DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Tanszékvezető: Dr. Juhász Lajos egyetemi docens
Ökoturizmus házidolgozat
Készítette: Lenkei Péter III. évf. természetvédelmi mérnök szakos hallgató Szakvezető: Dr. Juhász Lajos egyetemi docens
Debrecen, 2006. május
1
Tartalomjegyzék Bevezetés, a turizmus jelenlegi helyzete Pomázon..............................................................................2 Infrastruktúra........................................................................................................................................3 Kulturális adottságok, településtörténet...............................................................................................3 Természeti környezet, éghajlat.............................................................................................................6 Növényföldrajz.....................................................................................................................................7 Növénytani jellemzés...........................................................................................................................7 Állatvilág............................................................................................................................................12 Javasolt ökoturisztikai programok Pomáz térségében........................................................................13
Bevezetés, a turizmus jelenlegi helyzete Pomázon Lakhelyem Pomázon található, így a környék adottságait mutatom be ökoturisztikai szempontból. Az ökoturisztikai szempontból fontos értékeket piros kiemeléssel jelzem a szövegben. Pomáz városa Budapest agglomerációjában helyezkedik el, körülbelül 16000 lakosa van. A település történelmi központja 2,5 kilométer hosszan követi a Dera-patakot, annak elsősorban bal partján terül el, alapvetően a XVIII-XIX. században épült és népesedett be. A település Majdán-fennsík oldalában épült része a 70-es években lett kiparcellázva és beépítve. Új beépítésű terület a Szelistye (lakópark) a város közepén, és a Mesélő hegy környéke. Illegálisan a nemzeti park területén a város északnyugati részén is épült egy kisebb lakópark a 90-es évek végén. A város további 2000 lakás építésének engedélyezését tervezi a tájképi és természetvédelmi szempontból is értékes Alcsevice részen. A várostól fizikailag elkülönült településrész Nagykovácsi (kórház) és a Dolina (volt TSZ központ). A település délnyugati, északnyugati része a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, északi részén pedig Natura 2000 területek találhatók (Kis-tó, Tófenék). Jelenleg az ökoturizmusnak a környéken igen sajátságos – nem szokványos - csírái lelhetők fel. Pomázról indult útjára a Zöld Szív Országos Természetvédelmi Mozgalom Orgoványi Anikó irányításával, mely napjainkra a világ számos országában tanítja az általános iskolás korú gyermekeket a természet szeretetére. Sajnos a mozgalom az utóbbi években a pályázati pénzek szűkülése miatt csak „alapjáraton” működik. Viszont a munkamódszereik gyakorlatilag tökéletesen mintázzák az ökoturizmust. A gyermekeket a természetben a védett és nem védett természeti értékek megismerésén keresztül vezetik rá a természet szeretetére, a természet működését megtapasztalás útján sajátítják el, „kicsiben”, tanóra vagy szakkör keretében a gyermekek ugyan azt csinálják mint egy valós ökoturisztikai program résztvevői. A másik fellelhető kezdeményezés a Czibulka János Turistaházban a Kőhegyen található, ahol a gondnok, Maja néni jóvoltából számos természetvédelmi témájú plakát, fénykép és kiadvány tájékoztatja a turistákat a természeti értékekről és azok védelmének szükségességéről, okairól. Maja néni jól ismeri a környéket, és szívesen okítja a turistákat ha természetvédelmi kérdéseket tesznek fel neki. A hagyományos turizmus szempontjából Pomáz ugyan Budapesthez igen közel van, mégis egyedi a helyzete. A Pomázról kiinduló turistautakat viszonylag kevés turista látogatja. Ennek oka, hogy a Budapestről gépkocsival érkező turisták általában a Pilis-Visegrádi-hegység belsőbb részeiben parkolnak le, sok esetben csak egy jó sörözés kedvéért autóznak 30-40 kilométert Dobogókőig és vissza. Ezzel csak jelentős környezetszennyezést okoznak, rontva a környék idegenforgalmi vonzerejét. A tömegközlekedéssel(HÉV) érkező turisták jelentős része Volánbusszal utazik tovább, a cél általában Csobánka (Oszoly-tető, Nagy-kevély), Pomáz-Nagykovácsi(Holdvilág-árok), Pilisszentkereszt (Pilis-tető, Dobogókő), Kétbükkfa-nyereg (Pilis-tető, Dobogókő) vagy Dobogókő (Rám-szakadék, Dömös, Pilisszentlászló). Csak viszonylag kis részük folytatja gyalogosan útját Pomázon át. Itt a célpont az esetek túlnyomó többségében a Kőhegy, ritkábban Csikóvár vagy a Majdán-fennsíkon át az Oszoly-tető és Csobánka. A külföldi kerékpáros turisták túlnyomó többsége elkerüli Pomázt, és a Duna partján, Szentendrén keresztül érkezik Budapestre. A hazai - elsősorban 2
Budapesti - kerékpáros turisták fő célpontja pedig Dobogókő, a főútvonalon, vagy a Kevély déli lábán és a Hosszú-hegy oldalában vezető jelölt kerékpárúton. Sajnos a térség erősen terhelt illegális krosszmotoros és quad „sportolók” által, melyek visszaszorítása fontos feladat lenne mind a természetvédelem, mind a helyi lakosok nyugalma, mind pedig a turizmus szelídebb ágazatait űzők miatt. Pomáz környékén sokan tartanak lovat, 3 nagyobb lovarda is van a környéken, mely a lovas turizmus alapja lehet. Pomáz lakossága gyakorlatilag igen keveset kirándul a környéken, egyedül a március 15-i ünnepségeken kirándulnak fel hagyományosan a Petőfi-emlékműhöz a Kő-hegyre.
