KONFERENCIA | MAROSVÁSÁRHELY | 2012 AUGUSZTUS 15-18 A FIZIKA, MATEMATIKA ÉS MŰVÉSZET TALÁLKOZÁSA AZ OKTATÁSBAN, KUTATÁSBAN
A konferencia alapvető célja lehetőséget teremteni a fizika, matematika és művészet területén oktatók, kutatók találkozására, informálódására, hozzájárúlni szakmai igényességük továbbfejlődéséhez.Alkalmat nyújtani a PhD tanulmányokat folytató doktoranduszoknak tanulmányaik megismertetésére.Ezen témakörök érdekes kapcsolódása révén ujabb lehetőséget nyítni egyik vagy másik terület iránti érdeklődés felébresztésére. A konferencián való részvételt a tanárok részére a Maros Megyei Pedgógusok Házával együttműködve elismervénnyel igazoljuk, amely a szakmai továbbképzési pontozásnál felhasználható.
A konferencia védnőke: Pálinkás József akadémikus, az MTA elnőke A konferencia főszervezője: Dr. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Szervezők: EMT Marosvásárhelyi és Kolozsvári szervezetei Az ELTE Fizika Doktori Iskolája , Fizika tanítása programja, Budapest Támogató: Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala Szervezőbízottság: Juhász András, Máthé Márta, Szász Ágota ,Tél Tamás – fizika Weszely Tibor,Mátéfi István -matematika Kolumbán Kántor Zita , Molnár Dénes - képzőművészet Horváth Gabriella, Szabó András EMT Marosvásárhely Titkárság: Csegzi Magdolna EMT Marosvásárhely Pap Tünde EMT Kolozsvár Kapcsolat: EMT-Marosvásárhely, Postacím: Tirgu Mures, str. Cornesti 68/A, 540077 tel.0745658585, telfax 0265311179, e-mail:
[email protected] Egyéb információk, bejelentkezés a www.emtms.ro cimen
SZERVEZŐK / TÁMOGATÓK
A L K O T Ó T Á B O R
A Konferencia Programja: Aug.15 szerda 15.00 órától – Érkezés,bejelentkezés (Ifjúsági Ház, N. Grigorescu ut 19 sz.) Aug.16 csütörtök 8.00 - 9.00 – További bejelentkezések (Ifjúsági Ház N. Grigorescu ut 19 sz.) 9.00 - 11.00 – Plenáris (első rész) 11.20 - 13.20 – Plenáris (második rész) 13.20 - 15.00 – Ebédszünet 15.00 - 19.00 – Plenáris (harmadik rész), interdiszciplináris témájú előadások,fizika szekció 19.00 - 19.30 – Kiállítás megnyitó 19.30 - 22.30 – Díszvacsora Aug.17 péntek (helyszín Ifjúsági Ház és Bolyai Farkas Líceum) 8.30 -13.00 – Előadások,nyílt műhelyek, workshop jellegű interaktív kerekasztalok szekciókban 13.00 -15.00 – Ebédszünet 15.00 -17.00 – Szekcióülések 17.00-19.00 – Városlátogatás 19.00 – Vacsora Aug.18. Szombat – kirándulás
PROGRAM
Marosvásárhely a tudomány és művészet találkozóhelye (Plenáristerem aug.16.- 9.30 óra)
Dr. Csegzi Sándor Marosvásárhely
A mai felületes és felelőtlen, politika dominálta világban mindannyian kérdezzük magunktól és közvetlen környezetünktől, hogy mi is az, aminek ma tanui vagyunk? Minden kort jellemez valami rendhagyó: népvándorlás, kereszténység, művészet, tudomány, stb. Ezen tényezők, az illető korokban, forradalmian járultak hozzá a társadalom alakulásához, pozitív minőségi változást eredményezve. Ma, információs társadalomról beszélünk, amit a társadalom nagy része dezinformációként él meg és az elpolitizált világ mindent meg is tesz, hogy a tömegek megmaradjanak a manipulálhatóság legmagassabb szintjén. A művészet és tudomány , ezek közül inkább a természettudomány, voltak az emberi tevékenységek azon területei, melyek mindig tiszteletet tudtak kivivni maguknak, ha nem is korukban, mindenképp az utókorban, igazolva az igaz értékek létjogosultságát és történelmi állandóságát. Tud-e a mai környezetben a művész, vagy tudós hatékonyan befolyásolni társadalmi folyamatokat? Elég az iskolában oktatva az utókorral megizleltetni egy lehetséges, kissé naivnak tünő világkép lehetőségét, vagy aktív szerepet kellene vállalni a társadalmi alakulások folyamatában? Mindezt úgy, hogy minél komplexebb képet tudjunk felmutatni a világról , így argumentálva azt az értékrendszert, amelyről azt gondoljuk, hogy leginkább élhetővé teszi világunkat egy tudatos ember számára. Tud-e a város , mint vezető-kezdeményező tényező( vagy egy valamilyen más közösség ) hatékonyan befolyásolni egy őt körülvevő tömeget, a valós értékek örzése, éltetése érdekében ? Szükség van erre, vagy bízzunk mindent a dolgok természetesnek vélt folyamatára? Azt gondolom, hogy minden öntudattal élő ember, egy közösséghez tartozó egyén ( egyéniség ) válaszolt már ilyen vagy ehhez hasonló kérdésre, s válasza igenlő volt. Vélaményem szerint ennek első feltétele az egymást megismerés, az átjárhatóság a világra való rácsodálkozás különböző megnyilvánulásai között. A matematika, fizika, művészet, három olyan terület, melyekre hagyományosan építhetünk Marosvásárhelyen, mikor valós értékekről beszélünk, s ezt igazolják a Bolyai Alkotó Tábor , eddigi megnyilvánulásai. Nagyon remélem ,ugyanakkor, hogy ez a rendezvény is igazolni fogja, hogy Marosvásárhely méltó a “ kultúra városa “ megnevezéshez az értékörzés legmagassabb szintjén.
ELŐADÁSOK
Tudomány a művészetben, művészet a tudományban (Plenáristerem aug.16. -10.00 óra)
Dr. habil prof.König Frigyes
A Magyar Képzőművészeti Egyetem Rektora, Budapest A 20. századi és a kortárs művészet területén markáns módon jelenik meg a kísérletezés, felvetve azt a kérdést, hogy vajon a kutatás értelmezhető-e a művészet területén? A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2007-ben ”Művészet, mint kutatás” címmel konferenciát rendeztünk, mivel intézményünk keretprogramjaiban is megjelennek a kapcsolódási pontok különböző tudományterületekkel, tudományágakkal. A rendezvény termékeny vitát eredményezett, de számos kérdést nyitva hagyott, mutatva, hogy a téma továbbra is aktuális. Előadásomban be kívánom mutatni, azokat az eseteket, amelyek művészi és oktatói tevékenységem során különböző tudományterületekkel hoztak kapcsolatba. A tér érzékelésének és ábrázolásának problematikájával foglalkozó tanulmányaim, régészeti, térinformatikai, anatómiai, antropológiai és patológiai vonatkozású munkáim kerülnek bemutatásra. Ezeket szakmai tevékenységem természetes részének tekintem és nem célom, hogy eredményeimet a tudományhoz, vagy művészethez soroljam. Az átjárás szabad, az elidegenedés nem sorszerű, a megértés feltétele a figyelem.
Euklideszi vagy nemeuklideszi térben élünk? (Plenáristerem aug.16. -10.30 óra)
Dr. Weszely Tibor
Sapientia Egyetem, Marosvásárhely Bolyai és Lobacsevszkij által felfedezett új geometria megjelenése után, sokakban megfogalmazódott az a kérdés, hogy tulajdonképpen az a tér amelyben élünk euklideszi vagy nemeuklideszi. Már maga a Bolyai – Lobacsevszkij-féle geometria alapösszefüggése is jelzi azt a tulajdonságot, miszerint a világegyetem óriási méreteit tekintve a nemeuklideszi jelleg hangsúlyozódik ki, míg lokálisan, kis méretek esetében, az euklideszi fogalmak érvényesülnek. Már maga a nemeuklideszi geometria megalkotója, Bolyai János a kézirataiban a következő zseniális meglátást olvashatjuk: „A nehézkedés törvénye is szoros összeköttetésben, foljatásban tetszik (mutatkozik) az űr termetével, valójával (alkatával), miljségével; s (gondolom) az egész természet (világ) foljása”. Ez végeredményben annak felismerése, hogy a fizikai gravitációs erőtér és a tér geometriai szerkezete között szoros összefüggésnek kell lennie. Ezt a csodálatos meglátást, ELŐADÁSOK
több mint egy fél évszázad elteltével, az általános relativitáselmélet kidolgozásakor, 1916-ban Albert Einstein konkrétan ki is mutatta. Ennek alapján – Toró Tibor megállapítása szerint – „Bolyai János joggal tekinthető a 20. századi fizika egyik legszebb és legalapvetőbb fizikai alapeszméje: a fizika geometrizálása gondolatának legelső megfogalmazójaként, a fizika geometrizálása előfutáraként”. Ennek konkrét jelentősége és alkalmazása mutatkozik Einstein további vizsgálatainál, többek között egy igen fontos előrejelzésnél, mely szerint a csillagokból eredő fénysugarak a Nap által létrehozott erős gravitációs mezőben elhajlanak. Ebből arra tudunk következtetni, hogy az univerzumban a geodetikus vonalak nem mindig egyenesek, mely tulajdonság a tér nemeuklideszi szerkezetére utal. Einstein eme előrejelzésének konkrét bizonyítására csak egy teljes napfogyatkozás beállta biztosíthat lehetőséget. Ez történt meg 1919. május 29-én.
Nanotudomány és esztétika (Plenáristerem aug.16. -11.20 óra)
Dr. Lendvai János
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Anyagfizikai Tanszék és Természettudományi Kar, Központi Kutató és Műszer Centrum, Budapest Az anyagok mikro- és nanoszerkezetének egyre mélyebb megismerése, megértése és tudatos befolyásolása a napjaink technikai fejlődését alapvetően meghatározó nanotudományok és nanotechnológiák alapja. Ez a fejlődés számos vonatkozásban döntően megváltoztatta az életminőségünket, egész civilizációnkat. A szerkezetvizsgálati technikák fejlődése egyre finomabb felbontásban, egyre nagyobb mélységekig teszi lehetővé az anyagok megfigyelését. A műszerek által rögzített információkat a vizsgáló ember számára is láthatóvá, jól érzékelhetővé kell tenni. Ez a vizualizáció feladata, ami az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőségű és egyre önállóbb metodikai ágazattá fejlődött. A vizualizáció eredményeként sokszor szemetgyönyörködtető színes ábrák jelennek meg. Az előadás ezekből mutat be néhány példát, miközben igyekszik bepillantást engedni a vizsgálati módszerek megvalósításába is.
ELŐADÁSOK
Szépség és matematika
(Plenáristerem aug.16. -11.50 óra)
Dr. Horváth Sándor
Petru Maior Egyetem, Marosvásárhely Az egész matematika történetén nyomon követhető az a jelenség, hogy a matematikai tények felismeréseit felfedezőik esztétikai kategóriákkal jellemezték. Arkhimédész, miután kimutatta, hogy egy gömb köré írt hengernek mind a térfogata, mind teljes felszíne éppen másfélszerese a gömb térfogatának illetve felszínének, akkora gyönyörűség és csodálat töltötte el, hogy síremlékére ennek a felfedezésnek a bevésését kérte. A modern fizikában egyre gyakoribbá válik a szépségnek, a matematikai megfogalmazás eleganciájának a kutatás irányát is befolyásoló tényezőként való használata. Az előadás megpóbálja tetten érni néhány matematikai eredmény kapcsán a szépség mibenlétét. A példák régi és újabb eredményeket érintenek a matematika számos területéről, mint például a geometria, számelemélet, topológia, kombinatorika, szingularitáselmélet és matematikai fizika. Azonban a matematikai szépség nem csak a matematika eredményeiben nyilvánul meg. Sokkal figyelemre méltóbb jelenség, amint a matematika teljesen különböző területeiről kiderül, hogy mély kapcsolatok léteznek közöttük. Ezek magyarázata sok esetben még várat magára. Ugyanakkor a matematikai megfontolásoknak, amelyekkel a konkrét eredményeket sikerül elérni, léteznek mélyebb rétegei, amelyeken keresztül a különálló témakörök mintegy üzennek egymásnak. A legújabb fejlemények pedig a fizikai kutatásban, erősen sugallják azt, hogy a matematika jóval több mint a valóság leírásának egyik nyelvezete... Az előadás mindezekre próbál konkrét példákat adni, bizonyítandó, hogy az esztétikai és intellektuális szépség a matematikának és a matematikai kutatásnak legalapvetőbb jellemzője.
Döntések fizikája és rejtvények káosza (Plenáristerem aug.16. -12.20 óra)
Ercsey Ravasz Mária
Bábes Bolyai Egyetem, Kolozsvár Bizonyos döntési feladatok egyszerű megfogalmazásuk ellenére a diszkrét matematika legnehezebb feladatai közé tartoznak. Ezekben a feladatokban korlátozásokat kell kielégíteni, például a népszerű Sudoku rejtvény is ebbe a csoportba tartozik. Hogyan segíthet a fizika ezeknek a matematikai feladatoknak a megoldásában? Az előadásban olyan folytonos idejű dinamikus rendszereket mutatunk be, amelyek dinamikájuk során önmaguktól kielégítik a korlátozásokat és ELŐADÁSOK
a végső egyensúlyi állapotuk megadja a feladat megoldását. Ezt logikai korlátozás kielégítési feladatokon és a Sudoku rejtvényen szemléltetjük. Látni fogjuk, hogy a feladatok nehézsége káoszként jelentkezik a dinamikus rendszerekben.
A Bolyai geometria tanítása a művészet nyelvén (Plenáristerem aug.16. -12.50 óra)
Dr. Oláh Gál Róbert
Matematikus, Sapientia Egyetem, Csikszereda Talán a szobrászművészek, valahogy megérzik a Bolyai-geometria lényegét! Például, nem tudnak egy darab agyagot úgy formázni, hogy az mindenütt homorú legyen. A mindennapi életben lépten-nyomon idézik Bolyai János temesvári leveléből, a szállóigévé vált sorait: „Semmiből egy új, más világot teremtettem” – erről az új, más világról alig tudunk valamit. Egy pár sorban megpróbáljuk vázlatosan ismertetni Bolyai János új, más világát. Ha valaki azt mondja, hogy például egy bizonyos szék, tárgy vagy épület a Bolyai-geometria alapján készült, akkor az a kijelentés nem igaz! Ismeretelméletileg ugyanazt jelenti, mintha valaki azt mondaná: talált egy olyan derékszögű háromszöget, amiben nem igaz a Pitagorász-tétele, vagy megtalálta az örök mozgót, vagy aranyat csinált valami ötvözetből. De ha valaki azt mondja majd, hogy az atomszerkezetben felfedezett egy olyan hatást, kémiai-kötést, fizikai vagy kémiai folyamatot, amely a BolyaiLobacsevszkij-féle geometriát követi, akkor annak lehet valóságalapja. A kvantummechanikában ugyanis megvalósulhat a Bolyai-Lobacsevszkij-féle geometria!
A Természet Világa folyóirat hídépítői és hídjai a két kultúra között (Plenáristerem aug.16. -15.00 óra)
Staar Gyula
Természet Világa folyóirat főszerkesztője A 143 éves tudományos ismeretterjesztő folyóirat tudatos törekvése a természettudományos és a humán kultúrát összekötő hidak építése. Mindezt alapítónk, a neves fizikus, Szily Kálmán (1838–1924) örökében is tesszük, aki kiemelkedő természettudós volt, az Akadémia nagyjutalmát mégis a nyelvészeti munkássága elismeréseként kapta, 1914-ben. Az előadásban korunk néhány nagy hídépítőjére emlékezek, akik szorosan kötődtek (kötődnek) folyóiratunkhoz, segítve kultúraközvetítő missziónkat. Simonyi Károly (1916–2001), a legendás műegyetemi tanár, A fizika kultúrtörténete című ELŐADÁSOK
monumentális mű szerzője; Vekerdi László (1924–2009) orvos, irodalom- és tudománytörténész, a nagy port kavart Németh László monográfia, az Így él Galilei és sok más alapmű szerzője, akit az irodalmunk berkeiben legalább annyira tiszteltek, mint a miénkben, a természettudományéban. Koch Sándor (1925–2009), a nagyműveltségű virológus professzor, a gyermekbénulás elleni Salk-vakcina hazai előállítója, a Van-e élet a halál előtt?, a Gondolatok a könyvtáramban csodálatos esszék, és a Szubjektív virológia irodalmi-természettudományos cikksorozat szerzője. Mindhárman a Magyar Örökség Díj kitüntetettjei, s mindhárman a Természet Világa szerkesztőbizottságának a tagjai is voltak. A Maiak: Schiller Róbert vegyész, aki több éve tartó sorozatában, a KÖZÖTT-ben a természettudományok és az irodalom, a művészetek határterületeire hívja olvasóit. Cikkei könyv alakban is megjelentek, Egy kultúra között címmel. Bencze Gyula fizikus, aki a világon szerte, a természettudományok ihlette alkotások: regények, filmek, operák… sokszínű világára mutat rá cikkeiben Talán mondanom sem kell, mindketten szerkesztőbizottságunk tagjai. A Természet Világa hídépítő tevékenységében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákjai, Máthé Márta tanítványai is kiveszik a részüket. Folyóiratunk Természet-Tudomány diák-cikkpályázatán, a Simonyi Károly alapította Kultúra egysége különdíjának több alkalommal voltak nyertesei. Írásaik napvilágot láttak, látnak a Természet Világában.
