Konzultáció 10:09-11:05

Konzultáció – 10:09-11:05 Ladvánszky György, levezető elnök: - Jó, hát elkezdjük. Tisztelettel köszöntöm a testületi ülésen megjelenteket! Ez a szabadság utáni első ülés, úgyhogy számos anyag van. Először megállapítom, hogy az ülés határozatképes, mindenki jelen van. Én úgy gondolom, hogy először a napirendet fogadjuk el. Két napirendünk van, egy rendes és egy sürgős. Egyben feltehetem mind a kettőt szavazásra? Aki egyet ért vele, az kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni! Megállapítom, hogy a napirendi pontokkal a sürgősre is kiterjedően, egyhangúlag egyetértettünk. Az első feladatunk egy kitűzött konzultáció. Üdvözlöm külön még egyszer a Helyi Rádiók Országos Egyesülete képviselőit és akkor megnyitnám ezt a konzultációt. Valakinek van észrevétele? Ezt a helyi rádiók kezdeményezte tudomásom szerint, úgyhogy Radetzky úr, ha gondolja, akkor megadnám a szót. Radetzky András: - Először is köszönöm szépen a lehetőséget, hogy eljöhettünk erre, részt vehetünk ezen a konzultáción. Nagy örömmel jöttünk most is, és jöttünk a múltban is, és jövünk a jövőben is, ha erre lehetőséget kapunk. Ugye a mai konzultációt én kezdeményeztem. Elsősorban abból a megfontolásból, hogy ebben az évben ugye kiírásra kerül nagyon sok lejáró helyi rádiós jogosultság, több mint 50 jogosultságról beszélünk és ugye a mai magyar médiarendszerben a helyi rádiók hát a legidősebb jószágok, talán ezt lehet mondani, hiszen itt nem csak a most lejáró öt plusz hét, tehát tizenkét évről van szó, hanem ezeknek a rádióknak a többségében, illetve az ő esetükben ugye plusz még három-négy évről, hiszen ezek a jogosultságok többségében 1994-ben kezdtek sugározni. Ugye formálisan az a műsorszolgáltatási szerződés, ami most lejár ez '98-'99 környékén köttetett, de ezeknek a rádióknak a többsége már azt megelőzően ugye úgynevezett stúdió engedélyesként '94 és '98, '99 között is működött. Tehát mondhatom, hogy tényleg rutinos versenyzőkről van szó, olyanokról, akik 15 éve a piacon vannak és akik azt gondolom, hogy az elmúlt időszakban egy megszokott minőséget biztosítottak a magyar médiapiacon a helyi rádió hallgatók számára. Szóval első lépésben ezért kezdeményeztem ezt a konzultációt, nem titkoltan azért is, hogy mi is egy picit képbe kerüljünk a tekintetben, hogy a Testületnek mi az álláspontja a lejáró jogosultságok kapcsán kiírandó pályázat tekintetében. Mi végeztünk egy előzetes gyors felmérést és hát nyilván nem lesz meglepő az Önök számára, de azt mondhatom, hogy ezeknek a piaci szereplőknek gyakorlatilag a 100 %-a, tehát mindenki szeretne ezen a pályázaton indulni. Avval mindenki tisztában van és ebben nincsen kétely, hogy újra pályázaton kell részt venni. Tehát nem számolunk olyan lehetőséggel, hogy itt bármilyen pályázaton kívüli meghosszabbításra van lehetőség. Tehát pályázatra készülnek a helyi rádiósok, de nyilvánvalóan avval számolnak, vagy arra számítanak és ebben szeretnék majd a mai alkalommal hát bizonyos információhoz jutni, hogy az a 15 év tapasztalat, amivel ők rendelkeznek, ez jelenthet-e majd valamilyen előnyt az ő számukra a pályázat, vagy a pályáztatás során? Ez tehát az első számú dolog, ami miatt én kértem ezt a konzultációt, hiszen ez nagyon sokunkat érint. A másik pedig ennek kapcsán ugye a legutóbbi konzultáció a díjcsökkentés témájában zajlott és mi készítettünk egy anyagot tavasszal, amit benyújtottunk az Irodának. Ennek kapcsán ugye volt egy konzultáció és mi örömmel konstatáltuk, hogy végül is a Testület egy tényleg jelentős díjcsökkentésre szánta el magát és hát abban bízom, hogy ebben a mi adataink is részben, vagy részben hozzájárultak ehhez az adataink. Na most azt gondoltam, hogy kihasználnám a mai konzultációt és behoznék ide előzetesen, nem feltétlenül összekapcsolva a lejáró jogosultságok meghosszabbításával, de ennek kapcsán készítettünk egy rövid anyagot arról, hogy mi hogyan javasoljuk átalakítani a díjfizetést. Ugye ez tavaly is már téma volt, illetve volt erről szó. Mi most kidolgoztunk előzetesen egy javaslattervezetet, ami hát valóban elismerjük, hogy alapjaiban változtatná meg a

1

díjfizetésnek a gyakorlatát, de úgy gondoljuk, hogy miután ez a két dolog most itt metszi egymást lehet, hogy érdemes lenne erről akár ez alkalommal is beszélni. Én röviden előzetesen ennyit szerettem volna bevezetőben elmondani és hát természetesen erről a javaslatról részletesen is, hogy ha ezzel kapcsolatban kérdés van, akkor elmondanám. Talán a leglényegesebb a tegnap eljuttatott javaslatommal kapcsolatban az az, hogy mi az elmúlt 15 év tapasztalata alapján azt látjuk, hogy talán bölcsebb volna a jövőben a díjfizetés rendszerét úgy átalakítani, hogy nem az egyes piacra lépni kívánó műsorszolgáltatók által vállalt vagy vállalni vélt díj alapján indulna ki a Testület, hanem a díjfizetésnek a forrását kellene megnézni. Ez pedig ugye egy-egy régiónak kvázi a gazdasági átalakító képessége és ez alapján két állandó, illetve egy állandó szám és két statisztikai viszonylag objektív mérőszám alapján készítettünk egy képletet, ami azt gondoljuk, hogy jól körülhatárolja azt, hogy egy adott régiónak milyen eltartó képessége lehet, de részletesen elmondom szívesen, hogy ha ez a mai alkalommal szóba kerül. Ladvánszky György, levezető elnök: - Köszönjük szépen. Hát gondolom, még nem vagyunk teljesen képben, mert friss az anyag. Ezt át kell tanulmányozni és úgy kialakítani a véleményt. Én gondolom, hogy nyitottak vagyunk minden törvényes megoldásra. Kérdés, észrevétel ezzel kapcsolatban? Szalai Annamária. Szalai Annamária: - Én kérdezném, hogy itt a levélben az is szerepel, hogy a GDP növekedésével a díj is emelkedne. Tehát, hogy ez egy követő jellegű lenne, és akkor évenként állapítaná meg a Testület, hogy hogyan szerződne? A másik kérdés pedig, hogy ez a rendszer elgondolkodtató, de nagyon sok olyan eset volt, egyet talán említ is a levél, hogy brókerek túllicitáltak és úgy került a kezükbe. Tehát most, hogy ha netán egy olyan szolgáltató esetében módosulna, akkor hát ő egy olyan előnyhöz jutna a jövőben, amit nehéz, nem tolerálná a környezete a többi piaci szereplő, illetve a talált frekvenciák esetében ez hogyan kezelhető? Radetzky András: - Hát ugye ezt most vélelmezni lehet, hogy valamely már most is működő piaci szereplő mondjuk nem feltétlenül tisztességes szándékkal lépett piacra. Az tény, hogy ő most piacon van. Tehát ahogy én a levélben említettem ugye vannak már most is olyan városok, ahol vélelmezhetően sokkal nagyobb díj folyik be, mint amit egyébként az adott terület eltartó képessége indokolna. Ami miatt vagy én ezt most ide hoztam ezt a javaslatot az ugye az és ezt említettem azt hiszem a múltkori konzultáció alkalmával is, hogy a most lejáró jogosultságok kapcsán ugye felvetődik egy nagyon komoly probléma és ez a díjfizetéssel kapcsolatos, hogy hogyan lesznek ezek a jogosultságok beárazva, mert nyilván az nem várható el, hogy a 12 évvel ezelőtti árszinten árazza be a Testület ezeket a jogosultságokat, hiszen az abszolút aránytalan lenne és ugye az elmúlt 12 évben lényegesen megnövekedtek a műsorszolgáltatási díjak. Ugyanakkor azt is látni kell, ha egy 15 éve a piacon működő rádió költségszerkezetében most hirtelen és drasztikusan egy többszörös díj megjelenik, azt ő nem fogja tudni a piacon érvényesíteni. Tehát magyarul ő hiába megy el az ügyfeleihez és mondja azt nekik, hogy ne haragudjatok, de hát az ORTT most hatszorosára vagy ötszörösére emelte fel a díjat, nem fogja tudni ezt a piacon érvényesíteni. Tehát valamilyen módon ezt a dolgot kezelni kell, és mi most úgy látjuk, hogy talán ez egy olyan lehetőség lehet arra, hogy ezt az újfajta vagy valamilyen újfajta, tehát hangsúlyozom mi ezt javaslatnak szántuk, valamilyen újfajta díjfizetési rendszert bevezetni a lejáró jogosultságok kapcsán később akár több lépésben lehet a már piacon lévő szerződéseket ehhez igazítva módosítani. Tehát a mi kiindulópontunk az, hogy egy adott piacnak van egy bizonyos eltartó képessége, amely nem fog nőni attól, hogy a hatodik után egy hetedik

2

szereplő is a piacra lép vagy a nyolcadik is. Hiába ajánl ő egészen irreális díjakat, nem fogja tudni a piacon elemelni. Ez azt gondolom, hogy az elmúlt évek bebizonyították. Tehát ha két ilyen objektív mérőszám alapján ki tudjuk számolni, hogy adott régiónak mekkora az eltartó képessége, akkor nemes egyszerűséggel ahány szereplő van a piacon ezt annyi részre osztva tulajdonképpen stabil bevételt tud a Testület is a műsorszolgáltatási díjakból kalkulálni. Visszatérve, hogy a konkrét kérdésre válaszoljak a 102-es, tehát a talált frekvenciák esetében nem tudom, hogy ez jelent-e bármilyen különbséget mondjuk egy 42-es, tehát az ORTT által két jogosultság kapcsán? Azt gondolom, hogy nem, mert a dolog vége mégis csak az, hogy ezek a jogosultságok valamikor piacra fognak lépni. Tehát ha Debrecen vonatkozásában jön egy hatodik vagy hetedik nyereségérdekelt jogosultság, akkor nyilván ezt tudom, hogy bonyolultnak tűnik most, de hosszú távon azt gondolom az lehet a megoldás, hogy a piacon lévőknek arányosan módosítani úgy a díját, hogy ez ne lépje túl az adott régió eltartó képességét és valóban a díj növekszik, hiszen, hogy ha most ugye 2,1 millió forinttal számoltunk mi ebben a képletben, tehát úgy tudom, hogy ez volt a hivatalos GDP, egy főre jutó GDP 2009-ben. Ez adja isten, hogy növekedjen 2010-ben, '11-ben. Értelemszerűen arányosan nőni fognak a díjak. De még egyszer mondom és ezt szeretném hangsúlyozni, hogy egyszerre hoztam ide a két dolgot, de nem feltétlenül gondolom, hogy ezt most kötelező érvénnyel együtt kéne kezelni. Tehát számunkra most a legfontosabb a működés biztonsága, tehát hogy ezek a rádiók biztonsággal el tudjanak indulni a pályázaton és ha lehet, akkor folytatni tudják a tevékenységüket. Én csak szerettem volna jelezni, hogy a díj, vagy a jogosultság beárazása kapcsán azért komoly dilemma lóg most itt a levegőben. Ladvánszky György, levezető elnök: - További kérdés, észrevétel? Tirts úr? Tirts Tamás: - .. (halk, nem érthető) Radetzky András: - A hányados az változtatható. Tehát perpillanat mi egy olyan hányadossal számoltunk, ami a legkevésbé, azt gondolom, hogy a legkevésbé borítja fel a rendszert, tehát az összes befizetett díjnak az összegét. Írtam a levélben, hogy biztosan lesznek olyan városok, amelyek ez alapján a képlet alapján vagy ahonnan kevesebbet tud behozni és lesz olyan, például ahonnan én is jövök, ott valószínűleg több díjat fog tudni majd beszedni az ORTT, de még egyszer mondom a hányados az ilyen értelemben változtatható. Tehát ha a Testület úgy dönt, hogy ennél több díjat szeretne beszedni a jövőben, akkor nyilvánvalóan ezt a hányadost meg lehet változtatni. A két szám, objektív mérőszámok. Tehát azt gondolom, hogy ez alapján viszonylag jól és egységesen lehet kezelni ezt az ügyet. Bocsánat, még mielőtt a kollegámnak átadnám a szót, egy dolgot azért hadd mondjak és itt a levél utolsó bekezdésében mi ezt a számtant ezzel a képlettel elvégeztük az országos jogosultság kapcsán is. Ezt talán olvasták és hát majdnem pontosan az az összeg jött ki ugye, amivel a Testület az országos jogosultságokat eredendően beárazta, annál magasabb összeg jött egyébként. Tehát 437 millió forintot kapunk, hogy ha a volt Sláger Rádió vagy néhai Sláger Rádió 81 %-os lefedettségével kalkulálunk. Tehát azt gondolom, hogy a képlet vagy ez a logika alapvetően ilyen formán megállja a helyét és, hogy ha szabad, akkor a kollegám is szólna pár szót, dr. Bíró Balázs, de azt gondolom, hogy őt mindenki ismeri. Bíró Balázs: - Köszönöm szépen. Egyetlen egy nagyon rövid mondat csak és akkor talán a konkrét kérdésre ez egy konkrét válasz lesz. Tehát amit én nagyon fontosnak tartanék ebben a javaslatban az az, hogy ez gyakorlatilag maximálja azt a díjat, amit ajánlani lehet egy pályázaton és feltételezve azt, hogy egy komoly versenyben minden pályázó a maximum díjat

3

fogja megajánlani, innentől kezdve mindenkinek megmondjuk, hogy mennyi lehet a maximum díj kiindulva a piaci eltartó képességből, akkor talán én abba az irányba mennék tovább, hogy ez a teljes pályázati pontozás rendszerét érinti és ami konkrét kérdés felmerült a talált frekvenciákkal kapcsolatban, akkor például ezt a pontozásnál úgy lehet érvényesíteni, hogy arra adunk jelentősebb pontot. Hiszen, hogy ha abból indulunk ki, hogy egy adott település vagy egy adott vételkörzetnek milyen piaci eltartó képessége van és ez alapján számolunk díjat, akkor ez elég egyértelmű, hogy a mi javaslatunk az azt fogja jelenteni, hogy itt maximalizálni kell majd a pályázati felhívásban. Radetzky András: - Ezért is írtam én azt vagy írtuk mi azt, hogy nem feltétlenül tűnik el a díj kapcsán a verseny, de mindenképpen csökken a jelentősége ilyen értelemben. Tehát egyáltalán nem törvényszerű, valószínűleg meg fogja mindenki a maximális díjat ajánlani, de azt gondolom, hogy mondjuk ezzel elkerülhető az, hogy valaki abszolút irreális díjjal vegyen részt a pályázaton. Ladvánszky György, levezető elnök: - Gyuricza úr, aztán Timár úr. Gyuricza Péter: - Köszönöm szépen. Én az elmúlt év szeptember 1-én már tettem egy javaslatot, hogy kezdjük meg a gondolkodást a helyi rádiókra járó frekvenciájával kapcsolatban, amit aztán Timár úr szintén szeptember NHH-hoz való fordulása segített, és tulajdonképpen az idő igazolt bennünket abban az értelemben, hogy arra valami egészen későn kaptunk az NHH-tól választ, ami viszont ugye azt eredményezte, hogy például az első négy jogosultság tekintetében december 18-a óta a Testület hát permanens törvénysértés állapotában van, hiszen eddig a dátumig ki kellett volna írni a pályázat tervezetét. És hát ugye most is ott tartunk, hogy arról polemizálunk, hogy akkor mi is legyen ebben a pályázatban, vagy hogyan is legyen, miközben ma már hét, de a holnapi dátummal nyolcra fog emelkedni azoknak a műsorszolgáltatóknak a száma, akiknek már tudniuk kellene, hogy velük kapcsolatban vagy az ő frekvenciájukkal kapcsolatban milyen vázlatot szeretne az ORTT képviselni. Tehát én azt érzem, hogy egyre jobban szorít bennünket az idő és el kellene tudnunk dönteni, hogy mit szeretnénk a helyi rádiókkal tenni, vagy csinálni. Én azt hiszem, hogy mást és másféleképpen kell gondolkodnunk is róla, mint az országos kereskedelmi frekvenciákról, hiszen az országos kereskedelmi frekvenciáknál a fő prioritás az ár volt, végül is az árkülönbségek és ajánlatok döntöttek és, hogy ha ma újra lehetne modellezni azokat az elképzeléseket, ami miatt például a pályázat úgy alakult, abban is volt egy nagyon jó szándékú két lépcsős díjfizetési struktúra, amiben azt szerettük volna, hogy igenis a piac változására tudjon reagálni a díjfizetésnél az egyes műsorszolgáltató. Én azt hiszem, hogy a helyi rádióknál fontos a díj. Talán fontosabb az a szempont, amit Szalai Annamária is mondott, hogy ez a bizonyos frekvencia brókerkedés ez már a pályázatból kiolvashatóan ellenérdekelt legyen vagy ellenjavallt legyen, és amit itt néha kimondunk, néha nem mondunk ki, de majd lassan oda kell jutnunk, hogy megfogalmazzuk, hogy a deklaráltan 12, néhol 15 rádiózással és helyi tájékoztatással és szórakoztatással töltött rádiós tevékenységet akkor értéknek tekintjük. Olyan értéknek, ami esetleg valamilyen pozitív diszkriminációt érdemel a műsorszolgáltatóval szemben. Ha igen, melyik kör az, amelyik erre méltó, melyik az, amelyik nem. Egy konzultáción esett már erről szó, hogy mondjuk, aki a díjfizetési kötelezettségének fegyelmezetten eleget tett, a médiatörvényt nem szegte meg, tehát súlyos jogsértésbe nem ütközött az ORTT-vel szemben, például ezek lehetnek olyan objektív mutatók, ami alapján egy műsorszolgáltatóval kapcsolatban tudunk valamit mondani vagy állítani. Én nekem nem mondom, hogy első ránézésre nem tűnik szimpatikusnak ez a számítás, de én már minden

4

ilyennel kapcsolatban nem azt mondom, hogy szkeptikus vagyok, hanem óvatosabb vagyok. Tehát én el tudnám képzelni, nyilván majd az Iroda munkatársai is valamiféle számítást fognak végezni, hogy például ez a teljes helyi rádiós médiarendszert hogyan érintené, vagy az ORTT költségvetését hogyan érintené, hiszen ezekből a bevételektől, vagy ezektől a bevételektől is függ az, hogy utána mi mit tudunk majd nyújtani anyagi támogatásként ezeknek a műsorszolgáltatóknak. Tehát én azt pártolnám, hogy akár szekciókban, vagy akár nemcsak hivatalos testületi ülés keretében ezzel a témával az ORTT-nek a következő hetekben intenzíven kellene foglalkozni és nagyon hamar konkrét döntésekig kellene tudni eljutni, hiszen minden nappal nő azon műsorszolgáltatók ára, akikkel szemben törvényt sértünk, ami szintén nem egy egészséges állapot. Ladvánszky György, levezető elnök: - Timár úr, aztán Tirts úr. Timár János: - Én is elolvasva a megközelítést, fontosnak, érdekesnek és nagyon végig gondolandónak ítélem. Erre ebben a formában, hogy ezt mind meg lehessen tenni, hogy az idő erre nem volt alkalmas maga az a felvetés, hogy a díj egészének egy másfajta logikája legyen a meghatározója, és hogy egy olyanfajta stabilitás legyen, ami egészében a díjak egészét jelentően egy stabil, kiszámítható és ez adott régiókban is, tehát az ORTT oldaláról, mondjuk így, hogy az állami bevételek oldaláról egy stabil, kiszámítható. Ez sokak szerint kérdéses, hogy helyes-e? Én azt gondolom, hogy mindenképpen elgondolkodtató és talán, hogy ha az ORTT ez irányú díjszedését nem egy x-ik piaci szereplőként, mint ORTT-ként, hanem mondjuk a piac működtetőjeként kezeljük, akkor egyáltalán nem biztos, hogy elvetendő. Sőt. Ebben a formában tehát az a megközelítés az azt gondolom, hogy nagyon jó lenne. A hatásait tényleg lehetnek, a kivitelezését valószínűleg végig kell játszani, illetve azt gondolom akár helyi rádiók oldaláról is lehet gondolkodni még további olyan típusú modelleken, amelyek kilépnek abból az egyszerű díjversenyes logikából, ami eddig volt. Én azt képzelem, hogy egy másfajta ilyen stabilitás típusú dolog is elképzelhető, de én ezt mindenképpen egy komoly és megfontolandó dolognak tekintem. A pályáztatás egésze szempontjából ez annyiban nem olyan egyszerű, sőt, hogy ugyan vita van, meg az ORTT sem mindig egyértelmű az ügyben, hogy egyáltalán milyen elképzelése van egy leendő pályázat kapcsán a dologról, de mondjuk a rádióknál azért az eddigiekben elég nagy szerepe volt a díjversenynek. Ami sok más elemhez képest egy picit objektívebb, még azt gondolom az a része is, amikor valaki túlígér és utána nem tud fizetni. Azt hogy mondjam az a mi személyes problémánk, hogy ezt nem tudjuk kezelni, ezt a dolgot miközben mindannyian azt mondjuk, hogy természetesen tudjuk kezelni, de praktikusan nem tudjuk kezelni. Ez hogy mondjam, az ORTT egyéni szociális problémája és a piacot is ebben az értelemben persze befolyásolja mindaddig, amíg nem rendeződik, ezt én is így gondolom, de mégis alapvetően tehát azt képzelem, hogy annyiban egy egyszerűbb dolog volt a rádiós világ, hogy a logika alapvetően arról szólt, hogy egy belátható racionalitás mentén a pénz döntsön, és nem szólunk bele másba. Ha verseny van és ha feltéve, de meg nem engedve ebben a pillanatba, hogy az ORTT nem úgy dönt, hogy amúgy, és most nagyon egyszerűen fogok fogalmazni a pontok felét automatikusan felajánlja annak, aki ott volt azon a frekvencián, lehet, hogy így fog dönteni, lehet, hogy nem. Ezt ma én e pillanatban abszolút nem látom innen bentről. Lehet, hogy mások jobban tudják. Akkor viszont fel fog merülni az, hogy mi az, ami mentén versenyezni fognak a szereplők és ebben én legalább annyi kockázatot látok, mint a díjban. Tehát azt, hogy beígérni szépet, hogy

