KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

EGER MJV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA LAJOSVÁROSRÉSZ-NYUGAT KAPCSÁN

2016

EGER MJV LAJOSVÁROS – NYUGAT VÁROSRÉSZ

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA HÉSZ MÓDOSÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI TERV KÉSZÍTÉSE

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

KÉSZÍTETTE: PRO-TERRA KFT. – TÁJOLÓ-TERV KFT. – KÉSZ KFT. – MOBILCITY BT.

OLDAL 1


2016


OLDAL 2


2016

MEGBÍZÓ:

EGER MEGYEI JOGÚ VVÁROS ÖNKORMÁNYZATA Polgármester: Habis László Városi főépítész: Rátkai Attila

KÉSZÍTETTÉK:

Környezeti értékelés, tájrendezés, zöldfelületek, környezetvédelem

Auer Jolán

Lándori Zita M. Andrási Ágnes Városrendezés:

Közlekedés Közművek

S. Vasi Ildikó Szilágyi Csilla

okl. építészmérnök, vezető településtervező okl. szociológus, okl. településmérnök

Dr. Macsinka Klára Pinkóczi Attila

okl. építőmérnök okl. építőmérnök

Hanczár Zsoltné

okl. építőmérnök, okl. városépítési szakmérnök okl. infrastruktúra mérnök okl. tájépítészmérnök

Hanczár Gábor Csima-Takács Judit

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS FELELŐS TERVEZŐ:

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV GENERÁLTERVEZŐ:

SZAKÁGI TERVEZŐK:

okl. tájépítész, vezető településtervező természetvédelmi és tájvédelmi szakértő okl. tájépítész okl. tájépítész

TÁJOLÓ-TERV KFT.

1074 BUDAPEST, Rottenbiller u. 24. E-mail: [email protected]  Tel/Fax: 06-1/786-0640

PRO-TERRA URBANISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG KFT. 1138 BUDAPEST Esztergomi út 18. E-mail: [email protected]  Tel: 06-1/237-00-59;  Tel/Fax: 06-1/329-60-41

KÉSZ KÖZMŰ TERVEZŐ KFT MOBIL CITY BT.


OLDAL 3


2016


OLDAL 4


2016

TARTALOMJEGYZÉK 1.

A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE ............ 7 1.1. Előzmények .................................................................................................................................................. 7 1.2. A környezeti vizsgálat fogalma és célja ..................................................................................................10 1.3. A környezeti értékelés tematikája ...........................................................................................................12 1.4. A környezeti értékelés kapcsolódása a településrendezési eszközök készítésének folyamatához. 12 1.5. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására ..............................12 1.6. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés késztése során történő figyelembe vétele ..........12 1.7. A környezeti értékelés során felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai ...........16 2. A terv rövid ismertetése ....................................................................................................................................16 2.1. A terv célja, tartalma, a környezet értékelés szempontjából fontos részei, jellemzői .....................16 2.2. A terv kidolgozásakor vizsgált változatok .............................................................................................17 2.3. A terv összefüggése más releváns tervekkel..........................................................................................18 3. A terv megvalósítása környezeti hatásainak, következményeinek feltárása ..............................................18 3.1. A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal ......................................................................18 3.1.1. A környezetpolitikai céloknak való megfelelés értékelése .........................................................18 3.1.2. Területrendezési tervek környezeti célkitűzéseinek való megfelelőség igazolása ..................26 3.2. . Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben..........26 3.3. A terv céljainak egymás közti, illetve a releváns tervek, illetve programok (2.2.) céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból .............................................................................................................27 3.4. A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése ....27 3.4.1. . A terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol ...................................................................................................................27 3.4.2. A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség)..................27 3.4.3. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása..............................................................28 3.5. A terv megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása .....................................................................................................................................................................29 3.5.1. Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését járó módosítások ............................................................................................................................29 3.5.2. Társadalmi, gazdasági folyamatokat kiváltó, ösztönöző módosítások, amelyek közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak .............................................................................................30 3.6. A terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése ...............................................................................................................................................................30 3.6.1. Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés ..............................................................30 3.6.2. Közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése ...................................................................35 3.7. A környezeti következmények alapján a terv értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változások meghatározása .....................................................................................................................................36 4. A hatások elkerülésére vagy csökkentésére vonatkozó, a tervben szereplő intézkedések hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre ...........................................................37 5. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, szempontokra, melyeket a terv által befolyásolt más tervben figyelembe kell venni ............................................................................................................................38 6. A terv megvalósulása következtében fellépő környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése .......................................................................................................................................................................39 7. Közérthető összefoglaló....................................................................................................................................39


OLDAL 5


2016


OLDAL 6


2016

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Eger MJV Lajosvárosrész-nyugat városrész településfejlesztési eszközök felülvizsgálatának (Településszerkezeti terv és HÉSZ módosításának, Szabályozási terv készítésének) (Véleményezési tervdokumentáció, Felelős tervező: S. Vasi Ildikó PRO-TERRA Kft., 2016.) környezeti értékelése (a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján)

1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE 1.1. Előzmények Eger MJV Eger Lajosváros-nyugat városrész területére vonatkozóan településrendezési eszközök készítését határozta el. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban KÉ rendelet) szerint településrészre készülő településrendezési terv esetében a várható környezeti hatások jelentőségének függvényében döntendő el, hogy környezeti vizsgálat lefolytatása, és környezeti értékelés készítése szükséges-e. A településrendezési eszközök módosításáról szóló előzetes tájékoztatás során az Önkormányzat kérte a környezetvédelemért felelős szerveket, hogy nyilatkozzanak arról is, hogy szükségesnek tartják-e környezeti vizsgálat lefolytatását és környezeti értékelés (továbbiakban: KÉ) készítését. Az, hogy a várható környezeti hatások jelentősek lesznek-e vagy sem, a KÉ rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt szempontok alapján döntendő el. Lajosváros-nyugat településrendezési eszközeinek módosítása kapcsán az Önkormányzat a várható hatásokat a KÉ rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt szempontok alapján úgy értékelte, hogy a tervezett módosítások jellege és mértéke, valamint a tervezett módosítások következtében fellépő várható környezeti hatások nem minősíthetők jelentős hatásúaknak, nem teszik szükségessé a településrendezési terv és tájrendezési, zöldfelületi és környezetvédelmi szakági alátámasztó munkarészein túlmenően további környezetvédelmi jellegű munkarész elkészítését. Az előzetes tájékoztató levélben szerepelt, hogy azon környezetvédelméért felelős szervek, amelyek nem nyilatkoznak, azokat az Önkormányzat úgy tekinti, mint akik egyetértenek az Önkormányzat véleményével. A környezetvédelméért felelős szervek, az állami főépítész kivételével, egyetértettek az Önkormányzat álláspontjával. Az állami főépítész indoka az volt, hogy a tervezés alá vont terület nagysága és több területrész új funkciót, korábbiaktól eltérő területi besorolást kap, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LII. törvény 43.§. (2) bekezdése értelmében környezeti vizsgálat lefolytatását szükségesnek tartotta és nevesítette, hogy különösen mely témakörökkel kéri, hogy a környezeti értékelés foglalkozzon. Az eltérő álláspontok tisztázása érdekében az Önkormányzat egyeztető tárgyalást hívott össze. A tárgyaláson az Önkormányzat és a tervezők képviselői kifejtették azon véleményüket, hogy  bár a tervezési terület kiterjedése nagynak tekinthető, de az új fejlesztési szándékok következtében tervezett módosítással érintett területek nagysága nem jelentős kiterjedésűek, a módosítások nagy része a jelenlegi állapot jogszabályi változásokhoz igazítása miatt történik. A tervezet módosítások jellegéből következően jelentős környezeti terhelést nem fognak okozni.  az állami főépítész által a környezeti értékelésben kért témakörök vizsgálata nem a környezeti értékelésben, hanem az alátámasztó munkarészekben megoldandó tervezési feladatok. A KÉ jogszabály 4. melléklete meghatározza a környezeti értékelés tartalmi követelményeit. Eszerint alapvetően a környezeti vizsgálatban várhatóan jelentős hatások esetén kellene a terv javaslatait összevetni a környezetvédelmi tárgyú programok, stratégiák célkitűzéseivel, értékelni, hogy a terv javaslatai során a környezeti szempontok érvényre juttatásra kerültek-e, stb. Ebből következően az állami főépítész által felvetett témakörökkel a szakági alátámasztó munkarészek tudnak foglalkozni, nem pedig a környezeti értékelés.


OLDAL 7


2016

Ismertetésre került, hogy az állami főépítész által vizsgálni kért témaköröket az alábbi fejezetek fogják tartalmazni:  a biológiai aktivitás szintentartásának értékelése a Tájrendezési javaslaton belül fog megtörténni  a területtel és termőfölddel való takarékos gazdálkodás értékelését a környezetvédelmi alátámasztó munkarész fogja tartalmazni.  a közlekedési kényszer csökkentésének vizsgálata a közlekedési alátámasztó munkarészben fog megtörténni,  a felszíni csapadékvíz összegyűjtésével, visszatartásával és ártalommentes kezelésével, kezelésével a közmű alátámasztó munkarész fogja foglalkozni,  a beépítésre szánt területek Étv. elvei szerinti kijelölés értékelésével a településrendezési javaslat és a környezetvédelmi alátámasztó munkarészek fognak foglalkozni. A tárgyaláson az állami főépítész képviselője kifejtette, hogy ők a megküldött tájékoztató alapján nem tudják eldönteni, hogy a várható hatások jelentős mértékűek lesznek-e. A tárgyaláson résztvevők megállapodtak, hogy a Véleményezési tervdokumentáció szakági fejezetei a 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet szerinti tartalmi követelmények szerint részletesen ismertetni fogják a jelenlegi környezeti állapot jellemzőit, a várható környezeti hatásokat és a kedvezőtlen hatások kiküszöbölése érdekében tett javaslatokat. Az alátámasztó munkarészek ismeretében az állami főépítész eldönti, hogy az épített környezetre várható környezeti hatások jelentőseknek ítéli-e meg, és ennek függvényében ismerteti véleményét a KÉ szükségességéről. Az államigazgatási szervekkel és partnerekkel történő véleményezésre készített ún. Véleményezési tervdokumentáció az állami főépítész által kért témakörök értékelését az előbbiekben részletezett szakági fejezetek tartalmazták. A KÉ szükségességének értékelése a KÉ rendelet 2. melléklete szerint az elkészült Megalapozó vizsgálatok és Alátámasztó szakági munkarészek alapján ismételten értékelésre kerültek. A KÉ szükségességére vonatkozóan a Véleményezési tervdokumentáció —amely értékeléssel az Önkormányzat egyetért— az alábbi értékelést tartalmazza: „1. Attól függően, hogy a terv, illetve program milyen mértékben a) szab keretet tevékenységek későbbi megvalósítása lehetőségeinek a tevékenység telepítési helyére, jellegére, méretére, működési feltételeire vagy természeti erőforrás felhasználásának mértékére, helyére, elosztására vonatkozóan;  a tervezett módosítások nem szabnak keretet tevékenységek későbbi megvalósítása lehetőségeinek a tevékenység telepítési helyére, jellegére, méretére, működési feltételeire vagy természeti erőforrás felhasználásának mértékére, helyére, elosztására vonatkozóan; b) befolyásol más tervet vagy programot - ideértve azt is, ha az a tervhierarchiában elfoglalt helyéből következik -, azokra vonatkozóan előírásokat, szempontokat tartalmaz, vagy bármilyen más módon hatással lehet másik terv, illetve program tartalmára, megvalósítására;  a tervezett módosítások nem befolyásolnak más tervet vagy programot - ideértve azt is, ha az a tervhierarchiában elfoglalt helyéből következik -, azokra vonatkozóan előírásokat, szempontokat tartalmaznak. A tervezett módosítások nincsenek hatással másik terv, illetve program tartalmára, megvalósítására; c) fontos a környezeti megfontolások beillesztése szempontjából, különös tekintettel a fenntartható fejlődés elősegítésére;  a környezeti megfontolások beillesztése szempontjából átlagos fontosságú d) vonatkozik olyan területre vagy kérdéskörre, ahol környezeti problémák vannak;  nem vonatkozik olyan területre vagy kérdéskörre, ahol környezeti problémák vannak. A Megalapozó vizsgálatok 1.12. és 1.17. fejezeteiben részletesen feltárásra kerültek a táj, az egyes környezeti elemek és környezeti hatótényezők állapota. e) van jelentősége a környezettel kapcsolatos közösségi jogszabályok (mint pl. a hulladékgazdálkodással, vízgazdálkodással összefüggő tervek, programok stb.) végrehajtása szempontjából.