A Diszítőműveszet geometriai szemmel (Plenáristerem aug.16. -15.30 óra)
Dr. Kiss Sándor és Dr. Kiss Imola Szatmárnémeti
Előadásunkban először áttekintjük a díszítőművészet legfontosabb alapelemeit és motívumait (figurális, geometriai, mesterséges, stb.), majd különböző típusait, fajtáit, természetét. Bővebben foglalkozunk a geometriai elemeket alkalmazó díszítőművészettel, mint előadásunk fő témájával. Szó lesz még a különböző díszítőművészeti kompozíciókról és ezeknek a gyakorlatban és a különböző kultúrákban való megjelenéséről.
ELŐADÁSOK
Természettudomány és művészet (Plenáristerem aug.16. -16.00 óra)
Dr. Juhász András
Fizika-kémia tanár, ELTE Anyagfizika Tanszék, Budapest
és Juhász Dávid Képzőművész
A természettudomány és művészet az emberiség kultúrájának szerves része. A köztudatban mégis e két terület egymástól igen távoli. Azon túl, hogy a művészetnek gyakran tárgya a természet, illetve a természettudósok is észreveszik a szépséget a művészetben, nem-igen látunk a kettő közt kapcsolatot. Pedig mindkettő célja hasonló: a környező világ megértése és visszatükrözése. Az előadás e gondolatot járja körbe néhány válogatott példán, kiemelve, hogy mindkét terület tanításának nagyon fontos szerepe lehet abban, hogy a jövő nemzedéke – minden fenyegető probléma ellenére teljes emberi életet tudjon élni.
Természettudományos és művészi képességek: korai hatások (Plenáristerem aug.16. -16.50 óra)
Dr. habil Révész György Ph.D
Egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, BTK, Pszichológiai Intézet Az alkotás, teremtés az emberi lét esszenciája, a személyes létezés és társas elfogadás alapja, amely végigkíséri egész életünket. Kialakulásában fontos idői tényezők, szenzitív periódusok ismertek. További tényezők a szülők szocioökonómiai státusza, a kötődés és az apai hatások minősége, melyek szignifikáns indikátorai az iskolai teljesítménynek, kognitív rugalmasságnak. E tapasztalatok meghatározóak a diploma megszerzéséhez vezető úton is. Kitérünk mediáló hatásokra, melyek a tehetség-ígéretek kibontakozásában serkentő vagy gátló hatást gyakorolnak. A tehetséggondozás elsődleges helye az iskola, de nagyobb együttműködés szükséges a családdal, hogy az egyéni erőfeszítések a legjobb eredményt hozhassák. Ennek egy működőképes - természettudományos - változatát mutatja be Berkes József előadása.
ELŐADÁSOK
A természet által motivált tehetségek korai felismerése (Plenáristerem aug.16. -17.10 óra)
Dr. Berkes József
Nyugdíjas, ANK megbízás, Pécs Dr. Révész György kollégám irányításával, 2010 novemberében, kutatást indítottunk, melyben Pécs három általános iskolája negyedik osztályos tanulói vettek részt. A vizsgálat egyik alapvető célja volt a tehetségígéretek és a lappangó tehetségek korai felismerésére alkalmas módszerek kipróbálása. Már az első stratégiai értekezleten jelezte az egyik óvoda-iskola osztályfőnöke, hogy nála a természetismeret tantárgy keretében vannak úgynevezett „kutató órák” ahol a tanulók általuk választott kísérleteket mutatnak be, és magyarázzák a jelenséget. Meglátogattam egy ilyen órát, majd később magam is mutattam be a kisdiákoknak érdekes, koruk szerint értelmezhető, magyarázható kísérleteket. A kutatás eredményétől függetlenül döntöttem, és 2011 októberében, három kolléga közreműködésével, nyolc iskolából tanári javaslatra, szülői beleegyezéssel elindítottuk az „Értsd a természetet” természettudományos műhelyünket. A tartalom interdiszciplináris, a témák feldolgozása interaktív, a foglalkozásokat a szülők is látogathatták. Több iskolán kívüli foglalkozásra is sor került (meteorológiai állomás, PTE Intézetei, Zsolnay Központ stb.) Előadásomban a műhelyszervezés problémáiról, a megvalósításra kerülő tartalomról, az iskolavezetőkkel és a szülőkkel kialakított kapcsolatról, a záró rendezvényről és a műhely további folytatásáról fogok beszélni.
ELŐADÁSOK
Matematika és irodalom
(Plenáristerem aug.16. -17.30 óra)
Bencze Mihály Brasso
Tekintsünk egy értelmes mondatot. A mondat minden egyes betűje alá írjuk azt a számot, ahányszor az illető betű előfordul a mondatban; így egy olyan számsorozatot kapunk, amely a kiindulási mondattal azonos hosszúságú. Eme számsorozat valamennyi eleme alá beírjuk az illető szám előfordulásainak számát a számsorozatban, majd ugyanezt ismételjük meg a keletkezett új számsorozattal stb. Mindaddig folytatjuk ezt az eljárást, amíg olyan sorozathoz nem jutunk, amely megegyezik a (közvetlenül) fölötte állóval. Nézzük a következő példát: Á L O M B A N, S Z E R E L E M B E N N 1, 4, 1, 2, 2, 1, 5, 3, 1, 8, 1, 8, 4, 8, 2, 2, 8, 5, 10, 4,10,6, 6,10,5, 3,10,8,10,8, 4, 8, 6, 6, 8, 5, 10, 4,10,6, 6,10,5, 3,10,8,10,8, 4, 8, 6, 6, 8, 5,
I N C S L E H E T E T L E N S É G. 5, 1, 5, 1, 3, 4, 8, 1, 8, 2, 8, 2, 4, 8, 5, 3, 1, 1 5,10,5,10,3, 4, 8,10,8, 6, 8, 6, 4, 8, 5, 3,10,10 5,10,5,10,3, 4, 8,10,8, 6, 8, 6, 4, 8, 5, 3,10,10
A mondatok többsége a példánkéhoz hasonlóan viselkedik, azaz már a harmadik számsor megegyezik a másodikkal. Ritkábbak az olyan mondatok, amelyeknél csak a negyedik vagy annál későbbi sor ismétlődik; ilyenek, például, a következők: „A BOLDOGSÁG RELATÍV, S CSAK UTÓLAG ISMERHETŐ FEL” (Peter Marshall), ill. „AZ EMBER NEM ANNYI, AMENNYI, HANEM ANNYI, AMENNYI TŐLE KITELIK” (Örkény István). Annak érdekében, hogy minél több különböző számsor után következzék csak be az ismétlődés, keressük az alapmondatot ...
ELŐADÁSOK
A transzparencia- mint vizuális módszer- antropomorf és növényi elemek felhasználásával (Plenáristerem aug.16.- 17.50 óra)
Kolumbán Kántor Zita
Képzőművész, Művészeti Líceum, Marosvásáehely Az általam javasolt képzőműveszeti probléma, a transzparencia, nagyon sok oldalról megközelíthető: lehet egy technikai-, festészeti játék apropója, vagy egy konceptuális megközelítés, ki hogyan tudja magát ebben kifejezni. Milyen kihívást tartalmaznak az alkotások? A válasz egyszerű: elsősorban egy figyelmet igenylő szemgyakorlatot, másodsorban a gondolatiság jegyében fogant eszmefuttatásokat. Ha figyelmesen követjük az alkotások kialakítási módszerét akkor észrevehetjük a különböző festői rétegek jelenlétét, amely egyik lehetséges módszere a transzparencia kialakításának. Ugyanakkor vannak lazúros festői megközelítések is, amely által az áttetszőségek létrejönnek, a rétegek sejtelmes megfogalmazásban tévődnek egymásra és teszik teljessé a látványt. Harmadik megoldasként felfedezhetjük a transzparens rátét módszerét, amely különböző síkok egymásrahelyezésével, illetve elcsúsztatásával, ezek tónuskontrasztjával ritmizálja, gazdagítja a felületet. Miközben az alkotások dominánsan a transzparencia témakörét járják körül, nem hiányzik belőlük a konkrétum részletes megfogalmazása, egy sajátsagos fény-árnyék játék segítségével. Ugyanakkor ezt kiegészíti a dinamikus kompozíciós elemek felhasználása, organikus struktúrák jelenlete által, amelyek beágyazódnak a kompozíció szerkezetébe, erővonalakat hozva létre. Mindezt egy nagyhatású kromatikus játék által, melyben a szerkezet beolvad a színes-szürkék teremtette meditatív térbe. Ezen a kiallításon olyan alkotásokkal találkozunk, amelyek a transzparencia gesztusát nem kézzelfogható formák segítségével érik el, hanem sejtelmesen egymásra vetülő síkok segítségével. Az eredmény a valósag egy egészen új formája, az egyszerű és mégis komplex alakzatok világa. Így aztán egy rendkívül színes, tág körből válogató palettát kapunk arról, ki hogyan értelmezi a transzparenciát. A festmények vonzereje abban rejlik- a néző számára ez hat a meglepetés erejevel-, hogy minél inkább rejtelmesen jelennek meg részletek, annal inkább megszületik az igyekezet a sejtelmes, alig megjelenített felületek megfejtésére. A végeláthatatlan transzparens rétegek arra emlékeztetnek, hogy a festészet lehet technikai virtuozitás, a varázslat erejével ható illúziókeltés.
ELŐADÁSOK
Ihletadó interferencia – Képzőművészet és tudomány egybefonódása marosvásárhelyi alkotók műveiben (Plenáristerem aug.16.- 18.10 óra)
Nagy Miklos Kund Marosvásárhely
A tudományok művelése korábbi keletű Marosvásárhelyen, mint a művészet kibontakozása. A Bolyaiak városában szinte természetes, hogy így történt. A XX. század második felében, aránylag későn tehát, de annál teljesebb spektrumban felvirágzó vásárhelyi képzőművészeti életre ez is serkentőleg hatott. A festők, grafikusok, szobrászok alkotói világába is beépült a Bolyai kultusz. Nem csak a két kiemelkedő tudós egyénisége, sorsa szolgált ihletforrásként, tudományos teljesítményük, főként Bolyai János újító, a geometriát forradalmasító elmélete is megtermékenyítette fantáziájukat. 2001től a Bolyai Alkotótábor tudatos programokkal igyekezett felerősíteni ezt a jelenséget, évről évre lehetővé téve, hogy a reáliák jeles képviselői, ismert Bolyai-kutatók közvetlen párbeszédet alakítsanak ki a képzőművészekkel, így mélyítsék el a tudomány és a művészetek inventív kapcsolatát. A tendencia, amely a világ más tájain is nyomon követhető (geometrikus irányzatok, MADUI.mozgalom, ornametria stb.), új színfolttal gazdagította a város művészeti palettáját, Marosvásárhely köztéri szobrászatát is néhány különleges alkotással gyarapította. Ezt a folyamatot tükrözi ez az előadás.
Az érdeklődés felkeltése a művészetek segítségével a fizika oktatásában (Ifjúsági Ház 47-es terem, aug.16.-16.50 óra)
Szatmáry Bajkó Ildikó
Fizikus és fizikatanár, Szent István Gimnázium, Budapest Az érdeklődés felkeltésének meghatározó szerepe van a fizika otatása során. Segítségül hívtuk a művészeteket ebben, többféleképpen is, sikerrel. Felfedeztük a fizika törvényeit nagy költőink lírájában, a fizikatörténet és művészettörténet egymásra köszönt, hatott a látvány szépsége, ereje. A természet szimmetriáitól megpróbáltunk eljutni egészen a természeti törvények szimmetriáinak megcsillantásáig.
ELŐADÁSOK
Fizikatanítás zenével
(Ifjúsági Ház 47-es terem, aug.16. - 17.10 óra)
Molnár Milán
Fizika-biológia tanár,Komárom 2010 óta foglalkozunk kisgyermekkori természettudományos neveléssel Szegeden. Ezt szakkörök, önálló foglalkozások és táborok keretében valósítjuk meg. A hangsúly a gyerekek saját tapasztalatszerzésén van. A kísérleteket maguk végzik, és a tapasztalatokat, törvényszerűségeket is maguk fogalmazzák meg. Előadásom első felében a hang tulajdonságait feltáró foglalkozásunkat fogom részletesen bemutatni. Az előadás második része a zene motivációs és demonstrációs lehetőségeit fogja taglalni, a középiskolás fizikatanítás keretein belül.
A mikrovilág zenéje
(Ifjúsági Ház 47-es terem, aug.16. -17.30 óra)
Oláh Éva Mária
Fizika tanár, Mechatronikai Szki és Gimn., Budapest Nagyon nehéz feladat fizikatanárként a mai korban egy átlagos középiskolás érdeklődését felkelteni a természettudományok, ezen belül a fizika iránt is .Vagy “robbantanunk” kell kísérletezés közben, vagy valami célprémiumot kell kitűznünk elé, hogy odafigyeljen és foglalkozzon az adott témakörrel. Próbálunk tehát minden lehetőséget megragadni a cél érdekében. Az egyik legdinamikusabban fejlődő ága a fizikának a részecskefizika, sajnálatos módon nagyon kis mértékben szerepel a fizika oktatása során. Ilyen rövid idő alatt legfeljebb a diák kíváncsiságát lehet felkelteni és megmutatni az utat ahhoz, hogy ha akar, elmélyülhessen benne. Az egyik ilyen módszer a szokatlansága révén a zenén keresztül megközelíteni az először ijesztőnek tűnő témát. Az előadás a részecskefizika és a zene összekapcsolhatóságát igyekszik bemutatni és ötletet adni új metódusok kipróbálására.
ELŐADÁSOK
Gericault és az elektron
(Ifjúsági Ház 47-es terem, aug.16.-17.50 óra)
Stonawski Tamás
Matematika-fizika-raj-vizuális kultúra-környezetkultúra szakos középiskolai tanár A mozgás ábrázolása egy mozdulatlan képen vajon lehetséges-e? Hogyan éri el a kellő hatást egymástól függetlenül a fizika és a képzőművészet? A valóságmozzanatok pillanatképeiből tapasztalatunk alapján mozgásra következtetünk (pl. futó alakpózban álló emberről a mozgás jut az eszünkbe), de a mozgás bizonyossága egy pillanatképről nem érhet bennünket. Érdekes feladatot választ tehát a képzőművészet, amikor a mozgást ragadja meg kifejező erőként. A képzőművészet is ismeri a fizika törvényeit, nem vét ellene, kivéve, ha a bizonytalanság elénk tárása a cél. A képeken hat a gravitáció, a figurák egyensúlyban vannak, a tárgyakat levegő veszi körül és a háttérben „elkékülnek” a színek. A természet pontos megfigyelésében az emberi tudás mindkét ága érdekelt, csak másban manifesztálódnak: az egyik az érzelmekre, a másik az értelemre hat főként, de ne feledjük, az érzelmekre direkt módon, csak kellő ravaszsággal és értelemmel lehet hatni! A valóság tényleges átalakítása szükséges a képeken, és természetesen szükség van olyan beidegződéssé vált „evolúciós” tudásra a nézők szemszögéből, pl. hogy a ló hátrafelé eddig sohasem vágtázott. Ezek a kompromisszumok a valóságot nemhogy elferdítik, hanem még közelebb hozzák felénk, azokhoz a lényekhez, akik valóságfolyamatokat (nulla idő-dimenzióban) érzékelnek, s ezt keresik a fizikálisan vászonra dermedt olajpacsmagokban. Hogy mi köze egy romantikus festőnek a száz év múlva megszületett kvantummechanikához, konkrétan a ψ (pszi) függvényhez? Előadásomban egy olyan kapcsolatot szeretnék bemutatni a festészet és a fizika között, ami szemléletesebbé teheti a kvantummechanika egyik epizódját.
