KÖRNYEZETBARÁT ENERGIAFELHASZNÁLÁS,

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

KÖRNYEZETBARÁT ENERGIAFELHASZNÁLÁS, avagy a megújuló energiaforrások általános jellemzése, az Európai Unióban és hazánkban betöltött szerepe

Budapest, 2003.

Készítette: Pap Éva


Bevezetés ........................................................................................... 8 1.

A megújuló energiaforrások csoportosítása ................................ 10

2.

A megújuló energiaforrások jellemzői ......................................... 10

2.1. Biomassza .......................................................................................................... 10 2.1.1. A szilárd biomassza hasznosítása............................................................. 11 2.1.1.1. A szilárd biomassza-hasznosítás környezeti hatása ........................ 11 2.1.2. A bioüzemanyagok hasznosítása.............................................................. 12 2.1.2.1. A bioüzemanyag-hasznosítás környezeti hatása ............................. 13 2.1.3. A biogáz hasznosítása .............................................................................. 13 2.1.3.1. A biogáz-hasznosítás környezeti hatása .......................................... 14 2.2. Geotermikus energia ........................................................................................ 14 2.3. Napenergia ........................................................................................................ 15 2.3.1. A napenergia hasznosítása........................................................................ 16 2.3.1.1. Villamosenergia-termelés................................................................ 16 2.3.1.2. Hőtermelés....................................................................................... 16 2.4. Szélenergia ........................................................................................................ 17 2.5. Vízenergia.......................................................................................................... 18 2.5.1. A vízenergia-hasznosítás környezeti hatása ............................................. 18

3.

Miért fontos a megújulók arányának növelése? ......................... 19

4.

A megújuló energiaforrások térnyerését akadályozó tényezők........................................................................................... 20

5.

A megújuló energiaforrások jövőben betöltött szerepére vonatkozó prognózis...................................................................... 21

6.

Az Európai Unió energiapolitikája............................................... 22

6.1. Az Energia Charta............................................................................................ 23 6.2. A piac liberalizálása ......................................................................................... 24 6.2.1. A 96/92/EK Irányelv ................................................................................ 25

7.

A megújuló energiaforrások használatának szükségessége az Európai Unióban ....................................................................... 26

7.1. Külső függőség .................................................................................................. 28 7.2. Környezetvédelem ............................................................................................ 29

3


8.

A megújulók aktuális helyzete és a jövőre vonatkozó célkitűzések ..................................................................................... 30

9.

Az alternatív energiaforrások szerepe az Európai Unión belül ...................................................................................... 31

9.1. Biomassza .......................................................................................................... 31 9.1.1. Szilárd biomassza ..................................................................................... 31 9.1.1.1. A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései............... 32 9.1.2. Bioüzemanyagok ...................................................................................... 33 9.1.2.1. A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései............... 34 9.1.3. Biogáz....................................................................................................... 35 9.1.3.1. A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései............... 37 9.1.4. A biomassza hasznosításban élen járó tagállamok eredményei és az általuk felhasznált eszközök ................................................................ 38 9.1.4.1. Ausztria ........................................................................................... 38 9.1.4.2. Dánia ............................................................................................... 39 9.1.4.3. Finnország ....................................................................................... 39 9.1.4.4. Franciaország................................................................................... 41 9.1.4.5. Németország .................................................................................... 41 9.1.4.6. Spanyolország ................................................................................. 42 9.1.4.7. Svédország....................................................................................... 42 9.2. Geotermikus energia ........................................................................................ 43 9.2.1. Villamosenergia-termelés......................................................................... 43 9.2.2. Hőenergia-termelés................................................................................... 43 9.2.2.1. Közvetlen hasznosítás ..................................................................... 44 9.2.2.2. Hőszivattyú alkalmazásával történő hőenergia-termelés ................ 44 9.2.3. A Fehér Könyv célkitűzései ..................................................................... 45 9.3. Napenergia ........................................................................................................ 47 9.3.1. Napkollektor ............................................................................................. 47 9.3.1.1. A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései............... 49 9.3.2. Napelem.................................................................................................... 50 9.3.2.1. A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései............... 51 9.4. Szélenergia ....................................................................................................... 52 9.4.1. A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései........................ 54

4


9.5. Vízenergia.......................................................................................................... 55 9.5.1. A Fehér Könyv célkitűzései ..................................................................... 56

10. A megújulókra vonatkozó direktívák az EU-ban ....................... 57 10.1. A 2001/77/EK Irányelv..................................................................................... 57 10.2. A 2003/30/ EK Irányelv.................................................................................... 58

11. A megújuló energiaforrások térnyerését támogató eszközök.... 59 11.1. „Feed-in law” megállapodások........................................................................ 59 11.2. Tenderkiírás...................................................................................................... 59 11.3. Zöldbizonyítványok.......................................................................................... 59 11.4. Garantált átvételi áras modell......................................................................... 60 11.5. A fosszilis energiahordozókra kivetett adó .................................................... 60

12. Közösségi Programok .................................................................... 61 12.1. Az 1998-2002-es ötödik K+F keretprogram................................................... 61 12.2. SAVE ................................................................................................................. 62 12.3. ALTENER........................................................................................................ 62 12.4. ALTENER II..................................................................................................... 63 12.5. JOULE –THERMIE ........................................................................................ 63 12.6. ENERGIE.......................................................................................................... 64 12.7. SYNERGY......................................................................................................... 64 12.8. Campaign for Take Off.................................................................................... 65 12.9. Intelligens energia Európa számára (IEE)..................................................... 67 12.9.1. ALTENER (5-7)..................................................................................... 68

13. A rendszerváltás utáni magyar energiapolitika ......................... 69 13.1. Hazánk energiafelhasználása .......................................................................... 71

14. Magyarország uniós csatlakozással kapcsolatos feladatai ......... 72 15. A megújuló energiaforrások használatának szükségessége Magyarországon............................................................................. 74 15.1. Külső függőség .................................................................................................. 74 15.2. Környezetvédelem ............................................................................................ 74

16. Az alternatív energiaforrások szerepe Magyarországon ........... 75 16.1. Biomassza .......................................................................................................... 75 16.1.1. Szilárd biomassza ................................................................................... 75

5


16.1.1.1. Mezőgazdasági eredetű biomassza potenciálunk .......................... 76 16.1.1.2. Erdőgazdasági eredetű biomassza ................................................. 78 16.1.1.3. Energiaültetvények ........................................................................ 78 16.1.2. Bioüzemanyagok .................................................................................... 79 16.1.2.1. Bioalkohol ..................................................................................... 79 16.1.2.2. Biodízel ......................................................................................... 79 16.1.3. Biogáz.................................................................................................... 81 16.2. Geotermikus energia ........................................................................................ 81 16.3. Szélenergia ....................................................................................................... 83 16.4. Napenergia ....................................................................................................... 84 16.5. Vízenergia.......................................................................................................... 85

17. A megújulókra vonatkozó magyar jogforrások .......................... 85 17.1. Villamos energia törvény ................................................................................. 85 17.1.1. A törvény megújuló energiaforrásokra vonatkozó rendelkezései .......... 86 17.2. A 18/2003. (II. 19.) Kormány rendelet............................................................ 88 17.3. A 24/2003. (IV. 24.) GKM rendelet ................................................................. 89

18. A megújuló energiaforrások hasznosítását támogató programok ..................................................................... 92 18.1. Hazai támogatások ........................................................................................... 92 18.1.1. Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) ..................................... 92 18.1.2. Energiatakarékossági Stratégia és Cselekvési Program ......................... 92 18.1.3. Energia Hitel Program (EHP)................................................................. 93 18.1.4. Környezetvédelmi Alap Célfeladat (KAC) ............................................ 93 18.1.5. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) támogatási rendszere................................................................................................. 93 18.1.6. Az FVM támogatási rendszere ............................................................... 94 18.2. Nemzetközi Források ....................................................................................... 94 18.2.1. Phare Társfinanszírozású hitel................................................................ 94 18.2.2. Phare CBC (Határmenti együttműködési program) ............................... 94 18.2.3. Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA, Német Szénsegély)................. 94

19. Esettanulmány: Közép-magyarországi Innovációs Központ..... 95 19.1. A MEIC stratégiája .......................................................................................... 96 19.1.1. Demonstrációs, információs és oktatási központ kialakítása ................. 96

6


19.1.2. K+F tevékenységet szolgáló innovációs és inkubátor központ kialakítása ................................................................................. 97 19.1.3. A megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó kis- és középvállalkozások piacra segítése ........................................................ 98 19.1.4. A megújulók felhasználását elősegítő szakmai és üzleti kapcsolatok kialakítása, a finanszírozási források felkutatása ................................... 98 19.2. A CHIC „Nap, szél, víz…- Energia régen, energiatakarékosság most!” elnevezésű projektjének bemutatása .............................................................. 99

20. Befejezés ........................................................................................ 100 Táblázatok jegyzéke..................................................................... 102 Ábrák jegyzéke ............................................................................ 103 Mellékletek jegyzéke .................................................................... 104 1. Melléklet.................................................................................................. 105 2. Melléklet.................................................................................................. 106 3. Melléklet.................................................................................................. 107 4. Melléklet.................................................................................................. 108 5. Melléklet.................................................................................................. 109

Irodalomjegyzék........................................................................... 110 Interjúk ......................................................................................... 117

7


Bevezetés A gazdasági növekedés következtében kialakult, egyre nagyobb méretet öltő energiaellátási probléma világszerte általános gondként merül fel. Az országok energiaigénye folyamatosan nő, 2001-ben a világ primer energiafelhasználása már 10 038 Mtoe1 volt. [72] Ez a folyamat több tényezőre vezethető vissza. Egyik oka a népesség növekedése: a demográfusok prognózisa szerint 2050-ig a Föld lakossága 8-10 milliárdra duzzad. [26] Az energiaigény a népesség számának emelkedésével párhuzamosan nő. Egyre többen választják a városi életmódot, ami szintén fokozottabb energiafelhasználáshoz vezet. Azok a fejlődő országok is fenyegetik az energiaellátás biztonságát, melyek napjainkban indulnak el az iparosodás útján, hiszen ezek energiaszükséglete a korábbiakhoz képest megsokszorozódik. A XX. században elsősorban a fejlett országok energiafelhasználása volt meghatározó, a XXI. században azonban előreláthatólag a növekmény 80%-a a fejlődő országokban realizálódik majd. Súlyosbítja a helyzetet, hogy jelenleg világviszonylatban az igények 85%-át fosszilis energiahordozókból fedezik. A felhasználás napjainkban jellemző mértékű növekedése mellett ezek az energiaforrások rövid időn belül már nem lesznek elegendőek a szükségletek fedezésére, ráadásul használatuk során nagy mennyiségű káros anyag kerül a levegőbe, ami környezeti katasztrófák kialakulásához vezethet. Azért választottam ennek a témának a feldolgozását, mert a környezetszennyező és energiapazarló életvitel következményei már a mai emberek életében, így az enyémben is megjelentek.

A

fokozott

széndioxid

kibocsátás

hatására

kialakult

üvegházhatás

következtében a Föld felmelegszik, az időjárás kiszámíthatatlanná válik. A levegő minőségének romlása mellett tanúi vagyunk a vizek és a termőföld rohamos elszennyeződésének is. Szakértők becslése szerint hazánkban évente a nemzeti jövedelem egytizedének

megfelelő

értékű

az

a

kár,

amit

a

környezetszennyezés

okozta

megbetegedések, az ivóvíz és a levegő szennyeződése, valamint az erdőpusztulás idéznek elő. A problémákra sürgősen megoldást kell találni. Ha nem cselekszünk azonnal, akkor a negatív következmények visszafordíthatatlanná válnak. A szakdolgozatomban elemzett megújuló energiaforrások fokozottabb használata több problémára is megoldást jelentene. 1

Mtoe = Million tonnes of oil equivalent = 1 millió tonna olajjal egyenértékű

8


Ezek az energiaforrások nem merülnek ki, és használatuk során egyáltalán nem, vagy a hagyományos

energiahordozóknál

lényegesen

kisebb

mértékben

szennyezik

környezetünket. Dolgozatomban három nagy témakörrel foglalkozok. Az első öt fejezet a megújuló energiaforrások globális megközelítését tartalmazza. Ebben a részben írok a megújulók csoportosításáról, jellemzőiről, hasznosítási lehetőségeiről, elemzem arányuk növelésének fontosságát és nagyobb mértékű használatuk akadályait, valamint felvázolom a szerepükre vonatkozó jövőképet. A hatodik fejezettől kezdődően az Európai Unió szempontjából közelítem meg a megújuló energiaforrásokat. Az uniós energiapolitika lényeges elemeinek felvázolása után ismertetem, hogy miért van szükség a megújulók fokozottabb alkalmazására, milyen célkitűzései vannak az Európai Uniónak erre vonatkozólag, milyen szerepe van az egyes energiaforrásoknak, valamint összefoglalom a direktívákat, a térnyerést támogató eszközöket és a közösségi programokat. A tizenharmadik fejezettől kezdve Magyarország szemszögéből elemzem az előbbieket, kiegészítve hazánk csatlakozásból eredendő feladataival, valamint a Közép-magyarországi Innovációs Központról szóló esettanulmánnyal.

9


1. A megújuló energiaforrások csoportosítása Az alábbi táblázat a megújuló energiaforrások fajtáit foglalja össze. 1. Táblázat: A megújuló energiaforrások csoportosítása Napenergia Vízenergia Geotermikus energia Szélenergia Mezőgazdasági hulladék (biomassza) Energiaerdő, energiafű Energetikai célú Mezőgazdasági Feltételesen ültetvények Biodízel energia megújuló Bioetanol energiaforrások Biogáz Hulladékégetés Hulladék energia Depónia gáz Forrás: személyes közlés, dr. Pálvölgyi Tamás Feltétel nélkül megújuló energiaforrások

A megújuló energiaforrásoknak két nagy csoportját különböztetjük meg: a feltétel nélkül és a feltételesen megújulókat. Az első csoportba sorolható a nap-, a víz, a geotermikus- és a szélenergia. A feltételesen megújuló energiaforrásokhoz tartoznak a mezőgazdasági és a hulladékból származó energiák. A mezőgazdasági energia kategóriáján belül megkülönböztetjük a mezőgazdasági hulladékot, az energetikai célú ültetvényeket és a biogázt. A hulladék energiához tartozik a depónia gáz, valamint a hulladék elégetése során felszabaduló energia.

2. A megújuló energiaforrások jellemzői A következőkben az egyes megújuló energiaforrások legfőbb jellemzőit és hasznosítási lehetőségeit ismertetem. 2.1. Biomassza Biomasszának nevezzük az összes élő és nemrég elhalt szervezetet, melyek a szárazföldön és a vizekben fellelhetők, a mikrobiológiai iparok termékeit, valamint

10


transzformáció során létrejött termékeket. [1] Megkülönböztetünk elsődleges, másodlagos és harmadlagos biomasszát. Az első természetes vegetáció útján (erdő, rét, legelő, stb.), a második az állattenyésztés fő- és melléktermékeiként, a harmadik pedig a feldolgozó iparok, valamint az emberi életműködés melléktermékeiből jön létre. A biomasszát energetikai szempontból már az ősidők óta hasznosítják. Energetikai célokra csak akkora mennyiséget szabad felhasználni, hogy a maradékból biztosítható legyen a lakosság számára szükséges táplálék mennyisége és a talaj tápanyag-utánpótlása. Halmazállapotának megfelelően a biomasszát különböző célokra lehet felhasználni: a szilárd biomasszát tüzelőanyagként, a folyékony halmazállapotút tüzelő- és üzemanyagként, a biogázt pedig leginkább tüzelőanyagként alkalmazzák. 2.1.1. A szilárd biomassza hasznosítása Tüzelési

célra

mezőgazdasági

és

szántóföldi

melléktermékeket,

valamint

hulladékokat is fel lehet használni. Jelentős szerepe van a szalmának, ami alacsony betakarítási nedvességtartalommal és jó égési tulajdonságokkal rendelkezik. A kukorica melléktermékei közül a levelet és a kukoricacsutkát égetik el. A kukoricaszárat nem célszerű eltüzelni, mivel 40-65%-os nedvességtartalommal rendelkezik. [1] A hulladékok közül a szőlővenyigét és a gyümölcsnyesedéket kell megemlíteni, melyek magas fűtőértékük miatt jól tüzelhetők. Vannak olyan melléktermékek, amelyek közvetlenül a betakarítást követően már alkalmasak a tüzelésre, másokat át kell alakítani erre a célra. Ha a tüzelőanyag mérete túl nagy, fel kell aprítani. A magas nedvességtartalmú termékeket más, szárazabb tüzelőanyaggal kell keverni, vagy tömöríteni, más néven brikettálni. 2.1.1.1. A szilárd biomassza-hasznosítás környezeti hatása A megújuló energiaforrások hasznosítása jóval kisebb mértékben terheli meg a környezetet, mint a fosszilis energiahordozóké. A biomassza tüzelésekor felszabaduló széndioxid mennyisége a felhalmozódás szempontjából semlegesnek tekinthető, mivel azt az újabban kinőtt növényzet megköti.

11


Van azonban a hasznosításnak negatív környezeti hatása is: •

A biomassza eltüzelése során nagy mennyiségű kéjgáz keletkezik, ami fokozza az ózonréteg elvékonyodását. A biomasszával működő erőművek kéjgázkibocsátása 78-91-szer nagyobb a barnaszén-tüzelésű, 22-szer a feketeszén-tüzelésű és 20-szor a földgáztüzelésű erőművek kibocsátásánál. [80]

•

Egyes biomassza tüzelőanyagok nagyobb mennyiségben tartalmaznak bizonyos nem kívánatos alkotóelemeket, mint a fosszilis tüzelőanyagok. A szalmában például jóval több klór és kálium van, mint a szénben, minek következtében a hasznosító berendezések korróziós folyamata felgyorsul.

•

Növekszik a talaj és az élővizek elsavanyodásának mértéke, ha a fűtőerőművekben biomasszával helyettesítjük a fűtőolajat vagy a földgázt.

•

A biogén tüzelőanyagok víztartalma nagyobb, mint a fosszilis szilárd tüzelőanyagoké, ezért égetésükkor nagyobb mennyiségű vízpára jut a környezetbe.

2.1.2. A bioüzemanyagok hasznosítása A folyékony bioenergiahordozók legnagyobb előnye, hogy lényegesen nagyobb az energiasűrűségük, mint a többi bioenergiahordozónak. Nem csak tüzelőanyagként, hanem hajtóanyagként is felhasználhatók a hagyományos energiahordozók helyett, illetve azokkal keverve. A bioüzemanyagok nagy része két csoportba sorolható be: a biodízel és az alkoholok csoportjába. A biodízelt 70-80%-ban napraforgóból, repcéből, szójából és különböző pálmafajtákból állítják elő általában sajtolással és oldószeres extrakcióval. [27] A kinyert növényi olaj összetételét tekintve hasonló az ásványi olajakhoz, bizonyos körülmények között helyettesítheti is azokat, ám ez különböző hátrányokkal jár (pl.: át kell alakítani a motort, megnő a motor fogyasztása, kellemetlen szagot bocsát ki, stb.). Ezeket a negatív következményeket átészterezéssel ki lehet küszöbölni, melynek során az olajat lúgos közegben metanollal reagáltatják, és végeredményként biodízelt és glicerint kapnak.

12


Tüzelőanyagként történő alkalmazásuk a nagy tüzelőberendezések esetében nem ütközik akadályba. Kis tüzelőberendezésekben más tüzelőanyaggal történő keverése ajánlott. Az alkoholt cukor, keményítő, vagy cellulóz tartalmú növényekből nyerik (pl.: cukornád, cukorrépa, kukorica, burgonya, búza, árpa, rozs, zab, rizs) fermentálással (erjesztéssel).

Tüzeléstechnikai

hasznosítására

kevés

példát

találhatunk

(pl.: laboratóriumokban). Üzemanyagként történő hasznosítása a nyolcvanas évektől kezdődően vált jelentőssé. A motoralkoholok közül a legelterjedtebb a bioetanol. Az etanol és a benzin keverésével növekszik a tüzelőanyag oktánszáma és oxigén tartalma, ami könnyebbé teszi az égést. Hajtóanyagként metilalkoholt is fel lehet használni, de ebben az esetben nehézségek merülhetnek fel, mivel a metilalkohol nem elegyedik a benzinnel. Mivel az alkohol kisebb energiatartalommal rendelkezik, mint a benzin, alkalmazásakor az üzemanyagtartályokat nagyobbra kell tervezni. 2.1.2.1. A bioüzemanyag-hasznosítás környezeti hatása A biodízel és a bioetanol használata során éppen annyi szén-dioxid szabadul fel, mint amennyit az alapanyagként szolgáló növény azt megelőzőleg megkötött, így egyik sem járul hozzá az üvegházhatás erősödéséhez. A kibocsátott szénmonoxid és a szénhidrogének mennyisége haszongépjárművek esetében jóval alacsonyabb, mint a hagyományos dízel használatakor. A korom mennyisége a felére, vagy még kevesebbre csökken. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyes nemrégiben végrehajtott kutatások szerint a repceolaj felhasználásakor több káros anyag kerül a levegőbe, mintha hagyományos gázolajat alkalmaznánk. 2.1.3. A biogáz hasznosítása A biogáz előállítására szinte minden szerves anyag alkalmas, így például a trágya, a zöld növények és az élelmiszeripari hulladékok. A szerves anyagot a fermentálás során oxigéntől elzártan, metanogén baktériumok jelenlétében kell tartani. A gyakorlatban a kiindulási anyag kb. 50%-a bontható le. Az előállításhoz szükséges hőmérséklet a jelenlévő baktériumtörzsek fajtájától függ. A szerves anyagok lebomlása biogáz reaktorban 2 óra alatt végbemegy, miközben ez a folyamat a szeméttelepeken akár 25-30 évig is eltarthat. [1]

13


A biogáz legnagyobb mennyiségben metánt tartalmaz, de kisebb mértékben található benne például szén-dioxid is. Felhasználható többek között hőtermelésre, villamos energia előállítására és motorok hajtóanyagaként is. Mielőtt üzemanyagként használnák, megtisztítják a szén-dioxidtól és a nedvességtől. Használata során a járművek sokkal kevesebb szennyező anyagot bocsátanak ki, mint amikor hagyományos üzemanyaggal működnek, és szén-dioxiddal egyáltalán nem terhelik a légkört. 2.1.3.1. A biogáz-hasznosítás környezeti hatása A biogáz gyártása során az anaerob folyamat csírátlanítja a fertőző környezetterhelő hulladékokat, a bennük található petéket és férgeket 99%-ban elpusztítja. Az előállítás során ugyan jellegzetes, kellemetlen szag tapasztalható, pozitívum azonban, hogy az erjesztett trágya szag-emissziója 25%-a nem erjesztett trágya szagkibocsátásának. [80] 2.2. Geotermikus energia A geotermikus energiatermelés a Föld mélyén rejlő hő hasznosítását jelenti. A Föld középpontjának hőmérséklete kb. 7000 0C, a hő a magmából és az elnyelt napsugárzásból származik. Bizonyos esetekben - az ún. pozitív kutaknál – a hőt hordozó folyadék beavatkozás nélkül jut fel a nagy gáztartalomnak és a nagy rétegnyomásnak köszönhetően. A negatív kutakból gépi segítséggel kerül a folyadék a felszínre. Az utóbbi esetében többféle eljárás is alkalmazható. Az egyik eljárás során a hőhordozó közeget – melynek halmazállapota folyékony és gáz is lehet - mélyfúrásokon keresztül hozzák fel a felszínre. Ezzel az a probléma, hogy a hőleadást követően az elfolyó víz károsítja a környezetet, főleg ha nagyobb sótartalmú hévízről van szó. A környezetszennyezés elkerüléséhez szükség van a folyadék visszasajtolására, ami azonban egy meglehetősen költséges eljárás. Ha a folyadékot nem sajtolják vissza, és minősége alapján élővízbe engedésre nem alkalmas, szennyvízként kell kezelni. Az energiahasznosítás másik módszere, ha a földkéregbe fúrt résekbe folyadékot juttatnak, mely a forró kőzetek hatására felmelegszik, majd egy másik fúráson keresztül

14


visszajut a felszínre. Miután hőtartalmát hasznosították, visszajuttatják a folyadékot, így nem keletkezik elfolyó víz. A 130 0C foknál alacsonyabb hőmérsékletű hőhordozót hőszolgáltatásra, használati melegvíz készítésre, fűtésre, valamint termál-fürdők üzemeltetésére használják. Ennél magasabb hőmérsékletű hőhordozó esetén a geotermikus energia erőművek üzemeltetésére is alkalmas. 2.3. Napenergia A Nap képezi majdnem minden természetes folyamat alapját bőséges és tiszta energia biztosításával. A Földre állandó mennyiségű energiát juttat el, ami 17 000 –szer nagyobb, mint az emberiség teljes energiafelhasználása. [1] A Nap energiája egyrészt közvetlenül, sugárzás útján, másrészt közvetve, a biomasszán, a szél-, a víz- és a geotermikus energián keresztül jut el hozzánk. A napenergia felhasználása fontos lépés a fenntartható energiaellátás biztosításában és hozzájárul ahhoz, hogy a jövő generációja egészséges körülmények között élhessen, hiszen hasznosítása az eddigi tapasztalatok alapján teljesen környezetbarát eljárásnak tűnik. A napenergia esetében gondot okoz, hogy kicsi az energiasűrűsége. A gazdaságos kiaknázáshoz koncentrációra van szükség, ami viszont csak egy rendkívül költséges folyamaton keresztül valósítható meg. Szintén problémát okoz, hogy a napenergia a napszakokat és az évszakokat követve csupán időszakosan áll rendelkezésre, ezért tárolására mindenképp szükség van, ami plusz költséget jelent. Az érkező napsugárzás intenzitását és időtartamát számos tényező befolyásolja. A napszakokon és az évszakokon kívül meghatározók a földrajzi adottságok, az éghajlat, a meteorológiai tényezők és az optikai törvényszerűségek. Döntő hatása van a Napból érkező sugarak beesési szögének is, amit egyrészt az évszak és a napszak, másrészt a hasznosító berendezés földrajzi helyzete befolyásol. Minél merőlegesebb a beeső sugárzás, annál jobb a hasznosítás mértéke. A sugárzás egy része közvetlenül eljut a Föld felszínére, másik része szóródik. Az energetikai hasznosítás szempontjából a kettő összegével, vagyis a teljes sugárzással kell számolnunk.

