Kopátsy Sándor. Új közgazdaságtan. A minôség társadalma AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Kopátsy Sándor

Új közgazdaságtan A minôség társadalma

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Szerkesztette: Bánkuty Tamás

ISBN 978 963 05 9039 6 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Első magyar nyelvű kiadás: 2011 © Kopátsy Sándor, 2011 A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó Zrt. igazgatója Felelős szerkesztő: Tárnok Irén Termékmenedzser: Egri Róbert Tipográfia és nyomdai előkészítés: Eredeti Bt. A borító Berkes Dávid sorozatterve alapján készült A nyomdai munkálatokat az Akadémiai Nyomda Kft. végezte Felelős vezető: Ujvárosi Lajos Martonvásár, 2011 Kiadványszám: TK110014 Megjelent 22,5 (A/5) ív terjedelemben Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is.

Printed in Hungary

Tartalom

Ajánlás (Matolcsy György) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

13

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

17

A gondolkodásomról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Módszerem kialakulásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tanítómesterekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A minőség társadalmáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18 18 20 21

Új közgazdaságtanra van szükség! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új társadalom, új közgazdaságtan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mit kell érteni puritanizmuson? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hol van puritanizmus? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az élboly és a lemaradók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fontos tényezők figyelmen kívül hagyása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Iránytűim . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nem elég egy mutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

22 23 25 26 27 29 35 37

A jóléti társadalom nem tőkés társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Milyen változást hozott a jelenkor fejlett társadalma, a jóléti társadalom? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fogyasztói társadalom alapja a tudás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

39 40 42

5

Első fejezet

A mai közgazdaságtan az osztálytársadalmak közgazdaságtana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

45

Az osztálytársadalmak kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az első termelő társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A népességnövekedés és az eltartóképesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az osztálytársadalmak elsődleges funkciója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mi volt az osztálytársadalmak közös jellemzője? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az osztálytársadalommal szemben a jelenkori fejlett társadalom jellemzői . . Kérdések és válaszok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A technikai fejlődés hatása az osztálytársadalmakban . . . . . . . . . . . . . . . . . A munkaerő értékcsökkenésének okai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkanélküliség a tőkés osztálytársadalomban és ma. . . . . . . . . . . . . . . . .

45 45 47 49 50 52 54 55 59 60

Az osztálytársadalom megszűnésének okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ember lett a legfontosabb gazdasági tényező . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A népszaporulat leállása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A demográfiai törvény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A munkaerőhiány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mi hozta a spontán fordulatot? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ez már nem osztálytársadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

62 62 63 64 66 67 68

Második fejezet

Demográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

69

Mennyiség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A demográfiai csapda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyugat-Európa demográfiai szabályozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vagyonosok esetében az örökösödés módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szegényeknek a jobbágytelekrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tőkés osztálytársadalom demográfiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A szaporodási törvény megfordult . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A békés egymás mellett élés feltétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kína példája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az új szint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nem a természettől kell félni! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A várható élettartam megnövekedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Buta félelem az elöregedéstől. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

69 72 73 74 74 75 76 77 79 80 81 83 84

6

Minőség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A túlnépesedés ellen védekezni kell! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mérés technikája. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hol kicsi a népszaporulat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

87 89 91 93

Harmadik fejezet

A minőség társadalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

95

A forradalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 A tudományos és technikai forradalom születése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 Hol született ez a forradalom? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97 Milyen világot építettek a marslakók? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98 Kik voltak a marslakók? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 A szellem kitört a palackból. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100 A jóléti társadalmak békés kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A svájciak mutattak példát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A skandináv példa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tiroli példa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az észak-amerikai átalakulás feltételei és okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A múlt hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A nagy politikai hatalom hiánya alkotóvá tesz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A New Deal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A New Deal előtti észak-amerikai társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A New Deal eredményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A makrogazdasági egyensúly nem bízható a piacra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A New Deal és a sikeres mezőgazdasági reform . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Keynes és a New Deal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A New Deal megerősödése a második világháború alatt . . . . . . . . . . . . . . . . A New Deal befejeződése és világtörténeti jelentősége. . . . . . . . . . . . . . . . . .

103 104 105 109 110 110 112 114 116 116 118 118 119 120 122

A felzárkózás feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Változatlan feltételek mellett nincs fejlődés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Történelmi példák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Káoszelmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az európai individualista félhold. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fejlődés 1890 és 2000 között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ahol a minőségi változás már bekövetkezett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Európa nyugati fele 1890 és 2000 között. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Skandinávok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Olaszok, spanyolok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

123 123 127 130 135 139 139 141 144 145

7

Németek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ír csoda három oka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közép-Európa. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egy lakosra jutó jövedelem időbeli alakulása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jövedelem differenciáltsága. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néhány általános észrevétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Multikulturális ábránd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

145 146 148 149 150 153 154

A három agglomeráció útja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A két nyugati civilizációs agglomeráció viszonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Európa lemaradásának okai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A távol-keleti agglomeráció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kína visszanyerte nagyságát. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kínai–amerikai kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

158 162 164 169 176 177

Negyedik fejezet

Mitől függ a következő generáció minősége? . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 A felemelkedés útja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 Az oktatás szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az esélyegyenlőség félreértése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mi kerül többe? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mikor kezdődjön a következő generációval való törődés? . . . . . . . . . . . . . . Az anyák jelentősége óriási. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

188 189 190 193 193

A családi környezet szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 194 A társadalom képtelen kezelni a szülői háttér hatását . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 Javaslataim. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hatékony családtámogatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mi volna a megoldás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Öregkori ellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Milyen nyugdíjrendszerre volna szükség? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

197 199 200 201 202

A szellemi vagyon társadalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mikor lesz a társadalom tudásalapú? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az átlagos tudásvagyon a döntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tudomány támogatottsága a világban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

204 205 206 207

Mit üzen a gazdaság az oktatáspolitikának? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 A jelenkor tehetségvadász. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 208 Mit bizonyítanak a tények?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209

8

A fogyasztói társadalom minden előzőtől különbözik . . . . . . . . . . . . . . . . . A szellemi vagyon elemei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az iskola minősítése egyre jobban elavul. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A munkaerőpiac értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az erkölcs megnövekedett szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mi a teendő? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

211 215 217 220 222 224

Ötödik fejezet

A minőség társadalmának foglalkoztatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 229 A foglalkoztatásról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gondolatok a foglalkoztatásról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csak a minőségi munkaerőben van hiány. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Nyugatnak nincs szüksége a képzetlen munkaerőre . . . . . . . . . . . . . . . . . A munkaerő minőségi szintjei és foglalkoztatásuk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

229 229 231 233 235

Miért nem szabad a foglalkoztatást a piacra bízni?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A társadalom motorja egyre inkább a minőségi elit, a társadalom felső harmada . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A foglalkoztatás nem a piac, hanem az állam feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tartós munkanélküliség okozta kár. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Milyen foglalkoztatáspolitikára lenne szükség? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mennyit ér a munkaviszony? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Foglalkoztatás a világgazdaságban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kétféle munkanélküliség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

240 240 241 242 243 244 246 247

Magyarország tétlensége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Munkára fogottság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A rendszerváltás hibái a foglalkoztatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tartós munkanélküliek foglalkoztatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tartósan munkanélkülieket foglalkoztató szövetkezetek . . . . . . . . . . . . . . A szövetkezeti mellékágazatok sikere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A munkanélkülieket foglalkoztató szövetkezetek működése . . . . . . . . . . . Németh László Kert-Magyarországa felé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

248 249 250 253 255 256 258 259

Hatodik fejezet

Magyar jövőkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová tartunk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 Mi jellemzi a pásztornépeket? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 Külön kell szólni a magyar nemességről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267

9

A nemes és a közember. Melyik a magyar? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy nép, amelynek nincs polgársága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hol tartottunk a második ezredforduló idején? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vállalkozásoktól irtózó magyarság a világ egyik legvállalkozóbb népévé vált . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

267 269 270

Az elmúlt százötven év a nép életében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar történelem fő állomásai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A mezőgazdaság változó helye a világban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Soha nem az ország, mindig a népem sorsa érdekelt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . A jobbágyfelszabadítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vasúthálózat kiépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az istállós tehéntartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A tanyai oktatás megszervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A továbbtanulás szűk lehetősége. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A földreform . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kollektivizálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bakterek országa lettünk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A vállalkozók országa lettünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mezőgazdaságunk a szocialista tábor élén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Urbánusok és népiek – A két vágányon haladó magyar társadalmi progresszió . .

276 277 278 281 282 283 286 288 288 289 292 297 299 301 305

Nemzeti fátum, avagy mi határozza meg egy nép sorsát? . . . . . . . . . . . . . . . . . . Gondolatok a determinációról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az egyén és szabadsága. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Család és szabadság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A determinációban való hit magyar átok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

324 324 327 331 334

273

Zárszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341 Kopátsy Sándor életmű-bibliográfiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343 (Összeállította Szőts Zoltán Oszkár)

10

Ajánlás

Kopátsy életműve igazi rejtőzködő magyar kincs. Bár könyveinek, tanulmányainak, cikkeinek, beszélgetéseinek mennyisége elkápráztató, a Kopátsy-minőség még nem része a magyar szellemi életnek. Bár minden más élő magyar szellemi embernél többet írt, a francia történészek elegáns, világos és célratörő stílusában, gondolatai még nem hatják át a magyar közösség gondolkodását. Bár a magyar szellem óriásaihoz tartozik, Széchenyi, Ady, Hamvas Béla és Németh László egyenrangú társa, még nem találtunk ösvényt Kopátsy életművéhez. Szellemi teljesítménye egyedülálló, mint Csontváryé: egy magányos magyar cédrus fiatalabb kiadásban. A magyar nyelv és történelem zárt világa miatt nem fedezhette fel a külvilág, mint Bartók magyar zenéjét. A politikai szervezkedés vádja nélkül nem teremthetett iskolát, ahogy a Nyolcak és az Európai Iskola képzőművészei tették. A nagy társadalomtudományi egyetemekre nem engedték be, egyik korszak középszerébe sem fért bele. Közgazdasági Nobel-díjra sem jelölték, bár életművének kijárna, mert egyik divatos csoporthoz és áramlathoz sem tartozott. Kopátsy gondolatai a magyar tehetség és történelem gazdagságának, sokrétűségének és eredetiségének legjobb élő bizonyítékai. A puszta és a tanyavilág, a kisváros és a világváros, a budai dombvidék és a Bakony, a francia Annales iskola és a brit Toynbee egyaránt tanították, de saját tehetsége és a magyar történelem voltak legmé-

11

lyebb forrásai. Osztott földet, volt reformer a Tervhivatalban, írta a Magyarázom a mechanizmust animációs sorozat forgatókönyveit, volt száműzött a Pénzügyminisztérium legkisebb szobájában, épített kőkertet és kötött kefét egy kis bakonyi faluban, s most, közel 90 évesen, Miskolcon gondolatokból építi Magyarország jövőjét. Kopátsy életműve tettekből, gondolatokból és emberekből áll. Nagyon sok emberen segített, adott pénzt erdélyi áttelepülőnek, bakonyi cukrász családnak, adott döntő pillanatokban jó tanácsot tanítványainak, segített a Hangya újjáépítésében, gazdasági folyóirat indításában. Szerencsés vagyok, mert tanítómesterem lett a közgazdaság és történelem világában, szerencsés az ország, mert Kopátsy közgazdasági gondolatai adják a mai magyar gazdaságpolitika alapját. Kopátsy a nyugati szellem egyik óriása, a mai válságban a Nyugat – bár még nem tudja – bízvást hagyatkozhatna Kopátsy iránytűjére és erőt meríthetne gondolati vitaminjaiból. Szerzőnk új könyve üzenet a jövőből: ha olvassuk és megfogadjuk tanácsait, az a jövő jön el, amit mindnyájan szeretnénk. Matolcsy György

12

Elôszó

Magyarázatra szorul könyvem szerkezeti felépítése. E könyv anyagát nem mind most, a kilencvenedik életévemben írtam, hanem döntő többségét az elmúlt húsz évben. Közel húszezer kézirati oldalt adtam át fiatal barátomnak, Bánkuty Tamásnak azzal, hogy válogasson belőle egy könyvre valót. Válogatását közösen még egyszer átnéztük, és így született meg a közgazdász szakmai véleményemet tükröző életművem. Könyvem műfaja is szokatlan. Ezt a könyvet nem tankönyvnek szántam, amit érdemes megtanulni, de még azt sem ajánlom, hogy valaki nekivesse magát, és egyben végigolvassa. Aki kíváncsi, válasszon ki egy számára érdekesnek tűnő fejezetet a tartalomjegyzékből, és kóstoljon bele. Aztán pipálja ki, amit már elolvasott. Minden fejezet önmagában is mond valamit, amit szeretnék a politika és gazdaság iránt érdeklődőkkel közölni. Aki egyszer eljut odáig, hogy kifogy a kíváncsisága, hagyja abba. Vagy megismerte, hogyan gondolkodom, vagy rájött, hogy nem tud velem azonos módon látni és gondolkodni. Nekem az is elég, ha valaki egyetlen témában egyetért, mert egyetértők egyelőre még a szakmán belül is kevesen vannak. Könyvemben nincs irodalomjegyzék, forrásokra való hivatkozás. Elsődleges célom az olvasók szemléletére hatni, átadni azokat a tapasztalatokat, amik az én látásmódom alakítását is szolgálták. Szerencsés voltam, mert pusztán élhettem le első hat évemet, faluban kerültem iskolába. Átélhettem, hogy az elmaradott viszonyok között ragadtaknak hogyan kell élni, hogy ne-

13

kik a boldogulásukhoz mennyi tapasztaltra, a természeti környezetükhöz való igazodásra volt szükségük, hogy az ő életük mennyire független maradt az országos politikától. Műszaki és közgazdasági képzettségem nagy segítséget adott annak megértéséhez, hogy az adottságok mennyivel fontosabb életmód-alakítók, mint a politika. Hosszú életem megtanított arra, hogy azt tartsam fontosnak, ami az, és nem azt, amit a történészek, társadalomtudósok fontosnak tartanak, hanem mélyebben keressem az okokat. Ez egyre jobban eltávolított mind a szellemtörténészektől, mind a közgazdaságtan belső köreiből kitörni képtelen közgazdászoktól, ahogy egyre több esetben rájöttem, hogy mi miért történt úgy, ahogyan történt. Az elméleti fejtegetés helyett inkább példákat mondok. 1951-ben, tehát hatvan éve kerültem az Országos Tervhivatalba, és lettem hirtelen közgazdász. Történész szerettem volna lenni, de már tizennyolc éves fejjel felfedeztem, hogy ez nem anyagi függetlenséget biztosító szakma, másrészt az volt a véleményem, hogy a történészek aránytalanul sok időt töltenek a könyvtárakban, levéltárakban, és kevés a praktikus élettapasztalatuk. Ezért mérnöknek mentem, talán ahhoz volt a legtöbb tehetségem. A Rákosi-kor bürokratikus gazdaságirányítása azonban néhány év után arról győzött meg, hogy a gazdasági irányítás túlszabályozott formája eleve kizárja a műszaki szabadságot. Erre irányított kritikám hatására felrendeltek az Országos Tervhivatalba, ahol közgazdász lettem. Gyorsan megszereztem a diplomát, sokat publikáltam, előbb kandidátus, majd akadémiai doktor lettem. 1953 nyarán már a Nagy Imre két agrárreformját elkészítő csapatnak a tiktára voltam. 1954-ben pedig két kollégával elkészítettük az új gazdasági „mechanizmust” javasló anyagot. Büszke vagyok arra, hogy a mechanizmus szót én találtam ki, a korábban használt modell helyett. Az anyagot Nagy Imre azonnal a minisztertanács elé vitte, Gerő Ernő azonban buharinista förmedvénynek minősítette, Rákosi pedig elrendelte a megsemmisítését. Előterjesztésünk egyik példánya csak harminc év múlva került elő. A mondanivalója azonban 1956-ban újra felbukkant, és megvalósítására gazdasági reformbizottság alakult, melynek Péter György elnöksége mellett titkára lettem. Ezt a bizottságot a forradalom leverése után feloszlatták, 1968-ban azonban feléledt, és Nyers

14

Rezső vezetése alatt a Kádár-rendszer gazdaságirányítási alapja lett – a forradalmi bizottsági elnöki múltam ellenére – az egymást követő reformbizottságok mindegyikének. Nyers Rezső pénzügyminiszterként a Pénzügykutató Intézetet velem alakította meg. Tíz év után felelevenítették a forradalmi múltamat, és egyre hátrébb szorítottak. Végül az intézetből is eltávolítottak. Nyugdíjazásom után két évvel visszahívtak az adórendszert kidolgozó munkába, majd Németh Miklós kinevezett a tanácsadó testületébe. Publikációimnak köszönhetően folyamatosan közgazdász maradhattam. A rendszerváltás után, Matolcsy Györgynek köszönhetően, az Állami Vagyonügynökség elnökségi tagja lettem. Vele közösen alapítottuk meg a Privatizációs Kutatóintézetet. A rendszerváltás után sorra jelet meg húsz könyvem, amelyek között nemcsak közgazdasági, de politikai és történelmi tárgyúak is voltak. Ezek bizonyítják, hogy a közgazdaságtant mindig politikával és történelemmel vegyítettem. Eredményeimet nagyrészt ezeknek a szakmai társításoknak köszönhettem. Megtanulhattam, hogy minden elsősorban az emberanyagon múlik. A puritán és a konfuciánus népekkel minden piacos rendszer, a politika felépítményétől függetlenül, eredményesen működik, ha nem növekszik számottevően a lakosság létszáma. A hazai közgazdasági elit nagy többsége liberális, azaz azok közé tartozik, akik a politikai demokráciát tartják az elsődlegesnek akkor is, ha ennek előfeltételei hiányoznak. Velük szemben az a véleményem, hogy az egész népre kiterjedő demokrácia csak ott lehet működőképes, ahol a lakosság viselkedését Nyugaton a puritanizmus, a Távol-Keleten a konfucianizmus jellemzi, és nem nő számottevően a lakosság. Ahol a két feltétel egyike is hiányzik, a demokrácia többet árt, mint használ. Ezzel szemben a gazdasági demokrácia, vagyis a piaci rendszer minden jelenkori társadalomban nélkülözhetetlen. Ezzel próbálkoztam 1953 óta. A rendszerváltást követő húsz év alaphibája az volt, hogy sokkal több politikai és munkaerő-piaci demokráciát akart rákényszeríteni a magyar társadalomra, mint amire az megérett. Ennek a könyvnek is az a fő mondanivalója, hogy a „minél kevesebb állami szerep a gazdaságban” visszafelé sül el. A magyar liberalizmus azért bukott ilyen nagyot, mert túlméretezte a magyar társadalom liberalizmust befogadó ké-

15

pességét. A magyar közvélemény ma azért lett liberalizmusellenes, mert túl sokat akartak lenyomni a torkán. Ezt a sorsukat írtam le már tizenöt éve. Jó tanácsom: vegyük végre tudomásul, csak olyan párt nyerhet a választásokon, amelyik tudomásul veszi, hogy a magyar társadalom kétharmada jobbközép, a maradék harmadának kétharmada balliberális és egyharmada szélsőjobb. Aki ezzel a többséggel szemben nem türelmes, nem kaphat tartós politikai szerepet, a saját nézeteinek többet árt, mint használ. Kopátsy Sándor

16

Kopátsy Sándor életmû-bibliográfiája Önálló kötetek, tanulmányok, folyóiratcikkek Összeállította: Szőts Zoltán Oszkár

Önálló kötetek Szövetkezeti ismeretek. Budapest, 1949. Néhány gondolat a termelői árrendszerrel kapcsolatban. Budapest, Pénzügykutatási Intézet, 1969. Az állóeszközgazdálkodás néhány elvi problémája a szocializmusban. Budapest, Pénzügykutatási Intézet, 1969. Hiánycikk, a vállalkozás. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1983. A vállalati teljesítmény mérésének problémái. Társszerző: Győri István. Budapest, 1987. Húsz év után. Budapest, Pénzügykutató Rt., 1989. Levél a magyar reformerekhez. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1989. Beszélgetések Adyval. Budapest, Száminform, 1992. A fogyasztói társadalom közgazdaságtana. Budapest, Privatizációs Kutatóintézet, 1993. Gazdaságpolitikai úttévesztés. Budapest, Privatizációs Kutatóintézet, 1993. KOPP - Viharban kanóc légy, ne gyertya (Aforizmák 1964–1984). Budapest, szerzői kiadás, 1993. Van kiút! Budapest, Belvárosi Könyvkiadó, 1995. A mi XX. századunk. Budapest, Belvárosi Könyvkiadó, 1996. Az elfelejtett falu. Budapest, Belvárosi Könyvkiadó, 1996. Nyugat felé...: Az európai civilizáció története a Paradicsomtól Amerika felfedezéséig. Budapest, Kairosz/Növekedéskutató, 1998. T.E.T.T. A minőség társadalma. Budapest, Kairosz/Növekedéskutató, 2000. Harmadszor Nyugat felé. Budapest, C.E.T. Belvárosi Kiadó, 2001. Az igazi történelem. Budapest, C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 2001. Az Orbán-jelenség. Budapest, C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 2002. A magyar marslakók titka. Budapest, C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 2002.

343

Beszélgetések Adyval (Nagyváradon). Budapest, C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 2002. Szerencsés ember – Börcsök Mária kérdezi Kopátsy Sándort. Társszerző: Börcsök Mária. Budapest, C.E.T. Belvárosi Kiadó, 2002. Viharban kanóc légy, ne gyertya (Aforizmák 1964–1984). Szentendre, Vincze Papírmerítő Műhely, 2003. Kállai kettős. Magyarország 1945–1990. Budapest, C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 2005. Kádár és kora. Budapest, C.E.T. Belvárosi Kiadó, 2005. Az emberi faj feladata. Szentendre, Vincze Papírmerítő Műhely, 2006. Az igazat mondd, ne csak a valódit – 1956. Budapest, C.E.T. Belvárosi Könyvkiadó, 2006.

Gyûjteményes mûvekben megjelent tanulmányok A vállalkozás néhány feltétele. A vállalkozási szellem. In: I. vállalkozási konferencia. Szerk.: Kisfalvi Tibor. Pécs, SZVT Baranya M. Szerv., 1984. II. kötet. 156–159. oldal. Az infláció, mint világjelenség. In: A hazai áralakulásról. Szerk.: Wiesel Iván. Budapest, Kossuth, 1986. 203–209. oldal. A következetes gazdasági reform feltételeiről. In: A szocialista gazdasági reform alternatívái. Szerk.: Pécsi Kálmán. Budapest, MTA, 1988. 211–218. oldal. Gondolatok a tulajdonreformról. In: A tulajdon reformja. Szerk.: Lengyel László. Budapest, Pénzügykutató Részvénytársaság, 1988. 51–58. oldal. Kegyetlen realitások. In: Megújuló gazdaság. Szerk.: Mélykuti Attila. Budapest, Pénzügykutató Részvénytársaság, 1988. 451–456. oldal. Egy olyan mezőgazdaságnak, amely a földet nem értékeli, nincs jövője. In: A Magyar Demokrata Fórum mezőgazdasági tanácskozása. Kiskunmajsa, 1988. november 12. Szerk.: Halász Péter. Budapest, 1989. 13–14. oldal. A civilizációs örökség megnövekedett jelentősége. In: Trendek magyar módra. Szerk.: Horváth Péter. Budapest, OMIKK, 1989. 94–105. oldal. Változások a nemzeti vagyon összetételében. In: Trendek magyar módra. Szerk.: Horváth Péter. Budapest, OMIKK, 1989. 106–115. oldal. A magyar gazdaság a változások küszöbén és a vállalkozási szféra lehetőségei. In: Személyzeti, munkaügyi feladatok‚ 90. Szerk.: Krisztián Béla–Szemere Mátyás– Szűcs Pál. Pécs, SZVT Baranya M. Szerv., 1990. 120–134. oldal. A gazdaságpolitikai program, mint a piacgazdaság megteremtésének alapja. In: Könyvvizsgálói fórum‚ 91. Szerk.: Jancsi Gyula, Szemere Mátyás. Pécs, SZVT Baranya M. Szerv., 1991. 7–27. oldal. Az Európába való gazdasági beépülésünk lehetőségei. In: Vissza Európába. Integrációs elképzelések Magyarországon. Budapest, MHB, 1991. 17–20. oldal.

344

Ki vagyok én? In: Emlékkönyv Kopátsy Sándornak. Szerk.: Demcsák Mária. Budapest, Pénzügykutató Részvénytársaság, 1997. 3–34. oldal. A gazdasági növekedés kulturális feltételei. In: Közép-európai változások. Szerk.: Miszlivetz Ferenc. Budapest, MTA, 1998. 47–58. oldal. Nemzeti érdekeinket okosan képviselve integrálódjunk. In: Magyarország – Hogyan tovább? Budapest, Gazdálkodási Tudományos Társaság, 1998. 26–28. oldal. Az elmúlt ötven év stratégiai kérdései. In: Növekedés és globalizáció. Szerk.: Matolcsy György. Budapest, Kairosz/Növekedéskutató, 1999. 218–234. oldal. Mire építhetünk? In: Növekedés és globalizáció. Szerk.: Matolcsy György. Budapest, Kairosz/Növekedéskutató, 1999. 143–173. oldal. Miért tekintelek lelki rokonomnak? In: Emlékkönyv Zelnik József 50 éves születésnapjára. Szerk.: Bogdán Éva, Csonka András, Eff Lajos, Gábor József, Gyurkovics Tibor és Fehér György. Budapest, „Selyemfiúk és -lányok Vigalmas Társasága”, 1999. 25–27. oldal. Mennyi liberalizmusra van szükség? In: Százak tanácsa 1999. Szerk.: Fekete Gyula. Budapest, Trikolor, 1999. 224–229. oldal. A Magyar Királyság népeinek sorsa Trianon után. In: Százak tanácsa 2000. Szerk.: Fekete Gyula. Budapest, Trikolor, 2000. 241–247. oldal.

Folyóiratcikkek (lap szerinti, azon belül kronologikus sorrendben) 168 óra Ady és a Fidesz. Riporter: Ocsovai Gábor. 168 óra. 1992. 35. szám, 20–21. oldal. A falu A falvak nemzetgazdasági jelentősége. A falu. 1996. 4. szám, 37–47. oldal. Elképzelés Bakonybél és környéke gazdasági fellendítésére. A falu. 1998. 1. szám, 87–90. oldal. Egyre nagyobb a falu becsülete. A falu. 2002. 4. szám, 73–74. oldal. A hét (Bukarest) Nincs jobb befektetés a szellemi tőke gyarapításánál. Riporter: Lázár Edit. A hét. 26. évf. 42. szám (1995. okt. 20.), 3–4. oldal. Amerikai Magyar Szó A huszadik század igazsága. Amerikai Magyar Szó. 51. vol. (1997), 34. no. 3. szám Brassói lapok Lesz-e reálértelmisége a határon túl élő magyarságnak? Brassói lapok. 4. sor., 12. évf. 40. szám (= 612. sz., 2001. okt. 5.) 19. oldal

345

A székelyek gazdagodásáról. Riporter: Koszta István. Brassói lapok. 4. sor., 12. évf. 42. szám (= 614.sz., 2001. okt. 19.) 5. oldal A székelynek magának kell megtalálnia a fejlődés kulcsát. Riporter: Koszta István. Brassói lapok. 4. sor., 12. évf. 43. szám (= 615. sz., 2001. okt. 26.) 5. oldal C.E.T. Ki kell találnunk Magyarországot? C.E.T. 1995. 6. szám, 7–24. oldal. Van kiút! Magyarországért, most! C.E.T. 1995. 7–8. szám, 3–19. oldal. A határon túli magyarság megsegítése érdekében. C.E.T. 1995. máj–jún. szám, 75–79. oldal. Kopátsy Sándor és Fejtő Ferenc levélváltása. Közreadó: Mezei András C.E.T. 1996. 1. szám 5–13. oldal. Miért jön a külföldi tőke? C.E.T. 1996. 1. szám, 43–45. oldal. Az elfelejtett falu. C.E.T. 1996. 2. szám (teljes). Kisvállalkozó és polgár a válság fojtogatásában. C.E.T. 1996. 4. szám, 15–18. oldal. Miért nem követjük a csehek példáját? C.E.T. 1996. 4. szám, 11–15. oldal. Van kiút és van remény. C.E.T. 1996. 5–6. szám, 34–38. oldal. Erkölcs és gazdaság. C.E.T. 1997. 1. szám, 14–23. oldal. Nyílt levél a hatalomhoz a szociális piacgazdaságért. C.E.T. 1997. 2. szám, 17–19. oldal. Emberség, őszinteség, józanság. C.E.T. 1997. 3. szám, 5–24. oldal. Kikből lesznek a diplomások? C.E.T. 1997. 4. szám, 100–102. oldal. A privatizáció módja történelmi bűn volt. C.E.T. 1998. 1. szám, 12–24. oldal. A növekedés feltételei. C.E.T. 1998. 10. szám, 9–17. oldal. Kert-Magyarország. C.E.T. 1998. 10. szám, 35–71. oldal. Merre menjen Kelet-Európa? C.E.T. 1998. 11. szám, 7–14. oldal. Természet–Erkölcs–Tudás–Tehetség (T.E.T.T.). C.E.T. 1998. 12. szám, 6–46. oldal. Álomháztartás. Tanulmány az adózásról és az államháztartásról. C.E.T. 1998. 2. szám, 5–116. oldal. 1848 kettős tanulsága. C.E.T. 1998. 3. szám, 22–24. oldal. A jelenkor világa. C.E.T. 1998. 4. szám, 73–97. oldal. Az Osztrák–Magyar Monarchia és népei sorsát máig meghatározó gazdasági tényezők. C.E.T. 1998. 4. szám, 54–68. oldal. Kinagyítás a két tűz között elbukott magyar forradalmakról. C.E.T. 1998. 4. szám, 41–51. oldal. Ötven évünk a történelem mérlegén. C.E.T. 1998. 4. szám, 9–33. oldal. Helyünk Nyugat-Európában. C.E.T. 1998. 5. szám, 12–13. oldal. A magyar privatizáció stratégiája. C.E.T. 1998. 6–7. szám, 45–53. oldal. 1998: Mit akar a magyar nép? C.E.T. 1998. 8. szám, 8–16. oldal. Az oktatás fejlesztése. C.E.T. 1998. 8. szám, 85–99. oldal. Gondolatok a polgárságról. C.E.T. 1998. 8. szám, 64–78. oldal.

346

Németh László Kert-Magyarországa felé. C.E.T. 1998. 8. szám, 118–120. oldal. Az egészségügy fejlesztése. C.E.T. 1998. 8. szám, 107–114. oldal. Vigyázó szemeteket a tőzsdére vessétek. C.E.T. 1998. 8. szám, 56–62. oldal. A székely kapu legyen a névjegyünk. C.E.T. 1998. 9. szám, 75–78. oldal. A Szabaddemokraták Szövetsége tíz éves. C.E.T. 1999. 10. szám, 37–50. oldal. A szellemi vagyon mindennél fontosabb. C.E.T. 1999. 11–12. szám, 91–109. oldal. Bátorság – Erkölcs. C.E.T. 1999. 11–12. szám, 86–87. oldal. Tisztelt Vasárnapi Újság! C.E.T. 1999. 11–12. szám, 88. oldal. Miért van új gazdaságpolitikára szükség? C.E.T. 1999. 2. szám, 5–12. oldal. Miért kell fejleszteni a kelettel a külkereskedelmet? C.E.T. 1999. 3. szám, 5–20. oldal. Csak az erőfeszítés szül eredményeket. C.E.T. 1999. 4. szám, 37–46. oldal. Hidak nélkül. C.E.T. 1999. 4. szám, 110–111. oldal. Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? C.E.T. 1999. 4. szám, 24–35. oldal. NATO-tagok lettünk. C.E.T. 1999. 4. szám, 8–9. oldal. Erdély és Koszovó. C.E.T. 1999. 4. szám, 9–10. oldal. Erdély és Koszovó. C.E.T. 1999. 5. szám, 18–19. oldal. Aforizmák. C.E.T. 1999. 5. szám, 85. oldal A szerbeket is meg kell érteni. C.E.T. 1999. 6–7. szám, 9–10. oldal. Mibe került a demokrácia Kelet-Európában? C.E.T. 1999. 6–7. szám, 19–37. oldal. Káoszelmélet. C.E.T. 1999. 8–9. szám, 96–100. oldal. Gazdaságunk Achilles-sarka: a lakásépítés. Társszerző: Matolcsy György. C.E.T. 1999. 8–9. szám, 57–73. oldal. A versenysport közgazdász szemmel. C.E.T. 2000. 10–11. szám, 32–46. oldal. A marslakók diszkrét titka. C.E.T. 2000. 12. szám, 114–120. oldal. Ne féljünk a globalizációtól. C.E.T. 2000. 1–2. szám, 14–23. oldal. Kádár János történelmi jelentősége. C.E.T. 2000. 12. szám, 16–32. oldal. Két nemzeti drámánk nem is olyan nagy, nem is olyan nemzeti. C.E.T. 2000. 3–4–5. szám, 66–79. oldal. Köszönet a hozzászólóknak. C.E.T. 2000. 3–4–5. szám, 64–65. oldal. A magyar labdarúgás jövője közgazdász szemmel. C.E.T. 2000. 5–6–7. szám, 5–14. oldal. Mit üzen a gazdaság az oktatáspolitikának. C.E.T. 2000. 5–6–7. szám, 35–55. oldal. A C.E.T. az ezeréves államiságunk ünnepén. C.E.T. 2000. különszám, 5–11. oldal. A költő, aki piacképes (Laudáció Kányádi Sándorhoz). C.E.T. 2000. különszám, 43–44. oldal. Bátorság – Erkölcs: Jókai Anna kitüntetéséhez. C.E.T. 2000. különszám, 93–104. oldal. A vallás, mint kultúrahordozó. C.E.T. 2001. 10–11–12. szám, 19–40. oldal. Kiegészítések a Kádár-kor végére. C.E.T. 2001. 1–2–3. szám, 51–55. oldal. Jegyzet Fejtő Ferenc: Magyarság, zsidóság című könyvéhez. C.E.T. 2001. 4–5–6. szám, 29–48. oldal.

347

Az igazi történelem. C.E.T. 2001. 7–8–9. szám, 91–123. oldal. Kertész Imre Nobel-díjat kapott. C.E.T. 2002. 11. szám, 3–4. oldal. A mennyeknek országa. C.E.T. 2002. 1–2–3. szám, 3–7. oldal. Kettős kötődés. C.E.T. 2002. 1–2–3. szám, 30–45. oldal. Miért fejlesszük a kelettel való külkereskedelmet? C.E.T. 2002. 7–8. szám, 3–21. oldal. Közép-Európa lemaradása. C.E.T. 2003. 11–12. szám, 3–12. oldal. Nyers Rezső nyolcvan éves. C.E.T. 2003. 1–2. szám, 3–4. oldal. Veszélyben a baloldal. C.E.T. 2003. 1–2. szám, 5–32. oldal. A két vágányon haladó magyar társadalmi progresszió – urbánusok és népiek. C.E.T. 2003. 3–4. szám, 33–50. oldal. A kisebbségben élő magyarság jövője. C.E.T. 2003. 5–6. szám, 3–46. oldal. Az állatok történelmi szerepéről. C.E.T. 2003. 7–8. szám, 47–56. oldal. Szentpáli Ágnes, ahogyan én láttam. C.E.T. 2003. 7–8. szám, 126–128. oldal. Új közgazdaságtanra van szükség. C.E.T. 2003. 9–10. szám, 3–14. oldal . A lelkiismeret nyugalmáért – Hozzászólás Nemes Nagy Ágnes A lélek nyugalmáért című interjújához. C.E.T. 2004. 10. szám, 61–63. oldal. Olimpiai tanulságok. C.E.T. 2004. 10. szám, 26–36. oldal. Miért kétpólusú a magyar társadalom? C.E.T. 2004. 10. szám, 22–25. oldal. A vallásalapító Marx. C.E.T. 2004. 11. szám, 3–10. oldal. A történelem sarokpontjai. C.E.T. 2004. 12. szám, 5–16. oldal. Hogyan polgárosodik a világ. C.E.T. 2004. 12. szám, 37–53. oldal. A két háború közötti Magyarország történelmi helye – Kapjon-e szobrot Teleki? C.E.T. 2004. 1–2–3. szám, 34–42. oldal. Levél Szili Katalinnak – Ma mit jelentsen a baloldaliság. C.E.T. 2004. 1–2–3. szám, 12–23. oldal. Miért veszett el örökre Erdély? C.E.T. 2004. 4–5–6. szám, 22–29. oldal. Tudás – tehetség – erkölcs. C.E.T. 2004. 4–5–6. szám, 18–21. oldal. Deák bölcsessége. C.E.T. 2004. 7–8–9. szám, 35–37. oldal. Teleki és a tények. C.E.T. 2004. 7–8–9. szám, 55–56. oldal. Educatio Szabad választás? Társszerzők: Galasi Péter, Kovács János és Vámos Dóra. Educatio. 1992. 2. szám, 349–356. oldal. Fogyasztói társadalom felé. Educatio. 1993. 1. szám, 52–65. oldal. Az oktatási rendszerek összevetése – egy nemzetközi összehasonlítás tanulságai. Educatio 1997. 2. szám, 371–374. oldal. Egyenlítő Mit jelentsen ma a baloldaliság? Egyenlítő. 2004. 1. szám, 30–34. oldal. 1956. Egyenlítő. 2006. 2. szám, 16–23. oldal. 1956. 2. rész. Egyenlítő. 2006. 3. szám, 14–20. oldal. 1956. 3. rész. Egyenlítő. 2006. 4. szám, 17–23. oldal.

348

1956. 4. rész. Egyenlítő. 2006. 5. szám, 18–25. oldal. 1956. 5. rész. Egyenlítő. 2006. 6. szám, 12–19. oldal. Trianon áldásai. A Kárpát-medence az 1920. évi békeszerződés után. I. rész. Egyenlítő. 2007. 2. szám, 6–11. oldal. Trianon áldásai. A Kárpát-medence az 1920. évi békeszerződés után. II. rész. Egyenlítő. 2007. 3. szám, 28–32. oldal. A dolgozói tulajdon jelentőségéről. Egyenlítő. 2007. 6. szám, 7–8. oldal. Marx, a tudós, a próféta és a forradalmár. Egyenlítő. 2008. 1. szám, 21–26. oldal. Marx, a tudós, a próféta és a forradalmár, 2. Egyenlítő. 2008. 2. szám, 17–22. oldal. Az ideológiánál és a személyeknél fontosabb a közvélemény. Egyenlítő. 2009. 11. szám, 14–15. oldal. Miért tudunk keveset a cigányságról? Egyenlítő. 2009. 3. szám, 10–12. oldal. Élet és Irodalom Szellemi Tőke. Élet és Irodalom. 1968. 23. szám, 3. oldal. Régi mechanizmus – új mechanizmus. Élet és Irodalom. 1968. 49. szám, 5. oldal. Figyelő Megújuló vállalati struktúra. Figyelő. 1981. 19. szám, 1–5. oldal. A részvénytársaságok szerepe. Figyelő. 1981. 44. szám, 2. oldal. Részvények társadalmi tulajdonban. Figyelő. 1982. 22. szám, 5. oldal. A Balaton pénzügyei. Figyelő. 1982. 35. szám, 1–7. oldal. Átfogó adóreformot. Figyelő. 1985. 48. szám, 7. oldal. Reform – alulról építkezve. Figyelő. 1989. 25. szám, 3. oldal. Irány a farmergazdaság. Figyelő. 1989. 50. szám, 11. oldal. Mit tegyünk a veszteséges vállalatokkal? Figyelő. 1990. 6. szám, 6. oldal. A franchise és a privatizáció. Figyelő. 1990. 14. szám, 10. oldal. Oltás és kötés. Egy különleges infláció. Figyelő. 1990. 47. szám, 9. oldal. Privatizációs és elvonáspolitika. Figyelő. 1991. 10. szám, 3. oldal. Káros kárpótlás. Figyelő. 1991. 12. szám, 1. oldal. Nem ilyen munkanélküliséget akartam. Figyelő. 1991. 31. szám, 11. oldal. Reform helyett csomagterv? Figyelő. 1991. 32. szám, 1. oldal. Főszerep helyett statisztasorban. Figyelő. 1992. 27. szám, 11. oldal. Az ideális tulajdonos. Nyugdíjalapok. Figyelő. 1994. 4. szám, 15–16. oldal. A liberalizmus politikai gazdaságtana. Riporter: Kozák Márton. Figyelő. 1994. 23. szám, 19. oldal. Letagadott jövedelmek. Új adópolitikai koncepció. Figyelő. 1994. 34. szám, 17. oldal. A civilizációs tulajdonságok. Figyelő. 1994. 39. szám, 16. oldal. Munkaerőbarát gazdaságpolitika. Figyelő. 1995. 34. szám, 23. oldal. Fokuso Brilo kaj falo de la bugeto. Transl.: Horváth László. Fokuso. 8. 1988. 20–29. p.

349

Gazdasági Fórum Három nagy nemzetközi tőkemozgás tanulságai. Gazdasági Fórum. 1990. 3. szám, 41–47. oldal. Gazdaság Gazdasági fejlődési tendenciák a tőkés világban. Gazdaság. 1970. 4. szám, 73–90. oldal. Az egészségügyi szolgáltatások hatékonysága. Gazdaság. 1988. 1. szám, 118–128. oldal. Hidrológiai Tájékoztató A vízgazdálkodás optimális fejlesztését biztosító közgazdasági feltételek. Hidrológiai Tájékoztató. 1972. 1. szám, 20–22. oldal. HVG Számok a ködben. HVG. 1990. 49. szám, 82. oldal. Többször elfelejtve. HVG. 1994. 2. szám, 62. oldal. Info-társadalomtudomány Szociálpolitikánk jövője. Info-társadalomtudomány. 1989. 11. szám, 49–55. oldal. Kapu A reálgazdaság fellendítése. Kapu. 1996. 3. szám, 15–19. oldal. Mi lesz veled, Magyarország? Riporter: Aniszi Kálmán. Kapu. 1997. 6–7. szám, 136–138. oldal. A székely kapu legyen a névjegyünk. Kapu. 1998. 8. szám, 44–45. oldal. Tőzsdeválság: Okok és tanulságok. Társszerző: Matolcsy György. Kapu. 1998. 9. szám, 11–12. oldal. Mire építhetünk? Kapu. 2000. 4. szám, 21–22. oldal. Keresztény Magvető A magyar királyság népeinek sorsa Trianon után. Keresztény Magvető. 2001. 3–4. szám, 239–246. oldal. Komárom-Esztergom Megyei Hírlap Romakérdés – a közgazdász szemével. Komárom-Esztergom Megyei Hírlap 1998. 01. 05. 7. oldal. Közgazdasági Szemle A népgazdasági tervezés tökéletesítése és a termelés gazdaságosságának fokozása az állami gazdaságokban. Közgazdasági Szemle. 1956. 4. szám, 439–452. oldal. Az állami gazdasági tervezés tökéletesítésének módszerbeli és gyakorlati problémái. Közgazdasági Szemle. 1956. 5. szám, 545–559. oldal.

350

A termelőszövetkezeti jövedelemelosztás néhány új elve. Közgazdasági Szemle. 1956. 11–12. szám, 1328–1344. oldal. Tervgazdálkodásunk megjavításáért. Közgazdasági Szemle. 1957. 2. szám, 133–144. oldal. Új tervezési módszer és eredményei a Pécsi Állami Gazdaságban. Közgazdasági Szemle. 1959. 5. szám, 544–554. oldal. A népgazdasági szempontból optimális kapacitáskihasználás az állami gazdaságokban. Közgazdasági Szemle. 1961. 4. szám, 438–451. oldal. Az ipari termelői árak és a nyereség 1968-ban. Közgazdasági Szemle. 1969. 6. szám, 732–743. oldal. Árcentrumot módosító pénzügyi eszközök. Közgazdasági Szemle. 1969. 11. szám, 1282–1294. oldal. A fejlesztési források allokációjának módszereiről. Közgazdasági Szemle. 1972. 10. szám, 1217–1228. oldal. A konvertibilitásról. Közgazdasági Szemle. 1975. 5. szám, 619–632. oldal. Kritika Miért esett össze a honi baloldal? Kritika. 1990. 8. szám, 3–6. oldal. A szegényebb népek kizsákmányolása nem szűnik meg, csak a módja változik. Kritika. 1995. 4. szám, 3–6. oldal. A pénzfelesleg kora. Társszerző: Matolcsy György. Kritika. 1998. 11. szám, 32–35. oldal. Külgazdaság A nagyvállalatok gondjairól. Külgazdaság. 1989. 7. szám, 42–46. oldal. Liget Hogyan járnak azok, akik a Világbankra hallgatnak? Liget. 1995. 7. szám, 84–86. oldal. Magyar Demokrata Tőzsdeválság: okok és tanulságok. Társszerző: Matolcsy György. Magyar Demokrata. 1998. 36. szám, 38–39. oldal. Magyar Hírlap Liberalizmus – Gazdaságilag autonóm polgárság. Magyar Hírlap. 1990. 07. 04. 5. oldal. Száz évvel Európa mögött. Magyar Hírlap. 1991. 02. 20. 5. oldal. Gondolatok az inflációról. Magyar Hírlap. 1991. 10. 19. 7. oldal. Túlzottan nagy a költségvetés? Magyar Hírlap. 1993. 02. 05. 11. oldal. A lengyel választások tanulsága. Magyar Hírlap. 1993. 10. 01. I. oldal. Az igazgató rossz hangot ütött meg. Magyar Hírlap. 1993. 10. 11. 15. oldal. A világgazdaság két nagy agglomerációja előttünk jár. Magyar Hírlap. 1993. 11. 22. 7. oldal.

351

A hat professzor igazsága. Magyar Hírlap. 1993. 12. 15. 7. oldal. Mitől lesz gazdag egy ország? Magyar Hírlap. 1993. 12. 29. 7. oldal. A makrogazdaságtan válsága. Magyar Hírlap. 1994. 01. 10. 7. oldal. A piacgazdaság alapja. Magyar Hírlap (Pénz plusz piac). 1994. 01. 28. 1. oldal. Az én választási programom. Magyar Hírlap. 1994. 02. 03. 7. oldal. Mennyi külföldi segítség kellene? Magyar Hírlap. 1994. 02. 10. 7. oldal. Ami Kínában történik. Magyar Hírlap. 1994. 04. 06. 7. oldal. A meglelt történelmi alkalom. Magyar Hírlap. 1994. 05. 17. 7. oldal. Választási lecke veszteseknek. Magyar Hírlap. 1994. 05. 31. 7. oldal. Már megint temetnek. Magyar Hírlap. 1994. 06. 16. 7. oldal. Oroszország, a megkerülhetetlen. Magyar Hírlap. 1994. 07. 02. 7. oldal. Örülök a vereségemnek. Magyar Hírlap. 1994. 07. 16. 7. oldal. A harmadik kormányt is megbuktatják? Magyar Hírlap. 1994. 08. 03. 7. oldal. Világbajnokság után, magyar bajnokság előtt. Magyar Hírlap. 1994. 08. 06. 7. oldal. Új gazdaságpolitikát! Magyar Hírlap. 1994. 09. 07. 7. oldal. A félelem rossz tanácsadó. Magyar Hírlap. 1994. 09. 27. 7. oldal. Kisebbségek: A múltba nézve vagy a mába. Magyar Hírlap. 1994. 10. 21. 7. oldal. Megszabadulni a külföldi adósságtól. Magyar Hírlap. 1994. 12. 29. 7. oldal. Mibe kerül a munkanélküliség? Magyar Hírlap. 1995. 01. 07. 7. oldal. Kell-e privatizációs miniszter? Magyar Hírlap. 1995. 02. 08. 7. oldal. Fizessenek a betegek! Magyar Hírlap. 1995. 03. 03. 7. oldal. A munkanélküliek hamarabb halnak. Magyar Hírlap. 1995. 04. 12. 7. oldal. Közvélemény vagy APEH? Magyar Hírlap. 1995. 05. 18. 7. oldal. Thatcher másképp csinálta. Magyar Hírlap. 1995. 08. 14. 7. oldal. Miért lehetünk optimisták? Magyar Hírlap. 1995. 11. 27. 7. oldal. Hat kérdés a kormányzathoz. Magyar Hírlap. 1996. 07. 29. 7. oldal. Emberi érték – nemzeti érték. Magyar Hírlap. 1996. 09. 24. 7. oldal. Gondolkodjunk az okain is tán… Magyar Hírlap. 1996. 10. 15. 7. oldal. A takarékosság pocsékolás. Magyar Hírlap. 1996. 10. 31. 7. oldal. Ötödik kiadás. Magyar Hírlap. 1996. 11. 09. 6. oldal. Ha erdélyi magyar volnék. Magyar Hírlap. 1996. 11. 22. 7. oldal. Veszélyes játék. Magyar Hírlap. 1996. 12. 13. 7. oldal. A felzárkózás dilemmája. Magyar Hírlap. 1996. 12. 23. 7. oldal. Mi a baj egy privatizált nyugdíjrendszerrel? Magyar Hírlap. 1997. 01. 15. 7. oldal. Nem csak a pénz körül forog a világ. Magyar Hírlap. 1997. 01. 18. 6. oldal. Soros György a damaszkuszi úton. Magyar Hírlap. 1997. 02. 01. 7. oldal. Teng helye a történelemben. Magyar Hírlap. 1997. 03. 01. 6. oldal. Miért állok a gazdák pártján? Magyar Hírlap. 1997. 03. 12. 7. oldal. Főszerepben. Magyar Hírlap. 1997. 04. 12. 6. oldal. A „nyugdíjreform” köszöntése. Magyar Hírlap. 1997. 05. 16. 7. oldal. A tudás, a képesség és az erkölcs szorzata. Magyar Hírlap. 1997. 05. 27. 7. oldal.

352

Ki áll csehül? Magyar Hírlap. 1997. 06. 06. 7. oldal. A huszadik század igazsága. Magyar Hírlap. 1997. 07. 09. 7. oldal. Kié legyen a termőföld? Magyar Hírlap. 1997. 09. 17. 7. oldal. Fülemüle-per Prágában. Magyar Hírlap. 1997. 10. 03. 7. oldal. Közút. Magyar Hírlap. 1997. 10. 10. 7. oldal. Emlékezés Hanák Péterre. Magyar Hírlap. 1997. 11. 04. 7. oldal. Nem fogom be pörös számat. Magyar Hírlap. 1997. 12. 15. 7. oldal. Kitelepítés – hazatelepülés. Magyar Hírlap. 1998. 07. 25. 7. oldal. Az orosz válság nem napi jelenség. Magyar Hírlap. 1998. 09. 10. 7. oldal. Miért beteg a magyar tőzsde? Magyar Hírlap. 1998. 09. 25. 7. oldal. Vállalkozások országa. Magyar Hírlap. 1998. 10. 16. 7. oldal. Pro Transylvania. Magyar Hírlap. 1998. 10. 27. 7. oldal. Üzenet nagy hatalmú menedzsereknek. Magyar Hírlap. 1999. 05. 06. 7. oldal. Holocaust csak egy volt. Magyar Hírlap. 1999. 11. 23. 7. oldal. Történelmi győzelem. Magyar Hírlap. 1999. 12. 09. 7. oldal. A családi élet másik (szebbik) oldala. Magyar Hírlap. 2000. 01. 13. 7. oldal. Hogyan juthatunk a Nyugat közelébe? Magyar Hírlap. 2000. 04. 01. 7. oldal. Miért gyenge az euró. Magyar Hírlap. 2000. 05. 16. 7. oldal. Értékeljük újra Trianont. Magyar Hírlap. 2000. 06. 13. 7. oldal. Gázártanulságok. Magyar Hírlap. 2000. 08. 09. 7. oldal. A prágai tüntetések tanulsága. Magyar Hírlap. 2000. 10. 05. 7. oldal. A szomszéd rétje. Magyar Hírlap. 2001. 01. 02. 7. oldal. Kergemarha-kór. Magyar Hírlap. 2001. 02. 12. 7. oldal. Ne csak valami ellen, valamiért is. Magyar Hírlap. 2001. 03. 06. 6. oldal. Hova megy a tőke? Magyar Hírlap. 2001. 03. 20. 7. oldal. Utószó a Kádár-könyvhöz. Magyar Hírlap. 2001. 05. 26. 6. oldal. Minden bajnak más az orvossága. Magyar Hírlap. 2001. 08. 25. 7. oldal. Adó a jövőnek. Magyar Hírlap. 2001. 09. 24. 7. oldal. Ne termeljünk parazitákat! Magyar Hírlap. 2002. 02. 06. 11. oldal. Mekkora kormánytöbbséget? Magyar Hírlap. 2002. 02. 27. 11. oldal. A sajtó és a Parlament. Magyar Hírlap. 2002. 03. 11. 11. oldal. A globalizáció erényei. Magyar Hírlap. 2002. 09. 20. 11. oldal. Liberalizmust, de módjával. Magyar Hírlap. 2002. 10. 14. 11. oldal. Milyen agrárpolitikát? Magyar Hírlap. 2002. 11. 11. 11. oldal. Kik lettek gazdagok? Magyar Hírlap. 2002. 11. 20. 10. oldal. A román magyargyűlölet okai: „súlyos hiba, hogy a magyar köznevelésbe nem került be annak a tudatosítása, hogy a lenézés gyűlöletet szül”. Magyar Hírlap. 2002. 12. 04. 10. oldal. Ne csak pénzzel mérjünk. Magyar Hírlap. 2002. 12. 28. 11. oldal. A diákok minősítése. Magyar Hírlap. 2003. 01. 07. 11. oldal. Tanulj és építkezz! Magyar Hírlap. 2003. 02. 08. 11. oldal.

353

Az sem jó, ha olcsó a háború. Magyar Hírlap. 2003. 03. 11. 17. oldal. Csak még egy Jalta ne! Magyar Hírlap. 2003. 03. 22. 17. oldal. Szerény nagyság. Magyar Hírlap. 2003. 03. 28. 21. oldal. Hosszabb élet. Magyar Hírlap. 2003. 04. 12. 16. oldal. Amit nem szabad piacosítani. Magyar Hírlap. 2003. 04. 24. 21. oldal. A kegyes halál megszabadít. Magyar Hírlap. 2003. 05. 29. 19. oldal. A kiegyezés negatívumai. Magyar Hírlap. 2003. 06. 06. 15. oldal. Mit ér a becsület? Magyar Hírlap. 2003. 06. 14. 15. oldal. Van-e válság? Magyar Hírlap. 2003. 07. 12. 14. oldal. Nagyon is értem Bauert: miért írta, amit írt. Magyar Hírlap. 2003. 07. 17. 16. oldal. Adóemelés – adócsökkentés. Magyar Hírlap. 2003. 08. 02. 14. oldal. A négy alappillér. Magyar Hírlap. 2003. 08. 19. 15. oldal. Ne álljunk négy lábra! Magyar Hírlap. 2003. 09. 22. 15. oldal. Az aradi emlékmű. Magyar Hírlap. 2003. 09. 23. 15. oldal. Élen a svájci szélsőjobb. Magyar Hírlap. 2003. 10. 29. 15. oldal. A határon túliak és mi. Magyar Hírlap. 2003. 11. 29. 15. oldal. Politikus vagy miniszter? Magyar Hírlap. 2004. 01. 24. 15. oldal. Privatizálni a hálapénz ürügyén. Magyar Hírlap. 2004. 02. 10. 15. oldal. Az autópálya ne legyen vállalkozás. Magyar Hírlap. 2004. 03. 04. 19. oldal. A szövetkezetekről. Magyar Hírlap. 2004. 04. 10. 14. oldal. Az adócsökkentés életet rövidít. Magyar Hírlap. 2004. 08. 17. 15. oldal. Magyar Nemzet Milyen legyen a magyar középosztály? Magyar Nemzet. 1991. 08. 14. 4. oldal. Harmincnyolcmilliós működési költség. Mire elég a Mozgókép Alapítvány pénze? Társszerzők: Jóry János, Szántó Lóránt; Riporter: Hanthy Kinga. Magyar Nemzet. 1993. 07. 01. 11. oldal. A gazdaságban ma a humán tényezők a legfontosabbak. Riporter: Varga Zsuzsa. Magyar Nemzet. 1994. 05. 09. 9. oldal. A tudás az úr. Magyar Nemzet. 1994. 07. 07. 8. oldal. A takarékoskodástól soha nem lesz egyensúly. Magyar Nemzet. 1994. 08. 09. 8. oldal. Kulcskérdés a szellemi gyarapodás. Magyar Nemzet. 1994. 10. 08. 17. oldal Van gazdasági alternatíva. Magyar Nemzet. 1995. 09. 23. 10. oldal. A liberális gazdaságpolitika csődje. Magyar Nemzet. 1996. 03. 06. 8. oldal. Nemzeti önbizalom és polgárosodás. Mire tanít történelmünk? Magyar Nemzet. 1996. 04. 24. 6. oldal. A feketegazdaság pártján. Magyar Nemzet. 1996. 08. 12. 5. oldal. Államadósság és infláció. Társszerző: Matolcsy György. Magyar Nemzet. 1997. 01. 03. 11. oldal. Kinek és miért kerül sokba a bűnözés? Magyar Nemzet. 1998. 03. 21. 14. oldal.

354

A tőzsdeválság okai és tanulságai. A reálgazdaság megerősítésével a pénzpiaci infláció ellen. Társszerző: Matolcsy György. Magyar Nemzet. 1998. 09. 07. 8. oldal. Egy nép a vállalkozás iskolájában. A magyar polgárosodásról és a szerencsés XX. századról. Riporter: Faggyas Sándor. Magyar Nemzet. 1998. 10. 24. 8. oldal. Magyar Tudomány Gazdasági jog – gazdasági morál. Magyar Tudomány. 1993. 8. szám, 972–978. oldal. Magyarország Magyarország – adósság nélkül?! Riporter: Turistvándy T. János. Magyarország. 1995. 3. szám, 4–5. oldal. Ki fizeti a révészt? Magyarország. 1997. 7. szám, 8–10. oldal. Medvetánc Agrárpolitikánk történelmi mozgástere. Medvetánc. 1986. 4. – 1987. 1. szám, 19– 44. oldal. Mozgó Világ Gondolatok 1956-ról. Mozgó Világ. 1989. 10. szám, 94–97. oldal. A rövidlátó racionalizmus halála. Mozgó Világ. 1989. 3. szám, 19–25. oldal. Lelkesedés nélkül nem megy. Mozgó Világ. 1990. 4. szám, 16–21. oldal. Kárpótlás, infláció és privatizáció. Társszerzők: Bródy András, Valentiny Pál, Köllő János, Köves András, Chikán Attila, Matolcsy György, Oblath Gábor, Riecke Werner, Sárközy Tamás, Soós Károly Attila, Török Ádám, Vértes András, Semjén András. Mozgó Világ. 1991. 9. szám, 51–63. oldal. Jövőnk záloga. Mozgó Világ. 1992. 6. szám, 79–86. oldal. A magyar privatizáció sajátos vonásai. Mozgó Világ. 1993. 1. szám, 23–28. oldal. A század három óriása. Mozgó Világ. 1994. 3. szám, 41–47. oldal. Napi Gazdaság Miért vetettem magam a társadalombiztosítási harcba? Napi Gazdaság. 1993. 07. 15. 14. oldal. A falvak modernizálása alapkérdés. Napi Gazdaság. 1994. 08. 03. 15. oldal. Gazdaságpolitikai úttévesztés. 1. rész. Napi Gazdaság. 1995. 01. 09. 11. oldal. Gazdaságpolitikai úttévesztés. 2. rész. Napi Gazdaság. 1995. 01. 10. 14. oldal Napi Magyarország Az erkölcstelenség megdrágítja az életet. Napi Magyarország. 1998. 03. 13. 5. oldal. A kevesebb több lett volna. Napi Magyarország. 1998. 03. 30. 6. oldal. A vállalkozást gyerekfejjel kell kezdeni. Napi Magyarország. 1998. 04. 07. 6. oldal. „Féltünk a visszarendeződéstől.” Napi Magyarország. 1998. 08. 22. 9. oldal. Új pokoljárás előtt az oroszok. Napi Magyarország. 1998. 09. 07. 6. oldal. Magyarország jövője a szellemi tőkén alapulhat. Riporter: Hanczár János. Napi Magyarország. 1999. 12. 18. 23. oldal.

355

Napút Polgárságunk születése. Napút. 2000. 8. szám, 8–10. oldal. Népszabadság A termelőberendezések korszerűségéért. Népszabadság. 1964. 05. 06. 9. oldal. Egy siker bukása. Népszabadság. 1990. 05. 26. 9. oldal. Kik legyenek a nagytőkések? Népszabadság. 1990. 09. 19. 13. oldal. Bécs–Pozsony–Budapest agglomeráció. Népszabadság. 1991. 05. 18. 17. oldal. Észrevételek a gazdaságélénkítés koncepciójához. Népszabadság. 1992. 07. 10. 9. oldal. Hét csapás a magyar iparra. Népszabadság. 1993. 04. 21. 21. oldal. A betétesnek alacsony, a hitelezőnek magas. Kockázatok és kamatok a pénzügypolitikában. Népszabadság. 1993. 07. 13. 12. oldal. Nem a társadalom korrupt. Népszabadság. 1993. 10. 11. 15. oldal. A munkanélküliek jogáról. Népszabadság. 1993. 10. 22. 13. oldal. Egy magyar nemes halálára. Népszabadság. 1994. 02. 11. 14. oldal. A hatalom monetáris rögeszméje. A liberális gazdaságpolitika a gyengékkel szemben előny. Népszabadság. 1995. 10. 24. 11. oldal. Népszava Nagy Imre győzött. Népszava. 1989. 06. 14. 5. oldal. A munkás érdeke. Népszava. 1990. 09. 25. 7. oldal. Tudás, kizsákmányolás, restauráció. Riporter: Varga Zsuzsa. Népszava. 1991. 03. 02. 5. oldal. Ökotáj A modern ember és a természet. Ökotáj. 1997. 14–15. szám, 81–83. oldal. Földközelben. Ökotáj. 1998. 18–19. szám, 50–53. oldal. Ötlet Miért bukott meg a szocialista gazdaság? Ötlet. 1990. 27. szám, 13. oldal. Meg kell fékezni, de nem minden áron. Ötlet. 1990. 29. szám, 9. oldal. A kulcsember: a kisvállalkozó. Ötlet. 1990. 30. szám, 10. oldal. A lakosság beruházási döntéseiről. Ötlet. 1990. 31. szám, 15. oldal. Hogyan búcsúzzunk a KGST-től? Ötlet. 1990. 35. szám, 22. oldal. A privatizálás zsákutcái. Ötlet. 1990. 37. szám, 24. oldal. Mikor szabad bezárni egy gyárat? Ötlet. 1990. 38. szám, 9. oldal. A nagy munkanélküliség veszélyei. A teljes foglalkoztatottság csődbe jutott. Ötlet. 1991. 23. szám, 16. oldal. Pénzpiac Jobban élni, több munkával. Pénzpiac. 1995. 23. szám, 2. oldal. A mezőgazdasági privatizáció általános problémái. Pénzpiac. 1995. különszám, 14–17. oldal. A drága munkanélküliségről. Pénzpiac. 1996. 9. szám, 26. oldal.

356

Pénzügy és Számvitel Fejlesszük tovább a beruházások gazdasági számításait. Pénzügy és Számvitel. 1963. 2. szám, 41–43. oldal . A kapcsolódó beruházások nagyságának pontosabb meghatározása a beruházásgazdaságossági számítások során. Pénzügy és Számvitel. 1963. 4. szám, 125–127. oldal. Pénzügyi Szemle A központi forrásból finanszírozott beruházások lebonyolításával kapcsolatos néhány tapasztalat. Pénzügyi Szemle. 1964. 4. szám, 327–331. oldal. Változatlan ár és fiktív volumennövekedés. Pénzügyi Szemle. 1965. 10. szám, 820– 830. oldal. Megjegyzések jelenlegi gazdasági mechanizmusunk értékeléséhez. Pénzügyi Szemle. 1965. 5. szám, 405–418. oldal. Az utóbbi két évtizedben tapasztalt pénzromlással kapcsolatos néhány elvi kérdés. Pénzügyi Szemle. 1967. 7–8. szám, 543–560. oldal. A vállalati tevékenység komplex és többéves értékelésének problémája. Pénzügyi Szemle. 1969. 11. szám, 929–936. oldal. A telekgazdálkodásról. Társszerző: Cseh Pál. Pénzügyi Szemle. 1977. 4. szám, 268– 274. oldal. Pesti Hírlap A béreket kivéve. Pesti Hírlap. 1990. 06. 01. 9. oldal. Nő vagy csökken a munkaidő? Pesti Hírlap. 1990. 06. 11. 9. oldal. Privatizálás. A kereskedelmet magánkézbe kell adni. Pesti Hírlap. 1990. 07. 19. 9. oldal. Privatizálás. Külföldi vevőnek az értékest, hazainak a maradékot? Pesti Hírlap. 1990. 07. 21. 9. oldal. Drága munkaerő – olcsó termelés. Pesti Hírlap. 1990. 07. 26. 9. oldal. Ne féljünk a bevándorlóktól. Az egészséges társadalmat munkaerőhiány jellemzi. Pesti Hírlap. 1990. 08. 21. 9. oldal. Legyünk híd kelet felé. Pesti Hírlap. 1990. 08. 30. 9. oldal. Harc az olajért. Pesti Hírlap. 1990. 09. 03. 9. oldal. Vélemény a kormányprogramhoz. Pesti Hírlap. 1990. 09. 27. 9. oldal. A munkabér és a teljesítmény. Pesti Hírlap. 1990. 10. 01. 11. oldal. Ne a bérből fizettessük meg. Pesti Hírlap. 1990. 10. 08. 11. oldal. Fizet a gyalogos is. Pesti Hírlap. 1990. 10. 11. 9. oldal. Európa jövője biztató. Pesti Hírlap. 1990. 10. 21. 8. oldal. A piacgazdaság és az állam. Pesti Hírlap. 1990. 10. 31. 11. oldal. Hova vezet a kamatadó? Pesti Hírlap. 1991. 01. 29. 7. oldal. Kiket szorongat az adóprés? Pesti Hírlap. 1991. 02. 11. 6. oldal. Infláció és munkanélküliség. Pesti Hírlap. 1991. 03. 11. 8. oldal.

357

Piac & Profit Keynesnek egyre jobban igaza van. Piac & Profit. 2003. 7-8. szám, 8–9. oldal. Sportfinanszírozás. Elmaradt rendszerváltás. Piac & Profit. 2005. 10. szám, 24. oldal. A számvitel csődje. Piac & Profit. 2009. 4. szám, 8. oldal. Recept TB-esték az OEP-székházban. Recept. 1995. 11–12. szám, 12–13. oldal. Rubicon Kádár János történelmi jelentősége. Rubicon. 2000. 6. szám, 48–50. oldal. Szociológiai Szemle Hozzászólás Réti János: A nyugdíjreform háttere és az átalakítás néhány problémája c. cikkéhez. Társszerzők: Réti János, Bod Péter. Szociológiai Szemle. 1992. 4. szám, 69–88. oldal. Társadalmi Szemle Reális-e a második ötéves tervben a mezőgazdaság elé tűzött kettős feladat? Társadalmi Szemle. 1956. 5. szám, 103–112. oldal. Az alulról építkező reform. Társadalmi Szemle. 1989. 10. szám, 3–19. oldal. Nagyüzem? Kisbirtok? Farmergazdaság! Társadalmi Szemle. 1991. 11. szám, 24–34. oldal. Új világrend felé. Vissza és előre 50 évet. Társadalmi Szemle. 1992. 5. szám, 13–23. oldal. Úttévesztés. Társadalmi Szemle. 1993. 5. szám, 27–36. oldal. Miért különös század a XX.? Társadalmi Szemle. 1994. 5. szám, 18–28. oldal. Tervgazdasági Fórum A legfőbb érték az ember. Tervgazdasági Fórum. 1986. 3. szám, 102–109. oldal. Tiszatáj Pásztorok és polgárok. Tiszatáj. 1999. 5. szám, 85–94. oldal. Új Demokrata Nem szigor: Szeretet. Új Demokrata. 1995. 6. szám, 20. oldal. Új Horizont A nemzeti állam kialakulása. Az agresszív liberalizmus veszélyei. Új Horizont. 1996. 3. szám, 43–54. oldal. A felzárkózás feltételei. Új Horizont. 1998. 3. szám, 21–28. oldal. Mi határozza meg egy nép sorsát? Új Horizont. 1999. 3. szám, 3–13. oldal. A Bakony Mítosz. Új Horizont. 2000. 1. szám, 119–120. oldal. Sorsunk és jellemünk… Új Horizont. 2000. 4. szám, 86–87. oldal. Az erkölcs haszna. Új Horizont. 2000. 5. szám, 14–22. oldal.

358

Új Magyarország Gyilkos pénzpumpa. Új Magyarország. 1996. 12. 24. 1. oldal. Mire jó a haladék? Új Magyarország. 1997. 01. 17. 5. oldal. Adókulcsok torztükre. Új Magyarország. 1997. 03. 21. 1. oldal. Olyan szép, hogy nem lehet igaz. Társszerző: Matolcsy György. Új Magyarország. 1997. 08. 22. 6. oldal. Új Pedagógiai Szemle Az oktatás és a gazdaság. Új Pedagógiai Szemle. 1998. 7–8. szám, 15–22. oldal. Valóság Munkaerőgazdálkodás. Valóság. 1965. 4. szám, 41–48. oldal. A munkaerő nemzetek közötti áramlásáról. Valóság. 1969. 3. szám, 40–47. oldal. A nyugat-európai feudális viszonyok karaktere. Valóság. 1985. 5. szám, 26–37. oldal. A termelőerők relatív fejlettsége. Valóság. 1986. 8. szám, 16–23. oldal. Egy reformkoncepció világgazdasági háttere. Valóság. 1986. 12. szám, 1–16. oldal. A költségvetés tündöklése és bukása. Valóság. 1988. 11. szám, 1–13. oldal. Mire tanít a modern társadalmak tulajdonosi struktúrája? Valóság. 1990. 1. szám, 16–28. oldal. Még soha, sehol elő nem fordult feladat. Tulajdonreform-koncepció. Valóság. 1991. 2. szám, 1–11. oldal. A jó pénz. Valóság. 1992. 9. szám, 1–15. oldal. A jó pénz 2. Valóság. 1992. 10. szám, 1–11. oldal. A volt szocialista országok átalakulásának feltételei. Valóság. 1993. 5. szám, 15–26. oldal. Kiűzetés a paradicsomból? Valóság. 1994. 2. szám, 61–70. oldal. Vasárnapi Hírek Ki, kinek tartozik? Vasárnapi Hírek. 1995. 34. szám, 6. oldal. Vengerskij Meridian Kakoj byt’ strukture sobstvennosti? Vengerskij Meridian. 1990. 4. szám, 58–76. oldal. Vezetéstudomány A privatizáció társadalmi és gazdasági háttere. Vezetéstudomány. 1991. 9. szám, 12–18. oldal. Világ A függetlenség feltétele. Világ. 1989. 28. szám, 28–29. oldal. Kettős agrárút. Világ. 1989. 30. szám, 26–27. oldal. Az ideális tulajdonos? Világ. 1990. 1. szám, 24–26. oldal.

359

Döntsön a nép. Világ. 1990. 4. szám, 20–21. oldal. Miért nem félek a német egységtől? Világ. 1990. 16. szám, 22–23. oldal. Hová vezet az oroszellenesség? Világ. 1990. 17. szám, 35–36. oldal. Európa jövője biztató. Világ. 1990. 18. szám, 34–35. oldal. Gondolatok a soknemzetiségű államról. Világ. 1990. 21. szám, 27–28. oldal. Világgazdaság Mégis csináljunk adóreformot. Világgazdaság. 1996. 10. 01. 12. oldal. Olyan szép, hogy nem lehet igaz. Világgazdaság. 1997. 08. 22. 6. oldal. Világosság Egy történelmi korszak utolsó felvonása. Világosság. 1990. 5. szám, 361–367. oldal. A társadalomtudomány is legyen tárgyilagos. Világosság. 1994. 1. szám, 75–79. oldal.