Fraktálok és káosz
(Ifjúsági Ház 47-es terem, aug.16. -18.10 óra)
Meszéna Tamás
Matematika-fizika középiskolai tanár, Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs; ELTE Fizika Tanítása Doktori Iskola A geometriai struktúrák között különösen érdekes helyet foglalnak el a fraktálok, melyek páratlan esztétikai élményt is nyújthatnak. Érdemes megismerkedni néhány alapfogalommal és néhány jellegzetes “példánnyal” a fraktálok közül. ELŐADÁSOK
A kaotikus mozgások vizsgálatakor szinte váratlanul jelennek meg a fraktálszerű struktúrák, amelyek némileg különböznek a matematikában pontos függvénnyel előállított társaiktól, de több lényeges hasonlóságot is tapasztalhatunk, és szemre hasonlóan tetszetősek.
Valóság és tudomány (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-8.30 óra)
Dr. Puskás Ferenc
Bábes Bolyai Egyetem, Kolozsvár (Az előadást bemutatja Dr. Kovács Zoltán) A tudomány és a kultúra valóságtartalma a különböző modell-képek tükrében A különböző természeti események, természeti jelenségek megismerése, azok rendszerezése, az események közötti kapcsolatok feltárása, sajátos modell-rendszerekhez vezetnek, amelyeket gyűjtőnéven természettudományoknak szokás nevezni. Ezek a modell-rendszerek, adott hibahatáron belül, a valóságnak megfelelően írják le a jelenségeket. Ha abból az elképzelésből indulunk ki, hogy a tudománynak mindig és mindenkor a valóságot, a megmásíthatatlan igazságot kell tükröznie annak minden vonatkozásában, akkor csak a matematika és a természettudományok sorolhatók a jövőben a tudományok körébe. Jogosan tehető fel akkor a kérdés, hogyan értékeljük a jövőben a humán tudományok szerepét? A természettudományos modell-kép szerint a tudományosságnak lényeges sajátsága, hogy törvényeit, szabályait a gyakorlatban tudja igazolni. Ez azáltal valósulhat meg, hogy a természeti jelenségek megismétlődnek, vagy sok esetben mesterséges úton (pl. laboratóriumi körülmények között) megismételhetők. A társadalmi események sajátosan egyedi jelenségek, a történelem sohasem ismétli meg önmagát. Ezért a természettudományos modell-kép értelmében a történettudomány nem tartozik az objektivitást és a vitathatatlan igazságtartalmat felmutató, és azt minden vonatkozásában bizonyító tudományok körébe. A természettudományos modell-kép egy duális szemléletet képvisel, amely mereven szétválasztja a tudomány és a szűk értelemben vett kultúra területét. A tudomány pusztán a rációra épül, amelyben nincs helye etikai vagy érzelmi megnyilvánulásoknak. Ha szemügyre vesszük az egyes tudományok fejlődési ütemét a 20. században, és annak társadalmi kihatásait, kétségtelenül a fizika mutatta a leglátványosabb fejlődést, eredményei lényegesen befolyásolták a többi természettudomány fejlődését. Ezért szokás a 20. századot a fizika századának nevezni. Hogy melyik tudománytól várható a 21. században az emberiség szempontjából lényeges fejlődés? Valószínűleg a biológia az a tudományterület, amelynek egyes ágazatai (molekuláris biológia, genetika, biofizika, biokémia, orvostudományok, stb.) olyan eredményeket fognak felmutatni, amelyek az emberi élet minőségét is megváltoztathatják. Az a tudomány, amely nem alkalmazza megfelelően az informatika lehetőségeit, az élet zsákutcájába kerülhet, ahonnan ELŐADÁSOK
nincs előre vezető út. Van egy ilyen tudomány, amelynek óriási társadalmi szerepe van, de fejlődésében megakadt, időben még az ókor színvonalán áll. Ez a jogtudomány. A jogtudomány módszertanában még a római jog módszertanát alkalmazza, amely az arisztotelészi klasszikus logikára támaszkodik. Szükséges a teljes jogrendszer és jogszolgáltatás digitalizálása. Ami azt jelenti, hogy a teljes jogrendszert és a hozzá kapcsolódó kiegészítő anyagot (szakszótárak, értelmező szótárak stb.) egy jól működő adatbázis-rendszerbe kell foglalni. A társadalomban és a világgazdaságban egy periodikusan jelentkező és egyre jobban elmélyülő válságsorozat korszakába jutottunk, amely valamilyen formában az egész emberiségre kihat. Ebből a súlyos helyzetből a kiutat utódainknak kell majd megkeresniük. Úgy tűnik, hogy ebből a válsághelyzetből csak egy világviszonylatban megvalósuló, minden ország számára ugyanazokat a magas erkölcsi normákat, jogokat és kötelezettségeket előíró, újszerű nemzetközi jogrendszer lehet a kivezető út. Ha mindez a 22. századig megvalósulhat, akkor valóban ez a század a jogtudományok százada lesz. Az előadás a fenti tézisek bővebb kifejtésére, illetve bizonyítására tesz kísérletet.
Hogyan tovább, fizikatanítás? A romániai magyar nyelvű fizikatanár-képzés gondjai, távlatai (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-8.30 óra)
Dr. Kovács Zoltán
Fizika, pszichológia, pedagógia, Bábes Bolyai Egyetem, Kolozsvár Az utóbbi két évtized oktatáspolitikája Romániában a hangsúlyt a társadalomtudományok oktatására helyezte a természettudományok rovására. Másfelől megcsappant a fizikatanári és fizikusi pálya iránti kereslet, társadalmi igény. Ezért az egyetem fizika karára jelentkezőknek nem csak a száma, hanem az ezzel korreláló minőség is alacsonyabb lett, annak ellenére, hogy a műszaki pálya által megkövetelt fizikai tudásra továbbra is jelentős igény mutatkozik világszerte. Az a kérdés, hogy a BBTE fizika karán, illetve a Pedagógiai Intézet keretén belül, amely a tanárképzést magára vállalta, milyen lehetőségek mutatkoznak? A fizika karra már évek óta korlátozott számú, majdnem két tucatnyi hallgató jut be, akiknek mintegy fele fejezi be az alapszintű képzést, és negyede szerzi meg a tanári képesítést is. Nagyjából ugyanennyi hallgató iratkozik be mesteri képzésre, a pedagógiai modul második szintjét még ennél is kevesebben veszik fel. Ennek eredményeképpen már jelentkeznek a fizikatanár-hiány jelei, de a matematika, meg a többi természettudomány oktatóiból is hiány van. Milyen megoldások segíthetnek a jelenlegi helyzeten? 1. Sokan azon a véleményen vannak, hogy európai léptékkel nézve egy viszonylag peremhelyzetű kisváros fizika karán ELŐADÁSOK
csak egy-két szaknak kellene működnie, amely viszont világszinten számottevő eredményeket tudna felmutatni, iskolát teremteni, ami által a kar presztízse növekedne, és több diákot vonzana, akár külföldről is. 2. Több tehetséges diákot kellene a pedagógusi pályára irányítani, hogy sikeres tanárokkal lehessen ellátni a jelentősebb iskoláinkat. Azok, a maguk során, tehetséges diákokat készíthetnének fel és küldhetnének az egyetemre. Ehhez egy jól átgondolt tantervű, komolyan felszerelt (oktatástechnológiai labor) tanárképző kart kellene működtetni. 3. A fizika iránti érdeklődést az iskolai tanórákon kívül az iskolásoknak szóló, a részvételükkel, bevonásukkal íródott iskolai fizika lappal kellene fokozni, aminek anyagaiból válogatva egy tudománynépszerűsítő folyóiratot is ki lehetne adni. Vagyis, minden jelentősebb iskolában ennek a folyóiratnak helyi szerkesztősége lenne. Erre a célra akár a Firka című folyóiratot is át lehetne alakítani. 4. Dr. Néda Zoltán egyetemi tanárkollégám véleménye szerint a fizikatanárok fokozati vizsgáihoz kötelezővé kellene tenni, hogy bizonyos számú diákot készítsenek fel a fizika versenyekre sikerrel, vagy bejuttatni az egyetem fizika karára. 5. Csodák palotája, a múzeumok éjszakája típusú létesítményekkel, rendezvényekkel népszerűsíteni a fizika érdekességeit, megvalósításait. 6. Fizikai jellegű játékokat, eszközöket kellene gyártani és forgalmazni, amelyeket az iskolák minden gyermekéhez el kellene juttatni szponzorok bevonásával. Ugyanezt a hálózatot lehetne felhasználni fizikai tárgyú irodalom eljuttatására is. Ezt a rendszert már ismertettük egy konferencián és egy korábban megjelent írásunkban is. 7. A fizikaórákat aktív és interaktív módon kellene tartani, az alternatív módszerek bátrabb bevetésével, számítógéppel. A kíváncsiság-vezérelt (IBL), azaz az irányított felfedeztetés módszerével, valamint az életközeli fizika bemutatásával lehetne a fizika oktatását hatékonyabbá tenni. A tiszta fizikát kellene az alkalmazott fizikával megfelelő arányban bevezetni. Ehhez megfelelő tankönyvekre lenne szükség. 8. Oktatáspolitikusainknak a pálya presztízsét kellene megteremteniük azáltal, hogy több szakma megszerzéséhez igényelnék a fizika tudást mint feltételt (orvos, vegyész, mérnök, biológus, geológus, geográfus, matematikus, csillagász, informatikus stb.), illetve a fizikával kapcsolatos szakmákat bevezetni (pl. autófizikus, környezetfizikus, lakásfizikus, egészségfizikus, sportfizikus stb.). Ezáltal a fizikatanítás külső motivációja is növekedhet.
Közmondásos Fizika
(Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-9.00 óra)
Baló Péter
középiskolai mat-fiz. szakos tanár, Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen A közmondások, szólások részesei mindennapjainknak. Évszázadok bölcsességét hordozzák, s közülük sok fizikai ELŐADÁSOK
jelentéssel is bír. Azonban alaposan megvizsgálva, egyeseknél rájöhetünk, hogy pont az ellenkezőjük az igaz. Elemzésük, értelmezésük a fizikaórák érdekes színfoltja lehet.
A közlekedés fizikájának feldolgozása, bemutatása interaktív módszertani eszközökkel (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-9.20 óra)
Mészáros Péter
Fizika, informatika szakos középiskolai tanár, gépészmérnök-tanár, ELTE Fizika Tanári PhD képzés 2012 márciusában megnyílt Győrben a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ, amely az autó-jármű-közlekedés speciális tematizáltságával egyedülálló science center európában. Előadásomban áttekintést adok a Magyarországon meglévő és alakuló science centerekről, interaktív kísérletező helyekről (pl. Budapest, Pécs, Mosonmagyaróvár, Sopron, Eger, Győr stb.). A Mobilisnak mint különleges science centernek elsődleges feladata, a szórakoztatáson túl, a természettudományosműszaki szemléletformálás, pályaorientáció, illetve a közoktatás, a felsőoktatás, és a gazdaság szereplőinek összekapcsolása. A közlekedés kiváló komplex alkalmazás szintű téma a fizika minden jelentősebb területének bemutatására. Vizsgálom az önálló kísérletezés lehetőségeit, korlátait, motivációs bázisként való alkalmazási lehetőségeit kifejezetten a közlekedésben lejátszódó jelenségekre, folyamatokra, eszközökre alapozva. A Mobilis tervezése és eddigi működtetése során kiderült, hogy egy külön szakma, csaknem tudományág, az interaktív kísérleti eszközök tervezésének módszertana. Betekintést adok a tervezési elvekbe, működtetési tapasztalatokba. Javaslatokat fogalmazok meg az ilyen eszközök és egy science centerben elérhető foglalkozások iskolai tevékenységekbe való becsatolhatóságára, iskolai szintű kivitelezésére. Bemutatom a közlekedési tematikájú kísérleti eszközök, kísérleti bemutatók, csoportfoglalkozások, szakkörök, egyéb különleges rendezvények konkrét tematikáit, tervezési módszertanát, megvalósítását, eddigi és várható eredményeit.
ELŐADÁSOK
Műszaki- és természettudományos tehetséggondozás MUKI BÁCSI fizikai kísérletek versenye (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-9.40 óra)
Lőrincz János
Matematika-fizika szakos tanár, Somogyi TISZK Közép - és Szakiskola, Krúdy Gyula Tagintézményének Rudnay Gyula Szakképzője, Tab A Tabi Interkulturális Mentor Egyesület tagjaival együtt kidolgoztunk egy 60 órás műszaki- és természettudományos tehetséggondozó programot, melyet idén kiegészítünk egy 15 órás művészeti programmal 75 órásra. A programot Tabon a Rudnay Gyula Középiskolában valósítottuk meg. Két diákcsoport volt: egy „fizikus” és egy műszaki. 20 óra volt fizikatörténeti előadásokra, fizikai mérések és kísérletek végzésére; közben a műszakis csapat szintén 20 óra alatt nekilátott egy hulladék műanyagpalackprés tervezéséhez, az alkatrészek műszaki rajzának elkészítéséhez. 20 óra jutott közös programokra is mindkét csoportnak: 3 látogatás ( NABI Buszgyár Kaposvár; Flextronics International Kft Tab, elektronikai összeszerelő üzem, 1500 főt foglalkoztat; Csodák palotája Budapesten ), minőségbiztosítási előadás, AUTOCAD program megismerése, műszaki rajzok készítése, a prés elkészítése, MUKI BÁCSI versenyen részvétel. A programot 800.000 Ft-tal támogatta az Oktatásért Közalapítvány. A következő tanévben kiegészítjük a komplex tehetséggondozás jegyében túrával a Bakonyban, orgonakoncert meghallgatásával a Művészetek Palotájában, Budapesten, kiállítások látogatásával. MUKI BÁCSI: Már hatodik alkalommal került megrendezésre 2011-ben a Tabi Interkulturális Mentor Egyesület SzentGyörgyi Albert, akkreditált kiváló Tehetségpontja szervezésében, az Oktatásért Közalapítvány támogatásával, a tabi Rudnay Gyula Középiskolában a „Mutatós kísérletek – bárki csinálhatja” fizikai kísérletek versenye, mellyel Vermes Miklós, Kossuth-díjas fizika tanárúr emléke előtt tisztelgünk, akit mindenki csak Muki bácsiként ismert. Őnála voltam 1987-ben külső tanítási gyakorlaton. A tanulók érdekesebbnél érdekesebb kísérleteket mutattak be a közönség szórakoztatására, melyekre előzőleg rengeteget készültek. A látvány mellett fontos volt az elméleti felkészültség is, mert a kísérlet a magyarázattal együtt teljes. A zsűri elnöke a pécsi tanárképző főiskola nyugalmazott adjunktusa, dr. Berkes József tanárúr volt, tagjai: Falvay Zoltán tanárúr, aki iskolánk volt műszaki tanára; Molnár László, egykori tanítványom, a Flextronics cég képviselője; Nagy Károly, iskolánk volt igazgatója és végezetül Balla Elemér iskolánk volt kémia-fizika szakos tanára. A kitartó 60 fős közönség megtudhatta, milyen az a láthatatlan golyó; hogy Muki bácsi szelleme a másvilágról is segít azoknak, akik megkérik erre; hogy a krumplipuska, ha fegyvernek nem is elég hatékony, de a csövet mindenesetre használhatjuk önvédelem céljából. És vajon mi történik egy lecsiszolt CD-vel, ha melegíteni kezdjük? Ha sikerül a kísérlet, buborékok jelennek meg rajta. A vákuum ereje képes egy üveg alját is leszakítani. A versenyen nyolcadik osztályos tanulók is részt ELŐADÁSOK
vettek. Minden diák képességeinek megfelelően adta elő a kísérletét, de nem csak nekik jár ki a dicséretből, hanem felkészítő tanáraiknak is. A versenyen első helyezést ért el Fancsali Dávid (termoakusztikus Rijke-cső) és Gyuricza Jácint Márk (turbulens áramlások), akik a legjobban lenyűgözték a zsűri tagjait. A Flextronics Kft. által felajánlott díjak (fődíj: lézeres távolságmérő) sokat segítenek a diákoknak a tanulásban és további ismeretek megszerzésében. Ezután a Szegedi Tudományegyetem tanárai léptek színre. Dr. Papp Katalin a melegszívű fizikus „Pappnő” hideg kísérleteit mutatta be folyékony levegővel. Sok közülük meglepő és szinte hihetetlen volt. A tojás, ami -190 Celsius fokon megsült, vagy a gyurma, ami szöggé változott, a banán pedig olyan volt, mint egy kalapács. A tanárnő bemutatója után a 91 éves dr. Dombi József tanárúr mesélt nekünk Szent-Györgyi Alberttel való kapcsolatáról. Majd prof. dr. Szabó Gábor rektor úr (SZTE) előadását hallhattuk „-270 Celsiustól a szegedi szuper lézerig” címmel. Mindenki le volt nyűgözve , hogy meddig jutott a fizika, és milyen határokat feszeget. Este a kollégiumban Dombi tanár úr mesélt eseménydús életéről. Sokat megtudtunk a háború előtti életről is, olyan volt az egész, mint egy kellemes időutazás. Másnap rendhagyó fizikaórák voltak az iskolában. Dombi tanár úr szerint a fizikát énekelve is kell tudni, így jókedvűen eldalolta a diákoknak Archimédesz-törvényét. A fotocella rejtelmeibe is bevezetett bennünket. Berkes tanárúr pedig mechanikai kísérleteket mutatott be. A diákok feljebbléptek a fizika tudományának lépcsőfokain, és jó úton haladnak ahhoz, hogy megismerjék és megértsék a fizika és a technika csodás világát. 2012-ben szeretném a versenyt Kárpátmedenceivé kiterjeszteni. Kétfordulós lenne. Az első, helyi fordulót október 23-ig kellene megvalósítani s a legjobb 3 diák nevezését, pontszámát elküldeni a tabi Szent-Györgyi Albert Tehetségpontnak. A nevezési díj 75x10Ft lenne ( 75 éve vette át Nobel-díját Szent-Györgyi ) , melynek fele a helyi verseny lebonyolítására fordítandó. A határontúliaknak csak a tabi döntőbe bejutott diákok részére kell nevezési díjat fizetni! A tabi döntő zsűri elnöke dr. Radnai Gyula (egy. docens, ELTE) lesz. A döntő 2012. december 7-én, pénteken lesz. A díjkiosztó 8-án szombaton a Tabtól 30 kilométerre lévő Balatonszárszón lesz, az SDG Konferencia telepen. Itt a versennyel párhuzamban műszaki- és természettudományos országos tehetséggondozó konferencia lesz december 07-08-án. Pénteken és szombaton plenáris ülések neves előadókkal: Bajor Péter, Kormos Dénes, Mentler Mariann- Nemzeti Tehetségpont; dr. Réti Mónika, Fodor Erika, Józsa Tamás- Kutató Tanárok Országos Szövetsége; prof. dr. Németh Tamás,prof. dr. Csépe Valéria, prof. dr. Dövényi ZoltánMagyar Tudományos Akadémia; prof. dr. Szabó József tábornok, Ónodi Szabolcs -PSEG; prof. dr. Dombi József, dr. Papp Katalin,prof. dr. Szabó Gábor- SZTE, dr. habil Bodnár Gabriella- NYME; Szőcs Géza- NEFMI; dr. Jaroisevitz Zoltán- EM; dr. Honyek Gyula , dr. Radnai Gyula- ELTE; prof. dr. Csapó János, prof. dr. Rosta István- KE. December 7-én, péntek délután, szekció ülések: 1.óvoda 2.alsótagozat 3. műszaki 4. biológia-kémia 5.fizika szekciókban. December 8-án itt lesz az alakuló űlése a Nemzeti Tehetségpont Természettudományos Tehetségsegítő Tanácsának. Délután Hallelujja-Lulla-túra. December 9-én, délelőtt Tabon Szent-Györgyi Albert Emlékülés, hiszen XII.hó 10-én lesz 75 éve annak, hogy Szent-Györgyi Albert átvette a Nobel-díjat.
