KOPINT-DATORG Gazdaságfejlesztési Szakközépiskola

KOPINT-DATORG Gazdaságfejlesztési Szakközépiskola OM: 100 536 OKÉV: 01-0698-04 AL-2007

alapítva: 1998. „...semmiből egy új, más világot teremtettem.” Bolyai János

Pedagógiai program (2013.)

- KOPINT-DATORG Szakközépiskola -

Gazdaságfejlesztési

Szakközépiskolánkat

augusztusában

1998.

alapította a KOPINT-DATORG Szervezési Akadémia Kft. A fenntartói jogokat még abban az évben átvette a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány. (Akkori neve pontosan: KOPINT-DATORG Konjunktúra Kutatási Alapítvány.) Iskolánk első pedagógiai programját a nevelőtestület 1998. nyarán állította össze. A program első formális módosítására 1999-ben került sor. Akkori változata csak néhány pontban tér el az 1998-ban elfogadottaktól. A módosításunk szükséges volt, mert bár a testületünk személyi összetétele a marketing és külkereskedelmi osztályok oktatása során kialakult, így a pedagógiai program biztos alapokon áll, viszont új osztályokat is indítani akartunk. Szándékunk szerint az addigi képzési formát elsősorban az informatikai szakokkal kívántuk bővíteni. Így került be kínálatunk közé a gazdasági informatikus szak, amelyet már nem oktatunk. 2001. évben iskolai rendszerű nappalis tanulói létszámunk elérte a 245 főt. Ezért Pedagógiai programunkat is felül kellett vizsgáltatni. A Pedagógiai program tartalmi módosítása akkor nem történt meg. A 2003. évi átalakításunkra azért volt szükség, mert a változó piaci helyzet

újabb

szakmák

beindítását

igényelte.

Ez

nem

feltételezte

szükségszerűen a régi szakok elhalását, ugyanis tíz éve a jelentkezők összetétele igen változatos. Évről évre más és más. A hagyományos szakmák lehetőségeinek tárházát is nyitva hagytuk ez okból. 2007-ben törvényi szabályozás változása miatt három szakma OKJ előírása változott meg. A logisztikai ügyintéző, marketing- és reklámügyintéző, illetve a külkereskedelmi ügyintéző szakmáé. Így újra kellett gondolni e képzések szakmai és vizsgakövetelményeinek helyi sajátosságait. A 2007/2008-as tanév a megújult OKJ jegyében zajlott. Tanév végén esedékessé vált a programban szereplő szakmák új leírása. Ettől a tanévtől kezdődően a Szakmai és vizsgakövetelmények új rendszeréhez kellett igazodnunk.

2


2010. április-májusában kezdődött el a program ismételt felülvizsgálata a Szülői és Diák Szervezet bevonásával. 2011-ben új szakma indítását határoztuk el. A kereskedelmi ügyintéző képzés szervesen illeszkedik eddigi tevékenységünkhöz. Képzéseink szervezését esti tagozaton is elindítjuk.

3


1. Bevezető Ajánlás – anno 1998. „Egy alig egy éve szerveződő iskola, melynek csak rövid története van, nincsenek még hagyományai, bár van már néhány sikeres tanítványa, kialakulóban lévő nevelőtestülete, mégis alkothat pedagógiai programot. Igaz, csak kevéssé összegezheti eredményeit és kudarcait, mégis felvázolhatja egy eredményesnek vélt jövő képét. Létrehozásában megnyilvánul egy alapítói szándék, leendő oktatói feladatvállalásában az ezzel a szándékkal való azonosulás, elkötelezettség az iskola céljai és azok megvalósítása iránt. Üzenete

az,

hogy

egy,

a

nemzetközi

kereskedelem

és

a

gazdaságpolitika makrogazdasági aspektusainak kutatásával foglalkozó alapítvány, évek során felhalmozott szellemi és anyagi tőkéjét azzal a szándékkal kívánja mozgósítani, hogy fiatalok sokaságának mindezt nemcsak hozzáférhetővé tegye, hanem szervezett oktatás keretében tudatosan átadja. Ezt a szándékot ismerték meg és el azok a szakemberek, pedagógusok, a közép- és felsőoktatásban jó nevet szerzett oktatók, akik összefogtak az alapító és iskolája céljának megvalósítására. Ajánljuk tehát ezt a pedagógiai programot mindenek előtt: -

a

gimnáziumok

azon

tanulóinak,

akik

a

külgazdaság,

a

külkereskedelem, az idegenforgalom és az azzal legszorosabban összefüggő szakterületeken kívánnak dolgozni, hogy a majdani munkájukhoz szükséges ismereteket ebben az iskolában szerezzék meg, mert ez az iskola nem csupán a tankönyvekbe foglalt ismereteket kívánja közvetíteni, hanem egyfajta szellemiséget, mely a közös Európába integrálódó gazdaságunk, a XXI. század kereskedelmébe, és információvilágába vezeti őket, s a szükséges tudás mellett megerősíti emberi tartásukat, elkötelezettségüket hazájuk, és Európa élenjáró gazdasági törekvései iránt. - a szülőknek, akiket az a szándék vezet, hogy gyermekeiknek magas követelményeket támasztó, jó szellemiségű iskolát válasszanak, melyben

4


igényes,

változatos

munkához,

biztos

megélhetéshez

szükséges,

jól

mobilizálható ismeretek birtokába juthatnak. - az iskola oktatóinak, akiknek tanítási óráik mind eredményesebb megtartásán túl meghatározó szerepet kell vállalnia tanítványaik erkölcsi nevelésében, személyiségük formálásában, hogy a tanulmányi idő ne csak meghatározott ismeretek elsajátításának éveit jelentse számukra, hanem a pályára állítás, az alkotó munkára való felkészülés időszakát, és akiknek jelen program megvalósításán túl feladata és lehetősége a program, a pedagógiai környezet és az alkalmazott módszerek folyamatos fejlesztése, olyan pedagógiai műhely létrehozása, mely megtartja, továbbfejleszti, és a mindennapi

pedagógia

gyakorlatává

teszi

az

iskola

létrehozásával

megnyilvánult alapítói szándékot. - az iskola tanulóinak, akik nélkül a legjobb program is céltalanná válik, hiszen annak sikere az ő teljesítményükön múlik, érdekeltség nélkül pedig nincs teljesítmény. Ezért ezt a programot meg kell ismerniük, el kell fogadniuk, s a maguk szempontjai és eszközei szerint hozzá kell járulniuk folyamatos fejlesztéséhez.”

5


1.1. Az iskola neve KOPINT-DATORG Konjunktúra Kutatási Alapítvány Gazdaságfejlesztési Szakközépiskola Rövidebb neve : KOPINT-DATORG Gazdaságfejlesztési Szakközépiskola e-mail: [email protected]; web: http://www.kdszki.hu; skype: kdszki Az iskola neve egyrészt utal az alapító fenntartóra, másrészt kifejeződik benne, hogy több/más mint az oktatott szakok összessége. Túlmutat a külkereskedelem, marketing, vámügy, szállítmányozás, logisztika, sőt az informatika határán is. A szakmák specifikus ismereteit, kihasználva a szabad sáv adta lehetőségeket, az egész programot átható

európai uniós

ismeretekbe ágyazza. Ily módon kívánja pedagógiai programjában érvényre juttatni gazdaságunk – beleértve az idegenforgalom tárgykörét is – fejlesztésének programját, az euro atlanti integrációt hatékonyan felhasználni Ez irányú elkötelezettségét névválasztásával is kifejezi.

