KRIVÁNIK JCIZSEF FESTŐMŰVÉSZ
• Gxerekkor: 1952-ben született Vaján. Gyermekkorát is itt töltötte. Édesapja mezőgazdasági gépszerelőként dolgozott, édesanyja a háztartást vezette. Festészete alakulásában meghatározó szerep jut a Vaján eltöltött gyermekéveknek. „A falu végtelennek tűnő határát, az ötvenes évek szegénységében eltöltött éveket nem lehet elfelejteni" - mondja a művész. A felejthetetlen élmények, a fasor, a legelő, a táguló tér minduntalan visszatérő, az alkotót máig befolyásoló témák. „... nagyon szerettem a vajai tájat, a végtelen határt, a végtelen tér vonzott. Nagyon sokat sétálgattam hónom alatt egy kis füzettel és abba firkálgattam, de akkor én még azt nem gondoltam, hogy ez valami tesz. . ." (Nyíregyházi Körzeti Stúdió - Művészbejáró - Rádióriport)
• Iskolák: Baktalórántházán érettségizett. „Középiskolában, amikor pályaválasztásra került a sor, még akkor is értetlenül álltam a dolgok előtt; hogy hogyan, merre tovább, amikor a Joó Sándor nevezetű matematika tanárom mondta, hogy: > hát te jól rajzolsz, menjél rajz szakra <. Így indult ez a pálya, és végül is a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolára kerültem rajz-biológia szakra. A biológia természetesen egy kényszerszülte választás volt, mert annak idején még nem volt Iehetöség egyszakos rajzosnak lenni. A Képzőművészeti Főiskola akkor még eszembe sem jutott. Később, miután a Tanárképző Főiskolán már diplomáztam, jelentkeztem a Képzőművészeti Főiskolára." (Nyíregyházi Körzeti Stúdió Művészbejáró - Rádióriport) 1977-ben végezte el a nyíregyházi tanárképzőt, azóta is, megszakítás nélkül tanít - rajzot - a nyírbátori Báthory István Gimnáziumban. 1991-ben államvizsgázott a Képzőművészeti Főiskolán. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. • Mesterek: Mesterei voltak: Bodó Károly és Szabados Árpád festőművészek
1
KRIVÁNIK JÓZSEF FESTŐMŰVÉSZ
• Gyerekkor: 1952-ben született Vaján. Gyermekkorát is itt töltötte. Édesapja mezőgazdasági gépszerelőként dolgozott, édesanyja a háztartást vezette. Festészete alakulásában meghatározó szerep jut a Vaján eltöltött gyermekéveknek. „A falu végtelennek tűnő határát, az ötvehes évek szegérrységében eltöltött éveket nem lehet elfelejteni" - mondja a művész. A felejthetetlen élmények, a fasor, a legelő, a táguló tér minduntalan visszatérő, az alkotót máig befolyásoló témák. „... nagyon szerettem a vajai tájat, a végtelen határt, a végtelen tér vonzott. Nagyon sokat sétálgattam hónom alatt egy kis füzettel és abba firkálgattam, de akkor én még azt nem gondoltam, hogy ez valami tesz. . ." (Nyíregyházi Körzeti Stúdió - Művészbejáró - Rádióriport)
• Iskolák: Baktalórántházán érettségizett. „Középiskolában, amikor pályaválasztásra került a sor, még akkor is értetlenül álltam a dolgok előtt; hogy hogyan, merre tovább, amikor a Joó Sándor nevezetű matematika tanárom mondta, hogy: > hát te jól rajzolsz, menjél rajz szakra <. Így indult ez a pálya, és végül is a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolára kerültem rajz-biológia szakra. A biológia természetesen egy kényszerszülte választás volt, mert annak idején még nem volt lehetőség egyszakos rajzosnak lenni. A Képzőművészeti Főiskola akkor még eszembe sem jutott. Később, miután a Tanárképző Főiskolán már diplomáztam, jelentkeztem a Képzőművészeti Főiskolára." (Nyíregyházi Körzeti Stúdió -Művészbejáró - Rádióriport) 1977-ben végezte el a nyíregyházi tanárképzőt, azóta is, megszakítás nélkül tanít - rajzot - a nyírbátori Báthory István Gimnáziumban. 1991-ben államvizsgázott a Képzőművészeti Főiskolán. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. • Mesterek: Mesterei voltak: Bodó Károly és Szabados Árpád festőművészek
1
• Festészete: „Alkotásai különös atmoszférájú világba vezetik a szemlélőt, képein alig fedezhetünk fel illusztratív elemeket. Folthatásokkal, gesztusokkal, belső látását tükröző hangulatokkal jeleníti meg témáit. (Például: Fénytörésben)n (Kelet-Magyarország 1991) „Krivánik avantgarde. Háromszögeket, határozott vonalakat fest a szürke térben, melyek talán első látásra idegenek, de hihetetlen finom árnyalatokban bővelkednek." (Koroknay Gyula 1996)
