2016.04.01.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.
Dr. Géczi Gábor egyetemi docens
Környezetgazdálkodás előadás sorozat • A környezet gazdálkodás kialakulása, világkonferenciák • Az ember és környezete (bioszféra, ökoszisztéma) • Globális problémák • Hulladékgazdálkodás – Hartman Mátyás • Levegőtisztaság-védelem – Béres András • Sugárvédelem – Horváth Márk • Zaj- és rezgésvédelem – Kristóf Krisztina • Felszíni vizek védelme – Cserháti Mátyás • Felszín alatti közegek védelme – Szabó István Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
1
2016.04.01.
Globális problémák • Túlnépesedés, éhínség, városnövekedés • Energiaválság, nyersanyagbázisok kimerülése • Környezetszennyezés – Savas esők – Ózonréteg elvékonyodás – Üvegházhatás, globális felmelegedés – Elsivatagosodás • Biodiverzitás csökkenése • Háborús konfliktusok •… Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Túlnépesedés
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
2
2016.04.01.
A Föld népesség eloszlása
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Születési ráta
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
3
2016.04.01.
Magyarország népessége 1870-2011
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Zöld forradalom - (mg. forradalom) 1945-1985-ig tartó folyamat: - keresztezett vetőmagok, - új növényfajták, - rendszeres öntözés - gépesített talajművelés - vegyszeres növényvédelem (peszticidek) - műtrágyák,
- A folyamat eredményeként az átlagtermés 3,5x növekedett - Csak Kínában 1950-1995 között a 4x nőtt a termésátlag - 1960 és 2000 között a Föld népessége duplázódott
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
4
2016.04.01.
Búza terméshozam a fejlődő országokban (1950-2004)
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
A búza és a kukorica terméshozamának (t/ha) alakulása Magyarországon
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
5
2016.04.01.
Zöld forradalom hatása • Talaj Műtrágya használat Savanyosodás Mikroorganizmusok pusztulása Fokozódó műtrágya használat Gyorsuló talajminőség romlás (lassú regeneráció)
• Öntözés Öntözés, kezdetben növekvő terméshozam Növekvő vízigény Vízhiány
• Növekvő energiaszükséglet Kimerülés Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Észak- Korea példája • Támogatás 1980-tól – Szovjetunió (kedvezményes nyersanyag, olaj) – Kína (olcsó földgáz, műtrágya)
• Fordulópont - 1991 – Szovjetunió széthullott, Oroszország más problémákkal küzd – Kína ezek után már értékesíteni akar, nem támogatni.
• Észak-Koreában az agrárszféra és az energiarendszer összeomlott - 1998 – A szükséges műtrágya 18%-t tudták előállítani – Termésátlagok 40%-kal esnek vissza – 2000-re 4 millió ember halt éhen Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
6
2016.04.01.
Fejlett térségek (pl. Európa) példája • A növekvő termésátlagok nem a lakosság számát növelték • Az elfogyasztott ételek minősége javult. • A húsfogyasztás mindennapos szokássá vált. • A hús előállításhoz nyolcszor annyi erőforrás szükséges mint egy adag – tápértékben egyenértékű- növényi alapú táplálék előállításához • Gabona energetikai felhasználása – csökkenő gabonatartalék – élelmiszerárak gyors növekedése • „végül is élelmiszerhiány”
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Az élelmiszerellátás helyzete bizonytalan A világ gabonatermelése és gabonafogyasztása 1960 és 2011 között
•A gabonafogyasztás és megtermelt gabona mennyisége között veszélyesen kicsi a különbség. •Napjainkban olyan hosszú távú folyamatokkal szembesülünk, amelyek: •növelik az élelmiszerek iránti keresletet; •korlátozzák az élelmiszer termelést.
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
7
2016.04.01.
Csökkenő élelmiszer tartalék Hány nap fogyasztását lennének képesek fedezni a világ gabonatartalékai, 1990-2012
•A múltban a világnak két biztonsági tartaléka volt arra az esetre, ha deficit keletkezett a termelés és fogyasztás között: •ugaroltatott amerikai termőföldek; •nagy gabonatartalékok.
•Napjainkra elvesztettük ezt a két biztonsági tartalékot: •az Egyesült Államok feladta a termőföld tartalékolási programját; •a gabonatartalékok veszélyesen alacsony szintre zuhantak. Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Gazdasági feszültség A globális havi élelmiszer-árindex alakulása, 1990 jan. – 2012 aug.
•Az emelkedő kereslet és az élelmiszerek kínálatának csökkenése eddig nem látott magasságokba emeli az élelmiszerek világpiaci árait. •Az olyan fogyasztók számára, akik jövedelmüknek 50-70 százalékát költik élelmiszerre, a magasabb árak azt jelentik,hogy az érintettek kevesebbet esznek.
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
8
2016.04.01.
Éhínség
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Pulitzer-díj, 1994
Kevin Carter, 1994 Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
9
2016.04.01.
Városiasodás
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Sencsen, 1992 km2 5300 fő/ km2 12
10
Népesség, [millió fő]
8
6
4
2
0 1975
1980
1985
1990
1995
2000
2005
2010
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
10
2016.04.01.
Energiaválság
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Energiaválság
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
resilience.org
11
2016.04.01.
