Kormányrendelet ( a továbbiakban: OTÉK) és jelen rendelet együttes alkalmazásával szabad

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Víziváros és Várhegy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl (Egységes szerkezetben a 45/2006.(VIII.11.)*, 45/2009.(XI.27.)**, 9/2011.(III.18.) *** módosító rendelettel)

Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı- testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom Víziváros és Várhegy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl a következı rendeletet alkotja. I. A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA 1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Esztergom, Víziváros, Várhegy és Libád területére melyet, a Bercsényi M. utca – Dózsa Gy. tér – Vécsey K. utca – Vár utca – Vár köz – Dobozi M. utca – Fecske utca – Kırössy László utca – Várfok utca – Iskola utca –Basa utca – Béke tér - Batthyány L. utca – Liszt F. utca – Kis-Duna sétány – Sobieski sétány határol. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bıvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerősíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka ) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997.(XII.20.)

Kormányrendelet ( a továbbiakban: OTÉK) és jelen rendelet együttes alkalmazásával szabad. (3) A rendelet minden természetes és jogi személyre kötelezı elıírásokat tartalmaz, amelyek alól az elsıfokú építési hatóság – a jegyzı – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintıen erre rendelet feljogosítja. Fogalommeghatározások 2. § Cégér, cégtábla: Az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítı, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületrıl látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék. Elıírt legkisebb telekméret: kialakításánál meghatározott szélesség, mélység és terület.

Új telek legkisebb

Építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthetı része: Az építési hely oldal- és hátsókert felıli építési határvonalai és a hátulsó, illetıleg az oldalsó-határvonal(ak) által közrezárt, építési helyen belüli területrész, melyen belül a telek beépítési mértékébe beszámító épület, építményrész nem létesíthetı, terepszint alatti építmény, mélygarázs elhelyezhetı. Építési hely terepszint felett is beépíthetı része: Az építési hely elıkerti építési határvonalai – elıkert hiányában a telek homlokvonala – és a hátulsó-, illetıleg az oldalsó határvonal(ak) – utóbbi hiányában a telek oldalhatára – által közrezárt, építési helyen belüli területrész, melyen belül a telek beépítési mértékébe beszámító épület, építményrész elhelyezhetı, beleértve a szint alatti építményrészeket is. Építési hely kizárólag üvegtetıvel beépíthetı része: Az építési hely azon része, mely meglévı védett épület esetén udvarlefedésként

1

beépíthetı, de zárófödém helyett kizárólag üvegfedés alkalmazható. Épület bruttó szintterülete: Valamennyi építményszint bruttó – falakkal együtt mért – összes területe. Épülethézag: Zártsorú beépítési módú területen az építési helyen belül oldalsó távolsággal meghatározott, nem beépíthetı, vagy kizárólag terepszint alatt beépíthetı területrész. Épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete: Az épület kereskedelmi célú bruttó területeinek összege az épület valamennyi szintjén. Értékvédelem alatt álló épület, terület: Jogszabály (mőemléki védelem, helyi védelem, egyéb jogszabályokban védetté nyilvánítás) alapján védett épület, terület. Fényreklám: Fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató reklámberendezés. Vonalszerő fényreklám : A reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám. Fı rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú (önálló) épület: Az építési övezet elsıdleges rendeltetését kiegészítı vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítı, illetve kiszolgáló épületnek minısül: jármő (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tároló-építmények (tüzelıanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csőr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkács-mőhely, mőterem, árusítópavilon, kazánház. Földtakarás, tetıkert: Az építmény valamely záró födémén tetıkert céljából létesített talajréteg. Gyeprácsos felület: Olyan zöldfelület, mely kizárólag gyepesített és az idıszakos

gépkocsitárolás, idıszakos céljából felülete legfeljebb 20 %-ban mőanyagráccsal megerısített, járható felületet alkot. Homlokzatmagasság: A homlokzatmagasság magassági értéke homlokzatonként számítandó. A homlokzatmagasság értéke azonos az építménymagasság számításánál meghatározott metszésvonal, illetve érintıvonal és az adott homlokzat terepcsatlakozás közötti magassági értékével (H). Adott homlokzaton eltérı terepcsatlakozás esetén a homlokzat magasságát az eltérı magasságok számtani átlagértékeként kell számítani (5. ábra). A számításnál legfeljebb két oromfal magasságát figyelmen kívül kell hagyni. A homlokzatmagasság egy homlokzat esetében sem lépheti túl az övezetben meghatározott határértéket. Irányadó szabályozási vonal: A Szabályozási Terv ( továbbiakban: SZT ) irányadó eleme egyéb esetekben az irányadó szabályozási vonaltól (a SZT-en hosszú szaggatott vonallal jelölve) az érintett telkek tulajdonosainak egyetértése esetén mindkét irányban szakhatósági hozzájárulás alapján szabad eltérni az SZT módosítása nélkül, helyi közút létesítése, illetve bıvítése esetén, a meglévı építmények és/vagy közmővek védelme érdekében. Kertépítészeti terv tartalma: A kertrendezési tervnek legalább M=1:200-as léptékő tervrajzon tartalmaznia kell: a) geodéziai helyszínrajzot, b) favédelmi – fakivágási tervet, c) a burkolatok, lépcsık, támfalak és egyéb kerti létesítmények – pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó – tervezett helyét, javasolt anyagát és a burkolatok mintametszetét, d) a minimálisan kiültetésre kerülı növények helyét, a cserjefoltok magasságának (magas, középmagas, alacsony talajtakaró) megkülönböztetésével, ezek darabszámát, az ültetésre javasolt fajok megnevezésével, valamint a mőszaki leírást, e) tereprendezési tervet az 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén.

2

Kézmőipari épület: Olyan gazdasági célú épület, melyben a fı termelı tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik, elsısorban a hagyományos kézmővesség termékeinek elıállítására. Az épületben folytatott termelı tevékenység: a) hagyományos kézmőipari, b) gépesítés nélküli termelıtevékenység, c) kismértékő gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzıen kézmőipari tevékenység. Kialakult állapot: Az építési övezeti elıírásoktól eltérı, a korábbi építési szabályoknak megfelelıen kialakult beépítés. Kilátópont: Az a közterületi pont, melyrıl vonzóan tárul fel a város látképe, látványa (panoráma). Kirakatportál: Az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata, annak szerkezetével együtt. Közhasználat céljára átadott terület idıbeli korlátozás nélkül: Telek - errıl szóló külön szerzıdés keretei között - közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybe vehetı része. Közhasználat céljára átadott területek idıbeli korlátozással: Telek - errıl szóló külön szerzıdés keretei között - közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybevehetı része, mely esetben a közhasználat - biztonsági okokból - idıben korlátozott (pl. 22:00-06:00 óra között vagy nyitvatartási idıben). Közintézmény: Minden közhasználat céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, továbbá a körülhatárolt terület és építményei, kivéve a közüzemi, az ipari, a mezıgazdasági és az egyéb rendeltetéső (nem közhasználat céljára szolgáló) telepeket. Lakóépület: Olyan épület, melyben kizárólag, vagy túlnyomórészt lakások vannak.

Oromfal: A nyeregtetıs épület végfalának a tetısík és a homlokzatsík metszésvonala, illetve a tetıgerinc közötti homlokzata. Önálló reklámhordozó: A kizárólag reklám céljára létesített építmény, berendezés, szerkezet. Portál: Fıkapu, díszes fıbejárat; üzlet utcai része (kirakat és bejárat) Raktár: Javak átmeneti tárolására szolgáló helyiség.

vagy

huzamos

Rálátás: Egy adott építményre, tájrészletre nyíló látvány. Reklám: A gazdasági reklámtevékenységrıl szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § -ának b), g) és m) pontjaiban meghatározott burkolt, gazdasági és összehasonlító reklám, továbbá a politikai reklám. Reklámberendezések: Általában a szabadtéri reklámok Szabadtéri reklámhordozó: Reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetıségét jelzı eszközöket. E tekintetben szabadtéri reklámhordozó: az épületen lévı tetı- vagy homlokzati reklám; ablakban, erkélyen elhelyezett, tőzfalra erısített, ingatlanon, kerítésen, támfalon elhelyezett, udvarban álló, épületek között vagy út (tér) felett átfeszített; szoborra, hídra, oszlopokra erısített; vízfelületre épített vagy állandóan kikötött úszómővön elhelyezett; az elızıekben felsorolt összes területen állandóan vagy idıszakosan kiállított, reklámot hordozó jármő; szerelt, festett vagy vetített, tömör vagy áttört, megvilágított vagy világító; egyedi vagy csoportos, illetve füzér; színes, egyszínő vagy fehér, rögzített, álló, mozgó, villogó felirat, tábla, piktogram, márkajelzés, embléma, tekintet nélkül tartalmára, anyagára, alakjára, méretére;

3

valamint a természetben árucikk formájában kihelyezett tárgy. Szabályozási szélesség: A közterület (meglévı vagy tervezett) szélességi mérete. Szabályozási határvonala.

vonal:

Telek

közterületi

Szálláshely-szolgáltató épület: Kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület (gyermek-, diák, nevelıotthon, kollégium, munkás- és nıvérszállás, fekvıbetegek szállásépülete, szülıotthon, szociális otthon, turistaház, fogadó, panzió, szálloda stb.). Személygépjármő-tároló: Garázs, kocsiszín. Szintterületi mutató: A telken építhetı összes bruttó szintterület (összes építményszint bruttó – falakkal együtt mért - területe) és a telekterület hányadosa. Támfal: Lejtın létesítmény.

a

bevágást

megtámasztó

Támfalgarázs: Támfalban létesített személygépjármő-tároló (a lejtıs terep hegyfelıli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minısül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem. Telek zöldfelületként fenntartandó része: A telek szabályozási tervben lehatárolt része, melyet zöldfelületként kell kialakítani és abban építményt – közmővezeték, -mőtárgy kivételével – elhelyezni nem szabad. Teremgarázs: Több gépkocsi tárolására szolgáló közös légterő helyiség. építmény felsı födémén Tetıkert:Az kialakított, növényzettel fedett terület.

Vegyes funkciójú épület: Több eltérı rendeltetési egységet magában foglaló épület. Vendéglátó terasz: Épület földszintjén található vendéglátási egységhez tartozó, közterületen kialakított fogyasztótér. Vendéglátó teraszok árnyékoló berendezései: A vendéglátó teraszt lefedı árnyékolószerkezet, jellemzıen vászonés fémszerkezetbıl. Világító céglogó: A cég hivatalosan bejegyzett emblémáját, piktogramját, márkajelzését, belsı világítással bemutató reklámcélú eszköz. Zöldfelületi mutató: A zöldfelület területének és a telek területének %-ban kifejezett mértéke. A számításnál a zöldfelületnek számított terület legfeljebb 1/3-a lehet nem szilárd burkolattal ellátott terület. 3. § (1) A rendelet 1. számú mellékletét a beépítésre szánt terület övezeti jeleit és határvonalait ábrázoló M=1:1000 méretarányú Szabályozási Tervlap képezi. (2) A 2. számú melléklet az építési övezetekhez tartozó táblázatokat tartalmazza. (3) A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények közül: az 3. számú melléklet az önkormányzat elıvásárlási, illetve kisajátítási jogával, a 4. számú melléklet a beépítési kötelezettséggel, a 5. számú melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel érintett telkek jegyzékét tartalmazza. (4) A 6.számú melléklet az Erzsébet park kertépítészeti tervét tartalmazza. A Szabályozási Terv kötelezı, nem kötelezı és tájékoztató elemei 4. §

