével – korrigálja. A tanórákon alkalmazott változatos módszerek, az ezekhez kötődő értékelési formák, különösen a folyamatközpontú, segítő értékelés és a tanulók önreflexiójának fejlesztése nemcsak a tantárgyi tartalom elsajátítását és a fejlesztési követelmények megvalósítását segítik, de hozzájárulnak a gyermekek egyéni tanulási stílusának kialakulásához, önismeretük fejlődéséhez is. A fejlesztő munka célja, hogy a gyermek megtalálja azt a számára legalkalmasabb módot, ahogyan a környezetével megismerkedhet, tudását bővítheti, megerősítést nyerve abban, hogy képes saját testének rejtélyeit feltárni és a környezetében érzékelt folyamatokat értelmezni: vagyis elindult azon az úton, hogy eligazodjon a világban. A környezetismeret sikeres tanulása nemcsak a természettudományos tárgyak szeretetét alapozhatja meg. A környezetét tudatosan figyelő (és azt érzékenyen alakító), az életet tisztelő, a saját szervezetének jelzéseire figyelő, egészségét óvó és a tudományos-technikai újdonságokra fogékony, ugyanakkor kritikus felnőtt magatartása is formálódik ebben az életszakaszban.

3

Az éves órakeret felosztása 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Kötelező heti óraszám

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra

Éves óraszám

36 óra

36 óra

36 óra

36 óra

A környezetismeret alacsony heti kötelező óraszáma indokolttá teszi, hogy az 1 – 2. és 3 – 4. évfolyamok tematikai egységeit arányosan osszuk fel a két-két évfolyam között. A közműveltségi tartalmak megvalósulása, a tananyag mélyebb elsajátítása így megtörténik.

4

Tematikai egység / fejlesztési cél Az iskola Az iskolás gyermek Tájékozódás az iskolában és a környékén Mi van a teremben Anyagok körülöttünk Hóban szélben, napsütésben Mi kerül az asztalra? Élőlények közösségei Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

1. évf. 8 óra 8 óra ─ 8 óra ─ 8 óra ─ ─ 4 óra 36 óra

2. évf. ─ ─ 8 óra ─ 8 óra ─ 8 óra 8 óra 4 óra 36 óra

Tematikai egység / fejlesztési cél Mennyi időnk van? Tájékozódás a tágabb térben Megtart, ha megtartod Miért érdemes takarékoskodni? Az a szép, akinek a szeme kék? Merre megy a hajó? Egészség és betegség Önismeret és viselkedés Vágtat, mint a paripa Kertben, mezőn Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

3. évf. 7 óra ─ 7 óra ─ 5 óra 8 óra 6 óra ─ ─ ─ 4 óra 36 óra

4. évf. ─ 7 óra ─ 6 óra ─ ─ ─ 7 óra 6 óra 7 óra 3 óra 36 óra

5

1–2. évfolyam Az iskolába kerülő növendékek környezetükkel, a természettel kapcsolatos saját élményei, megfigyelései és ezekre talált magyarázatai egy-egy tanulócsoportban nagyon sokfélék. A környezetismeret tantárgy tanulása abban segít, hogy egy-egy ismeretelemen keresztül a csoport közös nyelvet, közös magyarázatokat találjon, párbeszédet kezdjen, mérsékelve a különböző családi, illetve szociokulturális háttérből adódó különbségeket. A közös dialógus élményén túl cél a közvetlen környezetben való biztonságos tájékozódás, valamint a saját szervezet tudatos megfigyelése, az érzékelt tapasztalatok megfogalmazása és annak megerősítése, hogy a környezet, az életmód és a testi jelzések kapcsolatban állnak egymással. Ebben az életszakaszban a kisgyermek már számos jelenséget érzékelt szűkebb-tágabb környezetében. A rendszeres megfigyelés, a módszeresség, a kérdések felvetésének (a miértek megfogalmazásának) és a válaszkeresésnek, a magyarázatok indoklásának az igényét itt alakítjuk ki. Itt figyelünk fel az ok-okozati kapcsolatokra, a rendszer-részrendszer viszonyra, az állandóság és változás létére, a természetben megtalálható ritmusokra. Ezeknek aprólékos magyarázatára még nem vállalkozhat a tantárgy, de a probléma elhelyezése, a megfigyeléseken és tényeken alapuló megokolás itt válik a vizsgálódás részévé. A természeti jelenségek fürkészése, a környezet iránti pozitív attitűd megtartása vagy kialakítása, a természet és az élőlények szépségének (önmagáért való értékének) felfedezése ahhoz teremt kedvet, hogy a gyermek az ezekkel kapcsolatos tudását fejlessze. Az élő természet vizsgálata (egyes részletek puszta észrevétele is) számos olyan készséget igényel, melyeket csak közvetlen tapasztalásokon keresztül lehet fejleszteni, ezért a tanulói vizsgálódásra, a természettel való közvetlen kapcsolatra fordított idő bőven megtérül abban, hogy tanítványaink nemcsak felmondják, de értik is (sőt átérzik) a tanultakat. A technikai, épített és szociális környezet vizsgálata éppen ilyen fontos: a helyükre kerülő elemek a gyermek biztonságérzetének, bizalmának erősödését éppúgy szolgálják, mint tudásának gyarapodását. A foglalkozások, a környezeti elemek, a ház körüli teendők, vagy éppen a közlekedés vagy településszerkezet megismerése olyan tájékozottságot adnak a kisgyermeknek, amelyek – ha közvetlenül nem is mindig vagy nem azonnal hasznosítja életében – világképének stabilitását szolgálják.

6

Az iskolába lépés a kisgyermek életében számos változással jár. Különösen az első hónapokban jelent nehézséget az új környezet, az új feladatok teljesítése és az iskolai elvárásoknak való megfelelés. A környezetismeret – a többi tantárgyhoz szorosan kapcsolódva – segíthet, hogy a gyermek a környezetében tapasztalt változásokat elhelyezze, új környezetét elfogadja, és abban biztonságot leljen. Az iskolával és környezetével kapcsolatban a gyermek által hozott, illetve a helyi közösségekben élő narratívák beépítése a helyi tantervbe emiatt is kívánatos. A környezet jelenségeire való rácsodálkozás adja a közös munka alapját. A saját tapasztalatokkal és magyarázatokkal való szembesülés, ezek más tapasztalatokkal és indokokkal való szembesítése teremti meg a gyermekben az igényt az ok-okozati összefüggések megtalálására, az érvelésre, indoklásra, a tények felismerésére. A tanulás folyamatában való aktív részvétel fejleszti a kezdeményezőkészséget és a felelősségtudatot, a tartalmak pedig szerepet játszanak az azonosságtudat és a hagyományokhoz való kötődés erősítésében, az állampolgári felelősségérzet előkészítésében és az önismeret kibontakoztatásában is. Az ember szervezetével kapcsolatos ismeretek formálják az egészséges életmóddal kapcsolatos szemléletet és a megvalósítás gyakorlatát, hozzájárulnak az önismeret fejlődéséhez, formálják a tanulónak a családhoz és a tágabb közösséghez való viszonyát.

7

Tematikai egység és óraszámok 1. évfolyam

Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám:

1 óra

Tematikai egység / fejlesztési cél

Alapóraszám 90 % + 10 % 7+1

Az iskola Az iskolás gyermek

7,5 + 0,5

Mi van a teremben?

7,5 + 0,5

Hóban szélben, napsütésben

7+1

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

4 óra 33 óra + 3 óra

8

Az alapóraszám 10 % - ának felhasználása Az iskola neve. A település neve:

Az iskola

Felsőváros. Az iskola pontos címe. Beszámoló az otthontól az iskoláig vezető útvonalról rajzzal. Az iskola környékének bejárása. Tanulmányi séta a Várkertbe, az időjárás megfigyelése. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek,

Az iskolás gyermek

egyházi ünnepek, helyi szokások. Az iskola tűzriadó tervének megismerése,

Mi van a teremben?

menekülési útvonal. A Várkert ligetes facsoportjainak

Hóban szélben napsütésben

vizsgálata. A Bakony-ér élővilága

9

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az iskola

Órakeret: 8 óra

Az óvodai élet, közösség Az óvodai élet, közösség A megismerési módszerek folyamatos alkalmazása (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés). A térbeli tájékozódás fejlesztése. A mindennapi környezetben előforduló jelek, jelzések felismerése és értelmezése, a jelekből álló információhoz kapcsolódó kommunikáció fejlesztése. Az iskolás élettel kapcsolatos életmódbeli szokások tudatosítása, gyakoroltatása. A természeti és az épített környezet megfigyelése, megkülönböztetése az iskolai környezetben Kompetenciák Tevékenységek/ ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mi a különbség az óvoda és az iskola Tájékozódás az iskola épületében. Énkép, önismeret Vizuális kultúra: színek, között? Tájékozódás vázlatrajz alapján. formák. Anyanyelvi kommunikáció Hogyan tájékozódunk az iskola Természetes mértékek (lépés, arasz stb.) szóbeliség, problémamegolépületében? használata. Matematika: távolságok, dás, lényeg kiemelése, Az iskola legfontosabb helyiségei. Az Az iskola épületében és a környéken nagyságrendek becslése, iskolában található jelek, jelzések, található jelek, jelzések értelmezése. megnevezése, mérése. Matematikai kommunikáció piktogramok. gondolkodás fejlesztése, Kikkel találkozunk az iskolában? Beszámoló az otthontól az iskoláig Technika, életvitel és probléma megoldás, Az iskolai dolgozók és foglalkozásuk. vezető útvonalról rajzzal. Az iskola gyakorlat: helyes alternatíva állítás, analógiák környékének bejárása. öltözködés. felismerése Az iskola neve. A település neve: Felsőváros. Az iskola pontos címe. Az iskolában dolgozók foglalkozásának összehasonlítása. Megszólításuk, Hogyan öltözködünk az iskolában? köszönés, udvariassági formulák Természettudományos kompetencia gondolkodás, Az iskolai élet rendje. használata. összehasonlítás, osztályozás, Helyes viselkedés és megfelelő rendszerezés, oksági A környezetünkben előforduló anyagok öltözködés az iskolában (tanórán, gondolkodás, modellalkotás, érzékelhető tulajdonságai. különböző szabadidős foglalkozásokon, kapcsolatok keresése szünetben). Szociális és állampolgári

Élőlények a tanteremben, az iskolában, Az osztályterem, ahol szeretek lenni: az 10

kompetencia Együttműködés fejlesztése, megfigyelés fejlesztése térbeli tájékozódás.

az iskola udvarán. Miért nem akar sok szülő házi kedvencet otthonra? A szobanövények és a házi kedvencek gondozása.

osztályteremben található tárgyak, bútorok megnevezése, jellemző tulajdonságaik összegyűjtése, csoportosításuk különböző szempontok szerint.