5

én baromi szép műsort fogok csinálni és utána azt várni a Budapesten székelő állami szervezettől, hogy ezt a baromi szépet konkrétan Kropacsek Benő hangjába megítélje, hogy az valóban olyan szép volt-e, vagy sem, hát ez nem biztos, hogy ez annyira vonzó a piac egésze működése szempontjából. Tehát én azt gondolom, hogy nagyon komoly kérdést vet fel, hogy ha az ORTT leszáll, vagy valamelyest jobban leszáll a díjversenyről és átmegy más területekre. Én azt gondolom, hogy legalább annyi története van a helyi rádiósoknak is arról, hogy ott milyen galibákat tud csinálni esetleg az ORTT egy-egy vizsgálata ebben a dologban. Magyarul csak azt szeretném mondani, hogy nem önmagában üdvözítő ez a dolog, hanem más típusú problémákat vethet fel és azt gondolom, hogy érdemes azon is akkor gondolkodni, hogy mik azok a kritériumok, amelyek az ORTT számára is, mint pályáztató számára kezelhető, kontrollálható elemek, de nem jelentik azt, hogy ehhez képest most más területen, tehát nem egyszerűen a díjfizetés területén fog az ORTT belenyúlkálni indokoltan vagy indokolatlanul a helyi szolgálatok működésébe. Erre pedig e pillanatban semmilyen úgy mondjam új ötletet én nem látok. Én ebben a konzultáció keretében is azt gondolom, hogy ez legalább annyira érdekes lehet, tehát hogy ha még egyszer mondom nagyon komolyan véve azt, hogy ne a díj és azt legalább biztosan tudjuk, hogy milyen konfliktusai vannak a díjversenynek és, hogy hol nem tudta eddig a rendszer megoldani. Ha ezt komolyan vesszük, akkor komolyan kellene venni a másik részét is a dolognak. Tehát azt, hogy ami itt vita szokott lenni és úgy tűnik mint, hogy ha nagyon másról vagy nagyon komolyan másról beszélnénk, hogy mondjuk a helyi műsorszámok aránya, én sok szempontból szoktam küzdeni például az új pályázatokban ez ellen, egyszerűen azért, mert azt gondolom, hogy ez tipikusan a beígérés tárgya és teljesen független ettől. Esetleg valaki balszerencsésen belekerül valami mintába és valamiért a mi kollegáink úgy ítélik meg, hogy a balmazújvárosi focihír az nem helyi volt, mert csak a szomszéd város csapata játszott ott, ettől ez nem helyi hír és most konkrét példákat mondok, ez azt gondolom, hogy legalább annyi konfliktussal jár. Tehát, hogy azt, hogy amiben nincs vita valószínűleg a Testület és talán a szolgáltatók között sem, vagy legalábbis a szolgáltatók képviselői között, tehát, hogy a helyi jellegnek és a helyi értéknek van funkció és ez az egész az azért van, mert eltér mástól, eltér attól, amit a nagy kereskedelmi csatornák kínálnak, hogy ezt hogyan lehet kezelni azontúl, hogy mi azt mondjuk, hogy te mondjál sok helyit és te azt mondod, hogy te azt mondod, hogy te fogsz sok helyit adni, ezentúl van-e más módja azt gondolom, hogy ez kulcselem lehet például a díj szempontjából is, mert ha nincs ilyen jó fogódzó, akkor én azt képzelem, hogy mi, én is mondjuk nehezebben engedek a díjból, mert az legalább egy picit egyértelműbb fogódzó. Ladvánszky György, levezető elnök: - Tirts úr. Nem szeretnék senkit se, .. Tirts Tamás: - Röviden, így van. Én egyet kérdeztem, hogy hogy jött ki a hányados, amire az volt a válasz, hogy azt lehet változtatni, akkor már változik a képlet, de a lényeg az, hogy az elhangzottakhoz akkor csak röviden, természetesen az országos és a helyi között nagy különbség van és nyilván próbálunk mintákat is, már megfogalmaztuk akkor is, hogy nem feltétlenül kell, hogy minták jelenjenek itt meg, de alapvetően a Testület, ha jól emlékszem egy nagyon fontos kérdésnek tartotta a díjversenyt és én azt gondolom és most itt az előttem szóló Timár úr is ugyanazokat a kérdőjeleket tette fel, hogy ha nem a díjban versenyezünk, akkor miben történik a verseny? Azt gondolom, hogy persze egy érték a kialakult, ebben is azt hiszem a Testület minden tagjával egyetértek, hogy érték az a világ, ami kialakult, de önmagában ismerve, meg látva, hogy milyen gyorsan változik a mai világ, az, hogy 12 éve működik egy rádiós piac, az egy dolog. Hát az önmagában még nem feltétlenül kell, hogy minden esetben azt mondjuk, hogy

6

akkor emiatt az érték miatt, ami most így kialakult, maximáljuk az árakat és a díjversenyt maximáljuk. Sokkal inkább azt gondolom és akkor járunk el helyesen és nyilván ezt a vitát lefolytattuk az országos esetében is és volt, aki csak a díjra helyezte a hangsúlyt, volt, aki a vita közben meggyőződve azt mondta, hogy akkor nyissuk ki és a díj az legyen mindenképpen egy fontos elem és látjuk, hogy azért mégis csak a díj az egyik legfontosabb elem. Tehát mindent lehet hozzá nézni, a helyi értéket, lehet a lakosság számot, lehet azt, hogy mennyi van, de ha most itt ugye ezt a számot itt próbáltam ezt én is most hirtelen a különböző településekkel, ez sem tekinthető éppenséggel igazságosnak, vagy relatíve jónak. Tehát nyilván ezen is lehet vitatkozni, biztos más képletet is ki lehet találni. Itt a levél végén írják, hogy egy biztos, hogy a jelenlegi pályáztatási rendszerben az eddig alkalmazott díjszámítási elv az elavult, tehát ez egy korábbi korszak. 12 évvel ezelőtti, tehát ezt mindenféleképpen nekünk itt valamilyen módon alaposan végig kell vitatni és azt gondolom, hogy ezt a mostani konzultációt is figyelembe véve megpróbáljuk a lehető legjobb egyensúlyt kialakítani, de még egyszer mondom, hogy nem látom annak a komponensnek vagy más komponenseknek akkora jelentőségét, mint például a díjnak és bizony ez korábban is egy fontos elem volt. Úgy érzem, hogy ahhoz, hogy a verseny normálisan működjön és ugye itt még egy szempont, el szoktam, mindig el szoktam mondani, én igenis híve vagyok annak, hogy újak is jelenjenek meg. Természetesen olyan újak, akik minőségi rádiózásban gondolkodnak, és nem brókerkedés, nem olyan típusú felvásárlásban, ami nem a rádiózásról szól. De miért gondoljuk azt, hogy csak azok tudnak rádiózni, akik éppen 12 évvel ezelőtt vagy 7 évvel ezelőtt egy rádiós lehetőséghez jutottak? Szerintem vannak új tehetségek, vannak új emberek, lehetnek új, hogy így mondjam rádiós fenoménok minden közepes megyeszékhelyen, akik éppenséggel egy jobb dolgot tudnának csinálni. Tehát ezt a legőszintébben mondom, hogy én az országosnál is azt képviseltem, hogy lehetőség szerint a korábban kialakult rendszerhez képest engedjünk be egy kis friss levegőt. Ez önmagában nem lehet baj. Ladvánszky György, levezető elnök: - Köszönöm szépen. Reagálsz rá? Radetzky András: Szeretnék egy pár mondatban, igen. A friss levegőre, ez egy jó kép egyébként az a helyzet, hogy az az ablak, amin bejön a friss levegő, az pontosan 12 éve folyamatosan nyitva van, merthogy folyamatosan jönnek erre a piacra új belépők. Egyébként ezzel egyetértek. Tehát azt kérem, hogy senki ne gondolja rólam, hogy azért jöttem ide, mert én azt gondolom, hogy csak mi tudunk rádiózni és csak nekünk illik és nekünk szabad. Mi biztosan tudunk, de nyilván más is tud. Tehát én ezt nem vonom kétségbe. Elhangzott a minőségi rádiózás. Na most ami miatt ezt a fajta logikát kitaláltuk és hadd fogalmazzak úgy, hogy megfordítottuk a lovast a lovon az pontosan a minőségi rádiózás védelmében van, ugyanis ami pillanatnyilag zajlik az az, hogy folyamatosan jönnek új szereplők, helyes. Folyamatosan ajánlanak ugye minél magasabb díjakat. A piac eltartó képessége azonban konstans, az nem változik. Nem lesz több hirdető, nem fogunk többet termelni. Következésképpen a több piaci szereplő, amelyik egyre több díjat kénytelen fizetni, egyre kisebb költséggel kell, hogy dolgozzon, egyre kevesebb hírszerkesztőt fog tudni alkalmazni, egyre kevesebb sajtótájékoztatóra tud kimenni, egyre kevesebb sporteseményt tud közvetíteni és akkor nem sorolom. Tehát a dolog, ugye ez az, amit a digitális átállás stratégiájába olyan nagyszerűen, piaci szerepnek írt le a KPMG. Tehát, hogy arról fog szólni a történet, hogy wurlitzerré zsugorodnak ezek a rádiók azzal a különbséggel, hogy a száz forintot nem kell bedobni és azt gondolom, hogy ez nem lehet egy jó irány. Tehát tökéletesen egyetértek a minőségi

7

rádiózással, de azt gondolom, hogy minőségi rádiózást ez a fajta logika védi, ami a díjfizetést illeti. Mindazonáltal a Jánossal is egyetértek abban és ezzel is tisztában vagyunk, hogy amennyiben a díjfizetés logikája megváltozik és csökken a megajánlott díj versenyszempontja, akkor valami más szempont alapján kell majd a versenyt eldönteni. Hogy ez valami tartalmi kérdés, vagy egyéb evvel mi is tisztában vagyunk. Tehát ezt nehogy azt gondolja a tisztelt Testület, hogy mi ezt nem tudjuk. Tudjuk, de azt gondoljuk, hogy az valamilyen módon megoldható és akkor a Gyuricza úr mondataira szeretnék legutoljára reagálni, mert azt gondolom, hogy ott voltak számukra a legfontosabb megjegyzések. Ugye a helyi rádiós piac lényegesen eltér azért az országosoktól, különösen a tekintetben, hogy a helyi rádiók jelentős része pillanatnyilag is kis és közepes magyar tulajdonú, többségében magyar tulajdonú vállalkozás üzemelteti. Azért hangsúlyozom ezt ki, mert 12 évvel ezelőtt vagy 13-14 évvel ezelőtt nem volt olyan multinacionális médiavállalkozás Európában, aki azt a perverz ötletet fontolgatta volna, hogy ő bejön Magyarországra, mert látta, hogy ez a piac ez még teljesen reménytelen. Azóta eltelt 12 év és én azért komoly veszélyét látom annak, tekintettel arra, hogy momentán is több nemzetközi nagyon nagy tőkeerős multinacionális cég médiavállalkozás van jelen Magyarországon, hogy a lejáró jogosultságok kapcsán ezek a vállalkozások ezek megpróbálják ezeket a jogosultságokat megszerezni. Az ő érvrendszerükben azonban egyetlen muníció van, ez pedig a díj, a profit és a megajánlott díj. Tehát egy olyan esetben, amikor egy kis- és közepes vállalkozó helyi rádiónak licitálni kell mondjuk most szándékosan mondom az Emist, mert nyilván még akár ez is benne van a pakliban, egy Emis-sel, akkor azt gondolom, hogy nagyon fontos lenne valamilyen törvényes és legális, de védelem ezeknek a vállalkozásoknak a számára és azt gondolom, hogy ha a Testületben egyetértés van a tekintetben, hogy az eddig a piacon lévő helyi rádiós vállalkozások zárójel, amelyek természetesen fizették a díjat és nem követtek el visszatérően súlyos jogsértést, ebbe tökéletesen egyetértek, mindig is ez volt az álláspontunk. Zárójel bezárva, akkor ezek a vállalkozások legális és törvényes körülmények között legalább egy ponttal kapjanak több tapasztalatra adható pontot, mint amennyit egyébként egy magasabb díjajánlat jelenthet a piacon. Nem tudom, hogy ez így mennyire volt világos? Tehát, hogy az a fajta tapasztalat és azért azt lássuk be, hogy a helyi rádiós piacon hosszú évek alatt alakult ki egyfajta status quo. Tehát, ha valahol nagyon kemény és nagyon komoly, és működő, azt gondolom, hogy jól működő piac van, akkor az a helyi rádiós piac. Tehát azt gondol, mindenki belátja, hogy Debrecen vonatkozásában az a tíz rádió az becsületes, vagy tízen valahány rádió az becsületes versenyt vív egymással. Tehát azt gondolom, hogy a piac kialakult, az megvan, megvannak a piaci szereplők, tehát létezik egy status quo és én nagyon fontosnak tartanám és azt gondolom, hogy az én székemből ezt elmondhatom, hogy a mi várakozásunk az, hogy a Testület, vagy kérésünk, hogy a Testület, akinek egyébként nem volt visszatérő jogsértése ezt a fajta tapasztalatot, ami nálunk felhalmozódott kis- és közepes vállalkozásoknál legalább egy ponttal többel honorálja, mint amit egy magasabb díjajánlat jelenthet, ha bejön egy, vagy két, vagy több nemzetközi multinacionális cég, akivel szemben nyilván egy magyar kisvállalkozónak nem nagyon van esélye. Tehát ott van egy kialakult gazdálkodás. Mindenki tudja, hogy nagyjából mi fér bele abba a díjajánlatba, amit neki meg kell tenni. Most itt ugye néhány millió forintos tételekről beszélünk, tehát nyilván egy ilyen multinacionális cégnek rádobni egy ötöst, vagy egy tízest ez nem fog egy olyan nagy problémát jelenteni. Ladvánszky György, levezető elnök: - Timár úr?

8

Timár János: - Két dolgot mondanék. Az egyik egy rövid reakció, hogy azért a változások figyelembe vételével én azt gondolom, hogy érdemes azon is elgondolkozni, hogy persze az Emis az igazi nagy versenytárs, de most van mondjuk egy Econet nevű vállalkozás, amelyik ebbe e pillanatban ténylegesen utazik, meg egy Advenio nevű vállalkozás, amelyik nem multinacionális vállalkozás abban az értelemben, ahogy ez előjött és ez viszont itt van. Tehát, hogy mondjam ez azért fontos figyelembe veendő szempont, mint tény, tehát nem mint érték, hanem tény. A másik, ami viszont ebből a szempontból engem tényleg foglalkoztatna, hogy van-e a helyi rádióknak valamifajta elképzelése és ez abszolút kapcsolódik ehhez, ami az előbb előjött, tehát sokan, vagy többen többfélét gondolunk róla. Én magam részéről mindig próbáltam segíteni azokat a vállalkozásokat, amelyek ésszerű terjeszkedéssel a szűk vagy szűkebb helyi piacból egy tágabb regionális piac felé mozdulnak el és nem multinacionális vállalatok. Több ilyen van a rádiózásban, ezek egy jó része sikeresen is működik. Ez egy hosszú folyamat volt, amire a médiatörvény lehetőséget biztosított és egy idő után a Testület is úgy látta, hogy nem zárja el ennek a lehetőségét a piaci szereplők elől ezeknél alapvetően, jó. Engem érdekelne az, hogy a helyi rádiósok mit gondolnak erről a típusú dologról, hogy ez megtartható-e, megtartandó-e, és ha igen, akkor milyen eszközökkel és hogyan. Ez ugyanis egy pillanat alatt itt lesz, itt van kérdésként. Azok, akik a szó legszebb értelmében hazai vállalkozásként lassú, de biztos növekedéssel egy létező és magunk számára is biztos piaci környezetet teremtettek, holnaputántól fogalmuk sincs, hogy mi lesz ezzel a dologgal, mert az egész territóriumok öt menetben három év alatt fog eldőlni, hogy egyáltalán tud-e így működni vagy sem. Erre nézve semmi megszólalást, észrevételt eddig nem hallottam. Ezzel mi kínlódunk itt, tehát nagyon kíváncsi lennék, hogy ha van-e a helyi rádiósoknak erre nézve bármilyen elképzelése, ne adj isten javaslata. Radetzky András: - Ugye én egy olyan szervezetet képviselek, ahol önálló rádiók és hálózatos műsorszolgáltatók is vannak. Azt nem tudom, hogy önmagába a hálózatba kapcsolódást a mostani pályáztatási eljárás befolyásolja-e? Tehát amennyiben a hálózatot működtető újraindul ezeken a jogosultságokon és nyer, akkor a továbbiakban is ezt a hálózatot elvileg üzemeltetheti? Timár János: - Ha nem jön. Radetzky András: - Hát ha nem jön, akkor nyilván nem, de akkor mindegy, hogy hálózatban van vagy nem. Timár János: - Hiszen van még másik négy jogosultsága. Radetzky András: - Alapvetően a mi álláspontunk a következő volt és ez már régóta így van egyébként, hogy mi tudomásul vettük, hogy a hálózatosodásnak és ennek az egész folyamatnak, ami az elmúlt pár évben lezajlott, ennek van egyfajta gazdasági racionalitása. Ezt mi tudjuk, ez a világon mindenhol így van és Magyarországon is így van. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a mindenfajta ilyen terjeszkedés és hálózatosodás az a helyi rádiózásnak az eredendően meglévő értékeit csökkenti, hiszen egy hálózatos műsorszolgáltató az erőforrásainak kevesebb részét fogja tudni egy adott régióra fordítani. A műsorideje ugyanúgy 12 óra lesz, csak azt a 12 órát nem egy közösségnek, hanem kettőnek, háromnak, vagy négynek a hírszolgáltatására kell majd fordítani, és a többi, és a többi. Tehát nem véletlen, hogy az első hálózat ez a bizonyos Rádió Jam volt Magyarországon, a néhai Rádió Jam ugye a Mészáros Zolival. Ő is azzal szembesült, hogy miután megnyerte a második, harmadik, negyedik jogosultságát, nem tudta ezt gazdaságilag racionálisan önállóan

9

fenntartani, hanem hálózatba kellett neki kapcsolódnia. Ezzel párhuzamosan azonban csökkent az a fajta helyi tartalom, amit az egyes városokra ő elő tudott állítani. Tehát itt azért kétfajta irány van és mindamellett, hogy a hálózatosodást mi nem vonjuk kétségbe, azt gondolom, hogy ennek valamilyen, a távlati jövőben valamilyen, hogy mondjam valahol maximálni kellene azoknak a számát, amely állomásokat, helyi adókról beszélek, hálózatba lehet kapcsolni. Ugye most a törvény azt mondja, hogy 12 jogosultság lehet, ha jól tudom egy tulajdonos kezében, de hát tudunk olyat, ahol több van. Vételkörzet bővítés. Bíró Balázs: - Elnézést csak egy dolgot szeretnék ehhez hozzátenni, ami talán válasz arra, amit Gyuricza úr is felvetett. Tehát pont a normális, kicsi lassú terjeszkedés, nevezzük hálózatba kapcsolódásnak, vételkörzetnek a jelenlegi keretek közt hozta létre pár évvel ezelőtt azt a gondot, amivel valószínűleg a Testület folyamatosan szembesül és üdvözlendő dolog, ha ezt próbálja elkerülni. Tehát hozta létre azt a mellékterméket, ami itt úgy fogalmazódott meg, hogy frekvencia bróker. Tehát a legnagyobb gondunk az egyesületben, ami tényleg a legtöbb panaszt hozza az az, ami létrehozta végül is ezt a matematikát és ezt a számítási módszert, amit ide hoztunk, hogy tényleg nem a friss levegő ellen, ami bejön az ablakon, de az elmúlt három évben az ablakon majdnem mind frekvencia brókerek jöttek be. Megajánlották a magas díjat és utána a jelenlegi jogi keretek közt, mondhatni szinte szabályosan eladták a céget, hálózatba kapcsolódtak vele, stb. Tehát elfogadva és megértve, hogy ezzel mi egy beleturkálunk egy rendszerbe és borítjuk, pont a frekvencia brókerkedés ellen van a díjmaximalizálás és a pontrendszer innen induló átalakítására egy javaslat, ami a tapasztalatot tényleg, engedjék meg egy nagyon extrém javaslat, nem a HEROE javaslata, csak elhangzott a közgyűlésen és ez talán egy válasz Timár úr kérdésére, felállt egy helyi rádiós és felvetette, hogy az ő fia jogosítványt kapott, ami próba jogosítvány és csak két év után lesz végleges jogosítvány. Egyébként az Advertum ügy kapcsán vetettem ezt fel, hogy ha valaki megnyer egy frekvenciát és az első két évben befizette a díjat, nem volt jogsértés, utána válik véglegessé a frekvenciaszerződés. Ezer javaslatot kaptunk mi a HEROE-nél. Mi azért indultunk el onnan, hogy egy számtant hoztunk be, mert a díjfizetés volt eddig az, ami minden mást kiütött és a díjfizetés elvén tényleg brókerek szerezhettek frekvenciákat, mert ahogy az András is mondta, megajánlották a magasabb díjat, aztán lesz, ami lesz, úgy se fognak rádiózni alapon. Ladvánszky György, levezető elnök: - Timár úr, aztán szeretném zárni. Timár János: - Jó. Én tényleg ezért, mert az gondoltam, hogy jó, ha ez legalább a konzultáció szintjén elhangzik. Én két egészen eltérő folyamatot látok a hálózat és vételkörzet bővítésben és nemcsak hálózatról van szó, hanem vételkörzet bővítésről is, szóval ami egy más helyzet, például az erőforrások gazdálkodásával kapcsolatban, mert van egy olyan, mint mondjuk a Rádió1 története, van olyan, mint mondjuk a Gong Rádió, van olyan, mint mondjuk a Palánkiék, amik azt gondolom, hogy más történetek, bár formailag ugyanazok és ebből a szempontból az, hogy az egyesületnek van-e viszonyulása e pillanatban valamit éreztem, ebből nyilván egy nagyon óvatosnak kell lenni ebbe, az azt gondolom, hogy fontos információ. Én számomra ebben a viszonyulásban óriási különbség lenne mondjuk a szereplők között pontosabban a logikában, hogy mi az, amit megcsinál. Tehát mi az, amikor valaki az országossá válás eszközének tekinti a regionális bővülést és mi az, amikor a saját körzetét, régióját szolgálva és piacán működve életképes vállalkozást hoz létre. Tény és való, hogy mindkettő e pillanatban azonos jogi formulával működik. Nekem mondjuk a kérdés az az, hogy lehet-e különbséget tenni az azonos jogi formula mentén, mi az, ami mentén mondjuk én azt képzelem, hogy kedvező, vagy a rádiózás szempontjából helyes,

10

most direkt ezt a szót használom, mert ez nagyon szubjektív, és mi az, amivel a kevésbé vonzó dolgokat mondjuk esetleg lehet korlátozni. Én azt gondolom, hogy ezen pályázat kapcsán érdemes gondolkodni, mert e pillanatban a mi mechanizmusunk arról szól, hogy például nem volt szó, tehát nem vitattuk még meg, de hogy mondjuk mindenfajta lehetőséget nyitva hagy-e a pályázati felhívás vagy sem az adott helyen és mondjuk hogyan tudunk különböztetni az ügyben, hogy egy megnyíló kecskeméti frekvenciánál lehessen akár így is pályázni és lehessen akár vagy esetleg ne lehessen, vagy egy másik helyen, mondjuk Nagykőrösön ne lehessen, hogy a Gong Rádió territóriumáról beszéljek. Ez azt gondolom, hogy ezek kőkemény módon tudják befolyásolni, ha erre bármilyen ötlet van és igazából én tényleg azért vetettem fel, mert hogy azt képzelem, hogy a ti oldalatokról ha ezekre is érkezik, hogy mondjam valamifajta markáns vélemény vagy ötlet, mint ahogy ez egy markáns vélemény és ötlet, akkor az azt gondolom, hogy mindannyiunk számára hasznos lehet. Ez irányú biztatást próbáltam. Bíró Balázs: - Jó. Én erre azért nem tértem egyébként külön ki és azért is fogalmaztam óvatosan, ezt te jól érezted, merthogy mi alapvetően ebben a pillanatban a jelenlegi status quonak a megőrzésében vagyunk nyilván érdekeltek és amiről János beszéltél az tulajdonképpen valamilyen szinten megbontja ezt a status quot. Tehát, hogy ha azt mondjuk, hogy azon a területen Kiskőröst úgy pályáztatjuk meg, hogy nem kapcsolódhat hálózatba, ez nyilván megbontaná ezt a fajta status quot. Tehát ilyen értelemben én azt el tudnám képzelni, hogy a távoli jövőben valami olyan kategória kialakuljon, ami ki nem mondva is a regionális hálózatot jelenti, tehát mondjuk nem egy négyórás önálló tartalommal, hanem horribile dictum nyolcórás önálló tartalommal, ami viszont jobban megőrzi a helyi karaktert és jelleget. Ezt abszolút elképzelhetőnek tartom a távoli jövőben, de én most azért nem beszéltem erről szándékosan, merthogy azt gondolom, hogy ez talán azután lesz vagy lenne aktuális, hogy ha ezek a pályázatok lezajlottak, de lehet, hogy én ezt rosszul látom. - Háttér beszélgetés hallható. Bíró Balázs: - Elnézést, csak ha szabad erre azt válaszolni, hogy egy bizonyos megközelítésből a díj erre részben válasz lehet, az piaci oldalról szerintünk azért van, mert azzal nincs gond, hogy főleg, hogy ha valaki végig játssza azt a folyamatot, hogy megkeresi, megtalálja és megpályáztatja, hogy a jelenleg Nagykőrösön, Kecskeméten, akárhol működő kettő, három frekvencia mellé az ORTT megpályáztat még négyet, hiszen abba az irányba nem is próbáltunk elmenni, hogy korlátozva legyen a rádiók száma, díjfizetés oldalról közelítettük meg. Úgyhogy ha nem korlátozzuk a rádiók számát és tényleg akármennyi lehet és dőlhet be a friss levegő, még aki jelenleg rádiózik megnyeri a sajátját, plusz még e mellé jön négy rádió, szabad piac, nem korlátozhatjuk, nem mondhatjuk azt, hogy csak ennyi taxi engedélyt adunk ki, de díjfizetés oldaláról viszont a piac így is, úgy is korlátozni fogja. Szalai Annamária: - .. (halk, nem érthető) Bíró Balázs: - Igen, erre, hogy ha szabadna válaszolni a hálózatos felvetésre. Jelenleg én nem egy olyan frekvencia pályázattal találkoztam, ahol ha valaki elnyeri tilalom van benne, hogy meddig nem kapcsolódhat hálózatba. Ez például egy nagyon jól működő megoldás volt mindeddig, és a frekvencia brókerek, elnézést, hogy erre visszatérek, mint kedvenc témámra, őket ez nagyon komolyan lekorlátozta és nem egy olyan kérelem érkezett ide, amikor felmentést kértek ez alól. Tehát jelen esetben ez egy olyan javasolandó út lehet Kecskeméten, Nagykőrösön, Kiskőrösön, bárhol, ami egy kicsit elveszi a kedvét annak, aki például a saját

11

hátán egy Emist hozna ide, vagy bárkit. Egész egyszerűen tilalom van benne a pályázati felhívásban. Timár János: - Kivéve, hogy ha .. Bíró Balázs: - Ha ezt engedi a pályázati felhívás, hogy vételkörzet bővítéssel lehessen pályázni. Tehát ha a helyi védelemről beszélünk, a vásárlásnál, hogy ha a .. Ladvánszky György, levezető elnök: - Ez valódi konzultáció, mert tényleg párbeszéddel és igyekeztem nem megszakítani, mert nagyon fontos kérdésekről beszélünk. Ha nincs egyéb észrevétel, akkor megpróbálom ezt összefoglalni természetesen nem azzal a céllal, hogy bármiben is állást foglaljak. A konzultációból az derül, továbbra is várjuk a markáns véleményeket. Nagyon sok és komoly probléma vetődött fel csak ebben a konzultációban is, amit ugye meg kell vitatnunk. Ezért maradjon meg ez a párbeszéd jelleg, akár külön-külön velük és akár testületi jelleggel, én ezt nagyon igényelném a magam részéről és gondolom a Testület részéről is. Ez a médiarendszer, ami kialakult ez egy saját vélemény. Ez egy nagyon komoly érték és nagyon komoly munka. Most a Testületre vár az a feladat, hogy ezt kiegészítő legyen ez a frissekkel, régiekkel. Én nagyon komoly értéknek tartom ezt a kialakult médiarendszert és ez nem egy év alatt alakult ki. Komoly felelőssége van a Testületnek ebben, hogy hogyan alakítja tovább, mert rendszereket meg lehet bontani, de én a magam részéről a tapasztalatot nagy értéknek tartom, de ez egy saját vélemény. Az Iroda felé pedig úgy foglalnám össze, hogy az elkövetkezendő idők legfontosabb feladata, hogy időben kerüljön ki, itt az időbeliségről is szó van, és ugye a kialakítandó elvekben is, amiben igényeljük a HEROE együttműködését, mert azt hiszem, komoly tapasztalattal rendelkeznek és kiegészítik a mi tudásunkat. Úgyhogy a törvényességre, az időbeliségre, a pályáztatásra nagyon komoly hangsúlyt kell fektetni, hogy ne legyenek időbeli csúszások, mert azok minden vonatkozásában problémát jelentenek és első a törvényesség, és ahogy a médiatörvény szerint megfelelő időben ezek lebonyolódjanak. Számos probléma van még, a talált frekvenciák, az új, millió egy dolog van. Számomra döbbenetes, hogy mennyi talált frekvencia kerül elő. Megpróbálta az Iroda ezt nekem megmagyarázni. Itt van a Magyar Rádiónak a kvázi áttekintése, hogy változtak-e az ellátási viszonyok az elmúlt 12 évben, ha erről beszélünk. Tehát a Testületnek nagyon komoly vitákat kell lefolytatni. Én megköszönném az eddigi segítséget és arra biztatnék, hogy külön kérés nélkül is markáns véleményeket fogalmazzon meg, mert láthatóan számos olyan sarokpont van, akár a hálózat, akár a vételkörzet, és most a díjról, a díj van ebben a levélben erőteljesen, ami nagyon fontos, lényeges eleme az egész médiarendszer működtetésének, tehát várjuk ezeket a véleményeket. Ezt a vitát megköszönve a részvételt lezárnám. Annyi megjegyzés, hogy nyilvános jegyzőkönyv készül, most még lehet tiltakozni ellene, vagy nem. Én azt hiszem, ez segítség mindenkinek. Tehát az elhangzottak olvashatóak lesznek. Köszönöm szépen. Öt perc technikai szünet. Radetzky András: - Én is köszönöm a meghívást és szeretném felajánlani a munkánkat és egyben kérni is, hogy ha lehet, nagyon szívesen részt vennénk, amennyiben ez lehetséges a pályázati felhívások elkészítésében. Tehát közreműködünk, dolgozunk, hogy ha erre fogadókészség van a másik oldalon. Köszönöm. Ladvánszky György, levezető elnök: - Köszönjük.

12

2010.01.13. – 2. 11:15-12:05 Ladvánszky György, levezető elnök: - Tisztelettel üdvözlöm a megjelent bírálóbizottsági tagokat, Rományi Béla és Vitézy László urakat. Én azt javasolnám, hogy először kezdjük, ha egyetért vele Rományi úr az alaki kérdésekkel, a fikciós műsorszámokkal. Ez érinti a rendes napirendi ponton lévő MA-1/2010. számú ügyiratot és a sürgősek között nálam harmadik sorszám alatti MA-1/I/2010. számú ügyiratot, amely a Café Film befogadására tesz javaslatot. Én átadom a szót, ha kíván szólni Vitézy úr valamit, vagy előbb tegyem fel, hogy van-e kérdésünk? Akkor megadnám a szót. Majd akkor most már utólag, úgyhogy parancsoljon. Vitézy László: - Rendben lezajlott a bontás. Nem tartalmi szempontok voltak nyilvánvalóan. Azt sem tudom, hogy mik ezek, mert a jövő héten lesz a bírálat, viszont néha belátással kellett élni, egész kicsi hibákkal befogadtunk pályázatokat. Ezek a kicsi hibák olyanok, amik természetesen adódnak. Nulla helyett semmit nem ír be, ha nincsen olyan megjegyezni valója. Én úgy gondoltam, hogy kevés pályamű érkezett és a lehető legtöbbet fogadjuk be, különösen azt, ami .. Ami utólag kialakult itt a Café Film körül, azt viszont én úgy gondolom, hogy nem lehet tolerálni, mert abban a pillanatban, ha ezt toleráljuk, hogy dombor pecsét nélkül elfogadunk első példányos vámnyilatkozatokat, illeték nyilatkozatokat, vagy bármit, aminél ez előírt dolog, akkor arra hivatkozik a pályázat benyújtója, hogy tévedett és egy másik pályázatnál már bent volt ez. Na most ebben a pillanatban majdnem, hogy úgy érzem, hogy fölösleges az aprólékos munka, nem kell végig tapogatni az egészet, mert hogy akkor csak ránéz az ember, aztán kész. Az egész, hogy mondjam pályázati rendszer meg tud inogni egy ilyesmitől, hogy valaki arra hivatkozik, hogy már van benn neki egy érvényes, egy másik pályázat. Hát pályáztunk már egy párszor, meg bíráltunk is, ez nem volt tolerálható és én nem is javaslom, ha van nekem szavam, mint elnöknek, hogy ezt tolerálják. Ennek ellenére én elfogadom, amit döntenek, de nem tartom helyesnek és majdnem, hogy arról van szó, hogy attól kezdve ez a bírálati vagy, hogy mondjam a bontási procedúra értelmét veszti. Ladvánszky György, levezető elnök: - Köszönöm szépen. Én úgy gondolom, hogy a bírálóbizottságtól szigorúságot várunk el, a testület pedig gyakorolhat általában méltányosságot. Úgyhogy, de a szigorúsággal a jövőben is egyetértünk, viszont az a lehetőségünk változatlanul megvan, hogy méltányosságot gyakoroljunk, pláne, hogy ilyen kevés pályázat érkezik be, idézőjelben kevés, mert lényegesen meghaladja a rendelkezésre álló keretet ez is. Kérdés a bírálóbizottság elnökéhez? Szalai Annamária. Szalai Annamária: - Inkább az Alaphoz, akkor jól értem, hogy nem is ebbe a pályázatba nyújtotta be, tehát nemhogy az eredetiben nem volt benn és a többiben bent volt ez a dombor, hanem egy teljesen másiknál volt bent, ugye? Vagy hogy volt ez? Kapocsi Antónia: - Ez úgy volt, hogy a színházas pályázaton indult és abba tette be, csak a méltányossági kérelmébe rosszul nevezte meg. Ő azt mondta, hogy az adaptációba tette, de közben a színházasba tette az eredeti példányt. Nem a fikcióba. A fikcióba másolati példányt, nem az eredetit tette, mert ő a színházba beadta és azt mondta, hogy miután egy hónapon belül adta be a két pályázatot, és hogy hivatkozott, hogy más pályázati szerveknél egy hónapon belül elfogadható a másolati példány, ezért ezt gondolta, hogy nálunk is ez így járható út és hát amikor aztán rájött, hogy nem, akkor most pótlólag beszerezte újból az eredetieket és a méltányossági kérelméhez csatolván ezt beküldte.

13

Ladvánszky György, levezető elnök: - További? Akkor gondolom tisztáztuk a tényállást. Hát akkor én még egy gondolat. Én úgy emlékszem, akkor nem voltam levezető elnök és lehet, hogy nem figyeltem annyira, volt egy ilyen, hogy ha egy hónapon belül eredeti, meg másolat azt azért el szoktuk fogadni. Nem volt ilyen döntésünk már? Rezsinél, ennél, annál? - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Jó, bocsánat, hogy megemlítettem, csak az én rémképeimben. Akkor én az Alap, bocsánatot kérek, az Alap MA-1/1/2010-es számú határozatát tenném fel szavazásra, a 4. oldalon van, hogy most szóban is elhangzott méltányossági kérelem alapján elfogadja és a hiányos pályázatot nem zárja ki, de megállapítottuk, hogy hiányos, csak méltányosság gyakorlására kerülne sor. Aki egyetért az Alap méltányossági javaslatával az kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Azt mondja, az 8/14 igen. Tartózkodás? Tartózkodik Tirts úr és Szalai Annamária. Bocsánat, csak magamban számolgattam a szavazati arányokat, de gondolom, a jegyzőkönyvvezető ezt jobban tudja. Timár úr kér szót. Timár János: - Szeretném csak röviden indokolni. Tehát az utóbbi időben is, ennyivel tartozunk a bírálóbizottság elnökének is, aki méltányossági kérelmet be szokta adni, az általában a testület szokta méltányolni függetlenül a tárgyától. Én mélyen egyetértek azzal az érveléssel, hogy az ilyen típusú alaki szabályokban való engedés az fellazítja ezt a dolgot. Az elmúlt időszak tevékenysége arról szólt, hogy az ORTT szisztematikusan fellazítja ezt a rendet. Ebből én nem látom ezt az egy darab pályázatot kivételnek. Ezért igennel szavaztam. Ladvánszky György, levezető elnök: - Akkor az Alap határozatnál a II. pontot tenném fel szavazásra, amely nem zárja ki a kisebb hiányosságokkal rendelkező pályázatokat, három darab van. Aki egyetért, hogy nem zárja ki, bocsánat, szavazunk, aki egyetért azzal, hogy nem zárjuk ki az Alap határozatában, az szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. Megállapítom, hogy egyhangúlag nem zártuk ki a II. pontban szereplő pályázókat. Akkor ezt a napirendi pontot lezárjuk. Vitézy úr, ha kívánja, akkor jelen marad. Ha nem, akkor köszönjük a részvételét és továbbra is szigorúan, de igazságosan, hát én azt mondom, de igazságosan, ha van ilyen. Akkor rátérnénk a színházi pályázatokra. Rományi Béla úr volt a bizottság elnöke. Esetleg valami észrevétel, el kívánsz-e mondani valamit? Rományi Béla: - Köszönöm a szót elnök úr. Egész röviden szeretnék a bizottság munkájáról számot adni. Ugye az előterjesztés itt van, ami egyértelműen mutatja, hogy a munkánk eredménye mi lett. Annyit szeretnék elmondani, hogy a bizottság a munkáját azzal kezdte, mielőtt az egyes pályázatokat értékeltük volna és szavaztunk volna a támogatásáról vagy nem támogatásáról, hogy meghatároztuk közösen azokat az elveket, amelyek vezetik a bizottságot, hogy mely pályaműveket tartja támogatásra érdemesnek. Ezen elvek között az szerepelt elsősorban, hogy illetve nem is elsősorban a különböző elveikben az szerepelt, hogy miután három országos televízió pályázott, ugye a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Hálózatos Televízió, hogy mind a három televíziónak jusson pályamű. Fontosnak tartottuk a pályázatok és közvetítendő vagy adaptációra alkalmas színházi előadások értékét, annak minőségét. Gondot fordítottunk arra, hogy a különböző műfajok, tehát mind a drámai tragikus művek, mind pedig a vidámabb, egészen a bohózatig fellelhető művek sokszínűsége megjelenjen. Ezen belül prózai, zenés darabok, valamint voltak, akik bábműsorokkal pályáztak, tehát azok is kapjanak megfelelő hangsúlyt. Szerettük volna elérni azt, hogy nemcsak a fővárosi színházak, hanem a vidéki színházak is megfelelő súllyal jelenjenek meg az országos televíziók képernyőjén és azt is szerettük volna elérni, hogy minél több határon

14

túli színház produkció kerüljön majd a Magyar Televízió képernyőjére. Talán ez az egyetlen egy olyan pont, amit én személy szerint fájlalok, hogy mindösszesen csak egy határon túli színházi műhely produkciója került be abba a 17 műbe, amelyet tulajdonképpen a bírálóbizottság érdemesnek tartott vagy egyhangú, vagy pedig többségi szavazással arra, hogy közvetítésre, illetve adaptációra kerüljön. El kell mondanom azt, hogy a bizottság összetétele rendkívül szerencsésen alakult, mert a bizottság egy része színházi szakemberekből állva a színház felől közelítette meg a pályaműveket. A bizottság másik része pedig inkább a média, a televíziós szempontokat vette figyelembe. Viszont úgy érzem, hogy ezek a megközelítések a bizottságon belül jól kiegészítették egymást és hát én, mint aki valamikor színházi közvetítéseket vezethettem a Magyar Televízióban, nagy örömömre szolgált, hogy tulajdonképpen tényleg olyan művek kerültek ide, amelyek a képernyőn jól érvényesülhetnek, vagy pedig ha kevésbé, akkor megfelelő adaptációval ez színvonalasan közvetítésre kerülhet. Úgyhogy ennyit szerettem volna elöljáróban elmondani, és várom, ha van kérdés a bizottság munkájával kapcsolatban. Ladvánszky György, levezető elnök: - Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel az anyaghoz? Gyuricza úr. Gyuricza Péter: - Egyrészt azt szeretném mondani, hogy szerintem ez a színházi pályázat jó, hogy ismét megszületett 2007 után, szerintem jó produkciók kerülhetnek képernyőre. Én ezt nem néztem ezt a bontást, hogy a határon túliak közül hány produkció kerülhet bele ebbe. Talán tényleg jó lett volna, szerencsés lett volna, hogy ha ennek esetleg nagyobb a száma, de azt néztem, hogy a befogadó intézmények közül vagy befogadó intézmények között hogyan oszlik meg ez az arány. Azt kell mondjam, hogy egy kicsit zárkózik fel a Magyar Televízió a Duna Tévéhez, tehát ott 9-6 a .. Rományi Béla: - 9-6-2. Gyuricza Péter: - 9-6-2 így van, ott esetleg még azért a Magyar Televízió pláne, hogy ha tényleg ilyen anyagi gondokkal küzd, akkor esetleg érdemes lenne jobban odafigyelniük arra, hogy vannak olyan lehetőségek, amikor kész produkciókat kapnak, amit még ugye, tehát legkevésbé műsorkészítésre van most pénz, ahogy hallom. De egy szónak is száz a vége az, hogy ezen a pályázaton megemeltük az elnyerhető összeget, szerintem az is helyes döntés volt és a jelentkezők magas száma is visszaigazolja azt, hogy érdemes volt ezt a pályázatot kiírni. Most már jutnak vissza az emberhez mindenféle hírek, nyilván a nyertesek jobban örülnek, akik forráshiány miatt el lettek utasítva, azok nyilván csalódottak és én ugyan még itt a testület történetében nem bíráltam felül vagy nem tettem arra javaslatot, hogy felülbíráljam a bírálóbizottság döntését, sőt kifejezetten szoktam arra törekedni, hogy a bírálóbizottságba az adott tematikának megfelelő szakembert küldjek. Ezúttal is így történt. Most sem szeretném felülbírálni a bizottság döntését. Amennyiben a testület indokoltnak látja vagy egyet tud érteni azzal a javaslattal, hogy az egri Gárdonyi Géza Színháznak a Csörgess meg! című produkcióját, amelyet forráshiány miatt nem tudott támogatni a testület, befogadjuk, akkor én egy kicsit azzal is indokolnám, hogy személy szerint Csizmadia Tibor ennek a pályázatnak is és az előző pályázatnak a lebonyolításában is közvetlenül nagyon sokat segített. Én egy halvány kezdeményezést tennék arra, hogy amennyiben ez lehetséges, akkor ezt a testület akceptálja és ezt a produkciót még fogadjuk be. Tudom, hogy ilyenkor az a kérdés, hogy honnan és miből ugye, mert egy kicsit már így is túllépték a keretet. Én nem nagyon szeretnék nagy rohamot indítani ebben az ügyben, de talán amit ilyen kicsit bizonytalanul fogalmaztunk meg erre az évre, az ünnepekkel kapcsolatos, évfordulókkal kapcsolatos keret esetleg nyújthat erre fedezetet, ha és amennyiben. Ha igen, akkor azt előre is köszönöm.

15

Ladvánszky György, levezető elnök: - Ha nincs egyéb kérdés, észrevétel, azt megkérdezném, nem, nem, jobban járunk. Anyagi fedezet, a bizottság azt túllépte 1.329.200 forinttal. Erre gondolom azért fedezet nyílik. Most a szavazásra tesszük fel ha sürgősség alapján ezt felvesszük, vagy sürgősen van az anyag, tehát nem kell, akkor mindenképp szavazásra kell feltenni. Mi lesz az anyagi fedezete? Ez plusz 6 millió forint. Akkor ez megfelelő lehet az Alapnak az évfordulós pályázat terhére? Gyuricza úr ilyen jellegű javaslatot mondott. Dömény Péter: - Az még nem egy kiírt pályázat, ugye avval még adósok is vagyunk, hogy a tematikában döntsön. Tehát tulajdonképpen az pillanatnyilag a támogatási tervben szerepel. Később lehet azt kipótolni, hogy ha lesznek, ebben a pillanatban nincs más lehetőség, csak ez, illetve arra még hadd reagáljak a bírálóbizottságnak erre a bizonyos 1.329.000 forint emelési javaslatára. Itt van bent egy előterjesztés, ami pályázati lezárás, tehát ezt vélelmezzük, hogy abban meglesz a pozitív szavazat a testület részéről a következő napirendi pontnál, hogy annak is megteremtődjön, de pillanatnyilag csak úgy lehet erre forrást keríteni, hogy ha egy még ki nem írt pályázatból lecsippent a testület. Ladvánszky György, levezető elnök: - Igen. Most ugye jól vettem ki, hogy az biztos, hogy forráshiány miatt nem volt támogatott az Unió Film? Akkor felteszem az Alap határozatból a bizottság által befogadásra ajánlottakat. Aki egyetért vele, az kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Azt mondja, 10/14 igen. Tartózkodás? 2/14, Timár úr tartózkodott. A következő a forráshiány miatt nem részesíti támogatásból kiemelném az Unió Film Kft.-t a Csörgess meg! című műsorszámot a kért összegben támogatja. Aki ezt beemeli a támogatandónk közé, az kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Ez is 10/14 igen. Tartózkodás? 2/14, Timár úr tartózkodott. Akkor kiegészül a támogatottak köre az említett kvázi keret terhére. Most a forráshiány miatt nem részesíti támogatásba a II., III., IV. ponttal együtt. Szavazásra tenném fel, remélem, követhető, amit mondok. Aki ezzel egyetért, az kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. 10/14 igen. Tartózkodás? 2/14, Timár úr. Most az V. pontot tenném fel. Itt egy méltányosságból való visszautalás. Ezt nem tudom pontosan miért, de itt van. Igen, méltányossági kérelem. Akkor az V. ponttal, aki egyetért, az kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Egyhangúlag helyt adtunk a méltányossági kérelemnek. Akkor a színházi előterjesztést lezárhatjuk. Megköszönjük Rományi úrnak, tényleg komoly munka volt. Ennél már csak a rezsi bonyolultabb. Jó munkát. Kicsit kapcsolódóan a sürgősek közül már csak egy van, az első napirendi pont szerinti MA-15/2010-es. Ez az NPMUSZ2009 pályázat lezárása. Kérdés, észrevétel hiányában szavazásra teszem fel. Igen, ez a fedezete, előbbre is lehetett volna venni, de az elnökök miatt így gondoltam. Aki egyetért vele, hogy azt lezárjuk, az kézfelemeléssel jelezze, megállapítom, hogy egyhangúlag megszavaztuk. Most az Alap meghívóban szereplő anyagokra, 2. sorszám alatt az ismeretterjesztőben tagjelölésről lenne szó. Akinek van jelöltje, aki nem jelölt még. Meddig lehet? - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Van valakinek javaslata? Dömény Péter: - Február 15-től szól a tagok megbízatása. Ladvánszky György, levezető elnök: - Jó, akkor jövő héten is várjuk ezt az anyagot. A 3. sorszám alatt a TVFILM2010 bírálóbizottsági tagjelölés. Van valakinek javaslata? Dömény Péter: - Igen, a tagok megbízatása az március 1.

16

Ladvánszky György, levezető elnök: - Gyuricza úr. Gyuricza Péter: - Én ezzel kapcsolatban gondolkodtam és konzultáltam is Nagy Ildikóval, aki ismert és nem akarom, na jó, egyelőre álljunk meg itt. Én csak el tudom képzelni esetleg, hogy Ildikó elnöke legyen ennek a bizottságnak, ha és amennyiben a testület ezzel egyetért. Ladvánszky György, levezető elnök: - Akkor Nagy Ildikó, aki már javaslat, aki már szerepelt bírálóbizottsági tagként és elnökként jelölte meg Gyuricza úr. Aki ezzel egyetért, az szíveskedjen kézfelemeléssel szavazni. Várjunk? Jó, akkor tagként teszem fel. Egyhangúlag. És akkor meddig kell a .. Dömény Péter: - Február közepéig. Ladvánszky György, levezető elnök: - Február közepéig. Akkor ezt az anyagot is várjuk tagjelölésre. Van még az Alapnak? Jönnek a szerződések, 4. számmal MA-274/2009. Hegyalja Kft., Médiahíd Kft., Abaúj Kft. szerződésszegések. Timár úrnak van egy módosítója, hogy amennyiben megszavazzuk, most előbb tegyük fel az Alap határozati javaslatát szavazásra, aztán a tied, mert előbb kizárjuk, aztán logikailag, mert előbb a Hegyalja és Abaújról van szó. Az Alapnak két javaslata van. Az egyik, hogy a további finanszírozást tagadja meg mind a kettőnél, a másiknál pedig az Abaúj Kft.-nél a támogatást visszaköveteli, a Média Híd Kft.-nél pedig a további finanszírozás folyósítását tagadná meg. Én ez a I., ha jól emlékszem a további finanszírozás a méltányosabb. Ezt tenném fel először szavazásra. Timár János: - Akkor az MA-274/2009. előterjesztés tízen valahányadik oldalán szereplő .. Ladvánszky György, levezető elnök: - Igen, mondom. Hegyalja és Abaúj, de mindjárt mondom. Jó, akkor hát jó lett volna beszámozni, de így is tudunk haladni, számomra is gondot okoz így, de 12. oldalon van a Hegyalja Média és fölsorolt műsorszámok vonatkozásában tagadja meg a további finanszírozást. - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Nekem a december 4-i előterjesztés van meg, úgyhogy egy kis segítséget kérnénk. Szabó Róbert: - A 13. oldalon a Hegyalja Kft. és a Médiahíd két kiírt műsorát érinti. Itt a szóban forgó negyedik negyedév utófinanszírozásának a megtagadását javasolja az Alap. A másodiknál ugyancsak a Hegyalja Kft. és a Médiahíd sportműsora. Itt szigorú elállást javaslunk. Ennek az oka az, hogy bár a tartalmilag ugyanolyan problémák voltak vele, itt azonban a monitoring igazolta azt, hogy nem került műsorba, amire ő azt állította, hogy műsorba került és ez olyan bizonyítható elem, ami miatt az .. Ugyanez a játék a III. és IV. határozati javaslatnál az Abaúj Rádió Kft. esetében Ott három pályázat esetében utófinanszírozás megtagadás, egy pályázat .. és végül az V. határozati javaslat, a Médiahíd. Ott a harmadik negyedik .. És ha megengednek egy kiegészítést esetleg a Timár úr módosítójához. Annyiban javasoljuk megfontolásra a differenciálást, hogy azóta, amióta ezek a beszámolók beérkeztek, az Abaúj Rádió, illetve a Médiahíd Kft. új tulajdonos kezébe került és az azóta beküldött beszámolóknál, bár az Abaújnál megint fordultak elő ismétlések és tartalmi problémák, a Médiahídnál viszont már nem, ugyanakkor a Hegyalja Kft.-nél továbbra

17

is megvannak ugyanezek a problémák. Tehát, hogy ha ezt komolyan megfontolja a testület, a pályázatokból való kizárást, ezt javaslom figyelembe venni, mert valóban már úgy néz ki, hogy az új menedzsment a két cégnél másképp viszonyul ehhez a pályázathoz. Ladvánszky György, levezető elnök: - Jó, akkor komoly segítséget kérnék a szavazások előtt, hogy melyiknél van valami. Akkor végeredményben egyben lehet szavazni, akkor a december 18-i anyag határozatait egyben tenném fel szavazásra, azután a Timár úr javaslatát. Aki egyetért az Alap javaslatával kézfelemeléssel szíveskedjen jelezni. Megállapítom, hogy egyhangúlag. Most egy pillanatnyi figyelem kiesés volt, melyik tanúsít megbánást? Szabó Róbert: - A Hegyalja Média Kft. esetében semmi nem változott, az azóta beküldött pályázatokban továbbra is ismétlések vannak, nagyon komoly szerkesztési hibák. Az Abaúj Rádióban van valamennyi ismétlés továbbra is, tehát akár .., a Média Hídnál viszont úgy tűnik, hogy valamennyire észbe kaptak az új tulajdonosok és a legújabb beszámolókban már nem fordulnak elő ilyen hibák. Ladvánszky György, levezető elnök: - Timár urat kérdezném, hogy a javaslatát mindegyik vonatkozásában fenntartja? Jó, akkor a Timár úr javaslatát tenném fel. Igen, Tirts úr. Tirts Tamás: - Igen, csak ha elnök úr úgy érzi, hogy külön tud szavazni, akkor lehet külön, hogy ha úgy van esélye, hogy valami legalább átmenjen, akkor érdemes külön. Én azt javaslom, hogy akkor külön szavazzunk. Ladvánszky György, levezető elnök: - Jó, akkor szavazzunk külön. Itt a három év, Gyuricza úr. Gyuricza Péter: - Csak ilyen lelkiismeret nyugtatás. Tehát nem túl sok a három év, kérdezem? Mert most három évre kizárjuk, akkor ez azt jelenti, hogy 2013-ban jelentkezhet legközelebb. Lehet, hogy baromira megérdemli, belőlem csak a humánum szólalt meg. Tehát mondjuk az egy év nem elegendő? Ladvánszky György, levezető elnök: - Lehet egy új javaslat, bocsánat. Timár úr. Timár János: - Egy mondat. Tehát én azt gondolom, hogy e mögött az is van, hogy a támogatás az nem alanyi jogosultság, azt ki kell érdemelni. Hol így, hol úgy, de ha valaki nem érdemli ki, akkor én azt gondolom, hogy ebben az értelemben ezt én nem kezelem. A jellege a szerződésszegésnek szisztematikusan az egész katyvasz bocsánat, ami ott volt, az nekem azt indokolta, hogy érdemes és helyes. Ezért tartottam így fönn egybe. Ladvánszky György, levezető elnök: - Bocsánat, szolgáltatóként fogunk. Szabó úr hangosabban. - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Na most akkor az Alap számára is világos, hogy miből zárjuk ki? Mert most meghoztuk ezt a határozatot, ami az Alap előterjesztésében volt, ezzel összhangban van-e a Timár úr javaslata? Szabó Róbert: - Ha elfogadják Timár úr javaslatát, akkor azt ki kell egészíteni azzal, hogy nem érinti ezeket a folyó pályázatokat, hanem csak a jövőre nézve.

18

Ladvánszky György, levezető elnök: - Igen, hát ki kell. Akkor ezt sürgősséggel kellene fölvennünk. Először talán erről kellene szavazni. Nem, nem jó, először kell szavazni az alaphelyzetről és utána arról, hogy nem érinti, a testület sürgősséggel felveszi. Én szolgáltatónként mennék végig. Hegyalja Média Kft. vonatkozásában kizárjuk a pályázatból három évre vagy nem? Aki egyetért vele, az kézfelemeléssel szíveskedjen jelezni. Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk. Abaúj Kft. vonatkozásában, aki egyetért a három évvel kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Egyhangúlag. Médiahíd Kft., aki egyetért a három évre való kizárással kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Egyhangúlag. Úgyhogy akkor sürgősséggel a testületnek javasolom felvenni, hogy az Alap határozati javaslatának vonatkozásában nem érinti a három évre való kizárás, jól mondom Szabó úr? - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Akkor nem kell szavaznunk ugye, vagy ebben az Alap határozat vonatkozásában kell? Szalai Annamária: - Ezt technikai módosítónak tekintjük. Ladvánszky György, levezető elnök: - Szalai Annamária megoldotta a helyzetet, technikai módosítónak tekintjük, az ezután kiírandó pályázatokban nem vehetnek részt három évig. Köszönöm szépen, akkor ezt a napirendet is lezárjuk. Az MA-283/2009. előterjesztés Göőz József Általános Iskola. Itt több javaslat van. Elfogadjuk, de az utófinanszírozást megtagadjuk, elutasítjuk, és a támogatást visszaköveteljük. Észrevétel? A legenyhébb, bocsánat, Gyuricza úr, aztán ha gondolja Tirts úr. Gyuricza Péter: - Egy kis segítséget szeretnék ehhez kérni. Tehát a javasolt büntetések olyan széles skálát ölelnek fel, hogy én szeretnék tisztábban látni, hogy akkor ők mit is követtek el és kíváncsi lennék, hogy igazából az Alap a saját maga által ilyen szélesen felvázolt szankciók közül melyiket preferálná, vagy melyiket tartaná adekvátnak vagy legadekvátabbnak? Szabó Róbert: - Igen, ez az első eset, hogy a 2009. évi nonprofit műszaki pályázatba bekerült pontot, amely ugyan a nem nyereségérdekeltség feltételeinek való megfelelésről szóló feltételek megsértése esetén összeköti az irodai megállapításokat az Alap támogatásaival. Először történik, hogy egy folyósítást emiatt kellett megállítani, mert egyébként maga a .. elfogadható ennek a kedvezményezettnek. Az Iroda azt igazolta nekünk, hogy július 19-21. közötti időszakban a médiatörvény 89. § (2) bekezdése, július 15-21. közötti időszakban a 90. § (2) bekezdés megsértése miatt hozott a testület a kedvezményezett ellen egy közigazgatási határozatot hozott. Mi azért tettük fel így három verzióban ezt a határozati javaslatot, mert a szerződés megfogalmazásából ez a három verzió lehetséges és mi nem is nagyon szeretnénk éppen emiatt, mivel ez egy irodai megállapítás, tehát nem tudjuk megítélni azt, hogy annak idején miért született ez a testületi határozat, ennek a súlyát, ezért vázoltuk ilyen nagyra ezt a lehetőséget. Ladvánszky György, levezető elnök: - Timár úr. Timár János: - És én is afelé mozdultam volna, mint Gyuricza úr. Tehát ha az előterjesztő nem mérlegeli, akkor ki az, aki, és milyen módon? Én azt gondolom, hogy az előterjesztés ebben az értelemben szól arról, hogy az előterjesztő mérlegeli a helyzetet. Ez valóban irodai kompetencia, de a törvénysértés súlya, a támogatás szempontjából mérlegelhető szerintem. Én

19

magam az A) verzió mellett vagyok, tehát nem sújtanám ez ügyben szankcióval. Az előterjesztésből kiderül, hogy bizony adásszünetek voltak és az adásszünetről nem szólt előre a műsorszolgáltató, csak amikor bekérték, akkor derült ki. Nincs megkérdőjelezve az, hogy az adásszünet az objektív ok miatt, áramkimaradás miatt történt. Emiatt a vizsgált időszakban a nem teljesítés mennyisége az valóban a vállalt alatt van, de többek között azért, mert van olyan időszak az egy hét alatt, amikor nem volt adás. Így hát a vállalt dolgot sem tudta teljesíteni. Az irodai határozat az teljesen jogos volt és az is, hogy ezt szankcionáljuk az ORTT logikája szerint, de hogy ennek alapján a támogatás egészét visszaköveteljük, azt teljesen megalapozatlannak gondolom. Azt is, e pillanatban a feltárt tények alapján, hogy a maradék folyósítás tipikusan az, ami azt gondolom, hogy önmagában nincs olyan elem, ami a támogatást tovább vagy támogatás rendben való történtét megkérdőjelezné. Ezért én magamra vállalva ezt, csak a saját nevemben az A) verziót javaslom, de azért, mert mérlegeltem a törvénysértés súlyát. Gyuricza Péter: - Melyikkel szankcionáljuk? Timár János: - A)-val. Gyuricza Péter: - A)-val? Köszönöm. Ladvánszky György, levezető elnök: - Ha nincs további kérdés, észrevétel, akkor az A)-t tenném fel először szavazásra. Aki egyetért vele, Tirts úr közben eltávozott. Aki egyetért vele, akkor egyhangúlag, 10/14 igennel elfogadtuk az A) verziót. A 6. sorszám alatt az MA-285/2009. előterjesztés, a Medwe Média Kft., egyváltozós javaslat. Előfinanszírozást visszakérte és az utófinanszírozást megtagadjuk. Kérdés, észrevétel? Aki egyetért vele, kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Én megállapítom tíz tizennegyed, a jelenlévők egyhangúlag, Tirts úr távol van. Az MA-287/2009. előterjesztés, behajthatatlan követelések. Nagyon siettem, igen, ugrott a szemem, 7. sorszám alatt az MA-286/2009. előterjesztés, Civil Rádiózásért Alapítvány. Egy változós, 0,5% kötbér, hatalmas 3012 forint összeg. Ki az, aki egyetért vele? 10/14 igen. Most már tényleg a 8. sorszám alatt az MA-287/2009. előterjesztés jön, behajthatatlan követelés. Ne indítsunk felszámolási eljárást, csak plusz költség. Szalai Annamária. Szalai Annamária: - Csak egy mondat, mert elfogadom a javaslatot, nyilván minden utat végig jártak, de az első vállalkozásnak az alanya az máig él, egzisztál, és működik, és producerként dolgozik. Tehát nyilván nem lehet behajtani, mert úgy rendezte a tulajdoni viszonyait, de ma is létező producer, aki alkotásokat hoz létre és igen, nem folytatom. Ladvánszky György, levezető elnök: - Melyikre gondol? Mythberg. Timár úr. Timár János: - Én is ehhez kapcsolódva, elfogadom én is a határozati javaslatot, de nem volt elég energiám, hogy a történelmi és az általános tanulság miatt, tehát, hogy ha véletlenül sikerül kapásból válaszolni, hogy ezek kik voltak és milyen pályázaton nyertek, milyen alkotással, amit utána nem tettek meg, azért az tartalmilag jó lenne. Ettől függetlenül én is elfogadom, mert a behajthatatlanság ügyében nincs. Mondom, nem befolyásolja az elfogadást, de azért tényleg jó lenne, ha pont azért, amit az Annamária is megemlít, ő ugyanis valamiről valamit tud, aminek lehet, hogy van következménye, ha nem is abban a formában, hogy lemondunk, de az adminisztráción túl is van.