ELŐADÁSOK
Fizika tanítás Sachsen Anhaltban (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-10.00 óra)
Hömöstrei Mihály
Fizika tanár, Georg-Cantor-Gymnasium, Halle (Saale), Sachsen-Anhalt, Németország A Georg-Cantor-Gymnasium tanulói kiemelkedő eredményeket érnek el a tartományi ás országos tanulmányi versenyeken. A diákok szívesen tanulják a fizikát és sokan tervezik a jövőjüket ezen a területen. Az elmúlt fél év során, amit vendégtanárként töltöttem ebben az iskolában, megpróbáltam kideríteni, hogy mi rejlik az eredmények mögött. A válasz sok mindenben rejtőzhet: oktatási rendszer, tananyagfelosztás, munkaszervezés, felszereltség. Előadásomban olyan témákat szeretnék bemutatni, mint pédául: hogyan néz ki a fizikatanítás egy németországi természettudományos gimnáziumban, mit tanulhatunk a német kollégáktól, vagy, hogy ők mit tanulhatnak tőlünk. Természetesen a sachsen-anhalti fizikaoktatást érintő nehézségeket, kihívásokat is szeretném bemutatni, hiszen lehet, hogy nemsokára nálunk is jelentkeznek hasonló problémák.
E-learning alkalmazása a részecskefizika oktatásában (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-10.20 óra)
Kluka Tamás
Fizika tanár, ELTE Fizika Doktori Iskola, Fizika Tanítása program Mostanában - az aktuális felfedezések, kutatási eredmények kapcsán - naponta lehet hallani a sajtóban a nagy hadronütköztetőről, neutronokról, a Higgs-bozonról és egyéb, a legtöbb ember számára „misztikus”, dolgokról. A fizika egyik legmodernebb ága a részecskefizika, viszont a csökkentett óraszám és a nagy mennyiségű tananyag következtében szinte alig marad tér foglalkozni ezekkel a tanórán belül. Sokszor maguk a tanárok is ódzkodnak e tananyag oktatásától, hiszen a legtöbbjük esetében a részecskefizika nem volt része az egyetemi tanulmányaiknak, ezért sokszor kénytelenek maguk is utánaolvasni a témának. Az általam készített tananyag részben a tanárok, de főként az érdeklődő diákok számára nyújt segítséget, mégpedig olyan formában, hogy az mindenki számára érthetővé váljon. Ez az elektronikus tananyag hiánypótló jellegű, hiszen jelenleg magyar nyelven nem található hasonló típusú kezdeményezés, leszámítva egy-két cikket, melyek legtöbbször nagyon röviden és, a laikusok számára, érthetetlen nyelvezettel elemzik a témát. A tanulást megkönnyítik a képek és az animációk, így a legkisebbek is el tudják képzelni az „elképzelhetetlent”. Az olvasók az egyes fejezetek végén pedig teszt segítségével képet kaphatnak arról, hogy mennyire értették meg az adott témakört. ELŐADÁSOK
Miből származhatnak tévképzetek a modern fizikában? (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-10.40 óra)
Kuczmann Imre
Matematika-fizika szakos tanár, Nádasi Ferenc Gimnázium, Budapest Tanulói tévképzetek előfordulnak a fizika minden ágában. A mechanikai tévképzetek fontos vonása, hogy gyakran összefüggésbe hozhatók a tanulók saját tapasztalataival. Emiatt nehéz őket cáfolni. De miből származhatnak tévképzetek a kvantummechanikában, ahol köznapi tapasztalatokról nemigen lehet szó? A hullámokkal kapcsolatos fogalmakra támaszkodva megvizsgáljuk a kvantumelmélet kétréses kísérletét és a Bell egyenlőtlenségekkel kapcsolatos kísérleteket, kiemelve jelentőségüket a kvantumelmélet megértése és interpretációja szemszögéből. Érintjük az információáramlás kérdését, tekintettel a relativitáselmélet megállapításaira.
Játszótéri fizika gimnazistáknak (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-11.00 óra)
Gallai Ditta
Fizika-angol szakos középiskolai tanár, BME Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Budapest Az oktatás sikerességében mindig is a motiváció volt az egyik legfontosabb tényező. Korunk társadalmában, amikor nem divat a természettudomány - így nagyon lecsökkent a természettudományok iránti érdeklődés - úgy tűnik, még fontosabb volna a diákok kíváncsiságának és tudásszomjának felébresztése e tárgyak iránt. Személyes tapasztalatom, hogy rendkívül motiváló, ha kimozdulunk a tanteremből. Egy-egy kiállítás meglátogatása, komoly eszközökkel végzett, látványos kísérletek megtekintése, valamint érdekes kísérletek, mérések elvégzése, természetes - nem labori - körülmények között nagyon sokat segít a fizika tárgya iránti érdeklődés felkeltésében. Előadásomban szeretném bemutatni, hogy egy játszótér milyen módon válhat a fizika óra helyszínévé.
ELŐADÁSOK
A TERMODINAMIKA TANÍTÁSÁNAK NEHÉZSÉGEI (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-11.20 óra)
Pap József
Fizikatanár, Petőfi Sándor Elméleti Líceum, Székelyhíd Több mint húszéves tanári tapasztalatom szerint a termodinamika a középiskolában nem örvend túl nagy népszerűségnek. Ez érvényes nemcsak a legtöbb diákra, hanem a természettudományokban ügyesebbekre is, de hasonlót tapasztaltam a fizikatanár-kollégák részéről is. Nekem személy szerint a fizika kedvenc fejezete, próbálom meggyőzni érettségiző diákjaim, hogy válasszák a termodinamikát, de elég kevés sikerrel. Vajon mi lehet ennek az oka és mit lehetne tenni a helyzet megváltoztatására? Nézzük a matematikai oldalt. Ebből a szempontból nem lehet gond, hiszen egyetemi szinten is parciális deriváltak, differenciálegyenletek segítségével leírható a termodinamika. Bár a leghosszabb középiskolás levezetés itt található, az ideális gázok molekuláris kinetikai elméletében a nyomás kiszámítása. Elég sok levezetést megnéztem, kerestem, amíg ezekből összeállítottam egy számomra logikust és helyeset.Valószínűleg a fogalmakkal lehet a gond. Már az a kérdés sem banális, mi a termodinamika. Ugyanis itt vegyülnek a mikroszkopikus es makroszkopikus fogalmak, egyaránt használható az induktív és a deduktív módszer. Ez a fajta szélesebb szemlélet, kettősség valószínűleg az egyik oka a népszerűtlenségnek. Ezen kívül van néhány fogalom, mint például az entrópia vagy a szabadsági fokok, amelyek elképzelése, megértése még a legjobb diákok esetén is problematikus. Meggondolandó, indokolt-e bevezetni ezeket a fogalmakat a középiskolában, vagy van-e mód a megkerülésükre, körülírásukra. Valószínűleg igen, de ettől még nem lesz teljesen érthető minden. Arnold Sommerfeld mondta: “A termodinamika szép tárgy. Amikor először áttanulmányozod, semmit sem értesz belőle. Második alkalommal, amikor újra átolvasod, azt hiszed, hogy megértetted, kivéve egy – két kisebb fejezetet. Harmadik alkalommal, már tudod, hogy nem fogod megérteni, de idővel annyit alkalmazod, hogy ez már nem fog zavarni többet…” Hogyan lehetne javítani a helyzeten? Biztosan érdekesebb a hőtan, ha érdekes, látványos kísérleteket végzünk. Például Boyle-Mariotte és a Gay-Lussac törvényeinek kísérleti igazolása, a hőtágulással, halmazállapot változásokkal, felületi jelenségekkel kapcsolatos bemutató, vagy akár frontális kísérletek sokat tudnak tenni a termodinamika megszerettetéséért.Jobban ki kellene hangsúlyozni a termodinamika alkalmazásait a mindennapi életben, háztartásban. Tapasztalatom szerint még az egyszerű kávéfőző működése is talány a középiskolások számára, nem beszélve a gyorsfőző edényről, a hűtőszekrényről. Meg kellene mutatni, hogy nem csak az elektromosság használatos a hétköznapokban. Talán nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a természeti, környezeti, meteorológiai jelenségek vizsgálatára, ez a terület határozottan interdiszciplináris. A földrajz és a kémia itt a két társtudomány. De például a globális felmelegedés témakörében az ökológiai egyensúly felbomlásának ELŐADÁSOK
veszélyét is jobban kellene hangsúlyozni. Éppen most olvastam, hogy az USA-ban ez a téma sajnos sokat veszített a fontosságából, népszerűségéből. Számomra nagyon kedves az energetika területe. Ez eléggé határterület, de a termodinamika mindenképpen érintett. Ki lehetne térni például a tanításban a fosszilis energiahordozók perspektíváira, tárgyalnám tanórákon a biomassza, energetikai növények kérdéskörét.
A Standard modell, mint „család-modell” (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-11.40 óra)
Dr. Stuhl Izabella1,2 és Stuhl László3
University of Sao Paulo, Sao Paulo, Brazil Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország 3 ATOMKI, Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézet, Debrecen, Magyarország 1 2
Napjaink egyik legkutatottabb kérdése, a Nagy Hadronütköztető (LHC) „isteni részecskéje”, a Higgs-bozon megléte kapcsán, újra előtérbe kerül a Standard modell és a benne rejlő fizika.Egyre nagyobb az igény a társadalom valamennyi rétegében ezen témakör laikus megértésére, így a témával foglalkozók felelőssége – és egyben érdeke – ezen ismeretanyag frappáns és egzakt átadása a témában kevésbé jártas embereknek. Az előadás során bemutatásra kerül a Standard modell, a mögötte rejlő csoportelméletet-matematikáját érintve. Majd egy olyan egyszerű és viszonylag pontos „család-modell” bemutatása és részletezése, melyen keresztül a fizika alapkövei és a köztük rejlő kölcsönhatások - szépen illeszkedve az algebrai struktúrákhoz - világossá válnak. Ez egy modell vagy módszer, mellyel a nagyközönség vagy akár az érdeklődő diák is egy alapvető képet kaphat. Az előadás hidat igyekszik teremteni matematika, fizika és teológia között.
Webkamera és számítógép használata a természettudományos oktatásban a gyerekek ígényeire szabva (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-15.00 óra)
Szigetlaki Zsolt Intellisense Zrt.
Ma már nyugodtan kijelenthető, hogy szinte minden iskola és -a legnehezebb sorsú gyerekek kivételével- szinte minden diák rendelkezik számítógéppel és mindemellett a webkamerák is egyre elterjedtebbek az átlagos számítógéphasználók ELŐADÁSOK
körében. Ugyanakkor a számítógépet legfőképpen játékra, kommunikációra és általános (főleg szöveges és képi) információszerzésre használja mindenki, míg a webkamerák szinte kizárólag internetes kommunikációs feladatokat látnak el. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy egy mai átlagos webkamera valójában egy rendkívül érzékeny és precíz műszer. Több millió képpontnyi információt képes érzékelni úgy, hogy közben másodpercenként 30 képkockát készít. Mindezen képességek és egy átlagos számítógép segítségével bármilyen webkamera igazi természettudományos laboratóriummá alakítható és segítségével egyszerűen és különösebb beruházás nélkül lehet olyan kísérleteket végrehajtani, melyek mindezidáig nem, vagy csak drága műszerekkel voltak elvégezhetők. Az előadásban egy olyan, kimondottan iskolák és diákok számára készült szoftver kerül bemutatásra, mely képessé tesz bármilyen webkamerát igazi természettudományos megfigyelések végrehajtására. Az előadás rövid ízelítőt ad a webkamerák képességeiből, megmutatjuk hogyan lehet felvételeket készíteni a természet lassú folyamatairól, a felhők kialakulásáról, a növények növekedéséről, hogyan lehet egyidejűleg több különböző test mozgását valós időben követni és automatikusan felrajzolni azok mozgásgörbéit, mozgásjellemzőit, hogyan lehet megmérni egy sejt magjának vagy egy holdi kráternek az átmérőjét, hogyan lehet kémiai kísérleteket megfigyelni és mérni, hogyan lehet élőlények mozgását és szokásait vizsgálni úgy, hogy mindehhez egy hétköznapi webkamerát használunk fel.
Oktatási kísérlet a „Webcam-Laboratory” web-kamerás számítógépes mérőrendszerrel tapasztalatok, tanulságok, tervek (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-15.30 óra)
Dr. Juhász András
Fizika-kémia tanár, ELTE Anyagfizika Tanszék, Budapest Oktatási kísérlet a „Webcam-Laboratory” web-kamerás számítógépes mérőrendszerrel tapasztalatok, tanulságok, tervek; A fizika tanítása a nyugati világban –és már Magyarországon is- a válság jeleit mutatja. Véleményünk szerint a fizika tanítása nem reménytelen! Hisszük, hogy nem igaz a sokszor hallható állítás: „A mai középiskolások csak a „gagyi” fizikára vevők. Igényes tananyagot – amit néhány évtizede még gond nélkül tanítottunk – ma már értelmetlen célként kitűzni” . Azt reméljük, hogy alkalmas módszerekkel ma is lehet igényesen és szemléletformálóan tanítani. A magyar fejlesztésű „Webcam Laboratory” számítógépes kísérleti rendszer ígéretes lehetőség módszereink megújítására. A 2011-12-es tanévben az eszközt fejlesztő Intellisense Zrt. és az ELTE Fizika Doktori Iskola „Fizika tanítása” doktori program együttműködésével oktatási kísérletet szerveztünk a számítógépes eszközrendszer felhasználására a tematikus iskolai fizikatanításban. A kísérletben hét magyarországi és két határon túli középiskola vett részt. A kísérlet tárgyául a mechanikai rezgések témakörét választottuk. A kísérleti oktatáshoz tanári segédanyag és a tanulói feladatlapok készültek, ELŐADÁSOK
a munkában résztvevő diákok saját használatra megkapták a számítógépes programot. Az előadás az oktatási kísérletről és eredményéről ad ismertetést, a felkért hozzászólók a kísérlet során szerzett saját tapasztalataikról számolnak be.
