KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/4-131/2014. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2014. június 13. 13.00-óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és 1 fm. példányban Egy példány: lap Kapják elosztó szerint. Ez a:

sz. fm. példány

É Írásbeli vizsgatevékenység, javítási-értékelési útmutató vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2151-06 Ellenőrzési ismeretek alkalmazása Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat száma, megnevezése: 1. vizsgafeladat: Ellenőrzési ismeretek alkalmazása a feladatlap alapján.

"A” változat Kidolgozási idő: Szakképesítés OKJ azonosító száma: Megnevezése: A vizsga ideje:

300 perc

54 344 02 0000 00 00 Mérlegképes könyvelő 2014. június 13. 08.00-óra

P. H.

2014. június

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

1

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ FELADATCSOPORT megoldása

I.

1. Feladatrész A vizsgázónak megoldásként vizsgálati programot, annak mindhárom (I. Bevezető, II. Részletes vizsgálati feladatok, III. Vizsgálatszervezési feladatok) részét ki kell dolgoznia az áruátvétel szervezettsége, lebonyolítása, az áruátvételhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenység ellenőrzésével kapcsolatban. A feladatra több jó megoldás lehetséges, ezek közül az alábbiakban egy megoldási vázlatot mutatunk be annak érzékeltetésére, hogy a vizsgázónak a kidolgozás során a tananyag alapján milyen alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. Vizsgálati program a JÚNIUS Zrt.-nél (…………..cím) az áruátvétel szervezettsége, lebonyolítása, az áruátvételhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenység ellenőrzéséhez I. Bevezető rész      

A vizsgálatot elrendelő neve, beosztása: (csak a vezérigazgató lehet!) A vizsgált időszak: (csak a 2014. január - május lehet) A vizsgálatot végzők neve, beosztása: * A vizsgálat ideje: (csak 2014. június 12. és 22. között lehet) * A megbízólevél száma: * A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy ...... A vizsgálat célja jelen esetben kizárólag az áruátvétel szervezettsége, lebonyolítása, az áruátvételhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenység ellenőrzésére kell, hogy kiterjedjen.

Természetesen e részt konkrét nevekkel, adatokkal kell kidolgozni. (*)

A III. részben is szerepeltethető! II. Részletes vizsgálati feladatok

Ebben a részben kell a vizsgázónak kidolgoznia – a vizsgálat céljával összhangban – azokat a konkrét vizsgálati feladatokat, kérdéseket, amelyek alapján a vizsgálatot el kell végeznie. Lehetséges vizsgálati feladatok az áruátvétel szervezettsége, lebonyolítása, az áruátvételhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenység ellenőrzése területén (nem teljes körűen):    

A Társaság belső szabályzatokban rögzítette-e az áruátvétel rendjét? Az áruátvétel szabályozása kiterjed-e minden áruféleségre? Kidolgozták-e az áruátvétel során figyelembe veendő minőségi szempontokat? Rögzítették-e szabályzatban az áruátvételi folyamat dokumentálási rendjét? KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

2

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ  

       

A vizsgált időszakban a szállítók teljesítése igazodott-e a megrendelésekhez? A leszállított áru mennyiségben és minőségben megfelel-e a szerződésben rögzített feltételeknek? A mennyiségi, minőségi hiányosságok hogyan hatnak az értékesítési forgalom alakulására? A szállítási határidőket betartották-e a szállító partnerek? A mennyiségi áruátvételkor az árukísérő okmányok alapján tételesen ellenőrzik-e a beérkezett áruk mennyiségét? Az áruátvétellel foglalkozók betartják-e az előírásokat, nem felületes-e a mennyiségi és minőségi áruátvétel? A Társaság érvényesíti-e a szállítók felé a visszárukhoz kapcsolódó garanciális jogokat? A számlán szereplő árumennyiség ténylegesen beérkezett-e a Társasághoz? Az áruk bevételezése, a bevételezés bizonylatainak kiállítása a szabályzatban rögzítetteknek megfelelően történt-e? A szállítói számlák adatai egyeznek-e az átvett áruk szerződésben rögzített egységáraival? stb. III. Vizsgálatszervezési feladatok

     

Ezen részben meg kell határoznia a vizsgázónak az ellenőrzés módszerét, amely ebben az esetben tételes és próbaszerű is lehet. A vizsgálat megállapításait – még a jelentés leadása előtt – egyeztetni kell az érintettekkel. (Konkrétan meghatározva, hogy kikkel.) A jelentéshez csatolni kell mindazon bizonyító okmányokat, melyekkel a negatív megállapításokat alátámasztották. Szerepelnie kell a vizsgálati jelentés leadási határidejének. A fentieken kívül szerepelhetnek természetesen más vizsgálatszervezési feladatok is. Dátum és a jóváhagyó aláírás (aki csak a vezérigazgató lehet) meglétét a vizsgálati program végén feltétlenül ellenőrizzük.

