Komplex kistérségi táborozási módszertan
ÖTM Sport Szakállamtitkárság 2008
1
Készítette: Borostyán Kft
Szerkesztette: Varga Csaba
Borítóterv és műszaki tervezés:
Kiadja: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárság Felelős kiadó: Elbert Gábor sport szakállamtitkár
Nyomda: Felelős vezető:
2
Tartalom A nyári sport és szabadidős táborok tapasztalatai ...................................................................... 8 Horváth Lajos............................................................................................................................. 8 1/ Bevezető ............................................................................................................................. 8 2/ A projekt célja .................................................................................................................... 9 3/ A modellkísérletben résztvevő partnerek........................................................................... 9 4/ A projekt megvalósítása, támogatási feltételek................................................................ 10 5/ A támogatás felhasználása ............................................................................................... 12 6/ Pénzügyi elszámolás, szakmai beszámoló ....................................................................... 12 7/ A támogatások célszerinti és szabályszerű felhasználásának garanciális elemei ............ 13 8/ Összefoglaló elemzés ....................................................................................................... 13 9/ Értékelés........................................................................................................................... 14 Jó táborról jobb táborra ............................................................................................................ 15 (tervezési, szervezési, vezetési és minősítési módszertan) ...................................................... 15 V. Csorba Éva .......................................................................................................................... 15 Bevezetés.............................................................................................................................. 15 1. Komplex Humán Táborozási Program............................................................................. 16 2. A komplex táborok alapcéljai .......................................................................................... 16 A táborozási program indokoltsága.................................................................................. 17 3. A komplex táborok követelményei .................................................................................. 18 Átfogó célok, célpiramis, jövőkép, misszió ..................................................................... 18 Operatív terv, szervezési program, költségvetés .............................................................. 19 Általános követelmények ................................................................................................. 19 4. Tevékenységi körök ......................................................................................................... 20 5. A humánfejlesztések jellemzői......................................................................................... 21 Információ és tudásfeldolgozás ........................................................................................ 21 Új tudások átadása............................................................................................................ 22 Szabadidős életstratégia ................................................................................................... 22 Mentális felkészítés és önfejlesztés.................................................................................. 23 Sportolói mintaéletpályák ................................................................................................ 24 6. A szervezési-vezetési és képzési módszertan................................................................... 24 Szervezés és vezetés......................................................................................................... 24 7. Képzési módszertan.......................................................................................................... 25 8. Minőségbiztosítás a táborokban ....................................................................................... 26 9. Minőségi kontrolling ........................................................................................................ 28 10. Monitoring...................................................................................................................... 29 A monitoring működtetésével kapcsolatos felelősség és feladatok ................................. 30 Összefoglalás - Jó táborról jobb táborra............................................................................... 31 Fontosabb irodalom.............................................................................................................. 32 Testedzés, testfejlesztés, testkultúra......................................................................................... 33 Andrásné dr. Teleki Judit Ph.D ................................................................................................ 33 Bevezető gondolatok ............................................................................................................ 33 A testedzés történeti összefoglalója ..................................................................................... 35 A testfejlesztés kultúrája ...................................................................................................... 39 A nyári táborok és hétvégék testedzésként .......................................................................... 41 Testnevelés és egészségvédelem .......................................................................................... 44 Felhasznált irodalom ............................................................................................................ 53 Komplex humán sporttáborozás............................................................................................... 54 3
Kopcsik István – Zsédenyi Judit .............................................................................................. 54 Ajánlás.................................................................................................................................. 54 Új utak keresése ................................................................................................................... 54 Alapvető célok...................................................................................................................... 55 1. Környezetmegfigyelés (természeti és humán ismeretek)............................................. 55 2. Testkultúra, sport.......................................................................................................... 55 3. A feladatok összeállítása .............................................................................................. 56 A testnevelés (testkultúra) és sport képesség- és készség komplexe ................................... 56 Testkultúra és a humánterületek összefüggésrendszere ....................................................... 57 A megismerésről… .......................................................................................................... 57 Ismeret tapasztalat tudás........................................................................................................... 58 A kooperatív technikák jelentősége a testkultúra és a humán területek kapcsolatrendszerében.......................................................................................................... 59 Kooperatív technika, kooperatív módszerek ........................................................................ 59 Néhány példa a kooperatív technikák típusaira: .............................................................. 60 Két technika, mely segíthet indítani és szervezni: ........................................................... 62 A csapatmunkához szükséges szociális képességek kialakítása .......................................... 62 Két konkrét téma .............................................................................................................. 63 A tanár, mint a sikeres táboroztatás meghatározó szubjektív eleme.................................... 64 Értékelés és mérés ................................................................................................................ 65 Az értékelésről.................................................................................................................. 65 Az oktatási-nevelési folyamat ellenőrzése négy lépésben: .................................................. 66 Kérdőív – minta a minőségbiztosításhoz ............................................................................. 66 A tábor értékelése - diákok részéről ..................................................................................... 66 A tábor értékelése - tanárok részéről.................................................................................... 68 Új tudások és tudásközvetítés .................................................................................................. 71 Varga Csaba ............................................................................................................................. 71 Új paradigma ........................................................................................................................ 71 Az új tudásalapú kor............................................................................................................. 72 A régi és új tudások viszonya az információs társadalomban.............................................. 75 Az új tudásközvetítő rendszerek........................................................................................... 79 A táborok és hétvégék esélyei .............................................................................................. 82 Üzenetek (utóirat helyett)..................................................................................................... 83 Fontosabb irodalom.................................................................................................................. 83 Információszerzés és tudásszervezés az Interneten.................................................................. 84 Csorba József............................................................................................................................ 84 Módszertani alapvetések ...................................................................................................... 84 1. Tartalmi program.............................................................................................................. 85 Információ- és ismeretszerzés, tájékozódás, tudásszervezés ........................................... 85 2. Gyakorlati útmutatás ........................................................................................................ 87 Információkeresés az Interneten....................................................................................... 87 Szabad tárgyszavas keresés a látható weben.................................................................... 87 Az internetes információkeresés gyakorlata..................................................................... 87 Ingyenes és fizetős információ-, ismeret- és tudástárak megismertetése......................... 88 Az Internet és az olvasás, avagy miből, mit, hogyan kell bemutatni ............................... 89 A korcsoportokra jellemző információs műveltség: gyerekek Internet-használata ......... 90 4. Szemléltetés...................................................................................................................... 91 Az információs közmű ............................................................................................................. 91 Tájékozódás Interneten ............................................................................................................ 91 Tartalomkeresők....................................................................................................................... 91
4
5. Az információval kapcsolatos tudás átadásának szempontjai.......................................... 92 Az egyéni internetes ismeret- és tudásszervezés mint cél................................................ 92 Ismeret– és tudásátadás, az Internettel kapcsolatos egészséges viszony kialakítása ....... 92 6. Demonstrációk ................................................................................................................. 93 1. A Lap.hu oldalak hivatkozása ...................................................................................... 93 A legismertebb, leggyakrabban használt keresők ................................................................ 93 2. A Mindentudó.hu típusú gyűjtőportál .......................................................................... 94 Keresők keresése .................................................................................................................. 95 3. A közérdekű.hu típusú napi mindenes ......................................................................... 96 7. Tananyag és tudásátadás .................................................................................................. 97 1. Gyerekek és fiatalok információs műveltségének emelése táboroztatási körülmények között................................................................................................................................ 97 2. Az ismeretek és azok átadásának koncepciója ............................................................. 98 3. A tudásátadás korfüggő determinánsainak figyelembevétele ...................................... 98 4. A gyerekek és a fiatalok az Internet-használat terjedésének motorja Magyarországon .......................................................................................................................................... 98 Fontosabb irodalom................................................................................................................ 103 Ép testben ép lélek.................................................................................................................. 106 mentális képzés ...................................................................................................................... 106 Dr. Biró Gyula........................................................................................................................ 106 Előszó ................................................................................................................................. 106 I. Mi az optimális élmény? ................................................................................................. 107 Az áramlat-élmény átélése megtanulható ...................................................................... 108 II. Az áramlás-élmények .................................................................................................... 111 Egy erőforrás felerősítése - gyakorlat ............................................................................ 111 III. Mitől látjuk éppen így a világot? Hogyan változik meggyőződés-rendszerünk? ........ 113 A belső térképünk nem azonos a területtel! ................................................................... 113 Élettani mintázatok......................................................................................................... 113 A kalibrálás .................................................................................................................... 114 IV. Gyakorlatok az áramlat-élmény elérésére.................................................................... 116 A gyors szemüvegcsere módszere.................................................................................. 116 Rövid életvázlat.............................................................................................................. 117 A élet-rendszerünk stabilitásának és instabilitásának az ábrázolása ................................ 117 Hogyan lehet önmagunkhoz mért csúcsteljesítményünket mentálisan beállítani? ........ 117 Hogyan tanulhatjuk meg a pozitív mentális beállítódást?.............................................. 118 Tesztelés ......................................................................................................................... 119 A számunkra optimális csúcsteljesítmény bevésődése .................................................. 119 Felhasznált irodalom: ......................................................................................................... 120 Mentális fejlesztőprogram...................................................................................................... 121 Dr. Lénárt Ágota .................................................................................................................... 121 Bevezetés............................................................................................................................ 121 Néhány gondolat a gyerekek sporttal kapcsolatos motivációjáról ..................................... 121 Mozgástanulás.................................................................................................................... 122 A figyelem általános jellemzői........................................................................................... 122 A szorongás fogalma .......................................................................................................... 124 A szorongás viselkedést befolyásoló következményei ...................................................... 124 Módszerek .......................................................................................................................... 125 Az autogén tréning lényege és hatása ............................................................................ 125 Mentális tréning.............................................................................................................. 126 Az imagináció ................................................................................................................ 126
5
Néhány tanácsadási technika.............................................................................................. 127 Tanácsok a kommunikáció fejlesztésére ............................................................................ 127 Asszertív viselkedés ........................................................................................................... 128 Csoportmotiváció ............................................................................................................... 129 Pozitív hangulat.................................................................................................................. 129 Hazai tapasztalatokon alapuló ajánlások............................................................................ 130 Útmutatás a tapasztalatok rögzítéséhez, vezetéséhez......................................................... 130 Teljesítmény-visszajelző lap .............................................................................................. 131 Gondolati stratégiák ........................................................................................................... 131 Gyakran használt módszerek.......................................................................................... 132 Példák a sportolás közben használható pozitív megnyilatkozásainkra .......................... 132 Mentális és fizikai vágyállapot skála ................................................................................. 133 Célkitűzések, közeli és távlati tervek ................................................................................. 133 Igényszint, teljesítményszint .............................................................................................. 133 Fájdalom, fájdalomtűrés, elviselési stratégiák ................................................................... 134 Gondolkozzunk és programozzuk agyunkat a profik módszereivel! ................................. 134 A rövid idejű fóbia technika sportosított és módosított változata ...................................... 135 Példák a vizualizációra és imaginációra......................................................................... 135 Példa a nyugodt belső tér kialakítására (boldogság szoba) ............................................ 135 Zenehallgatás és stresszoldás ......................................................................................... 136 Mentális fejlesztő gyakorlatok ........................................................................................... 136 Irodalomjegyzék................................................................................................................. 137 Tábori játékok ........................................................................................................................ 139 Bányai Sándor ........................................................................................................................ 139 1. Megismételt VB döntő –kétballábasoknak .................................................................... 139 2. A múlt nyomában ........................................................................................................... 143 3. Boci-boci, tarka… takarítsunk! Rajta! ........................................................................... 148 4. Neptun karnevál ............................................................................................................. 150 5. „Szembe” akadályverseny.............................................................................................. 156 6. Szuperhőskiképző........................................................................................................... 160 7. Viaszfestés...................................................................................................................... 167 Szerzőink bemutatása ............................................................................................................. 172
6
Kedves Sportbarátunk! 2007-ben a kísérleti jelleggel útjára indított komplex kistérségi táboroztatási program keretei között 81 kistérség, 222 sporttáborával született támogatási megállapodás, melynek programjain mintegy 4-5000 gyermek vett részt. A tavalyi sikerek eredményeként, idén 116 kistérség, 381 táborának megvalósításához tudtunk hozzájárulni. A tavalyi évben, a Nemzeti Sportstratégia ötpárti konszenzussal történő elfogadása előtt egy multimédiás oktató csomaggal – DVD-vel és a vele összhangban lévő módszertani füzettel – „nyitottunk” Önök felé, azzal a céllal, hogy stratégiai partnereink szakmai tevékenységéhez segítséget, ötletet tudjunk nyújtani. Az akkor elkészült anyagot, a sport és tudástársadalom összekapcsolásának egyik lehetőségét, úgy indítottuk útjára, hogy annak kedvező fogadtatása esetén, a Nemzeti Sportstratégia prioritásai mentén újabb kiadványokkal fogjuk segíteni a kistérségekben dolgozó szakemberek munkáját. A most elkészült Komplex kistérségi táborozási módszertani kiadványt a Nemzeti Sportstratégia célkitűzéseinek figyelembevételével készítették el neves szakemberek. A munkálatok során biztosítani kívántuk, hogy a sport valamennyi – az egyén és a társadalom szempontjából – hasznos funkciója (egészségmegőrzés, rehabilitáció, nevelés, személyiségformálás, a mozgáskultúra fejlesztése, az identitástudat-, és a közösségi magatartásformák kialakítása, a társadalmi mobilitás segítése, a szabadidő kultúrált eltöltése) érvényesülhessen az ifjúság körében. Nemcsak fizikai, hanem fokozottan szellemi és mentális képzés egyesítése irányába kell elmozdulnunk. A fiataloknak szabadidő eltöltési stratégiákat kell átadnunk, aktívvá, komplexé kell tenni a szabadidő eltöltési szokásrendszerüket, ezért a táborozás minőségi megvalósítása az esélyegyenlőség szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Ennek alapján reméljük, hogy a tavalyi multimédiás oktató csomaghoz hasonlóan, a kistérségi táborozási módszertani kiadványunkat is szívesen fogadják, és az Önök segítségével a sport életminőség-javító hatását hatékonyabban tudjuk kiaknázni. A kölcsönös együttműködés reményében kívánjuk, hogy a Komplex kistérségi táborozási módszertani kiadványunkat is sikerrel használják a jövőben! Budapest, 2008. június Sportbaráti üdvözlettel: Elbert Gábor sport szakállamtitkár
Györfi János főosztályvezető
7
A nyári sport és szabadidős táborok tapasztalatai Horváth Lajos
1/ Bevezető A Sport Szakállamtitkárság 2007-ben – a Nemzeti Sportstratégia célkitűzéseivel összhangban – három modellkísérletet indított el a kistérségekben, amelyek tartalmi megvalósításával biztosítani kívánta azt, hogy a sport valamennyi – az egyén és a társadalom szempontjából – hasznos funkciója, a lehető legszélesebb körben érvényesülhessen. Ezek közül a legnagyobb érdeklődés a Komplex Kistérségi Táborozási Projektet kísérte. A kísérleti program olyan új típusú együttműködés modellezését kívánta szolgálni, amely együttesen nyújt garanciát a szakmai tartalom magas szintű megvalósítására, és egy jól funkcionáló – ugyanakkor megfelelő kontrollt biztosító – programfinanszírozási mechanizmus kidolgozására. A sport területi struktúrájának kialakítását, újjászervezését elősegítő projektben résztvevő kistérségek kiválasztása ezért nem pályázati kiírás útján, hanem a meghatározott feltételek melletti együttműködés lehetőségének felajánlásával történt. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai – a közigazgatás új, még formálódóban lévő részegységei – a Sport Szakállamtitkárság stratégiai partnerei, a „szolgáltató sportigazgatás” kialakításának területi pillérei, az új típusú kooperáció csomópontjai, a vertikális illetve a horizontális együttműködés összekötő elemei. A modellkísérletben történő szerepvállalásukkal, megvalósulhat a társadalmi és a helyi célok (érdekek) összehangolása, a központi és a helyi erőforrások koncentrációja. Ebben a struktúrában az elsődleges döntési- és ellenőrzési szint, valamint az ösztönző támogatást jelentő pénzügyi forrás a lehető legközelebb kerül a megvalósításban résztvevő szakmai partnerszervezetekhez (jellemzően a helyi intézményekhez és a sportegyesületekhez).
NST célok források II. döntési szint
ÖTM Sport Szakállamtitkárság
II. ellenorzési szint
kooperáció önrész 1. I. döntési szint
TKT Munkaszervezetek
I. ellenorzési szint
kidolgozás önrész 2. megvalósítás
szakmai (civil) partnerszervezetek
1. ábra: A célszintek, feladatterületek, és az erőforrások rendszere
8
2/ A projekt célja A Nemzeti Sportstratégia generális célja az életminőség javítása, pozitív irányú változások elérése a népesség egészségi állapotában, amely a leghatékonyabban a primer prevenció eszközeivel valósítható meg. A kistérségi táboroztatási programmal biztosítani kívántuk azt, hogy a sport valamennyi – az egyén és a társadalom szempontjából – hasznos funkciója (egészségmegőrzés, nevelés, személyiségformálás, a mozgáskultúra fejlesztése, az identitástudat-, és a közösségi magatartásformák kialakítása, a társadalmi mobilitás segítése, a szabadidő kulturált eltöltése) érvényesülhessen az ifjúság körében. A projekt további célja a „települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai” és a területükön működő társadalmi szervezetek (sportegyesületek, szabadidő klubok, stb.) és intézmények együttműködésének erősítése, a lokális erőforrás-koncentráció megvalósítása, a fenntartható partnerségi modellek kidolgozása, valamint a civil „szabadidősport háló” létrehozása volt.
3/ A modellkísérletben résztvevő partnerek A modellkísérletben résztvevő partnerek a 2004. évi CVII. törvény alapján létrejött „települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai” közül kerültek kiválasztásra. Ezek többsége – annak ellenére, hogy erre kógens törvényi kötelezettség nem volt, és ma sincsen – már korábban és önként vállalta a sporttal kapcsolatos feladatok közös ellátását, amelyet a társulási megállapodásban önálló területként, illetve más közszolgáltatási funkcióhoz (pl. közoktatás) integrálva deklarált. Az együttműködő partnerek kiválasztásának további fontos szempontja volt a hátrányos helyzetű térségi besorolás.
2. ábra: A modellkísérletben résztvevő kistérségek
9
A együttműködési felhívásra 81 kistérség, összesen 247 táborozási programmal jelentkezett. A meghatározott formai, tartalmi és pénzügyi-számszaki feltételek alapján ezek közül 222 részesült támogatásban.
3. ábra: A támogatott programok száma
4/ A projekt megvalósítása, támogatási feltételek Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium a rendelkezésre álló 50 millió forint keretösszeg terhére vissza nem térítendő ösztönző támogatást nyújtott a kedvezményezettek részére, amelynek feltétele: a kistérség területén megvalósuló, a kistérségben lakó, illetve tanuló gyermekek részére szervezett táborozási program kidolgozása és lebonyolítása (kistérségenként maximum 5 elkülönülő program, a meghatározott táborozási formák, illetve tematikák közüli választási lehetőséggel) a kistérségben bevonható civil szakmai partnerszervezetek és intézmények együttműködésével, a tervezett program lebonyolításához szükséges szervezeti háttér, valamint a személyi, illetve létesítmény-feltételek rendelkezésre állása, a részletes támogatási feltételek között, az egyes táborozási formáknál külön-külön meghatározott 25 % saját forrás vállalása, ill. biztosítása volt. Választható táborozási formák Napközis sporttáborok Bentlakásos sporttáborok Vándortáborok Erdei iskolák sportprogramjának támogatása
10
Választható táborozási tematikák Sportági utánpótlás-nevelés (sportági edzőtáborok) + Humán Program Nyári szabadidősportok tábora (strandjátékok) + Humán Program Zöldsportok tábora + Humán Program Fogyatékosok sporttábora + Humán Program Komplex Humán Táborozási Program
TÁBOROZÁSI FORMÁK
120
109
106
39%
100 80 60
5%
40 20
7%
49%
15
13
0 Napközis
Bentlakásos
Vándor
Erdei
Napközis
Bentlakásos
Vándor
Erdei
4. ábra: Választott táborozási formák
TÁBOROZÁSI TEMATIKÁK
80
77
74
70
23%
60
36%
52
50
2%
40 30 20
14
10
6%
33%
5
0 Edzőtábor Fogyatékos
Strandsport Komplex
Zöldsport
Edzőtábor Fogyatékos
Strandsport Komplex
Zöldsport
11
5. ábra: Választott táborozási tematikák
EDZŐTÁBOROK SPORTÁGAK SZERINT
40
39
21%
35
12%
30 25
8%
20
16
15 10
5% 4%
9 6
5
4
50%
3
0 Labdarúgás Kosárlabda
Kézilabda Triatlon
Úszás Röplabda
Labdarúgás Kosárlabda
Kézilabda Triatlon
Úszás Röplabda
6. ábra: Választott sportági edzőtáborok
5/ A támogatás felhasználása A támogatást kizárólag az elfogadott táborozási programok megszervezésével, illetve lebonyolításával kapcsolatos közvetlen kiadásokra lehetett felhasználni, amelyek: sport- és közösségi létesítmények bérleti díja sport- és számítástechnikai eszközök bérleti díja csoportos utazási költségek, személyszállítás élelmezési és szállásköltségek versenybírói díjak, versenydíjak (serleg, érem, oklevél) tiszteletdíjak (közreműködői kifizetések) számla ellenében nyújtott sport- és egészségügyi szolgáltatások Az önrészből más a – programok megvalósításához kapcsolódó – költségek is finanszírozhatók voltak (pl. sportszerek, eszközök beszerzése).
6/ Pénzügyi elszámolás, szakmai beszámoló A támogatottnak a táborozási programok megvalósításáról teljes körű (a saját forrás felhasználását is magában foglaló) pénzügyi-, valamint szakmai beszámolót kellett készítenie, amely tartalmazta az egyes tematikák, tevékenységek, foglalkozások tartalmának-, illetve a résztvevők körének és számának bemutatását. A szakmai beszámoló részét képezte továbbá annak leírása, hogy a program milyen mértékben segítette elő a kistérségben élő tanulók nyári szabadidő eltöltési lehetőségének bővítését, a felnövekvő generáció aktív, mozgásgazdag, sportos életvitelre nevelését, az önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködést, a közösségi kohézió erősítését, az esélyegyenlőség megteremtését és a turisztikai kapcsolódási pontok kialakítását. A szakmai beszámolóhoz csatolni kellett a
12
megvalósulást igazoló digitális fényképeket, propaganda kiadványokat és a megjelent sajtócikkeket.
7/ A támogatások célszerinti és szabályszerű felhasználásának garanciális elemei A programok kedvezményezettjei a Többcélú Kistérségi Társulások, amelyek a helyi önkormányzatokhoz hasonlóan az államháztartás alrendszeréhez tartoznak, önálló költségvetési szervek. (Jogállásukat az Alapító Okiratuk, a Társulási Megállapodásuk, vagy a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásba vételi igazolásának másolati példánya megküldésével igazolták.) Működésük törvényességét a területileg illetékes Közigazgatási Hivatalok, gazdálkodásukat pedig az Állami Számvevőszék kirendeltségei ellenőrzik. Munkaszervezeteikben felkészült pénzügyi szakemberek (többek között belső ellenőrök is) dolgoznak. Túl azon, hogy a támogatási szerződésben előírt kötelezettségük – képesnek kell lenniük arra, hogy a szakmai partnerszervezetek által lebonyolított helyi programokról (az elsődleges pénzügyi ellenőrzési feladatokat elvégezve) a számviteli törvény, valamint a más idevonatkozó jogszabályi előírások szerinti pénzügyi beszámolókat elkészítsék! (A társadalmi szervezetek közvetlen támogatása esetén mind ez nem-, vagy nem ezekkel a szigorú feltételekkel áll fenn.)
8/ Összefoglaló elemzés PARTNEREK ERŐSSÉGEK integrált kistérségi A Többcélú együttműködések, Kistérségi fejlesztések Társulások önkormányzati, civil a 2004. évi CII. és intézményi tv. által kooperáció létrehozott és erőforrás koncentráció a sportfeladatok szabályozott jogintézmény ellátásának önkéntes vállalása /annak ellenére, hogy erre törvényi kötelezettség nincsen/ már a TKT-k 75 % -nak alapító okiratában önálló területként, vagy más közszolgáltatási funkció részeként szerepel
GYENGESÉGEK MEGOLDÁSOK formálódóban lévő a helyi közigazgatási önkormányzatok struktúra sportfeladatai közös a funkcionalitás kistérségi ellátásának kialakulatlan lehetőségét a Stv. gyakorlata módosítása már a humán és a pénzügyi deklarálja és erőforrások megerősíti szűkössége ezzel egy időben a a 2004. évi CII. tv. a 2004. évi CII. tv. sport módosítása a sport feladatterületének feladatterületét az kistérségi ellátását ellátásra javasolt megengedő módon /példaként felsorolt/ lehetővé teszi, de ezt közszolgáltatási nem deklarálja funkciók között kistérségi sport megjeleníti stratégia és 2008. elején a SPSZÁ módszertan hiánya és az IDEA (2004-2007.) munkacsoport gondozásában megjelent a kistérségi sportstratégia
13
a jogszabályi A társulások munkaszervezetei előírásokat és a szakmapolitikai irányelveket érvényesítő, a Társulási Tanácsok döntéseit végrehajtó, operatív szakmai-, szolgáltató igazgatási szervezetek, a kistérségek hivatalai felkészült szakemberek, specialisták helyi kompetenciák
nincs minden kistérségben elkülönült, önálló munkaszervezet folyamatosan bővülő feladatterületek a humán és a pénzügyi erőforrások minimum szinten, túlterheltség sportfeladatok ellátására nem foglalkoztatnak szakembert, nincs sportmenedzseri státusz
partnerség és kooperáció képzés, továbbképzés, szakmai-, módszertani támogatás /a SPSZÁ 2007-ben kistérségi sportmenedzser képzést indított el a régiókban/ ösztönző támogatás nyújtása a kistérségeknek, a sportstátuszok és az infrastruktúra kialakításához
PROBLÉMA OKOZAT MEGOLDÁS A kistérségi a modellkísérlet – mint folyamatos korrekciók a együttműködésnek, az minden első mintaprogram – megvalósítás során elindított projektnek nem volt magában hordozta a a 2007. évi programok előzménye, nem állt tökéletlenség hibáit, az tapasztalatainak elemzése és rendelkezésre kidolgozott útkeresés buktatóit, az előre értékelése, a tanulságok minta, legjobb gyakorlat, nem látható „veszélyeket” levonása, a szükséges elegendő tapasztalat. változtatások, módosítások érvényesítése a 2008. évi projekt kidolgozása során
9/ Értékelés A Sport Szakállamtitkárság által 2007-ben elindított kistérségi program úttörő szerepet töltött be a szolgáltató sportigazgatás strukturális és funkcionális modelljének kidolgozásában. A további projektek (humánerőforrás fejlesztési program, kistérségi sportinformációs rendszer, komplex szabadidősport program, szeniorsport program, kistérségi sport és szabadidősport stratégia) mint a sport területi kapcsolatrendszerét megerősítő további részelemek, együttesen eredményezhetik a Nemzeti Sportstratégiában megfogalmazott célkitűzések magvalósítását. A 2007-ben elindult folyamat, a „fenntartható partnerségi modell” tökéletesítésével még eredményesebbé tehető. A programfinanszírozási mechanizmus feltárt hibáinak, gyengeségeinek kiküszöbölésével, az ellenőrzési szintek és a humán erőforrások megerősítésével a kistérségi projektek a sport társadalmi funkcióinak érvényesítését a jövőben még hatékonyabban szolgálhatják.
14
Jó táborról jobb táborra (tervezési, szervezési, vezetési és minősítési módszertan) V. Csorba Éva Bevezetés "A sport, az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze” - mondta Szent-Györgyi Albert. Még mindig és újra: nyári táborok. Táborok gyerekeknek, fiataloknak, s idősebbeknek. Vagy most már minden évszakban táborok? Az utóbbi évtizedekben kevés olyan fiatal volt, aki legalább egyszer ne lett volna egy vagy két hétig táborban. Miért ilyen népszerűek ezek a táborok? Egyrészt azért, mert a táborozók kiszakadnak eddigi környezetükből, másrészt az új környezetükben kevesebb kötöttség között tölthetnek el napokat, heteket. Hogy mi a titok? Először is talán az, hogy a tábor több-kevesebb szabadságélményt ad. Másodszor az, hogy a szabadságélmény gyakran kapcsolódik új természeti élményekkel is, de talán a harmadik a legfontosabb: a közösségélmény. Az együtt vagyunk élménye. A táboroknak, főként a nyáriaknak minőségi formája pedig az, amelyik a szabadságés közösségélmény mellé új tudást, új készséget kínál. Vagy legalább is: kötetlenebb, szabadabb formában lehetőséget teremt új tudások befogadására és régi vagy új készségek fejlesztésére. Egy tábor akkor jó (mind a résztvevőknek, mind a szervezőknek), még ha ez túl egyszerűnek is tűnik, ha a táborozás végére „ mindenki több lesz”, mint annak előtte volt. A tanár is, a diák is. A szülő vagy a nagyszülő is, ha éppen ő táborozhat valahol. A világ azonban folyamatos változásban van, ezért mindig végiggondolandó, hogy éppen milyen „többre” van igény, vagy szükséglet. A minőségi táborok egyik formája: a sporttábor, vagy a szabadidős tábor. Mind a két táborban a hangsúly a testedzésen van. Ám a testedzés is mindig több,mint az ember fizikai testének erősítése, fejlesztése. Mi a titok itt? Talán az, hogy önmagában nincs test, az ember mindig egyszerre test, lélek és tudat, így tehát a test jobb állapota jobb állapotban tartja a lelket és a tudatot is. És ez igaz fordítva is. Ezért most a kormányzati sporthivatal (ÖTM Sport Szakállamtitkárság) merészet gondolt: támogatja azokat a táborokat, amelyek programjának központjában a sportolás, s a szabadidő értelmes eltöltése van, miközben a hagyományosnak mondható tábori sportprogramokat társítják olyan más programokkal, amelyek a mentális fejlesztést, vagy tágabban a tudatfejlesztést is szolgálják. Ismereteink szerint Magyarországon minden nyáron nagyon sok jó és hasznos tábort szerveznek meg. Ez a könyv abban kíván segítséget nyújtani, hogy ezen túl minden tábor még jobb tábor legyen. Ez a könyv egyaránt szól a táborvezetőknek, a táborozóknak, vagy a táborokat értékelőknek. Ez is új módszer: a program legyen nyilvános, átlátható, nincs semmi titok, a táborszervezésbe avassuk be a résztvevőket is, avagy mindenki legyen részese a táborok létrehozásának. Aki ezt a könyvet végigolvassa, láthatja, hogy a „többre vágyás” igényével milyen táborokat akarunk, milyen a célokat és a módszereket helyeselünk. Legyen tehát minden tábor: közös mű. Olyan sokrétű alkotás, amely a táborozóknak testét, lelkét, s tudatát egyaránt fejleszti. Ha ezt sok táborban sikerült elérni, a kormányzati szándék és támogatás elérte célját. És ezt előre is köszönjük mindenkinek aki ebben a tevékenységben részt vállal.
15
1. Komplex Humán Táborozási Program A sportért és a szabadidős kultúráért felelős államtitkárság és tágabb értelemben a sportoló nemzet program szándéka egyértelmű. Új táborozási programmal lép elő. Ennek neve: komplex humán táborozási program. Senki ne riadjon meg ettől a bonyolult címtől. Arról van szó, hogy a közpénzekből továbbra is sporttáborokat és/vagy szabadidős táborok támogatására kerül sor, olyanokéra, amelyekben sokoldalú, sokrétű programokkal segíteni szeretnék a táborozók emberi (testi, lelki, tudati) fejlesztését. Félreérthetetlenül jelezzük majd, hogy milyen humán programok ezek és milyen mértékű komplexitást javaslunk.
2. A komplex táborok alapcéljai A komplex humán táboroknak először a közös alapcéljait szeretnénk megadni. Ehhez már az ókorban találhatunk kitűnő előképet. Juvenalis római költő és szatirikus megjósolta, hogy Róma bukását polgárainak erkölcsi hanyatlása fogja okozni. Neki tulajdonítható az általában pontatlanul idézett – ép testben ép lélek - mondás, amely eredetileg így hangzott: Orandum est ut sit mens sana in corpore sano! Azaz: imádkozzunk azért, hogy ép lélek legyen ép testben. A költő tehát akkoriban aggódását fejezte ki a rómaiak életvitelének romlása, természetellenessé válása miatt. Induljunk ki tehát a klasszikus megfogalmazásból: ép testben ép lélek. Ez a kijelentés azt mondja, hogy ép lélek csak ép testben lehet, azaz kövessünk el mindent, hogy testünk ép legyen. Ezért a táborozások keretében számos olyan sportprogram van, ami ezt a célt szolgálja. Csakhogy az új század, amelyben mi élünk eljutott a megfordított felismerésig is: ép lélekben ép test.1 Avagy: ép test csak ép lélekben lehet - a lélekfejlesztés tehát elengedhetetlen. Ma már az orvostudomány, a pszichológia, vagy a magatartástudomány egyaránt azt állítja, hogy számos fizikai probléma, vagy testi betegség alapvetően a lélek állapotától, a mentális viselkedéstől, a pszichikai kondícióktól függ. Ha rossz a mentális állapotunk, az előbb-utóbb komoly testi nyavalyákat is okoz. Ez a kijelentés más irányból is megközelíthető: a sportteljesítmény nemcsak a fizikai felkészültségtől függ. Az érdeklődő nagyközönség számára sem titok a jelenbeli katartikus tapasztalat: számos sportoló vagy csapat azért veszít, vagy nem jut fel a csúcsra, mert mentálisan gyenge, vagy a mentális kondíciója kevés a végső sikerhez. A táborok közös alapcéljai
Testedzés, testfejlesztés (ép testben ép lélek) Lélek- és mentalitásfejlesztés (ép lélekben ép test) Tudásfejlesztés (ép tudásban ép test és lélek) Tudatfejlesztés (ép tudatban ép test-lélek-tudás és fordítva) Közösségi tér létrehozása Jelen- és jövőtér kialakítása Új életminőség inspirálása
A jó tábor tehát elsőrendűen két cél (ikercél) megvalósítása: test és lélekfejlesztés. Van azonban még egy új, vagy újabb felismerés: a test- és lélekfejlesztés mögött az emberben és az ember „ működésében” két másik dimenzió hat: a tudás- és tudatfejlesztés. 1
A test-lélek-tudás-tudat közös paradigmát Varga Csaba dolgozta ki. (Lásd a könyvben Varga Csaba tanulmányát.)
16
Jobban belegondolva, ezt eddig is tudtuk. Szinte minden világhírű sportolónál megfigyelhető, hogy az átlagos sportolótól abban is különbözik, hogy „esze van”, „zseniális”, „nagy intelligenciájú”, „erkölcsi értékek vezetik”, „felelősséget érez”, „saját nemzetéért harcol”, „transzcendens kötödése van”. Számos ilyen minősítést idézhetünk, amelyek magas tudásokról, magas tudatállapotokról tanúskodnak. Egy vagy két táborozás természetesen kevés ahhoz, hogy a táborozó saját tudás- vagy tudatfejlesztésében átütő eredményeket érjen el. Viszont ne becsüljük le azt, ha a testnevelőkben és testfejlesztőkben egy ilyen alkalom az eddiginél jobban tudatosítja, hogy a sikerük kulcsa részben (talán túlnyomó részben) a tudásuk és tudatuk minősítésétről függ. Minden tábor szükségképpen egyszerre tér- és időállapot. Térként egyaránt természeti tér, energiatér, vagy például közösségi tér. Fontos kitérni arra, hogy minden tábor egyúttal a demokrácia gyakorlásának a terepe is, s miután a maholnap demokráciája a részvételi demokrácia, így a tábor műfaja sem lehet más, mint a részvételi demokrácia gyakorlata. Ha jó a közösség, ha a tábor inspirál, ha a táborozók segítenek egymásnak, az eredmény hatványozottan javul. A tábor ugyanakkor jelen- és jövőtér: avagy aktuális jelenvilág, amely erős jövőfigyelemmel rendelkezik. Egy-egy tábor – tudva vagy tudatlanul – befolyásolja az emberek, például a sportolók jövőtudatosságát. Ezért a táborszervezőknek, táborvezetőknek, táborozóknak közösen törődni kell a táborban ideiglenesen létrejövő közösség erősítésével, a jelen- és jövőtudatuk emelésével. És ennek érdekében minden régi és új módszer, amely bevált vagy beválik, alkalmazható. Az együttes eredmény főként az, hogy a táborban magas lesz az életminőség, amely mindenkit arra inspirálhat, hogy a tábor után saját világában is törekedjen az életminőség folyamatos emelésére2. Mindebből következik, hogy a tábor önmagában is komplex tábor, s a komplexitás teszi lehetővé a humán értékek és képességek kibontását. Ezért nincs más feladat, mind a komplexitás és emberközpontúság elfogadása.
A táborozási program indokoltsága A komplex táborok koncepciója megegyezik a hatályos sporttörvénnyel: „ A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a betegség megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. (…) Az állam feladata ezért, hogy közérdekből segítse elő az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz fűződő joga gyakorlati megvalósulását, és támogassa a civil szervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlőség jegyében is folytatott 2
A nemzetközi felfogás is ugyanez: „A sport az emberi tevékenységeknek egyik sajátos változata. Amikor az Európai Unió Bizottsága (kormánya) a sport támogatását javasolta a tagországok kormányainak - az Amszterdami Szerződés függelékében (1997. X. 1.) -, akkor a sport egyik fő értékére, életmódszervező hatására utalt. Az Európa Tanács sportról szóló állásfoglalásai kiemelik még azt, hogy a sport jó eszköz az etnikai, kulturális különbözőségek áthidalására, segít a bűnmegelőzésben. Az 1997. évben rendezett európai sportkonferencián az Amszterdami Szerződést házigazdaként aláíró Van Mierk holland külügyminiszter kiemelte a sport fontos szerepét a drogellenes küzdelemben, miközben a jövő század rejtett tartalékának tartja az iskolai testnevelést. Állítjuk, hogy az életmód a sportolással kedvezően befolyásolható, módosítható.” (Nádori László, a Testnevelési Egyetem professor emeritusa, Szent-Györgyi Albert díjas)
17
sporttevékenységet, ideértve a fogyatékosok sportját is. (…) Az állam a szabadidősport és a diáksport támogatásával is előmozdítja a mozgásgazdag életmód elterjedését, a rendszeres testedzést (…) A testnevelés és a sport fejlesztését össze kell hangolni az egészségügyi célkitűzésekkel, a környezet- és természetvédelemmel, valamint a területfejlesztéssel…..”. (Forrás: 2004. évi I. törvény a sportról) A komplex táborok értelmét ugyanígy definiálja az új nemzeti sportstratégia is. „ A nemzeti sportstratégia generális célja szerint a táborok sajátos lehetőségeikkel járuljanak hozzá a nemzet fizikai és mentális állapotromlásának megállításához, az életminőség javulásához, a káros szenvedélyek elleni eredményes harchoz, az egészséges életmód attitűdrendszerének kialakításához, a felnövekvő generáció aktív, mozgásban gazdag, sportos életvitelre neveléséhez. A komplex kistérségi táboroztatási programmal biztosítani kívánjuk azt, hogy a sport valamennyi – az egyén és a társadalom szempontjából – hasznos funkciója (egészségmegőrzés, rehabilitáció, nevelés, személyiségformálás, a mozgáskultúra fejlesztése, az identitástudat-, és a közösségi magatartásformák kialakítása, a társadalmi mobilitás segítése, a szabadidő kultúrált eltöltése) érvényesülhessen a táborozók, elsősorban a magyar ifjúság körében.”
3. A komplex táborok követelményei Minden tábor tehát olyan egy-két hétig tartó egyedi világteremtés, amely többre többet ígér és ad, mind az a mindennapi világ, ahonnan a táborozók érkeznek. Ezért – ha tudjuk, ha nem – mintát ad és sokáig, akár évtizedekig is hatást fejt ki. Ez független életkortól, szakmától, vagy tevékenységtől. Ha végiggondoljuk a nyári ( de akár a téli vagy tavaszi) táborozások alapcéljait, akkor ezek alapján a konkrét célok és módszerek is tisztázhatók.
Átfogó célok, célpiramis, jövőkép, misszió A magyarországi táborok mozgalma most egy újabb fordulat előtt áll. Az új fordulat tartalmát, időszintjeit, vertikális és horizontális céljait így fogalmazhatjuk meg:
A sport és szabadidős táborok célpiramisa
1. Hosszú távú cél 2020-ig A magyar táborozási mozgalom – az eddigi hagyományokat megtartva és továbbfejlesztve – legyen a különböző nemzedékek és szellemi-erkölcsi törekvések új együttműködésének, gyakorlóterepének, egyedi világteremtésének eszköze. A különböző évszakokban, de főként nyáron megrendezett, általában egy vagy két hetes, zömében bentlakásos táborok legyenek egyszerre test, lélek és tudatképzések, kiegészülve közösség- és demokrácia, valamint tudás- és tudatfejlesztéssel. A sport és szabadidős táborok természetesen kiemelten koncentráljanak a test- és lélekképzésre, a sportolói nevelése, a szabadidős sportolás fejlesztésére, ám a tudástársadalomban végképpen ne, lehet másodlagos a humán programok megvalósítása.
18
2. Átfogó vertikális célok (beavatkozási területek) 2013-ig A. Sportutánpótlás nevelés
B. Nyári szabadidős sportok
C. Zöldsportok elterjesztése, erősítése
D. Fogyatékosok sportolása
E. Komplex test-lélek és tudat fejlesztés
3. Átfogó horizontális célok F. első célcsoport G. második célcsoport H. harmadik célcsoport
A tábori mozgalom vigye tovább és újítsa meg közösségi hagyományait, közösségfejlesztő tevékenységét, a részvételi demokrácia gyakorlatát, s a közösségi szellem is lobogjon újra A tábori mozgalom feleljen meg a 21. századi tudás- és tudatfejlesztő társadalom követelményeinek, és ezért legyen tudást és kollektív tudatot fejlesztő, valamint információfeldolgozási képességet javító A tábori mozgalomban minden egyes tábor lehetőleg váljon integrált, innovatív tudásszervezetté, amely az erős menedzsmentek segítségével széleskörű támogatói tudásközpontú hálózatokat szervez minden tábor köré Varga Csaba, 2007
Az átfogó horizontális célok önmagukban is fontosak, s általános vízióként is felfoghatóak, ám alapvetően azért horizontális célok, mert minden vertikális célcsoporthoz kötődve megvalósításra várnak. A közösség- és demokráciafejlesztés például egyaránt lényeges minden tábortípusban: akár a sport utánpótlás nevelésben, akár a nyári szabadidős sportokkal foglalkozó és többek között a komplex test-lélek és tudatfejlesztő táborokban is. A célpiramis táblázat úgy is értelmezhető, hogy hosszú, középé és rövidtávon ez a táborrendezési komplex jövőkép, amely egyúttal a táborok alapvető misszióját is megfogalmazza a 2020-ig tartó időszakra megjelölt célokban.
Operatív terv, szervezési program, költségvetés Az átfogó célpiramisból következnek az operatív tervek. Ez a tábori stratégia megvalósítását összegzi, s részletesen kidolgozza, hogy milyen típusú táborok, kiknek milyen tartalommal és módszerrel szerveződjenek. Természetesen minden tábornak, mintha mindegyik önálló projekt lenne, szüksége van – a koncepció mellett – költségvetési tervre.
Általános követelmények Ha a táborok közös célpiramisát felépítettük, ezekből levezethetjük az egyes táborok konkrét feladatait, módszereit. Nézzük ezeket végig egyenként: A tábori foglalkozások szerkezete A megadott tematikáknak megfelelően napi két testedzés (sportprogram) kiegészítve, illetve összekapcsolva a humánterület tartalmát megvalósító napi két további foglalkozással. Minden sport vagy szabadidős táborban tehát legyen napi két testedzés, de ugyanígy napi két további humán foglalkozás, ami a tudás- vagy tudatfejlesztést szolgálja.
19
A tábori sporttevékenységek tartalmai A tábori sport-tevékenység tartalmai először is és mindenekelőtt képességfejlesztés, sportágtechnikai-, taktikai elemek tanulása, gyakorlása, a mozgásformákhoz kapcsolódó szabályok elsajátítása, alkalmazása, játékok, mérkőzések, versenyek. A táborokban folyó sportprogramok így egyaránt tartalmazzák a sportolók képességfejlesztését, ám nem maradhatnak el a technikai-taktikai elemek gyakorlása sem, miközben a mozgásformákhoz kapcsolódó szabályokat is értsük meg. És végül mindezeket a táborban alkalmazzuk is a versenyeken, mérkőzéseken, vagy általában a játékokban. A táborokat úgy is rendszerezhetjük, hogy a táborozók életkora, képzettsége vagy például érdeklődési köre szerint csoportosítjuk őket. Megjegyezzük azonban, hogy ebben az új (például mobil, digitális, hálózati, stb.) korban a tényleges tartalmi jegyek közé egyre kevésbé tartoznak például az alapképzettségek vagy az érdeklődéskörök. A különböző képzettségűek és érdeklődésük gyakran gond nélkül megférnek egymás mellett. A sporttáborok módszertana megfelel a résztvevők életkorának, alapképzettségének, érdeklődési körének a fogyatékosság ágának/mértékének.
4. Tevékenységi körök A nyári táborokat öt típusba soroljuk, s egyaránt fontosnak tartjuk őket. Az ötből négy típus a táborok sporttevékenysége szerint kategorizál: sport utánpótlás-nevelés, nyári szabadidős sportok gyakorlása, zöldsportok fejlesztése és a fogyatékosok sportolásának lehetővé tétele. Az ötödik tábortípus több és általánosabb: ebben bármelyik csoport bármilyen sporttevékenységgel részt vehet, de a tábor minden célt egyaránt vállal, különös tekintettel a kor által diktált új követelményekre. Ám a másik négy tábortípusban is megjelenik a humánprogram. A/ Sportági utánpótlás-nevelés (sportági edzőtáborok) + Humán Program Sportágak: kézilabda kosárlabda röplabda labdarúgás úszás triatlon B/ Nyári szabadidősportok táborai (például strandjátékok tanulása) + Humán Program Sportterületek: strandkézilabda strandröplabda streetball strandfutball lábtenisz C/ Zöldsportok táborai + Humán Program Tevékenységformák: természetjárás, gyalogtúra
20
kerékpártúra evezés, vízitúra tájékozódási futás D/ Fogyatékosok sporttáborai + Humán Program Tevékenységterületek: a mozgásformákat, illetve a táborozási formát meghatározza a fogyatékossági ág sajátossága E/ Komplex Humán Táborozási Program Tevékenységterületek: az A; B; D; sporttematika számítástechnikai képzéssel, info-kommunikációs alapismeretek oktatásával, internetes tudáskereséssel és feldolgozással kiegészítve napi 2 testedzés (sportprogram) + internetes tudásfejlesztés + humán program (stb.), összesen négy foglalkozás Nem elképzelhetetlen, hogy az elkövetkező években a humánfejlesztések további témakörökkel és módszerek bővülnek majd ki.
5. A humánfejlesztések jellemzői Minden tábortípus bemutatásánál olvasható, hogy a hagyományos sport- vagy szabadidős tábori program mellett ajánlott az un. humán program. Ebben egyébként semmi különös nincs, mindez arra utal, hogy egyre nyilvánvalóbb, s egyre fontosabb, hogy a táborokban legyen több olyan programcsoport, amely a táborozók lelki, szellemi, tudati fejlesztésére is törekszik. Mi is tartozik a humán programba? Mi minden segítheti a résztvevők lelki, szellemi, tudati fejlesztését? Avagy melyek is az új követelmények? Íme a fontosabb tényezők felsorolása: egészséges életre nevelés, önálló életvitelre való nevelés szabadidős életstratégia oktatása, minta életpályák, kvalitások bemutatása, ismeretszerzés - feldolgozás - értékválasztás, mentális önfejlesztés, lelki-szellemi-tudati-erkölcsi felkészítés, közösségfejlesztés, közösségi életprogram, környezeti nevelés nagy sportolói teljesítmények titkai és sok minden más. A felsorolt fontosabb tényezőcsoportok közül néhányat az alábbiakban bemutatunk. Az első címe valahogy így hangozhat: információ és tudásszerzés az internetről.
Információ és tudásfeldolgozás Ezt könyvünk egyik szerzője, Csorba József így fogalmazza meg: „Az információtudományos megközelítés szerint a hivatalos vagy intézményes oktatásban, és a kötetlen formák között is újszerűen kell tanítani, illetve átadni az információval kapcsolatos ismereteket, az információkezelés fizikai és szellemi fogásait (rutinjait), az információszerzést és a tudásszervezést. „ A sport és a tudástársadalom összekapcsolásával született nemzetközi és hazai programok jó alkalmat adnak arra, hogy az új információtudományi eredményeket bevigyék a
21
gyakorlatba. A kötetlen tudásátadási formák sokkal „emberibbé” teszik az információhoz fűződő újszerű viszony kialakítását, különös tekintettel arra, hogy az Internet és a web kezelése mai állapotában már nem igényli rendszeres és egymásra épülő oktatási kurzusokat (ha csak nem professzionális oktatás és képzésről van szó), ellenben sokkal több figyelmet kell fordítani az információtartalom kezelésére és az információ strukturálására, az ismeretképzésre és a tudásszervezésre. A pedagógiai szemlélet oldaláról számolni kell azokkal a jelentős változásokkal, amelyeket az Internet és a web (világháló) által az oktatásra és a tanulásra kifejtett hatásokként ismertünk meg. Különösen fontos annak felismerése és a hivatalos oktatás módszertanában, a tananyag tartalmában is tükröződnie kellene e tényeknek, hogy a gyerekek sokkal korábban elsajátítják az információtechnika-kezelő készségeket, mondhatni, az információs-eszköz kultúra magasabb rendű gyermeknél és fiataloknál, mint a felnőtteknél (beleértve a pedagógusokat is!), a számítógép és az Internet esetében is. A technikai kultúra terjedése olyan erejű, hogy a gyerekek spontán módon formálódó információ-technika viszonya, illetve az információseszköz-készség kultúrája és a tartalomkezelő képessége leginkább – sőt, csak – a konzultatív jellegű és kötetlen foglakozásokon tárható fel. Ennélfogva így is szólíthatók meg legkönnyebben az újszerű tudás átadásához.”
Új tudások átadása A sport – mint az köztudott - angol eredetű szó. Eredeti jelentése az, hogy játék, szórakozás. A huszadik században azonban már világszerte elterjedt, és ma lényegében felölel minden olyan felüdülést célzó fizikai és szellemi időtöltést, amely meghatározott szabályok szerint, versengésszerűen történik. Maga a kifejezés csak az újkorban vált közismertté, s a modern sportmozgalom kialakulásával vált népszerűvé, de a sport nem csak szellemi időtöltés, hanem a sporttevékenység önmagában is tudás, és tudásfejlesztés. Ezért a humán program másik eleme az, hogy az információszerzés és tudásszervezés segítségével milyen régi és új tudásokat érjünk el, s ezeket a tudásokat hogyan is integráljuk a gondolkodásunkba. Akár azt is mondhatjuk, hogy az új tudások miként válhatnak szellemi tőkénk részeivé, s a tudás személyes feldolgozásának eredményeként hogyan javulhat az életminőségünk. A táborokban tehát az új tudások elérése – ahogy e könyv másik szerzője Varga Csaba megfogalmazta - a következő feladatok bemutatását követeli: a régi tudások rendszerezése annak megértése és gyakorlása, hogyan lesz az információból ismeret és tudás az új tudások felfedezése és megértése a tudásból táplálkozó egyéni és közösségi tőke gyarapítása az új tudások hasznosítása a sportolásban és a szabadidős programokban a kooperatív tanulás elterjesztése. Magyarország lakossága mostanában lép be a tudástársadalom ajtaján. A küszöböt átlépve tudnunk kell, hogy a tudások szerepe az eddiginél is jobban felértékelődik. Nagyon fontos felismernünk, hogy az elmúlt évtizedekben minden területen nagy mennyiségű új tudás (és ennek nyomán új gondolkodásmód, új paradigma) jött létre. Ezért nem általában tudásközvetítésről beszélünk, hanem prioritásként fogalmazzuk meg az új ismeretek, új szemléletek, az új összefüggések feltárását, megértését és alkalmazását a sportban és a szabadidős kultúrában is.
Szabadidős életstratégia Ha éppen a komplex táborozás közben több ismerethez jutunk, s több tudásszerzési módszert ismerünk meg, ha a fizikai és szellemi információkezelési képességünket és
22
készségünket emeljük, ha az információtartalom-kezelés javítására irányuló törekvésünk sikeres, akkor szükségképpen foglalkozhatunk azzal, hogy egyéni, családi, vagy éppen szabadidős közösségünknek mi lehet a messzebbre vagy közelebbre tekintő stratégiája. Egyrészt érdemes tételesen végiggondolni, hogy milyen értékeket is tartunk fontosnak. Íme néhány: egészséges élet tudásgazdag élet tudatfejlesztő élet (belső fejlesztés) környezettudatos élet személyiség-kibontakoztató élet közösségi élet időgazdag élet stratégiai élet vagy például: teljesítmény-gazdag élet. Ma még nincs divatban, hogy a polgárok vagy a családok önmaguk számára szabadidős stratégiát dolgozzanak ki. A legtöbb fiatal, vagy baráti csoport általában spontán módon dönt egy-egy szabadidős tevékenység mellett, vagy érthető módon döntésüket az befolyásolja, hogy környezetükben milyen szabadidős tevékenységre van lehetőség. A jövő azonban a tudatos döntés. A végiggondolt életstratégiába beillő szabadidős tevékenység végzése. Minden szabadidős stratégia szükségképpen választás értékek és módszerek között. Ezért fiatalok számára tudatosítanunk kell, hogy a szabadidő eltöltése ugyanolyan fontos, mint az, hogy milyen szakmát választ vagy milyen munkahelyen dolgozik. Ezért a szabadidős stratégia elvei és módszereit szintén külön füzetben ismertetjük meg.
Mentális felkészítés és önfejlesztés Az elmúlt évtizedekben szervezett táborok többségében elfelejtkeztek a mentális felkészítésről. Azzal sem árulunk el titkot, ha azt mondjuk, hogy a sportolói siker egyik legdominánsabb feltétele a jó mentális állapot. (Ahogy korábban jeleztük: ép lélekben ép test.) Ezért a most szervezett táborokban kiemelt feladat a lelki-tudati felkészítés elveinek és gyakorlatainak bemutatása. Így a táborok ez irányú képzéséhez hozzátartozik a különböző jóga és meditációs gyakorlatok megismertetése és kipróbálása. Herczog Mária szerint nem csak a fiatalok legalsó húsz százalékának a problémájával kell foglalkozni, mert a gyermekek mentális állapota – még ha el is jutnak a középiskoláig, a főiskoláig vagy az egyetemig – nagyon rossz. Ezek a problémák azonban részben rejtve maradnak, vagy más módon jelentkeznek. A mentális állapot egyrészt ugyanúgy kihat az iskolai eredményességre, mint a kognitív képességek, másrészt viszont rengeteg deviáns viselkedést eredményezhet az ifjúság körében. Ezek tüneti kezelése ugyancsak rengeteg erőforrást emészt fel anélkül, hogy a problémák valódi okait próbálnánk meg orvosolni. A mentális egészséget alapvetően befolyásolják a társadalmi helyzetek, a társadalmi kapcsolatok, ezért rendkívül fontos: a) az egészséges közösségek fejlesztése, erősítése, b) a közösségi identitások erősítése, c) a közösségi érvényesülés lehetővé tétele, kiszélesítése, d) a pozitív szerepminták felmutatása; e) az öngondoskodás megtanulása, f) a konfliktuskezelési képesség megerősítése (stb.). A mentális felkészítésről Bíró Gyula és Lénárt Ágota írt egy-egy tanulmányt, amelyben a minden ember által megélt, megélhető un. áramlatélményt mutatja be, s ennek kapcsán például ilyen kérdéseket tesz fel: Hogyan lehet önmagunkhoz mért csúcsteljesítményünket mentálisan beállítani? Hogyan tanulhatjuk meg a pozitív mentális beállítódást? Természetesen több olyan gyakorlatot mutat be, amelyek a táborokban megismerhetők és a mindennapi élet gyakorlatává tehetők.
23
Sportolói mintaéletpályák Helyesen teszi minden tábor, ha előadással, filmmel, TV-interjú lejátszásával (stb.) személyes meghívással vagy „csak” megidézéssel – bemutat híres, de ugyanakkor példaértékű sportolói életpályákat. A gyerekek és a fiatalok, s szűkebben a sportolók számára az egyik legfontosabb feladat az, hogy segítsük az érzelmi, a lelki, a szellemi, tudati fejlődésüket. Ennek érdekében olyan pozitív szerepmintákat ismertessünk meg velük, amelyek közvetlenül vagy közvetve hatást gyakorolhatnak rájuk. Ez önmagában is azt eredményezheti, hogy új személyes vagy virtuális kapcsolatokat építhetnek ki példaképként szolgáló sportolókkal, s világosan felismerhetik, hogy a lelki problémákat a fejlődés folyamataként fogják fel, s ez ne riadalmat ébresszen bennünk, hanem az öntanulás, az önfejlesztés lehetőségét. Ha a lelki egészség több érzéket feltételez (érzéket az önbizalomra, s a másik ember értésére, érzéket a kihívásra, feladat szeretetére, érzéket a felelősségre, a kompetenciára, érzéket a távlatosságra, a változásra, érzéket a probléma megoldásra, stb.), akkor nincs más feladat, hogy ezeket az érzékeket elmélyítsük, felerősítsük. A cél tehát nem pusztán az, hogy egy-egy sportolónál csak azt tegyük látványosan ismertté, hogy mikor és hol milyen sportolói sikert értek el. A kardinális kérdés éppen az, hogy miért sikerült ez nekik? A sikernek milyen emberi-közösségi feltételei voltak? A sikerhez vezető út milyen értékeket követelt? Milyen minőségű tudás és milyen belső tudatállapot hozott eredményt? A jeles sportolói magatartások – életvezetési minták – bemutatása így azzal az ősi tanulsággal szolgálhatnak, hogy a sport nem pusztán fizikai-testi erőfeszítés, hanem ugyanilyen mértékben lelki, szellemi és tudati önfejlesztési tevékenység.
6. A szervezési-vezetési és képzési módszertan Írásunk első felében – lehetőleg röviden – igyekeztünk bemutatni, hogy a táborokat hogyan definiáljuk, milyen táborokat javaslunk, s külön is ismertettük a táborok humán programját. A füzet második felében a táborok szervezésével, a képzés módszertanával, s végül a kontrollinggal és a monitoringgal foglalkozunk. A célpiramis utolsó célcsoportjában így ezt jelöltük meg feladatként: A tábori mozgalomban minden egyes tábor lehetőleg váljon integrált, innovatív tudásszervezetté, amely az erős menedzsmentek segítségével széleskörű támogatói tudásközpontú hálózatokat szervez minden tábor köré. Ebből az következik, hogy a táborokat egy vagy két hétre létrejövő szervezetnek tételezzük, amelyek nem azonosak a hosszú távú létesített intézményekkel, ám ennek ellenére hasonlítanak egy-egy termelő szervezetre, vagy például iskolaszervezetre. A tábor tipikus szabadidős vagy felnőttképzési szervezet, amely egyrészt különböző képzési (tábori) kiscsoportokat, vagy képzési alcsoportokat integrál, másrészt lényegét tekintve tudásszervezet (vagy oktatási-képzési szervezet), amely minden tekintetben folyamatos innovációt valósít meg.
Szervezés és vezetés Miután Magyarországon nagyon régóta szerveznek táborokat, különösen nyári táborokat, a táborok szervezésének szintén régóta kialakult a módszertana és kultúrája. Minden tábor: koncepció és vízió. Minden tábor: jól szervezett csapatmunka. Minden tábor: pontos munkamegosztás. Minden tábor: programok hálózata. Minden tábor: tervezés és végrehajtás. Minden tábor: összehangolt cselekvést végző szervezet. Minden tábor egyszerre vertikális és horizontális szervezet. Minden tábor: önálló menedzsmenttel dolgozik.
24
Most csak egyszerűen felsoroljuk, hogy a tábor szervezőinek (gazdáinak, kitalálóinak) mi mindenre kell figyelni. A felsorolás fontosabb elemei: tábor kitalálása, megálmodása tábor előkészítése táborprogram összeállítás táborvezetői csapat összeállítása költségvetés (vagy akár gazdálkodási terv) táborvezetési módszertan humán programok tartalma és szervezése közösségi szellem tudatos építése szabadságélmények lehetővé tétele kreativitás kibontása meglepetések tervezése és többek között a rizikófaktorok átgondolása. Minden tábor esetén kulcsszerepe van a vezetésnek. Ideális esetben egy-egy tábort nem egy, hanem több szakember vezet. Az egyik vezető: a szervezés, rendezés folyamatát irányítja, a másik vezető például a képzési folyamatot tervezi és szervezi. (Ez a két vezető akár lehet egy személy is, akkor viszont külön szakember felel a gazdálkodást, a finanszírozásért és az elszámolásért.) A felsorolt elemek mindegyikét nem szokták hangsúlyozni. Az előbbiek megerősítése érdekében a következő ajánlásokat tesszük: a) Minden tábor tartalma, minősége a kitaláláson múlik. Ezért érdemes több szakembert, több elképzést bevonni a tervezésbe; b) Sajátos, egyedi, önálló tábori arc nélkül a táborozás könnyen rutinszerű „arctalanságba” fulladhat. A humán program már is ezért perdöntő; c) A táborban természetesen legyen rend, szervezettség, ám ez nem zárhatja ki a derűt, a kreativitást és a szabadság-élmények elérhetőségét; d) Egy-egy tábor képzése nem állhat pusztán információkat továbbító, iskolai jellegű, frontális előadásokból, ezért kiscsoportos, vitákra, dialógusokra, csoportos megoldásokra ösztönző formákat érdemes választani; e) a napi kétszeri edzések a tényleges felkészítést szolgálják, komoly, játékos, de koncentrált - egyszerre egyéniség erősítő, s közös együttműködést tanító - sportolásra épüljenek.
7. Képzési módszertan A módszertan nem kevésbé fontos, mint a tartalom. Ha az iskolai oktatásról egyre többen úgy gondolkodnak, mint iskolátlanított iskoláról (ahol az intézmény hierarchikus, merev rendje, módszertana háttérbe szorul), akkor egy-egy tábor még inkább iskolátlanított jellegű, miközben még inkább érték- és felelősség központú. A képzési módszertanról önálló füzetet írhatnánk, elég azonban arra utalni, hogy a táborokban milyen alapvető módszertani elveket szeretnénk megvalósítani. Íme ezek közül néhány: interaktivitás, játékosság, kreativitás kooperativitás, öntevékenységre- és önkifejezésre építkezés. teljesítménynövelés sikerélményt adás és többek között: önfejlesztést tanítás. Ezek – és az ehhez hasonló módszerek – egyszerre és egyaránt alkalmazandók a sportolásban, a szabadidős tevékenységben, a mentális felkészítésben vagy általában a humán
25
programokban. A tábor: nem iskolai oktatás. A tábor: nem felnőttképzés. A tábor: nem hagyományos tanár-diák viszony. A tábor ugyanakkor ugyanolyan oktatási-képzési célokat szolgál, mint egy iskola, szakkör, szakosztály – csak másképpen, kötetlenebbül, de nem kisebb felelősséggel. Intenzíven, sőt intenzívebben, mint egy iskolai képzés, miközben a tábori előadó és a tábori hallgató között közvetlenebb, s személyesebb együttműködés alakul ki.
