KONFLIKTUSOS MAGATARTÁSFORMÁK KIALAKULÁSA HÓDI
SÁNDOR II.
K É S L E L T E T É S I K É P E S S É G ÉS
SZOCIALIZÁCIÓ
A szocializációs f o l y a m a t a l a p j á b a n véve a feltételes reflexek k i a l a k u lásának a sémájára épül. A csecsemő, illetve a kisgyermek m i n d e n cse lekvő megnyilvánulása megerősítő, j u t a l m a z ó v a g y b ü n t e t ő , tiltó reak ciókat v á l t ki a szülők részéről. E z a folyamatos visszajelzés s z a b á l y o z z a a gyermek cselekvő m a g a t a r t á s á n a k szerveződését. Ezeknek a megerő sítő és tiltó r e a k c i ó k n a k a n y o m á n alakul ki a szociálisan a d a p t á l t v i selkedés. K i s z o l g á l t a t o t t , függő helyzeténél fogva a gyermek s z á m á r a ez a viszszajelzés kulcsfontosságú, hiszen csak így szerezhet t u d o m á s t arról, hogy szülei helyeslik-e viselkedését, mit kifogásolnak benne, szeretik-e őt, mivel j á r h a t k e d v ü k b e n és mivel k o c k á z t a t h a t j a szeretetük elvesztését. H e l y zetének m e g n y u g t a t ó v a g y b i z o n y t a l a n v o l t á r a t e h á t k i z á r ó l a g ezekből a visszajelzésekből k ö v e t k e z t e t h e t . S minél t ö b b m i n d e n t t u d a gyermek, minél s o k o l d a l ú b b a n k ö t ő d i k élete más személyek életéhez, a n n á l i n k á b b így v a n ez. Pszichológiai megfigyelések igazolják, h o g y h a a v á r t viszszajelzés e l m a r a d v a g y túl sokáig késik, ez a gyermekben éppen o l y a n intenzív frusztrációt v á l t ki, m i n t h a v a l a m e l y más szükségletének ki elégítése ü t k ö z n e a k a d á l y b a . A z t is m o n d h a t n á n k tehát, h o g y a vissza jelzés igénye is afféle szükségletté válik. O l y a n szükségletté, a m i kulcs fontosságú szerepet játszik a szocializált viselkedés k o n t r o l l j á b a n , és ez zel összefüggően, a z önértékelési rendszer s z a b á l y o z á s á b a n . A szocializált m a g a t a r t á s kialakulása szempontjából az egyik legfonto sabb követelmény viszont éppen az, h o g y a gyermek megtanulja kivárni viselkedésével k a p c s o l a t b a n a v á r h a t ó megerősítő v a g y b ü n t e t ő jellegű visszajelzéseket. Ez a kivárás, a m i t a pszichológia késleltetési képességnek nevez, kezdetben, m i n t m o n d o t t u k , intenzív frusztrációval jár. Á m h a a gyermek sikeresen átvészeli az első ilyen stresszhelyzeteket, h a n y u g a l -
m á n a k látszólagos megőrzése mellett sikerül k i v á r n i a cselekvéseivel k a p csolatban a v á r t megerősítő (vagy tiltó) visszajelzéseket, a késleltetett ju t a l o m a t o v á b b i a k b a n m i n d e n hasonló szituációra v o n a t k o z ó a n növeli v á r a k o z á s i hajlandóságát, v a g y a h o g y a n ezt a pszichológia m o n d j a : n ö veli a gyermek frusztrációs toleranciáját. A m i a z t jelenti, h o g y később, hasonló helyzetekben m á r nem lép fel a k o r á b b i h o z hasonlóan heves izgalmi állapot, a szervezet nem fog mozgósítani felesleges pszichés ener giát. M i v e l a z újabb késleltetési helyzetek így sokkal kisebb emocionális megterheléssel j á r n a k , b i z o n y o s értelemben önjutalmazó jelleget ölt a frusztrációs tolerancia fokozása. A frusztrációs tolerancia k i a l a k u l á s á v a l k a p c s o l a t b a n fontos nevelés lélektani m o z z a n a t r a hívja fel figyelmünket D o l l a r d és Miller megfi gyelése. E szerint a késleltetési képesség kialakulása nem kismértékben a felnőttekben v a l ó bizalom függvénye. H a a szülők betartják ígéretei ket, a gyermekben a b i z a l o m attitűdje generalizálódik, és ezáltal hajla mossá v á l i k más szükségleteivel kapcsolatban is a frusztrációs tolerancia kiszélesítésére. H a viszont a gyermeki családi közösség e téren k ö v e t k e zetlen, v a g y h a a szülők személyi a l k a t u k n á l fogva a l k a l m a t l a n o k a b i z a l o m légkörének megteremtésére, a gyermekben ó h a t a t l a n u l megsérül — v a g y ki sem alakul — a szociális n o r m á k k a l szembeni p o z i t í v a t t i t ű d . A szülők következetlensége folytán ugyanis a késleltetési képesség meg szilárdulásának f o l y a m a t á t v á r a t l a n k u d a r c h e l y z e t e k z a v a r j á k meg, amelyek szociális m a g a t a r t á s a v á r h a t ó k ö v e t k e z m é n y e i t t e k i n t v e b i z o n y t a l a n n á teszik a gyermeket. A z ilyen gyermek cselekvési m e g n y i l v á n u l á saival k a p c s o l a t b a n mindig az újabb k u d a r c lehetőségétől t a r t . S ez a szorongás intenzív frusztrációvá erősíti fel a késleltetési helyzeteket, ami érthetően nem kedvez a frusztrációs tolerancia megszilárdulásának. Kétségtelen, h o g y a késleltetési képesség elsajátításában az első