OLDAL 8


2016

 nem jelentős a környezettel kapcsolatos közösségi jogszabályok (mint pl. a hulladékgazdálkodással, vízgazdálkodással, vízgyűjtő-gazdálkodással összefüggő tervek, programok stb.) végrehajtása szempontjából. Nem várható, hogy a tervezett módosítások miatt a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben a vizekre és a védett területekre meghatározott környezeti célkitűzések elérése, illetve megtartása meghiúsulna, a vizek vagy a védett területek állapotromlása következne be. A Megalapozó vizsgálatok 1.16. és 1.17. és fejezetében értékelésre kerültek vízgazdálkodással és hulladékgazdálkodással összefüggő tervek és programok előírásainak jelen helyzetbe való teljesülése, az Alátámasztó javaslatok szakági munkarészeiben (4. és 5. fejezet) a javasolt módosítások esetében ismertetésre került a hulladékgazdálkodással és vízgazdálkodással kapcsolatos elvárások teljesülése 2. A várható környezeti hatások a) időtartama, gyakorisága és bekövetkezésének valószínűsége, visszafordíthatósága alapján;  nem idézhetnek elő olyan környezeti változásokat, amelyek visszafordíthatatlan kedvezőtlen változásokat eredményeznének a környezet állapotában, lsd. az Alátámasztó javaslatok szakági munkarészeit (és 5. és 4. fejezet) b) összeadódhatnak vagy felerősíthetik egymást;  nem idézhetnek elő olyan környezeti változásokat, amelyek az emberi egészségre, a környezetre kockázatot jelentenek, lsd. az Alátámasztó javaslatok szakági munkarészeit (és 5. és 4. fejezet) c) az országhatáron átterjednek;  várható környezeti hatásai az országhatáron nem terjednek át, d) olyan környezeti változásokat idézhetnek elő, amelyek az emberi egészségre, a környezetre kockázatot jelentenek (mint pl. a balesetek okozta változások stb.);  a tervezett módosítások nem idéznek elő olyan környezeti változásokat, amelyek az emberi egészségre, a környezetre kockázatot jelentenek, lsd. az Alátámasztó javaslatok szakági munkarészeit (5., 3. és 4. fejezet) e) nagyságrendje és területi kiterjedése alapján (földrajzilag, illetve az érintett lakosság számát tekintve);  a tervezett módosítások nagyságrendje és területi kiterjedése alapján nem jelentősek. A tervezés alá vont terület nagysága minősíthető nagynak, de a módosítással érintett területek nagysága nem jelentős kiterjedésű, f) olyan területet érintenek, amelyek hazai (országos vagy helyi), közösségi vagy más nemzetközi szintű védettséget élveznek;  a tervezett módosítások nem érintenek olyan területet, amelyek hazai (országos vagy helyi), közösségi vagy más nemzetközi szintű védettséget élveznek, vagy az országos ökológiai hálózat részei lennének; g) feltételezhetően a 4. számú melléklet 3.5.2. és 3.6.2. pontjaiban felsorolt következményeket idézik elő.  nem idézik elő a 4. számú melléklet 3.5.2. és 3.6.2. pontjaiban felsorolt következményeket, lsd. az Alátámasztó javaslatok szakági munkarészeit (5. fejezet). 3. A várhatóan érintett terület értékes, illetve sérülékeny, mert  a várhatóan érintett terület nem értékes, illetve nem sérülékeny, mert a) a környezeti elemek, rendszerek vagy a kulturális örökség szempontjából különleges;  tervezés alá vont terület a környezeti elemek, rendszerek vagy a kulturális örökség szempontjából nem különleges; b) a területen a környezetvédelmi határértékeket [Kvt. 4. § s), t), u) pontjai] elérő vagy azt meghaladó igénybevétel, kibocsátás, illetve szennyezettség van;  tervezés alá vont a területen a környezetvédelmi határértékeket elérő vagy azt meghaladó igénybevétel, kibocsátás, illetve szennyezettség nincs, lsd. Megalapozó vizsgálat 1.17. fejezet; c) a terület hasznosítása, használata intenzív (mint pl. intenzív mezőgazdasági, erdőgazdasági termesztés, termelés, sűrűn beépített terület stb.).  a tervezett módosítások nem eredményezik a tervezés alá vont terület hasznosításának, használatának intenzivitásának növekedését. A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett módosítások következtében fellépő környezeti hatások nem minősíthetők jelentős hatásúaknak.” KÉSZÍTETTE: PRO-TERRA KFT. – TÁJOLÓ-TERV KFT. – KÉSZ KFT. – MOBILCITY BT.

OLDAL 9


2016

A településrendezési eszközök módosításának véleményezése során az egyeztető tárgyaláson megállapodottak szerint az állami főépítész nem nyilatkozott arról, hogy a terv várható környezeti hatásait jelentősnek ítéli-e meg, hanem rögzítette, hogy a tervezési terület mérete, a tervezett változtatások, és az, hogy a terület hatályban levő településrendezési eszközeinek az új OTÉK szerinti felülvizsgálatáról van szó, a jogszabály erejénél fogva kötelező a környezeti értékelést magába foglaló környezeti vizsgálat lefolytatása.”

Az Önkormányzat vitatva ezen jogszabályi értelmezést, fenntartva azon véleményét, hogy városrész esetében csak akkor kötelező KÉ készítése, ha a várható környezeti hatások jelentősek lesznek és a Véleményezési tervdokumentációban kétséget kizáróan bemutatásra került, hogy ja tervezett módosítások jelentős környezeti hatásokat nem okoznak., környezeti vizsgálat lefolytatása mellett döntött. A KÉ készítéséről az Önkormányzat a környezetvédelméért felelős szerveket és a nyilvánosságot értesítette. A környezeti vizsgálat lefolytatásának eljárásrendjét és a környezeti értékelés elkészítésének tartalmi követelményeit az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban KÉ rendelet) tartalmazza. Jelen dokumentáció „Eger MJV Lajosvárosrész-nyugat városrész településfejlesztési eszközök felülvizsgálatának (Településszerkezeti terv és HÉSZ módosításának, Szabályozási terv készítésének) (Véleményezési tervdokumentáció, Felelős tervező: S. Vasi Ildikó PRO-TERRA Kft., 2016.) környezeti vizsgálatának megállapításait ismertető környezeti értékelés.

1.2. A környezeti vizsgálat fogalma és célja Az Európai Unió a fejlesztéseket megelőző környezeti hatásvizsgálatok gyakorlatát kiterjesztette a beruházásnál korábbi fázisok, pl. ágazatpolitikák, tervek és programok szintjére, hogy a tervezés minél korábbi időszakában segítse a környezeti szempontok érvényesülését. Ezt a Tanács „Bizonyos tervek és programok környezeti hatásainak vizsgálatáról”szóló 2001/42. sz. Irányelve (hazai szóhasználattal a stratégiai környezeti vizsgálatokról szóló irányelve) szabályozza. Lásd Directive 2001/42/EC of the European Parliament and of the Council on the assessment of the effects of certain plans and programmes on the environment (27. June 2001.). A direktíva hazai bevezetését szolgálja az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet. Az SKV —a magyar szóhasználatban környezeti vizsgálat— egyik fő „erénye”, hogy együtt készül a tervvel, így a környezeti szempontok figyelembe vételének erősítésére, a különböző érdekviszonyok közötti kompromisszum megtalálására különösen alkalmas. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) olyan eszköz, amely eredetét tekintve a környezeti hatásvizsgálatokból (KHV) „nőtt ki és önállósult”. A környezeti hatásvizsgálat általánosságban egy olyan eljárás, amely valamilyen tervezett emberi tevékenység következtében várható lényeges környezeti állapotváltozások becslésére és értékelésére szolgál, és ezen keresztül befolyásolja a tevékenységre vonatkozó döntést. (A KHV típusú szabályozás jelenleg a beruházás formájában megjelenő tevékenységekre vonatkozik.) A beruházások környezeti hatásvizsgálata során a legfontosabb eldöntendő kérdés az, hogy adott emberi tevékenység gyakorlása miatt kialakuló új környezetállapot elfogadható-e vagy sem számunkra. Más a helyzet, ha feljebb lépünk a tervezési hierarchia szintjén a stratégiai környezeti vizsgálat irányába, ugyanis ez utóbbi nem egy-egy konkrét beruházásra vonatkozik, ahol a tevékenység elfogadása, vagy el nem fogadása a tét. A stratégiai hatásvizsgálatok alapját adó ágazati fejlesztési koncepcióknál, programoknál, területi terveknél, és más, a beruházási szint felett elhelyezkedő terveknél a tervek készítésének, megvalósítási módjának („hogyanjának”) befolyásolása a cél. A stratégiák szintjén, a környezetvédelem általában nemcsak feltételrendszert, de célokat is jelent, így itt a hatásvizsgálat feladata kiegészül a környezetvédelmi célok megfelelőségének, illetve a nem környezetvédelmi célok környezeti célokkal való összhangjának vizsgálatával. Jelen környezeti vizsgálat és értékelés Eger MJV Lajosváros-nyugat Településszerkezeti terv módosítása, Szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának megvalósulása során várható környezeti következményeket hivatott feltárni és a terveket ennek alapján értékelni a környezeti szempontoknak a döntéshozási folyamat minél korábbi fázisában történő integrálása és a környezetvédelmi szempontból KÉSZÍTETTE: PRO-TERRA KFT. – TÁJOLÓ-TERV KFT. – KÉSZ KFT. – MOBILCITY BT.

OLDAL 10


2016

előreláthatóan káros hatásokkal járó folyamatok kiszűrése érdekében. Az értékelés célja, hogy a tervbe szükség esetén olyan további intézkedések, feltételek kerüljenek beépítésre, melyek a környezeti elemek védelmét, a környezet károsodásának elkerülését biztosítják.


OLDAL 11


2016

1.3. A környezeti értékelés tematikája

A településrendezési eszközök kidolgozásának tartalmi követelményeit a 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet tartalmazza. E szerint településrendezési eszközök készítésekor, ha környezeti vizsgálat lefolytatása szükséges, a környezeti értékelést az „alátámasztó javaslat” munkarészen belül, önálló fejezetként, a KÉ rendelet 4. melléklete szerinti tartalommal kerül kidolgozásra. Eger MJV Lajosváros—nyugat városrész településrendezési eszközök módosításának Véleményezési tervdokumentáció Alátámasztó munkarészének helyzetfeltárást bemutató szöveges és rajzi munkarészei, a tervezési terület a környezeti elemeinek állapotát, a környezeti hatótényezőiket részletesen feltárták. A településrendezési eszközök felülvizsgálatának várható környezeti hatásait elsősorban a műleírás, mint „alátámasztó munkarész szakági javaslatai”, a „Tájrendezési javaslatok” a „Zöldfelületi rendszer fejlesztése”, és a „Környezeti hatások és feltételek” c. fejezetek tartalmazzák, de a „Közművesítési és hírközlési javaslatok” és „Közlekedési javaslatok” fejezetek is tartalmaznak olyan javaslatokat, amelyek kedvezőtlen környezeti hatások csökkentését, ill. elkerülését eredményezik.

1.4. A környezeti értékelés kapcsolódása a településrendezési eszközök készítésének folyamatához. A környezeti értékelés a településrendezési eszközök kidolgozásával és egyeztetésével párhuzamosan zajlik. Mivel a településrendezési eszközök Véleményezési tervdokumentációja már egyeztetésre került, a Környezeti értékelés önállóan kerül véleményeztetésre a környezetvédelméért felelős állami szervekkel és a nyilvánossággal. A beérkezett vélemények alapján a településrendezési eszközök egyeztetésének véleményezési szakasza során a KÉ dokumentáció (munkarész) pontosításra, szükség esetén módosításra kerül. A közgyűlés a környezeti értékelést a településrendezési eszközökkel egyidejűleg fogadja el. A fentiek alapján a környezeti vizsgálatnak az alábbi részekből kell állnia:  Környezeti jelentés(településrendezési eszköz esetén az ún. Véleményezési tervdokumentáció és az annak elkészítéshez vezető folyamat környezeti értékelése)  Konzultáció (mind az illetékes államigazgatási szervekkel, mind a nyilvánossággal, településrendezési eszköz készítése során az egyeztetés ún. véleményezési szakaszában)  A konzultáció eredményének beépítése a jelentésbe,  Információ a döntésről (a településrendezési eszköz környezeti értékelésének elfogadásáról mind a környezetvédelméért felelős államigazgatási szerveket, mid a nyilvánosságot értesíteni kell)

1.5. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A környezetvédelmi-, tájvédelmi szakági tervező, valamint a településrendezési eszközök tervezői folyamatosan együttműködnek a legmegfelelőbb módosítási változatok kidolgozása érdekében. A környezeti értékelés dokumentációjának véleményezésébe be kell vonni a jogszabály szerinti államigazgatási véleményezőket is. Az előzetes tájékoztatási szakasz során beérkezett észrevételek, nagyban elősegítik, hogy a készülő tervek megfelelő választ adjanak a feltárt korlátozó tényezőkre felmerülő egyéb problémákra. A tervkészítés során ez az együttműködés teszi lehetővé, hogy a készülő településrendezési eszközök a lehető legnagyobb figyelmet fordítsanak a települési értékek, környezeti elemek, valamint a tájiés természeti adottságok megóvására.

