Behaviorizmus
– viselkedés
Kognitivizmus
– megismerés
Konstruktivizmus
Konnektivizmus
2
Behaviorizmus
Kognitivizmus
Konstruktivizmus
Konnektivizmus
Tanulás módja
Megfigyelő, Viselkedésközpontú
Strukturáló, modellező
Szociális konstruktum, egyéni értelem
Hálózat alapú, mintázatok felismerése és értelmezése
Befolyásoló tényezők
Feedback, jutalmazás, büntetés
Meglévő sémák, tapasztalatok
Elkötelezettség, részvétel, szociális, kulturális
A hálózat kapcsolatainak mélysége, erőssége
A memória szerepe
Ismétlés által bevésett ismeret.
Kódolás, tárolás, előhívás
Előzetes tudás rekontextualizálása
Adaptív mintázatok
Átviteli technika
Inger, válasz
A tudás duplikálása strukturálás által
Szocializáció
Meglévő csomópontokhoz való kapcsolódás
Tipikus tanulási helyzet
Feladatorientált tanulás, frontális oktatás
Érvelés, világos célkitűzés, problémamegoldás
Nyitott kimenetelű feladatok, esszé
Fogalomtérképek, integratív, összegző tanulmányok
Behaviorizmus
Tananyagok szerkezete általában ezen alapul
Kognitivizmus
Kidolgozásnál veszik figyelembe
Konstruktivizmus
Tananyag megvalósulásának szemlélete VLE-ben
Konnektivizmus
A kurzus támogatása
Szűcs András, Zarka Dénes: Az elektronikus tanulást támogató elméletek. In: Benedek András (szerk.): Digitális pedagógia. TypoTeX, Budapest, 2008, 49–62.
5
Szervezőelve: operáns kondicionálás
Fókuszban: Motiváció Megerősítés
Nem foglalkozik: A tanuló belső világával
Lineáris tananyagok Tananyag szintjén
mérhető célkitűzések Tesztek Pozitív azonnali
visszajelzés
Ismétlődés
Modelleket alkot a külvilágról A tanulás a külvilág interiorizációjaként fogható fel Szemantikus megközelítés
Grafikus megoldások
Diagramok Ábrák
Kettős kódolás elve
Rendszeres ismétlések
Előzetes tudás mérése Új ismeretelemek előzetes tudáselemekhez való építése
Mentális modellek kialakítása
Audiovizuális multimédiás anyagok
Malevics: Fekete kör, 1913.
Projekt alapú tanulás
Problémaalapú tanulás A probléma felvetése és értelmezése Információkeresés, -értékelés, -felhasználás Összegzés és előadás
Felfedező tanulás 9
A tudás akkor igaz, ha megfelel a tudomány álláspontjának
A tudás, amely az objektív valóságban van, közvetítések (nyelv, szemléltetés, cselekvés) révén beáramoltatható a tanuló tudatába
A megismerés logikája alapvetően induktív
A közvetítő rendszer lehet aktív, de maga a megismerő rendszer passzív (befogadó)
Nincs jelentősége az előzetes ismeretnek 10
A tudás konstrukció eredménye
A tudásnak nem az igazsága, hanem az adaptivitása a döntő
A tapasztalat nem a külső világ objektív lenyomata, hanem a megismerő által aktívan manipulált rendszer
Döntő jelentőségű a már a már meglévő világkép, a megelőző tudás
A megismerés logikája alapvetően deduktív (következtetésen alapuló, előzetes ismeretek által irányított) 11
a valóság sokféle reprezentációját kell kínálni,
az élet valódi összetettségét kell bemutatni,
a tudás konstruálását, építését kell hangsúlyozni, nem a reprodukálását,
valódi, életközeli feladatokat kell adni (inkább összefüggéseket állítani, mint elvont utasításokat)
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=matrix-3-Tanulas 12
Életközeli, esetleíró tanulási környezetet kell kialakítani, nem előre meghatározott utasítássorokat adni
Erősíteni kell a tanítási gyakorlathoz kapcsolódó tanári önvizsgálatot
Képessé kell válni az összefüggés és tartalomalapú tudásépítésre
Támogatni kell a tanulóközösség megbeszélésére alapozott kollaboratív tudásépítést
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=matrix-3-Tanulas 13
A konstruktív tanulás fázisai
biztosítson elegendő tapasztalati anyagot a tudásépítés folyamatához
biztosítsa és értékelje a sokszempontú megközelítéseket
a tanulást realisztikus és releváns kapcsolatokba ágyazza
bátorítsa a felelősségérzetet és a vélemények kimondását a tanulási folyamatban
a tanulást szociális tapasztalati közegbe illessze
alkalmazza a bemutatás sokféle formáját
erősítse az öntudatos tudásépítési folyamatot Honebein (1996) http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=matrix-3-Tanulas 15
Érzékenység és odafigyelés a tanuló korábbi elméleteire
Diagnosztikus tanítás, amely megpróbálja orvosolni a tanuló hibáit és téves elképzeléseit
Metakognitív tudatosság és tanulói önellenőrzési stratégiák használata
A metakogníció magasabb szintű gondolkodást jelent, amellyel aktívan tudjuk befolyásolni a tanulás közbeni szellemi tevékenységünket. Egy feladatmegoldás tervezése, a megértés ellenőrzése, a végrehajtás értékelése természetes metakognitív eljárások. Mivel a metakogníció kulcsszerepet játszik a sikeres tanulásban, ezért fontos tanulmányozni és úgy fejleszteni a tanulók gondolkodását, hogy a metakogníció segítségével sikeresebben működtessék értelmi képességeiket.
