KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készítette: Ungvári Gábor Szakmai felelős: Ungvári Gábor
2011. január
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN
9. hét Erdőgazdálkodás Ungvári Gábor
Miről lesz szó? • • • • • • •
Erdőgazdálkodás Méretek, folyamatok, megközelítések A kitermelési döntés standard modellje Az erdő értékei – haszonvételek A fa termelés – és rész piacai A szálaló gazdálkodás modellje Mennyi az annyi Magyarországon
Az összes fa-termék világkereskedelme: 120 mrd usd/év
Az összes fa-termék világkereskedelme: 120 mrd usd/év
A kitermelési döntés standard modellje • • • •
•
• •
A biológiai és a közgazdasági megközelítés különböző Átlagos éves növekedés és a maximális jelenérték pont Közgazdasági megközelítés – telepítés költségének és a növekvő famennyiség jelenértékének kiegyenlítődése Magasabb diszkontláb – rövidebb kitermelési ciklust eredményez – a növekedés üteme és a diszkontláb viszonya változik a ciklus során Több ciklus figyelembevétele – független-e a két ciklus egymástól? Nem. A több ciklusú esetben, a további ciklusok haszna a hosszabb ciklus esetén leértékelődik. A következő ciklus késleltetett kezdésének haszonlehetőség költsége van. Ebben a keretben rövidebb termelési ciklus az optimális. A telepítési és véghasználati költségek változása viszont befolyásolja a periódus hosszát. Adók kivetése hatással tud lenni a periódus hosszára. (Ilyen adó létezett Mo.-n, de eltörlésre került, más okból volt kontraproduktív) A faárak változása – a várakozás a növekedés lenne, de ezt az idősorok nem igazolják – a jövőbeni magasabb árak, hosszabb ciklust eredményeznek. Egyéb hasznok, amelyek az erdő korával nőnek hosszíthatják a periódust - mennyivel? Milyen pénzügyi mechanizmus köti össze az érintetteket?
A nem hatékony megoldások forrásai 1. Figyelmen kívül hagyott értékek • Tüzelő • Nem fa erdei termékek • A természet sokszínűségének romlása – biodiverzitás – génkészlet megőrzés – jövőbeni alkalmazkodóképesség minősége • Vízgyűjtő védelem • Éghajlat változás – szén-dioxid elnyelő képesség figyelmen kívül hagyása • Turizmus és felüdülés • Kellemesség és jóérzés • Létezési érték • Konverziós érték (?)
Értékelési technikák erdei haszonvételekre
• •
Milyen pénzügyi mechanizmusaink vannak az érintett haszonélvezők és költségviselők közötti transzferek lebonyolítására, a tevékenység ellenőrzésére? REDD – Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation in Developing Countries
Transzfer mechanizmusok
A nem hatékony megoldások forrásai 2. Az erdőirtás hajtóerői • • •
• • •
A pusztulás hajtóerői VFE 6. fejezet – a származtatott hasznok piacának hiánya Az alternatív területhasználatok sok esetben jövedelmezőbbek. Szegénység – az egyéb jövedelemforrások hiányában a természetiek túlhasználata. Adósság nemzeti szinten – a természeti erőforrások túlhasználatát eredményezi; Ellentétes ösztönzők – perverse incentives – rossz kormányzati politikák A tulajdonjogok és a hozzáférési jogok rendezetlensége – – –
a jelenlegi haszonélvezők jogfosztottsága Informálatlanság és tranzakciós költségek a közös tulajdonú készletek fenntartására – Elinor Ostrom de akár a tulajdonos „őslakók” saját preferenciái
Az erdőgazdálkodás gazdálkodási stratégiái, a jelenlegi gyakorlat kialakulása •
A fakitermelés erdőfelújulás egyensúlya fokozatosan borult fel a történelem folyamán, különböző hajtóerők nyomán – – – – –
• • •
Területnyerés szántóföldi termelés számára (soltészség) – lassú, de folyamatos – sík és dombvidék Bányafa szükséglet – XVII–XVIII század, lokális fahiányok a felhasználási központok körül - hegyvidék – Mária Terézia, Selmecbánya, bányatisztképző 1735, 1808 Erdőmérnök képzés, Erdő rendtartás 1770 XIX század második fele az ipari méretű fakitermelés megindulása a technikai fejlődés új lehetőségei mentén, piaci kereslet gyors ütemű kiszolgálása – az erdő felújítások elmaradása 25–27%-ra csökkent az erdősültség a történelmi Magyarországon A jelenlegi határokon belül a ez az arány 10% környékére csökkent
Szükségessé vált a tervszerű telepítések megkezdése Az erdészeti gazdálkodás egységét megszabó birtokméretek, jellemzően a nagybirtokokhoz igazodtak, amit az állami tulajdonlás váltott fel. Az egy gazdálkodási egységhez tartozó területek nagysága lehetővé tette, hogy a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges kormegoszlást önmagukban már hatékonyan művelhető méretű, homogén korú állományokkal lehessen biztosítani – Vágásos üzemmód, következménye a tarvágott területek jelentkezése
A vágásos gazdálkodási mód jellemzői / racionalitása • • • • • • • • • • •
Támogatott telepítés és gondozás Hatékony eszköz használat A vágás érettségi kor előtt kb. félidőtől már pozitív szaldójú beavatkozások Egy időpontban koncentráltan jelentkező nagy bevétel A gazdaság mennyiségi szemléletű koncentráltan jelentkező igényének kielégítése Problémák: A XX. század közepének nagyléptékű telepítései nem folytatódtak hasonló léptékben – egyenlőtelen koreloszlások – kieső időszakok. A fafaj összetétel változása – rövidülő ciklusok A homogén állományok sérülékenységéből fakadó károk és többletköltségek Az erdő ökológiai / jóléti szolgáltatásainak felértékelődése, amelynek biztosítását a tarvágásos gyakorlat időről időre megszűnteti. Az erdőben megtestesülő természeti tőke nem tud növekedni, de akár csökkenhet is a vágást követő erózió miatt.
A változás hajtóerői • Átalakult tulajdonosi viszonyok – Magántulajdonosok megjelenése – Kisebb birtokméretek
• Átalakult támogatási rendszer – EU Agrárpolitika forrásai vették át a magyar költségvetés szerepét – más típusú prioritások – Megszűnt a tarvágás utáni telepítés támogatása
• Felértékelődő – Helyi ökológiai funkciók – közjóléti funkciók – rekreáció – Globális funkciók
• Mindezekhez szükség van a gazdálkodás mellett az erdő integritásának a megőrzésére, igény: a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás megvalósítása – szálaló gazdálkodás
A folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás • • •
Az erdő önreprodukciós képességére alapozott gazdálkodás A faanyag koncentrálása a legértékesebb egyedekbe Folyamatos koreloszlás elérése az erdő teljes területén
Évek
1954
1992
2002
Kor (év)
100
138
148
Átlagfa térfogata (m3)
1,8
5,1
5,5
Élőfakészlet 1 ha-on (m3)
365
367
322
225
320
1954. óta kitermelt összes fatérfogat (m3)
Tarvágásos és folyamatos borítás összehasonlítása telepítés esetén • Kumulált cash-flow alakulás 1 és 5 minőségi osztályú területen, tölgy
A fa piac Magyarországon