1.6. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés késztése során történő figyelembe vétele A környezeti értékelés készítésekor figyelembe lettek véve a környezet védelméért felelős szervek által adott előzetes vélemények, amelyeket az alábbi táblázatban foglal össze. KÉSZÍTETTE: PRO-TERRA KFT. – TÁJOLÓ-TERV KFT. – KÉSZ KFT. – MOBILCITY BT.

OLDAL 12


2016

Véleményező szerv

Vélemény összefoglalása

1.

Heves Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály

2.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

3.

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Katasztrófavédelmi Hatósági szolgálat

5.

Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

6.

Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Egészségügyi Igazgatási Osztály Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztálya

vizsgálni kell:  a biológiai aktivitás szinten tartását,  a területtel és termőfölddel való takarékos gazdálkodás értékelését,  a közlekedési kényszer csökkentésének vizsgálatát,  a közlekedés megfelelő színvonalú kialakítását,  a felszíni csapadékvíz összegyűjtése, visszatartása lés ártalommentes elvezetése vagy kezelése,  a beépítésre szánt területek csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület. A módosítás belterületen történik, országos jelentőségű védett természeti területet, Natura 2000 területet nem érint, védett vagy védendő természeti és /vagy táji értékről, egyedi tájértékről nincs tudomásuk. A tervezett módosítást környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból nem kifogásolja. Természet- és tájvédelmi szempontból nem tartja szükségesnek környezeti értékelés készítését. Ismertette a terv készítés során az egyes környezetvédelmi szakterületek tekintetében figyelembe veendő jogszabályokatA tervezési területen nincs jogszabály által védett országos jelentőségű védett természeti területet, természeti emlék, Natura 2000 terület, nem része az ökológiai hálózatnak. Nem tartja szükségesnek környezeti vizsgálat és környezeti értékelés elkészítését. Szakterületét érintő jelentős környezeti hatás szerinte nem várható. Ismertette a tervezési területet érintő vízbázisokat, szennyeződés érzékenységi besorolást, az új lakó- és ipari övezetek vizi közműveinek tervezése során betartandó szempontokat, egyetért a településrész csapadékvíz elvezetésének felülvizsgálatával, Az érintett terület nem érint veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem körüli veszélyességi övezetet, a tervezett fejlesztések környezetében nem kell számolni veszélyes anyag állandó jelenlétével, ezért tűz- és katasztrófavédelmi szempontból nem tartja szükségesnek környezeti vizsgálat lefolytatását. Környezet- és település-egészségügyi szempontból a környezeti vizsgálat lefolytatását a módosítás jellege és mértéke miatt a terv tájrendezési-, zöldfelületi – és környezetvédelmi szakági alátámasztó munkarészének elkészítésén túlmenően nem tartja szükségesnek. Nem nyilatkozott KÉ szükségességéről, ezért úgy tekintendő, hogy környezeti vizsgálat lefolytatását és környezeti értékelés készítését nem tartja szükségesnek. Felhívta a figyelmet, hogy átlagosnál jobb minőségű termőföld más célú felhasználását nem támogatja. Nem nyilatkozott KÉ szükségességéről, ezért úgy tekintendő, hogy környezeti vizsgálat lefolytatását és környezeti értékelés készítését nem tartja szükségesnek.

7.

8.

Heves Megyei Önkormányzat Területfejlesztési és területrendezési Osztály

Az érintett nyilvánosság körét a településrendezési eszközök felülvizsgálata során a véleményezésben résztvevők körével azonosítottuk. Az Önkormányzat a településrendezési eszközök egyeztetésében


OLDAL 13


2016

résztvevők körét a partnerségről szóló rendeletben határozta meg. E rendelet tartalmazza a véleménynyilvánítás módját is.

KÉ-1. ábra: A tervezés alá vont terület lehatárolása légifoton a földhivatali alaptérkép feltüntetésével (forrás: Véleményezési tervdokumentáció) KÉSZÍTETTE: PRO-TERRA KFT. – TÁJOLÓ-TERV KFT. – KÉSZ KFT. – MOBILCITY BT.

A

OLDAL 14


2016


OLDAL 15


2016

1.7. A környezeti értékelés során felhasznált adatok alkalmazott módszer korlátai

forrása, az

A környezeti értékelés az államigazgatási szervek, az önkormányzat, valamint a területre készült környezetvédelmi vonatkozású tervek, tanulmányok és egyéb szakirodalmi adatok felhasználásával készült. Ezek közül az alábbiak emelendők ki: – – – – – – – – – – –

–

27/2015. (VI. 17.) OGY határozat a 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról — NKP IV Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024(NFFS) (2013) Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) ) (2014-2025, kitekintéssel 2050-re)) Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (2014) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv – Tisza Részvízgyűjtő (2016) Országos Területrendezési terv (OTrT) (2003. évi XXVI. tv.), Heves Megye Területrendezési Terve 10/2010. (V.07.) HMÖ rendelet Eger MJV Településszerkezeti terv (felelős tervező: Rosivall Tervező Iroda, 2004) Eger MJV Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 (ITS) Eger MJV Környezetvédelmi programja 2011-2016 (2010) A tervek, programok környezeti vizsgálatát segítő útmutató gyakorlati alkalmazhatóságának kipróbálása több elkészült terv környezeti vizsgálatában c. kutatás zárójelentése (Témafelelős: Jaczenkó Judit, TÁJOLÓ-TERV Kft, 2006.) Eger MJV Lajosvárosrész-nyugat városrész településfejlesztési eszközök felülvizsgálata, Településszerkezeti terv és HÉSZ módosítása, Szabályozási terv készítése, Véleményezési tervdokumentáció, Felelős tervező: S. Vasi Ildikó PRO-TERRA Kft., 2016. (továbbiakban: Véleményezési tervdokumentáció)

A környezeti elemek jelen állapotára vonatkozó környezetvédelmi adatbázis korlátozottan állt rendelkezésre, ill. nehezen hozzáférhető, ezáltal egyes területrészeken a meglévő állapot leírása és az abból következő későbbi összehasonlítások, a monitoring – viszonyítási alap híján - nehezebben elvégezhetők.

2. A TERV RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A terv célja, tartalma, a környezet értékelés szempontjából fontos részei, jellemzői Lajosváros-nyugat településrendezési eszközeiben a területfelhasználás tekintetében tervezett módosításokat a Településszerkezeti terv leírása 3. melléklete: Változások (Beavatkozások és ütemezések) ismerteti részletesen. A településrendezési eszközökben környezetre hatást kifejtő tervezett módosítások a módosítás jellegét tekintve az alábbiak szerint csoportosíthatók: A) új fejlesztési elhatározások következtében megváltozó területfelhasználás változások.

Ebben a csoportba tartozik.

 a tervezett új 120 fh-es óvoda létesítése miatt intézményterületbe kerülő terület, amely a TSZT-ben zöldterület (közpark), a SZT-ben településközpont vegyes építési övezet,  az előző pontban szereplő, TSZT szerinti tervezett zöldterület pótlására kijelölt zöldterületek (3 terület)  a Pozsonyi utca végén két új lakótelek kijelölése, ezzel összefüggésben a Szőlő utca nyomvonalának módosítása mezőgazdasági terület rovására  a Pozsonyi utcai temetőtől keletre levő TSZT szerinti védelmi erdőterület átsorolása zöldterület—közkert területbe

B) már korábban elhatározott, de még meg nem valósult fejlesztési területek lehatárolásának

pontosítása:


OLDAL 16


2016

 Pozsonyi u. végén kijelölt temető fejlesztési terület lehatárolásának pontosítása telekterülethez igazítással. Ennek következtében egy telek teljes területtel temető területbe kerül, egy másik terület viszont mezőgazdasági területbe kerül visszasorolásra  a Pozsonyi utcai kertvárosias lakóterület lehatárolásának pontosítása, ennek következtében egyes területek kertvárosias lakóterületből közlekedési területbe és zöldterületbe (közkert) való sorolása C) a jogszabályváltozások következtében javasolt „kényszer” módosítások:  településközpont vegyes területek intézményterületbe sorolása D) a TSZT és az SZT „egymáshoz közelítése” érdekében javasolt területfelhasználás módosulások . Ezen módosítások esetében többnyire a TSZT távlati elképzeléseit tartalmazó területfelhasználásokból az szerzett építési jogot tükröző, SZT szerinti építési övezetnek való területfelhasználásba történő átsorolás történik, pl.:  Mátyás kir. út menti településközpont vegyes területek nagyvárosi lakóterületbe,  azon kertvárosi lakóterületbe tartozó területek nagyvárosi lakóterületbe sorolása, ahol a kialakult építménymagasság magasabb, mint az OTÉK-ban megengedett maximum: Pápai Sándor u, Albert Ferenc u., Berze N. J. u., Kiskanda u..—ezen módosítások esetén a jelenlegi állapothoz képest területhasználat-változás, intenzítás-változás, ebből következően környezeti hatás változás sem lesz.  a gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató- és ipari gazdasági területbe való besorolásának változásai: o a tervezés alá vont terület észak-nyugati részén, gazdasági területekkel, mezőgazdasági üzemi területtel, ill. külterületi mezőgazdasági területtel határos, már beépült, termelő tevékenységet folytató telephelyek (faipari telephely, betonkeverő telep, közmű építő telephely) ipari-gazdasági területbe kerülnek. (a lakóterületek és intézményterületek által körülölelt már meglévő és még be nem épület gazdasági területek kereskedelmiszolgáltató gazdasági területben maradnak) o a tervezés alá vont terület déli részén az Agria Volán telephelye rendeltetéséhez igazodva kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területbe kerül ipari-gazdasági területből. A településrendezési eszközök módosítása során a legtöbb változást a kialakult állapotok követése okozza:  legnagyobb területi terjedelemben (közel 5,8 hektár) a kisvárosias lakóterületből nagyvárosias lakóterületbe való átsorolást jelent, mely nem valóságos változás, csupán az előírások követése a besorolások meghatározásában.  második legnagyobb területet érintő változás (közel 5 hektár) a településközpont vegyes területhasználat intézményi területhasználatra történő elnevezés következtében fordul elő jogszabályi változás követéseként.  harmadik a területi méretek nagyságának sorában (mintegy 1,85 hektáron) kertvárosias lakóterületből kisvárosias lakóterületbe történő átsorolása, melynek oka a kialakult beépítési jelleg, a telken belüli lakásszám megléte.  Egy hektárt kissé meghaladó területnagyságú o a kisvárosias lakóterületből közlekedési területbe való átsorolás, melyvalójában a nagyvárosivá vált területek feltáró útjainak megjelöléséből adódnak, o a településközponti vegyes területből kisvárosias lakóterületbe történő átsorolás, melynek oka a lakóterületi dominancia megléte, s annak védelme.

2.2. A terv kidolgozásakor vizsgált változatok A felülvizsgálat során konkrét módosítási javaslatok —elsősorban Önkormányzat módosítási igényei— kerültek értékelésre az egyes szakterületek —településrendezés, közlekedés, közműellátás, tájrendezés, zöldfelületek, környezetvédelem— szempontjából.


