KONGRESSZUSTÓL KONGRESSZUSIG BESZÁMOLÓK

KONGRESSZUSTÓL KONGRESSZUSIG BESZÁMOLÓK

KONGRESSZUSTÓL KONGRESSZUSIG BESZÁMOLÓK A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG VIII. KONGRESSZUSÁRA

2007

Kiadja az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége RO-400489 Cluj/Kolozsvár Republicii u. 60 tel/fax +40 264 590758 e-mail [email protected] www.rmdsz.ro Felelős kiadó: Takács Csaba Szerkesztette: Bartunek István Borítóterv: Könczey Elemér Műszaki szerkesztés: Lineart KFT. Nyomdai munkálatok: Tipoholding RT.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

SZÖVETSÉGI KÉPVISELŐK TANÁCSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 SZÖVETSÉGI EGYEZTETŐ TANÁCS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 ÜGYVEZETŐ ELNÖKSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Területi Szervezetekért Felelős Főosztály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Kormányzati Tevékenységért Felelős Főosztály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Önkormányzati Főosztály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Oktatási Főosztály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Művelődési és Egyházügyi Főosztály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Szórvány, Szociális és Ifjúsági Főosztály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 Gazdasági és Európai Integrációs Főosztály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 Demográfiai Munkacsoport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92

SZÖVETSÉGI OPERATÍV TANÁCS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 PARLAMENTI CSOPORT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 Az RMDSZ szenátusi frakciójának tevékenységéről . . . . . . . . . . . . . . . . . 101 Az RMDSZ képviselőházi frakciója tevékenységéről . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 SZÖVETSÉGI BIZOTTSÁGOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169 A Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság tevékenységéről . . . . . . . . . 169 A Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság tevékenységéről . . . . . . . . . . . 171 A Szövetségi Ellenőrző Bizottság tevékenységéről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173 5

KONGRESSZUSTÓL KONGRESSZUSIG

AZ RMDSZ A KORMÁNYZATBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 Kormányzati tevékenység a két kongresszus között . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 A Szövetség szerepe az ország fejlesztésében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 Kormányzati tisztségviselők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221

AZ RMDSZ AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224

6

BEVEZETŐ

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség – a VII. Kongresszuson elfogadott Alapszabályzat előírásaira alapozva – a szervezeti önkormányzat elve alapján működik. Az RMDSZ egyéni tagjai a helyi és az ezeket összefogó területi szervezetek, platformok, illetve társult tagok keretei között fejtik ki tevékenységüket. Ezek a következők: • 28 területi elv szerint szerveződő megyei, tájegységi szervezet (Arad megye, Bákó megye, Beszterce-Naszód megye, Bihar megye, Brassó megye, Bukarest, Csík terület, Fehér megye, Felső Háromszék terület, Galac megye, Gergyó terület, Háromszék terület, Hunyad megye, Iaşi megye, Kolozs megye, Konstanca megye, Krassó-Szörény megye, Maros megye, Mehedinţi megye, Nagybánya terület, Szatmár megye, Szeben megye, Szilágy megye, Suceava megye, Temes megye, Töreténelmi Máramaros terület, Udvarhely terület, Vâlcea megye); • nem területi elv szerinti belső szerveződések – a különböző politikai ideológiákat képviselő platformok (Demokratikus Új Baloldali Fórum, Erdélyi Magyar Kezdeményezés, Nemzetépítő Platform, Nemzeti Szabadelvű Kör, Nők a Nőkért Szövetség, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, Romániai Magyar Vállalkozói Platform, Szabadelvű Kör, Szociáldemokrata Tömörülés); • a Szövetség társult tagjai szociális, tudományos, művészeti, művelődési és szakmai jellegű, országos csoportosulások, az RMDSZ partnereiként működő, Romániában bejegyzett jogi személyek (Állampolgár Menedzser Egylet, Apáthy István Egyesület, Barabás Miklós Céh, Bolyai Társaság, Erdélyi Kárpát Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Erdélyi Múzeum Egyesület, Itthon Fiatalon Mozgalom, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Lórántffy Zsuzsanna Közművelődési Egyesület, Magyar Középiskolások Országos Szövetsége, Max Weber Társadalomkutató 7


Alapítvány, Mecénás Alapítvány, Mikes Egyesület, Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, Romániai Doktoranduszok Szövetsége, Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete, Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Romániai Magyar Jogászok Egyesülete, Romániai Magyar Könyves Céh, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, Romániai Magyar Nők Fóruma, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége). Az RMDSZ által felvállalt önkormányzati modell a társult tagok autonómiájának szigorú tiszteletben tartása mellett a hatalmi ágak szétválasztását és kölcsönös ellenőrzését is feltételezi. Ezt az elvi célkitűzést követve alakultak ki az irányító testületek. A Szövetség legfelsőbb képviseletét és politikai koordinációját a szövetségi elnök látja el. Döntéshozó testületek: • Kongresszus • Szövetségi Képviselők Tanácsa • Szövetségi Egyeztető Tanács • a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése • Szövetségi Operatív Tanács Végrehajtó testület: • Ügyvezető Elnökség

Ellenőrző testületek: • Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság • Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság • Szövetségi Ellenőrző Bizottság Konzultatív testületek: • Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa • Platformok Konzultatív Tanácsa • Országos Önkormányzati Tanács

A Kongresszus a Szövetség legfelsőbb döntéshozó testülete. A Kongresszusra az SZKT és a SZET tagjai, valamint e két testület által meghatározott elv alapján kijelölt küldöttek kapnak mandátumot. A Szövetséggel együttműködő ifjúsági szervezetek országos egyeztető tanácsa a Kongresszuson résztvevő választott mandátumok 15%-val rendelkezik. A Kongresszus kizárólagos hatásköre: az alapsza8

BEVEZETŐ

bályzat és a program jóváhagyása, a szövetségi elnök megválasztása, a szövetségi elnök beszámolójának meghallgatása, kiértékelése és elfogadása, az általa választott testületek beszámolóinak meghallgatása és elfogadása, az SZKT és a SZET együttes ülésének javaslatára a szövetségi elnök leváltása. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) két kongresszusi ülés között a Romániai Magyar Demokrata Szövetség legmagasabb politikai döntéshozó testülete. Az SZKT parlamenti képviselőkből, szenátorokból, területi elnökökből, 74, a területi szervezeteken belül elektoros vagy közvetlen módon megválasztott képviselőből, illetve a választott képviselők 15%-val egyenlő számú, az országos ifjúsági egyeztető tanács által kinevezett ifjúsági küldöttből áll. A történelmi magyar egyházak vezetői valamint a SZET állandó bizottságának tagjai tanácskozási joggal, részt vehetnek az SZKT ülésein. Az SZKT egyszerű és sarkalatos határozatokat hoz. Az SZKT sarkalatos határozattal alapvető és hosszú távú, a Szövetség programjából levezetett stratégiai döntéseket hoz, elfogadja az SZKT működési szabályzatát, megválasztja az SZKT elnökét és az Állandó Bizottsága többi tagját, elismeri a platformok tagságát, illetve dönt ezek tagságának megszüntetéséről, elfogadja az Ügyvezető Elnökség szervezési és működési szabályzatát, elfogadja a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság és a Szövetségi Ellenőrző Bizottság működési szabályzatát, elfogadja a parlamenti csoport működési szabályzatát, szabályozza a parlamenti képviselők és szenátorok, valamint az önkormányzati képviselők jelölésének szabályozását. A Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) a Szövetség társult tagjainak – mint szociális, tudományos, művészeti művelődési és szakmai szervezeteknek, illetve rétegszervezeteknek – képviseleti, érdekegyeztető, tanácsadó és – saját hatáskörén belül – döntéshozó fóruma, amely a romániai magyarság érték- és érdekpluralizmusát jeleníti meg. Tagjai a társult kulturális, felsőoktatási, más oktatási, tudományos, nő, ifjúsági és diák, szakmai és réteg szervezetek képviselői, a szövetségi elnök által meghívott egyházi, kulturális, tudományos és közéleti személyiségek, valamint teljes vagy tanácskozási jogkörrel a magyar egyházak képviselői, képviselői. A SZET hatásköre: elvi állásfoglalásokat bocsát ki a romániai magyar nemzeti közösséggel kapcsolatos alapvető kérdésekről; összehangolja a társult tagok tevékenységét; határozati javaslatokat tesz az SZKT-nak; véleményezheti az SZKT határozatait, illetve kérheti azok egyszeri újratárgyalását; a társult tagok bevonásával szakmai segítséget nyújt a Szövetség döntéshozó testületeinek; beszámolót kérhet a Szövetség vezető tisztségviselőitől; határozatokat hoz a Szövetség működésére vonatkozó civiltársadalmi kérdésekben; közpénzek felhasználásáról döntő testületekben személyeket javasolhat. 9


Az SZKT és a SZET együttes ülése a szövetségi elnök javaslatára kinevezi az Ügyvezető Elnökséget, megválasztja a Szabályzat-Felügyelő, az Etikai illetve az Ellenőrző bizottságokat, meghallgatja a tisztségviselők, illetve az általa megválasztott bizottságok évi jelentéseit, kiértékeli a Szövetség előző évi költségvetésének végrehajtását a Szövetségi Ellenőrző Bizottság jelentése alapján, illetve elfogadja az új költségvetést és a Szövetségi Operatív Tanács működési szabályzatát, dönt a Szövetséget érintő szerződésekről és megállapodásokról, valamint nemzetközi szervezetekhez való csatlakozásról vagy az ezekkel kötött partnerségről. A Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) 11 tagú állandó testület, mely szükség szerint ülésezik, tevékenységét az SZKT, és a SZET együttes ülése által elfogadott saját működési szabályzata alapján fejti ki. Határozatokat hoz a Szövetség működésére és szervezésére vonatkozó olyan kérdésekben, amelyek nem igényelnek alapszabályzat- vagy program módosítást. Tagjai: a szövetségi elnök, az ügyvezető elnök, az ügyvezető elnök helyettese a Szövetség szenátusi és képviselőházi frakcióinak vezetői, az SZKT, a SZET és az OÖT elnöke, az SZKT Állandó Bizottságának két alelnöke, valamint egy területi elnök. A SZOT ülésein tanácskozási joggal részt vehet az országos szinten együttműködési megállapodással rendelkező ifjúsági szervezetek egyeztető tanácsának küldöttje. Az Ügyvezető Elnökség (ÜE) végrehajtja a Kongresszus, az SZKT, az SZKT és a SZET együttes ülésének, illetve a SZOT határozatait. Ennek érdekében saját hatáskörében döntéseket hoz. Élén az ügyvezető elnök áll, aki illetékességi területén képviseli a Szövetséget. Az ügyvezető elnök munkáját a különböző területekért felelős alelnökök segítik. A Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság (SZSZFB) feladata a Szövetség szabályrendszere egységességének, minden jellegű és minden színtű működése szabályosságának felügyelete, az Alapszabályzattal kapcsolatban felmerülő értelmezési problémák kivizsgálása és a megfelelő határozatok meghozatala. Öt jogász tagja van; A Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság (SZEFB) feladata a Szövetség bármely szintjén felmerülő etikai problémák kivizsgálása és megoldási javaslatok előterjesztése az illetékes döntéshozó szervek számára. Hét tagból álló testület, akik közül legalább 3 jogász; A Szövetségi Ellenőrző Bizottság (SZEB) feladata a Szövetség pénz- és vagyongazdálkodásának folyamatos ellenőrzése. Öt pénzügyi vagy könyvviteli szakemberből áll. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) a területi szervezetek elnökeiből áll, konzultatív testület, amely a szövetségi elnök, az Ügyvezető Elnökség, 10

BEVEZETŐ

az SZKT, illetve a SZOT fontos döntéseinek, elvi, politikai állásfoglalásainak előkészítési folyamatában fejti ki tevékenységét. A Platformok Konzultatív Tanácsa (PKT) az SZKT által elismert platformok vezetőiből, illetve az általuk delegált képviselőkből álló politikai tanácsadó testület, a Szövetség politikai döntéseinek előkészítését hivatott elősegíteni. Az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) a Szövetség listáin megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és önkormányzati képviselők legfőbb képviseleti, érdekegyeztető és tanácsadó testülete. A 2004-ben az RMDSZ mind az elnökválasztáson, mind a parlamenti választásokon országosan a negyedik helyezést érte el. Ezek az eredmények azt igazolják, hogy a Szövetségünket a romániai magyar közösség továbbra is legitim és hatékony érdekvédelmi és közképviseleti szervének tekinti. Az RMDSZ hitelességét tükrözik a 2004. évi helyhatósági választásokon elért eredmények is, amikor 189 polgármesteri, 2488 helyi tanácsosi, valamint 111 megyei tanácsosi mandátumot szerzett. Jelenleg 5 erdélyi megye (Bihar, Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár) önkormányzatát irányítja az RMDSZ és polgármesterei vannak olyan nem magyar többségű városokban is, mint például Szatmárnémeti, Szászrégen és Zsombolya. Az RMDSZ tagja az Európai Néppártnak (EPP), az Európai Demokrata Uniónak (EDU), az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEV), a Képviselettel Nem Rendelkező Népcsoportok Szervezetének (UNPO).

AZ RMDSZ VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI Szövetségi elnök: Markó Béla

Szövetségi Képviselők Tanácsa Elnök: Frunda György Szövetségi Egyeztető Tanács Elnök: Kelemen Hunor

Szövetségi Operatív Tanács Elnök: Markó Béla Ügyvezető elnök: Takács Csaba Ügyvezető elnök helyettes: Borbély László Szenátusi frakcióvezető: Verestóy Attila 11


Képviselőházi frakcióvezető: Márton Árpád SZKT elnök: Frunda György SZET elnök: Kelemen Hunor OÖT elnök: Ilyés Gyula SZKT alelnök: Kiss Sándor SZKT alelnök: Puskás Bálint Területi elnök: Seres Dénes MIÉRT megbízott: Borboly Csaba Ügyvezető Elnökség Ügyvezető elnök: Takács Csaba Ügyvezető alelnökök: • Területi szervezetekért felelős: Nagy Zsolt (kormányzati megbízatása idejére felfüggesztve) • Kormányzati kapcsolatokért felelős, az ügyvezető elnök helyettese: Borbély László • Önkormányzati: Demeter János • Oktatási: Lakatos András • Művelődési és egyházügyi: Szép Gyula • Szórvány, szociális és ifjúsági kérdésekért felelős: Kovács Péter • Gazdasági és európai integrációs: Kerekes Gábor

Területi Szervezetek Elnökei Albert Álmos – Háromszék Baka Mátyás – Felső-Háromszék Bálint Mihály – Krassó-Szörény megye Benke Pavel – Bákó megye Béres István – Máramaros terület Budai Richárd – Bukarest Halász Ferenc – Temes megye Hapenciuc Adriana – Suceava Ilyés Gyula – Szatmár megye Jakab Elek – Szeben megye Kelemen Atilla – Maros megye Király András – Arad megye Kiss Sándor – Bihar megye Kocsis András – Beszterce-Naszód megye

Kovács Attila – Brassó megye László Attila – Kolozs megye Ludescher István – Nagybánya terület Molnár Endre – Mehedinţi Pálosi Ferenc – Konstanca Petres Sándor – Gyergyó terület Rácz Levente – Fehér megye Ráduly Róbert – Csíki terület Seres Dénes – Szilágy megye Stănescu Szabó Anna – Vâlcea megye Székely Levente – Galac Szép Sándor – Iaşi megye Verestóy Attila – Udvarhelyszék Winkler Gyula – Hunyad megye 12

BESZÁMOLÓ A SZÖVETSÉGI KÉPVISELŐK TANÁCSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Két Kongresszusi ülés között a Szövetség legmagasabb politikai döntéshozó testülete a Szövetségi Képviselők Tanácsa amely a Szövetség politikai értékpluralizmusát jeleníti meg. (Alapszabályzat)

A Szatmárnémetiben tartott VII. RMDSZ-kongresszus által kiírt belső választások eredményeképpen, valamennyi területi szervezetben közvetlen vagy közvetett választások során döntöttek arról, hogy kik kerüljenek be az új SZKT-ba. A testületnek hivatalból tagjai a szenátorok, a parlamenti képviselők, valamint a szövetség megyei és területi szervezeteinek elnökei. A fennmaradó 74 helyet töltik be a belső választások nyertesei. 2003 június 28-án Marosvásárhelyen meg tartotta alakuló ülését a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Az SZKT Állandó Bizottságának elnökévé titkos szavazással, Frunda György szenátort választották, aki biztosította a képviselőket arról, hogy a sokszínűség és a véleménynyilvánítási szabadság tiszteletben tartásával végzi majd munkáját. Az SZKT és a SZET együttes ülésén újraválasztották Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető elnökének. Az ügyvezető elnökségen belül új főosztályokat hoztak létre: az európai és régiófejlesztési, a szórvány és szociális kérdésekkel foglalkozó, valamint az ifjúsági főosztályt, melyek munkáját egy-egy ügyvezető alelnök irányítja. A Szövetségi Képviselők Tanácsa 2003. október 11-én az Állandó Bizottság alelnökévé Puskás Bálint és Kiss Sándort, választotta, tikároknak pedig, Dézsi Zoltánt, Kakassy Sándort, Kerekes Gábort és Magdó Leventét. Az SZKT mint a romániai magyar közösség belső parlamentje működik, a nyitottság, az átláthatóság, a szabályosság, a hatékonyság elve alapján, tükrözve a magyarság sokszínűségét, minden ideológiai, politikai csoportosulás aktív jelenlétét. 13


Az SZKT negyedévente rendes ülést tartott és tagjai többségének jelenlétében hozta meg döntéseit. Hatékony működése érdekében, az alapszabályzatnak megfelelően, munkálatait szakterületekre bontotta. Ennek értelmében saját testületéből több szakbizottság jött létre – önkormányzati, gazdasági, oktatási, művelődési és egyházügyi, EU integrációs, szórvány és szociális, ifjúsági és sport, jogi és emberjogi – melyek saját szakterületükön javaslatokat, stratégiákat dolgoztak ki és véleményezték a szakterületüket érintő javaslatokat, határozattervezeteket. Az SZKT jelenleg 141 tagból áll, akik ideológiailag 8 frakcióban csoportosultak, garantálva ezáltal a testületen belül a sokszínűségét, a vélemény megnyilvánulását. A Szövetségi Képviselők Tanácsának frakciói: Keresztény Demokrata, Nemzeti Polgári Centrum, Novum Forum, Partium, Szabad Elvű Kör, Székelyföldi, Szórvány, Új Erő. Az SZKT határozatokat hozott, állásfoglalásokat fogalmazott meg, meghallgatta a szövetségi elnök politikai tájékoztatóit, az ügyvezető elnök jelentéseit, kiértékelte az Ügyvezető Elnökség tevékenységét, a Szövetség kormányzati tisztségeket betöltő tisztségviselőinek tevékenységét, meghallgatta és kiértékelte a parlamenti képviselők beszámolóját. Jóváhagyta a Szövetségre vonatkozó megegyezéseket, a 2004. évi választások után a kormányzó pártokkal való együttműködést. Megválasztotta az Állandó Bizottság tagjait, szabályozta a parlamenti képviselők, szenátorok, önkormányzati képviselők jelölésének módját (2004. évi választások), döntött a Kongresszus időpontján. Az SZKT és a SZET együttes üléseken olyan fontos problémákat tárgyaltak meg és döntéseket hoztak, mint az EU integráció előnyei és következményei, a már 16 éve napirenden lévő autonómia formák kérdéseit (kulturális, területi); anyanyelvű oktatásunk helyzete; az árvizek következményeinek felszámolásával kapcsolatos teendők; az Európai Parlamenti választásokra vonatkozó teendők megvitatása; az alternatív politikai szervezetek (különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok) létrehozásának veszélyessége érdekképviseleti szervezetünkre nézve. Fontos döntéseket hozott más aktuális problémák kapcsolatos megoldásában is, mint: a Szabadság-szobor helyzetének rendezése; az október 18-19-i népszavazás kérdése az alkotmány módosításáról; 2004. évi helyhatósági választások szövetségi kampányának előkészítése, megszervezése és lebonyolítása, a Szövetség önkormányzati választási program alapelveinek megvitatása és elfogadása; 2004. évi Parlamenti választások előkészítése, az RMDSZ Országos Kampánystábjáról és az Országos Kampányelnökségről, az államelnök jelölésről. Kétségtelen, hogy gondok, problémák, hiányosságok is felmerültek: a határozat tervezetek eljutatása a szakbizottságokhoz, véleményezés véget, az alapszabályzat értelmében, nem mindig történ meg időben, így spontán és megalapozatlan 14

SZÖVETSÉGI KÉPVISELŐK TANÁCSA

döntések születek, a frakciók nem tették meg időben javaslataikat, így bizottságok újraválasztását késleltették (pl. a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság kinevezése), meddő viták, a késések, igazolatlan hiányzások. Mindezek ellenére az SZKT, az elmondottak tükrében, teljesítette a rá hárult feladatokat.

SZKT ÜLÉSEK IDŐPONTJAI, HELYSZÍNEI ÉS NAPIRENDI PONTJAI Marosvásárhely, 2003. június 28. (együttes ülés az SZET-tel) 1. A Szövetségi Választási Bizottság jelentése. A mandátumok igazolása; 2. A frakciók megalakulása; 3. Az Állandó Bizottság megválasztása; 4. A Szabályzat-felügyelő Bizottság tagjainak kijelölése. II. Szövetségi Egyeztető Tanács 1. Szakbizottságok megalakítása, a szakbizottságok vezetőségének megválasztása; 2. A SZET működési szabályzatának módosítása; 3. Különfélék. III. A Szövetségi Képviselők Tanácsának és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak az együttes ülése 1. A szövetségi elnök politikai tájékoztatója; 2. Az Ügyvezető Elnökség kinevezése; 3. A Szabályzat-felügyelő Bizottság megerősítése; Marosvásárhely, 2003. október 11. 1. Szövetségi elnök politikai tájékoztatója; 2. A 2004-es önkormányzati választások előkészítése; 3. Az Állandó Bizottság kiegészítése; 4. Tájékoztatás az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazás előkészületeiről; 5. Az Ügyvezető Elnökség működési szabályzatának elfogadása; 6. A Szövetségi Szabályzat – Felügyelő Bizottság műkőkési szabályzatának elfogadása. Marosvásárhely, 2003. december 13. 1. Szövetségi elnök politikai tájékoztatója; 2. Az Ügyvezető Elnökség beszámolója a Szövetség állapotáról; 3. Az önkormányzati választások előkészítése; 4. Az SZKT működési szabályzatának módosítása; 5. Kérdések és interpellációk; 6. Különfélék. 15


Marosvásárhely, 2004. február 21. (együttes ülés az SZET-tel) 1. Szövetségi elnök politikai tájékoztatója; 2. A szövetségi etikai bizottság kiegészítése; 3. Az önkormányzati választási program alapelveinek elfogadása; 4. EU Nyilatkozat elfogadása; 5. Kérdések és interpellációk; 6. A 2004-es költségvetés elfogadása. Marosvásárhely, 2004. július 3. 1. Szövetségi elnök politikai tájékoztatója 2. Kampánystáb beszámolója, a helyhatósági választások kiértékelése 3. Parlamenti választások előkészítése – Takács Csaba 4. Kérdések, interpellációk Marosvásárhely, 2004. december 18. (együttes ülés az SZET-tel) 1. A szövetségi elnök politikai tájékoztatója. Az ügyvezető elnök és a kampányfőnök beszámolója. A választási eredmények kiértékelése. A Szövetségi Képviselők Tanácsa ülése 1. Az új mandátumok igazolása; 2. A parlamenti frakciók négyéves tevékenységének értékelése az Alapszabályzat 56. cikkelye h. bekezdésének megfelelően; 3. Elvi döntés a kormánykoalícióban való részvételről. Marosvásárhely, 2005. április 2. (együttes ülés az SZET-tel) 1. A szövetségi elnök politikai tájékoztatója; 2. A 2005. évi költségvetés elfogadása; 3. Az Ügyvezető Elnökség működési szabályzatának módosítása; 4. Új ügyvezető alelnökök kinevezése; Marosvásárhely, 2005. június 18. 1. A szövetségi elnök politikai tájékoztatója 2. Az Országos Önkormányzati Tanács működési szabályzatának módosítása 3. Az ügyvezető elnök jelentése a szövetség állapotáról 4. Beszámoló a kormányzati tevékenységről Marosvásárhely, 2005. szeptember 10. (együttes ülés az SZET-tel) 1. A szövetségi elnök politikai tájékoztatója; 2. Anyanyelvű oktatásunk helyzete a 2005–2006-os tanév kezdetén; 3. Az árvizek következményeinek felszámolásával kapcsolatos teendők; 4. Kérdések, interpellációk. Marosvásárhely, 2005. december 10. 1. A szövetségi elnök politikai tájékoztatója; 16


2. Vidékfejlesztés és falupolitika; 3. Kérdések, interpellációk. Marosvásárhely, 2006. március 18. (együttes ülés az SZET-tel) 1. A szövetségi elnök politikai tájékoztatója; 2. Jelentés az RMDSZ helyzetéről. Az Ügyvezető Elnökség beszámolója; 3. Jelentés a 2005. évi költségvetés végrehajtásáról. A 2006. évi költségvetés jóváhagyása; 4. Kérdések, interpellációk; 5. Különfélék. Marosvásárhely, 2006. július 1. 1. A szövetségi elnök politikai tájékoztatója; 2. Az RMDSZ önkormányzati tevékenységének elemzése; 3. Szervezési kérdések. Az ülésen meghívottként részt vettek az RMDSZ polgármesterei és más önkormányzati vezetői. Marosvásárhely, 2006. szeptember 30. (együttes ülés az SZET-tel) 1. A szövetségi elnök politikai tájékoztatója 2. Az RMDSZ 2007-es kongresszusával kapcsolatos szervezkedési intézkedések 3. A Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság kinevezése Marosvásárhely, 2006. december 16. (együttes ülés az SZET-tel) 1. A szövetségi elnök politikai beszámolója; 2. Az RMDSZ következő kongresszusával kapcsolatos döntések meghozatala; 3. Az Európai Parlamenti választásokra vonatkozó teendők megvitatása. Marosvásárhely, 2007. február 17. (együttes ülés az SZET-tel) 1. A szövetségi elnök politikai tájékoztatója; 2. Az Operatív Tanács által hozott, az európai parlamenti választási lista rangsorolásáról szóló határozat jóváhagyása; 3. Jelentés az RMDSZ helyzetéről. Az Ügyvezető Elnökség beszámolója; 4. Az RMDSZ 8. kongresszusának előkészítése: a. a kongresszusi biztos beszámolója; b. az Alapszabályzat-módosítási tervezet elfogadása; c. a Program-módosítási tervezet elfogadása; d. a kongresszussal kapcsolatos szervezési intézkedések meghozatala; 5. Az RMDSZ költségvetése a. a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása; b. a 2007. évi költségvetés jóváhagyása. 6. Kérdések, interpellációk. 17


A SZÖVETSÉGI KÉPVISELŐK TANÁCSÁNAK HATÁROZATAI • 99. számú Határozat – a különböző néven meghirdetett székely vagy magyar nemzeti tanácsok létrejöttét • 100. számú Határozat – az RMDSZ országos kampánystábjának létrehozásáról • 101. számú Határozat – a helyhatósági választások országos kampánystábja vezetőjének személyéről • 103. sz. Határozat az RMDSZ Bákó megyei szervezetének és az RMDSZ Suceava területi szervezetének megalakulásáról • 104. számú Határozat – a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács elfogadta a 2003-as évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, valamint a 2004-es évi költségvetést • 105. számú Határozat – az RMDSZ önkormányzati tisztségviselőinek tevékenységére vonatkozóan • 106. számú Határozat – a megyei egyeztető tanácsok hatásköréről • 107. számú Határozat – a 2004. évi parlamenti választások előkészítéséről • 108. számú Határozat – a 2004-es parlamenti választások előkészítéséről és az előválasztások lebonyolításáról • 109. számú Határozat – az RMDSZ Országos Kampánystábjáról és az Országos Kampányelnökségről • 110. számú Határozat – a szövetségi elnök választókerületének megjelöléséről • 111. számú Határozat – az államelnök jelölésről • 112. számú Határozat – az államelnök-jelölt személyével kapcsolatosan • 113. számú Határozat – az RMDSZ Országos Kampánystábja vezetőjének személyéről • 114. számú Határozat – a Vâlcea megyei RMDSZ szervezet létrehozásáról • 115. számú Határozat – a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács elfogadta a 2004-es évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést, valamint a 2005-ös évi költségvetést • 116. számú Határozat – az EU integrációs tájékoztatás feljavítására 117. számú Határozat – a Szövetségi Képviselők Tanácsa elfogadta a Székely Nemzeti Szabadelvű Kör RMDSZ Platform megalakulását. • 118. számú Határozat – a Vidékfejlesztés és falupolitika törvényhozási javaslatokat • 119. számú Határozat – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség VIII. Kongresszusának előkészítési ütemterve 18


• 120. számú Határozat – Pályázati kiírás az RMDSZ VIII. Kongresszusának helyszínére • 121. számú Határozat – a Szövetségi Etikai és Fegyelmi bizottság összetételéről, • 122. számú Határozat – megerősítette Demeter Jánost az önkormányzatokért felelős alelnöki tisztségben. • 123. számú Határozat az RMDSZ VIII. Kongresszusa időpontjának módosításáról • 124. számú Határozat az RMDSZ VIII. Kongresszusának helyszínéről • 125. számú Határozat az RMDSZ VIII. Kongresszusának előkészítési ütemterve • 126. számú Határozat az RMDSZ VIII. Kongresszusára vonatkozó mandátumleosztásról • 127. számú Határozat a Kongresszusi képviselet kiválasztásáról • 128. számú Határozat az RMDSZ Európa Parlamenti képviselőjelöltjeinek kiválasztásáról • 129. számú Határozat az RMDSZ Európa Parlamenti választási kampányáról

ÁLLÁSFOGLALÁSOK • FELHÍVÁS az alkotmánymódosító népszavazással kapcsolatban – 2003. október 11. • KÖZLEMÉNY az aradi Szabadság-szobor visszaállításáról – 2003. október 11. • NYILATKOZAT az egyéni körzetes választási rendszerről – 2003. december 13. • NYILATKOZAT Románia csatlakozásáról az Európai Unióhoz – 2004. február 21. • NYILATKOZAT a kormánykoalíciós tárgyalásokról – 2004. december 18. • ÁLLÁSFOGLALÁS a magyar állampolgárság kedvezménye megadásáról szóló december 5-én tartott magyarországi népszavazásról – 2004. december 18. • ÁLLÁSFOGLALÁS a Bors-Brassó autópálya kérdésében – 2005. április 2. • NYILATKOZAT az önkormányzatiság erősítéséről és fejlesztéséről – 2006. július 1. • NYILATKOZAT az Európai Bizottság Romániáról szóló jelentéséről – 2006. szeptember 30. Frunda György, az SZKT elnöke

19

BESZÁMOLÓ A SZÖVETSÉGI EGYEZTETŐ TANÁCS TEVÉKENYSÉGÉRŐL

A Szövetségi Egyeztető Tanács a szövetségi szinten társult szakmai, társadalmi és kulturális szervezetek képviseleti, érdekegyeztető és tanácsadó fóruma. Az elmúlt közel négy esztendőben, pontosabban a 2003-as újraalakulása óta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Alapszabályzatának megfelelően működött: testületként, az Egyeztető Tanács szervezeteiként, különböző intézmények képviselőin, és nem utolsó sorban egyéni tagjain keresztül megpróbált jelen lenni a romániai magyar nemzeti közösség politikai közéletében, érdekvédelmi szövetségünk döntéseinek előkészítésében és döntéshozatalában egyaránt. 2003. június 28-án Marosvásárhelyen a Szövetségi Egyeztető Tanács módositotta saját működési szabályzatát, illetve megalakitotta a szakbizottságokat, azoknak elnökeit és Állandó Bizottságát. A SZET Állandó Bizottsága 2004. február 21-én tartott ülésén megbeszélte és elfogadta a Tanács prioritásait és a konzultáció módját és formáját. Az előző időszak tapasztalatát is figyelembe véve az elmúlt négy évben a politikai döntéshozó testületek és a SZET-be tömörült szakmai, társadalmi és kulturális szervezetek képviselői között az érdekegyeztetés a kétoldalú találkozók, megbeszélések formájában történt. Az RMDSZ vezető tisztségviselői a szövetségi elnök kezdeményezésére és az ő részvételével a romániai magyarság legjelentősebb civiltársadalmi szerveződéseivel rendszeres találkozókat szerveztek, amelyek a politikai érdekképviselet összehangolásán túl a különböző támogatási rendszerek működésének átértékelésére, újragondolására is lehetőséget adtak. A SZET által javasolt szakemberek részt vettek az Illyés Közalapaitvány és a Communitas Alapitvny különböző szaktestületeinek munkájában. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a pályázati kiirások lebo21


nyolitásában vállalt szerepük nemcsak megnövekedett, de a döntéshozatalt szakmai megalapozását is megerősitette. A Szövetségi Egygeztető Tanács vezetői rendszeresen részt vettek a magyarországi kormányzati hivatalok tisztségviselőivel tartott szakmai egyeztetéseken, illetve a Szülőföld Alap Tanácsának munkájában. Az Egyeztető Tanács a későbbiekben is figyelemmel kísérte ezeknek a szaktestületeknek a működését, a pályázatok lebonyolítását mind a szaktestületekben való részvételen, mind az Alkuratórium titkárának beszámolóján keresztül. Az EMKÉ-n és a Romániai Magyar Könyvescéhen keresztül az Egyeztető Tanácsnak és az erdélyi civiltársadalomnak nemcsak rálátása volt, hanem döntő szava is a különböző kulturális támogatások elosztásában, a SZET elnökén keresztül pedig képviseltette magát az Iskola Alapítvány, valamint az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriumának tevékenységében. 2004-ben a parlamenti választások előtt a SZET tagszervezeteinek kpviselői javaslataikkal, észrevételeikkel járultak hozzá az RMDSZ választási programjának elkészítéséhez. Az általuk megtett javaslatok bekerültek a gazdasági, oktatási és kulturális fejezetekbe. A mostani kongresszusunkra készülve a SZET jelöltjei részt vettek és aktívan hozzájárultak mind a Program, mind az Alapszabályzat módosítására tett javaslatok kidolgozásában és összetételében, hisz mindannyiunk érdeke, hogy a szükséges korrekciókat időről időre elvégezve egy jól és hatékonyan működő Szövetségen keresztül lássuk el a romániai magyarság köz- és érdekképviseletét. A Szövetségi Operatív Tanács tagjaként a SZET elnöke részt vett a legfontosabb politikai döntések előkészítésében és meghozatalában, és az elmúlt négy évben rendszeresen jelen volt a különböző szintű politikai tárgyalásokon, valamint az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott tanácskozásokon. A szövetségi elnök megbízásának eleget téve több hazai és magyarországi megbeszélésen, rendezvényen képviselte a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. A Szövetségi Egyeztető Tanács az elmúlt négz évben rendszeresen együtt ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsával, tagjai részt vettek mind a politikai, mind a szakmai vitákban, illetve a két testület együttes hatáskörébe tartozó döntések meghozatalában. Külön kiemelném az oktatási szakbizottság tavaly őszi állásfoglalását a BabesBolyai Tudományegyetemen történtekkel kapcsolatosan. Ez az állásfoglalás szakmai oldalról is megerősitette az RMDSZ Operativ Tanácsának egyazon témában tett politikai állásfoglalását. 22

SZÖVETSÉGI EGYEZTETŐ TANÁCS

Különösen hatékonyan tevékenykedtek a SZET-ben helyet foglaló kulturális és ifjúsági szervezetek, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési érdekeket képviselő társult tagszervezetek. 2004-ben a parlamenti választások előtt a SZET tagszervezeteinek képviselői javaslataikkal, észrevételeikkel járultak hozzá az RMDSZ választási programjának elkészítéséhez. Az általuk megtett javaslatok bekerültek a gazdasági, oktatási és kulturális fejezetekbe. Meggyőződésem, hogy 13 év után a Szövetségi Egyeztető Tanács is megérett a változásokra. Az állammodelli szerkezetnek az újragondolása azt is maga után kell hozza, hogy jobban szétválasszuk a politikai és társadalomszervezési feladatokat. A Szövetségi Egyeztető Tanács helyét egy olyan struktúrának kell átvennie, amely a jelenlegi Tanács hatáskörein túl újabb feladatokat és nagyobb felelősséget vállal. A romániai magyar civiltársadalom az elmúlt években sokat változott, fejlődött, professzionalizálódott. Az érdek- és közképviseleti munkában szükség van a napi politikában részt nem vevő értelmiségiekre, szervezetekre, hisz ők tudják a leghűbb módon közvetíteni a politikai döntéshozók felé mind az elvárásokat, mind a kritikákat. Jól artikulált szakmai véleményükre mind a helyi, mind a központi politikai döntéshozatalban figyelmet kell fordítani. Az Európai Unióba való belépésünk az egész társadalomra újabb kihivásokat ró. Ezekkel egymagában sem a társadalmi szakmai és érdekképviseleti szervezetek, sem a politikai döntéshozók nem tudnak megbirkózni. Összehangolt munkára, egymásra figyelésre, állandó párbeszédre, érdekegyeztetésre lesz szükség. Kelemen Hunor a SZET elnöke

23

AZ ÜGYVEZETŐ ELNÖKSÉG BESZÁMOLÓJA

Az Ügyvezető Elnökséget a Szövetségi Képviselők Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács 2003. június 28-án tartott együttes ülése nevezte ki TAKÁCS CSABA ügyvezető elnököt és javaslatára az Ügyvezető Elnökséget a következő felépítésben és személyi összetételben: • Területi Szervezetekért és Önkormányzatokért Felelős Főosztály – ügyvezető alelnök NAGY ZSOLT, az ügyvezető elnök helyettese, • Kormányzati Tevékenységért Felelős Főosztály – ügyvezető alelnök BORBÉLY LÁSZLÓ, • Európai Integrációs és Régiófejlesztési Főosztály – ügyvezető alelnök NICULESCU TÓNI, • Gazdasági Főosztály – ügyvezető alelnök KEREKES GÁBOR, • Oktatási és Egyházügyi Főosztály – ügyvezető alelnök KÖTŐ JÓZSEF, • Művelődési Főosztály – ügyvezető alelnök SZÉP GYULA, • Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztály – ügyvezető alelnök PORCSALMI BÁLINT, • Ifjúsági Főosztály – ügyvezető alelnök KOVÁCS PÉTER. Az Ügyvezető Elnökség Szervezési és Működési Szabályzatát a Szövetségi Képviselők Tanácsa 2003. október 11-én tartott ülése hagyta jóvá. 2005. április 2-án,az t követően, hogy négy ügyvezető alelnök kormányzati tisztséget vállalt, az SZKT és SZET együttes ülése jóváhagyta az Ügyvezető Elnökség Szervezési és Működési Szabályzatának módosítását, beleértve annak új struktúráját is: • Területi Szervezetekért Felelős Főosztály – NAGY ZSOLT funkcióját kormányzati tisztségének idejére az együttes ülés felfüggesztette, a főosztály irányítását az ügyvezető elnök látja el, 25


• Kormányzati Tevékenységért Felelős Főosztály – ügyvezető alelnök BORBÉLY LÁSZLÓ, az ügyvezető elnök helyettese, • Önkormányzati Főosztály (ennek keretében létrejött a Vidékfejlesztésért és agrárkérdésekért felelős iroda) – ügyvezető alelnök VERESS EMŐD (2006. szeptemberétől DEMETER JÁNOS), • Oktatási Főosztály – ügyvezető alelnök LAKATOS ANDRÁS, • Művelődési és Egyházügyi Főosztály – ügyvezető alelnök SZÉP GYULA, • Szórvány, Szociális és Ifjúsági Főosztály – ügyvezető alelnök KOVÁCS PÉTER, • Gazdasági és Európai Integrációs Főosztály – ügyvezető alelnök KEREKES GÁBOR.

26

BESZÁMOLÓ A TERÜLETI SZERVEZETEKÉRT FELELŐS FŐOSZTÁLY TEVÉKENYSÉGÉRŐL

A 2003 júniusában megalakult új Ügyvezető Elnökség keretében az addig különállóan működő Területi Szervezetekért, valamint az Önkormányzatokért Felelős Főosztály közös irányítás alatt, összevontan folytatta tevékenyégét. A Főosztály vezetője Nagy Zsolt ügyvezető alelnök. A közös munka 2005 januárjáig tartott, ugyanis attól kezdve a főosztály újra két különálló egységként tevékenykedik. A Főosztályt ideiglenesen Takács Csaba ügyvezető elnök irányítja, a főosztály vezetője Molnos Lajos, munkatársa Török Tímea. A főosztály munkája olyan területeket ölelt fel, mint a népszavazást megelőző népszerűsítő és tájékoztató kampány megszervezése, konferenciák összehívása, a 2004-es önkormányzati választások előkészítése, egységes adatbázis összeállítása, a kéthetente megjelenő Önkormányzati Hírlevél szerkesztése, az elektronikus Önkormányzati Hírlevél összeállítása és továbbítása, a területi szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint kiszállások szervezése.

NÉPSZAVAZÁS 2003 őszének egyik legfontosabb eseménye az alkotmányt módosító törvény elfogadására október 18–19-én megtartott népszavazás, illetve az ezt megelőző, szavazásra mozgósító kampány volt. Az RMDSZ Operatív Tanácsa szeptember 24én Nagy Zsolt ügyvezető alelnököt bízta meg a tájékoztató, mozgósító kampány vezetésével, így a Területi Szervezetekért és Önkormányzatokért Felelős Főosztály jelentős mértékben hozzájárult annak lebonyolításához, a módosítások ismertetését és a szavazás fontosságának tudatosítását tartva szem előtt. Ennek érdekében a 27


Főosztály különböző kampányeszközöket vett igénybe, illetve számos, az alkotmány módosításait ismertető rendezvényt szervezett.

HELYHATÓSÁGI- ILLETVE PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK A 2003 szeptemberétől elindított, Választási előkészületek című program célja a 2004-es választási kampányra való felkészülés, mind területi, mind pedig országos szinten. Ennek érdekében az RMDSZ területi szervezeteivel közösen folyamatos, területi szintű kampány megbeszéléseket szervezünk. A 2004. évi sikeres önkormányzati választásokat (részletesen lásd az Önkormányzati Főosztály beszámolójában) követően az RMDSZ megkezdte a parlamenti választásokra való felkészülést. Az Ügyvezető Elnökség Területi Szervezetekért és Önkormányzatokért felelős főosztályán kidolgoztuk a jelöltállítás alapelveit, az Országos Kampánystáb hatáskörére és összetételére vonatkozó javaslatokat a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) számára. Ennek eredményeként a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsával (TEKT) való egyeztetést követően az SZKT 2004 szeptemberi ülésén elfogadta a jelöltállítási szabályzatot és a választások előkészítésének ütemtervét. A jelöltállításra vonatkozó határozat legfontosabb alapelvei a következők: • egységes képviselet, nyitottság, esélyegyenlőség, szakmaiság és fiatalítás; • a jelöltállítás teljes rendszerének nyilvánossága és átláthatósága; • tisztségviselők tevékenységének kiértékelése a helyi RMDSZ-testületek által; • előválasztással történő jelöltállítás az 50% fölötti magyarlakta településeken; • küldöttgyűlések – közgyűlések (legszélesebb és legmagasabb szintű RMDSZ döntéshozó testületek az 50% alatti magyarlakta városokban és községekben). A fenti elvek alapján előkészített és elfogadott határozatok biztosították az Országos Kampánystáb munkájának keretét. Tevékenysége során az Országos Kampánystáb az említett határozatok mellett a Szövetség intézményeivel – Szövetségi Elnöki Hivatal, szövetségi elnök, Ügyvezető Elnökség, parlamenti csoport, területi szervezetek – való együttműködést és folyamatos konzultációt helyezte előtérbe. Az RMDSZ választási szereplésének fontos eleme a választási program megalkotása és ismertetése volt, amely a Párbeszéd az autonómiáért címet viseli. A választásokra való felkészülés fontos eleme a jelöltállítás volt. A magyar közösség nagy érdeklődést mutatott az előválasztások iránt, mintegy 100.000-en vettek részt. Az előválasztások a Szövetség területi szervezeteinek munkáját dicsé28

BESZÁMOLÓK – ÜGYVEZTETŐ ELNÖKSÉG

rik. A nagyszámú részvétel eléréséhez jó szervezésre, anyagi eszközökre, valamint az országos és helyi kampánystábok pozitív hozzáállására volt szükség. A jól megszervezett előválasztások kiváló alkalmat teremtettek arra is, hogy már a hivatalos kampány megkezdése előtt jelöltjeink ismertessék a közösség tagjaival programjukat és eddigi megvalósításaikat. Mindezen előzményekre támaszkodva építettük fel az RMDSZ parlamenti választási kampányát. Az országosan megfogalmazott üzenetek a Párbeszéd az autonómiáért gondolatra építettek, beilleszkedve az elmúlt választások során használt üzenetek sorába. Ehhez csatlakozott az RMDSZ államelnök-jelöltje, Markó Bélának üzenete is: Együtt Európába – integráció, autonómia, jólét. Erre az üzenetre, valamint a programunkra, az eddig elvégzett munkánkra és jelöltjeinkre építettük kampányunkat, amely egy pozitív, programismertető és mozgósító kampány volt. Az arculati elemek, elsősorban a plakátok és szórólapok az RMDSZ és Markó Béla választási programjának legfontosabb pontjait jelenítették meg, az alábbi üzenetekre építve: Együtt az autonómiáért, Markó Béla, az erdélyi elnök, Tisztességet, biztonságot, szabadságot, valamint Jó úton Európába. Választási programjával az RMDSZ nemcsak a magyar közösség sajátos gondjaira, hanem a romániai társadalom egészének problémáira kívánt választ adni, ezért a román közösség tagjait is meg akarta szólítani. E célt szolgálták az: Împreună în Europa és Un preşedinte ardelean pentru o Românie Europeană szlogenek. Hasznosnak bizonyultak a kültéri megjelenítések is, amelyek azonos arculati elemeket követő óriásplakáton, utcai bannereken, buszok oldalán továbbították a Szövetség üzenetét. Kampányunk során felértékelődött a választókkal való közvetlen kommunikáció. Az erre alkalmas technikák és eszközök kidolgozásában, valamint a módszerek elsajátításában vállalt szerepet az Országos Kampánystáb. Az előválasztások folytatásaként a jól alkalmazott közvetlen kommunikációs módszerek – ajtóról-ajtóra járás, utcai találkozók, rétegtalálkozók, szórólapozás – meghozták a kívánt eredményt. Ezáltal sikerült az RMDSZ programját, jelöltjeinket és a Szövetség emberközelségét megmutatni. Örvendetes, hogy ez alkalommal igen nagy számban vettek részt a kampányban fiatal önkéntesek, akik aktívan bekapcsolódtak a választásokat megelőző felkészülésünkbe. Meghatározó volt, hogy a választási kampány során mind országos, mind megyei szinten arra törekedtünk, hogy minél több közösséget közvetlenül keressünk fel. Így az RMDSZ államelnök-jelöltje mintegy 150 településen találkozhatott az erdélyi magyarokkal, a Szövetség képviselő- és szenátorjelöltjei gyakorlatilag minden magyarlakta helységbe eljutottak, ahol ismertették az RMDSZ választási programját és a magyar választókat a szavazáson való részvételre mozgósították. 29


Minden kampány hatékonyságát az eredményeken lehet mérni. A 2004. évi parlamenti választások rendkívül eredményesen zárultak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számára. Országos szinten az RMDSZ a képviselőházi és szenátusi listákra leadott szavazatok 6,2 százalékát szerezte meg, ezáltal 22 képviselői és 10 szenátori mandátumot tudhat magáénak. Ez az eredmény azt is jelzi, hogy az RMDSZ a magyar közösség bizalmát továbbra is élvezi.

SZERVEZETI ÉLET, SZERVEZETÉPÍTÉS Az adott keretek és lehetőségek érvényesítésében kiemelt szerepet kell vállalnia az RMDSZ minden területi szervezetének, elsősorban a helyi állami és önkormányzati RMDSZ-es tisztségviselők tevékenységének ellenőrzésével, összehangolásával és politikai támogatásával. Szervezeti életünk figyelemre méltó jelensége, hogy a Kárpátokon kívüli országrészben, Bukarest, Konstanca, Suceava után, újabb RMDSZ szervezetek jöttek létre Vâlcea (2004), Iaşi (2005) és Mehedinţi (2005) megyékben. A szervezetépítés, az RMDSZ szervezetek erősítése, a tagság támogatásának elnyerése folyamatos munkát igényel. Ezen a területen csak úgy tudunk eredményt elérni, ha szervezeteink folyamatosan jelen vannak abban a közképviseleti munkában, amely az emberek gondjainak megoldására keresi a válaszokat. Ehhez az önkormányzatok rendelkeznek a megfelelő eszközökkel. Ebből adódan szoros együttműködésben dolgozunk az Önkormányzati Főosztállyal és a Vidékfejlesztési és Agrárügyekért Felelős Irodával. A választások után a területi szervezetek a helyi koalíciós tárgyalásokra összpontosítottak. Az ezen a területen elért eredmények szoros összefüggésben voltak az illető megyékben elért választási eredménnyel és a helyi szerveztek azon képességével, hogy kihasználják az RMDSZ helyi-országos szinten betöltött pozícióját. A kialakított koalíciós megállapodások biztatóak, de azt is el kell mondanunk, hogy nem minden megyében tartják be a koalíciós partnerek a helyi koalíciók működésére vonatkozó előírásokat. Ennek egyik oka a koalíciós partnerek közötti együttműködési hajlandóságban keresendő. Az Országos Koalíciós Tanács döntései hoztak megoldást számos esetben, így Beszterce-Naszód, Fehér, Brassó, Hargita, Máramaros, Arad megyében. Szervezeti életünk fontos része, hogy az országos és a helyi alapszabályzatoknak megfelelően a 2005-ös év kezdetététől 13 megyei szervezetben került sor tisztújításra. A lebonyolítás szabályszerűségére vonatkozó óvások nem érkeztek 30


A Főosztály, a megyei/területi szervezetekkel egyeztetve, kidolgozott egy konzultációs ütemtervet. A szervezetek vezetőségével (elnökség, választmány) való találkozók, megbeszélések célja: számba venni, felmérni a szervezet jelenlegi állapotát, az adódó hiányosságokat s azok okát, egyszersmind szervezetépítési cselekvési programot beszélni meg, dolgozni ki. Ilyen tematikájú megbeszélésre került sor Gyergyószentmiklóson, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyenyeden, Zilahon, Nagybányán (a megyei egyeztető tanács máramarosszigeti tagjainak a részvételével), Besztercén és Resicabányán. Ebbe a megbeszélés-sorozatba illeszkedik bele például a báznai „rendkívüli” TEKT, valamint az Ügyvezető Elnökség és a Szatmár megyei RMDSZ-választmány Szatmárnémetiben megtartott tanácskozása. Mindezekkel párhuzamosan elkészítettük minden megyei/területi szervezet úgynevezett „személyi lapját”. Ezt a dokumentációnkban fellelhető adatok és a szervezeteknek kiküldött és általuk megválaszolt kérdőívek alapján állítottuk össze. Egy-egy ilyen „személyi lapon” az illető szervezetre vonatkozó minden fontosabb adat egy helyen megtalálható. A Főosztály ugyancsak prioritásként kezeli, hogy összehangolja, megszervezze a tisztségviselők minél gyakoribb és eredményesebb jelenlétét a megyei/területi szervezetekben is.

ÖSSZEFOGÁS, SEGÉLYEZÉS Katasztrofális árvizek pusztítottak 2005-ben Romániában: a mindent elsöprő áradatok az ország jelentős részét elöntötték. A Bánságban, Moldvában, Olténiában, Havasalföldön, Erdélyben élőknek hasonló természeti katasztrófákkal hosszú évtizedek óta nem kellett megküzdeniük. Az árvizek tragikus összképet hagytak maguk után: 68 halálos áldozat, több száz elöntött település, több tízezer kitelepített ember, sok ezer összedőlt, megrongálódott ház. A Bánságban a legdrámaibb helyzet Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékben alakult ki, ahol az ár több mint 100 települést érintett. Július közepén a romániai megyék háromnegyedében ismét mindent magukkal söprő árvizek pusztítottak. A legsúlyosabban érintett területek Moldva déli része valamint Hargita megye. Az ország számos települését sújtó természeti katasztrófa emberéleteket követelt, felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott, családok ezrei maradtak fedél nélkül, és váltak nincstelenné. Augusztus 23-án minden emberi képzeletet felülmúló áradat söpört végig Udvarhelyszéken. A 17 emberéletet követelő árvízről a 31


helybéliek úgy vélték: ilyen pusztítást Székelyudvarhely térségében még a világháború sem okozott. Akárcsak a Bánság nehéz napjaiban, a moldvai és székelyföldi áradások alkalmával is Magyarország volt az első európai állam, amely felajánlotta segítségét Romániának, több egészségügyi és katasztrófa-elhárítási egységet küldve a helyszínre. A sok esetben élementőnek bizonyult segélyszállítmányok eljuttatásán túlmenően, több magyarországi önkormányzat példaértékű szolidaritásról tett tanúbizonyságot, amikor nyári táborok megszervezésével kívántak segíteni az árvízsújtott településeken élő gyerekeken. Annak érdekében, hogy valóban a rászoruló gyerekek vegyenek részt a magyarországi táborokban, az önkormányzatok a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnökségének Területi Szervezetekért Felelős- valamint Szórváy, Szociális és Ifjúsági Főosztályaival vették fel a kapcsolatot. Válaszképpen a két Főosztály az érintett területi szervezetekkel konzultálva, a gyerekek összegyűjtésében, utaztatásuk megszervezésében, valamint a kiutazáshoz szükséges okmányok beszerzésében nyújtott segítséget. Így együttműködésük során sikerült 168 gyermeket eljuttatni a Magyarország különböző önkormányzatai által felajánlott táborokba.

32

BESZÁMOLÓ A KORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGÉRT FELELŐS FŐOSZTÁLY TEVÉKENYSÉGÉRŐL

A Kormányzati Tevékenységért Felelős Főosztály egyik legfontosabb feladata az információáramlás megszervezése a Romániai Magyar Demokrata Szövetség különböző struktúrái között. A Főosztály szervezésében heti rendszerességgel sor kerül egy találkozóra a szövetségi elnök, a két parlamenti frakció vezetője, valamint az RMDSZ által kinevezett miniszterek és államtitkárok részvételével. Ugyanakkor havonta egy bővebb körű találkozót szervezünk a kormányzati tisztségviselőknek. Ezeken a megbeszéléseken jelentősen megnövekedett a résztvevők száma, az RMDSZ színeiben megválasztott szenátorok, parlamenti képviselők, a Szövetség által kinevezett miniszterek, államtitkárok, ügynökségek vezetői, valamint a központi intézményekben dolgozó tisztségviselők vesznek részt. A Kormányzati Tevékenységekért Felelős Főosztály hatáskörébe tartozik a RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak, valamint a Szövetség kormányzati tisztségviselőinek adatait tartalmazó címlista összeállítása és aktualizálása. A parlamenti csoportok tagjai és a kormányzati tisztségviselők által fölvetett sürgős, megoldásra váró problémákat, jelöltek állítását különböző tisztségek betöltésére stb., közöljük az illetékesekkel a probléma minél előbbi operatív megoldása érdekében. Ugyanakkor a Területi Szervezetekért felelős Főosztály által közvetített vagy a helyi RMDSZ szervezetektől érkezett problémákat összesítjük, adott esetben a koalíciós egyeztetés tárgyát képezik. A kommunikációs tevékenységet illetően a Főosztály biztosítja a kapcsolatot, az információáramlást és a konzultációt az RMDSZ különböző struktúrái között, a parlamenti csoportok, miniszterek, államtitkárok, a Szövetségi Elnöki Hivatal és az Ügyvezető Elnökség között. 33


A továbbiakban szeretnénk rendszeressé tenni a kormányzati tisztségviselők látogatásait a különböző megyékben, az információ első kézből való átadása érdekében. A közelmúltban beindítottunk egy újabb folyamatot, a jogszabálytervezetek körútját illetően. A Főosztály koordinálja ezt a tevékenységet, amelynek célja a különböző minisztériumokban, intézményekben előterjesztett jogszabályok minél előbbi közzététele, eljuttatása az RMDSZ szenátusi, illetve képviselőházi csoportjához. Mindez azért fontos, hogy időben megfogalmazzuk az észrevételeket, eszközölhessük a megfelelő módosításokat. A kormányülések napirendjén szereplő jogszabályok egyeztetésének előkészítésében, valamint az egységes RMDSZ álláspont kialakításában is részt vesz a Főosztály. A Főosztály követte a román-magyar kormányülések által kijelölt feladatok végrehajtását, a román részről összehangoltuk a különböző intézmények tevékenységét, ennek következtében a magyar döntéshozatali szervekkel is egyeztettünk a döntések gyakorlatba ültetését illetően. Évente összegyűjtjük a kormányzati tisztségviselők megvalósításairól, tevekénységéről szóló beszámolókat, amelyek kiadvány formájában jelennek meg. Hathatósan közbenjártunk településeink támogatása érdekében, önkormányzataink több száz milliárd régi lejhez jutottak infrastruktúrális beruházásokra. Az elkövetkező időszakban részt veszünk az RMDSZ Kongresszust előkészítő munkálatok valamint az Európai Parlamenti választások megszervezésében. Borbély László kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnök

34

BESZÁMOLÓ AZ ÖNKORMÁNYZATI FŐOSZTÁLY TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Önkormányzati kérdésekért felelős ügyvezető alelnökök: • VII. Kongresszus–2003 június – Kerekes Gábor (Önkormányzatokért Felelős Főosztály) • 2003 június–2004 december – Nagy Zsolt (Területi Szervezetekért és Önkormányzatokért Felelős Főosztály) • 2005–2006 Veress Emőd (Önkormányzati Főosztály) • 2006 – Demeter János (Önkormányzati Főosztály)

A Főosztály tevékenysége az elmúlt 4 évben 3 esemény mentén csúcsosodott ki: I. a 2003-as alkotmánymódosító népszavazás II. a 2004-es helyhatósági választások III. a 2004-es parlamenti és államelnöki választások (lásd a Területi Szervezetekért Felelős Főosztály beszámolóját)

A 2003 júniusában megalakult új Ügyvezető Elnökség keretében az addig különállóan működő Területi Szervezetekért, valamint az Önkormányzatokért Felelős Főosztály közös irányítás alatt, összevontan folytatta tevékenyégét. A Főosztály vezetője Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, munkatársai pedig Barna Gergő, Dobre Nóra, Juga Tibor, Miklósi Ildikó, Naphegyi Andrea és Szepessy Előd. Az elmúlt félév során a Főosztály tevékenysége olyan területeket ölelt fel, mint a népszavazást megelőző népszerűsítő és tájékoztató kampány megszervezése, konferenciák összehívása, a 2004-es önkormányzati választások előkészítése, egységes adatbázis összeállítása, a kéthetente megjelenő Önkormányzati Hírlevél szerkesztése, az elektronikus Önkormányzati Hírlevél összeállítása és továbbítása, a területi szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás valamint kiszállások szervezése. 35


I. NÉPSZAVAZÁS 2003 őszének egyik legfontosabb eseménye az alkotmányt módosító törvény elfogadására október 18–19-én megtartott népszavazás, illetve az ezt megelőző, szavazásra mozgósító kampány volt. Az RMDSZ Operatív Tanácsa szeptember 24én Nagy Zsolt ügyvezető alelnököt bízta meg a tájékoztató, mozgósító kampány vezetésével, így a Területi Szervezetekért és Önkormányzatokért Felelős Főosztály jelentős mértékben hozzájárult annak lebonyolításához, a módosítások ismertetését és a szavazás fontosságának tudatosítását tartva szem előtt. Ennek érdekében a Főosztály különböző kampányeszközöket vett igénybe, illetve számos, az alkotmány módosításait ismertető rendezvényt szervezett.

III. ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK 2004 A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2003. őszén megkezdte a felkészülést a 2004. júniusi helyhatósági választásokra. Az Ügyvezető Elnökség Területi Szervezetekért és Önkormányzatokért felelős főosztályán kidolgoztuk a jelöltállítás alapelveit, az Országos Kampánystáb hatáskörére és összetételére vonatkozó javaslatokat az SZKT számára. Ennek eredményeként a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsával való egyeztetést követően az SZKT 2003. decemberi ülésén elfogadta a jelöltállítási szabályzatot és a választások előkészítésének ütemtervét. Tevékenysége során az Országos Kampánystáb a Szövetség intézményeivel – Szövetségi Elnöki Hivatal, szövetségi elnök, Ügyvezető Elnökség, parlamenti csoport, területi szervezetek – való együttműködést és folyamatos konzultációt helyezte előtérbe. A választási felkészülés során kiemelt szerepet szántunk a 2000–2004-es időszakban kifejtett RMDSZ tevékenység – az elvégzett munka és annak eredményei – kiértékelésére, hiszen ezt tekintjük a közösségi bizalom alapjának. Így készült el az Ez a mi munkánk című kiadvány, amely az elmúlt négy évben a romániai magyar közösség életében bekövetkezett legfontosabb változásokat veszi leltárba mind országos, mind pedig helyi szinten. A mintegy 90 oldalas kiadvány természetesen nem teljes, örvendetes azonban, hogy az abban foglaltakon túl számos helyi és országos megvalósítás mutatható fel. A kiadvány is a megbízható, kiszámítható RMDSZ-t mutatja meg, amely teljesíti vállalásait. Az RMDSZ választási szereplésének másik fontos eleme a választási program kidolgozása és ismertetése volt. Tekintettel a helyhatósági választások jellegére, a 36


választási programoknak elsősorban helyi jellegűeknek kell lenniük, a helyi közösség gondjaira, elvárásaira kell megoldást kínálniuk. Ezek megalkotásában nagy segítséget jelentettek a választási felkészülés során végeztetett országos, illetve helyi szintű közvélemény-kutatások, melyek segítették az Országos Kampánystáb és a helyi kampánystábok munkáját abban, hogy szakmailag minél jobban megalapozzuk a program alkotást és választási stratégia alakítást. A területi és helyi stábok, valamint a jelöltek segítése érdekében országos keretprogramot terjesztettünk az SZKT elé. A választási felkészülés legfontosabb eleme a jelöltállítás volt. Az SZKT által elfogadott határozat értelmében, a teljes nyitottság jegyében lebonyolított közvetlen és közvetett előválasztások eredményesnek bizonyultak. A magyar közösség nagy érdeklődést mutatott az előválasztások iránt, mintegy 200.000-en vettek részt, ezáltal fejezve ki álláspontjukat az RMDSZ jelöltjeire vonatkozóan. Az előválasztások a Szövetség területi szervezeteinek munkáját dicséri. Ezen előzmény nélküli részvétel eléréséhez jó szervezésre, anyagi eszközökre, valamint az országos és helyi kampánystábok pozitív hozzáállására volt szükség. A jól megszervezett előválasztások kiváló alkalmat teremtettek arra is, hogy már a hivatalos kampány megkezdése előtt jelöltjeink ismertessék a közösség tagjaival programjukat és eddigi megvalósításaikat. A közvetlen előválasztás helyenként nehezen kezelhető konfliktusokat is eredményezett, ezért fontosnak tartom az előválasztások településszintű elemzését, hiszen ez teszi lehetővé a következtetések megfogalmazását. Lényeges azt is kiemelnem, hogy az előválasztások jó alkalmat teremtettek a fiatal jelöltek számára, hogy felkészültségükről, szakmai rátermettségükről meggyőzzék a közösség tagjait. Ennek eredményeként az eddiginél nagyobb arányban, mintegy 33 százalékban vannak jelen a megválasztott önkormányzati képviselők között a 35 év alatti fiatalok. Fontosnak tartjuk, hogy az előző választásokhoz képest lényegesen kevesebb óvással kellett szembesülnünk, az előválasztási folyamatra általában a szabályosság és jól szervezettség volt jellemző. A kampányt megelőző időszakban figyelmet fordítottunk jelöltjeink, az országos és helyi kampánystáb tagok szakmai felkészítésére, ennek érdekében számos képzést és találkozót szerveztünk, amelyeken a résztvevők az önkormányzati munkával, kommunikációs technikákkal és kampánystratégia építéssel ismerkedhettek. A szakmai igényesség jegyében vontunk be magyarországi kommunikációs szakembert a kiemelt jelentőségű és fontos települések polgármesterjelöltjei kampányának kialakításába, segítésébe. Mindezen előzményekre támaszkodva építettük fel az RMDSZ helyhatósági választási kampányát. Az országosan megfogalmazott üzenet az EGYSÉG és SZABADSÁG gondolatára épített, beilleszkedve az elmúlt választások során hasz37


nált üzenetek sorába, valamint a kampányt megelőző időszakban használt Tavaszodik – ünnepeljünk együtt március 15-én, és a Szabadság-szobor újra felállítása alkalmából közvetített Kiszabadítottuk üzenetekkel. A romániai magyar közösség egységes politikai képviselet és cselekvés iránti igényét és elvárását az elmúlt 14 év tapasztalata és a közvélemény-kutatások is alátámasztották. Ennek eredményeként sikerült a Szabadság-szobrot újra felállítani és a szabadság gondolatát, érzetét kiteljesíteni. Országos üzenetünk sikeresnek bizonyult, számos jelöltünk, helyi szervezetünk vette át és használta helyi vonatkozásban. Erre az üzenetre, valamint a programunkra, az eddig elvégzett munkánkra és jelöltjeinkre építettük kampányunkat, amely egy pozitív, programismertető és mozgósító kampány volt. Nagy hangsúlyt fektettünk a kampány során az egységes arculatra. Elemzők és újságírók értékelése alapján mondható el, hogy arculati szempontból az RMDSZ legegységesebb kampányát zártuk. Az országosan kidolgozott arculati elemek a Tavaszodik plakáttal kezdődően a Kiszabadítottuk! és az Együtt, szabadon! plakáton, valamint az országos szerkesztésű szórólapokon egyaránt megjelentek. Újdonság volt az, hogy sikerült polgármesterjelöltek számára az országos arculatra alapuló minta plakátokat szerkeszteni, valamint az, hogy a területi szervezetek számára arculati elemeket tartalmazó CD-t sikerült kidolgozni, amelyre alapozva az országos arculatot követő helyi anyagok készülhettek. Hasznosnak bizonyultak a kültéri megjelenítések is, amelyek ugyanazon arculat szerint óriásplakáton, utcai bannereken, buszok oldalán mutatták be az RMDSZ-t. A médiában folytatott kampányunk legfontosabb jellemzője az volt, hogy ezt sikerült továbbra is anyanyelven folytatni mind a rádióban, mind a televízióban, valamint az, hogy nagyon sok helyi jelölt számára biztosítottunk megjelenési lehetőséget. Az Országos Kampánystáb gondozásában készült televízió és rádió anyagok országos és helyi szórásban egyaránt megjelentek, az egységességre törekedve itt is jelentős segítséget nyújtottunk a helyi anyagok gyártásában. Kampányunk során felértékelődött a választókkal való közvetlen kommunikáció. Az erre alkalmas technikák és eszközök kidolgozásában, valamint a módszerek elsajátításában vállalt szerepet az Országos Kampánystáb. Az előválasztások folytatásaként a jól alkalmazott közvetlen kommunikációs módszerek – ajtóról-ajtóra járás, utcai találkozók, rétegtalálkozók, szórólapozás – meghozták a kívánt eredményt. Ezáltal sikerült az RMDSZ programját, jelöltjeinket és a Szövetség emberközelségét megmutatni. Örvendetes azon önkéntesek nagyon nagy száma, akik bekapcsolódtak ebbe a tevékenységbe mind országos, mind pedig helyi szinten. Minden kampány hatékonyságát az eredményekkel lehet mérni. A 2004. évi helyhatósági választások rendkívül eredményesen zárultak a Romániai Magyar 38


Demokrata Szövetség számára. 186 megválasztott polgármester, 112 megyei tanácsos, 2481 helyi tanácsos tanúsítja, hogy választási célkitűzéseinket sikerült teljesíteni: megtartani és megerősíteni önkormányzati képviseletünket. — A 2005-ben megújult Önkormányzati Főosztály két fő területen tevékenykedik: a városfejlesztés és a vidékfejlesztés területén. Ezeken a területeken kezdeményező, szervező és koordináló szerepet lát el.

VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉS AGRÁRÜGYEKÉRT FELELŐS IRODA A 2005-ben alakult iroda célja az Európai Unió Vidékfejlesztési és Agrárpolitikája által nyújtott lehetőségek minél hatékonyabb igénybevételének segítése a vidéki önkormányzatok illetve gazdálkodók körében. Az iroda 2005. évben, első lépésként a fenti célkitűzéseknek megfelelően két tájékoztató kiadványt jelentetett meg, melyek címe „Amit a szövetkezési formákról tudni kell” valamint „A vidék kihívásai az uniós csatlakozás nyomán”. „A vidék kihívásai az uniós csatlakozás nyomán” című brosúra felvilágosítást kívánt nyújtani mindazon változásokról, melyek az Európai Uniós csatlakozás folyamán a romániai magyar közösség vidéken élő tagjait érinteni fogja. Emellett megpróbálta bemutatni a jelenleg elérhető pályázati forrásokat illetve a csatlakozást követő strukturális alapokat érintő pályázati rendszert. A szövetkezeteket bemutató kiadvány szemlélteti e társulási forma előnyeit, s rámutat mennyire fontos szerepe lehet ezeknek a szervezeteknek, a mezőgazdasági területek birtokstruktúrájának átalakításában, illetve a gazdák jövedelmeinek növelésében. A fontos célok közé tartozott, az erdélyi magyar vidéki gazdálkodók érdekeinek megjelenítése a 2007-2013 időszakra vonatkozó országos vidékfejlesztési tervben. Kerekes Gábor ügyvezető alelnök vezetésével, 2005 decemberében indult az a közvita melynek végeredményeképpen körvonalazódtak azok az igények melyeknek jelen kell lenniük ebben a dokumentumban. A közvita előkészítésében és lebonyolításában aktívan részt vett a Vidékfejlesztési és Agrárügyekért Felelős Iroda is. A 2006-os év folyamán folyattuk a tájékoztató jellegű kiadványok szerkesztését és terjesztését, valamint előadásokat tartottunk az Európai Unió közös agrárpolitikájára illetve a romániai vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozóan. Megjelent a „Strukturális Alapok Romániában” valamint „Az Európai támogatások Romániai kézikönyve”. 39


A „Strukturális Alapok Romániában” kiadvány közérthető formában kíván elsősorban önkormányzatok, de minden lehetséges pályázó számára a csatlakozást követően elérhető európai uniós támogatásokról, praktikus információkat nyújtani. Tekintettel arra, hogy a Strukturális Alapok a legjelentősebb, önkormányzatoknak is szóló EU támogatások, a kiadványban ezek felhasználásáról kívánunk tájékoztatást nyújtani. A kiadvány aktualitását több tényező is igazolta. Bemutatta Románia 2007-2013 közötti főbb fejlesztési irányait, az operatív programokat. Az európai támogatások kérdésköre sokkal tágabb mint az Európai támogatások évkönyvébe foglaltak, azonban a kiadvány jó kiindulópont azok számára, akik az EU-s támogatások rendszerét teljes egészében akarják megérteni. A könyvben bemutatott törvények, rendeletek, szabályozások és az ehhez nyújtott magyarázatok adják a támogatási rendszer alapját. Az iroda egy előadóval vett részt az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány által szervezett 5 regionális, önkormányzatoknak szóló képzésen „Az Európai Unió közös agrárpolitikája és a vidékfejlesztés finanszírozási forrásai” tematikával.

ÖNKORMÁNYZATI PORTÁL – www.onkormanyzat.ro Tekintettel, hogy az európai uniós rendszerben kiemelkedő helyet foglalnak el az önkormányzatok, ennek megfelelően a csatlakozás előtt Romániában is felgyorsult az önkormányzatok szerepének, működésének részben átgondolása, másrészt az igényeknek, elvárásoknak megfelelő átalakítása. Ezért nyilvánvaló, hogy az önkormányzáson belül döntő jelentőségű a polgármesterek, a helyi és megyei tisztségviselők lehető legfrissebb információkkal való ellátása. Ezzel a céllal 2005 augusztusában erdélyi magyar önkormányzati portált indított a Romániai Magyar Demokrata Szövetség RMDSZ) és az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány. A kezdeményezés erdélyi polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők munkáját hivatott segíteni. Ez az erdélyi magyar tartalomfejlesztési projektek részét képezi, és a www.csatlakozas.ro után, a második olyan portál, amely a romániai magyar közösség legaktuálisabb kérdéseiről szól, azokról, amelyek az önkormányzatok közvetlen jövőjét leginkább befolyásolják Az Erdélyi Önkormányzati Portálon keresztül szeretnénk az önkormányzatok képviselői és munkatársai számára érdekes, munkájuk során felhasználható tartalmat szolgáltatni: így megkönnyítve a legfrissebb hazai és európai uniós hírekhez, adatokhoz való hozzájutást, a pályázati hírek megismerését és naprakész jogszabá40


lyismeretek átadását. Célunk: a szolgáltató önkormányzatiság mielőbbi megvalósítása és az információcsere folyamatának megindítása az önkormányzatok között. A portál kialakítása kiemelkedő jelentőségű az információs társadalom létrehozásának folyamatában. Számítunk az önkormányzatok nyitottságára és aktív közreműködésére, hiszen a legváltozatosabb, mindenre kiterjedő információk közreadásával hatékony partnerség jöhet létre a kormányzat és a helyi önkormányzatok, valamint a civil szféra között. A portál nemcsak részterületeket karol fel, hanem globálisan, az önkormányzati munka minden jelentős szegmensét érintő információt nyújt országos és helyi szinten egyaránt. Felkerülnek a portálra, az önkormányzatokra vonatkozó aktuális hírek, szabályozások, a pályázati tájékoztatók, a hozzájuk kapcsolódó formanyomtatványok, az önkormányzatokról szóló főbb adatok. Ezen túl helyet teremt a különböző szakmai kiadványok ismertetéséhez, valamint letöltéséhez, és ugyanakkor az önkormányzati képviselő vagy a szakértő itt érheti el a munkájához kapcsolódó fontos linkek gyűjteményét is. A honlap 16 rovat rovatot tartalmaz, amelyek nagymértékben előegítik a közigazgatásban dolgozók tevékenységét: Hírek – portál egyik legfontosabb része, amely naponta többször is frissül. A hírszolgáltatás közigazgatási, vidék- és városfejlesztés, regionális fejlesztés és gazdaság témakörbe, másfél év során közel 2000 hírrel bővítette adatbázisát. Közigazgatás – RMDSZ. Az helyi és megyei önkormányzati képviselők, a központi igazgatás és az Országos Önkormányzati Tanács adattárát tartalmazza valamint a 2005-ben készült Félidőben 2004-2006. Sikeres Erdélyi Önkormányzatok című projektet, amelyben a 2004-es választásokon az RMDSZ jelöltjeként mandátumot szerzett 8 municípiumi és 9 városi polgármester mutatja be röviden a legfontosabbnak ítélt eredményeket. A Város, Vidék, Régió vidékfejlesztéssel foglalkozó oldal, amely megítélésünk szerint a legnagyobb segítséget nyújthatja azok számára, akik informálódni akarnak kapni a legújabb változásokról, vidéki támogatásokról, vidékfejlesztési pályázati kiírásokról és programokról. Folyamatos tájékoztatást biztosít a vidéki önkormányzatoknak, vidéki civil szervezeteknek, szövetkezeteknek, társulási formáknak az őket érintő fejlesztési lehetőségekről, finanszírozási programokról. A Gazdaság, valamint az Európai Unió című rovatok keretén belül az EU csatlakozással összefüggő naprakész információk kerülnek; A Pályázatok magyar nyelven, folyamatosan aktualizálva vannak megjelenítve. A Kiadványok cím alatt 27 rendkívül hasznos útmutató, törvény magyarázat és szakkiadvány szerepel letölthető formátumba olyan jellegű témakörökbe mind például az Önkormányzatok médiakapcsolatai, Helyi pénzügyek, Műemlékvédelem 41


vagy Nyelvhasználati jogok a román közigazgatásban. A Jogszabály rovat az igen gyakran módosuló jogszabályok aktuális változatát kívánja elérhetővé tenni, lehetőleg román és magyar nyelven egyaránt. Az Önkormányzati ABC szakkifejezések pontos jelentését ismerteti. Hasonló célt szolgál a szótár rovat, ahol a román kifejezések magyar megfelelőjének közlésével próbálják megóvni az érintetteket a tévedésektől. Az Erdélyinfó egy közigazgatási portrétár jelleget öltve részletes információt nyújt az erdélyi magyar önkormányzatok elérhetőségéről, tanácsösszetételéről, a település/város történetéről, gazdasági helyzetéről, lakosság számarányáról, turisztikai lehetőségekről. A portál az aktuális rendezvényekről is tájékoztatja látogatóit, emellett üzleti ajánlatokat tartalmazó rovattal is rendelkezik A látogatók száma 2005 augusztusától mostanáig elérte a félmilliót, ami naponta közel ezer olvasót jelent. Statisztikai kimutatások szerint a legkedveltebbek Hírek és Jogszabályok című rovatok. A hitelesebb és gyorsabb tájékoztatás érdekében saját tudósítói hálózat kiépítését kezdeményeztük, a helyi és megyei önkormányzatok sajtóreferenseinek közreműködésével. A www.onkormanyzat.ro népszerűsítése céljából különböző promóciós anyagok (levonók, pólók, golyóstollak) készültek, amelyeket médiatámogatóként vagy fővédnökként különböző önkormányzati rendezvényeken szórtunk. A portál szerkesztéséért, tartalmi és koncepciós módosításaiért az Ügyvezető Elnökség Önkormányzatokért felelős Főosztály munkatársai felelnek: • Hekman Andrea – Koordinátor, felelős szerkesztő; Hírek • Juga Tibor – Hírek és jogszabályok • Gáti Attila – Város, Vidék és Régió • Horváth Réka – Európai Unió, Gazdaság, Pályázatok 2006. szeptember 23-án, Csíkszeredában került megrendezésre a Székelyföldi polgármesterek találkozójára, ahol a jelenlevő polgármesterek és alpolgármesterek az általuk képviselt közösségek nevében kinyilvánították akaratukat az RMDSZ programjába foglalt autonómia-formák törvényes eszközökkel való megvalósítására, beleértve a Székelyföld területi autonómiáját. December 7-én, Sepsiszentgyörgyön került sor az egyesület alakuló ülésére. Főosztályunk kiemelt fontosságot tulajdonít a székelyföldi önkormányzati társulásnak, ezért, ennek példájára Erdély más régióiban is hasonló egyesületek létrejöttét szorgalmazza. Az Önkormányzati Főosztályon folyamatban levő munkák: a Szövetség a Székelyföldért Egyesület megalakulásával kapcsolatos kérdések koordinálása, együttműködés az RMDSZ polgármestereivel, alpolgármestereivel, megyei tanács elnö42


keivel és alelnökeivel, helyi és megyei tanácsosaival, operatív kérdések megoldásában. Ide tartoznak például az ingatlanrendezés problémái, fejlesztési kérdések összehangolása, összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása. Hasonlóképpen a Főosztály együttműködik az RMDSZ kormányzati tisztségviselőivel, elsősorban a közigazgatáshoz kapcsolódó kérdésekben, és szakterületén részt vesz az RMDSZ nemzetközi kapcsolatainak megvalósításában. A főosztály a helyi közigazgatás reformálását célzó kezdeményezésben szervező feladatot lát el: javaslatokat összesít és azokat az RMDSZ közigazgatási szakbizottsága elé terjeszti. Demeter János önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnök

43

BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁSI FŐOSZTÁLY TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Az RMDSZ VII. Kongresszusától napjainkig eltelt négy év alatt a romániai magyar nyelvű oktatással összefüggésben kifejtett tevékenység kereteit egyrészt a Szatmárnémetiben elfogadott RMDSZ-Program, másrészt külső körülmények – mindenekelőtt az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítése által megkövetelt törvénymódosítások, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása (2004-től) – határozták meg. Azt, hogy az adott körülmények közt, hogyan és mit tettünk /tehettünk, a legtömörebben Ady Endre soraival fejezhetjük ki: Egyformán s mindig csalódtunk, De hát ez már a mi dolgunk, S jól van ez.

Nem adta nekünk az Isten, Hogy ki szeret, az segítsen, Sohasem. […]

S szebb dolog így meg nem halni, S kínoztatván is akarni Magyarul.

Egyformán raktuk a szépet Barátnak és ellenségnek, Mert muszáj.

A bővebb elemzéshez a Programban megfogalmazott Alapelvből kell kiindulnunk miszerint: „A romániai magyarság nemzeti identitása megőrzésének, szülőföldön maradásának és a versenyképes szakemberképzésnek feltétele a minőségi anyanyelvű oktatás, amelynek autonóm és korszerű rendszerben kell megvalósulnia”, mely elv lényegében meghatározta a legfontosabb oktatáspolitikai célkitűzéseinket.

44


Mivel a romániai magyar oktatási rendszer nem különíthető el az országos rendszertől, annak változásaitól, az eltelt időszak eredményeinek, és sikertelenségeinek értékelése csak az országos gyakorlat összefüggései között végezhető el. Országos szinten a legszembeötlőbb az a – sokszor nem megfelelően átgondolt, gyakorta inkoherens – törvénykezési folyamat, mely a diktatúrából átmentett, centralizált, egyetem előtti oktatási rendszert próbálta/próbálja kompatibilissá tenni az Európai Unióban honos, a szubszidiaritás elvén alapuló, autonóm oktatási rendszerekkel. Releváns ebből a szempontból az is, hogy az említett időszakban, az érvényben levő, már eddig is többször megváltoztatott tanügyi törvényt újabb rendelkezésekkel (7 törvény és 4 sürgősségi rendelet) módosították. A negatívumok ellenére sok olyan, a decentralizációt szolgáló és az intézmények önállósulását elősegítő rendelkezés születet, melyek mindegyike előremutató és megteremtheti az önálló oktatási iskolahálózat további bővítésének és fejlesztésének a lehetőségét a romániai magyar közösség számára is. A legfontosabb változásokat az egyetem előtti oktatás területén a 268/2003-as és a 354/2004-es törvények hozták. Az előbbi az általános és kötelező oktatást nyolc évről tízre emelte, megszabta a közoktatás négy szintjét, a szakoktatást – a középiskolai oktatásba való beágyazással – felértékelte, biztosítva egyben az átjárhatóságot is a különböző képzési szintek és formák között. Az Unióban alkalmazott normatív finanszírozási rendszer bevezetéséhez, az önálló, jogi státussal is rendelkező oktatási intézmények megalakításához szükséges törvényes kereteket a 354/2004-es törvény elfogadása és alkalmazása tette/teszi lehetővé. A magyar nyelvű oktatás sajátos igényeinek érvényesítését nagymértékben segítették, és kell segítsék a jövőben is, az alábbiak: • A parlamentáris demokrácia által biztosított, az RMDSZ választott képviselői által gyakorolható /érvényesíthető kisebbségi érdekképviselet /érdekvédelem az európai unióban, illetve országos, területi és helyi szinten, a törvénykezés, valamint közigazgatás területén. • A kormányzati szerepvállalás következtében érvényesíthető jogkörök, kompetenciák kínálta lehetőségek hatékony kiaknázása. • Partneri kapcsolatok erősítése, bővítése történelmi egyházainkkal, a civil és non profit szervezetekkel, alapítványokkal. • Politikai érdekszövetségek (koalíciók) kialakítása a hazai, illetve határon túli politikai élet megfelelő szereplőivel, szem előtt tartva a Winston Churchill által megfogalmazott gondolatot, miszerint a politikában nincsenek tartós szövetségek, csak tartós érdekek. 45


A továbbiakban, a fentebb említettek tükrében, igyekszünk bemutatni az Oktatási Főosztály által – az oktatáspolitika prioritásai és a stratégiai célkitűzések megvalósítása érdekében – kifejtett tevékenység legfontosabb mozzanatait.

I. A ROMÁNIAI MAGYAR OKTATÁS ÖNÁLLÓSÍTÁSA, AUTONÓM RENDSZERBE VALÓ SZERVEZÉSE ÉRDEKÉBEN VÉGZETT MUNKA A fenti cél érdekében tevékenységünknek alapvetően két irányát jelöltük meg: elsőként azt, hogy közösségeink minden szinten maximálisan használják ki a jelenleg érvényben levő törvények által biztosított lehetőségeket, másodikként, hogy a törvényhozásban sikerüljön olyan törvényeket elfogadtatni, amelyek alapján felépíthető a saját közösségünk által szervezett és irányított autonóm oktatási rendszer. A Román Nevelési és Kutatási Minisztérium Kisebbségi Főosztálya által rendelkezésünkre bocsátott statisztikai adatok segítségével felvázolható a napjainkra kialakult helyzet, következtethetünk munkánk hatékonyságára, és követhetőek azok a fontosabb trendek is, amelyek alapvetően meghatározhatják a jövőben követendő stratégiát. Tisztán magyar, illetve magyar tagozattal is működő közoktatási intézmények száma Az egyetem előtti magyar nyelvű oktatásban részesülő gyerekek és tanulók száma A magyar tannyelvű képzésben résztvevő pedagógusok száma Magyar nemzetiségű egyetemisták száma

Iskolai /akadémiai év 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2.299

1.725

1.403

183.584

181.887

179.415

28.805

29.136

33.562

11.287

12.032

11.251

A legtöbb aggodalomra az egyetem előtti oktatásban résztvevő gyerekek/tanulók számának csökkenése ad okot: ez a fogyás két év alatt elérte a 4.169-et, ami az óvodás- és iskoláskorú magyar népesség 2,27%-a. A magyar érdekeltségű oktatási intézmények számának viszonylag nagyarányú csökkenése (896) egyrészt a népességfogyás, másrészt a törvénymódosítást követő iskola-összevonásoknak a következménye. Pozitívumként könyvelhetjük el a magyar nyelvű líceumi oktatásban résztvevő tanulók számának növekedését, mely a 2003/2004-es tanévben meghaladta a 46


30.000-et, olyan körülmények között, amikor országos szinten csökkenő tendencia mutatható ki. Ez egyértelműen a magyar tannyelvű közép-, és felsőfokú oktatást biztosító intézményeink gyarapodásának, megerősödésének, valamint az általuk kínált választék bővülésének köszönhető. Kézzelfogható eredménye van tehát annak, hogy Nagybánya, Arad, Máramarossziget után új, önálló, magyar tannyelvű középiskolák működnek Marosvásárhelyen, Brassóban, Déván, és Szilágysomlyón is. Folytatni kell a küzdelmet további önálló magyar intézmények létrehozásáért, Tordán, Bánffyhunyadon, a Mezőségen és mindenütt, ahol erre igény és reális esély, életképes lehetőség mutatkozik. Fontos megemlítenünk, hogy olyan övezetekben, ahol az iskola összevonás az anyanyelvű képzést lehetetlenítette volna el, külön engedélyeztettük a tanintézmény jogi személyiségének a megadását (pl. Kolozs és Szilágy megyében). Ismételten hangsúlyozzuk, célunk a saját közösségünk alapvető érdekeinek megfelelő, autonóm oktatási rendszer kiépítése, amely minden szinten, valamennyi képzési formát felölelve, korszerű és minőségi oktatást biztosíthat gyermekeink számára, az óvodától az egyetemig. Ilyen összefüggésben különösen felértékelődik az a tény, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhetően – csak a 2006-os esztendőt figyelembe véve – hat Kormányhatározattal 617 magyar, vagy többségében magyar érdekeltségű közoktatási intézményt sikerült összesen 87.754.000,00 RON (877,54 milliárd régi lej) támogatásban részesíteni. Az a tény, hogy az egyetemi oktatásban résztvevő magyar nemzetiségű diákok száma az eltelt három évben az országos átlaggal közel azonos mértékben növekedett, azért nem ad okot a teljes megelégedettségre, mert a 2005/2006-os akadémiai évben az országosnak a 4,9%-át kitevő, 25.676 állami egyetemet látogató magyar nemzetiségű egyetemistának mindössze 1/3-a (8.572 diák) tanult anyanyelvén. Ezek a kolozsvári, marosvásárhelyi, bukaresti és nagyváradi egyetemek magyar tagozatain folytatták tanulmányaikat. Kudarcként kell elkönyvelnünk, hogy mind a mai napig nem sikerült létrehozni az önálló, magyar tannyelvű állami egyetemet, mi több, az önálló karok sem alakulhattak meg a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, annak ellenére, hogy ez évek óta prioritásunk. Mind adót fizető, azonos értékű polgárai ennek az országnak, változatlanul hiszünk abban, hogy az önálló felsőoktatási intézmény nekünk jár, és számunkra is ugyanolyan fontos, mint román anyanyelvű honfitársaink számára. Az Oktatási Főosztály kezdeményezéseként elvi-koncepciós egyeztetések zajlottak felsőoktatási szakembereinkkel a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű oktatás önálló karokba való szervezésének lehetőségeiről. Elősegíthetné a karok 47


önállósodását, hogy az RMDSZ kezdeményezésére, a globális finanszírozás keretében, a magyar oktatási vonalak esetén a fejkvóták kiszámításakor a szorzót 2-re emelték. Jelenleg ez a folyamat megrekedt az egyetemen történő negatív események miatt, amelyek továbbra is gátolják a belső építkezés menetét. Mindezek ellenére az elmúlt időszakban a Babeş-Bolyai Tudományegyetem hallgatói létszáma számottevően növekedett. Ez egyrészt a képzési kínálat folytonos bővülésének, másrészt pedig a különböző régiókban működő képzési központok egyre nagyobb népszerűségének köszönhető. Ilyen központok működnek: Csíkszeredában (informatika szak), Gyergyószentmiklós (turisztikai földrajz szak), Sepsiszentgyörgy (kereskedelem, turizmus és szolgáltatás, agrárgazdaság, vállalatgazdaság, közigazgatás szakok) Nagyszalonta (bank- és pénzügy szak), Segesvár (bank- és pénzügy szak), Szatmárnémeti (bank- és pénzügy, menedzsment, közigazgatás, Pedagógia, tanító-, óvóképzés szakok), Marosvásárhely (pedagógia, tanító-, óvóképzés szak), Székelyudvarhely (pedagógia, tanító- óvóképzés szak), Kézdivásárhely (pedagógia, tanító-, óvóképzés szak), Nagyenyed (pedagógia, tanító-, óvóképzés szak). A regionális bővítés ilyen jellegű kezdeményezéseit természetesen az RMDSZ is támogatta, élve azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az önkormányzatok és civil szervezetek helyi szinten nyújthattak. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemen a 2006-2007-es tanévben összesen 21 kar működik és ezeken belül 38 képzési ágon 103 a megszerezhető alapszakok száma. Magyar nyelven 17 karon összesen 53 alapszakon lehet diplomát szerezni. Ugyanitt a magyarul tanuló hallgatók száma 7000, a magyar oktatók száma 249. Magyarul három szakon lehet doktorálni. Hasonló tendenciák követhetők nyomon a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen is, (a 20065-2007-os tanévben 1151 hallgató tanul magyar nyelven az általános orvosi, gyógyszerészeti, fogorvosi fakultásokon), illetve a Színművészeti Egyetemen is (2006-2007-ben 153 hallgató – a doktorandusokat is beleszámítva). Kiemelt feladatként kezeltük a magyar nyelvű magán (egyházi és alapítványi) felsőoktatási intézmények konszolidációs folyamatát, illetve ennek az oktatási hálózatnak a bővítését. A 2006-2007-es tanévben összesen 4 464 hallgató választotta ezt a képzési lehetőséget. Ilyen értelemben támogattuk a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem fejlesztését és akkreditációs kérdéseinek megoldását, és szorgalmazzuk, hogy a román állam vállaljon részt az intézmény finanszírozásában. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a 2006-2007-es tanévben 2 205 hallgató tanul, az itt tanító egyetemi oktatók száma 339. 48


A fentiekre való tekintettel a közeljövő kiemelt prioritása, hogy – a köz- és felsőoktatási törvénytervezet megvitatását követően – a parlament által elfogadott változat lehetőleg ne tartalmazzon egyetlen olyan rendelkezést sem, amely korlátozhatja az anyanyelvű oktatást és a jogos igényeken alapuló önálló intézményalapítást. Ennek érdekében Főosztályunk széleskörű konzultáció-sorozatot szervezett/szervez a szakmai szervezetek, önkormányzatok, diákszervezetek, oktatási tisztségviselők, szülők és pedagógusok bevonásával.

II. AZ ÉRDEKVÉDELEM MÁS TERÜLETEIN MŰKÖDTETETT PROGRAMOK, TEVÉKENYSÉGEK Az eltelt négy év fontos hozadéka, hogy a végrehajtás országos és helyi szintjein tovább erősödtek a magyar oktatásért felelős struktúrák: országos szinten a kisebbségi államtitkárság és a magyar tannyelvű oktatásért felelős vezérigazgatóság, megyei szinten a kisebbségi oktatásért felelős fő-tanfelügyelői, főtanfelügyelő-helyettesi, szaktanfelügyelői státusok. Ugyanakkor jelentős mértékben növekedett az intézmények kisebbségi tisztségviselőinek száma, ami biztosítéka kellene legyen a számunkra kedvező törvényértelmezéseknek, kormány- és minisztériumi rendeletek, intézkedések érvényesítésének. A központi oktatásirányításban 1 államtitkár, 2 államtitkári tanácsos, 1–1 főigazgató és igazgató, valamint 2 szakfelügyelő vesz részt. Megyei szinten 2 főtanfelügyelő, 9 főtanfelügyelő-helyettes és 52 szaktanfelügyelő látja el a magyar tannyelvű oktatás irányítását. A végrehajtás különböző szintjein kialakult irányítási struktúrák hatékonyabb működéséhez szükséges politikai feltételek biztosítása az RMDSZ Oktatási Főosztályának kiemelt feladata. Az országos, megyei vagy intézményi státusok politikai eszközökkel való létrehozása mellett, sok esetben gondot jelent a megfelelő humán erőforrás biztosítása, vagyis az, hogy legyen kellő számú jól felkészült magyar jelentkező a meghirdetett versenyvizsgákra. Tekintettel az önkormányzatok egyre fokozódó szerepvállalására a közigazgatási területükön létező oktatási intézmények fenntartásában és működtetésében, az Ügyvezető Elnökség megyei szintű tanácskozások szervezését kezdeményezte minden érdekelt fél (megyei/területi RMDSZ- tisztségviselők, -képviselők, -szenátorok, az önkormányzatok megyei és helyi tisztségviselői, polgármesterek, alpolgármesterek, tanácsosok, a tanfelügyelőség magyar tisztségviselői, szaktanfelügyelők, közoktatási intézmények vezetői/vezetőhelyettesei, az RMPSZ képviselői) bevonásával. A tanácskozások tematikájaként a következő témaköröket javasoltuk: 49


az önkormányzatok mint iskolafenntartók; változások a közoktatási intézményrendszer finanszírozási és menedzselési gyakorlatában. Részletesebb bontásban megvitatásra kerültek: a módosított önkormányzati törvény ide vonatkozó rendelkezései, alkalmazásának eddigi tapasztalatai; a felmerülő nehézségek, együttműködési igények és lehetőségek; az önkormányzat, a minisztérium, a tanfelügyelőség és az intézményi menedzsment kompetenciái. A megbeszélések eredményeként körvonalazódtak az alábbiakban felsorolt feladatok, melyeket közösségünk vezetőinek maradéktalanul fel kell vállalniuk: • A jelenleg is hatályban levő törvények, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása által biztosított lehetőségek hatékonyabb kihasználása, elsősorban az oktatási intézmények adminisztrációja, az intézményi infrastruktúra fejlesztése terén (helyi és megyei költségvetés, hazai és külföldi pályázati lehetőségek, regionális fejlesztés, stb.). • Új erőforrások felkutatása, az újonnan jelentkező lehetőségek azonnali kiaknázása (pl. az RMDSZ javaslatára elfogadott 291/07.07.2006 számú törvény alapján, a 2006/2007-es tanév II. szemeszterével kezdődően, a szakminisztérium költségvetéséből kell biztosítani az ingázó diákok utazási költségtérítését.) • El kell érni, hogy a készülő új közoktatási, valamint a pedagógusok jogállását (statútumát) szabályozó törvény az eddiginél jóval szélesebb jogköröket biztosítson a helyi önkormányzatoknak és szülői munkaközösségeknek. Elfogadhatatlan, hogy míg az oktatási intézmények fenntartási és működtetési kötelezettsége gyakorlatilag teljes egészében a helyi közösségekre hárul, addig az iskolaigazgatók kinevezésébe, a pedagógusok kiválasztásába, az oktatási folyamat minőségi és mennyiségi mutatóinak meghatározásában, érdemi beleszólási lehetőségük nincsen. • Célunk a jelen pillanatban létező paternális helyzet felszámolása, amely állapot gátolja az intézmények önállósodási tendenciáit, de egyben fel kell készülnünk arra, hogy előbb-utóbb iskoláinknak önállóan kell olyan döntéseket hozzaniuk, amelyek adott pillanatban meghatározóvá válhatnak az intézmény későbbi működését illetően. Éppen ezért fontos olyan menedzser-igazgatók képzése, akik rátermettség és szakmai felkészültség szempontjából megfelelnek majd az elvárásoknak. • Tekintettel arra, hogy a rövidesen bevezetésre kerülő új, a közoktatási intézmények finanszírozására vonatkozó rendeletek fokozottabb tehervállalást kényszerítenek a kisebb – elsősorban községi – önkormányzatokra, el kell kezdeni az egyeztető tárgyalásokat a kistérségi iskolaközpontok kialakítása végett. Le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy a demográfiai mutatóktól, valamint a 50


helyi adottságoktól és lehetőségektől függetlenül, minden közoktatási intézményünket meg tudunk tartani. Az oktatás minőségének javítása, a hatékonyabb érdekvédelem és érdekérvényesítés érdekében a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a már létező romániai magyar oktatási intézményeink rendszerbeszervezését, továbbfejlesztését, a legnagyobb veszélynek kitett szórványban pedig a kollégiumi rendszerben működő kistérségi iskolaközpontok kialakítását. A tervezés kiindulópontja az a tanulmány (Kistérségi virtuális iskolatérképek), amelyet, az Oktatási Főosztály által (2003, 2004 és 2005-ben) begyűjtött és feldolgozott adatok alapján készítettek el a szakemberek. Ahhoz, hogy az első konkrét lépéseket meg lehessen tenni a rendszertervezés /szervezés érdekében, feltétlenül szükség volt egy új program beindítására – az interneten működő oktatási adatbázis létrehozása – amelynek segítségével naprakész adatok birtokában lehet /lehetne dolgozni. Közoktatási intézményeink – minden szinten – a megfelelő regisztráció után, feltölthetik az adattárat. A 20052006-os tanév adatai szerint 387 intézmény jelentkezett be és regisztrált összesen 88 712 diákot. A létszám alapján ez körülbelül 40-45%-os feltöltést jelent. Minden esetben a lehetőségeknek megfelelően tájékoztattuk a regisztrálókat. A még be nem jelentkezett intézmények mozgósítása érdekében folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a tanfelügyelőségekkel, oktatási alelnökeinkkel Alapvetően az adatbázis akkor válhat felhasználhatóvá, ha az oktatási intézményeink minden tanévben feltöltik azt. Ezáltal válhat áttekinthetővé közoktatási hálózatunk, ennek dinamikája, de a diákok és pedagógusok létszámának váltakozásai is. A nyilvánvaló diáklétszám-csökkenés, a szakképzett pedagógusok számának állandó változásai – különös tekintettel a szórványra- és ezek nyomon követése elengedhetetlenül fontos mind az aktuális, mind pedig jövőbeni közoktatás-politikánk szempontjából. Az Oktatási Főosztály tankönyvprogramjának szerves részét képezi a tankönyvek kiadása. Ezt a munkát nagymértékben megkönnyítette, az RMDSZ kezdeményezésére születetett, 3950/2005-ös számú miniszteri rendelet, amely kialakította az anyanyelvű tankönyvírás törvényes kereteit. A 7. kongresszus óta eltelt időszakban a Communitas Alapítvány és az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala jelentős anyagi támogatásával több, a minőségi oktatáshoz nélkülözhetetlen, korszerű tankönyvet sikerült kiadatnunk. A 2003-as év folyamán négy líceumi tankönyvet jelentettünk meg: – Matematika M2 X. o. számára, Matematika M2 XI. o. számára, Közgazdaságtan X-XI. o. számára és Filozófia B Típus a XII. osztály számára. A két matematika tankönyvből egyenként 3500, azaz összesen 7000 példány került az iskolákba. A közgazdaságtan tankönyvből 4500, a filozófia tan51


könyvből, pedig 3000 példány készült el. Ez összesen 14500 tankönyvet jelent. A 2004-es esztendőben a XI., illetve a XII. osztály számára jelentettük meg a magyar nyelv és irodalom tankönyveket, 6894, illetve 6828 példányban. A következő évben, tehát 2005-ben, ezekhez a tankönyvekhez hozzárendelt kétkötetes szöveggyűjteményt sikerült megjelentetni 7000 példányban. A két magyar nyelv és irodalom tankönyv, valamint a szöveggyűjtemény – igényességével és magas színvonalával – elnyerte a tanulók tetszését és a szakma elismerését. Ez, valamint az igénylések teljes lefedése indokolta, hogy 2006-ban a tankönyv-, és szöveggyűjtemény- csomag újranyomtatása mellett döntöttünk. Fontos megemlítenünk azt, hogy minden eddig említett tankönyvet ajándékképen juttattunk el tanulóinkhoz, így jelentős szociális támogatásban részesítve a szülői társadalmat. A közoktatás általános problémáinak és ezen belül a tankönyvellátás gondjainak megoldására alakult meg 2005. május 28-án a Romániai Magyar Közoktatási Tanács (RMKOT), melyben képviselteti magát az RMDSZ, a Román Nevelési és Kutatási Minisztérium Kisebbségi Főosztálya, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, az RMPSZ, az Iskola Alapítvány, az Erdélyi Tankönyvtanács, a Román Parlament RMDSZ-frakciója, a Magyar Tankönyvkiadók Egyesülete és az Országos Tankönyvkiadó. A Tanács első ülését 2005. július 9-én tartotta, ahol döntés született arról, hogy a román nyelvből lefordított 53 tankönyvet ún. „szuperlektorálásnak” vetik alá. A tankönyveket a főosztály adatbázisában szereplő 58 független szakemberből 33-an lektorálták. A tavalyi év (2006) során 19, román nyelvből lefordított tankönyv lektorálását, ellenőrzését végezték el a főosztály által felkért szakemberek. Ennek a munkának a célja az volt, hogy a lefordított tankönyvekből kiszűrjenek, illetve azokban kijavítsanak minden, a fordítás során bekerült vagy benne maradt hibát, biztosítva ezáltal azt, hogy minőségi tankönyvek kerüljenek majd a tanulók kezébe. Az RMKOT 2006. november 11. ülésének legfontosabb témája A román nyelv oktatása a kisebbségi tannyelvű iskolákban volt. A többszöri szakmai egyeztetések, megbeszélések eredményeképpen 2006. novemberének második felében megalakult az a munkacsoport, amely a román nyelv és irodalom tantervét, a közoktatás minden szintjére vonatkozóan úgy dolgozza ki, hogy figyelembe veszi a magyar nyelv jellegzetességeit és a romániai magyarság területi eloszlásából származó különbözőségeket. Mivel a román nyelv és irodalom tanítása a jelenlegi oktatási törvény értelmében egységes tanterv szerint történik az általános és középfokú oktatás szintjén, az alternatív tanterv bevezetése törvénymódosítást igényel. Az ehhez szükséges lépéseket az RMDSZ teszi majd meg a parlamentben, a közoktatási törvénytervezet vitája során. 52


A versenyképes közösség kialakításában döntő szerepe van az oktatás minőségének. A minőségfejlesztés jegyében előkészítettük az erdélyi magyar középiskolai igazgatók első tanácskozását, amelyre 2004. január 10-én került sor. A második ülésen, 2005. június 9-én, döntés született a Romániai Magyar Középiskolai Vezetők Egyesületének jogi személyként történő bejegyeztetéséről, majd megvitatásra került az oktatás minőségéről szóló törvénytervezet. Az anyanyelven történő oktatás problémái legélesebben a szórványban jelentkeznek, és, a dolgok természetéből következően, a megoldásuk itt a legnehezebb. Ennek tudatában kezdtük meg egy közép – és hosszabbtávú oktatási stratégia kidolgozását, amelyben hangsúlyozottan kell jelentkezniük a szórvány problematika megoldására vonatkozó elképzeléseknek. A szórvány-iskolahálózat tanulói- és pedagógusi létszáma biztosítása érdekében a Magyar Oktatási Minisztériummal közösen – 2003/2004, valamint 2004/2005 tanévekben – ösztöndíj-pályázatot írtunk ki pedagógusok díjazására és diákok ingázási költségeihez való hozzájárulásra. Az Oktatási Főosztály 2005-ben kezdeményezte, hogy a Communitas Alapítvány nyílt pályázati rendszerben nyújtson segítséget a szórványban ingázó tanulók utaztatási költségeinek fedezéséhez. Ennek köszönhetően 11 megye 31 szórványkörnyezetben működő iskolájának 1.110 tanulója részesült támogatásban, összesen 40.000,00 RON értékben. A kezdeményezést kibővítve folytattuk, minek következtében a Communitas Alapítvány 2006. évi pályázati kiírásában lehetőség nyílt a szórványközösségek oktatástámogatási pályáztatására is három kategóriában: a) bentlakási költségekhez való hozzájárulás szórványban tanuló diákok számára, b) szórványban tanulók és tanítók ingázási költségeihez való hozzájárulás, c) magyar szórványközösségek összevont oktatási rendszerében tevékenykedő pedagógusainak támogatása. A 164, kedvező elbírálásban részesült pályázat nyomán 289 diák kollégiumi ellátását segítettük, összesen 1426 tanuló és tanár utazási költségtérítését támogattuk, és 91, nehéz körülmények között dolgozó pedagógus munkáját próbáltuk honorálni. Mindezekre 113.231,00 RON, azaz több mint1,13 milliárd régi lejt fordítottunk. Az Oktatási Főosztály prioritásként kezeli a tehetséggondozást. Minden évben az Ügyvezető Elnökség értékes jutalomkönyveket ajándékozott a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszán díjazott VII.-XII. osztályos tanulóknak. A könyvek mellett külföldi jutalomkirándulással díjazták az első helyezetteket. Az Oktatási Főosztály szervezésében, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és Communitas Alapítvány támogatásával 2003-ban országjáró körutat, 2004-ben törökországi tengerparti üdülést, 2005-ben spanyolországi kirándulást, 53


majd 2006-ban olaszországi körutat szerveztünk első helyezett olimpikonjainknak. A második és harmadik helyezést elért diákok hegyvidéki és tengerparti üdülésen vehettek részt. Célunk továbbra is jutalmazni a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákokat, ezáltal minél több diákot ösztönözni az anyanyelve szeretetére és ápolására. Az elmúlt években a Communitas Alapítvány támogatásával és az Országos Magyar Diákszövetséggel közösen jelentettük meg az Egyetemi Kalauz felsőoktatási tájékoztatót. Ez a kiadvány egyedi, mert az egyetlen tájékoztató, amely egyben és egységes rendszerben tartalmazza a romániai magyar felsőoktatás (főiskolai és egyetemi szintű) teljes kínálatát. Külön fejezetben részletes és leíró jelleggel foglalkozik a hazai magyar felsőoktatással, a képzést nyújtó felsőoktatási intézmények nevesítésével. A kiadvány teljes körű tájékoztatást nyújt a felsőoktatásban továbbtanulni kívánó középiskolás diákoknak, úgy a végzős, mint az ezt megelőző évfolyamoknak. A könyvek tájékoztató körutakon jutottak el a középiskolákba. A bolognai oktatási rendszerre való áttérés számos változást eredményezett felsőoktatásunkban. Az új struktúrában való eligazodást egy újabb, Szakjegyzék néven az Országos Magyar Diákszövetség által megjelentetett kiadvány segíti, amelynek megjelentetését és a középiskolákban való szórását is Főosztályunk – a Communitas Alapítvány segítségével – támogatta. Az elmúlt évekhez hasonlóan, prioritásként kezeltük a külföldről hazatérők okleveleinek honosíttatásában való közbenjárást. Ezáltal az érdekeltek jelentős anyagi megterheléstől és sok utánajárástól szabadultak meg. Az Ügyvezető Elnökség a honosítási dossziék helyes összeállítását, továbbítását a szakminisztériumba, az ügycsomó nyomon követését, az érdekeltek tájékoztatását, a törzskönyvi kivonatok és tantárgyi programcsomagok fordíttatását és hitelesíttetését, valamint a honosítási díj kifizetését vállalta, és vállalja. A honosítási folyamat az ún. Ekvivalencia Egyezmény értelmében továbbra is a Magyarországon szerzett oklevelek egyenértékűsítés által történik. Az uniós csatlakozás után, illetve a bolognai folyamat értelmében történő elismerési módszertan és procedúra egyelőre még nem született meg. Bízunk abban, hogy a jelenlegi ügyvitel, ha nem is szűnik meg, de legalábbis egyszerűbbé válik és a költségvonzata is kevesebb lesz. Az 2003-2006. időszakban az Ügyvezető Elnökség által lebonyolított honosítási kérések száma összesen 715, amely az ezt megelőző eredményekkel összesen 1 804. A 715 oklevél közel 80%-át a magyarországi felsőoktatási intézmények erdélyi konzultációs központjai teszik ki, amelyek különböző régiókban, látogatás nélküli formában fejtik ki tevékenységüket. Ezek működésének további népszerűsége egyrészt a közvetlen elérhetőségük miatt, másrészt a hiánypótlással magya54


rázható. Ilyen konzultációs központok: Gábor Dénes Főiskola EKK – Kolozsvár, Marosvásárhely, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, a Marosvásárhelyi Kántor-tanítóképző Főiskola – a magyarországi Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Tanítóképző Főiskola kihelyezett központja, a csíkszeredai Pro Agricultura Hargiatae Alapítvány, a Soproni Nyugat Magyarországi Egyetem indított környezet- és vadgazda mérnöki szakokat, illetve a Corvinus Egyetem agrárközgazdász szakot, Nyárádszeredán – a Corvinus Egyetem kertész almérnöki képzése. Az elmúlt évek adataiból az is kitűnik, hogy 64%-ban a reáliák területén végeztek hallgatók, amely végeredményben logikus is, hiszen elsősorban itt van a legnagyobb hiány, mind a szakképzés, mind a szakemberek terén. A humán kategóriában változatlanul hangsúlyosan jelentkeznek a tanító- és tanárképzésben oklevelet szerzett hallgatók. A tanítóképzés látogatás nélküli formája változatlanul népszerű marad, hiszen ezáltal a hallgatók dolgozhatnak és tanulhatnak is egyidőben. Előzetes felméréseink szerint az elkövetkezőkben is évenként legkevesebb 120 végzettre számíthatunk. Az Ügyvezető Elnökség 11 éve biztosítja a program ügyviteli költségeit, ennek a logisztikai- és infrastrukturális hátterét. Tekintettel az érdekeltek nagy számára, illetve a program költségvonzatára, a programot a 20032007. időszakban a magyar Oktatási Minisztérium támogatta összesen 12.000.000 forinttal. A fentiekből tételesen tudtuk fedezni a honosítás közvetlen költségeit, mint: a tananyagok fordíttatását, ellenjegyzését és közjegyző általi hitelesíttetését, a honosítási díjak, valamint különbözeti vizsgák kifizetését. Az egy főre eső támogatás értéke, különbözeti vizsgák nélkül, a támogatók elvárásainak megfelelően, megközelítőleg 35 000 forintnak felel meg. A javulás ellenére továbbra is maradt megoldásra váró kérdés: szorgalmazni azoknak a szakoknak a honosíttatását, amelyek számunkra fontosak, de Romániában nem folyik ilyen irányú képzés. Fontos a két oktatási rendszer különbözőségéből fakadó egyéb vitatott kérdések tisztázása, szorgalmazzuk mindezeknek, az erre a célra létrehozott intézmények által, a szakmaiság jegyében történő megoldását. A felnőtt lakosság át- és továbbképzése egyre nagyobb szerepet kap a köz- és felsőoktatás területén is. Ezzel magyarázható főosztályunk fokozott odafigyelése és szerepvállalása ezen a területen. Elsőként a Nevelési és Kutatási Minisztérium által indított – a vidéken oktató tanítók és tanárok továbbképzési programja (PIR) – lebonyolításába kapcsolódtunk be, ahol a magyar vonal beindítását kezdeményeztük, és – a Communitas Alapítványon keresztül – teljes egészében biztosítottuk az anyagi fedezetet a (tanítók számára elkészített) román nyelvű tantárgycsomag fordításához. A továbbiakban szorgalmazzuk, hogy megteremtődjék a magyar pedagógusok anyanyelven történő, akkreditált továbbképzésének lehetősége. 55


Az Oktatási Főosztály állandó munkakapcsolatban áll a szakágazat minden országos, megyei és helyi szintű képviseletével. Ez a kapcsolat a főosztály által kiküldött, vagy a főosztályra beérkezett levelekben, kérésekben, és a válaszként beérkezett vagy kiküldött javaslatokban, észrevételekben, valamint egymás tanácskozásain való részvételben konkretizálódik. Állandó kapcsolatot tartunk az oktatási tevékenység koordinálásáért is felelős Markó Béla államminiszter irodájával, a Nevelési és Kutatási Minisztérium tisztségviselőivel és munkatársaival, valamint az oktatási kérdésekkel foglalkozó parlamenti képviselőinkkel. A romániai magyar köz- és felsőoktatás legaktuálisabb kérdéseinek megvitatására, szakmai konzultációra a Közoktatási, valamint Felsőoktatási Tanács biztosít keretet. Itt említjük meg a 2006. november 18-án, a magyar érdekeltségű felsőoktatási intézmények képviselőivel tartott tanácskozást, melyen a résztvevők a Felsőoktatási törvénytervezetről fejtették ki véleményüket, és fogalmazták meg módosító javaslataikat. A Veres Valér KMEI igazgató által összesített és rendszerezett javaslatcsomagot eljuttattuk az oktatási kérdésekért felelős kormányzati, parlamenti és minisztériumi tisztségviselőinkhez. Igyekszünk intenzívebbé tenni és rendszeresíteni kapcsolatainkat egyházaink, valamint az oktatásban érdekelt civil szervezetek (RMPSZ, KMI, BKB, stb.) képviselőivel. Tekintettel arra, hogy a közoktatási rendszer fenntartásában és működtetésében a megyei, valamint helyi önkormányzatoknak, a tanfelügyelőségeknek és iskolaigazgatóknak meghatározó szerepük van, különös figyelmet fordítunk a kapcsolatok ilyen irányban történő javítására és a felmerülő problémák megoldására. Az Oktatási Főosztály tevékenységét irányító ügyvezető oktatási alelnök rendszeresen részt vesz a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium keretén belül működő Határon Túli Magyar Oktatási Tanács ülésein, amely kiemelten foglalkozik a Kárpát-medencei régiók pedagógusainak nyári- és évközi továbbképzésével, diáktáborok, tanulmányi versenyek, szórványoktatás, stb. támogatásával. Ezeknek a konzultációknak célja, hogy lehetőség szerint összehangolják a régiók támogatási igényeit, figyelembe véve az egyes területek oktatási hálózatának mennyiségi mutatóit és tartalmi sajátosságait. Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök

56

BESZÁMOLÓ A MŰVELŐDÉSI ÉS EGYHÁZÜGYI FŐOSZTÁLY TEVÉKENYSÉGÉRŐL

A Művelődési és Egyházügyi Főosztály az elmúlt négy esztendőben is cselekvő részese volt a romániai magyar nemzeti közösség, közösségünk önszervező-önépítő tevékenységének, valamint a kisebbségi kultúránkat egyrészt megőrző-ápoló, másrészt gyarapító és hagyományt teremtő törekvéseinek. A Szövetség programjához igazodva, a Főosztály legfőbb cselekvési területei a következők: • Kulturális érdekvédelem – főleg parlamenti tevékenység révén. Szorgalmaztuk magyar művelődésszervező és kutató szakemberek alkalmazását a központi és területi állami művelődési intézményekben a magyar ajkú lakosság aránya szerint (megyei művelődési és egyházügyi igazgatóságok, alkotások háza, múzeumok, könyvtárak, levéltárak, művelődési házak és otthonok stb.). Eredményeink e téren kielégítők, de sajnos több olyan régió is van, ahol a magyar szakemberek hiánya, vagy érdektelensége miatt nem sikerült minden lehetőséget kihasználni. • A Főosztálynak kiemelten fontos területe volt és marad továbbra is a romániai magyar történelmi egyházainkkal való kapcsolat erősítése, a velük való konzultáció, együttműködés. Folyamatosan szorgalmaztuk a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló 501/2002-es törvény mielőbbi alkalmazását, érvényesítve az RMDSZ Restitutio in integrum elvét. 2006-os év végéig a magyar történelmi egyházaktól elkobzott ingatlanok több mint egyharmada került vissza a jogos tulajdonos birtokába. • A Művelődési Főosztályának az elmúlt négy esztendei tevékenységében is fontos célkitűzésként szerepelt az úgynevezett „magyar-magyar” kapcsolatok továbbépítése, eredményesebbé tétele. Jelesül: a magyarországi illetékes minisztériumok, intézmények képviselőivel való élő párbeszéd, együttműködés 57


gyarapítása – a folyamatos információcsere, szakmai találkozók, tanácskozások szervezése, közös cselekvési programok kidolgozása révén. Kiemelkedő fontosságú eseménynek értékeljük azt a tanácskozás-sorozatot is, amelyet a Művelődési Főosztály szervezett meg a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az erdélyi magyarság egyes képviselői között. Ezeken a tanácskozásokon részt vett Vass Lajos államtitkár, Schneider Mária államtitkárhelyettes, Lakatos Mihály főosztályvezető és mások. Ezen találkozók alkalmával is megfogalmazódott az az igény, hogy a támogatási rendszer elsődlegesen programközpontú legyen és ne rendezvény-centrikus. Ugyancsak a magyarmagyar együttműködés, kapcsolatépítés jegyében részt vállalt a Főosztály a Pécs-Kolozsvár testvérvárosi művelődési kapcsolatok ápolásában. Főosztályunk képviselője részt vett a pécsi EMKE „baráti társaság” megalakulásának 10. évfordulóján rendezett ünnepségen, illetve közreműködött az esemény alkalmával sorra került művészi műsorban. • Az RMDSZ megyei/területi szervezetei művelődési, közművelődési tevékenységének gazdagabbá, színvonalasabbá és folyamatossá tétele a Főosztály állandó prioritásai közé tartozott, és tartozik továbbra is. Itt nem felső irányításról van szó, hanem segítségről, adott esetekben a szervezésbe való bekapcsolódásról s a folyamatos információcseréről. Művelődési, közművelődési életünk jelenlegi állapotának minél pontosabb megismerése, felmérése, a soros teendők számbavétele, valamint a prioritások közös kijelölése volt a célja azoknak a tanácskozásnak, amelyeket az elmúlt négy év alatt szerveztünk a megyei/területi szervezetek művelődési alelnökeivel. Ezen tanácskozásokon többek között meghirdettük, az EMKE-vel együtt, az úgynevezett „fehér folt programot” is. Ennek a programnak a célkitűzése: mindenhol, ahol magyarok élnek, minden olyan településen, ahol RMDSZ-szervezet működik, alakítsunk jogi személyként bejegyzett civil szervezetet, amely a közösséget képviseli, jogilag megjeleníti. • Megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a szórványnak: a művelődési, önszervező munkájukban adódó problémák megoldásában a lehetőségekhez mérten szakmai és anyagi támogatást nyújtottunk. Regionális találkozókat, megbeszéléseket, lakossági fórumokat szerveztünk az egyházak és civil szervezetek közreműködésével egy-egy tájegység problémájának felleltározása és megoldási lehetőségek megkeresése végett. • Támogattuk a magyar házak programjait, új művelődési központok és tájházak létrejöttét. • Folyamatos és rendszeres kapcsolatot tartottuk az országos és regionális érdekeltségű civil szerveződésekkel, mint pl. az EMKE, EME, BMC, RMZT, 58


MÚRE, Romániai Magyar Könyves Céh, Táncszövetség, Kriza János Néprajzi Társaság stb. Az elmúlt 17 évben a romániai magyar civil szféra erőteljessé vált és egyre szervezettebb. A romániai magyarság több mint 2000 civil szerveződést (egyesület, alapítvány, szövetség, szakmai műhely stb.) jegyeztetett be, lefedve a művelődés területének is majdminden szegmentumát. Elmondható: gazdag, egyre igényesebbé és eredményesebbé válásukkal ezek a civil szerveződések gyakorlatban kezdik már megvalósítani az RMDSZ programjában fontos célkitűzésként megjelölt kulturális autonómiát. Céltudatosan, következetesen épül fel, áll össze, szerveződik a romániai magyar civil társadalom. Logikus és természetes, hogy a Művelődési és Egyházügyi Főosztály szerteágazó sokrétű tevékenységében igen fontos a civil szerveződésekkel való kapcsolattartás, az együttgondolkodás, közös tervezés és cselekvés, annak érdekében, hogy mielőbb megszervezhessük a magunk jól működő sajátságos civil társadalmát, azt az erős tömegbázist, amely a politikum (esetünkben a román parlamentben politikai pártként megjelenülő RMDSZ) szervezett hátországa kell legyen, egyszersmind erőforrása, legitimizálója, segítő partnere és utánpótlást biztosítója is. Ebben a civil társadalmat építő-szervező munkába az RMDSZ – túl azon, hogy a törvényhozásban érdekeit védi, közképviseletét megvalósítja – elsősorban a Művelődési és Egyházügyi Főosztály révén kapcsolódhat be a leghathatósabban és válhat a civil társadalom cselekvő partnerévé. Ezért azt is mondhatnók, hogy az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya az utóbbi időben alaposan „depolitizálódott”, azaz „elcivilesedett”, maga is egyfajta „civil tagként” kapcsolódva be a közös munkába – az esetek zömében „csak” kezdeményezőként, szervezőként, társszervezőként, tehát még nem is ún. koordinálójaként a civil szféra tevékenységeinek. A Művelődési és Egyházügyi Főosztály állandó kulturális információs központ szerepét is betölti a hazai és külföldi magyar civil szervezetek számára. Javaslatunkra több program, rendezvény valósult meg itthon és Magyarországon, többnyire erdélyi művészek bevonásával. Jelentős tevékenységi területe volt az elmúlt időszakban a főosztálynak a moldovai csángó-magyarokkal illetve a Modvai Csángómagyarok Szövetségével való együttműködés, folyamatos kapcsolattartás, törekvéseik segítése. Ennek az erőfeszítésnek sikerült jelentősen kiszélesíteni a magyar anyanyelv oktatását az állami oktatásban, azokon a településeken, ahol erre igény volt. Hatékonyan hozzájárultunk a Bákó megyei RMDSZ szervezet létrehozásában, mely jelentősen segíti, segítheti a helyi magyar közösségek érdekeinek képviseletét a Bákó megyei hatóságok előtt. Támogattuk a pusztinai magyar ház megépítését. 59


A Főosztály az EMKE-vel közösen minden évben kiadta az erdélyi magyar művelődési Eseménynaptárt, 2001-től román nyelven is. A széles körben terjesztett kiadvány átfogó rálátást kínál közművelődési életünkre. Az Eseménynaptár tartalmazza a rendezvények mellett működő szervezeteink elérhetőségét, vezetőinek nevét. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a kiadvány egyre nagyobb népszerűségnek örvend, talán ennek is köszönhető, hogy a benne foglat rendezvények száma egyre növekedik. Ez a növekedés észlelhető a civil szervezetek számában is. A Művelődési Főosztály részt vett a különböző alapítványok művelődési szaktestületeiben, a Communitas, NKÖM, Illyés Közalapítvány pályázatainak elbírálásában, ezáltal nyomatékot adva az RMDSZ művelődési stratégiájának. Évente találkozót szerveztünk az erdélyi hivatásos magyar intézmények igazgatói és az RMDSZ vezetői között. Folyamatos találkozókat szerveztünk a történelmi magyar egyházak képviselői és az RMDSZ vezetői között. Évente részt vettünk az aradi október 6-i művészi műsor megszervezésében, a Magyar Kultúra Napjának nagyváradi gálájának művészi részének a megszervezésében, valamint a március 15-i és augusztus 20-i rendezvények megszervezésében és lebonyolításában. Kiemelten fontos esemény volt a Főosztály számára is az aradi Szabadságszobor visszaállítása, melynek előkészítési folyamatában hatékonyan közreműködtünk. (tárgyalásokon való részvétel, többnyelvű kiadványok elkészítése stb.) Szintén fontos esemény volt a fehéregyházi Petőfi emlékmű felújítása, környezetének rendbetétele, amely nemcsak turisztikai, hanem művelődéstörténeti fontossággal is bír. Az elmúlt három esztendőben az erdélyi magyarság egyik legfontosabb, egész Erdélyt átfogó rendezvénye a Médiabefutó tehetségkutató vetélkedő-sorozat volt, melynek szakmai hátterét a főosztályunk biztosította. E rendezvény-sorozatot közösen szerveztük meg és bonyolítottuk le az Ifjúsági Főosztállyal és a Transzindex szerkesztőségével. Főosztályunk évente megszervezte a Hivatásos Néptánc-együttesek Találkozóját, mely alkalommal tanácskozásokra, tapasztalatcserékre is sor került. A Gazdasági Főosztállyal közösen két alkalommal szerveztük meg a romániai magyarság képviseletét a bukaresti Közhasználati Termékek Vásárán (TIBCO), ahol a legszebb pavilon díját is elnyertük. Főosztályunk közreműködött a Székely Nemzeti Constitutio 500. évfordulója alkalmával sorra került rendezvények előkészítésében és lebonyolításában. 60


A Magyar Köztársaság kolozsvári Főkonzulátusával közösen szerveztük meg az 1956-os Szabadságharc és Forradalom 50. évfordulóját. A forradalom erdélyi eseményeiről szóló filmet sokszorosítottunk, és adtuk át a forradalom túlélőinek, illetve az áldozatok hozzátartozóinak, valamint minden RMDSZ szervezetnek, minden magyar középiskolának és fontosabb civil szervezeteknek. Megszerveztük a magyar közösség részvételét a Románia Európa Unióhoz való csatlakozása kapcsán Bukarestben megtartott ünnepségeken. Az utóbbi években a Főosztály tevékenységében jelen volt a hivatásos művészek és rendezvényeik támogatása is, képzőművészeti kiállítások szervezése, romániai magyar zeneszerzők műveinek kiadása, hivatásos együttesek előadásai és turnéi, operaénekesek lemezeinek kiadása stb. Folytatjuk a kiváló erdélyi magyar személyiségek videó arckép-csarnokának elkészítését Haza a magasban címmel. Ezt a sorozatot a kolozsvári közszolgálati televízió magyar szerkesztőségével közösen készítjük. Mára már huszonöt személyiség portréfilmje készült el. Főosztályunk az elkövetkezendő időszakban is elsősorban a civil szférával való eredményesebb együttműködést tartja prioritásnak. Jelenlegi munkatársak: • Szép Gyula – ügyvezető alelnök • Sebesi Klaudia – előadó • Molnos Lajos – előadó

61

BESZÁMOLÓ A SZÓRVÁNY, SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI FŐOSZTÁLY TEVÉKENYSÉGÉRŐL

FŐOSZTÁLY-ÉPÍTÉS Az Ifjúsági Főosztály 2003-ban alakult meg, amikor a Szövetségi Képviselők Tanácsa az ifjúsági ügyekért felelős RMDSZ ügyvezető alelnöki tisztségbe Kovács Pétert választotta. Az Ügyvezető Elnökség struktúráján belül az Ifjúsági Főosztály és a Szórvány és Szociális Főosztály 2005-ben összeolvad: azóta a Szórvány, Szociális és Ifjúsági Főosztály megnevezés alatt működik. Míg 2003 a helyzetfelismerés, szervezetépítés és információs háló kiépítés éve, az idő előrehaladtával a főosztály egyre nagyobb közösség-teremtő feladatokat vállal – az RMDSZ sportprogramjának megvalósításától kezdve, tömegrendezvényeken át, tájékoztató kiadványok révén egész az Uniós csatlakozásról szóló kampányokig.

VÁLASZTÁSI KAMPÁNYBAN A főosztály 2004-ben aktívan részt vett az önkormányzati, valamint parlamenti választási kampányban is – több, mint 100 önkéntes fiatalt koordinált, és megszervezett egy 14 településes választási körutat „Erdélyi Értékturné” címmel, amelyben olyan tehetséges erdélyi zenészek és humoristák szerepeltek, akik eredeti, helyi értékeket képviselnek. A kampány egyik kiemelt célja a fiatal politikusok megismertetése volt a nagyközönséggel, választókkal, valamit egy új, nyitottabb, emberközeli RMDSZ arculat kialakítása.

62


TÖMEG- ÉS SZÓRAKOZTATÓ RENDEZVÉNYEK A Szórvány, Szociális és Ifjúsági Főosztály a kezdetek óta partnere a Félsziget fesztiválnak, amelyik Erdély legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. A főosztály szervezője a Félsziget Európai Uniós és Kormányzati Sátrának. Ennek célja bemutatni a résztvevők számára a kormányzati intézmények működését, illetve javítani a közintézmények megítélését a fiatalok körében. A főosztály másik tömegrendezvénye – az Erdélyi Humorfesztivál, amelyiket közösen a Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulattal szervez. Az RMDSZ a fesztivál révén a specifikus erdélyi humor számára biztosított megnyilvánulási felületetet, valamint egy nagy közérdeklődésre számító rendezvény patronálásával nyitott a fiatalság felé. 2004-ben Románia EU csatlakozása jegyében először került megszervezésre Tusnádfürdőn a „Kárpát – Medencei Ifjúság és az Európai Unió” című diákszeminárium. A júliusi EU tábor társszervezője volt a főosztály, az eseményen jelen volt a romániai magyar parlamenti és civil elit, továbbá jeles magyarországi meghívottak. Az EU tábor mellett a főosztály a Magyar Ifjúsági Értekezlettel együtt szervezi még, többek között, a Félsziget fesztivál kormányzati programjait, illetve az őszi MIÉRT Akadémiákat. Szintén a főosztály szervezi, minden évben, Kolozsváron az Európai Ifjúsági Hetet – ennek lényege, hogy az egyhetes rendezvénysorozat alatt Kolozsvár felsorakoztatja azokat a kulturális értékekeit, amelyekkel büszkén kiállhat más Uniós városok mellett.

AZ RMDSZ SPORTPROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A főosztály felismerte, hogy a sport és szabadidő tevékenységek által tudja a legkönnyebben megszólítani a fiatalokat, ezért 2003-ban elkezdődött a feltérképezése annak, hogy miként lehetne megszervezni országos szintű sportrendezvényeket, bajnokságokat középiskolások számára. 2005-ben indultak a főosztály magyar középiskolások számára kitalált tömegsport-rendezvényei – kezdetnek a Fair Play Kupa, amelyik egy kispályás labdarugó-bajnokság, majd az országos Kézilabda Kupa, a sepsiszentgyörgyi helyszínű Péter László Atlétika Kupa, valamint az Országos Középiskolás Kosárlabda Bajnokság. Mindezek mellett a csapat részt vesz a hargitafürdői Nemzetközi Sítábor megszervezésében is, és a 2006-ban indult „Falu a gáton – Erdély legerő63


sebb falva” rendezvénysorozatban is, amely a vidéki sport-virtus vetélkedők hagyományát hivatott megőrizni. A Médiabefutó verseny Sport Tehetségkutató részét – indulása óta a főosztály koordinálja. A cél a legtehetségesebbnek bizonyuló fiatal sportolók ösztöndíjakkal való támogatása, ezáltal segítve őket a jövőbeni fejlődésben, illetve a jobb teljesítmény felmutatásában. Jelenleg a főosztály a már meglévő országos versenyek megszervezése mellett egy sporthíreket szolgáltató internetes honlap működtetésén dolgozik a www.sportoldal.ro-n. A cél a gyors sporthírszolgáltatás, illetve a romániai magyar sportolók eredményeinek megjelenítése.