20

Ladvánszky György, levezető elnök: - Hát kényszerszükségből felteszem, megértettük, megértette mindenki, elég döcögős, de hát nem tudunk mit tenni. Aki egyetért az Alap határozati javaslatával kézfelemeléssel jelezze. Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadva, némi enyhe szájhúzogatással. Van egy tájékoztató, az MA-12/2010., ez januári egyedi kérelmek. Én ezt javasolnám, hogy támogassa a testület, idézőjelbe a saját kontómra. Aki egyetért vele, az kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Megállapítom, hogy egyhangúlag egyetértettünk. Egyéb Alappal kapcsolatos kérdésünk, észrevételünk, javaslatunk, Alapnak valami mondanivalónk? Dömény Péter: - Nekem volna annyi, hogy a testületet emlékeztetni szeretném, hogy január végéig, azaz jövő hétig, vagy azutánig a Felügyelő Bizottság elnökéről döntést kell hoznia. Még van idő, csak ez így függőben maradt. Ladvánszky György, levezető elnök: - Tirts úr, Gyuricza úr, versengő jelöltek voltak. Tirts Tamás: - Igen, én a múltkor gyakorlatilag jelöltem a Bizderi Ilonát, aki azt gondolom, hogy minden szempontból jó jelölés volt, de közben konzultáltam, hogy így mondjam a Felügyelő Bizottság többi tagjaival is. A lényeg az, hogy visszavonom a jelölésemet. Ladvánszky György, levezető elnök: - Gyuricza úr? Gyuricza Péter: - Rosszul adná ki magát, ha most én is ezt mondanám, viszont nem, én annyival készültem, hogy a múltkor felületesen Annamária kérdezte, hogy az életrajza, a végzettsége Szilas Péternek, behoztam az életrajzát és ki is osztanám emlékeztetőül, hogy szerintem Péter alkalmas erre a feladatra és szívesen vállalja is, és szerintem alkalmas erre a feladatra. Tehát ha a testület ezt megszavazza, akkor szerintem jól fogunk választani és dönteni. Ladvánszky György, levezető elnök: - Leegyszerűsödött a helyzet, elnök kell. Áttanulmányoztuk, én már ezt láttam. Úgyhogy egyet is értek vele. Akkor feltenném szavazásra Szilas Péter úr elnökké jelölését a benyújtott önéletrajz alapján. Aki egyetért vele, hogy ő legyen a Felügyelő Bizottságból az elnök, az szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. Megállapítom, hogy egyhangúlag megtörtént. Akkor az Alap ügyeit lezárva én szeretném vagy úgy gondolom, de ha más vélemény, hogy egy órakor folytatjuk az AKTI konzultációt. Timár János: - Majdnem egy egész óra ebédidő? Nagyon jó, én nyomultam volna, ha elnök úr nem javasolja, én nyomultam volna az ebédidő bevezetéséért, de így köszönöm külön. Ladvánszky György, levezető elnök: - Igen, akkor tényleg egy órakor, mert komoly meghívott vendégünk van, akit írásban hívtunk meg, Nahimi Péter. 2010.01.13. – 3. 13:09-14:40 Ladvánszky György, levezető elnök: - Tisztelettel köszöntöm a délutáni ülés résztvevőit! A konzultációs anyag Nahimi úrék előterjesztésében. Az anyagot, azt most vettük kézhez nem olyan régen. Egy nagyon rövid összefoglalót, ha Nahimi úr tartana erről a Testület tagjainak, de tényleg a lényegre kiterjedően. Hát régóta várjuk ezt az anyagot, lassan érkezett meg, de megvan. Most még annyit szeretnék elmondani, hogy ahhoz képest, ahogy indult ez az ügy rájöttem, hogy egészen előre tartunk ezekben a magunk részéről a kérdésekben. Szabályozni

21

kívánt dolgok jó részt benne vannak a médiatörvényben, én erre jöttem rá, elolvastam. Szóval a mi szigorú médiatörvényünk jórészt tartalmazza, amit az Irányelv tartalmaz, hogy meg kell építeni a .. Időközben gondolom a Testület tagjai is kézhez vettek egy AKTI füzetet, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Úgyhogy én nem tartom elmaradottnak a Testületet ebben a kérdésben. Sőt, egészen érdekes módon foglalkoztunk ezzel a kérdéssel és a jogalkotók részére úgy gondolom, hogy rendelkezésre áll az az anyag, ami kell. Nahimi úrtól arra is várnék választ, hogy milyen megoldást javasol a Testületnek ebben a kérdésben, mert beszélgettünk már, én a magam részéről nem javasolnám egy jogszabálytervezetet. Egyrészt, mert jórészt benne van, másrészt a kimaradó kérdésekben pedig lehet tenni valahol valamilyen javaslatot. Tehát egy rövid tájékoztatót és egy megoldási javaslatot várnék el a konzultáción. Ha kérdés van, természetszerűleg mindenki felteszi. Úgyhogy átadnám a szót Nahimi úrnak. Nahimi Péter: - Köszönöm szépen és mindenekelőtt valóban hosszú idő telt el, köszönöm a türelmüket és a megértésüket, mert a múlt év utolsó előtti ülésére voltunk tulajdonképpen beszólítva és akkor én kértem, hogy személyes okok miatt hadd ne jöjjek arra az ülésre. Tehát mindenkinek köszönöm. Kicsit zavarba vagyok, de megpróbálom áthidalni. Tehát eredetileg azt terveztük, hogy benyújtjuk ezt a néhány oldalas anyagot és azt vetjük fel, hogy ennek egy kicsit kiigazított, fazon igazított változatát akár még ezen a héten újra benyújtjuk azzal a céllal, hogy amennyiben önök egyetértenek ezzel az anyaggal, akkor ezt illesszük be az ORTT által az Országgyűlésnek küldendő beszámolóba. Akkor megpróbálom összefoglalni, hogy mi van ebben az anyagban és akkor lehet, hogy pont ugyanide el tudunk ennek a pontnak a végére jutni. Tehát ugye ezt a bizonyos implementációs kötelezettséget a 2007 év végén elfogadott, 2007/65-ös Irányelv keletkeztette és két évet határozott meg arra, hogy a tagállamok az Irányelv rendelkezéseit átültessék a hazai jogba. Mi 2008 tavaszán leültünk a szolgáltatókkal egyeztetni arról, hogy ő nekik vannak-e elképzeléseik, milyen elképzeléseik vannak, de igazából akkor rajtunk egész egyszerűen átlépett az idő. Ekkoriban gyorsultak fel azok az ötpárti tárgyalások, amelyektől a szolgáltatók is, meg a igazából mindenki más is azt várta, hogy az implementáció ott valósuljon meg. Ebben az anyagban idézek is egy brüsszeli anyagot, amelyik az implementációs időszak félidejében, tehát egy évvel ezelőtt kelt és Magyarországra vonatkozóan azt mondja, hogy az implementációs erőfeszítések folyamatban vannak. Idézem, jogalkotási javaslatot kiadták, két nyilvános meghallgatás, első 2007-ben az általános koncepcióról, a második 2008 november, decemberben a tervezett szövegéről. A törvényjavaslat 2009 első felében kerül a parlament elé. Írom is, hogy itt az általános koncepció nyilvánvalóan a NAMS-ot, a 2008-as tervezet pedig az ötpárti javaslatot jelenti. Akkor ezt tudomásul vettük, hogy akármit akrobatizálunk, ennek nem nálunk lesz a fő műhelye és a dolog legközelebb akkor került elő, amikor a magyar elektronikus médiaszolgáltatókkal együttműködve a múlt év derekán beszéltünk újra a szolgáltatókkal erről. A szolgáltatók azt egyértelművé tették, hogy ő tőlük bármilyen észrevételt vagy javaslatot ebben a furcsa állapotban csak valamilyen szöveghez lehet várni. Itt egy kicsit megálltunk, mert viszont semmilyen ilyen szöveg összeállítására nekünk felhatalmazásunk nem volt és akkor végül abban maradtunk, hogy összeállíttattunk egy próba normaszöveget, elkészítettük azt a tanulmányt, amit a Gellén Klára jegyzett, és ami az AKTI füzetekben megjelent és amit most Ladvánszky úr említett. Majd ez alapján egy ún. próba normaszöveget annak érdekében, hogy ehhez egyrészt a műsorszolgáltatók is, ha akarnak, akkor hozzá tudjanak szólni. Másrészt pedig azért, mert nem akartuk, hogy bármilyen olyan koncepcionális szinten, de valójában kodifikálhatatlan. Tehát a jog eszközrendszerével nem kezelhető.

22

Azt azonban hangsúlyoztuk, hogy ez nemcsak nem az ORTT álláspontját nem tükrözi, hanem még a mienket sem. Ez egy váz, amelyik alkalmas arra talán, hogy az általános vita alapjául szolgáljon. És akkor abban maradtunk, hogy megpróbálunk egy ún. minimál programban gondolkodni és minimál program alatt a lehető legszükségesebb törvénymódosításokat értettük. Azokat tehát, amelyek esetében a Magyar Köztársaságnak úgymond közvetlen implementációs kötelezettsége van, tehát le van írva, hogy ezt muszáj átültetned neked barátom a saját jogrendszeredbe, de ez önmagában nyilván kevés, hiszen nem lehet a dolog életidegen. Tehát gondoskodni kell arról, hogy az újonnan beillesztendő jogi passzusok, meg a hatályban maradó passzusok együtt is egy koherens működtethető rendszert alkossanak. Tehát lehetnek olyan médiapolitikai szabályozói megfontolások, amelyek ezen a közvetlen implementációs kötelezettségen túl is előírnak valamit. Példaként azt hiszem, hogy azt írtam, hogy abban az esetben, hogy ha ennek az Irányelvnek az egyik nagy újdonsága az, hogy a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokat is a szabályozás hatálya alá vonja. Ezekre vonatkozóan megállapít bizonyos rendelkezéseket. Akkor innentől fogva az implementáció ez nemcsak azt jelenti, hogy innentől fogva lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatóknak is ezeket a rendelkezéseket be kell tartaniuk, hanem a magyar államnak kötelessége gondoskodni arról, hogy legyen az, aki ezt ellenőrzi, annak legyen hozzá hatásköre, legyenek hozzá adatai, tehát adatszolgáltatási kötelezettséget, archiválási kötelezettséget és egyebeket is elő kell írni a szolgáltatók számára. Nagyon ritkán, szóval olyan helyzetbe kerültünk viszont egy idő után és ezt is azt gondolom, hogy őszintén ábrázoltuk ebben az anyagban, hogy azt éreztük, hogy hanem váltunk pályát, akkor a dolog átcsap a fejünk fölött, ugyanis mi abból indultunk ki, hogy egy csomó mindent valóban a józan ész alapján el lehet dönteni, természetes logikával javasolni lehet és nem tartottuk elképzelhetetlennek azt, hogy a testület számára akár normaszöveg szintű javaslatot tudunk tenni. Egy korábbi anyagban jeleztem is a tisztelt Testületnek, hogy kifejezetten tartottunk attól, hogy amikor az implementációs határidő lejáróban van, akkor valaki a magyar közigazgatásban észleli azt, hogy ez a határidő nemsokára lejár és megkeresi az ORTT-t, hogy na nálad mi van? És azt gondoltuk, hogy ebben az esetben nem lehetünk így együtt, ha szabad mondanom abban a helyzetben, hogy azt mondjuk, hogy nálunk semmi. Azonban kezdtem azt érezni, hogy egyre több olyan kérdés van ebben, amelyben nemhogy az AKTInak nincs elég kompetenciája, de próbáltam nagyon finoman írni az anyagba, ezt talán idézem is, tehát amelyhez nemcsak az AKTI legitimitása és kompetenciája kevés, de amelyben még tisztesség ne essék szólván az ORTT-nek is csak igen mértéktartóan szabad megnyilvánulnia. Ilyen például a mindenkori médiaszabályozó hatóság bármely esetleges plusz hatáskörének kérdése. Utalnék itt a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatók és médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályozásra. És ezért a legutolsó alkalommal, ez valamikor 2009 őszén volt abban maradtunk a szolgáltatókkal, hogy mi nem teszünk normaszöveg szintű javaslatot a testületnek. Nyilvánvalóan ezt akkor már biztossá vált, amit a megbeszélések legelején is láttunk, hogy ezt tisztáztuk is, hogy senki nem gondolja komolyan azt, hogy mondtuk ezt 2009 őszén, hogy 2009 decemberében ebből törvény lesz, de hogy nem teszünk normaszöveg szintű javaslatot a Testületnek, hanem egy olyan anyagot készítünk, amelyik ahogy mi fogalmaztunk az implementációs mozgástér bemutatására irányul, vagyis azt elmondja, hogy egyáltalán a jogalkotónak milyen mozgástere van bizonyos kérdésekben és azokat a józan ész alapján belátható tanulságokat vagy összefüggéseket, amelyeket mi tudunk az előkészítő munka alapján ehhez hozzátenni, azokat ebbe beletesszük. Hát most itt tartunk. A 2009 ősze ugye annyi történt, hogy ez az implementációs határidő lejárt. És azt gondolom, hogy egy nagyon szerencsés szituáció van abban a tekintetben, hogy

23

ez a határidő lejárt 2009 decemberében. A Testületnek pedig 2010 elején az Országgyűlésnek beszámolót kell készítenie. Na most az ORTT nem teheti meg azt, hogy ne észlelje, hogy az implementációs határidő 2009 decemberében lejárt, hiszen a határidő lejárta a beszámoló által érintett időszakba esik és a jogalkotónak ezért indokolt valamilyen formában ezt megemlítenie és erre javaslatot tennie. Nem gondolok egy nagyon bő lére eresztett javaslatra, egy kicsit bővebbre gondolok, de nem sokkal bővebbre. Tehát valami olyasmire, mint amikor az Állami Számvevőszék indítványoz valamilyen jogalkotási, tesz indítványt valamilyen jogalkotási folyamat elvégzésére a Testületnek. Amit még ebbe az anyagba beleillesztettem volna, hogy ha az eszembe jutott volna ez, amit pluszba el szeretnék hozzá mondani, bocsánat még két dolog. Az egyik az, hogy mindig, amikor az ember ilyesmiről el kezd gondolkodni vagy ilyesmin el kezd dolgozni, akkor persze megfogalmazódik az, hogy nemcsak az Irányelv betűjére, hanem az Irányelv szellemére is tekintettel kell lenni. Azonban azt nyíltan ki kell mondani, hogy ebben az Irányelvben van néhány olyan dolog, ahol az Irányelv szellemét nagyon nehéz pontosan azonosítani. Itt kicsit pikírten minősítve, amit persze az Országgyűlés irányában nem javaslok tovább küldeni, a termékelhelyezésre külön kitértem. Az Irányelv ugye azt mondja, hogy ma termékelhelyezés az nincsen. A következő mondatban pedig azt mondja, hogy bizonyos esetekben pedig termékelhelyezés nagyon indokolt, hogy legyen. Most ebben a szituációban nyilván az Irányelv szellemét tetten érni nagyon nehéz lehet. Ez jellegzetesen olyan értékválasztási kérdés, ami aztán a jogalkotásban majd meg tud jelenni. A másik pedig az egy rövid helyzetkép, a legutolsó hivatalos brüsszeli anyag szerint, ami egykét hónappal ezelőtt kelt, hét országban jelentették le, jelentették készre mondjuk így akkor építőipari hasonlattal az implementációt, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Belgiumban, Luxemburgban, Dániában, Szlovákiában és Romániában. Az összes többi országban, tehát további 20 országban nem. Azóta befuthatott még egy-két, gondolom nem sokkal több úgymond készre jelentés. Azt ugyanakkor ez a dokumentum is jelzi, hogy akkor már maradok ennél a szónál a készre jelentés ténye nem jelenti azt, hogy feltétlenül Brüsszel által is elfogadható formában készült, születtek meg ezek az implementációt megtestesítő jogszabály módosítások. Köszönöm szépen. Ladvánszky György, levezető elnök: - Kérdés, észrevétel, ezzel kapcsolatos vélemények? Megengeditek, mert én ennek valahogy belekerültem ebbe egy brüsszeli út kapcsán, úgyhogy valóban ez a lekérhető médiaszolgáltatás, nagyon jól emelted ki ezt a két fontos neuralgikus pontot, mert a kiskorúak védelme elég jól szabályozott, de lehet még szabályozni. Ezzel nem látok gondot, de a lekérhető médiaszolgáltatás kvázi tartalmi vizsgálatnak a beemelése ez valóban az Országgyűlés eldönti, de nem is dönthet egyébként másként, mert ez egy kötelező, ezzel nincs mit tennünk. Úgyhogy ez az egyik pont. A másik, amiben én gondolom, hogy kellene majd egyszer beszélgetni a kereskedelmi televíziókkal, a termékelhelyezés, mert hol azt mondja, van, hol azt mondja, hogy nincs. Tehát de hangsúlyosan szót ejt róla, akkor szerintem van. Tehát ezt a kérdést is valahogy megnyugtatóan szabályozni kell úgy gondolom én. Úgyhogy ezek nagyon fontos kérdések és a magam részéről kérném az Iroda ilyen brüsszeli meghívó van, azt feltétlenül ossza meg ezzel kapcsolatosan, mert ebbe, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen bármikor megkérdezhetnek, meg különben is valamit magára adó médiatestületnek erről naprakészen tudomásul kell bírnia. Nem látok olyan késedelmet, mint ahogy én gondoltam ezt. Tehát lejárt a határidő, de hát Románia is, mint írjátok ebben a füzetben, átemelte máshonnan, átemelte egy az egyben. Úgy meg értelmetlennek látom az egészet, mert az Irányelvet átveszem, az kész, de nincsenek részletes szabályok. Gondolom a magyar jogalkotásnak inkább az a metodika felel meg, hogy részletesen szabályozza kissé nem, kissé poroszosan, hogy leegyszerűsítsem a kérdést. Tehát

24

a mi joggyakorlatunk inkább a szigorú, pontos körülírása a szabályozásnak, míg a románoknál elég lazán elengedték én úgy látom ezt a kérdést, benne van. Ha akarom benne van, ha akarom nincs benne. Lehet, hogy ők is a gyakorlat fogja kialakítani, nem tudom ezt a kérdést én sem megválaszolni. Én javasolnám minden testületi tagnak, ismerkedjen meg a Nahimi úr anyagával, nehezen olvasható, de jó tartalom van benne, úgyhogy kicsit egybefolyik nekem szerkezetileg is és nem lehet egy pillantással áttekinteni, de nem lehet áttekinteni ezt a kérdést, az Irányelvet olvasva sem olyan egyszerű a kérdés. Tehát valóban el kell ebben mélyedni és erre még én sort kerítek, hogy a kezdeményezésemben is, de visszatérjünk erre. Nahimi Péter: - Ha szabad hivatkozni rá, pár mondatot beszéltem főigazgató asszonnyal is arról, hogy én nekem az volt a tervem és, hogy ha megengedik akkor maradnék ennél, hogy ennek az anyagnak, ami nyilván a Testület számára készült egy lényegében ezzel azonos terjedelmű és nyilván célorientáltan megfogalmazott változatát előterjesztésként behoznánk akár még ezen a héten, mert hogy ha most olvasták vagy olvassák, akkor nyilván a dolog teljesen friss azzal, hogy javasoljuk, hogy kerüljön bele a Testület által az Országgyűlésnek benyújtandó beszámolóba és, hogy ha ezzel tudom, hogy ez nem határozati javaslat, konzultációs anyagként hoztuk és ezért is mondtam, vagy írtuk az elején, hogy informálisan, de éljünk valamiféle javaslattal. Úgy éreztük, hogy valami ilyesmit azért el is vár a Testület és ha kérhetném akkor, hogy ha van hozzá véleményük vagy észrevételük, akkor mondják meg, hogy mert mégis csak szóval azt gondolom, hogy ez egy fontos momentuma lesz a beszámolónak majd, tehát az, hogy az ORTT erre valamilyen formában, tehát ennek diplomatikusnak, meg elegánsnak, meg mindenfélének kellene lenni. Ha ezzel egyetértenek, akkor nem kérek erre határozatot, de én akkor a héten behoznék egy ilyen előterjesztést, ami akkor nyilván beérne két hét múlva. Ladvánszky György, levezető elnök: - Az előterjesztést biztos nem kívánja a Testület egy tagja sem megakadályozni. Én magam részéről kíváncsian várom, de én azt kérném, hogy tömören, röviden úgy, ahogy egy beszámolóban illik a figyelem felhívást tartom fontosnak, nem mintha nem tudnánk, de az ORTT azért valamilyen véleményt nyilvánítson ezzel kapcsolatban, hogy egyáltalán léteznek és milyen problémák. Nahimi Péter: - Én azt gondoltam, hogy az irányelv minősítgetését nem fogom benne hagyni. A más országokban való állást pedig beleemeljük, de egyébként körülbelül erre gondolok. Ladvánszky György, levezető elnök: - Jó, várjuk az anyagot. Egyéb kérdés, észrevétel? Lehet, hogy ez csak engem érdekelt ennyire? Jó. Hát akkor köszönjük szépen. Nem kell erről szavazni. Kérdésem a Testület tagjaihoz a Baross úr idejének kímélése érdekében kezdhetjük az elemi költségvetéssel? Akkor kérdés, észrevétel ebben a témakörben? Akkor mondok egy véleményt. Ez ugyanolyan szigorú és takarékos költségvetés, mint amit megszoktunk, tehát én keresgéltem, ugyan nem sokáig, de nem találtam benne olyat, ami ne lenne jogszabályszerű vagy indokolt. Hát akkor szavazásra tenném fel az ORTT elemi költségvetését. Aki egyetért vele, kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni! Megállapítom egyhangúlag. Köszönöm szépen. Igen, Tirts úr? Tirts Tamás: - A kisbusszal mit szállítunk? .. Baross Gyula: - Ezek olyan anyagok, amelyek meghaladják már azt a mennyiséget, amit egy személykocsival lehetne ..

25

Ladvánszky György, levezető elnök: - És ez igénybe vehető térítés ellenében? Baross Gyula: - Természetesen ugyanúgy igénybe vehető. Ladvánszky György, levezető elnök: - Én úgy gondolom, hogy kölcsönös ez a vigyázat, hogy ha szabad ezt. Köszönöm szépen Baross úrnak. Akkor a sürgősekkel folytatjuk. A T-1/2010, Tv2 Hal a tortán című műsorszám vizsgálata, korábban sugárzott előzetesének hatósági vizsgálata. Szalai Annamária. Szalai Annamária: - Igen, ez az én előterjesztésem. Az indoklás azért szűkszavú, mert volt egy hosszabb változat, de nem szívesen írtam volna alá, tehát ott olyan dolgok történtek és hangzottak el, hogy a mellé nem szívesen teszek aláírást, de úgy ítélem meg, tehát amilyen témákat vettek fel, amiről beszélgettek és amilyen stílusban az én vélekedésem szerint a kiskorúak védelmének sérelmére elkövetett jogsértés esete, tipikus esetei. Tehát ténylegesen az orális szexről való verbális megnyilvánulások tömkelege és elég plasztikus egyéb kifejezése megalapozottá teheti a vizsgálatot. Ezért kezdeményeztem, hogy ennek a hétnek, ahol Liptai művésznő volt az egyik vacsorás, hát általában az ő megszólalásaihoz volt társítható a vélelmezett törvénysértés, legyen vizsgálat tárgya. Köszönöm. Ladvánszky György, levezető elnök: - Kérdezhetnék Annamária? Ez már szerepelt a Testület napirendjén? Szalai Annamária: - Nem, ez egy múlt heti .. Ladvánszky György, levezető elnök: - Igen, január 4-8. Szalai Annamária: - Múlt heti adásokról van szó, igen. Ladvánszky György, levezető elnök: - Egyéb kérdés, észrevétel? Ha nincs, akkor szavazásra tenném fel Szalai Annamária előterjesztését. Aki egyetért vele, az kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Hat tizennegyed. Tartózkodás? Hat tizennegyed. Tirts Tamás: - Ez sürgősségi volt? Ladvánszky György, levezető elnök: - Sürgősségi volt. Nem igazán indokolásként, de annyi előkerül ebben a kategóriában, hogy bőségesen lesz lehetőség bírságolni, úgyhogy én ezért tartózkodtam. A sürgősségieknél a Szalai Annamária 48/2010-es anyaghoz előterjesztése, ez az iktatószáma, így szerepel a meghívón, az Aeriel Kft. műsorszolgáltatás megkezdésének halasztása iránti kérelme. Feldolgozó előterjesztés napirendre vétele és itt javasolja a már korábban letárgyalt 1322/2009 számú előterjesztést is tárgyaljuk meg ezzel összefüggésben. Szalai Annamária. Szalai Annamária: - Én azt javaslom, hogy a tárgysorba, ami 45-ös sorszámú, azzal együtt tárgyaljuk majd, hogy oda illik, a 45-höz, ha odaérünk azzal együtt. Ladvánszky György, levezető elnök: - Igen, az Aeriel Műsorszolgáltató a 45-ös sorszám alatt. 1122/2009 szám alatt. Ez már hosszabb ideje szerepel visszatérő ügyfelünk az Aeriel rádió. Hát én az együttes vitát megnyitom. Szalai Annamária: - Vegyük oda a végére, amikor odaérünk.

