Kommunikációs stratégiák 1) Kooperatív és non-kooperatív kommunikációs stratégiák 2) Játékelméleti kitekintés 3) Együttműködés és altruizmus az állatvilágban
Herendy Csilla
Kommunikációs stratégiák
1
1) Kommunikációs stratégiák
Herendy Csilla
:-)
2
Kommunikációs stratégiák A stratégiák néhány vizsgálati módja: a) A kommunikáció stratégiája: viselkedésminta-lánc b) Intimitás c) Stratégia, mint forgatókönyv
Herendy Csilla
a) A személyközi kommunikáció STRATÉGIÁJA az a viselkedésminta lánc, amely a kommunikáció törzsének alakítja a szerkezetét. Ezt a struktúrát (viselkedésminta-láncot) a kommunikátorok szerepe alakítja. b) A kommunikációkutatás a stratégiákat gyakran az intimitással (mint nyíltság, őszinteség, leplezetlenség) kapcsolatban vizsgálja: eszerint az érvelés szerint a kommunikátor célja az intimitás, vagyis a stratégiamentesség elérése c) Gyakran forgatókönyvként mutatják be a stratégiákat: -a forgatókönyv viselkedésminták (szerepek) rendezett halmaza (vagy sora) -Valamilyen cél elérését vagy megoldását adja -Kétszemélyes (néha több) -A forgatókönyv nyilvános és személytelen tudások halmaza. A kommunikátornak életre szóló forgatókönyve is lehet, ez a sorskönyv: gyerekkorban az elsődleges szociális környezet (család) által majd az iskolában tapasztaltakkal kiegészített „tudatos életterv”, amely orientálja a tulajdonosát abban, hogy mit kell észrevenni, mikor mit kell tenni, stb. Karakteres tudáskészlet, tapasztalatok (tulajdonosa a nyertesek vagy a vesztesek oldalán áll stb.) A személyközi kommunikációban érvényesülő stratégiák ismerete „hogyan” típusú tudás.
3
Kommunikációs stratégiák • A stratégiák tipizálása jellemzően: – A stratégiák, minta sajátos viselkedéskészletek lehetnek: • kooperatív stratégiák • kompetitív stratégiák
– A stratégiákat leírják: • tematikus, és • (nem-tematikus) témainvariáns módon
Herendy Csilla
:-)
4
1) Kooperatív és kompetitív (vagy: non-kooperatív) stratégiák
Herendy Csilla
:-)
5
Kooperatív stratégiák • A kooperatív stratégiák – Cél: az elérhető nyereséget maximalizálni – Végeredményként olyan „jövedelmek” is megjelenhetnek, amelyek nem oszlanak meg a résztvevők között, hanem valamennyi résztvevő jövedelmét növelik, a költségek pedig megoszlanak – A kooperatív stratégiák esetén mindkét résztvevő győztes, még ha a nyereség az egyik résztvevőnél realizálódik is.
Herendy Csilla
A kommunikátorok célja, hogy közös erőfeszítéssel az elérhető nyereséget maximalizálják (nem pedig hogy a partner rovására jussanak nyereséghez >> kompetitív stratégiák) Végeredményként olyan „jövedelmek” is megjelenhetnek, amelyek nem oszlanak meg a résztvevők között, hanem valamennyi résztvevő jövedelmét növelik, a költségek pedig megoszlanak Pl. olyan beszélgetés, amely egy helyzet kölcsönös megértését eredményezik, vagy olyan problémamegoldó interakciók, amely során pl. a felek olyan problémát oldalak meg együtt, amire külön-külön nem lennének képesek A kooperatív stratégiák esetén mindkét résztvevő győztes, még ha a nyereség az egyik résztvevőnél realizálódik is.
6
Kompetitív stratégiák • A kompetitív stratégiák – Alapja a kommunikátorok versengése (lásd: játékelmélet) – A vetélkedés során az elérhető nyereség megosztása a tét – „Zéró összegű” játszmák: az elérhető nyereség állandó – Kompetitív stratégiák a játszmák is (E. Berne, 1972)
Herendy Csilla
Az olyan játszmák, amelyek kompetitív stratégiákon alapszanak: „zéró összegű” játszmák: -a vetélkedés során az elérhető nyereség állandó, -az egyik kommunikátor a vetélkedés végén többet, a másik kevesebbet tud magáénak. Játékelmélet, később.