KIADVÁNYOK A „Piros Okos – túlélőfüzet egyetemistáknak” volt az első nagy példányszámban kiadott, a főosztály által megjelentetett kiadvány. Ez jogi támaszt nyújtott az otthonuktól távol levő egyetemisták számára, közérthető formában tartalmazza az egyetemisták kötelezettségeit és jogait a különböző témakörökkel kapcsolatosan. A zsebkönyv azóta másodnyomásban is megjelent. A nyomdát ezután a „Kisegítő: Szociális segélyek és juttatások” című könyv hagyta el. Ez célcsoport szempontjából a nyugdíjasoknak szólt, olyan információkat tartalmazott, amelyek pénzügyi szempontból egyszerűbbé tehetik az idősebb generáció életét. Ezt az „Anya és gyereke” kiadvány követte, amelyik azokat a támogatásokat tartalmazta, amelyek egy kismamát megilletnek gyerekvállalás alatt. Az E – Meló partnerségével készült el a „Karrier Start: Tippek álláskeresőknek”. Ebben egy fiatal pályakezdő mindent megtalálhatott egy munkahely sikeres megpályázásához az önéletrajz megírásától kezdve a szabadságnapok szabályozásáig. Utolsónak az „EU Okos: Kérdések és válaszok az Európai Unióról” információs kiadvány jelent meg – ebben szakzsargontól mentesen tájékoztattak azokról a változásokról, amelyek Romániai Uniós csatlakozásakor bekövetkeznek.

SZERVEZETÉPÍTÉS, TÖRVÉNYHOZÁS, LOBBY A főosztály az RMDSZ Maros megyei szervezetével indítja a 2005 májusában a JóTanács a jövőért! mozgalmat. Megkezdődik egy fiatal tanácsosokból álló 64


rendszer kiépítése, akik felkészültebben, naprakész információkkal – hálózatban – alkalmazhatnak ifjúsági projekteket az adott térségekben. A Maros megyében elkezdett mozgalom a tervek szerint egész Erdély területére kiterjed majd. A Szórvány, Szociális és Ifjúsági Főosztálynak sikerült a Testnevelő Tanárok Országos Tanácskozásának a periodikus megszervezésével a szakértők bevonása az RMDSZ sportprogram megvalósításába, illetve dolgoznak egy törvénytervezeten, amely az elemi iskolákban való testnevelés oktatását szabályozza. A MIÉRT által kezdeményezett „Tegyünk egy új ifjúsági törvényért” fórumsorozat társszervezője a főosztály. A rendezvénysorozat az új ifjúsági törvénycsomaggal kapcsolatos észrevételeket volt hivatott összegyűjteni, majd azokat a törvényhozási folyamatba beépíteni. Ugyanakkor Marosvásárhelyen került sor egy tanácskozásra az egészségügyi reformról, amelynek a főosztály a szervezője. Az Egészségügyi Minisztérium kidolgozott egy törvénycsomagot, amely az egészségügy reformját hivatott megalapozni, ez képezte a tanácskozás alapját.

SZOCIÁLIS ÜGYEK 2005 nyarán a főosztály együttműködött az árvízkárosultak megsegítésére alakult Operatív Munkacsoporttal, az ország területét érintő árvizek okozta károk csökkentése érdekében, a „Segélynyújtás az árvízkárosultaknak” program keretén belül. Ugyanabban az évben, iskolakezdéskor, a főosztály elkezdett egy jelenleg is tartó, többéves programot, amely a vidéki általános iskolák sportszerekkel (foci- és kézilabdákkal) való felszerelését tűzte ki célul – a neve: „Mi adjuk a talpalávalót” Minden évben 100 vidéki iskola kap sportszereket ajándékba. Eddig Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy, Hargita, Kovászna, Máramaros és Bihar megyékbe jutottak el a sportszertámogatások. A sportszertámogatás mellett beindult a „Szakemberek képzése egy egészséges közösségért” program is az Artemis Egyesülettel közösen. A képzés, tematikáját tekintve prevenciós programokról, egészséges életmódról, nemi egyenlőségről, családon belüli, valamint iskolában elkövetett erőszakról és a gyerek-szülő-pedagógus viszonyáról szól. Ezzel párhuzamosan a főosztály felvállalta a szociális témájú törvények folyamatos áttanulmányozását, és ezek véleményezését is.

65


KARRIER A „Belevaló embereket keresünk” belügyminisztériumi állás-hirdető kampánnyal – indult a főosztály információs kampányainak sorozata 2006-ban. A kampány a magyar fiataloknak a rendőrség kötelékébe való toborzása érdekében jött létre. Ezt egy „EU-bürokrata” toborzás követte. Románia Európai Uniós integrációja kapcsán számos állást hirdettek meg román állampolgárok számára az Unió különböző intézményeiben. Ennek érdekében nyilvántartás készült az Unióban munkát vállalni akaró személyekről, továbbá a főosztály aktív szerepet vállalt a köztisztségekre vonatkozó információk eljuttatásában az érdekeltekhez, annak érdekében, hogy minél több magyar anyanyelvű fiatal érvényesülhessen ezen a pályán. Az EU-bürokrata toborzást egy a környezetvédelemben kiírt köztisztségekre meghirdetett sorozat követte.

OKTATÁS A Főosztály olyan partnerek segítségével dolgozik együtt, mint az Oktatási Főosztály, az Országos Magyar Diákszövetség és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége – közösen informáló programokat szerveznek a diákoknak szóló szociális juttatásokról, ösztöndíj lehetőségekről, továbbtanulási lehetőségekről. Elindult egy folyamat is, amelynek lényege, hogy évente egyszer szakmai gyakorlatokat szerveznek politológus egyetemi hallgatóknak számára Bukarestbe, s ezáltal a politológiát végző diákok minél mélyebb betekintést nyerjenek a kormánystruktúrákba, illetve ezek működésébe.

SZÓRVÁNY PROGRAM A főosztály munkatársai elindították a „Fiatalokat a magyar házakba” programot, melynek célja olyan események szervezése, lehetőségek kialakítása, amelyek által a magyar fiataloknak lehetőségük van találkozni, ismerkedni. A főosztály közbenjárt a szórványmegyék infrastruktúrájának feljavítása érdekében, illetve több alkalommal képzést szervezett a településeken tevékenykedő ifjúsági szervezet vezetői számára. A főosztály arculati kérdésekkel foglalkozó munkatársa felújította a Besztercei Híradó, Medgyesi Hírlap és a Hunyad Megyei Hírmondó arculatát – ezek 66


helyi, az RMDSZ által kiadott újságok –, az olvasottság növelésével könnyebben megvalósítható a szervezet sikerkommunikációja. Időszakosan sor került kulturális programok megszervezésére (Fülbemászók kezdeményezés), a Művelődési Főosztállyal közösen, a szórvány számára – ez magába foglalja a közismert előadóművészek előadásait szórvány-közösségekben, az Erdélyi Humorfesztivál és a Médiabefutó tehetségkutató verseny nyerteseinek szerepeltetését és a helyi kulturális kezdeményezések ösztönzését. A Kárpátokon túli szervezetek bevonása az RMDSZ országos körforgásába szintén folytatódik.

EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS Románia Uniós csatlakozását megelőzően szervezte meg a főosztály a „Szeretem Európát!” nevű tájékoztató kampányt, melynek célja: közérthetően beszélni az embereknek a csatlakozást követő változásokról. A körút 8 erdélyi városba jutott el, ezek: Csíkszereda, Kézdivásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Nagybánya, Nagyvárad és Nagyszalonta. Sor került az „EU Okos” kiadvány bemutatására, amelyben csatlakozás utáni változások, jogszabályok, szabályozások kaptak helyet határátlépéstől kezdve mezőgazdaságig, környezetvédelemtől az oktatásig. A turné alatt a kiadvány 3000 példányban került kiosztásra. A tájékoztató körút teltházas, esti humorgálákkal zárult, ahol közismert humoristák (Gáspárik Attila, Szomszédnéni Produkciós Iroda, stb.) léptek fel, valamint az RMDSZ politikusai, akik az EU-val kapcsolatos személyes élményeikről beszéltek a közönségnek. A Szórvány, Szociális és Ifjúsági Főosztály munkatársai a 2003–2007-es időszakban: Kovács Péter ügyvezető alelnök, Bodor László főelőadó (sport és szabadidő felelős, rendezvényszervezés), Szőcs Edit (irodai ügyvitel, képzések), Lázár Zsuzsa (szociális felelős), Dániel Csaba (kiadványok, szervezés), Bálint Ferenc (arculati kérdések, média), Veres Boglárka (irodai ügyvitel), Nagy Boglárka (irodai ügyvitel). Kovács Péter szórvány, szociális és ifjúsági ügyvezető alelnök

67

BESZÁMOLÓ A GAZDASÁGI ÉS EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FŐOSZTÁLY TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BEVEZETŐ Az RMDSZ gazdasági programjának kiemelt célja, hogy a romániai magyarság életszínvonala jelentősen emelkedjék, javuljanak életkörülményei, csökkenjen a szegénység, az elvándorlás és javuljanak a felemelkedési esélyei. Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Gazdasági és Európai Integrációs Főosztálya ezen célok elérése érdekében elsősorban olyan területeken vállalt fel tevékenységeket, amelyek nem az állami beavatkozás és kezdeményezés területeihez tartoznak. Erdély gazdasági felemelkedésében jelentős szerepe van a regionális fejlesztésnek, melyen keresztül részesesedni lehet az Európai Unió előcsatlakozási kereteiből. Ezért szerveztünk több vidékfejlesztési konferenciát, külön hangsúlyt fektetve a turizmusra. Új munkahelyek teremtéséhez szükséges a gazdaság teljesítőképességének fokozása, a szakemberek képzése, üzletemberek találkozója, beruházási konferenciák szervezése, egyszóval, minden ami a gazdaság versenyképességének javításához vezet. Ennek érdekében üzletember találkozókat szerveztünk országszerte, bátorítottuk az üzletemberek közti információáramlást, valamint ismertettük a romániai üzleti lehetőségeket külföldi vállalkozóknak. Felismerve a romániai magyar cégek egyik jelentős gondját, azt, hogy a cégek méreteikhez képest alul tőkésítettek, szoros kapcsolatot alakítottunk ki a Corvinus Nemzetközi Befektetési RT – vel, az Új Kézfogás Közalapítvánnyal és Magyarország export fejlesztés és kapcsolatteremtéséért felelős szervezetével, az International Trade and Development Hungary-vel. Kiemelt célunk volt a gazdasági szereplők felkészítése, különös tekintettel az ország 2007 január. 1.-i Uniós csatlakozására. Románia gazdasági integrálódása már elkezdődött, de szem előtt kellett tartanunk az ország felkészülési szintjét 68


egyéb területeken is. Ez volt a kiváltó oka amiért a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériumával közösen levezettük „Az EU házhoz jön” című képzést, és ez volt a témája az Új Kézfogás Közalapítvány Fordulópont nevű rendezvényén történt hozzászólásoknak is. A fentebb vázolt célokat mindennapi munka (vidékfejlesztési stratégiák, elméleti anyagok kidolgozása, kapcsolattartás, közvetítés, törvénykezési vitákban való részvétel, általános adminisztratív munka) melett a következő folyamatos tevékenységekkel valamint szakmai rendezvényekkel támasztottuk alá: • vállalkozások informálása a csatlakozás kihívásairól; • pályázási készség növelése és a pályázati szakemberek képzése; • átfogó vitaanyagok és megoldáskeresések a vidék helyzetéről és javításáról; • kapcsolattartás a megyei szervezetekkel; • kapcsolattartás és információcsere a Vállalkozásfejlesztő Központokkal; • kapcsolattartás és szakmai konzultáció a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével; • kis- és középvállalkozók számára kiírt pályázati lehetőségek ismertetése; • kapcsolattartás a már nyilvántartásunkba szereplő civil szervezetekkel, újabbakkal kapcsolatfelvétel; • kapcsolattartás a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti frakcióival, illetve központi közigazgatási szervezetekbe kinevezett tisztségviselőkkel konkrét gazdasági kérdésekben; • a vállalkozói adatbázis folyamatos bővítése; • szakmai segítségnyújtás a pályázóknak; • jogi tanácsadás vállalkozóknak, vállalkozni szándékozóknak; • közös rendezvények szervezése több állami hivatallal, és civil szervezettel; • szakmai kiadványok kiadása;

RÉSZLETES TEVÉKENYSÉGI BESZÁMOLÓ ÉVEKRE LEBONTVA 2003 1. Erdélyi Magyar Üzletember Találkozó 2. Üzletembert találkozó a Corvinus Rt vezérigazgatójával 3. Költségvetési tanácskozás 4. Vállalkozói találkozó 5. II. MIÉRT Akadémia 6. 2003 Székelyföldi panziótulajdonosok és vezetők szakmai találkozója 69


7. Vállalkozói találkozó 8. Szakmai megbeszélés a régiók gazdaságának fejlődési trendjeiről Hunya Gáborral 9. CET Klub, Társaság a keleti piacokért 10. Szolgáltató Hivatal konferencia, Továbbképzéssel a Szolgáltató Önkormányzatokért 11. Bukaresti Magyar Napok, 12. 2003. október 3 Vállalkozói Napok 13. Dunamenti Országok IV. Gazdasági Konferenciája 14. „Magyar – Magyar gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségei a Kárpát-Medencében” nemzetközi konferencia 15. „Az EU házhoz jön”, Magyarország 16. „Magyarság az információs társadalomban” 17. „EU házhoz jön”, Kolozsvár 18. Csángó vállalkozók, Klézse (Bákó megye) 19. Új Kézfogás Közalapítvány, Budapest 20. Önkormányzati füzetek

1. Erdélyi Magyar Üzletember Találkozó, Székelyudvarhely, 2003. június. 27. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztálya és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Udvarhelyszéki szervezete közös szervezésébe került sor az Erdélyi Magyar Üzletember Találkozóra. A találkozó célja: közelebb hozni egymáshoz az Erdély különböző régióiban tevékenykedő magyar üzletembereket, számba venni azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel a romániai gazdaságba ágyazott magyar vállalkozói társadalom az új évezredben szembesül.

2. Üzletembert találkozó a Corvinus Rt vezérigazgatójával, Bukarest, 2003 július. 3. A Corvinus Rt. rendelkezésére álló pénzügyi keret ebben az évben növekedett, mindezt a pénzösszeget határon túli vállalatokba fektetnék be. Érdekeltek bármely vállalkozásban, legyen az állami vállalat, bank, bármely szolgáltató egység, kábel TV, média akár a helyi önkormányzatok projektjeiben is. Megfogalmazódott a Corvinus RT és az ITDH közötti szorosabb együttműködés igénye, vagyis az információszolgáltatás szükségessége a hazai befektetési lehetőségekről, az ITDH heti gazdasági jelentésének eljuttatása a Corvinus Rt-hez. A tanácskozás végén megfogalmazódott egy újabb találkozó igénye. 70


3. Költségvetési tanácskozás, Marosvásárhely, 2003. július. 31 Gazdasági tanácskozás a Pénzügyminisztérium vezetőségével történő tárgyalások előkészítésének érdekében. Részt vettek: a szövetség elnöke, az ügyvezető elnökség képviselői, a parlamenti csoportok vezetősége, gazdasági bizottságokban dolgozó szenátorok és képviselők, megyei tanácselnökök és alelnökök, alprefektusok valamint más költségvetési munkacsoportba kinevezett szakemberek. A tanácskozás témája a 2003-as évi állami költségvetés kiegyenlítése valamint a 2004-es évi beruházásokra tett javaslatok megbeszélése. 4. Vállalkozói találkozó, Kolozsvár, 2003 augusztus 29. A találkozón részt vettek: Réthy Imre, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Adminisztratív Államtitkár, kolozsvári vállalkozók, valamint az Euréka vállalkozói klub tagjai. Megfogalmazódott az igény a kapcsolatok szorosabbá tételére. Szintén felmerült a szükségessége, hogy a vállalkozók átfogó információkat kapjanak az Európai Unió gazdasági, jogi környezetéről. Ígéret hangzott el, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium átadja „Az EU házhoz jön” című képzését, és Kolozsváron bemutató konferenciát szervez a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Gazdasági Főosztálya.

5. II. MIÉRT Akadémia, Félixfürdő, 2003 szeptember 6–7. Miért Vállalkozni! címmel előadás és vita került megrendezésre az Akadémia keretein belül. Megbeszélés történt magyarországi üzletemberekkel, arról a lehetőségről, hogy a fiatalok szakmai gyakorlat keretén belül, a cégvezető asszisztenseként, manageri gyakorlatot szerezhessenek.

6. 2003 Székelyföldi panziótulajdonosok és vezetők szakmai találkozója, Hargitafürdő, Szeptember 13-14. Főosztályunk képviselője előadóként vett részt a Székelyföldi panziótulajdonosok és vezetők szakmai találkozóján. Előadásának címe: Marketing a turizmusban. Az előadást megbeszélés követte annak szükségességéről, hogy szoros szakmai együttműködésre van szükség, akár közös marketing, képzés, rendezvény szervezés terén.

7. Vállalkozói találkozó, Kolozsvár, 2003. szeptember. 18 Csepeli György, Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkárának találkozója Kolozsvári vállalkozókkal 71


Megfogalmazódott az igény, hogy az Informatikai Vállalkozók Szövetségével szeretnének szorosabb kapcsolatba kerülni, valamint, hogy a soron következő, nagyváradi konferenciának legyen az üzletemberekhez szóló része. 8. Szakmai megbeszélés a régiók gazdaságának fejlődéi trendjeiről Hunya Gáborral, az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIIW) főkutatójával, Kolozsvár, 2003 Szeptember 21.

9. CET Klub, Társaság a keleti piacokért, konferencia, Budapest, 2003. Szeptember 26. A konferencia célja volt megbeszélni azokat a lehetőségeket, amelyek a romániai infrastruktúra beruházások esetén jelennek meg, illetve szó esett a magyar tőke ösztönzéséről is a sorra kerülő fejlesztésekben. Részt vettek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség gazdasági politikusai, valamint a legjelentősebb magyarországi építő és fejlesztő cégek, valamint a MEHIB, CORVINUS, ITDH, HTMH képviselői.

10. Szolgáltató Hivatal konferencia, Továbbképzéssel a Szolgáltató Önkormányzatokért, Szekszárd, 2003 Szeptember 27-29 Az RMDSZ Önkormányzati Főosztálya és Szekszárd megyei jogú város polgármesteri hivatalával közösen szervezett konferencia immár harmadszor került megrendezésére, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Szekszárdi Polgármesteri hivatal közti együttműködés keretén belül és rendkívüli sikert aratott. A Magyarországi szakma olyan erdélyi kezdeményezésekkel találkozott, melyeket pozitív példaként említhetünk és amelyek elmnyerték a magyarországi résztvevők teteszését. Előadást tartottak: Nagy Zsolt, Bunta Levente, Kaba Gábor valamint Kerekes Gábor. A rendezvény fővédnöke Lampert Mónika belügyminiszter volt. 11. Bukaresti Magyar Napok, Bukarest, 2003, október 2 Főosztályunk képviselője előadást tartott a következő címmel: „Vállalkozni Romániában”, majd találkozó következett bukaresti magyar diákokkal és kerekasztal megbeszélés.

12. 2003. október 3 Vállalkozói Napok Konferencia, Sepsiszentgyörgy Főosztályunk előadással vett részt, melynek címe a következő volt: „Vállalkozásfejlesztés Székelyföldön” 72


13. Dunamenti Országok IV. Gazdasági Konferenciája, Bukarest, 2003. október 8–9 A Román Miniszterelnöki Hivatal, a Román Külügyminisztérium, az Osztrák Külügyminisztérium, és Bécs Polgármesteri Hivatala által megszervezett konferencián Kerekes Gábor tartott előadást „A kulturális különbségek befolyása a működő tőke bevonásában” címmel, amelyben rámutatott hogy az Európai Unió gazdasági kultúrája eltérő a Román gazdasági kultúrától, és ez mennyire befolyásolhatja, akadályozhatja a működő tőke bevonását az országban. Az előadás anyaga belekerült a konferencia zárójelentésébe.

14. „Magyar – Magyar gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségei a Kárpát-Medencében” nemzetközi konferencia, Noszvaj (Magyarország), 2003. november 5 – 7. A rendezvény elsősorban a határon túli magyar kis- és középvállalkozások közötti gazdasági együttműködés lehetőségeit kívánta részleteiben is elemezni. A találkozó a kárpát-medencei magyar vállalkozók eszmecseréje volt, illetve a kölcsönös együttműködés lehetősége is kitárult a résztvevők számára. 15. „Az EU házhoz jön”, Magyarország November 10 – 22. és december 8 – 12. között 16 munkatárs vett részt magyarországi képzéseken. (Jászberény, Tiszafüred, Karcag, Törökszentmiklós, Kunszentmárton stb.)

16. „Magyarság az információs társadalomban”, Nagyvárad, 2003 november 13–14 A Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség „Magyarság az információs társadalomban” címmel konferenciát szervezett Nagyváradon. A határon túli magyaroknak az információs társadalomban betöltött szerepét, feladatait és lehetőségeit középpontba állító rendezvény kitűzött célja szakmai fórumot biztosítani a magyarságot átfogóan érintő kérdéseknek, általános elveknek és gyakorlatnak, valamint az információcsere bővítése és az együttműködési lehetőségek azonosítása a határon túli szervezetek számára. A rendezvény alkalmat nyújtott a nyílt és közvetlen kapcsolatépítéshez. A konferencia alatt üzletember találkozó is volt, a kárpát medencei magyar vállalkozók együttműködési lehetőségeiről is szó esett.

73


17. „EU házhoz jön”, Kolozsvár, 2003. november 20 – 21. A vállalkozókat megcélzó, Európai Unióra felkészítő képzéssorozat bemutató konferenciája Réty Imre közigazgatási államtitkár, Apatini Klára helyettes államtitkár részvételével, előadásaival. Bemutatásként három szekcióülés megszervezésére került sor: falusi turizmus, kereskedelem, építőipar. Itt került sor az együttműködési szerződés aláírására a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között. 18. Csángó vállalkozók, Klézse (Bákó megye), 2003. november 29-30. A Szeret-Klézse Alapítvány meghívásának eleget téve előadások csángó vállalkozóknak a különböző támogatási rendszerekről, pályázati lehetőségekről.

19. Új Kézfogás Közalapítvány, Budapest, 2003. december 5 – 6 „Szándékok, lehetőségek és korlátok a határon túli magyarság gazdasági tevékenységének erősítésében” című előadással szorgalmaztuk a vállalkozóknak nyújtandó támogatások növelését, versenyképességük javítását, valamint a gazdasági képzés szükségességét Erdélyben. 20. Kiadványok (az Önkormányzati Főosztállyal együttműködve) • Helyi adók és illetékek. Jogszabálytár – 2003. – A füzet a helyi adókra es illetékre vonatkozó kormányrendeletet közli. • Románia Alkotmánya. Kolozsvár – 2003. – A füzet a módosított román Alkotmány teljes magyar nyelvű fordítását közli, értékes bevezető tanulmányokkal • A köztisztviselők jogállása – 2003. – A füzet a köztisztviselők, mint a közigazgatás személyzeti állományának egyik fontos kategoriáját elemzi, a hatályos jogszabályok tükrében.

2004 1. Képzéssorozat önkormányzatoknak (2004) 2. Fogyasztói Termékek Nemzetközi Vására – TIBCO (2002- 2004) 3. „Az EU házhoz jön” – a kis és középvállalkozók EU felkészítő konferenciasorozata (2003 – 2006) 4. Önkormányzati füzetek 74


1. Képzéssorozat önkormányzatoknak „Romániai magyar önkormányzati képviselők, tisztségviselők és szakértők felkészítése az EU – csatlakozás jegyében” címmel, az Unió állította kihívásoknak való megfelelésre három modulból álló képzéssorozatot indítottunk. A többnapos képzések során az önkormányzati tevékenység szakmaiságának, átláthatóságának és szolgáltató jellegének fejlesztése vonatkozásában tartottunk előadásokat a közösen Villányi Úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány (HU) elméleti és gyakorlati tudással rendelkező előadóival. A Magyar Köztársaság részéről jelen volt a nyitórendezvényen 2004 februárjában Magyarkapuson, Lampert Mónika belügyminiszter asszony, a zárórendezvényen pedig 2004 novemberében Kolozsváron, Kis Péter kancelláriaminiszter. I. „Vezető önkormányzati tisztségviselők és szakértők Európai Uniós felkészítése”: Kolozsvár – Magyarkapus (2004. február) II. „Önkormányzatok az Európai Unió küszöbén” – Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Arad, Nagyvárad, Szatmár, Magyarkapus, Gyalu (2004.március – május) III. „Versenyképes önkormányzatok”: (2004 augusztus- november) Homoródfürdő, Fenyéd, Szentmihály, Sepsiszentgyörgy, Gyergyó, Csíkszereda, Udvarhely, Csikszereda, Gyergyo, Kézdivásásrhely, Szentegyháza, Székelykeresztúr, Nagyszalonta, Érmihályfalva, Nagykároly, Margita. Az első és a második modul programjának összeállítása során a hangsúly elsősorban az önkormányzatok kommunikációjára fektetődött. A résztvevők a következő előadásokon, gyakorlatokon vehettek részt: az önkormányzati kommunikáció alapelvei, önkormányzati programok megjelenítése, arculattervezés, megjelenés az audiovizuális médiában, kommunikációs eszközök hatékony alkalmazása, a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás, projektmenedzsment és rendezvényszervezés. A harmadik modulban felvetett tematika: településmarketing, településfejlesztési stratégia készítése, az EU pályázati rendszere, különös tekintettel az előcsatlakozási alapokra, agrárpolitika és vidékfejlesztés az EU-ban, nyitott önkormányzat – a helyi nyilvánosság kezelése és szervezése, közszereplési gyakorlatok, az önkormányzati testület működtetése, önkormányzati kommunikáció és választási siker, választókkal való közvetlen kapcsolattartás, projektemendzsment és pályázatírás. Ezen tematikákat a frissen megválasztott önkormányzatok polgármestereivel illetve önkormányzati képviselőivel konzultálva közösen alakítottuk ki válaszolva a valós igényeikre. E rendezvénysorozat során több mint 750 községi és városi polgármesternek, alpolgármesternek, tanácsosnak, illetve megyei tanácsi tisztségviselőnek és önkor75


mányzatokban tevékenykedő szakértőnek sikerült hasznos gyakorlati információk birtokába jutnia.

2. Fogyasztói Termékek Nemzetközi Vására (TIBCO 2004), Romániai Magyar Közösség Pavilonja A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Önkormányzati Menedzsment Alapítvány, a Communitas Alapítvány, a Pro Business Alapítvány és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésének köszönhetően a bukaresti Romexpo Kiállítási komplexumban, a Fogyasztási Termékek Nemzetközi Vására keretében, első alkalommal rendeztek Magyar Pavilont. A június 1 – 6 közötti időszakban megrendezett gazdasági-kulturális rendezvényen naponta tartottak különböző előadásokat, kulturális eseményeket. A 900 négyzetméteres pavilonban helyett kapott 29 kis és középvállalkozó cég, kulturális és non profit egyesületek, alapítványok, közel 250 fő. Jelen voltak: a korondi kézművesek, a kőrispataki Szalmakalap Múzeum, a tusnádfürdői bútorfestők, a csíkpálfalvi mézeskalács-, és a csíkfalvi gyapjúszőnyeg- készítők. Fonottkosarakat, és népruhákat bemutató kiállítások működtek a vásár egész ideje alatt. A Hargita Megyei Kulturális Központ fényképkiállítása mellett kiadványokat, és különböző bemutatókat biztosított a látogatók számára. A rendezvény megnyitóján jelen volt Markó Béla Szövetségi Elnök, Kerekes Gábor és Szép Gyula ügyvezető alelnökök, Ijgyártó István Magyarország nagykövete, Gheorghe Cojocaru a romániai Kereskedelmi Kamara elnöke, Halász János ITDH, RMDSZ tisztségviselők, meghívottak. A Magyar Pavilon elnyerte „A Vásár Legszebb Pavilonja” díját. A magyar közösség által kiállított termékeket több mint 10 000 látogató tekintette meg a kiállítás ideje alatt 3. Az EU házhoz jön – kis és középvállalkozók Eu felkészítő konferenciasorozata „Az EU házhoz jön” – kis és középvállalkozóknak EU felkészítő konferenciasorozat, a Magyar Köztársaság Gazdasági Közlekedési Minisztériuma, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Gazdasági Főosztálya és az Önkormányzati Menedzsment Alapítvány közös programja. A helyszíni szervezésbe a területi szervezetek, önkormányzatok, polgármesterek segítségére számíthattunk. A sorozat segítségével a 2003-ban Kolozsváron megszervezésre kerülő nyitórendezvény óta 2004-ig összesen 18 helyszínre sikerült eljutni: 76


• Kolozsvár, • Szatmárnémeti, • Csíkszereda, • Székelyudvarhely, • Székelyudvarhely II, • Nagyvárad, • Kraszna I, • Kraszna II, • Gyergyószentmiklós, • Marosvásárhely, • Sepsiszentgyörgy, • Kézdivásárhely, • Szováta, • Nyárádszereda, • Bánffyhunyad, • Érmihályfalva, • Nagyszalonta, • Nagykároly. Közel 3000 résztvevő jutott a gyakorlatban jól kamatoztatható EU –s ismeretekhez, ezáltal hozzájárulva a kis- és kisvállalkozások, az önkormányzatok és a helyi érdekképviseleti szervezetek versenyképességének növekedéséhez. Leggyakrabban igényelt szekciók: kiskereskedelem, faipar, környezetvédelem, falusi turizmus, mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés). 4. Kiadványok (az Önkormányzati Főosztállyal együttműködve) • A közigazgatási bíráskodás – 2004. – A kiadvány a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos jogszabályokat tartalmazza. • A köztulajdonról és jogi rendszeréről szóló törvény. Kommentár a gyakorlat számára. – 2004. – A köztulajdonról és annak hasznosítási lehetőségeiről szóló törvénykommentár. • A helyi közigazgatási törvény. Kommentár a gyakorlat számára. 2. bővített és aktualizált kiadás – 2004

77


2005 1. Az EU házhoz jön 2. Projektmenedzsment és pályázatírás képzés 3. TIBCO – Târgul Internaţional de Bunuri de Consum 4. Faluturisztikai tanfolyam 5. Európai Ifjúsági Hét 6. Piros okos – Túlélőfüzet egyetemisták számára 7. www.csatlakozas.ro

1. Az Eu házhoz jön – kis -és középvállalkozók Európai Uniós felkészítő országjárása „Az Eu házhoz jön” – kis -és középvállalkozóknak EU felkészítő konferenciasorozat a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Gazdasági és Európai Integrációs Főosztálya, valamint az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány közös programja. Cél: Konferenciák segítségével naprakész információkat adjunk az EU- ról és a 2007-es csatlakozás várható következményeiről kis- és középvállalkozók számára A kifejezetten a helyi vállalkozók igényeinek megfelelő, az uniós csatlakozás kapcsán a vállalkozók körében felmerülő gyakorlati kérdésekre is választ adó rendezvényekre 2005–ben 14 helyszínen volt jelen a rendezvény: • Székelykeresztúr, • Szászrégen, • Bukarest, • Arad, • Torda, • Szentegyháza, • Várfalva, • Kérő, • Nagybánya, • Marosludas, • Konstanca, • Tulcea, • Kolozsvár, • Kolozsvár II. Közel 5000 résztvevő vállalkozó juthatott a gyakorlatban jól kamatoztatható ismeretekhez. 78


Az 2005-ik év zárrendezvénye egy gazdasági fórum volt „Adópolitika és az euró bevezetésének esélyei” címmel, melyet a Romániai Magyar Közgazdász Társasággal közösen szerveztünk 2005. november 24 – én a Transilvania Szállóban. Jelen volt Kerekes Gábor, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, dr. Cseh Áron Gusztáv főkonzul és Bogos Zsolt, a Román Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára, valamint Gilyán György, magyar közigazgatási államtitkár, aki a magyar gazdaság helyzetét mutatta be Magyarország EU-s tagsága óta.

2. Projektmenedzsment és pályázatírás Az RMDSZ Gazdasági és EU Integrációért felelős Főosztálya, és az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány szervezésében, a Communitas Alapítvány támogatásával 2005. május 7. és július 2. között sor került a négy hétvégés „Projektmenedzsment és pályázatírás” című képzés lebonyolítására, Kolozsváron tanuló magyar anyanyelvű egyetemisták, fiatal pályakezdők számára. A képzés rövid távú célja az Európai Unió társfinanszírozásával működtetett fejlesztési projektek előkészítésére, pályázat összeállítására és az ehhez kapcsolódó tanácsadás nyújtására, elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakértők képzése. A hosszú távú cél pedig az európai uniós csatlakozás következtében igényként fellépő új szakma iránt felkelteni a magyar fiatal pályakezdők figyelmét, annak érdekében, hogy azon szervezetek számára amelyben tevékenykednek vagy tevékenykedni fognak minél nagyobb számban írjanak sikeres európai uniós pályázatokat. Az érdeklődők száma 90 felett volt ami jóval meghaladta az áltálunk elvárt jelentkezők számát, éppen ezért szükségszerűnek bizonyult egy szelekciónak a megszervezése ahhoz, hogy célunkat meg tudjuk valósítani. A részletes képzésen a következő témák kerültek feldolgozásra: Projekt tervezés, Projektek költségvetése, Pályázatírás elmélet és gyakorlat, Országos Ifjúsági Hatóság programjai (Autoritatea Naţională pentru Tinieret), Ifiúság Kezdemenyezéseit Támogató Országos Egyesület bemutatása. Ifjúsági programok (Asociaţia Naţională pentru Sprijinirea Iniaţiativelor Tinerilor) Sapard program. Sapard Ügynökség, A Phare program. A sikeres pályázás lépései, Játékosan az Unióról, Strukturális Alapok. Kohéziós politika, Projektek végrehajtása. 3. TIBCO Târgul Internaţional de Bunuri de Consum A Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Önkormányzati Menedzsment Alapítvány a Communitas Alapítvány, és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésének köszönhetően a bukaresti Romexpo Kiállítási komplexumban, a 79


Fogyasztási Termékek Nemzetközi Vására keretében, 2005 június 1-5. között második alkalommal rendeztük meg a Magyar Pavilont. A kiállítás iránt nagy érdeklődést mutattak a romániai magyar vállalkozók. A tavalyihoz mérve sajnos kisebb, 900 négyzetméteres pavilonban helyett kapott 37 kis és középvállalkozó. A kiállítás színesebbé tételéhez hozzájárultak a kézművesek, a bútorfestők, a mézeskalács-, és gyapjúszőnyeg-készítők. Fonott-kosarakat, és népruhákat bemutató kiállítások működtek a vásár egész ideje alatt. A Hargita Megyei Kulturális Központ fényképkiállítása mellett kiadványokat, és néptánc előadásokat biztosított a látogatók számára. Ez egy megfelelő alakalom a magyar népi tárgyak, szokások bemutatására a nagyközönség számára ugyanakkor lehetőség mindkét fél számára tartós szakmai kapcsolatok kialakítására. Sajnálatos módon azonban a TIBCO-t látogató közönség aránya csökkent 2004-hez képest.

4. Faluturisztikai tanfolyam Az RMDSZ kezdeményezésére és társzervezésében, az RMDSZ-GKM megállapodások szellemében novembertől intenzív faluturisztikai tanfolyam indult Kalotaszentkirályon, a GKM – Szülőföld Program támogatásával. A hat hétvégés, Magyarországon és az Európai Unióban másutt is elismert „falusi vendéglátó” képesítést biztosító, közel 200 elméleti és gyakorlati órát magában foglaló tanfolyamhoz a szakembereket a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, a Nyíregyházi Főiskola és a Budapesti Gazdasági Főiskola biztosítja. A falusi turizmus iránti növekvő érdeklődést jól mutatja, hogy az eredetileg tervezett 35-40 fő helyett 105-en iratkoztak fel (többnyire Kalotaszentkirály és a környező falvak vendéglátói), egy viszonylag rövid, közepes intenzitású kampányt követően. Az erdélyi magyarlakta vidéki térségek jelentős turisztikai potenciállal (nagyszámú, változatos természeti ill. a kulturális-történelmi desztináció) rendelkeznek. Cél, hogy az erdélyi magyar falvak komplex, „élménnyel töltött” turisztikai célpontokká váljanak – ehhez a vendégfogadóknak a turisztikai vállalkozások létrehozásának jogi-gazdasági technikáján túl meg kell ismerniük a potenciális turista szemszögét is. Így lehet csak Európa, a világ turisztikai körforgásába kapcsolódó programokat, programcsomagokat ajánlani. Az erdélyi vidék sokszor kárhoztatott hétköznapjaiból kiszemelt és kiemelt, banálisnak tűnő foglalatosságok és történések, megfelelő körítéssel elsőrangú turisztikai attrakciókká válnak, segítik a hagyományok megőrzését, de a helyi közösség jó értelemben vett modernizálását is. A falusi turizmusra épülő – nem csak szállással és étkeztetéssel kapcsolatos – szol80


gáltatások a közösség jövedelemteremtő és önfenntartó képességét is fokozzák; a mezőgazdasági szempontból hátrányos helyzetű vagy ipari létesítményektől messze eső vidékek számára ez különösen fontos.

5. Európai Ifjúsági Hét 2005. december 5-11. között az RMDSZ Ügyvezető elnökségének Gazdasági és Európai Integrációs Főosztálya valamint Szórvány, Szociális és Ifjúsági Ügyekért felelős főosztálya megrendezte az Európa szerte megtartott Európai Ifjúsági Hetet. A rendezvény célja az Európai Unió fogalomkörének közelebb hozása a fiatalokhoz. Romániában rendhagyónak számít ez a rendezvény, hiszen a román Ifjúsági Hatóságot leszámítva más intézmény nem szerevezett hasonló jellegű „ünneplést”. Célul tűztük ki egy olyan rendezvénysorozat megszervezését, mely szórakoztat és nevel egy időben. Ennek érdekében fiatal művészek kiállításával kezdtük a rendezvénysorozatot amit egy filmest követett. Mikulás alkalmából koncertet szerveztünk a Knock Out Band előadásában. Középiskolások számára „Ki Mit Tud az Európai Unióról?” című vetélkedőt szerveztünk melyen 8 kolozsvári középiskola képviseltette magát. A vetélkedőnek egyaránt volt lexikai tudást és kreativitást felmérő része, himnusz készítés, kabala és zászló bemutatás, csapat bemutatkozás, illetve himnusz felismerés. Nagy érdeklődésnek örvendett IV. éves színművészetis diákok előadása a „Csapodár kakaska” és az ezt követő „Magyar vagyok, nem nudista” című humorest a Szomszédnéni Produkciós Iroda előadásában. A gyermekeknek és magukat gyermeknek érző felnőtteknek rajzfilmvetítést tűztünk programra. A rendezvények jelentős százaléka a Tranzit Házban zajlott le, akik partnerként vettek részt az Európai Ifjúsági Hétben, az Uniós vetélkedőnek, illetve a humorestnek a Báthory István Líceum díszterme adott helyet és a IV. évesek előadására a Filológia Egyetem Radu Stanca termében került sor.

6. Piros okos – Túlélőfüzet egyetemisták számára Az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány, a Szórvány, Szociális és Ifjúsági Ügyekért felelős Főosztály, valamint a Gazdasági és Európai Integrációs Főosztály közreműködésével elkészült és megjelent a Piros Okos – Túlélőfüzet egyetemisták számára című kiadvány. A kiadvány célja egy olyan füzet létrejötte volt, amely jogi támaszt nyújt az otthonuktól távol levő egyetemisták számára, közérthető formában tartalmazza az egyetemisták kötelezettségeit és jogait a különböző témakörökkel kapcsolatosan, 81


valamint felhívja a figyelmet a létező lehetőségekre és veszélyekre, amelyeket a jogszabályok ismeretében ki lehet használni vagy el lehet kerülni. Az egyes fejezetek a következő témakörökben tartalmaznak tájékoztató leírásokat: magánösztöndíjak, munkavállalási lehetőségek, fűtéspótlék, lakbérsegély diákoknak, ideiglenes tartózkodási engedély, igazoltatási helyzetek, diplomahonosítás.

7. www.csatlakozás.ro A csatlakozás.ro honlap 2005. július 1-én indult, pontosan másfél évvel a csatlakozás előtt és ma már a 27-ik a leglátogatottabb romániai politikai honlapok listáján. A romániai magyar közösség szempontjából lényeges egy olyan információforrás biztosítása, amely elengedhetetlen eszköze/kelléke az EU csatlakozásnak. Ennek a közösségnek kíván az RMDSZ a csatlakozas.ro portálon keresztül egy olyan támpontot kínálni, mely hozzájárul az EU jobb megértéséhez, az integrációra való felkészüléshez. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség fontosnak tartja, hogy a romániai magyar közösség felkészülten és informáltan lépjen be az egységes európai közösségbe, felhasználva ennek előnyeit és megtalálva azokat a lehetőségeket, amely fejlődését eredményezi. Az Európai Unió naponta változó valóság. Naprakészen lenni minden hozzá kötődő dologgal lehetetlen. A csatlakozás.ro célja, hogy a leglényegesebb változásokról informáljon. Hírekkel, interjúkkal (Reflektor), beszámolókkal, szintézisekkel jövünk az olvasóhoz. Ami pedig kiemelt fontosságú, azt AKTUÁLISSÁ tesszük a honlap leglátványosabb részén. Így senki figyelmét nem kerüli el A csatlakozás.ro szól az egyszerű érdeklődőknek, akik az uniós általános ismereteikért bővítenék, információ-éhezőknek, akik tudni akarják, mi történik nap mind nap, kormányzati szerveknek, cégeknek, hogy időben felkészüljenek a csatlakozással járó változásokra, civil szervezeteknek, hogy azt tehessék az Unióban is, ami társadalmi hivatásuk. A csatlakozás.ro létrejöttét a Progress Alapítvány és a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány támogatja, a „Szülőföldön az információs társadalomba 2004” program révén, melynek kezdeményezője a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium. A csatlakozás.ro 2005 december 1-től Czika Tihamér önkéntes bevonásával működik.

82


2006 1. Szakkonferenciák 2. Pályázatírás és Projektmenedzsment képzés 3. Vállalkozásfejlesztés képzés 4. Kiadványok 5. Vidékfejlesztés 6. EU Házhoz jön 7. Európai Ifjúsági Hét 8. E-learning Expert + 9. Turisztikai szakképzés 10. www.csatlakozas.ro 11. www.vallalkozas.ro 12. Egyéb

1. Szakkonferenciák A szakkonferenciák nagyszerű lehetőséget jelentettek a román magyar partneri kapcsolatok kialakítására. Lehetőséget arra, hogy a magyar gazdasági szereplők megismerhessék a romániai piacot, megismerhessék ez által a romániai gazdasági szereplőket, partneri, együttműködési kapcsolatokat alakítsanak ki. Fedezzék fel azokat a területeket, ahol érdemes a piacra betörni azért, hogy a kelet-európai régióban megerősödjenek. A szakkonferenciák iránti nagyobb igényt a résztvevők száma jelezte, amely 600 felett volt. A 3 éven át szervezett „EU házhoz jön” vállalkozói képzéssorozat erősségét a két-három órás, interaktív, szakma-specifikus konzultációk jelentették. A résztvevő vállalkozók jelezték, igényüket ezen témák melyebb feldolgozására, illetve a szakmai összejövetelek megszervezésére. Ezen igény kielégítéseként folytattuk a 2005-ben elkezdett sorozatot. 2006 folyamán több szakmai konferenciát szerveztünk: Március 23-24 között Nyomdász Szakkonferenciát Kolozsváron a nyomdászok Országos Szövetségével közösen rendeztük meg az Eu házhoz jön rendezvénysorozat részeként. A konferencia a hazai nyomda- és csomagolóipari szakembereket célozta meg. A City Plaza hotelben megtartott szakmai konferencián romániai és magyarországi szakemberek vitatták meg az iparág jelenlegi helyzetét. „Az erdélyi nyomdások rendkívül jól szervezettek, nagyon aktív a nyomdászok szövetsége, ezenkívül pedig nagyon sok a magyar tulajdonban lévő nyomda Erdélyben, közel a fele az itt működő nyomdáknak“ – mondta Kerekes Gábor, az 83


RMDSZ ügyvezető alelnöke a konferencia megnyitóján. A konferencia „Az Európai Uniós csatlakozás hatásai régiónk nyomda- és csomagolóanyag iparára“ címet viselte, és a szakmában elismert hazai és magyarországi személyiségek tartottak előadásokat a több mint 100 résztvevőnek A csatlakozás után az addig viszonylag zárt romániai piac is megnyílik, erre pedig fel kell készülni. Szakértelemre van szükség, új technológiákra, IT hozzáértésre, idegennyelv-tudásra és szakképzésre. „Az Uniós csatlakozás után kitágulnak a határok, növekedik a versenyképesség, megjelennek a tőkeerősebb cégek. Ki kell használni a pillanat előnyét“ – hangsúlyozta Balog Miklós, a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség elnöke. Csernenszki László, a magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezető-helyettese azt tartotta fontosnak, hogy létezzen egy szoros és jó együttműködés a kormány és a gazdasági élet szereplői között, s a vállalatok érzékelni tudják a beruházás-támogatás jótékony hatását. A rangos előadásokat és szekcióüléseket román-magyar és magyar-román élő tolmácsolás is segítette. A konferencia részeként a résztvevők 6 nyomdaipari vállalat cég és termékbemutatóján is részt vehettek. Július 20-21 – Low-energy technikák az építészetiben szakkonferenciát Kolozsváron a magyarországi GKM és a EVOSZ közremüködésével. A konferencia az újrahasznosítható energiaforrásokról és kiaknázásuk lehetőségeiről, illetve az energiatakarékos épületek megvalósításáról és mindezeknek az építészetben való minél szélesebb körű felhasználásáról szólt. A konferencián elhangzó előadások olyan témaköröket feszegettek mint az energiafelhasználási szokások megváltozása, fosszilis energiák végessége, a környezetbarát, újrahasznosítható energiák és ezen technológiák széleskörű elterjedése, az épületek energiafogyasztása. A konferencián több mint 150 személy vett részt. Október 5-6 án Informatikai és Telekommunikációs szakkonferenciát Marosvásárhelyén, a hazai Informatikai és Hírközlési Minisztériummal a magyarországi GKM –el és IVSZ-el, a közösen. Az volt a szándékunk, hogy egyrészt az IT&C szakmában tevékenykedő cégek ismertessék a szakágon belül tevékenykedő cégek számára a romániai piaci helyzetet és a lehetőségeket illetve, hogy a konferencián hallgatóként résztvevő végfelhasználó cégek megismerjék a terület újdonságait, szolgáltatásait és hogy azokat a jövőben a cégük profiljának megfelelően tudják beépíteni és használni a mindennapi munkájuk során. A rangos előadóink a legújabb hard és software fejlesztéseket és a telekommunikáció terén elért eddigi eredményeket, valamint a legmodernebb harmadik generációs rendszereket fogják bemutatni. A konferencia célja ismertetni az olyan megoldásokat, amelyek mind 84


azt szolgálják, hogy az EU küszöbén a felgyorsult világ követelményeivel és technikai rendszereivel a szakterületen tevékenykedő és a szakterület termékeit fogyasztóként felhasználó romániai vállalkozók is lépést tudjanak tartani. A résztvevők száma meghaladta a 130-at. 2. Pályázatírás és Projektmenedzsment képzés 2006-ban az alábbi helyszíneken került sor e képzéssorozatra: • április 6-9 között Zilah , • április 20-23 Marosvásárhely, • május 4-7 Szentgyörgy, • május 11-14 Udvarhely, • június 1-4 Arad, • október 12-13 Kolozsvár, • október 19-20 Kolozsvár, • november 23-24 Kolozsvár A képzés megszervezése minden helyszínen a helyi RMDSZ bevonásával történt. Minden alkalommal nagy volt a túljelentkezés az előző év tapasztalataihoz hasonlóan. A képzések 4 naposak voltak. Az előadók nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlati feladatokra, mivel a résztvevők visszaigazolásaiból az derült ki minden helyszínen hogy ezt tartják a leghasznosabbnak. Ennek értelmében a résztvevők elméleti előadásokat hallhattak: Projektmenedzsment, Projekttervezés, Projekttervezési eszközök, Strukturális alapok Romániában, Közösségi programok, Közbeszerzési eljárások, Pályázatírás elmélet, Gyakorlati tanácsok pályázatíróknak témakörökben, illetve gyakorlati foglalkozásokon vehettek részt projekttervezés és pályázatírás kapcsán. A képzéseken összesen több mint 240 érdeklődő vett részt.

3. Vállalkozásfejlesztés képzés 2006 az alábbi 5 helyszínen került sor a Vállalkozásfejlesztési képzésre: • május12-14 Marosvásárhely, • május 26-28 Kolozsvár, • június 9-11 Sepsiszentgyörgy, • június 30 – júl. 2 Gyergyószentmiklós, • november14-16 Kolozsvár. A képzésen a lehető legváltozatosabb tevékenységi körben tevékenykedő magyar kis és középvállalkozók voltak jelen, illetve olyan személyek, akik most jegyezték be 85


vállalkozásukat, de még tevékenységeiket nem indították el. A jelenlevő vállalkozók között felellhetők voltak a termelők, szolgáltatók, forgalmazók egyaránt. A képzés megszervezésekor célunk volt, hogy a résztvevők gyakorlatban használható tudást kapjanak vállalkozásuk vezetése, terjeszkedése kapcsán illetve megértsék az Unió struktúráját, működését és célkitűzéseinek hatását saját mikrokörnyezetükre. Az előadások nagyrészt a budapesti Vállalkozásfejlesztési Főiskola tanárainak részvételével zajlottak. A legnagyobb sikernek örvendő témakörök az alábbiak voltak: Marketing, Üzleti tervezés, Üzleti kommunikáció, E-learning. Meggyőződésünk, hogy a képzés elérte célját. Hiszen a résztvevők az alábbi formában értékelték a képzést:„Csak a szuperlatívuszokban beszélhetek róla”, „remek, gyakorlatias előadások sorozata volt”, „minden köszönet a szervezőknek”, „csodálatos előadókat hoztak, igai profikat” stb. A képzés össz-résztvevőinek száma 250 fölött volt.

4. Kiadványok 2006 folyamán megjelent nyomdai nyomtatásban az a 4 kiadvány melyre a tavalyi év végén nyertünk pénzforrást a Kisebbségügyi Hivataltól. Kiadványainknak nagy sikerük volt. Mindeniket a megfelelő képzéseken, konferenciákon juttattuk el a célközönséghez. Célunk az volt hogy a résztvevők minél nagyobb számban jussanak hozzá a szakszerű információkhoz. A kiadványok megjelentetése révén szakmailag és gyakorlatilag támogatta az önkormányzatok, közintézmények, vállalkozásfejlesztési központok, gazdasági intézmények, hasonló tevékenységi körű szervezetek képviselőit, fontos aktuális információk birtokába juttatva őket. • Hasznos tudnivalók Gazdáknak- megjelent 1000 példányban Kiadványunk azt a közönséget célozza meg, amely főként mezőgazdasági tevékenységből él, amelynek a legnagyobb szüksége van változásra és fejlődésre, hiszen köztudott tény, hogy a romániai mezőgazdaság mai formájában nem tartható fenn. Ebből kiindulva próbáltunk olyan kérdésekre választ adni, illetve olyan lehetőségekre felhívni a gazdák figyelmét, amelyek az átállási időszakban nyújthatnak jelentős segítséget. • Projektmenedzsment és pályázatírás – megjelent 1500 példányban Kiadványunk gyakorlatilag az egyik legsürgetőbb és legtöbbet említett témakörben igyekszik segítséget nyújtani. A csatlakozást követően megnyíló gazdag Uniós források pályázati úton lesznek lehívhatók, elkölthetők, ám a romániai magyar társadalom még nem elég felkészült erre a gondolkodásmódra. A kiadvány, így, össze86


foglalja a legfontosabb módszereket, lehetőségeket, a leggyakrabban elkövetett hibákat, támaszt nyújtva azoknak, akik élni akarnak ezzel a lehetőséggel. • Hasznos tudnivalók a KKV-k számára az EU-ban – megjelent 1000 példányban A kiadvány főként a vállalkozókat és vállalkozni kívánókat célozza meg olyan információkat nyújtva nekik, amelyek ismerete elengedhetetlen feltétele a sikeres helytállásnak az Európai piacon. Ugyanakkor, igyekeztünk ledönteni azokat az előítéleteket, amelyek a vállalkozók fejében élnek a csatlakozással kapcsolatban, új perspektívát mutatni nekik. • 4. Sikeres Eu-s projektek Erdélyben – megjelent 1000 példányban Kiadványunkat akár lehetne az előző három összefoglalójának is nevezni, hiszen azzal a céllal jött létre, hogy konkrét, megpályázott, megnyert, esetenként megvalósított, magyar vonatkozású projekteket mutasson be. Példának hozzuk fel ezeket a programokat, hiszen ez a bizonyíték, hogy a támogatási források lehívhatók, hogy a közvetlen közelünkben valósítottak meg fejlesztési projekteket. 5. Vidékfejlesztés 2006 január-március között több szakmai megbeszéléssorozatot szerveztünk az erdélyi falu és vidék helyzetéről és ennek fejelesztési lehetőségeiről azon szervezetek bevonásával amelyek foglalkoztatottak e kérdéskörben. E célból: • január 28-án Kolozsváron a RMGE részvételével, • február 14-én Csíkszeredában a Sapietia Egyetemmel együttmüködésével, • február 16-án Nagyenyeden a Szőlő és Borgazdálkodási Egyesület kezdeményezésére, • március 7-én Csíkszeredában a helyi Közbirtokosságok meghívására, • március 17-én Kolozsváron pedig a Bábes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtan Karán a Vidékefejlesztés szak magiszteris diákjainak és tanárainak részvételével zajlott szakmai konzultáció a téma kapcsán. A szakmai anyag több honlapon is megjelent, több levelezőlistára is kiment. Ennek hatására nagyon sok kiegészítés, vitaanyag született. Az anyag végleges változata egy szakmai publikációban is megjelent Székely István közreműködésével. 6. EU Házhoz jön Az RMDSZ és GKM között létrejött keretegyezmény értelmében zajló konferenciasorozat 2003 óta 10 400 KKV-hoz hozta közelebb az uniós gazdasági teret, meg87


ismertetvén a romániai vállalkozókkal Magyarország uniós csatlakozásának tapasztalatait. 2006-ban 17 helyszínen 3500 fő volt jelen e rendezvénysorozatunkon, melyre az alábbi helyszíneken került sor: • március 3-án Szalonta, • március 20-21-én Kraszna, Margitta, • május 16-án Torockó, • május 17-én Szentlászló, • május 18 –án Déva, • május 26 –án Kolozsvár • május 29-én Parajd, • május 30-án Udvarhely, • május 31-én Barót, • június 1-én, Nyárádszereda, • június 15-én Marosfő, • június 16-án Szárhegy, • július19-én Parajd, • július 20-án Erdőszentgyörgy • július 21-én Barót, • szeptember 19-én Beszterce.

7. Európai Ifjúsági Hét Az Ifjúsági, Szórvány, Szociális Főosztállyal közösen az idén is megszervezésre került az Európai Ifjúsági Hét címmel ellátott rendezvénysorozat. A hét keretén belül helyet kaptak kolozsvári és temesvári fiatal művészek, akiknek az alkotásaiból készült kiállítás egész héten megtekinthető volt a Reményik Sándor galériában. Kedden a szórakozni vágyó fiatalok ismerkedhettek az Unió országaival és azok csatlakozási sorrendjével a Bulgakov kávézóban megtartott Darts bajnokságon. A legnagyobb sikernek a szerdai MindenTudós általános műveltségi vetélkedő örvendett, ahol tíz csapat vetekedett a „Kolozsvár Tudósa” címért. Ugyanakkor azok, akik egy kis kikapcsolódásra vágytak, a humoresten megismerkedhettek a Szomszédnéni Produkciós Iroda Unióról alkotott elképzeléseivel. Csütörtökön került sor a már lassan hagyománynak örvendő középiskolások számára szervezett Uniós vetélkedőre, melyen öt kolozsvári középiskola diákjai mérték össze tudásukat. Első helyen az Unitárius Gimnázium diákjai voltak, másodikon a Református Gimnázium diákjai, míg a harmadik helyett a brassaisok vitték el. 88


Természetesen a sport sem maradt el. Szombaton a Báthory tornatermében 8 fiú, illetve 4 lány csapat vett részt a Streetball bajnokságon. A lassan hagyománnyá váló Európai Ifjúsági Hét több mint tíz programponton keresztül szólította meg a fiatalokat, az óvódás korosztálytól kezdve, nemcsak a nyerteseket díjazva, hanem minden résztvevőt egy EU Okos című kiadvánnyal ajándékozott meg, amiből számtalan hasznos információt lehet megtudni az Unióról.

8. E-learning Expert + A csatlakozás.ro projekt keretében az Expert+ újító projektnek számít az RMDSZ Gazdasági és Európai Integrációs Főosztály tevékenységében, hiszen a képzési tevékenységet és az online eszközök használatát interaktív úton kombinálja. Az Expert+ elindulása pillanatától gyakorlatilag egy e-learning típusú megoldást ajánl azoknak, akik ezt igénylik. A portál szakanyagokat tartalmaz. A felhasználónak lehetősége van saját ideje és elsajátítási képességéhez mérten végigmenni a tananyagon. A tanulás folyamatában a szakanyag szerzőjétől online segítséget igényelhet, jegyzeteket fűzhet hozzá saját anyagához. A kurzus végén a felhasználó tesztet végezhet el, ez egy záros időtartam alatt lezajló tesztkérdés-sorozatban áll. Ezt követően a rendszer elismervényt ad ki, amely tanúsítja a kurzus felhasználó általi elvégzését. Főosztályunk tervezi a képzési folyamat, illetve a szakanyagok és online tréningforma akkreditálását is. Az Expert+ lanszírozása 2007. március hó folyamán történik meg. Kezdetben a következő szakanyagok lesznek elérhetők és ingyenesen elvégezhetők: • Európai regionális politika • Pályázati menedzsment • Projektmenedzsment • Közbeszerzés közérthetően • Mezőgazdasági támogatások és a Vidékfejlesztés finanszírozása Romániában • Strukturális Alapok Romániában Szintén 2007 folyamán további szakanyagok kidolgozását tervezzük, amely már nemcsak a mi főosztályunk, hanem más ágazatokhoz kötődő specifikus tudás elsajátítását szorgalmazza. A portál a www.csatlakoztunk.ro/kepzes hivatkozás alatt érhető el.

9. Turisztikai szakképzés Szeptember 8-10 között került sor Nagyváradon egy nagy sikernek örvendő Turisztikai szakképzésre. Célunk volt tudatosítani az önkormányzatokban a turisz89


tikai infrastuktúra-fejlesztés, település és régiómarketing fontosságát, és az ezzel kapcsolatos lehetőségeket, forrásokat, illetve a turizmusban dolgozó, tevékenykedő kis és közepes vállalkozások fejlesztési és stratégiai elképzelések kidolgozása és gyakorlatba ültetésének segítése.

10. www.csatlakozas.ro – folytonos A romániai magyar közösség szempontjából fontos volt egy olyan információforrás biztosítása, amely elengedhetetlen kelléke az európai integrációnak. Ennek a közösségnek kívánt az ÖMA a csatlakozas.ro portálon keresztül egy olyan támpontot kínálni, mely hozzájárul az EU jobb megértéséhez, az integrációra való felkészüléshez. A csatlakozás.ro ma már az egyik a leglátogatottabb romániai politikaiinformációs honlap. A csatlakozás.ro célja, hogy a leglényegesebb változásokról informáljon. Hírekkel, interjúkkal (Reflektor), beszámolókkal, szintézisekkel jövünk az olvasóhoz. A honlap 2006-ban több-fázisos fejlesztésen ment át. Kibővítettük a dokumentum és a linktárát. A napi 4 friss hírről eljutottunk a napi 16-ra, ennek megfelelően átalakítva az oldal dizájnját. Bevezettük a Közérthető EU rovatot és a Pontweb segítségével állandóan frissítet EU-s pályázatot menüpont működésbe állt. A feldolgozott témáink és híreink száma és minősége állandó növekedése következtében a honlap nézettsége az év végére megduplázódott. Decemberben lefoglaltuk a csatlakoztunk.ro domain nevet. A honlap átköltöztetése erre a címre folyamatban van. A honlap állandó szerkesztését és időközi fejlesztését Czika Tihamér önkéntes végezte 2006-ban.

11. www.vallalkozas.ro A honlapon a Vállalkozásfejlesztés képzés szakmai anyagai találhatók meg. Az itt található anyagok és az innen elérhető külső hivatkozások ahhoz kívántak segítséget nyújtani, hogy a vállalkozók minél több korszerű üzletviteli ismeretet sajátíthassanak el. A témakörök között szerepel a marketing, a projektmenedzsment, az üzleti tervezés, az üzleti kommunikáció, az e-business és egy általános témakör, amelynek oldalán sikeres vállalkozásokról szóló történeteket, a vállalkozáshoz szükséges készségekről szóló információkat találhatnak a látogatók. Az egyes témakörök oldalainak meglátogatásához bejelentkezés illetve azonosítás szükséges. E vonatkozásban kivételt képez az ún. Fórum-oldal, amely teljesen nyilvános, és ahol kérdezhették a webhely szerkesztőit és a képzés szervezőit a portálról és a kapcsolódó tanfolyamokról. (Ezen túl persze az egyes témakörök oldalain szintén voltak a témához illeszkedő fórumok, ezek azonban nem nyilvánosak.) 90


12. Egyéb • Építőipari szakkonferencián Sepsiszentgyörgyön eladói és szervezői szinten valórészvétel, Kovászna Megye Tanácsának felkérésére • Lakossági fórum –Petrozsényben előadói és szervezői szinten való részvétel Kerekes Gábor gazdasági és európai integrációs ügyvezető alelnök

91

TÁJÉKOZTATÓ AZ RMDSZ DEMOGRÁFIAI MUNKACSOPORT TEVÉKENYSÉGÉRŐL

A Szövetség VII, Szatmárnémetiben megtartott kongresszusi határozata alapján az Ügyvezető Elnökség létrehozta a Demográfiai Munkacsoportot. A munkacsoport vezetője Kiss Tamás szociológus. A munkacsoport tevékenysége során együttműködik különböző kutatóintézetekkel, és bevon külső szakértőket.

I. DEMOGRÁFIAI VIZSGÁLATOK 1. „Demográfiai vizsgálat a Kárpát-medencei magyarság fogyásának okairól.” Összehasonlító vizsgálat a rendszerváltás utáni magyar népesedésről a budapesti Teleki László Alapítvány vezetésével. Az Erdélyre vonatkozó elemzés elkészítése. Támogató a HTMH. 2. „Népesedési perspektívák Erdélyben”, az erdélyi magyarság második világháború utáni népesedési folyamatainak vizsgálata. 3. „Életünk fordulópontjai Erdély”. Nagy mintán végzett demográfiai adatfelvétel a gyermekvállalást befolyásoló tényezőkről, az elvándorlásról és a nyelvhasználat kérdéséről. A Demográfiai Munkacsoport mellett résztvevő intézmények a budapesti Központi Statisztikai Hivatal Népességkutató Intézet, a CCRIT és a Max Weber Társadalomkutató Központ. Támogatók: KSH – Népességkutató Intézet, Communitas Alapítvány. 4. „Az erdélyi magyar népesség regionális előreszámítása 2022-ig, illetve 2032ig”. Támogató a Szülőföld Alap.

92


II. KIADVÁNYOK, PUBLIKÁCIÓK 1. Saját kiadványok:

• Kiss Tamás (szerk.): Népesedési folyamatok Erdélyben az ezredfordulón. Kriterion – RMDSZ ÜE, Kolozsvár 2004. • Sebők László – Kiss Tamás: Erdély nemzetiségei a 2002. évi népszámlálás végleges adatai alapján, RMDSZ Ügyvezető Elnökség: Kolozsvár, 2004. Térkép. • Kiss Tamás – Csata István: Az erdélyi magyar népesség regionálisan tagolt előreszámítása 2022-2032. RMDSZ ÜE, Kolozsvár 2004. • Kiss Tamás: Népesedési perspektívák. (megjelenés előtt) 2. Egyéb demográfiai tárgyú publikációk:

• Kiss Tamás: A népességfogyás kontextusa. Válasz Varga E. Árpád vitaindító tanulmányára. Magyar Kisebbség 2002/4. • Csata Zsombor – Kiss Tamás: Migrációs potenciál Erdélyben. Erdélyi Társdalom 2003/2, 7-39. • Kiss Tamás: A romániai magyarság az 1992-es és 2002-es népszámlálások tükrében. In. Gyurgyík László – Sebők László (szerk.): Népszámlálási körkép Közép-Európából. Teleki László Alapítvány: Budapest, 2003, 97-118. • Kiss Tamás: Az erdélyi magyar népességet érintő természetes népmozgalmi folyamatok. Erdélyi Társadalom 2004 • Kiss Tamás: Interethnic marriages and assimilation in demographic models. In. Illyés Zoltán (ed.) …. MTA Research Institute of Ethnic and National Minorities, Budapest 2007.

III. KONFERENCIA – SZERVEZÉS • „Demográfiai folyamatok az Erdélyi magyarság körében” 2004 március 5. Kolozsvár.

93


IV. AZ RMDSZ HELYHATÓSÁGI ÉS ORSZÁGOS KAMPÁNYÁT SEGÍTŐ VIZSGÁLATOK • „Választói magatartás Csíkszeredában és a Csíki medencében 2004”. Kérdőíves felmérés. • „Közélet és közérzet Szatmárnémetiben 2004”. Kérdőíves felmérés. • „Közélet és közérzet Nagyváradon és Bihar megyében 2004” Kérdőíves felmérés. • „Választói opciók Nagyenyeden 2004” Kérdőíves felmérés. • „Közélet és közérzet Kézdivásárhelyen és Felsőháromszéken 2004”. Kérdőíves felmérés. • „Politikai és interetnikus magatartás Temes megyében 2004”. Kérdősíves felmérés. • „Az RMDSZ kampányeszközeinek hatékonysága” Fókusz-csoportos vizsgálat. • „Közélet és közérzet Erdélyben 2004” Kérdőíves vizsgálat.

