KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BEVEZETŐ Körmend Önkormányzata megbízta az OTP Hungaro-Projekt Pénzügyi Műszaki Gazdasági Tanácsadó és Szervező Kft-t, mint generáltervezőt az Integrált Városfejlesztési Stratégia szakmai előkészítésével, összhangban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közreadott Városrehabilitációs kézikönyv útmutatásával. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma a minisztérium által kiadott tematikával összhangban komplex város-rehabilitációs indíttatású fejlesztés stratégiájára irányul, vagyis nem tér ki a településfejlesztés minden szegmensére. A városrehabilitáció elsődlegesen a városi környezet megújítására, felértékelésére irányuló fejlesztő tevékenység, melyhez olyan „soft” típusú fejlesztések társulnak, melyek egyrészt a folyamatot segítik, másrészt a fejlesztéstől elvárt hatások érvényesülését gyorsítják, növelik, harmadrészt a beruházások által megújult városi környezet üzemeltetését a korábbinál hatékonyabbá, gazdaságosabbá teszik. Körmend város Integrált Városfejlesztési Stratégiája az identitás növelésének, a funkcionális gazdagság megőrzésének és térbeli kiterjesztésének, az élhetőség javításának, a társadalmi és térbeli kohézió erősítésének stratégiája, melynek elsődleges célja a városközpont főtérének fejlesztésével elindítani a város komplex turizmus fejlesztési programját, ezzel megteremtve a lehetőségét a városközponthoz tartozó további fejlesztések összekapcsolására. Körmend város a régiónak és kistérségének a városra vonatkozó fejlesztési elképzeléseivel összhangban fogalmazza meg rehabilitációs indíttatású fejlesztési szándékait. Integrálja Vas megye területfejlesztési programjában és Körmendi Kistérség Területfejlesztési programjában elhatározott, a városra vonatkozó célkitűzéseket, valamint összhangban van a város hosszú távú településfejlesztési koncepciójával. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia széleskörű társadalmi konszenzuson alapuló dokumentumokra épül. Az azokban megfogalmazott fejlesztési célkitűzéseket bontja le az operatív városfejlesztés szintjére. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia alapjául az alábbi dokumentumok szolgálnak: 

Vas megye területfejlesztési programja



Vas megye területrendezési terve



Körmendi kistérség területfejlesztési koncepciója és programja



Körmendi kistérség fejlesztési terve 2007-2013



Körmendi kistérség kistérségi integrált projektcsomag 2007-2013



Körmend és kistérsége többcélú kistérségi társulás szociális szolgáltatástervezési koncepciója



Körmend és kistérsége többcélú kistérségi társulás közoktatás-fejlesztési stratégiája 20072013 OTP HP Kft. – MaHill Kft. 2008

7

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 

Körmend város önkormányzati programja 2007-2010



Körmend város hosszú távú településfejlesztési koncepciója



Körmend város turisztikai koncepciója 2002-2010



Körmend város egészségterve



Körmend város település szerkezeti terve



Körmend város szabályozási terve



Körmend város szerkezeti és szabályozási terve módosítása /tervezet/



Kastélyhasznosítási terv



Hulladékgazdálkodási terv

OTP HP Kft. – MaHill Kft. 2008

8

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÖSSZEFOGLALÁS

KÖRMEND SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN REGIONÁLIS SZEREPKÖR Körmend a Nyugat – Dunántúli régióban, Vas megyében található. Nyugat – Dunántúl a hét magyarországi régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedi el, három megye, GyőrMoson-Sopron, Vas és Zala alkotja. A régió központja Győr. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban a város a Szombathely–ZalaegerszegNagykanizsa regionális tengely mentén helyezkedik el. Körmend a policentrikus, együttműködő városhálózati rendszer szerves eleme, Szombathely és Zalaegerszeg fejlesztési alközpontok vonzáskörzetében, két regionális jelentőségű közlekedési tengely találkozásánál elhelyezkedő kistérségi központ. Vas megye területrendezési tervében a Vas megyei települések besorolása igazgatási és ellátó funkciójuk és a megállapított vonzáskörzetük nagysága alapján történt. E szerint az elv szerint Körmend teljes körű városi központ. A város minden olyan középfokú igazgatási és ellátási funkcióval rendelkezik, amely szükséges lakosságának ellátásához. Vonzáskörzete kistérségi szintre terjed ki, szükség esetén képes biztosítani a szomszédos kistérség ellátását is – amennyiben annak központja funkcióhiányos; egyes speciális funkciójával vonzást gyakorol a szomszédos kistérségekre, illetve a megye egész területére is. Körmend vonzáskörzete bőven túlnyúlik a kistérségi határokon és kiterjed az Őrség szinte teljes területére, valamint a Rába völgy településeire is. Ez annak a következménye, hogy az Őrség területe mind a mai napig központhiányos. Korábban Körmend vonzása erősebb volt a Szentgotthárdi kistérségben is, viszont a város gazdaságának rohamos fejlődése maga után vonta funkcionális bővítését így ma már Szentgotthárd bizonyos középfokú és regionális funkciók tekintetében képes tehermentesíteni Körmenden. Összefoglalóan elmondható, hogy a városnak sem regionális, sem megyei szerepköre nem jelentős – néhány speciális funkcióján kívül –, a legközvetlenebb, legszervesebb kapcsolatrendszert a város számára közvetlen vonzáskörzete, a kistérség jelenti.


9

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISTÉRSÉGI SZEREPKÖR Körmend térsége a Nyugat Dunántúli Régióban, Vas megye középső részén található. A térség területe 330,91 km2, lakónépessége ≈22000 fő, az átlagos népsűrűség 66,8 fő/km2. A kistérség a Nyugat-dunántúli régió kapuja, és mint ilyen egyedülálló adottságokkal, lehetőségekkel rendelkezik. A térség nyugatról Ausztriával határos. Északon a Szombathelyi, keleten a Vasvári, délen a Zalaegerszegi és az Őriszentpéteri, délnyugaton pedig a Szentgotthárdi Kistérség a szomszédja. A kistérség városi központtal, kedvező kapcsolatokkal rendelkező homogén települési egységet képező tipikusan aprófalvas jellegű térséget alkot. A kistérségi központban, Körmenden él a lakónépesség 55 %-a. A falvak népesség számára jellemző, hogy egyike sem éri el a 2000 főt, és közülük 20 az ötszáz fő alatti aprófalu. A Körmenden kívüli terület népsűrűsége 36 fő/km2. A város kistérségéhez 25 település tartozik. A körmendi kistérség települései: Csákánydoroszló, Daraboshegy, Döbörhegy, Döröske, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Halastó, Halogy, Harasztifalu, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Katafa, Kemestaródfa, Körmend, Magyarnádalja, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd, Nagykölked, Nagymizdó, Nádasd, Nemesrempehollós, Pinkamindszent, Rádóckölked, Szarvaskend, Vasalja (25). FUNKCIÓK SZERINTI VONZÁS KÖRZET Funkciók szerinti vonzáskörzetről összefoglalóan elmondható: /lásd a fenti fejezetben részletezettek szerint/ Körmend város jól kiépített és térségi szervező funkciókkal és a kistérség egészére, valamint a szomszédos Őriszentpéteri és Szentgotthárdi kistérségeket is szolgáló intézményrendszerrel rendelkezik. A város minden olyan középfokú igazgatási és ellátási funkcióval rendelkezik, amely szükséges lakosságának és kistérségének ellátásához és szükség esetén képes biztosítani a szomszédos kistérség ellátását is – amennyiben annak központja funkcióhiányos –, egyes speciális funkciójával vonzást gyakorol a szomszédos kistérségekre, illetve a megye egész területére is. A Városrehabilitáció 2007-2013-ban – Kézikönyv a városok számára című módszertani útmutatóban felsorolt funkciók alapján, – gyakorlatilag az összes vizsgált területen: gazdaság, kereskedelem, államigazgatás, oktatás, egészségügy, szociális ellátás, kultúra, szolgáltatásKörmend kistérségi szinten funkcionális koncentrációt mutat. Az egyes funkciók közül jelentős a hagyományos járási központ helyzetéből öröklött intézményi rendszer kihasználtsága. ―

