KOVÁCS mestervizsgaszint és szakmai követelmények I. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI 1. A mestervizsgához szükséges szakképesítés(ek) adatai A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések (szakmák) egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek:
megnevezése Kovács Szerkezetlakatos Díszműkovács
A szakképesítés (szakma) OKJ azonosító száma 31 5233 10 31 5216 16 52 1812 06
OSZJ szakmaszáma 208 315-2
szakmunkás-, illetve szakképesítés.
2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott szakmai gyakorlat A szakmában igazoltan eltöltött minimális gyakorlati idő: – – – – –
Kovács bizonyítvány, illetve szakképesítés Díszműkovács bizonyítvány, illetve szakképesítés Lakatos bizonyítvány, illetve kovácsolással eltöltött Fémipari közép bizonyítvány, illetve kovácsolással eltöltött Fémipari főiskolai bizonyítvány, illetve kovácsolással eltöltött
5 év. 5 év. 5 év. 5 év. 5 év.
Megjegyzés: Szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, utolsó időszak nem lehet egy évnél régebbi.
2
II. A MESTER MUNKATERÜLETE, A SZAKMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGKÖRÖK 1. A mester szakmai területének leírása A kovácsmester szakmájának gyakorlása során, önállóan a saját készítésű és megbízó által jóváhagyott dokumentáció, vagy a rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján hagyományos kézi, illetve korszerű gépi technológiával önállóan végzi tevékenységét. 2. A mester tevékenységi területe és feladatköre
Kovácsolt termékek megtervezése (vázlat, skiccek készítése). Műszaki rajzok elkészítése. Régi kovácsmunkák stílusának meghatározása. Restaurálási dokumentációk elkészítése. Restaurálási munkák elvégzése. Különböző stílusú műemlékek hiányzó részeinek megtervezése kivitelezése. A modern építészeti stílusokhoz tartozó fém tárgyak tervezése és kivitelezése. A színes és nemes fémek felhasználása. Ipari kovácsolt termékek gépi kovácsolása. Fémtárgyak elkészítésénél használt különböző hegesztések végzése. Lovak patkolása. Tervezett kovácsmunkák irányítása, elvégzése, ellenőrzése. A feladatok elvégzésével kapcsolatos írásbeli teendők végzése. Az elkészített munkák felületkezelése (tisztítás, égetés). A termékek helyszíni szerelésének irányítása. A kész munka átadása, számlázása pénzügyi részeinek lebonyolítása.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK 1. A szakma – mester szintű – gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok (feladatcsoportok) – – – – – – – – –
Kovácsolt termékek megtervezése (vázlat, skiccek készítése). Műszaki rajzok elkészítése. Régi kovácsmunkák stílusának meghatározása. Restaurálási dokumentációk elkészítése. Restaurálási munkák elvégzése. Különböző stílusú műemlékek hiányzó részeinek megtervezése kivitelezése. A modern építészeti stílusokhoz tartozó fém tárgyak tervezése és kivitelezése. A színes és nemes fémek felhasználása. Ipari kovácsolt termékek gépi kovácsolása.
3
– – – – – – –
Fémtárgyak elkészítésénél használt különböző hegesztések végzése. Lovak patkolása. Tervezett kovácsmunkák irányítása, elvégzése, ellenőrzése. A feladatok elvégzésével kapcsolatos írásbeli teendők végzése. Az elkészített munkák felületkezelése (tisztítás, égetés). A termékek helyszíni szerelésének irányítása. A kész munka átadása, számlázása pénzügyi részeinek lebonyolítása.