életévek játsszák a d ö n t ő szerepet. Á m ez nem jelenti azt, h o g y a későbbi t a p a s z t a l a t o k e l h a n y a g o l h a t ó a k lennének. E g y k o r á b b i kedvezőtlen időszak u t á n , h a a gyermek pl. új környezetbe, más felnőttek közé kerül, m á r a részleges siker is r e m é n y t nyújt s z á m á r a , és késleltetési képességének e r ő sítését illetően újabb p r ó b á l k o z á s o k r a ösztönözheti őt. A r r a a kérdésre, h o g y a frusztrációs tolerancia növelése érdekében m i k o r és m e d d i g m e h e t ü n k el a visszajelzés v a g y v a l a m e l y más szükség let kielégítésének késleltetésével, nem k ö n n y ű v á l a s z t a d n i . E z ugyanis mindig a k o n k r é t személy aktuális á l l a p o t á n a k a függvénye. T é n y a z o n b a n , h o g y a késleltetéssel v a l a m i k é p p e n a frusztráció optimális szintjét kell elérnünk. A m i a z t jelenti, h o g y a frusztrációnak eléggé intenzívnek kell lennie a h h o z , h o g y fiziológiai szinten kiváltsa az aktivációs nívó emelkedését — ami által k e d v e z ő b b pszichikai feltételek jönnek létre az a d o t t stresszhelyzettel kapcsolatos információk befogadására és k o g n i 10
1 0
L. in Kulcsár Zsuzsanna: Személyiség — Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. 90. old.
pszichológia.
tív feldolgozására — , de nem v á l h a t a frusztráció h o g y m á r a büntetés tulajdonságait vegye fel.
a n n y i r a intenzívvé,
H a ugyanis a v á r a k o z á s i feszültség feloldása túl sokáig késik, h a az ú n . készültségi stresszállapot elhúzódik, az a l a p é l m é n y m i n d i n k á b b ne gatív színezetet nyer, és — a m i n t a r r a W a g n e r kísérletei r á m u t a t n a k — a frusztráció a büntetés tulajdonságait veszi fel, büntetésnek megfe lelő fájdalmat, félelmet, szorongást v á l t ki az emberiből. Ennélfogva a sorozatos k u d a r c h e l y z e t e k nem felkészítik, h a n e m menekülésre kénysze rítik az embert. A k o g n i t í v megoldás keresése helyett a szorongás gyors eliminálást szolgáló elhárító mechanizmusok „bevetését" teszik szüksé gessé. H a ez sem segít, s az újabb k u d a r c o k a frusztráció intenzitását t o v á b b növelik, az izgalmi n í v ó előbb-utóbb eléri a z t a szintet, amely nél a feszültség extrém m a g a t a r t á s i f o r m á k b a vetül ki. A z agresszív m a g a t a r t á s b a n és cselekményekben á l t a l á b a n ez a f e l h a l m o z ó d ó negatív i n d u l a t t ö r felszínre. 1 1
A problémamegoldás kognitív folyamata csak a frusztrációs effektus optimális szintjén valósulhat meg. E h h e z az egyénnek m á r megfelelő frusztrációs toleranciával kell rendelkeznie, a m i meggátolja, h o g y a frusztrációval j á r ó emocionális megterhelés blokkolja az affektusok ser k e n t ő h a t á s á t a k o g n i t í v f o l y a m a t o k r a . Kellő frusztrációs tolerancia nél kül az emocionális megterhelés túl n a g y a h h o z , h o g y intellektuális szin ten is meg lehessen b i r k ó z n i a szorongással. í g y a stresszhelyzetek a kognitív f o l y a m a t o k r o v á s á r a heves emocionális reakciókat, kifelé és befelé r o m b o l ó i n d u l a t o k a t v á l t a n a k ki. A frusztrációs effektus optimális szintjét á l t a l á b a n nehéz biztosítani. E n n e k o k á t részben a b b a n kell keresnünk, h o g y k u l t ú r á n k b a n a szociali zációs f o l y a m a t o t sokkal i n k á b b a tilalmak elsajátítása, büntetéssel t ö r ténő elfogadtatása, m i n t a viselkedés j u t a l o m m a l , megerősítéssel v a l ó p o z i t í v befolyásolása jellemzi. A büntetés széles k ö r ű és nemegyszer k ö vetkezetlen a l k a l m a z á s a a z o n b a n á l t a l á b a n „ t ú l l ő " a k í v á n a t o s n e v e lési célkitűzésen. M i n d e n k é p p e n növeli a szocializációs „hibalehetősége k e t " . M i n t C h e y n e és W a l t e r s vizsgálatai i g a z o l t á k , a túl k o r á n a l k a l m a z o t t , a kelleténél szigorúbb s a nem a d e k v á t helyzetben a l k a l m a z o t t büntetés h a t á s á r a a vegetatív reakciók intenzitása oly mértékben megnő, h o g y az egyértelműen elkerülő, megelőző reakciókat fog k i v á l t a n i . E z az elkerülő, megelőző a t t i t ű d fogja a felnövő gyermek későbbi m a g a t a r t á s á t is jellemezni. D e jelentős „hibalehetőséget" h o r d o z m a g á b a n az a fajta, igen elterjedt, verbális büntetés is, a m e l y á l t a l á b a n szidalmazás és g y a l á z k o d á s f o r m á j á b a n n y i l v á n u l meg. A gyermek szocializációja szem pontjából g y a k o r l a t i l a g m i n d e n értelemszerű o k nélkül. A z „ o k " r e n d szerint a szülők, nevelők agresszív személyisége, a k i k m a g u k is súlyos 12