„Sokféleképpen próbálták meghatározni már a festészetemet. Az én meghatározásom másféle Ienne, de tulajdonképpen nem is szeretem a kategóriákat. A divatos irányzatokat kerülöm, annak nem vagyok a híve. Belülről történik valami és azt a valamit szeretném vászonra vetíteni, de mindenesetre fontos az: gondolatokat ébreszteni. ~riási álmaim, vágyaim nincsenek. De egy olyan állapot maga a festés, amit az ember állandóan keres, önmaga érzi - amikor a képe előtt áll, alakítja a formákat, színeket -, hogy együtt van -e a képpel vagy sem. Mondhatnám azt, hogy az alkotás öröme szinte a teremtés pillanatát éli meg. Ezt a pillanatot, valószínűleg ezért a pillanatért fest az ember. Ez áldott pillanat és ritkán adatik meg. De az alkotó -. én hiszem azt, hogy érzi és tudja, amikor ilyet készít. Ezért van az, hogy egy-egy festő lehet sztárolt festő, de annak a.festőnek is vannak kimagaslóan jó munkái, mert ez a fajta teremtés átsugárzik a képen, és vannak jó munkái, de azok nem lesznek olyan átütők, de nyilván egy szintet megütnek. De valahol mindig van egy pár munkája az embernek - egész életében, ha szerencsés - amelyik ilyen lesz." (Nyíregyházi Körzeti Stúdió - Művészbejáró - Rádióriport)
• Témái: „A több éve készült képein is fel-felbukkannak a szakrális témák, de legalább ilyen átütő erejű a sajátnak vallott többi motívum kibontása. Az emberi sorsok drámaisága ihleti. I~Tem népszerű látványfestészetet művel. (Heti Szó 1992) „... tájakat, enteriőröket ábrázoló képein is a hagyományos formák feloldását figyelhetjük meg, ami a fényhatások, az impresszionisztikus színek harmonizáló egymásba úsztatásával valósul meg." (Népkelet 1991) A művész így vall erről: „Próbálkoztam szakrális témájú dolgokkal, de ez valóban próbálkozás is maradt, nem olyan a mentalitásom, hiányzik belőlem az, ami ehhez szükséges. Amennyiben egyházi témájú dolgokhoz nyúlok - mert nyúlok - ott az én belső egyéniségem fogja irányítani a
2
kezemet, és nem valami más szellemi erő, külső szellemi erő. Na most ezt hogy lehet összehozni ezt nem tudom. Mint ahogyan minden munluhnra, tehát itt ha a korszakokat nézem, akárrmihez rryúlok, mindennek van valamiféle figurális eredete. De a figura valahol álalakul a kezemben, és már csak ha a végeredményt nézem, már csak én tudom, hogy az volt valami - természetesen mássá válik. " Nem keresi a témát, hanem a téma találja meg. Mindenhová magával visz egy kis noteszt, amelybe vagy Ieirja vagy lefirkálja a hirtelen felbukkanó témát.
• N ír át 1981-től Nyírbátorban él feleségévei - Küzmös Enikö festőművésszel és három gyermekükkel. Régi polgári házban A betonrengeteghez, szabványlakásokhoz szokott szem számára elképesztően kitágul a tér egy ilyen emberléptékű lakásban. „Lakótelepen éltünk mi is évekig. Mikor a család létszáma ötre emelkedeti, cserékre kényszerültünk. Volt olyan év, hogy háromszor költözködtünk. Végül úgy határoztunk, hogy felújítjuk ezt a borzasztóan elhanyagolt, komfort nélküli, viszont méreteiben ideális régi polgári házat. Az átalakítás során átterveztünk ezt-azt. Figyelembe vettük a műterem szükségleteket. " - Művésznek lenni Nyírbátorban „Egyrészt a kiállításokon való részvétel is innen, az ország keleti csücskéből eléggé nehéz. Általában az országos pályázatok, illetve országos kiállítások ahol az ember hasonló kategóriában vagy kaliberű emberekkel együtt szerepelhet - Pesten, Dunántúlon vagy a nagyvárosokban történik. Nekünk egy dunántúli ilyen jellegű kiállítás már majdnem elérhetetlen, hiszen a képünket oda el kel! szállítani, aztán vissza kell hozni. Ez a mí anyagi helyzetünket nézve már elérhetetlenné válik. Nagyon sok kiállításon nem is szerepiünk, maradnak elsősorban azok a kiállítások, amelyek a Dunától keletre esnek." (Nyíregyházi Körzeti Stúdió - Művészbejáró - Rádióriport)
• Megrendelőkről és művészetkedvelőkről: „Enikőt tulajdonképpen az egyház megkeresi. Ez egy szerencsés helyzet és mondjam azt, hogy a művészetnek a feladata valami hasonló is lenne.
