Korszerű lakáshűtő berendezések Szikra Csaba Budapesti Muszaki Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. 1997
A manapság alkalmazott építőanyagok, az épület energiaháztartása szempontjából nyáron másként viselkednek, mint a például a száz évvel ezelőtt használt, s akkor jól bevált anyagok és a hozzájuk tartozó technológiák. Ma szeretünk könnyen és gyorsan építkezni, ezért egyre könnyebb és gyorsabban építhető anyagokat és technológiákat használunk. Szeretjük a természetes úton a helyiségbe érkező világítást, ezért egyre nagyobb ablakfelületeket tervezünk épületeinkbe. Ezek az egyébként pozitív hatások nyáron negatív hatással vannak az épület belső hőmérsékletére. Télen persze örömmel fogadjuk, ha az egyre magasabb energiaárak mellett, a napsugarak ingyen energiájából becsalogathatunk valamennyit épületeinkbe. Azonban a téli áldás nyáron átokká válhat, hiszen nyáron nehéz a nap sugarait távol tartani, így szobánkban könnyen sivatagi meleg alakulhat ki. Köztudomású, hogy hőérzeti szempontból jobban szeretjük a hűvösebb helyiségeket. Legkellemesebben ”szobahőmérsékleten” érezzük jól magunkat, mely szobahőmérséklet közelebb van a 20°Choz, mint a 30°C-hoz. A nap sugárzásán kívül a kényelmünket szolgáló berendezésekkel is növeljük szobánk hőmérsékletét. A televízió, a háztartási gépek, a világítás mind számottevő energiát termel, ezzel növelve a nyáron nem kívánt hőmérsékletet, s ezzel rombolja komfort érzetünket. Végezetül, mi magunk is a hőtermelők közé tartozunk, hiszen kedvenc műsorunkat nézve vagy újságunkat olvasva, a nappalink világításához szükséges energiával egyenértékű hővel terheljük környezetünket. Az épületünk belső tereit terhelő hőmennyiségeket két nagy csoportra oszthatjuk. Amennyiben az épület szerkezetén keresztül érkezik, azt külső hőnyereségnek hívjuk, s alapvetően két fajtája létezik: az ablakon keletkező direkt vagy szórt napsugárzásból származó hő, valamint az épület szerkezetén keresztül érkező, a külső melegebb levegő és fal hőmérsékletből adódó hőnyereség. Az első ellen árnyékolókkal, a második ellen csak szerkezeteink jobb hőszigetelésével védekezhetünk. A másik nagy csoport a belső hőnyereség, melyet elektromos berendezéseink, háztartási gépeink, televíziónk, világításunk stb., valamint mi magunk okozunk. Ez ellen sajnos nem igazán tudunk tenni. Az épület szerkezetén és az ablakokon bejutó, valamint a berendezéseinkből keletkező és az általunk kibocsátott, és nyáron feleslegessé vált hőt valamilyen módon környezetünkből el kell vezetni. Erre több lehetőség is kínálkozik. Mielőtt üzemeltetni kezdünk bármely típusú léghűtő berendezést, gondoskodnunk kell, hogy a lehető legkevesebb direkt napsugárzás érje helyiségünket, hiszen szinte lehetetlen lenne helyiségünket ezzel a direkt napsugárzással szemben kihűtenünk. Ablakainkra szereltessünk árnyékoló szerkezeteket. Részesítsük előnyben a külső, tehát az épületen kívüli megoldásokat, hiszen az ablak szoba felőli oldalán elhelyezett reluxa vagy függöny csak fél megoldás, mivel ezek a nap sugarai által megmelegedve ugyanúgy meleggel terhelik szobánkat. A legjobb megoldás a redőny, illetve a zsalugáter. A direkt sugárzás egyébként is kerülendő, hiszen igen nagyfokú asszimetriát okoz. Képzeljük el, hogy testünk egyik felét melegíti a nap ablakon
1
