MIHÁLYI PÉTER
Kornai János Anti-Equilibrium című műve és aktualitása
Szegedi Tudományegyetem, GTK – 2014. április 17.
1967 - 1971 .
(1965)
.
2
Egy fontos idézet a Kornai önéletrajzból Az Anti-equilibrium nem egy tétel a publikációs listámon. Ez volt kutatói pályafutásom legambiciózusabb vállalkozása.” (Kornai [2005] 208. o.)
„
3
Kornai fő célja Mai kifejezéssel Paradigma váltás Thomas Kuhn (1922 – 1996) amerikai tudománytörténész
4
Az általános egyensúly elmélete Kenneth Joseph Arrow (1921 - ), Nobel díj (1972) Gérard Debreu (1921 – 2004), Nobel díj (1983) Fő műve: Theory of Value: An Axiomatic Analysis of Economic Equilibrium (Cowles Foundation Monographs Series) A két szerző közös műve: "Existence of an Equilibrium for a Competitive Economy", with K.J.Arrow, 1954, Econometrica.
Előzmény: Leon Walras (1834 – 1910)
5
Az az állítás, hogy a főáramot képviselő közgazdaságtan nem működik, mára már egy fajta – mint majd látni fogjuk eltúlzott – közhellyé vált Az AE utolsó oldalán ez áll: „Itt az ideje új – az általános egyensúlyelméletnél szélesebb, s a tapasztalattal jobban egyező – alapokon megkezdeni a szintézist.” (Kornai [1971] 401. o – kiemelés tőlem, M. P.) Mai idézetek: 1.„Anybody looking at these models would say they can’t provide a good description of the modern world.” (J. Stiglitz, 90-es évek közepén) 2.„We really don’t know how the economy works… The old models just are not working.” (A. Greenspan – early 2000s)
A két idézet forrása
Szerző: Eric B. Beinhocker (2006) Alcím: Evolution, Complexity and the Radical Remaking of Economics. 6
Take-home messages 1) Az a kritika, amelyet Kornai 1971-ben az Antiequilibriumban megfogalmazott, mára már beépült az általános egyensúlyelmélettel (ÁE) szemben álló, paradigmaváltást követelő különféle iskolák érvrendszerébe. Igaz, ez a hatás sokszor csak közvetett módon mutatható ki. 2) Az AE legfőbb üzenete, hogy a közgazdaságtan inkább a biológiát, semmint a fizikát kell, hogy mintának tekintse. 7
A Kornai-felejtés A lenyűgöző mennyiségű szakirodalmat feldolgozó Beinhocker-könyv szinte fejezetről fejezetre az Anti-equilibrium logikája mentén építkezik – ám sem Kornai neve, sem az anti-equilibrium kifejezés nem kerül említésre. Ez annál is meglepőbb, mert a szerző többször is visszatér egyik eszmetársa Brian W. Arthur Science-ben 1999-ben megjelent tanulmányára, ahol az out-ofequilibrium kifejezés az egyik kulcsfogalom.
8
Evolúciós közgazdaságtan 1. A gazdasági jelenségek lényegesen nagyobb hasonlóságot mutatnak a biológiai organizmusokkal és folyamatokkal, mint a neoklasszikusok által favorizált mechanikus világgal. 2. A gazdaságban az állandó változás belülről generált (nem-exogén sokkok által). 3. Történelmi determináltság és útfüggőség (path dependency). A jövő nem prognosztizálható. A jövő nemcsak egyszerűen ismeretlen,de a döntés pillanatában egyáltalán nem is létezik. Complexity economics (Beinhocker). See: http://en.wikipedia.org/wiki/Complexity_economics ; http://ineteconomics.org/about/leadership
9
Evoluciós közgazdaságtan
További nevek: Douglass North, Sidney G. Winter, Geoffrey M. Hodgson, etc. 10
AE 14. fejezet: Adaptáció és szelekció „Az ipari vállalat adaptálódik
a rendelkezésre álló erőforrásokhoz: ha a kevés a föld, akkor azzal, ha kevés a munkaerő, akkor emezzel takarékoskodik.” (Kornai [1971] 213. o.) A gazdaság mindig is így működött, a profitmaximalizálás csak egy az alkalmazkodás során bevethető eszközök közül.
