Kosárlabdázás Szabályai 1. § Meghatározás 1.1 A kosárlabda játék A kosárlabda játékot két (2), öt (5) főből álló csapat játssza. Mindkét csapatnak az a célja, hogy a labdát az ellenfél kosarába dobja, valamint, hogy megakadályozza a másik csapatot a labda megszerzésében, illetve kosár (gól) elérésében. 1.3 A labda mozgása A labdát bármilyen irányba át lehet adni (passzolni), dobni, ütni, gurítani vagy vezetni a vonatkozó szabályok korlátozásain belül. 1.4 A mérkőzés győztese A mérkőzés győztese az a csapat, amelyik a negyedik negyed játékidejének végére, vagy ha szükséges, bármelyik hosszabbítás végére több pontot ér el. II. SZABÁLY – MÉRETEK ÉS FELSZERELÉSEK 2. § A pálya és a vonalak méretei 2.1 A játéktér A játéktér téglalap alakú, sík, kemény felületű, akadályoktól mentes terület. (1. ábra) A FIBA hivatalos fő eseményein és valamennyi újonnan épített pályán: a játéktér hossza 28 m, szélessége 15 m, a határvonalak belső szélén mérve.
Minden más versenyen a FIBA illetékes szerve – a zónabizottság vagy a nemzeti szövetség – jogosult minimum 26 m hosszúságú és 14 m szélességű pályák jóváhagyására. 2.4 Vonalak Minden vonal azonos (lehetőleg fehér) színű, 5 cm széles és jól látható legyen. 2.4.1 Alapvonalak és oldalvonalak A játékteret alapvonalak (a játéktér rövidebb oldalai) és oldalvonalak (a játéktér hosszabb oldalai) határolják. Ezek a vonalak nem részei a játéktérnek. A játéktér legalább 2 m-re legyen bármilyen akadálytól, beleértve a csapatpadon ülő személyeket is. 2.4.2 Középvonal A középvonalat az oldalvonalak felezőpontjai között az alapvonalakkal párhuzamosan kell meghúzni, és az oldalvonalakon túl 15 cm-rel meg kell hosszabbítani. 2.4.3 Büntetődobó vonalak, szigorított területek és büntetődobó sávok A
büntetődobó vonalakat az alapvonalakkal párhuzamosan kell kijelölni. A 3,60 m hosszú vonal távolabbi széle 5,80 m távolságra van az alapvonal belső szélétől. Középpontja a két alapvonal felezőpontját összekötő képzeletbeli egyenesen fekszik.
2.4.4 Középkör
A középkört a játéktér közepén kell kijelölni, a körkerület külső széléig mért 1,80 m-es sugárral. Ha a középkör belseje festve van, akkor színének azonosnak kell lennie a szigorított területével. 2.4.5 A hárompontos mezőnykosár területe (1. és 3. ábra) A csapat hárompontos mezőnykosár területe a pálya teljes alapterülete, kivéve az ellenfele kosarához közeli területet, amelyhez – azt határolva – az alábbiak tartoznak: Az alapvonalnál kezdődő két párhuzamos vonal, 6,25 mre az ellenfél kosarának középpontjából merőlegesen a talajra vetített ponttól. E pont távolsága az alapvonal felező pontjának belső szélétől 1,575 m. Egy, a külső szélén mért 6,25 m sugarú félkörív (a fentebb említett középponttal), mely a párhuzamos egyeneseket köti össze. V. SZABÁLY – A JÁTÉK SZABÁLYOZÁSA 17. § Játékidő, döntetlen állás és hosszabbítások 17.1 A mérkőzés négy (4), egyenként tíz (10) perces negyedből áll. 17.2 Kettő (2) perces szüneteket kell tartani az első és második, illetve a harmadik és negyedik negyed között, és minden hosszabbítás előtt. 17.3 A félidők közti szünet tizenöt (15) perc.