beérkező direkt sugárzása, másik, szoba felőli oldalunkat pedig klímaberendezésünk hideg levegője hűti. Ezért igyekezzünk megoldani épületünk hővédelmét, így majdani klímaberendezésünk üzemelési költségeit is jelentősen csökkenthetjük. Szobánk felmelegedett, magas energiatartalmú levegőjét kicseréljük alacsonyabb hőmérsékletű és energiatartalmú friss levegővel, gépi vagy akár természetes módon is. Ilyen levegőhöz legegyszerűbben a természetből juthatunk, épületünk közvetlen közeléből. Ha azonban a külső levegő nem számottevően hidegebb mint a belső környezetünk felmelegedett levegője, még nagy mennyiségű levegő mozgatásával sem tudjuk a kívánt kellemes hőmérsékletet megvalósítani. Arról nem is beszélve, hogy nyáron igen gyakran előfordul, hogy a kinti levegő energiatartalma magasabb, mint az általunk kellemetlennek ítélt belső levegőé, így energia elszállítás helyett beszállítás lesz a szellőzésből. Hasznossá tehető a szellőzés okos stratégiával, amennyiben épületünk anyaga tömegénél fogva alkalmas energia tárolására. Ilyenek a hagyományos, például téglából készült épületek. Éjszaka, mikor bizonyosan kisebb a külső levegő energiatartalma, a lehető legintenzívebben cseréljük a levegőt helyiségeinkben, így hajnalra falaink is lehűlnek, s napközben kellemes hűvöset árasztanak. Ennek a módszernek azonban huzatérzékenységünk szabhat határt . Nem mindegyikünk viseli el ugyanis a nagy arányú levegőmozgást. Ilyen helyen tartózkodva gyakran panaszkodunk izületi fájdalmakra, fejfájásra, kiszáradt torokra stb. Érdemes megjegyezni, hogy nagyon gyakran klímaberendezés vásárlása helyett elegendő a megfelelő természetes szellőztetési stratégia, és a külső árnyékolók alkalmazásával is kellemessé tehetjük belső környezetünket. Egy másik módja az energia kicsalogatásának, vagy helyiségünkből történő lecsapolásának a víz párolgásán alapszik. Köztudott, hogy a víz elpárologtatásához szintén energiára van szükség. Ezt az energiát vehetjük akár szobánk levegőjéből is. Legegyszerűbben vizet porlasztva szobánk levegőjébe, az elpárologván épp szobánk levegőjéből veszi az elpárologásához szükséges energiát. Hátrány, hogy szobánk levegője egyre nedvesebb lesz, így most e nedves levegő elszállításáról kell gondoskodnunk. A másik hátrány, hogy a szobánkba szállított levegő kezdeti nedvességtartalma nem lehet túl magas, hiszen ekkor már nem tudunk több nedvességet a levegőbe juttatni. Persze vannak ennél intelligensebben párolgó rendszerek is, melyekben a csökkent hőmérsékletű, de nedves levegő nem közvetlenül érkezik szobánkba. Ennek ellenére ezt a technikát csak száraz melegben alkalmazhatjuk. A hűtések idáig említett módjait passzív hűtéseknek nevezzük, hiszen a levegő szállításán kívül nem alkalmaztunk bennük más gépi berendezést. Ha teljesen biztosak szeretnénk lenni abban, hogy a felmelegedett levegő energiatartalmának az általunk kellemesnek ítélt szintre csökkentését meg tudjuk valósítani, léghűtést kell alkalmaznunk. A hűtőberendezés megszokott bútordarabja lett háztartásunknak. De mit is csinál valójában hűtőgépünk vagy fagyasztó szekrényünk? Ha hozzáférünk a hűtőnk hátlapján elhelyezett csőkígyóhoz, megfogva azt kellemesen vagy akár kellemetlenül melegnek találhatjuk. Hiszen a hűtőgép egy olyan, egyébként három fő egységből álló szerkezet, mely képes az egyik helyről a másik helyre a hőt szállítani, vagy akár fogalmazhatunk úgy is, hogy szivattyúzni. Általában két csőkígyója van, melyek közül az egyik hidegebb a másik melegebb, mint a környezete. Így akár képes a hidegebb helyről a melegebb felé is hőt szállítani, mely folyamat a természetben általában fordítva történik. 2
