KORÁNYI FRIGYES NAGYKÁLLÓIKÓRHÁZÁNAK TÖRTÉNETE F A Z E K A S
A
ÁRPÁD
Korányi Frigyes által [ 4 , 8, 15] Nagykállóban 1863 végén létrehozott Szükségkórház (vagy ínség-kórház) Szabolcs vármegye egykori székhe lyének időrendben nem az első gyógyító intézménye. N y o m a van ugyanis annak a nagykállói ref. egyház anyakönyveiben [2, 1, 16], hogy már a X V I I I . sz. végén „ispitály" volt Nagykállóban. Dohnál [2] szerint: „Bizonyára leprosorium bélpoklosok részére, azonos a későbbi lazarethummal, amely azonban az 1860-as években már csak mint vármegyei pénzalap szerepel." Lehetséges, hogy ezen „ispitály" azonos Jósa István (1756—1839) vármegyei főorvos Kállósemjénben létesített [10] „különös ispitály"-ával. Szabolcs vár megye Rendjei ugyanis 1792. ápr. 19-én 4 új kórház felállítását javasolták lueses betegek hatósági kezelése céljából a Helytartótanácshoz küldött felterjesztésük ben „a k. semjéni ugyanazon physicus által elkezdett különös ispitálynak példájá hoz képest". Nagykálló, Kiskálló ( = az előbbi része) és Kállósemjén már régen is annyira közel esett egymáshoz, hogy a szokás szerint településen kívül épített lazarétumok esetében a területi hovatartozás érthetően elmosódhatott. A z is kétségtelen az 1840. évről megmaradt n y o m t a t o t t vármegyei szabályren delet [5] alapján, hogy Nagykállóban már régóta nagyobb rab-kórház is műkö dött a vármegyei fegyház keretei között főorvossal és alorvossal. Pontosan szabá lyozták orvosi jegyzőkönyv vezetését a rabokról, a gyógyszerek rendelését és a rabok élelmezését. Még nagyobb műtéteket is végezhettek a rabok kórházában, m e r t a rendelet 49. pontja így intézkedett: „Minden olly orvosi munkálatokat, mellyek tagvágásokat, vagy életet veszélyeztető próbákat kívánnak az Alorvos csak a Főorvos vagy annak távollétében meghívandó más Orvos jelenlétében fog megten ni." Ismeretes, hogy Korányi Frigyes 1861. évi rövid megyei főorvosi működése idején igyekezett javítani a vármegyei börtönök hygienes viszonyain. A vármegyei kórház-alap létezéséről régi adataink vannak: d r . Jósa István vármegyei főorvos 1837. évi nyugalomba vonulásakor 500 váltóforint, jogász-fia, d r . Jósa Péter pedig végrendeletében 1872-ben 800 váltóforint [ 3 , 7] és Nagy kálló városa a Szükség-kórház számára 1804-ben 1000 forint alapítványt [13] tettek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az 1860-as évek elején nem v o l t közkórház (ispotály) Nagykállóban, mert a szabolcsi betegek más megyék kórházaiban, p l . : a „debreczeni K ó r h á z " - b a n vagy a „temesvári polgári K ó r h á z b a n " feküdtek ezen időben [ 1 1 ] .
A Szükség-kórház alapító okmányát eddig nem sikerült felkutatni, azonban a kórház létezését illetően mégis kétségtelen bizonyítékaink vannak. A z egyik ilyen bizonyíték K o r á n y i Frigyes visszaemlékezése [ 8 ] , amelyből t u d j u k , hogy az 1860-as évek r o p p a n t szárazsága és ezzel járó n y o m o r a m i a t t javasolta Szük ség-kórház felállítását Nagykállóban a vidék elesettjei számára. Körlevél segít ségével gyűjtött a kórház költségeire. A z első adakozó gróf Degenfeld I m r e v o l t , s az aktív szervezést Kállay Emánuel földesúr (akin kizárt sérv miatt végzett sikeres műtétével Jósa András [3, 7] sebészi hírnevét és a kórház iránti bizalmat is megalapozta) vette kézbe. A kórház 8 ággyal kezdte m e g működését. A Szükség-kórház tényét igazoló másik megmaradt d o k u m e n t u m a M a g y a r Királyi Helytartótanács 1804. febr. 0-én e tárgyban a vármegyéhez intézett vá lasza [ 1 2 ] , amelynek szövege a következő: „Szabolcs vármegye közönségének ! Múlt évi December 4 ről 6714. sz. a. kelt jelentésével felemlített, Nagykállóban visszairatik, miszerint felállítandó szükségbeli kórház iránt, a megye közönségének a kérdéses kórház felállításának engedélyezése, a mennyiben az csak helybeli jellegű leend, és az országos alapból a megyebeli szegények számára kiszolgáltatandó maga idejében szabályszerűleg