E részt konkrét adatokkal, dátumokkal stb. kell elkészíteni, csak akkor fogadható el. ÉRTÉKELÉS A megoldás abban az esetben fogadható el, és értékelhető legfeljebb tíz ponttal, ha a vizsgálati program I. „Bevezető” és III. „Vizsgálatszervezési feladatok” részeket teljes körűen, és a II. „Részletes vizsgálati feladatok”-ból legalább nyolc elfogadható (vizsgálati feladatot) kérdést tettek fel. A feladatra akkor adható maximális pont, ha a vizsgálati program I. és III. részeket hibátlanul elkészítették és legalább tíz megfelelő kérdést tettek fel az alaki követelmények betartása mellett. Amennyiben a konkrét vizsgálati feladatokat nemcsak a megadott témakörrel kapcsolatban jelölik ki, akkor nem a témakörhöz kapcsolódó vizsgálati feladatokra pont nem adható!


3

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 2. Feladatrész A feladat megoldásaként az előző feladatban kidolgozott vizsgálati program alapján elvégzett ellenőrzés megállapításait kell vizsgálati jelentésbe foglalni a bevezető rész nélkül. A Vizsgálati jelentés II. Részletes megállapításokat és a III. Összefoglaló következtetések, javaslatok részből a javaslatokat kell elkészítenie a vizsgázónak. A részletes megállapítások részben a pozitív megállapítások mellett negatív (hibát feltáró) megállapításokat is szerepeltetni kell és egy jelentős hibát is. Lehetséges hibaként állapítható meg az áruátvétel szervezettsége, lebonyolítása, az áruátvételhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenység ellenőrzése területén (nem teljes körűen):              

A Társaság belső szabályzatokban csak részben szabályozták az áruátvétel rendjét. Az áruátvétel szabályozása ruházati termékekre nem terjed ki. A minőségi szempontokat a ruházati termékek vonatkozásában nem dolgozták ki. A vizsgált időszakban a szállítók teljesítése tíz esetben nem igazodtak a megrendelésekhez. A leszállított áru mennyiségben és minőségben hat esetben nem feleltek meg a szerződésben rögzített feltételeknek. A minőségi hiányosságok negatívan hatottak az értékesítési forgalom alakulására. A szállítási határidőket négy esetben nem tartották be a szállító partnerek. A mennyiségi áruátvételkor az árukísérő okmányok alapján csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik a beérkezett áruk mennyiségét. Az áruátvétellel foglalkozók csak részben tartják be az előírásokat. A mennyiségi és minőségi áruátvétel néhány esetben felületes. A Társaság kettő esetben nem érvényesítette a szállítók felé a visszárukhoz kapcsolódó garanciális jogokat. Az áruk bevételezése, a bevételezés bizonylatainak kiállítása a szabályzatban rögzítetteknek megfelelően négy esetben nem történt meg. A szállítói számlák adatai három esetben nem egyeznek az átvett áruk szerződésben rögzített egységáraival. stb.

Jelentős hiba lehet például:    

A Társaság belső szabályzatokban csak részben szabályozták az áruátvétel rendjét. A leszállított áru mennyiségben és minőségben hat esetben nem feleltek meg a szereződésben rögzített feltételeknek. A Társaság kettő esetben nem érvényesítette a szállítók felé a visszárukhoz kapcsolódó garanciális jogokat. stb.