Mi különbözteti meg az élőt az élettelentől? Életjelenségek, életfeltételek.

A házi kedvencek, a házban és a ház körül élő állatok megnevezése, egy-egy jellemző tulajdonságának megnevezése. Egyszerű növényápolási munkák elvégzése (ültetés, öntözés, talajlazítás) és a hozzájuk tartozó néhány eszköz nevének megismerése, az eszközök használata. Élőlények és élettelen dolgok összehasonlítása, különbségek megfogalmazása. Az időjárás megfigyelése, az időjárásnak megfelelő öltözködés megtervezése. Tanulmányi séta a Várkertbe,,az időjárás megfigyelése.

Hogyan változik az időjárás a nap során? Az időjárást jelző piktogramok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Élő, élettelen, növény, állat, életjelenség.

11

Tematikai egység/ fejlesztés cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az iskolás gyerek

Órakeret : 8 óra

Az óvoda és az iskola épülete Az állandóság és változás szempontjából a napi és éves ritmus felismerése, mintázatok keresése. A megfigyelés, a mérés és a tapasztalatok rögzítése. Az ember megismerése és egészsége szempontjából a saját test megismerése. Kompetenciák Tevékenységek/ ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Anyanyelvi kompetencia: Mi a különbség az iskolás és az óvodás Napi- és hetirend tervezése, amegvalóMagyar nyelv és irodalom: kulturált, igényes beszéd, sítás értékelése. gyerek napirendje között? önkifejezés, memóriafejlesz- Mivel telnek a hétköznapok, a hétvégék Helyes testtartás. A megvilágítás szere- mondókák, versek, dalok a testrészekkel kapcsolatban. tés, vélemény megfogalmapének felismerése tanulás közben. és az ünnepek? zása, időbeli tájékozódás Napok, napszakok, hónapok, évszakok Hogyan, mikor és mennyit tanulunk? fejlesztése. megnevezése időrendben. Ének-zene: a ritmus A napszakok, évszakok váltakozása. A Osztálytárs, fiatalabb és idősebb testvér, szerepe a zenében. napok és a hónapok. Napirend és Szociális kompetencia: szülő, illetve más felnőtt testméreteinek együttműködés fejlesztése, napszakok. mérése, az adatok összehasonlítása, Matematika: az előtte, Valós élethelyzetek a tanul- Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, relációk megfogalmazása. utána, korábban, később tak kapcsán. helyi szokások. Ismétlődő jelenségek (ritmusok) megértése, használata; Mi a különbség felnőttek és gyerekek megfigyelése az ember életében, a test folyamat mozzanatainak Természettudományos között? Az emberi test külső képe. Az működésében. Példák gyűjtése. A kompetencia időbeli elrendezése; ember főbb testrészei. Testünk és éle- mozgás hatásának megfigyelése a környezeti tényezők időrendkezelése. megfigyelése, összefüggések tünk ritmusai. Ritmus a természetben. pulzusra és a légzésszámra. felismerése, adatgyűjtés, Mit, mikor, hogyan és mennyit együnk? A helyes táplálkozási és a higiénés csoportosítás. Helyes fog- és testápolás. szokások tudatosítása, alkalmazása a Látogatás a fogorvosnál. napi gyakorlatban. Hogyan tájékozódunk a környezetben? Az érzékszervek védelmét biztosító Legfontosabb érzékszerveink és szabályok, helyes szokások megismerése szerepük a környezet megismerésében. és gyakorlása, alkalmazása. Védelmük fontossága és módjai. Kulcsfogalmak/ fogalmak Idő, ritmus, érzékszerv, testrész.

12

Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Kompetenciák Természettudományos kompetencia: környezeti tényezők vizsgálata, megfigyelések, érzékelés fejlesztése Szociális kompetencia: együttműködés, csoportalkotás, válogatás, rendszerezés, közös játék. Anyanyelvi kompetencia: Kulturált, igényes beszéd, önkifejezés, memóriafejlesztés, vélemény megfogalmazása. szókincsbővítés, önálló szövegalkotás,

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Mi van a teremben?

Órakeret: 8 óra

Az osztályterem bútorzata és tárgyainak megnevezése. Az anyag, energia, információ; a felépítés és működés kapcsolata, illetve az állandóság és változás szempontjából kapcsolat keresése az anyagi tulajdonságok és a tárgyak felhasználása között. A felelős, körültekintő munkavégzés és viselkedés erősítése. Kapcsolat keresése az égés feltételei és a tűzoltás szabályai között Tevékenységek/ ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Milyen tárgyak vesznek körül bennün- A tanteremben található tárgyak Ének-zene: tűzzel ket? Tárgyak (anyagok) tulajdonságai csoportosítása különböző szempontok kapcsolatos dalok. Hogyan függenek össze a tárgyak szerint Kapcsolat keresése az anyag anyagi tulajdonságai a felhasználásuk tulajdonságai és felhasználása között Magyar nyelv és módjával? Milyen anyagokból készüegyszerű példák alapján irodalom: az anyagi tek a tanszereid? Természetes és mesterséges anyagok tulajdonságokra Természetes és mesterséges anyagok a megkülönböztetése a környezet tárgyai- használható jelzők, környezetünkben. ban. A környezetben lévő tárgyak csohasonlatok; mondókák, Mely tárgyak jelentenek veszélyt tűz portosítása: tűzveszélyes(gyúlékony), versek a tűzzel esetén? Éghető anyagok a környezeéghető vagy éghetetlen-e. kapcsolatban. tünkben. Mit lehet tenni tűz esetén? Égés vizsgálatán keresztül az égés Mi szükséges a tűzgyújtáshoz? feltételeinek megállapítása. Az égés folyamata (égési feltételek, Kapcsolat keresése az égés feltételei és a égéstermékek, éghető és éghetetlen tűzoltás módja között. Felkészülés anyagok).A gyufa használata. Irinyi vészhelyzetre. A fegyelmezett cselekvés János, a gyufa feltalálója. fontosságának felismerése. Hogyan lehet megelőzni a tűzeseteket? A körültekintő munkavégzés Tűzvédelem, a tűzoltás alapelvei, fontosságának felismerése. eszközei. A tűzoltók munkájának értékelése. Az iskola tűzriadó tervének megismerése, menekülési útvonal. Tűzvédelem, tűzoltás, égés, anyagi tulajdonság, felhasználás.

13

Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás

Hóban, szélben, napsütésben

Órakeret: 8 óra

Melegítés, hűtés, párolgás. Az időjárás-előrejelzésben alkalmazott néhány gyakori piktogram jelentése. A felépítés és működés szempontjából az időjárás jellemzői és az évszakok kapcsolatának felismertetése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének megértetése. A környezet és fenntarthatóság szempontjából kapcsolat felismertetése a növények állapota és az állati viselkedés, valamint a környezeti változások között. Annak felismertetése, hogy az időjárás befolyásolja az ember és más élőlények állapotát is. Kompetenciák Tevékenységek/ ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Melyek a különböző évszakok Az időjárás évszakonkénti megfigyelése, Technika, életvitel és Természettudományos időjárásának jellemző jegyei? elemeinek jelölése piktogramokkal. gyakorlat: öltözködés, kompetencia: környezeti tényezők megfiAz időjárás tényezői. A víz halmazállapotai és a csapadékfor- időjárás, egészséges gyelése, összefüggések A Celsius-skála, hőmérséklet. mák összekapcsolása. Időjárási napló táplálkozás. felismerése következtetések A csapadék formái (eső, köd, hó). készítése. levonása. Hogyan határozza meg öltözköA réteges öltözködés szerepének megérdésünket az időjárás? Hogyan védjük tése. Öltözködési tanácsok adása időjárás-előrejelzés értelmezése alapján. Matematikai kompetencia: testünket a hideg, a meleg, a szél és a A méréshez szükséges csapadék ellen? Az időjárás élőlényekre gyakorolt mérőeszközök megismerése, Az évszaknak megfelelő helyes hatásának megfigyelése, konkrét példák helyes használata. Mérési öltözködés. gyűjtése. eredmények lejegyzése, Hogyan viselkednek a növények és az Napi és éves ritmus megfigyelése a ábrázolása. állatok különböző időjárási növény- és állatvilágban, a tapasztalatok körülmények között? rögzítése rajzzal vagy írásban. A Várkert ligetes facsoportjainak Tanulmányi séta a növények és állatok Szociális kompetencia: együttműködés, közös játék, vizsgálata. A Bakony-ér élővilága élőhelyére. beszélgetés kezdeményezése. Az egészséges táplálkozás jellem-zői a Naponta többszöri zöldség és gyümölcs különböző évszakokban. (évszaknak megfelelő, közelben Az élőlények energiaszükséglete és termesztett) fogyasztásának tudatosítása. életmódja közötti kapcsolat. A nyári megnövekedett folyadékigény A folyadékfogyasztás szerepe. magyarázata. Időjárás, évszakos változás, egészségvédelem. Kulcsfogalmak/ fogalmak

14

A fejlesztés várt eredményei az 1. évfolyam végén

 Legyenek képesek a közvetlen környezetében tanítói irányítással megfigyeléseket végezni, a tapasztalatokat tudják tanítói kérdések segítségével elmondani néhány mondatban  Tudjanak méréseket végezni, használják helyesen a megtanult mértékegységeket.  Tudják a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testükhöz viszonyítani.  Megadott szempontok alapján tudjanak csoportosításokat végezni.  Legyen gyakorlatuk a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek elemi szintű összehasonlításában.  Tudják felsorolni helyes sorrendben a napszakokat, a napokat, a hónapokat és az évszakokat.  Ismerjék az évszakok időjárását, a természet évszakos változását.  Ismerjék meg az otthon és az iskola között levő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat.  Tudják a biztonságos közlekedés szabályait.  Legyenek képesek az élőlények főbb jellemzőit megfigyelni  Ismerjék testük részeit és a helyes test és fogápolást.  Tudjanak tájékozódni a testükön.  Óvják, védjék a természet értékeit, szépségeit.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei az 1. évfolyam végén        

Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismerje a napszakok nevét, helyesen használja. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. A megismert élőlények felismerése képek segítségével. Tájékozódjon jól saját testén.

