KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.
Készítette: Ungvári Gábor Szakmai felelős: Ungvári Gábor 2011. január
KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN 9. hét Erdőgazdálkodás Ungvári Gábor
Miről lesz szó? • • • • • • •
Erdőgazdálkodás Méretek, folyamatok, megközelítések A kitermelési döntés standard modellje Az erdő értékei – haszonvételek A fa termelés – és rész piacai A szálaló gazdálkodás modellje Mennyi az annyi Magyarországon
2
3
A kitermelési döntés standard modellje • • • • •
• •
A biológiai és a közgazdasági megközelítés különböző Átlagos éves növekedés és a maximális jelenérték pont Közgazdasági megközelítés – telepítés költségének és a növekvő famennyiség jelenértékének kiegyenlítődése Magasabb diszkontláb – rövidebb kitermelési ciklust eredményez – a növekedés üteme és a diszkontláb viszonya változik a ciklus során Több ciklus figyelembevétele – független-e a két ciklus egymástól? Nem. A több ciklusú esetben, a további ciklusok haszna a hosszabb ciklus esetén leértékelődik. A következő ciklus késleltetett kezdésének haszonlehetőség költsége van. Ebben a keretben rövidebb termelési ciklus az optimális. A telepítési és véghasználati költségek változása viszont befolyásolja a periódus hosszát. Adók kivetése hatással tud lenni a periódus hosszára. (Ilyen adó létezett Mo.-n, de eltörlésre került, más okból volt kontraproduktív) A faárak változása – a várakozás a növekedés lenne, de ezt az idősorok nem igazolják – a jövőbeni magasabb árak, hosszabb ciklust eredményeznek. Egyéb hasznok, amelyek az erdő korával nőnek hosszíthatják a periódust mennyivel? Milyen pénzügyi mechanizmus köti össze az érintetteket?
A nem hatékony megoldások forrásai 1. Figyelmen kívül hagyott értékek • • • • • • • • •
Tüzelő Nem fa erdei termékek A természet sokszínűségének romlása – biodiverzitás – génkészlet megőrzés – jövőbeni alkalmazkodóképesség minősége Vízgyűjtő védelem Éghajlat változás – szén-dioxid elnyelő képesség figyelmen kívül hagyása Turizmus és felüdülés Kellemesség és jóérzés Létezési érték Konverziós érték (?) 4
Értékelési technikák erdei haszonvételekre
• •
Milyen pénzügyi mechanizmusaink vannak az érintett haszonélvezők és költségviselők közötti transzferek lebonyolítására, a tevékenység ellenőrzésére? REDD – Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation in Developing Countries
Transzfer mechanizmusok
5
A nem hatékony megoldások forrásai 2. Az erdőirtás hajtóerői A pusztulás hajtóerői VFE 6. fejezet – a származtatott hasznok piacának hiánya • Az alternatív területhasználatok sok esetben jövedelmezőbbek. • Szegénység – az egyéb jövedelemforrások hiányában a természetiek túlhasználata. • Adósság nemzeti szinten – a természeti erőforrások túlhasználatát eredményezi; • Ellentétes ösztönzők – perverse incentives – rossz kormányzati politikák • A tulajdonjogok és a hozzáférési jogok rendezetlensége –a jelenlegi haszonélvezők jogfosztottsága –Informálatlanság és tranzakciós költségek a közös tulajdonú készletek fenntartására – Elinor Ostrom –de akár a tulajdonos „őslakók” saját preferenciái •
Az erdőgazdálkodás gazdálkodási stratégiái, a jelenlegi gyakorlat kialakulása A fakitermelés erdőfelújulás egyensúlya fokozatosan borult fel a történelem folyamán, különböző hajtóerők nyomán –Területnyerés szántóföldi termelés számára (soltészség) – lassú, de folyamatos – sík és dombvidék –Bányafa szükséglet – XVII–XVIII század, lokális fahiányok a felhasználási központok körül - hegyvidék – Mária Terézia, Selmecbánya, bányatisztképző 1735, 1808 Erdőmérnök képzés, Erdő rendtartás 1770 –XIX század második fele az ipari méretű fakitermelés megindulása a technikai fejlődés új lehetőségei mentén, piaci kereslet gyors ütemű kiszolgálása – az erdő felújítások elmaradása –25–27%-ra csökkent az erdősültség a történelmi Magyarországon –A jelenlegi határokon belül a ez az arány 10% környékére csökkent • Szükségessé vált a tervszerű telepítések megkezdése • Az erdészeti gazdálkodás egységét megszabó birtokméretek, jellemzően a nagybirtokokhoz igazodtak, amit az állami tulajdonlás váltott fel. •
6
•
Az egy gazdálkodási egységhez tartozó területek nagysága lehetővé tette, hogy a folyamatos gazdálkodáshoz szükséges kormegoszlást önmagukban már hatékonyan művelhető méretű, homogén korú állományokkal lehessen biztosítani – Vágásos üzemmód, következménye a tarvágott területek jelentkezése
A vágásos gazdálkodási mód jellemzői / racionalitása • • • • • • • • • • •
Támogatott telepítés és gondozás Hatékony eszköz használat A vágás érettségi kor előtt kb. félidőtől már pozitív szaldójú beavatkozások Egy időpontban koncentráltan jelentkező nagy bevétel A gazdaság mennyiségi szemléletű koncentráltan jelentkező igényének kielégítése Problémák: A XX. század közepének nagyléptékű telepítései nem folytatódtak hasonló léptékben – egyenlőtelen koreloszlások – kieső időszakok. A fafaj összetétel változása – rövidülő ciklusok A homogén állományok sérülékenységéből fakadó károk és többletköltségek Az erdő ökológiai / jóléti szolgáltatásainak felértékelődése, amelynek biztosítását a tarvágásos gyakorlat időről időre megszűnteti. Az erdőben megtestesülő természeti tőke nem tud növekedni, de akár csökkenhet is a vágást követő erózió miatt.
A változás hajtóerői Átalakult tulajdonosi viszonyok –Magántulajdonosok megjelenése –Kisebb birtokméretek •
7
Átalakult támogatási rendszer –EU Agrárpolitika forrásai vették át a magyar költségvetés szerepét – más típusú prioritások –Megszűnt a tarvágás utáni telepítés támogatása • Felértékelődő –Helyi ökológiai funkciók –közjóléti funkciók – rekreáció –Globális funkciók • Mindezekhez szükség van a gazdálkodás mellett az erdő integritásának a megőrzésére, igény: a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás megvalósítása – szálaló gazdálkodás •
A folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás
8
Tarvágásos és folyamatos borítás összehasonlítása telepítés esetén •
Kumulált cash-flow alakulás 1 és 5 minőségi osztályú területen, tölgy
A fa piac Magyarországon
9
