KOMMUNIKÁLÓ TÁRSADALOM

Angelusz Róbert

KOMMUNIKÁLÓ TÁRSADALOM - Adalékok a társadalmi információáramlás makro-jelenségeinek vizsgálatához -

Kandidátusi disszertáció

Budapest, 1980.

- 2 -

I. A TÁRSADALMI NYILVÁNOSSÁG KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE A szocializációs folyamatban elsajátított ismeretek és az "újdonságok" Információszükséglet és aktualitás Szükséges információ és információszükséglet A nyilvánosság fogalma és dimenziói Az információáramlás vertikális és horizontális pályái és a nyilvánosság II. A KÖZVÉLEMÉNY FOGALMA ÉS SZERKEZETE A népérzület A közösségi vélemény A közvélemény kialakulásának társadalmi feltételei A közvélemény meghatározása A közvélemény alanyi hordozói és közönség szerkezete A közvélemény tartalma és a vélemények megoszlása A közvélemény kommunikációs szerkezete I. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A VÉLEMÉNYEK ALAKULÁSÁRA A véleményváltozás és az előzetes vélemények sajátosságai A tapasztalatok szerepe A személyes kommunikáció A tömegkommunikációs változások A tömegkommunikáció forrásáról alkotott kép Csoportváltozók strukturális változók A szituáció szerepe Szelekciós jelenségek, kognitív disszonancia A prognózis lehetőségei A tömegkommunikációs eszközök és a közvélemény

- 3 -

IV. KOMMUNIKÁCIÓS RÉTEGZŐDÉS Az információk hozzáférhetősége és a tömegkommunikációs eszközök használata Az információfelvétel hatékonysága. Rétegspecifikus különbségek Az információfelvétél

rétegspecifikus hatékony-

ságának okai A vélemények rétegződése.

ELŐSZÓ

Tíz a

éve,

az

első

kommunikáció-kutatás

sok

már

fel,

az

első

amelyeknek

értelmezése Világossá

tok

hogy

fogódzók

szerének

megértését.

inkább

kációs álló

nélkül

a

a

Márpedig

folyamatai

bonyolult, alkotnak,

jelenségei

sem

vetették eredmények látszott.

jellegű

társadalom

sugallták,

legelemibb

sorát

kommunikációelméleti

maradnak,

azt

rendszert

kutatá-

vizsgálati

survey

nem

a

társadalom

az

érthetők

kumulálódnak

meg

rend-

tapasztalataim

összefüggő, amelyben

és

vizsgála-

kommunikációs

kutatási

hogy

és

E

elengedhetetlennek

megfelelő

elő

közvélemény

kérdések a

mozaikszerűek

segítik

a

megtettem.

olyan

megválaszolása

eredményei

egyre

években

vált,

aligha

lépéseket

területén

szempontjából

szociológiai

s

hogy

kommuni-

viszonylag

ön-

információáramlás az

átfogóbb

ösz-

egyetemi

oktató

mun-

szefüggések ismerete nélkül. A kám

is

fenti arra

rendszerének szó

meggondolásokon késztetett, leírásához

makrojelenségeket

kat

megpróbáljam

retben

értelmezni.

és

számot.

nem

épületet,

a

társadalom

szükséges a

kommunikációs

legfontosabbnak

közöttük

lévő

lát-

kölcsönhatáso-

kommunikáció-szociológiai

Tanulmányom

ad

fel

hogy

egységes

eredményeiről húz

túl

Nem inkább

ennek

a

törekszik csak

az

kísérletnek

keaz

befejezettségre, alapokat

előkészület egy nagyobb vállalkozás megírásához.

keresi:

- 5 -

I.

A TÁRSADALMI NYILVÁNOSSÁG KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERE

A szocializációs folyamatban elsajátított ismeretek és az "újdonságok"

Az

aktualitás

mindenekelőtt

az

problémakörének

ismereteknek

megkülönböztetnünk,

amely

rinti

adódik.

ba

felosztásból

a

közösség

tított

ismeretek

részét ban

által

pedig

való

a

az Az

két

ismeretek

szocializációs

fajtáját

kell

lehetősége

sze-

egyik

alkotják,

lehetnek

tevékenységünket,

nem

elsajá-

egy

másik

a

világ-

amelyek

szükségesek;

de

csoportjá-

folyamatban

tudáskészletünk

ismeretek

eligazodáshoz

a

ismeretadás

tartoznak,

olyan

orientálják

azt

tanulmányozásához

irányítják,

szocializálhatok,

mert "éppen most történt eseményekre" vonatkoznak. Az

elsődleges

alaptudást het

a

nyújthat

világ

az

eseményei

szemléletet,

amely

sát,

adhat

de

szocializáció

nem

ség

számára

is

ra

vonatkozó

viszonylagos.

újdonságok iránti

újak.

olyan A

befogadására,

az

ismereteket

megkülönböztetése

Előfordulhat,

hogy

a

olyan

elsajátítá-

amelyek és

nevel-

adhat

ismeretek

szocializálható

ismeretek

kiindulópontot,

nyitottságra,

elősegíti át

fontos

az

a

közös-

újdonságok-

természetesen

szocializációs

folya-

mat során elsajátítható ismeretek egy részét is "az életből során

tanuljuk is

meg".

számos

Másrészt

"éppen

most

a

szocializációs

történt

esemény",

folyamat újdonság

- 6 -

kerül

a

süknek

felnövekvő

mégis

dalmakban

a

van már

generáció

ismeretei

jogosultsága,

hiszen

elsajátított,

let

mellett

létezik

zó,

bővülő

tartománya,

eltérő

az

intézmények

a

az

egy

zárt

e

eltérő

társa-

tudáskész-

állandóan

ismeretek

segítségével,

Elkülöníté-

különböző

viszonylag

ismereteknek és

közé.

két

válto-

fajtáját

mechanizmusokon

keresztül sajátítják el a társadalom tagjai, A

szocializálható

és

az

újdonságokra

meretek

különválása

történelmileg

előtt

társadalmak

dinamikusságának

a

jének

függvénye.

belső

történéseit

viszonylagos rendszerét változások

A

viszonylag

a

az

állandóság,

ritmusa

viszonylagos, és

zárt,

megszokottság,

változatlanság

Ha

lassú,

szint-

közösségek

szabályozottság, a

mozdulatlanság

rendkívül

is-

mindenek-

integrációs izolált

a

jellemzi. a

vonatkozó

a

tevékenységek uralja

vagy

túlnyomórészt

a

időt-

lenné válik a közösség tagjai számára szükséges tudás is, az

újdonság-ismeretek

lentőségű. ismeretek ójához A

A

és

a

egységesség

mereteket régi

változása átalakító,

ismereteket

rendszerek lyen

és

is

típusú

ságoknak

csak

új

a

tevékenységek

közösségek

érték-

újjászervező

időtlenek, a

külső

jelentősége,

mert

szükségesek.

jellemzi.

lép

nem

fel

helyezi

maguk

a

változatlanok. történéseknek, ha

az

normarendszerét

nem

erőként,

je-

reprodukci-

változatlanság

megvilágításba,

van

és

konfrontációja

közösségekben

mindazok

eligazodáshoz

viszonylagos

többnyire

akkor

lényegében

való

vagy

elhanyagolható

során

amelyek

"világban"

statikus

nézetek

úgyszólván

szocializáció

átadhatók,

zárt,

az

A

köre

azok

a

isa

nézetAz

i-

újdonközösség

- 7– életét

közvetlenül

zárt

társadalmakba

történések tanak,

híre,

nem

köntösében

jelenik

tények,

éppen és

új

csak

inkább

a

többé-kevésbé

a

A

külső

"régi

igazság" egy

tények

számí-

megszokott

csodálatos

esemény

birodalmában

bizonyos

"megjelöltté" A

ilyen

újdonságok,

mindennapos,

szokásoknak

lesznek.

az

rendkívülinek

közösség

túllépnek,

csodákká

az

a

meg.

ha

Természetesen

eljuthat azok

lesznek "Az

új

is de

élményévé.

az

érintik.

válnak

küszöbén

-

rejtjelekké

jelekké alakulnak

át.1 Más get

helyzet

folytató,

latok

és

gulása, zások

a

a

társadalom

sorsát

olyan és

társadalom

gyors

nyitottsága

az

miatt

megnő emberek

amelyekre

a

)

új

J.

világát

irányú belső

Habermas:

a

távoli

módon

kell

fejlődése,

jelente-

mindig az

hozhatnak. van

meg-

ellenHa

kitéve,

a ha

befolyásolamelyekre

készíthetők reagálniuk. mennél

sé-

emberek

vagy

események

nem

válto-

megszokott

jelentősége,

során

kitá-

gyors

amelyek

változásoknak

társadalom

a

fenyegethetik

ismeretek

autonóm

fokozatos

ugyanis

fordulatot

életét

viszony-

kihívást

lehet

lehetősége,

szocializáció

egy

nem

tevékenysé-

emberi

és

állandó

eseményekben

olyan

mindig

dinamikusabb

1

az

történései

sokszor

változások

kedvező

Az

közvetítőrendszer

belső

megszokott

aktív

társadalmakban.

helyzetek

Az

kezőképp,

ják,

új

igen

reagálni.

az

környezetükkel

társadalmi

amelyekre

mákkal

a

dinamikus

kiváltotta

nek,

van

a

elő, Mennél

bonyolul-

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Gondolat, Budapest, 1971. 29-31# 1.

- 8 tabbak

és

szerteágazóbbak

csolatai,

annál

sége,

annál

való

készség,

a

környező

világgal

inkább

megnő

az

új

fontosabbá

válik

az

újdonságok

nyitottság

kialakítása

való

ismeretek

a

kap-

jelentő-

befogadására

társadalom

tagja-

iban. Az

újdonságok

hogy

a

család

lőtt

a

szocializálható

referáló,

a

gok

A

iskola

keletkeztek,

mellett

tudás a

tömegsajtó,

élet

hogy

-

magyarázza,

amelyek

az

mindeneke-

intézményei

majd

később

kialakulásával

az

e-

egyik

közvetítője

mindennapos

a

in-

vagy

kialakulásával az

értetődő,

-

olyan

kizárólagos

újdonságok

hírközlés

magától

igény

átadásának

amelyeknek

feladata,

rendszeres

az

fokozott

tömegkommunikáció

legfontosabb gyen.

az

vélemény-,

lektronikus tézmények

és

iránti

le-

újdonsá-

tartozékaivá

válnak.

Információszükséglet és aktualitás

Az

újszerűség

minden

újdonság

semény

egyáltalán

aktualitás

tünk

fontos

hogy

ki,

az

vagy

a

mából

ki,

indulunk

modern amely

aktualitással.

számára.

fel

információ-szükségleten?

értelmezésénél

az

emberek

kelti

az,

elégítsen

azonos

az

nem

feltétele

szükségletet

nem

az

új

e-

érdeklődésüket.

Az

információ

tömeges

indukáljon. Az

De

mit

hírér-

információ-szükséglet

pszichológiai a

Számos

Nem

szükséglet-fogal-

szükségleteket

a

"feszültség-

- 9 ben

lévő

rendszer"

feszültség

meghatározott

mények,

helyzetek

amely re

állapotával

a

készteti

csökken,

objektivációk,

iránti

feszültség az

viszonyok,

hiányérzetként

csökkenésére

embereket.

emelkedésével

kapcsolatba.2

hozza

A

viszont

A él-

jelentkezik,

alkalmas

tevékenységek-

feszültség

csökkenésével

nő

a

szükséglet

intenzi-

tása. Információ-szükségletekről hiányérzet a

alakul

hiányérzettel

ján

ki

közvetett

let

Az

sok

esetben

vó

primer

álló"

"leválik",

válik.

Akár

eszköz

és

helyzetekben

önmagában

fontosnak

szándék

"önálló"

eszközként

rendkívül látszó

illetve

tájékozódás

valamilyen

függetlenedik

információszükségletről

élezett

iránt,

feszültség

kapcsolódó

szükségletről,

lópontjává

beszélünk,

információszükséglet

szükségleti:

kielégítéséhez

De

információ

összefüggő

csökkenthető.

sze

az

akkor

jelentős más

az

ré-

őt

létrehíkiindu-

akár

"ön-

intenzitása

ki-

lehet;

szükségletet

út-

szükség-

törekvések

szó,

nagy

ha

megvalósításában.

funkcionál,

van

ha

is

és

sok

más,

háttérbe

szo-

ríthat. Mivel

témánk

szempontjából

a

tömegesen

információ-szükségletnek

van

zokat

feltételeket

kell

találkozása

tömegméretekben

a

amelyeknek

tényezőket

és

kialakulása,

elsődleges

előforduló

jelentősége,

a-

megvizsgálnunk, idéz

elő feszültségeket, amelyek tájékozódás útján enyhíthetők, —

2

) Vö. K. Lewin: A mezőelmélet a társadalomtudományban. Gondolat, Budapest, 1972. 97. 1. Az információszükségletek kommunikációelméleti megközelítéséről lásd Hanák Katalin: Eszmecsere az információszükségletről. Rádió és Televízió Szemle, 1976. VIII. évf. 3.sz.

- 10 A

tömeges

forrása

ember

emberek

élete

idejében

információ-szükséglet

és

erősen

történő

nyek

látszó

adott

és

közül

egyéb

ha

gyors,

esetleg

sokkal

az

feltételeitől

helyzet és

-

lassú

kisebb,

Az

Az

esemé-

értelemben

informálódás esemé-

információszükségletek rendszerint

azok

vál-

amelyek

tartalmazó

változá-

információkeltő

elhanyagolható.

lehet

sebes-

történő

változások

esetleg

a

leghe-

viszonylagos

fordulatokat

a

és

a

információszükségletet,

drámai

kétféle

a

"egyidejűleg"

eltekintünk

jelentenek;

az

információ-szükséglet

nyitottságától.

intenzívebb

alakulásától;

kialakítását.

változások

események

-

ki

szerepe

a

Az

mérlegelését

indukált

függ

meghatározó

sokat

környezet

legfőbb

változása.

elősegítheti

szempontjából

tanak

mény

által

az

ritmusa

nyek

a

magatartás

egyaránt

ségétől

viszonyának

körültekintő

változása

nagysága

függ

tájékozódás

következmények lyesebbnek

környezet

egyik

nyitott:

ha

Egy az

ese-

esemény

nem lezárt, nem befejezett: vagy ha a folytatás, a bekövetkező

események

nem

Érthető

tehát,

fejlődés dinamikus reprodukciója -

a tár-

hogy az

újkori

sadalmi

változások

kek

állandó

tottsága hoz,

-

eleve

kiszámíthatóak.

hallatlan

felgyorsulása,

gyarapodása,

új

nemcsak

anyagi

bővüléséhez

az

és

helyzetek

és

árucik-

folyamatok

szükségletek

finomodásához

az

vezet,

nyi-

dinamizálásáhanem

egyben

az információ-szükségleteket is erőteljesen mobilizálja. Ember szetesen sai

és

nem

játsszák

környezet feltétlenül

az

aktív

viszonyának a

környezet,

szerepet.

változásában a

"világ"

Feszültséget

terméváltozá-

idézhet

elő

- 11 -

a

társadalmi

generációs

mobilitás,

földrajzi emberek

helyzetváltozás

mobilitás játsszék

viszony

A

is,

horizontális,

esetében

az

aktív

a

feszültséget

viszonyukban, nyezetben

és

a

való

szükségessé

elő

feszültségek

intra-

vertikális

az

vagy

változtató

ember-környezet

Társadalmi

idéz

az

helyzetüket

szerepet

megváltoztatásában.

tatásuk

különösen

helyzetváltoz-

környezetükhöz feloldódása,

fűződő

az

új

kör-

sikeres

életvezetés

igénye

rendszerint

az

információ

tömeges

elsajátítá-

teszi

új

sát és az információszükséglet megnövekedését.3 Az

információszükségletek

szerepet

játszik

nem

rendelkeznek

is

várható is

rendkívüliség pontos

kimeneteléről,

viszonylag

inkább az

a

a

egy

elvárhatótól,

is.

képet

esemény annál

Az

vagy

inkább

a

alakit

az

ki

róluk. a

ha

események

tapasztalat

jelenség magára

fontos

emberek,

elképzeléssel

megszokás,

megbízható

eltér

felkeltésében

mégMennél

megszokottól,

irányítja

a

fi-

gyelmet. Egy 170-180 cm magas ember nem tűnik fel az utcán, a

egy

220

vagy

egy

140

tekinteteket. A váratlan

lepetést például amely

3

)

okozó egy

hatása

korábbi

ellenben

események

hasonló

államférfi

ellentmond

centis

olyan

magára

vonja

figyelemkeltő,

meg-

jelenségeken alapszik. lépésre

szánja

megnyilatkozásainak

Ha

el

magát,

vagy

tevé-

Ezzel kapcsolatban lásd Tardos Róbert: Társas kapcsolatok, kommunikáció a fiatalok körében. Rádió és Televízió Szemle, 1977, IX, évf, 1, sz.

- 12 -

kenysége dést

fő

és a

sánál.4

Ez

szinte

ső

ponton

az

ezektől

ga

fokozatosan

re

látható

vált

vehető

mint

események

a

az

csökken.

Ezzel

változások

ságát

a

változás

jelenségek

éppúgy kognivagy

indukált mértéke

nem

cseszél-

igen

információszükséglet magyarázható,

a

elmaradá-

rendszerint

rendszerint

az és

Hasonló

bekövetkezése. E két

távolodva

visszhangot;

ki.

érdeklő-

valószínűtlen

információ-szükséglet

lyabb

fokozott

meglepetésnek számít,

teremt,

valószínűségű

gas,

lépése

biztosra

éppúgy

feszültséget

kély

akkor

információ-szükségletet

helyzet

tív

irányának,

nagysá-

hogy

az

elő-

ki

komo-

információ-szükséglet

nagy-

mellett

váltanak

ma-

várhatósága

is

befo-

lyásolhatja. Az szerepe nek

információ-szükségletek van

az

érintettségnek.

megállapításánál

tenzitását hogy

az

éppúgy emberek

rintettség hat

az

ségről

beszélünk

amely

elsősorban

gásba.

Az

világunk

4

)

a

kiváltott

figyelembe milyen

lehet

közvetlenül

és

érdekekre például,

emberek

érzelmileg

semleges

Drögei:

jellegét

vennünk;

körére

is. ha

érintettség

hatás

kognitív

az

F.

Az

kell

széles

emotív

megerősítésére,

Vö,

formálódásában

fontos mértékéés

mint

vonatkozik. jellegű,

Emotív olyan

de

jellegű esemény

érintetttörténik,

témáktól

az

szolgáló

é-

irányul-

hozza

igazolására

azt, Az

érzelemvilágát akár

in-

moz-

érzelem-

témák

felé

Der Zerredete Widerstand. Bertelsmann Universitätsverlag, Düsseldorf, 1970, 186-197, 1.

- 13 -

haladunk, támadják

akár

érzelmi

denképpen letünket tok

az

olyanok

ez

rémhíreknél,

ellen

irányulnak.

mosan

növekszik

izgatottabb

Különösen az

megfigyelhető

az

emberek

közkeletű

indula-

információ-szükséglet ez

valamilyen

érzelmek

min-

információszükség-

a

Jól

Az

és

rendszerint

együtt

amelyek

megkérdőjelezik,

involváltságunk

jár

növekedésével.

lyan

re

S

befolyásolja.

mobilizálódása

gyors

amelyek

beállítódásunkat,

növekszik. is

felé,

például

kisebbségi

az

csoport

felfokozódásával

párhuza-

információ-szükséglete:

intenzívebb

érdeklődés

o~

kíséri

egy-

az

ese-

ményeket. Kognitív és

a

róla

érintettségről

alkotott

désünkhöz

közel

Az

témakörök,

olyan

ben

strukturált

kel

rendelkezünk

információ

álló,

és

közömbös

fogyatékosabb

ismeretekkel

ra

hogy

A

korábbi

tása

-

5

)

szintű

és

az

kialakult

ellentmondó

érdeklőérint. amelyekismeretek-

dinamikusabb

rendelkezünk.

vizsgált

esemény

témát

egyébként

is

Vizsgálatok

so-

nézeteket

alá-

hatékony.5

befogadása információk

kérdésekben

in-

érdeklődésünk

amelyekről

információk

nézeteknek a

magas

mint

a

az

érdeklődünk,

nagyobb

témák,

elsősorban

megerősítő

legalábbis

iránt

keltenek,

szempontjából

támasztó,

jelentős

viszonylag

lényegesen

ha

ismereteinkhez,

számunkra

amelyek

formációszükségletet

igazolja,

beszélünk,

és

a

elsajátífeltételek

E vizsgálatok eredményeiről és általánosítható tendenciáiról jó összefoglalást nyújt J. T. Klappen: A tömegkommunikáció hatásai. MRT Szakkönyvtár, 2 szám, Budapest, 1969. 15-25. 1.

- 14 -

adott ez

a

rendszerében - kevésbé eredményes. A befogadásnak szelektív

rendszer

jellege

egészének

azonban

ellentmondó

viszonylagos.

kognitív

A

nézet-

feszültség

kel-

t é s é r e alkalmas információk is mindig jelen vannak tudatunkban. K u t a t á s i tok

egyaránt

inkonzisztens

eredmények és mindennapos tapasztala-

igazolják,

hogy

a

hétköznapi

elemet is tartalmaz,6

sőt

tudat

számos

az inkonzisz-

tenciák bizonyos értelemben szükségszerűen következnek a mindennapi gondolkodás szerkezeti sajátosságaiból ós funkcióiból. A hétköznapi t u d a t önreflexivitása korlátozott): heterogenitása és a mindennapi tevékenységeket szabályozó funkciója m i a t t elsődlegesen nem önmagára, illetve az els aj átí to tt információk belső összhangjának megteremtésére, hanem magukra a problémákra irányul. Ha az egymásnak ellentmondó elemek nem t u d a t osulnak; csupán potenciális feszültséget keltenek, de ha sor. kerül szembesülésükre,

a kognitív

disszonancia szükségletet kelt olyan

információk iránt, amelyek az adott helyzetben a legalkalmasabbak a k o g n i t í v

feszültség csökkentésére. Stabil

helyzetekben a feszültség a korábbi nézeteket megerősítő információk elsajátítása útján oldódik. Más a helyzet a krízishelyzetekben, amikor korábban s tab il nézetek tömegméretekben válnak ingataggá, és megnövekszik a szükséglet a

korábbi

6

)

nézeteknek

ellentmondó

információk

iránt.

Lásd például D. J. Bem: Beliefs, attitudes and affaire. Wadsworth Publishing Company, 1970. 34-39. l.

A

human

- 15 -

jelenleginél végzett gyan

kutatásokra

viszonyul

inket

eltérő

illetve

iránti

megállapítható}:

ségletek

feltételrendszerek szükség,

egymáshoz

információk

feszültségek

bi

lenne

alátámasztó,

tevő is

változatosabb

a

nézeteket

helyzetekben

szükséglet?

csökkentésének a

tisztázzuk: a

megkérdőjelező,

függetlenül

mobilitásában

hogy

E

dolog

attól,

útja,

az

megkérdőjelező-bővítő

ho-

nézete-

nyitottabbá azonban

milyen

feszültséget

között

a

most

kognitív

információ-szük-

előidéző,

információk

a a

korábdinami-

kusabbak. Az kekkel sabb

érintettség

van

szoros

érdekeket

tenzivebb ki.

A

és

összefüggésben.

érint

szélesebb

elsősorban érdekeiket,

nek.

ilyen

Az

szetesen esemény

körű

ha

nem

datosul,

tudomást

annál

in-

az

érzik

fenyegetette

mozzanatát.

annak

információszükséglet

szereznek,

vánul meg az információ-szükséglet.

azonban

terméEgy-egy

az

az érintettség

érintettség

emberek

keletkezése

például

vált

információ-szük-

befolyásolja

információ-szükségletet

mégis

fonto-

hogy

létüket

eseményről

objektív

alapvetőbb,

dagadó

tudatosulás

tényleges

érde-

rendszerint

kapcsolatos,

jelentősen

az

így

Az

potenciális

óriásira

szerezhetnek tudomást,

és

letkezik.

a

az

információ-szükségletet

esetleg

feltételezi

de

Mennél

információszükséglet

objektíve

sorsát,

közvetlenül

esemény,

azzal

alapvető

ményről

egy

pánikszituációk

séglete

miatt

leggyakrabban

emberek titkossága nem

tu-

sem

ke-

ilyenkor

is

jelents

ha

az

ese-

fokozott

erővel

nyil-

- 16 -

Az

információk

érintő

jelentős

ritkán

előforduló

helyzet,

objektív

érdekek

A

a

tudományos

letve

a

az

kat

sok

közelít

ebből

és

a

az

a

és

gon-

akadályozza.

jelenti

a

a

veszi

il-

törekszik gondolkodás

részlet

valóságnak

már

kiin-

integrációk,

hétköznapi

átláthatók.

Az

gondolkodás-

maximálisan

a

összefüggéseit

a

hétköznapi

is

társadalmi

szempontjából

ke-

felismerésére.

"egész"

A

gyakoribb

áttételeken

a

szubjektum,

pontot,

viszonylag

hétköznapi

miközben

nézőpontból

mérlegelése

de

természete

kiiktatására. mindig

elemeit

a

a

felé,

elrugaszkodási

az

lyek

felismerését

efelől

viszont

bonyolult

eltérő

érdekeket

Sokkal

közvetítések

gondolkodásnál

szubjektivitás

ti

e

szubjektum

esetében

tekinthető.

érdekeket,

képes

tudományostól

dulópontot,

a

az

tömeges

szélsőséges,

esemény

befolyásolja nem

nak

esetnek egy

dolkodás

hiánya

kérdésekben

amikor

resztül

teljes

jelen-

csak

azo-

számításba,

ame-

közvetett

hatá-

A

eftlitett

heteroge-

nitás és cselekvésre irányultság is hátrányt jelent. A nyes

"tett

halála

összefüggés

a

hétköznapi

gondolkodás

tát,

sokfajta

ellátni, a

a

ha

közvetlen,

tásokból

az

mindennapi csak

indul

ki,

úgy

mindennapi

fontossági illetve

okoskodás"

a és

-

élet

feltétlenül

érvé-

vonatkozásában.

tudja

alapvető

tevékenység

hierarchiáinak könnyen

átlátható

csak

korlátozott

A

felada-

szabályozását kialakításánál közvetett

ha-

jelentőséget

tulajdonit a nehezen látható, távoli közvetítéseknek.

- 17 -

A

hétköznapi

struktúrái volságának" rősségének

gondolkodás

markánsan és

az

sajátos

megmutatkoznak

indukált

viszonyában.

Az

az

fontossági esemény

"tá-

információ-szükséglet

emberek

gyakran

jobban

d a f i g y e l n e k városukban egy ház leomlására, mint voli

világrészeken egy város lerombolására.

napi

érintettség

egybe sei,

a

földrajzi

ha

azokhoz

kerülnek

az

rántsem

távolsággal.

életrajzi

érintettség

ságdimenziójában.

jektív

szempontjából

A

mindig

távolsággal.

Távoli

érzelmileg

a

Előfordulhat,

esik

tö rt é n é -

kötődnek,

közelebb

motivált

érin te tts ég

földrajzi

táv-

nem

helyek

is

o-

A hétköz-

távolság

élmények

tényleges

arányos

a

e-

tévol-

azonban

ko-

vagy

akár

a

szub-

hogy

mindkét

szem-

pontból távoli események valamely közvetett hatása nyomatékosabban

befolyásolja

életünk

alakulását,

közelben zajló események. Jórészt az

említett

mint

a

sajátos-

ságokkal magyarázható, hogy számos olyan esemény, amelynek fontosságát a későbbi történések igazolták, a maguk idejében nem v á l t o t t a k ki visszhangot. Különösen keletkezik,

intenzív,

tömegméretű

hírszükséglet

ha az eddig egymásból elkülönítetten

vizs-

gált feltételek,

újszerűség,, ember és környezet viszo-

nyának

váratlanság,

változása,

lentkezik. vány

Egy

keltette

váratlanul intenzív

éri nt ett sé g

kirobbanó

együtt

életveszélyes

információ-szükséglet

jejár-

például

e f e l t é t e l e k együttes előfordulásából adódik. A járvány veszélyessége, tömeges mérete, tovagyűrűzésének lehetőségei

- 18 -

kitörésének

hirtelen

tényezők,

jellege

amelyek

és

tömeges

váratlansága

izgatottság

mind

és

olyan

információ-

szükséglet keltésére alkalmasak. Az

egyidejű

ségletek

intenzitása

ciók

alapjául

itól,

az

és

szolgáló

az

mégsem

lehetetlenné

szubjektíve

alkotnak

rendet.

teszi

feloldott

rangsora

személyes

tömegkommunikációs

A

világ

eseményei,

méretnek musán.

az Az

alakuló

megű

elfoglalt és

formáció

7

)

intenzívebb iránt,

és

alapján

különbözőtényezők

kritériumok információk nagysága

a

újdonságai

alapígy

a

alapján

mindennapok

a

"hic

naponta

et

nunc"

Mennél

helyet

ki. meg-

mechaniz-

társadalmilag

Mutatkozik

kiemeltebb

alakul

szelekciós

jelenti.7

szükséglet

mennél

utóbbiak

gyakorlatában

tulajdonképpen

helyzetet

sajátossága-

piacán",

információ-szükségletek

aktualitás

informá-

befolyásoló

Az

szük-

információ-szükségletek

"hírek

változásai

az

események

objektív

információ-szükségletek

ájában

Az

Az

össztársadalmi és

az

feszültség

rangsorolódnak. a

függ

objektív

összehasonlításukat.

vagy

megnyilatkozó

jelentősen

információ-szükségletet

történő

kiváltott

iránt

események

hierarchikus

sokfélesége ján

ugyan

információk

összemérhető sége

információk

ki-

hierarchi-

nagyobb

tö-

valamely

in-

foglal

el

az

Az aktualitás mint a sajtó egyik megkülönböztető ismérve központi szerepet kapott a német publicisztika tudományban. Az ilyen típusú megközelítések közül lásd például Hagemann-Prakka: Grundzüge der Publizistik. Verlag Regensburg Münster 1966. Ottó Groth: Die unerkannte Kulturmacht. Verlag Walter de Cruyter Co. Berlin, 1960., W. Haacke: Publizistik und Gesellschaft. K.E. Kochler Verlag, Stuttgart,1970.

- 19 -

információk

össztársadalmi

hierarchiájában,

az aktualitása.

Az

lenség,

viszonylagosságot

hanem

információ nyuló mely

aktuális

aktualitása

szükségletek aktualitás

nem

a

tekintetében

máskor

-

nagyobb

önmagában is mérhető jekifejező

konkurrens

nagyságától

annál

is

egy

nap

kerül,

ha

például

nagy

információ-szükségletet

kiváltó

Egy

információkra

függ.

lére

kategória.

Egy

irá-

esemény,

a-

a

é-

esetleg

hírek

tucatjával

történnek

események

-

háttér-

be szorulhat az aktualitás hierarchiáján.

Szükséges információ és információszükséglet Az lódását

információ-szükségletek a

fentiekben

kenységétől lyamatok a

érintetlen

alakulása

kommunikációs

kommunikációs szerepet

ben,

a

folyamatokat

rendszer

be

-

befolyásolják

társadalmakban

különösen

az

aktualitás

és a

De

nem

tevée

fo-

független

működésétől.

sajtó

A

-

jelentős

információ-szükségletek

kialakí-

mobilizálásában,

az

formá-

eszközök

vizsgáltuk.

jellegétől

tudatosításában,

és

az

kommunikációs

modern

eszközök

töltenek

tásában,

mint-a

és

aktualitás

tömegesítésé-

formálódásának,

ki-

alakulásának mechanizmusait is. A

szükséges

máció-szükségletté.

információk Vannak

információszükségletek. éppúgy

fontos

közöknek, tésében

és

mint

szerepük az

mindig

kevésbé

E

és

van

válnak

tudatosult,

szükségletek

volt új

nem

a

A

sajtó

latens

tudatosításában kommunikációs

információ-szükségletek

elterjesztésében.

infor-

területén

is

esz-

felkel–

más

- 20 -

t e r ü l e t e k h e z hasonlóan - a gazdaságos tömeggyártás felt é t e l e a szükségletek homogenizálása és mobilizálása. Az újságok - példányszámuk állandó fenntartására, növelésére törekedve érdekeltek minden olyan potenciális és tényleges mas

információ-szükséglet

olvasóik

számának

felkutatásában,

növelésére.

amely

alkal-

Rangsorolják,

mérle-

gelik az egyes témákat, és elsősorban azokat állítják előtérbe, amelyek tömeges érdeklődésre t a r t h a t n a k számot. E

tevékenységük

az

információ-szükségletek

egységesítése

irányában hat, amit az is elősegít, hogy a sajtó által megfogalmazott kérdések és válaszok sokkal kristályosabbak, standardizáltabbak, mint a személyes kommunikáció folyamatában elaprózottan Az

jelentkező

információ-szükségletek

sokféle kérdésfelvetés.

egységesítése

részben

követ-

kezménye, részben azonban előfeltétele a nagy példányszámú lapok nem

kialakulásának.

Ha

az

információ-szükségleteket

egységesülés,

hanem

az

elaprózódás

az

jellemezné

a

példányszám csak a terjedelem állandó növelésével, a vizsgált

témák

rendszeres

bővítésével

lenne

növelhető,

ami

sok esetben kevésbé rentábilis, mint az információ-szükségletek

egységesítése.

A

szükségletek

homogenizálásá-

nak természetesen vannak "tűrési határai". Vannak rendkívül rugalmas, csekély intenzitású információ-szükségletek, amelyek nagymértékben ala k íth at ók , de vannak rendkívül rugalmatlan, nagy intenzitású ak is, amelyeknek háttérbe szorítása a kommunikáció hatékonyságát is, a kommunikációs

intézmények

rentabilitását

is

kedvezőtlenül

befolyásolja. Az információ-szükségletek egységesítése.

- 21 -

a

gazdaságilag

tendenciák

káros

következmények

elkerülésével,

elhárítása

illetve

csak

a

figyelembevételével

lehet sikeres. Hasonlóképpen tünk

meg

a

periodicitás

mobilizálódása közönként

ismétlődő

ritmusához

előidézője A

hetővé a

is

teszi

tájékozódás

dósítja nek

az

alakulásában akkor

is

periodikus

A is

fontos

átlapozzák

társadalmi -

séglet

rétegekben

maga -

ha

felkeltésében játszhat.

periodicitás

kialakulása

is

az

megszakadása

újságot,

van. ha

Az

éppen

válik. konkrét

fenntartása

követését, és

állan-

kielégítésé-

emberek

tartalommal

-

le-

informáltságszükséglet

eltérő

tudatosításában

Rendszeres

folyamatos az

szem-

megjelenés

fokozza

informáltság

szükségletté

hanem

mobilizálásá-

nyomon

Az

állandósult és

következménye,

folyamatos

szerepe

ha

folyamatok

rendszeres

periodicitásnak

úgy

objektív

informáltság-szükséglet A

események

információszükségletük.

sal

az

csak

eseményeivel,

információ-szükségletek mint

idő-

információ-

lapok

világ

információ-szükséglet

igényét.

A

az A

szabályos

növekvő

nemcsak

jelentőségű.

az

a

rohanó

ugyanakkor

az

döntő

lapok

szerepe.

a

figyelhe-

információ-szükségletek

A

igazodnak.

periodicitás

pontjából

az

felgyorsításával

felgyorsulása

nak.

döntő

tartani

periodicitásuk

és

és

megjelenésében

van

lépést

gyorsuló

összefüggést

vonatkozásában.

szükségleteknek tudnak

kétirányú

Az

nincs és

gyakran konkrét különböző

intenzitás-

informáltság-szük-

információ-szükségletek

is és

kezdeményező

szerepet

növelése

gazdasági

szempontból már csak azért is fontos a sajtó számára? Mert ennek révén

- 22 – biztosítható

a

példányszám

viszonylagos

függetlenedése

az egyes napok eseménygazdagságának szélsőségeitől. A

periodicitás

szonyából

adódik,

tualitás

és

hogy

szorosan

az

a

információ-szükségletek

tájékoztatás

összefügg.

ritmusa

Találó

példával

De Volder a köztük levő kapcsolatot: súsága

az

aktualitást

lések,

annál

tovább

zadban

Grönlandon

havonta

közlekedő

A

grönlandi

val

a

tart a

hírszolgáltatás,

lyan

aktuális

volt,

-

mennél

deig

tart

eszközök

az

régebbi,

mint

és

szonyától

függ.

És

hírek

az

amelyek

ritmusú

hanem

a

róla E

viszonyon

nem

olvasói-

volt

ez

meg.

gyor-

éppen

nagyváros

naponta

Másrészt

–

annál

ohá-

tehetnénk

kevesebb

i-

kommunikációs

egyre

kisebb

fáziskéséssel

nem

híreket

szóló

jelent

a

modern

tájékoztatás

a

szá-

A

gyorsabban

természetesen

hírköz-

XIX.

közölte

számára

információ,

aktualitása.

a

közvetlenül

mivel

modern

ak-

jellemzi

A

után

hónapban

napilapja.8

ritmusától,

tozásainak

érkezése

egy

a

eseményeket,

lassú

újság

grönlandiak

gyorsabb

aktualitása

tatás

a

információi,

követik

rek

a

gőzös

ritkábbak

aktualitása.

eseményeket".

sabb

hozzá

hír

az

"Az információ las-

minél

"legfrissebb"

egyszer

"legfrissebb

megjelenő

a

postai

újság

romszor

erősíti,

és

vi-

avulnak hívei.

A

kiváltó

mindig

mint

konkrét

egyszerűen

tájékoztatás belül

el,

a

a hi-

tájékoz-

események

vál-

ritmusának

vi-

az

objektív

e-

semények változásának ritmusa a viszonyítás alapja. Hirtelen, zatnál 8

a

éles

naponkénti

fordulatokban tájékoztatás

is

gazdag lassú

) De Volder: Soziologie der Zeitung. F. Enke Verlag, Stuttgart, 1970.

eseménysorolehet;

a

köz-

- 23 -

lemények tik

esetleg

már

aktualitásukat.

sa

esetén

koztatás téma

a is

objektív ritkább

elégségesnek

pillanatában

változások

időközökben

bizonyul.

Ha

a

be

eseményekről,

olyan

szignifikáns

ritmu-

történő

tájé-

kommunikációs

változások,

elvesz-

lassú

ennek

tartásával

számolnak

csenek

megjelenés

Az

viszonylag

napirenden

ponta

a

ellenére eszközök

amelyeknél

valójában

a na-

nin-

csökkentik

a

téma aktualitását. Az ga

is

jobban

aktualitást

a

kommunikációs

befolyásolja.

Attól

vagy

hangsúlyozandó

sorolnak

kevésbé

a

tabu-témák

aktualitását.

Ha

a

nyilvánosságra

minden

közé,

hírt,

ségletek

formálódásának

hogy

tekintenek

illetve

az

témák

nem

hoznak

információ-szükséglet

spontán

az

fel-

információ-szük-

folyamataiba.

hatékonysága

mit

egyes

intézmények

beavatkoznak

stratégia

nyitottsá-

mit

témának,

módosítják

tömeges

alkalmas

kommunikációs

függően,

kommunikációs

keltésére

eszközök

azonban

Az

ilyen

nagyon

vi-

szonylagos. Az elhallgatott vagy a nem kellő szinten tárgyalt

kérdések

let,

és

ki,

amelyeken

be

az

zatok"

az

iránt

űrt

a

személyes

keresztül

információk számos

változata

folyamatok

tézmények

nem

szükségletek

alakul

csatornái

megbízhatatlan

ki

felkeltésére

kellőképpen

hierarchiáját,

információ-szükség-

cirkulációiba.

jelentkeznek,

veszik

az

kommunikáció

számos

spontán

információ-szükséglet típusú

felfokozódik

és

ha

Sőt:

így,

a

kerül

"magyará-

amelyek

további Hasonló

kommunikációs

figyelembe attól

hír

alkalmasak. a

töltik

az

lényegesen

in-

információ eltérően

- 24 -

súlyozzák

az

eseményeket.

szükségletet tatásnak

kiváltó

van

feszültség,

egyúttal

az

is

a

tájékoztatás

Az

ilyen

a

a

információ-

való

tájékozáltal

lépést

a

szempont-

tartó,

személyes

kommunikációs

ki-

információ-szükséglet

véleményformálódás

eseményekkel

közben

nagy

események

felfokozott

meghatározhatja s

a

eseményekről

Az

orientálódás,

döntő.

alakulását,

"forró"

jelentősége.

váltott

jából

Különösen

rugalmas

kommunikáció

eszközök

presztízsét

is növelheti. Fordított eszközök ről

valamely

rendszeresen

fokozatosan újabb leg

helyzet

alakul

langyos

az

ha

a

érdeklődéssel

túlméretezik

gyöngülnek

ki,

a

kommunikációs

kísért

esemény-

tájékoztatást.

Ilyenkor

információ-szükségletek,

és

az

információk már közönyt válthatnak ki, amely eset-

még

újabb,

aktualitást

növelő

fordulatok

esetén

is

gátja lehet az érdeklődés felélesztésének.

A nyilvánosság fogalma és dimenziói Jóllehet rendszerének

a

nyilvánosság

egyik

gásról

még

ben

nyilvánosság

mi

a

alak-

és

bonyolult, jellegét

a

központi

szakirodalomban komplex

a

társadalom

kategóriája, sem

különböző

mutatja,

hogy

társadalmi olyan

például a Dovifát által

egységes

beszélhetünk.

jellegéből,

jelenségváltozásaiból

kommunikációs

jelenségeket

tekintélyes

Ez

részben

következik.

felforész-

történelA

fogalom

összefoglaló

kézikönyvek,

mint

kiadott Handbuch der Publizistik,

- 25 -

a

nyilvánosságnak

számon.9

A

három

fogalom

különböző

értelmezésének hangoztatja.10

valamennyi

szerző

legnagyobb

szabású,

az

A

változása

könyvében,

nyilvánosság" szik,

li

társadalmakban az

idők

talmakat a A

azt

folyamán

értelemben

középkori

a

felfogott

de

nincs

magánszemélyek

előléphetnének".11

típusa,

a

elválasztott felsőbbség

szerint

is

"vannak

semmiféle

korok-

feudalizmusban nem

létezett*

alacsonyabb

és

magasabb

"reprezentatív

nyilvánosság"

e

korban

nem

a

és "jo-

rögzített

nyilvánosságba

nyilvánosság

nyilvános

törek-

megkísér-

magánjogilag

valamilyen

a

"polgári

jelentéstar-

a

alacsonyabb

hanem

és

nyilvánosság

A

terület,

a

rétegződött

Felfogása

"felsőbbségek",

gosultságok",

egy

egymásra

szerkezet-

különböző

formáitól,

téma

idézett

elemzésére

nyilvánosság

társadalmakban

magasabb"

elsősorban

kialakult

elkülöníteni.

modern

státus,

a

a

legtöbbet

nyilvánosság

bár

jóformán

Habermas,

történeti-szociológiai

elhatárolja

ban,

3.

társadalmi

tartja

nehézségeit

irodalomban

vállalkozásában, című

jelentését

mint-

uralkodó

magánélettől

státus-ismertetőjegy,

reprezentációja,

distanciajának

a és

9

) Handbuch der Publizistik. Herausgegeben von Emil Dovifat Walter. Der Gruyter Co. Berlin 13-14. l.

10

)

1968.

1.

kötet.

Lásd például E. N. Neumann: Öffentlichkeit als Bedrohnur Verlag Kari Albert, Greiburg-München, 1977. 206. 1. vagy Hagemann-Prakke: Grundzüge der Publizistik. Verlag Regensberg Münster, 1966. 26-27. 1. 11 ) 3. Habermas: i. m. 14. 1.

- 26 -

uralmának

hangsúlyozása

nyilvánosság hatalmi hoz

kifejtése

a

jelvényekhez

(öltözet,

forma,

a

előtt.

személy

nosságot

kiegészíti

(a

csak

A

fejedelmek

a

felsőbbség

kötve: habitus-

(köszöntési

megszólítás

beszéd), egyszóval a

a

van

taglejtéshez

kódexéhez.12

szigorú

reprezentatív

jelvények),

retorikához

formaszerű

"A

jelképeihez

(fegyverek,

és

selkedés

alapuló,

nép

hajviselet),

mozdulat)

általában

gon

a

formája

"nemes"

reprezentatív

és

az

szűk

egyház

vi-

nyilvátitkossá-

köre

számára

elér-

a

nyilvános

kom-

hető arkánum gyakorlata. Egy

polgári

értelemben

munikáció

területeként

a

illetve

tőkés,

alapuló ként berek

létre,

és

szállni

kommunikáció

és

hogy vita

a

nyilvánosság

árutermelésen annak

közönséggé

biztosítani

információk

azért,

a

-

keletkezésével,

amikor

megkísérlik

tések

jelentkező

kistulajdonosi

magánszféra

jön

modern

a

cserén

sajátos

része-

magánszférát

kormányzati tárgya

és

szerveződő

nyilvánosságát,

magánem-

érintő

illetve

tevékenység

legyen.13 A

csak

dönharcba

nyilvános

nyilvánosságnak

12

) J. Habermas: i.m. 18. 1,

13

)

H. Speier igen figyelemreméltóan mutat rá az állam fokozatos eladósodásának szerepére e folyamat alakulásában. Miközben a XVIII, századi franciaországi viszonyokat tanulmányozza, megjegyzi: "Jelenleg többet tudunk az irodalom, a nyomda, a nyomtatás történetéről, a felkelésekről, a cnezúra törvényeiről, mint a költségvetés ellenőrzéséért folytatott küzdelem és a közvélemény története közötti összefüggésről," H. Speier: The Historical Development of Public Opinion, American Journal of Sociology 1950, I. sz.

- 27 -

ez

a

modern

lásán

változata

alapszik,

erők

része

rendszerének,

a a

és

társadalom

két

és

szférát

meghatározó

állam

különvá-

közvetítő

jelentőségét

politikai a

politi-

kai kommunikáció egész rendszere szempontjából. Habermas a

szerint

"közönséggé

helye delkező

a

jelentik.

vagyon

és

polgárságnak. mellett

rezhesse

tulajdonosi

tusát,

a

get

Tárgyi

információ

nyilvánosság

az

olyan eo

státust

ipso

egyáltalán

ján

azonban

ki

a

a

nézve és

a

nyitottságát

is

ezzel

század

fenntartásokkal,

) 3. Habermas: i.m. 44. 1.

15

) 3. Habermas: i.m. 128-129. 1. ) 3. Habermas: i.m. 126. 1.

"ember"

stá-

a

és

nyilvánosság

is

müveltséa

közönsé-

döntések

jelenti:

általános

"A

elvével

polgári

áll

vagy

körülhatárolható

cso-

nemcsak

tökéletlen,

Ilyen

végével

illetve

14

az

vagyont

nyilvánosság."16

XVIII.

liberalizmus

feljogosított

amelyből zárva

a

ren-

részvételre

hozzáférés

vannak

központi

privilégiumával

kormányzati

általános

nem

még

bizonyos

16

fog-

sem kizárt,hogy "megsze-

és

való

belül

nyitott:

számára

nyilvánosság,

nem

csak

senki

oldalról

megközelíthetőségét,

portok

világaként

közönségen

műveltség

jellegzetességeit,

érintő,

bukik,

E

közönség

nyilvánosságban

magánember get".15

a

A

feltételei a

magánemberek

mindenekelőtt

akik a nyilvánosság alanyi oldalát, a vi-

közönséget van

nyilvánosságot

összevegyült

hatjuk fel"14 tatkozó

a

a

mérce

alap-

kapcsolatban fogalom

ha-

is

normatív

- 28 -

mintává

emelésével

Jäger,

Habermas

rajzolt

képet

ni,

olvasó

tivitás

nem

benyomását

csak

mellőzése,

bizonyos

gárság

belső

eltérő, a

"súlyának" szociológiai

nyilvánosság szatát

kelti.

lábbis

a

kusként

17

)

18

)

A

sematikus az

figyelmen

jelennek

Jäger:

korszak

meg:

pol-

nyilvánosság

elem-

nyilvánosság

vizs-

jelenségei-

ábrázolása,

a

rétegek

poleltérő

kommunikációs

hagyása

önmagában

szorításét,

homogenitásának" tagjai

virágkorában

Öffentlichkeit W. Kohlhammer, 1973. 29. 1.

a

vizsgálódásait

hátterébe

rendszeresen

norma-

intézményrendszerében

kívül

közönség

a

Habermas

egyes

"absztrakt

stilizálás

és

tényleges

különbségek

polgári

a

nyilvánosság

nyilvánosság

valamiféle

liberális

W.

polgári

lehetőségeinek, a

hogy

hogy

plebejus

rétegződésének,

és

képzetlen

plebejus

A

vonatkozásában

kommunikációs gyakorlatának

a

történelemben

korlátozza

a

meg-

jellemez-

stilizáltság

erősíti,

hogy

az-általa

W.

kell

lehetővé, A

vállalkozik.18

nem

szerint

a

elemzésére

hangsúlyozza,

gálatának

is

teszi

beszélni.

fogalmával

amely

megismerhesse".17

is

zésére

nek

"stilizálás"

nyilvánosság

maga

nyilvánosságról

kritikusa

olyannak,

számára

mértékét

gári

egyik a

méghozzá

lehet

szerint -

homo

tájékozódnak

a

—

a

látlega-

politiközélet

und Parlamentarismus. Stuttgart Berlin Köln

Verlag Mainz

E hiány részleges pótlását kisérlik meg O. Negt és A. Kluge Öffentlichkeit und Erfahrung című, közösen irt könyvükben amelyben a proletárnyilvánosság sajátosságait és a polgári nyilvánossághoz fűződő viszonyát egyaránt megvizsgálják. Suhrkamp Verlag Frankfurt am Main, 1972.

- 29 -

fontos

eseményeiről,

törvényhozás,

azokat

illetve

gondolatokat,

a

részletesen

kormányzás

legitimációs

megvitatják,

a

számára

racionális

vagy

legalábbis

alapot

hatékony társadalmi kontrollt jelentenek. A

szociológiai

nyesítéséhez niti

el

az

egymástól

dimenzióját. A

-

a

hogy

világosan

a -

kevésbé

fontos

társadalmának

annak

szintű

Habermas

mint a

és

a

közügyek

valóság megköze-

megközelítés

természetesen

maguk

is

jelentenek.

vizsgálata,

különböző

külö-

elérhetősé-

nyilvános

realitást

érvé-

nem

intézményeinek

szintjei

szociológiai

kellő

lehetőség

nyilvánosság

különböző

valóságszférák,

adott

hozzájárul,

lehetőségként tárgyalja. A

lehetőségének

nem

nem

nyilvánosságot

líthetőségét, gét

is

szempontok

hogy

De

adott

osztályainál,

kor

rétegeinél,

csoportjainál a lehetőségekből mi válik valósággá.19 Habermas magára

a

megközelítésének

dolog

befolyásoló

lényegére,

szférára,

vonatkoztatja nyilvánosságon

a

illetve

ugyanakkor

a a

nyilvánosságot. a

kommunikációs

érdeme,

hogy

magánemberek

tevékenységét

kormányzati

tevékenységre

Vannak

szerzők,

eszközök

ségét, közönségének nyitottságát értik.20

akik

a

megközelíthetőA

tömegkommu-

19

)

Az eddigiekben szóvá tett és az ezután következő kritikai megjegyzésekkel kapcsolatban szükségesnek tartom megjegyezni, hogy Habermas munkáját mélységigénye, a vizsgált kérdések szintetikus megközelítésmódja, sőt metodológiai eredményei is az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb alkotásává emelik. Egy társadalomtudományi munka színvonala azonban korántsem mindig f o r d í to t t an arányos fogyatékosságaival.

20

)

Lásd például G. Maletzkes Psychologie der Massenkommunikation. Verlag Hans Bredow-Instituta Hamburg, 1963, 21. lap. (Magyarul megjelent a TV Könyvtár 2. köteteként Sándor György fordításában. Budapest, 1968.)

- 30 -

nikációs

eszközök

szetesen

jogos

nyitottságáról,

beszélni,

publicitásáról

hiszen

a

termé-

történelmi

fejlődés

olyan kommunikációs eszközöket is produkált (például az ún. Fugger-újságok), tak,

a

amelyek

nagyközönség

megkommunikációs azonos

a

számára

eszközök

közéleti

felfogott

feltétele. világosan

nem

nyilvánosság nak

a

a

formai,

az

megközelíthető, jed, hogy

mi

magam

utóbbit

fontos

tartalmi

és

tartalmi

kommunikáció

tartalmainak

elégséges irodalomban

az

mutatja,

kérdésekből arra

a

oldalá-

azt

is

mi

kiter-

publicitást. A

tehát

objektív

előbbit

tartalmi

kap

megközelítése az

az

oldala

nem

ügyek

nem

aktuális

az, ami egyáltalán

korántsem

értelem-

de

viszont

tö-

utóbbi

részéről

formai

oldala

nyilvánosság

az

pedig

A

aktuális

értelmezés

nyilvánosság

közéletileg

és

szükséges,

a

íród-

elérhetők. azonban

fontos

kétfajta el,

A

voltak

publicitásnak

válik

nevezem.

hogy

A

személyeknek

nyitottsága

nyilvánosság

Mivel

nem

szempontból

megközelíthetőségével. ben

meghatározott

a

nyilvános

valósághoz

fűződő

viszonyát is magában foglalja. A

nyilvánosság

tényleges bevétele egy

tartalmi mellett

konkrét

globális

és

arra vagy

struktúrája

vánosságot. a

téma

alanyi

Kézenfekvő

megkülönböztetés

és

formai is a

tárgyi,

vonatkozásainak

tekintettel szóba

kell

jöhető

szempontjából jellege

fontosságára

potenciális

és a

figyelem-

lennünk,

témák

hogy

összessége,

vizsgáljuk

a

hasznossága

szakirodalom

és

nyil-

ellenére

nem

fordít

- 31 -

kellő

figyelmet.

előtérbe

Habermasnál

állítása

magyarázza

a

normatív

e

szempont

érvényesítését.