Klímaberendezéseinkben a már háztartásunkban jól bevált hűtőberendezések elvét alkalmazzuk. Amíg azonban a hűtőnket a gyártók alaposan leszigetelték, s háztartásunkban a hűtőnk méretei is elmaradnak szobánkétól, így a teljesítménye egy nagyságrenddel kisebb, mint klímaberendezéseink szükséges teljesítménye. Ennek elsősorban pénztárcánk látja kárát. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy nem elegendő a helyiségből a felhalmozódott hőt elszállítani, gondoskodnunk kell a benntartózkodók által elhasznált széndioxidban dúsult levegő kicseréléséről is, hiszen köztudomású, hogy a levegő oxigéntartalmának csökkenése és széndioxid tartalmának növekedése fáradékonysághoz és figyelmünk csökkenéséhez vezethet. A tőlünk nyugatabbra fekvő országokban előírják az egy négyzetméterre eső minimális friss levegő óránként beszállítandó mennyiségét. A magyarországi előírások az egy főre eső minimális friss levegő mennyiségét szabályozzák, mely más a dohányzó és a nemdohányzó helyiségekben. Természetesen azokban a helyiségekben, ahol megengedett a dohányzás, másfélszer szigorúbb előírások érvényesek, de ezek a kötelezően előírt légmennyiségek még mindig messze elmaradnak a nyugati előírásoktól. A levegő hűtése mellett a friss levegő utánpótlását is meg kell oldani, mellyel a nyári nagy melegben tovább növelhetjük a helyiségbe szállított hő mennyiségét. Némiképp javítja a helyzetet, ha a friss levegő utánpótlása is szabályozott körülmények között történik, vagyis az éppen kidobandó elhasznált levegőbe fektetett energiatartalomból megpróbálunk visszanyerni valamennyit, ez azonban azt jelenti, hogy légcsatorna-hálózatot, hozzá tartozó ventillátort és energiavisszanyerő-rendszert kell telepítenünk, ami számottevően növeli beruházási költségeinket. A friss levegő utánpótlásának problémája a levegő hűtése nélkül is egyre inkább felvetődik, gondoljunk csak az egyre tökéletesebb légtömörséget elérő nyílászáróinkra. Már a legminimálisabb légcsere sem valósul meg épületünkben, így a friss levegő pótlásáról magunk kell, hogy gondoskodjunk gyakori szellőztetéssel vagy gépi szellőzéssel. A gépi léghűtő berendezéseinket szerkezeti kialakításuk szerint négy nagy csoportra oszthatjuk. Főbb szerkezeti elemeit tekintve azonban mindegyik rendszer hasonló elvek szerint épül fel. A már említett három fő szerkezeti elem: Hideg csőkígyó (elpárologtató), mely a hőforrástól a hőt hivatott felvenni Meleg csőkígyó (kondenzátor), mely a felvett hőt leadja környezetének, A kompresszor a folyamathoz szükséges energiát, mechanikai munka formájában biztosítja. Természetesen, mivel a hűtőgépekkel összevetve egy nagyságrenddel nagyobb teljesítményekről van szó, így segédberendezéseket alkalmazhatunk. Például a két csőkígyó hosszának csökkentésére a lemezekkel növelt felületen ventillátor segítségével hajtjuk a levegőt keresztül, mely így a hideg felülettel érintkezve lehűl, a meleg felülettel érintkezve felmelegszik. A komolyabb készülékekben a hideg és a meleg felület akár fel is cserélhető, mely készülékünket nem csak