Kommunális hulladéklerakók csurgalékvizének vizsgálata

Kommunális hulladéklerakók csurgalékvizének vizsgálata

_________________________________________________________________________________________

Kommunális hulladéklerakók csurgalékvizének vizsgálata Fazekas István*

Bevezetés Egy alsó szigetelés és fels takarás nélküli, úgynevezett nyitott hulladéktelep belsejében zajló folyamatok, illetve az ezek során keletkez anyagok közvetlen és közvetett módon gyakorolnak hatást a környezet elemeire. Közülük leginkább a felszabaduló gázok, a bomlás során termel d h és a kilép csurgalékvizek veszélyeztetik a környezet elemeit. A biogáz és a h termel dés els sorban a spontán módon renaturálódó, illetve a tervezetten rekultivált hulladéklerakók növényzetére gyakorolt hatásuk miatt kiemelked jelent ség , míg a csurgalékvíz a talajok, a felszíni és felszín alatti vizek elszennyezésében, valamint a növényzetre gyakorolt hatásában játszott szerepe miatt fontos. A kommunális hulladéklerakók el z ekben felsorolt emisszióit 2000 és 2001ben egy éven keresztül mértük Debrecen, Földes és Hajdúhadház hulladéktelepein. Jelen cikkünkben a csurgalékvíz összetételével kapcsolatos vizsgálataink fontosabb eredményeir l számolunk be. A csurgalékvizek összetétele A hulladékok veszélyes összetev i (1. táblázat) kioldódva, kilúgzódva, deszorbeálódva a talajba és a talajvízbe kerülhetnek. A városi szemétlerakó helyek környékének talaj- és talajvízvizsgálatai a hulladéklerakók er s szennyez hatását mutatják (MOSER M. – PÁLMAI GY. 1992). A szennyez anyagok áramlása k=10-8 m/s-ig a csurgalékvízben – mint szállító közegben – gravitációval, k<10-8 m/s-nál pedig diffúzióval történik (HORVÁTH ZS. 1993). A csurgalékvíz forrása a csapadék, a talajvíz, a hulladék saját nedvességtartalma és a szerves anyagok bomlásakor keletkez víz. A különböz szerz k szerint az éves csapadékmennyiség 44%-a (EHRIG, H. J. 1980), 26%-a (GAEKE, A. K. et al. 1987), 10%-a (BILITEWSKI, B. et al. 1990), 1520%-a (EHRIG, H. J. 1989) jelenik meg csurgalékvíz formájában. A keletkez mennyiség er sen függ a hulladék vastagságától és a tömörítési technológiától. Csekély mérték tömörítés esetén ez az érték 40%-hoz közeli, korszer kompaktoros tömörítésnél 5% alá csökkenhet (EHRIG, H. J. 1989). A csurgalékvíz mennyiségét szabályozni lehet továbbá a lerakóhely felszíni vízelvezetésével, a rendszeres takarással, a talajvíz távoltartásával. *

egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék

257

Fazekas István __________________________________________________________________________ 1. táblázat. Szilárd hulladékok nehézfémtartalma (BILITEWSKI, B. et al. 1990. és TABASARAN, O. 1984. alapján) Települési szilárd hulladék (ppm)

Cd Cu Hg Ni Pb Zn

BILITEWSKI (1990) 3–9 31 – 345

Szennyvíziszap (ppm)

TABASARAN (1984) 2,87

Kotrott anyag (ppm)

Er m vi salak és hamu (ppm)

BILITEWSKI et al. (1990) 17 690

0,44 294 – 545 310 – 956

Hulladékéget szálló hamuja (ppm)