2. Követelmények Általános szakmai elvárások A mesterjelölt ismerje, tudja ismertetni: – a hidegalakítás, vágás, forgácsolás, hajlítás egyengetés gépeit, szerszámait és munkamenetének sorrendjét, – a fémiparban előforduló környezeti és balesetvédelmi előírásokat, azok betartását, – a munkáltató és munkavállaló elvárásait és jogait, – a géprajzban használatos szabványokat, vonalfajtákat, vázlatrajzok készítését, a síkmértani szerkesztéseket, szabadkézi rajzok és formázás szerepét, – a szakmája történetét, fejlődését, művészeti stílusokat, különösen a művészi kovácsolás stílus fejlődését, – a különböző fémipari rokonszakmák (lakatos, hegesztő, forgácsoló, fémhúzó és ötvös) alapvető tevékenységét. 2.1. Szakmai elméleti követelmények A mesterjelölt ismerje, tudja ismertetni Anyagismeretből: a vasérc előfordulását, fajtáit, tulajdonságait, a vasérc előkészítését, a vasgyártás technológiáját, a kohó felépítését, üzemeltetését, az acélgyártás eljárásait, a fémek szerkezeti felépítését, a fémtisztító eljárásokat, a mechanikai anyagvizsgálatokat: szakítás-, keménység-, törés-mérés, az ipari vasötvözetek csoportosítását, szennyezőit, a vasötvözetek hőkezelését, edzését, átkristályosodását, a szabványos ipari ötvözeteket, ötvözött, ötvözetlen acélokat, a színesfémeket és ötvözeteiket: réz, alumínium, bronz, egyéb színesfémek, a könnyűfémeket és ötvözeteiket, az alumínium ötvözőit és gyártását, az egyéb ipari anyagokat: csapágyanyag, kenőanyag, köszörű, szigetelőanyag, a korrózió elleni védelem módjait: bevonatok készítése, műanyagok gyártása, a fémek kovácsolhatóságát, ötvözött, nem ötvözött acélok esetében, a fémek hegeszthetőségét, ötvözött, nem ötvözött acéloknál. Szakrajzból: a gépalkatrészek egy vetületben való ábrázolását, a térben való térelemek ábrázolását, egyenes, sík, két képsíkú ábrázolás,
4
a három képsíkú ábrázolást, különböző idomok ábrázolását, az axonometrikus ábrázolást, egyméretű, kétméretű, frontális ábrázolást, a síklapú testek síkmetszését, a palást készítését, a forgástestek síkmetszését, a palást kiterítését, az európai vetítési módokat, a metszetek, félmetszetek készítését, tárgy részletek rajzolásának szabályait, a méret megadásokat, a felület minőségek, tűrések, illesztések jelöléseit, a fogazott alkatrészek, hengerkerék, fogaskerék, bordástengely ábrázolását műszaki rajzon, a csapágyak (siklós, görgős, golyós) ábrázolását, a tömítések, rugók ábrázolását, az oldható és nem oldható kötések: csavar szegecs, hegesztés, ragasztás ábrázolását. Szakmai ismeretekből: – a kovácsolás feltételeit, célját és hatását, – a szabadon alakítható kovácsolás, a sajtolásos kovácsolás lényegét, – a vízszintes kovácsolás alkalmazását, célját és szerszámait, – a kovácsológépek történeti fejlődést és működését, – a művészi kovácsolás technikáját, a kiterített méretek vételét, a formák és figurák kialakításának műveleti sorrendjét. 2.2. Szakmai gyakorlati követelmények A mesterjelölt az elméleti követelmények alapján tudjon tárgyakról műszaki rajzot, rajzról tárgyat, méretarányos műszaki rajzot, és szabadkézi vázlatot készíteni. Tudja: a hevítő berendezések, tüzelőanyagok, szükséges hőmennyiségek és veszteségekkel kapcsolatos számításokat elvégezni, a kézi kovácsolás szerszámait, eszközeit és segédszerszámait (tűzi fogók, ülőbetétek, fejező és mérőszerszámok) szakszerűen, balesetmentesen használni, a kézi kovácsolás műveleteit elvégezni, kézi nyújtást, zömítést, lyukasztást, vágást, hajlítást végezni, az idomkovácsolás technológiai folyamatait elvégezni, kovácstűzi hegesztést végezni, szerszámokat hőkezelését, megeresztését, edzését elvégezni, a hibáikat elhárítani, a gépi kovácsolás műveleteit végezni, süllyesztékes kalapácsokat, mechanikus kalapácsokat alkalmazni, a gépi kovácsolás műveleti szerszámait elkészíteni és használni, a gépi szabadkézi kovácsolás alapműveleteit elvégezni, hibáit elhárítani, az átkovácsolás mértékét számítani, meghatározni, a süllyesztékes kovácsolás eljárásait alkalmazni, a felületeket tisztítani, az emelő- és szállítóberendezéseket szakszerűen, balesetmentesen használni, a ló, szarvasmarha, szamár, stb. patkolását, körmölését elvégezni,
5
a művészi kovácsolás alapműveleteit: levelek, egyszerű díszek, formák és figurák kovácsolása végezni.