hűtésre, hanem fűtésre is alkalmassá teszi. Persze meg kell jegyezni, hogy ezen készülékekben a fűtési -vagy ahogy a szakzsargon nevezi-, a „hőszivattyús” üzem csak késő őszig, illetve kora tavasszal alkalmazható, mivel a külső hőmérséklet csökkenésével a hőszivattyú hatásossága rohamosan csökken, s egy bizonyos pont után, már rosszabb hatásfokkal dolgozik, mint például az elektromos kályhánk, s így télen inkább ezt kapcsoljuk be. A szerkezeti kialakítás szerinti első csoportba tartoznak az ún. ablakklímák, melyet valóban, a neve szerint az ablakunkból egy darabot kivágva helyezhetünk el, de természetesen falra is szerelhető. Mind az elpárologtató, tehát a hűtőegység, mind pedig a kondenzátor, vagyis a hőt 3
leadó rész közös házban található az összes egyéb szerkezeti elemmel együtt. Előnye a kompaktsága, könnyen üzembe állíthatósága, hiszen nem kell mást tenni, csak ablakunkból ki kell vágni egy darabot, s valamilyen mechanikai szerkezettel rögzítenünk kell az ablak szerkezetéhez. Természetesen az ablakunknak mechanikailag el kell tudnia viselni a szerkezet egész súlyát. Nehezíti a beépítést a ma előszeretettel alkalmazott hőszigetelő dupla illetve tripla üvegezés, így valószínű a teljes üvegfelületet, vagy annak egy elhatárolt részét kell kiváltanunk a szerkezet számára. Az ablakklíma hátránya az elhelyezhetősége, s a zajossága, hiszen mind a kompresszor, mind pedig a ventilátor keltett zaja a szoba csendjét zavarja. A következő csoport a mobilklímák csoportja, mely nevéhez híven mobilizálható. Előnye szintén a kompaktságában rejlik, hiszen ennek házába is minden szerkezeti egységet beépítettek. A külvilággal való kapcsolatot a hálózati kábel és a körülbelül 10 cm átmérőjű gégecső biztosítja, melyen a szoba levegőjéből lecsapolt energia hivatott távozni. Ezért természetesen ezt a meleg levegőt fújó gégecsövet semmi esetre sem szabad a szoba levegőjébe vezetni, hiszen evvel a szerkezet fő célját veszti, sőt nem hogy a szobából a meleget kiszivattyúzná, még a kompresszorának teljes teljesítményével terheli azt, mely mint később látni fogjuk nem elhanyagolható tétel. Így gondoskodnunk kell a kondenzoldal légvezetékének az épületen kívülre való vezetéséről is. Az elpárologtató, tehát a hűtő hideg felületén a levegő nedvességtartalma folyamatosan kondenzálódik, mely óránként néhány dl folyadékot jelent, ennek elvezetését is meg kell oldanunk. A mobil klímaberendezések másik hátránya a szerkezet zajossága, hiszen ez esetben is mind a ventilátor, vagy ventillátorok mind a kompresszor keltett zaját el kell viselnünk. Az ún. Split rendszernél az elpárologtatót és a kompresszort elkülönítve egy másik házba szerelik, s ez lesz a kültéri egység. Innen származik a szerkezet neve, az angol split szó magyar megfelelője az osztani. Manapság az utcákat járva gyakran találkozhatunk ezekkel a falra szerelt dobozokkal. Így megszűnt a kompakt rendszerek legnagyobb hátránya a zajossága, hiszen a kompresszor és a kondenzátor ventillátorának zaja az utcát terheli. A beltéri egységben így csak az elpárologtató marad, s ennek ventilátor zaja a minimumra csökkenthető. A rendszernek hátránya az előbb ismertetett ablak és mobil klímaberendezésekkel szemben a viszonylagosan nehezebb üzembe helyezhetősége. Általában hálózati feszültséggel csak a kültéri egységet látjuk el, azonban meg