6


1.2. Az iskola alapítója és fenntartója A KOPINT - Konjunktúra Kutatási Alapítvány 1991 áprilisában alakult meg, tevékenységét arra a tudásanyagra és kutatói tapasztalatra alapozva, amely közel harminc év alatt a Konjunktúra- és Piackutató Intézetben, illetve a KOPINT-DATORG-ban halmozódott fel. Ez alatt az idő alatt a KOPINTDATORG nagy szakmai elismertségre tett szert, egyrészt, mint a részletes, ágazati bontású külkereskedelmi adatok elsődleges forrása és számítógépes feldolgozója,

másrészt,

mint

a

nemzetközi

kereskedelem

és

a

gazdaságpolitika makrogazdasági aspektusainak kutatóhelye. A KOPINT Alapítvány

elérhető:

[email protected]

címen,

illetve

az

Interneten: http://www.kopintalapitvany.hu). Az Alapítvány nonprofit szervezet, melynek célja, hogy támogassa a magyar, a közép-kelet-európai és az általános gazdasági kutatásokat együttműködve

szorosan

a

többi

hazai

és

külföldi

hasonló

profilú

intézménnyel. Fő tevékenységi területek: Az Alapítvány fő tevékenysége a közgazdászok és társadalomkutatók külkereskedelmi

folyamatokkal,

beruházásokkal,

energetikával,

finanszírozással, monetáris politikával és a regionális integrációkkal, valamint a

magyar

gazdaságpolitika

aktuális

problémáival

stb.

kapcsolatos

folyamatban levő kutatómunkáinak és az egyetemi hallgatók szakmai gyakorlatának támogatása. Az Alapítvány emellett 

az egyetlen külkereskedelmi szakfolyóirat, a "Külgazdaság" kiadója, (lásd http://w3.datanet.hu/~kopint/ )



kiadója

a

Magyar

Közgazdasági

Társaság

félévenként

megjelenő lapjának, a "Gazdaság"-nak , 

támogatja számos közgazdasági témájú könyv és tanulmány szakfolyóiratokban való megjelenését,

7




támogatja a különböző nemzetközi együttműködés keretében folyó kutatásokat,



gazdasági témájú szemináriumokat. konferenciákat, vitákat és tanfolyamokat rendez és támogat. 1993-ban az UNCTAD-dal közösen "A privatizáció tapasztalatai Kelet-Európában" címmel, 1995-ben pedig a japán nemzeti kutatóintézettel, a NIRÁ-val "A Közép- és Kelet-Európában 1989 óta bevezetett gazdasági reformok értékelése" címmel rendezett nemzetközi konferenciát.



Kerekasztal-beszélgetéseket szervez a magyar és a nemzetközi makrogazdasági kérdésekről.



Nyomon

követi

és

értékeli

a

külkereskedelem

és

külkereskedelem-politika alakulását. 1994-ben részt vett a CIPE "Jogi és szabályozó-rendszeri reformok Magyarországon" és a New York-i Columbia Egyetemmel valamint a Világ Bankkal közösen a Közép Európai Egyetem "A gazdasági társaságok irányítása Közép Európában" témájú kutatásában, 1997/98-ban ismét egy CIPE-kutatásban vesz részt “Adózási és a piaci környezet hatása a kis- és közepes vállalatok gazdálkodására és piaci helyzetére” témában .(Ezzel kapcsolatban részletes tájékoztatást a home page CIPE oldala nyújt.) 

Évente néhány közgazdász hallgatónak egész éves ösztöndíjat ad, továbbá kutatói ösztöndíjakat és pályadíjakat egyéni elbírálás alapján. Ezek az ösztöndíjak lehetővé teszik, hogy a fiatal közgazdászok kutatással foglalkozhassanak, tudományos fokozatot szerezzenek és megkönnyíti a kutatás feltételeit. 1998ban az Alapítvány 2.360.000 forint ösztöndíjat és 250.000 forint pályadíjat adományozott és hasonló nagyságrendű az 1999-re tervezett ösztöndíjak összege is.



Pályázatokat ír ki 40 évesnél fiatalabb közgazdászok és társadalomkutatók számára különféle aktuális makrogazdasági témák kidolgozására.



Részt

vállal

a

megismertetésében

közgazdasági és

kutatások

terjesztésében

8

eredményeinek

(például

kiadta

és


terjeszti az UNCTAD és a NIRA és a CIPE konferenciák előadásaiból szerkesztett angol nyelvű tanulmányköteteket). 

Felkutatja és felkéri a lehetséges további hazai és külföldi szponzorokat

az

alkalmazott

közgazdasági

kutatások

támogatására annak érdekében, hogy Magyarország, illetve a magyar közgazdasági kutatás minél hamarabb integrálódni tudjon a világ közgazdász társadalmába.

9


1.3. Az iskola megalapítása és profilja Megalakulásakor az iskola feladata a KOPINT-DATORG által reprezentált gazdasági területekre irányuló szakmai oktatás volt. Jelenleg az üzletfelek, a megrendelők munkatársai rendszeres továbbképzésén túl, elsődlegesen az iskola az Országos Képzési Jegyzékkel állami

elismertséget

nyert

szakképesítések

megszerzésére

teremt

lehetőséget. Az iskolai rendszerű illetve a felnőttoktatás keretében 

INFORMATIKA,



KERESKEDELEM,



KÖZGAZDASÁG,



TURISZTIKA ÉS



ÜGYVITEL szakmacsoporton

belüli

képesítések

szerezhetők,

s

ezekhez

kapcsoltan, vagy önállóan idegen nyelvek is tanulhatók. A szakközépiskola néhány hónapos tevékenysége után azonnal elindította az ECDL Vizsgaközpontot. Az informatika oktatás minden szakma részét képezte. Jelenleg is minden szakma tartalmazza az informatikai képzést. A 2007-es OKJ szerinti, ú.n. modul rendszerű anyag, kötelezővé tette a különböző ECDL modulok elsajátítását.

10


1.4. Szakmák az iskolai rendszerben

11


OKJ

megnevezés

szakmacsoport

54

812

01

Idegenvezető

Turisztika

54

346

01

Irodai asszisztens

Ügyvitel

54

481

02

Gazdasági informatikus

Informatika

54

341

01

Kereskedő

Kereskedelem

54

345

01

Logisztikai ügyintéző

Kereskedelem

54

345

02

Nonprofit menedzser

Közgazdaság

54

344

01

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

Közgazdaság

54

213

05

Szoftverfejlesztő

Informatika

54

812

03

Turisztikai szervező, értékesítő

Turisztika

54

346

02

Ügyviteli titkár

Ügyvitel

54

344

02

Vállalkozási és bérügyintéző

Közgazdaság

54

344

03

Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző

Közgazdaság


A felsorolt szakképesítések önmagukban is jelzik, hogy az elmúlt tizenöt esztendő tapasztalatai alapján, valamint az igények és lehetőségek szerencsés találkozása folytán olyan szakközépiskola körvonalazódott, mely döntően a hazai és nemzetközi gazdasági életnek képezhet középfokú, az informatikában,

közgazdaságban,

idegenforgalomban

is

jártas,

szakembereket. Az alapító meggyőződése, hogy azzal a háttérrel, amelyet az Alapítvány jelent, a költségvetés normatív támogatásával képesek olyan szakközépiskolát létrehozni és fenntartani, amelyben érettségizett fiatalok nem pusztán tanulási lehetőséget kapnak, hanem olyan ismeretek és szakképesítések birtokába jutnak, olyan kapcsolatrendszer részesei lesznek, személyiségük pozitív vonásai olyan mértékű megerősítést nyernek, hogy a lehető

legrövidebb

idő

alatt

megtalálják

helyüket

az

üzleti

élet

vérkeringésében, s fontos szereplői lehetnek az ország Uniós gazdasági kapcsolatainak. Ennek gyakorlati megvalósítása a helyi tantervben jelenik meg.


1.5. Az iskola oktatói Az iskola alapítói, azok a vezetők és más szakemberek, akik az iskola működési feltételeiről gondoskodtak, különös körültekintéssel jártak el a nevelőtestület összeállításakor. Csak olyan szakembereket, pedagógusokat hívtak

meg

tanítani,

hozzáértésükről,

akik

emberi

évek,

és

évtizedek

szakmai

óta

vannak

alkalmasságukról

a

pályán,

sokszorosan

bizonyságot adtak. Többen egyetemi doktori vagy kandidátusi fokozattal is bizonyították szakértelmük szintjét. Az oktatók nagy többsége aktív egyetemi, főiskolai oktató, középiskolai tanár, mások gyakorló szakemberek, mint pl. a Vám- és Pénzügyőrség

Országos

nyugállományú

tábornok,

Parancsokságának vagy

vállalkozók,

tisztjei,

köztük

idegenvezetők,

egy

szellemi

szabadfoglalkozásúak, akik saját pályájukkal, sikereikkel, vagy kudarcaikkal azt a valóságot, gazdasági életet példázzák, melynek hamarosan tanítványaik is részesei lesznek. A más-más környezetből jött, más-más szakmai múltú, tapasztalatú emberek azonban közösek abban az elhatározásban, "hogy alkotnak egy jó iskolát", és "sok-sok gyereknek megtanítják mindazt, amit ők tudnak", "átadják, amit tapasztaltak". Közösek továbbá abban, hogy valamennyien rendelkeznek a jogszabályokban rendelt feltételekkel. Az oktatók névjegyzékét, feltüntetve az általuk tanítandó tantárgyakat, diplomájuk másolatát a mellékletek tartalmazzák.