Közigazgatási funkció

―

Oktatási funkció /alap, középfokú oktatás/

―

Egészségügyi ellátás

Ahhoz a jelenséghez, hogy Körmend vonzáskörzete néhány esetben kiterjed más kistérség területére is, nagyban hozzájárul az, hogy a szomszédos kistérségekben hiányzó középfokú központ található. A funkciók koncentrációja azt eredményezi, hogy a város munkaerő piaci vonzáskörzete is nagy. A helyben foglalkoztatottak 31%-a máshonnan jár be a városba dolgozni. Az un. foglalkoztatási szerepkörök szerint a város több szerepkör, elsősorban központi, ipari, oktatási és egészségügyi szerepkörök/ kombinációjának felel meg. OTP HP Kft. – MaHill Kft. 2008

10

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE GAZDASÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Körmend és térsége gazdaságát illetően az országos összehasonlító elemzések jellemzően pozitív képet festenek, ha nem is kiemelkedően, de átlagon felül „dinamikusnak”, fejlődőnek”, „magas teljesítményűnek” minősítve a várost és térségét dacára annak, hogy a helyi gazdaságot jellemző mutatók nagyobb része a várost csak a ranglisták középmezőnyébe sorolja. Az elsősorban a munkaalkalmak viszonylagos bőségének és a foglalkoztatottság szintjének köszönhetően előálló minősítések sok helyi problémát elfednek. A település földrajzi helyzete, a nyugati határhoz közeli és a 8-as számú főút, mint fontos közlekedési folyosó menti fekvés meghatározó szerepet töltött be a város gazdaságában az utóbbi másfél évtizedben, bár a közelmúltban lezajlott gyárbezárások némi visszaesést idéztek elő (6% alatti szintről 9%-ra emelve a munkanélküliségi rátát). A település jelenleg számos jellemzőjében elmarad az adottságai által predesztinált szinttől. A legalapvetőbb adatok Körmendet kifejezetten közepes pozíciójúnak láttatják a hazai, illetve a régióbeli városrendszeren belül: sem a vállalkozói aktivitásban, sem a kereskedelemben nem rendelkezik magas mutatókkal, a turizmus jelentősége pedig kifejezetten alacsonynak tűnik városhálózati összevetésben. A GAZDASÁGFEJLESZTÉS ESZKÖZEI Körmend gazdaságföldrajzi helyzete, különös tekintettel a határközelségre és a közúti és vasúti elérhetőségre igen kedvező feltételeket nyújt a városban letelepedő cégek számára különböző gazdasági tevékenységek folytatásához. A helyi gazdaság versenyképességét (egyben tőkevonzó képességét is) jelentősen befolyásolja az üzleti környezet minősége, amihez a meglévő infrastruktúra mellett, a városban meglévő tudás, a humán erőforrások, a kutatási háttér és a minél erősebb innovációs potenciál is hozzátartozik. A gazdaság teljesítményének növelése, ezzel együtt az emberek jólétének, közvetve pedig az életminőségének a javítása nem képzelhető el a tudásintenzitás fokozása nélkül. Ez befektetésösztönzői szempontból azt jelenti, hogy a feldolgozóipar eddigi, Körmendet is jellemző túlsúlya után most ösztönözni kell a csúcstechnológiákat alkalmazó vagy ahhoz közeli iparágakban tevékenykedő, rendkívül korszerű technológiákkal dolgozó vállalkozások betelepítését. A gazdaságfejlesztés egyik feladata, hogy a térségben telephellyel rendelkező cég számára innováció-ösztönző szabályozási és támogatási környezetet építsen ki, és élénkítse a technológiaés tudástranszfert. Turizmus Körmend és környéke számos olyan adottsággal rendelkezik, mely a turizmus szempontjából értéket nyújthat. Ezek részletes számbavétele és koncepciózus fejlesztése elengedhetetlen a város jövője szempontjából. A város turisztikai vonzerőlistája tartalmaz néhány kiemelkedő jelentőségű és markáns elemet, melyek középpontba állításával megvalósítható egy nagyléptékű fejlesztési program, amiben megtalálhatják a helyüket az önmagukban kevésbé intenzív hatású attrakciók is. Érdemes figyelemmel lenni azonban arra a tényre, hogy a város idegenforgalmi fejlesztése a kistérségi, illetve regionális kontextusból nem ragadható ki, a környezeti feltételeket és lehetőségeket a helyi célokkal kell összehangolni. A kistérségi adottságok és jellemzők beépítése a helyi OTP HP Kft. – MaHill Kft. 2008

11

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA termékfejlesztés koncepcionális kereteibe külön figyelmet érdemel a városi stratégia véglegesítésénél és megvalósításánál.

A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE A városrészek lehatárolásánál a településrendezési tervben megfogalmazott globális tervezési elveknek megfelelően nem törekedtünk teljesen homogén városrészek lehatárolására – sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból –, elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot. Az Athéni Charta „települési funkciók keverhetősége” elvének megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Körmenden négy városrészt határoltunk le úgy, hogy a vasútvonalat tekintetük elválasztó vonalnak, amelynek mentén két egységre bontottuk a várost, az északi és déli városrészre. Felsőberki és Horvátnádalja a múltban önálló település volt, ez a tény egyértelműen beazonosíthatóvá tette a lehatárolást. Városrészek lehatárolása 1. Körmend vasútvonaltól délre elhelyezkedő városrésze 2. Körmend vasútvonaltól északra elhelyezkedő városrésze 3. Felsőberkifalu 4. Horvátnádalja