180 1.600 2.300

605 585

5 – 125

3 – 20 39 – 897

1.800 – 5.400

24 – 100 80 – 438 256 – 2.450

5 – 300

45 – 120

A saját és a bomlás során keletkez nedvesség pedig – amennyiben elpárolgásához nem elegend a bomlás során keletkez h , illetve felszívásához nem elegend a hulladék tömegének rendszerint 10-25%-át kitev papír – dréncsöves megoldással távolítható el. EHRIG H.J. (1989) kísérletei alapján azt javasolja, hogy egy hulladéklerakó tervezésénél a csapadék 25%-ával megegyez mennyiség csurgalékvíz megjelenésére számítsunk. A csurgalékvíz a hulladéklerakók által okozott felszín alatti környezetterhelés legf bb forrása. Összetételét GAEKE A.K. et al. (1987), HORVÁTH ZS. (1983), RAY, C. – CHAN, P.C. (1986) OWEIS, I.S. – KHERA, R.P. (1990), MÜNK, G. et al. (1989) tanulmányozták. Az utóbbi, 20 németországi hulladéklerakó csurgalékvizeit vizsgálta éveken át. A csurgalékvíz az esetek nagy részében szennyezettebb, mint a háztartási szennyvíz (2. táblázat). 2. táblázat. A csurgalékvíz összetétele a hulladéktelepek teljes élettartamán keresztül Háztartási szennyvíz Áttetsz ség Szín Szag H mérséklet °C pH Bepárlási maradék (mg/l) BOI5 (mg/l) KOI (mg/l) Cl- (mg/l) SO4- (mg/l) NO3- (mg/l) PO42-(mg/l)

258

200-400 400-600 130-200 Nyomokban 3-5

Csurgalékvíz HORVÁTH ZS. (1983) Minimum Átlag Maximum Áttetsz Nem áttetsz Világos Fekete Enyhe Er s 10 15 30 3,5 7,5 9 300 8000 50000 100 500 100 50 0 0,01

1500 5000 2000 300 3 1

50000 60000 15000 3000 50 10

MÜNK, G. (1989)

6,5-8 3000-8000 1000-2000 3000-6000 400-2000 10-1000 5-15


_________________________________________________________________________________________

20000

8

18000

7

A csurgalékvíz BOI5 tartalma (mg/l)

16000

6

14000 12000

5

10000

4

8000

3

6000

2

4000

A csurgalékvíz pH-ja

Összetétele széles határok között változhat, attól függ en, hogy milyen a települési hulladék összetétele (szerves-szervetlen), a vízoldható részek kémiai összetétele és a lerakott hulladék kora (BOHN, H. et al. 1985) (1. ábra).

BOI5 pH

1

2000 0

0 0

2 hét

2 hónap

2 év

10 év

1. ábra. A csurgalékvíz kémhatásának és szervesanyag-tartalmának id beli változása (STEGMANN, R. – SPENDLIN, H. H. 1985)

Jelent s befolyásoló tényez továbbá a csurgalékvíz mennyisége (klimatikus vízháztartás, eredeti nedvesség stb.) és kémhatása (agresszivitása). Többnyire a csurgalékvízben magas koncentrációban találunk nehézfémeket, kicserélhet ionokat, pathogén egysejt eket, nitrogén származékokat és foszfort. Különösen magas nehézfém-koncentrációt (9.500 ppm cink, 1.900 ppm ólom, 1000 ppm réz) mértek esetenként a városi hulladékból el állított komposztban (EL BASSAM 1982). A hulladékban el forduló nehézfémek vegyületeinek eltér er sség vízoldhatósága tovább módosítja azok talajba és talajvízbe kerülésének mennyiségét. A kommunális hulladék bakteriális bomlásakor keletkez zsírsavak rendszerint a fémekkel reakcióba lépve, vízoldható komplex vegyületeket alkotnak, így azok kilúgzását jelent sen megkönnyítik (PAPP S. – KÜMMEL, R. 1992). Nem hagyható figyelmen kívül a csurgalékvíz id nként magas kéntartalma, mely ilyenkor savas oldószerként m ködve a környezetbe juttathatja a hulladék fémtartalmának egy részét (3. táblázat). Egy új hulladéklerakó m ködésének els néhány hónapjában jóval kevesebb csurgalékvíz keletkezik mint kés bb, mivel a hulladék még jelent s víztárolókapacitással rendelkezik. A csurgalékvíz terheltsége azonban ilyenkor a legmagasabb. A nehézfémek felt n en nagy koncentrációban fordulhatnak el benne, mert az erjedés során keletkez csurgalékvíz savas oldószerként viselkedve könnyen extrahálja a hulladék nehézfémtartalmát. A csurgalékvíz kémhatása egy hulladéklerakó m ködésének korai szakaszában dönt en a savas tartományban helyezkedik el, csak kés bb - a metántermel dés megindulásával egyidej leg - válik tartósan lúgossá. 259