14


1.6. Az iskola működése Az iskola működése " a tanév rendjéről " szóló mindenkori miniszteri rendelet szerint alakul. A tanév általában szeptember elsején kezdődik, a tanítás a hét öt munkanapján általában 8 és 18 óra között zajlik. Esti oktatás 21 óráig tarthat. Az iskolai élet kereteit a vonatkozó jogszabályokon túl a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, a Tanulók fegyelmi és kártérítési szabályzata határozza meg. A dokumentumok megalkotása a minőségbiztosítás segítségével történik. Intézményünk a 2003/2004-es tanévtől kezdődően az ISO 9002. sz. minőségügyi eljárások bevezetésével működik. 2006/2007. tanév elejétől MSZ EN ISO 9001:2001 ISO tanúsítvány birtokában dolgozik tantestületünk. 2009-ben megszereztük az MSZ EN ISO 9001:2009 M 6351/03 tanúsítványt, jelenlegi verzió: 201/2011. Az iskola működési feltételeiről, elhelyezéséről, a tantermekről, azok felszereltségéről, az oktatástechnikai eszközökről, továbbá az iskola pénzügyi tervéről a Pedagógiai program külön mellékletei szólnak.

15


1.7. Az iskola kapcsolatai, innováció Képzési programja teljesítése érdekében az iskola igazgatója és tanárai révén kiterjedt kapcsolati rendszerben működik, melynek meghatározó elemei, -a szakképzés, ill. az iskolai nevelés - oktatásirányító, felügyeleti szervei, - az alapító-fenntartó, - az illetékes kamarai szervek, a munkaerőpiac intézményei, - gazdálkodó szervezetek, amelyek szakképzési hozzájárulásukkal elősegítik az iskolai fejlesztéseket. A tanulók közvetlen kapcsolatba kerülnek - az alapítóval, hiszen használói lesznek létesítményeinek, és főleg könyvtárának, - más, hazai, külföldi és határon túli hasonló profilú iskolákkal, azok tanulóival szervezett közös rendezvényeken, tanulmányi versenyeken, óralátogatásokon, stb. A kapcsolati rendszer fejlesztése természetszerűleg szolgálja a tapasztalat-átvételt,(cserét), a viszonyítást, másrészről a munkaerőpiacikereslet és kínálat megismerését, stb., s így jótékony hatással lehet a tanárok és tanulók teljesítményére, a végzők munkába állására. Az iskolának feltett célja a folyamatos innováció, a pedagógiai környezet, a működési feltételek javítása, az anyagi és szellemi tulajdon gyarapítása. A megvalósult fejlesztések folyamán nyelvi tantermünk lehetőségeit bővítettük, informatika-oktatásunkat korszerűsítettük. Tanirodát hoztunk létre. Mindezek egyensúlyban vannak egykori (alapításkori) programunkkal. Az idegenforgalmi és a külkereskedelmi képzés alapvető részének tekintjük az idegen nyelv oktatásának nemcsak tantermi, laboratórium, hanem a külső helyszíneken történő gyakorlati elsajátíttatását is. Takarékos gazdálkodást, a szakképzési hozzájárulások révén nyert pénzek célszerű felhasználását jelentette és jelenti, s eredményeznie kell az előzőekben írottakon túl a teljes gazdasági függetlenség és önállóság hatékony kihasználását is.

16


2. Nevelési program 2.1. Az iskolában folyó nevelés és oktatás pedagógiai alapelvei, értékei, eszközei, eljárásai, célja és feladatai

2.1.1. Pedagógiai alapelvek. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: 

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,



a diákokat bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe,



a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,



diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,



minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,



az

iskola

életében

szeretetteljes

kialakítására törekszünk: 

tanuló és tanuló



tanuló és nevelő



(szülő) és nevelő



nevelő és nevelő között

17

emberi

kapcsolatok


2.1.2. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.



Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását

- követelés

- a tanulói közösség

célzó, beidegző módszerek

- gyakoroltatás

tevékenységének

- segítségadás

megszervezése

- ellenőrzés

- közös (közelebbi vagy

- ösztönzés

távolabbi célok kitűzése, elfogadtatása) - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés

2. Magatartási modellek

- elbeszélés

- a nevelő részvétele a

bemutatása, közvetítése.

- tények és jelenségek

tanulói közösség

bemutatása

tevékenységében

- esettanulmányok

- a követendő egyéni és

- a nevelő személyes

csoportos minták

példamutatása

kiemelése a közösségi életből

18


3. Tudatosítás

- magyarázat,

- felvilágosítás a

(meggyőződés kialakítása).

beszélgetés

betartandó magatartási

- a tanulók önálló

normákról

elemző munkája

- vita

19


2.1.3. Pedagógiai célok

A

"KOPINT-DATORG

Gazdaságfejlesztési

Szakközépiskola"

érettségizett fiataloknak kínál lehetőséget, különösen az 

informatika,



kereskedelem,



közgazdaság



ügyvitel és



turisztika szakmacsoporton belüli szakképesítések elnyerésére. E szakképesítések egy része már nevével is kifejezi "hovatartozását",

jelesül, hogy e szakképesítések birtokosai a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban érdekeltek, másik részében irányultságként vannak jelen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. Az ehhez szükséges ismeretek hordozói az iskola által kreált tantárgyak, úgymint az Európai uniós ismeretek, amely például előző Helyi tantervünk Integrációs ismeretek címmel szintén évek óta jól működik. Ide sorolható még a modulrendszerű szakmák számos feladata és tevékenysége. A vizsgázó hallgatók iskolánk ECDL Vizsgaközpontja által adott lehetőséget kihasználva nemcsak az informatika és kommunikáció irodai üzemeltetés technikáját sajátítják el, hanem nemzetközi akkreditációval rendelkező bizonyítványt is szerezhetnek. A következő fejezetben az alapító céljait foglaljuk össze, a gazdasági életben elfoglalt helyére, az iskolaalapítással kinyilvánított szándékára, és nem utolsó sorban az oktatott szakokra tekintettel.

20


2.1.4. Az iskolai nevelés legfőbb céljai

Szakközépiskolánk, mint minden magyar oktatási intézmény, első feladatának tekinti a Magyar Köztársaságnak, olyan felnőtt állampolgárt nevelni, aki büszkén vállalja nemzeti kultúráját, egyben elő kívánja mozdítani hazájának szellemi fejlődésén túl annak gazdasági haladását is. Céljaink továbbá: 

az euro atlanti csatlakozás után megkívánt korszerű szakmai műveltség megalapozása és szakirányú kifejlesztése,



a

közös

Európa

gondolat

elfogadtatása,

az

európai

demokráciák, más népek társadalmi és gazdasági fejlődésének megismerése és tisztelete, 

az európai műveltség és magatartásformák megismerése,



a

probléma

felismerés

és

-

megoldás

képességének

megerősítése, 

a döntéshozatal és a felelősségvállalás szakmai és személyi követelményeinek kifejlesztése,



a kreativitás, az innovatív magatartás személyiségjegyeinek megerősítése.

Valamennyi oktatott szakterület művelőjének nyelveket beszélő, határozott fellépésű, tárgyalóképes, művelt embernek kell lennie, aki nap, mint nap kerül döntési helyzetbe, kerül szembe újabb és újabb problémákkal. Munkája illetve személye ezért nem nélkülözheti a kreativitást, az innovatív irányultságot, az elemző készséget, az információk gyors feldolgozását és értékelését, a gyors reagálás képességét, a határozott és felelősséggel meghozott döntéseket. Ugyanakkor

nagyfokú

nyitottsággal

és

kompromisszumkészséggel

is

rendelkeznie kell. Mindezek azonban nem valami csodalény jellemzői, hanem egy biztos szaktudással, magabiztos

megbízható személyiség

tantárgyakhoz

kapcsolódó

értékrenddel sajátjai.