felszámítandó gyógyszereken kívül semmi egyéb támoga e megye közönségének tásra igényt képezni nem kíván, a mint hogy nem is képezhet, hatásköréhez tartozik úgy szintén annak felszerelésére és f. é. April haváig leendő ellátására fordítani szándékolt azon 450 fr-nak felhasználása iránt melyeket a fennállott Nagykállói es. kir. szolgabírói hivatal e czélra gyűjtött észrevétel nem forog fen. Miről e megye közönsége hivatkozott jelentésére a csatolmányok viszarekesztése mellett további intézkedés végett ezennel tudósittatik. Kelt Budán a magyar királyi helytartótanácstól 1864 évi február hó 9-én." Ezek szerint tehát K o r á n y i Frigyes Szükségbeli Kórháza 1863 végén már m ű ködött. A z alapító K o r á n y i Frigyes azonban csak igen rövid ideig, k b . 1 % — 1 % évig állhatott kórháza élén, m i n t h o g y 1864. dec. 27-én Nagykállóból Pestre köl tözött. Kapcsolata — szerencsére — ennek ellenére sem szakadt meg sem kór házával, sem Szabolcs megyével, a m i n t ez a továbbiakban ismételten kiderül. Ugyancsak 1864-ben frissen diplomázott fiatal orvos, d r . Jósa András [ 3 , 6, 7] telepedett le Nagykállóban, s átvette a kórház ügyeinek intézését is. 1864—74 között a Szükség-kórház már Egyleti Kórház elnevezés alatt működött. Ezen időszakban pusztán jótékonysági gyűjtéssel és a kórház felsegélyezése céljából gyakran rendezett megye-bálok bevételéből fedezték az egyre emelkedő kiadá sokat. Jósa András ugyancsak e céllal Szabolcsmegyei Kórházegyletet alapított, s ennek Ideiglenes Választmánya elnökéül a pesti egyetemi tanárt, Korányi F r i gyest választották meg [ 8 , 15], A kezdetben kis kórház folyamatos fejlődését jelzi, h o g y 1874. június 10-től átvette a vármegye és m i n t Szabolcs megyei nyilvános közkórház szerepel. A nagy kállói Járásbíróság Telekkönyvi Hivatalának megmaradt iratai [14] szerint a kórház Nagykálló déli részén a Kórház utca ( m a : Internátus utca) és a „ D e b r e czeni u t c a " ( m a : Vöröshadsereg u . 20. sz., Balkány felé vezet) közötti 1500 ölnyi beltelken terült e l . A végleges állapotában U alakú földszintes épülettömb legrégibb része az
A nagykállói vármegyei kórház helyrajza Internátus utca felől látható 16 ablakos alacsonyabb épület, míg a magasabb, 5 ablakos épület későbbi toldás. Régen az Internátus utca felől v o l t az épületen keresztül a bejárás. M a a Vöröshadsereg utca 29. szám felől közlekednek, s ezen u d v a r i részről jól látható, hogy a végighúzódó n y i t o t t folyosót a későbbiekben ablakkal látták el. A z épület délnyugati szárnyának udvara felőli pince-része v o l t a boncterem. A z épület egyéb részeinek régi beosztását ma már n e m tudjuk. Nagy befogadó képességét azonban jól érzékelteti a kórház megszűnése után i t t
A Szabolcs megyex nyilvános közkórház épülettömbje Nagykálióban az Internátus utca felől. A legrégibb része az alacsonyabb, 16 ablakos epulet
Az U-alakú épület bejárata a mai Széchelyi u . 29, sz. udvara fel
Az épület délnyugati szárnyának pincéje voit a „boncterem" működtetett Internátus [18] belső tagozódása: 4 hálószoba, 2 tanulóterern, 1 ebédlő, 2 betegszoba. A z udvaron nagy park és fúróit kút van ma is. 1874. június 10-től már megmaradtak a betegforgalmi kimutatások, amelyek szerint a kórházban — 1809. nov. 20-án bekövetkezett megszűnéséig — összesen 29 007 beteget ápoltak. Jósa András 1804:—84. közötti igazgatósága alatt 84-re emelkedett az ágylétszám (1. a táblázatot). A kórház nyomtatványaiból bemutatjuk az egyik ápolt 1875-ből származó Kimutatás-át és egy 1870-ból származó Férfi-fejlap-ot. A nagykállói ref. egyház halotti anyakönyvéből kitűnik, hogy az első kórházban elhalt bejegyzése: 1807. febr. 10-án Négyesi János molnár mester v o l t . Némi fogalmunk van az egészségügyi személyzetről is. Kezdetben Jósa András medicus-társa és barátja, d r . T é c s i Ferenc v o l t az alorvos, azonban tüdőbaj m i a t t nemsokára munkaképtelenné vált és 1870-ben 29 éves korában el is vitte a kór. í g y 1873-tól d r . Lórencz G y u l a belgyógyász v o l t az alorvos, aki később a nyír egyházi „ E r z s é b e t " kórház belgyógyász-főorvosa lett. A kórház gondnoka Gyüre István és D i v i z y Lajos v o l t . 