12

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 1. Körmend vasútvonaltól délre elhelyezkedő városrésze A városrészt északon és nyugaton a vasútvonal, keleten a 86-os számú fő útvonal, délen a Rába menti terület határolja. A városrész maga is több, építészetileg és szerkezetileg egységes, egymástól mégis jól megkülönböztethető településrészből áll: az Óváros a Batthyány kastéllyal és parkjával, Alsóberki falusias beépítésű településrészéből, a kettő között lévő több szintes lakótelepi részből, és a 8-as számú főútvonaltól északra fekvő, a hagyományos városszerkezet beépítettségi jellemzőit megőrző, kisvárosias, kertes részből. Az Óváros történeti városközpontja műemlékekben, védett épületekben, régészeti emlékekben az egyik leggazdagabb, összefüggő, középkori alapokon nyugvó kisvárosi együttese. A déli városrész Körmend legnagyobb lakosság számú városrésze. Intézményi ellátottság tekintetében a déli városrész helyzete kifejezetten kedvező. Itt található a város intézményeinek a döntő többsége és a kiskereskedelmi üzletek nagy része. Ez elmondható a közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, szolgáltatási ellátás hálózatát vizsgálva is. A városrész ellátásában fontos szerepet játszik a Fő tér és környéke. A közigazgatási funkciók intenzív jelenlétére utal a különböző hatóságok koncentrált jelenléte: Városi Önkormányzat, Földhivatal, Bíróság, Ügyészség, Rendőrség. Mindehhez hozzájárul, hogy a városrész Óvárosi része döntően településközponti vegyes területből áll, amit körül ölel egy kisvárosi intenzitású lakóterületi övezet, és ezt pedig egy kertvárosi intenzitású lakóterületi zóna. Mindezeket a funkciókat elősegíti a városrész kedvező megközelíthetősége. A közterek, parkok száma nem sok, de a kiterjedése a Batthyány kastély 30ha² országosan védett parkja miatt nagy, mely felújításra szorul. A városrész középső területén gondozott zöldfelületek és terek állnak a lakosság rendelkezésére. A zöldfelületek rendszerbe szervezésében kiemelt szerepe van a Rábának, amelynek megfelelő rehabilitációja ökológiai folyosóként funkcionálhat. Összességében elmondható, hogy a Körmendi déli városrész tipikus, városi funkciókkal ellátott vegyes funkciójú terület, ahol a lakó, közigazgatási, kulturális, társadalmi funkciók mindegyike megtalálható. 2. Körmend vasútvonaltól északra elhelyezkedő városrésze Körmend második legnagyobb kiterjedésű északi városrészét két egymástól elkülönülő funkciójú terület alkotja. A Jáki úttól nyugatra lévő terület a város homogén kiterjedésű iparterülete, amelynek egy része már beépült, és folyamatosan bővül. Az ipari gazdasági terület Jáki út melletti része a már letelepedett vállalkozások szervezettségét és műszaki színvonalát tekintve ipari parkká fejleszthető, amennyiben a közlekedési kapcsolatok is megfelelően kiépülnek. Ezt felismerve az önkormányzat beruházásában megépült a vasútvonallal párhuzamosan az iparterület feltáró útja. Az ipari park létesítése várhatóan elősegíti a város és vonzáskörzete gazdasági teljesítményének növelését, a térség lakossági foglalkoztatottságának és jövedelmének további javítását. Profilját kevéssé környezetszennyező, magas technikai színvonalon működő, nagyszámú munkaerőt nem igénylő tevékenységek képezhetik. OTP HP Kft. – MaHill Kft. 2008

13

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A Jáki út keleti oldalán a városrészre jellemző másik funkció, egy kisvárosi és egy kertvárosi intenzitású lakóterület helyezkedik el, amely nagyszámú telekkel bővíthető. A város lakónépességnek a 19%-a él itt. A városrész adottságai és telekkapacitásai kifejezetten kedveznek a lakásépítésnek. A városrész kereskedelmi és intézményi ellátottsága kedvezőtlennek tekinthető. Mindez különösen annak ismeretében előnytelen, hogy a városrész elhelyezkedése periférikus, az elérhetőség nem megfelelő. Hosszútávon az M8-as gyorsforgalmi út közeli csomópontja miatt a városrész felértékelődése várható. A lakófunkció erősítését szolgáló tartalékok, feltáratlan tömbbelsők rendelkezésre állnak. A településrendezési terv előirányozza a terület intenzívebb hasznosítását. Ehhez az is szükséges, hogy kialakuljon egy kis központi vegyes területfelhasználású rész is, a terület súlypontjában, a lakossági kereskedelmi és szolgáltatási igények helyben történő kielégítésére. Különösen figyelni kell arra, hogy a városrész lakóterületit a mellette elhelyezkedő iparterülettől megfelelő zöldterületi sáv válassza el. 3. Felsőberkifalu A központi belterülettől észak-nyugatra elhelyezkedő településrészt az 1900-as évek közepén csatolták Körmendhez. A település funkciója falusias lakóterület. A bekötő út mentén mezőgazdasági művelést igénylő jelentős nagyságú kertekkel rendelkező földszintes házak uralják a településképet, a közösségi és szolgáltató funkciókat biztosító településrész központ hiánya mellett. A városrész elérhetősége kedvezőtlen. Általános országos tendencia itt Körmenden is megfigyelhető, hogy felértékelődik a jó levegő, a szép táji környezet, ezért a központi belterületen lakók kiköltözése várható. Ennek érdekében a településszerkezeti terv lehetőséget teremtett a városrész telekszámának bővítésére a temetőtől délre eső, jelenleg mezőgazdasági hasznosítású területen. 4. Horvátnádalja A központi belterülettől nyugatra elhelyezkedő városrész Horvátnádalja, amit a múlt században csatolták Körmendhez. A városrész az iparterületi fejlesztések következtében „összenőtt” a központtal, az egykori településhatár ma már nem érzékelhető. A valaha egy utcás település a 8as útra közel merőleges utcák mentén további falusias és részben kertvárosi jelleget mutató beépítéssel bővült, a közösségi és szolgáltató funkciókat biztosító központ hiánya mellett. A településrészen sportterület és játszótér kivételével hiányoznak a közösségi terek. A településszerkezeti terv a kertvárosias intenzitású lakóterület bővítésével számol, ami a jelenleg mezőgazdasági terület felhasználásával javasolt. A lakó területi bővítéssel megvalósulhat egy kisebb intézményi központ kiépítése is, amely a hiányzó kereskedelmi és szolgáltatási funkcióknak helyet ad.


14

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A városrészek funkcióiról összességében elmondható, hogy ▪ a déli és északi városrész funkcionális szempontból heterogén, ▪ Felsőberki és Horvátnádalja monofunkciós, ▪ lényegében minden városrészben hiányoznak a megfelelő közösségi terek – nyitottak és fedettek egyaránt, ▪ hiányos és térbelileg kiegyenlítetlen a város zöldterületi rendszere, egyes városrészekben teljesen hiányoznak a közfunkciójú parkok, kertek, ▪ gyakoriak a közlekedési jellegű problémák, elsősorban a túlzsúfoltsággal és az elérhetőséggel kapcsolatosan, ▪ nem fejlődtek ki kellő mértékben a megfelelő városrészközponti vegyes területek, ami a (köz)szolgáltatások aránytalan területi eloszlásához vezet, ▪ a mezőgazdasági funkció elsősorban Felsőberki területére összpontosul, ▪ a turisztikai és rekreációs funkció az egyes városrészek adottságainak megfelelően koncentrált, ▪ a humán szolgáltatások területi megoszlására jellemző, hogy az alapellátást biztosító intézmények egy városrészben koncentrálódnak, ▪ a speciális ellátást nyújtó intézményekre is a nagyfokú koncentráltság jellemző, ▪ Felsőberki és Horvátnádalja esetében a legnagyobb problémát a (köz)szolgáltatások és a közművek hiányosságai jelentik. Körmend városrészeinek jelenlegi funkciói Városrészek Déli városrész