Az

nevelési

felvértezett, iskolai

célok

személyiségnek a kifejlesztését kell céloznia.

21

kiegyensúlyozott,

nevelésnek szintéziseként

az

egyes

ennek

a


2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Cél:

Az

eredményes

életvezetéshez

szükséges

készségek,

képességek kialakítása, fejlesztése. Kritériumok a személyiségfejlesztés esetén: 

teljességre való törekvés (testi-lelki-szellemi)



egyenletesség



differenciáltság, individualizáltság



folytonosság, következetesség



belső motivációs bázisra építettség



életkori szakaszokhoz rendeltség



nevelőtestületi kompetencia



nevelőtestületi konszenzus

Személyiségfejlesztés során fejlesztendő készségek, képességek: 

önismereti, önértékelési, önfejlesztési kompetencia



kommunikációs kompetenciák



életvezetési,

munkavégzési,

munkavállalói

technikák,

kompetenciák: 

szociális

kompetencia

(-

kommunikáció;

kreativitás) 

tanulási, művelődési kompetencia



viselkedési kultúra kompetencia

22

-

kooperáció;

-


2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói csoport és közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Cél: Harmonikus, tartalmas emberi kapcsolatok kialakítása, harmonikus társas

kapcsolat

létrejöttének

szükségessége.

Felelős

állampolgárrá,

munkavállalóvá való nevelés. Konfliktuskezelési technikák megismertetése. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Fő koordinátora az osztályfőnök. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói

csoportok, esetleg közösségek

kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A

tanulók

ifjúkori

fejlettségének

figyelembevétele

a

tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat:

a

tanulói

közösségek

irányításánál

a

nevelőknek

alkalmazkodniuk kell az életkorral megváltozott közösségi magatartáshoz. Az ifjúkori tanuló már nem csak a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiség, hanem immár autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes, személyiség, illetve ehhez közeli individuum. 3. Az önkormányozás képességének kialakítása. Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői iránymutatással, de segítsége nélkül, közösen tudjanak, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni. 4. A tanulói közösségek tevékenységének értékelése.

23


Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezési igényének felkeltése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe is bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

24


2.4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés és oktatás folyamatában Az

intézményben

felelősséggel

és

dolgozó önállóan,

pedagógusok, a

tanulók

szakmai

tudásának,

oktatók,

óraadók,

képességeinek

és

személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógus:  megbeszéli

és

kialakítja

a

legfontosabb

feladatokat

a

tanulócsoportjában oktató tanárokkal, és szükség esetén egyeztet velük;  tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot

fordít

a

diákok

életkori

sajátosságainak

megfelelő

foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;  tanórai munkáját a diákok adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi;  a lemaradó tanulók számára egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;  gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet;  a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;  rendszeresen ellenőrzi és értékeli a diákok tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;

25


 az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;  a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli;  az írásbeli számonkérések anyagait a következő tanórára, de legkésőbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani;  fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;  biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben tanuljanak;  feladata a szakmatanulás megszerettetése,  felkérésre tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően;  a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására;  a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait;  a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazárót, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;  a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli;  megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett diák tanításkor és osztályzásakor;  az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra;  foglakozásain

optimálisan

felhasználja

szemléltető eszközöket;

26

a

rendelkezésére

álló


 állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az

osztályfőnöki

munka

eredményessége

érdekében

a

pedagógus

kapcsolatot tarthat tanítványai szüleivel. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka.

Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői 

Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.



A

tanulókat

tudományosan

megalapozott

ismeretekhez

juttatja

a

természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal.

27




Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését.



Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására.



Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

28


2.5. A tanuló (szülő) és az intézmény partneri kapcsolattartásának szabályai Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében 2.5.1 Tanulóink  kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a és az informatika területén;  ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (működő diákönkormányzat);  értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye;  fejlődjön önismeretük;  saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek,  olyan humán értékeket is sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat;  kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot.

Célkitűzések

Feladatok

Alakuljanak ki a

Az osztályközösség az iskola és a

személyiség olyan

diákönkormányzat legkisebb működő

értékes tulajdonságai, egysége, amelynek alapértékei:

Kritériumok A tanulók tudjanak: - együttműködni társaikkal, - mások

mint a

-

tanulói joggyakorlás,

szervezőkészség,

-

célok demokratikus

szempontjait is

meghatározása,

figyelembe véve

közösségen belüli vita,

cselekedni,

aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklődés,

-

kollektivitás.

- felmerülő

kritika, -

választott tisztségviselők

akadályok esetén

tevékenysége,

dönteni az életkoruknak megfelelő szinten,

Az osztályközösség választja meg az

29

- tetteikért


Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

osztály tisztségviselőit, s delegál

felelősséget

képviselőket az iskola

vállalni.

diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Feladata sokrétű. Az ezzel kapcsolatos legfőbb elvárások: -

szabad véleménynyilvánítás lehetőségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása.

-

az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelő munkájába.

A tanulók

Diákönkormányzat (DÖK)

megismerhessék és

működtetése:

gyakorolhassák a

-

A tanulók: - tudják érdekeiket

Az iskolai diákmozgalmat

felmérni,

demokrácia elemeit,

a DÖK-segítő

megfogalmazni,

jogaikat és

pedagógusok

képviselni,

kötelességeiket.

támogatják és fogják

-

össze.

vitázni mások

A DÖK-nek lehet a

nézeteinek

tanulók által elfogadott

tiszteletben

szervezeti és működési

tartásával,

szabályzata. -

- tudjanak érvelni,

Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi

30

- legyenek képesek kompromisszumra jutni,


Célkitűzések

Feladatok kérdésre kiterjedhet. -

döntéseket

*a tanulók nagyobb

hajtsák végre,

közösségét érintő

tartsák be,

merjenek

versenyek

véleményt

meghirdetésekor,

mondani.

*a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, *a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, * más jogszabályban meghatározott kérdésekben. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. -

- tudjanak és

*a tanulói pályázatok,

szervezésekor,

-

- az elfogadott

Véleményt nyilváníthat:

kérdések tárgyalásakor,

-

Kritériumok

A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon,

31


Célkitűzések Gyakorolják

a A Diákközgyűlés a legmagasabb fórum, amelyet évente legalább egy

demokratikus

a alkalommal össze kell hívni.

munkakultúrát, hatalommal élést,

a

Kritériumok

Feladatok

való A diákközgyűlésen a DÖK és az közösség iskolavezetés beszámolhat az előző

Az

alá-

és

fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és

az

szolgálatát,

az iskolagyűlés óta eltelt időszak:

alkalmazkodásra

alkalmazkodást

az - munkájáról, és minősítheti

egyaránt.

eltérő nézetekhez.

azt, - a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, - tanulmányi versenyekről, - ügyeletesi munkáról. Az iskolagyűlésen: - bárki felszólalhat, közérdekű észrevételt, javaslatot tehet, kérdezhet, - döntést csak a megtárgyalt ügyekben születhet.

A tanuló egyéni (akár magán-

jellegű)

problémáival keresse

- Az osztályfőnök, vagy bármelyik

tanuló

teljes

pedagógus keressen megoldást a

biztonsággal

és

felmerülő problémára.

bizalommal

meg tanárát.

A

fordulhasson segítségért pedagógushoz.

32

a


2.5.2 A pedagógus  rendelkezzen

színvonalas,

korszerű

szaktudással,

pedagógiai

ismeretrendszerrel, befogadási és önművelődési készséggel;  készüljön

fel

a

tanítási

óráira

szaktárgyilag,

didaktikailag,

és

módszertanilag;  ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit;  legyen képes kollégáival, a szülőkkel, de főleg a diákokkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat;  értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket;  rendelkezzen

kommunikációs-,

döntési-,

szervezési-

és

elemzőkészséggel;  nevelőtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a műveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát. Célkitűzések

Feladatok

Kritériumok

Az iskolában a nevelő A partnerközpontú hálózat

Közös gondolkodás,

és oktató munka

a felelősség

kiépítése.

segítése, a

vállalása.

nevelőtestület és a tanulók, az intézmény-fenntartó, intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása. Tanulóink többsége

A környéken lakók segíteni tudnak

különböző társadalmi minket:

Ki kell alakítani az iskola és a környéken

33


Célkitűzések és természeti

Feladatok - iskoláink környezetének

környezetből érkezik.

tisztántartásában,

Kritériumok lakók barátságos, együttélésen alapuló kapcsolatát.