Fazekas István __________________________________________________________________________ 3. táblázat. A csurgalékvíz nehézfém-tartalmának alakulása a hulladéklerakó teljes élettartamán keresztül (MÜNK, G. et al. adatai alapján) Nehézfémek Fe Cu Ni Mn Co Cr Zn Pb

Koncentráció ( g/l) a csurgalékvízben (MÜNK, G. 1989) 3000-400000 30-300 100-1200 1000-40000 30-60 30-500 200-15000 20-300

Egy kommunális hulladéklerakó m ködésének ugyancsak az els hónapjaiban kapunk széls ségesen magas értékeket a szervesanyag-tartalomra (1. ábra). MÜNK, G. et al. (1989) 45.000 mg/l, NEUMANN, U. (1980) pedig 10.00057.000 mg/l BOI5 értékeket mért egy egyéves hulladéklerakó csurgalékvizében. Ezek az értékek többszörösei a különféle tisztítatlan szennyvizekének. (4. táblázat). Ebben a fázisban a rendkívül er sen terhelt csurgalékvíz – amennyiben a növények számára hozzáférhet – meghatározó limitáló környezeti faktort jelent. A lerakás kezdetét l eltelt néhány év múlva folyamatosan csökken a keletkez csurgalékvíz terheltsége, egy 20-30 éve m köd hulladéktelep alatt a talajvíz szervesanyag-tartalma azonban a kezdeti állapothoz képest akár 3-8-szorosára is n het ekkorra. 4. táblázat.

Eltér eredet vizek BOI5 (mg/l) értékei (NEUMANN, U. 1980) Ivóvíz Er sen szennyezett folyó Háztartási szennyvíz Cukorgyári szennyvíz Szeszf zdei szennyvíz Állati hígtrágya Csurgalékvíz (1. éves lerakóból)

0 <120 <360 <1250 <8830 <30.000 10.000-57.000

A kutatás során alkalmazott módszerek A magyarországi kommunális hulladéklerakók csurgalékvizeinek összetételér l kevés adat áll rendelkezésre, mivel azok vizsgálatával korábban nem, vagy csak elvétve foglalkoztak. Kutatásunk során 2000-ben egy éven keresztül heti gyakorisággal vizsgáltuk a debreceni és a földesi hulladéklerakó csurgalékvizének összetételét. A debreceni mintákat a hulladéklerakó zárt, szivárgásmentes csurgalékvízgy jt medencéjéb l vettük kézi mintavétellel. A földesi minták pedig a nyitott és rendezetlen hulladéktelep mélyebben fekv , gödörszer része felé szivárgó csurgalékvízb l származtak. Az utóbbi esetében a csurgalékvíz tartós megmaradása a felszínközeli rétegek 1,1 x 10-7 m/s-os hidraulikus vezet képességének volt köszönhet . A földesi csurgalékvíz összetételét befolyásolhatta a csapadék közvetlen hozzáfolyása. 260


_________________________________________________________________________________________

A csurgalékvízb l a biokémiai oxigénigényt (BOI5) az MSZ 12750-22, a pH-t az MSZ 448-22, a nehézfémeket (réz, nikkel, mangán, kobalt, króm, cink, ólom) pedig atomabszorpciós spektrofotométerrel az MSZ 260 és MSZ 12750 szabványcsaládok el írásainak megfelel en a Debreceni Egyetem Földrajzi Laboratóriumában vizsgáltuk. A debreceni hulladéklerakó csurgalékvizét elküldtük további elemzésre az MTA soproni Geodéziai és Geofizikai Intézetének akkreditált laboratóriumába, ahol a minták következ összetev it vizsgálták meg: kémiai oxigénigény (KOI), összes szerves szén (TOC), illó sav, szerves nitrogén, nitrát, ammónium, ortofoszfát, összes foszfor, kálcium, magnézium, nátrium, kálium, klorid, kén, szulfát, lúgosság, összes keménység, összes szilárd anyag, összes oldott anyag, fajlagos vezet képesség. Tanulmányoztuk továbbá a debreceni csurgalékvíz összetétele és a hulladéklerakó klimatikus vízháztartása közötti összefüggéseket. A szükséges meteorológiai adatokat (átlagos középh mérséklet, a csapadék mennyisége és a párolgás adatai heti összesítésekben) a Debreceni Egyetem területén m köd meteorológiai mér állomás szolgáltatta. Eredmények, következtetések A felszíni vizek és a felszín alatti környezet terheléséért dönt en felel s csurgalékvíz forrása egy kommunális hulladéklerakóban: a csapadék, a talajvíz, egyéb felszíni természetes és mesterséges (szennyvíz) hozzáfolyás, a hulladék saját nedvességtartalma és a hulladék bomlása során keletkez víz. Az utóbbi két tényez általában csak csekély mértékben járul hozzá a csurgalékvíz kialakulásához. A szigetelt debreceni hulladéklerakó esetében nincs sem felszíni hozzáfolyás, sem talajvízzel való érintkezés, így túlnyomó részét tekintve a csurgalékvíz csapadékból származik. A hulladék nem áll tartósan vízhatás alatt, mivel a beszivárgó csapadékvíz eltávolítása a csurgalékvíz-gy jt rendszeren keresztül folyamatos. Földes rendezetlen hulladéklerakójában viszont a hulladék tartósan érintkezhet csapadék és talajvíz-eredet csurgalékvízzel egyaránt. Mivel a csurgalékvíz min sítésére nincs hazai szabvány, ezért a mért értékeinket a felszíni vizekre alkalmazott MSZ 12749/1993. számú szabvány szerint soroltuk be. A debreceni és a földesi hulladéklerakó csurgalékvizei az átlagos nehézfém-tartalmuk, azaz toxicitásuk alapján a t rhet (III. o.), szennyezett (IV. o.) és az er sen szennyezett (V. o.) kategóriákba tartoznak (5. táblázat). A debreceni csurgalékvíz t rhet nek min sül az átlagos vas- és réz-tartalma, szennyezettnek a mangán-, és a kobalt-tartalma, er sen szennyezettnek a nikkel-, króm-, cink- és ólomtartalma alapján. A földesi hulladéklerakó csurgalékvizének átlagos cink-tartalma a t rhet , vas-, réz-, nikkel-, króm- és ólom-tartalma a szennyezett, míg a mangántartalma alapján az er sen szennyezett min ségi osztályba sorolható. A földesi csurgalékvíz magasabb vas- és mangántartalma dönt en a talajvízb l származik. A debreceni hulladéktelep csurgalékvize – a mért legnagyobb nehézfém-tartalma idején – a réz kivételével az összes vizsgált nehézfém mennyisége alapján er sen szennyezett víznek min sül. 261

Fazekas István __________________________________________________________________________ 5. táblázat A debreceni és földesi hulladéklerakó csurgalékvizének nehézfém-tartalma 1 éven át tartó heti mintavétel alapján, az MSZ 12749/1993. sz. szabvány szerint besorolva Nehézfémek ( g/l) Fe Cu Ni Mn Co Cr Zn Pb

Debreceni hulladéklerakó csurgalékvize Minimum 58 1,6 27,8 49,2 3,1 29,7 7,6 24,6

Átlag 566 38,2 253 237 157 242 555 273

Maximum 1086 85 518 455 305 412 1715 701

Átlagos min ség T rhet T rhet Er sen szennyezett Szennyezett Szennyezett Er sen szennyezett Er sen szennyezett Er sen szennyezett

Földesi hulladéklerakó csurgalékvize Átlag Átlagos min ség 636 Szennyezett 53,5 Szennyezett 141 Szennyezett 535 Er sen szennyezett 53,1 Szennyezett 57,8 Szennyezett 75,6 T rhet 67,8 Szennyezett

A debreceni és földesi hulladéklerakók csurgalékvizei szervesanyag-tartalmuk alapján er sen szennyezettnek bizonyultak. A debreceni csurgalékvíz már a mért legkisebb szervesanyag-tartalom mellett is a legrosszabb vízmin ségi osztályba került (6. táblázat). 6. táblázat. A debreceni hulladéklerakó csurgalékvizének néhány min ségi mutatója 1 éven át tartó heti mintavétel alapján, az MSZ 12749/1993. sz. szabvány szerint besorolva Min ségi jellemz k Biokémiai oxigénigény BOI5 mg/l Kémiai oxigénigény (KOIk) mg/l Összes szerves szén (TOC) mg/l Ammónium (NH4+) mg/l Fajlagos vezet képesség S/cm

Minimum 93,7

Debreceni hulladéklerakó csurgalékvize Átlag Maximum Átlagos min ség 521,5 965,5 Er sen szennyezett

211,3

1385

2541

Er sen szennyezett

52

314,2

480

Er sen szennyezett

75

155

302

Er sen szennyezett

1632

2563

2801

Er sen szennyezett

Megállapítható az is, hogy ugyan mindkét hulladéklerakó csurgalékvize a szervetlen mikroszennyez k, az oxigén- és nitrogénháztartás alapján er sen szennyezett, de nem mutat a NEUMANN, U. (1980) és MÜNK, G. et al. (1989) által közölt koncentrációkhoz hasonló – extrém magas értékeket. Ennek dönt okát abban látjuk, hogy a vizsgált hulladéklerakóink – a bennük zajló bomlási folyamatok alapján – a negyedik szakaszba (állandósult összetétel biogáz-képz dés szakasza) tartoznak. Ennek megfelel en alakult a csurgalékvíz kémhatása. Mivel a pH egész évben 7,82 és 8,42 között mozgott, így az anaerob bomlási folyamat korai

262


_________________________________________________________________________________________

szakaszaiban leírtakhoz képest, a csurgalékvíz korántsem viselkedett agresszív oldószerként. Ez pedig egy hulladéklerakó m ködésének korai szakaszában keletkez csurgalékvíz min ségéhez képest kevésbé szennyezett csurgalékvizet eredményez (7. táblázat). A csurgalékvíz összetétele az év során er sen változott, min sége a jó és az er sen szennyezett kategóriák között mozgott (2-6. ábra). 7. táblázat. A debreceni hulladéklerakó csurgalékvizének néhány min ségi mutatója 1 éven át tartó heti mintavétel alapján Min ségi jellemz k pH Illó sav Szerves nitrogén Nitrát Összes foszfor Ortofoszfát Összes szilárd anyag Összes oldott anyag Lúgosság Keménység (CaO) Nátrium Kálium Kalcium Magnézium Szulfát Klorid

mg/l mg/l mg/l g/l g/l mg/l mg/l mmol/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

Minimum 7,82 53 10 2 11 10,2 7025 15025 406 643 804 278 195 121 13 947

Átlag 8,17 164,5 32,1 6 26,3 25,4 8746 16278 555,2 795,6 907,1 413,7 606,8 171,3 19 1444

Maximum 8,42 230 59 9 43 41,8 9852 17809 687 897 987 550 841 198 26 2018

2. ábra. A nehézfémtartalom ( g/l) éves változása a debreceni lerakó csurgalékvizében

263

Fazekas István __________________________________________________________________________

3. ábra. Az oxigénháztartás (mg/l) éves változása a debreceni lerakó csurgalékvizében

4. ábra. A foszforháztartás ( g/l) éves változása a debreceni lerakó csurgalékvizében

5. ábra. A nitrogénháztartás (mg/l) éves változása a debreceni lerakó csurgalékvizében

264


_________________________________________________________________________________________

6. ábra. Az illósav-tartalom (mg/l) és a fajlagos vezet képesség ( S/cm) éves változása a debreceni lerakó csurgalékvizében

Megvizsgáltuk a csurgalékvíz összetev inek egymással, és néhány meteorológiai paraméterrel (csapadékmennyiség, átlagos középh mérséklet, párolgás, klimatikus vízháztartás) való kapcsolatát. Mindenekel tt hangsúlyoznunk kell azt, hogy a csurgalékvíz összetételének id beli alakulását számos tényez befolyásolja. Egyrészt a hulladék összetétele folyton változik. Ennek megfelel en a legkülönfélébb antropogén szennyez anyagok kerülnek a telepre. A különféle anyagok együttes jelenléte mellett különböz gátló, illetve szinergikus hatások léphetnek fel, amelyeket a környezeti tényez k is befolyásolnak. Ugyancsak változnak az oldhatósági és szorpciós tulajdonságok is. Meghatározó lehet pl. hogy a hulladékba mikor, milyen mennyiségben kerülnek kationcserél tulajdonsággal rendelkez agyagásványok és szerves komponensek. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a lerakóban a tömörödöttség és a földtakarás változásai id nként az aerob, máskor pedig az anaerob bomlási folyamatoknak kedveznek. A két folyamat többnyire egymás mellett van jelen mindkét hulladéklerakóban. A bomlási folyamat id beli el rehaladtával ugyancsak változik a csurgalékvíz összetétele. A statisztikai elemzésünk szignifikáns összefüggést mutatott a csurgalékvíz illósav-tartalma és a fémek koncentrációi között. A szerves anyagok anaerob bomlása során az erjeszt és savtermel baktériumok számos illékony szerves savat (összefoglalóan illó savakat) termelnek, amelyek a fémekkel reakcióba lépve, vízoldható komplexeket képeznek. Így a szerves sav-tartalom növekedése a csurgalékvízben, növeli a hulladék fémtartalmának vízoldhatóságát, és végs soron a csurgalékvízbe kerülését. Az illó savak és a vizsgált fémek (köztük nehézfémek is) között a következ ként alakultak a korrelációs értékek: a kalciummal 0,89, a magnéziummal 0,77, a krómmal 0,69, az ólommal 0,64, a vassal 0,54, a kobalttal 0,5, a cinkkel 0,49, a nikkellel 0,48, a rézzel 0,41. A leger sebb statisztikai összefüggést a kalciumtartalom alakulása mutatta az illó szerves savak koncentrációjával, ami jó igazolása annak, hogy a kalcium rendkívül könnyen képez vízoldható komplexeket. A determinációs együttható alapján, az illó sav-tartalom alakulása 80%-ban határozta meg a kalcium koncentrációt (7. ábra).

265

Fazekas István __________________________________________________________________________

900

250

800

Kalcium (mg/l)

600 150

500 400

100

Illó sav (mg/l)

200

700

300 200

50

III.14.

II.22.

I.09.

0 II.02.

XII.22.

XI.06

XI.30.

X.10.

IX.13.

VIII.25.

VIII.02.

VI.21.

VII.12.

V.31.

V. 10.

IV. 17.

0

III. 28.

100

Kalcium Illó s av

7. ábra. A csurgalékvíz kalcium tartalmának alakulása az illósav-tartalom függvényében

30

1000

25

BOI5 (mg/l)

1200

20

800

15

600

10

400

5

200

0

III.14.

II.15.

I.19.

XII.22.

XI.24.

X.19.

IX.13.

VIII.16.

VII.20.

VI.21.

V.24.

IV. 26.

-5 III. 28.

0

Átlagos középh mérséklet (oC)

A magnézium, króm és ólom esetében 60-40%-ban, míg a vas, a kobalt, a cink, a nikkel és a réz esetében 40-20%-ban alakult a csurgalékvíz összetétele az illó savtartalomnak megfelel en. A csurgalékvíz összetételének statisztikai elemzésébe a klimatikus paramétereket is bevonva, er s (0,6-os korrelációs érték), szignifikáns összefüggést tapasztaltunk a szervesanyag-tartalom és az átlagos középh mérséklet alakulása között. A h mérséklet alakulása 40%-ban befolyásolta a biokémiai oxigénigényt. A csurgalékvíz BOI5 értékei magasabbak voltak a nyári hónapokban mint télen (8. ábra). Ez a jelenség azonban a felszíni vizek esetében is általános.

BOI5 Átlagos középh mérséklet

8. ábra. A csurgalékvíz biokémiai oxigénigényének alakulása a h mérséklet függvényében

266


_________________________________________________________________________________________

Megfigyeltünk továbbá egy ugyancsak szignifikáns, bár az el z ekhez képest korántsem olyan er s összefüggést, a klimatikus vízháztartás és a csurgalékvíz vizsgált összetev inek koncentrációja között. A csurgalékvíz leger sebben abban az id szakban volt szennyezett, amikor a kevés lehullott csapadék magas párolgási értékkel társult, azaz a klimatikus vízháztartás negatív volt. Humid id szakban b ven képz dik ugyan csurgalékvíz, de agresszivitása, így szennyezettsége – els sorban a felhígulás miatt – jóval alacsonyabb az arid id szakénál. A determinációs együttható alapján a klimatikus vízháztartás alakulása 25-40%-ban határozta meg a csurgalékvíz nitrogénháztartását és szervesanyag-tartalmát. A fémek többsége esetében pedig 1015%-ban alakult a csurgalékvíz összetétele a klimatikus vízháztartásnak megfelel en. Ezekb l az értékekb l is látszik, hogy a klimatikus paraméterek ugyan fontos szerepet játszanak a csurgalékvíz szennyezettségének alakulásában, de mellettük számos egyéb tényez hatásával is számolnunk kell. Összefoglalás A kommunális hulladéklerakókban keletkez , és az onnan kikerül csurgalékvíz a talajok, a felszíni és felszín alatti vizek elszennyezésében, valamint a növényzetre gyakorolt hatásában játszott szerepe miatt kiemelked jelent ség . Kutatásunk során egy éven keresztül, heti gyakorisággal vizsgáltuk a debreceni és a földesi hulladéklerakó csurgalékvizében a szennyez - és toxikusanyag-tartalom alakulását. A hulladéktelepek csurgalékvize a vizsgált nehézfémek maximális koncentrációja alapján er sen szennyezettnek bizonyult. Ugyancsak er sen szennyezettnek min sültek a vizsgált hulladéklerakók csurgalékvizei oxigénháztartásuk (BOI5, KOI, TOC), ammónium tartalmuk és fajlagos vezet képességük átlagos értékei alapján. Mivel a csurgalékvíz kémhatása egész évben 7,82 és 8,42 között mozgott, így az anaerob bomlási folyamat korai szakaszaiban leírtakhoz képest, a vizsgált csurgalékvíz kevésbé viselkedett agresszív oldószerként. Így a szennyez anyagok koncentrációi nem mutattak extrém magas értékeket. A csurgalékvíz összetétele az év során er sen változott, min sége a jó és az er sen szennyezett kategóriák között mozgott. Statisztikai elemzésünk szignifikáns összefüggést mutatott a csurgalékvíz illó sav-tartalma és a fémek koncentrációi között. Az erjeszt és savtermel baktériumok tevékenysége nyomán keletkez illó zsírsavak, a fémekkel reakcióba lépve, vízoldható komplexeket alkotnak, és megkönnyítik a kilúgzást. A klimatikus vízháztartás alakulása 25-40%-ban határozta meg a csurgalékvíz nitrogénháztartását és szervesanyag-tartalmát. A fémek többsége esetében pedig 10-15%-ban alakult a csurgalékvíz összetétele a klimatikus vízháztartásnak megfelel en. A csurgalékvíz leger sebben abban az id szakban volt szennyezett, amikor a kevés lehullott csapadék magas párolgási értékkel társult, azaz a klimatikus vízháztartás negatív volt.