Nyilvánosság-fogalmából

telműen

hogy

kiderül,

de

ezen

belül

a

témaspecifikus

kerülnek. a

rületei

egyre

pontból

ugyan, a

bizonyos kutatás

témák,

egyes

titkosakká

lesznek21

-

szinte

valamennyi

közéleti

a

lémája

a

nikációs

hogy

tudományos

jelenti

alkalmas

tartja,

"zárójelbe"

megközelíthetőségét

sének

töltésűnek

lényegében

témának

válik

egyér-

sajátosságok

nyilvánosság

nem

ugyan

különbségei,

inkább

fontos

kielégítő

tartalmának

fegyverkezés

a

politikai

nem

kommunikáció

Hangsúlyozza

például

zonban

a

azt

megközelítés

közönség -,

a

Egy

prob-

megközelíté-

rendkívül sokatmondó

különböző

és

időszakokban

kommu-

struktúrájáról

és egész kultúrájáról helyzetekben

való

társadalom

nyilvánosságának

a-

szem-

által

empirikus

kiindulópontjává.

mivel

témastruktúrák

nyilvánosság

rendszeréről,

egésze

te-

a

adat,

hogy

különböző

té-

mák a nyilvánosság milyen színvonalán állnak. Egy a

konkrét

ténylegesség

ság

téma

értelmében)

teljessége,

bár

a

legesség

vonatkozásában

elő.

pedig

Ha

21

)

esetében

a

(mind

elvileg

gyakorlatban -

ez

is

közérdeklődésre

a

lehetőség,

elérhető -

nyilvános-

különösen

rendkívül számot

a

a

ritkán

tartó

Lásd J. Habermas: Technik und Wiessenschaft Suhrkamp Verlag. Frankfurt am Main, 1971. 139. 1.

als

mind

tényfordul

valamennyi

"Ideologie

- 32 -

releváns

téma

ságot,

ilyenfajta

Mindig ban a

vonatkozásában

vannak

a

témák

előtt.

közül

ténylegesen

milyen

Hogy

széles

a

körében

az

ismertté.

is

fontos

témák

azonos

az

egyes

mutatója.) A

is

fennáll:

közül

a

ményez.

(Az aktualitás nagyjából

tájékozottság

tenciális

arányosan az

tás

a

esetén tényleges

aktualitás

nő

a

egyes

nyilvánosság alacsony

szintje

aktualitás

aktualitá-

tájékozottságot

ered-

szintje mutatója.)

azonban

Magas

a

mellett A

po-

nem

feltét-

az

emberek

szintű

aktuali-

alacsony

szintjét

szintje

esetén

fordított

rend-

nyilvánosság magas

az

nyilvánosság,

kérdésekben.

körben

lehetősége

egyik

növekedésével

közül

feltétel-

azonos

azonos

tényleges

témák

összefüggés

tényleges

potenciális

megközelítés

azonos

nagyobb

nyilvánosság

nyilvánosság

értesültsége

a

a

körű

konkrét

szélesebb

megközelítően

nyilvánosság

lakosság

a

nyilvános

e-

kérdések

a

az

ismerete

fenti

közönség

kérdések

helyzetű

témák

szélesebb

a

s

olyanok,

nyilvános

válnak

szerint

lenül

A

időpont-

vannak

ismertté,

függ.

aktuálisabbak

mellett

értelemben

a

nyilvánosak,

(A nyilvánosság nagyjából

rendszer egyik

sem

ismertté

milyen

váltak

beszélhetünk. adott

mindig

váltak

és

szempontjából

rendszerint

is

nyilvános-

egy

potenciálisan

mikor

aktualitásától

lehetősége

értelmében

nem

a

sohasem

amelyek

között

ténylegesen

gésze

sú

témák,

megközelíthetőség

amelyek

témák

teljességről

olyan

megközelíthető

vizsgáljuk

kísérheti,

tényleges

az

nyilvá-

- 33 -

nosság

alacsony

szintje

a

potenciális

nyilvánosság

magas szintje mellett is előfordulhat. Egy nossága

adott

mind

a

mében

minden

lyek

fokozatai

től,

azaz

lehetőség,

a

a

nyilvános

egyes

a

nyilvánosság

témák

megközelíthetőség

empirikus

a

értel-

jellemezhető,

a

a

küszöbé-

közönség

skálákon

kutatásának

ame-

nyilvános

tájékozottságig

"bemérése",

nyilvá-

ténylegesség

vagyis

tényleges

témák

a

minimumától

teljességéig,

Az

egyes

skálákkal

tájékozottság

kiterjedő

az

mind

pillanatban

közelíthetőség re

társadalomban

meg-

egészé-

terjedhetnek.

való

elhelyezése

fontos

követelmé-

nye. A nál

nyilvánosság

arra

káció ség,

is

több

talmazzák. zásában

E

és

társadalmi is,

irányú

függően hogy

hogy vagy

megkülönböztetésnek

típus

értelemben és

eloszlásuk

a a

tanulmányozásányilvános

pedig

konkrét is

de

kölcsönös-

a

különböző

tar-

vonatko-

jelentősége.

Ha

eltérő

arányokban

konkrét

társadalmi

rendszer

témák

jelentőségű

szerkezeti sajátosságai szempontjából.

is

témák

van

kommunikációs

meghatározó

a

kommuni-

mozzanatát

koronként

előfordul,

illetve

ez

a

információcsere

rendszerként

mindkét

eltérő,

kell,

egyirányúak-e

globális

viszonyoktól, től

ügyelnünk

folyamatai a

sajátosságainak

mentén a

egészéannyira

nyilvánosság

– 34 -

Egyirányú nyilvános

kommunikáció

"közzétételről"

szignálok22

ilyenkor

"üzenetére".

A

akkor

beszélhetünk,

ha

állandósul

-

mereven,

lehetősége ha

nem

is

pontokon

alapszik

kozásának

tartalmazzák

22

)

is.

a

A

a

felek

a

és

válasz

a

felé

igényét

vár

szerepe

A vá-

nem

szerepcse-

reagálásaikat a

nyilvános

fenti

polgári

reprezentatív

szem-

nyilvá-

nyilvános-

ugyanakkor

formája. nép

is

de

Részben

legmarkánsabb,

de

szó.

"többirányúságáról"

lehetőségekkel,

jelentkező

szignálja,

nem

befogadó

és

illetve

van

kommunikációs

reprezentatív

egyoldalúság

rendszerességgel

a

kifejezésre.

megkülönböztetése

és

sem

a

esetleg

és

adott

egyenlő

juttathatják

ság

közlő

gyakorlata,

formában

nosság

kap,

egyszerűen

szimbólumok,

nyilvánosság

ha

és

vagy

kifejeződéséről

nem

laszt

rék

vagy

reprezentatív

kommunikátor

esetében

bizonyos

Nemcsak

megnyilat-

irányuló

szimbólumai

a

szó

kommunikatív

A szignálok jelként funkcionálnak a befogadók számára anélkül, hogy kibocsájtójuknak "szándékában" állt volna e jeleket kommunikálni. Egy fa ágának mozgása például a szél szignálja lehet, az elpirülás a szégyenérzeté. A szimbólumok esetében a jelek magukat a dolgokat "helyettesítik", illetve jelzik, következésképpen a tudatos közlés valamilyen formájára utalnak. Mindez természetesen nem zárja ki azt, hogy bizonyos jelek egyik vonatkozásában szimbólumként, a másik vonatkozásában szignálként működjenek. A nyilvános kommunikáció folyamataiban szimbólumok és szignálok egyaránt előfordulhatnak. Vö. J. L. Aranguren: Soziologie der Kommunikation. Kinders Universitäts Bibliothek, München, 1967. 30. 1.

_

- 35 értelmében.23 Első munikáció

úgy

tűnik

többirányúságának,

nösségének Számos

pillanatra

"par

kutató,

közönség klasszikus

az

excellence"

tipikusan

mintája

az

a

a

kom-

kölcsö-

nyilvános

mindmáig

ott

megrajzolt

athéni

nyilvános

információcsere

formája

elképzeléseiben

ideált

hogy

vita.

a

vitatkozó

fóruma,,

amelynek

polgárok

"nyilvános"

vi-

tája. A

nyilvános

önmagában irányúsága

nem

viták

létezése

feltétlenül

szempontjából.

és

perdöntő A

több

gyakorisága

a

azonban

kommunikáció

irányú

több-

nyilvános

kommu-

nikációnak számtalan más alakja is van. Még azonos tartalmú, konzisztens nézet rendszerek is a vita formáját ölthetik,

ha

állításaik

kapnak

nyilvánosságot.

lésénél

nemcsak

a

látszólagos

és

A

többirányúsága

hogy

kik

tényleges

között

a

meghallgatás,

tőségével viták

Végül

konfrontáció nyilvános hanem

gyakorlatával

milyen

lehe-

is

számolnunk

kell.

döntő

osztály-,

szükségletek

és

érdekek

nak

kifejezésre,

és

milyen

az

a

vitába

való

tagjainak E

a

különbségek 23

)

lehetősége mellett

a

viták

a

megíté-

résztvevés

specifikus benne

viták

a

szempontjából

folyik,

formájában

jelentőségű,

illetve

milyen

súllyal

egyes

rétegjut-

integrációk

bekapcsolódásra.

résztvevő

felek

céljai

Bár jelentősnek tartom azokat a habermasi megállapításokat, amelyek a reprezentatív nyilvánosság fennmaradására vagy új formáinak keletkezésére utalnak,; problematikusnak látszik az utóbbiak kapcsán a refeudalizáció fogalma, amely nyilvánvalóan analógiára épült, és nem juttatja kifejezésre azt az igen jelentős különbséget, hogy a középkor reprezentatív nyilvánosságával szemben a modern megjelenési formák mór egy politikai jellegű - a több oldalú nyilvános kommunikáció folyamatait tartalmazó szféra mellett vagy azon belül léteznek.

- 36 –

szempontjából ban

részt

tése

is

különbözőek

vevő

felek

oldaláról

is

lehetnek.

motívumai

fontos

a

Mivel

a

vitá-

nyilvánosság

információkat

minősi-

jelentenek,

cél-

szerűnek látszik néhány alaptípus megkülönböztetése.24 1. ja a

Kooperatív

valamilyen vita

probléma

során Ha

jellegű

a

jon

ki.

nél

megteremti

megoldása,

helyzetről

az

alapvető a

cél

E

viták

ami

mennél

a

érdekeltség

különböző

bevétele,

szempontok

alapvető

cél-

feltételezi,

hogy

pontosabb a

azonosságát,

rugalmassága, a

viták.

fokozatos

alakul-

vitatkozó

a

nézőpontok

kép

nézetek

felekbizonyos

kölcsönös

figyelem-

gazdagodása

és

köze-

ilyen

viták

ledése jellemzi a v i t a alakulását. 2. Meggyőződésre esetében

az

alapvető

körültekintő, kozó zó

partner feleknél

irányuló

viták.

cél

"magának

sokoldalú nézeteinek egyaránt

nézetek

könnyen

godása,

a

nem

megközelítése,

ez

a

motiváció

közeledése

a

nem

a

dolognak"

hanem

megváltoztatása.

megmerevedhetnek,

nézetek

Az

Ha jut

a a

vitatvitatko-

túlsúlyra,

szempontok feltétlenül

a

a

gazdakövetke-

zik be. 3. Tájékozódó lönböző retlen

24

)

nézetek

jellegű pontosabb

részletkérdések

viták.

Alapvető

megismerése,

tisztázása.

Külső

céljuk korábban

formáját

a

kü-

ismetekintve

A viták típusainak kidolgozásánál F. Schneider tipológiájának alapgondolatából indultam ki, és annak definiálására és további finomítására törekedtem. Lásd F. Schneiden: Politik und Kommunikation. Hase Kehler Verlag, Mainz, 1967. 16-17.1.

- 37 -

itt

is

cél

a

nézetek

elsősorban

megütközése

a

partner

történik,

de

a

álláspontjának

stratégiai

feltérképezése,

kipuhatolása, 4. Demonstratív nem

a

partner

nézet,

a

nézeteinek

vita-pozíció

felek

ilyenkor

felek

egy

viták.

A

felek

megváltoztatása,

nyilvános

rendszerint

integráció

vitatkozó

hanem

hangoztatása.

tisztában

többé-kevésbé

zeteinek képviselői, s így a vita

A

vannak

célja

a

saját

vitatkozó

azzal,

hogy

intézményesített

né-

keretein belül a véle-

ményváltozás lehetősége erősen korlátozott. 5. Közönségtoborzó tételezik

egy

vitatkozó nek

szűkebb

partnerek

viták. vagy

Az

tágabb

elsődleges

megváltoztatása, hanem

a

ilyen

viták

közönség

célja

nem

eleve

fel-

jelenlétét.

egymás

A

nézetei-

közönség befolyásolása,

meg-

nyerése. A

vitáknak

persze

a

a

valóságos

felsoroltaknál

életben

sokkal

előforduló

formái

változatosabbak,

egyfelől

a részt vevő felek alapvető céljai egyazon vitán belül is eltérőek bé

lehetnek,

fontosnak

tivációs A

viták

ságuk

tartott

rendszerek különböző

megoszlási

és

a

alapvető

célokkal gazdag

társulhatnak,

empirikus

kommunikációs

a

célok

variációival

előfordulási

sajátosságaiknak

nyújthat

az

típusainak

szintjének

formáiknak

kat

másfelől

és színvonalának megítéléséhez.

tehát

kutatása

arányaiknak, csatornák

kevésa

mo-

találkozhatunk. nyilvános-

témaspecifikus

rendszerében

számbavétele

nyilvánosság

más§

szerkezeti

fontos

való

adaléko-

sajátosságainak

– 38 -

Az információáramlás vertikális és horizontális pályái és a nyilvánosság A

nyilvánosság

nyozásánál

a

szerkezeti

vertikális

illetve

"alulról

éppúgy

figyelembe

irányban

felfelé" kell

talmi

apparátus,

belül

horizontális

haladó

a

keresztül

formálódnak.

"felülről

mint

áramló

különböző

tanulmá-

információk

közönség

irányban

folyamatok

mozgó,

vennünk,

illetve

munikációs

sajátosságainak

a

lefelé"

viszonyát

kormányzati-ha-

különböző

csoportjain

információkat.

kommunikációs

Célszerűnek

látszik

E

kom-

csatornákon

tehát

a

csa-

tornák legfőbb típusainak megkülönböztetése, 1.

A

legősibb,

kommunikációs

de

csatornák

a

mindmáig

kiemelkedő

személyes

jelentőségű

kommunikáció

pályái.

Ezen belül a zárt és nyitott formákat kell elsősorban megkülönböztetnünk.

Az

előbbiekben

hetősége

korlátozott:

az

függően

megválogatják,

az

emberek hogy

ki

információ

a

szóban

előtt

megközelít-

forgó

miről

témáktól

beszélnek.

Kényes témák esetében a kommunikációs partner esetleg kizárólag

a

hasonló

nézeteket

kívánatos

családtagokra,

vagy

kommunikáció tevő nek

akár

ilyenfajta

tustól

az

ismeretlen

vezethet.

szelekciós

adott

barátokra

személyedre

csak

megválasztásában, és

bizalmas

felfüggesztéséhez

módosításához

ner

valló

a

vagy

korlátozódhat. személy

Mennél

kérdésben

inkább vallott

kevésbé a a

a

Nem-

jelenléte

tartalmának

szempontok

mennél

vagy

a

számot-

érvényesül-

beszélgető

part-

társadalmi nézetektől

stá-

függet-

- 39 -

lenül,

"bárki

között"

létrejöhet

a

kommunikáció,

annál

inkább nyitottak a személyes kommunikáció csatornái. 2. A

kommunikációs

csatornák

másik

"szervezetiség-intézményesitettség", gyobb

fokával

eszmecsere

jellemezhető,

lehetőségét

szervezettség szféra

alapján

talom

által

és

szervezettség les

különböző

skáláját

nák

a

figyelhetjük

játszhatnak,

lenthetnek

a

álló E

álló, a

a

magán-

értelemben

annak

és

típusok

eltérő

az

csatorkülönböző je-

hiányától több

eltérő

a

szé-

szinteket

információk

illetve

ha-

különböző

kommunikációs

teljes

A

központi

tekintetében

csaknem az

kicseréléséig,

tartoznak.

átmeneti

rendkívül

egészen

csoportos

fórumokig

alakulása és

na-

intézményesítettség

meg.

kommunikáció

egyirányúságától közvetlen

az

fokán

nyilvánosság

szerepet

bizonyos

felfogható

társadalmakban

a

formák fokán

a

vagy

jellegű,

csoportoktól

integrált,

"meghosszabbításaként" korokban

fórum

alacsony

szerveződő erősen

kisebb

biztosító

viszonylag

típusába

vagy irányú

nézetek

nyílt

konfrontációjáig. 3. A közönség

kommunikációs legszélesebb

kommunikációs pályák

megközelíthetőség vételük elvileg

E

útján

szóló

-

használhatja

potenciálisan típusát

megteremtett,

kommunikációs

értelmében

költségeitől bárki

köréhez

eszközök

alkotják.

csatornáknak

-

"per őket.

tömeg-

kommunikációs

csatornák

ha

a

a

a

formális

eltekintünk

igénybe-

definitionem" Korántsem

nyilvánosak,

ilyen

egyszerű

- 40 -

a

helyzet,

ha

a

közéleti

szempontból

gek

a

nyilvános

böző

nyilvánosságot fontos

társadalmakban,

ezek

időszakokban

eszközök

beágyazódásuk szintjeinek

alapján és

a

a

és

mint

jelenséKülön-

helyzetekben típusai

hatalmi

rendkívül

válhatnak

a

léteznek,

struktúrába

nyilvánosság

tartalmainak

ügyek,

vizsgáljuk.

különböző

tulajdonviszonyai

oldalról,

döntések,

megközelíthetőségét

tömegkommunikációs s

tartalmi

való eltérő

közvetítő

köze-

gévé. A se,

kommunikációs

az

általuk

"felülről

közvetített

lefelé",

információ

csatornák

mind

jelentőségű.

Mivel

vánosságának

különbözőek

kációs

a

"alulról

felfelé"

szempontjából

a

működé-

tartalma

különböző

mechanizmusokat

típusainak

információk

az

nyilvánossága

fenti

irányú

funkciói

tartalmaznak,

mind

haladó

szignifikáns

információk

és

a

eltérő

első

nyil-

kommuni-

megközelítés-

ben külön vizsgáljuk meg őket. A az

lefelé

emberek

ségleteik

fontos

információk

beszélhetünk, alitási

ha

és

az

illetve aktuális

nyilvánosságának a

különböző

hierarchiájának

mindazokat

információk

alapvető

tájékoztatása-orientálása,

tudatosítása,

szempontból tett

áramló

információ-szük-

kielégítése

a

közéleti

kérdésekben. magas

témák

körültekintő

információkat

funkciója

Az

emii-

szintjéről

akkor

fontossági

és

mérlegelése

közzéteszik

-

és

aktualapján

elsősorban

- 41 -

azokat

teszik

közzé

tájékozódását, rintő

kérdésekben,

esetén

típusainál

e

figyelhetünk

a

meg.

fontossága

A

lönbség.

a

vonalának

körein a a

nyilvános

különbség. tenciális az

e

között

csatornáin

a

fenti

Az

Ha

nyilvánosság

a

jelentős

kü-

eltérések

viszony-

mértéke

sajátosságainak az

-

tényleges

intern

szintű

és

lényegi

esetén

nyilvánosság

magas

intern

nincs

érvényesülése

szín-

megjelennek az

között

és

nyilvános-

szervek

témakörök

csatornákon

tartalmai

és

információk

fontosabb

viszonylag

té-

csak

hatalmi-kormányzati

feltételek

A

hasonlóságáról,

párhuzamosságáról

kommunikációs

emberek

különböző

szinkronitást

nincs

témastruktúrák

mutatója.

információk

A

é-

szintű

témastruktúráitól.

szerkezeti

cirkuláló

legkülönbözőbb

séhez,

aktualitása

szintű,

belül

csatornák

kommunikáció

csatornák

nyilvánosság

magas

és

magas

vonatkozásában

beszélhetünk.

fontos

emberek

nem válnak el élesen a fórum jellegű

fontosság

értelemben

iránya

sága

és

az

érdeklő

feltételek

személyes

Természetesen

aktualitás lagos

és

őket

kommunikációs

tömegkommunikációs

mák

biztosítják

az

E

témastruktúrák

cirkuláló tartalmak és

amelyek

véleményalkotását

közéleti

teljesülése

-,

a

po-

növekedé-

tájékozódásához

vezet. Ha sok az olyan, kérdés, amelyekről nem a tömegkommunikációs, személyes

hanem

a

szervezeti-fórum

kommunikációk

ciókat, akkor

csatornái

jellegű,

szállítják

illetve az

a

informá-

a nyilvánosság az adott téma vonatkozásában

korlátozott. Mennél nagyobb az olyan közéleti jellegű témák

- 42 -

aránya,

amelyek

líthetők

meg,

csökkenése.

A

lően

is

abban

eszközök térnek

csak annál

az

ségletek

téma

tathatja

a

lefelé

haladó

információs

és

erősödésével

a

viszonylag

ha

a

alacsony,

tö-

megváltoz-

információ-szükségle-

intern

A

nyilvánosság

körein

csatornákon belül

növekednek.

E

rendszerint

intenzív

használata

megnövekszik

mozgó

tendenciák

szintje

illetve

A

információszük-

kommunikációs

eltérései

eszközök

az

el-

beszűkülése

ezáltal

helyét.

hatóságok

tájékozottság

tömegkommunikációs is

is,

tartalmak

mértékben

az

és

is,

megfele-

témáitól.

növelheti

elfoglalt

a

ennek

jelentős

jelentőségét,

az

nyilvánosság

nyilvánosságának

aktualitását

jelzi

a

köze-

tömegkommunikációs

csatornák

vonatkozásában

hierarchiájában

csökkenését

a

témái

eszközök

téma

érvényű

hogy

kommunikációs

viszonylagos

csatornákon

korlátozódása

kifejeződik,

egyéb

említett

általánosabb

közéleti-politikai

adott

tek

utóbb

nyilvánosság,

megkommunikációs az

az

a

még

a

esetén lakossá-

gon belül cirkuláló téves információk aránya. A

nyilvánosság

hiányát

jelzi,

ha

megkommunikációs a

személyes

kosság felé, keztében

hiánya

egy

és

alacsonyabb

témáról

a

fórum

kommunikáció illetve

egyáltalán

értelemben,

még

mint

ha nem

már

gyakorlatilag

az

információk

jellegű

az

információk

érik

el

a

fordul

a

elő#

illetve

nem

a

csatornákon,

közvetítésével

említettük, nem

szintjét,

haladnak

tö-

hanem a

la-

titkosságuk követ-

közönséget. nyilvánosság Ebben

a

Globális teljes

vonatkozás-

ban az alacsony színvonalat egyrészt az egyes kommunikációs

- 43 –

csatornák

témastruktúrájának

vánosságra

egyáltalán

fordulása,

másrészt

válása

jelzi.

fórum

jellegű

zse,

A

aktualitás

és

a

telítődik;

terjednek

el,

a

a

fontosság

éles

struktúrája

A

közéleti

mostohán

a

lakosság

az

a

presztí-

kezelt

köztémák

kommunikáció

téves

tájékozottság

ketté-

emberek

személyes

körében

elő-

mellett

csatornák

csökken,

mérséklődik.

nyil-

gyakori

ilyen

hatékonysága

a

események

és

információ-szükséglet

útján

eltérései,

tömegkommunikációs

és

érdeklődése

iránti

kerülő

nyilvánosság

hitelessége

életi

nem

jelentős

információk

alacsony

szintű

marad. A ója

a

felfelé társadalmi

leteinek a

irányuló

szempontból

kommunikálása.

nyilvánosságra

szervek

nem

sőt

intézkedéseik nyit

több

amellett

lehetővé

a

–

feszültség

sult,

és

szükségletek cifikus

is

elő

a

fogadtatását

szükségletek

tudatosulása

és

kormányzati-hatalmi

mérlegelt,

megalapozott

előfordulhat,

idéznek

elő,

hogy ameny-

szükségletek

nyilvános

kommu-

fontos,

csak

mert

bepillantását

lehetőségét

nyilvános

a

szükség-

mint

mélyebb

segítheti

funkci-

csoportok

esetben

releváns

közönség

toleráns

nélkül

sokoldalúan

azért

alapvető

szükségletek

feszültséget

A

nikációja

lágába,

releváns

kedvezőtlen

megoldanak,

számos

E

hozatala

hozhatnak

döntéseket,

információknak

tartalmazó

helyes és

a

sikeres

nem

teheti

bonyolult

döntések

intézkedések

kommunikációja rendszereit

-

ez

felvilágo-

megvalósítását,

-

ha

vi-

a

állandósult

A

rétegspeantago-

- 44 nizmusok

jellemzik

szolidáltnak

és

a

tekinthető

politikai -

több

berendezkedés

feszültség

kon-

feloldására

nyújt lehetőséget, mint amennyit előidéz. A

felfelé

horizontálisan vélemény

irányuló,

terjedő

integráns

matok

szorosan

mást.

Jórészt

ban

nyilvánosság

a

különböztetik ben

re

a

azzal

a

és

A is

mellett

az

a

a

közönség

részét

képező

sora

nem

értelemhogy

"kü-

jön

lét-

azono-

használata a

több

nyilvános-

nyilvános

"kommunikációja

kielégítésére

tájékoztatását-orientálását

folyamatok

egy-

mindig

elhamarkodott

információ-szükségletek

nyuló,

nem

meg,

egész

Egyrészt

szükségletek

folya-

azonos

analóg

köz-

szakirodalom-

fogalmát

néha

nyilvánosság

megalapozatlan.

a

állapítja

fogalom

a

átfedik

hogy

interpretációk

két

releváns

részben

sőt

joggal

és

belül

kommunikációs

közvélemény

Rust

diffúz

sításából".25

ság

a

közönségen

információk

magyarázható,

és

H.

a

képező

világosan,

közvélemény

szempontból

részét

meg

olykor

nyilvános

összekapcsolódnak,

használják.

lönböző

illetve

redukálhatok

irá-

integráns

a

szükségle-

tekét közvetitő nyilvános kommunikáció folyamataira. A jának a

kommunikációs

nyilvánosságát

ténylegesség

nyilvános nak

a

felől.

folyamatok is

szükségletek

említett

megközelíthetjük

Az előbbi

kommunikációs

utóbb

csatornák

arra

a

ad

lehetőség

és

választ, hogy

milyen

kommunikációjának

csoport-

mértékben

a

vál-

közvetítőivé,

az

utóbbi pedig arra, hogy a szükségletek és a rájuk vonatkozó

információk 26

)

H.

mennyire

Rust:

válnak

ténylegesen

Kommunikationssoziologische öffentlichkeitsbegriffs Fernsehen, 1972. 4..sz.

ismertté

Dimensionen Rundfunk

a der und

- 45 -

kormányzati ciói

szervek

körében.

A

és

a

kétfajta

vánossági

szint

eltérhet

szonylag

magas

szintű

is

előfordulhat,

az

adott

az

a

rések

sem

ségletek nikáció körben soló

a

kivételesek.

esetében

Az

szintje

feltételek

Az

nyilvános

tájékozódás

és

szükségletek

bizonyos A

csoportjai

egyik,

nyilés

nem elté-

kikristályosodott

szük-

a

is

nyilvános

kommu-

viszonylag

széles

meghatározó

azonos

és

rendszere

kommunikációjának a

vi-

esetén

potenciális az

hogy

egyéb

nyil-

előjelű

mellett

nagyjából

vizsgált

ellentétes

Releváns,

integrá-

kommunikációja

közönség

előfordulhat,

alacsony

A

tájékozottságnak

tudatosulnak.

a

nyilvános

meghatározója.

szükségletek je

megközelítésben

tájékozatlanok.

tényleges

egyetlen

különböző

egymástól.

hogy

témakörben

vánosság

közönség

tudatosulás

befolyá-

mellett

magasabb

tekintetében

a

szint-

is

maga-

sabbb színvonallal jár. A lóan

lefelé

a

haladó

felfelé

vizsgálhatjuk

irányuló

konkrét

vánosságnak

mindkét

lönböztetjük

meg.

vánosság témával tosul,

magas

közvetítik vek A

és

a

a a

Egy

globális

konkrét

valamennyi

kommunikációs szükségleteket különböző

magas

értelemben.

csatornák

színvonala

fokozatait a

szükséglet különböző

és

esetén

nyila

tudatípusai

csoportjai a

kü-

ha

kormányzati-hatalmi

rétegei

is

nyil-

beszélhetünk,

releváns

a

A

vonatkozásában

akkor

hason-

nyilvánosságát

különböző

téma

színvonaláról

közönség

nyilvánosság

és

nyilvánosságához

információk

szempontból

kapcsolatos és

információk

személyes

szerfelé. kom-

- 46 -

munikáció latban

zárt

hasonló

munikáció ben

csatornái

a

szóban

információkkal

nyitott

valódi

témával

telítődnek,

csatornái:a

tudatosulnak,

forgó

mint

szükségletek

és

kapcsoa

kom-

nagymérték-

kinyilvánított

szükségletek

nem térnek el jelentősen egymástól. Kisebb

mértékű

a

közvetítésébe

csak

személyes,

kommunikációs

csatornák

csoportok nem

releváns

jelennek

utóbbi

a

meg

a

ségletek rében

a

esetében az

válik

mégis

nem

aránytalanul

kis

gyakrabban

előfordul,

hogy

egyes

tudatosulnak

vagy

csatornáin. fokán

Amennyiben

a

súllyal

jellegű ha

tagjainak

a

fórum

alacsony

gyakorivá.

tudatosulnak,

szükségletek

illetve

kommunikáció

csoportok

csatornáin

a a

be,

szervezettség

említett

részben

kapcsolódnak

nyilvános

ha

illetve

szükségletei

elsősorban

csoportok

nyilvánosság,

egy

jelennek

valódi

és

álló

a

szük-

szűkebb

kommunikáció

Az

kö-

nyitott

meg,

illetve

kinyilvánított

szükségletek részben eltérnek egymástól. A

nyilvánosság

akkor

beszélhetünk,

letek

kommunikációja

legfeljebb

a

ha

az

közvetítőjükké.

kor

is,

a

adott

egyáltalán

személyes

nak

ha

hiányáról

téma nem

kommunikáció

Alacsony

téma

vagy

kap

szintű

valamelyes

alacsony kapcsén

a

következik zárt a

fokáról szükségbe,

vagy

csatornái

vál-

nyilvánosság publicitást,

de

aka

közzétett tartalmak egyoldalúak. Globális ról

a

nikáció

értelemben

szükségleteket esetében

sem

a

nyilvánosság

közvetítő,

felfelé

beszélhetünk.

teljes

hiányá-

irányuló

kommu-

Valamennyi

releváns

- 47 -

társadalmi

szükséglet

jes

hiánya

lő

társadalmakban

ból

a

munkamegosztás

színvonalat

a

szükségletek

összessége

viszonya

nagyobb

a

gas

fokával

rendelkező

az

szükségletek globális

témák

rangsorának,

tartalma

hanem

az

dásával

a

nem

a

E

ezeket

Mi-

nyilvánosság

ma-

minél

inkább

társadalmilag

szint

társadalmi

a

felé

kommunikációs

globális

meg-

releváns

nyilvánosság közeledve

csatornák

tagoltsága

feltételek teljesülésének

nyilvánosság

tükrö-

meg.

magasabb

magas

érdekek

differenciálódik.

a

annál

E

a

aránya,

súlyozása

színvonala.

információk

témák

szempont-

ítélhetjük

belül

épü-

társadalmilag

az

alapján

témastruktúrán

egyes

csak és

tel-

rendszerére

nyilvánosság

nél

sai,

bonyolult

Globális

témastruktúrák

felel

kommunikációjának

elképzelhetetlen.

releváns ző

a

nyilvános

az

típu-

szerint korlátozó-

színvonala

fokozatosan

csökken. A

lefelé

haladó,

tálására

irányuló

vetítő

kommunikációs

nyilvánosságuk Ha

egyes

globális désük

témák

és

emberek

felfelé

haladó

vonatkozásában az

mutat;

alapvető

nem

kozódás-orientálás

nyilvánossága

magas

tatási

szintű,

szervek

ha

feltételezi

lehet

hosszabb

is

számottevő

közöttük.

ugyanis

jónak

eltérés,

kiegyenlítő-

perspektívában

kormányzati,

látásviszonyai

köz-

egymást.

közöttük

tendencia

állandósulhat

a

szükségleteket

szorosan összefüggnek,

kölcsönösen

színvonalkülönbség

het

tájékozódására-orien-

folyamatok

mértéke

értelemben

irányába

az

csak

illetve

mondhatók,

A

tájé-

akkor a ha

le-

tájékoza

fel-

- 48 -

felé

irányuló

láthatóvá

teszi

Másrészről ga

csak

a

Éppen

arról

ezért

dalúnak

irányuló magas

tartom

megközelítését,

a

ha

a

nyilvánossá-

lakosság

látás-

és és

megfeaz

ese-

feltételrendszeréről,

és

szükségleteket

mozzanatai

nyilvánosságnak

amely

a

adottságoknak

bonyolult

realisztikus

szükségleteket.

tudatosulhatnak

az

lehetőségeket

nyilvánossága

információk

szintű,

kapnak

a

szintű

társadalmi

szükségleteik

tájékoztatást

társadalmi

magas

releváns

lehet

jók,

ményeknek a

a

felfelé

akkor

viszonyai lelő

információk

megszabja.

ellenére

azt

a

nyilvánosságot

amely

is

egyol-

rendszerelméleti

akkor

látja

meg-

valósultnak, ha a kommunikációt a közvélemény témái strukturálják,

tehát

kizárólag

a

is

struktúra

lehet

túrája,

a az

szorosan

nyilvánosság

közvélemény

tézményesítésében talmi

a

témáinak

látja.27

Az

jellegétől

társadalmi eltérő

lehetőségét

akceptálásában

és

adott társadalmi függően

nyilvánosság funkciójú

összekapcsolódnak,

lezettségük

növelésének

és

figyelembevételével

bármilyen színvonala

a

struk-

folyamatok

kölcsönös

lehet

ha-

különböző és

kommunikációs csak

és

in-

feltété-

nyilvánosság

növelésére törekedni. A csönös

különböző

irányú

feltételezettsége,

szonylagos 27

)

egyensúlya

kommunikációs nyilvánossági

hierarchikusan

folyamatok

köl-

szintjeik

vi-

tagolt

társadal-

Lásd N. Luhmann: Öffentliche Meinung, In: N. Politishce Planung, Westdeutscher Verlag, 1971. 21. l.

Luhmann: Opladen,

- 49 -

mákban

osztály-,

lósul ság

meg;

illetve

bizonyos

értelemben

összrendszerén

különböző

belül

osztály-,

reiről

is.

A

adott

rendszerében

lehetőségük

a

folyamatok

különböző

osztályoknál,

más

szintjén

sadalmakban az

jön a

osztályoknak, dás,

mind

kációja pirikus

kutatásának

fordítani

a

ciós

folyamatok

és

gaira.

a

illetve

a

a

különböző

is;

politikai

a a

kommu-

Hierarchikus

A mástár-

mindig

tartalmazza

különböző

társadalmi

tájékozódás-orientáló-

A

részét

és

kommuni-

nyilvánosság

megkülönböztetett

"kommunikációs

eltérő

irányú

tudatosítása

társadalmi

erők

nyilvánosság

lehetőségei.

nyilvánosság a

a

nyilvánosság

mind

alrendsze-

súlyozásában.

"egyensúly".

tehát

nyilvánosság

integrációknak

a

szükségletek

eltérők

kell

seire,

az

mozzanatát

a

és

rétegeknél

rétegeknek

terén

struktúra

témastruktúráinak

társadalmi

pedig

a

va-

nyilvános-

rétegspecifikus

venni

létre

egyenlőtlenség

társadalmi

különböző

részt

nikációs

a

jelleggel

beszélhetünk

illetve

társadalmi

van

rétegspecifikus

képező

em-

figyelmet kommuniká-

rétegződés

összefüggé-

rétegződés"

sajátossá-

– 50 –

II.

"Éppen

annyi

szerző

nyilatkozik

ahány nak

is

találjuk

fenti

a

nak

elképzelés

a

jellemzi

a

kommunikáció

ellentmondó

szerző

sára,

még

a

ugyan,

arcú, tartják gét

jól

létezését aki

definiálását. mutatja, is

az

A

hogy

ismerni,

amíg

olyan annyi

mint

törekszik

vélik,

a

hogy

kutatók számos

egymása

közvé-

meghatározáMások

elsok-

lehetetlennek szélsőségessé-

egy olyan

szélesíti

kultúráiban

a

fogal-

változékony,

megközelítések

méretűvé

Kelet

van

annyira

túlzó-

Röpkének

megkérdőjelezi.

de

mint

kétségtelenül

amelyről

nem

is

megkérdőjelezi,

ókori

D.

forgalomban,

eleve

van,

némiképpen

Aligha

jelenségnek

világtörténeti

amely

lenne

létezését

hogy

titokzatos

kell

irodalmának,

nézet

közvéleményről,

szerzőnek

helyzetet.

Sok

ismerik

a

Ha

német

el

leményről. mert

van

róla."1

kitűnő

megállapítását,

találóan ma

A KÖZVÉLEMÉNY FOGALMA ÉS SZERKEZETE

éppen

része

még

szerző

a

van,

a

közvéleményt,

úgy

megtalálható,

mint a modern társadalmakban.2 A és

közvélemény

utólagos

formáival

fogalmának

visszavetítése

gyakran

ez

okozza,;

egybemosódik,

s

a hogy így

túláltalánosítása történelmi különböző

előjelen-

1

J. Röpke: Zur Politischen Fernsehen. Publizistik, 1970. 2.sz.

2

A közvélemény létezését megkérdőjelező művek közül lásd például P. Bourdieu L’opinion publique n'existe pas című tanulmányát. Les Temps Modernes, 1973. l. sz. A közvéleményt túláltalánosító, világtörténeti jelenségként ábrázoló művek közül W. Bauer Die öffentliche Meinung in der Weltgeschichte című műve a legjellegzetesebb.

) )

ökonomie von Hörfunk

und

- 51 -

ségek

kapnak

tehát,

ha

azonos

elemzésünkben

sítését

szem

nítjük

azoktól

a

közvélemény

léteztek.

megnevezést.

előtt a

a

történeti

tartjuk

és

tört én el mi

keletkezését

Mindenekelőtt

a

Célszerűnek

a

látszik

szempont

érvénye-

közvéleményt

előformáktól,

megelőző

elkülö-

amelyek

már

társadalmakban

is

népérzülettől

és

a

közösségi

véleménytől meg kell különböztetnünk.

A népérzület.

ló,

Népérzületen

különböző

szociális

tárgyakra

történelmileg

kialakult

és tömegesen

irányu-

előforduló

be-

állítódások, attitűdök összességét, infrastruktúráját értjük, amelyek jelentősen befolyásolják az emberek tömegmagatartási f o r m á i t . A

tömegesen

előforduló

beállítódások

in fra st r u k -

túrájaként felfogott népérzület egyéni beállítódások formájában létezik, de élettartama, változékonysága ezektől eltérő m éretek kel jellemezhető. A népérzület számos olyan beállítódást tartalmaz, során tama

amely a szocializációs folyamat

nemzedékről-nemzedékre túlnő

az

egyéni

élet

áthagyományozódik, határain

mértékkel mérve is jelentős szetesen t ö r t é ne t i l e g

és

még

élettartörténelmi

lehet. A népérzület termé-

változó jelenség. Az egyes gene-

rációk a beállítódások elsajátított készletét rendszerint még súlyozással adják tovább, mint ahogy az hozzájuk elj uto t t.

Gyakran

tömegméretű

előfordul,

áthagyományozására

hogy bizonyos nem

kerül

beállítódások

so r.

Másrészt

- 52 -

az

újabb

nyozás

nemzedékek

útján

ményvilága

alakulnak

és

tömeges

hosszabb

vagy

népérzület

litását nyok

-

sokban

az

a

egyének is,

és

mégis

a

él-

mint

a

függően

továbbhagyományozódnak.

konkrét

mindenkor

tartalmaznak,

hozzájárulnak

saját -

változékonyságát

maguk

áthagyomá-

körülményektől

ideig

viszonylagos

képződményt

nemcsak

alapján

rövidebb

szabályozzák,

mellett

hanem

élménye

természetesen

fontos

ki,

tapasztalatai

generáció

A

beállítódásai

vagy

stabi-

társadalmi

viszo-

számos amelyek

egy

nép

történelmileg más

tényezők

kultúrájának

egye-

di arculatához. A az

népérzület

oka,

hogy

könnyebben

egyes

letűnt

rétegeinek

korok

rekonstruálható,

hosszú

népérzülete mint

az

élettartama

számos

elmúlt

esetben

idők

gyors

változásoknak k i t e t t közvéleménye. Meghatározott népérzület

irányba

egyes

zelmi

klíma

latnak

nevezünk.

elemeinek

kialakulásához A

atlanabb"

pszichikus

ményekről

leválva,

gyobb

Ez

elégedetlen

a

közhangulat

de

aránt

hozzájárulhatnak. amely

amelyet

amely

viszonylag

a

esetenként

ér-

"tárgyi-

kiváltó

esena-

beállítódásaként

hogy

hasonló,

egészen

olyan

rendkívül

érzelmi heves,

pl.

külön-

irányba mutató események közhangulat

a

közhangu-

függetlenül,

érzelmi

kialakulásához

A

olyan

közvéleménynél

magyarázza,

érzelmileg hasonló

állapot,

a

általános

sajátossága

böző,

szenléti

vezethet,

objektivációs azoktól

eseménysorozat

mobilizálódásához,

közhangulat

embercsoportok

létezik.

mutató

egyké-

drámai

- 53 -

erejű

tömegmagatartási

tartásformákat,

mint

gyakran

megelőzi

esetleg

gyűlölettel

rejtettebb latkozó mos

formákhoz pl.

egy

pánik,

Az

vagy

bizonytalansággal,

ellenállóerő"

késztetéseivel

a

aktívan,

félelemmel A

a

sőt

maga-

híresztelés, vagy

népérzület

formájában

ellentétben

rendkívül

olyan

közhangulat.3

teli

"passzív

esetben

a

vezet.

a

megnyi-

közhangulat agresszíven

szájelenik

meg. A

közvélemény

történelmi

formálódását

is

közhangulat.

Különösen

kommunikációs tok

messzemenően

hat

milyen

két

jelenség

mely

konkrét

illetve

meghatározóan,

közhangulati

viszonya esemény

befolyásolja

kialakulása

mechanizmusokra,

dinamikájára

vélemény

a

színrelépése

által

a

hogy

nem

kiváltott

a

során

helyzetben

ugyanakkor

után

annak

kialakult jelentkező

véleményáramlaa

konkrét

köz-

keletkezett. egyirányúi:

közvélemény

A

vala-

is

hoz-

zájárulhat a közhangulat alakulásához.

A közösségi vélemény Közösségi természetes és

véleményen

közösségeiben

normarendszere

jában

kifejeződő

zösségek

3

)

által

a

funkcionáló,

a

meghatározott

véleményeket

tagjainak

pre-kapitalista

viszonyát

értjük. a

A

társadalmak

közösség

érték-

konszenzus

formá-

természetes

személyes

kö-

ismeretségen

Vö. pl. H. Cantril: Támadás a Marsról, MRT Szakkönyvtár 9. kötet Budapest, 1970. illetve E. Morin: La rumeur d’Orleans. Éditions du Seuil, Paris, 1969,

– 54 -

nyugvó és

emberi

közéleti

lemezte.

kapcsolatok,

tevékenységüket

vonatkozások

Az

emberi

pedig

differenciálatlan

tevékenység

szinte

a

magán

egysége

jel-

minden

jelentős

közösségi

vélemény-

területe a közösség kontrollja alatt állt. A ben

konszenzus

a

társadalmak

tradicionális a

átfogó

közvetlen

nagyfokú

jellege,

a

tapasztalatra

világ tette

szerepét

a

statikusságát

munkamegosztás épülői

a

szükségletek

fejletlensége

nagyjából

hasonló

és

élmény-

lehetővé. A közösségi vélemény alapvető funk-

ciója a vallási ideológiához hasonlóan és azzal szinkronban

az

volt,

határozott egyén

hogy

a

irányban

közösség

szabályozza.

bekapcsolódott,

bizonyos

életmódot,

tosította

számára

tagjainak

nemcsak

csoport,

foglalkozást,

sőt

gyakran

a

csoport

-

"A

magatartását

magát

a

meg-

amelybe

az

nemcsak

egy

megélhetést

biz-

magatartást,

gondolkodásmó-

dot, nézetrendszert nyújtott, sőt kényszerített tagjaira. A

középkor

társadalmi

korporativizmusa

egyszersmint

szel-

lemi konformizmust jelentett".4 A

fentiekkel

lönbségek

csak

szempontjából tezhettek,

magyarázható,

rendkívül

szűk

és

jelentéktelennek

illetve,

ha

más

hogy a

egyéni

véleménykü-

közösség

fenntartása

tartott

területeken

kérdésekben

is

lé-

kialakultak,

normasértő magatartásnak számítottak. A beni

közösségi

vélemény

meghosszabbítása 4

)

és

bizonyos

kivetítése

A. J. Gurevics: A középkori Budapest, 1974. 165. 1.

sajátosságainak a

ember

későbbi

idő-

viszonyokra

világképe.

Kossuth

- 55 még

napjainkban

dellje

húzódik

amelyek

a

meg

kötik

nemcsak

előfordul. például

mindenki

véleményekhez vélemény

is

az

által a

A

közösségi

olyan

vélemény

elképzelések

elfogadott

és

fogalmát.

analógiák

formájában

téves

mögött,

közösen

közvélemény

A

mo-

vallott közösségi

van

jelen.

Maradványai elsősorban a falvakban még napjainkban is megfigyelhetők.

A közvélemény kialakulásának társadalmi feltételei A gári a

közvélemény

viszonyulás

politikai

létrejötte

feltételezi

kialakulását,

állam

történelmi

a

polgári

az

állampol-

társadalom

különválását.

A

és

kapitaliz-

must megelőző társadalmakban ez a kettősség nem

létezett.

Népélet és államélet nem különült el egymástól. Az egyes társadalmi

integrációk,

tak

politikai

nek

nem

lása,

volt

csak

közösségek, elkülönült

rendek

jellegűek. rendjétől

mint

függetlenül

korporációk sem

tonóm

formában

kori

társadalomban

az

gében

természetadta

volt:

rációba,

államtól

viszonyuló

politikai

integrációk,

tagjainak. az

formában

A középkori társadalom

meghatározott

állam,

közvetlen

egyén

emberek

Sem

beleszülettek

amelynek

rendszerint

életük

modern

értelemben

vett

a

viszonyufalu-

társadalomtól

létezett.

rendi

emberé-

rendek,

elkülönülő,

nem

vol-

ahhoz

au-

A

közép-

kötöttsége

lénye-

valamelyik

integ-

végéig

tagjai

marad-

tak. A

politikai

viszonyulás

csak akkor jön létre, ha a társadalmi berendezkedés és az

– 56 – egyes

ember

zott,

hanem

helye

a

társadalomban

tudatosul,

hogy

nem

emberi

eleve

meghatáro-

tevékenységek

ere-

dője. A sebb,

polgári

társadalom

létrejötte

saját

integrációin

túlmutató

a

kulását,

a

területi

munkamegosztás keztében

a

és

helyi

társadalmi

közösségek

kereskedelem

látókörön

nem

a

és

a

teszi

viszonyulás

kiala-

lehetővé.

fejletlensége

kapcsolódnak Az

be

össz-

önellátásra

épülő

piacok

szer-

a

köré lokális

beépítését

A

A

követ-

az

elismertetését,

összefüggések

társadalmi

széle-

szükségessé

rendszerébe.

nagyobb

egy

teszi

helyi

össztársadalmi

vonatkoztatási

jainak

nem

áramkörébe.

túlmutató

se

áruviszonyok

gazdálkodás

katevékenységek

gek

az

termelés

tradicionális veződő

elszigeteltség

előtt

helyi

a a

helyi közössé-

közösségek

integrációkhoz

mun-

nem

tag-

alakult

ki rendszeres és tudatos viszonyulása. Az

új

termelési

mód

térhódításával,

a

munkamegosz-

tás és a csere fokozatos bővülésével jön létre a horizontális

összefüggéseknek

függetlenül folyamat

eredményeként egy

részévé

tette.

dek

az

is

makro

a

lehetőség

és

egy

szétszórt

polgári

integrációk

értelemben

a

rendszere,

társadalmi

A

magánrendekké

gári

a

szerveződött,

ségeket

szűnt

az

vett

a politikai államhoz.

és

történelmi

termelési vett

közvetlenül

aki

-

egy-

rendszer

jellege,

megszületett

állampolgár, -

államtól

létrejöttével

politikai

át,

szabad

szintjén

helyi

értelemben

közvetlen

az

hosszabb

társadalom

változtak

amely

meg-

a

ren-

a

pol-

legalább-

viszonyulhatott

- 57 -

E sok

folyamatokkal

mentek

rében.5 ki A

A

a

rendszeres,

hírnökök

és

exkluzív

ez

a

kizárólag

a

gait

az

hirdették.

el

már

formái,

seményei

alig

kaptak

középkori

formáiban,

csak

hangot

és

ha

feltételei, hírek

egyházi

A

nyilvános

például

létezett. a

kommuniprédikációk

vélt A

nyilvános

mégis

miatt

méltóságok

a

öröknek

csak

másrészt

drágasága

és

ideológia nem

alakultak

címzettjeikhez,

világi

Aktualitás

rendsze-

nem

híráramlás

korlátozódott.

egyházi

még

terjesztett

formája

legjelentékenyebb

elsősorban

útján

változá-

kommunikációs

méretű

jutottak

köreire

gyökeres

társadalmakban

tömeges

lassan

csaknem

káció

társadalom

küldöncök

hírterjedésnek

is

a

középkori

rendkívül a

végbe

párhuzamosan

igazsá-

jelenkor

e-

kommunikáció

előfordultak,

az

egy-

házi dogmák igazságait voltak hivatottak szolgálni. A formáit és

kapitalista és

intézményeit

társadalmilag

kommunikációt, köreinek re

rejöttével kapcsolatba, szigeteltek )

és

hozta

lehetővé A

olyan amelyek

emberek

a

a és

a

közlés

ami

az

nagy

emberek és

nemzeti

az

kiszélesülő

közötti szélesebb árucse-

piacok

embercsoportok egymástól

új

területileg

magánemberek

tette

korábban A

létre,

munkamegosztás

kiterjedésével,

voltak.

térhódítása

kibővítette

hírellátását.

fokozódó

5

termelés

kerültek

lényegében

kereskedelmi

lét-

el-

útvona-

A kapitalista társadalom által a kommunikációs rendszerben előidézett változásokról lásd W. Sombart: Der moderne Kapitalismus. Verlag Julius Springe; München un Leipzig, 1921. II. köt. 362-421, old.

- 58 -

lakon

megindult

a

hírek

jékozódniuk

kellett

a

kereslet

és

a

sikeres

üzleti

delmi

a

hírek

a

terjedése.

távoli

kínálat

kialakuló

nagyságáról,

igény

kereskedőknek

piacokon

tevékenységet

iránti

A

a

árakról,

eseményeiről,

befolyásolta.

A

levélforgalom

tá-

amely

kereske-

kibővülését

hozta magával. A sával te

a

termelés

"önmagáért

gazdaság

és

helyére

a

a

való"

fejlődésének

beindulá-

társadalom

tradicionális

szemléle-

racionalizmus

orientálódást

szelleme

lépett.

A

múlt

felé

a jövő felé orientálás váltotta fel, amely

megnövelte a jelen iránti érdeklődést, és szükségletet teremtett

az

szeressé a

aktuális váló

események

iránt.

kommunikációs

hagyományos

keretek

között

A

növekvő

szükségletek folytatott

és

rend-

kielégítésére

levélforgalom

al-

kalmatlanná vált. A földrajzilag egyre táguló, intenzívebbé váló ményes

levelezés számára a keretei

intézményekre onalizálják

szűknek

van a

vános

fejlődése. val,

a

forma A

szükség,

emellett

kommunikáció

munikációs

bizonyulnak.

magánemberek

mációáramlását,

híráramlás

amelyek nem

szempontjából

kommunikációs

közlekedési

hálózat

Olyan

kommunikációs

gyorsítják

nyilvános

lehetőséget

széleskörű

hagyományos intéz-

jellegű

teremtenek

elterjedéséhez. döntő

fokozatos

raciinfor-

a

Mindkét

jelentőségű

szükségletek

és

a

nyilkomposta

mobilizálódása-

továbbfejlődésével

a modern posta intézményrendszere is kifejlődik. A magánposták

különböző

formái

(kereskedő-,

mészáros-,

fuvaros-

posták) mellett a városi ügykezelésű, majd az állami posták

- 59 -

is

kialakulnak.6

gáltatások dül,

a

térben

postai

válnak.

A

A

rev

formái

nek

és

postai

hálózat

kibővülnek,

tarifák

a

szállítási

állandósulnak

privilegizáltságok felbomlanak,

legalábbis

sűrűsödik,

a

és

korábban

mindenki

idő

egyre

szollerövi-

olcsóbbá

érvényesülő

szolgáltatások

elvileg

a

me-

áruformát

számára

ölte-

megközelít-

hetők lesznek. A

levélforgalom

munikáció szerepe

intézményeinek van.

kontaktusok velezés

Az

már

hez

az

is

szóló

"Az

levelek

kívül A

érdekes küldték

eredeti

írást

híreket

is

felduzzadtak, lékeltek

6

a

A

el

más és

érzékletesen

a

tartalmazó

visszatartották.

hozzákapcsoltak. egy

külön

levélhez,

újság

Olykor

Ha

lapra

ezeket

vagy

a

a

növekszemélya

személyekhez keletkezésének

be

írást

W.

Bauer:

vagy

erede-

lemásolták, máshonnan

tudósítások

írták

le-

üzenetei

érdekelt

mutatja

barátjuknak,

intim,

amelyek

az

a

kommunikációs

levélforgalomban

szorul,

levélforgalom

jelentős

közötti

a

amelyeknek

inkább

közleményeket

is

kom-

kitágulásával,

elégségesnek

aránya,

egyre

nyilvános

magánszemélyek

háttérbe

kapcsolatát

tiben

a

bizonyul

szerepe

eljutnak.

szoros

viszonylatok

kielégítésére.

olyan

címzetten

emberi

nem

a

átformálódásában

gyarapodásával

szükségletek szik

megélénkülésének

őket,

mellékleteket

) Lásd Werner Sombart: id. mű. II. köt. 372-385, old.

és

az

szerzett túlságosan

amelyet

mel-

"cédulá"-nak

– 60 -

"pagellá"-nak ha

a

és

bizonyos

deti

(cédula,

"Novissima"

levél

hívták.

"Tiding",

"Aviso",

körülmények jellegük.

dátumra

vonatkozó

sem.

író

Az

a

levélke)

között

Gyakran

adatok

neve

továbbadó kéz egyre

csak

a

a

né-

"Zeitung"

teljesen

maradnak

eltűnik,

Feliratuk

volt,

elveszett

ere-

helyszínre

meg,

sokszor

személyes

és

még

jelleget

a

azok

minden

növekvő mértékben csökkenti, az egész

személytelenné válik. A cédula hírfüzérré lesz."7 A levélforgalomból kinőtt, mában

terjesztett,

levélújságok tualitás ban

még

riodicitás első

majd

egyre

és

a

először kéziratos for-

nyomtatás

növekvő

mértékben

publicitás a

tájékoztatás

ismérve

még

hiányzik.

alakulnak

ki

az

sokszorosított

rendelkeznek

jegyeivel,

esetleges,

évtizedeiben

útján

az

megjelenésük

folyamatossága Csak első

a

azona

XVIII.

olyan

ak-

pe-

Század

sajtótermé-

kek, amelyek már rendszeres időközökben jelennek meg.8 A XVII. században a lapok megjelenésének ritmusa mindvégig a

postai

riodikus dési

szolgáltatás újságok

hálózat

tések

és

igazodik.

hetente

olvashatók,

technika

fejlődésével,

felgyorsulásával

többszöri

időrendjéhez

megjelenésük.

válik A

lehetővé

és

csak a

heti

napilapok csak

Az

első

pe-

a

közleke-

postai

kézbesi-

kétszeri,

a XVIII.

majd

század-

ban terjednek el. 7

) W. Bauen: id. mű. 134. old.

8

) Az 1609-ben Strassburgban kiadott Relationt ebben az évben Wolfenbüttelben megjelent az első periodikus újságoknak.

és az Avisot

ugyantartják

- 61 -

A

XVII.

századi

sokszorosítás ellenére

útján

csekély,

nem

egy

a

létrejötte

les

körű

ára

az

jában

áll.

még

a

még

jól

(Referáló

akadály,

Egyes

XVIII. kereső

amely

században polgári

is

újságot

riodikákat

megvásárolják.11

olvasni tudók viszonylag

9

biztosítja

fejlődése,

a

mértékben

szűk

inkább sem

másik köre.

felvilágosodás

hogy

sokszorofeltételei-

a

lapok

a

szémagas

lapok

számit,

útára hogy

olvasókörökbe, a

korlátozó Az

a-

tájékoztatá-

növelésének

szerint

is

az

viszonylag

közönség

olvasni, A

és

szerveztei

olyan

rétegek

százas

kommen-

technikai

újságok a

a

polgárság

A

ennek

kizárólag

körének

sajtótörténészek

járnak

fokozatos

a

nem

Az

meg

csaknem

szűk

még

egyletekbe

az

így

intézményes

önmagában

technikai

véleményeket,

sajtó).

elterjedtségét. egyik

haladja

állnak, és

már

példányszámuk

újságok

viszonylag

híráramlás

nek

nem

az

tartalmaznak,

szolgálják. és

elő,9

hírekből

risztokrácia

sítás

állítják

Ezek

összegyűjtött

sát

többségét

rendszerint

nagyságrendet.10

tárokat

újságok

drága

pe-

tényező

oktatás lassú,

eszméinek

térhódí-

)

Az írott újságok a nyomtatott sajtó megjelenés után még jó néhány évtizeden keresztül fennmaradtak, és mert a cenzúra kevésbé ellenőrizte őket, mint a nyomtatott újságokat, a közönség előtt meglehetős tekintélyük volt. Lásd pl. W. Bauer. Id. mű. 164-165 old.

10

)

Még a kor legismertebb újságának a Frankfurter Dournalnak is 1500 körüli példányszáma volt. Vö. E. N. Neurnan und W. Schulz: Publizistik. Fischer Taschenbuch Verlag Fran kfu rt am Main 1971. 248. old.

11

Vö. K. Koszyks Vorläufer der Massenpresse. Ökonomie und Publizistik zwichen Reformation und Franző?ischer Revolution Wilhelm Goldann Verlag, München 1972. 45-46. old.

)

- 62 tása, dók

a

politizáló

számát

sem

közönség

hagyja

kibővülése

érintetlenül.

az

A

olvasni

kiadott

tu-

szépiro-

dalmi könyvek ugrásszerű növekedése jelzi e téren a fejlődést,

össztársadalmilag

is

jelentős

újságolvasó

közönség

kialakulásáról azonban csak a XVIII. század utolsó évtizedétől beszélhetünk. Jelentős

változások

formálódásában

és

cirkulációjában

véleménykialakítás rozó

volt

a

csaknem

vallás

szonylag

egységes

vélemény

kontrollja

gálását,

a

jellegét

az

A

következtek

és

ideológia

véleményformálás,

A

magától

által a

középkorban

és

a

vi-

közösségi rea-

természetadta

tartott

lehetséges

a

egységes

értetődő

a

meghatá-

ideológia,

emberek

fontosnak

vita

vélemények

területén

normarendszer az

a

A

vallásos

biztosította

vélemények

is.

valamennyi

szerepe.

érték-

be

kérdésekben.

területeit,

hatá-

rait és módozatait az egyház saját intern körein belül is aprólékosan gi

körén

szabályozta. belüli

A

vallásos

kérdésekben

ideológia

tömegméretű,

érvényessé-

legális

formá-

ban kifejeződő autonóm véleményformálás nem létezett. A melés

tőkés

reprodukció

szükségletei

letek,

az

egyéni

lághoz

autonóm

egyre

beindulása, inkább

racionális

megkövetelték

kezdeményezőkészség

formában

a

viszonyuló

a

szükség-

mozgósítását, embertípus

ter-

a

vi-

kialaku-

lását. Az ipari tőkés, a kereskedő, a bankár, aki a piac állandóan

változó

mérlegelve

hozza

volt

kényszerítve,

feltételeivel meg

döntéseit,

hogy

számolva,

az

helyzeténél

Ítéletalkotásában

esélyeket fogva

szuverén

rá le-

gyen, hogy saját érdekeit és lehetőségeit szem előtt tartva

- 63 -

maga alakítsa ki nézeteit.

repe

Az

új,

van

a

"szellemi vő

dinamikus

feltételek

"szubjektív

elem

egyéniségeknek"

individuumoknak

a

kihívásának

döntő

feltámadásában",

hírnévre

és

létrejöttében,

azoknak

dicsőségre

akik

sze-

J.

a

törek-

Burchardt

szerint a modern újkori ember prototípusát jelentik.12 A szubjektív reagálások szférájának növekedését erősíti az

individuumok

bomlása, kuló

az

korábbi

egyén

helyzetek

védett

a

világához

számíthatatlanság,

csoport

kötelékeinek

önmagára

maradása.

középkor

szabályozott,

képest a

sokkal

Az

inkább

bizonytalanság

fokozatos

újkorban sok

fel-

kiala-

tekintetben

tartalmazzák

mozzanatát.

a

Az

ki-

indi-

vidualizálódó ember nemcsak közösségét veszíti el, de sorsa is bizonytalanná válik. Egy olyan a jövő felé nyitottá váló meg

világban a

találja

perspektívák,

kázatokkal

teli

magát,

ahol

ahol

magának

jövőjéért,

újképpen

kell

miközben

fogalmazódnak

megküzdenie a

régi

a

értékek

kocés

normák felbomlanak és egyre kevésbé igazítanak el az élet dolgaiban. Az

egységes

középkori

egyházi

értékrendszer

össze-

roppanása és az azt követő ideológiai pluralizálódás olyan szociológiai amelyek

és

megnyitják

szabaduló rizáció

)

az

reflexiók folyamata

12

szociálpszichológiai

J.

utat és

az

Burchardt:

a

rendi

vélekedések

individuális

A

feltételeket

teremt,

kötöttségektől számára. vélemények

reneszánsz Itáliában, Alap, Budapest, 1978.

A és

meg-

szekulameggyő-

Képzőművészeti

- 64 -

ződések amely a

szférája

az

is

kiterjed.

alternatívák

szubjektív

lehetősége

bizonytalanság,

tartalmazza.

Mindkét

reprodukciós

feltételek

részévé,

individuumok

az

szuverénül

mészetessé

lesz

a

vélemény

és

a

mozzanat

véleményét

A

az

között

kialakuló

új

integráns

élményévé

ember

lehetséges

is

létviszonyok

mindennapos

számára

kérdések

és

mellett

mozzanatát

újkorban

a

nézet,

értékelés

szkepszis

az

formáló

olyan

válik.

A

éppúgy

ter-

válaszok

sok-

félesége, mint az, hogy saját nézetei sem mentesek a tévedés kockázatától. A

modern

győződések is

kialakulása

döntő

gyobb

szerepet

csapást

birodalmára, körében Luther

véleményképződés,

és

gozására

a

tömegméretű

és

nem

a

több

reformáció,

régi

először

fellépése

individuális

szempontjából

játszik

mérte

az

egyházi

tette

vonatkozásban

amely

igazságok

lehetővé,

meg-

hogy

a

legna-

és

dogmák

a

lakosság

véleménykonfliktusok

keletkezzenek.

korlátozódott

eszmék

hirdetésére.

Nemcsak

az

az

új

általa

kidol-

képviselt

né-

zetek voltak újak, de újszerű volt az a mód is, ahogy a közönséghez zönség. rabeli teri

A

szólt, latin

és

új

nyelv

kommunikációs

meghaladta

közönségét

és

a

gában foglalta.13

13

)

Lásd K. 126. old.

a

mindenekelőtt

monopóliumának

eszközök,

felhasználásával

messze

volt

olyan városi

falusi

nép

maga

a

kö-

megtörésével

a

ko-

röplapok,

röpiratok

nyilvánossághoz polgárok, jelentős

a

szólt, művelt

csoportjait

mesamely

emberek is

ma-

Fellépése mellett nemcsak közvetlenül

Koszyk

id

mű.

21.

old.,

illetve

W.

Bauer:

id.

- 65 az új ideológia nyos

egyházi

sosság, pének

a

konkurrenciája

világkép

terjesztett tásminták sőbbi

hanem

meggyőződés,

állítása

szellemiség

kiépülését

hatott

felbomlása,

szubjektív

előtérbe

révén,

révén

nyugat-európai

is.

olyan

készíti

az

a

a hagyomá-

belső

vallá-

individuum

szere-

A

reformáció

gondolkodásmódok,

elő,

amelyek

liberális

által magatar-

nélkül

szemléletmód

a

ké-

térhódítása

elképzelhetetlen lenne.14 Az ni

korszaka

individualizálódást1,

az

dern

abszolutizmus

tendenciáit.

referáló giumok

a

a

rendszerétől

korlátozva

nem

létrejötte

olyan

ti,

tág

nyitnak

A

és

a

folyóiratok

kai

szubjektív ugyan

aktualitásoktól,

teiről, ról, tett

a

az

színházi

a

a

és

a

a

jelen-

az

eszme-

a

politi-

legkülönbözőbb

terüle-

tudományról, az

privilé-

hangoztatásának.

távolmaradtak

viszonyokról,

mo-

század

publicitást,

reflexióknak,

kultúra

fokozatosan

XVII.

színrelépését

meggyőződések

életről,

érintkezési

nézeteikkel

a

kapnak

fórumok

mértéktartóan ám

reagálások

intézményétől

folyóiratok

cseréknek

feltartóztat-

vélemények a

cenzúra

teret

tudja

szubjektív

Jóllehet a

sajtójában

amelyek

sem

az

irodalom-

öltözködésről

bővítették

a

közzé-

megvitatandó

kérdések körét és magát a véleménynyilvánító közönséget. A

gondolkodás

zálódásában, mének

a

és

osztály,

amely

lutizmus

korlátozására, )

véleménynyilvánítás

racionalizmus

térhódításában

14

a

döntő

gazdasági a

és

a

felvilágosodás

szerepet

erejének

szekulari-

játszott

a

növekedésével

politikai

hatalom

az

szellepolgári abszo-

megragadására

Lásd E. Troeltsch: Die Bedeutung des Protestantismus die Entstehun der modernen Welt, München und Berlin, 1911.

für

- 66 -

törekedett

és

harcában

fontos

ideológiai

fegyverként

használta a véleményeket. Fokozatosan kialakultak a véleményformálódás, intézményéig lönböző lyes

a

a

nézetek

klubok,

a

asztaltársaságok.

jellegű,

kapcsolódtak

viszonylag

a

polgári

szalonok, A

szabadversenyének

a

kávéházak,

véleményformálódás

zártkörű

kommunikáció

intézményei

fórumaihoz.

részben belépőt jelentettek

e

A

a

kü-

szemé-

szorosan

szalonok

pl.

a nyilvánosság tágabb, in-

tézményesült formáiba, részben olyan közeget, ahol folytatódtak a nyilvánosság intézményeiben zajló eszemcserék. A

XVIII.

század

utolsó

a sajtó területére jutottak: tó

évtizedeiben

is betörtek

és ott

a

vélemények

döntő szerephez

az alapvetően hírközlésre épülő referáló saj-

véleménysajtóvá

alakul

át.

Az

olyan

publicisztikus

műfajok elterjedése, mint a vezércikk, a tárca, a gloszsza,

jelzi,

közönség

hogy

az

nézeteinek

újságok

a

formálását

vélemények

közlését,

a

elsőrendű

feladatuknak

tekintik. A nyilvánosság vitatémái, amelyek egyre inkább a

kormányzati

jednek,

a

tevékenységre,

napilapokban

a

a

közigazgatásra

középosztály

is

szélesebb

kiterrétege-

ihez is eljutnak és egy megnövekedett közönség előtt követelik A

a közügyek nyilvános kezelését és ellenőrzését.

polgárság

a

középosztály

leményáramlatainak

tömegesen

megnevezésére

aktivizálódó

kialakult

a

vé-

közvélemény

megjelölés, amely egyre inkább kiszorítja a korábbi meg-

- 67 -

nevezéseket. nevezése, gének,

közvélemény

fogalmának erejének

korai

szemben

arra,

jon,

vagy

mény

formálódását.

sének

széleskörű

A

a

meg-

elterjedése,

jelentősé-

közvélemény

öntudatlan

jelent

Számos

stabili-

korabeli

közvélemény

napi-

orgánumává

vál-

elősegítse,

ösztönözze

a

közvéle-

közvélemény

megerősödése,

jelenté-

popularizálódása,

hatna legitimációs

útján.

hogy

legalábbis

a

felismerése,

előrelépést

intézményesülése

törekszik

szubjektív

elismerése,

formáival

zálódása, lap

A

intézményesülése

nélkül

nem

vál-

forrássá. A nyilvánosság új intézménye-

iben a polgárság tagadja a legitimáció tradicionális rendjét, és

a

"közvélemény

ítélőszékére"

hivatkozva

a

legitimáció

új formájáért száll síkra. Mint Max Weber írja: "egyetlen uralom csak

sem éri be önként azzal, hogy csak affektív

értékracionális

Ellenkezőleg, ápolni a nak

az

minden

motívumok uralom

lapuló

uralom

máción

alapuló

igyekszik

fennmaradását.

megteremteni

vetett hitet."15

"legitimitásba"

uralomért

biztosítsák

folytatott

harcában

trónfosztása

és

felváltása

volt

evilági a

az

isteni

jogon

racionális

célja.

uralomrajutásával

folyamata

betetőződött;:

a a

közvélemény közvélemény

és

A polgárság-

A

a-

legiti-

legitimáció

új formája a közvéleményre épülő legitimáció volt. gárság

vagy

A pol-

intézményesült

alkotmányjogi

ka-

Közgazdasági

Jogi

tegória színvonalára emelkedett.

15

)

M. Weber: Gazdaság és társadalom, Könyvkiadó, Budapest, 70. old.

és

- 68 -

A

feltörekvő

kívül

polgárság

aktív

kategóriaként

utópikus

vonást

vélemény

a

az

redményeként elképzelése

szerint

azokat

hangoztató

cusok"

vitájában

az tek

cia

az

közvélemény

A

köznép

résztvesz

a

a

iben. A nyilvánosság polgárok

állandóan

folyamatáról. hatalom

E

éles

szétválásának

A

közöttük

tani

közvélemény

ki

lévő

a

rendelkező "homo

a

mindig a

a

parlamentáris

képviselőkön

a

hogy

törvényhozó

és

önállóságának

"egyensúly" szerepét

keresztül intézményeaz

és

államegész

végrehajtó

tételén

hivatott a

je-

bizto-

döntéshozatal

a

jelentékeny

néze-

demokrá-

mechanizmusa

biztosítják,

amely

téves

más

és

politi-

racionális

hatalom

e-

gondolkodók

közvélemény,

politikai

és

cseréjének

a

megütközése,

tájékozódjanak

koncepció

godott. a

fórumai

Annak

liberális

választott

törvényhozásban

köz-

analógi-

állampolgárok

és

a

fóruma.

nézetekkel

"uralmát"

számos

másrészt

a

önálló

rend-

kiindulópontja,

következtében

intézményrendszere

sítja.

piac;

vélemények

Nézeteik

árutermelők

kristályosodik

szelektálódása A

a

szabad

individuális

lenség.

végső

elszigetelt

létrejön

közvéleményt

Felfogásuk szerint

döntések

ellenőrzésük

ahogy

a

értelmezték.

tartalmaztak.

kormányzati

megítélésük, ájára,

ideológusai

nyu-

biztosí-

politikai

erő-

viszonyok rendszerében. A leményt mény

közügyekről nyilvánító

uralmáról

tájékozódó "homo

alkotott

és

azokról

politicus", elképzelések

állandóan

illetve számos

a

vé-

közvéle-

fiktív

elemet

- 69 tartalmaztak.

A

közvélemény

ilyen

ábrázolása

inkább

tának

tekinthető, új

politikai

erejével

termináló ban

erői

a

a

Uralom

anyagi

tagoltságot

csoportja, apparátus,

lami

élet

akik

politikával

csoportján

belül,

olyan

és

akiknek

és

helyzete

a

meghatározott

közügyek és

jött

állampolgárok

vános

az

azokról

de

inkább

gazdasági

igazga-

részt

sem

a

közéleti

szerzéséhez,

sem

a

róluk

A

a

hatalom

elkülönült

gazdasági

volt

csoportja, jogi

kulturális

álhiva-

arra,

Végül amely

és hogy

többé-kevésbé

információk

való

az

állampolgárok

jogilag

amelynek

csak

és

vetkeztében

volt tényleges lehetősége.

szerveződő

nyilvánítson.

harmadik

jönnek

politi-

jelentette,

kérdéseiben

hár-

vevő

lehetősége

vélményt

kommunikációnak

rendelkezett,

véleménye

folytán

kozódjon

részt

A

elkülönült

foglalkozó

közönség,

kulturális

valójában

vettek

legitimációját

politizáló

van.

adminisztrációjában.

nem

rend-

viszonyok

köréjük

de-

társadalom-

szétválásával

hivatásszerűen

irányításában

forrását

a

le-

mélyebb

hatással

tartalmazó

valamint

A

különbségek

is

tényleges

min-

megnövekedett

a

épülve

kormányzás

tásszerűen

egy

működni,

kulturális

döntésekben

tási

végső

meg

és

realitásnak.

struktúra

formálódására

és

kormányzási

kusok

társadalmi

szűntek

normatív

közvélemény

osztálystruktúrájára

politikai

létre.

nem

vélemények

társadalom mas

a

a

mechanizmusának

működő

szociológiai

formájával,

érvényesülő

szere

ideálisan

mint

gitimáció

működési

tájélétre-

a

nyil-

lehetőségeivel hátrányai rendszeres

véleménynyilvánításhoz

kömegnem

- 70 -

A közvélemény meghatározása

A

közvélemény

leményáramlatokra

fogalmát

vonatkoztatjuk,

vagy

közvetve

mint

potenciális

vagy

vagy

visszahatnak

a

lenül

vagy

kormányzati

élesen

tényleges

politikai

határolódnak

el

az

és

erők

tevékenységre.

említett

egyrészt

vé-

így

hatnak

A

közvet-

azt

kíván-

vélemények

egyéb

a

közvetlenül

irányulnak,

megszorítással

hogy az

azokra

amelyek

döntésekre

kormányzati

közvetve

juk érzékeltetni, dig

mindenekelőtt

nem min-

véleményektől,

más-

részt azt, hogy politikai jellegük is különböző szintű. Egyéb

feltételek

polgárok

felől

érvényesülése

a

kormányzat

akaratnyilvánítás lások

éppúgy

esetén

felé

formájában

beletartoznak

ugyanis

áramló

az

nyílt

megfogalmazódó

a

közvélemény

állam-

politikai állásfogla-

fogalmába,

mint

a magánemberek egymás közötti véleménycseréi, ha azok jellegüknél

fogva

tevékenységre. válhat

Mivel

politikai

nyira hez

hatnak

vagy

visszahatnak

jóformán

jellegűvé,

a

vélemények

való

viszony,

tárgya, a

bármilyen

a

kormányzati

témájú

meghatározásuknál mint

politikai

a

nem

kormányzati

erők

kérdés any-

döntések-

rendszerében

játszott

szerep tűnik vízválasztónak. Közvéleményről málódás a

vagy

tömegméretű

megnyilatkozás

tömegméretűség

talmától

csak

függően

mennyiségi változóak

esetében

véleményforbeszélhetünk.

kritériumai és

pontosan

a

kérdések nem

Bár tar-

meghatároz-

- 71 -

hatók,

már

lemények

az csak

társadalmilag, formában. így

elmondottakból

is

meghatározott aktív,

következik, tömegben

politikai

emberek

nagy

események

csoportjainak

közérdeklődés mértékben

olyan

vagy

indukálnak

érdekeit

szükségletet

vé-

jelentős

megnyilatkozásokat

váltanak

közizgatottság

a

jelentkezhetnek

szempontból

Közvélemény-nagyságrendű

elsősorban

hogy

ki,

amelyek

érintik, kísér, az

az

amelyeket

és

tömeges

információszerzés

és a véleménynyilvánítás iránt. Már sem

fogadhatjuk

például az

az

a

eddig

hangsúlyozott

el

olyan

Childsé,

egyéni

az

amely

vélemények

típusú

szerint

bármely

"a

egyoldalúan

vényesítő mely

a

közvélemény

ra.17 E

makrotársadalmi szonyoktól,

jellegétől,

amelyek

a

kiterjeszti

éppúgy

tömeges

vonatkoztatha-

szempontokat

például

Hofstätteré, a

eltekintenek méreteitől,

mint

azoktól

közvélemény

a

mint

terminusa

megközelítésünktől

mint

fogalmát

meghatározások

megnyilatkozásainak

közvélemény

szociálpszichológiai

meghatározások,

alapján

megállapításokat,

összességére

tó."16 Hasonlóképpen távol állnak olyan

kritériumok

az éra-

mikrocsoportoka

közvélemény

formálódásának társadalmi

szociológiai

vi-

tartalmát

alkotják.

16

)

17

)

H.L,

Childs: Public Opinion: Nature, Princeton, 1965. 12. old.

Formation

and

Role

Lásd P.R. Hofstätter: Psychologie der öffentlichen Melnung. Wilhelm Braumüller Universitäts Verlag, Wien. 1949. 43. old.

- 72 -

Ha

a

kormányzati

szükségszerű tározása let

feltételnek

szempontjából,

eseményeire

Ez

utóbbi

a

maga hogy

elvárásaihoz

és

nyek

elutasító

rosszallását

az

tartott

környezet

véleményének hatású. és

Az

a

így

embereket a

jelzik

a

többségében

csoport

ismerik

magavélemé-

közmegíté-

az

irányába

cselekedeteiknél

arra

normasértő

befolyásoló

emberek

magáné-

megfogalmazódó

magatartásminták

megha-

közmegítélést.

az

valaki

esetek

ez

a

igazodjanak

viselkedésformák és

ide

a

eszközeivel

környezetében

helyesnek

reagálását,

véleményeket,

Ha

viszonyt

közvélemény

sorolhatjuk

normáihoz. a

fűződő

a

magatartásukkal

tanúsít,

utólagos

nem

sajátos

tartást

lés

tartjuk

irányuló

kényszeríti,

és

döntésekhez

egyént

terelik.

a A

szerepe

nemcsak

környezetük

várható

eleve

mérlegelik

a

bekövetkező hatást. A nem

közmegítélés

olyan

nyé. fogó

A

feltétlen

modern

organikus

közösségek tagjai

ellátására

portoktól

A

nül

elő

sát.

Vannak

területek az

is,

hogy

a

teljes

csoportok, eleve

az

ki,

a

emberi

az

egészét

emberek

részleges önálló,

magatartás

amelyek

vélemé-

más

szerepelvárásokkal

környezet

kérdésben

élet

melyek

és

természetesen

közösségi

amelyek

eltérő

közömbösek

egyazon

a

felbomlanak,

normákkal

normáktól

szerepe

mint

lesznek,

alakultak

eltérő

delkeznek. idézi

érvényű,

társadalmakban

mikrocsoportok ciók

kontrolláló

nem

egyértelmű

számára

maradnak. eltérőek

a

olyan funkcsoren-

feltétleelutasítá-

bizonyos

Gyakran

át-

élet-

előfordul

különböző

mikro-

- 73 -

csoportok nem

elvárásai.

érinti

eltérő csak

az

A

ciája

mellett

csoport

rájához. milyen

is

csolata

kitartson

vagy

esetleg

mikrocsoportok

és

hat

a

nagyobb

szerep,

környezet Az

a

addig

a

mindennapi

anonim

marad,

a

és

anonim

perszonális modern élet

környezetben ez

ez

való

ki-

szaba-

is

növekvő

viszonylag

lazább

Hasonló

i-

környezet

viszonyá-

Amíg

organikus

az

társadalmakban

természetes

korlátozza

esetleg

való

környezeté

rendszerint

vala-

csoportkap-

készteti.

súlyponteltolódás.

világában

hogy

szintjén is

egyén

struktú-

csoportból

toleranciára és

az

mellett,

környezethez

hanem

tenden-

hogy

ha

a

csoportokat

perszonális

bekövetkező

közösségek

a

igazodó

fontosságú,

Az

kollízi-

véleményeinek

meggyőződéséhez,

a

lehetőség,

vezet

is,

álláspontja

viszonyulás

ban

nim

döntő

személyes

rányban

lik.

igazítja

A

kontrollra

lagos

annak

vezet.

mobilitási

valamennyi,

csoportban

esélye

számára

megromlásához

nem

így

környezetét.

csoportvéleményhez

az

ragaszkodik

válásához dabb

valaki

konfliktusa

perszonális

vélemény

struktúráját

Ha

csoport

egyetlen a

megvan

kérdésben

akkor

vagy

véleménynek

és

teljes

esetleg

óhoz.

a

egyén

magatartás

néhány,

Egyén

a

kizáró-

az

anonim

tartozékává

az

egyén

magatartásának,

is

váano-

véleményei-

nek kontroll-lehetőségeit. A hatályon

változások kívül

tenzitását. tok

A

reagálásai

a

csökkentik

társadalmi

szociális cenzúrázzák

ugyan,

kontroll

környezetet az

ember

de

nem

terjedelmét alkotó

helyezik és

in-

mikrocsopor-

magatartását,

behatá-

– 74 -

rolják

véleményeinek

selkedése

konformitásához.

szerepe

többirányú.

sértő

egyén

csoport

szabadságfokát:

illetően

a

közmegítélés

Érvényesül

vonatkozásában,

tagjait

részvételre,

A

de

érvényesül

a

vi-

befolyásoló

mindenekelőtt

is,

normasértő

hozzájárulnak

a az

normaítélkező

véleményalkotásban

magatartás

való

elítélésére

mozgó-

sítja őket. Hasonló

jellegű,

rányuló

konformizáló

vélemény

formálódása

lemény

olyan

repelvárásait,

során

giai

tartalom,

ból

meghatározó

is

A

mind

dikátor-esemény

magánjellege

mikrokozmikusak.

Rendszerint

irányulnak, lyásoló

akikkel

erőként

egymástól

A

periodikusan

lépnek

túl

a

magánélet

igényelnek így

egyén

magatartás

szintű

esetben

közéleti problémává.

nem

a

a

struktúra

vagy

a

in-

reagálások személyre

döntő

befo-

események

mechanizmusai

for-

reagálások

rendszerint

terjednek

válnak

az

szétszóródva

megnyilvánuló

központi

vé-

szempontjá-

típusú

térben

sze-

szocioló-

néhány

Hasonló

vé-

a

közmegítélésnél

szféráján,

szabályozó

közvé-

vagy

mind

iköz-

a

gyakorol

közmegítélés

és

környezetére

magasabb

normális

a

időben

elő.

és

egy

jelentkezik.

dulnak

normasértő

A

Ha

normáit

azonban

a

érinti

következtében

szemben

függetlenül,

amely

nyomást

kommunikációs

jelentőségűek.

felé

természetesen

csoportjainak

különbségek a

tagjai

érvényesülnek.

csoportkörnyezet

irányára.

egyes

kapcsolatos,

személy a

közönség

mechanizmusok

kérdéssel

leménynyilvánító

lemények

a

ki.

A

csak

a

vélemény

működnek,

intézkedéseket, országos

nem

nem és

jelentőségű

– 75 -

A zel

közvéleményt

szemben

olyan

jellegűek,

kormányzati-hatalmi esemény

sokakat

térben

viszonylag

olyan,

hogy

erőként

a

megtévesztő

ség

viszonyt

normativ a

a

portnyomások, de

ugyan

a

ellentétben

a

makrotársadalom

befolyásolják. invenciózus látszik

E

N.

definíciója

a

sára kiterjed.18 18

)

A

különbség

a

az,

közmegíté-

hogy

és és

következtében is

végre-

működési

előidéző

közvélemény

meghatározása,

vélményformálódás

csak

cso-

szervezetei

ellenére

szerint

érvényesülnek

hatalmi

Neumann

amely

for-

formálódik,

különbségek

analó-

vélemények

konformitását

a

tevékeny-

összemosása,

erőtérben

mozzanata

E.

-

esetben

-

következté-

közvéleményformálás

hozzájárul

ábrázolása.

mindkét

politikai

magatartás

kormányzatok

fogalmainak

jelentőségű

politikai-hatalmi

a

sokban

vélemények

döntő

megítéléssel

egyéni

és

mértékük

kormányzati

képéhez

és

analogikus

során

-

a Az

időben

számára

liberális

-

közvélemény

reakciók

jelentkeznek,

-

utópisztikus

akaratát

mechanizmusaik

ciák,

A

általuk

sajátosságok

közvélemény

uralkodik,

lés

E

ez-

vonatkozásba.

szervek

közmegítélés

jellegű

annak

málódása

a

közönség

kiváltott

koncentráltan

értelmezni.

hajtják és

a

a

kerül

döntésthozó

a

közvélemény

hogy

számításba.

ben

indikátor-események

szervekkel

érint,

jönnek

giájaként

kiváltó

-

-

köz-

meghatározott alakulását intézményei -

számos

problematikusnak

akinek

mindkét

a

tenden-

közvélemény-

említett

típu-

De nem fogadhatjuk el G. Schmidtchennek

Lásd E. N. Neuman: Öffentliche Meinung und soziale Kontrolle. XXVIII. Old. Int. Jahrbuch der öffentlicben Meinung 1965-1967. Herausgegeben vom Institut für Demoskopie Allensbach.

- 76 -

azt

az

álláspontját

sem,

jelenségről,

hanem

jából

szemügyre

hogy és

való

egyazon

a

közvélemény

így

szemlélve

mutat,

mely

szerint

folyamatnak

vételéről

vizsgálható a

az

kizárólagos

kormányzat

felé

különböző

különböző

nézőpont-

egyén

közmegítéléssel

Igaz

ugyan,

nézőpontjából

számos

is,

hasonlóságot

egyének felé irányuló ha-

jelentőségűek, irányuló

két

szó.19

van

ez utóbbinál azonban az

tások

nem

az

tömeges

előbbinél

viszont

megnyilatkozási

a

rend-

szernek pusztán rész mechanizmusát jelentik. Mivel a magánélet és a közélet nem mereven elkülönülő szféra, a közmegítélés és a közvélemény sem éles határokkal

válik

működési

zavarai

nyos

normák

el

közéleti

ti

intézkedésekhez

Ha

következtében

áthágása,

sa

szintén

egymástól.

a

szempontból

fontossá

vezethet.

uralmi

vagy

hatalmi

idővel

magánkérdésekké

a

tömegméretűvé

tömegmagatartási is

előfordulnak.

például

Olyan

válik

formák

válhat

Fordított

közmegítélés

változá-

és

kormányza-

irányú

tendenciák

véleményáramlatok,

szempontból válhatnak,

korábban ahol

a

bizo-

amelyek

fontosak

voltak,

vélemények

for-

málódását autonóm társadalmi mechanizmusok szabályozzák. A meneti

véleményáramlatok helyzetben

vattéma.

A

van

fentiekét

számos

közmegítéléshez

közbeszéd

közömbösek,

normális

kormányzati

tevékenység

szféráján.

)

G.

Schmidtchen:

esetben A

képest

át-

képező

di-

tárgyát

hasonlóan

szempontból

19

típusához

témáik kívül

véleményeket

politikai esnek

a

kiváltó

Die befragte Nation: Fischer Bücherei Frankfurt am Main und Hamburg, 1965. 334. o.

- 77 -

indikátorok nek,

ugyanakkor

hanem

nyítja

a

olyan

és

és

emberek

remtést,

betölthetik futballmérkőzés

hangja

a

lenési

formái

egyes

ilyenkor

műsorai

vagy

egy

még

egy

dések

megvitatása,

tömegméretekben nyilvánítás való

teszi

és

fenti

tők.

alapján

Témájuk

dozóivá

koncentrációja

A

aktua-

a

körű

el-

legkülönbözőbb a

kapcsolatte-

olyan

a

zsűrivel,

a

is

közvé-

szakértőkkel, az

feltételeket az

egyes

jelent,

individuális A

alapján

nem

kérviamely

vélemény-

közvéleménnyel a

tömeges

meg-

nevezne-

irányulnak

politikai

ugyan

tartalmak

hor-

témákra

való

meghatározott

kaphat

esz-

lehetőségét

véleményformálódás

vélemények mégis

megje-

a

quasi-közvéleménynek

figyelem

önmaguban

külső

rokoníthatók

realizálását.

formái

vissz-

tömegkommunikációs

különbségük

tevékenységre,

lehetnek.

szintű

széles

népszerűsége,

lehetővé

szükségletek

nyilatkozások

kormányzati

témák

jellege

hasonlóságuk

vé-

játékdemokrácia

A

intakt

A

folyamatok

A

szavazóközönséggel.

szonylag

indukál

táncdalfesztivál

sokban

döntésthozó

körű

témák

tehetik

kommunikációs

biztosítják,

magas

folytán

jelenségeivel.

széles

a

lehetővé

tekintetében

leményalakulás

méretekben

irá-

a "közös téma" funkcióját. Egy rend-

kívüli

kiváltott

magára

információcserét.

jellemzi,

között

jelentkező-

amely

tömeges

népszerűsége

helyzetű

is

formájában,

folyamatait

nyilvánosság

terjedtsége

közök

szétforgácsoltan

szükségletet és

leményformálódás és

esemény

közfigyelmet

kommunikációs

litás

nem

politikai

jelentőséget

- 78 -

Emellett nak

a

vélemények

meg,

amelyek

mögött

politikai

határhelyzetekben

a

attitűdök

húzód-

kormányzati

tevé-

kenységet is befolyásolják. A latok

közvélemény bizonyos

összeütközése

a

tű

Egy

méltó

ben és nem

a vélemények

meg.

centráció

A

a

kiváltó által

jellegének,

konfliktusszerű közössége,

az

közvéleményt,

ha-

jellege,

a

kiváltott konszenzust

az

fontosságának

kérdésekre

feltétele

a

való

közfi-

tömegméreesemény

elismerésé-

azonossága tekintetében

meghatározott

szükségszerű

ki

viszonylagos

figyelemre

véleményáram-

vélemények

tünteti

koncentrációja

megnyilatkozás.

tünk

a

közérdeklődést

tömeges

a

esetenként

Nem

azonossága

probléma

gyelem

formáit

különbsége,

jellemzi.

állásfoglalások nem

megjelenési

figyelhe-

fokozott

közvélemény

kon-

kialakulá-

sának, a kérdések azonos módon történő megválaszolása korántsem

az.

Ellenkezőleg,

ha

a

véleményformálódásnak

csenek meg a lehetőségei a kérdés többfajta

nin-

megválaszolá-

sára, a vélemények tömeges előfordulása esetén sem beszélhetünk dalmi li

közvéleményről. struktúra

politikai

vélemény

zusszerűen ból

fenntartása

jelentőségük

fogalmába

értetődéseket,

amelyeket

megfogalmazódhatnak, tetődésük,

de

a az

Ezek

jellegűek,

előfordulásuk szempontjából

ellenére

azokat

elfogadnak.

értékelő

Tömeges

sem

és

a

való

soroljuk

társadalmi-kulturális adott bár

elvileg

társadalomban

ismeretelméleti vélemény

szociológiailag

"természetadta"

társa-

rendkívüa

köz-

magától konszenszempont-

formájában

éppen

jellegük

magától

is ér-

miatt

- 79 -

nem

tekinthetők

egy

társadalom

lyeket

a

gadnak

el,

véleményeknek. A értékrendszerének

társadalom és

tagjai

az

szilárdságával

is

be

Szilárdságukat

az

tásmódok

intézmények

megkérdőjelezésük fennálló nyul.

rend

Egy

lezése,

-

gitimációs

jelent,

magától

értetődéseinek

értékek

még

az

alapvető

melési

minőségi

az

pedig

értékrendszer az

alapvető

is.

A

nya

így

nem

meghatározott

rán

a

más

vélemények

lenné zus

konkrét

sohasem

magától

válnak. jellege

ségek,

viták

értékek

tekinthető viszonyok

egy

megszűnik tárgyává

a

érvényűvé,

válik,

ha-

formájukban válását viszo-

felettinek,

ha-

fejlődés

so-

oldódnak,

míg

megkérdőjelezhetet-

elfogadott

már

ter-

jelentik,

A

véleményekké

tömeges

társadalom

vélemények

kifejezője.

korábban és

és

le-

specifikus

értetődővé

történelem

értetődések

megkérdője-

axiomatikus a

kifejlett

magától

értetődés

általános

Ha

átformálódását

a

irá-

sohasem csupán

változását,

magától

pedig

mindig

mindig

társadalom

jellege

rájuk,

ellen

új

társadalmi formációk

nem

-

fellazulása

hiánya,

magatar-

épül

viszonyai

átmenetiségét. A viszonyok

nézetek,

értetődéseinek

egy

nyilvánvaló

gondolkodásába.

közvetetten

magától

fo-

"igazságok"

rendszere

hatalmi

ame-

evidenciájával

hogy

érvényességük

válságot

axiómái,

emberek

egész

és

értetődések

érvényesülő

az

legalábbis

társadalom

nem

2x2=4

magyarázza,

uralmi

általános

a

olyan

általánosan

épülnek

és

magától

méretű

ítélet

konszen-

véleménykülönb-

közvéleményről

és

nem

- 80 -

magától értetődő értékekről beszélhetünk. A a

meghatározás

közvélemény

től.

A

a

értelemben

fejezi

éppen

hivatalos

tartalmazza.

résztvevők,

viszonyát

a

illetve ki

a

következik,

egy

hivatalos

döntésekből

Éppen a

hogy

vélemény-

kormányzati-hatalmi

véleményét

struktúrában

az

elemeiből

megkülönböztetendő

közvélemény

kívülmaradók

radók

eddigi

a

hatalmi

hatalmon

kívülma-

adott

kérdésben.

véleményre

Ebben

történő

spon-

tán állampolgári reagálásokat jelenti. Részben nem

mény

szerves

sajtó

talos

és

részét, az

jutó

spontán

lemény ságos

eltérő

tevékenység, erő

nem

a

tok

tényleges

nem

olyan

hatalmi

politikai

matikussá

súlya

az

a

a

eszközök

televízió,

által

hivatalos,

közvélemény

vélemények

részét A

olyan

A

előforduló szerint

társadalmi

mediatikus releváns

tükrözi

reprezentációt fejezi

törekvéseket,

a

a

ké-

közvé-

rendszerint

folyamat

meg.

közvefélhiva-

közlési

sokfajta

Nem

közvéle-

meg

erőviszonyokat olyan

rádió,

a

jelennek

amelyet

közvéleményben

A

sem.

arányban

A

határoz

közvélemény

megnyilatkozásokat.

alkotó

eszközökben.

politikai

mint

a

képezi

tartalmaznak

állampolgári

súlyuktól

nikációs

vélemény

kommunikációs

éppúgy

alapanyagát

hogy

véleményekkel

alapanyagát.

egyéb

nézetek

adódik,

nyilvános

állásfoglalásokat,

pező

ciós

a

nyilvánosságra

tített

a

fentiekből

azonosítható

minden

a

a

valókommuszelek-

érdek

és

reprezentáció véleményáramla-

közvéleményt,

ha-

jelent,

amely

inkább

ki.

teszi

proble-

amelyek

Ez

különböző

korok

- 81 -

és

társadalmak

eszközökben

közvéleményét

kifejeződő

rekonstruálni. in

A

-

lentős

részét

lenne

az

éppen

a

adják

egyik

nyilvános

mációs

a

funkciója hogy

mény

valamilyen

ják

feltüntetni.

is

A

is

teszi

je-

helytelen

közvélemény

kérdés,

reprezentálják

közvélemény

viszonylag

gyakori

vagy

a

részét

lehetővé

jelenközvélepróbál-

képező az

a

legiti-

közvéleményként

közvélemény

számbavétele

mégis

mennyiben

részrendszerét

igen

rekonstruálásánál

véleményáramlatot,

a

természetesen

megválaszolandó

A

meg

szintje-

tekintve

érvényes

áramlatait.

Csak

magas

azonosításuk.

vélemények

valamelyik

vélemény

erejét

következtében

ség,

kísérlik

vélemények

legfontosabb

számottevő

kommunikációs

alapján

közvéleménynek,

való

szempontból

az

közvélemény

mennyi

politikai

utóbbiakkal

az

hogy

-

a

viszonylag

állampolgári

tényleges

szociológiai

vélemények

nyilvánosság

megfogalmazódó

részét

alapvetően

vala-

ilyen

tö-

azt,

hogy

nyilvános

vé-

rekvések visszautasítását.20 Az a

elmondottak

tömegkommunikációs

leményeknek sa

természetesen

szempont 20

20

nincs jóból.

eszközökben

jelentős A

szerepe

nem

jelentik

megjelenő a

közvélemény

tömegkommunikációs

eszközök

alakulóhatásának

A demoszkópiai kutatások jelentősége többek között abban rejlik, hogy valóban minden társadalmi rétegre kiterjednek és ezáltal keresztezik az olyan tudatos vagy tudattalan törekvéseket, amelyek a közvélemény valamelyik áramlatéban látják "a" közvéleményt. Tudattalan tendenciáról olyankor beszélhetünk, amikor az emberek kontaktusaik, jellegzetességeik, tényleges benyomásaik alapján alkotnak téves képet a közvéleményről. Az emberek könnyen lesznek olyan akusztikai tévedések áldozatai3 hogy a környezetükben leggyakrabban előforduló véleményt a közvélemény legelterjedtebb áramlatának lássák.

- 82 -

nyomon

követése

nélkül

dési

mechanizmusai

voli

eseményektől

mények

személyes

való

Az

a

sorolása,

az

a

események

megrajzolása

a

zatait

és

azonban

a

más

közvéleményt

eszközök

véleményformáló

fontosság

és

és

hozatala,

vagy

szerinti

rang-

tárolásának

vonatkoztatási irányát,

mechanizmusait

közvélemény

ese-

tömegkommunikációs

szelektálásának

működési

az

akadályai

témák

közvélemény

és

tá-

tényleges

nyilvánosságra

hátterének

műkö-

különböző

helyettesítő

egyes

hírek

A

növekedése

megközelítésének

események

elhallgatása,

a

függőség

teszik

dinamikája,

vizsgálható.

tapasztalatot

szerepét.

az

közvélemény

aligha

szabályos

nyilvánvalóvá

a

integráns

rendszerének

kommunikációs

is

alak-

befolyásolják.

részét

befolyásoló

módja,

alkotó

kommunikációs

és

Más

megint

folyamatok

köre. A csak A

nyilvánosságra

tágabb,

hanem

vélemények

nyilvánosság munikáció ritkán sen

hozott

szűkebb

nyilvánossága intézményein

csatornáin kommunikált

fordulnak

mérsékelt

elő,

vélemények

is

a

áramló

a

a

vélemények,

lehet.

"láthatatlanságuk"

A

kom-

viszonylag ha

döntésekre

nem-

fogalmánál.

személyes

vélemények,

kormányzási

nyilvánosságuk,

szintű

rekedő,

"rejtőzködő" és

közvélemény

különböző

kívül

terjedelme

tömege-

vonatkoznak, ellenére

is részét képezik a közvélemény rendszerének. A kintjük, rozat

közvélemény hogy

által

mindig

fontos

meghatározó

valamilyen

esemény

kiváltott,

meghatározott,

vonásának

te-

vagy

eseményso-

konkrét

kérdésekre

- 83 –

és

problémákra

irányuló

állásfoglalásokat tartalmaz.

A

a

a

tódások

jelentősen

A

cigányság

reagálnak

amely

a

cigányság növelik

azok

adott

intézkedéssel. érvényűek.

dott

döntéssel,

negativ

Az

beállítódásuk de

attitűdjeik

akik

Lehetnek

olyanok a

is

elkü-

általánosabb

egy

hogy

ellenére

beállí-

kormányzati

döntés-

enyhíteni.

beállítódások értenek

bizo-

egyet

azonban

egyetértenek

szemben,

ame-

az

nincsenek mégsem

az nem

embercsoportok,

akiknek

cigánysággal

csoport,

emberek

próbálja

nem

olyan

kölcsö-

az

összefüggések

is,

és

etnikai

ér-

termé-

előforduló

negatív

ilyen

közvé-

szoros

lakásgondjait

arányát,

után

a

jelenség

olyan

esetleges

meg

népér-

elkülönítés

tömegesen

egy

A

fogalmi

említve

mondjuk

iránti

negatív

két

iránti

cigányság

lyek

előzi

befolyásolhatják,

nyára

feltétlen

a

a

Példát

például

re,

Ez

változtat

kapcsolatán.

miként

történetileg

irányuló

beállítódásaival.

jelentőségű

kell.

konkrétumokra

vényű

reagálásokat

kommunikációs

megjelenése

tőle,

nem

jellegű

közvélemény

lönül

nös

nem

a

értékítéleteket,

hangsúlyoznunk

nemcsak

hanem

szetesen

és

egyaránt

például

leményt,

kommunikatív

konkrét

reagálásformát zület

és

véleményeket,

a-

ugyan he-

lyeslik azt. Talán az említett példa is érzékelteti, hogy a népérzület egyes összetevőinek jelentős befolyásoló szerepe a közvélemény formálódásában indokolttá tenné ezek rendszeres tanulmányozását. A népérzület részét képező beállítódások, érzelmek természetesen

végtelenül

sokfélék

lehetnek.

A

közvélemény

- 84 -

alakulása

szempontjából

nemzetekre, szer

2.

a

egészére,

tikai

a

saját

társadalmi

3.

a

4.

rétegekre

az

és

az

idegen

és

politikai

rend-

és

a

jelentős

poli-

társadalmi

osz-

kormányra

szervezetekre,

tályokra,

1.

egyes

irányuló

beállítódások

alapo-

sabb megismerése tűnik fontos feladatnak.

A

közvélemény

mák

Kommunikatív

kell

hangsúlyozni,

kezetváltozásai a

nem

verbális

a

jellegét

jellegét mert

a

láttán

és

olyan

minden sorolnak,

a

rozása

csak

azért

is

zület,

illetve

a

közhangulat,

torai,

A

valóvá

tömegmagatartási

teszi,

hogy

a

társadalmi

a

szerzők, közvélemény

formát

lakosságnak

is

esetben

a

a

köz-

kormány-

kiterjedő

sokkal

mint

formák

a

közvéleményt

) G. Schmidtchen: id. mű. 325-326, old.

mert

meghatá-

az

inkább

említett a

közvélemény

csak

kommunikációs

ténő reagálásokat tartalmaznak.

21

a

szermellett

Vannak

problematikus,

legtöbb

ha

jelentősége

formákra

a

közvéleményhez,

közlések

megkérdőjelezik

magatartásmódok

a

verbális

utal

azért

A közvéleménynek ez a rendkívül

tömegmagatartási már

mellett

tömegmagatartási

amely

zat iránti érzelmeire.21 tág,

a

reagálásfor-

nyilvánosság

megnövekedett.

változások

véleményhez

társadalmi

megnyilatkozások erősen

a

konkrétságuk

következtében

kommunikációban akik

meghatározásában

akkor

jelentésük kiváltó

népérindiká-

sorolhatók nyilván-

eseményre

tör-

- 85 –

Definicióba meit:

sűrítve

közvéleményen

közvetlenül vagy

a

meghatározásunk lakosság

vagy

közvetve

visszaható,

valamely

különböző

állásfoglalásokat

különböző

kormányzati konkrét

kommunikációs

ele-

rétegeinek

döntésekre

kérdésre

formákban

tartalmazó,

eddigi

ható

irányuló,

megjelenő,

tömegméretű

eltérő

megnyilatko-

zásait értjük.

A közvélemény alanyi hordozói és a közönség szerkezete Minden arra

a

közvélemény

kérdésre,

közvéleményhez. rális

lampolgárra Ennek

az

aktívan

elmélete

elméletnek érdeklődő

A

és

"homo

válaszok

a

empirikus

jellegével,

latukban

éppúgy

eltekintenek mint

attól,

zetüktől,

befolyásuktól

játszanak

a

közvélemény

szerveződését

a

analógiájaként

vizsgáló

nyeket

minőségi

valamennyi

ál-

ábrázolta.

közügyek

iránt

stilizált

állampolgár

a az igen

kutatási

minőségi

különböző A

a

gyakor-

állampolgárok

magatartás

demoszkópiai

irányuló

vitatkoznak

vélemények

formálódásában.

különbségeiktől

libe-

véleményét

tényleges

függően

a

rendszeresen

kérdésben

hogy

választói

A

megközelítésére

számos

normatív

a

adni

tartozik

jelenségnek

középpontjában

felfogás

kell

sokfélék.

közvéleményt

azokról

bár

választ véleménye

politicus"-sá

művelői,

sokféleségétől,

a

homogén

a

közvélemény

kutatások

kiknek

lehetséges

kiterjedő

nyilvánító állt.

hogy

A

demokrácia

elméletnek

hely-

szerepet

közvélemény

formálódásának

kutatás

függetlenül

a

vélemé-

szavazatok-

- 86 –

ként,

a

vélemények

kulásában

játszott

hordozóit

pedig

tényleges

a

közvélemény

szerepüktől

ala-

függetlenül

homogén közönségként ábrázolják. Más

szerzők

zönségfelfogással. eleve

szűkebb

közönséget. szikus "az

dolgoznak

Számosan

az

körűnek

Tönnies

művében

E

viszonyai

aránt

jellemző

kodás

éa

tágabban, fogja

a

tükröződtek, volt

még fel

a

a

és

a

korabeli amelynek

való

közönség

a

közvélemény

Németország

tény-

értelmiségére

egy-

való

intenzív

csoportokat

fogalmát

klasz-

közönséghez

kirekesztettség.

jelentős

teremtő

írt

tájékozott köti

kö-

halmazánál

közvéleményről

közügyekről

mindig

homogén

közvéleményt

köztársaságához"

hatalomból

de

a

képzett

felfogásban

leges

a

például

ilyen

állampolgárok

tekintik

egy

értelmiségiek

fogalmát.22

tőén

korántsem

gondolValamivel kirekesz-

Bluntschli,

aki

a

közvéleményt a középosztály termékének tekintette. 23 Tönnies fogalmához áll közel Hennis elképzelése, aki a közönséges tette

a

gárokból

22

)

23

)

24

)

tömegméretű közvélemény álló

elit

társadalmi

bázisától

legintelligensebb, közönségét.24

megkülönböz-

legmorálisabb

Hasonló

F. Tönnies: Kritik der öffentlichen von Julius Springer. Berlin 1922. 77. old. Vö. Bluntschli-Brater: Staatswörterbuch. Leipzig und Stuttgart 1876. 745. old.

pol-

megközelítések

Meinung.

W. Hennis: Meinungsforschung und repräsentative Demokratia. O.C.B. Muhr (Paul Sieteck) Tübinqen, 25. old.

Verlag

1957.

- 87 -

jelentkeznek és

a

leg

más

A

azokban

tömeg

is,

lemény

tartják

rétegzett

amely

felfogásokban,

megkülönböztetésén

jellegűnek

közönség

a

a

falusi

és

alapulnak tömeg-

felfogására

megkülönbözteti a

amelyek és a

utal

egymástól

dinamikus

és

köz

minőségi-

közvéleményt.

az

a

a

a

koncepció

statikus

közvélemény

közvé-

inkább

váro-

si közönségét. Az

említetteknél

árnyaltabb

angliai

közvélemény

elemzése

portját

különbözteti

meg

a

-

Bryce

felfogásai:

személyek

ezeket

nem

három

nevezem

akik

véleményt

a

véleményt

elfogadják,

nincs

véleményük".25

portot

tartja

jából,

és

pitjai:

az

a

telmiségiek

(és

kereskedelemmel kereskedők, zett,

mint

szakon,

mint

mint a

és

azokét,

az

embereknek

különösen foglalkozók a

városi

szakképzetlen délen,

s

a

alakulása

viszonyok

az

azokat, akiknek

Legfontosabbnak

közvélemény

angol

"Ezeknek

előállítják,

a-

akik

a

egyáltalán cso-

ereje

szempont-

elemzésére

építve

megálla-

az

nagyobb

aránya

között, dolgozók, munkások a

nagyobb nagyobb között,

városi

az

között),

mint

a

éra

gazdag

a

szakkép-

nagyobb

munkások

mint az újonnan szervezett mezőgazdaságiak között." 25

-

második

és

ügyvédek

nagyobb

cso-

osztály-

nak, mert nem esnek egybe a társadalmi csoporttal zokat,

"az

é-

között,

26

) J. Bryce: The American Commonwealth. 1921. IV. köt. 99. old. ) J. Bryce: id. mű. 100-101. old.

26

- 88 –

Almond sajátos rűen

közvélemény

munkamegosztást

táguló

get.27 a

a

rétegek

alakulása

kialakító,

együttesének

szempontjából

lefelé

piramissze-

ábrázolja

a

közönsé-

A piramis csúcsán a vezetők vannak, majd lefelé

vélemény-elit,

a

figyelő

közönség

és

a

tömegközönség

egyre növekvő rétegei következnek.

/Almond modellje/

Almond

elméletéből

kiindulva

érvényességi

körét

kitágítva

Devine

különbözőbb

témáinál

döntő

szerepet

közönség

sajátosságainak

figyelmet. számú

Munkája

törekvéseknek,

empirikus

kutatás

és a

amelyek

játszó

azoknak elméleti

eredményeivel

is

eredeti

közvélemény

meghatározására

egyike

annak

a

leg-

figyelő fordít

nagy

rendkívül

gyér

modelljüket megkísérlik

az

alátá-

masztani.28 27

)

28

)

Lásd

Lásd

G. A. Almond: The American People and Foreign Policy. Frederick A. Praeger, New York. 1960. 137. old. D. J. Devine: The Attentive Company, Chicago, 1970.

Public.

Rand

Mc

Nally

- 89 -

Saját

kutatásaink

résztvevő

közönség

ják,

mint

azt

den

ember

ményt.

a

megfigyelést,

alakit

ki

kialakuló

közvélemény

véleményt

hordozó

nek

A

közönség

lehetőséget

fejezi

van

látszik

a

az

speciális

éppúgy

alátámaszt-

ténylegesen

egy

nem

közönségnek

van

szintén

konkrét

közönségének

közönséghez

véleményük

formálódásában

közvélemény-kérdésben

potenciális

potenciális

joga

hogy

minden

speciális

ténylegesen

közvélemény

"munkamegosztását"

Szükségesnek

tetése.

a

azok az

köz-

megkülönböz-

adott

De

kategória:

a

akik-

kérdésekben.

valamennyi

véleménynyilvánításra.

a

sorolhatók,

valóságos

ki,hogy

véle-

kérdésben

és

a

min-

azt

A a

állampolgárnak jogi

realitáson

kívül más okok is indokolják, hogy a valamennyi állampolgárra

kiterjedő

vélemény szűkebb

hordozójának. körű

a

tényleges

sában,

mégis

konkrét

szerepe

aligha

közvélemény

Emellett, helyzetek

bár is,

során

közönséget

Jóllehet

potenciális

gárok

lódása

potenciális

van

eltérő olyan

történetileg

a

és

az

közvélemény

állampolgár, közönségéhez

állampolformálódá-

aki se

egyetlen tartozna.

előfordulnak

Konkrét

közvélemény

közönség

egybeesik

a

köz-

közönség

ritkán,

valamely

speciális

a

a

speciális

közönségnél,

speciális

amikor

a

tekintsük

olyan formá-

potenciá-

lis közönséggel. A tetőjegye közönség lók

köre

konkrét

közvélemény

speciális nagysága -

a

-

egyik

közönségének az

figyelő

adott közönség

legfontosabb

terjedelme. kérdésben és

a

A

ismerspeciális

véleményt

kompetens

formá-

vélemény-

- 90 -

nyilvánítók azok

terjedelmétől

tartoznak,

kátor-esemény bözőbb

akik

közvélemények

formálódása

adott

hangulat

ban zást

kibővül,

mutat

a

a

speciális

tartalmától

sem,

az

indi-

a legkülön-

és

a

rendszeresen

viszonylag

semlegesnek

konkrét kialakít-

függően

a

köz-

válásának

idő-

mondható

Lényegesen

közönség

álló

stabil,

intenzívebbé

összeszűkül.

leménynyilvánítókból mény

hogy

kísérik

során

felfokozódásának,

némiképpen

vagy

közönséghez

A figyelő közönség nagysága adott

társadalmában

szakaiban

figyelő

attól,

érdekeiket

figyelemmel

ják véleményüket.29 kor

A

függetlenül

érinti-e

eseményeket

függ.

A

periódusok-

nagyobb

másik

része.

bár

-

kompetens

konkrét

esetről-esetre

ingadové-

közvéle-

jelentősen

vál-

tozhat azoknak a köre, akiknek érdekeit az események érintik.30 A belül

véleménynyilvánítástól

szociológiai

melnek

a

kompetens

szempontból

tartózkodók fokozott

véleménynélküliek,

csoportján

figyelmet

érde-

akiknek annak

el-

lenére nincs véleményük, hogy az indikátor-esemény korántsem közömbös érdekeik szempontjából. Ha jelentős érintettségű húsbavágó kérdések esetén is magas a kompetens véleménynélküliek aránya, az rendszerint a nyilvánosság szerkezeti fogyatékosságainak és alacsony színvonalának következménye. 29

) Az érdekek és a közvélemény viszonyával kapcsolatban lásd Kulcsár Kálmán: A közvélemény mint szociológiai jelenség című tanulmányát. In: Kulcsár Kálmánt Társadalom, politika, jog. Gondolat, Budapest, 1974. 177-178. old. 30 ) Vö. Kulcsár Kálmán: Mélyreható elméleti kutatásokra van szükség. Béke és szocializmus, 1979. 2. sz. 122. old.

- 91 -

A közvélemény tartalma és a vélemények "megoszlása" A

közvélemény tartalma

mak. Az

utóbbi maga az

lemény

kiindulópontja,

játos

feldolgozási

lemény

tartalma

és

tárgya

nem

indikátor-esemény, az

módja

arra

előbbi az

ad

amely

viszont

emberek

választ,

azonos

az

a

az

közvé-

esemény

tudatában.

hogy

fogal-

A

sa-

közvé-

indikátor-ese-

mény kapcsán miről és hogyan beszélnek az emberek. A

közvélemény

szelektív

folyamat.

kérdéseknek kapcsán ló,

és A

közvélemény

szerepek

viszonyoktól

lik

szerepe

a

keresztül

válaszoló

megoszlása

milyenek

megnyilatkozások, válaszok.

Jórészt

vál-

kialakulnak.

az

ember

egy-

Kérdésfeltevés

bonyolult

társadalmi

konkrét

társadalmi

kérdésfeltevések formálódásában

van

kérdésfeltevéssé,

esemény

kikristályosodását

tevékenység

jelentősége

a

homogenizá-

körül

a A

azoknak

adott

lény.

kapcsolata

is

tömegessé

folyamataiban

közvélemény,

illetve

a

kérdések

kormányzati

nagyobb

ki,

e

az

kommunikáció

változik.

a

A

centrális

tömeges guk

függően

jelentős.

alakulnak

és

tényleges

a

a

válaszoknak

amelyek

kérdező

válaszadás

rendszerint

a

alakulásának

lehet

termináló

és

értelemben

foglalja

amelyek

mechanizmusain

azoknak

kettős

magában

artikulációját,

elterjedését,

jelenség;

vül

Éppúgy

megfogalmazódnak

mint

szerre és

az

szelektáló

nak,

formálódása

milyen körül

rendkí-

szempont

annak,

hogy

de-

jóból mi

kérdések

vákörül

nem

alakulnak

ki

hogy

milyenek

ma-

mint

annak,

azzal

magyarázható,

hogy

a

kér-

- 92 -

désfeltevések

koncentrációja

hierarchikusan

társadalmakban

általánosabban

érvényesülő

mint

a

véleményáramlatok

direkt

lemény

rendszerét

alkotó

talma

szempontjából

így

az

"munkamegosztás",

a

vonatkozásában zönség,

a

alakul.

A

milyen

a

közönség

közvélemény

válaszokat

fontosságú,

meghatározható a

hogy

egyes

jelentőséget

kap

és

a

milyen

válaszok

és

csoportjai

a

kö-

között

ki-

szempontjából

kérdése

"kiknek

közvétar-

szervek

formálódása

adnak?"

A

folyamatok

kérdések

kormányzati-hatalmi

illetve

tendencia,

szabályozása.

kommunikációs

amely

tagolt

mellett

kérdései

az

a

"kik

is

nagy

válnak

tömege-

sen meghatározóvá?" A

közvéleménykutatások

egyik

legszembetűnőbb

fo-

gyatékossága a "kérdező embernek", illetve a kérdezés társadalmi

folyamatainak

demoszkópiai sek

hasonló

lódása sek. dását, A

vizsgálatok kört

során A

járjanak

kutatások illetve

megütközésének az

a

zottabbnak,

mint

a

csak a

hogy

kérdé-

közvélemény

formá-

kérdésfeltevé-

válaszok

meghatározó éppúgy

fogyatékosságok

ábrázolják.

nem

kerül

előfordulási

következtében

és

formáló-

kérdésfeltevések

egységesebbnek,

ellentmondásmentesebbnek

végzett

a

véleményeket

súlyának,

rendszerint

rutinszerűen

megfogalmazódó

kialakult

folyamatot

kérdések E

leménykutatások

be,

féloldalasak, már

A

biztosítják,

tanulmányozására

egyes

tisztázására,

nem

ténylegesen

kommunikációs

mint

negligálása.

sor,

arányának a

közvé-

kontúrozo-

kikristályosultabb-

- 93 -

nak A

mutatják kutatások

rözi az

a

azt

a

közvéleményt,

féloldalassága valóságos

állami

szféra "önálló"

összeszükül9

mint

spontán kívül

tendenciát,

tevések

a

helyzet

mennyire

lódtak

egy

milyen

vagy

több

el.

ba

standardizált

sem

mindig

sorban

A

jogos.

azokban

való,

hogy

a

ténylegesen képező

az

A

kérdésre

lehetősége

inkább alakulás

mennyire

koncentrá-

kutatások

egyes

és

folyamatok

során

körben túlsúly-

így

koránt-

kérdésfeltevés

indokolt,

megfogalmazódik

kérdések

széles

használata

spontán

rend-

kérdésfel-

milyen

közvélemény

kommunikációs

kérdés-

az

standardizált

amikor a

kérdés

közvélemény

során

a

első-

nyilván-

folyamataiban a

és

hogy a

és

kérdések

esetekben

társadalmi a

tekintetben,

demoszkópiai

tük-

közvéleményként

csoportokban,

terjedtek

a

közvélemény

standardizálódtak,

társadalmi

kerülő

A

konkrét a

formában

összefonódásával

véleményeké.

folyamatainál

eltérő

hogy

formálódásának

a

valójában.31

amilyen

abszolutizált

fokozatos

feltevések

mint

részét

vélemények

kö-

fokozottabb

fi-

rülötte gyűrűznek. Hogy gyelmet jól A val

31

)

a

közvéleménykutatásoknak

kellene

mutatja kutatás

fordítani egyik

során

dolgoztunké

két 15

e

kísérleti országos

jelenségekre, jellegű

kutatásunk.

reprezentatív

standardizált

azt

kérdés

mintáalkotta

A demoszkópiai kutatások által kimutatott közvéleménynek a valóságosnál homogénabb és kontúrozottabb ábrázolása természetesen nemcsak az említett féloldalasság következménye. A közvéleménykutatások a kognitív struktúrába beágyazott vélemények számos individuális vonásától eltekintenek és így az egyes véleményáramlatokat a ténylegesnél egységesebbnek mutatják.

- 94 -

a

kísérlet

tárgyát.

hagyományos

módon

függetlenül

attól,

Az

hangzottak hogy

galmazódott

meg

mélyekben,

megkérdeztük

minta arra

nem

kártyán szák

a

előzetesen

már

talánosabbban kérdés tek

%-ában

leszámitva csekély

a

hasonló

már

"nem

kérdést

a

amelyek

Még is

és

válasz-

gondolkodtak, a a

legálmintának

ilyennek, de volt olyan csak

fel,

tudom" -

a

hogy

azokat

bennük.

vetődött

másik

kialakulását,

előzetesen

arányát

valamennyi is

amely

sze-

A

személyeket,

tekintette

fo-

nyilvánvalónak

kérdésről

elterjedt

is,

26

15

felvetődtek

mindössze 77 %

mennyire

véleményeiket.

kísérleti

amelyeken

kérdések,

megkérdezett

spontán

átnyújtott ki,

a

tagjainak

a

kérdés

tartottuk

előzetes,

kértük

minta el

a

előzetesen

esetében

kérdések

egyik

A

a

megkérdezet-

másik

minta

válaszoknak

viszonylag

zökkenőmentesen

kérdésre,

annak

ellenére,

arányban

kellett

lenniük

-

válaszoltak hogy a

itt

kérdések-

kel. A sok

nagyobb

sának. a

kérdésfeltevések

Az

figyelmet egy

vélemények

tényleges lását.

kérdésre

lehetséges

előfordulási

a

az is

ilyen

képest

a

esetében

az

Ezért

mutatják

egyes

vélemények a

kutatámegoszlá-

válaszok

szempontból

kérdésekben

a

vélemények

adható

arányait,

kialakulnak.

közvélemény

a

irányait,

kormányzati-hatalmi

tehát

vélemények hogy

szentelnek

Közvéleményformálódés

oszlása bös,

adott

alakulásához

válaszok megosz-

vélemények sohasem

megközöm-

szükségképpen

hivatalos

indokoltnak

látszik,

megoszlás-típusainál

a

kormányzati

– 95 -

döntéshez

fűződő

viszonyt

jának.

Eszerint

és

polarizált

a

mogató

Ez

tals

és

az

kozatosan nya.

azt

vélemény

A

zati

esetében jelenti,

iránya

ezzel

döntést,

a

az

a

a

megegyezik

a

a

alap-

kritikai meg.

vélemények

leggyakrabban hivatalos

véleményéi

felé

véleményekkel támogatja

és

jelentéktelen

Támeg-

előfor-

állásponthaladva

azonosulók

véleményáramlat viszonylag

a

különböztetjük

hogy

egyes

tipizálás

támogató,

3~alakú

ellentétes

csökken

modális

típust,

közvéleményt

közvélemény

oszlása. duló

három

tekintsük

tehát

a a

foará-

kormánypolárisán

ellentétes nézetet vallók hányada. Kritikai dított

a

helyzet.

ellentétes, ményen

közvéleménynél modális

vélemény

megoszlás/

itt

a

for-

hivatalossal

ezt követi a közbülső, majd a hivatalos véle-

lévők

kormányzati

A

/L-alakú

gyakorisága. döntés

Kritikai

érvényesítését

közvélemény olykor

esetén

komolyan

a

aka-

dályozza az ellentétes nézetek t ú l s ú l y a . A

polarizált

jellemzi, mind

az

tősek. lag

hogy azzal A

közvéleményt

mind

a

ellentétes

polarizált

labilis,

közvélemény

egy

átmeneti későbbi

/U-alakú

megoszlás/

az

hivatalos

álláspontot

követő,

irányú

véleményáramlatok

jelen-

közvélemény helyzetet fázisban

rendszerint jelent:

az

rendszerint

viszonyU-alakú L-

vagy

U-alakú közvéleménnyé alakul át.32 32

)

A közvélemény különböző megoszlási típusaival kapcsolatban lásd Angelusz Róbert Lázár Guy: A vélemények polaritása. Az országos reprezentatív mintán végzett közvéleménykutatások másodlagos elemzése. MRT., TK Módszertan, 6. évf. 23. sz. Budapest, 1975.

- 96 –

- 97 -

A közvélemény kommunikációs szerkezete A lések

liberalizmus mellőzték

a

kommunikációs szerűsítve

den

releváns

racionális

fel,

messzemenően

hordozó

és

homogenizálta.

és

désekben lik

le,

vitái

redmények a

tozékának

sokrétű

Minthogy a

a

közélet

nyomán a közvélemény

a a

közakarat.

vélemény

az

állampolgár hogy

a

homo-szocio-

ember

a

tár-

pozíciói a

közvé-

valóságosnál képező is

tipikus

megje-

tekintette,

felté-

spontán

mint

véleménycseképező

kér-

választás

zaj-

egyértelműséggel a

nézet

olyan és

viszo-

szituációit

tárgyát

E

min-

informált,

részét

olyan

közvélemény,

nyomán

látszott,

fel

intézményesült

eredményeként

ki

nemcsak

közvélemény

politikai

amelynek

a

közvélemény

választásokat

nem

közvéle-

elfoglalt

tüntette

a

leegy-

társadalmi

felfogás

a

és

homo-politicusként

véleménynyilvánítás

valamiféle

kristályosodik

tében

a

formájának hogy

kérdésben

mikroszerkezetében

hanem

a

véleménynyilvánítását

közönséget

egységesebbnek,

réi

mint

is

állampolgárokat

eltekintettek

kondicionálják.E

véleményeket

szerepét

az

elképze-

szociológiai

rendelkező

akinek

és

korai

szempontból

emberek

Egyfelől

embertől

makró-

telezte,

az

másfelől

hordozójától,

lenési

Több

közéleti-politikai

az

leményt

számos

véleménnyel

tüntették

sadalom

közvélemény

ábrázolták

formálódásában.

nyok

tükröző

aspektusát.

mény

logustól,

szellemét

választási

e-

rendszer

kere-

természetes

tar-

vélemény

viszonyának

– 98 -

kérdése csak

fel

sem

akkor

hogy:

1.

lenne az

kérdésekben gokról

vetődött. mellőzhető,

embereknek

stabil,

a

ha

szituációjától,

elemzése

bizonyítani

lehetne,

tárgyát van,

megegyezik

függetlenül

a

viszony

véleményük

véleményük 3.

e

közvélemény

kialakult

alkotott

véleményükkel,

Pedig

a

képező

2.

a

dol-

kinyilvánított

véleménynyilvánítás

megnyilatkozás

emberi

közegétől,

minden helyzetben ugyanazt a véleményt valljá. A mos A

stabil

kérdésben modern

sokrétű,

vélemények az

embereknek

társadalmakban hogy

még

a

nak

lehet

bözőbb nak, a ját

témákban, az

alig

kiforrott

vagy

munikációs

meggyőződésekig meg

csak

szituációt

változtatják

kommunikációs

vélemény,

csatornák

ugyanaz annál

és

marad.

tekintetében.

Szilárd

irányát

kevésbé

alapvető

folyásolja

a

kom-

szintje,

a

kom-

a

A

között

labilisabb a

kom-

véleményeknek,

irányukat.

partnerek

jogosult

rendszerint

összetétele.

pályái

Mennél

véleményektől skálá-

nyilvánosság

meg

alkot-

gazdag

mértékben

különböző

legkülön-

véleményt

átmenetek

résztvevők

legtájékoz-

A

bizonytalan

vélemények

a

csatornák

emberek

olyan

politikusok-

véleménye.

stabilitás a

tevékenység

hivatásos

az

jelentéktelen

munikációs

lényegében

a

esetében

folyamatban

nem

az

körvonalazható,

munikációs

de

a

Szá-

véleményük.

szempontból

kérdésről

amelyekről

figyelhetjük

meggyőződések nem

minden

sőt

reális.

nincs

kormányzati

politikai

állampolgároknak,

nem

egyáltalán

a

zottabb sem

feltételezése

Különböző a

vélemény

viszont

pillanatnyilag

a

han-

– 99 -

goztatott hiszen

véleményről

a

a

véleményben

mindenkorira

határozatlan

következtetnünk,

ember

ugyanarról

a

kérdésről különböző véleményeket hangoztathat. A

valóságos

tétlenül az

azonos.

egyénnek

böző

véleményt

a

meghatározott

nyilvánít.

tartalmát

biztosítékok

–

tározzák

meg,

összessége, véleményt

pl.

az

a

szólás-

hanem

azoknak

amelyek

között

nyilvánít.

tett

különbséget

ciológiai

lehetőségei

fennállása

esetén

a

A a

az,

a

hogy

a

ember

és és

eltérő véle-

vélemény-

haaz

tevékenykedik liberális

a a

-

viszonyoknak

véleménynyilvánítás

valóságos

külön-

sajtószabadság

klasszikus

között,

a

ha

intézményesített

társadalmi

az

de

attól

jogilag és

fel-

kinyilvánított

alapja

nem

a

van,

helyzetekben, és

sem

beszélhetünk,

véleménye

Valóságos

inkongruenciájának

vélemény

akkor

kiforrott

nyilvánítás

nem

kinyilvánított

Szétválásukról

stabil,

okokból

mény

és

jogi

jogi

és

felfogás és

szo-

biztosítékok

kinyilvánított

véle-

mények azonosságát természetesnek tartotta. A jük

véleménynyilvánítás

kizárólag

tényleges véve

a

jogi

garanciák

szociológiai

árnyaltabb

nyilvánítással

alakulását

nem

függvényének,

összefüggéseket

képet

akarunk

kapcsolatos

tekinthet-

kapni,

és

is akkor

szerepelvárásokat

ha

a

figyelembe a

vélemény-

és

a

vé-

leménynyilvánítás szituációját is figyelembe kell venni. A zoknak

szerepelvárások az

amelyekbe integrációk

integrációknak az

egyén tagjaira

szoros az

összefüggést

érték-

beletartozik. érvényes

és Amíg

általános

mutatnak

a-

normarendszerével, az

utóbbiak

az

követelményeket

- 100 -

tartalmazzák, ban

szerepelvárások

betöltött

konkrét

nemcsak

állampolgár,

ember

rációhoz kás,

a

tartozik.

vezeti

bizalmi,

elnöke

stb.

véleménynyilvánítására

den

számos

az

ember

társadalmi szere

messzemenően

nyilvánítás vánítást mind

az

lyát,

által

egyes

fontosságát,

az

ember

nem

a

és

a

és

negatív

jelentősége Az

konkrét

mind

min-

egyes

érdekeinek

szerepelvárások

szerepelvárásokhoz

jelentőségét

kapcso-

Az

különböző.

mind

ember

szigorúak

súlya,

konstituált

sze-

különböző

pozitív

szankciók

meghatározza

befolyásoló

az

ellentétesek.

szempontjából

személyes

meghatározott

egyformán

is

E

viszonyai

horgászegyesület

természetesen

nem

mun-

szakszer-

szerepelvárások

meghatározott

érdekei

német,

katolikus, helyi

előírásai

fűződnek.33

például

Az

integ-

véleménynyilvánítással

egymással

szerepelvárásokhoz

egyéb

kiterjednek. A

kitérjedőek,

esetben

szankciók

A

is

szerepelvárások

a

integráció-

kapcsolódnak.

pozíciójához

kapcsolódó

kérdésre

lehet

családapa,

az

számos

tagja,

kapcsolódnak.

pozíciókhoz

hanem

párt

Valamennyi

repelvárások

latos

pozíciókhoz

Egyszerre

szociáldemokrata

inkább

ember rend-

vélemény-

véleménynyilhierarchiáját,

fűződő

szankciók

egzisztenciája

sú-

szempontjá-

ból. Ha ra

a

szerepelvárások

összpontosítjuk 33

)

bonyolult

figyelmünket,

hálózatából

amelyek

a

azok-

közvélemény

A szerepekhez fűződő szankciók a szerepelvárások osztályozásának rendszerint egyik legfontosabb kiindulópontját jelentik. Lásd pl. R. Dahrendorf: Homo Soziologicus. Westdeutscher Verlag, Köln und Opladen 1970. 39. old.

– 101 -

alakulása

szempontjából

a

legfontosabbak

az

alábbi

típusokat kell megkülönböztetnünk: 1. Az

emberre

repelvárások. szerint latos

a

tással és

viszonyítva

-

érvényesülő fokától vagy

szűkülhet

adott a

az

állam

normák

útján

szavatolja.

természetesen

zökkel

nem

szabályozott

ban

léteznek

dó

normákként

minden

a

belül

tartósan

is

az

a

korlátozódnak

tágul-

köre,

számára

állampolgári a

ajogi

szerepel-

jogi

minden

eszkö-

társadalom-

szerepekhez

szerepelvárások;

tar-

konszolidáltsági

polgára

állampolgári

működő

és

rendszer

követelményekre,

olyan,

más

szerepelvárások

Az

A

véleménynyilvání-

szerepelvárásoknak

betartását

várások

A

társadalmon

melynek

kapcso-

tartalmazzák,

rendszerektől

politikai

rend-

szerepelvárások

értendők.

ugyanis

egy

is

a

állampolgári

konkrét

függően

-

sze-

kiterjedő,

minimumát"

relatíve

terjedelme

vonatkozó

véleménynyilvánítással

"kötelező

kapcsolatos

talma

állampolgárra

politikai

természetesen

típusaihoz

állampolgárra

összes

elvárások

minimum

hat

Az

mint

amelyek

kapcsolóbetartá-

sát az állam nem jogi eszközökkel biztosítja. 2. A rások.

munkahelyi

Jelentőségüket

egzisztenciális E

ha

munkahelyi tását

a

a

státushoz munkahely

nem

tartozó számos

ereje

jogi

szerepe akkor

szankció

közvélemények olyan

szerepelvá-

státusnak

betöltött

kényszerítő

betartásukat

kapcsolódó

munkahelyi

helyzetében

szerepelvárások

nagy,

státushoz

is

az

ember

magyarázza rendkívül

biztosítja. be

szankcióval

nem

A

tar-

sújthatja,

- 102 -

amelyek

ugyan

zonban

messzemenően

egész

nem

munkahelyi

jogi

jellegűek,

következményeik

befolyásolhatják

pályafutását,

a

sőt

a-

státushordozók

egyes

esetekben

a

munkahely határain is túlnyúlnak. Hogy maznak

az

politikai

varasokat, a

egyes

az

munkahely lyétől

belső

közvetve

a

struktúrák

esetén

a

Nagyrészt

pusztán

politikai

mennél

a

a

magyarázható, pozíciót

szerint

közelebb

áll

terjesztett

félig

sített"

véleményekhez.

csolatos

szerepelvárások

tikális,

hanem

elfoglalt

nyilvánítással

a hely

elérő

a

közvetlenül

vagy

a

helyet

annál

véleménye

kapcsolatos

eszközök

is

nemcsak

munkamegosztás különböznek.

szerepelvárások

hiera rend ál-

"intézménye-

véleménynyilvánítással

horizontális

va-

elvárások.

társadalmi

jellegű,

természetesen

szerint

el

nyomatéko-

irányuló a

haIlyen

foglal

emberek

hivatalos

elvárások

érdekekre,

tömegkommunikációs

A

munkahelyet,

kiterjednek.

hogy

a he-

munkahelyi

véleménynyilvánítására ezzel

státusnak

kapcsolatos

is

való

elfoglalt

integrálja

hierarchiájában,

magasabb

ben

állam

magasabb

chiában

tal

az

kérdésekre

vállalat

illető

el

jellegétől,

struktúrájában

az

véleménynyilvánítással

nem

sabbak

Ha

rendszerébe

korlátozódnak

laki

és

tartal-

kapcsolatos

hierarchiájában

függ.

nem

mértékben

konkrét

hatalmi

hatalmi

hatalmi a

állam

mértékétől

egyaránt

akkor

tulajdonviszonyok

az

integrálódásának

milyen

véleménynyilvánítással

a

munkahelynek

státusok

A

a

kapver-

rendszeré véleményrendszerint

- 103 -

sokkal

szigorúbbak

például

egy

tanár,

mint

egy

agro-

illetve

funk-

nómus esetében. 3.

Politikai

szervezeti

cióhoz

kapcsolódó

kulása

szempontjából

társadalmakban nyilvánítás mény

feltétele. ra

tartalmát

és

viszonyát

a

fórumai.

a

politikai

szigorúak. az

hatalmi

az

való

mert

a

a

modern

politikai

véle-

legfontosabb

elő-

véleménynyilvánítás-

az

rendkívül

elvárásoknak

szerepelvárásokhoz

államhoz

fűződő

fűződő

esetleges

ala-

vélemény-

rendszerint

Ezeknek

rendszeréhez

attól

is

állampolgári

pártnak

A

tagság

szerepelvárások

és

közvélemény

szervezetek

szervezeti

ezért

A

jelentősek;

politikai

a

Éppen

aprólékosak

illetve

azért

leghatékonyabb

vonatkozó

állam

szerepelvárások.

a

rendszerint

tagsághoz,

fűződő

viszonyai

szoros

a

az

kapcsolata,

különállása

határozza

meg. 4. stb.)

Intim

történő

közösségben

véleménynyilvánítást

elvárások.

A

vánítással

kapcsolatos

épülnek

"par

excellence"

be

közvetlenül

pozíciókhoz

kapcsolódó

közösségben vánít vórások ha

a

mozgó

véleményt. viszont magánélet

(család,

ember A

nem

feltétlenül

közösségben

rendszerint

akkor

valamelyik

kapnak

elfoglalt Az

intim

magánemberként

szerepekre

aspektusa

szerep-

véleménynyil-

szerepelvárásokba.

magánemberi

csak

politikai

intim

társaság

befolyásoló

szerepelvárások az

baráti

irányuló

politikai politikai

nyilel-

töltést; problémává

– 104 -

válik.

Kivételek

dulhat,

hogy

maznak intim

szerepelvárások

politikai

"előírásokat",

vélemény,

létrejöttének

vagy

ha

a

Az

intim

fordulnak

szerepelvárások,

vezetnek

konfliktushoz,

szik. a

Ez

a

hasonló

teszi

szerepelvárások

egyén

belső

tartalha

az

jelentő-

állásfogla-

viszonylag

ritkáb-

előfordulnak, intim

értékrendszer hogy

nagy

olyan

típusai

i-

ritkán

közösségek

ki-

szerepet

ját-

esetekben,

szembe

elsősorban

az

politikai

véleménynyilvánításra

hiszen

meggyőződésével,

azonos

politikai

ha

fenti

is

tradicionális

vagy

lehetővé,

előfor-

akkor,

az

mégis

politikai

rányuló

alakításában

alapja

valamilyen

a

vannak:

például

közösségekben

elő

is

közvetlenül

csoportban

tulajdonítanak

lásnak. ban

itt

a

csoport

séget

természetesen

amikor

kerülnek

az

intim

az

közös-

ség válik a valódi vélemény kinyilvánításának terepévé. A

kommunikációban

résztvevő sített

személyek

vagy

tovagyűrűző

sadalmi

környezet

ativ mely

zetek

melyek

olyan

rendszereket szik talmát

az és

hatása,

hogy

a

hoznak

kommunikáció

valamint nunc"-ja

intézményetárgya

szélesebb

olyan

egyedi

közül

A

szerepelvárásokat amelyek kialakuló

mechanizmusait.

Az

és tár-

szitu-

véleménynyilvánításnak,

előtérbe.

működésbe,

passzívan

a

szerepelvárások

szituációkban

áramlásuk

illetve

"együttlét"

a

a

nyomulnak

speciális

egyes

et

kölcsönöz

meghatározza,

az

jellege,

"hic

jelleget

helyzetben

aránya,

spontán

várható

aktívan,

a-

az

adott

különböző

hely-

ós

kontroll-

különbözővé

te-

vélemények

tar-

egyes

szituáció-

– 105 -

típusokban

mozgó

bályszerűségei mény

magyarázzák,

szerkezeti

mutatója,

mény

részét

gében.

Az

vánítás

hogy

milyen

módok

folyamatok

függően

pályák

politikai

az

egyes

rendszerének,

sza-

közvéle-

legjellemzőbb

szituációtípusok,

aránya

a

közvéle-

szituációk

összessé-

jellegétől,

a

közvélemény

formálódása

a

pályák

lépnek

jellegzetességei,

sajátosságai

homogén

egyik

kommunikációs

kommunikációs

kommunikációs

a

előfordulási

képező

tárgyától

vélemény

hogy

indikátor-esemény

eltérő

viszonylag

sajátosságainak

az,

megnyilatkozási

rán

vélemények

éppolyan mint

fontos

az

egyes

véleménynyil-

működésbe, a

soés

a

kommunikációs

ismérvei

a

köz-

véleményáramlatok

súlya és iránya. A hogy gén

véleménynyilvánítások

a

közvélemény

jelenségként

gyetértünk

G.

formálódását

ábrázolni.

elutasítja

ként

felfogását,

kommunikációs ló a

irányba

mutatnak

-

jelezi

ha

az

a

Hofstätler

implicit és

történő

formában

vélemény

szemléli.

szintén

kapcsolatának

leegyszerűsített

ha-

entitás-

Hason-

fejtegetései,

-

e-

meghatározott

jegyeinek is

homo-

aki

zárt

közvéleményt

sorozataként R.

lehet

vonatkozásban

közvéleménynek

csoportspecifikus

ember

viszonyként

P.

a

mutatják,

álláspontjával,

és

folyamatok

közvélemény

zásával

a

korántsem

Ebben

Schmidtchen34

tározottan való

sajátosságai

hangsúlyomegkérdő-

homogén

kezelését.

aki

A

stabil kommu-

34

) G. Schmidtchen: id. mű. 318. old.

35

)

P. R. Hofstätter: Die Psychologie der öffentlichen Meinung. Wilhelm Braumüller Universitätsverlag, Wien 1949. 55. old.

- 106 -

nikációs

nézőpont

csoportos

kutatási

programot

kínáló

Lazarsfeld, mezve

aki

alapvető

a

hangsúllyal

közvélemény

fontosságúnak

véleménykutatás fokozottabb

tanulmányozásának

által

különböző

tartja,

kínált

figyelmet

hogy

igényét

fogalmazza

meg

dimenzióit

ele-

a

modern

"véleménysorok"

kapjon

a

köz-

mellett

"kommunikációs

struk-

túra" tanulmányozása.36 A

konkrét

számos

egyedi

formálódását nekelőtt

"vonással kísérő

a

témák

különböznek. jeinek

közlemények

kommunikációs

Aktualitás

jellemzik.

jellemezhető"

aktualitása

találkozási

túrák

kommunikációs

és

e

minde-

nyilvánossága

szerint

sajátos

dimenziók

közvélemény

szerkezetek

nyilvánosság

pontjait Az

és

A

struktúrája

különböző

szint-

kommunikális

struk-

mentén

kialakulható

ti-

pusok - az aktuális, a látens, és a nyugvó közvélemény elsősorban

a

kommunikációs

működésbe

lépő

folyamatok

kommunikáció

intenzitása

jellegzetességei

és

a

különböz-

nek egymástól. Az

aktuális

formáinak magas

és

foka

konkrét

a

szintjeinek

jellemzi.

közvélemények

kiemelkedik

a

megjelenési

36

közvéleményt

Az

formáihoz

véleménynyilvánítás

sokfélesége,

egyidőben

sokaságából

közfigyelem

a

egymás

az

aktualitás

mellett

aktuális

nagymértékű tartozó

az

létező

közvélemény

ráirányulásával

véleményáramlatok

) Vö. P. Lazarsfeld: Public Opinion and Classical Tradition. Public Opinion Quarterly, 1957. 21. köt.

és és

– 107 -

kommunikációs Aktuális

közvélemény

tárgyát a

folyamatok

képező

esetén

kérdések

véleménnyel

nem

formálódásával

ránti

szükséglet esetén

amelynek

következtében

dési

munikációs moly ran

tartani

tempójával,

jellemzi

sága,

az

lül

is

vélemények

désekről rejönnek

hogy

hoc

mással

adott

keletkezhet,

az

emberek

sokszor

információáramlás

az

az

egyik

helyzetű,

így

Másrészt

az

az

be-

eltérő

aktuális,

tágul

a

kér-

olyan

között

is

lét-

emberek

nincsenek

rendszeres

aktuálisabb

annál

inkább is

bárkik

kérdésben.

intenzív

folyamataiban

kapcsolatok

jóformán

gyak-

csoportjain

és

ko-

polarizált-

hasonló

lévő

egymással.

kom-

is

Az

éppen

véleménykülönbségek,

és

éles

ütközése.

kontaktusban

köre,

képező

közvéleményt

viszonylag

nem

növeke-

hírterjedésben

ilyenkor

Mennél

s

az

a

aktuális

egymással.

változnak,

meg

Az

akik

ad

az

tájékoztatás

vélemények

véleménycserék,

az

intézményes

véleménycserék

csolatban folynak

láz

egyúttal

formálódásainak

tárgyalók

ak-

részét

megütköznek

közvélemény

Maximális

ölt.

közvélemény

rendszeres a

i-

a

folyamatoknak

élesek

információk

szükségletek

ellentétes

egymással

hírek.

véleményáram-

információs

vélemények

hogy

A

a

alacsony

információs

játszanak.

eleme,

körű

az

és

a

kommunikációs éltető

az

folyamatok

szerepet

aránya.

méreteket

valóságos

szűk

közömbösség,

összefüggő

tualitás

lépést

iránti

tömeges

intenzitásával.

viszonylag

rendelkezők

latok

tud

rendkívüli

A

kérdésekben

jellemzővé

kommunikációs

véleményt

mikropályáin,

válik, pályákká

cserélnek

vélemények hanem

kap-

egy-

nem

maradnak

a

vélemény-

- 108 -

nyilvánítás intézményes fórumain is megjelennek. Látens

közvélemény

szintű

aktualitás

lemzi.

A

témával

magas

kapcsolatos vagy

nézeteket

vallók

a

alacsony

szintű

munikáció

tér

és

tornáknak

az

említett

kázatmentesebb

pályáin

mények,

míg

közvélemény jönnek,

az

szintű

témáit

következtében szükséglet,

intim

szféra

korlátozódik:

szférában

és

szempont

vagy a

szerepelvárásokhoz

hasonló

pedig

elvéle-

valóságos

vagy

ha

kocvéle-

a

látens

mégis

szóba

véleményektől

igazodó

csa-

szelektált

helyzetekben

kerülik,

valóságos

a

a

kom-

kommunikációs

a

kommunikációs

a

elhangzó

szerint

cirkulálnak

és

jel-

nagy

de

vagy

szintjein a

magas

nyilvánosság

magasabb

egyéb

gyakoriak

aktuális

az

köreire

intim

véleményeket

aktualitás

kizárólag

Az

a

kommunikációs

nyilvánosság

ményektől.

esetén

eltérő,

deklarált

az

vélemé-

nyek. A vános

látens

fórumain

nyai

mögött

zésre.

A

nem,

messze

elmaradva,

szórványosan

rontja

a

akadályozhatja,

szökő, lan

nagy

véleménynyilvánítás

egyáltalán

érdekeket

vélemények"

tájékozódjanak

a

vagy

valóságos

"rejtőzködő által

közvélemény

elfedése

társadalmi hogy

a

és

a

véleményáramlatokat

valóságos jut

szükségleteket a

deklarált

látásviszonyokat

A

színre

lépő

kifejező vélemények

és

felszínre

hozó

hirtelen és

ará-

kifeje-

kormányzati-hatalmi

feszültségekről.

intenzitással

vagy

nyil-

ezáltal szervek magasra

gyakran

várat-

közvélemény

titka

– 109 -

sok

esetben

a

látványosabb

látensen

cirkuláló

vélemény

látens

talanságot lennek lük

meg

a

eltérő

verbális kapnak

nyilvános

az

és

jutnak,

kettősségét

fórumokon,

sem

vagy

A

egy

esetben

hatás-

nem

el,

jelentős aktív

je-

közvélemény

az

aktualitás

tő-

a

nem

formában

tetsző

a

a

szerepet

véleményekkel

irracionálisnak

köz-

helyettük

hangzanak

deklarált

A

jelent

vélemények

magatartásában

fényében

nem

a

megelőző,

rejlik.

motivációjában

emberek

azok

Ha

vélemények

tevékenység és

semmiképpen

passzivitást.

deklarált

kifejezésre tes

véleményalakzatokban

jellege

vagy

reagálásmódokat

is

ellentémagatartás

látens

jelle-

ge magyarázza. A ság

nyugvó

alacsony

határozott

közvéleményt szintje

konkrét

jellemzi.

kérdések

alakjában

létezik,

mérsékelt

intenzitással

látens a

sa

közvéleménytől

kialakult

hanem

az

az

válnak,

adott

tétlenül

a

véleményt

a

intim

hanem

a

szórványosan;

megfelelően

közelség, a

a

A

kozó speciális érdeklődés jön számításba.

nem

előforduláha

a

nyugvó tárgyává

nem

fel-

partnerválasz-

bizalom,

kérdés

itt

A

akadályozzák,

pályák

csoportokhoz.

inkább

tárgyává.

beszélgetések

kommunikációs

meg-

vélemények

közérdeklődés

Ennek

lépő

csak

elvárások

szórványos

nem

kialakult

kommunikációt

eltérő

hiánya,

az

a

nyilvános-

formában,

kommunikáció

eltérően

működésbe

kötődnek

körül

válnak

témakörei

Tömeges

vélemények

kérdésektől.

szempontjaként

hasonló

a

véleményektől

aktualitás

közvélemény

tás

de

és

iránt

illetve

a

megmutat-

- 110 -

A szerint

közvélemény

említett

típusai

nem

formában

fordulnak

tiszta

számos

átmeneti

körül

kialakuló

rétegeknél nak,

míg

vánosan

a

típus

közvélemény

nyugvó,

megintcsak is

azért

is

rövid

idő

lehetséges.

alatt

a

Az

mert

hanem

köztük

egy

adott

kérdés

átmeneti az

egyes

átalakulhatnak

egyes

az

társadalmi

formák

már

típusok

viszonylag

egymásba.

csak

Az

említett előfor-

figyelembevétele,

dulási

arányuk

változási

tendenciáik

sokban

gazdagíthatja

társadalom

nyil-

típusok

együttes

a

dominál-

álláspontok

közvélemény-típusok és

rend-

elő,

látens

rétegeknél

kifejeződnek. gyakoriak,

Az

valóságban

esetében

másoknál más

a

tanulmányozása

kommunikációs

kezetéről és a közvéleményről szerzett ismereteinket.

szer-

- 111 -

III.

A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ HATÁSA A VÉLEMÉNYEK ALAKULÁSÁRA

Az

empirikus

széles

körben

szinte

korlátlan

kutatások

uralkodott

csak

nézetei

hogy

"csak

milyen lelő

azt

akadálytalanul ijesztő

ményformálás

reklámozás,

akármicsoda

hatalmának

ez a

a

összefüggött

azzal

folyamatokat

leválasztotta

A

határt

az

kor

propaganda-

témával

a

vélelátta,

hogy

kapcsolatban A

szemlélettel,

emberek

úgy

annak,

mértéktelen

a

hogy

egyenesen

szállítsunk".1

közvéleményt

háborús

nyilatkoztak

Egyikük

szabnak

a

a

fokozatos térhódí-

benyomást,

magabiztossággal

amely

tulajdonított

befolyásolhatók.

költségek

irányban,

eszközök

a

lehetőségeiről. a

szerepet A

időszakában

elképzelés,

a rádió és a film

erősítették

szakemberei

olyan

eszközöknek.

propaganda sikerei, tása

egy

befolyásoló

tömegkommunikációs

megindulásának

akármegfe-

tömegkommunikációs eltúlzása

amely

társadalmi

a

szorosan

kommunikációs

viszonyok

rend-

szeréről és az embereket izolált, társadalmi gyökerek nélküli nak

tömeg-emberekként szemben

a

rájuk

fogta zúduló

fel,

akik

információk

nézet a hatás problémáját a kauzalitás egyszerűsített

mechanikus

egyetlen

változó,

változás

közvetlen

a

felfogására

tömegkommunikáció kiváltójaként

és

tehetetlenül áradatával.

állEz

a

egy rendkívül leredukálta,

stimulus elégséges

a

amelyben vélemény-

okaként

je-

lent meg. 1

) J. kiadás, uralkodó 323. 1.

T. Adams: The Epic of America, Little Browne Boston, 1931. 360. 1. Idézi C. W. Mills}: Az elit. Gondolat Kiadó, Budapest, 1972. 2. kiadás.

- 112 -

A zott

hatáskutatás

Lazarsfeldnek,

történetébe

Berelsonnak

elnökválasztásról

végzett

Ohio

állam

County

tül

minden

ta

Eric

hónapban

tagjainál

lemények

a

litását, lyamattal

egyes

bonyolult

miért

a

600

tette,

hogy

számos

1940-es

A

szerzők

hónapon

keresz-

főből

olyan

a

és

álló

min-

kapcsolatos

is

di-

stabi-

társadalmi

az

fo-

interdependens

tanulmányozása

kérdésekre

vé-

kapott

vélemények

más

vizsgálják

ho-

az

véleményváltozásokról

rendszerének

következett

két

kapcsolatos

változásait

esetekben

hogy

A

összefüggésben

kapcsolatok

Gaudet-nek

tartományában

lehetővé

illetve

változást

panelvizsgálata.2

választással

adatsor

és

megvizsgálták

alakulását.

namikus

fontos

választ

során

kapjanak,

be

(illetve

miért

maradt

el)

eredményei

jóformán

minden

lényeges

a

véleményváltozás.3 A désben

kutatás cáfolták

szerepéről rábban

nem

vallott

figyelmen

tattak zök

a

rá,

lehet

változás repet

a

korábbi kívül

amely

hatását.

tömegkommunikációs

hagyott

keresztezte

Nyilvánvalóvá hatás

eseteinél

játszott,

nézeteket.

egyedüli a

mint

a

Számos

változó

befolyásoló

olyan

-

ko-

létezésére

mu-

tömegkommunikációs

vált, okának

személyes a

-

eszközök

hogy

a

tekinteni.

befolyásolás

tömegkommunikáció.

kér-

Az

eszkö-

közleményeket A

vélemény-

nagyobb emberek

szeel-

sősorban azokat a közleményeket olvasták el, illetve hall2

)

Lásd

P. F. Lazarsfeld – B. Berelson and H. Gaudet: The People’s Choice, Columbia University Press, New York, 1948.

)

Vö.

P. F. Lazarsfeld - B. Berelson and H. Gaudet: The People's Choice. Columbia University Press, New York, 1948. 7-3. l.

3

- 113 -

gatták vagyis nyek

meg, a

amelyek

megerősítették

tömegkommunikációs

megerősítésére

és

korábbi

nézeteiket,

inkább

a

vélemé-

mint

megvál-

eszközök

kikristályosodására,

tozatásukra h a t o t t a k . A

kutatások

személyes ról,

később

befolyásolás

illetve

a

számos

és

a

összességükben

The

Choice

domináns kációs

maradt

az

eszközök

nyitott,

a

körültekintően megállapítása

által a

legkülönböző mérlegelő "a

megfogalmazott

azonban vázolt

közlési

csekély.

hogy Még

kutatási munkájának, eszközök

Jó a

két

a

viszonyámegálla-

megerősítették

képet.

meggyőződés,

hatása

módosították

tömegkommunikáció

hatékonyságukról

pításokat4, People’s

kérdésben

a

évtizedig

tömegkommuni-

Klapper

rendkívül

eredményeket

egyaránt

is

alapvető

sokkal

az

az

inkább

a

mege-

rősítés, mint a változás irányába hatnak."5 A 70-es években számos olyan empirikus kutatás született, amelynek eredményei a tömegkommunikációs eszközök hatékony véleménybefolyásoló szerepe mellett szólnak6.

Ezek nyomán egyre inkább kérdésesnek látszik egy

olyan teória, amely a tömegkommunikációs eszközök befolyásoló szerepét a kivételes helyzetekkel magyarázza, mi4

)

5

)

6

)

Lásd ezzel kapcsolatban P. F. Lazarsfeld – H. Massenmedien und personaler Einfluss. In: W,. Schramm: Grundfragen de Kommunikationsforschung. Ouventa Verlag, München, 1964. J. T. Klappen: A tömegkommunikáció hatása. MRT TK Szakkönyvtára, 2. kötet. Budapest, 1969* 13. 1. E. N. Neumann: Öffentlichkeit als Bedrehnung. Verlag Karl Albert, Freiburg/München, 1977. G. Gerbner – L. Gross: A televízió mint a művelődés eszköze. MRT TK Módszertan. VII. évf. I. sz. ; R. Funkheusen: The Issues of the Sixties: An Exploratery Study in the Dynamics of Public Opinion. Public Opinion Quarterly, 1963/1.

– 114 -

közben ja,

tipikusnak,

amelyekben

alapvetőnek

a

megkommunikációs

közreműködő eszközök

az

olyan

változók

hatását.

szituációkat közömbösítik

Kialakulóban

tarta

tö-

van

egy

olyan új szemlélet, amely kerülni igyekszik mindkét korábbi

modell

túláltalánosított,

szélsőséges

válaszait

és

egy,

közbülső pozíció kialakításában látja a továbblépés hetőségét:

"Amíg

munikáció

hatásait

résztvevő

kutatásnak

ilyen a

hatás

"befolyásol

fokozatos

miatt

nem

meg

veszélyes

keresni pozíció

kialakítása

befolyásol"

felbontását

és

látta

hatásait,

vezethetne.

kell

tömegkom-

nem

semlegesítő

alulbecsléséhez

szemlélet

vagy

mivelhogy

a

figyelembevétele

kiindulópontjánál

reálisabb

szemléletmód

gyengítő,

egyoldalú

irrealitása

désnek

kauzális

túlbecsülte,

tényezők

kommunikációs

két,

régi

tényezők

közvetítő

e

a

le-

a a

a

tömeg-

A

hatás-

a

középutat

között."7

szükségessé

teszi

túláltalánosított konkretizálását,

Egy

kér-

azoknak

a feltételtípusoknak és érvényességi határoknak a megismerését, amelyeken belül a kérdések megválaszolhatók.

A véleményváltozás és az előzetes vélemények sajátosságai A ménytől

véleményváltozás

magától

függ

Vannak

rendkívül

ellenállónak

törekvéssel

7

)

elsősorban.

szemben,

a

megváltoztatandó

olyan

bizonyulnak

mások

viszonylag

vélemények,

minden

véleamelyek

befolyásolási

könnyedén

for-

G. Maletzke: Ziele und Wirkungen der Massenkommunikation. Verlag Hans-Bredow Institut, Hamburg, 1976. 226. 1.

- 115 -

málnátok.

A

vélemények

nekelőtt

irányuk,

kognitív

kötöttségük

alakíthatóságénak

intenzitásuk, és

mértékét

identifikációs

szabadságfokuk

minde-

szintjük,

sajátosságai

hatá-

rozzák meg. A

vélemények

viszonyra

iránya

és

közvetett formában

panelvizsgálatok

is

befolyásolhatósága

már

utaltak.

az

Ohio

közötti

államban végzett

Kimutatták

ugyanis,

hogy

a

vélemények teljes fordulatai ritkábban fordultak elő, mint a kisebb véleményváltozások. Könnyebben volt elérhető például,

hogy

pontot

a

két

elfoglaló

forduljon,

jelölt

személy

között véleménye

ingadozó

közbülső

valamelyik

állás-

jelölt

felé

mint az, hogy valamelyik jelölt híve a másikra

adja szavazatát. Ha túlságosan nagy a távolság a propagált nézet és a befogadó véleménye között, a hatás rendszerint csekély,

a

közbülső

vélemények

rul,

hogy

véleményváltozásnak

közelebb

nagyobb esnek

a

kicsi

a

mobilitásához szélső

valószínűsége. az

is

véleményekhez,

A

hozzájámint

a-

zok egymáshoz. A vélemények távolsága és a véleményváltozás közötti összefüggést más vizsgálatok is alátámasztották, Howland vizsgálati eredményei például az említett tól

eltérő tárgykörben azt

mutattak,

nek álláspontja a közlőétől csak mértékben

váltak

befolyásolttá,

hogy

kutatás-

azok,

akik-

kevéssé tért el, nagyobb

mint

azok,

akiké

nagyobb

mértékben tért el. Amikor alkoholfogyasztást pártoló álláspontot fejtették ki| a középutasok véleménye 28 %-ban vál-

- 116 -

tozott

a

4

változásával.

%-os

közlőé

felé,

szemben

Az

az

ellenzők

alkoholfogyasztást

mindössze

ellenző

állás-

pontú közlés esetén a középutasok 14 %-énak véleménye változott

meg,

mig

a

pártolók

csupán

4

%-a

változtatott

véleményt."8 A

közbülső

vélemények

nagyobb

változékonysága

nem-

csak abból adódik, hogy a közleményekben hangoztatott véleménytől tes

való

távolságuk

véleményeké.

A

eleve

távolság

kisebb,

mértéke

mint

csak

az

azt

ellenté-

indokolja,

hogy miért mobilabbak a poláris véleményeknél, de nem ad magyarázatot lemények

arra,

polárissá

utóbbi ugyanis viszony

hogy

alapján

a

miért

válása,

valószínűbb

mint

vélemények

értelmezhető.

ennek

iránya és A

a

a

közbülső

fordítottja.

véEz

intenzitása közötti

közbülső

álláspontokat

ki-

sebb, a szélsőket rendszerint nagyobb intenzitással

kép-

viselik.9

job-

A

nagyobb

intenzitású

vélemények

viszont

ban ellenállnak a külső hatásoknak, mint a kisebb intenzitásúak.

A

közbülső

vélemények

nagyobb

mobilitását

tehát

"közelségük" mellett kisebb intenzitásúak is magyarázza. A vélemény identifikációs foka túlmutat a saját vélemény irányán. Egy adott kérdésben többfajta

nézet léte-

zik, és az identifikáció nemcsak a saját állásponttal való azonosulást jelenti, hanem olyan meggyőződést, amely a többi vélemény és a hozzájuk kapcsolódó argumentációk ismeretén 8

)

C. I. Howlandt: Az attitűdváltás kísérleti és természetes vizsgálatából nyert ellentmondó eredmények összeegyeztetése. MRT TK Módszertan, III. évf. 3. szám, 1972. 12. l. 9 ) P.R. Hofstätten: Die Psychologie der öffentlichen meinung, Wilhelm Braumüller, Universitätsverlag, Wien, 1949. 117. l.

– 117 -

alapul.

Mindkét

fikált

véleményt

lönböző nyulás

komponens a

pusztán

lehetséges különbözteti

nézethez

meg,

szintén

az

előforduló

identifikálatlanok.

szerepjátszó

való

A

reflexíve

identia

reflexív viszont

szerepszerű

"saját" alacsony

vélemények

ugyan,

nézeteihez,

kü-

viszo-

a

nyilvánosság

Előfordulhat

viszonyul

Az

intenzívtől

ingadozótól

szilárdsága.

gyakran

fontos.

érzelmileg

álláspontokhoz

kötődés

színvonalánál

egyaránt

hogy

hiányzik

a vi-

szont a hozzájuk való kötődés mozzanata. Ez utóbbi - amikor

egyáltalán

gazodó

nézetek,

előfordul hanem

a

-

nem

valódi

a

szerepelvárásokhoz

vélemény

i-

vonatkozásában

érvényesül. Az

emberek

megében

a

modern

kényszerülhetnek

ségszerűen

sok

az

identifikálatlan

nézetük.

gyakorlati

következménye,

ták a

látszik.

autonóm mindennapi

tott, Az

sztereotip

ilyen

tozás puló

böző

Az

nézetek,

ha

sokkal

nézetek

vagy

önálló

A

puszta

dentifikált vélemények.

a

közvetlen

következmény véleménymin-

rutinszerűen

kielégítően igen

i-

véleménynyilvánítást

nagy

elsajátí-

helyettesítik. a

véleményvál-

egyoldalúságán

vélemények megváltoznak,

és

nincs

tö-

szük-

korlátozottan

különböző

utánzás

ellentétes

mérlegelésén

a

alapuló

viszont

könnyebben

vagy

olyan

hogy

legalábbis

-

szituációiban

véleményeknél

kérdések

véleménynek

vélemények

lehetősége.

rülnek,

Számos

megítélésén élet

a

véleményformálásra,

dentifikált

nélkülinek

világban

nyomása mint

konfrontációján

ala-

alá a

ke-

külön-

alapuló

i-

- 118 -

A

kognitív

kötöttség

raperszonális

tudati

tatja.

Egyes

véleményeknek

egyéb

nézetek

sokaságával

mények

a

izolált

nézetek

helyet

egyéb

ségi

megváltozó

a

kapcsolódó

vélemény

a

míg

kognitív

vélemények

nagyobb kognitív

int-

viszonyát

muvan,

más

kapcsolódnak,

tekintetében.

mennél

egyéb

véleményudvaruk

össze,

köréhez

el

az

fűződő

kiterjedt függnek

foglalnak

szorossága

értelemben

véleményeknek

képződményekhez

szűkebb

nézetekhez

kapcsolatok

a

véle-

esetleg

struktúrában.

Az

különbözhetnek

a

Mennyiségi

átrendeződést struktúra

és

idéz

minő-

elő

egészében,

egy

annál

nagyobb kognitív kötöttségének foka. A

vélemények

foka

nem

hez

számos

független

reflexivitás magasabb

más

vélemény

nézetek

Az

a

identifikációs

mert

a

konzisztenciára Az

viszont

jelentős

és

identifikált

kapcsolódik,

párosul.

töredezettek,

kötöttsége

egymástól.

rendszerint

fokával

identifikált rűen

kognitív

akaratlanul rendkívül

részük

vélemények-

magas való

törekvés

átvett,

kevéssé

gyakran

nem

szintű

épül

mozaiksze-

be

szervesen

a kognitív struktúrába. A ciális

véleményváltozás szabadságfoka

jellege,

az

autonóm

is

valószínűségét befolyásolja.

nézet

formálás

a A

vélemények vélemények

lehetősége

szo-

magán-

ugyanis

nem

jelenti a vélemények társadalmi következményeinek hiányát.10 10

)

A vélemények magánjellege az önálló nézetformálásnak az állam által szavatolt jogi lehetőségét biztosítja, a vélemények szabadságfoka viszont az egyén privát kapcsolatainak rendszerétől függ. A vallás magánjellegűvé válása például, nem feltétlenül jelenti a magas szabadságfokot valamely konkrét ember esetében. A környezet nyomása esetleg szinte áthághatatlan akadályt gördít a vallásos nézet tényleges szabad alakítása elé.

- 119 -

A

vélemények

szoros hoz. a

nem

tisztán

szálakkal Nemcsak

korai

kapcsolódnak

arról

van

az

emberi

tik.

Bizonyos

sához

vagy

tok

akár

ember

konkrét

gánvélemények legű. tok

Ezek

megváltozása

átrendeződésével

releváns

kapcsolatai

kül

a

vélemények

nak.

A

szabadságfok

vélemény

akár

vezethet,

számos

is

értjük,

alakítására, akkor

jelent-

átalakulá-

új

kapcsola-

szolgálhat. a

meghatározó csak

a

amelyet

az

majel-

egy

szabadszemély

átstrukturálása

ha

Egy

kapcsola-

vélemények

változtatására

magas,

érte-

összessége

A

kapcsolatok

teljes

de

esetben

lehetővé.

játékteret a

csoportokban

kapcsolatok

tekintetében

válik

azt

tekintve

kötőanyagát

viszonyainak

sora

ságfokán

a

megváltozása

társadalmi

a

különböző

kiindulópontjául

egész

viszonylatok-

genezisüket

állandó

megszűnéséhez

létrejöttének

hanem

is, hogy funkcionális

kapcsolatok

nézetek

emberi

hogy

kezdve

arról

természetűek,

az

szó,

gyermekkortól

alakulnak ki, hanem lemben

kognitív

nél-

biztosíta-

adott

fordulata

sem

érinti

szabadságfoka

nem

azonos

kérdésben a

kapcso-

latokat. A ájuk

vélemények

mértékével.

jához,

az

csolódó

A

autonómia

fogalom.

szabadságfoka

szabadságfokba a

tényleges

Előfordulhat,

esetén

is

leményformálás,

de

néha

kapcsolataik

releváns

arra

hiányzik is

van

autonómi-

lehetőségek

szférá-

véleményformáláshoz

hogy az

a

vélemények

autonóm

kapmagas

jellegű

vé-

példa,

hogy

az

emberek

felszámolása

árán

is

ragasz-

kodnak véleményeik autonóm megválasztásához.

- 120 A tapasztalatok szerepe A solás A

tapasztalatok

témakörének

is

a

nek.

A

lik

ezt

szóló

tapasztalatok

cionalizálásukra,

kérdést,

lebonyolított lönbözőbb

mint

kutatások.

kézikönyvek

a

szerepét,

ahol

nem

operatöreked-

mostohán

számító,

ismertetett

kezeközött

a

legkü-

vizsgálatok

is mellőzik

gyak-

a tapasztala-

nyilvánvaló.11

jelentőségük

utal-

körülmények

Klasszikusnak

által

területe.

szerepére,

éppolyan

természetes

befolyá-

elszórtan

megközelítésükre

ran olyan témákkal kapcsolatban tok

ha

véleményformáló

vizsgálatok

a

kutatási

beszámolók

empirikus

laboratóriumi a

tanulmányozása

legelhanyagoltabb

hatáskutatásokról

nak

hatásának

A

téma

mellőzésében az alábbi tényezők játsszák a döntő szerepet. 1. A modern társadalmakban a jelenségeknek az a csoportja,

amelyről

túlnő

személyes

a

az

szerezhetünk, képest.

lyan

helyek,

emberi

ként

létezhetnének. távoli

feszültségből pasztalatok"

körén.

alkotnak,

messze

környező

világ-

A

amelyről személyes élményeket, benyomá-

környezethez"

ket

véleményt

tapasztalatok

nak az a része, sokat

emberek

egyre

inkább

Ugyanakkor csoportok, Egyre

események

is

adódik,

hogy

hallatlanul

eltörpül ma

már

amelyek

az

"első

eltörpülnek

"láthatatlan

aligha

vannak

elkülönült

nyilvánvalóbb, radikálisan

a

hogy

o-

szigetéletün-

befolyásolhatják. kézből a

szerzett

E ta-

tömegkommunikációs

eszközök útján "másodkézből szerzett tapasztalatokhoz képest." 11

) G. W. Allport és L. Postman a rémhírről folytatott kutatásuk során nem veszik figyelembe, hogy a hírterjedés valóságos szituációiban az emberek egy része nemcsak kommunikáció útján alkot képet a helyzetről, hanem a hír tartalmáról személyes tapasztalatai is lehetnek. Gordon W. Allport and Lee Postman); Psychology of Rumour, Holt, New York. 1947.

- 121 -

Az

első

kézből

véleményalkotás

szerzett

csak

egy

tapasztalatoknak szűk,

egyre

látszólag

inkább

a

visszaszo-

ruló területén van jelentősége.12 2.

Tapasztalataink

től.

Hogy

a

lünk,

mi

válik

gosan

nem

körülöttünk valóban

hivatkozunk

függ

a

már

hanem

azután

azt

A

csak

és

számunkra

sztereotipizált

észlelni."

Az

ki,

azt,

amit

előzetes

de

erősen

el

a

az

kultúránk

kiszedünk, alakban

tudati

"Többnyire meg

már

és

csak

kavar-

kultúránk

vagyunk

a

dol-

meghatározott által

hajlamosak

képződmények

korlátozzák

a

zsibongó

a

jo-

messzemenően

meghatározást tarka

észle-

amelynél

határozzuk

nagy,

amit

számunkra,

zárják

információvá,

azután

végezzük

ki,

mit

tudatstruktúráktól,

külvilág

szedjük

szemléletünk-

eseményekből

tapasztalatokra,

és

először

látunk.

gásából

olyan

a

látjuk

függetlenek

zajló

elsajátított

először

gokat,

nem

ha

nem

tartalmaikhoz

is

nehe-

zen illeszkedő események "megtapasztalását".13 3.

Az

ellentétes

az

előítéletekkel

tes

szerkezetek

ellentétes tok

más

jelentőségűek. védek

Ha

valamennyien

12

)

kapcsolatban azonban

impulzussal kognitív

tapasztalatok

elemezték.

különösen

szemben.

például

dörzsölt

képest

úgy

leginkább

Az

előítéle-

ellenállóak

Esetükben

képződményekhez valaki

szerepét

látja,

szélhámosok,

a

tapasztala-

valóban hogy nem

minden

csekély az

ügy-

változtatja

Vö. A. Gehlen: Die Seele im technischen Zeitalter, Rowholt, Hamburg, 1957, 49. 1, 13 ) W. Lippmann: A közvélemény. TK Módszertan, 1971. 90. l.

- 122 -

meg

ítéletét,

zik. az

A

ha

egy

kivételre

ellentmondó

"becsületes"

való

hivatkozás

tapasztalat

ügyvéddel

lehetővé

ne

vezessen

találko-

teszi, az

hogy

előítélet

fellazulásához.14 4.

A

látványos,

tapasztalatok ugrásszerű

lelődő,

fokozatos

májában

jelentkezik.

figyelmet zás,

egy

változások A

vagy

egy

hogy

események

arra

a

hanem

lassan

ér-

kapcsán

a

ben,

intenzív

kommunikációs

cirkuláló

is

kevésbé

jóllehet

a

nem

kezdődő

for-

eleve

több

mozgalmas

kommunikációs

rémhírek,

tásában

esetben

azonban

külsőleg

rémhír

mint

az

legtöbb

stabilizálódás

kutatások

nulmányozására, bizonyos

a

elmozdulások,

fordítanak

például

hatása

válto-

folyamatainak látványos

miért

ta-

kérdésre,

nem

keletkeztek

híresztelések

lefékezésé-

folyamatok

feltartózta-

információknak

ellentmondó

tapaszta-

latoknak esetleg döntő szerepe volt. Az téma

mellőzésére,

latot. nem

említett

A

a

Az

meg

vagy

olyan

az

hogy

pasztalatok 14

szerzett első

útján

kézből

igen

milyen

másodkézből

információk,

adnak

indokolják

információk

tekintetben,

kézből

nem

másodkézből

szünteti

szerepét.

tényezők

amelyek

ugyan azonban

szerzett

mértékben

első

maradéktalanul

ezt

a

tapasztalatok

különbözőek

vett

magyarázatot

gyakortúlsúlya

tapasztalatok lehetnek

abban

támaszkodnak

tapasztalatokra. kézből

a

első Vannak

szerzett

ellenőrizhetők.

) G.W. Allport: Az előítélet. Gondolat, Budapest, 1977.

taMás

- 123 -

információk

olyan

másodkézből

származnak,

döntő

kérdésekkel

többségének

és

semmilyen

kapcsolatosak, amelyekről

amelyek

az

tapasztalata

emberek

nincs.

Egész

sora fordul elő az olyan témáknak is, amelyeknél kisebb vagy

nagyobb,

de

mindenképpen

részleges

az

tapasztalatok

kontrolláló

szerepe.

A

tása

az

elsőként

említett

esetben

lehet

tapasztalatoknak

nemcsak

Fontos

szerepük

a

elsődleges

tapasztalatok

ha-

jelentékeny. olyan

véle-

mények alakulásánál is, amelyeknél az elsődleges tapasztalat

útján

elérhető

információ

nem

elégséges

a

lapozott

véleménynyilvánításhoz.

Elsősorban

helyzetek

igényelnének

tanulmányozást.

tatások

tisztázhatnák,

mikor,

milyen

illetve ben A

tok

az

meglévő,

gésük

nem

vizsgálatának erősen

zetekkel

szemben

tip

Egyrészt jellegű.

között

Az

átütő minden

egyes

kellőképpen

E

erejű

ku-

helyzetekszerepe.

való a

füg-

tapasztala-

tapasztalatok

Gyakran

olyan

ilyen

domináns,

stimulusok

az

szelek-

előzetes

tényezőknek

kognitív

embereknek

módosulásra

bizonyulnak hogy

A

az

tapasztalatok

tudattartalmaktól

viszonylagos.

nem

sokfajta

és

mellőzését.

amelyek nyitottak galmas,

között

indokolja

is

részleges

kommunikációs

előzetes

tivitása

a

tényezőknek egyéb

szintén

tak.

hogy

feltételek

színező

milyen

alaposabb

mega-

bizonyul-

képződmény

véleményei

né-

sztereo-

is

vannak,

maradnak a tapasztalatok felé. A rukész

átmeneti

vélemények forrás

és

létezik,

az és

előítéletek az

egyes

- 124 -

f orm á k

ellenállóképessége

tokkal

szemben

zetek

sem

tok

eltérő.

mindig

iránt.

inkongruens

Másrészt

abszolúte

Az

tapasztalatok,

az

az

illetve

az

előítéletes

érzéketlenek

előítéleteknek

tapasztalaszerke-

a

tapasztala-

rendszeresen

ellentmondó

egyén

csoportviszonyainak

meg-

változása lazíthatja, felszámolhatja az előítéleteket. A

tapasztalatok

ronitásuk esetén

mértékétől az

csekély a

esélyük

a

ha

van a

kongruens

háttérbe

vélemények

bilizálódhat pontot

és

A

mindig

eszközök

nézeteknek van

anyagot

által

befo-

a

tudat

fokozatosan

feltételek

esetén

megváltoztatása

olyan

mougró-

irányá-

tapasztalatoknak

növeli

né-

rendelkezik.

ilyenkor

jelentőségük amely

a

anyaga

ellentmondó

közvetítenek,

és

Más

terjesztett

hatására

vélemények

potenciális

stimulusoknak

bázissal

tapasztalati

a

háttér

ellentétesek,

eszközök

meghatározott

jelenthet

tapasztalati

megváltoztatására.

tapasztalati

szorított

szink-

kommunikációs

tapasztalatok

tömegkommunikációs

ba.

a

természetesen

Egységes

irányú

tömegkommunikációs

zetekkel A

függ.

ellentétes

helyzet,

gadó

hatékonysága

tehát

információs

egybekövetkezhető

véleményváltozás esélyeit. 1975 kulásáról igazolta repét.15

és

végzett a Az

15

)

1977

között

a

gazdasági

vizsgálatsorozatunk

tapasztalatok egyéni

anyagi

jelentős helyzetet

Lásd Angelusz Róbert - Nagy Terestyéni Tamás: Gazdasági dás. Rádió és TV Szemle. 1978/2.

közhangulat

több

alkalommal

véleményformáló érintő

Lajos Géza közhangulat

alais sze-

vélemények,

- Tardos Róbert és közgondolko-

- 125 -

amelyeknek

alakulásában

a

tapasztalatnak

nagy

a

szere-

pe, mind megoszlásukban, mind pedig a meghatározó válaszok tekintetében eltértek az országos helyzet alakulására

vonatkozó

pasztalatok útján

nézetektől,

szerepe

eltörpül

a

a

személyes

kommunikációs

ta-

eszközök

szerzett információkhoz képest. Az előbbieknél az

eltérő

környezetben

nézetkülönbségek típusok

szerzett

döntő

szerint

utóbbiaknál a

amelyeknél

forrása.

különültek

leginkább

véleménykülönbségek,

különböző

az

A

el

amely

a

vélemények a

iskolai

tapasztalatok

település-

legmarkánsabban.

végzettségtől

legerősebben

a

Az

függtek befolyá-

solja a tömegkommunikációs tartalmak befogadásának hatékonyságát. Az egyéni anyagi helyzet megítélése minden alkalommal kedvezőtlenebb volt, mint az országos helyzeté. A véleményeltérések range-e az iskolázottsági és a lakóhelyi csoportok között az országos és a személyes anyagi helyzet megítélésében 1975 és 1977 között.16

1975. okt.

1975. dec.

1976. jún.

1977. jan.

1977. júl.

'u

Országos iskola

38,5

36,8

26 , 2

21,0

23,0

lakóhely

34,0

13,5

13,3

7*9

19,7

8,0

6,6

12,3

8,7

4,4

14,3

19,0

13,7

23,0

16,0

Személyes iskola lakóhely 16

)

Vö. Angelusz Róbert - Nagy Lajos Géza - Tardos Róbert: Tendenciák a gazdasági vélemények formálásában. Szociológiai Szemle 1978/1.

- 126 -

A személyes kommunikáció

A zése

The

volt.

kációs

People’s A

korábbi

eszközök a

az

felfogás

zök

térhódításával

nyei

nikáció

a

a

lentéktelen

volt

hogy

azt

döntéseikben

latai

befolyásolták,

lálkoztak."17 nikáció

néhány

egyénítés

tozottabb lyes

döntő

embereket a

eszközökhöz

mások

és

eredmékommu-

illetve

mobi-

képest

tanácsai

a

"E

ku-

tömegkommunikációs

mindennapi

élet

csak

je-

volt

arra,

és

javas-

során

személyes

előnyös

helyzetben

képest.

Az

lehetősége,

érvényesülése,

a

a

személyes

bizonyíték

hogy

vonatkozásában

jutalmazhatósága

hogy

Sok

csökken

játszott.

befolyásoláshoz

akikkel

nagyobb

A

ha-

eszkö-

Lazarsfeldék

szerepet

mutatták,

tömegkommuni-

inkább

nézeteket.

Bebizonyosodott,

tömegkommunikációs az

e

szerepük.

az

egyre

és

jellemezte,

strukturálódásában,

személyes a

a

tömegkommunikációs

jelentősége.

egyaránt

eszközöknek

a

párhuzamosan

cáfolták

eredményei

nemcsak

túlértékelése

hogy

vélemények

lizálódásában tatás

is,

kommunikáció

meggyőzően

talán legjelentékenyebb

nézeteket

hatásának

nem

személyes

Choice

előnyök

ta-

kommuvan

a

közül

a

szelektivitás

korlá-

a

vélemény

elfogadásának

szemé-

a

személyes

kommunikáció

közvet-

közleményei

mindig

lenebb reagálóképessége a legfontosabb. A a

tömegkommunikációs

közönség

17

)

egészét

vagy

egy

eszközök egy

jelentős

csoportját

cé-

E. Katz P. Lazarsfeld: Persönlicher Einfluss und Meinungebildung. Verlag für Geschichte und Politik. Wien, 1962. 9. 1.

- 127 -

lozzák

meg.

egyéni

érdeklődését

nék

mind

A

voltaképpen

jelzés

hiánya

reakció

vezőbbek

e

szóló

szerinti

zés

és

nak

állandó

a

ez

leményeket tatás

magyarázza,

még

esetén

a is

getések,

amelyek

az

nézők

egyes

jelentősen hogy

igyekeznek speciális

a

a

ked-

közlemények

adott

esethez

személyes

kommu-

kötöttek. partner

kérde-

reakciói-

előnyök, Nem

A

amelyek kis

legrugalmasabb

alkalommal

a

lehe-

követik

érdeklődéshez

és

köz-

tájékoz-

olyan

közleményeket

a

mérték

tömegkommunikációs

legalaposabb, számos

Lényegében

növelik. a

tartalmának

az

a

olyan

vissza-

gondolkodásmódjának,

mereven

figyelembevétele

hatékonyságát

korrigá-

közvetlen

A

lehetősége,

adódóan

befolyásolás

érveknek

nem

vehet-

közbeni

teszi

alkalmazását.

visszakérdezés

éppen

lehetővé

szerepek

sem

típusok-

közlemény

érdeklődésének,

optimális

során

a

személyes

az

befogadók

esetben

módosítását.

a

ismerete

akkor

menet

a

a

számosságából

lehetőségű

egyénítését,

illeszkedő

ben

nincs

is

jobbik

közlemények

partner

szükségleteinek

közlés

közönség vagy

tekintetben A

ismernék

szükségleteit,

megakadályozza

közönség

tőségei.

ha

A

A

lására

nikáció

és

átlagokban

gondolkodnak.

névre

még

figyelembe.

szükségszerűen ban

közlők

beszél-

egyéníteni, szükséglete-

ihez utólag hozzáigazítani. A műsorok a

tömegkommunikációs tartalma,

szelektív

nézetekkel

illetve

válogatás

ellentétes

közléseknél szemlélete

hatékonyan műsorok

-

ha

előre

érvényesül.

elkerülhetők,

az

egyes

megítélhető Az vagy

egyéni ha

a

- 128 -

befogadó

mégis

tévesen ítélte

olvasásuk

menet

közben

is

újság

félretevésének

csolásának,

az

következményei. jelentenek közötti

A

érvényesülnek,

járhat,

negatív

kapcsolat

ez

rádió

a

kikap-

közvetlen

más

helyzetet

helyett

emberek

kommunikáció

szemé-

Ha nem követjük kellő figye-

számos

reakciókhoz,

megszüntetéséhez

nézetek

A

nincsenek

s az ember-tárgy vonatkozás

partnert,

hallgatásuk,

beszélgetések

lyes interakcióival párosul. a

őket,

megszüntethető.

személyes

viszonyok

lemmel

meg

kellemetlen sértődéshez,

vezethet.

meghallgatására

is

Az

következménnyel vagy

akár

emberek

kényszerülhetnek,

a

olyan amelyek

tömegkommunikációs közlés esetén könnyen elháríthatók. A a

tömegkommunikációs

véleményt.18

hogy

az

kevéssé

rek

többsége

ságaitól zelemteli

)

is

a

vagy

a

reagálások Vannak

visszhangjára,

büntetés

tartós,

súlya

haté-

emberek, embe-

magát

tőle.

természete-

immanens

fontosnak

reagálásoknak

harag

az

jellegéből,

személyiségének

Közeli,

kapcsolatoknál

E

a

jutalmazhatja

függetlenítheti

kapcsolat

fokozza,

fenntartás,

eltérő.

nézeteik

fűződő

illetve

függ.

jutalmazhatják

hatékonyságát

nézeteit.

nehezen

jutalmazás

presztízsétől,

nem

megnyilvánulásaival

partner

azonban

partnerhez

18

rokonszenv,

érzékenyek

személyes a

a

közlés

személyiségtípusonként

akik

sen

a

személyes

sújthatja

konysága

A

személyes

egyetértés,

különböző vagy

A

eszközök

a

partner sajátos-

tartott,

nagyobb

a

ér-

jelen-

Vö. R. F. Lazarsfeld - B. Berelson and H. Gaudet: The People's Choice. Columbia University Press, New York; 1948. 154. l.

- 129 -

tőségük, ókban

a

reagálások

mindennapi

emberek nak

kevésbé

megnyilvánuló

sérő A

mint

futólagos

kapcsolatoknál.

azonban

életben

viszonylag

nézeteik

fontos,

az

várható

véleményeket

utóbbiaknál

gyakran

laza

A

interakci-

sem

közömbösek.

megfigyelhető,

kapcsolatok

esetén

fogadtatásával,

ki-

hogy

is

az

számol-

igyekeznek

a

part-

ner egyetértését, elismerését, szimpátiáját elnyerni. A sebb,

személyes spontánul

sorában

meghatározzák gazdasági

lehetőségét,

kívüli

váratlan

a

illetve kező

a első

az

nagyobb van

aránya,

értesünek

jelentős spontán

19

)

tömegkommunikáció

keretei,

is

személyes egyúttal

szerepet "hézagpótló"

fontosabb, rendel-

nagyobb

kommunikáción azt

a

játszik.

is

A

funkciója

a-

keresz-

jelenti,

szerepet

személyes

lehet,

bizonyulhat

hírértékkel annál

tud Rend-

nagy

Mennél

jelentős

kialakulásában

nem

lassúnak

rendszerint

Ez

illetve

hogy

olyan

képest.

formálódásában

benyomások

nikáció

akik

egész

szükségletekkel.

potenciális

szó,

róla.19

vélemények

ilyenkor

reagálás

esetek

reagálóképességét

aktualitása

kommunikációhoz

eseményről

a

előfordul,

kommunikációs

események

mennél

zoknak tül

a

legtermészete-

az

intézményes

tehát

"leggyorsabb"

személyes

formája,

tömegkommunikáció

szervezeti,

tartani

kommunikáció

kiegészítheti

A

lépést

a

a

érvényesülő

pótolhatja,

közleményeit.

hogy

közlés

hogy játszó

kommunikáció

személyes

kommu-

érvényesül

azok-

Lásd K. E. Rosengreen: A hírek terjedése: MRT TK Módszertan, 1973. IV. évf. 27. sz.

áttekintés.

- 130 -

nál

a

lokális

nikációs

témáknál

is,

amelyeknek

intézményrendszer

korlátozott

a

lehetőség.

közlésére

adott

szintjén

Különösen

kisebb

a

kommu-

nincs

vagy

vidéki

váro-

sokban gyakori jelenség, hogy önálló lap hiányában a személyes

kommunikáció

pótolja

az

információszükségletek

mö-

gött elmaradó intézményes tájékoztatást.20 A

személyes

munikáció

befolyásolás

folyamatainak

összességétől

lyások

iránya

különböző,

hetik

egymást.

Egyirányú

mulálódnak.

Az

zonos

irányú

hosszú

időn

nikáció a

sem

szocializációs

be

lép,

még

nem

lassan

impulzusok hogy

befolyásolási

jelentőségét

amikor

a

milyen

A

legkorábbi

E

szakasz

gyerekkori

kom-

a

befo-

semlegesít-

a

hatások

gyakoriak

ku-

az

a-

illetve

milyen

személyes

kommu-

rendkívül

korán,

szakaszában

tömegkommunikációs

beszélhetünk.

növekszik

esetén

hogy

Ha

vagy

törekvések,

növeli,

személyes

függ.

érvényesülnek.

folyamat a

a

csökkenthetik

közömbös,

keresztül

mértéke

eszközök

működéshatásáról

lezárulásával

médiafogyasztás

már

is

csak

aránya,

E-

gyes vizsgálatok adatai szerint kb. 14 éves korban tetőződik

ez

a

folyamat,21

lásának

prediszpoziciója

előtti"

periódusban

személyiség labilisak, 20

)

21

)

még

Számos

későbbi

azonban

megalapozódik,

fejletlen,

kialakulatlanok,

a

már E

a

az

alaku-

"mediafogyasztás

korai

kognitív

vagyis

vélemény

szakaszban

képződmények

attitűdök

és

a még

véle-

Angelusz Róbert Váradi László: Kisvárosi közélet, 1970, In: Az információtól a közéletig, Kossuth Könyvkiadó 1973. illetve Bácskai Erika: Miskolc tömegkommunikációs rendszere, MRT TK Tanulmányok, V. évf. 15. szám. 1973. Lásd M. Kunczik: Massenkommunikation, Köln/Wien 1977, 187. 1,

Böhlau

Verlag

- 131 -

menyek A

formálásának

személyes

hatást. a

A

kapcsolatok családi

hatások

élet

olyan

későbbi

között

a

környezetre egyirányúságát

elő.

televízió

szocializációs

folyamat

mat

mennél

nagyabb

a

személyes

riódusban kapnak, sen

szakaszához befolyásolás

kialakult a

szokások

állnak

ellen

nézetek,

ha

szilárdságára

a

is

későbbi,

amely

változást.

összeszűkül előtti

megyünk hatása.

e

fokozatos tehetnek

folya-

vissza, Az

a

perió-

szocializációs

esetleg

az

körülmények

hoz

inkább

a

a

tömegkommunikáció,

mediafogyasztás hogy

ezt

interakciók

rendkívüli

egyre

azonban,

korábbi

fokozza

biztosítják,

tekintetben

párhuzamosan

Kétségtelen

csak

elektronikus

e

lehetőségei22

a

korlátozódó

csak

Az

Térhódításával

dusa.

nagyok

szűkössége

szakaszaiban

fordul

különösen

viszonylag

annál

korai

pe-

megerősítést

szert,

ellentétes

sikerehatások-

nak. Tömegkommunikációs változók Különböző közei

jelentősen

jellege

és

közlemények ségletekre, letekre,

22

)

de

a

korok

és

társadalmak

különböznek megcélzott

irányulhatnak

egy-mástól

a

szükségletek pusztán

korlátozódhatnak törekedhetnek

kommunikációs

a

olyan

témák

tekintetében.

kommunikációs

viszonylag minden

közzétett

esz-

A

szük-

szűk

szakterü-

téma

közlésére,

Lásd J. Habermas: Thesen zur Theerie der Sozialisation Stichworte und Literatur zur Verlesung im Sommer-Semester 1968.

- 132 -

amely

emberi

kommunikációs rősen

szükségletek eszközök

egy

kielégítésére adott

differenciálódhatnak

univerzalitása média

kielégítésére

társadalmon

Mennél

mennél

(illetve

belül

témastruktúrájuk

tekintetében.

témastruktúrája,

alkalmas. is

e-

tágassága,

változatosabb

sokrétűbb

gratifikációjára)

A

egy

szükségletek

nyújt

lehető-

séget, annál univerzálisabb médiáról beszélhetünk. A

korai

kommunikációs

hiánya,

illetve

szakok,

amikor

a

igények

munikációs és

a

erős

eszközök

második

amelyek

felére

olyan

eszközökké)

hirdetést, E

szintű

váltak

amelyek

Voltak a

A

szórakoztató

korábban

Csak

az

a

és kom-

szükségleteket egyaránt

különböző

volt.

kor-

hírközlést,

intézményeket

tipikussá

a

gratifiXIX.

szá-

olyan

médiumok,

elkülönült

területe-

médiumokká a

univerzalitás

periódusokban

jellemezte.

a

a

kielégíthető

univerzális

váltak,

szolgálták

szolgáló

alacsony

összekapcsolták

és

a

az

jellemezte.

médiumok

útján

differenciáltság egyesítése

foka

kielégítését.

kielégítésükre

kációk

ket

más-más

véleménynyilvánítást,

kulturális

zad

alacsony

eszközöket

(tömegkommunikációs

gratifikációk

nagyfokú

kon-

centrációját valósították meg. A

témastruktúra

kommunikációs portok

számára

eszközök tették

igen

osztály

légítésére

differenciálódott

váltak

a

gazdagodásával

különböző

lehetővé

határozott

tosabbá

és

fokozatos

a

tömegkommunikációs

társadalmi

gratifikációt.

rétegspecifikus médiumok

az

új cso-

A

meg-

szükségletek

kie-

mellett eszközök,

egyre

foh-

amelyeknek

- 133 -

közönsége

a

társadalom

buválódik.

A

témák

rogenizálásához

és

hez

E

vezetett.

sadalmi

heterogenizálódása ezen

vett

kommunikációs

eszközök

ciója

valósult

fejlődése, pontjai

a

és

keresztül

folyamatok

értelemben

útján

legkülönbözőbb

a

hatalmi

ver-

közönség

hete-

a

jelentős

kiteljesedése, nagyközönség

meg.

A

növekedéséa

makrotár-

kialakulása

koncentrációja

rentábilis

rétegeiből

és

centralizá-

kommunikációs

termelés

és

legitimációs

technikák

forgalmazás

igények

a

szem-

egyaránt

erő-

folyamatok

min-

sítették és erősítik a tendenciákat.23 A

sajtó

denekelőtt

területén

az

önálló

szerkesztőséggel nésében sége

koncentrációs

publicisztikai

rendelkező

mutatkoznak

viszonylag

hozott

a

meg.

kis

újságok

len

hatalmas

és

centralizációs

napilapok

A

megszűnő

példányszámú

egyre

növekvő

érdekeltséghez

a

bözőbb

foglalkoznak,

más

iparágra

23

)

24

)

is

A

néhány A

sőt

több-

forgalomba

vagy

egyet-

koncentrációs hogy

termelés

egyes

legkülön-

hatáskörük

nyilvánosságra

teljes csökke-

döntő A

erősíti,

kommunikációs

kiterjed.

újságok

tartozik.

folyamatokat

a

számának

lap.24

része

mammutvállalkozások ágazataival

egységek,

hozott

számos közle-

Lásd H. Arndts Theoretische Einführung in die Pressekonzentration. Ins Massenkomsnunikationsforschung. I. Bänd. Herausgegeben von D. Prokop, Frankfurt am Main, 1972. Vö. Elisabeth Nodle Neumann: Pressekonzentration und Weinungsbildung. In: Massenkommunikationsforschung. I. Bánd. Herausgeben von D. Prokop. Fischer Taschenbuch Verlag. 1972.

- 134 -

menyek növekvő médium,

de

része, ha nem is f e l té t l e n ül

egy

meghatározott

egyetlen

érdekcsoportosulás

közve-

títésével jut a közönség elé. A televízió esetében ennél is többről van szó: a kommunikációs

közvetítéssel

elérhető

g rat if ikációk

ko-

rábban soha nem tapasztalt mennyiségét itt egyetlen médium nyújtja. tömegesen

Azokban az országokban, ahol a televízió

elterjedt,

az

emberek

milliói

ülnek

naponta

a képernyő elé, és rendszerint több időt t ö l t e n e k el a televíziózással, ciós

mint

közleménynek

nemcsak

a

médiákra

amennyit

összes

egyéb

szentelnek.

A

televízió

f o r d í t ot t

idő

arányait

kommunikámegjelenése

változtatja

meg, hanem megnöveli a médiafogyasztásra f o r d í t o t t összidő mennyiségét is. Széleskörű elterjedtsége,

mindenna-

pos jelenléte, a használatára f o r d í t o t t napi időmennyiség,

valamint

az

a

sajátossága,

hogy

az

élet

csaknem

valamennyi t e r ü l e t é n a témák, a benyomások, az élmények sokaságát a valóság illúzióját k eltő audiovizuális közegen keresztül közvetíti, a hatékonyság pozitív lehetőségeit

és

veszélyeit

illetően

egyaránt

új

perspektívákat

teremt. Növeli a befolyásolás leltet őségéit, hogy említett sajátosságai következtében a televízió csökkenti a befogadás szelektivitását. tében

A család vagy vendégek jelenlé-

a válogatás szempontjait nemcsak a műsorok iránti

érdeklődés és szükséglet határozza meg. Nem véletlen, hogy egyes szerzők fordulatszerű minőségi változásról beszél-

- 135 -

nek a televízió megjelenésével.25 Az sének

univerzalitással

lehetőségei

is

a

hatások

növekednek.

szetesen

nem

a

médiák

tásával

van

közvetlenebb

kumulatív

A

előidézé-

kumulativitás

univerzalitásával,

hanem

kapcsolatban,

A

termé-

periodici-

kommunikáció-

kutatásokat jóval megelőzte az a megfigyelés, hogy a közlések

hatékonysága

sükkel.

Az

formáció

egyetlen

könnyen

szűrőrácsain. célba ció

A

kelt

összefügg

alkalommal

fennakadhat többszöri

érkezésének

nem

szorosan

hallott a

közlés

benyomást,

vagy

megnöveli Ha az

az

tó, Az

lassú

süllyedés

ismételten

segíthetik

az

után

közölt

rendszerint

megerősítő

információ

tartósabb

az

információ informá-

rövid

idő

rövid ideig

rohamosan

közlemények

-

kiindulópontként

leményváltozáshoz. keresztezheti szolgálhatja azonban

a

Az

esetleg

ismétlések

közlő

ugyan már

szolgálhat

az a

céljait.

A

Egy

puszta

többször

vé-

ugyanakkor pontig

megerősítését,

később

említésére

kikap-

az

emberek

figyelme.

ilyenkor

már

negatív

következményekre

)

az el-

meghatározott

csolódhat

25

A

elő-

esetleges

túlfeszítése

információ téma

egy

tar-

azonban

rögzülését.

a-

süllyednek

ismételt vélemény - ha nem is jelenti feltétlenül fogadását

in-

mechanizmusok

érkező

emberek

latt elfelejtik. A felejtési görbék egy

ismétlé-

olvasott

szelekciós

valószínűségét.

mélyebb

periodikus

további

is

ismétlések

vezethetnek.

Pl. G. Gerbner - L. Gross: A televízió, mint dési eszköz. MRT TK Módszertan, VII. évf. 1. szám. 1975.

Az

művelő-

- 136 –

egyszerű

ismétléssel

tozott. sa

A

ebben

kommunikációs

a

egyszerű

elérhető

mákban a

nézőkben

növelése

módszereit.

szinte a

új

tehát

növekvő

korlá-

univerzalitá-

lehetőségeket fokozatosan

teremt.

Az

kiegészíti

a

A témák, a műsorok, a kommunikációs

számának

rejtettebb

is

módszerét

variált ismétlés.26 műfajok

eszközök

vonatkozásban

ismétlés

hatékonyság

lehetővé

Azonos

korlátlanul telítődés

teszi

az

ismétlés

tartalmak

különböző

for-

ismételhetők

anélkül,

hogy

érzése

negatív

reakciókat

váltana

ki. Az

univerzalitás

tifikációk

bővülését

elkülönülő

szférák

jár.

Mindenekelőtt

lönülésének ma a

kettős

hangoztatott

a

hírek

egyre

és

normája

való

a

merev

vélemények

elkülönítését,

a

a

fiktívebbé

teszik

hírek

E

tényeknek

az

A

a

hirek

a

médium

modern

tagoltsága, e

norés

másrészt

kommentárjaitól.

elkü-

hírek

függetlenítését

területi

együtt-

formálissá. egyrészt

gra-

élesen

is

eszközök

ágyazott

korábban

szétválasztását,

viszonylagos

és

elmosódásával

válik

között előforduló explicit

kommentárokba

témastruktúrák

tartalmaz:

értékeitől,

megkommunikációs

hírek

a

formális

szelektálásának

viszonya

határainak

követelményt

szövegtől

a

jelenti, hanem a

liberális

kommentárok

értékelő

nemcsak

hatalmi

követelményeket.

értékelések, aránya

megnő,

tö-

A

illetve A

tisztán

hír vagy kommentár jellegű közlemények csökkenő arányúak. 26

)

Lásd F. Dröge, R. Weissenbach, Massenkommunikation. Atheneum Verlag, Frankfurt am Main, 1973.

H.

Haft: Fischer

Wirkungen der Taschenbuch

– 137 -

Még ti

fontosabb határok

azonban

egyre

eszközök

explicit

az

a

irányú

jellegű

Ez

-

a

szonylagosan lentős dékosan,

a

azonban

eredményeként

egységessé,

-

esélye,

be

megmutatkozik. tudatosan

válnak,

a

A

hírek-

szinkroni-

jóllehet

kommunikációs

mint

színvo-

a

részleges

összehangolás

közzétett

vá-

közlésének,

Schönbach

mutatja

való

nem

konszonanssá

hír

hozzásimulását,

a

a

hírek

tömegkommuni-

az

K.

szinkronizáció

markánsan

részben

ronizáció

való

érvényesül

A

nagyobb

meggyőzően

a

közöt-

tömegkommunikációs

alátámasztó

kommentárokkal

részénél

a

tartalmaknak.

kommentárokhoz

zációját.27

elmosódásai:

tálalásának

tartalomelemzése

nek

kommentárok

állásfoglalásaitól.

hangsúlyos

nalas

a

függ

irányvonalát

ellentétes

és

fakadó

erősebben

eszköz

illetve

hírek

szelekcióból

logatása

kációs

a

csak

vi-

eszközök

je-

részben

előidézett

tartalmak

szánszink-

viszonylag

közlemények

különbö-

ző típusai azonos szemléleti keretben jelennek meg. A

határok

elmosódása

tájékoztatásra.

A

mai

oldódnak

között

mutatkozik

meg

tualizálási helyeivé

is

ez

nem

tájékozódás

a

a

korlátozódik

és

a

a

esetben

azok

Viszonylag

szórakoztató

törekvéseiben. A krimik,

számos

szórakoztatás

különbségek.

tendencia

az

pusztán

tartalnyíltan

műsorok

kalandfilmek országok

a

ak-

szín-

válnak,

me-

lyekben a világpolitika legfrissebb eseményei zajlanak. 27

) K. Schönbachfs Trennung von Nachricht und Meinung. Empirische Untersuchung eines journalistischen kriteriums. Verlag Karl Laber, Freiburg/München, 1977.

Qualität

- 138 -

A nézőnek az lehet a benyomása, hogy miközben szórakozik,

a

világ

ak t u á l i s

De e l l e n t é t e s rábban

tisztán

eseményeibe

is

betekintést

kap.

irányú tendencia is megfigyelhető. A kotájékoztató

jellegű

közleményekben

sű-

rűsödnek az olyan tárgyi és sti láris elemek, amelyekkel színesebbé, makat.

A

szórakoztatóbbá nyílt

igyekeznek

összekapcsolásnál

tenni

itt

is

a

tartal-

fontosabbnak

látszanak a rejt ett megoldások. A tájékoztató és a szórakoztató műsorok azonos médián keresztül történő

közve-

títése a rejte tt szemléleti összehangolás számára új lehetőségeket t e r e m t . Figyelemre méltó a jelenségek értelmezése szempontjából Adorno elemzése a tömegkommunikációs t a r t a l m a k többszintű struktúrájáról. E szerint a legkülönbözőbb közlemények t ö b b f a j t a bonyolult jelentésréteget tartalmaznak. A

többszintű

pszichológiai

str u k t ú r a szinten

elősegíti,

kösse

le

a

hogy

a

nézőt,

és

műsor több nyílt

tar-

talma mellett olyan r e j t e t t üzeneteket is hordozzon, amelyek éppen látens jellegük m i a t t alkalmasak arra, hogy á tju s sa n a k a tudat kognitív védőrendszerén.28

A nyílt

tartalmak pluralitása elfedi a ráejtett üzenetek szemléleti

szinkronizációját.

A

mak állandó ismétlésével az

szemléletté

szublimált

tartal-

üzenetek olyan rejte tt össze-

hangolása valósul meg amely lehetővé teszi a vélemények

28/

Lásd T. mintái. 1976.

W. Adorno: A televízió és a t ö m e g k u l t ú r a In: A televíziós jelenség. Gondolat, Budapest,

- 139 -

manipulatív tések

befolyásolását.

A

viszonya természetesen

azonos

műsortípuson

belül

rejtett

nemcsak

és

nyílt

azonos

értelmezhető.

A

jelen-

szűrőn

vagy

szórakoztató

jellegű közlemények a tájékoztatás nyílt közleményei vonatkozásában r e j t e t t üzenetként jelentkezhetnek. A

szemléleti

összehangolás

tendenciái

mellett

a

valóság és a róla a l k o t o t t mediatizált kép viszonya korántsem

problémamentes.

rőteljes számos

esetben

a

szinkronizációs

tendenciák

e-

érvényesülése folytán a kommunikációs tartalmak

meghatározó mint

A

inkább

reprezentálják

kommunikátorok

valóságot.

A

és

a

műsorpolitikát

szervezetek

reprezentatív

összkép

szemléletét, kialakítása

természetesen nemcsak a t t ó l függ, hogy az egyes műsorok mennyire realisztikusan ábrázolják a valóság szóban forgó részletét. A tömegkommunikációs eszközök által sugárzott műsorfolyam egésze "mediatikus

reprezentációt" tar-

talmaz. Az egyes tárgy-, intézmény-, esemény- és folyamattípusok meg

a

műsorfolyam

diatikus ahol

a

más

arányokban, egészében,

reprezentáció

személyes

-

más mint

gyakorisággal a

különösen

tapasztalatok

jelennek

valóságban, olyan

Kontrolljára

A

me-

kérdésekben, nincs

lehe-

tőség - a befogadónak a valóság egészéről és részleteiről a l k o t o t t képét is befolyásolhatja. Gerbner és Gross kutatásai

egész sor olyan adatot tartalmaznak, amelyek

- 140 -

valószínűsítik dául

annak

szében

tiv

empirikus

téves

képet

nagyságáról.

szerint

hatást.29

a

következtében,

"egy

látnak,

ezt

túlbecsülték részarányát.

többet

televíziózó

Hasonló

megfigyeléseket

tivált ke

A

vall

más

becslések

arányok

felé

"szabályszerűen

a

hogy

rendszeresen

nagyobbnak

el,

és

rend-

nézők

összlakosságon 3

órát

a

és

menedzseri tanárok,

arányának televízióban

a

bizonyult

torzítások a

vagy

legnagyobb.

ügyvédek,

foglalkozásúak

világot"

a

a

hivatásos

ré-

rela-

a

között

pél-

lakosság

az

mértéke

orvosok,

tolódtak

nagy

benépesített

amerikai

nézők

tettek

nézők

tévéjátékok

ugyanis,

túlbecsülés

"nehéz"

és

az

amerikai

amerikaiaknak

foglalkoztatott

magántulajdonosok lésénél.

A

a

szereplőkkel

az

belüli

munkakörben

hogy

alkotnak

Erre

Az

"nehéz",

becskulmértémint

a "könnyű" televíziónézők körében.

29

)

G. Gerbner – L. Grosso: A televízió mint a művelődés eszköze. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Módszertan 1976. VII, évf. l. sz. A befolyásolás méreteinek és mechanizmusainak alaposabb megismeréséhez többek között olyan kutatásokra is szükség lenne, amelyek megvizsgálnák, hogy a nézők különböző típusainál milyen mértékű a valóság és a róla alkotott mediatikus kép keveredése. Számos megfigyelés igazolja, hogy egyes nézők tudatában fiktív figurák valóságként jelennek meg. Televíziós játékok szereplőinek küldött csomagok és levelek gyakran arra vallanak, hogy a nézők a televízióban ábrázolt fiktív helyzetekre néha úgy reagálnak, mintha azok valóságosak lennének. Valószínűleg ennél gyakrabban fordul elő, hogy a tömegkommunikációs eszközök által keltett fiktív benyomások később úgy jelentkeznek a nézőben, mintha azok a "valódi életben" történtek volna meg. Igen keveset tudunk azonban arról, hogy a valóság és fikció fenti formáinak összemosódása kik között és milyen széles körben fordul elő.

- 141 -

A a

variált

mediatikus

kommunikációs

ismétlés,

resztül zik

olyan

eszközöknek,

amelyek

A

következményei. hatása

érvényesül.

az

Más

univerzalitás

eszközök

közvetített

műsorok

közönségére

illetve

jelenség,

hogy

műsoridőben

legkülönbözőbb

csoportjai

műsorokra

fordított

ziózásra fordított nézettségű

heterogenitást a

televízió

tiszta még sége

a

rétegműsorok kifejezetten is

vegyes.30

tegműsorok

tása

erősen

ban

nemcsak )

hogy

mutatója,

jellem-

kapcsolatát.

heterogén

kö-

eszközök

által

Világszer-

televízió

híradóját,

A

a

közönség

közönség része

összetétele

adat

arról

bizonyos

a

A

szánt

által televí-

hanem

közönség

legtöbb adások

média

is

Vö. Bácskai Erika: A rétegműsorokról. rádiókutatás. IV. rész. TK. 1978. sokszorosítás

a

esetben közön-

és

a

azt

réva~

flexibili-

heterogenitása

előidézője

hogy

ellenáll

egyaránt

leguniverzálisabb

meglepő

tanúskodik,

tartóssága

nehézségei

A

is

értelemben

tömegműsorok

korlátozott.

ke-

érvényes.

jelentős

rétegműsoroknak

a

változón

műsorokat

kialakításának.

A

véle-

időnek. A viszonylag kisebb

kialakításának

lószínűsítik,

30

igen

Számos

médium

a

megnézik.

közönségének

mutat. mint

is

sugárzott

idő

növekvő

összefüggések

például

összes

műsorok

három

tömegkommunikációs

fő

e

a

a

és

tömeg-

univerzalitás

közönsége

a

a

médiák

flexibilitás

nemcsak

ismert

Az

a

Ez

te

a

jellegű

és

szinkronizáció

lehetőségei

elsősorban

tömegkommunikációs

zönség.

rejtett

reprezentáció

univerzalitásának ménybefolyásoló

a

a

azon-

mérsékelt In:

Komplex

- 142 -

flexibilitásnak. szükségletek

A

közönség

"közös

összetételéből

adódóan

hozása"

tömegkommuni-

nevezőre

a

a

kációs eszközök lényeges sajátosságának látszik. A böző

hatékony

rétegeihez,

galmas

hír-

kulturális hatékony ben ciót

egyoldalú,

más

jelentős

tán

az

nek,

amelyek

nyak,

másrészt

A

egyrészt

miatt

sajátosságokhoz

lehetőségével. tényezők,

A

nagy

nem

kis

való

erősen

él

rész-

csoportjainál közlés

ha-

reagálnak

az

a

eltérőek is.

A

szükségle-

műsort

foly-

is

megnéz-

lennének

hatéko-

százaléka a

és

argumentá-

rugalmassága

számára

flexibilitás amelyek

és

mások

nem

eltérő

követelményei

olyan

eleve

né-

"vélemények

Rétegenként

számos

műsorok

A

egyes

nyitottsága

ru-

szórakozási

eltérően

viszonylag

való

típusainak

többoldalú

stilisztikai

eszközök

a

közönség a

külön-

csoportjainál

pedig

közlésekre.

elsősorban

összetétel

olyan

részben

csoportok

részének

emberek

egyes

csoportjainál

közlés"

tek

egyedeihez

eltérnek.

közönség

implicit

"hatékony

specifikus

a

Különböző és

közönség

különböző

jelentősen

szükségessé.

tömegkommunikációs

ség

nézők

tartalmakat,

tenne

explicit

A

sőt

a

véleményszükségletei,

alakítása"

tékonyabb.

a

és igényei

eltérő

feltételezné

csoportjaihoz,

alkalmazkodást.

zetei,

az

közlés

réteg-

rugalmas

a és

csoport-

alkalmazkodás

viszonylagos korlátozzák

közön-

akadályai a

munikációs eszközök véleményformálási lehetőségeit.

tömegkom-

- 143 -

A tömegkommunikáció forrásáról alkotott kép A

tömegkommunikáció

rásának

megítélése

természetes ségének az

különösen

jelenlétének

hiánya,

általuk

tozott

a

forrásról

illetve

médiáról

ben

összemosódnak,

leg

nem

is

közölni

fogadók.31 a

Azt

A

képet.

a

alig egyik

személyes

a

korláa

kom-

legtöbb

eset-

szerepe

eset-

hogy

a

közlemények

befogadókkal

veszik igen

a

és

kommunikátorról,

előbbi

tényt,

akik

közönség

közlemények

az

lehető-

teszi

A

benyomások

a

kommunikátor

tevékenységnek

keverednek,

for-

intézményeknek

szinkreatikussá

kialakuló

gyakran

A

"visszacsatolás"

alkotott

állnak,

akarnak,

a

produkciós

tudatosul.

emberek

kommunikáció

bonyolult.

és

rendkívül

munikációs a

a

tömegkommunikációs

végzett

ismerete

mögött

esetében

valamit

figyelembe

jelentős

közvetítőiről,

a

a

része nem

becsak

anonim

kommunikátorokról alkot stabilabb véleményt, A közül

az

szerűség nek

alkotott

általános

presztízs,

a

legszámottevőbb.

jelentőségét

paganda hogy

forrásról

mutatja,

tevékenység

mennyire

közkedvelt

31

)

kép

komponensei

szavahihetőség

A

hogyha

és

kommunikátorok reklám-,

eredményességét

sikerül

kognitív

szak-

presztízsé-

illetve

erősen

a

a

pro-

befolyásolja,

az

emberek

által

nagyrabecsült,

személyiségeket

egy-egy

kampány

számára

meg-

G. Maletzke: Psychologie der Massenkommunikation. Verlag Hans Bredow Institut. Hamburg, 1963. 110. 1.

- 144 -

nyerni. reket

Mennél

sűrűbb

körülvevő

rányú

az

egyén,

rollálhatatlan lentőségű esetek az

a

dennapos

információ-dzsungel, illetve

részében

jelenség, a

a

hogy

ugyanakkor

tal

hangoztatott

maga

szerint

merül

nem

illetően,

míg

hajlamos

a

távol

solja.

"A

vevése...

tartalmát,

és

közel

a

eső

a

a

eső

nézetek

esetén

A

szándékáról

kommunikátor korlátozza

közlő

ál-

esetén

rend-

szavahihetőségét

a

alkotott

szavahihetőségét

megíté-

nézeteinek

befogadó

szavahihetőség

manipulációs

média

kommunikátor

nézetek

kétely

min-

a

befogadó

fel

Az

szavahi-

hitelének

függ

je-

közlőt

szinte

közlemény

bizalmatlanságra.

kommunikátor

a

(vagy

nézeteknek

Egymáshoz

ismeri

személyisége

erősen

kont-

nagyobb

vagyis

közlemény

A

is

viszonyától.

a

a

által

a-

presztízse.

jobban

problémánál,

embe-

nagyobb

annál

tekintélye,

közönség

hitelesíti.

lése

minél

az

környezete

aránya,

kommunikátor

presztízse)

sét

személyes,

közlemények

tolmácsolt

hetőségét

áttekinthetetlenebb

kommunikátorok

nagy

általa

és

kép

mérlegeléis

befolyá-

szándékának és

inkább

észre-

ezáltal

rövid

távon érvényesülő hatékonyságát."32 Hasonló tor A

okok

miatt

hozzáértésének, személyes

32

)

jelentőségű

szakavatottságának

kapcsolatok

mindennapi kommunikáció

nagy

számának részévé

a

kommuniká-

megítélése

korlátozottsága váló hallatlan

M. Kunczik: Massenkommunikation. Köln/Wien. 1977. 138. l.

is. és

a

sokféle-

Böhlau-Verlag,

- 145 -

sége

következtében

száma, ségi

növekszik

amelyeknek körön

találni.

egyre

rendkívül

solásnál

szerepe

is

témakörében

ták,

a

zottság

a

szakértelem,

véleményirányítók

szakavatott

partnert

lehetőségei

legkülönbözőbb

A

a

A

befolyá-

személyes

vizsgálatok

a té-

során.

személyes

marad.

illetve

a

ismeret-

munkájuk

a

tényező végzett

kérdéseknek

személyes

a

természetesen

szignifikáns

a

eszközök

mozgósíthatják

folyásolás hogy

nehezebb

kedvezőek:

szakembereit

hozzáértés

a

tömegkommunikációs

tekintetben makörök

eldöntéséhez

belül

A

azoknak

be-

azt

igazol-

magasszintű

tájéko-

tevékenységének

hatékony-

ságában fontos szerepet játszik.

Csoportváltozók - strukturális változók A

csoportváltozók

említett

ohioi

Lazarsfeld, gal

panelvizsgálatok

Berelson

bizonyította,

összefügg szavazásban

a

fontosságára

és

hogy

Gaudet a

mikrocsoportok

részt

vett

már

a

felhívták gazdag

választói

a

figyelmet.

empirikus

magatartás

kondicionáló

paneltagok

többször

mindössze

anyagszorosan

szerepével. 4

%-a

-

A

mond-

ta azt, hogy a családjában volt olyan, aki tőle eltérően szavazott.33 paneltagok nek

már

33

A

szerzők

az

egyik

környezetében

is

gyűjtöttek

kikristályosodott

felvétel

választási

során

olyan

adatokat,

akik-

szándékuk

volt

és

) P. F. Lazarsfeld, B. Berelson and G. Gaudet: The People’s Choice. Columbia University Press. New York, 1948.

- 146 -

a

háztartásukban

Ez utóbbiak térő

mások

akart

alakították

ki

arányban

ratikusban

is

totta tak

választási

a

%)

végül

nyomásra, lyan

20

"környezetének Az

joggal.

hogy

a

még

későn

azok

81

nem

igen

%,

demok-

családi

tradícióknak

meg-

véleményüket

változtatók

nagy

a

irányban"

módosí-

során

többen

hivatkoz-

családban

rájuk

nehezedő

markánsan a

pedig

viszonylag

megfelelő

indokolásánál

tendencia,

Akik

interjúk

összességében

%-ának

környezetben

is A

elképzeléseit. döntésük

szavazati

elképzeléseiket,

(republikánus

szavaztak.35

felelően része

71

szavazni,

elhatározása.34

kialakult

nagy

rendelkeztek

78 %-a a paneltagokkal megegyező, 2 %-a el-

jelöltre

volt

is

jelentkezett

vélemények

alakulása

egy

o-

az

egyes

véleményalakulás

spe-

családokon belül növekvő homogenitást mutat. A

választói

ciális a

területe.

magatartás

A téma, a hely, az idő magyarázza, hogy

mikrocsoportok

közül

szerep.

Természetesen

sában

családon

és

emellett

gyéb A

a

más

olyan

csoportoknál 34

ki az

családé

is

van,

egy

témastruktúrák és

a

vezető

alakulá-

részt

domináns

rendszerint

a

magatartás

tematika

érdeklődés

) Idézett mű, 140-141. l. ) Idézett mű, 143. l.

35

más

a

a

csoportok

játsszák

között

alakul

éppen

választási

csoportalakzatok

cializálódás Egyes

miért

a

kívül

számos

mikrocsoportok

a

vesznek,

melyben

e-

szerepet.

bizonyos

spe-

tekintetében.

vélemények

hason-

- 147 -

lósága

a

csoport

szerepet

játszik.

különböző

csoportok

lönböző nak.

témák

Egyes

kat

inkább

berek.

A

Az

szerepelvárások

a

meg.

eltérő

mértékben

csoportok

A

érvényesül.

autonóm

intenzív

véleményformáló

jelentős

dális

csoportvéleményt,

része

véleményről

véleménye

van

iránt éppen

formizmustól,

hogy

és

követését, való

ha szó,

míg

az

addig

az

külső

utóbbi

a

és

amelyekben

csoportvélemétoleránsabbak

vannak

olyan

A

mutatja,

hogy

nagy

akkor

is

a

az

követi

csoport

tanúsít. meg

előbbinél

a

indokolják esetben

nyomás

em-

a

mo-

rendeltagjainak

vélemények véleménykon-

működő

a a

A a

nagy

csoportok

szabadságfokkal

amelynél

té-

viszonylag

lehetősége.

még

társadalmi

témákként

témák,

különbözteti

szerepelvárások

igazodás

nyesül.

gyakran

az

útján

tagjainak

erejét

közömbösséget

konformitását

normák

csoport

em-

érvényesítése

kérdésekben

szemben,

az

homogenizálódá-

természetesen

Más

máso-

normák

Vannak

véleményformálási

berek

kező

és

meg

kü-

részben

"megkövetelik"

igazodást.

a

vitatnak

keresztül,

homogenizálódás

amelyekben

társaságban,

szerinti

kialakítása

véleménykülönbségekkel

az

aktivizál-

csoportok

szigorúan

való

is,

csoportokat

beszélgetéseken

valósul

mák

eltérő

baráti

a

a

s

környezetben

vélemények

megtárgyalásakor

alkalmasak,

a

családi

is

egyformán

inkább

és

a

nem

szerveződésében

témák

kérdéseket

részben

nyekhez

egyes

rendszerint

sa

a

kialakulásában,

csoport-

csoportvélemény csoportvéleményhez

nélkül

is

érvé-

- 148 -

A

vélemények

hetőségeit

rendszerint

szerepelvárásai sában

számos

változik az

a

csoport

beletartozik,

mát

illetően

rek

nézeteit. nem

ságfokát tezik

feltétlenül

egymást.

a

tagja,

rozott

álláspont

szerint

olyan

szonyainak

sai,

annál

nagyobb

véleményváltozás kérdések és

a

a

a

iránti

elvárások

különböző

vélemények szert.

valamennyi az

a Az

toleranciája

eltérő

egy

meghatárend-

csoportviMennél

csoportok

való

egyes

csoportkon-

csak meg.

különböző

csoport-

Véleménye

mely

mikrocsoportok mellett az

a

in-

elvárá-

konfliktus

konszonanciája

vé-

természetesben

csoport

változhat

Az

egyéni

olyan

készteti.

cso-

magátólér-

releváns

egyén

csoporttal

lehetősége.

szerepelvá-

kérdésben

mutat,

a

embe-

keresz-

követésére

egymást

az

té-

elvárásai

valamennyi

mobilizálódásával

keresztezik

lönböző

melyben

szilárdságot

kább

és

stabilizálódásához

Ha

azonos

csoportok

tehetnek

társadalom

véle-

szabad-

megegyezik,

véleménykonszenzusa.

figuráció

normák

adott

a

alakítják

A

amelybe

vélemények

különböző egy

szerepet

normái

egyirányúak.

magasszintű

szükséges

csoportok

során

időszakokban

időpontban,

csoportok

szilárdságára

lemények

jának

Ha

véleménye

tetődőségek

nem

ha

élet

különböző

azonos

egyes

Az

és

alakulá-

hálózata,

domináns

különböző

Az

a

le-

normái

vélemény

hatását.

tehát

De

tényleges

csoport

Egy

az

játszanak

is

növeli,

portok

egyetlen

érezteti

alakulásában.

rásai

nem

kondicionálják.

csoportok

mények

formálásának

mikrocsoportoknak

ember

más-más

autonóm

és

a kü-

csoport-

egyik

alap-

- 149 -

vető

oka

a

kommunikációs

hatékonyság

témaspecifikus

érvényesülésének. A hogy

vélemények

a

leges

nézetkonfliktusok

kognitív

érdekek

fűződő

ben

akár

útja.

a

ziók

ez

megoldási az

hogy

a

egyes

jelentőséget

és

csoport-

a

eset-

vezethetnek.

válik

vagy

való

Az

jelentősen

csoport-

feloldásának

az

egyet-

toleránssá

egyén

szerepszerű

konfliktusok

csoportokhoz

a

szélsőséges

csoport

szemben,

tény-

véleményváltozá-

"kilépéshez"

elkerülni.

formáit

A

feszültségek

véleményekkel

következményeit

egyén

való

a

igyekszik

vagy

módosulásához,

csoportszituációhoz

igazításával rintő

nem

potenciális

véleménykonfliktusok

Előfordulhat,

"deviáns"

ményének

A

csoportból

Természetesen

magyarázza,

csoportviszonyok

kapcsolatok a

kötöttsége

feszülnek.

törvényeit a

szabályozzák.

hoz

a

mögött

csoportkonfliktusok

sok

len

csoporthoz

hozzá-

kapcsolatokat

ilyen

típusú

befolyásolja,

fűződő

a

é-

kolli-

hogy

viszonyainak

tulajdonít, illetve, hogy

véle-

az

milyen

különböző

cso-

portok hogyan reagálnak a vélemények eltérésére. A repe

társadalmi

is jórészt a

sül.

A

tok

szociális

nyok

konfigurációit

lyet

társadalom

foglal

kezetében, cifikus

el

struktúra mikrocsoportok rétegződése

összetételét

az

egyaránt egyén

a

csoportviszonyai

szelekciót

véleménykondicionáló

tükröznek.

közvetítésével érvényea

és

sze-

különböző az

egyén

szabályozza. társadalom viszonylag Akár

a

mikrocsoporcsoportviszo-

Bármilyen

hierarchikus erős családról,

heszer-

rétegspeakár

a

- 150 -

munkahelyi

vagy

rocsoportok homogén gyobb

úgy

az

egyes

azonos

annál

strukturális

szó,

tagjai

vagy

rétegek a

helyzete

mik-

Mennél

közötti

na-

társa-

valószínűsége,

tartoznak.

szerepet

a

viszonylag

verbuválódnak.

kisebb

releváns

van

hogy

mikrocsoportba

viszonyokban

jainak

közegből

osztályok

távolság,

tagjai

kapcsolatokról

szerveződnek,

társadalmi

dalmi

si

baráti

Az

játszó

hogy

érintkezé-

csoportok

tag-

hasonló

vagy

rendszerint

azonos. A

mikrocsoportok

szetesen a

a

társadalmi

társadalom

lemzi,

homogenitásának

és

struktúra

struktúráját

viszonylag

egészétől

dichotómikus

kicsi

a

szerveződése

rendkívül

alapul.

helyzet,

a

sai

származásuknál

rációi.

E

sajátos

nek

a

ság

növeli

kus

rétegek

Ha

a

a

osztályok

között.

társadalmi

Az

válik,

portoknak lálkozik.

jelentős,

a A

egyes

megnő

szélsőséges

az

társadalmi

ember

típuinteg-

képezhet-

típusú

tagolt-

és

lazábbá

rétegspecifi-

összetétele

azoknak

a

tagoltságot

esélyeit

mikrocsoportok

jel-

szerveződő,

hidat

szerveződésének

amelyekkel

modern

finoman

ilyen

Ha

szelekción

jelentős

sajátos

mobilitás

másrészt

száma,

erős

hierarchikus

Az

függ.

mobilitás,

középrétegek

rendkívül

termé-

tagoltság

társadalom

rendelkező

mikrocsoportok

jellegét.

rogénebbé

a

gyakran

súlyuk

szélső

ha

fogva

érdekekkel

mutatnak.

teszi

a

is

társadalmi

mikrocsoportok Más

mértéke

a

élete

hete-

mikrocsosorán

kontrasztokat

ta-

jobban

- 151 -

eltakaró,

finomabb

fokozatokat

tartalmazó

számos

esetben

a

nézetek

táihoz

vezet.

A

véleményminták

sága

és

li

vélemények

a

a

lyenformán napos

mikrocsoportok

növekszik

a

A

hogy

összetétel

csoportokon

nézetekkel

az

min-

differenciált-

véleményeltérések

válik,

eltérő

variációs

nagyobb

heterogénebb

szabadságfokát.

jelenséggé

nyüktől

változatosabb

hierarchia

belül

i-

aránya.

Minden-

saját

vélemé-

emberek

találkoznak

növe-

az

érintkezések

során. A

csoportok

ságaiból

adódik,

mények

közül közel

közelsége

növeli

belül

aránya. saját

hogy

a

saját

mindenekelőtt

szonylag

tokon

rétegspecifikus

eső

állásponttól

a

vélemények

ilyenformán

Mindennapos véleményüktől

eltérő

véle-

rétegek"

vi-

találkoznak.

E

nézetek

szabadságfokát.

A

csopor-

növekszik

jelenséggé

sajátos-

eltérő

"szomszédos

nézeteivel

a

szerveződési

a

válik,

nézetekkel

véleményeltérések hogy

az

emberek

találkoznak

az

é-

rintkezés során. A

csoportok

ságaiból mények

adódik, közül

rétegspecifikus

hogy

a

mindenekelőtt

szonylag

közel

eső

közelsége

növeli

a

változás

valószínűségét,

téktelennek észrevétlenül

saját a

látszik.

A

mert

eltérő

"szomszédos

rétegek"

találkoznak.

labilitását a

kis

és

A

E a

vélemények

vélevi-

nézetek vélemény-

elmozdulás

véleményváltozás

bekövetkezhet.

sajátos-

állásponttól

nézeteivel vélemények

szerveződési

így

jelenjóformán

mobilitását

a mikrocsoportok viszonylag nagy száma is elősegítheti.

- 152 -

Kis

véleményváltozás

tén

a

és

véleményváltozás

sokfajta nem

jár

csoport

együtt

kapcsolat

az

ese-

izolálódás

ve-

szélyével. Jórészt e jelenségekkel magyarázható, hogy a politikai

ideológiák

folytatott mással ember

versenyében

a

közbeeső

harc

rendszerint

kiélezettebb,

polárisán

szembenálló

ideológiák

általában

közelebbi, sokkal

mint

a

politikai

a

távolabbi

közvetlenebb

a

életben

mint

az

között. sokkal

ellenféllel

kísértés

ideológiákkal

"...

az

élesebb

szemben,

átsiklani

egy-

annak

a

mert

világlá-

tásába, és mert ez elfen a belső kísértés ellen fel kell magát".36

vérteznie amelyeknek jól

Élesen

struktúrája

megközelíthető,

mértéke

dichotomikus

az

lényegében

polarizált

átsiklás

kisebb,

mint

társadalmakban,

modellel

veszélye a

viszonylag

és

finomabb

tényleges

rétegződésű,

mobilabb társadalmak esetén. Az

intenzív

kozottabb

társadalmi

mozgékonysága

tudásszociológiai osztályok

rétegek

folyamán

el.

cializáció let

túlmutató

struktúrái

játítanak

során

során

rintő

Ha

)

az

a

tartósnak

vélemények

Eltekintve

teszi most

magátólértetődőségektől, az

egyes

differenciált

társadalmi

elsajátított

a

bonyolultabbá

emberek

szerint

strukturális 36

folytán

összefüggéseket.

határain

szocializáció

mobilitás

mobilitás nézetek

bizonyulhatnak. mobilitásnál

a

foa az a

osztályok,

nézeteket csekély,

a

saszo-

akár

az

egész

é-

Nagy

tömegeket

é-

rétegspecifikus

K. Mannheim: Ideologie und Utopie. Verlag G. Blumke. Frankfurt/Main, 1952. Dritte, vermehrte 207. 1.

szoSihultte Auflage,

- 153 -

cializáció litja

a

ciális

kialakított

tudásszociológiai

származásból,

elfoglalt a

által

helyéből

a

önmagában

tartalmára

tényezőt

összekapcsoló

továbbélése

meghatározottságokat.

illetve

vélemények

két

nézetek

társadalmi

kisebb

A

szo-

struktúrában

pontossággal

következtetni, kevésbé

bonyo-

mint

mobil

az

lehet

említett

társadalmi

struk-

túráknál.37 A tokat

társadalmi

struktúra

kondicionálja,

hanem

szonyoknak egyes nak.

az

erősségét

integrációk A

és

vélemények,

specifikus

alakulása

társadalmi

struktúra

zásán

keresztül

nemcsak

a

meghatározza

és

partikuláris

az

nézet

hogy

a

a

amelyek

között

az

réteg-

történik.

viszonyok

vi-

fennáll-

rendszerek

közvetítéssel

érintkezési

biztosítja,

azoknak

közvetlenségét,

véleményáramlatok

kettős

véleményáramla-

A

szabályo-

mikrocsoportokba

a-

zonos vagy közeleső társadalmi rétegek tagjai kerüljenek.

37

)

Tehát korántsem tekinthetjük véletlennek, hogy a közvéleménykutatások elsőként egy olyan országban terjedtek el, ahol viszonylag jelentékeny középrétegek voltak, és ahol korán létrejött egy olyan státusz, illetve presztízskülönbségekre épülő rétegződés, amelyen belül a le- és felfelé mozgás lehetősége - bizonyos határok között - számottevő volt. Jórészt éppen a társadalmi osztályok és rétegek érdekei és a nézetrendszer viszonyának közvetetté válása, a tudásszociológiai látásviszonyok romlása tette szükségessé a közvéleménykutatások korai megteremtését. Ha a politikailag releváns vélemények jól igazodnának az egyes társadalmi osztályok, rétegek érdekeihez, a legtöbb demoszkópiai kutatásra nem lenne szükség. A közvéleménykutatások elterjedését olyan indikátornak tekinthetjük, amely jelzi, hogy az osztályérdekekből csak korlátozott mértékben lehet számos politikai nézet elterjedtségére következtetni.

- 154 -

A

viszonylag

portok

a

normákra

a

vélemények

és

csoporton

jelentős

sadalmi

része

szigorú

A

vélemények

chanizmusok

eltérő

jól

esetén

a

mind-

véleményáram-

A

a

lazább

Ha

illeszkedik

a

tár-

mechanizmusok

rétegződés

és

szerkezetűvé

szabadságfokának

működése,

biztosítják

a

határaihoz.

viszonya

valamint

homogenitását.

viszonylag

érvényesülése

véleményáramlatok

alapozva

hatékony,

rétegek

mikrocso-

kommunikációra,

belüli

folyamat

osztályok,

kevéssé

belüli

összetételű

szerepelvárásokra

homogenizációs

latok

társadalmi

csoportokon

a

két

homogén

válik.

megfelelően

determinációs

a

a

viszonyok

merend-

szere témaspecifikus. A

fent

elemzett

mechanizmusok

struktúra

elsősorban

szabályozva

fejti

Kondicionáló munikáció tály-

struktúra mi

ját.

a

éppúgy

A társadalmi

játszik

a

és

kommunikációs

kommunikációt

rétegek

jut. az

és

A

azt

kom-

társadalmi

osz-

kifejező

mint és

lényeges változójának elrendezésében.

hatalmi

össztársadala

tömegkommu-

véleménystrukturá-

ily módon

hatékonyság

alakulására. közötti

befogadók

érték-

struktúra

társadalmi

vélemények

szabályozza,

tény-,

a

belüli

a

kifejezésre

kommunikátorok

üzenetek

a

azonban

rétegstruktúrák

elosztását

nikációs

is

rétegen

hatását

szerepre

révén

és

ki

a

révén

fontos

jóformán

szerepet valamennyi

- 155 -

A szituáció szerepe A a

vélemények

külső

alakulását

vélemények

említett

változó

helyzetekben,

is

a

változók

befolyásolják.

másképp

mint

mozgató

fejti

ki

mindennapi

működését

Szinte

valamennyi

hatását

rendkívüli

élet

megszokott

keretei

között. Rendkívülinek amely

az

emberi

komponensét ailag a

a

tekintünk létet

fenyegeti.

növekvő

vélemények

minden

vagy Az

annak

ilyen

bizonytalanság,

látványos

olyan

szituációt,

valamilyen

helyzeteket a

félelem

fordulatait

vagy

jelentős

pszichológijellemzi,

szeszélyes

ami inga-

dozását hozza magával. A rús

normálistól helyzetek.

lyásoló időben

változók

az

háború

vélemények

belső

ország

helyzet

korábban

eltérő

strukturális

rendszerébe.

ki

a

rülnek

új

csoportviszonyok

mások

tartott

fontossága

közepette. normák

mikrocsoportok

A

rendszerét.

Az

alakulását

befo-

Az

érik.

dolgok

törvényei

jár.

a

A

A

hálójából értékek

új

átalakítják

hábo-

sza-

és

és

Korábban

az

hátra-

tömegei

ke-

normák

értékesnek

jelentéktelenné

Radikális

béke-

mikrocsoportok

emberek

megszokott

megsokszorozódik

háború

hábo-

viszályok.

jelent

közé.

megrázkódtatások

fontosnak

a

konfliktusokat

fenyegető

beavatkozást

kadnak

és

szituációk

átrendeződésével

egészét

durva

kialakult

rendszerét

a

radikális

jellemző

szorítják rús

A

leginkább

válnak,

összefüggések az

változások

érvényes jellemzik

- 156 a

vélemények

szabadságfokát

málást.

A

szenzusok

vagy

talostól

eltérő

vékenység

sikerességét.

lás

és

látszat

ennek

tégia

folyamatai.

ban,

hogy

zőtlen

az

Az

erősen

egyre

a

is

E

inkább

A

hivate-

véleményalakua

háborús

stra-

és

megfeszelek-

válnak

szempontjából

A

kon-

háborús

motiválttá

rögzítsék.

ab-

kedve-

véleményalakulás

a

háborús

sikerek

jól

sikertelenségek válik.

keresztezik

a

sa-

tevékenység

idején

diszfunkcionálissá

erőfeszítéseit

a

kommunikáció

erősen

a

fel.

változásoknak

attitűdjeik

háborús

véleményforrészét

a

tájékoztatás válik.

emberek

rendszer

tájékoztatás

közhangulat,

befolyásolja

A

kommunikációs

veszélyeztetik

személyes

érdekeik,

eredményessége.

val

váltják

részévé

információkat

játosságait

konszenzusok

A

a

autonóm jelentős

megfelelően

átalakulnak

az

vélemények

vélemények

integráns

lelően ció

polarizált

és

működő

halmozódásáA

hivatalos

széles

kör-

ben terjedő suttogások, híresztelések. A tén

gazdasági intenzív

tenciális a

feszültség

információk egyik

helyzetében

véleményszükségletek zonban

háborús

nizálódás

krízishelyzetek

véleményváltozásokhoz

bizonytalanság

különböző

emberek

megrázkodtatások,

krízishelyzetekben

nyitottá iránt,

teszi a

Az az

változások

növekedéséhez esetén

mozdulnak rendszerint

a el, a

egziszembereket

véleményváltozás

kísérőjelenségévé

bekövetkező

szituáció

irányában

sa következik be.

tipikus

vezetnek.

szin-

válik.

Az

hír-

és

a

vezetnek.

Amíg

vélemények

a

addig nézetek

a

a

a-

homogegazdasági

polarizálódá-

- 157 -

Természetesen térő

szituációk

kat,

A

ból. gyakran

gűek

létre

vagy

jellemezhető mondható

szituációk

kívül

elhanyagolt

A

például

merőben

más

jelle-

az

esemé-

A

területe# ismeretet

véleménybefolyásoló

hétköznapi

a

viszony-

dominanciájá-

különböző-,

A

szituációk

mint

esemény

vizsgálata

több

szempontjá-

egyben.

egyetlen

lényegesen

rendkívül

is

időpontok.

aknak

is

eseménystruktúrái

szempontjából,

az

el-

tendenciá-

alakulása

különböző

időszakok

véleményalakulás

lönböző

helyzetek

szituációtípusok

zsúfolt

speciális

vélemények

periódusok

eseménytelen a

normálhelyzetektől

mondható

a

egyes eltérő

nyekben val

lehetnek

Az

a

hozhatnak

mindennaposnak

eltérőek

lag

nemcsak

hétköznapi-

kutatások

"hatáskutatás"

halmozott

fel

a

szerepéről,

szituációtípusok

és

jelenleg rendkívüli

mint a

rend-

a

kü-

véleményáram-

latok viszonyáról.

Szelekciós jelenségek, kognitív disszonancia A

befolyásoló

foglalnak

el

kapcsolódó lől

abban

tozó

e

részt

a

tényezők

szelekciós

kognitív

jelentkezik,

hogy

hogy

keresztül a

sajátos

mechanizmusok

folyamatok,

folyamatokon

abban,

között

E

és

a

folyamatok

alakulására közvetlen és hatékony.

hozzájuk

sajátosság

valamennyi fejti

helyet

ki

befolyása

egyéb hatását, a

egyfeválmás-

vélemények

-

Szelektivitás szorosságát szelektív

és

frappánsan észlelés

tömegkommunikációs

158 -

véleményváltozás fogalmazza

rigorózus eszközök

meg

kapcsolatának

E.

Neumann):

érvényesülése

hatáséra

esetén

egyetlen

"A á

beállító-

dás sem tudna megváltozni." A két változó szoros és közvetlen kapcsolata ellenére nem változást

a

szelektivitás

tekinthetjük a

közvetlen

vélemény-

derivátumának,

mint

ahogy az utóbbit sem az előbbi mozgásformájának. A szelekciós

mechanizmusok

kevésbé

rigorózus

működése

megnö-

veli ugyan a véleményváltozás valószínűségét; de nem feltétlenül eredményezi a véleményváltozást. Vannak emberek, akik rendszeresen nyomon követik és reflexíve feldolgozzák a nézeteikkel ellentétes véleményeket anélkül, hogy saját álláspontjuk megváltozna. A

tömegkommunikációs

tartalmak

szelektív

befoga-

dására már az első empirikus kutatások felhívták a figyelmet. Lazarsfeld, Berelson és Gaudet panelvizsgálatai kimutatták,

hogy az emberek a feléjük áramló információ-

tömegből elsősorban azokat választják ki, amelyekkel már korábban

is

egyetértettek,

és

kerülik

azokat,

amelyek

ellentétben állnak nézeteikkel. A választási propagandakampány

hatástalanságát

részben

a

szelektív

válogatás

sajátosságaival magyarázták. Későbbi vizsgálatok is sokszor kimutatták a mechanizmusok érvényesülését és a szelektivitás

három

eltérő

formájához

nyújtottak

bizonyí-

tékokat. A szelektivitás különböző formái a kommunikációs folyamat

eltérő

szakaszaihoz

kapcsolódnak.

A

szelektív

- 159 -

válogatás lektív

a

kommunikációt

percepció

szelektív

a

megelőző

szakaszban,

kommunikációs

emlékezés

pedig

a

folyamat

közlési

a

sze-

során,

periódus

a után

fejti ki hatását. A

szelektív

lószínűsége az

a

azokat

tel

válogatás

kialakult

erősítő

érvényesülése

kommunikáció ról.

Az

feltételezi,

előtt

képet

egyes

tartalmának nál

az

előzetes

közléstípus leve

a elve

gatásnál ják

a

egyébként

hogy

legsarkalatosabb

közvetítés

megnézésének

mint

a tartalmi

adott

az

szempontok.

A

a

vagy

elmének

és

számos nem

e-

előre

megsac-

szelektív

váloga-

érvényesül.

A

A

nézetek

lehetőségét

a

iránya

döntésnél

a

televíziós

műsorban

erősebben

rend-

nyújtják

állásfoglalások Egy

váloalkot-

közlemények

szempontja.

esetben

nyílt

kedvezőek,

a

mérlegelésénél

már

propagandaműsorok-

lehet

alapját.

té-

tartalmak-

álláspontok

kevésbé

gratifikáció

válogatás

szereplők

Nyílt

megfogalmazott

egyetlen

biztos,

vevő

közlemény

közölt

E

megítélhetősége

a

kevésbé

annál sem

közölt

üzenetek

irányultságát,

többfajta

korántsem

a

Mennél

rendszerint

mérlegelés

szerint és

közlemény

a

lehetőségei

azonban

kiszámíthatók.

colni tás

esetén

vamint

befogadó

az

függ."

megítélés

a

előzetes

illetve

a

ellentmondó,

hogy

alkosson

fokától,

viszonyától

kisebb

kiválasztásának.

közlemények

jellegétől,

szerint

nézeteknek

információk

sztereotipizáltságuk rejtett

elve

részt-

motiválhatnak, természetesen

- 160 -

a

közleményen

válogatás adott

kívüli

irányát

tér-idő

natívák

tényezők

például

szituációban

kínálkoznak.

lesége

magyarázza,

setekben

a

lehet,

míg

A

más

számításba

jönnek,

A

erősen

befolyásolja,

hogy

az

milyen

más

mérlegelés

hogy

vélemény

is

az

időtöltési

motívumainak

előzetes

szelekció

stabilizálásának

esetekben

szűrő

alter-

döntő

hatása

sokfé-

egyes

e-

mechanizmusa

csekélynek

bizo-

nyul vagy esetleg nem is érvényesül. Hatékony

szelektív

válogatás

közönség

jelentős

részéhez

el

sem

tatására

irányuló

üzenet.

Az

első

formáció

számára

jelent.

Az

zetek

meghatározott a

megfogalmazott böző]:

a

dásának

kisebb

motivációs

nézetének a

információk

szűrőn

további

bázist

mint

változ-

előzetes

A

in-

akadályt

alkotnak,

néamely

közleményekben esélye

külön-

információk

befoga-

az

azokat

nézetekhez

átalakulnak,

megcélzott

túljutott

kapcsolatos

ellentmondó

előzetes

a

vélemény

percepciójának

valószínűsége, Az

a

irányát.38

információk

saját

jut

percepció

tárgyával

szelekció

információké.

hető

szelektív

információk

befolyásolja

tó

a

esetén

alátámasz-

nehezen

hozzásimulnak

a

illesztbefogadó

kognitív szükségleteihez. A

szelektív

formációk nézetekhez tosan"

emlékezés

rögzülésének nem

harmadik

illeszkedő

sajátítják

el,

az

ezek

ellentétes akadálya.

információkat nem

az

rögzülnek

tartalmú Ha

a

meglévő

emberek olyan

in-

"pon-

tartósan

38

) Motiváció és szelekció viszonyáról lásd T. Newcomb: Sozialpsychologie. Verlag Anton Hain - K. am Glau, 1959, 66, 1.

G.

Mersenheim

- 161 -

mint

a

korábbi

előbbiek

a

kebben

állásponthoz

szokásos

csökkennek,

köthető

felejtési

hamarabb

információk.

görbéhez

kihullanak

képest a

Az

merede-

memória

háló-

működésbe

lép,

ján. Ha

mindhárom

szelekciós

jól

védőrendszert

rendkívül szűrő

hatása

gyük 10

fel

záró kicsi

is,

például,

%-kal

az

információknak.

sze

%-a

rögzít

tartósan

mációt,

és

nyilván

ennek

ja

a

meg

lekciós

véleményét

törvények

Ez

esélyt

a

a

csak

önmagukban

töredéke

A

esetben

mege-

mindöszinfor-

változtat-

valóságban nem

Tecsak

nézeteket

ellentmondó

egy

hatására.

legtöbb

egy-egy

közönségnek

nézeteinek

is

Ha

jelentékeny.

szűrők

esetben

ennek

a

hatásuk

egyes

nagyobb

rősítő 9

képezhetnek.

együttes

hogy

biztosítanak

mechanizmus

a

működnek

szeilyen

hatékonyan.39 A

szelekciós

hivatkozik ória

a

a

ad.

a A

hogy

szelekciós

változás )

40

)

növeli

nem

folyamatok az

kognitív

mozdulnak

el

legföljebb

a

E

csak

te-

mechanizmusainak

is

szelekció

emel-

magyarázatot

azt

vélemények. a

kutató

lehetőségeket,

jelenségeire ugyanis

számos

elméletére.40

interpretációs

folyamatok

eseteinél

leírásánál

disszonancia

véleményváltozás

miért

39

kognitív

szelekciós

feltárásával lett

jelenségek

indokolják, A

véleményműködésének

Vesd össze: E. N. Neumann: Öffentlichkeit als Bedrehnung. Verlag Karl Alber, Freiburg/München, 1977. 212. 1. Pl. F. Bledjain: Theoretische Ansätze über den Einfluss der Präkommunikativen Einstellunsstrukturen der Rezipiente auf Bildung und Anderung von Einstellungen* In: Hassenkommunikationsforschung. 2. Bänd, Konsumption. Herausgegebeh von O. Prokop. Fischer Taschenbuch Verlag; l973.; W. Schulz: Medienwirkung und Mediehselektion. Kindler Schiermayer Gruner Dahr Gmbh Co Marketing Services. Mai. 1971.

- 162 tökéletlenségeire

lehet

magyarázatot

nyújtanak,

nem

ellentétes

vélemények

hivatkozni,

de

hogy

rögzülése

a

arra

semmiféle

meglévő

mikor

nézetekkel

vezet

vélemény-

változáshoz és mikor nem. A

kognitív

lakulásának a

elemzésénél

kommunikátor

illetve met.

a

Az

a

három

komponens szerint

konszonancia

elmélete

befogadó

értékelésére

elmélet

viszonyát

disszonancia

és

a

tartalmára,

irányítja arra

a-

véleményére^

közvélemény

egyén

jellemezze.

vélemények

előzetes

viszonyára az

a

a

figyel-

törekszik,

Konszonancia

akkor

hogy áll

fenn, ha: - a gadó

közleményben

véleménye

megfogalmazott

egybeesik

és

a

nézet

befogadó

és

a

befo-

pozitívan

érté-

keli a kommunikátort; - a gadó

közleményben

nézete

megfogalmazott

ellentétes,

és

a

nézet

befogadó

és

a

negatívan

befoértéke-

li a kommunikátort. Disszonanciáról akkor beszélhetünk, ha: - a dó

közleményben

véleménye

eltér

megfogalmazott

egymástól,

és

nézet a

és

a

befogadó

befoga-

pozitívan

értékeli a kommunikátort; - a gadó

közleményben

nézete

egybeesik,

megfogalmazott és

a

befogadó

nézet

és

a

negatívan

befo-

értékeli

a kommunikátort. A lenek,

disszonáns ezért

az

helyzetek

egyén a

pszichológiailag

igyekszik

nancia

esetén

sával,

véleményváltoztatással

szabadulni

kommunikátorról vagy

alkotott

kényelmet-

tőlük. kép

valamilyen

Disszo-

módosítákompromisz-

- 163 -

szumos

megoldással

jük

például,

el

fejt

ki

csökkentheti,

hogy

egy

osztályban,

BZ

meggyőződésével.

a

feszültséget.

népszerű

amely

Valószínűleg

tanár

olyan

ellentétben

lesznek

áll

diákok,

Képzelvéleményt a

diákok

akik

a

kér-

désről alkotott véleményüket változtatják meg, de olyanok is, akiknek

a

lenebbé.

Egyesek

pontjára. ez

tanárról

kialakult

mentséget

Esetleg

úgy

véleménye

fognak

válik

keresni

gondolják,

hogy

a

kedvezőt-

tanár

állás-

valószínűleg

nem

volt a véleménye csak kénytelen volt az adott hely-

zetben

így

nyilatkozni.

Mások

talán

úgy

értelmezik

az

általa elmondottakat, hogy az nincs is olyan messze saját véleményüktől. kérdés

Végül

előfordulhatnak

bagatellizálásával,

zésével

próbálják

a

kognitív

olyanok

fontosságának feszültséget

is,

akik

a

megkérdőjeleoldani.

Bárme-

lyik eset következik be, a három komponens közötti viszony konszonánsabbá válik. A az

disszonancia

elmélet

41

)

a

feldolgozásának

leggyengébb

konkrét

láncszemmel

formáját

magyarázza.41

Ha

Ez az elmélet feltételezi, hogy amennyiben a kognitív ellentét tudatosul, olyan mechanizmusok lépnek működésbe, amelyek csökkentik a kognitív feszültséget. A nyilvánosság magasszintű érvényesülésével mind az "öszszéférhetetlen" elemek tudatosulásának, mind a disszonancia redukciójának viszonylag kedvezőek az esélyei. Nem ilyen egyértelmű a helyzet, ha alacsony a nyilvánosság színvonala. Ez a kognitív ellentétek tudatosulását és a kognitív feszültségek feloldását egyaránt kedvezőtlenül érinti. Ha alacsony a nyilvánosság színvonala, az emberek jelentős része sztereotip jellegű^ szerepszerű véleményekkel bástyázza körül valódi véleményeit. A kognitív feszültségek így részben állandósulnak, részben ezáltal csökkennek, hogy az emberek hozzászokhassanak a disszonanciához.

- 164 -

a

befogadó

változás mény

véleménye

történik

a

ha

a

leggyengébb,

A

kognitív

leggyengébb

a

közlő

az

láncszem

presztízse

előzetes

vélemény-

vagy

vélemény

a

közle-

változatlan

ma-

rad.42

ció

mindhárom

kezménye. emberek

A

disszonancia

formája szelektív

eleve

disszonanciára

és

szelektív

szonancia

az

formációk

a

emlékezés

rögzülnek

a

mény

stabilizálódása

tipikus

A

vagy

módja.

változása mi

követ-

amelyek

Ha

a

függ,

bizonyul

a

kon-

közölt

in-

elle-

előzetes

attól

kog-

a

szűrőrácsai az

az

percepció

helyzetekben

tudatában,

során

szelek-

hogy

szelektív

mechanizmusok

befogadó

redukciója

adódik,

helyzeteket,

disszonáns

szelekciós

nére

disszonancia

olyan

a

törekvés

abból

vezethetnek.

megteremtésének

alapján

konzisztenciára

válogatás

kerülik

nitív a

a

elmélete

véle-

hogy

kognitív

a fe-

szültség leggyengébb láncszemének. A prognózis lehetőségei A

kommunikációkutatás

közreműködő zetes rét

ismerete esetben

ben

változók

hozzá

során

sikerül

operacionalizálni,

tárta

ahhoz, az

vélemények

Ha

)

kutatás

a

vélemények

sorát

követhessük:

zásához.

42

a

egész

elengedhetetlen

nyomon

járultak

a

fel.

hogy

egyes

alakulásában Ezek

egy-egy

változók

előkonk-

mennyi-

strukturálásához-válto-

valamennyi

viszonylag

lényeges

pontos

Lásd F. Dröge, R. Wessenbern, H. Haft: Massenkommunikation, Atheneum, Fischer Verlag, Frankfurt am Main, 1969. 55. l.

változót

képet

kap-

Wirkungen der Taschenbuch

- 165 hatunk arról is, hogy az adott esetben mennyire voltak hatékonyak tozó

a

tömegkommunikációs

összekapcsolódásának

rendszerétől

függően

a

és

hatás

eszközök.

A

többi

interakciójának rendkívül

vál-

konkrét

eltérő

lehet.

A közreműködő változók nagy száma és viszonylataik sokfélesége okozza, hogy - ismereteink jelenlegi szintjén a

tömegkommunikációs

korlátozott

keretek

eszközök között

előrejelzésre

a

változók

táreseteiben,

illetve

hatékonysága

prognosztizálható. elrendeződésének

az

csak

azokhoz

közel

nagyon

Megbízható

bizonyos eső

ha-

feltételek

esetében nyílik lehetőség. Az alábbiakban megkíséreljük a hatékonyság szempontjából legkedvezőbb lazni.

A

és

legkedvezőtlenebb

tömegkommunikációs

feltételeket

eszközök

körvona-

véleményváltoztató

szerepe szempontjából kedvező,ha - a tömegkommunikáció közömbös témára irányul; - a

tömegkommunikációs

eszközökben

hangoztatott

nézetek és a befogadó véleménye közel van egymáshoz; - a befogadó véleménye kevéssé intenzív; - a befogadó véleménye laza kognitív kötődésű; - nagy a vélemény szabadságfoka; - a

befogadónak

a

véleménnyel

ellentétes

személyes

tapasztalata van; - a

befogadónak

nincs

a

véleményt

alátámasztó

sze-

tömegkommunikációs

esz-

mélyes tapasztalata; - a

befogadót

közök

nem

éri

közleményeivel

kommunikáció;

a

ellentétes

irányú

személyes

- 166 – - a

tömegkommunikációs

eszközök

közleményeit

azonos irányú személyes kommunikáció erősíti; - a

tömegkommunikációs

eszközök

közleményei

az

közleményeit

az

adott kérdésben kumulatív jellegűek; - a

tömegkommunikációs

adott

eszközök

kérdéskörben

magasfokú

szinkronitás

jel-

lemzi; - a

tömegkommunikációs

eszközök

útján

történő

gratifikáció erősen koncentrált; - a

tömegkommunikációs

eszközök

műsorpolitikáját

viszonylag magas flexibilitás jellemzi; - a

tömegkommunikációs

eszközöknek

nagy

a

presz-

tízse; - a

releváns

mikrocsoportok

struktúrája

laza

szerkezetű; - a társadalmi mobilitás nagy; - a

társadalom

rétegződését

fokozatos

hierarchi-

kus tagoltság jellemzi. A

tömegkommunikációs

eszközök

szerepe szempontjából kedvezőtlen,

véleményváltoztató

ha

- a kommunikáció frekventált témára irányul; - a

tömegkommunikációs

tott

nézetek

és

a

eszközök

befogadó

által

véleménye

hangoztatávol

esik

egymástól. - a befogadó véleménye intenzív; - a befogadó véleménye erős kognitív kötöttségű; - kicsi a vélemény szabadságfoka; - a

befogadónak

nincs

olyan

ellentmondana véleményének;

tapasztalata,

amely

- 167 – - a befogadó véleményét személyes tapasztalatai alátámasztják; - a

befogadó

véleményével

azonos

irányú

személyes

kommunikáció erős; - a

befogadót

nem

éri

nézeteivel

ellentétes

irányú

személyes kommunikáció; - a

tömegkommunikációs

eszközök

közleménye

az

adott

kérdésben nem kumulatív jellegű; - a tömegkommunikációs eszközök közleményeit az adott kérdésben alacsony fokú szinkronitás jellemzi; - a

tömegkommunikációs

eszközök

útján

történő

gra-

tifikáció kevéssé koncentrált; - a tömegkommunikációs eszközök műsorpolitikáját alacsony flexibilitás jellemzi; - a tömegkommunikációs eszközöknek kicsi a presztízse; - a releváns mikrocsoportok struktúrája zárt; - a társadalmi mobilitás alacsony; - a

társadalom

rétegződése

dichotomikus

tagoltsággal

viszonylag jól jellemezhető. Mennél "kedvező" nagyobb sére.

inkább

megközelíti

vagy

a A

lehetőség két

a

valóságos

helyzet

a

"kedvezőtlen" határfeltételeket, annál a

tömegkommunikációs

ellentétes

feltételrendszer

hatás

előrejelzé-

nagyfokú

kevere-

dése esetén a prognosztizálhatóság esélyei jelentősen csökkennek. objektív

A

nehézségek

részben

sajátosságaiból

a

adódnak,

változók részben

kereszteződésének azonban

a

valósuló változatok fogyatékos ismeretének következményei.

meg-

- 168 -

Szisztematikusan lenne

végiggondolt

szükség

a

kutatások

leggyakrabban

egész

előforduló

sorára

helyzetekben

érvényesülő tendenciák megismerésére. E még

kutatásoknak

ismeretlen

változók

egyes

valószínűleg

felderítésére,

kombinációinál kellene

jelenlegi

kezdését.

már

változók

nulmányozására tének

ma

Egy

ilyen

működő

változók

gítené

azoknak

amelyek

során

lehetővé

a a

hanem

inkább

a

változók

teszi

a

felbonthatná

az

ismeremeg-

a

közre-

tételét,

előse-

alaposabb

struktúra

ta-

kutatások

semmitmondó

folyamatoknak társadalmi

a

interakciók

A

kutatássorozat

elméletileg

annyira

létrejövő

törekedniük.

szintje

nem

megismerését,

kitermeli

és

szer-

vezi a vélemények formálódását. A tömegkommunikációs eszközök és a közvélemény A a

hatáskutatás

tömegkommunikációs

sára

kifejtett

szorítása mely

egy

figyelmen

a

zeli,

vagyis

nak

Valójában egyéni

a

alakulá-

témakör

viszonylagos

háttérbe

statikus a

folyamatainak egyéni

szemléleten

közvélemény szerkezetének

keresztmetszet vélemények

befolyásolhatóságának az

egyéni

vélemények

közvélemény

véleményekére.

alapul,

működési

ame-

fontosságát. jellegű

vizs-

sokaságaként

kérdését

is

ke-

azonos-

befolyásolhatóságával.

sajátosságai A

tárgyalja

közvélemény

hagyja

közvéleményt

látja

E

munka

a

kommunikációs

közvélemény

gálata

hatását.

kívül

kevés

eszközöknek

egyoldalút

chanizmusának, A

irodalmában

befolyásolás

nem

redukálhatok

lehetőségei

az

attól

- 169 -

is

függenek;

leményekről

van

jellemzik ményre

hogy szó

őket.

széles

és

A

kifejtett

közvélemény

milyen

milyen

hatásának

előforduló

kommunikációs

tömegkommunikációs

működési

struktúrájának

körben

kell

közvéle-

mindenekelőtt

mechanizmusának,

sajátosságait

folyamatok

eszközök

megismeréséhez

vé-

a

kommunikációs

megvizsgálnunk.

Ennek

során elsősorban az alábbi tényezőkkel kell számolnunk. 1.

A

vélemények

periódusban függ a

megoszlása.

bekövetkező

a

változások

"kiindulóhelyzet"

változás

esélyei

J,

U,

tében43.

A

közvélemény

talában

nem

valamennyi

nyek

kisebb-nagyobb

tozást.

véleménnyel külieknél

következnek különös

beri

a

eltérő

viszonylag

képződményekre nál

eltérő

az

el.

gondolunk,

és

mértéke

könnyen

viszonylagosak. hanem

Az

egyes

a

a

Ál-

véleméa

vál-

közbülső

véleménynél-

milyen

Ezek

szem-

vélemény

eloszlástípusok jelentenek.

csoportalakzatokra, hálózatát a

a

jelenti

változások.

hogy

Mások

megoszlás ese-

nézetűeknél

illetve

nagyobb

olyan

alakú

véleménykörnyezetet

tartós

kapcsolatok

L

elmozdulása

labilis

be

meghatározott

iránya

módosul,

jelentőségű,

helyezkednek

megméretekben kár

nézet

rendelkezőknél,

pontjaiból nyezetben

illetve

változásai

a

egy

véleménymegoszlásától.

részének

Mindenekelőtt

Az

akár

átfogó

különböző

véleménykörnyezetek

az

körtöAem-

ideiglenes

eloszlástípusokelőfordulása,

a-

melyeknél nagy a véleményváltozás valószínűsége. 43

)

A vélemények megoszlási görbéivel kapcsolatban lásd a hazai reprezentatív vizsgálatok másodlagos elemzésére épülő tanulmányunkat, Angelusz Róbert - Lázár Guy: A vélemények polaritása. TK Módszertan sorozat, 1975, VI. évf. 23. sz.

- 170 -

2.

A

embereknek van

közvélemény rendszerint

véleményük,

kednek

az

számol amely

azt

akar

az

un.

a

hogy

a

is,

az

nagy

alakulásával

hogy

mások

Közvéleménykutatások

sora

/Bandwagen-effect/;

jelentős

győztes

hogy

illetve

illetve

milyen

gyakorisággal

terjeszt tozás

vagy

rendszerint

az

a

úgy

tűnik,

labilis

ingadozók

vélemények hogy

nézetekkel a

győztesnek

vélemé-

képük

milyenek

annak

várakozásaik.44

hangoztatja,

szíve-

véleménytáborhoz

milyen

tömegkommunikáció

sugall

véleménytábor letve

a

része

kiforratlan

alakulása nem kis mértékben függ attól mélyes,

tárgyáról véle-

labilis,-

kapcsolatos

Az

hogyan

a

szerepet,

kép.

közvélemény

emberek

a

megoszlásáról.

alkotott

hatásról

oldalán,

Különösen

játszik

közvélemény

arról

utánfutó

többség

tartozni.

nemcsak

kérdésben.

mutatja,

van

nyűeknél

beli

hanem

adott

be

sebben

megoszlásáról

van

a

jövő-

E

nézetek

is, hogy a sze-

az

egyes

milyen

nézeteket

információkat

megoszlásáról. magát

A

vesztesnek

rendelkező látszó

váltartó

tagjai,

il-

véleménytáborhoz

csatlakoznak. 3. A

A

vélemények

közvélemény

mozgását

alakulásában

kondicionáló

fontos szerepük van a

események. közvéle-

mény változásával összefüggő eseményeknek. Jelenthetik ezek a

közvélemény

tárgyának

változásait,

de

lehetnek

olya-

nok is, amelyek a közönségnek a közvélemény tárgyához fűződő

viszonyát 44

)

módosítják.

Az

események

fenti

Vö. Die Schweiggespirale. Über die öffentlichen Meinung. In: Öffentlichkeit Verlag Karl Alter. Freibürg/München, 1977.

típusai

a

Entstehung der als Bedruhung.

- 171 -

legtöbb kat,

esetben

hanem

képpen hogy

egyiknek

A

hivatásos

ilyen

denciák,

ellenállni.

nizmusai

nem

nyek.

a Az

korlátozott.

olyan

vélemények ilyen

oszlása,

illetve

a

alapján

viszonylag

nizmusok

alakítják

az

alakulását

a

lapján azonban nem

különböző-

de

nyilvánvaló,

Vannak

olyan

ten-

tájékoztatás

sem

is,

amikor

a

közvéleményt.

mecha-

nem

érintő

kép

a

meg-

változásai

kommunikációs Pusztán

tör-

esemé-

vélemények

alkotott

működő

és

változásaitól.

közvetlenül

közvéleményről

a

vélemény-

és

események

rendszerint

önállóan

a

mozgástendenciái

időszakok

helyzetekben

gyengítik

vagy

legszelektívebb

közvélemény

ugyan

másiknak

eseményeket,

függetleníthetők

Előfordulhatnak ténnek

A

véleménytáboro-

szelektálhatják az

a

a

a

kommunikátorok

tevékenység

amelyeknek

érintik

erősítik,

természetesen

kommentálhatják

az

tud

egyformán

az

pozícióját. irányítók

nem

mecha-

tényezők

a-

lehetne megmagyarázni az olyan válto-

zásokat, amikor például J vagy L alakú közvélemény U alakúvá

vélik.

eseményekben sát

Az

típusú

bekövetkező

kondicionáló

kommunikációs

ilyen

fordulatok

változások.

események

struktúrák

és

A

kiindulópontjai közvélemény

vélemények

működésiét

is

iránya

az

mozgá-

mellett

befolyásolják.

a Az

aktuális, a látens és a nyugvó közvélemény eltérő kommunikációs

mechanizmusai

a

véleményváltozások

szempontjá-

ból is eltérő lehetőséget jelentenek. Milyen

szerepet

játszanak

már

most

a

tömegkommuni-

kációs eszközök e tényezők és folyamatok alakulásában? Van-e lehetőségük arra, hogy befolyásolják a közvélemény mozgás-

- 172 -

tendenciáit

és

irányát?

A

sajátosságainak

függvényében

kációs

viszonylag

eszközök

folyásolási vélemények

lehetősége eloszlási

válasz

a

konkrét

variálódik. rövid

eltérően

formái

és

távon

tömegkommuni-

érvényesíthető

alakul a

A

közvélemény

aszerint,

kommunikációs

hogy

bea

struktú-

rák milyenek.

A tömegkommunikációs eszközök befolyásolási lehetősége a közvélemény különböző megoszlási formái és kommunikációs típusai szerint45

L alakú

U alakú

Aktuális

-

+

Látens

-

-

Nyugvó

+

+

J alakú +

+

Az L alakú megoszlásnál gyakori a tömegkommunikációs eszközök által preferált nézetekkel ellentétes és ritka az azokkal

megegyező

vélemények

aránya.

A

véleménynélküliek,

valamint az ingadozók gyakoriságuk tekintetében is közbülső helyzetűek. Ha az L alakú megoszlás aktuális közvélemény formájában rendkívül eszközökkel 45

)

+

jelentkezik, intenzívek ellentétes

a

és

személyes elsősorban

nézeteket

kommunikáció a

pályái

tömegkommunikációs

terjesztenek.

A

jelzi azokat az eseteket, amikor lehetséges, kat, amikor nem lehetséges a befolyásolás.

személyes és

-

azo-

- 173 -

kommunikáció a

-

a

a

többség

ciós

valóságos

működése

a

módon

gondolkodik.

explicit

személyes

A

kommunikáció, át

benyomását A

hogy

tömegkommuniká-

annál

is

az

ellen-

inkább,

előbbiek

ilyenkor

-

azt

-

törekvéseit

interpretálják

tájékoztatással

embereknek

–

befolyásolási

tömegkommunikációs

flexibilis

az

megegyező

véleményirányítók

ményeit.

növeli

helyzettel

hasonló

eszközök

súlyozza a

aktív

-

legföljebb

mert közle-

többoldalú-,

fékezni

tudja

a kedvezőtlen tendenciák érvényesülését. A

tömegkommunikációs

lentéktelen, mában a

ha

az

jelentkezik.

tömegkommunikáció

hogy

az

emberek

eszközök

L

alakú

A

személyes

csekély

ilyenkor

hatása

akkor

véleménymegoszlás

nem

az

az

a

Ha

látens

nyekkel

a tömegkommunikációs

véleményeket, számolnak,

is

felismerik, is

annak

közök

az

nyilvános

a

nézeten

a

látens

következménye,

hogy

adott

esetben

a

a

a

deklarált

kér-

a

vélemé-

hatékonyságukat.

jellege

igyekeznek

konfrontációját,

ál-

eszközök nem ismerik fel

akadályozza

közvélemény

és

hozzájárul,

ellentétes

érvelésükben

ami

for-

intenzív

lókkal, hanem az azonos nézetűekkel beszélik meg déseket.

je-

látens

kommunikáció

hatásához

is

Ha

rendszerint

maga

tömegkommunikációs

esz-

elkerülni

látens

a

vélemények

közvélemény

aktuális-

sá változtatását. Eltérő alitás

hiánya

nikáció

helyzet

A

nézeteket nem

nyugvó

következtében

csekély.

goztatott munikáció

a

közvéleménynél.

ilyenkor

tömegkommunikációs a

szórványos

ellensúlyozza.

A

a

Az

aktu-

személyes

eszközök

jellegű

kommu-

által

han-

személyes

kom-

véleménynélküliek,

illetve

- 174 -

az

ingadozók

között

a

hatás

rövid

távon

is

megmutatkoz-

hat. Az

U

alakú

jelentékeny lemények

véleményáramlat

egyaránt

ménymegoszlásról mélyes

közvéleményt

közvélemény) L

kép

csekély

az

alakú

ket

megváltoztatók által

nyugvó

ellentétes

ellentétes

következtében

különösen

lehetőségei

közvéleménynél,

jelentős

előnyben

Az

intenzitása

befolyásolás

mint

eszközök

súlya

alkotott

a

egymással

jellemzi.

jelentős

kommunikáció

két

része

részesített

fontos.

még

véleA

mellett

mert

a

a

vé-

sze-

(nyugvó

kedvezőbbek, a

véleményü-

tömegkommunikációs

véleménytáborhoz

csat-

lakoznak. Jórészt ezzel magyarázható, hogy U alakú megoszlás esetén az aktuális lehetőség.

Az

közvélemény befolyásolására is

eloszlástípusokból

adódóan

viszonylag

van

gyako-

riak az olyan esetek, amikor az emberek az ellentétes hatások

kereszttüzében

szempontjából

a

állnak,

és

ezek

tömegkommunikációs

véleményalakulása

eszközök

döntő

impul-

zusokat nyújtanak. A látens közvélemény U alakú megoszlása

esetén

szonylag

is

rövidtávú

szegregációs lemény

ellenáll

tömegkommunikációs

hatásainak.

tendenciái,

kettéválása

a

a

A

valódi

lehetővé

eszközök

személyes és

teszi

kommunikáció

kinyilvánít a

vi-

látens

ott

vé-

vélemények

személyes kommunikáció útján történő megerősítését. J

alakú

vélemények jesztett súlya

és

közvéleménynél a

nézetek

viszonylag

a

leggyakrabban

tömegkommunikációs egyirányúak. kicsi

és

Az

eszközök ellentétes

elsősorban

olyan

előforduló által

ter-

véleményűek szilárd

meg-

- 175 -

győződésű nyel solás a

emberekből

szemben így

is

áll,

megőrzik

elsősorban

véleménynélküliekre

a

kommunikáció

szórványos

jellegű

eszközök

oszlásnál len.

a

a

többségi

véleményüket.

közbülső Akár

intenzív

vélemények

A

befolyá-

J

a

illetve

jellegű

közvélemény),

jelleggel

erősíti.

vélemény-

véleményekre,

(aktuális

domináns

hatását

látens

a

irányul.

személyes

kációs

akik

a

akár

tömegkommuni-

alakú

véleménymeg-

előfordulása

jelentékte-

- 176 IV. KOMMUNIKÁCIÓS RÉTEGZŐDÉS A lakosság információkkal való ellátása és a közvélemény formálódása a modern világban elképzelhet etlen olyan kommunikációs eszközök nélkül, amelyek tömegesen termelnek és a lakosság széles körei számára " n y i t o t t á " , elérhetővé tesznek közleményeket. A tömegkommunikációs eszközök elterjedtsége, az általuk közvetített információk á r a d a t a azt a benyomást kelti, hogy az információbőség korában élünk, ahol egyre növekvő mé r t é k ű az állampolgárok tájékozottsága

és stabil, megfelelő

információkkal alá-

támasztott, magas identifikációs szintű vélemények kialakításának lehetősége. A vélemények formálódása könnyűnek és magátólértet ődőnek látszik: véleménye a legkülönbözőbb kérdésekben jóformán mindenkinek lehet. Ezt a látszatot erősítik meg a demoszkópiai k u t a t á s o k is, amelyek rendszeresen

igazolják,

hogy

a

lakosság

különböző társadal-

mi-demográfiai csoportjaiban az embereknek a legkülönbözőbb kérdésekről van véleményük. A tömegkommunikációs eszközök nyitottsága, az információk túláradó bősége új helyzetet látszik teremteni a tudás és a kommunikáció korában kia la kul t különbség- és egyenlőtlenség-rendszereinek átalakitásában és lebontásában. A legjelentősebb t u d á s t e r melő

intézményekkel,

a

családdal

és

az

iskolával

való

összehasonlitás legalábbis ezt sugallja. Az e l t é rő társadalmi összetételű családok között eleve jelentősebbek a különbségek, a rendelkezésre álló tudás, az aktuális informáltság, valamint a kommunikációs magatartás tekintetében. A család ily módon szükségszerűen konzerválja és a

- 177 -

kommunikációs társadalmi ket. a

rendszerén osztályokban,

Számos

kutatási

motivációs

lönbségek

keresztül

és

nagy

a

rétegekben

eredmény

már

a

a

vizsgálták lépett lélet

túl

különbségek kellő a

gyermekkori

keretein

lizációjának melyek

jobban

szubkulturális

differenciáltsággal

-,

számos

a

-

nagy

leegyszerűsítő

munkásság olyan

egyes

különbségea

kognitív*

létrejövő

kü-

szocializáció

és

a

teszik

hátteret

nem

részük

-nem

dichotómikus középosztály

sajátosságára

értelmezhetővé

az

Jóllehet az eddigi ku-

mögötti

valóságot

hogy

szinteken

korai szakaszai megalapozzák.1 tatások

meglévő

igazolja,

kommunikációs

részét

átörökíti

a

mutattak különbségek

szemszocia-

rá,

a-

réteg-

specifikus jellegét.2

1

)

Vö. Jürgen Habermas): Thesen zur Theorie der Sozialisation. Stichwerte und Literatur zur Verlesung in Sommer-Semester 1968. 17-18. old.

2

)

Lásd mindenekelőtt Basil Bernstein munkáit. Pl. Társadalmi osztály, nyelv és szocializáció. Valóság, 1970. 11. sz. Továbbá: Nyelvi szocializáció és oktathatóság. In: Társadalom és nyelv, Szociolingvisztikai irások. Gondolat, Budapest, 1975, Sprache, Symbolisches Verhalten und soziale Schichtung. Infs Kommunikation. Herausgeber O. W. Haseloff, Colloquim Verlag Berlin-, 1969. A szocializáció szubkulturális meghatározottságáról a Bernstein-irodalom kapcsán lásd méq: D. L awton: Társadalmi osztálya nyelv és oktatás. Gondolat, Budapest, 1974, Valamint W. Gottschlach, M, Neumann Schönwetter, G. Soukup: Sozialisationforschung: Fischer Verlag, Frankfurt am Main, 1971. A strukturális rétegződés dichotóm jellegű redukciójával kapcsolatos kritikák közül pedig M. Hartig U. Kurz: Sprache als soziale Kontrolle. Neue Ansätze zur Sozialinguistik, Suhrkamp Verlag Frankfurt am Main, 1973.

- 178 -

Az

iskola

szintén

által

jelentősek

teghovatartozás

még

a az

nyújtott

ismeretek

rétegspecifikus azonos

tekintetében

különbségek.

típusú

iskolában

A

ré-

tanulók

tudásszintjében is döntő szerepet játszik; és az iskolában eltöltött

évek növekedésével inkább nőnek, mint csökkennek

a rétegek közötti ismeretkülönbségek.3 Az az

egyenlőtlenség

iskolarendszerben

még

markánsabban

befutott

út

egésze,

mutatkozik az

iskolai

meg vég-

zettségi szint tekintetében. Az általános iskolától az egyetem felé haladva pl. fokozatosan csökken azok aránya, akik a

megfelelő

korcsoportokból

tovább

tanulnak, és

ezzel

párhuzamosan csökken a hátrányosabb társadalmi indikátorok-, kai jellemezhető rétegek aránya is. Még nagyobbak az egyenlőtlenségek, társadalmi az

nem egy-egy

szinten

egy-egy

gek

ha

generáción belül, hanem össz-

vizsgálják

generáción

"kiegészülnek"

az

belül egyes

a

különbségeket.

tapasztalható generációk

Ez

esetben

egyenlőtlensé-

közötti

egyenlőt-

lenségekkel. A család és az iskola által lenségrendszerek

lazítása,

kiegyenlítettebb

társadalmi

távú,

strukturális

eredője

lehet.

nikációs

megjelenésének 3

)

általuk

elosztása

változásokat

Korántsem

eszközök

az

meglepő

elterjedéséhez

időszakaiban

újratermelődő egyenlőt-

-

a

is

csak

nagyon

feltételező

tehát, -

terjesztett

hogy

különösen

tudás

és

a

tudás hosszú

folyamatok

a

tömegkommu-

az

új médiák

kommunikáció

Vö. Ferge Zsuzsa: Társadalmi struktúra és az rendszer közötti néhány összefüggés. Szociológia: 1972.1.sz.

iskola-

- 179 -

számottevő

demokratizálódásának,

lönbségek jén

a

erőteljes

a

tájékozottságbeli

nivellálódásának

tömegkommunikációs

eszközök

meghatározott

széles

körű

kü-

szint-

elterjedése

viszonylag rövid perspektívában akár egy-két évtized alatt lehetséges.

Elképzelhetőnek

kommunikációs lis

eszközök

informáltságot

fokozatosan dalmi bősége

a

ebből

tudást,

mindenki

csökkentsék

csoportok

látszik

a

területeken szerzett

elérhetővé

kedvezőtlenebb

szempontból

hogy

mindenekelőtt

számára

kommunikációs

a

tehát,

tömeg-

az

aktuá-

tegyék,

helyzetű

hátrányait.

kedvező

a

Az

alapnak

és

társa-

információk látszik.

Más

tapasztalatok is azt mutatják, hogy

mennél nagyobb mértékben áll rendelkezésre valamely szükséglet kielégítésére alkalmas eszköz, annál nagyobb a lehetőség a szélsőséges, privilegizált helyzetek csökkentésére. Az

alábbiakban

a

hazai

kommunikációkutatás

ered-

ményei alapján vesszük szemügyre a társadalmi kommunikáció folyamatában juk,

hogy

az

egyenlőtlenségek

ténylegesen

tömegkommunikációs sadalmi hatékony által

után

vesszük

a

mértékben

eszközök;

közlemények

csoportokban

mennyire

informálódást. "felülről

nyozása kat

helyzetű

milyen

alakulását.

A

lefelé"

szemügyre.

társadalmi-demográfiai

váltak a

nyitottá

különböző

teszik

irányú

csoportokban

információk

hogy

milyenek

a

intézmények

kommunikációs

Megvizsgáljuk,

a

tár-

lehetővé

tömegkommunikációs

közvetített

fordított

Megvizsgál-

a a

tanulmáfolyamatokülönböző vélemények

- mindenekelőtt a megfelelő információs bázissal rendelkező, illetve perzisztens vélemények - kialakításának feltételei.

- 180 Az

információk

hozzáférhetősége,

a

tömegkommunikációs

eszközök használata 1979-ben volt

rádió,

a

90

felnőtt

%-ának

pedig

készülék-ellátottságról rányosabb kicsi

a

anyagi

és

dolgozó

tanúskodnak,

nem

tanulmány,

rendelkező

töredékének

ta,

már

azt

dalmi

réteg

sincs,

ná meg a 90 %-ot.4 ma

megközelíti

a

A 3

időszaki

ölt

a

milliót,

A

médiával

ta

mint

újságot,

biak

pedig

talán

nem

viszonylagos 4

)

is

1974-es rádióval

helyzetét

vizsgál-

olyan

aránya

meghaladja

illetve 6,5

társa-

ne

mint

rendelkezők. érvényű,

szoros

csak

az

és

halad-

rádió-

inkább

A

három a

megjelenő

2,5

milliós

újsággal

való

A

mindkét

járatnak

napon-

rádiója

elektronikus

és

impozáns

átfedés.

az

tehát

a

havonta

illetve

televízióval

rendelkezők

akiknek

inkább,

Egy

Hasonlóképpen

száma

tekintetében

elektronikus

leghát-

rétegekben

egyetlen

ami

hetenként,

rádióval,

ellátottság

a

lakosság

készülék

számát.

sajtótermékek

példánnyal.

hogy a

még

olyan

napilapok átlagos napi példányszá-

televízió-előfizetők méreteket

a

lakásában

számok

aránya.

társadalmi

találta,

E

helyzetű

amely

amelynél

%-ának

hogy

rendelkezők

nem

akkor

95

televízió.

kulturális

készülékekkel

adatokkal

lakosság

eszköz

van,

az

médiával

utóbegyál-

kumulativitása

tömegkommunikációs

esz-

Váradi László: Kinek nincs rádiója. Rádió és Televízió Szemle, 1975. 2-3. szám. A tanulmány szerint a rádióval nem rendelkezők döntő többsége hátrányos helyzetű társadalmi csoportokhoz tartozik. Jelentős részük öreg, kis létszámú községekben lakik, jövedelmi helyzetük alapján a társadalom legszegényebb emberei közé sorolhatók. Iskolai végzettségük is alacsony.

- 181 -

közökkel

egyáltalán

nem

rendelkezők

aránya

rendkívül

kicsi.5 Az vitja és

a

közlemények

Televízió

folyam a

információk

már

növekvő 18810,

közvetített, lel

meg.

és

az

ha

vannak

ami

Mindez

arra

vall,

elmúlt

évtizedekben

a

olyan A

-

a

műsorkínálat méretűek

lakosság

különbségeket eszközök

puszta

különbségek

ezek

és

hiányával

tanúskodnak.

pedig

hogy

az

4220 81

a

társadalmi

mint

rossz

műsort fe-

rétegek

eszközöknek

s

korántsem

korábban

a

az

továbbterjedése

színvonalában lehet

1978-ban

órányi

következtében

kevésbé

műsor-

tekintetében,

fokozatos

jelentőségűek,

rádió

műsorórának

kommunikációs

bővülése

ja-

készülékellátottság

egyes

történő

A

roppant

hozzáférhetősége

tömeges

a

is.

a

illetve

tájékozottsági egyre

mutatói

Televízió 362,

információk is

a

hozzáférhetőségét

növekedése

méreteiről

heti

között,

és

mennyiségi

műsorkínálatának

egyre

rádió

technikai

voltak.

tapasztalható

tömegkommunikációs

eszközellátottsággal

magya-

rázni. Hasonló vizsgálatok

adatai.

kommunikációs vekszik. dasági

és

)

nagyobb

kulturális annál

csoportokhoz 5

A

eszközök

Mennél

rétegeknek, tű

tendenciákat Televízió

arányban

az

elterjedésével

használatára

kerülnek

tömegkommunikációs

időmérlega

fordított

van

szempontból

közelebb a

mutatnak

Televíziója kedvezőtlen a

kedvezőbb eszközök

tömeg-

idő

nö-

a

gaz-

helyzetű helyzehasznála-

Szekfü András: Televízió- és rádiókészülék-ellátottság 1972. című tanulmánya, TK Tanulmányok, 1973. V. évf. 21. szám. szerint 1972-ben a felnőtt lakosság 4,8 %-ának, mintegy 310 ezer embernek nem volt se rádiója, se televíziója.

- 182 tára

fordított

vizsgálat

idő

idején

televíziózásra

tekintetében.

a

rádiózásra,

forditott

idő

Az

1972-es

időmérleg-

különösképpen

társadalmi

pedig

a

rétegenként

még

időtartama

kü-

számottevő különbségeket mutatott.

A

tévénézés

és

a

rádióhallgatás

átlagos

lönböző társadalmi rétegekben pénteken, szombaton és vasárnap /percben/6

A tévénézésátlagos idő- A rádióhallgatás áttartama átlagos időtartama péntek szombat

vasárnap

péntek szombat vasánap

Vezetőállásúak, értelmiségiek Egyéb szellemiek Szak- és betanított munkások

75

181

212

108

146

110

68

164

198

104

101

100

Egyéb fizikai dolgozók

52

118

143

103

103

112

Mezőgazdasági fizikai dolgozók

40

85

116

86

77

78

Az

a

rádiót

vizsgált

tévét

vagy

és

hallgatás,

A

a

a

adatokban

televíziózásnál 5

)

a

ill. a

a

készülékellátottság

nézés

különbségek

A táblázatot lásd rádióhallgatása. TK 1975.

napon

hossza

mértéke,

igénybevevők egyaránt

elsősorban

a

aránya

tükröződik.

onnan

erednek,

Tomka Miklós; A munkások tévénézése, Tanulmányok. VII. évf. 7. sz. Budapest,

- 183 -

hogy

-

nagyobbrészt

adódóan,

kisebbrészt

tegenként gált

igen

napokon

lásúak szak-

72

a

eltérő

attól

különböző

az

arányban így

egyéb

betanított

készülékellátottságból

függetlenül

Televíziót,

%-a,

és

az

társadalmi

nyitották

ki

pl.

pénteken

a

szellemi

dolgozók

69

munkások

57

%-a,

nézte a Televíziót.7

dolgozók 45 %-a

-

az

a

révizs-

vezetőál%-a,

egyéb

a

fizikai

Hasonlóképpen alakul-

nak a szombati és a vasárnapi adatok is. A fentiektől eltérő a kép, ha a Televíziót bekapcsolók

adatait

hasonlítjuk

ként.

Ez

esetben

"Némi

túlzással,

de

össze

jelentősen a

dolgok

társadalmi

csökkennek lényegét

a

rétegen-

különbségek.

tekintve

feltétle-

nül jogosan úgy jellemezhetjük a helyzetet, hogy aki leül

a tévé elé, az korától, nemétől, iskolai végzettsé-

gétől függetlenül nagyjából egyforma ideig nézi a műsort.8 A nézési időnek a tényleges nézők közötti kiegyenlítődése azért

látszik

kiemelendő

aránya

szempontjából

összefüggésnek,

döntő

fontosságú

a

mert

a

nézők

készülékellátott-

ság, ezért a televízió elterjedésével párhuzamosan fokozatosan csökkennek a rétegek közötti időkülönbségek. A ként

eleve

rádiózással töltött idő kiegyenlítettebb

nem minden családban van: lakulásában 7

)

8

)

a

helyzetet

társadalmi mutat.

rétegen-

Rádió

csak-

a rétegek közötti eltérések a-

készülékellátottság

különbségei

csekély

sze-

Az előbb idézett mű 77. oldalán található táblázat adatai alapján. Tomka Miklós: A tévénézés és a rádióhallgatás a napi tevékenységek rendszerében. TK Szakkönyvtár, 37. kötet. Budapest, 1978. 35. old.

- 184 -

r e p e t játszanak. A hallgatók aránya és az általuk hallgatott

idő mennyisége viszont másképpen befolyásolja a

rétegenkénti

időmérleget,

gek hierarchiájában

mint a televíziónál. A

réte-

felülről lefelé haladva a nézők a-

ránya itt is csökken, az így létrejövő különbségeket azonban részben

ellensúlyozza az a tendencia, hogy né-

hány olyan ré t eg b e n , ahol viszonylag alacsony a hallgatók

aránya,

ideig

azok,

hallgatják

munkáscsoportban

akik a

a

kinyitják

műsort,

így

rádióhallgatók

a

rádiót,

pl.

hosszabb

pénteken

hosszabb

mindkét

ideig

követ-

ték az adást, mint a vezetőállásúak, az értelmiségiek, az egyéb szellemi dolgozók. Vasárnap pedig az egyéb fizikai dolgozók k e r ü l t e k az első helyre a rádiózásra ford í t o t t idő alapján. 9 Az viszonylag ciós

rövid

eszközök

hallgatás, vagy

időmérleg-vizsgálatok periódusban

igénybevételét.

ill.

a

nézés

rendszertelensége

rendszerint

rögzítik

a

Kérdés

egy

tömegkommuniká-

azonban,

periodicitása, tekintetében

csak

hogy

a

rendszeressége

nem

mutatkoznak-e

jelentős különbségek. A rádiózási, tévénézési és újságolvasási szokások periodicitását a hosszabb időszak tendenciáit

nyomonkövető

longitudinális

rendszerint a me gké rd eze tt ek

vizsgálatok

helyett

saját - a tényleges hely-

zetet korántsem pontosan regisztráló - benyomásainak, "önképének"

megkérdezésével

jellegű

kérdések

9

)

nyomán

próbálják

vizsgálni.

keletkezett

Az

ilyen

információk

az

Vö: Tomka Miklós: Munkások tévénézése, rádióhallgatása c. tanulmánya 78. oldalán lévő táblázatával.

- 185 -

igénybevétel tik

a

rendszeressége

korábban

állította, adásnap

elmondottakat.

hogy

mindennap

Televíziózik,

ságot.10

A

szonylag

kicsik

esetben a

a

a

(79,

69

a

ill.

fizikai

%-a,

got".

csoportjának Még

inkább

formai-technikai nőtt

lakosok

nek

legalább

munikációs elérhető 82,

a

a 8

egyikét eszközök

a

különbségek.

osztályt

vi-

Mindkét

használják

arányuk

mégis

magas-

64

újságolvasási

adatok

%).

%-a

Az

is a

által

"mindennap

méreteit,

olvas

igénybe

hogy

ily

96,

veszi.

módon

a

A

a

fel-

eszköztömegkom-

legalábbis

iskolai

újsá-

eszközök

tömegkommunikációs

alacsonyabb

végzettek

utolsó helyen álló

tömegkommunikációs

három

naponta

osztálynál

új-

médiákat,

mutatja

%-a

olvas

végzők

%-a

minden

tekintetében

munkát

elérhetőségének

93

8

56

88

hogy

naponta

jobban szóródnak, de az e tekintetben önállóak

megerősí-

lakosság

televíziózás

rétegspecifikus

naponta

is

felnőtt

rádiózik,

és

mezőgazdasági

mondható

A

és 70 %-a hogy

rádiózás

legritkábban

nak

tekintetében

elvileg

végzettségűek

középiskolai,

illetve

egyetemi bizonyítvánnyal rendelkezők 98-98 %-a. Természetesen vétel ge

globális

mögött

rek

között;

a

mutatóinak

jelentős

válogatnak

elképzelhető,

tartalmi

a

ténylegesen

hogy

viszonylagos különbségek

tömegkommunikációs megnézett,

az

igénybe-

kiegyenlítettsévannak.

Az

eszközök

meghallgatott

embe-

műsorai

műsorstruk-

túra a különböző társadalmi-demográfiai

10

)

A Tömegkommunikációs vizsgálata alapján.

Kutatóközpont

1977-es

panel-

- 186 -

csoportokban legü,

akár

illetve

a

jelentősen

is

eltérhet.

Ha

politikai

és

gazdasági

témájú

nézettségi-hallgatottsági lójában lai A

nem

tapasztalhatunk

végzettség

szint

panelvizsgálatok

kosság

adatait

mintegy

rétegenként,

szerint

%-a

műsor

végzettség, vannak tű

nézettségére

illetve

különbségek.12

tévéellátottsággal

a

tv

híradója

a

lakosság

a

az

Úgy

jellemezhető

legkülönbözőbb A

odicitását

vizsgáló,

egybecsengenek

rádió

a

és

a

a

más

Televízió

"önbesoroláson"

panelvizsgálatok

megnézi

az

iskolai

mentén

alig

magas

szin-

országokhoz

igen

hasonlóan,

vált, nagy

amelyet arányban

hírműsorainak alapuló

adataival.

la-

közönsége.11

hogy

tömegműsorrá

vaisko-

a

egyszer

rétegződés

csoportjai

az

hogy

"Hét"

hogy

műsorok

különbségeket.

mutatják,

jellemző,

látszik,

olyan

illetve

erejű

méretű

hír-jel-

szemügyre,

legalább

társadalmi

hazánkban

megnéznek.13

azt

naponta

a tv híradóját. Közel ilyen Mindkét

átütő

eredményei

60

vesszük

a

Egy

peri-

válaszok 1977-es

kutatás során pl. a lakosság 60 %-a állította, hogy minden adásnap nézi a tv híradóját, és 81 %-a, hogy legalább na11

)

12

)

Vö. Lendvay Judit : A Televízió műsorainak közönségfogadtatás 1977-ben. Budapest, TK Tanulmányok, beszámolók, jelentések, 1978. X. évf. 2. sz. Így például a 8 osztálynál alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 8 osztályt végzettek 57-57%-a, a középiskolát végzettek és a diplomások 52-52 %-a nézi naponta a "Hét" című adást. A tévéhíradó 1. kiadásánál a két alacsonyabb iskolázottságú csoport 6060 %-at a két magasabb iskolázottsága csoport 52-52 %-a, Vö.: Stefan Müller-Doohm: Medienindustrie und Demokratie. Athenaum Verlag, Frankfurt, 1972o III. fejezet, illetve G. Unhelzer: Information und Unterhaltung im Fernsehen. Angebot und Nachfrage. Ins Politische Prágung durch Unterhaltunk. Akademie Tulzing, 1971. für Politische Bildung. Zusammengestelllt von Hans Friedrich. 171. 1.

- 187 -

ponta

egyszer

iskolai a

hírek

rendszeres

a

nézzük,

Még

hogy

elektronikus

lik.

A

delkezők

it.

91

95

legalább Az

az

egyéb

nézettsége szetétele

a

a

alig

azok,

diplomások

egyik

lényegesen el

Az nőtt

8

osz-

naponta

megnézte

a

a

helyzet,

ha

akik

legalább

valame-

hírműsorát

figye-

eszköz

végzettek

96

a is

naponta

88

%-a

hallgatja

gazdasági

kisebb,

%-a,

végzettséggel

tömegkommunikációs illetve

tolódik

még

%-a

középiskolai

politikai,

ugyan

77

látszik

kevesebbet

híreket. esetben

de

pedig

kommunikációs

%-a,

%-a,

%~a

vannak

osztálynál

osztályosok

aránya,

kedvezőbbnek

mennyien

lyik

8

54

a

mindkét

rendelkezők

híreket,

híradóját.

rádióban

függően

követőinek

végzettséggel

hallgatta

nézi

a

végzettségtől

tályos

tv

meghallgatja

de

a

valamelyest

a

a

8

renvagy

eszköz témájú

azt

híreműsorok

közönség magasabb

öszisko-

lai végzettséggel rendelkező csoportok javára.

Az információfelvétel hatékonysága. Rétegspecifikus különbségek Korántsem ilyen kedvező a kép, ha a hírfogyasztói

magatartást

vizsgáljuk,

és

dolgozásának tott

specifikált

tekintetbe

vesszük

hatékonyságát

vizsgálatunk

hírfogyasztási lembe

jobban

vettük,

során

indexet hogy

is. olyan

Egy

az

információk

1974-ben

ki,

hírfogyasztóban

között fel-

lebonyolí-

"tegnapinterjúra"

alakítottunk a

feltételek

amelynél rögzültek-e

épülő figyekonk-

- 188 rét információk.14 Ez

a

hírfogyasztási

index

négy

típus

elkü-

lönítését tette lehetővé: 1.

Informált

újságolvasók:

tömegkommunikációs az be

egyikét

és

vették,

az

elektronikus

eszközöknek

a

sajtót

továbbá

is

legalább

előző

újsághírt

nap

igény-

mindenképpen

tudtak említeni. 2. Informált

hírfogyasztók

profillal:

a

rádiós-tévés

kontrollkérdés

csak

a

rádió

és a tévé hírfogyasztását erősítette meg. 3. Hírszegények, eszközökkel igénybe

de előző

vettek

eszközöket,

de

a

tömegkommunikációs

nap

volt

bizonyos semmilyen

kapcsolatuk:

tömegkommunikációs konkrét

informá-

tömegkommunikációs

eszközö-

ciót nem tudtak "felidézni". 4. Hírszegények, ket

csak

a

nagyon

ritkán

vagy

nálják. Előző nap sem vettek

soha

nem

hasz-

igénybe semmi-

lyen tömegkommunikációs hírforrást. Az szorosan

így

kialakított

összefügg

a

puszta

hírfogyasztási

index

"önbesoroláson"15

bár

alapuló

14

Az indexet az előző napi tömegkommunikációs használat alapján alakítottuk ki. A hírfogyasztói típusoknál eleve megkülönböztetetten kezeltük az újsághírfogyasztást. Ennek jogosságát kutatási eredményeink igazolták. A típusok kialakításánál nem differenciáltunk a visszamondott információk száma szerint, hanem arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a megkérdezett emlékezett-e egyáltalán valamilyen hírre.

15

A hazai kutatások során először Jakab Zoltán jellemezte a hírfogyasztói magatartást "önbesorolásos" kérdések állapján. Vö. Jakab Zoltán: A nagymértékű hírfogyasztás kísérőjelenségei. Rádió és Televízió Szemle, 1970/4. sz.

)

)

- 189 -

kérdésekből

kialakított

gorúbb

kritériumai

kevésbé

pozitív,

miatt de

úgy

hírfogyasztási másképp tűnik,

tagolja

indexszel, a

szi-

populációt,

realisztikusabb

nyújt a lakosság tényleges hírfogyasztói magatartásáról.

képet

- 190 -

Az "önbesorolás" pusok

alapján

kialakított

hírfogyasztói

megoszlása a kontrollált, illetve szeren alapuló

"tegnap"

timód-

hírfogyasztoi típusok szerint /

%-ban

/

- 191 -

alapján

Az

"önbesorolásra"

az

igen

aktív

nem

holott

saját

jellemzi, den

nap

kus

az

a

valóságosnál

ló

kedvezőbb

hogy

a

szerinti

napos"

már

oly

tudott tott

másnap

visszaidézni.

típusoknál

az

hogy

a

egyik

Az

elektroni-

is

az

és

a

Önkép alapu-

hozzájárul,

emberek

nem

viszonylag

konkrét

rend-

viszonylag

követte

a

információt alapján

szó

fel.16

fogják

lakosság

nélküli"

látszik

"önképen"

az

az

min-

kialakult

Az

"önbesorolás"

"eredmény

is

Egyértelműnek

hatékonysággal

egyetlen

eszközöket,

amellett

"mindennaposnak"

csekély már

és

az

pozitívabb.

értelmezik,

lentős

hogy

megnézik

igénybevételt

szembetűnő,

ket,

tartozók

utóbbiakat

újságot

valószínűleg

Hasonlóképpen része

az

hírfogyasztásáról

összképhez

használatot

még

híranyagát.

emberek

szigorúsággal

szeres

vagy

lényegesen

"minden

tömegkommunikációs

olvasnak

valamelyik

hogy

a

szerint

meghallgatják,

média

tehát,

bevallásuk naponta

típusba

index

tartozók 28 %-a előző nap egyál-

használta

hogy

hírfogyasztási

hírfogyasztói

15 %-a, az aktív típusba talán

épülő

jehiresem

kialakí-

hírfeldolgozás

mér-

téke eltérő. Az igen aktívtól az izolált típus felé haladva

egyre

növekszik

kontrollkérdések

16

)

azoknak

által

az

aránya,

befogadott

akik

szinten

legalábbis

nem

a

hatékonyan

Hasonló jellegű következtetésre jut Szekfü András, aki szerint az "önbesorolásos" válaszok mintegy 10 %-kal torzítanak "felfelé". Lásd: Szekfü András: A magyar sajtó olvasói. TK Tanulmányok, VIII. évf. 2. szám. Budapest, 1976, 13. old.

- 192 -

dolgozták fel az információkat.17 A

hírfogyasztói

gyes

iskolai

sek

pregnánsan

magatartás

végzettségi mutatják

szinteken az

iskolai

profiljában jelentkező végzettség

az

e-

eltéréerős

be-

folyásoló szerepét.

17

)

A két index el térően tagolja a lakosságot. Amig a szigorúbb krit ériumok alapján a legelőnyösebben rangsorolt típusba a lakosságnak mindössze 16 %-a tartozik, addig az önképen alapuló csoportosítás szerint a lakosság 35 %- a az igen aktív hirfogyasztói csoportba tartozik. Másfelől nézve, amig az előbbinél, a lakosság 34 %-a há t rányosabban minősitett csoportba tartozik, addig az utóbbi a l grosszabb hírfogyasztási mutatókkal jellemezhető c soportokat tovább differenciálja. A szigorú kritér iumokat érvényesitő index az intenzivebb; az önért ékelésen alapuló pedig az alacsonyabb aktívitást mut ató típusokat differenciálja jobban.

- 193 -

A hírfogyasztói típusok aránya az iskolai végzettség szerint / %-ban /

Az iskolai végzettség emelkedésével mindkét "informált" típus aránya növekszik, miközben fokozatosan csökken azoknak a

hányada, akik előző nap nem használták a tömegkommuni-

kációs eszközöket. A hatékonysági index növekedési trendje jelzi, hogy az iskolai végzettség meghatározó jelentőségű az információk eredményes rögzítése szempontjából.

- 194 -

A ségek.

A

nemek

férfiak

között

43

%-a,

sem a

elhanyagolhatók

nők

27

%-a

a

különb-

informált

hirfo-

gyasztó, az előbbiek 30 %-a , az utóbbiak 40 %-a előtte való A

nap

nem

férfiak

mációkat. férfiak dik.

lényegesen E

és

Az

használta a

nők

iskolai

iskolai

végzettségű

minden

iskolázottsági

zetteknél és 0,78

0,55

0,45, és

tűnnek

a

0,62,

el

férfiakat

és

0,35,

osztálynál

a

8

osztályt

és

adó-

hasonló össze,

maradnak

a

kevesebbet

vég-

végzetteknél

0,56

végzettséggel 0,88

Ha

hasonlítunk

8

a

"kiszűrésével"

szignifikánsak

diplomásoknál

infor-

szintjéből

eltérések.

nőket

az

természetesen

a

középiskolai a

az

és

szinten

például

része

különbségeinek

teljesen

eszközöket.

rögzitették

iskolázottsági

végzettség

nem

Így

jelentős

eltérő

azonban

különbségek.

hatékonyabban

különbségek a

tömegkommunikációs

rendelkezőknél

0,77

a

férfiak,

illetve a nők hatékonysági mutatója. Az számottevő

iskolai

végzettségnél

összefüggéseket

gek szerinti bontásban.

találunk

kevésbé a

erős,

társadalmi

de

réte-

- 197 -

Ki a Francia Kommunista Párt főtitkára?

3%

Tudomása szerint mi Podgornij funkciója?

11%

Ki jelenleg az Egyesült Nemzetek vezete /ENSZ/ Főtitkára?

14%

Szer-

Mi a puccs?

15%

Tudomása szerint minek a rövidítése az ENSZ?

18%

Ki a magyar miniszterelnök?

30%

Mi a Magyarországon párt neve?

33 %

jelenleg működő

Tudomása szerint melyik nemzetközi katonai szövetségnek tagja Magyarország?

34 %

Tudomása szerint milyen nemzetiségű Pompidou, és mi a funkciója?

45 %

Mi a sztrájk?

51 %

Tagja-e Magyarország az ENSZ-nek?

55 %

Tudomása szerint milyen nemzetiségű Brezsnyev és mi a funkciója?

58 %

Tagja-e a Szovjetunió az ENSZ-nek? Tudomása szerint milyen nemzetiségű Tito, és mi a funkciója?

68 %

Tudomása szerint milyen nemzetiségű Nixon, és mi a funkciója?

74 %

A kérdések alapján számított politikai ismeretszint 38 %-os volt.20 A vizsgálatba bevont elemi változók közül a legerősebbnek az iskolai végzettség bizonyult. Meghatározó szerepét mutatja, hogy míg a vizsgá-

20

)

Az ismeretszint kiszámítása adott esetben úgy történt, hogy az összes jó válasz számát elosztották a maximálisan elérhető jó válaszok számával. Az egyes kérdéseket nehézségi fokuktól függetlenül azonos súllyal vették számításba.

- 198 -

latba

bevont

elemi

változók

összes

magyarázó

ereje

42

%a

addig az iskolai végzettség önmagában 33 %

volt. Az ösz-

szefüggés

illusztrálják.

A

8

erősségét

osztálynál

az

elemi

alacsonyabb

bontások

iskolai

is

végzettségűeknél

25

%,

a 8 általánost kijártaknál 41 %,

a középiskolai végzett-

ségűeknél

pedig

70

%os

végzettségnek

ez

a

62

%

a

ismeretszint.21 rozó

szerepe

hogy

első

nyomó

korántsem

többsége

ban

a

retek

olyan

ugyanis

hanem

nem

olyan

jelentős

nagy

ismeret

mögött

meghúzódó

tűnik

tananyaghoz

részéről

már

része

hogy

az

csak

szó.

Az

sem

legtöbb után

dés

nagymértékben

csolódik.

21

)

A

Ennek

átfedi

egymásat,

megfelelően

az

a és

befogadása

társadalmi

ismeretszint

a

meghatározó

sikeres

hatásuk

mert

történt.

is, amelynek nem az iskola a forrása. és

szerez-

esetben

szempontjából

végzettség

isme-

tudomást,

számos

iskolai

túl-

elsősor-

végzettség

információ

a-

amelyről

jelentőségű

Az

olyan

mint

témára

iskolában

befejezése

iskolai

meghatá-

kérdések

azért

a

az

tartozó

esik

esemény

tanulmányainak

tehát,

volt,

az

volt

értetődő,

feltett

eszközökben

emberek

Ugy

A

jellegű

az

megkérdezettek

magától

látszik.

tömegkommunikációs egy

hetett

iskolai

pillantásra

vonatkozott,

az

Az

diplomásoknál

is

rétegzőösszekaptársadalmi

külföldön végzett ismeretszint vizsgálatok is felhívják a figyelmet a lakosság ismereteinek hézagosságára, ill. az iskolai végzettség döntő szerepére az ismeretszint alakulásában. Lásd pl.: R. E. Lane. D. D. Sears: Public Opinion című művének 6. fejezetét., Prentice-Hall. Englowood Cliffs, New Yersey, 1964. HH. Hyman: Ismeretszint vizsgálatok. TK Műhely, 1978. IX. évf. 11. sz. valamint M., Dahrbuch der öffentlichen Meinung 1958-1964 Bildung, Wissen című részét. Herausgegeben von Institut für Demoskopie, Allensbach.

- 199 -

rétegenként

is

jelentősen

különbözik.

eknél,

vezetőállásúaknak

71,

58,

az

ipari,

szak-

nak

47,

a

az

építőipari

egyéb

szak-

segédmunkásoknak

32,

az

és

a

Az

értelmiségi-

egyéb

és

szellemieknek

betanított

betanított

mezőgazdasági

munkások-

munkásoknak

43,

fizikaiaknak

27,

a háztartásbelieknek 19 %-os volt az ismeretszintje. A

politikai

ismeretek

nak bizonyult a nem.22 jével tős

szemben

része

térő

a

nem

nőké

csak

magyarázható

rögzítésének dottakat

lanság

a

az

között.

és

és

az

az

tetében

a kedvező

szint

és a

)

a

nők

el-

rendszeré-

információk

ill. az

sűrűsége,

információk

eszközellátottság,

idő,

23

jelen-

ismeretszintről

eszközök

fordított

)

az

az

kétsegbevonhatatlan

idő Az

és

munkamegosztás

magatartást,

kációra

22

változó-

különbség

férfiak a

tömegkommunikációs

dolgozása

A

eszközellátottság,

mutatóival,

fordított

erős

helyzetükkel.23

hatékonyságát

nálatukra

%-os.

a

hírfogyasztói

összevetjük

fogyasztás

28

ill.

ben elfoglalt különböző a

is

A férfiak 47 %-os ismeretszint-

iskolázottságával,

Ha

tekintetében

igénybevétel viszonylag

a

elmon-

a

médiaarányta-

a

hasz-

hatékony

fel-

tömegkommuni-

tartóssága

tekin-

csekély

réteg-

Magyarázó ereje 7 %, ami az iskolai végzettség után a legnagyobb. Vö.: Békés Ferenc: Ismeretszintmérés, ismeretstruktúra, ismerettipológia, TK, Budapest, 1980. Membrán Könyvek 3. kötet, 81. old. Az eltéréseknek feltehetően a két nem szocializációjában meglévő különbségek adják az alapját. A nőknél nagyobb jelentőségű a családi munkamegosztásban betöltendő szerep. A férfiak szocializációja során hangsúlyosabb jelentőségű a citoyen, szerepre való felkészítés. Az eltérő szocializációs szerepek alapja kialakuló motivációs különbségek valószínűleg már megalapozzák a politikai ismeretek iránti eltérő fogékonyságot.

- 200 -

specifikus ciók

szóródás

feldolgozásának

kedvezőtlenebb iskolai A és

az

gi

és

mennyiségi szemben a

tájékozottság

közök tel

mutatók

eltérő

eszközök

tömeges

kulturális tok

tűntek

az

a

van.

szempontból

amelyek

azonban

nem

csoportokat. gazdasá-

haladva

romlanak,

összetevői.

A

Azok

az

mögött a

esz-

igénybevéa

gazdasági

tömegkommunikációs

útjában

álltak,

időtartam

alatt

kedvezőtlenebb

és

kedve-

tömegkommunikációs inkább

a

ezzel

információfelvétel

továbbra

hatékonyabb informálódását:

az

igénybevétele

irányába

korábban

hosszabb

és

mutatnak.

kedvezőtlen

hanem

elterjedésének

fel,

rétegződés

mértékben

annyira

amelyek

sokkal

a

minőségi

hatékonyságában

mögött,

lázottságnak

nem

indikátorok

társadalmi

csoportok kis

informá-

szóródásokat

lefelé,

nyitottságában,

sorompók

korlátai

vizsgált

jelző

aránytalanság

süllyednek

helyzet

eltérő

csak

az

mennyiségi

különböző

helyzetű

rohamosan

zőtlenebb

a

hierarchián

kulturális

jelentős

közötti

jellemzi

szemben

társadalmi

eszközök

informáltság

társadalmi

a

mentén

tömegkommunikációs

ezzel

hatékonyságát

helyzetet,

végzettség

egyformán A

jellemző,

is

az

isko-

leküzdhető

akadályozzák

helyzetű

a

csopor-

- 201 -

Néhány mennyiségi és minőségi m u t a t ó alakulása az iskolázottság szerint

- 202 Az információfelvétel rétegspecifikus hatékonyságának okai

Az

információfelvétel

konyságának

és

a

viszonylag

hatékonyság

mérsékelt

rétegspecifikus

haté-

eltérései-

nek magyaráza tát keresve az alábbi okok tűnnek a legkézenfekvőbbnek: 1.

Az

iskolai

tartalmak

befogadása

szereit

rögzítési

Az

és

intézményes

szonylag

megfelelő

tést.

Az

elvek

korábban

kotnak,

új

zaikszerű

az

alkotnak.

információ.

Az

iskola

ismeretek

kifej-

ismeretek

Ha

a

egy

és

tanulási

rendszert

tényektől

kialakít

formá-

kapnak az

vi-

közötti

generalizált

organikus

más

mód-

emberekben.

ismeretek

rendszeréhez.

a

az

keretben

ismeretek kevés

ki

illeszkednek

elsajátított

viszonylag

Az

információk

jól

különböző

közvetített

elméleti-logikai

az

tömegkommunikációs

alakítja

során

ismeretek

a

ismeretelsajátítás

rendszert

sikeres, és

és

technikáit

zártak,

ban,

folyamat

az

tanulás

szilárd

összefüggések

tanulás

al-

izolált, olyan

mo-

kész-

séget a tanulóban, hogy az információk jelentős részét ne csak

megjegyezze,

hanem

beépítse

tudáskészletébe

/gene-

ralizáló tanulás/. A don része

tömegkommunikációs

közvetítik nem

tározott

információikat.

lezárt,

vonatkozik.

Az

eszközök

hanem

ilyen

szemléleti

még

Az

eltérő

információk

mozgásban

közlemények keretben,

ettől

lévő

mó-

jelentős

eseményekre

bármennyire

koncepcionálisait

is

meghaformában

- 203 -

jelennek

meg,

közlemények

a

konkrét

nyers

érzékletes

iskolai

tudásközvetítéshez

tik

a

ki

generalizáló

kommunikáció tikus

képest

amelynek során

őriznek

isztikus

elsajátított

módon

ralizáló

tanulás

tartásában

magasabb

iskolázottság

kazuisztikus az

tokban

a

módon

az

lemények

kibocsátott

érő

információkat

szert.

A

különösen tás

és

mint

rétegek 24

)

A

a is

az

a

módszereinek

tabb

a

memorizálás pedig

a

a

más

jobban

iskolázottsága

eredményes

kulturált

be-

A

köz-

sporadikus

eszközök

ál-

ténylegesen

el-

dolgozzák

fel

kifejlesztett

ismeretrendtechnikáinak,

történő

alkalmazásával

a

csopor-

súlya.

nyújtott

útján

kü-

és

halmazán

hatékonyan

generalizálás

maga-

amelyeket

esetenként

által

gene-

rétegenként

tömegkommunikációs

iskola

kazu-

befogadói

viszonylagos

kevésbé

isme-

a

generalizált

hallgatókat-nézőket

kevésbé

mint

ismeretek

alacsonyabb

nagyobb

következtében

emberek,

jellemez,

tömeg-

A

csoportokban,

szisztematikus,

tal

az

réteg

épí-

izolált

éppúgy,

azonban

társadalmi

utóbbinak kevésbé

jellege

ismeretek

az

kazuisz-

emlékezetükben.24

az

arányuk

az

A

elő

a befogadók

elsajátított

előbbinek,

mértékben

idéznek

a

miatt

lehetőségét.

társadalmi

előfordulnak, Azokban

lül

meg

minden

lönböző.

kisebb

gyakrabban

rettöredékeket

tömegessége,

megjelenítése

elsajátítás

közleményei

rögzítést,

információk

az

elsajátíiskolázot-

rétegeknél

hatéko-

generalizáló és kazuisztikus tanulás megkülönböztetését H. Strumtól vettem át, akinek a tömegkommunikációs tartalmak befogadásáról és a tanulásról vallott számos észrevételét felhasználtam. Vö. H. S. Strum: Masse - Bildung – Komrnunikation. Ernst Klebt Verlag, Stuttgart; 1968. IV. fejezet.

- 204 -

nyabban dolgozzák fel a közleményeket. 2.

A

egyformán

van

mindennapi előtt a

ben

Bernstein

és

a

nem

sorompókat

Az

teszi

viszonylag

merev,

gozott

jelentése

a

kód

lást,

emellett

zebb

az

a

A

eltérő

szocializációs

25

)

az

kontextustól

kód

társadalmi

rendjéhez a

a

kódoknak

a

je-

kidolis

individuális tehát

alternatívákat az

viszonylataihoz Bernstein

korlátozott,

a

viszo-

A

függetlenül az

és

szintaktikailag

alkalmaz.

használata

kötődik.

eset-

különböző

individuális

hajlékonyabb,

szintaktikai

kétfajta

a

kötött,

alkalmas,

teszi

adott

kidolgozott

kontextushoz

kommunikáció

munkás-szubkultúrákban

a

figyelmet szocializá-

Bernstein

alternatívát

lehetővé

alkalmazott

megjósolni.25 kultúrák

inkább

amelyek

meg:

kevésbé

a

a

a

Mindenek-

a

jelentenek

explicitté,

kevés

rá

hely,

között.

előbbi

kialakítására

hető,

elfoglalt

nem

rétegeknek

világától.

irányította

különböztette

kódot.

kód

nyelvi

osztályok

nyelvezete

társadalmi

összefüggéseire,

nyelvi

korlátozott

nyulás

használt

struktúrában

alapformáját

eszközök

egyes

munkássága

használó

lentéseket

az

beszédmód

komoly

kódokat két

távol

életben

társadalmi

ció

tömegkommunikációs

a

egyes és

ért-

reagáneheelőre szubsajátos

szerint

a

középrétegek

Vö.: B. Bernstein: Társadalmi osztály, nyelv és szocializáció. Valóság, 1970. 11. sz. Hazai kutatásoknak sikerült kimutatni, hogy a két kódrendszerrel,jellemzett nyelvi különbségek a magyar gyerekek beszédében is megtalálhatók. Lásd Papp Mária - Pléh Csaba: Nyelvhasználat és társadalmi helyzet. Szociológia, 1972.

- 205 -

szubkultúráiban

a

kációt.

kódrendszer

A

két

értékbeli a

különbséget,

kidolgozott

látozott

kidolgozott

kód

kódok

komoly

kódok

között

mégis

világában,

nehézséget

nem

úgy

használója

könnyen

a

lát

az

a

kommuni-

hierarchikus,

találja,

addig

okoz

uralják

hogy

miközben

eligazodik utóbbi

a

kor-

használójának

kidolgozott

kódban

folyó

kommunikáció. Az világa dot és

a

iskola, kidolgozott

használó

azok

kód

be

amelyeket

érzékeny az

iskola

akkor

az

sadalmi az és

rányból

a a

az

okoz:

megtanulandó gyermeket,

ha

váltást

kifejlődik másodikban további

a

meg.

gyermek a

tapasztal gyermek

a

tanulási

amelyekre

Ha

kommunikációs

A

azok-

a

gyermek

s

ezáltal

nem

akkor iskolában.

társadalmi

megváltozik,"26

a

viszonyrendszerére,

gyermek

az

ez

összhangban

szimbolikus

rendszerére,

kó

alkalmazkodási

rendszerére és

nyelvi

korlátozott

azok

nincsenek

viszont

kommunikációs

a

"…

követel

a

ez

dolgok,

szisztémájára

elősegíti

tankönyvek

megértési,

tanulási

fejlődését;

így

számára

iskola

a

és

kommunikációs

szimbolikus

a

épül,

iskola

iskola

iskola

esetben te,

az

kódra-

problémákat

stratégiák,

kal,

tudományok,

rétegek

azonosulási

állítja

a

és

érzékeny társadalmi Az

első

azonosságérze-

szubkulturális

kognitív

tár-

és

hát-

társadal-

mi hátrányok keletkeznek,

26

)

B. Bernstein: Nyelvi szocializáció és oktathatóság In: Társadalom és nyelv, Szociolingvisztikai írások Gondolat, Budapest, 1975. 394. old.

- 206 -

Az

iskola

tásokkal ra

is

a

nyelvéről

tömegkommunikációs

vonatkoztathatók.

ismeretterjesztő kódokra

mos

a

tehát,

számára

hogy

hozzájárul

a

a

gekben

az

típusá-

a

tömegkommunikációs mérsékelt

iskolai

vég-

tradíciói

kódrendszerben

fogalmazvégzett"u-

következtetésre

jutott",

miatt

is

Valószínűnek

eszközök

szá-

látszik

nyelvezete

hatékonyságához.

elsősorban

amelyeknek

kidolgozott

befogadásáról a

az

nyelvi

nyelvhasználata

hatékonysága

adások,

a

részben

érthető.27

nehezen

kedvezőtlen,

számos

politikai

újságírás

arra

csak

befogadás

formációfelvétel

a

tévéhíradó

már

módosí-

túlnyomórészt

ebben

vizsgálatában

tévéhíradó

néző

hírek,

részben

a

bizonyos

közlemények

kommunikátorok

elsősorban

Albrecht

tánmondási" hogy

A

fogva,

következtében

A

műsorok

épülnek.

zettségüknél

nak. H.

elmondottak

azokban

nyelvezete

Az a

is in-

réte-

viszonylag

tá-

vol esik a tömegkommunikációs eszközök szóhasználatától. 3.

Az

információszükségletek

specifikus.

A

ság

információszükségleteket

újabb

magasabb

informáltság

iskolai

és

az

az

információszükségletek.

kozatain

csoportokhoz böző

szemben, 27

)

A

normákat

különbözőképpen

és

indukál,

réteg-

informált-

míg

szintjein hierarchia

más-más

kapcsolódnak. A

informáltsági

végzettség

alacsonyabb

elhelyezkedők

hierarchiája

a

mérsékeltebbek különböző

összetételű

támasztanak

az

vagy

Vö.: H. Albrecht: Nyelvi sorompók MRT TK Módszertan, 1973/7. szám.

a

fo-

referencia-

referencia-csoportok

jutalmazzák

tudás

különemberekkel

büntetik

képernyő

az

előtt.

- 207 -

informáltság kenységhez, séges

bizonyos az

életben

is

magasabb

szintjein

-

hatja dig

kitűzött

információknak

viszonya

ban

színvonalat.

a az

és

az

célokhoz

alakul.

tevé-

objektíve

Amíg

a

információszükséglet

referencia-csoportok objektíve

mindennapi

szük-

információszükségleteknek

rétegspecifikusan az

A

hatására

szükséges

-

hierarchia

egyes akár

információk

a

témák-

meghalad-

szintjét,

ad-

a hierarchia alsó felében inkább fordított a helyzet:

gyakran

előfordul, hogy az élet

pontjából válnak

szükséges

sikeres

információk

információszükségletté.

nem

A

folytatása szemtudatosulnak,

különböző

csoportok

nem el-

térő érdekérvényesítési lehetőségei következtében a tömegkommunikációban

közölt

vezőbb

távolabb

és

aktualitási alitás

témastruktúrák a

kedvezőtlenebb

hierarchiájához.28

kedvezően

közelebb

A

befolyásolja

az

állnak

helyzetű

magasabb

a ked-

csoportok

szintű

aktu-

információfelvétel

ha-

tékonyságát.

témának az

Azokban

a

nagyobb

az

társadalmi

aktualitása

információfelvétel

ugyanolyan

mennyiségű

csoportokban,

hat

-

ha

ékonyságának

információ

ahol

azonosnak egyéb

viszonylag

az

adott

tételezzük összetevőit,

nagyobb

tájéko-

zottsághoz vezet, mint azokban a csoportokban, ahol a témának kisebb az aktualitása. 28

)

Az érdekérvényesítési lehetőségek kevéssé kutatott témájához érdekes adalékot nyújt Jakab Zoltánnak az a kutatása, amelyben vizsgálat tárgyává tette, hogy a rádió és a televízió információsilletve riportműsoraiban milyen arányban szólaltak meg a különböző társadalmi rétegek tag* jai. Az egyes társadalmi rétegek szereplése jelentősen eltér az egyes rétegek arányaitól. Mindenekelőtt az értelmiségiek, ill. a vezetőállásúak voltak túlsúlyban. V. ö. Jakab Zoltán: Kik szólalnak meg a rádióban és a televízióban? TK Közlemények, 1972. 31.sz.

- 208 –

Az információk mennyisége, az aktualitás és a tájékozottság kapcsolata

- 209 -

Az aktualitás rétegspecifikus jellegével magyarázható, hogy olykor viszonylag alacsony iskolázottságú rétegekben a tömegkommunikációs eszközök egy-egy információja nagyobb arányban válik ismertté, mint egyébként nagyobb tudással rendelkező tájékozottabb rétegekben. Így pl. 1976 nyarán az irodai dolgozók nagyobb arányban tudtak az őket közvetlenül érintő létszámstoppról, mint a felsőfokú végzettségűek.

4. A társadalmi rétegződés és az iskolázottság szerint jelentős

különbségek

csatornák

együttes

tömegkommunikációs nagyobb

8

82 %,

eszközt

eszköz

osztálynál

eszközt

alacsonyabb

addig

rendszeresen

24 %-a, a

naponta

rendszeres

aránya,

(a a

pedig

néhány,

tatás

a

színvonalasabb

szempontjából

zottabb

fontos

csoportokban

van

mindhárom

igénybevevők

arányában

mint

a

valamelyik

használói

között.

16 %)

mindhárom a 62

8

tömeg-

Amíg

végzettségűek

range

a

(range

rendelkezők

38

és

elsősorban Így

%). Ezt a

különösen pe-

ismeretterjesztés

elterjedve.

között

tömegkommunikációs

hetilapok,

hetilap

pl.

rendszeres

osztállyal

%-a

hatást erősíti, hogy általában a dig

kommunikációs A

iskolai

használja

diplomásoknak

különböző

tekintetében.

találunk,

a diplomásoknál 98 %

igénybevevők

a

használata

különbségeket

kommunikációs a

vannak

pl.

tájékoz-

az a

iskoláMagyaror-

szág olvasóinak 65 %-a, az Élet és Tudomány, ill. a Film Színház

Muzsika

zettségűek,

ill.

olvasóinak a

53-53

diplomások

%-a

közül

a

középiskolai

kerül

ki,

holott

két csoport aránya a felvétel időpontjában nem érte felnőtt

lakosság

20

%-át.29

Valószínűleg

vég-

hasonló,

e

el a vagy

még erősebb lehet ez a tendencia a folyóiratok közönségénél

29

)

Lásd Szekfü András: A magyar sajtó nyok. VIII. évf. 2. sz. Budapest, lévő táblázat.

olvasói. 1976. A

TK Tanulmá92. oldalon

- 210 -

Ha

a

"nyitott

szervezeti-intézményes

csatornák csatornákat

a

párhuzamos

igénybevétel

A

társadalmi

hierarchia

dők

részvétele

gyobb

a

mértékű,

szetétele

mint

a

a

"kvázi-nyitott"

figyelembe

elhelyezke-

csatornákban

alacsonyabb

mint

eszközök

a

rétegek

nagyközönség

komplex

szervezeti-intézményes

na-

szintjein

szervezeti-intézményes társadalmi

vesszük,

érvényesül,

pozícióin

hierarchia

közönségének kedvezőbb,

a

erőteljesebben

magasabb

A

tömegkommunikációs csolódik

még

is

szervezeti-intézményes

elhelyezkedőké.30 szelektált

mellett

csatornák

szerinti

ösz-

egészéé.31

A

használata

összekap-

fórumokon

cirkuláló

információk intenzívebb igénybevételével. A

szóbeszéd

széleskörű. ben,

nagy

tő,

a

tetben sú

Fontosságát aktualitású

felülmúló

)

31

)

32

)

is

témák

közegévé -

történő

mutatja,

tömegkommunikációs

témáknál

30

útján

informálódás

hogy

esetében

eszközök válhat.32

elsősorban

az

bizonyos az

helyzetek-

informálódás

hatását De

rendkívül

is

kisebb

alacsonyabb

sok

dön-

tekin-

aktualitágazdasági

Vö.: Angelusz Róbert - Váradi László: Kisvárosi közélet 1970. In: Az információtól a közéletig. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1973. A szervezeti-intézményes csatornán folyó kommunikációval kapcsolatban lásd S. Molnár Edit: Véleményalkotás és információszerzés. Irts Információtól a közéletig. Kossuth, Budapest, 1973. 1975 és 1979 között a gazdasági közhangulat témakörébe vágó vizsgálataink során számos esetben tapasztaltuk, hogy az áremelésekről lényegesen többen szereztek tudomást személyes forrásokból, mint a tömegkommunikációs eszközök útján. Lásd pl.): Angelusz Róbert - Nagy Lajos Géza - Tardos Róbert - Terestyéni Tamási: A gazdasági kérdések és feladatok visszatükröződése a tömegtájékoztatási eszközökben és a közgondolkodásban. Gazdaság 1979. 3. sz.

- 211 -

és

kulturális

dás

végső

szinten

soron

csatornákon

áramló

jelentősek

mélyes

kommunikáció

messzemenően

elfoglalt tegek

szerint a

a

ténylegesen

A

emberek

kommunikáció formációkat,

kedvezőbb

hozzájuk

közel

emberekkel

alacsonyabb egymással csatornái ahol

a

az

-

minősége

igénybe

helyzetű,

személyes

helyzetű,

lépnek a

közvetítik

A

sze-

csatorná-

hierarchiában

tájékozottabb tehát

kisebb

az

Így

míg

tájékozotta

személyes

"értékesebb"

kommunikációs

ré-

rend-

érintkezésbe,

kommunikálnak.33

egyéb

tájékozó-

szempontjából

vehető

társadalmi

eső

a

különbségek.

szintjein

ott

ez

forrása. A

rétegspecifikus

informáltabb

hierarchia

ságú

a

információ

behatárolja

pozíció.

tagjai

rétegeknél

rendelkezésre álló

azonban

it

levő

in-

csatornáknak

amúgy is nagyobb arzenálja áll rendelkezésre.

33

)

Az informális kommunikáció során érvényesülő szelekcióhoz egy budapesti iparvállalatnál végzett vizsgálatunk számos adalékot nyújtott, így pl. a vállalat egyik főosztályán végzett szociometriai vizsgálat azt mutatta, hogy az emberek a saját, illetve a közvetlenül felettük levő csoport felé orientálódnak. Különösen nagy volt az értelmiség és a vezetők egymással való belső kontaktusainak száma. Más adatok arra utaltak, hogy a politikai v/élé ményirányítók jórészt egymás között kommunikálnak. Lásd Angeiusz Róbert - Csepeli György - Kulcsár László S. Molnár Edit: A kommunikációs folyamat és a vélemények alakulása. MRT TK Tanulmányok, Budapest, 1974. VI. évf. 4. sz.

- 212 -

A társadalmi rétegződés és a tájékozódás komplexitásának kapcsolatát mutató tájékozódási háromszög.34

szervezetek sajtó

sajtó

Televízió

Televízió

Televízió

rádió

rádió

rádió

rádió

szóbeszéd

szóbeszéd

szóbeszéd

szóbeszéd szóbeszéd

Kedvezőbb gazdasági leírható rétegek

társadalmimutatókkal

Kedvezőtlenebb társadalmigazdasági mutatókkal leirható rétegek

A kommunikációs csatornák nagyobb készlete, a többforrásos informálódás lehetősége természetesen jelentős az informálódás hatékonysága szempontjából. A többcsatorna hatása akkor is számítana, ha pusztán mennyiségi növekedésről, ugyanazoknak az információknak többszöri ismétlődéséről lenne szó. A nagyobb hatékonyság azonban nemcsak az ismételt igénybevétel megerősítő, rögzítő effektusán keresztül érvényesül. A többcsatornás tájékozódás

többdimenziós

informálódást, az

alternatív

értelmezé-

sek szélesebb hálózatát is jelenti. Ez az árnyaltabb, kontrasztokkal és feszültségekkel telitettebb tájékozódás növekvő mértékben indukál információ-szükségletet és ezen keresztül is növeli a hatékony tájékozódást. 34

)

A tájékozódási háromszög Szecskő Tamás sémája, amely jól szemlélteti, hogy a hierarchián lefelé haladva hogyan szűkülnek be a kommunikáció csatornái. Lásd: Az információtól a közéletig, Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 1973. Előszó.

- 213 -

A vélemények rétegződése Az böző

eddigiek

társadalmi

ki

a

felülről

az

informálódás

formálódás

való

lé

irányuló

azt

kíséreljük

hatékonysága

A

Amikor

alakulnak

a

szemügyre,

elemzésével

az

vélemény-

hogy

különbségei

a

kérdések-

alulról

meg

a

és

megfordítjuk

szférájához

nyomonkövetni,

külön-

igénybevétele

információáramlás

esélyeket

a

közéleti-politikai

rétegspecifikus

eltérő

információk

vesszük

irányát.

hogy

különbségek

szerint.

véleményformálódás

lakításának

vizsgáltuk,

milyen

haladó

lehetőségeit

ben

azt

rétegekben lefelé

vizsgálódásunk

tenek

során

lefe-

közelítünk:

vélemények mennyiben

rétegszükségletek

kiajelen-

tudatosításá-

ban és közvetítésében. Jóllehet különbözőbb leménye,

igen

elterjedt

kérdésekben

valójában

a

az

jóformán

társadalom

a

nézet,

minden igen

hogy

embernek

bonyolult

a

leg-

van

vé-

rétegződést

mutat a véleményekkel való rendelkezés, a vélemények minősége,

informáltsága,

helyzetű

társadalmi

lé haladva a mozódnak

fel.

gyelhetők,

ha

stabilitása csoportok

felől

véleményformálódás Bizonyos

tekintetében.

hogy

kedvezőbb

kedvezőtlenebbek

szerint

különbségek

számbavesszük,

a

A

is hátrányok

már

akkor

különböző

is

fehal-

megfi-

kérdésekben

az iskolai végzettségtől függően hogyan alakul a véleménynyilvánítók dések

túlnyomó

végzettség és

és

csökken

a

véleménynélküliek

többségénél

emelkedésével a

aránya.

megfigyelhető, növekszik

véleménynélküliek

a

hányada.

A

hogy

véleménykéraz

iskolai

véleménynyilvánítók Egyik

kutatásunk

- 214 -

során,

amelyben

tikai

kérdésnél

lását,

azt

18

különböző

vizsgáltuk

tapasztaltuk,

végzettségűek középiskolai

21

%-a,

8

végzettséggel

sok 2 %-a adott

"nem

a

hogy

a

gazdasági,

illetve

véleménynélküliség a

8

osztálynál

osztályt

6

alaku-

alacsonyabb

végzettek

rendelkezők

poli-

%-a,

9 a

%-a

a

diplomá-

tudom" választ. Külpolitikai kérdé-

seknél, ahol a speciális közönség rendszerint szűkebb körű még markánsabbak

a különbségek.

Az

egyes iskolai végzett-

ségi szinteken 50, 22, 16, illetve 2 % a véleménynélküliek aránya.35 A "nem tudom" válaszok arányából azonban csak korlátozott

érvényességgel

küliek,

illetve

Az

válaszolók

így

akiket

eltérő

nélkülieknek" és

azt

a

véleménynyilvánító ugyanis

motivációk valóban

válaszukban

valamilyen

fogva

te

a

ennek,

"nem

jellemeznek,

válasz

különböző

ítélik

iskolázottabb

csoportokban

35

)

36

)

A

meg

viharos

hogy

a

méreteire.

típusokra

bonthatók,

A

"nyílt

kérdésről

van

kérdés

gyakoribb

véleményük,

és

rejtik.

így

"véde

valódi

Sajátos

ese-

szinteken

kü-

kényességét, a

A

véleményük,

iskolázottsági

egy

vélemény-

juttatják.

akarják, mögé

véleménynél-

közönség

kifejezésre

titkolni

lönbözőképpen

aránya.36

adott

jellemző,

tudom"

amikor

az

nyíltan

az

oknál

különböző

nincs

leményleplezökre"

nézetüket

következtethetünk

és

az

véleménynélküliek

véleményváltozásokkal

jellemezhető

Vö.: Angelusz Róbert - Pataki Judit: Külpolitikai kérdések. Közönség és közvélemény. Rádió és Televízió Szemle, 1975. 2-3 sz. VÖ.: Ugyanott.

- 215 periódusokban talanodók" majdani gát

különösen

típusa,

amely

véleménye

"nem

tudom"

talataink

válasszal

látszatát,

és

az

félúton

fejezi

ki.37

fontosnak az

véleményük,

de

bármelyik

"elbizony-

van

átmeneti

típusának

ezért

válik

és

különösen

véleménynélküliek" nincs

éppen

között,

alapján

valójában

gyakorivá

a

régi

bizonytalansá-

Kutatási

tűnik

"a

tapaszrejtett

elkülönítése, kerülni

akiknek

akarják

felkínált

és

ennek

válaszlehetőség-

re rábólintanak. A a

rejtett

véleménynélküliség

véleménynyilvánító

közönség

mérésére,

árnyaltabb

valamint

tagolására

o-

lyan módszert dolgoztunk ki, amely számításba veszi a vélemények eltérő

stabilitását. 38

stabil,

gyakran

mértékben

rögzített

a

mindennapi

élet

a

Az előzetesen kialakult,

szokásmechanizmusok vélemények

és

szituációiban

a

által múlékony,

rögtönzött

különböző ingadozó,

véleményreak-

ciók között az átmenetek sokféle változata fordul élői és a

különböző

szilárdságú

nézeteknek

különböző

a

súlya,

je-

lentősége a közvélemény formálódása szempontjából.

37

)

38

)

Lásd: Angelusz Róbert - Nagy Lajos Géza - Tardos Róbert Terestyéni Tamás,: Gazdasági közhangulat és közgondolkodás. Rádió és Televízió Szemle, 1976. 2. sz. Egyik első kutatásunkat, amelyben a stabilitás szintjének mérésére törekedtünk, 1973-ban vállalati környezetben végeztük. Lásd: Angelusz Róbert - Csepeli György Kulcsár László S. Molnár Edit: Idézett tanulmány. 1974-ben Pataki Judittal és Lovas Annával országos reprezentatív mintákon kezdtünk kutatást, amelynek során a módszert egyszerűbbé és könnyebben kezelhetővé tettük. Az öt válaszlehetőséget tartalmazó skáláról hármas skálára tértün k át. Kutatásaink eredményeiről lásd még Angelusz Róbert Pataki Judit: A jövedelemkülönbségek alakulása a közvéleményben. Rádió és Televízió Szemle 1975. 4.sz. illetve Angelusz Róbert és Pataki Judit korábban idézett tanulmánya.

- 216 A

vélemények

nézhető. dott

Az

egyik

időpontban

lyosodott, mással

a

meg

események, be

a

őrzik

meg

zisztenciájának, nevezem.

eredeti

vényű. sok

A

nagy

sodrában

tozhatnak. alitása

a

Akik távon

azok is

témák,

is A

esetleg

a a

követkeszilárdan világos

pl.,

nem

hogy

inkább

nem is

erede-

feltétlen

és ér-

véleményváltozágyakran

témának

megvál-

csekély

perzisztens

megőrizhetik, mert

a

megőrzik

perzisztenciának gyors

kevésbé

per-

stabilitásának

szempontjából

vélemények

viszont

különböző

vélemények

látszik

irányuk

vizsgál-

természetesen

összefüggése

perzisztens számára

a

vélemények

vélemények. az

Azt

jelenség

stabilitás

az

aktualitású

van,

hosszabb

ez

dinamikus

mennyire

hosszútávon

mint

bizonytalan

stabilitásnak

a

egy-

esetben

két

Valószínűnek

vélemények

irányukat, is

és

esetleg

változás

előbbit

utóbbit

egymástól.

perzisztens tileg

az

az

a-

mennyire

milyen A

egy

kikristá-

időközben

illetve

is

hatására

másik

arculatukat.

Perzisztencia

független

különböző,

hosszabb

hatására

céljából

van

véleményeket.

véleményekben,

eredeti

hogy

mennyire

A

a

viszonylag

megkülönböztetése

vizsgáljuk,

hogy

irányukat.

benyomások

zett

szempontból

kérdésfeltevések

szemléljük

egy

azt

iránya,

eredeti

hogy

két

véleményeknek

stabil

perspektívában

a

esetben

ellentétes

őrzik juk,

stabilitása

aktu-

nézetüket

környezetükben

ke-

vés a véleményváltozás irányába ható ösztönzés. A módszert tens

vélemények dolgoztunk

véleményűek,

ki, az

perzisztenciájának amely

lehetővé

ingadozók,

a

mérésére teszi

rejtett

a

olyan perzisz-

véleménynél-

- 217 -

küliek és a nyílt véleménynélküliek elkülönítését. A típusok kialakításához a következő módszert használtuk: a kutatás során két egymással megegyező országos reprezentatív mintán dolgoztunk. Az egyik mintánál rendre három alternativás véleménykérdéseket tettünk fel, és a megkérdezett választott a felkínált válaszlehetőségek közül. A másik mintánál a korábban három alternativás kérdésekből három külön kérdést csináltunk, és mindegyik válaszalternatíváról megkérdeztük, hogy a kérdezett egyetért vagy nem ért vele egyet. Az egyes válaszalternatívákat a kérdőív egymástól távoleső pontjain helyeztük el.

Perzisztens akik

kitartottak

véleményűeknek eredeti

azokat

véleményük

tekintettük,

mellett.

válaszlehetőségei közül csak eggyel értettek

Egy

kérdés

egyet, a töb-

bit pedig elutasították. Ingadozó egy

kérdés

véleményűeknek

válaszlehetőségei

véleményeket

nem

azokat közül

választottak,

de

tekintettük, polárisan valamelyik

akik

ellentétes poláris

véleménnyel és a közbülső véleménnyel egyetértettek. Rejtett akiknél

a

legalábbis

véleménynélkülieknek

vélemény egymással

iránya

nem

volt

polárisan

azokat

minősítettük,

megállapítható,

ellentétes

vagy

véleményekkel

értettek egyet. Nyílt

véleménynélkülieknek

azokat

akik nyíltan deklarálták véleménynélküliségüket.

tekintettük,

- 218 –

A véleménnyel nem rendelkezők és a véleménynyilvanító közönség aránya a hagyományosan mért nyílt véleménynélküliség, illetve a rejtett véleménynélküliség mérésére alkalmas módszer alapján az egyes iskolai végzettségi

x

xx

xxx

A táblázat a 18 véleménykérdés válaszaira épül és az azokból számított átlagokat tartalmazza. Nyílt véleménynélkülieken mindig a hagyományos módszerrel mért "nem tudom" válaszadókat értjük. Összes véleménynélkülieken a perzisztenciát is figyelembevevő módszerrel rejtett véleménynélkülieknek bizonyulókat és nyílt véleménynélkülieket együttesen értjük.

- 219 A mottevő

két

különböző

különbséget

mutatnak.

lieket

is

összes

véleménynélküliek

vánító

figyelembevéve

közönség

kalmazva

13%

aránya.

a

egyharmada

A

és

a

a

véleménynyilvánító

megnő

a

aránya,

technikát

véve

közönség

a

az

véleménynyil-

addig

bizonyult.

szá-

véleménynélkü-

hagyományos

figyelembe

véleménynélkülinek

adatok

jelentősen

összeszűkül

Amíg

is

szerzett rejtett

ugyanis

véleménynélküliek

véleménynélküliséget

lelően

módszerrel

a

al-

rejtett

a

lakosság

Ennek

megfe-

felnőtt

lakos-

ság 87 %-áról 67 %-ára csökkent. (Utóbbi adat a perzisztens

és

tett

az

ingadozó

véleményűeket

véleménynélküliséget

is

tartalmazza.)

figyelembe

A

véve

rej-

elsősor-

ban a 8 osztálynál alacsonyabb iskolai végzettségűek között jelentős az eltolódás. Amíg a hagyományos technikával mérve csak 21 %-uk, addig a rejtett véleménynélküliséget is számításba véve 48 %-uk bizonyult véleménynélkülieknek. A hagyományos technikával mért adatokhoz képest a véleménynélküliek hasonló jellegű, de rendre kisebb jelentőségű összeszűkülést találjuk a magasabb iskolázottsági szinteken. Az

eddigieknél

különbségeket

észleltünk,

miként

a

lai A

alakul

végzettség 8

amikor

perzisztens és

általánosnál

19 %,

jelentősebb

a

foglalkozási

alacsonyabb

aránya

az

csoportok

hogy isko-

szerint.

iskolai

végzettségűeknél

a 8 osztályt végzetteknél 45 %,

a középiskolai

perzisztens

szinthez

megvizsgáltuk,

vélemények

végzettséggel rendelkezőknél 61 %3 a

csoportspecifikus

veleményűek

képest

a diplomásoknál

aránya.

viszonylagos

és

Az

alacsonyabb abszolút

67 % iskolai

értelemben

- 220 -

egyaránt vű

a

8

javulást.

tározott

osztály Az

elvégzése

ennél

iránnyal

jelenti

alacsonyabb

rendelkező

a

legnagyobb

végzettségűeknél

vélemény

a

vizsgált

mér-

a

ha-

kérdések

ben csak szórványosan fordul elő. A iegü

perzisztens

csökkenését

letve

a

végzők,

ladva.

Az

69 %, nál,

vezetők

ill.

a

arányának

meg

felől

az a

és

a

hasonló

jel-

értelmiségiek,

mezőgazdasági

háztartásbeliek

értelmiségieknél

csoportja

felsőszintű

il-

fizikai

felé

ha-

vezetőknél

az alsószintű vezetőknél 52 %, az irodai dolgozókilletve

gáltatásban sági 17

figyelhetjük

felsőszintű

munkát

vélemények

és

fizikai

%,

nítás

a

a

középszintű az

iparban

munkát

lóságot

mutatnak

nyiségi

mutató

dolgozóknál

végzőknél

perzisztens

területén

szakembereknél

14

véleményűek

megfigyelhető azzal, és

az

tában tapasztaltunk.

amit

%,

43 a

aránya. tendenciák

az

53 %,

a

a

szol-

mezőgazda-

háztartásbelieknél A

véleménynyilvábizonyos

informálódást

informálódás

%,

jelző

hatékonysága

hasonmeny-

viszonyla-

- 220/a –

Véleménynyilvánítók és psrzisztens véleményűek aránya az i s k o lá z o t t s á g s ze r in t

- 221 -

A vánítás

tradicionális

az

téktelen

vélemények

magasabb

iskolai

az

esélye

ségen

belül

növekedjék

A

fenti

a

perzisztens

tendenciákból

pet

a

iskolai

játszanak

ményáramlatok nyilvánító

a

viszonylag

Sokkal

szinthez hogy a

a

ha

véleményűek

átlagosnál

végzettséggel

rendelkezők

kialakításában,

részét mint

elfoglalt

aránya.

ahogy

nagyobb akkor nagyobb

képező

domináns

arra

arányaikból

a

na-

közön-

feltételezzük,

formálódásában,

közvélemény

annál

véleménynyilvánító

következik:

az

tekintetében.

közelítünk,

perzisztens

az

jelen-

jelentősebbek

vélemények

közönségben

véleménynyil-

perzisztenciája

véleményűek

játszanak

gasabb

annak,

mért

szerint

mutat.

a

gyobb

pet

végzettség

különbségeket

eltérések Mennél

iskolai

technikával

hogy szere-

a

ma-

szerevéle-

véleménykövetkez-

tethetnénk. Az egyes társadalmi-demográfiai változóknak a vélemények perzisztenciáját befolyásoló hatásásának mérésére többváltozós elemzést is alkalmaztunk, ahol az egyes változók szerepét több szempontú variancia-analízissel vizsgáltuk. Az elemzésbe bevont négy változó az iskolai végzettség, a nem, a lakóhely és a kor volt.39 E változók a teljes variancia 41 %-át magyarázzák. 39

)

A

többdimenziós elemzéshez a 18 kérdésből 9-et választottunk ki. A 9 kérdésből hierarchikus skálát szerkesz* tettünk. A skála segítségével azt mértük, hogy a vizsgált személyek a 9 kérdésből hányban bizonyultak perzisztensnek. A variancia-analízis során a foglalkozázási csoportot nem vontuk be az elemzésbe, mert a három dimenziós táblák alapján úgy láttuk, hogy az iskola és a foglalkozás szoros összekapcsolódása és interferenciája miatt alig növelné a megmagyarázott teljes varianciát.

- 222 –

A legerősebb változónak az iskolai végzettség bizonyult. Elhagyása a változók közül csaknem a felére csökkentette a magyarázott teljes varianciát.40 A budapestiek, a férfiak perzisztensebb, véleménye jelentős mértékben, a fiatalabbaké pedig teljesen magasabb iskolázottságból adódott.

Mind a vélemények perzisztenciájánál, mind a hirfogyasztói magatartásnál zettség,

ill.

haladva

együtt

a

azt

láttuk, hogy

foglalkozási

emelkedik

az

hierarchia

informált

az

iskolai

szerint

típusok,

a

vég-

felfelé perzisz-

tens véleményűek aránya. Felvetődik a kérdés, hogy az észlelt "párhuzamosság" mennyiben adódik abból, hogy mindkettőt a "független változók" hasonlóképpen szabályozzák,

illetve milyen

ben abból, hogy e kapcsolat mellett az vélemények

perzisztenciája

között

egy

mérték-

informáltság és a közvetlen

kölcsönha-

tás is érvényesül. A legerősebb független változó, az iskolai végzettség hatását "kiszűrve" azt tapasztaltuk, hogy csak a két alacsonyabb iskolai végzettségű csoportban szignifikáns a hírfogyasztói magatartás és a perzisztencia közötti összefüggés. A 8 osztálynál alacsonyabb iskolai végzettségűeknél

az

informáltak

29

%-ának,

a

hírszegények

14 %-ának perzisztens a véleménye, a 8 osztályt végzetteknél pedig 51, ill. 40 % 40

)

ez az arány.

Az iskola elhagyása 22, a lakóhely 37, a nem 39, a kor 40 %-ra csökkentette a megmagyarázott varianciát. A változók magyarázó ereje "önmagában" az interferenciahatás kiszűrése előtt - a következő volt: iskola 16 %, lakóhely 11 %, nem 7 %, kor 7 %. A két adatsor önmagában is az iskola erős interferencia, illetve interakciós hatását valószínűsíti.

- 223 -

Az informáltak és perzisztens véle-ményüek arányának alakulása az iksolai végzettség szerint (A megkérdezettek százalékában)

- 224 -

A között sünk

magasabb

nem

találtunk

szerint

ez

végzettségű

játított

van

kialakítására, Vizsgálatunk

adódik,

hogy

hogy

a

hogy

magasabb

nem

vagy

iskolai

és

akár

az

elsa-

vélemények

végzettségűeknél.

teszi

lehetővé

annak

iskolázottságúak

következtében

aránya,

Feltevé-

perzisztens

alacsonyabb

perzisztens

a

alacsonyabb

jellege

változó

informáltakról,

sarkall

hírfogyasztás

vélemények

két

mikrokörnyezet

az

az

a

kapcsolatot.

akár

a

inkább

mint

hatékonyabb

-

szó-

statikus

eldöntését,

szó,

abból

kultúra

zisztens

közvetlen

csoportokban

hírszegényekről

a

iskolázottságúaknál

pedig

véleményűek

között

nagyobb inkább

között

a

per-

arról

van

erősebb

az

informálódásra irányuló motiváció. Perzisztenciájük máltságuk

tekintetében

formációs

szintjének

az

emberek

rét

ókkal.

A

nyosságait

vonatkozó

ban

a

tekre kel mény

mértékben

vélemények jelezte a

az

a

konkrét

"szűrő"

ellenőriztük, kialakításához

hogy

előtt

leménykérdést

csak

a

véleménykérdést

próbát.

A

nézzük,

hogy

és

tettük

komoly

a

amelynél vélemények-

olyan

ismere-

fel,

amelyek-

rendelkezik-e információkkal. akik

előrehozva

hiá-

vizsgálataink-

tettünk

fel,

konk-

informáci-

stratégia,

rendszerint

elemi

egy-egy

elemi

Korábbi

kérdezett

szükséges azoknak

azt

szintjének

kérdéseket a

in-

információkra

sorrendjét.

véleménykérdések

vélemények

szükséges

kérdezési

infor-

A

rendelkeznek

információs

kérdések

irányuló

vélemények

különböznek.

kialakításához

megfordítottuk re

is

a

megállapításánál

milyen

vélemény

mellett

a

véleA

vé-

kiállták

ezt

viszont

azt

ta-

- 225 -

pasztaltuk, szének nem

hogy

volt

az

emberek

véleménye

rendelkezett

elemi

kérdés

információkkal. vélemények

gően

különbözött.

meredeken

nő

szintje

közök

zőtlen

jelzi,

esetben

A

felé

zuhant

informálatlan

az

alacsony

informá-

tömegkommunikációs bizonyulnak

információkkal

helyzetű haladva

füg-

emelkedésével

a

mint

infor-

végzettség

vélemények

hogy

illetve

végzettségtől

hatékonyabbnak

kedvezőbb

helyzetűek

szükséges

és

elterjesztésében,

látásukban.

válaszolásához

iskolai

A

ré-

amelyekben

iskolai

informált

azt

számos

lemények

Az

jelentős

kérdésekben,

informálatlan,

az

aránya.41

vélemények ciós

Az

aránya

az

rendkívül

olyan

a

mált

egy

a

vé-

való

el-

csoportoktól ez

a

esz-

a

tendencia

kedvenövekvő

mértékben érvényesül. A

vélemények

hírfogyasztás, játos Az ban

a

vélemények

összekapcsolódást,

iskolázottság emelkedve

informáltsága korántsem való

és

az

perzisztenciája,

ban

perzisztenciája,

eljuttatásának

lalatnál

41

)

végzett

társadalmi

kognitív

mellékesek

informáltsági

kumulatív

intenzív

egyre

betöltött

a

szerveződést rétegek

szervezettsége

jelentőségük kutatásunk

Vö.: Angelusz Róbert kérdések, közönség és Szemle, 1975. 2-3. sz.

és

a

a

E

sa-

mutat.

hierarchiájá-

és

válik.

vélemények

esélyei

intenzív

szintje

hírfogyasztás,

jellemzőbbé a

az

vélemények magasszintű

tulajdonságok

megfelelő

fórumokra

közvélemény

alakulásá-

szempontjából.

Egyik

eredményei

azt

Pataki közvélemény.

pl.

nagyvál mutatják

Judit: Külpolitikai Rádió és Televíziós

- 225 -

pasztaltuk, szének nem

hogy

volt

az

emberek

véleménye

rendelkezett

elemi

kérdés

információkkal. vélemények

gően

különbözött.

meredeken

nő

szintje

közök

zőtlen

jelzi,

esetben

A

felé

zuhant

informálatlan

az

alacsony

informá-

tömegkommunikációs bizonyulnak

információkkal

helyzetű haladva

füg-

emelkedésével

a

mint

infor-

végzettség

vélemények

hogy

illetve

végzettségtől

hatékonyabbnak

kedvezőbb

helyzetűek

szükséges

és

elterjesztésében,

látásukban.

válaszolásához

iskolai

A

ré-

amelyekben

iskolai

informált

azt

számos

lemények

Az

jelentős

kérdésekben,

informálatlan,

az

aránya.41

vélemények ciós

Az

aránya

az

rendkívül

olyan

a

mált

egy

a

vé-

való

el-

csoportoktól ez

a

esz-

a

tendencia

kedvenövekvő

mértékben érvényesül. A

vélemények

hírfogyasztás, játos Az ban

a

vélemények

összekapcsolódást,

iskolázottság emelkedve

informáltsága korántsem való

és

az

perzisztenciája,

ban

perzisztenciája,

eljuttatásának

lalatnál

41

)

végzett

társadalmi

kognitív

mellékesek

informáltsági

kumulatív

intenzív

egyre

betöltött

a

szerveződést rétegek

szervezettsége

jelentőségük kutatásunk

Vö.: Angelusz Róbert kérdések, közönség és Szemle, 1975. 2-3. sz.

és

a

a

E

sa-

mutat.

hierarchiájá-

és

válik.

vélemények

esélyei

intenzív

szintje

hírfogyasztás,

jellemzőbbé a

az

vélemények magasszintű

tulajdonságok

megfelelő

fórumokra

közvélemény

alakulásá-

szempontjából.

Egyik

eredményei

azt

Pataki közvélemény.

pl.

nagyvál mutatják

Judit: Külpolitikai Rádió és Televíziós

- 227 -

B i b l i o g r á f i a

Adorno,

T.W.:

A

Televízió

televíziós

és

a

tömegkultúra

jelenség.

Gondolat

mintái.

Kiadó,

In:

A

Budapest,

1976. Albrecht,

M.:

Nyelvi

sorompók

a

képernyő

előtt,

MRT

TK

Módszertan 1973, 7.szám. Allport,G.W. Az előítélet. Gondolat Kiadó, Budapest, 1977. Almond,

G. A.: The

American

People

and

Foreign

Policy.

F.A. Praeger, New York, 1960. Angelusz

Róbert In:

-

Az

Váradi

László:

információtól

a

Kisvárosi

közélet.

közéletig.

Kossuth

1970. Könyv-

kiadó, Budapest, 1973. Angelusz

Róbert

-

Csepeli

S. Molnár

Edit: A

lemények

alakulása.

György

-

kommunikáció MRT

TK.

Kulcsár folyamata

Tanulmányok,

László és

a

vé-

Budapest,

VI, évf. 4.sz. Budapest, 197^. Angelusz Róbert - Pataki Judit: Külpolitikai kérdések: Közönség és közvélemény. Rádió és Televízió Szemle, 1975. 2-3.sz. Angelusz Róbert - Pataki Judit: A jövedelem különbségek alakulása a közvéleményben.

Rádió és Televízió Szemle, 1975. 4.sz.

- 228 -

Angelusz Róbert - S. Molnár Edit: A közvéleménykutatás néhány ismeretelméleti- módszertani problémája. In: Szociálpszichológiai kutatások Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. Angelusz Róbert - Lázár Guy: A

vélemények

polaritása.

MRT

TK.

Módszertan,

6. évf. 23.sz. Angelusz Róbert - Nagy Lajos Géza - Tardos Róbert - Terestyéni Tamás: Gazdasági közhangulat és közgondolkodás. Rádió és Televízió Szemle, 1976. 2. sz. Angelusz Róbert - Nagy Lajos Géza - Tardos Róbert: Tendenciák a gazdasági vélemények formálásában. Szociológia, 1978. 1. sz. Angelusz Róbert - Nagy Lajos Géza - Tardos Róbert - Terestyéni Tamás: A gazdasági kérdések és feladatok visszatükröződése a tömegtájékoztatási eszközökben és a közgondolkodásban. Gazdaság, 1979. 3. sz. Aranguren,

J. L.: Soziologie

der

Kommunikation.

Universitats Bibliofilek, München, 1967.

Kindlers

- 229 -

Arndt,

H.: Theoretische Einführung in die Pressekonzentration, In:

Massenkommunikationsforschung.

von

D.

Prokop.

Fischer

Verlag,

Herausgegeben

Frankfurt

am

Main.

1972. Bauer,

H.:

Die

Presse

und

die

öffentliche

Meinung.

Günter

Olzog Verlag, München-Wien, 1968. Bauer, V.: Die öffentliche Meinung in der Welt geschichte Leipzig, 1930. Bácskai

Erika:

Miskolc

tömegkommunikációs

rendszere.

MRT TK. Tanulmányok, V. évf. 13. szám, 1973. Bácskai Erika: A rétegműsorokról. In: Komplex rádiókutatás. Bem,

D.

J.:

Beliefs,

attitudes

and

humán

affaire.

Carnagie-

Public

Opinion.

Mellon University, 1970. Benson,

L.:

Scientific

Study

of

Post

Public Opinion Quarterly 1967-68. Winter. Békés

Ferenc:

A

lakosság

politikai

ismeretei.

MRT

Közvéle-

ménykutató Osztály kiadványai, Budapest, 1967. 4. sz. Békés

Ferenc

-

Surányi

társadalmi

Bálint:

rétegződés.

törekvések Budapest, 1968.

-

Politikai In:

Magyarországon.

ismeretszint

Korszerű

és

statisztikai

Akadémiai

Kiadó,

- 230 -

Békés

Ferenc

-

Surányi

mérésének

Bálint:

társadalmi

A

politikai

tényismeretek

összefüggéseiről.

Valóság,

1970. 8. sz. Békés Ferenc: A lakosság politikai és gazdasági ismereteiről. In: Az információtól a közéletig. Kossuth, Budapest 1973. Békés

Ferenc:

A

lakosság

különböző

ismereteinek

összehason-

líthatósága és az ismeretek struktúrája, Statisztikai Szemle, 1978. 2.sz. Békés

Ferenc:

Ismeretszintmérés,

ismeretstruktúra,

tipológia, TK, Membrán könyvek, 3. Bernstein,

B:

Sprache

Schichtung.

symbolisohes

In:

kötet, 1980.

Verhalten

Kommunikation,

ismeret-

und

soziale

Herausgegeben

O.

W.

Haseloff Colloquium Verlag, Bjerlin, 1969. Bernstein,

S.:

Társadalmi

osztály,

nyelv

és

szocializáció.

Valóság, 1970/11. sz. Bernstein,

B:

Nyelvi

szocializáció

és

oktathatóság.

In:

Tár-

sadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások. Gondolat, Budapest, 1975. Bledjian,

F:

Theoretische

Ansätze

über

den

Eintfluss

der

prakommunikatiren Einstellungsstrukturen der Rezipienten auf Bildung und Anderung von Einstellungen. In: Massenkommunikationsforschung. Herausgegeben Von D. Prokop. Fischer Taschenbuch Verlag, Frankfurt am Main, 1973.

- 231 -

Bluntschli

-

Brater: Staatswörterbuch, Leipzig,

und

Stuttgart.

1876. Bourdieu, P. : L'opinion publique n'existe pas. Les Temps Modernes, 1973. l. sz. Bryce:

The American Commonwealth. 1921.

Burckhardt, J: A reneszánsz Itáliában. Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata, Budapest, 1978. Cantril, H.: Támadás a Marsról. MRT TK. Szakkönyvtára, 9. kötet Budapest, 1970. Childs, H. L.: Public Opinion: Nature, Formation and Role, N.I. Van Nostrand, Princeton, 1965. Dahrendorf,

R.:

Homo

Soziologicus

Vestdeutscher

Verlag,

Köln und Opladen, 1970. Devine, D. J.: The Attentive Public. Rand Mc. Nally and Company, Chicago, 1970. De

Volder,

U.: Soziologie

der

Zeitung.

F.

Enke

Verlag,

Stuttgart, 1970. Dovitat, E.: Handbuch der Publizistik. De Cruyter Co., Berlin, 1968.

- 232 -

Dröge,

F.:

Der

zerredete

Widerstand,

Bertelsmann

Universitats

Verlag, Düsseldorf, 1970. Droge, F. - Weissenbach, R. - Haft, H. : Wirkungen der Massenkommunikation

Atheneum

Fischer

Taschenbuch,

Verlag

Frankfurt am Main, 1973. Ferge

Zsuzsa:

Társadalmi

struktúra

és

iskolarendszer

közötti

összefüggés, Szociológia, 1972. l. sz. Fodor Gábor: Nyilvánosság, közvélemény, tömegkommunikáció. MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet, Budapest, 1976. Funkhouser,

R.: Study

The in

Issues the

of

Dynamics

the

Sixties:

of

Public

An

Exploratory

Opinion,

Public

Opinion Quarterly, 1973. 1. sz. Gehlen,

A.:

Die

Seele

im

technischen

Zeitalter,

Rowohlt,

Hamburg. Gessler, R. : Bedurtnisvermittlung und Kommunikation. Rundfunk und Fernsehen 24 Jahrgang, 1976. 1-2. sz. Gerbner, G. - Gross, L.: A Televízió mint művelődési eszköz. TK. Módszertan 1976, VII. évf. 1. sz. Gottschalch, V. - Neuman Schonwetter, M - Soukup, G.: Sozialisationsforschung.

Fischer

Taschenbuch

Verlag,

Frankfurt am Main, 1971. Groth, O.: Die unerkannte Kulturmaoht, Verlag Walter de Czuyter Co. Berlin, 1960.

- 233 -

Grusin,

B. A.:

A

vélemények

világa.

Gondolat

Könyvkiadó,

Budapest, 1971. Gurevics, A. J.: A középkori ember világképe. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1974. Haacke, V.:

Publizistik und Gesellschaft. K.E. Kochler Verlag

Stuttgart, 1970. Habermas,

J.:

A

társadalmi

nyilvánosság

szerkezetváltozása.

Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. Habermas, J.: Thesen zur Theorie der Sozialisation, Stichworte und Literatur zur Verlesung im Sommer-Semester. 1968. Habermas, J.: Technik und Vissenschaft als "Ideologie" Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main, 1971. Hagemann,

V.

-

Prakke,

H.:

Grundzüge

der

Publizistik.

Verlag Regensberg Münster, 1966. Hanák

Katalin:

Eszmecsere

az

információszükségletről.

Rádió

és Televízió Szemle, 1977. l. sz. Hanák

Katalin:

Kísérletezés

a

telekommunikációs

oktatásban.

Rádió és Televízió Szemle, 1978. 2. sz. Hartig,

M.

-

Kurz,

Ansarze

U.: zur

Sprache

als

soziale

Soziolinguistik,

Frankfurt am Main, 1973.

Kontrolle.

Suhrkamp

Neue

Verlag,

- 234 -

Hennis,

W.:

Meinungsforschung

repräsentative

Demokratie.

J. C. B. Mohr (Paul Scebeck) Tübingen, 1957. Hofstätter,

P.

R. Psychologie der öffentlichen

Meinung.

W. Braumüller Universitatsverlag, Wien, 19^9. Hovland, G. I. Weiss, W.: The Influence of Source Credibility on Communication Effectiveness. Public Opinion Quarterly, 1951. Vol. 15. No. k. Hovland,

C.I.:

Az

attitűdváltás

vizsgálatától

nyert

kísérleti és

ellentmondó

természetes

eredmények

összefüg-

gése. MRT TK. Módszertan, 1972, III. évf. 3. szám. Huszár

Tibor:

Fejezetek

az

értelmiség

történetéből.

Gondolat Kiadó, Budapest, 1977. Hyman, H. H.: Ismeretszint vizsgálatok. TK. Műhely, 1978. IX. évf. 11. sz. Jakab

Zoltán:

A

nagymértékű

hírfogyasztás

kísérőjelenségei.

Rádió és Televízió Szemle, 1970. 4.sz. Jakab Zoltán: Kik szólalnak meg a rádióban és a televízióban? TK. Közlemények, 1972. 31. sz. Jager,

W.:

Öffentlichkeit

und

Parlamentarizmus.

Verlag

W.

Kohlhammer, 1973. Katz, E. - Lazarsfeld, P.: Persönlieher Einfluss und Meinungsbildung. Verlag für Geschichte und Pplitik, Wien, 1962.

- 235 -

Klapper, J. T.: A tömegkommunikáció hatásai. MRT Szakkönyvtár, 2. kötet, Budapest, 1969. Koszyk,

K.:

Verläufer

Publizistik

der

Massenpresse

zwieschen

Ökonomie

Reformation

und

und

Franzeiher

Revolution Wilhelm Goldmann Verlag, München, 1972. Kulcsár

Kálmán:

A

közvélemény

és

a

közvéleménykutatás.

Állam és igazgatás, 1962. 11. sz. Kulcsár

Kálmán: In:

A

közvélemény

Társadalom,

mint

szociológiai

politikai,

jog.

jelenség.

Gondolat

Kiadó,

Budapest, 1974. Kulcsár

Kálmán:

Mélyreható

elméleti

kutatásokra

van

szük-

ség. Béke és Szocializmus, 1979. 2, sz. Kunczik,

M.:

Massenkommunikation

Böhlau

Verlag.

Köln-Wien.

1977. Lane,

R.

E.

-

Sears,

D.D.:

Public

Opinion.

Prentice-Hall.

Englewood Cliffs. New Jersey, 1964. Lawton,

D.:

Társadalmi

osztály,

nyelv

és

oktatás,

Gondolat

Kiadó, Budapest, 1974. Lazarsfeld, P. F. - Berelson, B. and Gaudet, H.: The People's Choice. New York, Columbia University Press, 1948. Lazarsfeld,

P.:

Public

Opinion

und

Public Opinion Quarterly, Bánd 21.

Classical

Tradiüon.

- 236 -

Lendvay

Judit:

A

Televízió

1977-ben.

TK

műsorainak

Tanulmányok,

közönségfogadtatása

jelentések,

beszámolók.

Budapest, 1978. X. évf. 2. sz. Lenz,

F.:

Werder

und

Vesen der öffentlichen

Meinung. Verlag

Pohl Co. München, 1956. Lewin,

K.:

A

mezőelmélet

a

társadalomtudományban,

Gondolat

Kiadó, Budapest, 1972. Lederer

Pál:

Bevezetés.

In:

A

foglalkozások

presztízse.

Gondolat Kiadó, Budapest, 1977. Lippmann, V.: A közvélemény TK Módszertan, 1971. Luhmann,

N.:

Öffentliche

Meinung.

In:

N.

Luhmann:

Politische

Planung. Vestdeutscher Verlag, Opladon, 1971. Lukács

György:

A

társadalmi

lét

ontológiájáról

I-III.

Massenkommunikation.

Verlag

Magvető Kiadó. Budapest, 1976. Maletzke,

G.:

Psychologie

der

Hans Bredow Institut, Hamburg, 1963. Maletzko,

G.:

Ziele

und

Wirkungen

der

Massenkommunikation.

Verlag Hans-Bredow Institut, Hamburg, 1975. Mannheim,

K.:

Vissenssoziologie.

Rhein und Berlin, 1970.

Luchterhand.

Neuwied

am

- 237 -

Mannheim,

K.

:

Ideologie

und

Utopie.

Verlag

Schulke-Blurake.

Frankfurt/Main, 1952. Mills,

C.

W.:

Az

uralkodó

elit.

Gondolat

Kiadó,

Budapest,

1972. Morin,

E.:

La

rumeur

d'Orléans

Editions

S.:

Medienindustrie

du

Seuil,

Paris,

1969. Müller-Doohm,

und

Demokratie.

Athenaum Verlag, Frankfurt/M. 1972. Negt,

O.:

-

Kluge,

A.:

Öffentlichkeit

und

Effahrung,

Suhrkamp Verlag, Frankfurt ara Main, 1972. Neumann,

E. N.: In:

Öffentliche Jahrbuch

Meinung

der

und

öffentlicben

soziale Meinung

Kontrolle. 1965-1967.

Herausgegeben vom Institut für Demoskopie Allensbach. 1967. Neumann,

E.

N.:

Öffentlichkeit

als

Bedrohung.

Verlag

Karl

Alber, Freiburg-München, 1977. Neumann, E. N.: - Schulz, V.: Publizistik. Fischer Taschenbuch Verlag, Frankfurt am Main, 1971. S. Molnár Edit: Véleményalkotás és információszerzés. In:

Információtól

Budapest, 1973.

a

közéletig.

Kossuth

Könyvkiadó,

- 238 -

S.Molnár Edit: A kérdőívkérdések megértésének ellenőrzése (Kérdezésmetodikai megfontolások.) Szociológia, 1975. 3. sz. Sombart,

W.:

Der

Moderne

Kapitalismus.

Verlag

von

Duncker

Humblot München und Leipzig, 1921, Somlai

Péter:

Hivatalnoki

szervezet

és

intenzív

iparosítás.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977. Speier,

H.:

The

Historical

Development

of

Public

Opinion.

American Journal of Sociology 1950. l. sz. Stoetzel,

J.

-

Girard,

A.:

Les

sondages

d'opinion

publique,

Presses Universitaires de France, Paris, 1973. Sturm,

H.:

Masse

-

Bildung

-

Kommunikation.

Ernst

Klobt

Verlag. Stuttgart, 1968. Szalai Sándor: Idő

a mérlegen. Gondolat Könyvkiadó, Budapest,

1978. Szecskő

Tamás:

Kommunikációs

rendszer

-

köznapi

kommunikáció.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. Szecskő Tamás: A rádiózás szociológiai és pszichológiai problémái. Rádió Szakkönyvtár, 10.sz. Budapest, 1966. Szecskő

Tamás:

Előszó. In: Az információtól

Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1973.

a

közéletig.

- 239 -

Szekfü

András: MRT

Televízió TK

és

rádió

Tanulmányok,

V.

készülék évf.

ellátottság

21.

szám.

1972,

Budapest,

1973. Szekfü András: A magyar sajtó olvasói. TK Tanulmányok, VIII. évf. 2. szám. Budapest, 1976. Nowcomb,

T.:

Sozialpsychologie

Verlag

Anton

Hain

-

K.G.

Mersenheim am Glau, 1959. Papp Mária - Pléh Csaba: Nyelvhasználat és társadalmi helyzet. Szociológia, 1972. 2. sz. Papp Zsolt: Jürgen Habermas és a kritikai nyilvánosság esélyei. In: J. Habermas. A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. Pataki

Ferenc:

Társadalmi

lélektan

és

társadalmi

valóság.

Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1977. Rosengren, K. E.: A hírek terjedése: áttekintés. MRT TK Módszertan, IV.évf. 27. szám, 1973. Röpke, J.: Zur Politischen Okonomie von Hörfunk und Fernsehen. Publizistik, 1970. 2. sz. Rust, H.: Kommunikationssoziologishe Dimensionen der Öffentlichkeitbegrifts. Rundfunk und Fernsehen, 1972. 4. sz.

- 240 -

Schmidtchen,

G.

:

Die

betragte

Nation,

Fischer

Bücherei,

Frankfurt am Main und Hamburg, 1965. Schneider,

F.:

Politik

und

Kommunikation.

Hase

Kehler

Verlag, Mainz, 1967. Schönbach, K.: Frennung von Nachricht und Meinung. Empirische

Untersuchung

Qualitatkriteriums.

eines

Verlag

Karl

journalistischen Alber,

Freiburg

Medienselektion.

Kindlet.

München. Schulz,

W.:

Medienwirkung

Schiermayer

und

Gruner

Jahr

Gmbh

Co.

Marketing

Services 1971. Tardos

Róbert:

Társas

kapcsolatok,

kommunikáció

a

fiatalok

körében. Rádió és Televízió Szemle, 1977.1-2. sz. Terestyéni Tamás: Tömegkommunikáció és anyanyelv. TK. Tanulmányok, beszámolók, jelentések. XI. évf. 3.sz. Budapest, 1979. Tomka

Miklós:

A

tévénézés

kenységek

és

a

rendszerében.

rádióhallgatás TK

a

Szakkönyvtár

napi

tevé-

37. kötete,

Budapest, 1978. Tomka

Miklós:

A

munkások

tévénézése,

TK Tanulmányok, VII. évf. 7. sz.

rádióhallgatása,

- 241 -

Tönnies, F.: Kritik der öffentlichen Meinung, Berlin, 1922. Troeltsch, E.: Die Bedeutung des Protestantismus für die Entstehung der modernen Welt. München und Berlin, 1911. Unholzer, G.: Information und Unterhaltung im Fernsehen. Angebot und Nachtfrage. In: Politische Pragung durch Unterhaltung. Akademie für Politishce Bildung. Zusammengestellt von H. Friedrich 1971. Varga Károly: Modernizálódás és tömegkommunikáció. MRT TK Szakkönyvtár, 19. kötet, Budapest, 1973. Váradi László: Kinek nincs rádiója? Rádió és Televízió Szemle, 1975. 2-3. sz. Weber, M. : Gazdaság és társadalom. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1967. Weber, M.: Zu einer Soziologie des Zeitungswesens. In: Reader Massenkommunikation. Bertelsmann Universitats Verlag. Herausgegeben Von A. Schilbermann, Bielefeld, 1969.