7
A stratégiák tematikus megközelítése • Tranzakcionális elemzés (E. Berne, 1972) – Ingeréhség >> stroke – Struktúraéhség >> idő strukturálása • Időtöltés – kooperatív stratégia • Játszma – kompetitív stratégia
Herendy Csilla
A stratégiák tematikus megközelítése – a játszma és az időtöltés Játszma: kompetitív stratégia. 1) Ingeréhség (elismeréséhség) > stroke A forgatókönyv tranzakciókból épül fel, strukturális egysége a stroke (sztók, simogatás) Sztrók: a kompetitív játszma során a nyereségnek / veszteségnek egysége a sztrók: minden olyan aktus simogatásnak számít, amely a partner elismeréséről, a másik nyugtázásáról szól. (gyermeki ingeréhség, felnőtt elismeréséhség – rejtett gondozási formák) A simogatás (stoke) cseréje a tranzakció. 2) Struktúraéhség > idő strukturálása Időtöltések: formális, félrituális alkalmi beszélgetések Játszma: társas együttlétek „egyéni programozása”. Incidensek, amelyek bizonyos mintákat követnek – ezeket kimondatlan szabályok és előírások alkotják. A családi, házasélet, szervezeti élet fajtái éveken át ugyanazokra a játszmákra épülnek. (Berne játszmák lejátszását látja az öngyilkosságban, alkoholizmusban, szerencsejátékban, stb.) Az időtöltés, a játszma a valódi intimitás pótlékai, intimitásértékük az egyéni programozás súlyának függvénye. -
Az intimitás (simogatás) az egyetlen tökéletes válasz az ingeréhségre, elismeréséhségre, struktúraéhségre. Prototípusa a szerelmi egyesülés.
-
A struktúraéhség az ingeréhséghez hasonló jelentőségű (strukturálatlan idő esetén először unalmat érzünk). A magányos ember az idő strukturálását megoldhatja tevékenységgel és fantáziával.
8
A stratégiák tematikus megközelítése • Tranzakcionális elemzés (E. Berne, 1972) – Ingeréhség >> stroke – Struktúraéhség >> idő strukturálása • • • • •
Rituálék Időtöltés – kooperatív stratégia Játszma – kompetitív stratégia Intimitás Tevékenység
Herendy Csilla
Társaságban több lehetőség nyílik erre, ezek bonyolultságuk sorrendjében a következők: 1) 2)
rituálék (helló – helló, de szép az idő! Igen! Nah, vigyázz magadra! Te is! Puszi-puszi), időtöltések (férfi és női témák, járt-e arra, mi lett belőle, főzés stb.). Dialógusban vagy kiscsoportban érvényesülő kooperatív stratégia, célja az idő(köz) strukturálása. Múlatjuk az időt, Jellegzetes témái vannak, Kölcsönös előnye: szerep megerősödése, beállítódás megszilárdulása. Kölcsönös „simogatást” nyújt. Zártkörűek.
3) játszmák: a játszma rejtett tranzakciók folyamatos sorozata, amely meghatározott, előre látható kimenet felé vezet. A játszmában mindig van (az időtöltéssel szemben) valamilyen rejtett cél, a célnak a kommunikatív esemény időtartama alatt rejtve kell maradnia (mert ha a partner észreveszi, esetleg lépéseket tesz, amelyek megnehezíthetik a cél megvalósulását) (Pl. ha a feleség nem lenne,a ffi mennyi mindent megtehetne. Ha 20 éve megöltem volna, most szabad ember lennék, stb..) 4) intimitás 5) tevékenység (ez bármely előző típushoz kapcsolódhat). -
A csoport minden tagjának ugyanaz a célja: a tranzakcióból a lehető legtöbb „kielégüléshez” azaz: nyereséghez / előnyhöz jusson. Ezek az előnyök lehetnek: feszültség csökkentése (elsődleges belső előny), ártalmas helyzet elkerülése (elsődleges külső előny), simogatás – stoke - megszerzése (másodlagos előny), egyensúly fenntartása (egzisztenciális előny).
A társas érintkezés legtöbb örömöt nyújtó formái - akár tevékenység keretében, akár nem - a játszmák és az intimitás. A hosszú ideig tartó intimitás ritka, és elsősorban magánjellegű; a lényeges társadalmi érintkezés az esetek többségében játszmaformát ölt.