IV. A SZAKMAI MINŐSÍTÉS ÉS VIZSGÁZTATÁS RENDJE A mesterjelöltnek a mestervizsga bizottság előtt kell számot adni elméleti felkészültségéről, gyakorlati tudásáról. A mestervizsga célja annak megállapítása, hogy a mesterjelölt – elsajátította-e a tevékenység gyakorlásához mesterszinten szükséges szakmai, elméleti, gyakorlati vállalkozási és pedagógiai ismereteket – képes-e munkáját magas színvonalon végezni, illetve végeztetni – rendelkezik-e a szakmai követelmények által támasztott tudáselemekkel, gyakorlati készségekkel. A mestervizsga részei: – vállalkozási ismeretek (közgazdasági, jogi, munkaügyi stb. ismeretek) vizsga, – pedagógiai (munkapedagógiai) ismeretek vizsga, – szakmai gyakorlati vizsga, – szakmai elméleti (írásbeli, szóbeli) vizsga. Megjegyzés: A vállalkozási ismeretek és a pedagógiai ismeretek vizsgarész követelményrendszere egységes, azokat az adott szakképesítésért felelős minisztérium rendelete: az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet tartalmazza. A vizsga egyéb kérdéseiben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hatályos Mestervizsga Szabályzata (a továbbiakban: MKIK Vizsgaszabályzat) előírásait kell alkalmazni. 1. Szakmai gyakorlati vizsga és értékelése A gyakorlati vizsga időtartama 8 óra. A gyakorlati vizsga helyszínére a mesterjelöltnek el kell hozni az általa saját kezűleg elkészített vizsgaremeket. Melyről készítsen műszaki rajzot 1:10 arányban, minimum 5-6 kovácsolási alapműveletből álljon és 20-25 óra munkaráfordításból. A műremek értékelése 40%-ban számítható be a megfelelt értékelésbe A gyakorlati vizsga helyszínét a mestervizsga bizottság jelöli ki és közli a jelölttel. A gyakorlati vizsgán a vizsgabizottság által meghatározott 3 tárgyból szabadon választható egy elkészítendő tárgy. A kijelölt gyakorlati feladatok közül az elvállaltat a mesterjelöltnek önállóan kell elvégeznie. A gyakorlati vizsga előtt a mesterjelöltet munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A jelöltek használhatják a gyakorlati vizsga helyszínén lévő gépeket, berendezéseket feladatuk
6
elvégzésére. A gyakorlati vizsga helyszínére a mesterjelöltnek kell hozni a kéziszerszámot, melyekkel majd legcélszerűbb módon elvégzi a gyakorlati feladatot. A mesterjelölt gyakorlati munkáját a Vizsgabizottság a munkavégzés szakszerűsége, pontossága, a technikai és technológiai folyamatokra vonatkozó előírások betartása, a munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályok alkalmazása, valamint a gyakorlati feladat "termékének" minősége alapján bírálja el. A gyakorlati vizsga értékelési szempontjait és az elérhető összpontszámot a gyakorlati vizsga előtt a vizsgázókkal ismertetni kell. Megfelelt minősítést kap a mesterjelölt, ha a feladatot 70% felett teljesítette. A gyakorlati vizsgát követően a jelöltet tájékoztatni kell az elért eredményéről. Az elméleti vizsgára bocsátás feltétele az előzőleg sikeresen végrehajtott szakmai gyakorlati vizsga. 2. Szakmai elméleti vizsga és értékelése A szakmai elméleti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsga időtartama: 4 óra. Az írásbeli tételek tartalma: – általános szakmai feladatok, műszaki rajzok, számítások készítése – anyagismeretből írásbeli beszámoló Rajzeszközről a jelölt gondoskodik. Az értékelést pontozó lapok segítik. Megfelelt minősítést kap a mesterjelölt, ha az írásbeli feladatot 70% felett teljesítette. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga kérdéspontjai: – szakmaismeret – anyagismeret – munkavédelem – művészettörténet, szakmatörténet A mesterjelölt minden tárgyból húzott tétel alapján ad feleletet. A válaszadáshoz szükséges felkészülési idő legfeljebb 40 perc lehet. Egy-egy mesterjelölt vizsgáztatására témánként minimum 5-5 percet kell fordítani. A mesterjelöltnek önállóan kell felelni, csak elakadás vagy kérdés pontosítás esetén adható részére kisebb útbaigazítás. Válaszadás közben a témához kapcsolódó kérdést bármely vizsgabiztos feltehet. Ha az elhangzott válaszból megállapítható, hogy a jelölt a téma anyagával tisztában van, akkor az elnök félbeszakíthatja a válaszadást.