Környezetszennyezés
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Savaseső
A jelenségre Robert Angus Smith, skót kémikus figyelt fel 1852-ben. Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
12
2016.04.01.
Savaseső 1908
1968
by Herr Schmidt-Thomsen Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Ózonréteg elvékonyodás
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
13
2016.04.01.
Ózonréteg elvékonyodás
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Üvegházhatás
Svante Arrhenius Joseph Fourier fedezte fel 1824-ben, számszerűleg először 1896-ban Svante Arrhenius svéd kémikus vizsgálta. Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
14
2016.04.01.
Energiamérleg
climateofsophistry.com Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Gáz megnevezése Vízgőz Széndioxid
Melegedési hatása [°C] 20,6 7,2
Ózon Metán
2,4 0,8
Dinitrogén-oxid
1,4
Freonok
0,6
Összesen:
33
Forrása Párolgás, ipar, mezőgazdaság Fosszilis tüzelőanyagok égetése, ipari tevékenység, a biológiai massza leépülése, erdőtüzek, erdőirtások UV-sugárzás, dinitrogén-oxid lebomlás Mocsarak, rizstermesztés, műtrágya felhasználás, fosszilis tüzelőanyagok és biomassza égetése, szarvasmarha tenyésztés A talaj mikrobiológiai tevékenysége, ipari tevékenység, nitrogén műtrágya lebontása, belsőégésű motorok. Spray-k hajtógáza, hűtőszekrények munkaközege, habosított műanyagok adaléka
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
15
2016.04.01.
Széndioxid koncentráció változása K-puszta 1980-2000
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Évi középhőmérsékletének alakulása
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
16
2016.04.01.
"vízgőz visszacsatolás"
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
„Nagy óceáni szállítószalag”
- Broecker folyamat
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
17
2016.04.01.
El Niño jelenség
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Elsivatagosodás (szárazodás)
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
18
2016.04.01.
Biodiverzitás
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Háborús konfliktusok
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
19
2016.04.01.
Húsvéti sziget példája A Húsvét sziget társadalma jóval fejlettebb volt, mint a természettel összhangban élő szigetlakók társadalma. Magasabb szintű volt a munkamegosztás, az emberek jóval többet termeltek, mint másutt.
- Az első telepesek 1200 környékén érkeztek a szigetre
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Húsvéti-sziget példája - 1722 húsvétján európai felfedezők Kb. 2000 lakost találtak a szigeten, nem találtak 3 méternél magasabb fát, vagy bokrot. - A korábbi kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy az ott élt nép oly nagy mértékben aknázta ki a természet erőforrásait, hogy az már nem tudta eltartani őket.
- A Húsvét-sziget pusztulását sokkal inkább a helyi környezet állapota okozta (2015, január, Index)
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
20
2016.04.01.
Haiti példája 1923-ban még a 60%-át, 2006-ban 2%-át borították erdők.
(Landsat-5 TM, 1998; kép: NASA) Haiti az amerikai kontinensek legszegényebb állama. Folyamatos diktatúra 1934-óta. Lakosság 9,5 millió fő, írástudatlanok aránya 45%.
A koncesszióba adott fakitermeléssel a faszén iránti igényeket szerették volna kielégíteni. Az erdőpusztulás legközvetlenebb hatása a talaj felső termőrétegének az eróziója. Ez ellehetetleníti a mezőgazdasági termelést, de károsítja például a gátakat, öntözőrendszereket, utakat, valamint a partközeli tengeri élővilágot is. Az erdőktől megfosztott vidék elsivatagosodik, az ott élő emberek elszegényednek.
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Az Aral-tó példája
Az 1960-as évekig a világ 4. legnagyobb tava 68.000 km2 vízfelszínével, majd 50 év alatt szinte eltűnt, mára két, 3000-3500 km2 tó maradt. -
1989 és 2007 között összeomlott az ökoszisztéma, és elpárolgott a tó. legnagyobb problémája az ivóvíz hiánya, a maradék édesvízkészlet és a termőföld súlyosan szennyezett a gyapotföldeken évtizedekig használt rovarirtószerektől. Az egykori tófenékről a szél évente 75 millió tonna, sóval és mérgező vegyületekkel kevert port fúj szét egész Közép-Ázsiában. Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
21
2016.04.01.
Madagaszkár példája - 400 km-re Afrikától keletre a világ 4. legnagyobb szigete. - Elszigeteltsége miatt biológiailag az egyik leggazdagabb terület: a Föld állat- és növényvilágának 5%-a élt a szigeten, melyeknek több mint 80%-a őshonos. - Az 1950-es évek előtt még csak – a környezetükkel egyébként harmóniában élő – földművesek irtották az erdőt, ám azóta elképesztő mértékben megnőtt ez az arány. - A favágás a földművelés, legeltetés, tűzifa gyűjtése, fakitermelés, export-növénytermesztés, marhatartás és bányászat céljából rendkívüli méreteket öltött. - 1950 és 1985 között a sziget erdeinek fele eltűnt, - 1985-re az eredeti erdőknek már csak 34%-a maradt fenn. - Jelenleg 15%-a van meg az eredeti erdőborításnak. Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Következő héten: Hulladékgazdálkodás
Géczi Gábor: Környezetgazdálkodás előadássorozat III.
22