9
A stratégiák nem-tematikus megközelítése • Kooperatív stratégiák >> társalgási maximák (Grice) – Együttműködési alapelv / kooperáció elve – Alkategóriák: társalgási maximák
Herendy Csilla
A nem-tematikus megközelítés azt kutatja, hogy miféle szabályok, elvek, „maximák” alkalmazhatók az egyes kommunikációs helyzetekben. A kooperatív stratégiák témainvariáns leírásakor a Grice kezdeményezte „konverzációs maximák”-at szokás alkalmazni. Ezek az együttműködés alapelveit igyekeznek megragadni. (kiindulópont: ágens ezt követi és ezt feltételezi a másiktól). Kooperatív stratégiák >> társalgási maximák (Grice) Együttműködési alapelv / kooperáció elve: általános elv, amit a társalgás résztvevői követnek A társalgásra vonatkozó szabály(ok) arra vonatkozik(nak), - hogyan kell eljárnia a feleknek annak érdekében, hogy üzeneteik egyenesek, világosak, jelentésteliek legyenek, - hogy üzeneteik jelentése kikövetkeztethető legyen bizonyos kommunikációs helyzetekben Az általános alapelv (kooperáció elve) alkategóriái a társalgási maximák
10
A stratégiák nem-tematikus megközelítése • A társalgási maximák (Grice) • Szabályrendszer, középpontban a kooperáció elve Mennyiség (se több, se kevesebb mint amennyire
szükséges) l. Hozzájárulásod legyen a kívánt mértékben informatív (a társalgás pillanatnyi céljai szempontjából). 2. Hozzájárulásod ne legyen informatívabb, mint amennyire szükséges.
Kapcsolat, viszony, relevancia „Légy releváns” , A partner hozzájárulása a tárgyhoz tartozó, a közvetlen szükségleteknek megfelelő legyen
Kooperáció elve: Hozzájárulásod úgy fogalmazd meg, hogy az a kommunikáció elfogadott aktuális céljának/irányának megfeleljen
Minőség (a közleményben foglalt információ megbízhatóságára vonatkozik: „hozzájárulásod igazi legyen és ne hamis”) 1. Ne mondj olyasmit, amiről úgy hiszed, hogy hamis. 2. Ne mondj olyasmit, amire nézve nincs megfelelő evidenciád.
Modor (hogyan mondjuk? – légy érthető!) l. Légy világos! 2. Kerüld a kifejezés homályosságát. 3. Kerüld a kétértelműséget. 4. Légy rövid, tömör (kerüld a szükségtelen bőbeszédűséget). 5. Légy rendezett – fejezd ki magad rendezetten! Herendy Csilla
:-)
11
2) Játékelméleti kitekintés
Herendy Csilla
:-)
12
Mi a játékelmélet? – Racionális döntéshozás elmélete – A legtöbb játékot jellemző interakciókkal foglalkozik – Az adott játékokban előforduló konfliktushelyzetek belső logikáját írja le
Herendy Csilla
A játékelmélet a racionális döntéshozás egyik elmélete. A ~ a matematika egyik ága, matematikai modelleket használ a társadalomtudományokban jellemző többszereplős konfliktusos helyzetek, döntési problémák tanulmányozására. A játékelmélet a legtöbb játékot jellemző interakciókkal foglalkozik, és az adott játékokban előforduló konfliktushelyzetek belső logikáját írja le.
13
Játék, játékos • Játék – bármilyen olyan, két vagy többszereplős (játékos) társadalmi helyzet, amelyben a játékosok érdekei egymáshoz kapcsolódnak vagy összefüggenek
• Játékos – döntéshozó egység
• Mindennapos helyzetek >> társadalmi dilemmák
Herendy Csilla
Játék: bármilyen olyan, két vagy többszereplős (játékos) társadalmi helyzet, amelyben a játékosok érdekei egymáshoz kapcsolódnak vagy összefüggenek. Játékos: egyén vagy egyének olyan csoportja, amely döntéshozó egységként működik A játékelméletben a „játék” kifejezés bármilyen olyan, két vagy többszereplős (játékos) társadalmi helyzetre utal, amelyben a játékosok érdekei egymáshoz kapcsolódnak vagy összefüggenek. (A játékelmélet által vizsgált konfliktushelyzetek lehetnek mindennaposak: kártyajátékban vagy sportban megjelenő konfliktusok, vagy olyan vérre menő, országok közötti konfliktusok is, mint pl. a háború). A játékelmélet egyik alapvető feltevése, hogy a játékosok racionálisak, haszonmaximalizálók, azaz a játékosok igyekeznek úgy dönteni, hogy a lehetséges következmények közül a számukra legkedvezőbb helyzet következzen be, figyelembe véve, hogy a többiek ugyancsak racionálisan döntenek.