Északi városrész

Felsőberkifalu

Horvátnádalja

Ipari Kereskedelmi Mezőgazdasági

Funkciók

Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési Közösségi Humán szolgáltatási Lakó Város/rész/ központ Jelmagyarázat:

Domináns funkciók

Kiegészítő funkciók


15

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KÖRMEND VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési koncepcióira, ágazati programjaira és egyéb stratégiai dokumentumaira. Körmend városa jelenleg is egy kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS-nek nem célja egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egy olyan szintézis, amelynek során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket, egyúttal hozzáigazítjuk és kiegészítjük a célrendszert az ÖTM tárgybani metodikai előírásainak megfelelően. KÖRMEND VÁROS 2020-BAN Körmend város jövőképe – a jelenlegi helyzetből kiinduló elemzésre építve - egy jövőbeni állapot megjelenítésével segíti a várost fejlesztési céljai meghatározásában. A város jövőképe hosszú távra jelöl ki egy kívánatos célállapotot, melyhez való konvergencia, mint a „fejlődés” távlati célja, részben spontán folyamat, részben a város szereplői tudatos tevékenységének eredménye. A város jövőképében körvonalazódó jó hírű, sajátos arculatú, lakóhelyként kedvelt kisváros tágan értelmezett kistérségének egyértelmű kulturális, ipari, kereskedelmi és oktatási központja. A kiépült, több lábon álló, stabil gazdaság kellő számú és minőségű munkahelyet nyújt, ezáltal a város az átlagon felüli jövedelmek révén polgárainak magas szintű életfeltételeket tud biztosítani, másfelől a lakossági jóléthez nagymértékben hozzájárul a lakókörnyezet infrastrukturális, társadalmi-kulturális, és környezeti értelemben vett magas minősége. A kiváló vasúti és közúti közlekedési lehetőségekre települt erős logisztikai bázis, a kvalifikált tevékenységeket is nagy számban igénylő ipari üzemek, valamint a sokszínű és pezsgő turizmus különböző irányú karrierperspektívákat kínál a helybéliek számára, ami kedvező körülmény a képzett fiatalok megtartása tekintetében is. Az elsődlegesen a Batthyány-kultuszról és emblematikus kastélyáról ismert város jellemző tulajdonsága a kiterjedt kapcsolatrendszer is: számos nemzetközi projekt és belföldi partnerség tapasztalatai révén a település kedvelt partner a különböző városhálózati rendszerekben. A VÁROS ÁTFOGÓ CÉLJA Körmend város átfogó célja: társadalmi-gazdasági szerkezetének fejlesztése a város egyedi adottságainak kihasználása révén, melynek eredményeképpen a város dinamikusan fejlődő, önálló identitással rendelkező térségi központtá válik. Gazdag örökség – Értékes jövő KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK A város jövőképének elérésére irányuló átfogó célok megvalósításának középtávra rögzíthető vetületeként megfogalmazhatók a konkrét, tudatos cselekvések és beavatkozások lehetséges irányai, területei. OTP HP Kft. – MaHill Kft. 2008

16

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA T1. A város külső elérhetőségének és belső közlekedésének javítása T2. Fejlett és innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált környezetbarát gazdasági struktúra kialakításához T3. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a város, és a város, mint kistérségi központ igényeit T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése T5. A fenntartható turizmus kialakítása és Körmend versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése T6. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme T7. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése T8. A rászorulók magas szintű ellátása az egészségügyben és a szociális szférában T9. A szociális biztonság megteremtése VÁROSRÉSZEKHEZ KAPCSOLÓDÓ CÉLOK A 2-3 éves – helyenként hosszabb – időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOT- elemzések alapján történt meg. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Körmend városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói Városrészek

Funkciók

Déli városrész

Északi városrész

Felsőberkifalu

Horvátnádalja

Ipari Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési Közösségi

Humán szolgáltatási Lakó Város/rész/ központ Jelmagyarázat:

Fejlesztendő funkciók

Háttérbe szorítandó funkciók


17

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA V1. Körmend vasútvonaltól délre elhelyezkedő városrésze, a belváros funkcionális megújítása és a történelmi karakterének rehabilitációja V2. Körmend vasútvonaltól északra elhelyezkedő városrésze gazdasági funkcióinak erősítése az iparterületen és kisvárosi lakóterületeinek mennyiségi és minőségi növelése a környezeti kockázatok minimálisra csökkentésével V3. Felsőberkifalu lakóterületének fejlesztése a terület infrastruktúra hálózatának bővítésével V4. Horvátnádalja lakó és közösségi funkcióinak erősítése a terület infrastrukturális hálózatának bővítésével A VÁROSRÉSZI PROJEKTEK BEMUTATÁSA A déli városrész fejlesztési projektje: ― Óváros főterének felújítása ― Kölcsey utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási infrastrukturális és eszközfejlesztése ― A volt Városháza felújítása ― A Mozi felújítása ― A Rába áruház felújítása ― Narancsház, Színház és Északi Várkert felújítása, ún. "Kapuprojektek" ― Kastélypark felújítás ― Batthyány kastély felújítása ― Óváros területének rehabilitációja

Intézmény

A 2007-2013-as városrehabilitációs funkcióbővítő pályázaton kívüli fejlesztések a déli városrészben: ― Korona tömb rehabilitácója ― A Rába parti csónakkikötő és esőbeálló építése ― helyi védettségű épületek rehabilitációja ― iparosított technológiával épült épületek rehabilitációja, energiakorszerűsítése ― magánfejlesztésű beruházások, piaci alapú bérlakásépítés ― egyéb távlati fejlesztések: Kastély konferenciaszálloda építés Óváros tehermentesítése és felújítása IV. Béla királyút kiépítése az új Rába híddal strand, sport területfejlesztés Körmend vasútvonaltól északra elhelyezkedő városrész ― Ipari park ― Lakóterület fejlesztés ― Szociális lakásépítés ― Magánbefektetői beruházás, OLIP szórakoztató központ Felsőberkifalu ― Lakóterület fejlesztés Horvátnádalja ― Lakóterület fejlesztés Közösségi célú fejlesztések Körmend város területén: ― Körmend város intézményei fűtési rendszerének korszerűsítése OTP HP Kft. – MaHill Kft. 2008

18

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ―

Körmend város intézményeinek felújítása és eszközfejlesztése (Dr. Batthyány Coreth Mária óvodai és pedagógiai szakszolgálat infrastrukturális és eszközfejlesztése, sportcsarnok felújítása, szociális foglalkoztató bővítése, gondozóház fejlesztése)

A város egészét érintő fejlesztések ― víz- és csatornahálózat fejlesztése ― csapadékvíz és belvíz elvezetés ― komplex szelektív hulladékkezelési program ― energiaprogram ― kerékpárút építési program ― Rába parti vízi élet ― körmendi zöldterület fejlesztési program ― körmendi turizmus menedzsment kialakítása ― szolgáltató önkormányzat kialakítása és működtetése ― Mária út mint kiemelkedő jelentőségű kulturális, vallási zarándokút

FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE 2007-2013 IDŐSZAKRA Körmend arra törekszik, hogy a város a rehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja annak érdekében, hogy fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projekteket minél nagyobb arányban végrehajtsa. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térben fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A város rehabilitációs akcióterületek kijelölése tehát nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Körmend teljes területét érinteni fogják. /lásd: A Városrészi projektek bemutatása fejezet/ A fejlesztési akcióterület kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: −

Az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében.

