KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG

KOMÁROM – ESZTERGOM MEGYEI LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG

„BUZÁNSZKY JENŐ”

MEGYEI ÉS KISTÉRSÉGI LABDARÚGÓ UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉSI PROGRAM

Tatabánya, 2010. február 20. Készítette: Imrő János up. koordinátor

1

TARTALOM I. BEVEZETÉS 1. Miért beteg a magyar futball? 2. A KEM labdarúgó utánpótlás-nevelési program aktualitása

II. AZ UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉS MINT VARÁZSSZÓ

III. HELYZETELEMZÉS A.) B.)

Az elvégzett munka Intézkedések a megye utánpótlás- nevelésének fejlesztéséért

IV. „BUZÁNSZKY JENŐ” KISTÉRSÉGI LABDARÚGÓ UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉSI PROGRAM KIFEJTÉSE 1.) 2.)

A program elsődleges célja Helyzetelemzés A.) Szakmai összetevők B.) A rendszer elemei B/1.) A szakmai programrendszerről és feladattervekről B/2.) A finanszírozási rendszerről – a gazdasági összetevőkről B/3.) Az infrastrukturális összetevők B/4.) Szervezeti – irányítási rendszer a feladatok megosztásával – személyzeti összetevők

3.)

A kistérségi program főbb feladatai 3/1. Az elsődleges cél 3/2. Gyakorlati feladatok egy újonnan induló utánpótlás-nevelő klub szervezésekor 3/3. Az utánpótlás szakág optimális felépítése 3/4. Az utánpótlás szakág kapcsolata az iskolával 3/5. Együttműködési megállapodás az egyesület és az iskola között

4.)

A főbb feladatok részletes kifejtése

V. A KISTÉRSÉGI LABDARÚGÓ UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉSI PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZETE VI. KÉPZÉSI, NEVELÉSI CÉLOK KOROSZTÁLYONKÉNT VII. EDZÉSPROGRAM ÉS TERVEZÉS AZ UTÁNPÓTLÁS MUNKÁBAN VIII. ÖSSZEGZÉS

2

I. BEVEZETÉS

1. „Miért beteg a magyar futball?”

Tette fel a kérdést Végh Antal az elhíresült könyvében 1983-ban. „ Aggódom a magyar labdarúgásért. Nem tehetek érte egyebet, minthogy hangos szóval mondom ki: rossz úton jár…. Bizonyítsák be a magyar labdarúgók a zöld gyepen, hogy mennyire időszerűtlen már az őket elmarasztaló véleményem. De manapság mit tapasztalhatok? Távolról sem rendeződött a labdarúgás körül semmi! Legyen a magyar futball olyan, amilyennek sokan szeretnék látni és akkor szent a béke – ahogy mondani szokták. De addig meghátrálás, belenyugvás; az én részemről nincs! /1/

Mi változott azóta? Labdarúgásunk még betegebb lett, ez már krónikus betegség és mind a mai napig nem találjuk a gyógyszert a bajok gyógyítására. Időnként feltűnik a horizonton egy-egy orvosnak látszó személy, de a labdarúgásunk közszereplői „megeszik.” A magyar foci folyamatosan agonizál. MLSZ elnökségek és világot megváltó programok jöttek-mentek, de ennek ellenére nem sok eredményt sikerült felmutatni. Közeleg a labdarúgó világbajnokság, mi pedig csak itthonról, a karosszékben hátradőlve figyelhetjük majd a világ labdarúgó elitjének színvonalas produkcióját. Sajnos a jövőben sem sok esélyünk lesz a felemelkedésre, legalább is gyorsan nem. Labdarúgásunk, amint az bebizonyosodott az elmúlt években is, saját erőből nem tud megbirkózni a gondokkal. „Meg kell állítani a sportág rombolását. Ez alapvető kérdés. Ennek elsődleges feltétele, hogy valamennyi sportági megnyilvánulás csak a szövetség egyetértésével, hozzájárulásával – összhangban a célkitűzésekkel, az európai követelményekkel és a magyar labdarúgás elemi érdekeivel – történjen.” /2/ A sportszervezet állami tőkeinjekcióra szorul – az utánpótlás programot az állam nélkül egyedül nem képes magvalósítani. A szövetség az egyesületi foci szervezése mellé bevállalta az iskolai foci szervezését, de nem tudott még a feladatnak idáig igazán megfelelni.

3

2. A Komárom-Esztergom megyei labdarúgó utánpótlás-nevelési program aktualitása: Napjainkban, amikor a környező megyékben és a fővárosban sorra megkezdték működésüket a labdarúgó akadémiák, Komárom-Esztergom megyében még csak álmodozunk arról, hogy milyen jó is lenne legalább csak egy futball kollégiumot az útjára indítani. A megyében az utánpótlás-nevelésért elvégzett munkánk eredményét a 3. fejezetben láthatja az olvasó. Elvégeztük a megye labdarúgásának tömegesítési programját, egyesületeink a bajnoki kiírásoknak megfelelően számos utánpótlás csapatot indítanak a bajnoki rendszerben /néhányuk erőn felül teljesít/. A legalacsonyabb korosztályokat is bevontuk az országos utánpótlás programba, azonban még mindig vannak hiányosságok. Eddig nem foglalkoztunk komolyan a női labdarúgással és még csak kötelező elemként szerepelnek a tornákon az óvodás korú gyermekek. Ez idáig még senki nem öntötte formába azt, hogy milyen labdarúgó utánpótlásnevelési programot kellene megvalósítani a megye településeinek ahhoz, hogy szervezett keretek között, egységes rendszerbe foglalva, közel azonos minőségű munkát végezzenek a kisebb egyesületekben is. A megye sportegyesületeinek a kistérségekben lévő helyi önkormányzatok biztosítják a működésükhöz szükséges anyagi és tárgyi feltételeket, ezért nagyon fontos velük egy asztalhoz ülni, bevonni oktatási intézményeiket, valamint sportegyesületeiket az úgynevezett kistérségi utánpótlás-nevelési program, mert nélkülük ez megvalósíthatatlan. Megyei labdarúgásunk további fejlődését csak együtt, közösen tudjuk biztosítani.

II.

AZ UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉS MINT VARÁZSSZÓ

MOTTÓ „Istenáldotta tehetségek vannak tehetetlenségre ítélve csak azért, mert a velük foglakozó klubvezetők és szakemberek nincsenek felkészülve a kibontakoztatásukra. Nem jöttek rá a módjára, viszont ezt szégyellik bevallani és képtelenek az új, korszerű elképzelések megvalósításához hozzáfogni.” /3/ /Both József/ Úgy látszik, hogy labdarúgásunkban az utánpótlás-nevelés az a varázsszó, amelybe úgy lehet kapaszkodni, mint a metrón a fogantyúba. Végre valóban komolyan kéne gondolni azt, amit bárki is csak kimond a száján ebben a kérdéskörben és az utánpótlás irányítását is olyan szakemberekre kéne bízni, akik a gyakorlatban is találkoztak már a gyerekekkel, és nem csak okoskodnak és szövegelnek. Szembesüljünk csak a valósággal:

4

III.

HELYZETELEMZÉS:

•

A labdarúgással foglalkozó egyesületek többsége alulfinanszírozott és költségvetésükből csak minimális összeg jut az utánpótlás nevelésre.

•

Sok egyesületünk máról holnapra él, és ha van is elképzelésük az utánpótlás-nevelés fejlesztésére, akkor a gyakorlati megvalósítás az anyagi feltételek hiányában a háttérbe szorul. Ennek okán szinte minden energiát, pénzügyi forrást leköt a felnőtt csapat szerepeltetése.

•

Az utánpótlással foglalkozó edzők „éhbérért” vagy ingyen foglalkoznak a gyerekekkel.

•

A gyerekcsapatok többsége katasztrofális körülmények között végzi az edzésmunkát. Az infrastruktúra, amit kénytelenek használni, nagyon távol áll az ideálistól.

•

Az utánpótlással foglalkozó edzők között még mindig sok a felkészületlen, szakmailag képzetlen, de lelkes ember.

•

Az edzőképzés kiszélesítése jó támpontot nyújt ahhoz, hogy az utánpótlással foglakozó és az önképzés igényével rendelkező edzők magasabb színvonalú szakmai munkát végezzenek a jövőben.

Magyarországon még mindig a labdarúgás az első számú sportág, annak ellenére, hogy a mai állapota egyáltalán nem nevezhető örömtelinek. Komárom – Esztergom megyében is közkedvelt a sportág, de ez nem a sikeres élvonalbeli felnőtt labdarúgó csapatoknak köszönhető /mert ilyenek nincsenek/, hanem az amatőr szakosztályok utánpótlás- nevelésre fordított erőfeszítésének és a megyei labdarúgó szövetség előrelátó és tervszerű tevékenységének. Megyénkben jelentősen megnövekedett a labdarúgás tömegbázisa az utánpótlás korú labdarúgók számának jelentős emelkedése miatt. A fejlődés kezdetét 1993-tól számoljuk. A szövetség ekkor foglalta határozatba a megye labdarúgó utánpótlás- nevelésének tervszerű fejlesztését. Ebben a tevékenységben én is folyamatosan részt veszek és irányítom azt. Az elmúlt tizenhét esztendő munkájának köszönhetően jelentősen emelkedett a szervezett bajnokságainkban játszó utánpótlás csapatok száma.. Ha a még le nem igazolt gyerekek nagy számát is figyelembe vesszük, akkor ez hatalmas eredmény, mert klubjaink jelentős áldozatot hoztak a cél érdekében.