11
Az ÁE bírálata az Anti-equilibriumban
1) A feltevések (12) 2) Az elemzés során használt főbb fogalmak, fogalmi csoportok (4) 3) A megválaszolni kívánt főbb kérdések (2)
12
A bírálat bemutatása (fordított sorrendben) Az ÁE (mainstream, neoklasszikus, hagyományos, tankönyvi) elmélet két központi kérdése: •Egyensúly •Optimum Mind mikro-, mind a makroökonómia azt tanítja, hogy az egyensúlyi helyzet egyben optimum is. Az AE ezzel szemben azt állítja, hogy mikroszinten csak (folyamatos) alkalmazkodás van, makroszinten pedig rendszerspecifikus normál-állapotok. Hiány és többlet gazdaság Egy fontos példa: Van-e egyensúlyi árfolyama a HUF-nak, amit el kell érni, hogy bevezethessük az eurót? 13
A bírálat (folyt.) Az ÁE főbb fogalmai:
1.Preferencia, hasznosság, optimum 2.Kereslet, kínálat 3.Ár, profit 4.Egyensúly
14
A bírálat (folyt.): Az ÁE-elmélet 12 alapfeltevése 1) Statikus (stacioner)
jelleg. A gazdasági szereplők mindig egyforma jellegű döntéseket hoznak. Helyette: A szokványos és alapvető döntések megkülönböztetése. (ld. Kahnemann). 2) Szervezetek halmazának állandósága. Helyette: Adaptáció és szelekció. Elsődleges és másodlagos adaptáció. 3) Kizárólag termelők és fogyasztók léteznek. Helyette: A vállalatok többszintű szervezetek (Nem black box). Konfliktusok és kompromisszumok az intézményeken belül. Az állam szerepe. 4) A termékek halmaza állandó. Helyette: vállalati adaptáció minőség és innováció. 15
Az ÁE-elmélet 12 alapfeltevése (folyt.) 5) Szimultán működés. Az ÁE kizárólag árjellegű együtemű (azonnali) reálszféra és szabályozási szféra kommunikációt ismer. Helyette: megkülönböztetése, a nem-ár jellegű információk jelentősége (pl. készletek, sorbanállás, panaszok, botrányok). A valóságos piacon a vásárlás egy időben elhúzódó, költséges, és az eredeti szándékok megváltozásának lehetőségét is tartalmazó folyamat. Az ÁE feltételezései: (i)S = D (ii)Az egyensúly kívánatos. (iii)Egyensúlyi állapotban minden erőforrást kihasználnak, aminek a határtermelékenysége pozitív. (iv)Ha egy erőforrást nem használnak ki, annak a hozama nulla. (v)Minden termékre p>0. (vi) ∑ Az egyensúlyi ár megtisztítja a piacot. [Say-törvény] 16
Say törvény (dogma) „Mivel a javak előállítói azok eladása révén pénzt, jövedelmet
szereznek, és ezt más javak vásárlására fordítják, összgazdasági szinten az áruk (ide értve a termelési tényezőket, köztük a munkaerőt is) kereslete és kínálata egyenlő kell hogy legyen.” Egyszerűbben: „minden kínálat megteremti a maga keresletét”.
Mellette: Ricardo, Walras, Marshall, újklasszikus Jean-Baptiste Say (1767 – 1832) makroökonómia Lucas, Muth, Prescott – Értekezés a politikai gazdaságtanról Kydland, stb. (1803) Ellene: Malthus, Marx, Keynes, nyugati 17 baloldali közgazdászok
A királynak nincs ruhája. „A fenti hat közhely egyszerűen nem igaz.” (255. o. kiemelés az eredetiben!)
18
Az ÁE-elmélet 12 alapfeltevése (folyt.) 6) A termelési halmazok konvexitása. Mit jelent
ez? •Nincsenek oszthatatlan termékek. •Nincsenek oszthatatlan erőforrások. •A termelési függvény folytonos és differenciálható.
Nincs növekvő hozadék. 19
A növekvő hozadék létezése a legfontosabb kritikai elem. Ez teszi lehetetlenné az ÁE értelmében vett egyensúly
.
fennmaradását A növekvő hozadék miatt szükségszerű a termelés koncentrációja és centralizációja. Nincs tökéletes, atomizált verseny, a piacokon többnyire oligopól helyzetű vállalatok versenyeznek. F(aK,aL) < a F(K,L), Főbb kezdeményezők: A. Young (1928), Schumpeter (1950), Kaldor (1972). Verdoorn-törvény (a feldolgozóipar speciális helyzetéről).