OLDAL 17


2016

2.3. A terv összefüggése más releváns tervekkel Településrendezési tervek esetében a területrendezési tervek egyes övezeti tervlapjai és térszerkezeti tervei környezeti célkitűzéseket megfogalmazó terveknek tekintendők. Eger Lajosváros-nyugat városrész településrendezési eszközeinek így összhangban kell lenniük  az Országos Területrendezési Tervvel (2003. évi XXVI. tv.), és  Heves Megye Területrendezési Tervével 10/2010. (V.07.) HMÖ rendelet A felsorolt területrendezési tervekkel való összhang igazolását Eger Lajosváros-nyugat városrész Településszerkezeti terv határozat-tervezet 5. melléklete, a „Területrendezési tervekkel való összhang igazolása” melléklet részletesen tárgyalja, jelen környezeti értékelés pedig a 3.1.2. fejezetben foglalja össze. A környezeti értékelés során a releváns helyi, térségi és országos környezetpolitikai célokat megfogalmazó területfejlesztési dokumentumokkal, környezetvédelmi programokkal való egyezés ellenőrzése is szükséges. Eger Lajosváros-nyugat településrendezési eszközeit az alábbi dokumentumokban megfogalmazott célokkal veti össze a 3.1.1. fejezet:  IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) (2015-2020)  Eger MJV környezetvédelmi programja 2011-2016 (2010)

3. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA

3.1. A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns nemzetközi, közösségi, országos vagy helyi szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal 3.1.1. A környezetpolitikai céloknak való megfelelés értékelése Az alpontban vizsgálandó, hogy a terv tartalmaz-e olyan elemeket, melyek ellentétben állnak a helyi, vagy magasabb szinten meghatározott környezetpolitikai célkitűzésekkel. A környezetpolitikai célokat magasabb szinten az ország területére, valamint 1-1 megyére, térségre készülő környezetvédelmi programok, helyi szinten a települési környezetvédelmi programok határozzák meg. Eger MJV 2011—2016 időszakra rendelkezik környezetvédelmi programmal, amelyet még a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program alapoz meg. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program Az országgyűlés 2015. júniusában elfogadta a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Programot [27/2015. (VI. 17.) OGY határozat a 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról]. Magyarország környezeti fenntarthatóság elvéhez1 kapcsolódó 2015-2020 időszakra vonatkozó célkitűzéseit a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program tartalmazza. 1A

XXI. században világméretűvé váló környezeti problémák, a Föld országai, illetve az egyes emberek között megfigyelhető egyre nagyobb társadalmi különbségek világossá tették a nemzetek számára, hogy a meggondolatlan fogyasztásnövekedés és az ezzel járó gazdasági fejlesztések egyre inkább fenntarthatatlanná válnak. Környezetünk rombolása, az erőforrások felélése már a jövő generációk és a köröttünk lévő élővilág túlélési esélyeit fenyegetik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) országai ezért fenntartható fejlődés megvalósítását tűzték ki célul. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. A gyakorlatban a fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, társadalom és környezet harmonikus fejlesztése. Az EU fejlesztési politikájában a horizontális elvek bevezetésének célja az volt, hogy a gazdasági beavatkozások során legyünk figyelemmel a fenntartható fejlődés elvére. Fontos, hogy fejlesztési


OLDAL 18


2016

A NKP IV. átfogó célkitűzése a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához való hozzájárulás biztosítása. Ennek elérése érdekben az alábbi három stratégiai célt tartalmazza a NKP IV.: 1. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása 2. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata 3. Az erőforrás-takarékosság és a –hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése Horizontális cél a társadalom környezettudatosságának erősítése. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét. Az NKP IV. stratégiai céljainak elérését az egyes stratégiai területeken meghatározott célok és intézkedések, illetve az átfogó intézkedési területeken megfogalmazott cselekvési irányok biztosítják. A konkrét, számszerű célokat a stratégiai területek tartalmazzák. A stratégiai célok megvalósítása azonban nem csupán környezetpolitikai feladat. A Program irányultsága ezért kettős: egyrészt a problémák gyökerének bemutatásával ösztönzi a hajtóerők pozitív irányú megváltoztatását, másrészt biztosítja a környezetügy terén ehhez szükséges intézkedések megtételét. A Program stratégiai céljainak kibontását a környezeti elemekre, rendszerekre, illetve szektorokra irányuló stratégiai területek szolgálják. Egyes stratégiai területek több stratégiai cél eléréséhez is hozzájárulnak, ugyanakkor az áttekinthetőség és a végrehajtás elősegítése érdekében fontos szempont volt az átfedések elkerülése. A Program stratégiai céljainak elérését a valamennyi stratégiai területtel összefüggő stratégiai eszközök segítik. Ezek közé tartozik a szemléletformálás, a terület- és településfejlesztés, valamint –rendezés, a tervezés, a szabályozás és ellenőrzés, az EU és nemzetközi együttműködés, a támogatás, illetve a kutatásfejlesztés. A NKP IV stratégiai területei: I. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása 1. Levegőminőség javítása 2. A zajterhelés csökkentése 3. Vízminőség és egészség 4. Szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvíziszap kezelés és hasznosítás 5. Környezet és egészség 6. Zöldfelületek védelme 7. Kémiai biztonság 8. Nukleáris biztonság, sugáregészségügy II. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata 1. A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem 2. Talajok védelme és fenntartható használata 3. Vizeink védelme és fenntartható használata elképzeléseink kialakítása során megvizsgáljuk, hogy nem okozunk-e kárt környezetünkben, nem romboljuk-e le értékes hagyományainkat, nem éljük-e fel a jövő generációk számára is létfontosságú természeti erőforrásainkat, és nem növeljük-e tovább az állampolgárok közötti egyenlőtlenségeket. A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem célkitűzéseit, és ezen célok megvalósítását szolgáló feladatokat az EU és hazai szabályozás stratégiai dokumentumokban rögzíti. Az Európai Unió és Magyarország a környezeti fenntarthatóság elvéhez kapcsolódó célkitűzéseit az alábbi dokumentumokban rögzíti: – az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája, – az Európai Unió VII. Környezetvédelmi Akcióprogramja, – IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program. KÉSZÍTETTE: PRO-TERRA KFT. – TÁJOLÓ-TERV KFT. – KÉSZ KFT. – MOBILCITY BT.

OLDAL 19


4. Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás 5. Környezeti kármentesítés

2016

III.. Az erőforrás-takarékosság és a –hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése 1. Erőforrás-takarékosság és a –hatékonyság javítása 2. A fogyasztási környezeti hatásainak csökkentése 3. Energiatakarékosság és –hatékonyság javítása 4. Hulladékgazdálkodás 5. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira 6. Az agrárgazdaság környezeti aspektusai 7. Az erdőgazdálkodás környezeti aspektusai 8. Az ásványkincsekkel való gazdálkodás környezeti szempontjai 9. Közlekedés és környezet 10. Turizmus - ökoturizmus A KÉ-1. táblázatban a NKP IV. stratégiai területekben megfogalmazott, a településtervezés területén érvényesíthető célok teljesülését értékeljük Eger Lajosváros-nyugat városrész Településrendezési tervei módosítása során:

A zajterhelés csökkentése

Levegőminőség javítása

KÉ-1. táblázat: A IV. NKP céljainak teljesülése Eger MJV Lajosváros-Ny településrendezési tervei módosítása során IV. NKP célok Illesz- Célok teljesülése kedés I. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása Légszennyezettség kialakulásának 0/+ Nem tervezett olyan funkció, amely jelentős megelőzése légszennyeződést okozna. Bár a tervezett és a már elhatározott, de még nem igénybevett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területeken jelenhetnek meg új pontforrások, az elérhető legjobb technológiát alkalmazva a védendő területeken a határérték feletti környezeti terhelés nem alakulhat ki. A javasolt közlekedési hálózat a lakó- és vegyes területeknél a teherforgalomból eredő légszennyezettséget csökkenti. A levegő minőségének védelme: a A területfelhasználás és közlekedési hálózat + szennyezettség csökkentése javasolt rendszere a levegőminőségének védelmét is szolgálja. A közlekedési létesítmények mentén — A nagy zajterheléssel sújtott közlekedési csökkenjen azoknak a területeknek az létesítmények mellett a településrendezési aránya, ahol az egész napra számított eszközök újonnan nem jelölnek ki zajtól átlagos zajterhelés (Lden) 63 dB, az védendő területhasználatot, de a 25.sz. főút éjjeli (Léjjel) 55 dB felett van;- ezen mentén —a jelenlegi állapothoz való igazodásra belül prioritást kell élvezzenek azok az hivatkozva— településközpont vegyes területek intézkedések, amelyek olyan területek átsorolásra kerülnek nagyvárosi lakóterületbe. zajcsökkentésére irányulnak, ahol az egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) meghaladja a 73 dB, az éjszakai pedig a 65 dB mértéket. A határérték feletti zajterhelés Jelenlegi gazdasági területeken határérték feletti + megszüntetése az ipari és szolgáltató zajterhelés nem ismert. létesítmények környezetében


OLDAL 20

SzennyvízVízminő-ség elvezetés és – és egészség tisztítás


Szennyvízkezelés fejlesztése

működtetése

A módosítással érintett területek ivóvízellátása tiszta ivóvízzel biztosítható.

és

++

A módosítással érintett területeken a szennyvízelvezetés és kezelés a települési rendszerre való csatlakozással biztosítható.

minőségi

és

—/+

A felülvizsgálat során a terv a Településszerkezeti tervben tervezett zöldterület helyén a tervezett óvodának jelöl ki intézményterületet. E helyett a városrészben három másik helyen kijelölésre kerültek lakóterületi szintű közkertek (temető mellett, Szilágyi Erzsébet Gimnázium mögött, Szőlő utcai lakóterületek között). Ezek szakszerű (tervezési jogosultsággal bíró tájépítész mérnökök általi) megtervezése és kialakítása esetén a zöldfelületi rendszer fontos elemeivé válthatnak. II: Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata Natura 2000 területek, valamint a A tervezési területen belül nem található védett 0 védett természeti, illetve nemzetközi természeti területek, sem Natura 2000 területek. természetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó területek megőrzése Földtani természeti értékek megóvása, A tervezési területen belül nem található földtani 0 felszíni és felszín alatti védelmük természeti érték.

Környezeti Vizeink kármegelőzés védelme

Talajok védelme

A biológiai sokféleség megőrzése, természetés tájvédelem

Zöldfelületek védelme

Zöldfelületi elemek mennyiségi fejlesztése

2016

++

Közüzemi ivóvízellátás közszolgáltatás biztonságának növelése

Tájszerkezet, tájjelleg, tájpotenciál védelme

Természetvédelmi oltalom alatt álló területek és természeti értékek kezelése, fenntartása, őrzése A talajkészletek mennyiségének és minőségének fokozott védelme, termékenységének hosszú távú fenntartása. A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme

A környezeti károk megelőzése, illetve csökkentése

+/0

0

A tervezés alá vont terület jellemzően belterületen, beépítésre szánt területen helyezkedik el. A tervezési területen belül távlatban is mezőgazdasági területben maradó, borszőlőtermőhelyi kataszterbe tartozó területek külön szabályozást kaptak. Nincs kapcsolat, lásd az előző pontokat.

+

A tervezett módosítások során, mezőgazdasági területen új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre.

+

A megalapozó vizsgálatok tartalmazzák az OTrT szerinti országos vízminőség-védelmi területeket, valamint a vízbázisvédelmi területeket. A módosításnál e területek figyelembevételre kerültek. Környezeti károkkal, szennyezett területekről a tervezés alá vont területen nincs tudomásunk.

+


OLDAL 21


Környezeti kármentesítés

Környezeti kármentesítés

2016

+

A tervezési területen jelenleg nem ismert kármentesítés alatt álló terület.

Turizmusökoturizmus

Közlekedés Ásványkincsek Erdőgazdálkodá Agrárgazdaság Hulladékgazdálk és környezet -kel való s környezeti környezeti odás gazdálkodás aspektusai aspektusai

III. Az erőforrás-takarékosság és a –hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése Elkülönített gyűjtés fejlesztése és a A fejlesztési területeken keletkező hulladékok + hasznosítás növelése gyűjtése és kezelése bekapcsolható a települési hulladékgazdálkodási rendszerbe, ezáltal a megelőzés, a hasznosítás és ártalmatlanítás céljai elérhetők. A szelektív gyűjtési rendszerbe bekapacsolhatók a fejlesztési területek. A természet- és környezetkímélő Nincs kapcsolat a célok közt. 0 gazdálkodási módok elterjesztése

kiterjedésének

!

A tervezés alá vont területen belül nincs lehetőség erdőterület növelésére.

Az ásványi nyersanyagok kitermelése és hasznosítása során a környezetterhelés csökkentése és a környezeti károk megelőzése

0

A tervezés alá vontterületen belül nincs ásványi nyersanyag lelőhely.

A közlekedési-szállítási igények csökkentése, az egyéni, nem motorizált közlekedési formákelősegítése, fejlesztése

!

A terv felülvizsgálta a kerékpárutakat. A településrendezési eszközök az utak szűkös keresztmetszete miatt nem tartalmaznak új, tervezett kerékpárutakat.

Magas minőségű, élményszerű, interaktív és autentikus ökoturisztikai szolgáltatás biztosítása, a turisztikai infrastruktúra fejlesztése a természetvédelmi szempontok sérelme nélkül.

0

Nincs kapcsolat a célok közt.

Az erdőterületek növelése

++: hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között +:

tartalmazza, részleges, vagy gyenge kapcsolat a célok között

0:

Nincs kapcsolat a célok között

!: hiányzó kapcsolat —: nem illeszkedik Eger MJV települési környezetvédelmi programja 2011-2016 (2010) Eger MJV 2010-ben fogadta el a település környezetvédelmi programját, mely hat éves időtávlatra szól. A Települési Környezetvédelmi Program (TKP) átfogó célja a településen élők és a természeti környezet harmonikus együttélésének biztosítása úgy, hogy ebben az egymásra utalt kapcsolatban garantált legyen a környezeti elemek megelőző védelme, valamint a környezeti elemek állapotának javítása.