1 1
12
I. m. 86. old. I. m. 98. old.
frusztrációként élik meg a nevelés terén m e g n y i l v á n u l ó eredménytelen ségüket, s negatív i n d u l a t a i k a t a gyermek i r á n y á b a vezetik le. A büntetéssel k a p c s o l a t b a n leszögezhetjük, h o g y a szülők, nevelők negatív emocionális reakciói, verés, szemrehányás — b á r h o z z á j á r u l n a k a szociális viselkedési n o r m á k , t i l a l m a k elsajátításához — , a z erkölcsi viselkedés alapjait nem fogják kognitív szinten megszilárdítani, vagyis a k í v á n a t o s m a g a t a r t á s nem fog a gyermek k a r a k t e r é v é v á l n i . Ehelyett k i z á r ó l a g a félelem készteti a veszélyesnek vélt helyzetekben elkerülő m a g a t a r t á s r a , a reális helyzetfelismerés és a z a d e k v á t cselekvő m a g a t a r tás h e l y e t t csak a szorongás fog b e n n e generalizálódni. A szorongás generalizálásához hozzájárul a t á r s a d a l o m etikai rendsze rének sokféle belső ellentmondása is, melyek az egyéni életút k ü l ö n b ö z ő szerephelyzeteiben j u t h a t n a k kifejeződésre. A generalizált szorongás t u l a j d o n k é p p e n folyamatos frusztrációt je lent, ami kedvez az i n t r o v e r t á l t m a g a t a r t á s f o r m a k i a l a k u l á s á n a k . A sze mélyiség-lélektani megfigyelések szerint ugyanis a szociális m a g a t a r t á s szerveződésének szintjén az intenzív frusztráció v o l t a k é p p e n a „folya m a t b a n levő viselkedés á t m e n e t i v a g y tartós leállítását, gátlását j e l e n t i " . Vagyis a frusztrációs effektus mozgásgátlással párosul. A mozgásgátlás viszont — az aktivációs nívó emelkedése mellett — a belső mentális, gondolati, képzeleti tevékenységet serkenti. E z az összefüggés teszi ért hetőbbé az i n t r o v e r t á l t m a g a t a r t á s két legfőbb sajátosságát: a szociális m a g a t a r t á s viszonylagos gátoltságát és a kognitív szinten t ö r t é n ő meg oldáskeresést. 18
A problémamegoldás kognitív folyamata azonban — mint mondot t u k — csak a frusztrációs effektus optimális szintjén valósulhat meg. A büntetéssel k a p c s o l a t b a n generalizálódott szorongás viszont m á r eleve o l y a n „gerjesztettséget" jelent, ami a m i n d e n n a p i élet elkerülhetetlen újabb frusztrációival kiegészülve a kelleténél sokkal intenzívebb stresszreaktivitást eredményez. És ez az intenzív stresszreaktivitás meggátolja a cselekvéseiben egyébként is b i z o n y t a l a n embert a b b a n , h o g y ésszerű ellenőrzés a l a t t t a r t v a döntéseit m a g á r a vállalhassa saját és mások életé nek felelősségteljes szervezését.
KONFLIKTUSOK
ÉS E L H Á R Í T Ó
MECHANIZMUSOK
A szükségletkielégítéssel kapcsolatos késleltetés a frusztrációs helyzetek egy sajátos típusát jelenti, a m i t a pszichológia m á s k é n t konfliktushelyzet nek is nevez. A konfliktushelyzet lényege, h o g y egyidőben két ellentétes i r á n y ú és egymást k i z á r ó késztetés jelenik meg b e n n ü n k . A konfliktus ennek a két k ü l ö n b ö z ő i r á n y ú és nagyjából egyenlő erősségű cselekvési 1 3
I. m. 83. old.
késztetettségnek a h a r c á t jelenti. H o g y végül az erősebbnek késztetésnek megfelelő i r á n y t vegyen cselekvésünk.
