Komparatív világgazdasági elméletek

Komparatív világgazdasági elméletek

Világgazdaságtan fejlődéstörténete I.1 Korai elméletek I.1.1 Merkantilizmus I.1.2 Fiziokratizmus I.2 Klasszikus elméletek I.3 Neoklasszikus elmélet I.4 Keynes, postkeynesiánus elmélet I.5 Liberális, neoliberális elméletek

Komparatív világgazdasági elméletek Világgazdasági elméletek fejlődése merkantilisták

fiziokraták

Thomas Mun (1571-1640) Jean Baptiste Colbert (1619-1683)

François Quesnay (1696-1774) A. R. Jaques Turgot (1727-1781)

klasszikus elméletek David Hume (1711-1776) Adam Smith (1723-1790) David Ricardo (1772-1823)

marxista neomarxista elmélet Karl Marx (1818-1883) Immanuel Wallerstein (1930-) Samir Amin (1931-)

neoklasszikus elméletek Alfred Marshall (1842–1924) Eli Heckscher – Bertil Ohlin Wassily Leontieff (19051999)

neoliberális (monetarista) elmélet Milton Friedmann (19122006)

keynesi, post-keynesi elmélet John Maynard Keynes (1883-1946) Gunnar Myrdal (18981987)

Komparatív világgazdasági elméletek Fejlődéselméletek rendszere klasszikus elméletek

• • marxista elméletek fejlődés = termelő eszközökben, termelési módokban, termelési viszonyokban bekövetkező változás

abszolút előnyök komparatív előnyök

neoklasszikus elméletek

keynesi iskola állami beavatkozás

neomarxista koncepció

neoliberális elméletek

függőségi elmélet

Wallerstein  világrendszer koncepció Amin  centrumperiféria

Fridman centrum – periféria elmélete  innovációkat létrehozó központok hordozzák a fejlődést és irányítják a perifériát

fejlett országok gazdaságát a fejletlen országok elmaradottsága teszi lehetővé, a világpiaci munkamegosztás


I.1 Merkantilizmus: • Nem önálló elmélet, hanem gyakorlati gazdaságpolitika.

• A 16-17. században, a nyugat-európai viszonyok között alakult ki. • Kereskedelemelmélet (kereskedelmi mérleg elmélet, protekcionizmus) első koncepciója. • Tőkés ipar kifejlődésének korszaka, nyugat-európai hatalmak

harcolnak a tengerentúli kereskedelem és a gyarmati hódítások révén megszerezhető javakért, pozíciókért.

• A háborúk erős államot és stabil pénzforrásokat követelnek.


I.1 Merkantilizmus • Arany, ill. nemesfém megszerzésének a nemzetállam szempontjából kiemelt jelentősége van. • „metallizmus” illúziója → pénzként használt nemesfémek társadalmi értéke = nemesfémek természetes esztétikai tulajdonságai. • Pénz fétise → ország fejlődése és gazdagodása = a valóságos (nem helyettesített) pénz, az arany, ill. nemesfémek tömegének gyarapodása. • Kereskedelem elsődlegessége, kereskedelmi szemlélet!


I.1 Merkantilizmus • Külkereskedelem → a csere egyenlőtlensége és rendszeres pénzbeli többletbevétel révén, az ország gazdasági gyarapodásának eszköze. • Belkereskedelemmel csak az országban élő kereskedői réteg jár jól (más társadalmi rétegek kárára) → „olcsón vesz, drágán ad el”. • Külkereskedelem révén az egész ország gazdagodik (feltételezhetően más országok rovására). →


I.1 Merkantilizmus Thomas Mun (1571-1641): 1615-től haláláig a Brit kelet-indiai társaság igazgatója volt. Fő műve: England’s Treasure by Forreign Trade. Or the Ballance of our Forreign Trade is the Rule of our Treasure Jean Baptiste Colbert (1619-1683): XIV. Lajos minisztere (erőltetett állami iparfejlesztés, túlzott vámvédelem, mezőgazdaságból élő lakosság túlterhelése)


Elméleti irányzatok Korai elméleti irányzatok •

Merkantilizmus – elsődlegesen külkereskedelmi elmélet

• •

Kereskedelmi tőke virágkorának és a manufaktúra-korszaknak elmélete. Tengerentúli kereskedelem, gyarmati hódítások, háborúk erős államot, jelentős pénzforrásokat kívántak. „Metallizmus” illúziója, arany és nemesfém felhalmozása a cél, pénz fetisizálása. Merkantilisták az ország fejlődését és gazdagodását a valóságos pénz, az arany és nemesfémek tömegének gyarapodásában látták.

•

• •

Kereskedelem elsődlegességének hangsúlyozása, külkereskedelem fontossága. Profit forrása leginkább a kereskedelem, csere révén szerezhető pénzjövedelem, ill. uzsorakamat.


Korai elméleti irányzatok •

Merkantilizmus

•

Merkantilista gazdaságpolitika a külfölddel (főként távoli országokkal) folytatott kereskedelem eredményessége miatt gyors(abb) iparfejlődést követel és a biztonságos szállításokhoz szükséges tengeri hatalmat.

•

Nemzetgazdaságtan első elméleti irányzata, későbbi neomerkantilizmus alapja.

•

Tengeri hatalmi versengésben lemaradó Franciaország (erőltetett iparfejlesztés, vámvédelem miatt) a mezőgazdaságot és a lakosságot sújtotta

•

Fiziokratizmus kialakulása


I.2 Fiziokratizmus: • Franciaország (XVI. század vége, XVII. század eleje). • Ország gyarapodása a fizikai mivoltukban elfogyasztható valóságos javak használati értékének gyarapodásától függ, ill. e javak termelésének természet által segített folyamataitól. • A természet közreműködése a mezőgazdasági termelés esetében nyilvánvaló → fiziokraták az erőltetett iparosítás helyett a mezőgazdaság fejlesztését javasolják.

Komparatív világgazdasági elméletek I.2 Fiziokratizmus-fiziokraták: F. Quesnay (1696-1774), XV. Lajos király orvosa. • Elméletében a gazdaság körforgását a vérkeringés képével érzékeltette. Az élőlények anyagcseréjének mintájával szemléltette azt a folyamatot, amely a termeléssel kezdődik, a termelt javak fogyasztásával folytatódik, hogy aztán különböző utakon visszatérjen a termeléshez (Tableau économique, 1759). • Szerinte a gazdaság egyetlen alapja a természet. Ez biztosítja az embernek mindazt, ami létfenntartásához szükséges. Az ipar és a kereskedelem a mezőgazdaságra épül. • Szemére vetette Colbert-nek, hogy, elvakítva a hollandok kereskedelmétől és a fényűzési ipar ragyogásától, elhanyagolta a mezőgazdaságot, s ezzel együtt a tartományok és a városok romlását idézte elő: csak a föld, a mezőgazdaság termelékeny. A termelt gabonamennyiség mindig nagyobb, mint amit elvetettek.


I.2 Fiziokratizmus: • A földművesek az egyetlen valóban termelő társadalmi osztály, a többi nem termelő, ami nem jelenti azt, hogy haszontalan a társadalom számára. A földbirtokosok Quesnay szerint külön osztályt képeznek, mivel az államhatalom alapját alkotják. • Miként a merkantilisták, a fiziokraták is sürgették a kereskedelmetet korlátozó vámok megszüntetését. • A fiziokrata iskola önálló tagja A. R. J. Turgot (1727-1781), aki előkészítette a klassziskus iskola kifejlődését (Reflexions sur la formation et la distribution de la richesses, 1776).


Merkantilizmus

Fiziokratizmus

Állományi (stock) szemlélet

Áramlási (flow) szemlélet

Nemzetközi gazdaságtani szemlélet

Nemzetgazdasági szemlélet



Fiziokratizmus

•

Egy ország gazdagodásának alapja a elfogyasztható valóságos javak, használati értékeke gyarapodása, termelése, amelyet a természet folyamatai segítenek (mezőgazdasági termelés szerepe kiemelkedő). A fiziokraták az erőltetett iparosítás helyett a mezőgazdaság fejlesztését ajánlották. Termelés, használati érték, szinte zárt, önellátó gazdaság belső egyensúlyfeltételei a meghatározóak.

•

•

Problémák: a piacgazdaság és árutermelés kettős jellege, gazdasági folyamatok kétoldalúsága, kettős természete (természeti és társadalmi folyamatok egyaránt), áruk kettős tulajdonsága, árutermelés és csere belső (nemzeti) és külső (nemzetközi) vonatkozásai, nyitott vagy zárt gazdaság, expanzió vagy védekezés, exportorientáció vagy importhelyettesítés..



Fiziokratizmus

•

Általános egyensúly: a csere szerepe a termelés által előállított javak megfelelő elosztása, újraelosztása, hogy a termelés megismétlődhessen. Parciális egyensúly: a nemzetgazdaságnak csak egy szektorára, ágazatára vonatkozóan valamely termék kereslet és kínálati egyensúlya. Tökéletes egyensúly: az általános egyensúly teljes foglalkoztatottság és kapacitás-kihasználtság esetén, a nemzeti jövedelem maximumát biztosítja adott viszonyok között. Tökéletlen egyensúly: egy nemzetgazdaságban a piaci kereslet és kínálat kiegyenlítődése a nemzeti jövedelemnek az elérhetőnél alacsonyabb szintjén megy végbe.

• •

•



Mindkét elméleti irányzat egyoldalú, leegyszerűsíti a folyamatokat.

•

A merkantilista koncepció a „későn jövő”, a fejletteket utolérni törekvő gazdaságokban megjelenik államilag támogatott erőltetett iparosítással és protekcionizmussal. Azon gazdaságokban ahol az erőltetett iparosítás kudarcot hozott ott többször megjelent a mezőgazdaság fejlesztésére alapozó, gazdasági egyensúly és a fogyasztói érdekek védelmére hivatkozó irányzat.

•

•

Jellemző az importhelyettesítés vagy exportorientáció egymást kizáró alternatívákként kezelése.


A nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete

D. Hume (1711-1776)

D. Ricardo (1772-1823)

A. Smith (1723-1790)

Komparatív világgazdasági elméletek A nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete A közgazdaságtan klasszikus elmélete, a 18-19. században mindenekelőtt Angliában kibontakozó ipari kapitalizmus korának terméke. Jellemzői: 1. Nemzetek gazdagodásának forrása → termelő és értékalkotó emberi munka (munkaérték-elmélet). 2. Az egyén és a nemzet jólétének bővítése érdekében a termelők közötti cserét szorgalmazza, mind belföldön, mind az egyes országok között! 3. Hitt abban, hogy az önérdek követése, a piaci mechanizmus spontaneitása, a mesterséges korlátok és állami beavatkozások felszámolása ésszerű és valamennyi egyén ill. nemzet számára előnyös munkamegosztást eredményezhet.


A nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete Jellemzői: 4. Már nem kerül szembe a nemzetgazdasági ill. a nemzetközi gazdasági szemlélet. 5. A kölcsönösen előnyös csere az országon belül és kívül a közjó gyarapodását szolgálja. Klasszikusok nemzetközi gazdasági koncepciói:

1. David Hume: a nemzetközi gazdaság egyensúly mechanizmusa 2. Adam Smith: abszolút előnyök nemzetközi munkamegosztási (kersekedelmi) elmélete 3. David Ricardo: komparatív előnyök nemzetközi munkamegosztási (kersekedelmi) elmélete


A közgazdaságtan klasszikus elmélete • Laissez faire: „a mesterséges korlátok és állami beavatkozások felszámolása ésszerű és valamennyi egyén, illetve nemzet számára előnyös munkamegosztást eredményezhet” (Szentes Tamás: Világgazd. I. kötet 39.o.)

– Természetes önérdek követése


A közgazdaságtan klasszikus elmélete • Tökéletes egyensúly: Amennyiben az általános egyensúly egyszersmind teljes foglalkoztatottságot és kapacitáskihasználást jelent, vagyis a nemzeti jövedelemnek az adott viszonyok mellett elérhető maximumát biztosítja, az általános egyensúlyt (a klasszikus és a neoklasszikus közgazdaságtan alapján) tökéletesnek nevezik, perfect equilibrium-nak. • Tökéletlen egyensúly: Amikor valamely nemzetgazdaságban a piaci kereslet és kínálat kiegyenlítődése a nemzeti jövedelemnek az elérhetőnél alacsonyabb szintjén, munkanélküliség és kapacitás kihasználatlanság mellett következik be, az általános egyensúlyt tökéletlennek, imperfect equilibrium-nak nevezik. (Szentes Tamás, 37.old)


A közgazdaságtan klasszikus elmélete • Főbb képviselői: – Adam Smith (1723-1790) • Abszolút előnyök elmélete – David Ricardo (1772-1823) • Komparatív előnyök elmélete – Jean-Baptiste Say (1767-1832) • Say-dogma – Robert Torrens (1780-1864)

• Problémák: – Makropolitikai szinten dől el a szakosodás kérdése – Aszimmetrikus interdependencia


Nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete • • •

• •

Ipari kapitalizmus idején alakult ki. Munkaérték-elmélet: a termelő és értékalkotó emberi munka a nemzetek gazdagodásának forrása. A nemzeti munka hatékonysága és termelékenysége növelhető a termelők közötti csere és munkamegosztás bővítésével (nemzetgazdaságokon belül és nemzetgazdaságok között is). Mesterséges korlátok és állami beavatkozások felszámolása előnyös munkamegosztást eredményezhet. Nem kerül egymással szembe a nemzetgazdasági és nemzetközi gazdasági szemlélet, a természetes önérdek követése a nemzetgazdaságon belül és a nemzetközi gazdaságban is eredményezheti az együttes közjó gyarapodását, és a kölcsönösen előnyös csere kialakulását.


Nemzetközi gazdaságtan klasszikus elmélete

•

Koncepció elemei: – nemzetközi gazdaság egyensúly-mechanizmusának felfogása; – nemzetközi munkamegosztást és szakosodást szabályozó komparatív előnyök, elletve költségek gondolata.

•

Ezeket együtt tartalmazza Ricardo elmélete: a komparatív költségek alapján kialakítandó nemzetközi munkamegosztás rendszerének működése összefügg a nemzetközi áru- és pénzmozgás mechanizmusával.


A nemzetközi gazdaságtan marxi elmélete

Karl Marx (1818-1883) Forrás: Szentes Tamás(2005): Világgazdaságtan 1. pp. 33-45, , www.wikipedia.org


A nemzetközi gazdaságtan marxi elmélete A marxi elmélet nemzetközi gazdaságtanra vonatkoztatható tézise: Áru értéke = c + v + m,

Ahol c = az új termék értékébe beépülő konstans tőkeelem v = az új termék értékébe beépülő változó elem (pl. bérköltség) m = Mehrwert = hozzáadott érték → új érték és változó tőkeelem különbözete → Újratermelődő társadalmi különbségek → ha az áru VILÁGÁRU, akkor a társadalmi különbségek is világszinten termelődnek újra.


A marxi elmélet • Marx a magántőke uralmára épült piacgazdaságnak és a kapitalizmusnak, mint társadalmi rendszernek a kritikai elemzését adta • Munkaérték-elmélet, ún. értéktörvény • Elkülöníthető egymástól az érték és a termelési ár • Az áru értéke= c + v + m – Ahol c: a termelésben felhasznált holt munka – v: a termelésben felhasznált élő munka – m: hozzáadott érték • A termelési ár= c + v + p • Kizsákmányolási és hatalmi viszonyok • Szakított a cserepartnerek egyenlőségének és a nemzetek szuverenitásának klasszikus feltételezésével (aszimmetrikus interdependencia)


Marxi elmélet •

A termék értékének munka által való meghatározása jellemző.

•

A termelés társadalmi viszonyainak egyenlőtlenségeit, a tulajdonviszonyokban és a munkamegosztás rendszerében látható ellentéteket vizsgálja. Társadalmi és nemzetközi egyenlőtlenségek, kizsákmányolási és hatalmi viszonyok vizsgálata jellemző. Megkülönbözteti a „gazdaságon kívüli erőszak” és a „gazdasági kényszer” fogalmát, a cserepartnerek nem egyenlőek, így a kölcsönös függőség aszimmetrikus jegyeket ölt. A marxi elmélet szerint az áru értéke, melyet az újraelőállításhoz társadalmilag szükséges összes élő- és holtmunka mennyisége határoz meg, „régi” és „új „értékre bontható. Elméletében megjelenik a tőke nemzetközi mobilitása.

•

•


Unilineáris fejlődési elmélet 1. Ősközösségi, tradícionális társadalmak – Nettó barter 2. Rabszolgatartó társadalmak – munkaerő a legfőbb érték 3. Feudális társadalmak – A föld a legfőbb érték (járadék) 4. Tőkés társadalmak – A tőke a legfőbb érték 5. Szocialista társadalmak – Nincs szükség a gazdaságban a pénzre, az árak meghatározó szerepére. Az emberiség a tudatosságnak arra a fokára jut, hogy pontosan tudja az individum, hogy mi a feladata a gazdasági rendszerben. Mindenki a képességei maximumát nyújtja, cserébe szükségletei szerint vesz el a közjavakból. Minden megtermelt jószág a közjó részévé válik. Fejlődéssel jusson erre a szintre, ne kényszerrel!


Neoklasszikus elmélet • • • • • •

A tankönyvirodalomra „legbefolyásosabb” irányzat A klasszikus egyensúly-mechanizmus kiegészítése Liberális, szabadelvű, nincs protekcionizmus Egyéni szereplők, egyéni döntések Haszonmaximalizálás A termelési és keresleti viszonyok együttes hatásának vizsgálata • Egy tényezős termelési függvényről -> kéttényezősre -> komparatív előnyöket biztosító nemzetközi munkamegosztás elmélete: Heckscher-Ohlin elmélet: Minden ország szakosodjon annak a terméknek a termelésére és exportjára, amelyik termék előállításához szükséges termelési tényezőből relatíve bősége van.


Neoklasszikus elmélet • Probléma: a termékek árai a hozzáadott értéktől függnek! A szakadék mélyül, tágul…. (A munkaerő, mint termelési tényező révén a gyártási folyamatban kevesebb hozzáadott értéket lehet teremteni, mint a tőke révén. A munkaintenzív termékekre specializálódott országok a világpiaci árversenyben, export árbevételi versenyben elmaradnak.)


Neoklasszikus elmélet • •

•

Klasszikus elmélet modernizálása, továbbfejlesztése. Korrigálta és kiegészítette a klasszikus egyensúly-mechanizmus koncepcióját. Módosította a nemzetközi csere egyensúlyviszonyaira, a munkamegosztásra és a specializáció előnyeire vonatkozó következtetéseket. Újrafogalmazta a komparatív költségek gondolatait a partnerországok tényezőellátottságának függvényében. Tőke nemzetközi áramlásának irányait és hatásait is vizsgálta.

•

A máig legelterjedtebb, legnagyobb hatású irányzat.

•

•


A keynesi elmélet Előzmények • A tőkés piacgazdaság spontán működése  problémák, kedvezőtlen társadalmi következmények • A két világháború közötti időszak – Munkanélküliség – Kapacitás-kihasználatlanság • 1929: a „Nagy Válság”

• „keynesi forradalom”


A keynesi elmélet • Megingatta a neoklasszikus modellt • Alapvetően a nemzetgazdasági makrorendszerre vonatkozott • Nemzetgazdasági egyensúlyra vonatkozó felfogása kétségbe vonja a nemzetközi gazdaság egyensúlyának klasszikus, neoklasszikus elméletben feltételezett mechanizmusát • A külkereskedelem szerepe a nemzetgazdasági egyensúly megbomlásában, helyreállításában • A nemzetközi valutaárfolyamok – árfolyampolitika • A belgazdaság védelmére bizonyos esetekben megengedhető a protekcionizmus (az egyensúlyi viszonyok megteremtéséig), de egyébként a liberalizmus, a szabadelvűség híve


A keynesi elmélet • A termelés visszaesésének oka az elégtelen kereslet • Fontos szerepe van a beruházásoknak • Az állam teremtsen kormányzati kiadások révén keresletet • Munkahelyteremtő beruházások • A megtakarítások fel is halmozódhatnak • A pénz nem ártatlan közvetítő!!!

• John Maynard Keynes (1883-1946)


Keynesi elmélet •

Alapvetően a nemzetgazdasági makrorendszerre (főleg a fejlett tőkés piacgazdaságokra) vonatkozó elmélet, de tartalmaz világgazdasági jelenségekre vonatkozó megállapításokat is (kétségbe vonta a nemzetközi gazdaság hagyományos (klasszikus-neoklasszikus) elméletekben feltételezett mechanizmusát).

•

A külkereskedelem nemzetgazdasági egyensúlyban betöltött szerepével, az árfolyam-politikával, a protekcionizmus hatásaival is foglalkozott.

•

A keynesiánusok nagy része feltételezte, hogy a keynesi gazdaságpolitikai recept valamennyi nemzetgazdaságban alkalmazható, és így a világgazdaság nemzetgazdaságai a tökéletes egyensúly állapotába kerülhetnek.


Poszt-keynesiánus, reformista irányzat •

• •

•

•

Az elmélet alapja a kumulatív egyenlítődés irreverzibilis folyamata (szemben az automatikus egyensúly-mechanizmussal és a folyamatok reverzibilis jellegével). A világpiacon nem egyenrangú partnerek vesznek részt, aláfölérendeltségi, egyoldalú függési viszonyok alakultak ki. A külkereskedelem egyesek számára előnytelen hatásaival is számoltak. Egyes hátrányos helyzetű (egyoldalúan specializált, elmaradott…) országok cserearányainak romló tendenciáit megvilágosították. Kétségbe vonták a fejlettebb országokból a kevésbé fejlett országokba irányuló technológiatranszferek hatékonyságát, kiegyenlítődést segítő mivoltát, utaltak a transzferek kedvezőtlen hatásaira. Rámutattak a tőke „perverz” (gazdag országok irányába) áramlásának lehetőségére.


Poszt-keynesiánus irányzat • A gazdaságilag elmaradott országok krónikus kereskedelmi és fizetési nehézségei, eladósodása és a nemzetközi fejlődésbeli szakadék

„poszt-keynesiánus forradalom”: • Nem fűzhető egyetlen személy nevéhez • Megkérdőjelezték a klasszikus, neoklasszikus tételeket • Elméletük alapja: a kumulatív egyenlőtlenítődés irreverzibilis folyamatának tétele (Myrdal, Balogh) • Partnerek egyenlőtlensége, dominancia és alárendeltség, egyoldalú függés


Poszt-keynesiánus irányzat • Külkereskedelem hatása egyes országok számára kedvezőtlen, „backwash effect” • Elmaradott országok cserearányai, általánosan romló tendencia • A műszaki fejlődés lehetőségei eltérően alakulnak az egyes országokban (Singer); a technikai fejlődésben az igazodás és követés járulékos terhekkel és hátrányokkal járhat együtt • A tőke perverz áramlásának lehetősége (Hirschmann, Prebisch)


Újbaloldali és neomarxista elméleti irányzat • A Harmadik Világ egyre súlyosbodó problémái, a nemzetközi egyenlőtlenség növekedése hívta életre • Elméleti koncepciók születtek a világgazdaság egyenlőtlenségeinek és kizsákmányoló viszonyainak magyarázatára és megszüntetésük lehetőségeire, módjaira • Arghiri Emmanuel: egyenlőtlen nemzetközi csere • Immanuel Wallerstein: világrendszer-koncepció

• Samir Amin: centrum-periféria • ’70-es évek


Radikális újbaloldali és neomarxista elméleti irányzatok •

A világgazdaság egyenlőtlenségeinek és „kizsákmányoló” viszonyainak magyarázata.

• • •

Emmanuel: egyenlőtlen nemzetközi csere; Wallerstein: világrendszer-koncepció; Amin: centrum és periféria függő és kizsákmányolt helyzetére vonatkozó elméletek.

•

A kizsákmányoló „Északkal” való szakítást szorgalmazók között találtak követőkre.


A neoliberális-monetarista elmélet • • •

Az elmúlt két évtizedre jellemző Az inflációs és adósságproblémák játszottak fontos szerepet a kialakulásában A klasszikus-neoklasszikus elvekhez való részbeni visszatérés, állami beavatkozásoktól mentes gazdasági viszonyok laissez faire elvéhez való ragaszkodás jellemzi – Monopolisztikus erők, árszabályozó kartellek, állami tarifális és nem tarifális akadályok leépítése – A szabadpiaci mechanizmusra bízott reálfolyamatok helyett inkább a pénzfolyamatokra és monetáris viszonyokra koncentrál – Ideális a szabadpiaci spontaneitás – A gazdasági egyensúly/egyensúlytalanság monetáris probléma: a pénz kereslet-kínálat egyensúlya/egyensúlytalansága – A magángazdaság rendje alapvetően stabil és nem szorul állami szabályozásra


A neoliberális-monetarista elmélet A keynesi felfogást éppen azért támadják, mert annak gazdaságpolitikai receptje a gazdasági szabadságot korlátozó, a piac normális működését megzavaró állami beavatkozás fokozása; megítélésük szerint a monetáris politikával szemben előtérbe állított keynesiánus költségvetési, illetve fiskális politika a jóléti állam egész koncepciójával együtt súlyos károkat okoz a gazdaságnak és még saját céljai elérésében sem lehet sikeres.


Neoliberális-monetarista elmélet •

• • •

Neoliberalizmus a klasszikus-neoklasszikus elvekhez (állami beavatkozásoktól és bürokratikus szabályozásoktól mentes gazdasági viszonyok) való visszatérést jelenti. A mai világgazdaságban uralkodó monopolisztikus erők visszaszorítását és az állami vám-, a nem vámjellegű akadályok leépítését szorgalmazza. A gazdasági egyensúly vagy egyensúlytalanság kérdését monetáris problémaként kezelik. A magángazdaság rendjét alapvetően stabilnak tekintik, szerintük nem szorul állami szabályozásra. A keynesi felfogást támadják, mert a monetáris politikával szemben előtérbe állított keynesiánus költségvetési, ill. fiskális politika a jóléti állam koncepciójával károkat okoz a gazdaságnak.


Zárszó E fejlődéstörténeti áttekintés nagymértékben leegyszerűsített! Sok más elméleti irányzat is létezik! Tessék óvakodni az egyes irányzatok és tételeik merev szembeállításától!

Komparatív világgazdasági elméletek

Recommend Documents