kell teremteni a kapcsolatot a kül- és beltéri egység között. Ez általában három dolgot jelent. Egy szigetelt hűtőközeg kondenz vezetéket egy szintén szigetelt hűtőközeg gőzvezetéket és egy elektromos vezetékeket, melybe a beltéri egység tápkábele valamint a szabályozó és egyéb kommunikációs vezetékek értendők. Létezik egy ún. maximális hatótávolság melyen a két egység közötti maximális vezetéktávolságot értjük. A hűtőközeg folyadék- és gőzvezetékének átmérője a szoba méret teljesítménytartományában 8-10 mm, így könnyedén vezethetjük akár fahoronyban vagy falon kívül is. Hátrány, hogy a készülék üzembehelyezése nagyobb szakértelmet kíván, mint a két előző konstrukció. A beltéri hideg levegőt fújó egységet típustól függően falra, plafonra vagy akár álmennyezetre is szerelhetjük, de mindenképpen fix helyre rögzítjük. Gondosan ügyelnünk kell elhelyezésére mert ha netán a szerkezet helyét rosszul kiválasztva pont a hideg légsugár kedvenc fotelunkra irányul hamarosan torokfájásra, fejfájásra izületi fájdalmakra kezdhetünk panaszkodni. Szervezetünk ugyanis rendkívül nehezen tűri a testünk különböző pontjai közötti, akár kisebb mértékű hőmérséklet különbséget, vagy nagyobb mértékű légáramlatot. Igyekezzünk tehát gondosan megválasztani a hideg levegő vezetését. Törekedjünk arra, hogy a légsugár például a közlekedési útjainkra irányuljon, hiszen ezeken nem tartózkodunk huzamosabb ideig. Hasznos segítség, ha az általunk kiválasztott beltéri egységen állítható a levegőbefújás iránya. A különböző gyártók egymással versengve teszik 4
még kényelmesebbé készülékeiket. A mai elektronikával túlzsúfolt világunkban, már nem is tűnik különösebben szenzációnak, ha készülékünket egy kis számítógép felügyeli, s a kívánt beállításokat fotelunkból ülve, a televíziónk távirányítójához hasonló szerkezettel eszközölhetjük. Ezen a kis távirányítón általában egy kis folyadékkristályos kijelző is található, melyen az épp aktuális beállítások, vagy műveletek olvashatók le. Mint általában fűtési rendszereinkhez, klímaberendezésünkhöz is tartozik szabályozóberendezés, mely legegyszerűbb esetben lehet a fűtés szobatermosztátjához hasonló szerkezet. Azonban költségkímélés gyanánt senki ne próbálkozzon az otthon már felszerelt vagy tartalékban lévő fűtés szobatermosztát át- vagy bekötésével, mivel ezek épp ellenkező módon működnek, vagyis a szerkezetben lévő bimetál a hőmérséklet csökkenésével indítja a fűtési rendszerünket. A klímaberendezésünknél ezzel szemben a hőmérséklet növekedésére kell a szerkezetünknek bekapcsolódni. Az előbb említett intelligensebb szerkezeteknek, intelligensebb szabályozó és vezérlő rendszere is van. Fotelunkból nem csak a kívánt szobahőmérsékletet állíthatjuk be, akár ennél bonyolultabb program szerint is működtethetjük berendezésünket. Például eltervezhetjük, hogy készülékünk a tervezett hazaérkezésünk előtt egy órával már kezdje számunkra elviselhetőbbé tenni környezetünket. A távirányító funkciói általában a hőmérséklet kívánt értékének beállítása, időprogramok futtatása, a forgatott légmennyiség beállítása és a befújt levegő irányának beállítása, valamint éjszakára külön beállítható hőmérséklet. Ma már alapkövetelmény a beltéri egységek csendessége. De kiegészíthetjük szűrőbetétekkel is, mely így nem csak hűti szobánk levegőjét, de a keringetés közben tisztítja