4

(1) A SZT-en szereplı kötelezı érvényő jelölések tartalmi elıírásait be kell tartani. A kötelezı erejő elemek módosítása a tervek, illetve jelen rendelet módosításához kötöttek. (2) A SZT-en kötelezınek kell tekinteni: a) az övezeti besorolást és az övezeti jellemzıket, illetve az övezetek határát, b) a szabályozási vonalakat, szabályozási szélességeket, c) építési hely terepszint felett is beépíthetı részét, d) építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthetı részét, e) építési hely min. 6,0 m-rel a terepszint felett beépíthetı részét, f) építési vonalat, homlokzatmagasságot, g) épületrész bontása esetén az utcafronti traktus / homlokzat megtartandó (középkori falszakasz) részét, h) megırzendı értékes fát, fasort, i) tervezési terület határát, j) a kilátás és rálátás védelmének biztosítását. (3) A SZT kötelezı, más jogszabályban elıírt elemei: a) országos védelem, mőemlék épület, b) helyi védelem, c) mőemléki jelentıségő terület (MJT) határa, d) mőemléki környezet (MK) határa, e) kilátás, rálátás védelme és biztosítása, f) védett utcakép, g) védett beépítési vonalak, h) védıterület határa, i) helyi jelentıségő védett fa, fasor, j) R/RV: általános/kiemelten védett régészeti terület határa. (4) A SZT egyéb elemei irányadónak tekintendık. Szabályozási Tervlap nem kötelezı, javasolt szabályozási elemei: a) irányadó telekhatár, b) irányadó szabályozási vonal, c) irányadó építési vonal, d) telek zöldfelületként fenntartandó része,

e) javasolt kiemelt szegélykorrekció, térburkolat jellegmegırzése (pl. kiskockakı), f) vegyes használatú út (gyalogos- és gépjármőforgalom), g) kizárólagos gyalogosforgalom, h) jelentıs szintbeli gépjármőtároló határa és jele, férıhelyszáma, i) jelentıs szint alatti gépjármőtároló határa és jele, férıhelyszáma, j) beépítés feltételeként bontandó épület, k) megszüntetı jel, l) tervezett fa, fasor. (5) Az irányadó szabályozási elemektıl való eltérés a rendelet keretei között engedélyezhetı. (6) Szabályozási Tervlap alaptérképi elemei: a) jelenlegi telekhatár, helyrajzi szám, b) földhivatali térképen feltüntetett épület, c) földhivatali térképen nem feltüntetett geodéziailag nem bemért épület, d) rétegvonal, e) meglévı várfal, városfal, támfal terepszint felett/alatt, f) meglévı kiemelt burkolatszegély. (7) Szabályozási Tervlap tájékoztató elemek: a) tetıidom, b) meglévı felmért lombos/tőlevelő fa, c) meglévı parkszerő faállomány határa, d) meglévı erdıszerő faállomány határa, e) jelentıs emlékek/köztéri szobrok. (8) A (3) bekezdés szerinti országos védelmek, valamint helyi védelmek rendeleti változása esetén azokat a jelen rendelet vonatkozó függelékein át kell vezetni. (9) Az 1. számú függelék a nyilvántartott régészeti lelıhelyek listáját rögzíti. (10) A 2. számú függelék az országos védelem alatt álló területek és mővi értékek jegyzékét rögzíti. (11) A 3. számú függelék a helyi rendeletben védett épületek és területek (utcakép és beépítési vonal, kilátási / rálátási pontok) jegyzékét rögzíti.

5

(12) A 4. tartalmazza.

számú

függelék

az

ábrákat

(13) Az 5. számú függelék a felszín feletti közmő-mőtárgyak telepítéséhez szükséges dokumentációk kiegészítı munkarészeire vonatkozó elıírásokat tartalmazza. (14) Az irányadó elemek további tervmőveletek, a fıépítész javaslata, valamint a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-mőszaki tervtanácsról szóló 40/1999.(IV. 23.) FVM rendelet szerint mőködı Városi Tervtanács véleményezése alapján pontosíthatóak vagy megváltoztathatók. Az építési munka végzése és más jogszabályban nem említett, engedélyhez kötött építési munkák köre 5. § (1) Hatályát vesztette*** (2) A vonatkozó rendelkezések szerinti Városi Tervtanács vagy a fıépítész elızetes véleményét ki kell kérni a külön önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben, valamint: a) a területen bármilyen új épület, építmény elhelyezéséhez, b) bármilyen meglévı épület alapterületi bıvítéséhez, tetıformájának megváltoztatásához, tetıablak létesítéséhez, térdfal-magasítással járó átépítéséhez, c) helyi egyedi védelem alatt álló, vagy területi védelem alatt álló épületet érintı bármilyen engedélyköteles építési munka esetén, d) bármilyen közterület felszíni rendezését érintı terv esetén, e) közterületen bármely típusberendezés létesítéséhez. (3) Az épülethomlokzatok színezésének meghatározását a szomszédos épületek színezésének feltüntetésével együtt színtervvel is igazolni kell.

(4) Az építési tervdokumentációhoz kertépítészeti tervet is csatolni kell: a) az 1,5 m-es magasságot meghaladó tereprendezés esetén, b) a 800 m2-t meghaladó mérető telek új épülettel való beépítésénél, c) a kiemelt közterületeken, a Z jelő övezetek területén a parképítés és közterületek felszíni rendezéséhez szükséges építési engedély tervdokumentációjához. (5) A (4) bekezdés szerinti kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell: a) az átépítéssel, építéssel érintett (köz)terület egészét bemutató terven, legalább M=1:500-as léptékben a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejtık, burkolati jelek ábrázolását a (köz)területet határoló épületek határvonalainak feltüntetetésével együtt, b) a terepszinteket, c) a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok javasolt módját, d) a parkolóhelyek kialakítását, e) a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét, f) a (köz)tárgyak típus- vagy egyedi terveit, valamint azok helyét és méreteit, g) szükség esetén az elbíráláshoz szükséges egyéb részleteket M=1:200, M=1:100-as méretarányban. Ütemezett megvalósítás esetén a tervben az ütemhatárokat is fel kell tüntetni. (6) Új épület elhelyezésénél – amennyiben nem az eredeti épület konfiguráció szerint kerül kialakításra az építési helyen belül - a terület látképébe illesztett fotómontázs, látványterv készítendı, legalább a szabályzási tervlapon meghatározott látványpontokból. Amennyiben valamely meghatározott látványpontból az adott telek és környezete nem látszik, úgy annak bemutatásától el lehet tekinteni. (7) Kirakatportálok kialakítása, elhelyezése, átalakítása, a meglévı épület nyílászáróinak cseréje, átalakítása, új nyílászáró elhelyezése vagy meglévı megszüntetése, valamint

6

cégtáblák, cégérek és cégfeliratok elhelyezésének engedélyezési tervéhez: egyedileg védett vagy védett területen álló épület esetében az érintett homlokzat egészét bemutató tervet kell benyújtani, védelem alatt nem álló épület esetében az épület érintett homlokzatának egészét bemutató fotódokumentáció és az érintett építményszint homlokzati sávjának egészére vonatkozó terv készítése szükséges. II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

(1) Telkeket beépíteni az építési övezetekre vonatkozó szabályozási elıírásoknak megfelelıen lehet. (2) Az építési telkek kialakítható elı-, oldal- és hátsókertjeinek legkisebb méretét a 2. sz. melléklet valamint a SZT az építési helyek rögzítésével határozza meg. (3) A terület beépítése a szabályozási tervlapon meghatározott építési hely szerint: a) szabadonálló, b) oldalhatáros, c) zártsorú, d) kialakult.

Területfelhasználás 6. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a SZT szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) A beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt terület felhasználási egységek övezeti jeleit és határvonalait 1. számú melléklet tartalmazza.

(4) A településközponti vegyes terület és a központi vegyes terület építési övezeteiben az építési hely a hátsó telekhatárig terjed, amennyiben az SZT nem határoz meg építési helyet. (5) Ahol a SZT-en az építési vonal is rögzítésre került, ott az épület homlokzata teljes egészében az építési vonalon kell álljon, legalább az építési vonal hosszának megfelelı szakaszon.

(3) Beépítésre szánt területek: A beépítésre szánt területek az alábbi fı területfelhasználási egységekbe tagozódnak, melyek építési övezeti besorolását és azok elıírásait a 9-10 .§-ok tartalmazzák: a) Kisvárosias lakóterületek - Lk b) Településközpont vegyes területek - Vt c) Központi vegyes területek - Vk

(6) Ahol az építési vonal külön nem került rögzítésre, ott az övezetben meghatározottak szerint lehet az épületet elhelyezni vagy bıvíteni az építési helyen belül.

(4) Beépítésre nem szánt területek az alábbi fı terület-felhasználási egységekbe tagozódnak, melyek övezeti besorolását és azok elıírásait a 11- 12. §-ok tartalmazzák: a) Közlekedési- és közmő-elhelyezési, b) Zöldterületek.

(8) Oldalhatáros épület-elhelyezésnél az épület egyik határfala az oldalhatáron is építhetı, de megengedett az épület oldalhatártól való legfeljebb 1,0 m-es elhelyezése is.

Beépítés, az építési hely meghatározása

(7) Ahol a terepszint alatti építési hely külön nem került rögzítésre, ott a terepszint alatti építési hely megegyezik a terepszint felettivel.

(9) Amennyiben a szomszédos, meglévı épület ereszvonala a telekhatáron átnyúlik, ott az épületet legalább 1,0 m-re kell elhelyezni a telek oldalhatárától.

7. § (10) A zártsorú beépítési módú területen az épület közterület felıli épülettraktusát annak homlokzatával a közterületi homlokvonalon

7

úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét telekhatáron csatlakozzon a szomszédos épülethez, kivéve, ahol a szabályozási tervlap épülethézagot határoz meg. (11) A zártsorú zártudvaros beépítési módú területen a közterület felıl az épület mindkét oldalon a szomszédos épülethez tőzfallal csatlakozik és a telek oldalhatáránál és hátsó telekhatárán is tőzfalas kialakítással lehet az épületeket elhelyezni, és az így kialakított épület(ek) belsı udvart határol(nak). (12) A zártsorú hátsó-telekhatáros beépítés esetén az épületet határfalaival a hátsó- és az ahhoz csatlakozó oldalsó telekhatáron vagy attól 1,0 m-re szabad elhelyezni, a SZT-en meghatározott elıkerttel. (13) A tetıidom meghatározásánál zártsorú, illetve az utcai telekhatáron álló szabadonálló beépítési módnál jellemzıen az utcavonallal párhuzamos párkány- és gerincvonal kialakítása szükséges. Az udvari épületszárnyon félnyeregtetı csak abban az esetben építhetı, ha az meglévı tőzfalat takar.

(17) A védett területeken (MJ, MK, VJ) az épület közterületrıl látható homlokzatainak kialakításánál a falfelület - nyílásfelület egymáshoz viszonyított felületarányai kövessék a területen jellemzı arányokat. A nyílászárók osztott üvegezéső, álló téglalap-alakúak lehetnek. A védett területeken mőanyag nyílászárók nem, fém nyílászárók lakóházon nem alkalmazhatóak. Fenti területeken csak hagyományos nyíló fa kapuszárnyak létesíthetık. (18) Szomszédos utcafronti telkek összevonása a mőemléki jelentıségő területen – a fejlesztési területek kivételével - nem engedélyezhetı. Egyéb helyen utcafronti telekösszevonás esetén a történeti telekstruktúrát térben megjelenítı homlokzati ritmus megırzendı, az eredeti telekosztásnak megfelelı számú, az épülethomlokzatot osztó/tagoló hangsúlyos kapuzatok alakítandók ki és az összevont telken is az eredeti telekosztásnak megfelelı módon kell az épületeket elhelyezni, a telkek beépítési ritmusa nem változtatható meg. Terület-elıkészítés, durva tereprendezés

(14) A tetı hajlásszöge 35-40˚-os lehet, kivéve, ha a szomszédos, védett épület csatlakozó tetıidoma ettıl eltérı illeszkedést kíván. A tetısíkokon a közterület felıl látható módon álló tetıablak nem létesíthetı. (15) Épület lapos tetıs fedése a mőemléki jelentıségő területen nem, egyéb területen csak elvi építési engedély alapján lehetséges. (16) A Víziváros (MJT) területén belül a tetıterek nem beépíthetıek. Egyéb területen a tetıtérben csak egy szint alakítható ki (rendeltetési egységen belül galéria létesíthetı). Jelen rendelet hatálybalépése elıtt már meglévı épület nem beépített tetıterének hasznosítása az építési övezet paramétereinek betartásával megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték, de a tetıtér beépítésével a lakásszám nem lépheti túl az övezetben megengedett telkenkénti lakásszámot.