8. Minőségbiztosítás a táborokban Először is vizsgáljuk meg, hogy a táborozás támogatására pályázó táborgazdáknak (táborrendezőknek, táborszervezőknek) mit kell figyelembe venniük a tábor előkészítése, a pályázat időszakában. Ennek érdekében értelmezzük korszerűen a minőség és a minőségbiztosítás fogalmát, és ismerjék a különböző minőségbiztosítási rendszerek kiépítésének feltétel- és eljárásrendjét. Ismerjék meg jobban az általánosan használt minőségfejlesztési és -javítási módszereket. Értsük meg alaposabban a minőség költség és gazdaságossági kihatásait, s teremtsük meg a táborok minőségbiztosítási problémáinak megoldását. A minőségbiztosítás feltétele a minőség iránti érzék és elkötelezettség. A legtöbb helyen számos pedagógusnál vagy képzési menedzsernél saját iskolai kultúrájuk elemeként alakult ki az a minőségszemlélet, a minőség iránti teljes elkötelezettség, amely most új elvárásként jelenik meg az oktatási rendszer intézményeiben. Ebben a folyamatban azonban lépten-nyomon szembesülniük kellett azzal az igazsággal, hogy a hazai közoktatásban az utóbbi évtized változásai még nem hozták létre a tervezés, az ellenőrzés-értékelés, az „elszámoltathatóság” olyan rendszerét, amely közoktatásunk „minőségét” is garantálná. Ebből az is következik, hogy nem csak az iskolákban, vagy a sportegyesületekben, hanem a táborokban is most honosodik meg a minőség iránti elkötelezettség és a minőségbiztosítási gyakorlat. Támogatási szerződés szabályai és a várt nyilatkozatok A minőségbiztosítás egyik feltétele az, hogy világosan ismert legyen: a táborok támogatását lehetővé tevő pályázatok, támogatási szerződések milyen „játékszabályokat” fogalmaznak meg. A sporttörvény szerint például annak nyújtható támogatás, akinek nincs lejárt köztartozása; a jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik, és a korábban kapott támogatással megfelelő módon elszámolt. Vagy nem kaphat támogatást: az a sportvállalkozás, amellyel szemben a csődtörvény (1991. évi XLIX tv. a továbbiakban: Cstv.) szerint végelszámolási, csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban; az a sportszövetség, illetve sportegyesület, amelynek működését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról szóló törvény (1989. évi II. tv.) szerint eljárás van folyamatban; az a sportegyesület, amellyel szemben a Cstv. szerint csődeljárás van folyamatban, vagy amely ellen a Cstv. szerinti felszámolási eljárás megindítása céljából kérelmet nyújtottak be, és felszámolását ennek alapján a bíróság jogerősen elrendelte. A támogatási szerződés megkötésének a miniszteri rendelet szerinti további feltétele, hogy 1. a kedvezményezett a támogatóval korábban kötött szerződésekben foglalt kötelezettségeinek a teljesítéséről, illetve részteljesítéséről szóló elszámolást a támogató részére az előírt határidőben benyújtja és azt a támogató elfogadja;
26
2. a kedvezményezettnek az államháztartás bármely alrendszerével szemben esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása nem áll fenn, és erről a kedvezményezett az államháztartási törvényben meghatározottak szerint nyilatkozatot, vagy az illetékes hatóság által kiállított 30 napnál nem régebbi igazolást nyújt be a támogató részére; 3. a kedvezményezettnek az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: ÖTM) által alapított gazdálkodó szervezettel, az ÖTM tulajdonosi irányítása alá tartozó gazdasági társasággal, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézettel valamint sportközalapítvánnyal, vagy a MAG ZRT.-vel szemben esedékessé vált és meg nem fizetett tartozása nem áll fenn; 4. a kedvezményezett vállalja, illetve igazolja, hogy a külön jogszabályban foglalt doppingellenes feladatainak eleget tesz; 5. a kedvezményezett az állami sportinformációs rendszer részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően eleget tesz; 6. a kedvezményezett megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok államháztartási törvényben meghatározott követelményeinek; 7. a kedvezményezett hozzájárul a személyes adatainak a kezeléséhez. A támogatást nyújtó a támogatási szerződéstől köteles elállni, ha a támogatott szervezet: a támogatás igénylésekor valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott; a fent felsorolt feltételeket nem teljesítette, illetve támogatást kizáró helyzetbe került; köztartozása a szerződés megkötése óta lejárt és arra fizetési halasztást sem kapott; a támogatást nem a szerződésben megjelölt célra használta fel. Példaként: a záró-jegyzőkönyv elkészítése A minőségbiztosítást lehetővé tevő ellenőrzés-értékelés egyik dokumentuma a táborértékelés vagy záró-jegyzőkönyv készítése. A záró-jegyzőkönyv a szerződő felek által a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítését követően aláírt, a kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentum. Elkészítésének célja, hogy bemutassa, hogy a kedvezményezett a támogatást milyen módon hasznosította, annak milyen hatása volt a kedvezményezettre és környezetére. A záró-jegyzőkönyv két részből állhat: jelentés a támogatás hasznosításáról és megtérülésről; esetleges helyszíni ellenőrzés. A jelentést a kedvezményezett készíti el a pályázatban vállaltak teljesülése után, majd postai úton a támogatóhoz eljuttatja. A jelentés tartalma: a projekt (a tábor) eredeti célja röviden; a megvalósítás során elvégzett tevékenységek; a megvalósítás során felmerült problémák és ezek kezelése; a projekt közvetlen eredménye; a projekt környezeti hatása; a pályázatban tervezettől való jelentős elmaradás esetén ennek indoklása; A záró-jegyzőkönyv a projektek esetén a pénzügyi beszámoló hivatalos elfogadását jelenti, és annak a pénzügyi beszámoló a mellékletét képezi. A helyszíni értékelés
27
Szintén fontos módszer a minőségbiztosítást szolgáló tevő ellenőrzés-értékelésben a táborok helyszíni megfigyelése, értékelése. Ennek során megvizsgálásra kerül a támogatási szerződésben vállaltak teljesítése olyan módon, hogy a projekt eredményét összehasonlítják az előzetesen vállaltakkal. Ellenőrzésre kerül: a megvalósult projekt (tábor) szakmai tartalma; a projekt tartalmával kapcsolatos elszámolások alakulása; a kedvezményezett a projekt aktivált elemeivel kapcsolatos könyvelése. A helyszíni ellenőrzés során tapasztaltakról jegyzőkönyv készül, amelyet a kedvezményezett képviselője is ellát aláírásával. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés szabálytalanságot tár fel, úgy azonnali intézkedésre van szükség. Ha a szabálytalanság elhárítható, úgy azt a kedvezményezettnek legfeljebb 3 napos határidővel elhárítani szükséges. Amennyiben a vizsgálat olyan súlyos szerződésszegést vagy egyéb szabálytalanságot állapított meg, amelynek alapján várhatóan büntető-, szabálysértési- vagy kártérítési eljárást kell lefolytatni, abban az esetben a felelős személy nevét és beosztását is meg kell jelölni. Emellett a pályázatkiíró szervezet értesítése szükséges, amely a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv és a kapcsolódó anyagok együttes elküldésével kell, hogy alátámasztásra kerüljön. A pályázatban tervezettől való elmaradása nem tekintendő szerződésszegésnek, amennyiben a kedvezményezett az elmaradást megindokolja. Amennyiben a zárójegyzőkönyvek elkészítése során feltárásra kerül, hogy az elmaradások általánosak, gyakoriak, ezt nem az egyes projektek, hanem a program szintjén kell kezelni (pl. a pályázati felhívások vagy az értékelés mechanizmusa fejlesztésével). Amennyiben a helyszíni ellenőrzés mindent rendben lévőnek talált, illetve a talált szabálytalanság korrigálásra került, a jegyzőkönyv eredeti példánya a projekt dossziéban lefűzésre kerül. Előfordulhat az, hogy a kedvezményezett nem tudta maradéktalanul teljesíteni a pályázatban vállaltakat. Ebben az esetben egy részletes indoklást kell elkészítenie, amelyet a támogatóhoz juttat el, az intézkedését kérve.
9. Minőségi kontrolling A kontrolling rendszert – mint ez Enyedi Andrea közgazdász összefoglalta - először vezetői döntéseknél, számviteli feladatokra használták és azért, mert gyors előkészítő munka a döntések meghozatalához. Az eredeti vállalati kontrolling rendszereknek gyorsnak és nem forintra pontos értékeknek kell lenni. A táborok esetében a kontrolling rendszer azokra az eseményekre épül, amely egy tábor életében történik. Fontos, hogy a minőségbiztosításban definiált tábortípusok (például a komplex táborok) által nyújtott magas színvonalú táborok szakmai folyamatait rendszerbe foglaljuk. Ha a fenti szakmai rendszer deklarált, akkor ennek tervezése, kivitelezésének szakszerűségére, valamint utólagos értékelésére alkalmas a kontrolling. Információját a számvitelből, a folyamatokból forintban, és egyéb materiális egységben gyűjti, feldolgozza és értékel.
28
A táborok költségszámítása Mit használunk fel a tábori tevékenységek érdekében?
Erőforrások Miért végezzük a tábori tevékenységet?
Költségtényezők
Milyen jól végezzük a tevékenységet?
Tábori tevékenységek, programok
Teljesítménymutatók
Kalkulációs eredmények
Kalkuláció Folyamat (szervezésivezetési) költségek Programköltségek
A kontrolling kiépítéséhez jó rendszerszemlélet kell, az adott folyamatok mély ismerete, a tábor meghirdetésétől a résztvevők hazautazásán túl nyúló feladatokig mindent látni és tudni kell. A rendszer soha nincs kész! Folyamatos fejlesztése, és tökéletesítése együtt mozog a tartalmi és gazdasági környezet változásaival. Fontos, hogy a kontroler soha nem lehet számon kérő!
10. Monitoring A mai táborszervezési, táborfinanszírozási és táborminősítési értékeléseknek egyik legfontosabb eleme a monitoring tevékenység. Mi tartozik ide? A monitoring a táborrendezéssel kapcsolatos statisztikai és pénzügyi információk nyomon követése, összegyűjtése és feldolgozása annak érdekében, hogy megfelelő alapként szolgáljanak - a táborrendezéssel kapcsolatos vezetői döntések meghozatalához; és - a táborrendezés hatékonysága, eredményessége értékelésének elvégzéséhez. Ha a tábor pénzügyi támogatást kap, ha valamilyen pályázaton sikeresen szerepelt, akkor a monitoring eleget tesz a pályázat ilyen irányú (beszámolási, elszámolási)
29
követelményeinek, s a pályázat beérkezésétől a projektek lezárásáig követi nyomon a pályázat életútját.
A monitoring működtetésével kapcsolatos felelősség és feladatok A megnyert pályázat esetében a pályázatot kiíró minisztérium, államtitkárság, vagy bármilyen más intézmény felelőssége és feladata, hogy a tervezés során a monitoring alapját képező indikátorokat és a jelentési rendszer paramétereit (jelentések gyakorisága, formája és tartalma) meghatározza. Továbbá szükségképpen a pályázatkezelők felelőssége, és feladata, hogy a monitoring indikátorok teljesülésére vonatkozó adatokat összegyűjtsék és a pályázat kiíró által előírt jelentéseket, a meghatározott struktúrában, valós és naprakész adatokra alapozva elkészítsék. A monitoring indikátorok köre A monitoring első lépése azon indikátorok (mutatók) meghatározása, amelyeket a továbbiakban össze kell gyűjteni, és fel kell dolgozni. Mi mindent kell tudnunk, ha előre készülünk a monitoring tevékenységek ellátására? A teljes monitoring rendszer általában a következő indikátor-típusokat tartalmazza: Input-mutató Output-mutatók Eredmény-mutatók Hatás-mutatók Folyamat-mutatók
A projekt megvalósítására felhasznált forrás nagysága Az elvégzett tevékenységek fizikai mérőszámai. Pl. a támogatásban részesülő táborban résztvevők száma. A projekt megvalósulásának közvetlen eredménye. Pl. a támogatással létrejövő program A projekt megvalósulásának közvetett eredménye. Pl. a támogatott tevékenység eredményessége a projekt megvalósulása után 1, 2 évvel, A végrehajtás folyamatára vonatkozó mérőszámok. Pl. a tevékenységek egyes fázisainak időigénye.
A kiírt pályázat vonatkozásában többnyire az alábbi konkrét indikátorok kerülnek a monitoring során összegyűjtésre és feldolgozásra: Input-mutató Output-mutatók Eredmény-mutatók
Hatás-mutatók
igényelt támogatás (eFt), megítélt támogatás (eFt), pályázatok száma (db), saját forrás (eFt), egyéb támogatás (eFt), egyéb forrás (eFt), összes forrás/összes költség (eFt), egyéb költségek (eFt), Bevontak száma a pályázat beadása előtt (eFt), Bevontak száma a projekt megvalósulása után (fő),
A támogatónak így gondoskodnia arról, hogy a fenti indikátorok az alábbi bontásokban is kigyűjtésre kerülhessenek: a) a pályázatkezelés fázisai szerinti bontásban (beérkezett, elbírált, jóváhagyott, leszerződött, kifizetett, illetve visszavont pályázatok); b) a pályázók szervezete szerinti bontásban (pl. minősítési kód, fő tevékenység), 30
c) megvalósulás helye szerinti bontásban (például az adott kistérség melyik megye, s régió része). Az információgyűjtés forrásai A tábori monitoring információ összegyűjtésének elsődleges forrásait az alábbiak jelentik: beérkező tábori pályázatok adatai, a bíráló bizottság javaslatai és a meghozott döntések adatai, a megkötött támogatási szerződések adatai, a beszámolók, illetve a finanszírozások adatai, a tábori helyszíni ellenőrzések adatai, a tábori foglalkozások adatai záró-jegyzőkönyvek adatai. Az információ feldolgozása az alábbi formákban történik: az adatok rögzítése, számítógépes pályázati információk kezelése; záró jelentés elkészítése. Mindezt persze azért érdemes tudnia a tábor rendezőjének, hogy a támogató monitoring tevékenységét értse, és információkkal támogassa. Pénzügyi, finanszírozási monitoring Jelenleg az ösztönző támogatás első részletének átutalására zömében a támogatási szerződés megkötését követően kerül sor a táborozási programban kiválasztásra kerülő „települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai” részére. Az ösztönző támogatás második részletének átutalására pedig a táborozási program megvalósulását bemutató szakmai- és teljes körű pénzügyi beszámoló elfogadását követően kerülhet sor, a megkötésre kerülő együttműködési szerződésben meghatározottak szerint. Néhány mondatban tehát összegeztük, hogy milyen elvek szerint, hogyan működik általában a monitoring tevékenység. A monitoring így a táborok hatékonyságát és eredményességét vizsgálja meg. Ezért két javaslatunk van: 1) Ha az adott tábor nem nyert támogatást, a táborok rendezői-szervezői akkor is lássák el a terv monitoringozását, mert ez például a következő táborok szervezéséhez sok hasznos tapasztalatot ad. Ebben az esetben az indikátorok szükségképpen nem a pályázatra, hanem a teljes táborra vonatkoznak. 2) Ha az adott tábor támogatást nyert és kapott, akkor a pályázat nyertese (a tábor rendezője) a pályázatban megszabott szempontok szerint lássa el a monitoring tevékenységet.
Összefoglalás - Jó táborról jobb táborra Írásunk címe: jó táborról jobb táborra. A központi célunk az volt, hogy ezzel a módszertani tanulmánnyal segítsünk a még jobb táborok megszületését, az új szemléletű táborok elterjedését. A humán programokkal kiegészített, teljesebbé tett sport-és szabadidős táborok pedig a különböző nemzedékek jobb minőségű szabadidős és sportkultúrájának és általában életminőségének javulását szeretnék szolgálni. Egyre több esély van arra, hogy általában a táborok és különösen a komplex humán táborok nem teljesítsenek alul a társadalmi és szellemi elvárásokhoz képest. Kedves sportvezetők, táborgazdák és táborvezetők, szabadidős egyesületek, családok és közpolgárok, mindenki, aki ebben érdekelt, legyenek partnerek a sport és szabadidős központú életminőség emelésében.
31
Fontosabb irodalom Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia, 2007 (www.nsh.hu) A sport XXI. létesítményfejlesztési program, ÖTM, 2006 Kistérségi sport és szabadidős stratégia (szerk: Varga Csaba), ÖTM Sport Szakállamtitkárság, 2007 Dr. Németh Jenő (szerkesztő) Kistérségi Tervezési Módszertan, IDEA – MKI, 2006 Fehér Könyv a sportról, COM/2007/391, Európai Közösségek Bizottsága; http://ec.europa.eu/sport/index_en.html.
32
Testedzés, testfejlesztés, testkultúra Andrásné dr. Teleki Judit Ph.D
Bevezető gondolatok Az emberi történelem folyamán az aktív testmozgás és a hozzá kapcsolódó fizikai kondíció mindig is
alapvető jelentőséggel bírt, amely a létfenntartásban és a
kommunikációban egyaránt megnyilvánult. Az köztudott, hogy a testedzés, a sport fontos szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Életvezetési technikák és módszerek közvetítője, a nevelésnek olyan eszköze, mely játékos formában vértezi fel megoldási készletekkel az ifjúságot, illetve lehetőséget nyújt az egyén önmegvalósítására. Lényeges szerepet tölthet be a családi és társadalmi kötelékek erősítésében, miközben kultúrált szabadidő-eltöltési, szórakozási lehetőséget biztosít, pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos időtöltést, továbbá gyakorlati eszköze lehet a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásának is. A testkultúra az egyetemes kultúra organikus része, az ember egészségügyi kultúrájának egy részét és mozgáskultúráját foglalja magában. Tartalmilag a mindazon szellemi és anyagi értékek összességét jelenti, amelyet az emberi társadalom fejlődése során létrehozott és értékként megőrzött, a társadalmon belül lezajló aktivitása, fizikai tevékenysége segítségével. Felöleli az emberi test egészét, a testi képességek fejlesztését, és versenyszerű megmérettetésre szolgáló tevékenységeket, az ezekhez szükséges anyagi eszközöket, és végül e tevékenységek szellemi tükröződését az egyes tudományokban, illetve az önállóvá vált testnevelési és sporttudományokban. Hazánk állampolgárait is megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. Ezt a jogot, a testkultúra értékeinek elsajátítását, az emberi személyiség teljes és kiegyensúlyozott fejlődése és kibontakozása érdekében mindenki számára lehetővé is kell tenni, mivel a testkultúra az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. Az emberi történelem folyamán az aktív testmozgás és a hozzá kapcsolódó fizikai kondíció mindig is
alapvető jelentőséggel bírt, amely a létfenntartásban és a
kommunikációban egyaránt megnyilvánult.
33
A sport Európában, a legszélesebb körben űzött, kedvelt emberi tevékenység, elfogadott közérzetjavító, betegségmegelőző hatása mellett fontos szerepe van a kulturális és etnikai különbségek áthidalásában és nem utolsó sorban figyelemre méltó gazdasági jelenség. A sport felkészít a társadalmi együttélésre, a siker és a kudarc tűrésére, az ítéletalkotásra, a felelős döntésekre, a konfliktusok elviselésére és kezelésére. (1) Az Európai Unió (a továbbiakban EU) népeinek milliói vesznek részt különböző sporttevékenységekben, sporteseményekben. A tagországokban 30-60%-os arányban szóródik a
sportegyesületi
tagok
aránya,
a
tagok
száma
130
millióra
becsülhető.
A
sportegyesületekben, laza sport-társulásokban pedig a tagok sport- kulturális és demokratikus ismereteket, jártasságokat szerezhetnek. Finnországban a lakosság 80%-a, Hollandiában 72%a, Németországban 69%-a, Norvégiában 65%-a, Skóciában 61%-a, Angliában 60%-a sportol szabadidejében rendszeresen (heti három alkalommal, 50-60 perces időtartamban).(2) Magyarország lakosságának csak 12%-a fordít időt szabadidejében a sportra.(3) Ahhoz, hogy európai módon éljünk és töltsük szabadidőnket, érték legyen az egészség, hazánk lakosságának is el kell fogadni az EU ez irányú értékrendjét. Erre viszont a nevelés keretében, már kisgyermekkortól kezdve fel kell készíteni az egyént a magasrendű szociális funkciók ellátására, meghatározott minőségű társadalmi aktivitásra. Biztató, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv egyéb fejlesztési céljai között szerepelteti a népesség egészségének megőrzése érdekében az egészséges, mozgásgazdag életmód feltételeinek megteremtését is. A történeti múlt a jelen döntéseinél, az alternatívák közötti eligazodás iránytűjeként működik. A testkultúrát tekintve sincs ez másképpen. A testkultúra az egyetemes kultúra része, történelmileg változó értelmezéssel és gyakorlattal. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a jelent – ahol gyermeknek, felnőttnek egyaránt lehetősége van az egészségének megőrzésére, a testedzésre, a sportolásra – meg kell ismernünk a történelmi múltat, a testkultúra fejlődésének folyamatát. Ezért kezdem a testedzés, testfejlesztés, testkultúra című fejezetet a testedzés történeti összefoglalójával.
(1) Nádori László: Az Európai Unió sportpolitikája (Kézirat) (2) Jakabházy László: Fittkontrol III. 23. o. (3) Az Európai Unió és a Sport. Nemzetközi Konferencia. 1997, Magyar Sportszövetség.
34
A testedzés történeti összefoglalója A történelmi múlt a sportban sem módosítható utólagos vágyálmok, vagy önkényes taktikai túlzások, illetőleg elhallgatások szempontjainak megfelelően.(4) A magyarság elődei – a kor színvonalához mérten is – fejlett testkultúrájú népként érkeztek a Kárpát-medencébe.(5) A lovaglás és nyilazás mellett más testgyakorlási ágban is kitűntek, már ekkor birkózóversenyt és fegyveres viadalt rendeztek. A feudalizmus korszakában a testi nevelés a lovagi erények, a lovagi készségek fejlesztése révén vált gyakorlattá. A mindennapi kultúrában évszázadokig csupán a munkavégzéshez szükséges testmozgások kerültek előtérbe. Az egyházi nevelés bűnnek tartotta a testgyakorlást, ezért az egyház által irányított középkori iskolákban nem foglakoztak a testgyakorlással, a testápolással, a játék minden formája kiszorult az iskolákból és a gyermekek életéből. Az egyházi nevelés mellett kialakult a világi nevelés rendszere a lovagi nevelés, amely a testnevelésen alapult, ahol már a lovaglás, az úszás, a vívás és a vadászat mellett a sakkozás is megjelent. A XIII. század második felében szorosan vett lovagi harci készségek fejlesztésére szolgáló viadalok mellett futó- és ugróversenyeket is rendeztek a magyar királyi udvarban. Arra is volt
példa,
hogy
lányok
is
részt
vettek
az
ilyen
megmérettetéseken. Az 1330-as években a lovagi tornák mellett a lovagi udvarok kedvelt szórakozása volt a vadászat is. Vadfogás pányvával, karikással és az íjas-nyilas vadászat. A humanista pedagógia az ember testi és lelki adottságainak, képességeinek sokoldalú fejlesztését tűzte ki céljául. Új jelentőséget nyert a humanista nevelésben a testkultúra is. Törődni kell a testtartással, a testi egészséggel és a test erejével. A humanista nevelés eszméi közt hirdették, hogy a testnevelésnek nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek életében is jelentős szerepe kell szánni. A felnőttek számára a testnevelés elsősorban a harci előkészületek szempontjából volt fontos.
(4-5) Kun László: A magyar testnevelés és sport története Sport, Budapest, 1989. 9 -10. o.
35
Azért, hogy minden körülmények között megállhassák a helyüket, gyakorolni kellett az ugrásokat, futásokat, gerelyhajításokat, kődobásokat és a lovaglást, melyeket naponta felváltva kellett végezni. A jó katonának minden körülmények között helyt kellett állni. A humanista eszmék ösztönzőleg hatottak a királyi udvarra is. Hunyadi Mátyás udvara humanista központúvá fejlődött, ez által a magyar testkultúra a régivel szemben számottevő haladást ért el. Tovább élt és új vonásokkal bővült a lovagi tornák, viadalok szokása, szórványosan már megtalálhatóak voltak a párviadalok, vadászatok, lovas- és kocsiversenyek mellett az egyéb testgyakorlási ágak is. A népi sorokból kikerült akrobaták, igricek, mutatványosok hivatásszerűen kamatoztatták tudásukat. Különböző akrobata- és tornamutatványokkal is szórakoztatták a lovagi társaságokat, vásárokra, búcsúkra összegyűlt népet. A XIV. század második felére világszerte hanyatlásnak indult a lovagi intézmény és vele együtt a lovagi nevelés. A puskapor, lőfegyver feltalálásával új harcmodor alakult ki. A XVI. és a XVII. században, a török és a Habsburg-háborúk idején a védekezésben nagy szerep jutott a katonaságnak. A katonák kedvelt testgyakorlatai közé tartozott az erőt, az ügyességet és harckészséget növelő birkózás, a futás, a kőhajítás a céllövés, valamint a naszádosok kiképzésében szerepet játszó evezés. Kialakult a városi testkultúra is. A városi polgárok céllövő egyesületeket alakítottak és megindult a sportszerű turistáskodás. A testgyakorlatok körébe sorolták a táncot is. A XVIII. században, hazánkban kialakultak a lovaglás, az úszás, a vívás testgyakorló intézményei, amelyek későbbi az iskolai testnevelés megalapozóivá váltak. Ekkor már a testedző-egyesületek száma elsősorban Budapesten növekedett, amelyek korcsolyázással, tornával, evezéssel, atlétikával, kerékpározással, vitorlázással foglalkoztak. Ekkor még jóformán alig kapott helyet az iskolában a testnevelés. A testgyakorlatokat a diákok önkéntes kezdeményezéssel, szabadnapokon, ünnepnapokon végeztek. A polgári forradalom és a nemzeti szabadságharc leverésétől az első világháború végéig tartó történelmi időszak kapitalista fejlődése hazánkban is megteremtette a nemzeti torna, majd a társadalmi élsport kibontakozásának feltételeit. A modern olimpiai mozgalomba való bekapcsolódással – az úszásban, atlétikában, vívásban, birkózásban elért győzelmekkel elkezdődött a sikersorozat. (6) Az 1880-as évektől az iskolai tornaoktatás testneveléssé fejlődött, kialakultak az iskolai sportkörök, és ezzel egyidejűleg a munkás torna – természetjáró- és sportmozgalom. 1920-tól sportegyesületek és sportági szövetségek alakultak, megteremtődött a testnevelés és
36
sport állami pénzügyi feltétele is. Sajnos a háború idején a sportélet szinte a nullára esett vissza. 1920-as évek elején a sportteljesítmények, messze elmaradtak AZ I. világháború kirobbanását megelőző eredmények mögött. Az 1913-ban még 25–30 ezerre becsülhető sportolói létszám a felére apadt. A 30-as évek végére a testnevelés- és sportfoglalkozásokra már közel 200 ezer fő kapcsolódott be. A mérhető ifjúsági teljesítmények pedig, messze meghaladták az 1913-ban mért szintet. A húszas évektől kezdődően, két évtized alatt a sport szervezett formái eljutottak a falvak és a peremvárosok szegényebb lakosságának körébe is. Eddigre sikerült kialakítani, a hazai viszonyokhoz jól alkalmazkodó versenysportot, az európai hírűvé vált testnevelő, edző és játékvezető garnitúráját. A sportágak többségében az élversenyzők felküzdöttek magukat a nemzetközi élmezőnybe. Az 1941-1944-ig tartó időszakot a testnevelés militarizálódása, és a sport hanyatlása jellemezte. A sportolók nagy részét katonának vitték. 1942-ben bevezették az iskolákban a „naponkénti testgyakorlást” a testnevelési órák és a sportköri foglalkozások mellett. 1944-től kezdődött a testkulturális élet újjáépítése, a létrejött általános iskolákban és az átalakított középfokú iskolarendszerben megkezdődött a testnevelés fejlődése. A tantervi útmutató egyértelművé tette a gyakorlatanyagot, melyhez a torna, a játékok, az atlétika, a néptánc a téli sportok és az úszás tartozott. 1948-1954 között a magyar iskolarendszeren belül megkezdődött testnevelés és sportfejlesztés – a nevelés népi demokratikus igénye szerinti átalakító munka, a sportélet államosítása, a szovjet típusú sportszervezés bevezetése. 1948-1962 közötti időszakra már kialakult a korszerű testnevelés. Sorra alakultak az iskolán kívüli sportszervezetek és sport klubok, tenisz, lovaspóló, golf, vívás, vitorlázás jéglabdázás, ökölvívás, birkózás, atlétika, súlyemelés és a labdarúgás szakágakban. 1963-1988 között jelentős fejlődés ellenére a testnevelés és a sportmozgalom terén az irányításban és a hiányzó feltételek miatt jelentkeztek a gondok. A kormány többször is foglalkozott a testnevelés és a sport helyzetével, valamint az irányítás és fejlesztés kérdésével. Az 1973/1974-es évben új tanterv lépett életbe. Bevezették az óvodai testnevelést, megerősödött az iskolai testnevelés. Módosult az Úttörő Olimpia rendszere. Ezernél többre emelkedett a testnevelési osztályok száma. A testnevelés alóli felmentetteknek lehetőségük nyílt a gyógytestnevelési foglalkozásokon való részvételre. A középiskolákban is javult a helyzet. Újjá szerveződtek a diáksportkörök is. A szakmunkásképzők nagy része saját tornateremmel rendelkezett és elég nagy számban béreltek is termeket. (6) Kun László: A magyar testnevelés és sport története Sport, Budapest, 1989. 86. o.
37
1984-től a felsőoktatási intézmények egyharmadában rendszeresítették a kötelező testnevelést, kifejezetten az egészség megőrzése érdekében, melynek hatására a diáksportban nem mutatkoztak kiemelkedő eredmények. Ennek oka, a testkultúra és a kultúra más ágai közötti koordinálatlanság, az egymás közötti együttműködés hiánya, valamint az erőteljesen ható pedagógiai gondolkodás, a tanulás szűk értelmezése. Ebből következett, hogy a tradicionális iskola a kultúrát a szellemi kultúrával azonosította, ez által a más kultúrkörhöz kapcsolódó sporttevékenység háttérbe került. „A testnevelés és sport az elmúlt évtizedekben – a maradék elv alkalmazása következtében – nem tudott a kiemelt fejlesztést elnyerő ágazatok közé kerülni, ennek következtében a hiányzó sportlétesítmények pótlása sem vált lehetővé. A rendszerváltást követően sokan és sokféleképpen hívták fel a figyelmet a testedzés a testnevelés a sport kiemelkedő szerepére, ennek ellenére a testedzés és egészségérték közötti szoros kapcsolat sem kapott kellő hangsúlyt, megértést a különböző döntéshozatali szinteken. A testedzés és sport a modern társadalmak kikerülhetetlen tömegjelensége a gazdasági és társadalmi fejlettség bizonyos fokához kötött, aminek jövedelmi, életszínvonalbeli, életmódbeli előfeltételei és következményei vannak. A rendszeres sportolás szükségességéről olyan társadalmi folyamatokkal, tényezőkkel összefüggésben beszélhetünk, mint az egészség és egészségmegőrzés, a környezeti ártalmak ellensúlyozása és a munkaképesség növelése.”(7) A magyar oktatásügyben a Nemzeti Alaptanterv (a továbbiakban NAT) a tartalmitantervi szabályozás legmagasabb szintű dokumentuma. A NAT az európai, humanista értékrendre és tartalmakra összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. Kiemelt feladatai között szerepel a testi, lelki egészség.(8) A műveltségi területek közül a testnevelést és sport műveltséget emelném ki, amely ismereteivel, értékeivel és funkciójával sajátosan összetett műveltségi terület, egyenrangú más műveltségi és kultúraterületekkel, mégsem éri el a célját, a hatékonyságát a hiányos tárgyi feltételek, de főleg a helytelen szemléletmód gyengíti. A verbális tudás mindenhatósága nem csak a múltra, hanem a jelenre is jellemző. A szellemi kultúra, és az érdemjegyek bűvölete, a felsőbb iskolafokok követelményeinek való megfelelés eltorzítja az iskolák pedagógiáját. Ezért kerül napjainkban is még mindig a perifériára a gyermekek jelenét és jövőjét is befolyásoló kultúrkör, az iskolai testnevelés és sport.
(7) Nádori László: A pedagógusok testi -lelki egészsége Konferencia előadás Szekszárd 1994. (8). Nemzeti Alaptanterv 2003. OM. 2004. 152. o.
38
A testnevelés és sport nem éri el az elvárható szintet, nem jelenik meg kellő súllyal az iskolai és tanórán kívüli programokban, így a gyermekek többsége mozgáshiányban nő fel. A napi testnevelési óra bevezetése az iskolai nevelési programba régi óhaj, de megvalósítására még nem került sor, pedig azt tudnunk kell, hogy a gyermekkorban kimaradt és kihasználatlan lehetőségek már nem térnek vissza, nem is pótolhatók, a létrejött hatások viszont döntően kihatnak a felnőttkori személyiségük alakulására. Hazánk lakosságának fizikai-pszichikai tűrőképessége igen rossz, ezért napjainkra a testkultúra társadalmi szintű fejlesztése elodázhatatlanná vált.
A testfejlesztés kultúrája A test szó használata a testgyakorlás folyamatában, és a testnevelés gyakorlatában a XIX. századtól kezdődően a német nyelvben használták először. A test nem egyszerűen egy biológiai együttes, hanem a személyiség észlelhető formája, az én hordozója, így nem képzelhető el társadalmi, kulturális hatások nélkül. A testkultúra része az egyetemes kultúrának, ezért az emberi személyiség teljes és kiegyensúlyozott fejlődése és kibontakozása érdekében minden iskolatípusban mindenki számára lehetővé kell tenni a tág értelemben vett testkultúra értékeinek elsajátítását. A hagyományos testkultúra-értékek mellett – a test és lélek egysége, az egészség, a mozgás, a teljesítmény – fontos, hogy az egyén értse és vállalja a felelősséget saját testi fejlődéséért is. A testfejlesztés során – az edzéseken végzett gyakorlatok – a testi automatizmusok kialakítását szolgálják, ahol a cél az adott sportágra jellemző mozgások tér- és időérzékelésének tudattalanul is működő módjának elsajátítása. A testedzés a szervezet olyan szabályszerű megterhelése, amely fokozza az erőnlétet és az állóképességet, a szervezet alkalmazkodóképességét. A helyesen végzett testedzés, kedvezően befolyásolja az életfolyamatokat, a rosszul végzett testedzés pedig ártalmas, akár maradandó károsodásokat is okozhat. Nagy szerepe van ennek megakadályozásában a pedagógusnak, az edzőnek, testnevelőnek, a jól felépített óratervének, edzéstervének. Ez pedig mindenekelőtt a pedagógustól, a testnevelő tanártól függ, attól, hogy mennyire volt igényes arra, hogy minél több mozgásformát ismertessen meg diákjaival. A mindenre nyitott, érdeklődő gyermek pedig szivacsként szívja magába a számára felkínált, új információkat. Közös feladatunk és felelősségünk tehát, hogy elősegítsük a megfelelő értékrend kialakulását. A sport a fiatalok számára az életkornak megfelelő természetes életformává kellene, hogy váljon. Az elért teljesítmény, a sportbeli visszajelzés a leginkább hiteles a számukra és
39
továbbiakban is
ösztönzően
hat. A tanároknak, edzőknek fel kell
készíteni
a
sporttevékenységet végzőket a sportsérülések kivédésére is. Nagyon fontos, hogy a sportolni vágyó az edzés megkezdése előtt mindenképpen végezzen bemelegítő, illetve nyújtógyakorlatokat. Az esetleges sérülések, túlterhelések, izomláz kialakulásának megakadályozása érdekében ez nélkülözhetetlen. Az izzadás egészséges, de a folyadék- és ásványi anyag veszteséget a megfelelő vízzel vagy gyümölcslével pótolni kell. Vigyázni kell arra is, nehogy túleddze magát. Készítessen magának olyan edzés-tervet, programot, ahol az edzések között elegendő ideje van a szervezetének a regenerálódásra. Iktasson pihenőnapokat edzések között, mert, ha minden nap megerőltető edzéseket végez, a teste ahelyett, hogy erősödne, teljesen kimerül. Nagyon lényeges, hogy elsősorban a sport saját közvetlen hatásaira építsünk, beleértve az örömélményt, mind a játék, mind a terhelés, a teljesítmény, önmagunk legyőzésének az örömét. Ehhez járul a biológiai hatás, amely szomatikus értelemben is igazzá teszi, hogy sport nélkül nem lehet egészséges ifjúságot nevelni. Megfelelő színvonalú testnevelés nélkül a gyermekek, a serdülők elmaradnak genetikailag kódolt lehetőségeiktől. Ennek alapvető oka, a fizikai aktivitás nélkül a növekedési hormontermelés nem kielégítő. A testedzés, a testfejlesztés, a testnevelés, a sport legfontosabb szerepe a humán szocializációban van. A sport megtanít a siker és a kudarc elviselésére, fejleszti a konfliktustűrő, a konfliktuskezelő, a problémamegoldó képességet, ráébreszt a döntés, az ítéletalkotás felelősségére. A felnőttkori problémák gyökere többek között a tanulóifjúság mozgásszegény életmódjában rejlik, de ezt a hatalmas problémakört, az életmód drámai változását a legfejlettebb iskolai testnevelés sem képes önmagában megoldani. Hozzájárulhat értékesen a megoldáshoz, a javításhoz, de elsősorban saját kompetencia területe révén. „A testnevelés, a sport, aktívabb szerepvállalásra nevel, sajátos eszközein keresztül önkifejezésre, önmegvalósításra ad lehetőséget. Speciális kognitív, affektív-emocionális és motoros tudást biztosít, melynek eredménye nem csak a tananyag elsajátítását, hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. Ennek keretében a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik.” (9)
(9) Nemzeti Alaptanterv Oktatási Minisztérium 2004. 152. o
40
Az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából is jelentős, eszköz a sport. A fogyatékosok társadalmi integrációja szempontjából kulcsfontosságú, hogy mindenki számára természetes legyen a fogyatékosok sportolása. A szociálisan kedvezőtlen helyzetű társadalmi rétegek, és tehetséges fiatalok sportolási lehetőségeinek megteremtése segít a többnyire szintén hátrányos egészségi állapotuk javításában. Ennek módja lehet a területi különbségek csökkentése az infrastruktúra és a szakemberellátottság fejlesztése. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a hátrányos helyzetűek, idősek, szociálisan hátrányos helyzetűek stb. szemléletváltására, sportba való bevonásukra, valamint a sportolási lehetőségeinek bővítésére, ezzel is segítve társadalmi integrációjukat. A sportolás, a versengés, az eredmények értékelése a szűkebb és a tágabb környezet által, a sikerélmény elősegíti a testi, az idegrendszeri fejlődést, és kedvezően hat a sérült fiatalok személyiségének fejlődésére, az önismeretre, az önértékelésre. A különböző fogyatékosságokhoz alkalmazkodó speciális mozgásfejlesztés fontos szerepet tölt be a fogyatékosok habilitációjában, abban az összetett fejlesztő tevékenységben, amellyel kompenzálhatóvá válnak a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságból eredő hátrányok. A mozgáskultúra a különböző finommozgások fejlesztésén keresztül hozzájárulhat a fogyatékosságok hátterében lévő idegrendszeri, neurológiai működési hiányosságok, fejlődési rendellenességek kompenzáláshoz. Mozgással, sporttal jelentősen javíthatók a fogyatékosok életesélyei, mivel számos képesség terápiás fejlesztésének alapja a különböző finommozgások megfelelő szintre hozása, koordináltsága. A sport szomatikus hatásai mellett kimagaslók a mentális hatások is. Nem elhanyagolható továbbá, hogy a sokoldalú mozgásos tevékenység teszi lehetővé a sportban tehetséges gyermekek kiválasztását is. Azonban ahhoz, hogy egy-egy tehetség a felszínre kerüljön, a gyermekeknek szinte minden sportággal meg kellene ismerkedniük, ki kellene próbálniuk, el kellene jutniuk a jártasság szintjére, hogy azután a meg-megcsillanó adottságot szakember segítségével képességgé, tehetséggé lehessen fejleszteni.
A nyári táborok és hétvégék testedzésként A szabadidő hasznos és aktív eltöltése hozzájárul a közérzet javításához és a társadalom aktivitásához. A szabadidős tevékenység fogalom meghatározására használt kifejezés a rekreáció, amely az egyén teljesítőképességének, és egészségének megújítását jelenti. Két felosztása van, az egyik szerint megkülönböztethető a pihenést és a kreatív szabadidőtöltés. 41
Pihenésen belül is két csoport létezik: a passzív pihenés és az aktív pihenés. A passzív pihenés az alvást és a relaxációt jelenti, míg az aktív pihenés a moziba és színházba járást, koncertlátogatást, a tv nézést és az olvasást. Sajnos a magyar lakosság 58%-a választja a tévézést rekreációs tevékenységként.(10) A kreatív szabadidőtöltésbe tartozik a tanulás, a művészi tevékenységek, a technikai tevékenységek. Egy másik felosztás szerint fizikai és sport rekreáció különböztethető meg. Fizikai rekreációhoz tartozik a horgászás, a napozás, a strandolás stb., a sport rekreációhoz a finesztermi edzés, az aerobik, kocogás, túrázás, síelés stb. Az iskolarendszeren belül kis mértékben vagy egyáltalán nincs lehetőség szabadidős tevékenységre, szervezett programokra. A jól működő, széles kört megmozgató ifjúsági szervezetek megszűnése is okozza a kulturált szórakozás hiányát. A tanulók nagy többsége testedzést, csak a kötelező testnevelés órán végez, nem érdekli más sport, a fizikai aktivitást növelő egyéb szabadidős tevékenység, pedig az iskolai testnevelés és sport, mint a pszichomotoros fejlesztés egyik kiemelt területe, a tanórai és tanórán kívüli iskolai tevékenységekben valósul meg. A különböző programok együttesen hatnak a tanulók fejlődésére, és a teljes iskolai tevékenységhez motivációs bázist biztosíthatnak. Az iskolai sport magába foglalja a nevelési oktatási intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, úgy az iskolában végzett tanórai és a tanórán kívüli sporttevékenységet, mint az iskolán kívüli keretekben végzett testgyakorlást, testedzést, valamint a játékokat, túrákat, táborokat, mozgásos alkalmakat. Az iskolán kívüli keretekben végzett mozgásos, sporttevékenységre legfőképpen az őszi, a téli, a tavaszi és a nyári szünidő alatt van a legnagyobb lehetőség. A szünidő, a gyermekek gondtalan időszaka, viszont a szülők részéről némi fejtörést és nem csekély szervezést igényel. Nagyon jó megoldást nyújtanak azok a szabadidős és sporttáborok, ahol – pedagógusok, szakemberek felügyelete és irányítása mellett – vehetnek részt a programokon.
A szabadidős táborokban kézműves foglalkozások, vetélkedők,
kulturális programok, kirándulások, és sok-sok játék várja a gyerekeket. Akik elkötelezték már magukat valamelyik sportág mellett, vagy legalábbis szeretnének megismerkedni egyikmásik izgalmaival, kihívásaival, azok a klasszikus atlétikai versenyszámoktól kezdve a kosárlabdán át, az úszás, a kajak-kenu, a röplabda, a kézilabda, a futball mesterfogásait sajátíthatják el a sporttáborokban.
(10) Egészség az Ezredfordulón /összefoglaló a magyar lakosság egészségérõl/ Budapest, 2003. 2. o.
42
A szabadidő helyes eltöltését, a testedzési, sportolási szokásokat jelentős mértékben a családi háttér határozza meg. A pozitív attitűd kialakításában meghatározó a szociális makroés mikrokörnyezet, elsősorban a család életstílusa és szokásrendszerének befolyásoló hatása, életmódja. Az életmód alatt az emberek azon tevékenységi, magatartási rendszerét értjük, amelyet több-kevesebb tudatossággal életük formálására, különböző szintű szükségleteik kielégítésére szerveznek. A sport megszerettetésében, testedzés elterjedésében rendkívül fontosak az úgynevezett életmódminták, azaz mit lát a gyermek mintaként maga körül. A családban kialakult sportszerető légkör tehát fontos tényező a mozgásos aktivitás szokásrendszerré alakításában. Napjainkban nem mondható el, hogy a szülők sportolási szokásaikkal jó példát mutatnak, de ennek ellenére gyermekeiket sportolásra ösztönzik. A sportolásra ösztönző, biztató magatartás megnyilvánulhat abban is, hogy gyermekével – akár csak szurkolóként – de részt vesz a sportban. A legjobb megoldás természetesen az lenne, ha a szülők gyermekeikkel együtt szabadidejükben sportos tevékenységeket, programokat szerveznének, a szünidőben pedig a közös családi programok mellett, megfelelő lehetőséget biztosítanának gyermekeik sporttevékenységére. A
szülők
többsége
az
iskolarendszerből
kikerülve
egyáltalán
nem
végez
sporttevékenységet a felhalmozódó idegfeszültség, valamint a szellemi igénybevétel oldására és levezetésére. Fáradtságra, a sok munkára hivatkozással inkább nézi a televíziót, vagy a számítógép előtt folytatja a félbehagyott munkát. Az életmódbeli változást elősegítik a hétvégekre szervezett családi sportprogramok. Fontos, hogy olyan sportág választására essen a döntés, amelyben a család örömét leli. Leginkább ajánlott sport lehet a kerékpározás, természetesen, csak akkor, ha tárgyi feltételként a család minden egyes tagja részére rendelkezésre áll a kerékpár. Az úszás is aránylag sok izomcsoportot mozgat meg, és kíméli az ízületeket. Ezen kívül a kocogás, gyors gyaloglás, futás és a túrázás is bizonyíthatóan pozitív hatással van az egészségre. Megfelelő fizikai aktivitás nélkül alatta maradunk lehetőségeinknek. A sport-rekreáció minden életkorban növeli az egészségszintet, segít a szervezet erőinek megújításában. A rendszeres testmozgás nem épül be a családok többségének mindennapi életébe. Sajnálatos módon csupán egy viszonylag szűk társadalmi réteg érzi szükségét a sportolásnak. A többség tartózkodása talán történelmi és/vagy szociális okokkal magyarázható. A szülői példamutatás hiányára utal az a tény is, hogy a családok tagjainak túlnyomó többsége közösen nem vesz részt sportrendezvényeken, illetve a családok a hétvégi programok közé nem iktatnak be kirándulást, esetleg más szabadtéri sporttevékenységet. 43
Sokakat eltántorítanak a kezdeti nehézségek, ugyanis a szokatlan intenzív fizikai aktivitást test először stresszként éli meg, de a kitartás által, fokozatosan hozzászokik – erősebbé válik, közben életfunkciói is javulnak – és hamarosan nagyobb terhelést is elbír. Mind ez mellett javul az általános közérzet, javulni fog a stressz-tűrőképesség, ez által növekszik a teljesítmény. A szabadidő eltöltésének igénye és a biztosítható lehetőségek nem esnek mindig egybe, a lakosság egészséges testállapotának alakításához. Ma még nagymértékben hiányzik a sportoláshoz szükséges szabadidő, az anyagi feltételek, a testmozgás iránti igény és sportszeretet. Mindezek mellett kevés a testnevelés órák száma, a szervezett térítésmentesen igénybe vehető sportprogram kínálat, de befolyásoló tényezőként jelenik meg a sportlétesítmények hiánya is. A családok nevelő, felügyelő szerepe kiemelten fontos lenne. Hiányzik az otthoni példa, sok a csellengő, kallódó fiatal. A szülőknek jóval több felvilágosító előadást kellene tartani, ugyanis gyermeknevelésből egyre inkább hiányzik a példamutatás.
Testnevelés és egészségvédelem „Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmivé válik” – fogalmaz nagy bölcsességgel a mondás. Társadalmunk tudományos és technikai fejlődése nem egyértelmű tökéletesedési folyamat. Az ember okozta hatalmas környezeti változások, számos tekintetben veszélyeztetik jövőnket. Korunk emberének és utódainak egészségét mind több és több ártalom fenyegeti. Ezek egy része menthetetlenül utolér minket, más részük kivédhető. Az ember társadalmasult biológiai lény. Napjainkban azonban az ember fiziológiai-biológiai, boipszichológiai lényege és társadalmi jellege között mindinkább kiéleződnek az ellentmondások. E jelenség a megváltozott életmód következményeként az egyén és környezete közötti kapcsolat erőteljes átalakulásából fakad. Elvárás pedig az lenne, hogy az egészség, mint érték társadalmi szinten, valamint a társadalom minden egyes tagjánál a megfelelő helyre kerüljön. A technikai forradalom és az urbanizáció a természetes testmozgások háttérbe szorulását eredményezték. A civilizáció térhódításával nincs összhangban életmódkultúránk fejlődése, amelyet a szomorú egészségügyi statisztikák igazolnak. „A lakosság szomatikus állapota tekintetében – a morbiditási és mortalitási adatok fényében – 30 ország közül hazánkat csupán a 28. hely illeti meg” (11) Hazánk lakosságának testi kondíciója feltűnően rossz, pedig az egészséges testi kondíció elválaszthatatlan az
44
egészséges lelki állapottól. Statisztikai adatok is alátámasztják, hogy a jó közérzetet biztosító egészséggel hazánk lakosságának túlnyomó többsége nem rendelkezik. Egy nemzet egészségi állapotát jelző alapvető mutató a születéskor várható élettartam. A hazánkban bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások, az erkölcsi értékvesztés, a szociális bizonytalanság, lassan társadalmi méretekben is nehezen kezelhető helyzetet idéznek elő. „Az alacsony születési szám és a magas halálozási arány szomorú következménye a népesség jelentős és tartósnak ígérkező fogyása. A felnőtt lakosság négyötöd részét veszélyezteti az elhízás, a dohányzás, a magas vérnyomás. Rendszeres alkoholfogyasztó a felnőtt lakosság ötöde, míg a 14 év felettiek egyharmada dohányzik.” (12) Ez a jelenség a hatvanas évek végétől, a hetvenes évek kezdetétől figyelhető meg következetesen, azaz egybeesik az életszínvonal viszonylagos javulásának az időszakával. Sajnálatos megállapítás, de az egészség nem értékként jelenik meg a köztudatban, pedig az egészségét mindenkinek magának kell megóvnia. Az életigenléshez és aktivitáshoz természetesen életigenlő tevékenységeken keresztül vezethet az út, ez pedig csak úgy valósulhat meg, ha nem kerül ki a figyelem fókuszából az egyéni sajátosságú életútkövetés. Általánosan elfogadott tény az is, hogy a felnőttek lehangoló egészségi állapota mellett, a tanulóifjúság fizikai állapota sem kielégítő. Megfigyelhető az iskolarendszerben előre haladva, hogy a tanulók egyre kevésbé képesek a tőlük joggal elvárható teljesítményt nyújtani. Már az óvodásoknál is mozgásszervi elváltozás figyelhető meg. Ebben az életkorban a kimaradt, a kihasználatlan lehetőségek már nem térnek vissza, nem is pótolhatók, a létrejött hatások viszont döntően kihatnak a felnőttkori személyiségük alakulására.(13) Ez a jelenség sajnos, napjainkban egyre inkább tapasztalható. Negatívan befolyásolja a kreativitás, az önálló gondolkodás fejlődését a gyermekek napi 10-12 órás ülőtevékenysége is. „A betegségek kialakulásának 70-90 százaléka pszichoszomatikus eredetű, amely már a fiataloknál is egyre fokozottabban jelentkezik. Néhány kiragadott példa:
(11–12) Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja, Egészséges életmód programja, az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése, Aktív testmozgás elterjesztése. Budapest, 2002. 43. o.
45
alacsony fizikai terhelhetőségre utaló fizikai gyengeség,
az 5 -14 éves korosztály között a tartási rendellenességek, valamint a gerincferdülések
aránya 20-40%,
a 6 -14 éves korosztály közötti tanulók 10-15 % -a lelkileg gyenge,
növekedőben van az emocionális zavarokkal küzdő fiatalok száma,
míg a 90-es évek elején a fiatalok 15%-a sportolt rendszeresen, mára ez az arány
1,9 -2% - ra tehető”.(14) Ebben az életkorban a leghatékonyabb eszközként szolgál az egészségvédelem számára is a testedzés, a sport különböző formái, amely az életmódban két helyen jelentkezik. Egyrészt az iskolarendszeren belüli testnevelésben, tehát az életmód központi részében, másrészt a sportban, amely akár iskolai, egyesület, vagy a szabadidősportot érinti. A
testedzés
iránti
pozitív
szemlélet
kialakulásában
komoly
tényező
az
iskolarendszerben végzett testnevelés, sport, amely meghatározza a gyermekek, a fiatalok későbbi testedzéshez való viszonyulását is. Fontos a gyermekeknél minél fiatalabb korban kialakítani a mozgás iránti vágyat és szeretetet, mert akkor felnőttkorban is könnyebben szánnak rá energiát, időt és pénzt. A minőségi mozgás megalapozása szervezett formában – játékos foglalkozások keretében – az óvodában, majd az iskolában a testnevelési órán történhet. Az óvodában szervezeti keretek között, megfelelő integrált pedagógiai hatások érik a gyermekeket. A készség, képességfejlesztés egyre differenciálódik, célirányossá válik, kiemelkedő hangsúlyt kap a gyermek fizikai és mentális iskolaérettségének elérése. Mindennek alapját az óvodáskorra jellemző motoros aktivitás képezi. Ebben az életkorban a kimaradt, a kihasználatlan lehetőségek már nem térnek vissza, nem is pótolhatók, a létrejött hatások viszont döntően kihatnak a felnőttkori személyiségük alakulására. „A gyermeket érő hatások közül kiemelkedik a testi nevelés. A testnevelésen keresztül olyan komplex fejlesztő hatások érvényesülnek, amelyek az egész személyiséget pozitívan befolyásolják. A komplexitásra jellemző, hogy egy feladaton belül egyformán létrejönnek a pedagógiai, esztétikai, fizikai, környezeti stb. hatások is”.(15) Az óvodáskorú gyermeknél már kifejezetten az önállóságra való törekvés figyelhető meg. Mozgása egyre ügyesebb és ez növeli a vállalkozó kedvet is, valamint fokozódó készséget mutat az erőkifejtésre, teljesítményre. Ebben az életkorban tanulási módszerként az utánzásnak (13) Andrásné Teleki Judit: A testnevelés szervezeti keretei között megoldható prevenció és korrekció (előadásanyag) 2005. (14) Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja, Egészséges életmód programja, az emberi egészség rizikófaktorainak csökkentése, Aktív testmozgás elterjesztése. Budapest, 2002. 43. o.
46
van központi szerepe, ami a játékra is vonatkozik. Kíváncsi, egyre fokozódik a kreativitása és igen nagy a mozgásigénye. Ennek kielégítése döntő fontosságú, úgy a mozgásfejlődés zavartalansága, mint a korlátozások és tilalmak által kiváltható gátlásosság elkerülése szempontjából. A célok között szerepel a gyermek egészségének és testi fejlődésének biztosításához szükséges fizikai és lelki feltételek megteremtése, a helyes egészségügyi szokások kialakítása, megerősítése és továbbfejlesztése. A gyermek edzésének célja – a testnevelés, a testnevelési játékok, mozgások, tevékenységek segítségével – a testi képességek tervszerű fejlesztése, valamint a mozgásbeli jártasságok és készségek célszerű kialakítása. A kisgyermekekben rendkívül erős a mozgásszükséglet, ami állandó mozgásban, nagy örömet adó futkározásban, mozgásos játszadozásban nyilvánul meg. Ez a sok mozgás a testi képességek fejlesztése mellett a biológiai fejlődés és érési folyamatok segítője is. Megfelelő testedzés nélkül a szervezet nem érheti el a kívánt fejlettséget. Vitathatatlan, hogy a rendszeres testmozgás, mint az egészségünk legjobb karbantartója, az egész szervezetre kedvező hatással van. Aki gyermekkorában megfelelő élményeket és tapasztalatokat szerez a sport terén, legtöbbször felnőttkorában is aktívabban, egészségesebben él. Nincs olyan ember a társadalmunkban, aki ne került volna kapcsolatba a testmozgással, aki ne emlékezne egy-egy felejthetetlen testnevelésórára, vagy testnevelő tanárra. Az iskolában, a szakmailag jól felkészült testnevelő tanár, kimagasló eredményeket érhet el még a mozgáskultúra terén kevésbé tehetségesekkel is, ha a sport játékosságát, a verseny élvezetét adja át nekik. A felnőttkori fizikai aktivitás minőségére döntő hatással van az iskolai testnevelés. A testnevelés és sport műveltségterület célja a hosszú távú és ennek megfelelően fenntartható pszichomotoros fejlődés biztosítása a tanuló számára. A program összetevőinek összhangban kell lenniük a helyi és egyedi igényekkel és a résztvevők motiváltságával. A fejlődés a fizikai terheléshez való sikeres alkalmazkodást, a tananyagba épített mozgásanyagok egyéni és csoportos formáinak elsajátítását jelenti. A testnevelés és sport műveltségi terület elsődleges célja az egészségfejlesztő, egyben az egészség stabilitási
(15) Ramocsa Gábor: 3-10 éves korú gyermekek fizikai státuszának hatása a terhelhetőségükre Szarvas, 2000. Országos Szakmai-módszertani Konferencia szakanyaga 65. o.
47
tartományát növelő, a biológiai érést, a gyermekek egészséges testi fejlődését támogató, az edzettséget, a testi és lelki alkalmazkodást, a fizikai és lelki kondíciót fejlesztő, a sport- és mozgáskultúrával összefüggő ismereteket átadó, számon kérő, szórakozást, örömkeltést, a versenyzési vágy kiélését biztosító funkció. Mindezek mellett a hosszú távú és ennek megfelelően fenntartható pszichomotoros fejlődést biztosítja a tanulók számára. Eredményként a tanulók igényei minőségileg változnak, motiváltságuk növekszik, azaz, a sportmozgások végrehajtása során az egész személyiségük fejlődik. Az iskolai testnevelés rendszeres, céltudatos, tervszerű, nevelő célú hatásrendszer, amely az iskolában tantárgyként, mint testnevelés jelenik meg. Tárggyá szerveződését értékei és tudományelméleti háttere, a nevelésben betöltött szerepe indokolta. Célja: „az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek – testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és ismeretek – valamint az egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Olyan személyiséggé, aki ismeri motorikus képességeinek szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igényli is azt. Megbecsüli társai teljesítményét, felismeri a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartása részévé válik”.(16) A tanulók életkoruknak megfelelő mozgásműveltsége „aktuális hasznosságán” felül (testi-lelki-szociális egészség, egészséges testi fejlődés stb.) távolabbi értékeket is hordoz. Alkalmas a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére, a szolidaritás, a tolerancia és a fair play szellemének megismertetésére, aktívabb szerepvállalásra nevel, sajátos eszközein keresztül önkifejezésre, önmegvalósításra ad lehetőséget, amely az egészséges és kultúrált életmód esélyének megteremtését jelenti. A NAT kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az előzőekből is látható, hogy az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében is. Az iskolának személyi és tárgyi környezetével elő kell segíteni a pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakulását, a testnevelés és sporton keresztül pedig, a mozgásorientált, a környezettel és társadalommal összhangban működő egészségtudatos életvezetés beépülését.
(16) Nemzeti Alaptanterv 2003. OM. 2004. 152. o.
48
„A testnevelésnek elő kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon az a meggyőződés, hogy a rendszeres testedzés és sportolás a jó erőnlét, az egészséges és kiegyensúlyozott életmód feltétele és eszköze”.(17) A testnevelés és sporttevékenységek során a mozgás és versengés örömét nem megtanulni, sokkal inkább megtapasztalni kell. Ennek létrejöttéért és megélhetőségéért elsőszámú felelős a testnevelő. Életmód, egészség, sport, egymással összefüggő, egymást feltételező, egymást mélyrehatóan befolyásoló, sokszoros kölcsönhatásban lévő fogalmak. Életmódunk alapvetően meghatározza egészségi állapotunkat. A sportos életmód segít az egészség megszilárdításában és a velünk született tulajdonságok kedvező irányú fejlesztésében. A mozgásszegény életmód, számos betegség kialakulásához vezet, amely kedvezőtlen irányba befolyásolja alkati tulajdonságainkat. A rendszeres testedzéssel ezek a kedvezőtlen hatások megelőzhetők. Az egészség alapja a rendszeres testedzés, amely megteremti a szervezet megfelelő edzettségi állapotát. A sportot az életmód nélkülözhetetlen részévé teszik az élettani hatásai, amelyek a sport és egészség közötti összefüggés tartalmát jelentik. A tanítók és testnevelők feladata, hogy már kisiskolás korban szerettessék meg a mozgást, a sportot, a gyermekeknek legyen sikerélményük, hogy a későbbiekben is szívesen, örömmel vegyenek részt a testnevelés órákon, sportfoglalkozásokon. A testneveléssportoktatás ne csak a tananyag valamilyen színtű elsajátítását, hanem az egészséges életmód és testkultúra fejlesztését is szolgálja, mind e mellett, dinamikusan járuljon hozzá a személyiség formálásához és annak alakításához, és segítse elő a gyermekekben rejlő képességek kibontakozását. A rendszeres mozgásformák, úgy a gyermekek, fiatalok, mint a felnőttek energiáit lekötik, és egyidejűleg egyéni és közösségi élményt is nyújtanak, ezért arra kell törekedni, hogy a testedzés, a sport, az egészséget szolgáló mozgásos tevékenység mindenki számára napi szükségletté váljék.
Testedzés és lelki stabilitás „A sport nemcsak a test nevelésének, de a lélek nevelésének is leghatásosabb eszköze és minden iskolának, a legalacsonyabbtól a legmagasabbig első és szent hivatása és kötelessége a lélek nevelése” (18) (Szent-Györgyi Albert)
(17) Nagy József: Nevelési kézikönyv Mozaik Oktatási Stúdió Szeged 1996. 150. o
49
Legfontosabb érték a testileg, lelkileg, szellemileg egészséges ember. A mozgás, a sport tudatunk és intelligenciánk fejlődésének egyik alapja. A testváz, a testkép, éntudatunk központi meghatározója, a pszichés működés intrapszichés és interperszonális folyamatainak meghatározója. A mozgás az élettani és pszichés működések szintjén egyaránt meghatározza alkalmazkodási egyensúlyunkat. Bármely egyoldalú igénybevétele az egyensúly megbomlásához, testi, illetve pszichés tünetekhez vezet. A testnevelés, a sport feladata ezen egyensúly érzékeltetése, megtaníttatása.(19) A testmozgásnak, a sportnak az egészségmegőrző és fejlesztő funkción túl számos fontos hatása létezik, melyekkel elsősorban a szervezett oktatás keretei között ismerkedhetnek meg a gyermekek, először az óvodai, később az iskolai testnevelés és sportfoglalkozások során. Minél több hatás éri a személyiséget, annál inkább kibontakozhatnak képességei, szunnyadó adottságai. Ez a tény a testnevelésre, a sportra úgy fordítható le, hogy minél több mozgásfajtával, sportággal, testnevelési játékkal ismerkednek meg a gyermekek, annál inkább fejlesztő a motoros, a kognitív és az affektív tanulási képességük. Annál a gyermeknél, akit túlságosan egyirányú ingerek érnek, fejlődési zavarok, visszamaradások léphetnek fel. A megbetegítő tényezők az életmódon és az életstíluson keresztül hatnak. Az egészséges testi kondíció elválaszthatatlan az egészséges lelki állapottól. A sporttal számos személyiségvonás fejleszthető, de csak akkor, ha a gyermekeket érő hatás rendszeres és pedagógiailag megfelelően tervezett. A sporttevékenység során eredményesen fejleszthető a motiváció, az aktivitás, az önfegyelem, a kitartás, a bátorság, az akaraterő, a küzdeni tudás, az önbizalom, a fájdalomtűrés, továbbá reális önértékelés alakítható ki. A személyiségvonások mindegyike feltétlenül szükséges a jelenkori társadalomba való beilleszkedéshez és egyéni élet boldogulásához szükséges optimális feltételek megteremtéséhez. Amennyiben mindezen tulajdonságok a testnevelésórákon, illetve a sportfoglalkozásokon rögzül, magatartásjegyekké válik, és áttevődik az élet más területére is. A testnevelők feladata, hogy tudatosítsák a tanulókban a sportoláson keresztül megszerzett és megszilárdult személyiségvonások jelentőségét, mellyel befolyásolhatóvá válik a gyermekek viselkedése. A rendszeresen végzett sporttevékenység
(18) Szent-Györgyi Albert 1930. november 22-én elhangzott beszédéből (19) Nemzeti Iskolaegészségügyi Konsenzus Konferencia anyaga 92. o.
50
prevenciós hatású is. Védettséget nyújt a társadalmi együttélésből, a nemkívánatos hatásokból következő
veszélyekkel
szemben.
Gátolja
a
drogfogyasztás,
a
dohányzás,
az
alkoholfogyasztás kialakulását és fejleszti a negatív kihívásokkal való „megküzdés” képességet. Bizonyított tény, hogy a sport közvetlen és közvetett pozitív hatással van mind a fiatalok tanulási képességére, mind a dolgozó lakosság produktivitására. Mindez, a rendszeres testedzésnek, a sportolásnak, az egyén kognitív, érzelmi, fizikai és motivációs fejlődésre gyakorolt pozitív hatásán keresztül érhető el. A sportos életforma, pozitív alternatíva, a fiatalságot veszélyeztető ártalmakkal szemben. Az eredményességre törekvő sporttevékenység kiküszöböli a személyiségfejlődés során keletkező frusztrációkat, strukturálja az időbeosztást, közösségi élményeket kínál, és segíti a pozitív életcélok megfogalmazását. A sportmozgások harmonikus, összerendezett, könnyed végrehajtásának kívánalma, illetve megkövetelése a tanulók esztétikai érzékét is fejleszti. A „tökéletes”, szép mozgásra tudatosan fel kell hívni a figyelmet, hogy a tanulók az első próbálkozásaikat össze tudják hasonlítani a hibátlan, technikailag kifogástalan mozgással, és értékként tudják azt elraktározni magukban. A testedzés – legyen az, testnevelés, verseny, vagy szabadidősport – az eddigieknél sokkal jelentősebb mértékben járulhatna hozzá a magyar lakosság egészségi kondíciójának javításához. A gazdag, sokoldalú foglalkoztatás, az önálló feladatok adása, a nehézségek legyőzése, a versenyszituációkban való részvétel, mind-mind cselekvésre, aktív tevékenységre késztet.
Összefoglaló üzenetek A sport az ember életében az alapvető szükségletek kielégítésére szolgáló alkalmas eszköz. Kultúrált ember nem képzelhető el testkulturális műveltség nélkül. Az általános műveltséghez hozzátartozik a kultúrált mozgás, a mozgásműveltség és a testkultúra alapvető formáinak, ismereteinek, készségeinek köre. Megismételjük: hazánk állampolgárait is megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. Ezt a jogot, a testkultúra értékeinek elsajátítása, az emberi személyiség teljes és kiegyensúlyozott fejlődése és kibontakozása érdekében mindenki számára lehetővé kell tenni. A sporttevékenység az egészségvédelem, a megelőzés és a rekreáció fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja.
51
Magyarországon jelenleg a sport nem, vagy csak kis részben képes betölteni a szerepét, melynek legfőbbképpen szemléletbeli oka van. Hazánk, a rendszeresen sportolók arányát tekintve, a kelet-közép-európai régióban is csak a középmezőnybe tartozik. A felnőtt lakosság csupán 9%-a sportol, és mindössze 16%-a végez valamilyen testmozgást, amely legalább heti két alkalmat és minimum fél órát jelent. A közel másfél millió diák többsége kizárólag
iskolai
keretek
között,
a
testnevelés
órán,
illetve
a
tanórán
kívüli
sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást. Ez az időkeret nem alkalmas a korosztály szempontjából kívánatos feladatok ellátására, kevés ahhoz, hogy tudatosítani lehessen a sportos, egészséges életmód fontosságát Társadalmunkban lassan tudatosul, hogy a sport (legyen az akár szabadidős sporttevékenység) a teljes személyiséget formálja, s a testi és lelki egészségre egyaránt kedvezően hat. Az aktívak, a sokat mozgók, biológiai értelemben akár tíz évvel is fiatalabbak lehetnek azoknál, akik szinte teljesen mozgásszegény életmódot folytatnak. Az senki által nem kérdőjelezhető meg, hogy a fiatal korban űzött rendszeres testedzés mennyire nagy jelentőségű, mégsem csupán mindezért ajánlatos mindenkinek testmozgást végezni, hanem az élményt nyújtó, örömszerző hatások miatt is. Nincs talán még egy ilyen terület, melyben öröm és szórakozás, terhelésvállalás és tűrés, egészségfejlődés és még számos egyéb tényező, amely összetetten gazdagítaná úgy a fiatalok, mint a felnőttek életét. Társadalmilag nem hanyagolható el az a kérdés, hogy fiataljaink vajon öröklik-e hazánk felnőtt lakosságának egészségügyi mutatóit, azaz a ma társadalma milyen életesélyeket és életminőséget kínál a holnap állampolgárainak. Természetesen nem lehet életszínvonalat, sportolási feltételeket máról holnapra megváltoztatni. Önmagunk megváltoztatása, a sportban való aktív részvétel elérhető része az egészségmegőrzésnek. A mozgásgazdag életmód, egészségtudatos magatartás a társadalom minden egyes tagjának igényévé kell, hogy váljon. Ezt, a mozgásos életmód iránti igényt, a család és az iskola, mint szocializációs ágensek teremthetik meg, vagy legalábbis modellként szolgálhatnak a felnövekvő generáció számára. Ahhoz, hogy európai módon éljünk és töltsük szabadidőnket, érték legyen az egészség, hazánk lakosságának is el kell fogadni azt az új szellemiségű értékrendet, melynek alapvető célja: a fejlett országok színvonalának elérése. Ennek elérésében kiemelkedő szerepet tölt be a testnevelés, a sport, olyan tulajdonságok fejlesztésére, melyek fontosak az életben, nem csak állólépességet, izomerőt, sokoldalúságot, hanem az emberi kisközösségek létrehozására, 52
erősítésére is ösztönzést ad. A sporttevékenység maga is örömszerzési forrás, de csak akkor, ha mindenki megtalálja azt a tevékenységet, amelyet szívesen folytat, akár élete végéig is. Az állam feladata, hogy közérdekből segítse elő az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz fűződő joga gyakorlati megvalósulását, támogassa a közoktatás és felsőoktatás testnevelését és sportját, a civil szervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlőség jegyében folytatott sporttevékenységet, a fogyatékosok sportját.(20) Az egyén felelőssége pedig az, hogy vegye is igénybe a felajánlott szolgáltatásokat.