17.4 Ha a mérkőzés állása a negyedik negyed játékidejének végén döntetlen, a mérkőzést egy öt (5) perces hosszabbítással kell folytatni, illetve annyiszor öt (5) perces hosszabbítással, amennyi a döntetlen eredmény megszüntetéséhez szükséges. 17.5 Minden hosszabbításban a csapatoknak arra a kosárra kell játszaniuk, amelyikre a harmadik és negyedik negyedben játszottak. 19. § A labda játékhelyzetei A labda lehet élő vagy holt. 19.1 A labda élővé válik: Feldobáskor, amikor szabályosan elüti.
valamelyik
ugró
játékos
Büntetődobáskor, amikor a játékvezető a labdát a büntetődobó játékos rendelkezésére bocsátja. Bedobásnál, amikor a labda a bedobást végrehajtó játékos rendelkezésére áll. 19.2 A labda holttá válik, amikor: Mezőnyből vagy büntetődobásból kosarat érnek el. A játékvezető sípja megszólal, amikor a labda élő. Nyilvánvalóvá válik, hogy a labda nem jut kosárba olyan büntetődobáskor, amelyet: újabb büntetődobás(ok) követ(nek), további büntetés bedobás) követ.
(büntetődobás
és/vagy
A mérkőzésóra hangjelzése megszólal, jelezve a negyedek vagy a hosszabbítás végét.
22. § Hogyan játszanak a labdával 22.1 Kosárlabdában csak kézzel (kezekkel) szabad a labdával játszani. 22.2 Labdával a kézben futni, szándékosan rúgni vagy a láb bármelyik részével akadályozni, illetve ököllel ütni a labdát – szabálysértés. 22.3 A labdát lábfejjel vagy lábbal véletlenül érinteni, vagy azzal érintkezni, nem szabálysértés. 24. § Kosárradobó játékos 24.1 A dobómozdulat akkor kezdődik, amikor a játékos megkezdi azt a mozdulatot, amely természetes módon megelőzi a labda elengedését, és a játékvezetők megítélése szerint ezáltal kísérletet kezdett arra, hogy a labdát dobással, zsákolással, vagypöcizéssel az ellenfél kosarába jutassa. A kísérlet folytatódik addig, amíg a labda el nem hagyja a játékos kezét. Még ha fogják is a kosárra dobást megkísérlő játékos karját akadályozva őt ezzel a kosárszerzésben, a játékvezető ítélheti úgy, hogy ez kosárradobási kísérlet volt. Ebben az esetben nem szükségszerű, hogy a labda elhagyja a játékos kezét. 25. § Kosár: Mikor érvényes és értéke 25.1 Meghatározás 25.1.1 Kosarat (gólt) akkor érnek el, amikor az élő labda felülről esik a kosárba és benne marad vagy keresztülhalad rajta. 25.1.2 A labdát kosárban lévőnek kell tekinteni, ha akár csak a legkisebb részével is a gyűrűn belül és a gyűrű tetejének szintje alatt van.
26. § Bedobás 26.1 Általános alapelvek 26.1.1 Bármikor, ha a labda kosárba jut, de a mezőnyből vagy a büntetőből dobott kosár érvénytelen, a bedobást a büntetődobó vonal meghosszabbításánál kell elvégezni. 4. § Labdavezetés 34.1 Meghatározás 34.1.1 A labdavezetés elkezdődik, amikor a játékos a birtokba vett élő labdát a talajra dobja, üti, gurítja vagy vezeti, és újra érinti, mielőtt az más játékost érintene. A labdavezetés befejeződik, amikor a játékos két kezével egyszerre érinti a labdát vagy engedi, hogy a labda egyik vagy mindkét kezében megüljön. Labdavezetésnél a labdát a levegőbe lehet dobni, de a labdának előbb érinteni kell a talajt, mielőtt a játékos a kezével újra érintené. A játékos által megtehető lépések száma nincs korlátozva, amikor a labda nem érintkezik a kezével. 34.1.2 Azt a játékost, aki véletlenül elveszíti, majd visszaszerzi az élő labda birtoklását a pályán, úgy kell tekinteni, mint aki kiejtette a labdát. 34.2 Szabály A játékos, miután a labdavezetést befejezte, nem vezetheti másodszorra is a labdát kivéve, ha a pályán az élő labda kikerült a birtokából, mert:
Mezőnyből kosárra dobott. Érintette a labdát egy ellenfél. Leadta vagy kiejtette a labdát, majd egy másik játékos érintette azt, vagy a labda érintett egy másik játékost. 35. § Lépésszabály 35.1 Meghatározás 35.1.1 Lépéshiba történik, amikor a pályán élő labdát tartó játékos egyik vagy mindkét lábával bármelyik irányba szabálytalanul elmozdul az itt leírt szabályok keretein túl. 35.1.2 A játékos akkor sarkaz, amikor a pályán az élő labdát fogva ugyanazzal a lábával egyszer vagy többször tetszőleges irányba ellép, miközben a másik lábát, amelyet támaszlábnak nevezünk, annak érintkezési pontján a talajon tartja. 35.2 Szabály 35.2.1 A támaszláb meghatározása Az a játékos, aki úgy fogja meg a labdát, hogy közben mindkét lába a talajon van, bármelyik lábát használhatja támaszlábként. Amint az egyik lábát felemelte, a másik láb lesz a támaszláb. Az a játékos, aki mozgás vagy labdavezetés közben fogja meg a labdát, a következőképpen állhat meg: Ha egyik lába érinti a talajt:
Ez a lába lesz a támaszláb, amint a másik lába érinti a talajt. 35.2.2 Haladás a labdával Miután a támaszlábát letette, a pályán élő labdát birtokló játékos: Átadáshoz vagy kosárra dobáshoz a támaszlábát felemelheti, de addig nem teheti vissza a talajra, amíg a labda a kezét el nem hagyta, Labdavezetés megkezdéséhez a támaszlábát nem emelheti fel addig, amíg a labda a kezét el nem hagyta. Amikor a játékos megállt és egyik lába sem lehet támaszláb: Átadáshoz vagy kosárra dobáshoz egyik vagy mindkét lábát felemelheti, de addig nem teheti vissza a talajra, amíg a labda a kezét el nem hagyja. Labdavezetés megkezdéséhez egyik lábát sem emelheti fel, amíg a labda a kezét el nem hagyta. 36. § Három másodperc 36.1 Szabály 36.1.1 Egyik játékos sem tartózkodhat három (3) egymást követő másodpercnél tovább az ellenfél szigorított területén belül, amikor csapata a játéktérenbirtokolja az élő labdát és a mérkőzésóra jár.
36.1.2 Engedményt kell adni annak a játékosnak, aki: Kísérletet tesz a szigorított területet elhagyására. A szigorított területen belül tartózkodik, amikor ő vagy csapattársa a mezőnyből kosárradobást hajt végre, és a labdaelhagyja vagy éppen elhagyta a játékos kezét. Három (3) másodpercnél kevesebb ideig tartózkodott a szigorított területen és labdavezetéssel kosárra tör. 36.1.3 Ahhoz, hogy egy játékos magát a szigorított területen kívülinek tekinthesse, mindkét lábát a szigorított területen kívülre kell helyeznie a talajon. 39. § Huszonnégy másodperc 39.1 Szabály 39.1.1 Amint egy játékos az élő labdát birtokba veszi a pályán, csapatának huszonnégy (24) másodpercen belül meg kell kísérelnie a mezőnyből végzett kosárra dobást. 44.6 Védekezés a labdát birtokló játékos ellen A védekező (védő) játékosnak úgy kell elfoglalnia kiinduló szabályos védőhelyzetét, hogy ne okozzon testi érintkezést helyzete elfoglalása előtt. 44.6.4 Ha egyszer a védőjátékos már elfoglalta kiinduló szabályos védőhelyzetét mozoghat, hogy folyamatosan védekezzen, de nem teheti ki a karját, vállát, csípőjét vagy lábát, és nem okozhat olyan érintkezést, ami megakadályozza, hogy a labdát vezető játékos elhaladjon mellette.
Védekezés a labdát nem birtokló játékos ellen 44.8.1 Minden labda nélküli játékosnak joga van szabadon mozogni a játéktéren és olyan helyet elfoglalni, amelyet előzőleg más játékos még nem foglalt el. 44.8.2 A labdát nem birtokló játékos elleni védekezéskor az idő és távolsági tényezőkre tekintettel kell lenni. Ez azt jelenti, hogy egy védőjátékos nem foglalhat el helyet olyan közel és/vagy olyan gyorsan mozgásban lévő ellenfele útjában, hogy annak ne legyen elég távolsága vagy ideje a megálláshoz, illetve az irányváltoztatáshoz.