Egyszerű kísérletek a WebCam Laboratory programmal (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-15.50 óra)
Tóthné Juhász Tünde
Középiskolai matematika-fizika tanár, Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest A WebCam Laboratory egy magyar fejlesztésű számítógépes program, amely a számítógéphez csatlakoztatott (vagy beépített) webkamerát használja föl arra, hogy egyszerűen és gyorsan lehessen látványos kísérleteket elvégezni. Bár a programnak több funkciója is van, a fizikában leginkább hasznosak: a kinematika, amely automatikusan felismeri a mozgó testet és rögzíti annak út-idő, sebesség-idő és gyorsulás-idő grafikonját; a mikroszkóp, amelynek segítségével fényképeken távolságot és szöget mérhetünk; a logger, amellyel szinte bármilyen digitális vagy analóg mérőeszköz adatait egy kattintással számítógépre vihetjük, és ábrázolhatjuk az értékeket az idő függvényében. Előadásomban olyan kísérleteket mutatok be, amelyek ezzel a programmal gyorsan és látványosan elvégezhetők.
Egyszerű kísérletek
(Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-16.10 óra)
Jenei Péter
Anyagfizikai Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest, Pf. 32, H-1518, Magyarország Demonstrációs kísérletek bemutatása és egyszerű mérőkísérletek elvégzése rendkívül fontos az általános és középiskolában. Kísérletek során lehet az órán tanított elméletet alátámasztani, elmélyíteni, valamint az érdeklődést felkelteni, fenntartani. Sajnos egyre kevesebb lehetőség nyílik a tanárok számára a kísérletezésre. Ennek gyakori oka az eszköz- (pénz-), és időhiány. Előadásomban néhány olyan kísérletet szeretnék bemutatni, ami egyszerű, gyorsan bemutatható és a manapság leghétköznapibb eszközöket igényeli csupán: a számítógépet és tartozékait. A kísérletekhez a WebCam Laboratory és Audacity programokat fogom felhasználni. Az előadás a fizikaoktatás több témáját is érinteni ELŐADÁSOK
fogja, így remélhetőleg hasznos segítséget nyújt a kísérletezni vágyó tanárok számára.
Fizika kísérletek más nézőpontból, avagy azonos matematikai formalizmussal leírható fizika összefüggések rendszere (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-16.40 óra)
Fülöp Csilla
Az ELTE TTK Fizika Doktori Iskola Fizika tanítása program 1. éves hallgatója, Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola, Budapest Melyek a középiskolai fizika tananyag fejezetei hagyományosan? Jól tudjuk: mechanika, hőtan, elektro-mágnességtan, optika, és modern fizika. Röviden áttekintjük ezen fejezetek legegyszerűbb kísérleteit, méréseit. Ezúttal egy merőben más csoportosításban. Egy matematikus szemszögéből. Ez abban segít, hogy a fizika szemléletét más nézőpontból elemezzük. Közelebb kerülünk annak megértéséhez, hogy a természet (ezúttal a fizika) a matematika nyelvén van megírva. Összpontosítunk elsősorban a tanórán elvégezhető tanulói kísérletekre. Ezek többsége közismert, kedvelt tanulói vagy demonstrációs kísérlet. Remélhetően néhány új mérés is helyt kap. Hol, és mikor használhatjuk ezt a felépítést? Néhány gyakorlati ötlettel is gazdagítom a kollégák didaktikai repertoárját
Diákok foglalkoztatása a hangtan tanítása során (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-17.00 óra)
Máthé Márta
Fizika tanár, Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely A tanítást különösen ereményessé teheti az, ha a diákoknak változatos tennivalókat jelölünk ki, ezekbe beépítjük eszközként a számítógépes ismereteket és fényképezési készségeket.. Ezt próbáltam ki a hangtan tanítása során, amikor a diákok számára azt a feladatot jelöltem ki, hogy a hangtani alapismeretek elsajátítása után, ketteshármas csoportokban a vizsgáljanak,- a kísérleti fizika módszereivel vagy számítógépes program segítségévelvalamilyen hangtani jelenséget (amit maguk választanak ki, és maguk döntik el, hogy milyen módon vizsgálják azt). Tapasztalataim szerint a végzett munka a megtervezéstől a kivitelezésig érdeklődést váltott ki. A diákok választása egy csomó jelenséget felölelt, a hang terjedésétől , a számítógépes visszhangtól a különboző hangok spektrumának ELŐADÁSOK
elemzéséig, a hangszerek hangkeltési módjának vizsgálatáig. A hangok számítógépes elemzéséhez , helyenként feldolgozásához diákjaim az Adobe Soundbooth, Spectrum Ananlyzer és Audacity programokat használták. A végcél az eredmények dolgozatba foglalása volt. Jelen dolgozat a diákmunkák tartalmát, eredményeit mutatja be. Ezek elemzése arra enged következtetni, hogy érdemes bővíteni a diákmunkák lehetséges formáit és beépíteni a munkánkba az ilyen fogalalkozások pozitív tapasztalait, de épp annyira fontos, hogy a későbbiekben kerüljük a sikertelennek bizonyult mozzanatokat.
Kísérleteken, jelenségeken alapuló fizika feladatok az élet különböző területeiről (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-17.20 óra)
Teiermayer Attila
Fizika-matematika szakos tanár, Bánki Donát Szakközépiskola, Ajka A fizika tanítása elválaszthatatlan a feladatmegoldástól. Helyesen mondják, hogy a feladatmegoldás „a fizikai gondolkodás iskolája”. Ez azonban csak akkor igaz, ha az iskolai feladatok nem szakadnak el a mindennapi valóságtól. A fizika természeti jelenségeket értelmez, alapvető módszere a kísérletezés, mérés, illetve a tanult törvényeken alapuló számítások, amelyek eredményei ismét összevethetők a kísérleti valósággal. A fizika nem öncélú, így a fizikai feladatmegoldás sem lehet az. Érzékeltetnie kell a fizika és a többi természettudomány kapcsolatát, rá kell mutatnia a fizikai ismeretek technikai alkalmazásaira is. Jelen munkámban néhány olyan fizika-feladatot mutatok be, amelyek a biológia, kémia, technika és a mindennapi élet jelenségeihez kapcsolódnak, megoldásuk a fizikában tanult ismeretek és módszerek kreatív alkalmazását kívánják a diákoktól. A feladatokban fontos szerepe van a modern technika mindennapi alkalmazásának pl. digitális fotózás, videófelvételek kiértékelése, amiket tanulóink a hétköznapi életből ismernek és kedvelnek.
Moiré ábrák
(Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-17.40 óra)
Bíró Tibor
Nyugdíjas fizika tanár, Marosvásárhely Moiré-minták akkor tűnnek elő, amikor két vagy több mértanilag szabályos minta egymásra vetítődik, s ennek eredményeképpen a komponensek mintázatától eltérő ábra jelenik meg. A periódikus mintákat egy-egy írásvetítő fóliára ELŐADÁSOK
vittem fel. Két vagy több egymásra helyezett ábrát átvilágítva, az ernyőn látványosan kirajzolódnak a Moiré-ábrák. Ezek mintázatán lehet változtatni a két egymásra helyezett ábra mozgatásával. Többféle ábrát mutatok be, ezek geometriája kifejezetten érdekes,a tehetséges tanulók kíváncsiságát felkeltheti, s arra indíthatja őket, hogy matematikailag írják le azokat, sőt, felvethető a kérdés: miként lehetne ezeket a méréstechnikában felhasználni. A Moiré-ábráknak az op-art festészetben fontos szerep jut, például ezek segítségével alkothatta meg Vasarely híres zebrasorozatát, amelyben a fekete-fehér vonalakkal sajátos mozgást is képes érzékeltetni.
Exobolygok a fizika tanitasaban (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-8.30 óra)
Bérczi Szaniszló
egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fizika Intézet, Anyagfizika Tsz. Az embereket és főképp a csillagászokat mindig is foglalkoztatta az ismeretlen planéták létezésének kérdése. Diákjaink is sokszortalálkoznak velük filmekben, számítógépes játékokban. Van-e rajtunk kívül is értelmes élet az Univerzumban? Erre a kérdésre az asztrobiológia keretében keresik a választ. Mai ismereteink alapján úgy gondoljuk, hogy élet a csillagok körül az úgy nevezett lakhatósági zónán belül keringő bolygókon vagy holdjaikon lehetséges, ezért fontos az exobolygók keresése, tulajdonságaik vizsgálata. Milyenek a valóságban ezek az égitestek? Napjainkban egyre többet tudunk meg róluk. Előadásomban bemutatok néhány exobolygót, exobolygórendszert és sikeres bolygókeresési módszereket. Beszélek bolygókeresési programokról, földi és űrtávcsövekről. Külön kitérek az exobolygókutatás magyar vonatkozásaira. Az első exobolygót 1995-ben fedezték fel, ezért „érthető”, hogy a téma még nem került bele a magyar tankönyvekbe, viszont a múlt évi (2011) fizika középszintű érettségin már volt egy exobolygós feladat. Úgy gondolom az exobolygókkal kapcsolatos ismeretekkel érdekesebbé tehetjük a fizika órákat mind a Kepler törvények, világképek tanításánál, mind a csillagászat témakörénél, és megemlíthető a fénytannál is, mint a spektroszkópia egyik alkalmazása. Természetesen földrajz órákon is létjogosultsága van a témának.
ELŐADÁSOK
A fekete Vénusz (avagy a Vénusz 2012-es átvonulássa apropóján) (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-9.00 óra)
Döményné Ságodi Ibolya
Matematika-fizika szakos középiskolai tanár A Vénusz átvonulások különlegességét elsősorban nem látványosságuk, hanem az esemény ritkasága adja. A távcső feltalálása óta az emberiség mindössze a nyolcadik alkalommal figyelhette meg a jelenséget idén júniusban. A jelenség tudományos jelentőségét korábban az adta, hogy a megfigyelési adatokból meghatározható volt a Föld-Nap távolság. Edmond Halley már 1716-ban kifejtette, hogy ha a Föld távoli pontjairól figyeljük meg a Vénusz átvonulását a Nap előtt, akkor az átvonulási húrok látszólagos eltolódásából a Csillagászati Egység (=Föld-Nap távolság) kiszámítható. Az idők folyamán egyetlen csillagászati esemény kapcsán sem indítottak annyi expedíciót, mint a Vénusz átvonulások megfigyelésére, hiszen a jelenség egy-egy földrajzi helyről gyakran csak részlegesen figyelhető meg, a pontos számítások miatt pedig lényeges, hogy a jelenség az elejétől a végéig nyomon követhető legyen. A magyar tudománytörténet jeles eseménye volt az 1769-es Vénusz átvonulás, amikor Hell Miksa és Sajnovics János, északi sarkkörön túlra utazott a jelenség megfigyelésére. Joseph-Nicolas Delisle francia csillagász 1722-ben egy új eljárás alkalmazását javasolta, amely számunkra azért is fontos, mert Hell Miksa ez alapján számította ki a saját maga és mások által észlelt adatokból a Napparallaxist. Középiskolás tanítványaimmal megismertettem a jelenség történeti hátterét, a Föld-Nap- távolság számolási módszereit, a felkészülés után pedig megfigyeltük a jelenséget. Az előadásban ezt a szakköri munkát mutatom be.
Építsünk űrszondát! - fizikatanítás érdekesen (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-9.20 óra)
Dr. Hudoba György
Főiskolai docens, Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központ, Székesfehérvár I. BEVEZETÉS A 20. század hatalmas technikai fejlődést hozott, így korunkat hol atom-, hol űrkorszaknak is szokták nevezni. Az eredetileg katonai célra kifejlesztett eszközök és technológiák átszivárogtak a civil szférába (pl. számítógép, okostelefon, mikrohullámú sütő, GPS, MRI, CAT,…), aminek köszönhetően mindennapi életünk teljesen átformálódott, kényelmesebbé, de ugyanakkor kiszolgáltatottabbá is vált. Az eredmények továbbviteléhez, a fejlődés fenntartásához és megújulásához a lassan kiöregedő korosztálytól a fiataloknak fokozatosan át kell venniük a stafétabotot. A 21. századba lépve napjainkban ELŐADÁSOK
viszont azt tapasztaljuk, hogy a korábbi lelkesedés lelohadt, a mérnöki és kutatói életpályák iránti érdeklődés vészesen csökken, a fiatalok hátat fordítanak a műszaki és a természettudományi szakoknak, amire az elhibázott, folyamatos tantervi módosítások még rá is dupláznak. A fent vázolt problémák orvoslására ad egyfajta választ a 15-től 21 éves korosztály számára meghirdetett kísérleti gyakorló űrszonda építési program, összefoglaló nevén a HUNVEYOR-projekt. II. A KÍSÉRLETI GYAKORLÓ ŰRSZONDA ÉPÍTŐ PROGRAM ÉS CÉLJAI A kísérleti gyakorló űrszonda építési program a HUNVEYOR elnevezést kapta, amely a „Hungarian UNiversity SurVEYOR” megnevezésből alkotott mozaikszó. Az első két tag jelentése magától értetődő, az utolsó tag pedig azt jelzi, hogy mintául az ember Holdra szállását előkészítő amerikai SURVEYOR-7 holdkutató robot szolgált. Az űrszonda építés alapgondolata az ELTE-n született meg 1997-ben. A programhoz Pécs és Szombathely után Székesfehérvár 2001-ben negyedikként csatlakozott, így űrszonda modellünk a 4-es indexet kapta. A továbbiakban többnyire a HUNVEYOR-4 kísérleti gyakorló űrszonda építő programra szorítkozunk. „A Föld környezetét végleg elhagyó űreszközöket űrszondáknak, vagy bolygóközi szondáknak nevezzük. Céljuk a Naprendszer égitestjeinek megközelítése és helyszíni vizsgálata, illetve a bolygóközi tér tanulmányozása.”[1] Természetesen senki nem gondolhatja komolyan, hogy a HUNVEYOR-4 elhagyja a Földet. Nem is az a célja, mint azt a „gyakorló” jelző is mutatja. A HUNVEYOR-4 project valódi célja az, hogy a hallgatókat bevonja az Intézetben folyó tudományos kutató és fejlesztő munkába, valamint hosszú távon értelmes, hangulatos és vonzó keretet biztosítson, az ún. project, TDK és diplomamunkáknak. Célja, hogy a hallgatók gyakorlatot szerezzenek a mérnöki tervező munkában, szervezésben és kivitelezésben, ismerkedjenek meg a legújabb, korszerű technikákkal és technológiákkal, gyakorlatot szerezzenek a “team-munkában”. Az nem célunk, hogy egy kész, befejezett űrszonda álljon elő. Maga az építés, a mérnöki feladatmegoldó tevékenység gyakorlása illetve gyakoroltatása a cél, akár a már meglevő egységek esetleges ismételt újratervezése és megépítése révén, követve a műszaki fejlődést, a folyamatosan megjelenő újabb és újabb technikákat és technológiákat, nem felejtve el mindennek az alapját, a fizikai jelenségek és törvényszerűségek mélyebb megismerését és ezen ismeretek megszilárdítását. A HUNVEYOR kísérleti gyakorló űrszonda modell összetett robotikai oktatási eszköz, melynek tervezése, építése és használata felvonultatja a különböző anyagokat, eszközöket, mérési és informatikai technológiákat. A projekt a tudomány számos területét integrálja, mint például a fizikát, elektronikát, számítógépes alkalmazás- és web-programozást, modellezést, vagy akár animációk készítését. A szonda laboratóriumi és planetáris analóg terepgyakorlatok során végzett tesztelése és használata, mint pl. hőmérséklet, szélsebesség, szélirány, besugárzás monitorozása, szálló por mágneses anyag tartalmának vizsgálata, talaj pH mérés, stb. a fizikai környezet jobb megismerését célozza. A valódi, komplex szituációkat, nem csupán a laboratóriumi, lecsupaszított, „steril” fizikát. III. AZ ŰRSZONDA MODELL ÉPÍTÉS SZEREPE A FIZIKAOKTATÁSBAN A HUNVEYOR projekt számos lehetőséget nyújt a fizikai ismeretek megszerzésére és elmélyítésére. Kezdhetjük rögtön azzal, hogy ha valamilyen mennyiség (hőmérséklet, szélsebesség, stb.) mérésére mérőeszközt kell tervezni, először ELŐADÁSOK
is alaposan meg kell ismerni a mérendő mennyiséget. A konkrét eszköz megépítése során a komplexitásból fakadóan elkerülhetetlenül olyan újabb és újabb problémák lépnek fel, melyek megoldása további fizikai ismeretek elsajátítását igényli. A következőkben kiragadunk néhányat a szonda építőelemei közül, s csupán vázlatszerűen felsorolunk néhány, a fizikával kapcsolatos fogalmat vagy jelenséget, mellyel a diák ezen építőelem kapcsán szembesül. A szonda fémváza: erők, vektorok, stabilitás, állásszilárdság, nyomás, húzó-nyomó-, nyíró feszültség, makroszkópikus anyagi állandók, hőtágulás, rezgések. „Szélkakas”: hőmérséklet és mérési módszerei, légáramlás – lamináris és turbulens, szélsebesség és szélirány mérés, légnyomás – tengerszinten és magasságfüggése, Pascal és Bernoulli törvénye, besugárzás és a sugárzás spektrális összetétele, villámdetektálás, elektrosztatika és elektromágneses hullámok. Webkamera optika: geometriai és hullámoptika, leképezés és leképezési hibák a fény detektálása: a fény és anyag kölcsönhatása, a fény kvantumos tulajdonsága, fotonelmélet, a CCD működési elve LED-spektrométer: az elektromágneses spektrum, az anyagok spektrális tulajdonságai, abszorpció, transzmisszió, reflexió a félvezetők fizikája: a félvezetők sávmodellje, elektronok és lyukak, P és N típusú félvezetők, PN-átmenet, elektron-lyuk rekombináció, fényemittáló diódák (LED-ek) Részecskesugárzás detektor: elektromágneses és részecske sugárzás, kozmikus sugárzás, radioaktivitás, bomlástörvény, felezési idő, radioaktív kormeghatározás, elemi részecskék és kutatásuk (CERN), sugárvédelem Egyebek (terepi és űrbéli működés feltételei): energiaellátás és energiagazdálkodás: egy feszültségről (12V) való működés, feszültségforrás: akkumulátor/napelem, hűtés, hődisszpáció, mozgó alkatrészek nélküli megvalósítás, rázásállóság, hordozhatóság, távirányítás, rádiós kommunikáció mérések: adatgyűjtés és adattovábbítás mérési hibák, hibaszámítás, statisztikák, mérési eredmények kiértékelése. IV. ÖSSZEFOGLALÁS Már a fenti vázlatos felsorolásból is nyilvánvaló, hogy a HUNVEYOR gyakorló űrszonda modell rendszer számos olyan természettudományos kutatási és műszerépítési területet összekapcsol, amelyek külön-külön nem rendelkeznek olyan ELŐADÁSOK
vonzerővel, mint az egységes egésszé megépített robot-együttes. A HUNVEYOR összehangolt technológiák láncolata, szövete. Hosszú távon lehetővé teszi a természettudományok, mindenek előtt a fizika, az elektronika, a számítástechnika és a robottechnika együttes oktatását és kutatási területekkel való összehangolását. A HUNVEYOR gyakorló űrszonda modell építése egy új, gyakorlati, tevékenységorientált oktatási és tantárgypedagógiai formát kínál fel a környezettudomány-/fizika-/földtudományok-/matematika-/informatika-/elektronika oktatására. A gyakorló űrszonda modellen végzett munka rendszerszemléletre nevel, ugyanakkor mások munkájára való építésre, mások munkájának megbecsülésére, kooperatív munkamódszerekre is ösztönöz. A bemutatott oktatási forma további előnye, hogy a munkavégzés, a projekt vezető (tanár) és diák közötti egyenrangú partneri kapcsolat formájában valósul meg, felszabadítva ezzel a diák alkotó fantáziáját és munkakedvét, a gúzsba kötő alá/fölérendeltségi viszonyból fakadó állandó feszültség alól. Összefoglalásként elmondható, hogy a HUNVEYOR projekt már több mint tíz éve sikeresen folyik, az űrszondát a projektvezető útmutatása és aktív segítsége mellett, teljesen a diákok építik, s csupán a HUNVEYOR-4 építése során eddig 12 diplomamunka készült.