267

Fazekas István __________________________________________________________________________

Irodalom BILITEWSKI, B. – HÄRDTLE, G. – MAREK, K. 1990. Abfallwirtschaft - Springer Verlag 700p. BOHN, H. – MCNEAL, B. – O'CONNOR, G. A. 1985. Talajkémia, Budapest EHRIG, H. J. 1980. Beitrag zum quantitativen und qualitativen Wasserhaushalt von Mülldeponien. Veröffentlichungen des Institutes für Stadtbauwesen, H.26. TU-Braunschweig EHRIG, H. J. 1989. Sickerwasser aus Hausmülldeponien. Menge und Zusammensetzung. Müll-Handbuch, Loseblattsammlung, Lieferung I/89. EL BASSAM 1982. Kontamination von Pflanzen - In: GWF Wasser/Abwasser 11. pp. 539-549 GAEKE, A. K. et al. 1987. Unsaturated zone pollutant transport beneath a low-technology wastwater reuse facility - Proc. Int. Conf. Vulnerability of Soil and Ground Water to Pollutants, Hague pp. 10111025. HORVÁTH ZS. 1983. Kommunális hulladéklerakó helyek szerepe a felszín alatti környezetszennyezésben - In: Agrokémia és Talajtan, Budapest 1983/3-4 pp. 494-498. HORVÁTH ZS. 1985. Települési szilárd hulladékok környezetkímél elhelyezésének környezetföldtani szempontjai - In: Hidrológiai Közlöny, Budapest 1985/2 pp. 85-88. HORVÁTH ZS. 1993. Hulladékgazdálkodási szempontok a környezeti hatásvizsgálatban, Kézirat, Budapest 14p. KONOLD, W. – ZELTNER, G.-H. 1981. Untersuchungen zur Vegetation abgedeckter Mülldeponien. - Beih. Veröff. Naturschutz Landschaftspflege Bad.-Württ. 24, Karlsruhe 83p. MAKEING, K. 1976. Natural buffers for sludge leachete stabilization - In: Ground Water 6. pp. 426-438 MOSER M. – PÁLMAI GY. 1992. A környezetvédelem alapjai - Tankönyvkiadó, Budapest 494p. MÜNK, G. – MENNIG, G. 1989. Abdichtung von Mülldeponien - Kunststoff, Vol. 79. No.4. pp. 352-358. NEUMANN, U. 1980. Rekultivierung von Deponien und Müllkippen. – Grundlagen für die Praxis der Rekultivierungsplanung. Beiheft 16 zu Müll und Abfall. Berlin, Erich Schmidt Verlag OWEIS, I. S. – KHERA, R. P. 1990. Geotechnology of Waste Management - Butterworths, 273p. PAPP S. – KÜMMEL, R. 1992. Környezeti kémia - Tankönyvkiadó, Budapest 359p. RAY, C. – CHAN, P. C. 1986. Removal of heavy metals from landfill leachate - In: Environmental Geotechnology, Vol. I. pp. 113-126. STEGMANN, R. – SPENDLIN, H. H. 1985. Research activities on enhancement of biochemical processes in sanitary landfills. Proc. of the Conf. New Directions and Research on enhancement of biochemical processes in sanitary landfills. Jun 23-26 Univ. of British Columbia, Vancouver SZABÓ I. 1999. Hulladékelhelyezés – Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc 440p. TABASARAN, O. 1984. Separierung schwermetallhaltiger Hausmüll-komponenten durch Absieben – In: Müll und Abfall 16.k. 1. sz. pp.15-22.

268

Kommunális hulladéklerakók csurgalékvizének vizsgálata

Recommend Documents