1884-től már d r . Kállay Rudolf sebész a kallói kór ház igazgató-főorvosa, m e r t d r . Jósa Andrást Nyíregyházára, az új vármegyei székhelyre meghívták a megyei főorvosi székbe. Jósa András Nagykállóból történt elköltözése után érthetően továbbra is h i vatalos kapcsolatban maradt a kórházügy felügyelete révén a kallói Közkórházzal. Korányi Frigyes kapcsolata sem szűnt meg saját alapítású kórházával, sőt 1891ben jelentős alapítványt is tett a nagykállói intézmény részére. Ennek írásos b i -
A Szabolcs vármegyei közkórház fennállása, vagyis 1874. évi június hó 10-e óta az 1900. év végéig az egyes években felvettek és ápoltak Nagykállóban
29 997 beteg
Nyíregyházán . . . . . . . . . . . . . összesen
Nagykállóban 1 8 7 4 . június 10-től 1 8 9 9 . év november 20-ig
Hely
Nyíregyháza
2 173 beteg 3 2 1 7 0 beteg
Évszám
Betegszám
1874. év június 10 (csonka év)
209
1875. évben
615
1876. évben
633
]<S77. évben
720
1878. évben
877
1879. évben 1880. évben
986 1 153
1881. évben
1 221
1882. évben
1 235
1883. évben
1 095
1884. évben
1 115
1885. évben
1 301
1886. évben
1 389
1887. évben
1 475
188S. évben
1 329
1889. évben
1 321
1890. évben
1 353
1891. évben
1 342
J S92. évben
1 314
1893. évben
1 379
1894. évben
1 344
1895. évben
1 351
1896. évben
1 352
1897. évben
1 395
1898. évben
1 453
1899. évben
1 040
1899. november 20-tól 1900. évben
185 1 988 32
170
A nagykállói közkórház 1875. évi kimutatása
Férfi-fejlap. 1876. évi nyomtatvány a nagykállói kórházból
A n y í r e g y h á z i E r z s é b e t K ö z k ó r h á z 1 8 9 9 - b e n é p ü l t gazdasági é p ü l e t e és b a r o k k jellegű f ő k a p u j a
zonyítéka olvasható a nagykállói kórházi választmány 1891. ápr. 21-i jegyzőköny vében [ 1 7 ] , í g y : „A tiszti ügyészi hivatal bejelenti, hogy Korányi Frigyes 200 frtos kórházi aíabítványát 200 frt tőkében és 30 ft kamatokban befizette . . .A jelentés tudomásul vétetvén dr. Korányi Frigyes budapesti lakos m. kir. egyetemi tanár ezen választmány részéről is értesíttetik, hogy a 200 frt-os kórházi adománya fejében befi zetett 200frt tőke kórházi törzsvagyon 3/897 s 1888, 1889 és 1890 évi 30 frt kamat kórházi alap 40/891 tételszám alatt bevételezett és szabályszerűen elköny vehetett. Miről dr. Korányi Frigyes budapesti lakos egyetemi tanár s a tiszti ügyészi hivatal jkvi kivonaton értesíttetik." Szükség is v o l t a támogatásra, m e r t a kórház épülete renoválásra szorult. Nyíregyháza megyeszékhellyé válása óta (1876), azonban egy re csökkent Nagykálló közigazgatási jelentősége és felmerült Nyíregyházán új me gyei kórház építésének terve. Végül is a nagykállói Kórházi Választmány 1894. febr. 9 - i jegyzőkönyve szerint a nagykállói kórház szükséges és nagy költséget igénylő javításait éppen azért nem végzik el, m e r t „a jelenleg tervben levő nyíregy házi k ó r h á z " mielőbbi megvalósításában bíztak. A nagykállói kórház még 1899. nov. 2 0 - i g működött, s ugyanekkor nyílt m e g Nyíregyházán az „Erzsébet" közkórház, amelynek első évi kórházi jelentése m i n t ,,a Nagy-Kallóból átköltözés folytán újonnan megnyílt" kórház működéséről szá m o l t be. Szabolcs vármegye törvényhatósági közgyűlése pedig 1901, V . 24-én határozta el a Nagykállóban volt megyei kórházi telek és épületek átadását gimnáziumi I n t e r nátus céljaira. E községi Internátus 1903-ban kezdte meg működését. Az i n t e r -
Az Erzsébet Közkórház legszebb épülete, az 1029-ben létrehozott 250 ágyas, ún. sebészeti pavilon nátus 53 növendék igen kényelmes elhelyezését szolgálta. M a „Ságvári E n d r e " Középiskolás Kollégium. A Szabolcs-Szatmár megyei „Jósa András" kórház az E r z s é b e t kórházból ala kult k i , s egyre újabb épületekkel bővülve m a 1000 ágyas Területi Vezető Kórház.