15


2.3.1. A napenergia hasznosítása A napenergia hasznosítására alapvetően háromféle módszert alkalmaznak: a biológiai hasznosítás során a fényt növényi energiahordozók előállítására használják, a termikus hasznosítás alatt a sugárzás hőenergiává való alakítását értjük, a fotovillamos hasznosítás pedig az elektromágneses sugárzás elektromos árammá történő átalakítását jelenti. Más megközelítésben a napenergia közvetve és közvetlenül is hasznosítható. A közvetett hasznosítás valójában a biomassza, a szél-, a víz- és a geotermikus energia kiaknázása. A közvetlen napenergia hasznosítás fogalma magában foglalja a fotovillamos hasznosítást, amivel villamos energia termelhető, illetve a hőenergia hasznosítást, ami során a hőt aktív és passzív módon is elő lehet állítani. 2.3.1.1. Villamosenergia-termelés A villamosenergia-termelés napelem segítségével történik. A fényelektromos cellák melyek lehetnek amorf, monokristályos, illetve polikristályos szilícium cellák - a fényenergiát villamos energiává alakítják át. A legelterjedtebb napelemek hatásfoka 11-13%. [52] A kristályos struktúrával jobb hatásfokot lehet elérni, mint az amorf képződményekkel. Nagyobb teljesítmény elérése érdekében a napelemeket sorosan vagy párhuzamosan kapcsolják egymáshoz, úgynevezett modulokat képezve. 2.3.1.2. Hőtermelés Az aktív hasznosítás során napkollektorok, valamint gépészeti eszközök segítségével vizet melegítenek fel a napenergia segítségével. A napkollektorok a begyűjtött napenergiát egy hőhordozó közegnek adják át. A felmelegedett hőhordozó folyadék egy keringető szivattyú segítségével jut el a hőtárolóba, amivel egyidejűleg a szivattyú hatására az addigra már lehűlt hőhordozó folyadék visszakerül a hőelnyelőbe, így egy körfolyamat jön létre. A keringető szivattyú akkor kapcsol ki, amikor a hőtároló hőmérséklete elérte a kívánt értéket. A passzív hasznosítás az épületek energetikailag hasznos építészeti kialakítását jelenti, amit megfelelő tájoláson keresztül lehet elérni. Fontos, hogy az épület szerkezete 16


nagy hőtároló kapacitással rendelkezzen. Az ablakoknak fényáteresztőnek és jó hőszigetelőnek kell lenniük. A hőszigetelő hatás egy szabad szemmel nem látható, visszaverő hatású bevonattal biztosítható. A hatás növelése érdekében nemesgázzal töltik ki az üvegek közötti teret, így a tipikus szigetelő üveghez képest akár 60%-kal is csökkenthető a hőveszteség. Megfelelő tájolással olyan napfalakat és napcsapdákat lehet kialakítani, melyek a gyenge téli napsugárzást nagymértékben hasznosítják. 2.4. Szélenergia A napsugárzás a földfelszín egyes részeit különböző mértékben melegíti fel, amely a vele érintkező levegőt szintén eltérő hőmérsékletűre melegíti. A kialakult különbség légmozgásokat idéz elő: a melegebb levegő kisebb sűrűsége következtében felszáll, és a helyére hidegebb érkezik. Az ebből a folyamatból származó energiát az emberiség már régóta hasznosítja. Eleinte a hajózás területén, valamint a szélmalmok működtetésére alkalmazták. A XVII.-XVIII. századra tehető a szélenergia hasznosítás virágkora. Az ipari forradalmat követően jelentősége visszaesett, de napjainkban ismét fontossá vált, igaz most már elsősorban villamosenergia-termelésre használják. A hasznosítás során a szél egy turbinát forgat, ami a mozgási energiát mechanikai munkává alakítja, melyet gépek, szivattyúk és villamos-generátorok hajtására lehet felhasználni.

A szélturbinák költséghatékonyak és kevés karbantartást igényelnek. A

hasznosításra kb. 7,2 km/h (2 m/s) feletti szélsebesség esetén van lehetőség. A kisebb sebességű szelet (kb. 20 km/h-ig) vízszivattyúzásra és helyi áramfejlesztésre, a közepes sebességűt (21-31 km/h) helyi villamosenergia-termelésre, a nagysebességűt (31 km/h felett) pedig szélerőművekben történő villamosenergia-termelésre használják fel. [35] Mivel a szél nem fúj folyamatosan, ezért nem is szolgáltat egyenletes áramot. Azért, hogy az ellátandó egységek ne szenvedjenek hiányt elektromos áramban, a turbinák hálózathoz való csatlakoztatására van szükség. Napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel rendelkeznek a tengerparton, illetve a tengerben elhelyezett turbinák. A nagyobb szélsebességnek köszönhetően ezeknek a turbináknak a teljesítménye meghaladja a szárazföld belsejében elhelyezett turbinákét, azonban áruk és a hálózathoz történő csatlakoztatásuk költsége is magasabb azokénál. A tengeri szélfarmok esetében alkalmazott technológia elméleti megalapozása 1977 és 1988 17


között történt, amikor Hollandiában, Dániában, Svédországban és az Egyesült Királyságban elkészítették az első gazdaságossági számításokat és műszaki tanulmányokat. 1990-től a gyakorlati kutatások is megindultak, 1991-ben pedig megkezdődött az első közepes méretű szélfarmok felépítése az európai partok mentén. [59] Az offshore szélfarmok a jövőben is fontos szerepet játszanak majd a szélenergia hasznosítás fellendítésében. A szélenergia hasznosításakor semmiféle szennyező anyag nem kerül a környezetbe. A turbinák, illetve a szélerőművek telepítése ellen elsősorban zajosságuk, tájképrontó és madárpusztító hatásuk miatt szoktak fellépni. 2.5. Vízenergia A Föld felületének kb. 71%-át víz és jég borítja, és jelentős a talajban és a levegőben fellelhető víz mennyisége is. [5] A vízenergia kiaknázása már az ősidőben megkezdődött. A gyakorlatban

leginkább

a

folyóvizek

mozgási

energiáját

hasznosítják,

de

nem

elhanyagolható az árapály és a hullámenergia sem. A vízenergia hasznosításakor a természetes vagy mesterséges módon felduzzasztott tárolókból lezúduló víz turbinát forgat. A turbina meghajt egy áramfejlesztőt, ami villamos energiát termel. A vízerőműveket három csoportba sorolhatjuk, ezek: •

a nagy esésű/hegyvidéki, duzzasztott-tavas erőművek;

•

a közepes esésű/dombvidéki, duzzasztott-tavas erőművek;

•

és a kis esésű/síkföldi erőművek.

2.5.1. A vízenergia-hasznosítás környezeti hatása A vízenergia hasznosítása veszélyt is rejt magában. Sokszor a tervezők ismeretei földtani szempontból hiányosak (pl.: a környezeti hatásvizsgálat elkészítése során fontos tényezőket figyelmen kívül hagynak) és a vízerőműveket nem a megfelelő helyen építik fel. Előfordulhat (pl.: a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer esetében), hogy fontos ivóvízbázisok helyezkednek el az erőművek közelében, melybe a kiülepedő szennyezett iszap vírusfertőzést juttathat, ami akár járvány forrása is lehet. A duzzasztógátak eróziós veszélyt

18


hordoznak magukban, ami abból ered, hogy a hordalék megrekedhet a gátak mögött. A vízerőművek telepítésének következtében megváltozhat a víz minősége, valamint a régió flórája és faunája, mivel a duzzasztógátak mögött mesterségesen létrehozott tavak nagy mennyiségű

növényzet

pusztulását

eredményezik.

A

növények

pusztulása

metánkibocsátással jár, így hozzájárul az üvegházhatás erősödéséhez.

3. Miért fontos a megújulók arányának növelése? Mint ahogy azt a bevezetőben említettem, a fosszilis energiahordozók készletei hosszú távon nem fedezik a szükségleteket. A British Petrol 1992-ben készült felmérése szerint a kőolaj 43, a földgáz 65, a szénkészletek pedig 238 év alatt merülnek ki. A világ szénvagyona ugyan jelentősnek mondható, de egyre gyengébb minőségű szenet lehet majd kibányászni egyre költségesebb eljárással. A nukleáris energiatermelés részesedése a világ energiaellátásában 6% alatt van. [5] Ez a viszonylag alacsony érték a társadalomnak a radioaktív hulladékoktól, valamint egyéb biztonsági kockázatoktól való félelmével magyarázható.

Ebből

következik,

hogy

a

fenntartható

fejlődéshez

szükséges

energiamennyiséget csak más energiaforrások bevonásával lehet fedezni. A megújuló energiaforrások megfelelő mennyiségben állnak rendelkezésre. Szintén említettem már, hogy az alternatív energiaforrások arányának növelése a környezetvédelem szempontjából is fontos. A fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor levegőbe kerülő szennyező anyagok ártalmasak az egészségre, hőhullámokat és savas esőt okoznak és előidézik az üvegház effektust, ami fékezi a Föld hő-kisugárzását és ezen keresztül globális felmelegedéshez vezet. A legnagyobb veszélyt a szén-dioxid emissziója jelenti, aminek mértéke az ipari forradalom óta nagymértékben megnőtt. 1750-óta 30%-kal emelkedett a szén-dioxid koncentrációja, amiért elsősorban a közlekedési ágazat felelős. Ezt igazolja, hogy 1998-ban az Európai Unióban a kibocsátás 28%-a abból származott, és ez az arány megfelelő intézkedések végrehajtása nélkül 1990 és 2010 között az 50%-ot is elérheti. A szén-dioxid kibocsátás prognosztizált növekedésének 90%-a ebből a szektorból kerül ki. A szén-dioxid koncentráció jelenlegi szinten történő stabilizálásához a kibocsátást 50-70%-kal kéne csökkenteni. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az üvegházhatást okozó

19


gázok kibocsátása 1990 és 2010 között minimum 5,2%-kal emelkedik, ha a tagállamok nem teszik meg a megfelelő lépéseket ennek megakadályozására. [7] Ezen problémák kiküszöböléséhez az országok együttműködésére, a megújulók használatának nemzetközi szintű ösztönzésére van szükség. Az is az alternatív energiaforrások fokozottabb kiaknázása mellett szól, hogy ezáltal új munkahelyeket lehet teremteni, növelhető az életszínvonal, és az egyes országok energiaimportja is csökkenthető. A fennálló centralizált rendszer helyett a megújulók felhasználásával decentralizált rendszer alakítható ki, amely egyik legfőbb előnye, hogy így a szállítás költségei is megspórolhatók. A megújulók használatának terjedését segíti, hogy az alkalmazott technológiák egyre fejlettebbek, így a hasznosítás költségei is csökkenő tendenciát mutatnak.

4. A megújuló energiaforrások térnyerését akadályozó tényezők A megújuló energiaforrások felhasználói napjainkban különféle támogatásokban részesülnek,

térnyerésük

ennek

ellenére

lassabb

a

tervezettnél.

A

Nemzetközi

Energiaügynökség becslése szerint a primerenergia-felhasználásnak világviszonylatban még 50 év múlva is csak 30-40%- át fogják kitenni az alternatív energiaforrások. Ma ez az érték 18%. [6] Mindez azzal magyarázható, hogy ezek az energiaforrások csak ritkán képesek felvenni a versenyt a konvencionális energiahordozókkal. Versenyképességüket rontja, hogy a hasznosításukhoz szükséges beruházások meglehetősen drágák. Teljesítménysűrűségük kicsi, ezért kiaknázásukhoz fajlagosan nagyméretű berendezésekre van szükség. Ezen kívül csak időszakosan állnak rendelkezésre, ezért tárolni kell őket, vagy más energiaforrásra támaszkodó tartalékot kell fenntartani. Az átalakítás hatásfoka jelenleg nagyon alacsony, ezért azonos szolgáltatáshoz sokkal több megújuló energiára van szükség, mint konvencionális energiahordozóra. További akadályt jelent, hogy a befektetők, a kormány és a felhasználók részéről is hiányzik a bizalom a megújulókat hasznosító technológiák iránt. Ez elsősorban a változással és az új ötletekkel szembeni általános ellenállással magyarázható, valamint azzal, hogy nem

20


ismerik eléggé ezeket a technológiákat. Szintén probléma, hogy egyes helyeken a napjainkban is fennálló diszkrimináció miatt még mindig nem sikerült megvalósítani ezen energiaforrások problémamentes bejutását a hálózatba. Ahhoz, hogy az alternatív energiaforrások fel tudják venni a versenyt a hagyományos energiahordozókkal, a jelenleginél jelentősebb anyagi segítségre van szükség, valamint azon telepek kiemelt támogatására, ahol az elektromos áram előállítása megújuló energiaforrások felhasználásával történik.

5. A megújuló energiaforrások jövőben betöltött szerepére vonatkozó prognózis A világ elsődleges energia kereslete 2000 és 2030 között előreláthatólag évente 1,7%-kal fog emelkedni. Az olaj 2030-ban is domináns szereplő marad, a földgázfogyasztás növekedési üteme azonban meg fogja haladni a kőolajét. A megújuló energiaforrások egyre fontosabbá válnak, miközben az atomenergia veszíteni fog jelentőségéből. A villamosenergia-termelésben évente 2,4%-os növekedés várható, a vízenergia hozzájárulása ehhez évenként átlagosan 1,6%-kal, a többi megújuló energiaforrásé pedig 3,3%-kal fog nőni. Ezek az értékek jelentős előrelépést tükröznek, ha összehasonlítjuk őket a földgáz 2,4%-os, valamint a szén 1,4%-os valószínűsített évenkénti növekedésével. Az alábbi táblázat az egyes energiaforrások villamosenergia-termeléshez való hozzájárulásának prognosztizált változását foglalja össze. 2. Táblázat: Az egyes energiaforrások villamosenergia-termeléshez való hozzájárulásának változása Energiaforrások 2000 (%) 2030 (%) Vízenergia 17 14,0 Egyéb megújulók 1 4,4 Szén 39 37,0 Kőolaj 8 4,0 Földgáz 17 31,0 Forrás: Marianne Haug: The Role of Renewables in Future Energy Directions, 6.old.

21


2000-ben a villamos energia 17%-át vízenergia felhasználásával állították elő, ez az érték 2030-ra előreláthatólag 14%-ra csökken, viszont a többi megújuló energiaforrás 1,6%-os részesedése 4,4%-ra emelkedik. Legnagyobb fejlődésen a biomassza és a szélenergia szektorok mennek majd keresztül. A szén és a kőolaj részesedése jelentősen visszaesik, míg a földgáz hozzájárulása a 2000-es 17%-os értékről 2030-ig 31%-ra emelkedik. [74]

6. Az Európai Unió energiapolitikája A három alapítószerződés közül kettő az energiával foglalkozott, ennek ellenére az Európai Közösségek megalapításakor nem hoztak létre közös energiapolitikát. Ezen a területen a tagállamok mindig is a nemzeti szuverenitás megőrzésére törekedtek, és csak korlátozott hatáskört biztosítottak az Európai Közösségek számára. A hatvanas évek óta az olaj tölti be a legfontosabb szerepet a tagállamok gazdaságában, 1973-ban az energiafogyasztás 67%-át abból fedezték. [2] Az Unió készletei azonban szűkösek, a felhasznált olaj több mint négyötöde importból származik. Az 1973. évi olajválságot követően vált az Unió számára nyilvánvalóvá, hogy az energiaellátás területén a külső függőséget mindenképp csökkenteni kell. Ennek érdekében a tagállamok csatlakoztak az 1974-ben létesített Nemzetközi Energia Ügynökséghez, és ezen felül a Bizottság kidolgozott egy közös energiastratégiát, ami segítségével sikerült csökkenteni az energiafogyasztást. Az ellátás biztonságának az érdekében a Tanács még 1968-ban előírta 65 napi szükségletnek megfelelő kőolajkészlet létrehozását, amit az olajválság hatására 90 napra emeltek. 1980-ban Velencében rendeztek csúcstalálkozót, ahol döntés született arról, hogy az energiafogyasztás növekedése nem haladhatja meg a gazdasági növekedés 60%-át. Ennek köszönhetően még nagyobb mértékben sikerült visszaszorítani a fogyasztást. A nyolcvanas években bőséges volt az energiakínálat, és az olaj ára is alacsonyabb lett a korábbiakhoz képest. Ekkor kezdődött meg az energiaszektor privatizációja és deregulációja. 1988-tól kezdve a tagállamok egységes belső energiapiac kialakítására törekedtek, és felvetődött a közös energiapolitika kialakításának ötlete is. A belső

22


energiapiac létrehozására a Bizottság XVII. Főigazgatósága 1989-ben készítette el javaslatát. A legjelentősebb eredményt a szabványok egységesítésének területén sikerült elérni. A kitűzött cél megvalósítását nehezítette a nemzetek ellenállása. A közös energiapolitika kialakítása ellen elsősorban az exportőrök – Egyesült Királyság, Hollandia és Dánia – léptek fel. A kilencvenes évek második felétől az Unión belül előtérbe került a nemzeti energiapolitikák

összehangolása,

a

liberalizáció

megvalósítása,

a

transzeurópai

energiahálózatok kiépítése, valamint a környezeti szempontok érvényesítése. Az energiapolitika legfőbb céljait az 1994-ben kiadott Zöld Könyvben, valamint az 1995-ben megjelent Fehér Könyvben foglalták össze. Legfontosabbnak az ellátás biztonságának és a versenyképességnek a megőrzését, valamint a környezet védelmét tartották. Emellett hangsúlyt fektettek az egységes belső energiapiac kiépítésére, a deregulációra, az állami beavatkozás mérséklésére, a külső függőség csökkentésére, a fenntartható fejlődésre, a fogyasztóvédelemre, a gazdasági és a szociális kohézióra és az externális költségek piaci árakba történő internalizálására. [82] Napjainkban az Európai Unió nagyon fontos szerepet tölt be a nemzetközi energiapiacon, hiszen a második legnagyobb energiafogyasztóvá és a legnagyobb energiaimportőrré vált. Annak ellenére, hogy a világ népességének csupán 6%-a él az Európai Unión belül, az energiafogyasztásából 14-15%-kal részesedik. Az összes olajfogyasztás 19%-a, a földgázfogyasztás 16%-a, a szénfogyasztás 10%-a és az urániumfogyasztás 35%-a realizálódik a tagállamokban. [7] 6.1. Az Energia Charta

A közösségi energiapolitikában nagy szerepet betöltő 1991-es egyezményt 51 állam írta alá Hágában. Legfontosabb célként az energia szabad áramlásának biztosításához egy nyílt és versenyképes energiapiac kialakítását, a tranzitszállítások elősegítését, a volt szocialista

országok

és

a

nyugati

államok

közötti

energiaügyi

együttműködés

megteremtését, az energiainfrastruktúra fejlesztését, az energiahatékonyság javítását, a környezeti szempontok érvényesítését, az energiaágazat korszerűsítését, valamint a befektetések ösztönzését tűzték ki. Az aláíró államok 1995-ben az energiakereskedelemre, a

23


befektetésekre, valamint a versenyre vonatkozólag egy - jogilag kötelező szabályokat leíró egyezményt is elfogadtak. 6.2. A piac liberalizálása Az Európai Unió energiapolitikája szempontjából meghatározó jelentőségű a villamosenergia- és a gázpiac liberalizációjának megvalósítása, ami a 2000-2010-es időszakra vonatkozó lisszaboni stratégia egyik központi célkitűzése. A tagállamok ezen keresztül próbálják gazdaságuk versenyképességét növelni, valamint árcsökkenést elérni. A villamosenergia-piac megnyitására vonatkozó 96/92/EK irányelvet 1996-ban, a földgáz-kereskedelemre vonatkozó 98/30/EK irányelvet pedig 1998-ban fogadták el. A fokozatos piacnyitás megvalósítása érdekében a villamosenergia-piacot 1999 februárjától 25%-os, 2000 februárjától 28%-os és 2003 februárjától 33%-os arányban, a földgáz ágazatot 2000-től 20%-os arányban kell liberalizálni. [3] A tervek szerint a tagállamokban 2004. július 1.-vel meg kellene nyitni a vezetékes energiahordozók piacát az összes nem lakossági fogyasztó számára, 2007. július 1.-től pedig a lakossági fogyasztók számára is. [49] Az Európai Bizottság 2002 októberében készített jelentése alapján az árampiac 70%-a szabad, és ez az arány 2005-ig 82%-ra emelkedhet. A földgáz esetében a gázmennyiség négyötöde a szabadpiacon kerül értékesítésre, 2005-ig ez az érték előreláthatólag 90%-ra emelkedik majd. [81] A folyamat jelentős hatással van a megújulók szerepének alakulására, elsősorban a belőlük előállított villamos energia mennyiségére. Az alternatív energiaforrásokból termelt villamos energia már a liberalizációt megelőzően is jóval drágább volt, mint a hagyományos energiaforrások felhasználásával előállított energia. A piac megnyitásával párhuzamosan ez az árkülönbség még jelentősebbé válik, ami a megújuló energiát felhasználók versenyképességét tovább rontja, és ezzel hozzájárul a környezet még nagyobb mértékű megterheléséhez. Ráadásul a 96/92/EK Irányelv meg sem említi, hogy a 2006-ra előirányzott felülvizsgálat során a folyamat környezetre és a megújuló energiaforrásokra kifejtett hatását is elemezni kéne.

24


6.2.1. A 96/92/EK Irányelv Az irányelv közös szabályokat alkot a tagállamok számára a villamosenergiatermelésére, szállítására és elosztására vonatkozóan, valamint meghatározza azokat a szabályokat, melyek a villamosenergia-ágazat szervezésével és működésével, a piachoz való hozzáféréssel, a versenytárgyalási felhívásoknál alkalmazandó feltételekkel és eljárásokkal, valamint az engedélyek kiadásával és a rendszerek működésével összefüggenek. A tagállamoknak a villamosenergia-termeléssel foglalkozó vállalkozásokat ezen irányelv szabályai szerint kell üzemeltetniük azért, hogy a villamos energia terén versenypiac jöjjön létre. Új termelőkapacitások létesítéséről a III. Fejezet 4. cikke rendelkezik, mely szerint ilyenkor a tagállamok engedélyezési eljárás és/vagy versenytárgyalási eljárás között választhatnak, melyek során a feltételeknek és az eljárásnak nyilvánosnak kell lenniük. A IV. Fejezet 7. cikke szerint a tagállamoknak rendszerirányítót kell kijelölniük, aki felelős az adott területen lévő alaphálózat és a hozzátartozó rendszerösszekötők üzemeltetéséért, karbantartásáért és fejlesztéséért, a rendszerben történő energiaáramlás irányításáért, a többi rendszerirányító tájékoztatásáért és a termelőlétesítmények teherelosztásáért. A cikk 3. bekezdése feljogosítja a tagállamokat arra, hogy rendszerirányítójuktól megkövetelhessék, hogy teherelosztáskor biztosítson elsőbbséget a megújuló energiahordozókat vagy hulladékot felhasználó, illetve villamos energiát hővel kapcsoltan termelő létesítményeknek. Az V. Fejezet 10. cikkének alapján a tagállamok kötelezhetik az elosztó vállalatokat egy adott területen található fogyasztók ellátására. A rendszerirányító felelős egy környezetvédelmileg biztonságos, megbízható és hatékony villamosenergiaelosztó-hálózat fenntartásáért. A hálózati hozzáférés szervezéséről rendelkező VII. Fejezet 17. cikke szerint a tagállamoknak meg kell tenni a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a villamosenergiatermelőknek és a feljogosított fogyasztóknak lehetőségük nyíljon önkéntes kereskedelmi megállapodások alapján szerződést kötni az ellátásról. A cikk 4. bekezdése alapján ha a tagállamok a hálózati hozzáférés szabályozott rendszerét választják, akkor a feljogosított 25


fogyasztóknak egy előre meghatározott díj ellenében biztosítanak hozzáférési jogot. Kizárólagos vásárlóként kijelölhetnek egyetlen jogi személyt is a 18. cikk szerint, aki a rendszerirányítóhoz tartozó terület egyetlen vásárlója lesz. A 19. cikk rendelkezik a nemzeti piac részesedésének kiszámításáról, melyet a 40 GWh-nál többet fogyasztó végső felhasználók által fogyasztott villamos energia közösségi részesedése alapján számítanak ki. A nemzeti részesedést hat éves időszak alatt fokozatosan növelik. A 20. cikk kötelezi a tagállamokat a szükséges intézkedések megtételére ahhoz, hogy a független, illetve a saját célra termelők elláthassák saját létesítményeiket, valamint hogy a rendszer által lefedett területen kívül található termelők hozzáférhessenek a hálózathoz. A tagállamok felelősek a 22. cikk alapján a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés megakadályozásáért. Az irányelv Záró Rendelkezése szerint hirtelen válság esetén a tagállamok ideiglenes védelmi intézkedéseket vezethetnek be. A IV., VI. és a VII. fejezettől a feljogosított tagállamok átmeneti szabályozás keretében eltérhetnek, a IV., V., VI. és VII. fejezet alól pedig mentességet kérelmezhetnek. [21]

7. A megújuló energiaforrások használatának szükségessége az Európai Unióban Az Európai Unió gazdasága rendkívül nagymennyiségű energiát és anyagot használ fel, és energiaigénye várhatóan a jövőben még tovább nő majd. Ez a készletek kimerüléséhez,

valamint

fokozottabb

környezetszennyezéshez

vezet.

Az

Európai

Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint az energiaigény ilyen ütemű növekedése a szén-dioxid kibocsátás évi 1%-os növekedését vonja maga után. Az alábbi táblázat az egyes energiaforrások bruttó energiafogyasztáson belüli részesedését tartalmazza az 1998-as évre vonatkozólag, tagállamokra lebontva.

26


3. Táblázat: Az egyes energiaforrások részesedése a bruttó energiafogyasztáson belül 1998-ban (tagállamokra lebontva)

Tagállam

Szilárd tüzelőanyagok (%) 11 15 26

Olaj (%)

Nukleáris Megújuló energia energiaforrások (%) (%) 23 0 23 22 20 1 20 0 8

Földgáz (%)

Ausztria 43 Belgium 42 Dánia 46 Egyesült 24 45 15 15 Királyság Finnország 17 34 10 17 Franciaország 7 36 13 37 Görögország 35 60 0 0 Hollandia 13 37 47 1 Írország 22 54 22 0 Luxemburg 4 71 23 0 Németország 25 41 21 11 Olaszország 14 11 59 0 Portugália 14 67 3 0 Spanyolország 16 54 11 13 Svédország 5 32 1 34 EU-15 átlag 16 41 22 15 Forrás: European Commission: Green Paper – Towards a European strategy for the security of energy supply, 25. old.

1 22 7 5 2 2 2 2 16 16 6 28 6

1998-ban a tagállamok az energia kereslet 41%-át fedezték kőolajból, 22%-át földgázból,

16%-át

szénből,

15%-át

nukleáris

energiából

és

6%-át

megújuló

energiaforrásokból. Ha semmilyen intézkedéseket nem foganatosítanak ezen arányok megváltoztatására, akkor 2030-ra előreláthatólag az összes energiafelhasználáson belül a kőolaj aránya 38% lesz, a földgázé 29%, a szilárd tüzelőanyagoké 19%, a megújulóké 8% és az atomenergiáé 6%. [7] A megújuló energiaforrások arányának ennél jóval jelentősebb mértékű növelése több szempontból is fontos lenne: többek között hozzájárulna az EU energiaimport függőségének csökkentéséhez, és elősegítené az Európai Unió által vállalat nemzetközi kötelezettségek teljesítését is.

27

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 2

7.1. Külső függőség

Az Európai Unió energiaigénye folyamatosan nő, a kereslet 1986 óta évente átlagosan 1-2%-kal emelkedik. A leggyorsabb növekedés az áram esetében tapasztalható. A hazai készletek nem fedezik a keresletet. A bővítést követően még több energiára lesz szükség, hiszen a csatlakozó államokban a gazdaság növekedése sokkal nagyobb mértékű lesz annál, mint amit a jelenlegi tagállamokban tapasztalhatunk. Az ő esetükben az áram iránti kereslet előreláthatólag évente 3%-kal fog nőni 2020-ig. A tagállamok a felhasznált energia 50%-át importból fedezik. A megfelelő intézkedések hiányában 2030-ig ez az érték akár 70%-ra is emelkedhet. 1999-ben az energiaimport az összes import 6%-a volt, amiért az Európai Unió a GDP-jének 1,2%-ával megegyező összeget fizetett ki. Az integráción belül kevés az olajlelőhely. Az ottani kitermelés a világ termelésének 4,4%-a. A csatlakozó államokban még rosszabb a helyzet. Szakértők véleménye szerint a jelenlegi tagállamok olajfelhasználása 0,3-0,5%-os, tehát viszonylag lassú ütemben fog nőni, ennek ellenére a külső függés mértéke az 1999-ben mért 76%-ról 2020-ig akár 90%-ra is emelkedhet. A közlekedési ágazat veszélybe kerülhet, hiszen szinte teljes mértékben a kőolajtól függ. A világ földgázkészletének 2%-a található az Unióban, ami a hazai szükségletek 60%-ának fedezésére elegendő. A legnagyobb lelőhelyekkel az Egyesült Királyság és Hollandia rendelkezik. A villamosenergia-termelés terén a földgáz szerepe 2020-ig akár ötszörösére is nőhet, és az elkövetkezendő 20-30 évben a földgázimport mértéke elérheti a 70%-ot. A szilárd tüzelőanyagok készlete négyszer-ötször nagyobb, mint az olajé. A szén minősége lelőhelyenként változó és a kitermelés is drága. A szénfelhasználás csökkenő tendenciát mutat, a szükséglet 2020-ra 200 millió toe-re mérséklődhet az 1990-es 310 millió toe-val szemben. Azonban a felhasznált mennyiség importaránya a 2000-ben elfogadott 2

A fejezetben előforduló adatok forrása: European Commission: Green Paper – Towards a European strategy for the security of energy supply. A fejezetben előforduló egyéb forrásból származó adatoknál külön jelzem a forrást.