- programjaink megvalósításában. Az iskola segítséget adhat: -

lakógyűlések, rendezvények megtartásához,

-

hasznos hulladék gyűjtéséhez,

-

akciók, kulturális és sport programok szervezéséhez.

Közvetlen kapcsolat

Ugyan az iskola diákjai felnőtt

Emberi, bizalmon

alakítása pedagógus

személyek, időnként kapcsolatban

alapuló, őszinte

és szülő között.

kerülhet a pedagógus, az igazgató a

kapcsolat alakítása a

szülői házzal. Különösen mulasztások szülőkkel. alkalmával célszerű felvenni a szülői házzal a kapcsolatot.

34


2.6. A

beilleszkedési,

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai tevékenység: 

nevelők és a tanulók személyes kapcsolattartása



kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, pszichológussal



együttműködés

a

Gyermekjóléti

Szolgálatokkal,

segítő

szakemberekkel, szervezetekkel 

szülőkkel rendszeres kapcsolattartás



egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése



felzárkóztató órák, korrepetálások



tanulási nehézségekkel küzdő tanulók egyéni felmentése, mentesítése



a másság felismerése, elfogadtatása



a nevelők és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős szoros együttműködése



speciális

programok:

egészségnevelési

program,

drog

prevenciós program 2.7. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Iskolánk diákjai részt vesznek az Országos Szakmai Tanulmányi versenyen.

A

szakközépiskolák

nappali

tagozatán

a

szak-,

illetve

szakmacsoportos bontást a szakminisztérium hirdeti meg. Felkészítés a szaktanárok részéről folyamatos.

35


2.8. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk ifjúságvédelmi

ifjúsági

orvosa

feladatokat.

és

védőnője

Együttműködnek

folyamatosan az

iskola

ellátja

az

dolgozóival.

Folyamatosan tájékoztatják az osztályfőnököket és a szülőket. 2.9. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelőoktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A

nevelő-oktató munka

értékelésének alapvető feladata, hogy

megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: 

az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése



a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelése



a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése



a

tanulók

személyiségfejlődésére,

tanulmányi

munkájára,

magatartására és viselkedése Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén

– a tanulók, a

szülők és a

figyelembevételével – átfogóan értékeli.

36

nevelők

véleményének


A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). A

tanítási-tanulási

átlageredmények, eredményei,

a

folyamat

felzárkóztatás

bukások

száma,

eredményessége

és

(tanulmányi

tehetséggondozás

versenyeredmények,

a

területei

és

továbbtanulás

alakulása). A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákszervezetés az osztályközösségek fejlődése,

szabadidős

tevékenységek,

magatartási

és

viselkedési

rendellenességek, gyermek-és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanításai módszerek, program-és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a főiskolák, egyetemek visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). A

pedagógusok

munkájának

ellenőrzési

rendszere,

módszerei,

visszacsatolási eljárások: A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az iskola igazgatója, végzi. A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: 

Az óra célja és tartalma



Az óra felépítése és szervezése



Az órán alkalmazott módszerek



A tanulók munkája és magatartása



A nevelő munkája, egyénisége, magatartása



Az óra eredményessége

37


A pedagógusok munkájának értékelése: 

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása



Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).



Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.



A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel.



Az iskolai diákszervezet működtetésében való aktív részvétel.



A

diák-önkormányzati

munka

egy-egy

részterületének

irányítása, segítése. 

A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet.



Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel.



A tehetséges tanulók gondozása.



Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok, stb. szervezése, segítése, részvétel.



A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre, stb.



A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása:



A

gyenge

tanulmányi

eredményű,

lemaradó

tanulók

korrepetálása, segítése. 

Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.



Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és szakmai munkaközösség tevékenységében:



Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladatiban.



Részvétel

a

különböző

feladatok

megoldására

alakult

munkacsoportokban. 

Oktatási

segédanyagok,

kidolgozása, közreadása.

38

szemléltető

és

mérőeszközök




Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.



Továbbképzésekben való részvétel, önképzés.



A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit.



A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak.



Az iskolai munka eredményességének javítása.



Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége.



Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás.



Az iskolai munka javítása új ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció).

Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások: 

Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések, stb.).



A

pályakezdő

vagy

iskolánkba

újonnan

került

nevelők

munkájának, beilleszkedésének segítése. 

Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel).

Az iskola képviselete: 

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken, azok segítése.



Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységébe.



Érdeklődés a szakmai rendezvények, események iránt, azokon való részvétel.

Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala: 

Előzetes felkészülés a tanítási órára.



A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke.



A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés.

39




A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján.



A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán.



A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)?



A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon.

A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás: 

Megfelelő

magaviseletű,

az

iskolai

munkában

aktív

osztályközösség kialakítása. 

A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, stb.) eredményes, közös tevékenysége.



A

problémás

beilleszkedési,

tanulókkal magatartási

(veszélyeztetett, és

tanulási

hátrányos,

zavarral

küzdő

tanulókkal) való foglalkozás. 

Gyermekvédelmi feladatok ellátása.

A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése: 

Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek, stb.).



A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival:



A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi

pedagógusával

(osztályfőnök

a

szaktanárokkal,

szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással). Személyes példamutatása: 

A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit.



Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára.

Munkafegyelem, a munkához való viszony:

40




A munkaköri kötelességek teljesítése.



A tanítási órák pontos és eredményes megtartása.



Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása.



Pontos

adminisztrációs

munka

(formai

követelmények,

határidők, külalak, pontosság). 

A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása.



A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű.

Részvétel

a

nevelőtestület

szakmai

életében,

a

döntések

előkészítésében és végrehajtásában: 

Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemző készség, vitakészség, önálló vélemény.



Önkéntes

feladatok

vállalása

a

nevelőtestületi

feladatok

megoldásában a célok eléréséért. A vezetői feladatok ellátása: 

A

különféle

nevelői

közösségek

vezetői

(igazgató,

munkaközösség-vezető) milyen szinten látják el az egyes vezetői

feladatokat:

tervezés,

szervezés,

a

végrehajtás

irányítása, ellenőrzés, értékelés. 

A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért.

Megfelelő kapcsolatok a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal: 

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban.



A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre.



Kellő

figyelem,

érdeklődés,

megbecsülés

és

jóindulat

a

nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása. A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése: 

A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje.



A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése.

41


Szakmai felkészültség: 

Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (továbbképzés, szakvizsga, stb.).



Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma.



Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga.



Tudományos fokozat.



Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban.

A felzárkóztatásra szorulók eredményes fejlesztése: 

A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint

a

beilleszkedési,

magatartási

és

tanulási

nehézségekkel küzdő tanulóknál. 

Eredményes továbbtanulás elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is.

Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése: 

A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon.

A tanuló továbbtanulásának, felsőfokú jelentkezésének eredményei: 

A nevelő által tanított tárgyból a főiskolai, egyetemi felvételin elért eredmények.

42


2.10.

A

pedagógiai

program

végrehajtásához

szükséges

eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskolában taneszközökre van szükség minden olyan tananyag feldolgozásához, amely szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg. A

taneszköz-készlet

meghatározásához

a

központi

programok

eszközjegyzéke nyújt segítséget. Ezen kívül az eredményes munka érdekében a pedagógus nevelőoktató munkáját segítő eszközök, módszerek, melyek az iskola megjelenési formáját szolgálják: beiskolázási szórólapok készítése a tanulók érdekében készített felmérések, tesztek paradigmák, élethelyzetek, szituációk elemzése mérőlapok az eredmények, képességek, készségek, a tudás mérésére személyiségtesztek hatástényezők vizsgálata kérdőívek feladatlapok kiselőadások napilapok, hetilapok, folyóiratok iskolai elégedettségi felmérők

43


A szülő, a tanuló, és pedagógus együttműködésének

2.11.

formái, továbbfejlesztésének lehetőségei az

együttműködés

és

véleményalkotás

formái,

lehetőségei,

visszacsatolási módszerek: A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákszervezet felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább évente egyszer az évnyitón, valamint a diákszervezet ülésén. A diákszervezet vezetője félévente egyszer a diákszervezet ülésén és a diákszervezet faliújságján keresztül. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, vagy írásban) tájékozatják. A szülőket szükség esetén telefonon tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján

közölhetik az iskola igazgatóságával, vagy a nevelőtestülettel. Igény esetén a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről,

az

aktuális

feladatokról

az

iskola

igazgatója

és

az

osztályfőnökök tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésére egyéb fórumok is szolgálhatnak: Nyílt tanítási nap, szakmai nap. Feladata, hogy igény esetén a szülő és tanuló betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási

órák

lefolyását,

tájékozódjon

közvetlenül

gyermeke

és

az

osztályközösség iskolai életéről. Közelebbről megismerhesse a választott szakma régión belüli helyzetét, gazdasági-ipari követelményrendszerét.