OLDAL 22


2016

A TKP általános célkitűzései:  a települési környezet tisztaságának védelme  csapadékvíz elvezetés  kommunális szennyvízelvezetés  hulladékkezelés  lakossági és szolgáltatási eredetű zaj-, rezgés-, és légszennyezés elleni védelem  közlekedés szervezés  ivóvíz ellátás  energiagazdálkodás  zöldfelület gazdálkodás  rendkívüli környezetszennyezés elhárítása és a környezeti kár csökkentése  a település számára fontos egyéb programok

Eger patakba jutó terhelés csökkenése

++

A városrész zárt csapadékcsatornáinak végső befogadója az Eger patak. Az alátámasztó dokumentáció javaslatevő munkarészének 4. fejezete a várható burkoltsági arány növekedése miatt keletkező többlet csapadékvíz elvezetésének megoldására javaslatot tesz.

++

Lásd fent.

++

Lajosváros-nyugat területén kiépült szennyvízcsatorna-hálózat található. A tervezési területen új beépítés esetén a szennyvízelvezetés és kezelés a települési rendszerre való csatlakozással biztosítható.

2. Felszíni vizek védelme

1. A köztisztaság biztonságos fenntartása

KÉ-2. táblázat: EGER MJV TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (TKP) CÉLJAINAK TELJESÜLÉSE EGER TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIBEN Illesz- Eger MJV A TKP céljai kedés Településrendezési eszközök céljai I. Települési környezet tisztaságának védelme Szabályozottan működő települési A településrendezési eszközök 0 köztisztasági, közszolgáltatói rendszer módosításának szempontjából irreleváns program.

II. Kül-, és belterületi csapadékvíz elvezetés A település kül-, és belterületén egyaránt javuljon a csapadékvíz elvezetés helyzete III. Kommunális szennyvízkezelés A település nyílt karszt feletti elhelyezkedése miatt fokozottan érzékeny a szennyeződésre. A vízbázist veszélyeztető legjelentősebb szennyezőforrás a talajba szikkadó szennyvíz. A védelmet közcsatornával történő elvezetés, és tisztító telepen történő kezelés biztosítja.


OLDAL 23


2016

2.Veszélyes 1.Megyei hulladékgazdálkodási hulladékok gyűjtése, programot kiszolgáló kezelése infrastruktúra fejlesztése

IV. Hulladékkezelés A kommunális hulladék ártalmatlanító rendszere gazdaságosabban, környezetkímélőbb módon működjön. A bezárt lerakó rekultivációjának lezárása.

A veszélyes hulladékokat a 98/2001. (VI.15.) Kr.-nek megfelelően gyűjtsék, tárolják és ártalmatlanítsák.

0

Jelen településrendezési eszközök módosításának szempontjából irreleváns program.

+

A településrészen megoldott veszélyes hulladékok gyűjtése elszállítása.

a és

4.Légszennye- 3.Zaj-, és rezgés elleni védelem zés elleni védelem

V. Lakossági és szolgáltatási eredetű zaj-, rezgés-, és légszennyezés elleni védelem Zaj- és rezgésvédelmi szempontból jól Jelen településrendezési eszközökben + elhatározott módosítások során szabályozott, ellenőrizhető és betartható megváltozó területfelhasználásintézkedések meghozatala. változások esetében nem várható jelentős közlekedési vagy üzemi zajt okozó létesítmény telepítése. A már korábban elhatározott gazdasági területeken jelentős teherforgalmat vonzó, vagy lebonyolító telephely csak az északnyugati ipari út kiépülése után engedélyezhető. A tervezett óvoda épülete oly módon tervezendő, alakítandó ki, hogy a zajtól védendő homlokzat előtt a vonatkozó zajterhelési határértékek teljesüljenek. Ezt a tervezés során igazolni kell. A levegő minőségének megóvása ++ A módosítás során nem tervezett olyan funkció, amely jelentős légszennyezést okozna.

VI. Helyi közlekedésszervezés Közlekedésszervezési módszerekkel csökkenteni a közlekedési eredetű környezeti terhelést. Gyalogosoknak szánt területek fejlesztése, kerékpárutak tervezése, kialakítása

++

A közlekedési hálózat javasolt rendszere, különösen a teherforgalom lebonyolítására vonatkozó javaslatok jelentősen csökkentik a védendő területhasználatokon (lakóés intézményterületek) a közlekedési eredetű környezeti terhelést. Új kerékpárutat nem tartalmaz a terv.


OLDAL 24


VII. Vízbázis védelem Település vízbázisainak védelme, elszennyeződés megakadályozása.

2016

2.Megújuló 1.Települési energiahaszno energiahatékonysá sítási program gi program

VIII. Energiagazdálkodás Az önkormányzat és intézményeinek energiahatékonysági szempontból történő felmérés és program a racionális energiafelhasználás megvalósítására.

A megújuló energia felhasználásának növelése.

IX. Zöldfelület gazdálkodás Zöldfelületek fejlesztése, karbantartása.

++

Lajosváros-nyugat területén kiépült szennyvízcsatorna-hálózat található. A tervezési területen új beépítés esetén a szennyvízelvezetés és kezelés a települési rendszerre való csatlakozással biztosítható.

+

Az új építésű óvoda kialakításánál figyelembe kell venni az energiahatékonysági szempontokat is.

+

Az új óvoda kialakításánál meg kell vizsgálni a megújuló energiafelhasználás lehetőségét.

—/+

2.Tudatformálás, 1.Természet és környezettudatos tájvédelem magatartás

Meglévő zöldfelületek minőségi fejlesztése – Lásd: Véleményezési tervdokumentáció Zöldfelületrendezési javaslatokat. A tervezett óvoda területe (intézményterület)a Településszerkezeti tervben jelenleg zöldterület területfelhasználású, de kialakítása nem történt meg, a lakosság számára rekreációs funkciókat nem tölt be. A megszűnő tervezett zöldterület helyett három helyen tervezett kisebb közkert, ezek megtervezését, kialakítását célszerű szakemberrel készíttetni, hogy funkcióját jól ellássa. X. Rendkívüli környezetszennyezés elhárítása és a környezeti kár csökkentése A környezeti kár bekövetkezésének A rendelkezésre álló információk 0 megelőzése, a bekövetkezett káresemény szerint a tervezés alá vontterületen hatásának minimalizálása. nem található jelentős kockázattal járó ipari tevékenység. XI. Egyéb programok Minőségi természetvédelem. A tervezési területen belül nem 0 Érzékeny természeti területek lehatárolása, található védett, vagy védendő értékes területek, élőhelyek védelme, természeti terület, természeti érték. védelemre érdemes természeti értékek feltárása, védettségének biztosítása, megóvása, őrzése, fenntartása, bemutatása. Oktatási, képzése, tájékoztatási programok A településrendezési eszközök 0 kidolgozása. módosításának szempontjából irreleváns program.


OLDAL 25

3.Intézményi háttérprogram


A program megvalósításához szükséges intézményi háttér megerősítése.

2016

0

A településrendezési eszközök módosításának szempontjából irreleváns program.

++: hangsúlyozottan tartalmazza, erős kapcsolat a célok között +: tartalmazza, részleges, vagy gyenge kapcsolat a célok között 0: Nincs kapcsolat a célok között !: hiányzó kapcsolat —: nem illeszkedik 3.1.2. Területrendezési tervek környezeti célkitűzéseinek való megfelelőség igazolása A tervet érintő, figyelembe veendő területrendezési tervek: ― Országos Területrendezési Terv (2003. évi XXVI. tv.), (a továbbiakban: OTrT) ― Heves Megye Területrendezési Tervével (10/2010. (V.07.) HMÖ rendelet) A településrendezési eszközök felülvizsgálatánál a területi terveknek való megfelelőség részletesen vizsgálatra került. (lásd: Településszerkezeti terv határozat-tervezet 5. melléklete) Környezeti vonatkozásai miatt az alábbi térségi övezetek emelendők ki: ― Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete ― Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete ― Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete ― Magterület övezete (országos ökológiai hálózat magterülete) ― Ökológiai folyosó övezete (országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe) ― Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület (Országos vízminőség-védelmi terület) övezete ― Földtani veszélyforrás területének övezete Megállapítható, hogy a településrendezési eszközök felülvizsgálatának elhatározásai illeszkednek az OTrT és a HM TrT környezeti célkitűzéseihez. A tervezett területfelhasználás módosítások nem lépik túl a területi tervekben megengedett mértéket. A tervezett módosítások a környezeti tartalmú térségi övezeti tervlapok tartalmával is összhangban vannak.

3.2. . Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a tervben A környezeti értékelés hatásvizsgálati eszközként segíti, hogy a településrendezési eszközök készítési folyamata közben érvényre jussanak a környezeti érdekek. A terv elfogadható kompromisszumok megfogalmazásával segíti elő, hogy a tervezett módosítások minél inkább a település környezeti állapotának megőrzéséhez és javításához járuljanak hozzá. A környezeti alapállapot és a jellemző környezetterhelések vizsgálata a hatályos előírások, követelmények tükrében történt. A részletes vizsgálat lehetővé tette, hogy a felmerülő környezeti konfliktusokat azonosításra kerüljenek és a tervezési folyamat során feloldásra kerüljenek. A Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott főbb fejlesztési irányok, valamint Lajosváros-nyugat városrészre vonatkozó településfejlesztési döntések megvalósítása érdekében a tervben kialakított területfelhasználás rendje és szabályozás paraméterei a település kialakított jövőképét kívánja megalapozni. Az ország területén jelen időszakban elérendő környezeti célkitűzéseket a IV. Környezetvédelmi Programban fogadta el az Országgyűlés. Eger MJV a város területén elérendő környezeti célok Eger MJV környezetvédelmi programjában kerültek elfogadásra. KÉSZÍTETTE: PRO-TERRA KFT. – TÁJOLÓ-TERV KFT. – KÉSZ KFT. – MOBILCITY BT.

OLDAL 26


2016

A fenti dokumentumokban rögzített környezetvédelmi célok megjelenése a tervben az előző pontban szereplő táblázatokban részletesen értékelésre került.

3.3. A terv céljainak egymás közti, illetve a releváns tervek, illetve programok (2.2.) céljaival való konzisztenciája környezeti szempontból A terv illeszkedését más, releváns tervekhez, programokhoz, stratégiákhoz a 2.2., valamint a 3.1. fejezetekben részletesen elemeztük. További feladatot jelent, hogy a tervben megfogalmazott, különböző célok lehetséges egymásra hatását, illetve ezek összhangját vizsgáljuk. A tervezett településrendezési eszközök módosításai egymás megvalósulását nem zárják ki, illetve nem zavarják. Szoros összefüggés egyedül az 120 fh-es óvoda miatt településszerkezeti szinten zöldterületből intézményterületbe sorolás és e zöldterület pótlása érdekében kijelölt új három kisebb közpark terület kijelölése között van.

3.4. A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése 3.4.1. . A terület azon környezeti jellemzőinek azonosítása, amelyeket a terv megvalósítása valószínűleg jelentősen befolyásol A településszerkezeti és szabályozási terv megvalósulása esetén várható környezeti hatások a követelményeknek megfelelően a környezeti elemek és rendszereik szerint, és a jelentős környezeti hatások figyelembevételével értékelhetőek. A településendezési eszközök módosításának Véleményezési

dokumentáció Helyzetfeltáró munkarész

 „6. Környezetvédelem” fejezetében sor került az egyes környezeti elemek (levegő, talaj, vizek) és hatótényezők (hulladékgazdálkodás, zaj-rezgés) tekintetében először a terhelések forrásainak, majd a környezeti állapotot áttekintve történő bemutatására. Ezt követően feltárásra kerültek a fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák  „2. A táji- és természeti adottságok” fejezetében feltárásra kerültek a nemzetközi-, a magyarországi-, a helyi védett, védendő, természeti értékek, területek, a tájképvédelmi területek, táji értékek, majd a fejezet végén feltárásra kerültek a tájhasználat konfliktusok.  „3. Zöldfelületi rendszer vizsgálata” fejezetben bemutatásra kerültek a város zöldfelületének elemei, majd a fejezet végén feltárásra kerültek a zöldfelületi rendszer konfliktusai.  „5. Közmű és elektronikus hírközlés helyzetfeltárás” fejezetében részletesen ismertetésre került a városrész szennyvízelvezetésének, szennyvíztisztításának, csapadék elvezetés helyzetét, majd a fejezet végén feltárásra kerültek ezen témakörök tekintetében fennálló konfliktusok. A Véleményezési tervdokumentáció fenti fejezeteiben teljes körűen azonosításra kerültek a rendelkezésre álló adatok alapján a városrész környezeti állapotának jellemzői, konfliktusai. (Jelen fejezetben még egyszer nem ismételjük meg ezen fejezeteket.) 3.4.2. A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség) A táj terhelhetőségét alapvetően meghatározza a tájstabilitás, illetve ennek részeként az érzékenység. Az alábbiakban áttekintjük ezek releváns területi vonatkozásait: Levegő A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint Eger a „11. Kijelölt városok (Eger)” légszennyezettségi zónába tartozik. Eger közigazgatási területe az egyes légszennnyező anyagok szerint az alábbi zónacsoportokba tartozik: KÉSZÍTETTE: PRO-TERRA KFT. – TÁJOLÓ-TERV KFT. – KÉSZ KFT. – MOBILCITY BT.