5

A.)

AZ ELVÉGZETT MUNKA KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN

Ha visszatekintünk 1993-ig, akkor sanyarú állapotokat lehetett felfedezni az utánpótlás szempontjából. • • • • • •

Mélyponton volt az utánpótlás korú labdarúgók száma Minimális számú utánpótlás csapat játszott szervezett keretek között Az egyesületek szükségtelen nyűgnek tekintették a gyerekekkel való foglalkozást Az egyesületek nem kívántak plusz anyagiakat fordítani az ifjú labdarúgók képzésére A megyei és a körzeti szövetségek nem ismerték fel a gyermek labdarúgás fejlesztésének szükségszerűségét A megye bajnoki rendszere alkalmatlan volt a feladatok megvalósítására A megyei labdarúgó bajnokság két szinten zajlott: A megyei I. osztályú bajnokságban 16 felnőtt csapat, ugyanennyi ifjúsági, illetve serdülő csapat szerepelt. A körzeti bajnokságban 3 csoportban 50 csapat játszott.

MEGYEI I. OSZTÁLY

• •

B.)

KÖRZETI

KÖRZETI BAJNOKSÁG

KÖRZETI BAJNOKSÁG

BAJNOKSÁG

TATA

KISBÉR

DOROG

18 CSAPAT

16 CSAPAT

Kevés szakképzett edző dolgozott a csapatoknál Az utánpótlás munkában a csapatok helyezésén, eredményességén és nem a képzésen volt a hangsúly. Intézkedések a megye utánpótlás- nevelésének fejlesztéséért:

Melyek voltak azok az intézkedések, amelyek elősegítették Komárom – Esztergom megye labdarúgó utánpótlás- nevelésének fejlődését? 1998- ban új kezdeményezésként indítottuk útjára a „Czibor Zoltán” Emléktorna sorozatot, amely akkor nagyon népszerű volt. A tornák hatására 1999. őszétől az 1989. 01. 01. utáni születésű fiúk váltak az újonnan induló előkészítő bajnokság résztvevőivé. Ebben a korosztályban nagyon sok ügyes és tehetséges kis focista rúgta a bajnokságban a labdát.

6

1.) Nagyon nagy figyelmet szenteltünk az évente megrendezendő tehetség kiválasztó felmérésnek, amelyen 2000-ben az 1987. 01. 01.utáni korosztályt szűrtük meg. Szép sikerként könyveltük el azt, hogy négy helyszínen több mint 120 gyereket tesztelhettünk le. Ezután válogatottat alakítottunk az ifjú labdarúgókból, akik több meccset is játszottak más megyék csapataival és végig megőrizték veretlenségüket.

2.) Szövetségünk mindig fontosnak tartotta a téli felkészülési időszakban is a versenyzési lehetőség biztosítását, ezért hagyományosan minden esztendőben lebonyolítottuk a „Komárom- Esztergom megyéért elnevezésű téli teremtornát”, megadva a lehetőséget valamennyi körzeti és megyei , ill. NB-s csapat részvételére. Ennek az összes költségét ma is a szövetség fedezi.

3.) Utánpótlás bajnokságszervező munkánk túlmutatott megyénk határain. Szövetségünk szervezte az általunk kitalált és az országban elsőként elindított regionális bajnokságot a 87 - 88 - 89 - 90-es korosztályok részére „VÉRTES KUPA” néven, amelyen Fejér, Veszprém, Komárom-Esztergom, Somogy, Győr-Moson-Sopron megye NB-s utánpótlás csapatai vettek részt. Az országos NB II-es ifjúsági bajnokság egyik csoportjának irányítását is megkaptuk feladatul és közmegelégedésre el is láttuk.

4.) Átszerveztük a megyei bajnoki rendszerünket is. Létrehoztuk a Megyei II. osztályú labdarúgó bajnokságot, amelynek köszönhetően a 14 felnőtt csapat mellett 14 ifjúsági és 14 serdülő csapatot is nyertünk.

5.) Több év kemény meggyőző munkájával elértük, hogy a körzeti szövetségek és a csapatok vezetői is belátták azt, hogy szükségük van az utánpótlás csapatok szerepeltetésére, így akkor valamennyi felnőtt megyei III. osztályú csapat mellett az ifjúsági korú fiatalok is rendszeresen futballoztak a számukra kiírt bajnoki mérkőzéseken. 6.) Bevezettük a megyei I. osztályban az U-14-es korosztály bajnokságát, majd 2008-tól beindult az U-12-es korosztály félpályás bajnoksága is. Ez mind új csapatokat jelentett. 7.) Kiemelten kezeltük nemzetközi kapcsolatainkat, ami révén lehetőség nyílott sportolóink, edzőink motiválására a minőségi munkavégzés ösztönzésére. Évente

7

találkoztak válogatottjaink a Galántai járás hasonló korú labdarúgóival. Több mint tizenhét év telt el azóta, hogy megállapodás született a Rajnai Labdarúgó Szövetség és a KEMLSZ között a partnerkapcsolat felvételére. Azóta ez már jó baráti viszonynak tekinthető és mind erkölcsileg, mind anyagilag nagy segítséget jelentett az utánpótlás - nevelés szempontjából. Meg kell említenem, hogy néhány klubcsapatunk is élvezi ennek jótékony hatását saját nemzetközi kapcsolatain keresztül. 8.) A legkisebb korosztályok gyermekei 2005-től a Bozsik Programban, majd utána az Sport XXI. labdarúgó programban kezdhették meg labdarúgó tudományuk gyarapítását. Ezek a programok is közel 1.000 gyermek rendszeres sportolását szolgálták. 2005. OTP - MOL Bozsik Labdarúgó Akadémia Komárom-Esztergom megye (I. alaptorna összesített adatai) U 6-7

U 8-9

U 10-11

Össz.:

DOROG

55

82

104

241

ESZTERGOM

37

57

76

170

OROSZLÁNY

36

43

74

153

BAKONYSZOMBATHELY

25

35

52

112

TATABÁNYA

41

52

76

169

BÁBOLNA

48

68

96

212

242

337

478

1.057

SPORT XXI. EGYESÜLETI LABDARÚGÓ PROGRAM 2009. ÉVI ADATAI KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

8

Körzetek és toborzásvezetők: 108. Komárom-Esztergom

Dorog

SZABÓ FERENC

109. Komárom-Esztergom

Kecskéd

SCHÖFFER ANTAL


Kisbér

KLINCSOK LÁSZLÓ


Komárom

DEÁK BÉLA


Nyergesújfalu

HAJNAL ZOLTÁN


Tatabánya

PLOTÁR GYULA


Tát

OSVALD ZSOLT

Egyesületek körzetbe sorolása: MEGYE/SPORTSZERVEZETEK KÖRZETBE SOROLÁSA évad :

2009/2010

MÁS ÉVAD/MEGYE

megye : Komárom-Esztergom

ssz

kód körzet

kód helység

sportszervezet

1.

82 Dorog

1107 DOROG

DOROGI FC

2.

82 Dorog

1073 KESZTÖLC

KESZTÖLC SE

3.

82 Dorog

1075 PILISCSÉV

PILISCSÉV SPORT EGYESÜLET

4.

82 Dorog

1101 SÁRISÁP

SÁRISÁPI BÁNYÁSZ SE

5.

80 Kecskéd

1085 KECSKÉD

KECSKÉD KSK

6.

80 Kecskéd

1096 KÖRNYE

KÖRNYE SE

7.

80 Kecskéd

1115 OROSZLÁNY

8.

80 Kecskéd

1117 TATABÁNYA

9.

86 Kisbér

1094 BÁBOLNA

10.

86 Kisbér

OROSZLÁNYI UFC IMI SZUSE BÁBOLNA SE

1059 BAKONYSZOMBATHELY

BAKONYSZOMBATHELYI KSE

11.

86 Kisbér

1061 ETE

ETE SE

12.

84 Komárom

1093 ÁCS

ÁCSI KINIZSI SC

13.

84 Komárom

1119 ALMÁSFÜZITŐ

ALMÁSFÜZITŐ SC

14.

84 Komárom

1081 BANA

BANA KINIZSI SK

15.

84 Komárom

3048 KOMÁROM

FORTUNA SE

16.

84 Komárom

1098 KOMÁROM

KOMÁROM VSE

17.

84 Komárom

1125 KOMÁROM

18.

84 Komárom

1087 MOCSA

MOCSA KSE

19.

84 Komárom

1100 NASZÁLY

NASZÁLY SE

20.

81 Nyergesújfalu

21.

81 Nyergesújfalu

1097 LÁBATLAN

22.

81 Nyergesújfalu

1106 NYERGESÚJFALU

23.

81 Nyergesújfalu

1089 TARDOS

TARDOSI FC

24.

83 Tatabánya

1109 TATA

TATAI HAC

25.

83 Tatabánya

1118 TATABÁNYA

TATABÁNYAI ALAPÍTVÁNY SK

26.

83 Tatabánya

1105 TATABÁNYA

VÉRTESI ERŐMŰ SE

27.

83 Tatabánya

3270 TATABÁNYA

VULKÁN TSE

28.

83 Tatabánya

1112 ZSÁMBÉK

ZSÁMBÉKI SK

29.

85 Tát

KOPPÁNYMONOSTORI SE

1080 BAJÓT

BAJÓTI SZIKRA SE LÁBATLANI EGYETÉRTÉS KSE

1111 ESZTERGOM

ZOLTEK SE

ESZTERGOM SC

9

30.

85 Tát

1088 PILISMARÓT

PILISMARÓT KSK

31.