44


Írásbeli tájékoztató. Informatikai

platformokon

a

szülők

tájékoztatása

a

tanulók

tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A Szülői vagy Diák szervezet kérésére a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozhatja meg. Szülői közösségi konferencia. A Szülői szervezet kérdéseit, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

45


2.12.

Diákszervezet

A Diákszervezet munkáját, céljait és feladatait, működési rendjét dokumentum rögzíti. Iskolai Diákszervezet megalakítása A KOPINT-DATORG Gazdaságfejlesztési Szakközépiskola egykori és jelenlegi diákjai 2010. 04. 23-án megalakították az iskola Diákszervezetét. A Diákszervezet céljai és feladatai: 

Cél az ország számára becsületes állampolgárok nevelésének elősegítése,

akik

szakmai

felkészültségükkel

nemcsak

saját

karrierjüket építik, hanem életük további szakaszában az őket körülvevő társadalom részére is hasznos szakmai tevékenységet végeznek. 

Feladata az iskola közösségi életének szervezése, a hatékonyabb működés és az oktatás színvonalának folyamatos emelésének elősegítése.



Feladata

segíteni

véleményalkotását,

a a

szakközépiskola javaslatok,

bírálatok

diákközösségeinek artikulálását

és

kommunikációját.  A Diákszervezet működési rendje: Az iskola adottságaira való tekintettel (18-22 éves, lényegében felnőtt diákok lévén) a tagok levelezés vagy e-mail útján is tartják a kapcsolatot. Véleményüket szóban vagy levelezés útján fejtik ki. Személyes részvételű összejövetelről együtt döntenek.

Hatáskör: 

A Diákszervezet minden kérdésben véleményt alkot, amelyben az elnök, vagy az iskola igazgatója felkéri.



Az iskola munkatervében meghatározott rendezvények szervezése.

46


2.13.

Szülői szervezet

Bár iskolánk tanulói mind nagykorú diákok, a KOPINT-DATORG Gazdaságfejlesztési Szakközépiskola egykori és jelenlegi diákjainak szülei 2010. 02. 03-án megalakították az iskolát támogató Szülői Szervezetet. Iskolai Szülői Szervezet megalakítása

A Szülői Szervezet céljai és feladatai:



Cél az ország számára becsületes állampolgárok nevelése, akik szakmai felkészültségükkel nemcsak saját karrierjüket építik, hanem életük további szakaszában az őket körülvevő társadalom részére is hasznos szakmai tevékenységet végeznek.



Feladata az iskola hírnevének öregbítése, az egyre hatékonyabb működés és az oktatás színvonalának folyamatos emelésének elősegítése.



Feladata

segíteni

a

szakközépiskola

tantestületének

és

diák

bizottságának munkáját.

A Szülői Szervezet működési rendje:

Az iskola adottságaira való tekintettel (18-22 éves, lényegében felnőtt diákok szülei lévén) a tagok levelezés, e-mail útján tartják a kapcsolatot. Véleményüket levelezés útján fejtik ki. Személyes részvételű összejövetelről együtt döntenek.

Hatáskör: A Szülői Szervezet minden kérdésben véleményt alkot, amelyben az elnök, vagy az iskola igazgatója felkéri.

47


3. Helyi tanterv

3.1. A szakmai programok Céljait az egyes szakképesítésekért felelős minisztériumok által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények határozzák meg. Minthogy azokat teljes terjedelmükben tartalmazza a pedagógiai program melléklete, e helyt csak leglényegesebb elemeiket foglaljuk össze. A szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A cél elérése érdekében el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat,

ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat

(alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, személyes, társas és módszerkompetenciák).

3.2. Az egyes szakok óraterve A szakok pontos óratervét a Melléklet tartalmazza. Az egyes szakképesítésekért felelős minisztériumok által kiadott óratervek nem sok lehetőséget hagynak az iskoláknak saját tantárgyi, óratervi elgondolásaik érvényesítésére, hiszen a kötelező tantárgyak által le nem foglalt órakeretből kell megoldani a szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak megtartását, s ugyanitt kell helyet kapnia az iskola helyi tantárgyi programjának is. Minthogy a Gazdaságfejlesztési Szakközépiskola nevelésfilozófiájában a magyar gazdaság Európai Unióbeli tevékenységére helyezte a hangsúlyt, az

ezzel

összefüggő

ismeretek

tantárgy(ak)ként

is

megjelennek

az

óratervekben. Ez azonban természetesen nem érinti a kötelező tantárgyak és órakeretek rendjét.

48


Az oktatók korábbi tapasztalatai nyomán elvégzett módosításokat követően az iskolában alkalmazni kívánt óratervek a mellékletben találhatók: Az egyes szakok programja láthatóan igazolja azt a törekvést, melyről a korábbiakban a szakok bizonyos mértékű egységesítéséről, a kötelező órák számának szerény mértékű emeléséről, és az iskola helyi tantárgyi programjaként a szabadon választható sáv kínálatának növeléséről már szó esett. Ezek a változtatások nemcsak az egységesítést szolgálják, hanem, s ez a fontosabb, a nevelési, oktatási célok minél jobb teljesülését. 3.3. Az

alkalmazható

tankönyvek,

tanulmányi

segédletek

és

taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok nyomtatott, illetve elektronikus hordozóra rögzített (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) taneszközöket használnak a tananyag feldolgozásához. Néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. számítógép). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges

kötelező

tanulói

taneszközöket

a

nevelők

szakmai

munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,



az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben

részesíteni,

amelyek

használhatóak,

49

több

tanéven

keresztül




a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényeges jobbító esetben vezetünk be,



a taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskola évente meghatároz.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. A taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

50


3.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása Az iskolai elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a Nemzeti Alaptanterv kompetenciaterületi tudásanyagának. Szakközépiskolai oktatás terén tehát felidézzük, felfrissítjük az ott hallottakat. Elsősorban a gyakorlati oktatók tematikájában kapnak ezek helyet. Az év eleji osztályfőnöki és szaktanári órákon ki kell az elsősegély nyújtási szakmai területre is térni. Főbb területek:  Áramütés,  Különböző rosszullétek, epilepszia,  Végtagtörés,  Vágott sebek,  Az iskolai elsősegélyt nyújtó hely,  Tennivalók vészhelyzetben,  Segélykérés,  Az elsősegély készlet.  Szakmák veszélyei o Árufuvarozás, o Veszélyes áruk, o Idegenforgalom, o Irodai balesetek, o Irodai gépek, berendezések szállítása, üzemeltetése, javítása közben előforduló balesetek utáni elsősegély nyújtása.

51


3.5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Általános szempontok A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, akkor léphet, illetve szakmai vizsgát akkor tehet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. (Hatályos jogi szabályozók alapján.) Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Bármely

tantárgy

éves

óraszámának

30%-át

igazoltan,

vagy

igazolatlanul hiányzó diák az adott tantárgy egész éves anyagából köteles osztályozó vizsgát tenni.