IRODALOM 1. A szabolcsvármegyei Nyíregyházi „ E r z s é b e t " Nyilvános Közkórház 1900-ik évi Betegforgalmának Kimutatása Nyíregyháza, 1901. 2. Dohnál József: Eredeti kézirata az 1922. dec. 21-én tartott első Jósa emlékelő adásnak (Dohnál Jenő dr. nyug. kórházi főorvos tulajdonában). 3. Fazekas Árpád : D r . Jósa András élete és munkássága. (Comm. Hist. Artis M e d . 48—49 (1909), 141—151. 4. Fazekas Árpád : Korányi Frigyes születési adatának korrekciója. Orvosi Hetilap, 1967, 108, 2532—2533.
5. Fazekas Árpád: Szabolcs vármegyei orvosi rendtartás 1846-ból. Egészségügyi Felvilágosítás, 1971, 12, 39—40. 6. Fazekas Árpád, Könczöl Dániel (szerk.): Szabolcs-Szatmár megyei tanács Jósa András kórházának évkönyve fennállásának 70. évfordulója alkalmából. Nyíregy háza 1969. 5—12. 7. Jósa Jolán: D r . Jósa András (1834—1918) és elődei. Miskolc 1934. 358. 8. Korányi Sándor : Elmúlt idők emlékeiből. Bp. 1928. 9. Lipcsey Zoltán : A nagykállói gimnázium története. A nagykállói járás múltja és jelene. Bp. 1970. 159—194. 10. Magyary—Kossá Gyula : Magyar orvosi emlékek. I I . kötet Bp. 1929. 11. Megyei Levéltár, Nyíregyháza, 50/1862. sz. 12. Megyei Levéltár, Nyíregyháza, 94413/1864. sz. 13. Megyei Levéltár, Nyíregyháza, 718/1864. sz. 14. Nagykállói Járásbíróság Telekkönyvi Hivatalának 2287/1903. iktatószámú adatai. 15. Róth Miklós : i d . báró Korányi Frigyes. Bp. 1930. 16. Szabados József: Töredékek, epizódok Nagykálióról. A nagykállói járás múltja és jelene, i . m . 149—158. 17. Szabolcs vármegye közigazgatási bizottsága Nyíregyházi és Nagykállói kórházi választmányi jegyzőkönyvek (1891—1925). 18. Schurina István : A nagykállói Magy. K i r . Állami g i m n . X . értesítője, az 1904—5. tanévről. Nagykálló, 1905. 7—19.
Zusammenfassung I m Jahre 1863 wurde von Frigyes Korányi ein Notspital m i t 8 Betten i n Nagykálló (dem damaligen Sitz des Komitats Szabolcs i n Ost-Ungarn) errichtet u n d etwa anderthalb Jahre lang persönlich geleitet. Als Korányi nach Pest übersiedelt war, wurde die Leitung des Krankenhauses von D r . András Jósa übernommen. Binnen zwanzig Jahren hat dieser junge Arzt das Institut zum „Öffentlichen Krankenhaus des Komitats Szabolcs" m i t 84 Betten entwickelt. Korányis Verbindung m i t Nagy kálló bzw. mit dem v o n i h m gegründeten Krankenhaus hörte damit keineswegs auf, i m Jahre 1891 legte er gar einen bedeutenden Fonds dafür an. Das Krankenhaus wurde 1899 nach Nyíregyháza ins dortige Elisabeth-Spital übersiedelt, aus dem sich das heutige „András Jósa Komitatsspital" — ein leitendes Territorialspital mitt 1000 Betten — gestaltet hat. Árpád F A Z E K A S , D r . med. Head Physician of Paediatric Department Szabolcs-Szatmár megyei Gyermek Szívgondozó Intézet H—4400 Nyíregyháza, Arany J. u . 44. Hungary