15

Tematikai egységek és óraszámok 2. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra

Alapóraszám 90 % + 10 %

Tematikai egység Tájékozódás az iskolában és környékén

7+1

Anyagok körülöttünk

8

Mi kerül az asztalra?

7+1

Élőlények közösségei

7+1

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

4 33 óra + 3 óra

16

Az alapóraszám 10 % - ának felhasználása A környező utcák megismerése.

Tájékozódás az iskolában és környékén

A barokk Fő tér jellegzetes épületei Fogápolási tanácsok. Fogápolási eszközök

Mi kerül az asztalra?

helyes használata. Az iskola védőnőjének meghívása. A helyes táplálkozás, egészségmegőrzés. A Várkert jellegzetes fáinak megfigyelése,

Élőlények közösségei

levelek, termések gyűjtése (Vadgesztenye, tölgy, platán)

17

Tematikai egység/ Órakeret 8 óra Tájékozódás az iskolában és környékén Fejlesztési cél Természetes hosszmértékek és léptékek Előzetes tudás A környezet és fenntarthatóság szempontjából a felelős felhasználói magatartás megalapozása, erősítése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos üzemeltetés jelentőségének felismertetése. Megbecsülés kialakítása az iskolai személyzet munkája iránt. Léptékek felismerése, becslés és mérés alkalmazása. Kompetenciák Tevékenységek / Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Alaprajz, vázlatrajz, útvonalrajz. Alaprajz készítése az osztályteremről, Anyanyelvi Matematika: halmazok, hasznossága szobáról, lakásról. kommunikáció rész-egész viszony, szóbeliség, képi A helyi közlekedés és az Útvonalrajzok készítése a lakhely és az becslés. információ feldolgozás, energiatakarékosság. iskola között. Előnyök és hátrányok információkezelés, Az iskola helyzete a településen belül. mérlegelése: érdemes-e az iskolába A fő világtájak megnevezése, elhelyezése. gépkocsival jönni. Matematikai Vizuális kultúra: A földfelszín formakincsének elemei (hegy, Becslés és mérés alkalmazása. kompetencia tájképek. gondolkodás fejlesztése, völgy, domb, síkság, folyó, patak). probléma megoldás, Hosszúságmérés alkalmi és szabvány Az iskola elhelyezése a településen belül és Technika és életvitel: alternatíva állítás, mértékegységekkel. Mértékegységek (m, annak térképén. fűtés, háztartási munkák, dm, cm) A környék földfelszíni formakincseinek Természettudományos közlekedés, energiatakaMitől működik az épület? Fűtőberendemegnevezése. kompetencia rékosság kölcsönhatások zések, világítás. A fűtés lehetséges módjai. felismerése, kritikus Energiaforrások a háztartásban. Az energiatakarékosság lehetséges gondolkodás, A készülékek energiatakarékos üzemelmegvalósítási módjainak keresése az iskolán döntéshozatal, tetésének módjai. Az épületek belül. Az iskola és a háztartás oksági gondolkodás, karbantartásával, állagmegőrzésével összehasonlítása (léptékkülönbség modellalkotás, kapcsolatos legfontosabb munkák az felismerése). kapcsolatok keresése iskolában és otthon. A takarítás, karbantartás és a felelős hasznáA hatékony önálló A környező utcák megismerése. lat jelentőségének, állagromlás és a karbantanulás új ismeretek elsajátítása A barokk Fő tér jellegzetes épületei tartási feladatok szükségességének felismerése Gazdasági kompetencia Kulcsfogalmak/fogalmak Alaprajz, lépték, energiatakarékosság, felelősség.

18

Tematikai egység/ Órakeret 8 óra Anyagok körülöttünk Fejlesztési cél Anyagok megismert tulajdonságai. Előzetes tudás Az állandóság és változás szempontjából a halmazállapot-változások értelmezése, a tömeg- és űrmértékek A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai használata. A felépítés és működés kapcsolatában a víz mint oldószer alkalmazása. Ok-okozati kapcsolatok feltárása napi gyakorlataink és az anyagi átalakulások jellemzői között. Kompetenciák Tevékenységek / Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Önthető-e a szén, a mák, a liszt? Csak a Köznapi folyadékok és szilárd anyagok Magyar nyelv és Természettudományos folyadékok önthetők? Az önthetőség nem tulajdonságainak vizsgálata tapintással, irodalom: kompetencia Különböző anyagok jelenti önmagában azt, hogy egy anyag vizuálisan, szaglással, kézzel történő A víz mint versek, tulajdonságainak folyékony halmazállapotú. erőkifejtéssel Tapasztalatok szerzése. mesék témája; érzékszervi és méréses Halmazállapotok: a légnemű anyagok hasonlatok, metaforák, megtapasztalása (gázok) kitöltik a rendelkezésre álló teret; a A környezetünkben előforduló kristályos szólásmondások a oksági gondolkodás folyadékok térfogata változatlan, de felveszik anyagok csoportosítása Példák keresése gőzzel, a vízzel és a az edény alakját; a szilárd anyagok kristályokra: ásványok jéggel kapcsolatban. Magyarázat: miért praktikusabb a Matematikai kompeten- megtartják formájukat. Környezetünk legkeményebb anyagai a folyadékok térfogatát és a szilárd anyagok Vizuális kultúra: cia A mindennapi életben elő- kristályok: ilyenek a drágakövek, a gyémánt. tömegét megadni. Tömeg- és űrmértékek A víz megjelenése küforduló mennyiségek viMiért mérik kilóra a krumplit, dekára a leolvasása, kapcsolat keresése a dl/ l , g lönböző műalkotásokszonyítása, becslése, mé- mákot, literre a tejet? Térfogat- és /dkg, dkg/kg között. ban. rése tömegmérés, mértékegységek (dl, l, dkg, kg). Példák és kapcsolat keresése a víz Matematika: Hogyan változik a víz halmazállapota hűtés halmazállapot-változásaira a háztartás-ban Becslés, mérés Digitális kompetencia Mindennapi adatok leírá- és melegítés hatására? A víz halmazállapot- és a természetben. sának gyakorlása, változá-sai (olvadás, fagyás, párolgás, Folyadékok és a levegő hőmérsékleté-nek (számok, szövegek, rajlecsapódás), ezek kapcsolata a hőmérséklet mérése. zok) változásával. Különböző anyagok viselkedésének Mi a különbség az oldódás és az olvadás megfigyelése vízben. Oldatok készítése. Csoportosítás oldhatóság szerint. A meleg Hatékony, önálló tanulás között? Oldat. Vízben való oldhatóság. Kérdések feltevése, Miért tesznek a friss zúzódásra jeget? Miért és hideg vízben való oldódás következtetések levonása esik jól nyáron a fagyi? Megrepesztheti-e a összehasonlítása Tömeg- és térfogatmérés víz a sziklát? A melegítés és hűtés a víz fagyasztása és olvadása során. mindennapokban. Kulcsfogalmak/fogalmak Halmazállapot, halmazállapot-változás, térfogatmérés, tömegmérés, oldódás.

19

Tematikai egység/ Órakeret 8 óra Mi kerül az asztalra? Fejlesztési cél Napszakok, táplálkozás. Előzetes tudás Az ember megismerése és egészsége szempontjából az egészségtudatos táplálkozási szokások kialakítása, minőségi és A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai mennyiségi szempontok figyelembe vételével. Az élelmiszer-higiénia jelentőségének felismerése. Törekvés az egészség megőrzésére. Annak felismerése, hogy számos szokásnak biológiai alapja, magyarázata van. Kompetenciák Tevékenységek / Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Anyanyelvi kommuniká- Miért leszünk éhesek? Miért fontos a rendszeres Élelmiszerfajták csoportosítása étkezés? Az éhség, mint a szervezet jelzése: energiatartalmuk illetve csendéletek ció Információgyűjtés, könyv- energiára, tápanyagra van szükségünk. tápanyagtartalmuk alapján. gyümölcsökkel, ételekkel. és könyvtárhasználat fejlesztése A leggyakoribb élelmiszerek energiatartalma, a A napi táplálkozásra vonatkozó Ének-zene: az étkezéssel tápanyagok fajtái (fehérje, zsír, szénhidrát). szabályok felfedezése. kapcsolatok dalok. Példákon keresztül a helyes és Matematikai kompeten- Táplálékpiramis. helytelen étrend, az egészséges és Technika, életvitel és gyacia Táblázat adatainak elem- Milyen élelmiszerekből érdemes csak mértékkel egészségtelen ételek, italok korlat: a főzés, illetve zése, egyszerű táblázat ké- fogyasztani? felismerése, csoportosítása. ételkészítés; az élelmiszeszítése rek, ételek tárolása; egésA víz a legegészségesebb italunk, mely a A táplálkozás, az életmód és az ideális zséges táplálkozás, étrend. szervezet számára nélkülözhetetlen. testsúly közötti kapcsolat felismerése. Természettudományos Matematika kompetencia Egészséges életmód, Az ideális testsúly jelentősége: elhízás, A vitaminok felfedezésével kapcsolatos Kalória számítás egészséges táplálkozás alultápláltság veszélyei, hiánybetegségek. történetek megismerése. A C-vitamin előállítása – Szent-Györgyi Albert Az étkezéssel kapcsolatos szokások Digitális kompetencia Mindennapi adatok Mit kell tenned, hogy fogaid egészségesek gyűjtése, elemzése lejegyzése legyenek? A helyes étkezési szokások megismerése, betartása, gyakorlása. A fogorvosnál. Fogápolási tanácsok. Fogápolási eszközök helyes használata. Az étkezéssel kapcsolatos szokások biológiai hátterének felismerése. Az étkezések típusai, a helyes táplálkozás, a A rendszeres, nyugodt táplálkozás szerepének felismerése. Szociális és állampolgári terített asztal, az evőeszközök használata, a 20

kompetencia Önkontroll fejlesztése Esztétikai tudatosság A reklámok túlzásaival szembeni kritikai magatartás kialakítása

folyadékbevitel, a kézmosás és az ülve étkezés, az alapos rágás és az étkezés utáni fogmosás szerepe.