85 Tát

1077 TÁT

TÁT SE

32.

85 Tát

1091 TOKOD

TOKOD SE

A programban résztvevő gyerekek száma: MEGYE/SPORTSZERVEZET/BENEVEZETT JÁTÉKOS évad :

2009/2010 kód helység

ssz

egyesület

1.

1093 ÁCS

2.

1119 ALMÁSFÜZITŐ

3.

1094 BÁBOLNA

BÁBOLNA SE

4.

1080 BAJÓT

BAJÓTI SZIKRA SE

5.

MÁS ÉVAD/MEGYE

megye : Komárom-Esztergom

1059 BAKONYSZOMBATHELY

ÁCSI KINIZSI SC ALMÁSFÜZITŐ SC

U7

U9

U11

6

10

15

9

6

11

16

13

4

6

11

14

12

5

BAKONYSZOMBATHELYI KSE

6.

1081 BANA

BANA KINIZSI SK

7.

1107 DOROG

DOROGI FC

8.

1111 ESZTERGOM

9.

1061 ETE

10.

4 4

9

12

12

21

12

4

9

20

ETE SE

5

9

9

1085 KECSKÉD

KECSKÉD KSK

5

8

11

11.

1073 KESZTÖLC

KESZTÖLC SE

8

8

9

12.

3048 KOMÁROM

FORTUNA SE

9

10

11

13.

1098 KOMÁROM

KOMÁROM VSE

6

6

16

14.

1125 KOMÁROM

KOPPÁNYMONOSTORI SE

13

11

10

15.

1096 KÖRNYE

KÖRNYE SE

5

11

13

16.

1097 LÁBATLAN

LÁBATLANI EGYETÉRTÉS KSE

4

8

14

17.

1087 MOCSA

MOCSA KSE

8

13

8

18.

1100 NASZÁLY

NASZÁLY SE

5

7

10

19.

1106 NYERGESÚJFALU

ZOLTEK SE

9

26

21

20.

1115 OROSZLÁNY

OROSZLÁNYI UFC

5

13

8

21.

1075 PILISCSÉV

PILISCSÉV SPORT EGYESÜLET

6

7

11

22.

1088 PILISMARÓT

PILISMARÓT KSK

4

9

8

23.

1101 SÁRISÁP

SÁRISÁPI BÁNYÁSZ SE

4

7

7

24.

1089 TARDOS

TARDOSI FC

4

10

12

25.

1077 TÁT

TÁT SE

4

7

12

26.

1109 TATA

TATAI HAC

27.

1117 TATABÁNYA

IMI SZUSE

28.

1118 TATABÁNYA

TATABÁNYAI ALAPÍTVÁNY SK

29.

1105 TATABÁNYA

VÉRTESI ERŐMŰ SE

30.

3270 TATABÁNYA

VULKÁN TSE

31.

1091 TOKOD

32.

1112 ZSÁMBÉK

ESZTERGOM SC

8 19

26

30

6

13

30

3

9

1

11

TOKOD SE

4

8

14

ZSÁMBÉKI SK

6

10

13

190

335

395

összesen

MGYLSZ Iskolai foci program körzetei:

10


Kisbér

KLINCSOK LÁSZLÓ


Komárom

VÖRÖSHÁZI TIBOR


Nyergesújfalu

SCHRENK PÉTER


Tata

KELE ZOLTÁN


Tatabánya

CSICSAI KÁROLY

MGYLSZ Iskolai foci programban résztvevő intézmények: 476. Komárom-Esztergom

1145 Bakonyszombathely


1114 Bokod

Bokod-Kecskéd-Szákszend Kistérségi Általános Művelődési Központ


1424 Bábolna

Bábolnai Általános Iskola


1687 Dorog

Eötvös József Diáksport Egyesület


1115 Kecskéd

Bokod-Kecskéd-Szákszent ÁMK Kecskédi Általános Iskola


1426 Kisbér

Petőfi Sándor Általános Iskola


994 Kocs

Benedek Elek Általános Iskola

Kocsi ÁMK Vincze Imre Általános Iskola


1748 Komárom

Dózsa György Általános Iskola


982 Komárom



365 Komárom

Komárom Város Szőnyi Bozsik József Általános Iskola


971 Komárom

Feszty Árpád Általános Iskola


1322 Lábatlan


981 Naszály


1225 Nyergesújfalu

Arany János Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Angyalffy Mátyás Általános Iskola és AMI Kernstok Károly Általános Iskola


995 Tata

Jázmin Utcai Általános Iskola


617 Tata

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet


380 Tata

Kőkúti Általános Iskola Fazekas úti Tagintézménye


1362 Tata


1053 Tatabánya

Ságvári Endre Általános Iskola


1053 Tatabánya



693 Tatabánya

Szent Margit Általános Iskola


278 Tatabánya

Herman Ottó Általános Iskola


390 Tatabánya

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola


381 Tatabánya

Kölcsey Ferenc Általános Iskola


1052 Tatabánya


1782 Tát

Tát Nagyközség Önkormányzati Általános Iskola


1062 Ács

Gárdonyi Géza Általános Iskola és Szakiskola


1425 Ászár

Kistérségi Közös Fennt. Ált. Iskola és Óvoda Keréktelek

Kőkúti Általános Iskola

Bolyai János Általános Iskola

MGYLSZ Iskolai foci programban résztvevők számadatai:

11

2009/2010

évad:

kód helység

megye:

Komárom-Esztergom

intézmény név

NYOMTAT MÁS csoport

létszám fő

Kisbér 1145 Bakonyszombathely

Benedek Elek Általános Iskola

3

45

1424 Bábolna

Bábolnai Általános Iskola

2

30

1426 Kisbér


3

45

1425 Ászár

Kistérségi K.F. Ált. Isk és Óvoda ,Jászai Mari ÁI

3

45

11

165

Kisbér összesen Komárom 1748 Komárom

Dózsa György Általános Iskola

3

48

971 Komárom

Feszty Árpád Általános Iskola

2

30

982 Komárom


4

60

365 Komárom

Szőnyi Bozsik József Általános Iskola

3

40

1

15

13

193

1062 Ács

Gárdonyi Géza Általános Iskola és Szakiskola

Komárom összesen Nyergesújfalu 1687 Dorog

Eötvös DSE

3

45

1322 Lábatlan

Arany János Általános és AMI

3

45

3

45

3

46

12

181

1225 Nyergesújfalu 1782 Tát

Kernstok Károly Általános Iskola Tát Nagyközség Önkormányzati Általános Iskola

Nyergesújfalu összesen Tata 994 Kocs

Kocsi ÁMK Vincze Imre Általános Iskola

3

45

981 Naszály

Angyalffy Mátyás Általános Iskola és AMI

2

29

Jázmin Utcai Általános Iskola

2

30

Kőkuti Általános Iskola

3

46

995 Tata 1362 Tata 380 Tata

Kőkúti Általános Iskola Fazekas úti Tagintézménye

1

15

617 Tata

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Int

3

47

14

212

Tata összesen Tatabánya 1114 Bokod

Bokod-Kecskéd-Szákszend Kistérségi ÁMK

1

15

1115 Kecskéd

Kecskédi Általános Iskola

3

45

1052 Tatabánya

Bolyai János Általános Iskola

3

53

278 Tatabánya

Herman Ottó Általános Iskola

3

47

390 Tatabánya

Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola

3

45

381 Tatabánya

Kölcsey Ferenc Általános Iskola

3

45

693 Tatabánya

Szent Margit Általános Iskola

3

45


3

61

22

356

72

1 107

1053 Tatabánya Tatabánya összesen

Mindösszesen

Komárom-Esztergom megyében játékengedéllyel rendelkező labdarúgók száma:

12

VERSENYENGEDÉLY - AKTUÁLIS - Megye/egyesület mindösszesen

A/h

MÁS IDŐSZAK

Komárom-Esztergom Megyei Labdarúgó Szövetség

szervezet : időszak mettől:

KARBANTART INFÓ

2009.01.01

A/a

B/h

B/a

meddig:

C

D

E

évad : 2009/2010

2010.02.18

G

I

F/h

F/a

F/e

F/i

N

N/e

N/i

FN

FN/i

NYOMTAT WORD FEKVŐ S Gy X összes

1057 - ÁSZÁR KSE 25

32

57

1059 - BAKONYSZOMBATHELYI KSE 26

13

17

56

28

17

26

51

30

14

44

32

9

41

22

16

38

1060 - CSÁSZÁRI SE 45

1061 - ETE SE 24

23

124

1066 - TÁRKÁNY KSE

1067 - ANNAVÖLGYI BSE

1068 - BAJNAI SE

1069 - CSOLNOK SZSE 32

15

18

65

16

8

55

25

45

22

93

36

46

1073 - KESZTÖLC SE 31 1075 - PILISCSÉV SPORT EGYESÜLET 1 1076 - SÜTTŐI SC 82

1077 - TÁT SE 31

47

25

103

1078 - TOKOD-ÜVEGGYÁR SC 1

1

21

50

1079 - BAJ KSE 29 1080 - BAJÓTI SZIKRA SE 11

42

29

35

24

77

25

90

1081 - BANA KINIZSI SK 1

1082 - BOKOD ERŐMŰ LE 37

8

45

13

40

1

1

1083 - CSÉMI SE VASÉRT 27 1084 - GYERMELY SE

13

1085 - KECSKÉD KSK 28

61

2

25

116

1086 - KISBÉRI SPARTACUS SE 8

12

25

20

20

1087 - MOCSA KSE 1

29

75

21

21

26

93

1088 - PILISMARÓT KSK

1089 - TARDOSI FC 25

39

31

42

3

1091 - TOKOD SE 1

26

100

1092 - VÉRTESSOMLÓ KSK 28

25

2

47

9

62

1093 - ÁCSI KINIZSI SC 25

32

106

43

112

1094 - BÁBOLNA SE 22

46

1

1095 - KOCS KSE 23

26

49

1096 - KÖRNYE SE 29

25

58

15

1

31

159

4

27

115

38

123

1097 - LÁBATLANI EGYETÉRTÉS KSE 32

52

22

63

1098 - KOMÁROM VSE

1099 - NAGYIGMÁNDI KSK 32

32

5

69

1100 - NASZÁLY SE 30

47

3

24

104

55

2

21

104

1101 - SÁRISÁPI BÁNYÁSZ SE 26 1102 - TABAK SE TOKODALTÁRÓ 31

34

5

5 75

1103 - VÁRGESZTES SFE 25

12

37

1104 - VÉRTESSZŐLÖSSI SE 32

28

60

1105 - VÉRTESI ERŐMŰ SE 30

13

43

1106 - ZOLTEK SE 21

33

2

57

113

59

153

1107 - DOROGI FC 26

68

14

1109 - TATAI HAC 49

8

57

1110 - OROSZLÁNYI SZE 28

44

2

74

1111 - ESZTERGOM SC 26

89

33

148

36

123

1112 - ZSÁMBÉKI SK 30

56

1

1115 - OROSZLÁNYI UFC 33

33

74

84

1117 - IMI SZUSE 10 1118 - TATABÁNYAI ALAPÍTVÁNY SK 4

147

56

207

1119 - ALMÁSFÜZITŐ SC 20

20

1120 - DAD KSE 33

9

42

35

8

43

14

41

30

9

39

32

18

35

85

28

10

65

22

26

4

52

28

25

1

54

22

17

1121 - D.M.A.C DUNAALMÁS

1122 - DUNASZENTMIKLÓS SE 27 1123 - HÉREG FC

1125 - KOPPÁNYMONOSTORI SE

1126 - KÖMLŐD 27 1129 - SZENDI TSZ SE

1131 - SZOMÓDI SE

1132 - VÉRTESTOLNA 39

2670 - SZIGET FOCI KFT. 1

12

10

1

4

28

3029 - BÁRSONYOS SK 22

8

30

3048 - FORTUNA SE 11

30

15

41

3073 - GYERMELY - SZOMOR LE 27

52

5

84

3100 - DOROGI EGYETÉRTÉS SE 20

17

37

3147 - SZÉCHENYI TSE 37

29

582

1925

1

67

összesen 0

1

12

14

83

415

397

0

0

16

0

0

20

15

41

0

0

0

999

5 4509

IV. „BUZÁNSZKY JENŐ” KISTÉRSÉGI LABDARÚGÓ UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉSI PROGRAM KIFEJTÉSE

ESÉLY A FIATALOKNAK! 1.) A program elsődleges célja: Magas színvonalú labdarúgás, amely a helyi széles bázisú utánpótlás-nevelésre épít, és amelynek hosszútávon mind a tárgyi, anyagi és személyi feltételei biztosítottak. Egy olyan, úgynevezett „kistérségi labdarúgó utánpótlás-nevelési projekt” megvalósítása, amely valamennyi megyei kistérségünkben egyaránt alkalmazható lesz és így egy komplex megyei programmá tud összeállni, ami szervesen tud kapcsolódni a mindenkori állami és MLSZ programokhoz. A kistérségi program lényege az, hogy elsősorban szemléletváltást kell elérni annak érdekében, hogy a vidéki kisebb településeken és egyesületekben ne kötelező feladatnak és nyűgnek tekintsék az utánpótlás korú fiatalokkal való foglalkozást. Az adott kistérségben pedig meg kell szólítani valamennyi önkormányzatot, a településeken lévő óvodákat és iskolákat azért, hogy az egy kistérségben lévő falvak működjenek együtt. A gyerekek saját lakókörnyezetükben végezzék edzéseiket, de a kistérségi edzésközpontban rendszeresen találkozzanak és versenyezzenek.

2.) Szakmai összetevők: A. Helyzetelemzés: -

Az adott kistérség települései lélekszámának, intézményeik /iskolák, óvodák/ számának, a programba bevonható gyerekek számának felmérése. Meg kell nézni azt is, hogy az adott kistérség milyen szakember ellátottsággal rendelkezik. A közreműködőkben fel kell kelteni az önképzés igényét. Tervszerűvé kell tenni a kistérségben az utánpótlás munkát.

17

-

Szakmai program és haladási terv kidolgozása szükségeltetik!

Komárom-Esztergom megyei a Közép-Dunántúli régióban helyezkedik el.

Megyeszékhely: Tatabánya /70 336 fő/ Terület: 2265,08 km

2

Népesség: 314 649 fő Népsűrűség: 139 fő/km

2

Települések száma: 76 Dorogi kistérség (40 158 lakos) Esztergomi kistérség (56 840 lakos) Kisbéri kistérség (21 607 lakos) Komáromi kistérség (41 065 lakos) Oroszlányi kistérség (27 036 lakos) Tatabányai kistérség (88 454 lakos) Tatai kistérség (40 493 lakos) Esztergom (30 928) Tata (24 902) Komárom (19 747) Oroszlány (18 968) Dorog (12 262) Nyergesújfalu (7660) Ács (7156) Kisbér (5516) Lábatlan (5115) Bábolna (3756)

/1. számú melléklet/

A demográfiai adatokat és a játékengedéllyel rendelkező labdarúgók számát tekintve két kitörési pont látható – 1. pont: az óvodás korú gyerekek bevonása a labdarúgásba - 2. pont: a lányok bevonása a labdarúgás vérkeringésébe.

18

B. A rendszer elemei a következők: 1. 2. 3. 4.

Szakmai programrendszer a feladattervekkel A finanszírozási rendszer – gazdasági összetevők Az infrastrukturális összetevők Szervezeti – irányítási rendszer a feladatok megosztásával – személyzeti összetevők

B/1. A szakmai programrendszerről és a feladattervekről: - A megyében sokan tudni vélik, hogy mit kellene csinálni. Új gondolatokkal alig lehet előhozakodni, ennek ellenére nem működik a kistérségek utánpótlás-nevelési rendszere. - Nincs tisztázva, hogy a feladatok végrehajtásáért kik a felelősök, kin kérhetők számon a feladatok elvégzése. - Miben kell szerepet vállalni a helyi önkormányzatoknak? - Mi a települések egyesületeinek a feladata? - Kinek a feladata az iskolai labdarúgás rendszerének a szervezése, működtetése? - A legnagyobb gond, hogy nincs a feladatok megoldásához hozzárendelve a pénz. - Nem biztosítottak a pénzforrások.

B/2. A financiális rendszerről – a gazdasági összetevőkről: A településeken is az utánpótlás-nevelés legfőbb gondja a pénztelenség A források a következő körből biztosíthatók: - a települések önkormányzatainak támogatása egy elfogadott utánpótlás-nevelési program alapján, - alapítványi támogatás, - különböző pályázati alapokból, - az egyesületek saját forrásaiból való hozzájárulás, - játékosok, szülők, edzők, labdarúgó vezetők hozzájárulásai, - szponzori hozzájárulások.

- Szükséges egy új, progresszív költségvetési program kidolgozása.

B/3. Az infrastrukturális összetevők: A megyében, így a kistérségekben is még mindig hiányos a létesítményi háttér. - Minden kistérségben ki kell jelölni egy „edzésközpontot”. - Olyan kistérségi központok kellenének, ahol legalább két kulturált labdarúgó pálya állna rendelkezésre megfelelő kiszolgáló létesítményekkel és legalább egy sportcsarnok is rendelkezésre áll. - Az edzésközpont rendelkezzék egy sport székházzal, klubbal. - A központi településen legyenek óvodák, általános iskolák és középiskolák.

19

- A kistérség valamennyi települési egyesületében legyen optimális a sportszer ellátottság. - Feladat: Utánpótlás-centrikus létesítmény fejlesztési program kidolgozása kell!

B/4. Szervezeti – irányítási rendszer a feladatok megosztásával – személyzeti összetevők:

- Egy kistérségi központi /partner/ egyesület kell, amelynek szervezeti háttere utánpótlás centrikus. - Szükséges a települések vezetőinek igénye a változáshoz. - Felelős és irányt adó, felelős szakmai irányítás kell. - Szűk körű szakmai stáb kell a projekt kialakításához. - Együttműködési megállapodásokat kell kötni a helyi önkormányzatokkal, oktatási intézményekkel. - Motivált edzői kar szükségeltetik.

Feladat: Ütőképes szervezeti és személyi háttér kialakítása!

3. A kistérségi program főbb feladatai: A kistérségi központ és a kistérség egységes labdarúgásának, utánpótlás-nevelési rendszerének kiépítése. Ezt csak tervszerűen, a sportág irányításának rendszerszemléletű felfogásával lehet. 3/1.) Az elsődleges cél meghatározása (OBJEKTÍVE / GOAL) - Magas színvonalú labdarúgás, amely a helyi és vonzáskörzeti széles bázisú utánpótlás-nevelésre épít, és amelynek hosszútávon mind tárgyi, anyagi és személyi feltételei biztosítottak.

20

1. Az óvodáskorú gyerekek labdarúgásának programja 2. A 6-12 éves gyermek labdarúgás helyi szintű és vonzáskörzeti hálózatának kiépítése, tömegesítése. 3. A kistérségi kiválasztást elősegítő program felépítése, működtetése az iskolai felmérő programok felhasználásával. 4. Kistérségi utánpótlás-versenyrendszer felépítése és megvalósítása. 5. kistérségi edzésközponti (városi) program kidolgozása a sport- és labdarúgó tagozatos osztályok újbóli létrehozása. 6. A sportegyesületek, az iskolák sportszerekkel és labdarúgó segédeszközökkel való ellátása. 7. A sportlétesítmények állagának javítása; felújítások, korszerűsítések, kibővítések. 8. Az utánpótlás-edzők, pedagógusok szakmai képzésének, továbbképzésének segítése, ösztönzése. 9. A kistérség utánpótlását segítő orvosi háttér megteremtése. 10. Kistérségi utánpótlás-adatbank létrehozása és működtetése számítógépes háttérrel. 11. A települési és kistérségi koncepció megvalósításához szükséges együttműködési megállapodások elkészítése: a.) a helyi önkormányzattal, b.) a helyi sportot támogató alapítvánnyal és országos közalapítványokkal, c.) a helyi óvodával, iskolával és szponzorokkal. 3/2.) Gyakorlati feladatok egy újonnan alakuló utánpótlás-nevelő klub szervezésekor

1. 2. 3. 4.

Alakuló közgyűlés és a bírósági bejegyzés megindítása. Óvodák és iskolák körében toborzó kampány szervezése. Elbeszélgetések és egyeztetések az iskolák igazgatóival. Egyeztetés az önkormányzattal, a helyi egyesülettel, a sportlétesítmények üzemeltetőjével. 5. Az edzők személyének kijelölése és felkérésük. 6. Az utánpótlás-egyesület korosztályos csapatainak szervezése. 7. A csapatok edzőinek és csapatainak időbeosztása, az edzések helyének kijelölése. 8. A település és vonzáskörzete számára gyermek labdarúgótornák megszervezése. 9. Pártoló tagok és szponzorok szervezése. 10. A legfontosabb sportfelszerelések beszerzése. 11. Szakmai-, képzési-haladási terv elkészítése. 12. Gyermekek versenyeztetésének megszervezése /csapatonként 7-8 torna/év/. 13. Utánpótlás-nevelési rendszer felállítása, szerződések kötése - óvodákkal, iskolákkal, - helyi egyesülettel, - önkormányzattal. 14. Pályázati lehetőségek felderítése. 15. Nyári labdarúgó tábor szervezése – napközis rendszerben.

21

3/3.) AZ UTÁNPÓTLÁS SZAKÁG OPIMÁLIS FELÉPÍTÉSE

- Az utánpótlás-szakág optimális szerkezeti felépítése:

Utánpótlás szakág utánpótlás szakág vezető U-19 edző és csapata U-17 edző és csapata U-15 edző és csapata U-13 edző és csapata U-11 edző és csapata U-9 edző és csapata U-7 edző és csapata / 2. számú ábra/

a.) Ha a fenti ábra alapján működik az utánpótlás-szakág az amatőr egyesületnél, akkor azt mondhatjuk, hogy a szakág valóban működőképes, hiszen megvalósulhat a gyermekek korosztályos képzése. b.) Az ilyen szervezeti felépítés feltételezi azt, hogy az egyesület jelentős anyagi erőt tud fordítani a fiatalok sportolására. c.) Biztosítva vannak a pályák, sportfelszerelések. d.) Az edzők megfelelő bérért dolgoznak és kellő számú gyermekanyag áll a rendelkezésükre. e.) Ha szakág vezetőt is alkalmaznak, akkor feltételezhetjük a komoly és előre megtervezett, szakszerű szakmai munkát, amelyet a szakemberek megfelelő szintű edzői végzettsége is alátámaszt.

22

3/4.). Az utánpótlás szakág kapcsolata az iskolával A sportegyesület utánpótlásának legfőbb tömegbázisát az iskola adja, hiszen a gyermekek egyszerre, egy időben az oktatási intézményben találhatók meg! A nevelési színterek a gyerekek számára a következők: • • • • •

család óvoda iskola + egyház + sportegyesület +

tanórák, szakkörök, tanfolyamok, korrepetálás…stb. vallási foglakozások, istentisztelet edzések, edzőtáborok, mérkőzések, tornák…stb.

- A gyerekek tanórán kívüli foglalkoztatásának fő színtere a sportegyesület utánpótlás szakágának korosztályos képzést nyújtó edzései lehetnek. - Az utánpótlás-edzőknek meg kell találni a kapcsolatot az iskolával, és „be kell toborozni” a gyerekeket ahhoz, hogy tömegbázist tudjanak képezni csapataik számára. - Egy jól működő utánpótlás-nevelési rendszer elengedhetetlen feltétele az óvodák, az iskolák és sportegyesületek közötti összehangolt együttműködés, a jó kapcsolat. - A cél, hogy hónapról-hónapra egyre több gyerek kerüljön be az adott település és vonzáskörzetének labdarúgó életébe. Az óvodákban és iskolákban új önálló csoportokat kell létrehozni, ahol hetente legalább 2 délután foglakoznak az iskola tanulóival. 3/5.)

Együttműködési megállapodás a sportegyesület és az iskola között:

/ 3. számú melléklet/ Megállapodás

Amely létrejött a Kecskédi Általános Iskola /2851 Kecskéd, fő út …./, valamint Az IMI Szabadidő és Utánpótlás Sport Egyesület /2800 Tatabánya, Köztársaság út 24. ½./ között.

1. Felek megállapodnak abban, hogy a kecskédi labdarúgó utánpótlás-nevelés területén együttműködnek. Ennek keretében szakmailag összehangolják a futballozni vágyó gyerekek felkutatásával, kiválasztásával, gondozásával, nevelésével és versenyeztetésével kapcsolatos tevékenységüket.

23

2. Felek együttműködésének célja a Kecskéd KSK részére megfelelő képességű utánpótlás felnevelése, a tehetségek megtartása. Az iskola és környéke diákjainak értelmes, hasznos szabadidős program kínálata, a fiatalok széles rétegének egészséges életmódra nevelése. A testedzés, sportolás feltételeinek biztosításával fizikailag és szellemileg kiegyensúlyozott fiatalok nevelése, esetenként szociális helyzetük kezelése. 3. Szerződő Kecskédi Általános Iskola vállalja: -

Tanévenként segítik - a lehető legnagyobb számban – a tanulók labdarúgó sportág választását.

-

Előmozdítják a labdarúgó utánpótlás-nevelésben részt vevő tehetséges diákok IMI SZUSE keretei közötti sportolási előmenetelét. Ennek módszere a tehetségek ösztönzése, meggyőzése, továbbá ajánlása.

-

A téli időszakban díjmentesen biztosítják az iskola tornatermét az edzésekhez.

4. IMI Szabadidő és Utánpótlás Sport Egyesület vállalja: •

Az iskolából az egyesületi képzésbe kerülő gyerekek korosztályos képzését.

-

Segítséget nyújt az általános iskola diákolimpiai és szabadidősportos tevékenységének a szervezésében.

-

A labdarúgó sportág iskolai oktatásának elősegítése érdekében lehetőség szerint labdákat biztosít a sportág oktatásához.

5. Szerződő egyenrangú partnerek kinyilvánítják azon szándékukat, hogy ezen megállapodást és együttműködési rendszert nyitottnak tekintik és érdekeltek a partnerek számának növelésében. 6. Felek ezen megállapodást elolvasás után, mint akaratukkal mindenben egyezőt jóváhagyólag aláírták azzal, hogy az együttműködés tapasztalatait évente értékelik.

Kecskéd, 2006. szeptember 23.

……………………………………….

…………………………………….

Kecskédi Általános Iskola

IMI SZUSE

24

4. A főbb feladatok részletes kifejtése: 1. Az óvodai labdarúgás programja: Korosztály: 4 – 7 év

A foglalkozások, edzések helyszíne: Óvoda (udvar, tornaszoba)

•

Ebben az időszakban az elsődleges feladat az „ismerkedés a játékkal”. Hetente két alkalommal szakképzett edzők, volt neves játékosok látogatják az óvodákat és fociztatják, „terelgetik” a gyerekeket a játék megszerettetése érdekében. Az ügyesebb 5 – 7 éveseket már tanfolyami jelleggel, önköltséges alapon, összevontan lehet mozgatni.

•

Ebben a korban nincs szükség heti rendszerességgel a versenyeztetésre. elegendő évi 6 – 7 alkalommal szabadtéri és teremtornát rendezni.

•

Ebben a korban lehet a gyerekek érdeklődését leghamarább felkelteni a sportág iránt. Az óvodák egy része segítséggel – szakmai, tárgyi, financiális – meg tudna felelni a vele szemben e téren támasztott szakmai követelményeknek.

2. A 6 – 12 éves gyermek labdarúgás városi szintű és kistérségi hálózatának kiépítése és tömegesítése Korosztály: 7 – 11 év •

A foglalkozások, edzések helyszíne: ált. isk. (udvar, tornaterem), sportegyesület

A korosztályt ketté lehet választani: 6 – 9 év - előkészítő szakasz 9 – 12 év - sokoldalúan alapozó szakasz Ezek a korosztályok a legfontosabbak a labdarúgás szempontjából.

•

amennyiben ebben a korban elmarad a megfelelő szakmai képzés, irányítás, akkor ez a későbbiekben már szinte behozhatatlan hátrányt jelent. Erre a korszakra tehető a mozgástanulás virágkora.

•

A legfontosabb, hogy rendszeressé váljék a foglalkoztatás, ez heti 2 – 4 alkalmat jelent.