7
A vizsga eredményét a vizsgabizottság “MEGFELELT” vagy “NEM MEGFELELT” minősítéssel állapítja meg. A jelölt “MEGFELELT” ha a vizsgabizottság egyértelmű többséggel elfogadja a feleletét. Sikertelen szóbeli vizsga esetén, a teljes szóbeli vizsgát meg kell ismételni. 3. A vizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható. A mestervizsga vállalkozási ismeretek és pedagógiai ismeretek vizsgarészei alóli felmentés az MKIK Vizsgaszabályzata szerint adható.
8
AJÁNLOTT IRODALOM
Simon Sándor:
Fémipari alapképzés.
36209.
Monek Gyula:
Kovács szakma ismeret I.
36117/I.
Monek Gyula:
Kovács szakma ismeret II.
36117/II.
Gyárfás Istvánné:
Fémipari anyag és gyártásIsmeret I – II.
36083/I-I-I/2.
Dr. Búzás Attiláné:
Munkavédelem.
59110.
Sirez János:
Munkavédelem.
37331.
Pereházy Károly:
Stílus és technika a kovácsoltvas művességben
9
MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KÉRÉDSEK 1. Az ókor kovácsoltvas művessége. 2. A román kor vasművessége és jellemző formái. 3. Gótika vasművessége. 4. A reneszánsz kor fémmegmunkálási művészete. 5. Barokk vasművesség oszlop, levéldíszei. 6. Rokokó kor vasművesség forma világa 7. Klasszicista vasművesség. 8. Eklektikus kovácsolási technikák főbb formái. 9. Szecesszió vasművesség formavilága és nagymesterei. 10. Vasművesség a két világháború között. 11. A modern kor és a plasztika műfaja a kovácsoltvas művességben.
A SZAKMAISMERETI KÉRDÉSEK a, Kovács szakmaismeret b, Fémipari alapismeretek 1. a, Szabadon alakítható és süllyesztékes kovácsolás feltétele, nyersanyaga, hatása, célja b, Munkahely és környezete 2. a, A kézi kovácsolás szerszámai és eszközei, használatuk, karbantartásuk, tárolásuk b, Mérés és ellenőrzés eszközei hibái 3. a, Hevítés célja, hatása tüzelőanyagai, kemencék, tűzhely b, A kalapács használata, nyújtás 4. a, A kovácsolás alapműveletei, nyújtás, szélesítés, módjai, szabályai, szerszámai b, Egyengetés 5. a, Zömítés, lyukasztás, hasítás, módjai szabályai, szerszámai b, Előrajzolás eszközei, módjai 6. a, Vágás, hajlítás, csavarás módja szabályai, szerszámai b, Harapás, nyírás, vágás 7. a, Idomkovácsoláscélja, technológiai folyamata, számításai
10
b, lyukasztás, fűrészelés 8. a, A kovács- illetve tüzihegesztés lényege feltétele, módjai b, Reszelés, szerszámélezés 9. a, Szerszámkovácsolás, hőkezelés célja, lényege folyamata, hibái b, Fúrás, süllyesztés, dörzsölés 10. a, A kovácsiparban használatos acélanyagok b, Szegecselés, menetvágás, menetfúrás 11. a Hevítő berendezésük. Típusai, használatuk és hatásfokuk b, Csavarkötések fajtái szabályai 12. a, A gépi kovácsolás fejlődése, célja, működésük b, Lágy és keményforrasztás 13. a, Gépi kovácsolás géptípusai, működésük, hibái és azok javítása b, A fém ragasztása, csiszolása, hántolása 14. a, Gép alapzatok típusai, kiszámításuk és rezgéscsillapításuk b, Hőkezelés, kéziszerszámok és alkatrészek, és ezek folyamatai 15. a, Gépi szabadkézi kovácsolásnál használatos szerszámok és eszközök b, Esztergálás, gépei, szerszámai, céljai, használatuk 16. a, Alapműveletek a gépi szabadkézi kovácsolásnál b, Marás, gyalulás 