−

Az akcióterület kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak.

−

Az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térben pedig koncentrált legyen.

−

Funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy a funkcióváltásra és bővítésre megfelelő helyszínt kínáljon.

−

A kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával.

A fenti alapelveknek megfelelően Körmenden a következő fejlesztési akcióterületet határoltuk le a 2007-2013 közötti időszakra annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem elegendők: OTP HP Kft. – MaHill Kft. 2008

19

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÓVÁROS ÉS KÖRNYÉKE, MINT I. SZ. AKCIÓTERÜLET (L. TÉRKÉP) Az akcióterület lehatárolása Az akcióterület határai: Vasútmellék utca – Kossuth Lajos utca – Zrínyi M. utca – Bástya utca – Bem János utca – IV. Béla utca – belterület határa – Rákóczi Ferenc út – Hunyadi utca Megemlítendő, hogy a belváros egy nagyobb területegységet fog át, ahol, illetve amelyhez közel számos kisebb önálló egységet alkotó fejlesztés valósulhat meg: −

Körmend lakossága számára a helyi identitást is erősítő korszerű központi közösségi, szolgáltató tér fejlesztése;

−

Belváros turisztikai célú szolgáltatásainak teljessé tétele;

−

Kulturális, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek számára vonzó üzleti környezet kialakítása

−

A városrész közterületének felújítása és az új parkolóhelyek kialakítása

Az akcióterület kijelölésének, lehatárolásának indoklása A belváros a város frekventált kereskedelmi-üzleti negyede, ide koncentrálódik a város közélete, ahol a jelenleg kihasználatlan épületekben is serkenteni kell az üzleti élet kialakulását. További fejlesztési lehetőségek vannak a belváros más területein is, a Kapuprojektek ( a Narancsházak, Várkert és a Színház), a Főtér és környezete valamint a Batthyány kastély és park megújításával teljessé kell tenni a történelmi örökségen alapuló turisztikai célú fejlesztések megkezdett koncepcióját. A terület alkalmas nemcsak városi, megyei, de regionális szinten is egy kiemelkedő idegenforgalmi, kulturális negyed létrehozására. Óváros és környéke akcióterület lehatárolása


20

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A Főtér és környezete városközponti funkcióbővítő rehabilitációja A városfejlesztés alapját képezi az Óváros és a Kastély együttes fejlesztésének programja. Az IVS stratégia készítésével összhangban a Város finanszírozási támogatási pályázatot kíván benyújtani a NYDROP tárgybani alapját megcélozva. Az ÖTM városrehabilitációs metodikai előírására támaszkodva Akcióterületi terv készül a Főtér és környezetének rekonstrukciójára, melyet két ütemben tervez Körmend városa. A Főtér funkcióbővítő Akcióterület I. ütemében tervezett projekthelyszínek: -

a Főtér teljes területe

-

a Városháza mögötti tér

-

az ún. régi Városháza rekonstrukciója

-

a köztéri fizetőparkoló övezet

-

Kölcsey Általános Iskola felújítása

-

Mozi felújítása

Az ún. II. ütemben valósulna meg a Főtér keleti (jelenlegi autóparkoló) részének és a Batthyány-Strattmann László körút érintett szakaszának funkcióváltása és kulturális rendezvénytérre alakításával a kastélyegyüttes Színház – konferencia épületével történő összekapcsolása. A Főtér – kastélyszínház kapcsolat kiépítése részét képezi a szintén EU pénzeket felhasználó Kapuprojektek – kiemelt kormányzati egyedi projekt programnak. A Város, mint Projektgazda a Kastélyegyüttes ún. nyugati kapuját a Színház – Konferencia központ korszerűsítésével tervezi. A két, uniós finanszírozású projekt ezen a ponton kapcsolódik össze és teljesíti a Város integrált városfejlesztési stratégiájának célkitűzéseit (ld. T1, T3, T4, T5, T6 tematikus célok) A Kapuprojektek I. sz. célterületén (a Narancsházak melletti) közvetlenül a 8-as számú főútról történő lehajtással jön létre az Óváros/belvároshoz és a Főtérhez legközelebbi autóparkoló (személygépkocsik és turistabuszok részére). A városközponti funkcióbővítő pályázat Akcióterületi tervének későbbi ütemében kapcsolódó további projektek: Rába áruház, Korona tömb, Sportcsarnok fejlesztési projektek.


21

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Főtér és környéke városrehabilitációs akcióterület összefoglaló táblázata Célkitűzés

A belváros funkcionális megújítása és történelmi karakterének rehabilitációja

Fejlesztendő funkciók

Kereskedelmi, zöldfelületi, környezeti, turisztikai, rekreációs, közösségi, humán szolgáltatási, lakó, város/rész/ központ

Megvalósítás tervezett ideje

2008-2010-2013

Költségvetés Költségvetés megoszlása

Önkormányzat

Támogatás

Egyéb

%

%

%

Célcsoport

Körmend és a környező települések lakosai, vállalkozói, turisták, potenciális befektetők

Kapcsolódás a célrendszerhez

T1. A város külső elérhetőségének és belső közlekedésének javítása. T3. Egy korszerű, jól működő, fenntartható és környezetbarát kommunális és műszaki infrastruktúra rendszer, szolgáltatás kialakítása, amely kielégíti a város, és a város, mint kistérségi központ igényeit. T4. A társadalom és a gazdaság igényeivel összhangban álló humán erőforrás fejlesztés, a kulturális értékek széleskörű érvényesítése. T5. A fenntartható turizmus kialakítása és Körmend versenyképes idegenforgalmi célterületté fejlesztése. T6. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme. T7. A természeti és környezeti állapot javítása, a környezeti ártalmak csökkentése.

Az akcióterület projektjeinek javasolt megvalósítási ütemezése 2008 2009 2010 2011 2012 Akcióterület projekthelyszínei I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. ütemben tervezett projekthelyszínek Főtér teljes területe Városháza mögötti tér ún. régi Városháza rekonstrukciója a köztéri fizetőparkoló övezet Kölcsey Általános Iskola felújítása Mozi felújítása II. ütemben tervezett projekthelyszínek Főtér keleti oldal Kapuprojektek I. III. ütemben tervezett projekthelyszínek Rába áruház Korona tömb Sportcsarnok

2013 I. II.


22

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A MEGVALÓSÍTÁS MECHANIZMUSAI A fejlesztések megvalósítását többek között a kidolgozott ingatlangazdálkodási terv, a nem fejlesztési jellegű tevékenységek (pl. városmarketing, kiszámítható szabályozási környezet), az érintettekkel (lakosság, civil szervezetek, vállalkozások, szakhatóságok, környező települések) kialakított rendszeres együttműködések és szoros partnerségek szolgálják. Emellett kiemelt jelentőséggel bír a követelményeknek megfelelő szervezeti struktúra kialakítása. Körmend Város Polgármesteri Hivatala a városfejlesztési projektek megvalósítását az Önkormányzat saját szervezetén belül létrehozott szervezeti egységével tervezi. A Polgármesteri Hivatal a program végrehajtásához von be külső szakértőket.