bizonyuló
Késleltetéses helyzetben például egyrészt v a l a m e l y szükségletünk k i elégítésének célképzete, másrészt e szükséglet kielégítésének késleltetésével kapcsolatos j u t a l o m m o t i v á l b e n n ü n k e t . V o l t a k é p p e n ezek a z o k a szi tuációk, amelyekben a büntetés és a j u t a l o m nevelő jellege kifejezésre j u t h a t . A j u t a l o m , illetve a büntetés révén ugyanis a szülők, felerősítve v a g y gyengítve a gyermek v a l a m e l y késztetettségét, a k í v á n t i r á n y b a befolyásolhatják döntéseit. A konfliktus természetéből f a k a d , h o g y p r o b l é m a m e g o l d ó helyzet elé állítja a z egyént. A p r o b l é m a m e g o l d ó helyzet enyhe pszichés d e z o r g a n i zációval jár együtt, ami lehetővé teszi až e^yén s z á m á r a , h o g y a meg oldás érdekében új s z e m p o n t o k a t vethessen fel, új összefüggéseket keres hessen. E z a pszichés dezorganizáció u g y a n a k k o r oly m é r t é k ű feszültsé get jelenthet, ami parancsoló, a z o n n a l i megoldást sürget. H a a m o t í v u m o k h a r c a m i a t t a döntés elhúzódik, v a g y a konfliktushelyzet eleve n a g y érzelmi megterhelést jelent, a frusztrációs effektus optimális szint jének biztosítása érdekében szorongást csökkentő pótcselekvések léphet nek fel. Egyesek ellenállhatatlan kényszert éreznek ilyenkor a r r a , h o g y rágyújtsanak, mások p o h á r u t á n n y ú l n a k . Ez utóbbi esetben a cselekvési gesztusnál a fogyasztott alkohol még kifejezettebb szorongáscsökkentő hatású. V a n n a k t o v á b b á o l y a n személyek is, akiknél az optimálisnál m a gasabb frusztrációs feszültség éhségérzetet v á l t ki, ezeknél m a g a az evés válik pótcselekvéssé. D e nem r i t k a a szexuális v á g y a k v á r a t l a n megje lenése v a g y felerősödése sem konfliktushelyzetekben. Szorongáscsökkentő h a t á s u k m i a t t a pótcselekvések a „biztonsági sze l e p " funkcióját látják el. C s ö k k e n t v e a frusztráció intenzitását, lehetővé teszik a kognitív funkciók h a t é k o n y s á g á t . Fontosságukhoz tehát nem fér kétség. M a g y a r á z a t r a v á r viszont az a k ö r ü l m é n y , h o g y h o g y a n v á l n a k k ü l ö n b ö z ő pótcselekvések m a g u k is szükségletté. H o g y h o g y a n lesz szenvedélyes d o h á n y z ó v á v a l a k i . M i é r t érez á l l a n d ó és szinte l e k ü z d h e tetlen éhségérzetet az ember később m á r a konfliktushelyzetek jelenléte nélkül is? H o g y a n és m i k é n t válik a z alkoholfogyasztás a szorongás csökkentésének és egyben állandósításának m e g s z a k í i h a t a t l a n n a k látszó bűvös körévé? V a g y h o g y a n és m i k é n t szorít némely ember életében a szexualitás minden más ö r ö m f o r r á s t háttérbe? A pótcselekvések túlméretezett v a g y állandósult szükségletként v a l ó jelentkezése feltehetően a konfliktushelyzetekkel j á r ó s az azokból viszs z a m a r a d ó feszültséggel á l l n a k összefüggésben. É p p e n ezért az egészségre nézve m á r k á r o s hatású, szenvedéllyé v á l ó pótcselekvések elleni k ü z d e lemnek messzemenően figyelembe kell vennie a meg nem o l d o t t konflik tusok folytán állandósult szorongás felerősödésének, s ebből kifolyólag, újabb konfliktusok kapcsán, a lelki élet dezorganizációját k ö v e t ő kóros reakciók fellépésének a lehetőségét.