26

Ladvánszky György, levezető elnök: - Akkor félreértettem. Akkor napirendként a 45-höz odavesszük. Fordítva értettem. Az elemi költségvetés megvolt. A 20/2010-es Vagyon18 Zrt. nyilvántartásba vétele. Kérdés, észrevétel hiányában szavazásra teszem fel. Aki egyetért vele? Megállapítom, hogy egyhangúlag. Ugyancsak nyilvántartásba vétel a Progetto Média Kft. vezetékes műsorszolgáltató nyilvántartásba vétel. Kérdés, észrevétel? Nincs. Szavazásra teszem fel. Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk. Ezt hogy tárgyaljuk az 1323/2 magán az alap-anyagnál? Igen, akkor rátérhetünk a rendes napirendi. Ja, van még egy utólag, 33/2010-es Info rádió részletfizetési kérelme. Kérdés, észrevétel? Nincs. Hát itt szavazásra teszem fel, aki támogatja? Info rádió részletfizetési kérelme. Timár János: - Támogatja az irodai előterjesztés .. Szalai Annamária: - Mert az iroda nem javasolja az újabb .. Ladvánszky György, levezető elnök: - Tehát az irodai javaslatot, akkor most negatív, nem támogatja az Iroda ezt teszem fel szavazásra, az irodai előterjesztést. Aki egyetért vele, kézfelemeléssel szíveskedjen. Az irodai előterjesztést, hogy nem támogatja az Info rádió részletfizetési kérelmét, hiszen most volt egy díjcsökkentés. Szalai Annamária: - Én tartózkodom. Ladvánszky György, levezető elnök: - Most akkor hogy állunk? Tíz tizennegyed. Tartózkodás? Szalai Annamária két tizennegyed tartózkodásával az irodai javaslat került elfogadásra. A lejárt idejű határozatokat, négy darab, ha egyben feltehetem. Aki egyetért vele, kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Egyhangúlag. No, 13-as sorszám alatt 1274/2009, helyi rádiófrekvenciák kisközösségi célú felhasználása. Van egy 2-es sorszámú anyag is, amely lényegében kiegészítő információkat tartalmaz, és Timár úrnak van egy módosítója. Nem jól körülhatárolt közösséget jelöltek meg és 16 esetben nem, azt javasolja, hogy utasítsuk vissza a pályázót. Az Iroda egytől 21-ig egyeseket befogad, másokat visszautasít. Előbb megnyitnám a vitát. Kérdés, észrevétel? Bocsánat, Szalai Annamária. Szalai Annamária: - Igen, van ez a múltkor is általam említett MŰFT vagy MÜTF vagy nem tudom hogy hívják, aki rossz levelet kapott, rossz lakcímre, tehát arra válaszolva adta be a hiánypótlását. Majd ezt követően az Iroda a múltkori ülésen ismét fenntartotta azt, hogy nem támogatja, de a vita alapján jelezte a pályázó, hogy ő megjelöli a célcsoportot, bár ezt nem kérték tőle és ugye én változatlanul azt gondolom, hogy nem értek egyet az Iroda javaslatával, mert most már nem tudom, hogy igazából mi a visszautasításnak az oka, hogy ezt még el is küldték és pótlólag szerintem mindenki megkapta a testületi tagok közül is és ugyanolyan egyértelmű, mint azoknál, akiknél elfogadta ezt. Ladvánszky György, levezető elnök: - Elnézést, melyiknél, melyikről van konkrétan? Szalai Annamária: - MÜFT, vagy MÜTF.

27

Ladvánszky György, levezető elnök: - Per kettesben van. Igen, Hild Ági. Hild Ágnes: - Az alap előterjesztés .. (halk, nem érthető) Alapvető problémának valóban azt tartottuk, hogy a pályázó nem egy szűk, jól elhatárolt, elkülönített kisebb célcsoportot jelölt meg. Ezért javasoltuk a kizárást. Ma kaptunk egy levelet arról, hogy megjelöli a vételkörzetben lévő .., valamint a vételkörzetben lévő fiatalság célcsoportot. Ez itt elvileg .. Ladvánszky György, levezető elnök: - Köszönöm. Annamária. Szalai Annamária: - Igen, ezzel egyetértek, hogy akkor evvel a feltétellel akkor a pályázatát így ne utasítsa el az ajánlatát, mert még a nevük is egyértelmű, hogy ez egy főiskola, vagy egyetem, vagy nem tudom pontosan, mi, de minden esetre egy felsőoktatási intézmény. És a kölcsönös félreértések tisztázása után akkor ezen a függő feltétellel, amit az Ágnes mondott, én javaslom az érvényességét. Ladvánszky György, levezető elnök: - Timár úr. Timár János: - .. mi az a függő feltétel, amit most befogalmazunk a határozatban? - Háttér beszélgetés hallható. Hild Ágnes: - Hogy célcsoportként .. elfogadható célcsoportnak és, hogy a vételkörzet az kizárólag egy kilométeres vételkörzetet jelent. .. Ladvánszky György, levezető elnök: - Timár úr. Timár János: - Jól értem, hogy akkor ez a szegény tatabányaiakat sújtja, mert amúgy mindenki akár egész városokat behálózhat ezzel a pályázattal, hogy ha ezt függő feltételként jelöljük meg? Nem, egyszerűen nem értem, hogy hogy lenne függő feltétel ez, amikor ez a pályázat arról szól, hogy ilyeneket tehet? Ez mennyiben függő feltétel és kitől függ? Hild Ágnes: - ..(halk, nem érthető) Szalai Annamária: - Én értem, amit a Timár úr mond, tehát eleve egy kilométeres mindegyik. Tehát csak úgy lehet .. Timár János: - Ez miért függő feltétel? Hild Ágnes: - .. (halk, nem érthető) Szalai Annamária: - De akkor is azt kell neki .. Ladvánszky György, levezető elnök: - Na most fogalmazzuk meg ezt a feltételt. Hild Ágnes: - Kis közösségi pályázati feltétel szerinti műszaki paraméterek mellett és az elmondott célcsoport .. Ladvánszky György, levezető elnök: - Tehát akkor a kisközösség egy ilyen kilométert jobbra, balra, előre, hátra. Értem. Timár úr, ez szerepel a 16-odban?

28

Timár János: - Nem, az enyémben csak az szerepel, amit az Iroda nem javasolt, vagy az Iroda javasolt. Ladvánszky György, levezető elnök: - Akkor én először ezt a sürgősségi javaslatot, sürgősséggel van tárgyalásra, hogy akkor ahogy megfogalmazta a Hild Ágnes azzal a függő feltétellel vagy feltétellel, nem függő, feltétellel javasolja, hogy ne utasítsa el a MÜTF, ki se lehet mondani kisközösségi pályázatát. Aki ezzel egyetért, az szíveskedjen kézfelemeléssel szavazni. Egyhangúlag. Most kötelességszerűen a Timár úr javaslatát kell feltennem, ebből a I.-től XXI.-ig abból emelek ki 16-ot, mert nem határozható meg, hogy kihez szólt. Még annyi kérdésem lenne most ez, hogy ahhoz szól, akit megjelöl, de ez is csak a kisközösségi határokon belül? Tehát semmiképp se tud ezáltal terjeszkedni? Timár úr. Timár János: - A válasz Ladvánszky úr kérdésére egyértelmű, nem. De ha valaki a város lakosságát megcélozza közönségként, de ám csak egy kilométer körzetben tud, akkor nyilvánvalóan nem tudja csinálni ezt a dolgot. Ebben az értelemben tehát azt gondolom, hogy ugyan technikailag igen, erről szól az én javaslatom, hogy valójában a pályázat így értelmetlen. Tehát aki a város lakosságának akar szólni, de nem tudja elérni a város lakosságát, az azt gondolom, hogy ebben az értelemben fából vaskarika. Ezért van ez az én javaslatom. Természetesen önmagában az NHH elvileg nem ad ki egy kilométernél nagyobb vételkörzetű rádióengedélyt. A pályázat értelméről. Ladvánszky György, levezető elnök: - Igen, tényleg csak azért, hogy világosan értsem, most nem, tehát van egy követelmény, hogy meghatározó célcsoporthoz szóljon. Ennek ellenére álláspontot, vagyis nem ahhoz szól, de igaz, hogy egy kilométer, most tekintsünk el, belül, akkor ez nem kicsit formainak tűnik? Tehát ha ez van, hogy a kisközösségi feltétel ez, akkor meg kell felelni az egy kilométeres körzeten belül is, mondod te, ugye? Én meg azon morfondíroztam, tetszetős a javaslatod, tehát mert ha így van meghatározva, akkor így van meghatározva, legyen az 10 kilométer vagy egy kilométer, csak van-e célja? Timár úr? Timár János: - Még a múltkori vitában is elhangzott, én még egyszer elmondanám, tehát én azt gondolom, hogy az általános célú rádiók indulását nem a kisközösségiek keretében helyes az ORTT-nek elindítani. Vol délelőtt egy konzultáció: abban a pillanatban, amikor egy általános célú rádió megindul egy adott településen, akkor az óhatatlanul a helyi szereplőnek olyan versenytársa, aki nem azonos feltételekkel indult. Ebben az értelemben én ezért gondolom azt, hogy nem pusztán csak önmagában a kis közösségi rádiózás elsorvasztása a célom, hanem azért ebben benne van az is, hogy valamelyest védeni az amúgy nehéz, komoly feltételekkel frekvenciához jutók érdekeit is és abban a formában, hogy ezek, akik ide jönnek, ezek automatikusan az ORTT támogatásában is fognak majd részesülni, pénzeket fognak kapni ehhez, és azt gondolom, hogy ezt érdemes fenntartani annak, aki valóban megfogható célközönséget céloz meg, nem pusztán önmagában a rádiózási kedve és hajlandósága az, ami ide vitte. Vagy esetleg az, hogy máshol sikertelenül, bár mondjuk az ORTT nem támogatta a pályázati kérelmét, esetleg mást jobbnak tartott és azért most ebben a formában, így csont nélkül bemegy. Ez a javaslatom. Ladvánszky György, levezető elnök: - Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel? Timár úr módosítóját tenném szavazásra, visszautasít nem körülhatárolható közösség hiánya miatt 16 pályázót. Aki egyetért vele, kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Azt mondja nyolc tizennegyed. Aki nem ért vele egyet? Négy tizennegyed.

29

Hát azért győzött meg a Timár úr, mert azt mondja, ne kicsi helyi rádiókat hozzunk létre, hanem célcsoport rádiókat. Én így fordítom le. Úgyhogy sokáig gondolkodtam ezen. Marad a 16, illetve a MÜTF-t kivételével az irodai javaslatok. Ezt egyben feltehetem? Egyeseket befogad, akkor a maradékra, aki egyetért az irodai javaslattal kézfelemeléssel. Megállapítom, hogy egyhangúlag. Érthető volt? - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Hát nincsenek elzárva. Timár János: - Ugyanis a Tatabánya egy idő után például én azért szavaztam igennel, mert az elmondása alapján meg tud felelni ennek a dolognak és ettől kezdve ezt várjuk tőle és ő ezt fogja csinálni. A következő körben sokan, reményeim szerint, meg fognak jelenni. Ladvánszky György, levezető elnök: - A következő körben nincsenek elzárva attól a jól megjelölt célcsoportot tudnak kitalálni, illetve megvalósítani. Hát egyre nehezebbek jönnek. 15 sorszám alatt 1312/2009, FM4 kérelme műsorszolgáltatási jogosultság pályáztatására. Az Iroda határozati javaslata szerint a legtöbb esetben technikai okok miatt tartja kizártnak. Kaposvár, Miskolc vonatkozásában sem indokolt. Négy első helyen Gyöngyös, Hódmezővásárhely, Siófok, Szekszárdot tartja pályáztathatónak. Megnyitom a vitát. Kérdés? Hát akkor én sem kérdezek, akkor felteszem szavazásra az 1-es pontot, ahol pályáztatási eljárást megindítja Gyöngyös, Hódmezővásárhely, Siófok, Szekszárd. Aki egyetért vele, kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Azt mondja nyolc tizennegyed. Tartózkodás? Négy tizennegyed. 2., nem pályáztatja meg. Aki egyetért vele, kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Nyolc tizennegyed. Tartózkodás? Tartózkodás két tizennegyed, Szalai Annamária. Akkor négy tizenegyed, Szalai Annamária és Tirts úr tartózkodott. Még van a 3-as. Aki egyetért a 3-as, kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Ezt most nem küldjük meg? Jó. Hat tizennegyed tartózkodás. - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Jó, kötelességszerűen tartózkodás. Azt mondja hat tizennegyed. Jó. 16-os sorszám alatt 1325/2009, platform semleges nyilvántartásba vételi eljárás. Ezt a Timár úr javasolta. Ennek alapján született egy új formanyomtatvány és egy díj megállapítás. Hát az új formanyomtatvány adatai alapján állapítja meg a jövőben a műsorszolgáltatási díjakat. Tegyük közzé. Tirts úrnak van egy módosítója, amely a nyomtatvánnyal szemben azt mondja, hogy a többedik műsorszolgáltatás ne legyen díjcsökkentő és az országosokra vonatkozó díjszámítás pedig túl alacsony és ezt adjuk vissza az Irodának. Irodának van erre, vagy Tirts úr? Tirts Tamás: - Hát gyakorlatilag ez a többedik műsorszolgáltatással kapcsolatban érzékeltük úgy, amikor ezt néztük ezt az előterjesztést, hogy esetlegesen itt a műsorszolgáltatási díjjal kapcsolatban lehet bűvészkedni. Tehát nem, számunkra nem volt egyértelmű és elképzelhető esetleg, hogy mások is valamilyen formában ugye itt ezt be is írtuk a módosító indítványba, hogy egy 43, közel 43 milliós díj helyett 16 millióra le tudják esetleg a nettó befizetést tornászni, ami azért nem mindegy szerintünk. Tehát ha ez így maradna, tehát ezért gondoltam,

30

gondoltuk azt, hogy ezen érdemes egy kicsit elidőzni vagy akár azt is javasolnám, majd Timár úr is nyilván elmondja, hogy ő hogy látja, hogy talán napoljuk a kérdést, hogy legyen idő még gondolkozni, hogy itt ezt a kategóriát hogyan pontosítsuk. Ladvánszky György, levezető elnök: - Timár úr. Timár János: - Én tulajdonképpen a Tirts úr módosító indítványa kapcsán egy kicsit tágabban fogalmaznék és az ő javaslatát annyiban kiterjeszteném, hogy ez az egész anyagra vonatkozzék az, hogy ezt most tekintsük egyfajta hát nem konzultációnak, bár lehet, hogy annak is, tehát hogy az elképzelések megfogalmazása megtörtént. Az én eredeti javaslatom az az platform semleges nyilvántartásba vételre vonatkozott. Ehhez kapcsolódik most a díjrendszer. Ez logikus, hogy kapcsolódik hozzá. Ebben az értelemben ez elég egyértelmű, de mégis egy más és másfajta jelentőséggel bíró dolog. Én nekem komoly kétségeim vannak. A kétség az nem elutasítása, hanem a kétség a szó szerinti értelmében az anyaggal kapcsolatban. Egyszerűen azért, mert azt gondolom, nem, azt láttam, hogy a javaslathoz nincs hozzárendelve az, hogy ez mennyiben különbözik a korábbitól, milyen következményei lesznek várhatóan milyen típusú változás lesz a díjak tekintetében, ha lesz. Ha nem lesz, akkor mi az indoka annak, hogy mégis legyen egy új rendszer. Azt gondolom, hogy a régiek, a régi szabályzatok átvevése nem biztos, hogy a mai környezetben teljesen adekvát. Amikor ezeket a kritériumokat, például a díjcsökkentés, meg minden egyéb mármint regressziós tényezőket az ORTT annak idején megfogalmazta és bevette a díjrendszerébe, akkor még egy egészen más médiapiaci helyzet volt. Egyetlen egy elemet mondjak, a versenyhelyzetre való reagálás az a televíziós piacon úgy, hogy a szolgáltatók jelentős része, akik a magyar piacon vannak, azok nem magyar joghatóság alá tartoznak, ilyen módon a versenyhelyzethez való viszonyulásuk az azt gondolom, hogy egészen más helyzetet teremt akkor, amikor mondjuk még annak idején a versenyhelyzetet úgy képzeltük, hogy itt magyar műsorszolgáltatókról van szó és a közöttük lévő díjak. A most piacon lévők egy jelentős része nem fizet itt díjat. Ez mint elem, mint gondolat, mint probléma számomra nem jelent meg. Lehet, hogy ott van mögötte valahol, de meg nem jelent, kiolvasni az anyagból nem tudtam. Én azt gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb elem, hiszen nagyon sokszor hangzik el, hogy azért mennek külföldre, mert a díjak Magyarországon magasak. A másik elem, ami nekem hiányzik az újragondoláshoz, a díjak újragondolásához az az, hogy a GVH által is elvégzett médiapiaci, televíziós piaci vizsgálat egyértelműen hát, egyértelműsítette, amit amúgy mi is tudunk, hogy a kábelszolgáltatók által fizetett díj jelenti ezeknek a televízióknak az alapvető bevételi forrását. Erre az anyag szintén nem reagált. Tehát amikor előfizetéses díjakról beszél, akkor az HBO típusú dologra, amelyik egyetlen azt hiszem e pillanatban, de arra, hogy melyik műsorszolgáltató valójában ugyanúgy nem a reklámpiacról, hanem a hallgatói befizetésekből csak a kábelüzemeltetőn keresztül és, hogy ez hogy néz ki az ő piaci helyzetére, erre úgy gondolom, hogy ez az anyag megint nem reflektál. Én azt gondolom, hogy ez mindenképpen olyan elem, vagy olyan elemek, amelyeket figyelembe kell venni. Lehet, hogy nem lehet beszámolni, ezt én erre nézve, tehát e pillanatban nincs semmi javaslatom, de minden esetre hiányzik ebből a leírásból, illetve a végeredményből az, hogy egy egészen más piaci helyzet van és én úgy látom, hogy a korábbi rendszert vette át az Iroda. Azt alkalmazza. Lehet, hogy emellett szólnak érvek, de ez nem derül ki, mert ez ügyben semmilyen kibontás, tanulmány, háttér információ, jellemző információt én nem találtam. Egy jó részét úgy lehetett kibontani, hogy a nyilvántartás, a nyomtatvány alapján próbáltam én megfejteni, hogy mi ez a rendszer.

31

Én tehát azt javasolnám konkrétan a Tirts úr észrevételei is és például tényleg modellek mentén, mármint a mentén, hogy ez létező szereplőkre nézve vagy a létező piacra nézve ez milyen változást hoz, ennek a bemutatása nélkül, illetve azt gondolom, hogy annak a végig gondolása nélkül, hogy ezek az általam említett szempontok beépíthetők-e a díjrendszerbe vagy sem, addig ne fogadja el a Testület, hanem a Tirts úr javaslatának megfelelően egy további feldolgozásra kérve az Irodát napoljuk el, de természetesen azt gondolom, hogy érdemes erről beszélni, tehát nem elhallgatni szeretném a dolgot ennyiben. Tehát, hogy mondjam egy eszmecserét szerintem mindenképpen megér, de a határozati javaslat formájában ezt támogatnám, sőt ezt javasolnám. Ladvánszky György, levezető elnök: - Két napolási javaslat érkezett. Tirts Tamás: - Az Irodának a véleményére azért kíváncsi lennék. Ladvánszky György, levezető elnök: - Jó, akkor mielőtt Iroda véleménye, hát mondjuk fura lett volna, ha ez egyből átmegy a Testületen, az biztos, de abszolút jó irányba. Vannak benne nagyon jó rubrikák is, ha szabad ezt mondanom, de gondolkodott az Iroda, ez látszik, a Tirts úrnak is van egy konkrét javaslata. A Timár úr is mondott egy-két javaslatot. Én azt hittem, hogy de folytassuk tovább a vitát, majd azután szavazunk a napolásról. Hild Ágnes. Hild Ágnes: - Hát valóban ahogy Timár úr összefoglalta, valóban az volt a feladat, hogy a bejelentő lapot és a nyilvántartásba vételt hozzuk egységes formává és egységes tartalmúvá platformsemlegesség jegyében. Ahogy el kezdtük feldolgozni az anyagot úgy jöttünk rá arra, hogy anélkül, hogy a díjhoz hozzányúlnánk nem oldható meg ez a feladat, hiszen most egy vezetékes és egy műholdas díjképlet, ami ha azt mondjuk, hogy platformsemleges, a nyilvántartásba vétel nem kezelhető külön, pláne úgy, hogy csak kettő létezik, noha emellett terjesztési módnak ott van még 25 fajta és típusú, mármint az Eht., meg a műszaki szabványok lehetővé tesznek és ezért ja és hát az a tapasztalat, ami úgy a Testület, meg mögöttünk van már, a tízen valahány év ez azt mutatta tanulmányok nélkül, mert valóban nem állnak rendelkezésre saját tanulmányok a számunkra, hogy azt mindenképpen fenn kell tartani, hogy vételkörzet szerint kell csoportosítani a műsorszolgáltatókat, hiszen van a nagyon kicsi arlói kábeltévé, és van akármekkora országos vételkörzetű műholdas, vagy Digi tévé, vagy akármilyen terjesztett nagyobb műsorszolgáltatás. Tehát különbséget kell tenni, de mindenképpen egy díjképlet mentén kell dolgozni. Azt is figyelembe vettük, hogy a Budapest Tv-t kivéve soha nem érkezett panasz arra, hogy ez a díj túl magas lenne. Az mindenkinek nagyon pozitív volt, hogy a testület viszonylag jelentős degressziós lehetőségeket teremtett, és hogy ezeknek a szolgáltat, tehát közszolgálat, illetve eredeti magyar nyelv miatt jelentős díjcsökkentéseket adott. Tehát úgy vettük, hogy ennél jobban nem nagyon lehet kitalálni, ebből a képletből összeálló végső összeg pedig számunkra így a tapasztalatok alapján elfogadható volt és ezért összegeztük így az általunk leírtakat. Természetesen, hogy ha kapunk egy motivációt és el tudunk indulni egy úton, akkor szívesen módosítunk rajta, de nem tudjuk, most pontosan én nem értem, hogy milyen irányba menjünk. Mert hogy a műsordíjat tudjuk, hogy van, aki kap a terjesztőtől, de nem tudjuk, hogy ki és mennyit, és ezek nagyon eltérőek is. Hallomásokból, meg újságokból tudom én is, hogy a Hír Tv-nek nagyjából mennyi, meg a másiknak nagyjából mennyi, de hát ezek üzleti titkok és sok esetben nem is, számunkra nem megnyerhető információk. Tehát nem igazán tudom, hogy milyen irányba menjünk. Meg mi a cél?