Városfejlesztésben résztvevő szervezetek Közgyűlés

Feladatkörök, kompetenciák A városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása

Bizottságok

Véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködési és/vagy felügyeleti jogkör saját szakterületükön

Irodák

Vagyon és ingatlan gazdálkodás, ingatlanfejlesztés, stratégiai tervezés, döntés-előkészítés, városfejlesztési programok operatív megvalósítása, városmarketing A városfejlesztési projektek megvalósításához kapcsolódóan: stratégiai tervezés, kutatás és projekt tervezés, projektgenerálás és befektetés ösztönzés, partnerség, tájékoztatás, pályázati és magán források, befektetők felkutatása, projektmenedzsment, a fejlesztések pénzügyi egyensúlyának biztosítása

Gazdasági társaságok

Közterület-fenntartás, távhőellátás, közvilágítás, városi vízellátás és szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás, lakás és helyiséggazdálkodás, kastélyfejlesztés és üzemeltetés

Körmend Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és eredményeit a város Közgyűlése kétévenként értékeli. A beszámoló tartalmazza: −

A stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését.

−

A stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele).

−

Városrészenkénti és tematikus célonkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről. OTP HP Kft. – MaHill Kft. 2008

23

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA −

A stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást, az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltűntetésével.

A monitoring rendszer alapját az elérendő átfogó, tematikus és városrészi célokhoz hozzárendelt, számszerűsíthető és objektív output-, eredmény-, illetve hatásindikátorok jelentik (pl. kerékpárutak hossza, vendégéjszakák száma, várható élettartam). A szakmailag megalapozott és részletesen kidolgozott Integrált Városfejlesztési Stratégia és a belváros folyamatban lévő akcióterületi tervezése lehetővé teszi, hogy Körmend sikerrel pályázzon a rendelkezésre álló városrehabilitációs forrásokra, aminek eredményeként a város fenntartható módon növelheti fejlődési dinamizmusát, megerősítheti kistérségi szerepkörét és magasabb színvonalú életminőséget és környezetet biztosíthat a lakosság számára.


24

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KÖRMEND VÁROS TÖRTÉNETE ÉS FEJLŐDÉSE A település története Körmend szerepe a településhálózatban az elmúlt évszázadokban többször is változott, de a város fejlődése alapvetően mindig is a Rábához kapcsolódott. Településtörténetének korai szakaszában elsősorban átkelőhely, ahová fontos kereskedelmi utak futnak össze. Később, a középkorban és az újkor hajnalán pedig erődített város, folyóra támaszkodó végvár, amelynek sorsát hol királyaink, hol pedig a tulajdonos földesurak viselték szívükön. Átkelőhely és útcsomóponti szerepe a XIX-XX század fordulóján ismét erősödött: a kiépülő vasútvonalak és közutak pedig tovább bővítették kereskedelmi funkcióját. A Rába árvízmentes teraszperemén valószínűleg már az őskor embere lakóhelyet épített. Átkelőhelyként először a római korban jutott fontos szerephez: Arrabone néven egy kisebb őrállomás épült a mai város közelében, amely felügyelte a Borostyánkő-úton a Dráva felől Savariába tartó forgalmat, egyben biztosította az átkelést a folyón. A Borostyánkő-út – mint kereskedelmi útvonal – a középkorban is tovább élt. Ezt keresztezte Körmend térségében egy másik nagy fontosságú távolsági útvonal, a via Latinorum, az itáliai hadiút, amely a Vasvár– Veszprém–Fehérvár útvonalon haladt Esztergom felé, majd a tatárjárás után Budáig. Így a település a XIII. századi német–magyar, itáliai–magyar kereskedelem egyik fontos állomása lett, Vas megyében pedig – Vasvár mellett – jelentős lakott hellyé vált. A körmendi átkelőhöz további három út futott össze déli irányból: az egyik Varasd, Csáktornya felől érkezett, a másik Kanizsától Nován keresztül, a harmadik pedig Pécs, Egerszeg irányából csatlakozott. A Rába északi partján a folyóval párhuzamos sárvári, és a hídvégi hídon át Vasvárról érkező grazi út érkezett, ami itt keresztezte a Szombathely–soproni út vonalát, s innen ágazott le a Németújváron keresztül Fürstenfeld felé haladó út is. A körmendi Rába átkelőhöz így déli és délkeleti irányból öt, északról négy út csatlakozott, ami jelezte a földrajzi fekvésből származó előnyöket. A város kialakulásában és fejlődésében tehát a Rába-teraszperemnek, a római örökségnek és az útcsomópontnak volt döntő szerepe. Ótörök eredetű neve is ezt támasztja alá: „kürmundu” magyarul erődítményvonalat, a gyepűrendszer részét, folyami átkelőhelyet jelent. Körmend első okleveles említése 1238-ból származik. Itt mint Villa Curmend terra regis olvasható, azaz falu, amely királyi birtok. Városi kiváltságokat 1244-ben kapott IV. Béla királytól. A körmendi hospesek jogait és kötelezettségeit magában foglaló privilégium sokban hasonlított a korban kiadott más hospes-privilégiumokhoz: belefoglalták a szabad bíróválasztást, a szabad végrendelkezést és a vámmentes kereskedelmet Vas és Zala megye területén. A privilégium nemcsak azért volt fontos a település életében, mert biztosította a várossá fejlődésének jogi feltételeit, hanem azért is, mert a kereskedelemmel kapcsolatos királyi kiváltság – amit 1633-ig több királyunk is megerősített, sőt országossá bővítették, előmozdította a település földrajzi fekvéséből származó lehetőségeinek jobb kihasználását is. A XV. század végén már rangos országos vásárokat szerveztek, amik hasznából az itt élő kereskedők mellett a helybeli kézművesek is részesedtek. Ugyancsak fontos volt a vízierővel történő gabonaőrlés is. A csendes gazdasági fejlődést – amit az sem tört meg, hogy Zsigmond király uralkodásától kezdve már nem királyi birtok, hanem oppidum – az ország történelmi sorsa terelte más irányba.