3
Itt térnék vissza ahhoz, ami a korábbi évszázadokban me~gyelhető volt. Hiszen a talán az utolsó korszak, amikor az alkotás, az igény a művészetre - együtt élt az egész. Napjainkra ez széthullik. A képek kiállítótermekbe, jó esetben múzeumokba kerülnek, és ott is maradnak. Ritkám kerülnek magánemberek tulajdonába, hiszen ponfosan a művészet, amivel én magam is foglalkozom, illetve ahogyan megjelenítem a képeimet, való igaz, hogy nagyon szűk réteg vevő erre, vagy érzékeny, fogékony erre a dologra. "
„- Nem népszerű látványfestészetet művel, valószínűleg nehéz lesz kilépnie az ismeretlenségből. - Ez nem is célom - szögezi le lakonikusan. - Nem? Minden művész halhatatlanságra törekszik, legalább szándéka szerint, - Engem nem tenne boldogabbá a népszerűség. Jó dolog lehet, de nem bármi áron. - Ilyen nyakas? - Csak következetes. Nem alkuszom meg az elveimmel, legfeljebb apró engedményekre vagyok hajlandö. - Például? - Olyan megbízásokat elvállalok, amelyekben saját elképzeléseim szerint dolgozhatok, esetleg visszafogottabb absztrakcióval." (Heti Szó 1992)
• A művész magányossága A művészet ethosza arról is szól, hogy a szép küzdelem árán születik. Krivánik József sorozatai: variációk egy témára, útkeresések. - Sorozatok Pl.: - korpuszok: „. . . a fény játéka és áttűnései vizeken, felhőkön, a temetői árnyak; feltűnik, hogy a lyuk, mint jelkép makacsul visszatér." (Heti Szó 1992) - Természetben - Memento - Gyász
4
- Küzdelem „- Nehéz az egyéni hang megtalálása, különösen olyan közegben, ahol a művész magára marad. Pedig szükségképpen eljut eddig a pontig. Innen kezdve önmagával kell örökös harcot vívnia, irányt szabnia, vállalva a kísérletezés kudarcait. Meg kell küzdeni az anyaggal, a témával, az elvárásokkal, a saját visszahúzó erőkkel, néha még az anyagi gondokkal is. - Kétségek gyötrik munka közben? - Ellenkezőleg, hiszem, hogy ilyenkor teljesül ki az életem, persze csak pillanatokra. De a zene sokat segít, sőt inspirál.