Infrastruktúra Pomáz könnyen megközelíthető Budapestről tömegközlekedéssel, a HÉV mindössze 30 perc alatt a belvárosból a turistát a település központjába repíti. A HÉV állomás mellett Volánbusz pályaudvar található, ahonnét a környék turisztikai célpontjait lehet megközelíteni. A közúti és volánbusz megközelíthetőség is adott. Kerékpáros turisták számára is kiválóak a lehetőségek, a Duna menti Eurovelo európai kerékpárúthálózathoz igen közel esik a település, Szentendréről kisforgalmú közúton, Budapest belvárosától Budakalász település központjáig kerékpárúton, onnan 2 kilométert a közúton tekerhetnek a kerékpáron érkezők. A településen több étterem található, panzió, magánszállások és a Kő-hegyen a Czibulka János Turistaház áll, mely teljes ellátást és komfortos szállást biztosít, viszont igazi turistaház, közúton nem közelíthető meg, csak gyalogosan, vagy terepjáróval. A terület turistaút-hálózata igen sűrű, az ökoturisztikai szempontból fontos helyek közelében halad. A településen kerékpárszerviz és üzlet is működik. A településen számos élelmiszerüzlet, éjjel-nappali orvosi ügyelet, több gyógyszertár található.
Kulturális adottságok, településtörténet Az ember ezen a tájon kb. 50 ezer éve telepedett meg. A legkorábbi ismert emlék a Kiskevélyi barlangban talált kő- és állati eredetű, pontosabban a barlangi medve fogából hasított szerszámlelet. A Kőhegyen, - talán nem annyira a természeti szépség miatt, inkább a jó védhetőség okán - a késő bronzkor - korai vaskor, az ún. la-Téne műveltségi kör idején jelentős település, fellegvár alakult ki. A környék lakosainak mintegy "önvédelmi körlete" lehetett a felszínen. Jelenleg is pusztuló emlékeinek megmentésére a Visegrádi erdészet tesz eléggé nem méltányolt és támogatott kísérletet. A bronzkorban jelentős telepek fejlődtek, gyakorlatilag a jelenlegi belterület szinte teljes egészében lakott volt. A római korban a szelíd lankákkal, nem túl meredek hegyekkel, síksággal vegyes tájon egységes település nem ismert, szétszórt villa rustica-k jelzik az ókori Róma kultúrájának jelenlété, bár lehet, hogy csak nem találták még meg, vagy a későbbi korok teljesen szétszórták a római település maradványait. A Barkó-ház kertjében az elmúlt évtizedekben jelentős római temető pusztult el, amelynek egyik kő-szarkofágját jelenleg a Községháza előtti parkban állították ki. A szarkofág - sajnos- felirat nélküli, de nagyon szépen faragott. A honfoglaló magyarok a Pomázhoz közeli megyeri réven (Békásmegyer) keltek át a Dunán. A jelenlegi Pomáz területe a magyar honfoglaláskor gyér szláv népességgel bírt a leletek tanúsága szerint. A honfoglaló magyarok egyik nemzetsége volt a Kurszán nemzetség. Utódai Kartal néven Pomázon is birtokoltak földet. Emléküket a máig fennmaradt Kartal-dűlő vagy Kartalia őrzi. Kiskovácsi területén áll a Boldog Özséb által alapított Pálos rend kolostorának romja.
3
A jelenlegi Pomáz területén több középkori faluról tudunk. Topográfiailag azonosítani tudjuk a középkori néven Alsó- és Felsőkovácsit, ma Kis- és Nagykovácsi puszta, Szencse (Pilisszente, Szentemajor majd Luppa és Mandics major, Petőfi ill. Óbuda TSZ-telep.) A középkor folyamán Pomáz fejlődik, a Klissza dűlőn állott román stílusú templomát megnagyobbítva gótikusra cserélik, fölépül mellette egy nemesi udvarház, amely az idők folyamán Kartal nemzetségbeli Csikó (Czyko) családé lesz. Nevüket máig őrzi a két andezitvulkán-hegy, a Nagy - és Kis Csikóvár. A templomok hajdani szépségére magas művészi színvonalára a Nemzeti Múzeumban látható emberarcos oszlop-fő és sárkánymotívumos vállkő utalnak. A középkor-végi "modern”, a reneszánsz is érdekes és jelentős emléket hagyott Pomázon. A XVIII. sz-i Teleki kastély átépítése során került ki egy 1519-es évszámmal datált pasztoforium-töredék. Az rk. plébánia kerítésének NY-i oldalába épült kis Orbán kápolna van elhelyezve. A község életét megtöri a mindent elpusztító török hódítás. A török kiűzése során Szentendre és Pomáz határában 1684. július 8 - 10 között Lotharingiai Károly átkelt a Dunán és megütközött a törökkel. 