A hibákat konkrétan, az okok ismertetésével, a következtetéseket forintadatokkal, tényekkel kell megkövetelni, csak az így kidolgozott megoldás fogadható el. Meg kell követelni a jelentős hiba meglétét és azt, hogy a javaslatok minden feltárt hiba kijavítására kiterjedjenek. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

4

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Ugyancsak meg kell követelni a záradékok meglétét. A megismerési záradékban az illetékes vezetővel kell megismertetni a jelentést. Felelősséget csak kárt okozó, vagy jogszabálysértő mulasztás esetén kell felvetni. A felelőségi záradék estében követeljük meg a jelentés felelősséget tartalmazó pontjára való hivatkozást. ÉRTÉKELÉS A dolgozat elfogadhatóságának feltétele és tíz - tizenöt pont akkor adható, ha a pozitív megállapítások mellett legalább nyolc konkrétan megfogalmazott hibát, hiányosságot számszerűsítve, jól megállapítottak. A maximális pont abban az esetben adható, ha a vizsgálati programban meghatározott vizsgálati feladatok alapján elvégezték a vizsgálatot és a pozitív megállapítások mellett legalább tíz, közöttük egy jelentős hiányosságot, hibát állapítottak meg, a jelentős hibáért a felelősséget felvetették és a javaslatokat is jól megtették, továbbá a (megismerési és felelősségi) záradékokat is jól kidolgozták. Vigyázzanak a programfegyelem betartására. Amennyiben a konkrét megállapításokat nemcsak a megadott témakörrel kapcsolatban dolgozták ki, akkor nem a témakörhöz kapcsolódó megállapításokra pont nem adható! Amennyiben a jelentést nem fogalmazásszerűen írja meg – úgy a feladatrészre pont nem adható! 3. Feladatrész: A feladat értelmében kizárólag tanúsítvány (összesítő kimutatás) készíthető és fogadható el. Az elkészítendő teljes értékű bizonyító erejű okmánynak az áruátvétel ellenőrzése területén elkövetett valamilyen ténnyel kell foglalkoznia. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a tanúsítvány címszót, továbbá, hogy az mit tartalmaz, ezt követően – ha lehet táblázatosan – az érintett adatokat, majd a hitelesítő záradékot (igazolva, hogy a tanúsítványban szereplő adatok megegyeznek az eredeti okmányok adataival), keltezést és a hitelesítő aláírását. A javítás során követeljük meg az alaki követelmények megléte mellett a fenti tartalmi követelmények maradéktalan betartását is. Hibaként lehet megállapítani például:   

A Társaság szállítói megrendelései és az ettől eltérő teljesítések. A leszállított áru mennyiségben és minőségben hat esetben nem feleltek meg a szerződésben rögzített feltételeknek. stb.

ÉRTÉKELÉS A feladatra csak akkor adható maximális pont, ha az mindenben pontos kidolgozást tartalmaz, a hibákért pontlevonás jár. Más okmány elkészítése esetén pont nem adható. Felhasznált irodalom az I. FELADATCSOPORTHOZ:   

dr. Birher Ilona – Bodonyi Miklós – dr. Sztanó Imre. – Vörös László: Vállalkozások tevékenységének ellenőrzése C. rész 2.2-ből SALDO 2012.. szakkönyv dr. Birher Ilona – dr. Sztanó Imre – Vladár Ferencné dr. – Vörös László: Mintapéldák az ellenőrzés tantárgyhoz E. rész I. fejezet Perfekt 081/2001. szakkönyv Blumné Bán Erika – Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana SALDO 2010. szakkönyv KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

5


FELADATCSOPORT megoldása

II.

A vizsgálati program II. részletes vizsgálati feladatok részét kell a vizsgázónak összeállítania. A feladatra több jó megoldás lehetséges, ezek közül a következőkben bemutatunk egy megoldást nem teljes körűen: Lehetséges vizsgálati feladatok a beszerzési források, szállítópartnerek kiválasztása területén (nem teljes körűen):                  