- Milyen zenét szeret? - Sokfélét, többnyire a hangulatomtól függően választok." (Heti Szó 1992)
• Kri ika: A munkámnak mindig magam vagyok a legszigorúbb kritikusa. Észrevételeket szívesen fogadok, bár befolyásolni nem hagyom magam. - Még a feleségétől sem? - Egyszer hallgattam rá, azóta is bánom." (Heti Szó 1992) „lhem nagyon igyekszünk beleszólni e~ymcís munkáiba. Terméscetesen egy-egy gondolat, egyegy szó elhangzik a munkával kapcsolatban - egy ssemvillunás, e~ szárjhúzás elegendő ahhoz, hogy értsünk belőle, hogy valami van, vagy nincs És miután az ember anrryit foglalkozik eszel, külső véleményt meghallgat, de végülis magának kell megcsinálnia. "
• Technikák és anyagok Megannyi technikával és anyaggal kísérletezett, többek között kipróbálta a rézkarcot, a tűzzománcot, a batikolást, az agyagot, az olajfestéket gyakran keveri vizes alapú anyagokkal. Kedveli a vegyes technikát. Pl.: Őseink Gyász Memento Lendület Feszítsd meg
5
• Tanár: „Sokéves pedagógiai gyakorlatot szereztem, hisz' jóideje vagyok rajztanár Nyírbátorban. Jelenleg a Báthory István Gimnáziumban tanítok... " Azért tanít, mert akadnak gyerekek, akikért érdemes az oktatással és a neveléssel foglalkozni, valamint nem él meg a művészetből. „Nagyon sokan úgy tartják, hogy a rajz az nem más, mint kézügyesség kérdése. Erről szó sincs. Erre szoktam mondani, valahol meg is írtam, hogy amennyiben ez így lenne, akkor tulajdonképpen csak a zsebtolvajok számát szaporíta»ánk - tárgy tanulása keretében. Tehát nem erről van szó. Valóban fontos a megszerettetés, de azon túl, ha nem lehetne bizorryos dolgokat megláuami a gyerekekkel, akkor valóban nem kellene osztályozni. Maradhatna ez a szórakozás szintjén, hobby szintjén. De itt sokkal többről van szó, a rajztanítás keretében. Hogy vannak -e tehetséges gyerekek, meglátjuk -e bennük azt a csirát, azt a szikrát, ami egy jövőt sejtet, nem könnyű dolog. Nagyon nehéz dolog ennek a meglátása, annál is inkább, mert a képzőművészet nem egy olyan terület, mini a zene, hogy már fiatalon, 8-10 évesen, vagy még korábban kiderül valakiről, hogy mennyire tehetséges, vagy annyira egyértelműen megmutatkozna ez a tehetség. Ez nehéz ügy. IsmerveDürernek a gyerekkori rajzát, amit 13 évesen készített, nem egy olycin tanitvcínyom van, aki 13 éves korában készített ólyan rajzot, mégsem lett belőle Dürer. Ezt idézőjelbe téve, mert rryilvám~alóan nem Dürer, hanem olyan jelentős alkotó. Tehát ez egy borzasztó hosszú folyamat. A gyerekek megtorpanhatnak közben, van, aki hirtelen lendületet vesz és akkora fejlődésnek indul, hogy én magam csodálkozom időnként, hogyan történik ez a dolog. Tehát én erőszakoscm soha nem irányítom erre a pályára a gyerekeket. Vagy meglátom benne ezt a fajta érdeklődést - és ezt igyekszem meglátni - és akkor mindent megadok neki. Ennek köszönhető, hogy azért van egy pfrr gyerek, aki már hivatásos képzőművésszé vált a kezeim között. Többen vannak közöttük festőművész, szobrászművész, fotóművész... Jönnek a gyerekek, illetve volt tanítvárryok, jönnek vissza és hozzák a munkáikat. A beszélgetés az nagyon kellemes itt, a műterem, csendjében. Nagyon szépen meg tudjuk beszélni a dolgokat, merthogy ez a~ alkotás, amikor már művészetről van szó, és nem pusztán kézműves dologról, az bizony szellemi tevékenység. "
6
• KiálIitások: Rendszeresen részt vesz megyei, országos és külföldi tárlatokon. Több munkája megtalálható hazai és külföldi magánygyűjteményekben egyarám. Néhány kiállítás: Egyéni: 1980 1980 1993 1997 1997 1998 1998 1998 1998 Csoportos: 1980-tól i 984 1993 1995 1996 1998
Nyíregyháza, Városi Művelődési Központ Nyíregyháza, Megyei Központ Nyírbátor, Báthori István Múzeum Mátészalka, Szatmár Múzeum Zsámbék, Művelődési Ház Nagyleálló, Művelődési Központ Szilágysomlyó, Művelődési Ház Kolozsvár, Kányafő Galéria Zilah Művelődési Központ Őszi Tárlat, Nyíregyháza Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely Országos Nyári Tárlat, Debrecen Országos Nyári Tárlat, Debrecen Országos Nyári Tárlat, Debrecen Országos Nyári Tárlat, Debrecen
Díjak: 1995-ben a nyíregyházi Őszi Tárlaton a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének díja.
7
Felhasznált irodalom:
• Heti Szó. 1992. január 3. • Napkelet. 1991. augusztus 3. • Nyíregyházi Körzeti Stúdió - Művészbejáró - Rádióriport • Szabadság. Kolozsvári közéleti napilap. 1998. október 20. • Személyes beszélgetés Krivánik József festőművésszel
Készítette: Guzina Erika IV. évfolyam rajz-vizuális kommunikáció