1690-ben Csernovics Arzén pátriárka vezetésével szerbek érkeztek vidékünkre (Szentendre, Budakalász, Pomáz, Csobánka) és telepedtek le itt. A hagyomány szerint első templomuk a jelenlegi Piac (Szabadság) téren állott fatemplom volt, amely később leégett. Időközben a felvidékről szlovák, dél-Németországból német nyelvű lakosság érkezett. Pomáz eleinte Pilisborosjenő akkori nevén (Weindorf) filiáléja, 1770-ben felépül a katolikus templom, 1771-ben a plébánia, ekkortól önálló egyházközség. A középkor kövei néhány falmaradvány kivételével beépültek a barokk és klasszicista Pomázba. Az a néhány fal pedig 1945-ben elpusztult. A XVIII. században elkészült a Wattay-Teleki kastély, nagyszerű kétemeletes pincéje pompás bizonyítéka a valahai szőlőkultúrának. Teleki József a reformkori tudós, itt írta történelmi munkáit. Az épületet a grófi család az I. világháború után hadiárvaház céljára elajándékozta. A kastély azóta is gyermekvédelmi intézményként funkcionál. A szerbek 1791-re fölépítették templomukat. Elsőrendű műemlék, ikonosztáza rokokó stílusú, sok szép ikonnal. Keresztelőkútja XV. századi, valószínűleg a klisszai régi templomból származik. A református templom 1814-re készül el. Jóminőségű klasszicista munka, remek belső térrel, visszafogott díszítésű szép berendezéssel. A falu nő, fejlődik. Megjelennek a kisnemesség épületei, a Fáy-kúria, a Mares-KoronkaSzentpéteri-kúria, a Matyók utca (ma Vasvári Pál utca) gyönyörű klasszicista-romantikus kúriái. Külön említésre- méltó a Luppa ház (Luppa Vidor u. 1.) amelynek kosáríves barokk árkádja sajnos 1966-ban tudatos rombolás során pusztult el. Belseje még ma is barokk. A német falu a felső vég, a piac tér környéke a szerb rész. ("Szerb utca") Ebbe a szerves fejlődésbe robbant bele a két világháború, a háborúkat lezáró magyarellenes rabló diktátum és azt követő ostoba gyűlölködés -hullám. Az eredmény: a becsületes szerb gazdák elüldözése, a helyi németség nagy részének kitelepítése, a zsidó közösség elpusztítása, szétzilálása. Községünk 1956-ból is kivette részét és meghozta áldozatát. 1 fő harc közben halt hősi halált, 2 tisztalelkű, csak a rendre és a békére vigyázó falunkbélit egy orosz zsoldba szegődött és bíróságnak csúfolt bűnbanda gyilkoltatott meg a forradalom vérbefojtását követő koncepciós kirakatper során. A helyzet mára gyökeresen megváltozott. A faluban a civil szerveződések kristályosodási pontjain újra megpezsdül az élet. A természeti szépségeket: a Kőhegyet, a két Csikóvárt, a Holdvilág-árkot az ott föllelt honfoglaláskori vezérsírral, a középkori bányászkodás emlékeivel ma is érdemes felkeresni. A falu elébe megy az embereknek: hívja őket, a kispénzüket is: "Szedd magad" mozgalom. Érdemes 4
idelátogatni. Az egykori zenekarok, zeneegylet utódjaként is felfogható Zeneiskola szervezésében, szakmai vezetésével új zenekarok működnek. A valaha volt német kultúra továbbvitelére Német Kulturális Egyesület alakult (német ajkú ökoturisták!). Nem kell már félni, hogy a szerb nevű dűlőneveket nem fogják megfejteni: a működő Szerb Klub ebben is segít majd. Községünkben cigány klub is működik. A rendezvényeik látogatottsága elfogadható és érdemes is látogatásra. Turisztikai célpontok kultúrtörténeti jelentőséggel: 1. Állomásépület. Az eredetileg K.V.K. stílusú épületet a 30-as években "modernizálták". Hangulatos parkjával, kora tavasztól késő őszig csobogó ivóvíz-szökőkútjával a szentendrei vonal egyik legszebb állomása volt. A park elfogadható mértékű visszaállítására a HÉV nagy erőfeszítéseket tesz. 2. Patakvölgy a lakóházakhoz átvezető gyaloghidakkal. Szép tájképi elem és a közparkok területét növelő zöld folt. 3. Az országút patakhídja melletti óvoda 1901-től szolgál. Visszafogott, de karakteres szecessziós homlokzata legnagyobb részben eredeti és jól mutatja korának stílusjegyeit. 4. Hősök tere. Ősi, a római kor óta használt utak találkozóhelye. Itt áll a budapesti Szt. Gellért szobrot is alkotó Jankovics Gyula szép honvéd-emlékműve. Jankovics Gyula 15 éven át Pomáz lakosa volt. 5. Református templom. 1814-ben kezdett épülni, a klasszicizmus vidéken ritka korai példája. Belső tere eredetileg kosárív-görbe alakú, faszerkezetű dongával volt fedve, akkor a kórus rész architektúrája zavartalan volt. Mára az utólagos síkmennyezet a kórusrész szép árkádsorát most mintegy "lefejezi". A templom teljes berendezése is korabeli, igen szép és megtekintésre érdemes. 6. Fáy András utca (volt Mares utca) Fáy András egykori kúriája. Teljesen átépítve, részben lebontva, több részre szabdaltan még mindig őriz valamit egykori méltóságából. Eredetileg későbarokk. 7. Fáy András utca Mares-, majd Koronka- és Szentpéteri kúria. Utcai kapun 1828-as évszám és MV (Mares Vazul) monogram. 8. Kossuth L .u. 38, a községtörténeti gyűjtemény. Az ingatlanon egy régi lakó épületben szerb, és német emlékszoba, a soknemzetiségű Pomáz néhány emléke kapott helyet öt helyiségben. Az udvaron, az utcavonalon álló, valahai melléképületben rövid de igen színvonalas településtörténeti összefoglaló kiállítást létesítettek hozzáértő és szorgalmas kezek: a neolitikumtól lakott helytárgyi emlékei a középkor végéig állott és a törökdúlás által megszakított fejlődésben átment Pomáz néhány jellegzetes, szép töredéke látható itt, valamint a pomázi táj évmilliókkal ezelőtti állat és növényvilágát reprezentáló pár darab foszilia. 9. Kossuth L. u. 23-25. Városháza Városháza előtti parkban a Római Szarkofág. 10.