K o r á b b i kedvezőtlen t a p a s z t a l a t o k alapján később m á r m a g a a p r o b lémamegoldó helyzet jelentkezése is kínos frusztrációt v á l t ki, úgyszólván függetlenül a t t ó l , h o g y az eldöntésre v á r ó kérdés milyen fontosságú. Ilyen esetben m á r a szorongás generalizálódásáról kell beszélnünk. E z a ge n e r a l i z á l ó d o t t szorongás m i n d e n k é p p e n hozzájárul a h h o z , h o g y konflik tushelyzetekben a frusztrációs effektus csökkentése érdekében eltolódott más i r á n y ú szükségleti impulzus jelenjen meg, ami a pótcselekvések mel lett még igen sokféle megnyilvánulási f o r m á t ölthet. A z egészségre nézve m á r káros intenzitású szorongás csökkentése, eli minálása érdekében a z emberi pszichikum egész sor elhárító mechaniz must h o z h a t működésbe. E z e k a z elhárító mechanizmusok akaratlan és tudattalan f o l y a m a t o k , amelyek látszólag a p r o b l é m a k o g n i t í v szintű megoldását eredményezik. V a l ó j á b a n a p r o b l é m a h e l y z e t reális kognitív megoldásáról n e m beszélhetünk, ez a z o n b a n sem a konfliktushelyzetben levő egyén, sem k ö r n y e z e t e s z á m á r a n e m n y i l v á n v a l ó . ' A z elhárító mechanizmusok egyik leggyakoribb formája a z elfojtás. A z elfojtás a r r a i r á n y u l ó pszichés erőfeszítés, h o g y a kellemetlenségek kel kapcsolatos percepciókat, érzelmekkel, emlékekkel, g o n d o l a t o k k a l társult i m p u l z u s o k a t és v á g y a k a t kiszorítsuk t u d a t u n k b ó l és e z á l t a l a konfliktussal kapcsolatos feszültséget is h a t á s t a l a n í t s u k . T u l a j d o n k é p p e n a felejtéshez hasonló f o l y a m a t r ó l v a n szó, azzal a különbséggel, h o g y az elfojtott v á g y a k , t u d a t t a l a n g o n d o l a t i t a r t a l m a k , érzelmi i m p u l z u sok t o v á b b r a is a k t í v a k m a r a d n a k , s k ö z v e t e t t m ó d o n visszahatnak m a g a t a r t á s u n k r a , élményfeldolgozási m ó d u n k r a , cselekvési stratégiánkra. A z elfojtás révén a kellemetlen érzés ú g y fog h a t n i , m i n t ami mással, nem az a z t k i v á l t ó konfliktussal kapcsolatos, és az ember viselkedése is ehhez a hamis képzethez fog igazodni. H a a z o n b a n az elfojtás a l a p v e tően fontos szükségletekre irányul, a p e r m a n e n s frusztráció, amit e szükségletek h i á n y a o k o z — b á r m e n n y i r e is igyekszünk nem venni t u domást e szükségletek h i á n y á r ó l — hosszabb t á v o n neurotikus szövőd m é n y e k k i a l a k u l á s á v a l jár. A z elfojtásnál valamelyest gyengébb hatásfokkal csökkenti a szoron gást az elhárítás. A z elfojtáshoz h a s o n l í t h a t ó f o l y a m a t a n n y i b a n , h o g y a cél ez esetben is a konfliktussal kapcsolatos t u d a t t a r t a l m a k h á t t é r b e szorítása, de nem kényszerű a m n é z i á v a l , h a n e m a konfliktushoz vezető szükségleteink ignorálásával. A z elhárított t u d a t t a r t a l m a k , affektusok k ö n n y e n ismét eszünkbe j u t h a t n a k . Á l o m b a n v a g y fél t u d a t o s á l l a p o t b a n rendszerint erőteljesen éreztetik h a t á s u k a t . A z o k a személyek, a k i k fenyegető helyzetekben k o g n i t í v funkcióik ré vén igyekeznek megszabadulni az affektív megterheléstől, intenzív frusz tráció esetén is ehhez hasonló e l h á r í t ó mechanizmushoz folyamodnak, ö n i g a z o l á s t keresve m e g m a g y a r á z z á k m a g u k n a k és m á s o k n a k a konflik tushelyzet k i a l a k u l á s á n a k o k á t . E z t az eljárást hívjuk racionalizációnak,
ami az egyén veszélyeztetett önibecslésének intellektuális megerősítése ré vén v á l t ki szorongáscsökkentő hatást. A szorongás csökkentését szolgálja az az eljárás is, h a az egyén a konfliktushelyzettel kapcsolatos affektusait a külvilágba helyezi, más sze mélyekre vetíti ki. A konfliktusok sorát k i v á l t ó agresszív i n d u l a t a i t például ú g y értelmezi, h o g y ő v a n mások agressziójának kitéve, ö t éri á l l a n d ó és m é l t á n y t a l a n sérelem, a m i t természetesen „ n e m h a g y h a t szó n é l k ü l " . Saját érzéseinknek ezt a kivetítését nevezzük projekciónak. Ehhez hasonló pszichológiai m a n ő v e r az áthelyezés. Ez esetben az affektusok levezetésében még n y i l v á n v a l ó b b más személyek b ű n b a k sze repe. D e ami a z áthelyezés lényege: az egyén másokon éli ki haragját, nem a z o k o n a személyeken, akik a z t kiváltják benne. F ő n ö k ü k szidal m á t o t t h o n családjukon torolják meg. H a p a r t n e r ü k r e dühösek, a n n a k kedvenc holmiját teszik t ö n k r e stb. A z elhárító mechanizmusok sorában sajátos helyet foglal el az ú n . meg nem történtté tevés. A k k o r beszélünk erről, h a a konfliktus meg o l d á s á r a i r á n y u l ó tevékenység h e l y e t t v a l a m i egészen más, de célszerű cselekvésbe k e z d ü n k — m i n t h a nem t ö r t é n t v o l n a semmi. Ez esetben a motorikus aktivitás vezeti le, illetve csökkenti valamelyest az affektív feszültséget. A k ü l ö n b ö z ő c e r e m ó n i á k n a k és r i t u á l é k n a k is g y a k r a n ez az értelmük. O l y k o r a konfliktusokból f a k a d ó félelem és szorongás beismerése he lyett, mintegy rácáfolva a tényleges affektív á l l a p o t r a , egyes személyek fölényeskedni, h a n g o s k o d n i kezdenek. E z t a leginkább a g y á v a k a m a s z o k hencegésére emlékeztető m a n ő v e r t nevezzük túlkompenzálásnak. N e m az elhárító mechanizmusok sorába t a r t o z i k , de itt kell meg említenünk, h o g y sajátos szorongáscsökkentő h a t á s a v a n az álomnak is. A z alvás közben fellépő álomtevékenységet vizsgálva a k u t a t ó k megál l a p í t o t t á k , h o g y a z álomtevékenység viszonylag r ö v i d szakaszában, az ú n . R E M {rapid eye m o v e m e n t ) fázisban lényeges feszültségtől, szoron gástól szabadul meg az ember. E k u t a t á s o k a l a p j á n valószínűnek lát szik a z a feltévés, h o g y az álomtevékenység elsősorban nem is a z él ményszinten jelentkező szorongást csökkenti, h a n e m a m i n d e n n a p i stresszhelyzetek k i v á l t o t t a vegetatív feszültséget. Megfigyelték, h o g y h a ez a vegetatív feszültség élénk mentális tevékenység v a g y á l o m f o r m á j á b a n nem j u t h a t kifejeződésre, nem v e z e t ő d h e t le — a kísérletek során az alvó embert az álomtevékenység szakaszában felébresztették — , a stresszreaktivitás v e g e t a t í v tünetképződéshez vezethet. A vegetatív t ü n e t e k n e k egyébként, b á r m e n n y i r e is meglepőnek tűnik, v o l t a k é p p u g y a n a z a szerepük, m i n t a z elhárító m e c h a n i z m u s o k n a k v a g y az álomtevékenységnek: csökkentik a szorongás intenzitását. A z által, h o g y a meg nem o l d o t t konfliktusok helyett szomatikus p a n a s z o k ra irányítják a figyelmet. Ez az ú n . konverziós mechanizmus lényege. 14
14
I. m. uo.
A z á l t a l , h o g y a konfliktus szomatikus v a g y organikus h á t t é r r e vissza vezethető pszichés s z i m p t ó m á t h o z létre, az egyén s z á m á r a lehetővé v á lik k o r á b b i szerephelyzetének m e g v á l t o z t a t á s a , s vele a konfliktushely zetből v a l ó szabadulása. A beteg, megértésre és kíméletre szoruló ember ugyanis tünetei révén k i v o n h a t j a m a g á t abból a t á r s a d a l m i szituációból, amelyben intenzív frusztráció éri. A beteg e m b e r t új t á r s a d a l m i szerep köre feloldja a p r o b l é m a m e g o l d á s felelőssége és kényszere alól. E z é r t is oly végtelenül nehéz sokszor betegségszimptómáiktól az embereket meg szabadítani. TlPUSKÉPZÖDÉS:
A KONFLIKTUSOS
SZEMÉLYISÉG
Mivel b e n n ü n k e t a szociális m a g a t a r t á s kialakulása érdekel elsősor ban, az eddig e l m o n d o t t a k valamiféle összegezéseként a z t kellene most közelebbről szemügyre v e n n ü n k , h o g y a szocializációs f o l y a m a t jelzett nehézségei közepette és á r t a l m a i k ö v e t k e z m é n y e k é n t vajon milyen sze mélyi m a g a t a r t á s i típusok jönnek, illetve jöhetnek létre. E z e k n e k a t í p u soknak a leírásához hasznosítható t á m p o n t o k a t nyújt s z á m u n k r a L e a r y interperszonális diagnosztikája és M u r r a y személyiségtipológiája. L e a r y interperszonális diagnosztikája a szociális m a g a t a r t á s kétségkívül legfőbb v o n a t k o z á s á n a k , a szociális interakciók jelentőségének a felisme résére épül. L e a r y a k ü l ö n b ö z ő szociális m a g a t a r t á s i típusokat a szemé lyi kapcsolatok és viszonyulások sajátos f o r m á i k é n t írja le. E z e k e t a szociális m a g a t a r t á s i f o r m á k a t „ ö n d e t e r m i n á l ó " jellegűnek véli, vagyis szerinte a z az interperszonális helyzet, a személyi v i s z o n y u l á s o k n a k a z a formája, ami egy-egy típus k a r a k t e r i s z t i k u m á n a k tekinthető, elsősor b a n a z egyén önértékelésének és énképének k ö v e t k e z m é n y e k é n t alakul ki. E z t a m a g y a r á z a t á t a z o n b a n csak azzal a megszorítással lehet elfo g a d n u n k , hogy a z é n k é p és az önértékelés is egy sajátos interperszonális helyzet k ö v e t k e z m é n y e , mely interperszonális helyzet, végső soron, egy szociális rendszer intézményes v i s z o n y a i n a k v a n alávetve. L e a r y elmé leti fejtegetéseiből ez a kiegészítő láncszem h i á n y z i k , így az á l t a l a leírt szociális m a g a t a r t á s i f o r m á k a t elválasztja azoktól a t á r s a d a l m i feltéte lektől, amelyek létrehozzák ezeket. Más szóval megfosztja típusait ere detüktől és igazi érvényességi k ö r ü k t ő l . A n n á l n a g y o b b fontosságot kell t u l a j d o n í t a n u n k a n n a k a meglátásá n a k , h o g y a szociális m a g a t a r t á s i f o r m á k pszichológiai vonatkozásaikat t e k i n t v e a szorongás elhárítására használatos személyi védekező mecha nizmusokkal á l l n a k összefüggésben. L e a r y meglátása ezen a téren a z t a fontos felismerést t a r t a l m a z z a , h o g y egy-egy szociális m a g a t a r t á s f o r m a , m i n t típus, a szorongáselhárítás sikeres m ó d j a k é n t j ö n létre. E z a sike resség a z o n b a n k i z á r ó l a g a szorongás i n t e n z i t á s á n a k csökkentésére v o n a t k o z i k , de nem m a g á n a k a szorongást k i v á l t ó konfliktushelyzetnek a megoldására is. A konfliktushelyzet m a r a d . E n n e k megfelelően L e a r y
m i n d e n egyes típusa konfliktusos h á t t e r ű személyiséget t a k a r . M a g a a típus jelenti a konfliktus „ m e g o l d á s á t " . A megoldást a z é r t kényszerü l ü n k idézőjelbe tenni, m e r t a szorongáscsökkentő m a n ő v e r e k szociális m a g a t a r t á s i sémává v a l ó rögzülése mindamellett, hogy megkerülik a konfliktusforrást, egyúttal a személyiség szociális fejlődésének a k a d á l y á t is jelentik. A szociális m a g a t a r t á s i típus létrejötte így a személyiség t a n u lás f o l y a m a t á n a k , fejlődési lehetőségeinek, t á r s a d a l m i cselekvési terének beszűkülésével jár együtt. E n n é l m á r csak egy lépéssel kell t o v á b b m e n n ü n k , h o g y eljussunk h i á n y o l t t á r s a d a l m i összefüggésekig.
a
Mivel a szociális m a g a t a r t á s i típus a szorongás forrásaként szolgáló konfliktussal, t u l a j d o n k é p p e n e g y sajátos interperszonális helyzettel k a p csolatban nem nyújt igazi megoldást, p a r a d o x m ó d o n éppen a szorongás csökkentés b e j á r ó d o n módjával, a típussá rögzült m a g a t a r t á s i f o r m á v a l állandósítja a szorongásforrást. E z é r t is t ű n h e t „ ö n d e t e r m i n á l ó " jellegű nek a típusra k a r a k t e r i s z t i k u s interperszonális helyzet. E g y bűvös k ö r jön t e h á t létre: a t á r s a d a l m i viszonyok k o n k r é t személyi v o n a t k o z á s a i n a k elszenvedése, pszichológiai „feldolgozása" a szorongást elimináló szociális m a g a t a r t á s formájában állandósítja és újratermeli a z o k a t a k ö rülményeket, amelyeket az emberek a z t á n személyi konfliktusok f o r m á j á b a n ismét elszenvednek. A szociális feszültségek t á r s a d a l m i l a g elfo g a d o t t szorongáselhárító f o r m á i k é n t a típusok ily m ó d o n látszólagos ontológiai státusra tesznek szert, m a r a d a n d ó b b n a k b i z o n y u l n a k az egye di emberek életénél. E z é r t is keltik a z t a megtévesztő látszatot, h o g y az „emberi t e r m é s z e t " ismételten m e g n y i l a t k o z ó s jól felismerhető jegyeiről v a n szó. Közelebbről szemügyre v é v e L e a r y típusait, elemezve az u r a l m i v i s z o n y o k k a l kapcsolatos v o n a t k o z á s a i k a t , k ö n n y e n m e g g y ő z ő d h e t ü n k az ilyen feltételezések t a r t h a t a t l a n s á g á r ó l . E l ő b b a z o n b a n h a d d térjünk még egyszer vissza L e a r y interperszoná lis diagnosztikájának leginkább hasznosítható g o n d o l a t a i h o z . A h h o z a zseniális felismeréshez, h o g y a szociális m a g a t a r t á s m ó d o k m i n t konflik tust rejtő viselkedési típusok a személyiség sajátos függőségi viszonyai e r e d m é n y e k é n t jönnek létre. L e a r y interperszonális diagnosztikájának eme gondolati pillére így nemcsak a személyi viszonyok szerveződésének kulcsszerepére hívja fel figyelmünket a k ü l ö n b ö z ő szociális m a g a t a r t á s f o r m á k k i a l a k u l á s á b a n , h a n e m a z t is n y i l v á n v a l ó v á teszi s z á m u n k r a , h o g y a típusok a személyi életszerveződés k é n y s z e r p á l y á i t jelentik. És h o g y e k é n y s z e r p á l y á k o n m o z g ó személyek szociális m a g a t a r t á s u k k a r a k t e r i s z t i k u m á t t e k i n t v e megkerülhetetlenül felvetnek bizonyos szociopatológiai és pszichopatológiai v o n a t k o z á s ú kérdéseket. A z egyes típusok b e m u t a t á s a előtt el kell m o n d a n u n k még azt, h o g y amivel itt megismertetjük olvasóinkat, az nem L e a r y interperszonális diagnosztikája. L e a r y t csak segítségül hívjuk n é h á n y típus leírásában. A z o k n a k a t í p u s o k n a k a leírásában, amelyeket több-kevesebb hasonló-
sággal m e g t a l á l h a t u n k M u r r a y személyiségtipológiájában is és egyáltalán minden m o d e r n személyiségtipológiában. A n n a k b i z o n y s á g a k é n t , h o g y e szociális m a g a t a r t á s f o r m á k k a l nem f a n t o m o k a t kergetünk, h a n e m meg h a t á r o z o t t t á r s a d a l m i életformával együtt j á r ó interperszonális helyze teket, k é n y s z e r p á l y á k a t m u t a t u n k ki. L e a r y egyébként 16 interperszonális m a g a t a r t á s i típust ír le. E z e k a személyiségkategóriák lényegében v é v e k é t tengelynek, a „ d o m i n a n c i a — ö n a l á v e t é s " és a „ s z e r e t e t — g y ű l ö l e t " kereszteződésének k ü l ö n b ö z ő k o m binációiként j ö n n e k létre. I l y e n f o r m á n viszont, érthetően, a típusok szá m á h o z nincs értelme r a g a s z k o d n u n k , hiszen az több is, kevesebb is le hetne. L e a r y interperszonális diagnosztikája egyébként Eysenck személyiség tipológiájára emlékeztet leginkább. N e m c s a k a típusok sematikus á b r á zolásmódjában — egy körbe z á r t k o o r d i n á t a - r e n d s z e r — , h a n e m a „ t e n gelyek" és „ c s o m ó p o n t o k " n a g y f o k ú azonosságában is. Í g y például a „ d o m i n a n c i a — ö n a l á v e t é s " tengely megfelel Eysenck e x t r a v e r z i ó — i n t r o verzió tengelyének, a „ s z e r e t e t — g y ű l ö l e t " tengely pedig a z erős és gyen ge k a t e g ó r i a p á r n a k . T u l a j d o n k é p p e n e n a g y f o k ú azonosság m i a t t érde kes s z á m u n k r a igazán L e a r y interperszonális diagnosztikája. L e a r y tí pusképződéssel kapcsolatos m a g y a r á z a t a ugyanis, megítélésünk szerint, az e x t r a v e r z i ó — i n t r o v e r z i ó k i a l a k u l á s á r a v o n a t k o z ó a n is sokkal k ö z e lebb áll az igazsághoz, m i n t Eysenck fiziológiai-konstitucionális m a g y a r á z a t a . L e a r y típusképződéssel kapcsolatos előfeltevései n y o m á n ugyanis lehetővé válik az ú n . „befelé" és „kifelé" i r á n y u l ó m a g a t a r t á s k i a l a k u l á s á n a k megértése, hiszen ez esetben az interperszonális kapcsolatok szint jén, vagyis m á r a t á r s a d a l m f valóság talaján z a j l a n a k le a z o k a t ö r t é nések, amelyek m e g h a t á r o z z á k a személyi irányultság kialakulását. S ennek jelentősége n a g y még a k k o r is, h a m a g a L e a r y — m i n t m o n d o t t u k — „ ö n d e t e r m i n á l ó " jellegűnek tartja ezt a f o l y a m a t o t . Felismerve a z t a tényállást, ami a szocializációs f o l y a m a t megértése révén egyébként világos kell h o g y legyen s z á m u n k r a , h o g y ti. az inter perszonális viszonyok hálója jelenti a szociális m a g a t a r t á s k i a l a k í t á s á n a k és s z a b á l y o z á s á n a k l á t h a t a t l a n struktúráját, h o g y ennek a s t r u k t ú r á n a k a jellege és minősége h a t á r o z z a meg az egyedi személyiségfejlődés i r á n y á t , lehetővé válik nemcsak az e x t r a v e r z i ó — i n t r o v e r z i ó szociális és pszichés v o n a t k o z á s a i n a k egyidejű megragadása, de n y o m o n k ö v e t h e t ő v é válik az a f o l y a m a t is, h o g y a m e g o l d a t l a n interperszonális helyzetek m i k é n t differenciálhatják az e x t r o v e r z i ó t az egyszerű dominancia-igény től az agresszív, szadisztikus m a g a t a r t á s i g , illetve h o g y az i n t r o v e r t á l t m a g a t a r t á s t k i v á l t ó interperszonális h e l y z e t a k a p c s o l a t o k minőségi r o m lásával h o g y a n h o z h a t létre a befelé forduló ember v á l t o z a t a i k é n t d e pendens, engedelmes, m e g a l á z k o d ó , sőt mazochisztikus jellemű személyi ségeket. (Folytatása
a következő
számban)