25

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A török korban a települést palánkfalakkal és árokkal vették körül. A fontos kereskedelmi központ erődített hellyé vált, hiszen a Bécs ellen vonuló oszmán seregek útjába esett és meg kellett védeni a portyázó török lovasok rendszertelen fosztogatásaitól. A vár és a város földesura, Erdődy Péter horvát bán és dunántúli főkapitány 1560 körül telepített a 52 mezőváros határába török elől menekülő horvát jobbágyokat. Kanizsa várának 1600. évi elvesztésével pedig a Rába lett a török hódoltság határa, ami nagyban megnövelte a település fenyegetettségét. Körmend hadászati jelentőséggel bíró „végvár” lett, falai közé németalföldi vallon zsoldosokat szállásoltak be, akik, ha nem kapták meg fizetségüket, szintén a környéket dúlták. (TÓTH I. GY. 1994) 1650-ben hajdúprivilégiumot kapott a város Batthyány Ádám dunántúli főkapitánytól, akkori földesurától, akinek nem titkolt célja az volt, hogy minden jobbágytelken hadra fogható katona legyen. A kiváltságolt hajdútelepülés szívóhatást gyakorolt a környék jobbágyaira, akik Körmendre költözve mentesültek a robot, a telekadó és a kilenced alól. Az 1600-as évek elejétől kezdve Körmend sorsára három évszázadon keresztül nagy hatással volt a Batthyány-család. A település 1716-ban a főúri család szerteágazó birtokainak központja lett. Az uradalom irányításához hivatalokat szerveztek, megindult a majorátus működéséhez szükséges gazdasági épületek és a hivatalnoklakások építése. Az alkalmazottak többnyire Ausztriából és Morvaországból jöttek. A század közepére a város visszatalált a régi kerékvágásba: ismét jelentős iparral és kereskedelemmel rendelkező vonzó településsé fejlődött. Kiszolgálta a fényes főúri udvartartást, az építkezések után pedig idegen mesteremberek, szakemberek telepedtek le a környékről. A városnak postakocsi állomása is volt, a hozzátartozó kovácsműhellyel és szállásokkal. Körmenden vezetett keresztül ugyanis a Bécs-SopronSzombathely- Csáktornya- Zágráb postakocsi járat, és itt volt elágazás Egerszeg- KanizsaBelgrád felé. II. József 1788-ban újabb vásártartási joggal ruházta fel a települést. 1809-ben, a napóleoni háborúk idején pedig Körmend lett a francia birodalom legkeletibb pontja. Fejlődésében újabb szakaszt a XIX. század hozott: a reformkorban, 1832-ben lett járási székhely, rá egy évre pedig tíz ágyas kórház létesült. 1846-ban rendezték a Rába-medrét. A kiegyezés utáni évtized is fontos változásokat eredményezett. A polgári közigazgatás kiépülésével összefüggésben, 1871-ben elveszítette mezővárosi rangját és nagyközséggé vált. Ugyanakkor járási székhely maradt, gyarapodó intézményhálózattal: három pénzintézet, járásbíróság, királyi telekkönyvi hatóság, közjegyzőség és királyi adóügyi hivatal működött a településen. Mindez növelte központi szerepét az 54 községből álló járásban. Nagy jelentősége volt annak is, hogy 1872-ben elérte a Győr Szombathely- Graz vasútvonal, amit az eljövendő években újabbak kiépítése követett. 1899-ben helyezték üzembe a KörmendNémetújvár közötti szárnyvonalat, ami a Batthyány uradalmat kötötte össze, 1906-ban pedig megindult a forgalom a Zalalövő-Muraszombat helyiérdekű vasúton, ami elérhetőséget teremtett a megye délnyugati települései felé. Körmend tehát kisebb vasúti csomóponttá fejlődött, növekedett népessége – azon belül is a közlekedésben dolgozók aránya –, a környező területek mezőgazdasági termékeinek feldolgozására pedig kiépült az élelmiszeripara. Kereskedelmi szerepe tovább erősödött ez által is: az egyik központja lett az Ausztriába, Horvátországba, Olaszországba induló marhakivitelnek és az Ausztria, Németország, Svájc felé irányuló gabonakereskedelemnek. Ezt a fejlődést szó szerint kettévágta a trianoni békediktátum, ami Körmend számára is óriási károkat okozott. Elveszítette vonzáskörzetének jelentős részét, beszűkült a felvevőpiaca, csökkent a nyersanyagbázisa. Mindez súlyos következményekkel járt: két pénzintézménye bezárt a korábbi három közül, a tőkeszegény kisipar termelése leállt, emelkedett a munkanélküliek OTP HP Kft. – MaHill Kft. 2008

26

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA száma. Ugyanakkor még ezekben a nehéz években is megmaradt a tradicionális kereskedelmi funkciója. A második világháború után elavult épület és közműállományt, valamint a település korábbi szerepköréhez képest hiányos intézményhálózatot örökölt. Az újjáépítésnél elsősorban a hidak és a közlekedés rendbetételére koncentráltak. Szétosztottak több mint 2000 holdnyi Batthyányföldet is, gépállomást, majd termelő szövetkezetet szerveztek. A város fejlesztését azonban a határközelség miatt az 1950-es években alapvetően visszafogták, közintézmény nem létesült ekkor. Csak az 1960-as években indul meg az iparosítás, méghozzá a háború előtti alapokra támaszkodva. A korábbi kiskereskedői és kézműves hagyományok elsősorban a könnyűipar felé orientálták a fejlődést, így az 1970-es évektől a gyógyszergyártás mellett a cipő -, fa-, illetve konfekcióipar kapott helyet a helyi gazdaságban. 1969-ben megszüntették a vasvári és a szentgotthárdi járást, a szentgotthárdi járás 29, a vasvári járás három községe került a körmendi járáshoz. Felsőberkit és Horvátnádalját pedig Körmendhez csatolták, ami így 71 község 60000 lakójának lett az igazgatási, ellátó és szervező központja, 1979-től ismét városi rangban. Egészségügyi ellátás tekintetében ez a központi szerep ekkor már több mint száz esztendőre nyúlt vissza, köszönhetően a BatthyányStrattmann Kórház alapítójának és az intézet hírnevének. Az 1980-as évek végéig teljesen kiépült a víz- és az elektromos-hálózat, a gázvezeték pedig az 1990-es évek elejére érte el a csaknem 100%-os készültségi fokot. A telefonhálózat korszerűsödött, a város területén lévő utak háromnegyedét portalanították. Folyamatosan fejlesztették a csatorna- és szennyvízhálózatot. A gazdasági élet a rendszerváltás utáni első években a mélypontra zuhant. Megszűnő vállalatok, csökkenő foglalkoztatás, munkanélküliség jellemezte ezt az időszakot. Most előnyt jelentett a határközelség: a privatizáció, majd azt követően a külföldi befektetők megjelenése gyógyírként hatott. 1996-ra a város elmozdult a mélypontról, mivel külföldi érdekeltségű, többségében bérmunkára és feldolgozásra építő gazdasági egységek, leányvállalatok települtek ide. Ausztria EU-tagsága után jelentősen visszaesett a határszéli bevásárló turizmus érdeklődése a város iránt. A település fejlődése A város korai szerkezetéről kevés információnk van, de valószínűsíthető, hogy már az Árpádkorban két temploma állt, az egyik a mai katolikus templom helyén, a másik pedig a város ÉNY-i sarkában. A két templom, térbeli elhelyezkedéséből arra lehet következtetni, hogy az akkori város a Rába kanyarulatától északra két településrészből állt. A korábbi városrész az É- Di kereskedelmi út nyugati oldalán épült ki a Szent Márton templom körül, míg a másik ettől kissé átlós irányban, az út keleti oldalán, a Szent Erzsébet templom körül elsősorban a vendégnépek letelepülésére szolgált. Ennek északi szomszédságában húzódott a piactér, ahol a vásárokat tartották. A későbbi évszázadokban épült fel a város beépítetlen sarkában a vár, a mai kastély elődje. A Rába árterén lévő alacsony szigetre épített várkastély még a XVII. században is mindössze egy három szobából álló emeletes ház volt csupán, amit a Rábától táplált vizesárok védett. A karlsruhei levéltárban őrzött 1667-es térképen már felismerhető a vár, a szabálytalan ötszögalakú városfal a tornyokkal, a templom, a piactér, és kirajzolódnak a főbb tengelyei a mai utcahálózatnak is. Ez azt jelenti, hogy a város ősi magja, utcarendszere nagy vonalakban fennmaradt az évszázadok során, csupán az utcanevek változtak. OTP HP Kft. – MaHill Kft. 2008