Szabadság
tér
(eredeti
nevén
Piac
tér)
szerb
emlékkereszt
1792-ből
11. Szerb utca, Szerb templom. 1722, sok középkori másodlagos kőfaragvánnyal, XV. századi keresztelő, rokokó ikonosztázai, színvonalas ikonokkal. Elsőrendű műemlék. 12. Plébánia u. 1. A Szerb plébánia épülete, Vujicsics Tihamér szülőháza. Előtte az 5 utca találkozása alkotta kis teret most Vujicsics térnek nevezték el. 13. Luppa ház A XVIII. sz. második felében épült, a korai reform korban bővített, még ma is sok művészeti értékkel bíró Luppa majd Mandics ház külső díszei barokk megjelenése sajnos az államosítás utáni kivásárlást követően tudatos és átfontolt pusztításnak estek áldozatul: ennek eredményeképpen sikerült levetetni a műemlékjegyzékről. Karakteres, szép épület. Rokokó ablakrácsai jelenleg kerítéselemként és kútlefedésként funkcionálnak, valahai kosáríves, kőkeretes barokk kapujának elmentett köveit a községház udvarából lopták szét. Az épületben megfordult 5
Nikola Tesla a jelentős szerb feltaláló is. Ennek emlékét ma szerb és magyar nyelvű tábla őrzi az épület falában. 14. Templom tér Római katolikus templom. 1763-1770, későbarokk, erősen átalakítva. 15. Templom tér RK. plébánia épülete, 1771-ben elkészült. Átalakítva. Pincéjében szép későbarokk szőlőprés. 16. Templom tér 4. A Teleki-Wattay kastélyhoz tartozó volt intéző ház. Az épületnél korábbi a pince, az épület későbarokk, kissé átalakítva. Szép eredeti belső ajtók. 17. Templom tér 5. Teleki-Wattay kastély, 1773, barokk, átalakítva az I. világháború vége után árvaház, majd gyermekvédelmi intézmény, kétszintes óriási lovaskocsival járható pince. 18. Beniczky u. 51. Kisnemesi kúria, ma iskolává alakítva, eklektikus, későromantikus. 19. Mint bolygót a holdjai, úgy veszik körül az élő települést a már nem élő, hajdanvolt lakott helyek. Klisza, a középkori Pomáz, román, gótikus templom, Szencsó, (Lupa-Mandics major) románkori templom Nagykovácsi, templom, kolostor. Az eddig ismeretlen, területileg nem azonosított Aszótőfalu valószínűleg a Koszica-dűlői lelőhellyel azonos.
Természeti környezet, éghajlat Pomáz természeti környezete sokkal nagyobb területet foglal magába, mint a közigazgatási határ, mely nem mindig esik egybe a természetföldrajzi határokkal. Így Pomáz természeti környezetének tekinthető a Nagy- és Kis-Kevély – Csúcs-hegy – Oszoly-csúcs mészkőgerince helyenként magas sziklaszirtekkel, a Nagy- és Kis-Csikóvár – Mesélő-hegy - Kő-hegy miocén kori andezitvulkánjai, melyek alacsony középhegységi térszín. A terület legmagasabb pontja a Nagy-Csikóvár 556 méterrel. A Kő-hegy andezitvulkánja peremén a badacsonyi bazalt Nagyorgonához hasonlóan kipreparálódott andezittufa oszlopok láthatók, a hegy tetején, a valamikori kráterben pedig időszakos tavak. A Nagy-Csikóvár oldalában szintén található két sekély vizű, időszakos tó, mely a kéregmozgások eredménye. A pomázi Mesélő-hegyen miocén korú lajta mészkő is található. A hegylábi felszíneken a vulkánosságot megelőző időkből homokos-agyagos üledékeke kerülnek a felszínre, melyen dunai teraszok maradványai, lösztakaróval borított foltok találhatók, nagy mennyiségű kőzettörmelék. A pomázi Majdán-fennsík anyaga édesvízi mészkő, félig nyílt karsztfennsík több barlanggal. A fennsík lábánál, a Dera-patak völgyében számos forrás fakad, ezeket azonban a település benőtte. Szentendre határában, az izbégi domb tetején, néhány hektáron szolonycsák típusú szikes folt színesíti a tájat. A Dunáig futó sík nagyobb része valamikori öntésterület, honfoglalásunkkor a Duna még a hegyek lábánál kanyargott, később a hegylábtól mintegy 4 kilométerre új, mélyebb medret vágott magának. A valamikori meder részben feltöltődött, a pomázi állandó vizű Kis-tó és a Tófenék nevű láprét jelzi nyomát. A Duna melletti sávban néhány kilométer széles meszes-homokos terület húzódik. A terület geológiai határán folyik a Dera-patak, mely a Pilis lábánál található karsztforrások miatt kiegyenlített vízjárású. A Kevélyek és a Majdán-fennsík között ered a Barát-patak, mely több kilométeren át széles, lápos völgyfenéken folyik (Dolina), majd Budakalász határában egy szoroson át jut a síkra.