14
Játékok típusai • Egyszereplős játék / természet elleni játék – egyetlen játékos hoz döntéseket
• Kétszereplős játék – legalapvetőbb interakciós helyzet
• N szereplős játékok – kettőnél több játékost tartalmazó játékok
Herendy Csilla
Egyszereplős játék / természet elleni játék: a játékok formálisan a legegyszerűbb típusa: egyetlen játékos hoz döntéseket egy közömbösnek vagy semlegesnek feltételezett környezetben. Kétszereplős játék: legalapvetőbb interakciós helyzet N szereplős játékok: kettőnél több játékost tartalmazó játékok
15
Kooperatív és nem-kooperatív játékok
• Kooperatív játék – a játékosok között együttműködés alakul ki – kötelező érvényű megállapodásokat tehetnek a résztvevők
• Nem kooperatív (kompetitív) játék – a játékosok versengenek egymással – nincsenek kötelező érvényű megegyezések
Herendy Csilla
Kooperatív játék: a játékosok között együttműködés alakul ki. Nem kooperatív (kompetitív) játék: a játékosok versengenek egymással. Harsányi János különbözteti meg először a ma ismert formában a kooperatív és a non-kooperatív játékokat. Egy játék szerinte ugyanis akkor kooperatív, ha az elkötelezettségek (megállapodások, ígéretek és fenyegetések) kikényszeríthetőek és teljes mértékben kötik a résztvevőket. Ha nem, akkor non-kooperatív játékok keletkeznek. Mindkét típushoz különálló (nem teljesen egységes) elmélet alakult ki. //Ez a kétszereplős játékokra vonatkozik. N-szereplős játékok vizsgálata abból indul ki, hogy nincsenek olyan szabályok, amelyek megtiltanák a játékosoknak, hogy kötelező érvényű egyezségeket kössenek.
16
Játéktípusok
• Nulla összegű játékok – a konfliktusok szélsősége – A játékosok érdekei teljesen ellentétesek egymással – Nem lehet osztozni a sikeren – Pl. politikusok versenyeznek ugyanazon pozícióért
• Változó összegű (nem tiszta konfliktusos) játékok – a játékosoknak egyaránt vannak ellentétes és közös érdekeik – Pl. „chicken game”, fogolydilemma
Herendy Csilla
Nulla összegű játékok: ezek a tiszta konfliktus játékai: amit az egyik játékos megnyer, azt a másik elveszti. Új érték nem jön létre és nem is vész el. A két játékos érdeke teljesen ellentétes egymással. (Emiatt néhány társadalomtudós határozottan megkérdőjelezi a nullaösszegű játékok gyakorlati jelentőségét: merthogy csak akkor nullaösszegű, ha az érdekük PONTOSAN ellentétes – ilyet pedig nehéz elképzelni. PL. háború esetén is lehet közös érdek a háborús cselekmények körének korlátozása.) Példa erre: politikusok versengenek ugyanazon pozícióért vagy két vállalat versenyez ugyanazért a szerződésért. Változó összegű játékok: a legtöbb társadalmi, politikai vagy gazdasági interakcióban a játékosoknak általában egyaránt vannak ellentétes és közös érdekeik, pl. politikában a demokratikus rendszer fennmaradása vagy más játék esetén. Klasszikus példa a változó összegű játékokra az amerikai fiatalok 50-esévekben játszott népszerű, életveszélyes játéka, a „Chicken game”. Egyes társadalomtudósok ebben látják a „szembenállás univerzális formáját” és nem csupán a „bűnöző fiatalok sportautós játékát”.