27

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Voltak korszakok, amikor a városkép inkább szegényedett: nem kedvezett a fejlődésnek a Rákóczi szabadságharc évtizede, amikor a vár többször cserélt gazdát, de gyakoriak voltak a tűzvészek is. Különösen pusztító volt az 1562-es, ami után hatévi adómentességet kapott a város az újjáépítésre. Ekkor Körmend két részből állt már: a 65 házat számláló, palánkokkal, árkokkal védett belső városból, ahol a vár is állt, és a katonailag kevésbé jelentős, 45 családnak otthont adó karó- és sövénykerítéssel elkerített külső városból. A lakóházak zöme sövényfalú, tapasztott épület volt, amihez vesszőt – földesúri engedéllyel – a határban vágtak. Voltak szerencsére fejlődést hozó korszakok is: mindenképpen ilyen volt a település életében a Batthyány család letelepedése, a Rába-meder szabályozása és a vasút kiépülése. A XVIII. században lassan eltünedeztek a városfalak és beépült a belvárostól északra lévő külvárosi rész. A század végén nyerték el mai arculatukat a kastély és melléképületei. Ezek, valamint az angol tájkertek felfogásában telepített kastélypark a város leglényegesebb épületegyüttesévé váltak. A kastély barokk főtengelye ugyanis a környék rendezője lett: a város tőle nyugatra került és ott épült újjá, kelet felé létesült a várossal azonos méretű park, a mai várkert. Mindez több évtizedes építkezést jelentett, aminek nemcsak az lett a következménye, hogy a kastély képes volt megfelelni az elegáns főúri udvartartás igényeinek, hanem az is, hogy a század végére Körmend Vas megye társadalmi életének egyik központja lett. A Rába-meder szabályozása után a város fokozatosan vette birtokba a túlpartot is, megépült a töltés, az épülő Rába-híd pedig az új út (a mai Bajcsy-Zs. u.) végébe került. Tovább bővült a városkép II. József türelmi rendelete után: előbb az evangélikus, majd a református templom épült meg. Lassan kialakult a belső város mai képe: az utcák klasszicista háztömböket és egyre több emeletes házat fogtak közre. 1799 és 1810 között átépítették a kastélyt, megépült a sóhivatal és az uradalmi tiszti lakóház. Az iparosok a piactér közelében nyitottak műhelyeket. Ezt az építkezési kedvet akasztotta meg az 1816-os minden addiginál pusztítóbb tűzvész, hogy utána újult erővel folytatódjon a munka. Tervszerű városrendezéssel új városképet alakítottak ki. Szorgalmazták az újjáépítésnél a tégla és a cserép használatát, az utcára néző homlokzatú házak építését. A század második felében a vasútvonalak kiépülésével a város tovább terjeszkedett észak felé: a pályaudvar a várostól észak felé épült meg, és nem sokkal később, az 1900-as évek elején a település már túl is lépte a vasút vonalát. A túlsó oldalon így egy újabb városrész keletkezett. Ezzel egy időben épültek tovább a Körmendet átszelő országút mentén és az abból leágazó utcákban a városias külsőt sugárzó romantikus és eklektikus emeletes épületek. Az első világháborút követő gazdasági nehézségek ellenére a város észak, északkeleti irányban tovább terjeszkedett. Elsősorban a kertes, családi házas városrész területe növekedett a Rokkantés a Tisztviselő-telepek kiépülésével. 1942-ben csatolták Körmendhez a falusias beépítésű Alsóberkifalut. A második világháború után Körmend viszonylag kedvező városszerkezetet örökölt azzal, hogy városmagja már kialakult. Ugyanakkor politikai okok miatt a következő években a város keveset fejlődött. Az 1960-as években megindult a fejlesztés: közel 1300 új lakás épült bő évtized alatt. Az új ipari létesítményekkel a korábbi mezőgazdasági jellegű település átalakult, iparosodott. Megépültek az addig hiányzó közösségi intézmények is, a közműhálózat rekonstrukciója.


28

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA A kastélyegyüttes A földesúri lakóhely, az erődített nemesi kúria a XV. század második felén a mai kastély helyén, a város északkeleti sarkán emelkedett. A városból a várkastélyba vezet út kettős vizes árkon át, ácsolt fahídon, hármas kapurendszeren át vezetett. Az udvart eredetileg a nyugati bejárati oldalon szegélyezte emeletes épület, a többi oldalon földszintes gazdasági épületek voltak. 1652-ben Batthyány Ádám átépítteti a kastélyt. A négy kerek saroktornyos és zártudvaros elrendezés alapformájában változatlan maradt, de most már mind a négy oldalon emeletes szárnyak álltak, saroktornyai pedig ezek fölé magasodtak. A várkastély tömör és súlyos jellege megmaradt, de belül szabályosabb lett. A Rákóczi szabadságharc alatt a kastély elromosodott, az újjáépítés 1712-ben kezdik meg. Az ekkor felépült formát nem ismerjük. A XVIII. században homlokzatát barokk stílusban alakítják át. 1730 és 1745 között Batthyány Lajos melléképületekkel bővíti, és mellette kialakította a mai park elődjét. Fasorokkal szegélyezett nyílegyenes sugárutak jelezték a kastély tengelyét. Ez a barokk tengely hosszú időn át a környék rendezője volt. A XIX század első felében kétemeletessé bővítik, manzard tetőt létesítenek és a déli homlokzat elé erkély épül. Ez az átépítés Batthyány II. Lajos herceg nevéhez főződik. A kastély klasszicista külsőt kapott. A délnyugati tornyon késő középkori ablakok bemutatott töredékei láthatók. Az északnyugati tornyon négy szegment íves középkori ablaktöredék látható. A keleti homlokzat első emeletén kis, négyszögletes késközépkori ablakok vannak. Az északi és a nyugati homlokzaton középkori nyílástöredékek láthatók. A XIX. század második felében az emeleti ablakokat kismértékben bővítik. A szabadon álló főépülethez különböző funkciójú melléképületek csatlakoznak, és déli főhomlokzata előtt cour d’honneur-t alkotnak. Az erkély tengelyében nyílik a déli kocsi behajtó kapu, amely a XVIII. századi falazott pillérek fognak közre. Két oldalán vannak az őrségi épületek (XIX. sz.), amelyeket az egykori gazdatiszti épületekkel íves, falazott kerítés kapcsol össze (XVII. sz. copf). Az együttes további épületei szintén kerítésfallal kapcsolódnak, a keleti oldalon az egykori levéltár (XVIII. sz.), a nyugati oldalon pedig az egykori lovarda épülete (copf stílus). A gazdatiszti házakkal azonos elrendezésben és hossztengellyel áll a nyugati oldalon a volt kocsiszín, a keleti oldalon pedig az istálló (barokk koriak). A várkastély épületétől északra a 8. sz. főút mentén van a kastély együttes északi kapuja a személyzeti lakószárnyakkal.


29

KÖRMEND INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents