KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.
Készítette: Ungvári Gábor Szakmai felelős: Ungvári Gábor 2011. január
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN 2. hét A közgazdaságtan megközelítései a környezeti problémák kezelésére Ungvári Gábor
Vázlat •Leválasztani azt, ami nem közgazdasági feladat. • A feladat: a szűkösség azonosítása és kezelése egy sokszorosan összefüggő környezetben. Hogyan? •Közgazdasági eszközök és piaci eszközök •Milyen eszközeink vannak a szűkösség azonosítására? Fizikai és közgazdasági indikátorok. • A sokszorosan összetett rendszer szemlélete. Természeti tőke.
A hatékony allokáció nyomában Az alapkérdések: – (1) mit és kik között akarunk elosztani? • Az erőforrások/készletek hatékony allokációjának megvalósítására kiváló eszközünk van: az önkéntes szerződésen alapuló csere intézménye, amit piacnak hívnak. – (2) Piaci kudarc vagy közösségi kudarc? •Tisztázottak és közösek-e a játékszabályok vagyis az értékrend? Pl Mennyire sarok egy sarok megoldás? Az extremitásra vonatkozó példák félrevezetőek lehetnek (szent •
2
helyek, erdők, megszokások pl Google map a területhasználatról) –(3) van-e szűkösség? –(4) vannak-e külső hatások? –(5) mindezek ismeretében az erőforrás/készlet magának való jellemzői, hogyan alakítják a hatékony elosztáshoz javasolható intézményrendszert?
•Társadalmi folyamatok generálta különbségek a környezetben. Mi a kép érdekessége?
•
Társadalmi folyamatok generálta különbségek a környezetben. A területhasználat mintázata, ami hatással van az erózióra, a tápanyagterhelésre, a biodiverzitásra…
3
A szűkösség azonosítása •Mi a készlet? –Készlet –Potenciális készlet –Fellelhető
•Mi vezérli?
–Földtani –Gazdasági
•Megújuló/körforgásban tartható anyagok figyelembevétele
Az ökológiai rendszer szolgáltatásai / haszonvételei is korlátos készletek Ökológiai szolgáltatások Elősegíti:
Tápanyag áramoltatás Talaj képződés Alapanyag (biomassza) termelés
A jól-lét összetevői
Biztosít: Élelmet Friss vizet Fa és rost Üzemanyagot
Szabályoz: Klímát Árvízet Betegségeket Víztisztaságot Kulturális javak: Esztétikai Spirituális Oktatás Rekreáció
Élet a Földön – Biodiverzitás
Biztonság Személyes biztonság Alapanyagokhoz való biztonságos hozzáférés Természeti katasztrófákkal elleni védettség Minőségi élet alapanyagai Megfelelő megélhetés Elegendő táplálék Lakhatás Javakhoz való hozzáférés Egészség: Erő Jól-lét Tiszta víz és levegő
Választás és cselekvés szabadsága. Annak lehetősége, hogy az egyén azt teheti, amit értéknek tart.
Jó társadalmi kapcsolatok Társadalmi kohézió Kölcsönös tisztelet Mások támogatása
A nyilak vastagsága a ökoszisztéma és az emberi jól-lét közötti kapcsolat erősségét tükrözi: Vékony nyíl: gyenge kapcsolat Szaggatott nyíl : közepes kapcsolat Vastag nyíl: erős kapcsolat Forrás: Millennium Ecosystem Assessment
4
A szűkösség feltárása: az indikátorok •Előrejelzés,
indikátorok – melyik mire jó? –Összehasonlíthatóság más erőforrások szűkösségével, számíthatóság –Fizikai/anyagi –Gazdasági alapú mutatók: •Erőforrás költség •Scarcity rent •A kitermelés és feltárás határköltségei •Az ökológia szolgáltatások esetében ritkán lehet csak egy szolgáltatás készletét vizsgálni. –Egyes fizikai / anyagi mutatók jól leírhatóak és értelmezhetőek, másokról csak közvetett módon lehet információt szerezni, noha szerepük és szűkösségük kétségtelen. –A gazdasági alapú mutatók számítása a természeti javak / ökológiai szolgáltatások értékelését igényli. •Értékelhető-e a környezet és a természet? És ha igen, hogyan?
5
Külső hatások: Az axternáliák azonosítása •Meghatározás: nem szándékolt, közvetett hatások a tranzakcióban részt nem vevők
számára •Ismerjük-e a nem szándékolt hatásokat? És miből származnak? –A társadalmi működés intézményrendszerébe van kódolva, hogy mindig lehetnek közvetett hatások. •Tisztázottak-e a tulajdonviszonyok? Sőt milyen összetettségi szinten tisztázottak? (Kié a tó? Kié a halászat, a nádvágás, a vízkivétel joga?) Ennek a kialakulása egy folyamat pl a kontinuus jogrendszerből fakad. •Az innovációból törvényszerűen fakad a hatások előzetes nem ismerete. –Természeti-társadalmi összefüggések ismeretének ex-ante hiánya. (illusztráció Serzimir) –A visszacsatolás minősége.