94

TÁJÉKOZTATÓ A SZÖVETSÉGI OPERATÍV TANÁCS ÜLÉSEIRŐL (2003. FEBRUÁR–2007. FEBRUÁR)

A Szövetségi Operatív Tanács tagjai: • Markó Béla • Borbély László • Frunda György • Ilyés Gyula • Kelemen Hunor • Kiss Sándor • Márton Árpád • Puskás Bálint • Seres Dénes • Takács Csaba • Verestóy Attila A Szövetségi Operatív Tanács szavazati joggal nem rendelkező tagja: Borboly Csaba A Szövetségi Operatív Tanács titkára: Szász Attila

2003. február 10., Bukarest Az Operatív Tanács jóváhagyta a Szociáldemokrata Párttal kötendő együttműködési megállapodás szövegtervezetét. Az RMDSZ Operatív Tanácsa a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 7. Kongresszusán elfogadott határozat alapján jóváhagyta az Ügyvezető Elnökség által elkészített, az elkövetkező időszak feladatait rögzítő tevékenységi naptárt. 95


2003. február 19., Bukarest Az Operatív Tanács jóváhagyta a Szociáldemokrata Párttal kötendő együttműködési megállapodás végleges szövegét. Az Operatív Tanács megbízta a két parlamenti frakció vezetőségét és az Ügyvezető Elnökséget a román kormánypárttal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósításával. 2003. május 21., Bukarest Az Operatív Tanács javaslatokat fogalmazott meg A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatban. Az Operatív Tanács elfogadta a Mecénás Alapítványnak, A Romániai Magyar Nők Fórumának, a Romániai Magyar Jogászok Egyesületének, a Max Weber Társadalomkutató Alapítványnak, valamint az Apáthy István Egyesületnek a Szövetségi Egyeztető Tanácsba való társulási kérelmét. 2003. szeptember 24. Az RMDSZ Operatív Tanácsa felhívást intéz a Szövetség nevében a romániai magyar nemzeti közösség tagjaihoz, hogy október 19-én vegyenek részt mindannyian a népszavazáson, és szavazzanak igennel az alkotmánymódosító törvényre. 2004. március 9., Bukarest Az Operatív Tanács tagjai megtárgyalták a Szociáldemokrata Párttal való együttműködés kérdéseit, valamint elfogadták Nagy Zsoltnak, az országos kampánystáb elnökének az önkormányzati választások előkészületeiről szóló beszámolóját. Az Operatív Tanács tagjai két felhívást és egy határozatot fogadtak el az önkormányzati választásokra, a közelgő március 15. ünneplésre, illetve a Szociáldemokrata Párttal való együttműködésre vonatkozóan. 2004. július 16., Marosvásárhely Az Operatív Tanács elemezte a parlamenti választási törvénytervezetet, megtárgyalta az előválasztási szabályzat alapelveit és az RMDSZ választási programjának előkészítését. 2004. augusztus 25., Marosvásárhely Az Operatív Tanács jóváhagyta a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek a Párbeszéd az autonómiáért című programtervezetét, amelyet a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztett elfogadás végett. Az Operatív Tanács elfogadta a 2004-es parlamenti választások előkészítéséről és az előválasztások lebonyolításáról szóló határozat-tervezetet.

96

SZÖVETSÉGI OPERATÍV TANÁCS

2004. szeptember 3., Marosvásárhely Az Operatív Tanács a parlamenti választásokkal és az államelnök-választással kapcsolatos szervezési kérdéseket tárgyalt. 2004. október 15., Kolozsvár A Szövetségi Választási Bizottság elnökének és az országos kampánystáb vezetőjének tájékoztatója. Az Operatív Tanács jóváhagyta az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezetek országos egyeztető tanácsa által a Kárpátokon túli megyék képviselőházi helyeire benyújtott jelöléseket. Az Operatív Tanács javaslatot tett a szenátusi jelöltlistákra, azon Kárpátokon túli megyék esetében, ahol nincs RMDSZ szervezet. Az Operatív Tanács elfogadta az előválasztási szavazólapok mintáját. 2004. november 30., Bukarest Az Operatív Tanács véglegesítette a választások utáni cselekvési tervet. 2004. december 26., Bukarest Az Operatív Tanács határozatban elfogadta a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalások eredményeit, és titkos szavazással jóváhagyta a miniszteri tisztségekbe nevesített jelöltek névsorát. 2005. január 6., Bukarest Az Operatív Tanács határozatot fogadott el, amelyben javaslatokat tett négy prefektusi tisztség betöltésére. 2005. január 15., Marosvásárhely Az Operatív Tanács két határozatot fogadott el, amelyben jóváhagyta nyolc jelölt alprefektusi tisztségbe, valamint három jelölt államtitkári tisztségbe való kinevezését. 2005. január 18., Marosvásárhely Az Operatív Tanács két határozatot fogadott el, amelyben az Ügyvezető Elnökség javaslatai alapján, a jelöltek meghallgatása után, titkos szavazással három személyt jelölt államtitkári tisztségbe. 2005. január 21., Marosvásárhely Az Operatív Tanács két határozatot fogadott el, amelyben az Ügyvezető Elnökség javaslatai alapján, a jelöltek meghallgatása után, titkos szavazással három személyt jelölt államtitkári tisztségbe. 2005. január 26., Bukarest Az Operatív Tanács két határozatot fogadott el, amelyben az Ügyvezető Elnökség javaslatai alapján, a jelöltek meghallgatása után, titkos szavazással három személyt jelölt államtitkári, valamint ügynökségvezetői tisztségbe. 97


2005. június 8., Bukarest Az Operatív Tanács elemezte az Alkotmánybíróságnak az igazságügyi reformcsomaggal kapcsolatos döntése nyomán előállt helyzetet. Közleményében megerősítette, hogy az RMDSZ álláspontja szerint az elsődleges prioritás az, hogy semmi módon ne lassuljon le az integrációs folyamat, és ne kerüljön veszélybe Románia Európai Uniós csatlakozása. Ugyanakkor leszögezték: az RMDSZ fontosnak tartja a koalíciós partnereivel való szolidaritást, és figyelembe véve a liberális-demokrata szövetség egyértelmű döntését, támogatják az előrehozott választások megrendezését célzó kezdeményezést. 2005. június 8., Marosvásárhely Az Operatív Tanács titkos szavazással tagot és póttagot jelölt a Román Televízió és a Román Rádió igazgatótanácsi tisztségébe. 2005. augusztus 15., Bukarest Az Operatív Tanács áttekintette az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek eddigi tevékenységét, amelyet egyöntetűen megfelelőnek tartott. Az Operatív Tanács meghatározta az elkövetkező időszak törvényhozási prioritásait: elsőként a decentralizációs és a kisebbségi törvény elfogadását jelölték meg. Tárgyaltak az RMDSZ-nek a szeptember második felében, Bukarestben sorra kerülő román-magyar közös kormányülés előkészítésében való hatékony szerepvállalásáról is. 2006. március 11., Marosvásárhely Az Operatív Tanács elemezte az RMDSZ kormányzati tevékenységét, valamint a 2005-ös év eredményeit. Az Operatív Tanács elfogadott egy felhívást, amelyben a március 15-i közös ünneplésre, összefogásra, valamint az ünnepség politika-mentességének megőrzésére kéri fel a magyar közösséget. 2006. június 13., Bukarest Az Operatív Tanács áttekintette az RMDSZ kormányzati, illetve koalíciós tevékenységét, meghatározta a következő időszak prioritásait és összeállította a sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsának napirendjét. Az Operatív Tanács törvényhozási prioritásként határozta meg a pártok finanszírozását szabályozó törvény elfogadását, a Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozását olyan formában, hogy az teljességgel megfeleljen a jogállamiság elveinek. Ugyanakkor állást foglaltak azzal kapcsolatosan, hogy a kisebbségi törvényt szeptemberig, az országjelentés közzétételéig meg kell szavazni.

98

SZÖVETSÉGI OPERATÍV TANÁCS

Az ülésen szociális kérdésekről is szó volt: a testület elhatározta, hogy a továbbiakban az RMDSZ jelentős hangsúlyt fektet a lakosság szociális helyzetének javítását célzó törvények kidolgozására és elfogadtatására. 2006. november 27., Bukarest Az Operatív Tanács több döntést hozott a következő évben sorra kerülő kongresszussal kapcsolatban, ugyanakkor a következő időszak legfontosabb eseményét, az Európai Parlamenti választások előkészítését is megtárgyalták. Az Operatív Tanács tagjai javaslatot fogadtak el, hogy korábban, március 2-3án rendezzék meg az RMDSZ Kongresszust. Az Operatív Tanács kinevezte az Alapszabályzat-módosító, valamint a Program-módosító Bizottságot. A Program-módosító Bizottság feladata lesz kidolgozni a Szövetség választási programját az EP-választásokra. Az Operatív Tanács szerint 2007. január 1-je után kötelező módon sort kell keríteni egy koalíciós tanácskozásra, amelyen újratárgyalnák a kormányzati- és koalíciós együttműködést. 2006. november 29., Bukarest Az Operatív Tanács közleményt ad ki, amelyben tiltakozik a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorának döntése ellen, amelynek értelmében felbontja Hantz Péter és Kovács Lehel oktatók munkaszerződését. A közleményben leszögezik: elfogadhatatlannak tartják, hogy bárkit véleménye miatt fosszanak meg az állásától. Az RMDSZ vezetősége szolidaritásáról biztosítja a két oktatót. 2007. január 23., Bukarest Az RMDSZ Operatív Tanácsa meghallgatta és rangsorolta az Európai Parlamenti választásokon indulni kívánó jelölteket. Az Operatív Tanács a jelenlegi politikai helyzetet is elemezte. A testület úgy döntött, hogy az RMDSZ nem támogatja sem a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt, sem pedig az államelnök tisztségéből való felfüggesztésre irányuló intézkedéseket. Az Operatív Tanács úgy döntött: felkérik a Szövetség jogászait, hogy elemezzék a különböző állami intézmények működésére vonatkozó alkotmányos előírásokat, és fogalmazzanak meg az Alkotmány módosítására vonatkozó javaslatokat. Szász Attila titkár

99

PARLAMENTI CSOPORT BESZÁMOLÓ AZ RMDSZ SZENÁTUSI FRAKCIÓJÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

A nemzeti kisebbségek érdekeinek érvényesítése elképzelhetetlen parlamenti képviselet nélkül, mivel a közösség számára a fontos döntések nem csak helyi szinten születnek. Éppen ezért a magyarság számára nagyobb jelentőséggel bíró törvények megalkotásának színterén az RMDSZ-nek oroszlánrészt kell vállalnia. A VII. Kongresszus óta eltelt négy év jelentős változásokat hozott, ami az RMDSZ szerepvállalását illeti. 2004-ben lezárult az SZDP-vel való koalíción kívüli együttműködés, mivel a választásokat követően aktív kormányzati szerepet vállaltunk. Ez az új helyzet kihívást és újabb lehetőségeket jelentett az RMDSZ szenátusi frakciója számára. A parlamenti munka eredményességét meghatározza a frakció tagjainak száma, a szenátorok és képviselők együttműködése és a benyújtott törvénytervezetek támogatása. A parlamentben betöltött vezetői tisztségek, amelyeknek fontossága meghatározó, szintén a szenátorok és képviselők számától függ. A koalíciós egyeztetéseket követően sikerült olyan tisztségeket megszerezni, amelyek kulcsfontosságúnak bizonyultak számunkra. Ezen az úton kell továbbra is haladni, ha a közösségi politizálás célkitűzéseit akarjuk megvalósítani. Uniós csatlakozásunkra készülődve, fontos volt a frakció számára, hogy minél hamarabb tagjai lehessünk az európai közösségnek, felgyorsítva ezáltal az intézményrendszerek átalakulását, tudatában annak, hogy az integráció alapvető érdeke a romániai magyarságnak.

101


TÖRVÉNYALKOTÁS I. 2003-2004-ben, majd a választásokat követő időszakban is, sor került több, a romániai magyarság számára létfontosságúnak mondható törvény megalkotására. Kimondott figyelmet érdemel a magyar kisebbség autonómiájáról szóló törvénykezdeményezés, melynek vitáját 2004 óta még nem sikerült lezárni. Ez a törvény egyenrangúnak tekinti a Románia területén élő kisebbségeket a román nemzetiségű lakossággal, továbbá a hagyományőrzést, a magyar nyelvű helységnévtáblák, utcák valamint intézmények magyar megnevezését szorgalmazza, az önkormányzatok autonómiáját szabályozza, mindezt európai jogszabályok által szabott keretek között. A számunkra fontos kisebbségi törvényt azonban még a mai napig is tárgyalják, újra és újra napirendre kerülve. Az Alkotmány 2003-ban való módosítása meghatározó esemény, hiszen ennek köszönhetően a területi közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban használhatjuk a magyar nyelvet. Az elmúlt időszakban voltak olyan törvénykezdeményezések, amelyek a kis nyugdíjjal rendelkezők gyógykezelését és ezek utazási költségeit támogatják, de sajnos ezek csak törvénykezdeményezések szintjén maradtak, nem lettek elfogadva. A tanárok, kisvállalkozók, egyházak és kulturális intézmények számára sikerült kedvező változásokat elérni. Szorgalmaztuk az Adótörvénykönyv módosítását, bevezetve az egységes, 16 százalékos személyi jövedelemadót, lecsökkentve a cégekre kivetett nyereségadó mértékét 25-ről 16 százalékra. A volt munkaszolgálatosokat sújtó méltánytalanságok megszüntetésére az RMDSZ szenátusi frakciója törvénykezdeményezést nyújtott be. Megkezdődött a romániai nyugdíjak átszámolása a hatályos nyugdíjtörvényben előírt számítási mód szerint. A szövetség saját érdemének is tekinti, hogy sürgősségi kormányrendelet elfogadtatásával a helyi önkormányzatok a személyi jövedelemadóból 63 százalék helyett 82 százalékos arányban részesülnek. Ugyanakkor az RMDSZ kezdeményezésére a földadó nem kerül a központi költségvetésbe, hanem teljes mértékben az önkormányzatok bevételét növeli. Az önkormányzatok autonómiájának megerősítésével nagyobb mozgásteret biztosítottunk számukra a döntéshozatal terén. Ebben a törvényhozási ciklusban az eddigieknél nagyobb pénzösszegeket tudtunk az erdélyi megyék számára kiharcolni, amit az infrastrukturális beruházásokra, kulturális programok szervezésére, vidékfejlesztésre használhattak fel az önkormányzatok. 102

PARLAMENTI CSOPORT

A mikro- és kisvállalkozások versenyképességét növelték az RMDSZ által benyújtott törvénymódosítások, melyek értelmében számukra vissza nem térítendő támogatásokat és kedvezményes hiteleket biztosítottak. Az egyháztörvény-tervezet kidolgozásában az RMDSZ a történelmi egyházakkal többszörösen konzultált. A közösség ügyeinek rendezése szempontjából fontosak voltak azok a törvénykezdeményezések, amelyek a restitúció minden területén (föld, erdő, épület és közjó) az ingatlanokat visszaszolgáltatják a jogos tulajdonosoknak. Szenátoraink minden esetben kiváló csapatmunkával, jól kidolgozott, egyeztetett stratégián alapuló, egymást tudatosan és spontánul kiegészítő felszólalásaikkal szembeszálltak azokkal a kísérletekkel, melyek minél szűkebb és korlátozottabb keretek közé próbálták szorítani a nemzeti kisebbségi iskolarendszert és tanrendet. II. Az új, V. törvényhozási ciklusban az RMDSZ szenátusi frakciója két fővel csökkent. Szenátoraink továbbra is a bevált és hatékonyságot igazoló munkamegosztás szerint folytatták tevékenységeiket. Az RMDSZ szenátusi frakció nevében a kapcsolatot a többi parlamenti frakciókkal, valamint a kormánnyal Markó Béla és Verestóy Attila szenátorok tartják. A szenátusi frakciónak a koalíciós tárgyalások során sikerült megszerezni a Szenátus titkári tisztségét, amely állandó jelenlétet és tagságot jelent a Szenátus vezetőségében. Ezt a tisztséget Puskás Bálint szenátor tölti be. Továbbá sikerült megszerezni az Emberjogi, Vallásügyi és Kisebbségi Bizottság elnökségét, minek során számunkra jelentős törvényvéleményezési illetékességgel és Strassbourgig elvezető kapcsolatokkal rendelkező bizottság irányítása került ellenőrzésünk alá. Erre a tisztségre Frunda György szenátort jelölte a frakció, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése romániai küldöttségének vezetője, s egyúttal az ET PKGY Jogi és Emberjogi bizottságának is tagja. Eckstein-Kovács Péter szenátornak jutott a Jogi, Kinevezési, Fegyelmi, Mentelmi Jogi és Mandátum Ellenőrző Bizottság elnöki tisztsége, Szabó Károly szenátor a Honvédelmi, Közbiztonsági és Nemzetbiztonsági Bizottság titkára, Fekete Szabó András szenátor a Privatizációs Bizottság alelnöke, és Verestóy Attila szenátor a Román Hírszerző Szolgálatot Felügyelő Képviselőházi-Szenátusi Közös Bizottság alelnöke. A szenátusi frakció vezetése részben újult meg. A frakcióelnök Verestóy Attila szenátor, alelnöke Szabó Károly szenátor, akit 2005-től Pete István szenátor váltott fel. A frakció titkára 2002 januárjától Kereskényi Sándor, majd 2005-től Sógor Csaba. 103


A szenátorok végzettség szerinti megoszlása sokban segíti a frakció működését. Az eddigiek során a frakció minden hétfőn frakcióülést tart. Az üléseket Verestóy Attila frakcióelnök vezeti, távollétében Pete István frakcióalelnök, amikor is a szakbizottságok tagjai beszámolnak a bizottságokban napirenden lévő törvénytervezetekről. Annak ellenére, hogy Markó Béla szenátor idejét nagymértékben lefoglalják a szövetségi elnöki és miniszterelnök helyettesi teendők, zsúfolt munkaprogramjának ellenére a szövetségi elnök a frakcióülésekről csak a legritkább esetben marad távol. Beszámolói az aktuális ügyekről a frakcióüléseken hasznos információkat jelentettek a szenátoroknak. A frakció megtárgyalja és megszavazza saját álláspontját a szükséges törvénytervezetek esetében. Az elfogadott álláspontot a szenátorok bizottságaikban képviselik. Adott esetekben sor került a szenátusi és a képviselőházi frakciók együttes üléseire is.

POLITIKAI NYILATKOZATOK ÉS INTERPELLÁCIÓK A frakció tagjai politikai nyilatkozataikban, szak- illetve érdeklődési terülteiknek megfelelően, elsősorban a magyarság, az RMDSZ, a kisebbségi demokrácia védelmében kértek szót. Markó Béla szenátor az RMDSZ-t ért rágalmak és gyanúsítgatások ellen lépett föl. Szabó Károly szenátor többször is hangot adott azoknak a problémáknak, melyek a törvények helyes alkalmazását jelentik. Ilyenek a közösségi pénzek megalapozatlan felhasználása, egyes állami vállalatok versenyelőnybe való részesítése, a lakosság kárpótlásának elmulasztása, olyan támogatások, amelyekből önkormányzati szinten a magyar kisebbséget „kifelejtik”. Figyelmeztetett, hogy a nemzetbiztonság területén is sok tennivalója van a román államnak. Sógor Csaba az 1956-os vértanúk síremlékeinek holléte kiderítése érdekében adott hangot egyik politikai nyilatkozatában. Frunda György viharos fogadtatású nyilatkozatban elevenítette föl a 1990-es marosvásárhelyi eseményeket. Védelmére kelt Wass Albert világhírű írónknak, akit a Nagyrománia párt korruptnak, rasszistának minősített. Ezenkívül az európai csatlakozáshoz közeledve, felkérte a többi párt tagjait, hogy vessenek véget a románmagyar vitáknak és fogadják el a történelmet a maga igazságával. Németh Csaba szenátor a 1848-as forradalomról mondott megemlékező beszédet, amelyben elmondta, hogy az erdélyi magyarság nemcsak a magyar nemzetisé104

PARLAMENTI CSOPORT

gűekért harcolt, hanem minden Erdélyben lakó ember érdekéért, legyen az román vagy más nemzetiségű. Ugyanakkor 1950-1961 közötti időszakban kényszermunkát végzett katonáknak járó jogokat szerette volna kiharcolni nyilatkozataiban. Puskás Bálint Zoltán szenátor is számos alkalommal szólalt fel, olyan témákat boncolgatva, mint: a mezőgazdasági támogatások, a rádió- és TV-illeték, a tan- és egészségügy helyzete, a gázárak kérdése, a nyugdíjak folyósítása. A történelmi egyházakat ért támadások kapcsán kifejtette, hogy az egyházi vagyon visszaszolgáltatása törvényes és elkerülhetetlen. Az interpellációk-nyújtotta lehetőségeket szenátoraink jogi (Puskás Bálint Zoltán, Sógor Csaba), gazdasági és pénzügyi (Németh Csaba) kérdések megoldásának sürgetésére használták fel. Hetente egyszer politikai nyilatkozatokban, interpellációkban, de ugyanakkor a törvénytervezetek vitája során is megfogalmazódnak a társadalmi vonatkozású, az ideológiai színezetű, a pártos és személyes nézetek, illetve nézeteltérések. Verestóy Attila frakcióelnök

105


I. MELLÉKLET A 2000–2004 közötti IV. törvényhozási ciklusra RMDSZ listán megválasztott szenátorok jegyzéke

• Eckstein-Kovács Péter, jogász, ügyvéd, Kolozs megye • Frunda György, jogász, ügyvéd, Maros megye • Kereskényi Sándor, tanár, Szatmár megye • Markó Béla, tanár, Maros megye • Németh Csaba, tanár, Kovászna megye • Dr. Pete István, közgazdász, Bihar megye • Puskás Bálint, jogász, Kovászna megye • Seres Dénes, jogász, Szilágy megye • Sógor Csaba, református lelkész, Hargita megye • Szabó Károly, mérnök, Szatmár megye • Vajda Borbála, mérnök, közgazdász, Călăraşi megye • Dr. Verestóy Attila, vegyészmérnök, Hargita megye Az RMDSZ-frakciót a Szenátus Állandó Irodájában 2003-tól titkári tisztség betöltésére Puskás Bálint Zoltán szenátort választották meg. A szenátusi RMDSZ-frakció tisztségviselői a IV. törvényhozási ciklus 7. és 8. ülésszakain Időszak

2003. febr.–júl. 2003. szept.–dec.

Frakció elnök

Frakcióelnök helyettes

Dr. Verestóy Attila

Szabó Károly


Szabó Károly

Frakció titkár

Kereskényi Sándor Kereskényi Sándor

Az RMDSZ képviselete a Szenátus állandó és különleges bizottságaiban 2003-ban

• Eckstein-Kovács Péter, Jogi, Kinevezési, Fegyelmi, Mentelmi Jogi és Mandátum Ellenőrző Bizottság, tag • Frunda György, Emberjogi Bizottság, alelnök • Kereskényi Sándor, Művelődési, Vallásügyi és Tömegtájékoztatási Bizottság, tag 106

PARLAMENTI CSOPORT

• Markó Béla, Külpolitikai Bizottság, tag • Németh Csaba, Munkaügyi, Népjóléti és Munkanélküliséggel Foglalkozó Bizottság, tag • Dr. Pete István, Mezőgazdasági, Élelmiszeripari És Erdészeti Bizottság, titkár Gazdasági Bizottság, tag • Puskás Bálint Zoltán, Költségvetési, Pénz- és Bankügyi Bizottság, tag • Seres Dénes, Közigazgatási és Területrendezési Bizottság, elnök • Sógor Csaba, Tanügyi és Tudományos Kutatásügyi Bizottság, tag • Szabó Károly, Honvédelmi, Közbiztonsági és Nemzetbiztonsági Bizottság, tag Petíciós és Korrupciós Eseteket Kivizsgáló Bizottság, tag • Vajda Borbála, Privatizációs Bizottság, tag Környezetvédelmi, Egészségügyi és Sport Bizottság, tag • Dr. Verestóy Attila, A Román Hírszerző Szolgálatot Felügyelő Parlamenti (Képviselőházi-Szenátusi Közös) Bizottság, tag Szenátoraink az európai interparlamentáris intézményekben

Frunda György szenátor tagja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, az ET PK Környezetvédelmi és Helyhatósági Bizottságának, alelnöke az ET PK Jogi és Emberjogi Bizottságának, valamint, az ET PK többszörös jelentéstevője. Szabó Károly szenátor elnöke a Román Parlament Nyugat-Európai Unió Közgyűlésére delegált állandó megfigyelői testületének. Eckstein-Kovács Péter szenátor póttagja 2002-től az Európai Unió alkotmányát kidolgozó Európai Konventnek. A szenátusi RMDSZ-frakció munkatársai 2003-ban: • Mezei József, tanácsos • Mezei Zsóka, előadó • Filip Ibolya, irodavezető • Geréb Emőke, irodavezető

107


II. MELLÉKLET A 2004–2006 közötti V. törvényhozási ciklusra RMDSZ listán megválasztott szenátorok jegyzéke

• Eckstein-Kovács Péter, jogász, ügyvéd, Kolozs megye • Fekete Szabó András Levente, állattenyésztő mérnök, Szilágy megye • Frunda György, jogász, ügyvéd, Maros megye • Markó Béla, tanár, Maros megye • Németh Csaba, tanár, Kovászna megye • Dr. Pete István, közgazdász, Bihar megye • Puskás Bálint, jogász, Kovászna megye • Sógor Csaba, református lelkész, Hargita megye • Szabó Károly, mérnök, Szatmár megye • Dr. Verestóy Attila, vegyészmérnök, Hargita megye Az RMDSZ-frakciót a Szenátus Állandó Irodájában 2004-től titkári tisztség betöltésére Puskás Bálint Zoltán szenátort választották meg. A szenátusi RMDSZ-frakció tisztségviselői az V. törvényhozási ciklusban Időszak

2004. febr.–júl. 2004. szept.–dec. 2005. febr.–júl. 2005. szept.–dec. 2006. febr.–júl. 2006. szept.–dec.

Frakció elnök

Frakcióelnök helyettes

Frakció titkár


Pete István

Sógor Csaba


Pete István


Pete István


Pete István


Pete István


Pete István

Sógor Csaba

Sógor Csaba Sógor Csaba Sógor Csaba Sógor Csaba

Megjegyzés: a rendkívüli ülésszakok idején a frakció-tisztségek betöltését tekintve, közmegegyezés szerint, nem volt változás. 108

PARLAMENTI CSOPORT

Az RMDSZ képviselete a Szenátus állandó- és különleges bizottságaiban 2004–2006 között

• Eckstein-Kovács Péter, Jogi, Kinevezési, Fegyelmi, Mentelmi Jogi és Mandátum Ellenőrző Bizottság, elnök • Frunda György, Emberjogi Bizottság, elnök • Markó Béla, Külpolitikai Bizottság, tag • Németh Csaba, Egészségügyi Bizottság, tag Munkaügyi, Népjóléti és Munkanélküliséggel Foglalkozó Bizottság, tag • Dr. Pete István, Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Bizottság, tag Gazdasági, Ipari Bizottság, tag • Puskás Bálint Zoltán, Petíciós és Korrupciós Eseteket Kivizsgáló Bizottság, tag Költségvetési, Pénz- és Bankügyi Bizottság, tag • Fekete Szabó András Levente, Privatizációs Bizottság, alelnök Közigazgatási, Területrendezési és Környezetvédelmi Bizottság, tag • Sógor Csaba, Esélyegyenlőségi Bizottság, tag Tanügyi és Tudományos Kutatásügyi, Ifjúsági és Sport Bizottság, tag • Szabó Károly, Művelődési, Vallásügyi és Tömegtájékoztatási Bizottság, tag Honvédelmi, Közbiztonsági és Nemzetbiztonsági Bizottság, titkár • Dr. Verestóy Attila, A Román Hírszerző Szolgálatot Felügyelő Parlamenti (Képviselőházi-Szenátusi Közös) Bizottság, alelnök Szenátoraink az európai interparlamentáris intézményekben

Frunda György szenátor tagja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének. Az Európai Néppárt Csoport alelnöke, a Monitorizáló Bizottság (2004:alelnök; 2005. január–2006. június: elnök), az Emberjogi és Jogi Ügyletek Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Területfejlesztési és Regionális Együttműködési Bizottság tagja, az ET PK többszörös jelentéstevője. Szabó Károly szenátor elnöke a Román Parlament Nyugat-Európai Unió Közgyűlésére delegált állandó megfigyelői testületének, és 2005-től Európai Parlamenti megfigyelő. A szenátusi RMDSZ-frakció munkatársai a 2004–2006 közötti időszakban: Mezei József, tanácsos (2005 dec.-ig); Mezei Zsóka, előadó (2005 dec.-ig); Filip Ibolya, irodavezető; Zólya Lehel, szakértő (2005 nov.-től); Molnár Attila – István, szakértő (2006 jún.-tól); Geréb Emőke, irodavezető 109


TÖRVÉNYJAVASLATOK, TÖRVÉNYTERVEZETEK 2003 ÉS 2006 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN RMDSZ-szenátorok törvényjavaslatai (2003-2006)

Eckstein Kovács Péter 1. Törvényjavaslat az irányadó iratok kidolgozásának eljárási szabályaira vonatkozó törvény módosítására és kiegészítésére (mások mellett.) (Szenátusban elfogadva); 2. Törvénytervezet a Román Akadémia működéséről és szervezéséről szóló törvény kiegészítésére (Másokkal együtt.) (Elfogadva. 2004. évi 564. sz. Törvény).

Fekete Szabó András-Levente 1. Törvényjavaslat a minimális garantált nyugdíjakat illetően. (Mások mellett) (a szenátusi szakbizottságok munkarendjén); 2. Törvényjavaslat a személyek védelméről, a személyes adatok feldolgozásáról és ezek szabad forgalmáról szóló törvény módosítására és kiegészítésére (Mások mellett) (a szenátusi szakbizottságok munkarendjén); 3. Törvényjavaslat az 1994. évi 41. sz. törvény 40. cikkelyének módosítására a Román Rádiósugárzó Társaság és Román Televíziós Társaság működését és szervezését illetően (Megjegyzés: az 1994. évi 41. sz. törvényt 2003-ban már módosították a 71. sz. Sürgősségi Kormányrendelet és az 533. sz. Törvény keretében.) (Mások mellett) (Szenátusban elutasítva); 4. Törvényjavaslat a 2005. évi 247. sz. törvény VII. fejezetének I. bekezdésének 5. cikkelyének módosítására, a tulajdonjog és igazságszolgáltatás reformjára vonatkozóan. (Pete István és Puskás Bálint szenátorokkal közösen.) (a szenátus elutasította); 5. Törvényjavaslat a 2000. évi 19. sz. törvény 80. cikkelyének harmadik bekezdésére vonatkozóan, a köznyugdíjak rendszerének és egyéb társadalombiztosítási jogok módosítására. (Másokkal együtt) (Elutasítva); 6. Törvényjavaslat a 2005. évi 148. sz. Sürgősségi Kormányrendelet módosítására, ami a gyereknevelésben részesülő családok támogatásáról szól. (Másokkal közösen) (Elutasítva); 7. Törvénytervezet a Bihar megyei Kőrösgyéres község átszervezése során Vizesgyán nevű község megalapítására. (Másokkal együtt) (Szenátus által elutasítva); 110

PARLAMENTI CSOPORT

8. Törvényjavaslat a tulajdonjog és igazságszolgáltatás reformjáról szóló törvény módosítására. (Másokkal együtt) (Elutasítva); 9. Törvénytervezet a Szilágy megyei Szilágynagyfalu nevű település átszervezésével, a Szilágybagos nevű község létesítésére.

Frunda György 1. Törvényjavaslat a Román nemzeti utak használatáért fizetendő útadó módosítására és kiegészítésére. (Szenátusban elfogadva); 2. Törvényjavaslat a bírók és ügyészek alapszabályzatának (2004. évi 303. sz. törvény) első bekezdésének 54. cikkelyének módosítására. (a Szenátusi szakbizottságok munkarendjén); 3. Törvényjavaslat a minisztériumok és a Kormány szervezését és működését szabályozó törvény módosítására. (Mások mellett) (Elfogadva. 2006. évi 250. sz. törvény); 4. Törvényjavaslat a túlélő házastárs havi támogatásáról szóló törvény módosítására. (Elutasítva); 5. Törvényjavaslat a 2003 évi 571. sz. Pénzügyi Törvénykönyv első bekezdésének 259. cikkelyének módosítására. (Visszavonva a kezdeményező által); 6. Törvényjavaslat a jogszabályok kibocsátására vonatkozó törvényhozási eljárásokról szóló jogszabály módosítására (Mások mellett) (A kezdeményezők által visszavonva); 7. Törvényjavaslat az állami tulajdonhoz tartozó területek értékesítéséről szóló sürgősségi kormányrendelet módosítására és kiegészítésére, annak érdekében, hogy ezekre a területekre orvosi rendelőket, vagy ehhez kapcsolódó szolgáltatásokkal rendelkező egységeket hozzanak létre. (Bejegyezve a Szenátusnál); 8. Törvényjavaslat az Alkotmánybíróság működésének és szervezésének módosítására. (Bejegyezve a Szenátusnál bemutatásra); 9. Törvényjavaslat a gáz-törvény módosítására. (Mások mellett) (Elutasítva); 10. Törvényjavaslat a közúti infrastruktúra használat díjszabásának bevezetéséről szóló jogszabály harmadik (3.) cikkelyének kiegészítésére (Szenátusban elfogadva); 11. Törvénytervezet a Maros megyei Erdőszentgyörgy nevű település várossá való nyilvánítására. (Mások mellett) (Elfogadva. 2003. évi 409. sz. törvény); 12. Törvényjavaslat azon személyek kárpótlására, akik 1990. nov. 1. előtt előlegeket helyeztek el az Országos Takarékpénztárnál „Dacia” személygépkocsi megvásárlásának érdekében. (a Szenátusban tárgyalják); 111


Markó Béla 1. Törvényjavaslat a közérdekű, jogi személyként, törvényesen elismert alkotói közösségek tagjainak, valamint az állami nyugdíjrendszerbe tartozó nyugdíjasok számára létrehozott pótlék szabályozásáról szóló törvény módosítására és kiegészítésére. (Másokkal együtt) (a szakbizottság elkészítette a jelentést).

Németh Csaba 1. Törvényjavaslat a minimális garantált nyugdíjakat illetően.(Mások mellett.) (a szenátusi szakbizottságok munkarendjén); 2. Törvényjavaslat a személyek védelméről, a személyes adatok feldolgozásáról és ezek szabad forgalmáról szóló törvény módosítására és kiegészítésére. (Mások mellett) (a szenátusi szakbizottságok munkarendjén); 3. Törvényjavaslat az 1950 és 1961 közötti időszak folyamán sorkatonai szolgálatukat a Munkaszolgálati Főigazgatóság keretében letöltő személyeknek jogosultságokat biztosító és elismerő jogszabály módosítására. (Mások mellett) (Elutasítva a Szenátusban); 4. Törvényjavaslat az 1994. évi 41. sz. törvény 40. cikkelyének módosítására a Román Rádiósugárzó Társaság és Román Televíziós Társaság működését és szervezését illetően. (Megjegyzés: az 1994. évi 41. sz. törvényt 2003-ban már módosították a 71. sz. Sürgősségi Kormányrendelet és az 533 sz. Törvény keretében.) (Mások mellett.) (Szenátusban elutasítva); 5. Törvényjavaslat a 2000. évi 19. sz. törvény 80. cikkelyének harmadik bekezdésére vonatkozóan, a köznyugdíjak rendszerének és egyéb társadalombiztosítási jogok módosítására. (Másokkal együtt) (Elutasítva); 6. Törvényjavaslat a 2005. évi 148. sz. Sürgősségi Kormányrendelet módosítására, ami a gyereknevelésben részesülő családok támogatásáról szól. (Másokkal közösen) (Elutasítva); 7. Törvényjavaslat a 2004. évi 578.sz törvény módosítására és kiegészítésére, a túlélő házastársnak nyújtandó havi segély biztosítására vonatkozóan. (Mások mellett) (Bejegyezve a Szenátusnál); 8. Törvényjavaslat a munkavédelmi törvény módosítására és kiegészítésére. (Másokkal együtt) (Bejegyezve a Szenátusnál); 9. Törvénytervezet Esztelnek község megalapítására a Kovászna megyei Kézdiszentkereszt község átszervezésével. (Másokkal együtt) (Elfogadva. 2005. évi 386. sz. törvény); 10. Törvényjavaslat a köznyugdíjak és egyéb társadalombiztosítási jogokat szabályozó törvény 122. cikkelyének kiegészítésére. (Elutasítva); 112

PARLAMENTI CSOPORT

11. Törvényjavaslat az 1950 és 1961 közötti időszak folyamán sorkatonai szolgálatukat a Munkaszolgálati Főigazgatóság keretében letöltő személyeknek jogosultságokat biztosító jogszabály módosítására. (Mások mellett) (Elutasítva); 12. Törvényjavaslat az 1940 szept. 6. és 1945 márc.6 közötti időszakban működű államforma által, nemzetiségük miatt üldözött személyek jogait tartalmazó Kormányrendelet módosítására. (Elutasítva); 13. Törvényjavaslat a köznyugdíjak és egyéb társadalombiztosítási jogokat szabályozó törvény módosítására. (Elutasítva); 14. Törvényjavaslat az 1950 és 1961 közötti időszak folyamán sorkatonai szolgálatukat a Munkaszolgálati Főigazgatóság keretében letöltő személyeknek jogosultságokat biztosító jogszabály elismerésére, módosítására és kiegészítésére. (Mások mellett) (Elutasítva); 15. Törvényjavaslat Málnásfalu község átszervezésével, Sepsibükszád nevű község létrehozására. (Másokkal együtt) (Elutasítva); 16. Törvénytervezet a Kovászna megyei Málnásfalu község átszervezésével, Mikóújfalu nevű község létrehozására. (Másokkal együtt) (Elutasítva a Szenátusban); 17. Törvényjavaslat a 2000. évi 19. sz. törvényre vonatkozóan, a köznyugdíjak rendszerének és egyéb társadalombiztosítási jogok módosítására.(Elutasítva); 18. Törvényjavaslat az 1950 és 1961 közötti időszak folyamán sorkatonai szolgálatukat a Munkaszolgálati Főigazgatóság keretében letöltő személyeknek jogosultságokat biztosító és elismerő jogszabály módosítására. (Elutasítva a Szenátusban); (Megjegyzés: előzőleg 2003-ban kétszer 2004.-ben egyszer visszavonja a kezdeményezést); 19. Törvényjavaslat a Kovászna megyei Maksa nevű község létrehozására, Dálnok nevű község átszervezésével. (Másokkal együtt) (Elfogadva. 2004. évi 85. sz. törvény); 20. Törvénytervezet a Kovászna megyei Kézdialmás nevű község létrehozására, Lemhény nevű község átszervezésével. (Másokkal együtt) (Elfogadva. 2004. évi 10. sz. törvény); Pete István 1. Törvényjavaslat az 1998 évi 96. sz. erdészeti rendszer szabályozásáról és a nemzeti erdőalap ügyintézéséről szóló, újrakiadott Kormányrendelet módosítására és kiegészítésére. (Mások mellett.) (a szenátusi szakbizottságok munkarendjén); 113


2. Törvényjavaslat a 2005. évi 247. sz. törvény XI. fejezetének módosítására, a magántulajdon és igazságszolgáltatás reformjára vonatkozóan. (Puskás Bálint szenátorral közösen) (a szenátusi szakbizottságok munkarendjén); 3. Törvényjavaslat a minimális garantált nyugdíjakat illetően.(Mások mellett.) (a szenátusi szakbizottságok munkarendjén); 4. Törvényjavaslat az állam kötelességvállalására, hogy lakást biztosítson azon személyek számára, akik államosított ingatlanokban laknak és mely ingatlanok visszakerülnek a jogos tulajdonosokhoz. (Puskás Bálint szenátorral közösen.) (a szakbizottság letette a jelentést); 5. Törvényjavaslat a nemzeti úthálózat használatáért bevezetett díjszabással kapcsolatos Kormányrendelet módosítására és kiegészítésére (másokkal együtt.) (Szenátusban elfogadva); 6. Törvényjavaslat az 1994. évi 41. sz. törvény 40. cikkelyének módosítására a Román Rádiósugárzó Társaság és Román Televíziós Társaság működését és szervezését illetően. (Megjegyzés: az 1994. évi 41. sz. törvényt 2003-ban már módosították a 71. sz. Sürgősségi Kormányrendelet és az 533 sz. Törvény keretében.) (Mások mellett.) (Szenátusban elutasítva); 7. Törvényjavaslat a 2005. évi 247. sz. törvény VII. fejezete I. bekezdésének 5. cikkelye módosítására, a tulajdonjog és igazságszolgáltatás reformjára vonatkozóan. (Puskás Bálint és Fekete Szabó András szenátorokkal közösen.) (a Szenátus elutasította); 8. Törvényjavaslat a 2000. évi 19. sz. törvény 80. cikkelyének harmadik bekezdésére vonatkozóan, a köznyugdíjak rendszerének és egyéb társadalombiztosítási jogok módosítására. (Másokkal együtt) (Elutasítva); 9. Törvényjavaslat a 2005. évi 148. sz. Sürgősségi Kormányrendelet módosítására, ami a gyereknevelésben részesülő családok támogatásáról szól. (Másokkal közösen) (Elutasítva); 10. Törvényjavaslat a parlamenti tisztviselők alapszabályának módosítására (Másokkal együtt) (Visszavonva); 11. Törvénytervezet a Bihar megyei Kőrösgyéres község átszervezése során Vizesgyán nevű község megalapítására. (Másokkal együtt) (Szenátus által elutasítva); 12. Törvényjavaslat a Román Akadémia működését és szervezését előíró törvény módosítása. (Másokkal együtt) (Elfogadva. 2006. évi 194.sz. Törvény); 13. Törvényjavaslat a Román Akadémia működését és szervezését előíró törvény 4. cikkelyének második bekezdésének módosítására. (Másokkal közösen) (Bejegyezve a Szenátusnál); 114

PARLAMENTI CSOPORT

14. Törvényjavaslat a tulajdonjog és igazságszolgáltatás reformjáról szóló törvény módosítására. (Másokkal együtt) (Elutasítva); 15. Törvényjavaslat a pénzügyi intézkedések szabályozására vonatkozó Kormányrendelet módosítására és kiegészítésére. (Másokkal együtt.) (Elutasítva); 16. Törvényjavaslat az 1998. évi 96. sz. erdészeti rendszer szabályozásáról és a nemzeti erdőalap ügyintézéséről szóló, újrakiadott Kormányrendelet módosítására és kiegészítésére. (Mások mellett.) (Elfogadva. 2004. évi 513. sz. törvény); 17. Törvényjavaslat az állam kötelességvállalására, hogy lakást biztosítson azon személyek számára, akik államosított ingatlanokban laknak és mely ingatlanok visszakerülnek a jogos tulajdonosokhoz. (Puskás Bálint szenátorral közösen.) (Szenátusban elfogadva); 18. Törvényjavaslat az Állami Birtokok Ügynökségének vagyonához tartozó mezőgazdasági területek bérbevételi szerződése alapján kiszámolt járadékok bevételének serkentésére (Mások mellett.) (Visszavonva a kezdeményezők által); 19. Törvénytervezet a Bihar megyei Székelyhíd nevű település várossá nyilvánítására. (Mások mellett.) (Elfogadva. 2004. évi 12. sz. törvény); 20. Törvényjavaslat a pénzügyi követelések begyűjtéséről szóló kormányrendelet módosítására és kiegészítésére. (Puskás Bálint szenátorral együtt) (visszavonva a kezdeményezők által); 21. Törvényjavaslat a közös piac keretében a szőlőtermesztést szabályozó jogszabály módosítására és kiegészítésére. (Mások mellett.) (Visszavonva a kezdeményezők által); Puskás Bálint Zoltán 1. Törvényjavaslat a 2005. évi 247. sz. törvény XI fejezetének módosítására, a magántulajdon és igazságszolgáltatás reformjára vonatkozóan. (Pete István szenátorral közösen) (a szenátusi szakbizottságok munkarendjén); 2. Törvényjavaslat az állami társadalombiztosítási rendszerből származó nyugdíjak újraszámolására vonatkozó 2005. évi 4. sz. Sürgősségi Kormányrendelet 4. cikkelyének kiegészítésére. (Kerekes Károly képviselővel) (a szenátusi szakbizottságok munkarendjén); 3. Törvényjavaslat a minimális garantált nyugdíjakat illetően.(Mások mellett.) (a szenátusi szakbizottságok munkarendjén); 4. Törvényjavaslat a volt tulajdonosoknak visszaszolgáltatandó ingatlanokban lakó személyek lakáshoz juttatását az állam kötelességévé nyilvánításáról szóló jogszabályra. (Pete István szenátorral közösen.) (a szakbizottság letette a jelentést); 115


5. Törvénytervezet a helyi közpénzekre vonatkozó Sürgősségi Kormányrendelet módosítására. (Mások mellett) (Napirenden a Szenátusban); 6. Törvényjavaslat az 1994. évi 41. sz. törvény 40. cikkelyének módosítására a Román Rádiósugárzó Társaság és Román Televíziós Társaság működését és szervezését illetően. (Megjegyzés: az 1994. évi 41. sz. törvényt 2003-ban már módosították a 71. sz. Sürgősségi Kormányrendelet és az 533 sz. Törvény keretében.) (Mások mellett.) (Szenátusban elutasítva); 7. Törvényjavaslat a 2005. évi 247. sz. törvény VII. fejezet I. bekezdésee 5. cikkelyének módosítására, a tulajdonjog és igazságszolgáltatás reformjára vonatkozóan. (Pete István és Fekete Szabó András szenátorokkal közösen.) (a Szenátus elutasította); 8. Törvényjavaslat a 2000. évi 19. sz. törvény 80. cikkelyének harmadik bekezdésére vonatkozóan, a köznyugdíjak rendszerének és egyéb társadalombiztosítási jogok módosítására. (Másokkal együtt) (Elutasítva); 9. Törvényjavaslat a 2005. évi 148. sz. Sürgősségi Kormányrendelet módosítására, ami a gyereknevelésben részesülő családok támogatásáról szól. (Másokkal közösen) (Elutasítva); 10. Törvényjavaslat az Ellenséges Javakat Ellenőrző és Felügyelő Bizottsággal (CASBI) kapcsolatos jogszabályra. (Szenátusban elfogadva); 11. Törvénytervezet Esztelnek község megalapítására a Kovászna megyei Kézdiszentkereszt község átszervezésével. (Másokkal együtt) (Elfogadva. 2005. évi 386. sz. törvény); 12. Törvényjavaslat a tőkepiaci törvény kiegészítésére. (Mások mellett) (Szenátus által elfogadva); 13. Törvényjavaslat az árutőzsdékre vonatkozóan. (Másokkal együtt) (Elfogadva. 2005. évi 357. sz. törvény); 14. Törvényjavaslat a népszavazás folyamatát szabályozó törvény kiegészítésére és módosítására. (Másokkal együtt) (Visszavonva a kezdeményezők által); 15. Törvényjavaslat a tőkepiaci törvény kiegészítésére és módosítására. (Mások mellett) (Elfogadva. 2005. évi 208. sz. törvény); 16. Törvényjavaslat a pénzügyi intézkedések szabályozásáról szóló Kormányrendelet módosítására és kiegészítésére (Elutasítva2004.-ben és 2005.-ben is); 17. Törvényjavaslat a népszavazás szervezéséről és lefolyásáról szóló törvény módosítására és kiegészítésére. (Másokkal együtt) (Elutasítva); 18. Törvényjavaslat a volt tulajdonosoknak visszaszolgáltatandó ingatlanokban lakó személyek lakáshoz juttatását az állam kötelességévé nyilvánításáról szóló jogszabályra vonatkozóan. (Pete István szenátorral) (Szenátusban elfogadva); 116

PARLAMENTI CSOPORT

19. Törvényjavaslat Málnásfalu község átszervezésével, Sepsibükszád nevű község létrehozására. (Másokkal együtt) (Elutasítva); 20. Törvénytervezet a Kovászna megyei Málnásfalu község átszervezésével, Mikóújfalu nevű község létrehozására. (Másokkal együtt) (Elutasítva a Szenátusban); 21. Törvényjavaslat a nyugdíjasok számára belföldi szállításokra kiszabott kedvezményekről szóló törvény módosítására és kiegészítésére. (Elutasítva); 22. Törvényjavaslat a kezelési és szabadsági jutalmak engedélyezésére. (Elutasítva); 23. Törvényjavaslat a Kovászna megyei Maksa nevű község létrehozására, Dálnok nevű község átszervezésével. (Másokkal együtt) (Elfogadva. 2004. évi 85. sz. törvény); 24. Törvénytervezet a Kovászna megyei Kézdialmás nevű község létrehozására, Lemhény nevű község átszervezésével. (Másokkal együtt) (Elfogadva. 2004. évi 10. sz. törvény); 25. Törvénytervezet a Kovászna megyei Árkos nevű község létrehozására, Kőröspatak nevű község átszervezésével. (Másokkal együtt) (Elfogadva. 2004. évi 15. sz. törvény); 26. Törvényjavaslat a 2003. évi 79. sz. törvény által jóváhagyott, állami költségvetési követelések begyűjtéséről szóló 2002. évi 61. sz. Kormányrendelet módosítására és kiegészítésére. (Pete István szenátorral) (a Kezdeményezők által visszavonva).

Sógor Csaba 1. Törvénytervezet az oktatói személyzet alapszabályzatának kiegészítésére (Másokkal együtt.) (A szenátusi szakbizottságok munkarendjén); 2. Törvényjavaslat az iskolákban végzett gyakorlatokról. (Másokkal együtt) (Napirenden); 3. Törvényjavaslat a köznyugdíjak rendszerét és egyéb társadalombiztosítási jogokat szabályozó törvény módosítására és kiegészítésére. (Mások mellett) (Elutasítva); 4. Törvényjavaslat a 2004. évi 578.sz törvény módosítására és kiegészítésére, a túlélő házastársnak nyújtandó havi segély biztosítására vonatkozóan. (Mások mellett) (Bejegyezve a Szenátusnál); 5. Törvényjavaslat a Székelyföld autonómiájának alapszabályzatára. (Mások mellett) (A Szenátusi szakbizottságok munkarendjén); 6. Törvényjavaslat az 1950 és 1961 közötti időszak folyamán sorkatonai szolgálatukat a Munkaszolgálati Főigazgatóság keretében letöltő személyeknek jogosultságokat biztosító jogszabály módosítására. (Mások mellett) (Elutasítva); 117


7. Törvényjavaslat a nemzeti közösségek autonómiáját szabályozó keretttörvényre. (Mások mellett) (Napirenden); 8. Törvényjavaslat a romániai magyar közösség autonómiájának alapszabályzatára. (Mások mellett) (Napirenden a Szenátusnál); 9. Törvényjavaslat az 1950 és 1961 közötti időszak folyamán sorkatonai szolgálatukat a Munkaszolgálati Főigazgatóság keretében letöltő személyeknek jogosultságokat biztosító jogszabály elismerésére, módosítására és kiegészítésére. (Mások mellett) (Elutasítva); 10. Törvényjavaslat a Munka törvénykönyv 134. cikkelyének kiegészítésére a hivatalos ünnepek szabadnapjaira vonatkozóan. (Elutasítva); 11. Törvénytervezet a Harghita megyei Csíkszenttamás nevű község megalapítására, a Csíkkarcfalva nevű Község átszervezésével. (Mások mellett) (Elfogadva. 2003. évi 384. sz. törvény); 12. Törvényjavaslat a Munka törvénykönyv 134. cikkelyének kiegészítésére a hivatalos ünnepek szabadnapjaira vonatkozóan. (Visszavonva a kezdeményező által); Szabó Károly Ferenc 1. Törvényjavaslat az állami katonai nyugdíjak jogszabályának módosítására. (Mások mellett) (Napirenden a Szenátusban);

Verestóy Attila 1. Törvényjavaslat a Román Tudományos Akadémia szervezésére és működésére. (Mások mellett.) (Elfogadva); 2. Törvényjavaslat a minisztériumok és a Kormány szervezését és működését szabályozó törvény módosítására. (Mások mellett) (Elfogadva. 2006. évi 250. sz. törvény); 3. Törvényjavaslat a jogszabályok kibocsátására vonatkozó törvényhozási eljárásokról szóló jogszabály módosítására (Mások mellett) (A kezdeményezők által visszavonva); 4. Törvényjavaslat pénzügyi támogatási formák megállapítására az alacsony, vagy jövedelemmel nem rendelkező felekezetek, valamint az országban hivatalosan elismert vallásokhoz tartozó szórványközösségek számára. (Mások mellett.) (Elvetve); 5. Törvényjavaslat a 2003. évi 571. sz. törvény, Pénzügyi Törvénykönyv, 201./i cikkelyének 1.-es bekezdésének kiegészítésére. (Mások mellett.) (Elvetve); 6. Törvényjavaslat a mezőgazdasági földterületek összevonására. (Becsek – Garda Dezső képviselővel közösen.) (Szenátustól elfogadva); 118

PARLAMENTI CSOPORT

7. Törvényjavaslat pénzügyi támogatási formák megállapítására azon alacsony, vagy jövedelemmel nem rendelkező felekezetek számára, amelyek az országban hivatalosan elismert kisebbségi vallásokhoz, püspökségekhez tartoznak. (Becsek – Garda Dezső képviselővel közösen.) (Visszavonva); RMDSZ szenátorok interpellációi, kérdései a Kormányhoz 2005–2006 között Interpellációk

Németh Csaba

• 12.12.2005 (az egészségügyi biztosítás mértékének újraszámolása 2006-ra) • 08.05.2006 (A városi kórház pénzügyi helyzete Kézdivásárhelyen.)

Puskás Bálint Zoltán

• 29.05.2006 (A Kormány nézőpontja a kínai munkaerő importálásáról.)

Sógor Csaba

• 30.05.2005. (a nyugdíjas tanárok, oktatók jövedelmének kiszámításának problémái) • 26.09.2005. (a román–magyar vámhatáron felmerülő problémák a személyek szabad átkelését illetően) • 20.02.2006. (Fűtéspótlékról) • 03.04.2006. (Az erdők tulajdonjoga)

Összesen

7

119

Kérdések

• 06.03.2006. (a túlélő férjnek nyújtott támogatás) • 20.03.2006. (a vidéki mezőgazdasági termelők és a Mg-i intervenciós és kifizető Ügynökség közötti problémák megoldása Kormányrendelet módosítással) • 03.04.2006. (A törvény tiszteletben tartása a kovásznai „Dacia” szálloda alkalmazottai által) • 05.12.2005. (a Hart SA Csíkszeredai vállalkozás privatizációjában felmerült problémák megoldásának kérdései) • 21.03.2005 (a domb- és hegyvidéken lévő gazdaságok támogatását előíró Kormányrendelet alkalmazásával kapcsolatos problémák) 5


AZ RMDSZ SZENÁTORAINAK EGYÉNI BESZÁMOLÓI Eckstein-Kovács Péter

A vonatkozó időszakban az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének szenátora voltam.

1. Parlamenti tevékenység Tevékenységemet végig a jogi bizottságban fejtettem ki, melynek a 2004-es választások után, elnöke is lettem. Románia EU csatlakozásáig az integrációs bizottság tagja is voltam. Statisztikák szerint, a Szenátus viszonylatában harmadik helyen állok a hozzászólások gyakoriságát illetően. Jelenlétem a bizottsági és plénumbeli üléseken messze meghaladja az átlagot. Rendszeresen tettem politikai nyilatkozatot és interpelláltam közösségi ügyekben. Törvény kezdeményezési tevékenységem jóval szerényebb: néhány kezdeményezés társszerzője vagyok, pl. a hatályos jogszabályok egyszerűsítését célzó jogszabálynak. A parlamenti csoportban, valamint a Szenátus Állandó Bizottságának munkálataiban aktívan vettem részt. Jó szakmai és emberi kapcsolatokkal bírtam, úgy a frakcióban, mint a bizottságban.

2. Választókörzeti tevékenység A Kolozs megyei RMDSZ szervezet tevékenységében, különösebb tisztségviselés hiányában is aktív szerepet vállaltam. A különböző összetételű elnökségekkel bizalmon alapuló munka kapcsolatot alakítottam ki. Rendszeresen tartottam fogadóórákat, úgy Kolozsváron, mint a megye fontosabb magyarlakta településein is. 2oo6 decemberétől, Máté András képviselő kollégámmal közös parlamenti irodát működtetünk Szamosújváron. Szervezés alatt van a dési, tordai és bánffyhunyadi iroda megnyitása. A fogadó órákon esetenként 15-2o érdeklődő jelentkezik. Problémáikat számos esetben orvosolni tudtam, illetve útbaigazítást adtam a tennivalókról. Átlagosan 2 heti rendszerességgel sajtótájékoztatót tartottam az aktuális politikai kérdésekről. A sajtóval való kapcsolatom, általában, pozitívnak minősíthető. A megyei szervezet megbízásából részt vállaltam a pártközi kapcsolatokban, ahol igyekeztem személyes (jó) kapcsolataimat a szervezet hasznára fordítani.

120

PARLAMENTI CSOPORT

3. Külkapcsolatok Mint a Románia-EU vegyesbizottság tagja, illetve a jogi bizottság elnöke, számos rendezvényen vettem részt, ahol igyekeztem minél jobban képviselni közösségi érdekeinket. Kiemelt fontosságot tulajdonítottam a liberális pártokkal való kapcsolatnak, beleértve az európai liberális családdal való kapcsolatot. 4. Kapcsolat a civil szférával Számos, hiteles, nem kormányzati szervezettel volt munka kapcsolatom, tartottam előadást, konzultáltam vitatott kérdésekben. Számos kezdeményezésüket tevőlegesen támogattam. Fekete Szabó András – Levente

1. Parlamenti tevékenység A beszámolót érintő időszakban a 2004-es választásokat követően az RMDSZ szenástusi frakciójának tagja és egyben a Szenátus Privatizációs Bizottság alelnöke, valamint a Közigazgatási, Területrendezési és Környezetvédelmi Bizottság tagja lettem. A bizottságokban igyekeztem hozzájárulni a romániai törvényhozás lehető legjobb alakításában. Elsősorban a nyugdíjakkal, az igazságszolgáltatással valamint a személyek adatainak védelmét elősegíteni hivatott jogszabályok területén vannak kezdeményezéseim. Ugyanakkor egy kihívást jelent számomra, hogy mindkét bizottságban a Nagyrománia párt szenátorainak (Gheorghe Funar, Verginia Vedinaş) keresztbetevéseit kell ellensúlyoznom.

2. Helyi közigazgatásban végzett tevékenység A Szilágy megyei Tanács alelnökeként tevékenykedtem. Ebben az időszakban a Szilágy megyei Önkormányzati Tanács elnöke is voltam. Sikeres Partiumi Önkormányzati Konferenciát szerveztem a megyei RMDSZ-szel közösen, valamint megyei és mikrórégiós konferenciákat, pályázatíró képzéseket, tapasztalatcsere céljából találkozókat a polgármestereink számára. A csapatmunka eredményeként polgármestereink sikeresen pályáztak egyénileg és társulások formájában más önkormányzatokkal és a megyei Tanáccsal. Több világbank és EU által finanszírozott pályázatot nyertünk infrastruktúra fejlesztésre. Ebben az időszakban nagy segítségemre volt a megyei és az országos RMDSZ, valamint a szenátusi és képviselőházi frakció (gázvezeték és vízvezeték kiépítésében). 121


3. A választókörzetben kifejtett tevékenység A 2004-es sikeres parlamenti választásokat követően lettem Szilágy megye szenátora. A szenátori iroda Szilágysomlyón a magyarházban működik. Ugyanitt van a székháza a Báthory István Alapítványnak, az IPP-Art Képzőművészeti Társaságnak, itt működik az Idősek Klubbja és a helyi RMDSZ is itt fejti ki tevékenységét. Ezen szervezetek működési költségeit a szenátori iroda fedezi. Rendszeresen, minden péntek délelőtt fogadóórát tartok. Az elmúlt két évben több száz személy keresett fel különféle gonddal, bajjal. Pozitívumként értékelném, hogy a panaszok elenyésző része vonatkozott RMDSZ-es politikusokra.