SOK KICSI SOKRA MEGY?
(Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-9.40 óra)
Vörös Alpár István Vita1, Sárközi Zsuzsa2 1 2
Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Kolozsvár Babes-Bolyai Tudományegyetem, Fizika Kar, Kolozsvár
Napjaink energiaproblémáinak megoldása kapcsán, egyre gyarkrabban, a helyi kis energiatermelési módok felé fordítódik a figyelem. Bár sok területen jelennek már meg alternatív energiatermelési módok, meggyőződésünk, hogy még számtalan területen kihasználatlan apró energiaforrások vannak. Megvizsgáljuk, hogy milyen esetekben érdemes / nem érdemes, illetve hogyan lehet kis mennyiségű mechanikai munkát elekromos energiává alakítani. Így például az emberek által kifejtett mechanikai munka elektromos energiává való átalakításának lehetőségeit vesszük számba. Legegyszerűbb a folyamatos és egyenletes munkavégzés hasznosítása: sétálás és szaladás. Találunk már katonai alkalmazásokat és „zöld” konditermeket is. Sok kicsi sokra megy?... Bár a termelt energiamennyiség összeségében is kis mennyiség, lokálisan fontos lehet. Pozitív hozadéka a fogyasztókra gyakorolt nevelő hatása is: elősegíti az energiafogyasztásunk mértékének közvetlen megértését, illetve a tudatos és ésszerű energiafelhasználást.
ELŐADÁSOK
Környezetfizikai mérések a középiskolában- CanSat2012 (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-10.00 óra)
Pető Mária
Fizika tanár , Székely Miklós Református Kollégium, Sepsiszentgyörgy Űr, űrkutatás, rakéták, műholdak, világmindenség... Olyan fogalmak ezek, amelyek mindenkit érdekelnek, de amelyek nagyon távolinak, elérhetetlennek tűnhetnek. Ez azonban csupán a látszat, mert már a X-es diák ismeretei, kíváncsisága, fantáziája és érdeklődő hozzáállása elég ahhoz, hogy mindezt közelebb, tanóra közelbe hozzuk. Az előadás egy olyan mérőeszköz, mérési eljárás és adatfeldolgozási módszer bemutatása, amely lehetővé teszi a tanult termodinamikai, áramköri ismeretek elmélyítését, bővítését középiskolai szinten, egy teljesen új környezetben. A mérés során a nyomás, hőmérséklet és a légköri szennyeződés értékeit rögzítjük különböző magasságokban (1km-től a föld felszínéig) egy „CanSat” nevű, saját építésű egységgel. Az adatfeldolgozás után összefüggéseket keresünk a környezeti és éghajlati jellemzők valamint a mért termodinamikai mennyiségek között. A módszer célja olyan jártasságok, készségek kialakítása, amelyek képessé teszik a tanulókat tudományos feladatok, egyéni kutatómunkák elvégzésére, felkeltik érdeklődésüket a természettudományok iránt.
Földrajz a fizikaórán
(Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-10.40 óra)
Gróf Andrea
Matematika-fizika tanár, Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest Magyarországon a középiskolások egy évig, kilencedikben tanulnak természetföldrajzot, amely így túlnyomórészt, sőt, egyes iskolákban teljesen megelőzi a fizika tantárgyat. A földrajzi jelenségek hátterében levő fizikai folyamatokat a középiskolai földrajzkönyvek felületesen tárgyalják. A fizikai fogalmak jelentése nem világos, a magyarázatok túl tömörek és igen gyakran hibásak. Mivel a tanulók nem rendelkeznek a szükséges fizikai háttértudással, földrajzi ismereteik jelentős részét valójában nem értik. Később, a fogalmak és törvények ismeretében a fizikaórán érdemes elemezni a földrajz órán hallottakat, eloszlatni a tévedéseket és elmélyíteni az ismereteket. A mélyebb megértéshez nélkülözhetetlen a kvantitatív összefüggések felállítása és alkalmazása, még akkor is, ha a kvantitatív modell bonyolult jelenségek erős leegyszerűsítését vonja maga után. Ilyen kvantitatív megfontolások a földrajz-tananyagban egyáltalán nem szerepelnek. Előadásomban ilyen, a földrajzkönyvek által homályosan hagyott jelenségekre mutatok néhány példát. ELŐADÁSOK
A Föld energiamérlegének néhány kérdése a fizikaórán (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-11.00 óra)
Tasnádi Anikó
Matematika-fizika szakos tanár, Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest Napjainkban a média egyre többet foglalkozik a klímaváltozással, globális felmelegedéssel, üvegházhatással, és az energiakrízissel, az iskolai tananyagban azonban ezek a témák eddig nem szerepeltek. Az új Nemzeti Alaptantervbe sok új, az eddigi fizikaoktatásban nem szereplő, címszó került be, (pl.: globális klímaváltozás jelensége és okai, üvegházhatás, az időjárást befolyásoló tényezők, környezettudatos magatartás) sajnos anélkül, hogy a tanterv útmutatást adna arra, hogy ezek a témakörök milyen mélységben tárgyalandók. Jelen előadásban a teljesség igénye nélkül, néhány a Föld globális energiamérlegével kapcsolatos témának a középiskolai órákon illetve szakkörön megvalósítható tárgyalását szeretném bemutatni, egyszerűbb és nehezebb feladatokkal, számolásokkal illusztrálva.
Környezetfizika az oktatásban (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-11.20 óra)
Gulyás Krisztina
MSc Fizikatanár, Göd, Huzella Tivadar Két Tanítási nyelvű Ált. Isk. ( Debreceni Egyetem) I. Bevezetés a környezetfizikába 1. Röntgensugárzás keletkezése és orvosi alkalmazása 2. Részecskesugárzások, radioaktivitás, természetes és mesterséges sugárterhelésünk 3. Az embert körülvevő sugárzások hatása az élő szervezetre 4. Terápia, gammakés 5. Napenergia felhasználási módszerei (Napkollektor, szélturbina, napelem) II. Környezeti méréstechnika 1. Analitikai módszerek jellemzői (állapotfelmérés,mintavétel stb.) 2. Mintavételkor felmerülő problémák ELŐADÁSOK
3. Szennyezés, néhány légszennyező 4. Atomok szerkezete 5. Optikai módszerek 6. Sinphonie nemzetközi felmérés rövid ismertetése (25 Európai ország részvételével) III. Környezetvédelem az oktatásban 1. Az oktatás szükségességének indokai 2. Ember és környezetének viszonyai 3. Emberiség lélekszámának változása 4. Környezeti alapproblémák 5. Krízis elkerülésének lehetősége 6. Modellek értékelése
Lakásradon a sárvulkánok szomszédságában (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-11.40 óra)
Dr. Csegzi Sándor Marosvásárhely
Napjainkban a radioaktivitás annyira jelen van életünkben, hogy a legegyszerübb környezetben is hallani a CT, a RMN fogalmát, bár az esetek többségében hiányzik a háttér ismeretanyag.Ugyanakkor a radioaktivitással foglalkozók körében mind gyakrabban hallani a “radon-kérdés”-ről.Tény, hogy ma már bizonyítottan jelentős hozzájárulása van tüdőrák megbetegedésekhez, a világ nagy hangsúly fektet főleg a lakás-radon felmérésekre.Van ahol véletlenszerű (lakossági öntudatból származó) mintavétel történik, van ahol kidolgozott módszerrel történő mintavétel a felmérés alapja.Ugyanakkor fontos a helyes , szakszerű lakossági tájékoztatás is.Alapszintű elvárás egyben az is, hogy a mérési módszer és az adatok országon belül és nemzetközileg is összehasonlíthatóak legyenek. A bemutatandó dolgozat egy ilyen elvárásoknak megfelelő munkamódszert mutat be, konkrét eredményekkel és javaslatokkal, lehetőséget nyitva egy országos szintű felmérés elvégzésére, minimális anyagi megterheléssel.
ELŐADÁSOK
A RÁDIOAKTIVITÁS, ATOMMAGFIZIKA SZEREPE AZ OKTATÁSBAN (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-15.00 óra)
Dr. Raics Péter
Fizikus, ny. egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Kísérleti Fizikai Tanszék A természettudományos gondolkozás megalapozásában alapvető szerepe van a fizikának. A legmodernebb kutatási eredmények és mindennapi életünkben történő alkalmazásaik nagyrészt a kvantumfizika- nem könnyen érthetőtörvényein alapulnak. Ennek jelenségei általában nehezen szemléltethetők egyszerű eszközökkel. A radioaktivitás és magfizika kísérletekkel történő tanítása élményszerűvé teheti ezt a szokatlan tudásanyagot is, amelynek nehézségét fokozza, hogy megköveteli minden korábbi ismeret felhasználását, integrálását, a matematikai ismereteket. A radioaktivitás jelenségeinek bemutatása, magfizikai kísérletek végzése és kiértékelése segíti a kvantumfizikai rendszerek általános tulajdonságainak megértését. Ezek: nemfolytonos fizikai mennyiségek, véges élettartamú és stabil állapotok (részecskék, atommagok), statisztikus ingadozások térben és időben, kölcsönhatások. A mérések megadott módszerek szerinti kiértékelésével reális fogalmak alakíthatók ki a mikrokozmoszról. Bizonyos szempontból könnyebb kísérletezni a „középen” elhelyezkedő magfizikában, mint az atom- és részecskefizikában. Bár a tankönyvek tárgyalják a radioaktivitás, atommagfizika jelenségkörét, a kísérletezésnek sok akadálya merül fel: részecskedetektorok, elektronika, sugárforrások, szigorú előírások. Tapasztalataink szerint ugyanakkor nagy az érdeklődés a legkülönbözőbb korosztályok részéről a sugárzások tulajdonságai, az ellenük való védekezés lehetőségei, a nukleáris energia felhasználása és biztonsága, a kapcsolódó környezeti problémák iránt. A feladat megoldásának három, egymást kiegészítő lehetőségét látjuk, melyekkel kapcsolatos eredményeinket, tapasztalatainkat megosztjuk a tanár kollégákkal: a) az alapjelenségek iskolákban történő, kötelezően előírt bemutatása a megfelelő eszközök biztosításával (javaslat); b) egyetemek, kutatóintézetek, regionális tudáscentrumok laboratóriumaiba kihelyezett tanórákon végzett kísérletek, előadások (javasoljuk és alkalmazzuk); c) interneten közvetített, valósidejű, önálló és/vagy irányított interaktív kísérletezés (javasoljuk, alkalmazását elkezdtük, http://elofizika.unideb.hu). Mivel ez a témakör is része az általános intelligenciának, valamilyen szinten mindenki számára biztosítani kell a részvételt, speciális irányultságától függetlenül. Szakkör, tudós diákmozgalom, nyári táborok, a Tudósok éjszakája rendezvényeinek keretében a lehetőségek tovább bővíthetők. Nagy látogatottságnak örvend a „Radioaktivitás: a Természet része” c. vándorkiállítás, mely művészi kivitelű tablóinak megcsodálása mellett interaktív kísérletezésre is alkalmat ad. Az iskolák számára elsősorban a számítógépről működtetett Geiger-Müller csövek ajánlhatók detektorként. Ezek beszerezhetők az elektronikával együtt, vagy ez utóbbi a tanárok által önállóan megépíthető. Félvezető diódák ugyancsak alkalmazhatók. Alfa-sugárzás kimutatására a helyérzékeny webkamera használható. A házilag is barkácsolható kisméretű diffúziós ködkamrával az ionizáló részecskék pályája nyomonkövethető. Radioaktív forrásként a természetes háttérsugárzást adó radonnak levegőből porszívóval kigyűjtött leányelemei, radiumos festékek, kőzetek, káliumtartalmú ELŐADÁSOK
vegyületek ajánlhatók. A kísérletek során megismert világ: sugárzás és anyag kölcsönhatásai, a háttérsugárzás tulajdonságai és földi-égi komponensei, a müon élettartamának meghatározása (kapcsolódás a speciális relativitás elmélethez!). A „központi laboratóriumok” (b,c) a részletekbe és a szélesebb körű ismeretekbe egyaránt eljuttatják az érdeklődőket. Ennek eszközei, pl. a nagyméretű diffúziós ködkamra, korszerű észlelő berendezések, neutron- és egyéb részecskeforrások, gyorsítók, stb. A kutatás és alkalmazás, a tudomány alkotóműhelyének légköre közvetlen élménnyé válik, csökkenti a misztikumot és egyúttal társadalmi kontrollt is jelent.