52


3.6. Felvétel, átvétel, alkalmassági vizsga, szóbeli felvételi helyi szabályozása A

szakközépiskolai

tanulók

felvételére,

átvételére,

szóbeli

felvételiztetésére vonatkozóan a mindenkori hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni. Helyi sajátosságai a következők: a) Az érettségi dokumentum meglétének ellenőrzése b) Modulvizsgák tanúsítványainak ell., c) Felvételi alkalmassági vizsga,  igazgatói jóváhagyással történő kritériumok összeállítása,  egységes felvételi kérdéskörök, d) Egészségi alkalmassági előírások a Szakmai és vizsgakövetelmények alapján, e) Helyhiány miatti felvételi elbeszélgetés eredménye, f) Szociális indítékok figyelembevétele. g) Felnőttképzési szolgáltatások, ú.m.  előzetes tudásszint felmérés és  képzési szükséglet felmérés eredményének beszámítása

53


3.7. A tanulmányok alatti vizsga és az alkalmassági vizsga szabálya, felvétel, átvétel helyi szabályozása A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők:  javítóvizsga  osztályozó vizsga  különbözeti vizsga  pótló vizsga

A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény faliújságján közzétesz. A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, pec) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap Az osztályozó

vizsga

kérelemre

történő

letételét

az igazgató

engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, aláírja. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a

54


szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt. Vizsgaforma, vizsgarészek  szóbeli vizsga  írásbeli vizsga A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási – szabályai Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a

vizsga

folytatásától

eltilthatja,

a

vizsgaeredménye:

elégtelen.

Az

indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. Az vizsga a vizsgázó számára díjtalan

55


A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés

(vázlatkészítés)

céljára

kapott

papírlapot

az

iskola

körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. A

vizsga

eredményét

a

törzslapba

és

a

bizonyítványba

a

jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.

56


3.8. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások – az értékelés alapelvei, rendszeressége Jutalmazási, minősítési elvek. Az ismeretek számonkérésének főbb jellemzői: Az egyes szakképesítésekért felelős minisztériumok által kiadott szakmai és vizsgáztatási követelmények, illetve a szakok központi programjai viszonylag pontosan meghatározzák, hogy mit, és milyen mértékben kell a tanulóknak elsajátítania. E követelmények teljesülése érdekében az egyes tantárgyakat tanító oktatóknak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a tanulók előrehaladását, ellenőriznie kell az elért szintet, segítséget kell nyújtania a rászorulóknak, végső soron el kell érniük, hogy a szakmai vizsgán a tanulók rendelkezzenek az említett dokumentumokban meghatározott képességekkel. Mindennek érdekében, természetesen a jogszabályi keretek közt, Az iskola a számonkérés következő formáit alkalmazza: Formatív értékelés Célja az aktuális tudásszint megállapítása, s így tulajdonképpen minden tanítási órán jelen van, általában kétszer is. A tanítási óra elején arról ad képet, hogy a tanulók kellően elsajátították-e az előző órák tananyagát, van-e mire építeni az új ismereteket. A tanítási óra végén arról győz meg, sikerült-e a feldolgozott ismereteket úgy bevésni, hogy otthoni tanulással biztos tudássá váljanak. Szummatív értékelés Egy-egy tematikus (ún. nagyobb) egység végén van fontos szerepe Segítségével mérhető, és minősíthető a tanulói teljesítmény, s a minősítés osztályzatokkal fejezhető ki. Az iskola szigorú, de nem teljesíthetetlen

57


követelményeket kíván támasztani, s ezért egyrészt magasan állapítja meg a megfelelés szintjét, 70 % -ban, másrészt lehetőséget ad azoknak a tanulóknak,

akik

ezt

nem

teljesítik,

hogy

korrepetálással,

személyi

rásegítéssel elérjék a megfelelési szintet. Diagnosztikus értékelés Bár minden nagyobb, új egység indításakor alkalmazható a tanulók induló

szintjének

megállapítására,

a

legnagyobb

szerepe

a

tanítás

megkezdésekor, és a tanulmányok vége felé van. Az első esetben a sok iskolából érkezett, eltérően felkészült tanulók tudásának, induló szintjének felméréséről van szó, ami nemcsak fontos információkat adhat az új ismeretek tanításához, de feltárhat olyan hiányosságokat is, melyek esetleg felzárkóztatást tesznek szükségessé. A tanulmányok végén az alapos diagnosztikus értékelés tanárt és tanulót egyaránt meggyőzhet a szakmai vizsga kilátásairól, megadja a pótlás, kiegészítés, javítás szükségességét és lehetőségét, egyben szituációs gyakorlat is, melynek során a tanulók magát a vizsgázást is gyakorolhatják.

Jutalmazás, minősítés. Tanév végén a szakmai vizsgák alkalmával jutalmazásra kerülhet sor. Az osztályközösség, szakmai vizsgakör előtt név szerin kiemelhetjük a tanulmányi munkában, közösségi tevékenységben kimagasló diákokat. Könyv és egyéb jutalmakat adhatunk át. Az iskolai és osztályszintű jutalmazást (tanulmányok végén) az igazgató irányításával bonyolítják a nevelőtestület tagjai. A legjobb eredményeket elért tanulók fényképeit honlapra és faliújságra egyaránt kihelyezzük. 3.9. Az év végi és a minősítő érdemjegyek kialakításának általános szabályai Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által

58


megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. A szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét az OKJs vizsgakövetelmények figyelembe vételével a szakmai vizsgaszabályzat határozza meg. A szakmai vizsga helyét és időpontját a tanév rendjében meghatározott keretek között a szakközépiskola jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és vezeti a szakmai vezetéssel kapcsolatos nyilvántartásokat.

59


3.10.

A szakmai vizsga

A szakmai vizsgát a mindenkori miniszteri rendelet szerint, a szakmai és vizsgáztatási követelményeknek megfelelően, az illetékes minisztérium által kiadott feladatok és kérdések alapján kell megtartani. Mindehhez az iskolának azonban hozzá kell járulnia: - megfelelő helyszín és egyéb körülmények biztosításával, -ünnepélyes külsőségekkel, -vezetője és tanárai barátságos, bátorító jelenlétével, -szakszerű kérdezéssel, és korrekt minősítéssel, értékeléssel, -a teljesítmény megfelelő elismerésével. Ezáltal a szakmai vizsga, az első szakképesítés megszerzése maradandó, ünnepi élménnyé válik. Az iskola a szakmai vizsgák színvonalas megtartásához képzési díjkiegészítést szedhet. Ennek mértéke tanévenként és szakmánként változó.

60


3.11.

Az iskola szakképzési rendszere

Tekintve, hogy a Gazdaságfejlesztési Szakközépiskola szakképző intézmény, s érettségizett fiatalokat fogad egy, illetve egy szak esetében két évig tartó szakképzésre, szakmai programja kötött, a jogszabályokban megállapított tantárgyak és óraszámok kitöltik, helyenként túl is feszítik a képzés időkereteit, szerény lehetőség kínálkozik helyi tantárgyi program alkalmazására. Az iskolának szánt sajátosságot valójában egy új tantárgy, az Integrációs ismeretek jelenti. Szerepel ugyan a programban a szabadon választható sávban Üzleti etika, Etikett és protokoll is, ezek órakerete, és a rendelkezésre álló nagyszámú képzési program, tankönyv (több szakképesítésben a kötelező sávban szereplő tantárgyak), nem teszi szükségessé saját tantárgyi program megalkotását. Az Európai Uniós ismeretek azonban valóban új eleme a szakközépiskolai képzésnek, s tanításának az a célja: hogy a tanulók ismerjék meg, és fogadják el a közös Európa gondolatát. Szerezzenek kellő mélységű ismereteket az Európai Unió céljairól, közös intézményeiről, az Unió tagországai kapcsolatairól, a közös piac működéséről. Ennek érdekében kb 70-70 óra fordítható valamennyi szak programjában a következő főbb ismeretek tanítására : Az Európai Gazdasági Közösség (közös piac) és a KGST kialakulása, működése, Az Európai Unió gondolata és megvalósulása, Az Európa Parlament, és a többi közös intézmény, A közös Európa térképe, gazdaságföldrajza, Az Unio és a tagországok gazdaságának jellemzői, teljesítménye, Az Unio viszonya a vezető gazdasági hatalmakhoz (Japán, USA) Az Unio közös jogszabályai, a legfontosabb egyezmények, A közös pénz, ( EURO) és a közös nyelv kérdése, A Varsói Szerződés és a KGST összeomlása, társadalmi és gazdasági átalakulás a volt tagországokban,

61


Magyarország útja az Unióba, A felvételi kérelem és a feltételek, Jogharmonizáció, az egyesült Európa tagországainak jogállása, A nemzeti érdekek sorsa, A gazdaság működése, a multik szerepe, Szabad lakhelyválasztás, munkavállalás, határátlépés ? A tulajdonszerzés és korlátai, Az ún. európai normák, minőségi követelmények, Mit kapunk, és mit adunk ? Mit jelent a teljes integráció ? A nemzeti karakter, a nemzetgazdaság, a nemzeti valuta sorsa, A szakmai gyakorlat képzési helyeinek és formáinak

3.12.

bemutatása Az egyes szakok szakmai gyakorlatának lebonyolítását a központi tematikák határozzák meg. Különleges esetet jelent a számítástechnikai termek működtetése. A feladatok megvalósításakor figyelembe kell venni a szakmai program elvárásait. Termek: 

2 db számítástechnikai terem, 20-20 munkaállomással,



5 db előadó terem.