17. a, Átkovácsolás és sajtolás. Hatásuk, módjai, szerszámai b, Ívhegesztés alkalmazási területei, berendezései 18. a, Süllyesztékes kovácsolás elve, eljárásuk és technológiai folyamatai b, Felülettisztítások és módjai 19. a, Vízszintes kovácsolás. Alkalmazása, szerszámai, hibái b, Emelő berendezések és feladatai 20. a, Restaurálásra váró tárgyak dokumentálása b, Szállító berendezések csoportosítása 21. a, Restaurálási folyamatok b, A manipulátorok, szabadon alakítás, süllyesztékes berendezések feladatai és baleset veszélyei 22. a, Mezőgazdasági kovácsolás, lópatkolás, patkók típusai, körmölés b, A munkahelyek rendje, baleseti lehetőségei és azok elkerülése
11
ANYAGISMERETI KÉRDÉSEK 1. A vasérc típusai fajtái és kohászatra előkészítésük 2. Vasgyártás. Nagykohó felépítése, üzemelése és végterméke 3. Acélgyártás lényege és típusai 4. Fémek szerkezeti felépítése 5. Vasérc ötvözetek, ötvözőjük és a vas-szén állapotábra 6. Mechanikai anyagvizsgálatok célja, fajtái és számításaik 7. Az ipari vasötvözetek csoportosítása, tulajdonságuk, jellemzői és szennyező anyagai 8. A vasötvözetek hőkezelése és berendezései 9. A szabványos ipari vasötvözetek. Az ötvözött és ötvözetlen szerkezeti acélok 10. Színesfémek és ötvözetei 11. A könnyűfémek. Alumínium és ötvözetei. Mangán, titán. 12. Műanyagok gyártása, típusai és felhasználásuk. 13. Egyéb ipari anyagok, csapágyak, villamos vezetékek, ellenállások. 14. Korrózió elleni védelem, módozatai, bevonatok. 15. A fémek kovácsolhatósága az ötvözött és nem ötvözött acéloknál. MUNKAVÉDELMI KÉRDÉSEK 1. A munkavédelem folyamata, fő területei. 2. Magatartási szabályok. 3. A foglalkozási balesetek okai, bejelentése és kivizsgálása. 4. Elsősegélynyújtás szabályai, végrehajtásuk. 5. Munka és üzemegészségügy. 6. Foglalkozási ártalmak, betegségek és ezek elhárítása. 7. Biztonságtechnika, berendezések, gépek, anyagtárolások, védőberendezések. 8. Munkavédelmi előírások, célja tartalma, előírások. 9. Tűzvédelmi védekezés. Feladatai és szervei. 10. Általános tűzvédelmi ismertetés és oktatás szakvizsga, felvilágosítás, bejelentés. 11. Égés elméleti alapismeretek, oltásmódok és anyagai és azok használata. 12. Szabadkézi kovácsolásnál előforduló balesetek és azok megelőzései. 13. Gépi kovácsolásnál előforduló balesetek és azok megelőzései. 14. Az elektromos berendezések balesetveszélyei és megelőzésük.
12
15. Az anyagmozgatás munkavédelmi követelményei és betartása. 16. Az egyéni (személyi) védelem. 17. Környezetvédelem fogalma, feladata, szabályzata és irányítása. 18. Környezetvédelem módszerei és eszközei. 19. A környezetvédelem szakma feladata.
GYAKORLATI VIZSGA FELADATAI A vizsgabizottság által meghatározott műszaki rajz alapján, gépi és kézi kovácsolással készített vizsgadarabot elkészíteni. Ez 8 óra alatt minél több kovácsolási alapismeret felhasználásával elkészítet tárgy, melyet az előírásnak megfelelő felület kezelési eljárással kell befejezni. Ennek kivitelezése önállóan történik, a vizsgabizottság által meghatározott helyen. A jelölt a saját kézi szerszámaival dolgozik.