16 Ernest (1995) http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=matrix-3-Tanulas
A matematikai leírás sokféle formájának alkalmazása
A tanuló céljainak figyelembe vétele, különbségtétel a tanuló és a tanár céljai között
A szociális háttér jelentőségének megértése (például a hétköznapi és a szaktudományos megközelítések előfordulása és az előbbinek az utóbbi hasznára való fordítása)
17 Ernest (1995) http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=matrix-3-Tanulas
vizuális és auditív felfogóképesség
manipulációs képesség
szellemi aktivitás
problémafelismerő és -megoldó képesség
önbizalom
önértékelés
emlékezet és gondolkodás
beszéd és kommunikáció
figyelem
alkotó képzelet, kreativitás
térbeli tájékozódás, koordinációs képesség
algoritmikus, logikus,
problémamegoldó
18
A metakognitív ismeretek fejlesztése metafogalmi ismeretek, a tudományos modellalkotás és a
tudományos megismerés elemeinek tanítása
Az előzetes ismeretek feltárása a kísérletezés céljai, tanulói stratégiák
Egymás gondolkodásának megismerése kooperatív tanítás és tanulás
A tudomány logikája helyett a tanuló logikája problémaközpontú tanítás
Fogalmi váltást elősegítő tankönyvek
A kognitív konfliktus módszerének alkalmazása
Tanulóközpontú, irregulárisan szerveződő tanulási forma, mely
a tanuló autonómiáján és
spontán tudáscserén
alapulva már nem hierarchikus, hanem
sokirányú,
decentralizált és
sokcsatornás;
a kollaboratív tanulásra ösztönözve
kibontakoztatja a tanulói kreativitást.
Forgó Sándor: Az új média és az elektronikus tanulás
Közösségi terek használata
Közösségi tartalomfejlesztés
Fogalomtérképek
Tartalom aggregálása (fölhamlozása)
Reflexió
Inspiráció
A hálózati kommunikáció elterjedésének első formái a „papír alapú világ” logikáját követték
a kommunikáció egyirányú – nincs visszajelzési lehetőség
az újságíró dolga, hogy írja a híreket, az olvasó dolga, hogy olvassa azokat
centralizált és centralizáló gondolkodás – „kézben tartja a dolgokat”
begyűjti az információkat és sok bedolgozót mozgósító központi portálokat hoz létre lassú, nehézkes és nagy erőforrással tartható fenn Koszecz Sándor
Interaktivitásra épül
Elmosódnak a határok az „író” és „olvasó” között
Megjelennek a virtuális közösségszervező rendszerek és ennek kapcsán a virtuális közösségi tér
Decentralizált, a kicsi központok önszabályozó rendszere hozza/hozhatja létre a nagyobb központokat
Gyors, alkalmazkodó képes, kis erőforrás igényű – szabadszoftverek (ugyancsak a virtuális közösségi térben megvalósuló fejlesztések) Koszecz Sándor
Az olvasó beleszólhat a tartalomba – kommentár
Az „olvasó” tartalmat alkothat
Elmosódik a határ az alkotó és a fogyasztó között, gyakorlatilag bárki alkotó lehet... (szűrők beépíthetők)
Minden vélemény megtalálhatja a kommunikációs csatornáját Meg kell tanulni kezelni a kilengéseket
Új generáció gyorsan és máshogy tanul– a „megmondó emberek” hatása csökken… Koszecz Sándor
facebook.hu
– virtuális közösségi tér
virtus.hu
– mindenki által írt újság
blogter.hu
– naplók gyűjteménye
hu.shvoong.com
– összefoglalók
hu.wikipedia.org
– enciklopédia
Vatera.hu
– piac
Slideshare.net
– (szakmai) előadások diái
Youtube.com
– videók
Képzési tér technológiai oldalról (CCK08 tere)
Hat téma áttekintése (CCK08)
Forgó Sándor: Az új média és az elektronikus tanulás. Új Pedagógiai Szemle. 8-9. sz. 2009, 94.
Koszecz Sándor: Közösségi tartalomfejlesztés – web 2.0, közelítés a hálózati kommunikáció sajátos világához, Miskolc, 2008. szeptember 25.
Kulcsár Zsolt: Mi a konnektivizmus? http://www.slideshare.net/kulcsi/mi-a-konnektivizmus
Tóth Zoltán: A konstruktivista pedagógia lehetőségei a természettudományok tanításában, RE-PE-T-HA, TÁMOP