62


4. Záró rendelkezések

4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje Ez a program a 2013/2014-es tanév első napjától, visszavonásig hatályos. Az előző Pedagógiai Program a jelenlegi érvénybe lépésének napjától nem használható. 4.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A 2012/2013-as tanév befejezésével iskolánk új OKJ rendszerben fog működni. A gyorsabb és hatékonyabb átálláshoz szükséges az intézményi dokumentumokat átvizsgálni, módosítani esetleg pótolni. A tizenöt éven át használt dokumentumok a rendszeres frissítésnek, felülvizsgálatnak köszönhetően jó alapnak bizonyultak.

63


4.3. A pedagógiai program módosításai A pedagógiai program a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§-a alapján készült, figyelemmel arra, hogy érettségizett fiatalok 1-2 éves nappali

és

esti

tagozatos

szakképesítő

oktatását

folytató

iskola

dokumentuma. Az iskola 1998. óta rendelkezik működési engedéllyel. 1999-es pedagógiai program módosítását a tantestület azért nyújtotta be a Főpolgármesteri Hivatalnak, mert a képzés szakjai bővültek, ú.m. OKJ Vámügyintéző

54 3433 04,

Gazdasági informatikus I.

54 4641 01

Gazdasági informatikus II.

52 4641 02.

2003. folyamán a testület ismét engedélymódosításhoz folyamodott. Az alábbi szakmák engedélyeztetését kérte. OKJ Idegenforgalmi ügyintéző

52 7872 03


52 3435 02

Szállítmányozási ügyintéző

52 3439 04

Idegenvezető

54 7872 02

Irodavezető

54 3439 01

Nemzetközi szállítmányozási és Logisztikai menedzser

54 3433 05

A 2007/2008-as tanévtől a következő szakmák új OKJ szerinti oktatását kérjük engedélyezni: Logisztikai ügyintéző

54 345 02 0000 00 00

Külkereskedelmi üzletkötő

54 341 01 0000 00 00

Marketing- és reklámügyintéző 52 342 01 0000 00 00 A 2008/2009-es tanévtől további új OKJ-s szakmákat oktatunk: Idegenvezető

54 812 01 0000 00 00

Protokoll-és utazás ügyintéző

54 812 02 0000 00 00

64


Vámügyintéző (még régi OKJ) 2009. február 1-ével keresztféléves képzésünk is működik. Idegenvezető, illetve Protokoll- és utazás ügyintéző szakon. A

2009/2010-es

tanévtől

vámügyintézőink

szakmai

programja,

vizsgakövetelménye Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző név alatt fut. Vám-, jövedéki és termékdíj ügyintéző 52 343 05 0000 00 00 A 2011/2012-es tanévtől: 

kereskedelmi

ügyintéző

szakma

oktatását

kérjük

engedélyezni (OKJ . 52 341 04 1000 00 00), és 

nappali rendszerű oktatásunkat esti tagozattal bővítjük.

A 2013/2014-es tanévtől tervezett változások, bevezetésre kerülő képzések, iskolai és iskolai rendszeren kívül szervezett nappali és esti képzések 

Idegenvezető



Irodai asszisztens



Kereskedő






Nonprofit menedzser



Pénzügyi-számviteli ügyintéző



Turisztikai szervező, értékesítő



Ügyviteli titkár



Vállalkozási és bérügyintéző



Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző

65


4.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

66


4.5 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1.1 A pedagógiai programot az iskolai diákszervezet 2013. év március 28. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2013. március 28.

az iskolai diákszervezet nevében

1.2 A pedagógiai programot a szülői közösség 2013. év március 28. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Budapest, 2013. március 28.

az iskolai szülői közösség elnöke

1.3 A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. év március 28. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Budapest, 2013. március 28.

Vitéz Gyula igazgató

67


5. Irodalomjegyzék

A tantestület munkája során a következő forrásanyagokat használta fel: 

Közoktatási Törvény



Szakképzési Törvény



Felnőttképzési Törvény



Országos Képzési Jegyzék



Miniszteri rendeletek



Szakmai és vizsgakövetelmények



Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet: Szakképzési adatbázis 2013 (www.nive.hu)



Jogalkalmazás a közoktatásban (Raabe)



Kozák András: A pedagógiai program átdolgozásának jogi és módszertani háttere

68


Pedagógia program – 2013. 6. Mellékletek

6.1. Kerettantervek, helyi óratervek a szakmai programokhoz 6.2. A 2013. szeptemberében induló szakokon tanító oktatók névsora és végzettségüket igazoló diploma száma, személyi feltételek

69


Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETŐ .................................................................................... 4

1.1. Az iskola neve .............................................................................. 6 1.2. Az iskola alapítója és fenntartója................................................ 7 1.3. Az iskola megalapítása és profilja ............................................ 10 1.4. Szakmák az iskolai rendszerben............................................... 11 1.5. Az iskola oktatói ......................................................................... 14 1.6. Az iskola működése ................................................................... 15 1.7. Az iskola kapcsolatai, innováció .............................................. 16 2.

NEVELÉSI PROGRAM ................................................................ 17

2.1. Az iskolában folyó nevelés és oktatás pedagógiai alapelvei, értékei, eszközei, eljárásai, célja és feladatai ................................... 17 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. ................ 22 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok. ..................... 23 2.4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés és oktatás folyamatában .......................................................................... 25 2.5. A tanuló (szülő) és az intézmény partneri kapcsolattartásának szabályai .............................................................................................. 29 2.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: .................................................................... 35 2.7. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység .... 35 2.8. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................... 36

70


2.9. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere .......................................... 36 2.10.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök

és felszerelések jegyzéke ................................................................... 43 2.11.

A szülő, a tanuló, és pedagógus együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei ...................................................... 44 2.12.

Diákszervezet .......................................................................... 46

2.13.

Szülői szervezet ...................................................................... 47

3.

HELYI TANTERV......................................................................... 48

3.1. A szakmai programok ................................................................ 48 3.2. Az egyes szakok óraterve ......................................................... 48 3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................................... 49 3.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása ...................... 51 3.5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................... 52 3.6. Felvétel, átvétel, alkalmassági vizsga, szóbeli felvételi helyi szabályozása........................................................................................ 53 3.7. A tanulmányok alatti vizsga és az alkalmassági vizsga szabálya, felvétel, átvétel helyi szabályozása ................................... 54 3.8. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások – az értékelés alapelvei, rendszeressége Jutalmazási, minősítési elvek. .............. 57 3.9. Az év végi és a minősítő érdemjegyek kialakításának általános szabályai .............................................................................................. 58 3.10.

A szakmai vizsga..................................................................... 60

71


3.11.

Az iskola szakképzési rendszere ........................................... 61

3.12.

A szakmai gyakorlat képzési helyeinek és formáinak

bemutatása .......................................................................................... 62 4.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................... 63

4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje .............................. 63 4.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .................. 63 4.3. A pedagógiai program módosításai ......................................... 64 4.4 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ........................ 66 4.5 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ................... 67 5.

IRODALOMJEGYZÉK ................................................................. 68

6.

MELLÉKLETEK........................................................................... 69

6.1. Kerettantervek, helyi óratervek a szakmai programokhoz ..... 69 6.2. A 2013. szeptemberében induló szakokon tanító oktatók névsora és végzettségüket igazoló diploma száma, személyi feltételek ............................................................................................... 69

72

KOPINT-DATORG Gazdaságfejlesztési Szakközépiskola

Recommend Documents