Környezet-egészségtan (KM030_1)

Széchenyi István Egyetem

Környezet-egészségtan (KM030_1) Településegészségtan 2014/2015-ös tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens

SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék


• •

~: a társadalmi-gazdasági fejlődés folyamán kialakult és az emberi közösségek állandó tartózkodására használt létesítménycsoport kialakulásuk: – – – –

• • • •

Települések

földművelés a vándorló nomád életmód helyett mezőgazdaság fejlődése  kézművesek elterjedése mg-i felesleg termelése, kereskedelem  úthálózat városok: ipari forradalom

urbanizáció = városodás: a városok számának növekedése városiasodás: minőségi változás, a település város jellegének növekedése szuburbanizáció: nagyvárosok peremén kialakuló családi házas, kertvárosi övezetek dezurbanizáció: nagyvárosok mellett újabb és újabb kistelepülések létrejötte, lakosságszámuk növekedése

1


Települések típusa

•

tanya

•

falu: alapvetően mezőgazdasággal foglalkozik

•

mezőváros: falusi jellegű, közigazgatási, kereskedelmi funkciójában és népességszámában városias

•

kisváros: csekély városi funkcióval bír

•

középváros: közigazgatási, oktatás, egészségügyi központ

•

megyeszékhely: némelyik regionális funkcióval is bír

•

főváros

•

speciális funkciójú települések pl.:

– vasutasváros (Záhony) – üdülőváros (Hévíz) – kert- és előváros (Érd) – volt szocialista iparvárosok (Tiszaújváros)


Települések szerkezete

•

falusi települések: – lakóterület, közintézmények, forgalmi terület, mg-i terület

•

városok: – lakóterület – ipar terület, ipari park – forgalmi terület – zöldövezet – városkörnyék: erőmű, hull. lerakó, vízmű, szvtisztító – rekreációs területek – agglomerácó – mg-iművelésű területek

2


Települések módosító hatása

•

meghatározott természeti környezetre épül rá

•

éghajlat, domborzat, talaj-, víz-, földtani adottságok figyelembevétele a településrendezésnél

•

évi átlagos T: 1-3°C-kal magasabb

•

páratartalom: 7-10%-kal kevesebb (betonozás, föld alá vezetett víz)

•

légmozgás: 20-30%-kal lecsökken ( romló átszellőzés)

•

köd- és szmogképződés: 10-30%-kal nő (magasabb szennyezettség)

•

felhőképződés: gyakoribb

•

napsütéses órás száma: csökken

•

legtipikusabb kultúrsivatag: New York Manhattan városrésze – az emberek által előállított hő 4x-szer nagyobb, mint az oda besugárzó napenergia


3


•

Településszerkezet hatása az egészségre

kórházaktól, szakrendelőktől, mentőállomásoktól való távolság növekedésével arányosan nő a területen élő lakosság általános és specifikus mortalitása

•

a kórházba kerüléshez szükséges út hossza: agy-érrendszeri halálozás esetében

•

nem közművesített falvak: szennyvíz  fertőző betegségek lehetősége

•

„mezőgazdasági” jellegű betegségek: falvak lakossága:

peszticidekkel, műtrágyákkal való érintkezés, toxoplazmózis, tetanusz, brucellózis veszélye nagyobb


•

Városi/urbanizációs betegségek

civilizációs betegségek: a civilizáció által megváltoztatott természetes és mesterséges környezeti tényezők miatt kialakuló betegségek

•

létrejöttük: – 1. hatás specifikus megbetegedések (pl. dohányzás  tüdőrák) – az ártalom más külső vagy belső kórokkal szinergizmusban hozza létre a betegséget (pl. mozgáshiány, elhízás, genetikai hajlam  cukorbetegség) – a környezeti tényező fokozott adaptációra kényszeríti a szervezetet, mely állandósul, és létrehozza a betegséget (pl. zaj + stressz  fokozott szimpatikus tónus  hipertónia)

4


•

cukorbetegség

•

szív- és érrendszeri betegségek

•

rosszindulatú daganatok

•

pánikbetegség

•

közlekedési balesetek

•

dohányzás miatt kialakult betegségek

•

belvárosi férfi lakosság születéskor várható átlagélettartama 5 évvel kevesebb zöldövezetben lakó férfiakhoz képest!