OLDAL 27


2016

Eger

SO2

NO2

F

D

CO PM10 F

D

Talajkö- PM10 Benzol zeli ózon Arzén F

O-I

PM10

PM10 PM10 PM10 Kad Benz(a) Nikkel Ólom mium pirén

D

F

F

F

B

B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

Levegőminőség-védelmi szempontból meghatározhatók olyan területek, ahol a levegőterhelésre való érzékenység miatt —attól függetlenül, hogy határérték túllépés történik-e vagy sem— különös figyelmet érdemelnek, amelyek Lajosváros-nyugat városrész területén az alábbiak:  lakóterületek  intézmények, különösen az oktatási- és egészségügyi intézmények  borszőlőtermőhelyi kataszterbe tartozó területek Talaj, felszín alatti, felszíni vizek Eger Lajosváros-nyugat városrész keleti része, cca. a Mátyás királyút mentén 100-150 méteres szélességben) ivóvízbázis hidrogeológiai „B” védőövezetébe tartozó terület, valamint a tervezés alá vont terület déli részét hévíz hidrogeológiai „A” és „B” védőövezete érinti. A vízbázisvédelmi területek kiemelten érzékeny kategóriába tartoznak a városrész többi része fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeknek minősül A tervezés alá vont terület egy része csúszásveszélyes területnek minősül. Zajtól védendő objektumok A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól alapján zajtól védendő környezet: olyan védendő terület és védendő épület, helyiség, amely emberi tartózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell. Zajtól védendő területek a településrendezési terv szerinti lakó, üdülő, vegyes területek; a különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, az egészségügyi területek; a zöldterületek; valamint a gazdasági területnek azon részei, ahol zajtól védendő helyiségek (pl. étterem, szolgálati lakás) helyezkedik el. Így összességében a zajterhelésre érzékeny területek nagyrészt lefedik a levegőterhelésre érzékeny területeket. Tájvédelmi, ökológiai szempontból érzékeny területek Az egri történelmi borvidék borszőlőtermőhelyi kataszterbe tartozó területei tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeknek tekintendők. 3.4.3. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása A

településendezési

munkarész

eszközök

módosításának

Véleményezési

dokumentáció Helyzetfeltáró

 „6. Környezetvédelem” fejezetében külön alfejezetben feltárásra kerültek a fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák  „2. A táji- és természeti adottságok” fejezetében külön alfejezetben feltárásra kerültek a tájhasználat konfliktusok.


OLDAL 28


2016

 „3. Zöldfelülületi rendszer vizsgálata” fejezetben külön alfejezetben feltárásra kerültek a zöldfelületi rendszer konfliktusai.  „5. Közmű és elektronikus hírközlés helyzetfeltárás” fejezetében külön alfejezetben feltárásra kerültek a városrész szennyvízelvezetésének, szennyvíztisztításának, csapadék elvezetés helyzete tekintetében fennálló konfliktusok. A Véleményezési tervdokumentáció az alábbi környezeti-, zöldfelületi tájhasználati konfliktusokat tárta fel: A tervezés alá vontterületen fennálló környezeti problémák az alábbiakban összegezhetők:  A tervezési terület nyugati, északnyugati fele csúszásveszéllyel érintett terület.  A tervezési terület keleti felén húzódó 25. sz. főút közúti közlekedése számottevően rontja a közvetlen környezetének levegőminőségét.  A tervezési terület keleti felén húzódó 25. sz. főút menti lakóépületek számára a közúti közlekedés jelentős zajterhelést okoz, mind a nappali, mind az éjszakai küszöbértéket meghaladja a zajszint.  A köztemetőt övező árok Vincellériskola felőli végén, valamint az Ifjúság utcai szelektív hulladék gyűjtősziget mellett, a bölcsőde és a középiskola kerítései közti területen illegális hulladéklerakás figyelhető meg. A tervezés alá vont területen fennálló tájhasználati, illetve ökológiai konfliktusok az alábbiakban összegezhetők:  A tervezés alá vont területen borszőlő termőhelyi kataszter I és II osztályú területei nem szőlő művelési ágúak  Az OTrT által lehatárolt Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetének lajosvárosi részén elhanyagolt, hasznosításon kívüli szántóterületek találhatók, melyeken adventív növények megjelenése figyelhető meg; ez ökológiai szempontból káros,  az OTrT által lehatárolt „Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezeté”neklajosvárosi részén nagyobb üzemépületek találhatók, melyek kedvezőtlen megjelenésűek A tervezés alá vontterületen zöldfelületi rendszerével kapcsolatosan felmerülő problémák az alábbiakban összegezhetők:  Közösségi célú zöldfelületek (közparkok, közkertek) teljes hiánya.  Szerkezeti és ökológiai szempontból értékes fasorok hiánya.  Az oktatási intézmények kertjei jellemzően funkcióhiányosak, a zöldfelületek kialakítása többségében ingerszegény.  A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium Ifjúság utcai telkén nem használja ki az iskolakert számára rendelkezésre álló teljes területét.  A lajosvárosi temető nagyobb, újabb része gyér zöldfelületi ellátottsággal bír.  A rekreációs potenciállal rendelkező izraelita temető kihasználatlan eleme a tervezési terület zöldfelületi rendszerének.  Az utak menti zöldsávok kialakítása hiányolja az egységes koncepciót.

3.5. A terv megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők, okok feltárása 3.5.1. Természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelés közvetlen előidézését járó módosítások A következő hatótényezők nevesíthetőek a tervezett módosítások kapcsán:  új épületek, építmények területfoglalása,  burkolt felületek területfoglalása,  növényzet, fás növényállomány irtása, KÉSZÍTETTE: PRO-TERRA KFT. – TÁJOLÓ-TERV KFT. – KÉSZ KFT. – MOBILCITY BT.

OLDAL 29


2016

 növekvő közműigény (fokozódó vízfelhasználás, elektromos energia felhasználás, szennyvíz keletkezés növekedése),  építkezésből származó zaj, rezgés, levegőterhelés. 3.5.2. Társadalmi, gazdasági folyamatokat kiváltó, ösztönöző módosítások, amelyek közvetett módon környezeti következménnyel járhatnak A következő hatótényezők nevesíthetőek a tervezett módosítások kapcsán:  oktatási infrastruktúra fejlesztése.  lokálisan a közlekedési kényszer csökkenése (a városrészben megvalósuló alapfokú oktatási intézmény és egészségügyi központ megvalósulása következtében),  alközpont számára kijelölt terület következtében,  új munkahelyek létesülnek az új intézményekben, valamint a gazdasági területek további igénybevétele esetén,  temetőterület bővítése, szolgáltatási színvonal fejlesztése (parkolás, új ravatalozó) következtében.

3.6. A terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése A terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások elsősorban a városrészre vonatkozó jelenleg hatályos településszerkezeti tervhez képest kerülnek értékelésre, de azon módosítások is értékelésre kerültek, amelyek esetében a HÉSZ intenzitás változást tartalmaz. 3.6.1. Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés Ebben a fejezetben tekintjük át (a 2.1. fejezetben ismertetett csoportosításban) a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. mellékletében nevesített 3.6.1.1 – 3.6.1.4. alfejezetek témaköreit (környezeti elemekre, rendszerekre, Natura 2000 területekre, emberi egészségre, társadalmi-gazdasági helyzetre gyakorolt hatások). A környezeti igénybevétellel járó módosításokról a következő általános megállapítások tehetők:  A településrendezési eszközökben szereplő módosítások nem jelentenek közvetlen környezeti igénybevételt  a környezeti értékelés során az értékelhető, hogy a tervmódosítások mire adnak lehetőséget a városrészre jelenleg hatályos településrendezési eszközökhöz képest. Jelmagyarázat: ++ Erős kapcsolat, hozzájárul a környezeti elem védelméhez + Gyenge kapcsolat, csak részben járul hozzá a környezeti elem védelméhez 0 Bizonytalan megítélésű, vagy nem létező kapcsolat — gyenge kapcsolat, negatív hatást gyakorol a környezeti elemre NÉ nem érinti


OLDAL 30


2016

A) Jelen módosítás során új fejlesztési elhatározások következtében megváltozó területfelhasználás változások:

Tervezett új 120 férőhelyes óvoda létesítése miatt intézményterületbe kerülő terület, amely a TSZTben zöldterület (közpark), az SZT-ben településközpont vegyes építési övezet Környezeti elemek rendszereire, folyamataira

Földre

Levegőre

Vízre

Élővilágra

Épített környezetre

Tájra

Településre

Klímára

Természeti rendszerre

Biodiverzitásra

Natura 2000 területek állapotára

Érintett emberekre

Környezeti elemekre

-

+

+

+

+

0

+

+

0

0

NÉ

+

Az új óvodának kijelölt terület jelenleg a Településszerkezeti tervben zöldterület, a Szabályozási tervben viszont beépítésre szánt terület, településközpont vegyes építési övezetbe sorolja így a területfoglalás, az új igénybevétel miatt, a környezeti elemekre negatív hatást gyakorol. A tervezett óvoda energiafelhasználása és vízfelhasználása révén kis mértékben a környezeti elemek igénybevételét jelenti. A városrészben megvalósuló óvoda hozzájárul a városrészi lakosok közlekedési kényszerének csökkentéséhez.

Az előző pontban szereplő, TSZT szerinti tervezett zöldterület pótlására kijelölt zöldterületek (3 terület) Környezeti elemek rendszereire, folyamataira

Földre

Levegőre

Vízre

Élővilágra


Tájra

Településre

Klímára


Biodiverzitásra


Érintett emberekre


++

++

++

++

+

0

++

++

++

+

NÉ

++

A tervezett három zöldterület a környezeti elemekre, folyamatokra mindenképpen pozitív hatással lesz. Amennyiben a kialakításuk szakember által megtervezett, a környező épített környezetre szintén pozitív, értékteremtő hatással lehet.


OLDAL 31


2016

A Pozsonyi utca végén két új lakótelek kijelölése, ezzel összefüggésben a Szőlő utca nyomvonalának módosítása mezőgazdasági terület rovására. Környezeti elemek rendszereire, folyamataira

Földre

Levegőre

Vízre

Élővilágra


Tájra

Településre

Klímára


Biodiverzitásra


Érintett emberekre


+

+

+

+

+

0

+

+

+

0

NÉ

+

A jelenlegi közlekedési területen, a tervezett lakóterületek —két telek— kialakításával lehetőség nyílik (telken belüli) zöldfelület kialakítására is, mely a környezeti elemekre pozitív hatást gyakorol. Az új épületek az energiafelhasználásuk és vízfelhasználásuk révén kis mértékben a környezeti elemek igénybevételét jelentik.

A Pozsonyi utcai temetőtől keletre levő TSZT szerinti védelmi erdőterület átsorolása zöldterület— közkert területbe. Környezeti elemek rendszereire, folyamataira

Földre

Levegőre

Vízre

Élővilágra


Tájra

Településre

Klímára


Biodiverzitásra


Érintett emberekre


0

0

0

0

0

0

+

0

0

0

NÉ

++

Környezeti szempontból mind az erdő, mind a közpark kedvező területhasználat. E lakókörnyezetben az itt élő emberek szempontjából a közpark használat kedvezőbbnek tekinthető, mint az erdő. A terület adottságainak jobban megfelelő zöldterület kialakítása a környezeti elemek védelméhez hozzájárul. Megfelelően kialakított zöldterület a környező épített környezetre pozitív, értékteremtő hatással lehet.