is azt. Némi felárért fordított, hőszivattyús üzemben is képesek működni. A legintelligensebb készülék már automatikusan dönti el a belső hőmérséklet és a kívánt hőmérséklet alapján, hogy fűtenie vagy hűtenie kell helyiségünket. A beltéri egység elhelyezésénél ügyelnünk kell, hogy el kell tudni vezetni a kb. óránként 1-2 dl keletkező kondenzátumot is. Nyáron a rendszer hatásossága annál jobb, minél alacsonyabb a külső hőmérséklet. Kültéri egységünket próbáljuk az északi oldalon elhelyezni mely lehetőleg szellős legyen, hiszen az épületből kiszállított hő megrekedhet, ami rontja a hűtőrendszer hatásosságát, s ezzel növeli nyári kiadásainkat. Emeletes házaknál a kültéri egységet elhelyezhetjük erkélyünkön is, méretei ezt lehetővé teszik. További előnyökhöz is jutunk, hiszen így az egység könnyen szerelhető, illetve karbantartható helyre kerül. Az utolsó csoportba a Multi Split rendszerek tartoznak, melyek kialakítása hasonló a split rendszerekéhez, a különbség csak annyi, hogy egy kültéri egység több beltéri egységet tud ellátni. Általában típustól függően: Egy kültéri egység 2 beltérit, ekkor két kompresszor működik egymástól függetlenül. Egy kültéri egység 3 beltérit, ekkor az egyik kompresszor két beltérit a másik egyet lát el. Egy kültéri négy beltérit lát el, s ekkor mindkét kompresszor két-két beltéri egységet szolgál. Ezek a rendszerek teljesítményüktől függően akár az egész lakásunk hűtéséről s a hőszivattyús típusoknál, részleges fűtéséről gondoskodhatnak. A beltéri és a kültéri egység elhelyezésérre vonatkozó elvek a multi split rendszer elhelyezésére is érvényesek. S a szolgáltatásokban sincs különösebb eltérés. Minden beltéri egységhez külön csatlakozóval biztosított kondenz, gőz és elektromos vezetékköteg indul. S most néhány szót arról, hogy mennyire érinti pénztárcánkat ez a néhány fokkal alacsonyabb komforthőmérséklet. Egy átlagos helyiség, átlagos hővédelemmel, hőszigeteléssel, ablakfelülettel körülbelül 2kW-nyi beépített hűtőteljesítményt igényel. Elektromos teljesítményben ennek egy kicsit több mint 1/3-át kell a készülékbe vezetnünk, de ez a szám erősen függ a kívánt belső hőmérséklettől és a külső hőmérséklettől is., így átlagosan 600 650 Watt elektromos teljesítményt igényel a működtetés. Egy átlagos napi ciklusban a szerkezet 4 órát működik, mely 2,6 kWh jelent. Ez azt jelenti, hogy naponta egy átlagos szoba 5
hűtése 50Ft-al növeli elektromos számlánkat, mely így hónap végére 1500 Ft-ra duzzad szobánként. Természetesen a bevezetőben említett követelményeknek nem megfelelő helyiség további költségeket jelent. A készülék kiválasztásának szempontjai: Először a készülékcsoportot kell eldöntenünk, s a már ismertetett négy alapvető készülék csoportból választhatunk. Az ablakklíma berendezés választását meghatározza, hogy csak a külső térrel érintkező ablak vagy fal síkján történő elhelyezésben gondolkodhatunk. Maximális hűtőteljesítménye 3kW környékére esik, így előfordulhat, hogy nagyobb helyiségeink, vagy akár átriumunk hűtésére egy készülék már nem elegendő. Mivel az ablakklíma a zajosabb megoldások közé tartozik, ha a csendes üzem is szempont, alkalmazása nem javasolt. Természetesen a szerkezet kialakításának következtében minden hűteni kívánt helyiségünkhöz külön berendezés kell alkalmaznunk, mely mind kívülről, mind pedig belülről