A lótusz-effektus bemutatása nanorészecskékkel (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-15.30 óra)
Szász Ágota Judith
Fizikus, Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely A Bolyai Farkas Elméleti Líceum kutató diákjainak interdiszciplináris szakkörében, az Appendix Természettudományos Diákkörben (http://www.appendix.bolyaisok.ro/), a diákkutatások mellett a természettudományok korszerű oktatásának módszereivel, valamint a feldolgozott témáknak a legújabb tudományos eredményeivel gazdagodhatnak az érdeklődők. A fizika szakköri foglalkozások során a diákok, a kommunikáció, valamint az internetes és nyelvi kompetenciák fejlesztése mellett, többek között megismerkedhetnek a nanorészecskék világával, és a hozzá kapcsolódó technikai megvalósításokkal, amelyek napjaink egyik legrohamosabban fejlődő tudományává nőtte ki magát, mivel az élet szinte minden területén alkalmazható, és majdnem minden tudományból tartalmaz valamit. Ezen előadás keretében bemutatásra kerül a szakköri munkák egyik legérdekesebb kísérlete, amely a lótusz-effektuson alapul, ami röviden a víztaszító felületeknek az öntisztuló képességét jelenti. Ez a hétköznapi életben leginkább elterjedt nanotechnológiás termékek segítségével kivitelezhető, és az iskolában is könnyen elvégezhető. Szó lesz a témához kapcsolódó új ismeretekről, fogalmakról, valamint megismerkedünk a nanotechnológia ezen területének alapját szolgáló néhány fizikai és kémiai jelenséggel, felfedezéssel, valamint az ilyen kicsi méretek anyagi világában bekövetkező, megváltozott, furcsa, újszerű tulajdonságokkal is.
ELŐADÁSOK
MIT TANÍTUNK A FÉLVEZETŐKRŐL A KÖZÉPISKOLÁBAN? (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-15.50 óra)
Gócz Éva
Fizika tanár, Lónyay Utcai Református Gimnázium, Budapest A gimnáziumi fizikatanítás a folyamatosan csökkenő óraszámkeret miatt csak a kiemelt jelentőségűnek tartott jelenségek tárgyalásának ad teret. Ez azt jelenti, hogy a gimnáziumi alapóraszámi keretek között – például a mi gimnáziumunkban használt fizikatankönyvben – általában mindössze két-három leckében térnek ki a félvezetőkre és félvezető eszközökre, de sok tankönyv még csak nem is említi ezt a témakört. A Magyarországon 2012. június 4-én kihirdetett Nemzeti alaptantervről (NAT) szóló kormányrendeletben nem szerepel a félvezető kifejezés (a “vezetők” és “szigetelők” szavak szerepelnek). A napenergiára és annak hasznosítására van utalás, azonban a napenergiát hasznosító eszközök közül mindössze a napkollektor szó szerepel a NAT-ban. Az idő szűkösségére hivatkozva, sok esetben a tanárok saját döntésük alapján nem érintik a félvezetők tulajdonságát, illetve a félvezető eszközöket, nem egyszer azzal az érveléssel, hogy a tanulók részéről mélyebb kémiai ismereteket is igényel a témakör. Ugyanakkor a félvezetők jelentős szerepet töltenek be a mindennapi életünk eszközhasználatában. A gyermekek érdeklődésére joggal tartanak igényt a félvezetők, mi több, van is irántuk érdeklődés a tanulók részéről, nem utolsó sorban azért, mert a fizikát tanuló fiatalok többsége a mérnöki pályát választja, ahol a félvezetők ismerete ma már megkerülhetetlen. Mivel a témakör igen széleskörű és sokrétű, ezért (paradox módon) kismértékű hangsúlyt kap a középfokú fizikaoktatásban. Mit és mennyit tanítsunk a félvezetőkről és félvezető eszközökről? Talán elmondható, hogy az utóbbi 10-15 évben megújult eszközigényű mindennapi élet félvezető eszközök használatának követelményéhez, a kifejlesztett eszközökhöz újdonságához viszonyítva a téma oktatásának módszertana kiforratlan, erről nincs közös fizikatanári álláspont. Vajon a nemzetközi középszintű fizikaoktatás tantárgyirodalma mit mutat? Milyen mértékben, milyen formában és milyen eszközökkel tanítja a félvezetőket, illetve félvezető eszközöket a más országok közoktatási rendszere? (Néhány példa.) Vajon ezek a változatok mennyire lehetnek hatékonyak és hogyan befolyásolhatják a tanulók a félvezetőkről szerzett tudásának mélységét, a használt eszközök működésbeli ismeretét? Mit tanítunk Magyarországon, ami megalapozhatja a félvezetők tanítását? Milyen eszközök érhetőek el az iskolák számára a félvezetők tanításához? A tanulók milyen félvezetőket tartalmazó eszközöket tudnának készíteni? Ezen eszközökben található félvezető eszközök szerepe a fiatalok részéről vajon ismert-e, vagy pusztán egy áramköri rajz szükséges eleme? Ezek alapján összeállítható lenne az a tananyag, eszközigény és módszertani megoldás, amelyek segítségével a félvezetők tulajdonságai, illetve a félvezető eszközök működésének elve, felhasználásának lehetősége hatékony tanítási lehetőséget adna a fizikát tanító tanárok kezébe.
ELŐADÁSOK
KOLLOID KRISTÁLY SZAKADÁSÁNAK SZÁMÍTÓGÉPES SZIMULÁCIÓS VIZSGÁLATA EGYETLEN OPTIKAILAG HÚZOTT SOR ESETÉN (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-16.10 óra)
Csíki Boróka Mária
Egyetemista, Marosvásárhely Töltés stabilizált kolloid kristály szakadását tanulmányozzuk egyetlen optikailag húzott sor esetén Brown dinamikai szimuláció segítségével. Bebizonyítjuk, hogy a kritikus kiszakadási erő függ a töltéstől és a rácsállandótól monodiszperz rendszer esetén. Bidiszperz rendszerben változatos dinamikai fázisokat láthatunk, amikor változtatva a töltésarányt a rendszer egy bizonyos átalakuláson megy át közel lamináris áramlásból egy időszakosan zajosig, majd állandó zajos áramlásig. Megmutatjuk, hogy ezt a váltakozó viselkedést statikus optikai csapdák segítségével is létrehozhatjuk, abban az esetben, ha az áramlási csatornát mindkét oldalról korlátozzuk erősen rögzített részecskékkel. Magas statikus optikai csapda sűrűség és/vagy magas magas töltésarány esetén a rendszer átmegy egy robbanásszerű viselkedésbe. Végül megmutatjuk, hogy a hőmérséklet változtatásával a monodiszperz rendszer ismét egy kettős átalakuláson megy át (lamináris- zajos- kevésbé zajos).
Az intenzív és rövid lézerimpulzusok és anyag kölcsönhatásának elméleti tanulmányozása (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-16.40 óra)
Kiss Gellért Zsolt
Számítógépes fizika MSc szakot elvégző hallgató Babeş – Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Fizika Kar Témavezetők: Prof. Dr. Nagy László, egyetemi tanár, BBTE, Bio- és orvosi fizika tanszék; Dr. Borbély Sándor, BBTE A fizika egyik legdinamikusabban fejlődő területe az intenzív, rövid lézerimpulzusok és atomok (molekulák) közötti kölcsönhatás vizsgálata. A számos gyakorlati alkalmazás miatt nagyon fontos ezen kölcsönhatás során lezajló folyamatok elméleti leírása. Ezen elméleti modellek az időtől függő Schrödinger-egyenlet megoldásán alapulnak. Két, a Schrödinger egyenlet numerikus megoldásán alapuló, modellt mutatok be és tárgyalok. A modellek általános felépítése lehetővé teszi, hogy tanulmányozni lehessen az egy aktiv elektront tartalmazó atomi rendszerek és külső elektromágneses tér ELŐADÁSOK
közötti kölcsönhatást. Az időtől függő hullámfüggvény kiszámolásával, különböző fizikai mennyiségek kiszmámolása válik lehetségessé (kötött állapotok betöltöttségi valószínűségének időfüggése, ionizációs valószínűségsűrűségek).
Intelligens folyadékok, elektro - és magnetoreológiai fluidumok a középiskolában (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-17.00 óra)
Medvegy Tibor
PhD hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Az ún. elekrtoreológiai (ER) fluidumok olyan különleges tulajdonságú folyadékok, amelyek képesek megváltoztatni tulajdonságaikat külső elektromos tér hatására. Ilyen folyadékokat akkor készíthetünk, ha εp dielektromos permittivitású részecskéket εf dielektromos permittivitású folyadékban diszpergálunk. A gyakorlati alkalmazások során a gömb alakúnak tekintett részecskék átmérője a 0,1–100 μm intervallumba esik. Ha egy ilyen diszperziót külső elektromos térbe helyezünk, az elektrosztatika törvényei alapján belátható, hogy a részecskéknek a külső tér irányába mutató dipólusmomentuma indukálódik. A dipólus–dipólus kölcsönhatás anizotrop jellegének következményeként a diszpergált részecskék igyekeznek olyan pozíciót felvenni, hogy egyik részecske indukált pozitív töltése a másik részecske indukált negatív töltése közelében helyezkedjék el. Az elektromos tér hatásideje alatt a részecskék elmozdulnak, és először párokba, láncokba, majd oszlopokba szerveződnek. A láncok, oszlopok – dipólusmomentumaikkal együtt – a külső tér irányába mutatnak. Ez a jelenség a folyadék viszkozitásának több nagyságrendbeli növekedéséhez vezet. Az elektroreológiai folyadékokat a külső elektromos tér kapcsoló hatása miatt intelligens fluidumoknak is hívják. Amennyiben egy μf mágneses permeabilitású ferrofluidumban μp > μf mágneses permeabilitású ferromágneses részecskéket diszpergálunk, úgy magnetoreológiai (MR) folyadékhoz juthatunk. A gömb alakúnak tekintett részecskék jellegzetes átmérője a 0,1 < a < 50 µm mérettartományba esik. A diszpergált részecskék ferromágnesesek, de méretüknél fogva több mágneses domént is tartalmaznak, így külső mágneses tér hiányában nincs eredő mágneses dipólusmomentumuk. Magnetoreológiai fluidumunkat külső mágneses térbe helyezve – az elektroreológiai folyadékok viselkedéséhez hasonlóan – a diszpergált részecskéknek mágneses dipólusmomentuma indukálódik. A láncok kialakulása – az elektroreológiai folyadékoknál már ismertetett módon – a viszkozitás növekedését eredményezi. Ezeknek a folyadékoknak a modern mérnöki tudományok területén mára számtalan alkalmazása alakult ki. Szabályozható módon alkalmazzák, például, gépjárművek lengéscsillapítójában, mosógépek rezgésének csillapítására, léptetőmotorok belengésének redukálására, fékekben, kuplungokban nyomatékátvitelre, vagy éppen az orvostudományok terén. Előadásom során bemutatom az intelligens folyadékokban rejlő lehetőségeket, valamint a tulajdonságaik szemléltetésére fejlesztett demonstrációs kísérleteket. ELŐADÁSOK
Látvány és káosz
(Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-17.20 óra)
Szatmáry Bajkó Ildikó
Fizikus és fizikatanár, Szent István Gimnázium, Budapest Segítségül hívjuk a fizika tanítása során az érdeklődés felkeltésére a kaotikus sodródáskor kialakuló mintázatok szépségét, a látvány erejét. Bemutatunk egy pár “kézműves” ötletet: papír-, gyertya-, tojásfestés márványozó-technikával. A diákok megélték az alkotás örömét. Ezt követően szívesen tekintettk ki a kötelező tananyagon túl a modern fizika területeire is, valamint lelkesebben, motiváltabban fordultak a fizikatanulás felé a kevésbé színes hétköznapokon is.
Korszerű adatelemzési módszerek az alváselektrofiziológiában (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-17.40 óra)
Papp István
Diák, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Számítógépes Fizika Kar, Kolozsvár Az idősor adatok elemzése elengedhetetlen minden területen, így az agykutatásban, alváselektrofiziológiában is. Az elmúlt évtizedekben az adatfeldolgozásban a klasszikus lineáris módszerek jobbára ki lettek merítve, előtérbe kerültek a nemlineáris és egyéb modern idősorelemző eljárások. Egyre gyakrabban használatosak a kognitív tudományokban (intelligencia, memória kutatásában), ugyanakkor számos klinikai alkalmazásuk ismeretes, közülük az epilepszia, Alzheimer-kór, autizmus, szkizofrénia kutatása, a gyógyszeres kezelések, orvosi beavatkozások hatásainak tanulmányozása, stb. A korszerű orvosi adatfeldolgozáshoz magasszintű matematika, fizika, számítástechnika szükséges. Célunk olyan algoritmusok kifejlesztése, melyekkel a partner budapesti Semmelweiss Orvostudományi Egyetemen végzett elektroencefalogramm (EEG) mérésekből származó adatokat a legújabb elemzési módszereknek vetjük alá a BBTE Fizika Karának számítógéprendszerén. Fontosnak tartjuk az adatok vizualizálását, valamint az algoritmusok számítógépes klaszterre való optimalizálását. Mivel a lineáris módszerekhez képest a matematika egy relatív fiatal és jelenleg is intenzíven kutatott területe, legnépszerűbb numerikus szoftvercsomagok (Matlab, SciPy) korlátozottan tartalmaznak algoritmusokat. Céljaink nagy részét megvalósítottuk, sikerült a Python nyelv segítségével egy klaszter specifikus környezetet létrehozni EEG adatok analízisére (ez a HIPERBOL, High Performance Biosignal Computing), beszámítható eredmények eléréséhez fontosnak tartjuk a zajszűrőket, független komponens analízissel EKG műtermék ELŐADÁSOK
kiszűrését, DFA-t (detrended fluctuation analysis), állapottérbe történő idő beágyazást. Továbbá sikerült vizsgálni az EEG jel komplexitását is, nem utolsó sorban az algoritmusok között hangsúlyt fektettünk az úttörőnek számító hálózatokkal kapcsolatos új módszerek fejlesztésére. Algoritmusaink segítségével szignifikáns különbséget találtunk autista és kontroll gyermekek agyi tevékenységének nemlineáris mutatói között.
Matematika a bionikus és mérnök informatikus képzések tükrében a PPKE ITK-n (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-9.10 óra)
Bércesné Dr. Novák Ágnes
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest A PPKE ITK Magyarországon először indította útjára a bionikus mérnökök képzését 2008 őszén. Az előadás bevezető részében ismertetjük a PPKE ITK-n folyó képzéseket, különös tekintettel az új szakokra. Az előadás második részében a Kar matematika oktatásának célkitűzésein keresztül kiemelünk néhány olyan matematikai témakört, melyeket fontosnak tartunk az informatika elméletének megértésében és a későbbi mérnöki gyakorlatban. Ezzel kapcsolatban kitérünk arra is, hogy e témakörök milyen középiskolai matematikai előkészítést igényelnek, melyek azok a részek, melyek akár középiskolában is taníthatók az érdeklődő diákoknak. Befejezésül, a konferencia címéhez kétféleképpen kapcsolódunk: egyrészt bemutatjuk, milyen művészi értékei is lehetnek a bionikai kutatásoknak, másrészt egyetemi életünk hétköznapjaiból merítve ízelítőt adunk arra vonatkozóan, hogyan hasznosíthatják és fejleszthetik tovább a hallgatók művészi képességeiket a PPKE ITK-n.
A Jensen féle egyenlőtlenség újabb érdekessége (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-9.40 óra)
Bencze Mihály Brasso
ELŐADÁSOK
Prímszámalapú titkosírás a középiskolában (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-10.10 óra)
Meszéna Tamás
Matematika-fizika középiskolai tanár, Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs; ELTE Fizika Tanítása Doktori Iskola A titkosírások önmagukban is érdekes témát jelentenek. Gyakran találkozhatunk manapság azzal az információval, hogy a katonai, vagy akár az internetes kereskedelmi titkosírás a prímszámok felhasználásával történik, és gyakorlatilag feltörhetetlen. A titkosírás rendszerének elmélete kissé túlvezet a gimnáziumi tananyagon, de a diákok számára is érthetővé tehető. Ha valaki utánanéz ennek a kérdésnek, akkor általában csak az elmélettel találkozik, mivel a részletes számítások, a szükséges hatalmas számok miatt, külön eljárásokat igényelnek. A rendszer működése kis számokkal könnyen végig számolható, és így sokkal jobban megérthető, annak ellenére, hogy biztonságosan valóban csak óriási számokkal működik.