28


Zöld Könyv szerint akár a 100%-ot is elérheti. Ez az Unión belüli szénkitermelés várható visszaesésével magyarázható, aminek az az oka, hogy a hazai szén ára háromszor-négyszer magasabb, mint a szén világpiaci ára, így az nem tudja felvenni a versenyt az importálttal. [3] Az Unió a világ urániumvagyonának 2%-ával rendelkezik. Mivel a hazai kitermelés nagyon drága, ezért egymás után zárják be a bányákat. A felhasznált uránium 95%-a importból származik. A bővítést követően az import még jelentősebbé válhat. Elképzelhető, hogy a csatlakozó államok átlagos földgáz importja 60%-ról 90%-ra, olajimportjuk 90%-ról 94%-ra fog nőni. Olyan mértékben megnőhet az energiaigényük, hogy a jelenleg szenet exportáló államok

szén

importálására

kényszerülhetnek.

A

külső

függőség

mértékét

mindenféleképpen csökkenteni kell. Ez a beszerzési források, valamint a felhasznált energia diverzifikációján

keresztül

valósítható

meg.

Ebben,

valamint

az

energiaellátás

biztonságának megőrzésében fontos szerepet játszhatnak a megújuló energiaforrások. 7.2. Környezetvédelem A tagállamok különböző nemzetközi kötelezettségeket vállaltak a környezetvédelmi konferenciákon: •

1972-ben, a stockholmi konferencián ígéretet tettek a megújuló energiaforrások alkalmazásához szükséges beruházások támogatására;

•

1992-ben, Rió de Janeiróban vállalták, hogy 2000-ig az 1990-es szintre csökkentik szén-dioxid kibocsátásukat, valamint a többi fejlett országgal együtt bruttó hazai össztermékük 0,7%-át ígérték a fejlődőknek környezetkímélő technológiák bevezetésére;

•

1994-ben a klímaváltozásról szóló ENSZ keretegyezmény aláírásával kötelezettséget vállaltak arra, hogy figyelembe veszik a klímaváltozást a különböző politikák kialakításakor, segítik a technológiatranszfert és az információátadást, valamint ígéretet tettek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a csökkentésére;

29


•

az 1997. decemberi Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 8%-os csökkentését vállalták az 1990. évi értékhez képest; [16]

•

a 2001-ben megrendezett göteburgi csúcson elfogadták a Fenntartható Fejlődés Stratégiáját, amivel vállalták, hogy 2010-re a személygépkocsik és a teherjárművek által felhasznált üzemanyag 7%-át, 2020-ra pedig 20%-át alternatív forrásokból biztosítják. [42] 2002. augusztus 26. és szeptember 4. között rendezték meg a johannesburgi

konferenciát, ahol értékelték a Riói Konferencia óta eltelt időszak eredményeit, és megállapították, hogy a globális katasztrófák elkerüléséhez - többek között a megújulók területén – a jelenleginél nagyobb erőfeszítésre van szükség.

8. A megújulók aktuális helyzete és a jövőre vonatkozó célkitűzések A megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket csak mérsékelten használják ki a tagállamok. Az alternatív energiaforrások az Európai Unión belül átlagosan az energiafogyasztás 6%-át, a villamosenergia-termelésnek pedig 14%-át adják. [7] Jelenleg Ausztriában, Svédországban és Portugáliában a legnagyobb a megújuló energiaforrások részaránya, ami többnyire földrajzi és időjárási tényezőkkel magyarázható. Ausztriában és Svédországban elsősorban a folyók hegyvidéki szakaszára épített vízerőművek játszanak fontos szerepet az áramtermelésben, Portugáliában pedig a napelemek töltik be ugyanezt a szerepet. A megújulók arányának alakulása azonban más tényezőktől is függ. Ezt bizonyítja, hogy az Egyesült Királyság földrajzi adottságai hasonlóak Svédországéhoz, a megújulók aránya ott viszont alig éri el a 2%-ot, valamint az, hogy Görögországban a napsütésre vonatkozó adatok közel állnak a Portugáliában mért értékekhez, ott azonban a megújulók aránya mindössze 9%. A prognózisok szerint ezek az arányok 2010-ig jelentősen meg fognak

változni:

Görögországban

az és

Egyesült

Dániában

Királyságban

pedig

nyolcszorosára,

háromszorosára

növelik

Németországban, majd

a

megújuló

energiaforrások részesedését. [58] Az 1996-ban kiadott Zöld Könyv az alternatív energiaforrások fejlesztésével foglalkozik. 1998-ban kiadták a stratégiai fejlesztési programot tartalmazó Fehér Könyvet is. A program fő célja, hogy 2010-re a megújuló energiaforrások részesedését a

30


tagállamokban kétszeresére, kb. 12%-ra, a megújulók felhasználásával előállított villamos energia arányát 14-ről 22%-ra, a bioüzemanyagok arányát pedig 7%-ra növeljék. [71] A koncepció a megújuló energiaforrások körébe sorolja a napenergiát, a szél- és vízenergiát, a biomasszát és a geotermikus energiát. A fejlesztési politika által kilátásba helyezett átfogó intézkedések kiterjednek az energiapiac, a környezetvédelem, az agrárgazdaság, a regionális és vidékfejlesztési politika, a munkaerő-gazdálkodás, az adózási és versenyszabályok, a kutatás és fejlesztés, valamint az oktatás területeire is. Átfogó program kidolgozására azért volt szükség, mert a tagállamokban az alternatív energiaforrások aránya 1990-1995 között 5%-ról mindössze 5.3%-ra növekedett.

9. Az alternatív energiaforrások szerepe az Európai Unión belül 9.1. Biomassza A tagállamokon belül a megújuló energiaforrások hasznosításának fellendítésében a biomasszának van a legfontosabb szerepe, ezért ezt a szektort részletesen elemzem. A szilárd biomassza, a bioüzemanyagok és a biogáz Európai Unióban betöltött szerepének ismertetését követően összefoglalom a biomassza-hasznosítás tekintetében legjelentősebb tagállamok által elért eredményeket, valamint az ő esetükben a biomassza hasznosítás ösztönzésére használt eszközöket. Az elemzésből kiderül, hogy jelentős mértékű biomassza hasznosítás elsősorban azokban a tagállamokban valósult meg, ahol azt politikailag is támogatják. 9.1.1. Szilárd biomassza A tagállamok elsődleges energiafogyasztásán belül a megújuló energiaforrásokból előállított energia 58%-a szilárd biomasszából származik. [69] Az Európai Unió 100 millió hektárnyi erdős területtel rendelkezik, melyből jelentős mennyiségű biomasszát lehetne kiaknázni, a tagállamok azonban nem használják ki eléggé a meglévő lehetőségeket. A biomasszából kinyert energia legnagyobb részét hő előállítására fordítják, de jelentős a belőle termelt villamos energia mennyisége is.

31


9.1.1.1. A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései Az alábbi ábra a szilárd biomassza termelésérték aktuális tendencia szerinti alakulását veti össze a Campaign for Take Off és a Fehér Könyv által kitűzött célértékkel. 1. Ábra: A szilárd biomassza-termelés aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2003-ra és a 2010-re kitűzött célértékekkel

Forrás: EurObserv’ER: The 2002 overview of renewable energies, 57. old. Az ábrán a zöld szín jelzi a Campaign for Take Off által 2003-ra és a Fehér Könyvben 2010-re megfogalmazott célt, a piros pedig az aktuális tendenciát. A feltűntetett értékek Mtoe mértékegységben vannak megadva. A Campaign for Take Off 2003-ig 52 Mtoe, a Fehér Könyv 2010-ig 100 Mtoe energia előállítását tűzte ki célul biomassza felhasználásával. Az elsőt sikerült teljesíteni, a második megvalósítása az EurObserv’ER prognózisa szerint azonban meg fog hiúsulni. Az előrejelzés szerint 2010-ig mindössze 62 Mtoe-t sikerül majd megtermelni. Ahhoz, hogy a kitűzött célt elérjék, elsősorban a szilárd biomasszából előállított villamos energia mennyiségének növelésére lenne szükség.

32


9.1.2. Bioüzemanyagok Az Európai Unió bioüzemanyag-gyártását vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy az ágazat az 1990-es évek eleje óta lendületesen fejlődik. Az alábbi táblázatok a 2000-es évre vonatkozó gyártási adatokat tartalmazzák. 4. Táblázat: A 2000-ben gyártott

5. Táblázat:

bioetanol mennyisége

A 2000-ben gyártott biodízel mennyisége

2000-ben gyártott Tagállam bioetanol (tonna) Franciaország 91 000 Spanyolország 80 000 Svédország 20 000 Összesen 191 000 Forrás: EurObserv’ER: The 2002 overview of renewable energies, 40. old.

2000-ben gyártott Tagállam biodízel (tonna) Franciaország 328 600 Németország 246 000 Olaszország 78 000 Ausztria 27 600 Belgium 20 000 Összesen 700 200 Forrás: EurObserv’ER: The 2002 overview of renewable energies, 41-42. old.

A tagállamok által előállított bioetanol mennyisége 1993 és 2000 között 47 500 tonnáról 191 000 tonnára nőtt. Mint ahogy az a táblázatból is kiderül, a legfőbb gyártó Franciaország, amely 91 000 tonna bioetanolt állított elő 2000-ben. A második helyen Spanyolország áll 80 000 tonnával, majd azt követi Svédország 20 000 tonnával. A biodízel esetében még ennél is látványosabb fejlődésnek lehetünk tanúi. Előállításával öt tagállamban foglalkoznak. Ezekben az országokban erős az a mezőgazdasági lobbi, amely a biodízel használatát ösztönzi, valamint adókedvezményben részesülnek azok a kísérleti telepek, ahol biodízel termeléssel foglalkoznak. Enélkül az adókedvezmény nélkül a biodízel gyártása kétszer-háromszor többe kerülne, mint a hagyományos üzemanyagok előállítása. Az előállított mennyiség 1992 és 2000 között 55 000 tonnáról 700 200 tonnára nőtt. Ezen a téren is Franciaország áll az élen 328 600 tonna gyártásával, a második helyet pedig Németország birtokolja 246 000 tonnával, majd azt követi Olaszország, Ausztria és Belgium. 33


9.1.2.1. A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései Az alábbi ábra a bioüzemanyag termelésértékek aktuális tendencia szerinti alakulását veti össze a Campaign for Take Off és a Fehér Könyv által kitűzött célértékkel. 2. Ábra: A bioüzemanyag-termelés aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2003-ra és a 2010-re kitűzött célértékekkel

Forrás: EurObserv’ER: The 2002 overview of renewable energies, 42. old. Az ábrán a világoszöld szín jelzi a Campaign for Take Off által 2003-ra és a Fehér Könyvben 2010-re megfogalmazott célt, a sötétzöld pedig az aktuális tendenciát. A feltűntetett értékek millió tonnában vannak megadva. A Campaign for Take Off 2003-ig 5 millió tonna, a Fehér Könyv 2010-ig 17 millió tonna bioüzemanyag előállítását tűzte ki célul. 2003-ig csupán 4,8 millió tonna bioüzemanyagot állítottak elő az Európai Unióban, így nem teljesítették a kitűzött célt. Az EurObserv’ER prognózisa szerint ha a tagállamok a jelenlegi termelési ütemet tartják, akkor a Fehér Könyv célkitűzését sem tudják majd teljesíteni.

34


9.1.3. Biogáz Unió szerte több mint 4 000 helyen foglalkoznak biogáz előállításával. A legjelentősebb biogáz lelőhelyek a városi szennyvíztelepek, számuk 1 600-1 700 közé tehető. A második legnagyobb lelőhelyek a farmok, ahol az állati trágyát hasznosítják. A villamos energia előállítása szempontjából a hulladéktároló központok, a hőtermelésre vonatkozólag pedig az ipari szennyvíztelepek a legfontosabbak. Az előbbiből kb. 450, az utóbbiból pedig 420 telepen foglalkoznak biogáz termeléssel. Az alábbi táblázat az Európai Unió biogáz termelésének 2001-es és 2002-es adatait, valamint a változás százalékos értékeit tartalmazza. 6. Táblázat: A 2001-ben és 2002-ben megtermelt biogáz mennyisége tagállamokra lebontva 2001-ben 2002-ben Tagállam előállított előállított mennyiség (ktoe) mennyiség (ktoe) Nagy Britannia 904 952 Németország 600 659 Franciaország 196 310 Spanyolország 134 168 Olaszország 153 155 Hollandia 161 134 Svédország 112 115 Dánia 73 62 Ausztria 56 59 Belgium 45 56 Görögország 33 42 Írország 28 28 Finnország 18 18 Luxemburg 2 2 Portugália 1 2 Összesen 2 516 2 762 Forrás: EurObserv’ER: Biogas Barometer, 46. old.

Változás (%)

25,0 28,7 0,0 0,0 0,0 100,0 9,8

Az Európai Unión belül 2002-ben 2 762 ktoe nyers biogázt állítottak elő, ami a 2001-es értékkel összevetve 9,8%-os növekedést jelent. Az előállított mennyiséget tekintve Nagy Britannia jár az élen, ahol 2002-ben 952 ktoe biogázt termeltek. Németország

35


birtokolja a második helyet 659 ktoe-vel, Franciaország pedig a harmadikat. Az utóbbi esetében könyvelhették el a legnagyobb mértékű növekedést 2001-hez képest. Az alábbi táblázat az egyes tagállamok által, biogáz felhasználásával előállított villamosenergia- és hőenergia-mennyiség értékeit tartalmazza a 2002-es évre vonatkozólag. 7. Táblázat: Biogázból termelt villamos energia és hő mennyisége az egyes tagállamokban, 2002-ben Villamos energia Hőenergia (ktoe) (ktoe) Németország 185 168 Nagy Britannia 244 55 Franciaország 35 59 Hollandia 24 34 Olaszország 52 0 Spanyolország 33 11 Dánia 18 19 Svédország 2 24 Ausztria 18 6 Belgium 11 1 Írország 6 3 Finnország 2 3 Görögország 0 6 Luxemburg 1 2 Portugália 1 1 Összesen 632 392 Forrás: EurObserv’ER: Biogas Barometer, 51. old. Tagállam

Összesen 353 299 94 58 52 44 37 26 24 12 9 5 6 3 2 1 024

A táblázat adataiból kiderül, hogy a 2002-ben előállított 2 762 ktoe-nek csak egy részét, 1 024 ktoe-t hasznosítottak energiatermelésre, aminek 61,7%-ából villamos energiát, 38,3%-ából pedig hőt állítottak elő. A termelés fellendítésére jelentős számú biogáz projekt megvalósítását tervezik. Ausztriában például 25 projektet szeretnének végrehajtani az elkövetkező három év alatt. Ezt elősegíti, hogy a befektetőket több oldalról is támogatják: egyrészt a befektetés 25%-ának megfelelő segélyben részesítik őket, másrészt magasabb áron veszik át tőlük a villamos energiát.

36


9.1.3.1. A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései Az alábbi ábra a biogáz termelésérték aktuális tendencia szerinti alakulását veti össze a Campaign for Take Off és a Fehér Könyv által kitűzött célértékkel. 3. Ábra: A biogáz-termelés aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2003-ra és a 2010-re kitűzött célértékekkel

Forrás: EurObserv’ER: Biogas Barometer, 55. old. Az ábrán a zöld szín jelzi a Campaign for Take Off által 2003-ra és a Fehér Könyvben 2010-re megfogalmazott célt, a kék színű vonalak pedig a jövőre vonatkozó háromféle prognózist jelölik. A feltűntetett értékek Mtoe mértékegységben vannak megadva. A Campaign for Take Off 2003-ig 2,25 Mtoe, a Fehér Könyv 2010-ig 15 Mtoe biogáz előállítását tűzte ki célul. Az első célkitűzést sikerült teljesíteni, hiszen a tagállamok 2003-ig 2,7 Mtoe biogázt állítottak elő. A jövőre vonatkozólag három prognózist állítottak fel háromféle növekedési ütemmel kalkulálva (10%, 20%, 30%). Ezek közül csak a 30%-os növekedési ütemet alapul vevő forgatókönyv szerint sikerül a 2010-re kitűzött célt megvalósítani.

37


9.1.4. A biomassza hasznosításban élen járó tagállamok eredményei és az általuk felhasznált eszközök A biomassza hasznosítás tekintetében Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Spanyolország és Svédország járnak az élen a tagállamok közül. Az alábbiakban az általuk elért eredményeket, valamint azokat az eszközöket ismertetem, amelyek alkalmazásának a siker köszönhető. 9.1.4.1. Ausztria Ausztria szegény fosszilis energiahordozókban, ezért az energiaellátás biztonságának megőrzéséhez fontos az energiahatékonyság növelése és az import csökkentése a megújuló energiaforrások fokozottabb kihasználásán keresztül. Mivel területén kiterjedt erdős területek találhatók, a biomassza kiaknázásának lehetőségei kiemelkedően jók. Ebben a tagállamban hagyománya van ezen energiaforrás alkalmazásának, hasznosítása már évszázadokkal ezelőtt megkezdődött. Az utóbbi években nagymértékű fellendülésnek lehettünk tanúi, 1993 és 1998 között - elsősorban a távfűtésben való alkalmazásnak és tüzelőanyagként való hasznosításnak köszönhetően – 62%-kal nőtt a biomasszából előállított energia mennyisége. [9] A biomassza térnyerését a kormány nemzeti, regionális és helyi szinten is aktívan támogatja. A nemzeti szintű támogatások a költségek 10-30%-át, a regionális támogatások pedig a kiadások egyharmadát fedezik. A regionális és a helyi szintű programok elsősorban a háztartásoknak nyújtanak segítséget ahhoz, hogy csatlakozhassanak a távfűtési rendszerhez. A biomassza felhasználásához szükséges technológia Ausztriában megfelelő fejlettségű, ami nagymértékben az egyetemek és az ipar támogatásának köszönhető. A kormány hangsúlyt fektet a kommunikációra, az információáramlás biztosítására és a képzésre. Az ezekből fakadó anyagi terhet többek között az 1996-ban bevezetett energia adó bevételeiből fedezik, amely nem csak az ipari, hanem a kisebb méretű felhasználókra is vonatkozik.

38


9.1.4.2. Dánia Dániában 1993 és 1996 között a biomasszából előállított energia mennyisége 189%-kal nőtt. [9] A biomasszát fűtésre már régóta alkalmazzák, az utóbbi időben azonban egyre elterjedtebbé vált ezen energiaforrás villamos energia előállítására való felhasználása is. Az országban jelentős mértékben elterjedt kombinált hő- és villamosenergia-termelő rendszerekben - melyek alkalmazásával már nem csak hő, hanem elektromos áram is előállítható – a termeléshez elsősorban szalmát, fát, fahulladékot és földgázt használnak. A biomassza ilyen mértékű hasznosítása jelentős mértékben köszönhető a kormány támogatásának, amely: •

1996-ban elindította az Energy 21 akciótervet, melynek egyik célja a szén-dioxid kibocsátás 20%-os csökkentése az 1998-as szinthez képest. Ennek megvalósításához javasolja a biomassza energiaforrásként való alkalmazásának kiterjesztését, elsősorban a villamosenergia-termelésben való felhasználásának növelését. Szintén fontosnak tartja a biomassza kombinált hő- és villamosenergia-termelő rendszerekben való alkalmazásának fokozását.

•

1992-ben létrehozott egy alapot, ami támogatja a távfűtéses rendszerek biomasszával működő kombinált hő- és villamosenergia-termelő rendszerekké történő átalakítását, fedezve a költségek 10-25%-át.

•

Segélyben részesíti azokat, akik megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projekteket dolgoznak ki, demonstrációs tevékenységet folytatnak és elősegítik a technológiák terjesztését. 1993-ban hatályba helyezte a Biomassza Megállapodást, amely kötelezi a közműveket, hogy villamos energia termeléséhez a korábbiakhoz képest nagyobb mennyiségű szalmát és fahulladékot használjanak fel.

•

Adómentességet biztosít a biomassza felhasználók részére a szén-dioxid adó alól.

9.1.4.3. Finnország Finnország elsősorban kiterjedt biomassza készleteinek köszönhetően vált vezető hatalommá Európában a megújuló energiaforrások hasznosítását tekintve. A biomassza jelentős része a papíriparból származik. A kombinált hő- és villamosenergia-termelő

39


rendszerek Dániához hasonlóan Finnországban is elterjedtek, hőt és elektromos áramot szolgáltatnak a háztartások és az ipari felhasználók számára, elsősorban mezőgazdasági biomassza és fahulladék elégetésén keresztül. A távfűtéses rendszert szintén széles körben használják, a lakosság fele már csatlakozott a hálózathoz. Itt is megfigyelhető a biomassza tüzelőanyagként történő hasznosításának folyamatos növekedése. 1993 és 1999 között 47%-kal nőtt a biomasszából előállított energia mennyisége. Az ország energiastratégiája kiemelten foglalkozik a biomassza használatának fellendítésével: •

Az 1994-ben indított nemzeti biomassza stratégia célja, hogy a felhasználást 2005-ig 25%-kal növelje az 1992-es szinthez képest.

•

Az 1999-ben meghirdetett megújuló energiaforrásokra vonatkozó akcióterv célja, hogy 2010-ig 50%-kal növelje a megújuló energiaforrások, elsősorban a biomassza kiaknázását az 1995-ös értékhez képest, amikor is az alternatív energiaforrások 20%-ot képviseltek az elsődleges energiakeresleten belül. [9]

•

A kormány a biomassza térnyerését elsősorban az adórendszeren és a kutatásfejlesztés támogatásán keresztül ösztönzi. Az 1990-ben bevezetett szén-dioxid adó, és az ezt 1994-ben felváltó kombinált szén-dioxid és energia adó nem vonatkozott a megújuló energiaforrásokra. 1997-ben ennek helyébe a villamos energiára kivetett adó lépett. A megújuló energiaforrásokból termelt elektromos áram forgalmazói számára az állam visszafizetett egy bizonyos összeget. Az 1 MW-nál kisebb kapacitású biomassza üzemek által fizetendő értéknövekedési adót is csökkentették. Jelentős összeget biztosítanak a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztésre, valamint az ezeket hasznosító új üzemek létrehozására, aminek köszönhetően egy erős hazai biomassza piac jött létre, és a biomassza export is dinamikusan nő.

•

A regionális energia ügynökségek a nemzeti energetikai információs központokkal szorosan együttműködve gondoskodnak a biomasszával kapcsolatos információk terjesztéséről. Ezek a szervezetek más tagállamok ügynökségeivel is kapcsolatban állnak, így biztosítva, hogy minél többen szerezzenek tudomást Finnország biomassza kapacitásáról.

40


9.1.4.4. Franciaország Franciaországban a biomasszát elsősorban házak fűtésére használják. 1993 és 1998 között 113%-kal nőtt a biomasszából előállított energia mennyisége. [9] A fejlődés elsősorban annak az 1995 és 1998 között megvalósított tervnek köszönhető, melyet a környezet és az energiaforrások fenntarthatóságával foglalkozó állami ügynökség, az ADEME dolgozott ki. A terv keretében 188 új kazánház kezdte meg működését 1999-ben, és a biomasszával működő távfűtéses rendszer is terjeszkedik. A rendszerbe történő befektetésekhez helyi szinten segélyt lehet igényelni, valamint szert lehet tenni a nemzeti és az uniós alapokból származó támogatásokra is. 9.1.4.5. Németország Németországban a fatüzelésű kombinált hő- és villamosenergia-termelő rendszerek térnyerése figyelhető meg elsősorban az erdőkkel sűrűn borított déli régióban, többek között Bajorországban. Utóbbi felszínének 35%-át erdő borítja. A fát már hosszú ideje használják fűtési célokra, újabban azonban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a villamos energia fa felhasználásával történő előállítása is. 1999-ben megközelítőleg 100 biomasszával működő távfűtési rendszer üzemelt ezen a területen, amiből 16 kombinált hő- és villamosenergiatermelő rendszer volt. Utóbbiak az energia előállításához elsősorban szalmát és fát használnak fel. Mindezeknek köszönhetően Németországban 1993 és 1999 között 61%-kal nőtt a biomasszából előállított energia mennyisége. [9] A német kormány energiapolitikája jelentős mértékben hozzájárul a biomasszahasznosítás fellendítéséhez. 1970 óta jelentős összeget fektettek be többek között olyan technológiák fejlesztésébe, mint a biomassza begyűjtése, abból üzemanyag előállítása, annak gázzá alakítása. Szintén a biomassza térnyerését segíti, hogy a tagállamban működő feed-in law rendszert felülvizsgálták, és 2000 áprilisára átalakították. Ennek köszönhetően a biomassza felhasználásával előállított villamos energia átvételi ára sokkal előnyösebbé vált a termelők számára. A szektor fejlődését szolgálják a helyhatósági tanácsadó központok is, melyek információval látják el az érdeklődőket.

41


9.1.4.6. Spanyolország Spanyolországban a biomassza hasznosítása - elsősorban a villamosenergia-termelés során történő alkalmazása - egyre jelentősebbé válik. A garantált piacnak és a segélyeknek köszönhetően egyre több közepes méretű hő-, illetve elektromos áram termelésére alkalmas, biomasszával működő üzem kezdi meg működését a tagállamban. Az energiaültetvények száma is folyamatosan emelkedik. 1993 és 1999 között 89%-kal nőtt a biomasszából előállított energia mennyisége. [9] A megújulók használatát mind nemzeti, mind regionális szinten erőteljesen támogatja a kormány. Az 1991-2000-es energiahatékonyságra és energia-megtakarításra vonatkozó nemzeti program (Energy Saving and Efficiency Plan, PAEE) célja az volt, hogy a megújulók használatát 2000-ig 1,1 Mtoe-vel növeljék. A PAEE által nyújtott támogatás nem volt elegendő a biomassza projektek megfelelő finanszírozására, ezért a szektornak nyújtandó segély összegét 1996-ban felemelték. 9.1.4.7. Svédország A biomassza villamosenergia-termelésére történő felhasználása hagyományokkal rendelkezik Svédországban, a tagállam világviszonylatban vezető szerepet tölt be ezen a téren. Az ilyen típusú villamos energia fedezi az ország szükségleteinek 2,5%-át. Az áram legnagyobb részét kombinált hő- és villamosenergia-termelő rendszerekben termelik. Szintén régóta hasznosítják a biomasszát tüzelőanyagként. A távfűtéses rendszer használata egyre elterjedtebbé válik a tagállamban, a háztartások egyharmada már csatlakozott hozzá. A biomassza hasznosítása a rendszer üzemeiben egyre nagyobb mértéket ölt, ma már a felhasznált energiaforrások több mint 50%-át teszi ki. [9] A kormány évente körülbelül 35 millió eurót fektet be a biomassza hatékonyabb hasznosítására vonatkozó kutatási és fejlesztési programokba. energiaadók bevezetése szintén a biomassza térnyerését segítette.

42

A szén-dioxid és más


9.2. Geotermikus energia Az Európai Unióban a geotermikus energiát felhasználják villamos energia és hő termelésére is, segítségével 2002 végéig 883,3 MW villamos energiát és 4 332 MW hőenergiát állítottak elő. 9.2.1. Villamosenergia-termelés Az alábbi táblázat a geotermikus energia felhasználásával előállított villamos energia 2001-es és 2002-es termelési adatait ismerteti. 8. Táblázat: Geotermikus energia felhasználásával előállított villamos energia mennyisége 2001-ben és 2002-ben 2001-es villamosenergia2002-es villamosenergiatermelés (MW) termelés (MW) Olaszország 785,0 862,0 Portugália 16,0 16,0 Franciaország 4,3 4,3 Ausztria 1,0 EU-15 összes 805,3 883,3 Forrás: EurObserv’ER: Geothermal Energy Barometer, 37. old. Tagállam

A geotermikus energiából termelt villamos energia tekintetében Olaszország áll az élen, a termelés kb. 98%-a onnan származik. Ez a tagállam az egyetlen, amely 2002-ben a geotermikus szektort jelentősen fejlesztette. Ennek köszönhetően 2002-ben 862 MW villamos energiát állítottak elő ezen energiaforrás felhasználásával a 2001-es 785 MW értékkel szemben. Olaszországon kívül ezen a téren a tagállamok közül említésre méltó Portugália, Franciaország és Ausztria. 9.2.2. Hőenergia-termelés Hőt geotermikus energiából közvetlenül és hőszivattyúk alkalmazásával is ki lehet nyerni.