Kilátás a Kő-hegyről dél-délnyugati irányba
6
Mivel Pomázt északnyugat felől a Pilis és a Dobogókő 700 méter feletti, valamint a Kevélyek és a Csikóvár 500 méternél magasabb vonulatai övezik, a térség bizonyos mértékig esőárnyékban van. Míg Dobogókőn az éves csapadék 700 mm feletti, addig Pomázon 550-600 mm az átlag.
Növényföldrajz A terület az Északi mérsékelt övi flórabirodalomba (Holarktis), a KözépEurópai flóraterület Pannóniai flóratartományába (Pannonicum) tartozik. Ezen belül részben a Dunántúli-középhegység flóravidéke (Bakonyicum) Pilis-Budai-hegység és Gerecse (Pilisense) flórajárásba, részben pedig az Északi-középhegység (Matricum) Dunazug hegyvidéke (Visegradense) flórajárásba tartozik. A kettő határán folyik a Dera-patak. A síkság az alföldi flóravidéknek (Eupannonicum) a Duna-Tisza közi flórajárásába (Praematricum) tartozik.
Növénytani jellemzés A terület kiemelkedő növényföldrajzi jelentőségét az adja, hogy itt húzódik a közép-dunai flóraválasztó, amely a szubmediterrán klímahatásokat és növényfajokat jelentős mértékben tartalmazó, önálló bennszülött fajokban gazdag Dunántúli-középhegység (Bakonyicum flóravidék) és a kontinentálisabb klímájú, sok kontinentális növényfajt és főleg az ÉszakiKárpátokkal közös bennszülötteket felmutató Északi-középhegység (Matricum flóravidék) természetes növényföldrajzi határát képezi. Klimatikusan ez az átmeneti jellegben mutatkozik meg, florisztikailag a Bakonyicumra és a Matricumra jellemző növényfajok együttes jelenlétében illetve hiányában. Ez a keveredési zóna gyakorlatilag az egész flórajárásra kiterjed, a flóraválasztó tehát egy széles sáv. Fokozza a kevert flóraösszetételt, hogy a nagyklíma a Dunántúli-középhegységhez áll legközelebb, az alapkőzet viszont az Északi-középhegység nagyobb részével rokon. Területünkön érik el hazai kiterjedésük délnyugati határát az alábbi növényfajok: pirosló hunyor (Helleborus purpurascens), hosszúfüzérű harangvirág (Campanula macrostachya), hegyközi cickafark (Achillea crithmifolia), magyar perje (Poa pannonica), bánsági borgyökér (Oenanthe banatica), hegyi homokhúr (Arenaria micradenia), tömött zabfű (Helictotrichon compressa). A visegrádi flórajárás a legészakkeletibb hazai előfordulása a májvirág (Hepatica nobilis), mely Pomáz közelében tömeges, borbás kerep (Lotus borbasii), borzas szulák (Convolvulus cantabrica), pompás ökörfarkkóró (Verbascum speciosum), üröm-szádor (Orobanche artemisiaecampestris), kövi daravirág (Draba muralis), sziklai üröm (Artemisia alba ssp. saxatilis) és a bizonytalan őshonosságú szelídgesztenye (Castanea sativa), gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata), medúzafű (Teaniatherum asperum), egérárpa (Hordeum marinum), vékony galaj (Galium tenuissimum), keleti müge (Asperula orientalis) virágos növényfajoknak. A terület viszonylagos csapadékszegénysége a viszonylag szárazabb klímát tűrő A nagy ezerjófű Pomáz környékén néhol tömeges
7
életközösségek kialakulását eredményezte. Ezt tetézi a dombok, hegyek délies kitettsége. Az alacsonyabb fekvés és a klíma nagy kiterjedésű cseres-kocsánytalan tölgyes (Quercetum petreaecerris) erdőtársulások létrejöttét eredményezte. A hűvösebb, párás, kiegyenlített klímát igénylő gyertyános-tölgyesek és bükkösök csak az északias kitettségű lejtőkön, és a völgyek alsó részeiben jelennek meg. A meredek, délies, sekély talajrétegű hegyoldalakon a meleg és szárazságot jól tűrő társulások az uralkodóak: mészkedvelő tölgyesek, bokorerdők, pusztafüves lejtősztyepprétek, sziklagyepek mozaikos állományai tarkítják a lejtőket. A kocsánytalan- (Quercus petraea) és csertölgy (Quercus cerris) mellett jellemző fafajok a virágos kőris (Fraxinus ornus) és a molyhos tölgy (Quercus pubescens), ezek mellett sokféle cserje teszi változatossá a vegetációt, pl. ostorménfa (Viburnum lantana), húsos som (Cornus mas). A nyílt, gyepes területeken olykor tömeges az árvalányhaj (Stipa sp.). A hegyvonulatok gerincei mentén, a sziklás, kőtörmelékes lejtőkön hárs-kőris törmeléklejtő erdő állományok találhatók. A meredek, északias lejtők alján néhol szurdokerdő is kialakul. A patakokat égeres és füzes társulások kísérik. A zárt erdőket kisebbnagyobb irtásrétek tarkítják. Ezeket rendszeresen kaszálják, mert az erdős részek nagy része