•

A tehetségesnek tűnő gyerekekkel már 7 éves kortól mindenképpen sportegyesületben kell foglalkozni.

•

Ezeknél a korosztályoknál a szülők támogatása még pótolhatatlan, rengeteget tudnak segíteni. Megnyerésük az ügynek kiemelt fontosságú!

25

•

A 11 – 12 éves kortól a minőségi utánpótlása-nevelés, a képzés megköveteli a heti rendszeres versenyeztetést, bajnokságban való szereplést. A kistérségi hálózat kiépítése:

•

A városi és kistérségi utánpótlás-nevelési rendszer elengedhetetlen feltétele az óvodák, iskolák és az egyesületek közötti összehangolt együttműködés, a jó kapcsolat.

•

Első lépésben együttműködési megállapodásokat kell kötni az érdekelt felek között, elsősorban a kistérségi edzésközpontban.

•

Az óvodákban, iskolákban új önálló csoportokat kell létesíteni, ahol hetente legalább két délutánon foglalkoznak a gyerekekkel.

•

Együtt kell működni a kistérségben lévő helységek sportegyesületeivel, ahonnan a legtehetségesebb gyerekek legalább heti egy alkalommal a kistérségi edzésközpontba bejárnak közös edzésre a kistérségi válogatott csapathoz. Majdan a végállomás a minőségi nagyegyesület lesz.

3. Kistérségi kiválasztást elősegítő program felépítése, működtetése az iskolai felmérő programok felhasználásával: •

A kiválasztás alapja egy helyi főszponzor által támogatott szervezett iskolai tornarendszer ahol a 7 – 11 éves korig több száz kisgyerek az edzésközponti klub edzőinek aktív figyelme mellett. A fordulókról másnap beszámolnak a megyei rádiók és napilapok, valamint a helyi TV-k …stb.

•

A kistérségi kiválasztást segítő program vázlatos felépítése: Ennél a programpontnál figyelembe lehet venni a mindenkori iskolai tanterv által előírt fizikai állapot felmérő tesztek eredményeit, azonban a labdarúgó kiválasztást leginkább segítő speciális plusz tesztrendszer adatainak segítségével egy egységes kistérségi rendszert lehet működtetni számítógépes nyilvántartással.

•

A kiválasztó program működése által a tehetségesnek, ügyesnek ítélt gyerekeket a sportegyesületekbe kell irányítani – sajnos minél előbb, mert egyébként „elviszik” őket más sportágak szakemberei.

•

A cél az, hogy a negyedik osztály végére a lehető legnagyobb biztonsággal meg tudjuk mondani, kik azok a gyerekek, akiknek a labdarúgáshoz szükséges alapképességeik kiemelkedőek és várható, ha folyamatosan megfelelő képzésben megfelelnek majd az élvonal által támasztott fizikai, technikai és emberi követelményeknek.

26

4. Kistérségi utánpótlás versenyrendszer felépítése, működtetése: •

Amint az előző pontban említettem, egy jól szervezett iskolai-diák bajnoki rendszert kell kiírni. A csapatok (iskolák) játszhatják a mérkőzéseiket egymás iskoláiban, ahová saját gyerek szurkolótáboruk is elkísérheti őket, de úgynevezett tornarendszerben is összemérhetik erejüket egy központi helyen. Természetesen ennek tárgyi, anyagi, személyi feltételeit össze kell hangolni.

•

A bajnokság végén a gyerekek érmeket, ajándékokat, különdíjat kapnak. Az edzőket (testnevelőket) a nevezésért és az eredményért jutalmazni kell. A versenyeztető korosztályok: 1-2. osztályosok 3-4. osztályosok 5-6. osztályosok

5. Kistérségi edzésközponti (városi) program kidolgozása a sport- és labdarúgó tagozatos osztályok újbóli létrehozására: •

A cél, hogy a minőségi egyesületi munka, támogatást kapjon a magas színvonalú szakmai-oktatási képzés által is. 12 éves kor után elengedhetetlen követelmény a legügyesebb, legtehetségesebb gyerekek bevonása a rendszeres emelt szintű képzésbe. Ettől a kortól kezdődően már rengeteget kell dolgozni a fiatalokkal. A „focisuli” szisztéma összeköthető a „focikollégium” elképzeléssel.

•

A kistérségi edzésközpontban (városban) adottak az iskolai feltételek, sőt a megfelelő kollégiumi háttér is biztosított a megye más részéről érkező tehetségek fogadására.

•

Meg kell vizsgálni a „focisuli” – „focikollégium” létrehozásának anyagi hátterét a megvalósítás érdekében.

Futballkollégium projekt: Célkitűzés: Felmenő rendszerű korosztályos képzés – kollégiumi hátér - Hat évfolyamos oktatási-képzési ciklus. - A tehetséges gyerekek kiválasztása. - Kezdő korosztály U-13 /1998-as születésű fiúk/. - Elhelyezés normál vagy nyelvi osztályokban. - Elszállásolás középiskolai kollégiumban – állandó tanári felügyelettel. - Együtt tanulás és korrepetálás. - Számítógépes kiegészítő képzés. - Naponta magas szintű edzésmunka. - Komoly mérkőzésterhelés a hétvégeken.

27

6. A sportegyesületek, az iskolák sportszerekkel és labdarúgó segédeszközökkel való ellátása: •

Megyei és kistérségi szinten meg van a lehetősége annak, hogy központilag egy nagy sportszergyártó bevonásával mélyen áron alul hozzá lehessen jutni a labdákhoz, hálókhoz, labdarúgó öltözékekhez, amelyekkel a jól működő, tevékeny iskolákat, sportegyesületeket támogatni lehet.

7. A sportlétesítmények állagának javítása: felújítások, korszerűsítések, kibővítések: •

Ehhez a témához tartozik a létesítményháttér folyamatos fejlesztése, az edzéskörülmények folyamatos javítása. Óriási gond az edzőpályák hiánya, a meglévők nem megfelelő állapota.

•

Ütemezni kell a létesítmények felújítását. Legalább 5-6 ciklust kell előirányozni, hogy a kistérségi központ jó szintű pályával és edzőpályával rendelkezzen, illetve a csapatoknak is legyen hol gyakorolniuk.

8. Az utánpótlás-edzők, pedagógusok szakmai képzésének, továbbképzésének programja: •

A kiváló képességű labdarúgókért kapkodnak a csapatok, de ilyen labdarúgókat csak szakképzett „mesteremberek” tudnak a focinak adni. Ezért nagyon fontos a szakemberek képzése, szakmai továbbképzése. Ha lehetőség van rá, akkor anyagilag segíteni kell a pedagógusokat és az edzőket, hogy továbbfejlesszék a tudásukat.

•

Az edzők jelentős része nem rendelkezik megfelelő szakmai felkészültséggel, így a gyerekek sem kapják meg azokat az alapokat, amelyek joggal elvárhatóak lennének.

•

Az edzőknek nem csak el kell sajátítani az UEFA licences tanfolyamokon a modern elméleti szakismeretek alapjait, hanem szükséges a folyamatos önképzési igényük is ahhoz, hogy a gyakorlatban is meg tudják tanítani a labdarúgás alapjait.

•

Kiemelt figyelmet kell fordítani a pedagógusok akkreditált rendszerű továbbképzésére is.

9.

Az utánpótlást segítő orvosi háttér megteremtése: •

Amikor a gyerekek fizikális és ügyességi felméréséről beszéltünk, akkor az orvosi szűrésről sem szabad megfeledkezni.

•

Folyamatosan figyelemmel kell kísérni és regisztrálni kell a gyerekek orvosi vizsgálati eredményeit. a kistérség gyermekeiről összegyűlt anyagot, mint fejlődési útmutatót magukkal vihetik majd a gyerekek egy másik minőségi egyesületbe, ahol az megfelelő támpontot ad az adott labdarúgó fizikális és egészségi állapotáról.

•

Ehhez szükség van egy lelkes orvos kollégára is, aki az edzőkkel együttműködve végzi áldásos tevékenységét.

28

10. Kistérségi utánpótlás adatbank létrehozása és működési programjának kidolgozása: •

Ez a programpont szorosan kapcsolódik az előzőhöz. Itt szigorúan kezelt statisztikáról van szó, ugyanis a számok magukról beszélnek és minősítik az edzőket is, hogy hány gyerekből válik majd felnőtt labdarúgó és kiből lesz NB-s szintű, és ki üti meg a válogatott és nemzetközi szintet.

•

Kell hozzá legalább egy számítógép a kiegészítőivel és egy személy, aki működteti a rendszert.

11. A kistérségi koncepció megvalósításához szükséges együttműködési megállapodások elkészítése: •

A kistérségi központ (város) képviselőinek dönteni kell a hogyan továbbról!

•

A város képviselőtestületének határozatokkal kell megerősíteni a koncepciót és biztosítani kell a megvalósításhoz szükséges pénzforrások egy részét.

•

A kistérségi társulás tagjainak is az áldásukat kell adniuk a program megvalósításához, hiszen csak velük együttműködve lehet közös sikereket elérni.

•

Megállapodás szükséges: a.) az önkormányzat sport- és oktatásügyi szakigazgatási szerveivel, b.) a „Buzánszky Jenő” Labdarúgó Utánpótlás-nevelési Alapítvánnyal, c.) a helyi települési önkormányzatokkal, d.) a megyei önkormányzattal, e.) a helyi és a kistérségben lévő iskolákkal, óvodákkal és sportegyesületekkel, f.) egyéb támogatókkal és szponzorokkal.