43


9.2.2.1. Közvetlen hasznosítás Az alábbi táblázat a tagállamok által geotermikus energiából közvetlen hasznosítás útján előállított hő mennyiségére vonatkozó adatokat tartalmazza a 2001-es és 2002-es évekre vonatkozólag. 9. Táblázat: A geotermikus energiából közvetlen hasznosítás útján előállított hő mennyisége 2001-ben és 2002-ben 2001-ben előállított hőmennyiség (MW) Olaszország 426,2 Franciaország 327,6 Ausztria 63,8 Németország 70,5 Görögország 56,7 Svédország 47,0 Portugália 5,5 Dánia 4,0 Belgium 3,9 Egyesült Királyság 2,3 Írország 0,7 EU-15 összes 1 008,2 Forrás: EurObserv’ER: Geothermal Energy Barometer, 40. old. Tagállam

2002-ben előállított hőmennyiség (MW) 426,2 330,0 92,5 70,5 69,0 47,0 5,5 4,0 3,9 2,3 0,7 1 051,6

Közvetlen hasznosítás útján 1 051,6 MW hőenergiát állítottak elő az Európai Unióban 2002-ben, ami 4,3%-kal meghaladja a 2001-es értéket. Az előállított hőmennyiség tekintetében Olaszországé a vezető szerep, őt követi Franciaország, Ausztria és Németország. Ezt a módszert többek között házak, melegházak fűtésekor alkalmazzák. 9.2.2.2. Hőszivattyú alkalmazásával történő hőenergia-termelés Az alábbi táblázat a tagállamok hőszivattyú-kapacitására vonatkozó 2001-es és 2002-es adatokat tartalmazza.

44


10. Táblázat: A tagállamok 2001. és 2002. évi hőszivattyú-kapacitása Tagállam 2001-es kapacitás (MW) 2002-es kapacitás (MW) Svédország 882,0 1056,0 Németország 533,2 587,6 Franciaország 453,0 541,0 Ausztria 540,0 590,0 Finnország 296,0 320,0 Dánia 80,4 86,4 Hollandia 47,8 62,4 Belgium 21,0 22,5 Írország 7,0 10,0 Görögország 2,0 2,0 Egyesült Királyság 0,6 1,6 Olaszország 1,2 1,2 EU-15 összes 2 864,2 3 280,7 Forrás: EurObserv’ER: Geothermal Energy Barometer, 42. old. Mint ahogy azt a táblázat adatai igazolják, 2001-ben a tagállamok 2 864,2 MW hőenergiát, 2002-ben pedig 3 280,7 MW hőenergiát állítottak elő geotermikus energiából hőszivattyúk alkalmazásával. Ezen a téren Svédország áll az élen, azt követi Németország, majd Franciaország. Körülbelül 356 000 hőszivattyút működtetnek az Európai Unióban. A legnagyobb kapacitással és a legtöbb hőszivattyúval (176 000 db) Svédország rendelkezik, azt követi Németország (73 455 db), a harmadik helyen pedig Franciaország (36 500 db) áll. 9.2.3. A Fehér Könyv célkitűzései Az alábbi két ábra közül az első a villamos energia termelésértékek aktuális tendencia szerinti alakulását veti össze a Fehér Könyv által kitűzött célértékkel, a második pedig a hőenergiára vonatkozólag teszi ugyanazt.

45


4. Ábra: A villamosenergia-termelés

5. Ábra: A hőenergia-termelés

aktuális tendencia szerinti alakulásának

aktuális tendencia szerinti alakulásának

összevetése a 2010-re kitűzött célértékkel

összevetése a 2010-re kitűzött célértékkel

Forrás: EurObserv’ER: Geothermal Energy Barometer, 48. old.

Forrás: EurObserv’ER: Geothermal Energy Barometer, 48. old.

Az ábrákon a piros szín jelzi a Fehér Könyvben 2010-re megfogalmazott célt, a zöld pedig az aktuális tendenciát. A feltűntetett értékek MW-ban vannak megadva. A Fehér Könyv szerint 2010-ig 1 000 MW villamos energiát kell geotermikus energia felhasználásával előállítani. Olaszországban, Portugáliában és Franciaországban jelentős erőfeszítéseket tesznek a kapacitások növelésére. Az olaszok 946 MW, a portugálok 45 MW, a franciák pedig 36 MW elérését tűzték ki célul 2010-ig. Ezt figyelembe véve a prognosztizált érték 1 027 MW, ami 27 MW-al meghaladja a kitűzött célértéket. A hő termelésére vonatkozólag a Fehér Könyv 2010-re 5 000 MW energia előállítását írja elő, amely megvalósulásához a két módszernek egyenlő arányban kéne hozzájárulnia. A geotermikus energiára vonatkozó barométer szerint 2010 végéig 8 480 MW hőenergiát termelnek majd a tagállamok, ami jóval meghaladja a kitűzött célt, de a két módszer aránya eltérő lesz: a hőenergia 83%-át hőszivattyúk segítségével állítják majd elő és mindössze 17%-át nyerik ki közvetlenül. [66]

46


9.3. Napenergia Az Európai Unió napenergia hasznosításának elemzésekor az alábbiakban külön vizsgálom a napkollektorok és a napelemek piacát. 9.3.1. Napkollektor Az alábbi ábra az Európai Unió napkollektor kapacitásának 1993 és 2002 közötti időszakra vonatkozó alakulását vázolja fel. 6. Ábra: Az Európai Unió napkollektor kapacitásának változása (1993-2002)

Forrás: EurObserv’ER: Solar Thermal Barometer, 45. old. Mint ahogy azt az ábra is mutatja, az ágazat 1993 óta 2001-ig folyamatos növekedést produkált, legjobb teljesítményét 2001-ben érte el. Németország vezető szerepet tölt be a napkollektorok piacát tekintve, ezért az ott lezajló folyamatok erőteljesen kihatnak a szektor egészének fejlődésére. A 2002-es visszaesés összefügg a német gazdaság általános recessziójával. Az alábbi táblázat a tagállamok 2001-es és 2002-es évi új- és összes kapacitásának adatait tartalmazza.

47


11. Táblázat: A tagállamok napkollektor kapacitása 2001-ben és 2002-ben 2001-es új 2001-es 2002-es új 2002-es kapacitás összkapacitás kapacitás összkapacitás Németország 925 520 4 119 050 574 060 4 715 110 Görögország 175 000 2 807 200 152 000 2 850 200 Ausztria 169 120 2 370 960 171 000 2 541 960 Franciaország 46 000 660 000 62 000 670 000 Olaszország 55 000 363 050 57 000 408 450 Hollandia 49 460 330 800 53 300 395 190 Dánia 26 550 287 780 6840 290 320 Spanyolország 44 250 252 240 50 250 282 380 Egyesült Királyság 25 230 175 920 25 500 203 420 Portugália 6 000 210 900 6 000 199 900 Svédország 24 760 186 130 19 190 199 250 Finnország 1 110 47 550 2 000 43 250 Belgium 5 220 36 455 5 250 41 320 Írország 270 3 300 865 4 170 EU-összes 1 553 490 11 851 335 1 185 255 12 844 920 Forrás: EurObserv’ER: Solar Thermal Barometer, 44., 46. old. Tagállam

Németországban található az Unió kapacitásának 36,7%-a, ami 4,7 millió m2 –t tesz ki. 2002-ben 574 060 m2 új napkollektor kezdte meg ott a működését. Ez az érték messze elmarad a 2001-es 925 520 m2–től. A német napkollektor piac forgalma egy év alatt körülbelül 40%-kal esett vissza. Az Európai Unión belül a görögök rendelkeznek a második legnagyobb piaccal, 2,85 millió m2-rel. A 2002-es növekedés náluk is a 2001-es szint alatt maradt: 2002-ben 152 000 m2 napkollektort állítottak fel a 2001-es 175 000 m2–rel szemben. Harmadik helyen az osztrákok állnak 2,54 millió m2–rel. Ausztriára kevésbé fejtette ki negatív hatását a 2002-es visszaesés, ott kismértékű növekedés tapasztalható: 2001-ben 169 120 m2 napkollektort helyeztek üzembe, 2002-ben pedig 171 000 m2–t. 2003-ra vonatkozólag javulásra számítanak a szakértők. Németországban 20%-os növekedés várható. A kormány célja, hogy 2006-ig kapacitásuk elérje a 10 millió m2 –t. Ennek megvalósításához 35%-kal növelték a szektornak juttatandó segélyek összegét. Olaszországban 2003-ban 100 000 m2 új napkollektort kívánnak felszerelni. Ennek érdekében 2002 szeptemberében 16 millió eurós támogatást ítéltek meg a napkollektorok fejlesztésére. Franciaországban a 2003-as évre 25%-os növekedést prognosztizáltak. Spanyolországban és Hollandiában is törekednek a kapacitások bővítésére. [68]

48


9.3.1.1. A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései Az alábbi ábra a napkollektor kapacitás aktuális tendencia szerinti alakulását veti össze a Campaign for Take Off és a Fehér Könyv által kitűzött célértékkel. 7. Ábra: A napkollektor kapacitás aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2003-ra és a 2010-re kitűzött célértékekkel.

Forrás: EurObserv’ER: Solar Thermal Barometer, 54. old. Az ábrán a sárga szín jelzi a Campaign for Take Off által 2003-ra és a Fehér Könyvben 2010-re megfogalmazott célt, a piros szín pedig az aktuális tendenciát. A feltűntetett értékek millió m2 mértékegységben vannak megadva. A Campaign for Take Off 2003-ig 15 millió m2 napkollektor kapacitás kiépítését tűzte ki célul, a tagállamoknak azonban csak 14,2 millió m2-t sikerült megvalósítaniuk. A Fehér Könyv már 100 millió m2-nyi kapacitás létrehozását célozza, de a várható fellendülés ellenére szinte kizárt, hogy a tagállamok ezt teljesíteni tudják. A jelenlegi fejlődési ütem mellett ezt valószínűleg csak 2015-re sikerül majd elérni.

49


9.3.2. Napelem 2002-ben a világ napelem termelése 33,3%-kal nőtt. Az uniós szint 37,7%-os értékkel meghaladta a világátlagot és ezzel elérte a 391,64 MW-ot. [67] Az alábbi táblázat a tagállamok 2001. és 2002. évi napelem kapacitásának adatait tartalmazza. 12. Táblázat: A tagállamok 2001. és 2002. évi napelem kapacitása

Tagállam

2001-es kapacitás (MW)

2002-es kapacitás (MW)

Németország Hollandia Olaszország Spanyolország Franciaország Ausztria Svédország Finnország Egyesült Királyság Dánia Görögország Portugália Belgium EU összes 2 Forrás: EurObserv’ER: Photovoltaic Barometer, 48. old.

Növekedés mértéke (MW) 27 2 2 1 1 1

+ + + + + + + + +

39

+ + + + +1

Az Európai Unión belül Németország áll az első helyen a napelemek gyártását tekintve, melynek 2002-es kapacitása 278 MW volt. A németeket követik a hollandok, majd az olaszok. A növekedés mértékét tekintve is a németek érték el messze a legjobb eredményt. A tagállamok összes kapacitása 2002-re 107,21 MW-al nőtt a 2001-es értékhez képest. A tagállamok leginkább polikristályos cellák előállításával foglalkoznak, ezek teszik ki a termelés 56,4%-át. Második helyen a monokristályos cellák állnak és csak ezeket követik az amorf szilícium cellák. [67]

50


9.3.2.1. A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései Az alábbi ábra a napelem kapacitás aktuális tendencia szerinti alakulását veti össze a Campaign for Take Off és a Fehér Könyv által kitűzött célértékkel. 8. Ábra: A napelem kapacitás aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2003-ra és a 2010-re kitűzött célértékekkel.

Forrás: EurObserv’ER: Photovoltaic Barometer, 52. old. Az ábrán a sárga szín jelzi a Campaign for Take Off által 2003-ra és a Fehér Könyvben 2010-re megfogalmazott célt, a kék szín pedig az aktuális tendenciát. A feltűntetett értékek MW-ban vannak megadva. 2003-ig az Európai Unió 520 MW napelem kapacitást hozott létre, így a Campaign for Take Off által kitűzött 650 MW-os értéket nem sikerült elérni. A távolabbi jövőre vonatkozóan még eléggé eltérőek a vélemények. Egyes becslések szerint a jelenlegi fejlődési ütemet figyelembe véve 2010-re 1 400 MW lesz az ágazat teljes kapacitása. A legoptimistább prognózis szerint azonban – melyet az EPIA (European Photovoltaic Industry Association) tett közzé -, sikerül a tagállamoknak a Fehér Könyvben kitűzött cél megvalósítása, a 3 000 MW kapacitás létrehozása.

51


9.4. Szélenergia 2002-ben csaknem 25%-kal növekedett világszerte a szélenergia-felhasználás, az éves kapacitás 30 400 MW volt. A szélenergia 74%-át Európában hasznosítják, azon belül is az Európai Unió tagállamai járnak élen. 2002-ben ott hozták létre a világ új kapacitásainak 85,9%-át. [70] 2002 óta óriási technológiai fejlődésnek lehetünk tanúi az Európai Unióban a szélenergia szektor tekintetében. Egyrészt a szélturbinák egyre hatékonyabbá és versenyképesebbé válnak, másrészt a partmenti szélparkok kiépítése is megfelelő ütemben halad. Angliában két tengerparti területen újabb 60 szélerőmű felállítását tervezi a brit kormány. Az alábbi táblázat a tagállamok szélenergia kapacitására vonatkozó legfontosabb 2001-es és 2002-es adatokat tartalmazza. 13. Táblázat: A tagállamok 2001. és 2002. évi szélenergia kapacitásra vonatkozó adatai

Tagállam

2001-es 2002-es A összkapacitás összkapacitás bekövetkezett (MW) (MW) változás (%)

2001-ben előállított villamos energia (TW)

2002-ben előállított villamos energia (TW)

Németország 8 754 12 001 Spanyolország 3 244 4 144 Dánia 2 417 2 889 Olaszország 697 785 Hollandia 483 677 Egyesült 474 562 Királyság Svédország 280 310 Görögország 272 276 Portugália 125 179 Franciaország 94 153 Írország 125 138 Ausztria 83 127 Finnország 39 41 0,08 Belgium 18 34 0,05 Luxemburg 15 15 0,03 EU-összes 17 120 22 331 39,73 Forrás: EurObserv’ER: Wind Energy Barometer, 32., 34. old. Megjegyzés: A 2002-ben előállított villamos energia mennyiségére vonatkozó adatok becsült értékek

52


Németország rendelkezik a legnagyobb piaccal, teljes kapacitása 2002-ben 12 001 MW volt, ami több mint az egész Unió kapacitásának a fele. 2002-ben 3 247 MW újabb kapacitást hoztak létre. A kormány célja, hogy 2010-re elérjék a 20 000 MW-ot. Jelenleg a németek működtetik a világ legnagyobb, 3 MW teljesítményű generátorát. A legnagyobb, összesen 1200 MW teljesítményű géppark Alsó-Szászországban található. A tengerparti szélerőművek jelentősége igen nagy, de meg kell jegyezni, hogy az utóbbi években a hatékonyabb, már kis szélsebesség mellett is működő szélturbináknak köszönhetően megkezdődött a belső területek betelepítése is, így 1999-ben a kapacitás alig több mint 55%-a összpontosult a tengerparti tartományokra. [59] A második helyen Spanyolország áll, ahol 2002-ben 900 MW-al növelték eddigi kapacitásukat, és 2011-re 13 000 MW létrehozását tűzték ki célul. A szélenergia hasznosításában Dánia is fontos szerepet tölt be. Szélenergia-termelő kapacitásának zöme a tengerpart 10 km-es zónájában található. A 2002. június 19-én megkötött megállapodás értelmében a tíz évnél idősebb turbinákat újakra cserélték, új életre keltve ezzel a szektort. A 2003. január után üzembe helyezett turbinák által termelt villamos energia KWh-ként 1,3 eurócentes támogatásban, és környezetvédelmi bónuszban is részesül. Ezzel magyarázható, hogy 2002-ben 472 MW új kapacitást hoztak létre a 2001-es 120 MW-os értékkel szemben. Ezen felül Dánia birtokolja a világ legnagyobb partmenti szélparkját. A tagállam a szélenergia tekintetében a világ vezető hatalmává igyekszik válni. A tervek szerint 2030-ig az ország energiafelhasználásának 50%-át ebből az energiából fogják fedezni. 2002-ben az Európai Unió villamosenergia-fogyasztásának 1,5%-át, azaz 40 TW-ot fedeztek szélenergia felhasználásával. Az átlagtól legnagyobb mértékben Dánia tért el, ahol 2001-ben a teljes villamosenergia-termelés 13%-a, 2002-ben pedig már 18%-a származott szélenergiából. Németország is látványos eredményt ért el, ott az elektromos áram 3,5%-át állították elő ennek a megújuló energiaforrásnak a felhasználásával. 2010 végéig a tagállam a tervek szerint duplájára növeli ezt az értéket.

53


9.4.1. A Campaign for Take Off és a Fehér Könyv célkitűzései Az alábbi ábra a szélenergia-kapacitás aktuális tendencia szerinti alakulását veti össze a Campaign for Take Off és a Fehér Könyv által kitűzött célértékkel. 9. Ábra: A szélenergia-kapacitás aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2003-ra és a 2010-re kitűzött célértékekkel.

Forrás: EurObserv’ER: Wind Energy Barometer, 44. old. Az ábrán a kék szín jelzi a Campaign for Take Off által 2003-ra és a Fehér Könyvben 2010-re megfogalmazott célt, a piros szín pedig az aktuális tendenciát. A feltűntetett értékek MW-ban vannak megadva. A Campaign for Take Off 10 000 MW-os célkitűzését sikerült teljesíteni, hiszen a tagállamok 2003-ig 28 166 MW kapacitást hoztak létre. A Fehér Könyv 2010-re 40 000 MW elérését tűzte ki célul. Az EWEA (European Wind Energy Association) prognózisa szerint ezt az értéket már 2006-ra sikerül elérni, 2010-re pedig 90 000 MW-os kapacitás megvalósítása is kilátásba helyezhető. A „Wind Force 12” című riport szerint 2020-ra a 230 000 MW-ot is elérik a tagállamok, mellyel a villamosenergia-fogyasztás 12,5%-a fedezhető.

54


9.5. Vízenergia Az

Európai

energiamennyiséget

Unióban tekintve

az a

üzembe

megújuló

állított

kapacitást

energiaforrások

és

közül

a a

megtermelt vízenergia

a

legjelentősebb. A kis vízerőművek piacán az Unió vezető szerepet tölt be. A tagállamok többnyire már kihasználták azokat a helyeket, amelyek nagyméretű vízerőművek építésére alkalmasak, így napjainkban leginkább 10 MW-nál kisebb teljesítményű vízerőműveket helyeznek üzembe, valamint folyamatosan korszerűsítik a már meglévő berendezéseket. A kis vízerőmű rendszerek terjedését leginkább a hosszú és bonyolult adminisztrációs eljárások, valamint a tagállamok állandóan változó szabályozása akadályozza. Az alábbi táblázat a tagállamok 1999. és 2000. évi kis vízerőmű kapacitásának adatait ismerteti. 14. Táblázat: A tagállamok 1999-es és 2000-es kis vízerőmű potenciálja Tagállam 1999-es kapacitás (MW) 2000-es kapacitás (MW) Olaszország 2 209 2 229 Franciaország 1 977 2 018 Spanyolország 1 543 1 573 Németország 1 502 1 514 Svédország 1 050 1 062 Ausztria 848 866 Finnország 320 320 Portugália 280 286 Egyesült Királyság 160 162 Belgium 95 96 Írország 32 33 Görögország 48 50 Luxemburg 39 39 Dánia 11 11 Hollandia 2 2 EU-15 összes 10 116 10 260 Forrás: EurObserv’ER: The 2002 overview of renewable energies, 44. old. Megjegyzés: A 2000-es értékek becsült értékek az EurObserv’ER 2001-ben készített prognózisából A 2001-es EurObserv’ER prognózis szerint 2000 végére a tagállamok kapacitása elérte a 10 260 MW-ot. A meglévő kapacitás alapján Olaszország és Franciaország álltak az

55


élen. A kapacitások növelése terén viszont Spanyolország állt az első helyen 2000-ben, ahol 1999-hez képest 570 MW-nyi új kapacitást hoztak létre. 9.5.1. A Fehér Könyv célkitűzései Az alábbi ábra a vízenergia-kapacitás aktuális tendencia szerinti alakulását veti össze a Fehér Könyv által kitűzött célértékkel. 10. Ábra: A vízenergia-kapacitás aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2010-re kitűzött célértékekkel.

Forrás: EurObserv’ER: The 2002 overview of renewable energies, 45. old. Az ábrán a zöld szín jelzi a Fehér Könyvben 2010-re megfogalmazott célt, a piros szín pedig az aktuális tendenciát. A feltűntetett értékek MW-ban vannak megadva. A Fehér Könyv 2010-re 14 000 MW elérését tűzte ki célul. Az elmúlt években a kis vízerőművek kapacitása átlagosan 1,55%-kal nőtt évente. Ezt az értéket alapul véve a tagállamok csupán 12 000 MW létrehozására lesznek képesek.

56


10. A megújulókra vonatkozó direktívák az EU-ban 10.1. A 2001/77/EK Irányelv A 2001. szeptember 27-én elfogadott irányelv célja a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia versenyképességének növelése a nemzeti támogatási rendszerek harmonizálásán, a villamos energiát megújuló energiaforrások felhasználásával termelők hátrányos megkülönböztetésének korlátozásán, valamint a fogyasztói tudatosság növelésén keresztül. Az irányelv csak a közösségi célokat rögzíti, az azok eléréséhez szükséges intézkedések meghatározását a tagállamokra bízza. Kiemeli, hogy a 2010-es célkitűzés eléréséhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok nemzeti célértékeket tűzzenek ki, és az Európai Bizottság ellenőrizze ezen értékek betartását. A megújuló energiaforrások fejlesztésére nyújtott támogatásoknak összhangban kell lenniük a többi közösségi céllal. Egy bizonyos átmeneti időszakot követően szükséges egy közösségi támogatási keretrendszer létrehozása. Az irányelv kötelezi a tagállamokat arra, hogy biztosítsák a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia hálózatba történő bejutását, továbbítását és elosztását, valamint a villamos energia hálózatra adásakor lehetőség szerint részesítsék előnyben a megújuló energiaforrásokból előállított áramot. Az alternatív energiaforrásokból származó energiát tilos magasabb ár kiszabásával hátrányosan megkülönböztetniük. A tagállamok 2002. október 27-ig, majd azt követően minden ötödik évben kötelesek egy jelentést elfogadni, és nyilvánosságra hozni a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiára vonatkozó nemzeti célértékekről az azt követő tíz év villamos energia fogyasztás százalékos arányában. 2003. október 27-ig, majd azt követően minden második évben jelentést kell készíteniük arról, hogy a kitűzött célokat milyen eszközökkel kívánják elérni, és hogy addig milyen eredményeket sikerült megvalósítaniuk. 2004. október 27-ig a nemzeti jelentések alapján a Bizottságnak ki kell dolgoznia egy összefoglaló jelentést a tagállamok által elért eredményekről, valamint arról, hogy az addigi erőfeszítésekkel meg lehet e valósítani a 2010-es célt. Ha úgy találja, hogy az addigi

57


tendencia alapján nem valósul meg a kitűzött cél, módosítási javaslatokat nyújthat be a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez a nemzeti célértékekre vonatkozólag. A tagállamoknak 2003. október 27-ig kellett életbe léptetni azokat a törvényeket, szabályozásokat és adminisztratív rendelkezéseket, amelyek az irányelvnek való megfeleléshez szükségesek, valamint ugyanazon időpontig kellett a származási igazolásokat kiadni, melyek segítségével bizonyítani képesek, hogy adott mennyiségű villamos energia megújuló energiaforrásokból származik. Az Európai Bizottság 2005. október 27-ig köteles egy jelentés kiadására, melyben értékeli az egyes nemzeti támogatási rendszereket, valamint feltünteti a tagállamok által megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mennyiségét. Ha szükségesnek találja, javaslatot tehet az alternatív energiaforrásokból termelt villamos energia közösségi támogatási keretrendszerének kialakítására. Az

irányelv

mellékletében

hivatkozási

értékeket

találunk

a

megújuló

energiaforrásokból származó villamos energia nemzeti irányadó célértékeinek rögzítéséhez. A kitűzött célok nemzetenként eltérőek, ami akár a tagállamok között fennálló különbségek növekedéséhez is vezethet. [75] 10.2. A 2003/30/ EK Irányelv Az Európai Parlament és a Tanács által 2003. május 8-án elfogadott irányelv a közúti közlekedésben alkalmazott bioüzemanyagok használatát előmozdító intézkedéseket tartalmaz. Célja, hogy elősegítse az EU nemzetközileg vállalt környezetvédelmi kötelezettségeinek ellátását, a környezetbarát energiaellátás kialakítását és a megújuló energiaforrások

használatának

elterjedését.

Ehhez

a

fosszilis

üzemanyagok

bioüzemanyagokkal történő minél nagyobb arányú helyettesítésének ösztönzésén keresztül kíván hozzájárulni. A tagállamok közúti közlekedésben használt üzemanyagán belül a bioüzemanyagok részarányának 2005. december 31-ig minimum 2%-nak, 2010. december 31-ig pedig minimum 5,75%-nak kell lennie. Ezen célok eléréséhez az egyes tagállamokban nemzeti célértékeket kell meghatározni. 58


A tagállamok kötelesek minden év július 1. előtt a Bizottság részére jelentést benyújtani azokról az intézkedésekről, melyeket végre kívánnak hajtani a célértékek elérésének érdekében. Szintén be kell számolniuk azokról a biomassza készletekről, melyeket a közlekedési ágazaton kívül energetikai célokra használnak fel, valamint az értékesített bioüzemanyag mennyiségéről. 2006. december 31-ig, majd azt követően minden második évben a Bizottság köteles egy jelentést készíteni az Európai Parlament és a Tanács részére, melyben a tagállamok által elért eredményeket értékeli. A tagállamok legkésőbb 2004. december 31-ig kötelesek hatályba léptetni azokat a törvényeket, szabályozásokat és adminisztratív intézkedéseket, melyek az irányelv teljesítéséhez szükségesek. [64]

11. A megújuló energiaforrások térnyerését támogató eszközök 11.1. „Feed-in law” megállapodások A „feed-in law” rendszer bevezetésével kötelezik az üzemeket arra, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiából bizonyos mennyiséget egy előre meghatározott áron megvásároljanak. Bevezetése nagymértékben segítette a megújuló energiaforrásokból, elsősorban a szélenergiából termelt villamos energia térnyerését. 11.2. Tenderkiírás Alkalmazásával előre meghatározott mennyiségű megújuló energiákból termelt villamos energia támogatására nyílik lehetőség. A nyertes pályázó köteles az általa előállított villamos energiát a pályázatban kikötött áron értékesíteni. 11.3. Zöldbizonyítványok Zöldbizonyítványokat az állami hatóság állít ki a hálózatba kerülő megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia mennyiségének megfelelően. Az állam

59


meghatározza, hogy a villamos energia hány százalékának kell megújuló energiaforrásból származnia. A termelők ezeknek a bizonyítványoknak a segítségével tudják igazolni, hogy adott mennyiségű villamos energiát alternatív energiaforrások igénybevételével állítottak elő. Az áram megvásárlásakor a kereskedők kötelesek egy bizonyos mennyiségű zöldbizonyítvány megvételére is, így a termelők pótlólagos bevételhez jutnak, ami javítja a versenyképességüket. Ezt a rendszert bevezették Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Olaszországban és Svédországban is. A bizonyítványokkal történő kereskedelem már nemzetközi szinten is megvalósult. [58] 11.4. Garantált átvételi áras modell A nagykereskedők és a szolgáltatók kötelesek egy bizonyos mennyiségű alternatív energiaforrásokból származó áram átvételére, ami számukra többletköltséggel jár. Ebben a rendszerben az állam valamilyen formában megtéríti a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát kötelezően megvásárlók számára a tényleges piaci ár és a garantált átvételi ár különbözetét. Ez a modell bevezetésre került Németországban, Spanyolországban, Ausztriában, Franciaországban, Görögországban, Luxemburgban és Portugáliában, valamint 1999-ig Dániában is ezt alkalmazták. [58] 11.5. A fosszilis energiahordozókra kivetett adó A tagállamok azért vetettek ki ilyen típusú adót egyes energia-termékekre, hogy a bevételből

finanszírozhassák

bizonyos

környezetvédelmi

célok

megvalósítását.

Bevezetésével a káros gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve ilyen csökkentések pénzügyi támogatásának biztosítására törekednek. Legtöbbet az olaj használata után kell fizetni, ezt követi a földgáz és a szén. Egyes megújuló energiaforrások után nem kell adót fizetni, más alternatív források esetében pedig kisebb az adóteher, mint amit a hagyományos energiaforrásokra vetnek ki. Franciaországban például a bioüzemanyagokra jóval kisebb mértékű adót vezettek be, mint a hagyományos üzemanyagokra. Ennek köszönhetően a fosszilis üzemanyagok használata háttérbe szorult, a franciák a piac vezető hatalmává váltak. Napjainkig hét tagállamban vetettek ki adót szén-dioxid kibocsátásra, háromban pedig a kénes és a nitrózus gázok emisszióját próbálják ilyen módon csökkenteni. Elsőként 60


Finnországban és Svédországban vezettek be ilyen típusú adót még a kilencvenes évek elején, majd Dániában, Ausztriában és Hollandiában az évtized közepén. 1999-ben Németországban és Olaszországban, majd 2001-ben az Egyesült Királyságban is bevezetésre került a környezetvédelmi energia-adó. A szén-dioxid emisszió csökkentését célzó adót szén, lignit, tőzeg, illetve ezek származékainak használatára, valamint földgázra, kőolajra, fosszilis tüzelőanyagokból nyert etil- és metilalkoholra, nukleáris energiából előállított hő-, illetve villamos energiára, valamint a 10 MW-ot meghaladó kapacitással rendelkező hidroelektrikus berendezések felhasználásával termelt hő-, és villamos energiára vetnek ki. [76] Ez a típusú adó nem vonatkozik nyersanyagokra és megújuló energiaforrásokra. A tagállamok adóztatási rendszere ma még korántsem mondható egységesnek: különböző mértékű adót vetnek ki az egyes energiaforrások használatára, valamint más-más termékek számára biztosítanak adómentességet. 2003. márciusában az EU Tanácsa célként tűzte ki az energia-adók közösségi harmonizálását. A tervek szerint 2004-től új minimum adóértékeket vezetnek majd be. Az új szabályozás nem változtatja meg radikálisan a jelenlegi állapotot, hiszen az adók jelentős része már ma is magasabb, mint a jövőben bevezetésre kerülő értékek.

12. Közösségi Programok 12.1. Az 1998-2002-es ötödik K+F keretprogram Az Európai Parlament és a Tanács a 182/1999/EK határozatában fogadta el az 1998-2002-ig tartó ötödik keretprogramot, amely az energia területén megvalósítandó akciókat fogja össze. A program keretében 479 millió eurót szántak a megújuló energiaforrások és egyéb tisztább energiarendszerek fejlesztésére. Az akcióval olyan intézkedések és technológiák kidolgozását támogatták, amelyek összhangban állnak az energiapolitikai célokkal, elősegítik a környezet terhelésének csökkentését, a megújuló energiaforrások energiatermelésben történő szélesebb körű felhasználását, a költségek csökkentését és az ehhez szükséges technológiák kidolgozását. Többek között ezek közé sorolható az elektromos áram és a hőenergia biomasszából történő előállítása; a biomassza, a szél- és napenergia, a szoláris technológiák és napelemek fejlesztése; a decentralizált 61


áramfejlesztés megvalósítása; hibrid rendszerek létrehozása - vagyis a megújuló és a hagyományos energiák rendszerének kombinálása -, és az energiatárolási technológiák fejlesztése. [38] 12.2. SAVE Az 1991-ben kezdődött program az ésszerű energiahasznosítást segíti elő olyan intézkedések támogatásával, mint az energiamanagement javítása, energiahatékony infrastruktúra kialakítása, információcsere ösztönzése, tanulmányok készítése és az energiahatékonyság fejlesztését követő monitoring segítése. Beruházási támogatást a SAVE nem biztosít. A program folytatását, a SAVE II-t az 1996-2000-es időszakra fogadták el. 2000-ben integrálták az 1998-2002-es keretprogramba, 2003-tól pedig az Intelligent Energy for Europe részévé vált. 12.3. ALTENER Az 1993-1997 között érvényben lévő ALTENER programot a 93/500 Tanácsi Határozattal hozták létre. Célja a megújuló energiák hasznosításának növelése ezen energiaforrásokkal

kapcsolatos

információnyújtással,

promóciós

tevékenységgel

és

szabályozó intézkedések bevezetésével. Beruházási támogatást a SAVE-hez hasonlóan nem nyújt. Konkrét célkitűzései: •

a megújuló energiaforrások arányát az 1991-es 4%-os szintről 2005-ig 8%-ra emelni a teljes energiafelhasználáson belül,

•

megháromszorozni a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergiatermelést (a nagy vízerőművek kivételével),

•

a bioüzemanyagok 5%-os részesedésének biztosítása a teljes gépjárműüzemanyagfogyasztáson belül. [32] Mindezek eléréséhez segítette a piacteremtést az alternatív energiák számára, az új

piacok integrálását a belső energia-piacra, támogatta a helyi és regionális fejlesztési tervek megvalósítását, a tagállamok megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos infrastruktúra fejlesztő vagy építő kezdeményezéseit. Tréningeket, továbbképző programokat szervezett.

62


Támogatta minőségi termékek kialakítását, az információközlést és megfelelő információs hálózat kiépítését, valamint olyan tanulmányok elkészítését, amelyek műszaki szabványok meghatározásával, illetve a biomassza energetikai célú ipari felhasználásával foglalkoznak. 12.4. ALTENER II Az ALTENER II program - amely 1998 januárjától 2002 decemberéig volt érvényben - az ALTENER I folytatása. Elődjéhez hasonlóan ez is támogatta különböző tanulmányok elkészítését, normák és szabványok kidolgozását, valamint a képzést. A különbség abban rejlik, hogy az ALTENER II hangsúlyt fektetett a társult országokkal történő együttműködésre, a befektetők bizalmát megnyerő infrastruktúra kiépítésére, a megújulók kiaknázását lehetővé tevő technológiák és információk terjesztésére, valamint a megújuló energiaforrások fejlesztésére vonatkozó közösségi intézkedések megvalósítására. 2003-tól kezdve az ALTENER program is az Intelligent Energy for Europe részévé vált. 12.5. JOULE –THERMIE Az 1995-ben elindított JOULE-THERMIE program az 1998-ban lezárult negyedik K+F keretprogram része volt. Legfőbb célja a nem nukleáris energia technológiák fejlesztése volt. Ezt elsősorban a kutatás-fejlesztés, az eredmények publikálásának, valamint a piaci térnyerés növelésének támogatásával kívánta elérni. Emellett igyekezett javítani az energiafelhasználás biztonságát és az energiahatékonyságot, csökkenteni az energiaelőállítás és fogyasztás káros környezeti hatásait. Ezen a kombinált programon belül a JOULE rész támogatta a kutatást és a fejlesztést, a THERMIE pedig a tiszta és hatékony energiatechnológiák szemléltetését és piaci fejlesztését. Ez utóbbi keretében 1995-1998 között több mint 500 projektet, valamint számos kiegészítő tevékenységet támogattak. [89] Ezeket három nagy csoportba sorolhatjuk be: •

Megújuló energiaforrások fejlesztése

•

Az energia racionális felhasználása az építőiparon, valamint az ipari és a közlekedési szektoron belül

•

A fosszilis tüzelő- és üzemanyagok tisztább és hatékonyabb felhasználása

63


12.6. ENERGIE Az ENERGIE program az 1998-2002-ig tartó ötödik K+F keretprogram része volt és a

JOULE-THERMIE

program

folytatásának

tekinthető.

Elsősorban

a

megújuló

energiaforrások kiaknázásához felhasznált technológiák továbbfejlesztését támogatta. A program kiterjedt a kutatás és a fejlesztés területére, segítette a megfelelő technológiák terjesztését. A tagállamokat olyan intézkedések bevezetésére ösztönözte, melyek elősegítik a megújulók fokozottabb használatát, viszont egyik társadalmi csoportot sem terhelik meg különösebben. A tudósokat, mérnököket, politikusokat és a piac kulcsszereplőit hatékonyabb és tisztább technológiák kifejlesztésére és alkalmazására próbálta rávenni, ezzel is hozzájárulva a fenntartható fejlődés biztosításához. A program két kulcsakciót ölelt fel. Az egyik célja egy tisztább energiarendszer kialakítása a megújulók fokozottabb alkalmazásán keresztül 479 millió euró befektetésével, a másiké pedig hatékonyabb energiafelhasználás megvalósítása, és ezen keresztül Európa versenyképességének

növelése

547

millió

euró

felhasználásával.

A

feladatok

koordinálására, illetve a szektorokon belüli és szektorok közötti együttműködés kialakítására 16 millió eurót különítettek el. [87] 12.7. SYNERGY A SYNERGY szintén az ötödik K+F keretprogram részeként a tagállamok és a nem uniós országok közötti energiapolitikai együttműködést ösztönözte. Támogatta többek között intézmények létrehozását, tanácsadást, tanulmányok készítését, energiapolitikai és energiafelhasználási programok kidolgozását, képzéseket és az energiapolitikai eszközök fejlesztését. Célja a Közösség nemzetközi szerepének megerősítése, versenyképességének növelése az energia szektoron belül, amit az energiahatékonyság javításával, a fenntartható fejlődés támogatásával és az energiaellátás biztonságosabbá tételével kívánt elérni.

64

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 3

12.8. Campaign for Take Off

A Bizottság javaslatára létrehozott kampány a megújulók térnyerését, valamint a Fehér Könyvben megfogalmazott, 2010-re vonatkozó célok megvalósítását segíti elő. Különböző projektek végrehajtását ösztönzi az egyes szektorokon belül. Megvalósításában a Bizottságon kívül fontos szerepe van a régióknak, a helyhatóságoknak, az olaj és autó iparágnak, az építészeknek, ipari szövetségeknek, farmerek szövetségének és a szövetkezeteknek. A Bizottság feladata, hogy megteremtse a technikai és anyagi hátteret a végrehajtáshoz. Kulcsakciói a következők: I. 1 000 000 napelemes rendszer létrehozása (1 000 000 Photovoltaic Systems) Az akció célja, hogy Unió szerte 500 000 napelemet szereljenek fel tetőkre és épületi homlokzatokra, valamint állítsanak elő másik 500 000 napelemes rendszert export céljából. A kivitel célállomásának elsősorban a fejlődő országokat jelöli meg a decentralizált energiaellátás megvalósításának elősegítésére. A kampány során megvalósuló kapacitás 2010-re előreláthatólag eléri az 1 GW-ot. A program összbefektetése 1,5 milliárd ECU, ami évekre lebontva átlagosan 120 millió ECU-t jelent. Évenként kb. 40 000 rendszer kezdi meg működését. Az Európai Unión belül működésbe állítandó 500 000 napelem összkapacitása 500 MW. Ez az érték bizonyítja, hogy a kampány nagyon jelentős a napelemek jövőjét tekintve, azonban még így is kevesebb mint két százalékát érinti csak a 2010-ig felépítendő házaknak. Az akció kiemelt célként nevezi meg a sport-, turisztikai- és szórakoztató központok, iskolák és más nyilvános épületek napelemes rendszerrel történő felszerelését.

3

A fejezetben előforduló adatok forrása: European Commission: Energy for the future: renewable sources of energy - White Paper for a Community Strategy and Action Plan

65


II. 10 000 MW energia előállítására alkalmas szélenergia farmok létrehozása (10 000 MW of Large Wind Farms) Az akció 2010-ig összesen 10 000 MW energiát termelő szélfarmok létrehozását tűzte ki célul 10 milliárd ECU befektetésével. A szélenergia versenyképessége az uniós piacon a többi megújuló energiaforráshoz képest kiemelkedően jó. Ezen energiaforrás hasznosítására alkalmas területek elszórtan helyezkednek el az Európai Unión belül. A cél eléréséhez mindenképp szükséges a partmenti szélturbinák felállítása is, hiszen ezeknek kedvez a folyamatosan fújó és nagyobb sebességű szél. III. 10 000 MW energia előállítására alkalmas biomassza rendszerek felállítása (10 000 MW of biomass installations) A kampány a biomasszával működő berendezések decentralizált rendszerének létrehozását ösztönzi. A 10 000 MW energia egyhatodát teszi ki annak a mennyiségnek, amit 2010-ig biomassza felhasználásával meg lehetne termelni. IV. A megújuló energiaforrások integrációja 100 közösségen belül (Integration of Renewable Energies in 100 Communities) 100, méretben és tulajdonságokban különböző közösségben, régióban, városban és szigeten kívánják az energiaellátást kizárólag megújuló energiaforrásokra támaszkodva megvalósítani.

66


Az alábbi táblázat az egyes akciókra vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza. 15. Táblázat: A Campaign for Take Off kulcsakciói

Akciók

A Közforrás- MegtakaríSzén-dioxid befektetés tott energiaból kibocsátás becsült származó hordozócsökkenése értéke költség támogatás (millió (milliárd (milliárd (milliárd tonna/év) ECU) ECU) ECU)

1 000 000 napelemes rendszer létrehozása 10 000 MW energia előállítására alkalmas szélenergia farmok létrehozása 10 000 MW energia előállítására alkalmas biomassza rendszerek felállítása A megújuló energiaforrások integrációja 100 közösségen belül Összesen Forrás: European Commission: Energy for the future: renewable sources of energy White Paper for a Community Strategy and Action Plan, 31. old. A kampány egészének megvalósításához szükséges összbefektetés 20,5 milliárd ECU-t tesz ki az 1998-2010-es időszakon belül, viszont az ebből származó előnyök mind anyagilag, mind a környezetvédelem tekintetében jóval meghaladják ezt az értéket. 12.9. Intelligens energia Európa számára (IEE) A Bizottság a 2003-2006-os időszakra „Intelligens energia Európa számára” címmel új középtávú akcióprogramot dolgozott ki az ötödik keretprogram folytatásaként. Ez a program indítja el a Zöld Könyv által felvázolt, az energiaellátás biztonságával foglalkozó stratégiát. Megvalósítására 215 millió eurót szánnak. [88] Az IEE magában foglalja a SAVE, ALTENER, STEER és COOPENER közösségi programokat. Legfőbb célja az energiahatékonyság előmozdítása és a megújuló energiaforrások részesedésének növelése. Támogatja többek között a szabványok, a címkézés és a bizonyítványok rendszerét, stratégiai tanulmányok kidolgozását, az energiai

67


trendek figyelemmel kísérését, az energia fenntarthatóságát célzó rendszerek és eszközök fejlesztését, figyelemfelkeltő kampányok végrehajtását, oktatást és képzést, valamint a program hatásának kiértékelését. Az IEE 18 vertikális kulcsakcióból épül fel, amit öt horizontális akció egészít ki. A SAVE programhoz kapcsolódó 1-4 akciók célja az építkezések, szociális házak és az ipari szektor energiahatékonyságának növelése, valamint energiahatékony eszközök és termékek kifejlesztése. A dolgozatom szempontjából legfontosabb 5-7 akciókat a későbbiekben részletesen szeretném kifejteni. A STEER keretébe tartozó 8-10 akciók az alternatív üzemanyagokra és az ezeket felhasználó közlekedési eszközökre, a közlekedési ágazat energiahatékonyságának növelésére és a helyi management ügynökségek közlekedésre vonatkozó ismeretének növelésére vonatkoznak. A COOPENER a fejlődő országok városainak és falvainak fejlesztésével, valamint az ottani, energiával foglalkozó szakértők tudásának a bővítésével foglalkozik. 12.9.1. ALTENER (5-7) 5. akció Célja, hogy növelje a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergiafelhasználást, és ezen keresztül segítse a tagállamokat az általuk kitűzött nemzeti célértékek elérésében. Mindezek megvalósításához együttműködést kell kialakítani a tagállamok, a piaci szereplők, valamint az ezzel foglalkozó szövetségek között. A Bizottság feladata felügyelni azt, hogy a tagállamok megfelelően törekednek-e a kitűzött célok elérésére. Szintén a Bizottságnak kell a legjobban működő gyakorlatot továbbítani, és a felelős hivatali testületeket tanáccsal ellátni. Az 5. akció támogatja a megújuló energiaforrásokat felhasználó termelők hálózathoz való hozzáférését, számukra diszkriminációmentesség biztosítását, valamint a lakosság figyelmét felkeltő kampányok lebonyolítását. 6. akció Célja a megújuló energiaforrások fűtésre történő felhasználásának ösztönzése. Napjainkban elsősorban a biomasszából és a napenergiából származó energiát használják fel fűtésre. A 6. akció éppen ezért ezen két megújuló energiaforrás kinyerését elősegítő technológiák fejlesztését támogatja. Kiemelten foglalkozik az ellátási hálózat fejlesztésével és a szabványok felülvizsgálatával. 68


7. akció A kisméretű, megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések fejlesztését támogatja. Célja, hogy az épületekben minél több megújuló energiával működő berendezést helyezzenek üzembe. Támogatja a távfűtéses, valamint a kombinált hő- és villamosenergiatermelő rendszereket is. Az akciók végrehajtásához különböző eszközöket használnak fel. Ezek közé sorolható a megújuló energiaforrásokkal működő berendezések próbaüzemeltetése, információk terjesztése, promóciós eszközök kidolgozása, piaci szereplők (pl.: építészek) képzése. A horizontális programok a Fenntartható Energia Közösségekre, a helyi akciók fontosságának hangsúlyozására, a finanszírozási formákra, a monitoringra, az eredmények kiértékelésére és terjesztésére, valamint promóciós eszközök fejlesztésére vonatkoznak.

13. A rendszerváltás utáni magyar energiapolitika Az Országgyűlés által 1993-ban elfogadott magyar energiapolitika legfontosabb célkitűzései

a

piaci

alapokra

helyezett

energiagazdaság

működési

feltételeinek

megteremtése, az energiaimporttól való függőség mérséklése és az energiaszektor csatlakozásra történő felkészítése. 1995-től kezdve a szektor jelentős változásokon ment keresztül az akkor kezdődő privatizációs folyamat és az azt kísérő szabályozási változások következtében. Jelentős számú külföldi befektető járult hozzá a modernizáláshoz, a hatékonyság növeléséhez, a szektor azonban az átalakítások ellenére sem működik ténylegesen hatékonyan. Az Európai Unió 1996-ban mérte fel először a magyar energiapolitika eredményeit az első országvélemény elkészítésén keresztül. Ebből kiderült, hogy energiapolitikai céljaink összhangban vannak az uniós célokkal. Ezek:

69


•

az ország energiaellátási biztonságának megőrzése és továbbfejlesztése, ami egyrészt a beszerzési hely és az importált energia diverzifikálásán keresztül, másrészt az energiaimport-függőség csökkentésével érhető el;

•

az egységes európai energiapiac részeként működő hazai piac kialakítása, aminek része a liberalizáció megvalósítása és az európai normák bevezetése;

•

technológiai fejlesztések megvalósítására és a megújulók fokozottabb alkalmazása a környezet védelme érdekében;

•

az energiatakarékosság fokozása és az energiafelhasználás hatékonyságának növelése;

•

megfelelő

jogi

környezet

és

demokratikus

szabályozás

kialakítása

az

energiagazdaság számára; •

nyilvánosság, a lakosság folyamatos tájékoztatása. [33] Az 1999-es év fontosnak tekinthető a magyar energiapolitika szempontjából. A

Kormány 1999. július 27-én a 2199/1999. (VIII.6.) határozatával elfogadta „A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje” előterjesztést, amely azokat a feladatokat tartalmazza, melyeket Magyarországnak az energetika területén a csatlakozásig végre kell hajtania. Ennek alapján kidolgozta a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelő stratégiát az 1107/1999. (X.8.) számú határozatával, valamint rendelkezett a feladatok ellátásáért felelős Energia Központ Kht. létrehozásáról. A stratégia megvalósításához egy 15 feladatcsoportból álló Cselekvési Programot is létrehozott. Szakdolgozatom szempontjából a 3. és a 14. pont kiemelten jelentős, hiszen azok rendelkeznek az energiatakarékossággal és a megújuló energiahordozók bővítésével kapcsolatos K+F tevékenység támogatásáról, illetve a megújuló energiaforrások hasznosításának bővítési programján belül a biomassza, a napenergia, a geotermikus energia és a szerves hulladékhasznosítás bővítésének támogatásáról. [12] A stratégia főbb céljai: •

2010-ig 75 PJ/év hőértékű energiahordozó megtakarítása, illetve megújuló energiahordozókkal történő kiváltása,

•

2010-re a megújuló energiahordozók jelenlegi 28 PJ/év felhasználásának 50 PJ/év értékre növelése,

70


•

valamint évi 5%-os GDP növekedés maximum 1,5% évenkénti energiaigény növekmény melletti megvalósítása. A 2001-es év a villamos energiáról szóló törvény elfogadása következtében vált

jelentőssé. Ennek elemzésére a későbbiekben térek ki. 13.1. Hazánk energiafelhasználása Napjainkban a primer energiahordozók aránya a következők szerint alakul: 11. Ábra: Magyarország primer energiahordozó összetétele

Forrás: A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje, 8. old. Mint ahogy azt az ábra is mutatja legnagyobb arányban gázt használunk, majd olajat, szenet, atomenergiát és csak kis mértékben más energiaforrásokat. 1988-1993 között az energiafelhasználás közel 25%-kal csökkent, 1993-at követően stabilizálódott. Az Energia Központ prognózisa szerint a jelenlegi évi kb. 11 Mtoe hazai energiatermelés 2020-ig kb. 2 Mtoe értékkel csökken, az ország importfüggősége pedig a mostani 70-72%-ról 80% fölé emelkedik. Az energiahordozó-szerkezet lassan átalakul. 2020-ig a megújulók részaránya ugyan közel a háromszorosára fog nőni, de az említett időpontban a primerenergia-termelés 44 %-a nukleáris energiából származik majd. [24] Tovább nő a gáz- és a kőolaj-felhasználás mértéke is.

71


14. Magyarország uniós csatlakozással kapcsolatos feladatai A feladatokat jelen időben megfogalmazva írom le, hiszen még most, a csatlakozáshoz oly közel is vannak végrehajtandó teendőink. A fejezet végén összefoglalom az országjelentések értékeléseit, így kiderül, hogy melyek azok a területek, ahol még mindig előrelépésre van szükség. A csatlakozás előtt mindenképp szükséges az energiahatékonyság tekintetében fennálló lemaradásunk fokozatos megszüntetése, hiszen egységnyi termelési érték előállításához 3-4-szer több energiát használunk fel, mint a tagállamok. [46] Szintén fontos az energiatakarékosság fokozása, valamint a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése. Mindezekhez a hatékonyságot növelő beruházások végrehajtására, átfogó energiahatékonysági program kidolgozására, valamint a lakosság tudatformálására és oktatására van szükség. Meg kell őriznünk, esetleg növelnünk is kell energiaellátásunk biztonságát, melyhez mindenekelőtt hosszú távú prognózisok kidolgozására van szükség, melyek alapján meghatározható a hazai termékek és az import részaránya. Szükséges a földgáz-import további diverzifikációjának az ösztönzése is, kihasználva hazánk kedvező földrajzi elhelyezkedését. Szintén az energiaellátás biztonságát szolgálja a tartalékkapacitások további fenntartása. Az Európai Unióban végbemenő piacnyitási folyamatot nálunk is végre kell hajtani a villamosenergia- és a földgázszektorban is. Ezen keresztül lehetőség nyílik a piaci verseny erősítésére, a kínálat bővítésére, az ellátásbiztonság növelésére, a szolgáltatás színvonalának emelésére valamint, a hazánkat terhelő költségek csökkentésére. A piacnyitás során egy tiszta, átlátható és diszkriminációmentes modellt kell kialakítani, és létre kell hozni egy független üzemirányító szervezetet, ami a modell megfelelő működését garantálja. A nem feljogosított fogyasztók számára biztosítani kell a közellátást. Fontos feladat a fenntartható fejlődés biztosítása az energetikai környezetszennyezés mértékének csökkentésén keresztül. A hazai kén-dioxid-kibocsátás 78%-a, a szilárdanyag szennyezés 14%-a, valamint a szén-dioxid kibocsátás 35%-a az energiaszektorból származik. [13]

Ezen értékek csökkentéséhez az életképes stratégiával rendelkező 72


vállalkozásokat tisztább és kevésbé energiaigényes technológiák bevezetésére kell ösztönözni, valamint internalizálni kell az externális költségeket. A környezet védelme érdekében megoldást kell találni a nukleáris hulladékok elhelyezésére is, valamint dönteni kell a veszteséges bányák sorsáról. Versenyképes távhőpiacot kell kialakítani, melyen belül a berendezések magas energetikai hatékonysággal üzemelnek, alkalmasak a kapcsolt hő- és villamosenergiatermelésre, valamint a hulladék- és a megújuló energiák hasznosítására. Támogatni kell a versenyhelyzet kialakulását a költségek csökkentésének és a minőség javításának érdekében. Ezen felül ki kell alakítani a szabályozott piaci működés feltételeit, korszerűsíteni kell a távhőtermelő berendezések felújítását, és fel kell újítani a távfűtött lakóépületeket az energiahatékonyság növelése érdekében. A Közösség az országjelentések keretében értékelte hazánk energiapolitikai eredményeit.

1997-ben

a

monopóliumok

megszüntetést,

a

nukleáris

hulladékok

elhelyezésére vonatkozó hosszú távú stratégia kidolgozását, az energiahálózathoz való hozzáférés biztosítását, az energiahatékonysági címkézés megkezdését, valamint az energiahatékonyság növelését emelték ki megoldandó feladatként. Az 1998-as jelentésben megállapították,

hogy

előrelépés

történt

a

monopóliumok

megszüntetése,

az

energiahatékonysági címkézés és a hálózathoz való hozzáférés biztosításának tekintetében. Az 1999-es jelentés fontos eredménynek tekintette az új energiastratégia kidolgozását, hiányosnak tartotta viszont a belső piacra való felkészülést. 2000-ben is az előkészületeket hiányolták, elsősorban a liberalizáció megfelelő mértékű megvalósítását. 2001-ben előrelépésnek

tekintették,

energiafelhasználása,

hogy

valamint

biztonságosabbá

hogy

a

kormány

vált

az

ország

fokozottabban

nukleáris

támogatta

az

energiahatékonyság növelését, a liberalizáció mértékét azonban nem találták elégségesnek. A 2002-es jelentés kiemelt eredményként kezelte a villamos energia törvény elfogadását. [63]

73


15. A megújuló energiaforrások használatának szükségessége Magyarországon Magyarországon az alternatív energiaforrások aránya ez energiamérlegen belül 3,6%, aminek 71,9%-át a tűzifa jelenti. [45] A Kormány célja ennek az aránynak 2010-ig minimum 6%-ra növelése. Ennek eléréséhez erőművi oldalon mintegy 400 milliárd forint összegű beruházásra lesz szükség. [17] A villamos energiának mindössze 0,5%-át állítják elő alternatív energiák felhasználásával. Ezt az értéket 2010-re 3,5%-ra kell emelni. [45] 15.1. Külső függőség A fosszilis energiahordozók hazánkban is kifogyóban vannak, előreláthatólag az olajkészleteink 43, a földgáz 66, a széntartalékok pedig 169 évig lesznek elegendőek. [29] Az uránbányászatot meg kellett szüntetni. A szén felhasználása csökkenő tendenciát mutat, 2000-ben az összes energiafogyasztás 14,5%-át adta. Széntartalékaink ugyan vannak, de kiaknázásuk nem gazdaságos. A szénhidrogének felhasználási aránya enyhén növekedett, 2000-ben 66,5%-ot képviseltek az energiamérlegen belül. A kőolaj szükségletnek mindössze 20%-át fedezik a hazai készletek, a földgáz esetében ez az érték 40%. [26] Fontos lenne az energiaimport-függőség csökkentése, amit a megújulók alkalmazásának növelése nagymértékben elősegítene. 15.2. Környezetvédelem

Hazánk az Európai Unióhoz hasonlóan nemzetközi kötelezettségeket vállalt a környezetszennyezés mérséklésére vonatkozólag. A Klíma Egyezmény alapján az üvegházhatású gázok kibocsátása 2000-től nem haladhatja meg az 1985-87. évek átlagát, a Kiotói Jegyzőkönyv szerint pedig 2010-ig 6%-al kell ezeknek a gázoknak a kibocsátását csökkenteni. Az II. Kén Egyezmény a hazai kén-dioxid emissziót szabályozza. Az Egyezmény szerint a kén kibocsátást 2000-ig 45%-kal, 2005-ig 50%-kal, 2010-ig pedig 60%-kal kell csökkenteni az 1980-as bázisévhez képest. A Szófiai Jegyzőkönyv aláírásával pedig arra vállaltunk kötelezettséget, hogy nitrogén-dioxid kibocsátásunk az 1987-es értékhez viszonyítva 1994 után nem fog nőni. Ahhoz, hogy kötelezettségeinket be tudjuk tartani, szükség van az alternatív energiaforrások fokozottabb hasznosítására.

74


16. Az alternatív energiaforrások szerepe Magyarországon Mint azt már korábban említettem, hazánkban a megújuló energiaforrások 3,6 %-os részesedéssel rendelkeznek a teljes energiafelhasználáson belül, és ez az arány az utóbbi években sem nőtt jelentősen, pedig az Európai Unió ennél nagyobb mértékű felhasználást sürget. Pozitív várakozásra ad okot, hogy az állami támogatási rendszer kedvező irányú változásának köszönhetően 2001-től kezdve számos új megújuló energiaforrást hasznosító berendezést helyeztek üzembe. Annak megítélése, hogy hazánknak milyen lehetőségei vannak a megújuló energiaforrások hasznosítására, korántsem nevezhető egységesnek. Egyes források szerint a szakemberek nem hisznek abban, hogy az alternatív energiák alkalmazása helyettesíthetné a hagyományos erőműveket, míg mások úgy vélik, hogy országunk kiváló adottságokkal rendelkezik a megújulók gazdaságos hasznosítására. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által elkészített Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programból az derül ki, hogy elsősorban a biomassza, a geotermikus energia és a napenergia hasznosításához vannak megfelelő adottságaink. [51] 16.1. Biomassza 16.1.1. Szilárd biomassza Hazánkban legjelentősebb alternatív energiaforrásként a biomassza jöhet szóba, a biohulladékok megfelelő technológiák alkalmazásával nyereségesen dolgozhatók fel. Ennek az energiaforrásnak a kiaknázására kedvezőbbek a feltételeink, mint általában a tagállamoknak. Összes földterületünk 66,5 %-a alkalmas mezőgazdasági termelésre, míg az Európai Unióban ez az érték 45%. Ezen belül a szántóterület aránya nálunk (77%) magasabb, mint az Unióban (53%). Azt ugyan meg kell jegyezni, hogy a tagállamok esetében viszont lényegesen magasabb az erdők, a gyümölcsös, szőlős és a gyepes területek aránya. Magyarországon évenként 54 millió tonna elsődleges biomassza keletkezik, amelyből 46 millió tonna a mezőgazdasági, 8 millió tonna pedig az erdészeti szektorból

75


származik. [1] A termelés fellendítéséhez hazánkban is hasonló támogatási rendszert kéne bevezetni, mint ami a fejlett országokban létezik. Nem csak anyagi támogatásra, hanem tudatformálásra, referenciaüzemek kialakítására, a gazdaságos felhasználási lehetőségek bővítésére és a technológia fejlesztésére is szükség van. A biomassza-hasznosítására az Észak-alföldön különösen kedvezőek a körülmények. A hazai energiaszükséglet 5%-át, a mezőgazdaság hajtóanyag-fogyasztásának több mint 20%-át lehetne az ottani források felhasználásával előállítani. Jelenleg még messze vagyunk a lehetőségek teljes kihasználásától, a reálisan kiaknázható mennyiségnek mindössze 7-8%-át hasznosítjuk. A vizsgált régióban 40-45 ezer háztartásban fűtenek biomasszával, de a berendezések nagy része elavult állapotú, hatásfokuk az 50%-ot sem éri el. [14] A biomassza erőművi hasznosítására több gyakorlati példát is láthatunk. Az AES Borsodi Erőműben fabázisúra alakítják át a széntüzelésű erőmű egy részét. A pécsi erőműben 150 MW hőt és 40-50 MW villamos energiát kívánnak fa felhasználásával előállítani úgy, hogy a négy széntüzelésű blokk közül első körben egyet fatüzelésűre állítanak. [57] A Bakonyi Erőmű Rt. ajkai telephelyén vegyesen használnak fel szenet és fát villamos energia termeléséhez. 16.1.1.1. Mezőgazdasági eredetű biomassza potenciálunk A biomassza csoportján belül meghatározó szerepe van a gabonaféléknek, melyek a mezőgazdasági növénytermesztés közel 75%-át adják. Az elmúlt években közel 1,7 millió hektáron termeltek kalászos gabonát, melynek csupán 59%-át takarították be, a többit elégették, vagy beszántották. [1] A szántóföldeken legnagyobb mennyiségben a kukorica melléktermékei - 90%-ban szár és levél, 10%-ban pedig kukoricacsutka - keletkeznek. A kukoricaszárat beszántáson keresztül és takarmányként hasznosítják. Hőenergia előállításához a csutkát használják fel. Szintén jelentős mennyiségű napraforgószár keletkezik, melyet összezúznak, és azt követően beszántanak. A hulladékok közül meg kell említeni a szőlővenyigét - melynek nagyobb részét a szabadban elégetik, kisebbik részét pedig a talajba keverik -, valamint a gyümölcsfák ritkító 76


metszése során keletkező nyesedéket. Az előbbiből évente 150-200 ezer tonna, az utóbbiból pedig 400-500 ezer tonna keletkezik. A következő táblázat áttekintést nyújt a szántóföldi melléktermékek és a hulladékok hazai előfordulásáról. 16. Táblázat: Melléktermékek előfordulása megyékre lebontva (2000) Szántóföldi melléktermék összmennyisége (ezer tonna) Bács-Kiskun 699 Baranya 480 Békés 812 Borsod-Abaúj-Zemplén 399 Csongrád 266 Fejér 625 Győr-Moson-Sopron 452 Hajdú-Bihar 608 Heves 258 Komárom-Esztergom 232 Nógrád 199 Pest 482 Somogy 497 Szabolcs-Szatmár-Bereg 400 Jász-Nagykun-Szolnok 634 Tolna 526 Vas 267 Veszprém 244 Zala 182 Forrás: dr. Barótfi István: Környezettechnika, 73.oldal

Szőlővenyige és gyümölcsnyesedék (ezer tonna)

Megye

89,8 13,0 7,0 32,7 23,6 11,9 13,9 15,4 21,9 7,2 10,7 58,0 21,8 100,0 12,0 12,5 15,4 16,8 33,3

Szántóföldi melléktermékek nagyarányú előfordulása elsősorban Bács-Kiskun, Békés,

Jász-Nagykun-Szolnok,

Hajdú-Bihar,

Fejér

és

Tolna

megyére

jellemző,

szőlővenyigét és gyümölcsnyesedéket pedig mindenekelőtt Bács-Kiskun, Borsod-AbaújZemplén, Heves, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyékben találhatunk.

77


16.1.1.2. Erdőgazdasági eredetű biomassza Az uniós csatlakozással összefüggésben a biomassza energetikai hasznosítása során a hangsúly a mezőgazdasági melléktermékekről egyre inkább az erdészeti termékekre tolódik el. A magyar erdőkből évente mintegy 8 millió m3 bruttó, illetve 6,5 millió m3 nettó famennyiség termelhető ki. [1] A fakitermelés során keletkező erdei hulladékok többsége nem kerül hasznosításra, mivel egy részükre szükség van a talaj tápanyag utánpótlásához, másik részük hasznosításához pedig aránytalanul magas energia- és munkaerő ráfordításra lenne szükség. A hasznosított hulladék többségét hőenergetikai célra használják fel. 16.1.1.3. Energiaültetvények Az energiaültetvényeken nagy hozamú, gyorsan növő növényeket termesztenek. Ígéretes kísérletek folynak hazánkban különböző fű, nyár, fűz, akác és kínai nád fajokkal. Hektáronként 13-14 ezer tő elültetésével átlagosan 15-25 tonna energianövény termelhető, ami évente 200-350 GJ energiamennyiséget jelent. Átlagosan háromévenként takarítják be a nagy tősűrűséggel ültetett fajtákat, majd azt követően növekedni hagyják. A betakarítást fajtától függően 5-8 alkalommal lehet megismételni. Napjainkban komoly gondot okoz, hogy a betakarítási technológiák még igencsak fejlesztésre szorulnak. Szintén problémás az egyszer energiafű termesztésére felhasznált területen utólag élelmiszeripari növényeket termeszteni, mivel az energiafüvet gyökerei miatt nagyon nehéz kiirtani. Az energiaültetvények területén kitűnő az előrelépési lehetőségünk, mivel a csatlakozást követően nagymennyiségű élelmiszeripari növénytermesztésre alkalmas terület szabadul majd fel, melyen energetikai célú növénytermesztést folytatható és a termelő ugaroltatási támogatásban is részesedik.

78


16.1.2. Bioüzemanyagok 16.1.2.1. Bioalkohol A bioetanol hazai elterjedését segíti, hogy használata után nem kell jövedéki adót fizetni, valamint az, hogy Magyarországon a cukornád kivételével a többi, alkohol előállítására alkalmas növény termesztésére kedvezőek a körülmények. A burgonya, kukorica, búza, árpa, rozs, csicsóka és a zab termeléséhez megfelelő hazánk éghajlata. A cukorrépa esetében a megfelelő termeléshez valamivel nagyobb mennyiségű csapadékra lenne szükség. Az alábbi táblázat ismerteti, hogy milyen mennyiségű alkohol előállítására van lehetőség 1 hektáron az egyes növények esetében. 17. Táblázat: Hazánkban az 1 hektáron előállítható tiszta szesz mennyisége Növényi alapanyag

Előállított mennyiség (liter/ha) Cukorrépa 3248 Csicsóka 4230 Cukorcirok 3200 Kukorica 2115 Burgonya 1861 Búza 1767 Zab 927 Rozs 900 Forrás: dr. Barótfi István: Környezettechnika, 80. old. A táblázatból kiderül, hogy a magyarországi körülmények között 1 hektáron a csicsóka felhasználásával lehet a legnagyobb mennyiségű alkoholt előállítani. 16.1.2.2. Biodízel A hazánkban termelt növények közül jelentős azoknak a száma, melyekből olajat lehet kisajtolni. Ezek közül legnagyobb volumenben a napraforgó és a repce termeszthető. A hazai biodízel gyártás fellendüléséhez nagymértékben hozzájárult, hogy 2000-ben a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi Minisztérium

79


koordinálásával megkezdődött a tíz évre szóló biodízel program végrehajtása. A program céljai: •

az olajnövény termőterületek 300 000 hektárra történő növelése;

•

biodízel előállító kapacitások létesítése;

•

valamint annak biztosítása, hogy az előállított biodízel értékesítésére és felhasználására kizárólag a mezőgazdasági szektorban és zártkörűen (az ilyen téren tevékenykedő mezőgazdasági termelők és agrárkutatók körében) kerül sor. A tervek szerint 2010-ig 81 új biodízel üzem telepítésére kerül sor. 2000-ben

megkezdődött négy modellüzem építésének előkészítése, melyeket Csurgón, Kunhegyesen, Mátészalkán és Csongrádon kívánnak működtetni. A Kormány a termelőket normatív támogatásban részesíti, melynek értékét 2002-ben csökkentették 60 Ft/l-ről 30 Ft/l-re. Ezt a csatlakozást követően fel fogja váltani az ún. ugaroltatási támogatás. Az Európai Unióban ugarnak

tekintik

azokat

a

szántóföldeket,

ahol

biodízel

előállítására

alkalmas

növénytermesztés folyik és pihentetésükért hektáronként 100 000 forintot biztosítottak 2000-ben. A csatlakozást követően megkezdődik majd a zárt termékpályás hasznosítási rendszer leépítése is, amit szabadforgalmazási rendszer válthat fel. A program költségvetése 109 milliárd forint, melyből 40 milliárd uniós támogatásból, 69 pedig költségvetési forrásból származik majd. A támogatás vissza nem térítendő támogatás. [27] Szintén a biodízel térnyerését segíti, hogy 2002-ben az Országgyűlés módosította az 1999-es jövedéki adóról szóló törvényt és a biodízel jövedéki adókulcsát 0%-ban határozta meg. Nagyobb mértékű elterjedéséhez azonban arra lenne szükség, hogy ne csak zárt körben lehessen felhasználni. A Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, valamint a Környezetvédelmi Minisztériummal együtt jelenleg ennek megvalósításáért küzd. [86]

80


13.1.3. Biogáz Hazánkban biogázt kommunális hulladékból és szennyvízből, komposztálható anyagokból és hígtrágyából állítanak elő. A kommunális hulladékból ún. depóniagáz nyerhető ki, melyet kitűnően lehet kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés során hasznosítani. A depóniagáznak kb. 50%-át metán alkotja, ami a hulladék természetes rothadása közben keletkezik. A gázt kutakon keresztül, vagy a terület becsövezésével lehet kiaknázni. A szennyvízből és a komposztálható anyagokból (pl.: növényi eredetű hulladékból, élelmiszeripari melléktermékből) előállított biogáz 70%-a metán. [80] A 31 millió tonna állati trágyából 1,4 milliárd köbméter, a 2,5 millió tonna kommunális biohulladékból 1,2 milliárd köbméter, a 200 ezer tonna kommunális szennyvíziszapból 80 millió köbméter, a 400 ezer tonna vágóhídi hulladékból 50 millió köbméter biogáz nyerhető évente hazánkban, ami 17,5 PJ villamos energia előállítására elegendő. [11] Az előállított biogáz fűtőértéke (22 MJ/m3) megközelíti a földgázét, viszont a nyersanyag és a késztermék tárolása is nehézségekbe ütközik és a befektetés megtérülésére kb. két évtizedet kell várni. [28] Pesterzsébeten már 80 éve foglalkoznak biogáz előállítással és nemrégiben Nyírbátorban is megkezdték a termelést. Szécsényben is termeltek biogázt a nyolcvanas években egy csirkenevelő telep fűtése céljából, de a megtermelt energiát nem tudták hasznosítani, így a telepet bezárták, helyére egy lakatos üzemet építettek. A dömsödi termelést szintén megszüntették, mivel az alkalmazott technológia nem volt megfelelő, üríthetetlen volt a berendezés, folyamatosan eldugult. [86] 16.2. Geotermikus energia A geotermikus energia szempontjából szerencsés helyzetben vagyunk, mivel országunk egy medencében helyezkedik el, így nálunk a földkéreg vastagsága messze elmarad a világátlagtól. A Föld középpontja felé haladva 1 kilométerenként átlagosan 30 0C-szal emelkedik a hőmérséklet, de bizonyos területeken, így hazánkban is magasabb ez az érték. Magyarország geotermikus grádiense 5-7 0C, ami a világátlag 1,5-2-szerese. Ez azt jelenti, hogy a Föld belseje felé haladva 100 méterenként 5-7

0

C-al emelkedik a

hőmérséklet, így 1 km mélységben 50-70 0C fok van. [5] A kiváló adottságok ellenére akad 81


probléma is a szektorban: egyrészt termálvizeink jelentős mennyiségben tartalmaznak sót és gázokat, melyek károsítják a hasznosító berendezéseket, másrészt a visszasajtolás is nehezen oldható meg (elsősorban az Alföld területén), nincsen speciálisan visszapréselésre alkalmas kutunk. [86] Az ország területének 40%-án tárható található termálvíz, a kitermelhető mennyiséget minimum 50, maximum 300 milliárd m3-re becsülik. A termálvíz hasznosítása hosszú múltra tekint vissza. Több forrást a véletlennek köszönhetően sikerült feltárni az ún. meddő-szénhidrogén fúrások során, amikor a keresett szénhidrogén telepek helyett melegvíz lelőhelyekre bukkantak. A termálenergia hasznosítására irányuló vizsgálatok az 1960-as években kezdődtek. A vizsgálati eredmények alapján a kutatók térképeket állítottak össze a hazai termálvíz előfordulásokról. A legfrissebb felmérés szerint 620 olyan termálkúttal rendelkezünk, melyből 35 0C-nál magasabb hőmérsékletű víz nyerhető ki, és 180 olyannal, amelyből a kifolyó víz hőmérséklete a 60 0C-ot is meghaladja. Jelenleg a kitermelt víz 45%át hasznosítják energetikai célokra, mellyel elvileg évente 200 000 tonna olajat lehetne helyettesíteni, de a gyakorlatban a berendezések nem megfelelő műszaki színvonala miatt ennek a felét sem hasznosítjuk. [1] Az ország területén két termálvíztároló rendszer helyezkedik el: a felsőpannóniai homokkő tárolórendszer és a repedezett karbonátos kőzetekből álló rendszer. Az első esetében a víztároló rétegeknek alig van vízutánpótlásuk és a vízben oldott gáztartalmuk is egyre kisebb, és ennek következtében vízhozamuk is csökken. Ilyen típusú telepeket elsősorban Szeged környékén, Békés megyében, az Alföldön és a Nyugat-dunántúlon találhatunk. A karbonátos kőzetekből álló tárolók utánpótlódó vízkészlettel rendelkeznek. Az ezekből a rétegekből nyerhető termálvíz hátránya, hogy magasabb a sótartalma, mint a felsőpannóniai tárolókból nyertekének. Ilyen tárolók a Közép- és Észak-dunántúl környékén és az Északi Középhegységben vannak. Magyarországon a geotermikus energia legnagyobb felhasználója a mezőgazdaság, ahol az energiát többek között növényházak és istállók fűtésére, valamint terményszárításra is alkalmazzák. Ezen a téren még Izlandot is megelőzzük! [86] Szintén fontos a fürdőhasznosítás, melynek fellendüléséhez a Széchenyi terv is hozzájárult a hévíz és gyógyvízpotenciál minél sokrétűbb hasznosításának ösztönzésével. Jelenleg több mint 200 hévízkutat használnak fürdők, gyógyfürdők ellátására. A világátlaghoz képest azonban el 82


vagyunk maradva a geotermikus energia ipari és a fűtési célokra történő hasznosítása terén. Geotermikus energia felhasználásával működő villamos energia termelésére alkalmas berendezés Magyarországon jelenleg még nem üzemel. 16.3. Szélenergia Hazánkban a hasznosítható szélenergia mennyisége viszonylag kicsi, a 6-10 méteres magasságban mért átlagos szélsebességek értékei 2,5-3,5 m/s tartományba esnek. [55] A széltérképünk ugyan még nem készült el, de az alacsony szélsebesség ellenére a szélmérésekből az derült ki, hogy a kisteljesítményű szélmotorok mellett nagyteljesítményű szélerőművek felépítése is megéri. A szélturbinák telepítésére az észak-dunántúli térség a legalkalmasabb. Az első nagyobb, 250 kW teljesítményű szélerőmű Inotán épült fel 2000 végén. A második, 600 kW teljesítményű erőművet Kulcson építették fel, aminek köszönhetően évente 1700 tonna szén-dioxiddal kevesebb kerül a levegőbe. [25] Mosonszolnokon a Széchenyi Terv támogatásával két darab 600 kW teljesítményű szélturbinát építenek. Gyulán is megkezdődtek a munkálatok, az ottani szélerőmű a tervek szerint 2004. áprilisában kezdené meg működését. [60] A

szélenergiát

többek

között

vízszivattyúzásra,

levegőztető

berendezések,

villanypásztorok működtetésére, szántóföldek öntözésére, az elosztó hálózatról el nem látott területek villamosenergia-ellátására és hálózatba kapcsolt helyi áramtermelésre használják. Helyi ellátás céljából általában 2-10 kW-os, sűrű-lapátozású szélturbinákat alkalmaznak, a gazdaságok ellátására pedig a 10-25 kW teljesítményű, gyorsjárású turbinák szolgálnak. Egy-két éven belül valószínűleg nálunk is megjelennek majd az olyan szélerőműtelepek, ahol csoportosan telepítik majd a turbinákat. A tervek szerint Tés térségében 40 turbinát állítanak majd fel. Az így létrehozott szélfarm kapacitása 40-60 MW lesz, amivel a hazánkban

kiépített

szélenergia-kapacitás

százszorosára

növelhető.

Berhida-Ősi

szomszédságában egy hasonló méretű projektet szeretnének végrehajtani. A Velencei-tó és a Balaton között 24 nagyteljesítményű turbina felállítását tervezik. Az ország keleti részén ilyen szempontból eddig csupán Nyíregyháza térsége került szóba. Ha ezek a tervek megvalósulnak, Magyarországon néhány éven belül 250-300 MW szélenergia kapacitás jön létre. [62]

83


16.4. Napenergia

Magyarországon a hetvenes évek óta hasznosítják a napenergiát. Napsütési viszonyaink kedvezőbbek az európai átlagnál. A Meteorológiai Intézetben évtizedek óta regisztrálják a magyarországi sugárzási adatokat: a napsütéses órák számát és a sugárzásintenzitás értékeket. A napsütéses órák száma az, amely megmutatja, hogy egy bizonyos helyen egy adott időszak alatt hány órán keresztül süt a Nap. Magyarországon ez az érték átlagosan évi 2100 óra. A napsugárzás éves értéke az ország területén belül nem változik lényegesen. A globálsugárzás az az energia mennyiség, amely a teljes napsugárzásból a vízszintes sík felületegységre időegység alatt érkezik. Ez az összeg hazánkban évente átlagosan 1250 – 1300 kWh/m². [5] A napenergia hasznosítása szempontjából ennek a két adatnak van jelentősége, hiszen ezek felhasználásával lehet kiszámolni, hogy egy adott időtartamon belül várhatóan milyen mennyiségű energiát lehet majd hasznosítani. A hozzánk érkező energia mennyisége az ország teljes villamos energia felhasználásának kb. 3500-szorosa, és segítségével éves szinten a használati melegvíz előállításához szükséges energia 50-60%-át lehetne kiváltani. [36] Meglévő adottságainkat technikai és gazdasági okok miatt azonban nem használjuk ki kellőképpen: miközben Ausztriában 2 millió m2-nyi napkollektor van, addig nálunk csupán 40 ezer m2. [52] A fotovillamos rendszerek által megtermelt energiát számos területen lehet hasznosítani. Az autonóm áramforrások segítségével történik a tanyák, kempingek, mezőgazdasági épületek áramellátása, valamint autópálya segélykérő telefonok, jelző-, biztonsági- és mérő rendszerek, villanypásztorok, vízszivattyúk, vízi járművek működtetése. A villamos hálózatra kapcsolt fotovillamos rendszerek többek között lakóházak, irodaházak, középületek és közlekedési létesítmények áramellátását szolgálják. [35] A napenergia hasznosításának fontosságát a kormányzat is felismerte: a Széchenyiterv és a Nemzeti Energiatakarékossági Program pályázataiból 30%-os vissza nem térítendő támogatással segíti azt.

84


16.5. Vízenergia Hazánkban a vízenergia-felhasználás a XIX. század végéig az egyik alapvető energiatermelési mód volt, különösen a malomiparban volt jelentősége. Egy 1885-ben készült statisztika alapján 22 647 vízkerék és 99 turbina működött az akkori Magyarország területén. [40] A századforduló idején több helyen – a Gyöngyösön, a Répcén, a Lajtán, a Kis-Rábán – a vízimalmok egy részét törpeerőművekké alakították át, kizárólag elektromos energiatermelés céljából. A törpeerőművek előnye, hogy kis befektetés mellett és komoly környezeti átalakítások nélkül viszonylag olcsón lehet elektromos áramot termelni velük. A ma üzemelő, 100 kW-nál kisebb teljesítményű erőműveink 58%-a a második világháború előtt épült. Egy ideig visszaszorult a vízenergia hasznosítása, majd az 1958-as nagy áramszüneteket követően ismét előtérbe került. Erőműveink nagy része ma is 100 kW-nál kisebb teljesítményű. Az esésmagasságot vizsgálva hazánk lehetőségei korlátozottak, hiszen a kialakítható szintkülönbségek sehol sem haladják meg a 10-15 métert. Hasznosítható vízerőpotenciálunk kb. 1000 MW, ennek 72 %-a a Dunához, 10 %-a a Tiszához, 9 %-a a Drávához, 5 %-a a Rábához és a Hernádhoz, 4 %-a pedig egyéb forrásokhoz kapcsolódik. Teljes hasznosítás esetén 7000-7500 millió kWh előállítására lenne lehetőségünk, de a valódi hasznosítás szintje jóval ezen érték alatt van. [40] A Dunán nincs villamos energia termelésére szolgáló létesítmény, a Dráván nincs erőmű, a Tiszán csupán két jelentősebb: a Tiszalöki (11,5 MW) és a Kiskörei Vízerőmű (28 MW) található. A kis- és törpevízerőművek többsége a Rábán és a Hernádon, valamint azok mellékfolyóin üzemel.

17. A megújulókra vonatkozó magyar jogforrások 17.1. Villamos energia törvény A villamosenergia-piac liberalizálását Magyarország is megkezdte, a folyamat a 96/92/EK Irányelvben megfogalmazott eljárás szerint halad. A villamos energia törvény 2001 decemberében történt elfogadása fontos lépés volt az Európai Unió energiapiacába történő integrációs folyamatban.

85


A 2001. évi CX. törvényt azért fogadta el az Országgyűlés, hogy ezzel is hozzájáruljon a biztonságos, megfelelő

minőségű és árú villamosenergia-ellátás

kialakításához. A törvény megalkotása során hangsúlyt helyeztek a diszkriminációmentes szabályozás kialakítására, a villamos energia szektor versenyképességének biztosítására, a villamosenergia-hálózatokhoz való szabályozott hozzáférés megteremtésére, és arra, hogy a törvény összhangban álljon a közösségi jogszabállyal. A törvény rendelkezett az árampiac 2003 elején történő minimum 33%-os megnyitásáról, ami kb. 200 feljogosított fogyasztót érint. Azok, akiknek éves fogyasztása meghaladja a 6,5 GWh-t, szabadon választhatják meg energiaellátójukat igényük 50%-ig terjedően. Akkor éri meg számukra kilépni a szabadpiacra, ha ott a 8,2 forintos kilowattóránkénti erőművi átlagárnál olcsóbban juthatnak áramhoz. [81] A gázpiac megnyitását 2003 derekára, legkésőbb 2004 elejére tervezik. A piac megnyitásával árcsökkenésre lehet számítani, hiszen a mostani szolgáltatók monopóliuma megszűnik. A hagyományos energiahordozók árának csökkenésével párhuzamosan azonban romlik a megújuló energiaforrások versenyképessége. 17.1.1. A törvény megújuló energiaforrásokra vonatkozó rendelkezései Az első fejezet értelmező rendelkezéséből kiderül, hogy a törvény a geotermikus, a nap-, a szél- a bio- és a vízenergiát sorolja a megújuló energiaforrások közé. A második fejezet a közigazgatási hatáskörökről rendelkezik. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban a gazdasági miniszter és a Magyar Energia Hivatal is rendelkezik hatáskörrel. Az 5. § 11. bekezdése alapján az előbbi szabályozza többek között a megújulókból és hulladékból kinyert, illetve a kapcsoltan termelt villamos energia tranzitját, ezen belül rendelkezik az átvétel szabályairól, a támogatásokról, illetve a zöld bizonyítványokról. A Magyar Energia Hivatal villamosenergia-ellátással kapcsolatos feladatait a 10. § szabályozza. Feladata megállapítani és igazolni, hogy az adott mennyiségű villamos energia megújuló energiaforrásból származik.

86


A harmadik fejezet 19.-21. §-ok a megújuló energiaforrásból, illetve a hulladékból nyert energiával termelt villamos energiáról rendelkeznek. A 19. §-ból kiderül, hogy a megújuló energiaforrásból és a hulladékból előállított villamos energia piacának fellendítéséhez szükség van: •

az energiapolitikai elvekkel összhangban lévő hosszú távú, hatékony és átlátható támogatási rendszerre;

•

a

villamos

energiát

megújuló

energia

felhasználásával

előállító

termelő

versenyhátrányának csökkentésére; •

a fent említett energiaforrások technológiai sajátosságainak figyelembe vételére;

•

a fogyasztók tájékoztatására ezen energiaforrások környezetkímélő jellegéről;

•

a támogatási rendszer működtetéséből eredő költségek fogyasztók közötti egységes megosztására;

•

valamint a támogatás odaítélésekor annak vizsgálatára, hogy mennyire hatékonyak az egyes energiaforrások az adott ország természeti adottságaival összefüggésben.