Felhasznált irodalom
Biróné Nagy Edit (szerk.): Sportpedagógia, Dialóg-Campus, Budapest, 1983. Csepela Yvette: Gondolatok a testnevelésről, a sportról a 21. század küszöbén, Pedagógiai Szemle 2000/10. Az Európai Unió és a Sport. Nemzetközi Konferencia. 1997, Magyar Sportszövetség Útmutató. 1996, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Testnevelési és Sport Osztály Fehérné Mérey Ildikó: Mozgás és egészség. Budapest, 1996, Útmutató Kiadó. Szerb György: A jövő sportja a középiskolákban Új Pedagógiai Szemle 2001/01. Endrédi Lajos (szerk.) Az iskolai testnevelés és egészségvédelem a kisgyermekkortól a fiatal felnőttkorig Szekszárd, 1994. llyés Gyula Pedagógiai Főiskola Kiadványa Meleg Csilla: Iskolai egészségnevelés: a feladat újrafogalmazása. 2002). Magyar Pedagógia, 1. sz. Egészség az Ezredfordulón /összefoglaló a magyar lakosság egészségérõl/ Budapest, 2003. Szent-Györgyi Albert 1930. november 22-én elhangzott beszéde H. Ekler J. – Rétsági E.: Az iskolai testnevelés és sport értékreprezentációjáról Sporttudomány 2003/4. Nádori László: A pedagógusok testi-lelki egészsége Konferencia előadás anyaga Szekszárd, 1994. Nemzeti Sportstratégia 2007. Andrásné.– Benedek – Szénási: Iskolai sportkörök, diák-sportegyesületek, Raabe kiadó, Budapest, 1997. Andrásné Teleki Judit: Testnevelés és sport az EU tükrében Budapest, 2006. PEM Tanulmányok-IV.
(20) Nemzeti Sportstratégia 2004.
53
Komplex humán sporttáborozás Kopcsik István – Zsédenyi Judit
Ajánlás A szerzők és az oktatás megújításában gondolkodó barátaik tizennyolc évvel ezelőtt fogalmazták meg először az „Alternatív lehetőség és élménypedagógia” programját, mely alapján 1991-ben egyedi minisztériumi kísérleti engedéllyel önálló iskolát is létrehoztak. Tapasztalt és fiatal kollégák egyaránt részt vettek a program gyakorlati megvalósításában. Külön szeretnénk kiemelni testkultúrát és egészséges életmódot tanító tehetséges fiatal kollégánkat Cserti Jánost, aki önzetlenül rendelkezésünkre bocsátotta kutatási anyagait is. Az azóta leegyszerűsítve „Kolumbusz programnak” nevezett tanítási gyakorlat során az iskola tanulói és tanárai hazai és nemzetközi gyakorlatok rendszerén keresztül négy kontinens 38 országában tanultak és tanítottak, és az adott helyszíneken élményszerűen sajátítva el a tananyag jelentős részét. A több mint 200 egynapos, 86 három-négy napos hazai gyakorlat, illetve az 55 alkalommal megtartott többhetes nemzetközi szakmai gyakorlat során alakultak ki azok a módszerek és technikák, amelyek egy részét most minden érdeklődő kolléga és intézményfenntartó rendelkezésére bocsátunk. Tapasztalataink alapján azzal a hittel és meggyőződéssel, hogy csak az az oktatás és nevelés eredményes, mely mind a diákok, mind a tanárok számára a munka mellett egyben a világ és önmagunk felfedezésének közös élményét, örömét is jelenti.
Új utak keresése A több ezer éves hagyományos alapokon nyugvó oktatási rendszerek az 1960-as, 70-es években a világon mindenütt válságba kerültek. Az utóbbi száz, de ebből különösen a második ötven évben a természet- és társadalomtudományok fejlődésének következtében olyan óriási ismeretanyag keletkezett, melynek „megemésztése” és feldolgozása diákok, tanárok és a tananyagírók számára is egyre nehezebb feladatot jelent. Az erősödő kaotikus viszonyok között új utak keresése vált szükségessé. A fejlett országokban meginduló reformok egy része a technika vívmányainak és új eredményeinek beépítésével, az IKT (infokommunikációs) technikák elterjesztésével és az oktatási folyamat napi szintű gyakorlatába való bevonásával valósul meg. Mások nem elégedtek meg a technika vívmányai adta lehetőségekkel, hanem új tartalmak, személyre szóló nevelési programok kialakításával kísérelnek meg választ adni a kihívásokra. Mi úgy gondoljuk, hogy a két fő irányzat közös nevezőjét kell kialakítani. Olyan oktatási programokat kell létrehozni és működtetni, amelyekben az IKT-s eszközök készség-szintű használatával, az új összefüggések és szemlélet kialakítására alkalmas tartalmakkal, a virtuális és a valós világ értelmezésére és az abban való aktív cselekvésformák kialakítására nevelje a tanulókat. Alternatív lehetőség és élménypedagógiánk lényege, hogy a helyszíni, élményszerű, saját tapasztalatokon nyugvó, mindig a felfedezés örömén alapuló tanulás során ismerje meg a diák a tananyagot. Egyéni és kiscsoportos keretekben, komplex, mindig szintézisre törekvő szemlélettel, sikerélményekkel gazdagodva jusson el természet és ember, természet és emberi társadalom alapösszefüggéseinek megértéséhez. Az erdei iskolák, szakmai táborok a hagyományos iskolákból kikerülő tanárok és diákok számára olyan új kereteket és lehetőségeket teremt, amelyekkel az iskolapados forma sohasem rendelkezett: a személyes kapcsolat és bizalom megerősödése, alkalmazkodási és
54
együttműködési képességek fejlődése, a másság – azonosság - különösség és az ezekhez a fogalmakhoz tartozó értékek megértése és elfogadása, a fizikai és szellemi világ egységének átélése.
Célmeghatározás Az adott tábor helyszíni sajátosságainak (természeti adottságok, társadalmi, kulturális környezet) és felszereltségének (sporteszközök, technikák, informatikai lehetőségek, számítógép, internet) figyelembevételével olyan programot kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik az egyéni, kiscsoportos és az össz nagycsoportos (táborszintű) feladatok összehangolt megoldását. A helyi adottságok, illetve a hozzájuk való alkalmazkodás a gyermekek és a tanárok személyiségével mindig egyedi és megismételhetetlen helyzeteket alakít ki. A táborvezetés feladata, hogy a helyi adottságokat szem előtt tartva harmonikus, ismereteiben és készségeiben egymást erősítő természet-, és társadalomtudományos, illetve sportprogramokat alakítsanak ki.
Alapvető célok 1. Környezetmegfigyelés (természeti és humán ismeretek) A táborba érkezés után (egyhetes, illetve 10 napos táboroknál) első feladatként, mintegy ismerkedésként fedezzük föl a tábor, illetve környezetének természeti, társadalmi, kulturális jellemzőit. A természeti megfigyelések között a földrajzi helymeghatározás mellett vizsgáljuk meg a domborzati, vízrajzi, élővilágbeli (természetes növényzet, állatvilág, domesztikált növények és állatok), illetve az ember természethez való alkalmazkodásának feltételeit. A társadalmi, kulturális megfigyelések során emeljük ki a tábor és környékének, illetve az ott élő emberek szokásainak, hagyományainak főbb jellemzőit (életmód, építkezés, esetleges sajátos néprajzi szokások, a térséghez, településhez kötődő művészeti, történelmi személyiségek, alkotások). De érdemes odafigyelni, tanulmányozni maguknak a táborlakóknak a sajátosságait, jellemzőit is , hogy milyen kulturális környezetből jönnek, milyen ismeretekkel rendelkeznek. A helyes környezetmegfigyelés hozzászoktatja a gyermekeket ahhoz, hogy nemcsak a tábor időtartama alatt, hanem bármely élethelyzetben, minden esetben törekedjenek a környezettudatos magatartás és viselkedésformák kialakítására, illetve el tudják helyezni saját magukat az őket körül vevő mindenkori természeti és kulturális környezetben.
2. Testkultúra, sport. A tábor adta lehetőségek kihasználásával törekedjünk a sport valamennyi hasznos funkciójának érvényesítésére, erősítésére az ifjúság körében: Törekedjünk az egészségmegőrzés, (a tábor időtartama alatt amennyire lehetséges az étrendet az egészséges táplálkozásnak megfelelően állítsák össze) az egészséges életvezetés, rehabilitáció, preventív szemléletmód a személyiség sokoldalú fejlesztésére. Kiemelkedően fontos az identitástudat és a közösségi magatartásformák kialakítása, erősítése, a társadalmi mobilitás segítése, illetve a szabadidő helyes eltöltése iránti igény felkeltése.
55
Humán területekkel szoros összefüggésben alapvető cél egy olyan szemléletmód, egészségtudatos magatartási forma kialakítása, amely a felnövekvő nemzedék számára. Életre szóló elkötelezettséget biztosít a testkultúra iránt. A fizikai aktivitás kerüljön életvitelük központjába, továbbá legyenek képesek elsajátítani olyan helyes életvezetési formát, amelyben egyensúly alakul ki a technológiailag fejlett társadalom „nyomása” és a mozgásműveltség között. Segítsünk abban, hogy tanulja meg a diák helyesen eltölteni a szabadidejét, és mintegy komplementer funkcióval ellensúlyozza a szellemi aktivitás fáradalmait és a hétköznapok során felhalmozódó pszichikus feszültséget. Legyen képes a testi és szellemi harmónia kialakítására és fenntartására. Szervezzük úgy a programokat, hogy a gyerek képes legyen a különböző ismeretterületek között a kapcsolódási pontok és összefüggések felismerésére, és tudatosuljon benne, hogy a testkultúra –az egyetemes kultúra szerves része és nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott, egészséges élet megteremtésénél.
3. A feladatok összeállítása Ha a gyerekek között van olyan, aki egy téma iránt (1-,2-es pont) különösen érdeklődik , akkor adjuk meg neki a lehetőséget, hogy az általa választott témában (projekt feladatban) a tábor időtartama alatt egyénileg vizsgálja meg az adott kérdést, problémát és arról fényképes, rajzos, maximum 3-5 perces szóbeli beszámolót, esetleg power point-os bemutatót tartson a többieknek az utolsó előtti nap délutánján. Ha van olyan diák, aki a fent említett témakörök közül egyiket sem választja, akkor ugyanezt a feladatot megcsinálhatja bármelyik társáról, bármelyik sportrendezvényről, versenyről, vagy játékról. Fontos, hogy mindegyik résztvevőnek legyen egy egyéni feladata, amelyet ismertet és bemutat. A feladat kijelöléseknél, illetve a végleges konkrét tábor program kialakításakor föltétlenül figyelembe kell venni, hogy a résztvevők a természettudományos, a humán, illetve sport tevékenység területén milyen képességekkel, készségekkel, illetve ismeretekkel rendelkeznek a tábor indulásának pillanatában. A tanári közösségnek úgy célszerű összeállítania a feladatokat, hogy lehetőséget adjon a gyerekek közötti különbségek kezelésére (differenciált pedagógiai eljárások), azaz különbséget kell tenni az eltérő felkészültségű, készségű és képességű gyerekek között. Segíteni kell az egyéni sikerélmény megszerzésének lehetőségét, nehogy tovább növeljük az esélyegyenlőtlenséget, és a helyszíni önálló témafeldolgozásra, egyéni következtetések levonására csak „a jó tanulók” legyenek képesek. Amikor az előkészítésnél a feladatok összeállítása során alapozunk a diákok meglévő készségére és képességére, ezzel segítjük a sikeres munkáját, emberi kibontakozását. Szem előtt kell tartani az adott hiányosságok lehetséges pótlását is, hisz így juttathatjuk sikerhez, pozitív élményhez és önbecsüléshez, mert az eddigi hiányosságai közül ledolgozott néhányat vagy akár új képességeket fedezett fel önmagában és hasznosítható új ismeretekre tett szert. Így válik lehetővé az, hogy mérni tudjunk, honnan hová jutottunk a tábor végeztével.
A testnevelés (testkultúra) és sport képesség- és készség komplexe A testnevelésben és sportban megjelenő képességek és kézségek sohasem külön, hanem egymással összefüggésben komplex módon globális egységet alkotva jelennek meg. Megkülönböztetünk:
56
Kondícionális képességeket (erő, állóképesség, gyorsaság és ezek különböző típusai) Koordinációs képességek (kinesztézis, egyensúlyozás képessége, ritmusképesség, reagálási képesség, téri tájékozódási képesség, differenciálási-irányító képesség, összekapcsolási-átállási képesség, egyéb speciális koordinációs képességek) Kognitív képességek körét (érzékelés – észlelés - izolálás, észlelés-analizálásosztályozás, emlékezeti képesség, előhívó, felidéző képesség, absztraháló - integrálóokviszony feltáró képesség, kombinációs döntési képesség) Emocionális-affektív képességek körét (biológiai szükségletekkel összefüggő érzelmek, fájdalomtűrő leküzdő képesség, félelem leküzdő képesség, öröm - haragagresszió szabályozó képesség, fegyelem-önfegyelem képessége, beállítódás – motiváció - kitartás, elkötelezettség a társadalmilag hasznos, valamint a kultúra megmaradó értékei mellett, az esztétikai értékeszme köré szerveződő érzelmek, igazság – valóság – igazmondás - következetesség, mint értékeszme). Továbbá a komplex egész része a szokások rendszere és a lazaság, hajlékonyság területe. Mindkettő terület esetében meghatározó az egyéni kód, testalkat, nem, pillanatnyi kondicionális állapot, környezet, és a szokások rendszere esetében a szociális környezet. A képességek és kézségek rendszere a térben, mint a káposztalevelek, vagy a hagymalevelek egymásba fonódva alkotnak globális egységet. Minden egyes területet együttesen kell fejleszteni, komplex módon és nem szabad figyelmen kívül hagyni egyik képesség jelentőségét sem. A sportági képzés során az adott terület képességkívánalmaitól függően a fejlesztés abba az irányba tolódik el, amely területre dominánsan szükség van. Például, ha valaki a táncot választja, akkor annak a személynek a képessége a koordináció irányába fog eltolódni. Csapatsportág esetében az összes képesség meg fog jelenni, pontosabban a képességeknek minden faktora nagyon fontossá válni. Kiemelt követelmény továbbá, hogy a fejlesztés módszertana mindenben feleljen meg a tanulók életkorának és előképzettségének. A hatékony fejlesztés érdekében figyelembe kell vennünk a mozgásfejlődés senzitív fázisait, különösen a kondícionális és koordinációs képességek fejlődésében.
Testkultúra és a humánterületek összefüggésrendszere Az ókori görögök „ép testben – ép lélek” felfogása korunk meghatározó kérdésévé vált. Erőteljesen átalakított (objektivált) világunk biológiai és társadalmi létünk jelentős változásaival járt. A jelenlegi és jövőbeli világunkhoz való eredményes alkalmazkodás megkívánja fizikai és szellemi lehetőségeink újra értékelését, határainak felmérését, kitágítását. Fizikai és szellemi adottságaink harmonikus fejlődésére, fejlesztésére akkor van esélyünk, ha rendszerszemléletben vizsgáljuk állapotainkat és lehetőségeinket. Ha képesek vagyunk az életünket meghatározó természettudományos és humán ismeretköreinket összekötni és ennek segítségével egészséges, boldog életmód alternatívát kialakítani, megvalósítani. Felismerve ebben a folyamatban saját személyes felelősségünket is.
A megismerésről… "A világ legérthetetlenebb tulajdonsága az, hogy érthető." (Albert Einstein) 57
Hétköznapi életünk és a történelem sajátossága, hogy egyszeri és megismételhetetlen pillanatok sorozatából áll, melyben az embereknek folyamatosan életüket meghatározó döntéseket kell hozniuk. A helyes döntési lehetőségek száma akkor növekszik, ha a lehetséges legtöbb – a döntési helyzettel kapcsolatos – információ rendelkezésünkre áll. Csak jó helyen és jól feltett kérdésekre kaphatunk helyes válaszokat. A megismerési folyamatot az alábbi leegyszerűsített ismeretelméleti képlettel érthetjük meg: ? ??
??
? ??
???
I. v ?
?
?
??
Csökkenő közvetlen kiszolgáltatottság
??? ?
Ismeret tapasztalat tudás
Ismert világ
???
?
?
? ?
??? ?????
?
?
?
?
Kollektív tudat
?
Születésünk pillanatától kezdve a közvetlen tapasztalatokon és a tanuláson keresztül ismereteket szerzünk a világról, amelyben élünk. A tudás nem az ismeretek halmaza, hanem az ismeretek és a közöttük lévő összefüggések felismerése és ezek alkalmazási képessége. Az egyre növekvő tudásnak kettős eredménye van: egyrészt rádöbbenünk arra, hogy mennyi minden van még, amit nem tudunk, másrészt, hogy a környező világgal szembeni kiszolgáltatottságunk a növekvő tudással jelentős mértékben csökken, így az életünket érintő helyes döntések lehetősége ugrásszerűen nő. A megismerés ebben az értelemben azt jelenti, hogy képesek vagyunk a világot saját elménkben modellezni, és ezt a modellt folyamatosan változtatni, alakítani, újabb és újabb ismereteket, tapasztalatokat építeni bele. Ismert világunk így tágul folyamatosan, ahogy növekszik a megismert dolgok és azok összefüggéseinek köre. Az elmúlt száz évben olyan iramban nőtt az információ mennyisége, az emberiség tudása a világról és önmagáról, hogy az emberi elme már nem képes földolgozni valamennyi információt, amivel szembesül. Ezért a 20-21. századi ember alapvető érzése a káosz, a bizonytalanság. „Modellünk” a hagyományos, már eddig megszokott módon nem tágítható tovább, rendező sémáink egyre kevésbé működnek. Hétköznapi életünkben egyre nagyobbak az aránytévesztések, nő a viszonylagosság, melyekkel kiszolgáltatottságunk és ennek érzete ugrásszerűen erősödik. Ha az ember nem próbál meg lépést tartani ezzel az elképesztő mennyiségű információval, valóban kiszolgáltatottá válik: a többi embernek, a természetnek, vagy az államnak. A fokozódó félelemérzés a psziché állapotának karbantartásával oldható fel: különös tekintettel a konfliktuskezelésre, és stresszkezelésre. A döntéshelyzetek kezelése sport, játékok, élethelyzetek sorozatában tanulható meg. Nem az a baj, ha rosszul döntünk, hanem az, ha nem döntünk. A rossz döntés kijavítható. Történelmi és sport esettanulmányokkal jól példázható. Napjainkban egyre erőteljesebb a harag, agresszió elterjedése, mely elsősorban a kudarcélményekhez köthető. A kudarctűrés, a sikerélmény helyes kezelése egyaránt fontos az egyensúlyállapot megtalálásához és ehhez a táborokban komoly segítséget adhatunk, ha a
58
tevékenységek során figyelmet fordítunk a bal és jobb agyfélteke összehangolt működésének elősegítésére. A feladatok (fizikai és szellemi) megoldása során az érzelmi motivációk kialakulását kell segítenünk és erősítenünk. Az egyéni és közösségi feladatválasztások és megoldások az önismeret, és a közösségi kapcsolatok fejlődését vonja maga után. Kialakul a helyem az adott közösségen belül, melyen bármikor változtathatok, és ennek lehetősége elsősorban rajtam áll. A problémamegoldások során értékválasztásra kényszerülünk, melyekben erősítenünk kell az elkötelezettséget a társadalmilag hasznos, valamint a kultúra maradandó értékei mellett. Az egész tábor az egyén és közösségi cselekvő aktivitásáról szól. Különleges egyedi élethelyzetekkel, melyekben a szabályokat – akár az élet egyéb területein- a résztvevők alakítják ki felelősséggel, felelőtlenséggel, de bármikor megváltoztatható módon. Ebben a folyamatban világossá válik, hogy mindig szükség van keretekre, melyekhez meg kell tanulnunk alkalmazkodnunk. Az emberek mindig maguk hozzák létre keretrendszereiket, amelyek között élnek, és csak nekik van joguk megváltoztatni azokat!
A kooperatív technikák jelentősége a testkultúra és a humán területek kapcsolatrendszerében A kooperatív technikák kiválóan alkalmasak az együttműködő képesség, problémamegoldó készség fejlesztésére. A tanulókat közös munkára, csapatépítésre készteti. Fejlesztik a kreativitást, gondolkodásra és cselekvésre késztetik az ifjúságot. A tanulási folyamat során érdemes a különböző technikák alkalmazása között játékokat beiktatni. Módszertanilag kiválóan alkalmasak a hangulat oldására, a tanulási kedv megteremtésére. A gondolkodtató feladatok által kialakult szellemi, érzékszervi és emocionális fáradtságot rendkívül jól kompenzálják. Továbbá a játék alatt is tovább fejlődik a tanulók kooperáló képessége, s a bonyolultság változtatásával a résztvevők kapcsolatrendszere is folyamatosan változik. Fontos, hogy a játékok során mindig téthelyzet alakul ki, amely e résztvevőket rendszeresen kihívások elé állítja. A humán ismeretek és a testkultúra közötti összefüggés abban mutatkozik meg, hogy a játékok közbeiktatásával a tanuló játszva tanul és tanulva játszik. Így a humán ismeretek elsajátítása és a testkultúra egy komplex egészet alkot, és egymást kiegészítve fejlesztik a tanulók különböző képességeit. Gyakorlatilag a tanulás közben is testkultúrális tevékenységet folytatnak, ami által a személyiség sokoldalú, komplex formálása történik: öröm- haragagressziót szabályozó képesség, fegyelem-önfegyelem képessége (a meghatározott szabályok által), kitartás, kudarctűrő képesség stb. A téthelyzet megjelenésével verseny alakul ki, amely által a tanulók emberi kapcsolatrendszere olyanná válik, amely még jobb teljesítmény elérésére sarkallja őket. A versenyzés pedagógiai dimenziója által megvalósul az önérvényesítés, továbbá pozitív személyiségformálást érhetünk el az önkritika és önértékelés képességének folyamatos fejlesztésével.
Kooperatív technika, kooperatív módszerek Módszerek az ismeretek átadására:
59
Projekt módszer. A témafeldolgozáshoz kapcsolódóan célokat, feladatokat kell meghatározni, majd meg kell tervezni a munkamenetet, végül be kell mutatni az eredményeket. Ezen tanulási egység középpontjában mindig egy probléma áll. A feladat a problémához kapcsolódó vonatkozások összefüggések feltárása, a kapcsolatok keresése a való világhoz. Vita módszer. Kiváló eszköz a diákok kommunikációs és retorikai készségeinek fejlesztéséhez. Dráma módszer. A tanulók felveszik a kiválasztott vagy meghatározott szerepet és azonosulnak vele. A módszer alkalmas, illetve kísérlet lehet a tudás személyesebbé tételére. Kiváló eszköze a szituációs gyakorlat. Probléma központú tanulás. Célja a probléma megoldó, együttműködési készségek fejlesztése. A diákok önálló kutatásaira, lényeglátására épít. A pedagógus irányítóként, tanácsadóként jelenik meg. Kagan-féle kooperatív tanulás. Együttműködésen alapuló tanulásszervezés. Az egyéni különbségek tiszteletben tartására törekszik. A kooperatív tanulócsoport erős pozitív összetartozás-tudattal rendelkezik. A tananyag elsajátítása mellett a csoporttagok egyéb társas viselkedési normát, együttműködési készséget sajátítanak el. Négy alapelvet kell kiemelni: párhuzamos interakciók, egyéni felelősség, építő egymásrautaltság, egyenlő arányú részvétel.
Néhány példa a kooperatív technikák típusaira: KÖRBE-KÖRBE –(ROUND ROBIN) odafigyelés-megosztás-gondolatok továbbfejlesztése Mint egy kerekasztal, a csoport tagjai sorrendben, vagy spontán elmondják gondolataikat, válaszaikat, majd azokat továbbfejlesztik, pontosítják. Lehet ugyanezt kérdésfeltevés – legjobb kérdés – céljából használni. A legjobbakat leírják. ÖTLETVIHAR –( BRAINSTORMING) – 4É élénk – értelmes – építkező – értékőrző Gondolkodásra ösztönöz, részvétel aktív, bevonó, divergens gondolkodást serkenti. A résztvevő csoporttagok a feladott témával kapcsolatos gondolataikat egy cetlire írva az asztal közepére teszik. Élénk – a rendelkezésre álló idő alatt minél több ötlet legyen Értelmes – odavágó és hasznos gondolatok kellenek Építkező – amint középre rakják, hangosan kimondják, ezzel a gondolatkör bővül a fejben Értékőrző – minden gondolat értékes, senki sem minősíti a másikét. KÖRBE-KÖRBE ÖTLETVIHAR – gyors és általánosan megfogható problémafelmerés, beszámolók készítése, ahol mindenki képviseli magát stb. Több témában egy-egy hatalmas papírt címzünk meg a közepén (pl. Magatartás, Kapcsolatok az osztályban, Tanulmányi előmenetel stb.) Egy papírnál 4 diák van. 3-4 percig írhatnak, majd a papírt körforgásszerűen továbbadják, vagy ők vándorolnak. A végére mindenki, minden témában írhatott. Beszélgetés nincs, a rendzavarók külön papíron egyénileg írhatnak, de ritkán fordul elő. TÁNYÉRALÁTÉT –( PLACE MAT) – egyéni elszámoltathatóság, gondolatok szembesítése, összegzése, sűrítése, megegyezés, döntés, általánosítás 60
Egy nagy papír körül 3-4 fő dolgozik, mindenkinek van vonalakkal elválasztott saját területe és középen egy nagy téglalap, kör berajzolva. Először meghatározott ideig mindenki írja a saját gondolatát, válaszát, ötletét, ekkor nincs beszéd. A következő időszakaszban középre gyűjtik az általános véleményeket, csoportosítva azokat, vagy eldöntve, melyek reprezentálják a csoport véleményét. Összesítés – súlyozás – rangsor. KIS ÖSSZERAKÓS – (MINI JIG-SAW) - felelősség – odafigyelés – taítva tanulás – továbbfejleszthetőség A csoport tagjai egyénenként a tananyag egy részéért felelősek, melyet megtanulnak, analizálnak. Ezután megtanítják társaiknak, akik kérdezhetnek, hozzátehetnek. Diagnosztikus (nem osztályozó) egyéni kérdőívvel kombinálható, hogy meggyőződjünk az eredményről. SZAKÉRTŐI CSOPORT – (EXPERT GROUP JIG-SAW) – az előző, csak nagyobb terjedelmű, mélyebb tudást igénylő témákban és gyakorlottabb csoportnál alkalmazható. A csoport tagjai beszámozva egy-egy területért felelősek (2, 3 max. 4 fő) Az adott területért felelősek elhagyják a saját csoportjukat és egy szakértői csoportban megtanulják, megvitatják a témát. Felkészülnek a tanításra. Időre történik. Visszamennek a saját csoportba, ahol megtanítják a többieknek, majd őket is megtanítja a másik csoportból visszajött szakértő. Így összeáll a tananyag. A végén a tanár kérdések formájában, bárkit felszólítva kérdezhet. A z óra többi részén a tanár körbe-körbe jár. A modulátor munkába a legjobb tanulók idősebbeknél bevonhatóak, ha előre felkészültek. GONDOLKODÓ PÁROS – (THINK, PAIR, SHARE) – kétirányú kommunikáció, gondolatok, megoldások, reakciók párban, összehasonlítás, kapcsolatteremtés A résztvevők párban dolgoznak egy kérdésen, feladaton. A kulcsmondatokat, magvas ötleteket, gondolatokat egymásnak átadják. Legjobb, ha először leírják (elszámoltathatóság), majd ezután beszélik meg a társsal. Következő lépés lehet egy másik páros bevonása. A cél a legtömörebb, lényegre törő megoldás összerakása. JÓ FEJEK EGYÜTT – (NUMBERED HEADS TOGETHER) – a tudás összegzése, ellenőrzése, felelősség a tudásért, az elszámoltathatóság fejlesztése csoportban Egy adott téma feldolgozása csoportban történik meg (2-4 fő). A feladatra a válaszokat megbeszélik, bizonyos ideig dolgoznak azon, tesznek azért, hogy minden csoporttag megértse, elő tudja adni. Végül a tanár beszámoltat, bárkit felszólíthat a csoportokból. HALSZÁLKA – (THE FISH BONE) – ok és okozat, divergens gondolkodás, analízis, problémamegoldás A halszálka formájú diagram a problémafeltáró gondolkodás segítője. A csoport tajgai szembesülhetnek azzal a ténnyel, hogy egy problémát milyen körültekintően, rendszerbe ágyazva kell átvizsgálni. Segít más nézőpontját is figyelembe venni, elfogadni. A diagram fejében a probléma megfogalmazása kerül, a szálkák helyére meg az okok, amik előidézheti. KÜLDJ EGY PROBLÉMÁT – (SEND A PROBLEM) - problémamegoldás, együttműködés, másokra odafigyelés, empátia, tolerancia fejlesztése A résztvevők csoportokba rendeződnek (max. 4 fő), majd minden tag leír egy problémát szabad, vagy irányított témában egy cetlire. A csapat által írt, összegyűjtött cetliket egy másik csoporttal kicserélik. A problémákat megbeszélik és a válaszokat a cetlik hátoldalára írják, majd azok visszakerülnek az eredeti csoportba, majd együtt elolvassák.
61
A T KÉT OLDALA – (TCHART) – ellentétes vélemények, szembeállítások, más nézőpontjának elismerése, nézőpontváltás, más perspektíva A tagok párban, vagy kis csoportban dolgoznak. A saját vagy középen lévő papírt elválasztják középen. Az adott témában a vezető felvetheti a perspektívákat. Pozitív – negatív, mellette – ellene, egyetért – nem ért egyet, már megtett – még kell tennie, kedveli – nem kedveli, gyengeség – erősség. FÜLLENTŐSDI – (FIND A FIB) - az ismert tananyag használata, odafigyelés egymásra, megosztás, gondolatok továbbfejlesztése A háromfős csapattagok mindegyike az adott témában egy állítást fogalmaz meg. Ezek után, együtt kontrollálva az eddigieket, egy negyedik, valótlan állítás, azaz füllentést találnak ki. Minden csoport tetszőleges sorrendben felolvassa a négy állítást. Ki kell találni, mi a füllentés. TUDD MEG MÁSTÓL – (TEAM INTERVIEW) - gyors tanulás, felelősségérzet, kíváncsiság. Négyfős csoportokat párokra osztunk először. Egyik pár a és b, a másik c és d. A téma, amit feldolgozunk, négyrészes. Ha új az anyag, az első idő az egyéni tanulásé. A tud valamit, b is és így tovább. A megosztja b-vel a tudását és így tesz b is a-val. Ugyanígy tanítja, informálja a másik kettő egymást. Ezek után, b informálja a szembe ülő c-t vagy d-t mindarról, amit tudott és megtanult és a másik ugyanezt teszi. „Keresztben” tanítják egymást. Mindenki felelős azért, amit ő tudott és azért is amit a párjától tanult. Végül mindenki mindent megtanult. Ha írott információ volt, tovább lehet adni a végén, hogy kontrollálják körben a tudásukat. A témakörök kiválasztása vagy a helyi adottságok alapján, vagy a tanár pedagógiai elképzelései alapján történik.
Két technika, mely segíthet indítani és szervezni: Belső-külső kör – kommunikáció elindítása, ötletcsere, gyorsan sok ember találkozhat, hangulatteremtés: A dupla kör tagjai egymás felé néznek, vagyis a belső kifele, a külső befele Mindenkivel szemben áll egy aktuális partner. A felvetett probléma megoldását először a belső, majd a külső mondja el. A másikat mindig meg kell hallgatni, jó, ha kötött az idő. Ezután megvitatják. A kör tovább mehet, új párral lehet találkozni, ez történhet zenére és szünetre megállással. Jó közösségteremtő, olyannal is szóba kell állni, akivel egyébként nem szokott gyakran. Beszélőkártya – avagy rend a lelke mindennek – egyenlő terhelés, a sorrend betartása, másikra odafigyelés, extraverzió háttérben tartása, introvertáltak megszólaltatása: Mindenkinek két kártyája van, s csak akkor szólalhat meg, ha az előtte lévő befejezte és a megszólalni szándékozó letette középre a kártyáját. Máskor nincs megszólalás és a kártyát el kell használni. A beszéd időtartama kötött is lehet.
A csapatmunkához szükséges szociális képességek kialakítása
62
A diákok felkészítése egyéni és csoportmunkában is lehetséges, ha a téma a kooperatív munka sikerességének feltételei rögzítése. Példák: Az csoport ötletviharral összegyűjti, mely szociális képességek kellenek a kooperatív csoportmunkához. Az csoport hasonló eljárással listát készít arról, milyen az eredményes csapatmunka. A csoport átgondolja mitől működik eredményesen egy csoport. A csoport átgondolja mi az útja a hatékony működésének. A csoport átgondolja, mit kell tennie a csoportnak másképpen legközelebb. A csoport átgondolja, hogy az eredményes együttműködés a csoportban hogyan hat a hatékony tanulásra. A diákok egyénileg átgondolják, miként járultak hozzá egyénileg a csoportmunkához. A diákok egyénileg átgondolják, milyen problémákat idéztek elő a csoportjukban. A diákok átgondolják, mit kell ugyanúgy/másképpen tenniük legközelebb.
Két konkrét téma 1, a csillagos ég (természeti, kulturális és önmegfigyelési feladat) szempontok: elképzeléseim, ismereteim, vallási-és tudományos források, helyünk az Univerzumban, válaszadási lehetőségeink 2, hős és áldozat (vagy vesztes és győztes) (történelmi – és pszichológiai feladat) szempontok: élettapasztalataim, családi élmények, történelmi példák, mitől függ, hogy ki kicsoda? A tábor létszámától függően alakítsunk ki 4 fős csapatokat. A csapatok tagjai együtt dolgoznak, és a meghatározott problémát együttesen dolgozzák fel. A pedagógus csak irányítóként, segítőként valamint tanácsadóként van jelen. A munkát érdemes játékkal kezdeni, ezáltal a tanulók sokkal felszabadultabban látnak neki a munkának. Minden csapatban jelöljünk ki egy két szóvivőt, egy időmérőt és egy írnokot. Minden csapatnál van egy nagy papír, amelyre egy kört rajzolnak fel, majd a fennmaradó részt 4 részre osztják úgy, hogy mindenkinek legyen egy saját területe. A munka kezdetén alapvető feltétel a csend kialakítása. Első lépésként minden csapattag egyénileg állításokat gyűjt össze a problémával kapcsolatban. Fontos kritérium, hogy a tanulók itt még nem kooperálhatnak egymással. Rendelkezésre álló idő:10 perc A következő lépésben már együttesen, csapaton belül válogatni kell a legfontosabb állításokat, és be kell írni középre, fontos, hogy a megbeszélés során itt még felvetődhetnek állítások, amelyeket természetesen be lehet írni. Rendelkezésre álló idő: 10 perc3. Lépés: minden csapat külön-külön ismerteti az eredményt az egész közösség előtt (csapatonként 10 állítás). 4. Lépés: közösen az egész csoport megvitatja a témát, válogatja és rangsorolja közös megállapodás alapján az állításokat (10 állítás). A különböző részek közé iktassunk be minél több mozgással járó játékot, illetve fokozatosan emeljük a bonyolultság szintjét. Haladjunk az egyszerűbbtől a nehezebbig (páros játékoktól a csoportos játékokig), a fokozatosság elvét betartva! A feladatmegoldás közben a tanulók fejlesztik érvelési-és vitakészségüket, egymás iránti érzékenységüket, odafigyelésüket. Fokozatosan képessé válnak a problémahalmazokból a lényeg kiemelésére.
63
A tanár, mint a sikeres táboroztatás meghatározó szubjektív eleme A többnapos tábor vezetése talán a tanári munka egyik legkomplexebb feladata. Nehéz pontosan körülhatárolni, hogy milyen készségekkel és képességekkel kell rendelkeznie annak, aki vállalkozik tábor vezetésére, mert különböző helyszínek, helyzetek, különböző csapatok más-más, sok esetben meglepő feladatok elé állítják a vezetőt. Természetesen vannak olyan alapvető vezetői képességek, amelyek nem nélkülözhetőek még akkor sem, ha sikerül sokoldalúan képzett tanári csapatot maga mellé szervezni táborra. Egyik legfontosabb a helyes önismeret és a rátermettség, mert fel kell mérnie a tanárnak - a tábor szervezése előtt -, hogy alkalmas-e a vezetésre, vagy inkább egy jól dolgozó tanári csapatnak legyen-e kisebb felelősséggel rendelkező hasznos tagja. Aki táborvezetésre vállalkozik, rendelkeznie kell az alábbi tulajdonságokkal, képességekkel, felkészültséggel. Emberismeret - nélkülözhetetlen a tanári csapat összeállításánál, diák és tanári feladatok szétosztásánál, de szinte minden döntési helyzetben. Empátiakészség - a konfliktusok, viták kezelésénél, az egyéni problémák megértésénél, pozitív érzelemmel tudjon odafordulni a másik ember felé, tisztelje az emberi értékeket, különös tekintettel a döntési helyzetekben. Saját értékeit ne mossa össze a másokéival. Tolerancia képesség. Szolidaritási érzék. Szuggesztív, hiteles egyéniségnek is kell lennie, akinek személyes varázsa és meggyőző ereje van, akire felnéznek és bármilyen probléma megoldásakor számíthatnak rá kollégái és diákjai. Jó tervező- és szervezőképesség. A szervezés fontos része az adott feladatra legalkalmasabb kollégák kiválasztása is. Nyilvánvalóan a legoptimálisabb csapatösszeállításra kell törekedni, hogy a különböző szakmák és tantárgyak megfelelő mértékben legyenek képviselve a tervezett gyakorlati oktatáson. Higgadt, nyugodt, megfontolt, derűs személyiség és ezt sugározza át a csoport többi tagjára is. (Az átélt élmény határozza meg viselkedését és ne a viselkedési panel.) Rugalmas, elképzeléseit, célkitűzését meg tudja valósítani és valósíttatni, de tudjon odafigyelni mások javaslatára (a diákéra is!) és ha jobbnak tartja legyen képes módosítani saját elképzelésén. Kreatív és pozitív gondolkodású. Tudjon csapatban dolgozni és csapatot mozgatni. Döntéseiben legyen következetes és határozott. Az aktuális pillanaton túl legyen képes a következő napok feladataira is koncentrálni. A tábor egész időszakát egységben kell látnia. Merjen menet közben változtatni, ha a célok megvalósulását veszélyeztetve látja. Igényesség – önmagára, munkájára nézve egyaránt és ezt követelje meg a csapat többi tagjától is. Jó helyzetfelismerő képesség. Ha szükséges, legyen képes a rögtönzésekre is! Tervezési készség. Jó kommunikációs készség.
64
Ezeket fogja tovább finomítani a második, harmadik, illetve sokadik tábor tapasztalata. Nehéz sorrendet állítani, hogy melyik tulajdonságra van nagyobb szükség, illetve mikor, melyik jártasság kerül előtérbe. Ahhoz, hogy valóban hatékony és eredményes legyen a tábori munka célszerű többszakos, több terület iránt érdeklődő kollégát hívni a csapatba. Összegezve azt mondhatjuk, hogy a táborvezető tanár szakmai felkészültsége, emberi és pedagógiai felelősségérzete, egyszemélyi felelőssége, korábbi gyakorlati tapasztalatai meghatározóak a program sikeressége szempontjából.
Értékelés és mérés Az értékelésről Az értékelést és mérést kiemelt helyen kell kezelnünk. Fontos a folyamatos visszacsatolás, a tanulók előrehaladásának mértékének rendszeres megállapítása. Ugyanakkor a rendszeres mérés által, különösen a testkultúra területén, motiválhatjuk a diákokat még jobb eredmény elérésére. A, Formáló-segítő (formatív értékelés) A tanulók tájékoztatása előrehaladásuk mértékéről, nem mennyiségi értékelés. Megfelelő eszközökkel, tanítási témánként megállapítjuk valamennyi tanuló tudásában a jól elsajátított mozgásfeladatokat, a hiányosakat, vagy a gyengén elsajátítottakat. A tanuló ezáltal önmaga győződik meg saját eredményeiről, amin keresztül megtanulja, hogy nem a tanár, hanem saját teljesítményei értékelik őt. B, Összegző-lezáró (szummatív) értékelés Azonos körülmények között tanuló diákok összehasonlítása. A tudás mércéje, a tudás relatív színvonala az előzőleg megállapított normához viszonyítva.
Célok, feladatok megállapítása (tanterv)
ményeménye
Az oktatás- nevelés folyamata Tanterv alkalmazása Tantárgy (Testkultúra)
Tanítási egységek
Eredmény, a tanulók teljesítménye
Tanórák
Az értékelés folyamata Formáló- segítő
Szummatív
A tanulási folyamat értékelési sémája
65
Az oktatási-nevelési folyamat ellenőrzése négy lépésben: 1. Az oktatási- nevelési célok áttekintése. 2. Tartalmi revízió (elsajátítandó anyag, megvalósítást segítő technikák, módszerek), ezen belül: Jelenlévő problémák megállapítása Javítás A problémák meghatározásához adatgyűjtés szükséges, ami különböző próbák, felmérések segítségével valósul meg. A mérések által lehetővé válik a tanulók kezdeti képességeinek, tudásszintjének felülvizsgálata. Az adatok gyűjtésének másik típusa, a tanulók szubjektív megnyilvánulásai által történjen, kétféle módon: Kérdőív Beszélgetés, a tanulók véleményének meghallgatása 3. Teljesítménycélok (feltételek, kritériumok, amelyeknek a tanulóknak meg kell felelniük) felülvizsgálata A tanulók kezdeti képességeinek felülvizsgálata után, a teljesített célok felülvizsgálata, amelyet az oktatási-nevelési tevékenység tervezésekor fogalmaztunk meg. 4. Az oktatási-nevelési tevékenység felülvizsgálata Az oktatási-nevelési tevékenység hatékony objektív értékeléséhez ismét át kell tekinteni: A tanulók kezdeti ismereteit, képességeit és a folyamat végén nyert pozitív vagy negatív adatokat Minden egyéb rendelkezésre álló tapasztalati adatot: a tanulók véleménye és a saját megfigyeléseink alapján hová jutott az egyén, a kisközösség és a tábor egész közössége a tábor befejezésekor. Hol voltak azok az esetleges hibák, problémák melyeket a következő tábor megtervezésénél figyelembe kell venni!
Kérdőív – minta a minőségbiztosításhoz Az első 10 kérdésre adott válaszokat a tábor összegző értékelése során, érdemes grafikusan ábrázolni, mert segít az eredmény, esetleges eredménytelenség ok-okozati összefüggéseinek feltárásában, egyben segítséget ad a hibafaktorok felkutatásában, kijavításában, illetve kiemeli a legeredményesebb területeket. A szöveges értékelésre adott válaszokat is érdemes kérdésenként csoportba gyűjteni és elvégezni az átfogó összegzést.
A tábor értékelése - diákok részéről Az alább feltett kérdések alapján értékeld (osztályozd) az eltelt hetet! Karikázd be az „osztályzatot”!(1-es az elégtelen, 5-ös a kiváló) 1. 1
Mennyire voltak érdekesek számodra a tábor programjai? 2
3
4
5
66
2. Mennyire ügyesedtél a tábor foglalkozásainak segítségével? 1
2
3
4
5
3. Mennyire bővültek az ismereteid? 1
2
3
4
5
4. Mennyivel tudtál meg többet önmagadról, képességeidről a tábor során? 1
2
3
4
5
5. Mennyire segítették a tanárok a munkádat? 1
2
3
4
5
6. Milyen volt a programok szervezettsége? 1
2
3
4
5
7.Hogy érezted magad a táborban? 1
2
3
4
5
8. A program végére milyenné alakult a közösség? 1
2
3
4
5
9. Milyenek voltak a szállás körülményei? 1
2
3
4
5
10. Milyen volt az étkezés? 1
2
3
4
5
A, Melyik program tetszett a legjobban és miért? ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ B, Mit csinálnál másként a következő táborban, mit változtatnál? 67
................................................................................................................................ ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. C, Mi az amit legszívesebben elfelejtenél? ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ …………………………………………………………………………………….
A tábor értékelése - tanárok részéről Az alább feltett kérdések alapján értékelje (osztályozza) az eltelt hetet! Karikázza be az „osztályzatot”! (1-es az elégtelen, 5-ös a kiváló)
1. Mennyire sikerült megvalósítani a kitűzött célokat? a, módszertani 1
2
3
4
5
4
5
b, technikai 1
2
3
c, tartalmi szempontból 1
2
3
4
5
2. Mennyire segítették a kollégák a munkádat? 1
2
3
4
5
3. Mennyire sikerült együtt dolgoznia a gyerekekkel? 1
2
3
4
5
4. Milyen volt a programok megvalósításának színvonala? 1
2
3
4
5
5.Mennyire sikerült közösségé formálni a csoportokat? 1
2
3
4
5
68
6. Milyen mértékben fejlődött a gyerekek ügyessége a tábor alatt? 1
2
3
4
5
7. Mennyire mélyült a gyerekek önismerete a programok segítségével? 1
2
3
4
5
8. Mennyire sikerült bővíteni a gyerekek humán ismereteit? 1
2
3
4
5
9. Milyen volt a tábor helyszíne, felszereltsége, tisztasága? 1
2
3
4
5
10. Milyen volt az étkeztetés?(minőség, kultúra) 1
2
3
4
5
A, Melyik programot sikerült a legjobban megvalósítani és miért? ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ B, Mit tenne másként, mit változtatna a következő tábor szervezése során? ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ C, Mi az, amit legjobban szeretne elfelejteni? ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................
Összegzés A leírt és a táborban alkalmazandó komplex módszer hasonlít az ősi görög, zsidó illetve ind felfogáshoz és tanításhoz. Ezeknek megfelelően a Mesterek türelmesen, az adott környezethez, a tájhoz és közösséghez, illetve annak hagyományaihoz, élő szokásaihoz
69
kötődően adták át meglévő tudásukat. Így a tanítványaikkal közösen jutottak el az új ismeretekhez, összefüggésekhez. Napjainkban a racionális fogalmi-logikai megismerési mód mellett fontos, hogy kiemelt hangsúlyt kapjon a képi -, hangi és élményszerű tapasztalatszerzés, ismeretátadás és feldolgozás. Mindezt ki kell egészíteni, és szerves egységbe kell rendezni a mozgáskultúra igényeivel és ismereteivel. Alapozni kell azon életkori sajátosságra is, hogy a fiatalság körében a megmérettetés, a versenyszellem a csoporton belüli hely keresése hatalmas munkára sarkalló erőt hordoz magában. Ugyanakkor rádöbbent arra - még az egyéni feladatoknál, egyéni sportágaknál is – hogy az eredményességhez sok ember együttműködésére, egymást segítő tevékenységére van szükség. A tábor, mint időleges együttlétforma nagyon jó területe a tolerancia– és a szolidaritás érzék, illetve az együttműködési képesség fejlesztésére, amelyben nemzetközi viszonylatban az utóbbi években jelentősen lemaradtunk és a felzárkózást meg kell kezdenünk.
Irodalomjegyzék Báthori B. (1994): Testnevelés- elmélet és módszertan. Budapest. Sport. Farmosi I. (2002): Mozgásfejlődés. Budapest –Pécs. Dialóg Campus. Makszin I. (2002): A testnevelés elmélete és módszertana.Budapest- Pécs.Dialóg Campus. Nádori L. (1991): Az edzés elmélete és módszertana. Budapest. Falus Iván szerk. (1998).: Didaktika (Elméleti alapok a tanítás tanításához) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Falus–Golnhoffer–Kotschy–M. Nádasi-Szokolszky (1989): A pedagógia és a pedagógusok, Akadémiai Kiadó, Budapest Popper Péter (1995).: Belső utakon, Türelem háza Bt., Budapest B. Zsédenyi J. - Dr.Hevesi A.- Kézdi Nagy G.- Kopcsik I. (2003) A helyszíni élményszerű oktatás elmélete és módszerei Kolumbusz Kiadó , Etyek
70
Új tudások és tudásközvetítés Varga Csaba
Új paradigma Az ezredforduló után nyilvánvalóvá vált, hogy Európa és Magyarország is belépett egy új paradigma korszakába. A mostani Új Paradigma egyszerre hozott részben várt, rész nem várt, átfogó változásokat: 1. Tudás mennyisége hihetetlen mértékben növekszik. Különböző számítások szerint az emberiség jelenlegi – az elmúlt évezredek alatt felhalmozott - össztudása egy-másfél évenként duplázódik. Minden egyes ember és ország szembe kerül avval a kihívással, hogy a tudások feldolgozása, megértése kulcskérdéssé válik. 2. A mennyiség robbanásszerű növekedése mellett legalább ilyen alapvető változás, hogy az új tudás tartalma, minőségi gyökeresen átalakul. Ezért mondják sokan, hogy már benne vagyunk az új tudások (és az új tudások innovatív hasznosítása) korszakában. 3. Az elmúlt két évtizedben a fejlett és fejletlen világ egyaránt eljutott a tudásvezérelte gazdaság és társadalom korszakába. Ez annak ellenére is igaz, hogy az előző világmodell (a pénzközpontú újkapitalizmus) folyamatosan belső átalakulásokon megy végbe, és várhatóan még sokáig létezik. 4. Az új paradigmák egyike, hogy bolygónk és civilizációnk – az előző évszázadok károkozásai matt – ökológiai krízishelyzetbe jutott. Ezért a tudásalapú fenntartó fejlődés követelményei egyaránt globális, nemzeti és lokális kihívásokká és megoldandó leckékké váltak. 5. A jelen látható válságai és lehetőségei egyaránt felismerhetővé teszik, hogy a tudástársadalom modell önmagában nem oldja meg a problémákat, s az egész civilizációnak akkor van esélye az értelmes fennmaradásra, ha az emberiség és minden egyes ember tudatossága magasabb állapotba lép. 6. A tudásátadás – az alap-, közép- és felsőfokú oktatás – egyaránt krízisbe kerül, mert nem pusztán a csökkenő színvonal javítására kénytelen koncentrálni, hanem egyúttal az új tudások átadására is kísérletet kell majd tennie, miközben az ismeretközpontú iskola helyett egyre inkább a tudatközpontú nevelés felé kellene elmozdulnia. 7. A mai új nemzedékek szükségképpen olyan életpályára és életmagatartásra készülhetnek fel, ahol a tudások, és az új tudások szerepe radikálisan megnő, s ezért egy életút során várhatóan többször szakmát, foglalkozást (és egyben) tudást kell váltaniuk. Az élethossziglan tanulás már napi követelmény. 8. Számos paradigmát sorolhatnánk még. Az egyik ilyen, hogy a munkaidő és a szabadidő, a munkatevékenység és a szabadidős tevékenység végképpen egyenrangúvá válik. Az emberi élet mindkét tevékenységében a szervezett és spontán tudásbővítés, tudáshasznosítás általános feladattá válik. Mindezért a sport és szabadidős tevékenység is folyamatosan változik, és nem vonhatja ki magát az új paradigmák hatása alól. Ennek egyik jele az volt, hogy az ép testben ép lélek programot egyre többen úgy értelmezték, hogy ez fordítva is igaz: ép lélekben lehet csak ép test.
71
Ma már az orvostudomány, a pszichológia, vagy a magatartástudomány egyaránt azt állítja, hogy számos fizikai probléma, vagy testi betegség alapvetően a lélek állapotától, a mentális viselkedéstől, a pszichikai kondícióktól függ. Ha rossz a mentális állapotunk, az előbb-utóbb komoly testi nyavalyákat okoz. Ebből az is következik, hogy a sportteljesítmény nemcsak a fizikai felkészültségtől függ. A sportolók teljesítményének elemzésében ma már evidenciája, hogy számos sportoló vagy csapat azért veszít, vagy nem jut fel a csúcsra, mert mentálisan gyenge, vagy a mentális kondíciója kevés a végső sikerhez. A sport új paradigmája
ép testben ép lélek ép lélekben ép test ép testben és lélekben ép tudat és ép szellem ép tudatban és szellemben ép lélek és test
Szinte minden világhírű sportolónál megfigyelhető, hogy az átlagsportolótól abban is különbözik, hogy „esze van”, „zseniális”, „nagy intelligenciájú”, „erkölcsi értékek vezetik”, „felelősséget érez”, „saját nemzetéért harcol”, „transzcendens kötödése van”. Számos ilyen minősítést idézhetünk, amelyek magas tudásokról, magas tudatállapotokról tanúskodnak. A jó sport és szabadidős tábor tehát elsőrendűen két ikercél megvalósítása: a test és lélekfejlesztés. Van azonban még egy új, vagy újabb felismerés: a test- és lélekfejlesztés mögött az emberben és az ember működésében két másik dimenzió hat: a tudás- és tudatfejlesztés. Ezért nyugodtan megfogalmazhatjuk, hogy a komplex táborok számára a két ikercél a normális követelmény: a test és lélek, a tudás és tudatfejlesztés.
Az új tudásalapú kor A jelen: a globális-lokális információs kor. A dilemmákat viszont önmagában nem oldja meg az új világállapot. A leckét felmondhatom: fenntartható tudásközpontú világmodell előtt állunk, miközben a globális információs társadalom modellben már benne élünk. A tudás mennyiségi és minőségi fejlődése – például az új tudomány születése – megállíthatatlanul végbemegy. Lehet lenézni vagy vitatni a mutatószámokat, ám lehetetlen tagadni, hogy az emberiség összinformációja, össztudása mennyiségileg mintegy gyorsuló tempóban duplázódik. Néhány évtizeden belül a trendek elvezethetnek oda, hogy közben az új minőségű tudás létrejötte, vagy a friss tudások befogadása után végre várható az univerzális tudás széleskörű hasznosítása. Első lépésben ez lesz a tudásközpontú korszak. A holnapi világversenyben láthatóan az a kontinens, az az állam, vagy az a kultúra nyerhet majd, amely a személyes és társadalmi tudástőkét széles körben alkalmazza a döntésekben, és cselekvésekben. Ha akkor (az új század közepén) egyáltalán lesz még ilyen típusú verseny, és a posztpiaci/posztállami versenyben érdemes lesz győztesekről beszélni. A jelen állapota és a közeljövő A tudásközpontú világmodell előtt, a globális információs társadalom közben vagyunk A tudás mennyiségi és főként minőségi fejlődése gyorsult fel – új tudomány születik Húsz éven belül új minőségű, univerzális tudás és tudáshasznosítás várható
72
A tudás személyes tőkévé válása a feladat - az egyén megérti, alkalmazza az új tudást A tudás társadalmi tőkévé válása indul el, és a tudástársadalom kialakul a húszas évekre Arra nem számíthatunk, hogy a huszadik századi ipari kor sikeresen tovább él, mert az ipari korszak már nem alternatíva, de még nem is globális tévedés. Igen, a tudás kor és gazdasága már alternatíva, ám nem globális gyakorlat, Európában sem, ahol eddig a lisszaboni programot gyengén vagy közepesen hajtottuk végre. Nézzünk csak körbe, még mindig ott topogunk, hogy saját teljesítményünket GDP-ben mérjük, ahelyett, hogy a társadalommal megértetnénk, hogy egy ország működése nem, vagy nemcsak GDP-ben mérhető, hanem többek között az ökológiai vagy oktatási eredményekben. Nincs nemzeti jövőképünk és monitoringunk. Az önkép mérése is egyre lehetetlenebb. Miközben a fejlődés egyre több területen zúg el mellettünk: a hagyományos tudományos gondolkodást leváltja a poszt-normál tudomány, új valóság- és jövőkép jön létre, minimum három-ötévente egymást követő (részben beláthatatlan) technikai-technológiai forradalmak söpörnek végig a világon, vagy a mesterséges intelligencia kiemelt szerepet kap(hat) a digitális államban, a tudományos kutatásban vagy éppen a tudatfejlesztésben. Hogy ne örüljön senki felhőtlenül: az integrálódó globális-kontinentális társadalmak – mert ez is várható - csak korlátozottan és sikertelenül kezelnek majd számos ökológiai vagy szociális világválságot. A személyes és társadalmi tudás befogadása és alkalmazása alapvetően tudatállapot és tudatfejlesztés függő. A társadalmi kohézió és a társadalmi együttműködés változatlanul elsősorban a tudatminőség kérdése. Az európai, a nemzeti vagy a lokális identitás erősítése mindenekelőtt az egyén tudatától és tudatosságától függ. A személyes és közösségi egészség alapvetően a tudat/öntudat egyértelműen tudatos fejlesztésén és magas szintű használatán múlik. Még a funkcionális, bürokratikus állam problémamegoldó képessége és cselekvése is a társadalom és az állami alkalmazottak tudatállapotától és az ebből fakadó kötelességvállalásától függ. Ha a gazdaság jövőjét elsősorban a kutatástól-fejlesztés, vagy tágabban az innováció határozza meg, akkor sem mondtunk egyebet, mint azt, hogy a technikai-technológiai vagy gazdasági innovátorok tudatállapota a kulcskérdés. Ma már a társadalmi-nemzeti kommunikációknak sem lenne más dolga, mint az egyéni-közösségi tudatok önfejlesztését szolgálni. A felismerések tehát egyáltalán nem újak, csak az a gyökeresen új, hogy a tudatfejlesztés a társadalmi-gazdasági fejlődés modell középpontjába kerül. Így bármennyire is ellentmondásos, zavaros a jelen, a közeljövő kontúrjai elég jól látszanak. Az ifjúságnak minimum a látható közeljövőre kell felkészülnie. A központi kérdés nyilván az, hogy mi várható, s mire érdemes konzekvensen készülni: ► Jön az új társadalmi tudás és kommunikáció? A médiadiskurzus veszi át a politikai és civiltársadalmi érdek- és értékérvényesítést? Részben ige, részben nem. Mindenesetre az új társadalmi tudás megértése előtérbe kerül. ► Milyen az új valóságkép? A társadalmi valóság elsőrendűen az lesz, amit az iskola és a médiavilág teremt, vagy konstruál? Az új valóság és ennek új képe már jelen van, amelyet elsősorban az oktatás és a média mutat fel jól-rosszul. ► Az egyén és a csoport valóságos értéke azonos avval, ami ebből az iskolában és a médiában látszik és hat? Az egyén és a közösség értéke elsősorban az intézményekben és a társadalmi kommunikációban fogalmazódik meg. ► Mire nevel az iskola és a média? A médiával az állampolgárokat apolitikus engedelmességre szoktatják, vagy az állampolgárok átveszik a globális kontrollt? Vagy mindkettő mellett/helyett a mesterséges intelligencia szerepe nő? Valószínűleg igen. ► A média által közvetített nyílt vagy rejtett félre-tájékoztatások, egyoldalú tematizálások, kommunikációs blöffök társadalmi igazságokká válnak? A társadalom tudása 73
és tájékozódása kiszolgáltatott a nagy kommunikációs rendszereknek, így az egyéni tájékozódás és tudás (valamint kontroll) szerepe nagyon megnő. Számos további kérdést tehetünk fel, s a válaszokból egyre nyilvánvalóbb, hogy az új tudásalapú kor itt van, amely új ellentmondásokat generál. Már az is az új tudás része, hogy az ezredforduló utáni világot egyre jobban ismerjük és értjük, ugyanakkor nagyon sok a félinformáció és dezinformáció. Ezért érdemes jól, lehetőleg pontosan tudni, hogy az új kor fényében merre megy az öreg kontinens, amelybe Magyarország egyre sokrétűbben integrálódik bele. Egy mai fiatal számára ugyan is egyszerre jelent mozgásteret az európai és a közép-európai tér, a hazai és a lokális tér. Az új információs kor ne csak globális vagy kontinentális szinten jött és jön létre, hanem a lokalitások többségében is. Ezért térjünk ki arra, hogy Magyarországon belül mi történik a lokális szinteken (most nem a régiókat, hanem inkább a kistérségeket mutatjuk be). Magyarországon az elmúlt tíz évben felgyorsult a kistérségek (vagy azok fejlettebb csoportjának) az átalakulása. Az új és komplex térdefinícióból következik, hogy a kistérség már nemcsak munkatér (termelés, gazdálkodási tér) és munkaerőpiac, hanem szabadidő tér és szabadidő (poszt)piac is. A tudásalapú gazdaság és társadalom korszakában (vagy inkább azt mondhatnánk, hogy valamilyen új típusú poszt-piacon) a szabadidő önálló gazdaságatársadalma részben piaci/posztpiaci tevékenység marad, részben pedig nem piaci jellegű, önkéntes, egyéni és kisközösségi szabad teret/időt teremtő polgári tevékenység. Az új kistérségi sport és szabadidős program röviden így foglalható össze, mert a sport-kistérségeknek és a kistérségi sportstratégiának öt hosszú távú célja lehet: az európai és a nemzeti sportstratégiára építve minden magyarországi kistérség legyen a sport és a szabadidő kistérsége, valamint ennek érdekében minden kistérségben szülessen meg a kistérségi sportstratégia és operatív program, minden kistérségben párhuzamosan fejlődjön a versenysport és a szabadidős tevékenységet fejlesztő közösségi sportélet, a kistérségi szabadidős programokban élvezzenek prioritást a családok, a civil egyesületek és a kistérségi közösségi sportfejlesztések; minden kistérségben jöjjenek létre a sport- és szabadidős önkormányzati irányító testületek, menedzser szervezetek, s a sport- és szabadidős tevékenységet koordináló sport- és szabadidős intézmények; a tudástársadalom korszakában a versenysport és a közösségi sport egyaránt fejlessze a tudásokat, az egyének egészségét, a közösségek kohézióját, a kistérség kultúráját, s a polgárok mentalitását; összefoglalva: a húszas években minden kistérség ne csak az értelmes munkára, hanem az értelmes szabadidő eltöltésére is lehetőséget és életminőség-esélyt teremtsen minden polgárnak és közösségének. A közelgő változásokhoz tehát már most jórészt rendelkezésre állnak az új tudások és felismerések, vagy ezek számos alapelve. A globlokál világ (kezdve a földi civilizációtól Európáig, és a magyar nemzettől a legkisebb lokális közösségig) már alapvetően tudat- és tudástér. Az információs társadalom, vagy akár szűkebben az internet valósága alapvetően a tudat és tudástér elemi szintű megvalósulása. A kontinentális, vagy egy-egy állami kultúra alapvetően már jelenleg is a tudat-tudástér primitív-egyszerű megjelenítése és közvetítése. A személyes és közösségi részvétel értelme és célja a tudat és tudásfejlesztés támogatása. Az európai és közép-európai gazdaság és társadalom folyamatos funkcionális modernizációja után elindulhat a szubsztanciális „modernizációja”. A lokális cselekvés, a helyi közoktatás, közművelődés és közszolgáltatás központi eleme már most a tudat- és tudásfejlesztés. Az új, metaelméleti alapú kutatásoknak nem kizárólagos, ám egyik domináns irányává válik a tudat és tudásterek feltárása, megértése. Az új tudások teremtése és közvetítése a következő két évtizedben alapvetően hathat vissza a kollektív tudatállapotokra is.
74
A hazai komplex humán táborok tehát egyrészt már ebben az új európai és magyar tudástérben működnek, másrészt a fiatalabbakat és az idősebbeket erre a globális-lokális térre kell felkészíteniük (vagy a felkészültségüket javítani), harmadrészt pedig a táborokban fontos feladat a régi és az új tudások átadásának folytatása és elmélyítése.
A régi és új tudások viszonya az információs társadalomban Ha tehát az információs kor (ezen belül az információs, a posztinformációs vagy a fenntartható és tudásvezérelt társadalom modellje) a globalizáció legújabb állomása és egyben új fejleménye, akkor evidens, hogy az információs társadalom tartalma és fogalma nem lehet más, mint az információs kor gondolkodásának egyik központi kategóriája. Egyébként még nem eldöntött kérdés, hogy egy-egy korszakban politikai, gazdasági, társadalmi vagy kulturális fogalmakkal próbáljunk meg átfogó értelmezéseket megfogalmazni. Mindenesetre magunk – az információs kor tartalmának a megnevezésére – nem elsősorban gazdasági vagy kulturális fogalmakat használunk, hanem elsősorban társadalmi folyamatokat értelmező kategóriát. Ezért beszélünk tehát információs társadalomról, amelynek alrendszereként definiáljuk a gazdaságot vagy a közigazgatást vagy akár a tudásipart és a tartalomfejlesztést. Ebben az értelemben az információs társadalom fogalma generális fogalom, amely levezethető az információs kor kategóriájából és amelyből a többi kategória (e-gazdaság, e-állam, szociális egyensúly, új oktatási rendszer, stb.) szintén levezethető. Az információs társadalom fogalma egyaránt meghatározható informatikaitechnológiai, gazdasági, ökológiai vagy például információelméleti alapon. Ha az előbb azt jelentettük ki, hogy az információs társadalom fogalmát tartjuk generatív fogalomnak, akkor ebben ez esetben egyik részmegközelítés sem lehet kiindulópont. Másképpen fogalmazva, az összes megközelítést összegyűjtve és rendszerbe szervezve integratív kategóriát kell konstruálnunk. Az első generatív megközelítés lehet az, hogy az információs társadalom fölötti fogalomból, az információs korból (mint világmodellből) indulunk ki. Ebben az esetben talán annyit elég lenne mondanunk, hogy az információs társadalom az információs-innovációs korszak társadalmi paradigmaváltását jelöli meg, és így tartalmazza az új világszerkezetből következő globális társadalom értelmezését is, aminek az a legfőbb eleme, hogy a lokális és a nemzeti társadalmak fölött létrejövő, globális társadalom leírhatóvá válik. Ha ez a generatív megközelítés érvényes, akkor az információs társadalom elsősorban globális és lokális, információs alapú társadalmi paradigmaváltás. A második érvényes szemlélet az lehet, hogy az információs kort, a különböző tőkefajtákat megjelenítő fogalmakkal nevezzük meg. Ennél a kategóriánál a nehézséget az okozza, hogy a tőkefajták közül prioritást kell adnunk a szellemi tőkének, vagy más néven a tudástőkének és akkor két folyamatnak kell elvégeznünk az elemzését. Az egyik folyamat azt mutatja be, hogy a tudástőke – szemben a hagyományos gazdasági és/vagy pénzügyi tőkével – hogyan került központi szerepbe, ha egyáltalán igaz az, hogy a pénzpiacközpontú újkapitalizmusban egyáltalán a tudástőke egyenrangúvá és tényleges csereértékké vált. A másik folyamatnak az értelmezése arra tér ki, hogy a szellemi tőke milyen tartalommal és miképpen kerül alkalmazásra és milyen mértékben, hogyan válik személyes és társadalmi tőkévé. Ha ezt a logikát fogadjuk el helyesnek, akkor az információs társadalom nem más, mint a tudástőke személyes és társadalmi tőkévé alakítása. A harmadik helyesnek ítélhető fogalomépítés alapvetően információelméleti szemléletű. Az összetett fogalomnak az első elemére (lásd az információ szót) koncentrál és egy olyan elemzést próbál meg végigvinni, hogy mi a különbség adat, információ, ismeret,
75
tudás és döntés között. Ebből az is következik, hogy ide tartozik az a közismert és sokak által elégségesnek vélt szemlélet, hogy az információs társadalom nem több és nem kevesebb, mint az információk termelése, közvetítése, értékesítése, cseréje, stb. Ez a megközelítés azonban nem tesz különbséget információ és ismeret, továbbá tudás között, és ez által pusztán a legalsó szinten (az adatok és az információk szintjén) értelmezi az új korszakot. Még az is felvethető, hogy ehhez a szemléletcsoporthoz tartozik az a definiálási törekvés, amely az információs kort egyértelműen új műszaki-technológiai korként rögzíti és ezért az új világállapot legfontosabb jegyének azt jelöli meg, hogy az új digitális, infokommunikációs hálózat, eszközrendszer és szolgáltatásrendszer jelenti a fordulatot. Megítélésünk szerint azonban a két említett értelmezési kísérlet – noha tartalmát tekintve pontos és jogos – az információ társadalomnak nem adja meg a teljes tartalmát. Ha már az információelméleti és információipari szemléletnél tartunk, nagyon fontos, hogy az alapfogalmakat jellemezzük. Az adat: az egységnyi megismerés jelentését hordozó, tudati-nyelvi alakzat; információ: két adat viszonyának meghatározása, így tehát már képzet (üzenet, hír, felvilágosítás a valóságról); ismeret: összekapcsolt, rendszerezett, szerkesztett információ; tudás: értelmezett és integrált ismeretrendszer, avagy átfogó vízió a valóságról és a valóság minden további dimenziójáról (ami egyúttal folyton új valóságkép); döntés: a valóság változtatására hasznosított tudásrendszer, avagy a tudás társadalmi és személyes tőkévé váltása és alkalmazása a döntések érdekében. A fogalmak definiálásában az is nehézséget jelent, hogy az angol nyelv tükörszavai nem azonosak a magyar fogalmak tartalmával, így például az information szó inkább adatot jelent, a tudás kifejezésére pedig inkább az intelligent kifejezést használják. Ezzel a logikai úttal szemben szükségképpen felvethető, hogy minden eddigi korszakban jelentősége volt például az információnak és a tudásnak, ezért nem elégséges csak arról beszélni, hogy az információs kor az információk kora. Ez jogos ellenérv. Ezért a korszak ismertető jegye az, hogy az új technológiák segítségével az információ (analóg és/vagy digitális) jellé alakítható. A jel: ember alkotta eszközökkel továbbított információ. Az információs társadalom specialitása így az, hogy jelként elvileg és gyakorlatilag korlátlan mennyiségű információ termelhető, továbbítható (stb.) És akkor itt korszakváltó fordulópont: az információs korszak ezért és így soha nem látott mértékben információt dob a piacra és így az információkereskedelem válhat a korszak gazdaságának csúcságazatává, továbbá az egyén és a társadalom életét ez a nagy mennyiségű információ/tudás gyökeresen átszabja. A harmadik megközelítés ahhoz a fogalomhoz vezet el minket, hogy az információs társadalom az ember alkotta eszközökkel továbbított jelek társadalma és potenciálisan még csak ismerettársadalom. Az információs társadalom magasabb foka, a tudástársadalom pedig már az értelmezett ismeretrendszer társadalma, amely potenciálisan nem információjeleket, hanem tudásjeleket közvetít és ezzel már van esélye arra, hogy az egyének és a társadalmak életét átformálja. A negyedik értelmezés éles történelmi és tartalmi különbségtételt tesz információs és tudástársadalom között. A tudásalapú gazdaság megvalósításának mindezeken túl feltétele, hogy az informatikai és kommunikáció-technológiai eszközök bevonása a gazdasági folyamatokba hatékonyan járuljon hozzá a gazdaság versenyképességének növekedéséhez. Erre abban az esetben kerül sor, ha az informatikai-kommunikációs eszközök használata innovatív szemlélettel jár együtt, ami elsősorban a digitális tartalomfejlesztés elterjedésében mutatkozik meg. Az eredmények a rendelkezésre álló eszközök kapacitásának kihasználásában, a tudásalapú szoftverek folyamatos fejlesztésében, valamint az IKT-szektorba történő beruházások növelésében válnak mérhetővé. Emellett kiemelt feladat a humán erőforrásokba történő beruházás intenzitásának növelése, mivel a modern technika vívmányainak alkotó
76
módon történő igénybevételére, a lehetőségek kihasználására csak a megfelelően képzett, magas szintű információs műveltséggel rendelkező munkavállalók alkalmasak a versenyszférában és a közszférában egyaránt. A tudásalapú gazdaság alapintézményei a technológiafejlesztési övezetek, az ipari parkok mintájára született, azok elméletét és gyakorlatát továbbfejlesztő, akár a hagyományos parkokat is új tartalommal megtöltő innovációs parkok, oktatási parkok, tudományparkok, továbbá a klaszterek, virtuális vállalatok, inkubátorházak. Az ország informatikaikommunikáció-technológiai iparának fejlesztésével, valamint a regionális tudásfejlesztési központ létrehozásával beindítható az a folyamat, amely a régió vonzáskörzetének kiterjesztését eredményezi, így a tudásfejlesztési központot befogadó település a határon túli kistérségekkel, régiókkal való együttműködés központjává válhat. A természeti értékek épségének megőrzése, a tájvédelmi körzetek, az egyedülálló flóra és fauna természetes élőhelyeinek megóvása, érinthetetlenségének biztosítása szükségessé teszi olyan interaktív internetes portál kialakítását és működtetését, amely nemcsak információt szolgáltat folyamatosan a környezet állapotáról, hanem időben figyelmeztet a várható veszélyekre (pl. erdőtüzek, károkozó-invázió, szándékos környezetszennyezés, garázdaság) is. Ennek érdekében folyamatosan biztosítja a természet monitoringját például műholdas rendszerek bevonásával , továbbá összekapcsolódik a meteorológiai állomásokkal, valamint a hazai és interregionális katasztrófa-elhárító központokkal is. A változások tehát sorjáznak, s azt is érdemes megismerni, hogy az információs kornak milyen a belső története, hiszen ez Európában (1999 végén) a lisszaboni programmal indult és már az önkritikája is megszületett. A lisszaboni stratégia újraindításának fontos eleme a stratégia kormányzati struktúrájának teljes felülvizsgálata a nemzeti és közösségi szintű kötelezettségek egyértelmű meghatározása, a feladatok és kompetenciák elhatárolása. A közösségi és tagállami szintű politikai intézkedések egymást kiegészítő, de különálló menetrendre válnak szét. A program struktúrája a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó integrált iránymutatások szerkezetét követi. Három fő területe jelenleg: A növekedést elősegítő tudás és innováció, Európa vonzóbbá tétele a befektetések és a munkavállalás számára, Több és jobb minőségű munkahely teremtése A lisszaboni stratégia első öt esztendejét értékelő Kok-jelentés egyik legfontosabb következtetése az volt, hogy bár a stratégiai célkitűzések ma is helytállóak, a tagállamok közötti koordináció hiányosságai, és az egymással ellentétes irányba mutató prioritások rendszere nagymértékben gyengítette a megvalósítás hatékonyságát. A lisszaboni stratégia jegyében megvalósult nemzeti programok is hullámzó képet mutatnak. Szinte egyetlen tagállam sem tud a lisszaboni stratégiának mind az öt prioritására kiterjedő egyenletes fejlődést felmutatni. Az okok részben a reformok lassú elindítására, a változások szükségszerűségének rossz kommunikációjára és a társadalmi partnerek aktív bevonásának hiányosságaira vezethetők vissza. Másrészről, a stratégiai tervezések során egyre szaporodó lokális prioritások fellazították a lisszaboni program koherenciáját. Mindezek tükrében az Európai Bizottság első és legfontosabb feladatának a tagállamok politikai elkötelezettségét, a stratégiai tervezésben és megvalósításban kifejtett erőfeszítéseinek támogatására 2005-től új alapokra kívánta helyezni a tagállamok együttműködését. Az „új partnerség” programja az európai és nemzeti szereplők egységes és aktív részvételére, politikai elkötelezettségére és felelősségvállalására alapozza a lisszaboni stratégia sikeres megvalósulását. A megvalósítás eredményeit uniós és nemzeti szinten egyaránt éves jelentésekben értékelik. Az unió haladásról szóló éves jelentése a tagállamok nemzeti programjainak végrehajtását is Értékeli és ennek alapján a Bizottság – szükség esetén – felülvizsgálja a közösségi lisszaboni programot. 77
A korszak áttekintésétől eljutottunk az új tudások problémájáig. Sok elemző szemben azt állítjuk, hogy ez az új (most legyen mindegy, hogy milyen kiérleltségű) kor legfontosabb új jellegzetessége önmagában nem az új technológia, nem az új gazdaság, nem az új társadalom – hanem az új tudás. Külön vizsgálat tárgyát képezhetné az a kérdéskör, hogy a tudásokat hogyan csoportosítsuk és tipizáljuk. A tudástársadalom korszakában indokoltnak látszik, hogy a régiúj tudásokat - a globalizáció értelmezéséhez hasonlóan – egyaránt értelmezzük a tudások funkcionális és szubsztanciális szerepe alapján. A funkcionális szerepek összesítése azt rögzíti, hogy a társadalmi tőkévé vált tudások az új globális-lokális, avagy a globlokál világban miként terjednek, és hatnak. Ezért különböztetünk meg globális, kontinentális (a mi esetünkben: európai), nemzeti és lokális tudásokat. A tudásszintek között ugyan meglehetősen nagy az átjárás, hiszen a globális világ belépett a multikulturális korszakába, ugyanakkor hosszú távon meglehetősen jelentős eltérés marad a földi civilizáció alapvető kultúrái (tudásai, vallásai, értékei) között. Az új tudások azonban mindenekelőtt szubsztanciális értelemben csoportosíthatók. Számunkra minden társadalmi alkalmazásnál fontosabbak a tudások valódi értékei, tartalmai; a tudások időtől és tértől függetlenül, meghatározó tudások tiszta formákban, függetlenül attól, hogy egy-egy korszak mennyire érti és használja őket. Ezért különböztethetünk meg tudásokat a valóság/nemvalóság minden irányban végtelenbe futó tartományairól, így például a kollektív intelligenciáról, az anyagról, a téridőről, a társadalomról, az emberről, a tudatról vagy éppen a gondolkodás módszertanáról szóló tudásokat. És ebből a szempontból mindegy, hogy ezeket a tudásokat a vallások, a művészetek vagy a tudományok szállították az emberi gondolkodás számára. A szubsztanciális tudások csoportosításának másik lehetősége a tudástartalmak és tudáshordozók szerinti rendszerezés. Ebben a logikában domináló szempont a tudások tartalmi és formai jegyeinek együttes értékelése. A formázott köztudásokba például olyan tudások tartoznak, amelyek egyrészt nyelvileg-fogalmilag jórészt minden nyelvben megjelennek, s közel egységes vagy hasonló tartalmakat hordoznak. Másrészt ezek olyan típusú tudások, amelyeket a földi civilizáció társadalmaiban széles körben használnak, és ezért az emberi kultúra fennmaradásának alapvető feltételét jelentik. Ez az emberiség köztudása, amelynek természetesen nyelvileg számtalan változata van. Ha ez a formázott köztudás hirtelen elveszne, vagy megszűnne, az épített világ és benne az ember halálra ítéltté válna. Ez a köztudás: az élet elemi, kardinális feltétele. Átfogó tudáselméletet itt most nem fogalmazhatunk meg. A komplex táborok érdekében a figyelmünket elsősorban a nevelésre és ennek módszertanára koncentráljuk. Újra tegyük fel azt a kérdést, hogy Európában és Magyarországon, sőt a leghátrányosabb hazai településeken holt tart az oktatás? A kép meglehetősen vegyes: az információs vagy/és tudástársadalom épülése ellenére a közoktatás vagy az egyetemi képzés nagyon nehezen változik. Mint minden nagy társadalmi/szellemi rendszer, az oktatás-nevelés is szükségképpen ragaszkodik bevált elveihez és módszereihez. ► Legyünk világosak: van régi tanulás és van régi módszertan. Ez uralja ma az oktatást. ► Az elmúlt kétszáz év európai tanulási, oktatási elvei és gyakorlatai továbbélnek ► Kitörési kísérletek indultak – a direkt oktatástól a non-direktív oktatásig, a hatalomközpontú iskolától az iskolátlanított iskoláig, a porosz iskolától a demokrácia-alapú iskola-kísérletekig, stb. ► Van új tanulás és van új módszertan, vagy: lehet új tanulás és lehet új módszertan (új alternatívák- új iránytűk, új irányok) ► Az új jelző nem ötven évvel későbbi időszakra utal, hanem a közeljövőre, ha ez ma nehezen is hihető el
78
Ennek ellenére Európában (és töredékesen Magyarországon is) komoly törekvések és oktatási kísérletek voltak és vannak az oktatás-nevelés generális átalakítására. Mindenesetre Magyarország ma nem hangos az iskolakísérletekről, sőt a felsőoktatásban – a bolognai folyamat ellenére és egyben következményeként – a változások nagyon nehezen indulnak meg. Az egyik szerény eredmény, hogy az oktatás intézményrendszere tudomásul veszi, hogy az új tudás alkalmazása közben minimum három-négy, egymást követő technológiai forradalom fut le (az oktatás technológiában is), amellyel valahogy lépést kell tartania. Mindenesetre ma még alig látszik, hogy a tudás mennyiségi és minőségi változása kikényszerítheti –e az új oktatást és az új képzési intézményeket. Ennek ellenére már szlogenként egyaránt felmerül a digitális iskola, az iskolátlanított iskola vagy a tudatalapú oktatás. A változás előszele, hogy az iskola mellett szinte észrevétlenül megjelent egy új oktatási „intézmény”: a média (rádió, TV, internet, stb.). Ám evvel páthuzamosan új válságtünetek vannak. Az ifjúság egyrészt kiszolgáltatott a tömeg-kultúrára épített médiavilágnak, másrészt alacsony szintű és alacsony szinten kifejezett szükségleteivel kiszolgáltatottá teszi a média-világot (kettős fogság hipotézise). A média egyrészt üzletet csinál az ifjúság új érzékenységeiből, lázadásaiból, másrészt az ifjúság csak a médiarendszeren keresztül befolyásolhatja a globális-lokális világot. Az Internet először a való világból közvetlen kilépést és szabad, önálló virtuális világteremtést kínált, ma pedig a globális piacnak kitett hálózati világ még mindig fenntartja a privát, szabad önkifejezés formáit. Egymással is szemben álló, ellentmondásos tendenciák haladnak, de azt egyre kevesebben vitatják, hogy a múltból-jelenből minden jó elvet és módszert megtartva az oktatás-nevelés átfogó újragondolása felgyorsulhat. Már azért is, mert a külső erőtérben (a társadalomban, a gazdaságban) az új korszak láthatóan és láthatatlanul átformál mindent. Az információs kor új tudás és csak új tudással érthető meg. Az információs társadalom ideológiája kiemelt figyelmet szentel a tudásfejlesztésnek, amelyet az új terminológia szerint már tartalomfejlesztést hívnak. Ez azt jelenti, hogy információfejlesztésből – tudásfejlesztés, kultúrafejlesztésből – tartalomfejlesztés lesz., Az oktatásban négy alapvetően új fejlesztési irány bontakozik ki: 1. az e-tudás, az e-kultúra fejlesztése; a tudás, a kultúra e-terjesztésének fejlesztése, a tudás és kultúra e-piacterek létrehozása; az e-iskola, e-gimnázium, virtuális campus (stb.) elterjedése. Ezért azt mondhatjuk, hogy az információs kori tudás és kultúrafejlesztés új európai programjának neve: tartalomfejlesztés. Azt is érdemes tudni, hogy az európai tartalomfejlesztés program neve e-Content, Magyarországon is elkészült az e-content stratégia.
Az új tudásközvetítő rendszerek Most csak azt nézzük meg, hogy hol tart ma Európa például a tudásközvetítésben? A tudás előmozdításának európai politikája még változatlanul a régi tanulási modellnél tart, de többek között elfogadta az élethossziglan tartó tanulás programját Az alapgondolat szerint tudás Európájának megteremtése csak akkor tekinthető reális célnak, ha az Unió fokozza a közoktatás és a szakképzés terén azokat a közös akciókat, amelyek a társadalmi mobilitást, a hatékony foglalkoztatást és a humán erőforrások hatékonyabb fejlesztését szolgálják A „tudás Európájá” programnak három dimenzióját emelhetjük ki: az ismeretek megszerzését, az uniópolgárrá válást és a munkavégzéshez szükséges kompetenciák elsajátítását
79
Ez még jórészt az ipari kor, az ipari társadalom, az ipar-központú oktatás programja, igaz fokozatosan digitalizálódik és mediatizálódik. Ezek változatlanul fontos közösségi célok, de közben Európa és Magyarország is gyorsan változik. A szabadidő egyrészt már nem pusztán a munkaidő kísérő, mellékes időrésze, hanem ennél több, így a szabadidőnek a munkaidővel azonos rangú, önálló idődimenziója, időtartama van, ismételten kiemelt jelentősége van és marad a lelkiállapotnak, a mentális kapacitásnak, a lelki-tudati fejlődésnek. A sportolás nem csak az idő (szabadidő) függvénye, így a valódi szabadidő attól függ, hogy társadalmilag garantált-e a szabad tér, méghozzá a munka- és szabadidőben egyaránt. Különösen akkor, ha a fejlettebb társadalmakban a szabadidő mértéke és fontossága megnő. A jövő egyik feltétele: a tág és minőségi szabad tér és szabad idő. Ebből az is következik, hogy a tudás Európája program megméretődik az európai információs társadalom koordinátái között, amely egyúttal új szabadidős teret/időt alakít ki. Ha kicsit áttekintjük az oktatás-nevelés problémáit, legalább négy jellemző tünetet emelhetünk ki. (1) Különösen az általános iskola és jórészt a középiskola hierarchikus intézmény, a diák – minden ellenkező törekvés ellenére – kiszolgáltatott, változatlanul dominál a tömegtermelést szolgáló frontális oktatás, stb. (2) Ma már tanár is kiszolgáltatott, nem tud lépést tartani a tudás „robbanásával”, képtelen kezelni a diákok „elvadulását”, nem tud mit kezdeni az osztályok nem-racionális reakcióival, stb. (3) Magyarországon nincs koncepció és gyakorlat az iskolátlanított iskolára, amit például Zsolnai József írhatna meg. (4)A középiskolák mellett a főiskolák egyrészt beletörődnek az alacsony színvonalba és képtelenek kezelni a diákok alulképzettségét, másrészt fogalmuk sincs, hogy a következő harminc-ötven év paradigmaváltásai miatt mire és hogyan készítsék fel a hallgatókat Számos ilyen tünetet vehetnék még elő. Ha az oktatás és nevelés elméletét és gyakorlatát kutatjuk tovább, folyamatosan beleütközünk néhány kardinális alapkérdésbe: 1. Milyen ismereteket, milyen tudást, milyen tudásszeletekben oktatjuk? 2. A tudás mennyiségétől és minőségétől részben függetlenül a tudást hogyan közvetítjük, a diáknak/hallgatóknak milyen módszerekkel adjuk át? 3. A (minőségi) közvetített tudást milyen oktatási/nevelési intézmények, milyen oktatási intézmény-szerkezetben adják át? 4. A társadalomtudományok jóvoltából mintegy ötven éve kutatjuk, hogy a negatív társadalmi helyzeteket az iskola, az intézményes tudásátadás konzerválja, vagy oldja? 5. Az agy/elme/tudat kutatások fejlődése ellenére nincs igazán napirenden még, hogy az oktatás „alanyai” milyenek is, mit és hogyan értelmeznek, s hogyan változhatók a kreatív tudásbefogadás érdekében? 6. Szuverén személyiségként a diákot (idegrendszerét, elméjét, koncentráló képességét, mentális állapotát vagy mindenekelőtt a tudatát) milyen elvek alapján, hogyan fejlesszük a tudás megértése, átélése és hasznosítása érdekében? A magyar közoktatás – a felsorolt alapkérdések ellenére – még mindig igyekszik jól teljesíteni. Ezt az igyekezetet csak úgy fokozhatjuk, ha legalább elveket fogalmazunk meg a jövő iskolájáról. Először például azt, hogy a holnap iskolája a régi és új tudás együtt lesz – avagy tudás átadás a kor magastudásához közeli színvonalon történhet. A diák alapvetően kutató-fejlesztő személyiséggé válik és a pedagógus a tudás megszerzésének/átadásának tudását magas szinten ismerő személyiség lesz (szuper tudásközvetítő). Talán az iskolátlanított iskola modell terjed el - az iskola ugyan is tudás- és kreativitás műhely. (Egyébként minden komplex tábornak szintén ilyenné kellene válnia.). Az iskola mint intézmény sehol nem maradhat a rejtett és nyílt agresszivitások és féltudások pompázása. Nem végül, de mégis csak kiemelten: az iskola nem tehet mást, mint felkészít a tudástársadalom korszakára, a szüntelen tanulásra, a globális tudáspiacon való sikeres szereplésre, valamint a jövő iskolája tudatosan fejleszti a diák személyes tudatát és az
80
osztályok kollektív tudatát. Ha már itt tartunk, röviden jelezzük, hogy hosszabb távon minden oktatás, beleértve a felnőttoktatást, vagy bármilyen szabadművelődési formát, csak arról szólhat az új stratégiája és programja, hogy a jövő tanulása és iskolája nem csak tudásközpontú, hanem tudat-központú is; csak a tudatközpontú oktatás képes több és magasabb szintű tudást (készséget, innovációt, magatartást, probléma-megoldó készséget, stb.) közvetíteni. Az iskola nemcsak az oktatásra, nem a tantervre, nem a tananyagra, nem a vizsgáztatásra, nem az iskolai osztályra koncentrál elsősorban. A világon mindenhol új oktatási/képzési új paradigma jön: a tudás- és tudatfejlesztéssel az oktatás és maga a képzési intézmény alapvetően megváltozik. A diák nevelése így nem lehet csak a külső szerepek formálása/önformálása, nem lehet csak az elme képességének fejlesztése/önfejlesztése, hanem mindezeknél fontosabb, vagy legalább is egyenrangú feladat a belső tudati (vagy lelki és tudati) építkezés. Az új tanulás révén az iskola egyúttal örömközpontú, szabadság-fejlesztő, részvételi demokráciát elsajátító „intézménnyé” válik. Utószóként: ez a célrendszer azonban véletlenül sem a szocialista embertípus, vagy a kapitalista/ipari embertípus sorozatgyártásával azonos. A kérdés természetesen az, hogy a sport és szabadidős (komplex) táborok vállalkozhatnak-e arra, hogy az új oktatási/nevelési paradigmát legalább részben megkísérlik alkalmazni. Ha mást nem, az új módszertant bizonyosan. Egy tábori együttlét szabadabb, kötetlenebb és innovatívabb helyzet, mint a tanóra. Az új módszertan milyen választékot kínál? A frontális oktatás helyett nem csak a kiscsoportos, hanem a személyes (egyénre szabott) képzés kerülhet előtérbe. A tantárgyakra szétszabdalt tudásparcellák helyett a világ és a tudás transzdiszciplináris egységének elsajátítása. Ezért új típusú tantárgycsoportok/tudáscsoportok oktatása a feladat és a lehetőség. A pillanatnyilag érvényes szaktudás helyett (mellett?) az új generális tudás(ok), az új világkép(ek) felmutatása az egyik reális alternatíva. Nemcsak az iskola, hanem egy nyári tábor is programjába veheti: az oktatás nem csak ismeretbetöltő ipari eszköz, hanem ismeret-feldolgozó, ismeret-továbbgondoló, komplex tudást átadó lelki-szellemi intézmény. Az iskola és minden képzési intézmény nem(csak) a tegnap és a ma munkaerőpiacára készít fel, hiszen még azt sem lehet pontosan felmérni, hogy tíz vagy húsz év múlva milyen lesz a tudásközpontú munkaerőkereslet. Vagy megismételjük: a diák nem információ-magoló tárgy, hanem tudatos, kreatív, önfejlesztő személyiség. A jövő koordinátáiból és esélyeiből még néhányat felmutatunk: ► A médián keresztül, a mediatizált kommunikációval minden ismeret, tudás elérhető (vagy elérhető lesz) ► A tömegkultúra folyamatos feltöltése új ismeretekkel és új tudásokkal a média segítségével (is) megvalósulhat, ► A közszolgálati televíziók tudásközvetítő szerepe újra erősödik (vagy erősödhet) ► Új globális felfogásokat és inspirációkat kínálnak a speciális médiacsatornákon (Spektrum, National Geographic, stb.) ► Távoktató tudáscsatornák (tudásegyetemek, tudategyetemek, e-felnőttképzési „egyetemek”, stb.) előtérbe kerülnek – ezek most indulnak Magyarországon is, ► A tudástársadalom széleskörű elfogadtatásának (egyik) legfontosabb eszköze is a mediatizált oktatás és maga a média lehet. Ha ez az írás a komplex táborok számára készül, akkor végül még érdemes arra kitérni, hogy az oktatás mellett milyen volt és milyen lehet a közművelődés. A közművelődés története egyébként mindig összefüggött a paradigmák váltásával, vagy a társadalmi és szellemi elvárások átalakulásával. Mi is történt a közművelődésben? A nyolcvanas évek forradalma volt: lassú szőkés a pártállam puha fogságából és ideológiájából, és részleges kilépés az intézményből a helyi társadalomba. A kilencvenes évek forradalma már korlátozottan a közösségfejlesztés és a javuló civilizációs szolgáltatás-fejlesztés lett. A nulladik évek forradalma (részben csak lehetne) a sajnos szintén korlátozottan egyéni és
81
közösségi tudásfejlesztés. A tízes-húszas éves forradalma lehetne a legalább korlátozottan egyéni és közösségi tudatfejlesztésre, s ennek révén magas szintű tudás- és társadalomfejlesztésre törekvő új szabadművelődés. Ne álljunk meg itt! A világ szellemileg kvalifikált csoportjai az új dimenziókban többek között a következő kérdésfelvetéseken töprengenek: az embert kiváltó, az embert sokban helyettesítő robotok; a világegyetem energiáit megértő és alkalmazó technológiák kutatása és elterjesztése; a kvantumszámítógép és/vagy bioszámítógép fejlesztése és piaci bevezetése; az időszámítás előtti és a legfrissebb tudások kölcsönös kontrollja és tudáspiaci értékesítése; a gazdasági-társadalmi versenyképességet növelő önépítő tudatfejlesztések kutatása és alkalmazása; a mesterséges intelligenciát magas szinten alkalmazó digitális állam és önkormányzás kipróbálása és ennek révén is a részvételi e-demokrácia lehetővé tétele; a spirituális erőforrásokat hasznosító egyéni és közösségi lélek- és magatartásfejlesztések, valamint gazdasági és társadalmi/politikai vállalkozások támogatása; stb. A mai modernizációs modellek fokozatos kimerülése után jönnek a paradigmaváltások, a globális fejlődési „kvantumugrások”, amelyeket hívhatunk poszt-modernizációs, poszt-információs, poszt-tudományos modelleknek is, amelyek a régi problémákat gyakran megoldják, vagy feloldják, hogy aztán újabb krízishelyzeteket is teremtsenek. Mindenesetre Európa is generális gondolkodási és fejlesztési-modell váltások közben és egyben előtt áll, miközben új gondolkodási kánonok alakulnak ki, új szemléletek terjednek el, egyúttal új kormányzati akaratok, és módszerek válnak legitimmé. A táborszervezőknek is ebben az új téridőben kell járható utat találni. Tervezzünk mindnyájan úgy, hogy a járható utakra legyen esélyünk előbb-utóbb rálépni.
A táborok és hétvégék esélyei Azért beszéltünk annyit, hogy új paradigmákról, új tudásokról, új társadalmi modellekről, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy a nyári sport- és szabadidős táborok, különösen a komplex humán táborok törekedjenek megfelelni az új kihívásoknak. Jelenleg is már most rendelkezésre áll az új tudás, s ennek számos felismerése (csak az új tudás még nem ismert széles körben). A globlokál világ az új globalizáció-lokalizáció keretében alapvetően – nem kis mértékben mediatizált - tudás- és (kollektív) tudattérré válik. Egy évtizede az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatás nem tud mit kezdeni a globális/európai /magyar tudástársadalom kihívásaival, ám most mintha a változások elkezdődnének. A mai mindennapi kultúra is alapvetően a tudat- és tudástér megjelenítése, feltárása, közvetítése, hasznosítása, stb. Végül, Európában olyan világ alakul ki, amelyben minden polgárnak élethossziglan tanulnia szükséges és jórészt intézményes – és egyre inkább távoktatási - keretek között. A táborok így egyfelől az új tudások, új gondolkodások közvetítője lehet, másfelől pedig mintát, vagy példát mutathat a tudásvezérelte életmódról. ► A tudás(alapú és vezérlésű) gazdaságban előbb-utóbb a munka többsége tudásmunka (vagy az lesz); ► A tudás(vezérelte) gazdaságban a „munkaerő” rövidesen mindenekelőtt a tudását (beleértve gyakorlati tudását) értékesíti; ► Egy emberi életút az új generális tudás(ok), több tudás (különböző diplomák) megszerzése, s szakaszonként más tudás(ok) hasznosítása; ► Az új munkaidő például minden héten akár egy tanulónapot, vagy minden héten sokórás továbbképzést tartalmaz (avagy az élethossziglan tartó tanulás általánossá válik); ► Az új tudáshoz szükségképpen új, magasabb szintű tudatállapotok kellenek – különösen a tudatközpontú társadalomban; ► A tudástőke pénztőkére váltható és fordítva – így az életmódváltásokat új érdekek, s főként új értékek is hajtják majd.
82
Ha várhatóan ilyen világ jön, ha várhatóan a fiatalok ilyen viszonyok között élnek, akkor a sport és szabadidős paradigmaváltása is végbemegy. A komplex tábor így nem más, mint a tudásvezérelte életforma megismertetése, megbecsülése, begyakorlása. Ennek érdekében azt ajánljuk, hogy a felsorolt és bemutatott szempontok (elvek, módszerek) alapján egyre magasabb minőségű komplex táborokat szervezzünk.
Üzenetek (utóirat helyett) Ha előre nézünk, valami ilyesmi dereng: ► Az új személyes és közösségi részvétel értelme a sokrétű tudat- és tudás-fejlesztés és -önfejlesztés (tudatos és innovatív) megvalósítása lesz; ► A helyi közcselekvés - például a közoktatás és a közművelődés fejlesztés központi eleme a kollektív tudat- és tudásfejlesztés lehet; ► Az új tudományos kutatások – például metaelméleti alapon - alapvetően az elmeés tudatterek és dimenziók feltárását, állapotát, tartalmát mutathatják fel; ► Az új tudások a következő két évtizedben átalakítják a kollektív tudatállapotokat és evvel a világ alapvető változáson mehet át; ► Az új (ami részben mindig régi) viklágban való otthonos és sikeres részvétel új tudást, új tanulást, új identitást követel. Legyen így.
Fontosabb irodalom Kistérségi sport és szabadidős stratégia (szerk: Varga Csaba), ÖTM Sport Szakállamtitkárság, 2007 Philosophy of Mind, Chalmers, David J. (Oxford University Press, 2002) Pedagógián innen és túl (szerk: Kiss Éva), Pannon Egyetem BTK, Pécsi Tudományegyetem FEEK, 2007 Hankiss, Elemér: Az ezerarcú én (Osiris, 2005) Kiss, Endre: Magyarország és a globalizáció (Kodolányi, 2005) Castells, Manuel: A hálózati társadalom kialakulása (Gondolat – Infonia, 2005) Varga, Csaba: Új elmélethorizontok előtt (Tertia, 2004)
83
Információszerzés és tudásszervezés az Interneten Csorba József Módszertani alapvetések A Sport Szakállamtitkárság programja az egészségre nevelés tábori körülményei között, a tudástársadalom követelményei szellemében kívánja a gyerekek információs műveltségét emelni. Tárgy Az információs műveltség emelése tábori körülmények között: bevezető, célszerű használatra (rá)szoktató oktatás és konzultáció, szórakoztató módon, olyan demonstrációkkal, amelyek lekötik és aktivizálják, illetve a már létező ismereteikben megerősítik a hallgatókat. Általános alapelv E program, a vonatkozó körülményeknek megfelelően, a gyerekek/fiatalok intellektuális információkezelő képességének és készségeinek emelését célozza. Tartalom A program az információ- és ismeretszerzéssel, illetve a tudásszervezéssel, az információtartalom-kezeléssel kapcsolatos (információs) műveltség emeléséhez szükséges ismereteket adja át, a táborozás körülményeinek megfelelő, szórakoztató formában. Gyakorlati útmutató A program céljának és tartalmának megfelelően az információs közmű és a közszolgáltatások hivatkozása, az információ- és ismerettárak, illetve az internetes információkeresők bemutatása ajánlott. Kedvező körülmények esetén szóba kerülhet a saját honlap készítése, a mobiltelefon (mint a gyerekek, fiatalok legjobban elterjedt és használt információs eszköze) és számítógép (Internet) átjárhatóságának bemutatása a tájékozódásban. Mindenből annyit, amennyit az adott csoportminta információs műveltsége megenged. A programhoz felkért oktatók-konzultánsok tág teret kapnak a tudásátadás formájához, tartalmainak meghatározásához, csak az alapelvhez és a minimálisan előírt tartalomhoz kell igazodni. A program egésze A sport és szórakozás (rekreáció) összekapcsolásáról van szó a tudástársadalomprogramok információsműveltség-igényének eléréséhez szükséges oktató-konzultációs foglalkozásokkal, a programkiíró humán komplex programjának szellemében. Bevezetés Az információszerzési útmutató azoknak szól, akik táboroztatási körülmények között heterogén összetételű (felkészültségű, vagyis információs műveltségű, információs eszközkezelő kultúrával rendelkező) fiatalok csoportjainak fognak információszerzés és tudásszervezés jellegű ismereteket átadni. Felvezetés Hogyan és mennyit oktassunk meghatározatlan, vegyes összetételű, érdeklődő fiatalnak, táborozási körülmények között? Az Internet-kezelés, illetve az internetes információszerzés és tudásszervezés oktatása könyvtárnyi irodalommal (és tananyaggal) rendelkezik a 3-6 hónapos, vagy 1-2 esztendős intézményes oktatás keretei között. Esetünkben azonban egészségre nevelő és sporttáborozás körülményei között, heterogén összetételű-felkészültségű gyerekeknek/fiataloknak kell „rászoktató” jellegű, vagy
84
információs ismereteiket megerősítő és kibővítő tudást átadni a tudástársadalom legalapvetőbb tájékozódási eszközéről, az Internetről, tájékozódási tartományáról a web-ről. Kifejtés Elsőre mindjárt hangsúlyozni kell, hogy itt nem az Internet és a web információ- és kommunikációtechnológiájáról, hanem az információs tartalommenedzsmentről van szó. A számítógép-használatot és az Internet, vagy a web mibenlétét az iskolában kell oktatni. Ennek a módszertannak keretei között az információs eszközhasználatot valamilyen szinten feltételezzük, mert a cél az információtartalom-kezelés, az ismeretszerzéssel és tudásszervezéssel kapcsolatos segítség (tudás) átadása, szórakoztató keretek között. Ennek megfelelő, tipikus információtartalom-struktúrákat kell választani az oktatáshoz és/vagy konzultáció prezentációjához. Szemléltetés Az oktatást/konzultációt tartó személy tetszés szerinti (vagy éppen az adott hallgatócsoport számára leginkább ismert) magyar és – nyelvi készség esetén – angol nyelvű keresőkön mutathatja be az információszerzés és tudásszervezés kezdeteit. A tartalom szempontjából a közérdekű, közhasznú, és közbiztonsági információforrások, illetve az adott korcsoport érdeklődése és szórakozása körébe tartozó szolgáltató fórumok, helyek honlapjainak, ilyen közösségi honlapoknak megismertetése, elérésének bemutatása a legjobb megoldás. A tapasztalat az, hogy még a „hivatalos” oktatásban, informatikai és könyvtárhasználati kurzusokban részesült fiatalok információs műveltsége sem olyan megbízható, hogy felesleges vagy untató lenne számukra a fent említett típusú információforrások elérésének, kezelésének, emelt szintű bemutatása. Magyar keresők: tapasztalatok szerint az Altavizsla és a Heureka a legnépszerűbbek, de a tartalomelérés és a demonstráció szempontjából az oktató (tanár, konzultáns) választhat más keresőket is. Angol nyelvű keresők: az egyszerű tárgyszavas keresésben a Google, a strukturált ismeretek keresésében a Vivisimo a legismertebb. (Itt is válaszhatók más keresők, amennyiben az oktató más keresőn jobban tud demonstrálni, vagy a mintacsoport adottságai más igényelnek).3
1. Tartalmi program Információ- és ismeretszerzés, tájékozódás, tudásszervezés Az fizikai és szellemi információkezelési képesség és készségek emelésére, az információtartalom-kezelés javítására irányuló törekvések ma kiemelt figyelmet élveznek. Az intézményes oktatás gyermekeknél (5-8 osztályos tanulók) ma még nem teljesen kialakult tananyag alapján folyik. (A középiskolás, főiskolai és egyetemi oktatás egészen más megítélés alá esik!) Vita folyik arról is, hogy az információ legyen-e önálló tantárgy – amikor a fizikai, azaz technikai-technológiai, és az intellektuális információkezelő készségek javítása, az információkezelő képesség műveltség szintre emelésének gondjai kerülnek szóba – vagy pedig elég lesz más tárgyak, készség szintű kiterjesztésének menetében tanítani. A legáltalánosabb – vagy hagyományos – gyakorlat e tárgyban a könyvtárhasználat bevezetése, de gyerekek esetében ez már nem elég életszerű. A mai 08-14 éves gyerekek interneteznek és – a könyvtárhasználatra neveléssel együtt vagy anélkül – gyakrabban vesznek igénybe különféle internetes információ- és tartalomszolgáltatásokat anélkül, hogy az 3
A NetSurvey mérései szerint e téren alig van változás. A 2000-es kutatás nem szerinti számításában a magyar gyakorlatban az AltaVizsla 74,8-79 százalékos, a heuréka.hu 43,9-48,8, az index.hu 21,1-25,9, a hudir.hu 15,922,6, a kincskereso.hu 10,7-19,4 százalékos ismertségnek örvendett. A külföldiek között az Altavista 79, a Yahoo 58,5, a Lycos 24 és Google még 12 százalékos elterjedtségű volt. Mára ezek az arányok a Google javára változtak jelentősen.
85
információszerzés, az információk ismeretté, az ismeretek tudássá rendezése tudatos, tudatosabb, mind magasabb fokon szerveződő lenne. Mi a teendő? Az információtudományos megközelítés szerint a hivatalos vagy intézményes oktatásban, és a kötetlen formák között is újszerűen kell tanítani, illetve átadni az információval kapcsolatos ismereteket, az információkezelés fizikai és szellemi fogásait (rutinjait), az információszerzést és a tudásszervezést. A sport és a tudástársadalom összekapcsolásával született nemzetközi és hazai programok jó alkalmat adnak arra, hogy az új információtudományi eredményeket bevigyék a gyakorlatba. A kötetlen tudásátadási formák sokkal „emberibbé” teszik az információhoz fűződő, újszerű viszony kialakítását, különös tekintettel arra, hogy az Internet és a web kezelése mai állapotában már nem igényli rendszeres és egymásra épülő oktatási kurzusokat (ha csak nem professzionális oktatás és képzésről van szó), ellenben sokkal több figyelmet kell fordítani az információtartalom kezelésére, az információ strukturálására, az ismeretképzésre és a tudásszervezésre. A pedagógiai megközelítés szerint számolni kell azokkal a jelentős változásokkal, amelyeket az Internet és a web által az oktatásra és a tanulásra kifejtett hatásokként ismertünk meg. Különösen fontos annak felismerése - és a hivatalos oktatás módszertanában, a tananyag tartalmában is tükröződnie kellene e tényeknek, hogy a gyerekek sokkal korábban elsajátítják az információtechnika-kezelő készségeket (lásd a mobiltelefonnal kapcsolatos gyermek:technika viszonyt), mondhatni, az információseszköz-kultúra magasabb rendű gyermeknél és fiataloknál, mint a felnőtteknél (beleértve a pedagógusokat is!), a számítógép és az Internet esetében is. A technikai kultúra terjedése olyan erejű, hogy a gyerekek spontán módon formálódó információ:technika viszonya, illetve az információseszköz-készség kultúrája és a tartalomkezelő képessége leginkább – sőt, csak – a konzultatív jellegű és kötetlen foglakozásokon tárható fel.4 Ennélfogva így is szólíthatók meg legkönnyebben az újszerű tudás átadásához. Az európai uniós programok fényében ismerni kell azokat a szellemi és pénzügyi forrásokat, amelyek az információstársadalom-, majd tudástársadalom-programok, valamint az EU-nak a sporttal, a sport egészségre és teljesítményre nevelő, tudástársadalom-direktívái révén a humán komplex programokkal rendelkezésre állnak. A magyar gyerekek fizikai és szellemi gondozásával kapcsolatos összes elképzelésünket össze kell vetni az EU vonatkozó direktíváinak és programjainak céljaival, mert a saját forrásainkat így lehet jelentősen növelni. A magyar kormányzati törekvéseknek a fentiek értelmében három determinánsa is van. Egyrészt a kormánynak figyelembe kell vennie a társadalmi igényeket és az új tudományos eredményeket a humán komplex program prioritásai között. Másrészt az általános modernizációs programban az új kormányzás szellemiségéből következően az országos információrendszerben is változások vannak. Szűkebb témánk szempontjából például az egyéni és a közösségi elérés javítása kiemelt feladat a központi információforrások és adattárak körében. De a dinamikus információs infrastruktúra fejlesztésével együtt az információtartalom-források fokozottabb igénybevételét, illetve az elérés és hozzáférés oktatása mellett a tartalomkezelés javítását is ösztönözni kell. Harmadrészt kiemelt feladat a forrásszervezés megoldása. A humán komplex program prioritása az elektronikus írásbeliség, mint információs műveltség emelése, de most különös hangsúllyal az intellektuális információkezelésre, az információseszközés információtartalom-kezelő kultúrára nézve.
4
Lásd részleteiben a “Tananyag és tudásátadás” című részben
86
2. Gyakorlati útmutatás Információkeresés az Interneten Az információkeresés és tudásszervezés az Internet segítségével ebben a módszertani tanulmányban a tartalomkezelést, a weboldalakon található tartalmak (szövegek, zenék - Mp3 - videók, képek) kereséséhez szükséges fogékonyságot és készségnövelést célozza, sajátos körülmények között. A cél ebben az esetben a szórakozva tanulás segítése, információkeresés és tudásszervezés tanítása, konzultatív keretek között, a fiatalok intellektuális információkezelő és tudásszervező készségeinek megerősítésére, az európai tudástársadalom programok normáinak szellemében. (Az Európai Parlament határozata 2004-et a "Sport általi nevelés európai évének" nyilvánította; az Európai Bizottság EYES - European Year of Education through Sport néven írt ki pályázatot.) Szabad tárgyszavas keresés a látható weben Webes információkeresés magyar és angol nyelven: a szabad tárgyszavas keresőkkel egy fogalomra, illetve a fogalom témakörére keresünk rá. Másik lehetőség, amikor tematikus rendezésű információforrásokat keresünk (tematikus katalógusok, link-gyűjtemények), vagy egyéb közösségi webhelyeket veszünk igénybe (Wikipédia, Google stb.). Ma már az információszerző- és információszervező rendszerek sokasága nyújt szolgáltatást a weben. Egy információs ismeretterjesztéssel foglalkozó szakértő, nagy tapasztalati anyag alapján, szemléletesen bemutatja (amit ajánlatos az első szemléltetés alkalmával felhasználni), hogy miért érdemes a Google.hu/Google.com keresővel dolgozni: mert demonstrációhoz az a legjobb konkrét fogalmak, rövidítések keresésekor, vagy mert találati rangsoraiban szerepelnek a Wikipédia (információs enciklopédia) definíciói, illetve a találatokat automatikusan csoportosítja. Ha nem tárgyszó, hanem témakör alapján keresünk, akkor a Startlap oldalait ajánlja.5 Az internetes információkeresés gyakorlata A táborozási körülmények közötti, rászoktató jelleggel, az intellektuális információkezelés és tudásszervezés (általában az információs műveltség) emelését célzó akcióknál a következő megfontolást és gyakorlatot követhetjük. Az internetes információkereső rendszerekben ma már nem kell ismernünk a keresőrendszer működését ahhoz, hogy használni tudjuk információ keresésére. A demonstrációkhoz a magyar gyakorlatban leginkább használt keresőket vegyük igénybe, de ettől a csoportminta vagy az oktató/konzultáns megfontolásai szerint mindig el lehet térni. A lényeg a könnyű használhatóság, illetve az oktató készsége, hogy melyiket tudja a leghatékonyabban átadni a gyerekeknek/fiataloknak. Az intézményes oktatást végzők (pedagógusok) és a kötetlen formákban oktatók (konzultáns információs szakértő, mérnök stb.) szerint is a legnagyobb gyakorisággal használt kereső a Google (http://www.google.com), a Heuréka (http://www.heureka.hu), a HotBot (http://www.hotbot.com), és az Infoseek (http://www.infoseek.com), (bár a piaci szférában működő oktatási szakértők és elektronikus tananyagot készítő cégek ezt némileg másként látják). Amennyiben a csoportminta felkészültsége lehetővé teszi, megpróbálhatjuk az Internetkatalógusok (információ- és ismerettárak), a hierarchikus osztályozási rendszert tartalmazó keresőszolgáltatások (melyek adatbázisa a tudásszervezés számára már osztályozott HTML információ/adat/tartalomforrásokat tartalmaznak) bemutatását is. E téren a tapasztalatok szerint legismertebb rendszerek az Excite (http://www.excite.com), a 5
ebni.innen.hu/Keres_c3_a9s+inform%C3%A1ci%C3%B3keres%C3%A9s+interneten&hl=hu
87
Magellán (http://magellan.fotexnet.hu), Northern Light (http://www.northernlight.com), Yahoo! (http://www.yahoo.com), kifejezetten hazai bázison dolgozva az Origo.AltaVizsla (http://vizsla.origo.hu /katalogus/index.html) és a Hudir (http://www.hudir.hu).6 A tapasztalat az, hogy iskolai oktatás keretei között, az informatika óra technikaitechnológiai tárgyú, a fizikai információkezelési készségeket tárgyaló tudásátadása mellett információtartalom-kezelés átadása másodrendű feladat. Különösen abban a tekintetben, hogy milyen tartalmakat, hol és hogyan kell elérni s hogy a tartalomkereséshez az Interneten milyen nyelvi-fogalmazási készségre van szükség. Ugyancsak hatalmas tapasztalati anyag bizonyítja, hogy bár az információseszközkultúra kialakítását, tökéletesítését célzó intézményes oktatás nem mellőzhető, az információszerzés és –továbbítás eszközeinek kezelése hihetetlen gyorsan, spontán módon, ösztönösen kialakul a gyerekeknél. Ezért kell hangsúlyozni az információtartalom kezelésének (információszerzés, információkezelés, információstruktúrálás, ismeret- és tudásgenerálás) mielőbbi felzárkóztatását az intézményes és a nem intézményes oktatás (mint a táboroztatás) keretei között is. Fontos, pedagógiai jellegű szempont a vonatkozó tudás átadása szempontjából, hogy miként helyezik prioritásrendbe az oktatott ismereteket és a tudásszervezést. Egy Gallupfelmérés foglalkozik7 az egyes ismerettípusok fontosságával a gyermekek képzésében, amit azután összevethetünk a gyermekek érdeklődési körének prioritásrendjével. A felmérés azt mutatta, hogy az alapkészségek fejlesztésének fontosságát illetően egységes a közvélemény. Az alapkészségek fejlesztését (olvasás, írás, számolás, beszéd) az összes válaszoló közül nagyon fontosnak tartotta 91 százalék. A sorrend ezután az idegennyelv-oktatás, majd a számítástechnika oktatás, a közismereti tárgyak, végül a készségtárgyak (ének, testnevelés, rajz) oktatása volt. Elgondolkodtató, hogy a pedagógusi és a szülői prioritásrendben milyen messze esik az internetes információszerzés és a sport fontossága, miközben a gyerekek információszerzési és közvetítési (Internet, mobilkommunikáció) igénye, szokásai jelentősen előbbre sorolódnak az ismeretszerzésben és tudásszervezésben. Ez az ellentmondás meg is jelenik abban, hogy miközben gyerekek körében az internetes információszerzés és tartalomkezelés tanításának fontossága nem jelenik meg az intézményes oktatás keretei között (a tananyagban), ugyanakkor már az EU is kibocsátott direktívákat a gyerekeket érő káros internetes tartalmak elleni fellépésre.8 Ingyenes és fizetős információ-, ismeret- és tudástárak megismertetése Ugyancsak fontos feladat annak tudatosítása a gyerekek és fiatalok körében, hogy az elektronikus információtartalmak világa ingyenes (értsd államilag, vagy piaci-kereskedelmi aktorok által finanszírozott) és fizetős szolgáltatásokra osztható. Példa a kereséshez: Web Magyar oldalak: A(z) "ingyenes és fizetős információ a neten" kifejezés 11-20. találata az összes, kb. 30 700 magyar nyelvű találatból. (0,07 másodperc); külföldi példa: Free journals and magazines on the Web. (Free-access bibliographies in the Arts & Humanities, Social Sciences and General Science.)9
6
Ungváry, 2000b, mek.oszk.hu/01200/01288/html/infokereses.htm+inform%C3%A1ci %C3%B3keres%C3%A9s+interneten&hl=hu&ct=clnk&cd=4&gl=hu&lr=lang_hu) 7 Egyes ismerettípusok fontossága a gyermekek képzésében. Gallup felmérés, 2000. augusztus, www.gallup.hu 8 Négyéves programot hagytak jóvá az Európai Unió tagországainak távközlési ügyekben illetékes miniszterei Brüsszelben arra, hogy a szülőket és a tanárokat hatékonyabb eszközökkel szereljék fel a káros Internet-tartalom elleni fellépés érdekében. mtv.hu, 2004. 12. 09. 9 http://www.leidenuniv.nl/ub/biv/freebase.htm
88
Az Internet és az olvasás, avagy miből, mit, hogyan kell bemutatni A pedagógiai gondok és az internetes információszerzés találkozását jelzi az a tapasztalati tény is, hogy az internetes tartalmak túlnyomó részben szövegállományok, következésképpen „a rendszeres Internet-használók sokat olvasnak”. Ez egyrészt „a gyerekekfiatalok nem olvasnak” típusú sztereotípiával szemben késztet gondolkodásra, másrészt azzal is, hogy az internetes információkeresés eredményessége igen nagymértékben múlik a nyelvi készségen, hogy jól, elég árnyalt vagy sokoldalú módon képes-e fogalmazni a kereső személy. A legaktívabb, nem professzionális Internet-használat a 10-17 éves korcsoportok körében van, és a legtöbb könyvolvasó is innen kerül ki.10 Talán éppen az Internet hozza meg újra a gyerekek kedvét az olvasáshoz - mondja Nógrádi Gábor (a „Gyermekrablás a Palánk utcában”, a „Petepite” és más ifjúsági regények, valamint a „Sose halunk meg”, a „Csocsó”, a „Hyppolit” és több, más film forgatókönyvének írója) aki a www.folytasd.hu oldalon kedden- és csütörtökönként teszi közzé a „Marci öröksége” című folytatásos regény egy-egy új részletét, az olvasóközönség pedig szavazhat, szerinte merre folyik tovább a megkezdett történet. A túlzott optimizmust azonnal ellensúlyozni próbáló kritikus felveti, hogy miért éppen az Internet lenne a megváltó? A tapasztalat szerint a felhasználók elsősorban képek nézegetésére, hang- és videóanyagok letöltésére, játékra, napi információk megszerzésére, illetve a legközönségesebb kommunikációra használják - szóval sok mindenre, csak nem szépirodalom, vagy tudományos ismeretterjesztés olvasására.11 Az Oktatáskutató Intézet által (1999-ben) fiatalok körében végzett kutatás szerint a tanulók 49,7 százaléka használta Internet-elérésre a számítógépét. 2006-ban ez az arány 60-70 százalékos, és egyre fiatalabb korcsoportok felé nyitott a növekedés. Korábban az információszerzés gyakorlatának elsajátításához már felvetették (bár csak a középiskolákban és attól felfelé tanították elméletét), hogy milyen webhely típusok használata szükséges az eredményes tájékozódáshoz, az ismeretek rendezéséhez, az internetezéssel szerzett tudásszervezéshez. Ebben a vonatkozásban a keresőrendszereket, a különféle portálokat, az online katalógusokat, az egyre növekvő mennyiségű-terjedelmű elektronikus oktatási anyagokat, illetve az intézményes tudástárak között az elektronikus és digitális könyvtárakat számítják fel a klasszikus osztályozásban.12 Az oktatás jövője szempontjából szóba kerülnek új oktatási módszerek, amelyek kötetlenebb körülmények között, az Internet adta lehetőségeket kihasználva, a tanulók kreativitására építenek. Példa a Jövő Háza Központ a Csodák Palotájában, ahol a hagyományos iskolával szemben nem osztályok vannak, hanem korcsoportok (összesen négy, 6–18 évesig), és az órák sem igazodnak olyan szigorú keretekhez. Témáikban több az aktualitás, a hagyományos iskolai tananyag kiegészítőinek tekinthetők. Maximálisan kihasználják az Internet adta lehetőségeket. Követendő eljárásaik között említik a projektmódszert és a kooperatív technikákat, az együttműködésen, egyenlő részvételen és felelősségvállaláson alapuló közös munkát.13
10
Találkozások a kultúrával 5…, 2004: 51)” hunra.klog.hu/%3Fcat%3D33+korcsoportok+internet+tan%C3%ADt% C3%A1sa&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu&lr=lang_hu) 11 Kerékgyártó György: Olvasnak-e a gyerekek a Neten? 07.04.08. http://www.kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID= 257480&ctag=articlelist&iid=1) 12 pihgy.hu/files/2%2520Iskolai%2520k%C3%B6nyvt…, valamint Homogén korcsoportokban történő tanítás, heterogén korcsoportban történő tanulás..... pihgy.hu/files/2%20Iskolai%20könyvtárak%20az%20inf.%20társban. 13 Borbély Péter, www.klick.hu/akadalymentes/cikk.php_id=15456 nyomán
89
A korcsoportokra jellemző információs műveltség: gyerekek Internet-használata Véleményünk szerint a Sport Szakállamtitkárság roppant fontos (és úttörő) vállalkozásba kezd, amikor az ismertetett program szellemében, kötetlen formában próbálja a gyerekek információkezelő képességét emelni. Ezért figyelmébe ajánljuk a következő megfontolásokat. A World Internet Project legfrissebb (2005-2006-os) adatai szerint a magyar fiatalok 14-17 év közötti generációjának közel 90%-a használja az internetet, otthon, az iskolában, valahol, de a 9-13 éves korcsoportnál csak becslésekre hagyatkozhatunk, pedig itt a legnagyobb a növekedés. A gyerekek és fiatalok internetes tevékenységének minősítéséhez a kutatásban használt értékelési modell kategóriái a chat (csevegés, fórum), az e-mail-ezés, a szórakozás (általában játék), és csak negyedikként a tájékozódás, illetve az információgyűjtés. E tevékenységi körök megoszlásában a 14-17 évesek internetes tevékenységeinek ötödét (a 18-29 évesek tevékenységeinek negyedét) tölti ki az információgyűjtés, a 10-14 éves korcsoportról nincs érdemi hivatalos adat.14 Az Amerikai Egyesült Államokban átfogó kutatást végeztek az vonatkozó korcsoportú gyerekek iskolai Internet-használatával kapcsolatban. Az „hivatalos” intézményes oktatásban az iskolák lényegében egy izolált környezetben végzik az információkezelés tanítását. Hosszabb távon emelik a vonatkozó képességek és készségek minőségét, ahogy növelik a tanulókkal szemben támasztott követelményeket. A mára kialakult Internet-használat tapasztalatai szerint azonban a gyerekek sokkal gyorsabban és a hivatalos oktatáson kívül emelik információseszköz-kultúrájukat, miközben az információtartalom-kezelő műveltségük igen lassan vagy nem fejlődik, vagy legalábbis nem hasonló gyorsasággal. Az amerikai National School Boards Foundation felkérésére végzett kutatás éppen arra kereste a választ, hogyan lehet a hivatalos oktatás izolált tudásátadási környezetét fenntartani, másfelől viszont az Internetet – a fent említett kettősség miatt – kötetlenebb formában és új tudatossággal felhasználni az oktatásban. A 9-17 év közötti gyermekmintában egyértelmű volt, hogy a gyerekek (és a szülők is) pozitív lehetőségnek tekinti az Internetet, mely nagyon fontos szerepet játszik a gyerekek életében, sőt, a legfontosabb eszközzé fog válni a tanulásban és a kommunikációban. Az amerikai mintában a megkérdezett családok 61 százalékában a gyerekek használják az Internetet. A használat módja jellemzően eltér a korcsoportok között, amennyiben a 9-12 évesek között 48 százalék használja rendszeresen az Internet s azt otthonról teszi, a 13-17 évesek korcsoportjában 70 százalék használja rendszeresen és inkább az iskolában.15 A táborozási program tehát feltétlenül számolni kell a fent említett tapasztalatokkal, valamint azzal is, hogy a szóban forgó kutatás további tapasztalatai szerint az Internetet használó gyerekeknél csökkent a tévézéssel töltött, növekedett az újságolvasással (20 százalék) és könyvolvasással (18 százalék) töltött idő. Ugyancsak az amerikai példából, a technológia:tartalmi tudás viszonyból származó tapasztalat szerint a 8-14 éves korcsoportban olyan minőségre emelkedett az információkezelő képesség, hogy a gyerekek 14 százaléka segít a szüleinek a jövedelemadó elektronikus elkészítésében és továbbításában. A „Stars for Kidz” kutatási jelentés szerint egyébként, az amerikai 8-14 éves korcsoportban 38 százalék küldi el Interneten a család rokonainak különféle események színes fotóit, 36 százalék tervezi-szervezi a nyaralást, vagy a baráti találkozókat, az utazásokat, vagy 35 százalék szervezi a család autós közlekedési útvonalát a neten. Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy e kutatás szerint a 8-14 éves korú amerikai gyerekek 77 százaléka vásárol Interneten keresztül, hogy több mint 10 százaléknak van elektronikus megtakarítási 14
www.agent.ai/?folderID=165&articleID=1818&ctag=&iid=; valamint A digitális jövő térképe – A magyar társadalom és az Internet. 2006, Tárki 15 Molnár Szilárd, http://www.nsbf.org/safe-smart/br-overview.htm; illetve A gyerekek internethasználatának irányvonalai. www.ittk.hu/infinit/2000/0406/stat.html
90
és/vagy hitelkártyája. (Ezt főként annak igazolására említjük, hogy a programnak potenciális támogatói között a bankoknak milyen szerepük lehetne.)16
4. Szemléltetés A Sport Szakállamtitkárság humán komplex programjának információkeresés és tudásszervezés című részprogramjához készült módszertan témablokkjai
Tájékozódás Interneten
Az információs közmű
Információszerzés
Közérdekű
Információkezelés:
Közhasznú
ismeret- és
Közbiztonsági
Tartalomkeresők Ismerettár típusú honlapok Internettudakozó.hu Közérdekű.hu Mindentudó.hu
Információs műveltség
Sportprogramok: táboroztatás
Egyes korosztályokra jellemző információs
A Sport Szakállamtitkárság információ- és Internetkezelés oktatási programja.
képességek és készségek
Korábbi kormányzati programok tapasztalatai (IHM)
16
„Surfin' on Mom's Turf" jelentés. http://www.clickz.com/showPage.html?page=3625858. A magyar példa áttekintéséhez ajánlott példa: Borbola István: Átok vagy áldás? – Avagy mit kezdjünk a világhálóval? – www.oki.hu/printerFriendly.php?tipus=cikk&kod=2000-02-ko-Borbola-Atok
91
5. Az információval kapcsolatos tudás átadásának szempontjai Az egyéni internetes ismeret- és tudásszervezés mint cél Az adott tábor lehetőségeitől függően szervezhet olyan órákat és konzultációkat, amikor a vonatkozó készségszinteket elérő táborozóknak már a saját honlapok készítését is át lehet adni (fel lehet kínálni), s azzal a gyerekek egyszeri konzultációval is készíthetnek saját tudástárakat. Alapvetően azonban a gyerekek állandó-folyamatos tájékozódásra (célzott, internetes információkeresésre), önálló tanulásra (ismeret- és tudásszervezésre), művelődésre (intellektuális információkezelő képességük és készségeik permanens fejlesztésére) való rávétele a cél. Mit tegyen a tudásátadó (tanár, konzultáns stb.), aki azt próbálja magyarázni az Internet kapcsán, hogy a tájékozódás alapja és első számú forrása a web. Az Internet webes tartományában elérhető információtömeg kezeléséhez elemi fogódzókat kell adni, hogy a gyerekek az információt strukturálni, ismeretekké rendezni, majd az ismereteket tudássá szervezni tudják. Mindezt úgy ráadásul, hogy ne legyen olyan száraz a tananyag és unalmas a tanulási környezet-hangulat, mint az intézményes oktatás keretei között. Ráadásul az információkezelést, az ismeretté és tudássá szervezést oktató személy lényegében nem ismerheti az oktatott csoport felkészültségét, csak annyit tud, hogy a mai gyerekeknek (az éppen adott mintacsoportnak) milyen affinitása van az Internethez, illetve az elérhető elektronikus tartalmakhoz. Ismeret– és tudásátadás, az Internettel kapcsolatos egészséges viszony kialakítása Információ- és ismeretigénynek, a tájékozódási igényességnek, az információs közmű igénylésének, ismeretének, a használat tudatosságának felmérése viszonylag könnyű, a tudásátadó (pedagógus, konzultáns, szakértő) az első kontaktussal meggyőződhet róla, amikor a gyerekekkel vagy fiatalokkal beszélgetni kezd. A szakértő úgy fogalmazza meg a hiányt, illetőleg a hibás megközelítést, hogy az információ önmagában semmi, ha hiányoznak az integrálásához, a cselekvéssé konvertálásához szükséges képességek. Az információ elérése, a hozzáférés demokratikussá válása nem jelenti automatikusan a tudás demokratizálódását. Az információkhoz való korlátlan, gyors és - a szó fizikai értelmében - könnyű és egyszerű hozzáférés akkor jelenti a tudás demokratizálódását, ha együtt jár a gyerekek információs műveltségének emelésével, amit az intellektuális információkezelő képességek és készségek javulásán mérünk. „A tagolatlanság, a struktúra, a hierarchia hiánya mellett a másik fontos következmény, hogy az információk folyamatos és tartalmuktól független elérhetősége megváltoztatja az időbeli távlatok érzékelését, az időben való tájékozódás képességét, a történelmi reflexió lehetőségét, az időfogalmat. Csak „friss" és „régebbi" adatok vannak. Emlékezetre semmi szükség, hiszen a számítógép nem csak az információkat hozza elénk türelmesen annyiszor, ahányszor csak akarjuk, hanem az utat is, ahogyan oda eljutottunk. A mégoly látványosan megjelenített információ önmagában jelentés- és jelentőség-nélküli. Nem nélkülözheti a kereső, kérdéseket felvető értelmet, a „tényeket" értelmező-értékelő, azokat a valósággal összekötő-összevető, nyugtalan emberi szubjektumot.”17 A megszerezhető információs műveltség legfontosabb alkotóelemeit az információtudomány és a nemzetközi pedagógiai gyakorlat a következőkben határozza meg: – az információs igény meghatározásának képessége; – a források megválasztásában, az információnyerésben hatékonyság és eredményesség; – a megszerzett információk értékelése, földolgozása; – az információk fölhasználására vonatkozó kulturális, jogi stb. elvárások ismerete. Az 1990-es években a világban már kialakult az információs alapismeretek és 17
Buda Mariann nyomán, www.neumann-haz.hu/tei/educatio/educatio/1997tel/studies)
92
készségek követelményrendszerének meghatározása az alsó és középfokú oktatás számára (K12) az oktatás egésze és az egyes ismeretkörök szempontjából is.18
6. Demonstrációk 1. A Lap.hu oldalak hivatkozása Az internetes keresők és keresőprofilok bemutatása az összes Lap.hu oldal (ABCsorrend) Lap.hu oldalak régiók szerint, Lap.hu oldalak tematikus bontásban. Magyar keresők AltaVizsla Ariadnet Biblia.hu Fórumkereső Gogloom.com (hu, irc kereső) Góliát Heuréka HuDir Kereso.hu Kurzor Nemzeti Digitális Adattár PolyMeta Sharelook.hu SZTAKI keresőTango.hu vizsla24 (Yahoo) WaHun.hu Webdinamó ZooHoo WYW kereső A legismertebb, leggyakrabban használt keresők All Search Engines alltheweb Altavista ChaChaPeoplePowered Search dmoz Exalead eXcite Gigablast Go.com Google HotBot.com info.com Lycos 18
Csík Tibor nyomán, www.tanszertar.hu/eken/2005_02/csik.htm+gyerekek
93
MSN Search Webcrawler Yahoo Napi, legáltalánosabban használt keresőprofilok Álláskeresők Hírkeresők Blog keresők Képkeresők Video kereső Könyvkeresők Földrajzi kereső Utcakereső (Bp), településkereső Google térkép Személykeresők Telefonszám kereső Zenei keresők (mp3) Menetrendek szakmai telefonkönyv Ügyvéd kereső klub kereső Software keresők Utazáskereső Események, kikapcsolódás Rendezvény Cégkeresők Stb.19 2. A Mindentudó.hu típusú gyűjtőportál A tájékozódás forrásainak és az elérés logikájának bemutatása. A gyerekek bevonásával (igénye szerint) néhány tetszőlegesen választott tárgyszó (információ, témakör, tartalom) alapján. Fő témacsoportok Állatok Betegség Egészséges élet Egészségkárosultak élete Gyerekkor Hitélet, vallásgyakorlás Időskor Információ, tájékozódás Jog- és érdekvédelem Katonaság Környezetünk Közlekedés, hírközlés Lakás, háztartás Munkát keresők Munkavégzés 19
www.lap.hu
94
Pénzgazdálkodás Politikai élet Rendkívüli helyzetek Sport és szabadidő Szakmák, foglalkozások Számítógép, számítástechnika Szociális segítés Szórakozás, kultúra Tanulás Társadalmi, közösségi élet Utazás, turizmus Vállalkozás Vásárlás, eladás, szolgáltatások Ügyintézés Keresők keresése Accent TalkCafé Társalgó Alamak chat AltaVizsla Elender Online EuroSeek Gyalogló Chat Hazai linkgyűjtemények HETEK -Országos Közéleti Hetilap Heuréka HEURÉKA Honlap Katalógus HUDIR ICON INDEX Inertnetes keresősuli Internetkatalogusok a KATALIST-en Internetto KAPU - az internetre Keresők Lassu a géped !- Ingerült felhasználók részére Magyar internetes keresők Magyar Ki Kicsoda Magyar portálok gyüjteménye MeGaChat MEGAPORT Web-kereső Mit hol találsz az Interneten Népszabadság Online chat nic.hu Origo PLAY - játék, szórakozás, szabadidő linkek gyűjteménye Real Gates Portal - információs központ SHE - Női portál oldal Teleház csevegő Terítéken- Online szolgáltatások, portálok 95
Trambulin Ifjúsági Programok TUDD !!! információk WEB kamerák, városképek20 Most következzenek az Internetes tartalomkatalógusok. 3. A közérdekű.hu típusú napi mindenes Legyen ez a kezdőlapom! Felvétel a kedvencek közé! :: Főoldal :: Kapcsolat :: Honlap működése :: Adatvédelem :: Médiaajánlat :: Díjmentes megjelenés :: Egészségügy, Wellness | Hivatalok | Információ | Pénzügy, Üzleti | Szolgáltatások | Szórakozás, szabadidő | Tudomány, Oktatás | Üzlet, Vásárlás SZÓRAKOZÁS, SZABADIDŐ Állatkertek (19)Bábszínházak (3)Balett (1)Bob (1)Bowling (8)Cirkusz (1)Csónakázás (1)Étterem, pizzéria, étkezde, büfé (78)Filmklubok (9)Fürdők, strandok (28)Galériák, képtárak (30)Gyermektáborok (1)Görkorcsolya (1)Hangverseny (1)Horgászat, horgásztó (4)Internet kávézók (12)Játszóterek (122)Jégkorcsolya, jégpálya (17)Jegyirodák (2)Jet-Ski (1)Kempingek (1)Kiállítások, vásárok (8)Kirándulási útvonalak (3)Könyvtárak (88)Levéltárak (1)Lézerszínház (1)Lovaglás (1)Minigolf (1)Mozik (70)Művelődési házak (1)Múzeumok (56)Opera (1)Operett (2)Planetáriumok (1)Rádiók (25)Sportlétesítmények (1)Squash (1)Szállodák, panziók, hotelek (58)Színházak (107)Templom, vallás, egyház (567)Tenisz (1)TV csatornák (4)TV, rádió és moziműsorok (2)Utazás, utazási irodák (207)Vendégházak (82)Vidámparkok (5)Vízibicikli (1)Vízisí (2) ÜZLET, VÁSÁRLÁS Autó felszerelés, alkatrész, kellék, szerviz (4)Autó Márkakereskedők (1016)Bababoltok (70)Barkács üzlet, barkács áruház (95)Benzinkutak (706)Bevásárlóközpontok (47)Bútorbolt, bútorüzlet (60)Élelmiszerboltok (1177)Használt autókereskedés (0)Hipermarketek (66)Hírlap árusító helyek (164)Katalógusáruházak (3)Könyvesboltok, Antikvárium, Zeneműbolt (145)Lakásfelszerelés, lakberendezés (0)Légitársaságok (17)Mobiltelefonboltok (346)Műszaki üzletek (137)Non-Stop Élelmiszer (29)Piac, vásárcsarnok (9)Postahivatalok (2595)Számítástechnikai eszközök kereskedelme (6)Számítástechnikai szolgáltatások (7)Totózók (289)Trafikok (1)Újságok, szakmai lapok (35)Virág (1049)Virágküldő szolgálat (1)Webáruházak (10)Zálogházak, bizományi (3) TUDOMÁNY, OKTATÁS Általános iskolák (5)Autós iskolák (219)Bölcsődék (1)Egyéb középiskolák, technikumok (2)Egyéb oktatási intézmények (0)Egyetemek, főiskolák (145)Gimnáziumok (4)Nyelviskolák (69)Óvodák, magán óvodák (6)Szakközépiskolák (2)Szakmunkásképző iskolák (1) HIVATALOK APEH (68)Bíróságok, ügyészségek (34)Cégbíróságok (7)Egyéb intézmények (0)Érdekvédelem, szakszervezet (1)Földhivatalok (137)Hivatalok, felügyeletek, egyéb intézmények (14)Illetékhivatalok (23)Kamarák (37)Közjegyzők (159)Minisztériumok (16)Nyugdíjbiztosítás (1)Nyugdíjpénztárak irodái (2)Polgármesteri hivatalok (627)Vámhivatalok, VPOP (6)
20
Közhasznú Mindentudó v2.99, 2001 Teleház Kht. www.mindentudo.hu
96
SZOLGÁLTATÁSOK Állás (78)Autóbérlés, járműbérlés (4)Autómentés (3)Autómosás (1)Bevásárlás, Bevásárló szolgálat (4)Diákhotelek (1)Egyesületek (2)Étkeztetés (6)Fényképelőhívás, fotokidolgozás, fotocikk (42)Gyermek felügyelet (2)Hajléktalanok (1)Háztartási gép javítás (2)Idősek otthona (1)Rendezvényszervezés (1)Sitt szállítás (5)Szórólap terjesztés (3)Takarítás, tisztítás (6)Taxi (193) EGÉSZSÉGÜGY, WELLNESS Állatorvosok (51)Fodrászok (10)Fogorvosok (22)Gyermekorvosok (3)Gyógyászati segédeszköz (1)Gyógyszertárak (2585)Gyógytorna (3)Klinikák (41)Kórházak (76)Kozmetikusok (3)Magánklinikák (29) Manikűr, pedikűr (0)Orvosi rendelõk, orvosi ügyeletek (21) Orvosok (4)Természetgyógyászok (4) Véradás (2) Wellness, egészségmegőrzés (2) PÉNZÜGY, ÜZLETI Bankautomaták (969) Bankfiókok (403)EU (22)Futárok (18)Hitel (2)Könyvelés (2)Könyvvizsgálat (0) Valutaváltóhelyek (17)21
7. Tananyag és tudásátadás Az információtudomány és az új pedagógiai szemlélet érvrendszerében legfőbb kérdés az, hogy milyen (információ)tartalom-forrásokat és elérési (forrás)helyeket kell oktatni a 8-14 éves gyerekeknek és 15-18 éves fiataloknak? Ezt a dilemmát csak azzal tudjuk enyhíteni e helyen, hogy finoman kell disztingválni, áthidalási kísérleteket tenni, az adott mintacsoport érdeklődése, illetve a kívánatos (átadandó) ismeretek különbözősége között. A mintacsoportok várható érdeklődésének irányait és témáit már említettük. A kívánatos tartalmak és elérési helyek megszervezését, átadását pedig az „információ az információról” típusú tananyag22 hivatkozásával jelöljük meg. Az általános információs műveltség emelésének első szintjeként az információs közmű és az országos információrendszer (természetesen, a korcsoportoknak megfelelő mélységű) információtartalmainak és forráshelyeinek ismertetésére gondolunk, különös tekintettel a közérdekű, közhasznú és közbiztonsági típusú információforrásokra. Az országos információrendszer forráshelyeinek (információgyűjtő, -feldolgozó, -szolgáltató intézmények) struktúráját és hierarchiáját, illetve protokoll nélküli hálózati jellegének megismertetését23 is bevonhatjuk az itt körvonalazott „tananyagba”. 1. Gyerekek és fiatalok információs műveltségének emelése táboroztatási körülmények között. 1.1 Célkoncepció: az e módszertanban előadottakra épülő koncepcióval a következőket gondolom fontosnak egy információ alapú, tudásszervező tanulási program működtetéséhez. Az információs eszközkultúra készségek eléréséhez szükséges oktatás és nevelés biztosítása, minősítése. Az információtartalom-kezelés formáinak és intelligenciaszintjeinek
www.kozerdeku.hu/+k%C3%B6z%C3%A9rdek%C5%B1+inform%C3%A1ci%C3%B3,+oktat%C3%A1s &hl=hu&ct=clnk&cd=17&gl=hu&lr=lang_hu) 22 Csorba J.: Információ az információról. IFTI, 1994. p.100; INCO.hu, 1999, 1.sz. 23 Csorba J.: Az állam információs modellje és makrokommunikációs szerkezete. In: Csorba J.: Információ és állam. 2004, eBook, MEK, p.400 21
97
(ismeret, tudás, intelligencia) bemutatása, minősítése. Az egyéni információműveltség felépítése, illetve a személyes tudásszervezésre való készségek átadása, minősítése. 1.2 Tudáskoncepció: az információ, adat, ismeret tudássá rendezésének és szervezésének ismertetése az adott helyzetnek és csoportmintának megfelelően. 1.3 Oktatás-koncepció: az információ alapú és a kognitív pedagógia leginkább egy információ nevű tantárgy oktatását kívánná meg, benne a tananyag információtudatos módon való átadását, ami azt jelenti, hogy a mainál sokkal tudatosabban kell/lehet használni az információval kapcsolatos eddigi tudást. Azaz, egyfelől az információtudatosság révén másként (hatékonyabban stb.) adná át a hagyományos tananyagot is, másrészt új, több, érdekesebb stb. tudást generálnának ily módon. 1.4 Tananyag-koncepció: a módszertanban minimálisan előírt kötelezettségek között a legkényesebb kérdés a tananyag, melyre különösen érvényes az információtudomány és az új pedagógia érvrendszerének követése. 2. Az ismeretek és azok átadásának koncepciója A módszertanban minimálisan megjelölt-hivatkozott tananyag az elméleti és a gyakorlati tudásépítés és -szervezés együttes voltát jelenti. A tudásépítést és -szervezést tanítók szabadon válogathatnak a tudásátadás eszköz- és tartalomkészleteiből. 2.1 Az információs eszközök és technikák ismertetésével (számítógép, mobiltelefon, a kép- és hangrögzítő, szövegrögzítő és bevivő eszközök máig ismert minden fajtájáig terjedően) egyben az adott eszközökkel elérhető, legjellemzőbb tartalomforrásokat is ismertetni kell. 2.2 Az információs eszközök, az információseszköz-kezelő képességek és készségek, az információtartalmak és az intellektuális információ-kezelő képességek ismertetése, minősítése. 2.3 Az információtárolást célzó megoldásokhoz tartozó programok és programozások, illetve a struktúrált információ, ismeret, tudás ismertetése. 3. A tudásátadás korfüggő determinánsainak figyelembevétele 3.1 Milyen információtartalom-forrásokat és –elérési helyeket kell oktatni 8-14 és 1518 éves korcsoportoknál. Erre nézve meglepően kevés irodalom áll rendelkezésre, nem is beszélve a gyermekek által keresett, illetve a kívánatos (információ)tartalmak közelítésének gondjairól. 3.2 A nem formális tanulás iránti igény növekedése, illetve kiszolgálása. 3.3 A mesterséges/gépi és a természetes/humán információkeresés ismertetése. 3.4 Internetes információtárak és internetes katalógusok (ismerettárak) bemutatása. Az ingyenes katalógusok ismertetése: a magyar példák a startlap.hu (tematikus linkgyűjtemény), vagy a mek.iif.hu (Magyar Elektronikus Könyvtár); külföldi példák az Open Directory Project (DMOZ.org), a Yahoo Directory („standard”) és a Google Directory. 4. A gyerekek és a fiatalok az Internet-használat terjedésének motorja Magyarországon 2005-2006-ban a háztartások számítógép vételét vagy bővítését tervezők szándéka az egy gyerekes háztartások esetén 17, a kettő-három gyerekesek esetén 21, illetve 16 százalék volt. Az otthoni Internet-hozzáférés növekedésének legfontosabb hajtóereje az iskoláskorú gyerekek igénye: az ő internettel kapcsolatos involváltságuk 90 százalék körüli.24 4.1 Az Internet-használat alakulásában a demográfiai tényező meghatározó. Az USA gyakorlatában ezt első ízben 2002-ben hangsúlyozza egy kormányzati szerv, amikor közreadja az Internet-használat számainak alakulását a különböző korcsoportokon belül, 1997 24
Lakossági Internet-használat. 2005. Eneten Közvélemény- és Piackutató Központ
98
és 2001 között. Ez idő alatt a 15 évesek korcsoportjában 37-ről 78%-ra, a 25 éveseknél 28-ról 63%-ra növekedett a netezés.25 Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint az unióban a 1624 éves korcsoportokban 2001-2005 között 24-ről 75%-ra növekedett az Internet-használat. 4.2 Mi érdekli a gyerekeket és a gyerekes családokat? Például a Gyerek lapok26 Magyar Gyerek Portálok BabyCafe - Készits babaweboldalt ingyen Axer - Axer Baba Portál - 5mp.eu Babanet - Babanet Egyszervolt.hu - Egyszervolt Érted?! Gyerek oldal - Erted.net Gribedli - Gribedli Gyerekszoba - extra.hu - Tnyari.extra Gyermeksziget - Gyermeksziget Helloinfo - Gyerek Terep - Helloinfo Kölöknet - Koloknet Mi micsoda? - Mimicsoda Minimax - Minimax Pap Rita oldala - Paprita.net Virág Gyerek oldala - Gportal Külföldi Gyerek Oldalak Barbie - Barbie.everythinggirl.com Boohbah - kicsiknek - Boohbah.com Disney - Tripletsandus.com Mr. Bean - Mrbean.co.uk My little pony - Hasbro.com Polly Pocket - Pollypocket.everythinggirl.com Gyerek fórumok GEKKO Fórum - Gekkonet Gyerek képek - Index - Forum.index Gyermekünk van - Mamanet - Mamanet Ha későn kezd beszélni a gyerek - Hoxa - Hoxa Okosbaba Fórum - Okosbaba Gyerek képeslapküldő Angyal animációk - Flowgo.com Gyerek pályázatok - Gyerek.palyazatsugo Gyerekversek - Otlettar.try Rajzfilm, animáció - Gyerekfilm Vuk képek - Jomagam Zene, kultúra gyerekeknek Idézetek - Netorian Mericske Zoltán és az Ütőzenekar - Mericske-filmzene Mivel terhelhetők a gyerekek?/Zene - Koloknet Zenebölcsi címek, Budapest - Babafalva Sport, mozgás gyerekeknek Az örökmozgó gyerek (letölthető) - Mek.iif Élménystepper. - Elmenystepper.5mp.eu Izgő-mozgó gyerektorna - Szulokhaza.com 25 26
NTIA, ESA, U.S. Department of Commerce, 2002. gyerek.web007.hu/+internet,+gyermek,+statisztika&hl=hu&ct=clnk&cd=3&gl=hu&lr=lang_hu
99
Mit sportoljon a gyerek? - Sulinet My Pool Pal | Vízben, biztonságban! - Mypoolpal.eu Gyermek kifestő KIFESTŐ.HU KIFESTŐ.EU COLORING.COM ELEFÁNT Érted?! Cartoon Critters Szüreti Kifestő könyv Játékgyár Gyermek rajzfilm, bábfilm MACSKAFOGÓ LOONEY TUNES GINEVRA / DISNEY MÉZGA SÜSÜ VUK BARBA PAPA ASTERIX PANNÓNIA TELETUBBIES MAZSOLA Macskafogó videó (75M !) Gyermek Képregények Calvin & Hobbes Dilbert Store Red Meat Képes Kiadó Képregény Verseny 2008 Képregény Antikvárium Képregénygyár Letölthető, online játékok gyerekeknek Baba Portál/Játék, könyv, program - 5mp.eu Billybear4kids - Billybear4kids.com Gyerekszoba - Tnyari.extra Mini robotok - Minimax Tábla játékos (horgász-játék) - Tablajatekos Gyerek Gyermekfejlesztés Babafejlesztés - 5mp.eu BHRG Mozgásfejlesztő 'Okosító' és Továbbképző Központ - Home.inter.net Delfino Nyelvkuckó - Delfino Fejlesztő és terápiás foglalkozások - Babaszoba Gyermek oktatás - Oktatas.ws Helen Doron - korai angol - Helendoron Képességfejlesztés - játszva - Mire és kinek jók a képességfejlesztő játszóházak? Informed Képességfejlesztő játszóházak - Dunakeszi Korai fejlesztés, gondozás - Fkoai.fw Kreatív angol - Kreativangol
100
Lila Fecske Játszókuckó - Lilafecske Okosbaba program - Okosbaba Ringató zenei nevelés még az óvoda előtt - Ringato27 4.3 A „VMRkids” kutatás adatai szerint a 11-14 éves internetezők több mint fele évek óta használja a világhálót, a 7-10 évesek kétharmada az utóbbi egy évben kezdett internetezni, a még fiatalabbak 55 százaléka pedig az elmúlt pár hónapban lett internet-használó.28 Vagyis internetezni az iskoláskor elején, 6-10 éves korukban kezdenek a gyerekek. Az, hogy már az óvodások is aktívan használják az internetet, új kérdéseket és lehetőségeket vet fel. A gyerekek életkortól függetlenül elsősorban játékra használják az internetet. A 6 éves, illetve ennél fiatalabb internetező gyerekek 80 százaléka játszik, 71 százaléka látogat gyerekeknek szóló oldalakat, 56 százaléka hallgat és néz meséket az interneten. A 7-10 évesek 96 százaléka elsősorban játszik, 49 százalékuk e-mailezik. Az életkor növekedésével bővül az interneten látogatott tartalmak köre, 10 éves kor felett már sok olyan tevékenységet is végeznek a gyermekek az interneten, amelyek a fiatal felnőttek körében is népszerűek: 81 százalékuk látogat ismerőskereső oldalakat, 66 százalékuk szokott chat-elni, 9 százalékuk olvas, 5 százalékuk ír blogot. Az iskoláskorú gyermekek tanulásra, iskolai feladatok megoldására is használják a netet: a 7-10 évesek 32, a 11-14 évesek 63 százaléka s az iskolások több mint fele idegennyelvű honlapokat is szokott látogatni.29 Egy Medián WebProfile szerint Magyarországon a 15-22 évesek között a legnagyobb az internetezők aránya. A hazai internetezők közel 30 százaléka 15-23 éves, azaz közép- és főiskolás korú, akik meglehetősen csekély érdeklődést mutatnak a politikai, közéleti, gazdasági weboldalak hírei iránt, sokkal inkább az online szolgáltatásokat keresik.30 4.4 Hogy mit, miért, mennyit és hogyan oktassunk a gyereknek és fiataloknak, az sok szempontból döntő fontosságú a jövő szempontjából. A gyerekek és fiatalok ugyanis egészen sajátos módon viszonyulnak az információtechnikához-technológiához; sajátos témák és tanulási helyzetek érdeklik (kötik le) őket. Döntő szempont, hogy az információtechnikai eszközkezelő készségeik és képességük rendkívüli gyorsan fejlődik, miközben a tudásépítésben fontos tartalomkereső, -választó és –elérő képességük elmarad a fejlődésben. Utóbbi képességüket a tapasztalati tudás és a megfelelő tudásátadás birtokában lévő, felnőtt oktató segítségével tudják csak javítani. A nemzetközi tapasztalatok szerint ez a demográfiai tényező meghatározó az elektronikus kereskedelemben is. Az eMarketer 2006 szeptemberi elemzésében31 mutat rá, hogy a szóban forgó korcsoportok az információgazdaságra nézve milyen hatásokat gerjesztenek, illetve ők mire érzékenyek. Az amerikai hivatalos statisztikára épülő előrejelzés szerint az Internet-használatban domináns korcsoportok közül a 8-11 évesek internetes és online készsége 67,1-ről 71,4 százalékra, a 12-14 éveseké 74,3-ról 84,7 százalékra emelkedik 2006 és 2010 között. Ennek a magas információérzékenységnek és tudatosságnak hatásait kutatják lázasan, olyan témákat vizsgálva, mint hogy miként változik az Internet-használati és online tájékozódási magatartás a kisgyerekek és tinik közötti átmenetben, vagy hogy miként
27
gyerek.web007.hu, Keresőptimalizálás,kersőmarketing,honlap optimalizálás, keresőoptimalizálás, audit,honlap statisztika, látogatottság mérés, link, banner ... gyerek.web007.hu 28 „VMRkids 2007”, 2007. nov. 5. 19:24, StarZ3r0 29 A felmérést az NRC 2007 júliusa és szeptembere között végezte, 2500 14 éves és fiatalabb gyermek online megkérdezésével. A kérdőívet a gyermekek szülői felügyelet mellett töltötték ki, többnyire otthonukban, így a kutatás eredményei az tthoni internet-kapcsolattal rendelkező gyermekek internetezési szokásairól ad felvilágosítást. starz3r0.buzz.hu/archives/2007/11/+internet,+gyermek,+statisztika&hl=hu&ct=clnk&cd=71&gl=hu&lr=lang_hu ; Internet- használat a 7-14 évesek körében. Nem kerülik a reklámokat. VMRkids kutatásból. 30 Medián WebProfile: a fiatalok online érdeklődése. 2007. november 14. Marketing & Média 31 www.marketer.com
101
oldják meg a különböző médiumok (Internet-, mobiltelefon-, televízió-, számítógéphasználat) közötti eltéréseket. Végül – mintegy utóiratként – két összefoglaló statisztika. Mi érdekli a magyar gyerekeket és fiatalokat az Interneten? NRC kutatás, 2007, július- szeptember32 7-10 évesek
11-14 évesek
1. Játékok 2. Ismerőst kereső oldalak 3. Mesehallgatás-nézés
96% 53%
1. Játékok 2. E-mail-ezés
92% 81%
37%
81%
4. Információkeresés 5. Gyerekoldalak látogatása 6. Iskolai feladatok megold. 7. Chat-elés
34% 32%
3. Ismerős kereső oldalak 4. Chat-elés 5. Iskolai feladatok megold. 6. Információkeresés
54%
8. Élő telefonbeszélgetés
24%
7. Fiataloknak szóló oldalak 8. Telefon (Skype) 9. Fórumolvasás 10.Webszerkesztés 11.Fórumozás: hozzászólás 12.Blogolvasás 13.Vásárlás, rendelés 14.Blogírás
32% 28%
66% 63% 59%
31% 18% 14% 14% 9% 9% 5%
Medián Webprofil’2008 a magyar internetezőkről 24 év alatti netezők Mo-i internetezők Chat.hu használók Közösségi oldalak Játékok Sport témák Autós témák Női oldalak Menetrendek
32
Részarányuk az összes netezőhöz képest 14 év 15-18 19-23 23-éves alatti éves éves 7% 14% 16% 37% 13%
31%
25%
69%
10%
20%
20%
50%
23% 4% 4% 5% 3%
24% 9% 9% 9% 14%
16% 18% 16% 12% 28%
63% 31% 29% 26% 45%
NRC, 2007, október
102
A magyar internetezőknek mintegy 30 százaléka 15-23 életév közötti. A 24 év alattiak több mint kétharmada a chat.hu felhasználója, 40% használja a Sztaki szótárt, 55 százalék a webforditas.hu-t. Így a magyar fiatalok már az információs társadalomban élnek.
Fontosabb irodalom 1. INFORMÁCIÓKERESÉS INTERNETEN - PDF] szemle Fájlformátum: PDF/Adobe Acrobat - HTML-változat információkeresés az interneten. A könyvtárak mint információ- és tudáshozzáférési pontok. A tudás és a tanulás fogalmának átalakulása miatt átalakul a ... www.iskolakultura.hu/documents/2005/1/szemle2005-1.pdf - Hasonló oldalak 2. INDIKÁTOROK A MITS MONITORINGJÁHOZ, GÖRDÜLŐ TERVEZÉSÉHEZ 2.1. verzió Magyar Információs Társadalom Stratégia és Monitoring Jelentések. No. 32. A gyorsjelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megrendelésére készült 2004. január 2. A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt. az általa vezetett Konzorcium nevében vállalta, hogy szakértői támogatással közreműködik a 1214/2002. (XII. 28.) Kormány határozattal elkészíteni rendelt Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) elkészítésében, felülvizsgálatában, aktualizálásában, valamint a MITS illetve az információs társadalom magyarországi megvalósulásának monitoring vizsgálatában. E feladatok ellátására az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megrendelőként vállalkozási szerződést kötött a TÁRKI Rt.-vel 2003. szeptember 12-én. Ez a jelentés a szerződés 1. sz. mellékletében 2.9. számú feladat teljesítéseként kerül átadásra a Megrendelő számára. A jelentés jelenlegi (2.1.) verziója az előző (2.0.) verzióhoz képest az eredmény indikátorok hatásindikátorokká alakításában változott. A TÁRKI Rt. által vezetett Konzorcium tagjai: • GKI Gazdaságkutató Rt. • BME-Információs Társadalom- és Trendkutató Központ BME-ITTK • Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) • Kopint-Datorg Rt. A jelentést a Konzorcium vezetője, a TÁRKI gondozta, állította össze. A jelentést írta és szerkesztette: Galácz Anna és Sülyi Áron. 3. SURVEY: EUROBAROMETER ON EUROPEAN UNION CITIZENS AND SPORT www.playthegame.org/Knowledge%2520Bank/Articles/Eurobarometer_on_EU_Citizens_and_Sport.a spx+EU,+sport+and+knowledge&hl=hu&ct=clnk&cd=4&gl=hu 4. The European Commission publish a White Paper setting out a new framework for sport. (forrás: www.shepwedd.co.uk/knowledge/article/731-1354/european-white-paper-reforms-set-toreform-the-beautifulgame/current/+EU,+sport+and+knowledge&hl =hu&ct=clnk&cd =11&gl =hu 5. Report from the Working Group on Sport and Health (Brussels, 23 February 2006) WG members had been asked to (1) comment on the Recommendations from the Commission study “Young People’s Lifestyle and Sedentariness” and make proposals on that basis; and (2) provide examples of good national practice. 6. European Year of Education through Sport 2004. (forrás: http://ec.europa.eu/sport/action_ sports/aees/aees_overview_en.html… Az Európai Bizottság döntése 2004. június 28-án vált hivatalossá. Ennek értelmében hat magyar pályázat nyert támogatást: ezek közül egy volt a Kul-tur-info: A sport általi nevelés integrációs programja - Kísérleti pedagógiai program - A társastánc és több más sport (asztalitenisz, kosárlabda, torna stb.) pedagógiai módszerként való bevezetése az iskolai testnevelésbe, modellprogram kidolgozása hasonló pedagógiai programokba. (Bővebben a www.gyism.gov.hu/index.php%3Fid%3D400+eur%C3%B3pai+uni%C3%B3,+a+sport+%C3%A9ve, +2004&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu&lr=lang_hu fórumon.) 7. Sport az Európai Unióban. Szerző: Nádori László, Batonyi E. Viola. Dialog Campus. A hazai sportélet elemi érdeke megismerni az EU sporttal kapcsolatos intézkedéseit, programjait, állásfoglalásait, terveit, valamint a sport támogatásának feltételeit. Fontos fejezetek szólnak az európai sport struktúrákról a tagországokban kialakult finanszírozás forrásairól és módosításairól. Megismerheti az olvasó az EU álláspontját az ifjúsági a női és a szenior sportot illetően.
103
8.Towards a Knowledge Society: Is Knowledge a Public Good? Dynamics of Knowledge Production and Distribution. 12-13 June 2007, Berne – Switzerland. The objective of this International Conference is to stimulate dialogue between humanities and economics, encouraging researchers to provide answers to a central question: Is knowledge a public good? Area 1 : What is Knowledge? Further topics that could be investigated include, but are not limited to: Can we measure knowledge? Knowledge and the importance of diversity. New forms of Knowledge. Geopolitical impacts of Knowledge distribution. Multilingualism as a way of fighting ready-made Knowledge. Multilingualism as a quality label for Knowledge. Characteristics of Knowledge, as a free, open-ended, cumulative good. Processes of Knowledge creation and production. Tacit and codified aspects of Knowledge and their impact on Knowledge distribution. Area 2 : Knowledge as a catalyst for the economy. Further topics that could be investigated include, but are not limited to: What is the Knowledge economy? How is it spatially organized? Are there different knowledge driven strategies for growth at national level? Where are the future determinants of productivity and growth in the knowledge economy? The role of knowledge-based employment positions in a global employment market. The importance of ICT sectors in the Knowledge economy. The importance and role of intangible investments. Why is the evolution of human knowledge and know how so uneven across sectors? Area 3 : Private and public aspects of Knowledge. Research and Innovation policies. Further topics that could be investigated include, but are not limited to: What are the indicators of Knowledge? Management of data and meta-data related to knowledge. Does the Knowledge economy still need IPR institutions? What are the transfer mechanisms of knowledge from university research to industry and services? Firms and their management of Knowledge. Intangible investments in apprenticeship, education and research. This International Conference is organized by Euresearch in collaboration with the Swiss Academy for Social Sciences and the Humanities (ASSH) and the College of Management of Technology at the Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL). (forrása: cordis.europa.eu/citizens/+European+Union,+knowledge+socity…) 9. Search Engine: statistics of requests The Internet Search Engine statistics, it is analyse more than 500,000,000 search requests, more than 64000 most popular words and phrases, data from the major search engines like Google, Yahoo, MSN ... example enter search term for mp3 music download, use it and turn for success. (forrása: http://209.85.135.104/search?q=cache:zGf0AOSwsSwJ:internet-search-engine.qarchive.org 10. INFORMATIKA OKTATÁS - 5-8. évfolyam, Célok és feladatok …„A mai iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira (kihívásaira). Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, művelődni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony gyermekek - megfelelő továbbtanulás után - később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő munkát vállalhassanak. Ennek érdekében meg kell tanítani a gyermekeket a korszerű eszközök kezelésére, az információszerzési, -tárolási, -feldolgozási és átadási technikákra, valamint meg kell ismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. /…/ A számítástechnika – beleértve a médiainformatikát, a mobilkommunikációt és az internethasználatot is – a könyvtári informatikával együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár "forrásközpont”-ként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. /…/ Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatika órákon, és törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására, mert ez egy rohamosan fejlődő terület. Cél olyan attitűd
104
kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. /…/ Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje a legalapvetőbb szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudja kezelni és szerkeszteni a multimédiás dokumentumok alapelemeit. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudja a digitális tudásbázis-rendszert és az oktatóprogramokat használni.” (forrása: www.om.hu/letolt/kozokt/ajanlott_kerettantervek_2004/om_kerettanterv/5-8-evfolyam/06% 2520Informatika 11. A Barátságos Internet Fórum Ezt a honlapot a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) két másik civil szervezettel (INFORUM, Matisz) együttműködve hozta létre, abból a felismerésből kiindulva, hogy az információs társadalom kialakulásának egyik legfőbb akadálya az internettel kapcsolatos - részben jogos, részben alaptalan - félelmek, aggályok, tévhitek széleskörű elterjedtsége. A BIF célkitűzése összhangban az EU Safer Internet programjával -, hogy reális képet adjon az internet valós veszélyeiről és segítséget nyújtson ezek elkerüléséhez a szülőknek, pedagógusoknak és legfőképp természetesen a gyermekeknek. A kezdeményezést az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) támogatta. (forrás: http://www.baratsagosinternet.hu/mss/alpha) 12. Internet Statistics and Reports. 2008 Reports: World Economic Forum Report: Assessing the States of the World’s Networked Readiness. 09. apr. 2008. www.netcaucus.org www.internetworldstats.com 13. Az általunk mind hasonlatosabbnak tartott, a valóságban azonban egészen más amerikai példa igazán a Computer and Internet. Use by Children and Adolescents in 2001 (National Center for Education Statistics. NCES, 14.04.2004.) dokumentációban mérhető fel. Eszerint a 47 milliós létszámú 5-17 évesek sokasága a 2000-2001-es hivatalos statisztika szerint 90 százalékában használt számítógépet és 59 százalékában Internetet. Az 5 évesek 60-70 százaléka, a 13-17 évesek 90 százaléka használ számítógépet. Az 5 évesek 25 százaléka használja az Internetet, s ez az arány 9 éves korra felmegy 50, 15-17 éves korra 75 százalékra. Az 5-17 éves korcsoportok 59 százaléka elsősorban játszik otthon a számítógépén, 44 százalék oldja meg vagy készíti iskolai leckéjét a számítógépen. A 11-14 és a 15-17 évesek sokaságában diffrenciálódik az információseszköz-használat, amennyiben az előbbiek 57, utóbbiak 64 százalékban használja rendszeresen a számítógépet, 54 és 63 százalékban internetezik. 14. Utalni kell a jelentős veszélyeket említő internetes irodalomra is. Az amerikai gyakorlatban a 13-17 éves korcsoportok 61 százaléka jelenik meg a közösségi oldalakon (mint a MySpace, Friendster, vagy a Xanga) és e sokaság mintegy fele fényképével szerepel az említett oldalakon. Az amerikai lányok 16-17 éves korcsoportja különösen érintett, mert szinte teljesen a közösségi oldalakon szervezi társas kapcsolatait, s e téren nagyon magas a negatív tapasztalatok aránya. (Teen Internet Safety Study. 2003-2006. www.netsmartz.org)
105
Ép testben ép lélek mentális képzés Dr. Biró Gyula Előszó A nyolcvanas évek elején tagja voltam annak a kórházi gyógyító csapatnak, akik a Róbert Kórház (ma Nyírő Gyula Kórház) alkohológiai osztályán szerves oldószereket (többnyire ragasztókat) belélegző, úgynevezett „szipus” fiatalokat kezelt. Rövidtávon többékevésbé inkább sikertelenül. Volt, ki nagyon szépen javult, majd egy későbbi visszaesés alkalmával meghalt, fejére húzott műanyag zacskóval – a rendőrségi felvételek szerint. Akkor már tíz fölött volt a hivatalosan nyilvántartott halottak száma. A „szupusok” számát több ezerre becsülték. Arról is beszéltek, hogy bizonyos helyeken, elvétve ugyan, de heroin fogyasztása is előfordult már. Most az a helyzet, mind létszámban, mind súlyosságban sokkal rosszabb, és a kezelési lehetőség sikere még – enyhén szólva - problematikusabb! A drogra való rászokás talán legfontosabb lélektani hátterű tényezője a célok és értékek nélküli, tengő-lengő, aktivitás és megküzdési képességek nélküli, csak a „most és jelen számít” életforma. Az élménykeresést azonban nemcsak „szerekkel” lehet elérni, hanem a saját aktivitás-élményeivel is. „Egy narkós fiú – hosszas unszolásra - beállt az öttusázók közé futni. Rátalált a mozgás élményére és néhány év múlva nagyon nagy eredményeket ért el” (Maracskó Tibor öttusa világbajnok - személyes közlés). Persze nem lesz és lehet mindenki élsportoló, de az aktivitással megvédheti magát a veszélyektől. Olyan társadalmi viszonyok között ugyanis, ahol állítólag „30 percen belül házhoz jön az anyag” azok is fogyasztókká válnak, akiket nem kényszerítenek személyiségükben rejlő „nyomós okok”. Herczog Mária szerint persze nem csak a fiatalok legalsó húsz százalékának a problémájával kell foglalkozni, mert a gyermekek mentális állapota – még ha el is jutnak a középiskoláig, a főiskoláig vagy az egyetemig – nagyon rossz. Ezek a problémák azonban részben rejtve maradnak, vagy más módon jelentkeznek. A mentális állapot egyrészt ugyanúgy kihat az iskolai eredményességre, mint a kognitív képességek, másrészt viszont rengeteg deviáns viselkedést eredményezhet az ifjúság körében. Ezek tüneti kezelése ugyancsak rengeteg erőforrást emészt fel anélkül, hogy a problémák valódi okait próbálnánk meg orvosolni. A mentális egészséget alapvetően befolyásolják a társadalmi helyzetek, a társadalmi kapcsolatok, ezért rendkívül fontos: a) az egészséges közösségek fejlesztése, erősítése, b) a közösségi identitások erősítése, c) a közösségi érvényesülés lehetővé tétele, kiszélesítése, d) a pozitív szerepminták felmutatása; e) az öngondoskodás megtanulása, f) a konfliktuskezelési képesség megerősítése (stb.). Ilyen viszonyok között hasznos bizonyos önvédelmi képességeket kiépíteni magunkban, mind tudatilag, mind a konkrét cselekvési és megküzdési képességeink szintjén. Ezért született ez az írás, amely nemcsak egyfajta szellemi „iránytű” szeretne lenni, hanem a leírt gyakorlatokkal konkrét segítségeket is kíván adni. Az igazán érdeklődők számára pedig személyes konzultációt, sőt továbbképzést is kíván nyújtani. Az elmúlt évtizedekben szervezett táborok többségében viszont elfelejtkeztek a mentális felkészítésről. Azzal sem árulunk el titkot, ha egyúttal azt is mondjuk, hogy a
106
sportolói siker egyik legdominánsabb feltétele a jó mentális állapot. Ezért a most szervezett táborokban kiemelt feladat a lelki-tudati, a mentális felkészítés elveinek és gyakorlatainak bemutatása. Így a táborok ez irányú képzéséhez hozzátartozik a különböző jóga és meditációs gyakorlatok megismertetése és kipróbálása.
I. Mi az optimális élmény? Amikor egy ötszörös kajakos világbajnok a 80-as évek elején azt mondta, hogy igazán jó formában olyan összhangban van magával, hogy rendszeresen „izomkéj-érzése” van, ami talán eddigi élete legnagyszerűbb élményei közé tartozik és számára a sportsikerben nem az anyagiak jelentik az igazi örömöt, hanem az emberek elismerése, szeretete. Mintegy tíz évvel később jelent meg a Chicago-i Egyetem tanárának Csíkszentmihályi Mihálynak a könyve, mely már tudományos szinten elemzi a fenti jelenséget., amelyet optimális élménynek, „áramlat-élménynek” (Flow) nevez. Ezt a következőképpen írja le: „A belső tapasztalás optimális állapota az, amikor a tudatban rend uralkodik. Ez akkor jön létre, amikor a pszichikai energia, avagy a figyelem reális célok felé fordul, és a készségek arányban állnak a lehetőségekkel ahhoz, hogy cselekedni lehessen. Egy kitűzött cél követése magával hozza a rendet a tudatban, mert az illetőnek az előtte tornyosuló feladatra kell összpontosítania teljes figyelmét, és el kell feledkeznie minden egyébről.” „A „Flow”, az áramlat-élmény az a jelenség, amikor tudatunk harmonikusan rendezett, és magának a tevékenységnek a kedvéért szeretnénk folytatni, amit éppen csinálunk”. „Az, aki megszerezte az irányítást a tudatosan megválasztott célok érdekében saját lelki és szellemi energiája fölött, óhatatlanul is teljesebb ember lesz. Készségeinek fejlesztésével és az egyre magasabb rendű célok kitűzésével egyre különlegesebb személyiséggé válik.” „Amikor az ember teljesen eggyé válik azzal, amit csinál, és tudja, hogy erős és legalábbis az adott pillanatban ő maga irányítja sorsát, és az eredményektől függetlenül úgy érzi, hogy minden jó… Akkor éli át teljes lényével, hogy áramlik benne az élet. Ez a Flow.” (Csíkszentmihályi Mihály, 1991). Álljon itt példaként két élsportoló, egy úszó és egy futó élménybeszámolója: a/. Amikor úgy úsztam, hogy magam is elégedett voltam vele, valahogy eggyé váltam a vízzel, a tempómmal és mindennel…Teljesen ráhangolódtam arra, amit csináltam, és pontosan tudtam, mi fog történni ezen a versenyen, hogyan fogom végigúszni a távot. Azt is tudtam, hogy itt most mindent én irányítok. És ez tényleg így is volt. Közben azt is tudtam, hogy hol tartanak hozzám képest a többiek…Teljesen lekötött a mozgásom. Tudtam, hogy lehagytam őket, és ez mégsem érdekelt igazán. Illetve nem igaz, hogy nem érdekelt…persze, hogy érdekelt…csak közben azon kaptam magam, hogy azt mondogatom:” Jaj hát ez fantasztikus!” És csak úsztam, és nyertem, és teljesen a kezemben volt a helyzet. Nagyon jól éreztem magam. b/. Tényleg úgy éreztem, hogy ura vagyok a helyzetnek. Az egész távon egyszerűen fantasztikusan éreztem magam. Még a szokásos fájdalmat sem éreztem… csak egyvalami létezett számomra, egyvalami töltött be: a futás élménye. Azt hiszem, ez volt életem legsikeresebb versenye… nem voltak olyan fájdalmaim, mint máskor. Ura voltam a helyzetnek, éreztem, hogy nagyon erős vagyok. Úgy sikerült lefutni a távot, ahogy elterveztem… és éreztem, hogy nagyon jól koncentrálok. Tudja, ez az, amiről azt mondja az ember, hogy minden „klappol”. Végig fantasztikus volt…(Susan A. Jackson – Csíkszentmihályi Mihály, 2001) Azonban nemcsak a sportban, hanem más tevékenységi formákban is megjelenik az áramlat-élmény. Ilyen például a játék, a művészet és a különböző hobbik gyakorlása is, de
107
ilyen például a testi és érzékszervi készségek használata a zenétől a jógáig, vagy más képességek használatakor, mint például a versírás, vagy költemények olvasása, vagy akár a matematika is. A legtöbb ember élete legnagyobb részét munkával és más emberekkel való érintkezésben tölti. Éppen ezért létkérdés, hogy megtanuljuk, hogyan kell munkánkat áramlatélmények sorozatává alakítani.
Az áramlat-élmény átélése megtanulható Természetesen nem kell ahhoz valakinek világbajnoknak lenni, hogy az áramlat élményt a saját életvezetésében megtapasztalja, és örömét lelje benne, vagy csak egyszerűen jól érezze magát. Az áramlat-élmény elérését meg tudjuk tanulni. a/ Először is képességeinkhez illeszkedő feladatot, kihívást kell találnunk. Nem jó, ha túl magas, jelenleg elérhetetlen célt tűzünk ki magunknak, hanem olyat kell, amelyben fokozatosan fejlődni tudunk. Tehát a kihívásnak és a képességeinknek arányban kell lennie egymással. Ennek elfogadása kimozdíthat bennünket az unalom-érzésből. Az unalom-érzés, lemondás és önfeladás a legvisszahúzóbb tényezők az áramlat-élményhez vezető úton. Tehát meg kell mozdulnunk, ez alapfeltétel, hogy a kényelemérzés unalmát egy kis időre is legyőzzük. Sokan azt hiszik, hogy a kényelmes unalom az azonos a biztonságérzettel és a lelki egyensúly érzésével. Az aktivitás megtöri ezt az egyensúlyérzést és feszültté, bizonytalanná tesz. Jobb a mozgást messziről nézni TV-én, computeren, mint résztvenni benne. Biztonságosabb chatelni, bebújva a monitor mögé, hosszan töprengeni egy-egy válaszon, mint élőben felvállalni a személyes találkozás kockázatát és örömét. Csakhogy az egész életünket nem tölthetjük kényelmes unalomban, fel kell vállalnunk saját magunk azonosságát, képességeit, meggyőződés-rendszerünket, egyszóval önmagunkat. Ha nem tesszük, örökké csak nézők maradunk a világunk alakításában, a partvonalon kívüliek és mások, akik magukat vállalják, átvállalják szívesen a mi hiányzó aktivitásunkat! Természetesen a saját hasznukra és a mi kárunkra! Tehát mozdulni kell! Hiszen ugyanúgy rá lehet szokni a cselekvő aktivitásra, amelyben ugyanúgy, vagy még jobban meg tudjuk őrizni a lelki és testi egyensúlyunkat, sőt testi-lelki energiánk fokozatosan erősödik, mint az alkoholra, fűre stb. Mindegyik rendszeressé válik. Ez bennük a közös, a különbözőségük már jól ismert! b/ Az áramlás-élmény másik összetevője, hogy mozgás (pl. kocogás) közben koncentráljuk a saját testünkre, azaz figyeljünk az izmainkból érkező jelzésekre, mozdulataink által létrehozott finom változásokra, miközben testileg-lelkileg egységesnek éljük meg magunk. Ilyenkor érdekes élményünk lehet: úgy érezzük, hogy a cselekvésünk és a tudatunk összeolvad, eggyé válik. Sokkal könnyebbnek érezzük a feladatot. Könnyűvé válnak a mozdulataink is. Például, ha biciklizünk, úgy érezzük, hogy magától jár a lábunk, könnyen és ritmusosan, és a kerékpár mintha saját részünk meghosszabbítása lenne. Kajakosoknál a lapát pedig mintha kéz meghosszabbodása lenne. A saját testérzésekre koncentrálás után fokozatosan fordítsuk figyelmünket a játékra. Ha más csapattársainkban is létrejön ez a jelenség, tehát a cselekvés és tudat eggyéválása, akkor felgyorsul a reagáló képesség, és mintha „minden magától menne” olyan mértékig egymásra hangolódnak a játékosok. Már nem a racionális tudat vezérli a csapat tagjait, hanem a testérzésekből eredő jelzések. Úgymond „zsigerből játszanak”. „Az egységnek ez az élménye a mentális és fizikai szféra összeolvadásából fakad. Egyik eredménye pedig az, hogy az ember igen pontosan képes időzíteni mozdulatait. A cselekvés és a róla való tudás egybeolvadásából fakadó egyesített tudat talán az áramlatélmény egyik legkifejezőbb jellemzője.” (Jackson-Csíkszentmihályi, 2001). Ilyet láthattunk a női kézilabda válogatott játékában az olimpiai döntőben, Sidney-ben, majd a zágrábi világbajnoki döntőben is. Sajnos röviddel a meccs vége előtt azzal az edzői 108
utasítással, hogy „lassítsák a játékot” kiestek ebből az áramlás-élményből, „minden nehéz lett” és elvesztették mind a két döntőt!!! c/ Világos célkijelölés. Ez a feladat nagyobb kihívás, mint gondolnánk. Manapság a management-irodalom könyvei szinte harsogják, hogy „találd meg a célod és kész”! Ha megtaláljuk a célunkat, akkor már tudunk tervezni edzéstervet, költségvetést, üzleti tervet stb. Ám a cél megtalálása egyáltalán nem olyan könnyű. Az első kérdés, ami itt rögtön felmerül, hogy melyek a kijelölt cél kritériumai, azaz mit, hol, kivel, hogyan és miért? Ezeket a fontos kérdéseket a legtöbbször elfedi az elnagyolt parancs: „találd meg a célod!”. Mindig nagy vívódás, töprengés árán tudunk dönteni olyan célkitűzés mellett, amely jelentősen befolyásolja életünk egy szakaszát. Ha ez elmarad, akkor történik az un. „korai zárás”. Ez azt jelenti, hogy különösebb megfontolás, töprengés nélkül döntünk például valamilyen foglalkozás mellett, aztán később megbánjuk, de már csak nagy nehézségek árán vagy egyáltalán nem tudunk rajta változtatni. Nem voltunk tehát „érettek” a döntésre, nem volt birtokunkban egy csomó információ, csak a rövidtávú előnyeit láttuk, hosszútávú következményeit nem. Ilyen sokszor pl. a korai házasságkötés, mint a családi konfliktusokból történő menekülés megoldási kísérlete. A másik problémás célkijelölés az, amikor éppen nem jelölünk ki semmilyen célt, hanem halogatjuk a döntést olyan hosszan, hogy egyáltalán képtelenek vagyunk dönteni valami mellett. Ezt nevezik „identitás diffúziónak”. Önmagunkat nem tudjuk egységesnek, egésznek érezni. Egyik felünk mást akar, mint a másik. Halogatunk és nincs bennünk még semmilyen probléma-érzet, sem vívódás, sem töprengés. Hogy a céltudat megérjen, jobban „kikristályosodjon” bennünk érdemes az alábbi kérdéseket végig gondolnunk (P. Schütz, 2002): 1./ A célra irányuló cselekvés mennyire konkrét? Mikor tegyük? Meddig? Hol? Kivel? Ha egyáltalán nem konkrét, tehát csak a fantáziánkban létezik, akkor fontos, hogy 2./ célelérést saját magunk tudjuk-e befolyásolni? Ha nem, akkor tovább is csak fantáziált cél marad. Ha később esetleg változnak a körülmények, akkor újra elő lehet venni. Ha tudjuk a célelérést befolyásolni, akkor ismét lényeges, hogy már előre rálássunk a célelérés kézzelfogható eredményére. 3./ Mit fog ez számunkra hozni, mit fog jelenteni? Mire jó ez nekünk? Miben változtatja meg ez a célelérés az életünket? Ezeket a kérdéseket sokszor nem is olyan könnyű megválaszolni. 4./ Jelenlegi állapot, jelenlegi cselekvés: Mi a helyzet most? Mit teszel jelenleg? Például minden vágyunk, hogy angolul tanuljunk, már korábban tanultunk is, akkor fontos, hogy jelenleg, konkrétan mit teszünk az angol tanulásért. Ha igazán semmit sem teszünk, hanem halogatjuk, hogy majd ősszel aztán belevágunk, ez adhat egy kényelmesen jó érzést, amely a konkrét tanulás illúzióját kelti, anélkül, hogy konkrétan tennénk valamit. 5./ Mi a jó benne? A jelenlegi viselkedés előnyei? Másodlagos előnyei? Természetesen sokféle előnye lehet a nem-cselekvésnek. Pl. nem kell változtatni a szokásainkon. Nem kell változtatni a jelenlegi időbeosztásunkon. Több idő jut pihenésre. Másodlagos előny lehet, hogy nem kell vívódnunk és újrastrukturálni az időt, de a célelérés illúziója révén megőrizzük „nyugalmunkat”. 6./ Mi a célelérés ára? Mit kell / kellene / feladnod? Itt fordul át a célkijelölés stratégia abba az irányba, hogy lényegében az aktivitást kell felvállalni és különösebb dolgot sem kell feladni. Itt jelenik meg bennünk a motiváció a tanulásra. Vagyis akár már kezdhetnénk is a tanulást. 7./ Hátrányok, akadályok: Hogyan kell / kellene / ezeket kezelni? Ha az előző pontban megszületik a döntés a célelérésre, akkor ezeket már könnyű kezelni. 8./ Mi történik, ha semmit sem változtatsz?
109
Ez a kérdés csak fokozza a motivációt a változásra, hiszen, ha semmit sem változtatunk, akkor elvész belőlünk az a hit és remény, amit már régóta dédelgettünk magunkban. Ez pedig fájdalommal jár. 9./ Milyen kihatásai lehetnek? Kívánatosak? Nem kívánatosak? Nagyon fontos tovább gondolni, hogy a megfelelő kritériumokkal elért cél valóban hogyan változtatja meg az életünket. Például az említett angolnyelv megtanulása vagy sportsiker bizony alaposan átalakítja az életünket anyagilag, emberi kapcsotok terén, státuszunkat, önértékelésünket megváltoztatja. Ha erre előre gondolunk, könnyebb tartanunk a kontrollt a változások felett. A sikernek is lehetnek negatív hatásai. Sajnos több élsportolóról tudunk, aki nem tudta kreatívan felhasználni a siker előnyeit és deviáns lett (alkoholista, drogos). 10. Elérhető erőforrások: melyek? honnan? Tehát milyen megküzdési viselkedési mintákat, milyen belső erőket mozgósítunk magunkban? Hogyan vállaljuk fel az aktivitást, koncentrációt és erőfeszítést a célelérés érdekében? Ide tartozik az erőforrások mozgósításához az is, hogy milyen tanárt, edzőt és egyéb segédeszközöket választok. 11./ Első lépés megtétele Az első lépés megtétele nagyon lényeges, de tervezzük meg az egész folyamatot is, hogy végig az intenzív erőfeszítések során egyre több áramlás-élményünk lehessen. A fenti kérdéscsomag, amelyet Peter Schütz és munkatársai dolgoztak ki, nem pusztán kérdések sora, hanem visszatükrözik azt a döntési stratégiát, amely a legtöbb emberben lejátszódik a célkijelölés folyamatában. d/ Egyértelmű visszajelzések Minden teljesítménynél, sportban és más területen is, nélkülözhetetlen hogy a személy egyértelmű visszajelzéseket kapjon, hogy jó úton halad-e? Megfelelő módon fejlődik-e? „Az áramlat-élményben az ember tudja, hogy mit akar, és cselekvés közben tudja, hogy eléri a célt. A visszajelzés pedig folyamatos, mint ahogy az egymást követő célok is, amelyek mozgásban tartják őt és viszik előre. A sportolók számos különböző forrásból származó visszajelzésre rá tudnak hangolódni. Közülük az elsők és legfontosabbak a saját testükből érkezők, különösen a mozgás érzékeléséből fakadóak, vagy amelyek arról informálják, hogy hol van éppen a testük a térben. Az pedig, hogy mialatt mozognak, tudatában vannak teljesítményük minőségének, és hogy ez a minőség milyen az ideális teljesítményhez képest, egy külön készség. Ez a készség teszi lehetővé, hogy pillanatról pillanatra tudják: valóban azt a mozdulatot sikerült-e kivitelezniük, amelyiket akarták. Így aztán, ha kell, korrigálhatnak, hogy visszatérjenek az optimális szintre, vagy ha azon vannak, akkor megtartsák azt.” (S.A. Jackson – Csíkszentmihályi M., 2001.) e/ Koncentrálás a feladatra A koncentráció nagyon erősen a feladatra irányul. Más dolgok szinte kiszorulnak a tudatból. Úgy is mondhatjuk, hogy a figyelem fókusza a feladatra szűkül be. Míg más figyelem elterelő dolgok (zajok, kiabálás, más nyugtalanító gondolatok) eltávolodnak. „Mintha csőben ülnék úgy halad velem előre kajak” – mondta nekem Hódosi Sándor olimpiai bajnok és kétszeres világbajnok. Viszont, amikor ez a koncentráció szétesik, akkor rendszerint sikertelenség a következménye. Egy ilyász a következőt mesélte: ha most legalább hatost találok, dobogós vagyok. Ez lesz eddigi legnagyobb sikerem. Még a céltáblát sem találta el. M.H. Erickson a híres hipnotizőr és terapeuta egy lövészt kezelt, akinél az első néhány lövés mindig nagyon pontosan célt ért, majd „megijedt” saját sikerétől és a többi lövés már meg sem közelítette az előzőeket. Erickson a következő szuggesztiókat adta neki: „ kezébe veszi a puskát, céloz és jön az első lövés…aztán újra kezébe veszi a puskát, céloz és jön az első lövés, majd újra céloz és jön az első lövés”. És így tovább. A következő versenyen annyira belefeledkezett az első lövésbe, hogy a rendezők szóltak, hogy elég már a lövésekből, mert megnyerte a versenyt.
110
f/ A kontroll érzése A belső kontroll érzése nagyon jellemző, tehát, hogy a versenyző tudja és meggyőződése, hogy amit tesz, azt jól csinálja. Nem külső kontroll attitűddel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy valami csak akkor jó, ha külső személy értékrendjének, elvárásának megfelel. Tehát a versenyző ura a helyzetnek. g/ Az áramlat-élményben, mint korábban említettük, kiszorulnak a tudatból és a figyelem fókuszából a versenyző saját magával kapcsolatos aggodalmai, félelmei, kételyei. Egyik válogatott kapusunk számolt be arról, hogy amikor igazán formában van, még azt sem érzi, ha megrúgják, csak később jelenik meg a fájdalomérzet. h/ Az időélmény megváltozása Normális állapotban, ha nem nézzük az órát, akkor is tudjuk, hogy körülbelül mennyi idő telt el. Az áramlat-élményben ez a képesség is megváltozik. „Tizenhat órát áramlás-élményben voltam. És ha megkérdeznék tőlem, hogy mennyi időnek tűnt ez az idő, azt mondanám, hogy nem tűnt hosszabbnak három óránál.” – mondja egy kerékpáros. Másfelől képesek a pillanat élményét is hosszabbnak érezni, pl. 210 km/órával száguldó szervát, szinte lassított felvételként látni és megfelelően reagálni rá. Ezt a jelenséget hívjuk idő-torzulásnak. i/ Az autotelikus élmény Csíkszentmihályi Mihály szerint „azokat az élményeket, amelyeket az áramlatélményben megtapasztalunk, azok önmagukban is jutalomértékűek. Olyan tevékenységet végezve jutunk hozzá ilyen élményekhez, amelyeket szabad akaratunkból önmagáért a tevékenység öröméért választunk magunknak.” „Messze többet kapok a dologtól, mint amennyit belé fektettem” – mondja egy sportoló. Sportkórházi munkám során többször is találkoztam olyan fiatal sportolókkal, akik nem vagy nem abban sportágban szerettek volna sportolni. Őket legtöbbször a szüleik „delegálták” ebbe az irányba. A szülői delegálás itt azt jelenti, hogy a szülő legtöbbször meghiúsult álmait szeretné megvalósulva látni gyermekében, vagy úgy gondolja, hogy például a tenisz népszerű sportág, neki tetszik, és jól keresnek az élvonalbeli teniszezők, hát legyen a fia vagy lánya is teniszező. Ezért hajlandó sok pénzt is áldozni. A gyermeke persze szeretne megfelelni a szülői elvárásoknak, egészen az ifjúkoráig, amikor semmi öröme nincs a kiválasztott sportágban. Az autotelikus élményben soha nincs része.
II. Az áramlás-élmények Ezek a tényezők tehát azok, amelyek az áramlás-élményt jellemzik. Azzal indítottunk, hogy nem kell feltétlenül élsportolónak lenni, hogy ilyen örömteli élményeket megtapasztaljunk. Azt gondolom, hogy sok olvasónak is voltak már hasonló élményei, mint a fent leírtak. Éppen ezért vegyünk most egy olyan gyakorlatot, amellyel egy nagyon örömteli és fontos élményünket újra át tudjuk élni talán hasonló vagy azonos intenzitással, mint amilyen az eredeti élmény volt. Az ilyen örömteli élmények mindenki számára belső erőforrások, melyek önkéntelenül is segítenek nehéz helyzeteket elviselni, megküzdeni, erőfeszítéseket hozni céljaink elérésében. Az alábbi gyakorlatot ketten végezhetjük. Egyikünk, aki átéli, a másik pedig a segítő szerepét vállalja. A segítő feljegyzi a kérdéseire adott válaszokat egy lapra, hogy a gyakorlat további részében azokat fel tudja idézni.
Egy erőforrás felerősítése - gyakorlat 1. Az egyik erőforrásteli helyzet megkeresése.
111
Gondoljunk és idézzünk fel magunkban egy olyan élményt, amelyben nagyon jól éreztük magunkat. Lehet ez természetesen egy áramlat-élmény is, vagy ahhoz közeli. Lehet sportélmény is, amikor nagyon jó formában játszottunk. 2. A helyzet kiválasztása Válasszuk ki az élményt és képeljük bele magunkat abba a helyzetbe, amikor ez a kiválasztott élmény velünk megtörtént. 3. A helyzet megjelenítése: képzeljük és éljük bele magunkat a választott helyzetnek abba a pillanatába, amelyben a legjobb érzést éljük át. 4. A segítő az alábbiakat kérdezi: Hol vagy most? (Jelen időben beszélünk.) Vegyél fel hasonló testtartást is, mint amikor azt a fontos élményt élted át! Ha áltál, akkor állj fel, és állj úgy, mint akkor olyan testtartásban, izomtónusban. Ha ültél, akkor ülj most is úgy! 5. Mit látsz ebben a helyzetben? A választ a segítő feljegyzi. Milyen hangok, neszek vesznek körül? A választ a segítő szintén feljegyzi. Milyen érzések vannak benned (testérzések: lazulás, feszülés, hideg, meleg, stb.) és hol érzed ezeket kifejezetten a testben? A választ a segítő pontosan feljegyzi. Van-e esetleg valamilyen íz vagy illat, ami jellemzi ezt a helyzetet? A választ a segítő feljegyzi. A segítő a feljegyzett válaszokat hasonló hangsúllyal, hangerővel, mint ahogy az alany mondta, kezdi ismételni, és az egyes kérdések adott válaszokat a „miközben”, „mialatt” szavakkal köti össze. Például: „Ahogy látod magad előtt az emberek arcát, közben hallod, hogy beszélnek hozzád, miközben érzed a könnyű és felszabadító érzést a mellkasodban és a kellemes melegérzést a hasadban. Mialatt érzed azt a kellemes ízt a szádban és a friss hegyi levegő illatát.” Ezt többször ismételjük, míg az alany láthatóan önfeledten belemerül a már megélt élményébe. Majd a következőképpen folytatjuk: „Most, hogy ezt az élményt ennyire átéled, képes vagy arra, hogy kiválaszd belőle azt a legjobb és legszebb pillanatot, amely lehet, hogy valójában is csak egy pillanatig vagy rövid ideig tartott. Arra kérlek, hogy éld át most azt a pillanatot…(kis szünetet tartva, folytatjuk)… ha képes ezt a pillanatot újra átélni, akkor képes vagy még egy másik pillanatra is átélni ezt a legjobb és legszebb pillanatot. Így hát éld csak át újra és újra… újra és újra… és ahogy a soksok átélt pillanatot egymás után átéled, akkor ez a pillanat élménye egyre hosszabb lesz és kitágul az idő… éld csak minél hosszabban a nagyon kellemes és fontos élményből ezt a legjobb és legszebb pillanatot..” Hagyjunk időt az alany számára, hogy valóban mélyen át tudja élni ezt az élményt. 6. Jövőbe helyezés A segítő a következőket mondja: „Hozd magaddal ezt a jó érzést ide a jelenbe, majd vidd tovább képzeletben olyan jövőbeni helyzetekben, ahol szükséged lenne rá. Képzelj el hát olyan jövőbeni, várhatóan történő helyzeteket, ahol ez a megélt jó élmény benned és veled van. Ha ebben az állapotban leszel, akkor nézd csak meg, hogy mi történik valahogyan másként abban a jövőbeni helyzetben, amelyet kiválasztottál. Figyeld csak meg, hogy miben változik meg a viselkedésed? Milyen érzésekkel találkozol, és azokra hogyan fogsz reagálni?” Segítő visszahívja az alanyt: „Lassan a saját tempód szerint térj vissza ideje a jelenbe! Gyűjtsd össze azokat a dolgokat magadban, amelyeket meg kívánsz őrizni belőlük”. 7. Az élmények megbeszélése. Sokszor előfordul, hogy az így megélt élményt az alany még közben kiegészíti olyan elemekkel, amelyek az elején még nem voltak tudatosak benne. A legtöbbször nagyon felemelő élményben van részünk. Érdemes kipróbálni!
112
A továbbiakban olyan módszert mutatunk be, elméletileg és gyakorlati módszerekkel, amely segít önmagunkat és másokat is megérteni, talán meggyőzni, problémákat, sportolással, aktivitással kapcsolatos aggályainkat feloldani.
III. Mitől látjuk éppen így a világot? Hogyan változik meggyőződésrendszerünk? A belső térképünk nem azonos a területtel! Már születésünk előtt is működnek érzékszerveink (látásunk, hallásunk, testi érzékelésünk, szaglásunk és ízlelésünk). Ezek érzékeny antennaként fogják és képezik le bennünk a nekik megfelelő ingereket ( fényeket, képeket, hangokat, mozgásokat, tapintást, szagokat és ízeket.) A beszéd kialakulásával ezek a dolgok jelentéssel bírnak. Neve lesz a képeknek (apa, anya, asztal), melyeket látunk. Neve lesz a hangoknak (zene, zörej, anya hangja stb.), amit hallunk. Neve lesz az érzeteknek (hideg, meleg stb), amikor tapintunk, mozgunk stb. Így a szagoknak és ízeknek is. Az érzékelt dolgok azonban mindenkiben másként képeződnek le. Ezért sincs két egyforma ember. Ezért annyira egyedi mindenki. Bár kulturális és nyelvi utalásos rendszerünk révén sokféle hasonlóság és közös vonatkozás létezik, de a „kétszer nem léphetsz be ugyanabba a patakba” mondás bölcsessége is érzékelteti, hogy pl. két egymás mellett ülő tanuló számára mást jelentenek ugyanazok a hatások. Ez a különbözőség a korábbi érzékszervi és asszociációs tapasztalatok leképeződésének különbözőségén alapul. Az érzékszervi leképeződést illetően mind a tudatos szintet elérő, mind azon kívül eső, küszöb alatti érzékelés is természetesen számít. Hogy egy új élmény vagy tapasztalat milyen korábbiakhoz asszociálódik és milyen érzelmi töltettel bír, ennek variációs lehetősége szinte végtelen. Belső térképünk („saját felfogásunk valamiről” tehát nem azonos azzal a területtel, témával, tehát azzal a tartománnyal, amiről beszélünk, vitatkozunk. Tehát nem a „valóságra” reagálunk, hanem a róla kialakult belső térképünkre. Például rendről és fegyelemről egészen más leképeződött tapasztalatok lehetnek tanárok és diákok fejében. „Nem így képzeltem én a rendet” szólt erről József Attila is. Ennek a megértése könnyű, de alkalmazni már gyakran sokkal nehezebb. Gondoljunk csak egy olyan helyzetre, amikor valakit meg akarunk győzni arról, amiben mi szentül hiszünk. És nem sikerül… Az alábbi kérdések átgondolása segíthet ebben: - A másik személy mely eddigi tapasztalatára építhettem volna, hogy a nézetem meggyőző legyen számára? - Milyen tapasztalatra lenne szüksége a másiknak, hogy a nézetem meggyőző legyen számára? - Lehetünk persze önkritikusak is: milyen konkrét tapasztalataim alapján hiszem azt, amit? - Honnan tudom, hogy ez igaz? Honnan tudom meg, hogy ez nem igaz? A beszélő sokszor érzi is ezt a hiányosságot, hogy nézete csak a saját élményein alapul, ekkor gyakran nyomatékot ad mondandójának és általánosít. Például „minden szempontot figyelembe vettünk”, „általánosan elmondható, hogy...”, „holisztikusan kezeljük a dolgot” stb. Tehát akárhogyan is fogalmazunk, a saját belső térképünket (saját felfogásunkat) nem tudjuk meghaladni.