A gyorsétkezés előnyeinek és hátrányainak összegyűjtése, mérlegelése.

Melyek a nyugodt étkezés körülményei? Az emésztéshez nyugalomra van szüksége a szervezetnek.

Egy hagyományos helyi étel elkészítésén keresztül a főzési folyamat lépéseinek értelmezése

Az iskola védőnőjének meghívása. A helyes Az ételek tárolásával kapcsolatos táplálkozás, egészségmegőrzés. alapvető szabályok megismerése és betartása. Mi az alapvető konyhai műveletek szerepe? Ételek csoportosítása aszerint, hogy Alapvető konyhai műveletek: aprítás, melegítés, mennyire romlandóak hűtés, fagyasztás, szárítás, forralás. Az ételmérgezés tüneteinek felismerése, a veszélyeinek megértése. Mit kezdhetünk a maradék étellel? A konyhai higiénés szabályok. A maradék étellel Javaslat készítése: mit vigyünk makapcsolatos higiénés szabályok. gunkkal hosszabb utazásra, rövidebb Az ételmérgezés okai és következményei. kirándulásra télen, nyáron stb. Mit érdemes csomagolni egy egész napos kirándulásra? Kulcsfogalmak/fogalmak Egészségtudatos magatartás, élelmiszer-higiéné, táplálkozási piramis, étkezési szabály.

21

Tematikai egység/ Órakeret: 8 óra Élőlények közösségei Fejlesztési cél Növény, állat Előzetes tudás A rendszerek, illetve a felépítés és működés szempontjából az életközösségek kapcsolatainak megismerése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Annak felismerése, hogy az egyes fajok környezeti igényei eltérőek. A mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása. A természetvédelem jelentőségének felismerése. Kompetenciák Tevékenységek / Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Miért nevezzük a városi parkot mesterséges, az Egyed, csoport és életközösség Magyar nyelv és Természettudományos erdőt pedig természetes életközösségnek? megkülönböztetése konkrét esetekben. irodalom: versek egyes kompetencia A természet megismerése Egy, az iskola környezetében található állatfa-jokkal és szeretete A Várkert jellegzetes fáinak megfigyelése, jellegzetes életközösség megfigyelése, kapcsolatban. Emberi beavatkozás okoz- levelek, termések gyűjtése (Vadgesztenye, jellemzése. ta változások tölgy, platán) Természetes életközösség Ének-zene: az állatok Életközösség: mesterséges és természetes megfigyelése, állapotának leírása, a farsangja, dalok állatokkal kapcsolatosan. Szociális és állampolgári életközösség. Az élőlények alkalmazkodása az változások követése, bemutatása és ember által alakított környezethez. megbeszélése. kompetencia Harmonikus életvitel Mesterséges és természetes Vizuális kultúra: állatok és Közösségi beilleszkedés Miféle kapcsolatok alakulhatnak ki az életközösség összehasonlítása. Az növények, életközösségek Az ember része a termééletközösség növényei és állatai között? életközösségek összetettségének ábrázolása. szetnek Táplálkozási kölcsönhatások: ragadozás, felismerése. Állatvédelem növényevés, mindenevés. Összefüggés az Hittan élőlények energiaszükséglete és életmódja Az életközösség növényei és állatai Természet leírása a Bibliközött. közötti jellegzetes kapcsolatok ában Digitális kompetencia Irányított információfelismerése. Állatok csoportosítása Noé bárkája keresés az Internetről. Élhetne-e róka a kertben? Tarthatnánk-e (ragadozó, növényevő, mindenevő). oroszlánt hobbiállatként? Az élővilág sokféleségének tisztelete. Miért bonyolult feladat az állatok megfelelő A természetvédelem jelentőségének állatkerti tartása? felismerése, az állat- és növénykertek munkájának értékelése. Életfeltételek, egyes állat- és növényfajok igényei. Élőhely. Veszélyeztetett fajok. Kulcsfogalmak/fogalmak Életfeltétel, környezeti igény, természetvédelem, sokféleség, életközösség, táplálkozási kapcsolat.

22

A fejlesztés várt eredményei a 2. évfolyam végén

 Legyenek képesek a közvetlen környezetében tanítói irányítással megfigyeléseket végezni, a tapasztalatokat tudják tanítói kérdések segítségével elmondani néhány mondatban és rögzíteni írásban, rajzban.  Tudjanak méréseket végezni, használják helyesen a megtanult mértékegységeket.  Tudják a környezetében előforduló tárgyak méretét saját testükhöz viszonyítani.  Megadott szempontok alapján tudjanak csoportosításokat végezni.  Legyen gyakorlatuk a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek elemi szintű összehasonlításában.  Tudják felsorolni helyes sorrendben a napszakokat, a napokat, a hónapokat és az évszakokat.  Ismerjék az évszakok időjárását, a természet évszakos változását.  Ismerjék meg az otthon és az iskola között levő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat.  Tudják a biztonságos közlekedés szabályait.  Legyenek képesek az élőlények főbb jellemzőit megfigyelni, majd elmondani, leírni, lerajzolni.  Tudják az élőlény jellemző jegyeit felsorolni.  Ismerjék testük részeit és a helyes test és fogápolást.  Tudjanak tájékozódni a testükön.  Óvják, védjék a természet értékeit, szépségeit.

23

A magasabb évfolyamba lépés feltételei a 2. évfolyam végén: A tanuló – ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit – ismeri a testünk főbb részeit, a helyes test és fogápolást – képes a mesterséges és természetes életközösség összehasonlítására – tiszteli az élővilág sokféleségét, felismeri a természetvédelem fontosságát – óvja, védi a természet értékeit, szépségeit – ismeri a testünk főbb részeit, a helyes test és fogápolást – tud tájékozódni az iskolában és környékén – nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját – képes a használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítására tulajdonságaik szerint – felismeri a kapcsolatot az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között – képes méréseket végezni, a tanult mértékegységeket helyesen használja – meg tudja különböztetni a mesterséges és természetes anyagokat; – felismeri a halmazállapotokat – egyszerű megfigyeléseket végez a természetben, képes egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezésére – képes az eredmények megfogalmazására, ábrázolására – igényli az ok-okozati összefüggések keresését a tapasztalatok magyarázatára

24

3–4 évfolyam Ebben a képzési szakaszban – az életkori sajátosságokhoz illeszkedve – tágul a megismerendő környezet: az iskola világából kitekintünk a felnőttek világa felé, miközben a szűkebb környezetből a tágabb környezetbe lépünk. Ennek kapcsán egy-egy jelenséggel kapcsolatos múltbeli elképzelések és modern magyarázatok, régi és mai alkalmazások vizsgálatára és értelmezésére is alkalom nyílik. A 3–4. évfolyamon az egyszerűbb vizsgálatok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a módszeresebb megfigyelések. A rácsodálkozástól a tapasztalatok mind szabatosabb megfogalmazásáig jutunk el: innen vezet majd az út azok rögzítéséig, rendszerezéséig és a természethez intézett kérdéseknek megfelelő kísérletek megtervezéséig a magasabb évfolyamokban. Mindez megalapozza az igényt az információkeresésre, az önálló munkavégzésre. Az emberi test működésével kapcsolatban a leíró megfigyelésen túllépve egyre fontosabbá válik az ok-okozati összefüggések feltárása. Emellett a divattal, szokásokkal kapcsolatos kritikus állásfoglalás, a tudás alkalmazásának igénye, az érvek és ellenrévek keresése és összevetése is fontos szerepet kap. Mindez a természettudományos műveltség megalapozásához elengedhetetlen. Az élő és élettelen természeti jelenségek rendszerbe foglalásán, a kölcsönhatások feltárásán keresztül a megértés igényére helyezünk hangsúlyt. Kiemelt szerepet kap a környezettudatosság, illetve az ember és a természet harmonikus együttélési módjainak tisztelete, ilyen megoldások értékelése és keresése. Az egyes foglalkozások, szakmák megismerésén keresztül azok tisztelete, a munka értékének megbecsülése, a kezdeményezőkészség és a segítő magatartás (önkéntesség) fejlesztése jelenik meg kiemelt nevelési célként. A visszatérő témák lehetőséget adnak az ismeretek elmélyítésére, miközben a tanulók megtapasztalhatják, hogy a már elsajátított ismeretek, készségek, a már megszerzett tudás (legyen az még egyelőre bármilyen töredékes vagy esetleges is) hasznosíthatók az újabb ismeretek megszerzésekor. A közvetlen környezetben, a mindennapi életben megtapasztalható jelenségekből kiinduló, a problémák megértését célzó tanulás a természettudományos gondolkodás fejlődése mellett segíti az egyéni tanulási stílus kialakítását is. Ezzel alapozzuk meg az igényt a tudás folyamatos bővítésére, a tudomány fejlődésének követésére, a környezeti jelenségek megfigyelésére, a magyarázatok megtalálására. Az önálló és kritikus információszerzés a természettudományos műveltség megalapozásának kulcseleme, de jelentős szerepe van a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztésében, illetve az állampolgárságra, demokráciára való nevelésben is. A megvalósítást változatos tevékenységek: projektmunka, az érveken, tényeken alapuló vita, a különböző kollaboratív feladatok, szerepjátékok stb. segíthetik. Érdemes az írott információk mellett a különböző multimédiás és infokommunikációs források adta lehetőségeket is kihasználni. Ez a korosztály a képi információkra különösen fogékony, és képek segítségével igen hatékonyan fejezi ki magát. Erre építve nemcsak a hatékony, önálló tanuláshoz, hanem az esztétikai-művészeti tudatosság fejlődéséhez is hozzájárulhatunk.