a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelése alá tartozik. A hegyvidék előterét képező hegylábfelszínen egykor, egyes helyeken még ma is jelentős szőlő és gyümölcsművelés folyik, illetve folyt. A felhagyott szőlők, gyümölcsösök helyén másodlagos sztyepprétek alakultak ki, illetve intenzív az újraerdősülés folyamata is. A Pomáz és Szentendre közti láprétből a lecsapolás és a mezőgazdasági művelés miatt már csak foltokban maradt meg az eredeti növényzet. A Mesélő-hegy csúcsát szinte teljesen körbeépítették, ennek ellenére a zsebkendőnyi területen számos orchideafaj és hibridjeik, sápadt kosbor (Orchis pallens), sömörös kosbor (Orchis ustulatus), bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhysa sambucina), füles kosbor (Orchis mascula ssp. signifera), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), nagy pacsirtafű (Polygala major), nagy ezerjófű (Dictamnus albus) és magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) fordul elő. A Csikóvár és Kő-hegy közötti területen él a fokozottan védett, bennszülött magyar körte (Pyrus magyarica), melynek állományai csak a Dunazug-hegységben fordulnak elő. A Majdán-fennsíkon nagy tömegben fordul elő a tavaszi hérics (Adonis vernalis), azonban a terület illegális hulladéklerakóként, krosszmotorpályaként történő használata veszélyezteti létét. A hegyi rétek ékessége a kornis tárnics (Gentiana A Majdán-fennsíkon antropogén hatásokra pusztul a most még pneunomanthe). tömegesen előforduló tavaszi hérics A Csikóváralja andezit sziklagyepjén tömeges a törpe nőszirom (Iris pumila), itt a kék virágú változat fordul elő. A ritka növénytársulások közül feltétlenül említést érdemel a Csikóvár oldalában található lappangósásos (Carex humulis) tölgyes. A jégkorszak utáni meleg, száraz időszak maradvány társulása ez. A Tófenéken kisebb foltokban tengődik a korcs nőszirom (Iris spuria). Az egykori láprétek utolsó hírmondója a mocsári kosbor (Orchis pallustris spp. elegans) is. A Szentendre felé eső izbégi szikes mélyedésben a dombtetőn nő a medúzafű (Teaniatherum asperum), mely ugyan gyomnövény, de Magyarországon igen ritka.
8
Külön kiemelnék néhány területet, melyről egy 3 éve végzett felmérést a Pomáz Barátai Társaság, a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom, valamint Handzó Péter és Reszler Gábor. További források az alábbi fajlistához: Pomáz Barátai Társaság 1995. április 3., Balázs Brigitta, Reszler Gábor, Janata Károly 2001., Dr. Szerényi Gábor biológus kutatása, Pomáz, 2001. június 14., Dr. Victor András biológus kutatása, Pomáz, 2002. május 28. A Tófenék és Szentendre-Pomáz közötti lapály növényei: Lappangó sás (Carex humilis) Mocsári iszalag (Clematis recta) Hússzínű ujjaskosbor (Dactilorhiza incarnata) Mocsári nöszöfű (Epipactis palustris) Szibériai nőszirom (Iris sibirica) Korcs nőszirom (Iris spuria) Poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora) Mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris) Lápi rence (Utricularia bremii) A Kő-hegy alatti löszterületen, lejtőn: Apácavirág (Nonea palla) Apró nőszirom (Iris pumila) Árvalányhaj (Stipa sp.) Bókoló bogáncs (Carduus nutans ssp. macrolepis) Parlagi ecsetpázsit (Alopeurus myosuroides) Farkasalma (Aristolochia clematitis) Fekete kökörcsin Pulsatilla pratensis ssp. nigricans) Francia perje (Arrhenatherum elatius) Hosszúfüzérű harangvirág (Campanula macrostachya) Kakukkfű fajok (Thymus sp.) Koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris) Mocsári zsurló (Equisetum palustre) Agárkosbor (Orchis morio) Bíboros kosbor (Orchis purpurea) Orlay murok (Daucus karota) Fekete nadálytő (Synphytum officinale) Őszi kikerics (Colchicum autumnale) Sédkender (Eupatorium cannabium) Üstökös gyöngyike (Muscari comosum) Mezei zsálya (Salvia pratensis) Ligeti zsálya (Salvia nemorosa) Barát-patak völgye növényei: Közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) Hólyagos csűdfű (Astragalus cicer) Felfutó sövényszulák (Calystegia sepium)
Bíboros kosbor
9