Élettani mintázatok Minden bennünket ért hatás tehát érzékszerveinket keresztül képeződik le.
113
Induljunk ki tehát abból, hogy az ember társas kommunikatív lény, melynek alapján képtelen nem kommunikálni. Ezt úgy kell érteni, hogy a test-beszéd és metakommunikáció minden helyzetben jelen van. Akkor is, ha udvariasan kérdezünk valakit, vagy válaszolunk valakinek. És akkor is ha nem. Ha csak hallgatunk, vagy sokat beszélünk, ha távolabb megyünk a másiktól, vagy ha közelebb stb. Ez mind közlés, mely a másik számára jelentéssel bír, bár sokszor nem válik tudatossá benne. Szimpátia és antipátia kialakulásának nyílt vagy rejtett elemei ezek. Így minden helyzetben valamilyen pszichofiziológiai állapotban vagyunk, melynek vegetatív idegrendszeri jelei megjelennek az arcunkon, testtartásunkban, gesztusainkban, hanghordozásunkban. A jobb érthetőség kedvéért nézzünk végig gondolatban vagy akár ténylegesen egy rólunk készült videó felvételt vagy fényképalbumot. Sokféle változatban láthatjuk önmagunk és kollégáink arcát, testtartását stb. Nos, melyek azok a jegyek, melyeket igen hasznos megfigyelni a hatékony kommunikáció és az aktivitás felvállalása érdekében. 1. Testtartás, gesztusok (a testtartásnál különösen fontos a tarkó és gerinc által képzett szög, járás jellemzői; gesztusoknál pedig a szimmetria és asszimetria; lábfejmozgások igen fontosak főként merev fejtartás és mimika esetén) 2. Izomtónus, izomfeszülés (nyakizmai, vállizmok tónusa) 3. Légzés (amplitúdó, mellkasi- hasi- vagy szabálytalan légzés, a légzés frekvenciája és tágassága) 4. A fejen és arcon megjelenő pszichovegetatív és metakommunikatív jelek (pl. homlokránc, bőrredőzet, bőrszín /pirosodás-sápadás különböző finom árnyalatai/, száj, ajak jellegzetes változásai, mimikai izmok feszültségei és lazulásai stb.) 5. Ideomotoros, tudattalan mozgások (különböző gondolatokat kísérő apró mozzanatok arcon és kezeken) 6. Szemmozgások (nézés iránya, pupilla átmérő és változásai, pillacsapások gyakorisága, a szem nedvessége) 7. Hanghordozás (hangszín, hangerő, beszéd folyamatossága, artikulációja) 8. Verítékezés (homlokon, arcon, nyaki részen) 9. Szívritmus gyorsasága és változásai (inggallér jelzi, mindenképpen nagy feszültséget jelez, ha látható) A szemünk talán a legpontosabb érzékszervünk, mert igen kicsi, árnyalati képi változásokat is észrevesz. A fenti jellemzők megfigyelése, változásaik monitorozása azt jelenti, hogy ne csak nézzünk, hanem lássuk is a változásokat. A hagyományos gesztustanok megpróbálták ezeket a jellemzőket mintegy „szótárszerűen” lefordítani, azaz mit jelent, ha valaki „így vagy úgy csinál a kezével, így vagy úgy tartja a fejét” stb. Ezek a korábbi nézetek nem vették figyelembe, hogy a gesztusok sokféle jelentéssel bírnak és szituációfüggőek, vagyis hogy a „térkép nem azonos a területtel”. Az értelmező legtöbbször a saját felfogását vetíti bele a másik személybe, amitől inkább egymásközti konfliktusok keletkeztek, mint kölcsönös megértés.
A kalibrálás E vegetatív változásoknak a gyakorlott kommunikátor számára sajátos „arcuk”, más szóval összjellegük van adott személyen belül. Természetesen ezek sokfélék lehetnek. E sokféleség közül azonban úgymond kalibrálhatunk, azaz összehasonlítással bemérhetünk néhány nagyon fontos mintázatot. Például milyen a másik ember vegetatív mintázata, amikor „zsigereiben” elfogad valakit, vagy valamit (tervet, véleményt, gondolatot stb.) elutasít. Minden embernek más ez a mintázata, de egy személyen belül csak fokozati különbségek vannak abban, ha valaki (különböző mértékben) elfogad valakit vagy valamit, vagy elutasít.
114
A kalibrálást („hitelesítést”) úgy tudjuk megtenni, ha megfigyeljük a másik személy elfogadó és elutasító mintázatát, amikor az olyan személyről vagy dologról beszél, akit, vagy amit biztosan elfogad (pl. gyermeke sikeréről, hobbyjáról stb.) vagy elutasít. Így mindig csak önmagához tudjuk "mérni" a változást, azaz kalibráljuk a különböző vegetatív állapotok mintázatait. Mint tudjuk az ember sokszor az a lény, aki képes mást mondani, mint amit valójában érez vagy gondol. Míg a tudatos verbális közlés félrevezető lehet, addig a vegetatív mintázat a hiteles választ mutatja. E fenti, megfigyelhető vegetatív jegyek segítségével igen jellegzetes, egyedi mintázatokat különböztethetünk meg. Egyediek, mert az egyes ember élmény-állapotainak, megélési módjainak sokszínűsége a saját pszichovegetatív mintázataiban tükröződik. Ezért bizonyos élettani (pszichovegetatív) mintázatokat meg tudunk különböztetni. 1./ Elfogadási mintázat Abban a helyzetben megjelenő vegetatív mintázat, amikor a személy valakit vagy valamit elfogad. 2./ Elutasítási mintázat Abban a helyzetben megjelenő vegetatív mintázat, amikor a személy valakit vagy valamit elutasít. Ebben az élettani állapotban nehezen kérhető tőle, hogy valamilyen kihívásban részt vegyen. 3./ Probléma-mintázat Ezt az állapotot úgy definiáljuk, hogy ez akkor jelenik meg, amikor a személy átéli, megnevezi mindazt, amit saját magára nézve problematikusnak talál. Nincs cselekvési alternatívája a feladatra. Így azt nem utasítja el, tehát különbözik az elutasítás mintázattól. A sportoló ebben a mintázatban teljesen dekoncentrált, sokféle problematikus gondolat fut a fejében. Hibát-hibára halmoz. 4./ Cél-mintázat Úgy határozható meg, hogy amikor a személy elfogadja a változás lehetőségét, vagy kitűzött céljai jól körvonalazódnak, értelmét látja a munkának és motivált is azok irányába. Ez az élettani állapot a célkijelölés része, jövőorientált, optimista állapot. A remény állapota. 5./ Belső erőforrás-mintázat a./ A pozitív erőforrás-mintázat azon belső képességek, korai tanulási minták, korábbi pozitív tapasztalatok együttesének megjelenése. Mindenképpen jó közérzetet jelent és biztonság-érzést, belső-kontrollt és önbizalmat. Nagyon hasznos állapot cselekvéstervek elindítására. b./ Megküzdési mintázat akkor jelenik meg, amikor a személy számára negatív élmények sorát felvállalja egy távolabbi pozitív cél elérése érdekében. Ez is a célkijelölés része. A küzdés állapota, függetlenül attól, hogy az eredmény bizonytalan. Ebben az állapotban a személy nagyon összeszedett, nagy én-erővel, magabiztossággal, erős kontrollal rendelkezik, igazi áramlat-élmény. Sportnyelven szólva ilyen lehet a 85. percben még 0:0-ra álló világbajnoki döntő játékosainak élménye, ahol az eredmény még bármi lehet. Fűzzünk ide a megküzdési mintázathoz néhány megjegyzést. A múlt embere, ha életét és megélhetését egy nagy intézményhez (Vasút, Kórház, Hivatal, Oktatás stb.) kötötte, garantált volt a megélhetése és biztos nyugdíja volt. A mai változó világban ezek a kapcsolódások már nem jelentenek biztonságot és perspektívát. Éppen ezért a biztonságérzetet már nem szabad külső intézményekben kötni, hanem belülre a saját személyiségünkbe kell áthelyezni, mégpedig ez nem más, mint a saját aktivitásunkba, hatékonyságunkba vetett bizalom-élménye. 6./ Megnyugvási mintázat
115
A személy akkor mutat megnyugvási fiziológiát, amikor tudatossá válik benne, hogy valami célt teljesített. A belső értékrend szerint is megérdemelt pihenés, megnyugvás mintázata. Vegetatív szinten a korábbi szimpatikus hatás paraszimpatikus működésbe megy át. Azért nagyon fontos, mert akinél ilyen nagyon ritkán látható, annak testi és lelki egészsége különösen veszélyeztetett (infarktus, gyomorpanaszok stb.) A sportban még káros is lehet, amikor egyik csapat vezet, de a lefújás előtt – már korán kezdenek - örülni a győzelemnek. Kiesnek az áramlat-élményből és végül vereséget szenvednek. 7./ Veszteség mintázat Különösen jól látható változás, amikor a sportoló nagy hibát vét, vagy kijön a formájából. Teniszezőknél igen jellegzetes minta, amikor a versenyző már feladta a meccset, de még tovább kell játszania. Hogyan tudjuk, mind pedagógiai szempontból, mint önmagunk számára hasznosítani ezeket mintázatainkat abból a célból, hogy vállaljuk az aktivitást. Az alább bemutatott módszert hasznosan tudjuk alkalmazni. Amikor pl. probléma-mintázatot mutatunk, akkor problémásnak is látjuk a világot, és önmagunkat is. Amikor később vállaljuk a megküzdést valamely célelérés érdekében, akkor biztosan megküzdési állapotban van a vegetatív mintázatunk, mintha a megküzdés szemüvegén át látnánk a dolgokat. Kell-e ehhez a változáshoz napokat vagy hónapokat várni?
IV. Gyakorlatok az áramlat-élmény elérésére A gyors szemüvegcsere módszere Keressünk olyan állandóan ismétlődő tapasztalatot (pl. nyugtalan tespedés), amelyben számunkra nem kívánatos érzelmi állapotban vagyunk. Ami csökkenti cselekvési képességeinket. 1. Alkossunk erről a nem kívánt állapotról egy fantázia-képet, melyet nevezzünk start-képnek. Csukjuk be a szemünket és képzeljük el. Ha a start-képet helyesen választottuk meg, akkor éreznünk kell, hogy hogyan keletkezik a nem kívánatos (kellemetlen) érzés bennünk. 2. Teszteljük a start-képet, hogy vajon megváltoztatják-e a nem kívánatos érzés erősségét, ha a képet magunk előtt nagyobbnak, és/vagy sötétebbnek képzeljük el? Az eljárás szerint a nagyobb és sötétebb kép fokozza a kellemetlen érzést. 3. Fejlesszünk ki, vagy alakítsunk ki egy másik, cél-állapotra vonatkozó képet. Dolgozzunk ki egy másik képet önmagunkról, amelyen kívülről nézve látjuk, hogy pl. aktívak és önfeledtek vagyunk. Ez egyfajta jövőbeni állapot vizuális reprezentációját teremti meg bennünk, amelyben elegendő belső erőforrással rendelkezünk ahhoz, hogy másként tudjunk érezni, viselkedni. 4. Képzeljük ezt a célképet olyan nagynak, világosnak, színesnek, kontrasztos stb. hogy a legintenzívebb hatása legyen ránk. Tehát ahogy elképzeljük, belül érezzük is magunkban az aktivitás örömét. 5. Tökéletesen készítsük elő a műveletet: hozzuk a start-képet (ezt maximális intenzitásban látva), majd… 6. Hirtelen csere!!! Hirtelen eltüntetjük a start-képet, az villámgyorsan elszáll valamilyen irányba, miközben a cél-kép hirtelen megjelenik előttünk a legnagyobb erősséggel. Ismételjük ezt a lépést legalább ötször és egyre gyorsabban addig, amíg a start-kép lesz a célkép kiváltója. Majd gyakoroljuk addig, amíg a start-kép ténylegesen törlődik. 7. Teszteljük később – néhány nap múlva a beavatkozást. Mi történik, ha az eredeti start-képre gondolunk? Ha sikeresen dolgoztunk, akkor a start-kép hamarosan eltűnik. 116
A fent ismertetett technikával könnyen meg tudjuk változtatni élettani állapotunkat, új célkijelöléssel tudjuk elérni kívánt élettani állapotunkat. Ez a módszer természetesen nem jó minden búra, bánatra. Használjuk arra, amire való: nem kívánt „beidegződések”, rossz szokások, fölösleges aggályoskodások, „nekem ilyenkor mindig az jut az eszembe (negatív gondolat, pl. úgysem sikerül, mert…) és hasonló nem kívánt asszociációk megváltoztatására. Az aktivitás kiváltására és a kényelmes unalom elűzésére viszont nagyon is alkalmas módszer ez a „gyors szemüvegcsere”.
Rövid életvázlat Életünk során sajnos nem vagyunk mindig azonos biztonságos helyzetben. A különböző életesemények (sikerek, kudarcok, életkorral járó problémák, családi kapcsolatok változása) okozhatnak válságot. A válság és egyensúlyi állapot váltakozására utal az alábbi ábra, mely azt kívánja szemléltetni, hogy mekkora megküzdésre van szükség, hogy változtassunk helyzetünkön, illetőleg ha úgymond „fent” érezzük magunkat a csúcson, akkor ez a stabilitás lehet elég ingatag, és vigyáznunk kell rá, hogy megőrizzük helyzetünket. Ilyen például egy élsportoló helyzete, akinek a címére nagyon-nagyon sokan pályáznak. A civil élet biztonságát leginkább a - balról jobbra nézve – utolsó golyó szemlélteti, hogyha gurul is tovább valamerre, lényegében nem változtatja meg alapvetően helyzetünket. Míg a balról a második golyó igazi „gödör”-helyzetet mutat, amelyből nagy küzdelmek árán lehet kijönni.
A élet-rendszerünk stabilitásának és instabilitásának az ábrázolása (Ha a golyó fent van a „csúcson”, elegendő egy csekély „zavar”, hogy a rendszer állapota megváltozzon. A „gödörben” nehezen változik, míg „sík” területen könnyebben.) Hogy tudjunk változtatni helyzetünkön és elkerüljük a válságot (személyes válságot: (depresszió, drog, alkohol, agresszivitás, bűnözés stb., és lehet anyagi természetű válság is: pénzhiány, nincs hol lakni stb.) ezért hangsúlyozzuk a saját aktivitás jelentőségét sportban, de éppen így az élet más területein is. Hiszen az aktivitás élet-modell! Maga az eredményes életvezetés is aktivitás, bármilyen tevékenységet is végzünk.
Hogyan lehet önmagunkhoz mért csúcsteljesítményünket mentálisan beállítani? A következő gyakorlat egy több részből álló élménysor folyamatos átélését és átgondolását teszi lehetővé, amely úgy rendezi át belső térképünket, azaz világról alkotott felfogásunkat, hogy vállalni tudjuk önmagunkat és optimális teljesítményünket, miközben egyre több áramlat-élményhez tudunk eljutni. Ne feledjük! Itt sem valami külső tanácsadásról van szó, valami okoskodó személy külső tanácsait kell megfogadnunk, mely tőlünk idegen, és nem tudjuk megtenni, hanem a saját belső tapasztalataink közti kapcsolatok „újrahuzalozásáról”, köznyelven átgondolásáról, képesek legyünk aktív és örömteli életet élni! 117
Hogyan tanulhatjuk meg a pozitív mentális beállítódást? 1. Válasszunk ki a megfelelő helyzetet. Idézzünk fel egy olyan élethelyzetet, amelyben stabil pozitív mentális viszonyulást éltünk át. Ez lehet olyan beállítódás (viszonyulás) is, amelyet akár egész életünkön át kívánnánk magunknak. Olyan helyzet is lehet, amelyet már többször is megéltünk, de minden alkalommal másként szeretnénk megélni. De lehet olyan helyzet is, amely várhatóan csak a jövőben történik velünk. Mindegy, hogy milyen helyzetet választunk ezek közül, lépjünk be a helyzetnek abba a pillanatába, amikor az éppen kezdődik, amikor ez a pozitív mentális beállítódásunk már megvan bennünk. 2. Nézzük meg saját magunk Képzeljük el önmagunkat (kívülről nézve) közvetlenül a helyzet kezdete előtt. Figyeljük meg, hogy közben a „másik énünk” hogyan tanulja meg ezt a folyamatot végezni (ebben a helyzetben). Teljesen elégedettnek kell lennünk azzal, ahogyan a másik önmagunkat látjuk, halljuk, ahogyan ez ránk hatással van. Éljük is át magunkban ezt a felemelő érzést. 3. Motiváció Figyeljük meg, hogyan veszi észre a „másik önmagunk” azokat a dolgokat abban a helyzetben, amelyeket el akar kerülni és el is kerül.. Majd nézzük meg azt is, hogy ez a „másik önmagunk” hogyan jut el azokhoz a specifikus eredményekhez (rész-célokhoz), amelyeket el akar érni, amelyekhez vonzódik. Határozzuk meg ezeket magunkban pontosan. Ez az élmény legyen bennünk életszerű, színes, filmszerű.. Határozzuk meg a motivációnk, lelkesedésünk irányát: fogalmazzuk meg magunkban, mért is jó ez nekünk?. 4. Megfelelő, fejlődő képességeinkhez igazodó mércék A „másik önmagunk” minden egyes képét (filmrészletét) tartsuk szem előtt. Lássuk és halljuk – mint a moziban, hogy a „másik önmagunk” hogyan éri el még pontosabban a célját és hogyan jelenik meg önmaga számára is a siker mércéje. 5. A célokat kisebb rész-célokra bontani Figyeljük meg, hogy a „másik önmagunk” mit tesz (mit gyakorol) legelőször, hogy a „nagy célhoz” eljusson, és milyen részletekre koncentrál, melyeket később át tud vinni a megvalósításba. 6. Kapcsoljuk össze a jelen és jövő időt Figyeljük meg, ahogy a „másik önmagunk” a jelenre és a kézzel fogható dolgokra fókuszál, amikor a kisebb rész-célok elérését valósítja meg. Amikor pedig nehéz és fájdalmas dolgokkal foglalkozik, akkor a jövőbeli sikert képzeli el, így a kellemetlenség és fáradság jelzése lesz a jövőbeni sikernek! Ez igazi sportolói minta: minden fáradságos edzés közelebb hozza a dobogós helyezést! 7. Személyes elkötelezettség Figyeljük meg, hogy a „másik önmagunk”, hogyan vállalja mindjobban az élettel járó felelősséget, egyre jobban elkötelezett a problémák megoldására, miközben egyre közelebb kerül a sikerhez. Csak érzékeljük mind pontosabban az elhatározás érzését, hogy a „másik önmagunk” egyre erősebben elkötelezett a saját céljai iránt. 8. Összehasonlítás saját magunkkal Figyeljük és hallgassuk meg, hogy a kívülről látott másik önmagunk kérdéseket tesz fel nekünk. Mennyivel jutottam a tegnapi aktivitásommal közelebb a saját célomhoz? Mennyivel a múlt hét óta? Mennyivel a legutóbbi munkafázis óta? Mennyivel, mióta ezzel a munkával foglalkozom? (A válaszokat jegyezzük fel és tegyük el egy későbbi időpontra, amikor újra átgondoljuk őket!) 118
9. Az eredmények illesztése önmagunkhoz Képzeljük el, mintha köd szállna ránk, és a „másik önmagunkat” néhány pillanatig nem látjuk. Mialatt ez a másik önmagunk a ködben van, érezhető bennünk az a mély (tudattalanból jövő) bölcsesség, az újonnan megélt és megszerzett képességeink minden vonatkozásával, mely elvezet saját pozitív mentális beállítódásunkhoz. Amikor a köd kezd felszállni, érezzük, hogy a másik önmagunk és a pozitív mentális beállítódásunk eggyé válik bennünk, belül magunkban érezzük tovább.
Tesztelés Vizsgáljuk meg újra ezt a legutolsó lépést. Ha kell, ismételjük meg. Néhány nap múlva folytassuk a „gyors szemüvegcsere módszerrel” az élményfolyamatot a következő módon: 1. Azonosítsuk a start-képet. Gondoljunk egy olyan helyzetre, amelyben teljesen tehetetlennek éreztük magunkat. Ez lehet egyszerűbb, mindennapi helyzet is. (Tragikus vagy nagyon fájdalmas helyzetet ne válasszunk). Olyan specifikus emlék legyen, amelyben az volt az érzésünk, hogy a legcsekélyebb lehetőség sincs, hogy a dolgok jobbra forduljanak. Ez lesz a start-kép. 2. Alakítsunk ki belső erőforrásokban gazdag önképet Jelenítsünk meg önmagunkról egy olyan képet, hogy milyenek lennénk, ha a problémát máris megoldottuk volna. Lássuk ezt a jövőbeli önképet a szemünk előtt, amely erőforrásteli és kompetens. Olyan, mint egy fényképész készítette kép, háttér nélkül. Életnagyságú, színes és világos. 3. Gyakorlással nagyítsuk fel az erőforrásteli önképet Először képzeljük el ezt az erőforrásteli képet egy parányi szikraként a szemünk előtt, majd hirtelen nagyítsuk fel életnagyságúra! Képzeljük el mindezt egy fehér vetítő vásznon. 4. Helyezzük azt pontot (szikrát), amely az erőforrásteli képet tartalmazza, a startképbe! 5. Hirtelen csere! (azaz cseréljük ki a két képet, tehát a tehetetlenség-képe eltűnik és hirtelen előttünk áll az életnagyságú önkép). 6. Ismételjük meg a 4.-6. Pontokat legalább tízszer és egyre gyorsabban. 7. Sokszorosítsuk az erőforrásteli önképet Helyezzük el a múltunkban, jelenünkben és a várható, elképzelt jövőnkben ezeket az erőforrásteli önképeket olyan helyeken, amikor szükségünk lett volna rá a múltban, vagy lesz rá a jövőben. Majd fogadjuk magunkba ezt az erőforrásteli, életnagyságú önmagunkat 8. Teszteljük az eredményt Ez azt jelenti, hogy sok pozitív érzéssel kellett feltöltődnünk. Ha ezt nem érezzük, akkor ismételjük meg a folyamatot, még nagyobb átéléssel. Ha azonban jól sikerült, akkor folytassuk a következő átélés-folyamattal:
A számunkra optimális csúcsteljesítmény bevésődése 1. A pozitív mentális beállítódás-élményét éljük újra át és kapcsoljuk hozzá az erőforrásteli önképünkhöz Éljük át magunkban egyszerre mindkettőt és lássuk magunk előtt céljainkat a megfelelő kritériumokkal, nehézségekkel és örömökkel együtt. 2. Jövőtervezés Alkossunk magunknak most megélt élményeik alapján egy vagy több alternatívával kiegészített lehetséges jövőképet. Nagyon jó, ha komplett filmeket készítünk magunknak magunkról. Lehetséges nehézségekkel, megküzdéseinkkel és örömeinkkel együtt.
119
* Ez a tanulmány azért íródott, hogy életünket egészségesebben vezessük, hogy egyre több áramlat-élményben legyen részünk - ha sportolunk, ha tanulunk - szóval örömteli életet éljünk. Szeretnénk, ha a nyári táborokban ezeket a gyakorlatokat mindenki megtanulhatná. A gyakorlatot eredményes végzéséhez sok sikert és örömöt kívánok. A szerző, tehát e sorok írója örül, ha bármelyik kedves olvasója, a téma iránt érdeklődő ír neki vagy felhívja.
Felhasznált irodalom: 1./ Csikszentmihályi Mihály: A Flow, az áramlat a tökéletes élmény pszichológiája, Akadémiai Kiadó, Budapest, l997. 2./ Susanna A. Jackson – Csikszentmihályi Mihály: Sport és Flow, az optimális élmény. Vince Kiadó, Budapest,2001. 3./ Steve Andreas – Charls Faulkner: Praxiskurs NLP, Junfermann Verlag, Paderborn 4./ Peter Schütz at all: Theorie Und Praxis der NLPt. Junfermann Verlag, Paderborn,2001.
120
Mentális fejlesztőprogram Dr. Lénárt Ágota Bevezetés Napjainkban egyre inkább terjed az ún. „pozitív pszichológiai” szemléletmód: elsődleges fontosságú az, hogy az emberekben meglévő személyes erősségeket és pozitív tulajdonságokat fejlessze, amellett, hogy a lelki életben adódó nehézségeket, problémákat kezeli. Ilyen pozitív tulajdonságok, személyes erősségek például a következők: a kitartás, a jövőirányultság, a munkavégzés képessége, az emberekkel való hatékony bánásmód képessége, az udvariasság és a tolerancia. A pozitív pszichológia célja továbbá az is, hogy növelje az embereknek az életükkel való elégedettségét, boldogságát, fejlessze optimizmusukat. Ezen pozitív tulajdonságok, személyes erősségek kifejlesztését már gyermekkorban el kell kezdeni. Rövid időt igénylő, játékos, többoldalú fejlesztő gyakorlatok segítségével vezethetjük be a fiatalokat az önmegismerés, mentális fejlesztés témakörébe. Felkelthetjük az igényüket önmaguk gyarapítására, ami felnőttkorukban is megmarad. Ez a módszertani tanulmány bepillantást enged a fejlesztő programba. Nem kész forgatókönyv vagy kézikönyv! Gyakorlatai természetesen használhatók, a tematika megvilágítása a céljuk. Célunk továbbá az is, hogy szemléletformálást nyújtsunk, felkeltsük az érdeklődést a táborban dolgozó szakemberekben is. Olvassanak, képezzék tovább magukat, konzultáljanak szakemberekkel, s ami a legfontosabb: saját maguknak is legyen élményük minderről. Néhány módszer elsajátításához vegyék igénybe szakemberek segítségét. A szerző mindenkor szívesen áll rendelkezésükre, és sok sikert, erőt, egészséget kíván a táboroztatási programukhoz!
Néhány gondolat a gyerekek sporttal kapcsolatos motivációjáról A gyermekekkel nem szabad miniatűr felnőttként bánni. A gyermekkorú sportolóknak olyan szükségleteik vannak, amelyek eltérnek idősebb, érettebb és jobban képzett társaikétól. Először is a gyermekek érési folyamata rendkívül eltérő lehet, ez azt jelenti, hogy adott életkorban némelyik sportoló a többieknél felkészültebben és gyakorlottabban végzi az edzésmunkát. Másik szükséglete a gyermekkorú sportolóknak az, hogy még azelőtt megtanulják a sportképességeket, mielőtt ezeket a versenyszituációkban bemutatnák. Ellentétben az idősebb játékosokkal, a gyermekekre sokkal kisebb mértékben van hatással az erőteljes fizikai edzés, amely az erőt és az állóképességet fejleszti. További fontos szükséglete a gyermeksportolóknak, hogy olyan környezetben sportolhassanak, ahol a felszerelések mérete arányban álljon kisebb testméretükkel, erejükkel, képességeikkel. Az elsődleges ok, amely miatt a gyerekek sportolnak, a szórakozás, ezt követi az új képességek megtanulása, a barátokkal való együttlét, az új barátságok kialakítása, az izgalom, a siker és az edzettség fenntartása. A sportolás akkor optimális, ha a gyermeket belső motiváció hajtja. A sport abbahagyásának elsődleges oka az öröm hiánya, valamilyen más tevékenység előtérbe helyezése, az unalom vagy az alkalmatlanság érzése. A győzelem hiánya a legkevésbé fontos okok közé tartozik. Szintén elsődleges tényező a rendszeres sportolás abbahagyásában az, ha az edző a győzelemre helyezi a hangsúlyt. Valószínűleg a legfontosabb tényező, amely eltávolít a sporttól, az a gyenge képesség tudatosítása: „nem vagyok elég jó”, vagy „nem vagyok sikeres”. A sikeres fiatalkori sportprogram érdekében az edzőknek érthetően kell közölniük filozófiájukat a szülőkkel. Bár a fiúk és a lányok hasonlóan teljesítenek a 121
pubertásban fellépő biológiai változások megjelenéséig, de a motorikus képességek különbsége megnő ezután. Mindent összevéve a fizikai érés nembeli különbségei azt sugallják, hogy a fiúknak és a lányoknak nem kellene együtt versenyezniük minden sportágban, legalábbis azokban, amelyek fő összetevője az erő, a testméret és a gyorsaság. Másfajta sportokban (például tenisz, úszás) a nemek közötti kölcsönhatás nem káros.
Mozgástanulás A mozgástanulás során egy új térkép keletkezik az agyunkban az adott mozgásra vonatkozóan, ami a gyakorlás során egyre pontosabbá válik. A mozgáskövetés érzékszervi elővételezésből, motoros kivitelezésből, visszajelentésből és összehasonlításból áll. Ebben a szakaszban összehasonlítjuk az eredeti elővételezésünket a tényleges végrehajtással, és ha eltér a kép, a következő mozgást módosítva hajtjuk végre. Ekkor érdemes fejben is végiggondolni, hogy pontosan milyen a tökéletes végrehajtás, ezzel segítve az elkövetkezendő mozgássort, és így pontosítva a „belső térképet”. A mozgásnak sok érzékszervi képe lehet, ez azt jelenti, hogy például egy dobásról van képszerű emlékünk, halljuk, ahogyan suhog a levegőben, érezzük izmaink feszülését és így tovább. A lassú mozgásokat jól lehet követni, gyors mozgásnál a követés erőteljesen szakaszos jellegű. A mozgásban is megfigyelhetők olyan periódusok, amikor nem tudunk reagálni. Ez nem saját ügyetlenségünk, hanem a pszichológiai ingerelhetetlenségi (refrakter) periódus számlájára írhatók. Ezért ne bosszankodjunk, ha nem érjük el a necces labdát. Vannak sportmozgások, amelyek a nyílt hurok szabályozás körébe tartoznak, ilyenek például a dobások, ugrások. Ez azt jelenti, hogy a megindított mozgáson már nem tudunk módosítást végrehajtani. A mozgások másik részében az ún. zárt hurok szabályozás érvényesül, vagyis folyamatosan van lehetőségünk a korrigálásra. Ide tartoznak a ciklikus sportágak, a futás, kerékpározás stb. A mozgástanulás során három szakaszon jutunk át. Az elsőben a legegyszerűbb mozdulatokat keressük, egyszerűsítéssel gyakoroljuk a részmozdulatokat. A másodikban a teljes helyzet gyakorlása zajlik, ez lassú, tudatos, a részek összerakásának szakasza. Erőteljes szervi kontroll alatt áll. A harmadik szakasz az automatizálásé: ekkor a mozgás kikerül a tudatos irányítás alól és felgyorsul. Vannak olyan mozgások, ahol egy minimális sebesség szükséges a végrehajtáshoz, ezért az első szakasz tisztán nem kivitelezhető, minimális kockázatot kell vállalni a végrehajtáshoz. Ilyen például a kanyarodás, hóekézés a síelésben. A mozgásidő a mozgáscél nagyságával fordított arányban áll, azaz a finomabb, pontosabb mozgások több időt igényelnek. Az utánzás ősi mozgáskiváltási forma, ne szégyelljük felnőtt fejjel is használni. A közvetlen és közvetett ingerkövetés (nyúlás, jelre mozgás) már nehezebb, de a legkörülményesebb, ha csak szóbeli információkat kapunk a végrehajtandó mozgásról. Minél közelibbnek érezzük a bemutatást, minél szemléletesebb képekkel írják le a mozgást, annál könnyebb lesz megpróbálni. Például sífutásnál az egyensúly megtartására azt a képet adja az oktató, hogy képzelje el a sportoló, amint gumikordon között halad, amelyhez nem szeretne hozzáérni. Legjobb igyekezetünk ellenére is előfordul, hogy egy mozgás hibásan rögzül. Kijavításához egy olyan technikát mutatunk be, amelyet eredetileg a kóros félelmek (fóbiák) oldására találtak ki, de a sportosított változata nagyon népszerű és hatékony a sportolók körében (rövid idejű fóbia technika). További érdekességek R. Bandler Elmés változások c. könyvében olvashatók (Bioenergetic, Bp. 1994.).
A figyelem általános jellemzői Mindennapos tapasztalat, hogy az ember a rázúduló ingerek sokaságában nem vész el, hanem a szelekció révén egy vagy több meghatározott dologra reagál. A figyelem
122
„odafordulásában”, felkeltésében és fennmaradásában jelentős szerepet játszanak idegrendszerünk (genetikusan adott, velünk született képességek), érzelmi, akarati tudatos és tudattalan (fejleszthető) reakcióink. Élményeink a figyelem folyamata által válnak világossá. Ha valaki lát, még nem biztos, hogy meg is lát valamit. Csak akkor jön létre, ha aktívan „odafordulunk” valami felé. Ez a figyelem elsődleges mozzanata. A figyelem felkeltésében, terelésében tudatos és tudattalan tényezők egyaránt hatékonyak lehetnek meghatározott ingerekre vonatkozóan. A figyelem fenntartása azonban többnyire akaratlagos, legalábbis a tudatos kontroll lehetőségével megy végbe. A figyelem, mint teljesítmény függ a koncentráló készségtől, az éberségtől, a figyelem tartósságától, rugalmasságától és terjedelmétől is. Az éberség azt jelenti, hogy mennyire vagyunk nyitottak az új ingerek befogadására. A tartósság azt jelzi, hogy a figyelem mennyi ideig rögzül egy adott tárgyra. A rugalmasság (azaz a figyelem dinamikája) az éberség és tartósság összhatásának függvénye. A két funkció egymással ellentétesen hat: ha növekszik a figyelem tartóssága, az új ingerek iránti fogékonyságunk csökken a legegyszerűbb ingerek esetében: például egy zsebórát olyan messze helyezünk a fülünktől, hogy ketyegése még éppen hallható, akkor a ketyegés nem hallható folyamatosan, hanem hol „elmarad”, hol „visszatér”. Ezt a jelenséget a figyelem fluktuációjának vagy habituációjának nevezzük. Monoton, tartós figyelmet igénylő feladatok esetében jól megfigyelhető. A figyelem elterelhetősége a figyelem rugalmasságának (flexibilitásának), továbbá a figyelemmel összefüggő személyiségtényezőknek, különösen az elvárásoknak és a motivációnak függvénye. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy tevékenységében elmélyedt sportoló számára megszűnik a külvilág, még erős környezeti ingerek sem „billentik” ki állapotából. A szétszórt, csapongó figyelem már gyenge ingerekkel is elterelhető. A figyelem terjedelme egyénenként változik, de mindenkor függ a megfigyelt dolog minőségétől, csoportosítási lehetőségétől, mennyire ismert a megfigyelt dolog, mennyire emelkedik ki a környezetéből. A figyelem megosztásának vizsgálatakor megfigyelték, ha egy személynek meg kell mondania, hogy két kezének egy-egy ujjára egyidejűleg alkalmazott nyomás közül melyik a nagyobb, akkor 88%-ban téveszt. Ha azonban az ujjak esetében külön-külön végezheti el a feladatot, többnyire hibátlanul teljesít. Ebből következtethetünk arra, hogy a figyelem megosztásakor nem egyidejű, hanem egymást követő ingereket vagyunk képesek jól megfigyelni. Tehát az emberek többsége egyszerre csak egy dologra képes figyelni. Különösen fontos ez akkor, ha olyan sportágról van szó, ahol a figyelem megosztásának egyidejű (szimultán) aspektusai is vannak. A csapatsportokban, például kézi- és kosárlabda stb. esetében egyszerre kell figyelnie a sportolónak a helyezkedésére, az ellenfelére, csapattársára, a labda menetére stb. A beállítódást a feladatra az érdeklődés felkeltésével növelhetjük. Még az élsportolók esetében sem mindig a tevékenységből származó öröm kilátásba helyezésével kelthetjük fel a figyelmet. Néha a külső motiváló tényezők is hasznosak lehetnek (pénzjutalom, „kapsz egy csokit” stb.). Az erős szorongás következtében a figyelem szétszórttá válik. Ilyen esetben a jól begyakorolt precíz mozdulatok kivitelezése már nem kontrollálható, a cselekvés „automatikussá” válik. Tehát a sportoló elvégzi ugyan a feladatot, talán még hibátlanul is, de a mozdulatok eredetisége, eleganciája elvész. Csak akkor vagyunk képesek a feladatra összpontosítani, ha a motivációs feszültségünk optimálisan követi a feladathelyzet aktuális kihívásait. Ebben a helyzetben érvényre juthat a játék, a versengés öröme. A külvilág ingerei, a szurkolók biztatásai csak annyiban jutnak érvényre ebben a majdnem zárt rendszerben, amennyiben a versenyző biztonságérzetét, önbizalmát növelik. Ez a fajta fókuszált figyelem, noha erős akaratlagos
123
kontroll alatt áll, minden túlzástól mentes, amely során a tehetség megnyilvánulhat, és a kreativitás érvényesülhet.
A szorongás fogalma A szorongás az ember számára veszélyt jelző funkció. Többnyire olyankor lép fel, ha a lelki biztonságérzetünk meginog. Ennek oka, hogy egy szituációt úgy értékelünk, hogy belső erőforrásaink – tudásunk, tapasztalataink, kreativitásunk stb. – nem elegendőek ahhoz, hogy a helyzetet befolyásoljuk, uraljuk (kontrolláljuk). A szituációk feletti kontroll vélt vagy valós elvesztésének lehetősége azonban nem egyezik az önmagunkról alkotott és fenntartott képpel, azaz az énképünkkel. Ilyen szituációk lehetnek például azok a helyzetek, amikor környezetünk negatív megítélését tételezzük fel, vagy számunkra fontos személy szeretetének elvesztésétől tartunk, vagy egyszerűen kételkedünk abban, hogy egy adott helyzetben képesek vagyunk boldogulni. A szorongásunk növekszik akkor, ha a helyzetből nincs menekülési lehetőségünk és a képzeletünk által még tehetetlenebbnek, bénultabbnak éljük meg önmagunkat, miközben a következményeket egyre sötétebbnek, súlyosabbnak látjuk. Szorongásunk nemcsak a kívülálló személy, hanem önmagunk számára is irracionálisnak tűnhet, amely ha szélsőséges formákat ölt, valóban azzá is válik. Látszólag nincs oka (innen az irracionális megítélés), ezáltal érthetetlen. A szorongásainknak azonban valóságos magvai vannak, amelyek a tudattalanunkban gyökereznek és specifikusan egyéniek. Mindezek a folyamatok általánosak és ugyanúgy igazak a legtöbb emberre. A sportoló fiatalok szorongásának leggyakoribb okai: a sérülés, vagy korábbi sérülésének kiújulása, a felkészültségének valós vagy vélt hiánya, a „tét” nagysága, az esetleges kedvezőtlen megítélés miatt a leértékelődés veszélye, a kontrollált cselekvés elvesztése, a társas sportágakban a kiszolgáltatottság érzése okozhat szorongást a többiek teljesítménye miatt.
A szorongás viselkedést befolyásoló következményei A tartós, hosszabb időn keresztül fennálló intenzív szorongás befolyásolhatja a sportoló igényszintjét, motivációját, figyelemkoncentrációját, énképét (például a sokat emlegetett önbizalomhiány, amely negatív önértékelésre is utalhat), gondolkodását (beszűkíti), kreativitását (csökkenti), a döntések gyorsaságát, a helyzetek felismerését stb., a mozgásformák tanulásának minőségét. A jól begyakorlott koordinált mozgás megváltozik. Ezenkívül komoly energiát vonhat el a mozgás intenzitásától is, az erőkifejtéstől, agressziót indukál, amely gátolhatja a finom koordinációt igénylő mozgások kivitelezését az indulat intenzív ereje miatt, valamint növeli a regresszió veszélyét, amely a célszerű gondolkodás, érzelmi viszonyulás és viselkedés struktúráját megbontja és így egy alacsonyabb színvonalú működés veszi át az irányítást. Ilyenkor gyakran hallhatjuk, hogy „fejben nem voltam ott…, azt sem tudtam, mit csinálok…, úgy játszottam, mint egy kezdő…, teljesen szétestem, sírni tudtam volna…, mintha légüres térbe kerültem volna…, hiába akartam, nem voltam képes összeszedni magam…” stb. A szorongás a teljesítmény szempontjából több másodlagos tényezőt is kedvezőtlenül befolyásol. Összességében tehát az intenzív szorongás a sportteljesítmény romlásához vezet.
124
Módszerek A teljesítmény fokozására alkalmas módszerek közül az arousal szabályozó technikákat, az imaginációt, a belső beszédet (self-talking), a célállításokat és a figyelemkoncentráció növelésére irányuló eljárásokat alkalmazzák leginkább. (Weinberg – Gould, 1999) A fejlesztő munka fontos és alapvető módszerei a relaxációs és egyéb technikák, melyeket a sportolók (szakember segítségével történt elsajátítás után) egyénileg is sikeresen alkalmazhatnak a sporttevékenységben és magánéletükben egyaránt. A teljesség igénye nélkül csak néhány módszert mutatunk be, részletesebben lásd: Bagdy E. – Koronkai B.: Relaxációs módszerek (1988) és Krapf: Az autogén tréning gyakorlata (1992) c. könyveket. A leggyakrabban használt módszerek között szerepel az autogén tréning, a pszichotóniás edzés, a mentális tréning és az imagináció. Relaxáció összefoglaló néven azokat a gyógyító eljárásokat nevezzük, amelyek a pszichotónus áthangolása segítségével a pszichovegetatív egyensúly kialakítására törekednek. (Bagdy – Koronkai, 1988.) Az autogén tréning (továbbiakban AT) relaxációs módszer. A relaxáció lazítást, ellazulást jelent. A mai kor embere szinte állandóan „túlfeszítettségi állapotban” van. Ilyenkor könnyen megbomlik a testi-lelki egyensúly, és beteggé válhat. Amilyen erős az aktivitás, a feszítés, ugyanolyan szintűnek kell (kellene) lennie az ellazulásnak is – ennek lehetőségét adja meg az autogén tréning.
Az autogén tréning lényege és hatása Az autogén szó görög eredetű, az „autos” jelentése „ön”, a „genos” szóé pedig „származik”, tehát valami önmagunkból származik. A „tréning” eredete a trenírozni, ugyanúgy, mint a sportban, mindennapos gyakorlást jelent. Az AT lényege: saját erőből merítő, saját aktivitást felhasználó, rendszeresen, tréningszerűen végzett gyakorlat, mely önmagunkra irányuló passzív figyelemmel és koncentrációval érhető el. Az ellazulás, a relaxált állapot elérése testünk, és testrészeink izomtónus-szabályozásának segítségével egy visszacsatolási rendszer működésével jön létre. Az izomrendszer és idegrendszer összehangolt működését a központi és perifériás idegrendszer irányítja és szabályozza. Testünk működését két irányból lehet befolyásolni: a periféria felől (izomtónus-szabályozás) és az agykéreg felől (verbális és emocionális) ingerekkel. A klasszikus értelemben vett AT és különböző változatai elsődlegesen pszichésagykérgi indíttatásúak, hiszen szóingereket, megfelelő „formulákat” használnak, de a gyógyító hatásban legfontosabb tényező mégis a perifériás visszahatás (izomzat, érrendszer, belső szervek) a központi fiziológiai és pszichés működésekre. Ezen mechanizmus működése alapján jöhet létre a rendszeres gyakorlás eredményeként a teljes testi és pszichés ellazultság, vagyis a „koncentratív önellazítás”. A jól elsajátított gyakorlás eredménye az ún. „organizmikus átkapcsolás” a nyugalmi tónusra, ami azt jelenti, hogy szomatikus és pszichés működéseinket szabályozni, befolyásolni vagyunk képesek, aktuális szándékainknak, céljainknak megfelelően. Az autogén tréning tehát racionális úton megtanulható gyakorlásterápia. A tanulás fekvő vagy ülő helyzetben, csukott szemmel, passzív testhelyzetben, tudatosan, koncentráltan történik. A testünk tehát passzív, de a tudatunk nagyon is éber. Az AT alapfokát a következő hat gyakorlat képezi: a „nehézségérzés” gyakorlata (szerk. megj.: néhányan csak az ellazulás formuláját használják),
125
a „melegérzés” gyakorlata, a szív gyakorlata, a légzés gyakorlata, a napfonat (plexus solaris) a homlok hűvösségének gyakorlata – a különböző testrészek és szervrendszerek szabályozására szolgál. Az AT megtanulását bízzuk szakemberre. Meg-tanulása egyéni és kiscsoportos (8–12 fő) formában is lehetséges. A „csoportélmény” hatékonyabbá és intenzívebbé teszi a tanulás folyamatát. A napi háromszori, de minimum kétszeri otthoni gyakorlás szükséges. Az autogén tréning szomatikus hatásai: izomtónus-szabályozás, izomfeszültség megszüntetése, testi ellazulás, a légzés lassulása, a vérnyomás csökkenése, a testhőmérséklet emelkedése, a szívritmus csökkenése, koncentratív átkapcsolás a nyugalmi tónusra. Pszichés hatásai a következők: kellemes emocionális állapot, feszültségmentes nyugalom, „egységélmény”, az éntudat és testtudat egybeolvadása, a koncentráció növekedése, a pszichotónus szabályozása, az aktivitás növekedése, 2–3 órás alvásnak megfelelő pihentségi szint elérése, a környezet, az én és a test tökéletes harmóniája, az önismeret elmélyülése. Ismertetnünk kell azt az „autogén tudatállapotot”, amely a gyakorlás során jön létre, és amelyben a testi átkapcsolás történik a nyugalmi tónusra. Ez a „megváltozott tudatállapot” természetes és mindenki által ismert élmény az alvás és az ébrenlét határán. Ebben az állapotban (amely közvetlenül megelőzi, illetve követi az alvást), a külvilág ingerei távoliak, a zajok tompák és elmosódottak, a figyelem beszűkül, a belső történések, gondolatok, érzések, képek, emlékek és a fantázia felé tolódik el. Az AT gyakorlása közben ezt az élményt tudatosabban, koncentráltabban és valamivel hosszabb ideig éljük meg, érezzük át. Ez a pszichés nyugalmi szint ad lehetőséget az emlékezet és a koncentrációs képesség fejlesztésére, a meditatív és mentális tréning elsajátítására, valamint az imaginációs technika megtanulására.
Mentális tréning A mentális tréning a jó mozgássor begyakorlása, a hibás mozzanatok kijavítása, a sérülés utáni rehabilitáció meggyorsítása érdekében alkalmazott eljárás. A mozgások, mozgássorok gondolatban való, értelmi gyakorlását jelenti. Lényege az elvégzett, illetve az elvégzendő mozgásnak időbeli, térbeli és dinamikai paraméterek szerint történő minél pontosabb és részletesebb elképzelése, koncentrált gondolati átélése. Hatékony alkalmazásának alapja az, hogy a mozgás képzete, gondolata a megfelelő izmokban műszeresen is kimutatható mozgásimpulzusokat vált ki. Feltétele a mozgástapasztalat, elsősorban a mozgás dinamikáját is tükröző élmények. Nagyobb léptékű, taktikai elemeket is tartalmazó, hosszabb mozgásos cselekvéssorok elsajátításában és csiszolásában is felhasználják. A belső mozgásprogram kialakításában és képzésében komoly teljesítménytartalékot és teljesítményfokozó eszközt jelent. A mentális tréningben fokozatosan kell felépíteni a gondolatban lejátszott mozgássort, először az egyszerű elemek gyakorlásával.
Az imagináció Az „imagináció” képek elképzelését jelenti. Az embernek azt a képességét fejezi ki, hogy gondolati úton képes szituációkat, folyamatokat, cselekvéseket, tárgyakat és személyeket megjeleníteni, érzelmeket átélni és megváltoztatni, miközben az elképzelésből belső képek, illetve szimbólumok keletkezhetnek. Az „imagináció” jelent fantáziát is, ahol különös jelentőséget kap a képzelet aktivitása, a kreativitás. A fantázia specifikusan emberi jellemző, olyan képesség, amely minden észlelésben, tervben és cselekvésben megjelenik.
126
Az imagináció és a szimbólumok segítségével az ember tudattalan működéseihez jutunk közelebb. A relaxált állapotban elképzelt képek és szimbólumok az álommunka gyógyító és mentálhigiénés védő szerepéhez hasonlóan működve segítséget nyújtanak minden idődimenzióban (múlt, jelen, jövő) problémák, konfliktusok megoldásához, célok eléréséhez, vágyak tudatosításához és megvalósításához. A pszichológus irányításával végzett imagináció általánosan gyógyító eljárás, melynek segítségével mélyül önismeretünk, empátiás készségünk, javul konfliktustűrésünk, kreativitásunk, önbecsülésünk, önértékelésünk. Az imagináció mélylélektani gyógyító eljárás a szakember kezében, mellyel az egyén személyes problémáit, múltbeli negatív tapasztalatait segít feldolgozni, ezáltal a személy egészségesebb, eredményesebb működését teszi lehetővé. A felsorolt módszerek csak egy részét képezik annak az eszköztárnak, mellyel a pszichológia hozzásegít bennünket ahhoz, hogy egészségünket megőrizve eredményes, pozitív gondolkodású, tevékeny és boldog emberekként élhessünk. A sportban alkalmazott imagináció a sportmozgások és a versenyhelyzetek elképzelését jelenti.
Néhány tanácsadási technika Legyünk őszinték. Még a fiatalok is könnyen észreveszik a kétszínűséget. Adjuk önmagunkat, beszéljünk őszintén – a fiatalok ezt elfogadják, és sokkal nagyobb bizalommal lesznek irántunk. Legyünk segítőkészek, és mindenkor törekedjünk a játékosok önértékelését és önbizalmát kiépíteni. Az önmagunkról alkotott pozitív kép elősegíti a jó teljesítményt és kihat a játékosok életének más területeire is. Szükséges az építő jellegű kritika a megfelelő helyen és időben, amely a készségekre és a speciális teljesítményekre vonatkozik. Ösztönözzünk bármilyen érdeklődést és kiegyensúlyozott felkészülést az életre. A személyes kapcsolattartás során nem lehet minden fiatalt egyformán kezelni. Mindegyikőjüknek más a lelki szükséglete. Például nem mindenki reagál egyformán ugyanarra a dologra, néhányuknak szükségük van egyfajta szigorúbb bánásmódra, sőt, el is várják azt. Ügyeljünk arra, hogyan viszonyulnak a fiatalok egymáshoz. Fojtsuk el a kegyetlen, egymást nem támogató viselkedést. Példát kell mutatni, mert ha az ilyen viselkedést megengedik, elnézik, akkor a csapat tagjai megszenvedhetik azt. Végezetül ne felejtsük el, hogy felelősek vagyunk a csapatért, mint annak felnőtt vezetője. Ez néha azt jelenti, hogy szabályokat állítunk fel, és meghatározzuk a viselkedésüket, de ügyeljünk arra, hogy nem kell mindenfajta magatartást és cselekedetet megítélni. Néha segíteni kell abban, hogy legyőzzék a társuk felől érkező, „helytelen dolgokra” való buzdítást. A csapattagok sokkal nagyobb biztonságban érzik magukat, ha érzik a vezetőjük irányítását. A vezetőnek kell mutatnia a tudását, ki kell nyilvánítania odafigyelését, törődését, a legjobb tudása szerint kell vezetnie a csapatot anélkül, hogy megsértené érdekeiket.
Tanácsok a kommunikáció fejlesztésére Ahhoz, hogy sikeresen kommunikáljunk, meg kell értenünk, hogy minden egyes személynek, akivel kapcsolatba kerülünk, más élményei voltak, mint nekünk. Egyetlen kommunikációs technika sem elégít ki minden igényt. Fel kell ismernünk az egyének közötti különbségeket a válaszadási mintáik alapján. Ne higgyük, hogy minden esetben ugyanúgy értelmezzük az információt, mint a hallgatóság.
127
A hatékony kommunikáció tulajdonságai között megtalálható az őszinteség, a egyértelműség, a következetesség és az egyenesség. A szarkazmus, a gúny és a lekicsinyítő vagy fitymáló megjegyzések hátrányos kommunikációs technikák. Ha egy vezető elveszti uralmát önmaga fölött, közlendőjének érzelmi fűtöttsége elnyomhatja annak eredeti tartalmát. Olyan stílusban kommunikáljunk, amely a legközelebb áll hozzánk. Lehetünk megfontoltak, elevenek, nyugodtak, hangosak vagy valahol ezek között. Olyan hangnemben kommunikáljunk, amely nem áll messze edzői filozófiánktól és személyiségünktől. Tanuljuk meg, hogyan lehetünk együttérzőbbek. Képzeljük magunkat a másik helyébe. Őszinte törődést mutassunk irántuk, mint emberek iránt, aktívan figyeljünk érzéseikre, panaszaikra, és működjünk együtt velük, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldást. Csökkentsük a bizonytalanságot: legyünk segítőkészek. Pedagógusként nagy a szerepünk abban, hogy a fiatalok értékesnek és fontosnak érezzék magukat. Próbáljunk kialakítani egy támogató, segítőkész légkört, ahol a gyerekek érzik azt, hogy erőfeszítéseik megbecsülést érdemelnek. Legyünk pozitívak, mikor fiatalokkal dolgozunk. Ez leginkább a dicséret, a bátorítás, a támogatás használatával jellemezhető, valamint a kívánt magatartás elősegítése érdekében tett pozitív megerősítésekkel. A fegyelem és a hibák kijavítását megkönnyítő visszajelzések szintén e pozitív szerep részei, amennyiben helyesen alkalmazzuk azokat. A pozitív megerősítések szakszerű használata növeli a motivációt és erősíti az önbecsülést. Ésszerű magyarázattal szolgáljunk arra, hogy miként, illetve miként ne viselkedjenek tanítványaink bizonyos helyzetekben. Igyekezzünk minél jobban fejleszteni non-verbális kommunikációs képességeinket. Legyünk követendő példaképek, példákkal hassunk tanítványainkra. Ne feledjük, tetteink hangosabban szólnak szavainknál. Tartsunk igényt a csapat véleményére. Iktassunk be megbeszéléseket, hogy meg lehessen tárgyalni a tapasztalatokat az edzés vagy a játék végén (például mi az, ami jól működik, mi az, ami nem; mi az, amiből többre vagy kevesebbre van szüksége a csapatnak, edzőnek stb.). Ez kitűnő mód arra, hogy felépítsük a csapaton belüli harmóniát, megnyissuk a kommunikációs csatornákat, és megmutassuk nekik, hogy törődünk a véleményükkel.
Asszertív viselkedés A sportolóknak az eddigiekben említett képességeken kívül, azt is meg kell tanulniuk, hogyan álljanak ki amellett, ami fontos számukra anélkül, hogy mások jogait ezzel megsértenék. A magabiztosság a személy gondolatainak, érzéseinek, szükségleteinek és céljainak társadalmilag elfogadható, őszinte és egyenes módon történő kifejezése, mely nem sérti más személyek jogait. A magabiztos válaszadás négy fő összetevője: a képesség, hogy nemet tudjunk mondani; a képesség, mely által szívességet merünk kérni; a pozitív és negatív érzelmek kifejezésére való képesség; valamint a képesség, mely által beszélgetéseket kezdeményezünk, folytatunk vagy lezárunk. A körültekintő figyelem egyike azon kivételes módszereknek, amellyel a velünk együtt dolgozó személy tudtára adhatjuk, hogy figyelünk és megértjük őket. A körültekintő figyelem úgy viszonyul a szóbeli kommunikációhoz, mint ahogyan a videós visszatekintések viszonyulnak a fizikai képességek oktatásához. A kérdezés, bátorítás, magyarázás, körültekintés és összegzés technikái alkotják a figyelem alapvető folyamatát.
128
Csoportmotiváció A csoportmotiváció kérdéskörében kilenc hatásos módot mutatunk be arra, hogyan lehet erősíteni a kommunikációs rendszert és a csapat harmóniáját. 1. Meg kell nyitni a kommunikációs csatornákat azzal, hogy beleszólási lehetőséget biztosítunk a sportolóknak. A kommunikáció egy csoportfolyamat, és a kölcsönös bizalom és tisztelet elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek a csatornák nyitva maradhassanak. 2. A csapatban együttes identitást kell létrehozni valós, egyéni és közös célok kitűzésével. Büszkeség és elégedettség akkor jön létre, mikor a csapat és az egyének megvalósítják a kihívást jelentő, de elérhető céljaikat. 3. Közös elvárásra kell törekedni azzal kapcsolatban, hogy milyen a helyénvaló viselkedés. A szervezet filozófiájának a csoport elérni kívánt céljain kívül pontosan meg kell határoznia a stratégiát és a taktikát is, mellyel ezek a célok elérhetők. 4. Értékelni kell a személyes hozzájárulásokat úgy, hogy kihangsúlyozzuk a fontosságát minden egyes szerepnek, amely szükséges a csoport teljesítményhez. 5. Fel kell ismerni a kiválóságot, és meg kell jutalmazni a különleges egyéni teljesítményt. Ha a célkitűzés reális, és minden egyén érti a saját szerepét, akkor a kiemelkedő teljesítmény dicséretet érdemel, hogy a büszkeség és az elkötelezettség érzése növekedjen a csoporton belül. 6. Törekedjünk közös megegyezésre és közös elkötelezettségre azáltal, hogy az egész csapatot belevonjuk a célkitűző tevékenységbe. 7. Rendszeres időközönként csapat-összejövetelekre van szükség, hogy megoldjuk a konfliktusokat. Rengeteg kellemetlen szituációt meg lehet oldani azáltal, hogy biztatjuk a csapatot a nyílt kommunikációra. 8. Kontaktusban kell maradni a csapat formális és nem formális vezetőivel. A csapat magas státusú tagjai nemcsak barométerként szolgálnak a csoport érzései és hozzáállása megállapításában, hanem hatásos kulcsfigurák is lehetnek a szükséges változások végrehajtásában. 9. A sikerre kell összpontosítani, mielőtt a bukásokat megtárgyaljuk.
Pozitív hangulat Pozitív klíma akkor jön létre a csoportban, ha a csoport és az egyéni teljesítmény pozitív oldalát emeljük ki, mielőtt a hibákról és mulasztásokról tárgyalnánk. Nem meglepő, hogy a teljesítményben a siker szintén kapcsolódik a megnövekedett összetartáshoz. Más esetekhez hasonlóan a tényezők kölcsönhatásban állnak egymással. Az összetartás hozzájárul a sikerhez, és a siker hatására növekszik az összetartás. Azt feltételezték, hogy a sportfeladatok természete nagyon fontos tényező lehet az összetartás és a teljesítmény kapcsolatában. Az egyéni sportokban, például az úszásban, az atlétikában az összetartás nem olyan fontos a csapatteljesítményben, mint az interaktív sportokban, például a kosárlabdában és a hokiban. Az összetartás csoporttulajdonság, jelentős hatása azokban az esetekben lesz, amikor a csoportnak aktív közreműködésre van szüksége ahhoz, hogy megoldjon egy feladatot. Ettől függetlenül kétségtelen, hogy az egyéni sportokban is, a nagyobb összetartás hatásosabb csapatmunkával társul. A csoport összetartását befolyásolja a csapat stabilitása és az egyének kitartása. Mikor egy csoport hosszú ideig együtt van, nő a csapat egysége és az összetartás. Így a megnövekedett összetartással a csapat stabilitása is növekszik. A csapattagok maguktól nem akarják elhagyni a csapatot, pontosabbak az edzéseken, kevesebbet hiányoznak, és ritkábban hagyják el az edzést, mielőtt véget érne. Tehát addig a mértékig, ameddig összeegyeztethető a csoport alkalmassági követelményeivel és szükségleteivel, meg kellene próbálni elkerülni a gyakori csapaton belüli változtatásokat. 129
A csoportok dinamikusak, nem statikusak. Vitalitást, együttműködést és aktivitást mutatnak. Ezért változnak, növekednek és fejlődnek. Minden bizonnyal a pedagógus van a legjobb pozícióban ahhoz, hogy pozitív irányban befolyásolja a változásokat. Mivel a csoport tagjai befolyásolják egymást, a pedagógusnak alapvető ismeretekkel kell rendelkeznie a csoportstruktúra, csoportdinamika és csoportösszetartás terén. Ezen jártasság kitűnő alapot biztosít, hogy a fiatalokat hatékonyabb csapattá formálhassa.
Hazai tapasztalatokon alapuló ajánlások „Nem”-mel ne kezdjünk utasítást, mert ez az agy számára azonnali gátlást jelent. A mondat második részében elhangzó elkerülendő viselkedés képi szinten jelenik meg. Például a „Ne emeld a lábad!” mondat esetén a tiltószó megállítja a mozgást, utána pedig a hibás viselkedés képe jelenik meg, ti. a lábemelés. Mindig a kívánt irányba ható utasítást adjunk. Például az előző mondat helyesen: „Tartsd lent a lábad!” Értsük meg a problémát. Sok pedagógus megkérdezés nélkül is biztos abban, hogy ismeri a gyerekek gondjait. Ez bizonyos esetekben lehet, hogy így van, de sokszor meglepő információkat kapunk, ha részletesen kikérdezzük őket. Szerezzünk pontos információt arról, mi a gyerek gondja az adott mozgás kivitelezésében. A látvány alapján sokszor nehezen eldönthető, hogy mi akadályozza a gyermeket a mozgás helyes végrehajtásában. Kidolgozott kóddal közöljünk. Adjunk ok-okozati összefüggést. Például: „Azért kell a csuklódat lefelé fordítani, hogy a labda a játéktéren belül maradjon.” Kerüljük a kizárólag korlátozott kóddal történő közlést. Például: „Fordítsd a csuklódat lefelé!” Javítsuk a hibát a valóság visszajelzésével (például tükör, video) vagy a sportoló belső mentális sémájának átállításával. A hibajavítás pozitív légkörű legyen, ne szégyellnivaló vagy megalázó a sportoló számára. Gondoljunk arra, hogy a hibajavítás a sporttechnika tanulásának jelentős része, és sok időt igényel. Optimális esetben a sportoló örömmel javítja ki a hibáit, mert arra gondol, hogy a következő héten már nem követi el azokat. Legyünk ötletesek, kreatívak az oktatásban, így mindkét fél számára élvezetes a munka. Kerüljük az unalmas edzéseket. Vonjuk be a sportolót az oktatás folyamatába. Bizonyos helyzetekben adjunk számára döntési lehetőséget és önállóságot, ezáltal elősegíthetjük, hogy a sportoló belső kontrollossá váljon. Az ilyen sportoló úgy érzi, hogy kézben tartja az eseményeket, ura a helyzetnek, és a dolgok kimenetele nagyrészt tőle függ.
Útmutatás a tapasztalatok rögzítéséhez, vezetéséhez 1. Csúcsteljesítmény. Milyen érzés, amikor a legjobb eredményedet, teljesítményed hozod? Írd le a legélvezetesebb tapasztalataidat a sport terén. Mit tanultál ezekből a pillanatokból, amikor teljes bevetéssel versenyzel? 2. Nyomást gyakoroló tényezők. Írd le a sporton kívüli eseményekkel kapcsolatos gondolataidat, melyek elterelik figyelmedet. Szülők, barát/barátnő, iskolai gondok, pénzügyi dolgok, közösség elvárásai stb. Verseny fontossága, helyszín, nézők stb. 3. Edző(k). Mire van szükséged részükről? Mit tudsz adni, hogy elérd céljaid? Mit tudsz tenni, hogy a kapcsolatot velük produktívabbá tedd? 4. Csapattársak. Mit akarsz a csapattársaidtól? Mit tudsz nekik adni? Hogyan viszonyulsz hozzájuk és dolgozol velük? Írj a csapattársaiddal való kapcsolatodról és a tisztázatlan dolgokról. 130
5. Önbizalom. Most mennyire bízol abban, hogy eléred céljaid? Mit tehetnél másképp, hogy több önbizalmad legyen? Mit kérhetsz magadtól, edződtől és/vagy csapattársaidtól? 6. Stressz megnyilvánulásai. Hogyan érzékeled az izgalom magas szintjét? Írd le gondolataidat, pszichológiai és magatartási reakcióidat. Mit tettél, hogy közbeavatkozz és megtartsd az egyensúlyt? 7. Tudatosság és koncentráció. Milyen változásokat észlelsz a teljesítményedben, ha tudatos vagy? Milyen koncentrációs módszerekkel kísérletezel? 8. Relaxációs tréning. Hogyan fejlődnek a relaxációs képességeid? Vannak olyan testrészeid, amiket nehezebb relaxálni? Mi a legjobb módszer számodra? Hogyan kapcsolod a játékhoz? Milyen gyorsan tudsz ellazulni? 9. A gondolkodás ellenőrzése. A magadról szóló megnyilvánulás hogyan befolyásolja a teljesítményed? Írd le néhány negatív nyilatkozatodat, és írd át pozitívra. 10. Koncentrációs képességek. Mit teszel, hogy megfelelően koncentrálj a verseny előtt és alatt? Mi volt sikeres eddig? Mi volt sikertelen? Írd le a versenyeken használt rutinokat. 11. Képzelőerő. Hogyan fejlődnek képességeid? Inkább kívülről látod magad vagy az érzések mentén haladsz? Mely ponton veszel észre koncentrációs változásokat? Hogyan tisztázod le képzeteidet? Tudod kontrollálni az elképzelés sebességét? 12. Az arousal szint ellenőrzése. Mit teszel az arousal ellenőrzése érdekében? Mit teszel, hogy növeld az arousal szintet és intenzitást? Mivel kísérletezel, hogy csökkentsd? Mi működik számodra, és mi nem? 13. Stresszes helyzetek. Hogyan kezeled a stresszes helyzeteket? Mit teszel másképp? Mit teszel, hogy hatékonyabban kezeld ezeket a szituációkat? 14. Minőségi edzésidő. Mit teszel, hogy szellemileg felkészülj az edzésre? Hogyan tartod távol személyes nehézségeid, hogy ne befolyásolják játékodat? Mit teszel a felelősség elvállalásakor? Mi működik számodra, és mi nem? 15. Bármi, amit szeretnél hozzátenni.
Teljesítmény-visszajelző lap 1. Mi gyakorolt nyomást rád a mai játékban/versenyen? 2. Hogyan tapasztaltad a stresszt (gondolatok, cselekvés, testi tünetek)? 3. Milyen volt az arousal szinted a mai játék/verseny alatt? 4. Milyen érzéseid voltak a verseny lefolyása alatt? 5. Milyen volt a bemelegítés? 6. Milyen technikákat használtál a stressz kezeléséhez, és mennyire voltál hatékony ebben? 7. Hogyan értékeled a mai teljesítményedet? 8. Mit tanultál a mai játékból, ami segíteni fog a legközelebbiben? 9. Milyen szellemi technikák voltak a leghatékonyabbak számodra? 10. Írd le a játékot vagy egy részét, amit élveztél! 11. Röviden írd le, hogyan érzel a mai játékkal kapcsolatban! 12. Egyéb.
Gondolati stratégiák Olyan technikák, amelyeket azért alkalmazunk, hogy fejlesszük az információ feldolgozásának folyamatát, növeljük, fokozzuk a tanulást és emlékezést vagy optimális állapotba kerüljünk, például csökkentsük az idegességet, jobban tudjunk koncentrálni,
131
kezeljük a stresszhelyzeteket. Alább bemutatjuk őket, tetszés szerint lehet választani belőlük és nem csak a sportolásban alkalmazhatók.
Gyakran használt módszerek 1. Megérzés, számítás valamire a döntéshozatal fejlesztésére. 2. Asszociáció (társítás, képzettársítás) a kívánt cél elérésére és előrevetítésére. 3. Automatizálás, a gondolkodás nélküli, automatizált cselekvés érdekében. 4. „Dobozolás” célja a negatív gondolatok bezárása, elküldése, eltávolítása egy mentális doboz segítségével. 5. Gondolati sűrítés (ezeket célformuláknak is nevezik), amikor egy egész stratégiát egységnyi információra csökkentünk, például rövid tőmondatokra. 6. Megküzdés; segítségével tudatosan használunk gondolatokat a stressz csökkentése érdekében. 7. Igazodás, mellyel a környezet egy pontjához igazodunk, a sebesség és a pontosság növelése érdekében. 8. Disszociáció (elkülönítés) a negatív tényezők, például fáradás figyelmen kívül hagyására. 9. Figyelemelvonás, célja a mentális pihenés elérése, a semleges gondolatok felerősítése. 10. Fókuszálás, ami segít a legtartalmasabb információkra koncentrálni. 11. Imagináció (képzeleti képek előhívása) a korábbi, hasonló vagy vágyott szituációk felidézése az optimális állapot elérésére vagy hibajavításra. 12. Minősítés, besorolás. 13. Mentális tervezés a sikeres végrehajtás és feszültségcsökkentés érdekében. 14. Mentális gyakorlás a mozgások pontosabb kivitelezése, javítása céljából. 15. A bejövő információk rendezése, hogy megállapíthassuk az információk fontossági sorrendjét. 16. Tervezés az idő és a tevékenység hatékonysága növelése érdekében. 17. Pozitív önbuzdítás a rossz hangulat csökkentésére, az idegesség kezelésére. (Szerk. megj.: a felsoroltak közül néhány módszer elsajátítása és begyakorlása időigényesebb és szakember közreműködését igényli, ilyen például a mentális tréning.)
Példák a sportolás közben használható pozitív megnyilatkozásainkra Önbuzdítás: „Jól csináltam”, „Ezt a szakaszt teljesítem”, „Itt az alkalom, hogy felülkerekedjek”. Munkakontroll: „Lehet, hogy fáj, de most koncentrálok az aktuális mozdulatra!” Részcélok: „A tempó már jó. Most nyújtom a karcsapást!” Önmagunkban történő pozitív beszélgetés: „Jó munka!”, „Nagyszerűen érzem magam!” stb. A jól szereplő versenyzők tudják, mikor és hol kell a figyelmet összpontosítani. Ez lehetővé teszi számukra, hogy kizárják azokat az információkat, amik lassítják reakciójukat, vagy gátolná észlelésüket. Ez azt sugallja számunkra, hogyha sportolunk, akkor adjuk át magunkat a mozgás örömének, s szabaduljunk meg egy időre hétköznapi gondjainktól. A ciklikus mozgások, például futás, úszás, kerékpározás során sokan beszámolnak arról, hogy egy bizonyos idő után remek ötleteik támadnak a mindennapi problémák megoldásához, de mindez erőlködés nélkül, mintegy „aha” élményként jelentkezik.
132
Mentális és fizikai vágyállapot skála A következő tételek mentális és fizikai vágyállapotainkat tükrözik. Minél magasabb eredményt érünk el, annál közelebb vagyunk lehetőségeink kihasználásához. Egytől ötig kell értékelni magunkat a következő állítások mindegyikénél. A gyengébb tételeket próbáljuk megváltoztatni, vagy javítani. A számok jelentéstartalma: 1. teljesen ellenzem, 2. ellenzem, 3. nem biztos, 4. egyetértek, 5. teljesen egyetértek. 1. Lelkesen edzek. 2. Alig várom a következő edzést. 3. A mozgásprogramot kihívásnak és nem kényszernek érzem. 4. Örülök, ha segítő visszajelzéseket kapok. 5. Egyre jobban bízom képességeimben. 6. Legalább egy sporttársamat buzdítom a közös edzések alkalmával. 7. El szoktam gondolkodni a technikámon, vagy a játékstílusomon. 8. Szívesen teljesítek többet az előre eltervezett edzésadagnál. 9. Legalább egy teljesítménycélt kitűzök. 10. Egészséges életstílust követek. Gátló tényező lehet a félelem a bukástól, a „nekem ez úgyse sikerül”, „mi lesz, ha” érzése. Ez a félelem nem abból adódik, hogy a vereség az új tevékenység velejárója, hanem az egyén személyes múltjából fakad. Például, ha egy fiatal gyerek versenyhelyzetben vereséget szenved, ez a felnőttre negatív érzelmi és pszichológiai tapasztalatként hat vissza. További bukásoknál a gyerek már várja a negatívumokat. Később az egyén a bukást összekapcsolja más olyan érzéssel, mint a szégyen, vétkesség. A bukástól való félelem az egyik legalapvetőbb oka lehet a tevékenység el nem kezdésének. Ebben az esetben a kudarckerülő magatartás megváltoztatására van szükség. Segítség lehet, ha a sportoló ilyenkor kisebb célokat tűz ki maga elé, és sikeres teljesítés esetén megerősíti maga számára. Bonyolultabb esetben kérjük szakember segítségét.
Célkitűzések, közeli és távlati tervek Haladjunk saját tempónkban, saját ritmusunkban. Irreális célok kitűzése felesleges feszültséget okozhat és megkeserítheti az edzésmunkát. Mindig tartsuk szem előtt, hogy a sportolás örömszerző tényező. A folyamatos munka teljesítménynövekedést hoz, és az idő nekünk dolgozik. Türelemre és okos tervezésre van szükségünk. Érdemes távoli és közeli célokat is kitűzni. Boyce vizsgálatai szerint azok, akik konkrétan meghatározzák céljaikat, eredményesebbek, mint akik csak arra gondolnak, hogy megtesznek minden tőlük telhetőt. A sportolás során mindig újabb kihívásokkal szembesül a sportoló, igényszintje is emelkedik. A célkitűzésekkel kapcsolatosan gyakran emlegetik a hegymászás hasonlatát. Amikor kiválasztjuk a hegyet, amelyet meg fogunk mászni, ez a hosszú távú célkitűzésünk. Amikor elindulunk, már a lábunk elé kell néznünk és lépést lépés után kell megtennünk. Amikor elfáradunk, rápillantunk a csúcsra, és erőt merítünk a látványából. Örömmel állapítjuk meg, hogy milyen sokat haladtunk fölfelé, s nem gondolunk arra, hogy milyen sok van hátra. Ettől inkább elcsüggednénk. Indulás után buzdító szavakat használunk, mint például „gyerünk, rajta, csak így tovább”, és még véletlenül sem olyanokat, hogy „nem bírom tovább, elkészültem az erőmmel” stb.
Igényszint, teljesítményszint Ha az olvasó kíváncsi igényszintjére és teljesítményszintjére, ezt egy egyszerű feladat segítségével tesztelheti. Gyufaszálakat kell egyenként, egy kézzel áttenni a másik oldalra, tízszer egyperces sorozatokban. A távolság kb. 20–25 cm legyen. Minden egyes sorozat előtt 133
határozzuk meg, hogy mennyit vállalunk, azaz hány gyufaszálat rakunk át. Az egy perc letelte után számoljuk meg a teljesítményünket és jegyezzük fel. Az elsőt próbasorozatnak tekintjük, a többi eredményéből készítsünk grafikont. A vállalásaink jelzik igényszintünket, az átrakott szálak a teljesítményszintünket. A két görbe egymáshoz való viszonyából megállapítható, hogy sikerorientáltak, vagy kudarckerülők, éppenséggel kudarckereső típusúak vagyunk. Aki mindig egy kicsivel vállal többet és előbb-utóbb teljesíti azt, tehát a két görbe emelkedik és „ölelkezik”, az optimista, sikerorientált beállítottságú. Ha a két görbe jelentős távolságra van egymástól, érdemes elgondolkoznunk teljesítménnyel kapcsolatos beállítódásaink felől.
Fájdalom, fájdalomtűrés, elviselési stratégiák A sportolás egyik kellemetlen velejárója lehet a fájdalom és a vele járó rossz érzés elviselése. Az emberek különböznek abban, hogy milyen mértékben érzékelik a fájdalmat (ezt fájdalomküszöbnek hívjuk) és milyen mértékben viselik el azt (fájdalomtűrés). A küzdősportokat űzők toleranciaküszöbe volt a legmagasabb, a nem sportolók viselték el a legkevésbé a kényelmetlenségeket. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a fájdalomküszöb az élettani sajátosságokkal áll kapcsolatban, míg a fájdalomtűrés inkább függ a pszichikai, illetve környezeti tényezőktől. A kezdődő fájdalom leküzdésére az alábbi négy lépcső egyikét vagy mindegyikét lehet alkalmazni. Gondolati stratégiák: állítások és mentális hasonlatok kidolgozásával készülhetünk a fájdalom elviselésére. Például: „Megoldom, mert elterveztem, hogyan fogom kezelni a fájdalmat”, „A technikára koncentrálok.”, „Testi érzéseim eltávolodnak tőlem.” Szembenézés és a fájdalom kezelése: a kellemetlen érzések megszüntetésére olyan kijelentéseket használhatunk, mint „Túlleszek rajta.”, „Figyelmen kívül hagyom a testemet, és a feladatra koncentrálok”. Esetleg a fájdalom, mint a feldobottsághoz vezető út jelenik meg, a társításnak nevezett technika révén („Most fáj, de utána milyen jó lesz”). A fájdalom elviselése a kritikus pillanatban: a játék közben kevésbé érezzük sérüléseinket. Állítások megerősítése: amikor a stresszhelyzet szünetel, akkor kell kidolgozni a megfelelő stratégiát annak leküzdésére. A következő kérdéseket érdemes feltenni: „Jobb, ha magamban tartom az érzéseimet?”, „Beszéljem meg valakivel, kérjek tanácsot?”, „Képes vagyok egy hatékonyabb technika használatára?”, illetve „Tudom ezt a stratégiát sokkal hatékonyabban alkalmazni?”
Gondolkozzunk és programozzuk agyunkat a profik módszereivel! Célformulák, pozitív megfogalmazások, figyelemfókuszálás, az elérendő célok irányába ható pszichés energiák mozgósítása, az önkorlátozó hiedelmek leépítése, optimista szemléletmód tartoznak ide. A kiindulási alap az, hogy agyunk azt hajtja végre, amit „hall”, vagyis nem mindegy, hogy mit gondolunk és mondunk magunknak. Ellentétes tudattartalmak fékezik, vagy megakadályozzák a cselekvést. Például, ha valaki szeretne teljesíteni egy távot, de azt mondogatja, hogy ez neki úgysem fog sikerülni, azzal megnöveli az esélyét, hogy tényleg ne sikerüljön. Önkorlátozó hiedelmeinket könnyebb fel sem építeni, mint leépíteni. Bízzunk benne, hogy napról napra fejlődünk, vegyük észre a változásokat és örüljünk neki. Természetesen kitartásunkat és tűrőképességünket edzhetjük, ha kitűzünk menet közbeni célokat, például hogy a következő fáig még elfutunk, vagy csak a dombtetőn állunk meg. Megemlítjük azt a módszert, amelyet a futók alkalmaznak fáradás esetén. Amikor lábuk elnehezedik, azt ismétlik magukban, hogy a lábaik könnyűek vagy egyre könnyebben futnak. Ezzel átsegítik magukat a holtponton. Fontos a célformulák meghatározása és alkalmazása. 134
Ezek általában rövid, mozgósító erejű megfogalmazások, melyek lehetnek általános buzdítások (például: „erős vagyok, ügyes vagyok, a testem erős, egészséges, szaladok, mint a csík” stb.), de utalhatnak egy mozgássor helyes végrehajtására („térdemet emelem, lendül a karom, nyújtom a lépést”). A konkrét javítási célformula legyen pontosan megfogalmazott és a hibával ellentétes irányú módosítást tartalmazzon (például a kéztartás lefelé 10 cm-rel tér el az optimálistól, akkor a belső, ún. mentális séma átállítására 20 cm-rel feljebb kell elképzelnünk a kezünket, ekkor kerül a valóságban a helyére). Figyelmünk fókuszálására belső gondolati képeket, ún. imaginációkat használhatunk. A sportolók szeretik a „zseblámpa” és a „burok” hasonlatokat. Ha figyelmünket, mint zseblámpa fénycsóváját képzeljük el, és a megfigyelésre szánt területre irányítjuk, könnyebben kizárhatjuk a zavaró ingereket. A „burok” ugyanígy lehetővé teszi a tevékenységre való koncentrálást, elfeledtetve helyszínt, időt, személyeket, médiát és a zavaró teljesítményelvárást.
A rövid idejű fóbia technika sportosított és módosított változata Először képzeld el, hogy egy mozi nézőterén ülsz! A mozivásznon fekete-fehér, álló filmkockán látod magad, a hibás mozgás előtti periódusban. Utána szállj ki a testedből, menj fel a mozi vetítőtermébe. Innen visszanézhetsz a nézőtéren ülő önmagadra. Tehát a vetítőteremben vagy és látod önmagadat a nézőtéren, valamint a vetítővásznon lévő pillanatfelvételen is. Most indítsd el a vásznon lévő fekete-fehér filmet, és nézd végig egészen addig, míg a hibás mozgáshoz érsz. Itt, mint egy csodálatos vágóasztalon, új kópiát készítesz mozgásodról. Megnézheted magad elölről, oldalról, hátulról, felülről. Gyorsíthatod, lassíthatod a mozgásodat. Megváltoztathatod a testhelyzetedet, a végtagok helyzetét, bármit, amire csak szükséged lehet. Kivághatsz és betehetsz kockákat a filmedbe. Kis részletekben is dolgozhatsz, megnézve a módosított mozgásokat. Ha még mindig nem tetszik, nyugodtan kipróbálhatsz más lehetőséget. Nyugodtan dolgozz, van időd... Mikor a végére érsz, állítsd meg a filmet, ugorj bele a testedbe, és pergesd visszafelé a filmet minimum két-háromszoros sebességgel. Minden fordítva történik, mint amikor a videokazettát pörgetjük vissza, csakhogy most belülről éled át az eseményt. Játszd le visszafelé színesben, és az egész csak néhány másodpercig tartson! Most gondolj a kijavított mozgásra! Ellenőrizd, hogy van-e különbség a mostani és a kiinduló érzéseid között! Ha úgy érzed, hogy most szívesen megpróbálnád, vagy már nem nyomaszt annyira a dolog, akkor végbement a változás. Ha elégedetlen vagy, bármikor újravághatod filmedet. Kudarc nincs, ha elégedetlen vagy, csináld másképp...
Példák a vizualizációra és imaginációra Példa a feszültség és a relaxáció közötti kölcsönhatásra: Csukd be a szemed… Érezd a feszültséget a testedben… és képzeld el, hogy tele van különböző színű fényekkel, például egy halványkékkel, ami a relaxációt jelenti és egy pirossal, ami a feszültséget mutatja… Engedd meg a színeknek, hogy kékből pirosba menjenek át, vagy pirosból kékbe, tapasztald meg a testi érzéseidet, miközben ezt látod... Állj... Változtasd meg az összes színt a testedben halványkékre és érezd a teljes relaxációt. (Szerk. megj.: a színek tetszés szerint változtathatók, a sportolók szeretik a fehér és a narancssárga színt, amelyet energetizálásra is használnak.)
Példa a nyugodt belső tér kialakítására (boldogság szoba) Képzeld el, hogy egy lépcsősor aljánál állsz. Nézz fel a soron, és a tetején látni fogsz egy nagy ajtót. Fogd meg a korlátot, és kezdj el felfelé menni. Amikor felértél a tetejére, nyisd ki az ajtót. Ahogyan ennél a pontnál állsz, képzeld el a szobát az összes olyan dologgal, ami örömet okoz számodra. Szőnyegek, fények, fali díszek, vízágy, barátnő vagy barát, hűtő stb. A
135
pénz most nem számít. Ebben a szobában minden azért van, hogy örömet szerezzen neked. Ez a te boldogság szobád, és nincs még egy ilyen szoba a világon. Helyezkedj el kényelmesen a fal előtt. Ezen a falon található egy televízió képernyője. Vedd kezedbe a távirányítót, és kapcsold be a televíziót. A kép a képernyőn téged mutat, amint a sportágadban szerepelsz. Nézd magad figyelmesen. Tökéletesen szerepelsz. Képzeld el, milyen jó így szerepelni. Kiemelkedő vagy. Miután nézted magadat egy ideig, kapcsold ki a televíziót. Nézz körbe a boldogság szobádban és érezd, milyen jó is ez. Menj az ajtóhoz, kapcsold le a villanyt, és lassan menj le a lépcsőn. Amikor leérsz az aljára, teljesen felébredsz és megfiatalodsz.
Zenehallgatás és stresszoldás Helyezkedj el kényelmesen és csukd be a szemed... Engedd el magad a zenére... engedd, hogy a zene különböző gondolatokat idézzen elő. Ne állj meg egyik gondolatnál sem. Engedd, hogy gondolataid szabadon áramoljanak. Ahogyan az egyik gondolat elszáll, egy új lép a helyébe. Hagyd figyelmen kívül a negatív gondolatokat, és koncentrálj a pozitívakra. Engedd, hogy a zene mélyen ellazítson. Amint a zenét hallgatod, gondolj egy kedves személyre. Érezd, hogy beszélgetsz vele. Megvizsgáljátok a feszültséget és a stresszt az életedben... Kérdezd meg a barátodat, hogy mi okozza a stresszt és a feszültséget az életedben... Kérdezd meg, hogyan lehetsz kevésbé feszült és kezelheted jobban a stresszt? Megbeszélitek ezt a problémát minden nap. Hamarosan ötletek merülnek fel a probléma megoldására... Ismét engedd el magad a zenére és pihenj. Ez a gyakorlat akkor igazán hatékony, ha a sportolók maguk választják ki a zenét, amelyet hallgatni akarnak. A zenének csak hangszeresnek kell lennie (szavak nélkül).
Mentális fejlesztő gyakorlatok 1. Rajzold le az órád számlapját emlékezetből! Idézz fel minden részletet! Utána vesd össze az eredetivel! Hány részlet maradt ki? 2. Keress újságban olyan rejtvényeket, ahol a két kép közti különbséget kell megtalálnod! Dolgozz időkorláttal is! 3. Ismerj fel tárgyakat csukott szemmel! Próbáld lerajzolni őket és kitalálni az anyagukat, színüket! 4. Szemtorna: vezesd a szemed vízszintesen majd függőlegesen a szélekig! Kövess egy V betűt! 5. Egyensúlygyakorlatok: fektess egy hengerre deszkát, vagy használj félgömbre szerelt deszkalapot! Egyensúlyozz keskeny széleken! 6. Emeld a szélek látásának képességét: nézz előre és próbáld érzékelni a széleket is! 7. Fókuszálj a ceruzahegyre! Ha elkalandoztál gondolatban, kezdd újra! 8. Előre meghatározott időtartamokat (pl. 20 mp) ellenőrizz órával, amikor úgy érzed, hogy letelt az idő! 9. Három, előtted különböző távolságban lévő tárgy között ugráltasd a szemed! 10. Válassz ki egy gondolati útvonalat, járd be, majd ellenőrizd a valóságban is! 11. Különböző anyagokat ismerj fel tapintással, csukott szemmel! 12. Becsülj távolságokat! Ellenőrizd méréssel! 13. Becsüld meg különböző mozgó tárgyak sebességét! 14. Játssz labdás videojátékot! 15. Gyakorold a figyelemfókuszálást a zseblámpa fénycsóva módszerrel! 16. Gyakorold az elszigetelődést az üvegbúra módszerrel! 17. Idézd fel sikereidet a fotóalbum módszerrel! 18. Képzeld el szurkolóidat a dísztribün módszerrel! 136
19. Válassz magadnak hajtóerőt jelentő motívumot! 20. Idézd fel kedvenc színed és energetizáld magad! 21. Idézd fel a kiválóságod pillanatát! 22. Mentál tréning: sportpálya, sportszer, egy jó akció képe és érzése 23. Mentál tréning: két vagy több mozgáselem összekapcsolása 24. Mentál tréning: egy mozgássor teljes végrehajtása 25. Mentál tréning: egy mozgássor teljes végrehajtása versenyszituációban 26. Javíts egy rossz akciót a RIFT módszerrel (’mozis’ technika, a jó kópia elkészítése) 27. Egy eseménysor gyorspörgetése oda-vissza 28. Vedd számba rövid-, közép- és hosszútávú céljaidat! Fantáziálj egy kicsit a sikeres jövőről! 29. Alakítsd ki vagy vizsgáld felül célformuláidat! (’ügyes vagyok’, küzdünk tovább’ stb.) 30. Alakítsd ki vagy vizsgáld felül a hibajavításra vonatkozó célformuláidat! (’feljebb a könyököm’) 31. Vedd számba a realitást és vágyaidat! Mi kell a sikeres megvalósulásukhoz? Mit teszel értük? 32. Vedd számba erősségeidet és fejlesztésre szoruló pontjaidat! 33. Gondold végig, miben tudsz segíteni társaidnak! 34. Gondold végig, miben fogadnál el szívesen segítséget! 35. Próbáld meg elhelyezni magad a csapat szerkezetében! Esetleg rajzold le a kapcsolati hálót! Hol látnád szívesebben magad? 36. Milyen együttműködőnek tartod magad? Mit lát az edző, egy néző, családtag? 37. Idézd fel a csapatöröm érzését! Hol jelenik meg a testedben? Horgonyozd, hogy bármikor könnyen előhívható legyen! 38. Képzőművészeti albumban vagy kiállításon figyeld meg az emberi érzéseket és érzelmeket! Biztos hogy megbízhatóan felismered őket? 39. Olvass el egy könyvet, pl. A sport és a flow vagy Az érzelmi intelligencia vagy A társas lény vagy… 40. Nézz sporttal kapcsolatos filmeket! (pl. Fehér tenyér, Egy hosszútávfutó magányossága)
Irodalomjegyzék Aronson, E. (2001): A társas lény. KJK-Kerszöv, Budapest. Atkinson et al. (2001): Pszichológia. Osiris, Budapest. Bagdy E., Koronkai B. (1988): Relaxációs módszerek. Medicina, Budapest. Bandler, R. (1999): Elmés változások. Új Paradigma, Budapest. Benesch, H. (1994): SH Atlasz. Pszichológia. Springer Hungarica, Budapest. Berne, E. (2000): Emberi játszmák. Háttér Kiadó és Ker. Kft. Carver, C.S., Scheier, M. F. (1998): Személyiségpszichológia. Osiris, Budapest. Cole, M. – Cole, S. R. (1998): Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest. Dalmáth L., Frank Cs. (1996): Nagy Játékkönyv. Könyvkuckó Kiadó, Budapest. Daniels, M. (1998): Útjelző szavaink. Önmagunk felfedezése a jungi úton. Osiris, Budapest. F. Várkonyi Zs. (1998): Már százszor megmondtam. Emil Coué Magyarországi Egyesület. F. Várkonyi Zs. (2001): Tanulom magam. Magyar Könyvklub, Budapest. Forgács J. (Forgas, J. P.) (1989): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, Budapest. Ginott, H. (1977): Szülők és gyermekek. Medicina, Budapest. Grätzer J. (1957): Sicc. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest. Jackson, S. – Csíkszentmihályi M. (2001): Sport és flow. Vince Kiadó és Kereskedelmi Kft.
137
Keményné Pálffy K. (1998): Bevezetés a pszichológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Legge, D., Barber, P.J. (1982): Információ és készség. Gondolat, Budapest. Lénárt Á. (2002): Téthelyzetben. Sportpszichológiáról edzőknek és versenyzőknek. Országos Sportegészségügyi Intézet, Budapest. Mérei V. – Binét Á. (1998): Gyermeklélektan. Medicina, Budapest. Mumford, Blaize (1993): A mentáltréning program hatásának vizsgálata minőségi elemzés alkalmazásával. Testnevelés és Sporttudomány, 4, 143–151. p. O’Connor, J., Seymour, J. (1996): NLP. Segítség egymás és önmagunk megértéséhez. Pszichológiai gyakorlatok, Bioenergetic Kft., Piliscsaba. Smith, E. R. – Mackie, D. M. (2001): Szociálpszichológia. Osiris, Budapest. Susan S.J., Csíkszentmihályi M. (2001): Sport és flow. Az optimális élmény.Vince Kiadó, Budapest. Szekszárdi J. (1995): Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. Iskolafejlesztési Alapítvány. Magyar Encore. V. Komlósi A. (1999): Nem vagy egyedül. Osiris, Budapest. Weinberg, R.S., Gould, D (1995): Foundations of sport and exercise. Human Kinetics, Champaign, IL. Williams, J.M. (1998): Applied sport psychology. Mayfield Publishing Company, California. Nagy Játékenciklopédia. Szerk. Brown Packaging Books Ltd. (1998), Alexandra Kiadó)
138
Tábori játékok Bányai Sándor 1. Megismételt VB döntő –kétballábasoknak Egy komplex vetélkedő forgatókönyve keretmesével Kétévente a labdarúgó Világ-, vagy Európa Bajnokság mérkőzései hozzák tűzbe – lázba a rajongókat és a nézőket, a szakértőket, és az egyszerű szurkolókat. A fiúk új példaképeket választanak, a lányok új szépségideálokat találnak, a szakértők új szabályokat követelnek… Játékunkban megismételjük a VB döntő izgalmas perceit, olyan módon, hogy abba minden osztály, minden gyerek be tud kapcsolódni. Nem kell hozzá semmiféle szabályismeret, nem kell tudni focizni, nem kell ismerni a sztárokat… a mi VB döntőnk akár kétballábasoknak is elérhető, és segítségével az is nyerhet, aki egyébként nem szereti a focit… Ezt a vetélkedőt 1986 óta játsszuk rendszeresen, megújuló formában és tartalommal. A vetélkedő főbb jellemzői A keretmese és a játék célja: A részvevő csapatok egy-egy, a Labdarúgó Világbajnokságon részvevő nemzeti válogatottat képviselnek, a játékvezető riporterként és/vagy bíróként szerepel, segítői beöltözött partjelzők. A cél, hogy a csapatok a focihoz csak szellemiségében kötődő feladatok minél jobb végrehajtásával minél több pontot gyűjtsenek. Az utolsó akadály után a játék csúcspontjaként következik egy árverés, ahol a csapatok „sztárjátékosokat” vásárolhatnak, azaz focizni tudó pedagógusokat, animátorokat, ifiket, vagy akár gyerekeket vehetnek a megszerzett pontokért, árverés-szerűen. Ezek a focisták fognak kapura rúgni, és megpróbálnak gólt elérni az őket birtokló csapat javára. A győztes az a csapat, amelynek a megvásárolt focistája a megvásárolt rúgásokból a legtöbb gólt éri el. A résztvevők száma és életkora: 40-120 fő. A vetélkedő elsősorban nagyobb létszámú résztvevőnek nyújt igazi élményt. Legalább négy csapat szükséges, csapatonként 6– 12 fővel, ahhoz, hogy igazán hangulatos legyen. A maximális létszám ennél jóval nagyobb is lehet, akár 8–12 csapattal is játszható 10–20 fős csapatlétszám mellett. A csapatok számát megszabja, hogy hány olyan segítőt tudunk kiállítani, akiket a csapatok megvásárolhatnak… A feladatok megválasztásánál ügyeljünk, hogy azok megfeleljenek a csapatok számának és létszámának. Tíz éves kortól egészen tizennyolc éves korig ajánljuk, a megoldandó próbák jó megválasztásával, a résztvevők előzetes aktivizálásával és helyszíni bevonásával, szuggesztív játékvezetéssel bármely korosztály számára jó szórakozást nyújt. Játékidő: A játékidőt a keretmesének megfelelően két félidőre, a hosszabbításra és a tizenegyesrúgások elvégzésére osztjuk. Ez félidőnként két vagy három feladatot jelent (tíz perces feladatokkal számolva ez félidőnként 30-45 perc; ne feledkezzünk meg róla, hogy minél nagyobb a létszám, annál több időt kell szánnunk a feladatismertetésre, illetve az értékelésre!), a hosszabbítás egy utolsó pluszfeladat formájában jelenik meg (kb. 10 perc…), majd a mindent eldöntő tizenegyesek, és az ünnepélyes eredményhirdetés, és a kupa átadása. A program tehát összességében nem rövidebb, mint 90 perc, és törekedjünk rá, hogy semmiképp ne legyen hosszabb 120 percnél. Az időtartam meghatározásánál vegyük
139
figyelembe a résztvevők életkorát, figyelmük kiterjedésének természetes korlátait. Ebben az esetben valójában nem jó, ha a focisták és a nézők túlságosan elfáradnak a meccs végére! Kiemelt szervezési feladatok Kellékigény: Az egyes feladatok kellékein kívül szükségeltetik 1 db kézilabdakapu, vagy nagyméretű focikapu és legalább egy darab focilabda. Gondoskodjunk a játékvezető és segítőinek jelmezeiről: fehér galléros rövid ujjú ing, rajta fekete póló (reklámfelirat nélkül!), síp, sárga és piros lapok, sportszár, focicipő (de minimum tornacsuka). Elengedhetetlen kellék továbbá a kupa – ha lehetséges, akkor a foci VB serlegének minél hívebb másolata de bármilyen serleg (kupa, trófea) megteszi. A jutalmak összköltsége 3-15 ezer Ft között lehet. Technikai igény: A vetélkedő jellegéből adódóan a csapatok elhelyezésének nagy tere és az instrukciók ismertetések pontossága miatt szinte elengedhetetlen a szabadtéri hangosítás felszerelése. Speciális technikai igényként merülhet fel video vagy projektor használata. Az egyik legfontosabb kérdés a játékvezető személye. Igazi showman-re van szükség, aki képes keverni a valódi bírók teátrális határozottságát, a latin tévé- és rádióriporterek túlfűtött stílusát a profi moderátor higgadtságával. Felkészültsége elengedhetetlen, némi gyakorlottság előny – de mindkettő megszerezhető. A komplexitásból adódóan, amennyiben erre lehetőségünk van, vegyünk igénybe csapatonként egy segítőt. Nagyban felgyorsítja – és ezzel élvezhetőbbé teszi – a programot, ha nem egyedül a játékvezetőnek kell valamennyi technikai és előkészítő jellegű munkát elvégeznie. A 2 partjelző (zászlóval ellátott segítők) felállítják a kellékeket, segítenek a megoldások összegyűjtésében, és zsűriként értékelik a megoldásokat, vezetik a pontozást. A segítők sohase szerepeljék túl a játékvezetőt! Szükségünk van a csapatok létszámának megfelelő számú sztárjátékosra, azaz olyan külső, pártatlan közreműködőre, akik képesek elvégezni néhány büntetőrúgást a hálóbatalálás esélyével. Testnevelők, lelkes szülők, igazgató bácsi, vállalkozó szellemű hölgykollegák és az iskolaválogatott tagjai előnyben! Végül főszereplő egy (vagy akár több) kapus is, akivel szemben pusztán annyi a „szakmai” elvárás, hogy ne féljen a labdától. Védéseivel döntő szerepe lesz a végső sorrend kialakításban, úgyhogy legyen pártatlan. Ne legyen túl nagy különbség a kapus és a focisták tudásszintje között! Szükségmegoldásként előfordult már az is, hogy a kapust egy ruhákkal kitömött-összevarrt bábú helyettesítette, amit spárgával feszítettünk ki a kapufák között... A feladatok kitalálása: A feladatokhoz jó néhány ötlete adunk (lásd a 4. pontot alább!), de ne felejtsük el: a jó feladat mindig a célcsoport életkorához és létszámához igazodik. Ügyeljünk rá, hogy a feladatokat – a vetélkedő tulajdonképpeni tartalmát, és mint ilyet, maghatározó elemét - idejében kell kitalálni, hogy legyen módunk a szükséges technikai előkészületekre, a szükséges kellékek beszerzésére. Biztonsági intézkedések: A rendezvény biztonsági kockázata összességében viszonylag alacsony. Az egyes feladatok kockázata ettől eltérhet. Amennyiben eszközt, sportszert használunk, ügyeljünk rá, hogy az minden esetben hibátlan, sérülésmentes legyen. A legmagasabb kockázata a büntetőrúgások elvégzésének van. A rúgók ügyeljenek a kapus testi épségére, különösen, ha felnőtt rúgó van, és gyerekkorú a kapus. A kapusnak meg kell értenie, hogy a védéseknél sem szabad kockáztatnia testi épségét, hiszen ez csak játék. A játék menete
140
Bevonulás, megnyitó: Ide tartozhat a csapatok bevonulása (lehetőleg zenére), a játékvezetők bevonulása, a csapatok, a játékvezetők, a sztárok bemutatása, néhány megnyitómondat, akár halandzsa-idegen nyelven elmondott megnyitóbeszéd magyar tolmácsolással, akár a tévéközvetítés utánzása, a serleg behozatala, biztonsági emberek erődemonstrációja, randalírozó szurkolók, vízágyúzás... Az egésznek a célja a ráhangolás a keretmesére, formája pedig egy igazi focimeccs kezdetét utánzó showműsor. Ne feledkezzünk meg felhívni a résztvevők figyelmét a sportszerű küzdelemre! A megnyitóbeszéd lényege a köszöntésen túl a játék céljának, és menetének rövid ismertetése. A hangsúly a rövidségen van! Feladatok: A vetélkedő feladatai lehetőleg egy kicsit kötődjenek a focihoz, de csak laza szálakkal! A fontos, hogy a csapatok nagy száma esetén csak és kizárólag olyan feladatokat válasszunk, amelyeket valamennyi csapat egyszerre tud végrehajtani, ugyanis nincs unalmasabb, mint várni, hogy nyolc csapat közül mikor jövünk már mi (illetve van: tizenkét csapat közül várni). Egymás utáni feladatmegoldásnak bőven elég lesz a büntetőrúgások elvégzése. A csapatok létszámának minél nagyobb részét foglalkoztassuk, mozgassuk meg egyszerre, lehetőleg kerüljük a „minden tizenöt fős csapat küldjön ki egy embert...” típusú egyszemélyes szituációkat. A résztvevők életkori sajátosságának megfelelően – ha mód van rá – adjunk minél komplexebb feladatot, ahol akár egyszerre több dolgot kell megoldaniuk saját maguknak szervezve munkájukat. Játékosok vásárlása: Az utolsó feladat kiértékelése után következik a sztárok megvásárlása. Ehhez a helyes megoldásokkal összegyűjtött pontokat fogjuk felhasználni. A keretmeséhez illeszkedően egy-egy megszerzett pont néhány százezer euro jóváírását jelenti. Úgy határozzuk meg az átváltási árfolyamot, hogy a legjobbaknak a játék végén két-három millió eurójuk legyen vásárlásra. (Egy Ronaldinho-féle világklasszis kikiáltási ára mégsem lehet 6 zseton, nem igaz?). Az alapszituáció szerint még egyszer felvonulnak a sztárok, végeznek néhány látványos bemelegítő lövést (kapussal, vagy akár kapus nélkül), majd kiírjuk, és kihirdetjük az árfolyamokat. Bevonulásuk, bemutatásuk, egy-egy erőfitogtató próbarúgásuk a show része. Egy lehetséges példa: hat csapat részvétele mellett hat sztárjátékosunk van, akik előtte maguk választottak nevet maguknak. Név
A játékos értéke (ennyiért végez el egy kapuralövést)
Inzaghi
800 000 €
Trezeguet
700 000 €
Klose
601 000 €
Christiano Ronaldo
600 000 €
Ronaldinho
500 000 €
Beckham
400 000 €
A csapatok ismerve a labdarúgók értékét, és saját meglévő pontjaik összegét taktikázhatnak. Togó válogatottjának legyen például 2 800 000 eurója. A csapattagoknak el kell dönteniük, hogy Inzaghit, a legdrágább focistát vásárolják meg (iskolánk tornatanára, jelenleg is aktív labdarúgó, bombáit messze földön rettegik…), aki ennyi pénzért három büntetőt hajt majd végre, vagy esetleg Beckhamet (népszerű angol szakos kolléga, szerény sportmúlttal), aki akár hétszer is próbálkozhat (persze, ettől még nem biztos, hogy több gólt ér
141
el, mint a testnevelőnk…), vagy netán Christiano Ronaldot (az iskolaválogatott feltörekvő tehetségét), aki négy rúgásból egyszer-kétszer biztosan betalál. Itt már nincs jelentősége annak, hogy melyik válogatott milyen nemzetiségű játékost vásárol. A csapat vagyonával és a játékosok értékével úgy taktikázzunk, hogy a legkevesebbet összegyűjtő csapat is legalább két rúgást vásárolhasson magának, de senki se rúgjon öt-hat büntetőnél többet, mert ha ez a rész túlságosan elnyúlik, unalmassá válik. A büntetőrúgások elvégzése Mielőtt az első sztár hozzáfogna az első kísérletéhez, még egyszer hívjuk fel a figyelmet, hogy a vetélkedőt az nyeri, aki a legtöbb gólt éri el. A megvásárolt játékosok a sorrendet eldönthetik sorsolással, vagy erősorrend alapján, esetleg az választ, akinek a legtöbb pontja volt. Sorra következnek a büntetők, jegyezzük az elért gólok számát. Holtverseny esetén a vásárlás után megmaradt eurók száma dönt, ezért lehet fontos akár egyetlen euro különbség a futballisták árában… Lezárás Lezárásképpen az eredményhirdetés, értékelés és jutalmazás következik. Minden csapat eredményét nagy nyilvánosság előtt hirdessük ki, csapatkapitányuk jöjjön ki, kapjon legalább jelképes jutalmat. Ne csak az eredményt osszuk meg a résztvevőkkel, hanem néhány szóban értékeljük is a lezajlott programot! Minden csapat teljesítményében találjunk pozitívumot, megdicsérni való momentumot. Végül hirdessék ki a Világbajnok Csapat, adjuk át a kupát, valamint az alufóliából készült nyakba akasztható érmeket. Aztán következhet a fieszta: tiszteletkör, tűzijáték, konfettieső… (Ajánlott zene: Queen: We are the Champions, vagy bármely foci VB hivatalos indulója.) Ajánlott feladatok a vetélkedőhöz Focitudáshoz nem kötődő feladatok egy játékos vagy az egész csapat élethű beöltöztetése fénykép alapján; szurkolói koreográfia készítése tánccal, zenével, énekkel, élőképpel; zászlókészítés; induló, csatakiáltás írása és előadása; elrejtőzött játékostárs megkeresése („tehetségkutatás”); különböző labdák megkeresése, lehetnek valódiak, vagy papírból kivágottak, és különböző színre festettek, színek szerint mindegyik más-más értéket érhet… pluszpontok a sportszerű szurkolásért Focitudáshoz jobban kötődő (gyakorlati) dekázás egyénileg, vagy több (például öt kiválasztott) csapattag egyéni teljesítményét összeadva, esetleg körben állva. Ez utóbbi a legnehezebb. Előre határozzuk meg a kísérletek számát! labdával célba rúgás, illetve bábudöntés; minél távolabbról begurítani a labdát üres kapuba (esetleg úgy, hogy nem érhet földet a lövés után);
142
labdavezetés felállított bóják között időre, vagy váltóban; labda berúgása az üres kapuba úgy, hogy a kapu egy részét lepedőkkel letakarjuk, csak a sarkok maradnak üresen (célzási gyakorlat) Focitudáshoz jobban kötődő (elméleti) feladatok párhuzamosan két különböző, videóról bejátszott vagy projektorral kivetített meccsközvetítés-részlet megfigyelése, és utólag feltett kérdések megválaszolása (hányadik percben történt, volt-e partdobás, hányas számú játékos ívelte be a szögletet, hány tagú volt a sorfal…). A közvetítés „élő” is lehet úgy, hogy a meccsrészletet a sztárok játsszák el nekünk; a világbajnokságon szereplő válogatottak felismerése minél kevesebb névből; szabályismereti, VB-történelmi totó vagy villámkérdések; évszámok és helyszínek, vagy évszámok és világbajnokok összepárosítása, csapatok és világsztárok párba állítása; több sport szakkifejezéseit összekeverjük, és ki kell választani a labdarúgás szakkifejezéseit szabály és szakkifejezés-magyarázat, bírói kéz-, és sípjelek értelmezése.
2. A múlt nyomában A program célja a fantázia, az ügyesség, a találékonyság, a kitartás, a közösségformálás, valamint a tanulmányokhoz kapcsolódó ismeretanyag elmélyítése, kibővítése. A játék során a gyerekek 4-5 fős régészcsapatokat alkotnak, és akadályokat leküzdve, rejtvények megoldásával keresik a térképet, mely a honfoglaló őseink tárgyainak lelőhelyét ábrázolja. Miután megtalálták, ásatás következik; feltárják és összegyűjtik a leleteket, melyeket a megtisztítás után restaurálnak. A játék zárásaként a kész tárgyakat egy kiállítás keretében mutatják be egymásnak a csapatok, ismertetve a leletekhez kötődő feltételezéseket. A helyszín szabad téren, lehetőleg erdei környezetben legyen, a játék időtartama 3-4 óra és 30 fő 10 éves kor fölötti résztvevővel játszható. Szervezőnek 3-4 fő felnőtt vagy kortárs segítővel számoljunk, az előkészületre pedig 2-3 napot szánjunk. A programpontok listája Keretmese ismertetése, tájékoztató Rovásírás megismerése, alkalmazása Expedíció lebonyolítása: a leletek megtalálásához vezető út. Az ásatás A leletek restaurálása Kiállítás készítése és bemutatása Lezárás Ötletelés, tervezés A téma kiválasztása és az ötletbörze után, kiválasztjuk és összeállítjuk a tematikát, konkrét játékokkal.
143
A játék előkészülete során fel kell mérni, a segítő kollégák számát, ugyanis az akadályok megtervezése csak ezután kezdődhet. Amennyiben nincs elég felnőtt az állomásokra, választhatunk olyan feladatokat, melyben a gyerekek önállóan „munkálkodnak”. Érdemes a csapatoknak saját, egymástól különböző útvonalat tervezni annak érdekében, hogy egy-egy állomáson ne legyen tumultus. Az önálló akadályokat célszerű minden csapatnak más helyszínre tenni, így elkerülhető, hogy a másik csapat feladatát találják meg a gyerekek. A játék talán legbonyolultabb része ez a szakasz, azonban ha átgondoltan és pontosan tervezzük meg, akkor a lebonyolítás gördülékeny lesz. Feladatok megosztása A következő kérdések megválaszolása segíti a szervezőket abban, hogy minden feladat gazdára találjon. Kik vesznek részt az előkészületekben, az eszközök beszerzésében, a helyszín kialakításában – és talán a legfontosabb: – kik ássák el a leleteket? Ki tartja meg a tájékoztatót? Ki vezényli le a rovásírás feladatokat? Melyik akadálynál ki lesz a felelős, vezető? Amíg a gyerekek a rovásírással ismerkednek, valakinek el kell rejtenie a feladatokat azokon az állomáshelyeken, ahová nem kerül majd vezető. Ki lesz ő? A restaurálás során melyik felnőtt, melyik csapatnak segít? Az összepakolásban és az archiválásban ki vesz részt? Előre elkészítendő írásbeli feladatok rovás abc és a rovásírás feladatainak elkészítése; faragott bot, néhány rovásjellel akadályverseny feladatainak legyártása (keresztrejtvény, rovásírás,…) térkép megrajzolása. Az eszközök beszerzése Előkészület: ásó a leletek elrejtéséhez. Rovásírás: A/4 papírok, kartonpapír: rajta kinagyított rovás abc, íróeszközök; agyag a rovásírás kipróbálásához. Expedíció: ugrálókötelek, labdák, karikák Az ásatás: „régészszerszámok” (pemzlik, kanalak). Leletek: agyagedények, virágcserepek, tallérok, pénzek, lópatkó… Restaurálás: agyag, cserépragasztó (elhagyható), tempera vagy cserépfesték, ecsetek, vizes tálkák, újságpapír az asztalok befedéséhez. A játék leírása A keretmese célja a játék hangulati aláfestése. A mesét a csapatok egyszerre hallgatják meg, egy honfoglaló magyarnak, vagy egy kutató régésznek beöltözött jelmezes játékvezető előadásában. A keretmese előadója törekedjen arra, hogy felkeltse a gyerekek kíváncsiságát, érdeklődését a játék és a történet iránt. Figyeljen a hanghordozására, mimikájára, mert ha az előadó beleéli magát a szerepébe, a gyerekeknek is könnyebben sikerül. Tulajdonképpen ő alapozza meg a játék hangulatát, és egyúttal mintát nyújt a résztvevők számára. Kerettörténet 144
„A messze régmúlt megrajzolásakor elsősorban a régészeté a főszerep, ezért nagy tisztelettel köszöntjük az itt összegyűlt bátor régész csapatokat, akik arra vállalkoztak, hogy honfoglaló eleink életét segítenek megismerni. Előzetes információink szerint ezen a területen honfoglaló őseink tárgyai kerültek a föld alá. A régész feladata, hogy eltakarítsa a rárakódott rétegeket és kiszabadítsa alóla a múltat. Munkája nem egyszerű, az ásatásokhoz nagy szaktudás és hozzáértés szükséges. A földkéreg nemcsak eltakar, s ezzel megóv, de alatta korhadnak, enyésznek is a dolgok. Régészeink azonban megpróbálják ezen tárgyakat felhozni a föld alól, restaurálják azokat, hogy leleteikből választ kapjunk, hogyan éltek, dolgoztak, gondolkoztak az egykori gyerekek, asszonyok és férfiak. Az edényekből, anyaguk összetételéből, égetésük egyenetlen vagy egyenletes voltából, űrtartalmukból számtalan következtetési lehetőség adódik, akár egy egész fazekasműhelyt el tudjuk képzelni a töredékek alapján.” Rovásírás Az előzőleg ismertetett kerettörténet után a rovásírás megismerése következik. A csapatok közösen foglalkoznak a rovásírással, az expedíció indításával válnak majd külön, és indulnak el saját útvonalaikon. A rovásírás történelmi hátterét is ismertessük: A magyar rovásírás a nemzet egyik méltatlanul elfeledett kultúrkincse. Már honfoglaló őseink is használták, de eredete még korábbra nyúlik vissza. Nevét onnan kapta, hogy általában fába (botra), vagy ritkán kőbe vésték, illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege, ezeket a jeleket könnyebb volt bevésni, mintha ívesebb betűket használtak volna. Szintén emiatt használták az úgynevezett csoportjeleket és a rövidítéseket. Az írás irányultsága (jobbról-balra) pedig abból fakad, hogy könnyebb volt a botot bal kézzel tartani, és jobb kézzel balra haladva írni. A feladat: A témában felkészült kolléga bemutatja a magyar írásbeliség e fontos szakaszát, és kartontablón ábrázolja rovás abc-t. A felkészülés során készítsünk egy botot, néhány bevésett rovásírás jellel. A betűk megismerése után a rovásírás-jelek alkalmazása következik: kerek, rövidebb szavak összeállítása. Minden csapat számára kiosztunk egy saját rovásírás abc-t, és egy tájékoztatót. előre gyártott mondatot leírni rovásírással rovásírással gyártott mondat lefordítása az általuk kitalált, összeállított szavak agyagba való berovása Expedíció: a leletek megtalálásához vezető út A rovásírás megismerése és alkalmazása után keretmesével vezetjük be az expedíciót. Kerettörténet Most pedig régészeink elindulnak az expedícióra, amely szerencsés esetben elvezet a lelőhelyre. Utatokon akadályokat kell leküzdenetek, rejtvényeket kell megoldanotok, hogy megtaláljátok a térképet, amely a leletek pontos helyét tartalmazza. Felolvasom azt a tekercset, amely nyomán el tudunk indulni. Itt még minden csapat együtt van. Kiválasztunk egy, a leleteinkhez illő mondát, és felolvassuk (például: A vérszerződés, A honfoglalás, Fehér ló mondája, Lehel kürtje). Ezalatt a felnőttek elfoglalják helyüket az állomásokon. A monda végén minden csapat számára egy borítékban kiosztjuk a feladatát, és elindítjuk őket az előre meghatározott útvonalakon. Az akadályverseny feladatai cserélhetők, bővíthetők. Az alábbi bemutatásra kerülő feladatsor egy lehetséges variáció.
145
1. állomás: Tájékozódás leírás alapján A monda után kiosztott borítékban az útmutatás található, melyet, ha pontosan követnek megtalálják a 2. állomást. Indulj el a felfedező utadra, északi irányába. Egészen addig haladj utadon egyenesen, míg egy nagy, kidőlt korhadt fához érsz. Ne engedd, hogy bármi is letérítsen. A korhadt fánál állj meg egy pillanatra. Ha a természetet megcsodálod, kirajzolódik egy ösvény, amely a hegyek közé vezet. Ezen az ösvényen indulj el, közben figyeled a fákon található jelzéseket. Jobb oldaladon találsz egy fát, melyen piros-fehér csík fut. Ha ennél a fánál jobbra kanyarodsz, 200 lépés után egy rétre érsz. Óvatosan haladj, mert az út veszélyes, könnyen csapdába eshetsz ezen a vidéken. Bátorságod azonban elnyeri jutalmát, információink szerint az ott élő nép vezére, útbaigazítást tud adni múltunk feltárásához. 2. állomás (a réten): az ellenséges törzs Ezen az állomáson egy felnőtt áll szigorú, pöffeszkedő pózban, ő az ellenséges törzs vezére. „Az expedíciótok során ezen a vidéken törzsem fogságába estetek. Harcosaim egy veszélyes csapdákkal körbevett mocsár közepére hurcoltak benneteket. Szigorú alkut ajánlok nektek, kutyák. Egy társatoknak sikerült elbújnia harcosaim elől. Ha ő képes kiszabadítani benneteket abból mocsárból, ahol fogva tartunk benneteket, átadom nektek a következő állomás megtalálásához szükséges információkat. Ahhoz, hogy társatok eloldozhasson benneteket, el kell jutnia hozzátok. A mocsárban elrejtett csapdák pontos helyét azonban csak ti, fogva tartottak látjátok, szabadítótok nem. Hangosan irányítsátok őt, hogy merre kell kikerülnie a csapdákat. Ha sikerül kiszabadítania benneteket, elmondom nektek azokat az információkat, amelyekre annyira kíváncsiak vagytok. Ahányszor társatok csapdára lép, mindig veszíteni fogtok az információkból egy-egy darabkát.” A feladat: Egy aránylag sík terepen csapdamezőt alakítunk ki: mindenféle akadályokat helyezünk el (farönkök, labdák, palackok…) két ugrálókötél között. A versenyző szemét bekötjük, a csapat többi tagjának, pedig a bekötött szemű társukat a terepen elhelyezett akadályok között kell, hangos szóval irányítani. Ha a bekötött szemű résztvevő rálép egy akadályra információt veszít. Például az eredeti információ: A fák között az erdő közepén, lágyan csörgedező kicsi patak partján találod meg a következő fehér borítékodat, amely egy nagy, évszázadok óta a víz által mosott, kékeszöld színű kő alatt rejtőzködik. A ki nem került csapdák miatt előfordulhat, hogy a törzsfő csak ennyit mond: A patak partján, nagy kő alatt, fehér borítékot keress! A játék a kommunikáció fejlesztésére és a bizalom növelésére irányul. Segít megérteni és tudatosítani a világos utasítások hasznosságát, valamint demonstrálja, hogy a jó kommunikáció hogyan javítja az eredményeket. 3. állomás (a patak partján): Keresztrejtvény vagy szómozaik A patak partján a borítékban megtalálják a következő állomás helyét keresztrejtvényben leírva: „a játszótér környékén”. 4. állomás (a játszótéren): Rovásírás
146
A játszótéren megtalált borítékban rovásírással leírt mondat tartalmazza a következő állomás helyét (a boríték tartalmazza a rovás abc-t is): „Az erdő mélyén élő sámán rejtegeti a térképet.” 5. állomás (erdőben): A sámán térképének megszerzése Felnőtt jelmezes, sámánnak beöltözött segítő várja a gyerekeket. A sámán, aki az erdő mélyén lakik, csak a legjobbaknak adja át a leletek helyét megmutató térképet. A feladat: Csoportos fekvőtámasz. A résztvevők lefekszenek a földre, majd fekvőtámaszhelyzetet vesznek fel, úgy, hogy mindegyikük lábfeje a másik hátán van, és így próbálják egyszerre behajlítani könyöküket, majd kinyomni magukat. Ez egy, a csoport együttműködési készségét fejlesztő játék, amelyben minden tag részt vesz. A végrehajtás után a sámán átadja a térképet, aminek alapján a csapat megtalálhatja az elásott leletek helyét! Az ásatás Az ásatás a központi helyen történik, a gyerekeket útjukra indító felnőtt várja vissza a csapatokat, és segít, ha elakadnának. A térkép alapján megkeresik a csapatok a lelőhelyet, és óvatosan a kanalak és pemzlik, kisebb ecsetek segítségével feltárják a leleteket. A leletek restaurálása Miután minden tárgyat, cserépdarabot megtaláltak, az asztalukhoz viszik a leleteket. Agyag, cserépragasztó segítségével igyekeznek a csapatok az általunk előre gondosan összetört cserépedényeket restaurálni, festéssel díszíteni. Általában két cserépedényt törünk össze egy csapat számára, hogy ne legyenek unatkozó gyerekek, s ezen a ponton van szerepe a patkónak, pénzeknek, melyeket tisztogatni lehet. Közben emlékeztetjük a gyereket a játék keretmeséjére, és megkérjük őket, készüljenek a kiállításra és igazi régészhez méltó módon ismertessék a tárgyak történetét, hasznosságát, valamint fogalmazzák meg következtetéseiket a honfoglaló magyarokkal kapcsolatban. Kiállítás, a játék lezárás A csapatok berendezik saját tárlataikat az asztalaiknál, majd a kiállítás során megnézik egymás munkáit. Csapataink beszámolnak az expedíciójukról, elmesélik, hogyan találták meg a lelőhelyet, bemutatják a tárgyakat, és történeteiket. A játékvezetőnek ügyelni kell arra, hogy a kiállítás ne alakuljon versengéssé, az élmények megosztása legyen fontos, és egymás munkája felé figyelemmel és tisztelettel forduljanak.
147
3. Boci-boci, tarka… takarítsunk! Rajta! Játékos tábori szobaszemle A gyerekek lételeme a rendetlenség. Egész egyszerűen nem érnek rá rendet csinálni, amikor annyi érdekes dolog zajlik a világban. Fokozottan így van ez egy táborban, ahol vagy focizni „kell” menni, vagy strandra, vagy rettentő gyorsan szépnek kell lenni, mert megint erre járt az a szőke srác a másik altáborból. Már a második nap nem lelné senki egyetlen zokniját sem, és a teljes táboron eluralkodna a káosz, ha valaki nem találta volna fel a szobaszemlét… 1. Boci színre lép A szobaszemle, mint a rendtartás egyik legnépszerűbb fegyvere fokozatosan beépült a táboroztatási kultúrába, a tábori napirend állandó eleme lett. Be kell látnunk azonban, kevés dolog van a földön, amit a gyerekek jobban utálnak a szobaszemlénél, ráadásul ennek eredménye is csak ideig-óráig tartható. Létezik viszont egy módszer, amit nagy sikerrel alkalmazhatunk elsősorban óvodások és alsósok körében úgy, hogy a gyerekek önként tartsanak rendet, sőt, adott esetben a takarításon túlmenően a tábort is saját jószántukból ékesítsék. Ezt a játékos szobaszemle megállja a helyét nem csupán házakban, hanem sátrak esetén is. A tábor első napján bemutatjuk a gyerekeknek a tábor kabalaállatát, a bocit33. A „szobaszemle” szempontjából a bocinak első nap nincs szerepe, a tisztasági verseny a bemutatásakor nem kerül szóba; az a fontos, hogy a gyerekek tudomást vegyenek a kabalaállatka a létezéséről. 2. Az első akció Második nap reggelén csak a megszokás kedvéért noszogassuk a gyerekeket, hogy rakjanak rendet, aztán vigyük el őket reggelizni. Amíg a gyerekek a kiflit majszolják, egy vezető körbesettenkedik a táborban, és házanként legalább egy ágyat és polcot rendesnek nyilvánít. Ezekre elhelyezi az előre elkészített dicsérő cédulát: „Köszönöm, hogy rendet tartasz magad körül. Nagy örömet szereztél nekem! Boci”. A dicsérethez jár egy jutalomcukorka is. (Ügyeljünk rá, hogy egyesével csomagolt cukorkákat használjunk, nehogy a boci ajándéka beleragadjon az ágyneműbe. Ha valóban a bocit alkalmazzuk kabalaállatként, a legfrappánsabb a bocis papírba csomagolt tejkaramella. Fontos, hogy a „bocizó” táboroztató ne bukjon le, mert akkor oda a meglepetés! Kicsi gyerekek között a boci első megjelenésének hatása leírhatatlan… Lelkendező gyerekek szaladnak a tanárokhoz információért, akik természetesen ugyanolyan tanácstalanok a boci kilétét illetően, mint a siserehad. Azért fontos, hogy minden házban legyen legalább egy rendes vagy „rendesnek látszó” gyerek, hogy mindenki megcsodálhassa a jutalmat, irigyelhesse a szobatársát, és elhatározhassa, hogy másnap ő is rendet csinál. Ha kell, ennek érdekében első reggelen segítsünk is a gyerekeknek a rendrakásban, hogy minden házban lehessen dicséretreméltó ágyacska.
33
A tábor adottságainak megfelelően választhatjuk például a kiskecskét, kiskacsát, kutyust is kabalaállatnak, a lényeg, hogy valamilyen módon meg tudjuk jeleníteni.
148
3. Meglepő fordulat Másnap arra kelünk, hogy a gyereksereg lelkesen takarít. Természetesen sokkal nehezebb dolgunk lesz titokban körbejárni, hiszen a gyerekek majd meg akarják lesni a bocit. Legyünk szemfülesebbek a gyerekeknél: a következő napon halasszuk a boci körútját délutánra. Egy átlagos tábori napon tisztasági szemle után egy órával már nyoma sincs a szemlerendnek. Nyilván a boci is csak délelőtt hat. Még… De ha harmadnap lesz néhány gyerek, aki ebédből visszajövet talál cukorkát a holmija között, eljuthatunk oda, hogy a gyerekek majd nem akarnak programra menni, mert éppen takarítanak, és bociváró virágfüzérekkel díszítik a tábor minden szegletét. 4. Boci-trükkök Természetesen a gyerekek nyomozni fognak, minden táboroztató felnőttet meg fognak gyanúsítani azzal, hogy ő a boci. Az inkognitó megőrzése érdekében cserélgessük a szerepet, ha kell, vonjuk be más táborozó csapat kísérőit, a konyhás nénit, bárkit, hogy a gyerekcsapat saját tanárai „bocigyanús” időben mindannyian ott lehessenek a gyerekek között, és ártatlan arccal részt vehessenek a programban. A nagyobb gyerekek nyilvánvalóan nem hiszik el, hogy a boci szemlézik, terjeszteni fogják, hogy „Á, csak a Marika néni jár körbe!”, „Úgyis tudom, hogy Tibor bácsi az!”, de ez ne szegje kedvünket. Őket úgy vonhatjuk be a játékba, hogy eláruljuk a titkot, és velük küldjük körbe a bocit a táborban. Ennek természetesen az a feltétele, hogy jó példával járnak elöl, ők is rendet tartanak, és nem rontják el a kicsik játékát. 5. Finálé Ha van rá lehetőség, a tábor zárásakor vigyük el a gyerekeket egy közeli tehenészetbe, vagy magánházhoz, ahol van tehén, pontosabban boci. Városi gyerekeknek nagy mulatság már maga a kis állat is, hát még az, ha a boci mellett találják meg a legrendesebb háznak járó aranyérmet! Még „öreg” hatodikos nagylányok is megzavarodnak, ha a jutalmat az istállóban kapják meg, már maguk sem tudják, mit gondoljanak. Természetesen minél különlegesebb a kabalaállatka, annál nagyobb a táborvégi show hatása. Cica vagy kutyus minden táborhelyen található, velük is nagyszerű a játék.