•

Civilizációs betegségekért felelős tényezők

levegőszennyezés: – – – –

•

Leggyakoribb civilizációs betegségek

önmagukban és szmogképző hatásuk által is közlekedés, energiatermelés, fűtés + csökkent légmozgás a településeken! légúti megbetegedések

zaj és rezgés: – közúti forgalom, üzemi, háztartási berendezések, szórakozóhelyek – 25 dB már pszichés terhelés, 85 dB halláskárosodás – vérnyomás emelkedés, idegrendszeri zavarok

•

víz- és talajszennyezés: – pl. talajvíz nitrát tartalma: csecsemőknek tilos, felnőttekben növeli a daganatképződés esélyét

•

demográfiai tényezők: – a városi élet hátrányai miatt a tehetősebb középosztály kiköltözik a kertvárosokba, agglomerációkba  belvárosi bérházak: elöregedett, elszegényedett rétegek, kisebbségek  slumosodás

5


• • •

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről minden önkormányzat: településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat ezeknek biztosítani kell az – – – –

•

•

Településtervezés

egészséges lakó- és munkakörülményeket népesség biztonságának általános követelményeit népesség demográfiai fejlődését környezet- és természetvédelem, tájhasználat és tájkép formálásának összehangolt érdekeit (különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére)

előírja az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK): mindezek betartásához szükséges normák és javaslatok


Településtervezési lakossági igények

• minél nagyobb zöldterület, és ezek megfelelő karbantartása • zöldterületen kialakítható vízfelületek növelése • forgalmas utak városon kívülre vezetése • védőterület az üzemektől • zajcsökkentők alkalmazása • hatékony tömegközlekedés

6


Épületek, lakások hatása az egészségre

 építőanyagok fajtái: •

vályog (homok, agyag, gabonatörek keveréke): jó hőszigetelő, olcsó, kis nyomószilárdság, nedvesség iránti érzékenység, csak földszintes házak

•

égetett tégla: jó hőszigetelő, nedvesség iránt kevésbé érzékeny, nagy nyomószilárdságú

•

beton: egészségkárosító hatása a cementhez adott adalékanyagtól függ (pl. kohósalakból készült beton: radioaktivitás)

•

fa: könnyen alakítható, esztétikus, nedvességet gyorsan veszi fel és lassan adja le  penészgombák elszaporodása; gombaölő és tűzbiztonságot fokozó szerrel kell kezelni egészségkárosító hatások (pl. VOC)


•


ideális beltéri mikroklíma (komfortklíma): – 40-70% páratartalom – levegő mozgása 0,3 m/s alatti – nappali szoba: 20-22°C, konyha: 18°C, hálószoba: 18-20°C, fürdőszoba: 22-24°C

• • • • • •

belmagasság: min. 2,5 m, nevelési-oktatási helyiségben: 3 m tájolás: hálószoba: K-i, gyerekszoba D-i, nappali: DNy-i, éléskamra, főzőhelyiség: É-i éléskamrának és WC-nek közös szellőzése nem lehet főzőhelyiség: közvetlen szellőzés kell közvetlen természetes megvilágítás a huzamos tartózkodási helyeken: ablakok felülete min.1/8-a a padlóénak mesterséges megvilágítás: nem okozhat légszennyezést, nem csökkentheti a levegő oxigéntartalmát, nem bocsáthat ki káros sugárzást

7



 Légcsere: • természetes szellőzés: – plusz energiabefektetés nélkül, nyílászárókon keresztül, réseken, falak pórusain át – gravitációs (pl. belső és külső tér közti hőmérsékletkülönbség miatt) – statikus (szél hatására) – légcsere mértéke: 10-25 m3/fő/h (fizikai munka, tanterem, kórterem: több kell)

•

mesterséges szellőzés: – szellőzéstechnikai rendszerek – légszűrők, klímaberendezések mosói: kórokozókat is tartalmazó szerves anyagok lerakódása, feldúsulása – rendszeres karbantartás, csere – szellőzőberendezések keltette légmozgás huzathatást ne keltsen – betáplált levegő megfelelő tisztaságú, páratartalmú, hőmérsékletű


•

Épületek, lakások hatása az egészségre: Fűtés

helyi fűtés: cserépkályha, vaskályha, olajkályha, gázkonvektor, elektromos hősugárzók – könnyen szabályozható, szakképzettség nem kell hozzá, beruházási, üzemelési költség a többihez képest alacsonyabb – nagy helyigény, fokozott tűzveszély, salakanyag-szállítás, COmérgezés veszélye

•

központi fűtés: központi hőfejlesztő készülék+radiátorok, padlófűtés, falfűtés – nincs CO-mérgezés, nincs salakanyag

•

távfűtés: fűtendő épületektől távol a hőfejlesztő berendezés – gazdaságosabb tüzelőanyag-hasznosítás, csökkent korom- és füstképződés, nagy üzembiztonság – sok helyütt nem szabályozható a fűtés, komfortklímát nem lehet kialakítani