Mezei zsurló (Equisetum arvense) Mocsári zsurló (Equisetum palustre) Sédkender (Eupatorium cannabinum) Mocsári galaj (Galium palustre) Mezei varfű (Knautia arvensis) Parlagi lednek (Lathyrus pratensis) Pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia) Közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris) Agárkosbor (Orchis morio) Bíboros kosbor (Orchis purpurea) Lózsálya (Salvia verticillata) Kisvirágú pozdor (Scorzonera parviflora) Dárdás csukóka (Scutellaria hastifolia) Mocsári csillaghúr (Stellaria palustris) Fehér fűz (Salix alba) Mandulalevelű fűz (Salix triandra) Fehér nyár (Populus alba) Közönséges dió (Juglans regia) (vad!) A Majdán fennsík növényei Mint az alábbiakban is látni fogjuk, a Majdánfennsíkon különösen értékes a növényvilág. Pirosló hunyor termései Számos fokozottan védett, bennszülött faj nő. Ennek ellenére a terület nem védett, pedig szervesen illeszkedne a Duna-Ipoly Nemzeti Parkba. Valószínűleg azonban a védetté nyilvánításkor gazdasági lobbi hatására nem került védelem alá, jelenleg a terület nagy részét Pomáz egyik önkormányzati képviselője birtokolja, aki ingatlanügyletekkel foglalkozik. Ennek hatására a területen nagy mennyiségű építési törmeléket, és egyéb hulladékot, köztük veszélyes hulladékot is leraknak illegálisan. A lerakott hulladék mennyisége megközelíti a több tízezer tonnát! Ez ugyan nem a dolgozat témája, de természetvédelmi vonatkozási miatt meg kellett említenem. Növénytársulási típusok: A társulások mozaikos elrendeződésűek, a kőzet és a mikroklimatikus hatások változékonysága miatt. zárt dolomit sziklagyep (Festuco pallentiBrometum erecti-pannonici) árvalányhajas dolomit sziklagyep (Stipo eriocauli-Festucetum pallentis) pusztafüves lejtősztyepp rét (CleistogenoFestucetum rupicolae) pacsirtafüves szálkaperje rét (PolygaloBrachipodietum pinnati) hegyi szálkaperje rét (Lino tenuifolioBrachipodietum pinnati) A zárt dolomit sziklagyep társulás alkotó fajai: Szent István király szegfű (Dianthus plumarius ssp. regis-stefani)
Erdei szellőrózsa
10
Heverő naprózsa (Fumana procunbens) Apró nőszirom (Iris pumila) Borsos varjúháj (Sedum acre) Magyar kakukkfű (Thymus pannonicus) Lejtősztyepp-rét társulás alkotó fajai: Tavaszi hérics (Adonis vernalis) Bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) Kék atracél (Anchusa barrelieri) Érdes csűdfű (Astragalus asper) Orlay murok (Daucus carota) Koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris) Réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) Vékony csenkesz (Festuca valesiaca) Üstökös gyöngyike (Muscari comosum) Üstökös madártej (Ornithogalum pannonicum) Ligeti zsálya (Salvia nemorosa) Mezei zsálya (Salvia pratensis) Kunkorgó árvalányhaj (Satipa capillata) Vetővirág (Sternbergia colchiciflora) A cserjés vegetáció társulás alkotó fajai: Csillagos őszirózsa (Aster amellus) Hosszúfüzérű harangvirág (Campanula macrostachya) Magyar bogáncs (Carduus collinus) Bókoló bogáncs (Carduus nutans) Budai imola (Centaurea sadleriana) Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) Sárga koronafű (Coronilla coronata) Dunai szegfű (Dianthus collinus) Nagy ezerjófű (Dictamnus albus) Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) Szent László tárnics (Gentiana cruciata) Májvirág (Hepatica nobilis) Apró nőszirom (Iris pumila) Sárga kövirózsa (Jovibarba globifera ssp. hirta) Kitaibel varfű (Knautia kitaibelii) Árlevelű len (Linum tenuifolium) Mezei csormolya (Melampyrum arvense) Fürtös gyöngyike (Muscari racemosum) Apácavirág (Nonea pulla) Homoki vértő (Onosma arenaria) Agárkosbor (Orchis morio) Bíboros kosbor (Orchis purpurea) Nyúlánk madártej (Ornithogalum pyramidale) Csajkavirág (Oxytropis pilosa) Ezüstvirág (Paronychia cephalotes) Macskahere (Phlomis tuberosa) Nagy pacsirtafű (Polygala major)
Agárkosbor
11
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigracans) Selymes boglárka (Ranunculus illyricus) Gyepürózsa (Rosa canina) Szürkés ördögszem (Scabiosa canescens) Magyar gurgolya (Seseli leucospermum) Vetővirág (Sternbergia colchiciflora) Borzas árvalányhaj (Stipa dasyphylla) Hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa) Pannon borkóró (Thalictrum minus ssp. pseudominus) Janka tarsóka (Thlapsi jankae) Pilisi bükköny (Vicia sparsiflora) Pusztai meténg (Vinca herbacea) Vasvirág (Xeranthemum annuum) Fás növényzet a fennsíkon Molyhos tölgyes társulás található az Oszoly felé eső szegletben. Ez az egykori Pannon táj maradványaként bizonyítja a terület ősi jellegét. Tatárjuhar (Acer tataricum) Molyhos tölgy (Quercus pubescens)