149
4. Neptun karnevál Az alábbi rendezvény egy egész napos, sok különféle játékból álló, komplex program, vagy még inkább: program-kavalkád. Fő ismérve, hogy vegyes életkorú, nagy létszámú gyermek számára a folyamatos játék lehetőségét kínálja. Hosszabb időtartama miatt a résztvevőknek érdeklődésüknek, kitartásuknak, és figyelmük kiterjedésének megfelelően módjuk van bekapcsolódni és kiállni, majd újra csatlakozni a játékhoz, a programelemek legtöbbje bármikor abbahagyható és később akár folytatható. A sokféle játék sokféle tevékenysége tesz lehetővé – motiváljuk a gyerekeket, hogy minél többet próbáljanak ki! A program megszervezése helyszíntől független, kevés és egyszerű eszközt igényel, a sokféle játék viszont nagylétszámú segítőcsapatot – melynek némi felkészítés után természetesen teljesértékű tagjai lehetnek idősebb tanulók is. A keretmese kreatív módon változtatható és alkalmazható iskola hetek, táborok programjához. Előkészületek - A rendezvény előkészítésnek ideje alatt, a program előtt körülbelül egy héttel (illetve tábori körülmények között a program előtt két-három nappal) több megbeszélésre is szükség van más-más résztvevőkkel. Az egyik alkalommal a gyerekek képviselőinek és nevelőinek ismertessük a rendezvény menetét, osszuk ki a szigetek leírását írásban is, így a kisebb gyerekeket már előre tájékoztathatják tanáraik, hogy milyen nehézségű feladatokra számíthatnak, várhatóan melyik feladatot lesznek képesek ők is megoldani, ezáltal sikerélményhez jutni. A program leírása
Megnyitó: Neptun üzenete a Víz Birodalmából A játék kezdete, a Szigetjegyek felvétele az Utazási Irodából A szigeteken tréfás ügyességi feladatok teljesítése, a szerzett „pénz” elköltése A játék lezárása A játékot követő, kerettörténethez illeszkedő programelemek − Készülődés az esti Karneválra − Neptun fogadása a Balaton partján vízparton − Köszöntők, sellőlányok szépségversenye, tombolasorsolás − Neptun búcsúja − Vízi Karnevál vízen és vízparton
A játék lényege, célja A rendelkezésre álló terület a keretmese szerint egy szigetekkel tarkított hatalmas víztömeg (a Balaton vagy akár az óceán). A gyerekek a Neptun Utazási Irodában beszerezhető szigetjegyek birtokában látogatást tehetnek az egyes szigeteken, ahol különféle szórakoztató feladatokban, játékos vetélkedésekben kell helytállniuk. A feladatok mindegyike a sziget más-más lagúnájában található. Egy sziget összes lagúnájának végiglátogatásával a gyerekek sikeresen teljesítik küldetésüket. Az Utazási Irodában az elvégzett próbatételeket tanúsító szigetjegy leadásával meghatározott – de az „árfolyamváltozások” miatt olykor eltérő mennyiségű – fizetőeszközt, „hurot” kap a játékos, ami „bankkártyájára” kerül. Ilyenkor dönthet, hogy másik sziget
150
felkeresésével további pénzt (és persze élményt) gyűjt, vagy a már meglévő vagyonát ajándékok, illetve különböző kényeztető szolgáltatások vásárlásával feléli. Neptun Utazási Iroda A rendezvény központi helyszíne az Utazási Iroda, mely több részből áll. Itt lehet szigetjegyet igényelni az Iroda asszisztenseitől. A szigetjegy egy olyan kártya, amelyen szerepel a sziget neve és a lagúnáknál található játékok nevei. Ezzel a kártyával igazolhatja a játékos, hogy ő megismerkedet az adott sziget lagúnáival, játszott és sikert ért el a feladatok elvégzésében. Az egyes lagúnákban a játékvezetők a szigetjegyen kézjegyükkel igazolják az általuk irányított feladat teljesítését. Itt váltják be a szigetjegyet hurora. A huro a játék fizetőeszköze. A szigeteknek különböző – a hozzájuk kapcsolódó lagúnáktól és látogatottságuktól függő – értékük van. A szigetjegy beváltásakor a pénztáros ezzel az értékkel fizet. A szigetek árfolyamai természetesen változnak, így lehet, hogy egy délelőtt megszerzett jegyet, csak délután vált be a gyermek, mert akkor esetleg többet ér. Az árfolyamok változásait befolyásolhatja, hogy melyik szigetnél van nagy sorban állás, annak a szigetnek ugyanis leesik az árfolyama, ahol kevesen vannak, annak pedig megnő. Így valamelyest szabályozhatják a szervezők a játékosok eloszlását a játéktéren, a játékvezetőkre nehezedő egyenletesebb terhelés céljából. A szigetjegy beváltását és a bankkártyák kezelését egy csoportnak ugyanaz a „banki alkalmazott” (szervező) vezeti. Egy szigetjegy akkor érvényes, ha az összes lagúnánál lévő feladatot teljesítette a játékos. Ha hosszabb-rövidebb megszakításokkal egész nap tart a játék, akkor egy sziget teljesítése több részletben is lehetséges. A játékos dolgavégezetlen is elhagyhatja a szigetet, meglátogathat egy másikat, aztán visszatérhet újra az előbbire. Kisebb gyerekeknél megengedhetjük, hogy egy csoport tagjai együtt (a feladatokat egymás között felosztva) teljesítsenek egy szigetet. Ekkor a beváltásnál a kísérő nevelőnek kell figyelnie, hogy minden gyerek részesüljön a díjazásból, illetve a közösen megvásárolt ajándékokból. Hogyan lehet elkölteni a hurot? a Vámmentes boltban azonnali ajándékokra Itt olyan termékeket, ajándékokat lehet vásárolni, amely azonnali nyereménylehetőséget jelentenek. Ezek ára is változik a kereslet-kínálat függvényében. tombolajegyekre A Vámmentes boltban tombolajegyet is lehet vásárolni (ezt is változó áron). A tombolahúzást este maga Neptun végzi a Karneválon. A tombolatárgyak kötődhetnek a keretmeséhez, a környezethez. szolgáltatásokra (Vidámpark jellegű helyekre) A Vámmentes boltban lehet jegyeket vásárolni, például csónakázásra, trambulinozásra, szépségszalonba. Amikor a játékos vásárolni akar, elkéri a bankkártyáját és „elmegy” a boltba, ahol a vásárláskor, mint az igazi áruházakban a kártyáról „leemelik” a pénzt, a maradékot jelzik a kártyán. Ezután visszaviszi a kártyáját a Bankba, ahol tovább vigyáznak rá és lehet, hogy közben még kamatozik is a pénze. 3.5 A szigetek
151
Egy szigeten hasonló típusú feladatok játszhatók, ezek a játékok térben egymáshoz közel helyezkednek el. A szigeteken a feladatokat egy-egy lagúnánál találhatják a játékosok. A játékot lehet egyénileg, párosan vagy kis csoportban is játszani, de minden gyerek magának gyűjti a hurot. A csoportos játékot a kisebb gyerekeknek ajánljuk. Egy szigetet akkor teljesít a játékos, ha minden lagúnánál elvégezte a feladatot és ezt a játékvezető az aláírásával igazolta. Ezeket az aláírásokat a szigetjegyeken kell gyűjteni, ezek mintái a mellékletben láthatók. Kincskereső sziget Célba fejelés: ügyességi játék 8 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: 3 labda és egy kapu 3 labdából kell egyet a vonal mögül a kiskapuba fejelni. A kapu felé állva a labdát vagy feldobja a játékos, vagy két kézzel fogja, és úgy fejel bele. Pohárfújás: ügyességi játék 7 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: damil és műanyag pohár Két fa vagy oszlop között kifeszítünk egy damilt. A damilra felfűzött műanyag poharat kell, meghatározott számú fújással az egyik jeltől a másikig elfújni. Torony építése óriáskockából: ügyességi játék 8 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: 1 vödör, 1 szék, 5 kocka (ez lehet papírdoboz is) Egy felfordított vödörre kell az öt, legalább 20 cm élhosszúságú kockát egymásra rakni úgy, hogy csak lábbal lehet hozzáérni. A versenyző segítségére van egy szék, amire leülve végezheti az építést. Népek játékai sziget Kubb (skandináv játék): ügyességi játék 8 éves kortól 2-4 résztvevővel Eszköz: bábuk, hajítófa (legjobb ha fából készül, a tekebábúk nagyságához hasonló) A játék célja a 3-5 méter távolságban felállított 3 bábú, majd a „király” leütése a hajítófákkal. Bárki, aki leüti a „királyt”, mielőtt leütötte volna a „parasztokat” elveszíti a játékot. A hajítófát a végénél fogva, alulról kell előre dobni, „propellerszerűen” megpörgetni tilos. Hajítani az alapvonalról kell. Okotox (indián játék): ügyességi játék 7 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: kő, vagy medicinlabda A játék lényege, hogy egy követ vagy medicinlabdát kell a terpesztett láb között, minél hátrább hajítani. Meghatározott – életkortól függő – távolság elérése szükséges az aláírás megszerzéséhez. Petanque (francia játék): ügyességi játék 7 éves kortól 2-6 résztvevővel Eszköz: golyókészlet Több játékos játssza egymás ellen. Egy kis golyóhoz kell minél közelebb dobni a nagyobb golyókat. Minden játékosnak két golyója van. Felváltva történik a dobás. Az teszi igazán izgalmassá a küzdelmet, hogy egymás golyóit ki lehet ütni a kis golyó közeléből. Krokett (angol játék): ügyességi játék 8 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: golyók, kapuk, fakalapács (hosszú nyéllel) Egy golyót kell egy hosszú nyelű kalapácsféleséggel a körülbelül 2030 cm-es kapukon keresztül, meghatározott sorrendben átjuttatni. A feladatot nehezíthetjük, ha maximalizáljuk az összes ütések számát. Magyar népi játékok szigete Patkódobálás: ügyességi játék 7 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: patkók, faoszlop 152
Egy leszúrt oszlopra kell meghatározott távolságról (2-3 méter) a patkót rádobni. 5 kísérletből 3-nak sikerülnie kell a feladat teljesítéséhez, a játékvezető és a játékos minden dobás előtt győződjön meg róla, hogy senki nem jár arra. Kötélhúzás: ügyességi játék 7 éves kortól két 5 fős csapat részvételével Eszköz: húzókötél Két 5 fős csapat játszik egymás ellen. Az nyer, aki a középvonalon áthúzza a másik csapatot. A baleseti kockázat igen magas. Rönkhajítás: ügyességi játék 8 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: farönk (több különböző nagyságú az életkori különbségek miatt) Egy farönköt kell minél messzebb, vagy életkornak és nemnek megfelelő távolságra tetszőlegesen választható technikával elhajítani. A játékvezető és a dobójátékos minden dobás előtt győződjön meg róla, hogy senki nem jár arra. Lovagi torna szigete Ezen a szigeten 2 fős csapatok, azaz lovag és segédje, illetve várkisasszony és kísérője teljesíti a próbát. 5 lagúna található a sziget partjainál. Koszorúelkapás: ügyességi játék 7 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: fakard, 1 seprű, madzag, karikák Egy „lovat” – azaz egy seprűt – vesz a versenyző a lába közé, így indul el koszorút gyűjteni. A felaggatott karikákat az egyik kezébe tartott kardra kell felfűznie miközben ritmusos lovaglást imitál. Zsebkendőszedés: ügyességi játék 8 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: rúd, zsebkendők Egy rudat kell a hátunk mögött karunkat ráfűzve vízszintesen tartani. Aki így 10 zsebkendőt összeszed, győz. Almaszentelés: ügyességi játék 10 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: fa pallos, almák Egy hosszú pallossal kell egy almát egy suhintással kettészelni. Fontos, hogy a pallost két kézzel kell fogni, és a csapást a fej fölül kell indítani. Baleseti kockázat igen magas, ezért gondos előkészületet és figyelmet igényel. Májusfa leküzdése: ügyességi játék 10 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: krepp-papír Egy kiválasztott fára feltűzünk krepp-papír szalagokat. A játékosnak ezek közül kell egyet lehozni. Tréfás sportok szigete Frizbi: ügyességi játék 8 éves kortól két 3-4 fős csapat részvételével Eszköz: 1 frizbi Két csapatot alakítunk. Kiskapura folyik a játék, frizbivel (dobókoronggal) kell gólt dobni. A csapattagok egymásnak dobják a korongot, így haladhatnak tetszőleges irányba, de menni, szaladni frizbivel a kézben nem szabad. Az elkapott koronggal azonnal meg kell állni. Az ellenfél csak a levegőben veheti el a játékszert, tehát kézből kivenni tilos. Ha a pályáról kimegy a frizbi, az ellenfél hozhatja újra játékba. Gólyaláb: ügyességi játék 7 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: gólyalábak Értékelhető eredmény, ha valaki 1 percig felemelt lábát a levegőben tudja tartani folyamatosan.
153
Monte Carlo szigete Ezen a szigeten klasszikus zsetonszerző játékokban versenyeznek a gyerekek. Itt sok, akár 15-20 lagúnát is elhelyezhetünk. Nehezebb összegyűjteni az összes aláírást, de éppen ezért a Neptun Utazási Irodában magas árfolyamon lesz beváltható a szigetjegy. Bögre a fejre: ügyességi játk 7 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: 1 szék, 1 műanyag bögre, rizs A játékos elhelyezi a fején a rizzsel teli bögrét. Így kell fellépni, majd lelépni a székről, ha ez anélkül sikerül, hogy a bögre leesne, a játékos nyer. Kézzel természetesen nem lehet segíteni. Zsákbalabda: ügyességi játék 7 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: 8db pingpong labda, 1 zsák Egy átlátszatlan zsákban elhelyezünk 8 ping-pong labdát, ezek közül egy meg van jelölve. Ebből a zsákból kell egy próbálkozásra a jelölt labdát kihúzni. Lyukbadobás: ügyességi játék 7 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: kartonpapírra rajzolt tyúk, papírtojások (újságpapírból) Van egy nagyméretű kartonpapír, azon két-három nagyméretű kivágott lyuk. Minden játékos kap 5 papírból gyűrt galacsint kap (vagy más, könnyen elérhető, veszélytelenül dobható tárgyat, pld. toboz… ), ebből legalább 3-at át kell dobni valamelyik lyukon. Oroszlán: ügyességi játék 7 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: oroszlánfej, madzag, 3db kislabda Egy nagy oroszlánfejet függesztünk fel. Körülbelül 3 m távolságról kell kislabdával beletalálni az oroszlán szájába. A játékos háromszor próbálkozhat, ebből egy kísérletnek kell sikerülnie. Pehelyfújás: ügyességi játék 7 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: tollpihe A játékos kap egy tollat és beleáll a játéktéren felrajzolt körbe. A pelyhet fújással kell egy percig a feje fölött tartania. Kártyavár: ügyességi és szerencsejáték 8 éves kortól két résztvevővel Eszköz: kártya, asztal, 2 szék, 2 dobókocka Két játékos játssza. Mind a ketten elkezdik folyamatosan dobálni a dobókockát. Aki hatost dob, az kártyavár építésébe fog, de ha közben a másik játékos hatost dob, akkor abba kell hagynia, és újra a dobókockával próbálkozhat, mialatt ellenfele – hiszen hatost dobott – várat épít. A kártyavár 5-8 lapból áll. Az nyer, akinek áll a kártyavára. 21-ezés kockával: szerencsejáték 7 éves kortól 2 résztvevővel Eszköz: 4 kocka, asztal Két játékos játszik kockával dobnak, a két kockán lévő számokat kell összeolvasni, úgy, hogy mindig a játékos maga választja meg, hogy melyik kocka pontértéke áll az első helyi értéken… , akinek ez 21, vagy közelebb áll a 21-hez, az nyert. Burgonyalöket: ügyességi játék 7 éves kortól 3 résztvevővel Eszköz: 3 burgonya madzagra kötve (jó ha van 2 tartalék is) 3 játékos játssza. Mindegyik játékos derekára felkötünk egy madzagot, aminek a végén egy burgonya van. Intenzív csípőmozgással belengetett burgonyával kell a földön elhelyezett gyufásdobozt egy megjelölt távolságra ellökni. Az nyer, aki előbb átjut a célon. Black Jack: szerencsejáték 8 éves kortól 2 résztvevővel Eszköz: 1 csomag francia kártya, asztal 2 játékos játssza, francia kártyával. 5 lapot lehet maximum kérni, cél, hogy a lapok értéke 21, vagy ahhoz közeli legyen. Lufit a vödörbe!: ügyességi játék 8 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: vödör, lufi 154
Egy játékos vehet részt a játékba. Egy vödörrel a kezében elhelyezkedik a felrajzolt kör közepén, a játékvezető elengedi a felfújt lufit, ami rakétaként repülni kezd. Ezt kell a vödörrel kell elkapnia a játékosnak anélkül, hogy a körből kilépne. Asztali játékok szigete Négy a nyerő: ügyességi és szerencsejáték 8 éves kortól 2 résztvevővel Eszköz: társasjáték Két játékos játssza. Felváltva dobálják a 7, egymás mellett levő oszlopba a saját színű korongjaikat. Ezek így alulról kezdenek feltöltődni. Az a játékos nyer, akinek előbb lesz meg egy összefüggő sora vízszintesen, vagy függőlegesen, vagy valamelyik átlós irányban. Kígyókocka: ügyességi játék 10 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: felfűzött kockák (megvásárolható) A 27 felfűzött kiskockát kell egy 3x3x3-as kockává összehajtogatni. Kocka összerakása: ügyességi játék 10 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: térbeli puzzle Egy feldarabolt kockát kell összerakni. Puzzle: ügyességi játék 10 éves kortól egy résztvevővel Eszköz: puzzle-k Egy képet kell meghatározott idő alatt összeállítani. A játék zárása Előre megbeszélt és kihirdetett időpontban a szigetek „bezárnak”, nem fogadnak több látogatót. Az Utazási Iroda viszont tovább üzemel, hogy minden gyereknek legyen ideje elkölteni a huroit. Érdemes a még nem teljesen „kitöltött” szigetjegyeket is beváltani, például fele árfolyamon, hogy egy gyerek se érezze, hogy hiába „dolgozott”. Ha a nagyszabású játék után további, a kerettörténetbe ágyazott programot is tervezünk, akkor időt kell hagyni a gyerekeknek kis pihenésre, felkészülésre is, hogy nem a verseny a legfontosabb, hogy akkor is lehet élvezni egy játékot, ha nem nyernek benne. Szóval, hogy ez az egész fantasztikus vetélkedés nem vérre megy!
155
5. „Szembe” akadályverseny Az akadályverseny mindig is kedvelt vetélkedőforma volt. Ma sincs ez másképpen. Terepe az ügyesség, leleményesség, tudás, erő összemérésének. Együtt küzdeni, segíteni a csapatot, csapattársainkat, megmérettetni önmagunkat, a közösséget, amelyben mindennapjainkat töltjük, bizony „diákpróbáló feladat”, és nevelési helyzet is egyben. A szociális kompetenciák fejlesztése és a tanórákon kívüli ismeretszerzés egyaránt helyet kap benne a sokáig emlegetett élményekkel együtt. A versenyző csapatok váratlan helyzetekben összemérhetik erejüket, ügyességüket, tudásukat, mindig más-más ellenféllel. A helyszín bárhol lehet, ahol lehetőség van körpálya kialakítására, időtartam 2-3 óra, 50-200 fő részvételével lehetséges. A szervezők száma 1 főszervező, 2-3 segítő (lehet diák is) és fele annyi játékvezető, mint ahány játszó csapat van, az előkészületre célszerű 2-3 hetet számolni. Általános forgatókönyvünk keretet ad a megszervezéséhez, a formát ki-ki maga töltheti meg a megfelelő tartalommal. De ehhez is adunk néhány ötletet. 1. Előkészületek A téma kitalálása A „Szembe” akadályverseny – mint minden más akadályverseny – tetszőleges tartalommal tölthető meg. Bármilyen keretmese megfelelő, ügyeljünk azonban arra, hogy csak olyan témát válasszunk, ahol a feladatok teljesítésének sorrendje mindegy, hiszen itt a csapatok más-más sorrendben jutnak el az egyes helyszínekre. A pálya kiválasztása Olyan területet válasszunk a pálya helyszínéül, amely alkalmas az összeállított feladatok és erőpróbák megvalósításához, és kialakítható rajta a tervezett körpálya. A megfelelő pálya nagysága függ a résztvevők életkorától, a programra szánt időtől, valamint a feladatok végrehajtásához szükséges időtől. Az egyes helyszínek egymástól hozzávetőleg azonos távolságra legyenek. A szervezők felkérése, a szervezői munka összehangolása, játékvezetők felkérése, tájékoztatása Az akadályverseny lebonyolításához szükség lesz a csapatok számának megfelelő létszámú felnőtt segítőre (kollégák, szülők, ifik…), akik az előkészítésben és a lebonyolításban segítenek. Az előkészítés során kiemelt feladatot jelent a reklámozás, a feladatok előkészítése, az eszközök, kellékek elkészítése, beszerzése, a helyszín kialakítása… A vetélkedő ideje alatt pedig az állomásvezetői, zsűrizési, tereprendezési és elpakolási feladatok elvégzésére kell alkalmas társakat szereznünk. Már a rendezvény előtt tartsunk megbeszélést a szervezőkkel, ahol egyeztetjük, pontosítjuk a feladataikat (M1 melléklet). Fontos felhívni a figyelmüket, hogy minden állomáson egyenlő ideig lehetnek a csapatok, csak így érhető el, hogy egyszerre érkezzenek a következő feladathoz. A játékosok tájékoztatása A szervezőbizottság hívja össze a csapatkapitányokat, akik húznak egy-egy betűt az ábécéből. A csapatoknak választaniuk kell egy csapatnevet, amely az adott betűvel kezdődik, és el kell készíteniük a menetlevelüket, amelyet a verseny alatt magukkal visznek.
156
A verseny előtt ismertessük a csapatokkal a részletes programot, a helyszínt – minden csapat kapjon egy „tereprajzot” – az időpontot, az időbeosztást, vegyék számba a résztvevőket. 3. A program leírása A játék – sajátos rendszerének köszönhetően – csak páros számú csapat részvételével valósítható meg. Törekedjünk arra, hogy a csapatok között ne legyen jelentős eltérés életkor tekintetében, az ideális csapatlétszám 8–12 fő. Az akadályok száma a csapatok számának a fele. (16 csapat esetében például 8 állomáshely kialakítása szükséges.) Az A-tól kezdődve a csapatok rendre az 1., 2., 3., … számú akadály helyszínére mennek. A csapatok fele ezzel elfoglalta helyét, a többi csapat ezután szintén az ábécé sorrendnek megfelelően sorakoznak fel az állomásokhoz. Egy állomáson tehát 2 csapat kezdi a küzdelmet. 16 csapat esetén az A-B-C-D-E-F-G-H csapatok rendre az 1-2-3-4-5-6-7-8-as számú akadályon Küzdenek először. Az I-P jelű csapatok is sorban az 1–8. állomáson kezdenek. Tehát az 1. helyszínen az A és I, a 2.-on a B és J (és így tovább) csapatok mérik össze tudásukat, erejüket, ügyességüket. A feladat végrehajtása után az A-H csapatok jobbra haladnak az I-P csapatok balra (az állomások sorszáma szerint). Így a csapatok a következő állomáson mindig új ellenféllel – s persze új feladattal – találják szembe magukat. Végül minden csapat eljut minden állomásra. A továbbhaladás rendszeréből adódóan sajátos helyzetek alakulhatnak ki, amelyeket körültekintő szervezéssel a magunk javára is fordíthatunk: Nyilvánvaló, hogy az azonos irányba vándorló csapatok nem küzdenek egymással. Ha páros számú akadályt alakítunk ki (azaz a csapatok száma 4-nek a többszöröse), akkor bármelyik csapatot szemeljük is ki, az az ellenkező irányban haladó csapatok közül minden másodikkal mérkőzik meg, egy teljes kör alatt pontosan kétszer (éppen az egymással átellenes állomásokon). Az iménti 16 csapatos példánkban az A jelű csapat sorrendben a következő ellenfelekkel küzd: I, K, M, O, I, K, M, O. Lehetőség van tehát mindig egy visszavágóra, igaz más feladatban kell mérkőznie a feleknek. Érdemes tehát az átellenes állomásokra jellegében eltérő próbatételeket kieszelnünk. (Ha mindkét helyre testi erőt igénylő feladatot telepítünk, akkor szinte biztos, hogy a gyengébb csapatot mindkétszer elpáholja az erősebb.) Megfigyelhetjük, hogy ilyenkor a csapatokból kialakítható két olyan egyforma elemszámú halmaz úgy, hogy különböző halmazba került csapatok biztosan nem találkoznak egymással az akadályverseny folyamán. Olyan, mintha két, teljesen független akadályverseny futna ugyanazon a helyszínen, ugyanazokkal a feladatokkal34. A további matematikai fejtegetések helyett csak azok fontos következményét rögzítjük: Páratlan számú akadály esetén (azaz 4-gyel nem osztható – de páros – csapatszám mellett) a verseny során az azonos irányba haladó csapatok minden ellenkező irányba haladó csapattal összetalálkoznak pontosan egyszer. Például 7 állomás, azaz 14 csapat (A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N) mellett az A jelű csapat sorrendben a következő ellenfelekkel küzd: H, J, L, N, I, K, M. Ilyen csapatszámot akkor érdemes választanunk, ha a feladatok szempontjából a csapatok közel azonos képességűek, azaz életkor és más jellemzők terén is heterogének.
34
Ilyenkor az sem fontos, hogy egy adott állomáson mindig ugyanaz legyen a feladat, a játékvezető váltogathatja a két rábízott feladatot. Mikor például az idősebb korosztályból ér oda két csapat, akkor a nehezebb feladat végrehajtását vezényli, míg a kicsikkel egy könnyebb próbatételt hajtat végre.
157
Az állomásokon a feladatok olyanok legyenek, hogy a két csapat egymás ellen küzdjön, s lehetőleg a csapatok minden tagja részt vegyen a feladatban. Értékelési lehetőségek a „Szembe” akadályversenyeken: „Hagyományos” sportmérkőzéseken alkalmazott pontozás: győzelem = 3 pont, döntetlen = 2 pont, vereség = 1 pont (illetve: 2, 1, 0) Betűk gyűjtése: A teljesítés arányában 2-3-4-5 betűt nyer egy csapat minden állomáson, és a teljes kör teljesítése után a megszerzett betűket mint kezdőbetűket felhasználva kell a témával kapcsolatos szavakat alkotniuk, ezeket egy tablóra felragasztva kiállítaniuk. (Ha ez például egy mese-akadályverseny volt, ahol minden állomáson más-más mesével kapcsolatos feladatok vannak, akkor a szavak alkotása szorítkozhat a mesékben szereplő személyek, tárgyak, állatok nevének felsorolására.) Amelyik betűt fel tudták használni a csapatok, az duplázódik a „végső elszámolásban”. Időeredmények összevetése: Ha sikerül minden állomásra olyan feladatokat kiötleni, ami mérhető, akkor csak az időeredményeket írjuk fel a menetlevélre, s a végén egyszerű sorbarendezésre van szükség. Minden állomás legjobb időeredménye lehet például 10 pont, a sorrendnek megfelelően kapnak a csapatok 10, 9, 8… pontot. Ezzel a megoldással még azt is elérjük, hogy tulajdonképpen mindenki mindenkivel versenyez az egyes állomásokon! Gyűjtés: Minden állomáson a győztes csapat keresgélheti 1 percig az elrejtett ajándékokat, majd a vesztes is 1 percet kap, hogy a maradékból találjon néhányat. (Ha például a húsvéti tematika köré építjük fel a játékot, akkor pici csokitojásokat rejthetünk el, mindig a csapatok érkezése előtt, mondjuk 10 darabot.) A teljes kör megtétele után a csapatkapitányok bemutatják a gyűjtött tárgyaikat. (A „Főnyuszi” leszámolja, felírja, majd a gyerekek elfogyaszthatják a csokitojásokat.) Montázskészítés: Az indítás előtt hirdessük ki a csapatoknak, hogy az adott témával kapcsolatban montázst, tablót, vagy plakátot kell majd készíteniük a verseny után, és az ehhez szükséges anyagokat, eszközöket a verseny alatt kell összegyűjteniük. Legyenek ezért minden állomáson ollók, ragasztók, színes kartonok, papírok, képek, újságok… Minden feladat megoldása után az állomásvezető megmondja a csapatkapitányoknak, hogy hány darabot választhatnak a felkínált kellékekből. (Fontos, hogy az állomás feladatában győztes csapat előnyt élvezzen a választásnál.) Számtalan értékelési variáció alkalmazható még. A téma kiválasztásakor, a feladatok kitalálásakor a rendezők alakítsák ki az értékelési rendszert is! Biztonsági intézkedések A pálya kijelölésekor körültekintően járjunk el! Kisebbeknek az iskola udvara vagy maga az iskola is jó terep lehet. Nagyobb gyerekek esetében is győződjünk meg arról, hogy a terep teljesen veszélytelen-e! Ma már nem nagy elvárás, hogy minden csapatnál legyen legalább 1 mobiltelefon, s a játék kezdete előtt ismertessük a csapatokkal a felnőtt vezetők elérhetőségét! Utómunkálatok, értékelés Beérkezés után a csapatok leadják a menetlevelüket a szervezőknek, a helyszínvezetők elvégzik az állomásokon szerzett pontok összesítését, s már következhet is az eredményhirdetés, értékelés, jutalmazás.
158
A program befejezése és az eredményhirdetés között gondoskodjunk a résztvevők „szórakoztatásáról”. Ez lehet az elkészült – igaz még nyers – fotók és videók vetítése, illetve más szórakoztató helyszínek működtetése társasjátékokkal, rejtvényekkel. A program értékeléséről se felejtkezzünk el, jegyezzük föl a tapasztalatokat, hogy a következő rendezvény még sikeresebb legyen! Konkrét forgatókönyv Kezdő A A feladat részletes leírása csapat feladat ok neve 1. A–I Tekerd a bringaváltó csapatonként 5-10 fő bringát! részvételével
Helyszín
iskolaudvar vagy sportpálya Tollaslabda vagy röplabdapályán a tornaterem 2. B–J Lepipassz csapatok 4-4 tagja két lepedővel vagy udvari passzolgatja a labdát a másik röplabdapál térfélre. Ha a labda leesik, a csapat ya pontot veszt. Füves 3. C–K Kötélhúz A csapatok egyenlő számú ás játékosai mérkőznek meg a kötél terület elhúzásában. 4. D–L
5. E–M
6. F–N
7. G–O 8. H–P
Eszköz
Értékelés
csapatonként 1 db kerékpár 4 lepedő, 1 gumilabda
Időeredmény alapján a verseny végén sorba rendezés A nyertes csapat kapja a pontot.
Az a csapat kapja a pontot, amelyik 3 fordulóban többször nyer. Ikerfutás Váltófutás: a csapatból 2-2 főnek Futópálya, kötelek Időeredmény alapján, összekötjük a lábát, s így kell a 60 füves terület a verseny végén sorba m-es távot teljesíteni. rendezés Pingpong A pingpongasztal 2 fele kb. 1 m-re Szabadtér Pingpongasz Az első 5 kieső 1 van egymástól, így kell „forgózni” vagy tal, ütő, pont, a következő 5 tornaterem labda már 2 pont… Méta A klasszikus méta szabályai szerint Füves Jelzőkötelek A nyertes csapat kapja küzdenek a csapatok. terület, vagy a pontot sportpálya hulahoppkari kák, ütő, gumilabda Akadályf A csapatok akadálypályán Focipálya bóják, síp Amelyik csapat nyer, utás küzdenek meg egymással. az kapja a pontot Foci focimeccs 10 percben 2 labdával Sportpálya labdák, síp A nyertes csapat kapja a pontot/pontokat
159
húzókötél
6. Szuperhőskiképző Jó érzés egy-egy játék erejéig a „hősök” szerepébe bújni és jobbá tenni a világot. A Szuperhőskiképző egy olyan nagyszabású játék, amely megszervezhető az iskola falain belül, de játszható tábori körülmények között is (mindenképpen nagy helyigényű játék – biztosítani kell egy Szuper Shopot, egy kalandkorzót és egy erőpróba helyszínt, e két utóbbi akár egy nagyobb helységben is lehet). A játéknak nem csak szórakoztatói, hanem oktatói és nevelői célja is van, hiszen többek között a csapatmunkáról, a valós életen alapuló pénzkezelésről, a logikusan felépített stratégiáról és ügyesen végrehajtott egyéni feladatokról szól. Játék közben remekül megfigyelhető a résztvevők viselkedése és egyénisége is. A játék kb. 1,5 óra hosszú, 40-300 fő vehet részt rajta az alsóstól a középiskolás korig. Az ügyességi, erőnléti, logikai, szellemi vagy a szerencsén alapuló játékok remek szórakozást ígérnek minden korosztálynak. Az idősebbek könnyen bevonhatók állomásvezetői vagy más rendezői feladatok elvégzésébe, a rendezők és közreműködők száma a létszámtól függ. Eszközszükséglet: az erőpróbán állomásonként 2 hatoldalú dobókocka, megfelelő mennyiségű játékpénz, a kalandkorzó állomásaihoz kellékek, a rendezőknek szuperhős jelmez és minden játékosnak szuperhős igazolvány, dekoráció, névtáblák a Szuper Shopra és a kalandkorzó állomásaira (anyagköltség kb. 6000 Ft). Kerettörténet A játék játszható kerettörténet nélkül is, de sokkal nagyobb átéléssel és izgalommal játszanak a résztvevők, ha egy életkoruknak, érdeklődési körüknek megfelelő „mesevilágba” kalauzoljuk el őket. Sokkal szívesebben gyűjtenek mágikus varázsköveket azért, hogy a szuperhősöknek segítsenek megmenteni a világot, mintha ez puszta feladatként kapnák. Lehetőség szerint a játék ismertetését is szőjük bele a kerettörténet elmesélésébe. Fontos, hogy a kerettörténet ne merüljön ki a játék elején elmondott bevezetőszövegben, hanem nyilvánuljon meg a játék minden elemében, az elejétől a végéig. Szuperhőskiképző – keretmese A szuperhősök boldogan élik mindennapjaikat, mígnem egy napon új, minden eddiginél félelmetesebb veszély fenyegeti a bolygót, amelynek leküzdéséhez még az ő együttes erejük is kevés. Rájönnek, hogy más szuperhősöktől kell erőt kölcsönözniük, de az idő rövidsége miatt egyedül nem képesek erre és a játékosok segítségét kérik ehhez a feladathoz. Színpadi nyitó- és zárójelenet Ha van rá lehetőségünk, érdemes a játékhoz színpadi nyitó- és zárójelentet is tervezni. Törekedjünk arra, hogy a színpadi jelenet (ami akár a focipálya sarkában is megtartható) minél jobban illeszkedjen a kerettörténethez. Használjunk megfelelő kellékeket és jelmezeket, amit akár elkészítünk közösen egy előző rendezői megbeszélésen is, segítve ezzel a játékra való ráhangolódást. Nyitójelenet: A színpadon két szuperhős beszélget arról, hogy szerencsére nincs semmi dolguk, a közelmúlt minden veszélytől, katasztrófától megmentették a földet. Hirtelen a harmadik szuperhős fut be a rossz hírrel, hogy új veszély fenyegeti a Földet: a táborvezető (vagy pl.
iskolaigazgató) olyan kozmikus port lélegzett be, amitől álomba zuhant és förtelmes horkolásba kezdett. A horkolás hangereje már most is kisebb földrengéseket okozott, és mivel folyamatosan hangosodik félő, hogy egy, mindent romba döntő globális földmozgás előtt állunk. A három szuperhős jelképesen, erejüket egyesítve megpróbálja elhárítani a veszélyt, de nem sikerül nekik, kivételes képességeikkel is képtelenek felébreszteni a táborvezetőt. Megállapítják, hogy csak egy új szuperhős segítségével előzhető meg a katasztrófa, negyedik társuk azonban még csak szuperhőstanonc, alkalmatlan a feladatra, mert szuperereje még nem fejlődött ki. Még egyszerűbb, hősiességet igénylő feladatokkal sem boldogul. A fő probléma az, hogy kevés a tanonc támadó és védekező ereje. Kiképzése pedig ilyen rövid idő alatt elképzelhetetlen. Az egyetlen megoldás az lenne, ha a világ összes szuperhőse ideiglenesen átadja erejét a tanoncnak. Mivel az idő szűkös ezért a játékosok segítségét kérik a hősök erejének közvetítésében. Ekkor fordulnak a szereplők a közönség felé, hogy szövetséget kössenek a játékosokkal a szuperhőstanonc erejének megnövelésére, s ezzel a világ megmentésére. Zárójelenet: A kezdő szuperhős a játékosok által összegyűjtött többi szuperhős erejéből erőt merítve különlegesen képzett szuperhőssé válik és immár négyen, közös erővel elhárítják a Földet fenyegető veszélyt és gigászi erőfeszítés árán felébresztik a táborvezetőt, majd megköszönik a játékosok közreműködését. Ezt akár díjátadás is követheti. A játékosok felkészítése, ráhangolása a játékra A gondos szervezés, a lelkes rendezői csapat mit sem ér, ha a célközönség tájékozatlan a játék lényegét, célját illetően. A játék akkor a legjobb, ha izgatott, feszült várakozás előzi meg. Ez megfelelő hírveréssel, apró, az érdeklődést fokozó jelenetek, spontánnak tűnő különleges közjátékok beiktatásával érhető el. Kisebbeknél fontos lehet a szabályok előzetes ismertetése, a nagyobbaknál akár a játék egésze is meglepetés lehet. (Utóbbi esetben a ráhangolási folyamatban csak a rendezvény időpontja, helyszíne és címe, valamint a keretmese egyes mozzanatai nyilvánosak.) A játékot megelőző osztályfőnöki órán, vagy kézműves foglalkozáson a játékosok (,de akár a rendezők is) készíthetnek maguknak jelmezt és különféle kellékeket. A résztvevők bevonhatók a játék teljes dekorációjának elkészítésébe is. Ki ne szeretne a saját maga által elkészített dekoráció között, saját jelmezben játszani? Előkészületek közvetlenül a játék előtt A játékosokat megközelítőleg 10 fős csoportokra osztjuk ügyelve arra, hogy megközelítőleg minden csapat egyenlő esélyekkel indulhasson (ne osztályok, vagy korosztályok alapján osszuk szét a játékosokat). Minden résztvevő kapjon megfelelő mennyiségű játékpénzt és egy Szuperhős igazolványt, amin fel van tüntetve a játékos induláskor érvényes: életereje, támadó ereje, védekező ereje. A játék elején ezek a szupertulajdonságok minden résztvevőnek azonos értékűek. A játék célja A játékosok feladata, hogy minél több szuperhőssel mérjék össze az erejüket az erőpróbán. Minden legyőzött szuperhős aláírja a győztes játékos igazolványának hátoldalát, ami gyakorlatilag szerződésként szerepel és evvel igazolja, hogy erejét időlegesen átruházza a
161
kezdő szuperhősre. A szuperhősöket rendezők alakítják, akik lehetnek tanárok vagy idősebb diákok, esetleg volt diákok is. Lehetőség szerint ők is legyenek jelmezben. A játékosok ugyan egyénileg játszanak a játék során, de a végén az a csapat nyer, amelyikben a csapattagok összesen a legtöbb aláírást szerezték. Az erőpróba Az erőpróbán játszó szuperhőst alakító rendezők is rendelkeznek élet-, támadó-, és védekező erővel. Ezeket az értékeket még a játék előtt kell meghatározni. Legegyszerűbb megoldás, ha minden rendező azonos értékekkel indul. A játék viszont érdekesebb, ha minden rendezőnél ezek az értékek egy kicsit eltérnek egymástól. Sőt időnként meg is változtathatják a rendezők az alapértékeket. Elsőként a játékos „támad” és gurít a két dobókockával, és a dobás összegét hozzáadja a saját támadóerejéhez. A támadást a rendező megpróbálja kivédeni úgy, hogy ő is dob a két kockával és a dobás összegét hozzáadja a saját védekező erejéhez. Az nyer, akinek nagyobb az így kapott támadó vagy védekező értéke. A két érték közötti különbséget pedig ki kell vonni a vesztes életerejéből. Elsőként a játékos dob a két kockával, eredménye például 3 és 6. Ez összesen 9, ehhez hozzáadja a támadóerejét, ami jelen esetben 5. Tehát összesen 14-es erővel támad. Ezt próbálja meg a rendező kivédeni. Ha ő például 2-t és 5-öt dob, ami összesen 7. Ehhez hozzáadja a védekező erejét, ami 4. Így 11-es védekező erővel tud védekezni. A támadó értékből kivonjuk a védekező értéket (14–11) és a különbséget (3) kivonjuk a vesztes életerejéből, aki jelen esetben a rendező. Tehát az eddigi 4-es életerő helyett már csak 1 marad. Az első játszma után a következő állás marad: A párbaj addig tart, amíg valamelyik fél életereje nullára nem csökken. A küzdő felek felváltva támadnak és védekeznek. A fenti példát követve a következő körben a rendező támadna, a résztvevő pedig védekezne. Ebben az esetben a kockákkal dobot eredményhez a rendezőnek a támadó erejét, a résztvevőnek pedig a védekező erejét kell hozzáadni. Ha a játékos nyer, akkor a szuperhősnek alá kell írnia a résztvevő szuperhősigazolványának a hátoldalát. Ha viszont a szuperhős nyerne, akkor át kell húznia a játékos szuperhős-igazolványán az életerőt és a játékosnak új életerőt kell vásárolnia a Szuper Shopban. A Szuperhősöknek természetesen akkor sem kell életerőt vásárolniuk, ha elveszítik a párbajt. Miután aláírták a játékos igazolványát, az ő értékeik automatikusan visszaállnak az eredeti értékekre. Ha felnőtt rendezőkkel játszunk, akkor rájuk bízhatjuk, hogy ők maguk határozzák meg – és szükség esetén változtassák – saját támadó, védekező és életerejüket. Természetesen fel kell rá hívni a figyelmet, hogy olyan értékeket határozzanak meg, hogy az erőpróbák hozzávetőleg 70%-át a résztvevők nyerjék meg. Ha a rendezőink idősebb diákok, akkor az ő alapértékeiket valamelyik főszervező (felnőtt) szabályozza, hiszen koruknál fogva még a győzelem élménye vonzóbb számukra, mint a „nyerni hagyás” öröme. Szuper Shop A Szuper Shop valójában egy bolt, ahol a résztvevők játékpénzért támadó, védekező és életerőt tudnak vásárolni maguknak. Minden játékos minimális mennyiségű játékpénzt kap a játék elején, ez biztosan nem elegendő a folyamatos párbajozáshoz. A résztvevők játék alatt a kalandkorzón tudnak pénzt szerezni, illetve a már meglévő pénzüket megsokszorozni.
162
A vásárolt támadó, védekező vagy életerőt a játékosok szuperhős-igazolványában kell vezetni, oly módon, hogy az előző értéket egy írószerrel le kell húzni és az újat kell ráírni. Ezt lehetőleg olyan írószerrel tegyük, ami feltehetően nincs a játékosoknál (a zöld színű golyóstoll rendszerint megfelelő). Ellenkező esetben fennállhat a csalás lehetősége. Érdemes megszabni a játékosonkénti maximális támadó és védekező erőt (például 8 támadó, 8 védekező), mert enélkül előfordulhat, hogy a játékos annyit vásárol, hogy legyőzhetetlenné válik. Kalandkorzó A játékosok a kalandkorzón rendezők által vezetett játékállomásokon juthatnak pénzhez, illetve a már megszerzett pénzüket itt tudják megtöbbszörözni. Vagyonukat a Szuper Shop-ban költhetik el támadó, védekező vagy életerőre. „Pénzügyi” szempontból kétféle állomásra van szükség a játékban: Kockázat nélküli pénzkereset: Amennyiben a játékos teljesíti az állomáson a (viszonylag időigényes) feladatot az állomásvezető rendezőtől játékpénzt kap. Ezeken az állomásokon az is újra pénzhez juthat, aki elköltötte már az összeset, és egyébként kiesne a játékból. Érdemes felhívni a játék elején a résztvevők figyelmét ezekre az állomásokra. Itt bármikor pénzhez juthatnak, de akár a csapatársuktól is kérhetnek, hiszen a végeredmény nem az egyén, hanem a csapat teljesítményétől függ. Tehát közös érdek, hogy minél többen játszanak a csapatból. Kockázattal járó pénzkereset: Ezeknél az állomásoknál a résztvevőknek a játék előtt tétet kell feltenniük. Ha nyernek, akkor a dupláját vagy egyes játékoknál akár annak többszörösét is megnyerik. Ha viszont veszítenek, akkor a tétként feltett pénzüket is elveszítik. Nagy tehát a kockázat, de rövidebb idő alatt több pénzt nyerhetnek. Tapasztalataink szerint a kockázat nélküli és a kockázattal járó játékok megfelelő aránya közelítőleg 1:3. Ez azt jelenti, hogy ha például 5 kockázat nélküli játékunk van, akkor mintegy 15 kockázattal járót érdemes működtetni. Az állomásokon a játékosok játszhatnak egymás- vagy a játékvezető ellen is. Törekedjünk arra, hogy az állomások között (függetlenül attól, hogy kockázattal jár-e, vagy sem) legyenek: ügyességre, logikai vagy lexikális tudásra, fizikai erőnlétre és szerencsére épülő állomások is. Így jól fogja magát érezni az is, aki inkább a szellemi tudására támaszkodik és az is, aki fizikai tevékenységével tud jobban érvényesülni. Lehetnek olyan állomások is, amit egyszerre többen is játszhatnak, mint például a tűzgolyó hajítás. Aki legmesszebb hajítja a tűzgolyót, az elnyeri az összes játékos pénzét. Ezt akár öten, hatan is játszhatják egyszerre. Ügyeljünk arra, hogy a játékosok az állomásokon történő játékok során, az esetek többségében nyerjenek (legalább 60–75%-ban). A játékba folyamatosan mindig több pénznek kell kikerülnie a játékosokhoz. A pénzkiáramoltatásra a kockázat nélküli játékokon kívül jó módszer lehet, ha az állomáson játszó két játékos által feltett tét mellé az állomásvezető is ugyanakkora mennyiségű pénzt ajánl fel. Így a nyertes háromszor annyit nyer, mint amennyit feltett. Szintén jó megoldás, ha olyan állomásokat is választunk ahol nem egymás, hanem az állomásvezető ellen játszanak a résztvevők. Ha van elegendő rendezőnk, akkor akár olyan állomásokat is tehetünk a játékban, ahol nem nyernek, hanem pénzt tudnak elkölteni valamilyen szolgáltatásra (pl. taxi-szolgálat, melyben a taxi szerepét akár egy rendező által tolt, kidekorált nagyobb bevásárlókocsi is betöltheti).
163
A játékosok bármikor bármelyik állomáson játszhatnak. Egy állomáson akár többször is. Ha viszont valamelyik állomás nem szimpatikus számukra, akkor azt akár ki is hagyhatják. A megkeresett pénzüket bármikor elkölthetik a Szuper Shopban, és bármikor játszhatnak az erőpróbán a szuperhősökkel. A játék során a kalandkorzó állomásain fokozatosan fogy a játékpénz, míg a Szuper Shopban felhalmozódik. Ezért szükséges egy rendező, aki a Szuper Shopban összegyűlt pénzt folyamatosan eljuttatja az állomásvezetőkhöz. Állomásötletek Lehengerlő erő: A játékos feladata, hogy egy adott ponttól az állomásvezető által meghatározott, de a talajon nem jelölt távolságra (2-6 méter) földön fekve guruljon el. Ha a táv lemérése után ez (kis eltéréssel) sikerült, akkor a játékos nyer. Ez a játék játszható úgy is, hogy két játékos egymás ellen versenyez, és aki közelebb gurul az adott távolsághoz, az nyer. Színrelépés: Az állomásvezető egy sötét zsákból különféle színű tárgyakat húz ki. A játékosok feladata, hogy ugyanolyan színű tárgyra lépjenek rá, mint amit az állomásvezető kihúzott. Akinek ez előbb sikerül, az nyer. Tükörlátás: Két azonos akadálypályán két játékos indul el, a kezükben egy-egy tükörrel. A pályán csak hátrafelé lehet haladni, a pályát pedig csak a tükörből nézhetik. Az a játékos nyer, aki először célba ér. Ez a játék könnyen válhat balesetveszélyesé, ezért az akadályokat biztonságos tárgyakból például szivacsból készítsük el, a tükör pedig mindenképpen legyen keretben. Jövőbe látás: A játékvezető két játékos számára feltesz egy olyan kérdést egy éppen arra jövő másik játékossal, vagy rendezővel kapcsolatban, amelyre a válasz egy szám lesz. Mindkét játékos gyorsan tippel egyet, amíg a közeledő játékos oda nem ér, és meg nem mondja a pontos értéket. Amelyikük válasza közelebb van a valósághoz, az nyer. (kérdések pl: hányadik hónapban született? hány éves? mi a kedvenc száma? hányadik osztályos? hány testvére van? mennyi játékpénz van nála?) Röntgenlátás: Egy zsákba vagy dobozba egy tárgyat teszünk. A játékos feladata, hogy „röntgenlátással” (kitapogatással) kitalálja, milyen tárgyról van szó. A játék továbbfejleszthető úgy, hogy miután a játékos kitalálta milyen tárgy van a zsákban, meg kell mondania a színét is. Ez természetesen már csak a szerencsén múlik, de ha sikerül, akkor jutalmazhatjuk a dupla nyeremény helyett háromszoros nyereménnyel. Tűzgolyóhajítás: A tűzgolyót jelképező labdát kell minél messzebb hajítani. Ha több hasonló labdánk is van, akkor ezt a játékot, akár egyszerre öten is játszhatják. Aki a legmesszebb dobja, az nyer. Kesztyűkezelő: Legalább 11, de mindenképpen páratlan számú szuperhős különböző kesztyűjét (hagyományos kesztyűk) egy kupacba rakjuk. A játékosok feladata, hogy mindegyiknek megtalálják a saját párját. Két játékos egyszerre kezdi a játékot és az nyer, aki a több kesztyűt tud párosítani. Átváltozás: Ezen az állomáson kockázat nélküli pénzkeresésre van lehetőség, ahol a játékosok egy egyszerű kézműves foglalkozás keretében gyakorolhatják az átváltozás művészetét. Amikor elkészült az átváltozás a játékos megkapja a megérdemelt tallérmennyiséget. Külön figyelmet kell fordítanunk az állomás biztonságosságára. Ügyelve arra, hogy minden résztvevő a korosztályának megfelelő eszközzel és felügyelettel készítse el az álarcát. Csakis bőrbarát arcfestéket használjunk, előre felkészülve és átgondolva annak a játék utáni lemosását is. Pókember: Két játékosnak egyszerre indulva pókjárásban kell megtennie egy adott távolságot. Aki elsőnek ér célban, az nyer. Hogy érdekesebbé tegyük az állomást akár két egyforma akadálypályát is építhetünk a résztvevők számára.
164
Villámcsapás: A játékosoknak egy-egy kb. 30-40 centiméteres fonalra rögzített hagyományos étkezési villát kell belelógatni a földön álló különféle keresztmetszetű csövek egyikébe. Akinek elsőször sikerül végrehajtani a feladatot, az lesz a nyertes. Az állomás játszható úgy is, hogy a nyeremény összege a csövek keresztmetszetétől függ (pl. a legvékonyabbért, akár 4-5 szer annyit nyer, mint amennyit befektetett, a legvastagabbért, pedig mindössze a dupláját). Persze csak az a játékos nyer, aki elsőnek teljesíti a feladatot. El kell döntenie, hogy a biztosabb, de kisebb nyereséggel kecsegtető csövet válassza, vagy a nagyobb nyeremény érdekében inkább kockáztat és a vékonyabb csövekkel próbálkozik. (Kerék)párbaj: A játékosoknak fejenként egy biciklivel kell részt venniük a lassulási versenyen. Az a játékos nyer, aki megállás és végtagjainak lerakása nélkül leglassabban ér be a célba. Az állomásnak olyan helyszínt válasszunk, ahol a programunk más elemein résztvevő játékosok nem zavarhatják meg az állomás biztonságos működését. A játék befejezése, lezárása A játékot több módon is befejezhetjük, de arra ügyeljünk, hogy a játékosoknak mindvégig egyértelmű legyen, hogy mit kell tenniük a győzelemért. Az alábbiakban felsorolunk néhány lehetséges variációt a befejezéshez: A játéknak akkor van vége, ha valamelyik csapat legyőz egy adott mennyiségű szuperhőst. Csak a csapaton belüli összesített aláírás szám számít, függetlenül attól, hogy a csapat tagok egyénileg mennyi aláírást gyűjtöttek. Amelyik csapat elsőnek megszerzi a megfelelő számú aláírást, az nyer. Az előző módszert módosíthatjuk úgy is, hogy több csapatnak is teljesítenie kell ezt a feladatot. Így nem csak első helyezettünk lesz, hanem, akár második és harmadik is. (Azt nem javasoljuk, hogy minden csapatnak teljesítenie kelljen az aláírás számot.) További lehetséges befejezés, ha a játékot egy előre megadott idő lejártával lezárjuk, vagyis időkorlátot szabunk (például 1–1,5 óra játékidőt határozunk meg). Ennél a variációnál is megszámolhatjuk a csapatonként gyűjtött aláírások számát, és akár teljes rangsort is készíthetünk ennek alapján, hiszen minden csapat egyszerre fejezi be a játékot, és mindenki az utolsó pillanatig igyekszik, hogy minél jobb eredményt érjen el. Az időkorlátos befejezés módosítható úgy is, hogy az idő lejártával az összes csapat összes játékosa által összegyűjtött és összesített aláírás mennyisége lesz a mérvadó. Ebben az esetben ugyan nem lesz sem győztes csapat, sem pedig rangsor, viszont a csapatok és azok minden játékosa egyesült erővel, egy közös célért küzdve válnak nyertesé! Ez a variáció nem a versengésre, hanem az összetartásra tanít. Függetlenül attól, hogy melyik befejezési módot válasszuk, az eredményhirdetés és a játék értékelése előtt játsszuk le a színpadi zárójelenet. Dicsérjük meg a résztvevőket és akár lehetőség szerint meg is ajándékozhatjuk a csapatokat. Az ünnepélyes befejezést folytathatjuk akár egy „szuper bulival” is. Praktikus tanácsok a játékhoz A leleményesebb csapatok gyakran alkalmazzák azt a módszert, hogy a kalandkorzón összegyűjtött pénzt összeadják a közösbe, és csak néhány csapattagnak vásárolnak belőle támadó-, védekező- és életerőt. Ezeknek a játékosoknak így mindenből a maximális értéket tudják megvásárolni, és nagyon nehéz legyőzni őket. A csapat többi tagja viszont továbbra is a kalandkorzón gyűjti a pénzt, így folyamatosan meg tudják tartani a kiválasztott játékosok maximális értékeit.
165
A játék buktatói, amire figyelnünk kell Mivel a játékban a csapatok közt verseny zajlik, ezért előfordulhat, hogy néhány játékos nem csak becsületes módon próbál meg pénzhez jutni (például megtalálják az általunk asztalon felejtett játékpénzköteget). Fokozottan figyeljünk arra, hogy a játékosok csak a szabályoknak megfelelően juthassanak játékpénzhez, de az egyéni és kreatív ötleteket érdemes díjazni. Ugyan csak kevés résztvevő jön rá, de a kaszinók híres duplázós módszere a viszonylag magas nyerési esélynek köszönhetően jól alkalmazható a bemutatott játékrendszerben. A módszer lényege, hogy a kalandkorzón az állomásokon mindaddig duplázza a feltett tétet a játékos, amíg nem nyer. Így ha csak egyszer is nyer, akkor már nyereménye nagyobb a befektetett összegnél. Ha a játékos ezt a logikát követi, akkor nagyon rövid idő alatt nagy mennyiségű pénzhez juthat hozzá, majd vásárolhat az egész csapata számára maximális támadó-, védekező- és életerőt.
166
7. Viaszfestés Alapeszközök és -anyagok 1.
Vasaló
A viaszfestéshez használt vasaló úgy néz ki mint bármelyik kisméretű vasaló, mégis speciálisan erre a technikára kifejlesztett készülék, mely a viasz olvadásfokának megfelelő hőmérsékletre melegszik fel (70-80 C), az éle és oldala kidolgozása eltér más vasalóktól, levehető nyél segítségével melegítőlapként is használható. Használhatunk még működő, nem gőzölős vasalót is, amit a hőfokszabályzón a 1-2. fokozatra állítunk. (Az ilyen vasaló nehezebb, és amikor az élével dolgozunk más hatást érhetünk el, mint a kis vasalóval.) Tilos használni: gőzölős vasalót (mert a lyukakba belefolyik a viasz), valamint olyan simatalpú vasalót, amit még ruhák vasalására használunk (mert a szélénél befolyhat, nehéz teljesen megtisztítani, így később összekenheti a ruhákat) 2.
Viaszkréta
Magas viasztartalmú, szép élénk színű, mérgező anyagokat nem tartalmazó, könnyen olvadó kréta. Magas méhviasztartalma garantálja az olvadékonyságot, és a fénylő színeket. A vasalót vízszintesen tartva a viaszkrétát közvetlenül a vasalóra olvasztjuk, majd gyors mozdulattal szétterítjük a papírra. Lehet egyenként is beszerezni (2 grammos) különböző színeket. Egyes árnyalatok – például a zöld árnyalatai – gyorsabban fogynak. Alapcsomagként 8-10 színt érdemes megvásárolni. Ha gyermekcsoportban dolgozunk a krétával a Crayola 40 vagy 24 db-os kiszerelését ajánljuk. Ha más, nem e célra kifejlesztett magas viasztartalmú zsírkrétát használunk, a felmelegítés során mérgező anyagok is kerülhetnek a levegőbe, ezért a gyerekfoglalkozásokon kerüljük ezek használatát. 3.
Fényes felületű kartonpapír
Használhatunk fehér vagy színes, fényes felületű kartonlapokat (300 g-os műnyomó karton). A nem megfelelő fényezésű papír a folyékony viaszt beszívja, illetve nem olyan szépen adja vissza a színeket. 4.
Fényesítők
Egy puha rongy vagy nylon harisnyadarab segítségével az elkészült, megdermedt képet lazán áttörülve fényesebbé tehetjük. Arany vagy ezüst por segítségével áttörölve a képet, a csillámpor megtapad a kiemelkedő felületeken, így még fényesebb hatást érhetünk el. Ha nem üveges képkeretben tartjuk, a tartósság érdekében érdemes még lefújni lakkal a művet. 5.
Speciális eszközök
167
Az imént vázolt alapfelszerelés már elegendő az élvezetes munkához, a piacon azonban kapható még néhány olyan speciális eszköz, amelyekkel a kisebb, aprólékosabb részleteket is könnyebben megfesthetjük. Viaszfestő toll: forrasztópákához hasonló szerkezet, csak alacsonyabb hőfokon működik. Végére speciális tollhegyet, fémecsetet vagy talpacskákat illeszthetünk. Tollhegy: úgy működik, mint bármelyik tushegy. A meleg hegycsúcs felmelegíti, folyékonnyá teszi a viaszt, és felszívja, majd lassan kiengedi. Alkalmas szövegek írására, apró részletek kidolgozására is. Fémecset: igazi festői hatást érhetünk el a fémecset alkalmazásával. A képre vitt viaszréteg vastagabb, térbeli hatást mutat. A viaszt az ecset felső részére olvasztjuk rá, onnan folyik a fémszálak felé. Tisztítást megkönnyíti az átlátszó viaszkréta használata, ráolvadás után puha törlőpapírral leitatjuk. Vigyázzunk, mert nagyon forró! (Átlátszó krétát egyébként is érdemes beszerezni, mert jól használható például az ég kékjének tompításakor.) Talpacskák: a viaszfestő toll hegye helyébe behelyezhetünk különböző formájú talpakat. Ezek segítségével a felmelegített talpakra rátapad a viasz, majd mintha nyomdáznánk, felvihetjük a lapra. Kaucsuk szivacs: nem műanyag, hőálló, jól tisztítható, és tartós eszköz, bármely kívánt méretre felvágható. A szivaccsal felvesszük a vasalóról a megolvadt viaszfestéket, és gyors nyomkodó mozdulattal falombokat, bokrokat készíthetünk a tájképre. Tisztításához helyezzünk papírkéztörlőt a felfordított vasalóra, és erre nyomjuk rá a festékes szivacsot. A megolvadt festéket beszívja az itatóspapír. Alaptechnika Munkafelület A gyerekek egy, az asztalra helyezett, vastagabb – A/3 méretű – karton alaplapon dolgoznak, amelyre egy könnyen cserélhető kisebb, A/4 méretű felületet helyezünk (ez lehet füzetlap, újságpapír, használt géppapír). Majd erre kerül a fényes lap, amin dolgoznak. Az A/4-es lapot gyakran kell cserélni, mert a festék könnyen letolódik a fényes felületről és új alkotás készítésekor beszennyezheti a friss, világosabb színeket. Minden új mű elkezdésekor cseréljük le az alátétlapot! Célszerű a krétákat egy alacsony peremű dobozban tartani, hogy ne guruljanak szét, és a gyerekek átláthassák a színválasztékot munka közben is. A munka megkezdés előtt a vasalót a megfelelő hőfokra állítjuk, majd körülbelül 2 perc után megkezdhetjük a munkát. A vasaló mozgatásával és tartásának változtatásával csodálatos felület hordható fel, és a különböző „hatások” variálásával fantáziadús kép alakítható. A vasalón lévő felesleges festéket a törlőkendővel minden lépésnél alaposan le kell törölni. A gyerekekkel ezt úgy végezzük, hogy az asztalra helyezett kendőn a vasalót áthúzogatjuk. Törlőhatás Így készítjük az eget A vasalótalp ábrán jelzett részére olvasztjuk a kívánt színt. (Egyszerre több színt is felvihetünk; ahogy a festékek keverednek, szép árnyalatokat kapunk.) Majd egyenletesen húzva a vasalóról a lap felső harmadára felhordjuk a krétát. Minél lassabban húzzuk, annál szebb, simább felületet kapunk. A feleslegeset kendővel letöröljük. 168
Így készítjük a dombot A tiszta vasalóra olvasztjuk a zöld, és barna színű krétát, majd az ábrázolt mozdulattal húzogatjuk a vasalót a felületen, amíg a festék egyenletesen eloszlik és dombok hatását kelti. A felesleget megint letöröljük a vasalóról szalvétára. Szívóhatás Így készítjük a növényzetet, bokrot-rétet A felhordott viaszkrétára tiszta, festék nélküli vasalóval rajzolunk. A vasalót emelgetve szívóhatást gyakorolva a festékre, amely így összefut és növényzet, bokrok hatását mutatja. Fűábrázolás Így készítjük a leveleket, fűcsomót A tiszta vasalótalp élével a lap alsó részéről vékony vonalakat húzunk felfelé egyenes, vagy ívelt formában, amellyel bozót, fűszál, levelek hatását érhetjük el. Ha a vasaló élének körülbelül 2 centiméternyi részét a papíron hagyjuk, a felület tengely körüli forgatásával fűcsomó rajzolódik ki. Madárábrázolás Így készítjük a madarat, csillagot, pöttyöt A vasalót nyelénél marokra fogjuk, majd a hegyét a krétához érintjük, és kis festéket viszünk, cseppentünk a lapra. A vasaló hegyével azonnal két ívet rajzolunk belőle ellentétes irányba, ezek lesznek a madár szárnyai. A csepp több irányba történő széthúzásával csillaghoz jutunk. Ponthatás eléréséhez egy pillanatig érintjük le a vasaló hegyét, így pöttyöket, nagyobb foltokat cseppenthetünk. Variációs lehetőségek A variálhatóságnak csupán fantáziánk szab határt. A vasaló lapjával, élével és hegyével megmunkált felület mintázata jó kreativitásfejlesztő játékalap lehet. A viaszminta utánozhat például halpikkelyeket, virágszirom mintát is. Ezeket kivágjuk, és kollázs technikaként, összeragasztva felhasználjuk az elemeket. A vasalóval felvitt színek a viaszkaparós technika alapját is képezhetik, amibe vastag szöggel vagy karcoló pálcával mintát kaparhatnak, rajzolhatnak a gyerekek. Más alkalmazási lehetőségek Üveglap: Hasonlóképpen dolgozunk az üveglapra, mint a papírra, csak erősebben nyomjuk rá a vasaló élét. Jól lehet üvegre dolgozni a viaszfestő tollal is. Fontos, hogy több réteg lakkal vonjuk be a végén a felületet, így tartósabb lesz. Nem ajánlott mécsesként használni a viaszfestett üveget, mert a hő hatására megolvadhat a képünk.
169
Hungarocell: A speciális vasalóról levesszük a nyelét, és vízszintes helyzetbe állítjuk. Ráolvasztjuk a kiválasztott színt. Egy kaucsuk szivacs segítségével gyors mozdulattal felvisszük a színeket a hungarocellre. Ajánlott 2-3 szín használata. A végén arany vagy ezüstporral fényesebbé tehetjük a felületet. Karácsonyi és húsvéti díszekre, hungarocell doboz díszítésére jól használható ez az eljárás. Textil: Ha vászonra vagy pamutra dolgozunk, a nyomdatechnikát használjuk. Kapható egy speciális folyadék, mellyel bekenjük a felületet (125 ml-es kiszerelésben kapható „textil adalék” néven). Rövid száradás után ráhelyezzük a papíron elkészített viaszképet, és egy másik puha papíron átvasaljuk a hátulján. Ha kifeszített festővásznat alkalmazunk, többször kell próbálkoznunk a színek felvitelével, nehezebben tapad meg. A fényes hatás elérése érdekében az alkotást több rétegben fújjuk le lakkal, így tartósabb és védettebb lesz. A vászon szövése jól látható, így olajfesték hatását kelti. Selyemre is használhatjuk a nyomdatechnikát. Egy, az előbbitől eltérő módszert is kipróbálhatunk: ráhelyezzük a selymet a meleg vasalólapra, és a krétákkal rajzolunk a selyemre. A viasz kicsit szétfolyik, ezért egyszerű mintát használjunk: kör, háromszög, vonalak. Ha elkészültünk két itatóspapír között vasaljuk át a selymet körülbelül 40 Celsius fokon, míg felszívódik a viasz. A színek megmaradnak, a selyem 30 fokos vízben kímélő mosóporral mosható. Jól díszíthető így selyem nyakkendő, kendő, kép, vagy akár mellény is. A mintázást kombinálhatjuk selyemfestékkel is. Fafelület: Sima felületű lapot érdemes akril festékkel alapozni, a díszítést ugyanúgy készíthetjük, mint a papírnál. Ajánlatos a munka végeztével több rétegű lakkal befújni a képet. Fémlap: Igen különleges hatást érhetünk el, ha alumínium lapra készítjük a képet. Ilyenkor kicsit jobban rá kell nyomni a vasalót, előfordul, hogy többször kell felvinnünk a viaszalapot. A különböző effektusokat használva előtűnik az alap fémes színe is, ami igazán dekoratívvá, izgalmassá teszi az alkotást. Készíthetünk így szalvéta tartót, könyvtámaszt. Gyertya felülete: A hungarocellhez hasonlóan díszíthetünk gyertyákat is szivacs segítségével. A fehér gyertyára vasaló segítségével felvisszük a színes viaszt. Gyorsan kell dolgoznunk, és óvatosan, nehogy eldeformálódjon a gyertyánk alakja. A talpacskák segítségével mintákat is nyomhatunk a színes gyertyára, ki fog majd látszani alóla az eredeti színe. A viaszfestő toll segítségével is díszíthetjük a gyertyát, így apró mintákat is felvihetünk. A tartósság érdekében ezt is fújjuk be akril lakkal. Néhány konkrét ötlet Képeslap születésnapra: Egy vagy kétszínű alapot felviszünk a papírra a vasalóval, majd fogpiszkáló segítségével belekaparjuk a kívánt rajzot. Már óvodásokkal is használhatjuk ezt a technikát. Ajánlott előre elkészíteni az alapokat. Szöveget is írhatunk rá. Az ókorban és a középkorban a gyermekek gyakran úgy tanultak írni, hogy viaszba karcolták bele a betűket és felmelegítés után újra használhatták táblájukat. A történelmi játszóházakban is alkalmazhatjuk a hieroglif és rovásírás tanításához, valamint névjegykártyát is készíthetünk így. Képeslap húsvétra: A fényes felületű papírból tojásformákat vágunk ki. Kiválasztunk egy vagy két színt, a vasaló segítségével felviszünk a kartonra majd a vasaló szélével a fűhatást, és a szívóhatást kombinálva díszítjük a tojást. Az így kapott mintás tojásokat ráragasztjuk egy eltérő színű kartonra. Szív anyák napjára: A fényezett kartonból szív formát vágunk ki, és a húsvéti képeslaphoz hasonlóan elkészítjük.
170
Képeslap: A kiválasztott alapszínt felvisszük az alapra. A vasalót ráhelyezzük a lap sarkaiba és szippantó hatással függönyt készítünk (a vasaló formája adja a felülről elvékonyodó szétnyíló függöny formáját). A vasaló oldalát elhúzva készítjük el a gyertyát (halvány lesz). A vasaló élére élénk sárga viaszt folyatunk, majd lefelé fordítva megrajzoljuk a lángot. Ha az élekre zöld viaszt kenünk fenyőágat készíthetünk a fűhatás módszerével.
171
Szerzőink bemutatása Andrásné Dr. Teleki Judit, szakmai főtanácsadó, OKM Tudománypolitikai Főosztály Bányai Sándor, Kalandok és Álmok Szabadidőpedagógiai és Animációs Szakmai Műhely vezetője Dr. Biró Gyula, klinikai szakpszichológus, pszichotarapeuta, NLP oktató, sportpszichológus Csorba József, könyvtáros, információs társadalom szakértő, Budapest Elbert Gábor, sport szakállamtitkár Györfi János, főosztályvezető, ÖTM Sport Szakállamtitkárság Horváth Lajos, vezető-főtanácsos, ÖTM Sport Szakállamtitkárság Kopcsik István, történelem-földrajz-filozófia szakos tanár és a Kolumbusz Oktatási Központ főigazgatója (Zsédenyi Judittal az alternatív lehetőség-és élménypedagógiai" program kidolgozói) Dr. Lénárt Ágota, tanszékvezető egyetemi docens, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara, Pszichológia Tanszék Varga Csaba, szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke V. Csorba Éva, területfejlesztési szakértő, ügyvezető, Stratégiakutató Intézet Zsédenyi Judit, biológia - kémia szakos tanár és a Kolumbusz Oktatási Központ főigazgatóhelyettese
172
173