25

A tantárgyi tartalmak és az aktív, problémaalapú tanulás módszerének alkalmazása jelentős szerepet játszanak a testi-lelki egészség alakulásában, a fenntarthatóság és a környezettudatos szemlélet fejlesztésében, a hatékony, önálló tanulás különböző technikáinak megismerésében és gyakorlásában. A lakóhely és az ország főbb nevezetességeinek megismerése és bemutatása, egy választott nemzeti park vagy tájvédelmi körzet megismerésének kapcsán fejlődik az azonosságtudat, valamint a hazához és a lakóhelyhez való kötődés, a tudománytörténeti elemek pedig a tudomány és technika fejlődésének felismerését, az egyes találmányoknak az emberiség fejlődésében betöltött szerepének értékelését segítik elő. A jeles napokkal kapcsolatos szokásoknak a természet változásával való összekapcsolása hozzájárul annak megértéséhez, hogy hagyományaink segítenek a természettel való kapcsolat újrafelfedezésében, megélésében és egyúttal életünket is strukturálják. A legtöbb tematikai egység 8 órára készült. A feldolgozás során azonban ezek az egységek két évfolyamra bontva is megvalósíthatóak. A megismerési folyamat irányításában általában, de a terepi látogatások és az önálló munka során különösen is fontos a tanító facilitátori szerepe és a segítő értékelés formáinak az alkalmazása

26

Tematikai egységek és óraszámok 3. évfolyam Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra

Alapóraszám 90 % + 10 %

Tematikai egység Mennyi időnk van?

6+1

Megtart, ha megtartod

6+1

Az a szép, akinek a szeme kék?

4+1

Merre megy a hajó?

6+ 1

Egészség és betegség

7+1

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

4 31 óra + 5 óra

27

Az alapóraszám 10 % - ának felhasználása A bakonybéli csillagvizsgáló meglátogatása Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, egyházi ünnepek, helyi szokások. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Egyszerű vízminták vizsgálata A védőnő meghívása:a betegek és idősek ápolása. Látogatás az idősek otthonában.

Mennyi időnk van? Megtart, ha megtartod

Az a szép, akinek a szeme kék? Merre megy a hajó?

Látogatás a Pápai Vízműben

Egészség és betegség

A gyermekorvosi rendelő. Az orvos munkája

28

Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Kompetenciák Természettudományos kompetencia: környezeti tényezők megfigyelése, összefüggések felismerése ,következtetések levonása, valóságos élethelyzetekhez kapcsolódó tudás.

Mennyi időnk van?

Órakeret: 7 óra

Idő, napszakok, hónapok, évek Az anyag, energia, információ, a rendszerek, illetve az állandóság és változás szemszögéből az idő fogalmának megértése, az időegységek alkalmazásának fejlesztése, az időfogalom mélyítése. A felépítés és működés, illetve a környezet és fenntarthatóság szempontjából a Föld, a Nap és a Hold kapcsolatának felismertetése. A tudomány és technika fejlődésének felismertetése példák alapján, a találmányok jelentőségének meglátása a távcső példáján. Tevékenységek/ ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hogyan mérték az időt régen, Időmérő eszköz készítése. Napóra Magyar nyelv és irodalom: és hogyan mérhetjük most? megfigyelése. Időmérő eszközök hasonlatok, metaforák, Az idő mérése, az időmérés csoportosítása (pontosság, használha-tóság, szólásmondások (az idővel alkalmi és szabványegységei. esztétikum szerint). kapcsolatban). Az idő kifejezése a Az idő múlása jeleinek felismerése, szóbeli mindennapokban. leírása az emberi egyedfejlődés egyes Vizuális kultúra: az idő képi Emberi életszakaszok. Születés szakaszaiban. ábrázolása, az égitestek képi és halál. A születéssel, gyermekvárással, az elmúlással ábrázolása. Miért épp 24 órából áll egy kapcsolatos gyermeki elképzelések nap? A Föld mozgásai. megbeszélése. Ének-zene: ütem, ritmus,

Matematikai kompetencia: a méréshez szükséges mérőeszközök megismerése, használatuk, gyakorlása, mérési eredmények lejegyzése, . Hányszor láthatod a teliholdat Különböző dolgok mennyiségi tulajdonságainak egy hó-napban? Föld, Nap, Hold, holdfázisok képének összehasonlítása. megismerése. Az egyes holdAnyanyelvi kompetencia: fázisok rajzolása, elhelyezése Szókincsbővítés, önálló szö- naptárban vegakotás, beszédfejlesztés. Látogatás a bakonybéli csillagvizs-gálóban. Digitális kompetencia Irányított információkeresés Kulcsfogalmak/fogalmak Időmérés, égitest, naptár

A Föld mozgásáról (forgás, Nap körüli keringés) modell készítése. Felismerés, hogy a Földön nem mindenütt egyszer-re van nappal, illetve éjszaka. Az idő-zónák megsejtése. Kapcsolat a naptár elemei és a Föld mozgásai között. Képek keresése, közös bemutató készítése: az égitestek szépségének meglátása. A távcső működésének vizsgálata

29

metronóm. Matematika: folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése; időrend kezelése.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Megtart, ha megtartod

Órakeret: 7 óra

Növények, állatok, természetes és mesterséges környezet A hagyományos életmód és a helyi tudás jelentőségének megláttatása a környezet és fenntarthatósághoz kötődően. A környezet- és természetvédelem szerepének felismertetése. Az ember-természet kapcsolat, mint rendszer értelmezése konkrét példán keresztül. A tapasztalati tudás értékelése. A természeti ritmusok és ünnepeink, jeles napjaink közötti kapcsolatok felismertetése. Kompetenciák Tevékenységek/ ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Jeles napok, ünnepek kapcsolata a Természettudományos Kalendárium készítése, jeles napok és természet változásaival. Ének-zene: népdalok. kompetencia: történések, népdalok, népköltések és környezeti tényezők-, tulaj- A lakóhely hagyományai. versek, szép-irodalmi részletek donságok vizsgálata, rendeVizuális kultúra: népművészet. megjelenítésével. zése, oksági kapcsolatok Az évszakokhoz kapcsolódó felismerése .A lakóhely ünnepek, helyi szokások. Hogyan látták el az ártéri gazdálkodásból Hittan: a természet tisztelete, a múltjának, hagyományainak, Mire jók a hagyományok? hagyományok jelentősége. élők táplálékigényüket, hogyan népszokásainak feltárása, készítették és tartósították ételeiket ápolása. Lehet-e tanulni egy iskolázatlan Magyar nyelv és irodalom: embertől? Milyen használati tárgyakat és milyen többjelentésű szavak (a fok szó A gazdálkodó ember természeti és Szociális és állampolgári anyagokból készítettek, hogyan ügyeltek jelentései). kompetencia. beszélgetés épített környezetének arra, hogy a megújuló természet hosszú kezdeményezése. Nemzeti kölcsönhatása.(ártér) távon is biztosítsa igényeiket. Matematika: rész-egész jelképek megismerése. kapcsolat. Haszonállatok: mézelő méh, Egy-két anyag feldolgozásának Esztétikai-művészeti tuda- szürkemarha, mangalica, racka. kipróbálása (pl. agyag, fűzfavessző, Technika, életvitel és tosság: A természeti környe- Haszonnövények: alma, meggy, gyógynövény ). gyakorlat: a ház részei, zet szépségének megfigyelé- szőlő. Annak megértése, hogy a helyi sajátossá- építőanyagok, anyagok se, az ember által létrehozott gokra, problémákra a hagyományos felhasználása, megmunkálása; alkotások értékeinek feltárása Vadon élő állatok: kárász, csuka, tudás kínálja a legmegfelelőbb élelmiszerek tartósítása. nemes kócsag, fehér gólya. megoldásokat. 30

Gyógy- és fűszernövények: galagonya, szeder, menta.

Az felelős emberi beavatkozás jelentőségének felismerése. A vízvédelem szerepének belátása. Mely építőanyagokat használták Az iskolához legközelebb eső nemzeti régebben, és melyeket napjainkban? park vagy tájvédelmi körzet Mi a magyarázat a különbségekre? megismerése, értékmentő munkájának A hagyományos házak anyagai (nád, megértése. sás, fűz, agyag, vályog), a A természetvédelem és a fenntarthatóság települések mérete. kapcsolatának felismerése.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Miért fontos a természetvédelem? A lakóhely levegőjének, vizeinek A folyószabályozás hatása és a vizek tisztasága, szennyezettsége. Egyszerű védelme. vízminták vizsgálata,. Fenntarthatóság, fokgazdálkodás, természetvédelem, vizes élőhely, tapasztalati tudás, egyensúly.

31

Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Esztétikai-művészeti kompetencia Az ember által létrehozott alkotások értékeinek feltárása Az értékes és értéktelen információs médiatartalom megkülönböztetése. Természettudományos kompetencia: Az egészséges életmódra neVelés. Egészségkárosító szokások veszélyeinek felismerése ,elutasításuk iránti igény kialakítása. A fogyatékkal élők elfogadása, a segítői magatartás fejlesztése. Szociális kompetencia: együttműködés, saját mentális és fizikai egészségre vonatkozó ismeretek fejlesztése, szabályismeret és tudat fejlesztése. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Az a szép, akinek a szeme kék?

Órakeret: 5 óra

Testrészek, emberi tulajdonságok. Az ember megismerése és egészsége szempontjából az alkat, a külső és belső tulajdonságok különbözőségének elfogadtatása. Példákon keresztül az öröklődés szerepének a felismertetése. A toleráns és segítőkész magatartás megalapozása, erősítése. Tevékenységek/ ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mitől látunk valakit szépnek? Csak a Példák, illusztrációk gyűjtése különböző Vizuális kultúra: szupermodellek lehetnek szépek? korok, kultúrák szépségideáljaira. emberábrázolás a Szépségideálok. Annak felismerése, hogy nem minden Emberábrázolás a művészetben. szépségideál vagy divat hat előnyösen művészetben; portré és karikatúra. egészségünkre, egyes szokások pedig Mi a magyarázata a családtagok kifejezetten egészségkárosítóak (tűsarkú közötti hasonlóságoknak? cipők, fűző stb.). Magyar nyelv és irodalom: a Külső és belső tulajdonságok. jellemzés; hasonlatok, Szerzett és öröklött tulajdonságok. Az emberek közötti testi különbségek és metaforák a szépséggel hasonlóságok megfigyelése. Melyek az ápoltság ismérvei? Példák alapján az öröklött tulajdonság kapcsolatban. Az ápolt külső szebbé tesz: a testápolás módjai (tisztálkodás, haj, körmök, bőr, fogak ápolása). A divat és a testápolás kapcsolata. A védőnő meghívása:a betegek és idősek ápolása. Látogatás az idősek otthonában. Miben szorulhatnak segítségre a mozgáskorlátozott emberek? Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképesség.

megértése, tulajdonságok csoportosítása.