8


•

Belső terek egészségkárosító hatásai

történelmileg: legszegényebb rétegek: – szemetes lakások: patkányok  pestis – zsúfolt szobák  tuberkolózis – nedves falak  reumás megbetegedések

•

hajléktalanok: lehűlés, legyengült immunrendszer miatt fertőző betegségek

•

még ma is sok egészségkárosító épület – régi épületek, melyek építése során még nem voltak ismertek bizonyos károsító tulajdonságok – előírások be nem tartása

•

károsító hatások nem akutan jelentkeznek, hosszú távú egészségkárosító hatások



 mikrobiológiai szennyezők: •

baktériumok, vírusok

•

zárt térben felszaporodnak

•

elsősorban légúti megbetegedések

 biológiai szennyezők: •

penészgombák (szellőzés hiánya, hőhidak!), háziporatka allergénjei, kisállatok szőrének, tollának allergizáló részecskéi, virágporok, ízeltlábúak (pl. svábbogarak), rágcsálók

•

allergiás reakciók (allergiás asztma, szénanátha, ekcéma)

•

fertőzések

9



 fizikai „szennyezők”, hatások: • • • •

zaj és vibráció hő (hipotermia, hipertermia) légmozgás ionizáló sugárzások (korpuszkuláris: alfa, béta, proton, neutron; és elektromágneses: gamma, röntgen): – anyagon történő áthaladásuk közben annak atomjaiból töltéssel rendelkező ionokat hoznak létre

•

nem ionizáló sugárzások, mikrohullámok: – anyagon történő áthaladásuk közben nem hoznak létre ionokat – már a kültakaró szöveteiben elnyelődnek  bőr és nyálkahártyák elváltozásai


Sugárzás neve, spektrumtartomány

Nem ionizáló sugárzások

Forrás

Célszerv

Következmények

Ultraibolya A: 315-400 nm B: 280-315 nm C: 100-280 nm

Nap Ipar Egészségügy szoláriumok

Bőr Bőrgyulladások, égések Szem Bőrrákok szaruhártyája Szemkárosodások Szürkehályog Hiánya: angolkór

Látható fény 400-750 nm

Nap Világító berendezések

Szem Látás

Infravörös 780 nm - 1 mm

Nap Tűz Meleg testek 500°C felett

Bőr Hólyagok a bőrön Szem Égések szaruhártyája Bőrrákok Szürkehályog

Retinakárosodás Hiánya: depresszió

10


Nem ionizáló sugárzások (folyt.)

Sugárzás neve, spektrumtartomány

Forrás

Célszerv

Következmények

Mikrohullámok 1 mm - 1 m 300 GHz – 300 MHz

Háztartási sütők Mobiltelefonok Terápiás eszközök Lokátorok

Szem szaruhártyája Herék Petefészek

Sterilitás? Szürkehályog, Vakság?

Rádióhullámok 1 m – több km 300 MHz - 30 kHz

Nap (kozmosz) Rádióadók

Vérképzés ?

Leukémia?

Elektromágneses erőterek 50 Hz

Váltóáramú távvezetékek Váltóárammal működő készülékek

Vérképzés? Idegrendszer? Rák elősegítés? Kronobiológiai hatások?

Leukémia? Melatonintermelés


(alvási ciklusért felelős hormon) zavaraiból

adódó biológiai ciklusváltozások, a biológiai óra zavarai?


 kémiai szennyezők: •

SO2: dohányfüst, fa- és széntüzelésű kályhák, tűzhelyek, környező levegő

•

NO, NO2, nitrózaminok: gáztűzhelyek és biztonsági láng

•

CO: gáztűzhelyek és biztonsági láng, környező levegő

•

formaldehid:

– karbamid, formaldehid, habszivacs szigetelők, ragasztószerek, farostlemez, furnér, forgáslemez, bútorlap, kárpit, függönyök, szőnyegek, tapéták, lakkok, festékek, szigetelőanyagok – akut: felső légutak, szemirritáció, fejfájás, szédülés, hányinger, álmatlanság – krónikus: rák, allergia

11




radon: – épületek háttérsugárzása (házgyári lakások), víz, talaj – alsó szintek, szellőztetés – tüdőrák

•

azbeszt (különböző kémiai összetételű rostos ásványi szilikátok):