8. § (1) Új építési telek kialakítása érdekében nyúlványos telek nem alakítható ki. (2) Mélygarázs, támfalgarázs létesítése, 1,5 m-t meghaladó tereprendezés esetén ki kell kérni az illetékes geológiai szakhatóság állásfoglalását. Pince, mélygarázs, támfalgarázs, támfal csak szivárgó létesítésével együtt létesíthetı, az ily módon összegyőjtött felszín alatti vizek megfelelı elvezetésével egyidejőleg. (3) Geodéziai felmérés kötelezı minden új épület vagy új építmény létesítésével járó esetben, valamint bıvítésük esetén. A geodéziai felmérésen fel kell tüntetni a hivatalos földhivatali adatokat, a magassági adatokat, a lehatárolást szolgáló kerítéseket, a támfalakat, a telken lévı építményeket, épületeket, valamint a telek elıtti közterületszakaszt is, a

8

burkolatokkal, járdaszélekkel, valamint közterületi fákat és köztárgyakat.

a

(4) Talajmechanikai szakvélemény készítése kötelezı minden, a terep természetes állapotát befolyásoló építési tevékenység esetén. Kizárólag részletes talajmechanikai szakvélemény alapján kidolgozott terv szerint végezhetı: a) új épület létesítése, illetve a meglévı létesítmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (pl. emeletráépítés, új födém létrehozásával járó tetıtérbeépítés, pince-átépítés, bıvítés stb.), továbbá b) az eredeti terep 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka, illetve a terepszint 1,0 méternél nagyobb mértékő megváltoztatása (pl. rézső, feltöltés, pinceszint, mélygarázs stb. esetén). c) A szakvélemény ki kell terjedjen az üregvédelemre, pincefeltárásra, a talajés rétegvíz viszonyokra és azok mőszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggı és feltétlenül együtt kezelendı terület lehatárolására. (5) A régészeti lelıhelyekkel érintett telkeken a vonatkozó jogszabályok elıírásainak megfelelıen kell eljárni. (6) Az építési munka megkezdése elıtt építési útnyomvonal tervet kell készíteni, amelyhez az útkelezı hozzájárulását be kell szerezni. A hatóság a nyomvonalat a bejelentéstıl eltérıen is meghatározhatja.

(2) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhetı: a) lakóépület, b) szálláshely-szolgáltató épület, c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d) egyházi, szociális, oktatási, egészségügyi, kulturális célú épület, e) nem zavaró hatású kézmőipari épület. (3) A fırendeltetéső lakóépületeken belül önálló rendeltetési egységként: a) vendéglátási, b) irodai, c) kulturális célú, d) egészségügyi, e) szállásférıhely funkciók is létesíthetık. (4) A (2) – (3) bekezdésekben nem felsorolt funkciókörök és tevékenységek céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység - a (7) – (8) bekezdésben meghatározottak kivételével az övezetek területén nem létesíthetı, meglévı épület használati módja bármely más célra nem változtatható meg. (5) Az építési hely meghatározására, azon belül az épület(ek) elhelyezésére, továbbá a tetı- és homlokzat-kialakításra vonatkozó elıírásokat a jelen rendelet 7–8. §-ai határozzák meg. A telken az építési helyen belül több épület is elhelyezhetı. (6) Meglévı telkek összevonása esetén az összevont telken is csak a SZT-en meghatározott építési helyen belül helyezhetı el épület, a telkek beépítési ritmusa nem változtatható meg.

III. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELİÍRÁSAI Lakóterületek építési övezetei 9. § (1) A lakóterületek az alábbiak: Lk kisvárosias lakóterület: Lk-01 - Lk-06

(7) Már meglévı épület esetén, amennyiben annak beépített területe a 300 m2-t meghaladja, legfeljebb 4 lakás alakítható ki. Egy telken több épület elhelyezése esetén a telken négynél több lakás nem létesíthetı. (8) A jármőtárolást új épület elhelyezése esetén a fı rendeltetést szolgáló épület tömegén belül kell megoldani.

9

(9) A területen a melléképítmények közül nem helyezhetı el: a) kirakatszekrény, b) siló, c) felszín feletti vagy terepszint alatti fedetlen: ömlesztett anyag-, folyadékvagy gáztároló, valamint d) állatkifutó, húsfüstölı, jégverem, trágyatároló. (10) Az övezetek területén nem helyezhetı el az elıkertben, oldalkertben, vagy hátsókertben: a) kiskereskedelmi célú építmény, b) lakókocsi, c) fóliasátor, d) üvegház. (11) Az épületek tetıgerinceinek iránya: a) zártsorú beépítési mód esetén az utcával párhuzamos, b) oldalhatáros beépítési mód esetén az utcára merıleges. (12) Az utcára merıleges gerincő épületek tetızetét az utca felé kontyoltan vagy oromfalasan lehet kialakítani. (13) Oldalhatáros épület-elhelyezés esetén az utcai homlokvonaltól számított 10,0 m-en belül az épület térdfalas tetıtéri kialakítása nem megengedett. A 10,0 m-es sávon túl a térdfal magassága legfeljebb 0,7 m lehet, mely esetben az ereszvonal legfeljebb 0,5 m-rel lehet magasabb a térdfal nélküli ereszvonal terepcsatlakozástól mért magasságánál. (14) Az épületek homlokzatszínezésénél történeti elızmény hiányában: a) a fehér és a törtfehér árnyalatai, b) a pasztell-sárga, okker, halvány-drapp színek alkalmazandók. (15) A védett területen a nyílászárók állított téglalap alakúak lehetnek, kizárólag osztott üvegezéssel. A nyílászárók anyaga fa. Vegyes területek építési övezetei

(1) A vegyes területek építési övezetei az alábbiak: a) Vt településközpont vegyes területek: Vt-01; - Vt-04. b) Vk központi vegyes területek: Vk-01; Vk-04. (2) A Vt jelő építési övezetek területe a településközpont több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és a helyi települési szintő közintézményi-, kereskedelmi, szolgáltató és idegenforgalmi épületek, illetve rendeltetési egységek elhelyezésére szolgál. A Vt-04 jelő építési övezet területére építési engedély a városkép alakításának módját meghatározó, a tömböt egységesen kezelı építészeti tervpályázat lebonyolítását követıen, annak eredményét figyelembe véve adható ki. (3) A Vt jelő építési övezetek területén elhelyezhetı: a) közintézmény épület, b) igazgatási épület, c) szálláshely-szolgáltató épület, d) szolgáltató, vendéglátó épület, e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f) lakóépület, g) nem zavaró hatású kézmőipari építmény. (4) Az övezetek területén a megengedett fı rendeltetéső épületeken belül a fı rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetési egységként: a) vendéglátó, b) kiskereskedelmi, c) irodai, d) szolgáltató, e) igazgatási, kulturális, mővelıdési és oktatási célú, f) szórakoztató, g) egészségügyi, szociális, egyházi, h) sportcélú, i) nem zavaró hatású kézmőipari, valamint j) lakás rendeltetési egységek is elhelyezhetık.

10. §

10

(5) A (3)–(4) bekezdésekben nem felsorolt funkciókörök és tevékenységek céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység az övezetek területén nem létesíthetı, meglévı épület használati módja bármely más célra nem változtatható meg. (6) Az övezetek területén az épületeket kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú önálló épület – a terepszint alatt létesíthetı önálló jármőtárolók kivételével – nem helyezhetı el. (7) Az épület meglévı udvara üvegtetıvel nem fedhetı le. A földszinten az udvar szintjének megemelése és tetıkert kialakítása megengedett, amennyiben a tömegformálás és az építészeti kialakítás illeszkedik a környezethez. (8) A szomszédos épületek a földszinten közhasználat céljára átadott területként kialakított passzázzsal összeköthetık a tőzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével. (9) Az épületek tetızetén álló tetıablak a közterület felıli oldalon nem létesíthetı. A belsı udvarra nézıen álló tetıablak kialakítható. (10) Új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás csak a SZT–en megjelölt helyen szint alatti gépjármőtárolóban, fásított felszíni parkolóban, vagy a külön jogszabályban meghatározott távolságon belüli parkoló létesítményben oldható meg. (11) Az övezetek területén a meghatározott melléképítmények közül: a) közmő-csatlakozási mőtárgy, b) kirakatszekrény, c) kerti építmény, d) kerti vízmedence, e) kerti lugas, lábon álló kerti tetı legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel, f) kerti szabadlépcsı, tereplépcsı, g) zászlótartó oszlop helyezhetı el. (12) A Vk jelő építési övezetek területe a településközpont több önálló rendeltetési

egységet magába foglaló, regionális és országos szintő egyházi, oktatási, és közintézményi épületek, illetve rendeltetési egységek elhelyezésére szolgál. (13) A Vk jelő építési övezetek területén elhelyezhetı: a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b) közintézményi épület, c) igazgatási épület, d) szálláshely-szolgáltató épület. (14) Az övezetek területén a megengedett fırendeltetéső épületeken belül a fırendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetési egységként: a) vendéglátó, b) irodai, c) szolgáltató, d) igazgatási, kulturális, mővelıdési és oktatási célú, e) egészségügyi, szociális, egyházi, f) nem zavaró hatású kézmőipari, valamint g) lakás rendeltetési egységek is elhelyezhetık. (15) A (13)–(14) bekezdésekben nem felsorolt funkciókörök és tevékenységek céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység az övezetek területén nem létesíthetı, meglévı épület használati módja bármely más célra nem változtatható meg. (16) Az épületek tetızetén tetıablak a közterület felıli oldalon nem létesíthetı. A belsı udvarra nézıen tetıablak kialakítható. IV. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELİÍRÁSAI Közlekedési- és közmő területek övezetei 11. § (1) A közlekedési területek övezete az alábbi: Köu: közúti közlekedési terület

11

(2) A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegő jelentıs közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. (3) A közlekedési területek szabályozási szélességét és a már kialakult méreteket a SZT rögzíti. (4) A közutak elhelyezése céljára legalább a következı szélességő területet kell biztosítani: a) II. rendő városi fıutak: min. 18,0 m b) győjtıutak: 10-14,0 m c) kiszolgáló utak: min.10,0 m d) vegyes használatú utcák: min 8,0 m e) gyalogutak: min. 4,0 m (5) A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad. (6) Minden újonnan beépítésre szánt területen, illetve átépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerő használatához az OTÉK 42. § (2) bekezdésben elıírt mennyiségő és fajtájú jármővek részére a) jármőtároló épülete(ke)t, b) nem tárolás célját szolgáló várakozó – (parkoló) – helye(ke)t, c) rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelye(ke)t kell a telken létesíteni.

(10) A közlekedési célú közterületen önálló üzemanyagtöltı állomás, illetıleg egyéb gépjármő szolgáltató építmény nem létesíthetı. (11) Az övezet területén a meglévı növényállomány figyelembevételével szabad csak a közlekedés és a közmővek mőtárgyait, jelzıberendezéseit, valamint a közlekedési táblákat elhelyezni. (12) Kiemelt figyelmet kell fordítani az övezet területén lévı, a jelen rendeletben védett fasorokra, azok folyamatos karbantartására és szükség esetén a fasor-rekonstrukciókra. Zöldterületek övezetei 12. § (1) A zöldterületek övezetei az alábbiak: a) Zfk: fásított köztér b) Zkp: közpark (2) A zöldterület övezeteinek területén építmény csak teljes közmővesítéssel helyezhetı el. Az övezet területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése is megengedett. A tervezett fásított köztereket és közparkokat közterület-rendezési terv vagy kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.

(7) A területen a közlekedést szolgáló létesítményeken kívül kizárólag a jelen rendeletben a közterületeken megengedett építmények helyezhetık el a 15-18. § elıírásainak megfelelıen.

(3) Zöldterületen csak fásított parkolók alakíthatók ki, melynek területén csak a zöldterületet igénybe vevık számára elıírt parkoló-férıhely helyezhetı el. (Terepszint alatti parkoló létesítése esetén annak – legalább 50 cm-es tetıfödémét talajfeltöltéssel ellátott – tetıkertként kell kialakítani.)

(8) A Molnár sor Duna felıli végén 4 parkolóállást kell kialakítani autóbuszok számára.

(4) Közparkok létesítése, átalakítása, átépítése csak engedélyezett kertészeti terv alapján történhet.

(9) A Várhegy alatti Duna-szakaszon kikötı létesíthetı, a szabályozási tervlapon megjelölt helyen.

(5) Zfk jelő övezet A terület a szilárd vagy szilárdított burkolatú, közlekedési, séta és pihenı funkciójú, vagy közlekedési pályák által közbezárt városi terek kialakítására szolgál. Az övezetben elhelyezhetı:

12

a) pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenıhely, tornapálya, gyermekjátszótér), b) vendéglátó építmény – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel. Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%, a legkisebb zöldfelület mértéke: 50%, a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. (6) Zkp jelő övezet A terület – a döntıen zöldfelülettel kialakított – pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterületek kialakítására szolgál. Az övezetben elhelyezhetı: a) pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenıhely, tornapálya, gyermekjátszótér, csónakház), b) vendéglátó építmény – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel, c) hírlap- és virágárusító pavilon, d) a terület fenntartásához szükséges épület. Az övezetben: a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%, a legkisebb zöldfelület mértéke: 80%, a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. 2000 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki. (7) Egyedi elıírás: az Erzsébet park területén 1 db legfeljebb 150 m2 zenepavilon helyezhetı el. V. KÖZTERÜLETEK ELİÍRÁSAI Közterületek szabályozására és kialakítására vonatkozó rendelkezések 13. § (1) A SZT-ben meghatározott szabályozási vonal mentén a közterületet a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembevétele mellett, geodéziai felméréssel pontosítva kell kiszabályozni.