Ének-zene: gunyoros népdalok, amelyek egy-egy testi tulajdonságot karikíroznak.

A helyes és rendszeres testápolási szokások megismerése, gyakorlása. Annak felismerése, hogy a divat nem mindig az egészséges testápolási szokásokat közvetíti, gyakran felesleges Technika, életvitel és gyakorlat: a testápolás módjai, vagy káros szokásokat is erőltethet. egészséges életmód. Személyes tapasztat szerzése az érzékszervi és a mozgásszervi fogyatékkal élők életéről. Fogyatékkal élők elfogadása, segítése.

Testalkat, testi adottságok, személyes higiéné, öröklődés. 32

Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési–fejlesztési céljai

Kompetenciák Természettudományos kompetencia: környezeti tényezők megfigyelése, tulajdonságok vizsgálata, rendezése, oksági kapcsolatok felismerése. A térbeli tájékozódás fejlesztése: a külső világ tárgyai és a tájékozódást segítő viszonyok alapján. Matematikai kompetencia: A mindennapi életben előforduló mennyiségek viszonyítása, becslése és mérése. A méréshez szükséges eszközök helyes használata. Anyanyelvi kompetencia: szókincsbővítés, beszédfejlesztés, önálló szövegalkotás. Kulcsfogalmak/fogalmak

Merre megy a hajó?

Órakeret: 6 óra

Halmazállapot-változások, oldódás, kölcsönhatás. Az anyag, energia, információ szempontjából a mágnesesség szerepének felismerése és kölcsönhatásként való értelmezése; hang- és fényjelenségek tanulmányozása. Az állandóság és változás megfigyelése saját vizsgálatok értelmezésén keresztül. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az egyes jelenségek gyakorlati alkalmazásának megismerése. Tevékenységek/ ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hogyan talál vissza tavasszal a Az állatok tájékozódása. Magyar nyelv és irodalom: a fecske az ősszel elhagyott fészkére? A Göncölszekér csillagkép felismerése. hajózás mint téma, a Tájékozódás csillagképek alapján. A mágnesesség: (vonzás, taszítás, a csillagképekhez kötődő A Göncölszekér legendája. kölcsönösség felismerése. Az iránytű mítoszok, mondák, legendák. Hogyan tájékozódtak a hajósok működésének értelmezése. Miért jelenrégen és most? Tájékozódás tett az iránytű feltalálása hatalmas iránytűvel: a Föld mágneses tere, a segítséget a hajósoknak. Matematika: Tájékozódás a mágneses vonzás, taszítás. Konkrét jelenségek (rezgő húrok, külső világ tárgyai szerint; a Van-e hang a Holdon? megütött vizespohár, rezgő vonalzó) tájékozódást segítő viszonyok Miért színes a szivárvány? vizsgálatán keresztül annak megtapasz- megismerése. Példák hang- és fényjelenségekre. talása, hogy a hangot a levegő rezgésén Számok, nagy számok, Keverékek és oldatok. keresztül érzékeljük. Fénytörés és –szó- mértékegységek. Miért fagy be nehezen a tenger? ródás vizsgálatán keresztül annak felisMiért úszik a jégtömb a vízen? merése, hogy a fehér fény különböző Ének-zene: a hangszerek Megfordítható és nem megfordítszínek keveréke. Példák gyűjtése hangja, hangmagasság; a ható folyamatok. (égés). keverékekre és oldatokra. hajózáshoz kötődő dalok. A sós víz fagyásának vizsgálata: miért Miért lehet szomjan halni a fagy be nehezebben a tenger, mint az tengeren? Sós víz, édesvíz. édesvíz. Vizuális kultúra: képek vízről, Az édesvízkészlet mennyisége a tengerről, hajókról Földön a sós vízhez képest. Látogatás a pápai Vízműhöz. Körfolyamat: a víz körforgalma a A vízkörforgalom lépései. A víztakarétermészetben. kosság fontossága Tájékozódás, kölcsönhatás, vízkörforgalom 33

Tematikai egység/ fejlesztési cél Előzetes tudás

Egészség és betegség

Órakeret: 7 óra

Testrészek, egészséges táplálkozás elemei, hőmérséklet

A tematikai egység nevelési- Az ember megismerése és egészsége, illetve a felépítés és működés kapcsolata szempontjából a betegségtünetek fejlesztési céljai felismerésének képessége és a kezdeményezőkészség fejlesztése, az egészségtudatos életmód kialakítása és gyakorlása. A felelősségtudat erősítése. Kompetenciák Tevékenységek/ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Miért betegszünk meg? Hogyan Az egészségünket károsító és védő Testnevelés és sport: a rendszeres Természettudományos kerülhetjük el a betegségeket? szokások csoportosítása. Példák gyűjtése testmozgás szerepe, stressz oldás. kompetencia: az egészséges életmód Az egészséges életmód (táplálkozás, az aktív és passzív pihenésre, az Tájékozódás a testsémán aktív és passzív pihenés, öltözködés, időjáráshoz alkalmazkodó öltözködésre, személyes higiéné, rendszeres az egészséges és a kevésbé egészséges Technika, életvitel és gyakorlat: a testmozgás, lelki egészség). élelmiszerekre. betegség tünetei, teendők Szociális kompetencia: mentális és fizikai egészségre Látogatás a gyermekorvosi betegség esetén. vonatkozó ismeretek megszi- rendelőben. A betegségtünetek felismerésének lárdítása, norma- ,szokás- és Milyen jelei lehetnek annak, hogy gyakorlása esettanulmányokon keresztül. Magyar nyelv és irodalom: szabályismeret fejlesztése. betegek vagyunk? A fertőzés megelőzési módjainak hasonlatok, szólásmondások, A betegség (nátha, influenza, gyakorlása. közmondások, mesék (az bárányhimlő) tünetei. A lázmérők használata. egészséggel és betegséggel Anyanyelvi kompetencia: kulturált, igényes beszéd, A testhőmérséklet, láz mérése. kapcsolatban). önkifejezés. Vélemények A betegség okai: fertőzés, örökletes A gyógyítók munkájának elismerése, megfogalmazása. betegség, életmód. tisztelete. Az egyes egészségügyi Mitől függ a gyógyulás? intézmények használatának A gyógyítás. A körzeti orvos és a megismerése. Szociális és állampolgári kórház feladatai. A gyógyszertár. kompetencia Segítségkérés és önzetlen Miért van szükség védőoltásokra? A megelőzés szerepének felismerése. segítségnyújtás. Segítés és A védőoltások szerepe. gondozás képessége Mi a teendő baleset esetén? A mentők munkájának értékelése, Csoportszervezési és vezetési Baleset: megelőzés, segélykérés, a tisztelete. Teendők, segítségkérés képességek kibontakoztatása. mentők értesítése. A mentők módjainak megismerése baleset esetén. munkája. Egészségmagatartás, betegség, gyógyítás, baleset, fogyaték. Kulcsfogalmak/fogalmak 34

A fejlesztés várt eredményei a 3. évfolyam végén

 A tanulók ismerjenek fel a környezetükben tárgyakon, anyagokon, szabálytalan alakú formákon, élőlényeken mérhető tulajdonságokat.  Legyen képes folyamatok nyomon követésére.  Legyen képes tulajdonságok összehasonlítására viszonyítással, becsléssel, mérésére alkalmi és szabvány mértékegységekkel.  Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon beszámolni, általánosításokat megfogalmazni tanítói kérdések alapján.  Szerezzen jártasságot a különböző ismeretterjesztő könyvek használatában.  Tudja, milyen forrásokban nézhet utána kérdéseinek.  Legyen képes a helytelen és helyes állításokat megkülönböztetni.  Legyen képes az eredmények rögzítésére.  Megfigyeléseit, tapasztalatait tudja megfogalmazni, lejegyezni szóban és írásban.  Tudja megfogalmazni az összefüggéseket a tapasztalatok alapján.  Ismerje a mágneses kölcsönhatás fogalmát.  Legyen képes a tanító által előkészített egyszerű kísérletet, vizsgálódást elvégezni, tapasztalatait megfogalmazni.  Ismerje fel, hogy az életközösségek körülményeinek megváltoztatása annak felbomlásához vezethet.  Környezetvédelmi előírások betartása.  Tudja, hogy felelős saját egészségéért, és testi épségéért.  Védjék egészségüket, igényeljék a tisztaságot, a mozgást és testük edzését.  Ismerje fel az egészséget károsító, s azt megelőző tevékenységeket.  Értse meg a védőoltások fontosságának szerepét.  Tudja megkülönböztetni az orvosi kezelést a kuruzslástól  Tudja használni az iránytűt.  A tanuló rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit a megbeszélteknek megfelelően

35

A magasabb évfolyamba lépés feltételei a 3. évfolyamon A tanuló – ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére; – az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben; – képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére; – képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására; – képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül; – értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében; – képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint; – képes egy természetes életközösséget bemutatni; – képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában

36

Tematikai egységek és óraszámok 4. évfolyam

Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra

Tematikai egység / fejlesztési cél Tájékozódás a tágabb térben

Alapóraszám 90 % + 10 % 6+1

Miért érdemes takarékoskodni?

5+1

Önismeret és viselkedés

6+1

Vágtat, mint a paripa

5+1

Kertben, mezőn

6+1

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

3 31 óra + 5 óra

37

Az alapóraszám 10 % - ának felhasználása Tájékozódás a tágabb térben

Pápa város térképének megismerése, tanulmányozása. A településszerkezet megfigyelése. Az utcák, terek, nevezetes épületek elhelyezkedése

Miért érdemes takarékoskodni?

Nyomda és kötészet meglátogatása Hulladékgyűjtési akció szervezése. Az iskola környékének megtisztítása.

Önismeret és viselkedés

Problémák a közösségben-szituációs játék

Vágtat, mint a paripa

Kerékpártúra szervezése egy közeli lovardába. Állatok életmódjának megfigyelése

Kertben, mezőn

A molnár munkája. A kenyér útja Látogatás és kenyérsütés Gannán, a népi hagyományok házában.