20
21
A kapitalista gazdaságban a kapacitások soha nincsenek teljesen kihasználva. Kapacitás-kihasználtság az amerikai feldolgozó iparban*
Év
Preferált kihasználás
1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962
92
1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969
93
Tényleges kihasználtság 84 92 86 76 80 85 77 83 83 85 88 90 88 86 85 83
* 19.4 táblázat 22
Az ÁE-elmélet 12 alapfeltevése (folyt.) 7) Profitmaximalizálás. A termelőnek (a vállalatnak) teljes preferencia előrendezése van a termelési lehetőségek halmazán. Csak a profit-szempontok alapján születnek a döntések. Helyette: A vállalat-vezetők motivációja sokkal bonyolultabb. Pl. Piaci részesedést akarnak növelni; Nagyratörő terveik vannak; egyszerűen csak becsületesen akarnak dolgozni stb. Vállalaton belüli konfliktusok, kompromisszumok. 8) Fogyasztói haszonmaximalizálás. A lehetséges fogyasztás halmaza konvex. Nincsenek oszthatatlan termékek, a kosárban tetszőleges termékek lehetnek. Helyette: rutin döntések és nagy döntések, kormányzati döntések összetettek. Az ingerküszöbök jelentősége 23
Az ÁE-elmélet 12 alapfeltevése (folyt.) 9) A termelési és fogyasztói halmazok, valamint a preferencia-rendezések változatlansága. A technológia változása nem hat a preferenciákra. 10) Az ár-információ kizárólagossága. 11) A piaci kapcsolatok anonimitása. A termelőnek is, meg a fogyasztónak közömbös, hogy kitől vásárol. Fontos ellenpélda: nagyvállalatok kapcsolati hálója, intra-industry trade. 12) Bizonytalanság hiánya Legfontosabb ellenérv: A vállalatok beruházási döntéseit a kockázat határozza meg. Ha tökéletes lenne az erőlátás, akkor csak annyit termelne mindenki, amennyit biztosan el lehetne adni. 24
Összefoglalás A legfontosabb kritikai pontok: 6-8. alapfeltevés, vagyis a preferenciarendezés (optimalizálás) és a konvexitás feltételezése. 25
Nyomás és szívás a piacon (Az AE III. része) 1) Vételi és eladási szándék (rövidebb oldal elve) 2) Hiánycikkek, sorban állás, kényszerhelyettesítés 3) Volumen és minőség 4) A disequilibrium következményei (adaptáció, szelekció, koncentráció) 5) A feszültségek újratermelődése 6) Meg tudja-e a tervezés oldani a problémákat.
26
Az egyensúly értelmezése a politikai gazdaságtan dimenziójában 1) A mainstream közgazdaságtan képviselői közül sokan politikai értelemben baloldalinak tekinthetők. Azt vélelmezik, hogy megfelelő gazdaságpolitikával egyensúlyba lehet hozni a gazdaságot, amikor nem lesz sem munkanélküliség, sem infláció. 2) A mainstream baloldali kritikusai – marxi alapon – az osztályfogalmat hiányolják. Szerintük a kapitalista gazdaságra a túltermelési válságok a jellemzőek. A szocializmus egy jobb rendszer ls/vagy lehetséges a szocializmus és a kapitalizmus „optimális” kombinációja. 3) Kornai már az AE-ban is határozottan állította, hogy a két féle rendszer, a „szívás” és a „nyomás” rendszere nem kombinálható.
27
Nincs harmadik út „Szocialista” polcok
„Kapitalista” polcok
Az előnyök és hátrányok összetartoznak. A kapitalista gazdaság lényege az innováció, ami viszont a verseny következménye. A szocialista gazdaság hiánygazdaság, ezért nincs munkanélküliség.
28
Az aktuális „austerity” (megszorítások) vitához Mind az USA-ban, mind NyugatEurópában számos nagynevű közgazdász azt követeli, hogy az állam biztosítson „elegendő” pótlólagos keresletet a fellendülés beindítása érdekében. Valójában erről szól a „quantitative easing” vita. 29
Irodalom Kornai, János: Anti-equilibrium (A gazdasági rendszerek elméleteiről és a kutatás feladatairól), Bp. KJK, 1971. --- Anti-Equilibrium. On Economic Systems. Theory and the Tasks of Research, Amsterdam: North Holland Publishing Co., 1971. --- (reprint) by Augustus M. Kelley, Publishers, 1991. --- A gondolat erejével. Rendhagyó önéletrajz. Bp.: Osiris, 2005. Beinhocker, Eric. D.: The Origin of Wealth, Random House Business Books, 2007. Kahneman, Daniel: Thinking, Fast and Slow, Penguin Books, 2011. 30
Mihályi Péter: „Kornai János Anti-equilibriuma mint az evolúciós közgazdaságtan szellemi előfutára”, Közgazdasági Szemle, 2013. 60. évf. márc. 282-289. --- „Merre van az előre?” (Könyvismertetés), Budapesti Könyvszemle (BUKSZ), 2010. ősz. --- : „Az életmű értéke”, [Kornai János: A gondolat erejével], 2005, BUKSZ, 17. évf. 4. sz. 372-380. --- : „Privatizáció és globalizáció – avagy az Antiequilibrium újrafelfedezése”, Közgazdasági Szemle, 2000. 47. évf. 11. sz. 859-877. --- : “Tíz éves az Indulatos röpirat” [Kornai János: Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében], Beszélő, 1999. III. folyam, 4. évf. 10. sz. 47-55. --- “A szocializmus öröksége [Kornai János: Az egészségügy reformjáról], BUKSZ, 1998. 10. évf. 3. sz..
31
Köszönöm a figyelmet! E-mail:
[email protected]
32