29

V. A kistérségi labdarúgó utánpótlás-nevelési program költségvetési tervezete: /feltételezve, hogy az óvodás korosztályt támogatjuk/ a.) sportfelszerelés - labdák

7 kistérség x 7 csapat x 15 db x 2.800,- Ft = 2.058.000,- Ft

- sportruházat

7 kistérség x 7 csapat x 15 db x 3.500,- Ft = 2.572.500,- Ft

b.) edzők díjazása - havi díjak

7 kistérség x 7 edző x 8 hó x 12.000,- Ft = 4.704.000,- Ft

c.) díjazás - érmek

7 kistérség x 7 csapat x 15 db x 2 szezon x x 400,- Ft = 588.000,- Ft

- csokoládé

7 kistérség x 7 csapat x 15 fő x 7 torna x 80,- Ft

= 411.600,- Ft

7 kistérség x 7 torna x 10 fő x 100,- Ft

=

- oklevelek

49.000,- Ft

d.) szervezési költség - (levelezés, adminisztráció, telefon, internet) - pénztár és könyvelés

könyvelő + pénztáros /12 hó x 30.000,- Ft/ ÖSSZESEN:

= 200.000,- Ft

= 360.000,- Ft = 10.943.100,- Ft

„Buzánszky Jenő” Alapítvány forrása:

2.500.000,- Ft

„Fritz Walter” Alapítványtól kért támogatás:

2.500.000,- Ft

Kistérségi társulásoktól kért hozzájárulás:

3.000.000,- Ft

KEM Önkormányzattól kért támogatás:

2.500.000,- Ft

Egyéb támogatói forrás: ÖSSZESEN:

30

443.100,- Ft 10.943.100,- Ft

V/2.)

Edzésközponti egyesület idealizált költségvetési tervezete /induló költségvetés/

KIADÁSOK: 1.

2.

3.

Ovifoci: terembérlet:

11 x 8 x 6000 =

528000

edzői díjak:

11 x 2 x 30000 =

660000

sportfelszerelés:

15 x

90000 1278000

Edzői díjak: U- 9

11 x 36000 =

396000

U-11

11 x 36000 =

396000

U-12

11 x 36000 =

396000

U-14

11 x 36000 =

396000

U-16

11 x 36000 =

396000 1980000

Sportfelszerelés: U- 9

18 x 6000 =

108000

U-11

18 x 6000 =

108000

U-12

18 x 6000 =

108000

U-14

18 x 6000 =

108000

U-16

18 x 6000 =

108000

edzők

7 x 25000 =

175000

bóják

5 x 3500 =

17500

rudak

5 x 10 x 500 =

25000

labdák

4.

6000 =

90 x 3750 =

337500 1095000

Pálya és terembérlet, létesítmény fenntartás: 3444000

5.

Működési költségek:

200000

6.

Utazási költségek:

600000

7.

Nevezési díjak:

100000

8.

MLSZ tagsági díj:

9.

Játékengedély díjak:

131250

10.

Játékvezetői díjak:

120000

11.

Egyéb költség:

100000

31250

8999500

31

VI. KÉPZÉSI, NEVELÉSI CÉLOK KOROSZTÁLYONKÉNT

1.CIKLUS:

6 – 11 éves korig

ELŐKÉSZÍTŐ CSOPORTOK

2. CIKLUS:


SERDÜLŐ KOROSZTÁLYOK

3. CIKLUS:


IFJÚSÁGI KOROSZTÁLYOK

1. ÁLTALÁNOS CÉLKÍTŰZÉSEK

2. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS – TANULÁSI FOLYAMAT

3. KÉPZÉS MÓDSZERTANI FELÉPÍTÉSE

3.1. Pedagógiai, mentális képzés 3.2. Elméleti ismeretek oktatása 3.3. Technikai alapelvek oktatása 3.4. Taktikai alapelvek oktatása 3.5. Kondicionális képesség fejlesztés 4. KÖVETELMÉNYEK-MELLÉKLETEK

32

U7 - U9 ÉVES KOROSZTÁLY

1. ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK:

• • • •

A játék megszerettetése Vidámság, fantázia,végtelen ismétlés Szoktatás a játékhoz Tanulás a játékon keresztül 2. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS – TANULÁSI FOLYAMAT:

• • • •

Középpontban az egyéni fejlődés áll, a képzés aranykora A bázistechnika kiemelt oktatása, elsajátítása Ideg – izom kapcsolat optimális fejlesztésének időszaka A tanulási folyamat teljesen kötetlen ( Nincs kényszer-nincs muszáj valaki által ) 3. A KÉPZÉS MÓDSZERTANI FELÉPÍTÉSE:

3.1 Pedagógiai, mentális képzés:

• • • •

A helyes, megfelelő kiválasztási folyamat megtalálása: Azonos képességű gyerekek egymás melletti szerepeltetése Iskola – szülők - foci háromszög helyes kezelése Figyelem-fegyelem összhangjának kialakítása 3.2 Elméleti ismeretek oktatása:

•

A képzési tervben meghatározott pozíciós játékok, kisjátékok ismeretanyagának elméleti tanítása, oktatása ( elöl, hátul, jobb és bal oldal )

33

3.3 Technikai alapelvek oktatása:

Cél: • •

A technika fejlesztése, bázistechnika kialakítása Technikai elemek tökéletes elsajátítása, kivitelezése 3.4 Taktikai alapelvek oktatása:

Cél: Az életkornak megfelelő érettségi szinthez alkalmazódó képzés a 4:4 elleni alapjátékra felépítve.

Csapa összeállítás szempontjai:

•

Kor, jártaság, szint

Heti edzésszám: 2+havi rendszerességgel tornák

U11 ÉVES KOROSZTÁLY


• •

A játék megszerettetése A technikai képzés alkalmazása, érvényesülése a játékhelyzetek megoldásában 2. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS – TANULÁSI FOLYAMAT:

• • • •

Az elsajátított ismeretek folyamatos ismétlése, iskolázása Középpontban az egyéni fejlődés áll, a képzés aranykora A bázistechnika alkalmazásával a játékhelyzetek megoldásának oktatása pozíciós, és kisjátékokkal Játékhelyzetekben nehezítő körülmények alkalmazása ( tér, idő, létszám, ellenfél )

34

3. A KÉPZÉS MÓDSZERTANI FELÉPÍTÉSE:


• • • • • • •

A helyes, megfelelő kiválasztási folyamat megtalálása: Játéköröm kialakítása, játék megszerettetése Iskola – szülők foci háromszög helyes kezelése Figyelem-fegyelem összhangjának kialakítása Közösségi viselkedési normák ( csapattársak, szülők, edzők ) számonkérése Folyamatos pozitív hibajavítás edzéseken, mérkőzéseken Sportszerűségre nevelés 3.3 Technikai alapelvek oktatása:

Cél: • •

A technikán keresztül a pozíciós játék fejlesztése, együttműködés oktatása Technikai elemek tökéletes elsajátítása, kivitelezése

3.4 Taktikai alapelvek oktatása:

Cél: Az életkornak megfelelő érettségi szinthez alkalmazódó képzés a 4:4 elleni alapjáték ismeretével a 7:7, 9:9 elleni játékra építve

3.5 Kondicionális képességfejlesztés:

• • •

Pozíciós, és kisjátékokon keresztül nehezítő körülmények bevonásával, labdával. tér, idő, létszám, ellenfél ) Lépésfrekvencia, lépéskoordináció, futóiskola oktatása, szervezése Atletikus képzés kiemelten a mozgáskoordináció fejlesztésére

Heti edzésszám: 3+havi rendszerességgel tornák

35

(

U-13 ÉVES KOROSZTÁLY


• • •

A mérkőzésérettség szintjének elérése Mérkőzéshez közelítés, átállás nagypályára A kiválasztás első lépcsője 2. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS – TANULÁSI FOLYAMAT:

• • • • •

Az ész aktivizálja a fejlődést Az elsajátított ismeretek folyamatos ismétlése, iskolázása A játékhelyzetek megoldása csapatszinten A bázistechnika és az egyéni képességek , kisjátékok érvényesülése csapatszinten A mozgáskoordináció fejlesztésének kiemelt időszaka 3. A KÉPZÉS MÓDSZERTANI FELÉPÍTÉSE:


• • • • • •

Iskola – szülők - foci háromszög helyes kezelése Közösségi viselkedési normák ( csapattársak, szülők, edzők ) számonkérése Pozitív kritika elfogadása, önbizalom ösztönzése Győzelem és vereség elfogadása, kezelése Egészséges testápoláshoz szoktatás 3.3 Technikai alapelvek oktatása:

Cél: • •

A technika alkalmazása a mérkőzéshelyzetek megoldásában A technikai szint határozza meg a játék minőségét, a játékos fejlődését

36


Cél: •

Az előkészítő csoportoknál oktatott pozíciós játékok ( 4:4, 7:7 ) alkalmazása a felállási formába

Játékrendszer: 4-3-3

Csapatszervezés:

•

A csapat együttműködése: együttgondolkodás és az együttmozgás vonzata 3.5 Kondicionális képességfejlesztés:

A játékhelyzetek megoldásának minősége-a kondíciót a játékból kell felépíteni

Heti edzésszám: 3+1 mérkőzés U15 ÉVES KOROSZTÁLY


• •

A mérkőzésérettség szintjének elérése A játéktudás érvényesítése mérkőzésen 2. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS – TANULÁSI FOLYAMAT:

• • • •

Az ész aktivizálja a fejlődést Az elsajátított ismeretek folyamatos ismétlése, iskolázása A játékhelyzetek megoldása csapatszinten A játékkészség fejlesztésének kiemelt időszaka

37



• • • • •

Iskola – szülők - foci háromszög helyes kezelése Folyamatos pozitív hibajavítás edzéseken, mérkőzéseken Pozitív kritika elfogadása, önbizalom ösztönzése Saját teljesítmény elfogultság nélküli elemzése Az elméleti képzés tudatosulása a játékhelyzetek megoldásában 3.3 Technikai alapelvek oktatása:

Cél: • •

A technika alkalmazása a mérkőzéshelyzetek megoldásában A technikai szint határozza meg a játék minőségét, a játékos fejlődését 3.4 Taktikai alapelvek oktatása:

Cél: • •

A játék felépítése védekezéstől a támadás befejezésig Játékrendszer felépítése A cél irányai:

Játékrendszert: 4-3-3 • •

4-3-3 pozíciós játék o Az elsajátított alapismeretek iskolázása, és a szerkezet felépítésének folytatása 3-4-3 játékrendszer o A 3-4-3 szerkezet oktatása, mint a képzés következő lépcsője o Alkalmazás: a 4-3-3 szerkezetből kiindulva taktikai variációként

a. Kondicionális képességfejlesztés: A játékhelyzetek megoldásának minősége-a kondíciót a játékból kell felépíteni

Heti edzésszám: 3+1 mérkőzés

38

U17 ÉVES KOROSZTÁLY


• • •

A bajnokságérettség szintjének elérése A mérkőzésjáték felépítése védekezésből a támadás befejezésig A kiválasztás harmadik lépcsője: egyéniségek kiemelése, és a kiemelt korosztályba, csapatba irányítása! 2. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS – TANULÁSI FOLYAMAT:

• • • •

Az ész aktivizálja a fejlődést Középpontban az egyéni és csapatjáték komplex összehangolása áll A játékhelyzetek megoldása csapatszinten A mentalitás fejlesztésének kiemelt időszaka 3. A KÉPZÉS MÓDSZERTANI FELÉPÍTÉSE:


• • • • •

Figyelem – fegyelem – koncentráció – alázat-szükséges agresszivitás Saját teljesítmény elfogultság nélküli elemzése Felszínre hozni azokat az akaraterkölcsi tulajdonságokat, amelyek szükségesek a cél elérése érdekében Az ellenfél mentalitásának felismerése A futball-pályafutással kapcsolatos elképzelések kezdeti kezelése 3.3 Technikai alapelvek oktatása:

Cél: • •

A technika alkalmazása a mérkőzéshelyzetek megoldásában A technikai szint határozza meg a játék minőségét, a játékos fejlődését

39


Cél: • •

A játék felépítése védekezéstől a támadás befejezésig A felnőtt futballhoz szoktatás első fázisa A cél irányai:

Játékrendszerek: 4-4-2

•

4-4-2 szerkezet o Globális csapatjáték, elmozgó játék középpályán, ékek elmozgása o Oktatás: A középpályások, és ékek elmozgásának szervezése • 3-5-2 szerkezet Heti edzésszám: 3+1 mérkőzés U19 ÉVES KOROSZTÁLY


• • •

A bajnokságérettség szintjének elérése Egyéni kiválasztás Felnőtt csapatokba beilleszkedés 2. KÉPESSÉGFEJLESZTÉS – TANULÁSI FOLYAMAT:

• • • • •

Az ész aktivizálja a fejlődést Az elsajátított ismeretek folyamatos ismétlése, iskolázása Középpontban az egyéni és csapatjáték komplex összehangolása áll A mentalitás fejlesztésének kiemelt időszaka A játék olvasása

40



• • • •

Pozitív kritika elfogadása, önbizalom ösztönzése Felszínre hozni azokat az akaraterkölcsi tulajdonságokat, amelyek szükségesek a cél elérése érdekében A futball-pályafutással kapcsolatos elképzelések kezelése Célok, szerkezetek, szabályok, ellenállások, mint motivációs tényező felismerése 3.3 Technikai alapelvek oktatása:

Cél: • •

A technika alkalmazása a mérkőzéshelyzetek megoldásában A technikai szint határozza meg a játék minőségét, a játékos fejlődését 3.4 Taktikai alapelvek oktatása: Cél:

• •

A játék felépítése védekezéstől a támadás befejezésig A felnőtt futballhoz szoktatás A cél irányai:

Játékrendszerek: 4-4-2

•

4-4-2 szerkezet

•

o Globális csapatjáték, elmozgó játék középpályán, ékek elmozgása 3-5-2 szerkezet

3.5 Kondicionális képességfejlesztés: A játékhelyzetek megoldásának minősége-a kondíciót a játékból kell felépíteni Heti edzésszám: 3+1mérekőzés

41

VII. EDZÉSPROGRAM ÉS TERVEZÉS AZ UTÁNPÓTLÁS MUNKÁBAN „…a képzési, nevelési terv az utánpótlásrészleg stratégiájának legfontosabb része, ennek pontos, korosztály-specifikus megtervezése végrehajtása a záloga annak, hogy a fiatal labdarúgók modern labdarúgó-oktatási folyamatban vesznek részt, végigmennek a különböző korosztályoknak megfelelő súlypontozott képzési rendszer lépcsőfokain, s az utánpótlás korosztályból kikerülve tizennyolc-tizenkilenc évesen olyan labdarúgó áll rendelkezésre, aki az önmaga lehetőségein belül maximálisan felkészült a felnőtt versenyeztetésre.” /1/

Az utánpótlás-szakág munkájának tervszerűnek kell lennie, amely munkát a szakág vezetője kell, hogy irányítson. Az általa elkészített szakmai és nevelési program szerint kell foglakozni a különböző korosztályú labdarúgókkal. Az edzőknek is önállóan el kell készíteni az éves edzésprogramot, amely a képzési, nevelési terv szerves részét kell, hogy képezze.

„A képzési, nevelési terv főbb szempontjai:

• • • • •

az egymás után következő korosztályok munkája egymásra épüljön; tartalmazza a korosztálynak megfelelő specifikumok kiemelt képzését; adjon tág teret ezen korosztályos kiemelt képzési rend lehetőségein belül az egyes edzőknek az önálló munkára; legyen rugalmas, adjon lehetőséget menet közben a szükségszerű változások megtételéhez; legyen egyszerű és világos.

VIII. ÖSSZEGZÉS • Megállapítható, hogy Komárom-Esztergom megyében is meg van az igény a hatékonyabb labdarúgó utánpótlás-nevelési és képzési tevékenység iránt, de ennek jelen pillanatban főként az anyagiak hiánya szab határt. Csak úgy lehet elmozdulni erről a pontról, ha az utánpótlás-nevelésben érintett résztvevők összesítik anyagi lehetőségeiket. • A Komárom-Esztergom Megyei labdarúgó Szövetségnek együtt kell működnie a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzattal, a Kistérségi Önkormányzati Társulásokkal, az egyes települési önkormányzatokkal, az oktatási intézményekkel /óvodákkal, iskolákkal/, a helyi sportegyesületekkel.

42

• A Komárom-Esztergom Megyei Labdarúgó Szövetség az elmúlt időszakban nagy előrelépést tett a fiatalok labdarúgásának fejlesztése terén, de ez idáig nem volt egységes rendszerbe foglalva ennek koncepciója. • Törvényszerűvé vált, hogy a labdarúgó szövetség megalkossa az egész megyében egységesen használható „kistérségi utánpótlás-nevelési programját”, amelyet bármely kistérségben egyformán lehet alkalmazni és iránymutatásai segítenek a helyben való gyakorlati megvalósítás során. • A kistérségi labdarúgó utánpótlás-nevelési program fő célcsoportjai az U-7, U-9, U-11, U-12 korosztályok. • A kistérségi labdarúgó utánpótlás-nevelési program megvalósítása során kiemelten kell kezelni az óvodás korosztály és a lányok focijának tömegesítést, ezek lehetnek a további fő kitörési pontok. • A financiális tényezők mellett nagy hangsúlyt kell fordítani, az egyesületek infrastrukturális feltételeinek javításra, a kis labdarúgók sportszerekkel való ellátására. • A program kiteljesedése elképzelhetetlen a labdarúgással foglalkozó pedagógusok, edzők, sportszervező szakemberek továbbképzése és az önképzésre való igényük felkeltése nélkül. Fontos a kistérségekben tevékenykedő szakemberek szakmai anyagokkal való ellátása is. • A kistérségi edzésközpontoknak különös képen fel kell készülniük, az edzésközponti szerep zavartalan ellátása érdekében. Az országos programból való anyagi támogatásaikat nem szabad önző módon csak saját szakosztályuk működtetésére fordítani. •

A kistérségi labdarúgó utánpótlás-nevelési program csak úgy valósítható meg, ha annak résztvevői nem csak a központi segítségre számítva tevékenykednek, hanem saját szándékukkal, lelkesedésükkel, önállóan is sokat tesznek a program megvalósításért.

• A mennyiben siker koronázza a kistérségi labdarúgó utánpótlás-nevelési program megvalósítását, akkor abból a helyi gyerekeken, szakosztályokon kívül nyer az egyes kistérségek, az egész megye labdarúgása. • A program megvalósítása lehetőséget ad arra, hogy a megyében valamely kistérségben megvalósulhasson az első megyei labdarúgó képzési központ, a „focikollégium”.

Tatabánya, 2010. február 22.

Imrő János up. koordinátor

43

KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI LABDARÚGÓ SZÖVETSÉG

Recommend Documents