Állatvilág A rovarok közül említésre méltók a lepkefajok, kardos-, fecskefarkú lepke igen gyakori, nappali pávaszem is tömeges. Az erdőkben nyár elején szintén rengeteg szarvasbogár kerül utunkba, de Pomáz belterületén is gyakori. A vizes területeken (Kis-tó, Tófenék, Kőhegyi-tó, Csikóvári-tavak) tömegesek a különféle békafajok, barna és zöld varangy, sárgahasú unka, gyepi béka, erdei béka. A hüllőket Pomáz környékén a kockás-, vízi- és erdei sikló, fürge-, zöld és pannon gyík, lábatlan gyík képviseli. Ezekkel túráink során könnyen összefuthatunk. A Kis-tó és Tófenék mocsári teknős állományát sajnos betelepített ékszerteknős egyedek veszélyeztetik. A Kis-tó madárvilága igen értékes kis méretéhez képest. Kardoslepke (Iphiclides podalirius) a Csikóvár lábánál Nádirigó, nádi tücsökmadár, nádi poszáta, szárcsa, récefélék és partfutó madarak gyakoriak, de egyes években fehér gólya is költ a területen. Pomáz közepén, a főút és a HÉV állomás közvetlen szomszédságában, a patakparton télen mindennapos vendég a szürke gém, mely a patakban élő halakkal táplálkozik, és a jégmadár is megfigyelhető vadászata közben. A környéken rengeteg énekesmadár figyelhető meg, például 2006 telén áttelelt a bajszos sármány és a város belterületén mindennap megfordult. A ragadozó madarakat a gyakori holló, egerészölyv, vörös vércse képviseli, de Szentendrén a Dömörkapunál rendszeresen költ a vándorsólyom, Csobánkán pedig kígyászölyv, időszakos vendég a kerecsensólyom, parlagi sas. A Kő-hegy lábánál a bokros területeken fogoly, fácán és fürj is előfordul. Az emlősök közül jelentős a nagyvad állomány, róka, borz.
12
Javasolt ökoturisztikai programok Pomáz térségében Az alábbiakban felsorolnám azokat az elemeket, melyeket a Pomáz térségében megvalósítható ökoturisztikai programokba célszerű lenne beépíteni. ●
Mivel a település kulturális és építészeti szempontból is érdekes, a gyalogtúrákat a HÉV állomásról érdemes indítani. Valamennyi ökoturisztikai célpont elérhető innen 2-3 óra gyaloglással.
●
A túrák lehetőség szerint érintsék a város történeti és kultúrtörténeti értékeit, hiszen útba esnek.
●
Madármegfigyelés a Kis-tó környékén vagy a Barát-patak lápos völgyében.
Megfagyott vízesés a Holdvilágárokban
●
Pomáz a botanikusok paradicsoma, februártól novemberig tartogat látnivalókat a növényvilág kedvelői számára.
●
Javasolt túra szakvezetéssel a Majdán-fennsíkon, Nagy-kevélyen, Oszolyon, egy másik pedig a Kő-hegy, Csikóvár, Mesélő-hegy.
●
Szezonális túra lehet a tavaszi orchidea vadászat a Mesélő hegyen, az apró nőszirom túra a Csikóvár oldalába, az árvalányhaj túrák, vagy a gyűszűvirág túra a Majdánon vagy Csobánkán.
●
A Kőhegyi Czibulka turistaház egy kisebb csoport szállásolására és étkeztetésére is alkalmas. Rendkívül romantikus napfelkelték és naplementék láthatók a turistaház melletti kipreparálódott andezit sziklák – sziklafal – tetejéről, a csodálatos panorámáról nem is beszélve (lásd az első fotót). Tiszta időben látszik a Mátra és a Gödöllői-dombság, a Pestisík, a Duna, a Pomázi sík, Tófenék, Hármashatár-hegy, Majdán, Kevélyek, Mesélő-hegy, Csikóvár.
●
Télen (de más évszakban is) a gyalogos túrákat színesíteni lehet lovaglással, lovas íjász bemutatóval.
●
Igazi szenzáció a Holdvilág árokban telenként megfagyó 12 méteres vízesés, a honfoglaláskori andezittufába vájt barlangok és sírhely.
●
Télen szintén érdekes program lehet a csipkebogyó gyűjtés, mely nagy mennyiségben terem a környéken, akárcsak a som ősszel.
●
Jelentős kulturális rendezvény a 4 napforduló ünnep a Klissza-dombon a Honalapítási Emlékműnél, és a Magyar Vár tábor (néphagyományok, lovasíjászat és harci bemutató, előadások, koncertek, néptánc tanítás, népművészeti vásár, népi játékok gyerekeknek) melyek az ökoturisztikai programok közé építhetők.
●
Színesítheti még a programot a német, szerb vagy cigány kisebbség nemzetiségi ünnepeinek programja,
●
vagy a református kórus illetve a zeneiskola koncertjei.
●
Étkezési lehetőség a helyi éttermekben.
●
Autó parkolási lehetőség a turistautak kiindulópontjainál, a HÉV állomás közelében 2-3 turistabusz parkolása is megoldható.
13
Nyári napforduló ünnep Pomázon a Honalapítási emlékműnél (lovaglás, tűzugrás, lovas íjászat, tűzönjárás, tűzkerék gurítás, bográcsgulyás, népi tánc)
14