A 20. § felhatalmazza a Magyar Energia Hivatalt, hogy: •

igazolja az erőmű teljesítő képességét, valamint a termeléshez felhasznált erőforrást,

•

igazolást állítson ki, ami alapján a termelő, illetve a kiserőmű üzemeltetője jogosult zöld bizonyítványt kiállítani, illetve azt értékesíteni,

•

jóváhagyja a termelő és a kiserőmű üzemeltetője által az értékesített zöld bizonyítványokról, valamint a megújuló és a hulladékból nyert energiával előállított villamos energia mennyiségéről készített kimutatást

•

és fellépjen, ha a zöld bizonyítványokban meghatározott és a megtermelt villamos energia mennyisége egy adott időszakon belül nem egyezik meg. A 21. § a termelők zöld bizonyítványok beszerzésére vonatkozó kötelezettségét

taglalja. A

megújuló

energiaforrásokat

felhasználó

termelők

diszkriminációjának

csökkentését segíti a 48. § rendelkezése, miszerint a villamos energia határon keresztül

87


történő szállítása esetén a rendszerirányító a beszállítást megtagadhatja, illetve a beszállított mennyiséget csökkentheti, ha az a hőenergiával kapcsolt villamosenergia-termelést, valamint a megújuló erőforrásokból és a hulladékból nyert energia felhasználását hátrányosan érinti. A 125. § alapján a Kormány állapítja meg a zöld bizonyítvány rendszer bevezetésének időpontját, ami során figyelembe kell vennie a rendszerre vonatkozó nemzetközi tapasztalatokat és sikereket, valamint azt, hogy a kínálat megfelelő legyen a villamosenergia-vásárlók részére. Addig is a megújuló és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek létesítését normatív támogatáson keresztül elő kell segítenie. A paragrafus arról is rendelkezik, hogy nem tagadható meg a megújuló erőforrások vagy hulladékok felhasználásával előállított, illetve külön jogszabályban meghatározott erőműben termelt villamos energia átvétele, ha annak átadási teljesítménye meghaladja a 0,1 MW-ot, teljesíti a hálózatra adás műszaki feltételeit, és az átvételi ára nem magasabb a hatóság által megállapított értéknél. [20] A villamos energia törvény végrehajtásáról a 180/2002. (VIII.23.) Kormány rendelet szól. A 33. § 2. bekezdése szerint a Magyar Energia Hivatalnak az erőművekkel kapcsolatos engedélyezése során előtérbe kell helyeznie a kapcsolt energiatermelést, valamint a megújuló energiahordozóval és a hulladékenergiával történő villamos energia előállítást. [18] 17.2. A 18/2003. (II. 19.) Kormány rendelet A rendelet a biodízel magyarországi kísérleti forgalmazásának, felhasználásának feltételeiről és állami támogatásának szabályairól szól. A rendelet 2. §-a alapján a biodízel felhasználáshoz igényelhető állami támogatás. A 3. és a 4. § paragrafus szabályozza az adóraktárral kapcsolatos követelményeket és a próbagyártást. Az adóraktári engedély iránti kérelmet az illetékes vámhivatalhoz kell benyújtani, amely engedélyezheti a próbagyártást. A rendelet felsorolja, hogy az előállított biodízelnek milyen követelményeknek kell megfelelni ahhoz, hogy a próbagyártás eredményesnek bizonyuljon. A próbagyártás során előállított terméket meg kell semmisíteni. 88


Az 5. § alapján a biodízel forgalomba hozatala zártkörű integráción belül valósul meg. A 6. § az adóraktári engedélyt kérelmezőt termelői-felhasználói integráció létrehozására kötelezi, melyben a termelők vállalják az olajnövények termelését és azok adóraktár részére történő átadását. A termelői-felhasználói integráció résztvevői a biodízelt a 7. § szerint csak a 216/1997. (XII. 1.) Korm. Rendeletben meghatározott mértékben vehetik igénybe. A 8. § kötelezi a termelői-felhasználói integrációban résztvevő adóraktárt a megtermelt biodízel átvételére. A 9. és a 10. § a vissza nem térítendő állami támogatásról, a 11. § pedig a szabályok megsértése esetén kiszabható bírságról rendelkezik. [19] 17.3. A 24/2003. (IV. 24.) GKM rendelet A 24/2003. (IV. 24.) GKM rendelet az 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosítása, mely az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szól. Az 1. § alapján a rendelet a hulladékból nyert, a kapcsoltan, illetve a megújuló energiaforrásokból termelt, valamint a rendeletben egyéb módon előállított villamos energiára terjed ki. A 3. § szerint az árak a csatlakozási ponton átvett villamos energiára vonatkoznak, és a forgalmi adót nem tartalmazzák. Az elszámolás alapját az elszámolási mérőhelyen mért mennyiség képezi. A 4. § alapján ha az Értékesítő (vagyis a villamos energia értékesítéséről rendelkezni jogosult személy) e rendelet szabályai szerint kívánja értékesíteni a villamos energiát, akkor köteles azt a közüzemi nagykereskedőnek átvételre felajánlani, aki átvételi jogáról lemondhat. Vannak azonban olyan esetek, amikor nem tagadhatja meg az átvételt, többek között: •

(2) a, a Bakonyi Erőmű Rt. Ajkai Hőerőmű I-IV. blokkjában, illetve az AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi Hőerőművének V-X. blokkjában kapcsoltan termelt azon mennyiségű villamos energia átvételét, amely ezen erőművek távhő célú hőenergiatermelése által érintett települések hőellátása érdekében minimálisan szükséges, valamint az ezen erőművek által termelt kényszerkondenzációs villamos energia átvételét;

89


•

(3) b (iii), ha a villamos energia átadási teljesítménye 0,1 MW-nál nagyobb;

•

(4) a-e, ha a villamos energiát geotermikus energia, biomassza, biogáz, nap-, szél- és vízenergia felhasználásával, illetve hulladékhasznosító erőműben állították elő;

•

(5) a 6 MW-nál nem nagyobb, illetve a 6 MW-nál nagyobb, de 50 MW-nál nem nagyobb villamos energia átadási teljesítménnyel rendelkező erőműegységből távhő célú, illetve nem távhő célú hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia átvételét, valamint az 50 MW-nál nagyobb villamos energia átadási teljesítménnyel rendelkező erőműegységből kiadott távhő célú hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia átvételét, ha az erőműegységek a 65%-os éves hatásfokot teljesítik, és a villamos energia nem tartozik a (2) a pontja alá. (6) Az Értékesítő köteles a tárgyév kezdetéig arról nyilatkozni, hogy az egyes

erőműegységek a 65%-os hatásfokot teljesítik. Ha utólag kiderül, hogy a hatásfok nem érte el a 65%-ot, akkor következő évre csak akkor kérheti a villamos energia e rendelet szerinti kötelező átvételét, ha bizonyítani tudja, hogy a minimális hatásfok elérése előre nem látható, rajta kívül álló okokból nem teljesült. (9) A rendszerirányító köteles KÁP-ot fizetni a villamos energia vásárlója számára, ha:

•

a, geotermikus energia, biomassza vagy biogáz felhasználásával, hulladékhasznosító erőműben, illetve nyomásejtő erőműben termelt,

•

b, az 5 MW-nál nem nagyobb villamos energia átadási teljesítményű vízerőműben termelt,

•

c, a 6 MW-nál nem nagyobb villamos energia átadási teljesítménnyel rendelkező erőműegységből távhő célú, illetve nem távhő célú hőenergiával kapcsoltan termelt, illetve a 6 MW-nál nagyobb, de 50 MW-nál nem nagyobb villamos energia átadási teljesítménnyel rendelkező erőműegységből távhő célú hőenergiával kapcsoltan termelt

villamos energiát vásárol. A rendelet 1. Melléklete rendelkezik az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia áfa nélküli árairól az egyes zónaidőkben.4 4

Az itt nem részletezett, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia árai a 2. Mellékletben megtalálhatók.

90


18. Táblázat: Zónaidők nyári és téli időszámítás szerint Zónaidők Nyári időszámítás Csúcsidőszak Nappali 08-14 óra között Esti 18-21 óra között Völgyidőszak Éjszakai 21-08 óra között nappali 14-18 óra között Forrás: 24/2003. (IV. 24.) GKM rendelet

Téli időszámítás 07-13 óra között 17-20 óra között 20-07 óra között 13-17 óra között

A geotermikus energiából, a biomasszából, a biogázból termelt, illetve a hulladékhasznosító erőműben előállított, valamint a vízerőműben termelt villamos energia esetében 0,1 és 5 MW közötti villamos energia átadási teljesítmény mellett: Csúcsidőszakban: 24,00 Ft/kWh

Völgyidőszakban: 15,00 Ft/kWh

A Bakonyi Erőmű Rt. Ajkai Hőerőmű I-IV. blokkjában, illetve az AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi Hőerőművének V-X. blokkjában kapcsoltan termelt villamos energia esetében: Csúcsidőszak: 13,48 + 3,34 Ft/kWh

Völgyidőszak: 13,48 + 4,63 Ft/kWh

A AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi Hőerőművében termelt kényszerkondenzációs villamos energia esetében: Csúcsidőszak: 20,85 Ft/kWh

Völgyidőszak: 13,05 Ft/kWh

A Bakonyi Erőmű Rt. Ajkai Hőerőművében termelt kényszerkondenzációs villamos energia esetében: Csúcsidőszak: 43,50 Ft/kWh

Völgyidőszak: 27,20 Ft/kWh [78]

91


18. A megújuló energiaforrások hasznosítását támogató programok Az alternatív energiák hasznosítását elősegítő programokon belül elkülönítjük a Kormány által nyújtott és a nemzetközileg biztosított forrásokat. 18.1. Hazai támogatások 18.1.1. Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) A NEP a 2003. évre meghirdetett vissza nem térítendő pályázati rendszer, amely támogatási kerete 3 milliárd forint. Kiterjed az egész országra és segíti a csatlakozásra történő felkészülésünket, az ellátásbiztonság és az energiatakarékosság növelését, az energia-import függőség csökkentését, az energiahatékonyság uniós színvonalhoz történő közelítését, valamint a környezetvédelem terén vállalt feladataink megoldását. Hozzájárul többek között a lakosság és az önkormányzatok energia megtakarításához, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal történő helyettesítéséhez, az alternatív energiaforrások használatának bővítéséhez. Támogatja az energetikai növénytermesztést, a geotermikus-, a nap-, a szélenergia, valamint a biomassza felhasználásának növelését, napelemek és napkollektorok létesítését, megújuló energiával üzemelő berendezések gyártását, valamint a hő- és villamos energia megújuló energiaforrásokból történő előállítását. [56] 18.1.2. Energiatakarékossági Stratégia és Cselekvési Program A megújuló energiaforrások támogatását célzó programot 1999-ben fogadták el. Ennek keretében először pályázhattak lakossági felhasználók is a gazdálkodó szervezetek és az önkormányzatok mellett a megújulók hasznosítására. A program célja a környezet állapotának javítása, takarékoskodás a hagyományos energiahordozókkal, valamint alkalmazkodás az Európai Unió megújuló energiaforrásokra vonatkozó elképzeléseihez. Ezeket többek között megújulókból előállított hő- és villamosenergia-termelő kapacitások, napkollektorok és napelemek létesítésén, valamint az energetikai növénytermesztésnek, a biomassza, a geotermikus energia, a szélenergia és a szerves hulladékok felhasználásának támogatásán keresztül kívánja megvalósítani.

92


18.1.3. Energia Hitel Program (EHP) Az EHP létrehozásáról a 1113/1996. (XI.29.) Kormányhatározat rendelkezett. Célja az önkormányzati szektor energia-megtakarítási beruházásainak támogatása, ezen belül a megújuló energiahordozók kiaknázására szolgáló beruházások segítése. Az EHP 1999-ben három ilyen jellegű pályázat megvalósítását is lehetővé tette 50 millió forint összegű kedvezményes hitel biztosításával, ami a teljes keret 6 %-át jelenti. [48] Ezek közül kettő a geotermikus energia szektorra, egy pedig napkollektor létesítésére vonatkozott. 18.1.4. Környezetvédelmi Alap Célfeladat (KAC) A KAC esetében a levegőtisztaság-védelmi pályázatok között találhatunk megújuló energiaforrások hasznosítását célzó beruházásokat. 1997-2000 között a KAC által a megújulók hasznosításához nyújtott támogatás és kedvezményes hitel összege 617 millió forint volt. [48] A pályázatok között találhatunk olyanokat, amelyek a napenergia, a biomassza és a szélenergia hasznosításához próbáltak anyagi segítséget szerezni, de volt olyan is, ami hőszivattyú működtetéséhez, illetve biogáz üzem létesítéséhez igényelt támogatást. Annak ellenére, hogy a pályázatok 72%-a napkollektorok telepítésére vonatkozott, a támogatás több mint felét a biogáz üzem létesítésére fordították. 18.1.5. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) támogatási rendszere Az OMFB támogatási rendszerének keretében eddig biomassza hasznosításhoz, a megújuló energiaforrások felhasználását lehetővé tevő berendezések fejlesztéséhez, valamint olyan kutatói és fejlesztői tevékenység folytatásához lehetett támogatást igényelni, ami piacképes, biotechnológiai úton előállított termék, technológia vagy szolgáltatás létrehozását célozta. AZ OMFB-hez tartozik a Széchenyi-terv Kutatási és Fejlesztési Programja is, amely a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos kutatásokhoz nyújt segítséget.

93


18.1.6. Az FVM támogatási rendszere Az FVM-en belül a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos programok szakmai felelőse az Országos Területfejlesztési Központ, amely egyrészt a biodízel program keretében a növényi motorhajtóanyag használatához, másrészt a szilárd biomassza fűtéstechnikai hasznosításához nyújt támogatást. 1999-2000-ben ezek a projektek több mint 820 millió forint támogatásban részesültek, melynek nagy részét a Csurgón, a Nagyecseden és a Kunhegyesen felépített biodízel üzem létesítésére fordították. [48] 18.2. Nemzetközi Források 18.2.1. Phare Társfinanszírozású hitel 1,8 milliárd forint PHARE hozzájárulással létrejött az Energiahatékonysági Vegyes Hitelrendszer, ami társfinanszírozóként kiegészíti az Európai Beruházási Bank hazánknak nyújtott, az energiahatékonyság növelését támogató hiteleit. A program geotermikus energia, depóniagáz, biogáz és biomassza hasznosításához biztosít támogatást. 18.2.2. Phare CBC (Határmenti együttműködési program) Az osztrák-magyar határmenti együttműködést támogató program 1995-ben, Ausztria csatlakozásakor indult. Magyarország részéről három megye – Zala, Vas és GyőrMoson-Sopron – vesz benne részt. A megújuló energiaforrások hasznosítása a program prioritásai között szerepel. 3 920,83 ezer eurós befektetéssel két biomassza fűtőüzemet építettek fel és egy demonstrációs projektet is elkészítettek. Ezek megvalósításához a program 2 340 ezer euró támogatást biztosított. [48] 18.2.3. Energiatakarékossági Hitel Alap (EHA, Német Szénsegély) Ezt a hitelt valójában a német szénsegélyből hozták létre. 1991-ben a német kormány 50 millió márka segélyt ajánlott fel hazánknak szénbeszerzésre. A szén hazai eladása során az összeg 60%-ából energiatakarékossági, valamint az energiaigényesség mérséklését szolgáló beruházásokat támogattak. [41] A megújuló energiaforrásokra vonatkozó pályázatok nagy része a biomassza és a geotermikus energia hasznosítását célozza. 94


19. Esettanulmány: Közép-magyarországi Innovációs Központ A Közép-magyarországi Innovációs Központ (Central Hungarian Innovation Centre - CHIC) a Budaörsi Ipari és Technológiai Park területén épül. A létesítményt 2003 júliusában kezdték el építeni, átadására előreláthatólag 2004 májusában kerül majd sor. A CHIC legfőbb célkitűzése, hogy kedvezményes bérleti díjakon és szolgáltatásokon keresztül kedvező feltételeket biztosítson az innovatív vállalkozások számára, és ilyen módon hozzájáruljon a megújuló energiaforrások, valamint az energiatakarékos és környezettudatos szemlélet elterjedéséhez, a megújuló energetikai ágazat fejlődéséhez. A betelepülő cégek számára a központ elsősorban az információs és kommunikációs technológiák, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazását szolgáló technológiák terén nyújt segítséget. A CHIC célcsoportjába a potenciális megújuló energiaforrás felhasználók (lakosság, önkormányzatok, megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó vállalkozások), valamint a megújuló energiaforrások hasznosításához kapcsolódó iparágak szereplői tartoznak, akikkel ipari és tudományparki együttműködés kialakítására törekednek. A központ éves működési költsége előreláthatólag 25-28 millió forint lesz, amit hazai és uniós pályázatok segítségével, valamint saját árbevételükből finanszíroznak majd. A CHIC a következő elemekből épül föl: •

Innovációs Központ, mely a tudásintenzív vállalkozásokat integrálja a szakterület kutatóival és oktatási szférájával együtt

•

Tudás és Technológia Transzfer Központ, ahol a betelepült cégek egy virtuális vállalatot hozhatnak létre

•

Találmány Piactér, ahol soron követhető egy találmány életútja az ötlettől kezdve a piaci bevezetésig

•

Megújuló Energia Innovációs Központ (MEIC), melynek célja a megújuló energiaforrások hasznosításának, valamint az energiatakarékos szemléletnek az elterjesztése. [83] A megújuló energiaforrások hasznosítását szolgáló technológiák magyarországi

elterjedését egyrészt az Innovációs Központon belül már rendelkezésre álló, illetve a

95


jelenleg kidolgozás alatt lévő szolgáltatások segítik elő. A további fejlesztések megvalósítása

érdekében

az

Innovációs

Központ

az

alábbi

intézményekkel

és

szervezetekkel alakított ki kooperációt: • Kutató- fejlesztő intézetek • Szent István Egyetem • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem • Ipari Parkok • Magyar Innovációs Szövetség • Szakmai és tudományos szövetségek (Magyar Napenergia Társaság, Magyar Energetikai Társaság) • Társadalmi- és civil szervezetek 19.1. A MEIC stratégiája A stratégián belül négy fő célkitűzés szerepel: • Demonstrációs, információs és oktatási központ kialakítása • K+F tevékenységet szolgáló innovációs és inkubátor központ kialakítása • A megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó kis- és középvállalkozások piacra segítése • A megújulók felhasználását elősegítő szakmai és üzleti kapcsolatok kialakítása, a finanszírozási források felkutatása5 [84] 19.1.1. Demonstrációs, információs és oktatási központ kialakítása Az Innovációs Központ a gyakorlati alkalmazást demonstráló referencia rendszerek létrehozásán keresztül a megújuló energiaforrás hasznosítás elméleti és gyakorlati ismereteinek

terjesztéséhez

kíván

hozzájárulni.

A

CHIC

mindegyik

megújuló

energiaforrással foglalkozik, de a napenergia és a biomassza prioritást élveznek. Az épületet napkollektorokkal szerelik fel, melyek egyrészt demonstrációs célokat szolgálnak, másrészt az épület energiaellátásához is hozzájárulnak, hiszen a meleg víz előállításához 5

A MEIC 2003-as és 2004-es évre tervezett feladatait a 3. Melléklet tartalmazza

96


felhasználják a napenergiát és így az energiaszükséglet 60-70%-át megspórolják. A biomassza alkalmazás gyakorlati bemutatása az új épület terveiben jelenleg nem szerepel, azt majd a partnerhálózat együttműködésével hozzák létre. A jövőre vonatkozólag más demonstrációs berendezések (hőszivattyús hűtés/fűtés, napelemes villamosenergia-termelés, kisteljesítményű szélenergia hasznosító berendezések) felállítását is tervezik. A helyszínen nem megépíthető berendezések esetén (pl.: geotermikus energia hasznosítását szolgáló rendszer) a folyamatot bemutató modelleket és maketteket hoznak majd létre. Az információs és oktatási központ kialakításával a környezet- és energiatudatos gondolkodásmód megteremtésére törekednek. Tanfolyamok indítását tervezik, amin belül a gyakorlati ismereteket helyszíni foglalkozásokon, az elméleti anyagot pedig távoktatás keretében kívánják átadni. Ismeretterjesztő előadásokat is tartanak majd, ahol a látogatók többek között megismerkedhetnek a hasznosító berendezések működésével. A nyílt napokon a nem szakmabeliek is betekintést nyerhetnek a központ működésébe. Ezeken a napokon többek között iskolai csoportok látogatására számítanak, hiszen a környezet védelméhez elengedhetetlen, hogy a fiatalabb generációt környezettudatos gondolkodásra neveljük. Az érdeklődők az interneten keresztül is hozzájuthatnak a számukra lényeges információkhoz a BITEP és a CHIC honlapján. Negyedévente a partnerek elektronikus hírlevelet kapnak majd. A központ konferenciák lebonyolítását, workshop-ok, szakmai és információs napok szervezését is vállalja. 19.1.2. K+F tevékenységet szolgáló innovációs és inkubátor központ kialakítása A CHIC területén a kis- és középvállalkozások bérelhetnek, illetve meg is vásárolhatnak területeket, ahol igénybe vehetik a Központ által nyújtott ipari és innovációs szolgáltatásokat. A megújuló energiaforrások hasznosításával elsősorban kisvállalkozások foglalkoznak, melyeknek számos problémával kell megküzdeniük: •

nem engedhetik meg maguknak, hogy K+F tevékenységre megfelelő mennyiségű pénzt fordítsanak,

•

piaci növekedésük lassú,

•

nem vállalhatnak nagyobb kockázatot anélkül, hogy saját egzisztenciájuk veszélybe ne kerülne,

97


•

a csatlakozást követően megnövekedő verseny mellett még nehezebb helyzetbe kerülnek, stb.

Ezeknek és más problémáknak a kiküszöböléséhez nyújt segítséget a CHIC olyan komplex üzleti szolgáltatatás biztosításán keresztül, mint: •

kedvezményes irodabérlet a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó vállalkozások számára;

•

üzletviteli tanácsadás többek között pénzügyi, számviteli, technológiai, jogi, üzleti, minőségbiztosítási és iparjogvédelmi területen;

•

innovációs menedzsment szolgáltatás nyújtása a versenyképesség növelés céljából;

•

ipari parki infrastruktúra kiépítése: laboratórium, szolgálati lakások, konferencia terem, nyomda, stb. biztosítása.

19.1.3. A megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó kis- és középvállalkozások piacra segítése Az ebbe a csoportba tartozó szolgáltatásokat nem csak a BITEP területén található cégek, hanem a többi megújuló energiaforrás hasznosításával foglalkozó vállalkozás is igénybe veheti. A piacra jutás elősegítéséhez a központ: • komplex tanácsadást biztosít, • támogatja az üzleti tevékenységet a kis- és középvállalkozások elemző értékelésén, piaci helyzetük vizsgálatán, üzleti és marketing stratégiájuk elkészítésén keresztül, • segíti a beruházások megvalósítását a források felkutatásával és a partner által elkészített terv szakmai véleményezésével. 19.1.4. A megújulók felhasználását elősegítő szakmai és üzleti kapcsolatok kialakítása, a finanszírozási források felkutatása Ezen a stratégiai célkitűzésen belül a technológiai transzfer megvalósítására és a finanszírozási források felkutatására helyezik a hangsúlyt. Az innovatív technológiák közvetítéséhez partnereket keresnek. Ez a keresés kétirányú: kiválasztják a technológiát

98


igénylő fél számára a megfelelő technológiát nyújtó félt és fordítva, majd megtervezik kettőjük találkozóját. Az optimális finanszírozási forrás kiválasztásához felkutatják a partner számára legelőnyösebb hitelkonstrukciót, valamint folyamatosan figyelik a pályázatokat, és értesítik a partnert, ha számára megfelelőt találtak. 19.2. A CHIC „Nap, szél, víz…- Energia régen, energiatakarékosság most!” elnevezésű projektjének bemutatása A CHIC egyik legfontosabb célja az energiatudatos szemlélet és a környezettudatos gondolkodás kialakítása a fiatal korosztály körében. Ennek megvalósítása érdekében tervezi a „Nap, szél, víz…- Energia régen, energiatakarékosság most!” elnevezésű projektjének elindítását, melyhez 5 170 000 Ft befektetésére van szükség. A projekt megvalósításához tervezett eszközök: •

a környezet- és energiatudatos szemlélet fontosságát hangsúlyozó PR cikkek megjelentetése fiataloknak szóló újságokban (pl.: a Zsiráf ifjúsági magazinban, az Illyés Gyula Gimnázium iskolaújságában, stb.);

•

papírgyűjtési akció szervezése a budaörsi általános iskolai és középiskolai tanulók számára;

•

országosan meghirdetett rajzverseny általános iskolai tanulók részére „Nap, szél, víz… - Energia régen, energiatakarékosság most!” címmel;

•

környezetvédelmi témájú rajzverseny szervezése a budaörsi óvodások részére;

•

a budaörsi Herman Ottó Általános Iskolában játékos foglalkozások szervezése a környezettudatos gondolkodás és az energiatakarékosság jegyében, valamint szemétgyűjtési akció megrendezése a madarak és fák napján;

•

a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanulói részére

előadások

szervezése

a

megújuló

energiaforrások

fontosságáról,

gyárlátogatások szervezése a Naplopó Kft.-nél, valamint fotópályázat meghirdetése „Elrettentő példák - követendő példák környezetünkben” címmel;

• Környezetvédelmi Majális rendezése a BITEP területén a budaörsi óvodások, általános iskolások, középiskolások és szüleik részére. [85]

99


20. Befejezés Dolgozatomban

a

megújuló

energiaforrások

fokozottabb

hasznosításának

szükségességére szeretném felhívni a figyelmet, hiszen ez elengedhetetlen a fenntartható fejlődés biztosítása szempontjából. A fosszilis energiahordozók használatuk során jelentős mértékben szennyezik a környezetet, ami globális felmelegedéshez és természeti katasztrófák kialakulásához vezet, valamint ezen energiaforrások készletei is kifogyóban vannak. Egyes alternatív energiaforrások használata során is kerül a környezetbe kis mennyiségű káros anyag, ezen kívül a hasznosító berendezések gyakran zajosak, elcsúfítják a tájat, stb., de ezek a hátrányok a fosszilis energiahordozók alkalmazása által előidézett negatív következmények mellett eltörpülnek. Ahhoz azonban, hogy a megújulókat a mainál nagyobb mértékben tudjuk hasznosítani, jelentősebb anyagi támogatásra lenne szükség, hiszen az alternatív energiaforrások hasznosítása jóval költségesebb a hagyományos energiahordozók alkalmazásánál. Az emberek környezettudatos gondolkodásra, új dolgok iránti fogékonyságra nevelése szintén nagyon fontos, hiszen hiába találnak fel újabb és újabb technológiákat, melyekkel a globális katasztrófák bekövetkezése megelőzhető lenne, ha nincs aki alkalmazná azokat. A tagállamokról általánosságban elmondható, hogy viszonylag jó adottságokkal rendelkeznek a megújulók tekintetében, meglévő lehetőségeiket azonban nem használják ki kellőképpen. Az alternatív energiaforrások az energiafogyasztás mindössze 6%-át, a villamosenergia-termelésnek pedig 14%-át adják. Az 1998-ban kiadott Fehér Könyvben megfogalmazott átfogó fejlesztési program célja, hogy a tagállamok 2010-re a megújulók felhasználásával előállított villamos energia arányát 14-ről 22%-ra, a bioüzemanyagok arányát 7%-ra, a megújuló energiaforrások részesedését az összes energiafogyasztáson belül pedig 12%-ra növeljék. Munkám során több hozzáértő személy véleményét is kikértem azzal kapcsolatban, hogy szerintük a tagállamoknak sikerül-e megvalósítani a Fehér Könyvben megfogalmazott tervet. Hosszabb vagy rövidebb gondolkodás után majdnem mindenki nemmel válaszolt… De akadt egy kivétel! Dr. Pap János, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke optimista hozzáállásáról tett tanúvallomást. Ő bízik abban, hogy a most felnövekvő generáció tagjai környezettudatosabb életvitelt folytatnak majd elődeiknél. Persze nem

100


azért, mert ők különlegesek lennének, hanem az egyre fenyegetőbbé váló környezeti csapások, a szélsőséges időjárás és a környezetszennyezésből eredően mindinkább elterjedtebbé váló betegségek rákényszerítik őket arra, hogy jobban ügyeljenek környezetük épségének megóvására. A kérdés megválaszolásához az egyes energiaforrások jelenlegi kapacitása és növekedési trendje alapján, az EurObserv’ER által elkészített prognózisokat is segítségül hívhatjuk. E szerint a kitűzött cél csupán a geotermikus energia esetében, valamint a legoptimistább növekedési ütem változatát alapul véve a biogáz esetében fog megvalósulni. Magyarországon sem jobb a helyzet. Mindenféleképpen növelnünk kell a megújuló energiaforrások energiamérlegen belüli 3,6%-os, valamint a villamosenergia-termelésen belüli 0,5%-os részesedését. A jelenlegi tervek szerint az előbbi értéket 6%-ra, az utóbbit pedig 3,5%-ra kéne emelnünk 2010-ig. Az alternatív energiaforrások hasznosításának növelése az Unióhoz hasonlóan nálunk is a külső függőség csökkentése érdekében és a nemzetközi kötelezettségek ellátása miatt fontos, valamint azért, mert a csatlakozást követően nekünk is hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy az Európai Unióban meg tudják valósítani a 2010-re kitűzött célokat. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon több, a Középmagyarországi Innovációs Központhoz hasonló intézményt kéne létrehozni. Az Európai Unió és hazánk esetében is jelentős anyagi ráfordítással jár az alternatív energiaforrásokra történő átállás, hiszen a kezdeti beruházások meglehetősen költségesek. De hosszú távon mindenféleképpen megéri, még anyagi megtakarítással is jár! Gondoljunk csak a horribilis importköltségekre, a fosszilis energiahordozók kiaknázásához szükséges egyre jelentősebb összegekre és a hagyományos energiahordozók által okozott környezetszennyezés következményeinek kiküszöböléséhez szükséges pénzre! A megújulók előtérbe helyezésével a jövőben ezeket megspórolhatnánk. Ezen felül az életminőségünk is jelentős mértékben javulna! Mindenféleképpen megéri!