(2) A SZT-en a közterületek kialakítására vonatkozó irányadó szabályozási elemek ütemezetten is végrehajthatók. (3) A forgalomcsillapításra kijelölt vegyes használatú közterületeken: a) a közterület átépítésekor süllyesztett szegéllyel b) kialakított burkolatot lehet kialakítani, mely a közterület teljes szélességében a telekhatárokig azonos minıségő, természetes anyagú burkolat legyen, c) engedélyhez kötött célforgalmú behajtást kell bevezetni a forgalmi rend megváltoztatásakor vagy a közterületek átépítésekor, a megkülönböztetett jármővek behajtásának biztosítása mellett. (4) A gyalogosút és gyalogoslépcsı jelzéssel ellátott közterületeken, illetve közhasználat céljára átadott területeken a burkolatot egységes kivitelben – természetes anyagú, elemes burkolattal - kell kialakítani az adott közterületi szakaszon. Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó elıírások 14. § (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területrıl az önkormányzat és a tulajdonos külön szerzıdést köt. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. (2) A közhasználat céljára átadott gyalogosforgalmi területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel.: A telek közhasználat céljára átadott része: a) teljes egészében beépíthetı a terepszint alatt, b) üvegtetıvel, tetıvel lefedhetı, c) fölé nyúlhat teljes egészében épület vagy épületrész, árkádként is kialakítható,

13

d) a fölé nyúló épületrész alsó síkja és a járófelület közötti távolság legalább 3,5 m, melynek szerkezeti elemei (fal, oszlop) az átadott területrészhez csatlakozhatnak, e) egyéb közterületi építménnyel nem építhetı be, f) területén vendéglátó terasz elhelyezhetı. A közterületeken elhelyezhetı pavilonokra, vendéglátó teraszokra vonatkozó elıírások 15. § (1) Vendéglátó szezonális használatú terasz közterületfoglalási engedély alapján (melyben a vendéglátó terasz helyigényét, a szabadon maradó területek méreteit fel kell tüntetni) létesíthetı. (2) A közterületi szezonális vendéglátó terasz szabadtéri létesítményét üveg, mőanyag és egyéb anyagú határoló létesítménnyel ellátni nem lehet. A közterület további részétıl való lehatárolás dézsás növényekkel lehetséges. Árnyékolását önálló, mobil napernyıvel vagy épület homlokzatára szerelt árnyékoló szerkezettel lehet megoldani. (3) A területen csak olyan új közterületi pavilon létesíthetı, mely a város egységes közterületi koncepciójával nem ellentétes. (4) A közterületen létesítendı teraszok kialakítását, a kihelyezett tárgyakat látványterv bemutatásával a városi tervtanáccsal véleményeztetni kell. A közterületi hirdetı-berendezésekre, hirdetésekre, reklámokra vonatkozó elıírások 16. § (1) Reklámhordozókat közterületen, illetıleg telken elhelyezni csak az egész területre e célból a tervtanács által is elfogadott reklámhordozókon lehet. (2) A köztárgyakon rendszeresített reklámcélú felület csak

a) a tömegközlekedési eszközök megállóépítményeinek oldalán – a tulajdonos hozzájárulásával -, b) a település-térképes információs táblák hátoldalán egységes kialakításban helyezhetı el. (3) Nem helyezhetı el reklámcélú felület a közterületi kerítéseken, a korlátokon, a padokon, játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés egyéb tájékoztató tábláin, a közmő-mőtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsıkön és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik. (4) A közterületek felett átfeszítve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok, valamint az idıszakos ünnepi események hirdetményei helyezhetık el a hirdetett esemény idıtartamára, illetve az azt megelızı 15 napos idıtartamra. (5) Megállító-tábla a közterületen csak a járdán, a vendéglátó rendeltetési egység bejáratának 3,0 m-es körzetében, vagy a vendéglátó teraszon helyezhetı el, ha magassága nem nagyobb 0,8 m-nél, szélessége 0,6 m-nél. A megállító-tábla felirata rikító színő nem lehet. A közterületek és az azokon elhelyezhetı köztárgyak és egyéb, építménynek nem minısülı tárgyak kialakítására vonatkozó elıírások 17. § (1) Tömegközlekedési megállóhoz létesített fedett építmények környezetében, a szemétgyőjtıt a fedett építmény szerkezetével és anyaghasználatával összhangban, azzal összeszerelten kell elhelyezni. (2) A közvilágítási oszlopok, a járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kıbaba stb. a (4) bekezdés szerinti egyes utcaszakaszokon, a köztereken, közparkokban azonos kivitelőek legyenek és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához.

14

(3) Szemétgyőjtı, telefonfülke nem helyezhetı el az épület homlokzati falán, vagy az elıtt közvetlenül, azt a járda berendezési sávjában kell elhelyezni. (4) A településközpont kiemelt területeit, illetıleg a lehatárolt településközponti közterületeket a meghatározó utcaszakaszokon és tereken egységesen díszburkolattal kell ellátni, az utca, vagy tér egészére vonatkozó kertépítészeti terv alapján. (5) Az üzlethelyiségek elıtti árusításhoz hozzátartozó közterületi kitelepülés csak a külön jogszabályban meghatározottak betartása mellet: a) kézmőves, b) népmővészeti-bolt, c) zöldséges-bolt, d) virágüzlet elıtt megengedett. (6) Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetıleg az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületrıl el kell távolítani. Egyéb termékek bemutatása és árusítása a közterületen, illetıleg az azzal szomszédos 10,0 m-es teleksávban nem engedhetı meg. (7) A terület meglévı, valamint új közterületein biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok forma- és színvilágát tekintve - egységes megjelenését. Önálló bankjegyautomata, árusító automata – a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével - közterületen nem helyezhetı el. A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és berendezések kialakítása és stílusa illeszkedjék a közterületek kialakításához és a mellettük lévı épületek jellegéhez. Mobil- és vásári árusítóhelyekre, valamint egyéb közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó rendelkezések 18. § (1) Vásári árusítóhelyeket a területen kihelyezni, csak az e célból külön

meghatározott idıszakokban szabad, közterület tulajdonosának engedélyével.

a

(2) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 5 m2 alapterületőek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni. (3) Mobil árusítóhelyek a terület gyalogosfelületein elhelyezhetık, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területrıl el kell távolítani. VI. INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŐELLÁTÁS ÉS HÁLÓZATOK ELİÍRÁSAI A beépítés külsı közmő feltételei 19. § (1) A területen csak teljes közmővesítettségő telken szabad épületet elhelyezni. (2) Az átépítésre és új beépítésre szánt területeken az építés engedélyezésének a feltétele a közmővezetékek és járulékos berendezések megléte, a légvezetékek földbe helyezése. (3) Az ingatlanok közmőellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közterületen történı vezetés megoldásának hiányában idegen magántelken átvezetı bekötıvezetékek számára szolgalmi jogot kell igénybe venni. A közmővek általános elıírásai 20. § (1) Közmőlétesítmények és közmőhálózatok elhelyezésére az OTÉK elıírásait, valamint a megfelelı ágazati szabványokat és elıírásokat kell figyelembe venni.

15

(2) A meglévı és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szennyés csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás, távhıellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati elıírások szerinti biztonsági övezeteik számára közmőterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettıl eltérı esetben ― ha azt egyéb ágazati elıírás nem tiltja ― a közmővek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Szolgalmi joggal már terhelt telekrészen mindennemő (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkezı érintett hozzájárulásával engedélyezhetı. (3) A területen oszlop-transzformátor nem létesíthetı, új transzformátorállomást épületen belül vagy a kerítéssel egybeépített trafóházban kell elhelyezni. (4) A területen új légvezeték nem létesíthetı, már üzemelı hálózat csak földkábeles kiépítéssel bıvíthetı. Házi bekötés is csak földkábellel lehetséges. (5) A terület közterületeit érintı földkábelek és közmővezetékek elhelyezése során, a közterületi járdák alatti vezetékfektetés után a burkolatot a járda járófelületének teljes szélességében kell helyreállítani. Ahol a kábelfektetés zöldsávot érint, ott a füvesített területszakaszokat gyeptéglával kell helyreállítani. (6) Felszín feletti kábelcsatlakozó szekrény, vagy mőtárgy nem létesíthetı: a) a legfeljebb 1,5 m szélességő járda esetén, b) 2,5 m-nél nagyobb szélességő járda esetén az 1,0 m-es berendezési sávon kívül, illetve közvetlenül az épületek, kerítések határvonala elıtt. c) amennyiben az a)-b) pontokban felsoroltak miatt a csatlakozás nem biztosított, úgy azt a kerítéssel egybeépítve kell megoldani. (7) Amennyiben a felszín feletti berendezés a járda berendezési sávjában nem helyezhetı el,

úgy annak helyét meglévı épületben, vagy újonnan épülı épületben, illetıleg a közterület felıli kerítésbe építve kell biztosítani. Épületen belüli elhelyezésnél a berendezés közvetlen közterületi megközelítését – az üzemeltetı eltérı engedélye hiányában - biztosítani kell. (8) Közmőmőtárgyak - beleértve az elektromos és kábel-szekrényeket, trafókat, átemelıket stb. és az azokat elhatároló kerítéseket - a területen csak környezetbe illı színőre festhetık, a tőzcsapok, illetıleg gázcsapok jelzése kivételével. Ágazatonkénti közmő elıírások Vízellátás 21. § (1) A vízvezetékek védıtávolságát a vonatkozó szabványban rögzített elıírás szerint biztosítani kell. (2) A területen kereskedelmi, vendéglátó célú, vagy szállásférıhelyet nyújtó új épület elhelyezése, illetve meglevı épület felsorolt célra történı funkció váltása csak akkor engedélyezhetı, ha az illetékes hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. Szennyvízelvezetés 22. § (1) A környezetet szennyezni tilos, ezért: a) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a teljes területen tilos, az még átmenetileg ― rövid idıre ― sem engedélyezhetı. b) Az esetleg elıforduló nyílt árkokra való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történı szennyvíz bevezetéseket fel kell kutatni, meg kell szüntetni. c) Építési engedély csak a település szennyvíz közhálózatára történı rácsatlakozásának megoldása esetén adható.

16

(2) A kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési elıírásoknak meg kell felelni, az ettıl eltérı szennyezettségő vizet telken belül létesítendı szennyvízkezeléssel ― a megengedett szennyezettség mértékéig ― elı kell tisztítani.

(4) A Várhegy lejtı alján álló épületek felszíni víz elleni védelmére a vízelvezetı övárkot meg kell építeni. A megvalósulás költsége az érintett ingatlanok tulajdonosait terheli.

(3) Közvetlen az élıvízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által elıírt megfelelı kezelés után szabad.

24. §

(4) A területen a meglevı egyesített rendszerő hálózat szétválasztását kell szorgalmazni, ahol az adottságok azt lehetıvé teszik, elválasztott rendszerő (külön a szennyvíz és külön a csapadékvíz) csatornahálózatot kell építeni. Felszíni vízelvezetés 23. § (1) A település hosszú távú arculatformálása érdekében a csapadékvíz elvezetésére zárt csapadékvíz elvezetı rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meg levı nyílt árkos felszíni vízelvezetés a már burkolt utak soron következı rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat megépítését megelızıen kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. (2) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal kell megépíteni, hogy a felületén összegyőjthetı legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezekrıl a nagyobb parkoló felületekrıl összegyőlı csapadékvíz csak hordalék és olajfogó mőtárgyon keresztül vezethetı a csatornahálózatba. „Zöldbeton" parkoló létesítése ebben az esetben tilos! (3) A talajvízállásra tekintettel a terepszint alatti építkezéseknél a vízáramlás útját nem szabad elzárni, a talaj-, illetve rétegvizek továbbvezetési lehetıségét meg kell oldani.

Folyószabályozás, árvízvédelem

A terület É-i részénél a Molnár sori átemelı környezetében mintegy 250,0 m hosszú szakaszon a Horváth G. sori ingatlanok árvíz elleni védelmét idıszakosan biztosítani kell. Villamosenergia-ellátás 25. § (1) Település-esztétikai és terület-gazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkezı területeken, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új (közép-, kisfeszültségő, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot építeni, meglevı hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. (2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevı közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhetı. (3) A lámpákkal és reklámfényekkel kápráztatást, vakítást vagy ártó fényhatást okozni nem szabad. Földgáz- és hıenergia ellátás 26. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetık el. A berendezés a telkek elıkertjében, udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetık.