32

Ladvánszky György, levezető elnök: - Timár úr. Timár János: - Én sem tudom. Tehát itt ezért fogalmaztam úgy, hogy a kétségeimet fogalmaztam meg, de amikor például szerepel a versenyképesség, mint szempont a díjnál, miközben tudjuk, hogy nem a mondjuk az eltartóképesség alapján működik a piac, akkor azt gondolom, hogy ez egy komoly kérdés, hogy van-e értelme és van-e értelme minden típusnál a versenyképességet például a díjnál számolni, vagy nem lesz-e az, én próbáltam játszani ezzel különféle módokon, hogy mindenhol nulla pont lesz, ami lehet, hogy egy nagyon logikus következménye. Én akkor azt gondolnám, hogy ha úgy látjuk most, hogy a versenyképesség miatt, mivel akkora a verseny mondjuk és, ha úgy értelmezzük és nem a 113 szerinti nyilvántartásba vett szereplőknél elemezzük vagy vesszük figyelembe a versenyhelyzetet, hanem esetleg más szereplőket is ide sorolunk, akkor lehet, hogy arra jutunk, hogy ezt nem érdemes betenni a díjképletbe. Az egy fontos dolog, tehát én nem azt gondoltam ennek az egésznek a felvetésével és akkor ennyivel tartozom, hogy én is azt gondolom, hogy sok szempontból ez az anyag tényleg hát, hogy mondjam az, amiről szól. Tehát reagál arra és abban érdemben leteszi a voksot és a néhány részletkérdésben tudunk még azt képzelem vitatkozni is, meg javítani, de az, hogy vételkörzet alapú marad és mi a vételkörzet, az azt gondolom, hogy egy nagyon fontos elem ebben a dologban. Engem legjobban ez a magyar joghatóság, nem magyar joghatóság foglalkoztat, hogy ez a díj logikájába hogyan és milyen módon jelenne meg, illetve ténylegesen az az egyszerű dolog is, hogy ennek alapján bárkinek változna a díja, vagy sem. Tehát ennek alapján senkinek nem változna. - Háttér beszélgetés hallható. Timár János: - De hogy ha mondjuk ennek alapján számolnánk ki, akkor változna a díja? Így kérdezem. Nem. Jó, akkor ez tulajdonképpen nem szól arról, hogy a díjrendszert újra fogadjuk el, nem? Vagy szóval akkor nem értem a dolgot és ebben én elbizonytalanodtam, hogy ebben most van-e új elem, vagy nem, melyik ponthoz van-e új elem vagy sem. Hild Ágnes: - A helyieknél nincs új elem. A körzetieknél az az új elem, hogy sokan játszottak azzal, hogy vezetékesnek jelentkeznek be, meg vezetéken is terjesztik őket, meg műholdon is, meg optikán is, meg mindenhol és akkor egyet kiválasztottak. És az alapján lehet, hogy azoknak változna a képlete, ha új bejelentést tenne, mert mondjuk vezetékesként tett bejelentés kedvezőbb volt adott esetben a díja. Ez most egy egységes rendszer. Országosoknál pedig a vezetékeseknél nem is volt országos díjképlet, hanem azt csak műholdasokra értelmezte a Testület. Most pedig van egy országos, ami mindenkire igaz lehet, mert ma már optikán, vezetéken, bárhogyan lehet országos vételkörzetet elérni. A versenyhelyzetnél pedig mind a körzetieknél, mind a helyieknél úgy szólt és most is úgy szól ez a fogalom, hogy mindazok a műsorszolgáltatók, legyen magyar vagy nem magyar joghatóság, aki az adott vételkörzetben elérhető és ez igazán valóban a műholdas, ha műholdas a terjesztése például, akkor ott mindenképp bele kell, hogy számoljunk és ott ahogy eddig sem, addig is nulla pontot kapott a versenyző most is azt fog kapni, ez igazán ott lesz mérvadó, ahol ténylegesen behatárolható a vételkörzete például egy vezetékesnél, vagy egy helyinél lesz nagyon érdekes, hogy azon a településen ott van-e még rajta kívül fogható rádió vagy televízió, de úgy mond a műholdasnál, ahol az ország bármelyik pontján, ott bele kell, hogy számoljuk, mert nem tudjuk eldönteni, hogy az adott településen ő versenyhelyzetben

33

beszámítható vagy sem. Azt feltételezzük, hogy igen. Igazán nem változtat a díjon és mégis változtat, mert egységessé teszi és könnyebben kezelhetővé teszi. Ladvánszky György, levezető elnök: - Tirts úr. Tirts Tamás: - Az jó, egyébként. Tehát ha egységes és átlátható az jó. Az én félelmem, hogy az első módosító javaslat, tehát ha jól értem, akkor nem volt olyan, aki ezzel visszaélt, vagy .. műsorszolgáltatásos díjkedvezménnyel? Hild Ágnes: - Ugye járulékosnak hívták ezt korábban. Ezt az HBO2 kapta meg és a Sport2, és a Sport akármi, a SportM igen, ő szeretett volna élni ezzel a lehetőséggel, de azt végül nem kapta meg. Lehet, hogy erre számít, nem tudom. Akkor elhangzott a Testületnél, hogy ne legyen ez a járulékos, ez kerüljön ki, hiszen ez egy olyan struktúra ami a törvénybe nem illeszthető be, és inkább a díjrendszerben akár egy degressziós tényezőként szerepeltessük, ezért építettük mi most bele, de hát az is nyilván egy ésszerű logikai érvelés, hogy akkor így már túl sok a degresszió és túl sok a csökkentés, tehát igen, ez testületi döntés, hogy legyen vagy ne legyen. Ladvánszky György, levezető elnök: - Akkor Timár úr és Tirts úr javaslata, napolásra teszem fel a kérdést. Aki egyetért vele, az szíveskedjen szavazni. Egyhangúlag ennek alapján az Iroda hasznosítja a vitát. 29-es sorszám 1287/2009, dr. K.B. jogorvoslati kérelme. Panaszügy, Fókusz plusz koraszülöttek foglalkozó, nem az. - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Bocsánat, kettőt lapoztam. Egy pillanatig jól éreztem magam. 17-es sorszám, Rádió Juventus díjcsökkentési kérelme. Kérdés, észrevétel hiányában az irodai javaslat elutasítás. Aki egyetért vele, az kézfelemeléssel. Egyhangúlag. 1319/2009, Origo Zrt. díjkorrekció, Life Network Ozone Network megnevezés műsor díjkorrekciója. Irodának 1-es, 2-esben a díjkorrekció. Kérdés, észrevétel? Szavazásra teszem fel. Aki egyetért vele, kézfelemeléssel. Megállapítom, egyhangúlag. 1306/2009, Esztergomi Városi Televízió. Irodai javaslat, hogy induljon vizsgálat, összeférhetetlenség. Kérdés, észrevétel? Aki egyetért vele, az kézfelemeléssel szavazzon. Egyhangúlag. Húha, 20-as, 1318/2009, Magyar Televízió m2 műhold közszolgálati csatorna sugárzási paraméterek. Az Iroda konzultációt javasol. Szalai Annamária. Szalai Annamária: - A konzultációval egyet is tudok érteni, de abban az esetben látom értelmét, hogy ha másik televízió is itt van, mert mondjuk ez nagyjából eső után köpönyeg, tehát már megkötötték a szerződéseket és úgy kötötték meg, ahogy. Erről mi békésen elbeszélgethetünk, hogy van-e esély arra, hogy megváltoztassák a szerződés kondícióit, hogy ha majd a vételi lehetőség módosul. Ellenben a másik televízió még ilyen döntések előtt áll. Tehát én praktikusan azt javasolnám, hogy akkor az Antenna Hungáriát ne hívjuk ide, mint ahogy a múltkor, mert egy kicsit zavaró tényező a piaci szereplő jelenléte. Amúgy nem zavaró

34

tényező, csak egy ilyen körben, és hogy a két közszolgálati televízió, az NHH és az ORTT, tehát ugyanúgy a kuratórium és menedzsment képviselői, hogy ha ezt támogatja a Testület. Ladvánszky György, levezető elnök: - Igen. Timár úr? Timár János: - Ha jól értettem, akkor ez az előterjesztés más téma, bocsánat, tehát ugyanaz a tárgy, tehát témája, de a tárgya az más lenne a konzultációnak. Én magamnak azt írtam fel, hogy én nem gondolom, hogy ez ügyben, ami miatt ez az előterjesztés született, bármilyen funkciója lenne a konzultációnak. Én azt gondolom, hogy ez ügyben persze lehet konzultálni, de nincs értelme. Amennyiben az ügyben, amire Annamária utalt, és amit a múltkor végigültünk, bármilyen fejleményben akármi részesek tudunk lenni, akár más miatt valami fejlemény van, akkor én szívesen konzultálok. Ha nincs fejlemény, akkor önmagában nem feltétlenül szeretném a múltkorit megismételni ebben a teremben. Azt a jó hangulatú dolgot nem feltétlenül. Persze, nem azt, csak az ismétlését nem tartom most fontosnak, hanem .. és e tárgyban pedig azt gondolom, tehát az, hogy hány évre szól, ez ügyben nem gondolom, hogy van értelme konzultációnak. Ladvánszky György, levezető elnök: - Tehát volt egy konzultáció, az irodai javaslat és egy nem konzultáció, de hát ebben a testületnek valamilyen döntést kell hozni. Timár János: - Az már megszületett, illetőleg .. Tehát ez nem a döntést segítő konzultáció. Sőt. Tehát bizonyos paraméterekkel igen, de önmagában az, hogy hány évre szól ez a szerződés, ez nem a testületi döntés kompetenciája. Ezért javasol az Iroda is konzultációt ez ügyben, hogy .. Én azt gondolom, hogy nagyjából tudjuk, hogy miért .., amiben nem akar senki semmit elérni. Ladvánszky György, levezető elnök: - Igen, de folytatva, ami fölmerült a múltkor, hogy most szó és hang nélkül annyi időre kötik meg, ahogy össze-vissza, de megtörtént. - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Hát most valami sugárzási díj megtakarítás is kiosztásra került a rádió pénzéből a két televíziónak, úgyhogy .. Tirts Tamás: - Ez most hogy jön ide? Ladvánszky György, levezető elnök: - Ez hogy jön ide? Hát hogy kerül a csizma az asztalra? Hogy ide tettem. Mondjuk, valahol összefügg ez az anomáliája a műsorszolgáltatási díjnak, hogy hát meddig lehet ezt így. Jó, nem fog megoldani semmit egy konzultáció. - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - De nehezen tudok abba belenyugodni, hogy nincs senki, aki ezzel jóformán. Hát van egy kormány, milyen rendelet, törvény, amelyik a megtakarításokat, a költségvetési törvényben van azt hiszem, szétosztani rendeli, ezzel próbálja ösztönözni a takarékosságra, de hát .. Timár János: - Meg lehet tudni, hogy ez milyen .. Tehát tényleg tág információként .. Ladvánszky György, levezető elnök: - Jó, ha már a csizma itt van, akkor a Szalai Annamária.

35

Szalai Annamária: - Igen, az a történet, hogy év végén volt egy salátatörvény, ahol elfogadta a parlamenti többség azt a passzust, hogy ha a műsorterjesztési sorokon rendelkezésre álló pénzből megtakarítás keletkezik, akkor azt felhasználhatják bizonyos kormányrendelet birtokában a műsorszolgáltatók és az történt, hogy körülbelül 1,4 milliárd megtakarítás keletkezett zömében a Magyar Rádiónál, tehát a nagy része ott, mondjuk ebből majdnem 1 milliárd. Ehelyett ő nem kapott semmit, a Duna Tv az kapott nem tudom 800 körüli milliót, a Magyar Tv 600 milliót, holott a Duna Tv az túllépte, tehát az nem takarított semmit és erre született egy kormányrendelet. Ez ösztönöz a megtakarításra. Tehát a Magyar Rádió megtakarított, ő nem kapott, a Duna Tv túllépte, ő kapott. A Magyar Tv megtakarított, de kevesebbet kapott, mintha .. Ladvánszky György, levezető elnök: - Hát most végső kétségbeesésemben az irodához fordulok, hogy mit csináljunk? Szalai Annamária: - Hát ha nem szavazzuk meg, akkor .. Ladvánszky György, levezető elnök: - Hild Ágnes. Hild Ágnes: - Hogy ha a Testület nem kéri, hogy szervezzük meg a konzultációt, akkor azon az ORTT határozaton, a 965/2008-son át kell vezetni egyszerűen ezeket a változásokat. Akkor viszonylag egyszerűbb a dolog. Akkor ezt javasoljuk. Ladvánszky György, levezető elnök: - Konzultáljunk Szalai Annamária? Szalai Annamária: - De ha konzultálunk, akkor mindenkivel, mert annak van értelme, .. Hild Ágnes: - Jó, akkor vezessük át. Ladvánszky György, levezető elnök: - Na most a konzultáció vonatkozásában nagyon rossz emlékeim vannak a múltkori konzultációról, mert azt hiszem Szabó úr megjelent és azt mondta, hogy állampolgárként jelenik meg, mondtam a Timár úrnak, aki levezette, hogy hát ez nem az a fórum. Hát most én megértem az ő, tehát figyelemmel kísértem az álláspontját, nem ezzel van baj, hanem hát nincsenek egységes állásponton, ebből az derült ki. Mindenki, ha már nem tudja kurátorként, akkor állampolgárként képviseli, arra pedig igazán nincs szükség és akkor mindenkinek itt kellene ülni. És a másik, én nem hívnám meg a kuratóriumot, mert egyrészt nincs ekkora termünk. Másrészt én úgy gondolom, hogy a kuratóriumot az elnök meg az elnökhelyettes képviseli, aztán meg a menedzsment az alelnök, ezt meghívjuk, aztán ő azt küld, akit megbíz a kuratórium a képviselettel. Én azt tenném fel, hogy ne konzultáljunk, hanem közöljük ezt az első helyen. Aki ezt sürgősen nem kell feltennem, ugye, mert ilyen javaslat nincs. - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Akkor felteszem, hogy konzultáljunk-e kollektív bölcsesség alapján, amit köszönök, hogy konzultáljunk-e? Aki ezzel egyetért, az szíveskedjen kézfelemeléssel egyetérteni. Tartózkodás? Ellene? Szalai Annamária nem vett részt a szavazásban, mert ő neki más javaslata volt és ahhoz konzekvensen ragaszkodott. Én így tekintem. Tehát közöljük ezt a határozatot, ha még nem közöltük volna. Közöltük már? Hát akkor a jelzett számon ezt a határozatot és ha ők igénylik, akkor éljenek kérelemmel, vagy azt

36

csinálnak, amit akarnak. Megjegyzem, van egy érvényes meghívásunk a tévébe tavalyról. Ezt forszírozzuk? Tirts Tamás: - Igen. Ladvánszky György, levezető elnök: - Na most a jegyzőkönyvvezető visszajön, megismételjük az ülés eddig, nem kell megismételnem. 22-es sorszám alatt 6/2010, Sükösd, szerződés megszüntetése közös megegyezéssel. Észrevétel, javaslat hiányában szavazásra teszem fel. Aki egyetért? Megállapítom, egyhangúlag. 9/2010, Gondol-A, határozat visszavonása. Kérdés, észrevétel hiányában, aki egyetért vele kézfelemeléssel. Azt mondja .. - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Megszakítom a szavazást, de nem volt kérdés, észrevétel. Most ezt azonnali hatályú felvonást visszavonása az irodai javaslat. Igazi indoka? Timár úr. Timár János: - Én elmondom az én, ami tartózkodás lett volna és az nem a műsorszolgáltatóhoz kapcsolódik, hanem az NHH-val való harmonikus együttműködéshez kapcsolódik. Tehát, hogy a rádióengedély és a jogosultság össze van kötve, de mégis csak olyan külön módokon működik, hogy egészen abszurd helyzetek jönnek elő. Én nekem vagy nekünk nincs kompetenciánk az ügyben, hogy az NHH hogy von vissza és hogy ad új engedélyt, de ebből az ügyből az kiderült, hogy náluk például szétvált a dolog. Tehát nem a régi rádióengedélyt kapta meg, hanem egy újat kapott és mivel nem vitatta, hogy a régit visszavonták, ezért kaphatott egy újat is. A régi rádióengedélye lett volna, tehát azt megújították volna, mert befizette, ezt nem tudták volna megoldani jogilag. Ehhez képest én azt gondolom, hogy én számomra kezelhetetlen az, ahogy az NHH ezt a rádióengedély dolgot kezeli és ilyen módon nem tudok sajnos a jogosultság tekintetében sem nagyon pozitívan eljárni, mert rendezetlen és számomra megfoghatatlan az a szükséges feltétel, ami arról szólt, hogy neki kell-e vagy frekvenciadíjat fizetni. Ráadásul ez egy kis rádió, tehát mondjuk sok-sok éven keresztül nem fizetett frekvenciadíjat, ha jól érzékelem. Én azt képzelem, hogy ez tipikusan arról szól, hogy valamilyen módon az NHH-val jó lenne tisztázni a rádióengedély és a jogosultság viszonyát, mert az, hogy két szervezet egymástól teljesen függetlenül, de közös feltételként működteti ezt és utána az egyik a másik után szaladgál, nem jó rendszer. Konkrét ügyben nincs, tehát én tartózkodtam volna vagy ha szavazunk most erről, akkor tartózkodnék az irodai javaslat elfogadásától. Ladvánszky György, levezető elnök: - Hild Ágnes valami közbenső javaslat? Hild Ágnes: - Nincs közbenső javaslatom, csak azt szeretném így megerősíteni, hogy tehát ez az ORTT határozat, bár nem tudtunk róla, de akkor, amikor megszületett, azon a szerdán jogszabálysértő volt, mert kedden, előző kedden kiadta az NHH az engedélyt, noha nem tudtunk róla, csak később értesített, de akkor a rádióengedély hiányában nem mondhattuk volna fel a szerződését. Az más kérdés, hogy ennek a műsorszolgáltatónak rengeteg díjtartozása van és a szerződést biztosító mellékkötelezettsége is hiányzik, de ezt együtt

37

kezeljük a többivel és az a tervünk, hogy március 1-vel elkezdjük behozni az összes ilyen díjtartozásos műsorszolgáltatót. Most a rádióengedély visszavonásáról pedig annyit tudok, én is meglepődtem és az NHH-nál érdeklődtem. Ott frekvenciadíjjal tartozott. Felszólították és akkor végül jogerőssé vált a rádióengedély visszavonása és mihelyst visszavonták és az jogerős lett, akkor azonnal beszaladtak, azt kifizették és ezért kiadtak, kaptak egy újat, igen, csak erről elfelejtettek minket időben tájékoztatni. Tehát szerintünk ezt most vissza kell vonni, utána ismételten hozzuk az ő problémáját, de a többi, más jellegű problémáit hozzuk. Ladvánszky György, levezető elnök: - Én megértem a Timár úr, tényleg ez a harmónia, minden együttműködési megállapodás ellenére, de nem lehet ezt másként orvosolni, csak az okos enged, a hírközlés szenved alapon, mert ők követték el a hibát, de hát ezt meg megértem, aki tartózkodik. Én az irodai javaslatot tenném fel szavazásra. Igen, Timár úr? Timár János: - Jó, rendben. Ladvánszky György, levezető elnök: - Akkor aki az irodai javaslattal egyetért, az kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Az hat tizennegyed. Tartózkodás ugyancsak hat tizennegyed. Most akkor nem vonjuk vissza a határozatot. Mi a helyzet? Értesítjük erről a Hírközlést? - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Hát ez az indok nem áll fenn. Hát forduljon bírósághoz. Azt csinálnak, amit akarnak. Hát új fejlemény van, akkor várjuk ezt az anyagot, én legalábbis várom. Ezt nem lehet így lezárni. Nem tudok jobbat. 24-es sorszám alatt 1303/2009, vételkörzet kijelölés Lánczos Kornél Gimnázium. Kérdés, észrevétel? Aki egyetért vele, kézfelemeléssel. Egyhangúlag. 25-ös sorszám alatt, Gong Rádió 1323/2009, igen vételkörzet bővítése és van egy /2-es anyag, amely a Timár úr javaslatait beépítette az anyagba. Úgyhogy ezt nem szükséges úgy gondolom, a Timár úr nem lát, arról nem kell szavazni. Hát van díjunk, van határidőnk, önálló, be vannak írva a díjak. Érvényességi idő. Timár urat kielégítette az Iroda teljes mértékben. Igen, a /2-ről kell szavaznunk, akkor az összeépített anyagról. Kérdésünk? Észrevételeink? Én meg fogom szavazni, bár egy kicsit ez a vételkörzet bővítéssel való frekvenciaszerzés határait súrolja, de én ezzel maximálisan egyetértek. Szavazásra teszem fel a kérdést. Aki egyetért vele, kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Megállapítom, hogy egyhangúlag hát most már jogcím az törvényerőre emelkedik. 26-os sorszám alatt, 1304/2009, vezetékes műsorszolgáltatók adatváltozás, I.-től VI.-ig, kérdés, észrevétel. Ha nincs, akkor szavazásra teszem fel. Aki az Irodával egyetért? Egyhangúlag. 27-es sorszám alatt 1281, Magyar Rádió Archiválási szabályzata. Én nagyon örülök, hogy megszületett, komolyan mondom, már várom a Magyar Televízió részéről is. Aki egyetért, egyetértési jogunk van. Aki egyetért ezzel, az kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Akkor a Rádiónak is van archiválási szabályzata.