4. Egyéb Közösségünk számára a rendszerváltás óta a legsikeresebb év a 2006-os volt. Ekkor sikerült elérni azt, hogy magyarok által is lakott települések kapjanak kisebb-nagyobb összeget állami költségvetésből infrastrukturális fejlesztésre (víz, utak), művelődési házak, iskolák, óvodák, polgármesteri hivatalok felújítására. Mindez a csapatmunka, a mindennapi kapcsolattartás tanácsosok, alpolgármesterek, polgármesterek, megyei és vidéki RMDSZ szervezetek, parlamenti- és kormányképviselet közötti együttműködés eredménye. Frunda György

A VII. Kongresszus óta eltelt időszak a romániai törvényhozásban az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jegyében zajlott. Ez a fontos lépés még nagyobb felelősséget ró a magyarság törvényhozásban résztvevő politikusaira, hogy ezzel a lehetőséggel jól sáfárkodjanak, hogy a romániai magyarság, mint közösség előnyökhöz jusson, valamint az egyének számára is pozitív változást jelentsen az Unió. Tevékenységi területem 3 helyszínén, Maros megyében, a bukaresti Szenátusban, valamint Strassbourgban próbáltam a lehető legjobban teljesíteni a nekem bizalmat szavazók igényét. 1. Marosvásárhelyi szenátori irodám bizonyult a legaktívabbnak a megkeresések számát illetően, több mint 2500 esetben kerestek meg személyesen és 350 levél érkezett. A panaszosok kérelmeikben, a legtöbb esetben jogi eligazítást kértek: a földtörvény alkalmazása jelentett problémát, az elállamosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény, szociális, gazdasági, munkaügyi problémák, nyugdíjra való jogosultság, nyugdíjalap, nyugdíjtörvény, területi közigazgatási 122

PARLAMENTI CSOPORT

egységek magántulajdonában levő helyiségek eladása orvosi rendelőként, vagy orvosi tevékenységgel kapcsolatos aktivitás végzésére, Dacia személygépkocsira befizetők ügyére vonatkozó panaszok. 2006. október 19.-én Segesváron is szenátori irodát nyitottam, kéthavonta itt is fogadok ügyfeleket. Gazdasági téren vállalkozásfejlesztési képzéseknek, magyar vállalkozók és külföldi befektetők fórumainak rendszeres megszervezésében vettem részt, példa erre a 2006. májusában tartott Vállalkozásfejlesztési képzés az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány és a megyei RMDSZ közös szervezésében, aminek házigazdája is voltam. A fiataloknak szüksége van támogatásra, ebben partnerek vagyunk, részt vettem ifjúsági programok szervezésében, ifjúsági találkozókon, ismertetve azokat a lehetőségeket, amelyeket az Európai Unió nyújthat a fiataloknak. Ilyen elgondolásból került sor 2006. március elején az RMDSZ által Szováta-fürdőn megszervezett ”Kommunikáció és szervezetépítés” programra. II. A Szenátusban az Emberjogi, vallásügyi és kisebbségi bizottság elnöki tisztségét töltöm be 2003. szeptembere óta, amely bizottság feladata az alapvető emberi jogok védelme, valamint a nemzetközi illetve a belső jog harmonizációjának elősegítése. A bizottság feladata továbbá elősegíteni és ellenőrizni a vallásszabadság gyakorlásának érvényesülését, és segíteni az egyházak hitéleti és közszolgálati tevékenységének megvalósítását a törvények és jogszabályok keretei között. A bizottság további feladata támogatni a hazai kisebbségek identitásának megőrzését szolgáló folyamatokat. A 2003-2006-os periódusban nagyszámú beadványra válaszoltam, számszerűen: 2003-ban 104-re, 2004-ben 159-re, 2005-ben 156-ra, 2006-ban pedig 184-re, beadványok, amelyekben a legkülönfélébb panaszaikkal kerestek meg az állampolgárok, sokuknak az igazságszolgáltatásban csorbultak a jogaik. Az általam vezetett szakbizottság a 2005-ös év folyamán nagyszabású kivizsgálást indított az Amnesty International nemzetközi szervezet figyelemfelkeltő tájékoztatója nyomán, ami a romániai börtönökben uralkodó embertelen helyzetről tudósít. Ugyancsak egy nemzetközi szervezet, a Mental Disability Rights International jelentése kapcsán kivizsgáltuk az illetékes szervek segítségével a romániai gyermekvédelmi központokban fennálló viszonyokat. Mindkét kivizsgálás vegyes eredménnyel zárult, mert egyes adatok, amelyekről ezen szervezetek tudósítottak, sajnos valósnak bizonyultak, másokról pedig a kivizsgálás során kiderült, hogy régebbiek, azóta javult a helyzet ezekben az intézményekben. 123


Bizottságunk 2004. decemberétől 2006. decemberéig 58 alkalommal volt kijelölve, hogy jelentést tegyen törvénykezdeményezésre, véleményezés céljából pedig 354 alkalommal. A Szenátus plénumában elhangzó politikai nyilatkozataimban többek között az ’56-os forradalomra emlékeztem, a marosvásárhelyi 1990.-es szomorú eseményekről vagy a román sajtóban megjelenő félretájékoztatásokról szóltam. Törvényjavaslataimban sokak jogos igényét fogalmaztam meg: • A Román nemzeti utak használatáért fizetendő útadóra vonatkozó 15/2002 sz. Kormányrendelet módosítására tettem javaslatot, ami egyelőre a Szenátusban lett elfogadva, következik, hogy a Képviselőház is megtárgyalja. • Rengeteg beadvány és személyes megkeresés igazolja a szükségességét a törvényjavaslatnak azon személyek kárpótlására, akik 1990. november 1. előtt előleget helyeztek el az Országos Takarékpénztárnál „Dacia” személygépkocsi megvásárlásának szándékával, javaslat, amit jelenleg a Szenátusban tárgyalnak • A gáz-törvény módosítására tettem javaslatot 2005-ben, amelyet mindkét Ház elutasított. • Másokkal együtt előterjesztett törvényjavaslatomat, amely a minisztériumok és a Kormány szervezését és működését szabályozó törvény módosítására vonatkozik, a Parlament 2006. évi 250. sz. Törvény formájában elfogadta. További törvényjavaslataim: • Törvényjavaslat a túlélő házastárs havi támogatásáról szóló törvény módosítására • Törvényjavaslat a 2003. évi 571.sz. Pénzügyi Törvénykönyv 259. cikkelye 1. bekezdésének módosítására • Törvényjavaslat a jogszabályok kibocsátására vonatkozó törvényhozási eljárásokról szóló jogszabály módosítására • Törvénytervezet a Maros megyei Erdőszentgyörgy település várossá való nyilvánítására – másokkal együtt nyújtottam be, utólag 2003. évi 409. sz. Törvény. • Törvényjavaslat az állami tulajdonhoz tartozó területek értékesítéséről szóló sürgősségi kormányrendelet módosítására és kiegészítésére, annak érdekében, hogy ezekre a területekre orvosi rendelőket, vagy ehhez kapcsolódó szolgáltatásokkal rendelkező egységeket hozzanak létre • Törvényjavaslat az Alkotmánybírósg szervezésének és működésének módosítására • Törvényjavaslat a bírák és ügyészek alapszabályzatának (2004. évi 303. sz. törvény) 54.cikkelye 1. bekezdésének módosítására • Törvényjavaslat a közúti infrastruktúra-használat díjszabásának bevezetéséről szóló jogszabály 3. cikkelyének kiegészítésére 124

PARLAMENTI CSOPORT

Szenátori munkám szerves részének tartom a sajtóval való együttműködést, a média szerepe felmérhetetlen a tájékoztatásban, a tényfeltárásban. Gyakori meghívottja vagyok több területi és központi rádiónak és televíziónak, a marosvásárhelyi rádióhallgatókat péntekenként rendszeresen tudósítom a parlamenti aktivitásról. III. Az egyik jelentős összeurópai szervezet, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésein a román küldöttség vezetőjeként veszek részt. Köztudottan az Európa Tanács fő tevékenységi köre az emberi jogok érvényesülésének felügyelete, a tagállamok jogi és társadalmi normáinak harmonizálása. A Közgyűlés kiegészítője és bizonyos esetekben előkészítője ennek a munkának; A legutóbbi kongresszus óta eltelt időszakban az Európai Néppárt Csoport alelnökeként a Monitorizáló Bizottság (2004:alelnök; 2005. január – 2006. június: elnök), az Emberjogi és Jogi Ügyletek Bizottság(2003-ban alelnök), valamint a Környezetvédelmi, Területfejlesztési és Regionális Együttműködési Bizottság ülésein célom az európaiság előmozdítása minden lehetséges formában. Élve a lehetőséggel, hogy a Közgyűlés elemezhet bármilyen politikai, szociális, kulturális vagy gazdasági jelenséget is, amelyre rá kívánja irányítani a figyelmet, a közelmúltban az alábbi jelentések, illetve hozzászólások fűződnek a személyemhez: • 2003. áprilisi ülésszak alkalmával: „Emberi jogok helyzete Csecsenföldön” • 2003. júniusi ülésszak alkalmával: „A nemzeti kisebbségek számára az anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmód kérdése, a Szomszédos államokban élő magyarokról szóló, 2001. június 19-i magyar törvény fényében”, valamint „ A Nemzetközi Büntetőszéket fenyegető veszélyek” • 2004. januári ülésszak alkalmával: „Demokratikus intézmények működése Azerbajdzsánban” • 2004. áprilisi ülésszak alkalmával: „Belorusziában eltűnt személyek” • 2004. júniusi ülésszak alkalmával: „Választói szabályozások és pozitiv diszkrimináció az európai államokban a nemzeti kisebbségek résztvételéért a döntéshozatalban „ –indítvány előterjesztése • 2006. januári ülésszak alkalmával: „Állítólagos titkos börtönök az Európa Tanács tagállamaiban” • 2006. júniusi ülésszak alkalmával: „Alkotmányos reform Bosznia-Hercegovinában” • 1735-ös sz. Ajánlás a „nemzet“ fogalmáról; 2006. január 26.-án fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése • Jelentés a „Közgyűlés monitorizálási eljárásának fejlődéséről” 125


• 2007. januári ülésszak alkalmával: „Veszély az Európai Emberjogi Bíróság számára: a 14.sz.Protokollum Oroszország általi jóváhagyásának szükségessége” • 2007. januári ülésszak alkalmával benyújtott indítvány, amely a romániai felsőoktatásban uralkodó diszkrimináció kivizsgálását célozza Németh Csaba

I. A Szenátusban 1. Törvényalkotás. Mivel a szenátus munkaügyi, család- és társadalomvédelmi szakbizottságnak-, valamint az egészségügyi szakbizottságnak vagyok a tagja, értelemszerűen szenátori tevékenységem nagyrészt ezekhez a területekhez kapcsolódik. Kiemelném a 2002/309 számú ún. munkaszolgálatos törvény módosításához, pontosításához benyújtott törvényjavaslataimat. Mint ismeretes, ez a törvény azon személyeknek biztosít különböző jogokat és kedvezményeket, akik 1950 és 1961 között katonai szolgálatukat munkaszolgálatosként töltötték. A jogosult személyek száma ma körülbelül 300 000 és a törvény módosítása nyomán ezek száma 50 000-el növekedne. Továbbá megemlítem két olyan törvényjavaslatomat, amelyet a parlament elutasított, de később mégis törvény lett belőle. A 200/19 számú nyugdíjtörvény ún. azonosított időszakokkal kapcsolatos rendelkezései az egyetemi éveket csak azon személyek esetébe ismerte el akik 2001 április 1 után mentek nyugdíjba. Törvényjavaslatomat akkor elutasították, azzal az indokkal, hogy a törvénynek nincsen visszamenőleges hatálya, de később 16 képviselőnek ugyanezt a javaslatát mindkét ház elfogadta. 2004 márciusában törvényjavaslatban új nyugdíjkategória, az özvegyi pótnyugdíj bevezetését javasoltam amelynek értelmében a túlélő házastárs saját nyugdíján kívül örökölheti elhalálozott házastársa nyugdíjának 25-, a második változatban pedig 30 százalékát. Törvénykezdeményezésem nem kapta meg a szükséges szavazattöbbséget, de a 2004 októberében elfogadott, a Năstase-kormánynak az özvegyi segélyre vonatkozó 578/2004 számú törvényének ez képezte az alapját. Az akkori kormány szintén 25 százalékot állapított meg. Ebben az esetben a jogosult személyek száma eléri a 900.000-et. A fenti két esetre azért tértem ki, mert nem egyszer eredménytelennek és szinte értelmetlennek tűnnek egyes törvénykezdeményezések, de végül mégis utat törnek maguknak. Talán így lesz a nyugdíjminimumra vonatkozó törvényjavaslattal (a minimálbér 50 százaléka lenne az), amelyet más RMDSZ-szenátorokkal együtt nyújtottam be, valamint a munkaszolgálatos törvény módosítása is. Az egészségüggyel kapcsolatos egyszerű indítvány szenátusi vitájakor az RMDSZ nevében én szólaltam fel. 126

PARLAMENTI CSOPORT

2. Politikai nyilatkozatok. A csángókról tett újabb politikai nyilatkozatomban román szerzők – Marcus Bandinus, boszniai születésű ferences szerzetes (aki a Szentszék moldovai apostoli kormányzója volt 1644-1647 között), továbbá Dimitrie Cantemir, Nicolae Iorga, Costache Negri, Gheorghe Ioan Lahovari – a moldvai magyarokkal kapcsolatos megállapításaira utaltam. Az Aradon kivégzett 13 honvédtábornokról szóló politikai nyilatkozatomban a magyarságnak az igaz ügyért folytatott élet-halál harcát Nicolae Bălcescu-nak Ion Ghica-hoz 1848 december 28-i és A.G.Golescu-hoz 1849 május 12-i levelét idézve érzékeltettem. Utaltam az áldozatok számával kapcsolatos, egymásnak ellentmondó, történelmileg nem mindig bizonyitott adatokra is. A Magyar Népi Szövetség Százas Intéző Bizottsága Nyilatkozatának 60-ik évfordulóján tett nyilatkozatomban ennek a párizsi békekötésre gyakorolt hatását emeltem ki. 2004. június 30-án a két ház együttes ünnepi ülésén az RMDSZ-frakciók részéről Ştefan cel Mare halálának 500-ik évforduló alkalmával mondtam beszédet. 3. Interpellációk. Interpellációkkal az Egészségügyi Minisztériumhoz, a Munkaügyi, Család- és Társadalomvédelmi Minisztériumhoz, valamint a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumhoz fordultam. Témájuk: • a kézdivásárhelyi kórház nehéz pénzügyi helyzetének okait és a megoldás lehetőségeit bemutatva fordultam az egészségügyi miniszterhez • a jóvátételi törvények és az azokkal kapcsolatos iratcsomók benyújtásának határideje következtében előállt nehézségekkel és más szociális kérdésekkel fordultam a munkaügyi miniszterhez • gázkonvektorok beszerelésének feltételei (GKM) II. A választókerületben Számos egyházközség, alapítvány, intézmény, és rászoruló személy közbenjárásomra anyagi támogatáshoz jutott. Több egyházközséget, emlékműállítást, rászoruló személyt, nyugdíjast, diákot, de RMDSZ-szervezetet is közvetlenül anyagilag támogattam. Szenátori irodám Kézdivásárhelyen, fiókja pedig Baróton működik, két- illetve egy főállású alkalmazottal. Ami a kapcsolattartást illeti, a választók egy része fogadóóráimon keresett meg (Kézdivásárhelyen és Baróton), egyéni és közösségi kérésekkel, panaszokkal, megoldatlan problémákkal, de ötletekkel és javaslatokkal is.

127


A panaszok döntő többségét a nyugdíjakkal, a munkaszolgálatért járó kárpótlással, más jóvátételi törvények alkalmazásával, szociális kérdésekkel, továbbá a földek, erdők, épületek és telkek visszaadásával kapcsolatos észrevételek tették ki. A kapcsolattartás másik módja a települések látogatása, a vidékjárás volt, amikor a helyi közigazgatás képviselőivel, egyházi személyekkel, tantestületi tagokkal és egyszerű választópolgárokkal találkoztam. Kiemelem, hogy a 2002/309-es ún. munkaszolgálatos törvénnyel kapcsolatban telefonon vagy levélben megkerestek Erdély szinte minden megyéjéből, de a Kárpátontúli megyékből is többen. Falugyűléseken, falunapokon, ünnepi rendezvényeken, emlékműállításokon, találkozókon vettem részt. Túlnyomó többségükön felszólaltam, beszédet mondtam. Az írott sajtóban és a rádióban több cikkel, interjúval szerepeltem. Dr. Pete István

Mint az RMDSZ választott szenátora, a tevékenységemről szóló beszámoló két területet érint, éspedig a parlamenti tevékenység, valamint az RMDSZ országos és helyi szervezeteiben kifejtettet tevékenység. A Parlamentben kifejtett tevékenységem több síkon mozog, legfontosabb, kiemelt jelentősegű tevékenységem a két bizottságban (Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Bizottság; Gazdasági, Ipari Bizottság) – és a Szenátus plénumában végzett munkám. A Házszabály módosítása a 2000. évi választások után kimondja, hogy a törvénytervezethez csak a bizottságokban lehet módosító javaslatokat tenni. Ez alapvetően megváltoztatja a törvényhozásban való munkát, hisz a bizottságokban lesznek megvitatva a törvénytervezetek, a Plénum pedig már a bizottságok által elfogadott változatot hagyja jóvá vagy utasítja el. Mindez egyértelművé teszi azt, hogy a bizottsági munka felértékelődik, a munkálatokból való hiányzás vagy mulasztás azt jelentheti, hogy egy adott törvénytervezethez már nem lehet módosító javaslatokat benyújtani. Az RMDSZ szempontjából ennek fontossága nagy súllyal bír, a törvényhozás felelőssége egyértelműen áthelyeződik a szenátorokra. A Mezőgazdasági Bizottságban 2004.-ben és 2005.-ben én láttam el a titkári beosztást, ami azt jelenti, hogy a szakjelentések általam is láttamozva kell legyenek, ami állandó jelenlétet és odafigyelést követel. A bizottsági munka, mint már említettem, egyik legfontosabb eleme a módosító javaslatok benyújtása és fenntartása, én pedig több mint 21 módosító javaslatot és törvénytervezetet nyújtottam be. Kiemelnék néhányat közülük: az erdőalapról 128

PARLAMENTI CSOPORT

szóló kormányrendelet módosítása, a magántulajdon és az igazságszolgáltatás reformjáról szóló törvény módosító javaslatai, a lakásproblémák megoldására benyújtott javaslatok, és nem utolsó sorban Bihar megyei települések létesítésére benyújtott törvénytervezetek. A Parlamenti munka másik fontos eszköze a Kormányhoz intézett interpellációk, kérdések és politikai nyilatkozatok, amelyek közösségi problémák megoldását tűzik ki célul. Az eltelt időszakban egy interpellációt és két politikai nyilatkozatot tettem. Politikai nyilatkozataim az egészségügyi nehézségek megoldására, a családorvosok problémás munkakörülményeinek javítására, valamint a vámok karbantartásáról szóló törvény alkalmazása során felmerülő problémák orvoslására szólította fel kollégáimat.

Választókörzetben végzett tevékenység 2003 – 2006 A választókerületben munkám legnagyobb részét a helyi RMDSZ szervezetekkel, az önkormányzatokkal és a választókkal való szorosabb kapcsolat érdekében végeztem. Szándékom az, hogy munkámmal erősítsem az RMDSZ helyi szervezeteit, lehetőséget teremtsek önkormányzatainknak ahhoz, hogy ügyeiket és a felmerült problémáikat tudják rendezni a központi állami intézményekkel, valamint az, hogy minél közelebbről ismerjem meg a választók gondjait és problémáit. A választók problémáinak meghallgatására és a lehetőségek szerinti orvoslására jó lehetőséget nyújtnak az ügyfélfogadások, vidéki és helyi rendezvények, fórumok és más jellegű találkozók is. Ezek érdekében a hétvégeken, általában szombaton és vasárnap, vidéki programokon, találkozókon vettem részt, ahol jelen voltak az RMDSZ helyi szervezetei, a választók és a polgármesterek. Fontosnak tartottam a nagyváradi szenátori iroda működtetését. Az iroda kapcsolatot biztosít számomra az RMDSZ helyi szervezeteivel, a választókkal és a helyi önkormányzattal, elősegítve ezzel munkámat. A törvényesség keretein belül igyekeztem orvosolni azoknak a felvetett problémáit, akik megkerestek mint magánszemély, polgármester vagy mint önkormányzati képviselő. Az eltelt 4 esztendőben több mint 400 esetben keresték fel az irodánkat, nem számítva a vidéki rendezvények során való megkereséseket vagy a polgármesterek és önkormányzati képviselők által felvetett eseteket. A panaszosok kérelmeikben a legtöbb esetben gazdasági és jogi eligazítást kértek. Többnyire a földtörvények alkalmazásával, az államosított ingatlanok vissza129


szolgáltatásával, bérlők helyzetével, kárpótlással, a mezőgazdasági támogatások igénylésével, életjáradék jogosságával, mező és erdőgazdálkodással felmerült problémákkal, valamint az EU és hazai pályázati lehetőségekkel kapcsolatos gondokkal kerestek meg bennünket a választópolgárok. Sokan fordultak a szenátori irodához szociális, munkaügyi esetekkel, mint nyugdíj, munkaszolgálat, munkahely és nem utolsó sorban közösségi problémákkal is. Fogadóóráimat a megye nagyobb vidéki helységeiben is megtartottam, mint Margittán, Szalontán vagy Érmihályfalván, igyekeztem minél több magyarlakta településre eljutni. Sajnos a fogadóórákon felvetett problémák orvoslása nem minden esetben volt eredményes, az ügyek mindössze 60-70 % – ban lettek megoldva. Képviselőtársaimmal együtt, vagy esetenként külön rendszeresen tartottam sajtóértekezleteket. Rész vettem Bihar megye mezőgazdasági és vidékfejlesztési tervének kidolgozásában. Tartom a kapcsolatot a kistérségi társulásokkal, civil szervezeteinkkel, a vállalkozókkal és az ifjúság képviselőivel is. Az elmúlt időszakban, mint Bihar megyei szenátor, több mint 330 rendezvényen, fórumon, falunapon, ünnepségen, megemlékezésen vettem reszt. A helyi szervezetekkel való kapcsolattartás érdekében rendszeres hétvégi találkozókon veszek részt, célkitűzésem az, hogy évente többször is minden helyi szervezetbe eljussak. A Sapard, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programok népszerűsítésére valamint az erdők, ingatlanok visszaadása, a közbirtokosságok, működtetésének segítése terén kifejtett tevékenység kimondottan hasznosnak bizonyult. Kiemelten nagy hangsúlyt fektettem az elmúlt időszakban, a konkrét segítségnyújtás érdekében. Puskás Bálint Zoltán

Az RMDSZ 7. Kongresszusa utáni időszakban (2003 – 2007) a Szenátus tagjaként, a törvényhozás terén tevékenykedtem, mint az RMDSZ háromszéki (Kovászna megyei) szenátora. Az elmúlt négy év a törvényhozás szempontjából két részre osztható. 20032004-ben az RMDSZ parlamenti együttműködésben tevékenykedett a SZDP-kormánypárttal, majd a 2004-es választások után 2005-2006-ban a kormánykoalíció tagja lett. 130

PARLAMENTI CSOPORT

Ennek megfelelően fejtettük ki parlamenti tevékenységünket is. Az elemzett időszakban az RMDSZ megbízásából két szesszióban a Szenátus alelnöke voltam (2004), az időszak többi részében a szenátus titkári tisztségét töltöttem be. Mindvégig a Szenátus Költségvetési és Pénzügyi bizottságában tevékenykedtem. A Házbizottság tagjaként az RMDSZ frakció érdekeit képviselve, igyekeztem a törvénytervezeteinket, javaslatainkat nyomon követni, és idejében napirendre tenni, illetve figyelni azokat a más pártok vagy kormány által kezdeményezett, törvénytervezeteket, amelyek közvetve vagy közvetlenül érintették a magyar nemzetközösség érdekeit. A költségvetési és pénzügyi bizottságban aktívan vettem részt a törvénytervezetek megtárgyalásában, és több mint 350 módosító javaslatot terjesztettem elő. Megemlíteném a pénzügyi törvénykönyv, a környezetvédelmi törvény, a dohánytermékek forgalmazása, a helyi adók és illetékek, a költségvetési törvények, a tőkepiac működése stb. tervezetek esetében benyújtott javaslataimat. Szenátorként egyéni kezdeményező, vagy társszerzőként 27 törvénytervezetet nyújtottam be az elemzett időszakban. Ezek között szerepel a CASBI (az Ellenséges Javak Kezelésének és Felügyeletének Pénztára) visszaszolgáltatási törvénytervezet, a referendum módosítását célzó törvénytervezet, több, a nyugdíjasok helyzetét szabályzó törvénytervezet, a Rádió és TV működését, a pénzszolgáltatást, lakásépítést, valamint új községek létrehozását célzó törvénytervezetek. A plénum munkálataiban is aktívan részt vettem. A törvénytervezetek megvitatása, politikai nyilatkozatok, kérdések és interpellációk, valamint az egyszerű, illetve a bizalmatlansági indítványok kapcsán igyekeztem az RMDSZ, a magyar közösség érdekeit ismertetni, illetve érvényre juttatni. Ebben az időszakban több mint 30 politikai nyilatkozat, 10 interpelláció és számos plénumbeli hozzászólás hangzott el részemről. Ezek témái a magyar közösség mindennapos problémáit tartalmazzák. A választókerületben személyesen hetente fogadtam az állampolgárokat, de a szenátusi irodám, Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán minden nap a választópolgárok rendelkezésére állt. Sajnos a felvetett problémák nagy százaléka olyan kérdéskörökben volt (az igazságszolgáltatás működése, erdő- és földvisszaadás, rokonok, szomszédok közötti nézeteltérések), amelyeket a törvényhozás eszközeivel nem tudtam kezelni. Irodám munkatársai a helyi RMDSZ munkájában segítenek, ügyvezetőelnök, valamint titkári beosztásokban. 131


Sógor Csaba

Parlamenti munkám Románia Parlamentjében, a Szenátusban nagyvonalakban két fontosabb részre osztható: Egyrészt a Szenátus plénumában dolgozom, ahol elsősorban a kormánykoalíció számára igyekszünk biztosítani az RMDSZ frakció által a kormányzáshoz szükséges parlamenti többségi szavazatokat, ami egyre nehezebb, másrészt a Szenátus állandó szakbizottságaiban, és az időszakosan működő interparlamentáris bizottságokban. A Szenátusi RMDSZ frakciójának keretén belül a frakció titkári tisztséget is betöltöm 2004. decembere óta. A parlamenti munkám plénumon kívüli részét a Szenátus következő állandó bizottságaiban, szakbizottságaiban végzem: • Nevelésügyi, Oktatási és Ifjúsági szakbizottság, • Nők és férfiak közti esélyegyenlőséget vizsgáló állandó szakbizottság. • Az Interparlamentáris Unió Romániai Csoportja Igazgató Tanácsa – tagként

Törvényalkotás – törvénykezdeményezések A jelenlegi parlamenti ciklusban több alkalommal éltem törvénykezdeményezési lehetőséggel: • A volt munkaszolgálatos katonáknak nyújtott egyes jogokat szabályozó 309/2002-es törvény módosítása és kiegészítése – Ez a jogszabály-tervezet egy hosszú és folyamatos egyeztetés után született meg. A Volt munkaszolgálatos katonák egyesületével való konzultáció után kollégáimmal szükségét láttuk annak, hogy módosítani kell a jelenlegi jogszabályt olyan értelemben, hogy akik ugyanazt a munkát végezték, mint a jogszabályban szereplő munkaszolgálatosok, de jelenleg nem esnek a törvény hatálya alá, azok is kaphassák meg a jövőben az előbbiek által élvezett jogokat. A jogszabály kiterjesztené azokra is a törvény hatályát, akik a Hadügyminisztérium kötelékében teljesítettek szolgálatot (M.F.A.), illetve a az Állami Vasúttársaság keretén belül építettek a sorkatonai szolgálat alatt. A törvénykezdeményezés jelenleg a Képviselőház Munkaügyi szakbizottsága előtt van alapfokon való megvitatás végett. • Székelyföld Autonómia Statútumáról szóló törvénykezdeményezés – Ennek a tervezetnek társaláírója vagyok. Úgy gondolom, hogy ebben a jogszabálytervezetben foglaltak szerint valósulhatna meg Székelyföldön európai minta szerint a többszintes autonómia-modell. 132

PARLAMENTI CSOPORT

• Az egyházak jogállásáról szóló törvény képviselőházi vitájában több indítványomat tartották fel képviselőtársaim több-kevesebb sikerrel. A szakmai tanácsadóim által elkészített törvényjavaslat változata is része volt a törvény végleges szövegének a megfogalmazásához. • Kezdeményeztem és fenntartottam az 1995. évi 84-es sz. tanügyi törvény 10. cikkelye, 4. bekezdése módosítását és elértem annak a szakbizottsági újratárgyalását. (2006. Szeptember 7.) • Indítványoztam a 2000. évi 19. sz. a nyugdíjakról szóló törvény módosítását a kiemelten veszélyes munkahelyeken korábban beszámított, állandó kiegészítések figyelembe vételére az újraszámításkor. • Kiegészítési indítványt nyújtottam be az 1997. évi 128-as, a tanárok és oktatok jogállásáról szóló törvényhez. Indítványomat szakbizottsági ülésen vitatjuk meg a tavaszi ülésszakon. • Indítványoztam a 2004. évi 578-as törvénynek a túlélő házastárs utódlási nyugdíjára vonatkozó szakaszának a módosítását. • A 42-es forradalmárok jogait felügyelő parlamenti bizottság tagjaként, Törvénymódosító javaslat, a bizottság tagjaival közösen, az eddigi hiányosságok kiküszöbölése érdekében • A kutatási törvény kidolgozásában és módosításában (Figyelembe véve a Varga Gábor intézete által benyújtott javaslatokat) • Módosító indítvánnyal, a bizottsággal együtt a 128-1997-es tv-nél az oktatói személyzet státusa tekintetében • A Pruteanu-féle, a Román nyelv védelmére készült nyelvtörvénynél benyújtott módosító indítványom a törvény visszautasítására vonatkozóan nem nyerte el a bizottság tetszését, de a politikai egyeztetés során bekerült a kisebbségekre vonatkozó kivétel (azóta az államelnök visszautalta a pénzbeli büntetésekre vonatkozó fejezetek miatt) • A Munkaügyi törvény kiegészítő módosításával indítványoztam a Pünkösd hivatalos ünneppé tételét • A 2004-es költségvetési törvény szakbizottságában indítványoztam az egyházak alkalmazottainak bértámogatásának a kiegészítését • Az alkotmány módosítását és kiegészítését kidolgozó vegyes bizottságban módosító indítványt nyújtottam be a tulajdonjogi fejezet átgondolására. Az indítvány lényege az volt, hogy a tulajdonjog védelme helyett, ami természetes jog, az alkotmány egyértelműsítse a tulajdon védelmét.

133


• A jogügyi bizottságban indítványoztam a bírók jogállásáról szóló törvény kiegészítését és módosítását. Az indítvány lényege az volt, hogy a jogszabály egyértelműsítse a bírók és az ügyészi kar különállását. • Módosító indítványt nyújtottam be a szakmai gyakorlatról szóló törvény (Legea practicii) szakbizottsági vitájában

Politikai nyilatkozatok – napirend előtti felszólalások • napirend előtti felszólalás keretén belül pontosítottam a Szenátus plénuma előtt a Nagybányai festő-iskolával kapcsolatosan kialakult félreértéseket. Elmondtam, hogy Románia büszke lehet, hogy a Hollósi és Grünwald által útjára indított kezdeményezés folytán több olyan művész is kikerült Nagybányai-iskolából, akik méltó követőivé váltak a korszak nagy neo-impresszionista alkotóinak. • A 2006 szeptember 4-ei parlamenti napon az 1956-os magyar szabadságharc egyetemes fontosságát hangsúlyoztam politikai nyilatkozatban. • Wass Albert író emlékének igaztalan meggyalázása ügyében • Válasznyilatkozat a május 9.-i ünneplés kapcsán ért méltatlan vádaskodásokra • A békási határviták és erdővagyon rendezése ügyében • Politikai nyilatkozat a Bayer ügyben (az eljárás törvényességi kivizsgálását kezdeményezi) • Csibi-ügyben, Paunescu szenátornak válasz • A Daday Lorándot ért méltatlan sajtótámadás dolgában

A kormány tagjaihoz intézett interpellációk és kérdések és beadványok Több kérdést és interpellációt intéztem a Kormány tagjaihoz, amelyben gyakorlati megoldást kerestem létező problémákra, választ várva néhány olyan kérdésre, amelyek közösségünk tagjait is negatívan befolyásolják: • a munkaügyi miniszterhez a nyugdíjak újraszámítására vonatkozó kormányhatározat egyes rendelke zéseit illetően, amelyben kifogásoltam azokat az intézkedéseket, amelyek megnehezítik az újraszámítási folyamatot. Az interpellációmban szót emeltem az ellen a diszkriminatív intézkedés ellen is, amely szerint a dokumentumokkal nem bizonyítható fizetési szint helyett csak minimálbérrel számol a nyugdíjhivatal. • a belügyminiszterhez, Toroczkay László magyar állampolgárt ért bánásmóddal kapcsolatosan, akit Romániába való beutazásakor megalapozatlan érvek alapján visszatérítettek Magyarországra. A miniszterhez intézett kérdésemben 134

PARLAMENTI CSOPORT

kifogásoltam az idegenrendészeti törvény idevonatkozó előírásainak félreértelmezését. • az Állami Vagyonkezelő Hatóság akkor még megbízott vezetőjéhez, amelyben rávilágítottam a csíkszeredai HART RT sikertelen privatizációjának több aspektusára. Választ vártam a megbízott elnök asszonytól több olyan kérdésre, amelyek rávilágítottak a volt traktorgyár jelenleg is befejezetlen privatizációs folyamatára és az ebből adódó állapot tarthatatlanságára. • Barbu munkaügyi és társadalomvédelmi miniszterhez, amelyben kifogásoltam a távfűtéssel kapcsolatos diszkriminációs előírásokat, amelyek azon vidéken élő polgárokat érintik negatívan, akik a garantált minimális jövedelemre vonatkozó jogszabály hatálya alá esnek. Az előbb említett kérdéseken és interpellációkon kívül levelet írtam a: • A munkaügyi miniszternek, amelyben kifogásolom a nyugdíjak újraszámítási metodológiáját különös tekintettel azon személyek esetében, akik több évig I-es vagy II-es munkacsoportban dolgoztak, és ezt a tényt a jelenleg érvényben lévő jogszabályok – az újraszámítási folyamat során – nem veszik figyelembe. • A mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszternek, amelyben rávilágítok az erdőrendtartási törvény egyes cikkelyeinek az állami erdészeti hivatalok általi be nem tartására, amelyből kifolyólag az önkormányzataink akadályoztatva vannak a restitúciós folyamat végrehajtása során. • Az integrációs és a környezetvédelmi miniszternek, amelyben felülvizsgálatát kértem a csíkszentsimoni önkormányzat által kezdeményezett szeméttároló dolgának, mert a késés veszélyeztette a már igen előrehaladott előkészítési állapotban lévő elgondolás teljesítését. A csíkszentimoni kérelem megoldódott. • Az építésügyi államminiszterhez, amelyben a vasútállomások magyar nyelvű feliratainak a halogatását nehezményezve vizsgálatot kezdeményeztem. Levelemre megnyugtató választ kaptam. • Az egészségügyi miniszterhez, melyben támogattam a csíkszentmártoni önkormányzat költségvetés-kiegészítési kérelmét egy új egészsgügy8i létesítmény magvalósításához. • A tanügyminiszterhez, amelyben több körzetembeli iskola (a csíkszeredai József Attila, a kászonújfalusi ált. iskola, a karcfalvi és óvoda, a madéfalvi régi iskola) felújításának, illetve építkezéseinek a befejezéséhez kértem költségvetési támogatást, illetve felújítási programjuk támogatását. • A szülési- és gyermeknevelési táppénz ügyében a munkaügyi és szociális miniszterhez 135


• Az igazságügyi miniszterhez és a SRI-hez a Szoboszlay-per kivégzett áldozatainak ügyében • A munkaügyi és szociális tárca vezetőjéhez munkaviszály ügyében • A Hargita megyei prefektushoz földügyben

A Szenátus szakbizottságaiban végzett tevékenység A szakbizottságokban megvitatott tervezetek sokaságából kiemelek két – három olyan jogszabálytervezetet, amelynek szakbizottsági vitájánál – úgy gondolom – jelentősen hozzájárultam ahhoz, hogy olyan szövegek kerülhessenek a plénum elé elfogadásra, amelyek közösségünknek, valamint a szociálisan nehezebb körülmények között élőknek is javára válhatnak, illetve nem diszkriminálnak.

Nevelésügyi, Oktatási és Ifjúsági szakbizottság Az egyetemi oktatásban az államilag finanszírozott helyek számát szabályozó jogszabály vitájánál sikerült elfogadtatnom egy olyan módosító indítványt, ami lehetőséget biztosít a szociális ösztöndíjjal rendelkező hallgatóknak, hogy gyengébb iskolai eredményeik esetén is megtarthassák a már megszerzett nem tandíjköteles helyüket. (224/2005 törvény) Az oktatás minőségét szabályozó sürgősségi kormányrendelet Szenátusi vitájánál sikerölt elfogadtatnom egy módosító indítványt a szakbizottságban, amely lehetőséget teremt, hogy az egyetemi oktatás minőségét felügyelő bizottság (ARACIS) tagja lehessen egy olyan személy is, aki a nemzeti közösségünket képviseli (jelenleg folyamatban van a jogszabály törvény általi elfogadása).

Nők és férfiak közti esélyegyenlőséget vizsgáló állandó szakbizottság A gyermeksegély folyósításáról szóló 148/2005-ös Sürgősségi kormányrendelet szakbizottsági vitája során szóvá tettem, hogy mennyire diszkriminatív a jogszabály azon rendelkezése, amely szerint csak legfennebb 3 gyereklétszámig érvényesek a havi juttatásra vonatkozó előírások. Ezt a módosító javaslatomat leszavazták.

Beadványok, előadások, találkozók A már említett csíkszeredai HART RT privatizáció kapcsán levelet intéztem az államelnökhöz, amelyben kértem, hogy az Alkotmány által biztosított jogköreit felhasználva vegye figyelembe a több mint 200 volt HART RT alkalmazott által aláírt beadványt, amelyben kérik a privatizációs folyamat kivizsgálását / felülvizs136

PARLAMENTI CSOPORT

gálatát, mert megengedhetetlen, hogy a privatizációs szakhatóság így kezelje a vállalat patrimóniumát. A sepsiszentgyörgyi Nemzeti Szabadelvű Kör (N.SZ.K.) meghívására előadást tartottam a háromszéki liberálisoknak az RMDSZ-ben napjainkban is tapasztalható platformosodási folyamatok és a napi politikai történések közti kölcsönhatásokról. 2006. februárjában a Nagyváradon megrendezett „Egyház és társadalom“ című konferencián előadóként vettem részt. Előadásom az új romániai kultusztörvény elfogadása körüli parlamenti vitákról, valamint a kultusztörvény tartalmáról szólt. Az elmúlt év során több magas szintű találkozón vettem részt, amelyen találkoztam Dr. Susanne Kastner asszonnyal, a német Alsóház alelnökével, Reneé van Der Linden úrral az Európa Tanács elnökével, valamint Lobkovitz gróffal, az Európa Tanács tagjával. Ezeken a találkozón tájékoztattam a tárgyalópartnereimet a kisebbségügyi törvény parlamenti vitájáról, a törvény tartalmáról, a romániai felekezeti oktatás helyzetéről, a készülő kultusztörvényről, valamint a romániai restitúciós folyamat során még vissza nem szolgáltatott egyházi ingatlanok áldatlan helyzetéről. Más • Még 2005. februárjában levelet intéztem a Brassói Területi Vasúti Igazgatóság vezetőjéhez, amelyben kértem, hogy a Csíkszenttamási vasúti megállóhelyen a jövőben megállhassanak a falu ingázó lakói által leggyakrabban használt személyvonatok is. Ugyanebben a levélben kértem a Galac-Temesvári gyorsvonat csíkszeredai bevezetését. Az igazgatóság a levelem folytán írásban fordult a Központi Vasúti Igazgatósághoz, amely a kérelem alapján elrendelte, hogy a 2006. évre vonatkozó vasúti menetrendben már alkalmazzák az illető módosításokat. • A Városi Színháznak nyújtott személyes anyagi támogatás • Anyagi támogatás nyugdíjasoknak, nyugdíjasok szervezetének (pénz) • Leukémiás gyermeknek rendszeresen folyósított anyagi támogatás. (havonta) • Ösztöndíjak diákoknak és egyetemistáknak. (havonta) • Pályakezdő fiataloknak gazdasági támogatás a Kálvin Alapítványon keresztül • Mozgássérülteknek elektromos felszerelések • Anyagi támogatás templomépítésre • Rendszeres látogatás Hejja Dezső és Reiner Antal politikai elitélteknél, anyagi támogatás • A választókörzetben részt vettem a polgármesterek havi megbeszélésein, városi és megyei tanácsüléseken, ünnepélyeken, misén, istentiszteleten, szoborava137


táson, lakossági fórumon, iskolaavatón, falunapokon, szülői értekezleten, gazdasági fórumon, megyei-, városi-, és falunapokon, iskolai látogatáson, a Magyar professzorok Világtalálkozóján, Amerikai Magyar Emberjogi Szervezet csíkszeredai látogatásán, megemlékezési ünnepségeken. • Külön tárgyalásokat folytattam a megye vezetőségével és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat képviselőivel a csíkszentmártoni, volt gyermekotthon épülete rendeltetésének megfelelő működése érdekében.

Találkozók a választópolgárokkal, beütemezett és megvalósított kihallgatások programja, rendezvényeken való részvétel Tekintettel arra, hogy a 2004. évi parlamenti előválasztások során Hargita megye szenátor-jelöltjeként kerültem fel az RMDSZ választási listájára, a törvényhozási ciklus kezdete óta rendszeresen tartottam meghallgatásokat, fogadóórákat a választóknak úgy Csíkszeredában, a szenátori irodámban, de a megye más régióiban, a Gyergyói-medence helységeiben, illetve Udvarhelyszéki vidékén. Rendszeresen válaszoltam az önkormányzatok és a civil szervezetektől érkezett felhívásokra, amelyek során ünnepi megemlékezéseken vettem részt nemzetünk nagyjai tiszteletére rendezett programokon (Csíkszereda, Nyerges-tető, Tusnádfürdő).

A Szenátori Iroda által végzett tevékenység rövid ismertetése Az elmúlt 4 év alatt szenátori irodámat több mint 4700 személy kereste fel, akik főként a következő problémákban kértek tanácsadást, útbaigazítást: • Föld és erdők visszaigénylése, illetve kárpótlással kapcsolatos kérdések, a 247/2005. évi törvénycsomag alkalmazása, • Szociális, népjóléti és egészségügy – a nyugdíjak újraszámítása, nyugdíjtörvény alkalmazása, • Jogi útbaigazítás, • Különböző hivatalokhoz, illetve intézményekhez címzett beadványok megszerkesztése, • A garantált minimális jövedelemre vonatkozó jogok érvényesítésében való segítségnyújtás, • A Volt Munkaszolgálatos katonákra vonatkozó 309/2002 törvény alkalmazása, • Egyesületek létrehozásával kapcsolatos okmányok rendezése, civil szervezetek, • Oktatás, diplomahonosítás, pályázati űrlapok beszerzése, kitöltése • Gazdasági és pénzügyi kérdések, • Más problémák: munkahelykeresés, visszaélések orvoslása stb. 138

PARLAMENTI CSOPORT

Az elmúlt időszakban leggyakrabban a 247/2005-ös törvény alkalmazása ügyében fordultak a szenátori irodához, és ezekben az esetekben több mint 776 személynek nyújtottunk hathatós segítséget, amely törvényismertetésben, nyomtatványok kitöltésében, a törvény által biztosított jogok ismertetésére vonatkozik. Irodám több esetben levélben fordult az országos hatósághoz, amelyben a helyi bizottságok, illetve a megyei bizottság szakmai támogatását kérte néhány vitás és indokolatlanuk elhúzódó helyzet megoldására. A volt munkaszolgálatos katonáknak nyújtott kedvezményekről szóló 309/2002 törvény alkalmazásával kapcsolatosan a fent jelzett időszak alatt több mint 420 személy kereste fel a szenátori irodát, akik jogaik megszerzésében és érvényesítésében kértek útbaigazítást. Szabó Károly

Alapbizottság – védelmi, köz- és nemzetbiztonság, ahol titkári beosztás feladatait láttam el 2005 január óta.

I. Szakosodás Törvényhozási munka: a kötelező katonai szolgálat megszüntetéséről szóló törvény.

II. Politikai nyilatkozatok Politikai nyilatkozataimban mindennapi problémák megoldására kértem támogatást, melyek közül a legfontosabbakat soroltam fel az alábbiakban: • a földalapú törvény alkalmazásakor felmerülő problémák megszüntetésére vonatkozóan, figyelmeztetve a kollégákat, hogy amíg a törvény nem alkalmazható teljes mértékben addig mindig lesznek akik kárt szenvednek a saját tulajdonú erdők épségében. • az Észak-Atlanti Szövetséghez való csatlakozást köszöntve, utalás arra, hogy Romániának a nemzetbiztonság terén még vannak tennivalók, amelyek haladéktalanul megoldásra várnak. • a gázszolgáltatást biztosító állami vállalatok törvénybeütköző magatartásával kapcsolatban kihangsúlyoztam, hogy nem lehet szemet hunyni az ország lakosai előtt és a törvény erejével elvenni azt amit saját erőből hoztak létre (a gázvezetékek, hálózatok stb.) és semmilyen kárpótlásban nem részesíteni a károsult személyeket, intézményeket. 139


III. Választókörzeti tevékenység a. A nagykárolyi városi RMDSZ szervezet elnöke és az azzal kapcsolatos tevékenység, b. terepmunka: a helyi önkormányzatokkal és RMDSZ szervezetekkel való közvetlen kapcsolat, c. önkormányzatok „megbízásából” különböző folyó ügyek bukaresti képviselete kormányzati szerveknél, állami épületeknek az önkormányzat tulajdonába való átminősítése, d. kapcsolat a sajtóval: Szatmári Friss Újság, Nagykároly és vidéke, e. az RMDSZ Szatmár megyei szervezetében való tevékenység.

IV. Nemzetközi tevékenység 1. Nyugat Európai Unió Parlamenti Közgyűlésében a Román Parlament delegációjának tagja, 2. Az Európai Unió Parlamentjében, a Román parlament által delegált parlamenti megfigyelő 2005 szeptemberétől. Dr. Verestóy Attila

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség VII. kongresszusa óta eltelt időszakban kifejtett munkámat összefoglaló beszámoló arról a tevékenységről szól, amelyet szervezetünk Hargita megyei szenátoraként két parlamenti mandátum egyegy felében, és két területen: nagypolitikai és választókerületi szinten folytattam. Szenátori megbízatásomnak legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint megpróbáltam eleget tenni: szolgálni magyarságunk, de az ország minden állampolgárának jogos érdekeit. A két síkon mozgó tevékenységem között fontossági sorrendet nem lehet felállítani, próbáltam egyforma súlyt fektetni mind a parlamenti munka során, mind a választókerületemben felmerülő problémák megoldására. Azokban a kérdésekben, amelyeknél állásfoglalásra volt szükség, és lényegesen a magyarság hasznára voltak, a soros felsőbb szintű RMDSZ-NLP-DP egyeztetésen a szövetségi elnök vezetésével én is részt vettem a közös álláspontok elfogadásában. A frakcióüléseket, adott esetben az együttes frakcióüléseket használtam fel arra, hogy tájékoztassam a szenátor kollegákat mindazoknak a megbeszéléseknek a tartalmáról, melyet a Kormánynál, minisztériumokban, más fórumokon folytattam le a törvények előkészítésével, módosításával, a csatlakozó végrehajtási utasítások kidolgozásával kapcsolatban. 140

PARLAMENTI CSOPORT

2003-2007 között az RMDSz szenátusi frakcióját vezettem. Tagja vagyok az SZKT-nak, a SZET-nek és az Operatív Tanácsnak. Az RMDSZ-t képviselem A Román Hírszerző Szolgálatot Felügyelő Parlamenti (Képviselőházi-Szenátusi Közös) Bizottságban, amelynek 2004 óta alelnöke vagyok, Romániát képviselem a NATO Parlamenti Közgyűlésén és a Román–Jordán Parlamenti Vegyesbizottság elnöke vagyok. 1996. óta a Román Hírszerző Szolgálatot Felügyelő Parlamenti (Képviselőházi-Szenátusi Közös) Bizottság tagjaként, majd 2004-től alelnöki tisztségben tevékenykedtem és a bizottság számos ülésén vettem részt. A bizottság üléseit levezető elnök Radu Stroe szenátor, az ő távollétében nekem kellett a bizottság üléseit vezetnem, az itt összeállított dokumentumokat jóváhagynom. A román parlament küldöttjeként részt vettem külföldi dokumentációs rendezvényeken, ahol a különleges szolgálatok vezetőivel, valamint az adott ország parlamentjében a hasonló bizottságokkal teremtettünk kapcsolatokat. A Bizottság által összeállított és a Szenátus, valamint a Képviselőház Házbizottságai által elfogadott program szerint, a megyei szinten működő egységeknél tett szemléken is jelen voltam. Részt vettem a Titkosszolgálat és az azt felügyelő parlamenti bizottság jelentéseinek létrehozásában, valamint minden olyan esetben, amikor azt a feladatkör megkövetelte. RMDSZ-szenátorként kifejtett választókerületi munkám színtere Hargita megye. Hargita megyei szenátorként, a megyei RMDSZ-NLP-DP protokollúm elkészítésében, végrehajtásának követésében veszek részt. Szenátori mandátumom mellett az Udvarhelyszéki Területi szervezet elnöki tisztét is betöltöm, tagja és rotációs alapon, minden harmadik félévben, elnöke vagyok a Hargita megyei Egyeztető Tanácsnak (HET). A Szövetség helyi és felsőbb struktúráiban való részvételemet, a területi szervezet vezetését és a szenátori iroda működtetését rendkívül fontosnak tartom, mivel szenátorként elsősorban a Hargita megyei választókat képviselem, ezért munkám sikerességének feltétele az állandó kapcsolattartás a választókkal, helyi önkormányzatokkal és helyi szervezetekkel. A megyémbeli polgárok problémáit a törvényesség keretein belül igyekeztem megoldani, akár magánszemélyekként, akár helyi testületek képviseletében kerestek meg. A széki szervezet tevékenységének irányítása a községi és városi szervezetek, a helyi tanácsok működésének egybehangolását jelenti. Az eltelt időszak térségünkre vonatkozó politikai döntéseit, nyilatkozatait 42 elnökségi, 16 választmányi és 3 bővített választmányi ülésen fogalmaztuk meg, biztosítva ezzel az állandó kapcsolattartást és élő kommunikációt a polgármesterekkel, önkormányzati képvise141


lőkkel és a megyei önkormányzattal. Ugyanakkor a területi szervezetre hárult az eltelt 4 év igencsak fontos rendezvényeinek megszervezése, az alábbiak szerint: • 2003-ban az Alkotmánymódosító Referendum megszervezése • A 2004-es helyhatósági választások idején az előválasztások megszervezése 3 városban, 17 községben és 85 faluban. • Részvétel és sikeres szereplés a 2004-es helyhatósági választásokon • A 2004-es parlamenti választások idején az előválasztások megszervezése és lebonyolítása 3 városban és 23 községben • A 2004-es parlamenti választásokon való sikeres részvétel • Az RMDSZ országos kampányában vállalt jelentős szerep: RMDSZ farsangi bál, országos kampányindító, majd Markó Béla államelnök-jelölt kampánykörútjának részeként találkozó az RMDSZ összes polgármester- és tanácsos-jelöltjével • az újonnan létrejött községek, Máréfalva és Galambfalva RMDSZ szervezeteinek megszervezése • 2005-ben 23 községben, három városban az RMDSZ tisztújító közgyűléseinek, majd a széki tisztújító közgyűlésnek a megszervezése. • 2005 augusztus 23-án katasztrofális árvíz sújtotta Udvarhelyszék több települését. A helyzet megkövetelte sürgősség okán, az RMDSZ közreműködésével a Kormány segélyeket folyósított a kárt szenvedett lakosoknak. Emellett ugyancsak kormányalapokból pénzforrásokat biztosítottunk a megyei tanácsnak a megrongált közutak rendbetételére (mintegy 250 kilométernyi országút és megyei út). Az RMDSZ – saját folyószámlát nyitva – országos gyűjtést rendezett a károsultak javára. Magánszemélyként 300 millió lejt, A FAMOS bútorgyáron keresztül 147 garnitúra bútort, a Junior Com Kft-n keresztül 700 adag meleg ebédet adományoztam a térség károsultjainak. • A Hargita megyei alprefektus által vezetett sürgősségi csoport az RMDSZ irodájában fejtette ki tevékenységét az árvizet követő néhány hónapban, az RMDSZ alkalmazottai jelentős segítségének igénybe vételével. • 2005. október 20-án adtuk át az RMDSZ szenátorainak adományából származó pénzösszeget (300 millió lej) a bikafalvi iskola helyreállítása céljára. • Az udvarhelyszéki RMDSZ napi munkájához tartozik a magyar igazolványt igénylők kiszolgálásával, valamint az oktatási-nevelési támogatási pályázatok begyűjtésével és feldolgozásával foglalkozó iroda munkájának felügyelete, a volt munkaszolgálatos katonák (300 személy), a háborús veteránok (50-100 személy) és az orosz hadifogságban végzett kényszermunkáért járó kártérítésért folyamodók ügyeinek intézése (600 érdeklődő/350 igénylő). 142

PARLAMENTI CSOPORT

Szenátori irodám a székelyudvarhelyi városháza épületében működik. Fogadónapokat havi rendszerességgel tartok, havonta 10–12 személy meghallgatására kerül sor, 4 év alatt kb. 500 személlyel találkoztam személyesen, de sokan írásban keresik fel irodánkat panaszaikkal. A panaszok nagy része a földek, erdők, ingatlanok visszaadásával, a nyugdíjtörvény alkalmazásával, az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos, de vannak, akik szociális problémákkal, sőt családi vitákkal fordulnak hozzánk. A hétvégi munka nagyobb részét mégis a vidékjárás teszi ki. Próbálunk jelen lenni a térség életében azáltal, hogy részt veszünk ünnepeiken: falunapokon (farkaslaki szenes napok, versági málnaszüreti fesztivál, almási barlangfesztivál, parajdi bányásznapok), névadó ünnepségeken, megemlékezéseken, a kistérségi társulások által szervezett megbeszéléseken, az ünnepi és rendhagyó tanácsüléseken, a polgármesterek különböző társulásainak ülésein (Tízek, Nyolcak), a Megyei Tanács és a Prefektúra által szervezett konferenciákon, szakmai értekezleteken. Minden hónap első szombatján részt veszek a Hargita Megyei Egyeztető Tanács ülésein. Ugyanakkor igyekszem tartani a kapcsolatot az ifjúsággal, részt veszek azokon a rendezvényeken, ahová előadóként vagy egyszerű résztvevőként meghívást kapok (Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET) megbeszélésein, az Itthon Fiatalon Mozgalom valamint a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) rendezvényein). Közbenjárásomra az eltelt időszakban egyházkerületek, iskolák, polgármesteri hivatalok jutottak jelentős támogatáshoz kormánypénzek lekérése által, és folyamatosan kerülnek átadásra a tornaterem programba befoglalt községekben a frissen felépített létesítmények. A civil szerveződések, a sport, oktatás, kultúra támogatása mindig részét képezte a munkámnak. Szociális jellegű támogatásban részesül a nyugdíjasok szervezete, valamint a mozgássérült gyermekek oktatásával foglalkozó alapítvány. 2005-ben a nagy múltú udvarhelyi kézilabdasport újraélesztésének céljából került bejegyzésre a Székelyudvarhelyi Kézilabda Klub, amelynek alapítója, elnöke és főtámogatója vagyok. Ugyanakkor több kulturális rendezvényt, kiadványt támogattam (Jancsó Benedek: A Székelyek c. háromnyelvű kiadvány, a Matek Lapok díjkiosztása, Fogarasi Sámuel síremlékének felújítása, Baróti Szabó Dávid mellszobrának elkészítése, hogy csak néhányat említsek, a teljesség igénye nélkül). A romániai magyarság egyik országos magyar nyelvű kiadványának az Új Magyar Szó fenntartása és működtetése is ilyen jellegű feladataim közé tartozik.

143

BESZÁMOLÓ AZ RMDSZ KÉPVISELŐHÁZI FRAKCIÓJA TEVÉKENYSÉGÉRŐL

I. A 2004-ig tartó parlamenti ciklusban az RMDSZ képviselőházi frakciójának 27 tagja volt, és az ipari bizottság elnöki tisztségével rendelkezett. SZDP-vel kötött protokollúmnak köszönhetően, a programunkban foglaltak közül több pontot sikerült részben, vagy egészében érvényesíteni. Az alábbiakban a 2003. évi RMDSZ kongresszus és a 2004. évi parlamenti választások közötti időszakban megvalósított jelentősebb törvényhozási és jogalkalmazással kapcsolatos eredményeket foglaljuk össze. Ezeket a Szövetség képviselői részben önálló indítványokként fogalmaztak meg, részben a kormány által átvett és törvényerejű rendelkezésekben jelentek meg, részben pedig érdemi módosítások ként, az egyes törvények előírásainak jobbítása céljából benyújtott és elfogadott, szövegváltozatok formájában öltöttek testet. Az ALKOTMÁNYMÓDOSITÁS a 2003-as év meghatározó jelentőségű eseménye volt, melynek folyamán az RMDSZ következetesen politikai programját képviselte. Ennek megfelelően átfogó alkotmánymódosító tervezetet dolgozott ki, mely érintette az alaptörvény szinte valamennyi szabályozási területét, és amely tényleges alkotmányreformot javasolt a román Parlament és ezen belül a politikai elit számára. A program elveinek és a kidolgozott alkotmánymódosító javaslatok következetes képviseletének köszönhetően, a parlamenti csoport fontos eredményeket ért el, egyrészt a nemzeti kisebbségek jogai tekintetében, másrészt az általános, demokratikus intézményrendszer további reformja vonatkozásában. A nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása területén: • a közigazgatásban történő anyanyelv-használati jogokat az alkotmány alapelvként fogalmazza meg, és a jogok használatát a területi államigazgatásra is kiter144

PARLAMENTI CSOPORT

jeszti (Azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol az egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya jelentős, biztosítják az illető nemzeti kisebbség anyanyelvének használatát, szóban és írásban, a helyi közigazgatási hatóságokkal és a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolatokban); • elismeri az anyanyelv használatának jogát az igazságszolgáltatásban (a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak joguk van, hogy anyanyelvükön fejezzék ki magukat a bírói hatóságok előtt); • a felekezeti oktatást az alkotmány a többi oktatási formával egyenjogúként ismeri el, és a felekezeti oktatás minden szinten megszervezhető.

Az alapvető állampolgári jogok területén: • elismeri a kettős állampolgároknak a jogát, hogy köztisztségeket tölthessenek be; • kimondja az egészséges és ökológiailag kiegyensúlyozott környezethez való jogot; • előírja a méltányos tárgyaláshoz és a jogviták ésszerű határidőn belül való megoldásához való jogot; • elismeri a kultúrához való hozzáférés jogát; • a magántulajdon jogát a törvény garantálja és oltalmazza; az államosítás vagy egyes javak köztulajdonba utalásának bármely más kényszerintézkedése, a jogosultak szociális, etnikai, vallási, politikai vagy más diszkriminatív jellegű hovatartozása alapján tilos; • senki sem fosztható meg törvényesen szerzett magántulajdonától, kisajátítást pedig csak szigorúan közhasznú esetekben és előzetes kártérítés után lehet eszközölni; • kimondja a gazdasági tevékenységhez, szabad kezdeményezéshez való hozzáférés jogát; • a kötelező sorkatonai szolgálat esetében a módosítás lehetővé teszi a sorkatonai kötelezettség megszüntetését. Az euro-atlanti integráció területén: • az alaptörvény értelmében az állam kötelessége a regionális fejlesztési politikák alkalmazása, az Európai Unió céljaival összhangban; • megteremti az Euró bevezetésének lehetőségét, szabályozza az Európai Unió alapító szerződéseihez és az Észak-Atlanti Szerződéshez való csatlakozás eljárását; • biztosítja a román állampolgárok megválaszthatóságát az Európai Parlamentbe. 145


Az állami intézményrendszer demokratikus fejlődése és az államszervezet hatékony működése tekintetében: • megfogalmazza a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, véget vetve a korábbi értelmezéseknek és vitáknak (az állam a hatalmi ágak – törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás – szétválasztásának és egyensúlyának elvei szerint van megszervezve, az alkotmányos demokrácia keretében) • elismeri hogy az állam alapja nemcsak a román nép egységéből hanem állampolgárainak szolidaritásából is ered; • A törvényhozási eljárás átalakításával a Parlament hatékonyabbá válik (a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a két Ház hatáskörének hangsúlyosabb szétválasztását javasolta, abban az értelemben, hogy a Képviselőház alapvetően a parlament törvényhozási, a Szenátus az ellenőrző funkcióit látná el); • A sürgősségi kormányrendeletek alkalmazásának szigorítása (A Kormány sürgősségi rendeletet kizárólag azokban a rendkívüli esetekben fogadhat el, amelyeknek szabályozása nem tűr késedelmet, és kötelessége indokolni a sürgősséget ezeknek a szövegében. Sürgősségi rendeleteket nem lehet elfogadni az alkotmányos törvények területén, ezek nem érinthetik az állam alapvető intézményeinek jogállását, az Alkotmányban előírt jogokat, szabadságokat és kötelezettségeket, a választási jogokat és nem rendelhetnek el egyes javaknak a köztulajdonba való átvételéről szóló kényszerintézkedéseket); az RMDSZ a sürgősségi kormányrendeletek, mint sajátos jogforrás és jogszabály-alkotási módszer törlését javasolta, mely nagyfokú bizonytalanságot teremt a jogalkalmazásban • Az igazságszolgáltatás működésében a hatalmi ágak függetlenségének új garanciái kerültek megfogalmazásra, és erősödött az Alkotmánybíróság (az Alkotmánybíróság az Alkotmány felsőbbségének biztosítója, s mint ilyen döntései kötelezőek a parlamentre nézve, e döntéseket a törvényhozás nem bírálhatja felül); • kimondja, hogy a prefektus és az önkormányzatok között nincs alárendeltségi viszony; • Az Ombudsman intézménye keretén belül a módosított Alkotmány előírja a különböző területekre szakosodott helyettes – Ombudsmanok kijelölését is, illetve kiszélesíti ennek, hatáskörét amennyiben alkotmányossági kifogással fordulhat az Alkotmánybírósághoz; A Romániai Magyar Demokrata Szövetség következetesen kérte a nemzetállami meghatározás törlését, a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való meghatározását és a prefektus intézményének megszüntetését. Ezekben a kérdésekben a Szövetség az alkotmánymódosítás során a többség ellenkezése miatt nem ért 146

PARLAMENTI CSOPORT

el áttörést. Az RMDSZ ezeket a célkitűzéseket a továbbiakban is felvállalja és képviseli. Az alkotmánymódosítás általános értékelése során az a következtetés vonható le, hogy a 2003. évi módosításnak köszönhetően több területen fontos előrelépés történt, és az így megkezdett alkotmányfejlesztést alkalmazni és folytatni kell.

JOGI, EMBERJOGI vonatkozásban a Nép Ügyvédje (ombudsman) intézményének szervezetéről és működéséről szóló törvény az RMDSZ javaslatai alapján 2004-ben módosult és az alábbi szakombudsmani tisztségek felállításáról rendelkezik: • emberi jogok, vallási felekezetek, nemzeti kisebbségek és esélyegyenlőségi; • gyermek- és családjog, fiatalok, nyugdíjasok és fogyatékosok jogai; • hadsereg, igazságszolgáltatás, rendőrség, büntetés-végrehajtási intézmények; • tulajdon, munka, szociális védelem, adók és illetékek szakombudsmanja. • az RMDSZ javaslata nyomán a törvény területi regionális ombudsman-irodák létrehozását írja elő, jobb hozzáférési lehetőséget biztosítva ez által az állampolgároknak a Nép Ügyvédje által nyújtott jogsegélyhez.

Az OKTATÁS területén kiemelhető az RMDSZ támogatását élvező és a tanügyi törvény módosítását célzó az a sürgősségi kormányrendeletet, amely szerint azok a líceumot végzett, érettségi bizonyítvánnyal rendelkező diákok, akik az utolsó 4 iskolai év valamelyikében (a korábbi 2 évvel szemben) nemzetközi tantárgyversenyeken, valamint kontinentális szintű, világszintű, vagy olimpiai szintű művészi és sportversenyeken helyezést értek el, felvételi vizsga nélkül jogosultak beiratkozni felsőoktatási intézményekbe. A módosult tanügyi rendelkezések értelmében az állami óvodai oktatás, illetve a kötelező iskolai oktatás számára biztosítottak az ingyenes tankönyvek; ugyanezt az ingyenességet élvezik azon felsőéves líceumi tanulók is, akik szüleinek, vagy törvényes eltartóinak egy családfőre eső havi jövedelme megegyezik az országos, bruttó minimál alapfizetéssel, vagy annál kisebb. A tanügyi törvény módosítását és kiegészítését célozta az a jogszabály is, amely előírja az oktatásra fordított GDP-százalék lépcsőzetes növekedését 2007ig. Ezt a módosítást az tette szükségessé, hogy a kötelező oktatás 10 évre tolódott ki, az oktatási intézmények alulfinanszírozottak voltak, és szökségessé vált az oktatók, vezetők és különleges teljesítményekkel rendelkező intézmények anyagi ösztönzése. Az állami oktatásra fordított jelenlegi 4%-os GDP százalék éves növekedésének biztosítása által ez a részarány 2007-ig el kéne érje a minimum 6%-ot. Ezzel együtt a 2007. évi költségvetés csak 5,2%-ot ír elő. 147


Az új rendelkezések értelmében az állami illetve helyi költségvetésből történő finanszírozás a fejkvóta elve (az egy diákra/óvodásra jutó kiadások) alapján valósul meg, amit a városi vagy falusi környezet, az oktatás szintje és típusa, valamint a térség társadalmi-gazdasági feltételeinek megfelelő koefficiensekkel korrigálnak. Azokban az iskolákban, ahol kisebbségi anyanyelvű oktatás is folyik, a vezető tanácsban arányosan képviseltetik magukat az illető kisebbség nyelvén oktató tanárok; A fejkvóta meghatározása – a fentebb leírt kritériumok mellett – az oktatás nyelvének függvényében is történik (azaz egy kisebbségi anyanyelvi oktatásban résztvevő diákra nagyobb fejkvótát számolnak); Az AUDIOVIZUÁLIS törvényt célzó RMDSZ módosítások: • az önkormányzatok közszolgálati adó működtetéséhez való joga; • legalább egy kisebbségi nyelven sugárzott adás azokon a településeken, ahol az illető nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot; • a politikai pártok szabad véleménynyilvánítása a médiában; • pártatlanság, szakmaiság, közszolgálatiság elve. • az Országos Audiovizuális Tanács által által alkalmazandó lépcsőzetes büntetési rendszer létrehozása. A rádió és tv illetékre vonatkozó jogszabályt célzó RMDSZ módosítások értelmében a jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező alegységei nem fizetnek külön illetéket. Az illetékfizetés alól mentesülő további kategóriák az RMDSZ javaslatára: azon családok és egyedülálló személyek, akik havi társadalmi segélyre jogosultak a minimálbérre vonatkozó törvény alapján; non-profit egyesületek, alapítványok; termelőszövetkezeti nyugdíjasok. A SZOCIÁLIS VÉDELEM tekintetében a köznyugdíj-rendszert szabályozó 2000. évi 19. számú törvény módosításai jelentősek. Ilyen értelemben a felsőfokú végzettség munka-régiségnek számít; a 2001 áprilisa előtt nyugdíjazott, felsőfokú végzettséggel rendelkező nyugdíjasok igényelhetik nyugdíjuk újraszámítását, figyelembe véve a jelen módosítás szerinti plusz régiséget. A nyugdíjátszámítás lényege a méltányosság elvének betartása: azonos régiséggel, végzettséggel és jövedelemmel rendelkező személyek azonos nyugdíjban részesüljenek. A RMDSZ szintén támogatta azon intézkedéseket, amelyek a nyugdíjalap kiegyensúlyozását célozták bizonyos társadalombiztosítási szolgáltatásokat az egészségügyi biztosítás, illetve a szociális gondozás rendszerébe áthelyezése által (beleértve a mezőgazdasági nyugdíjakat, a gyermeknevelési járandóságot, a betegszabadságot). 148

PARLAMENTI CSOPORT

Ugyanakkor, az uniós országokhoz hasonló társadalombiztosítási rendszer (a hárompilléres nyugdíjrendszer) kiépítésében, a törvénytervezet kidolgozása érdekében folytatott több éves munkában, fontos szerepe volt az RMDSZ képviselőinek. A lakások fűtési támogatását illetően, az RMDSZ fenntartotta azon javaslat elfogadását, miszerint a kisjövedelmű családok támogatása rugalmasabban történjen, az éghajlat és a konkrét helyi időjárás figyelembevételével. Az 1940 szeptembere és 1945 márciusa közötti időszakban etnikai okokból üldözött személyek egyes jogairól szóló 1999. évi 105. számú Kormányrendelet módosításai. Egyrészt az RMDSZ javaslatára eltörölték azt az előírást, amely a jogok megállapításához szükséges kérvények benyújtását határidőhöz kötötte, másrészt az alkalmazási normák kibocsátását szorgalmazta. A CSALÁDPOLITIKÁT illetően, az RMDSZ aktív szerepet vállalt a gyermekét egyedül nevelő szülők támogatási rendszerének kialakítására vonatkozó törvénykezesben.

Az INFRASTRUKTURÁLIS HÁLÓZAT, valamint a TERÜLETFEJLESZTÉS terén tett intézkedések keretén belül, fontos szerepet kapott a már meglévő útvonalak rehabilitációja – a székelyföldi úthálózat felújítása, az Észak-, Észak-Nyugat Erdély úthálózatának felújítására irányuló finanszírozási memorandumok kidolgozása és törvény általi hitelesítése. Hasonlóan fontos intézkedésnek számít az Észak-Erdélyi autópálya nyomvonalának meghatározása, hogy az érintse Brassó, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad városokat. Az RMDSZ lobby tevékenységének köszönhetően az előző évekhez viszonyítva nagyobb finanszírozáshoz jutottak az addig elhanyagolt magyar vidékeken áthaladó utak.