17

(2) Távhı- és földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. Elektronikus hírközlés, kábel TV 27. § (1) Település-esztétikai és terület-gazdálkodási szempontból új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni, illetve meglevı rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. (2) Közszolgálati, 6,0 m-t meghaladó magasságban elhelyezendı antennák, hírközlési létesítmények, a 6,0 m alatti antennák, hírközlési létesítmények tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetık el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy elızetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. VII. KÖRNYEZET - ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK Zöldfelületek A közterületek növényzetére vonatkozó rendelkezések 28. § (1) A telek zöldfelületként fenntartandó része jellel lehatárolt területet zöldfelületként kell kialakítani és abban építményt – közmővezeték, mőtárgy kivételével – elhelyezni nem szabad. (2) Az utak, utcák fásítása zöldsávokba vagy favermekbe történhet. (3) Az út menti fásítható zöldsáv nem lehet keskenyebb 1 m-nél. A faverem legalább 4 m2 felülető, de nem lehet 1 m-nél keskenyebb. (4) Az utcai fasorok telepítéséhez, az utca egyéb mőszaki kialakítását figyelembe véve (légvezeték, közvilágítás), a területen ıshonosan élı fás növényzet alkalmazható.

(5) Közterületeken közparkokban kifejezetten allergén növényfajok nem telepíthetık. (6) Takaratlan tőzfalakat- amennyiben ez lehetséges- növényzettel kell befuttatni. (7) Homlokzatokra futó növényzet alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatóiba 6,0 m magasságig a homlokzat területének 25 %-a számítható be zöldfelületként, ha a kúszó, kapaszkodó növények telepítési távolsága min. 4,0 méter, és gyökérzetüknek minimálisan 1 m3, sérüléstıl és áttaposásától mechanikailag védett (növényrács, védırács stb.) ültetı gödör áll rendelkezésre. (8) Többszintes növényállomány alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatói a mértékszám 10 %-ával csökkenthetıek, amennyiben a telekre elıírt zöldfelületi területének minden 150 m2-ére legalább egy nagy lombtömegő lombos fa és legalább 40 db cserje kerül telepítésre. (9) Gyeprács, gyephézagos burkolat alkalmazása esetén az elıírt minimális zöldfelületi mutatóból kedvezmény nem adható. (10) A (7)-(9) bekezdés szabályainak teljesülése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. Megvalósításuk a kertépítészeti munkarészt tartalmazó engedélyezési terv javaslatai, vagy az ez alapján készült kertépítészeti kiviteli tervek alapján történhet. (11) A nem szabályozott kérdésekben a város zöldfelületeinek, parkjainak, fáinak védelmérıl szóló önkormányzati rendeletek az irányadóak. (12) A Duna folyam – Molnár sor – Dózsa Gy. tér – Papnevelde utca – Szent István tér – Basa utca – Batthyány L. utca – Liszt F. utca – KisDuna sétány által határolt területen belül zöldfelületek átalakítása csak kertészeti terv alapján kiadott engedély szerint történhet. Az engedélyhez szükséges a részletes növényállományfelmérés (növényfaj, méret, kor, állapot feltüntetésével). Környezetvédelem

18

29. § (1) A föld védelme: A talaj szennyezésének elkerülése érdekében az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt lévı helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkezı, a környezetet károsító folyékony és/vagy veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba. (2) A levegıtisztaság védelme A terület légszennyezettségi besorolása a vonatkozó jogszabály alapján a következı: Légszennyezettségi zóna, 3. Komárom – Tatabánya – Esztergom. (3) A víz védelme a) A tervezési terület a vonatkozó jogszabály alapján a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny kategóriába sorolt, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıségvédelmi területen lévı település. b) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezetırendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó - a legalább az összefüggıen kezelendı területre kidolgozott - terv(ek)ben kell meghatározni. c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt lévı helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkezı, a környezetet károsító folyékony hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hőtı-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezetı csatornahálózaton keresztül a befogadóba. Terepszint, illetve épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A föld alatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetıvé tevı mőszaki megoldások alkalmazandók.

(4 Zaj-, rezgésés sugárzásvédelem rendelkezései a) Az egyes építési övezetekben a mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott területhasználatra vonatkozó határértékeket kell betartani. b) A meglévı fıútvonalak átépítésekor, felújításakor a zajterhelés csökkentése érdekében korszerő zajcsillapító útépítési technológiákat kell alkalmazni. c) Távközlési építmény, átjátszóállomás a területen nem létesíthetı. VIII. Települési értékvédelem Régészeti örökség értékvédelme Országos védelem 30. § (1) Az 1. számú függelék a kiemelten védett régészeti lelıhelyek és az általános védelem alatt álló régészeti lelıhelyek területeit tartalmazza. (2) A védettség által érintett területekre további elıírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák. Építészeti örökség értékvédelme Országos védelem 31. § (1) A területen lévı területi, egyedi, országos és helyi védettségeket a SZT és a 2., 3. számú függelékek tartalmazzák. (2) A 2. számú függelék az országos védelem alatt álló épületek szobrok és területek jegyzékét tartalmazza. (3) Épület bontás elıtti dokumentálási kötelezettsége esetén a bontási engedélyhez legalább 2 db, legalább 10x15 cm mérető, az épület utcai homlokzatát/homlokzatait bemutató

19

aktuális (ha rendelkezésre áll, úgy archív is) fényképet kell mellékelni. Belsı építészeti érték esetén valamennyi részértékrıl legalább 1-1 fényképet kell mellékelni.

nyitható. Ablak üzletajtóvá alakítása elvi engedély-köteles és csak akkor engedélyezhetı, ha az az épület homlokzati rendjébe illeszthetı módon alakítható ki.

(4) A 4. § (3) bekezdése szerinti országos, valamint helyi egyedi, illetve területi védelmek rendeleti módosulása esetén a változásokat jelen rendelet vonatkozó függelékeiben, a rendelet módosítása nélkül át kell vezetni.

(5) Épületrészre vonatkozó helyi védelem esetén a védelem tárgyát képezı homlokzati elem szakszerő fenntartása szükséges, épületbontás esetén elvi építési engedélyben kell tisztázni a részérték megtartásának módját.

(5) A védettség által érintett területekre és épületekre vonatkozó további elıírásokat a hatályos vonatkozó törvények és rendeletek tartalmazzák.

(6) Az épületek színezése az eredeti színvilágot megjelenítı, vagy azzal harmonizáló legyen. Ez vonatkozik a nyílászárók, ácsszerkezetek, díszítések színezésére is.

Helyi védelem

Természeti értékek védelme

32. §

33. §

(1) A 3. számú függelék a helyi rendeletben védett épületek és területek jegyzékét tartalmazza.

(1) A meglévı helyi vagy országos jelentıségő természeti értéket építési tevékenység nem veszélyeztethet. Mélyépítési munkálatok a természeti érték 1,0 m-es, magasépítési tevékenység 3,0 m–es távolságon belül nem folytatható, amennyiben az nem igazolható régészeti okokkal.

(2) Meglévı épület tetıtere, padlása - a Víziváros (MJT) területén kívül - az eredeti kubatúrán belül beépíthetı és bıvíthetı, de az épület emeletszinttel történı magasítása, tetıtér térdfallal vagy térdfal-magasítással járó beépítése nem megengedett. (3) Meglévı homlokzat átalakításakor a nyílászárók elhelyezése, azok ritmusa, egymáshoz való távolsága és osztásuk csak az eredeti állapotnak megfelelı módon változtatható meg. Új nyílászáró nyitása, csak olyan homlokzaton létesíthetı, mely nem érinti a fıhomlokzatot. Ez vonatkozik a tetızeten kialakítható új nyílászárókra is. (4) Helyi védelem alatt álló vagy arra javasolt épületet érintı bármilyen homlokzati felújítást, átalakítást az eredeti kialakítással összhangban, az értékek megtartását biztosítva kell végezni. Az építmény-, illetve a párkánymagasság akkor sem növelhetı, ha azt az építési övezeti elıírások lehetıvé teszik. A homlokzat felújítása esetén a nyílászárók helye, mérete, osztásrendje nem változtatható meg. Új nyílászáró a közterület felıli homlokzaton nem

(2) Természeti, mőemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minısülı telek esetében az építési engedélyezési terv kötelezı részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévı növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot. IX. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA Kilátásvédelem 34. §

20

A SZT-en jelölt helyeken a beépítés módjával, magasságával biztosítani kell a jelölt távlati városképi érték láthatóságát. Az épületek épületszerkezetére, tetıhéjalására, színezésére, vonatkozó rendelkezések 35. § (1) A területen látszó könnyőszerkezetes épület nem létesíthetı. (2) Az egyedi védelem alá nem esı épületek tetıhéjalásánál a területen: a) hagyományos égetett cserép, b) fémlemezfedés, amely a Bazilika fémlemezfedésével azonos megjelenéső, c) zöldtetı alkalmazható. (3) A tetızetek héjalása pikkelyszerő fedés lehet, a táblás jellegő fedés – a (2) bekezdés b) pont szerinti kivétellel - nem engedélyezett. (4) A területen épületet feketére vagy rikító színőre színezni nem lehet. Az Lk- kisvárosias építési övezetek területén az épületek homlokzatfelületi színezésénél nem alkalmazhatók továbbá a kék, lila, rózsaszín, zöld, piros színek rikító árnyalatai. (5) Védelem alatt álló épület esetén annak felújításánál az eredeti vagy az eredeti jelleget mutató homlokzatszínek alkalmazandók. (6) A területen az épületek közterület felıl látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet. Az épületek homlokzati kialakítására vonatkozó rendelkezések 36. § (1) Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemzı belsı osztását meg kell tartani. Ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzıi kövessék az eredeti

nyílászárók osztását, ritmusát, jellemzı profil kialakítását. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedı felújítás kivételével – csak az épületen meglévı nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók. (2) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a közúti jármő és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja. (3) A közterülettel határos új épületek földszinti homlokzatát a közterület felıli oldalon antigrafiti bevonattal kell ellátni. Már meglévı épület földszinti homlokzatfelületeirıl a tulajdonos a grafiti-festményeket köteles eltávolítani és a földszinti homlokzat felújításakor azt anti-grafiti bevonattal ellátni. (4) Külsı redınytok elhelyezése az utcai homlokzatokon nem engedélyezhetı. A redınyök anyaga a védett területen csak fa lehet. Az épületeken elhelyezhetı reklámokra, hirdetésekre, vonatkozó általános rendelkezések 37. § (1) Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést, falfestést nem szabad elhelyezni - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - az épületek homlokzatain, beleértve az oromfalakat, tőzfalakat és tetızetet is, valamint az ingatlanok kerítésein, támfalain. (2) A kulturális és oktatási intézmények épületein az arra állandósított és engedélyezett hirdetı berendezéseken a kulturális rendezvényt, mősort hirdetı plakátok, valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények elhelyezhetık. (3) A tetın eltérı színő héjaló anyagból kirakott felirat, reklám, egyéb motívum nem létesíthetı. (4) A1-es (594 x 841 mm), illetve ezt meghaladó ívmérető plakát vagy A1-es