Megfelelő ismérvek szerint történik-e szállítópartnerek kiválasztása? A kialakított rendszer az elvárások szerint működik-e? A konkrét beszerzések során a beszerzésért felelős személy vagy szervezet követi-e a beszerzési politikában rögzített szempontokat? Gazdaságossági számításokat végeztek-e? Hosszú vagy rövid távú szállítói partnereket választanak ki? Kialakították-e a szállítói partnerek minősítési szempontjait? A szállító partnereket folyamatosan minősítik-e? Mekkora arányban szerepelnek a beszerzések esetében a szerződéses partnerek? Az eseti megrendelések milyen okból következnek be? A szállítói partner kiválasztása során figyelembe vették-e az adott termék beszerzési árát? A beszerzési ár függ-e a beszerzendő mennyiségtől? Jelentős mennyiségű áru beszerzése esetében kap-e a Társaság mennyiségi engedményeket a beszerzési árból? Milyenek az egyes szállítói szerződések fizetési feltételei? A partnerek megbízhatósága terén végeztek-e vizsgálatokat? A szerződéskötésre jogosultak körét megfelelően szabályozták-e? A megkötendő szerződések megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek? A megkötött szerződésekről megfelelő nyilvántartást vezetnek-e? stb.

ÉRTÉKELÉS Minimális követelmény legalább nyolc szakszerűen megfogalmazott kérdés (vizsgálati feladat) szerepeltetése, ez esetben legfeljebb tíz pont adható. Legalább tizenkettő vizsgálati feladat szerepeltetése esetén adható a maximális pont. Amennyiben a konkrét vizsgálati feladatokat nemcsak a megadott témakörrel kapcsolatban jelölik ki, akkor nem a megadott témakörhöz kapcsolódó vizsgálati feladatokra pont nem adható!

Felhasznált irodalom a II. FELADATHOZ:  

dr. Birher Ilona – Bodonyi Miklós – dr. Sztanó Imre. – Vörös László: Vállalkozások tevékenységének ellenőrzése C. rész 2.2-ből Saldó 2012.. szakkönyv dr. Birher Ilona – dr. Sztanó Imre – Vladár Ferencné dr. – Vörös László: Mintapéldák az ellenőrzés tantárgyhoz. E. rész I. fejezet. Perfekt 081/2001. szakkönyv


6

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ FELADATCSOPORT megoldása

III.

Nyilvántartások vagy dokumentumok felülvizsgálata: Az okmányok és nyilvántartások megvizsgálását jelenti. Különböző szintű szabályozók írják elő a bizonylatok, dokumentációk kötelező alaki és tartalmi követelményeit, ezek megléte, gyakorlati alkalmazásának helyessége képezi a felülvizsgálat tárgyát. Ide tartoznak a különböző okmányok és nyilvántartások megtekintése, alaki követelményeinek szemrevételezése, tartalmának megismerése. Újrakalkulálás: Kifejezetten számszaki szempontból történő felülvizsgálat, amely valamilyen kimutatásban, bizonylaton, nyilvántartásban szereplő számítások helyességének megismétléséből, vagy pedig olyan számítások elvégzéséből áll, amelyek a korábbi számítások helyességét igazolják. Az átszámítás elvégzéséhez ismernünk kell a vizsgált összeg és az annak alapját képező tényezők közötti összefüggést. Egyeztetés: A különböző okmányok, nyilvántartások adatainak egybevetését, összehasonlítását jelenti. Egyeztetést jelent az is, amikor a számlán szereplő értékesítési egységárakat összevetjük a kapcsolódó vállalkozási szerződésekben rögzített egységárak nagyságával, hiszen a számla alaki, és tartalmi kellékei megléte és számítási helyessége ellenére eltérés lehet az alkalmazott egységárakban, ami csak ily módon derül ki. Visszaigazolás (megerősítés): A számviteli nyilvántartásokban rögzített adatok, információk megerősítését kérő levélre adott válasz, jellemzően az ellenőrzött szervezettől független, külső személyektől, partnerektől. Ide tartozhat például a meghatározott fordulónapon a vevőkövetelések, szállítókkal szembeni tartozások egyenlegének megerősítése a partnerek által. A megerősítés vonatkozhat a külső fél birtokában lévő eszköz igazolására is. Amennyiben a saját és a partnerünk azonos eseményekre vonatkozó nyilvántartása nem egyezik, kérhető harmadik fél megerősítése is. ÉRTÉKELÉS Minden indirekt módszerű vizsgálati eszköz korrektül megfogalmazott kidolgozására adható három – három pontot, összesen tizenkettő pontot. A hibákért pontlevonás jár. Felhasznált irodalom a III. FELADATCSOPORTHOZ: 

Blumné Bán Erika – Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana C. rész 1.3.2. SALDO 2010. szakkönyv


7

KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ

Recommend Documents