GAZDASÁG, IPAR A kis és közepes-vállalkozások (KKV) létrehozását és fejlesztését ösztönző törvény, számos RMDSZ módosító javaslatot is tartalmaz: • létrehozza a KKV-at érintő jogszabályokat véleményező csoportot, amely jogi személyiséggel rendelkezik a Kis és Közepes-vállalkozások és Szövetkezetek Ügynöksége fennhatósága alatt; • egy új szemléletet alakít ki a KKV-k közbeszerzési eljárásait illetően; • nevesíti a KKV-k támogatását célzó kutatási tevékenységeket a hatályos törvényekkel összhangban; • létrehozza a Kis és Közepes-vállalkozások és Szövetkezetek Ügynökségének területi kirendeltségeit; 149


• előírja, hogy évente a bruttó hazai termék (GDP) 0,2%-át kell a KKV-k létrehozása és a meglévők fejlesztésére szánt programokra költeni; • előírja, hogy a Kormány létre kell hoznia a Kis és Közepes-vállalkozások és Szövetkezetek Ügynökségének területi kirendeltségeit, amelyek regionális képviseleti hatáskörrel rendelkeznek majd. A természetes és jogi személyek, családi vállalkozások cégbejegyzési eljárásának, pénzügyi bejegyzésének, valamint jogi személyek működési engedély-megszerzésének egyszerűsítésére (egyablakos ügyintézés) vonatkozóan az RMDSZ elfogadtatta: • a természetes személyek és családi vállalkozások esetében a kötelező cégbírósági bejegyzés – amelyhez immár nem szükséges a cégbíró végzése – nem az érintettek feladata, hanem a számukra működési engedélyt kibocsátó polgármesteri hivatal kötelezettsége; az így létrejövő vállalkozások pénzügyi bejegyeztetése is a polgármesteri hivatalokra hárul. A szövetkezetek létrehozását és működését szabályozó kerettörvényen keresztül megvalósított, több fontos módosítás: • a szövetkezetek döntéshozatali és vagyongazdálkodási autonómiájának visszaállítása; • a szabad egyesülés elve alapján felépülő képviseleti és érdekvédelmi egyesületek létrehozásához szükséges feltételek megteremtése; • az 1989 előtt önkényesen megszüntetett szövetkezeti tagsági státus visszaállítása. A Kőolaj törvényéhez hozott módosító indítvány értelmében a kőolajszállítással foglakozó vállalatok profitadójából leírható egy tartalékalap, amit katasztrófa vagy baleset után, a beszennyezett területek ökologizálására lehet fordítani. A bányatörvény módosítására és kiegészítésére elfogadott törvény jóváhagyja a bányakitermeléseknél használatos gépek, berendezések behozatala esetében alkalmazott ÁFA, illetve vámilleték-mentesség eltörlését. Az RMDSZ módosító javaslatai szerint a törvény előírásai a már megkötött kitermelési licenszekre, a folyamatban lévő engedélyeztetésre és az új kitermelési engedélyekre is vonatkoznak, és ezen esetek mindegyikében alkalmazni kell a versenyjogra vonatkozó törvényi előírásokat a 2003. évi 85. számú bányatörvényben szereplő kedvezmények igénybevétele esetében. A lakások hőszigeteléséről szóló jogszabály módosítása olyan formában, hogy a lakóközösségek számára lehetőség nyíljon az előnyös pályázásra, a program finanszírozására szánt alapok keretein belül. A központi fűtésrendszerek modernizálását előíró program módosítása, annak érdekében, hogy ezek a rendszerek hatékonyságuk növelésével, folyamato150

PARLAMENTI CSOPORT

san mentesítsék a központi költségvetést a működésükre szánt szubvenciók kiutalásától. A módosítás értelmében, a programban előírt összegek felhasználásában előnyt élveznek azon rendszerek működtetői, amelyek megújuló energiaforrások használatába vagy pedig az energiaformák kogenerálásába fektetnek.

KÖZIGAZGATÁS Az utcák, terek és közintézmények elnevezésének megítélésére és megváltoztatására vonatkozó törvény, amely a decentralizációs folyamat része. A jogszabály értelmében a helyi tanács köteles kikérni a prefektus által kinevezett bizottság véleményét, amely csak konzultatív jellegűvé vált, amennyiben a bizottság 60 napon belül nem véleményezi a javaslatot, akkor a helyi tanácsnak döntési joga van. A közösségi rendőrség létrehozásáról és működéséről szóló törvény a kizárólag helyi kompetenciákat a rendőrség egy bizonyos, a helyi területi közigazgatási egységeknek alárendelt szervezetének utalja át. Ezáltal egy újabb lépés történt az RMDSZ által szorgalmazott a rendőrséget demilitarizáló folyamatban. Községek átalakulására vonatkozó törvények: • a Kovászna megyei Sepsikőröspatak község átszervezése révén Árkos község létrehozása • a Kovászna megyei Lemhény község átszervezése révén Kézdialmás község létrehozása • a Kovászna megyei Maksa község átszervezése révén Dálnok község létrehozása • a Kovászna megyei Málnás község átszervezése révén Bükszád, Mikóújfalu és Málnás községek létrehozása; • a Maros megyei Nyárádgálfalva község átszervezése révén – az 1998-ban megszüntetett – Nyárádszentlászló falu létrehozása • a Maros megyei Mezőbánd község átszervezése révén Mezőmadaras község létrehozása • a Bihar megyei Bihar község átszervezése révén Paptamási község létrehozása • a Bihar megyei Hegyközcsatár község átszervezése révén Hegyközpályi község létrehozása • a Bihar megyei Bihardiószeg község átszervezése révén Biharfélegyháza község létrehozása • a Maros megyei Makfalva község átszervezése révén Kibéd község létrehozása • a Hargita megyei Karcfalva község átszervezése révén Csíkszenttamás község létrehozása 151


Községek várossá nyilvánitásáról szóló törvények: • a Bihar megyei Székelyhíd község várossá nyilvánítása • a Maros megyei Nyárádszereda község várossá nyilvánítása • a Maros megyei Nagysármás község várossá nyilvánítása • a Maros megyei Erdőszentgyörgy község várossá nyilvánítása • az Arad megyei Szentanna község várossá nyilvánítása Városok megyei jogú várossá való nyilvánításáról szóló törvények: • a Bihar megyei Belényes megyei jogú várossá nyilvánítása • a Hargita megyei Gyergyószentmiklós megyei jogú várossá nyilvánítása • a Bihar megyei Margitta megyei jogú várossá nyilvánítása

EGÉSZSÉGÜGY A páciensek jogairól szóló törvény Az RMDSZ módosítása értelmében a törvény kimondja, hogy a pácienst anyanyelvén is kommunikálni kell, amennyiben az nem ismeri a román nyelvet, vagy, amennyiben ez szükséges, más kommunikációs eszközt használva. A jogszabály értelmében a páciensnek joga van a rendelkezésére álló a humán, pénzügyi és anyagi erőforrásoknak megfelelő legjobb minőségű orvosi gondozásra,, továbbá, arra, hogy tiszteletnek örvendjen, mindenféle diszkrimináció nélkül, illetve, hogy a kórházból való kiutalásakor írásos összefoglaló kapjon az elvégzett vizsgálatokról. Ingyenes gyógyszer a 0 – 12 hónapos csecsemők számára A törvényt az RMDSZ kezdeményezte, amelynek értelmében a 0-12 hónapos gyerekek ingyenes gyógyszeres kezelésben részesülnek. A jogszabály kötelezővé teszi, hogy a csecsemők számára ingyenes legyen a gyógyszeres kezelés, valamint azt, hogy a felírt gyógyszerek mennyisége és értéke ne legyen felső határhoz kötve. A törvény érvénybe lépésétől számított 45 napon belül a minisztériumnak kötelessége a jogszabály előírásainak megfelelően módosítani a keret-szerződést. Az állandó egészségügyi ellátást biztosító központok szervezésére és működésére vonatkozó törvény Ennek értelmében az említett központok olyan egészségügyi egységek, amelyekben nehezen megközelíthető települések családorvosainak társulásai fejtik ki tevékenységüket. Az RMDSZ javaslatára a keretszerződésben évente elkülönített pénzügyi alapból finanszírozzák ezeket a központokat. 152

PARLAMENTI CSOPORT

MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS Az erdőrendtartási törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény, amely az RMDSZ támogatásával létrehozott magánerdészeti struktúráknak is megfelelő működési keretet biztosít a következőket tartalmazza: • a magánerdészetek ugyanolyan jogi státust nyernek, mint az állami erdészetek; • a többségében magánkézben lévő erdőterületek útjai, kérésre, kormányhatározattal átkerülhetnek az állam köztulajdonából, az Országos Erdőügynökség ügykezeléséből, a közigazgatási egységek közvagyonába; • a törvény tisztázza az üzemtervek kérdését, valamint azt, hogy ott, ahol az erdészet a visszaadott erdőket kitermelte, köteles beültetni és gondozni az ültetvényt, amíg a csemeték életképessé nem válnak; • a visszaadandó területeken levő ültetvényeket vagy épületeket a közbirtokosságok vagy a terület adminisztrátora megvásárolhatja, vagy bérbe veheti; • a magánerdészetekre és a közbirtokossági területekre vonatkozóan megszűnik a kormány által meghatározott kitermelhető famennyiséget megállapító kvótarendszer; 10 évre szóló üzemterv alapján történhet a fakitermelés, ami azt jelenti, hogy decentralizálódik a fakitermelési folyamat, tehát a fakitermelés az erdőtulajdonos szempontjaihoz igazodik.

PÉNZÜGY, KÖLTSÉGVETÉS A hozzáadottérték-adóról, a profitadóról, a helyi adókról és illetékekről, a jövedéki adókról rendelkező jogszabályokat egyesítette és módosított formában átvette a 2003. decemberében megvitatott és elfogadott 2003. évi 571. számú Adótörvénykönyv.. Az elfogadott előírások értelmében az éves személyi jövedelemadóból minden adófizető leírhat 1%-ot az államilag elismert egyházak, oktatási, kutatási, művelődési, sport és társadalomvédelmi intézmények, vagy hivatalosan bejegyzett alapítványok és egyesületek működésének támogatására. Az RMDSZ sürgette azon pénzügyminisztériumi rendelet elfogadását, amely alkalmazza a civil szféra támogatására vonatkozó cikkelyt, és jobbító javaslataival aktívan részt vett a rendelet véglegesítésében. (2005. január 1.-től az adóból átutalható hányad 2%ra emelkedett.) A 2004. évi állami költségvetési törvény kidolgozásának és elfogadásának RMDSZ prioritásai: megyei és helyi utak javítása, karbantartása és korszerűsítése, lakásépítés, víz- és csatornahálózat kiépítése, sporttermek létrehozása, helyi érdekeltségű repülőterek. Az RMDSZ közel 50 módosító indítványt terjesztett elő. Az elfogadott módosítások közel 50 milliárd lej többletfinanszírozást jelentenek a magyarlakta megyék részére. 153


A 2004. évi társadalombiztosítási költségvetés az RMDSZ szempontjából egyrészt az etnikailag üldözött személyek számára előírt jogoknak megfelelő költségvetési finanszírozást célozta, másrészt pedig a társadalombiztosítási költségvetés kidolgozásánál figyelembe vett évi átlagfizetés pontosítását. A módosítás elfogadása azért volt fontos, mert a GYES-t az évi átlagfizetés alapján számítják ki és eredetileg csak a negyedévre kiszámított átlagfizetés szerepelt a törvénytervezet szövegében. Az RMDSZ sürgette azon pénzügyminisztériumi rendelet elfogadását, amely alkalmazza az adóügyi törvénynek azon cikkelyét, amely szerint a befizető évi jövedelemadójának 1%-át átutalhatja civil szervezetek számára. A 2005. évi állami költségvetési törvény tervezetének kidolgozása és megvitatása folyamán, az RMDSZ közel 80 javaslatot nyújtott be, amelyek a magyarlakta települések igényeit tükrözték, amelyek által az RMDSZ közel 200 milliárdos többlet-finanszírozási alapot fogadtatott el, amely konkrét beruházásokat, illetve kisebbségekre vonatkozó programokat céloz meg. A kisebbségi szervezetek pénzalapjai 40 milliárd lejjel növekedtek, az interetnikus, illetve az intolerancia leküzdését célzó programok finanszírozására pedig 5 milliárd lejjel többet fordítottak 2005-ben és a PER-program (Project on Ethnic Relations) 11, 9 milliárd lejes többlet-finanszírozásban részesült. Az elmúlt törvényhozási ciklusba számos olyan törvénykezdeményezése volt az RMDSZ- frakciónak, amelyet nem fogadott el a parlament, de amelyet az új törvényhozási ciklusban már sikerült beemelni a kormányprogramba és a kormány által benyújtott törvénytervezetekbe beépíteni, majd elfogadtatni az új parlamenttel.

II. A 2004. évi választást követően az RMDSZ már csak 22 képviselővel rendelkezett. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a frakció kisebb apparátusra és kevesebb vezető tisztségre volt jogosult. Ennek ellenére frakcióvezetői tárgyalások során sikerült megszerezni a mezőgazdasági bizottság elnöki tisztségét, Az RMDSZ kormánykoalícióba lépett, melynek programjában helyet kaptak a Szövetség által korábban is felvállalt elvek Az alábbiakban vázoljuk törvényhozási eredményeket, de azokat a meg nem valósított célkitűzések is amelyek megvalósítása folyamatban van, vagy még éppen csak előzetes tárgyalások és egyeztetések tárgya. JOGI vonatkozásban, a populizmussal való szembenállást felvállalva, az RMDSZ, politikai programjának megfelelően, aktív szerepet vállalt az általános 154

PARLAMENTI CSOPORT

emberi jogok védelme terén. A korrupció elleni harc és általában a büntetőeljárás területén olyan eszközök bevezetését szorgalmazta, amelyek megfelelnek az Alkotmány és a nemzetközi szerződések által előírt általános emberi jog-védelemnek. Határozottan lépett fel a nemzetközi szinten is elfogadhatatlannak minősülő, ugyanakkor illegális telefonlehallgatások és az ügyészek által elrendelhető előzetes letartóztatás ellen. A magyar történelmi egyházak tulajdonjogának visszaállítása mindig is az RMDSZ célkitűzései közé tartozott. Számottevő erőfeszítések következtében, kormánykezdeményezésre, aktív szakbizottsági együttműködéssel, az RMDSZ kieszközölte az egyházi javak visszaszolgáltatásáról rendelkező norma módosítását. Lehetővé vált ezáltal bármely belterület természetbeni visszaszolgáltatása, illetve a megsemmisült épületek, vagy az elidegeníthetetlen ingatlanok pénzbeni kárpótlása. Az ingatlan-visszaszolgáltatási törvényre vonatkozó módosító javaslat, amely enyhíti a visszaszolgáltatással járó bürokráciát. A 2001. évi 10. számú törvény úgy rendelkezett, hogy a külföldi állampolgárok és a hontalanok nem szerezhetnek tulajdonjogot a visszaigényelt területek fölött, csak különleges használati jog megszerzésére van lehetőségük. A használati jog elidegenítésekor ugyanakkor az állam elővásárlási joga jelentősen megnehezítette a forgalomban levő ingatlanok adás-vételét is. Az RMDSZ módosító javaslata értelmében megszűnik az elővásárlási jog, megkönnyítve ezáltal a szóban forgó ingatlanok adás-vételét, beleértve a vásárló tulajdonjogának telekkönyvezését is. A kereskedelmi társaságokról szóló törvény módosítása. Eredeti formájában a törvény korlátozó, diszkriminatív előírást tartalmazott, mely ellehetetlenítette a tulajdonjog szabad gyakorlását. A jelenlegi megfogalmazás szerint csak abban az esetben engedélyezett több kereskedelmi társaság létrehozása egyazon székhelyen, ha az ingatlan tulajdonosa nem társtulajdonos valamennyi kereskedelmi társaságban. E rendelkezés jelentősen gátolja a szabad kezdeményezést, a tervezet éppen ezért alternatív feltételeket teremt azok számára, akik több társaságot szeretnének bejegyeztetni ugyanabban az épületben. EMBERJOG ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG A vallásszabadságról és a felekezetek jogállásáról szóló törvény óriási jelentőségű, ugyanis a jelenlegi – igencsak elavult szemléletű – 1948-tól érvényes törvényerejű rendeletet váltja fel. A jogszabály eleget tesz az Alkotmány előírásainak, és a felekezetek jogállását egy olyan demokratikus közegbe kívánja emelni, amelyben nem létezik államvallás, az állam semleges bármely vallásos hittel vagy ateista ideológiával szemben, és biztosítja a lelkiismeret szabadságát. Foglalkozik továbbá a 155


felekezetek vagyoni helyzetének bizonyos vetületeivel, a felekezeti alkalmazottak jogállasával, és nem utolsó sorban a felekezeti oktatás kérdésével is. A törvény értelmében a felekezeteknek lehetőségük nyílik arra, hogy törvényes keretek között bármely nyelvű, profilú vagy szakirányú oktatási intézményt hozzanak létre. A nemek közötti esélyegyenlőségről szóló törvény módosítása Az RMDSZ együttműködésével európai rendelkezés szintre emelték a nemek közötti esélyegyenlőségről szóló törvényt. Az így elfogadott jogszabály értelmében a javak és szolgáltatásokhoz való hozzáférés is az esélyegyenlőség intézkedési körébe tartozik, ugyanakkor megkönnyíti az esélyegyenlőségi szabályok megszegésével kapcsolatos panaszok elbírálását, illetve az egyes szakintézmények tevékenységének felülbírálását.

SZOCIÁLIS VÉDELEM Az 1945. március 6-tól bevezetett, a diktatórikus rendszer idején politikai okokból üldözött, meghurcolt személyek kártérítését szabályozó 1990. évi 118 számú törvényerejű rendelet módosítását célzó törvény. A módosító jogszabály egy méltánytalan helyzet orvoslására irányul, abban az értelemben, hogy a kényszerlakhelyen fogva tartott személyek túlélő házastársának is biztosít kártérítést, melynek összege havi 100 lej. A gyermeknevelési szabadságra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet. Az RMDSZ javaslatára a szakmai továbbképzést biztosító fizetés nélküli szabadságot is beszámítják a gyermeknevelési szabadságra jogosultsághoz szükséges 12 hónap terjedelmű szakmai tevékenységbe; ugyanakkor a gyermeknevelési szabadság idejét a munkában, illetve a szakmában kifejtett tevékenységi időszakként ismerik el. Az újszülötteknek járó kelengye bevezetéséről szóló törvény, RMDSZ elfogadott módosító javaslatainak célja, hogy lehetőség szerint egyetlen újszülött se maradjon ki e törvény rendelkezései alól. A 2007. január 1.-től érvénybe lépő jogszabály előírja, hogy minden újszülöttet egy 150 új lej értékű – ruhaneműt és ápolási termékeket tartalmazó – csomag illet meg. A szóban forgó kelengyét a helyi önkormányzatok a központi költségvetésből átutalt összegekből finanszírozzák. MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS A mezőgazdasági tanácsadói tevékenység átszervezése érdekében hozott jogszabály módosítások. RMDSZ kezdeményezésre megalakulnak az Országos Mezőgazdasági Tanácsadói Hatóság saját, helyi adminisztratív egységei, amelyek technikai, gazdasági és menedzsment szaktanácsadást nyújtanak. 156

PARLAMENTI CSOPORT

A 10 000 euróig terjedő köz és társfinanszírozási programokra az említett Hatóság ingyenes tanácsadást biztosít. A mezőgazdasági termelők pénzügyi támogatása – pénzügyi támogatásban részesülnek az 5 hektárt meg nem haladó mezőgazdasági földterületek megművelésére az őstermelők, az egyes szövetkezetek tagjai, valamint a bérbe adott területek tulajdonosai. A támogatás összege hektáronként 2, 5 millió lej a 2004 őszén bevetett földterületek, illetve hektáronként 1, 5 millió lej a 2005 tavaszán bevetett területek esetében. A tavasszal bevetett területek közül nem részesülnek támogatásban a kukorica, a zab, valamint a takarmánynövények termesztésére használt földek. A támogatást az állami költségvetésből fedezik értékjegyek kibocsátásával, amelyek 2005. december 1.-ig hasznosíthatók, és amelyek a területi polgármesteri hivataloktól igényelhetők. A mezőgazdasági termelőcsoportok elismeréséről és működéséről rendelkező jogszabály, amely valós fejlődési feltételeket teremt mind a vidéki gazdálkodók, mind pedig a vidéki lakosság számára. Elismert termelőcsoportokat alkothatnak mindazon termelők, akiknek közös érdeke mezőgazdasági, valamint erdészeti termékeik értékesítése. Ilyen jogi személyeknek nyilváníthatók kereskedelmi és agrártársaságok, termelőszövetkezetek illetve minden egyéb, törvény által elismert társulási formák. Az ilyen módon elismert termelőcsoportok beruházási hitelben részesülhetnek az állami költségvetésből az egyes fejlesztési projektek keretében belül, mind a felkészülési, mind pedig a csatlakozási időszakban. RMDSZ kezdeményezésre született meg a lovak tenyésztésére vonatkozó törvény, amely egy legális és intézményesített keretet teremt a fajlovak kereskedelmi és hobby célú nevelésére valamint felhasználására. Állami hatóság védelme alá helyezi a nemesítés érdekében folytatott tevékenységet és lehetőségeket eszközöl a fajlovak hatékony használatára produktív tevékenységekben, ezáltal kiküszöbölve az eddig közgyakorlatnak számító, ezen a téren alkalmazott állami szubvenciókat és jelentős bevételi forrást teremtve az állami költségvetés részére is. Szintén RMDSZ-kezdeményezés volt a gombák termesztésére és felhasználására vonatkozó közegészségügyi szabályokat meghatározó törvény elfogadtatása. Előírja, hogy a fogyasztható gombák felhasználása és kereskedelembe való helyezése csak egészségügyi szakember jóváhagyásával lehetséges, árusításuk pedig kizárólag egészségügyi és adminisztratív szabályok betartásával kivitelezhető. A kereskedelembe helyezhető gombafajták listáját a mezőgazdasági minisztérium teszi közzé. Az erdőgazdálkodási törvény bevezeti mind a természetes, mind pedig a jogi személyek tulajdonában levő erdőterületek kitermelését kizárólag szervezett és intézményesített keretek között. Az RMDSZ által is támogatott törvény a magán, valamint állami erdészetek és erdészkerületek szervezését és működését szabályozza. 157


Az országos tejpiac megszervezéséről szóló, az RMDSZ által is támogatott jogszabály – egyéni termelési kvóták bevezetését rendeli el, amelyek az országnak – az európai csatlakozási tárgyalások folyamán – meghatározott maximális mennyiséget rögzíti. A méhészetről szóló törvény módosítása, amelyet az RMDSZ kiemelten támogatott, célja a méhészeknek nyújtott támogatások megállapítása, de szabályozza a méhkaptárak és méhcsaládok beszerzését, illetve a meglévő termelési eszközök korszerűsítését célzó hitelfelvétel feltételeit is. A méhészeti tevékenységet szolgáló járművek tulajdonosai csupán arra az időszakra fizessenek úthasználati díjat, amelyben ténylegesen igénybe veszik a közutakat. A tervezet értelmében, az ágazatban dolgozók 7, illetve 30 napig terjedő időszakra is fizethetnek úthasználati díjat. A vadállomány védelméről szóló törvény. A vadállomány jogi helyzetének, valamint a vadkárok megtérítésének problémáját egy, eredetileg az RMDSZ parlamenti frakciója által kidolgozott és beterjesztett törvénytervezet tárgyalta, amit azonban egy átfogóbb kormánytervezet követett. A vadállomány továbbra is állami tulajdonban marad, azonban a vadászati jog a föld- és erdőtulajdonosokat illeti meg. jelenleg a vadkárok bizonyítása a földtulajdonosok feladata, ami mind jogilag, mind pedig gazdaságilag a föld- és erdőtulajdonosok érdekeivel ellentétes. A megtérítés folyamatáról és végrehajtásáról a törvény szövegének kellene rendelkeznie, nem pedig a kormány hatáskörébe áthelyezni e feladatot. Az RMDSZ javaslatai: a vadállomány okozta károkért polgárjogi felelősség terhelje a minisztérium mellett a vadgazdálkodókat is, akik ezáltal közvetlenül érdekeltté válnak a károk megfékezésében; másrészt a 10 hektárt meghaladó területek esetében a megtérítés történjen közvetlenül a tulajdonosok felé, nem pedig a helyi hatóságok közvetítésével, ellentétben a szakbizottság javaslatával, amely az 50 hektárnál nagyobb területre vonatkozik, és elzárja ezáltal a kisebb tulajdonosokat a közvetlen kártérítésről. Az RMDSZ kifogásolta a bizottság módosítását a vadászterületek bérleti díjainak rendeltetését illetően, mivel az elfogadott formában mind az illetékes tulajdonosok, mind pedig a vadgazdálkodók 16%-al járulnak az állami költségvetéshez. Összefoglalva: bár a vadkárok megtérítésének kérdését nem rendezi véglegesen e jogszabály, mégis jelentős előrelépést jelent a vadászati jog tekintetében. IPAR, GAZDASÁG Az építkezési munkálatok engedélyezésére vonatkozó törvény módosítása: Alapvető cél: e folyamat leegyszerűsítése az engedély-kibocsátási kompetenciák decentralizációja, az állampolgárhoz legközelebb álló szintre való áthelyezése által. 158

PARLAMENTI CSOPORT

Mindazokat az engedélyeket, amelyeket eddig a megyei tanács bocsátott ki, ezután a polgármesteri hivatal bocsátja ki. A bányászati törvény módosítása, a bányavidéken levő és a kitermelésben érintett települések támogatására. A módosítás értelmében, a törvény a kitermelőket egy protokollum aláírására kötelezi a helyi önkormányzatokkal, amelyek területén a kitermelés zajlik, és előírja ezek közvetlen hozzájárulását az igénybe vett területi infrastruktúra karbantartásához és felújításához. A közúti közlekedést szabályozó sürgősségi kormányrendeletet elfogadó törvény értelmében, az RMDSZ javaslatra született módosító indítvány bekerülésével, a jogszabály lehetővé teszi a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelven történő vizsgázást a gépjármű-jogosítvány megszerzésére.

KULTÚRA, AUDIOVIZUÁLIS A Román Rádió és Televízió Társaság szervezését és működését szabályozó 1994. évi 41. számú törvény módosítása – az intézmény elnöki, valamint vezérigazgatói-menedzseri tisztségeinek szétválasztása. Az igazgatót versenyvizsga alapján nevezik ki, mandátuma pedig 4 évre szól, a vezérigazgató nem lehet tagja sem az Igazgatótanácsnak, sem valamely politikai pártnak. A Román Kulturális Intézet működéséről szóló törvény módosítását célzó törvény – a nemzeti kisebbségek számarányos jelenléte (az alkotóművészek egyesületei javaslatára az államelnök által kinevezett 14 tagból legalább 2 a nemzeti kisebbségeket képviselje) egy olyan testületben, amely a romániai kultúra külföldön való promoválásáról dönt. A HONVÉDELEM szempontjából a kötelező sorkatonai szolgálat felfüggesztéséről és az önkéntes sorkatonai szolgálat bevezetéséről szóló törvényt szükséges kiemelni. Az alkotmánymódosítást követően az RMDSZ több ízben is megpróbálta eltörölni a kötelező sorkatonai szolgálatot. A 2003-2004-es parlamenti ülésszakok folyamán nem sikerült elfogadtatni bármely ilyen jellegű törvénykezdeményezést. A 2004-ben megalakult koalíciós kormány, az RMDSZ szerves együttműködésével, bevezette a hivatásos katonai szolgálatot, lépcsőzetesen eltörölve a kötelező sorkatonai szolgálatot.

EGÉSZSÉGÜGY Az egészségügy reformját célzó törvénycsomag Az egészségügyi törvénycsomag célja az volt, hogy koherens, egységes jogi keretet teremtsen, amely ösztönzi a szakmai teljesítményt és kiküszöböli a rendszer 159


olyan hiányosságait, mint például az adósságok felhalmozódása, az egészségügyi intézmények nem megfelelő felszereltsége, preferenciális finanszírozás, az egészségügyi biztosítóház autonómia-hiánya stb.. A jogszabály fontosabb előírásai közé sorolható a betegellátás uniós normák szerinti elkülönítése a kórház menedzsmentjétől, valamint annak lehetővé tétele, hogy az orvos egyaránt dolgozhasson a köz- és magán egészségügyi rendszerben. A kórházak gazdasági irányítását távlatilag teljesen a menedzserek veszik kézbe, a gyógyászati problémákkal külön szakemberek foglalkoznak. Az osztályvezetők szerződést kötnek a kórházmenedzserrel, így felelőséget válalva a minőségi ellátásért. Az új kórháztörvény értelmében az eddig több tisztséget is betöltő kórházvezetőknek választaniuk kell, mivel a kórházmenedzseri tisztség bármely más vezetői tisztséggel összeférhetetlen. A jogszabály szerint több pénz kerül a rendszerbe, hiszen bevezetik például a szenvedélyadót, amelynek révén máris jelentős összeg jut egészségügyi célokra és nagyobb hangsúlyt fektetenek az alapellátásra. Megemlítendő, hogy bizonyos szolgáltatások, mint például: sürgősségi ellátás, dializis, kórházotthonok személyzetének javadalmazása, valamint az idetartozó gyógyszerek és orvosi anyagok kifizetése, rezidens orvosok javadalmazása, stb., kifizetése az egészségügyi minisztérium és az állami költségvetésből történik. A jogszabály révén kialakuló rendszer ellenőrizhetőbbé és átláthatóbbá válik, mind a pénzek leosztását, mind pedig az azzal kapcsolatos felelősséget tekintve. Az egészségügyi rendszer reformját célzó törvény alkalmazása egy modern, hatékony és az Európai Unió országainak egészségügyi hálózataival összeférhető rendszert eredményezhet, amely mind a páciensek, mind az egészségügyi személyzet érdekeit szolgálja. Sajnos a törvény által elvi szinten megfogalmazottakat eddig még nem sikerült megvalósítani, hiszen az alapellátásra váltaozatlanul kevés pénzt fordítanak, nem sikerült megvalósítani sem az egésségügyben dolgozók tisztességes javadalmazásának sem a korházi ellátás minőségének látható növelését. A kereskedelmi társaságokra vonatkozó törvény alapján létrehozott orvosi rendelők esetében az orvosoknak nem volt lehetőségük javaikat (ingó és ingatlan) átutalni a későbbi szabályozás szerint átalakított rendelőikbe, így ez negatívan befolyásolta a gyógyellátás menetét. E jogszabály előírja, hogy az 1990. évi 31. számú törvény értelmében létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező orvosi-egészségügyi egységek felszámolhatók, az egyéni orvosi rendelők felszámolásából származó nettó aktíváikat pedig teljes egészében átutalhatják azzal a feltétellel, hogy a rendelőt létrehozó orvosok egyedi tulajdonsa(i) legyen/legyenek a kereskedelmi társaságnak. Az átutalás ingyenes és adó-, illetve bélyegilleték mentes. 160

PARLAMENTI CSOPORT

KÖZIGAZGATÁS Decentralizációs kerettörvény, amely a közigazgatási reformcsomag része. A decentralizáció törvénye azt szabályozza, miként bontják le a hatásköröket helyi szintre, meghatározza az eljárás módját és a határidőt. Az RMDSZ módosító indítványokat nyújtott be a szövegtervezethez, miközben megfogalmazta a romániai magyar közösség sajátos érdekvédelmi szempontjait is. Többek között szorgalmazta az anyanyelvhasználat kiterjesztését is. A decentralizáció eredményeképpen megerősödik a helyi autonómia, miközben növekszik a helyhatóság tere és eszköztára arra, hogy megfelelő szolgáltatásokat nyújthasson a lakosságnak. Szükség volt módosítani, összehangolni és az európai közigazgatási normákhoz igazítani az érvényben levő törvényeket, és olyan törvénycsomagba foglalni, amely hatékonyabbá, gördülékenyebbé teszi a közigazgatási szolgáltatások rendjét. A jogszabály a szubszidiaritás elvét ülteti gyakorlatba, továbbá rendelkezik a közpénzek elosztásának átláthatóságáról, előírja az állampolgárok egyenjogúságát a szolgáltatásokat illetően, nem utolsó sorban pedig a közigazgatási intézményeinek hatásköreit tisztázza. A törvény értelmében 2006 novemberéig el kellet volna készíteni az ágazati decentralizációs terveket amelyeket aztán jogi formába kell önteni. Sajnos valós decentralizációt tartalmazó ágazati tervek mindmáig nem készültek el. A helyi közigazgatásról szóló törvényre vonatkozó módosítások, újabb anyanyelv-használati jogokat biztosít a nemzeti kisebbségek számára: • azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbség számaránya időközben 20% alá csökken, az elnyert jog elve alapján továbbra is biztosított az illető közösség anyanyelv-használati joga a közigazgatásban, ugyanakkor a kétnyelvű feliratok is megmaradnak; • azokon a településeken, ahol a lakosság számaránya eléri a 20%-ot, nemcsak a polgármesteri hivatalokban, hanem az ezeknek alárendelt intézményekben is akár szóban, akár írásban anyanyelvükön értekezhetnek az állampolgárok; • egyharmadról egyötödre csökkent azt a küszöb, mely lehetővé teszi az anyanyelv használatát a tanácsüléseken; azon önkormányzatok esetében, amelyek tanácsaiban bizonyos nemzeti kisebbségekhez tartozó tanácsosok aránya eléri a 20%-ot, azaz 1/5-öt, a jogszabály biztosítja az anyanyelvhasználat lehetőségét; • a polgármesterek „managert” alkalmazhatnak, akinek átutalhatnak bizonyos, a város- vagy község-gazdálkodással kapcsolatos feladatköröket; a jogszabály külön fejezetet szentel a polgármesterek felelősségre vonásával kapcsolatos rendelkezéseknek; 161


• a jelenlegi gyakorlattal ellentétben a következő mandátumtól az alpolgármesterek, megyei tanácsi alelnökök egyszerű többséggel leválthatóak, ugyanakkor ezek a tisztségviselők nem veszítik el tanácsosi mandátumukat; • miközben a jegyző kinevezése ezidáig a prefektus hatáskörébe tartozott, az új jogszabály értelmében a polgármesternek lesz a feladata a versenyvizsga megszervezése, a jegyző tevékenységének ellenőrzése, kihágások elkövetése esetén annak felelősségre vonása; • az RMDSZ kezdeményezésére külön fejezetben szabályozzák a kistérségi társulások létrehozását, amely újabb lehetőséget biztosít a térségek határokon átívelő együttműködésére. A prefektus intézményéről szóló törvény. Az RMDSZ parlamenti képviselőinek javaslatára a jogszabályba bekerült több, a romániai magyarság számára rendkívül jelentős kitétel is. Közöttük az egyik legfontosabb az, hogy azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbségek a jogszabály által meghatározott arányban, azaz legalább 20%-os arányban élnek, a törvény biztosítja az anyanyelv használatát a dekoncentrált intézményekben. Ez azt jelenti, hogy a kormány megyei intézményeiben használhatják a magyar nyelvet, amennyiben a magyarság számaránya meghaladja a törvény által meghatározott 20%-ot. A prefektusi intézményről szóló törvény sajnos nem járult hozzá a valós dekoncentrációs törekvések megvalósításához, bár a dekoncentrált intézmények ezután nagyobb autonómiát élvezhetnek a döntéshozatalban. Az elfogadott jogszabály értelmében depolitizálják az intézményt, de megmarad két fontos hatásköre a prefektusnak: egyrészt felügyeli a törvények betartását a megyében, koordinálja a dekoncentrált intézmények tevékenységét. Sajnos számos decentralizációs stratégiában nem a megyei tanács, hanem a prefektus alárendeltségében képzelik el az eddig központi irányítás alatt lévő intézményeket. A közszolgáltatások megszervezésére vonatkozó törvény, amely jogi keretet szolgáltat a helyi szinten történő közszolgáltatási tevékenységek leosztására, megszervezésére és finanszírozására, valamint meghatározza a felelősség és hatáskör pontos megoszlását is helyi valamint központi szinten. Az RMDSZ támogatta az önkormányzati decentralizáció elvéhez szorosan kapcsolódó törvény elfogadását. A Szilágy megyei Szilágybagos község létrehozására vonatkozó törvény A Kovászna megyei Esztelnek község létrehozására vonatkozó törvény A Parajd község újjászervezésére, és Alsósófalva község létrehozására vonatkozó törvény 162

PARLAMENTI CSOPORT

A Maros megyei Szőkefalva önálló faluvá alakulására, illetve Csiba, Folyfalva és Káposztásszentmiklós falvak megalakulására vonatkozó törvények

OKTATÁS A tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvény – az ingázó diákok utaztatási költségeire vonatkozó cikkelyt módosítja, és célja, hogy ezeknek az iskolásoknak a költségeit ne a helyi tanácsok költségvetéséből, hanem az állami költségvetésből fedezzék, ugyanakkor a pedagógusok is jogosultak az utazási költség-térítésre. A tanszemélyzet jogállását módosító RMDSZ kezdeményezés értelmében az egyetemi tanárok, a Román Akadémia tagjai, vagy törvényesen létrehozott tudományos akadémiák tagjai, 70 éves koruk betöltéséig megőrizhetik teljes normás állásukat. E kor fölött az illető intézmény jóváhagyásával folytathatják tevékenységüket, szerződésük évenkénti meghosszabbításával. A tanügyi törvény módosítására vonatkozó RMDSZ társkezdeményezés által lehetővé válik, hogy a diákok 75%-os kedvezményre jogosultak a múzeumokba, hangversenyekre, színházi, opera, valamint mozielőadásokra szóló belépőjegyek esetében.

PÉNZÜGY, KÖLTSÉGVETÉS Az Adóügyi Törvénykönyv módosítása A jogszabály módosításának ötletei már benne voltak a koalíciós kormány tagjainak választási programjában is: az RMDSZ fontosnak tartotta az egy kulcsos adórendszer bevezetését, amely által megvalósulhat az adóteher csökkentése. Az RMDSZ ezt a kulcsot 19 %-ban látta. De ennél alacsonyabb lett. A személyi jövedelemadó és nyereségadó 16%-ra való csökkentése viszont egyértelműen költségvetési hiányt eredményezett, ennek pótlását célozzák a sürgősségi kormányrendelet előírásai. Ebből kifolyólag a jogszabály intézkedéseket foganatosít, amelyek – a lecsökkent befizetéseket ellensúlyozandó – megszüntetik a különböző tevékenységek adómentességét, emelik a jövedéki adót, illetve jövedéki adóval sújtanak eddig adómentes árukat (pl. villamos-energia, etilalkohol, cigaretta, benzin). A társadalmi védőháló megerősítése céljából – a megadóztatott nyugdíjak felső határát 9, a nyereményekét pedig 8 millió lejben állapítja meg. Az ingatlan-spekuláció megakadályozása érdekében adóval (10%) sújtják az ingatlanok eladásából származó jövedelmet is, és hasonlóan az értékpapírok és devizák árfolyamaiból származó többlet rövidtávú értékesítését is. 163


Továbbá, csökkentett hozzáadott értékadót élveznek a mozi-társaságok. Az egyenlő teherviselés elve alapján épületadót kell fizetni azon műemlék-jellegű ingatlanok esetében, ahol gazdasági tevékenység folyik. Megmaradtak azon adókedvezmények, melyek a Romániában bejegyzett találmányok és újítások első alkalmazása során termelt jövedelmekre vonatkozik, mint a természetes, mint a jogi személyek esetében. Ugyanakkor a törvénytervezet szövegéből törölték a digitális fényképezőgépekre, videokamerákra, és DVD-lejátszókra kivetett luxusadót. Összességében az RMDSZ támogatta az Adóügyi Törvénykönyv módosítását, mivel meggyőződése, hogy ennek alkalmazása elősegítheti a feketegazdaság visszaszorítását, valamint a gazdasági növekedés megalapozását és fenntartását. Az RMDSZ törvénykezdeményezés révén próbálta áthelyezni a helyi adók és késlekedési bírságokból befolyó összegeket a helyi önkormányzatok költségvetésébe. Habár a törvényhozási eljárás folyamán ezek az erőfeszítések sikertelennek bizonyultak, a 2006-os, a kormány által indítványozott adótörvénykönyv módosítása, melyben az RMDSZ is fontos szerepet vállalt, végérvényesen rendezte ezt a problémát, és az önkormányzatok költségvetésébe folyósította ezeket az összegeket. A közhasznú non profit tevékenységek közpénzekből történő vissza nem térítendő finanszírozásáról szóló törvény, fontos RMDSZ módosítások: helyi finanszírozások esetében a pályázati kiírásokat, a megítélt pályázatokat, illetve a végső elszámolást Románia Hivatalos Közlönye ingyen jelenteti meg; nem központi, hanem helyi napilapban és a finanszírozó hatóság honlapján kötelező megjelentetni a fentieket. Az RMDSZ javaslatának elfogadása pályázatonként 5-20 millió régi lej megtakarítást jelent önkormányzatainknak, alapítványainknak. A helyi pénzügyi törvény új változatában a helyi költségvetések kiegészítési folyamatainak jobb átláthatóságát, valamint az ebben a folyamatban szerepet vállaló központi, illetve helyi hatóságok közötti viszonylagos egyensúly visszaállítását szabályozza. Így például nagyobb végrehajtói szerep, gazdálkodási lehetőség, illetve részesedés jut a megyei tanácsoknak. A jövedelemadó 82%-ban helyi szinten marad, azonban adminisztratív egységekre való leosztását a helyi pénzügyi hatóságok végzik. Az RMDSZ módosító javaslatai szerint a helyi hatóságok eladósodásának mértéke a jóváhagyott éves költségvetés 30%-ára emelhető, a kiegészítések folyamán pedig, az erre a célra jóváhagyott összegek 20%-a kerül a megyei tanács birtokába különböző finanszírozási projektek lebonyolítása céljából. Méltányos költségvetési elosztás az erdélyi megyék számára a 2006-os évre Aktív szerepvállalás a költségvetés elfogadására, különös gondot fordítva az önkormányzatok pénzügyi helyzetére, ugyanis folyamatban van a decentralizáció, melynek 164

PARLAMENTI CSOPORT

nyomán az állam bizonyos feladatokat áthárít az önkormányzatokra, de sok esetben nem biztosítja hozzá a pénzügyi fedezetet. A költségvetés előkészítésének folyamatában három fő téma köré csoportosították azokat a feladatokat, melyek megoldásra várnak: – a decentralizálási folyamat folytatása, figyelembe véve, hogy az önkormányzatoknak leosztott feladatokat pénzügyileg is fedezni kell; – a visszaosztások esetén a társadalmi szolidaritás elvének alkalmazása mellett kiemelten kell alkalmazni a méltányosság elvét is. Ilyen értelemben nagyon fontos az infrastrukturális beruházásokra szánt pénzekből arányos és méltányos módon jusson a magyarlakta vidékeknek is. Az RMDSZ határozottan kiáll amellett, hogy a Kormány pénzügyi forrásokat teremtsen elő a már megkezdett Észak-erdélyi autópálya (Brassó-MarosvásárhelyKolozsvár-Bors) munkálatainak normális ütemben való folytatása érdekében. Mindezek mellett, egy programokon alapuló, átláthatóbb költségvetést várt volna, amelyben megjelennek a szóban forgó autópálya pénzügyi forrásai, valamint az oktatás és egészségügy reformjának reális pillérei. Az RMDSZ szorgalmazására a költségvetésben elfogadott módosító indítványok 1 millió RON értékű pótlékot juttatnak a helyi tanácsok részére a megyei és községi utak karbantartására, valamint 0,4 millió RON értékű pótlékot a nem klerikális személyzet önköltségeinek kiegészítésére a magyar képviseletű megyékben. A 2007. évi állami költségvetési törvény. A 6,4%-os GDP növekedésre, valamint a 4,5%-os inflációs kulcsértékre épülő 2007. évi költségvetés reál értékben 23%-kal nagyobb az ideinél, és az 1990. utáni időszak vonatkozásában messzemenően a legnagyobb. Az említett területek mindegyikében jelentős növekedést határoz meg, legjelentősebb irányzatai között szerepelnek az infrastrukturális fejlesztések, a kutatás, a környezetvédelem és vidékfejlesztés, illetve a tanügy (a GDP 5,2%-a). A juttatások mellett kiemelhető a helyi önkormányzatok felelősségének növelése a költségvetés jövedelmeiből visszaosztott összegek kiutalási folyamataiban. Az RMDSZ javaslatára – az érintett erdélyi megyék esetében – jövőre 6.000.000 lejnyi többlet-összeg jut a megyei tanácsok rendelkezésére álló megyei és községi útalapba. A szövetség parlamenti képviselői ugyanakkor szorgalmazták a tanügyi tárca – szakbizottság által javasolt – költségvetési irányzatainak átcsoportosítását a tanügyben dolgozók fizetési költségeinek növelése érdekében, mely összegek már 2007. elejétől a megyei tanácsok rendelkezésére állhatnak. A 2007. évi társadalombiztositási költségvetési törvénye. Pozitívumokat könyvelhet el a munkanélküli-biztosítási fejezet, amely biztosítja a munkanélküliség enyhítésére tett erőfeszítésekhez szükséges pénzalapokat. Elégtelen a költségvetésben előirányzott, a Kormány által javasolt 396,2 lej értékű 165


évi nyugdíjpont érték. Ahhoz, hogy a nyugdíjasok helyzete érdemlegesen javuljon, a nyugdíjpont érték legalább 508 lej kellene hogy legyen, ami egyébként az RMDSZ módosító javaslatában meg is jelenik. Nem orvosoltak a nyugdíjátszámítás hibái: a minimál bér számítását a munkahelyekre be nem jegyzett fizetések esetében, az 1977 – 2001 között I. és II. munkacsoportból nyugdíjazott személyek méltánytalan nyugdíjátszámítását, az utólagos igazolási okiratok letételét követő több hónapi késéseket a nyugdíjátszámításnál.

III. TÖRVÉNYHOZÁSI FOLYAMATBAN LÉVŐ KEZDEMÉNYEZÉSEK A kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet A Szenátus visszautasítása után, a Képviselőház három szakbizottságának napirendjén szerepel. A bizottsági munka még a tanügyi fejezet vitájánál tart. Az RMDSZ képviselői sikerének tulajdonítható: • a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése, azok etnikai, kulturális, nyelvi és vallásos identitásának elismerése és azok szabad kinyilatkoztatási joga, • a nemzeti diszkrimináció elleni állami fellépés szükségességének kijelentése, • az anyaországgal való szabad kapcsolatok elismerése, • a közigazgatási egységek a nemzeti kisebbségek hátrányára való módosításának tilalma, – a kisebbségi nemzeti és vallásos szimbólumok használatának szabadsága, • a nemzeti kisebbségek magán tanügyi intézményeinek állami támogatása, felekezeti iskolák létrehozása, anyanyelvű tankönyvek kiadása, anyanyelvi kutatóközpontok létrehozása, és olyan iskolai vezető–tanácsok létrehozása, amelyekben a kisebbségek érdekei is megjelenítődnek, • a tanügyi intézmények kisebbségek beleegyezése nélkül történő strukturális átalakításának tilalma, • az anyanyelven oktató tanügyi egységek és intézmények létrehozásakor, valamint az oktatási kínálat meghatározásakor, kötelező módon ki kell kérni az érintett kisebbségi szervezetek véleményét, • a kisebbségi tanügyi intézmények vezetőségét csak a kisebbségi szervezetek előzetes beleegyezésével lehet meneszteni, • a kisebbségi oktatást érintő tantárgyak (anyanyelv, történelem és kisebbségi hagyományok) analitikus programjának elfogadása csak a kisebbségi szervezetek konzultálásával történik, 166

PARLAMENTI CSOPORT

• a kisebbségi szervezetek anyanyelvű tanügyi intézmények, egységek és alegységek létrehozását kezdeményezhetik, ha intézkedésüket megfelelő-számú diákkal támasztják alá. A törvényben előírtnál kisebb létszámmal rendelkező osztályokat és csoportokat is létrehozhatnak ha sem az illető, sem pedig a közeli településen nem biztosítható az anyanyelven történő oktatást. Az Országos Levéltárról szóló törvény módosítását célzó kezdeményezés A múlt parlamenti ciklusban, első lépésben a Levéltári törvény módosításaként benyújtott tervezetet a Törvényelőkészítő Tanács és a Kormány negatív véleményezése miatt a szerzők különálló jogszabályként terjesztették be a Képviselőházban, amely a közérdek, az információkhoz való hozzáférés szempontjait helyezi előtérbe, külön kitérve a levéltárak demilitarizálásának szükségességére. Az akkori kormány a tervezet elutasítását szorgalmazta, többek között azzal érvelve, hogy a tervezet rendelkezései a levéltári rendszert alapjaiban változtatnák meg, és a levéltári közkincs felaprózódásához vezetnének; következésképpen kidolgozott egy erre vonatkozó tervezetet, amely – álláspontja szerint – korrigálja a fenti hiányosságait. Az RMDSZ önálló törvénykezdeményezése, valamint a kormány által kibocsátott jogszabály-tervezet a képviselőház illetékes bizottságához van visszaküldve. Az RMDSZ a minimál-nyugdíj szavatolására vonatkozó törvénykezdeményezést nyújtott be. A javaslat szerint minden, 65. életévét betöltött személy, akinek a havi jövedelme nem éri el a minimálbér felét, havi szociális segélyben részesülne, mely az érintett személy megvalósított havi jövedelme, illetve a szavatolt minimál nyugdíj közötti különbözetet teszi ki. A szavatolt minimál-nyugdíj az országos minimálbér felét jelentené. A kis jövedelemmel vagy jövedelemmel nem rendelkező, 500 lélekszám alatti szórvány-egyházközösségek anyagi támogatásáról szóló törvénykezdeményezés. A nyugdíjak átszámításáról szóló sürgősségi alkalmazása folyamatában felmerülő problémákat orvosoló módosító törvényindítványt nyújtott be az RMDSZ. E szerint arra az időszakra, amikor a munkakönyvbe nem jegyezték be a havi munkabért, a nyugdíjas pedig nem tudja beszerezni az erre vonatkozó igazolást, azt az átlagnyugdíj-pontját vennék számításba, amely a havi bér bejegyzésének időszakában keletkezett. A másik probléma az 1977. július 1. és 2001. március 31. között az I. munkacsoportbeli tevékenységből nyugdíjazottak méltánytalan nyugdíjátszámítása, amely figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az akkor érvényben lévő nyugdíjtörvény értelmében esetükben a nyugdíjazáskor szükséges munkarégiség 20 év volt. A magyar tannyelvű elemi oktatásban részt vevő tanítók/tanítónők magyar nyelv oktatásából származó plusz óráinak órabér formájában történő kifizetését 167


célzó kezdeményezés, a tanszemélyzet jogállásáról szóló törvényhez benyújtott módosítás révén. A szövetkezeti kerettörvényben felvállalt, de gyakorlatban „demokratikus centralizmus” formájában mutatkozó jelenség felszámolására irányuló jogszabálymódosítás, amely a szövetkezeti tulajdon tisztázására hivatott, elősegítve a szövetkezeti tagok között a vagyon, demokratikus elvek útján történő felosztását. Az országos Számvevőszék szervezését és működését meghatározó jogszabálytervezet. A jelenlegi szabályzatot hivatott helyettesíteni, amelyet bár kiegészítettek az évek során, nem teszi lehetővé egy olyan szintű intézményi reform bevezetését, amely elősegítené a legmagasabb színvonalú könyvvizsgálat bevezetését és alkalmazását. Ugyanakkor meghatározza a Számvevőszék konkrét hatáskörét és teljes mértékű intézményi függetlenségét, mely feltételek mellett a Számvevőszék ténylegesen az ország legfőbb intézményévé válhat. A természeti csapások, valamint a törvénytelen visszaélések következtében, jelentős gazdasági és demográfiai károk keletkeztek az erdőállományban. Ezek megfékezésére irányuló törvénykezdeményzés szigorú szabályoknak veti alá az állomány kitermelését, előírja ezen tevékenység helyben történő lebonyolítását, növelve ezzel a kitermelés hatékonyságát és a munkavállalás lehetőségét a helyi lakosok számára.

IV. MEG NEM VALÓSÍTOTT CÉLKITŰZÉSEK Az RMDSZ koalíciós partnerekkel kötött megállapodásai nem minden esetben emelkedtek jogerőre, a benyújtott törvénykezdeményezések és módosítások gyakorlatba ültetése nem valósult meg hiánytalanul, ennek ellenére e célkitűzésekből kiolvashatók azok az erőfeszítések, melyeket a Szövetség következetesen tett az elmúlt évek során, hogy választóival szemben felvállalt kötelezettségeinek eleget tegyen. A termőföldek tagosítását megvalósítani hivatott jogszabály kidolgozása, amely a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését, valamint az ilyen célból létrehozott társulások hatékonyabb működését teszi lehetővé. A tulajdonvisszaszolgáltatási folyamatok sok esetben a termőföldek mérték feletti feldarabolásához vezettek, amelyek esetében a modern termelési eszközök alkalmazása nem kifizetődő ezért ezeken a területeken elmarad a termelékenység. A tagosítási folyamat annál inkább szükséges, mivel az Unió agrárpolitikája a termelőknek garantált kvótákat, a termelékenység és a termék minőség alapján állapítja meg. 168

SZÖVETSÉGI BIZOTTSÁGOK TÁJÉKOZTATÓ A SZÖVETSÉGI SZABÁLYZAT-FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Az RMDSZ VII. Kongresszusát követő időszakot méltán nevezhetjük a Szövetség stabilizálódási és megszilárdulási szakaszának, ami a szabályosságot illeti. Ezt abból következtethetjük, hogy az eltelt négy esztendőben a Bizottságnak meglehetősen kevés szabályossági panaszt kellett kivizsgálnia. A VII. Kongresszuson elfogadott Alapszabályzat rendelkezéseit valamennyi területi szervezet, platform és társult szervezet az alapszabályzat 141. szakaszában foglalt határidőn belül beépítette saját szabályzatába. Ezeket a szabályzatokat a Bizottság áttekintette, és ahol szükségesnek mutatkozott, ott további módosítások eszközlését kérte. Az előző kongresszus óta eltelt időszakban a Szövetségen belül két új területi szervezet jött létre Suceava illetve Bákó megyében. Ami a Bizottság taglétszámát és összetételét illeti, a szövetségi alapszabályzat rendelkezéseinek értelmében az öt tagot az SZKT és a SZET együttes ülése erősíti meg titkos szavazással. Az 2003-ban így létrejött Bizottság összetétele: • Asztalos Csaba • Bíró Enikő • Rütz Erzsébet • Rozsnyai Sándor • Markó Attila Tagjainak megválasztása után a Szabályzat-felügyelő Bizottság elsődleges feladata volt saját működési szabályzatának módosítása az Alapszabályzat rendelkezéseinek megfelelően, hiszen a szövetségi alapszabályzat nemcsak a Bizottságra vonatkozó fejezetében, hanem több más helyen is rögzít feladatköröket. Az új működési szabályzat elfogadása után a Bizottság – mint már erről fentebb beszámoltam – áttekintette a területi szervezetek, platformok és társult szer169


vezetek szabályzatait. A már említett két területi szervezeten kívül a Bizottság egy plaform – a Nemzeti Szabadelvű Kör – bejegyzését is javasolta az SZKT-nak. A 2004-es év bizottsági munkájának legjelentősebb részét a helyhatósági és a parlamenti választásokkal kapcsolatos feladatok tették ki. Ide tartoztak az előválasztásokkal és a jelöltállítássak kapcsolatos óvások kivizsgálása, vagy más, a választás szabályosságával kapcsolatos feladatok elvégzése. A parlamenti választásokat követő időszakban a Bizottság alig ülésezett. Ez alapvetően a szövetség szabályos működésének tudható be, hisz, mint már jeleztem, az RMDSZ történetében az elmúlt négy évet a legszabályosabb működés jellemezte. Szabályossági panaszok egyáltalán nem érkeztek, a néhány értelmezési kérést leszámítva a Bizottságnak mondhatni nem volt munkája. Ez mindenképp örvendetes, és jelzi, hogy az RMDSZ-en belül meghonosodott a szabályosság. Természetesen voltak területi szintű ügyek, de az a tény, hogy ezek döntő többsége a területi szervezetek szintjén, a területi Szabályzat-felügyelő Bizottságok szintjén megoldódott, azt igazolja, hogy a területis szintű testületeink is megerősödtek, ugyanakkor a helyi problémákra – különösebb szövetségi szintű beavatkozás nélkül – helyi szinten megoldás található. A 2007-es év eddigi legjelentősebb feladata az Európai Parlamenti választások kapcsán a jelöltállítási folyamat szabályosságának felügyelete volt, ugyanakkor a Bizottság aktívan részt vett a VIII. kongresszus előkészítésében is, hisz az alapszabályzat értelmében a szövetségi elnökjelöltek jelölési feltételeinek teljesítését, valamint a kongresszusi küldöttek mandátumait kellett ellenőrizze. Markó Attila a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottság elnöke

170

TÁJÉKOZTATÓ A SZÖVETSÉGI ETIKAI ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGÉRŐL

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 6. Kongresszusa által megválasztott Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság 1999.07.22-től 2004.12.31-ig tevékenykedett. Tagjai: Csató Béla, Dézsi Attila, Eckstein Ottó (visszalépett), Gergely István, Hajdú Gábor (a visszalépett Eckstein Ottó helyére választották 2004-ben), Mikó Lőrinc (alelnök), Oláh Miklós, Ungvári Zrínyi Imre (elnök). A Bizottság beszámolt működéséről az RMDSZ 2003 február 2-i VII. Kongresszusán, ezért jelen beszámoló a 2003.02.02 és 2004.12.31. közötti időszakra vonatkozik. A Bizottság az említett időszakban négy ügyet tárgyalt, amelyek közül hármat határozathozatallal lezárt, a negyedik esetében a beadványt hiányosnak minősítette és kiegészítést kért. A tárgyalt ügyek esetében a Bizottság két esetben alapfokon járt el, míg egy esetben fellebviteli fórumként határozott. A határozat helyben hagyta a korábbi alapfokú tanács döntését. Egy esetben a Szövetségi Képviselők Tanácsa a Bizottság alapfokú döntését megsemmisítette és elrendelte az ügy lezárását. Az így adódó helyzetben a Bizottság nagytanácsa saját működésének értelmezésére vonatkozó határozatot hozott, amelyben javasolta működési szabályzata III. Eljárásrendi fejezete 14. cikkelye f. pontjának kiegészítését. A kiegészítés a bizottsági döntéseket elutasító SZKT határozatokat politikai döntéseknek tekinti, amelyek nem érintik a bizottsági határozatok megalapozottságát és meghagyja az ügyben illetékes fellebviteli testület hatáskörét. Az állásfoglalást az SZKT és a SZET közös ülése elfogadta (RMDSZ Közlöny 53. sz). A Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság szabályzatának említett módosítása elengedhetetlen a bizottsági munka függetlenségének és pártatlanságának a megőrzése és a politikai döntésektől való elhatárolása érdekében. A Bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az etikai és fegyelmi ügyek kivizsgálása az eseti eljárásokon túl általánosabb, elvi jelentőségű tanulságokat is kínál, 171


és az így adódó tanulságokat a bizottsági határozatok végén esetről-esetre ajánlások formájában igyekeztek megfogalmazni. Hasonlóképpen javaslatot fogalmaztak meg az RMDSZ vezetősége és belső szervei irányába olyan ügyben is, amely a Bizottság hatáskörében nem volt tárgyalható, de jellegénél fogva érintette az szövetség megítélését. A fentieket figyelembe véve megállapítjuk, hogy a Bizottság az említett időszakban alapszabályzatának megfelelően betöltötte feladatát. Munkája során a Szövetség minden tagját egyenlően, tisztelettel, ügyüket pedig körültekintéssel és az igazságosság elveinek megfelelően kezelte. Ungvári Zrínyi Imre a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság volt elnöke

2006. szeptember 30-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa és Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése, miután a bizottság korábbi tagjainak mandátuma lejárt, kinevezte az új tagokat. A Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság jelenlegi összetétele: Csató Béla, Ifj. Hajdu Gábor, Horváth Anna, Péter Zsuzsa, Tempfli József, Varga Gábor, Veress Emőd.