Az eurázsiai művészetek és a geometria – lelet-együttesek a hun, szkíta és kínai királysírokban (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-11.00 óra)
Bérczi Szaniszló
egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fizika Intézet, Anyagfizika Tsz. Viszonylag kevés ismeret él a köztudatban arról, hogy milyen fejlett volt egykor Közép-Ázsia matematikája. Al-Korezmi talán a legismertebb középkori matematikus, akinek az algebrai módszereiről kapta a nevét maga a tudományág is, az algebráé. Ez az előadás egy másik fejlett területet mutat be: a díszítőművészeti matematikához sorolható szimmetriát, melyet régészeti leletek alapján rekonstruálhatunk. A geometriai tudás mindig szorosan kapcsolódott iparágakhoz. A technológia-tudáshoz sorolt tárgyakban és eszközökben együtt van a geometriai és az anyagról szerzett tudás. A kettő szorosan összetartozik már az őskori és az ókori népek iparos mestereinek életében is. Ebből, a ma etnomatematikának (Ubiratan D’Ambrosio, 1977) is nevezett leletkincsből, elemzünk néhányat előadásunkban, amely a geometrikus technológiai vagy a díszítőművészeti alkotásoknak a matematikai vizsgálatát mutatja be. A vizsgálat azon a szerkezeti sajátosságon alapul, hogy a technológiai és a díszítőművészeti mintázatok is ismétlődő (geometriai szakkifejezéssel egybevágó) elemekből épülnek föl, melyeket ELŐADÁSOK
a készítő mesterember szabályos alakzatokban rendezett el. Az elrendezés szabályosságai a geometria törvényei szerint tárgyalhatók. Módszerünk sajátos vonása az, hogy a mintákat, egyetlen elemből kiindulva „szomszédsági művelettel” hozzuk létre. Ez azt jelenti, hogy a mintaépítő lépés során a már meglévő elem melletti újabb elemet “keletkeztetjük” (például egy bélyegzővel). Először a szalagmintákat hozzuk létret (egybevágósági transzformációk segítségével: eltolás, tükrözés, forgatás, csúsztatva tükrözés, s ezek kombinációja.). Ezekből „szőjük meg” a síkmintázatokat is. A síkmintázatokból „rétegezzük” az összetett síkbeli díszítő mintákat. Példáinkat a hun, a szkíta és a kínai királysírokban talált tárgyak valamint néhány közép-ázsiai díszítőminta elemzésével zárjuk. A módszert a kristálytani szerkezetek, a csoportelmélet tanításában, és más természettudományos ágak jókedvű, élményszerű megismertetésében jól használhatjuk.
Az aranymetszés az európai festészetben (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-11.30 óra)
Stonawski Tamás
Matematika-fizika-raj-vizuális kultúra-környezetkultúra szakos középiskolai tanár,Mátészalka Hitvallásuk szerint a matematika és a festészet sem adja alább: céljuk a világ felfedezése. Nem csoda hát, hogy rengeteg határfelület keletkezik kutatásaik révén. Ezen egyik érdekes határréteg az aranymetszés, amely nem csak matematikailag értelmezhető szerkesztési eljárások halmaza, de a valóság szépsége is bele van plántálva, amit a természetben is útonútfélen megfigyelhetünk a biológiai formációk arányaiban, de a képzőművészek is felhasználták és tökélyre fejlesztették a divina proportio szabályainak alkalmazását. Érdekesnek tűnhet, hogy egy alkotás azáltal válik természetessé, hogy gondosan megszerkesztett munka áll mögötte.Az aranymetszés szerint két részre osztott objektum kisebbik darabja úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez. A keresett arányszámot Pheidias görög szobrász – aki a legtöbb munkájában használta az isteni arányt - kezdőbetűjéből Φ-vel (fi) szokták jelölni. A művészetekben való alkalmazásának elsődleges oka a triviális szimmetriától különböző kellemes hatást kiváltó szabályos „aszimmetria” keresése volt. Már korán észrevették, hogy az aranymetszéssel osztott objektumok - az arány ezen fogalmi ismerete nélkül is - harmonikus hatást keltenek a szemlélőben. Az európai festészetben, a kezdetektől fogva megjelenik az aranymetszés esztétikája. Az előadásomban bemutatom az aranymetszés fontosabb szerkesztéseit, amellyel azoknak a művészeknek is tisztában kellett lenniük, akik felhasználták ezt az arányt a művészetükben, majd kiemelten az európai festőművészetből hozok elemző példákat a teljesség igénye nélkül a festők születésének kronológiáját betartva. A képek elemzéséhez olyan rácshálókat készítettem számítógépes szoftver segítségével, melyek az aranymetszés arányait tartják, és ráhúzhatóak a képek digitális reprodukcióira. Ezzel pillanatok alatt előtűnik az aranymetszés jelenléte is a képeken… ELŐADÁSOK
Látványos optikai kísérletek
(Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-15.00 óra)
Vargyas Emese
A mainzi Johannes Gutenberg Egyetem Matematika-didaktika Tanszékén, tudományos munkatárs “A szimmetria hétköznapi jelentése valami szabályosságra, szépségre, harmóniára utal. Akkor mondjuk, hogy egy tárgy vagy élölény szimmetrikus, ha annak egyik fele a másik tükörképe. A szimmetria matematikai meghatározása ennél sokkal általánosabb. Elöadásunk célja bemutatni a szimmetria matematikai meghatározását, illetve ennek a problémamegoldásban játszott szerepét. Konkrét példán keresztül szemléltetjük azt is, hogyan lehet az oktatásban a matematikát a müvészetekkel kapcsolatba hozni. Végül arra adunk választ, hogy bizonyos játékoknál felhasználható-e a szimmetria nyerési stratégiák kialakítására. “
A fizika szerepe a matematikai kompetencia fejlesztésében (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-15.20 óra)
Fülöp Csilla
Az ELTE TTK Fizika Doktori Iskola Fizika tanítása program 1. éves hallgatója, Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola, Budapest Iskolámban a 9. évfolyamon a nyelvi előkészítő képzésben heti 1 óra áll egy szaktanárnak rendelkezésére a matematikai kompetencia fejlesztésére, amely kiegészíti a heti 2 órában zajló ismétlő, szintentartó matematikaoktatást. A négy évfolyamos képzésben a heti 4 óra biztosítja, hogy a szaktanár tömbösítve, vagy folyamatosan végezze ezt a fejlesztő munkát. Hogyan használhatóak a fizika fejezetei a kompetenciafejlesztő munkában? Milyen szerepet játszanak az elmúlt évek 10 évfolyamos kompetencia felméréseiben a fizika jellegű kérdések? Néhány példát analizálunk, amelyek az oktatási célhoz illesztve másként jelennek meg a matematika, és a fizika órán.
ELŐADÁSOK
TANTERMEINK ESZTÉTIKAI KÉPE MAGYARSÜLYE (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-15.40 óra)
Bandi Árpád
Nyugdíjas matematika tanár, Maosvásárhely Több, mint félévszázados oktató-nevelői múltammal mindig arra törekedtem, hogy tanítványaim, az ismeretek mellett, szépet és jót lássanak és tanuljanak.Erre számos bizonyítékot is tudnék felsorolni. Szemléltető színes rajzaim országos kiállításon voltak. Akadémikusok és a bukaresti Pedagogiai Kutató Intézet munkatársai –tantermem látogatása alkalmával- a legnagyobb elismeréssel minősítették a látottakat. Rajzaimmal több bemutató előadást tartottam a Bolyai Nyári Akadémián, Segesváron, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen… Idézném Nicolae Teodorescu akademikusnak a, Segesváron rendezett, Geometriai Szimpozionon kiosztott, keraniai emléklapra írt, sokatmondó rövid szövegét: N Teodorescu, Sighişoara, 28.V.1983.: „Cu admiraţie pentru talent şi dăruire.” N.Teodorescu látta a termemet, Prekopa András budapesti akadémikus csak képeket látott az általam rendezett termekről és szuperlátivokban vélekedett... A további rajzokat és termeket vetíteni fogom. MAGYARSÜLYE
Szász Károly
Mentovich Ferenc
Szellemi óriásaink felmenőinek bölcsőhelye.Igen, érdemtelenül elfelejtett kis falucska a Maros megyei Magyarherepétől alig 2 km távolságra találjuk - most már- Fehér megyéhez tartozó Magyarsülyét, ahol Bolyai János dédnagyapjának Pavay Vajna Miklósnak és a világhírű geológus, Pávay Vajna Ferenc dédnagyapjának, Pávay Vajna Ferencnek a bolcsőit ringatták. Eddig minden kutató Páván kereste a nyomokat- én is-, de ott már semmit nem lehet találni. Pálmay József, híres családkutató, HÁROMSZÉK VÁRMEGYE NEMES CSALÁDJAI könyvében találjuk több Vajna család családfáját. Ott olvashatjuk, hogy a Vajnák igen nemes, vitéz, jó katonák voltak. Bethlen Gábor szerint valamennyien nemesi oklevelet érdemelnének. Így történt Vajna István lovas hadnaggyal, címeres levelet kapott .Majd következett II., III.és IV.Pávai Vajna István akinek kúriája volt Magyarsülyén és ott élt családjával, ott születtek gyermekei: Miklós, Ferenc, Zsigmond, Krisztina, Zsuzsa, Bora, László és Júlia. Miklós Bolyai Jánosnak volt a dédnagyapja és Ferenc, a geologus Pávay Vajna Ferencnek volt a dédnagyapja.... Vagyis a két dédnagyapa, Miklós és Ferenc testvérek voltak, ami eddig hibásan szerepelt az eddigi irodalomban, ami világossá válik, ha összehasonlítjuk a kétféle családfát, a Pálmay József családkutató és a geológus által összeállítot Ugyanis F. Tóth Géza írása szerint (MiskolciSzabó Egyetem) a geológus, egy juhász Vályi nemzetségfát. Gábor Vályi Gyula Péter többszöri elmondása szerint, állította össze a nemzetségfát, amelyből az olvasható ki, hogy P. V. Ferenc apja lett volna ELŐADÁSOK
Miklósnak. Ez téves, mert testvérek voltak és Magyarsülyén születtek. A mellékelt képeken a sülyei református templom és az átalakított süvegű harangláb és az eredeti alakja, valamint a magyarherepei romos ref. temoplom látható, ahol 1783- ban Pávay Vajna Miklós az egyház kurátora volt. Több képet és bővebb elmondást az előadásban hallhatnak.
Marosvásárhely matematikusai a történelem sodrásában (Bolyai Farkas Líceum,aug.17.-16.10 óra)
Dr. Oláh Gál Róbert
Matematikus, Sapientia Egyetem, Csikszereda Tény, hogy Bolyai Farkas volt az első, és felülmúlhatatlan matematikaprofesszora Marosvásárhelynek. Bolyai Farkas neve elválaszthatatlan halhatatlan fiától, Bolyai Jánostól, de utánuk vagy velük egy időben igen értékes matematikusokkal büszkélkedhet Marosvásárhely: Szász Károly, Mentovich Ferenc, Vályi Gábor statisztikus, Vályi Gyula,
Szász Károly
Mentovich Ferenc
Szabó Péter, ha csak a XIX. századra szorítkozunk. Ha a XX. századot is figyelembe vesszük, akkor meg kell említsük T. Tóth Sándort, Kiss Ernőt, Pálfy Antalt, Kiss Elemért, Kirsch Mártát. (Az élőket most nem említjük!) A felsorolt nevelek alatt színes és legendás személyiségek lakoznak, akik életének és munkásságának feltárása Marosvásárhely történelmének is egy szelete.
Vályi Gábor ELŐADÁSOK
Vályi Gyula
Szabó Péter
A papír, anyag szerepe és lehetőségei a formaképzés és formakultúra alakításában, fejlesztésében Zsigmond Márton
Képzőművész, Csikszereda 1. A vizuális nevelés, mint a szellemi képzés alapvető döntő tényezője A. a vizualitás (nézni,látni fogalma) B. a vizuális nevelés fontossága C. analitikus és globális/művészi látás D. a vizualitás tudományos és művészi vonatkozásai 2. A papírtól az origamiig 3. Papír a képzőművészi képzés szolgálatában 4. Határterületek/interdiszciplinaritás
Workshop - művészeti technikák megismerésére, Marosvásárhelyen élő művészek által -Interaktiv foglalkozáslehetőség az érdeklődök számára
-
Festészet: Kálmán Enikö festöművész a Művészeti liceum festészet szakos tanára Textilmuvészet: Csiky Sz. Ágnes Textilművész, a Müvészeti liceum textilszakos tanára Ötvösművészet : Kolumbán Árpád ötvösművész Kerámia: Mana Bucur keramikus Grafika: Mariana Serban, Grafikusművész, a Művészeti Líceum grafika szakos tanára
ELŐADÁSOK
Asztalos Örs Meggyes
[email protected]
Csíki Boróka-Mária Marosvásárhely
[email protected]
Horváth Sándor Marosvásárhely
[email protected]
Baló Péter Debrecen
[email protected]
Csíki Sz. Ágnes Marosvásárhely
[email protected]
Bencze Mihály Brassó
[email protected]
Döményné Ságodi Ibolya Szekszárd
[email protected]
Hudoba György Székesfehérvár
[email protected]
Bandi Árpád Marosvásárhely
[email protected]
Ercsey Ravasz Maria Kolozsvár MariaMagdolna.
[email protected]
Bérces György
[email protected] Bércesné dr. Novák Ágnes bercesne.novak.agnes@itk. pke.hu Bérczi Szaniszló Budapest
[email protected] Berkes József Pécs
[email protected] Biró Tibor Marosvásárhely 0726875031 Bőjte Mária Csikszereda
[email protected] Csegzi Magdolna Marosvásárhely
[email protected] Csegzi Sándor Marosvásárhely
[email protected]
ELŐADÁSOK
Kőnig Frigyes Budapest
[email protected] Kovács Zoltán Kolozsvár
[email protected]
Jenei Péter Tatabánya
[email protected]
Kozma Tamás Marosvásárhely
[email protected]
Juhász András Budapest
[email protected]
Kuczmann Imre Budapest
[email protected]
Fülöp Csilla Budapest
[email protected]
Kálmán Enikő Marosvásárhely
[email protected]
Lendvai János Budapest
[email protected]
Gallai Ditta Vác
[email protected]
Kertai Helga Budapest
[email protected]
Lepenye Mária Budapest
[email protected]
Gócz Éva Budapest
[email protected]
Kiss Gellert Zsolt Marosvásárhely 0749072772
Lőrincz János Balatonszárszó
[email protected]
Gróf Andrea Budapest
[email protected]
Kiss Sándor és Dr. Kiss Imola Szatmárnémeti
[email protected]
Mana Bucur Marosvásárhely
[email protected]
Gulyás Krisztina Göd
[email protected]
Kluka Tamás Nitrianska
[email protected]
Mariana Serban Marosvásárhely
[email protected]
Hömöstrei Mihály
[email protected]
Kolumban Kantor Arpad Marosvásárhely
[email protected]
Márton Zsigmond Csikszereda 0766636940
Kolumbán Kántor Zita Marosvásárhely
[email protected]
Mátéfi István Marosvásárhely
[email protected]
Horváth Gabriella Marosvásárhely
[email protected]
Máthé Márta Marosvásárhely
[email protected] Medvegy Tibor Veszprém
[email protected] Mészáros Péter Győr
[email protected] Meszéna Tamás Pécs
[email protected] Molnar Dénes Marosvásárhely
[email protected]
Papp István Marosvásárhely
[email protected] Pap József Sacueni
[email protected] Pap Tünde Kolozsvár
[email protected] PETŐ MÁRIA Sepsiszentgyörgy
[email protected] Puskás Ferenc Kolozsvár
Molnár Milán Komárom
[email protected]
RAICS PÉTER PÁL DEBRECEN
[email protected]
Nagy Miklós Kund Marosvásárhely
[email protected]
RAICSNÉ GYARMATI EDIT MARGIT DEBRECEN
[email protected]
Németh Katalin Sepsiszentgyörgy
[email protected] Oláh Éva Mária Budapest
[email protected] Oláh-Gál Róbert Csíkszereda olahgalrobert@sapientia. siculorum.ro Páll R. Olga Csíkszereda
[email protected]
Rend Erzsebet Margita
[email protected] Révész György Pécs
[email protected] Sepsi Maria Simó Margit Székelykeresztúr Staar Gyula Budapest
[email protected]
Budapest
[email protected] Stonawski Tamás Mátészalka
[email protected] Stuhl Izabella Sao Paulo
[email protected] Szabó András Marosvásárhely
[email protected] Szabó Sándor Sepsiszentgyörgy
[email protected] Szabó Ünige Sepsiszentgyörgy
[email protected] Szász Ágota Marosvásárhely
[email protected]
Tóthné Juhász Tünde Budapest
[email protected] Urban Diana Budapest
[email protected] Vörös Alpár Kolozsvár
[email protected] Szakacs Zsuzsa Kolozsvár
[email protected] Weszely Tibor Marosvásárhely
[email protected]
Szatmáry-Bajkó Ildikó Gyömrő
[email protected] Szigetlaki Zsolt Nagykovácsi zsolt.szigetlaki@ webcamlaboratory.com Tasnádi Anikó Budapest
[email protected] Teiermayer Attila Úrkút
[email protected] Tél Tamás
RÉSZTVEVŐK