21

méretnél kisebb elemekbıl létrehozott plakát, óriásplakát a területen nem helyezhetı el az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken sem. (5) Hatályát vesztette*** (6) Üzleti árnyékoló ernyıszerkezet - annak ponyvafelületét is beleértve - nem tartalmazhat reklámot, hirdetést az üzlet profilját jelzı logó kivételével. A homlokzaton elhelyezhetı cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, céglogók egyéb elıírásai 38. § (1) Cégéreket, cégtáblákat, cégfeliratokat és céglogókat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévı, vagy tervezett vízszintes és függıleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetıtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett. (2) Az épületeken elhelyezhetı cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színő kialakítása, illetve összképében zavaró hatása nem engedhetı meg. (3) Homlokzatra szerelt világító cégtábla nem létesíthetı. Fényreklámként csak önálló világító betős cégfelirat, céglogó vagy rejtett világítással ellátott, önálló betőkbıl kirakott cégfelirat helyezhetı el. (4) Az önálló világító betőkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betőket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhetı el. (5) Kirakatportállal rendelkezı homlokzati falsíkon a kirakatportálok szerkezetén kívül

csak önálló betőkbıl álló, szerelt vagy festett cégfelirat helyezhetı el. Ha az épület építészeti kialakítása lehetıvé teszi, megengedhetı a falra festett cégér kialakítása is, melynek színét az építési engedély színezési tervében kell meghatározni. (6) A homlokzati falsíkra merılegesen elhelyezett cégért, logót csak a földszinti homlokzatsávon lehet elhelyezni úgy, hogy az a) az épület elıtti közlekedést ne zavarja, b) a szomszédos épület határfalától legalább 1,0 m távolságra legyen, c) felülete legfeljebb 0,75 m2 lehet, d) saját szerkezeti vastagsága legfeljebb 0,2 m lehet, e) tartószerkezetének a homlokzati falsíktól mért kiállása legfeljebb 1,0 m lehet. (7) A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetık. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés és homlokzatjavítás után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni A kirakatokra és vitrinekre vonatkozó általános rendelkezések 39. § (1) Az épületek kirakatainak üvegfelületét nem átlátszó felülető anyaggal - fóliával, papírral, mőanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel - takarni nem lehet. A kirakatportálok külsı térelhatároló üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetık el, homok-fúvott vagy matt átlátszatlan üvegfelület, a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30 %-án alkalmazható. (2) A területen kirakatszekrény nem létesíthetı. A homlokzatokon elhelyezhetı egyéb technikai- és tájékoztató berendezések 40. §

22

(1) Az épületek bármely közterület felıl látható homlokzatán – beleértve a tetızetet is parabolaantennát, légkondicionáló berendezést, napkollektort, valamint egyéb technikai berendezést – kivétel közvilágítási lámpa a (2)(4) bekezdés figyelembevételével - elhelyezni nem szabad. 8,0 m-nél keskenyebb közterületszélesség esetén a közvilágítási lámpát és forgalomjelzı táblát az épület közterületi homlokzatára kell helyezni. (2) Légkondicionáló berendezés a homlokzaton csak épületszerkezeti elemmel takartan létesíthetı, a kondenzvíz kifolyója a homlokzaton kívülre nem vezethetı. (3) Tüzelıberendezés gépészeti kivezetése, vagy egyéb épületgépészeti szerelvény, kémény közterület felıl látható esetben csak hagyományos megjelenési formában alakítható ki. (4) Árusító automata berendezés a közterület felé esı homlokzatszakaszon nem helyezhetı el. (5) Bankjegy automata berendezés - a Vt-05 övezet területe kivételével - csak bankfiók rendeltetési egység esetén létesíthetı: a) a falsíkba vagy kirakatportálba épített formában, a meglévı vagy tervezett nyílászárók osztását figyelembe véve, vagy b) a rendeltetési egység bejáratának belsı falsíkjában. (6) Az épület közterületi homlokzatán az (5) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett berendezést a rendeltetési mód megváltozása esetén meg kell szüntetni, és az eredeti homlokzati kialakítást helyre kell állítani. Az épületek földszintjeire vonatkozó különleges elıírások 41. § A közterületek, valamint a közpark övezetbe tartozó közterületek mentén:

a) közterületrıl megközelíthetı raktárhelyiség önálló rendeltetési egységként, b) kisipari mőhelyek – a kereskedelmi egységet kiegészítı, azzal egy rendeltetési egységként kialakított kézmőipari mőhelyek, szolgáltatások kivételével (keramikus, órás, képkeretezı stb.) – , c) közterületrıl nyíló teremés sorgarázsok kialakítása a földszinten nem megengedett. A kerítésekre, támfalakra vonatkozó rendelkezések 42. § (1) A területen tömör kerítés alkalmazható. A tömör kerítés felületképzése: tégla vagy kıburkolat, vakolt vagy kı lehet. A tömör kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet az utcai járdaszinthez képest. (2) Támfal létesítése esetén, annak mellvédjeként kialakított magassági meghosszabbításra szolgáló tömör kerítés legfeljebb 1,10 m-rel lehet magasabb a támfal felsı terepcsatlakozásának szintjénél. (3) Amennyiben a terep eredeti lejtése szükségessé teszi támfal kialakítását, a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplécsık, támfalak magassága sehol sem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 3,0 m-t. A telken belül a magassági eltéréseket szükség esetén teraszos terep- és támfal kialakítással lehet rendezni. Teraszos kialakításnál a támfalak közötti minimális távolság oldalirányban legalább 1,2 m legyen. (4) Amennyiben a telek homlokvonala mentén a közterületi út bevágásban van és a telek rendezett terepszintjének csatlakozásánál a magassági különbség nagyobb 3,0 m-nél, akkor a közterület felıli támfal járdaszinttıl mért magassága nem lehet nagyobb 3,0 m-nél, a további magassági különbséget teraszos terepidomokkal kell biztosítani (4. számú függelék 2. ábra).

23

(5) Telek oldalhatáránál és hátsó határánál a szükség szerint kialakítandó támfalak az (1) bekezdésben foglaltakkal azonos méretben létesíthetık, kivéve a közterülettel csatlakozó, nagyobb szintkülönbségő telekhatárnál, ahol a támfal a közterület és a telek szintkülönbségének megfelelı magasságú, vagy – biztonsági mellvéd kialakítása érdekében – annál legfeljebb 1,10 m-rel lehet magasabb. (6) Támfalak létesítése esetén a vízelvezetést megfelelı eszközökkel biztosítani kell (támfal tetején folyóka stb), melyet a felszíni víz elvezetésére alkalmas árokba vagy ciszternába be kell kötni. (7) Egyedi elıírás: a Kis-Duna sétány támfalának rekonstrukciója során legalább a burkolat kialakításánál természetes anyagot (követ) kell alkalmazni. Építmények terepre illesztése, a terep megváltoztatására és a tereprendezésre vonatkozó rendelkezések 43. § (1) Az építési telek terepfelszínének megváltoztatása nem haladhatja meg a telekhatár mentén 1,5-,3,0 m széles sávban a telek területének 50 %-át, 1000 m2 feletti telkek esetében a 35 %-át, beleértve a kertépítéssel és az építéssel érintett területrészeket is.

(4) Telken belüli rézsők kialakításánál 1:2-es arányúnál meredekebb rézsőt nem lehet alkalmazni 2,0 m-nél hosszabb szakaszon. (5) A tereprendezés során kialakult rézsőket megkötésükre alkalmas növényzettel kell betelepíteni az erózió megakadályozása céljából. Kötelezı zöldfelületi minimum elıírásai 44. § (1) A kötelezı legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendı, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét. (2) A kötelezı legkisebb zöldfelület számításába a terepszint alatti építmény, valamint az épületek födémjein kialakított tetıkert zöldfelülete a következık szerint vehetı figyelembe: a) 20 cm feletti földfeltöltés esetén 20 %kal, b) 50 cm feletti földfeltöltés esetén 35 %kal, c) 1 m feletti földfeltöltés esetén 60 %-kal (3) A telek legkisebb kötelezı zöldfelületi mértékét az egyes övezeti elıírások rögzítik.

(2) A telek természetes terepszintje tartós végleges jelleggel feltöltéssel legfeljebb 1,0 mrel, bevágással/mélyítéssel legfeljebb 2,0 m-rel változtatható meg, kivéve az elıkert közterület felıli 10,0 m-es sávjában a biztonságos bejutást szolgáló szükséges tereprendezés esetét.

(4) A zöldfelület mértékébe bele kell számítani a növényzettel ellátott területek vízszintes síkvetületét, valamint a nem szilárd burkolattal ellátott területrészeket, legfeljebb az elıírt legkisebb zöldfelületi érték 25 %-át meg nem haladó mértékben.

(3) A tereprendezés során kialakuló rézsők hajlásszöge nem lehet nagyobb 1:2-nél, a támfalak magassága 2,0 m-nél a 9. § elıírásainak betartásával.

(5) Takaratlan tőzfalakat - amennyiben ez lehetséges - növényzettel kell befuttatni. (6) Homlokzatokra futó növényzet alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatóiba 6,0 m magasságig a homlokzat területének 25 %-a számítható be

24

zöldfelületként, ha a kúszó kapaszkodó növények telepítési távolsága min. 4,0 méter, és gyökérzetüknek minimálisan 1 m3, sérüléstıl és áttaposásától mechanikailag védett (növényrács, védırács stb.) ültetı gödör áll rendelkezésre. (7) Többszintes növényállomány alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatói a mértékszám 10 %-ával csökkenthetıek, amennyiben a telekre elıírt zöldfelületi területének minden 150 m2-ére legalább egy nagy lombtömegő lombos fa és legalább 40 db cserje kerül telepítésre. (8) Gyeprács, gyephézagos burkolat alkalmazása esetén az elıírt minimális zöldfelületi mutatóból kedvezmény nem adható. (9) A (6)-(8) bekezdés szabályainak teljesülése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. Megvalósításuk a kertépítészeti munkarészt tartalmazó engedélyezési terv javaslatai, vagy az ez alapján készült kertépítészeti kiviteli tervek alapján történhet. (10) A nem szabályozott kérdésekben a város zöldfelületeinek, parkjainak, fáinak védelmérıl szóló önkormányzati rendeletek az irányadóak. Az épületek magassági méreteinek speciális elıírásai 45. § (1) Az építménymagasság értéke egy homlokzaton sem haladhatja meg az övezetben elıírt legnagyobb magasságot, kivéve a lejtıs terepen elhelyezett épület lejtı felıli egy homlokzatfelületét. Az építménymagasság OTÉK szerint számított átlagértékét ez esetben is be kell tartani. (2) Az (1) bekezdés szerinti lejtı felıli egy homlokzatra vonatkozó engedmény akkor érvényesíthetı, ha a csatlakozó rendezett terep lejtése az eredeti tereplejtést követi, illetve a tereprendezésbıl adódóan az eredeti és a rendezett terep magassági különbsége nem haladja meg az 1,0 m-t.

(3) Az épület egy-egy homlokzatára vonatkozóan az építési övezetben rögzített legnagyobb homlokzatmagasság értékét is be kell tartani. Az épület magassági méretei együttesen kell, hogy megfeleljenek az építménymagasság és a homlokzatmagasság elıírt méreteinek. (4) A homlokzatmagasság meghatározásánál a metszésvonal feletti tetıfelépítmények magasságát, illetıleg a pinceszint terepcsatlakozástól mért látható homlokzatának magasságát a homlokzatmagasság számításánál figyelembe kell venni: a) ha az adott homlokzat szélességi méretének 1/3-át meghaladja vagy, b) ha a tetıfelépítménynek a metszésvonaltól mért magassága nagyobb, mint 3,0 m vagy, c) ha a homlokzat metszésvonalára fektetett 45 fokos sík alatt lévı építményrész hátrahúzott homlokzata és a metszésvonal közötti vízszintesen mért távolság kisebb 12,0 m-nél. A pinceszint látható felületét akkor kell a homlokzatmagasság értékéhez hozzászámítani, ha annak magassági értéke nagyobb, mint a terepcsatlakozástól mért 3,0 m, és/vagy szélessége nagyobb, mint a homlokzat szélességének 1/3-a. A számítás során az átlagértékbe az a)-c) pontok szerint figyelembe veendı építményrész terepcsatlakozásától számított magasságát is be kell számítani. (5) Zártsorú épületcsatlakozás esetén az új vagy átépítésre kerülı épület közterület felıli homlokzatának magassága nem haladhatja meg a szomszédos épület meghatározó párkánymagasságát 0,5 m-rel nagyobb mértékben a csatlakozástól mért 3,0 m-es szakaszon. Ha a meglévı épület magassága a szomszédos épületnél 0,5 m-rel nagyobb, akkor az eredeti magasság átépítés esetén megmaradhat, de magassága tovább nem növelhetı. (6) Amennyiben a szomszédos épülethez az épület vagy épületbıvítés nem csatlakozik, az

25

46. §

a) ha az a kerítéssel egybeépítetten kerül megvalósításra, b) legfeljebb a telek oldalhatáránál zárja el tömör falazat, c) szerkezeti magassága sehol nem haladja meg a 3,0 m-t. Az így kialakított parkolóhely kerítéssel egybeépített bejárata tömör kapuzattal is megvalósítható.

(1) A parkolási igényeket új építés esetén telken belül kell kielégíteni.

(6) A közterületeken kialakított parkolókat kerítéssel körbekeríteni nem szabad.

(2) A területen nem közforgalmi (turista) busz számára parkoló-területet csak a SZT-en feltüntetett helyen szabad elhelyezni.

(7) A 10 férıhelynél nagyobb telken belüli parkoló csak fásított módon alakítható ki. A fásítás mértéke 2 ph/1 fa.