172

TÁJÉKOZTATÓ A SZÖVETSÉGI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGÉRŐL

RMDSZ alapszabályzata a Szövetség egyik ellenőrző szerveként a SZEB-et határozza meg (lásd I. f., 4. cikkely). A módosított alapszabályzat szerint a Szövetség ellenőrző szerveit az SZKT és a SZET együttes ülésén, öt évre választja meg (lásd XIV. f., 107. cikkely). Az SZKT és a SZET együttes ülésén, a SZEB öt tagja 1999. június 19-én lett megválasztva: Csucsi Róbert (mérnök, Csíkszereda), Jablanoczki András (mérnök, Felsőbánya), Szalkay József (közgazdász, Marosvásárhely), Szedilek Lenke (jogász, Torda) és Takács Gyula (közgazdász, Kolozsvár). A választott tagok területi megosztása előnyösen fedte le a szövetség területi tagoltságát. Az alakuló ülésen megválasztottuk a bizottság elnökét és alelnökét, megvitattuk és elfogadtuk a bizottság munkatervét. Megemlítjük, hogy a SZEB működését az Ügyvezető Elnökség által megbízott titkár, László Edit könyvszakértő, belső pénzügyi ellenőr segítette. Az elmúlt időszakban rendszeresen negyedévenként tartottunk bizottsági gyűléseket, amikor beszámoltunk, megbeszéltük a kitűzött feladatok végrehajtását és megvitattuk, leosztottuk a következő munkatervbe foglalt feladatokat. Az elnök megbízást adott a bizottság tagjainak és a titkárnak az esedékes feladatok elvégzésére, szem előtt tartva a területi megosztás lefedését is. Megbeszéltük a bizottsághoz intézett megkereséseket és felkéréseket, A bizottság testületileg jelen volt azokon az SZKT üléseken, illetve SZKT és SZET közös ülésein amikor pénz és vagyongazdálkodási kérdések, a szövetségi ügyvezető elnökség beszámolói, az évi költségvetések és zárszámadások megvitatása és elfogadása, illetve a saját jelentéseink voltak napirenden. Szintén testületileg vettünk részt a Gazdasági Igazgatóság által szervezett szakmai tanácskozásokon, ahol lehetőségünk adódott az ellenőrzések alkalmával 173


tapasztalt jó, helyes megoldások bemutatására, illetve az el nem fogadható eljárások, szabálytalanságok megelőzésére, elkerülésére. A szabályszerű eredmények nem maradtak el. Láthatóan javult a területi szervezetek adminisztrációs munkájuk hatékonysága, a szabályosság szintje, mert a felvetődött kérdéseket azonnal közösen tisztáztuk. A SZEB és a területi ellenőrző bizottságok egységes rendszert alkotnak (lásd 14. f. 109. cikkely), így a SZEB vizsgálat indítására utasíthatja a területi bizottságokat, ugyanakkor a területi ellenőrző bizottságok határozatai ellen a SZEB-hez lehet fellebbezni, mely esetekben a SZEB közvetlenül jár el. Megemlítjük, hogy a központi Számvevőszék az elmúlt években rendszeresen ellenőrizte az RMDSZ pénzügyi tevékenységét. Vizsgálatuk célja a 27/1996-os Párttörvény, illetve a 14/2003-as módisított Párttörvény által meghatározott jövedelmek törvényessége, nagysága és szabályossága volt. Ellenőrizték a Kissebségi Tanácsi támogatások célszerű leosztását és a kiadások törvényes elszámolását. A Számvevőszék megbízottjai jegyzőkönyvekbe foglalták megállapításaikat, észrevételeiket. A Szövetség pénzügyi tevékenységét szabályosnak, sőt a pártok finanszírozásáról összeállított számvevőszéki országos jelentés adatainak közzététele is bizonyítja, hogy az RMDSZ amellett hogy az utolsó a pártoknak juttatott támogatások összegében, az első helyet foglalja el a szabályszerű előírások betartására vonatkozóan Meghagyásaik a Szövetség tag és tagdíj, az adományok és a pártoló tagok hozzájárulásából származó bevételek világos nyilvántartására és a párttörvény előírásainak a maradéktalan betartására vonatkoznak, amelyeket az Ügyvezető Elnökség és a Területi Szervezetek rövid időn belül elfogadhatóan megoldották. Az elmúlt időszakban az RMDSZ minden cselekedete törvényesnek bizonyultak, amellett, hogy nem kis erőfeszítéssel szigorú belső ellenőrzési és nyilvántartási rendszert működtet, amely képes kiszűrni a törvénnyel össze nem egyeztethető lépéseket. Az RMDSZ és a demokrácia érdeke, hogy a pártok finanszírozását helyes és alkalmazható törvény szabályozza, és a külső valamint a belső szabályokat érvényesítse. Megjegyezzük, hogy az RMDSZ az egyedüli szervezet a romániai politikai életben, amely nem emelt kifogást a számvevőszéknek, a pártok finanszírozásról szóló jelentése ellen. Minden adományról elszámolt, melyeket a hivatalos közlönyben is jelentette. Szervezetünk ügyvezetése idejében felismerte az átvilágítások célját, és készséggel vetette alá magát ezeknek. A készülő új párt finanszírozási törvénynek az EU normarendszeréhez kell igazodnia, ami azt jelenti, hogy kiegyensúlyozottnak 174

SZÖVETSÉGI BIZOTTSÁGOK

kell lennie, hogy ne kényszerítsen senkit kiskapuk keresésére, ugyanakkor ne biztosítson egyoldalú esélyt azoknak akik mögött erős érdekcsoportok állnak. A SZEB feladata a Szövetség pénz– és vagyongazdálkodásának folyamatos ellenőrzése (lásd XIV. f., 109. cikkely). A SZEB az elmúlt időszakban elfogadható rendszerességgel ellenőrizte a Szövetség pénz- és vagyongazdálkodási tevékenységét. Szükség esetében ellenőriztük a területi szervezetek, valamint a fontosabb városi és kerületi szervezetek pénz- és vagyongazdálkodását. Az ellenőrzések kiterjedtek a pénzeszközök, valamint az álló- és forgóeszközök szabályos kezelésére, nyilvántartására, használatára/felhasználására, munkaügyi kérdésekre, a választási kampányköltségek elszámolására, a szövetségi juttatások felhasználására, a tagdíjból származó bevételek helyes nyilvántartására, a Szövetséget megillető összeg kiszámítására és átutalására, a fizetés adók és járulékok, a bérletek és közszolgáltatások kifizetésére, a gépkocsik használatára és a kiszállások elszámolására, a karbantartási és javítási költségek elszámolására, különféle adományok és szociális juttatások szabályosságára. Köztudott, hogy 2002. január elején működőképes állapotba kerültek a kedvezménytörvényről tájékoztató információs irodák. A SZEB a 2002-es év elejétől fogva felkérésre munkaprogramunkba iktattuk a területi szervezetekben működő tájékoztató irodák pénz és vagyongazdálkodását is. Figyelemmel kísértük a kiadások költségelemeit, a bérleti szerződések vagy társbérleti megállapodások, költségelszámolások rendelkezéseit és gyakorlatát. Az Ügyvezető Elnökség hozzájárulásával, felkérésével ellenőriztük több területi szervezet által megszervezett és működtetett tájékoztató információs irodák telepítésével kapcsolatban felmerülő költségek szükségszerűségét és megalapozottságát, valamint a bérleti és társbérleti szerződések feltételeit. Megállapítottuk, hogy a kiadások alapozottak és szabályszerűek voltak, nem találtunk kihívó áthágási eseteket. Az ellenőrzés befejezése után jelentést készítettünk. Megemlítjük, hogy az Ügyvezető Elnökség felkérésére minden esetben elsőbbséggel és határidőre ellenőriztük a különleges események lebonyolítására kapott és/vagy leosztott támogatások nyilvántartását és helyes, szabályszerű elszámolását. A Szövetség vagyonát a 27/1996 Párttörvény (lásd 6. f., 32. cikkely), valamint a 43/2003-as Törvény a pártok működésének finanszírozása (lásd 1. f. 2-es cikkely) az ezzel összhangban kidolgozott módosított és elfogadott alapszabályzatunk (lásd XX. f., 124. cikkely, 2., 3-as passzusa) határozza meg. Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet szenteltünk a Szövetség vagyonának, kivált az ingatlanok megfelelő nyilvántartására, kezelésére, átadására/átvételére, használatára, karbantartására és felújítására. 175


A vagyongazdálkodás stratégiája egy átgondolt, alapos közép és hosszabb távú stratégia szerves része. Ebbe a képbe tudatosan vannak bevonva a közösségünk érdekeit szolgáló alapítványok, civil szerveződések is. A SZEB úgy értelmezi, hogy hatáskörébe tartoznak mindazok az alapítványok és civil szerveződések pénz- és vagyongazdálkodásának a követése is, amelyek a Szövetség érdekkörébe tartoznak. Tehát a Szövetség egy bizonyos stratégia célkitűzéseinek megvalósítására voltak létrehozva, bejegyezve. Azokban az esetekben, amikor e szerveződések bejegyzési okiratai, zárórendelkezései nem határozzák meg elfogadhatóan, hogy kinek/kiknek, milyen éppen működő alapítvány vagy intézmény tulajdonába mennek át az esetleg felszámolandó alapítvány tulajdona, kértük az érintetteket, hogy határidőn belül végezzék el ezeket a kiegészítéseket, korrekciókat. A Szövetség alapszabályzata meghatározza, hogy a területi szervezetek összehangolják a helyi szervezetek tevékenységét, a területi szervezetek „a belső önrendelkezés elve alapján” szintekbe szerveződnek (lásd IV. f., A. alfejezet, 20. cikkely). Majd kimondja hogy, a területi szervezetek vezetését döntéshozó, végrehajtó és ellenőrző testületek biztosítják (lásd IV. f. A. alfejezet, 20. cikkely), és hogy az országos bejegyzésből származó jogköröket és felelősségeket, amelyek a területi szervezet működéséhez szükségesek, a szövetségi elnök illetve az ügyvezető elnök megbízólevéllel átruházza a területi elnökökre (lásd IV. f. A alfejezet, 28. cikkely) Ezek a szerveződési szintek működnek, tehát pénz és vagyongazdálkodási jogkörük és felelősségük van. Ennek tudatában a szövetségi alapszabályzatot, a területi alapszabályzatokat, a szövetségi belső pénzügyi szabályzatot, és az idevágó pénzügyminisztériumi szabályzókat, többek között a pénztári, az adózási és a banki fegyelmet ismerni kell, és be kell tartani. A szövetség pénzeszköz alapjait, tehát jövedelmi forrásait a 27/1996-os Párttörvény (lásd 6. f., 33–35. cikkelyek), a 43/2003-as Törvény a pártok működésének finanszírozása (lásd 1. f. 3-as cikkely) valamint az alapszabályzat (lásd XXI. f, 125-129. cikkely) határozza meg. A tagdíjak, mint jövedelmi források a helyi szervezeteknél szerepelnek. A Szövetség és a területi szervezetek szintjén egyik jövedelmi forrás a helyi szervezeteknél begyűjtött tagdíjak bizonyos százaléka. A területi szervezeteknél az MKT/TKT által elfogadott százalék, míg a területi szervezetek és a platformok szövetségi hozzájárulása 10%. Ugyancsak az alapszabályzat (lásd XXI. f., 125. cikkely) határozza meg, hogy a helyi szervezetek megfelelő tag és tagdíjnyilvántartást vezetnek. A tagdíj kifizetésének a bizonyítéka a tagsági könyv lepecsételése, illetve az átvételeket bizonyí176


tó nyugták. Az összes kiszállásaink egyik ellenőrzési kérdése, sőt fő kérdése a tagnyilvántartás és a tagdíjak begyűjtése, nyilvántartása és elszámolása, valamint a Szövetséget megillető összegek kiszámítása, lekönyvelése és átutalása volt. Az Ügyvezető Elnökség egységes, a Pénzügyminisztérium által elfogadott nyugtákat nyomattatott, majd használatra került az összes területi szervezetekhez tartozó helyi szervezeteknél. A nyugtatömbök leosztásával párhuzamosan egy megfelelő nyilvántartási és elszámolási rendszer is kezdetét vette. Az érme másik oldala az, hogy nincs elfogadhatóan, szabályosan megoldva a tagdíjbegyűjtők javadalmazása, sőt a tagdíjbegyűjtők, mint önkéntes munkát végzők személyi biztosítása is felvetődött. Úgy a szövetségi, mint a különböző szinteken működő ellenőrző bizottságok a jövőben nem fogadhatják el a törvénytelen javadalmazási, juttatási eljárásokat, mint például a szociális juttatások utját, vagy a különböző vásárlási számlák elszámolását. A helyi, területi szervezetek és a szövetség egy másik jelentős jövedelmi forrása az RMDSZ színekben tisztséget nyert tagok tagdíja/hozzájárulása (lásd XXI. f., 126. cikkely). Ellenőrzéseink alkalmával több esetben azt tapasztaltuk, hogy a tisztségeket betöltő személyek egy része rendszertelenül vagy egyáltalán nem fizetett. Tudomásunk szerint jelölésük egyik feltétele éppen a jelölő szervezet ilyen jellegű anyagi támogatása volt. Felkértük az érintett szervezeteket, hogy írásban szólítsák fel az érintett személyeket kötelességük teljesítésére. Ugyancsak az alapszabályzat (lásd XXI. f., 127. cikkely) határozza meg egy másik jelentős jövedelemforrásként az adományokat. Ide sorolhatjuk a magán és jogi személyek áltat nyújtott pénzbeli juttatásokat, valamint szolgáltatásokat, illetve anyagi javakat, amellyel a Szövetség tevékenységét támogatják. Ennek a forrásnak az összbevételekben nagyon változó az aránya, az utóbbi években 10-20% között mozgott. Tehát érdemes megfelelően menedzselni és egy célratörőbb stratégiát kidolgozni és működtetni. A Szövetség költségvetéséből a területi szervezetek és a platformok az SZKT által jóváhagyott kritériumok alapján anyagi támogatást kapnak az alapszabályzat értelmében (lásd. XX. f., 129. cikkely). Ezt az anyagi támogatást az Ügyvezető Elnökség biztosította. Az utolsó években, hónapról hónapra, a szövetségi anyagi támogatások elfogadható rendszerességgel jutottak el a címzett területi szervezetekhez és a platformokhoz, míg ezek a tagdíjból származó jövedelmük a szövetséget megillető 10%át nem kezelték kellő fontossággal. Egyszerűen a tagdíjak begyűjtését a legtöbb területi szervezet és platform elhanyagolta, tehát nem is volt minek a 10%-át lekönyvelje és átutalja. 177


Az ellenőrzések folyamán külön figyelemmel követtük a területi szervezetek sokszor felhalmozott adósságait, prioritásként fogadtuk el a külső adósságok (adók, járulékok, szolgáltatások, stb.) kifizetését. Váltságos esetekben az Ügyvezető Elnökség (megfelelő indoklások mellett) elhalasztotta vagy visszafordította a területi szervezet szövetségi, máskülönben is késett, hozzájárulását. A Szövetség országos bejegyzéséből származó pénz és vagyongazdálkodási jogköröket és felelősségeket úgy a döntéshozó, mint az ellenőrző és végrehajtó testületek csakis megfelelő információk, adatok biztosítása és használata közepette gyakorolhatják eredményesen és hatékonyan. A hiteles és átfogó információk, adatok biztosítása csakis a területi és az országos mérlegek, nyersmérlegek kronologikus és szisztematikus összesítése utján valósítható meg. A helyes összesítést, úgy a területi szervezetek, mint a szövetség szintjén, megfelelő software/programok kidolgozása és azonnali bevezetése teheti elérhetővé, megvalósíthatóvá. A szervezeti menedzsment területén a múlt évek tapasztalata és kihívásai már nemcsak a jól összesített adatokat hiányolta, hanem egy új vezetési és ellenőrzési rendszer, a szervezeti Controlling menedzsmentrendszer bevezetését is megalapozta, szükségessé tette. Szükségszerűnek tartott konszolidált szövetségi mérleg készítése az új programcsomag (Wincont) bevezetésével megoldódott. Operatív, naprakész információkat biztosít a Szövetség vezetősége által gyakorolt jogkörök és felelősségek teljes terjedelméről és mélységéről. A SZEB egy másik feladata a Szövetség évi költségvetésének és zárszámadásának az ellenőrzése és véleményezése. Jelentéseket készítettünk az előző évi költségvetések teljesítéséről, valamint a következő évi költségvetések megalapozottságáról és szabályszerűségéről, figyelembe véve a 27/1996 Párttörvényt, a 43/2003-as Törvény a pártok működésének finanszírozása, a 82/1991 Könyvelési törvény, valamint a Pénzügyminisztérium idevágó módszertani szabályozásait. Átvilágítottuk és véleményeztük a bevételi tételek valódiságát és részarányát azért, hogy a lehetséges források nagyságrendjét és biztonságát, valamint időbeli alakulását értékelni tudjuk. Ugyanakkor a kiadások kielemzésénél figyelemmel követtük a kiadási tételek valódiságát, nagyságrendjét és szükségszerűségét, törvényességét. A SZEB jogkörét és felelősségét, feladatait a jogi személyek működését szabályozó törvények is meghatározzák. Így a szövetségi zárszámadások, évi mérlegek és mellékleteik valamint a pénzügyi jelentések ellenőrzése, átvilágítása és véleményezése a SZEB kizárólagos feladata. 178


Rendszerint az ellenőrzés és véleményezés elvégzésére a Pénzügyminisztérium által évente kiadott zárási normatívák útmutatóként szolgálnak. A mérleg és mellékleteinek az auditálása, véleményezése szigorúan könyvszakértői feladat, mert úgy a Szövetség döntéshozó szervei, mint a fővárosi Pénzügyi Igazgatóság csak az ellenőrző bizottság jelentése és fenntartás nélküli véleményezése esetében fogadhatják el maradéktalanul vagy utasítják vissza kiegészítésre, módosításra. A múlt években a szövetségi zárszámadásokat, az évi mérlegeket és mellékleteiket alapos ellenőrzés és átvilágítás után, figyelembe véve egyes objektív körülményeket, fenntartások nélkül elfogadhatónak minősítettük és ennek megfelelő jegyzőkönyveket állítottunk össze. Köztudott, hogy a Szövetség egy országos bukaresti bejegyzés alapján működik. Tehát a szövetség minden egyes szervezési szintjén kötelező az egységes bírósági határozati szám, valamint az egységes adószám használata. Kellő figyelemmel kísértük a székhelyek jogi, tulajdonosi illetve bérleti helyzetét, a közszolgáltatási (a telefon, gáz, víz, villany, stb.) szerződések megkötését vagy módosítását, felújítását, a társhasználati megállapodások költségvonzatainak az elszámolási rendjét. Követtük az átadási-átvételi jegyzőkönyvek, a vagyon és pénzeszközökre vonatkozó leltárak elkészítését, létét. A területi, városi, kerületi vezetőségi változások során több esetben nem megfelelő átadási-átvételi jegyzőkönyvek készültek, mert nem tüntették fel tételesen és értékben az átvett-átadott vagyon- és pénzeszközöket, tartozásokat és követeléseket. Így a felelősség jogkörének csorbítását állapíthattuk meg. Ezekben az esetekben elmarasztaló megrovásban részesítettük az illető szervezet ellenőrző bizottságát is. A vagyon- és pénzeszköz-gazdálkodás gyakorlata és a területi szervezetek anyagi helyzete, a számítástechnikai ellátottsága szükségessé tette az RMDSZ belső működési szabályzatának a kiegészítését az összeférhetetlenség kritériumának az újraértékelésével, kibővítésével. Javasoltuk, hogy: • a vezető funkciókat viselő személyek, valamint az ellenőrző testületek tagjai ne vezessenek pénztári naplót, illetve könyvelést, • a könyvelők és titkárok ne vezessenek a területi szervezeteken belül egynél több pénztárnaplót, illetve könyvelést. A SZEB figyelmét nem kerülte, nem is kerülhette el a közösségünk egyes tagjainak kérdései és véleményei. A médiában megjelentek a Communitas, a Progress és más alapítványok kuratóriumainak vagy alkuratóriumainak működését, a pályázatokra leosztott összegek elszámolását érintő kérdések, vélemények. 179


A SZEB, a Kongresszus tudomására hozza, hogy ezek az alapítványok törvényesen működnek, saját ellenőrző bizottságuk van, és mivel közpénzekről van szó, ezek falhasználását az állami ellenőrző szervek, többek között a Számvevőszék is gyakran ellenőrzi. Máskülönben a Szövetségben működnek saját döntéshozó, konzultatív és ellenőrző testületek, amelyek képesek kezelni a felmerülő közösségi támogatási és elszámolási eljárásokat, esetleges gondokat. Az jelentés időszakában a szövetségi elnök nem fordult megkereséssel a bizottsághoz. Az ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség, valamint a szövetségi döntéshozó és konzultatív testületek nem korlátozták, nem akadályozták a SZEB jogszerű működését. A SZEB és a területi ellenőrző bizottságok egységes rendszert alkotnak. Az egységes rendszeren belül a SZEB vizsgálat indítására utasíthatja a területi ellenőrző bizottságokat. Ezzel a jogkörével élvén a SZEB, a területi, városi, kerületi szervezeteknél végzett ellenőrzése alkalmával, meghagyások formájában utasításokat fogalmazott meg. Megjegyezzük, hogy a területi ellenőrző bizottságok határozatai ellen a SZEB-hez nem érkezett be fellebbezés. A SZEB működését a Ügyvezető Elnökség biztosította az éves költségvetésekben, elkülönített pénzalap állt rendelkezésünkre. A normális működéshez szükséges iroda és irodai berendezések biztosítva voltak, sőt az utóbbi években a kiszállásokhoz szükséges gépkocsi-használat is megoldódott. A SZEB tagjainak öt éves mandátuma lejárt. Működési szabályzatunk által meghatározott ellenőrzési tevékenységünket igyekszünk szabályszerűen végezni míg, az SZKT és a SZET együttes ülése napirendre tűzi és megválasztja az új összetételű Szövetségi Ellenőrző Bizottságot. Csucsi Róbert, Csíkszereda Jablanoczki András, Felsőbánya Szalkay József, alelnök, Marosvásárhely Szedilek Lenke, Torda Takács Gyula, elnök, Kolozsvár László Edit, tikár, Kolozsvár

180

AZ RMDSZ A KORMÁNYZATBAN KORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉG A KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTT

Az RMDSZ két kongresszusa közötti időszakot 2 szakaszban kell elemeznünk, mert a két időszakban a Szövetség kormányzati szerepvállalása alapvetően különböző volt. Az első szakaszban, 2003-2004-ben, az RMDSZ kormányzati szerepe leginkább az önkormányzati hatalomgyakorlásra összpontosított. A kormánypártnak nyújtott parlamenti támogatásból többre nem jutottunk, de sikerült olyan pozíciókat megtartani, amelyeket RMDSZ által támogatott magyar emberek foglalhattak el. Egészen másképp néz ki a 2005-ös esztendővel kezdődő és napjainkban is létező szakasz! Az RMDSZ szövetségre lépett a liberálisok és demokraták választási szövetségével valamint a konzervatív párttal. Ha a dolgok későbbi alakulása nem cáfolt volna rá, sikernek könyvelhetnénk el, azt hogy a kormányprogram kialakításában választási programunk számos célkitűzésének érvényt tudtunk szerezni. Az első kormányalakítási folyamatban sikerült 44 vezető állást kialkudni a koalíciós egyeztetéseken. Koalíciós tárgyalási stratégiánkban követtük programunk európai integrációs törekvéseit, ennek eredményeként pedig 7 RMDSZ kormányzati tisztségviselő kapott EU integrációval kapcsolatos hatáskört. Kormányzati tevékenységünk eredményének minősíthető az első magyar-román közös kormányülés szervezésében és bonyolításában vállalt szerepünk. Nem kis szakmai erőfeszítéssel sikerült bevállalni a jégtörő szerepét. Mindezek ellenére, sikerként könyvelhetjük el hogy mindkét együttes kormányülés napirendjét pozitívan, számunkra előnyösen tudtuk befolyásolni. Kiemelkedő teljesítménynek minősíthető az a tény, hogy a talpra álló hazai gazdaság működéséből származó forrástöbblet elosztásába beleszólhattunk. Ideje is volt megtörni azt az évek óta működő mentalitást, amelynek eredményeként vidékeink, városaink és falvaink nehezen vagy egyáltalán nem jutottak finanszírozáshoz. Koalíciós partnereink között is találhatók olyanok, akik megkérdőjelezték 181


és megkérdőjelezik azon törekvésünket, hogy az egyensúlyt próbáljuk helyrebillenteni, aminek eredményeként rövidtávon igenis pozitívan kellett diszkriminálnunk. Sajnos 87 év következményeit nem lehet egyik napról a másikra orvosolni, de mondhatjuk, hogy pozitív folyamatokat indítottunk el. Az ágazati beszámolókból ki fog derülni, hogy milyen területen mit sikerült kivívni, azt viszont fontos kihangsúlyozni, hogy mindez csakis az intenzív és összehangolt csapatmunkának volt köszönhető! Ismeretes, hogy a konzervatívok visszalépése után újabb lehetőségek kínálkoztak és ezekkel együtt 59- re kerekedett az RMDSZ által betölthető vezető tisztségek száma. Sikerült számos szakemberünket szakpolitikusi pályára bevonni. A kihívások nemcsak hogy nem értek véget, hanem az európai lehetőségek megjelenése további intenzív politikai és szakértői erőfeszítést vesz igénybe, hogy az európai közigazgatás és politikai berendezkedésben elfoglaljuk a minket megillető helyeket. A kormányzati munka harmadik, európai szintjének megjelenése többlet összehangolást, egyeztetést és céltudatosságot igényel, amit szívesen vállalunk, mert ezzel közösségünk érdekeit hosszútávon látjuk képviselhetőnek. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a Szövetség egysége, a politikai szereplés koherenciája és szakmai megalapozottsága, amely célokat tisztelettel ajánlunk a Kongresszus figyelmébe.

182

A SZÖVETSÉG SZEREPE AZ ORSZÁG FEJLESZTÉSÉBEN

„Az RMDSZ cselekvő részvétele Románia kormányzásában Trianon óta az első valóban sikeres nemzetpolitikai lépés”. Glatz Ferenc

MINISZTERELNÖK-HELYETTESI KOORDINÁCIÓ – OKTATÁS, MŰVELŐDÉS, VALLÁSÜGY A 2004-es parlamenti választások, majd a koalíciós tárgyalások nyomán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egy miniszterelnök-helyettesi és három miniszteri funkcióhoz jutott, illetve több kormányzati intézményben vállalt vezető tisztséget. A miniszterelnök–helyettes részt vesz a döntéshozatalt megelőző egyeztetéseken, képviseli az RMDSZ programját, a romániai magyarság érdekeit a kormányban. Az elmúlt 17 esztendő legfontosabb eredményét könyvelheti el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Kormányzati tényezőként, együtt a koalíciós partnerekkel jelentősen hozzájárult Románia Európai Uniós csatlakozásához. Az integrációs intézkedéseket felügyelő miniszterelnök-helyettesi tisztség révén a Szövetségnek sikerült a romániai magyarság elképzeléseit, érdekeit elfogadtatni a csatlakozási folyamat során. Markó Béla Brüsszelben és itthon több ízben tárgyalt magasrangú európai tisztségviselőkkel: például Ollie Rehn bővítési biztossal, Danuta Hübnerrel, a regionális fejlesztéssel megbízott EU-biztossal, Franco Frattinivel, az igazságszolgáltatásért, biztonsági és szabadságjogokért felelős EU-biztossal, Kovács László adó- és vámügyi EU-biztossal, továbbá többször tanácskozott Jonathan Scheele Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetőjével. Az elmúlt 2 183


évben számos küldöttséget fogadott hivatalában és folyamatosan tájékoztatta az EU-tagállam magasrangú vezetőit a csatlakozási intézkedések teljesítéséről. 2007. január 1-je történelmi pillanat tehát a magyar közösségnek: az EUcsatlakozással párhuzamosan elkezdődött a határok felszámolása Magyarország és az erdélyi magyarság között. Ma már útlevél nélkül, a személyazonossági igazolvány felmutatásával lehet közlekedni a két ország között. Európa ezen térségében előzménytelen volt két román-magyar együttes kormányülés megszervezése. A szimbolikus üzeneten túl, amely egymagában is rendkívüli történelmi pillanatként értékelhető, az immár két alkalommal megtartott ülésen születtek konkrét döntések, elvi megállapodások, amelyek többek között lehetővé teszik a jövőben a közös infrastrukturális fejlesztést, regionális, gazdasági, környezetvédelmi, informatikai együttműködést, a kulturális, oktatási intézmények kölcsönös támogatását. Szintén az együttes kormányülés eredménye az, hogy 2006 elején Csíkszeredában megnyílt a Magyar Köztársaság Főkonzulátusa, Sepsiszentgyörgyön pedig alig fél évvel ezelőtt elkezdte tevékenységét a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet fiókintézete. A kulturális autonómia jogi kereteit megteremtő, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet bekerült a kormányprogramba, amit a kormány 2005. májusában el is fogadott. Ezt követően a parlamenti vita viszont időnként a 90-es évek kezdetére jellemző nacionalista megnyilvánulásokra emlékeztet. A jelenlegi ellenzék, illetve egyes kormánykoalíciós politikusok elutasító álláspontjának tulajdonítható, hogy a tervezetet még mostanáig sem sikerült elfogadtatni. A kabinet a működési szabályzat értelmében határozattervezeteket terjeszthet elő, véleményez, ugyanakkor koordinálja a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, az Oktatási és Kutatási Minisztérium és az Integrációs Minisztérium tevékenységét is. A miniszterelnök-helyettes által létrehozott tárcaközi bizottság pedig lehetőséget nyújt a minisztériumoknak, ügynökségeknek, hogy vitatott kérdésekben konzultáljanak az érintett intézmények. Az Oktatásért és Művelődésért felelős Igazgatóság, valamint az Európai Uniós Integrációért felelős Igazgatóság a következő eredményekhez járult hozzá a 20042008-as kormányzási ciklus első két évében: Oktatás: • iskolák támogatása: 2006-ban többet fordítottunk iskolák felújítására, mint az utóbbi 8 évben összesen: országosan 1. 079. 640 ezer új lejt, aminek átlagosan 10,48%-a jutott magyar érdekeltségű iskolák támogatására; 184

AZ RMDSZ A KORMÁNYZATBAN

• új, önálló magyar iskolák létrehozása: Téglás Gábor Iskolacsoport (Déva), Szilágysomlyói Általános Iskola; • szakiskolai oktatás indult magyar nyelven a következő megyékben: Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Hunyad, Szilágy, Fehér; • új, elméleti osztályok indultak a kolozsvári és a zilahi Református Kollégiumban a 2005-2006-os tanévben; • 2005-2006-os tanévtől kezdődően a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum önálló magyar iskolává vált; • román-magyar együttes kormányülésen elvi megegyezés született a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozására vonatkozóan: a román állam is hozzájárul az intézmény akkreditációja után; • a felsőoktatást illetően a magyar fejkvótás szorzót megemelték 1,5-ről 2-re; • az oktatás minőségére vonatkozó törvény alkalmazási metodológiája előírja mind a közoktatás, mind a felsőoktatás minőségét felügyelő bizottságokban a kisebbségi oktatás képviseletét; • a bolognai folyamathoz való alkalmazkodás érdekében módosult az egyetemi szakok jegyzéke – 2006-ban 15 év óta először került be a jegyzékbe az anyanyelv és irodalom szak (a magyar nyelv és irodalom szak eddig idegen nyelvként működött); • elfogadták a több egyetem által közösen szervezett tanulmányokra, közösen kiadott diplomákra vonatkozó szabályzatot; • folyamatban van 6 magánegyetem, köztük a Partiumi Keresztény Egyetem megalakulása: eddig ideiglenes engedéllyel működtek, de időközben bizonyos szakokat akkreditáltattak, és az akkreditált szakok alapján létrejöhet a tulajdonképpeni egyetem; • egyetemek épületeinek felújítása; • egyetemi könyvtárak korszerű felszerelése; • egyetemi bentlakások építése; • miniszteri rendelet biztosítja az anyanyelvű tankönyvírás jogi kereteit – minden magyarul oktatott tantárgy oktatása önálló, anyanyelven írt tankönyv alapján történik; a rendelet előírja az anyanyelvű tankönyvek kiadására szükséges pénzalapok megteremtését, és lehetővé teszi magyarországi tankönyvek behozatalát is; • a speciális iskolák létrehozása/szükséglete tekintetében figyelembe kell venni a nemzeti kisebbségek szükségleteit/igényeit; • továbbra is biztosított az anyanyelven való doktorálás lehetősége;

185


• a kisebbségekhez tartozó tanítók bérkiegészítésére vonatkozó törvénymódosítási javaslat – folyamatban (a kormány elfogadta, a képviselőház szintén, a szenátus a döntő ház a kezdeményezést illetően); • a tanárok fizetésének emelése (5,5%-kal 2006 január 1-jétől, további 6%-kal 2006 szeptember 1-től, és a fizetési szorzók emelése); • a 2001-2004-es időszakra visszamenőleg az elmaradt fizetés-kiegészítések biztosítása azokban a megyékben és településeken, ahol ezt a helyi költségvetésből nem tudták megoldani; • támogattuk a kisebbségi osztályokban tanító tanárok nyelvi kompetenciájának bizonyítására vonatkozó törvényes előírások kiegészítését: eddig a törvény nyelvvizsgára kötelezte azokat a tanárokat, akik magyar nyelven kívántak szaktantárgyakat oktatni, bár más nyelven tanultak az egyetemen; • hozzájárultunk több mezőgazdasági kutatóállomás újjászervezéséhez (a kutatóállomások használatában levő földterületek egy része visszakerült a helyi tanácsokhoz és így visszaszolgáltatható. Művelődés: • sikerült a kolozsvári Magyar Állami Operát nemzeti fontosságú intézménnyé nyilváníttatnunk; • ugyancsak jelentős eredményként könyvelhetjük el a nagyenyedi Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár visszaszolgáltatását az Erdélyi Református Egyházkerületnek; • a könyvtári ellátás terén – sikerült bővíteni a könyvtárak számára állami támogatás révén megrendelt magyar kiadványok (folyóiratok, könyvek) címlistáját és növelnünk a könyvbeszerzésre vonatkozó kisebbségi kerettámogatások összegét; • Nagyszeben – Európa kulturális fővárosa – 2007 – az országos projekt keretén belül különös hangsúlyt fektettünk a magyar vonatkozású programok támogatására, a Híd Egyesület felkarolására; • jelentős szerepünk volt a Románia Művelődési és Vallásügyi Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közötti kulturális együttműködési munkaterv létrehozásában, érintve pl. egyes kulturális javaink állami pénzből történő restaurálását (a kolozsvári Mátyás-szobor, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély stb.), művelődési szakembereink okleveleinek kölcsönös elismerését (pl. muzeológusok, archeológusok, levéltárosok); • többszöri egyeztetés és diplomáciai erőfeszítés eredményeként megnyílt a Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókintézete; 186


• még a magánosítási törvénycsomag elfogadása előtt sikerült néhány moziépületet átutalni a helyi és megyei önkormányzatokhoz; • támogattuk a filmszínházakra vonatkozó határozat módosítását; • hozzájárultunk a szerzőjogi törvény beterjesztéséhez; • jelentős szerepünk volt a színházakra vonatkozó Kormányrendelet kidolgozásában, ennek keretén belül a magyar színházak sajátos problémáinak felvállalásában (kéttagozatos színházak, bérezés, alternatív játszási lehetőségek, színészképzés, pályázati lehetőségek); • több jogszabályt módosítottunk a Művelődési és Vallásügyi Minisztériumnak alárendelt különböző szakbizottságok arányos kisebbségi képviseletének érdekében; • lehetővé tettük a Szentendre Művelődési és Művészeti Intézményei és a Máramaros Megyei Múzeum közös szervezésében sorra kerülő, a Bányai Festőiskolát bemutató szentendrei Nagybánya c. kiállítás megvalósítását, fővédnökségének elvállalása, valamint a rendezvény kormányalapból történő anyagi támogatása által; • ezenkívül számtalan intézmény működését, rendezvény létrejöttét és lebonyolítását segítettük az említett időszakban: pl. a kökösi Serester Ház, a sepsiszentgyörgyi Lábas Ház, a gyergyócsomafalvi művelődési otthon, továbbá egyes nagyszalontai, maroshévízi, székelyudvarhelyi, zsombolyai művelődési intézmények támogatása, illetve különböző rendezvények fővédnökségének, megnyitásának vállalása: Csíkszeredai Régizene Fesztivál, a baróti Erdővidék Múzeuma,a bodvaji Vashámor és a sor folytatható. Vallásügy: • hozzájárultunk a felekezeti törvény kidolgozásához; • jelentős mértékben támogattuk a a történelmi magyar egyházakat: 2005-ben 24,5 milliárd lejjel (2.450.000 RON), melyből mintegy 12 milliárd lej (1.197.400 RON) a Kormány Tartalékalapjából, 12,6 milliárd lej (1.260.000 RON) pedig a Vallásügyi Államtitkárság költségvetéséből származott; • 2006-ban sikerült kieszközölnünk több, mint 75 római-katolikus, református, unitárius és evangélikus plébánia, lelkészi hivatal, esperesi hivatal, valamint püspökség támogatását a Kormány Tartalékalapjából (33,3 milliárd lej – 3.330.000 RON), illetve további támogatások kiutalását szorgalmaznunk a Vallásügyi Államtitkárság révén (14,5 milliárd lej – 1.450.000 RON), összesen 47,8 milliárd lej – 4.780.000 RON értékben, ezáltal megkettőzve a 2005-ös arányszámot; 187


• támogattuk az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási iratcsomójának összeállítása esetén igényelt illetékek eltörlését bejelentő kormányhatározat létrejöttét.

Kommunikáció, infrastruktúra, humánerőforrás: • Elindítottuk a 932-es, magyar nyelvű telefonos tudakozót. • A Távközlési és Informatikai Minisztérium egyik legfontosabb célkitűzése az e-kormányzat kialakítása, az osztrák e-kormányzatot tekinti modellnek, amely Európában a legsikeresebben tudta életbe léptetni ezt a rendszert. A Tăriceanu kabinet Nagy Zsoltot bízta meg az ország e-kormányzati stratégiájának koordinálásával, ez azt jelenti, hogy a bel-, pénz-, egészség- és munkaügyi tárcák esetében összehangolja az elképzelések, átjárhatóvá teszi a rendszereket, így elkerülhetővé válnak a párhuzamos fejlesztések. A tárca abban is segíteni kíván, hogy a településeknek is legyen saját honlapjuk, jelenleg a községek, mintegy 12 százalékának van weboldala, míg a kisebb városok – a megyeszékhelyeket leszámítva – 70 százaléka van jelen a világhálón. A központi és helyi közintézmények honlapjainak létrehozásáról szóló előírásokat közvitára bocsátották. A minisztérium honlapjáról letölthető előírások ajánlásoknak tekinthetőek, a cél az, hogy útmutatóként szolgáljanak minden intézmény honlapjának megtervezésénél, kivitelezésénél és fenntartásánál. • A Virtuális Fizetőablak program az adminisztráció és állampolgárok kapcsolatát kívánja akadálymentésíteni, az on-line fizetési rendszer (adók, illetékek, bírságok esetében használható) átláthatóságot, gyorsaságot, hatékonyságot, biztonságot eredményez. A program első beindított szolgáltatása a közlekedési bírságok kifizetése elektronikus úton, 2006. novemberétől Bukarestben már on-line is lehet fizetni a közlekedési kihágásokért kiszabott pénzbírságot. • Elindult a Tudásalapú Gazdaság program kísérleti fázisa, melynek keretében 2005-ben kilenc település iskoláját, polgármesteri hivatalát, kultúrházát és könyvtárát informatizálták. Az országban először Korondon indult be ez a hálózat. 2006-ban több mint 500 pályázat érkezett, a programba 251-en kerültek be, ebből 118 erdélyi település. A projektet a Világbank és a román kormány közösen finanszírozza. Előzetes becslések szerint a Tudásalapú Gazdaság programnak köszönhetően 472 általános iskolát, 260 polgármesteri hivatalt, 260 közkönyvtárat informatizálunk, a szolgáltatásokhoz 1.740.000 lakos férhet hozzá, ami a vidéken élők 17.7%-át jelenti. • 2005. folyamán magyar állami támogatással 90 eMagyar pont jött létre. Az eMagyar pontok révén mintegy 350.000 erdélyi magyar számára vált lehetővé az internetes kommunikáció. A lakosság által ingyenesen és könnyen elérhető, 188


kiszámítható minőségben szolgáltató közösségi internet-hozzáférési pontok sok települést kapcsoltak rá a világhálóra. • Jelenleg a romániai lakosság 28%-aheti vagy napi gyakorisággal kapcsolódik rá az internetet, a becslések szerint a 2007-ben a felhasználók száma meghaladja majd a 7 milliót, a világhálóra csatlakozóknak 5,5%-a broadband hozzáféréssel rendelkezik. A cégek 81,9%-a használ számítógépet, 64,16% internet kapcsolattal is rendelkezik, a kis- és középvállalkozók 27,97%-ának saját honlapja van. Hamarosan bemutatásra kerül a szélessávú adatátvitelre vonatkozó országos stratégia, amely szerint 2009-ig négy millióra emelkedhet a broadband hozzáférések száma. 2006-ban az IT&C a nemzeti bruttó össztermék 4,19%-át adta. Több mint 13 000 IT cég működik Romániában. 2006-ban az IT szektor forgalma egy milliárd euró körül mozgott. 47 000 ember dolgozik ezen a területen, az üzleti forgalom alkalmazottanként számolva elérte a közel 32 000 eurót. • Kormányhatározat révén belső átszervezésre került sor a minisztériumban. Ennek legfontosabb eleme, hogy az EU-integrációs feladatok a miniszter közvetlen fennhatósága alá kerültek. • 2006-ban megkezdődött a Román Posta magánosításának előkészítése. Előbb az átszervezésre kerül sor, amely a vállalat hatékonyságának növelését célozza. A kormány az átszervezési tanácsadói szerződést 2006. november 22-én hagyta jóvá. A licitet a Roland Berger Strategy Consultants nyerte meg. A Román Posta igazgatótanácsa – a 2001-ben hozott 1206-os számú kormányhatározatra hivatkozva – már korábban döntött arról, hogy: ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, ott két vagy akár többnyelvű feliratokat használnak a postahivatalokban is. Ennek megfelelően készültek horvát, ukrán, török, szerb, bolgár, magyar, német, görög, tatár és cseh feliratok, amelyeket 22 megye, kisebbségek lakta településein használnak. • 2005-ben a Távközlési Minisztérium szorgalmazására a Cosmorom mobilszolgáltató újraindult, Cosmote néven. Ennek következtében a piaci verseny felélénkült, jelenleg a konkurencia a mobiltelefon szolgáltatások ajánlatának bővüléséhez és az ezekben gyakorolt kedvezmények növekedéséhez vezetett. Ma már a Cosmote 1 millió ügyféllel büszkélkedhet. • A minisztériumnak fontos szerepe volt a 3G szolgáltatásokra irányuló licencjogok kiadásában. 2005 tavaszán a Connex az első romániai 3G szolgáltatóvá vált, az Orange 2006 júniusától kínál 3G szolgáltatást. • 2006-ban a Connex, már Vodafone-ként, újabb megoldást vezetett be a szélessávú mobil adatátviteli rendszerbe. Ez 1.4 Mbps sebességet is lehetővé tesz, amely négyszer gyorsabb, mint az eddig elérhető 3G szolgáltatások. Romániá189


ban jelenleg 13 millióra tehető a mobiltelefon használók száma és várhatóan látványosan nő majd a 3G szolgáltatást igénybevevők tábora is. • Kísérleti jelleggel bevezették a PLC (Powerline Communication) technológiát a Maros megyei Mezőbándon, ma már két áramszolgáltató foglalta be fejlesztése terveibe. A technológia révén lehetővé tehetjük, hogy a villamosvezetékeken keresztül juttassuk el az alapvető elektronikus kommunikációs formákhoz szükséges kötődést elszigetelt településekre. • A WIMAX technológia bevezetését is tervezik, a licenc kiadási stratégiája a végéhez közeledik. A WiMax új szélessávú vezeték nélküli technológia, amely lehetőséget ad arra, hogy eddig internettel gyéren ellátott vidékeket is a hálóra kapcsoljanak, egyszerűen és olcsón, a technológia ugyanis több tíz kilométeres körben hozzáférést biztosít, és néhány bázisállomással egészen nagy városok is lefedhetőek. • Létrejött az elektronikus aláírás kibocsátásának, visszavonásának szabályozási kerete. • Törvénytervezetet nyújtottunk be az elektronikus archiválás szabályozására, amely utólag az elektronikus számlázás jogi kereteinek meghatározásával is kiegészül. • Nyilvános konzultációra bocsátottuk az 112 egységes sürgősségi telefonszám országos rendszerének megszervezését és működését szabályozó törvénytervezetet. Az 112 egyúttal az egységes európai sürgősségi hívószám is – az országos sürgősségi hívások egységes rendszerének létrehozása európai uniós követelmény. • Elindítottuk a Hivatalos Idő-szolgáltatást, amely révén bármely romániai és külföldi szervezet elektronikusan férhet hozzá Románia hivatalos idejéhez. Ennek egyik legfőbb használója a bankszektor, amely így nem külföldi forrásból hív le egy nemzetközi időpontot, és azt konvertálja át, hanem közvetlenül hívhatja le a hivatalos időpontot. • Románia belépett az IDABC európai közösségi programba, amely lehetővé teszi, hogy az ország bármely intézménye biztonságos kapcsolat segítségével lépjen be az Európai Unió specifikus e-kormányzati hálózatába. • Nemzetközi vásárokon vettünk részt (CEBIT, SYSTEMS, SUPERCOMM, CEEBIC), ahol ismertettük Románia ajánlatát az európai és amerikai befektetők számára. A World Summit for Information Society tunéziai találkozón Cre@tive Romania névvel saját standdal mutatkoztunk be. • 2005. október 20-án, román-magyar közös kormányülés alkalmával elindult a www.bilateral.hu, illetve a www.bilateral.ro kétnyelvű portál, amely a Romá190


nia és Magyarország közötti, a két ország nyelvén történő információcserét hivatott fejleszteni. • 2006-ban Románia jelöltette magát az ITU, a Nemzetközi Távközlési Egyesület Tanácsába. A választásokra a törökországi Antalyában, 2006. november 16án, az ITU közgyűlésen került sor. Szavazáskor Románia olyan országokat hagyott maga mögött, mint Bulgária, Csehország, Lengyelország, Ukrajna. A 196 szavazatból 102-őt sikerült megszerezni. • 2007 elejére készült el az információs technológiára vonatkozó márkaexport stratégiája. A „Románia IT” az első ágazati brand-re vonatkozó stratégia, első alkalommal március 15-e és 21-e között mutatják be a németországi Hannoverben tartott CeBIT 2007-es vásáron. Az elmúlt években jelentős befektetések történtek az IT &C területen, 2001 októbere és 2006 áprilisa között a 1,3 milliárd dollárnyi külföldi tőke áramlott be erre a területre, ez az összbefektetések 23,54 % -át teszi ki. Ebből a távközlésnek jutott a nagyobb szelet, de az információs technológia is jól szerepel, nemrég ruházott be Romániában az Oracle, a Microsoft, az Intel és az Infineon. • A Távközlési és Informatikai Minisztérium számára jelentős összeget különítettek a 2007-es költségvetésből, amely kiemelten támogatja az infrastruktúrafejlesztést. A nemzeti bruttó össztermék 6,6%-át fordítják erre, a keret a 20012004-es kormányzati időszakhoz képest kétszeresére emelkedett. Romániában is hamarosan elérhetőkké válnak a strukturális alapok, amelyek az informatika és távközlés területén egy 336 millió eurós lehetőséget nyújtanak. Már csak a procedurális, ügyintézési akadályokat kell elhárítani, ki kell alakítani a pályázati rendszert, a tervezési alapdokumentumokat az Európai Bizottságnak el kell fogadnia. Ha ez megtörténik, lehetőség válik elsimítani az egyenetlenségeket az amúgy igen erőteljesen fejlődő informatikai területen. Az alap 30%-a fordítható az IT&C hozzáférési lehetőségek bővítésére, 40%-a az adminisztráció informatizálásának fejlesztésére (e-kormányzat, e-oktatás, e-egészségügy), 30%-a az e-kereskedelemre. • A Business Software Alliance társasággal közösen indított a minisztérium egy népszerűsítő kampányt, melynek célja a software-kalózkodás megelőzése. • Elkészült egy, a hazai e-kereskedelemre vonatkozó tanulmány. A felmérésből kiderül, hogy 2006 első 10 hónapjában az on-line áruházakban 69 000 tranzakciót bonyolítottak le, mintegy 5,8 millió euró értékben. A hazai e-kereskedelem még a kezdeti szakaszban van – összegez a tanulmány, de már így is jelentős helyet foglal el az üzleti életben. 191


• A Behálózunk elnevezésű, internet-népszerűsítő kampány idején, 2006 nyarán több mint 2500 gyerek és fiatal használhatta díjmentesen a világhálót. A marosvásárhelyi Félsziget Fesztiválon útjára indított karaván idején több gyermek- és ifjúsági tábort keresett fel a miniszter munkatársaival együtt • Az eVakáció projekt 17 vidéki iskolában zajlott 2006 nyarán, a program célja bátorítani a tanulókat és a tanárokat az új technológiák használatára a nyári szünidő ideje alatt is, ez által fejlesztve a kreativitásukat, ösztönözve őket az egyéni informálódásra és tanulásra.

Aktívan hathatós jelenlétért a médiában Az elmúlt négy évben a magyarokkal szembeni diszkrimináció sokat csökkent a médiában. Az Országos Audiovizuális Tanács határozott fellépése következtében a kisebbségek sokkal több közszerepléshez jutottak. Az RMDSZ jelenléte a román médiában is megnőtt. A kábeltévén keresztül az egész országban elérhetővé váltak a magyarországi televíziós csatornák. Soha nem látott mértékben nőtt a hazai magyarnyelvű műsorszolgáltatók száma. Törvényalkotás szinten a kisebbségi média gazdasági kérdéssé vált. Bárhol, bármikor indítható műsor a kisebbségek nyelvén. Magyarnyelvű kereskedelmi rádiók indultak: Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Nagyváradon, Nagykárolyban, Székelykeresztúron, Szovátán, Kézdivásárhelyen, Maroshévizen, Dicsőszentmártonban, Margittán, Baróton, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában. A közszolgálati területi rádió stúdiók lefedettségben, Temesvár adásidőben is nőtt. Számos kisközösségben a kábeltévén keresztül helyi magyarnyelvű televíziós műsorok indultak Nyárádköszvényestől, Sepsiszentgyörgyig. Tértervezés, területfejlesztés, építkezés, közmunkaügyek

Mi kezdeményeztük az első romániai Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozását • Aktívan részt veszünk az európai területfejlesztési miniszterek együttes munkájában, megjelenítve Románia és a térség sajátságos érdekeit. • A magyar és román fejlesztési tervek összehangolására összpontosító 2005. október 20-i együttes kormányülés előkészítésében és lebonyolításában jelentős szerepet vállaltunk; az együttes kormányülésen sikerült elfogadtatnunk Románia területfejlesztési koncepciójának irányelveit. A 2006. november 16-i Budapesten megrendezett második közös román-magyar kormányülés alkalmával Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter, valamint Dr. 192


Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter négy, a két tárca további együttműködését szorgalmazó megállapodást írt alá. • A soproni nyilatkozat aláírásával elköteleztük magunkat a Kárpát-medence összehangolt fejlesztését célzó együttműködés mellett. A fejlesztéshez szükséges kutatói munkák összehangolását elkezdtük. A második közös román-magyar kormányülés alkalmával a Tisza és a Duna vízgyűjtő területének együttes fejlesztése érdekében mind Románia, mind Magyarország területfejlesztési és rendezési tanulmánytervek elkészítése mellett kötelezte el magát. • Az európai területi kohéziót építő politikai egyeztetésekben szorosan együttműködtünk a visegrádi hatokkal (V4 + Románia + Bulgária). Sikeresen lobbiztunk, hogy az európai városfejlesztési elképzelésekbe belefoglalják a lakónegyedi panelházak hőszigetelésének rehabilitációját • Intenzíven és hatékonyan működünk együtt a magyar Országos Területfejlesztési Hivatallal és Országos Lakásépítési Hivatallal. A szakértői együttműködés eredményeként intézkedéseink, kezdeményezéseink tartalma és hatása eurokonform. Az építésrendészet előírásaitól kezdve az európai tervezési szabványok bevezetéséig, a modern építési technológiák bevezetésétől az építőipari klaszter kialakításáig – számos területen hasznosítjuk a jó magyar tapasztalatokat. Ennek alapja a 200-es gyulai egyezmény, amelyet 2005-ben sikerült aktivizálni. A román és magyar építőipari cégek versenyképességének növelése érdekében, valamint az építőipari vállalkozások együttműködésének ösztönzésére a második közös román-magyar kormányülés alkalmával megállapodást írtunk alá az építőipari klaszter rendszer kialakítására és kölcsönös elismerésére. A minősítést tanúsító rendszer (klaszter) kialakítása fontos, mert így azonos fokmérője volna a román, illetve a magyar építőipari cégeknek, közösen pályázhatnának európai uniós tenderekre.

Újítottunk az országos lakáspolitika területén • Új technológiákkal épülő típuslakásokat vezettünk be, jobb ár-teljesítmény arányos lakások építése érdekében; • A jelzálogkölcsön intézményét a lakás-ingatlan fejlesztés körülményeihez illesztettük. A mi felfogásunkban és alkalmazott intézkedéseinkben, a jelzálogkölcsön rendszerét nem lehet elválasztani a jövő lakáspolitikáitól, ezeknek összhangban kell lenniük; • Fölülvizsgáltuk az állami támogatási rendszert, csökkentve a közvetlen beavatkozás mértékét, bevezetve a piaci feltételekhez igazodó támogatási eszközöket, 193


megpróbáltuk a lakáscélú takarékossági-hitelezési (bausparkasse típusú) rendszert hatékonyabban beilleszteni az általános piaci rendszerbe. • Megérlelődött a politikai és gazdasági helyzet, hogy támogatáspolitikánkat a fiatalok lakáshoz juttatása irányába csatornázzuk. Koncepciónk szerint (eltérően más megközelítések populista jellegétől) a lakásépítés támogatása jelentős fejlesztés-serkentő tényező, befektetés, aminek hatása érezhető lesz a társadalmi-gazdasági élet szinte minden vonatkozásában. • A fiatalokkal egyeztetve új jogszabály bevezetését kezdeményeztük: a 35 év alatti fiatalok 20%-os ártámogatást kapnak, ártámogatás, mely nem lehet több 10. 000 eurónál, abban az esetben, ha jelzálog-hitel alapján, építkezési céggel építik első lakásukat, és eddig ők, vagy családtagjaik nem részesültek lakásépítés vagy vásárlás során állami támogatásban. Az ártámogatást a haszonélvező a lakás felépítése után kapja meg. Azok a fiatalok is részesülnek az ártámogatásban, akik 50 négyzetméterig rendelkeznek lakással, de nem kaptak eddig semmilyen ártámogatást • Újabb 140 Meur lakásépítés célú hitelfelvételt ütemeztünk be, amit az Európa Tanács Fejlesztési Bankja fog folyósítani; a konstrukciót sikerült elfogadtatnunk a Pénzügyminisztérium vezetőivel is. • A minisztérium sikeresnek minősített lakásépítő programjának keretén belül 200 millió euró jut a fiataloknak építendő lakásokra. • Fokozott figyelmet szentelünk a létező erőforrások elosztására, hogy akár csak részben is ellensúlyozzák az előző ciklus részrehajló módszereit. • Évente 3 000- 4 000 ingyen lakást adunk át a fiataloknak. • Be fog indulni egy jelzálogkölcsönnel működő lakásépítési program főleg fiatalok számára, hozzáférhető áron.

Elmaradt térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása infrastrukturális beruházások megszerzése által • Felvállaltuk és folyamatosan törekszünk csökkenteni az erdélyi autópálya körül kialakult feszültségeket, beleértve a vállalt kötelezettségek állam általi teljesítését. Ezáltal látjuk biztosítottnak az építkezés folytatását. 2006-ban újra felvette a munkát az építő cég. 2007-ben 120 millió euró áll az amerikai Bechtel cég rendelkezésére észak-erdélyi autópálya építésére; munkaerőhiány miatt a múlt évre biztosított összeget nem tudta teljes egészében felhasználni. • Közelről, még műhelymunka állapotában követjük a közép és hosszú távra tervezett közútfejlesztési stratégiát, szakmai érvekkel támogatjuk a beruházások térségünkbe irányítását. 194


• Az erdélyi autópálya ügyét sikerült megjeleníttetnünk az országos területrendezési tervben (Planul de Amenajare a Teritoriului Naţional) és a Nemzeti Fejlesztési tervben 2007–2013 is. • Jelentős szerepet vállaltunk a fejlesztési régiók újragondolásának folyamatában, területfejlesztési érvekkel alátámasztva a kialakuló alternatívákat. Több Kárpát-medencei rendezvényen adtunk hangot az összehangolt területfejlesztési tervek fontosságának.

Aktívan részt vettünk a falusi élet minőségének javításában • Az 1997. évi 687-es és a 2004. évi 1036-os számú kormányhatározat alapján a falvak vízellátásra vonatkozó program újabb 5 megyével bővült, ebből 4 erdélyi megye. 2007-ben a falvak vízellátásra vonatkozó program számára kormányalapból 34.721.000 RON-t, külföldi hitelből pedig 149.076.000 RON-t különítettünk el. • A falusi utak kövezésére, aszfaltozására vonatkozó program folytatódik, külföldi hitelből 30 millió euró került kiosztásra 2007-ben, kormánypénzekből 54.011.000 RON-t különítettünk el e célból. • A 2006-os 7-es rendelkezés kimondottan a falusi élet minőségének javítását célozza meg. A falusi csatornahálózat, vízvezeték-hálózat kiépítését célozó 7es kormányrendelet által előírt program keretén belül több mint 1500 település adott le pályázatot. A beruházás értéke 3 milliárd új lej, időtartama pedig négy év. 2006-ban sikerült támogatni a kivitelezési tervek elkészítéséhez szükséges összegre pályázó magyar települések nagy többségét. A magyarlakta vidékek polgármesterei hangsúlyosan jelen a programban. Felvállaltuk a kistérségek, városok felzárkóztatásának figyelemmel követését • Hosszas tárgyalások eredményeként sikerült partnernek megnyerni az Európa Tanács Fejlesztési Bankját egy olyan új víz-programban, mely értéke 350 millió euró és kimondottan az 50000 lakosnál kisebb városoknak szól, és amelyek kimaradtak az eddig beindított programokból. 2006-ban a kormány jóváhagyta a Középítkezési és Területrendezési Minisztérium által benyújtott memorandumot, melynek alapján a minisztérium és az Európai Tanács Fejlesztési Bankja megkötheti az 50000 lakosnál kisebb városoknak szóló vízprogram első felének finanszírozását biztosító 160 millió eurós hitellel kapcsolatos egyezményt. A kisvárosok vízellátásával kapcsolatos programunk 34o millió euró értékű beruházást jelent a következő 3 évre, és az Európai Unió minőségi követelményeinek is megfelelő ivóvíz szolgáltatást, és a szennyvíz megfelelő szintű keze195


lését célozza meg. A program tíz megyében indul, ezek közül négy erdélyi megye: Bihar, Beszterce, Maros és Hargita. • „Lelepleztük” a fűtéstámogatási rendszer részrehajló és településeinket megrövidítő módszerét. A távhő-szolgáltatók felújítására, új technológiák bevezetésére két év alatt ötször utaltunk ki kormánytámogatást. Az RMDSZ közbenjárására már 2005 folyamán első körben a kiutalt összeg 39%-a, második leosztáskor pedig 38,61%-a jutott a magyarok által is lakott megyékbe. Ez először 51,1 millió RON-t (511 milliárd régi lejt), másodszor pedig 16.450 ezer új lejt (164,5 milliárd régi lejt) jelentett a megyéknek. 2006-ban három kiutalás volt, és, az előzetes terveknek megfelelően, minden megye többet kapott, mint előző évben – így a magyarlakta területek is összegben mintegy az előző évinek a kétszeresét kapták meg, összesen 138,438 millió lejt. • Emellett azt is sikerült elérni, hogy egy 2005-ben hozott döntés értelmében, a Kormány 80%-ban garanciát vállalt az egyes közigazgatási egységek által működtetett távfűtési vállalatok belföldi hiteleire. Az országos keret 268,03 millió RON, ebből 24 település vállalata – és ezáltal több, mint 90 ezer fogyasztó – részesül. A magyarok által is lakott megyéknek juttatott hitelkeret összesen 106,03 millió RON (ez az összeg 9 megye között oszlott meg). • A kormány tartalékalapjából kiutalt összegeket is jelentősen sikerült növelni az elmúlt két év alatt. Míg az előző kormányzás utolsó évében (2004-ben) az erdélyi megyék valamivel több, mint 450 millió lejt kaptak, addig ez az összeg 2006-ban meghaladta a 977 milliót is. • A Világbank segítségével egy 70 millió dolláros programot indítottunk el a földrengés veszélyeztetett középületek megerősítésére. A program összesen 84 ilyen épület megjavítását teszi lehetővé. Dolgozunk a természeti csapások, okozta kárelhárítás biztosítási rendszerén (a Közigazgatási minisztériummal együtt). Javasoltuk a Világbanknak a program bővítését és kiterjesztését alacsonyabb veszélyeztetettség-szintű vidékekre is, mind például Háromszék. • Kiemelkedő ténykedésünket elismerően, jelentős szerepet kaptunk az európai természeti katasztrófavédelmi egyezmény (EUR OPA Major Hazards) vezetésében. 2005 novemberében alelnöki mandátumunkat további egy évre hosszabbította az állandó küldöttek tanácsa. A települések lakhatóságának javítása • 2005-ben a helyi közösségek által támasztott igények alapján 2 új típusú tornaterem megtervezését véglegesítettük: egy a falusi iskolák igényeinek megfelelő kisebb méretű tornatermet, valamint egy a városi környezetnek, mikrorégi196


ók igényének megfelelő a lelátókon 150 férőhelyes eukonform sporttermet. 2005-2006 között összesen 126 sportterem építését kezdtük el. 150 férőhelyes sportterem épül/épült Marosvásárhelyen, Tusnádon, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Tordán, Brassóban, Szebenen, Nagykárolyon, Zsombolyán, Szatmárnémetin. Sikerült sporttermet építeni a szórványvidéken: Miskén, Margittán, Kisiratoson, Hosszúmezőn, Ürmösön, Magyardécsén. 150 férőhelyesnél nagyobb sportterem épül Csíkszeredán, valamint Kézdivásárhelyen. • A 2000 előtt épített sporttermek reabilitása érdekében elindítottunk 2005-ben egy új programot. 2005-2006 között Lővétén, Remetén, Csomafalván Nagybányán reabilitáltunk sporttermeket. • 2005-2006 között sikerült a Nagyváradi Vár, a besztercei evangélikus templom, a kolozsvári Kós Károly Ház, a tordai színház épület, a kézdivásárhelyi régi hadapródiskola, a sepsiszentgyörgyi Lábas Ház, a belényesi unitárius templom a marosszentgyögyi református templom, a segesvári várfal szerkezetének megerősítésére pénzt adnunk. • 2007-ben egy országos uszodaépítési program veszi kezdetét: az első két évben tíz olimpiai méretű, minden nemzetközi követelményt kielégítő fedett uszoda, 20 kisebb, de belföldi vízilabda-mérkőzések rendezésére még alkalmas uszoda és 40 még kisebb, 25x12,5 méteres tanuszoda épül. • Sporttermek, de más beruházások esetében is teljesen indokoltan megemeltük az erdélyi beruházásokra fordítandó összeget, hiszen az utóbbi években ez a régió negatív diszkriminációnak volt kitéve.

Közigazgatási reform, decentralizáció, intézményi reform • A közbeszerzési politika európai felzárkóztatása a Középítkezési és a Pénzügyminisztérium feladata volt. Törvénymódosítással és létre hoztuk az Országos Közbeszerzési Ügynökséget. A közmű-kivitelezés szerződéskötési rendszerébe belevettük a FIDIC követelményeket. • A jogszabályrendszer módosításaival bővítettük a helyi önkormányzatok építészetrendészeti hatáskörét, debirokratizáljuk a különböző engedélyek kiadását. • Döntéshozatali folyamatainkba intenzíven együttműködünk a szakmai szervezetekkel, az önkormányzatok szervezeteivel és a civil szféra szervezeteivel. A konzultáció nálunk nem kötelező mutatvány, hanem valós felkészülés a döntések életbeléptetésére • Piacosítottuk az ingatlanfejlesztés állami intézményrendszerét az Országos Lakásügynökség szerepének lényeges átírása által. 2005-től az OLÜ egy játékos a sok közül, amelynek jelentős piacszabályozási szerepet tervezünk. 197


• Az Országos Beruházási Társaság tevékenységi körének bővítését elkezdtük, infrastruktúra fejlesztési profilját erősítjük. Ezáltal nem csak az a célunk hogy gazdaságilag életképessé tegyük, hanem az is hogy létrehozzunk egy olyan, európai szabványoknak eleget tevő, beruházásokat bonyolító entitást, amelyet meg lehet majd bízni minden némi-nemű infrastruktúra (közlekedési, tanügyi, sport, egészségügyi stb.) kivitelezésével. • A Szövetség hathatós közbejárására életbe lépett a szövetkezeti kerettörvény. Válságmenedzsment • A 2005-ös bánsági árvízkár jóvátételének programjában oroszlánrészt vállaltunk, kb. 1000 házat építettünk újjá. A 2006-os természeti katasztrófák okozta károk helyreállítására (lakásépítés, szerkezeti megerősítés, építőanyag-juttatása) saját költségvetésünkből 15 millió új lejt fordítottunk, a vízprogram keretén belül 4 millió RON-t utaltunk ki Rast községnek. 2006-ban a Országos Lakásügynökségen keresztül 500 házat az épített újjá

Nagy ingatlanfejlesztési projektek • A felületesen megkötött és felügyelet nélkül hagyott Casa Radio PPP (Public Private Partnership) szerződés elemzése és a tényfeltárás eredményeként újraindítottuk a beruházás projektet. • Az Esplanada terv koordinálása, a legnagyobb ilyen jellegű beruházás – 800 millió eurós befektetés, amelyet az állam hozzájárulása nélkül építenek fel Bukarestben. • Aktív szerepet vállaltunk a Lia Manoliu Stadion felújításának tervében

Aktívan az erdélyi infrastruktúra felzárkóztatásáért • A Bihar megyének kiutalt 120 milliárd ROL-ból 20 milliárd magyarlakta településeknek jutott, víz- és úthálózati javításokra, illetve a közvilágítás biztosítására, közintézmények karbantartási munkálataira (Szalontán, Biharfélegyházán, Értarcsán, Hegyközcsatárban és Tótiban). A Kormány tartalékalapjából jutott 10 milliárd lej négy Bihar megyei település infrastrukturális javításainak befejezésére. • A falvak vízellátását javító program további erdélyi megyékkel (Arad, Temes, Kolozs, Fehér, Hunyad) bővült miután a programnak már részese Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy, Bihar, Szatmár és Máramaros megye.

198


• Újból van műjégpályája Marosvásárhelynek: a több mint egy évtizede bezárt, elavult sportkomplexumot az RMDSZ szorgalmazására, kormánytámogatásból építették újjá. Ebben az évben beindul a műjégpálya befedése. • Felavattuk az ország első községi műjégpályáját Csíkkarcfalván, beruházást a kormány 14 milliárd lejjel támogatta. • Az árvíz által megrongált Kovászna megyei Bodzafordulón újjá építettük az egy évvel ezelőtt külföldi alapokból véglegesített gátat. • El kezdtük építeni a Brassó-Székelyudvarhely közötti főutat. • Kovászna megyében további 15 milliárd lejt a műemlékek restaurálására irányozott elő a kormány, amiből 3, 8 milliárdot a kézdivásárhelyi volt „katona nevelde“ javítására fordítanak. A program öt fontos háromszéki műemléket érint, köztük a Lábas Házat is. • Elkészült a Gyergyószentmiklós-Parajd Bucsinon áthaladó utszakasz, illetve a Szováta-Balavásárhely útvonal feljavítása, melynek értéke körülbelül 55 millió euró.

Vidékfejlesztés – SAPARD program A 2005-ös év folyamán számottevően felgyorsult a SAPARD alapok lehívása, ez a program fennállása óta a leglátványosabb növekedés. Legfontosabb intézkedések a következő szakterületeteket fedték le: a mezőgazdasági termékek feldolgozása és marketingje, a megkötött szerződések összege 74,59 millió euró, vidéki infrastruktúra fejlesztése, mezőgazdasági befektetések (farmok), a megkötött szerződések összege 37,36 millió euró, alternatív jövedelemforrások támogatása, a megkötött szerződések összege 18,91 millió euró, szakmai képzés, a megkötött szerződések összege 4,94 millió euró, technikai segítség a megkötött szerződések összege 1,64 millió euró. Sikerült finanszírozási kérelmek szerkezetének leegyszerűsítése, leegyszerűsödött a költségvetés, valamint a pénzügyi terv összeállítása. Az önrész biztosítását elősegítő akciók A SAPARD Ügynökség, valamint az RMDSZ által kinevezett elnök az önrész biztosításához a következő törvények meghozatalát kezdeményezte, illetve támogatta: a mezőgazdasági befektetéseket támogató 231/2005 sz. Törvényt, amely a 979/2005-ös rendelettel együtt meghatározza a támogatandó befektetéstípusokat. Ezáltal a magántermelő bizonyos bankokon keresztül támogatott hiteléhez jut. Jelenleg a mezőgazdasági befektetéseket, támogató alapot a BCR kezeli, a kamat 5%, a visszafizetési idő maximálisan 10 év, a 46/2005 sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi a SAPARD projekt által létrehozott javak falhasználását garanciaképpen az önrész biztosító hitelekhez, a SAPARD alapok lehívását előse199


gítő 218/2005 törvényt, ami lehetővé teszi a felvett kölcsönök garantálását a Vidékfejlesztési Garancialap és a Kis és Közepes Vállalkozások Garancialapja által. A 2005-ös év során megkezdődött az átalakulási folyamat, amely során 2006ban a SAPARD Ügynökség átalakult Vidékfejlesztési Kifizető Ügynökséggé. Az új intézmény a csatlakozás utáni vidékfejlesztési alapokat kezeli. 2oo6 decemberében az ügynökség elnyerte az egy évre szóló, ideiglenes hitelesítést és sikerült megduplázni a havi kifizetések rátáját (átlagban havi 5o millió euróról, havi 95 – 1oo millió euróra). 2006-ban az RMDSZ i tisztségviselők jó együttműködés eredményeként sikerült 14 fontos, az erdei utak rehabilitációját célzó, székelyföldi SAPARD pályázatot, melyek összértéke meghaladja a tízmillió eurót.