17
… egy példa a változó összegű játékokra „A” játékos Lefékez (kooperál)
Lefékez (kooperál)
„B” játékos
Továbbhajt (dezertál)
Kompromisszum: a verseny folytatódik. (R, R)
„A” játékos nyer (S, T)
„B” játékos nyer (T, S)
Összeütköznek (P, P)
Továbbhajt (dezertál) R: reward (jutalom) T: (temptation – kísértés) P: (punishment – büntetés) S: (sucker – balek)
• A „gyáva nyúl” (chicken game) játék nyereménymátrixa Herendy Csilla
:-)
18
Fogolydilemma: a leghíresebb példa
„B” gyanúsított Nem vall (kooperál)
Nem vall (kooperál)
Vallomást tesz (dezertál)
( –1, –1)
( –10, –0)
( –0, –10)
( –5, –5)
„A” gyanúsított Vallomást tesz (dezertál)
• Fogolydilemma mátrixa Herendy Csilla
A játék egy olyan történetről kapta a nevét, amelyet gyakran használnak a játék szerkezetének bemutatására. A történet a következő: a rendőrség őrizetbe vesz két, régóta körözött tettestársat. A rendőrségnek nem áll rendelkezésére közvetlen bizonyíték a két gyanúsított ellen, csak egy gyorshajtást tudnak rájuk bizonyítani. Külön zárkában helyezik el őket (nem kommunikálhatnak egymással), és az ügyész a két fogolynak – különkülön – a következő választási lehetőséget adja: ha mindketten vallanak, 5 – 5 év büntetést kapnak. Ha egyikőjük sem vall, elítélik őket egy kisebb bűncselekményben, és 1 – 1 évet kapnak. Ha egyikőjük vall csak, őt koronatanúként szabadon engedik, míg társa 11 év börtönbüntetést kap. Dilemmájuk a következő: ha a társam nem árul el semmit (és én sem), akkor 1-1 évet ülünk. De ha a társam beszél és én hallgatok, akkor őt elengedik, én pedig 11 évet kapok. Ha ő vall, és én is beszélek, fejenként 5 – 5 évet kapunk. Így mindkettejük számára a vallomás tűnik a legjobb stratégiának. Mindkét fogoly (játékos) jobban jár, ha vall – függetlenül attól, hogy a másik hogy dönt – mintha nem, és mindkét játékos rosszabbul jár ha az optimális stratégiát választják (vallanak), azzal szemben hogy mindketten amellett döntenének, hogy nem tesznek vallomást. Kivételt képez az az eset, amikor elfogásuk előtt kötelező érvényű megállapodást kötnek arra vonatkozóan, hogy egyikük sem vall. Ekkor a fogolydilemma megszűnik. (Csak abban az esetben, ha a megállapodás kötelező érvényű – ha nem, akkor mindkét fél a megállapodás felrúgásában – a dezertálásban – érdekelt.) -Kommunikálhatnak? -Kötelező érvényű megállapodást köthetnek? Ha mindkettő adott, a fogolydilemma megszűnik A fogolydilemma az egyénileg racionális de közösségileg irracionális megoldások paradoxona: mindkét fél jobban járna, ha kooperálnának (nem vallanának) de mindkét fél érdeke a kooperációtól való eltérés (5 – 5 év vagy 10 és 0 év büntetések). A fogolydilemma a játékelmélet leghíresebb játéka, több elméleti és gyakorlati kutatás foglalkozott vele, és a társadalomtudományok szinte mindegyik ágában alkalmazzák. A ~ nem csak a gyanúsítottak problémája, hanem minden emberi – a biológusok szerint állati – együttélés rákfenéjét tükrözi: a közjó és az egyéni érdek ellentétét, legyen szó adózásról, házirendről, árazási vagy fegyverkezési versenyről. Számos társadalmi és politikai helyzet legfontosabb sajátossága az egyén és a közösség konfliktusa. A „hallgatást” ezekben az esetekben az „együttműködés” a vallomást pedig a „saját érdek szem előtt tartása” helyettesíti. Egyes közgazdászok szerint a ~ szerkezete alapján alakulnak az árháborúk és ez magyarázza a kereskedelmi korlátozások (pl. kartelltörvények) jelenségét, valamint a fegyverkezési versenyek logikáját.