Externáliák kialakulásának lehetősége •Nem
tökéletes piaci struktúrák – tranzakciós költségek – Coase – lehetséges hatékonyabb allokáció, a transzferek iránya a tulajdonjogok kiinduló leosztásától függnek – A Coase-i kiinduló leosztásról való gondolkodás változása a környezeti tudat változását tükrözi •Tudományos / jogi úton bizonyítani kell a káros hatás kialakulását •A „szennyező fizess, használó fizess” elvek bevezetése, és a szabályozási megoldások alapelvévé válása •A társadalmi és a magán diszkontláb eltérése •Kormányzati kudarcok •Rosszul leosztott tulajdonjog rendszerek / az ismeretek változása – Közjószágok – a felfogás folyamatosan változik – klasszikus közjószág a friss levegő (addig, amíg nem jött be a képbe a légkör öntisztulási képessége) – közös tulajdonú erőforrások 6
•A
környezetről való gondolkodás átalakult. – Nincs, hatás. – A környezet passzív befogadó, terhelhető, de a terhelhetőségnek határa van – A környezeti szolgáltatások volumene függ a természeti környezet kezelésétől
Mi kell a közös tulajdonú készletek megőrzéséhez? – Managing the commons •Ostrom
a „közös tulajdonú készletek” kezelésének nyolc alap feltételét (designe principles) azonosította [5] –Clearly defined boundaries (effective exclusion of external unentitled parties); –Rules regarding the appropriation and provision of common resources are adapted to local conditions; –Collective-choice arrangements allow most resource appropriators to participate in the decision-making process; –Effective monitoring by monitors who are part of or accountable to the appropriators; –There is a scale of graduated sanctions for resource appropriators who violate community rules; –Mechanisms of conflict resolution are cheap and of easy access; –The self-determination of the community is recognized by higher-level authorities; –In the case of larger common-pool resources: organization in the form of multiple layers of nested enterprises, with small local CPRs at the base level. •Nem kell más, mint jó kormányzás.
A módszerek alkalmazásának kérdései •A
jó kormányzás és a természeti környezettel való magas szintű gazdálkodás nem független egymástól. •Körültekintő, megalapozott és méltányos = hatékony döntések meghozatalához nyitott, az érintettek és érdekeltek részvételére alapozott tervezési rendszerek szükségesek
7
•Egy
közgazdasági értékadás soha nem független attól a döntéshozatali folyamattól, amelyben használni akarják! •Nincs érdek mentes elemzés, mivel a vizsgálatok célja az érdekek egyeztetéséhez szükséges koherens / összevethető kép kialakítása. • Egy adott módszer akkor használható, ha a feltevéseivel az érintettek azonosulni tudnak. Ez rendszerint nem valósul meg, ami időveszteséggel és többletköltséggel jár, nem beszélve az inadekvát eredmény haszon-lehetőség költségéről).
Az ökológiai-rendszer korlátos szolgáltatásainak előállítása Az elmélet fejlődése –Végtelen erőforrások – Véges készletek – Újra előállítható erőforrások – A haszonvételekkel való gazdálkodás •Millennium Ecosystem Assessment www.maweb.org •Az ökoszisztéma állapota – Haszonvételek – A változások hajtóerői – változások az ökológiai rendszerben – változások a haszonvételek lehetőségében – változások a jólétben •Az ökoszisztéma állapota kihat a „torta” nagyságára, az állapotból következő haszonvétel kör pedig befolyásolja a „torta” elosztását – milyen módokon lehet részesedni (pl. az erdőgazdálkodás módja kihat az erdei növények és a vadászat lehetőségeire, a folyó szabályozása az ártéren termelődő biomasszára és a parti szűrésű kutak vízhozamára…) •A természeti folyamatok kezelése = megújuló erőforrásokkal való készletgazdálkodás •http://www.greenfacts.org/en/ecosystems/index.htm Greenfacts 3.2 How is the economy linked to ecosystem services? •
8
Direct drivers growing in intensity •
Most direct drivers of degradation in ecosystem services remain constant or are growing in intensity in most ecosystems
A fő hajtóerők és hazai megjelenésük •MEA – regionális kutatások, jellemzően nem Európában •Természetes, vagy más hasznosítású területek szántó területekké alakítása. •Elsősorban a mezőgazdasági termelés technológiai változásai miatt a nitrogén és foszfor terhelés drasztikus növekedése •A széndioxid légköri koncentrációja 32%-kal nőtt •A folyók természetes lefolyásának módosítása
9
Habitat Loss to 1990 Mediterranean Forests Temperate Grasslands & Woodlands Temperate Broadleaf Forest Tropical Dry Forest Tropical Grasslands Tropical Coniferous Forest Tropical Moist Forest 0 Source: Millennium Ecosystem Assessment
50
100
Percent of habitat (biome) remaining
A fő hajtóerők és hazai következményeik •Magyarország – a Pannon ökorégió az erdő-sztyeppe övezet nyugati határterületén fekszik ez az élőhely típus – biom szenvedte el a XX. század végére a legnagyobb mértékű veszteséget, azaz a legnagyobb arányú természeti erőforrás alap átalakítást. •Azonosíthatóak-e ennek a készlet / természeti tőke csökkenésnek a hatásai, következményei?
10