38

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Hon és népismeret A tájegységekre jellemző hagyományos életmód megismerése A Digitális kompetencia egy-egy tájegység jellemzőinek megkeresése Interneten, vagy könyvtárban Hatékony és önálló tanulás A vizuális memória fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia egy-egy tájegység feldolgozása csoportos munkával

Tájékozódás a tágabb térben Órakeret 7 Fő világtájak, tájékozódás vázlatrajz alapján, saját település neve, környezete. A rendszerben való gondolkodás fejlesztése: a rész-egész kapcsolat értelmezése hazánk földrajzi helyzetén belül. A helyi és nemzeti azonosságtudat megalapozása, alakítása. A lakókörnyezettel és hazánkkal kapcsolatos pozitív attitűd megalapozása. A közlekedéssel kapcsolatos tudás bővítése. A térbeli tájékozódás fejlesztése, a térképhasználat előkészítése Tevékenységek / Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mi a különbség a sík-, a domb- és a A felszíni formák megfigyelése Vizuális kultúra: hegyvidék között? A földfelszín terepasztalon, összevetése térképpel, nemzeti szimbólumaink, formakincsének elemei (hegység, dombság, föld-gömbbel. A településünk és illetve az egyes alföld, óceán, tenger, tó, folyam, folyó, közvetlen környezetének felszíni tájegységekhez köthető patak). formái. jelképek. Hány szomszédos ország határolja hazánkat? Magyarország helyzete: államhatárok, felszínformák, vizek, főváros, települések, útvonalak, szomszédos országaink. Hol találjuk Magyarországot a Földbolygón és lakóhelyünket Magyarországon? Magyarország elhelyezkedése: Földbolygó, Európa kontinens, Közép-Európa, Kárpátmedence. Magyarország nagy tájegységei A nagyváros és a falu. A települések infrastruktúra rendszere: nagyváros, város, falu, tanya. Külváros, kertváros, belváros. Vonzáskörzet. 39

A fő világtájak megnevezése, elhelyezése a térképen. Az égtájak azonosítása a közvetlen környezetben. Magyarország domborzati térképén az alapvető térképjelek megnevezése, a szomszédos országok felsorolása.

Ének-zene: Magyarországhoz, illetve az egyes nagy tájegységekhez vagy a lakóhelyhez köthető népdalok, zeneművek.

Tájékozódás a földgömbön és a térképen. Térképmásolás. Saját település megtalálása Magyarország térképén.

Matematika: Tájékozódás a síkban. Távolságok, nagyságrendek becslése, megnevezése, mérése

A nagy tájegységek felismerése Magyarország térképén. Irányok, távolságok leolvasása. Kutatómunka. A lakóhely elhelyezése az infrastruktúra rendszerében.

Magyar. Magyarország értékeinek, illetve a lakóhelyhez köthető értékek megjelenítése a

Hazaszeretet erősítése, lakóhely megismerése Pápa város térképének megismerése, tanulmányozása. A településszerkezet Vállalkozói kompetencia megfigyelése. Az utcák, terek, nevezetes Tervezés, megvalósítás épületek elhelyezkedése. Melyek lakóhelyed nevezetességei? Lakóhelyünk, lakókörnyezetünk és hazánk néhány főbb természeti és kulturális nevezetessége. Várkert és az Erzsébet-liget, a Millenniumi Park A lakóhely történetének néhány fontosabb eseménye és természeti környezete.

szépirodalomban. Néhány jellegzetes magyar nevezetesség megismerése képeken, multimédián keresztül. Közös bemutató készítése a lakóhely kulturális és természeti értékeiről. (természetes és mesterséges fogalompár alkalmazása)

Technika és életvitel: közlekedés, utazás, közlekedési eszközök.

Utazás tervezése Pápa és Döbrönte, Pápa és Tihany között térkép segítségével: úticél megtalálása, látnivalók felsorolása, a távolság és időtartam becslése. A tömegközlekedési rendszer jelentőségének, környezeti hatásainak elemzése.

Hogyan tervezhetünk meg egy utazást? Közlekedési eszközök: vízi, szárazföldi, légi Tömegközlekedés Kulcsfogalmak/ fogalmak Rész-egész viszony, távolságbecslés, térkép, Magyarország, település, közlekedési eszköz, tömegközlekedés.

40

Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Kompetenciák Hatékony és önálló tanulás Fogalmak közti kapcsolatok meglátása Önálló ismeretszerzés Digitális kompetencia Az információk sokaságában való eligazodás Vállalkozói kompetencia Műveletsor megtervezése

Kulcsfogalmak/fogalmak

Miért érdemes takarékoskodni? Órakeret 6 óra Hőmérséklet, az anyagok tulajdonságai. Az anyag, energia, információ szempontjából az energiatakarékos magatartás erősítése. A papírgyártás megismerésén keresztül az ipari folyamat főbb lépéseinek megértése, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítása, a szelektív gyűjtés fontosságának felismertetése. A múzeumok munkájának értékelése. Tevékenységek / Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Fogyasztanak-e áramot az elektromos Megfigyelések, vizsgálatok a hő Matematika: berendezések, ha készenléti üzemmódban terjedésével kapcsolatosan. halmazok. vannak? Energiatakarékosság a A hagyományos és az energiatakarékos hétköznapokban információk, Vizuális kultúra: izzók A hőátadás. Az elektromos készütapasztalatok gyűjtése. műveletek különféle lékek üzemeltetése a hőtermelés miatt A megújuló és nem megújuló papírfajtákkal veszteséggel is jár. energiaforrások megkülönböztetése (ragasztás, kasírozás, A háztartási gépek, eszközök és készülékek konkrét példák alapján. kollázs), papírmasé. energiatakarékossága. Előnyös-e a víz, a szél, a napenergia Különböző papírfajták vizsgálata. A Technika, életvitel és hasznosítása? A megújuló energiaforrások. papír felhasználásának módjai gyakorlat: Mire jó a papír? Készíthetünk-e otthon is gyártási folyamatok. papírt? Ismerkedés a papír történetével, A papír szerepe mindennapi életünkben. merített papír készítése. A Miért fontos a papírgyűjtés? papírgyártás és papírkészítés, a házi Hittan: A papírgyártás: az ipari gyártás vázlata. és ipari előállítás különbségeinek az egyéni felelősség Használati tárgyak és alkotások megfigyelése. kérdése. újrahasznosított papírból. Anyagok A szelektív gyűjtés és a tudatos újrahasznosítása fogyasztói magatartás szerepének Mi az oka, hogy a különféle dolgokhoz felismerése az újrahasznosítás más-más csomagolóanyagokat használnak? kapcsán. A papír és egyéb csomagolóanyagok Az egyes csomagolóanyagok Nyomda és kötészet meglátogatása összehasonlítása különböző szempontok szerint (esztétikus, Hulladékgyűjtési akció szervezése. gazdaságos, környezetkímélő, Az iskola környékének megtisztítása. újrahasznosítható, pazarló). Papírgyártás, újrahasznosítás, energiaforrás, energiatakarékosság.

41

Tematikai egység Önismeret és viselkedés Órakeret 7 óra A helyes viselkedés módjai különböző körülmények között. Előzetes tudás Az önismeret és az önreflexió fejlesztése a viselkedési helyzetek tanulmányozásán keresztül. Az ember A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai megismerése és egészsége szempontjából az emberi magatartásformák megfigyelése, hasonlóságok és különbségek keresése az állati kommunikációval. A kapcsolatok és a közösség jelentőségének felismertetése az ember életében. Kompetenciák Tevékenységek / Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Igaz-e, hogy „ugatós kutya nem harap”? A kutya magatartásán keresztül az Magyar: Anyanyelvi Emberi és az állati viselkedés állati kommunikáció vizsgálata. szólások, közmondások, kommunikáció Ellenvélemények, összehasonlítása Hasonlóságok és különbségek metaforák az ember és cáfolatok elmondása, Kommunikáció az állatvilágban: a kutya keresése az állati és emberi az állatok viselkedésével meghallgatása tájékozódása, területvédő és behódoló kommunikáció között. kapcsolatban. magatartása. Filmrészletek, fotók segítségével Vizuális kultúra: Természettudományos Hogyan „olvashatunk” mások az emberi kommunikáció elemeinek arckifejezések, kompetencia Élőlények egymással való jelzéseiből? Az emberi kommunikáció: vizsgálata, a mimika és a testtartás testbeszéd megjelenítése kapcsolata beszéd, testbeszéd, mosoly, fintor, bólintás, szerepének elemzése egy-egy példán. művészeti alkotásokon. Környezetkímélő hunyorítás, testtartás szerepe. Szerepjáték során a megállapítások magatartás kipróbálása, ellenőrzése. Ének-zene: Hogyan kerülhetjük el a sértődéseket, emberi konfliktusok Emberi magatartásformák megjelenése dalokban. Szociális és állampolgári veszekedéseket? Magatartásformák, szabályok, viselkedési megfigyelése különböző kompetencia Harmonikus életvitel és normák különböző élethelyzetekben. Példák helyzetekben. Helyzetgyakorlatok Matematika: közösségi beilleszkedés a helytelen és helyes viselkedésre. elemzése. Viselkedésminták hasonlóságok, Konfliktusok és megoldási Együttélés a családban. csoportosítása (helyes és helytelen), különbségek módjai érvek és indokok keresése. Hogyan őrizhetjük meg barátságainkat? Hittan: emberi kapcsolaBaráti kapcsolatok, iskolai közösségek. Az együttélés alapvető szabályainak tok, a Tízparancsolat megbeszélése. Problémák a közösségben-szituációs játék Kulcsfogalmak/ fogalmak Kommunikáció, metakommunikáció, együttélés.