101


Táblázatok jegyzéke 1. Táblázat:

A megújuló energiaforrások csoportosítása ..................................... 10

2. Táblázat:

Az egyes energiaforrások villamosenergia-termeléshez való hozzájárulásának változása............................................................... 21

3. Táblázat:

Az egyes energiaforrások részesedése a bruttó energiafogyasztáson belül 1998-ban (tagállamokra lebontva)........................................... 27

4. Táblázat:

A 2000-ben gyártott bioetanol mennyisége...................................... 33

5. Táblázat:

A 2000-ben gyártott biodízel mennyisége........................................ 33

6. Táblázat:

A 2001-ben és 2002-ben megtermelt biogáz mennyisége tagállamokra lebontva ...................................................................... 35

7. Táblázat:

Biogázból termelt villamos energia és hő mennyisége az egyes tagállamokban, 2002-ben ................................................................. 36

8. Táblázat:

Geotermikus energia felhasználásával előállított villamos energia mennyisége 2001-ben és 2002-ben .................................................. 43

9. Táblázat:

A geotermikus energiából közvetlen hasznosítás útján előállított hő mennyisége 2001-ben és 2002-ben .................................................. 44

10. Táblázat:

A tagállamok 2001. és 2002. évi hőszivattyú-kapacitása................. 45

11. Táblázat:

A tagállamok napkollektor kapacitása 2001-ben és 2002-ben ......... 48

12. Táblázat:

A tagállamok 2001. és 2002. évi napelem kapacitása ...................... 50

13. Táblázat:

A tagállamok 2001. és 2002. évi szélenergia kapacitásra vonatkozó adatai ................................................................................................ 52

14. Táblázat:

A tagállamok 1999-es és 2000-es kis vízerőmű potenciálja ............ 55

15. Táblázat:

A Campaign for Take Off kulcsakciói ............................................. 66

16. Táblázat:

Melléktermékek előfordulása megyékre lebontva (2000)................ 76

17. Táblázat:

Hazánkban az 1 hektáron előállítható tiszta szesz mennyisége........ 78

18. Táblázat:

Zónaidők nyári és téli időszámítás szerint ....................................... 89

102


Ábrák jegyzéke 1.

Ábra:

A szilárd biomassza-termelés aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2003-ra és a 2010-re kitűzött célértékkel...................... 32

2.

Ábra:

A bioüzemanyag-termelés aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2003-ra és a 2010-re kitűzött célértékekkel .................. 34

3.

Ábra:

A biogáz-termelés aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2003-ra és a 2010-re kitűzött célértékekkel .................. 37

4.

Ábra:

A villamosenergia-termelés aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2010-re kitűzött célértékkel .......................................... 46

5.

Ábra:

A hőenergia-termelés aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2010-re kitűzött célértékkel .......................................... 46

6.

Ábra:

Az Európai Unió napkollektor kapacitásának változása ..................... 47

7.

Ábra:

A napkollektor kapacitás aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2003-ra és a 2010-re kitűzött célértékekkel. ................. 49

8.

Ábra:

A napelem kapacitás aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2003-ra és a 2010-re kitűzött célértékekkel. ................. 51

9.

Ábra:

A szélenergia-kapacitás aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2003-ra és a 2010-re kitűzött célértékekkel. ................. 54

10. Ábra:

A vízenergia-kapacitás aktuális tendencia szerinti alakulásának összevetése a 2010-re kitűzött célértékekkel....................................... 56

11. Ábra:

Magyarország primer energiahordozó összetétele .............................. 70

103


Mellékletek jegyzéke 1.

Melléklet:

Mértékegységek........................................................................ 104

2.

Melléklet:

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia árai ........... 105

3.

Melléklet:

A MEIC 2003-as/2004-es évre tervezett feladatai ................... 106

4.

Melléklet:

A megújuló energiaforrások térnyerése az egyes tagállamokban 1993-99 között ................................................. 107

5.

Melléklet:

2001-ben a megújuló energiaforrások szerepe a tagállamokon belül a teljes primer energiafelhasználás tükrében................... 108

104


1. Melléklet: Mértékegységek Mega:

=M

= 106

Giga:

=G

= 109

Tera:

=T

= 1012

Peta:

=P

= 1015

toe:

tonne of oil equivalent

ktoe:

Thousand tonnes of oil equivalent

Mtoe:

Million tonnes of oil equivalent

Forrás: International Energy Agency: Renewables Information (2003 Edition)

105


2. Melléklet: Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia árai (amelyeket a dolgozatban nem részleteztem) Átvételi kötelezettség alá eső villamos energia

Ára (Ft/kWh) Az 5. § (2) bekezdésének „b”-„e” pontjaiban meghatározott villamos Cs.: 17,36 energia esetében V.: 8,67 A 4. § (5) bekezdésének „a” pontjában és „b” pontjának „i” alpontjában Cs.: 21,75 foglaltakon belül az 5. számú melléklet 1. „a”, valamint 2. „a” pontja V.: 13,60 alá tartozó (kapcsoltan termelt) villamos energia esetében A 4. § (5) bekezdésének „a” pontjában és „b” pontjának „i” alpontjában Cs.: 22,70 foglaltakon belül az 5. számú melléklet 1. „b”, valamint 2. „b” pontja V.: 14,20 alá tartozó (kapcsoltan termelt) villamos energia esetében A 4. § (5) bekezdésének „a” pontjában és „b” pontjának „i” alpontjában Cs.: 20,85 foglaltakon belül az 5. számú melléklet 1. „c”, valamint 2. „c” pontja V.: 13,05 alá tartozó (kapcsoltan termelt) villamos energia esetében Az 5. § (2) bekezdésének „a” pontja alá tartozó villamos energia Cs.: 15,52 esetében V.: 7,75 A 4. § (2) bekezdésének „d” és „e” pontja alá tartozó villamos energia Cs.: 20,85 esetében V.: 13,05 Forrás: A 24/2003. (IV. 24.) GKM rendelet Megjegyzés: Cs.: Csúcsidő, V.: Völgyidő Kiegészítés: Az 5. § (2) bekezdésének „b” – „e” pontjai: b, 5 MW-nál nagyobb villamos energia átadási teljesítményű vízerőműből vásárolt, c, egyedi gázerőműből vásárolt, d, a 6 MW-nál nagyobb, de 50 MW-nál nem nagyobb villamos energia átadási teljesítménnyel rendelkező erőműegységből kiadott nem távhő célú hőenergiával kapcsoltan termelt, e, az 50 MW-nál nagyobb villamos energia átadási teljesítménnyel rendelkező erőműegységből kiadott távhő célú hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia A 4. § (5) bekezdésének „a” pontja és „b” pontjának „i” alpontja: a, a 6 MW-nál nem nagyobb villamos energia átadási teljesítménnyel rendelkező erőműegységből kiadott i, távhő célú hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia ii, nem távhő célú hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia b, a 6 MW-nál nagyobb, de 50 MW-nál nem nagyobb villamos energia átadási teljesítménnyel rendelkező erőműegységből kiadott i, távhő célú hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia A 4. § (2) bekezdésének „d” és „e” pontja: d, a Pannonpower Rt. hosszú távú megállapodásában garantált átvételen felüli, a város hőellátása érdekében – az erőmű technológiai hősémájából adódóan – termelt kondenzációs villamos energia

106


e, a hálózati szűk keresztmetszetek miatt szükséges, a rendszerirányító utasítására termelt villamos energia

3. Melléklet: A MEIC 2003-as/2004-es évre tervezett feladatai

Stratégiai 2003. október 1.2004. május 1.célkitűzés 2004. április 30. 2004. szeptember 30. A napkollektor demonstrációs A napkollektor rendszer I. rendszer kiépítése bemutatását szolgáló demonstrációs A biomasszát és a szélenergiát napok lebonyolítása hasznosító demonstrációs Biomasszát, vagy szélenergiát hasznosító demonstrációs rendszer rendszerek előkészítése „Napkollektor rendszerek építése telepítése” elnevezésű tanfolyam „Napkollektor rendszerek telepítése” elnevezésű tanfolyam előkészítése Az ismeretterjesztő előadások és a lebonyolítása látogatói napok programjának CHIC épület átadása kidolgozása Energetikai szakmai fórumok A MEIC Web-lapjának létrehozása szervezése A MEIC hírlevél 1. és 2. számának MEIC Web-lap karbantartása megírása A 3. és a 4. hírlevél elkészítése Az innovációs és inkubátor Ismertető előadás lebonyolítása a II. tevékenységhez szükséges MEIC működéséről ismertető anyag elkészítése Ismertető előadás szervezése a Ajánlatok kidolgozása a potenciális III. MEIC működéséről ügyfelek részére Szolgáltatási ajánlatok kidolgozása Tanácsadás és egyéb szolgáltatások IV. Címlista összeállítása a potenciális nyújtása ügyfelekről Potenciális ügyfelek megkeresése Forrás: Pályázati dokumentáció – „Nap, szél, víz…-Energia régen, energiatakarékosság most!

107


4. Melléklet: A megújuló energiaforrások térnyerése az egyes tagállamokban 1993-99 között Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2001-ben kiadott tanulmányában (Renewable energies: success stories) megvizsgálta, hogy 1993-99 között az egyes tagállamok milyen eredményeket értek el a megújuló energiaforrások arányának növelését tekintve. A vizsgálat eredményeit az alábbi táblázat összegzi.

Napelemek Napenergia Szélenergia

Biomasszából termelt energia + + +

Távfűtéshez felhasznált Bioüzemanyag biomassza + + +

Ausztria + + Belgium Dánia + + Egyesült + Királyság Finnország + + + Franciaország + + + Görögország + Hollandia + + Írország + + Luxemburg Németország + + + + + + + + Olaszország + + + + + Portugália + Spanyolország + + + + + Svédország + + + + Forrás: European Environment Agency: Renewable energies: success stories, 7. oldal Jelmagyarázat: Bal oldali +:

az adott tagállam 1993-99 között abszolút értékben legalább 10%-al járult hozzá a megújuló energiaforrások EU- n belüli növekedéséhez

Jobb oldali +:

az adott tagállam százalékos növekedése meghaladja az EU átlagos százalékos növekedését 1993-99 között

Középen elhelyezkedő +: az adott tagállam 1993-99 között jelentős mennyiségben használt bioüzemanyagot

108


5. Melléklet: 2001-ben a megújuló energiaforrások szerepe a tagállamokon belül a teljes primer energiafelhasználás tükrében Tagállam

Teljes primer energia felhasználás (Mtoe)

Megújuló energia felhasználás (Mtoe)

Megújulók részesedése a teljes primer energiafelhasználás on belül (%) Ausztria 30, 7 6, 6 21, 5 Belgium 59, 0 0, 6 1, 0 Dánia 19, 8 2, 1 10, 4 Egyesült Királyság 235, 2 2, 5 1, 1 Finnország 33, 8 7, 6 22, 4 Franciaország 265, 6 18, 6 7, 0 Görögország 28, 7 1, 3 4, 6 Hollandia 77, 2 1, 1 1, 4 Írország 15, 0 0, 3 1, 7 Luxemburg 3, 8 0, 1 1, 6 Németország 351, 1 9, 2 2, 6 Olaszország 172, 0 9, 6 5, 6 Portugália 24, 7 3, 4 13, 7 Spanyolország 127, 4 8, 2 6, 5 Svédország 51, 1 15, 0 29, 4 EU-15 összes 1 495,1 86,2 8,7 Forrás: International Energy Agency: Renewables Information (2003 Edition), 6-8. old.

109


Irodalomjegyzék: Magyar nyelvű könyvek: [1]

dr. Barótfi István: Környezettechnika Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000., 30-37., 70-95.old.

[2]

Czuczai Jenő – Ficzere Lajos (szerk.): Európa A-tól Z-ig: az európai integráció kézikönyve, Az EK Hivatalos Kiadványainak Hivatala, Luxemburg, 1997. 96-99. old.

[3]

Forgács Imre: Gazdasági szektorok és jogharmonizáció, Osiris, Budapest, 2000. 14-83. old

[4]

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Immo – Reference Kft., Budapest, 2001. 314-318. old.

[5]

Imre László-Bitai András-Hecker Gerhart: Megújuló energiaforrások Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Energetika Tanszék, Budapest, 2001.

[6]

Vajda György: Energiapolitika, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2001. 104-115. old.

Angol nyelvű könyvek: [7]

European Commission: Green Paper – Towards a European strategy for the security of energy supply Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 2001.

[8]

European Communities: Renewable Energy Sources Statistics in the EU, Iceland and Norway European Communities, France, 2002.

[9]

European Environment Agency: Renewable energies: success stories Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 2001.

[10]

Wind Energy: The Facts European Commission, Belgium, 1999., 176-195. old.

Magyar nyelvű folyóiratok: [11]

Barta István: Az agrár-környezetvédelem megújuló forrásai =Környezetvédelem, 2003., 1. szám, 9. old.

[12]

Bohoczky Ferenc: Energetika 1999 =A Magyar Villamos Művek Közleményei, 1999., 6. szám, 8-9. old.

110


[13]

Drága környezetvédelem =Világgazdaság, 2003. 04. 25., 7. old.

[14]

Dr. Bai Attila: Biomassza hasznosítás az Észak-Alföldön =Környezetvédelem, 2003., 1. szám, 11. old.

[15]

dr. habil. Tar Károly-Vajnai Attila: Hátszéllel a XXI. századba =Környezetvédelem, 2003., 1. szám, 12. old.

[16]

Pelle Anita: Az EU-csatlakozás környezetvédelemmel kapcsolatos kérdései =Környezetvédelem, 2003., 7-8. szám, 21-35. old.

[17]

Erőművi mértékben is =Energiainfo, 2003. 04. 30., 12. old.

Magyar nyelvű internetes források: [18]

180/2002. (VIII.23.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról http://www.ktm.hu/jogsz/kv/0800800.htm, 2003. 10. 06.

[19]

18/2003. (II.19.) Korm. rendelet a biodízel magyarországi kísérleti forgalmazásának, felhasználásának feltételeiről és állami támogatásának szabályairól http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc.cgi?dbnum=1&docid=a0300018.kor, 2003. 09. 08.

[20]

2001. évi CX. törvény a villamos energiáról http://www.ktm.hu/jogsz/kv/0800800.htm, 2003.10.06.

[21]

Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 19-i 96/92/EK Irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról http://v4.agri.hu/law/31996L0016.pdf, 2003. 11. 22.

[22]

Bart István László: Környezetvédelmi energia-adók az Európai Unió egyes tagállamaiban – négy adózási rendszer összehasonlítása http://www.enga.hu/folyoirat/aktualis/cikk003.html

[23]

Bohoczky Ferenc: Környezetvédelem és az energetika http://www.gkm.hu/dokk/main/gkm/energetika/kornyezetved/ kornyezetved.html, 2003. 09. 08.

[24]

dr. Molnár László: A magyar energetika és a távhő aktuális kérdései http://www.energiamedia.hu/menu/enpol/enpol006.html, 2003. 11. 12.

[25]

Mayer György: Erőműátadás Kulcson http://www.eon-hungaria.com/sajtom_010829.php, 2003. 09. 01

111


[26]

Vajda György: Egy energiára (is) éhes világ jövőképe http://www.kornyezetunk.hu/belso/mg20.html, 2003. 09. 01.

[27]

A biodízel és a bioetanol mint alternatív motorikus üzemanyag http://www.matud.iif.hu/01nov/puppan.html, 2003. 11. 16.

[28]

A biomassza http://www.tabulas.hu/okotaj/25-26/zforum1.html, 2003. 11. 08.

[29]

A biomassza felhasználása a faiparban http://www.zalamedia.hu/naplo/030219/g.html, 2003. 09. 08.

[30]

A geotermikus energia http://www.omgk.hu/MGUT1/geoterm1.html, 2003. 03. 28.

[31]

A hitellehetőségekről http://www.hungary.com/onkorkep/9_03/29.html, 2003. 09. 08.

[32]

ALTENER Program http://www.euoldal.hu/altener.php, 2003. 09. 08.

[33]

A magyar energiapolitika alapjai, az energetika üzleti modellje http://www.ikm.iif.hu/economy/indust/epol/epol.htm, 2003. 11. 12.

[34]

A megújuló energiaforrásoké a jövő? http://www.edasz.hu/hu/article.php?sid=132, 2003. 09. 08.

[35]

A megújuló energiák szerepe a gazdaságfejlesztésben http://www.emo.hu/docs/energiak/A%20meg%Fajul%F3%20energi %E1k%20szerepe%20a%20gazdas%E1gfejleszt%E9sben.doc, 2003. 11. 04.

[36]

A napenergia aktív hasznosítási lehetőségeiről Magyarországon http://www.csoma.elte.hu/~qji/nap/nap.html, 2003. 11. 07.

[37]

A szélenergia hasznosítása http://www.reak.hu/kk/024.htm, 2003. 09. 28.

[38]

A TANÁCS 1999. január 25-i HATÁROZATA az energia, a környezet és a fenntartható fejlődés kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs specifikus programjának elfogadásáról (1998-2002) http://www.om.hu/ist/doktar/translations%5Cdocs%5Cb_decision%5Cb _decision_hu.doc, 2003. 10. 14.

[39]

A világ szélerőművi kapacitásainak 74 százaléka Európában van http://www.energiainfo.hu/?m=10&s=91&i=4437, 2003. 09. 18.

[40]

A vízenergia hasznosítása http://www.reak.hu/kk/027.htm, 2003. 11. 03.

112


[41]

Az Energiatakarékossági Hitel Alap pályázati feltételrendszere http://www.energycentre.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/ eha/eha_body.htm

[42]

Az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája http://www.ecolinst.hu/mkir/eu_strat.html, 2003. 09. 08.

[43]

Az Európai Unió és a Környezetvédelem http://www.mtvsz.hu/main.php?c=eu/eukorny/9.htm, 2003. 10. 03.

[44]

Az éghajlat védelme és munkahely-teremtés http://www.c3.hu/~levego/9904/990412a.htm, 2003. 03. 28.

[45]

Állami támogatás a megújuló forrásokra http://www.energiainfo.hu/?m=10&s=91&i=4926, 2003. 09. 18.

[46]

Energetika – Energiatakarékosság http://www.pronovum.tvnetwork.hu/members/gazdasag/energia2.htm, 2003. 09. 08.

[47]

Energia a Föld mélyéből http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/ja/0/13265/geotermikus.htm, 2003. 11. 06.

[48]

Energia Központ Kht.: Megújuló energiaforrások hasznosítását támogató programok, a különféle támogatási lehetőségek áttekintése. http://www.energycentre.hu/tanulmanyok/tanulmh/tanulmh_body /tnhkrny/megujulo/megu_downl/megujulo.doc, 2003. 11. 02.

[49]

EU-konform energiatörvények http://www.bkik.hu/euinfo/showarticle.php?aid=62, 2003. 09. 18.

[50]

EU Közösségi Finanszírozású Programok http://www.bkik.hu/euinfo/kiadvanyaink/irany2.htm, 2003. 09. 08.

[51]

Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program http://www.ihm.gov.hu/tarsadalom/strategia/NFT_KIOP.doc, 2003. 09. 18.

[52]

Magyarország adottságai http://www.okoszolgalat.hu/napocska.html, 2003. 11. 07.

[53]

Megújuló energiaforrások az EU-ban http://www.energiainfo.hu/?m=10&s=91&i=4872, 2003. 09. 18.

[54]

Megújuló energiaforrások Európában – a szélenergia http://webpoint.hu/pi/egycikk.php?cikkszam=75, 2003. 09. 08.

[55]

Megújuló energiaforrások Magyarországon http://www.bacskiskun.hu/ecostep/megujulo-energiak/03-f2.htm, 2003. 09. 08.

113


[56]

Nemzeti Energiatakarékossági Program http://www.gkm.hu/dokk/main/gkm/energetika/publikaciok/ nemzeti_energ.html, 2003. 09. 08.

[57]

Négyszázmilliárd kell a zöld energia duplázására http://www.magyarorszag.hu/hirek/gazdasag/energia20030407.html, 2003. 09. 15.

[58]

Szelíd energia: uniós sikerágazat http://www.energiainfo.hu/?m=10&s=91&i=4685, 2003. 09. 18.

[59]

Szélenergia Európában http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2201/0101/18.html, 2003. 11. 14.

[60]

Szélenergia hasznosítás lehetőségei http://www.gkm.hu/dokk/main/gkm/energetika/publikaciok/alt _energ_szelenergia.htm, 2003. 09. 08.

[61]

Szélerőművek épülhetnek Gyulán http://www.keleten.hu/cikk/1242.php?PHPSESSID= d0d0595782e3d9bafbdb57124f42ed30, 2003. 09. 08.

[62]

Új irányok a szélenergia hasznosításában http://www.reak.hu/kk/024.htm, 2003. 11. 02.

Angol nyelvű internetes források: [63]

Adoption of the Community acquis http://europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/e14103.htm, 2003. 11. 12.

[64]

DIRECTIVE 2003/30/EC of the European Parliament and of the Council of 8 May 2003 on the promotion of the use of biofuels or other renewable fuels for transport http://europa.eu.int/comm/energy/res/legislation/doc/biofuels/en_final.pdf, 2003. 09. 26.

[65]

EurObserv’ER: Biogas Barometer http://www.eurobserv-er.org/eufores/baro157.pdf, 2003. 11. 06.

[66]

EurObserv’ER: Geothermal Energy Barometer http://www.observ-er.org/eufores/baro156.asp, 2003. 10. 05.

[67]

EurObserv’ER: Photovoltaic Barometer http://www.observ-er.org/comm/baro154.pdf, 2003. 10. 05.

[68]

EurObserv’ER: Solar Thermal Barometer http://www.observ-er.org/esv/baro155.pdf, 2003. 10. 05.

114


[69]

EurObserv’ER: The 2002 overview of renewable energies http://europa.eu.int/comm/energy/res/publications/doc1/rejbaro2001.pdf, 2003. 11. 16.

[70]

EurObserv’ER: Wind Energy Barometer http://www.observ-er.org/eufores/baro153.asp, 2003. 10. 05.

[71]

European Commission: Energy for the future: renewable sources of energy - White Paper for a Community Strategy and Action Plan http://www.environment.fgov.be/Root/tasks/atmosphere/klim/pub/eu/com/97599_en.htm, 2003. 10. 25.

[72]

International Energy Agency: Renewables Information (2003 Edition) http://www.iea.org/stats/files/Renew2003.pdf, 2003. 10. 27.

[73]

Liberalisation and the Environment http://eu-energy.com/Europe%20Liberalisation.html, 2003. 11. 19.

[74]

Marianne Haug: The Role of Renewables in Future Energy Directions ETI Conference, Lisbon, 16 October 2002 http://www.iea.org./new/speeches/haug/2002/mh.pdf, 2003. 10. 20.

[75]

Renewable energy: the promotion of electricity from renewable energy sources http://www.europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/127035.htm, 2003. 09. 18.

[76]

Tax on carbon dioxide emissions and energy http://www.europa.eu.int/scadplus/leg/en/lvb/131016.htm, 2003. 09. 18

[77]

ZEUS Fuels – Biogas http://www.zeus-europe.org/fuels.html, 2003. 09. 18.

Egyéb magyar nyelvű források: [78]

A 24/2003. (IV. 24.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról CompLex CD Jogtár, 2003. október 31.

[79]

Az Európai Bizottság éves jelentése Magyarország előrehaladásáról a tagság felé, Európa Ház, 2002. 70-72. old.

[80]

dr. Barótfi István: Biomassza energetikai hasznosítása Az Energia Központ Kht. megbízásából, 2000. február Forrás: BITEP: Ari Andrea

[81]

B. Horváth Lilla: Energia: szabad a vásár In: EU-évkönyv, 2003., 52-53. old.

115


[82]

dr. Szergényi István: Európai energiapolitika – magyar energiapolitika In: Európai Tükör műhelytanulmányok, Budapest, 1997. 8-19. old.

[83]

Közép-Magyarországi Innovációs Központ – Megújuló Energia Innovációs Központ BITEP prospektus, 2003. Forrás: Ari Andrea

[84]

Pályázati dokumentáció – „Nap, szél, víz…-Energia régen, energiatakarékosság most! – Energiatudatos szemlélet kialakítása a fiatal korosztály körében BITEP belső anyag, 2003. Forrás: Ari Andrea

[85]

„Zöld Forrás”- Környezet és természetvédelmi kommunikáció című, 5.2 kódjelű pályázat BITEP belső anyag, 2003. Forrás: Ari Andrea

[86]

Személyes közlés: dr. Hanzély György

Egyéb angol nyelvű források: [87]

Energising Europe – ENERGIE European Commission, Belgium, 2000., pp. 43-45.

[88]

Intelligent Energy for Europe 2003-2006 Work programme summary, draft of 29 Nov 2002 FVM belső anyag, 2003., Forrás: Nagy József

[89]

Thermie Demonstration of energy technology Activity Report 1998 European Commission, Belgium, 1998., pp. 8-29.

116


Interjúk: •

Ari Andrea, a Budaörsi Ipari és Technológiai Park környezetvédelmi megbízottja

•

dr. Hanzély György, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai főtanácsadója

•

dr. Pap János, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának alelnöke

•

Polgárné Májer Ildikó, a Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Centrum Kft. ügyvezetője

Rajtuk kívül segítséget nyújtottak: •

Kasza György, az Energia Klub programvezetője (Megújuló Energiaforrások Divízió)

•

dr. Nagy József, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Oktatási, Kutatási és Fejlesztési Főosztályának főosztályvezető helyettese

•

dr. Nagy Rita, a Magyar Országgyűlés Európai Integrációs Főosztályának jogi munkatársa

•

dr. Pálvölgyi Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense (külső konzulensem)

•

Takács Gábor, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának tanársegéde (belső konzulensem)

•

Varga Katalin, a Magyar Országgyűlés Külügyi Hivatalának protokollos munkatársa

117

KÖRNYEZETBARÁT ENERGIAFELHASZNÁLÁS,

Recommend Documents