(3) Ahol a telekre a gépjármővel való bejutás és ott a parkolás biztosítása a meglévı terepviszonyok vagy meglévı épület miatt vagy forgalomtechnikai okból nem lehetséges, a vonatkozó önkormányzati rendelet figyelembevételével a parkolás más területen is biztosítható a (4) bekezdésben foglalt kivétellel.

X.

(5) bekezdés szerinti magasság – közterületi szakasz 10 % feletti lejtése kivételével – legfeljebb 1,0 m-rel haladhatja meg a szomszédos épületek magasságát. A jármővek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések

(4) A forgalomcsillapított vegyes használatú közterületként jelölt közterületrıl megközelíthetı telkek esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti közterületen való parkoló kialakítás csak lakás rendeletetési egység kialakítása vagy lakóépület esetén lehetséges a (3) bekezdés figyelembevételével. Egyéb rendeltetéső épület, vagy önálló rendeletetési egység esetén: a) szállásférıhely csak magántelken belüli parkolás biztosítása mellett létesíthetı, b) az övezetben megengedett egyéb – vendégforgalommal járó - rendeltetési egység létesítése esetén a parkolást a vegyes használatú területként jelölt közterületeken kívül – de 500 m-es gyaloglási távolságon belül kell biztosítani. (5) Amennyiben a már meglévı épület miatt a személygépjármő tárolás másként a telken belül nem oldható meg, megengedhetı az oldalkert egy szakaszán a lábon álló, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülető kerti tetıvel lefedett felszíni parkolóhely kialakítása,

EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK ELHELYEZÉSÉRE ÉS EGYES MEGHATÁROZOTT FUNKCIÓJÚ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Kiszolgáló épületekre vonatkozó elıírások 47. § (1) Ahol azt az övezeti elıírások lehetıvé teszik, megengedett a fı rendeltetéső épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú önálló épület (továbbiakban: kiszolgáló épület) elhelyezése. (2) A kiszolgáló épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át. (3) Meglévı épületben a jármőtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha a parkolás ez esetben telken belül nem biztosítható. Nem szabad jármőtárolás céljára szolgáló önálló kiszolgáló épületet elhelyezni, ha a jármőtárolás a meglévı épületen belül már biztosított, és önálló kiszolgáló épületként való elhelyezés a meglévı jármőtároló rendeltetésének módosítása érdekében történne, vagy már a jelen rendelet hatálybalépését követıen megtörtént.

26

(4) A kiszolgáló épület tetıhéjalása a fı rendeltetést szolgáló épületével azonos legyen. Ahol a kiszolgáló épület telekhatáron lévı támfal mellett létesül, ott a zárófödémén tetıterasz, tetıkert is kialakítható. (5) Támfalgarázs csak akkor alakítható ki, ha a telek lejtése legalább 20 %-os vagy a közterületi útpályához képest a telek homlokvonalánál a szintkülönbség 1,5 m-nél nagyobb. (6) Terepszint alatti építmény, támfalgarázs, vagy pinceszinti garázs létesítése érdekében a telek szélességi méretének legfeljebb felén a biztonságos behajtás kialakíthatósága érdekében legfeljebb 3,0 m–es elıkert alakítható ki. (7) A területen haszonállat tartására szolgáló építmény nem létesíthetı. Meglévı haszonállat tartására szolgáló épület bontása esetén új nem létesíthetı, csak a meglévı épület, építmény állagmegóvási munkái végezhetık el. Kerti víz- és fürdımedencékre vonatkozó elıírások 48. § (1) Kerti vízmedence legfeljebb 2,0 m3 őrmérető lehet, és csak olyan telken létesíthetı, ahol a medence szennyvizeinek közcsatornába való elvezetése biztosítható. (2) Kerti fürdımedence vagy épületen belüli fürdı- vagy úszómedence csak a medence szennyvizeinek befogadását biztosító közcsatornába való elvezetés mellett létesíthetı, a szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével. Terepszint alatti beépítésre és terepszint alatti építményekre vonatkozó elıírások 49. § (1) A telek megengedett terepszint alatti beépítési mértéke a terepszint alatti beépítés

bruttó területének és a telek területének hányadosa. A telek terepszint alatti beépítési mértékébe beszámítandó: a) az épület alatti pinceszint és b) az épületen túlnyúló pinceszint és c) az épülettıl független szerkezettel megépített terepszint alatti építmény szerkezeti falakkal együtt értelmezett összes bruttó területe. (2) Az épülettel egybefüggıen kialakított szerkezető, illetve a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs vagy pince feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felsı síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 m-t. (3) Az épület pinceszintje épületkontúron túlnyúló részének terepszint fölé nyúló magassága akkor nem számítandó hozzá az építménymagasság értékéhez, ha az eredeti terepszint és a zárófödém szintkülönbsége nem haladja meg a 1,5 m-t és a) ha a kinyúló pinceszint záró födéme és a hozzárendezett terep rézsővel kerül kialakításra, melynek rézsőmeredeksége legfeljebb 1:3, vagy b) ha a pinceszint nem nyúlik túl az épületkontúron, és az épületkörüli járdavonalhoz a rendezett terep rézsőmeredeksége legfeljebb 1:4 arányú. Kereskedelmi építményekre vonatkozó elıírások 50. § (1) A területen 50 m2-t meghaladó bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi rendeltetéső épület, vagy önálló rendeltetési egység csak a Vt övezetekben létesíthetı. (2) Kereskedelmi rendeltetéső épület elıtt az elıkertben és az oldalkertben szabadtéri raktározás, tárolás, árubemutatás és az ilyen célt szolgáló tetıépítmény létesítése nem megengedett.

27

XI. INTÉZKEDÉSI ELİÍRÁSOK A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 51. § (1) Az Önkormányzat a 3. számú mellékletben felsorolt, tulajdonában nem lévı ingatlanokra a település fejlesztése céljából elıvásárlási jogát biztosítja. (2) Az Önkormányzat az elıvásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti, illetve az okok megváltozása, megszőnése esetén intézkedik annak törlésérıl. (3) Az elıvásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa eladási szándéka esetén köteles az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerzıdés Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni. (4) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselıje az elıvásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstıl számított 60 naptári napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthetı. (5) Az Önkormányzat a 3. számú mellékletben felsorolt, tulajdonában nem lévı önkormányzati kisajátítási joggal érintett ingatlanokra a kisajátítási eljárás megindításáig építési tilalmat rendel el a település fejlesztése (útkorszerősítés) céljából. (6) Az Önkormányzat a kisajátítási joggal érintett ingatlanokra építési tilalmat jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba, illetve az okok megváltozása, megszőnése esetén intézkedik annak törlésérıl. (7) Az Önkormányzat az 4. számú mellékletben felsorolt terület ingatlanaira beépítési kötelezettséget rendel el a (8) bekezdés szerinti feltételekkel.

(8) Amennyiben a terület közterületei mentén a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévı, és a telek homlokvonalától számított 15,0 m-es sávban álló fı rendeltetéső épület(ek) bontásra kerül(nek), a bontás megkezdésének bejelentésétıl számított 2 éven belül a telket beépítési kötelezettség terheli. Ha az épületet engedély nélkül bontják le, úgy a két éven belüli beépítési kötelezettség a hatóság tudomására jutás napjától számít. (9) Az 5. számú melléklet szerinti telkeket jelen rendelet hatálybalépésétıl számított 2 éven helyreállítási kötelezettség terheli. (10) Új telek alakítása esetén a telket a földhivatali bejegyzést követı 2 éven belül beépítési kötelezettség terheli. (11) Az Önkormányzat helyreállítási kötelezettséget rendel el a közterületrıl látható homlokzatra /homlokzatokra vonatkozóan a következı feltételekkel: a) ha az épület védelem alatt áll, az épület helyreállítását, felújítását jelen rendelet hatálybalépésétıl számított két éven belül el kell végezni, b) ha az épület nem áll védelem alatt, és a tulajdonos azt két éven belül nem bontja le, akkor annak felújítását, helyreállítását jelen rendelet hatálybalépésétıl számított három éven belül el kell végezni. c) Ha az épület, épületrész bontásra kerül, úgy arra vonatkozóan a helyreállítási kötelezettség hatályát veszti, és ez esetben az (7)-(8) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni. Átmeneti és záró rendelkezések 52. § (1) A rendelet 2006. augusztus 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévı, de határozattal még el nem bírált engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

28

(3) A településszerkezeti terv (TSZT)-ben és jelen rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontja szerint mőemléki jelentıségő terület kijelölésére javasolt területen a vonatkozó miniszteri rendelet hatálybalépéséig az építési engedélyezési terveket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak véleményezésre meg kell küldeni. (4) ** Hatályát vesztette Esztergom, 2006. július 10.

Meggyes Tamás polgármester

Dr. Szolnoki Imre aljegyzı

A rendeletet 2006. július 14-én kihirdettem:

Dr. Szolnoki Imre aljegyzı

* 45/2006.(VIII.11.) módosító rendelet ** 45/2009.(XI.27.) módosító rendelet ***9/2011.(III.18.) módosító rendelet

29

MELLÉKLETEK: 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet 6. számú melléklet

Szabályozási Terv M = 1:1.000 Az építési övezetek táblázatai Önkormányzati elıvásárlási és kisajátítási joggal érintett ingatlanok jegyzéke Beépítési kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke Helyreállítási kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke Erzsébet park kertészeti terve

FÜGGELÉKEK: 1. számú függelék 2. számú függelék 3. számú függelék 4. számú függelék 5. számú függelék

Nyilvántartott régészeti lelıhelyek listája Országos védelem alatt álló területek és mővi értékek jegyzéke Helyi védelem alatt álló épületek és területek jegyzéke Ábrák, minta-keresztszelvények Felszín feletti közmő-tárgyak telepítéséhez szükséges dokumentációk kiegészítı munkarészei

C:\Documents and Settings\csernak.sandor\Asztal\rendelet\2006-41 Víziváros-Várhegy szab-terv.doc

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl 1. számú melléklet SZABÁLYOZÁSI TERV M = 1:1.000

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl 2. számú melléklet AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK TÁBLÁZATAI

Kisvárosias lakóterület

Lk-01 Lk-02 Lk-03 Lk-04 Lk-05 Lk-06

Z SZ Z Z Z Z

400 1000 800 600 800 800

50(60) 30 40 40(50) 40 40

5,5 5,5 5,5 5,5 6,5 5,5

20 30 30 25 30 30

Kialakítandó új telek legkisebb

14 18 16 16 16 16

mélysége (m)

szélessége (m)

Legkisebb zöldfelület (%)

Megengedett legkisebb telekterület (m²) Megengedett legnagyobb beép. (saroktelek)(%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Beépítés módja

Övezeti jel

Sajátos területfelhasználási egység

A lakóövezetek telekalakítási, építési elıírásai:

25 35 30 25 25 25

Elıkert mérete (m) 0 K* 0 K* K* 0

*K= kialakult

Z Z Z Z

1000 600 400 800

60 80 80 80

9,0 7,5 6,5 6,5

Vk-01

SZ

2000

30

K*

Vk-02

Z

1000

60

K*

Vk-03

Z

2000

80

K*

Vk-04

Z

2000

80

16,5

Vt-01 Vt-02 TelepülésVt-03 központi vegyes Vt-04 terület

Központi vegyes terület

*K= kialakult

10 10 10 10 A be nem épített terület 50%-a A be nem épített terület 50%-a A be nem épített terület 50%-a A be nem épített terület 50%-a

Kialakítandó új telek legkisebb mélysége (m)

szélessége (m)

Legkisebb zöldfelület (%)

Megengedett legkisebb telekterület (m²) Megengedett legnagyobb beép. (%) Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Beépítés módja

Övezeti jel

Sajátos területfelhasználási egység

A vegyes övezetek telekalakítási, építési elıírásai:

Elıkert mérete (m)

20 16 14 20

35 25 20 30

0 K* 0 0

-

-

K*

14

25

K*

14

25

K*

25

25

0

Az Esztergomi Önkormányzat 45/2006.(VIII.11.) ör. rendelete az Esztergom, Víziváros és Várhegy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl szóló 41/2006.(VII.14.) esztergomi ör. rendelet módosításáról 3. számú melléklet* ÖNKORMÁNYZATI ELİVÁSÁRLÁSI ÉS KISAJÁTÍTÁSI JOGGAL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE Elıvásárlási joggal érintett ingatlanok jegyzéke hrsz szerint: 15492 15932 15933 15955 15957 15958 15959 15960 15961 15962 15963 15964/2 16200/1 16310 16311 16312 16314 16319 16320 Kisajátítási joggal érintett ingatlanok jegyzéke hrsz szerint: 15492 15932 15933 15957 15958 15959 15960 15961 15962 15963 15964/2 16200/1 16238/4 16238/5 16238/6

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl 4. számú melléklet

BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE

A tervezési területen az összes elıvásárlási joggal nem érintett építési övezetbe sorolt ingatlan beépítési kötelezettséggel érintett.