38

Hát 28-as sorszám alatt 1302/2009, közalapítvány kuratóriumi jelentkezések. Minden változatlan, ahogy eddig ment. Meddig kell ezt kiadnunk? Bencsik Márta: - Január 31. Ladvánszky György, levezető elnök: - És megrendeltük már? Most fogjuk? Jó, ezért kérdezem, hogy ez mennyi idő? - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Hát át is lehetne siklani és én azt se bánom, ha a tisztelt Testület megszavazza. Én a magam részéről nem fogom, csak abban az esetben, ha a képviseleti jog gyakorlása a törvényeknek megfelelően történik, tudniillik én nem korlátozhatom, ez nagyon sántít, a részemről ezt többször kifejtettem. Ez sürgőssel van? Nem sürgős. Én fölteszem szavazásra. Gyuricza úrnak egy kérdése van. Gyuricza Péter: - Csak praktikusan kérdezem, ez a március 31-e, ami egy szerda, tehát hogy az Iroda nem szeretne itt lenni a testületi ülésen, vagy azt szeretné, ha a Testület ne legyen ott a sorsoláson vagy máskor lesz ezen a héten a testületi ülés? - Háttér beszélgetés hallható. Gyuricza Péter: - Hát csak, mert mindig szerdán szokott lenni. Hát általában szerdán szokott lenni a testületi ülésen, az meg pénteken szokott lenni. - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Kérdés, észrevétel hiányában az irodai javaslatot teszem fel. Aki egyetért vele? Megállapítom, hogy kilenc tizennegyeddel sikerült. Tartózkodott. Ellene szavazott? Igyekeztem a végsőkig kitartani, ez nem szokott sikerülni. A fonalat is elvesztettem. Most 29-es sorszám 1287/2009, dr. K.B. jogorvoslati kérelme. Az Iroda helyt ad. Timár úr, hagyjuk jóvá az állásfoglalást. Szalai Annamária, irodai javaslattal egyetért, de indítsunk hatósági ellenőrzést. Szalai Annamária. Szalai Annamária: - Igen, én nem, tényleg mindenkit arra szeretnék kérni, hogy ezt nézze meg, mert tényleg olyan ez a műsorszám, ami megint túllépett minden határt. Tehát gyakorlatilag pusztuljon az, aki nem életképes, tehát lökjük le a szakadékba, ez az üzenete ennek a műsorszámnak, és én azt gondolom, hogy nagyon erősen vélelmezhető, hogy alkotmányos alapjogot sért. Tehát az ember vele született joga az élethez című alkotmányos alapjog erőteljesen sérül ebben az esetben. Az egésznek a kisugárzása és üzenete egy az egyben erről szól és vélelmezem a 3. szakasz sérelmét is ilyen értelemben, illetve a kiskorúak védelméről szóló rendelkezés megsértését is, mert azért ezt nehéz megmagyarázni egy kiskorúnak, hogy miért kell elpusztulnia annak, aki nem teljesen egészségesen született. Olyan fokig emberellenes műsornak és felháborítónak tartom, hogy azt gondolom, hogy itt alapos vizsgálat szükségeltetik. Ladvánszky György, levezető elnök: - Köszönöm. Timár úr.

39

Timár János: - Annamária felhívását, mármint, hogy javasolja, hogy mindenki nézze meg az adott pillanatban .. tekintem, de csatlakoznék hozzá, mert én is annak alapján jutottam a saját módosítóm leírására, hogy megnéztem, és alaposan megnéztem és ezek szerint mást látunk ebben. Tehát egyfajta közös nézés talán segítene ebben a dologban és az a fajta része a dolognak. Tehát én is nagyon örülnék. E pillanatban attól tartok, hogy itt most szavazni fogunk, de ha bármilyen lehetőség van arra, hogy közös nézés és közös elemzés, nem, én azt leírtam. Én azt nem láttam benne semmiképpen, sőt, nincs benne szerintem egyértelműen fogalmazok az, amit Annamária belelátott. Azt én is úgy gondoltam, ezért is írtam ilyen módosító indítványt, hogy egy nagyon fontos, nagyon kényes társadalmi kérdésben ez a riport nagyon élesen vetette fel egy orvosi protokoll alkalmazásának helyességét. Én ezt egy pozitívumnak gondolom, hogy ha ezt egy kereskedelmi műsorszolgáltató felveti és az aggodalmam csak arról szólt és azért írtam a módosító indítványt, hogy ne riasszuk el a kereskedelmi műsorszolgáltatókat sem attól, hogy esetleg fontos vitatható kérdésekben is valamilyen módon megszólaljanak és, hogy ne pusztán Liptai Klaudia vacsorája legyen az, amiben az ORTT és a műsorszolgáltatók, hogy mondjam együtt vagy egymás kontójára működnek. Ezért gondoltam, semmi olyan szerintem nincs benne, amit az Annamária mondott. Tény, hogy egy nagyon kényes, a társadalmat sok szempontból megosztó kérdésben markáns lehetséges álláspontot fogalmazott meg, de szűken, nem általában a koraszülöttek esetében, hanem egyértelműen egy orvosi protokoll, létező orvosi protokoll helyessége ügyében és annak nem egészségügyi és nem lelkiismereti, hanem szociális és egyéni életsorsokat befolyásoló elemét vetette fel. Természetesen lehetett volna, én is azt gondolom egy más típusú műsort is csinálni erről, de nem gondolom, hogy ettől jogsértőnek kéne minősíteni ezt a dolgot. Ladvánszky György, levezető elnök: - Egyéb más hozzászólás? Mindkét álláspontot el tudom fogadni, úgyhogy most már csak dönteni kell. Akkor elnökként én a Szalai Annamária javaslatát tenném fel szavazásra. Az irodai javaslattal egyetért, emellett hatósági ellenőrzést indít. Aki egyetért vele, az kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Tíz tizennegyed. Tartózkodás? Ellene? Van benne ráció, két tizennegyed. Ennek ellenére van benne ráció. Maga a témával biztos, hogy foglalkozni kell. Ez részemről, ez még nem jelent értékítéletet. Szeretném ezt a témát körbejárni. Tagtársaim, vagy az Iroda kér-e öt perc technikai szünetet? Akkor elrendelem. Úgy gondolom, ezzel eldőlt. Tényleg egy nagyon rövid technikai szünet. 2010.01.13. – 4. 14:50-15:12 Ladvánszky György, levezető elnök: - 30-as sorszám alatt 1307/2009, F. E. panasza Tv2 Bostoni halottkémek. Iroda: induljon vizsgálat, Timár úr kétnapos határidő módosító javaslata van. Akkor egy kérdéssel hadd kezdjem, hogy ez a Bostoni halottkém mikor is? Tehát volt egy elmarasztaló, ha jól emlékszem a Bostoni, az mikori és ez mikori? Tirts Tamás: - Ugyanaz. Ladvánszky György, levezető elnök: - Ez ugyanaz? Bencsik Márta: - Akkor kiderült, hogy ..

40

Ladvánszky György, levezető elnök: - Tehát még csak ott tartunk, hogy Bostoni halottkém. Bencsik Márta: - December 10 és 14, 17-21, .. Ladvánszky György, levezető elnök: - Jó, köszönöm. Jó, hát ezt majd, ha elrendeli a Testület, akkor úgy is minden kiderül, nem? Engem az érdekel, hogy ugyanarról van-e szó? Timár úr javaslata, hogy két nap alatt ez eléggé rövid határidő. Timár úr. Timár János: - Én ezt igyekeztem egyértelművé tenni, hogy ahhoz a kérdéshez kapcsolódik, amit Ladvánszky úr föltett. Tehát ha A, ugyanaz a műsor, vagy B, semmiben nem változott a Bostoni fojtogató sorozat, akkor nem kell 45 napig vizsgálni, elég megnézni, hogy nem változott. Valamikor változik, az Andráséknak volt ilyen például a Csillagok háborúja, vagy a Klónok támadása volt, hogy kiderült, hogy egy más típusú sorozat lett és más lett az értékelése. De ebből az előterjesztésből az derül ki, hogy amit megnézett az Iroda, az törvénysértőnek minősült. Most újra 45 percet vagy 45 napot ezen gondolkodni, hogy talán törvénysértő-e? A funkciója nincs. Én azt gondolom, hogy hamar kell reagálni a műsorszolgáltató magatartására, hogy ha rossz időben adja most újfent a Bostoni fojtogatókat, tegye minél hamarabb olyan helyre, ahol jó és ezt nem kell. Ha nem ilyen egyszerűen eldönthető, akkor természetesen tovább tart a dolog. Tehát a javaslatom ebben, a két nap az arról szólt, hogy azalatt derüljön ki, hogy az, amit Ladvánszky úr kérdezett, hogy ez ilyen egyszerűen megítélhető-e vagy sem. Ladvánszky György, levezető elnök: - Iroda számára kezelhető? Mert ugye, ha nem az, akkor értesíteni kell. Bencsik Márta: - .. (halk, nem érthető) Ladvánszky György, levezető elnök: - Hát két nap alatt nem tudjuk. Hát legközelebb csak jövő héten tud itt lenni. Timár János: - Én azt szerettem volna javasolni, hogy ne a szokásos vizsgálati rendben, mintha először találkoztunk volna vele. Ladvánszky György, levezető elnök: - Jó, akkor ezt így módosítottad szóban. Jó, az irodai javaslat, ha nincs több kérdés, észrevétel, irodai javaslat. - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Hétköznap délután – mondja a panaszos. Iroda, értelemszerűen az Iroda javaslatát teszem fel, hogy induljon vizsgálat. Aki ezzel egyetért, az kézfelemeléssel szíveskedjen. Egyhangúlag. Hát legyen ez egy értelemszerűen erről ne szavazzunk, jó? Ez teljesen elfogadott. 31-es sorszám alatt RTL .. - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Sok volt benne a haj és így nem tudtunk határozni. 31es sorszám, 1308, ezek nyolcan vannak, nyolc őrült, mi csak öten. Kérdés, észrevétel

41

hiányában, induljon vizsgálat, aki egyetért, kézfelemeléssel. Megállapítom, egyhangúlag elrendelte a Testület. 32-es, hát Esti showder, Kész átverés, RTL, ne induljon vizsgálat. Kérdés, észrevétel? Mondja az Iroda. Aki egyetért az irodai javaslattal, kézfelemeléssel. Megállapítom egyhangúlag. Ugyanaz a 33-as, az 1320/2009, ne induljon vizsgálat – mondja az Iroda. Aki egyetért vele, az kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Egyhangúlag. Kicsit érdekesebb 34, 1321/2009, a Mikulás ölében valaki volt a Fókuszban. Úgyhogy irodai javaslat induljon vizsgálat. Kérdés, észrevétel? Irodai javaslattal, aki egyetért? 35 sorszám, 7/2010, Tények. Hát egy ilyen gyilkosságról összefoglaló. Iroda vizsgálatot javasol. Kérdés, észrevétel? Aki egyetért vele, kézfelemeléssel szavazzon. Egyhangúlag megállapítom. Szelídebb műfaj, 36-os sorszám alatt 1305/2009, Tv2 Hal a tortán. Iroda 28 plusz 6 millió forint kötbért javasol. Ebben voltak, ez nem jutott el a gyilkosságig, ezek csak rövidebb ideig, nem sikerült. Kérdés, észrevétel? Aki egyetért az irodai javaslattal, kézfelemeléssel szíveskedjen. Egyhangúlag. 37-es, 1284/2009, ATV Átkelő a halálba 50.000 plusz 21.000 forint kötbér. Kérdés, észrevétel? Igen? Egyetért az irodai javaslattal kézfelemeléssel szíveskedjen. Egyhangúlag. 38-as sorszám alatt 1309/2009, ATV Zrt. Kelet ... Irodai javaslat 112.§ (1) a) Szalai Annamária terjesztett be módosítót, 50.000 plusz 21.000 bírságra. Kérdés, észrevétel? Timár úr. Timár János: - Én javasolnám, hogy mérlegelje a Testület, hogy az Iroda javaslatát elfogadjae vagy esetleg úgy látja, hogy az eset összes körülményére tekintettel nem törvénysértő, vagy nem állapít meg ebben az esetben az eljárásban törvénysértést. Ezt a .. részben ha megnézi, és az előbbiek alapján indított erre a megszólalásra, nem vitatva az előterjesztésben leírtakat, amelyik arról szól, hogy bizonyos szörnyűségek a kiskorúak számára az egészséges személyiség fejlődés szempontjából komoly károkozással tudnak bírni. Ebben az esetben ez azt gondolom, hogy itt nem az a típusú öncélú erőszak és az a típusú dolog volt, hanem alapvetően egy társadalmi, politikai rendszerekről szól, és azt gondolom, hogy más, én másképpen ítélem meg az ilyen típusú dolgokat mondjuk akkor, hogy ha egy önkényuralom működésének bemutatásáról van szó, mint hogy ha vámpírok mindennapi életét mutatják be ugyanilyen módon. Én azt gondolom, hogy konkrét esetben is igaz és ez csak a konkrét este fél kilenckor egy, a kommunizmus rémtetteivel foglalkozó, amúgy komoly dráma bemutatása egyáltalán nem biztos, hogy az a típusú törvénysértés, amivel az ORTT-nek kézzel, lábbal vagy ahogyan Annamária javaslata mondja sok-sok pénzzel küzdenie kellene. Kifejezetten azt gondolom, hogy érdemes és helyes lenne a kiskorú személyiség fejlődése szempontjából különbséget tenni a mondjuk így, hogy a kiskorú személyiség fejlődése szempontjából különbséget tenni társadalmi drámák és vagy mondjuk politikai, vagy alapvető, a demokrácia működéséhez kapcsolódó információk és egyéb információk között. Ezért én javasolnám, hogy akár még a 112.§ (1) a) kiszabását is mérlegelje a Testület. Én azt sem fogom támogatni.

42

Ladvánszky György, levezető elnök: - Szalai Annamária? Szalai Annamária: - Csak egy dologra szeretnék reagálni, hogy nem beszéltem sok-sok pénzről. A szankcióalkalmazás fokozatosságáról beszélek, tehát ilyen 50.000 forintot nem tekintem sok-sok pénznek. Timár János: - Elnézést, tévedtem. Szalai Annamária: - Csak ugye az előbb is egy, tehát megint nem tudott egymásról a két előterjesztés szerintem, ami az előbb is volt, meg a szankció tábla is arra ösztönözött, de nem sok-sok pénzről van szó, csak egy fokozatos szankcióalkalmazásról. Ladvánszky György, levezető elnök: - Hát volt már ilyen. Timár János: - Jegyzőkönyvbe mondanám, hogy ez esetben ezek szerint konkrétan tévedtem és ezért elnézést. Ladvánszky György, levezető elnök: - 50.000 plusz 21.000, 71.000 forint. Hát ha nem valósult meg valami, akkor ahhoz képest sok. Ha megvalósult, akkor kevés. Jó, akkor nincs módosító. Ezt szavazással érvényre lehet juttatni. Fölteszem először a Szalai Annamária módosító javaslatát. Aki egyetért vele, kézfelemeléssel szíveskedjék. Négy tizennegyed. Tartózkodott? Hat tizennegyed. Ellene? Timár úr kettő tizennegyed. Irodai javaslat 112.§ (1) a). Aki egyetért vele szíveskedjen kézfelemeléssel. Tíz tizennegyed. Tartózkodás? Ellene? Következetesen két tizennegyeddel Timár úr ellene szavazott. MTV szeptemberi műsorszolgáltatása 1310/2009. Irodai javaslat 600.000 forint bírság. Kérdés, észrevétel? Az irodai javaslatot teszem fel. Aki egyetért vele, kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Tíz tizennegyed. Tartózkodás, ellene? Két tizennegyeddel Timár úr. 40-es sorszám alatt 1316/2009, Comedy Central, eljárás megszüntetése. Hozzászólás hiányában az irodai javaslatot teszem fel. Aki egyetért vele, kézfelemeléssel. Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadtuk. 41-es sorszám alatt, 1288/2009, Chello Central Europe Zrt. reklám. Irodai javaslat 130.000 forint. Kérdés, javaslat hiányában szavazásra teszem fel. Aki az irodai javaslattal egyetért? Megállapítom, hogy egyhangúlag. 42-es sorszám alatt Sanoma Digital 1286, 126 paragrafus 2-ik bekezdésének megsértése. 112.§ (1) a) pontos figyelmeztetés. Javaslat, kérdés hiányában szavazásra teszem fel. Aki egyetért vele, kézfelemeléssel. Megállapítom, hogy egyhangúlag egyetértettünk. 43-as sorszám alatt 1282/2009, Földvár Rádió Kft. helyi műsorszolgáltató, háromszori megsértés. 112 paragrafus (1) a). Irodai javaslatot teszem fel szavazásra. Aki egyetért vele, kézfelemeléssel. Megállapítom, hogy egyhangúlag. A következő a 44, 1321/2009, helyi vezetékes műsorszolgáltatók. Két határozati javaslat, 112.§ (1) a) javaslat. Hozzászólás hiányában szavazásra teszem fel. Aki egyetért vele? Megállapítom, hogy egyhangúlag.

43

45-ös sorszám alatt 1322/2009, Aeriel Műsorszolgáltató 2009. október 15-i hatósági ellenőrzés eredménye. Ezt tettük a Szalai Annamária 48/2010-es számú napirend módosító indítványát. A Szalai Annamária 15 % kötbért javasol, ha jól vettem ki az alap javaslatban és önálló javaslata pedig, hogy ezt is vegyük napirendre egy teljes körű tárgyalás vonatkozásában. Na most az lenne a kérdésem, hogy hát először a Szalai Annamária javaslatával kellene foglalkozni, mert akkor lesz teljes a kép, ha együtt tárgyaljuk meg. Most nem tudom, hogy mindenki képes-e elővenni ezt? Ha igen? Igen, én megnyitnám a vitát és azt kérdezném, hogy nem választható ez széjjel egymástól? Nem. Akkor együttesen a napirend módosítóhoz észrevétel, javaslat? - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Az 1322-ről nem döntöttünk, ugye? - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - És az 1216/2009 számú előterjesztés, ott mi született? Igen, Iroda. - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Köszönöm. Számomra tisztáztam a tényállást, úgy látszik mindenki számára világos volt. Nem napolhatjuk el jövő hétre? Nem. Timár úr. Timár János: - De. .. Ladvánszky György, levezető elnök: - Óceán is cseppekből áll János. Az fontos összetevő. Túl essünk? No, akkor fogjunk hozzá. Észrevétel, javaslat? Tudunk szavazni. Én úgy gondolom, hogy akkor járok el helyesen, ha Szalai Annamária napirend módosító, azt már napirendre vettük. Hát akkor az alapanyagban van az Iroda egy eljárás megszüntetési javaslat és Szalai Annamária 15 % kötbérre tett javaslatot. Így rendben van és együttesen értékeljük, 1216/2009-es számú előterjesztést is figyelembe véve. Egy kis türelmet még. A Szalai Annamária módosítóját tenném fel szavazásra, a 15 % kötbérről. Ki ért vele egyet? Négy tizennegyed. Tartózkodás? Nyolc tizennegyed. Eljárás megszüntetését teszem fel szavazásra. Ki ért vele egyet? Nyolc tizennegyed. Tartózkodás? Annamária? Kettő tizennegyed. Tirts úr tartózkodik. Ellene szavaz? Kettő tizennegyed, Szalai Annamária. Akkor 46-os sorszám alatt 1283/2009, rádió monitor szeptemberi, egytől hatig vannak itt irodai javaslatok. Kérdés, észrevétel? - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Elvesztettem az Ariadné fonalát. - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Igen, mivel napirendre vettük az 1216-sat és elfelejtettem erről. Na most az 1216-os 1-es pontja hozzájárul, hogy Klassik Rádió 92.1 elnevezés legyen, 1-es, a 2-es az 112.§ (1) a) és a 3-as, hogy a műsortervet 2009 december 1.

44

napjával kezdhesse meg. Egyben föltehetem, vagy a Klassik Rádió elnevezés miatt különkülön? - Háttér beszélgetés hallható. Ladvánszky György, levezető elnök: - Hát akkor külön-külön teszem fel szavazásra. 1-sel, aki egyetért, kézfelemeléssel szíveskedjen. Megállapítom, hogy egyhangúlag. Akkor a 2-est, 3-ast együtt teszem fel praktikus okokból. Aki egyetért vele, az kézfelemeléssel szíveskedjen szavazni. Nyolc tizennegyed. Tartózkodás? Négy tizennegyeddel. Ezt is megtárgyaltuk. Akkor ezt lezárhatjuk és az utolsó napirend, aztán egy kérdésem lenne még. 1283/2009, rádió monitor szeptemberi, egytől hatig. Kérdés, észrevétel hiányában szavazásra teszem fel. Megállapítom, hogy egyhangúlag. Jó, én lenne egy kérdésem, de az ülést bezárom.

45