OLDAL 32


2016

B) Már korábban elhatározott fejlesztési területek lehatárolásának pontosítása

Pozsonyi u. végén kijelölt temető fejlesztési terület lehatárolásának pontosítása telekterülethez igazítással. Ennek következtében egy telek teljes területtel temető területbe kerül, egy másik terület viszont mezőgazdasági területbe kerül visszasorolásra. Környezeti elemek rendszereire, folyamataira

Földre

Levegőre

Vízre

Élővilágra


Tájra

Településre

Klímára


Biodiverzitásra


Érintett emberekre


++

+

+

+

+

++

++

+

+

0

NÉ

+

A módosítás során a környezeti elemek védelme részben valósul meg, hiszen a temető fejlesztési területe egyrészt bővül (mezőgazdasági területből), másrészt csökken (mezőgazdasági területbe kerül visszasorolásra). Meg kell említeni, hogy a módosítás során az eddigi beépítésre szánt temető beépítésre nem szántba kerül, így a területen kedvezőbb zöldfelületi arány jöhet létre, mely a környezeti elemekre, és rendszerekre pozitív hatást fejt ki.

A pozsonyi utcai kertvárosias lakóterület lehatárolásának pontosítása, ennek következtében egyes területek kertvárosias lakóterületből közlekedési területbe és zöldterületbe (közkert) való sorolása. Környezeti elemek rendszereire, folyamataira

Földre

Levegőre

Vízre

Élővilágra


Tájra

Településre

Klímára


Biodiverzitásra


Érintett emberekre


+

+

+

+

+

0

+

+

+

+

NÉ

++

A módosítás során a környezeti elemek védelme megvalósul. A lakóterületek lehatárolása a jelenlegi területfelhasználáshoz igazodik, a még igénybe nem vett lakóterületen pedig zöldterület kerül kialakításra, mely a környezeti elemekre, s rendszereikre mindenképpen pozitív hatást gyakorol. A tervezett zöldterület szakszerű megtervezése és kialakítása az épített környezet fejlődésére is hatással lehet.


OLDAL 33


2016

C) A jogszabályváltozások következtében javasolt módosítások

A településközpont vegyes területek intézményterületbe sorolása.

Környezeti elemek rendszereire, folyamataira

Földre

Levegőre

Vízre

Élővilágra


Tájra

Településre

Klímára


Biodiverzitásra


Érintett emberekre


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

NÉ

0

A módosítás kizárólag jogszabályváltozások miatt történik, a környezeti elemekre, azok rendszereire nincs hatással.

D) A TSZT és az SZT „egymáshoz közelítése” érdekében javasolt területfelhasználás módosulások

Mátyás király út menti településközpont vegyes területek nagyvárosi lakóterületbe sorolása Környezeti elemek rendszereire, folyamataira

Földre

Levegőre

Vízre

Élővilágra


Tájra

Településre

Klímára


Biodiverzitásra


Érintett emberekre


0

0

0

0

0

0

-

0

0

0

NÉ

-

A módosítás meglévő területfelhasználáshoz igazodik, a környezetei elemekre, azok rendszereire nincs hatással. Mind nagyvárosias lakóterületen, mind vegyesterületeken a levegőterhelési és zajterhelési határértékek azonosak. Mindezek ellenére a távlati környezeti célokat tekintve a módosítás környezeti szempontból kedvezőtlennek minősíthető, mivel nem segíti, nem ösztönzi, hogy a levegő- és zajterheléssel érintett 25.sz. főút melletti terület átalakuljon, környezeti szempontból kedvezőbb irányba. Környezeti szempontból azon területhasználat tekinthető a 25.sz főút mentén kedvezőbb használatnak, a mely kevesebb, ill. rövidebb idejű emberi tartózkodást eredményez. Településközpont vegyes területen pl.: jellemzőbbek azon funkciók, amelyek az emberek éjszakai pihenését nem zavarják.


OLDAL 34


2016

Azon kertvárosi lakóterületbe tartozó területek nagyvárosi lakóterületbe sorolása, ahol a kialakult építménymagasság magasabb, mint az OTÉK-ban megengedett maximum Környezeti elemek rendszereire, folyamataira

Földre

Levegőre

Vízre

Élővilágra


Tájra

Településre

Klímára


Biodiverzitásra


Érintett emberekre


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

NÉ

0

A módosítás meglévő területfelhasználáshoz igazodik, a környezetei elemekre, azok rendszereire nincs hatással. A módosítás következtében a területen a beépíthetőség intenzítása, a zöldfelületek aránya, a környezeti feltételek nem változnak.

A gazdasági területek kereskedelmi-szolgáltató- és ipari gazdasági területbe való besorolásának változásai Környezeti elemek rendszereire, folyamataira

Földre

Levegőre

Vízre

Élővilágra


Tájra

Településre

Klímára


Biodiverzitásra


Érintett emberekre


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

NÉ

0

A módosítás már elhatározott, részben már igénybevett területfelhasználást érint. A területre vonatkozó építési előírások (beépíthetőség mértéke, intenzítása, zöldfelületek aránya) nem változik, nem változnak a területre vonatkozó környezeti feltételek. A területre már jelenleg is vonatkozó előírásokhoz képest a módosítás a környezetei elemekre, azok rendszereire nincs hatással. 3.6.2. Közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése  Új környezeti konfliktusok, problémák megjelenése, meglévők felerősödése: NEM VÁRHATÓ Termőföld igénybevételével a tervezett temető bővítés területének korrekciója jár, de a korrekció kapcsán területek ismételten mezőgazdasági területként való hasznosítását is tartalmazza. A módosítások következtében a területen fennálló konfliktusok felerősödése nem várható. Ellenkezőleg, több esetben a fennálló vagy potenciális konfliktusok javulását eredményezi;  egyes területeken a szabályozás révén csökken a területek beépíthetőségének intenzítása (hatályos tervben a Galagonyás utca végén tervezett, de még meg nem valósult kisvárosias lakóterület, valamint az Aradi-Déva utcák közötti településközponti vegyes terület),  a javasolt közlekedési hálózat megvalósítása esetén a gazdasági teherforgalma kisebb mértékben terhel védendő területhasználatokat (lakó- vagy vegyes területeket)  Környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek gyengítése vagy korlátozása: NEM VÁRHATÓ


OLDAL 35


2016

A tervezett módosítások nem befolyásolják a környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeit, feltételeit.  A helyi adottságoknak megfelelő optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés fenntartása vagy létrehozása: RÉSZBEN VÁRHATÓ A hatályos Településszerkezeti terv a városrész központi helyén tartalmazott közpark területet (megjegyezendő, hogy a területet a szabályozási terv beépítésre szánt területként, településközpont vegyes területként szabályozta). A terv gondoskodik közpark terület pótlásáról, de azok településszerkezeti szempontból kedvezőtlenebb helyre tudtak csak kerülni. A jelentős környezeti terhelést okozó 25.sz. főút melletti a hatályos településszerkezeti terv nagyvárosias lakóterületek távlatban településközpont vegyes területté alakulását tartalmazta. Jelen módosítás a távlati célok érvényesítése helyett a „kialakult állapot követése” elvének érvényesítésére tesz javaslatot, és ennek szellemében ezen területek nagyvárosias lakóterületbe való visszasorolását tartalmazza. Bár a levegőterhelési- és a zajterhelési határértékek azonosak a két területfelhasználás esetében, de ha a terület átalakulna településközpont területté, a terület használata esetén valószínűsíthetően kevesebb embert érne kedvezőtlen környezeti hatás, mivel intézményi-, szolgáltató funkciók esetén éjjeli időszakban jellemzően nincs emberi jelenlét. A hatályos településrendezési eszközök a tervezés alá vont terület északi részén üzemelő kereskedelmi szolgáltató terület mellett tervezett kertvárosias lakóterületet tartalmaz. A kertvárosias lakóterület kialakítása még nem kezdődött meg. A két funkció egymás mellettisége környezeti szempontból nem kedvező. A terv területfelhasználás szintjén nem tesz új javaslatot (elsősorban a szerzett jogok nem kellő megismerhetősége miatt). A szabályozás szintjén viszont kedvezőbb helyzetet eredményez: a két területhasználat határán 20 m széles védőfunkciójú zöldfelület kialakítását tartalmazza, valamint csökkentett a lakóterület intenzitásán.  Olyan helyi társadalmi-kulturális, gazdasági-gazdálkodási hagyományok gyengítése, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodnak: NEM VÁRHATÓ A tervezés alá vont terület jellemzően beépítésre szánt terület. A tervezés alá vont területen borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területek is találhatóak. Azon borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozó területeket, amelyeket a temetőbővítési terület nem érint, olyan szabályozást kaptak, amely a borvidéki szőlőtermesztés hagyományainak megőrzését segítik.  A természeti erőforrások megújulásának korlátozása: ÉRDEMBEN NEM VÁRHATÓ A természeti erőforrások megújulása a temetőbővítés területének telekhez igazításából adódó termőföldet érintő területfoglalás által.  A nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használata vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítása: NEM VÁRHATÓ A tervezett módosítások hatására nem várható a nem helyi természeti erőforrások jelentős mértékű használata vagy a helyi természeti erőforrások túlnyomóan más területen való hasznosítása

3.7. A környezeti következmények alapján a terv értékelése, a környezeti szempontból elfogadható változások meghatározása A terv nem tartalmaz „zöld mezős” beruházásokat, fejlesztési területek nem járnak a termőföld igénybevételével. Kis mértékben a termőföld igénybevételét (1,37 ha) eredményezi —a temetőbővítés területének telekhez igazítása miatt—, de ez az igénybevétel kismértékű. Jelen módosítás kis területen tesz javaslatot beépítésre szánt terület kialakítására, de a városrészben már korábban elhatározott, de még meg nem valósult fejlesztések igénybevétele esetén a burkolt felületek kiterjedése jelentősen nőhet. A terv helyesen hívja fel a figyelmet, hogy burkolt felületek arányának növekedése miatt megnövekedő vízelvezetési igény a városrészben fokozottabb figyelmet igényel. A topográfiai adottságok miatt a városrészre nyugati irányból, a Kis-Galagonyás domboldaláról lefolyó csapadékvizek is terhelik a városrész csapadékvízelvezető hálózatát. Ezért a terv előírja, hogy ha a várható többlet csapadékvizeket a már kialakított elvezető rendszer nem tudja befogadni és az azt befogadó KÉSZÍTETTE: PRO-TERRA KFT. – TÁJOLÓ-TERV KFT. – KÉSZ KFT. – MOBILCITY BT.

OLDAL 36


2016

csatorna többlet befogadó képessége nem növelhető, akkor már a beruházásokkal egyidejűleg a többlet víz telken belüli visszatartását meg kell oldani. A elsősorban nem jelen módosítás, hanem a városrészre vonatkozó elhatározott, de még nem igénybevett fejlesztési területek miatt a közműigények növekedése várható. A terv javaslatai segítik a városrészben a megújuló és egyéb energiaforrások igénybevételre kerüljenek. Különösen a gazdasági területek új beruházásai és az új intézményfejlesztések esetében a nap energiájának (napkollektorokkal és napelemekkel), tartja kívánatosnak. A terület gazdasági forgalmának fő nyomvonalaként (forgalomtechnikai eszközökkel) a Deméndi út déli szakaszának kijelölésére tesz javaslatot, ahonnan a forgalom könnyen elérheti az Egerszalókra vezető utat, ill. a 25.sz. főutat. A közlekedési hálózat fejlesztési javaslatai a környezeti szempontok érvényre juttatását is szolgálják. A terv javaslatot tesz a tervezés alá vont a területen a már korábban, nem jelen módosítás során elhatározott gazdaságfejlesztésre szánt területek forgalmának oly módon történő levezetésére, amely következtében a gazdasági területek forgalmának környezeti hatása —levegőszennyezés, környezeti zajhatás— jóval kevésbé zavar védendő területhasználatokat —lakó-, ill. intézményi területeket—. A terv módosítása településszerkezeti- és zöldfelületi rendszer fejlesztése szempontjából is igen kedvező helyen a kijelölt közpark fejlesztési területet sorol át intézményi területbe. Bár az átsorolásra kerülő zöldterület pótlására ad javaslatot a terv, de a több kis területű zöldterület ökológiai értéke kisebb, mint egy nagyságú, egy zöldterületé, valamint zöldhálózat fejlesztés tekintetében elhelyezkedésük rosszabb, mint az átsorolásra kerülő zöldterületé volt. Annak érdekében, hogy hogy a tervezett közparkok mind a zöldfelületi funkciók, mind ökológiai, mind városképi szempontból megfelelő hatás tudják kifejteni a terv javaslatot tartalmaz a tervezett zöldterületek szakszerű, zöldfelület tervezési jogosultsággal rendelkező szakember általi tervezésére. A tervezett módosítások következtében a közigazgatási területen a biológiai aktivitás érték nem csökkent. Védett vagy védelemre tervezett természeti értéket, tájképi értéket nem veszélyeztetnek a terv módosításai. A terv hangsúlyt helyezett az épített környezet helyi értékeinek védelmére, újabb épületek helyi védelem alá helyezésére tett javaslatot.