– épületszigetelések, cement, szigetelőanyagok, palák (lakótelepi lakások) – tüdőrák, mezotelióma (mellhártyadaganat), azbesztózis (azbeszt gyártásakor keletkező por huzamos ideig történő belélegzésekor és felszaporodásakor keletkező tüdőszöveti hegesedés)




belső térben használt peszticidek: – szúnyog-, légy- és egyéb rovarirtók

•

ózon: – fénymásolók, lámpák, szoláriumok – fejfájás, nyálkahártya irritáció

•

illékony szerves vegyületek: benzol, sztirol – párolgás vízből, oldószerekből, festékekből, tisztítószerekből, égés

•

illékony szerves vegyületek: klórozott szénhidrogének, policiklusos vegyületek (benzpirén, poliklórozott bifenilek), dioxinok: – féregirtó szerek, növényirtó szerek, égő fa, dohány, faszén

12


•

Dohányzás

a legtöbb elkerülhető többletmorbiditást (az a szám, mely megmutatja, hogy meghatározott számú ember közül mennyi kapta el a szóban

és többletmortalitást (hányan halnak meg 100 ember okozó lakótéri légszennyező

forgó betegséget) közül)

•

Mo-on: évente 30 000 ember dohányzással összefüggésben hal meg

•

cigarettázás: lassú égés, 700-1000°C-on

•

dohányfüstben lévő anyagok: – CO, CO2, NOx, illékony aminok, aldehiek, ketonok, alkánok, PAH-ok, fenolok, nitrózaminok, Hg, Pb, As  káros hatásaik: ld. korábbi előadások – 1-4% nikotin: érszűkítő hatású, növeli a vérnyomást, izgatja a központi idegrendszert, növeli a koleszterinszintet

•

passzív dohányosok: kifújt, metabolizálódott, megnövekedett karcinogenitású füst belélegzése


Az egyes daganattípusok előfordulási gyakoriságának növekedése a dohányzás hatására

Dohányzás Rákféleség

Gyakoriság

Tüdőrák

10,8 x

Gégerák

5,4 x

Szájüregrák

5,1 x

Nyelőcsőrák

3,4 x

Hólyagrák

1,9 x

Veserák

1,5 x

Egyéb rosszindulatú daganatok

1,4 x

 egyéb káros hatások: • hörghurut (bronchitis), tüdőtágulat (=emfizéma  légzési nehézséget okoz), szív- és érrendszeri, agyi érrendszeri megbetegedések, az artériák megkeményedése, az artériák elvesztik rugalmasságukat, faluk megvastagszik (arterioszklerózis), …

13


Közlekedés-egészségtan

 Közúti közlekedés: a legjelentősebb •

légszennyezés – nitrogén-oxidok, szénhidrogének, CO, korom – tendenciák: növekvő – Los Angeles típusú szmog

•

zajterhelés

•

rezgések

•

közlekedés miatt keletkező hulladékok

– pl. gumiabroncsok, fáradtolaj – utak szennyezettsége  talaj, vizek •

közúti balesetek többletmortalitást és -morbiditást okozó hatása



Emissziós értékek különböző közlekedési módok esetén vasút

személygépkocsi

repülő

CO2 kg/utas

21

70

88

CO g/utas

6

2732

295

Szénhidrogén g/utas

1

403

88

NOx g/utas

25

598

88

SO2 g/utas

31

34

47

14



környezetkárosító hatás

vasút

közút

személyszállítás fajlagos energiafelhasználása (PJ/Mrd utaskm)

0,6

2,1

teherszállítás fajlagos energiafelhasználása (PJ/Mrd utaskm)

0,3

2,6

Személyszállítás fajlagos légszennyezése (g/utaskm) - CO - NOx - szénhidrogének - korom és por

0,06 0,43 0,03 0,04

9,30 1,70 1,10 0,07

teherszállítás fajlagos légszennyezése (g/utaskm) - CO - NOx - szénhidrogének - korom és por

0,03 0,20 0,01 0,04

3,70 3,26 1,62 0,07

területigény (ha/km)

3,0

9,1



 talaj és felszín alatti vizek szennyezése •

közutak mentén: – leginkább terhelt sáv: út széleitől mért 2 m-s sáv – útról leszórt víz: kb. 10 m-ig – szél által szállított szennyezők: 50-100 m-ig – olajok, gumik kopása, utak sózása

•

vasúti pályák mentén: – 1-1,5 m-es szakaszon: pálya gyommentesítésére használt vegyszerek, policiklusos vegyületekkel kezelt talpfákból kioldódó anyagok, váltók kenésére használt anyagok

•

repülőterek környéke: – nitrogénvegyületek, PAH

15

Környezet-egészségtan (KM030_1)

Recommend Documents