megtöri épületünk harmóniáját, hiszen nem tud a szerkezetbe illeszkedni. Az előbb említett problémákon kívül gondoskodnunk kell a keletkezett kondenzvíz elvezetéséről is. Kényelmi szempontok szerint nincs különbség a készülékek között, hiszen az ablakklíma megoldás esetén is vásárolható távirányítós típus. A mobilklíma megoldás részben hasonló gondokkal küszködik, hiszen hasonló módon zajos. S meg kell oldani a meleg oldali levegő elevezetését, bár ez nagyságrendekkel kisebb probléma, mint az ablakklíma elhelyezése. Az előny, hogy tetszőleges helyiségünkbe elhelyezhetjük. Szintén meg kell oldanunk a kondenzvíz elvezetését. A split és multi split rendszerek csendesek és tetszőleges hűtési tartományban alkalmazhatók akár több beltéri egység telepítésével. A kültéri egység szolidan elhelyezhető, így nem zavarja meg az épületünk szerkezeti harmóniáját. Beltéri egységünk méreteinél és formatervezésénél fogva belesimulhat bútorzatunkba. Létezik mennyezeten, falon és álmennyezetben elhelyezhető kialakítás is. Gondoskodnunk kell a kondenz elvezetéséről, s a helyesen megválasztott levegővezetésről se felejtkezzünk el. Természetesen a kiválasztást pénztárcánk is befolyásolja, így meg kell jegyezni, hogy legdrágább a legtöbb szolgáltatást nyújtó split illetve multi split rendszer. Miután eldöntöttük, milyen típusú készülékkel kívánjuk lakásunkat vagy annak egy szobáját hűteni, érdemes némi kalkulációt végezni a szükséges hűtőteljesítmény meghatározása érdekében, hiszen a teljesítmény növelésével a berendezés ára is nő. Ha kevés a készülék hűtőteljesítménye, nem érjük el a kívánt, általunk legkellemesebbnek ítélt hőmérsékletet. A túl nagy készülék választása pedig a kompresszor gyakori ki és bekapcsolását eredményezi, mely az őt hajtó elektromos motor élettartamát igencsak negatívan befolyásolja. A kompresszorok egyik jellemző tulajdonsága ugyani az óránkénti maximális bekapcsolások száma. Erre azért van szükség, mivel a motorokat a bekapcsolás pillanatában az üzemhez képes többszörös terhelés éri, mely a mechanikai szerkezetekre és az elektromos motor tekercseire káros hatással van. Nem elhanyagolható szempont a készülék légszállítása. Hiszen nem mindegy, hogy egy óra alatt hányszor képes szobánk levegőjét teljesen megforgatni. A légszállítást tehát a szobánk légköbmétere dönti el. A szállított légmennyiség befolyásolja a szobánkban keltett huzatot is, mely különböző légúti és izületi panaszokhoz is vezethet. Itt kell megjegyezni, hogy vannak 6
emberek, kik nem tudnak panaszok nélkül olyan helyiségben tartózkodni, ahol géppel mozgatjuk a levegőt. Ezért igyekezzünk a beltéri egységet úgy elhelyezni, hogy a hideg levegő sugara kerülje azokat a helyeket, ahol huzamosabb ideig tartózkodunk. A korszerű készülékekben fokozatos vagy fokozatmentes ventilátor fordulatszám szabályozót építenek be, így tetszés szerint szabályozható a keringetett levegő mennyisége. A döntés végső fázisában már csak a pénztárcánk és igényeink által teremtett kompromisszum befolyásolhat. Például szeretnénk-e hőszivattyús üzemet, vagy távirányítót, fokozatmentes fordulatszám szabályozást, légszűrőbetétet (már létezik antibakteriális, elektrosztatikus és deodoráló szűrőbetét) vagy akár a legkorszerűbb formatervezést. Számtalan gyártó termékskálájából válogathatunk ízlésünk és igényeink szerint.
7