4. A

HATÁSOK

ELKERÜLÉSÉRE

VAGY

CSÖKKENTÉSÉRE

VONATKOZÓ,

A

TERVBEN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE,

JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE A településrendezési eszközök módosítása nem tartalmaz olyan új tervi elemet, amely magasabbrendű környezetvédelmi célkitűzésekkel ellentétes lenne, de több olyan elemet is tartalmaz, amelyek esetében további intézkedések szükségesek a kedvezőtlen környezeti hatások elkerülése érdekében. A várható környezeti hatások elkerülésére vonatkozó javaslatokat a terv a Véleményezési dokumentáció Javaslati munkarészek szakági munkarészei tartalmazzák elsősorban a „Környezeti hatások és feltételek„ , valamint a „Zöldfelületi rendszer fejlesztése”munkarész. A csapadékvíz-elvezetésre és a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeire vonatkozó javaslatokat a „Közművesítési és hírközlési javaslatok” munkarész fejti ki részletesen. A tervben a várható káros hatások feltárásra kerültek, a szakági tervezői javaslatok beépültek a tervbe. Ezen javaslatok legfontosabb elemeit az előző pontban ismertetésre kerültek. A tervben foglalt javaslatok, az építés feltételeként meghatározott szabályok a negatív környezeti hatások minimalizálását segítik elő, segítenek abban, hogy jelentős közvetlen, vagy közvetett negatív környezeti hatás, környezetkárosodás ne következzen be. A vonatkozó jogszabályok és a HÉSZ előírásainak betartása, a terv alátámasztó munkarészeiben megfogalmazásra kerülő, a környezetminőség megőrzését, javítását célzó javaslatok, feltételek figyelembe vétele esetén a terv megvalósulása a környezetminőség jelentős romlásához, a környezeti elemek jelentős károsodásához várhatóan nem vezethet.


OLDAL 37


2016

A környezeti elemek védelme érdekében meghatározott építési feltételek közül különösen a zöldfelületi feltételek emelendők ki, amelyek a környezetbe illesztés fontos elemei. További tervi elemek, melyek környezetre gyakorolt negatív hatása a létesítmények megvalósítása, illetve üzemeltetése során további intézkedésekkel mérsékelhető, illetve kiküszöbölhető:  a környezeti elemek védelme érdekében a Településszerkezeti terv módosításés a Szabályozási terv területhasználatot korlátozó elemeket is meghatározott, mint pl.: vízbázis védelmi területek, csúszásveszélyes területek stb. Ezen korlátozások teljesítésének ellenőrzésére fokozott hangsúlyt kell fektetni.  közterületek rendezésekor, átépítésekor mind ökológiai-, mind településképi-, mind klímavédelmi szempontból törekedni kell növényzet, lehetőleg többszintű növényzet kialakítására, fasorok, facsoportok telepítésére,  a klímaváltozás hatásaira való felkészülés érdekében is a telkek zöldfelületként kialakítandó részein az építési engedélyezés során a zöldfelületek szakszerű kialakítását, különösen a közcélú intézményi- és gazdasági területeken meg kell követelni,  ösztönzendő, hogy klímabarát —az alkalmazkodást segítő, az éghajlatváltozás hatásait mérsékelő— építészeti megoldások —pl. zöldhomlokzatok, extenzív zöldtetők mennyiségének, az árnyékoló, fényvisszaverő felületek, a csapadékvíz talajba szivárgását, elpárolgást lehetővé tevő vízáteresztő felületek, burkolatok kialakítása, továbbá a közterületeken vízfelületek, zöldfelületek növelésének előnyben részesítése a fejlesztések során (közintézmények, önkormányzati tulajdonú épületek építése, átépítése, korszerűsítése). Magánberuházások esetén is javasolt ilyen vállalások ösztönzése. A tervben a várható káros hatások feltárásra kerültek, a szakági tervezői javaslatok beépültek a tervbe. Ezen javaslatok legfontosabb elemeit az előző pontban ismertetésre kerültek.

Környezeti szempontból megfontolásra javasolta tervezett tervi elemek tekintetében:  a Településszerkezeti tervben távlati közparkként tervezett terület beépítésre szánt területként, intézmény területként való hasznosítása,  meglévő gazdasági területtel határos területen korábbi településrendezési tervben elhatározott, de még meg nem valósult lakóterület más, környezeti szempontból kevésbé érzékeny területhasználatba való sorolása, pl. rekreációs vagy sortolási funkciót lehetővé tevő különleges terület,  a 25.sz. főút melletti, környezeti zaj szempontjából határérték feletti terhelésű területeken ne történjen olyan területfelhasználás-változtatás, amely az út mentén környezeti zajra érzékenyebb területhasználatot eredményez. Ezen levegő- és zajszennyezéssel érintett területen a távlati környezeti célok elérését segítő területhasználati változások támogatandó, nem a jelenlegi állapot követése.

5. JAVASLAT

OLYAN

KÖRNYEZETI

SZEMPONTÚ

INTÉZKEDÉSEKRE,

SZEMPONTOKRA, MELYEKET A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN FIGYELEMBE KELL VENNI

További intézkedések , amelyek nem a településrendezési terv során, hanem a létesítmények megvalósítása, illetve üzemeltetése során érvényesíthetők a környezetterhelések minimalizálása, a

környezetszennyezések, káros környezeti hatások kiküszöbölése érdekében:

 a fejlesztési területek Szabályozási tervvel és HÉSZ-szel összhangban levő zöldfelületei kialakításának további részletezése a további tervek, az engedélyezési és kiviteli tervek szintjén, azok környezetalakítási-, kertépítészeti munkarészeiben, KÉSZÍTETTE: PRO-TERRA KFT. – TÁJOLÓ-TERV KFT. – KÉSZ KFT. – MOBILCITY BT.

OLDAL 38


2016

 az építési engedélyezés során a környezeti és zöldfelületi feltételek betartásának ellenőrzése  kötelező növénytelepítések megvalósítása a tervezett fejlesztési területek megvalósításával egyidejűleg,  a gazdasági létesítmények engedélyezése során az elérhető legjobb technológia, mint követelmény érvényesítése,

6. A

TERV

MEGVALÓSULÁSA

KÖVETKEZTÉBEN

FELLÉPŐ

KÖRNYEZETI

HATÁSOKRA VONATKOZÓ MONITOROZÁSI JAVASLATOK ÉRTÉKELÉSE A monitorozás célja a környezeti elemek és rendszereik állapotában történő időbeni változások kimutatása. A monitorozásra településrendezési terv esetében a tervek felülvizsgálatakor nyílik lehetőség. Az állapotváltozások kimutatásához, a környezeti hatások számszerű, pontos meghatározásához a településrendezési terv készítésekor kevés adat állt rendelkezésre. A fejlesztési területek igénybevétele következtében megnövekedő közlekedési terhelés tekintetében közutakra vonatkozó forgalomszámlálási adatai valamint zajterhelésének számítása mérhető és ellenőrizhető adatokkal szolgál. A terv felülvizsgálata során a létesítést követő mérési eredményekkel (keletkező szennyvíz és hulladék), forgalomszámlálási adatokkal összevethetők. Lakó- és gazdasági épületek számának változása is lehet indikátor. A monitorozás tárgya a környezetei vizsgálat tárgyát képező terv elfogadása után épület épületek funkciójának és számának alakulása. A településen található kondicionáló felületek változásának követésére szolgál a biológiai aktivitás érték, amely az alátámasztó munkarész részeként (Véleményezési dokumentáció Tájrendezési javaslatok fejezetben) kiszámításra került. A biológiai aktivitás érték szinten tartása az előírt zöldfelületek megvalósításával érhető el, melyre így fokozott gondot kell fordítani.

7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Eger MJV Eger Lajosváros-nyugat városrész területére vonatkozóan településrendezési eszközök készítését határozta el. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban KÉ rendelet) szerint településrészre készülő településrendezési terv esetében a várható környezeti hatások jelentőségének függvényében döntendő el, hogy környezeti vizsgálat lefolytatása, és környezeti értékelés (továbbiakban: KÉ) készítése szükséges-e. A településrendezési eszközök módosításáról szóló előzetes tájékoztatáskérés egyben környezeti vizsgálat lefolytatására és környezeti értékelés (továbbiakban: KÉ) készítése szükségességére vonatkozó véleménykérést is tartalmazta. Az Önkormányzat és a környezetvédelméért felelős szervek —kivéve állami főépítészt— a várható hatásokat a KÉ rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt szempontok alapján úgy értékelte, hogy a településrendezési terv környezetvédelmi szakági alátámasztó munkarészein túlmenően további környezetvédelmi jellegű munkarész elkészítése nem szükséges. Az állami főépítész véleménye alapján az Önkormányzat környezeti értékelés készítésére adott megbízást. Eger MJV Lajosváros-nyugat városrész településrendezési eszközei felülvizsgálatának célja, egyrészt, hogy módosult településfejlesztési elképzelések térbeli-fizikai kereteit megteremtése, másrészt az elmúlt időszakok jogszabályi változásaival összhangba kerüljenek a városrész településrendezési eszközei. A terv a beépítés feltételeinek, építési követelményeknek, jogoknak és kötelezettségeknek a megállapítására hivatott. A környezeti vizsgálat célja, hogy a terv megvalósulása során várható környezeti következményeket feltárja, hogy a környezeti szempontból kedvezőtlen változtatások a döntéshozás korai fázisában felismerhetők legyenek, s a környezeti elemek és rendszereik, az emberek egészségi állapota és életminősége védelme érdekében szükség esetén további intézkedések, feltételek a tervbe beépítésre kerülhessenek. KÉSZÍTETTE: PRO-TERRA KFT. – TÁJOLÓ-TERV KFT. – KÉSZ KFT. – MOBILCITY BT.

OLDAL 39


2016

A településrendezési eszközök módosítása nem tartalmaz olyan új tervi elemet, amely

magasabbrendű környezetvédelmi célkitűzésekkel ellentétes lenne.

A környezeti vizsgálat értékelés nem azonosított a településrendezési eszközök módosításai között olyan tervi elemet, amely várhatóan jelentős hatással lenne a környezeti elemekre, a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére. A környezeti értékelés során kirajzolódtak azon tervi elemek, melyek környezetre gyakorolt negatív hatása a létesítmények megvalósítása, illetve üzemeltetése során további intézkedésekkel mérsékelhető, illetve kiküszöbölhető:  a környezeti elemek védelme érdekében a Településszerkezeti terv módosítása és a Szabályozási terv területhasználatot korlátozó elemeket is meghatározott, mint pl.: vízbázis védelmi területek, csúszásveszélyes területek stb. Ezen korlátozások teljesítésének ellenőrzésére fokozott hangsúlyt kell fektetni.  közterületek rendezésekor, átépítésekor mind ökológiai-, mind településképi-, mind klímavédelmi szempontból törekedni kell növényzet, lehetőleg többszintű növényzet kialakítására, fasorok, facsoportok telepítésére,  a klímaváltozás hatásaira való felkészülés érdekében is a telkek zöldfelületként kialakítandó részein az építési engedélyezés során a zöldfelületek szakszerű kialakítását, különösen a közcélú intézményi- és gazdasági területeken meg kell követelni,  ösztönzendő, hogy klímabarát —az alkalmazkodást segítő, az éghajlatváltozás hatásait mérsékelő— építészeti megoldások —pl. zöldhomlokzatok, extenzív zöldtetők mennyiségének, az árnyékoló, fényvisszaverő felületek, a csapadékvíz talajba szivárgását, elpárolgást lehetővé tevő vízáteresztő felületek, burkolatok kialakítása, továbbá a közterületeken vízfelületek, zöldfelületek növelésének előnyben részesítése a fejlesztések során (közintézmények, önkormányzati tulajdonú épületek építése, átépítése, korszerűsítése). Magánberuházások esetén is javasolt ilyen vállalások ösztönzése. A környezeti vizsgálat a következő további intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek nem a településrendezési terv során, hanem a létesítmények megvalósítása, illetve üzemeltetése során érvényesíthetők a környezetterhelések minimalizálása, a környezetszennyezések, káros környezeti hatások kiküszöbölése érdekében:  a fejlesztési területek Szabályozási tervvel és HÉSZ-szel összhangban levő zöldfelületei kialakításának további részletezése a további tervek, az engedélyezési és kiviteli tervek szintjén, azok környezetalakítási-, kertépítészeti munkarészeiben,  az építési engedélyezés során a környezeti és zöldfelületi feltételek betartásának ellenőrzése  kötelező növénytelepítések megvalósítása a tervezett fejlesztési területek megvalósításával egyidejűleg,  a gazdasági létesítmények engedélyezése során az elérhető legjobb technológia, mint követelmény érvényesítése,


OLDAL 40

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

Recommend Documents