42

Tematikai egység Vágtat, mint a paripa Órakeret 6 óra Testrészek. Előzetes tudás A mozgásjelenségek tanulmányozása során az állandóság és változás, kapcsolatuk felismertetése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Az ember megismerése és egéᡳ zsége szempontjából a mozgáᡳ ᡳ zerepének felismertetése az egészségmegőrzésben, a mozgásszerv rendszer működésének alapvető megértetése. A felépítés és működés kapcsolatának beláttatása a ló testfelépítésének és mozgásának példáján Kompetenciák Tevékenységek / Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Hogyan változik a vasúti kocsik mozgása, Mozgásjelenségek vizsgálata játékos Vizuális kultúra: Digitális kompetencia Kutatómunka az Interneten ha egy mozgó kocsi egy állónak ütközik? kísérleteken keresztül: kérdések a mozgás megjelenítése A mozgásfajták megkülönböztetése megfogalmazása a mozgások jellem- a művészetekben. (egyenletes és gyorsuló mozgás, ütközés). zőivel kapcsolatban. A jelenségek Természettudományos Kiből lesz jó rövidtávfutó /hosszútávfutó? megfigyelése az állandóság és a válto- Technika, életvitel és kompetencia Egészséges életmód A csontok, izmok, ízületek szerepe: zás szempontjából, adott szempontú gyakorlat: egészséges Természet iránti tisztelet és hajlékonyság, erő, rugalmasság, gyorsaság, besorolása (a mozgás gyorsasága, életmód, testmozgás. szeretet ügyesség. iránya). Mozgással kapcsolatos Felelősségteljes magatartás Hogyan fejleszthetjük mozgásunkat? rekordok gyűjtése. Testnevelés és sport: a Az edzés és a bemelegítés. A testalkatnak, rendszeres testmozgás, testi adottságoknak megfelelő A rendszeres testmozgás jelentőségé- azedzés, világcsúcsok, Esztétikai-művészeti nek felismerése. A rendszeres testnemzeti rekordok tudatosság és mozgásformák. A tánc, mint mozgás. A mozgás, mint aktív mozgás fejleszti az akaraterőt, állóké- különböző sportágakban kifejezőkészség A természeti környezet pihenési forma. pességet, ügyességet. Lovassport. szépségének megfigyelése A mozgásszegény életmód veszélyei. Kerékpártúra szervezése egy közeli A bemelegítés fontosságának, az Ének-zene: edzés-munka során a fokozatosság a ritmus és a mozgás Szociális és állampolgári lovardába. állatok életmódjának megfigyelése. elvének belátása. Lehetőségek kapcsolata (táncok). kompetencia Versengés és keresése a lakóhelyen a rendszeres érdekérvényesítés Miért vágtat sebesen a paripa? Miért testmozgásra. Magyar: elterjedt haszonállat a ló? A kapcsolat felismerése a ló rokon értelmű szavak, A ló leírása: testfelépítés, életmód, testfelépítése és életmódja, hasonlatok a mozgás alkalmazkodás a környezethez. természetes környezete közt. A ló és kifejezésére; megjeleníA ló mozgása: ügetés, poroszkálás, vágta. az ember kapcsolata. tése irodalmi alkotásokA ló mozgásának megfigyelése. ban, mondókákban Kulcsfogalmak/ fogalmak Mozgásszerv, mozgásforma. 43

Tematikai egység/ Kertben, mezőn Fejlesztési cél Életfeltételek, tápanyagok, táplálék, évszakok. Előzetes tudás A felépítés és működés kapcsolatában az élőlények csoportosítása. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai A haszonnövények fogyasztható részeinek megnevezése. Kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Szókincs bővítése, új fogalmak használata Matematikai kompetencia Rendszerező képesség fejlesztése Természettudományos kompetencia Technológiai ismeretek elsajátítása Vállalkozói kompetencia Tapasztalatok, ismeretek szerzése: az őstermelés, értékesítés, kisüzem-nagyüzem a munka világa

Tevékenységek / Ismeretek A Nap, mint energiaforrás. A napsugárzás hatása az élővilágra. Mit érdemes venni a piacon? Gombák, növények, állatok. Zöldségek, gyümölcsök. Honnan származik, és mire utal a növény elnevezés? A növény részei (gyökér, szár, levél, virág, termés). A mag. Ehető növényi részek. Mitől növekszik a növény? Életszakaszok, csírázás, fejlődés, növekedés, öregedés.

Fejlesztési követelmények Látogatás a piacon, a kertben. Életközösség megfigyelése. Az élővilág szerveződési szintjeinek felismerése. A megfigyelt élőhely élőlényeinek csoportosítása (gomba, növény, állat, zöldség, gyümölcs). Az idényzöldségek, -gyümölcsök felismerése, csoportosítása aszerint, hogy mely növényi részt fogyasztjuk. Példák keresése magra, termésre. Naptár készítése az idényzöldségekről és idénygyümölcsökről.

Háziállatok (kutya, macska), haszonállatok (tyúk, kacsa), hazai vadon élő állatok (rókalepke, májusi cserebogár, seregély, feketerigó, mezei pocok, őz, róka). 44

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: mesterséges életközösségek (kert, mező) képi megjelenítése; zöldségés gyümölcscsendéletek. Ének-zene: a kenyérsütéssel, illetve az egyes élőlényekkel kapcsolatos dalok.

Technika, életvitel és gyakorlat: gyártási folyamat; Példaállatok csoportosítása (háziállat, alapanyag, nyersanyag, haszonállat, vadon élő állat, illetve késztermék. ízeltlábúak, halak, madarak, emlősök). Magyar: a kenyérrel kapcsolatos Néhány jellegzetes állatnyom hasonlatok, szólások, megismerése, tanulmányozása, közmondások, mesék, lerajzolása, Életnyomok gyűjtése a mondák, műalkotások. terepi látogatás során. (Malmok a pápai Növény fejlődésének megfigyelése.

Mi a jelent a kifejezés: haszonállat, háziállat, kedvtelésből tartott állat?

Órakeret 7 óra

Szaporodás: pete, tojás, elevenszülő.

Tapolca folyón)

Hatékony, önálló tanulás A megszerzett információk Mely anyagokat lehet komposztálni? felhasználása a mindennapi Lebomlás, komposztálás, rothadás. életben Hogyan kerül a kenyér az asztalra? Szociális és állampolgári A búza, liszt, nyersanyag, termék, késztermék fogalma. kompetencia A munka megbecsülése, az A molnár munkája – malom látogatása emberi erőfeszítések megismerése és tisztelete, A kenyérsütés folyamata: aratás, cséplés, az örömmel végzett munka őrlés, szitálás, kovász készítés, dagasztás, hatékonysága kelesztés, sütés. Kenyérsütés régen és ma, házilag és sütödében.

Lebomlás vizsgálata. A komposztálás szerepének felismerése. Szerves hulladékok csoportosítása a komposztálhatóság szerint. Kenyérfajták gyűjtése, összehasonlításuk különböző szempontok szerint. Kenyér = élet

A kenyérrel kapcsolatos hagyományok. A kenyér útja Látogatás és kenyérsütés Gannán, a népi hagyományok házában. Kulcsfogalmak/fogalmak

Életközösség, növényi szerv, életciklus, napenergia, kenyérsütés.

45

A fejlesztés várt eredményei a 4. évfolyam végén

 ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére;  az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben;  képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére,  képes adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására;  képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül;  értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében;  képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint;  képes egy természetes életközösséget bemutatni;  képes egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezésére, ismeri az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartást;  képes Magyarország elhelyezésére a földrajzi térben, ismeri néhány fő kulturális és természeti értékét;  képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában.

46

A magasabb évfolyamba lépés feltételei a 4. évfolyam végén  A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat.  Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon.  Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből.  Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket.  Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait.  Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket.  Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább.  Ismerje a domborzat jelölését a térképen.  Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén.  Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit.  Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét.  Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között.  Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket.  Nevezzen meg veszélyhelyzeteket járművel való közlekedés, kerékpározás közben. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.

47

Taneszközök, segédeszközök Tankönyveket, munkafüzeteket a tankönyvkiválasztás szempontjainak megfelelően a tanító választja ki. Tanulói taneszközök       

feladatlapok mérőeszközök iránytű vonalzó hőmérő óra tanulói kísérleti eszközök

 Földrajzi atlasz  Biológiai album I.

   

Tanári taneszközök  mérőeszközök  iránytű  demonstrációs hőmérő  demonstrációs óra  eseményképek (demonstrációs)  faliképek  modellek  tanári kísérleti eszközök  térképek  földgömb  éggömb  homokasztal Egyéb információhordozók és eszközök           

iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyvei lexikonok enciklopédiák Internet hozzáférés

48

iskolai könyvtár szakkönyvei és szakfolyóiratai írásvetítő, transzparensek diavetítő, diafilmek, diaképek videó lejátszó, videó filmek CD-lejátszó, CD-lemezek DVD-lejátszó, DVD-k magnetofon, hangkazetták projektor laptop digitális / Interaktív tábla Internet hozzáférés

Általános szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Tájékozódás az élő és élettelen természetről  Az érzékszervi megfigyelés pontossága  Tulajdonságok megnevezése  Csoportosítások, rendezések adott és önállóan választott szempontok szerint  A tapasztalatgyűjtés gyakorlatában való aktív részvétel  Érdeklődés a közvetlen környezet jelenségei iránt  Érzékenység a környező természet megóvására Tájékozódás térben és időben  A természet változásainak érzékelése, megfogalmazása  A megfigyelések elemzése, a természeti jelenségek megismerése  A tájékozódás, viszonyítás, összehasonlítás képességének bizonyítása a gyakorlatban  Alapvető térképismeret, térképjelek leolvasása  Érdeklődés, kíváncsiság, tájékozottság a tanultakat kiegészítő információk gyűjtésében Információhordozók az ismeretek szerzésében  A megfigyelésben, vizsgálódásban, kísérletezésben való aktivitás  Tájékozottság a tananyagot érintő írásos és audio-, vizuális információkban  Kritikai képesség bizonyítása  Kommunikáció fejlettsége a tájékozottság bizonyítására 49

Emberismeret, önismeret, honismeret  A beszélgetésekben való aktív részvétel  Kérdések megfogalmazása, véleményalkotás  Magatartásformák, élethelyzetek megfigyeléséről való beszámolás  Mások iránti érdeklődés, nyitottság, a másság elfogadása, segítségnyújtás  Tájékozottság hazája, lakóhelye, otthona földrajzi, történeti és társadalmi jellemzőiről  Igényesség a személyes életvitelben ( tisztaság, táplálkozás, mozgás)  Önmagát helyesen megítélő képesség fejlődésének mértéke  Önállóság fejlődése a természeti és társadalmi környezethez való alkalmazkodásban  Nyitottság és érdeklődés társadalmi környezete megismerése iránt  Együttműködés tanítóival, társaival  Alapvető viselkedési formák tiszteletben tartása és alkalmazása spontán élethelyzetekben (tisztelet, udvariasság, elfogadás, megbecsülés, kötelességtudat, segítőkészség, szeretet)

50