19
3) Etológia Együttműködés és altruizmus az állatvilágban
Herendy Csilla
Együttműködés és altruizmus az állatvilágban
20
Együttműködés és altruizmus az állatvilágban • Kooperáció, együttműködés – Közös búvóhely – Közös vadászat
• Altruista magatartás sem ritka – Méhek, rovarok, termeszek – Emlősök is, pl. patkányvakondok
Herendy Csilla
Számos példa van arra az állatvilágban, hogy egy közös cél elérése érdekében az állatok együttműködnek egymással, Pl.: -Közösen építenek búvóhelyet, -együtt cserkészik be prédájukat, -vigyáznak egymás kicsinyeire. Sok esetben ez az együttműködés egyértelműen előnyös a közös akcióban részt vevő összes egyed számára, nem ritka azonban az sem, hogy egy állat úgy segíti társait, hogy közben magát hátrányos helyzetbe hozza ezt a viselkedést altruista, önzetlen magatartásnak nevezzük. Az altruizmus legszélsőségesebb formáit az államalkotó, úgynevezett euszociális rovarok, méhek, termeszek kolóniáiban találjuk. Az euszocialitás arra utal, hogy a csoport egyes tagjai sterilek, nem vesznek részt a szaporodásban, ehelyett a királynő utódait ápolják. Az altruizmust sokáig csoport és rokonszelekcióval magyarázták.
21
Együttműködés és altruizmus az állatvilágban • Együttműködés? – Egységben az erő! Vadászat, párzás
– Különböző fajú egyedek is kooperálhatnak! • Ember és kutya – vakvezető, – segítő, – terápiás, – epilepsziaroham-jelző kutyák, – keresőkutyák.
Herendy Csilla
A kooperációnak többféle formája fordul elő az állatvilágban, és talán legelterjedtebb megnyilvánulása maga a csoportos élet. A legtöbb állatfaj - egész életében vagy csak ideiglenesen - fajtársai közelségében él, velük együtt csoportot alkot, a közösség tagjainak viselkedését azonban a csoporton belül is egyéni érdekeik határozzák meg. A csoportos együttműködés gyakori oka a ragadozók elleni védekezés. Pl. az egymástól távol röpködő seregélyek azonnal összetömörülnek, és sűrű rajban repülnek tovább, ha egy ragadozó madarat, például sólymot vesznek észre. Vagy: a gnúk több ezer tagot számláló csordákban legelnek. Ennek az lehet az oka, hogy az egyedül legelő állat nagyobb eséllyel lesz a ragadozók zsákmánya. Ha egy ezerfős csoporttal számolunk, az egyes állatok átlagos veszélyeztetettsége ezredrészére csökken. Ezt a jelenséget felhígulási effektusnak hívjuk. Minthogy a csoport szélén elhelyezkedő állatok kockázata nagyobb, nem meglepő hát, hogy a legtöbb állat a raj közepe felé igyekszik, így állandó centripetális mozgás alakul ki a csoportban. Az etológusok ezt a típusú csoportosulást találóan az önző bandának nevezik. Az önző banda-hipotézis sok halraj szerveződését is megmagyarázza. A halak állandó, pontosan szinkronizált mozgása, és csillogó, irizáló pikkelyeik azt a képzetet is kelthetik a ragadozóban, mintha egyetlen nagy állattal lenne dolga, és ez megzavarhatja viselkedését. Az ilyen madár-rajba nem repül be a ragadozó, hiszen könnyen megsérülhet. Kifinomult kooperáció figyelhető meg a delfineknél és a vadászó csimpánzoknál. Delfinek: Megfigyelték, hogy halászat közben 16-24 egyed működik együtt a halak összeterelésében. A halrajt körbe úszva egyre kisebb helyre terelik össze őket, mígnem olyan sűrű haltömeg keletkezik, amelyből könnyedén kaphatnak ki egyet-egyet. Együttműködés különböző fajú egyedek között, pl. Az Afrikában élő feketetorkú mézkalauz madár méhlárvákkal táplálkozik – ezek a kaptárban vannak és ő egyebül nem tud hozzájuk férni. Ebben a méhészborz segít neki. A madár észreveszi a kaptárat, jelez a méhészborznak, aki felmászik a fára és összetöri a fészket. Együttműködésük mindkét fél megelégedésére szolgál, hiszen a borz a mézet eszi meg, a madár pedig a lárvákat. A mézkalauz madár "segítőkészsége" nem korlátozódik a méhészborzra, egyes leírások szerint alkalmanként az embereket is a kaptárokhoz vezeti. A fajok közötti (interspecifikus) kooperáció talán az ember és a vele több tízezer éve együtt élő kutya viszonyában teljesedett ki leginkább.
22
Kérdések?
Köszönöm a figyelmet
Herendy Csilla
:-)
23