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl

5. számú melléklet

HELYREÁLLÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE

HRSZ 16253 16284 16290 16318 16315 15967 15968

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl 6. számú melléklet ERZSÉBET PARK KERTÉSZETI TERVE

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl 1.sz. függelék NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELİHELYEK LISTÁJA

A területen négy, a KÖH által is regisztrált régészeti lelıhely található. Várhegy: kiemelten védett régészeti lelıhely Víziváros: kiemelten védett régészeti lelıhely Szentgyörgymezı: általános védelem alatt álló régészeti lelıhely Kisléva (Libád) általános védelem alatt álló régészeti lelıhely Várhegy: kiemelten védett régészeti lelıhely Hozzá tartozik: Várhegy keleti oldala, a lelıhely általános védelem alatt álló része Lelıhely neve: Várhegy (Várhegy keleti oldala) MRT szám: 8./1. Lelıhely helyrajzi száma: 16240-16243, 16287 Lelıhely típusa: Település, telep, falu, barlang erıdítés, tábor, castrum, vár, fasánc, kıfal, sáncárok, torony, bástya, rondella, kapu, alagút, lakóépület, palota, kıház, faház, földbe mélyített ház, kaszárnya, raktár, templom, katedrális, káptalani monostor, Lelıhely kora: ıskor, paleolitikum, rézkor, bronzkor, késı-kelta (La-Téne D) római kor, középkor, török kor Lelıhely védettsége: A Várhegy teteje, illetve maga a vár területe a 17/2004. (VIII.27.) NKÖM rendelet által kiemelten védett régészeti lelıhely. Minden 30 cm-nél mélyebb földmunkával járó tevékenység engedélyköteles. Várhegy keleti oldala, illetve a fennmaradt rész a KÖH által regisztrált lelıhely, amely általános védelem alatt áll. Víziváros: kiemelten védett régészeti lelıhely MRT szám: 8./2. Lelıhely helyrajzi száma: 16240-16243, 16245-16285, 16287-16321 Lelıhely típusa: település, falu, város, épület, kıház, faház, pince, raktár, erıdítés, sánc, árok, kıfal, torony, bástya, rondella, kapu, alagút, templom, temetı, dzsámi, fürdı, malom, vízmő Lelıhely kora: ıskor, bronzkor, késı-kelta (La-Téne D), római kor, középkor, török kor Lelıhely védettsége: 17/2004. (VIII.27.) NKÖM rendelet által kiemelten védett régészeti lelıhely. Minden 30 cm-nél mélyebb földmunkával járó tevékenység engedélyköteles. Szentgyörgymezı általános védelem alatt álló régészeti lelıhely MRT szám: 8./72. Lelıhely helyrajzi száma: 15888, 15890-15920, 16286, 15922köztér, 15923-15924, 15928, 15935, 15945/1-15955, Lelıhely típusa: település, ház, sütıkemence, fazekasmőhely, fazekas kemence, ötvösmőhely, bronzöntı kemence, temetı, hamvasztásos sír, szórvány lelet Lelıhely kora: ıskor, középsı-bronzkor, késı-kelta (La-Téne D), római kor, középkor Lelıhely védettsége: KÖH által regisztrált lelıhely, mely általános védelem alatt áll.

1

Kisléva (Libád) általános védelem alatt álló régészeti lelıhely MRT szám: 8./4. Lelıhely helyrajzi száma: 16322utca, 19786/1-2utca, 16245/1-3utca, 16211/2-16225 Lelıhely típusa: település, temetı, csontvázas sír, szórvány lelet Lelıhely kora: ıskor, bronzkor, késı-kelta (La-Téne D), római kor, középkor, török kor Lelıhely védettsége: KÖH által regisztrált lelıhely, mely általános védelem alatt áll.

2

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl 2. számú függelék ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK ÉS MŐVI ÉRTÉKEK JEGYZÉKE Mőemléki jelentıségő terület (MJT): a Duna part - Molnár sor – Dózsa György tér – Északi kanonoksor telek északi határa - Kollégium köz – Vár utca, Vár köz – hrsz: 15487 északi és keleti határa – Dobozi Mihály utca – Iskola utca – Batthyány Lajos utca – Liszt Ferenc utca Kis-Duna által határolt terület. Mőemléki környezet (MK): teljes terület Épületek és szobrok jegyzéke hrsz szerint HRSZ 15924 15928 16240 16242 16247 16248 16249 16253 16255 16262 16264 16265 16267 16289 16290 16291/1 16291/2 16292 16296 16297 16298 16301 16300 16302 16303 16306/1 16309 16315 16318 16321

1

Épületek és szobrok jegyzéke elnevezés és cím szerint:

Elnevezés Berényi Zsigmond utcai vízivárosi házfalak és török fürdı, Mindszenty tér 4. Mindszenty tér 1. Mindszenty tér 2. Mindszenty tér 3. Berényi Zsigmond utca 4. Berényi Zsigmond utca 1. Berényi Zsigmond utca 8. Berényi Zsigmond utca 18-20., hrsz.: 16290, 16291/1, 16291/2 Zsigmond utca 20., hrsz.: 16289 Berényi Katona István utca 6. Katona István utca 8. Majer István utca (sötétkapu) Mindszenty hercegprímás tere - Mária szobor Pázmány Péter utca 18. – templom Pázmány Péter utca 2. Pázmány Péter utca 4. Bajcsy-Zsilinszky E. utca 37. Pázmány Péter utca 18. Pázmány Péter utca 1. Pázmány Péter utca 9. Pázmány Péter utca 13. Mindszenty tér 5. Szent István tér – Fıszékesegyház Szent István tér – Mária szobor Szent István tér – Vár Szent István tér – Szent István szobor Szent István tér – Szent László szobor Szent István tér – Boldog Örzséb szobor Szent István tér – Szent Márk szobor Szent István tér 2. – Szeminárium Szent István tér 1-14.

Védettség M II M III MI MI M II M III M III M M II M II M III M II MI M II M II M II M III M III M III M III M III M III M III MI M II MI M II M II M II M II MI MI

2

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl 3. számú függelék HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE Épületek jegyzéke cím és hrsz szerint: Olyan „egyedi épületek, amelyek helyi értéket képviselnek, jellegük kifejezi a város múltjának sajátosságát, kultúráját, hagyományait.” CÍM Berényi Zsigmond utca 10. Berényi Zsigmond utca 11. Berényi Zsigmond utca 12. Berényi Zsigmond utca 13. Berényi Zsigmond utca 14. Katona István utca 4. Kis-Duna sétány 1. Molnár sor 1. Molnár sor 1/a Molnár sor 13. Pázmány Péter utca 34. Pázmány Péter utca 40. Vár utca 2. Vár utca 4. Vár utca 6.

HRSZ 16296 16270 16295 16272 16294 16311 16320 15910/2 15909/1 15900 16316 16313 15949 15948 15947

Védett utcaképek: Értékes utcaképek, „ahol a térfalat alkotó épületek egységes stílust, megjelenési szándékot vagy hatásukban jelentıs hangulati, esztétikai értéket képviselnek”. A Pázmány P. utca – Batthyány L. utca csomóponttól a Pázmány P. utca északi oldalán végig a 16267-es hrsz-ú ingatlanig bezárólag az utcai front. Védett beépítési vonalak: Azon beépítéseknél, melyeknél „a beépítési vonal egy sajátos belsı logika kifejezıje, a kontinuitás fenntartója”. A Vár utca Ny-i oldala a Vár köztıl a Klapka György térig, illetve a Vár utca K-i oldaláról a következı hrsz-ú ingatlanok: 15510, 15511/4, 15511/5, 15512, 15513, 15514. A városkép és a táj védelme szempontjából fontos rálátási és kilátási pontok: Olyan „jelentıs kilátási és rálátási pontok, ahol a táji vagy városképi látványok feltárulása, a hangsúlyokra való rávezetés érték, s ezek fennmaradásáról gondoskodni kell”. A vonatkozó helyi rendelet szerint a „látvány védelme, a látványban megjelenı új építmény esztétikai minıségének biztosítása érdekében az építési hatóság az építési engedélyezési tervhez látványterv készítését írhatja elı”.

1

a Szent István téren a Bazilika hossztengelyének meghosszabbításában: a kilátás szöge 90o, a Szent István téren a Batthyány Lajos utca tengelyének elméleti meghosszabbításán: a kilátás szöge 60o, a Szent István téren az 16209 és 16200/02 hrsz-ú telek között: a kilátás szöge 90o, a Vár ÉNy-i bástyája mind meghatározó magassági ponton a kilátás szöge 120o, a Várban a Bazilika Duna felıli homlokzatának D-i sarka és a mellette lévı múzeumépület ÉNy-i sarka között a kilátás szöge 120o, a Bazilika hossztengelyén közvetlenül a fıbejárat elıtt a kilátás szöge 90o, Mindszenty hercegprímás téren: a kilátás szöge 90o, a Liszt Ferenc utca, Pázmány Péter utca sarka: a kilátás szöge 180o, a Dobozi Mihály utca, Fecske utca sarka: a kilátás szöge 30o, a Bottyán híd Prímás-szigeti hídfıje: kilátás szöge 90o.

2

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl 4. sz. függelék ÁBRÁK MINTA-KERESZTSZELVÉNYEK rendezett

2. ábra eredeti terep max.2,5 m

Ém = adott homlokzat figyelembe veendı rendezett terep építménymagassága < 1:3 rézsőmeredekség

3. ábra rendezett terep < 1:4 rézsőmeredekség

Ém

Ém

Ém

Ém <1,50,8 m

<1,50,8 m

rendezett terep >1:3 rézsőmeredekség

eredeti terepfelszín

rendezett terep >1:4 rézsőmeredekség

eredeti terepfelszín

4. ábra 1,0 m max: 1,5 m

Beépítés mértékébe nem beszámítandó

a

beszámítandó

5. ábra

b H1

H2

H1

H3

H2

H1

H3

H2

b a

Homlokzatmagasság =

H1 + H2 2

L H1 + L H2 + H3 Homlokzatmagasság 3 = H3=0 ha a < L/3 és b < 3,0 m H3≠0 ha a ≥ L/3 vagy b ≥ 3,0 m

1

2

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérıl 5. sz. függelék A FELSZÍN FELETTI KÖZMŐ-MŐTÁRGYAK TELEPÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTÁCIÓK KIEGÉSZÍTİ MUNKARÉSZEI TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁST IGÉNYLİ KÖZTERÜLETI BERUHÁZÁSOK DOKUMENTÁCIÓINAK KÖVETELMÉNYEI SZÖVEGES LEÍRÁS TARTALMI ELVÁRÁSA tervezett beruházás elhelyezkedése Általános leírás közterületi beavatkozás burkolatot érint milyensége zöldterületet érint növénykárt okoz aljnövényzet facsonkítás fakivágás mőtárgyelhelyezés szükséges-e, ha terepszint alatt igen, akkor hol terepszint felett épületen belül Épület homlokzaton tervezett helyreállítás milyensége burkolat helyreállítás zöldkár helyreállítás RAJZI ELVÁRÁSOK Általános tartalmi jelmagyarázat, meglévı és tervezett létesítmények feltüntetése, felszínalatti és feletti mőtárgyak jelölése követelmény nyomvonal ábrázolás alkalmazható lépték M 1:1000, Áttekintı 1:4000, 1:5000 helyszínrajz alkalmazható lépték M 1:500 Burkolatszegélyes helyreállított felületek jelölése, helyszínrajz épület bejáratok, alkalmazható lépték M 1:100, 1:50 Felszín feletti épület, kapubehajtók, burkolatszél, mőtárgy elhelyezése esetén járdaszél, sarok esetén beforduló), fák, növények, cserjék, füvesített területek, már meglévı mőtárgyak ábrázolása Telepítési részlet felszín felett alkalmazott mőtárgy alkalmazandó lépték M 1:50 esetén, annak oldalnézetei, rajzok alaprajza méretezve, szín, anyag megjelöléssel, közterületi elhelyezkedés épület feltüntetéssel EGYÉB MELLÉKLETEK típus mőtárgy fotója a HÉSZ-ben fotók a helyszínrıl az épülettel lehatárolt területen együtt belül tervezett mőtárgy esetén