Vidékfejlesztés, idegenforgalom Az Országos Turisztikai Fejlesztési és Kutatási Intézet segítséget és információt nyújtott Bihar, Maros, Kolozs, Hargita, Kovászna és Mehedinti megyében. Sikerült bevonni különböző magyarlakta területeket az államilag támogatott turisztikai tanulmányokba. Megtörtént a kapcsolatfelvétel a magyarországi turisztikai szakmai körökkel. Beindult a turisztikai adatbázis létrehozásához szükséges adatok gyűjtése. Kormányhatározattal kiutalt összegekkel támogattuk Kovászna, Parajd, Szováta, Tusnádfürdő fejlesztését. A romániai gyógy-turisztikai stratégia erdélyi magyarlakta településeket is tartalmaz, megteremtvén így a keretet, ami szerint ezek a települések is pályázhatnak strukturális alapokra. A Dél-alföldi régióval megindultak a tárgyalások egy közös projekt beindításáról. 2007-ben véglegesített formát ölt az Országos Turisztikai Fejlesztési Terv. Ifjúságpolitika és humánerőforrás

Cselekvően fiataljaink maradásáért • Az Országos Ifjúsági Hatóság Megyei Ifjúsági Igazgatóságokat létesített Hargita, Hunyad, Kovászna, Maros, Szatmár megyében. • 2005-től elindult az ifjúsági pályáztatási rendszer decentralizációja. • Az Országos Ifjúsági Hatóság 2005-ben 405.515, 2006-ban 1.470.000 RON-t utalt ki erdélyi megyéknek. 2007-re jóváhagyott költségvetés: 2.300.000 RON. • Az országos pályáztatási rendszeren keresztül 2005-ben a MIÉRT tagszervezetei 230.000 lej, 2006-ban 340.000 lej támogatást juttatott az Országos Ifjúsági Hatóság. Fontosabb események, amiket támogattunk: Félsziget Fesztivál Marosvásárhelyen, Kárpát Medencei EU Tábor – Tusnádfürdő, E-meló Állásbörze Kolozsváron,. MIÉRT Akadémia – Félixfürdő, Humorfesztivál Koloz200


sváron, Neumann Tábor, Fiatal önkormányzati képviselők találkozója Marosfőn, Médiabefutó, Országos Magyar Sportvetélkedők (Kézilabda, Kosárlabda, Fair Play Kupa), Alternative Filmfesztivál, A Romániai Olimpiai Bizottsággal közösen szervezett „Oimpia szellem, tolerancia és sportszerűség” elnevezésű nyári egyetem, Kisebbségi fesztivál Segesváron, TIFF Filmfesztivál, Szent István napok Kolozsváron.. • Az Országos Ifjúsági Hatóság feladatköréhez tartozik az ifjúsági központok létrehozása, illetve támogatása. Az országban összesen 28 ilyen központ létezik, melyek közül mintegy 10 működik „teljes gőzzel”. Ez utóbbiak közül érdemes megemlíteni a szentmihályi (Kolozs megye), sepsiszentgyörgyi, resicai központokat. Az frissen létrehozott központok közül a kisbácsi, petrozsényi, csíkszeredai és nagyváradi központokat emeljük ki. • Részt vettünk az ifjúságról szóló törvénytervezet-csomag kidolgozásában, mely a Fiatalok törvényét (kerettörvény), az Ifjúsági tanácsadó és információs központok törvényét, az Ifjúsági alap törvényét és a Magán egyetemi bentlakások építéséről szóló törvényt tartalmazza. Ezen törvénytervezeteket 2005. október 10-én több ifjúsági szervezet jelenlétében közvitára bocsátottuk. A törvénytervezetek jelenleg Románia Szenátus bizottságainál találhatók. • 2006 – Július 21-én Románia Szenátusa elfogadta a Fiatalok törvénye kerettörvényt (350-es számú törvény), amely megteremti az intézményesített ifjúsági életet, szabályozza a különböző intézmények közötti felelősségelosztást, illetve a az ifjúság strukturális és pénzügyi támogatását. Ugyanakkor a Lakástörvényt is sikerül módosítani (62-es számú törvény), aminek értelmében lakásépítéskor a 35 év alatti 20%-os támogatásban részesülnek. • Aktívan részt vettünk az árvízkárosult vidékeken lakó gyermekek támogatásában megszervezve a Reménysugár akciót. A nyári vakáció folyamán az Országos Ifjúsági Hatóság 2000 árvízkárosult gyereket, köztük közel 400 hargitai és hunyadi magyar gyermeket is, táboroztatott ingyen az Eforie Nord, Eforie Sud, Május 2 és Costinesti-i táborokban. A Reménysugár akció anyagi segélyt is jelentett. A bánsági gyermekek számára június folyamán elsősorban taneszközöket és játékszállítmányok jutottak el, szeptember elején az Ifjúsági Hatóság és a Bricostore cég megközelítőleg 10.000 lej értékben adományozott építőanyagot, amit az Országos Ifjúsági Hatóság a Hargita Megyei Dobo község Kultúrházának feljavítására irányított. 2006-ban folyatódik a Reménysugár akció – további 2000 gyereket táboroztattunk 1-1 hétig, ugyanakkor a Vöröskereszt jóvoltából egészségügyi csomagokat osztottunk az Eforie Sud-on nyaraló árvízkárosult gyerekeknek. A nyár folyamán 450, Hargita, Maros, Beszterce, 201


Hunyad megyékből származó, hátrányos helyzetű magyar gyereket táboroztattunk a Hatóság tengerparti üdülőközpontjaiban. • 2005-2006 között szervezett nyári szabadegyetemeken 70 magyar vett részt. Ugyanakkor az RMDSZ által szervezett sportvetélkedők, illetve a Médiabefutó 2005-ös nyertesei (36 fiatal) is nyári táborozásokban részesültek. • Kolozsvári kezdőállomással indította el októberben az Országos Ifjúsági Hatóság az ismertető karavánját, melynek célja megismertetni a nagyközönséggel a Hatóság tevékenységét és az újonnan létrehozott Megyei Igazgatóságokat, valamint szoros kapcsolatot kiépíteni a helyi ifjúsági szervezetekkel. Kolozsvár után Nagyváradon mutatkozott be, majd Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Brassóban állomásozott a Hatóság csapata. • A Hírközlési és Informatikai Minisztérium karavánja az Országos Ifjúsági Hatóság fennhatósága alatt működő szabadidős központokba látogatott el, többek között magyarlakta vidékekre is: Hargita, Maros, Fehér, Szeben. Célja: az internetes alapismeretek bemutatása és elsajátítása, internet kapcsolat létrehozása. • „All different, All equal” – „Te is más vagy – Te sem vagy más”, illetve a Fehér éjszaka programok megszervezése. Környezetvédelem: jobb infrastruktúra, tisztább környezet

A törvényalkotásról áttértünk a törvények végrehajtására. Koordináció, ellenőrzés, növekvő hatékonyság • Mozgósítottuk a koordinálásért, végrehajtásért, ellenőrzésért, finanszírozásért, kutatásért, monitorizálásért felelős intézményeket. • Az Országos Környezetvédelmi Ügynökség alárendeltségébe helyeztük a regionális és megyei ügynökségeinket. Ez lehetővé teszi a környezetvédelmi törvények egységes végrehajtását és a stratégiák életképességének ellenőrizhetőségét. • A Környezetvédelmi Minisztérium közvetlen hatáskörébe rendeltük a Környezetvédelmi Országos Felügyelőséget. Lehetőségünk van olyan eszközöket használni, amelyek segítségével a megelőzési és ellenőrzési feladatokat jobban el tudjuk látni. • Az Országos Veszélyes Vegyi Anyagokat Felügyelő Ügynökség a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium hatásköréből a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium alárendeltségébe került. Elkészült azon veszélyes vegyi anyagok leltára, melyek 2007. január elsejétől hulladéknak minősülnek.

202


Természetvédelem, biodiverzítás, biológiai biztonság, légkör védelem • Folyamatban van a Natura 2000 hálózatba javasolt területek listájának kiértékelése és jóváhagyása. 113 speciális madárvédelmi övezet és 273 közösségi fontosságú területek iratcsomóit jóváhagyás végett elküldtük a Román Akadémia illetékes szakbizottságához. • A Natura 2000 hálózatba javasolt megyékben felvilágosító kampányokat szerveztünk, melynek során bemutattuk a hálózat létrehozásának fontosságát és előnyeit. A magyarok által lakott településeken a felvilágosító kampány magyar nyelven történt. • A Ramsar-i Konvenció titkársága három új, nemzetközi fontosságú vizes övezetet ismert el mint speciális vízimadár élőhelyet. Ezek között megemlítjük a Maros völgyit, melynek területe 17, 166 ha. • Kidolgoztuk az Országos Védett Területek Ügynöksége létrehozásához és működéséhez szükséges dokumentációt. Tárgyalásokat folytatunk a Mezőgazdasági Minisztériummal egy olyan kompenzációs rendszer létrehozásáról, amely a Natura 2000 hálózatba foglalt területek tulajdonosait támogatja. • A levegőminőségének megőrzése érdekében folyamatban van az Országos Légkörvédelmi stratégia és akcióterv gyakorlatba ültetése. Kiépítettünk egy országos szintű levegőminőség ellenőrző hálózatot. 34 Környezetvédelmi Ügynökséget 94 automatikus levegőminőség ellenőrző rendszerrel láttunk el. Országos szinten 68, a levegő minőségéről folyamatosan adatokat, közlő rendszert helyeztünk el. • Kidolgoztuk a 2007-re vonatkozó, az üvegházhatásért felelős gázak kibocsátását szabályozó Országos Tervet. A 2008-2012 periódusra vonatkozó tervet az Európai Bizottsághoz juttattuk el. Aktívan az ipari, vegyi szennyezés ellenőrzése érdekében – A verespataki aranybánya terv• Kiemelt figyelmet fordítunk az ipari szennyezés ellenőrzésére. 2005-2006 között 186 egészségügyi hulladékot megsemmisítő berendezés szüntette meg a tevékenységét. Hat, az előírásoknak megfelelő, nagyteljesítményű, egészségügyi hulladékot megsemmisítő berendezést helyeztek üzembe. • 47 szelektív hulladékgyűjtéssel foglalkozó projektet kezdeményeztünk • Folyamatban van verespataki bányaprojekt környezetvédelmi hatástanulmányának az elemzése. E folyamat keretében 2006. július 24. – augusztus 25. között 14 közvitát szerveztünk az említett településeken: Verespatak, Abrudbánya, Camepeni, Gyulafehérvár, Zlatna, Brad, Kolozsvár, Torda, Beszterce, Aranyosbánya, Lupsabánya, Bukarest, Déva, Arad valamint Szeged és Budapest Magyarországról. 203


• 2007. január 31-én a átadtuk a projekt tulajdonosnak közviták alkalmával megfogalmazott észrevételeket és kérdéseket. Az engedélyeztetési eljárás a beruházó válaszainak megfogalmazása után folytatódik.

Környezetvédelmi Alap – a környezetvédelmi programok hatékony támogatója • 2005-2006. december között a környezetvédelmi alap bevételei megközelítették a 350 millió lejt (kb.100 millió euró). Ebben a periódusban az alap több mint 100 pályázatot támogatott, amelynek összértéke meghaladja a 136 millió lejt. A támogatott területek: hulladékgazdálkodás (10 szerződés), az országos autópark felújítása (49 szerződés), árvizek megelőzése (41 eset), biodiverzitás. A Környezetvédelmi Alap haszonélvezői között megemlíthetünk több erdélyi civil szervezetet (nevelési és természetvédelmi projektek) valamint vidéki települést (szennyvíztisztító állomások építése). Az önkormányzatok szerepének növelése – egy fontos lépés az Európai Uniós projektek kivitelezése érdekében • A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Környezetvédelmi Operatív Program (KOP) irányító hatóságaként a csatlakozás utáni környezetvédelmi alapok kezelője. Létrehoztuk 8, a fejlesztési régiók szintjén működő egységet melyek a KOP köztes szervezeteinek hatáskörét látják el. A Környezetvédelmi Operatív Program prioritási tengelyei: vízminőség, hulladékgazdálkodás, távfűtési rendszerek, védett természeti övezetek és természeti katasztrófák megelőzése. A projektek kivitelezését valamint a közbeszerzési eljárások megszervezését a haszonélvező önkormányzatokhoz delegáltuk. Az irányító hatóság több mint 2000 projekt javaslatot elemzett. Folyamatban levő környezetvédelmi ISPA pályázatok • A kivitelezés alatt levő ISPA intézkedések legfontosabb elemei az ivóvíz és szennyvízszolgáltatások korszerűsítésére összpontosítanak: az ivóvíz és csatornahálózatok feljavítása és kibővítése, a víztisztító központok rehabilitálása, az elosztó hálózat felügyelete, vízórák felszerelése valamit szennyvíztisztító telepek modernizálása.A pályázatok összértéke: 1.265.005.132 euró, amiből a vissza nem térítendő ISPA támogatás összértéke: 911.273.153 Euró. Mostanig az Európai Bizottság 28 ISPA pályázatot hagyott jóvá, ebből 13 erdélyi megyét/települést érint. 204


• Az ivóvíz és szennyvíz ágazatban, erdélyi megyékben, kivitelezés alatt levő környezetvédelmi ISPA projektek értéke meghaladja a 481,97 millió Eurót.

Csatlakozás utáni alapokból (Környezetvédelmi Operatív Program) valamint más nemzetközi pénzintézet által támogatott környezetvédelmi projektek • Figyelembe véve a 22-es, Környezetvédelem, csatlakozási fejezetben Románia által vállalt kötelezettségeket, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium kiemelt figyelmet fordít a csatlakozás utáni alapokból finanszírozható projektek előkészítésére. Országos szinten 43 vízgazdálkodási (ivóvíz és szennyvíz rendszerek) pályázatot készítünk elő. Ebből 17 erdélyi megyéket / településeket érint. Ezek a pályázatok az önkormányzatokra háruló környezeti problémák megoldását segítik elő (az ivóvíz és szennyvíz EU direktívák gyakorlatba ültetése terén). • A Környezetvédelmi Operatív Program alapjaiból valamint más nemzetközi pénzintézet által támogatott, erdélyi megyéket / településeket érintő projektek (ivóvíz / szennyvíz; hulladékgazdálkodás) értéke meghaladja 1355.1 millió Eurót. • Támogattuk az önkormányzatok hulladékgazdálkodásra vonatkozó célkitűzéseit A Phare program segítségével. A központi régióban 13 nyertes pályázat van: Csíkszentsimon, Kovászna, Bodzaforduló, Ákosfalva, Szászrégen, Medgyes, Ágota, Prázsmár, Törcsvár, Predeal, Nagyenyed, Abrudbánya.

A polgárok egészségéért Az Egészségügyi Minisztériumbeli államtitkárunk irányítása alatt minisztérium 37 törvény-tervezetet kezdeményezett, 32-t már elfogadott a Parlament. Fontosabbak: az Orvosi kabinetek eladásáról szóló 2005/110-es Sürgősségi Kormányrendeletet, a Vér- és vérkészítmények valamint a vérátömlesztés minőségbiztosításának törvényét, az orvosi hivatás szabályozásának valamint az orvosi kamarák működésének a törvényét. Államtitkárunk kezdeményezésemre készült el a közbeszerzési eljárás szabályzata (amelyet miniszteri rendelettel léptettek életbe). Az egészségügy átfogó reformját szorgalmazó törvénytervezetből a legfontosabb a Kórház-törvény módosítása, a gyógyszertárak törvénye valamint az egészségbiztosítási törvény.

205


Esélyegyenlőség, kisebbségvédelem, restitució, decentralizáció

Aktívan a kisebbségekért • Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala keretén belül a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kidolgozása és kormány általi elfogadása, illetve a törvény szenátusi is képviselőházi szakbizottságok előtt való fenntartása érdekében több mint 10 vitafórumot, szemináriumot szerveztünk, partnereinkkel (Project on Ethnic Relations, illetve az Európa Tanács háttérszakértőinek számító European Center for Minority Issues) közösen. A kisebbségi törvénytervezetet három hónap nyilvános vita és 50 nap tárcaközi egyeztetés és vita után a kormány a 2005. május 19-i ülésén fogadta el, május 27-én pedig átküldte a Szenátusba, sürgősségi eljárással történő elfogadásra, október 24-én azonban a Szenátus leszavazta. Jelenleg a Képviselőház szakbizottsági vitáinak tárgyát képezi. • Részt vettünk a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai Chartájának ratifikálásáról szóló törvénytervezet kidolgozásában. 2005 szeptemberében közvitára bocsátottuk, majd 2006. március 2-án a Kormány elfogadta a tervezetet, ezt követően továbbította az államelnöki hivatal felé. • Aktívan részt vettünk a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa tevékenységének koordinálásában (bizottsági és plenáris ülések). • Részt vettünk a tulajdonreformról szóló törvénycsomag és a végrehajtási normák kidolgozásában. • Létre hoztuk az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala temesvári képviseleti irodáját • 2005-ben a Hivatal elkészítette a 2000-ben létrehozott Kisebbségkutató Intézet szervezéséről és működéséről szóló Kormányhatározat tervezetét. Jelenleg a Pénzügyminisztériumnál vár láttamozásra. • Folytattuk a 2002-ben elindított tankönyvprogramot: eddig összesen 12 középiskolás magyar nyelvű tankönyvet és szöveggyűjteményt sikerült díjmentesen a diákok rendelkezésére bocsátani (matematika, fizika, biológia, közgazdaságtan, filozófia, magyar nyelv és irodalom), közel 5 milliárd régi lejes támogatással, és ez a program a következő években is folytatódni fog. • 2006-ban készült el az a 2005-ben elkezdett kutatás, amely a romániai nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó törvénykezés alkalmazásának monitorizálását volt hivatott szolgálni. A kutatás célja volt a kétnyelvűséget szabályozó törvényes keret alkalmazásának megvizsgálása olyan településekben, ahol a lakosság 20%-át meghaladja valamely kisebbség számaránya és ahol érvénysülnek 206


a törvény által biztosított nyelvi jogok (létezik-e kétnyelvű helységnévtábla, a közigazgatásban használják-e az illető kisebbség nyelvét stb.). • 2006 végén ugyancsak a Hivatal megrendelésére készült el az a közvéleménykutatás és elemzés, amely a csatlakozás előtt álló romániai társadalom attitűdtérképét tárja fel: miképpen viszonyul a társadalom a magyar, a roma és a zsidó közösséghez, mekkora az intolerancia szintje ezekkel a közösségekkel szemben, milyen jellegű előítéletek uralkodnak a társadalomban. • Támogattuk a kisebbségi szervezeteket. A Hivatal pénzügyi jellegű hatáskörébe tartozik a kisebbségi szervezetek számára a Kisebbségi Tanács évenkénti döntése által meghatározott költségvetési támogatás folyósítása, végrehajtása és az elszámolások ellenőrzése. Az éves költségvetésből a romániai magyar közösség számára juttatott támogatást a Communitas Alapítvány kezeli és, azt pályázatok útján osztja le különböző sajtó-, művelődési, ifjúsági, oktatási és egyéb programokra. A kisebbségi szervezeteknek járó támogatás összegét sikerült évről évre emelni, az elmúlt két évben 30-30%-al növekedett ez az összeg. • A Kisebbségi Tanács által kezelt költségvetési kereten kívül a Hivatal költségvetésében 1998 óta, elkülönített összeg áll rendelkezésre a különböző etnikumközi jellegű pályázatok finanszírozására. Ez az összeg 2003-ban 6 milliárd lej körül volt, 2004-ben 15 milliárd lej, 2005-ben 25 milliárd lej, 2006-ban 35 milliárd lej, míg a 2007-es évre 40 millió RON-t (azaz 40 milliárd régi lejt) irányoz elő a költségvetési törvény. Ez a pályázati alap teszi lehetővé, hogy évente átlagban 100 kisebb-nagyobb pályázat finanszírozását biztosíthassuk. Az elmúlt két évben ennek az alapnak több mint felét magyar, vagy magyar érdekeltségű pályázat támogatására fordítottuk, ezek leggyakrabban oktatási, ifjúsági, hagyományőrző rendezvények voltak, de támogattunk kiadványokat, a magyar anyanyelvi országos vetélkedőn díjazottak számára külföldi jutalomkirándulásokat, közvélemény-kutatásokat is. Egyik a legsikeresebb rendezvény a kisebbségi színházi fesztivál (3 alkalommal került megszervezésre), amely lehetőséget nyújt az ország területén működő kisebbségi társulatok találkozására. Ugyancsak a kulturális jellegű programok között kell megemlítenünk a csíkszeredai Régizene Fesztivált, amelynek megszervezését immár harmadik éve támogatjuk. Említésre méltó még a Bernády-napok, az Alter-Native filmfesztivál támogatása, és nem utolsó sorban az Új Magyar Szóban és az Erdélyi Riportban közzétett kisebbségi mellékletek közlése. A magyar és más kisebbségi nyelv tantárgyversenyeinek országos első helyezettjeit minden évben külföldi jutalomkirándulással díjazzuk. 207


• A nemzetközi kapcsolatok terén jelentős elmozdulást eredményezett az a belső szervezési átalakítás, mely során a legfontosabb nemzetközi szervezetek és intézmények irányába külön-külön szaktanácsosokat jelöltem ki, így a nemzetközi kapcsolattartás folyamatos és szervezett formában történik. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években nem elhanyagolandó anyagi támogatásban részesült a hivatal, különösen a Európai Bizottság diszkriminációellenes közösségi programja révén. • Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a civil szférával, változatlanul jó kapcsolataink vannak a marosvásárhelyi Pro-Európa Ligával, a romániai Helsinki Bizottsággal, a Soros-hálózat több tagjával, a kolozsvári Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontjával, a temesvári Interkulturális Központtal, számos romaszervezettel stb. Kormányhatározat útján 2003-ban közérdekű alapítvánnyá nyilvánították a Project on Ethnic Relations romániai fiókszervezetét, mely az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának nyilvántartásába került. • 2006-tól kezdődően az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának kezdeményezésére indult útjára a „Kisebbségek a rendőrség kötelékében“ program, melyet később az RMDSZ ügyvezető elnöksége sikeresen bonyolított tovább.

Aktívan a restitúcióért • Aktívan részt vettünk az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása céljából létrehozott Központi Restitúciós Bizottság ülésein. A 2005-ben megjelent 247-es számú új tulajdonreform-törvénynek köszönhetően új elemek jelentek meg a visszaszolgáltatás folyamatában, lehetőség nyílt telkek visszaszolgáltatására, valamint a természetben vissza nem adható ingatlanok esetén kárpótlásra is. A kérelmek újabb – az új törvény által megszabott – benyújtási határidejének lejártakor összesen közel 15000 kérelmet iktatott a titkárság, ebből több mint 2500 a magyar történelmi egyházak által visszaigényelt ingatlanok száma. A visszaszolgáltatási folyamat, sajnos a vártnál lassúbb, hiszen igen gyakran a dossziék kiegészítésre, pontosításra szorulnak. A mellékelt táblázat a restitúciós bizottság által meghozott elvi döntések, és határozatok számát tartalmazza, püspökségenként (2006. december 31-i állapot). • A 10/2001-es törvény 2005-ös 247-es számú módosító törvénye alapján az Országos Ifjúsági Hatóságon belül visszaszolgáltatási bizottság. A benyújtott kérvényekből a Hatóság 69-t oldott meg, 33 még hátra van. Pozitív elbírálásban részesült 38 kérés, míg 31-et visszautasított a Hatóság. A kérések között 30, magyarok által visszaigényelt ingatlan is van. 208


Egyházkerület

Evangélikus Püspökség

Erdélyi Református Püspökség

Királyhágómelléki Református Püspökség Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Nagyváradi Római Katolikus Püspökség Temesvári Római Katolikus Püspökség Szatmári Római Katolikus Püspökség Unitárius Püspökség Összesen

Elvi döntés 14

Végleges Jóváhagyó Elutasító határozat 13

12

1

81

6

202

178

176

118

114

104

10

77

60

60

0

137

51

39 37

675

87

41

34 29

556

40

34 27

534

2

1

0 2

22

• Több esetben közbenjártunk azért, hogy a Védelmi, illetve a Közigazgatási és Belügyminisztérium által az átszervezés miatt már nem használt kaszárnyák megyei vagy helyi tanácsi tulajdonba kerüljenek. Emellett egyéb ingatlanok átadását is sikerült elérni, így két év alatt összesen 39 ingatlan jogi helyzetét változtattuk meg, 11 erdélyi megye 29 településén. Arad megyében Kisiratoson a Belügyminisztériumtól kapott laktanyában idősgondozót létesítenek, Zerénden pedig szolgálati lakásokat alakítanak ki az eddig ingázó tanároknak. Bihar megyében Nagyszalonta 9,1640 hektárt kapott vissza, 28 épülettel, Margitta pedig három kaszárnya-épülettel – 28 hektár belterülettel és 70 hektár kültelekkel lett gazdagabb. Belényesen 15 hektár földet visszaszolgáltattak, egy átadott épületben pedig mozi, színház és közigazgatási központ működhet. Élesden szociális lakások lesznek a félig felépített kórházépületben, egy volt raktár pedig a mentőszolgálatnak és a tűzoltóságnak is helyet adhat. Réven 5,5 ha területhez jutott az önkormányzat, Bors pedig 24 részből álló épületegyüttest kapott meg. Ebben időseket és sérülteket gondozó szociális központot alakítanak ki, a földeken pedig mezőgazdasági gyakorlatot végeznek a szakiskolások. Nagyváradon az egyik legnagyobb megvalósítás a Hadapródiskola átadása – 209


ebbe átköltözhet a Körösvidéki Múzeum, így végre használatba vehette visszakapott ingatlanját a Római Katolikus Püspöki Palota. Emellett a Mezőgazdasági Kifizetési Hivatal új székházat kapott, a Megyei Tanács, regionális sürgősségi kórház és kardiológia kialakítására 26 épületből álló ingatlanhoz jutott, a hozzá tartozó területtel együtt. Két mozi került önkormányzati tulajdonba – egyik a megyei, másik a városi tanácshoz, csakúgy, mint az Antonio Alexe Sportcsarnok. Beszterce-Naszód megyében Somkeréken 30 hektár terület, részben erdő, került az önkormányzathoz, a Fehér megyei Gáldtőn pedig az épület átadása nyomán érdemben tárgyalható az épület visszaigénylési kérelme (a 2001./10. törvény értelmében). Hargita megyében Gyergyószentmiklóson egy 7500 négyzetméteres telek került az önkormányzat tulajdonába, Székelykeresztúron és Csíkszeredán pedig a mozi épülete. Kolozs megyében Kalotaszentkirály-Zentelkén egy volt lőszerraktárt és a hozzá tartozó több mint 5 hektárt sikerült a tanácsnak juttatni, Bánffyhunyadon pedig 22 ha földet, visszaszolgáltatásra. Kovászna megyében, Kézdivásárhelyen, az Apor Péter Iskolacsoport 20 hektár területet kapott, oktatási és gyakorlati célra. Baróton 100,05 hektár, Kovásznán pedig a 6 hektáros volt lőtér kiosztásra kerülhet. Szintén Kovásznán a mozi önkormányzati tulajdonba került, Sepsiszentgyörgyön pedig a Kormány 10 milliárd lejes támogatásával a megyei tanács megvásárolta a CEC épületét, és ugyanott a Román Nemzeti Bank volt épületében a megyei tanács kulturális központot hoz létre. Maros megyében Szászrégen több mint 37 hektár területhez jutott, ennek egy része természetvédelmi terület lesz, Marosbogáton pedig az átadott 1,8 hektáron vállalkozásokat szeretnének indítani. Gernyeszegen (47 hektár) továbbképző központ, Csergeden pedig (35 ha) lóversenypálya lesz. A Maros Megyei Tanács fennhatósága alá került a marosvásárhelyi Unirea mozi; ezáltal a Maros Művészegyüttes is új helyen próbálhat, miután a korábbi épületüket visszaigényelte egykori tulajdonosa. Szatmár megyében, Nagykárolyban a visszaadott egykori Szarvas fogadóba kerülhet a városi könyvtár és a múzeum; ezáltal felszabadul a Károlyi kastély, ugyanott 30 volt szolgálati lakást is átadtak az önkormányzatnak, míg Szatmárnémetiben 187 (szociális) lakást juttattak a helyi tanácsnak, 3 ingatlanban. A Szilágy megyei Zsibón két telek, több mint 20 hektár került átadásra, amivel bővülhet a város ipari parkjának területe, a Temes megyei Lugoson pedig 13 hektárral rendelkeztek hasonlóképpen.

210


Aktívan a decentralizációért • A decentralizációs folyamatok elemzése végett 2006 júniusában a Decentralizáció és Helyi Közösségek Tárcaközi Tanácsa keretében létrejött a Decentralizációs Tárcaközi Munkacsoport. A közigazgatásért felelő államtanácsosi tisztségben levő RMDSZ-es tisztségviselő koordinálja a Szállítási, Középítkezési és Turisztikai Minisztérium, a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium, a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, Mezőgazdasági, az Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, az Oktatási és Kutatási Minisztérium decentralizációs stratégia-tervezetétnek elemzését. • 2005 márciusától 2006 májusáig a Közigazgatási- és Belügyminisztériumban a közigazgatási reformért felelős főigazgatóságot (UCRAP) vezető RMDSZ-es tisztségviselő aktívan részt vett a Decentralizációs Kerettörvény, a Helyi Közigazgatási Törvény és a Helyi Pénzügyi Törvény módosító tervezeteinek a kidolgozásában. Részt vettünk a Közigazgatási- és Belügyminisztériumon belül a Közigazgatási Irányító Hatóság megszervezésében, szerv, mely a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos közösségi alapokat kezeli. Aktívan az esélyegyenlőségért • 2005-ben az Országos Diszkrimináció Ellenes Tanácshoz benyújtott keresetek, illetve a Tanács által hivatalból indított esetek száma közel 400 volt. A keresetek 80 százaléka esetén a döntéshozatal született, megállapítva akár a diszkrimináció létét vagy nemlétét, akár kimondva, hogy a Tanácsnak nincs jogköre eljárni egy adott esetben. Fellebbezés esetén az adott ügyben bírósági képviseletet biztosított. A benyújtott keresetek fennmaradó 20 százaléka a Tanács 2006. évi tevékenységének részét képezi. • Aktívan részt vettünk egy új, a diszkrimináció megelőzésére és leküzdésére vonatkozó törvénytervezet kidolgozásában, amelynek legfontosabb elemei: a Diszkrimináció Ellenes Tanács hatáskörének tisztázása; a létező törvényes keret hatékonyabbá tétele a diszkrimináció fogalmának pontos meghatározása révén; a Tanács területi irodáinak létrehozása. • Részt vettünk az Intézményépítés a diszkrimináció ellen elnevezésű, a Holland Igazságügyi Minisztériummal közösen szervezett PHARE Projekt lebonyolításában, amely a Tanács intézményi fejlődését segíti elő.

211


Anyanyelv és oktatás

Jogalkotás • Az Oktatási is Kutatási Minisztérium Kisebbségi Nyelveken történő Oktatási Főosztálya megszerkesztette, majd aláíratta a megfelelő személyekkel s végül a miniszterrel is az 5730 sz. Miniszteri Rendeletet (2005. december 12.), amely szabályozza a kisebbségi oktatás irányítását és szakmai felügyeletét. • Foglalkoztunk a szórványokban működő, létszám alatti iskolák jogi státusának kérdésével. A minisztérium vezetőségével való elvi megbeszélés után, pontos kimutatás készült azokról az iskolákról, amelyek, meg kellene őrizzék a jogi személyiségi státust, bár 200-nál kevesebb a tanulók száma. Ahol a helyi tanácsok kedvezően ítélik meg a kérdést, sikerült a minisztériumban jóváhagyólag elfogadtatni ezeket, a kivételeket. Jogalkalmazás Iskolahálózat: • Az ország közoktatási tanintézeteinek a 7,32%-ban magyarul oktattak (önálló oktatási egységet és tagozatot együtt számítva). A magyar nyelvű iskolahálózat (7,32%) az utóbbi két-három esztendő racionalizálási törekvései ellenére is majdnem egy százalékkal magasabb, mint magyarságunk országos részaránya (6,6%). • Készül egy iskolahálózati térkép, a decentralizálás alkalmazásáról, amelynek segítségével a kistelepülések szintjén is azonosíthatóakká válnak majd iskolahálózatunk távlatai, a folyamat hatásai. Ugyanakkor a kutatást összefoglaló tanulmány hosszú távú programot is jelent majd: szándékunk szerint ez lesz az erdélyi magyar nyelvű iskolahálózat kiépítésének kézikönyve. 2006-ban, több mint 300 magyar iskola részesült összesen 27.041.000 RON támogatásban.

Beiskolázás: • A magyarul tanuló óvodások és iskolások az országos átlag 4,95%-át teszik ki. Ez összesen 184.777 magyarul tanuló fiatalt jelent, amelyből 41.983 óvodás, 100.245 I.–VIII. osztályos, 31.491 középiskolás, 11.058 pedig szak- és posztszekundér oktatás keretében képezi magát. A magyarul tanuló középiskolások száma 1999-re, 26.430-ra esett vissza, de aztán érdekes módon fokozatosan emelkedni kezdett az országos átlaglétszám csökkenésének ellenére. Líceumainkban az utolsó statisztikailag lezárt tanévben 31.491 magyar tanulót írtak be, amint azt fennebb már jeleztük. 212


• A szakoktatás beiskolázási számai folyamatosan növekedtek: az általános csökkenés országszerte érvényes, ennek ellenére a magyar szakoktatás adatai megugrottak, méghozzá nem is akárhogyan: 6.000-ről 11.000-re, vagyis majdnem a duplájára növekedtek. Szakiskolai oktatás indult magyar nyelven az alábbi 7 megyében: Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Fehér, Hunyad és Szilágy. • Országosan elismertettük, és anyagilag támogattuk az Aranka György és a Kőrösi Csoma Sándor magyar nyelvi vetélkedőket. • Anyagilag támogattuk a Bolyai Farkas magyar nyelvű általános műveltségi versenyt. Magyarul tanító pedagógusok: • Óvodásaink és iskolásaink megfelelő szintű képzéséről 12.100 szakképzett óvónő, tanító, tanár és oktatómester gondoskodott, de egyre nagyobb teret nyer a felnőttoktatás is az anyanyelvű képzésben. • A kisebbségi óvónők és tanítók két versenyvizsgájának száma egy vizsgára csökkent. • 2006. augusztusában a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola tanári vizsgáztató központtá alakult. • Az Állami Tankönyvkiadó vezető tanácsa 2007. január 30-án úgy határozatot, hogy 2007. március 31-ig fiókszerkesztőséget nyit Marosvásárhelyen, kezdetben három alkalmazottal. • Bákó megyében megalakult a magyar tanárok pedagógiai köre.

Felsőoktatás: • A romániai magyar felsőoktatási rendszer a kedvezőtlen gazdasági és demográfiai trendek ellenére gazdagodik. A 2004–2005-ös egyetemi évben 29.136 magyar nemzetiségű egyetemistát tartottunk számon. Ebből 10.001 magyarul tanult. A hálózatban tanuló diákok létszáma is növekszik. A 2005–2006 tanévre meghirdetett mintegy 2.200 tandíjmentes és 5.800 tandíjas hely nagyrészt betelt. A helyzetképhez hozzátartozik, és talán még a beiskolázási számok növekedésénél is fontosabb, az egyetemi helyszínek számának növekedése: a BBTE és a Sapientia EMTE, a PKE, valamint a Magyarországról kihelyezett szakok működtetése révén jelenleg Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetin és Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyenyeden folyik magyar nyelvű egyetemi oktatás. 213


• Az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek szorgalmazására román-magyar állam-, illetve kormányközi megállapodást született a Sapientia Tudományegyetem közös finanszírozásáról. • Figyelemmel követve a minisztérium törvény- és rendeletalkotási gyakorlatát, sikerült biztosítani, hogy törvény írja elő a kisebbségi képviselő kötelező részvételét az ARACIS ideiglenes vezető testületében. Azt is elértük, hogy a külföldi ösztöndíjak odaítéléséről döntő hivatalnak 2006-tól magyar tagja is legyen. • Sikerült meghonosítani néhány szak esetében a docensi, egyetemi tanári és doktorátusvezetői titulusok odaítélési folyamatának figyelemmel követését. Ezt a törekvésünket kiterjesztjük majd a tudományos kutatást irányító hivatal felé is. • Ugyancsak az RMDSZ játszott szerepet abban, hogy kiegészítették az egyetemi tandíjmentes és tandíjas helyek évenkénti újraelosztására vonatkozó törvénymódosítási javaslatot, amelynek értelmében az állami egyetemek szakonként és tagozatonként osztják majd újra az említett helyeket. Gazdaság, pénz

Nemzeti Fejlesztési Terv 2007–2013 A Nemzeti Fejlesztési Terv koordinálásáért a Pénzügyminisztériumban RMDSZ-es államtitkár felelt. A strukturális alapokra való pályázás szempontjából fontos regionális fejlesztési stratégiákért szintén RMDSZ-es államtitkár felelt. A regionális fejlesztési stratégia specifikus célkitűzései között a régiók versenyképességének növelése; az önkormányzatok menedzsmentkapacitásának növelése; a turizmus valamint a tönkrement iparú vidékek fejlesztése szerepel. Bár az RMDSZ javaslatára bekerült a kormányprogramba a regionális fejlesztési régiók átszervezése, ez sajnálatos módon, olyan politikai ellenállásba ütközött, amelyet egyelőre nem tudtunk áttörni. Bízunk abban, hogy hátralévő mandátumunk során kieszközöljük egy olyan politikai döntés meghozatalát, amely lehetővé teszi a jelenleg működésképtelen fejlesztési régiók racionális átszervezését, hiszen most Regionális Fejlesztési tárcává alakul az Integrációs Minisztérium, ahol az RMDSZ-nek újból van egy államtitkára. Külkereskedelem Az ország külkereskedelmi mutatói kedvezően alakultak az elmúlt két évben, a külkereskedelmi tevékenység volumene 2005-ben 21,2%-kal növekedett 2004-hez viszonyítva, 45 milliárd euróról 55 milliárd euróra, 2006 első 11 hónapjában pedig 214


21,3%-os volt a növekedés 2005 ugyanazon időszakához viszonyítva, vagyis 50 milliárd euróról 60 milliárd euróra növekedett a cserekereskedelem értéke.. Az export tevékenység 2005-ben 17,5%-kal, 2006-ban 16,7%-kal bővült és az utóbbi 16 év adatai szerint, 2005-ben négy-, míg 2006-ban két alkalommal ért el rekordszintet az export egy havi értéke. Az import összértéke 2005-ben 23,9%-kal volt nagyobb, mint 2004-ben, 2006 első 11 hónapjában pedig 24,5%-kal növekedett 2005 ugyanezen időszakához viszonyítva. Figyelembe véve az ország európai uniós kötelezettségeit, valamint a Kereskedelmi Világszervezettel szemben vállalt általános kötelezettségeket, az import korlátozása adminisztratív úton nem lehetséges. A kereskedelmi mérleg javításának kulcsa az export dinamikájának növelésében rejlik úgy az EU országaiba, mint pedig az EU-n kívüli potenciális piacokra. Tevékenységünk alapvető prioritása az EU intézményeivel való koordináció, Erdély gazdasági szerepének emelése, az erdélyi vállalkozói szféra megfelelő tájékoztatása és vállalkozásaik versenyképességének növelése.

A külkereskedelmi képviseletek reformja a gazdasági növekedés és terjeszkedés alapelvén 2005 elején elindítottuk a külkereskedelmi tevékenység átszervezését a hatékonyság növelése érdekében. Módosíttattuk miniszteri rendelettel a külképviseleti tevékenységre pályázó jelöltek kiválasztási kritériumait; az első év után a külképviseleti hálózatban dolgozó alkalmazottak 1/3-át cseréltem ki, ezáltal a második évben a szakemberek 2/3-a volt fiatal. Bukarestben, 2005. május 23-án, először szerveztük meg a külképviseleteknél dolgozó gazdasági attasék tanácskozását, ez alkalommal bemutattuk a koalíciós kormány programját és ismertettem a prioritásokat a 2005 – 2008 közötti időszakra. Ezt a tanácskozást rendszeresítettük. Az átszervezés második szakaszára 2006 őszén került sor. Ekkor sikerült megoldani az intézményrendszer szerkezeti reformját, amelynek következménye, hogy ma a külkereskedelem adminisztratív szempontból kompatibilis az EU intézményeivel és képes megfelelő módón együtt dolgozni ezekkel. Az állami költségvetésből kiutalt alapok hatékony felhasználása az export támogatására Hangsúlyosan figyeltünk az export támogatására elkülönített alapok felhasználási fokának növelésére. 2003-ban 51%-ban, 2004-ben 53%-ban, 2005-ben 88%215


ban, míg 2006-ban 93%-ban sikerült felhasználni ezeket az alapokat, melyek közvetlenül a gazdasági szereplők terjeszkedési tevékenységét segítik elő azáltal, hogy nemzetközi kiállításokon, vásárokon és gazdasági missziókon való részvételüket részlegesen finanszírozzuk vissza nem térítendő támogatás formájában. Az Országos Export Stratégia – a romániai export első stratégiája Az Export Stratégia előkészítése és kidolgozása a 2005-ös év egyik prioritását jelentette és több mint 400 szakértő vett részt a folyamatban. A végső nyilvános megvitatását követően, a kormány 2005 decemberében jóváhagyta a dokumentumot. A Stratégia kidolgozásának keretét az Export Tanács biztosította. Az Export Tanács a kormány mellett működő tanácsadó entitás, amely a gazdasági jellegű minisztériumok, és központi hatóságok valamint a vállalkozói szféra képviselőit foglalja magába. Ebben a köz- és magánszféra partnerségen alapuló tanácsban – amely havonta ülésezik – társelnöki tisztséget töltök be. Amíg a 2005-ös év az Országos Export Stratégia kidolgozásának éve volt, addig 2006-ban integrált programok kidolgozásával elkezdődött a Stratégia gyakorlatba ültetése.

Export Fejlesztési Program – 2006 A Program központi célkitűzése a régiók/megyék bevonása a külkereskedelmi tevékenységbe, ezáltal ezek részesedésének növelése, hiszen 2005-ben az ország külkereskedelmi tevékenységének egyharmada a főváros köré összpontosult, ezt követették Temes, Galac és Konstanca megyék. A megyék exporttevékenységének növelése érdekében valamint az információ áramoltatásának céljából közel 20 megyében szerveztem meg az Export Fejlesztési Program szakmai népszerűsítési körutat 2006-ban. Ennek megszervezése a helyi kereskedelmi és iparkamarák együttműködésével történt. A körút állomásainak több mint fele Erdélyben volt, ellátogattam Nagybányára, Zilahra, Dévára, Nagyváradra, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Brassóba, Csíkszeredába, Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre. 2007-ben beindítottunk egy, a 2006-oshoz hasonló Programot, viszont kibővített tartalommal. Ennek első lépése egy országos branding program létrehozása volt az információs technológia területén, közreműködve Távközlési és Informatikai Minisztériummal. Ezt 2007. január 23.-án a mutattunk be, és hamarosan sor kerül az első olyan nemzetközi vásárra, amely keretén belül először fogjuk használni a „ROMANIA IT” márkanevet. 216


Magyarország, mint kereskedelmi és gazdasági partner Magyarország mind a külkereskedelmi, mind pedig a befektetések terén fontos partnerünk. A kétoldalú kereskedelem 2006-ban először haladta meg a 2 milliárd eurós értéket és a kereskedelmi mérlegünk 2006 októberétől többletet könyvel el. Az export tekintetében a 9., míg import tekintetében a 6. helyet foglalja el a kereskedelmi partnereink listáján. 2005-ben és 2006-ban is részt vettünk a román-magyar közös kormányüléseken, a gazdasági és kereskedelmi együttműködést tartalmazó pontok felelőse voltam. A 2006-os ülés margóján gazdasági fórumot szerveztünk Bukarestben. Részt vettünk a Kárpátia Román-Magyar közös Kereskedelmi Kamara, valamint a bukaresti iroda megnyitásán is és aktívan támogattuk a két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködéséről szóló kezdeményezéseket. Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2005 novemberében a Kereskedelmi Világszervezet ismertette Románia kereskedelmi politikájának helyzetét, amelyet a Világszervezet küldötteinek illetve a román kormány jelentése alapján állítottak össze. A közel egy évig tartó felmérésiés kiértékelési folyamat országos szintű előkészítését koordináltam. A szakértők értékelték az ország által elért eredményeket és ennek fontos hatása volt a csatlakozás kedvező alakulására is.

Európai integráció Az ország uniós csatlakozási tárgyalásai során vállalt kötelezettségeinek megfelelően biztosítottuk a közösségi joganyag összehangolását a hazai jogi kerettel a kereskedelem és a gazdaság terén. Ennek érdekében számos tárgyaláson és egyeztetésen vettem részt. 2007. január elsejétől országunk teljes mértékben átvette és alkalmazza az EU közös kereskedelmi politikáját. Erre teljes mértékben fel voltunk készülve, zökkenőmentesen történt az áttérés.

CEFTA bővítés Az ország regionális kereskedelmi érdekei szempontjából kulcsfontosságú volt a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) bővítési folyamata. Ez 2005-ben egy politikai szintű előkészítéssel kezdődött meg. A bővítési folyamat 2006 decemberében 19.-ei miniszterelnöki konferenciával sikeresen lezárult.

217


Csatlakozás után integráció Az EU egységesen szabályozott területei között minden bizonnyal a legfontosabb a közös kereskedelempolitika. Ennek alkalmazására országos intézményrendszerünk előkészítését koordináltuk és biztosítottuk a hatáskörünkbe tartozó csatlakozási feltételek maradéktalan teljesítését, valamint a nemzeti politika, országos vámpolitika és egyéb eszközökről való zökkenőmentes áttérést a közösségi rendszerre. Az integráció kihívásai ezen a területen elsősorban a megfelelő, szakmai szinten fenntartott kereskedelmi feladat és érdekpromoválás, ami arra hivatott, hogy az uniós piacon érvényesüljön a nemzeti érdek, ezen belül a regionális érdekképviselet.

Pénzpiac felügyeletek A Biztosítótársaságokat Felügyelő Tanács RMDSZ-t képviselő tagja a következő lépések indítványozója, illetve kivitelezője: • 17 romániai diák részvételével elindult az aktuárius-képzés a budapesti Corvinus Egyetemen. 2006 őszén az induló 17-ből 15 hallgató szerezett diplomát, így valamelyest enyhült az Európai Unió képviselői által kifogásolt aktuárius (biztosítási matematikus) hiány. • Életbelépett egy, biztosítási társaságokra vonatkozó csődtörvény, így a csődbement biztosítótársaságok ügyfeleinek kárát egy garanciaalap rendezi. • Az előcsatlakozási szerződés aláírása óta felügyeletünk részt vett, mint megfigyelő, a biztosítást és magán nyugdíjalapot felügyelők európai bizottságában. • Kezdeményeztük és megvalósítottuk egy központi adatbázis létrehozását. Ez az adatbázis a belügyminisztérium gépjármű nyilvántartásával összevetve hivatott azonosítani a biztosítatlan gépjárműveket. • Indítványoztuk és sürgősségi kormányrendelet formájában meg is jelent a biztosítatlan gépjárművek forgalomból való kivonására vonatkozó jogszabály. Így megteremtettük a lehetőségét a biztosított gépjárművek számarányának növelésére. 2007 januárjáig elértük a biztosított járművek számarányát illetően a 90 százalékot, mint minimális feltétel teljesítését az EU irányába. Működik a Garanciaalap, amit Romániában egyedi módon „Az utca áldozatai védelme” névre hallgat, létrejött az információs központ és a kártalanítási szervezet, mint az unión belül elszenvedett károk információs és rendezői intézményei, működött egy központi adatbázis, amely lehetővé tette a biztosított és a forgalomba írt járművek listájának összevetését és a biztosítatlan járművek kiszűrését. • Sürgősségi kormányrendelettel módosítottuk a 2000/32-es biztosítási törvényt, ami megmentette a romániai biztosítótársaságok zömét tevékenységük kettévá218


lasztásától élet és általános biztosítótársaságokra, illetve működési engedélyük elvesztésétől. • Sikerült jó néhány biztosítótársaság érdeklődését felkelteni a romániai magyar közösség sajátos oktatási kulturális és szociális tevékenysége iránt. Miután 2004-ben elfogadták a tőkepiac törvényt, az Európa Unió normáinak megfelelően, az Országos Tőkepiac-felügyeleti Bizottság kidolgozta a törvény alkalmazását, illető szabályzatokat, amelyek 2005. július 1-jétől léptek hatályba. Az Országos Tőkepiac-felügyeleti Bizottság a piackonszolidáció érdekében olyan szabályzati előírásokat kezdeményezett, amelyek a két kereskedési/ tranzakciós rendszer, a BVB és a RASDAQ összeolvadásához vezetett ez év decemberében, és amelyek elősegítik a szebeni pénzügyi monetáris piac integrálódását egy olyan rendszerbe, amely összekapcsolja a BVB rendszerével. Az Országos Tőkepiac-felügyeleti Bizottság olyan szabályzati előírásokat is kidolgozott, amelyek a Befektetők Kiegyenlítési Alap létrehozását eredményezte, amely ugyancsak ez év, 2005 decemberében kapott működési engedélyezést. A MFP Pénzügyminisztériummal, a Nemzeti Bankkal együtt az Országos Tőkepiac-felügyeleti Bizottság aktívan támogatta a jelzálog kötvények kereskedését illető, valamint a lakás hitel szekuritizálását illető törvénycsomag népszerűsítését a Parlamentben. A külkapcsolatok terjesztése területén, az Országos Tőkepiac-felügyeleti Bizottság 24 európai és más kontinens országaival írt alá együttműködési egyezményt.

Kiszámítható gazdasági környezetért Az Országos Versenytanács RMDSZ által kinevezett alelnök hathatósan részt vett a Tanács jogalkotó, valamint jogharmonizációs munkájában: az állami segélytörvényt 143/1999 sikerült kiegészíteni az acquise communitaire elvárásai szerint. A másodlagos törvénykezés kidolgozása, szabályozási eljárások kivitelezése a nagy állami szolgáltató egységek esetében, közművek, energiaszolgáltatók, távfűtés vonatkozásában. 41 megyében, ill. Bukarestben ellenőrzések kivitelezése különböző hátrányos helyzetű, ill. favorizált körülmények között dolgozó cégek esetében, amelyek ideiglenesen 2011-ig kapnak adókedvezményt és más jóváírásokat. • 2005 októberétől az állami segélyek ellenőrzése, leltározása, monitorizálása, pozitív megítélést kapott, és Az Országos Versenytanácsa brüsszeli monitorizálása megszűnt, mivel döntései, komparatív elemzései és végzései, szakmai szempontból jó osztályzatot kaptak. Jó a megítélése a munkahely megtartásra és preventív átképzésre irányított állami szubvenciók kiutalásának is. Ugyanakkor csökkent a csődös nagyüzemeknek utalványozott állami segély összértéke is 2005-ben. (2004-hez viszonyítva, a GDP 3% alá esett). 2005 második sze219


meszterétől a Versenytanács megítélése pozitív, mivel a kidolgozott másodlagos joganyag, az elsődleges harmonizált joganyag után a 6-os fejezet (Versenypolitika) teljesen lezárult és jogtechnikai szempontból jó osztályzatot kaptunk. 2006-ra biztosítva van a piaci viszonyok, illetve a gazdasági verseny összes összetevőinek alkalmazása. • Erdélyi megyéinkkel kapcsolatosan elértük, hogy a gyergyóremetei tejporgyár megkapja a 9 millió dolláros állami segélyt és a marosvásárhelyi, illetve az aradi közművek az állami garanciához szükséges jóváhagyást.

220

KORMÁNYZATI TISZTSÉGVISELŐK

• Markó Béla miniszterelnök-helyettes Románia Kormánya

• Borbély László megbízott miniszter Szállítási, Középítkezési és Turisztikai Minisztérium • Nagy Zsolt miniszter Hírközlési és Informatikai Minisztérium • Winkler Gyula megbízott miniszter Kereskedelmi és Gazdasági Minisztérium • Fekete Emőke államtanácsos Miniszterelnöki Hivatal • Szász Attila államtanácsos Románia Kormánya, a Művelődési, Oktatási és Európai Integrációs Tevékenységeket Felügyelő Miniszerelnök-helyettes Hivatala

• Cseke Attila államtitkár, kormányfőtitkár-helyettes Kormányfőtitkárság • Horváth Anna államtitkár Európai Integrációs Minisztérium • Korodi Attila államtitkár Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium • Markó Attila államtitkár Kisebbségi Hivatal • Niculescu Tóni államtitkár Külügyminisztérium • Pásztor Gabriella államtitkár Oktatási és Kutatási Minisztérium • Porcsalmi Bálint államtitkár Hírközlési és Informatikai Minisztérium • Székely Ervin államtitkár Egészségügyi Minisztérium • Tőke István államtitkár Mezőgazdasági Minisztérium • Asztalos Csaba elnök Országos Diszkriminációellenes Tanács • Birtalan József elnök Közalkalmazottak Országos Ügynöksége • Borbély Károly elnök Országos Ifjúsági Hatóság • Csendes László alelnök A Volt Titkosszolgálat Levéltárát Átvilágító Országos Bizottság 221


• Csutak Nagy László alelnök Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság • Dáné Károly vezérigazgató Országos Tankönyvkiadó • Dézsi Zoltán elnök Állami Tartalékalap • Gáspárik Attila alelnök Országos Audiovizuális Tanács • Geréd Beátrix alelnök Országos Statisztikai Hivatal • Gyerkó László alelnök Állami Privatizációs Hatóság • Imre István igazgató Román Kereskedelmi Fejlesztési Központ • Klárik László elnök SAPARD Ügynökség • Kovács Csaba Tibor főtitkár Állandó Választási hatóság • Lukács Vilmos vezérigazgató Országos Befektetési Vállalat • Nagy Ágnes a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsa-tag • Nagy József vezérigazgató Országos Ásványív Társaság • Neményi József alelnök Versenytanács • Olosz Gergely vezérigazgató Országos Urán Társaság • Rákossy Botond József alelnök Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség • Rücz Erzsébet Nép Ügyvédje – helyettes • Sarkadi Adalbert Országos Lakásügynökség- aligazgató • Szabó Barna főtitkár Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelő Hatóság • Szilveszter Sándor főfelügyelő Kazánok, Nyomás alatti Tartályok és Emelőszerkezetek Állami Felügyelete (ISCIR) • Talpas János igazgató Országos Turisztikai Fejlesztési és Kutatási Intézet • Tánczos Barna vezérigazgató Állami Birtokok Ügynöksége • Tonk Gabriella alelnök Országos Gyermekvédelmi Hatóság • Varga Gábor vezérigazgató Állami Szabadalmi és Találmányi Hivatal • Veress Edmund főtitkár Állami Építkezési Felügyelet • Zsombori Vilmos elnök Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság • Ágoston Hugó a Román Rádió Igazgatótanácsa – tag • Bíró Albin Biztosítótársaságokat Felügyelő Tanács-tag • Bogos Zsolt igazgató Belügyminisztérium • Demeter András vezérigazgató Művelődési és Vallásügyi Minisztérium • Erős Viktor Országos Tőkepiac- Felügyeletei Bizottság-tag • Gálfalvi Zsolt a Román Televízió Igazgatótanácsa – tag • Kozsokár Gábor bíró Alkotmánybíróság 222


• Matekovics Mihály vezérigazgató Oktatási és Kutatási Minisztérium • Nagy Benedek Vallásügyi Államtitkárság Restitúciós Bizottság • Rémán Domokos György vezérigazgató Mezőgazdasági Minisztérium• Szarka Edit Számvevőszék – tag • Zsehránszky István vezérigazgató Kisebbségi Hivatal

223

AZ RMDSZ AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Elérkeztünk az önkormányzati mandátum harmadik évéhez. Harmadik év után, egy évvel a választások előtt mérleget lehet vonni. Számba lehet venni a sikereinket, tapasztalatainkat, kudarcainkat és egyúttal el lehet kezdeni, felkészülni. El lehet kezdeni kiemelni a sikereinket vagy rossz esetben a sikertelenség okait keresni. Mert oka van a teljesítménynek, de oka van a sikertelenségnek is. Az alábbiakban bemutatott adatok kettős célt szolgálnak. Egyrészt megtalálni a megoldásokat, segíteni azokat, akik dolgozni akarnak. Másrészt bemutatni az RMDSZ polgármestereinek, helyi és megyei tanácsosainak sikereit, eredményeit. Mert az elmúlt három év eredményekről is szólt. Mindannyiunk eredményeiről, hiszen a közigazgatás csapatmunka: az RMDSZ polgármesterei és önkormányzati képviselői együttműködésének, a helyi közösség, a vállalkozók és a civil szervezetek összefogásának szerepe van minden megvalósításban. A 2004-ben megválasztott polgármesterek, helyi és megyei tanácsosok 2007 január 1.-től Európai Uniós önkormányzati tisztségviselőkké váltak. Ebben a minőségben lehetőségeik bővültek illetve az integráció hatásainak mélyülésével bővülni fognak, viszont egyúttal a felelősségük is nő. Az együttműködés erősítése, a közös gondolkodás, a komoly fejlesztési projektek, az innovációk azonban a megfelelő kiutat kínálják a jelen problémáira. Ebben nyújtanak segítséget az RMDSZ szövetségi elnöke, miniszterei, kormányzati tisztségviselői, az Ügyvezető Elnökség és az RMDSZ területi szervezetei.

224


JELENLÉTÜNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a 2000-2004-es választási ciklusban helyi önkormányzati szinten 148 polgármesteri 2451 helyi tanácsosi és 135 megyei tanácsosi helyet töltött be. A 2004. júniusi önkormányzati választások eredményeként a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeként 186 polgármester, 112 megyei tanácsos és 2481 helyi tanácsos nyert el mandátumot.(Ebben a választási ciklusban csökkent a megyei és helyi tanácsokban elnyerhető mandátumok száma.) Jelenleg 5 erdélyi megye (Bihar, Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár) önkormányzatát vezetik az RMDSZ választott tisztségviselői, ugyancsak 5 megyében (Arad, Hargita, Kolozs, Kovászna és Szilágy) töltik be az alelnöki tisztségeket. A választások eredményei azt bizonyítják, hogy azok a jelöltek, akik az addigi önkormányzati tevékenységükkel a helyi közösség életében pozitív változásokat tudtak elérni, kisebbségi helyzetben is nyerni tudtak. Ilyen települések például Szatmárnémeti, Szászrégen és Zsombolya, ahol RMDSZ jelölt lett a polgármester, a többségi választók szavazatait is elnyerve.

RMDSZ MANDÁTUMOK SZÁMA MEGYÉNKÉNT A 2004-ES VÁLASZTÁSOKAT KÖVETŐEN

Arad

Megye

Bákó

Beszterce-Naszód

Polgármesterek Helyi tanácsosok Megyei tanácsosok 3

67

3

1

38

2

-

4

-

Bihar

21

274

10

Fehér

1

36

0

Brassó

3

54

225

3


Megye

Hargita

Hunyad Kolozs

Polgármesterek Helyi tanácsosok Megyei tanácsosok 50

576

22

9

155

8

1

36

-

Kovászna

25

Maros

Máramaros

Szatmár Szeben

Szilágy Temes

Összesen

7

-

355

25

37

459

15

-

8

-

19

221

3

13

12

148

8

186

2 481

112

4

43

-

ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATI TANÁCS Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa (OÖT) a Szövetség helyi és megyei tanácsosainak, polgármestereinek és alpolgármestereinek legfőbb testülete, amely a Szövetség Programja alapján minden, az önkormányzatokat érintő kérdésben tanácskozó, döntés-előkészítő, és meghatározott témakörökben határozathozó feladatokat lát el. A testület 75 képviselőből áll. Az OÖT elnöki tisztségét 2005 januárjától Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere tölti be. Az OÖT Szervezeti és működési szabályzata alapján létrejövő hét alelnöki tisztséget Ludescher István, Vajda Lajos, Pop Imre, Bognár Levente, Molnos Lajos, Ladányi László és Lokodi Edit Emőke (megválasztva az OÖT 2004. november 4-i ülésén) töltik be. 226


Az OÖT alapszabályzata értelmében hivatalból alelnöki tisztséget tölt be az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, aki 2005-2006 között Veress Emőd 2006 őszét követően pedig Demeter János. Az OÖT 2004-es önkormányzati választások után alakult ujjá. Az OÖT főbb rendezvényei 2003-2007 között a következők voltak: • 2003. március 22: Országos Önkormányzati Konferencia Marosvásárhelyen, Nyílt Fórum az Önkormányzatokért címmel. Állásfoglalás születik az önkormányzatiság jogszabályi hátterének erősítéséről, a szolgáltató önkormányzatokról és a regionális fejlesztés jövőjéről. • 2003. április 4: Önkormányzatok a Székelyföldért Konferencia Sepsiszentgyörgyön. • 2003. szeptember 5-6: Partiumi Önkormányzati Konferencia Zilahon. • 2003. november 28: Székelyföldi Önkormányzati Konferencia Csíkszeredában, Szövetség a Székelyföldért címmel. • 2003. november 29: Országos Önkormányzati Konferencia Sepsiszentgyörgyön. • 2004. február 26-29: Új kihívások a romániai magyar önkormányzatok elött címmel felkészítési program önkormányzatok számára Magyarkapuson. • 2004. október 27: Párbeszéd a régiókról címmel konferencia Sepsiszentgyörgyön. Téma: Székfelyföld fejlesztési régió szükségessége. • 2005. november 4: OÖT ülés, napirendi téma: a közigazgatási reform.

INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK HELYZETE HELYI SZINTEN 2004-2006 KÖZÖTT Azokon a településeken, amelyek önkormányzatában RMDSZ-es többség vagy/és polgármester vagy/és alpolgármester van a következő programokon keresztül történtek helyi infrastrukturális beruházások: • 60 településen modernizálták a központi kormányzat, helyi végrehajtó hatóságainak székházait. Ezen beruházásokból 16-16 Kovászna és Hargita megyében, 10 pedig Szilágy megyében valósult meg. • 186 településen iskolák, benntlakások, ovódák és étkezdék felújitására, épitésére forditottak jelentős összegeket. Ezekből 37 Hargita, 32 Kovászna, 29 Bihar, 22 Szatmár. 20 Szilágy, 15 Kolozs megyében valósult meg. • 78 településen fejlesztették a helyi kulturális intézményeket. Ezen fejlesztésekből 22-22 Bihar és Hargita, 11 Szilágy, 8 Szatmár megyében történt. 227


• Egézségügy és szociális védelem területén 44 településen történtek beruházások. Ebből 14 Hargita és 8 Bihar megyében valósult meg. • 411 beruházás valósult meg helyi közösségi közszolgálati infrastruktúra valamint lakásépítések és/vagy felújítások területén. A közszolgálati beruházások esetében 115 az ISPA-hulladék programján keresztül, 103 pedig a vízhálózatok kiterjesztésének és fejlesztésének következtében. • A lakások energiatakarékosabbá tételének, hőszigetelésének megoldása kapcsán 35 településen hajtottak végre befektetéseket. • A villamos-energia hálózat modernizálásának illetve kiterjesztésének programja 67 települést érintett. Legtöbb települést ez a beruházás Szilágy és Hargita megyében érintett. • Sporttermek, szociális valamint fiatalok számára kiutalt lakások 121 településen felújitására, épitésére forditottak jelentős összegeket. • Az uthálózat modernizációjának területén nagy lépésnek számít az a közel 500 település, ahol ilyen jellegü mukálatokat hajtottak végre. Ezek közül Kovászna megyében 70, Bihar megyében 62, Hargita megyében 61, Maros megyében 57 valósult meg. • Európai uniós alapokból 127 település részsült (SAPARD, PHARE). Ugyanakkor jelentős számu, közel 50 projektet sikerült finanszírozni a Roman Szociális Fejlesztési Alapból (FRDS) • Az elmúlt években egyre hangsúlyosabban jelennek meg az árvizproblémák. Árvízvédelem területén 50 projekt valósult meg, legtöbbjük Hargita megyében. • Hunyad megyében több beruházás is történt, igy például a dévai Téglás Gábor iskolacsoport különböző programokon keresztül 1990 ezer RON-t kapott, a lozsádi református templom 240 ezer RON-t.

228


Maros

54

Szatmár

34

Kovászna

2

7

3

Kultúra

3 3

37

16

32

20

10

20

11

Kolozs

22

0

15

1

Temes

8

2

8

Szilágy

Máramaros

Hargita

Fehér

BeszeterceNaszód Brassó Bihar

Összesen

5

2

0

63

16

5

1

5 8

34

22

5

1

4 2 2 3

2

0

0

186 229

3

14

29

60

0

1

22

7

3

8

4

37

4

1

2

Egészségügy és szociális védelem

Iskolák, diák-bentlakások, étkezdék, óvodák

1

Oktatás

Kultúrotthon, kultúrház, színház, múzeum, stb.

Végrehajtó hatóságok

Székházak

Megye

RMDSZ érdekeltségű (polgármester vagy/és alpolgármester vagy/és többség az önkormányzatban) önkormányza-tok száma

A helyi infrastruktúrába való beruházások helyzete közigazgatási egységek szerint 2004–2006 között (1)

3

2 1

22 78

2

1 0 8

44


Maros

3

Kovászna

11

Szilágy

4

Szatmár

Máramaros Kolozs

8

1 3

Hargita

16

Fehér

2

Temes

BeszeterceNaszód Brassó Bihar

Összesen

1

0 1 0

55

6

0

0

8

37

37

3

2

2

9

1 3 7 1 0 2 0 2

48

0

0

0

0

3

0

9 0 2 4

Elektromos hálózat

8

Hőszigetelések modernizálása

7

Hulladé-kok

6

Víz

5

Vízellátás 687/1997 kormány-határozat

Megye

Vízellátás 577/1997 kormány-határozat

Helyi közösségi közszolgálat és lakásügy ISPA

10 0 1

11

0

20

2

0

0

0

2

62

15

16

0

0

1

0

1

1

5

5

0

0

0

0

57

115

230

0

0 0 2

35

4

0 0 5

67

Helyi közszállítás, tanulók szállítása


11 0 0 7 5 1 0 5 2 1 2 0 0

34



Maros

Kovászna Szatmár Szilágy

Máramaros Kolozs

7 9 5 3 3 2

Hargita

10

Fehér

1

Temes

BeszterceNaszód Brassó Bihar

Összesen

3

0 1 8

64

1 2 0 0 1 0 4 1 0 0 0 0

22

14

Községi utak alárendelt kölcsönszerződés

Megyei utak tömések, aszfaltozások, konszolidálás Községi utak kövezés, felújitás 577/1997 kormányhatározat

13

Utak és hidak

Lakások fiataloknak

12

Szociális lakások

Építkezés

Sporttermek

Megye

15

16

2

14

13

13

1

20

5

1

5

0

1

4

30

5

2

15

1

4

6

0 1 0 2

35

231

13

8

0 2

20

17

2

2

5 2 3

139

2

4 3

29

114

17 6

3

0 2 2 1 0 0 0 0

45



Maros

0

4

2

8

22 0 0

Vidéki infrastruktúra fejlesztés programja 7/2006 kormányrendelet

21 4

Árvízvédelem

20 0

PHARE

19 9

F.R.D.S.

18 4

SAPARD

Megye

Más befektetések

Más breuházások

23 34 30

Kovászna

7

1

3

2

0

4

Szatmár

6

4

20

10

1

14

Szilágy

2

1

0

2

2

1

Máramaros

2

5

0

2

0

14

Kolozs

15

18

1

9

17

22

Hargita

3

3

1

2

3

5

Temes

0

1

0

1

1

3

Fehér

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

3

1

17

1

0

0

0

30

75

66

47

61

50

181

BeszterceNaszód Brassó Bihar

Összesen

232

KONGRESSZUSTÓL KONGRESSZUSIG BESZÁMOLÓK

Recommend Documents